TURISZTIKAI ISMERETEK

Érettségi témakörök 2020

1. Határozza meg a turizmusföldrajz fogalmát! Mutassa be Magyarország domborzati viszonyait, vízrajzát,
éghajlatát, növény és állatvilágának jellemzőit, jelentősebb barlangjait, arborétumait. Sorolja fel a
nemzeti parkokat!
2. Ismertesse Magyarország kulturális hagyományait és jelentősebb kultúrtörténeti értékeit (múzeumok,
gyűjtemények, könyvtárak, skanzenek).
3. Mutassa be Magyarország legjelentősebb kulturális rendezvényeit és fesztiváljait. Térjen ki a kulturális,
gasztronómiai, művészeti és zenei fesztiválokra is!
4. Ismertesse a világörökségi listán szereplő magyar helyszíneket, azok fő sajátosságait.
5. Mutassa be Magyarország turisztikai régióit, egy kiválasztott régiót részletesen jellemezzen!
6. Mutassa be a Magyarországon jelen lévő vallási felekezetek főbb sajátosságait! (vallások főbb
jellemzői, központok, zarándokhelyek, étel-és italfogyasztási előírások, ünnepek, épületeik,
szertartásaik)
7. Jellemezze a román, gótikus és reneszánsz stílust, mutassa be a főbb stílusjegyeket, válaszában térjen ki
az egyes művészettörténeti korszakokhoz kapcsolódó legfontosabb épületeink és emlékeink
bemutatására.
8. Jellemezze a barokk, klasszicista és romantika korszakának főbb stílusjegyeit, válaszában térjen ki az
egyes művészettörténeti korszakokhoz kapcsolódó legfontosabb épületeink és emlékeink bemutatására.
9. Ismertesse a vendéglátás fogalmát és feladatait, válaszában térjen ki a vendéglátás és turizmus
kapcsolatára is!
10. Turizmus gazdasági, társadalmi jelentősége
11. Jellemezze napjaink vendéglátó piacát (étkezési szokások, vendéglátóhelyek trendjei), válaszában
emelje ki a leghíresebb vendéglátó egységeket személyeket!
12. Mutassa be, milyen szempontokat kell figyelembe venni a menü- és italsorok összeállításánál egy
szervezett program esetében. Válaszában térjen ki az alapanyagokra, szezonalitásra, a csoport életkori,
nemi és vallási jellemzői alapján elvégzendő feladatokra.
13. Mutassa be a hungarikummá nyílvánítás folyamatát, Ismertesse a hungarikumokat! Kategóriák, példák!
14. Sorolja fel Magyarország borvidékeit és a magyar borok jellemzőit, egy(?) borvidéket részletesen
mutasson be!
15. Ismertesse a szálláshelyek fajtáit,kategórizálási szempontjait, szállodák a védjegyrendszerét! Mutassa be
a Hotelstarsunion rendszerét!
16. Mutassa be a szálláshelyek alap és kiegészítő szolgáltatásait, a hotelek tárgyi és személyi feltételeit, a
munkaköröket! Ismertesse a vendégfogadás folyamatát!(vendégciklus részletei)
17. Ismertesse a protokollrendezvények sajátosságait, szabályait, a VIP vendégkísérés szabályait.
Válaszában térjen ki a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás formáira is.
18. Mutassa be a hazai turizmus kialakulásának történetét, gazdasági és társadalmi jelentőségét!
Válaszában mutassa be a turizmus fajtáit és formáit is.
19. Ismertesse a turisztikai piac kategóriáit (kereslet, kínálat, árak) és mutassa be napjaink jellemzőit!
20. Mutassa be a nemzetközi turisztikai trendek alakulását, napjaink turisztikai helyzetét!
21. Ismertesse a marketing fogalmát, szerepét és alkalmazási területeit. Mutassa be a marketing-mix elemeit
és eszközrendszerét!
22. Mutassa be a turisztikai piacszegmentálás lényegét és ismérveit. Ismertesse a piackutatás folyamatát és
módszereit.
23. Ismertesse az árpolitika, és árképzés kialakításának alapvető szempontjait!
24. Mutassa be az idegenforgalmi marketing sajátosságait! Ismertesse a turisztikai reklám fogalmát,
szerepét és fajtáit! Válaszában térjen ki az országimázs jelentőségére!
25. Ismertesse a valuta és deviza fogalmát, jellemzőit. Sorolja fel a fizetési módokat és eszközöket.
26. Mutassa be az IKT eszközök használatát nak jelentőségét a turizmusban! Válaszában ismertesse az
internetes helyfoglalási rendszereket! szállodai foglalási rendszereket
9.tétel A vendéglátás fogalma
A vendéglátás olyan sajátos kereskedelmi tevékenység, amelynek keretében a helyi lakosságot és a turizmusban résztvevőket látják el étellel, itallal
és különböző szolgáltatásokkal.

A vendéglátás jellemzői

A vendéglátásnak meghatározhatók azok a jellemző vonásai, amelyek sajátosságát adják.

1. Termelő tevékenység végzése (az eladott termékek nagy részét a helyszínen készítik).

2. Kereskedelmi tevékenység végzése (árubeszerzés és értékesítés).

3. Szolgáltatási tevékenység végzése (a fogyasztás feltételeit biztosítja, gondoskodik a szórakozásról, a szolgáltatás minősíti az üzlet színvonalát).

4. A tevékenységek nem szétválaszthatók (gyakran együtt is jelentkeznek).

A vendéglátás feladata

A vendéglátás fogalma meghatározza a vendéglátás fő feladatait is.

1. A helyi lakosság ellátása

a) A helyi lakosság ellátása étellel, itallal –

- a lakosságnak a vendéglátás iránti igénye nagyon sokrétű,

- munkaidőben, tanulási időben történő ellátás,

- nagyobb családi rendezvények lebonyolítása,

- egyre nagyobb az igény az üzleti élethez kapcsolódó ellátásokra.

b) A helyi lakosság ellátása szolgáltatásokkal –

- legfontosabbak azok, amelyek a vendégek szórakozását szolgálják.

2. A turizmusban résztvevők ellátása

Egy adott területen a turizmus kialakulásának és fejlődésének egyik alapvető feltétele a vendéglátás.

A vendéglátás kiemelt feladatai a turizmusban résztvevők ellátásával kapcsolatban –

- az utazások alatt gondoskodni kell az utasok ellátásáról,

- a fontosabb közlekedési utak mentén, a csomópontoknál biztosítani kell az ellátást,

- az üdülőhelyeken a szezonidőszakban nagy tömegeket kell ellátni,

- színvonalas szálláslehetőségeket kell biztosítani, kapcsolódó ellátással és szolgáltatásokkal.

a) A turizmusban résztvevők ellátása étellel, itallal –

- nemcsak fizikai szükségleteik kielégítése (szórakozási, kikapcsolódási szükségletek is),

- a meglátogatott hely gasztronómiai kultúrájának megismertetése.

b) A turizmusban résztvevők ellátása szolgáltatásokkal –

- a legnagyobb igény a szálláshelyek iránt nyilvánul meg,

- az elszállásoláshoz sokféle egyéb szolgáltatás is kapcsolódhat,

- különösen üdülőhelyeken nagy az igény a szórakozásra.

A vendéglátás helye a nemzetgazdaságban

A vendéglátó tevékenység keretében az egyes gazdasági egységek termelő, értékesítő és szolgáltató feladatokat látnak el, de fő tevékenységüknek
mindenképpen a szolgáltatást kell tekinteni. A vendéglátó tevékenységek a TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) szerint a
„I”-val jelölt nemzetgazdasági ágba, a „Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás”-ba tartoznak. A „I” nemzetgazdasági ág tartalmazza azokat a
tevékenységeket, amelyek szállást szolgáltatnak a vendégnek és/vagy ételt, italt is értékesítenek.

A vendéglátás és a turizmus kapcsolata

A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései

A vendéglátás megfogalmazásában kiemelt szerepe van a turizmusban résztvevők ellátásának.

A turizmus fogalmában pedig utalás történik az otthonuktól átmenetileg távollévők ellátására is, amiben nagy szerepe van a vendéglátásnak.

A vendéglátás és a turizmus kapcsolódási pontjai

Kapcsolódási pontok

Pontosan meghatározhatók a turizmus és a vendéglátás kapcsolódási pontjai.

1. A turizmus feltétele a vendéglátás

A turizmus létrejöttének és fejlődésének egyik fontos feltétele a vendéglátás. A turisztikai fogadóképesség egyik fontos területe a látogatók
elszállásáról és ellátásáról történő gondoskodás, amely feladat elsősorban a vendéglátásra hárul. Ezért tulajdonítanak az idegenek
fogadásában és a turizmus lebonyolításában olyan jelentős szerepet a vendéglátásnak. A megfelelő színvonalú vendéglátás ugyanis
elengedhetetlen feltétel, amely elősegíti, sőt gyorsítja a turizmus fejlődését, az elmaradott viszont gátolja.

2. A turizmusban résztvevők ellátásában részt vesz a vendéglátás

A vendéglátóipar a legfontosabb szerepet tölti be a turizmus lebonyolításában. A vendéglátás elszállásolással foglalkozó egységei (szállodák,
fogadók, üdülőházak stb.) elvben nem a helyi lakosság, hanem a turisták ideiglenes elszállásolását biztosítják, tehát kimondottan turisztikai
feladatokat látnak el. A vendéglátás egyéb üzletei részben a helyi lakosság szolgálatában állnak, de jelentős részük (különösen a szállodák,
főútvonalakon, kirándulóhelyeken működő üzletek) a látogatók ellátásában vesz részt.

Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a körülményt sem, hogy a turizmusban részt vevők egy bizonyos hányada a vendéglátáson
kívül keresi igényeinek kielégítését.

3. A turizmusból származó pénzbevételek egy része a vendéglátásban csapódik le

Egy adott terület szempontjából nem mindegy, hogy az aktív turizmusból mennyi bevétel keletkezik. A vendéglátásban megjelenő pénzösszeg
nagy része a turizmusból származik, bár pontos nagyságát csak reprezentatív felméréssel lehetne megállapítani.

4. A turizmus növekedése ösztönzően hat a vendéglátás fejlődésére

A turizmus is hatással van a vendéglátás fejlődésére, hiszen a turizmus nagyon jelentős kereslettel lép fel a vendéglátás iránt. Ez kedvezően
hat a helyi lakosság ellátására is, mert lehet, hogy a turizmus nélkül nem érné meg a vállalkozásoknak a vendéglátásba fekteti pénzüket,
tőkéjüket.

10. tétel Turizmus társadalmi, gazdasági jelentősége:

Befolyásolja a fogyasztást

A turizmus gazdasági jelentőségének alapja, hogy a turizmusban résztvevők az átmenetileg meglátogatott helyen fogyasztóként jelennek
meg.
A turizmus egy adott ország fogyasztását közvetlenül a turisztikai fogyasztás, közvetve a sokszorozó révén befolyásolja. A sokszorozó,
multiplikátor hatás lényege, hogy a fogyasztás során a termékek és a szolgáltatások előállítóinak nő a jövedelme, és az így keletkezett
többletjövedelem egy részét szintén fogyasztásra tudják fordítani.
A fogyasztás befolyásolását nemcsak országos szinten, hanem egy kisebb területen is értelmezhetjük.
Valuta- és devizabevételt biztosít

A turizmus az egyes nemzetgazdaságoknak jelentős valuta- és devizabevételt biztosít.

Nem exportálható árukat is

A turizmus segítségével értékesíteni lehet az egyébként nem exportálható árukat, szolgáltatásokat (például a szálláslehetőségeket, az
idegenvezető szolgáltatásait) és a különböző vonzerőket is (például egy város panorámáját).

A bevétel nagy része készpénzbevétel

A turizmusból származó bevételek nagy része készpénzbevétel, ami könnyen mobolizálható, hiszen a valutában befolyó bevétel bármilyen
külföldi vásárlásra felhasználható.

Javítják a fizetési mérleget

A turizmusból származó bevételek javítják az ország fizetési mérlegét is. A külföldi aktív turizmusból eredő jövedelmek csökkenthetik az adott
ország függőségét a termékexporttól, amelynek árai erősen hullámzanak, ezekre az árakra alig képesek hatást gyakorolni. A turizmus az
ország nemzetközi fizetőképessége fenntartásának egyik jelentős eszköze, fontos devizabevételt eredményező ágazat, így az ország gazdasági
stabilitásának is fontos eszköze.

Növeli a lakosság munkalehetőségeit

A turizmus növeli a lakosság munkalehetőségeit. A turizmus lebonyolításában közvetlenül vagy közvetve nagyon sok gazdasági egység vesz
részt, amelyek mind munkaalkalmat teremtenek a helyi lakosság számára.
A turistáknak nyújtott szolgáltatások fejlődésével gyarapodnak a munkalehetőségek is. Mivel adott helység belföldi turizmusának kifejlődése
rendszerint megelőzi a külföldi forgalmat, ezáltal nemcsak egyszerűen a foglalkoztatottság növeléséhez járul hozzá, hanem egyben megindítja
a turisztikai és vendéglátó szakembergárda kialakulásának folyamatát is.
A turisztika elősegíti a termelő ágakban felszabaduló munkaerő átáramlását a szolgáltató ágazatokba, így a munkanélküliség kezelésének
egyik fontos eszköze lehet. Ez a folyamat a fejlett országokban intenzív, mivel a turizmushoz kapcsolódó szolgáltató tevékenységek általában
gyorsabban fejlődnek.

Serkentőleg hat a gazdaság egyéb területeire

A turizmus jelentős hatással bír a többi gazdasági ágazatra. Magasabb igényei minőségi fejlődést eredményeznek, bővülése a saját ágazatban
jelentkező GDP-növekedésen túl más ágazatokban is nagymértékű teljesítmény-bővülést eredményez.

A turizmussal közvetlen és közvetett kapcsolatban álló gazdasági egységek mellett számtalan egyéb gazdasági egység is kötődik valamilyen
formában a turizmushoz. A turizmus ugyanis nemcsak azokkal a gazdasági ágakkal van kapcsolatban, amelyek közvetlenül vagy közvetett
módon, teljes egészében, vagy döntően a turistákat szolgálják ki, vagy amelyek meghatározóak a turisták keresletében.

A turizmus serkenti a gazdasági élet egyéb területeit is, ez a hatás kölcsönös, mert a gazdaság általános fejlődése nagymértékben elősegítheti
a turizmus fejlődését is.

A turizmushoz kapcsolódó beruházások ösztönzőleg hatnak az iparra, az építőiparra. A turisták ellátási igényének növekedése befolyást
gyakorol a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra. A szolgáltatások bővülése kedvezően hat a szórakoztatás, a kulturális és sporttevékenységet
folytató vállalkozásokra, a turisztikai foglalkoztatottság bővülése javítja a felsőoktatás és a szakmai középfokú oktatás helyzetét.

Számtalan egyéb ágazatra is hatással van a turizmus, hiszen érzékelhető az összefüggés a környezetvédelemmel, a távközléssel, a
közbiztonsággal, a humán-egészségügyi ellátással és a közigazgatással is, hiszen olyan fejlesztéseket igényel a turizmus, amit adott esetben
csak a helyi lakosság igényeinek kielégítésére nem tudnának megvalósítani.

Ösztönzőleg hat a befogadóhely fejlődésére

A turizmus olyan fizetőképes keresletet teremt, amely a turizmus nélkül nem jelenne meg. Kedvező munkaalkalmat nyújt a helyi lakosság
számára, gyorsítja a terület lakásépítkezését, emeli a kereskedelem és a vendéglátás forgalmát, tehát fejleszti a terület fogadóképességét,
amely újabb vendégeket vonz. A beutazó turizmus növelése érdekében létrehozott beruházások által lehetővé válik az új objektumok
(közlekedési utak, üdülőhelyek stb.) igénybevétele a belföldi turizmus forgalom résztvevői számára is. A belföldi lakosság használhat olyan
létesítményeket is, amelyeket a gazdaság adott fejlődési szintjén a lakosság számára még nem hoztak volna létre.

A turizmuson keresztül a vonzerők hangsúlyozásával és bemutatásával az ország általános megítélését is javítani lehet, amely a nemzetközi
gazdasági kapcsolatok más területeire, a működő tőke beáramlására is kedvező hatással lehet.

A falusi turizmus gazdasági szerepe

A falusi turizmus egyik legfontosabb gazdasági szerepe a helyi lakosság foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésében, a megélhetés
biztosításában vagy kiegészítő jövedelmek szerzésében valósul meg.
A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan növeli a paraszti gazdálkodás eredményességét, a helyi termelésű, előállítású termékek számára
értékesítési lehetőséget teremt.
A falusi turizmus azonban nemcsak a házigazdák számára jelent többletjövedelmet, hanem annak a falunak is, ahol a vendégek laknak, hiszen
a látogatók vásárolnak, közlekednek, különböző szolgáltatásokat vesznek igénybe.

Társadalmi szerep:

Társadalmi jelentőség

A társadalom egészére is hatással lehet a turizmus, hiszen befolyásolja a társadalom tagjainak munkaképességét és hatással van a szabadidő
kulturált eltöltésére.
 A munkaképességet befolyásolja

A belföldi turizmus társadalmi jelentősége, hogy az ország lakóinak pihenését, üdülését, gyógyulását szolgálja és dolgozóinak
munkaképességét állítja helyre vagy fokozza, ami végeredményben nemzetgazdasági érdek.
A belföldi turizmus sokirányúan befolyásolja a fogyasztást, szorosan kapcsolódik az életszínvonal növekedéséhez, lényeges szerepet játszik a
munkaerő regenerálásában.

A falusi turizmus társadalmi szerepe

A falusi turizmus hozzájárulhat a munkaképesség gyors helyreállításához, a vendégek számára nyújtott falusi környezet, a várostól való
elszakadás már önmagában is alkalmas a felfrissülésre, a kikapcsolódásra.
Segíthet a városiakban meglévő, a vidékkel szembeni, negatív előítéletek megszűntetésében, a falu hajdani rangjának visszaszerzésében is.
A falusi turizmus kiemelt társadalmi jelentősége, hogy esélyt ad az elmaradott, de turisztikai szempontból értékes vonzerővel rendelkező
térségek felzárkózására.

A szabadidő kulturált eltöltését teszi lehetővé

A turizmusnak a szabad idő hasznos eltöltése terén különösen nagy jelentősége van az ifjúság és az idősebb korosztályok körében. Az ifjúság
keresi a változatosat, szeret utazni: a bennük élő elvágyódást, élménykeresést az idegenforgalom rendszeres mederbe terelheti és nevelésre,
ismeretfejlesztésre jól kihasználhatja. Az idősebbek szintén az átlagosnál több szabad idővel rendelkeznek, amelynek hasznos lekötése
szintén fontos a társadalom számára.

17.tétel
A turizmus kialakulásának főbb történeti szakaszai és azok jellegzetességei

A turizmus kialakulásának főbb történeti szakaszai

Az egyes történelmi korszakok tanulmányozása során sok olyan jelenségre figyelhetünk fel, amelyek fő jellemzőit tekintve megfelelnek a mai
értelemben vett turizmusnak.

Őskor (i.e. 3000-ig)

- Már a korai kőkorszakból is vannak bizonyítékaink a törzsek vándorlásairól, ami felvetette a lakhelyen kívüli ellátás igényét.
- A létrejövő munkamegosztás a kereskedelem megindulásához vezetett s a kereskedők már a törzsi határokon túlra is elkísérték áruikat.
- Egyiptom és Babilónia között már időszámítás előtt V. évezredben cserekereskedelemben folyt.

Ókor (i.e. 3000 – i.u. 476)

- A mai idegenforgalomhoz hasonlítható utazási forgalom az ókori Görögországban született.

- A négyévenként megtartott Olimpiai játékok és egyéb ünnepi játékok nagy tömegeket vonzottak. Nagy látogatottságuk volt a régi
görögök gyógyfürdőinek is, ahol már megjelentek a fogadók is.
- A különböző szent helyekre sereglő tömegek még általában a szabad ég alatt, vagy a templomokban éjjeleztek, és nem voltak még
épített utak sem.
- A fejlődés következő fokozatát az ókori Római Birodalom történetében figyelhetjük meg, ahol már az utazások fejlettebb formáival
találkozhatunk. A Római Birodalom hadi, közigazgatási és gazdasági érdekei megkívánták, hogy a fővárost jól megépített utak kössék
össze a Birodalom minden pontjával.
- A Birodalom gazdagabb rétegei szívesen szórakoztak utazással.

Középkor (V-XV. század)

- A népvándorlás századaiban a híres római országutak tönkrementek, az utazás veszélyessé vált, megszűntek a postajáratok és
elpusztultak a szálláshelyek is. A korai középkorban csak azok merészkedtek állandó lakóhelyük elhagyására, akiket kényszerítő okok
bírtak arra, hogy utazzanak.
- A XI. század kezdetén újra megélénkültek Európa országútjai. A fokozatosan erősödő központi állami hatalom, az árutermelés és a
kereskedelem fellendülése a szárazföldi utazásban és szállításban is javulást hozott.
- Az uralkodó osztály tagjai, királyok és főurak keresték fel távolabbi birtokaikat, nemes lovagok vadászatra vagy más szórakozási,
élménygyűjtési elfoglaltságra utaztak.
- Jellemző volt, hogy a mesterlegények messze földön kerestek munkát vagy mestert tanulás céljából.
- A keresztes hadjáratok következtében zarándokok jelentek meg az utakon. A zarándokokat a velencei hajósok szállították a Szentföldre.
 - A XIII. századtól kezdve Németország néhány fejedelmi központjában ünnepi játékokat rendeztek. A nagy ünnepi események - lovaggá
ütés, lovagi tornák, lövészversenyek - is vendégek ezreit vonzották.

Újkor (XVI-XIX. század)

- A XVII. században megjelennek a kontinensen a gazdag angol kereskedőcsaládok fiai, hogy tanulmányaikat a különböző európai
egyetemeken folytassák s a tanulási idő leteltével hosszabb utazást is tegyenek a kontinensen (“Grand tour”).
- Franciaországba vált először divattá, hogy a hűbérurak, akik az év nagyobb részét a királyi székhelyen töltötték, a tavasztól őszig tartó
időszakban vidéki birtokaikon tartózkodtak. Századok múltával a meggazdagodott polgárság utánozni kezdte ezt az előkelő szokást és
így jött létre a nyaralási mozgalom.
- A nyaralóforgalom élesztette új életre a különböző gyógyfürdőket is.
- A turizmus elterjedését segítette a "vissza a természethez" rousseau-i gondolat is.
- A turisztikai elszállásolást a postaszállodák és fogadók szolgálták, de a kényesebb utasok inkább magánszállásokat vettek igénybe.
- Forradalmi változást hozott a turizmus történetében a gőzgép feltalálása és a közlekedésben való felhasználása.
- A XIX. század második felének nagy turisztikai eseményei a különböző városokban megrendezett országos kiállítások és különösen a
világkiállítások voltak.

Legújabb kor (XX. századtól)

- Nagy tömegeket vonzottak a régi görög mintára felújított Olimpiai játékok változatos sporteseményei is.
- Európa szépen fejlődő idegenforgalmának 1914-ben az első világháború kitörése véget vetett.
- A háború után még hosszú évek teltek el, míg az európai nemzetközi idegenforgalom megindulására ismét sor kerülhetett. A háború
előtt önmagától szabadon fejlődő idegenforgalom helyébe az államilag irányított és ellenőrzött idegenforgalom lépett.
- Lényeges változás következett be a közlekedés területén is, mert a közlekedési eszközök közé, a vasút és a hajó mellé belépett a
gépjármű és a repülőgép is. A gépjárműves idegenforgalom megnövekedésével a régi "tartózkodási jellegű" idegenforgalom átalakult
"mozgó" idegenforgalmává.
- A kispolgárság létszámbeli és anyagi gyarapodása lehetővé tette a tömeges turizmus fejlődését.
- A második világháború nem csak a turizmus fejlődését szakította meg, hanem az európai országok turisztikai felkészültségében is
mérhetetlen károkat okozott.
- A háborús károk helyreállítása után, az 50-es évek elején elsősorban Európában és Amerikában a gazdasági és technikai fejlődés
következtében újra kialakul és térben és időben egyre kiszélesedett a turizmus.
- A gépkocsi további elterjedése és a repülőgép polgári célú felhasználása ösztönző hatású volt a turizmusra.
- A turizmus ma már nemcsak üdülési, kikapcsolódási, gyógyulási célokat szolgál, hanem egyre nagyobb szerepet kap más népek, az
egyes nemzeti kultúrák megismerése, a sportolás, a szórakozás.
- A turizmus nagyon érzékenyen reagál a világ politikai és gazdasági eseményeire (terrortámadások, iraki háború, gazdasági recesszió
stb.).

A turizmus hazai története

A hazai történet sok párhuzamot mutat a nemzetközi történettel.

Ókor (i.u. 476-ig)

- A római birodalom terjeszkedésével hazánk területére is eljutott a fürdőkultúra.

- Az ásatások tanúsága szerint Aquincum is azok közé a helyek közé tartozott, ahová a Birodalom minden részéből érkeztek idegenek.

Középkor (V-XV. század)

- A középkorban a királyi udvar és a feudális főurak vidéki kastélyai vadászatok és egyéb főúri szórakozások kedvelt helyei voltak.
- Virágzott a fürdőkultúra. A török hódoltság idején számos török fürdő épült. amelyek közül néhány ma is működik.
- A 150 éves török hódoltság kedvezőtlenül hatott a turizmus fejlődésére.
- A régi Pest híres vásárain nagy tömegben vettek részt belföldiek, de érkeztek már vendégek a szomszédos országokból is.

Újkor (XVI-XIX. század)

 - A XVIII. század második felétől egyre többen keresték fel a Balatont.
- Magyarország turisztikai lehetőségeit lényegesen csökkentette az is, hogy csak, mint az Osztrák-Magyar Moharchia tagja adhatott
életjelt magáról a külföld felé. A belföldi utazóközönség tehetősebb része is szívesebben látogatta az osztrák és cseh üdülő- és
fürdőhelyeket.
- Nálunk is kedvezően hatott a turizmusra a gőzgép megjelenése a közlekedésben.
- Budapest maga is fürdőváros volt. A millenniumi világkiállítás külön is figyelemfelkeltő volt.

Legújabb kor (XX. századtól)

- A századforduló évtizedeiben fellendült a Balaton-parti villa- és nyaraló-építkezés, szállodák, vasútállomások, kikötők, fürdőtelepi
strandok épültek.
- 1902-ben alakult meg az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat, az első utazásszervező vállalkozás Magyarországon (az IBUSZ őse).
- Az első világháború után a Balaton iránti érdeklődés tovább erősödött.
- A trianoni békekötéssel az akkori Magyarország több gyógyfürdőhelye az utódállamokhoz került.
- A két világháború között a kispolgárság is bekapcsolódott a turizmusba.
- A Balaton melletti üdülőtelepek mellett más területeken is jellemzővé vált a nyaralás, a mai értelemben vett falusi turizmus.
- A II. világháború befejezését követően jó ideig a belföldi turizmus, annak is a támogatott formája fejlődött.
- Az 1960-as évek közepétől gyors növekedésnek indult a nemzetközi turizmus.
- Az 1970-es és az 1980-as évek első éveiben jelentős fejlődés történt a turizmus fogadási feltételeiben is.
- Az 1990-es évektől megváltoztak a tulajdonviszonyok a turizmus területén is.
- Az Európai Unióhoz történő csatlakozás jelentősen módosítja a turizmus fejlesztésének lehetőségeit és a turisztikai piacot hazánkban.

