A BORTURIZMUS- BORUTAK - MAGYARORSZÁG BORVIDÉKEI

Bor- és gasztroturizmus
A gasztronómiai turizmust gyakran tekintik a kulturális turizmus egyik válfajának, ám
tekintettel világviszonylatban felértékelődő szerepére, továbbá a hazai turizmusban elfoglalt
jelenlegi pozíciójára és jövőbeni fejlesztési potenciáljára, önmagában is helyét megálló
turizmusformaként kezelendő. A gasztronómiai turizmushoz tartozik az itthon erőteljes
fejlődésnek indult borturizmus is, amely elsősorban a borvidékek meglátogatására, a borok
helyben történő fogyasztására és vásárlására, illetve a borász, valamint a borkészítés módjának
testközelből való megismerésére terjed ki. Ide tartoznak a borfesztiválok, szüreti rendezvények
is.
A gasztronómiai turizmus altermékei:
− éttermi turizmus: ide tartozik az éttermi kalauzok (Michelin, Gault&Millau) által
ajánlott, minősített vendéglátóhelyek felkeresése, illetve a lakáséttermek,
főzőtanfolyamok, borbárok növekvő kínálata
− termelői turizmus: termelőlátogatás, termelői piacok, falusi vendégasztalok
− borászati turizmus
− borutak és gasztronómiai tematikus útvonalak
− romkocsmaturizmus
A borturizmus fogalma Az agroturizmus egyik speciális megoldása: a helyi termékek
bemutatásának és eladásának módszere. A turisztikai kínálat az adott termelőnél vagy termelő
üzemnél történő borbemutatást, borkóstolást, ehhez kapcsolódó vendéglátást jelent kedvező
esetben boreladással is kiegészítve.
A borturizmus a borok kóstolása, fogyasztása, készítésének megismerése által motivált utazás.
Sokrétű fogalom, a pincelátogatásoktól, borkóstolástól a szüreti eseményekig, borfesztiválokig.
A borturizmus napjaink a turizmus egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Hazai
jelentőségét több tényező is alátámasztja. Magyarország jelentős hagyományokkal
büszkélkedhet a borkultúra terén, ennek ellenére gyakorlatilag ismeretlen a világ borpiacán.
A borturizmus szerepe, jelentősége:
− Új munkahelyeket teremt, megállítva ezzel a munkaerő elvándorlását.
− Növeli a régió bevételét, tőkemobilizációs szerepe van és vonzza az
befektetőket.
− Előmozdítja a lakosság és a helyi önkormányzat közötti együttműködést.
− Segítségével fejlődik az infrastruktúra.
− Fejlődik az elérhető szálláshelyek minősége.
− Elősegíti a minőségi kínálat kialakulását.
− Segíti a turistabarát image kialakulását.
− Segíti a piaci trendek megismerését.
− Fejleszti a régió marketingtevékenységét.
− A PR tevékenység fejlődését eredményezi.
− Védi a helyi termékéket.
A borturizmus tartalma, lehetséges fajtái
Az alábbiakban összefoglaljuk az egyes típusokat, melyek legfontosabbjai közvetlenül vagy
közvetve a bor kóstolásához kötődnek.
− Pincelátogatás, borkóstoló (ezen belül pincében történő borfogyasztás, illetve minőségi,
általában kóstolósoron alapuló borkóstolás)
o A klasszikus borturizmus, amikor a vendégek meglátogatják a pincét, és megkóstolják
annak borait. Jelentősége miatt külön fejezetben tárgyaljuk. Bort természetesen nem
csak pincében, illetve nem csak a termőhelyen lehet kóstolni – bármilyen szervezett

1
 borkóstolás a borturizmushoz sorolható, amely olyan turistáknak szól, akik elsősorban
ezért látogatnak az adott helyre
− Borút kialakítása, borkóstoló túra
o A borút egy olyan speciális tematikus út, ahol egy körülhatárolt kisebb földrajzi
területen pincéket, kóstolóhelyeket, a borkészítéssel, borkultúrával kapcsolatos
látnivalókat és egyéb turisztikai szolgáltatásokat kínál a látogatóknak. A
tevékenység oldaláról közelítve a borút lényegében egy több pincét érintő
borkóstoló túra kínálati alapja. A terület egy nap alatt bejárható, egy borvidéket,
vagy annak egy részét fogja át. A borút hatással van a helyi gazdaság fejlődésére,
gazdasági-társadalmi helyi közösségek szervezésére és a minőségi
bortermelésre.
o A borút fogalma a hazai borutak országos képviselete (mabosz) meghatározta a
fogalom tartalmát. A borút olyan összetett turisztikai termék, amely sajátos,
egyedi kínálatokkal rendelkezik, szervezett egységként működik, piacra jutását
közösségi marketing segíti, és szolgáltatásai minősítettek, így megfelelnek a
nemzetközi turisztikai elvárásoknak. A programnak a boron, mint
mezőgazdasági terméken kívül tartalmaznia kell a bor köré épülő kulturális
elemeket és ezeket turisztikai termékké szükséges összefognia. Az első borút
magyarországon csak 1994-ben alakult meg – ez is jelzi, hogy viszonylag új
turisztikai irányzatról van szó. Az első szervezet, a villány- siklósi borút
egyesület a villányi volt.
− Borászok szálláskínálata, vendéglátása
− A fejlett turizmushoz elengedhetetlenek a komplex szolgáltatások. Ezek közül a
szállásadásnak és a vendéglátásnak a borturizmuson belül különösen nagy jelentősége
van. A borfogyasztás általában esti program, ami után a vendégek nem szívesen
utaznak, illetve autóval nem is tudnak utazni. Így adódik, hogy a borászok, vagy a
közelben élő helyiek szállást is biztosítsanak a turistáknak. A borászok, pincészetek
vendéglátói tevékenysége még kézzelfoghatóbb: egyrészt egy hosszabb kóstoló alatt
természetes igény jelentkezik az étkezésre, másrészt célszerű a kóstolás helyén a bor
ízét, zamatát kiemelő gasztronómiai szolgáltatást is biztosítani.
− Borvendéglők borvidékeken
− A bor és a gasztronómia szinergikus kapcsolata miatt a vendéglátásnak egy speciális
szegmensét képezik a borvendéglők. Amennyiben ezek borvidéken találhatók, akkor a
vendégek többségének elsődleges motivációja a borokkal kapcsolatos, így a
borvendéglőt a borturizmus körébe soroljuk. A nagyvárosi borvendéglőket általában a
helyiek, és nem a turisták látogatják, és az ide való betérés motivációja az étkezés és a
borfogyasztás együtt.
− Bor és egyéb turizmus összekapcsolása (pl. Wellness)
− Elsősorban a ma kifejezetten divatos wellness turizmussal kapcsolódik össze a
borturizmus, kihasználva azt, hogy a borfogyasztást egészségesnek tartják, illetve a
szőlő mint alapanyag a wellness kezelések segédanyagainak alapanyaga is lehet.
Elsősorban a wine spa hotelekről és a szőlő és bor alapú spa kezelésekről lehet beszélni
– ezek közül az elsőt sorolhatjuk a borturizmus körébe.
− Bortrezor, vendégek pincészetekhez kötése
o A bortrezor egy nyilvános helyen másoknak a bor tárolásán alapuló szolgáltatás. A
nyilvánosság úgy értendő, hogy az adott hely – amely lehet pince vagy vendéglő – több
külső vendégnek is nyújt ilyen szolgáltatást, és gyakran a szolgáltatást igénybe nem
vevő vendégek is láthatják a trezort, ezzel az a hely designjához, imázsához is
hozzájárul.
− Borfesztivál – helyi borfesztivál – több borvidék (bárhol)
o A termőhelyen tartott borfesztivál, amely általában többé-kevésbé kötődik a helyi
hagyományokhoz, kultúrához. Nem a termőhelyen tartott borfesztivál, amely kevésbé

2
 kötődik a helyi hagyományokhoz, kultúrához, és kifejezetten a borra, vagy a bor
segítségével elérhető profitra koncentrál.
− Szüret, szüreti fesztivál
o A bortermelés technológiai folyamatának legfontosabb, leglátványosabb eseménye,
amelyhez helyi hagyományok is társulnak. Éppen ezért a borral kapcsolatos
eseményturizmus egyik legfontosabb fajtája.
− Borértékelés, borvásár kereskedőknek
o A borkereskedelem utazással járó szakmai szakasza, tulajdonképpen a borturizmus
hivatás-turizmus jellegű része. A borértékelések, borversenyek egyben akár a
szakembereken, kereskedőkön túli érdeklődést is generálhat. Erre kiváló példák a nagy
borvásárok:
▪ Vievinum, bécs, ausztria
▪ London international wine & spirits fair, anglia
▪ Vinexpo, bordeaux
▪ Global wineries wine village, antwerpen, belgium
▪ Hongkong international wine & spirits fair
▪ Vinitaly verona
− Borral foglalkozó civil és szakmai szervezetek utazásai
o Tekintettel arra, hogy a bortermelés általában a helyi kultúra része, a borászoknál jóval
nagyobb számú helyi lakos érintett. Ők gyakran civil szervezetekbe tömörülnek, és
rendszeresen látogatnak hasonló szervezeteket, más borvidékeket. Emellett üzleti
alapon is szerveznek a borászoknak és az egyéb érdeklődőknek borkészítéssel
kapcsolatos szakmai tanulmányutakat.
− Gasztronómia – borest, esetleg kulturális programmal, borbál
o Olyan borral kapcsolatos esemény, ahol a bor mellett az ételfogyasztásnak ugyanolyan
jelentősége van. Amennyiben egy esemény szervezésénél a bor a hívószó (pl. Egy
borbál), akkor ezt is a borturizmus keretébe sorolhatjuk. Az ilyen eseményekre
egyébként más rendezvényeknél nagyobb számban szoktak turisták érkezni.
− Újbor (beaujolais, márton nap)
o Speciális borturisztikai esemény az újbor ünnepe, illetve az újborhoz kapcsolódó
események, melyről a 6. Fejezetben részletesebben is szó lesz. Az új beaujolais
megérkezése 1941 óta köthető konkrét időponthoz: egy helyi borvidéki rendelet alapján
minden év november 15-től lehet az újbort forgalomba hozni. Mára ennek az egyszerű,
alacsony alkoholtartalmú vörösbornak az érkezése európa-szerte eseménynek számít.
Magyarországon elsősorban villányban lett sikeres az újbor ünnepének is számító
márton nap, amikor a települést ellepik a turisták, és mindenki libasültet vacsorázik. A
legenda szerint a római birodalom idején pannóniában született csodatevőként számon
tartott, de szerény márton pap nem szerette volna, ha püspökké választják, ezért elbújt,
de a libák gágogása elárulta. Megválasztották, és tours városának megbecsült püspöke
lett. Kultusza pannóniában is élt, és a kereszténnyé váló magyarok is átvették, szent
márton az ország patrónusa lett.
− Borakadémia, oktatás
o A borokkal, borkészítéssel kapcsolatos tudás a társasági műveltség része, és egyre több
olyan embert is érdekel, akik nem akarnak a borokkal hivatásszerűen foglalkozni. A
részükre szervezett képzések, tanfolyamok, gyakran borkóstolással egybekötött
rendezvények szintén a borturizmus keretébe sorolhatók. Tág értelembe ide sorolhatók
a borturizmushoz kapcsolódó graduális oktatások, szaktanfolyamok is. A
legelterjedtebb standardizált képzés a wset, melynek nemzetközileg mintegy 300
képzőhelye működik. A londoni székhelyű wine and spirit education trustot azért
alapították 1969-ben, hogy a legmagasabb színvonalú képzést, és nemzetközileg
elismert és keresett kvalifikációt és diplomát adjon, de az alap- és középfokú
tanfolyamait bármely érdeklődő elvégezheti. Ezek a tanfolyamok elsősorban az
alapvető borkóstolási és borkészítési ismeretekre koncentrálnak.

3
1 Soproni, 2. Nagy-Somlói (Somlói), 3. Zalai (Balaton melléki), 4. Balaton-felvidéki, 5.Badacsonyi, 6. Balatonfüred-Csopaki, 7. Balatonboglári,
(Dél- Balatoni), 8. Pannonhalmi – (Sokoróalja,) 9. Móri, 10 Etyek-Budai, 11. Neszmélyi (Ászár – Neszmély) 12.Tolnai, 13. Szekszárdi, 14. Pécsi
15. Villányi, 16.Hajós-Bajai, 17. Kunsági, 18. Csongrádi,19.Mátrai 20. Egri,21.Bükki 22. Tokaji Nézzétek meg, hogy a borvidék melyik megyében,
megyékben található!!!!

4
5
6
7
Magyarországi Borrégió – Magyar borvidékek
1. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez Megállapította: 59/2017. (XII.
18.) FM rendelet 11. § (1), 1. melléklet. Hatályos: 2017. XII. 26-tól.

Borrégió: A hasonló természeti adottságokkal és hagyományokkal rendelkező vagy egymással

földrajzilag egységet képező, illetve szomszédos borvidékek önkéntes társulása.

Borvidék: Olyan termőhelyek összessége, amely több település közigazgatási területére

kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és
művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és
amelyről sajátos jellegű borászati termékek származnak. Borvidékbe olyan település sorolható,
amelynek a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területe a település összes
mezőgazdaságilag hasznosított területének 7%-át eléri, vagy olyan település, illetve fővárosi
vagy megyei jogú városi kerület, amelynek területén borászati üzem működik.

Magyarországon 6 borrégió, ezeken belül pedig 22 borvidék található:

I. FELSŐ-PANNON borrégió (Észak-Dunántúl)
1) Etyek-budai borvidék
2) Móri borvidék
3) Neszmélyi borvidék
4) Pannonhalmi (Sokoróalja) borvidék
5) Soproni borvidék
II. FELSŐ-MAGYARORSZÁG borrégió
6. Mátrai borvidék
7. Egri borvidék
8. Bükki borvidék
III. TOKAJ borrégió
9. Tokaji borvidék
IV. BALATON borrégió
10. Badacsonyi borvidék
11. Balatonboglári (Dél-Balatoni borvidék)
12. Balaton-felvidéki borvidék
13. Balatonfüred-Csopaki
14. Nagy-Somlói borvidék
15. Zalai borvidék (Balatonmelléke)
V. PANNON borrégió
16. Pécsi borvidék
17. Szekszárdi borvidék
18. Villányi borvidék
19. Tolnai borvidék
VI. DUNAI borrégió
20. Csongrádi borvidék
21. Hajós-Bajai borvidék
22. Kunsági borvidék

8
 ETYEK-BUDAI BORVIDÉK

Bár ez a terület borvidéki rangot csak 1990-ben kapott, a szőlőtermesztésnek több évszázados
hagyománya van itt. Elsősorban a pezsgő alapbor termelése volt jellemző a vidékre, a híres
Törley-pezsgők is etyeki alapborból készültek a XIX. század végétől. Megtekintésre érdemes
körpincék, valamint szép sváb házak maradtak fenn Etyek környékén, sokban még ma is
láthatók értékes, régi borászati eszközök. A borvidék a főváros közelségét kihasználva fejlődik
tovább.
Az egykori Buda környéki borvidék valaha a Szentendrétől Tétényig a Duna partvonalában
elterülő hegy- és dombvidék szőlőit foglalta magába. Ez a vidék a történelem előtti időkben is
lakott volt. Négy fő körzetre oszlott: Szentendrei szőlők, Budai szőlők (óbudai, Sashegy
környéki), Promontori szőlők, Tétényi szőlők.
Az Árpád-házi királyok idejében már virágzott a szőlőtermesztés, az itt élő emberek
megélhetésének fő forrásává vált.
Sok szerb (rác) telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után
többségében vörösbor készült. Európai hírre tett szert a Buda-Sashegyi Kadarka, amit Fekete
kadarkából készítettek. A sok háború jelentősen meggyérítette a szőlőket. A törökök kiűzése
után német nemzetiségű szőlőművelők is telepedtek le. A promontori szőlőtulajdonosok 1736-
41. évi névsorában szereplő 572 névből 309 német hangzású, ami tudatos német betelepítésre
enged következtetni. 192 név szerb és csak 50 magyar a névsorban. A Duna kiváló szállítási
lehetőséget biztosított, így a borok tárolására nagy pincék épültek, amelyek többsége ma is
működik.
1830 körül a nagyvárosokban a lakosság inkább a fehérbort kereste (változtak a borfogyasztási
szokások is), a budai vidéken is arra kényszerültek, hogy egyre több fehérborszőlő-fajtát
telepítsenek.
1890-ben a filoxéra szinte teljesen elpusztította az ültetvényeket. A szőlőkultúra újbóli
felélesztése még nem a várt sikert hozta. A szőlőtelepítésekkel párhuzamosan csonthéjas
gyümölcsöket kezdtek el ültetni, a gyümölcsösök lassan kiszorították a szőlőskerteket.
Etyek szőlőinek története is hasonló utat járt be azzal a különbséggel, hogy a XIX. század
közepén a Vál-völgyi uradalmi szőlészetek hírnevet szereztek a korszerűsítéseikkel,
újításaikkal. A pákozdi, sukorói, nadapi, velencei szőlőhegyek is jó minőségű fehérbort adnak.
A sajátos ökológiai viszonyoknak, a talaj magas mésztartalmának és a szeles fennsíkoknak
köszönhetően rendszerint egészséges a szőlő, a pezsgőgyártáshoz ideális, nagy savtartalmú
alapanyag terem ezen a borvidéken. A kedvező gazdasági helyzet miatt a szőlőtermesztés
uralkodó maradt.

9
Jellemző szőlőfajták: Akárcsak a régió többi borvidékén, itt is szinte kizárólag fehérborokat
termelnek, jellemzően reduktív technológiával. Pl. chardonnay, sauvignon blanc, zöldveltelini,
rajnai rizling, zenit, pinot noir
Földrajz, éghajlat: Szeles időjárás, bőséges napsütés és kevés csapadék jellemzi a borvidéket.
A domb- és hegyoldalakon, fennsíkokon a légmozgás gyakori, ami kiemelkedő termelési
biztonságot nyújt, ritkák a számottevő fagykárok. Az évi középhőmérséklet az országos
átlagnál kissé alacsonyabb, csapadékellátottsága közelíti az országos átlagot. Az ökológiai
adottságok korai szürettel kiváló pezsgőalapborokhoz, későbbi szürettel pedig minőségi
borokhoz adnak megfelelő alapanyagot. Talaja meszes.
A borvidék területe: 1600 hektár
Meghatározó borászatok: Hernyák Birtok, Etyeki Kúria, Rókusfalvy Birtok, György-Villa
Pincészet, Anonym Pince, Kovács Pince, Debreczeni Pince, Vabrik Nyakas Pince
Települések:
Etyeki körzet: Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár,
Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Tordas, Vál
Budai körzet: Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm településeknek a
szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Bicske Ezen a területen bronzkori, kelta és római kori települések is voltak. Református
temploma eredetileg gótikus stílusban épült a XV. században. További műemlékek: XVIII.
századi Batthyány-kastély, klasszicista Batthyány-mauzóleum, csillagvizsgáló.
Budajenő A községben XV. századi temetőkápolna található.
Nadap: Az 1760 körül épített templomában keresztelték meg Vörösmarty Mihályt, az egyik
legnagyobb magyar költőt. A templomot 1904-ben neogót stílusban átépítették.
Pákozd A Pákozd és Sukoró közötti területen a neolitikumból származó településeket tártak fel.
A tó északi partja a bronzkorban is lakott volt. A környéken kelta szentélyt is találtak. A
középkori eredetű katolikus templomban római kori sírkő van befalazva.
Pázmánd A középkori eredetű római katolikus templomot 1719-ben alakították át. Az itt
látható, XVIII. század eleji kastély eredetileg jezsuita rendháznak épült.
Sukoró A református templom a XIX. század elején épült. A Néprajzi Házban lakberendezési
gyűjtemény látható.
Vál A XVIII. század végi Ürményi-kastély késő barokk stílusú. A római katolikus templom
klasszicista stílusban épült. Mellette áll a XV. századi gótikus templom megmaradt tornya a
csúcsíves ablakokkal. A közeli Vadász-völgyi kis erdészlakban töltötte gyerekkorát Vajda
János (1827-1897) a XIX. század második felének egyik legnagyobb magyar költője.

10
 MÓRI BORVIDÉK

A Fejér megyében elterülő Móri borvidék Magyarország 22 borvidéke közül a kisebb, de a

híresebb borvidékek közé tartozik. Múltja a történelmi időkbe tekint vissza. A Vértes és Bakony
völgyében fekvő települések életében a múltban meghatározó szerepet játszott a szőlő- és
bortermelés. A II. világháború után az ország legjobb állapotú szőlői a Soproni borvidéken és
a Móri borvidéken voltak. Az itt termő ezerjó a Móri borvidék kiváló és híres fehér bora.
Két hegység, a Vértes és a Bakony között húzódik meg a festői szépségű Móri árok. A
honfoglaláskor már lakott település volt a mai Mór helyén, utóbb ide telepedett le Árpád törzse.
1327-ben Károly Róbert a települést Csókakő várához csatolta, ami a Csák nemzetségbeli Csák
Péter és Csák István birtokában volt.
A XIV. századi iratok már rendszeresen említik a szőlőt, Mór község nevével pedig a XV.
századtól találkozni. A kódexek tanúsága szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig szépen
fejlődött, ezt a folyamatot a török hódoltság akasztotta meg. A felvonuló csapatok pusztításai
miatt a vidék csaknem elnéptelenedett.
A XVIII. században újabb gazdasági fellendülés következett be, valószínűleg ekkor találkozott
és forrott össze a borvidék és az ezerjó története. A török hódoltság alatt megtizedelt
lakossághoz német telepesek csatlakoztak. Ekkor telepedtek le Móron a Kapucinusok is, akik a
környék legjobb szőlőművelői lettek.
A múlt században a borvidék jelentősége egyre növekedett. Volt időszak, amikor a nagy
külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borokat vásárolták a legmagasabb áron. A
homokkal kevert lösz és a homok talajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a
kötöttebb talajú borvidékeken.
1901-ben kérvényezte Mór község képviselőtestülete, hogy "Mór és vidéke, mint önálló
borvidék szerepelhessék", mert addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.
Jellemző szőlőfajták: Főleg fehér szőlő Móri ezerjó királyleányka, tramini, chardonnay, rajnai
rizling, generosa
Földrajz, éghajlat: A borvidék talaja változatos, a lösz, az erdőtalaj és a homok is megjelenik.
Klímája kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe a tél és sok a légmozgás, utóbbi
megakadályozza a betegségek kialakulását. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész
nap érik. A hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma jó
termőhelyi viszonyokat alakít ki.
A borvidék területe: 900 hektár
Meghatározó borászatok: Bozóky Pincészet, Miklós Csabi, Csetvei Pincészet, Geszler Családi
Pince, Paulus Borház, Vécsei Családi Pince

11
Települések: Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly településeknek a
szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Csókakő A község fölötti várat valószínűleg a tatárjárás után építették. Az 1800-as években
indult pusztulásnak.
Mór A múlt században eklektikus stílusban átalakított kapucinus templomot a XVIII. század
elején, a Lamberg kastélyt és a Láncos kastélyt ugyanennek a századnak a második felében
építették. Figyelemre méltó még a két barokk szobor, az egyik Nepomuki Szent Jánost, a másik
Szent Sebestyént ábrázolja. A városban és az azt körülvevő szőlőkben sok népi építészeti emlék
található.
Zámoly Árpád-kori falu. A temetőben XIII. századi templomrom található. A római katolikus
templom klasszicista, a református késő barokk stílusú.

