Neves Európai Borvidékek

A világ legjelentősebb bortermelő országai

A világon számtalan borvidék található, és ezek között a legtöbb kapcsán borturizmusról is
beszélhetünk, de ebben a fejezetben csak a legfontosabbakat, legismertebbeket emeljük ki. A
következő országokról és borvidékekről lesz
szó:
− Franciaország – Burgundia, Bordeaux, Champagne, Elzász, Languedoc
− és Provence
− Olaszország – Toszkána, Piedmont, Lombardia, Szicília
− Spanyolország és Portugália – Rioja, Jerez, Porto és a Douro völgye,
− Madeira
− 105
− Ausztria (Burgenland, Alsó-Ausztria), Németország (Rajna-vidék),
− Svájc (Valois)
− Dél-Kelet Európa (Románia, Bulgária, Görögország)
− Dél-Afrika – Stellenbosch borút, Constantia, Paarl
− Ausztrália (Dél-Ausztrália, Tasman borút) és Új Zéland
− Argentína és Chile (Mendoza, Központi-völgy)
− USA, Kalifornia és Oregon
Mivel a világ bortermelésének több, mint a fele Európában realizálódik,
nyilvánvalóankiemelten kell beszélni a legnagyobb európai bortermelő országokról,
Franciaországról, Olaszországról és Spanyolországról. Speciális kultúrájuk, különösen
vendéglátó kultúrájuk miatt fontosak Európa német nyelvű országai, így Németország (a világ
legnagyobb borimportőre) és Ausztria. Svájcnak inkább a kisebb, francia nyelvű területei
jelentősek a bortermelés és a borturizmus szempontjából. Románia és Bulgária közvetlen
versenytársunk, Görögország turisztikai pozíciója miatt kihagyhatatlan. Méretéhez képest
kifejezetten sok bort termelnek Moldovában is, de ennek minősége nem a világon ma elvárt
kritériumokhoz igazodik. Termelnek bort Angliában is, de ez kifejezetten drága, és általában
nem az a minőség, amit kár lenne kihagyni. Ennek ellenére sok borral foglalkozó szakkönyvben
többet írnak Angliáról, mint Magyarországról. Bár mi hajlamosak vagyunk túlértékelni
magunkat, ez nyilvánvalóan nem tekinthető reálisnak.
International Organisation of Vine and Wine Párizsi székhelyű Nemzetközi Szőlészeti és
Borászati Szervezet
A bortermelés rekordmennyiségre, 293 millió hektoliterre emelkedett világszerte. Európa még
mindig messze piacvezető, hiszen a globális termelés közel 70 százalékát adja. Mi, magyarok
is számottevő bortermelőnek számítunk a világban. Mint az adatokból jól látszik, hazánk a 14.
helyet foglalja el a listán. Magyarországon a múlt évben 69 ezer hektáron leszüretelt szőlő
mennyisége 500 ezer tonnát tett ki. Ebből mindegy 3,6 millió hektoliter bort lehet előállítani,
amely nemcsak mennyiség szempontjából, de minőségét tekintve is jónak tekinthető.
Bortermelő országok
1. Olaszország
2. Franciaország
3. Spanyolország
4. ……….
14. Magyarország

Európai világörökségi borvidék

1. Loirevölgy (Franciaország),
2. Jurisdiction of Saint-Émilion (Franciaország),
3. Alto Douro (Portugália),
4. Upper Middlerhein (Németország),
5. Tokaji Történelmi Borvidék (Magyarország),
6. Parco Nationale delle Cinque Terre (Olaszország),
7. Neusiedler See (Ausztria)

Európa borvidékei

FRANCIAORSZÁG
Franciaország klasszikusan a legjelentősebb bortermelő ország, bár az első helyét ma már sokan
vitatják. Az azonban kétségtelen, hogy ez az ország gyakorolta a legnagyobb befolyást a világ
borkultúrájára, és innen terjedtek el az úgynevezett világfajták, amelyek meghatározzák a
közízlést, és ezen keresztül a keresletet. Ezek közül ki kell emelni a cabernet savignont, a pinot
noirt és a chardonnay-t.