Turizmus gazdasági, társadalmi jelentősége:

…………………………………………………………………………………………………………….

A turizmus fajtái

A turizmus fejlődése során különböző utazási formák jöttek létre.

I. Az utazás motívuma szerint

Turisztikai motívum alatt azokat az utazási szándékokat értjük, amelyek az embereket a turizmusban való részvételre ösztönöznek, valamint azokat a
célokat, amelyeket a turisták el akarnak érni.

1 Szabadidős turizmus (üdülés, rurális, kulturális, oktatási, látogató, egészség, sport, kiránduló, hétvégi, vallási, szórakozási-,
élmény és kaland, bevásárló, hobbi, alternatív stb.

2. Hivatásturizmus (üzleti, kiállításon, vásárokon való részvétel, kongresszuson való részvétel, tanulmányi út, diplomáciai út,
sportolók, művészek vendégszereplése, incentive utazások, tréning-turizmus stb.)

II. Egy adott ország szempontjából

1. Beutazó turizmus - a küldő hely az országhatáron kívül van.

2. Kiutazó turizmus - a fogadóhely az országhatáron kívül van.

3. Nemzetközi turizmus - beutazó + kiutazó

4. Belföldi turizmus - országon belüli helyváltoztatás.

5. Belső turizmus - belföldi + beutazó.

6. Nemzeti turizmus - belföldi + kiutazó.

III. Küldő hely szempontjából

1. Aktív turizmus - egy adott területen megjelenők (külföldiek és belföldiek) turizmusából tevődik össze.

2. Passzív turizmus - egy adott területről átmenetileg távollevők turizmusából tevődik össze.

IV. Szervezési szempontból

1. Szervezett turizmus - utazási vállalkozások és más jogosultak által szervezett utazások

- egyéni,
- társas (általában 8-10 fő felett).
2. Nem szervezett turizmus - a látogató maga állítja össze a programot és vásárolja meg a szolgáltatásokat. A nem szervezett
turizmusra az egyéni forma a jellemző.

V. Utazás jellege szerint

1. Turistaforgalom - legalább 24 órát vagy egy éjszakát eltöltve vesznek részt a turizmusban
 2. Kiránduló-turizmus - a turizmusban résztvevő éjszakázás nélkül tartózkodik a meglátogatott helyen

3. Átutazó turizmus - a turizmusban résztvevők egy-egy területen, országon keresztül a meglátogatandó hely (ország) elérése
érdekében áthaladnak.

VI. Az igénybe vett közlekedési eszköz szerint

1. Közúti turizmus (gépkocsis, motoros, autóbuszos, gyalogos, kerékpáros).

2. Vasúti turizmus.

3. Légi turizmus.

4. Vízi turizmus.

VII. Időbeli szempontból

1. Folyamatos - egész éven át jelentkező turizmus.

2. Idényszerű - a turizmus csak az év bizonyos időszakában ismétlődik meg rendszeresen (egy- vagy kétévados lehet).

VIII. Minőségi szempontból

1. Luxus, exkluzív turizmus - keretében a magas vásárlóerővel rendelkező kereslet, magas színvonalú, egyedi igényeket kielégítő
helyeket látogat meg.

2. Átlagos turizmus - átlagos igényeket kielégítő turizmus.

3. Tömeges turizmus - fő vonása az alacsony vásárlóerővel rendelkező kereslet és az alacsony árszínvonal.

IX. A résztvevők kora szerint

1. Ifjúsági turizmus - idényszerű, korlátozott vásárlóerő, élménykeresés jellemzi.

2. A középkorosztály turizmusa - nagyobb vásárlóerő, de korlátozott szabadidő.

3. Senior-turizmus - nagyobb szabadidő.

X. A környezethez való viszonya alapján

1. Mennyiségi turizmus - a turizmus szervezőjének elsődleges érdeke a mennyiség növelése.

2. Szelíd (soft) turizmus - nem veszélyezteti a meglátogatott területek környezetét, kulturális sajátosságait és a lehetővé teszi a táj
megkímélését.

18. tétel

A turisztikai szükséglet

A turisztikai szükséglet elsősorban helyváltoztatási, környezetváltoztatási igény, és a turisztikai kereslet egyik eleme.

A turisztikai szükséglet formái

Az embert gyakran egyszerre többféle szükséglet kielégítése motiválja.

1. Fiziológiai szükséglet

- a kikapcsolódás és a feszültségek levezetése egyformán az alapvető fiziológiai szükségletek kielégítését szolgálják.

2. Egészség iránti szükséglet

- az egészségi, regenerációs és megelőzési célzatú utazások a legősibb utazási motivációk közé tartoznak.

3. Biztonság, kiegyensúlyozottság iránti igény

- nagyon sokan elvárják, hogy az otthoni körülményeket, a megszokott ellátást kapják meg.

4. Valahová tartozás, szeretet szükséglete

- kielégítése elsősorban a rokon- és barátlátogatókat motiválja,

- igényként jelenik meg a társadalmi és személyes kapcsolatok kialakításában, illetve a társaság keresésében is,
 - ez motiválja például a klub-, az ifjúsági- és senior-turizmust.

5. A megbecsülés iránti szükséglet

- a dolgozók ösztönzésére jól használható (incentive turizmus).

6. Az önmegvalósítás szükséglete

- a szabadidő-felhasználás egyik fontos céljának tekinthető napjainkban,

- ez játszik szerepet például a hobbiturizmus vagy az extrém sportok indítékában.

8. A tudás és a megértés szükséglete

- az ismeretszerzési célú utazásokat motiválja.

9. Esztétikai szükséglet

- a szépség iránti érdeklődés a többi szükséglethez kapcsolódik.

10. Változatosság iránti szükséglet

- valami újat, a megszokottól, a mindennapitól eltérőt cselekedni, tapasztalni és átélni,

- ez a motivációja napjaink kedvelt élmény- és kalandturizmusának.

11. A kötöttségek alóli felszabadulás igénye

- a látogató szeretne elszakadni a mindennapi kötöttségektől, a rendtől, a szabályszerűségtől.

A turisztikai kereslet

A turisztikai kereslet a környezetváltoztatásra irányuló fizetőképes szükséglet konkrét megjelenése, amely különböző termékekre irányul.

A szükségletekből származó igények képezik a turisztikai kereslet alapját.

A turisztikai kereslet elemei

Azok a tényezők, amelyek nélkül nem jöhet létre a turizmus.

1. Motiváció - A motiváció az utazásra ösztönző belső emberi indíték. A turizmussal kapcsolatos motivációk általában összetetten
jelentkeznek, nemcsak egy-egy szükséglet kielégítésére irányul.

2. Szabad rendelkezésű jövedelem - A turizmusban különösen fontos a szabad rendelkezésű (diszkrecionális) jövedelem, amely az alapvető
szükségletek kielégítése után az összjövedelemből fennmarad, hiszen csak ez fordítható a turisztikai jellegű szolgáltatásokra.

3. Szabadidő - A turizmus legtöbb formájánál a kereslet alapvető feltételét adja a megfelelő nagyságú szabadidő is. A turizmusban nyújtott
szolgáltatások általában időigényesek, sőt néha maga a helyváltoztatás több időt kíván, mint a tényleges igénybevétel.

A turisztikai kereslet fajtái

1. Megnyilvánulása szerint –

a) nyílt - tényleges megjelenik,

b) lappangó - különböző adminisztratív intézkedések (pl. a kiutazás esetleges korlátozása) gátolják a kereslet megjelenését.

2. Megvalósulása szerint –

a) kielégített - a motiváló szükséglet, igény kielégül,

b) kielégítetlen - bizonyos részei nem kielégíthetők.

3. Célja szerint –

a) határozott - határozott igények kielégítésére irányul,

b) határozatlan - nagy része nem jelentkezik azonnal határozott célok formájában, így a kínálattal nagymértékben befolyásolható,
megfelelő irányba terelhető.

A turisztikai kereslet jellemzői

1. Komplex jellegű –

- tárgya nem egyetlen áru vagy szolgáltatás,

- a szolgáltatások kiegészítik egymást,

 - az igények kielégítése egymást kölcsönösen feltételezik.

2. Változékony –

Befolyásolja –

- utazási vágy (a világ megismerése),

- szubjektív ok (ízlés, szokások),

- lélektani ok (egyéni elképzelések).

3. Rugalmas –

- az igény sokféleképpen kielégíthető,

- a kereslet érzékenyen reagál a politikai, gazdasági és társadalmi változásokra.

4. Szakaszos, periodikus –

Okai - szezonalítás, iskolai szünidő, szabadságok egységes kiadása stb.

5. Függ az időjárástól –

- idényszerűséget okoz,

- a szolgáltatások összetételére hat.

6. Érzékeny a jövedelem- és árváltozásokra –

- a kereslet jövedelem-rugalmas,

- az árrugalmasság csak relatív (egy termék ára hiába csökken).

7. Érzékeny a politikai és gazdasági helyzetre –

- a turisztikai kereslet ezt azonnal jelzi.

8. A fogyasztás nem állandó –

- a kereslet sajátosságainak megfelelően (szezonalítás, területi koncentráció, motiváció) változó nagyságú.

A turisztikai kínálat

A kínálat az eladásra kínált árukat és szolgáltatásokat jelenti, de tágabb értelemben az eladás körülményeit is ide soroljuk.

A turizmusban a kínálat a kereslet egyik legfontosabb befolyásoló tényezője.

A turisztikai kínálat tartalma

A termékek és a szolgáltatások széles körére irányuló kereslet kielégítése a kínálat útján megy végbe.

Értelmezése szűkebb és tágabb megközelítésben ismeretes:

1. Szűkebb értelemben

Szűkebb értelemben a turisztikai kínálat magában foglalja mindazon tényezőket, szolgáltatásokat és árukat, amelyek az utazással
és tartózkodással kapcsolatosak és amelyeket meghatározott áron a potenciális turisták részére felajánlanak.

2. Tágabb értelemben

Tágabb értelemben a turisztikai kínálat a szolgáltatások mellett tartalmazza –

a) a turisztikai vonzerőt,

b) a turisztikai fogadóképességet,

c) a turisztikai árakat is.

A turisztikai kínálat sajátosságai

A turisztikai kínálatnak vannak olyan sajátosságai, melyek megkülönböztetik a piacon jelenlévő más termékek kínálatától.
1. A kereslet csak komplex kínálattal elégíthető ki

Példa a komplex kínálatra – a gyógyszállodák komplex kínálatára jellemző a pihenés, a kikapcsolódás, az orvosi ellátás vagy felügyelet
biztosítása.

2. A kínálat turisztikai termék formájában jelenik meg

A turisztikai termék fogalma tágabb értelemben megegyezik a komplex turisztikai kínálattal, tehát azoknak a szolgáltatásoknak az
összességét tartalmazza, amelyeket a turisták igénybe vesznek.

A turisztikai termék körébe azonban elsődlegesen azok a kínálati elemek tartoznak, amelyek a kínálat egyediségét hordozzák.

A turisztikai termék lehet egyetlen, vagy néhány szolgáltatás, vagy lehet az otthonától távol lévő turista igényeinek összességét kielégítő
szolgáltatáshalmaz.

A turisztikai termék fő alkotórészei –

- a vonzerő vagy attrakció,

- a megközelítési lehetőség vagy közlekedés,
- a szállás,
- az étkezés,
- a szórakozás és egyéb szolgáltatások,
- a biztonság,
- a fogadóterület lakosságának vendégszeretete,
- a turizmus szervezetei,
- a szolgáltatások árai.
3. A kínálatban fontos szerepet kap az arculat is

Minden országról, területről kialakul egy bizonyos arculat, amely nem minden esetben egyezik meg a láttatni kívánt termékkel, mert
nagyrészt szubjektív tényezők hatására alakul ki.

4. Nem ölt tárgyi formát

A turisztikai kínálatban megjelenő szolgáltatások általában „megfoghatatlanok”.

5. Egyidejűség

A szolgáltatás előállítása és fogyasztása egyidőben történik és annak a turista is aktív részese. A turizmus egyik bizonytalansági tényezőjét
pontosan ez adja: a turista viselkedését nem lehet előre pontosan megtervezni. A turizmus dolgozóinál ezért a rátermettség és az emberekkel
való bánni tudás ugyanolyan fontos, mint a szaktudás.

6. A minőség ellenőrzése nehéz

A szolgáltatás végeredménye jelentős mértékben függ a turizmusban dolgozók munkájától, valamint a dolgozók és a turista viselkedésétől is,
ezért nagyon nehéz objektív módon mérni a szolgáltatások színvonalát.

7. Veszendőség

A szolgáltatás nem tárolható.

8. Szezonalitás

A turisztikai kínálat egyik legnagyobb problémája a szezonalitás, hiszen az idényen kívüli időszakokban nem értékesített szolgáltatások nem
tárolhatók a szezonig.

9. Erős piaci verseny

A turisztikai piacon verseny van a különböző szolgáltatók között, amely kedvező hatású is lehet, hiszen a színvonal, az egyedi jelleg és a jó
hírnév fokozására ösztönöz. A turizmus legnagyobb versenytársa azonban a „nem utazás”, ha az emberek diszkrecionális jövedelmüket egyéb
célra fordítják.
A turisztikai kínálat kapcsolata a kereslettel

A turisztikai piacon kölcsönös kapcsolat figyelhető meg a kereslet és a kínálat között.

1. A kereslet hat a kínálatra

A kínálatnak igazodnia kell a kereslethez, hiszen hordozói saját szükségletüket és igényeiket szeretnék kielégíteni.

2. A kínálat hat a keresletre

A kereslet hordozóira hatással van a meglévő kínálat is.

A turisztikai piac jelenlegi helyzete

1. A világturizmus jelenlegi helyzete

A világ turizmusában jól körülhatárolható irányzatok figyelhetők meg –

- előtérbe kerültek a környezetvédelem szempontjai,

- felgyorsult a kelet és nyugat közötti forgalom
- megváltozott a kereslet jellege,
- változott a szabadság felhasználásának módja
- jellemzővé vált a megnyújtott hétvégi pihenés is,
- a nyugdíjasok nagy tömegei jelentek meg a turizmusban,
- az ózonréteg elvékonyodásának hatására az üdülési szokások megváltoztak,
- a hivatásturizmus előtérbe került.
- a 2001. szeptember 11-ei New York-i és washingtoni terrormerényletek, valamint az iraki háború hatását a turizmus megérezte,
- a terrorizmustól való félelem hatására az utazók saját földrajzi vagy kulturális régiójukat részesítik előnyben stb.

2. A hazai turizmus jelenlegi helyzete

A hazai turizmus helyzetét a következő irányzatok jellemzik –

- alacsony jövedelemtermelő képesség (nem képes kihasználni a lehetőségeket),

- elmaradott infrastruktúra
- nem megfelelő turisztikai termékek (kedvezőtlen összetétel),
- területileg és szezonálisan központosított (Budapest, Balaton),
- a vonzerők rossz kihasználtsága (a meglévő vonzerőknek csak harmada),
- a külföldi turizmus túlsúlya (alap lenne az erős belföldi turizmus),
- gond van az általános biztonsággal (rossz közbiztonság, az autólopások, zsebtolvajlások),
- a volt szocialista országokból érkezők számának csökkenése,
- a nyugati gazdasági recesszió következtében csökkent a kereslet,
- a bevásárló turizmus irányának megváltozása.
- erősödő konkurencia

A hazai turizmus fejlesztési lehetőségei

A turizmus fejlesztésénél összhangba kell hozni a rendelkezésre álló forrásokat és a tudatosan megfogalmazott célokat, célkitűzéseket.

1. Hosszú távú célkitűzések -

- a belföldi turizmus fejlesztése az életminőség javítása érdekében,

- a szomszédos népekkel való harmonikus együttélést segítse,

- járuljon hozzá a természeti környezet megóvásához.

2. Rövid és középtávú célkitűzések és feladatok -

- a meglévő turisztikai kapacitások jobb kihasználása,

- az infrastruktúra színvonalának emelése,

- a szolgáltatási szektor súlyának növelése,

- segítsen a munkanélküliség csökkentésében,

- a szakképzés színvonalának emelése,

- a nyelvismeret fokozása,

3. A nemzetközi turizmusunk fejlesztése -

 - turisztikai integráció a szomszédos országokkal,

- magasabb keresleti kategóriák megcélozása,

- a turisztikai propaganda javítása,

- a gyógy- és fürdőturizmus fejlesztése,

- nemzeti kultúránk bemutatása,

- az átutazó turizmus igényeinek jobb kielégítése,

- a gasztronómia és borkultúra hagyományainak jobb kihasználása,

- a kultúra előtérbe helyezése (itt vagyunk versenyképesek).

4. A belföldi turizmus fejlesztése -

a gyermek- és ifjúsági turizmus fejlesztése, a szociálturizmus új megoldásainak

kidolgozása, a hazai üdülés népszerűsítése a külföldi helyett.

5. A turizmus ágazati fejlesztése -

gyógyturizmus, falusi és tanyasi turizmus, üzleti- és konferenciaturizmus, sport-,

hobby- és zöldturizmus, vásárturizmus, incentive turizmus.

6. A turizmus területi fejlesztése -

- Mátra, Bükk - Alföld (termálvíz, táj, falusi turizmus), Eger, Szolnok, Kecskemét,

Székesfehérvár, Komárom (termálvíz, gyógyvíz, sport és hobby, kulturális),

- Balaton (vízminőség javítása, új arculat létrehozása),

- Mecsek-Villány (éghajlat, történelmi, gasztronómia),

- dunai és tiszai turizmus (vízitúrák, vízi sportok),

- kerékpáros turizmus,

- vidéki repülőterek bevonása.

7. A turizmus jogi kereteinek fejlesztése –

igazodás az EU előírásokhoz, igazodás a nemzetközi szervezetek ajánlásaihoz.

8. A turizmus szervezeti fejlesztése –

a turizmus irányításának fejlesztése, az utazási vállalkozások szervezetének fejlesztése.

16. Ismertesse a protokollrendezvények sajátosságait, szabályait, a VIP vendégkísérés szabályait.

Válaszában térjen ki a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás formáira is.

A protokoll mai értelmezése: a diplomáciai érintkezés formáira vonatkozó szabályok összessége.

Bővebben: a hivatalos közéleti és diplomáciai rendezvényeken és szertartásokon követett eljárási,
magatartási szabályok, valamint a rangsorolási, a levelezési és az etikett szabályok összessége. (Az
etikett a protokollban az egyéni rangsorolásnak megfelelő eljárási szabályok rendszere, azt
szabályozza, hogy a ceremónia egyes résztvevői miként illeszkednek a szertartásrendben.)

A hétköznapi protokoll az otthonról hozott viselkedési szabályokra, kulturált magatartásra,

illemtani ismeretekre épül. A diplomáciai protokoll célja és feladata, hogy simává,
zökkenőmentessé tegye a hivatalos és a személyes kapcsolatokat, az államokat kölcsönösen
képviselő személyiségek közvetlen és írásbeli érintkezését egy olyan szabályrendszer segítségével,
amely - nemzetközileg is ismert lévén - eleve lehetővé teszi a beilleszkedést, a kiszámíthatóságot,
illetve a szabályoktól való eltérés érzékelését.
 A protokollban ugyanis a viselkedésnek, a szabályok megtartásának jelzőrendszer-szerepe is van:
finom fokozatokban lehet közléseket átadni, pozitív vagy negatív jelentéstartalmakat
megfogalmazni anélkül, hogy ezt szóbeli vagy írásos formában kellene megtenni. A ceremóniák
formalizmusa tehát nem öncélú, ellenkezőleg: minden mozzanatnak meghatározott funkciója van.
A protokoll csak akkor tud megfelelni feladatának, ha időszerű és alkalmazkodik az adott
társadalmi viszonyokhoz.

A protokoll a történelem előtti időkben született, hiszen a más emberi közösségek küldötteivel való
megkülönböztetett bánásmód egyidejű az emberi közösség érintkezésével.

Hogyan szervezne meg egy pohárköszöntőt?

Állófogadáson a fő házigazdának pohárköszöntőt kell mondania. Lehet leírt és felolvasott, esetleg rögtönzött,
de mindenképp rövidnek kell lennie. A pohárköszöntő alatt a vendégek csendben figyelnek.

Szervezőként:

- kötelező a fejenkénti 1.5 m2-t betartani

- fontos a légköbméter (meleg ételek, sok ember)
- állómikrofont kell biztosítani, esetleg dobogóval, ha túl sok a résztvevő
- ha külföldiek vannak, tolmács is kell (a meghívón jelezni kell a pohárköszöntő nyelvét), neki is kell
mikrofon

díszétkezés

Díszebéd és a díszvacsora csak abban különböznek, hogy az utóbbinál a leves elmaradhat.

Mindig kell meghívót küldeni, de előtte telefonon kell egyeztetni minden meghívottal. Az üresen maradt szék
ciki. A házigazdák nem lehetnek sokkal többen, mint a vendégek.

Legalább 2.5 óráig tart.

Ülésrend kell, fejenként 1.7 m2-rel.

Aperitif:

- Mindig ezzel kezdődik, külön teremben

- Van, aki csak erre kap meghívót

a buffet-dinner

- „ültetéses álló”
- a teremben a büféasztalokon kívül a visszaigazolt vendégek számának megfelelő számú ülőhellyel
asztalokat is terítenek, de ültetési rend nincs
- főétel után már nem kell visszaülni az asztalhoz, de csak a desszertnél lehet elmenni
- legalább másfél óra

Terem berendezése:
 - személyenként 2 m2-rel kell számolni
- az étteremmel, catering céggel alaposan át kell tárgyalni a rendezvényt
- sok felszolgáló kell, úgy, mint az állófogadásnál
- az ételeknél ügyelni kell arra, hogy az asztalon csak az alapteríték van fent, a pultoknál is kell minden
ételhez tányér és evőeszközöket kirakni
- nem kell annyi étel, mint állófogadáson, de az ételsornak megfelelően minden fogásnak szerepelnie
kell
- a terem dekorációjánál sok minden szóba jöhet, hiszen nem csak a büféasztalt, hanem a terített
aztalokat is lehet díszíteni
- jó ízlés, visszafogottság

villásreggeli

Nálunk még nem túl elterjedt, hiszen a nap kezdésekor általában nem tárgyalunk.

Jellemzői:

- „reggeli” ellenére 8:30 – 9:00 körül kezdődik, időtartama 1 óra

- szűk körű rendezvény; 4-6 fővel ideális
- legtöbbször a vendég szállodájában kerül megrendezésre
- hidegtállal indul, és angol reggelit adunk (2-3 féle meleg étel közül lehet választani)
- ital: üdítő (frissen facsart narancslé), szeszes italt nem adunk, legfeljebb egy aperitif lehet
- dohányozni csak a végén, a kávénál szabad
- nincs ültetési rend

Szervezése:

- olyan helyet kell találni, ahol más nem hallhatja meg a beszélgetést
- a reggeli előtt fél órával ott kell lenni, mindent egyeztetni kell a felszolgálókkal
- a házigazdát és a vendégeket az asztalhoz kell kísérni
- a házigazda és a fővendég ne üljön egymás mellé, mert beszélgetés közben kitekeredik a nyakuk
Koktélparti

A koktélparti legfontosabb jellemzői:

 legkötetlenebb
 nem ültetett
 nem főétkezési időben zajlik
 időtartama rövidebb
 elegáns
 kisebb helyigény 1 nm/főtől
A vendégek a partin szabadon mozoghatnak,társaloghatnak. A vendégeknek kisebb, könnyebben fogyasztható
falatkákat - ún. zakuszkikat vagy „finger-food”-okat, mini desszerteket kínálunk felszolgálva vagy esetleg
büféasztalokról. Az ételek mennyisége kevesebb, mint a jellemzően a főétkezések ideje alatti állófogadás
esetében.
Az italok választéka nagyban függ az alkalomtól, és a létszámtól.

- társas összejövetel, az étkezés módja visszafogott, de elegáns

- a vendégek meghívót kapnak, amit vissza kell igazolni
- koktél (cocktail): színes szeszes ital, amiben az alkohol nem érződik, de hat
- regisztrálás: belépéskor le kell adni a névjegyünket, esetleg be kell írni a vendégkönyvbe
- belépéskor a házigazdával kezet kell fogni, és mindenki „welcome drink”-et kap
- az első negyedóra után a felszolgálók falatokat kínálnak (csak egyet szabad egyszerre elvenni, hisz nem
jóllakni jöttünk)
- öltözködés: hivatali öltöny, kiskosztüm
- mindenkit meg lehet szólítani, hisz mindenki ugyanazért van itt, senki sem számít idegennek
 - ha ismerőst látunk, nem szabad vele sokáig beszélgetni, mert lehet, hogy ő másokkal is meg akar
ismerkedni
- nem illik a beszélgetést félbeszakítani
- maximum fél órát kell maradni, megengedett az „angolosan távozás” is, de másnap illik megköszönni a
dolgot

Egy arab vendég fogadásánál milyen szempontokra lenne különös tekintettel?

Az előírások egy részét a muszlimok szent könyve, a Korán foglalja össze. Ez az ételt az Isten egyik legnagyobb
áldásaként emlegeti. Biztat a "megengedett" és "jó" ételek élvezetére, míg óva int a "tilosak" és a
"tisztátalanok" fogyasztásától. "Tilos" az elhullott állatok húsa, a vér, a disznó húsa vagy bármely része, a
pogány istenségnek áldozott vagy pogány istenség nevében leölt állatok húsa és minden alkoholos, erjesztett,
részegséget okozó ital. A "megengedett" állatok levágását előírás szabja meg: az Isten nevének említésével kell
az állat nyaki ütőerét elvágni, majd kivéreztetni. A mohamedán holdév ramadán hónapjában, a nagyböjt alatt
napkeltétől napnyugtáig - egyebek között - az evés, ivás is tilos az igazhitű muszlim számára.

Egy vallásos izraeli vendég érkezésekor mire kell tekintettel lenni?

A zsidó étkezési törvények nemcsak a test étrendjét szabályozzák, hanem a lélek épülését is szolgálják.

Kásrut ez a héber szó foglalja össze a zsidó étkezési szokásokat. Minden élelem, ami megfelel a
szabályoknak, fogyasztásra alkalmas, azaz kóser. A mózesi törvények értelmében tisztának, azaz
ehetőnek minősül a marha, a juh, a kecske, a szarvas, az őz, a bivaly, vagyis minden hasadt patájú és
kérődző állat. Fogyaszthatók a szárnyasok közül a tyúk, a pulyka, a liba, a kacsa és a galambfélék.