NESZMÉLYI BORVIDÉK

A 18. században a borvidék jelentős termelővé és exportőrré vált, ugyanis a borok a hosszabb
szállítást is jól viselték a magas savtartalmuk miatt. A borvidék Komárom-Esztergom
megyében található. Legjobb termőterületei a tengerszint felett 150-300 méterrel helyezkednek
el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte lejtőin. A területe két település köré csoportosítható
Ászári és Neszmélyi körzet.
A borvidék területén már a római korban is termesztettek szőlőt, ám a török hódoltságot a
lakosság mellett az ültetvények is megsínylették. A XVIII. század végére azonban Neszmély
és környéke ismét jelentős termőhellyé vált. Az itteni borok magas savtartalmuknak
köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték, így jelentős mennyiségben szállítottak
Neszmélyről külföldre.
A XIX. század végén az egész országot sújtó filoxérajárvány itt is komoly károkat okozott,
utána a fajtaszerkezet megváltozott. A II. világháborút követően a terület 1959-ben elvesztette
borvidék rangját, amelyet – az új telepítéseknek köszönhetően – 1977-ben szerzett vissza.
A Dunára néző neszmélyi szőlőhegyeken termő borról már Széchenyi István is elismerően írt,
de nem csak ő kedvelte az itteni bor kellemesen savanykás ízét. Az Esterházy család Csákvári
Uradalmának híres ászári mintaszőlészete és pincészete is hozzájárult ahhoz, hogy a vidék a
XIX. század második felében nemzetközi ismertségre tett szert.
Jellemző szőlőfajták Főleg fehérfajták: chardonnay, sauvignon blanc ezerjó, Irsai Olivér,
rizlingszilváni, tramini, olaszrizling, rajnai rizling, zöld veltelini, cserszegi fűszeres és
királyleányka;

12
Földrajz, éghajlat: a borvidék talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de mészkövön,
dolomiton kialakult rendzina és homokkövön, márgán képződött barna erdőtalaj is előfordul.
Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, a hőingadozás viszont
alacsony és a napsütéses órák száma is elég magas. Legjobb termőterületei 150-300 méteres
tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte
lejtőin.
Területe:1400 hektár
Meghatározó borászatok: Hilltop Neszmély, Szöllősi Pincészet, Kősziklás Pincészet, Szivek
Pince
Települések
Ászári körzet: Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely.
Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs,
Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, Vértesszőlős településeknek
a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Ászár A Fellner Jakab által tervezett sörház 1760-1769-ig épült, ma borpinceként szolgál.
Érdemes megnézni az 1777 óta álló copf stílusú templomot is. Ászár további nevezetessége az
1976 októberében megnyílt Jászai Mari emlékház.
Bársonyos Bársonyos nyugati részén és az Öreghegyen terülnek el azok a dűlők, ahol a híres
bársonyosi szőlők teremnek. A Strázsa hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik nyugatra, a
Kisalföldre Pannonhalmáig (tiszta időben Győrig), kelet és északkelet felé pedig a Bakonyig és
a Vértesig. A szőlősgazdák és a szőlők védőszentjének, Szent Orbánnak a szobra a Föveny-
dűlő bejáratánál áll. A Strázsa hegy oldalában, a Föveny-dűlőben és az Öreghegyen a mai
pincesorok első pincéit az 1700-as évek közepe felé kezdték el kiásni.
A Strázsa hegy folytatása keleti irányban a Temető hegy. Séles tetején még láthatók azok a
földhányások, amelyek feltehetőleg a középkori Antiochiai Szent Margit templom helyét,
kerítőfalát, és a körülötte keletkezett falusi temetőt jelölik. A dombtető közepén egy fakereszt
emlékeztet az itt állt templomra és temetőre.
A faluhoz tartozó Pervátpusztán 1907-ben századfordulós stílusban épült szép kastély látható.
Kisbér Kisbér az 1800-as évektől a második világháborúig a magyar lótenyésztés fellegvára
volt. Az ottani ménesben tenyésztették ki a híres kisbéri félvért. A ménesben született Kincsem
és Imperiál is, a 20. század két leghíresebb magyar versenylova.
A lótenyésztés emlékét őrző ménesbirtokot több épület együttese (Batthyány kastély, királyi
lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer valamint a tisztikaszinó) alkotja.
Baj A település Szent Ferencnek szentelt római katolikus temploma régebbi templom helyén
épült 1764 és 1795 között copf stílusban. A baji vadászház közelében találhatók a középkorban
ott állt Ágoston-rendi kolostor romjai, amelyet az 1993 óta folyó ásatások során tártak fel. A
feltételezések szerint ez volt az elpusztult Haláp falu temploma.
Bajót Péliföldszentkereszt Bajót határában található. XIII. századi templom, kálvária, Szalézi
Rendház és ifjúsági ház tartozik a nevezetességei közé. A legenda szerint egy sánta fiú
meggyógyult a szentkereszti forrás vizétől 1730 májusában. Minden év május első hétvégéjén
Mária búcsú van a kegytemplomban és a kálváriadombon.
A közelben találhatók a Berény-vár nevű, ismeretlen eredetű földvár maradványai is, az Öreg-
kő tetejének környéke pedig természetvédelmi terület, ott fészkel a ritka kerecsensólyom és
kövirigó.
Dunaszentmiklós Híresek a község löszfalba vájt, egymástól 10-15 méterre sorakozó
lyukpincéi. Hosszúságuk elérheti a 15 métert is, a szélességük 2 méter, a magasságuk alig
haladja meg az álló ember magasságát. A pince elé, ha volt hely, présházat emeltek. A temető
fölött található egy 16 méter magas kilátótorony.
Esztergom Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt (ezek nevei: Ákospalotája,
Árpádvár, a Hídfőerőd, a Sípolóhegy, Szenttamás palánkvára és Párkány), a maradványaik

13
azonban nem kerültek elő. A Táti út és a Duna által határolt részt a város szélén egykor
Szentkirálynak, a kicsit távolabb eső részt Zsidódnak nevezték. Mindkét település az Árpád-
korban élte virágkorát. Esztergom belvárosa műemléki védelem alatt áll, az arra kirándulóknak
mindenképpen érdemes megnéznie a Széchenyi teret és a Királyi várost, a Mária Valéria hidat,
és természetesen a Bazilikát.
Kocs A település látnovalói közé tartozik a Tekevár, amely Kocs legrégebbi és máig feltáratlan
műemléke. Az egykori földvárat az Árpád-kor előtt kb. 300 évvel átvonuló lovas nomád nép
építette. Nevezetes még az 1769-ben Fellner Jakab tervei alapján készült uradalmi kocsma, a
barokk kocsimajor, a kocsimúzeum és a tájház.
Neszmély A Várhegyen áll a 15. századból származó négyszögletes várrom és körülötte az
árokrendszer, amit török korinak vélnek. A szőlőhegyen található a XV. században épített
gótikus stílusú ún. Királykút, aminek neve Albert királyhoz köthető: a király 1439-ben, a török
elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg. Érdekesség a Duna-parti
Hajómúzeum, ahol a hajók belülről is megtekinthetők. Jelentős még a szintén a Duna-parton
helyet kapott Millecentenáriumi park, kemencesorral, színpaddal, és fedett, 60-70 főt befogadó
sütögetőhelyiséggel. Érdemes még megemlíteni a neszmélyi iskolát, ami Makovecz Imre tervei
alapján készült.
Tata Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár. A vár mellett az Esterházy-kastély
emelkedik, utána a Hősök tere következik, ahol többek közt az egykori zsinagóga és az I.
világháborús emlékmű található. E mellett van a Tanoda tér, ami a gimnáziumnak és a
kollégiumnak ad otthont. Ettől kicsit távolabb, Tata óvárosának központjában a Kossuth tér
terül el, a Római Katolikus plébániatemplommal és a városházával. Innen nyílik a Kocsi utca a
református templommal, felette magasodik a Kálvária-domb, a kilátótoronnyal és a geológiai
parkkal. A vártól északkeletre a tóvárosi városrész található az Országgyűlés térrel, ahol a
Harangláb és a Kapucinus templom látható. Innen indul az Ady Endre utca a Kristály Hotellel,
e mellett van az Erzsébet tér, ahonnan az Angolkert nyílik a Cseke-tóval a műromokkal és a
kiskastéllyal. A városnak vannak vízimalmai is.

PANNONHALMI BORVIDÉK

Az első bencések 996-ban jöttek Magyarországra, a Pannónia nevű kis falu felett emelkedő -
Szent Márton hegynek nevezett - dombon telepedtek le és építettek kolostort. A pannonhalmi
volt a Benedek-rendiek első és mind a mai napig a legismertebb kolostora, itt alapították
Magyarország első főiskoláját. A szőlőtermesztés első írásos emléke a Pannonhalmi Apátság
alapítólevelében található. A rend papjai a szószékről is rendszeresen hirdették a

14
szőlőtermesztés fontosságát és mikéntjét, komoly szerepük volt a helyes és racionális
szőlőtermesztés és borászkodás elterjedésében a filoxéravész után.
Jellemző szőlőfajták: olaszrizling, rajnai rizling, tramini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, pinot
noir
Földrajz, éghajlat: A borvidékre a középkötött vályog, a lösz és a barna erdőtalajok a
jellemzőek. Mérsékelten száraz, enyhe telű a klímája. Időjárási viszonyai kiegyenlítettek,
országos viszonylatban közepes fény-, hő-, és jó csapadék-ellátottságú.
A borvidék területe: 620 hektár
Meghatározó borászatok: Pannonhalmi Apátsági Pincészet, Babarczi Szőlőbirtok és
Pincészet, Szél Fiai Fogadó és Cellárium, Cseri Pincészet
Települések: Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc,
Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő településeknek a szőlőkataszter
szerint I. és II. osztályú határrészei.
Felpéc Síkmennyezetes, barokk stílusú evangélikus templom található itt.
Pannonhalma A környékről csiszolt kőszerszámok, bronzeszközök, vaskori sírok, fazekas
kemencék, korsók kerültek elő. Kelták, rómaiak, hunok, keleti gótok, avarok is éltek itt.
Utóbbiak legyőzésének emlékére Nagy Károly, frank császár i.sz. 800-ban a mai Várhegyen
Szent Márton tiszteletére templomot építtetett.
A mai bazilika alapjait Géza fejedelem rakta le, Szent István építtette tovább, a templomot és
monostort 1001-ben szentelték fel, majd az idők folyamán állandóan bővítették. A törökök
pusztítás utáni helyreállításra csak a XVIII. században került sor. Az oktatás 1775 körül
emelkedett főiskolai rangra. 1824-ben kezdték építeni a klasszicista stílusú könyvtárépületet,
ez ma hazánk egyik leggazdagabb könyvgyűjteménye. A könyvtárhoz többek között kő- és
régiségtár, érem- és metszetgyűjtemény, természettudományos gyűjtemény és képtár tartozik.
Jelentősen befolyásolták az épületegyüttes képét az 1868-1886 közötti, valamint az 1943-as
építkezések.
Ravazd A hagyomány szerint IV. Béla ivott itt egy forrásból 1241-ben. E fölé kútházat emeltek,
s ezt 1677-ben restaurálták.

SOPRONI BORVIDÉK

A soproni borvidék az ország egyik legősibb bortermő területe. Szőlőmag-leletek bizonyítják,

hogy már a kelták is foglalkoztak itt szőlőműveléssel, a borkészítés Sopron környékén
töretlenül folyik azóta is. Egy időben szinte mindenkinek volt szőlője és pincéje és minden
gazda saját borkimérési joggal rendelkezett. A ház előtt rúdra függesztett friss fenyőág jelezte,

15
ha újbort, szalmaköteg, ha óbort mértek. Piros, illetve fehér szalaggal adták tudtul, hogy vörös-
vagy fehérbort árul a gazda. Ez a kedves szokás újraéledőben van Sopron utcáin.
A Fertő tó vidékén már a neolit korban is éltek emberek. Időszámításunk előtt 300 évvel
alapíthatták a kelták Scarbant várost, amit a rómaiak Scarabantiának hívtak, mi pedig
Sopronként ismerünk. Fontos kereskedőváros volt, itt vezetett a rómaiak híres borostyán útja.
Mátyás király 1446-ban aranybullában Sopront saját s idegenek áruinak kereskedelmi
központjává teszi. A kimérési jogot a termelők némi korlátozással szabadon gyakorolták:
máshonnan bort hozni nem volt szabad a XVIII. században. Akkoriban Ruszt-Sopron-Pozsonyi
borvidékként volt ismert ez a vidék. Ruszton még aszút is készítettek a kiemelkedő években
főleg furmintból.
A XIX. század elején napóleoni csapatok foglalták el Sopront. Ebből az időből ered a
kékfrankos fajta neve is a franciák kék színű pénze után. A század végéig a fehérbor készítés
volt az uralkodó, vörösborszőlő-fajták a filoxéravész után terjedtek el.
A borvidékre jellemző a fej tőke művelésmód soproni szálvesszős metszésmóddal. Fő
jellegzetessége, hogy a termőcsapot egy vendégkaróhoz kötik és a végét a földbe dugják, mint
egy fejbujtást. Gyakori volt még a magas combművelés is.
A soproni szőlőművesekre használt gyakori kifejezés a "poncichter", németes írásmódban
"Ponzichter". A kifejezés a német "Bohnenzüchter" (babtermelő) szóból származik, mivel a
helyi borosgazdák a szőlő- és bortermesztési tevékenységüket a szőlősorok közé ültetett
zöldségek termesztésével egészítették ki.
Jellemző szőlőfajták: legnagyobb részben vörösbort készítenek, elsősorban a kékfrankos
szőlőfajtából, de számos nemzetközi fajta is meghonosodott a borvidéken. Fehér fajták:
chardonnay, zöldveltelini, sauvignon blanc, zenit, Irsai Olivér Kék fajták: kékfrankos, zweigelt,
cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, pinot noir, syrah
Földrajz, éghajlat: Változatos a borvidék talaja. Sok helyütt meszes, emiatt az itteni borok
tanninban gazdagok. Szubalpin jellegű a klímája. Fagymentes tavasz, hűvös, esős nyár,
túlérésnek kedvező napos ősz és csapadékos enyhe tél jellemzi. A nyár a borvidékeink közül itt
a legcsapadékosabb, a telek viszont enyhébbek és gyakori a szél.
A borvidék területe: 1900 hektár
Meghatározó borászatok: Garger Pince, Jandl Pince, Linzer-Orosz Borászat, Luka Pincészet,
Pfneiszl Bio Birtok, Ráspi Borászat, Taschner Bor- és Pezsgőház, Vincellér Ház, Weninger
Pincészet
Települések
Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka,
Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron,
Kőszegi körzet: Csepreg, Kőszeg, Vaskeresztes településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II.
osztályú határrészei.
Fertőboz A község határában késő barokk emlékcsarnok (gloriette) áll.
Fertőrákos Egyik érdekessége a hatalmas mészkőbánya, az innen elhordott kőből sok bécsi
épület épült. A bányát már a rómaiak is használták. A III. századból származik a Mithras-
barlang, ami a misztériumvallás itteni elterjedését mutatja. 1628-tól ismét fejtettek itt követ,
később viszont barlangszínpadot alakítottak ki, ahol opera és színi előadásokat tartanak. A
római katolikus templom középkori eredetű. A püspöki palota és a vízimalom a XVIII.
században épült.
Fertőszéplak Nevezetessége a barokk stílusú templom, belsejében korabeli faragott
faszobrokkal és berendezési tárgyakkal.
Hidegség A római katolikus templomot XII. századi falfestmény díszíti. A XVIII. században
barokk templommá alakították a körtemplom megmaradt részeit.
Kópháza Egytornyos temploma barokk stílusú. Régen búcsújáróhely volt.

16
Sopron Az első leletek a csiszolt kőkorszak elejéről valók, a környék ettől kezdve lakott. Sopron
lakossága 1921-ben népszavazáson döntött a Magyarországhoz tartozás mellett, ennek
tiszteletére kapta meg a város címerében is megjelenő Civitas Fidelissima - A leghűségesebb
város címet. A lebontott Bécsi kapu közelében áll a XII-XIII. században letelepült Johannita-
lovagok által épített Szent János templom. A falakkal határolt Ótemető peremén áll a gótikus
Szent Mihály templom, építése a XIII-XV. század közé tehető. A templom mögötti temetőben
található a XIII. századi Szent Jakab temetőkápolna. A Bencés vagy Kecske templomhoz
(1280-1300) bencés rendház (1330-1340) is kapcsolódik.
A Fő téren található a Tűztorony, aminek alapjai a római időkből származnak. Itt láthatjuk a
barokk Szentháromság szobrot is. Kiemelkedő a XVI. század második feléből származó Rejpál-
ház, aminek pincéjében római emlékek, az utcai helyiségben XVI. századi festett famennyezet
látható. Az olasz-svájci eredetű Storno családról elnevezett ún. Storno-házban megtekinthető a
család képző- és iparművészeti gyűjteménye. Két középkori zsinagóga is van a városban. A
Kertvárosban van a XII. századi eredetű Mária-Magdolna-kápolna

MÁTRAI BORVIDÉK

A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna patak és a Zagyva folyó
által határolt területen helyezkedik el. A Károlyi-uradalom által készített Debrői Hárslevelű a
XX. század első harmadában világhírnevet ért el. A Mátra-vidék legnagyobb települése
Gyöngyös. A köréje települt falvakkal a mögötte magasodó Mátra hegyvonulatával hazánk
egyik legszebb vidéke. A Mátra dombjainak déli fekvése kedvező a mezőgazdasági kultúrák,
főleg a szőlő és gyümölcstermesztés számára. Gyöngyös a környező falvakkal együtt képezi a
Mátrai történelmi borvidéket.
A borvidék területe: 33000 Ha
Települései
Mátrai körzet: Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász,
Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan,
Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta
Síkvidéki körzet Budapest-Rákosliget, Heves, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán,
Szada, Szendehely, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház
A borvidék adottságai Jellemző a vidékre, a Mátra védettséget biztosít az északi szelektől,
viszont a csapadék nagy részét is felfogja. Jó mikroklíma alakult ki. Talaja változatos,
pannonagyagra, margára, löszre, andezitra, riolittufára képződött barna erdőtalaj, fekete
nyiroktalaj, barnaföld jellemzi, mészben többnyire szegény a talaji.

17
Mátrai borok A Kárpátok óvja a borvidéket a szélsőséges zord időjárásoktól, és a Mátra
hegység déli lejtőin pedig sok napsugárzás éri a szőlőt. Az itt termelt borok a friss, virág és
gyümölcs illatukról híresek.
A szőlőfajták közül az olaszrizling, leányka, muscat ottonel, szürkebarát, sauvignon blanc és
chardonnay kiemelkedő.

EGRI BORVIDÉK

Az Egri borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Északkelet-Magyarországon az

Egri-Bükkalja déli lankáin, Heves megye területén helyezkedik el, egyes részei Borsod-Abaúj-
Zemplén megye területére nyúlnak át. A területen a fehér és a vörösbor termelése is jellemző,
a várost elsősorban az Egri Bikavér tette híressé. Ez a bor ma is a környék legismertebb bora,
mely több vörösborszőlő borának házasításával jön létre. Fehér szőlőből készült cuvée: Egri
csillagok névvel ellátott.
Eger az egykori Oszmán Birodalom északi határterületén fekszik, a kadarka mellett régi
fehérbor-szőlőfajták termőhelye volt a Bükk-hegység déli lejtője. Riolittufa talajba vájt
pincékben, Eger föld alatti labirintusaiban érnek ma is a híres egri borok. Az összenyitott
pinceágakon keresztül a város a föld alatt gyakorlatilag teljesen átjárható. Az üregek egy része
természetes eredetű, többségük viszont mesterségesen kialakított, faragásokkal díszített.
Eger a X. századtól lakott volt, a XI. század elejére már jelentős méretet ért el a település. Az
első püspökségek egyikét Egerben alapította Szent István királyunk, az ide költöző szerzetesek
magukkal hozták a saját szőlőfajtáikat. A tatárjárás megtizedelte a lakosságot, IV. Béla király
a helyükre vallonokat telepített, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket (pl.: a
hordó használatát) meghonosították. Az Eger környéki dombok irtáshelyeit a XIII-XIV.
században telepítették be szőlővel. A megtelepedő cisztercita szerzetesek ezekből a szőlőkből
fedezték borszükségleteiket.
A város szerepe a magyar középkor első századaiban igen jelentős volt: a várban székelt a
legnagyobb püspökségek egyike, amihez nemcsak Heves megye, hanem az egész északkeleti
országrész is tartozott. Az egyházi központ hatásának tulajdonítható a szőlőművelés fejlesztése,
hiszen az egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor. A bortermésből tizedet, dézsmát
kellett az egyháznak és a világi intézményeknek adni királyi rendelet alapján. Az első pincéket
is a dézsma tárolására építették.
Több évtizedes sikertelen ostrom után 1596-ban a törökök elfoglalták az egri várat, ezután 91
évig tartozott a felügyeletük alá, de a szőlőtermesztés nem tűnt el. Ennek oka, hogy ugyan a
törökök nem nagyon fogyasztottak bort, de komoly bevételük származott belőle.