Éghajlati szempontból Franciaország déli része mediterrán, de a borvidékek között igen nagyok
az eltérések – részben ez is segítette a sokszínű kultúra kialakulását. Az országnak turisztikai
szempontból kifejezetten jó az imázsa. Párizs az egyik legsikeresebb desztináció a világon, de
több más desztináció is különlegesnek számít – nem csak a ténylegesen ott található vonzerők,
hanem a hozzá társított attitűdök miatt is. A közvélekedés szerint a franciák bohémek, szeretik
élvezni az életet, szeretnek enni. Ilyen szempontból kifejezetten jó Provance imázsa. Az
országban a műemlékek, múzeumok mellett a francia konyha is világhírű.
A bor- és italturizmust nagyban segítik a fogalommá vált földrajzi nevek. Ezek közül a
legerősebb brand Champagne, de ilyen Cognac, kisebb mértékben Armanac is. A bor világában
gyakorlatilag fogalommá vált a Dél-Nyugat- Franciaországban, a tenger mellett található város,
Bordeaux, valamint az ország középső-keleti részén elterülő Burgundia. Egyébként Bordeaux
borvidékének része Medoc, és Cognac ettől nem messze, északra található. Franciaországban
kifejezetten erős a belföldi turizmus, és hagyománya van, hogy a városlakók vidékre menjenek
pihenni. Mivel a vidéki területek jelentős részén termelnek bort, ez nyilván kedvez a
borturizmus kialakulásának. Ugyancsak fontos szempont, hogy a bor fogyasztása a francia
mindennapok, az ebédek és vacsorák része.
Franciaország három világhírű borvidéke Burgundia, Bordeaux és a pezsgő hazája,
Champagne. Kiemelhető még híresebb borvidékek közül Elzász, Languedoc-Roussillon (az Oc
völgyével) és Provence, valamint a Rhone, amely a Cotes du Rhone-t is tartalmazza. Utóbbihoz
kapcsolódik a leghíresebb francia szüreti fesztivál Avignonban, a vidék turisztikailag
legsikeresebb városában.
Burgundiában a pinot noir és a chardonnay a domináns fajta, illetve a déli részén, Beaujolais-
ban a kék gamay. Bordeaux-ban a cabernet és a merlot fajták, valamint a fehérborok közül a
semillon és a sauvignon blac jellemzőek. A Rhone északi területein főként shirazt (francia
megnevezéssel syrah) termelnek. Elzász szőlői fehérszőlők. Érdekes, hogy Champagne a fehér
chardonnay mellett pinot noir-t és a gyümölcsösségért felelős pinot meunier-t termel, azaz a
pezsgő alapanyagai közül kettő kékszőlő.
A francia borturizmus jellegzetessége a chateau-k világa és a luxuskategóriájú borturizmus.
Különösen Bordeaux vidékén jellemző, hogy a híres termelők központja egy-egy kastély vagy
kúria, és a bort is erről nevezik el. Az ezekben kialakított szállások kifejezetten drágák – viszont
ennek megfelelőek a különleges gasztronómiai szolgáltatások is. Nem ritka, hogy a mindezt
megfizetni tudó vendéget maga a tulajdonos, vagy a főborász kíséri végig a birtokon, bemutatva
a pincészet működését.
Néhány fontos francia borvidék
Bordeaux
Bordeaux a világ borfővárosa! Körülötte a világ leghíresebb borvidéke terül el, ahol a francia
minőségi vörös borok egynegyede születik a kisebb-nagyobb Chateau-kban. “Bordeaux olyan,
mint Versailles és Antwerpen együtt”, állította Victor Hugo a Franciaország délnyugati részén,
Gironde megyében fekvő hangulatos városról.
Franciaország legnagyobb és leghíresebb borvidéke, több mint 54 különböző appellation-nal.
(kijelölés). A bordeaux-i régió sok kis borvidékből áll ez a borvidék sokszínűségének oka.
Kiváló vörösborok találhatóak a következő területeken: Medoc Graves, Libournais, Cotes de
Bordeaux, Bordeaux és Bordeaux Supérius.
Gyümölcsös, friss borokat termelnek a Garonne és a Dordogne folyók közti hegyes vidéken, az
Entre-Deux-Mers borvidéken. A Gironde jobb partján fekvő Cotes de Blayne a száraz fehér
borairól híres már régóta. Sauternes és Barsac világhírű desszertborokat termel a Sauvignon és
Semillon fajták botritizált terméséből
A bordeaux-i borokat már exportálták Angliába 1152 körül. Ma, 100 000 hektárnyi szőlő van
itt és átlagos évi termelése 500 millió palack, ez a világ legnagyobb minőségi borvidéke.