Tisztátalanok az egész talpukon járók a ló, a szamár, az öszvér és az olyan állatok, amelyek kérődznek,
de nem hasított körműek pl. a nyúl, a teve, illetve a sertés. Ez utóbbira a legnagyobb tilalom érvényes,
még megérinteni sem szabad. A sertés iránti undor a zsidóságnál történelmi okokra vezethető vissza. A
hódítók, az elnyomók többször is rá akarták kényszeríteni a sertés fogyasztására a zsidókat, és ez a hit
megtagadását jelentette volna. A szárnyasok közül tiltottak a sima testűek, azaz, ha nincs pikkelyük és
uszonyuk. Tisztátlan minden olyan állat is, amely a hasán csúszik /pl. kígyók/. Tilos fogyasztani az
egyébként tisztának számító állat húsát, ha megdöglött. Legszigorúbban tilos fogyasztani az állatok
vérét. A tiszta húsok is csak akkor fogyaszthatók, ha az állatot arra képesített szakember, a sakter vágta
le és a rituális szempontból megfelelőnek ítélte. A rituális vágás szabályai csak a négylábúakra és a
szárnyasokra vonatkozik. Célja az, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az állatnak, és a
kivéreztetés tökéletes legyen. A kóserezés /kóserításkor/ folyamatában a húsokat sózással, öblítéssel
vértelenítik. A nagyobb állatok húsa már bontva kerül a háziasszonyokhoz, a kóser mészárszék már
csak olyan húst árusít, amelyet a zsidó háziasszony nyugodtan elkészíthet. A húsos és a tejes ételeket
nem szabad közvetlenül egymás után fogyasztani, ugyanis az ember gyomrában sem szabad
találkozniuk. Miután a hús hosszabb idő után emésztődik meg, mint a tej, a húsok fogyasztása után
többet kell várni, mint a tejes ételek után.

Vannak olyan ételek, melyek korlátozás nélkül, bármikor fogyaszthatók. Ezeket párve -magyarul
"párosnak"- nevezik. Az ilyen ételeket olajjal, illetve margarinnal készítik.

A zsidó konyhának tehát igen szigorú követelményeket kell kielégítenie a felszerelést illetően is.
Nagyobb felszerelést kíván, tágasabbnak kell lennie az európai konyhánál, külön zsíros és tejes részt
kell vezetni. Külön vannak a tejes, húsos, halas, tésztás eszközök, a kóserítás eszközei és az ünnepi
eszközök.
A zsidó konyha alapszabálya tehát, hogy a nem tiltott húsok akkor fogyaszthatók, ha metsző kóserra
vágja, a sózás és öblítés során teljesen vértelenítik, és az erre a célra elkülönített eszközökben sajátos
étrendi összeállításban elkészítik.

A növényi eredetű élelmiszerek közül legfontosabb a kenyér. Szertartási célokra kovásztalan kenyeret
használnak. Az étrendben sok zöldség, főzelék, gyümölcs is helyet kap. Így sok burgonyát, kölest,
céklát, zellert, spárgát, kukoricát, hagymát fogyasztanak. Csak olyan növényi eredetű élelmiszerek
nem jöhetnek számításba, amelyek férgesednek és nem lehet tökéletesen megtisztítani őket.

 Oroszország:
- kézfogás + szemkontaktus
- névjegy kötelező
- rangnak fontos szerepe van
- tárgyalások menete nehéz: bürokrácia, bonyolult üzleti világ, titkárnőkkel nehéz kapcsolatot tartani
- mindent írásban megerősíteni és többször ellenőrizni!
- lassú, nehézkes döntéshozatal
- pontosság nem erényük
- hagyományos öltöny/kosztüm (a cipő+karóra minősége nagyon fontos!)
- vendégszeretet híres
- pohárköszöntő fontos!
- hosszas étkezés, közben bármiről beszélni

 Kína:
- nagyon laza kézfogás, de hosszan
- nem néznek egymás szemébe üdvözléskor
- általában cégvezetők idősebbek
- nem tudnak csoportosan tárgyalni → 1 ember a csoport nevében
- névjegykártyának nagy jelentősége vannak
- tárgyalások lassan indulnak: olykor 1-2 nap ismerkedés, beszélgetés
- nagyon kemény tárgyalópartnerek
- vendégeket szívesen viszik éjszakai szórakozóhelyre
- nagyon lassú döntéshozatal
- öltöny egyre elterjedtebb; nők: térd, váll takarva!
- ajándékok egyensúlyban tartása!
- fehér/fekete a gyász színe
- fogadás végén a V1 távozik először, megköszöni a meghívást
- pálcikás étkezés→sokféle étel kis adagokban
- pohárköszöntő divat+válaszolni kell
- nem illik borravalót adni
- ”minél pecsétesebb az abrosz, annál jobb volt az étel!”

 Japán:
- végletekig szertartásosak
- hajlongás, külfölditől nem várják el
- 1. névjegycsere→hajlongás→alacsonyabb először
- etikettre sokat adnak
- kifelé mindig nyugodtak
- nem mondanak nemet: hezitálnak
- nőknek háttér szerepe
- öltözködés: brit stílus
- beszélgetésnél szemkontaktus, zsebre tett kéz tilos!!
- sok étteremben gésák:
cipőt ajtó mellé, orra kifelé, küszöbre lépni tilos!

földre ülni, láb magunk alá vagy oldalra

 talpat ne fordítsuk más felé

mosdó: éttermi papucs le, orrával kifelé

sokat kell inni, másnak tölteni

pálcika

H egy csoportban, V másik oldalra→kommunikáció

 Izrael:
- hosszas kézfogás
- sok kultúra keveredik
- üzleti élet sietős ↔ nyílt légkör
- tárgyalások lassúak, gyakori kávészünet
- tárgyalás nyelve általában angol
- precizitás, pontosság
- vallási szokások betartása
- laza öltözködés: az öltöny kezd visszajönni
- nőknek vallási szertartáson, vagy családnál a váll-térd eltakarása
- sokféle étel: rákot, kagylót, disznót nem esznek; sok kóser étterem; tejes és húsos ételeket nem eszik
együtt

 Algéria, iszlám országok:

- Algéria 99%-a mohamedán
- találkozáskor kézfogás, ölelés, csók, de külföldivel soha!
- régi üzleti partner → hosszabb kézfogás (az 1. mondat végéig)
- azonos neműek az Európában megszokottnál kicsit bizalmasabb viszonyba kerülhetnek
- megszólítás: rang + vezetéknév
- általában csak a bal kezet ne használjuk → vagy jobb vagy mindkettő
- talp soha ne látsszon a padlón
- öltöny +nagyon konzervatív (váll, térd, dekoltázs takarva) kosztüm
- pontosság nem annyira fontos, kivéve Kuvait
- hosszú tárgyalások: beszélgetéssel, kávéval, üdítővel indul, a személyes kapcsolat kiépítése fontos!
- alku kötelező!
- nagy tisztelettel viseltetni+kimutatni!
- nők szerepe háttérben
- ajándékot szívesen veszik: alkoholt nem! + embert, állatot nem ábrázolhat!
- ők hívnak meg → ajándékoznak → nem illik visszautasítani
- kávét folyamatosan tölteni, amíg nem jelzik, hogy elég
- nemzeti ételt kézzel:
- nekünk is!
- nagyon kiváltságos vendégnek a szájába teszik a falatot
- kínálást visszautasítani sértés
- disznó, alkohol nincs terítéken
- nagyon tömény édességek
- zaccos kávé
 Franciaország:
- sokat adnak francia mivoltukra
- a kézfogás laza és nem tart hosszan
- fontos a pontosság
- az öltöny, nőknél a hagyományos, nem sportos öltözék az elfogadott
- ha lakásra hívnak (=nagy kitüntetés!), feltétlenül küldjünk virágot, de ne rózsát
- ne üssünk tenyerünkbe a másik kezünk öklével!
- hagyjuk, hadd válasszon a francia vendég bort (dicsérjük meg!)
- a salátát a főétel után tálalják, nem illik vágni, a salátalevelet hajtogassuk össze, és úgy szúrjuk a villánkra
 - a franciák nem hívei a gyors döntésnek, étkezésnek

 Nagy – Britannia:
- az üzleti életben nem illik senkit sem a keresztnevén szólítani
- a lovagok esetében a bemutatkozásnál a teljes nevük hangzik el
- kézfogással köszöntik egymást, a nőknek nem csókolnak kezet
- az üzleti kapcsolatfelvétel mindig egy harmadik személyen keresztül történik
- a tárgyalások mindig rövid beszélgetéssel kezdődnek, azzal is fejeződnek be
- nem hívei az alkudozásnak→konkrét számadatok, táblázatok, kimutatások
- öltözék: férfiaknál öltöny, legkonzervatívabb színekben (csíkos nyakkendő=valamilyen klubhoz való
tartozás)
nőknél elegáns öltözködés, semmi dekoltázs, térdig érő szoknya

- asztalnál: tradicionális viselkedés, semmi gesztikulálás, de a villát nem kell domború felével felfelé
tartani; soha ne beszéljünk üzletről a fehér asztalnál
- Skóciában nemzeti étel a haggis, ízre olyan, mint a májas hurkánk

 Németország:
- határozottan fognak kezet, a szemkontaktus kötelező
- a megszólításnál a rang használata kötelező
- pontosság=létkérdés
- itt is egy harmadik félnek kell bemutatnia
- korrekt öltözködés, helyes testtartás, visszafogott gesztikulálás,
- nem szokás lakásra hívni senkit sem üzleti ügyből
- nem illik inni, amíg a házigazda nem mondott pohárköszöntőt
- az ajándékokkal előrelátónak kell lenni (náluk törvény szabályozza az ajándék értékét)

VIP kezelés: Rangsorolás és gyakorlati formái: Legvitatottabb eleme a protokollnak.

Magába foglalja az államférfiak, diplomaták, magas rangú küldöttségek, valamint a társadalmi
rendszer, vagy társadalmi ítélet alapján megkülönböztetett személyek helyének, mozgásának, egymás
követésének, vagy egymás mellettiségének rendjét a legkülönbözőbb protokolláris, hivatalos, vagy
társadalmi alkalmakon.
Figyelembe kell venni: rang, nem, kor és ezeken belüli és ezek közötti különbségeket.

Alapelvek:
Általában: nem egyenként, hanem tisztségeket veszünk alapul.
Nők esetében: saját rangjuk alapján, vagy férj rangja alapján
Delegációk esetében: tárgyalási nyelv ABC-je szerint, vagy az ENSZ hivatalos nyelvének ABC-je
szerint (angol)
Hogyan történik a vendégek fogadása?

Vendégek fogadása

• Általános: a vendégekért az őket fogadó munkatársnak a recepció jelzésére le kell mennie, a megérkezésig a
partner a vendégek számára kialakított fogadótérben várakozhat, majd a fogadó munkatárs kíséretében a
megbeszélés helyszínén tárgyalnak.

• Eseti: ha egy egység vár nagyobb létszámban külső partnereket, akkor célszerű azt a recepción előre jelezni,
hogy az ott szolgálatot teljesítő munkatárs felkísérhesse őket az érintett fogadószemélyhez.
(Ez a gesztus a recepciószolgálatot ellátó külső céggel a már jól kiépített munkakapcsolatot tartja fenn.)

• VIP: ha egy szervezet VIP partnereket vár, célszerű azt a recepción előre jelezni, hogy az ott szolgálatot
teljesítő munkatárs felkészülhessen a VIP vendég(ek) fogadására és rugalmas útbaigazítására, illetve a fogadó
személyhez történő kísérésre.

11.tétel
Figyelembe kell venni, hogy kinek készül (gyerek, felnőtt), a mennyiséget, a minőséget, a változatosságot:
alapanyag (ugyanaz csak 1X, kivétel a saláták, gyümölcs), szín (fehér főzelék után színes desszert), íz (kerülendő
a paprikás ételek egymás utánisága), a készítési módot (szelet, egybe, apró).

Borhoz ételek:

 Vörös borhoz:
- kékoportó: sültek, paprikás, pörkölt, halászlé
- kadarka: halászlé, borjú, bárány, gulyás, paprikás, tésztafélék
- kékfrankos: sertés, marha, pecsenye
- Cabernet Franc: vadhús, belsőség, vadas, báránysült, füstölt sajtok
- Cabernet Savignon: marha, pörkölt, gomba
- merlot: sonka, szárnyas sült, füstölt húsok
 Rosé:
- zöldséges vagy krémleves
- főtt-párolt húsok-felvágott
 Fehér borhoz:
- Chardonnay: hal, szárnyas, malacsült, füstölt sajtok
- hárslevelű: vadak, borjú, tartalmasabb levesek (palóc), gyümölcsös desszertek
- olaszrizling: hideg sültek, kocsonya, borjú, szendvics, sajtok
- rajnai rizling: aperitifként, sült, leves
- tramini: szárnyasok, halak, sertés, borjú, desszert
Hőfok:

16-18C° - karakteres, erős vörös borok

14-16C°-”gyengébb” vörös borok

10-12C°-tokaji aszú

8-10C°-fehérborok, rosé

Művészettörténet

Művészettörténet tételek

1. A reneszánsz művészettörténeti emlékei Magyarországon.

Általános jellemzők:

- növekvő érdeklődés az evilági élet iránt → egyházi mellett a világi művészet jelentősége megnő
- elsősorban Olaszországban hódít
- a szó (renaissance) jelentése: újjászületés – újra feléled az érdeklődés az antik kultúra iránt
- a művészek egyben tudósok is – polihisztorok – (Michelangelo építész, szobrász és festő is volt, emellett
anatómiai kutatásokat végzett)
- a gótika csúcsívei után inkább a vízszintes tagolás hangsúlyos az építészetben (párkányok) → a zárt
hatású, a befejezettség nyugalmát árasztó, kiegyensúlyozott tömegformákat kedvelik
- fontos a szimmetria, a tér egységessége (görögkereszt alaprajz), a harmónia
- szellemi irányzata a humanizmus, eszméje a reformáció

Magyarország:

- három korszakra osztható:

Mátyás uralkodásának időszaka

Mátyás halálától a mohácsi vészig

a vész utáni másfél évszázad

- legnagyobb emlékei Mátyás király nevéhez fűződnek - olasz feleség → sok toszkán művész
- A magyar reneszánsz korai szakaszának legfontosabb emlékei a budai királyi palota, a visegrádi királyi
palota, a simontornyai vár, az esztergomi Bakócz kápolna, a gyulafehérvári Lázói kápolna és a
sárospataki vár.
- a kor érsekei és püspökei számos középületet építtettek
Vác: - Báthori Miklós püspök

- egykori székesegyház, maradványok láthatók

- szentélyt elválasztó korlát

Esztergom: - Bakócz-kápolna

- az első Itálián kívül épített reneszánsz centrális tér

- görögkereszt alaprajz

- oltár, kapudíszek

- gerecsei vörös mészkő

- oltár: fehér márvány

Sárospatak: - Rákóczi-vár

- Lórántffy-loggia (1642)

Erdélyben és a Felvidéken számos emlék → a 18. századig fennmaradt a stílus (Késmárk, Lőcse,
Eperjes)

Szobrászat:

- kőfaragóműhelyek alakultak → toszkán művészek

- csak Visegrádon → nyolcszögletű reneszánsz kút
- Mátyás és Beatrix plasztikája
- sírkőszobrászat jelentős
Festészet:

- olasz mintát követ, főleg freskók készülnek

- erdélyi festett kazettás mennyezetek
2. A barokk Magyarországa.

Általános jellemzők:

- az ellenreformáció időszaka, rekatolizáció jellemzi

- nagy fontosságú tudományos felfedezések:
o Kepler a bolygómozgás törvényeit fogalmazta meg,
o Galilei az égitestek mechanikájának vizsgálatában ért el kimagasló eredményeket,
o Newton a természet egyik alaptörvényét, a tömegvonzást ismerte fel.
o az emberi értelem erejében bízó racionalizmus legnagyobb képviselője a francia Descartes
o Az empirizmus és racionalizmusból kifejlődik a felvilágosodás szellemi irányzata (Voltaire,
Rousseau, Diderot)

- Építészet:
o hatalmas parkok létesítése
o folyosószerű elnyúló galéria
o egymás után fűzött centrális terek, ellipszis és nyolcszög
o hullámvonal, csigavonal
o erőteljes fény-árnyékhatások
o pompa, pátosz, ünnepélyesség fokozása
o térlefedésre fiókos dongaboltozat

- Szobrászat:
o a hangsúly a világi ábrázolásra került át
o szenvedélyes mozgás
o az alakok színpadias beállítása jellemző
o mélyen árnyékolt ruharedők
o pillanat varázsának megragadása
o ötletgazdagság
o portrészobrászat

Magyarország:

- a 17. század első felében épült az első barokk templom → Szent Péter székesegyház mintájára hosszanti
irányban megnyújtják (jezsuita minta)
- a 17. század második felében már délnémet, osztrák és esetenként cseh minta alapján is dolgoznak

- várkastélyok:
o erődszerű helyett tipikus barokk várkastélyok
o hegyekből leköltözött sík vidékre
o reprezentatív épületek: díszes, nagy pompa
o 18. században teljesedik ki
o barokk kastélyok:
 Fertőd, Esterházy-kastély
 a „magyar Versailles”
 a belső udvar U-alakú
 legkiemelkedőbb szerep: homlokzati díszek, lépcsőfeljárók
 Gödöllő: sajátos Grassalkovich-stílus: barokk + rokokó elemek
 Hatvan
- barokk városok: Eger, Székesfehérvár, Győr, Szeged (lakóházak), Felvidék, Erdély
- egyházi építmények:
 o Győr:
 Karmelita templom
 Bencés templom
 Székesegyház
o Eger:
 Minorita templom
 Ferences templom
 érseki kert – francia elrendezésű
o Budapest:
 Egyetemi templom
 Szt. Anna templom
 egyéb: Invalidusház (a mai Főpolgármesteri Hivatal)
a budai palota átépítése

- Szobrászat:
o itáliai alapokon nyugszik
o mindig az épületek díszítésére szolgál → alárendelt szerep
o túldíszített, mozgalmas
o köztéri szobrok:
 főként Szentháromság-szobrok
 Kálvária-építmények
 Fogadalmi emlékek (kút, frigyláda)
 vallásos propaganda eszközei
o oltárok:
 oltárépítményekké nőttek
 17. századtól gombamód elszaporodtak
 monumentális, faragott építmény szentképekkel
 példái:
 Nagyszombat – jezsuita templom
 Pozsony – dóm főoltára
 Szentgotthárd – cisztercita templom
 Tihany – bencés apátság
 Eger (ferences, cisztercita), Székesfehérvár, Zirc, Győr, Veszprém
o görögkeleti templomok:
 eltér a római katolikustól
 ikonosztáz
 három képsor
 legfelül középen mindig a megfeszített Krisztus
 ikonosztáz mellett mindig Mária-trón, szószék és püspöki trón
 legszebb: Miskolc, (Jankovich Miklós faszobrász, 1793.)

- Festészet
- ellenreformáció legfőbb eszköze a Regnum Marianum → szentek kultuszának ápolása
- vallásos képek dominálnak → túlvilági élet iránti vonzódás
- 17. századtól egyre nagyobb szerep a történelmi ábrázolásoknak (országvédő harcok a kastélyok
mennyezetén)
- családi, nemzetiségi arcképgalériák → a 18. század az arcképfestészet virágkora
o Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc
Önarckép

- rengeteg freskó → főleg külföldiek – cseh, morva, osztrák

o Paul Troger: győri bencés templom
o Gaspar van Sanbach: székesfehérvári cisztercita templom
o Dorfmeister István:
 osztrák, soproni születésű
  szigetvári plébániatemplom
 vallási mellett történelmi képek (először Magyarországon)
 Sárvár, várban csatajelenetek
 Szentgotthárd, Sárospatak, Fertőd
- kézművesség új ága alakul ki: a grafika
- vasművesség: Fazola Henrik (Eger)
- ötvösművészet, fazekasság
o Habán-edények:
 ónmázas technikával készült
 Morvaországból idetelepült eretnekek (habánok)
 habán fajansz: porcelán edényre

- Bútorművészet:
- túldíszített
- könnyedebbek, kényelmesebbek a reneszánsznál
- megjelennek az ülőbútorok, ülőgarnitúrák
- lepkeasztal: a két széle lehajtható

3. Román stílusú művészeti emlékeink.

Általános jellemzők:

- az építészet a korai keresztény és a karoling építészetből alakul ki

- nevét a 19. század elején kapta
- szülőhazája a mai Franciaország és Németország területe
- virágkora a 11. és 12. század fordulója, a 12. század második fele már átmenet a gótikába
- fő feladatának a keresztény templom építését tekintette
- A templomok fő részei az előcsarnok, a hosszház, a keresztház és a kórus vagy szentély, továbbá a
felszerelés tárolására és a pap felkészülésére szolgáló sekrestye. A szentély, amely eredetileg csak
apszisból áll, az oltár helye
o A templomok többségükben hosszanti elrendezésűek és a korai keresztény bazilika típusát
fejlesztik tovább. A kisebb, főként a falusi templomok egyhajósak. Franciaországban gyakori
az apszist övező szentélykörüljáró és az ebből sugarasan nyíló, rendszerint félkörös kápolnák
sora, koszorúja.
o a boltívek félkörösek, csak később jelenik meg az eleinte még aránylag nyomott csúcsív
- A kolostorok közvetlenül kapcsolódnak templomuk oldalához. Helyiségeik a templom melletti,
négyszögű, kertes udvart körülvevő oszlopos-árkádos folyosóból, a kerengőből nyílnak
- A várak természeti adottságaiknál fogva jól védhető helyeken, magaslatokon, hegycsúcsokon, vízzel
vagy mocsárral körülvett területen épülnek. Kiinduló magjuk általában viszonylag kis alapterületű,
többszintes toronyépület. A csak védekezésre és végső menedékül szolgáló öregtorony (donjon), ill. a
várúr lakóhelye a lakótorony.
- A városok gyakran várak körül, a várhegyek lábánál vagy utak csomópontjainál, folyók
átkelőhelyeinél, sokszor római városok romjain épülnek. Viszonylag szűk területüket védőfallal veszik
körül, a bejáratok tornyokkal védett kapukon át vezetnek. A beépítés általában rendezetlen, az utcák
keskenyek és a jobb védhetőség érdekében zegzugosak, kanyargósak

Magyarország:

- III. Béla idején élte fénykorát

- már István idejében is folytak román stílusú építkezések
- a tatárjárás szakította félbe → a legtöbb emlék elpusztult az évszázadok során
- főleg templomok
o pécsi székesegyház (11-12. század)
 rajnai dómok mintájára 4 torony
  törpegaléria – olasz hatás
o gyulafehérvári templom (11-13. század)
o feldebrői templom (11. század)
 csupán kéthajós altemploma maradt fenn
 sírtemplomként épült
 egyedi stílus
o tornaszentmáriai templom (11. század)
 örmény-grúz hatás
o tihanyi apátsági templom
 altemplom a 11. században
 belső tér kezdetleges oszlopokkal, oszlopfőkkel
 3 hajó
 I. Andrást itt helyezték örök nyugalomra
o esztergomi várkápolna és palota
 12. században III. Béla építtette
 Esztergom volt a főváros → magyar építőműhely kialakulása
 késő román stílus
 hatalmas rózsaablakok
 kapukon és oszlopsorokon már szalagfonatos és fogsorminta → francia hatás
o jáki templom
 1256-ban szentelték fel, a század első felében épült
 a legszebb magyarországi templom
 apátsági templom (bencés)
 3 hajós bazilika
 kívül 2 torony zárja le
 ikerablakokkal ellátott
 díszkapu háromszögletű oromzattal
 oszlopok és ívek geometrikus mintákkal, fűrészfogsor-mintával díszítve (normandiai,
francia hatás)
 díszes oszlopok között elválasztott fülkékben Jézus és az apostolok szobrai
o bélapátfalvai templom:
 francia hatás
 13. század közepén
 3 hajós, torony nélküli, 3 egyenesen záródó szentély
 világos, egyszerű bazilika
 a helyszínen fejtett színes kőből
o kör, vagy kerektemplomok
 köznépnek, nem apátsági
 Horpács, Öskü, Őriszentpéter, Egregy, Csenkeszkopács
- nem maradt meg:
o székesfehérvári bazilika (István koronázó templomnak építtette)
o pannonhalmi bencés apátsági templom
- várépítészet
o fallal, vizesárokkal vették körül
o bejáratnál kaputorony
o lakótorony vagy öregtorony → a várúr lakhelye
o visegrádi vár:
 Salamon-torony
 eredetileg 5 emeletes volt
 31 méter magas
 helyenként 7 méter vastag fal
 a torony teteje pártázatos kiképzésű
 ikerablakok
o szegedi Dömötör-torony:
 némi gótikus hatás → a stílusátmenet tökéletes példája
 alsó négyszögletes szintje román
  felső szint nyolcszögletes – emeletei már csúcsívesek
 1150. körül épült
o sárospataki Vörös-torony
 tiszta román stílus

Szobrászat:

- Ják, Pécs, Esztergom, Székesfehérvár (kiemelkedik: I. István bizánci jellegű kőkoporsója)

- esetenként kőfaragványok, királyfejek

Festészet:

- a templomok kifestése a 13. században kezdődött

- Lébény és Zsámbék templomában díszítésre utaló jelek
- Ják, Vizsoly és Hidegség (12 apostol) templomában és a veszprémi Gizella-kápolna freskói maradtak
fenn

További emlékek

- magyar királyi korona

o bizánci eredetű (10-11. század)
o filigrános foglalatú, rekeszzománcos képek
o gyöngysorokkal, drágakövekkel díszített pántok
Bútorok:

- kezdetlegesek, saját készítésű, rikító festék

- padlót házi készítésű szőnyegekkel fedték
- eleinte ékrendszer, később vasalás, pántrendszer
- díszítőelemek későn
- ágy csak a nőknek, férfiaknak alvófülke
- szék nem jellemző – vár urának, ha gazdag
- szekrény helyett láda – egyházi szekrények (sekrestye)

4. A klasszicista építészet Magyarországon.

Általános jellemzők:

Definíció: Az európai művészetnek azt a stílusirányzatát, amely 1770 – 1830-ig (nálunk 1850-ig) hatott,
klasszicizmusnak nevezzük. A kifejezés a latin classis szóból ered, ami osztályt, jelen esetben első osztályt
jelent. Egybeesett a felvilágosodás antikvitás kultuszával. Az antikkor stílusjegyei sokkal alkalmasabbak a
nemes pátosz kifejezésére.

