ALTERNATÍV TURIZMUS A REKREÁCIÓBAN 2

DR. KARANCSI ZOLTÁN

Felelőségteljes turizmus
1990-es évek – szociális szempontok a turisztikai termékfej-
lesztésben:
A szegényeket támogató turizmus (Pro-Poor Tourism)
Közösségalapú turizmus (Community-based Tourism)
Felelőségteljes turizmus (FT) „Responsible Tourism”
Harold Goodwin prof. – International Centre for Responsible
Tourism, Manchester (2010)
„A FT minimalizálja a turizmusnak a természeti, társ-i és
kulturális környezetre gyakorolt negatív hatását és maxi-
malizálja a desztinációra gyakorolt pozitív társ-i, gazd-i és
környezeti hatásokat”
Ezért – helyi lakosság: jelentősebb gazdasági bevétel, javuló
munkakörülmények = növekvő jólét (döntési jog)
Hozzájárul a term-i, és kult. örökség megőrzéséhez
Felelőségteljes turizmus

Kapcsolatteremtés a helyiekkel – valódibb élmények

A kulturális-, környezetvédelmi problémák megértése,
vendéglátók iránti tisztelet
Etikus viselkedés (turisták és szolgáltatók is!)
2002 Fokváros: Felelőségteljes Turizmus Konferencia
2007 London: World Travel Market „Responsible Tourism
Day” (Felelőségteljes Turizmus
Világnapja)
Felelőségteljes turizmus

Növekvő turizmus – tömegturizmus vs. alternatív turizmus

Turisztikai termékfejlesztés (alternatív turisztikai értékek!)
Tömegturizmus is lehet felelősség-
teljesebb!

EU-s programok:
1. Minőségi Európai Turizmus címke

2. Kiváló Európai Desztinációk

(EDEN projekt) 2006-tól

3. neZEH (Nearly Zero Energy

Hotel) – Mo-n még nincs!
Felelőségteljes turizmus
Milyen legyen az ideális felelőségteljes turista (utazó)?
• Legyen nyitott más kultúrák és hagyományok iránt
• Tisztelje az emberi jogokat
• Óvja a természeti környezetet
• Utazása hozzájárulhat a gazdasági és társ-i fejlődéshez
• Tartsa tiszteletben a kulturális értékeket
• Utazása előtt tájékozódjon a célterület aktuális
egészségügyi helyzetéről
• Tájékozódjon az utazás helyszínéről (szokások,
normák, hagyományok)
• Ismerje a helyi törvényeket
Pro-poor turizmus

Pro-poor vagy szegénypárti turizmus – pár évtizedes múlt

Harold Goodwin 2001 Metropolitan University, Manchester

A pro-poor turizmus olyan turizmus, mely jövedelmet

generál a szegénységben élő társadalmi rétegeknek
Célja a fejlődő országok rászorulóinak turizmusból
származó bevételének növelése, valamint
annak biztosítása, hogy az adott térségben a turizmus
fejlődése hozzájáruljon a szegénység csökkentéséhez

A P-P egyfajta szemléletmód, amellyel a szegények előtt új

lehetőséget nyílnak meg a turizmus által = gazdasági
előnyök, társ-i fejlődés, döntéshozatal
Pro-poor turizmus

A növekvő turizmus – jelentős hatás a kis jövedelmű o-k. lakói

számára is.
Szegény országok között – kizárólagos vagy legjelentősebb
ágazata a turizmus
Szegénység elleni küzdelem = közösségek gazd-i, társ-i
fejlődésének segítése (turizmusba bevonással)
A turizmus hatékony lehet a szegénység csökkentésében:
A turisztikai ipar változatos – sokrétű munkaerőigény (kép-
zetlen, hátrányos helyzetű is), jelentős a női munkaerő
Fontos az értékesítés, foglalkoztatás, a magánszektorral
való kapcs., szabályozás és a döntéshozatalban való
részvétel
Pro-poor turizmus
PPT eredménye = fejlődő közlekedés, kommunikációs esz-
közök, egészségügyi ellátás, helyi oktatási intézmények,
természeti és kulturális értékek védelme

A PPT főleg fejlődő országokban, gazdaságilag elmaradott

térségekben – de fejlett o-k-ban nagyvárosi szegénység
is
„Hajléktalan idegenvezető”

A PPT beleillik a fenntarthatóság

elméletébe, bár nem a szegénységre
fókuszál (míg a fenntartható fejlődés
leginkább a környezetre, addig a PPT
inkább a szociális fenntarthatóságra
összpontosít)
Pro-poor turizmus
PPT = szociális jólét megteremtése (része a környezet)
A fenntartható turizmus = a legnépszerűbb desztinációk
(fejlett országok)  PPT = harmadik világ országai
(problémái)