Burgundia
Sokak fejében testes fehérborairól ismert, de valójában ezek mellett kiváló vörösborok is
készülnek a borvidéken, elég csak a Pinot Noir-ra és a Beaujolais-ra gondolnunk.
A Rhône völgye
Hatalmas borvidék 26 védett eredetű területtel, amelyeken szinte kizárólag vörösbort
termelnek. Az északi részen teremnek a borvidék legelegánsabb borai: a Côte Rôtie, a Saint-
Joseph vagy az Hermitage. Itt a legfontosabb szőlőfajta a Syrah. A déli részről származik,
többek között a világhíres Châteauneuf-du-Pape.
Champagne
Ismerősen hangzik a név? A legenda szerint a champagne ebből a régióból származik, habár
állítólag Franciaország más területein már készítettek habzóbort Dom Perignon előtt is.
Champagne szőlőterületein majdnem 2 millió hektoliternyi bort termelnek évente manapság. A
terület kis régiókra van osztva: Montagne de Reims, Vallée de la Marne, Cote des Blancs, Cote
de Sézanne. A legtöbb champagne-i talaj meszes, 1 méternél keskenyebb megművelhető
réteggel. A következő szőlőfajtákat termelik: a fehérhúsú, vöröshéjú Pinot Noirt és Pinot
Meunier-t, és a fehér Chardonnay-t. A meszes talajon termelt savas bor egy kiváló nyersanyag
a champagne-hoz. A Balnc de blanc csak egy fajtából készül, a fehérhúsú Chardonnay-ből
La Provence
Provence-Alpes-Côte d’Azur tartomány Franciaország legdélibb, legmelegebb és legszebb
régiója, amelyet délről a Földközi-tenger határol. Ez egyben az ország egyik legfontosabb
turisztikai régiója is. A csodálatos Provence-i táj látványával és illatával szükségszerűen együtt
jár a levendula, a szőlő és a bor is. A rozé a régió specialitása, ami finom, gyümölcsös és
csillogó. Ezeket úgy készítik el, hogy tökéletesen harmonizálnak a tenger gyümölcseiből
készült ételekkel.
Alsace
Elzász a Vosges lejtőin fekszik és a Rajnával szemben. Egyike azon kevés francia területeknek,
ahol a szőlőfajta neve szerepel a palackon. Az elzászi borok hat fajtából készülnek: a
gyümölcsös, elegáns Traminiből, a testes Tokay Pinot Gris-ből, mely az elzászi borok királya,
az ízletes és száraz Rizlingből, a muskotályos ízű, zamatos és száraz Muscat d’Alsace-ból, a
könnyed, száraz és gazdag ízvilágú Sylavenerből és a lágyabb, harmonikusabb és száraz Pinot
Blanc-ból. A helyi vörösborok és rozék egy fajtából, a Pinot Noirból készülnek.
Languedoc-Roussillon
Az ország legnagyobb borvidéke adja a 38 %-át a francia szőlőterületeknek. Leginkább az
asztali borairól és a helyi borairól híres.
Loire
A Loire folyó öntözi a Massif Central és az Atlanti-óceán közötti szőlőterületek. A borvidék a
Muscadet szőlőfajta bölcsője, amely egy friss és ropogós fehérbor. A Muscadet-t korán
szüretelik és lassan erjesztik. A bort a terület hagyományos technológiájával készítik: gyakran
érlelik a palackban fogkővel együtt. A fő vörös fajták az Anjou régióban alapvetően a Cabernet
Franc és a Cabernet Sauvignon, míg a rozé borok általában Grolleau-ból készülnek.
A legfontosabb fehér szőlőfajta a Chenin Blanc (Pineau de la Loire), amelyhez hozzá lehet adni
akár 20% Chardonnay-t és Sauvignon-t.
OLASZORSZÁG
A világ első bortermelő országa. Olaszországban északtól délig mindenhol szőlő terem, az
ország 20 régiója közül egy sincs saját szőlőterület nélkül.