Építészet:

- fegyelmezett rend
- vízszintes tagolás
- polgári társadalom stílusa
o alapvetően középületek – múzeum, színház, iskola
o másodsorban lakóházak

Magyarország:
 - a 19. sz. elején a reformkor jellegzetes építészeti stílusa lett
o megye – és városházák
o főúri kastélyok
- Pest kiépítésével kezdődik
o József nádor támogatásával megalakult a Szépítő Bizottmány 1808-ban (cél: egységes
városkép Pesten városrendezési terv alapján) → 1838-as árvíz után kezdi meg működését
- kiemelkedő magyar mesterek: Péchy Mihály, Pollack Mihály, Hild József, ifj. Zitterbach Mátyás
- a szilvásváradi kerektemplom az első példája (Povolnyi Ferenc tervezte)
- Péchy Mihály:
o Debrecenben tevékenykedik
o Nagytemplom (az Alföld első nagy temploma) /1807-27/
o mögötte a Református Kollégium
- Pollack Mihály:
o Nemzeti Múzeum (1837-47)
o Deák téri evangélikus templom
o székesfehérvári, szekszárdi és jászberényi megyeháza
o József nádor számára az alcsúti kastély
o saját háza Pesten a József Attila utca és a Nádor utca sarkán
- Hild József:
o Kb. 600 épület
o Eger, Székesfehérvár – főszékesegyház befejezése
- ifj. Zitterbach Mátyás:
o megyeházak
- Clark Ádám:
o Lánchíd (1839-49)
o görög és római mellett egyiptomi stílusjegyek
o Alagút – tervezője William Clark

Szobrászat

- érdeklődés újra felébredt az antik iránt, de nem érte el a korábbi szintet

- főleg a stílusjegyek másolása
- síremlékek sajátos stílusban először Európában, majd itt is
- Ferenczy István: - Magyar Művészeti Akadémia létrehozása Budapesten
- Pásztorlányka (Rómában készíti)

- Kölcsey és Kazinczy portréja

- Szentpétery József – ötvösművész

- Szathmáry családnak kávés- és étkészlet

Festészet

- nem meghatározó
- Jacqus Louis David
- francia festő

- Marat halála

- Horatiusok esküje

- Markó Károly: Visegrád

- Barabás Miklós: - sok híres portré

- Bibó Istvánné arcképe

Bútorművészet

- kényelmesebb, használhatóbb, praktikusabb bútorok

- gyakorlati célokat szolgálnak
- XIV. Lajos idején már kialakul – Pompadour-stílus

- Magyarországon:
- II. József idején kezdődik
- erős angol hatás
- két-, vagy többfiókos komódok
- kárpitozott ülőbútorok
- empire megjelenése – rekamié, intarzia megjelenése
- biedermeier követi – ma is használt
o 1815-50-ig mindent tarol – Magyarország, Ausztria, Csehország, Németország
o üveges vitrin, szék

5. A romantika az európai és magyar művészetben.

- a romantika szó a „roman” (regény) szóból származik

- a regényességet szegezi szembe a társadalmi normákkal – ebben az értelemben szembekerül a
klasszicizmussal
- előzményeihez tartozik a 18. századi „tájkerti divat”, mely a szabályos barokk parkokkal szemben a még
érintetlen természetet utánozza
- a rokokóval együtt terjed el a „chinoiserie” (sinoázri), a kínai díszítőelem divatja – nehéz a romantikát és a
klasszicizmust elválasztani, mert az utóbbi építészeti példa mindkettőnek kedves
- az irodalomban fejlődött ki, innen terjedt át más művészeti ágakra (zene, festészet, szobrászat)
- első hullámai Angliából és Németországból indultak ki – a francia forradalom itt okozta a legnagyobb
megrendülést a polgári értelmiség soraiban
- kezdetben nem ellenezte a klasszicizmust, de végül – mivel a művész teljes szabadságát, az egyéniség
kultuszát hirdeti – szembefordult a merev szabályokra épülő antikvitás-kultusszal
- hirdeti:
o a művész tehetségének, zsenijének szabadságát, melyet nem korlátozhat szabály, törvény
o legfőbb ihletforrás a képzelőerő, a fantázia
o visszanyúl a nemzeti múltba
o felfedezi a népi kultúrát, művészetet (a népköltészetet – Herder)
o menekülés saját koruktól – orientalizmus vagy egzotizmus (a mesés Kelet világa) – szerephez jut a
fantasztikum, az irrealitás
- kevert műfajokat hoz létre:
o verses regény, ballada, drámai költemény – lírizálta az összes műfajt, elmosta a hagyományos
műnemek és műfajok közötti határokat
- elszakad a hétköznapi kifejezésmód megszokottságától: általában felfokozott pátosz, ünnepélyesség, költői
ékesszólás, zeneiség és festőiség jellemzi
- idáig ívelt a nyelvújítás, öntudatra ébredés első mozgalma
- Írói Európában és Magyarországon
o orosz: Puskin és Lermontov
o cseh: Mácha (1810-36)
o lengyel: Mickiewicz (1798-1855), Slowacki (1809-49)
o ukrán: Sevcsenko (1814-61)
o szlovén: Preseren (1800-49)
o bolgár: Botev (1849-76)
o magyar: Petőfi és az ún. „romantikus triász”: Vörösmarty Mihály, Bajza József és Toldy Ferenc
Építészet

- a középkori stílusirányzatok, a gótika és a romantika felé fordul, így jönnek létre a „neo-stílusok” –
neoromán, neogót
- gyakran használták a bizánci és a mór építészet elemeit is
- tipikus a régi romok iránti érdeklődés újraéledése – középkori dómok, várkastélyok, várak
restaurálása
- A stílusra nagy hatással voltak az új vasszerkezetek, és építőanyagok. A kovácsoltvasat felváltja az
öntöttvas, majd a hengerelt acél
- Magyarország:
o célja: önálló magyar építészeti stílus megteremtése
o legmaradandóbb alkotása a Feszl Frigyes Vigadója.
o Ötvözi a román, mór és a bizánci elemeket
o elődje, a Pollack tervezte régi Vigadó 1849-ben elpusztult
o Feszl mellett a másik nagy magyar építész Ybl Miklós. Művei közül kiemelkedik a neoromán
stílusban épült fóti temploma. Tornyait sisak helyett kőkorlát és a sarkaira állított fiatornyok
koronázzák. (keletre jellemző dekorációval) – a Károlyi-család megbízásából készült

Szobrászat

- nagy jelentőségű
- az alakok mozdulatai érzelmeket, indulatokat fejeznek ki
- legjellegzetesebb:
o Francois Rude: Az önkéntesek harcba indulása (dombormű, 1792)
o Jean-Baptiste Carpeaux: Tánc (szoborcsoport; Párizs, Operaház)
- Magyarország:
o Izsó Miklós: Búsuló juhász
 merész újítás, hogy az alak népviseletben, árvalányhajas kalapban jelenik meg

Festészet

- erőteljes színek, fény-árnyékhatás, merész ecsetkezelés, megdöbbentő, drámai helyzetek ábrázolása

– szenvedélyek, felfokozott érzelmek, indulatok kifejezése
- első nagy alkotása:
o Théodore Géricault: A Medúza tutaja
- híres alkotók, művek:
o Eugéne Delacroix
 a francia festészet vezéregyénisége
 legismertebb műve: A Szabadság vezeti a népet (1831)
o Francisco Goya (spanyol)
 rézkarcsorozat
 napóleoni háborúk kegyetlenségeit feltáró festmények – Május 3-ai kivégzés (1814)
o Gaspar David Friedrich (német)
 1774-1840
 tájképei a természet meghitt szépségéről vallanak
 Táj a sziléziai hegyekben
o William Turner (angol)
 1775-1851
 a természet romantikus, végsőkig kifinomult ábrázolása
 Gőzhajó a hóviharban (1842)
o John Constable (angol)
 1776-1837
  a táj nyugalma, idilli békéje
 A szénásszekér
- Magyarország:
o a historizmus nyomta rá a bélyegét – többségük a nemzeti múlt dicsőségét, történelmünk
tragikus eseményeit igyekezett ábrázolni
o alkotók:
 Madarász Viktor
 Párizsban ismerkedett meg a romantikus festészettel
 legjelentősebb festménye: Hunyadi László a ravatalon (1859)
 Benczúr Gyula
 Hunyadi László búcsúja (1866) – az előbbi festmény történelmi előzménye
 Gyárfás Jenő
 1857-1925
 Tetemrehívás – Arany balladájának hatására
 Székely Bertalan
 az elmélet is érdekli
 II. Lajos holttestének megtalálása (1860)
 Az egri nők (1867)
 Than Mór
 Nyáry és Pekry elfogatása (1853) – a levert szabadságharc emlékére
 falfestményei sokkal jelentősebbek – különösen a Vigadó és a Nemzeti
Múzeum részére készített Attila lakomája (1863-66)
 Barabás Miklós
 falusi életképek és főleg politikusok, költők, művészek portréja
 id. Markó Károly
 1791-1860
 a romantikusan felfogott magyar táj – Magyar alföldi táj gémeskúttal (1853)
Zeneművészet

- nemzedékei:
o első nemzedék:
 Carl Maria von Weber, Gionacchio Rossini, Franz Schubert (a romantikus dal műfajának
nagymestere)
o második generáció:
 Gaetano Donizetti, Hector Berlioz
o harmadik generáció = a romantika csúcsa
 Frédéric Chopin, Robert Schumann, Liszt Ferenc, Félix Mendelssohn, Richard Wagner,
Giuseppe Verdi
- Magyarország:
o Erkel Ferenc (1810-93)
 legsikeresebb operái: Hunyadi László, Bánk bán
 ő írta Kölcsey versére a Himnusz zenéjét is

Világörökség

6. Magyarország művészeti emlékei, világörökség részei Magyarországon.

- Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez

- Világörökség Bizottság két évvel később, 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín,
Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi Listára.
- Két helyszínünk (Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő /
Neusiedlersee kultúrtáj) határokon átnyúló, azaz szomszédainkkal – Szlovákiával és Ausztriával –
közös

Világörökségi helyszín Felvétel Kategória

éve

• Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed (1987), az Andrássy út és 1987 Kulturális

történelmi környezete (2002)

• Hollókő ófalu és táji környezete 1987 Kulturális

• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 Természeti

• Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti 1996 Kulturális

környezete

• Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta 1999 Kulturális

(kultúrtáj)

• Pécsi ókeresztény sírkamrák 2000 Kulturális

• Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2001 Kulturális

(kultúrtáj)

• A tokaji történelmi borvidék 2002 Kulturális

(kultúrtáj)

A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága dönt arról, hogy a hozzá beérkezett javaslatok alapján mely
helyszíneket tartja esélyesnek és érdemesnek egy valamikori felvételre a Világörökségi Listára. E helyszínek
szerepelnek az ún. Magyar Várományosi Listán.

Várományosi helyszín Kategória

• Tarnóc őslelőhely Természeti

• A Komáromi / Komarnoi Monostori erőd Kulturális

• A Visegrádi középkori királyi központ és vadászterület Kulturális

• Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Vegyes

• Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (esetleg szlovák-magyar-lengyel Kulturális

felterjesztés)

• Esztergom középkori vára Kulturális

• A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó Természeti

• A Rózsadombi termál karszt területe Természeti

• Tájház hálózat Magyarországon Kulturális

• A római limes magyarországi szakasza Kulturális

- 1972. november 16-án született meg az ez idáig legjelentősebb eszköz földünk egyetemes
természeti és kulturális értékeinek megőrzésére: az UNESCO Világörökség Egyezménye
- Felvétel a Világörökségi Listára:
1. a javaslat benyújtása a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságánál (VÖMNB)
 2. amennyiben a VÖMNB a javaslatot arra érdemesnek találja, akkor felveszi a helyszínt a
magyar Várományosi Listára
3. a magyar Várományosi Listáról szakmai, és egyben „stratégiai” szempontok
mérlegelésével kiválasztott egy-egy helyszínt a Magyar Állam képviseletében a mindenkori
Kormány terjeszti elő a Világörökség Bizottságnak a Világörökségi Listára történő
felvételre
4. ha az előterjesztés a Világörökség Bizottság által felállított szabályoknak teljes mértékben
megfelel (ezt a Világörökség Központ vizsgálja felül), a Bizottság bírálatra elfogadja a
felterjesztést, amelyet megküld tanácsadó és szakértői szervezeteinek (ICOMOS, IUCN) a
dokumentáció és a helyszín véleményezésére és ellenőrzésére, valamint a felvétellel
kapcsolatos javaslat megfogalmazására
5. a tanácsadó szervezet jelentése, illetve javaslata alapján a Világörökség Bizottság éves
ülésén dönt a felvételről

- A magyarországi helyszínekről
o Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed (1987), az Andrássy út és
történelmi környezete (2002)
 az UNESCO indoklása szerint a budapesti Dunapart - amellett, hogy egyike a
világ kiemelkedően szép látképeinek - jól szemlélteti a magyar főváros
történetének különböző időszakait
 Az 1987-ben a Világörökségi Listára felvett mintegy 60 hektárnyi terület a
Margit hídtól a Szabadság hídig terjed
 A budai oldalon magába foglalja
 a Budai Várnegyed épületegyüttesét,
 a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával,
 a Gellért fürdőt
 A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek
legmarkánsabb épülete
 Steindl Imre Országháza neogót épület, mely mintegy a Dunából
emelkedik ki - és talán a világ egyik legszebb parlamentje
 Magyar Tudományos Akadémia épülete – neoreneszánsz
 a Gresham-palota (szecessziós stílusban épült)
 a pesti Vigadó - romantikus építészet jelképe
 a Belvárosi Plébánia-templom épülete is.
 Az e szakaszon található négy Duna-híd (Margit híd, Lánchíd,
Erzsébet híd, Szabadság híd) szintén része a világörökségnek
 a Bizottság 2002-es budapesti kongresszusán a Világörökségi Listára került a
már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és a Hősök tere a
Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a
Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga
nemében a legrégebbi a kontinensen, a világon pedig a második ilyen építmény
 A Vár legtöbb lakó- és középülete ma műemlék. A Várnegyed központjában
áll a főváros egyik legismertebb épülete, a Nagyboldogasszony - népszerűbb
nevén Mátyás - templom, a templomot kibővíttető Mátyás király itt tartotta
esküvőjét. Később barokk, majd a XIX. század végén neogót stílusban építették
át. A középkori várfalakon 1903-ban épült meg a neoromán Halászbástya,
mely a mögötte álló Mátyás templommal együtt a város egyik szimbólumát
jelenti
 Budavári Palota:
 az ország egyik legjelentősebb kulturális központja
 itt található:
o Budapesti Történeti Múzeum
o Országos Széchenyi Könyvtár
o Magyar Nemzeti Galéria
 o Ludwig Múzeum
o Várszínház (az ország első körszínháza)
o Hollókő ófalu és táji környezete (1987)
 A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek
Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században
kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és
a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan
példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és
harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált
szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek
hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen
használják
o az Aggteleki –és a Szlovák-karszt barlangjai
 A felvétel mellett szóló legfőbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti
formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos
érintetlensége volt
 Természeti értékként egyébként eddig mindössze négy föld alatti
barlangrendszer került fel a Listára; a legtöbb barlangot kultúrtörténeti értéke
révén - ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek - nyilvánították a
világörökség részévé
 jelenleg 712 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 273 nyílik a
magyar állam területéről
 Legtöbb közülük folyóvizes eredetű, melyeket a mészkőterület peremén fekvő
víznyelőkön át mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. E
járatokon kívül találunk még itt a beszivárgó vizek oldásával kialakult
zsombolyokat (függőleges aknabarlangokat), valamint a mélyből feltörő
meleg és langyos vizek által formázott barlangokat is
 A barlangokat a csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett,
különböző alakú, méretű és színű álló- és függőcseppkövek, zászlók, lefolyások
és egyéb cseppkőformák mellett barlangi gyöngyök, borsókőféleségek és
kalcitlemezek díszítenek
 a karsztvidék nevezetes barlangjai:
 a Földváry- és Rákóczi-barlang az Esztramoson
 a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására alkalmas Béke-
barlang
 a Vecsem-bükki hasadék, mely hazánk második legmélyebb barlangja
 a hidrológiai jelentőségű Vass Imre-barlang
 Baradla-barlang:
o 1794. az első felmérés – ez a rajz az első, mérnök által készített
barlangtérkép a világon
o az első leírást Farkas János készítette
o részletes leírás és nyomtatásban is megjelent térkép: Raisz
Keresztély (1807)
o kiváló akusztikájú – komolyzenei barlangkoncerteket tartanak itt
 őskori, túlnyomórészt csiszolt kőkori leletek – használati tárgyak, vonaldíszes
cserépedények -, a vaskorból származó arany ékszerek, harci felszerelések
 néhány itteni állatfaj teljesen endemikus, azaz csak itt fordul elő, vagy pedig
itt került először leírásra
o az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete
(1996)
 A valamikori "Pannónia szent hegyének" (Mons Sacer Pannoniae) monostora
és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal, ezért a
magyar kultúra kivételes fontosságú részének tekinthető. Egy évezred
lenyomata a Kisalföldből kiemelkedő, 282 m magas hegy tetején álló és a
 tájegységet uraló Főapátság történelmi épületegyüttese is: bemutatja hazánk
1000 éves történetének különböző építészeti stílusait
 996-ban Géza fejedelem meghívására érkeztek Szent Benedek követői
Csehországból, Németországból, valamint Olaszországból
 a Szent István által 1002-ben adományozott kiváltságlevélben nemcsak az
adományokat rögzítették, hanem a király szándékát is, mely a bencéseket arra
szólítja fel, hogy naponta imádkozzanak "pro stabilitate regni nostri", azaz az
ország fennmaradásáért, sértetlenségéért
 II. József király 1786-ban beszüntette az összes bencés kolostor működését.
1802-ben viszont - ismét uralkodói parancsra - újjászervezték a rendeket, azzal
a feltétellel, hogy részt vállalnak az oktatásban
 jelenleg a bencés hagyományokat követő, klasszikus monostorelrendezés
egyetlen épen maradt példája
 Az apátsági templomban román, korai gót, késői gót és reneszánsz elemek
egyaránt felfedezhetők
 a XV. század végén épült többek között a mai kerengő, a Szent Benedek-
kápolna és valamennyi szentély késői gót boltozata. A reneszánsz
épületplasztika a Szűz Mária-kápolnán és a templom északi kapuján figyelhető
meg
 XVIII. században épültek fel a monostor ma is álló barokk épületei - a
kolostor jelenlegi kiszolgáló és lakóhelyiségeinek nagy része, melyek közül
művészettörténeti szempontból az új ebédlőterem érdemli a legnagyobb
figyelmet
 A XIX. század első évtizedeiben épült a klasszicista torony és a könyvtár
épülete
 a XX. században pedig a gimnázium és a diákotthon olaszos jellegű
épülettömbje
 Könyvtára több mint 300. 000 kötettel ma a világ legnagyobb bencés
gyűjteménye
 A Főapátsági Levéltár számos, értékes dokumentumának leghíresebb darabja
a legrégibb magyar (és egyben finnugor) írásos nyelvemlék, a tihanyi
apátság 1055-ös alapító oklevele
 A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, régiségtára
és kincstára szintén jelentős
 Történelmi információkkal és művészeti benyomásokkal telve a monostor
arborétumában kapcsolódhat ki a látogató, ahol közel 400 növényfajt
gondoznak
o Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999)
 A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely
az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes
földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája
 Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők
kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes
volt megőrizni biológiai sokféleségét
 nemzetközi szinten régebb óta ismert és elismert mint hazánkban. 1967.
decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós
memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló
természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg
 1973-ban 51 ezer hektáron létrejött Magyarország első nemzeti parkja,
melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt - ezzel ma az
ország legnagyobb összefüggő védett területe
 Az ember jelenléte e térségben már a fiatalabb kőkorszakban is bizonyítható:
elsősorban a réz- és bronzkor folyamán emelték a (köznyelv által
kunhalmoknak nevezett) kurgánok nagy részét
 a kurgánok lehettek lakódombok, sírhalmok őrhalmok vagy határhalmok
  a Hortobágy egyik szimbóluma, az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd
 a magyar puszta szimbólumaként ismeretesek az eredetileg az állatok itatására
szolgáló gémeskutak is
 állatvilág:
 szürke marha és rackajuh
 mangalica sertés és a nóniusz ló
 sajátos madárvilág
o A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik
legszebb, nemzetközi hírű látványossága
o élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és
számos más gémfajnak,
o a batlának és kárókatonáknak
o igen fontos költő- és vonulóhelye számos énekesmadárfajnak
o Pécsi ókeresztény sírkamrák
 indok: a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül
sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák
korai keresztény temetkezési építészetét és művészetét
 A viszonylag kis területet átfogó ókeresztény temetői épületegyüttes az
Olaszországon kívüli nekropoliszok közül a legnagyobb és legjelentősebb,
falfestése csak a Róma városi katakomba-festészethez hasonlítható. A nagyon
jó minőségben megmaradt falképeken ikonográfiája egyszerre tükrözi a kor
egyetemes gondolatvilágát és tartalmaz helyi, egyedi elemeket is
 1975-ben, a Szent István tér átalakításakor került felszínre a IV. század végén
épült Ókeresztény mauzóleum, egy nagyméretű, egyhajós, keletre tájolt
kápolna és egy tőle szerkezetileg független, vele egy időben épült, kisebb
méretű sírkamra
 Az I. számú - Péter-Pál - sírkamra talán a legismertebb pannóniai ókeresztény
építmény, hiszen már 1782 óta tudnak létezéséről. Nevét onnan kapta, hogy a
bejárattal szembeni főfalon Péter és Pál apostolok mutatnak rá a Jézus jelenlétét
szimbolizáló Krisztus-monogramra
 a II. számú, Korsós sírkamra
 egy sírkamrából és a felette elhelyezkedő kápolnából áll, melyben
szertartásokat is tartottak, vagy itt emlékeztek meg az elhunytról halála
évfordulóján
 a sírkamra északi felében egy kis fülkét alakítottak ki, melynek falán
kancsó és pohár ábrázolása látható - ennek a képnek köszönheti nevét
a sírkamra
 Cella trichora, azaz a háromapszisos temetői kápolna jellegzetes
ókeresztény sírépület volt: téglalap alakú középterére északon, keleten és
nyugaton apszisokat építettek, délen pedig egy előcsarnokot
 A hétkaréjos temetői épület (Cella septichora) egyedi felépítésű: egy nyújtott
nyolcszögű középteret hét, a kelet-nyugati irányú főtengely köré csoportosított
karéj zár körül
o Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj
 az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá
nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens
legnagyobb sósvizű tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselője
 a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete, több jelentős
18-19. századi kastélya pedig jelentős kulturális látnivalót jelent
 A világörökségi felterjesztésben magyar oldalról a Fertő-Hanság Nemzeti
Park Fertő-tavi részének teljes területe, valamint Fertőboz, Fertőrákos
településközpont műemléki jelentőségű része és kőfejtője, a fertődi
Esterházy-, a nagycenki Széchenyi-kastély és környezetük szerepelt (az
ütközőzónához tartozó települések: Balf, Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok,
Hegykő, Fertőszéplak, Sarród, Fertőújlak). Az osztrák fél a Neusiedlersee
 Seewinkel Nationalpark vizes élőhelyeinek területét és a műemléki védelem
alatt álló Rust szabad város belvárosát terjesztette fel
 változatos állat- és növényvilág: kontinentális alföldi sztyeppei tó, szub-
mediterrán dombok és szub-alpin hegyek, értékes szikes puszták, valamint
előfordulnak magashegységek is
 A Fertő-vidék sajátossága továbbá a sűrű náddal borított nagy felszín, a kb.
80 sós mocsárfolt és a dombvidéki szőlők, ugyanis a területet hosszú időre
visszatekintő bortermelési hagyományok jellemzik
 A régészeti feltárások az i.e. VI. évezredig tudták visszakövetni a térség
történetét: településmaradványok, a korai újkőkorszak embereinek nagy
kiterjedésű, állandó falvai váltak ismertté
 későbbi lakói a kelták, majd a rómaiak voltak
 1900-ban a Fertő tó déli vidékén egy Marcus Aurelius (161-180) idejéből
származó gyógyfürdő maradványaira és egy rómaiak által használt forrásra
leltek, Fertőrákoson pedig két római villa romjait tárták fel