18
A XVII. században a vörösborszőlő-fajták egyre nagyobb teret nyertek a fehérborszőlők
rovására. (A törökök elől menekülő rácok hozták magukkal a héjon erjesztéses vörösborkészítés
technológiáját és a kadarka fajtát is.) A vár 1687-es visszafoglalása után a város és környéke
gyorsan újra benépesedett, ebben a két évtizedben terjedt el a szőlő monokultúra. A
szőlőhegyek többségének jelenleg is használt neve a XVII. század végén és a XVIII. században
alakult ki.
1886-ban jelent meg Egerben a filoxéra, ami a szinte teljesen kiirtotta a szőlőket. Az
újratelepítés (rekonstrukció) során új fajták is bekerültek a borvidékre.
Annak ellenére, hogy az ökológiai adottságok a fehérszőlő termesztésének kedveznek, az Egri
Bikavér tette híressé a borvidéket. (Bár Szekszárdon előbb készült bikavér, az egri ismertebb.)
Ez a bor több vörösborszőlő borának házasításával készül. Valaha a kadarka különböző
változatai adták az alapját, ma gyakran a kékfrankos. Magyarország eredetvédett borai közül
ez volt az első. A hegyközség 1997-ben alkotta meg a "Bikavér kódex"-et. Egyik legfontosabb
szabálya, hogy termőhelyen javasolt fajták közül legalább három borából kell házasítani a
Bikavért (egy fajta 50%-nál nagyobb arányban nem szerepelhet és minden felhasznált fajtából
legalább 5% kell). A borvidéken híres bor még az Egri Leányka és a Debrői Hárslevelű,
valamint a Verpeléti Olaszrizling is.
Jellemző szőlőfajták: királyleányka, olaszrizling, kékfrankos, pinot noir, cabernet franc,
cabernet sauvignon, merlot, syrah
Földrajz, éghajlat: A borvidék talaja lávakőzet, riolittufa. Klímája hűvös, kevés csapadék,
hosszú tél jellemzi. Viszonylag későn tavaszodik.
A borvidék területe: 6000 hektár
Meghatározó borászatok: Bolyki Pincészet és Szőlőbirtok, Bukolyi Családi Birtok, Demeter
Pincészet, Egri Korona Borház, Gál Lajos Pincészete, Gál Tibor Pincészet, Gróf Buttler, Juhász
Testvérek Pincészete, Kaló Imre, Kovács Nimród Borászat, Pók Tamás Pincéje, St. Andrea
Szőlőbirtok és Pincészet, Thummerer Pince, Vincze Borászat
Települések:
Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány,
Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya
Debrői körzet: Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét településeknek a szőlőkataszter szerint I. és
II. osztályú határrészei.
Eger A várról az első írásos emlék 1363-ból származik, ekkor püspöki vár volt. Történetének
egyik legfontosabb időszaka a török elleni harcok idejére esik. A 35 méter magas minaret
hazánk legismertebb épen maradt török kori emlékei közé tartozik. A mai városkép nagyrészt
a XVIII. században alakult ki. A cisztercita templom és rendház épülete török mecset helyén
épült 1731-1733 között. A copf stílusú Líceum a XVIII. század második feléből való. Az 1780-
ban épített Kispréposti lak Magyarország egyik legszebb rokokó palotája, s itt található az egyik
legértékesebb barokk kori műemlékünk, a Minorita templom is. A Bazilika 1831-1836 között
épült.A Vármúzeum többek között ásatási, várostörténeti anyagokat mutat be. Megtekinthető a
vár alatti híres kazamatarendszer is. Az egri gyógyvíz kiváló többek között a reumatikus jellegű
izom-, ideg- és ízületi fájdalmak ellen.
Felsőtárkány Egertől északkeleti irányban, a Bükk hegység alján fekszik. Főbb nevezetességei
a XV. századból származó pálos kolostor és templom romja. Felsőtárkányból indul az ország
egyik legszebb hegyi útja Lillafüred felé.
Noszvaj A 4,6 hektáros parkban található a francia származású De la Motte márki által építtetett
barokk stílusú kastély.
Feldebrő XI. századi román altemplomra épült a barokk külsejű temploma. A XIII. századi
freskók bizánci hatást mutatnak, ezek hazánk legrégibb falfestészeti emlékei közé tartoznak.

19
Verpelét Tarna-völgyi község. Egy barokk templom található itt, amelyen román és gótikus
elemek is felfedezhetők. Megtekintésre érdemes néhány szép kúria, valamint egy XVIII.
századból származó kovácsműhely.

BÜKKI BORVIDÉK

Ezen a tájon a szőlőművelés története a 14. századig nyúlik vissza. Ma pezsgőalapborokat

készítenek nagy mennyiségben a területen.
Bükki borvidék
Hasonlóan az egri és a tokaji borvidékhez, itt is riolittufába vájt - olykor hatalmas méretű -
pincékben tárolják a bort. Némelyik falát, oszlopait népi kőfaragók értékes munkái díszítik. A
híres miskolci bort nemes penésszel vastagon borított pincékben érlelték. A mindössze 100
méter magas Avas-hegyen valamikor gazdag szőlőskertek voltak, oldalába ezernél is több
pincét vájtak. A XIX. századtól pezsgő alapborokat is termelnek itt.
Nagymiskolc területéről már az ősember gyűjtögető gazdálkodásáról is sok bizonyítékkal
rendelkezünk, őstermelésre pedig a legrégibb időktől vannak adataink. A honfoglalást követő
századok alatt a termőföld még kevés területet foglalt el, de a népesség növekedésével egyre
több területet hódítottak el a cserjés domboldalakból.
Jellemző szőlőfajták: olaszrizling, leányka, chardonnay, cserszegi fűszeres, kékfrankos, turán
Földrajz, éghajlat: A borvidék napfényben gazdag, de hűvös. A Bükk vonulata észak felől
védi a hideg szelektől, s kedvező mikroklíma alakul ki a déli, délnyugati lejtőkön. A talajra
jellemző, hogy a riolittufa alapkőzeten lösz található.
A borvidék területe: 1750 hektár
Meghatározó borászatok: Sándor Zsolt, Gallay Pince
Települések: Aszaló, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu,
Cserépváralja, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd,
Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta településeknek a szőlőkataszter
szerint I. és II. osztályú határrészei.
Bogács A római katolikus templom XIII. századi eredetű, a XIV. században gótikus stílusban
átépítették. A községben feltört nagy mennyiségű ként és ásványi sókat tartalmazó gyógyvízre
fürdőtelep épült.
Bükkaranyos A harangláb 1830-ból származik, a református templomot 1836-ban késő
klasszicista stílusban építették át.
Cserépfalu A Subalyuk-barlangban őskori leleteket találtak. A falutól északra, a Hór völgyének
legszebb részén találhatók a középkori Odor vár maradványai. Egy 450 méteres sziklára épült

20
a Füzérkői vár, maradványai ma is láthatók. Háromszintes borospince-sora egyedülálló, ezek
egyikében láthatók a hordókat őrző faragott kőkatonák.
Cserépváralja A község határában emelkedő Várhegy csúcsán állnak a XIII. századi eredetű
Cserép-vár maradványai.
Kács A barokk templom valószínűleg román kori eredetű. A XVIII. századi apátság épületében
található a 27 ºC-os vizű termálfürdő.
Mezőkövesd A város a híres matyó népművészet központja. A római katolikus templom
szentélye XV. századi. A községtől délre gyógyvizet találtak, mely mozgásszervi
megbetegedésekre kiváló.
Miskolc A város és környéke már az őskorban lakott volt. A népvándorlás idején a germánok,
kvádok, szarmaták, a VI-IX. század között az avarok éltek itt. Fazola Henrik 1770-ben alapított
vasolvasztója és néhány üveghuta jelentette a környék iparát a XVIII. században. A minorita
templom és a hozzá tartozó rendház XVIII. századi. Az Avas-hegyen az első templomot a XIII.
században emelték, ezt 1470-1489 között gótikus csarnoktemplommá építették át. A hegybe
több mint 800 pincét vájtak az idők folyamán, ezek a borospincék általában 10-20 méter
hosszúak. Miskolc külvárosa Diósgyőr, legjelentősebb emléke a vár, a mai kövárat a XIII.
században kezdték építeni. Az óvárosban található a középkori eredetű, majd barokk stílusban
átalakított római katolikus templom. A református templom XVIII. századi késő barokk. Az
1304-ben alapított pálos-kolostor maradványait 1739-ben átalakították.
Sály Barokk stílusú a volt Eötvös-Gorove kastély. A múlt században itt lakott Eötvös József,
valamint itt járt iskolába Gárdonyi Géza.

TOKAJI BORVIDÉK

A Tokaji borvidéket az UNESCO a világörökség részévé választotta. A Tokaji borvidék a

legismertebb magyar borvidék, nevét és borait világszerte ismerik. Ezen a tájon már a
honfoglalás előtti időkben is termesztettek szőlőt. Ez a táj volt a világ első zárt borvidéke:
− Tokaj-hegyaljai borvidék zárt területén termett
− Botritys cinerea- Töppedt szemek válogatása
− Meghatározott termőhelyről származó must v. bor
− Puttonyszámtól függően meghatározott mennyiségű cukormentes extraktot, ill cukrot
tartalmaz
− Forgalomba hozatal előtt min. 3 évig érlelték ebből 2 fahordóban
− Ahány puttony annyi évig kell érlelni, íratlanszabály
− 3-6 puttony
− Hány puttony (28-30l) aszútésztát öntenek fel 1 gönci hordó (136-140l) borra

21
Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-Hegyalján. E bor
titkát nem külön az éghajlati, fekvési vagy talajadottságokban kell keresnünk, hanem ezek
együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének,
aszúsodásának.
A minőség elérésében az érlelés és a tárolás szerepe sem elhanyagolható. A riolittufába vájt
pincék optimális körülményeket biztosítanak, az évi 1-2 °C-os hőingadozásuk kedvez a bornak.
Az állandó páratartalomért az úgynevezett Cladosporium cellare nevű pincepenész a felelős,
ami vastagon borítja a falakat, s az üvegeket bársonyos takaróként őrzi olykor évtizedeken
keresztül, mondhatni hűségesen. A szőlőben pedig a Botrytis cinerea nevű gomba vonja be a
szemeket, vékonyítja el a szőlőbogyók héját, segítve a sav és a cukor tökéletes harmóniájának
létrejöttét. A világhírű aszúk és szamorodnik e nemes rothadású szőlőszemek hozzáadásával
készülnek, a bor annál értékesebb, minél több aszúszőlőt tartalmaz.
Tokaj-Hegyalja a történelem előtti időktől fogva lakott terület volt. A honfoglaló magyarok is
szívesen táboroztak itt, az ő érkezésükkor valószínűleg már voltak errefelé szőlőterületek. Azon
a helyen, ahol a Bodrog a Tiszába ömlik, földvárat emeltek, aminek a neve Hímesudvar volt.
Ma ezt a települést Tokajként ismerjük. A Tokaj név valószínűleg ótörök eredetű, jelentése
"folyómenti erdő".
Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik, a Turóczi prépostság
alapítólevelében van erre vonatkozó utalás. Az Árpád-házi királyok komoly tapasztalattal
rendelkező szőlőműveseket telepítettek a királyság területére, ám ekkor Tokaj-hegyalja még
nem tűnt ki a többi borvidékünk közül.
A tatárjárás teljesen megsemmisítette a meglévő ültetvényeket, az újratelepítésre IV. Béla
király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, így Hegyaljára is. Erről több községnév
is tanúskodik: Olaszliszka, Bodrogolaszi stb. Feltehetőleg ekkor került a borvidékre a furmint,
a bakator és a gohér szőlőfajta is.
A legenda szerint 1631 húsvétján ajánlotta fel az első aszút Sepsi Lackó Máté pap Lórántfy
Zsuzsannának Sátoraljaújhelyben. A szőlő az Orémusz dűlőből származott. Ez az esemény
újabb kutatások szerint 10-20 évvel korábban történt, és valószínűleg ennél is hamarabb
készítettek már aszúbort Hegyalján. Ezt támasztja alá, hogy már az 1590-es években használták
az "aszú szőlő" kifejezést (Szikszai Fabricius Balázs latin-magyar szótárában), és készítettek
egy bizonyos "főbort", amit talán az aszúborral is lehet azonosítani.
Az aszúképződés fontos előfeltétele a késői szüret. Az 1700-as évekig Gál (október 10.) hetében
kezdték a szüretet, több módosítás után végül Simon-Júda (október 28.) napjára tették. Az 1600-
as évektől egyre több törvényi szabályozás lépett életbe, 1655-ben még az országgyűlés is
foglalkozott az aszúborral, ami jól mutatja az aszúbor előállításának gazdasági súlyát.
Az aszúkészítés XVIII-XIX. század fordulóján élte abszolút fénykorát. Szakírók százai
foglalkoztak az aszúval, kémiai és egészségügyi vonatkozásban is. Sokáig aranyat véltek benne
felfedezni. Akkoriban szinte valamennyi jelesebb borvidékünkön megpróbálkoztak aszú
készítésével, de ezeket a tokaji kiszorította a piacról. A legjelentősebb versenytársak a ruszti és
a ménesi voltak. Legnagyobb mennyiségben a lengyelek és az oroszok vásároltak.
A filoxéravész gyakorlatilag teljesen kipusztította a hegyaljai szőlőket, az újratelepítés a
fajtaszám jelentős csökkenését eredményezte. A privatizáció után több külföldi befektető
megjelent a borvidéken, az általuk szorgalmazott borászati technológia a nyugati borízlésnek
való megfelelés és a gyors tőkeforgás elősegítése miatt új aszústílus megjelenéséhez vezetett.
Ezek a borok inkább a szőlőből származó, elsődleges aromákra helyezik a hangsúlyt,
könnyebbek, kevésbé oxidatívak, mint a régebbi stílus borai.
Jellemző szőlőfajták: furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, zéta, kövérszőlő, kabar
Földrajz, éghajlat: A borvidékre jellemző a meleg nyár, a hideg tél, és a hosszú, napos, párás
ősz. Az éghajlat kontinentális jellegű, gyakori a száraz, meleg késő őszi időjárás, ami lehetővé

22
teszi az aszúszemek képződését. A szőlőterületek riolit- és andezittufán kialakult lösz- és
nyiroktalajon találhatók.
A borvidék területe: 5900 hektár
Meghatározó borászatok: Árvay Családi Pincészet, Szepsy Pince, Áts Pincészet, Oremus
Szőlőbirtok, Demeter Zoltán Pincészet, Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet, Tokaj Hétszőlő,
Disznókő, Patricius Borház, Royal Tokaji, Grand Tokaj, Lenkey Család Szőlészete és
Pincészete, Holdvölgy Borászat, Barta Pince
Települések: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi,
Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor,
Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong,
Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu településeknek a szőlőkataszter szerint
I. és II. osztályú határrészei.
Abaújszántó Évszázadokon keresztül Hegyalja jelentős mezővárosa volt. A római katolikus
templom XIV. századi, 1752-ben barokk stílusban átépítették.
Bodrogkeresztúr Római katolikus temploma 1480-ban épült késő gótikus stílusban. A Rákóczi-
kúria a kora barokk korból származik.
Erdőbénye A község támpilléres, gótikus templomának tornya XIV. századi, hajója barokk
(1787).
Mád A gótikus stílusú római katolikus templom 1521-1526 között, a copfstílusú zsinagóga
1790 körül épült. A református templom 1825-ben épült klasszicista stílusban. A régi
borkereskedő házakat is érdemes megtekinteni.
Monok Itt született Kossuth Lajos 1802-ben, copfstílusú szülőházában ma emlékmúzeum van.
A Monoky várkastély XIV. századi, az Andrássy-kastély a XVIII. században épült. Kápolnáját
és lovagtermét Maulbertsch freskók díszítik.
Olaszliszka A római katolikus templom XIV. századi, benne gótikus szentély található.
Sárospatak A településen már a XI. század közepén vár állt, amit a XV-XVll. században
jelentősen kibővítettek. Az 1531-ben Perényi Péter által alapított református főiskola sokáig
fontos kulturális központtá tette a várost. A vár a XVII. század elején a Rákóczi család birtokába
került. A Sárospataki Kollégium jelenlegi formájában nagyrészt a múlt században alakult ki.
Az iskola a XVII. század derekán élte fénykorát. A református templom 1771 és 1781 között
épült. A helyreállított várkastélyban múzeum van.
Sátoraljaújhely Az egykori megyeháza 1758-1761 között épült. Itt kezdte közéleti pályafutását
Kossuth Lajos, és itt dolgozott levéltárosként Kazinczy Ferenc is. A város egyik legrégibb
épülete a középkori alapokon épült római katolikus templom, mely 1792-ben készült el. A
piarista templom gótikus eredetű. Egyes részei XV. századiak, szószéke a XVIII. századból
való.
Szerencs A tatárjárás előtt bencés apátságot alapítottak itt, amit a XVI. század közepén várrá,
később barokk kastéllyá alakítottak át. A római katolikus plébániatemplom 1760 és 1764 között
épült. A fürdő épülete szecessziós stílusú, salétromos, kénes, jódos-vasas vizét a középkor óta
használják gyógyításra. A református templomot a XIV. században építették.
Tarcal A Rákóczi-pincében Bormúzeum található.
Tállya A községben található a XVI. századi Rákóczi-kúria, a XVIII. század elején épült kastély
és a boltozatos Rákóczi-pince. Római katolikus temploma XV. századi, 1720-ban kapott barokk
homlokzatot. Az evangélikus templom a XVIII. század vége óta ékesíti a települést, itt
keresztelték meg Kossuth Lajost 1802-ben.
Tokaj A Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekszik. A Hegyalja nagyrészt a Rákóczi-család
birtoka volt. A barokk stílusú Rákóczi-Dessewffy-kastélyt 1700 körül építették. A Rákóczi-
pince járatai másfél kilométer hosszan ágaznak szét a központi pinceteremből. Az Evangélikus
udvar eredetileg kapucinus rendház volt, az itt található evangélikus templom 1785-ben épült.

23
A régi Arany Sas fogadó épülete és a görögkeleti templom 1770-ből való. A Tokaji
Pincemúzeumban a borászat tárgyi emlékei kaptak helyet.
Tolcsva Hegyalja egyik leghíresebb bortermelő községe. A római katolikus templom a XV.
században, a görög katolikus templom 1760-ban, a református templom 1830-ban, a zsinagóga
1865-ben épült. Az egykori Rákóczi-kastélyban Bormúzeum üzemel.

BADACSONYI BORVIDÉK

A Dunántúl közepén, a Balaton északi partján, a Badacsony környékén található, amely a

Balaton-felvidék földrajzi tájegység legnagyobb bazaltsapkás tanúhegye. A Badacsonyi
borvidéken már a római korban is termesztettek szőlőt, a nagy telepítések a területen Probus
császár nevéhez fűződnek. A badacsonyi-ürmös a tokaji aszúhoz hasonló hírnévre tett szert a
18-19. században.
A Balaton környékén termő borok saját karakterrel bírnak. Egy borospince előtt ücsörögve
összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk: a borok minősége párosul a táj
szépségével, a tó, a szőlőhegyek, a fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak
látványával. Sok művész és tudós ember adózott egy-egy művel a táj varázsának, és az sem
véletlen, hogy Badacsony borát az „istenek nektárjának” nevezték.
Terület: 1600 hektár
Települések: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes,
Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács,
Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II.
osztályú határrészei
Klíma: Kiegyenlített, szubmediterrán jellegű. Sok napsütés jellemzi, védett az északi széltől.
Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők
napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg
meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb
páratartalmát.
Talaj: Változatos, vulkanikus eredetű
Történelem: Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra
volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a
vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb
szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti
motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok.

24
A honfoglaló magyarok már ismerték a szőlőt, a bort és ennek megfelelően mint értéket
adományozták a későbbiekben. Ennek során a XIII. században a borvidék jelentős része egyházi
kézbe került.
A XVIII - XIX. sz.-ban a badacsonyi ürmös hírneve a tokaji aszúéval versengett. A filoxéravész
utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen
megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására.
A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a pinot gris borát helyi különlegessé
emelték, ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát immár szürkebarát néven. Különleges
évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt aszúsodhatnak is. Ekkor különleges természetes
édesbor készülhet belőle.
A másik e termőhelyről elhíresült fajta a kéknyelű. Ez a fajta tiszta ültetvényben ritkán fordult
elő, mert nővirágú, ezért rosszul termékenyül, leggyakrabban a budai zölddel ültették vegyesen.
A szüretkor nem szedték külön, hanem együtt dolgozták fel bornak, ami a kéknyelű nevet
viselve jelent meg.
Lánivalók: A jellegzetes alakú Badacsony-hegy 438 m magas. Az i.e. III. és II. században több
kelta település volt ezen a területen. A legtöbb lelet a római korból származik. A badacsonyi
présházakat gyakran római épületek falmaradványaira építették. Sírok, szobrok, kőkoporsók,
oltárok és más emlékek is előkerültek (pl. Victoria istennő bronzszobra).
Ábrahámhegy A Balaton északi partján, a Badacsonytól keletre, Révfülöptől 5km-re található.
Az első írott feljegyzés 1082-ből származik, ebben a község Ábram néven szerepel. II. Endre
királysága alatt királyi udvarnokok birtokolták, de kedvenc helye volt a rómaiaknak is, utóbbit
számtalan régészeti lelet is igazolja. Számos forrás található a településen.
Badacsonytomaj A Badacsonytól keletre fekvő település, ami Alsó- és Felsőtomaj
egyesüléséből jött létre. Egykor Eszterházy birtok volt. Építészeti emlékei Szegedi Róza
présháza, a Kisfaludy ház, a Malatinszky-kúria, a népies barokk présház és pince 1798-ból, a
kéttornyú bazalt templom 1932-ből, a barokk és klasszicista épületek valamint Szőlészeti és
Borászati Múzeum.
Badacsonytördemic A Badacsony északi lábánál fekvő csendes kis település. Középkori
templomát 1297-ben említik először. Található itt egy barokk plébániaépület, melyet a XVIII.
században építettek újjá, valamint egy 1852-ben épült présház.
Balatonrendes Badacsony és Révfülöp között helyezkedik el. A község a római kortól
bizonyítottan lakott volt. A Tepécs-hegyi kőbánya felé vezető út jobb oldalán római kori villák
maradványai találhatók. A honfoglalás után Balatonrendes a fejedelmi törzs szállás-birtoka
volt. Balatonrendes első írásos említése 1328-ból való. Az egyik legkisebb vízparti település.
Balatonszepezd A Balaton partján, a Badacsonytól keletre található. A XIII. században királyi
udvarnokok lakták, később helyi nemesek, a veszprémi püspökség, a somogyvári bencés
apátság birtoka volt. A török támadások miatt sokat szenvedett lakosságot németekkel,
telepesekkel egészítették ki a XVIII. század közepén. A Római Katolikus templom - a környék
egyetlen fogadalmi temploma - a XIII. században épült román stílusban. Fehér tornya mutatta
sokáig a régi halászoknak, ma pedig a vitorlázóknak a hazavezető utat. A XVIII. század végén
késői barokk stílusban épült református és evangélikus templomok a falu központjában, egy
kedves kis köztér szélén állnak egymással szemben.
Gyulakeszi A 375 m magas Csobánc-hegy nyugati oldalán fekszik. A hegy tetején álló várat,
amely az Észak-Dunántúli végvárrendszer tagja volt, 1255-ben említik először. Ellenállt a
törökök ostromának és később 1707-ben a császári csapatoknak. A szatmári béke megkötése
után azonban lerombolták. Gyulakeszi területe 1687 óta az Esterházy-család tulajdona volt. A
vár romjait 1953-ban tárták fel.
Hegymagas A község a Szent György-hegy nyugati lábánál fekvő középkori település. Két
templomát 1274-ben említik először, később a törökök feldúlták. A Lengyel család kápolnája,
a Tarányi présház, valamint több présház a XVIII. századból való.