Olaszország a világ egyik legkedveltebb országa a turisták körében. Aligha van még egy olyan
ország, ahol ennyi látnivalót találnánk. Emellett az olaszokról alkotott kép turisztikai
szempontból kedvező: kedves, szenvedélyes, az életet élni tudó emberek. Mindenki ismeri az
olasz konyhát – bár a világon elterjedt tésztafélék ennek csak egy részét képezik. A
legismertebb olasz szőlőfajták a sangiovese (főként Toscanában) és a nebbiolo. A fehérszőlők
kevésbé jelentősek: északon a moscato-t érdemes kiemelni.
Éghajlati szempontból Olaszország csaknem egésze mediterrán, a borvidékek között ilyen
szempontból nem nagyok az eltérések – bár az északi és a szicíliai területek között jelentős a
hőmérsékleti különbség. Az országban évente csaknem 10 millió tonna szőlőt termelnek, és
ezzel Olaszország e téren világelső.
Olaszország leghíresebb borvidékei Toszkána, Piemont, Lombardia, Szicília. Toszkána a
chianti hazája, Közép-Olaszországban található. A számos reneszánsz műemlék és a híres
városok (pl. Firenze, Siena) mellett a vidék hangulata teszi közkedveltté. Hangulata, imázsa
Provance-hoz hasonló. Ma már a kulturális turizmushoz és a vidéki, illetve borturizmushoz
egyre erőteljesebben a spaturizmus
is társul.
Toscana
Valószínűleg az olaszok legismertebb, és egyik leggyönyörűbb, borvidéke. A toszkán táj
nemcsak a szemet varázsolja el, hanem a szájpadlásunkat. A vidék egyik legismertebb bora a
Chianti, melyet az egész világban ismernek.
A Montalcino borvidék a toszkán táj eszenciája, melynek földrajzi adottságai, autópályáktól
távoli tiszta levegője, érintetlen természetessége és spontaneitása minden látogatót magával
ragad. Elméletük szerint minden dombra másként süt a nap, mindegyiket másként fújja a szél,
és az egészen másfajta kőzetrétegbe egészen másfajta ősállatok és őspáfrányok pusztultak bele.
A Brunello di Montalcino szőlőfajta csak Montalcino környékén érik, ez a híres fajtája
Piemont - Langhe e Monferrato
Az Alpok tövében elterülő borvidék, amelyet az olasz Burgundiaként is szoktak emlegetni.
Lélegzetelállító szépségű táj, amelyet enyhe dombok és ősi talaj jellemez, a hatalmas régió
főleg testes vörös borai a Barolo, Barbaresco, Barbera és Grignolino. Különlegessége a
nebbiolo szőlőfajta, amely csak itt honos. Piemont a hazája az Astinak, a fehérborból készült
édes pezsgőnek, amelyet Muscat szőlőfajtából nyernek
Franciacorta
Az olasz pezsgő ennek a szorgalmas Lombardia-területnek köszönhetően vált híressé az egész
világon. Berlucchi, Ca 'del Bosco és Bellavista buborékjai a leghíresebbek, külföldön is
elismertek.
Valtellina
Ebben a régióban vannak az úgynevezett „hős szőlőültetvények”, és könnyen érthető, hogy
miért nevezik őket így: szőlőültetvények, amelyek a hegyekben képesek növekedni, egy sziklás
talajon lejtőn, ahol a nap kevés. E régió tipikus szőlőfajtája a Nebbiolo
Valpolicella
Ez a Venetoi régió nagy vörösborokat ad
Prosecco
Talán ez az egyik leghíresebb olasz borrégió a világon az azonos nevű bora miatt. A kis
dombokból álló terület (szinte a kis vulkánokhoz hasonlóan) olyan borhoz vezet, amelynek a
charmat módszernek köszönhetően létrejövő buborékok egyediek és összetéveszthetetlenek, és
váltak ismertté.
Trentino
Olaszország legészakibb régiójában olyan borokat állítanak elő, amelyek az olasz pezsgők
csúcsán állnak elő, és amelyeknek a társaságai nagykövetté váltak, mint például a Ferrari
Spumante.
Collio Friulano
Határokon átnyúló és különleges ez a terület, ahol kiváló fehérborokat állítanak elő, a terület
szimbolikus bora a Friulano de a számos világfajtát is megtalálunk, mint pl. Sauvignon Blanc-
Umbria
Olaszország zöld szíveként ismert tartomány jellegzetes szőlője a Torgiano és a Sagrantino di
Montefalco.