o a tokaji történelmi borvidék

 "a királyok bora és a borok királya" ("Vinum regum - rex vinorum") – XIV.
Lajosnak tulajdonított mondat
 a Tokaj-hegyaljai borvidék területe magába foglalja a legkiemelkedőbb
termőhelyeket, melyek összesen kilenc település - Tokaj, Bodrogkeresztúr,
Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya -
közigazgatási területének részét képezik, továbbá ide tartozik
Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi Pince,
Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi Pincék, valamint Tolcsván az
Oremus és a Tolcsva Bormúzeum Pincék. A borvidék 1561 óta dokumentált
története bizonyítja, hogy a szőlőtermelés mindig a "három sátorhegy"
(Tokaji-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy) által
meghatározott háromszögön belül zajlott
 a Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a
világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította
 a bortermelés ezen a vidéken közel 3 évszázada szigorúan szabályozott törvényi
keretek között zajlik
 nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata
 A világörökségi helyszín összesen 132,555 négyzetkilométernyi (13.245 ha)
magterülete megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott Tokaj-
hegyaljai borvidékkel
 A magyarság borkultúrája kettős eredetű: egyesíti a keleti, kaukázusi és a
nyugati, római szőlőművelési hagyományokat
 A szőlőművelés és borkészítés meglétét itt már a honfoglalás korában
valószínűsítik, bár erre vonatkozó tárgyi bizonyítékok nincsenek. A XII. század
második felétől, a vallon telepesek megérkezésétől kezdve viszont már
adatokkal bizonyítható a szőlőművelés elterjedése Hegyalján
 a Botrytis cinera penészgomba itt nem szürkerothadást, hanem
nemesrothadást, vagyis a szőlőszemek aszúsodását váltja ki. Az aszúsodással
töményedett szőlőszemek mustja literenként akár 850 gramm cukrot is
tartalmazhat, ezzel együtt magas savtartalom és aromaanyag is koncentrálódik
benne. Az aszúszemek kiválogatása a fürtből már az 1600-as évek elejére
gyakorlattá vált Hegyalján. A sajátos mikroklímának köszönhetően a pincék
falán különleges pincepenész, a Gladosporium cellare telepedik meg, mely
a bor érési folyamatára van jótékony hatással
19.tétel
Mutassa be a nemzetközi turisztikai trendek alakulását, napjaink turisztikai helyzetét!
Általános helyzet
A turizmus napjainkban kiterjed az egész földre: a hivatásturizmus behálózza az egész világot, a
rokonlátogatások és a zarándoklások milliókat mozgatnak meg a fejlődő országokban is, a fizetett
szabadságon alapuló és részben külföldre irányuló vakációs utazások mellett egyre nagyobb teret hódít
a lakosság hétvégi utazása is. A turizmus hajdani szűk értelmezése tehát kibővült, mint ahogy szerepe
is jelentősen megváltozott az emberiség életében.
A turizmus fejlődését jól szemlélteti az a tény, hogy a nemzetközi turistaérkezések száma az utóbbi 50
évben több, mint 25-szörösére növekedett (WTO, 2000).
A turizmus a huszadik század második felében tömegjelenséggé vált. Növekedése az idegenforgalmat
számos országban a gazdaság jelentős szektorává tette. A turizmus világviszonylatban a gazdaság
egyik legnagyobb, leggyorsabban növekvő és legjelentősebb területe, a világkereskedelem 7 százaléka,
a szolgáltatások világkereskedelmének pedig mintegy 20 százaléka ebben a gazdasági ágban
bonyolódik le. A világon megtermelt GDP-nek mintegy 10%-a a turizmusból származik és csaknem
200 millió ember foglalkoztatását biztosítja.
A mérhető gazdasági haszon mellett azonban legalább ugyanilyen jelentős a turizmus hatása az abban
részt vevő emberek életére, kultúrájának, látóterének tágulására is.
Új igények és kereslet megjelenése
A turisztikai piacon jellemző, hogy új, az eddigiektől eltérő igényekkel, kereslettel jelennek meg egyes
rétegek. A látogatók egyre inkább igénylik az új és változatos, komplex turisztikai termékeket.
Növekvő hangsúlyt kap az ép természeti és kulturális környezet, a szolgáltatások magas színvonala és
a személyes biztonság.
Szabadságok felhasználása változott
Változóban vannak a szabadságok felhasználására vonatkozó szokások. A fejlett országokban az
emberek egyre inkább részletekben veszik ki a szabadságukat, egyre többen vesznek ki második,
harmadik, negyedik szabadságot is.
Csökkent a tengerpartra irányulás
Kevésbé egyeduralkodó a nyári tengerpartra irányuló tömeges utazás. Napjainkban gyakoribbak a
második, harmadik, negyedik szabadságok és a megnyújtott hétvégi, utazással, élményszerzéssel
egybekötött pihenés, amelyek sajátos motivációkon alapulnak, (pl. a téli és egyéb sportok, a hobbik, az
ismeretszerzés, az egészség megőrzése, üzleti kapcsolatok, a hit, a kalandvágy).
A résztvevők átlagéletkora emelkedik
A turizmusban résztvevők átlagéletkora világszerte emelkedik, az ún. „harmadik korosztály”, a
nyugdíjasok mind nagyobb mértékben veszik igénybe – jelentős részük a főszezonon kívüli
időszakokban – az idegenforgalom szolgáltatásait.
Az időjárás változásának hatása
Már napjainkban is egyre több a figyelmeztető jel Földünk hőmérsékletének felmelegedésére. Ennek
hatása már érvényesül a turizmusban is, hiszen csökken a mediterrán térségek iránti keresletet és
felértékelődnek az időjárási szempontból kedvezőbb kontinentális területek. Az üdülési szokások
megváltozását hozta az ózonréteg elvékonyodása, a napsugárzás káros hatásainak felerősödése is.
Komplex fejlesztést igényel
A világban ma már szinte mindenütt felismerték, hogy a turizmus tartós fejlesztése csak komplex
terület- és településfejlesztés keretében biztosítható. Egyre nyilvánvalóbbá válik a turizmus és a
környezetvédelem egymásrautaltsága, ideértve a kulturális, műemléki környezet védelmét is.
Fontos szerepe van a hivatásturizmusnak
A világ turizmusában jelentős szerepet tölt be a hivatásturizmus, amelynél fontos elem az igényesség,
a komplex szolgáltatások nyújtása.
Felgyorsult az információk áramlása
A turizmus piacán fontos, hogy a piaci szereplők a szükséges információkhoz időben hozzájussanak.
Az információk áramlásának új módjai segítséget nyújtanak a közvetlen értékesítésben, a hatékonyabb
adattovábbításban.
A fogadóhelyek szempontjából
A látogatók könnyebb mozgása
A turizmus egyik fontos feltételét adó közlekedés terén bekövetkezett változások kedvező hatással
voltak a turizmusra. Ma már a világ bármely pontja rövid idő alatt, kényelmesen elérhető. Sajnos
kedvezőtlen irányzatok is megjelentek, hiszen például a terrortámadásoktól való félelem csökkentette a
közlekedéssel kapcsolatos biztonságérzetet, pontosan a leggyorsabb közlekedési eszköznél a
repülőgépnél.
Nagyon érzékenyen reagál a politikai eseményekre
A turizmus mindig is érzékenyen reagált a politikai eseményekre. Az információáramlás felgyorsulása
miatt ezekről az eseményekről azonnal hírt lehet szerezni, ami rögtön hatással van a térség
turizmusára.

18.tétel
Hazai turizmus jellemzése, napjainkban
A hazai turizmus piaci jellemzése
Egyszezonos
A magyar turizmus jellegzetesen szezonális jellegű. Természetesen ennek részben az éghajlati okai is
vannak, ám kétségtelen tény, hogy a turizmus fejlesztési politikája sem mindig támogatta a szezon
megnyújtását, vagy a turizmus szempontjából addig még kihasználatlan időszakok bevonását.
A külföldi turizmus túlsúlya
A turizmus fenntartható fejlődésének az alapja az erős belföldi turizmus, Magyarországon viszont a
turizmusban fő helyet a külföldiek ellátása foglalja el. Ezen a területen változásokra van szükség, mert
a külföldi turistákat csak olyan ország képes tartósan és tömegméretekben magához vonzani, ahol a
belföldi turizmus is fejlett, ahol tehát létezik olyan középosztály, amely még a holtszezon idején is
belső keresletet tud támasztani. A kizárólag a külföldi vendégekre építő turizmus, sem a
nyereségesség, sem az intézményrendszer kihasználtsága szempontjából nem lehet tartósan sikeres.
A belföldi turizmus előrelépését jelentős mértékben segítheti a magyar gazdaság fejlődése, a
szolgáltatások mennyiségének, minőségének javulása, valamint az a tény, hogy egyre többen ismerik
fel a belföldi turizmusban rejlő lehetőségeket.
Szükséges a turizmus fejlesztése
A turizmus fejlesztésének szükségességét az adja, hogy egyidejűleg alkalmas a gazdasági növekedés
élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására. A turizmus az egyik legjelentősebb húzóhatással
rendelkező ágazat, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti
és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. A
turizmusnak mindezeket a jelentőségeit ki kell tudni használni, és az egész magyar gazdaság
fejlesztésének szolgálatába állítani.
Különleges a turisztikai kereslet
A hazai turizmus jellegét alapvetően befolyásolja az irányában megnyilvánuló kereslet, amely
speciális jellemzőkkel rendelkezik. A kereslettel kapcsolatban fontos feladat pontos feltárása, az a
kínálatnak a kereslethez történő igazítása.
Rövid tartózkodási idő
Magyarországot sokan keresik fel, de a látogatók csak rövid ideig maradnak. A turizmusunk jelentős
részét teszik ki az átutazók és a kirándulók (a látogatóknak kevesebb, mint fele a turista). A
turizmusnak ezen formái – jellegüknél fogva – kevesebb gazdasági hasznot hoznak, mint a
turistaforgalom.
Alacsony pénzköltés
A Magyarországra látogatók egy főre jutó pénzköltése nemzetközi összehasonlításokban nagyon
alacsony. A turisztikai bevételek azonban lassuló ütemben ugyan, de folyamatosan nőnek. A
turizmusból származó bevételek meghaladják a kiadásokat és a turizmus pozitív egyenlege hosszú
ideje fedezi nemcsak a külkereskedelmi mérleg deficitjét, hanem éves szinten csökkenti a fizetési
mérleg egyéb tételeiből adódó hiányát is.
Tömegszerűség
Magyarországon nemzetközi összehasonlításokban is magas a külföldről érkezők száma. A nagy
tömeg megjelenése sok helyen már negatív hatásokkal van, károsítja a környezetet is.
Idényjellegű a kereslet
Magyarország vonatkozásában erőteljesen érvényesül az idényjelleg, a látogatók főleg a nyári
hónapokban érkeznek.
A küldőhely szempontjából koncentrált
A Magyarországra látogatók zömét kevés ország adja: elsősorban a szomszédos országok lakói keresik
fel hazánkat. Természetesen ennek előnyei is vannak, hiszen ez a tény leegyszerűsíti a turisztikai
propaganda szervezését.
Növekvő konkurencia
Az átrendeződött Közép-Európában újonnan alakult országok komoly állami támogatással nagy
idegenforgalmi propaganda-hadjáratba kezdtek turizmusuk fejlesztése érdekében. Magyarország így
Ausztria mellett Csehországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal és Szlovéniával is éles versenyben
van a külföldi turisták megnyeréséért.
A hazai turizmus gazdasági jellemzése
Eszköztár:
A hazai turizmus általános jellemzése
Hazánkban a turizmusnak mindig nagy szerepe volt a társadalmi és gazdasági életben. A magyar
turizmusnak elég pontosan meg lehet határozni főbb jellemvonásait.
A gazdaság sikerágazata
A turizmus a magyar gazdaság sikerágazata. A turizmus származó bevételek hozzájárulnak a folyó
fizetési mérleg hiányának csökkentéséhez, a bruttó nemzeti termék több mint egytizede a turizmusból
származik és jelentős munkalehetőséget is biztosít.
Alacsony jövedelemtermelő-képesség
A magyar turizmus ma még nem képes megfelelő mértékben kihasználni a turistaforgalomban rejlő
gazdasági lehetőségeket. Amíg Magyarország a világ legkedveltebb célországai közé tartozik, addig a
turisztikai bevételek nagysága szerint csak a világ turizmusának középmezőnyében foglal helyet.
Magyarországon az ezer lakosra vetített külföldi látogatók száma és tartózkodási ideje háromszorosa
az Európai Unió átlagának, ugyanakkor a kereskedelmi szálláshelyeken rögzített külföldi
vendégéjszakák száma és az egy turistára jutó bevétel csak fele, egyharmada az Európai Unió
átlagának. Ez arra utal, hogy Magyarország még nem kellően versenyképes az Európai Unió többi
országaival szemben. A rendszerváltással kialakuló piaci viszonyok megszüntették a korábbi alacsony
árakat, de az áremelkedés nem, vagy csak helyenként járt együtt a magasabb pénzköltésre serkentő,
színvonalas szolgáltatások nyújtásával.
A magyar turisztikai vállalkozások állandó terhei meghaladják a nemzetközi átlagot. Részben ennek is
tudható be, hogy Magyarország kedvező turisztikai adottságai ellenére még nem kellően versenyképes
a világ turizmusának piacán.
Az alacsony jövedelemtermelő képesség miatt a magánvállalkozások és a külföldi tőke is elsősorban a
szerényebb indulótőkét igénylő közvetítő, értékesítő szektorokban jelentek meg.
Elmaradott infrastruktúra
A turizmushoz kapcsolódóan egyre inkább felszínre kerülnek infrastrukturális hiányosságaink,
növekvő környezet-szennyeződésünk és romló közbiztonsági helyzetünk.
Az alacsony jövedelemtermelő képesség egyik legfontosabb oka az infrastrukturális háttér
hiányosságaiban keresendő. Nemcsak a közlekedés és a környezetvédelem problémái szabnak gátat a
turizmus fejlődésének, hanem a turisztikai infrastruktúra színvonala és mennyisége sem kielégítő. Az
infrastruktúra – különösen vidéken – színvonalában lemaradt a nemzetközi átlagtól. A turizmus
fogadóképességének szerkezete korszerűtlen, sem összetételében, sem területi megoszlásában nem
felel meg teljes mértékben még a jelenlegi keresletnek sem.
Elsősorban a nagy bevételt biztosító, az igényekhez igazodó szálláshelyek alacsony száma és a
kiegészítő szolgáltatások nem megfelelő színvonala akadályozza a bevételek növekedését.
Nem megfelelő turisztikai termékek
A magyar turizmus egyik jelentős problémája a turisztikai termékek – gazdaságossági szempontból –
kedvezőtlen összetétele. Elsősorban a nagy bevételt jelentő szórakoztató programok hiánya
akadályozza a forgalom növelését. A hazai kínálatból még ma is hiányoznak azok az összetett
turisztikai termékek, amelyek egyszerre több, versenyképes elemet is tartalmaznak, ennek megfelelően
igényes és fizetőképes vendégkört vonzanak.
A vonzerők rossz kihasználtsága
A vonzerők gyenge kihasználtságát jelzi, hogy a Magyarországon található mintegy hatezer turisztikai
vonzerőnek csupán egyharmada szerepel valamilyen szervezett turisztikai kínálatban. Sok esetben a
vonzerők hasznosítása mellett már a vonzerők feltárására is kevés figyelmet fordítanak.
Területileg központosított
A kínálat szerkezetére vezethető vissza, hogy a magyarországi turizmus területileg erősen koncentrált,
elsősorban Budapest és a Balaton bonyolítja le a turizmus nagy részét.
Változások a hazai turizmussal kapcsolatban
Gazdasági változások
Magyarországon jelentős gazdasági változások következtek be, melyek hatással voltak a turizmusra is.
A gazdasági szempontok előtérbe kerülése miatt fontossá vált a turizmus jövedelemtermelő képessége.
Gazdaságilag sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vagyunk, ezért a külső recesszió hatása érzékenyen
érintette és érinti turizmusunkat.
A társadalmon belül megváltoztak a jövedelmi viszonyok, kialakult egy nagyobb fizetőképességű,
magasabb igényű utazó-réteg. Más rétegeknél viszont az életszínvonal visszaesésével csökkent a
turizmusban elkölthető, szabadon felhasználható (diszkrecionális) jövedelmük. A vendégforgalom
hullámzásaiból adódó kihasználatlanságot csökkentő, a létesítmények fenntartási költségeinek
fedezetéhez meghatározott mértékben hozzájáruló belföldi turizmus a összességében visszaesett.
A gazdaság szerkezetének átalakulása, az állami tulajdon részarányának csökkenése miatt háttérbe
szorult a támogatott szociálturizmus, de csökkent az ifjúsági turizmus is.
A turizmus szervezetét jelentősen befolyásolta, hogy a gazdaságban túlsúlyba került a magántulajdon.
A bevásárlóturizmus Nyugat-Európa felől az árak növekedése miatt jelentősen lecsökkent, miközben
egyes kelet-európai országokból az ottani ellátási problémák miatt egyre többen érkeznek vásárlási
céllal.
Társadalmi változások
Az elmúlt években jelentősek voltak a társadalmi változások is. Az egyes társadalmi rétegek
jövedelmének megváltozása befolyásolta az igényeket is. Egyes társadalmi rétegek kikerültek a
turizmusból, míg mások igényei jelentősen bővültek.
Magyarország a társadalmi változások hatására elvesztette a „legvidámabb barakk” jellegét, ami a
rendszerváltásig a turizmusunk egyik fő vonzerejének számított. A vasfüggöny lebontásával együtt
megszűnt a mögé tekintés izgalma, túlhaladottá vált a „gulyáskommunizmus”, eltűntek azok a
vonzerők, amelyek erre az imázsra épültek. Ez a változás a nyugati és a keleti turisták utazási
motiváltságát egyaránt csökkentette.
Fokozatosan csökken a rokonlátogató turizmus, hiszen a második és harmadik generáció már kevésbé
kötődik az óhazához.
A legnagyobb űrt azonban a rendszerváltás előtt nagy tömegben érkező keleti turisták hagyták maguk
mögött, akik szervezetten, legtöbbször csoportosan érkeztek. Részükre a viszonylagosan jó bevásárlási
lehetőségek és a nyugatias életstílus miatt voltunk kedvelt célpont. Alacsonyabb igényeik lehetővé
tették az elhanyagoltabb, korszerűtlen kapacitások kihasználását is. A folyamatosan szervezett keleti
turistacsoportok számának drasztikus visszaesése a kevés szolgáltatással rendelkező közepes
színvonalú vidéki szállodák kihasználását jelentősen csökkentette.
Kulturális változások
A gazdasági és társadalmi változásokhoz képest lassabban ugyan, de a kulturális átalakulások is
befolyásolták a hazai turizmust.
Új, eltérő kulturális igényekkel rendelkező kereslet megjelenése tapasztalható, az ismeretszerzés
helyett előtérbe került a szórakozási, kikapcsolódási jellegű időtöltés.
Politikai változások
A magyar turizmus helyzetét alapjaiban befolyásolta a balkáni háború, a nemzetiségi konfliktusok,
hiszen a rendezetlen helyzet miatt a térség általános turisztikai megítélése romlott.
A két Németország egyesülése is hatott turizmusunkra, hiszen a korábbi keleti országrészekben élő
állampolgároknak nem kell már Magyarországra utazniuk, hogy rokonaikkal találkozhassanak.
15. Mutassa be a szálláshelyek alap és kiegészítő szolgáltatásait, a hotelek tárgyi és személyi feltételeit,
a munkaköröket! Ismertesse a vendégfogadás folyamatát!(vendégciklus részletei)

Szállodai tevékenység
A szállodai üzemeltetés kapcsán többféle tevékenység is zajlik a falak között. Megkülönböztetjük az
alaptevékenységeket, melyek a vendéggel, a neki nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak, míg a
járulékos tevékenységek a háttérben zajlanak. Minden tevékenység egyformán fontos, mert egyik sem
lehet eredményes a másik nélkül. A tevékenységek célja, hogy a vendégek szállásra és ellátásra
vonatkozó szükségleteit minél magasabb színvonalon elégítsük ki. Az elégedett vendégek számának
növelése mellett a másik fontos cél – mely minden vállalkozásra, tehát a szállodákra is vonatkozik -,
hogy minél gazdaságosabban, minél magasabb nyereséggel végezzük a tevékenységet.
Természetesen mind a vendégek elvárásait és fizetőképességét, mind a gazdálkodásunkat több tényező
is befolyásolja. Ezek a tényezők a szállodán kívülről illetve belülről hatnak kedvezőtlenül vagy
kedvezően a működésre.
A szállodai tevékenységet befolyásoló külső tényezők
A szálloda tágabb és szűkebb környezetéből érkező hatások nagyban befolyásolják a működést és a
tevékenységeket.
· Gazdasági hatások, melyek az ország illetve a küldő országok gazdasági helyzetét foglalják magukba.
Ezektől függ például, hogy milyen színvonalon és áron nyújtjuk a szolgáltatásainkat.
· Politikai hatások, melyek az ország belügyeit és a környező országok külpolitikáját jelentik. Ezek
befolyásolják például, hogy mely országokból várhatunk vendégeket és hogy mennyire teremtünk békés
feltételeket az utazáshoz.
· Jogi hatások, melyek a törvényeket és jogszabályokat tartalmazzák. Ezek határozzák meg a nyitva
tartást vagy a munkavállalás feltételeit (többek között).
· Technikai feltételek, mely alatt az infrastruktúra és egyéb technikai eszközök fejlettségét értjük,
befolyásolják például az elérhetőségünket, a kényelmet és az általunk nyújtott biztonságot.
· Természeti hatások, a környezet elemeinek felhasználásakor befolyásolhatják munkánkat, például, ha
szennyezett az ivóvíz, vagy ha elszaporodnak a szúnyogok.
Szállodai alap- és kiegészítő tevékenységek
Az előbbiek alapján a szállodai alaptevékenységekre a következők jellemzőek:
· A szálloda fő feladatának ellátását eredményezik
· A vendégek számára közvetlenül érzékelhetőek
· A tevékenységek láthatók
· Ide tartozik a szállásadás, a vendéglátás és az egyéb szolgáltatások
A járulékos (vagy kiegészítő) tevékenységekre a következők jellemzőek:
· A szálloda fő feladatának gördülékeny lebonyolítását és a zökkenőmentes üzemeltetést segítik
· A vendégek számára csak közvetve, a hatásuk érzékelhető
· A tevékenységek nem láthatók
· Ide soroljuk az igazgatást, karbantartást, adminisztrációt, rendészetet, szociális és munkaügyeket
A vállalkozások elsődleges tevékenysége, amelyre létrehozták. Általában az alaptevékenységből
származik a legtöbb bevételük is. A szállodák esetében a szállásadás és a vendéglátás tartozik az
alaptevékenységek közé.
Az elszállásolási alaptevékenység tartalma, a szobák biztosítása
A szálláshelyek alapvető feladata, hogy a vendégek számára ideiglenesen otthont nyújtsanak. Ez a
tevékenységük különbözteti meg őket a többi vállalkozástól és a vendéglátóhelyektől. Így az
alaptevékenységek közül a szállásadást említjük elsőként. Ez a szobarendelés felvételével indul és a
vendég elutazásával ér véget. A rezervációkor kijelöljük a vendég számára a kívánt szobát (szobákat).
Amennyiben telt ház várható a kért időpontban, de a vendég ragaszkodik a szállodához (pl. törzsvendég)
akkor a megrendelését várólistára vesszük. Amennyiben üresedés van a szobákban, akkor ezt a
várólistáról pótoljuk, ha nincsen, akkor pedig a vendég elhelyezését az adott szállodának kell
megoldania. Ugyancsak a szálloda feladata a vendég elhelyezése vis maior esetében, tehát ha például a
lefoglalt szobában elháríthatatlan műszaki hiba keletkezik. Ilyenkor – bár első hallásra érdekünkbe
ütközik – akár másik szállodába is nekünk kell elhelyezni a vendéget.
Attól a perctől, hogy a vendég megérkezett hozzánk, udvariasan és kedvesen kell vele bánni. Az ott
tartózkodása alatt vendégszeretően igyekszünk teljesíteni a kívánságait, hogy csökkentsük az idegen
helyen érzett kényelmetlenségeit.
Pihenés
Ezen belül a nyugodt pihenés és az alvás feltételeinek megteremtése a legfontosabb, amihez csöndes
szobát és kényelmes ágyat biztosítunk. Az ágy mérete, elhelyezése, a matrac és az ágynemű
meghatározza a kényelmet. A komfort érzet növelésére a szobákat otthonossá kell tenni és mindig
tisztán kell a vendég számára átadni. Ehhez hozzájárulhat még a fűtés vagy légkondicionálás, a
hangszigetelés, a berendezések állapota. Mivel az alvás és a pihenés az alapvető szükségletek közé
tartozik, ezért ha nem biztosítjuk, a vendég joggal panaszkodik, illetve biztosan elveszítjük és nem fog
visszatérni hozzánk.
Az ágy mellett fontos szolgáltatás az elszállásolás kapcsán az, hogy az otthonától távol lévő vendég
(egyre növekvő) információ szükségletét is kielégítsük. Ennek elérésére a szállodák televízióval,
rádióval, telefonnal, internettel, hangpostával és egyéb hírközlő eszközökkel szerelik fel a szobákat.
Tisztálkodás
A modern kor embere számára a tisztálkodás is mindennapos, alapvető szükségletté vált, ezért a ma
épülő szálláshelyeken már minden szobához tartozik fürdőszoba. Itt a személyi higiénia teljes
mértékben elérhető, hiszen a felszereltségben mindenféle szaniter áru található: mosdó, kád, WC,
borotválkozó tükör, hajszárító, bidé és esetenként egyéb kozmetikai eszközök és kiegészítők is.
Természetesen a folyó hideg és meleg víznek folyamatosan rendelkezésre kell állni.