25
Káptalantóti Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A községet a páratlanul szép Tapolcai-
medence szélén a Szentgyörgy-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy koszorúzza.
Közelében, Kékkút községben, utóvulkáni működés eredményeként savanyúvizes forrás fakad.
A káptalan előnév arra utal, hogy a faluban birtoka volt a győri káptalannak. A tóti utónév a
szlovák, szlovén, horvát értelemben is használt tót népnévből származik.
Kisapáti A Szent György-hegy keleti oldalában fekvő község. A bazalttörmelék-lejtőn kitűnő
talajon teremnek a Szent György-hegy híres szőlőtőkéi, első sorban a rizling, az ezerjó és a
szürkebarát. A Kis- előtagot Monostorapátitól való megkülönböztetésül kapta, az Apáti jelző
pedig a pannonhalmi apátság tulajdonára utal.
Kővágóörs A Káli-medence legnagyobb, a római kortól lakott települése. Először 1351-ben
említik. Egykor határában volt a törökök által elpusztított Kisörs (templomának maradványai
még állnak), valamint Ecsér, ahol XII. századi templomromot tártak fel. XVIII-XIX. századi
épületeinek köszönhetően a környék egyik legszebb faluja. Evangélikus temploma valószínűleg
középkori eredetű.
Nemesgulács A település nevét a tájat uraló 393 méter magas bazalthegyről, Gulácstól kapta,
amit cukorsüvegnek is neveznek. A Gulács szó az ómagyar Gula névből ered. A XV. században
a törökök lerombolták a falut, újratelepítése azután kezdődött meg, hogy 1715-ben telepeseket
hívtak a faluba. A község új temploma 1725-ben épült fel a régi romos templom helyén. A
klasszicista stílusú templom 1845-1850-ig épült.
Raposka A Szent György-hegy nyugati lábánál, a Tapolcai medencében fekvő kis település.
Révfülöp A 274 méter magas Fülöp hegy lábánál található. Az évezredek óta lakott terület
révátkelőjét már a XI. században említik a források, a település neve pedig a tihanyi bencés
apátság Pilip nevű preadiumaként, azaz uradalmi majorjaként 1211-ben jelenik meg először. A
település XIX. századtól használt mai neve a Pilip, azaz Fülöp személynévből és a
koraközépkori révátkelőből ered. Az 1540-es években a törökök nagy pusztítást végeztek a
környéken. A XVIII. század elejére a tihanyi apátság mellett új nagy- és kisbirtokosok tűntek
fel, s Révfülöp ismét benépesült.
Salföld Salföld honfoglaláskori település a Káli-medencében, három kilométerre a Balatontól.
A középkori pálos kolostor romjai az erdő közepén találhatók, az oklevelek először 1263-ban
említik. A török időkben a település és a kolostor is elnéptelenedett. A hajdani templom falai
jórészt még állnak. A község határában kezdődő 12 km hosszú Kőtenger maradványai ma is
láthatók.
Szigliget Szigliget a Badacsony és Keszthely között található félszigeten fekszik, körülötte
vulkanikus dombok sokasága foglal helyet. A Szigligeti várat 1262-ben építtette a Pannonhalmi
Apátság, de a Rákóczi-szabadságharc bukása után lerombolták. A XIII. század első felében
épült az avasi templom. A környéken bronzkori temetőt, kelta sírt, valamint római
épületromokat tártak fel. A volt Esterházy kastély 15 hektáros parkja botanikai gyűjtemény.
Tapolca A város a róla elnevezett medence közepén, ősi közlekedési utak csomópontjában, a
síkságból kiemelkedő alacsony hátságon fekszik. Az új kőkor óta lakott hely. Először 1182-ben
említik írásban, Topulza néven. Szláv eredetű nevét valószínűleg az itt fakadó melegvizű
forrásokról kapta. A város kórháza alatt található Tavasbarlang klímája kiválóan alkalmas
légzőszervi megbetegedések gyógyítására.
Szőlőfajták, borok: A legnagyobb mennyiségben Olaszrizling terem, nagyobb termőterületen
található meg a franciaországi eredetű szőlőfajta a Szürkebarát, de jelentős a Tramini, Muscat
Ottonel, Rajnai rizling és a Chardonnay is. A vidék régebbi jellemző bora volt a Kéknyelű,
(fehér szőlő a levélnyaláb színe kékes-lilás innen kapta a nevét) amely a nyolcvanas évek
fagykárainak következtében erősen visszaszorult, ma azonban reneszánszát éli és a
közeljövőben ismét Badacsony emblematikus tájfajtája lesz. Badacsonyi kéknyelű

26
 BALATONBOGLÁRI (DÉL-BALATONI BORVIDÉK)

A Balatonboglári borvidék, más néven Dél-balatoni borvidék Magyarország egyik, Somogy

megye egyetlen borvidéke. A Balatonboglár központú terület hat hegyközségéhez 37 település
tartozik, melyek főleg a Balaton déli partján helyezkednek el. A török megszállás előtt a vidék
az egyik leggazdagabb vármegye volt a szőlőnek köszönhetően. A Balaton déli partvidékén,
részben a tihanyi Bencés uradalmi, valamint az egykori Festetics birtokon, illetve a paraszti
termesztői hagyományoknak köszönhetően a filoxéra vész után virágzó szőlő és borkultúra
alakult ki. Az immunis pannonhomok talajokon telepített szőlők a XIX. század végén a
bortermelők ezreit mentette meg az elszegényedéstől. A borvidék igazi felvirágzását azonban a
XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés hozta el. Az új szőlőültetvények a gazdagabb
lösz- és középkötött vályogtalajokon bőven teremnek, és a céltudatosan megválasztott kedvező
fajtaszerkezetnek köszönhetően kiváló borokat adnak.
Jellemző szőlőfajták: királyleányka, rajnai rizling, chardonnay, kékfrankos, cabernet
sauvignon, merlot
Földrajz, éghajlat: A borvidék éghajlata kiegyenlített, a területek napfényellátottsága kiváló,
így a termelési biztonság is jó. A talaj jellemzően homok, lösz, barna erdőtalaj.
A borvidék területe: 3200 hektár
Meghatározó borászatok: Garamvári Szőlőbirtok, Bujdosó Pincészet, Kislaki
Bormanufaktúra, Légli Szőlőbirtok és Borászat, Konyári Pince, Ikon Borászat
Települések: Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr,
Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti,
Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Andocs A Balatontól délre Szántódot és Kaposvárt összekötő országút felénél fekszik Andocs.
A környék már a honfoglalás előtt lakott volt. Az 1536-ban fennmaradt iratok három települést
említenek: Egyházas-Andocsot, amely a Toldi pálosoké, Nemes-Andocsot, amely Uzdy
Mihályé és Ispán Mihályé, valamint Kápolnás-Andocsot, amely a lövöldi perjelé volt. A
ferences kolostor a XVIII. századból való.
Balatonberény A somogyi, észak-déli irányú völgyekkel tagolt dombvidék egyik nyugati
tagjának (Marcali hátság) északi csúcsán található tóparti település. A táj panorámáját már az
újkőkori ember is "megcsodálta" úgy 6500 évvel ezelőtt. A falu területén az őskor minden
kultúrájának nyoma megtalálható, akárcsak a római hódításoké. Első okleveles említése Bereyn
néven 1082-ből, I. László király korából származik, ebben a veszprémi káptalan birtokait veszik
számba.
Balatonboglár A Balaton somogyi partjának közepén elhelyezkedő, hat évezrede lakott
település. A késő őskorban emelhették a Várdomb jól felismerhető sáncait. Vélhetően a rómaiak

27
voltak a szőlőkultúra meghonosítói is. 1211-ben, II. Endre királyunk oklevelében " villa
Boclar"-ként írták le először a nevét.
Balatonlelle A napfényes, vendégszerető, virágos Balatonlelle a déli Balaton-part egyik
legkedveltebb kert- és üdülővárosa és fontos idegenforgalmi központja. Mai arculatához
tartozik a 2 km hosszú szabad strand és a majdnem 1 km-es partszakasszal rendelkező fizetős
strand. A település múltja Szent István korába nyúlik vissza. Főbb látnivaló a két klasszicista
kúria: az 1838-ban klasszicista stílusban épített Szalay-kastély (ma művelődési ház) és a
Jankovich-család barokk stílusú, 1812-ben átadott kúriája (ma iskola). Érdemes felkeresni a
kishegyi szőlők között álló XVIII. századi - Szent Donát tiszteletére szentelt - barokk kápolnát
is. Vele szemben áll az 1700-as években épült vincellérlakás és pince.
Balatonkeresztúr A Nagyberek nyugati szélén fekvő település teljesen összeépült
Balatonmáriafürdővel. Már a római korban is lakott volt. Az idevágó első írásos emlék 1316-
ból származik, e szerint a terület a somogyvári bencés kolostorhoz tartozott. Egy 1400-ból
származó dokumentum a települést Possessio Sandtae Concis, azaz Szent Kereszt megjelöléssel
említi. 1506-ból írásos feljegyzés olvasható Keresztúr néven, később a település a Keresztúri
család birtokába került. A Festetics-kastély az 1730-as években épült
Balatonendréd A Balaton déli partjának második vonalába tartozó, völgykatlanban meghúzódó,
dombokkal övezett település. Egy 1082-ben kelt írás említi először Endrédet, mint László király
birtokát. A török megszállás hosszú évtizedeiről a földrajzi nevek is tanúskodnak: a Duna-
hegyen volt a bég mulatóhelye, a Rózsa-hegyen pedig fenséges illatú rózsáit nevelte.
Különleges ritkaság a külföldön is jól ismert népművészeti kincs, a flandriai eredetű endrédi
vertcsipke, aminek készítésével a századfordulón kezdtek foglalkozni az endrédi asszonyok.
Balatonszemes A déli part közepén, a Balaton felé enyhén lejtő dombháton fekszik. Régészeti
leletek jelzik, hogy ezen a településen már a kelták, a rómaiak és a honfoglaló magyarok is jelen
voltak. Neve a nyelvészeti vizsgálatok alapján a szláv eredetű Blatne-Balatin ("sáros tó") és a
"szem" magyar főnév összetételéből származik. "Szemes" valószínűleg az őrhely szerepét
töltötte be, hiszen a rómaiak fontos hadi és kereskedelmi útja a település közelében haladt,
később a török hódoltság idején harci cselekmények színhelye volt.
Karád Az 1000 éves Karád Külső Somogy területén, Somogy Megyében, a Balatonlelle-
Kaposvár-Szántód főútvonalak között fekszik. A mai Karád - az egykori török Kara, azaz fekete
- területén a középkorban öt-hat falu állt templomokkal, kolostorral és várakkal. A település
északnyugati részén Árpád kori vár emelkedett, amit egy XIII.századi oklevél is megemlít. Az
1982-ben megnyílt tájházban a látogatók megcsodálhatják az ügyes kezű karádi asszonyok
világszerte ismert, karádi hímzéssel készült kézimunkáit.
Kéthely A Balatontól 6 km-re délre, Máriafürdőnél fekvő kis település. Hunyadi-kastélya,
valamint római katolikus temploma a XVIII. Században épült.
Kőröshegy A Kőröshegyi-völgy keleti oldalán, a Malom-árok teraszához simulva a
Balatonföldvár-Andocsi-hát és a Balaton-árok közt helyezkedik el. Egyik legszebb völgye a
Külső-Somogyi dombságnak. Hossza kb. 15 km, átlagos szélessége 3-400m. Nevét
valószínűleg a kőrisfáról kapta. A "hegy" utótag a települést félkörben körbeölelő dombokra
utal. Gótikus temploma 1460 körül épült. Látnivaló még a későbarokk Széchenyi-kastély és a
Petőfi utca néhány tornácos, műemlék jellegű népi háza.
Kötcse A Balatontól 9km-re található zsáktelepülés. Az első írásos oklevelek II. Endre korában,
1229-ben említik Keccha inferior (Alsó-Kötcse) és Keccha superior (Felső-Kötcse) néven.
1725-től Hessen tartományból evangélikus német jobbágyokat telepítettek ide. A XVIII.
században Somogy megye területén számos kisnemesi kúria épült, ezekből 12 Kötcsén
található.
Látrány A Balaton déli partján fekvő település magja ma már ritkán látható településszerkezeti
adottságokat mutat, a magyarok letelepülésének első, jellegzetes formáit őrizte meg: a rokoni
kapcsolatban álló családok lakhelyei egy-egy területrészen köralakban létesültek, a kör közepén

28
a közös tevékenységek számára területet tartottak fenn. Két műemlék jellegű temploma van: az
1769-ben épült barokk stílusú templom és az 1824-28 között épült református templom, a hozzá
tartozó kúria jellegű paplakkal.
Lengyeltóti A város a Balaton partjától 12 km-re, a lankákkal körülvett Csalogányok völgyében
fekszik. A ma a megyei múzeumban megtekinthető régészeti leletek jóval a honfoglalás előtti
kultúrákra utalnak. A honfoglalás idején Koppány szállásbirtokához, s annak központjához,
Somogyvárhoz tartozott. Koppány leverését követően szláv népek települtek a vidékre, innen
ered a Tóti elnevezés. A másik "névadó" a Lengyel család, amelyik hosszú időn át jelentős
birtokosnak számított errefelé. A XIX. század második felében a Zichy család birtoka volt.
Marcali A város a megye északnyugati részén, a Marcali-hát keleti oldalán terül el. a római
korban itt haladt el a Savaria-Sopianae út. A leletek arról tanúskodnak, hogy már az újkőkorban
éltek ezen a tájon. Egy 1274-es oklevél említi a "morzoli" népeket és a Marcel Szőlője nevű
helyet. Vélhetően innen ered a Marcali elnevezés, ami Marcel - a latin Marcus egyik változata
- tulajdonát, birtokát jelenti.
Ordacsehi Fonyód és Balatonboglár között elhelyezkedő zsáktelepülés. A középkortól két falu
volt itt (Orda és Balatoncsehi), mindkettőt az 1332-37-es pápai tizedjegyzék említi először. Mai
nevét a két település összeépülésékor vette fel.
Somogysámson Marcalitól 17 km távolságra nyugatra található kicsiny település. Első írásos
említése 1533-ból való.
Somogytúr Hegyes-völgyes, vadakban gazdag ligetekkel övezett jellegzetes somogyi falu 12
kilométerre a Balatontól. Az oklevelekben Tuuri puszta néven 1082-ben tűnik fel előszür, az
irat a veszprémi káptalan birtokaként említi. Nevezetességei közé tartozik a klasszicista stílusú
Bosnyák-kúria.
Szólád Balatonszárszótól 3 km-re délre található. Már az őskorban lakott település volt, az írott
emlékekben a XIII. századtól szerepelt.
Szőlősgyörök A Balaton déli partjától szinte látótávolságban, mintegy tíz kilométerre fekszik.
Már az ókorban is lakott volt. A község neve avar eredetű: a györk-körk gyűrűvárra, védelmi
vonalra utal, aminek nyomai a Kopasz-berekben még ma is láthatók. Hivatalos okiratok először
1327-ben említik Gereg, Goreg majd Génig formában. A falu a hajdani postakocsi-járat lóváltó
állomása volt. Látnivaló az 1860-ban romantikus stílusban átépített, eredetileg klasszicista
Jankovich-kastély és a hozzá tartozó 21 hektáros fagyűjtemény.
Visz A Balatonlellétől mintegy 10 kilométerre délre fekvő települést erdős dombok valamint
szőlő- és gyümölcsültetvények veszik körbe. A község neve először 1229-ben Wysch alakban
fordult elő, a székesfehérvári káptalan birtokaként.
Zamárdi Siófoktól nyugatra, a Külső-Somogyi-dombság nyúlványai és a Balaton partja között
fekvő település. Kelta kori leletei a Kőhegyen talált urnatemető és a kelta harcos sírja.
Határában a Kárpát-medence egyedülállóan gazdag avar temetőit tárták fel. Első okleveles
említése 1082-ből való. A középkorban híres bortermelő hely volt, a szőlőkben még
boronapincék is találhatók.

29
 BALATON-FELVIDÉKI BORVIDÉK

Az 1300-as évek elején a veszprémi püspökségnek már kiterjedt szőlőbirtokai voltak itt, de
feltehetőleg már a kelták is termesztettek szőlőt errefelé. Századokon át királyi birtokok és főúri
szőlők, valamint kisnemesi szőlőbirtokok hirdették ennek a vidéknek a kiváló borait, a
középkorban Tirolba és az Alpokon túlra, a délnémet területekre szállítottak innen. Az
Esterházy család hercegi és grófi ága a környék legtöbb szőlővel rendelkező birtokosa volt,
uradalmaikban rendszeresen készítettek természetes édes borokat. A XVIII. századi
dézsmapincéjük még áll Szentbékkállán a templom feletti területen.
E gazdag középkori hagyományokkal rendelkező borvidék nem fekszik közvetlenül a Balaton
partján, de közelsége miatt éghajlatára még hatással van a tó. A vidéket szépsége és csökkenő
számú őslakosság miatt a városi emberek már évekkel ezelőtt felfedezték maguknak. Nagy
számban költöznek ide művészek is, akik szívükön viselik a táj arculatának megőrzését, és
sokat tesznek is ezért. Főleg a Káli-medence környékére jellemzőek az igényesen rendbe hozott
régi és - stílusukban a tájba illeszkedő - új házak, templomok, fogadók és vendégváró
borpincék.
A legnagyobb szőlőültetvénnyel az Esterházy család rendelkezett. Káli-medence, a magyar
Provence
Főleg fehérfajták: olaszrizling, szürkebarát, tramini, ottonel muskotály, rizlingszilváni,
chardonnay és cserszegi fűszeres
Földrajz, éghajlat: A borvidék talaját a változatos meszes kőzetek, bazaltos láva- és
tufakőzetek, vályogos talajok határozzák meg. Éghajlatát a mediterrán hatás és sok napsütés
jellemzi.
A borvidék területe: 1300 hektár
Meghatározó borászatok: Liszkay Pincészet, Pálffy Pince, Káli Kövek, Istvándy Jenő
Pincészete
Települések:
Káli körzet: Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti,
Szentbékkálla.
Balatonederics-Lesencei körzet: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj,
Nemesvita, Sáska, Zalahaláp.
Cserszegi körzet: Balatongyörök, Csabrendek, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Héviz-Egregy,
Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy településeknek a szőlőkataszter szerint
I. és II. osztályú határrészei.
Balatonhenye A Henyei-hegy keleti lábánál fekvő kis települést először 1181-ben említik,
akkor még Henney-ként. Már a rómaiak idejében lakott hely volt. 1262-ben a veszprémi vár
nemes jobbágyai lakták, északi végétől mintegy 250 méterre kőfalak nyomait láthatjuk. Az