Puglia
A nagy napsütéses órák és magas hőmérsékletnek köszönhetően ezt a területet testes és nagy
vörösborok jellemznek, mint a Primitivo, Negramaro és a Nero di Troia.
Szicília
A szicíliai szőlőtermesztés ősi eredetű és az egész szigeten elterjedtek. Az egyik leghíresebb
bora a Marsala, Malvasia
Spanyolország és Portugália
Spanyolország és Portugália az Ibériai-félsziget hasonló kultúrájú és történelmű országai.
Turisztikai látnivalókban különösen gazdagok – elég, ha csak a jelentős borvidékekhez közel
fekvő Barcelonát vagy Lisszabont emeljük ki.
A legnagyobb bortermelő nemzetek közé tartoznak, de XX. századi történelmük miatt később
lettek fejlettek, mint Franciaország, vagy Olaszország. Ez az oka annak is, hogy boraik,
borkultúrájuk kevésbé ismert a világon, pedig némelyik terület minősége kitűnő. Ismertek
azonban az erősített boraik, melyek terén piacvezetőnek számítanak.
A legfontosabb szőlőfajták a tempranillo, a tinto fino és a garnacha. E vörös fajták mellett a
fehérek közül a malvasia-t lehet kiemelni.
Az Ibériai-félsziget éghajlata nagyrészt mediterrán, de Spanyolország középső területei jóval
szárazabbak és forróbbak Franciaország, vagy akár az olasz Toscana bortermelő területeinél.
Spanyolországban évente mintegy 5,7 millió tonna szőlőt termelnek – Portugália
szőlőtermesztése szintén jelentős, de nincs a világon az első tíz között.
Spanyolország leghíresebb borvidékei közé tartozik a Madridtól északra, az Ebro folyó felső
folyásánál fekvő Rioja a Riojatrek borúttal, főleg testes, tölgyfahordóban hosszan érlelt
vörösborokkal. A spanyolok hagyományosan ezt tekintették az ország első számú bortermelő
területének. Ma már inkább a nemzetközi borkészítési trendeket jobban átvevő Ribera del
Duero számít a legjobb borok hazájának. Ennek nyugati részén található a Vega Sicilia nevű
borászat, amely az ország legdrágább, egyedi borait készíti. A Barcelonához közeli Penedes
főként a pezsgőgyártás központja. Az irodalomból ismert nevű La Mancha a legnagyobb
területű spanyol borvidék.
A dél-keleti országrészben található Jerez az angolok jóvoltából fogalommá vált sherry hazája.
Portugália leghíresebb borvidékei az északi Portó és a Douro völgye, valamint a szintén (bár
némileg eltérő technológiával készített) erősített borairól híres Madeira szigete. A Douro
Portónál torkollik az Atlanti óceánba, Portóban vannak az érlelő és keverő borházak, de a
szőlészetek a keletebbre, a folyón feljebb található Douro borvidéken találhatók. Ezek mellett
az ország sok rozét is termel exportra (ismert márka pl. a Mateus). A minőségi bortermelésnek
a Dao borvidék a központja, ahol többnyire kistermelők készítenek gyümölcsös, zamatos
vörösborokat. Az ország jellegzetessége még a vinho verde, a „zöld bor”, amely alacsony
alkoholtartalmú, enyhén pezseg, fehér és vörös egyaránt lehet.

Spanyolország
A spanyol az európai országok között a legnagyobb szőlőterülettel rendelkező nép, ennek
ellenére szőlő- és bortermelésük csak a harmadik a földrészen, Franciaországot és
Olaszországot követik a sorban.
Az Andalúziai Costa Del Sol, amely Spanyolország igen kedvelt déli tengerparti üdülőhelye, a
turisták által is gyakran választott úti cél. Innen szívesen tesznek kirándulásokat a térség számos
nevezetességgel büszkélkedő nagyobb városaiba. A legközelebbi a mintegy félmilliós lakosú
Málaga, a borvidék központja, ahol olyan közismert művészek születtek, mint Pablo Picasso és
Antonio Banderas, és ahol az óvárosban olyan látnivalók vannak, mint például a több mint ezer
éves mór erődítmény, az Alcazába. Málaga vidéke már nyolc évtizede büszkélkedhet
eredetvédett borokkal
Spanyolország borvidékei: Ribera del Duero, Jerez, Riója, Penedes, Castilla la Mancha Csak a
legnépszerűbb borvidékekkel jellemzésére törekszünk, ezek: Katalónia és Penedés, valamint
La Riója. Malaga borvidék
Ribera del Duero
Az ország egyik legfontosabb borvidéke, ahol leginkább nehéz, hosszú élettartamú vörösek
készülnek.