Ellátás: A szálláshelyeken nyújtott vendéglátó szolgáltatások összefoglaló neve, mely néhány

szempontból eltér a kereskedelmi vendéglátó üzletekben nyújtott szolgáltatásoktól
Az ellátáshoz kapcsolódó alapszolgáltatás sajátosságai
A szállodai tevékenység során a vendégek alváson kívüli lényeges szükségletét – az étkezést – is
kielégítik. Akárcsak a kereskedelmi vendéglátó egységek, a szállodai ellátás is kiterjed a napközbeni és
a főétkezések során az étel, ital és szórakozási kínálatra.
Néhány különbség azonban megfogalmazható a szállodai ellátásban.
· Ezek közé tartozik, hogy az első főétkezés – a reggeli – a szállodákban a legfontosabb étkezés, míg a
vendéglátó üzletek zöme ki sem nyit reggel.
· A vendégek ellátására egy fedél alatt több üzlettípus is található, tehát folyamatosan rendelkezésre áll a
kínálat.
· A folyamatosság szinte 24 órás szolgáltatásnyújtást jelent, mivel a magasabb kategóriás szállodákban
szobaszervizzel és minibárral állnak a vendégek rendelkezésére.
· Szintén specialitás, hogy a kereskedelmi vendéglátó egységekben lebonyolított rendezvényekhez
képest kitágul a felvállalt rendezvények köre, mert a szállodák felkészültek a konferencia jellegű
összejövetelekre is.
· Sajátosság az is, hogy a szálloda biztos vendégkört ad a vendéglátó részlegnek, de emellett ún. külsős
vendégekre is számíthatnak.
· A biztos fogyasztás elérésére a szállodák „panziós” étkeztetést nyújtanak, tehát nemcsak a reggeli
kötelező, hanem a többi főétkezést is a szállodában fogyasztják, ha fél- vagy teljes panziót vesznek
igénybe.
Reggeli
Ma a szállodák zömében kötelező reggeli van, ami azt jelenti, hogy a szoba árával együtt a reggelit is
kifizetik, tehát kifizetni kötelező, nem elfogyasztani. Néhány színvonalasabb szálloda nem él ezzel a
lehetőséggel, azaz a vendég reggelizhet a szállodában, de azért külön fizetnie kell.
A reggeli árát a szoba árával együtt ki kell fizetni, akkor is, ha a vendég nem fogyasztja el a reggelit. A
vendég felé azt is mondják, hogy a szoba ára tartalmazza a reggelit.
Panziós étkeztetés
A nevével ellentétben, nem csak a panziókra jellemző ez az étkezési forma. Azok a szálláshelyek
alkalmazzák leginkább, ahol a vendégek huzamosabb ideig maradnak, vagy ahol sok időt töltenek a
szálloda falain belül (mert betegek, vagy mert nincs hova kimenni egy hegytetőn). Ilyen esetekben a
szálloda felvállalja, hogy a reggeli mellett a többi főétkezést is biztosítja.
Félpanziónak (Halfboard) nevezik, ha a szálloda a reggelin kívül még egy főétkezést biztosít, amely az
ebéd vagy a vacsora is lehet. A hazai gyakorlatban az a legjellemzőbb, hogy a reggelit és a vacsorát
kérik a vendégek. Népszerű ez a csoportok esetében is, akik közösen reggeliznek, majd napközben a
szállodán kívüli programokon vesznek részt, végül újra közösen zárják a napot.
Teljes panziónak (Fullboard) hívják, ha a vendég mindhárom főétkezését a szállodában veszi igénybe.
A panziós étkezést általában előre meg kell rendelni, korlátozott választékú (gyakran menü), viszont az
ára is kedvezményes. Az érkezéskor a megrendelt (esetleg előre kifizetett) panziós étkezéshez a
vendégek ún. panziós jegyeket kapnak, melynek felmutatásával (leadásával) igénybe vehetik azt.
A'la carte étkeztetés
A szálloda éttermei és egyéb vendéglátó egységei (pl. kávéház, drinkbár) általában a’la carte
rendszerben értékesítenek, azaz a vendégek étlapról vagy itallapról választhatnak és a megrendelt
ételeket, italokat magasan képzett személyzet szolgálja fel.
Szórakoztatás
A vendégek étkezési igényein kívül a szórakoztatásuk is a vendéglátó üzemegység feladata. Ehhez – a
vendégszám, elhelyezkedés, típus és színvonal függvényében – további üzlettípusok szoktak a vendégek
rendelkezésére állni. Találunk például kaszinót, éjszakai bárt, disco-t, kávéházat, cukrászdát, koktélbárt
stb
Szobaszervíz
A szállodai vendéglátás másik sajátossága, hogy a nap bizonyos időszakában, vagy 24 órán keresztül
szobaszerviz (Room Service) áll a vendégek rendelkezésére (a csillagszám függvényében). Ennek célja
az, hogy a vendéglátó egységek nyitvatartási idején kívül is fogyaszthassanak a vendégek. A fogyasztás
általában a vendégszobában történik, de ettől eltérő helyen is lehet (pl. társalgó).
Minibár
További sajátosság, hogy vendéglátó szolgáltatást a vendégszoba is nyújt, az ott található minibár
formájában. Ez egy kis térfogatú hűtőszekrény, melynek választéka kis kiszerelésű italokból áll.
Nincsen előírás a tartalmára vonatkozóan, így a vendégkör függvényében a szálloda szabadon dönthet.
Általában alkoholmentes (ásványvíz, cola, gyümölcslé) és alkoholos italok (sör, bor, pezsgő, égetett
szeszek) találhatók benne. Manapság egyre többször kiegészül a kínálat előre csomagolt sós és édes
falatkákkal (csoki, sütemény, magvak) is, melyek további fogyasztásra serkentik a vendégeket.
A vendégszobában elhelyezett kis hűtőszekrény, melyben alkoholos és alkoholmentes italokkal
szolgálhatja ki magát a vendég 24 órán keresztül.
Rendezvények, konferenciák
Eszköztár:
Bankett
A vendéglátó részleghez tartozó különtermekben a szállodák – az önálló éttermekhez hasonlóan – előre
megrendelt rendezvényeket is lebonyolíthatnak. Ezek többnyire családi és társadalmi események,
melyek fontos részét képezi az étkezés (pl. esküvő, bál, ballagási ünnepség). Nagy előnyt jelent a
szállodák számára, hogy megfelelő háttérrel rendelkeznek: tágas konyhaüzem, kellő számú felszerelés,
képzett személyzet. Úgy tudják a rendezvényeket megoldani, hogy a szállóvendégek normál életét ez ne
zavarja, és a rendezvényen kívüli fogyasztásról sem kell lemondani.
Többször előfordul, hogy a szállodában megszállt vendégekből lesznek a rendezvények megrendelői és
fordítva, a rendezvények résztvevői térnek vissza szállóvendégként.
Konferencia
A konferencia turizmus erősödésével a szállodák számára újabb vendégkör jelentkezik, ugyanis a
kongresszusi központok mellett a szállodai rendezvénytermek jelentik a legkedveltebb konferencia
helyszínt
Térítéses szolgáltatások Portai vendégszolgálat
Ide sorolhatók tehát azok a szolgáltatások, melyekért a vendégeknek fizetnie kell. Azt minden esetben a
szálloda dönti el, hogy melyik vendégnek és melyik szolgáltatásért kell térítést fizetnie, így a mostani
felsorolás nem törvényszerű, házanként eltérő és bővebb is lehet.
Ennek keretében a porta komissiókat, azaz megbízásokat teljesít. A házon belüli megbízások (pl. egy
vendéget meg kell keresni valamelyik vendéglátóegységben) térítésmentesek.
A házon kívüli megbízások jellemzőbbek és ezekért a porta megbízási díjat számol fel (komissiós díj) a
vendégnek.
A megbízások kiterjedhetnek valaminek a beszerzésére (pl. színházjegy, repülőjegy, ajándék, virág)
vagy ügyintézésre (pl. vízum ügyintézés, baleseti kár ügyintézés)
Ezeknek a megbízásoknak a költségét (pl. a színházjegy ára) a portáskiadás terhére a porta
megelőlegezi, majd a vendég számlájára a megbízási díjjal emelt összeget terhelik és mellékelik a
számlabizonylatokat.
Hírközlés, internet
Business center
Pénzváltás
Mosatás,, vegytisztítás
Parkoló, garázs
Transzfer, vendégszállítás
Animáció
Sport-fittness
Kereskedelmi üzletek
A vendégek vásárlási igényeit hivatottak kielégíteni a házon belüli boltok, melyek inkább csak a magas
minőségű szállodák földszintjén találhatók. Ezeket tipikusan bérlők üzemeltetik, nem a szálloda. Az
üzemeltetőknek feltételül szabják, hogy a bolt belsejének kialakításában, áruik színvonalában és árában
nem térhetnek el a szálloda színvonalától.
Az üzletek között leggyakrabban a következőket találhatjuk a szállodákban:
· Souvenir, azaz ajándék
· Boutique, azaz divat ruházat
· Virág, dísznövény
· Dohány, azaz trafikáru
· Hírlap, újság, folyóirat
· Parfüméria, azaz kozmetikai cikkek
· Porcelán
· Fodrászat, manikűr, pedikűr, kozmetika
Térítés nélküli szolgáltatások
Poggyászhordás és -megőrzés
Biztonsági rekesz, safe
Üzenetközvetítés
Ébresztés
Információ szolgálat

Gyógyászat, Spa, wellness

Kiegészítő tevékenységek. Adminisztráció
Járulékos, kiegészítő tevékenységek
Az alaptevékenységek mellett meg kell említenünk a kiegészítő tevékenységeket is, hiszen ezek teszik
lehetővé, hogy az alaptevékenységet zavartalanul legyen képes a szálloda végezni. Ezeket háttér
tevékenységnek is nevezik, mivel a vendégek általában ezeket nem látják.
Ide soroljuk az
· igazgatási
· adminisztratív (számviteli, ügyvitel szervezési)
· munkaügyi
· rendészeti
· gazdálkodási
· termelőüzemi
· szociális
· műszaki, karbantartási feladatokat.

Egyéb háttér tevékenységek

Termelőüzemi tevékenységek
Rendészet
Szociális intézkedések
A szociális ellátás a dolgozók számára biztosítja a munkavégzéshez szükséges néhány feltételt, melyek
közül többet szabályok tesznek kötelezővé. Ezekre tehát azért van szükség, hogy a személyzet jobb
munkakörülményekhez jusson, így a munkáját gondtalanul végezhesse.

A szociális intézkedések közé tartozik, hogy számukra:

· Korszerű öltözőket biztosítanak az átöltözéshez.
· A vendégektől elkülönített WC-k állnak rendelkezésre nemenként és a munkaterületekhez közel.
· Tiszta és higiénikus zuhanyozási lehetőséget alakítanak ki.
· Személyzeti büfében mód van a gyors vásárlásra.
· Személyzeti étkezőt alakítanak ki.
· Biztosítják a műszakonként egyszeri meleg ételt.
· Kényelmes dohányzó és pihenő helyiséget nyitnak.
· A dolgozók gyermekeinek saját bölcsődét és óvodát tartanak fenn, mely igazodik a műszak szerinti
beosztásukhoz (itthon nem jellemző).
· Több szociális juttatást nyújtanak (pl. iskolakezdési, üdülési, albérleti, továbbtanulási, közlekedési
hozzájárulás, építési-lakásvásárlási kölcsön).
A dolgozók számára biztosított eszközök és feltételek, melyek a munkavégzést illetve a munkahelyen
való tartózkodást megkönnyíti (pl.: személyzeti étkezés, öltöző).

11.tétel
Napjaink vendéglátó piaca, híres vendéglátósok
A kereslet változása
A vendéglátás hazai helyzetében is megjelentek a kereslet és a kínálat változásának nemzetközi
irányzatai. A hazai helyzetet bonyolítja, hogy az elmúlt évek a gazdaságban gyökeres fordulatot
hoztak, ami jelentősen befolyásolta a vendéglátást is.
Csökkent a helyi lakosság kereslete
A vendéglátás hazai helyzetét elsősorban a helyi lakosság és a belföldi turisták részéről megnyilvánuló
csökkenő kereslet jellemzi. A belföldi kereslet visszaesésének fő oka a reáljövedelmek csökkenése és a
magas munkanélküliség, amelynek következtében csökkent a jövedelem szabadon elkölthető része,
ami a vendéglátásban a keresletet forrása lehet.
Csökkent az igény a hagyományos vendéglátóhelyek iránt
Hazánkban is megfigyelhető, hogy csökkent az igény a hagyományos vendéglátóhelyek iránt, amely
az üzlethálózat összetételének módosulását is eredményezte.
Átalakult a kereslet szerkezete
A vendéglátás iránti kereslet szerkezete is átalakult: elsősorban az ételforgalom csökkent, amelynek
kínálati és keresleti okai is voltak. Az ételek kínálatának csökkenését okozza, hogy a termelő
tevékenységnek jelentős az élőmunka-igényessége, csak nagyon magas költségekkel végezhető. Az
egyszerű ételek azért is tűntek el az étlapról, mert a vendég, aki megengedheti magának, hogy
vendéglátó helyen étkezzen, inkább valami különlegeset akar fogyasztani.
Növekedett az igény a gyorsétkeztetés iránt
A vendéglátás hazai piacán is megfigyelhető, hogy növekedett a kereslet a gyorsétkeztetési üzletek
iránt. A gyorséttermi láncok hazai megjelenése következtében a vendéglátás kínálatában kiemelt
szerepet kapnak a gyorsételek.
A kínálat változása
A hazai vendéglátás piacán a kínálat folyamatosan változik.
Az üzlethálózat tulajdonformájának összetétele megváltozott
A gazdaság egészének átalakulása következtében a vendéglátás üzlethálózatának tulajdonforma
szerinti összetétele megváltozott, az üzletek nagy része magánkézbe került, ami magával hozta, hogy a
vendéglátás területén fokozódott a verseny.
Kevés vendéglátó üzletet vett meg külföldi befektető
A vendéglátásban a gazdaság egyéb területeihez képest kisebb arányban jelentek meg a külföldi
befektetők. Ennek következtében a rendszerváltás időszakában kevésbé tudott fejlődni a vendéglátás.
Új üzlettípusok jelentek meg
A vendéglátásban a kereslet változásának hatására új üzlettípusok jelentek meg (pizzéria, salátabár,
pezsgőbár), elterjedtek a gyorséttermi láncok (McDonald's, Pizza Hut, Burger King, Kentucky Fried
Chicken), és hazánkban is egymás után nyílnak a nemzeti jellegű éttermek (kínai, olasz, távolkeleti).
Megjelentek és elterjedtek a gyorséttermi láncok
A gyorsétkeztetés elterjedésének hazánkban is fő oka az életritmus megváltozása. Különösen a
fiatalabb korosztályok jelentik ezeknek az üzleteknek a vendégkörét.
Egyes üzlettípusok száma jelentősen lecsökkent
A vendéglátás üzlethálózatában egyes üzlettípusok száma jelentősen lecsökkent (pl. eszpresszó,
önkiszolgáló étterem).
Új ételek és italok jelentek meg
A vendéglátó üzletek választékában új ételek (például a hamburger, pizza) és italok jelentek meg
(energiaitalok, coolerek).
Az egyszerű, magyaros jellegű ételek eltűntek az étlapról
A vendéglátás kínálata nemzetközi vált, ezzel együtt az egyszerű, magyaros jellegű ételek eltűntek az
étlapról.
Előtérbe kerültek a szórakoztató jellegű üzletek
A vendéglátás üzlethálózatában előtérbe kerültek a szórakoztató jellegű üzletek (például az éjszakai
bárok, diszkók).
Korszerű konyhatechnológia terjedt el
A magyar vendéglátásban is megjelent a korszerű konyhatechnológia, amely egy sokkal korszerűbb
kínálat biztosítását teszi lehetővé.
A vendéglátás területén a versenyhelyzet fokozódott
A szükségletek, igények és a kereslet folyamatos változása miatt a vendéglátás piaca is módosul,
igazodik a megváltozott körülményekhez. A változások követése hatására a versenyhelyzet is
fokozódott.
Híres vendéglősök:
Marchal József (1832–1914)
III. Napóleon udvari konyháján tanult. Német császár, orosz cár, és fõhercegek konyhamestere volt.
Magyarországon 1863-tól a Nemzeti Kaszinót vezette, aztán az Angol Királynõ Szálloda tulajdonosa
lett. Legtehetségesebb tanítványa Palkovics Ede volt. Fia: ifj. Marchal József (1869–1939), a szegedi
Tisza, a budapesti Royal, Gellért és a lillafüredi Palota Szálló vezetõje volt. A róla elnevezett étel ma
is népszerû.

Gundel János (1844–1915)

Bajor földrõl 13 éves korában jött Budapestre. Itt tanulta szakmáját, kezdetben, mint borfiú. 9 évesen
már öt nyelven beszélt. Az Arany Sas fõpincére lett, elvette feleségül a tulajdonos unokahúgát,
Kommer Annát, majd önállósította magát. A Bécsi Sörház, a Virágbokor tulajdonosa volt. Majd egy
évtizedig visszavonult, és a közéletnek élt, azt követõen az István Fõherceg bérlõje lett. A Szállodások
és Vendéglõsök Ipartársulatának elnöke, majd díszelnöke volt. Nevéhez fûzõdik az ipar képesítéshez
kötésének kezdete, szociális és kulturális alapok létesítése, nemzetközi kapcsolatok felvétele, ápolása,
a szakma elismertetése. Ferenc József Lovagrenddel tüntette ki.

Dobos C. József (1847–1924)

Szakács, cukrászmester, szakíró volt. Világszerte ismert a róla elnevezett Dobos-torta. Csemege
kereskedése volt saját készítésû ételekkel, különlegességekkel. Több könyve jelent meg, jelentõsebb
1904-ben Magyar–francia szakácskönyv címmel.

Gerbeaud Emil (1854–1919)

Cukrász és csokoládégyáros volt. Németország, Franciaország és Anglia több nagy cukrászüzletében
tanult és dolgozott. 1884-ben Magyarországra jött, és társult Kugler Henrik cukrászmesterrel, majd
átvette a Vörösmarty téren lévõ üzletet. Az Országos Iparegyesület Cukorgyártási Szakosztály elnöke
lett. 1909-ben megvásárolta és korszerûsítette a Fiumei Csokoládégyárat. Francia Becsületrendet
kapott.

Glück Frigyes (1858–1931)

A magyar szálloda- és vendéglátóipar külföldön is nagyra becsült képviselõje, fejlesztõje volt. Õ
alapította az elsõ pincériskolát. A Pannónia Szálloda tulajdonosa volt. A Magyar Vendéglõsök
Országos Szövetsége elnökének választották. Magyar–francia, magyar–német, magyar–angol pincér
szakszótárt adott ki. Nevéhez fûzõdik a Budapest János-hegyi Kilátó és a Látó-hegyi Árpád Kilátó
létesítése. Mûve: Az Ínyesmesterség Könyve, szerzõtársa Stadler Károly.
Marencich Ottó (1875–1964)
A magyar vendéglátó- és szállodaipar nagy alakja volt. Bécsben és Lausanne-ban tanult, majd Európa
nagy szállodáiban csiszolta tudását. Hazatérve a Hungária Nagyszálló igazgatója lett. A Nemzetközi
Szálloda Egyesület vezetõségi tagjának választották. Kormányfõtanácsos, az osztrák érdemrend
lovagkeresztjével tüntették ki. Szakíró, szakmai utánpótlás nevelésével is foglalkozott. Szakkönyvei:
Szótár a vendéglõsipar részére, étlap helyesírására, Négynyelvû vendéglátóipari kézikönyv,
Négynyelvû étlapszótár, Vezérfonal a szálloda és vendéglõüzem szervezéséhez és vezetéséhez.

Gundel Károly (1883–1956)

A magyar és nemzetközi vendéglátás kiemelkedõ egyénisége volt. Magyarországon kívül Svájc,
Anglia, Franciaország, Németország nagyhírû üzleteiben tanult. 1910-ben vette át a városligeti
Wampetics vendéglõt (azóta Gundel étterem), és egy ideig bérelte a Royal és a Gellért éttermeit.
Irodalmi tevékenysége: Kis magyar szakácskönyvek (1937), A vendéglátás mûvészete (1934), A
vendéglõi felszolgálás kézikönyve (1926) (Reichard Györggyel közösen), A vendéglátás mestersége
(1940), Az evés dolgáról ínségben és bõségben (1942) elõadás, Vendéget látni, vendégnek lenni
(Karinthy Frigyessel). A híres publicista, Joseph Wechsberg 1948-ban Budapesten tartózkodott, és
találkozott Gundel Károllyal. Élményeirõl beszámolt az egyik írásában. Miután bekísérték, az
étteremben asztalhoz ültették, az üzletvezetõ átnyújtotta a magyar és francia nyelvû étlapot. Amíg ezen
tûnõdtem, egy testes ember jelent meg, udvariasan meghajolt, de ezt korántsem eltúlozva.
Bemutatkozott, õ Gundel Károly, és mint szívesen látott vendéget üdvözölt. Valóban olyan volt, ahogy
New York-i ismerõseim leírták: erõs, toronymagas, tölgyfához hasonló, méltóságteljes jelenség,
erõsen barázdált arccal, kopasz fejjel és hatalmas tokával, amely fekete csokornyakkendõjét félig
eltakarta. Sokdioptriás szemüveget, fekete egysoros zakót és egy régimódi ezüstszürke mellényt viselt.
Szívélyesen elmosolyodott, majd azt mondta: Boldog lenne, ha a vacsorám kiválasztásában segíthetne.
Az ajánlatot elfogadva invitáltam, üljön mellém, õ válaszolta: „Élvezze vacsoráját egyedül, késõbb
visszajövök,” és elment. Amíg ettem, még kétszer sétált arra, megállt érdeklõdni, vajon minden
rendben volt-e? Amikor feketekávémat fogyasztottam barackpálinkámmal, asztalhoz ült és
elbeszélgettünk.” A vendéggel való törõdés magasiskolája ez.

Schnitta Sámuel (1893–1968)

Nagy tekintélyû hazai és nemzetközi éttermi szakember volt. Glück Frigyes ösztöndíjjal dolgozik
Európa nagyvárosaiban és csiszolta tudását. Hazatérve a Dunapalota, majd a II. világháború után
1948–1958-ig a Margitszigeti Nagyszálló éttermi munkáját irányította. Az éttermi
munkábannemzetközi iskolát teremtett. Szakiskolai tanár volt 15 éven át, 30 különféle szakirányú
tankönyvpótlójegyzetet írt. 1965–67-ben jelent meg a Felszolgálói ismeretek címû
szakkönyve,amelyen több generáció tanulói nõttek fel. Étlapszerkesztés szakkönyve szintén jelentõs.
1998-ban Schnitta-díjat alapított a Magyar Gasztronómiai Szövetség Éttermi Mesterbízottsága,amely
életmûdíjat a szakmafejlesztésében és tanulók képzésében kiemelkedõk részére, évenként adják át.
2007-ben megalakult a Schnitta Sámuel a Magyar Éttermi Kulturáért Emlébizottság, amelynek tagjai a
díjazottak és munkájukkal a szakmát jobbitják.
2011-ben a gasztronómusról elnevezett díj MÉK-Emlékbizottságban dolgozó kitüntetettjei létre hozták
a Schnitta Sámuel Magyar éttermi Kultúráért Egyesületet, amely önálló közhasznú szervezetként
működik.
Emlékének tisztelegve az egyesület a három alap szakmát (cukász, szakács, pincér) tanulók részére,
két évente országos szakmai versenyt rendez.
Turós Lukács (1907–1967)
Szakácsmester, szakíró, pedagógus volt. Szakmai tudását Párizsban tökéletesítette. Hazatérése után a
Bellevue, Abbázia, Budapest Honvéd Kórház konyháit vezette. 1955–1967-ig a Fõvárosi
Vendéglátóipari Szakmunkásképzõ Iskola igazgatója volt. Mûvei: Lányok, asszonyok szakácskönyve
(1963), Vendéglátóipari technológia (1962) (Schulhof Géza társszerzõ), Mai háztartás kézikönyve
(1961).
Venesz József (1912–1978)
Hazai és nemzetközileg elismert szakácsmester, szakíró volt. Az állami vendéglátás megteremtésének
egyik nagy egyéniségeként tisztelték. Az õ neve alatt jelent meg a KonyhatechnológiaSzak- és
Receptkönyv, Venesz-könyv néven ismert. A II. világháború után megalakult MagyarSzakács és
Cukrász Szövetség elnöke volt haláláig. Szakács és ételismereti szakkönyvei jelentõsek.Venesz-díj: a
Magyar Gasztronómiai Szövetség adományozza évente, három kategóriábanéletmûdíj, szakácsoknak a
szakma jobbítása érdekében.

Eigen Egon (1919–1982)

Oscar-díjas mesterszakács volt. Tanuló évei után a Ritzben, majd a Duna Szállodában dolgozott, mint
konyhafõnök, majd a Margitszigeti Grand Hotel konyháját vezette.

11.tétel

Konyhafőnökök, üzletvezetők, éttermi szakemberek gondos, figyelmes, kitartó munkájával

alakítható ki olyan étlap, amely alkalmazkodik az állandóan változó, fejlődő hazai és nemzetközi
étkezési szokásokhoz és párosul a korszerű táplálkozás követelményeivel.
Az étlap összeállításának szempontjai
— Az üzlet, étterem, vendéglő osztálybasorolása; alapvetően meghatározza az étlap szélességét;
azaz az egyes ételcsoportok számát, az étlap mélységét; azaz egyes ételcsoportokon belül
található ételek számát, választékát, a módozatok, készítési eljárások variációit. Egy
„nemzetközi" I. osztályú vagy osztályon felüli étterem értelemszerűen szélesebb, változatosabb
étlappal rendelkezik, mint egy egyszerűbb keresletet kielégítő IV. osztályú vendéglő.
— Az üzlet, étterem, vendéglő jellege; eszerint szakosodhat tájjellegre, alapanyagra,
technológiára, országra, nemzetiségre, bizonyos ételcsoportra vagy ételcsoportokra, ez többékevésbé
meghatározza az étlap fő jellemzőit, választékát. Mindamellett minden esetben a
szükséges keresleti-kínálati összhang érdekében biztosítani kell a speciális ajánlat mellett egy
szűkített, de „általánosan" közismert ételválasztékot is.
— Várható forgalom nagysága, összetétele: olyan szempontok, amelyek előzetes megbecsülése
nagy gyakorlatot, tapasztalatot, helyismeretet igényel. Nem közömbös a gazdálkodás, a forgalom,
az elérhető nyereség szempontjából, hogy a tervezett étlap szélessége, mélysége, az egyes ételek
adagszámára mennyiben fog megfelelni a várható keresletnek. A fentiek differenciált
megvalósításánál pl. fontos szempontok lehetnek:
— a várható időjárás,
— a korábbi időszak forgalma, a forgalom összetétele,
a várható fogyasztás anyagi indítékai: hét eleje, hét vége, bérfizetés előtti, utáni időszak,
nyereségrészesedés fizetésének időszaka, ünnepeink, ajándékozással összekapcsolt ünnepeink,
egyéb rendkívüli lehetőségek, események, mint például sportesemények, rendkívüli kulturális
események stb;
— Az évszakot mint szempontot nem szabad, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a
fogyasztási szokások, elvárások, hagyományok jellegzetes kínálati tényezők sok éves, évtizedes
hagyománya érvényesül — kétoldalúan a fogyasztó, a vendég és a szakma, az éttermeink
kölcsönhatásaként. Az évszak, amely produkálja a maga sajátos, jellegzetes alapanyagait,
ezekhez kapcsolódóan az egyes speciális készítési technológiákat, egyben szükségszerűen
átalakítja az étlapot, annak választékát. Gondoljuk meg, hogy a téli időszak sertéshúsételei: a
töltött káposzta, a disznótoros, az aranysárga színű orjaleves, a vadhúsételek markáns ízei után
szinte felüdülést jelent az étlap ízeiben a tavaszi báránysült, az első fejes saláta, amelyeknek
kellemes folytatása a primőrök, a friss zöldségfélék és gyümölcsök hosszúsora. Ezek közül csak
ízelítőként megemlítve az első karottát, a zöldpetrezselymet, a piros retket, a paradicsomot, a
cukorborsót vagy a friss ropogós cseresznyét, epret, az idei rántott csirke omlós, porhanyós húsát
mind szerepeltetni kell az étlapon.
— A beszerezhető nyersanyagok választéka a fenti szempontokon túl szintén meghatározza az
étlap választékát, jellegét. Nincs szomorúbb látvány — szakmai szempontból — egy elégedetlen
tekintetű vendégnél, akinek a rendelés felvételénél a felszolgáló — alapanyag hiányában —
kénytelen nemleges választ adni, holott a vendég már elképzelte, milyen lesz az étel külső
megjelenésében, ízében, illatában.
— A készítési módokon belül feltétlenül törekedni kell a változatosságra. Nem tehetjük meg,
hogy az étlapon egyszerre és csakis a felsorolt ételféleségek szerepeljenek: palócleves,
hortobágyi palacsinta, paprikás csirke és csikóstokány, mivel ezek jellegükben fűszerpaprikával
készített, tejföllel dúsított ételek.
— Az étlapon tükröződni kell a hagyományok megőrzése mellett a korszerűségnek is. Tudatosan
kell törekedni arra, hogy az esetenként felmerülő speciális igényeket ki tudja az étlap választéka
és a konyha munkája elégíteni. Ennek megfelelően magas fehérje- és rostanyagtartalmú, továbbá
vitaminokban és ásványi sókban gazdag ételeknek is kell szerepelni az étlapon. Ehhez járul
hozzá, ha az étterem biztosít még választékában bizonyos kímélő, speciális, diétás ételeket,
étrendeket. Az étlap és az itallap összeállításánál differenciáltan vegyük figyelembe az összes
felmerülő szempontot!
Melegkonyhás üzletekben az italválaszték összeállításánál mindig az ételválasztékot kell figyelembe
venni, hogy az ételekhez megfelelı italt megtalálják vendégeink. Az itallap tartalmát és megjelenését
befolyásolja az üzlet típusa, vendégköre, az üzlet földrajzi környezete. Az itallapban szereplı italfajták
arányainak meghatározását leginkább az üzlet típusa dönti el. A borozókban nagy súllyal szerepelnek
az itallapon a tájegység borai, csak kiegészítı jelleggel, tehát szőkített kínálatban tartanak söröket,
üdítıket, ásványvizeket. A sörözıkben a sörök széles kínálata mellett szőkebb kínálatban tartanak
üdítıitalt, bort. A cukrászdák italkínálata igazodik az üzlet termékkínálatához, az itallapban nagy
súllyal szerepelnek ásványvizek, gyümölcslevek, kávékészítmények, minıségi pálinkák, desszertborok,
koktélok.
.
12.tétel Hungarikum
Hogyan lehet valami hungarikum?
A hungarikummá nyilvánítás alulról építkező, többlépcsős folyamat, melyet bárki kezdeményezhet a
megfelelő formanyomtatvány benyújtásával.