30
Árpád-korban épült, Szent Margit tiszteletére avatott pálos kolostort 1365-ből említik az írások.
A hegy oromzatán látható egy meredek "törökök halálának" nevezett sziklasor. A legenda
szerint a magyarok ide szorítottak egy török csapatot, akik kénytelenek voltak leugrani, így
lelve halálukat. A sziklasor alatt valóban találtak az ásatások során török fegyvereket,
ékszereket. A település természeti kincsei között szerepel öt önálló vizű kráter-tó, amik
kiválóan alkalmasak horgászatra, vadászatra.
Balatonederics Veszprém megyében az utolsó Balaton-parti település, a Keszthelyi-hegység
keleti lábánál nyúlik el. A községet 1214-ben említik először. XIII. századi eredetű temploma
alatt római épület maradványai láthatók.
Balatongyörök Északról a Keszthelyi-hegység örökzöld fenyőivel és lombos fákkal borított
lánca övezi a települést. A Szépkilátó nevű pihenőhelyről a Balaton egyik legszebb panorámája
látható. Ez alatt tör fel a Római forrás, mellette pedig római villa fürdőjének maradványait
tárták fel.
Cserszegtomaj Zala megye keleti részén, Keszthelytől 4 km-re, Hévíztől 2 km-re, a Keszthelyi-
hegység délnyugati részén fekszik. Első írásos említése 1357-ből való, Tomaj néven. A helység
nevezetessége a belterületén található kút-barlang, a Hévíz felé eső részében az arborétum,
valmint a szabadidőpark a benne álló Margit-kilátóval. Az Orbán-tér közelében épült
Várszínház kulturális rendezvények színhelye, említésre méltó a mellette elterülő Festetics-
pince is.
Gyenesdiás A község valamikor Keszthely szőlőhegye volt. A hegyoldalban számos római
korból származó leletet találtak. A faluban avar sírmezőt is feltártak a régészek. Néhány szép
régi boronapincét is láthatunk ott. A Szent Ilona kápolna (1826), a Havas Boldogasszony-
templom (1893), az alsódiási János-forrásnál álló Nepomuki Szent János szobor mind
klasszicista stílusban készült.
Hegyesd Tapolcától keletre található kis település. Nevét a hegycsúcson álló várról kapta, amely
a török harcok idején jelentős szerepet töltött be a környék védelmében. Hygusd néven 1329-
ben említik először az oklevelek. A vár maradványai ma is láthatók Hegyesd bazaltkúpján.
Hévíz Keszthelytől észak-nyugatra található, fürdőjéről híres település. Gyógyvizét először
1328-ban Heuwyz-ként említik. Az 1946-ban Hévízszentandrás és Egregy egyesüléséből
létrejött település nevét a melegvíz jelentésű Hévíz szóról kapta. Itt található Európa
legnagyobb melegvizű tava. Mozgásszervi betegségek (ízületi-, gerinc-, izom és
idegmegbetegedések) gyógyítására kiváló. A községhez tartozó Egregyben Árpád-kori
templom van. Ugyanitt egy római katona IV. századi sírját tárták fel.
Köveskál Köveskál a Balatontól északra, a Kál-völgy északkeleti permén fekszik. Látnivalók:
XVIII. századi barokk római katolikus templom eredeti freskókkal, Sóstókáli-rom, román
stílusú XIII. századi falusi templom. Szintén ebből az időből származik a Töttöskáli-rom is.
Református temploma 1769-ben épült.
Lesencefalu Lesencefalu a Balatontól 6 km-re, a Keszthelyi-hegység északi oldalán egy
gesztenyefáktól, erdőktől és szőlőktől övezett zárt völgyben fekszik. Az első írásos emlékek
1365-ben, majd 1516-ban említették Németfalu néven, előtagja feltételezhetően német
telepesekre utalt. A XIX. század második felétől a helységnév elé megkülönböztető jelzőként a
Lesence patak neve került. Legnagyobb birtokosa a Tomaj család volt.
Lesenceistvánd A Keszthelyi-hegység északkeleti peremén, az Uzsa-völgy torkolatánál fekszik,
szinte párhuzamosan a Lesencepatakkal. Istvánd falu neve először 1328-ban tűnik fel a korabeli
oklevelekben. A falu határában pálos kolostor állt, ennek romjai ma is láthatók. A
hegyoldalakban kiváló minőségű meggy és szilva terem, s jelentős a gesztenyeállomány is.
Lesencetomaj A falu a Keszthelyi-hegység dombokká szelídült keleti valamint a Tapolcai-
medence nyugati peremének találkozásánál alakult ki. Lesencetomaj az ősi Tomay
nemzetségnévből kapta a nevét. A települést az oklevelek eredetileg csak Tomajként említik
(először 1262-ben). Nevének előtagját a községen átfolyó Lesence-patakról kapta. Temploma

31
1806-ban épült klasszicista stílusban, falában egy XIV. századi sírkővel. A Nedeczky-kastély
1757-ben, a plébánia épülete 1790-ben épült.
Mindszentkálla A bazalttakarós Kopasz-hegy aljában nyúlik el, a Káli-medence nyugati részén.
Eredetileg három községből állt: Mindszent, Kálla és Kisfalud. Kisfaludot 1548-ban felégette
a tőrök, romjai a Kopasz-hegy keleti lábánál láthatóak. A községben középkori templomrom,
valamint népi építészeti emlékek találhatók.
Monostorapáti Veszprémtől 35 km-re fekvő település, délkeleti határán a Káli-medence
Tájvédelmi Körzetével. Nevének második tagját, az Apátit a Szent Lélek bencés apátságról
kapta, amelynek a birtoka volt. Mátyás király idején már Monostorapáthy néven említik.
Barokk stílusú római katolikus templom található itt 1759-ből. Középkori eredetű templomát
1778-ban átépítették.
Nemesvita A Keszthelyi-hegység keleti lábára felkapaszkodó községet Balatonedericstől 3 km-
re találjuk. A helyiek egyik büszkesége a bekötőutat ővező két sudár jegenyesor. Nemesvita
egy erdőkkel borított völgyben fekszik, házai a hegyoldalba épültek. Az épen megmaradt
kisnemesi kúriák és a jellegzetes oromdíszítéses népi lakóházak mellett a középkori eredetű,
1778-ban késő barokk stílusban átépített római katolikus templom nyújt látnivalót.
Rezi Keszthelytől és Hévíztől egyaránt 8 km távolságra fekszik. A település az erdővel borított
Keszthelyi-hegység, valamint a szőlővel telepített dombok völgyében a Meleg-hegy, Púpos-
hegy, Kümell és Almástető által körülölelt völgyben terül el. Ez a vidék már a kőkorszakban
lakott volt, tártak fel kelta és római kori maradványokat is. A várat 1378-ban említik először az
oklevelek, romjai ma is láthatók. Temploma XIV. századi, gótikus eredetű, később barokk
stílusban átépítették. A szőlőhegyen szép régi pincéket, présházakat találni.
Sáska Tapolcától északkeletre fekvő kis település. E néven 1385-ben említtetik először, de a
határában álló Sasmadár már 1304-ben ismert. A község nevezetességei: az Árpád-kori
kősisakos templom, a Szentjakabi apátság az erdőben, Dobos templomának és Szent Ilona
klastromának romjai, a Hármasmalom (címermalom) jobb szélső halmán álló Sasmadár, a 200
éves Szentjános szobor, a Küember nevű kőbálvány.
Sümeg Bakony délnyugati csücskén, a Keszthelyi-hegységet a Kisalfölddel és a Tapolcai-
medencével összekapcsoló völgyben fekszik. Határában őskori kovakőbányát (ma
természetvédelmi terület és múzeum), római kori települést és ókeresztény bazilikát tártak fel.
Országosan ismert várát a tatárjárást követően IV. Béla király kezdte el építtetni, a következő
évszázadokban a veszprémi püspökök egészítették azt ki. Vártörténeti kiállítása látogatható.
Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a XVIII. században épített váristálló, területén
egy idegenforgalmi lovas központ működik. Egyik helyiségében Huszármúzeum látható. Ritka
élmény a nyereg- és lószerszám-történeti kiállítás.
Sümegprága Sümegtől délre, a Keszthelyi-hegység lábánál egy völgykatlanban fekszik. Lakói
a veszprémi püspök által a tatárjárás után idetelepített cseh és morva szénégetők voltak, a falu
a sümegi várhoz tartozott. A török korban elnéptelenedett, a többi községhez hasonlóan a
XVIII. században alapították újra Prága néven. Mai nevét a Sümeg előtaggal 1902-ben kapta.
Szentbékkálla A Káli-medence északnyugati peremén, a Kőhegy, Kishegy és Öreghegy lábánál
fekvő kisközség, amely már a római korban is lakott település volt. Egy XIV. századi gótikus
lakóépület maradványai láthatók itt, és érdemes felkeresni a falu északi részén a jégkorszaki
eredetű kőtenger maradványait is.
Várvölgy A község Keszthelytől mintegy 15 km-re található északkeleti irányban, a Keszthelyi
hegységben. Eredeti neve Zsid, a szláv eredetű szó jelentése: völgy. Két település, Alsózsid és
Felsőzsid egyesüléséből jött létre 1942-ben Bakonyzsid néven. 1943-tól Várvölgynek hívják.
Első írásos említése 1121-ben történt, de korábban is lakott hely volt. A XIII. században földvár
állt itt.
Vonyarcvashegy A Keszthelyi-hegység déli lankáin épült a Balaton partján. Szétszórt
szőlővidéki lakóházakból, présházakból alakult település. Vonyarcvashegy egyik

32
nevezetessége a Szent Mihály-domb. A 134 méter magas dolomitdomb közelében 1739-ben 46
halász járt szerencsétlenül a befagyott Balaton jegén. A túlélők fogadalomból kápolnát építettek
a dombon.
Zalahaláp A Tapolcai-medencét körülvevő tanúhegyek északi részén, a Haláp-hegy lábánál
található. A Tapolcától 5 km-re fekvő község létezéséről már egy 1243-ban kelt írásos
feljegyzés is tanúskodik. Nevét egyik korábbi tulajdonosáról, a Halápi családról kapta, akik 3
kastélyt építettek. Egyiket a faluban, a másik kettőt Ódörögdön és Újdörögdön. Turisztikai
értékei közül kiemelkednek a faluban található kőkeresztek, a természetvédelmi parkban lévő
200 éves mamutfenyő, valamint a Halápi hímzés szép hagyománya.

BALATONFÜRED-CSOPAKI BORVIDÉK

Ezen a borvidéken két különböző táj borai találkoznak. Míg a csopaki borok lágyabbak és
könnyedebbek, addig a balatonfüredi borok testesebbek és erőteljesebbek. A terület az ország
egyik kiemelkedő bortermelő vidéke, ahol a szőlőtermesztés és borkészítés mintegy 2000 éves
múltra tekint vissza. Olaszrizling A borvidék legnagyobb mennyiségben termelt szőlőfajtája.
Nem magyar, valószínűleg francia eredetű, mára mégis ez a vidék tradicionális fajtája. Főleg
fehérborok
Ez a borvidék, mint a neve is mutatja, két különböző bortermelő tájra oszlik. A balatonfüredi
borok testesebbek, tüzesebbek, alkoholszintjük magasabb, a csopaki borok ezzel szemben
tartózkodóbbak, könnyedebbek, illatban és zamatban gazdagabbak. Balatonfüredet és
környékét a gyógyvíz és a bor együttes ereje teszi vonzóvá. A világ különböző részeiről utaznak
ide azok az emberek, akik önmagukat egy kicsit kényeztetni akarják - kívülről és belülről
egyaránt, a szénsavtól pezsgő gyógyvíz, az egyedülálló, szívbetegeknek kedvező hatású klíma,
valamint a jófajta fehérbor erejével.
Terület: 2150 hektár
Balatonfüred-Csopaki körzet: Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfüred,
Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes,
Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly,
Zánkai körzet: Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Klíma: Sok napfény, a szőlőtermesztésnek kedvező az időjárás. Éghajlati viszonyai a
Badacsonyi borvidékéhez hasonlítanak. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton
víztükréről visszaverődő fény segíti emelni a szőlő minőségét.

33
Talaj: Változatos, kristályos pala, melyet homokkő, mészkő, illetve homok takar. Néhol a
magas vastartalom miatt a föld vörös színű.
Fő szőlőfajták, borok: Olaszrizling: esztétikailag is kellemes, zöldesfehér, rezedára
emlékeztető illat fűszeres ízekkel, testes, gömbölyű ízhatás, több év múlva szilvaillatú
másodlagos bukéval gazdagítva. Rizlingszilváni, chardonnay: kellemes, intenzív illatú, lágy,
zamatgazdag bort adnak.
Történelem
Feltehetően Probus császár idejében indult igazán fejlődésnek a Pannóniában már régebbről
ismert szőlőművelés. A Baláca pusztán feltárt villa urbana romjai a II-III. évszázadból
származnak. A szőlőmotívumú ornamentikán kívül a falfestményeken is szőlészeti tárgyú -
főként szüreti - jeleneteket örökítettek meg.
A honfoglalás után Karkász törzsének tulajdonába kerül a terület, de az 1082-ben kelt birtoklási
jegyzék szerint a veszprémi püspöknek többek között Csopakon is volt szőlője. 1211-ben
Balatonfüred a tihanyi apátság tulajdona lett. Az elkövetkező századokban a kulturális
"pezsgés" áttevődött a Balaton környékéről a Duna vidéki várak körzetébe, így a füredi és a
csopaki bor csak a vidéki nemesek mulatozását, s a jobbágyok búfelejtését szolgálta.
A török idők végvári csatározásai valószínűleg itt is meggyérítették a szőlőművelők számát, s
egyidejűleg csökkent a szőlőterület is.
A XVIII. században újra fellendült Balatonfüred fejlődése, a XIX. század közepére pedig a
Balaton "fővárosa" lett, ahol a megyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával
találkoztak, szórakoztak a kiváló fehér borok társaságában.
A borvidék híres fajtája az olaszrizling, amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és
kiemelkedő minőségével márkanévvé vált. A tihanyi félsziget pedig tüzes vörösborairól
nevezetes.
Alsóörs Almáditól Badacsonyig terül el Balaton északi részén az a szemgyönyörködtető, lelket
emelő partszakasz, amit "Balatoni Riviérának" nevezünk. Alsóörs a Somlyó-hegy lábára épült
Árpádkori település. Először a XII. században említik. Számos szőlőbeli hajlék, pince, római
alapfalakra épült. A község építészeti emlékei közül a legfontosabb egy 1500 körül épült késő
gótikus köznemesi udvarház. A református templom a XIII. században épült román stílusban,
később gótikus, majd barokk stílusban építették át. Jelentősek a XVIII-XIX. századi népi
építészet emlékei.
Aszófő Aszófő a Tihanyi-félsziget bejáratánál fekszik. 1211-ben említi először oklevél a
települést, Ozoufeu néven. Területén azonban jóval korábban is éltek emberek, ennek szép
emléke a falu határában feltárt római kori villa maradványa. A XI. században a tihanyi bencés
apátság jobbágyfaluja.
Balatonakali A Tihanyi-félszigettől nyugatra található kis település. A Sági erdő és a Balaton
közötti domboldalon talált leletek és épületmaradványok igazolják, hogy a település már a
rómaiak idején is lakott volt. Az itt feltárt urnatöredékek és urnasírok tanúsága szerint már a
bronzkorban is nagyobb csoportban éltek itt emberek. Első említése 1333-ból származik, a
székesfehérvári káptalan káplánját, Balázst okolydörgichey-i papként említik egy korabeli
oklevélben. A település mai neve a Hokuli-Dörgicse névből alakult, Akaly néven 1531-ben
fordul elő először. Késő barokk római katolikus templomát 1827-ben építették.
Balatonalmádi A Balaton északi partján, a keleti medencében fekszik. 7 km hosszú
partszakasza egy félköríves formájú, tóba nyúló félszigetet követ, amelyet változatos
hegyvonulatok, lankás dombok ölelnek körül, amfiteátrumszerű, egyedülálló fekvést biztosítva
ezzel a városnak. Bronzkori, római kori leletek bizonyítják, hogy a város területén a régi korok
embere is letelepedett. 1996-ban régészek egy kb. nyolcezer éves település maradványaira
bukkantak.

34
Balatoncsicsó A Nivegy-völgyben fekvő település első írásos említése 1272-ből maradt ránk.
A XIII. században német (frank) telepesek érkeztek a községbe. A település római katolikus
temploma és plébániahivatala sokáig fíliaközpontként működött.
Balatonfüred Lankás dombok által körülölelt kisváros. Nevét először 1211-ben a tihanyi
apátság birtokösszeírásában említik. A mai Füred területén a középkorban több település
létezett. Innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, ma a balatoni vitorlásélet központja.
Hazánk egyik legrégebbi gyógyhelye tiszta levegője és szénsavas gyógyforrásai miatt. A XII.
század óta ismert füredi szénsavas gyógyvíz a szív- és keringési rendszer betegségeinek kiváló
gyógyszere. A kórház közelében hét forrás tör fel. Jókai Mór egykori villája ma múzeumként
üzemel. A Vázsonyi út elején, a régi katolikus temetőben áll egy középkori gótikus templom
romja, alatta római épület falai találhatók.
Balatonszőlős Balatonszőlős a Tihanyi félsziget mögött, a Balatontól mintegy 6 km-re, az ún.
pécsely-szőlősi medence keleti felében helyezkedik el. Környékén sok római kori leletre
bukkantak, köztük egy - a Pécselyre vezető országút mentén található - római kori
tanyagazdaság nyomaira. A község határától délre egy késő avarkori temetőt, valamint a
temetőhöz tartozó telep maradványait is regisztrálták a régészek. Először 1121-ben említik
hitelesen. Jelenleg használatos nevét 1758-ban olvashatjuk először. Református temploma
középkori eredetű, gótikus kapuzattal.
Balatonudvari A csendes kis település nevezetessége a szív alakú sírköveket őrző temetőrész,
ezek a sírkövek az 1800-1850-es évekből származnak. A szív alakú sírkövek első darabját – a
helyi monda szerint – bánatában egy kőműves legény faragta vörös mészkőből, miután kedvesét
a Balaton vihara elvette tőle. Amíg a kőműves élt, a helybéliek csak ilyet rendeltek tőle, ezzel
Európában egyedülálló műemlék együttes létrejöttét segítették elő.
Dörgicse A Balaton partján, Balatonakalitól 5 km-re északra, a 310 m magas Balázs-tető és a
324 m magas Nagy erdő közötti völgyben helyezkedik el. A völgyben három Dörgicse alakult
ki a történelem folyamán: Alsó-, Felső- és Kisdörgicse. A három községet 1950-ben
egyesítették. Az őskortól lakott település, erről árulkodik az alsódörgicsei ásatásoknál talált
termékenységi istenséget ábrázoló agyag női szobrocska. Az itt feltárt római faragott
kőleleteket és vízvezeték-rendszer maradványokat a Nemzeti Múzeumban, a Tihanyi
Múzeumban és a keszthelyi Balaton Múzeumban őrzik. A román kori felsődörgicsei
templomrom érdekessége a görögkeleti kereszt alakú nyílás. Kisdörgicsén pedig Szent Miklós
tiszteletére emelték az Isten házát bazaltkőből, maradványai a Bere-árok mentén láthatók. A
település már a középkorban is négy szőlőhegyének boráról volt híres.
Csopak A település területe évezredek óta lakott. Találtak itt kelta, avar és római kori leleteket.
Már a rómaiak foglalkoztak e tájon szőlőműveléssel és borászattal. Nevét némelyek török,
mások szláv eredetűnek tartják. Egyesek szerint Árpád ajándékozta a területet Sopok nevű
vitézének. A Csopak név első hiteles forrása a veszprémi káptalan csereszerződési oklevele,
ami 1277-ből származik. A másfél százados török uralom idején a község csaknem teljesen
elnéptelenedett. A XVIII. század elején a Szebenből és a Szerémségből érkező telepesek
élesztették újjá a falut. A főutcában található egy középkori eredetű torony romja, valamint egy
XIII. századi egyhajós templom maradványa. A környéken szép régi présházak sora áll.
Felsőörs Veszprémtől alig 10 km-re, délre található. Már 1000 évvel ezelőtt is lakott település
volt. A honfoglalás után erre a tájra érkező Örs-nemzetség a Balatonra futó hegyoldalakat
választotta lakóhelyül.
Lovas A Királykút vadregényes völgyének kapujában fekszik. Itt tárták fel a világ egyik
legrégebbi festékbányáját, korát a szakértők 35-40 ezer évesre teszik. A bánya azt bizonyítja,
hogy már az ősember is jelen volt ezen a vidéken. A feltárás közben előkerült, szarvasagancsból
készített szerszámok a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban találhatók. Lovas határában római
és avar kori emlékek is előkerültek.

35
Mencshely A Halom hegy a Balaton felvidék peremének legmagasabb vulkánikus eredetű
hegye, ennek oldalában, alig 10 km-re a Balatontól fekszik az évezredek óta lakott település.
Kr. u. az I-IV. században a Berkikút környékén virágzó római telep volt. Első írásos emléke
1284-ből való, első papját, Sándort 1333-ban említik először. 1526 után a falu lakossága a Berei
erdőbe menekült a török elől és vermeket ásott lakófedezékül. A vermek nyomai ma is láthatók
az erdőben. Az ide látogatók bepillanthatnak a paraszti életmód mindennapjaiba és a
csipkeverés tudományába.
Monoszló A Káli-medence keleti kismedencéjében fekvő Monoszló már a honfoglalás korától
lakott volt. Első írásos említése 1252-ből származik. XIII. századi templomának szentélyében
temették el az 1299-ben elhunyt Monoszlói Ladomér esztergomi érseket. A török harcban
kétszer is elnéptelenedett a település, a XVII. század közepétől magyar kisnemesi családok,
hozzátartozóik népesítik be újra.
Óbudavár A Nivegy-völgy bejáratánál, egy szép lejtőn terül el Magyarország egyik legkisebb
lélekszámú települése a maga 62 fős lakosságával. Kis területű, egyutcás falucska. 1413-as
oklevélen mint az óbudai káptalan birtokát említik Budavary néven. 1753-tól hívják
Óbudavárnak.
Örvényes A Tihanyi-félszigettől keletre található Balaton parti kis település. Határában a III.
századból származó római épületeket tártak fel, köztük egy kovácsműhelyt, csaknem teljes
felszerelésével. Sok kőfaragvány, épületrész, használati tárgy és ékszer került elő az ásatások
során. (A leletanyagot a Tihanyi Múzeumban és a veszprémi Bakonyi Múzeumban őrzik.)
Sokáig a Tihanyi Bencés Apátság birtokaként a körzet meghatározó kereskedelmi állomása
volt. A Pécsely patak hajtotta vízimalmok szomszédságában cserélt gazdát a gabona, a bor és a
hús. Már az Árpád-házi oklevelek is megemlékeznek vízimalmairól. Egy XVIII. századi
eredetű, népies stílusú malom ma is látható. A régi temetőben áll egy XIII. század első felében
épült templom romja.
Paloznak Paloznak a Bakony hegység déli lábánál fekszik. A régészeti leletek tanúsága szerint
Paloznak vidéke már mintegy ötezer évvel ezelőtt is lakott volt. A Tódi-dűlőnek nevezett terület
vízforrásainak közelében földbe ásott lakások nyomait és újkőkori cserépedények maradványait
találták meg. Az őskori embercsoportok után az ókori népek is megtelepedésre alkalmasnak
találták a helyet. Legnagyobb számban a rómaiak korában lakták a vidéket. A mai település
határában két római kori gazdaság (villa rustica) működött, maradványaikat a tihanyi kőtárban
és a veszprémi múzeumban helyezték el. A magyarok állandó jelenléte 900-tól kezdődött.
Házmaradványok, lovas sírok, tárgyi emlékek kerültek elő ebből a korból. A Paloznak név
valószínűleg szláv eredetű: po loznik azt jelenti, szőlőskertnél, szőlőhegy alatt.
Pécsely A vele azonos elnevezésű Pécselyi-medencében fekvő település. Néhány szórványos
újkőkori, ill. római kori régészeti töredék igazolja, hogy ez a terület már az őskor, valamint az
ókor folyamán is lakott volt. Északi határában a XIV. század végén félben maradt Heym (ma
ismert nevén Zádor) vára soha nem épült fel. A legelső Pécsely falu (villa Pechel) a mai
Nagypécsely helyén alakult ki, s a későbbi birtoklások során bomlott Kis-, Nagy- és Nemes-
Pécsely falurészekre. A falu neve Nagy Pécsely formában 1530-ban fordult elő első ízben. A
község középpontjában emelkedő református templomot egy XII. századból való kis templom
helyén építették klasszicista stílusban.
Szentantalfa A Nivegy-völgyben, a Balatontól 5km-re található település. 1276-ból származó
okiratban lelhető fel a neve, melyet a falu védőszentje után kapott a "fa" utótag a falu szóból
származik. Középkori birtokosai egytelkes nemesek, csak kevésnek volt közülük jobbágyi
birtoka - királyi farkas-vadászok voltak. A település később a veszprémi püspökséghez, majd
az Esterházy család birtokaihoz tartozott.
Szentjakabfa A XIII. században Nivegy-völgynek nevezték azt a területet, ahol a Nivegy-falvak
- Csicsó Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon és a később elpusztult települések közül Árokfő,
Herend, Szentbalázs és Szentbereckfa - feküdtek. Szentjakabfa a Bánkő-hegy lábánál települt