Priorato
Az egyik legkisebb, de minőségben vezető borvidék, remek vörösborokkal, amelyek
Spanyolország legjobb és legdrágább borai közé tartoznak.
A két leghíresebb fehér bor a Cava és a Sherry. A cava tradicionális spanyol gyöngyöző bor,
kizárólag ún. méthode traditionelle eljárással (azaz palackos érlelés útján) készül.
La Riója Spanyolország legismertebb szőlőtermő vidéke, ahol a bortermelés az egyszerű asztali
borok kínálatától a testes minőség borok kínálatáig terjed. Uralkodó szőlőfajtái a Tempranillo
és a Garnacha. Leginkább vörösborokat állítanak elő.

Portugália
Nem meglepő, ha azt mondjuk, hogy Madeira-szigetén “terem” a világhírű Madeira bor. Ez az
egyik legrégibb úgynevezett erősített csemegebor. Az Afrikai lemezen fekszik, de Porto
Santóval együtt politikailag és kulturálisan Európához tartozik. Madeira fő nevezetessége a
levadák (öntözőcsatornák) hálózata. A fő csatornák több szinten, kiváló túralehetőséget kínálva
húzódnak végig főleg a sziget teljes nyugati és délkeleti részén, és aki erre jár, a borkóstolás
mellett, ne hagyja ki Sissi szobrához való barangolást se.
Portugália a világ 6. bortermelője; az ország szárazföldi területének hagyományos exportcikke
a portói bor, Madeira szigetéé a madeirai likőrbor.
Portugália borvidékei: Vinho Verde, Alto Douro, Bairrada, Dao, Estremadura, Ribatejo,
Alentejo, Algarve és Madeira. Bemutatásra kerülnek a Vinho Verde, az Alto Duoro-t és a
Madeira borvidékek borai.
A Vinho Verde borvidék termeli Portugália második leghíresebb borféléjét a „zöld”bort,
amelynek neve - azok után, hogy fehér, de vörösbor is készülhet belőle - első hallásra
félrevezetőnek tűnik.
Az Alto Duoro borvidékről származik a portói, amely nem a termőhelyéről, hanem nevezett
kikötővárosról kapta a nevét (innen indultak útnak a borszállító hajók). Ezen a borvidéken
kizárólag helyi fajtákat termesztenek, ilyenek a Touriga Nacional, a Touriga Franca és a Tinta
Roriz (Spanyolországban ez a Tempranillo). A portói bor készítése során a hagyományos
erjedést borpárlat hozzáadásával szakítják meg, hogy megtartsák a borban a gyümölcs
aromákat, hosszan érlelhetővé tegyék a bort, és így megőrizzék cukortartalmát. A portói
borokra jellemző a hosszantartó fahordós érlelés és a házasítás.
Különlegessége, hogy nemcsak az egyes szőlőfajták borát házasítják, hanem az évjáratos borok
kivételével, a különböző évjáratok termését is.
Madeira szigete Portugáliától délnyugatra, az Atlanti-óceánban fekszik, magas hegyek és mély
völgyek tagolják, klímájára, mint a szigetekre általában, erőteljes hatással van az óceán. A
legjellemzőbb szőlőfajták a Boal, a Verdelho, a Sercial, és a Malvasia, Ezek mind fehér szőlők,
amiből borpárlat hozzáadásával készítenek száraz-, félszáraz-, félédes-, és édes borokat.
Közép-Olaszországból Toscánából származik a Chianti, a Sangiovese nevű szőlőfajtából
készül, mely különböző szőlőfajták nemesített változata. Közép-Olaszország szőlőfajtái tehát a
Sangiovese és annak számos továbbnemesített változata, mint például a Sangioveto, a
Brunello, a Prugnolo gentile.
Németország
Németország fehérborai, késői szüretelésű rizlingjei és tradicionális borkultúrája alapján
jelentős bortermelő ország. A kitűnő infrastruktúra és a belföldi kereslet miatt a boroknál is
jelentősebb a borturizmus. A legfontosabb borvidékek nagy folyók mellett találhatók, ahol a táj
mellett a számos szép vár számít jelentős turisztikai vonzerőnek. Németországban a
legfontosabb szőlőfajták a rajnai rizling és a rizlingszilváni. (Müller-Thurgau).