Ennek első lépcsőfoka az adott érték települési- vagy tájegységi (azaz közös települési-) értéktár,
külhoni települési- vagy tájegységi értéktár, avagy ágazati értéktár valamelyikébe való felvételének és
nemzeti értékké nyilvánításának kérelme. Ha olyan nemzeti értékről van szó, amely konkrét
településhez nem köthető, az adott nemzeti érték gondozója vagy fenntartója a tárgy szerinti
minisztérium által működtetett ágazati értéktárhoz nyújthatja be a javaslatát.
Amennyiben a települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti érték megyei jelentőségű, azt a
megyei értéktárhoz kell felterjeszteni, külhoni települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti
értéket pedig a külhoni nemzetrész értéktárhoz.
A második lépcsőfok a megyei értéktárba, vagy külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati
értéktárba már felvett nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételének, azaz kiemelkedő nemzeti
értékké nyilvánításának kérelme, mely a megfelelő javaslati adatlap Hungarikum Bizottsághoz való
benyújtásával történik.
A hungarikummá nyilvánítás utolsó lépcsőfoka a Magyar Értéktárba már felvételt nyert kiemelkedő
nemzeti érték felvételének kérelme a Hungarikumok Gyűjteményébe. Ezt a felterjesztést szintén a
Hungarikum Bizottsághoz kell benyújtani.

Összegezve:
- Hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték nyilvánítható, amely előzőleg már
felvételt nyert a Magyar Értéktárba.
- Nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételét pedig az kezdeményezheti, akinek javaslata a
megyei értéktárba, külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már bekerült.
- Nemzeti érték a megyei, vagy külhoni nemzetrész értéktárba kizárólag akkor kerülhet be, ha a
települési vagy tájegységi, illetve külhoni települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt
nyert.
Ezt az alulról történő építkezést nevezzük a nemzeti értékpiramis rendszerének.
Mik azok a hungarikumok?
A "hungarikum" a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan
megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság,
egyediség, különlegesség és minőség.
A kétezres évek elején többirányú összefogás eredményeként szerveződő, a magyarság értékeit
összegezni, rendszerezni kívánó mozgalom indult útjára. Széleskörű társadalmi és szakmai
egyeztetések eredményeként született meg végül a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról
szóló 2012. évi XXX. törvény, amelyet az Országgyűlés 2012. április 2-án fogadott el egyhangú
döntéssel. Célja, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek
azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való
megismertetéséhez.
A hungarikum törvény, mely 2012. július 1-én lépett hatályba, az alábbiak szerint határozza meg a
hungarikum fogalmát:
"hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben
olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző
tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye."
Hungarikumok listája: lsd: hungarikumok.hu

15.tétel Hotelek tárgyi és személyi feltételei

A szálloda létesítésének folyamata és résztvevői
A szálloda nagy eszközigényű beruházás, üzemeltetési ideje hosszú, tehát időtálló épületre és
berendezésekre van szükség. A felépítés nem történik máról-holnapra. A beruházási folyamat három
jól elkülöníthető fázisra osztható: az előkészítésre, a kivitelezési szakaszra és az üzembe helyezésre.
Ez alatt az idő alatt nagyon sok érintett közös munkája kell ahhoz, hogy sikeres legyen a beruházás.
A szakaszok aránya sokat változott az utóbbi 30 évben, ugyanis korábban nagyon gyors volt a
döntéshozás (egy tollvonással döntöttek el beruházásokat), a megvalósítás pedig nagyon hosszú ideig
tartott a hiány, a csúszások és a fegyelmezetlenségek miatt. Mára ez az arány megfordult. Alapos
előkészítés előzi meg a kivitelezést, amely a technikai fejlődés és a túlkínálat miatt lerövidült.
A tárgyi feltételekhez a szálloda közvetlen környezete is hozzátartozik.
Utak, parkok Ez a szálloda érdeke is, mivel a vendégek odajutását egyszerűvé kell tenni. Szinte
kivétel nélkül valamennyi szállodát közterületről lehet megközelíteni.a vendég első benyomását már
érkezés közben kialakítja a szállodáról.
Parkok: Különösen az üdülő- és gyógyszállók esetében van jelentősége a megfelelő zöld terület
kialakításának. Pl. sétautak, pihenőkertek létrehozása.
Parkolók:
Akkor is célszerű parkolót kialakítani, ha a házon belül garázs áll a vendégek rendelkezésére. A külső
vendégek számára rendelkezésre álló szolgáltatások (étterem, drinkbár, rendezvények) igénybe
vételekor ez praktikus és leegyszerűsíti a megközelítést.
A szálloda épülete
Az épület tervezésekor esztétikai, műszaki és funkcionális szempontokat kell figyelembe venni. A
külső kialakításnak tükröznie kell a szálloda színvonalát és rendeltetését. Például a konferencia
szállodák lehetnek égbetörő, modern épületek, sok fém és üveg felhasználásával, míg az üdülőszállók
inkább a nyugalmat kell, hogy sugározzák.
Az épület elhelyezését és külső képét a környezeti adottságokhoz kell igazítani. A városi szállodák
általában zártsorú beépítésűek, azaz két meglévő épület közé, kötött területre építik őket.
Homlokzatok
A szálloda azon felülete, melyet a vendégek általában először pillantanak meg. Itt található a szálloda
főbejárata, ezért a homlokzat esztétikus, figyelemfelkeltő és egyedi kialakítása fontos.
A homlokzat kialakításának eszközei a nyílászárók, erkélyek, loggiák, burkolati elemek, díszítőelemek
lehetnek.
A homlokzatnak tükröznie kell a szálloda kategóriáját, rendeltetését, illeszkednie kell az utcaképbe.
Az infrastruktúra
Vízellátás
Csatornázás
Fűtőenergia ellátás
Elektromos energia
Telekommunikáció
Telefon:Internet:Televízió:
A szálloda belső kialakítása
Szállodai gépészet
Házon belüli szállítás és hírközlés
Biztonság
Belsőépítészet
A szállásadás helyiségei és berendezései I.
Eszköztár:
Bejáratok
A szálloda épületén több bejáratot alakítanak ki.
A főbejárat (portál) szolgál a vendégek épületbe történő bejutására. A főbejárat fölött előtetőt
(marquise – márkiz) szoktak építeni, melynek több funkciója is van. Egyrészt esztétikai, mivel ez a
homlokzat dísze lehet, másrészt az érkező vendégeket védi az időjárás viszontagságaitól. Ezen kívül
információs szerepe is van, ugyanis itt helyezhető el a szálloda elnevezése, logója, fényreklámja,
amely segíti, hogy a szálloda messziről felismerhető legyen.
A modern szállodáknál a portál három részből áll. A forgóajtón közlekednek az egyéni vendégek,
mellette általában kétszárnyú, vagy szélesre tárható bejáraton az egyszerre érkező csoportos vendégek,
a harmadik részen pedig a csomagok szállítását biztosítják. A gazdasági bejárat.
Előcsarnok
A főbejáraton áthaladva a vendégek az előcsarnokba (vesztibül) érkeznek. Ennek legfontosabb része
az a pult (pultrendszer), ahol a vendégek fogadását, elutaztatását végzik. A pult kialakítása függ a
szálloda színvonalától és méretétől. A nagy szobaszámú szállodák pultjára jellemző a hármas
tagozódás. Ennek alapján a recepcióban jelentkező feladatokat elkülönítik és megkülönböztetik a

szobafőnökséget (recepció), a portát (concierge) és a Előcsarnok pénztárt (kassza). A

három területen eltérő tevékenység zajlik, melyet külön munkakörökben végeznek a dolgozók. Ez a
munkamegosztás eredményezheti a vendégek gyorsabb, pontosabb kiszolgálását.
Recepció
A recepció (szobafőnökség) az előcsarnokban található pultrendszer része, melynél a vendég
érkeztetése történik
Porta
A porta (concierge) az előcsarnokban lévő pultrendszer második része, amely a nagy szállodáknál
elkülönítve kerül kialakításra
Hagyományos kulcsrendszernél a pult hátsó installációjában találhatók a szobák számával egyező
kulcsrekeszek, melyek a kulcsok tárolására illetve a vendég útlevelének, üzeneteinek elhelyezésére
szolgálnak.
Fontos, hogy innen az előcsarnok, illetve a főbejárat jól belátható legyen a személyforgalom
ellenőrzéséhez. Szerencsés, ha a londiner szobára is van rálátás, ahol a londinerek tartózkodását és a
vendég csomagok rövid idejű tárolását oldják meg.
Kassza
Az előcsarnokban található pultrendszer harmadik része a kassza, ahol a vendégek számláinak
kezelése történik. Ennek megfelelően ez a pultrész általában zártabb, vagy üveggel elhatárolt.
Széf és journal
A széf helyiséget a kassza (illetve recepciós pult) közelében találjuk, melyet azért alakítanak ki, hogy a
vendégek értékeinek biztonságos megőrzését megoldják. Itt találhatók a széf szekrények (safe boksz),
esetleg páncél szekrények, melyek mellé egy asztalt, széket tesznek vagy kis fülkét alakítanak ki, mely
megkönnyíti az értékek elhelyezését.
A Journal adminisztratív terület, melyet a pult mögött célszerű elhelyezni, mivel feladatai a recepciós
munkához kapcsolódnak (számlaellenőrzés, adminisztráció, levelezés). Kialakítása az ott dolgozók
létszámától függően irodabútorokat (íróasztal, kényelmes székek, polcok, iratszekrények) és
irodagépeket igényel.
A Back Officeban található helyiség (munkafolyamat), ahol a számlák adatainak, terheléseinek
ellenőrzése, egyeztetése folyik.
A hall
A szállodai hall (lounge) a földszinti terület azon része, mely a szállóvendégek számára lehetővé teszi,
hogy találkozzanak, vendéget fogadjanak, gyülekezzenek, társalogjanak. Leggyakrabban az
előcsarnokhoz kapcsolódik, de lehet máshol is. A funkciójának megfelelően kényelmes
ülőgarnitúrákkal, dohányzó asztalokkal szokták berendezni és növényekkel, textilekkel, szőnyeggel,
akváriummal stb. igyekeznek hangulatossá tenni. Fontos kellékek a hamutartók és az információs
táblák, valamint a prospektus tartó állványok. Az üdülő szállodák esetében gyakori a TV, esetleg
kivetítő.
Ruhatár
A vendégek felsőruházatának kulturált elhelyezésére szolgál, melyet az előcsarnokba, a konferencia
részlegre vagy a vendéglátóegységek közelébe szoktak telepíteni.
Kereskedelmi és szolgáltató egységek
A boltok általában az előcsarnokból nyílnak, vagy külön kereskedelmi „negyedet” alkotnak. Jelentős
szerepük van a kínálat bővítésében.
A vendégszoba
A vendégszoba típusai és kialakítása
A szállodai tevékenység legjelentősebb helyiségei a vendégszobák. A szakemberek ezt „szobaegység”-
nek hívják, ami három részből áll: előtér, hálótér és fürdő. A különböző vendégigények kielégítésére
eltérő szobatípusokat alakítanak ki.
Az ágyak száma alapján lehet:
· Egyágyas (Single room)
· Kétágyas (Double room) – Francia ágyas
· (Twinbed room) – Két külön ágyas
· Többágyas szoba
A típusa (vagy funkciója) szerint lehet:
· Mozgássérültek számára kialakított (Handicapped) szoba, mely a tolókocsival közlekedőknek is
könnyen bejárható, széles, küszöbmentes ajtók, a kád nélküli fürdőszobában több kapaszkodó
jellemző.
· Nemdohányzó szoba, mely nem igényel különös kialakítást, egyszerűen csak nem lehet benne
dohányozni. Egyre nagyobb igény van ezekre, már létezik teljesen dohányzás mentes szálloda is.
· Bio vagy allergiások számára kialakított szoba, melynek burkolatánál mellőzik a szőnyegpadlót,
inkább a parketta, kő vagy parafa jellemző. Az ágyneműk és ezek töltetei a legkevésbé allergiát okozó
anyagokból készülnek. Gyakran teljes klímával és pollenszűrővel szerelik fel.
· Üzletemberek számára kialakított szoba, melyben dolgozó sarkot vagy teljesen felszerelt íróasztalt,
legalább két telefonvonalat, számítógép csatlakozást biztosítanak.
A modern szállodákban jellemzően egy folyosó mindkét oldaláról nyílnak az egységes (széria,
sztenderd) szobák, és a folyosó végein vagy meghatározott szakaszán helyezkednek el a speciális
szobák.
A lakosztályok
A három-, négy- és ötcsillagos szállodákban az osztályba sorolási rendeletnek megfelelően
lakosztályokat (apartman vagy suite) is kell kialakítani. Ezek jellemzője, hogy a szobaegységnél
(előtér, háló, fürdő) több helyiségből állnak. Tartalmazhatnak nappalit, dolgozó szobát, konyhát,
étkezőt, szalont, loggiát (beépített erkély), több hálót és fürdőt, mosókonyhát, kamrát, tárolót,
személyzeti helyiségeket.
Az alapterület és a helyiségek száma és kialakítása alapján megkülönböztetnek junior (kicsi), senior
(nagyobb), nászutas (franciaágyas), ambassador (nagyköveti),
presidental (elnöki) és royal (királyi) lakosztályt. Ez utóbbi akár harminchat helyiségből is állhat és
több száz négyzetméter alapterületű is lehet.
Előfordul, hogy a kötelezően előírt apartman mennyiséget a szállodák úgynevezett „Connecting
room”-okkal, azaz kapcsolódó szobákkal oldják meg. Ez nem más mint két egymás melletti szoba,
melyeket egy ajtóval össze lehet nyitni
Az ellátás helyiségei és berendezései
Reggeliző terem
Szobaszervíz
Lobby bár
Az éttermek
A Fine Dining egy elegáns étterem, mely minden momentumában az exkluzivitást sugallja.
Rendezvényterem
Konferencia terem
Egyéb helyiségek: parkoló, garázs, mosoda, wellness, fodrászat,gyógyászat.

A szobafőnökség munkakörei
A földszinti munkakörök tárgyalását kezdjük el. A szabályosan tagolt Front Desk bejárathoz közeli
részén találjuk a szobafőnökséget (Recepció), melyhez a recepciósok és a rendelés-felvevők tartoznak.
Már tudjuk, hogy általános feladataik közé a szobák értékesítése, a megrendelések nyilvántartása és a
vendégek érkeztetése tartozik. Mivel még nem ejtettünk szót a Front Office Manager munkájáról, ezt
most megtesszük, annak ellenére, hogy ez a munkakör nem tartozik a szobafőnökség területére, hanem
az egész Front Office irányítását végzi.
A Front Desk második jelentős területe a porta, melynek szolgáltatásait a vendégek a szállodai
tartózkodásuk alatt folyamatosan igénybe vesznek. A porta vezetője a Főportás (Chief Concierge),
akinek felettese a Front Office Manager és/vagy a Room’s Division Manager. Az alá tartozó
munkakörökhöz sorolható a portás, a kocsirendező, a londiner, a boy, a hostess, a transzfer gépkocsi
vezető, a Business Centerben dolgozó alkalmazott, a ruhatáros, a garázsmester
Feladata a felsorolt munkakörök irányítása, munkájuk megszervezése és ellenőrzése. Tartja a
kapcsolatot a szálloda más egységeivel (pl. recepció, kassza, Housekeeping, karbantartás, étterem).
A londiner feladatai
A londinerek a főportás irányítása alatt dolgoznak, legjellemzőbb feladatuk a csomaghordás és -
megőrzés, mely a szállodák térítésmentes szolgáltatásai közé tartozik.
Korábban igen kedves munkakör volt, mely minden szállodában jól funkcionált, mára azonban a
londinerek vették át a feladatait és egyre kevesebb szállodában foglalkoztatnak külön boyokat. Az
elnevezés abból fakad, hogy a ranglétra legalsó fokának számító munkakört leginkább fiatalok (sőt a
szünidőben gyerekek) töltötték be, a földszinti terület bájos színfoltjaként.
A Bell Captain (londiner brigádvezető) vagy a főportás felügyeletével dolgozik, szolgálati helye a
hallban, a porta vagy a Bell Captain pultja közelében. Legfőbb feladata a komissiók teljesítése:
Házon belül: vendég keresése, küldemények, üzenetek átadása
Házon kívül: színház és menetjegy vásárlás, postai küldemények feladása, vásárlások.
Az elvégzett feladatokért komissiós díjat kapnak.
A kocsirendező feladatai
A hazai szállodák közül csak a színvonalasakban találjuk meg ezt a munkakört, mely a főportás
közvetlen irányításával dolgozik. Mivel a főbejárat mellett „posztol”, a járókelők és az érkező
vendégek számára jól látható helyen, ezért gyakran díszes egyenruhát kap.
A Front Desk harmadik része a szállodai pénztár, melynek munkakörei közé a kassza vezető, a
kasszás, a valutaváltó és esetleg a naplózó tartozik. A kassza a Front Office Manager felügyeletével és
a kassza vezető közvetlen irányításával dolgozik.
A pénztár kis létszámú, ezért a kassza vezető (Chief Cashier) tevékenyen is részt vesz a munkában,
emellett viszont felügyeli a számlák ellenértékének beszedését is. Felelős az előírásoknak megfelelő
valutaváltásért és az ügyviteli, számlázási rendszabályok betartásáért.

A turizmus hazai irányítási rendszere, a vonatkozó jogszabályok tükrében

 Országgyűlés Gazdasági Bizottsága

 Turizmusirányításban szerepe van: Miniszterelnök Kabinetfőnöke,

 Miniszterelnökséget vezető miniszter, Külgazdasági és Külügyminisztérium

 Magyar Turisztikai Ügynökség

 Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testület

 közigazgatási szint, (megyei, helyi)

 Regionális marketing irodák megszüntetésre kerültek, helyettük a Magyar Turisztikai Ügynökségen

belül működik a Turizmus Szakmai Igazgatóság, mely felel a desztinációfejlesztések koordinációjáért
(Jelenleg turisztikai szempontból kiemelt fejlesztési térségek: Balaton, Sopron-Fertőd, Tokaj–Felső-
Tisza-vidék, Nyírség, Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy-Tisza-tó)

 Önkormányzati tv. megyei önkormányzatokat érintő része eltérő területi szintek szerepe a
turizmusban (régiók, megyék, járások, települési önkormányzatok). (vonatkozó jogszabályok)

 Szakmai és civil szervezetek a turizmusban

 A turizmus desztináció menedzsment szervezetek szerepe

 A Tourinform irodák feladatai

 Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ Nonprofit Kft.

 EDEN (European Destinations of Excellence / Kiváló Európai Desztinációk)

 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia

 Kisfaludy Program

 2016. évi CLVI. törvény, a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól

Az MTÜ megalakulásával és az állam domináns, koordináló szerepvállalásával az átalakulási folyamat elindult,
ugyanakkor egyelőre csak három nevesített kiemelt turisztikai fejlesztési térségben jöttek létre azok a térségi
szintű szervezetrendszerek, amelyek a 2016. évi CLVI. törvény értelmében 100%-ban állami tulajdonban álló
nonprofit gazdasági társaságok lesznek. A Balatonnál a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. a
szakmai partner az állam részéről.

A turizmus Magyarországon stratégiai fontosságú ágazat, a gazdaság egyik motorja. Versenyképes,

fenntartható növekedésének biztosítása, pozícióinak javítása mindannyiunk közös érdeke. Ezért jött létre
2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség, a turisztikai ágazat kormányzati szervezete. A XXI. századi igények és
elvárások szerint szervezett, piaci logikával felépített, korszerű Ügynökség legfontosabb törekvése a
magyarországi turizmus lehetőségeinek hatékonyabb kihasználása és fejlődési ütemének gyorsítása. Hozzá
tartozik valamennyi turizmust érintő kérdés.

Az MTÜ legfontosabb célja, hogy növelje Magyarország mint úti cél versenyképességét, és aktívan
hozzájáruljon ahhoz, hogy az ország még vonzóbbá, élményekben gazdagabbá váljon a külföldi és belföldi
turisták és üzleti utazók számára. A Magyar Turisztikai Ügynökség valamennyi turisztikai szereplővel közös
küldetése: elmesélni Magyarország történetét és a turizmus fejlesztésén keresztül biztosítani hazánk
gyarapodását.

Az Ügynökség fő feladatai közé tartozik a turizmusfejlesztés irányítása és stratégiájának meghatározása a

turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény alapján, desztinációs megközelítésben.
Emellett országos szinten koordinálja a turizmusmarketinget, beleértve a magyarországi turisztikai
márkarendszer kialakításával kapcsolatos feladatokat és a belföldi, illetve nemzetközi marketing- és
kommunikációs tevékenységet is.

 Tevékenységéhez tartozik a turisztikai országmárka fejlesztése és annak kommunikációja, valamint

nemcsak a turisztikai, de a teljes Magyarország-arculati megjelenés kidolgozása.

 Elvégzi a küldőországokban folyó szakmai munka irányítását, továbbá a nemzetközi piacépítésben egy
új szemléletű, innovatív értékesítésösztönzés kidolgozását.

 Ellátja a törvénybe foglalt desztinációfejlesztési feladatokat, a térségek településsoros lehatárolását, a

turisztikai helyzetelemzéseket, a problémák és potenciálok feltárását, a priorizálási és beavatkozási
pontok meghatározását, a térségi és kormányzati egyeztetéseket.

 A Magyar Turisztikai Ügynökség végzi a Visegrádi Négyek jelenlegi, magyar elnöksége idején az
elnökséghez kapcsolódó társadalmi, kulturális és országpromóciós feladatokat.

 Eljuttatja a nemzeti ünnepek és emléknapok összetartozást erősítő üzeneteit a Hungarofest Nemzeti

Rendezvényszervező Nonprofit Kft.-én keresztül.

 Fontos szerepet játszik a világkiállításokon való megjelenésekben is, hiszen közreműködik a

világkiállításokon való magyar részvételre irányuló javaslatok kidolgozásában, valamint ellátja a
magyar részvétellel kapcsolatos szervezési és lebonyolítási feladatokat is.

 Az Ügynökség azon is dolgozik, hogy megteremtse a magyar divatipar számára azokat a kereteket,
amelyek segítségével a hazai márkák, tervezők és gyártók is ismertté válhatnak a nemzetközi piacon.

 Mindezeken túl szakmai kutatás-elemzési és képzési feladatokkal is bővült az Ügynökség

tevékenysége. Utóbbi révén lehetőség nyílik arra, hogy átfogó szemléletben megkezdődhessen a
turisztikai szakma minőségi utánpótlásának biztosítása egy hosszú távú képzési stratégia keretében.

 A turizmus jelentősége Magyarországon

  Az ágazatban közvetlenül és közvetetten foglalkoztatottak száma 350 ezer fő. A munkahelyek
9,1%-át generálta közvetlenül a turizmus, a közvetlen és közvetett hatásokat összesítve pedig a
nemzetgazdasági foglalkoztatottság 12%-át tette ki. A turizmus jellemzően a kis- és
középvállalkozások területe, 2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal mintegy 46 ezer egyéni
vállalkozást tartott nyilván a turizmus alapágazatban. A turizmus mindeközben jelentős
mértékben járul hozzá az ágazati fizetési mérleg egyensúlyának javításához. A Magyar
Nemzeti Bank adatai szerint 2016-ban a nemzetközi utazásokból 5,1 milliárd euró
devizabevétel származott, 6,5%-kal több mint 2015-ben.

14.tétel

Magyarország borvidékei, magyar borok sajátosságai, Egy borvidék részletes bemutatása

Borkultúra Magyarországon

Európa szerves részét képző magyarországi szőlészet és borászat különlegességnek számított kiváló
ökológiai-természeti adottságaival, szép savakat, és kerek borokat termő szőlőhegyeivel, aszúsodó
szőlőivel és borkereskedelmével.

Magyarországon a finom bor állandó kísérője volt az asztali örömöknek. A magyar konyha zsíros,
fűszeres, nehéz ételei száraz egészséges borokat igényeltek jó étrendi hatásaik miatt. Azonban nem
csak a konyha, de a népgyógyászat is igényelte a bort.

Rengeteg ünnephez kapcsolódott: keresztelők, lakodalmak, adás-vételi szerződések.

Szentségtörésnek számított ha valaki a felemelt poharat nem hörpintette ki teljesen.

Mátyás király nagy pártfogója volt a szőlészetnek és a borászatnak. Rengeteg külföldi ember szállt
meg mindig budai palotájában, nagyon szerették Mátyás király borait.

Az urak lefekvés előtt borkülönlegességeket fogyasztottak. Gyömbérrel, szegfűszeggel vagy fahéjjal

ízesített bort ittak úgynevezett álomhozó italként.

A magyar bor történelme

A magyar bor történelme a rómaiakkal kezdődik, akik Pannóniát az első században hódították meg és
miként azt tették a ködös Germániától a napos Hispániáig civilizálták: utakat, városokat építettek,
jogrendszerüket és a szőlőt meghonosították. Pannóniában, azaz nagyjából a mai Dunántúlon, a
feltételek kedveztek a szőlőművelésnek, s a nemes hagyomány a római kor és a honfoglalás közötti
idők mozgalmas századaiban sem halt el. A magyar királyság megalapítását, s a kereszténység
felvételét követően a kolostorok szerzetesei a hit mellett a borkultúra terjesztését is magukra vállalták:
így lett a középkori és újkori Magyarország Közép-Európa legjelentősebb bortermelője.

Az első borvidéki besorolást és minősítést II. Rákóczi Ferenc rendelte el 1703-ban. Ezek szerint az
egyetlen első osztályú borvidék Tokaj-Hegyalja volt, a többi magyar borvidék és szőlőtermőhely II,
illetve III. osztályú besorolást kapott. A borvidékeket azóta sokszor és sokféle szempont szerint
rangsorolták, illetve a hozzájuk tartozó településeket is. 1893-ban végérvényesen körbehatárolták a
borvidéknek minősülő területeket, amit a trianoni békediktátum alaposan átírt.

A huszadik századnak már a nyitánya is balszerencsét hozott. Elsőként, amolyan előjáték gyanánt, a
filoxéra, az Amerikából Európába került gyökértetű pusztította végig az Óvilág és Magyarország
szőlőültetvényeit. Majd az első világháború után, a Monarchia megszűnését közvetően a kis
nemzetállamok szembenállása a szőlőtermelés gazdasági hátterét ásta alá. A végső csapást a második
világháború után Magyarországra kényszerített szovjet rendszer jelentette. A tömegtermelés és a
mennyiség bűvöletében a keleti, igénytelen piacokra szánt hasonnemű italok a magyar bor hírnevét és
minőségét alaposan megtépázták.