36
falu. Első írásos nyoma egy 1306-ból származó oklevél. Az ekkor nemesi községet
Nivegyszentjakabnak hívták.
Tagyon Tagyon a Nivegy-völgy déli bejáratát őrző kisközség. A község történeti emlékeit
kutatva az 1292-ből származó iratokban lelhető fel a neve, melyet - egyes források szerint -
hajdani birtokosának nevéről kapott.
Tihany A középkorban alapították a mai Tihany település ősét, 1055- ben I. András király itt
építette meg a királyi család temetkezőhelyét és fölé a monostort, amelybe bencés szerzeteseket
telepített. Ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete. Az alapítólevél az első magyar nyelvű
írásos emlék. Az apátsági templom és rendház XVIII. századi. A félsziget belsejében találhatók
a XI-XIV. századi sziklába vájt barátlakások.
Vászoly A Balatonfelvidék aprófalvainak egyike. Római kori emlékeit a Helytörténeti Múzeum
őrzi, már akkor ismerték és termelték a szőlőt a mai Vászoly-Öreghegy területén. Neve
valószínűleg Vazul Árpád-házi herceg nevéből származik. A török pusztítás után 1689-ben
telepítették újra környékbeli, főleg szőlőműveléssel foglalkozó magyarokkal. Árpádkori
templomának romjai a temető mellett még láthatók.
Zánka Már a rómaiak idején is lakott hely volt. Zánka szláv eredetű, neve is ezt igazolja. Írott
forrásmunkák már 1164-ben említik a község nevét. Középkori templomát 1786-ban barokk
stílusban átépítették, a XIX. század végén a templom keleti oldalán tornyot emeltek

NAGY-SOMLÓI BORVIDÉK

Magyarország legkisebb, de nagy múlttal rendelkező borvidéke. A környező síkságból "vén

remeteként" emelkedik ki az egykori tűzhányó hegy, amit körbeölelnek a szőlők.
Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából kiemelkedő Somló (Tanú hegy)
szoknyáján helyezkedik el.
A római kortól lakott, híres szőlőtermesztő hely, a magyar államalapítás után királyi birtok is
volt. Kedvező ökológiai adottságai következtében a napsütéses lejtőkőn tökéletesen beérik és
gyakran töpped a szőlő. A korábbi évszázadokban világi és egyházi birtokok, uradalmak
készítettek aszúborokat is Somlón. A népi emlékezet szerint a bécsi császári udvarban esküvők
után a fiú trónörökös születése reményében somlói bort fogyasztottak.
Már a bronzkori ember megtelepedett a Séd forrás mellett, a vidék később a keltáknak is kedvelt
lakóhelye volt. Az első szőlőket valószínűleg a rómaiak telepítették.
Honfoglaló őseinket már szőlőskertek várták itt. Szent István király 1010 körül megalapította
Tornán a Benedek Rendi Apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte
virágzó szőlőket 1093-ban I. László király korában kelt okirat említi.

37
1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő telepeseket
és szőlővesszőt. A környék szőlőterületei értékes birtokok voltak, ezért gyakran cseréltek
gazdát. A XVI. században olyan megbecsülésnek örvendtek az öreg vulkán oldalában fekvő
szőlők, hogy az 1511-ből származó hegytörvény kimondta, vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét
szabadon csak atyafiának adhatja el.
Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlai borral gyógyították. A somlói borról azt
tartották, hogy nászéjszakán fogyasztva fiúgyermek születik. Ezért a "nászéjszakák borának" is
nevezik.
A XIX. században a vár fokozatosan pusztult, miközben a szőlőterületek tovább bővültek. A
somlói borokra jellemző a nagy alkoholtartalom, robusztus savak, keménység. Mivel tipikusan
óbor, többéves fahordós érlelés után éri el csúcsformáját.
Jellemző szőlőfajták: furmint, olaszrizling, juhfark, hárslevelű Somlói Juhfark, nevét a
juhfarkra emlékeztető hosszú, hengeres fürtje miatt kapta. Itt a legfinomabb
Földrajz, éghajlat: Nagyon szeles vidék, emiatt mérsékelten meleg, bár napfényben gazdag.
A lejtők miatt kedvező a besugárzás. A hegy északi oldalán is folyik szőlőtermesztés. Éghajlata
kiegyenlített, talaja vulkanikus eredetű.
A borvidék területe: 690 hektár
Meghatározó borászatok: Dénes Hegybirtok, Fekete Pince, Györgykovács Pincészet, Kőfejtő
Pince, Kreinbacher Birtok, Spiegelberg Borpince, Somlói Vándor Pince, Tornai Pincészet
Települések
Somlói körzet: Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely
Kissomlyó-Sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Borgáta A Kissomlyó hegy lábánál található apró falucska. A rómaiak által is lakott település
első okleveles említése Oburgate néven 1336-ból való. A XVI. századig a Héder nemzetség
tulajdonában volt. Az itteni szőlőművelés jelentőségét bizonyítja, hogy 1740-ben már írott
hegyközségi törvénye volt, amelyet gróf Esterházy Johanna nevében adtak ki.
Celldömölk Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. A település ősi,
központi magját a dömölki apátságot először egy 1252-ben kelt oklevélben említik. A régi
bencés apátság maradványai XIII-XIV. századiak. Az apátság új épülete 1760-1770 között
épült.
Doba Az első írásos adat egy 1288-as oklevél, e századból származik a község műemléke, a
Szent Márton Kápolna. A klasszicista stílusban 1839-ben épült Erdődy-kastély ma hatalmas
parkkal övezett szanatórium.
Kemeneskápolna Szalagtelkes község a Sághegy tövében. Nevét egy korábban épült kápolnától
kapta. Első említése 1390-ből való Kapolnafelde néven. Birtokosai a 14-15. században helybeli
nemesek voltak. ASzéchy és a Thurzó családok után 1639-ben a Batthyányaké lett.
Kissomlyó Kissomlyó a hasonló nevű hegy lábánál helyezkedik el. A Kissomlyó hegyén álló
három kápolna közül a legrégibb és művészeti szempontból a legérdekesebb a Salvator kápolna.
Mesteri A Ság-hegy alatt elhelyezkedő település első okleveles említése 1293-ból származik
Mester néven. A későbbiekben többször fordult elő Hernádmesteri vagy Erantfalva
elnevezéssel, ami névadó tulajdonosára, a 13. században élt Hernanth magisterre (mesterre)
utal. A település a 14. század vége felé kettévált. Alsómesteriben főleg köz- és kisnemesek éltek
(Nemesmesthery 1567), míg a Felsőnek nevezett részt a Hernádmesteriek, Esterházyak, majd a
Békássyak birtokolták. A mai község e két település, Alsó- és Felsőmesteri összevonásával jött
létre 1935-ben.
Somlójenő A Somló-hegytől délnyugatra, a 8-as számú főút és a Torna-patak közti területre
települt kisközség. 1321-ben merül fel neve először Kisjenő alakban, majd az 1600-as években
veszi fel a Somló előnevet. A Somló-hegy nyugati részének egy kis darabja tartozik a

38
településhez, ahol kitűnő szőlő terem. Középkori templomán kívül megtekintésre ajánlott az
öreg vizimalom.
Somlószőlős Kicsi falu a Somló-hegy lábánál. Középkori eredetű temploma a XVIII. és XIX.
századi átépítés ellenére sok román stíluselemet őriz. A Zichy család XVIII. századi kastélya is
itt látható.
Somlóvásárhely A Somló déli lábánál fekvő település első említése 1270-ből való. Érdekessége
a hegy oldalában található XIX. századi taposókút.

ZALAI BORVIDÉK (BALATONMELLÉKE)

A Balaton és a Kis-Balaton partvidékén, Zala megye tájain mintegy 2200 hektáron terül el a
Balaton-melléke borvidék. Hazánk legcsapadékosabb borvidéke (évi 7-800 mm csapadék). A
19. században a Balatonmelléke vidék volt az ország legnagyobb mennyiségű és igen jó
minőségű bort termő vidéke. A filoxéra járványt követően a terület bortermelése szinte eltűnt.
Jellemző szőlőfajták: Balatonmelléki Borvidék jellemző szőlő-, és borfajtái: A Mura vidéke,
Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Lenti környéke fehérbortermelő vidék. Uralkodó fajta az
Olaszrizling, emellett jellegzetes még a Chardonnay, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és a Zala
gyöngye. Régi fajták lelőhelye is e vidék: egyedülálló a Csáford hegyen érlelt Pintes. Terjednek
a Cserszegi fűszeres, Ottonel Muskotály, Tramini fajták is. Kékszőlők: Zweigelt, Kékfrankos,
Portugieser (Kékoportó) képviseli őket
Földrajz, éghajlat: A borvidék időjárása kiegyensúlyozott. A nedvesebb, csapadékosabb
régióink közé tartozik. A talaj agyagos, barna erdőtalaj található itt.
A borvidék területe:1600 hektár
Meghatározó borászatok: Bezerics-Németh Borház, Vinum Veress, Bussay Pince
Települések:
Balatonmelléki körzet: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Garabonc, Homokkomárom,
Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős,
Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót.
Muravidéki körzet: Csörnyeföld, Dobri, Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Szécsisziget,
Tormafölde, Zajk településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Bérbaltavár 1935-ben Baltavár és Hegyhát-Kisbér egyesülésével jött létre, ekkorra a két
(középkori) település teljesen összeépült. Mária Terézia uralkodása idején a Baltavár földesura
gróf Festetich Pál volt.
Csörnyeföld A falu a szlovén és a horvát határ közvetlen közelében, a szelíd déli fekvésű lankák
lábainál helyezkedik el, Letenyétől 10, Lentitől 20 kilométerre. A település első írásos emléke
1361-ből származik. A községet körülölelő dombok, a klimatikus adottságok kiválóan

39
alkalmasak szőlőtermesztésre, az erdők értékes faállományukon kívül vadban rendkívül
gazdagok.
Dióskál A település neve 1256-ban Kaal, 1796-ban Diós Kál alakban fordult elő, ami
személynévre vezethető vissza. Egyik legnagyobb vonzereje, a csodálatos környezetén kívül, a
pár elszórt ház látványa. Ideális hely azoknak a pihenésre, nyugalomra vágyó családoknak, akik
nem szeretik a zsúfoltságot.
Dobri A Kerka völgyének jellegzetes és rendkívül hangulatos kistelepülése, ami a régészeti
leletek tanúsága szerint a rézkorban, a késő bronzkorban, valamint az Árpád-korban egyaránt
lakott volt. Első írásos említése 1408-ban Dobri néven történt.
GaraboncA Kis-Balaton délnyugati partján fekszik, az őskortól lakott település. Első írásos
említése 1335-ből származik Garaboncz néven. A szláv eredetű Gerebench, Garabonch,
jelentése: kis dombgerinc, taraj.
Homokkomárom (Garmadabucka) A település első írásos említése (akkor még
Humukkamarként) 1293-ból származik, mai nevét 1741-ben kapta. A település nevének első
tagját adó garmadabuckákat (szélbarázdákból kifújt homok felhalmozódásával létrejött
futóhomok képződmények) a település határában, a homokdombi dűlő délkeleti részén találjuk.
Ezeket a jellegzetes, 3-5 méter magas dombokat ligetes jelleggű erdeifenyők borítják.
Muraszemenye A Mura holtágai és a Muravölgyet körülölelő szőlő és erdőfedte dombok
ölelésében, csodálatos természeti környezetben található. A település első írásos említése
(Scebenya néven) 1353-as. A község mai elnevezését 1938-ban kapta, ekkor egyesítették Alsó-
és Felsőszemenye, valamint Csernec községet. Első templomára már egy 1248-ban kelt oklevél
is teszt utalást.
Nagyrada A Kis-Balaton szomszédságában helyezkedik el. Rada község neve először a zalavári
apátság Szent István korabeli (1019) alapító levelében fordul elő. A Rada eredetileg szláv
személynév, a nagy jelző Kisradától való megkülönböztetésre szolgált.
Orosztony Nagykanizsa körzetéhez tartozó település. A kapcsolódó legkorábbi adatok az
Árpád-korból maradtak ránk, első írásos említése 1251-ből való. A középkorban a Zalavári
apátság jobbágyközsége volt, három különálló településből áll (Alsóorosztony, Felsőorosztony
és Baksaháza) állt. 1571-ben Alsóorosztony területén esett el Thury György, Kanizsa
várkapitánya. Emlékét kopjafa őrzi, a dűlőt pedig Táltostemetőnek hívják.
Pakod A Zala folyó partján fekvő Pakodról a XIII. századból származnak az első feljegyzések.
A római katolikus templom és a Tölcsány majorban található volt uradalmi magtár műemlék
jellegű.
Szentgyörgyvár A Zala folyó partján fekvő község kisméretű várának ma már csak középkori
sáncmaradványa látható. A község neve első ízben Károly Róbert 1326. július 13-án kelt
oklevelében fordul elő, várát először az 1445-ben kelt oklevél említi.
Szécsisziget A Zalai dombságnak a Mura és Zala folyók völgyei által közrefogott területén, a
Közép-Zalai dombságon, a Kerka folyó partján helyezkedik el, Lentitől 10 kilométerre. Nevét
egykori tulajdonosáról, a Szigeti családról kapta. Első okleveles említése 1403-ból való, e
szerint Szigeti Péter ekkor vesztette el Szigetet hűtlenség miatt. Az új tulajdonos Széchy
Miklós, a veszprémi püspökség kormányzója lett, akinek hamarosan elkészült kastélya, illetve
vára is. Mátyás 1458-ban kelt oklevelében, mint Castellanus in castello seu fortalicio
Zychyzygethy szerepel (jelentése: várnagy a Szécsiszigeti kastélyban).
Tormafölde A Torma nevű birtokosáról elnevezett községet 1387-ben, Tormafeuldként említik
először. 1403-ban már Tormafeldeként ismert. Turisztikai látványossága a vétyemi ősbükkös,
a vadban gazdag erdő, valamint a népi kismesterségek (kádár, fafaragó) egy-egy képviselője.
Zajk Letenyétől 7 km-re található község, neve a szláv Zajk személynévből ered. Első írásos
említése (Zoueyk néven) 1352-ből származik.

40
Zalakaros A Balatontól 25 km-re délnyugatra található város. A község gyógyvize
mozgásszervi, reumatikus, valamint idegi eredetű és nőgyógyászati betegségek gyógyítására
alkalmas. A közeli dombokon régi pincesor található.
Zalaszabar A Kis-Balaton nyugati partján, Balatontól és Keszthelytől 25 km-re, Hévíztől 15
km-re, erdőkkel határolt lankás dombok között fekszik. Zalaszabart a régi írások Zabar néven
említik. A honfoglalás korában lakott település volt, a magyarok előtt érkeztek már ide
szavardok, szabarok, valószínűleg innen ered a település neve. Temploma egy részét Buzád
Bán (a későbbi Boldog Buzád) építette az 1230-as években, ez az épület ma sekrestyeként
szolgál.
Zalaszántó Zala megyében, a Keszthelyi-hegység és a vulkanikus eredetű Kovácsihegy,
valamint a Tátika-hegy közötti Szántói-medencében, a Kovácsi-patak völgyében található. A
falu neve (Samtowként) először egy 1236-ban kelt oklevélben bukkan fel. Ekkor említik
templomát is. A falu határában "magasodó" Tátika hegyen találhatók a XIII. században emelt
Tátika várának romjai. Az alatta levő ősbükkös természetvédelmi terület.
Zalaszentgrót Régészeti ásatásokból tudható, hogy a környék már a kelták idején is lakott
szálláshely volt, de Maestriana néven római kori települést is számon tartunk. A létezéséről
szóló első írásos emlék 1247-ből való. A város vélhetően Szent Gellért püspökről kapta nevét.
Itt található Magyarország egyik legrégebbi (1854-ben épített) kőhídja, valamint a Batthyány-
kastély. Az utóbbi helyén álló XIII.századi várat a Batthyány család bontatta le a XVIII.
században. A ferences templom XIV. századi, a római katolikus templom a XVIII. században
épült.

PÉCSI BORVIDÉK

A Mecsek déli lejtőin, egészen Mohácsig magyarok, szerbek és németek lakta községek
határában találhatók az ültetvények. 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát
ezen a talajon és ebben a klímában, bőségesen meghálálja a befektetett munkát. A borvidék
kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sopianae) volt. A nagy hagyományokkal
rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a XIX. századtól ez a vidék termeli.
1015-ben már 110 szőlőművest írtak össze a pécsváradi apátság szolgálatában. A borvidék a
kereszténység elterjedésével tovább fejlődött és kiváló minőségi borok hazájává vált. Sokáig
egyeduralkodó volt a kadarka vörösbora, mára a tüzes, fűszeres fehérborok a mértékadók.
A borvidéken kettős szőlőkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta - görögöktől
eltanult -, a másik pedig az itáliai - a rómaiaktól fennmaradt - technológia. Sopianae (ma Pécs)
fontos kereskedelmi utak kereszteződésében épült fel.

41
Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt a külföldi szerzetesek nagy kiterjedésű erdőségek
irtásába fogtak, hogy a területet földművelésre alkalmassá tegyék.
1694-ben Baranya megye önálló címert kapott, amiben a szőlő is látható úgynevezett "heveng"
formájában. A heveng kökényből készült rúdra akasztott fürtökből összeállított "óriásfürt",
amin a szőlőszemek betöppedtek és így eltarthatóvá váltak.
Az 1830-as évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben a karók az addigi
gyalogművelés helyett. A baranyai bor egyre több piacot hódított meg, a város iparát a
borkereskedelméből származó jövedelem alapozta meg. A növekvő termelés, a külföldi és az
egyre igényesebbé váló belföldi piac egyre nagyobb és magasabb szintű termelést követelt meg.
Ekkor és ezért hozatta be a pécsi káptalan saját használatára az azóta pécsi specialitássá vált
fajtát, az osztrák eredetű cirfandlit.
Jellemző szőlőfajták: Cirfandli, hárslevelű, cabernet franc, portugieser, merlot
Földrajz, éghajlat: A borvidék éghajlata szubmediterrán, északi széltől védett. A nyár forró,
sok napsütéssel, a tél enyhe. Legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. Csapadéka
közepes, inkább vízben szegény. Talaja palás, kötött erdőtalaj, homokkő, lösz.
A borvidék területe: 820 hektár
Meghatározó borászatok: Lisicza Pincészet, Wekler Pince, Somogyi Tibor Pincészete
Települések:
Pécsi körzet: Cserkút, Hosszúhetény, Iványbattyán, Keszü, Kővágószőlős, Kővágótőttős,
Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely
Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács,
Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend
Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
BólyA települést először 1093-ban említik. A XVIII. századi Batthyány-kastély körül 10
hektáros kastélypark van.
Cserkút XIII. századi román stílusú templomát 1729-ben és 1826-ban újították fel. Belsejében
értékes freskókat találtak.
Dunaszekcső A XV. századi kolostor romjain kívül említést érdemel még a XVIII. századi
magtár, a volt Jankovich-kúria és az 1810-ben épült klasszicista templom.
Hosszúhetény Egy II. századból származó római villa maradványait tárták fel.
Kővágószőlős A Kárpát-medence legnagyobb kora-vaskori telepe található itt, fölötte Árpád-
kori kolostormaradvány emelkedik. A község XII. századi eredetű római katolikus templomát
1773-ban barokk stílusban átépítették.
Kővágótőttős XIII. századi román stílusú, félköríves szentélyű templomát 1780-ban
átalakították.
Mecseknádasd A kora gótikus Szent István kápolna XIII. századi. A római katolikus templom,
az emeletes barokk kastély és a Havas-Boldogasszony kápolna az 1770-es években épült. A
várhegyen a Nádasdi-vár romjait tárták fel. A munkálatok során egy XIV. századi templom,
valamint egy jóval korábbi épület maradványai is előkerültek.
Mohács Helyén a kelta és római időkben halászfalu állt. Számos barokk épület található itt. A
református, a római katolikus, a görög-keleti szerb templom, a Püspöki templom és a volt
Püspöki kastély mind XVIII. századi.
Pécs Sopianae néven Pannónia tartomány egyik igazgatási központja volt. I. Lajos király itt
alapította meg az ország első egyetemét 1367-ben. A Mindenszentek templomát 1157-ben
emelték, majd a XV. században átalakították.
A török uralom alatt Pécs fontos város volt. A XVI. században épült dzsámi az ország
legnagyobb török-kori épülete. Ma ebben található a Belvárosi templom. Jakováli Hasszán
dzsámija a XVI. század második feléből való. Az országban ez az egyetlen minarettel is
rendelkező török templom.

42
A Székesegyházat Szent István király kezdte építtetni, 1891-ben nyerte el mai formáját,
különösen értékes a XI. századi altemploma. A középkori eredetű Püspöki palotát a XVIII.
században barokk stílusban átépítették. Ugyanitt található a székesegyházi plébánia és levéltár
copf stílusú épülete. Az irgalmasrendi templom 1721-1731 között épült. A Csontváry Múzeum
a Janus Pannonius utcában, a Vasarely Múzeum és a Zsolnay Múzeum a Káptalan utcában
található. A városban van a világhírű, 1857-ben alapított Zsolnay Porcelángyár is.
Pécsvárad Környékén római korból származó emlékek kerültek elő. Itt vezetett a Pécset
(Sopianae) és Acquincumot összekötő hadiút. A népvándorlás korából avar temetőt is feltártak.
Szent István 1015 táján bencés apátságot alapított. A pécsváradi Várkolostor a XII. század
közepén leégett, de a XV. században újjáépítették. A Mindszent-kápolna XIII. századi eredetű.
Szigetvár Már a kelta és a római időkben lakott volt. A várat 1420 és 1440 között építették. A
római katolikus templomot egy XVI. századi török dzsámiból alakították át 1788-ban. A török
időkből származik a Várospince és a Basa-kút. A ferences templom és a zárda épülete XVIII.
századi.