Németország leghíresebb borvidékei a Rajna-vidék (délről északra Pfalz, Rheinhessen és
Rheingau) és a Mosel-vidék (Mosel-Saar-Ruwel).
Németországban tizenhárom borvidék található, s ennek megfelelően a helyi borkínálat igen
sokszínű. A német borrégiók a két keleten fekvőt leszámítva (Sachsen és Saale-Unstrut),
Németország délnyugati és déli részében koncentrálódnak, és a világ legészakibb fekvésű
borvidékei közé tartoznak. Németország a fehérbor termelésének fellegvára Európában. A
német borok – a fehérek és a vörösek egyaránt – a sajátos éghajlati és talajviszonyoknak
köszönhetően általában véve könnyűek, frissek és gyümölcsösek. Németország borvidékei:
Rheingau (Rajnai), Baden, Württemberg, Hessische Bergstraße, Rheinhessen, Nahe, Mosel,
Ahr, Franken, Pfalz, Mittelrhein, Sachsen és Saale-Unstrut.
A leghíresebb német rizlingborok (Rizling és Rizlingszilváni szőlőfajtákból) Rheingau (Rajnai)
és a Mosel vidéken teremnek, míg minőségi vörösborokat általában a Pinot noirból készítenek.
A rajnamenti borokat a legnemesebb fehérborokként tartják nyilván az egész világon. A
legnagyobb mennyiségben termelt szőlők a rizling, a szilváni és tramini. A legnemesebb
borokat általában későn szüretelik, ezekből készítik a nagy hagyománnyal rendelkező édes
desszertborokat (Moselban is).
A moselvidéki borok szintén kitűnők, színvonalban a rajnamentieknél mégis hátrább állnak,
könnyedebbek és savanykásabbak. Leghíresebbek a braunebergi és bernkastli a moselmenti
borok.
Würtenbergben a világos színű Trollinger és Lemberger adják a vörösborok (leginkább asztali
borok) alapjait. Baden a Spätburgundiról híres, legkitűnőbb borai még az Affenthali vörös, a
Bergstrassei, Ihringeni és Rothweileri.

Dél-Kelet Európa
Dél-Kelet Európa (Románia, Bulgária) világfajtákkal lett sikeres, exportálni tudó bortermelő
ország. A bolgár borexport egy időben hazánkét is megelőzte, de az elmúlt években jelentős
volt a visszaesés. Romániában megemlíthető a kitűnő borok alapjául szolgáló fekete leányka,
illetve a fehérszőlők közül a feteasca fajta is. Újabban Horvátország is sikereket ér el a
bortermelés és a borturizmus terén, döntően saját fajtákkal. Éghajlati szempontból a régió
mediterránnak tekinthető, de Románia nyugati területeinek éghajlata már inkább
Magyarországéhoz hasonlít. Románia magyar vonatkozású borvidékeiről az előző fejezetben
már volt szó.
Görögország valaha a bortermelés vezető hatalma volt – de az antik hagyományok ellenére
ma az ország nem tartozik a világ bortermelésének élvonalához. Asztali borai nem érik el az
Európában megszokott minőséget. Itt a kiemelendő különlegesség egy specialitás a
fenyőgyantával készített fehérbor, a retzina (nem minőségi értelemben – ez egyszerű asztali
bor). Megemlíthető még a likőrborok közé sorolható, kitűnő minőségű Mavrodafni. Mivel
számos szigeten is készítenek bort (pl. Rhodos, Samos, Kréta), a borturizmust könnyen tudják
a charter-járatokra épülő üdülőturizmushoz kapcsolni.
Santorini borvidék
Santorin egy kör alakú vulkanikus sziget az Égei-tengeren. Görögország része az ország déli
részén, körülbelül 200 km-re Athéntól délkeletre. A sziget nevezetes fehérbora, az Assyrtiko
szőlőfajtából készülő édes aszúbor és az enyhén muskotályos Aidini. A szőlőt a szigeten
folyamatosan fújó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. Így a bor jellegzetes ízét a
vulkanikus kőzet adja. A hely látványa pedig leírhatatlan.