A szovjet birodalom és a tervgazdaság összeomlásával az újjászületés sok szempontból igen látványos

volt. Az első hullámot, még a nyolcvanas évek végén Villány, Szekszárd, Eger és Tokaj igényes,
minőség-orientált kistermelői alkották. (A háztáji szőlőtermelés és az otthoni borkészítés folyamatos
megléte megkönnyítette és felgyorsította az átmenetet.) A kistermelőket hamarosan külföldi és
magyar, szakmai és pénzügyi befektetők követték, először Tokajban, majd az ország tö9bbi vidékén,
akik a modern technológia és a szakmai fortélyok meghonosításában játszottak fontos szerepet.

Magyar borvidékek

Magyarországon ma 22 borvidéket tartanak számon.

A könnyebb áttekinthetőség miatt az alábbi táblázatban összefoglalva láthatjuk a magyar borvidékeket:

Észak-Dunántúl Balaton borrégió Dél-Pannónia Duna Felvidéki borrégió

borvidékei borvidékei borvidékei Borrégió borvidékei
Ászár-Neszmélyi Csongrádi
Badacsonyi borvidék Pécsi borvidék Bükki borvidék
borvidék borvidék
Balatonboglári Szekszárdi Hajós-Bajai
Etyek-Budai borvidék Egri borvidék
borvidék borvidék borvidék
Balatonfelvidéki Kunsági
Móri borvidék Tolnai borvidék Mátrai borvidék
borvidék borvidék
Pannonhalma- Balatonfüred-Csopaki Tokaj-Hegyaljai
Villányi borvidék
Sokoróaljai borvidék borvidék borvidék
Balatonmelléke
Soproni borvidék
borvidék
Somlói borvidék
Az éghajlat Magyarországon döntően kontinentális, bár néhány helyen érezhető az Atlanti-óceán
hatása, és Dél-Magyarország mediterrán vonásokkal is rendelkezik. Emiatt a sokszínűség miatt a
borvidékek is jelentősen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is. Magyarország egész
területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a
tény, hogy ez a kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. A változatosság a magyar borok egyik
erénye: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely a klasszikus borstílusok teljes skáláját
átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokkal és természetes édes borokkal bezárólag. A
szőlőfajtákban is nagy változatosság mutatkozik meg, a magyar és nemzetközi fajták egészséges
egyensúlyban vannak a borkészítésben. Magyarországot többnyire fehérbor-termelő országként
ismerik, a mennyiséget tekintve ez igaz is. A Magyarországon készített borok 75 százaléka fehér,
viszont hírnevet inkább vörös borok készítésében szerzett az ország, főleg a szekszárdi, villányi, és az
egri borok sikerei miatt. Egyre több kék szőlőt telepítenek országszerte, ez mutatja a növekvő igényt.

 Badacsonyi borvidék

Legrégebbi borvidékeink közé tartozik: a III. századból származik Probus császártól, a Vinea
Pannoniae Nobilis Districtus borvidék-megjelölés, mely Európa egyik legrégibb eredet-megjelölése.
Ma szinte kizárólag (99%) fehér borszőlő fajtákat termesztenek. Ezek között vannak hagyományosak
(Kéknyelű, Olaszrizling, Szürkebarát) világfajták (Chardonnay, Sauvignon blanc, Rajnai rizling, Pinot
blanc) és újabb nemesítésű fajták (Zenit). A vörös borszőlő fajták közül telepíthető a Cabernet
Sauvignon, a Pinot Noir és a Kékfrankos. A borvidéken illatos, zamatos, finom savtartalmú telt borok
teremnek. A fajták közül mintegy 70%-ban termesztett Olaszrizling bora rendkívül harmonikus, telt,
utóíze a keserű mandulára emlékeztet.

 Pécsi borvidék

A Mecsekalja szub-mediterrán éghajlata hazánkban csak a villányi hegységhez hasonlítható. A forró,

napsütéses nyarat általában enyhe, gyakran fagymentes tél követi. A déli lejtőket az északi szelektől a
Mecsek hegylánca védi. Kőzetei között a vörös homokkő és a triász dolomit mészkő dominál, ezeken
települ a szőlőtermő dűlők lösz-és vályogtalaja. A borvidék legjellemzőbb fehér borszőlő fajtája a
Cirfandli, kisebb mértékben van Olaszrizling és Chardonnay. A vörösbor termelést Cabernet, Merlot-
rend szerint alárendelt szerepet játszik. Ez alól Andreas Ebner - egy szigetvár körzetébe tartozó borász
- a feltűnő kivétel. A borok a meleg éghajlatnak és a kevés csapadéknak köszönhetően általában
testesek, gyakran magas cukor-és alkoholtartalmúak.

 Villányi borvidék

Ez a borvidék Magyarország elsőrendű vörösbor termő területe. A fehérbor termelés alárendeltebb,

inkább Siklós térségére koncentrálódik. A szőlőültetvények a Villányi-hegység védett déli és keleti
lejtőin terülnek el. A mészkőhegység lépcsői ideális domborzatot biztosítanak a magas hatásfokú
szőlőműveléshez, felfogva az északról érkező hideg légtömeget, ami speciális szubmeditterrán
mikroklíma kialakulását teszi lehetővé. Talajai a földtörténeti középkor tengereiben lerakódott
karbonátos kőzetek, úgy mint a dolomit, márga és mészkő, amelyeket homokos lösz borít. A klíma és
a talajadottságok ezen szerencsés kombinációja adja Magyarország leggazdagabb vörösborait.
A fehérbor szőlőfajták közül a hagyományos Olaszrizlinget, Hárslevelűt kell megemlítenünk, míg a
Chardonnay az utóbbi évtizedekben vált elismertté. A vörösborszőlő fajták közül a Kadarka és az
Oportó termelése nyúlik vissza időben a legmesszebb. Az előbbi szinte teljesen eltűnt a minőségi
borkínálatból, míg az Oportó mellé századunkban felsorakozott a Merlot, a Kékfrankos
(Nagyburgundi), a Zweigelt, a Cabernet Franc és a Cabernet Sauvignon, legújabban a Pinot Noir és a
Syrah fajták is ígéretesnek mutatkoznak. A borvidéken hosszabb idő óta rosét is előállítanak, egyes
termelők sikerrel élesztik újjá a hagyományos sillert is.
A vörösborok általában nehezek, testesek, magas alkoholtartalom és különlegesen magas tannin
jellemzi őket, jellegzetes, intenzív bukéjuk (a villányi buké) könnyen felismerhetővé teszi őket. Az
Oportó már egy év után forgalomba kerül, míg a testesebb fajták borai néhány év érlelés után,
óborként jelennek meg a piacon, fogyasztásukkal ajánlott 4-5 évet várni.

 Egri borvidék

Az Egri borvidék a Bükk hegység délnyugati oldalán, annak lábánál alakult ki. A borvidéket az 1997.
évi bortörvény két részre osztja: egri és debrői körzetekre. Az Egri Borvidéken a fehér és vörös
bortermelés egyaránt jelentős. Az itt termelt borok testben, alkoholtartalomban általában nem érik el a
délebbi borvidékek borainak színvonalát, eleganciájuk, komplex ízharmóniájuk mégis kitüntetett
helyet biztosít számukra a magyar borpalettán. Jellegzetes fehér borszőlőfajtái az Olaszrizling, a
Leányka és a Királyleányka, a Tramini, az Ottonel muskotály és a híres a debrői Hárslevelű. A vörös
borszőlők közül a Kékfrankos, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot és a Medina (korábban
Medoc noir) a nevezetesebbek, noha régebben a Kadarka és a Kékoportó voltak a meghatározóak. Az
Egri Borvidék világhírű cuvée bora a Bikavér, melyet a területen termő legalább 3 szőlőfajta
házasításával készítendő.

25.tétel

Árpolitika, árkialakítás

Árpolitika
A marketing-mix második eleme az árpolitika. Ez fontos stratégiai eszköz, melyben meghatározzák
azokat az elveket, amelyek alkalmazásával kialakítják az árakat.
Az ár – az a pénzmennyiség, melyen a termékek gazdát cserélnek, a szolgáltatások elkelnek. Ez az
egyetlen eleme a marketing-mixnek, mely közvetlenül bevételt termel, a többi csak kiadást jelent. Az
áraknak több funkciója is van:
· Fedezetet kell nyújtania a termék és szolgáltatás előállításának költségeire
· Elő kell segítenie a kereslet – kínálat találkozását és egyensúlyát
· Nyereséget kell biztosítania a vállalkozás számára
A hatékony értékesítés egyik alapkövetelménye a reális ár, ugyanis ez nagyban befolyásolja a vendég
választását. Mivel a kínálat széles és helyettesíthető a szálláshelyek piacán, ezért áremelkedés esetén a
vendégkör elfordul és a konkurenciát választja. A költségek emelkedése miatt azonban a szállodák is
rá vannak kényszerítve az áremelésre, tehát meglehetősen nehéz a helyes árak kialakítása.
Az árképzés azoknak a módszereknek az összessége, amelyek felhasználásával kiszámítják, hogy
melyik termékért, mekkora árat kérjenek el. Az árkialakítás eltér a termékeknél, szolgáltatásoknál és
áruknál. A szállodai vendéglátó egységekben általában hagyományos árképzést alkalmaznak, ami azt
jelenti, hogy a beszerzési árból kalkulálják az ételek nyersanyag értékét és az italok elábéját, majd az
üzletre jellemző (a vezetés által meghatározott) haszonkulcs segítségével árrést számítanak, majd a
nettó eladási árra felszámítják az előírt áfa összegét, és így kapják meg a bruttó eladási árat (azaz a
fogyasztói árat)
A szobai árképzés elméleti szempontjai
A szállodai szolgáltatások árképzése ettől eltérő, mivel ezeknek nincsen elábéja. Ha a szobaárak
kialakítását vizsgáljuk, akkor figyelembe kell venni, hogy a szobák állandó költsége magas, így azok
fenntartása csak akkor lehet eredményes, ha megfelelő foglaltságot el tudunk érni. Ehhez azonban
józan árpolitikával kell dolgoznunk.
Másik jellegzetesség abból fakad, hogy a szolgáltatás nem raktározható, veszendő, tehát akár még
alacsonyabb áron is megéri kiadni, mert az üres szoba mindenképpen veszteséget jelent.
A szobaárak meghatározásakor elméletben ugyanazokat a szempontokat kell figyelembe venni, mint
más termékek esetén.
· A költség alapú árképzéshez az összes költséget elosztjuk a szobák számával és megkapjuk az egy
szobára jutó önköltséget. Ez mutatja meg a szobaár minimumát, ami alatt értékesítve már veszteséget
termelünk. Ez a fajta árképzés nem jellemző a szállodákra, inkább az ipari termékek esetében
használják. Nélkülözhetetlen azonban az ehhez kapcsolódó fedezet számítás ismerete.
· A keresletalapú árképzés alkalmazásakor figyelembe vesszük a nálunk megjelenő illetve a
célszegmenst jelentő vendégkör fizetőképességét és az árakat ehhez igazítjuk. Minél rugalmasabban
kezeljük az árakat és minél aprólékosabban szegmentálunk, annál szélesebb rétegeket tudunk
megnyerni. A vendégek fizetőképessége jelenti elméletben a szobaár maximumát, mert biztosan
találunk olyan magas árat, ami mellett már senki nem hajlandó nálunk megszállni.
· A konkurencia alapú árképzés a versenytársak árait veszi figyelembe, ami azért reális, mert hasonló
színvonalon, hasonló szolgáltatásokat nyújtunk. A konkurencia áraitól el lehet térni. Ha alacsonyabb
áron kínáljuk ugyanazt a szolgáltatást, akkor elcsábíthatjuk az ár érzékeny vendégeket, viszont az
árengedményt a nyereségünk terhére adjuk. Ha magasabb árral dolgozunk, akkor ők csábítják el a
vendégeinket, kivéve, ha a drágább ár – jobb szolgáltatást takar.
· A negyedik szempont a legmagasabb hozam elérése, (melyről részletesen olvashat a Yield
Management kapcsán). Ennek lényege, hogy az alkalmazott árak mindig az adott napon elérhető
legmagasabb hozamot biztosítsák, tehát szelektáljunk a megrendelések között és várjuk ki a legjobb
ajánlatot.
A négy szempont együttes alkalmazása vezethet elméletben az optimális szobaár kialakításához.
Árkialakíttás elméleti szempontjai
A szobaár kialakítás elméleti szempontjai

1. önköltség alapján

2. fizetőképes kereslet alapján

3. versenytársak árai alapján

4. hozam szemlélet alapján (yield management)

Gyakorlatban

A különböző szempontok együttes figyelembe vétele

Optimalizálás
A szobaár kialakítás gyakorlati szempontjai
A gyakorlati életben úgy tűnik, hogy nemcsak az elméleti szempontok játszanak szerepet abban, hogy
egy szobát éppen mennyiért adunk, hanem egy sokrétűbb árdifferenciálási módszert követünk.
Ebben figyelembe vesszük a következő szempontokat:
Külső környezet hatása
· Általános gazdasági helyzet
· Árszabályozások (érint az ÁFA kulcsok változása)
· Konkurencia ára és kínálata
· Szállodánk iránti kereslet rugalmassága
· Szezonalitás jellemzői
· Értékesítési csatornáink
· Infláció és árfolyam változás
· Szállodánk imázsa, elismertsége, egyedisége
Belső tényezők
· Állandó és változó költségeink nagysága
· Osztályba sorolás
· Szolgáltatásaink mennyisége, színvonala
· Jutalékok az értékesítők felé
· Szállodánk üzletpolitikai céljai
A szobaárat leginkább befolyásoló tényezők közül néhányat értelmezzünk!
Az árak különböző indokok miatti eltérítése a Rack Rate-től, azaz különböző kereslet, értékesítési
partner és vendégtípus számára eltérő árak alkalmazása.
A szoba típusa, minősége, elhelyezkedése
A szobatípusnál felesleges magyarázni, hogy a kétágyas szoba bizonyosan nem ugyanannyiba kerül,
mint az egyágyas vagy az apartman.
A szobák, berendezése, felszerelése, és egyéb egyedi adottságok is befolyásolják az árat. A régebbi
építésű városi szállodák esetén gyakori a belső udvarra vagy mellékutcára néző szoba, melyek árai
alacsonyabbak a többinél. Különösen lényeges a szobák fekvése vízparti szállodáknál, melyeknél a
tengerre vagy tóra néző szobáknál felár felszámítható. Ugyanez vonatkozik egy egyedi panorámát
nyújtó hegyvidéki vagy városi szállodákra (pl. Duna-parti szállodák).
A szobák berendezésénél alapvető különbség az egyéb helyiségekben lehet (fürdőszoba- zuhanyzó-
mosdó), illetve a szobák bútorzatában, egyéb felszereltségében (TV, minibár)
Egyedi adottságok pl.: a szobák szellőzése, illetve káros környezeti behatások (autóparkoló, zajos
éjszakai szórakozóhely). Az ezekből adódó vendég panaszokat gyakran kompenzálják
árengedménnyel.
A tartózkodás időpontja és hossza
Mivel a hazai turizmus „kétszezonos”, ezért a szállodák gyakorlatában megfigyelhető, hogy mely
időszakok a magasabb keresletűek és melyek nem. Hogy a vendég februárban vagy augusztusban
száll-e meg, az az árak szempontjából sem mindegy. A szállodák megkülönböztetnek elő-, utó-, holt-
és főszezont, valamint „kiemelt” időszakokat. Ezek közül az elő-, utó- és holt szezonban a kisebb
keresletet alacsonyabb árakkal igyekeznek vonzani, megtartani a szállodák. A főszezonban magasak az
árak, nincs értelme engedményt adni, mivel a kereslet is megnövekszik. A kiemelt időszakok
valamilyen jelentős ünnep vagy esemény közelében vannak (pl. Szilveszter, Húsvét, Forma 1,
fesztiválok stb.), ilyenkor rövid időre kiugróan magas kereslet jellemző, így tehát az árak is ilyenkor a
legmagasabbak.
A szezonhatárok nem egységesek a hazai szállodáknál, de az egész évben nyitva tartók általában május
és szeptember között, alkalmazzák a főszezoni árakat, míg november és február között a holt
szezonúakat. A Balaton parti házaknál sajnos a szezon összezsugorodott és már jóformán csak a július,
augusztus hónapra tehető.
A tartózkodás hossza úgy befolyásolja az árat, hogy a hosszabb tartózkodás esetén magasabb
engedményeket adunk, míg a rövid (1-3 éjszakás) időszakhoz nem kapcsolódnak engedmények.
Általában rövid ideig tartó kiugróan magas keresletű időszak, amelyben az árakat felfelé mozdítják a
szállodák. (pl. Szilveszter, Húsvét, Forma 1).
A foglalás volumene
Az árakat ugyanúgy befolyásolja a vásárolt szobák mennyisége, mint a nagykereskedelemben. Ha
valaki egyszerre csak egy kétágyas szobát foglal le, akkor semmilyen kedvezményre nem számíthat.
Ha nagyobb tételben vásárol, azaz egy időben több szobát foglal, akkor a szállodai belső szabályzatban
meghatározott árengedményt kaphat. Ez vonatkozik a csoportos foglalásokra és a különböző
értékesítési csatornákra is.
Engedmény rendszer
Az értékesítési csatornák szerinti ár
kialakításának általános gyakorlata

Feltétel DEM/USD/HUF

1. Egyéni ár (Rack Rate, Individual Rate) 9-15 szobáig

szerződés pl. 10%-

2. Csoport ár (Incentive - Corporate - Egyéb) 10-15 szobától
tól -ig

Szerződés alapján Feltétel:

3. Vállalati ár (Corporate Rate) (15-25%)
garantált foglalás

Általában bérleti konstrukció (az

4. Utazás szervező nagyban (Wholeseler) (20-25%)
ár bizalmas)

Szerződés alapján kontingens

5. Utazásszervezői ár (Tour operator) (10-25%)
eseti lekérés

Vendégeknek /megrendelőknek
6. Utazás ügynöki ár 10%
értékesítés

7. Saját csomag ár

8. Törzsvendég ár 10% általában

9. Légitársaság alkalmazotti ár Szerződés

A fizetés ideje és módja
A szolgáltatás ellenértékének kifizetésére lehetőség van előre, a megrendeléskor vagy a távozáskor
vagy késleltetve átutalással. Ha a vendég előre garantálttá teszi a foglalást, azt általában
árengedménnyel honorálják a szállodák. Ha például az utazás kiállításon márciusban lefoglalják a
júliusi szállást 5-10% engedményt is elérhetnek. Minél később fizet viszont valaki, annál kevesebb
esélye van ilyen jogcímen engedményt kiharcolni.
A fizetési módok közül a készpénzes a legpreferáltabb a szállodák részéről, míg az átutalásos a
legkevésbé. Ez ugyanis bizonytalan befolyású, mert a partnertől függ, hogy mikor indítja meg az
átutalást és sokszor a fedezet és a fizetési hajlandóság is kérdéses.
Járulékos bevételek nagysága
Ha a vendég a szálláson kívül egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesz, akkor a szállodák
engedményeket adnak. Ilyen elven működnek a package-k (csomagok), melyek keretében a szálláshoz
étkezések (teljes vagy félpanzió), programok, kezelések és egyéb jogosultságok is tartoznak. Ezeket
egyben, egyszerre, egyetlen áron lehet megvásárolni, ami kedvezőbb, mint a szolgáltatások árának
összege. Ilyenkor a szobaár terhére adunk engedményt, mely azzal kompenzálódik, hogy a vendég
többletfogyasztása garantált.
Package: Különböző szolgáltatásokat (pl. szállás, étkezés, kezelések, programok) egy csomagban, egy
(általában kedvezményes) áron értékesítünk. A szállodákban pl. Wellness hétvége, kúra csomagok.
Árkialakítás gyakorlati szempontjai
A szobaár kialakítás gyakorlati szempontjai

(összefoglaló táblázat)

1. A szoba Típusa Minősége

Egyágya Standard

Kétágyas De lux

Lakosztály Superior

Stb. Stb.

1. A szoba elhelyezkedése szerint (olcsóbb-drágább)

- utcai – udvari

- kilátás (tengerre, tóra, hegyekre stb.)

3. A foglalás volumene szerint – Értékesítési csatornák

4 A tartózkodás időpontja szerint

- szezonális ingadozás (évközben- hétközben- nappali ár)

- kiemelt időszak

5 A fizetés ideje és módja szerint (előleg fizetés, készpénzes fizetés)

6. A járulékos bevételek nagysága szerint (rendezvény, panzió, csomag)

7. Tartós szobafoglalás (engedmény)

8. Jelentős alkalmi esemény (felár – pl. FORMA I.)

Ártípusok
A fentiekben felsorolt árdifferenciáló tényezők következtében a szállodák rendkívül sokféle árat
alakítanak ki, és azokat rugalmasan alkalmazzák. Tekintsünk át néhányat!
· Egyéni árak
szobánként adják meg a szállodák, általában tartalmazzák a reggelit (külön fel kell tüntetni, hogy büfé
vagy kontinentális) az ÁFA-t és a helyi adót (IFA).
· „Rack rate"
a legmagasabb szobaár az ún. „portai kiírt ár”, mely a nyilvános árlistákban megjelenik.
Szobatípusonként és szezononként eltérő lehet.
Általában ez van kifüggesztve a szobában illetve a recepción. A szállodában a vendég által történt
közvetlen szobafoglalás illetve walk-in esetén megadott ár, a gyakorlati értékesítés 5-10%-át képviseli.
· Csoportos árak
Ha nincsen más szerződéses kikötés, akkor a csoport általában 10-15 főtől kezdődik és egy
megrendelőtől, többnyire a szállodában azonos időszakot és azonos szolgáltatásokat igénybe vevő
társaságot jelent. (A gyakorlatban ettől többféle eltérés is lehet pl.: a csoport egy része nem vesz
igénybe bizonyos szolgáltatásokat, vagy a konferencia esetén a csoport tagjainak érkezési és elutazási
dátuma eltérő).
· Utazási irodáknak adott ár
Elméletileg a Rack Rate árból ad a szálloda engedményt (általában 10%). A gyakorlatban hazánkban
az utazási irodai és utazásszervezői tevékenység összemosódik, így a szállodák üzleti katalógusaiban
(tarifáiban) megjelenő „Confidental Rate" már alacsonyabb a Rack Rate-nél és az utazásszervező
ebből kaphat még engedményt (10-20%), vagy nettó ár szerepel, amiből jutalék nem jár, de az iroda
annyiért adhatja el a szobát, amennyiért tudja.
· Közvetítői ár
Üzletpolitikai szempontokból a szállodák közvetítő partnereik részére kedvezményes árakat alakítanak
ki, mely a lekéréses vendég közvetítés esetén általában a Rack Rate 90 %-a.
· Corporate rate - vállalati ár
Külön szerződésben rögzített feltételek mellett egy meghatározott vendégéjszaka után kialakított
kedvezményes ár (általában Rack Rate mínusz 10-20%). Mivel az üzletemberekből álló vendégkör
hazánkban folyamatosan növekszik, a szállodákban egyre gyakrabban alkalmazott speciális ár.
· Flat rate
Az utazási irodákkal vagy különböző cégekkel hosszabb időre szóló szerződések alapján kialakított ár,
mely egy évre vagy tetszőleges időtartamra vonatkozik. Ilyen esetben nincs szezonális
megkülönböztetés, a teljes időszakra egységárat alkalmaznak.
· GDS vagy helyfoglalási rendszerek árai
A helyfoglalási rendszereken keresztül kapott vendégek után a szálloda a belépési szerződésben
meghatározott díjat fizet, mely bizonyos esetben rögzített összeg, de lehet a Rack Rate vagy a fizetett
szállásdíj bizonyos százaléka is.
· Csoport árak
Általában személyenként kialakított ár 2 ágyas szobában történő elhelyezéssel. Tartalmazza az ÁFA-t
és a helyi adókat, valamint fel kell tüntetni a szolgáltatásokat is (reggeli vagy félpanzió vagy teljes
panzió). Többnyire nettó ár, tehát engedmény nem adható belőle. Ha a kétágyas szobát egy fő veszi
igénybe, a vendég egyágyas felárat (single supplement) fizet a csoportárra, azaz többet fizet, mivel
egyedül használja a szobát.
A csoportárak általában az adott időszakra érvényes egyéni ár alatt mozognak, mivel a forgalom
nagysága miatt a szálloda részére így is eredményt produkálnak. További kedvezmény, hogy a
csoportban minden 16. vagy 21. vendég szállása (2 ágyasban) és étkezése térítés nélküli.
Speciális árak
A fentieken kívül különböző üzletpolitikai megfontolásokból még további árakat alakíthatnak ki a
szállodák.
· Package ár - csomag ár
Alacsonyabb forgalmú időszakokban meghirdetett kedvezményes ár, melynek célja a bevétel növelése,
az alapszolgáltatásokon kívül (szállás, reggeli) egyéb szolgáltatásokat is tartalmaz (pl. félpanzió,
városnézés, transzfer, programok belépőjegyei stb.). Tartalmán változtatni nem lehet.
· Weekend rate - hétvégi ár
Elsősorban városi szállodáknál alkalmazott árkonstrukció. A hétvégére az üzletemberek hazautaznak,
így a forgalomkiesés ellensúlyozására szolgál a 2-3 éjszakás kedvezményes ár. (Ugyanez vonatkozik
az üdülőhelyi szállodáknál a hét elejére)
· Daily rate - napi ár
A szállodai szobák nappali igénybevétele, általában 6-17 óra között érvényes. A reggeli nélküli Rack
Rate 50-70%-a körül szokott lenni.
· Air Crew rate
A légitársaságok alkalmazottainak nyújtott kedvezményes ár (Rack Rate mínusz 25-50%), illetve a
menetrendszerű járatok személyzetének kínált speciális szériaár.
· Gyermekkedvezmény
A szülőkkel egy szobában lakó, általában 12 éven aluli gyermek elhelyezése ingyenes, illetve egyéb
szerződésben meghatározott kedvezményt jelent.
· Egyéb speciális árak
Különböző nemzetközi és hazai klubtagsági kártyákra nyújtott árengedmények (általában a Rack Rate
mínusz 10-30%-a) Pl: Szállodaszövetség, Matur, HVG, Magyar turizmus kártya stb.esetében.
Az árakkal kapcsolatban külön ki kell emelni a fogyasztóvédelemről szóló 1997 évi CLV. törvény
árfeltüntetésre vonatkozó rendelkezését:
... a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság területén érvényes fizetőeszköz szerint meghatározva,
egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni."
Napközbeni ár, általában a szobák 7-17 óra közötti igénybevételekor használják, tehát a vendég nem
éjszakázik a szállodában és reggelit sem vesz igénybe.
A szállodák és a légitársaságok között alkalmazott szerződéses árak, amit a légi személyzet
vendégéjszakáira állapítanak meg a szállodák.
Egyenletes ár, melyet hosszabb időre szóló szerződés mellett adnak a szállodák. Legfontosabb
jellemzője, hogy nincsen szezonális megkülönböztetés, hanem egész időszakra ugyanakkora.