SZEKSZÁRDI BORVIDÉK

Magyarország egyik történelmi borvidéke. Tolna megyében található, a Szekszárdi dombság

legkeletibb területén, a dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik. A Szekszárdi borvidék is
történelmi eredetű, már a harmadik század óta művelnek ezen a területen szőlőt. Marcus
Aurelius Probus római császár utasítására kezdtek ezen a vidéken először szőlőt termeszteni és
bort készíteni belőle.
A napfényben gazdag tájon – részben a mediterrán jellegű hatásoknak, részben pedig a könnyen
felmelegedő, világos színű lösztalajnak köszönhetően – kitűnő vörösborok készülnek a
Szekszárdtól Bátáig húzódó területen.
A kelták szőlőtermesztése csak valószínűsíthető, a rómaiaké viszont bizonyítható ebben a
régióban. A Szekszárd város helyén fekvő római települést Aliscának hívták. Találtak ebből az
időből egy márvány szarkofágot, amin mitológiai jelenetek és egy szőlőtő is látható.
Feltételezhető, hogy a szőlőtelepítő Probus császár vörösborszőlő-fajtákat is termesztett itt.
A középkorban még a fehérbortermelés dominált, később, az oszmán törökök hatására alakult
ki a balkáni eredetű vörösborkultúra, amit a XVIII. században német telepesek fejlesztettek
tovább. Az utóbbi évtizedekig a későn érő, de jó években kiváló zamatú bort adó kadarka volt
az uralkodó, újabban a biztonságosabban termelhető kékfrankos, cabernet, merlot veszi át a
helyét.
A szekszárdi vörösborok színanyagban gazdagok, tüzesek, „bársonyosak”. Legismertebb
közülük a korábban a kadarka, ma inkább már a kékfrankos fajtára épülő szekszárdi bikavér.
Másik nevezetesség a Fuxli (a Fuchs németül rókát jelent), vagyis a szeszárdi siller bor, ami a
43
rozénál vörösebb, a vörösnél viszont világosabb színű. A fehérborok kissé lágyabb karakterűek
és zamatgazdagok.
A XIX. század végén Európa egész területére szállították a szekszárdi vöröset, még
Franciaország is nagy mennyiségben vásárolt belőle, mivel - mint mondták - az ottani bor
minőségével egyedül a szekszárdi ért fel. Liszt Ferenc Szekszárdon járva többször is megízlelte
a bort, sőt még IX. Pius pápának is kedveskedett vele 1865-ben, aki elismerően írta róla a
következő szavakat: "... ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet és ép kedélyemet."
Jellegzetes szőlőfajták: olaszrizling, chardonnay, kadarka, kékfrankos, merlot, cabernet franc,
cabernet sauvignon, zweigelt
Földrajz, éghajlat: A borvidék talaja vastag, szélfútta lösz, ez a réteg olykor a 30 méter
magasságot is eléri. Enyhe tél, szélsőséges, de száraz nyár jellemzi a vidéket, viszonylag későn
tavaszodik. Éghajlata "dunántúlias", a tavaszi és az őszi fagyok ritkán tesznek kárt az
ültetvényekben, nyarai melegek.
A borvidék területe: 2600 hektár
Meghatározó borászatok: Bodri Pincészet, Dúzsi Tamás és Családja, Eszterbauer Borászat,
Fekete Borpince, Heimann Családi Birtok, Mészáros Pál Borház és Pince, Szebestyén Pince,
Szeleshát Szőlőbirtok, Takler Pince, Vida Családi Birtok
Települések: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Medina, Mórágy, Őcsény,
Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II.
osztályú határrészei.
Bátaszék Egykor híres volt cisztercita apátsága. A Nepomuki Szent János-kápolna 1718-ban
épült.
Decs A Sárköz legnagyobb községében sok népi építészeti emlék található. XVI. századi késő
gótikus református templomát a XVIII. században átalakították.
Sióagárd A község népművészetéről és népviseletéről híres.
Szekszárd A római korban már település volt itt Alisca néven. A Belvárosi templomot 1802 és
1805 között építették. Előtte áll az 1753-ból való Szentháromság-szobor. A plébánia épülete
barokk stílusú. Babits Mihály szülőháza a róla elnevezett utcában található. A Balogh Ádám
Múzeumban régészeti, néprajzi és népművészeti kiállítások láthatók. Liszt Ferenc, aki gyakran
adott a városban hangversenyt, az 1820-ban épült August-házban szállt meg mindig, több
zeneművét itt komponálta.

VILLÁNYI BORVIDÉK

A Villányi borvidék borait a szakemberek, valamint a fogyasztók, a hazai borpiac kiemelkedő

minőségű és legkeresettebb termékei között tartják számon. A Villányi borvidék a legdélibb, és
legfejlettebb borvidék az országban.
44
A villányi borok már a XIX. században egészen Amerikáig és Brazíliáig eljutottak.
Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, erről bronzkori leletek is tanúskodnak. A
szőlőművelés eredete bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában
feltárt római kori oltárkő felirata 50 hektár szőlőtelepítését említi.
A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó)
környékén művelte a szőlőt.
A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, ám a szőlőtermesztés még ekkor sem szűnt
meg, a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. A faluba a törökök
szlávokat és rácokat telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses
vörösborkészítés technológiáját. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után újabb rác (szerb)
nemzetiségű lakosokat telepítettek be, akik magukkal hozták a portugieser azaz a kékoportó
szőlőfajtát. A vidék jellegzetességei a falvak közvetlen közelében felhúzott pincesorok.
A filoxéra ezeken a területeken is pusztított, a rekontrukció után a villányi térségében a vörös-
, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták terjedtek el.
1987-ben Villányt a Szőlő és Bor városának választották, és azóta viseli ezt a címet.
Magyarország első teljes értékű eredetvédelmi rendszere itt épült ki. A borturizmus első hazai
bástyája a Villány- Siklósi Borút.
Jellemző szőlőfajták: főleg kék, portugieser, cabernet franc (a borvidék 100%-ban ezen
szőlőfajtából készített, eredetvédett húzóterméke a Villányi Franc), cabernet sauvignon, merlot,
syrah, olaszrizling, hárslevelű
Földrajz, éghajlat: A borvidék talaja lösz, meszes, köves részekkel. Az éghajlata
szubmediterrán jellegű, a nyár meleg, a tél enyhe és napsütéses. Hosszú tenyészidő a jellemző.
Hőösszegben és fényben a leggazdagabb borvidékünk. A több oldalról védett lejtők melegét a
Földközi-tenger vidékéről beáramló meleg levegő felerősíti.
A borvidék területe: 2550 hektár
Meghatározó borászatok: Bock Borászat, Gere Attila Pincészete, Gere Tamás és Zsolt
Pincészet, Kiss Gábor Szőlőbirtoka és Pincészete, Malatinszky Kúria Organikus Szőlőbirtok,
Polgár Pincészet, Sauska Pincészet, Tiffán Ede és Zsolt Pincészete, Vylyan Pincészet
Települések:
Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd,
Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa,
Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
Harkány Vizének gyógyhatását kb. 150 évvel ezelőtt fedezték fel. Különösen alkalmas reuma
gyógyítására, balesetek utáni mozgásszervi utókezelésre. Az ivókúra a garat, légcső és légutak,
valamint a gyomor és bélrendszer hurutos megbetegedéseire hatásos. A víz átlaghőmérséklete
nyáron 35-37 ºC, télen 30-35 ºC között van. A fürdőtelepen többek között termál tófürdő és
reumakórház is helyet kapott. A község református temploma 1802-ben épült.
Nagyharsány Lotharingiai Károly serege itt aratott győzelmet a törökök felett 1687-ben. Fő
látnivalója a XV. századi gótikus templom, amit 1782-ben részben átépítettek. A közelben
római telep maradványai találhatók.
Siklós A római időkben Serea néven már lakott hely volt. A siklósi várat 1294-ben említik
először, mai formáját a XV. században nyerte el. A Ferences templom XV. századi eredetű, a
XVIII. században barokk stílusban alakítottak át. A görög-keleti szerb templom szintén a
XVIII. századból való. A településen feltárták egy török dzsámi maradványait is. A várhoz
közeli fürdő vize reumatikus megbetegedéseknél hatásos.
Villány A Villány-Siklósi borvidék központja. XV. századi templomát a XVIII. században
átépítették. Az egykori Teleki pincében (ami a borvidék leghosszabb pincerendszere)
Bormúzeum van.

45
Villánykövesd A falumúzeumban szőlészeti és borászati, valamint a német nemzetiség
történetét bemutató kiállítás található. A XIX. századi pincesora védett.

TOLNAI BORVIDÉK

Magyarország dél-nyugati részén található, Tolna, Baranya és Fejér megyékben. A

szőlőültetvények többnyire enyhe lejtésűek, déli kitettségűek és védett domboldalakon
fekszenek. Ezen a területen is a római korig lehet visszavezetni a szőlőtermesztés múltját,
azonban csak 1998-óta tartozik a borvidékek közé hivatalosan. A szőlőművelés terén sokat
köszönhetünk az e vidékre települő német nemzetiségűeknek, akik a XVI. századra már teljesen
alábbhagyott szőlőtermesztés megerősítésében fontos szerepet játszottak. A borvidék egyik fő
büszkesége a györkönyi pincefalu. A Csipkerózsika álmát alvó pincefalut napjainkra ismét
felfedezték, s az egykori présházak hagyományőrző, értékmentő felújítása folyik.
Jellemző szőlőfajták: chardonnay, sauvignon blanc, rajnai rizling, kékfrankos, zweigelt,
merlot
Földrajz, éghajlat: A borvidék talajképző kőzete a lösz, az ültetvények kisebb részben
települtek csak homokra, és előfordul barna erdőtalaj is. Klímája mérsékelten meleg és nedves.
Jellemzően enyhe a tél és száraz, napfényes a nyár. A legcsapadékosabb hónap a május és a
június. Az uralkodó szélirány északnyugati.
A borvidék területe:2900 hektár
Meghatározó borászatok:Tűzkő Birtok
Települések
Tolnai körzet: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gyönk, Györköny, Kölesd, Madocsa,
Paks, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna
Völgységi körzet: Aparhant, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Duzs, Györe, Hidas, Izmény, Kisdorog,
Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagymányok, Tevel, Závod,
Tamási körzet: Felsőnyék, Hőgyész, Igar, Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszékely
Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Simontornya, Tamási, Tolnanémedi településeknek a
szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Aparhant Gótikus stílusban épült római katolikus templomát 1758-85 között átépítették.
Bonyhád A római időkben az Acquincumot Sopianae-val (Pécs) összekötő hadiút itt vezetett.
A római katolikus templom 1769 és 1782 között épült. Az előtte álló barokk Szentháromság-
szobor 1796-ban készült.
Dunaföldvár A XII. században II. Béla bencés apátságot alapított itt. A Csonka-torony a XV-
XVI. századból való, legutóbb 2006-ban végeztek rajta jelentős felújításokat, hogy megőrizzék
az utókornak. A Szentháromság szobor 1654-ben készült. A római katolikus plébánia, a
görögkeleti és a Ferences templom barokk stílusban épült.

46
Györköny A györkönyi pincefalu különleges érték, felújított présházainak sora idilli hangulatot
áraszt.
Iregszemcse A Kálvária-kápolnát egy XV. századi templom szentélyének felhasználásával
alakították ki.
Lengyel Őskori földvár maradványai, valamint az egykori Apponyi kastély és parkja láthatók
itt.
Madocsa A XII. századi bazilika mai formáját 1806-ban nyerte el. A temetőben faragott fejfák,
valamint egy XII. századi eredetű, később szintén átalakított kápolna van.
Paks A városban sok klasszicista épület, valamint egy Makovecz Imre által tervezett templom
is található.
Simontornya A vár mai formáját 1507-ben kapta. A XVIII. században épült ferences templomot
barokk freskók díszítik.
Tamási A barokk római katolikus templom Árpád-kori romokra épült. A Kálvária kápolna XVI.
századi.
Tolna Legfontosabb műemlékei XVIII. századiak, ezek közé tartozik a barokk Kálvária-
templom, a Festetics kastély és a copf stílusú Szentháromság-szobor.

HAJÓS-BAJAI BORVIDÉK

A Duna-Tisza között található a Duna bal partján, délről Szerbia által határolva. A központ Baja
Ezen a területen készítettek először az 1970-es években jégbort, mely különlegessége, hogy a
szőlőszemeket akkor szedik le, mikor azokat már a fagy megcsípte, és fagyott állapotban
préselik ki belőlük a mustot.
A kedvező klíma és talajadottságok jó feltételeket biztosítanak a szőlő- és bortermeléshez ezen
a középkortól gazdag hagyományokkal rendelkező, egykoron főleg kadarkát termelő
borvidéken. A XVIII. századi német betelepülés itt is elősegítette a borkultúra fejlődését. A
jellegzetes pinceutcás, népi barokk stílusú, oromfalas pincefalvakban löszbe vájt pincékben
érlelték a bort. A kék kötényes német borosgazdák szakértelme nagyban hozzájárult a borvidék
jó híréhez.
A filoxéravészt követően a szőlőültetvények területe jelentősen megnövekedett, a termesztett
vörös- és kékszőlő fajták köre is kibővült. A második szőlőrekonstrukciót követően jelentős
állami támogatással, nagy területen telepítettek jó minőségű bort adó fajtákat.
A magyarországi német építészet jeles képviselői a hajósi pincefalut alkotó jellegzetes
présházak, amelyek - a magyar vendégszeretettel párosulva - igen vonzóvá teszik ezt a
borvidéket a borkedvelők számára.
Jellemző szőlőfajták: cserszegi fűszeres, rajnai rizling, kadarka, zweigelt, kékfrankos

47
Földrajz, éghajlat: Eltérően az Alföld többi területétől, itt a homok helyett a lösz dominál.
Klímája szélsőséges, száraz, a nyarak kifejezetten melegek. Esetenként téli és későtavaszi
fagykár károsítja az ültetvényeket.
A borvidék területe: 2300 hektár
Meghatározó borászatok: Koch Borászat, Kovács Borház
Települések: Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma,
Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II.
osztályú határrészei.
Baja A római korban a szarmaták éltek itt. A város a XVIII-XIX. században vált az Alföld
egyik legforgalmasabb kereskedelmi központjává. A ferences templom, valamint a hozzá
csatlakozó rendház épülete, a római katolikus templom, és a görögkeleti szerb templom a
XVIII. században épült.
Bátmonostor A faluban középkori kolostor romjai találhatók.
Érsekcsanád A községnek jelentős népművészeti hagyománya van.
Hajós Az érseki kastély 1739-ben épült. A barokk kegytemplomot 1728-ban emelték, majd
1820 körül átépítették. A plébánia épülete valamint a Nepomuki Szent János szobor a XVIII.
századból származik. A falutól délre védett pincefalu található, ezernél is több présházzal.

CSONGRÁDI BORVIDÉK

Az Alföldön található borvidékek története nagyon hasonló. Kezdetben főként a folyóvölgyi,

ártéri területeken a lugasos szőlőművelés alakult ki, és főleg a mezővárosok határában fejlődött
a szőlőtermesztés. A 18. században a futóhomok megkötése érdekében kezdték el a területet
szőlőültetvényekkel beültetni Mária Terézia rendeletére. Az alföldi borvidékekhez
hasonlatosan itt is az asztali bor termelése dominál. Elsősorban vörös- és siller borok váltak
híressé a városi polgárok és a kereskedők révén.
A borvidék homoktalajain sajátos, ún. gyalogművelésben, támrendszer nélkül termesztették a
kadarkát és a kövidinkát. Az utóbbi évtizedekben az ültetvények fajtaszerkezete a hatalmas
síkvidéki szőlőültetvények révén ott is megváltozott, és főként a korábbi érésű, minőségi fajták
területe növekedett. A szőlőtermesztés korszerűsítése a borminőség jelentős javulását és a
borvidék rangjának növekedését eredményezte.
A privatizáció és a rendszerváltozás az ottani szőlészeteket rázta meg legjobban. Az alföldi
borok savai lágyabbak a hegyvidéken termesztettnél, ez kedvez a mai ízlésnek. A szőlőtermelés
és a borok minőségének elismeréseként kapta meg Csongrád 1986-ban "A Szőlő és a Bor
Nemzetközi városa" címet.
Jellemző szőlőfajták: rajnai rizling, kövidinka, kékfrankos, zweigelt

48
Földrajz, éghajlat: A borvidék talaja jellemzően homokos és homokos lösz. Klímája száraz,
szélsőséges és sok a napsütés. A területre a hőmérséklet közepes ingadozása a jellemző. Az évi
hőmérsékleti szélsőségek mérsékeltebbek, mint az alföldi borvidékeken. A páratartalom
aránylag magas. A késő tavaszi és a kora őszi fagyok erőssége és gyakorisága mérsékelt.
Csapadékátlaga közepes
A borvidék területe: 2022 hektár
Meghatározó borászatok: Ungerbauer Családi Borpince
Települések
Csongrádi körzet: Csongrád, Hódmezővásárhely,
Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz,
Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés,
Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Kiskundorozsma, Mórahalom,
Zákányszék, Zsombó településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Csongrád Ősi település. A város régi magja védett. Gyógyfürdője 47 ºC-os, homokos strandja
700 méter hosszú.
Kiskundorozsma A jellegzetes alföldi szélmalma 1821-ben épült.
Ópusztaszer Az Árpád Emlékművet 1896-ban, a millennium évében emelték annak emlékére,
hogy a honfoglalók itt tartották meg az első törvénykező gyűlést. Az emlékmű mellett monostor
romjait tárták fel, melynek legkorábbi része a X. századból való. Itt látható a honfoglalást
megörökítő Feszty-körkép, melynek restaurálását a millecentenárium ünnepére, 1996-ra
fejezték be.

KUNSÁGI BORVIDÉK

A homokos talajú Alföldön található az ország legnagyobb borvidéke A 19. század végén
pusztító nagy filoxéra-járvány a Duna-Tisza közét nem sújtotta a homokos talaj miatt, így míg
a hegyvidékeken a szőlőültetvények 80-90%-ka kipusztult, itt érintetlenek maradtak a homoki
szőlők.
A szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették. Az itt termett úgynevezett
homoki bor a mindennapok bora.
A mohácsi vész előtti időkből nem találni utalást arra, hogy a Kiskunság és a Nagykunság
területén lett volna szőlőtermesztés. A filoxéra pusztítása után felértékelődtek az immunis
homokterületek, a veszélyes kártevő ugyanis itt nem tudott megélni.
A XIX. század végére a borvidék szőlőterülete megsokszorozódott. A 1960-as években
végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a
hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták telepítése dominált. A 70-es évektől

49
azonban már a minőségi fajták kerültek előtérbe a nagyüzemi ültetvényeken és a
kisgazdaságokban is. Nagy területen létesítettek ültetvényeket a pezsgőalapbor termeléséhez is.
Jellemző szőlőfajták: ezerjó, kövidinka, arany sárfehér, olaszrizling, kadarka, kékfrankos
Földrajz, éghajlat: A borvidék csapadékban szegény, forró, napos nyár és hideg, száraz tél
jellemzi. Időjárása változatos, szélsőséges. Az aszályos nyarak, a hideg telek, a tavaszi és az
őszi fagyok is elég gyakoriak. Nyári hőségnapokon gyakori a szőlőtőkék napperzselése. A
legrosszabb termésbiztonságú borvidékünk. A területek talaja általában homok és lösz.
A borvidék területe: 25 000 hektár
Meghatározó borászatok: Frittmann Borászat, Font Pincészet, Gál Szőlőbirtok és Pincészet
Települések
Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Dávod, Dusnok, Jánoshalma,
Kéleshalom, Kunbaja, Mélykút Tompa
Cegléd-Monor-Jászsági körzet: - Ceglédi alkörzet: Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő,
Hernád, Inárcs, Kakucs, Nagykőrös, Nyársapát, Örkény - Jászsági alkörzet: Jászberény,
Jászszentandrás, Heves - Monori alkörzet: Bénye, Gomba, Kóka, Monor
Dunamenti körzet: Apostag, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép,
Szigetszentmárton, Szigetújfalu
Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpszállás, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi,
Szabadszállás
Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia,
Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás,
Ladánybene, Lajosmizse
Kiskőrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó,
Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár
Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló,
Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Móricgát, Szank, Zsana
Tiszamenti körzet: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény,
Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár-Homok, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt,
Tiszasas, Tiszaug településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Akasztó A római katolikus templom tornya gótikus eredetű.
Bugac A Kiskunsági Nemzeti Park része. A természeti értékek mellett a híres magyar
szürkemarha, a rackajuh valamint a mangalica tartásának mikéntjébe is betekintést nyerhetnek
az idelátogatók. A pásztorkodás emlékeit múzeum őrzi.
Cegléd Református temploma Hild József tervei alapján épült a XIX. században. Szintén ebből
az időből való a római katolikus templom, előtte késő barokk Szentháromság szobor áll.
Cserkeszőlő Jódos-brómos gyógyvize mozgásszervi megbetegedésekre kiváló.
Fülöpháza A község határában található a Kiskunsági Nemzeti Park egyik területe.
Fülöpszállás A barokk református templom 1758-1761 között épült. A Kiskunsági Nemzeti
Park részei a község határában található, gazdag madárvilággal rendelkező szikes tavak.
Harta (Hartau) A XVIII. századtól német nemzetiségű falu. Híresek kézzel festett bútorai.
Izsák A községtől nyugatra fekszik a Kolon-tó, hazánk egyik legnagyobb mocsara, ami a
Kiskunsági Nemzeti Park része. A védett lápréteken, mocsárréteken és láperdőkön ritka halak,
hüllők és madarak élnek.
Jászberény Az 1472-ben épült ferences templomot a XVIII. század második felében
átalakították. Római katolikus temploma barokk stílusú.
Kecel A fürdőtelep vize 42 ºC-os jódos-brómos hévíz.
Kecskemét 1368-ban egy oklevél már városként említi. A XV. századtól főként a
mezőgazdasággal összefüggő iparágak jellemezték. 1870-től indult meg a homoki kertészkedés
és szőlőkultúra. Itt született Kodály Zoltán.

50
A zsinagógát 1864-1871 között építették. A "Cifrapalota" magyaros szecessziós stílus egyik
legjelesebb képviselője. A Városháza épületét (1893-1896) Lechner Ödön és Pártos Gyula
építette, dísztermét Székely Bertalan freskói díszítik. A volt ferences templomot a XIII-XIV.
század fordulóján építették. Az épülethez tartozó XVII. századi barokk kolostorban működik a
Kodály Intézet. Az 1832-1834 között épült Katona József Színház előtt 1742-ből származó
barokk Szentháromság-szobor áll.
Kiskőrös Petőfi Sándor szülőházában emlékmúzeum található. A XVIII. században szlovákok
települtek ide, hagyományaikat tájház mutatja be. A városban 56 ºC-os konyhasós, jódos-
brómos hévizű gyógyfürdő is működik.
Kiskunfélegyháza A régi Félegyházát a XIII. század közepén betelepült kunok alapították, a
mai várostól északkeletre eső területen. A városi fürdő épületét, melyet 47 ºC-os hévíz táplál, a
század elején építették. A Szent István-templom 1872 és 1880 között épült neoreneszánsz
stílusban. A majolika díszítésu szecessziós Városháza 1912-ben készült el. 1753-ban épült a
Kiskun Múzeum épülete, ma régészeti, helytörténeti és néprajzi gyűjteménynek ad otthont.
Kiskunfélegyházán található Móra Ferenc szülőháza is.
Kiskunhalas A világhírű halasi csipke története 1902-re nyúlik vissza. Az itt készített csipkék
a brüsszeli világversenyen aranyérmet nyertek. Ipari műemléke a működőképes szélmalom.
Termálvizes fürdője 49 ºC-os.
Kunszentmiklós A református templom késő barokk (1792), a Városháza (1826) és a Tóth-kúria
klasszicista stílusban épült. 1971-ben a régészek avar fejedelmi sírt találtak.
Lajosmizse A községben tanyamúzeum található.
Ráckeve A késő gótikus görögkeleti szerb templom a XV. század végén épült. A Savoyai
kastély és a római katolikus templom XVIII. századi.
Solt Temetőjében faragott fejfák, szőlőhegyén régi pincék láthatók. Fontos dunai átkelőhely.
Soltszentimre XV. századi gótikus templom romjai láthatók a faluban.
Szabadszállás A református templom 1728-ban épült.
Szigetújfalu A római katolikus templom 1770-ben épült.
Tiszaföldvár-Homok A község fürdőjének gyógyvize jódos. Nevezetessége a Tiszazugi
Tájmúzeum

51
SZŐLŐ
Rendszertan
Törzs: Zárvatermők
− Rend: Bengevirágúak
o Család:Szőlőfajták
▪ Nemzetség: Vitis
• Alnemzetség: Euvitis-
• Valódi szőlő faj: ca. 70
• Vadon elő – Ligeti szőlő (Vitis silveris)
• Hazai vagy Kerti szőlő (Vitis viniera)
− Amerikai vagy direkt termő rendeletileg tiltott pl Otello

A szőlő és a belőle készített bor minősége függ:

− Termőhely ökológiai adottságok
− Környezeti adottságok + életfeltételek = ökológiai tényezők
− Hő, fény, talajösszetétel, tengerszint feletti magasság, égtáj, mikroklíma)
− Talajviszonyokkal szemben nem igényes
− Vulkanikus eredetű talaj: riolit, bazalt, andezit
− Évjárat időjárási viszonyai
− Évi középhőmérséklet napfényes órák száma, évi csapadék évszakok szerinti eloszlása
− Szőlőfajta tulajdonságai
− Szőlőtermesztés technológia
− Borkészítési és borkezelési eljárások
− A borszőlő minőségét és a készítendő bor minőségét az ökológia tényezőkön és a fajta
sajátos tulajdonságain kívül a legnagyobb mértékben a szőlő érettségi foka határozza
meg
A szőlőrés fokozata:
− Zsendülés
− Teljes érés
− Túlérés
Szőlőfürt
Bogyó (92-96 %) és Kocsány (4-8%)
Bogyó:
− Héj:
o színanyag: klorofill, xantofill, karotionidok, flavonok, antociánok,
o Aromaanyagok
o Csersav (tannin)
− Mag
o Csersav
o Szőlőmagolaj
− Húsrész
o Cukor
o Savtartalom

52
FEHÉRBOROK (FEHÉR SZŐLŐ)
Chardonnay – Világfajta (Fehér burgundi): Kizárólagos fehér fajta Burgundiában. Világos
zöldesfehér színű, fűszeres illatú és zamatú, tüzes, harmonikus, száraz vagy félszáraz bor.
Ízében dominálnak a más fajtához nem hasonlíthatóan összetett savak. Az egyetlen fehérbor,
amely a barrique érlelést biztosan meghálálja. Például: Badacsonyi chardonnay, Balatonfüredi
chardonnay, Balatonlellei chardonnay, Egri chardonnay, Etyeki chardonnay, Mátraaljai
chardonnay, Móri chardonnay, Mőcsényi chardonnay, Nagyrédei chardonnay,
Cirfandli: Zöldessárga színű, finom virágos illatú, kissé lágy, harmonikus félszáraz vagy
félédes bor Pécsi cirfandli
Cserszegi Fűszeres: A Cserszegi Fűszeres az Irsai Olivér és Tramini kereszteződéséből
származó nemesített fajta, amely az utóbbi években a Balaton északi partján, a Mátraalján és
az Alföldön is nagy népszerűségre tett szert. Alapvető sajátosságai, közé tartozik, hogy
bőtermő, jó cukortermelő, nem túl érzékeny, illatos fajta. Főleg frissen fogyasztható, könnyen,
könnyű borok készítésére alkalmas. Az illatos bor sokéves érlelésre megfelelő savak hiányában
nem alkalmas.
Ezerjó: Zöldesfehér színű, száraz, kissé fanyar és nem illatgazdag. Markáns savak jellemzik.
A móri borvidéken az évjáratok többségében tüzes, testes, kissé fanyar bort készítenek e
fajtából.
Furmint: Fajtajellege: extrakt-gazdag, zöldessárga tüzes, robosztus, kifejezetten
savhangsúlyos. Érlelést igényel és jól eltartható. Általában félszáraz. Tokaj-hegyalja és egyben
Magyarország legfontosabb fehér szőlője.
Hárslevelű: Zöldesfehér színű, intenzív illatú, zamatos, tüzes, testes kemény, harmonikus bor.
Általában félédes, vagy édes bor. Debrői Hárslevelű, Egri hárslevelű, Tokaji hárslevelű
Irsai Olivér: Nagyon korán érő fajta, amely muskotályra emlékeztető illatú, de alacsony savú,
karcsú, nagyon gyorsan fejlődő - más szóval hamar öregedő - bort ad. Pozsonyi Fehér és
Csabagyöngye keresztezése. Muskotályos illata, szelíd savai vannak. Jó "társalgó bor".
Juhfark: Bora szalmasárga, jellegzetes illata nehezen leírható. Bőven termő, későn érő,
rothadásra hajlamos fajta. Jó években kifejezetten illatos, lendületes savtartalmú, tüzes,
extraktban gazdag bort ad. Somló különlegessége.
Kéknyelű A Kéknyelű egy ősi magyar fajta, amit kimondottan csak Badacsonyban a
Badacsonyi Borvidéken termesztenek. Elnevezése onnan ered, hogy mikor a szőlő érésközeli
állapotban ér, a levél fonákja bekékül.
Királyleányka: Bora igen kellemes, enyhén a muskotályborokra emlékeztető illat- és
zamatanyagokkal rendelkezik. Jellemzője a kissé parfümös, kellemes illat. Élénk, üde
savérzetet ad. Elegáns bor, érlelésre alkalmas. Egri királyleányka, Móri királyleányka
Kövidinka: Valószínűleg magyar eredetű, bőtermő, rendkívül igénytelen szőlőfajta.
Elsősorban az Alföldön (Kunsági és Csongrádi borvidéken) termesztik, de korábban lényegesen
nagyobb szerepe volt a magyar borászatban, piros és fehér változata van. Fürtje kicsi, bogyói
közepesek, vastag héjúak, színe sárgás vagy enyhén rózsaszínbe hajló, illetve vöröses. Jó a
fagyállóképessége és nem hajlamos a rothadásra. Termesztésénél jellegzetes művelést
alkalmaztak, az ún. kopaszmetszést, mely még a szőlőkarók használatát is feleslegessé tette.
Későn érik, közepes hozamot ad. Bora savakban szegény könnyű asztali bor, fanyarkás
mellékízzel. Cukortartalma is nagyon alacsony.
Leányka: Diszkrét illattal és többnyire lágy savakkal bír, kellemes illatú. Leginkább az egri és
a mátraaljai borvidékekre jellemző. Egri leányka
Muskotály – Világfajta: Mátrai, Ottonel, és Sárga muskotály Illatuk intenzív. Túlérésben szép
desszertbort ad. Magyarország borvidékeinek. A Sárga Muskotály Magyarországon annak
köszönheti ismertségét, hogy szerepel Tokaj-hegyalja négy telepítésre engedélyezett
szőlőfajtája között. Badacsonyi, Gyöngyösi, Tokaji muskotály

53
Olaszrizling: Zöldessárga, illatban nem igazán gazdag, ha jó minőségű, rezedára emlékeztet.
Savai finomak, az évjárattól, termőhelytől nagyban függenek, utóízében gyakori a
keserűmandula. A legszebb Olaszrizlingek a Szent György-hegyen és Csopakon teremnek.
Pinot Blanc: Ez a fehér Burgundi, melyet sokan összecserélnek a Chardonnayval. Rendkívül
elegáns bor némi mogyoró ízzel. Egri pincészetek évről évre nagyon jó minőségben kínálják.
Rajnai rizling – Világfajta: A Chardonnay után a világ második legismertebb fehér
szőlőfajtája. Zöldessárga színű, diszkrét illatú és zamatú, telt, eléggé kemény, de mégis
harmonikus, finom savú és bukéjú bor. Badacsonyban és a móri borvidéken hozza legjobb
formáját
Rizlingszilváni: Zöldessárga színű, illatos, zamatos, testes, lágy általában. A német szőlőfajtát
több országban Müller Thurgau néven ismerik. Bora kissé lágy, zöldesfehér vagy zöldessárga
színű. Ha az oxidációtól megvédik, intenzív illata és zamata van
Sauvignon Blanc – Világfajta: Sauvignon Blanc egy igen elterjedt és kedvelt szőlőfajta, a világ
szinte valamennyi bortermelő országában megtalálható. Testes, egyszerű ízhatású, határozott
savakkal rendelkező bor. Jól tárolható, a Mátraalján, Etyeken különösen az 1992-es évben volt
szép.
Semillon – Világfajta Zöldesfehér színű, diszkrét illatú és zamatú, friss, üde, kissé lágy,
savhiányos, száraz bor. Színe esetenként fehéressárga. Származási helye D-NY-Franciaország.
Nagy ismertségre a Sauvignon Blanc-nal házasítva tett szert. Bora savhiányos, ennek ellenére
friss és üde. Főleg a Dél-Balatoni borvidéken telepített szőlőfajta Balatonboglári semillon
Szürkebarát: (pinot gris): Sárga színű, intenzív illatú, telt, tüzes, testes, kissé lágy bor.
Badacsonyi szürkebarát, Balatonfüredi szürkebarát
Tramini – Világfajta: Zöldessárga színű, fűszeres illatú és zamatú, telt kissé lágy, harmonikus
bor. Íz hatás termőhelytől és évjárattól függ. Balatonboglári tarmini, Egri tramini, Siklósi
tramini
Sárfehér A Sárfehér, másik nevén Zsige egy magyar szőlőfajta. Nem tévesztendő össze az
Arany sárfehér fajtával. Somló, Neszmély és Szekszárd környékén termelik. Ma már ritka fajta,
korábban a filoxéravész előtt elterjedtebb volt. Jellemzői: Laza fürtű, közepes nagyságú.
Bogyói is közepesek, színük sárgásfehér, pettyezett. Héjuk vékony, ízük édes. Termékenysége
elég rossz. Jó minőségű fehérbor készthető belőle.
Zeus: Ezerjó és Bouvier keresztezésébol származó borszőlőfajta, későn érő, bőtermő, de
hajlamos a rothadásra. Borának savtartalma magas, minőségét a szakma közepesnek ismeri,
viszont késői szürettel rendkívüli minőséget tud adni. Elsősorban Badacsonyban és környékén
található.
Zöld veltelíni: Ausztria fő fehérszőlő-fajtája. Illata üde, ha jó minőségű a bora, fekete borsra
és mentára emlékeztet. Kimondottan jó vízgazdálkodású talajon képes mély termőréteg mellett
finom savakat és jó minőséget produkálni. Ezért nem minden termőtájon alkalmas minőségi
bor készítésre. Nálunk a Balaton-felvidéken terem a legszebb Veltelini.
Zöldszilváni: Zöldesfehér színű, diszkréten illatos, fűszeres, tüzes, testes lágy bor. Félszáraz
Badacsonyi zöldszilváni
Zéta (Oremus) A Furmint és a [Buvier] szőlőkből keresztezésével állította elő Király Ferenc.
A közelmúltig OREMUS néven ismerték. Tőkéje középerős növekedésű, vesszői és levelei a
furmintéra hasonlítanak, de 5-6 héttel korábban érik és aszúsodik is. Gyengébb az ellenálló
képessége, ezért több gondozást igénye

VÖRÖSBOROK (KÉKSZŐLŐ)
Blauburger A Blauburger Ausztriában és Magyarországon kisebb területeken termesztett
kék[szőlő]fajta.

54
Cabernet Franc Világfajta Mélyvörös színű, különleges illatú és zamatú, csersavdús, tüzes,
testes, kemény, száraz és félszáraz bor A Cabernet Sauvignon mellett a legismertebb kékszőlő
fajta a világon. Franciaországból, a bordeaux-i borvidékről származik, de mára már az egész
világon elterjedt fajta. Már a tizenhetedik század elején jól ismerték és igen kedvelt fajtának
számított. Középérésű, akár már október elején szüretelhető, viszont magas fagy- és
rothadástűrő képessége miatt, a szüretelés egy-két héttel elhalasztható, így akár 20-21
cukorfokkal is betakarítható. Termőképessége közepes. Fürtjei és bogyói kicsik, de a fürtök
tömöttek, bogyóhéja vastag, levele szabályos ötkarélyú, kissé megnyúlt, a levélerek töve illetve
a nyél környéke pirosas színeződésű. Kiváló minőségű bor készíthető belőle, színe mélyvörös,
íze nagyon markáns, extraktdús, kellemesen fanyar, finom zamattal. Hazánkban Villányi
Borvidék és a Szekszárdi Borvidék egyaránt kitűnő termőterületei.
Cabernet sauvignon – Világfajta: Franciaországból származó szőlőfajta. A kékszőlők, ezáltal
a vörösborok királya. Testes, gazdag tannintartalmú, sötét színű bor. A jó évjáratok nagyon
hosszú idő alatt fejlődnek ki, a barrique érlelés még tartósabbá teszi a bort. Magyarországon a
legjobb Cabernet Sauvignon-okat a Villányi Borvidéken, a Szekszárdi Borvidéken készítik, de
még elterjedt fajat az Egri Borvidéken, a Dél-Balatoni Borvidéken és a Hajós-Bajai Borvidéken.
Kadarka: Világospiros színű, enyhén illatos, könnyű, vékony, csersavdús, száraz vagy
félszáraz bor. Jó évjáratban ízgazdagsága a fűszerességig terjed. Legismertebb termőhelye
Szekszárd. Például:
Kékfrankos (nagyburgundi): Sötétvörös színű, kellemes illatú és zamatú, tüzes, testes, savas,
csersavdús, fajtajelleges száraz bor. Savai különösen hűvösebb termőtájakon felettébb
kemények lehetnek Pl: Balatonboglári kékfrankos, Balatoni kékfrankos, Kiskunfélegyházi
kékfrankos, Soproni kékfrankos, Szekszárdi kékfrankos, Tihanyi kékfrankos, Villányi
kékfrankos.
Merlot – Világfajta: Bíborvörös színű, finom illatú, testes, tüzes, száraz vagy félszáraz, szelíd
savakkal rendelkező bor. Jó lekerekíti a cabernet fajtákat, kiválóan alkalmas ezért házasításra.
Ideális termővidéke Szekszárd. Pl: Balatonboglári merlot, Egri merlot, Szekszárdi merlot,
Tihanyi merlot, Villányi merlot.
Pinot noir (kék burgundi) – Világfajta: Burgundia szőlője. Rubinvörös színű, kellemes illatú
és zamatú, az optimálisnál kissé nagyobb tannintartalmú, testes bor. Ízhatása változó. Pl:
Balatonberényi pinot noir, Balatonboglári pinot noir, Pázmándi pinor noir rosé, Soproni pinot
noir, Villányi pinot noir.
Portugieser (oportó, kékoportó): Sötétvörös színű, csersavdús, kissé fanyar, könnyű
fajtajelleges, harmonikus, félszáraz bor. Házasításra jól felhasználható, korán öregedik. az
oportó fajtanevet csak Portugáliában lehet kiírni a palackokra. Pl: Soproni portugieser, Tihanyi
portugieser, Villányi portugieser.
Zweigelt: A Kékfrankos és Sankt Laurent keresztezése útján hozták létre. Jó savakkal bír, de
hosszabb érlelésre ritkán alkalmas. Pl: Szekszárdi zweigelt, Tihanyi zweigelt, Villányi
zweigelt.
Siller/Schiller A sillerbor világospiros bor, amely sötétebb színű a rozéboroknál és világosabb
színű a vörösboroknál. A sillerbor kevesebb ideig ázik a héján, mint a vörösbor, ezért egy
világosabb, kevésbé testes, gyümölcsös bort kapunk. Fő szőlőfajták: Kékfrankos, Kadarka Fő
borvidékek: Szekszárd, Villány
Aszúeszencia Az Aszúeszencia egy borkülönlegesség. Illata florális és vagy zöld dióra
emlékeztet. Ízvilága elegáns. Aszalt szilvára és mézre hasonlít.
Prosecco Olaszországban, annal is északi részén elterjedt szőlőfajta, mely friss, gyümölcsös
pezsgőborokat ad. Sava élénk. Magyarországon nem termesztik.
Zsendülés A szőlő érésének a kezdete. Ebben az időszakban megpuhul a bogyóhéj, és a
szőlőbogyó megváltoztatja a színét. A zsendülés általában július végén, augusztus elején
következik be.

55
Gönci hordó: A tokaji aszú előállításánál használt hordó, 136 literes.
Bikavér: Házasított- (Cuvée) kizárólag az Egri és a Szekszárdi borvidéken szüretelt legalább
3, vörösbort adó szőlőfajtából készült, legalább 1 évig fahordóban érlelt, száraz vörösbor,
melynek földrajzi eredetét, a borkészítésre felhasznált szőlőfajtákat, a szőlőtermesztés és a
borkészítés technológiáját, valamint kiszerelését rögzítették. Például: Egri bikavér, Szekszárdi
bikavér.
Egri Bikavér Az Egri borvidék borai közül kiemelkedik magasan az Egri Bikavér. A legenda
szerint a török időkben az egri várat védő katonák ettől az italtól kaptak újra erőre, és verték
vissza az oszmán túlerőt. A valóságban a 19. század második felében esik először szó az Egri
Bikavérről. A bikavér kifejezés a konkurens bikavér termelő Szekszárdi Borvidék költőjétől,
Garay Jánostól származik 1846-tól. A bikavér több szőlőfajta borának házasításából hozzák
létre, korábban a kadarka szőlőből készült bort házasították az oportó, a cabarnet és néha a
merlot fajták borával. A mai szabályok szerint a bikavér olyan borházasítás, amelynek nincs
fajtajellege. Készítéséhez a következő borokból kell minimum hármat felhasználni: kadarka,
kékfrankos, [cabarnet sauvignon], [cabarnet franc], merlot, portugieser, pinot noir, blauburger,
[kékmedoc] és zweigelt. A bikavért legalább egy évig kell fahordóban érlelni. Az egri boroknak
létezik egy új minőségi besorolása is, ezt úgy hívják, hogy Egri Bikavér Superior. Ennek a
bornak a fent említett borok közül legalább négyet kell tartalmaznia, és a szüret utáni második
évben lehet először forgalomba hozni.
Szekszárdi bikavér A szekszárdi bikavér a Szekszárdi Borvidéken készűlő Bikavér borfajta,
amely jellemezően két-három vörösbor keverésével készül. Elsősorban a Kadarka, a Merlot, a
Cabernet franc és Sauvignon, esetleg Oportó vagy Kékfrankos borokból állítják össze. A
Magyar Bortörvény értelmében a bikavér elnevezést csak Szekszárd és Eger használhatja. A
Bikavér név Szekszárdról származik, Garay János szekszárdi költő a Szegzárdi Bordal című
versében írja le először.
Barrique Olyan bor, amelynek legalább egyharmadát 350 liternél nem nagyobb térfogatú, új
tölgyfahordóban tárolták, valamint a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez
szükséges minősítés során a barrique hordóban való érlelésre jellemző érzékszervi
tulajdonságokkal rendelkezik.
„blanc de blanc” 100%-ban chardonnay szőlőfajtából származó küvéből készült.
„blanc de noir” 100%-ban a pinot noir szőlőfajta gyors feldolgozásával nyert küvéből készült.
Jégbor (magyar) Túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával
előállított bor amelynek
− Természetes alkoholtartalma legalább 16,66 térfogatszázalék,
− Amely maradékcukor-tartalma legalább 45 g/liter
− Amely előállításához a szőlőt igazoltan legfeljebb –7 °C-os hőmérsékleten szüretelték.
A jégbor készítésére vonatkozó szándékot legalább 48 órával a tervezett szüreti időpont előtt
be kell jelenteni az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró részére.
Nyerspezsgő Palackban erjesztett, expedíciós likőrt egyáltalán nem adtak hozzá.
Cuvée(francia) vagy „küvé” (magyar) Legalább két szőlőfajta borából készült borászati termék.
Muzeális bor Olyan borászati termék, amelyet legalább öt évig érleltek palackban
Legismertebb külföldi vörös és színes borok
− Cabernet franc: Bordeaux származású
− Cabernet sauvignon: Nincs párja, a kékszőlő legnemesebbe
− Merlot: Bordeaux származású
− Pint Noir: Legrégebben ismert burgundi fajta
− Syrah Ausztrália, Dél-Afrika

56