Méltányos (fair) turizmus ~ PPT

A fogyasztók (vállalatok) szemléletének megváltoztatása
(fejlett o-k.)
– desztinációkra gyakorolt negatív hatások csökkentése
– fogyasztói magatartás (szokások) formálása
– üzleti kapcsolatok támogatása (fejlett – fejletlen o-k. között)
– helyi termékek vásárlásának ösztönzése
A közösségalapú turizmus (Community-based tourism)
A helyi közösségeket és a lokális érdekeket szem előtt tartó
turizmusfejlesztési módszer
A turizmusfejlesztésnek egy olyan formája, ami kifejezetten a
szegény közösségek polgárai számára jött létre – a helyi
közösségek hozzák létre, tervezik meg a feladatait, ellenőrzik
és irányítják

Opcionális lehetőségként célja a tömegturizmus által legin-

kább sújtott területeken helyi szintű fenntartható turiz-
must lehessen létrehozni, amely hozzájárul a helyi gazda-
sági fejlődéshez, valamint a szegénység csökkentéséhez

A CBT közösségek együttműködnek a gazdaság többi

szereplőjével (utazási irodák, szállító cégek stb.)
Ökoturizmus
A turizmus egyik legnépszerűbb és legismertebb alternatív
formája
Az érintetlen természeti területek jelentősége nő – a
természeti értékek, természetben végezhető tevékenységek,
a természet megismerése iránti vágy is folyamatosan nő
Ökoturizmus
Természeti vonzerő + infrastruktúra = turisztikai termék
Természeti vonzerők leginkább hátrányos helyzetű (vagy
védett) térségekben – ökoturizmus (térségfejlesztés)
Turizmusfejlesztés = szociális-, gazdasági- célok + ökológiai
szempontok
Ökoturisztikai infrastruktúra hazánkban megfelelő (NP-ok
kezelésében: ~60 látogató központ, ~30 kiépített barlang,
~18 erdei isk., ~140 tanösvény)
Ökoturizmus
Profitorientált vállalkozások (pl. erdészet) – ökuturisztikai
létesítmények, termékek
Természeti attrakciók mellett fontos a látogatóbarát,
élményszolgáltatásokkal hatékonyabbá tett termékfejlesztés
Ökoturizmus = fenntartható turizmus (biodiverzitás drámai
csökkenése)
IUCN 1996: „az ökoturizmus a környezetért felelősséget
vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti
területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kul-
turális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy
kíméli azokat a látogatás káros hatásainak mérséklésével,
valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz
juttatásával”
Ökoturizmus
UNWTO: „ökoturizmus a turizmus minden olyan formája,
amelyben a turista fő motivációja a természet megfigyelése,
megbecsülése, és amely hozzájárul a természetes környezet
és a kulturális örökség megőrzéséhez, és minimális hatást fejt
ki ezekre”
Ökoturizmus = szemlélet – a turizmus minden formájának
fenntarthatósága
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: „Az ökoturizmus
komplex megoldási lehetőséget kínál a védett természeti terü-
letek kezelői számára a vendégforgalom ellenőrzött keretek
között tartására úgy, hogy a fejlesztésekből származó elő-
nyökből a természetvédelem szervezetei mellett a helyi
közösségek is részesülnek”
Ökoturizmus

ökoturizmus – fenntartható turizmus – fenntartható fejlődés

Fenntartható fejlődés: igényeinket a rendelkezésünkre álló

erőforrások oly mértékű felhasználásával elégítjük ki, hogy a
következő generációk igényei is kielégíthetők legyenek

Fenntartható turizmus: olyan turizmusforma, ahol az attrak-

ciókat, látnivalókat csak olyan mértékben használjuk, hogy
azokat semmiképpen se veszélyeztessük, és azok az utóda-
ink számára is elérhetőek maradjanak (szemléletmód)

Ökoturizmus: ehhez nyújthat segítséget, hiszen fő elemei a

természeti és a kulturális erőforrások, valamint az attrakciók
védelme, megőrzése és bemutatása
Ökoturizmus

A definíciók közötti különbségek – különböző kontinensek,

más kultúrák képviselői, eltérő érdekek, elvárások az
ökoturizmusban:

Mo-n a védett term-i területek turizmusa (term-i értékek

védelme!)

Fejlődő országokban – egyenlőség támogatása, szegénység

csökkentése, kultúrák közötti pozitív kapcsolatok
Ökoturizmus

Amiben mindenki egyetért, az ökoturizmus:

- természeti területekre irányul
- nem a tömegturizmust ösztönzi
- csökkenti a szezonalitást
- hozzájárul a helyi értékek megőrzéséhez
- az erőforrásokat körültekintően használja fel
- közvetlen kapcsolat a turisták, az értékek és a helyiek között
- a turizmus – hatásait minimalizálja, a + hatásait erősíti
Ökoturizmus

Az „érintetlen” természeti területekre tett utazások régen és

ma:
Régen: a 19. századi utazók az egzotikumot, kalandot
keresték – a természet (környezet) csak háttér (díszlet),
amely az élmény része,
elvárt magas szintű kiszolgálás (szállás, utazás, étkezés)
Motivációjuk: hedonista
Ma: Ökoturista tanulni és segíteni is szeretne – számára a
természet az élmény
kényelmi szolgáltatások lényegtelenek
Motivációjuk: kognitív
Ökoturizmus
Ökoturizmus

Lehet felélő és nem felélő természeti turisztikai formákat

megkülönböztetni

Hazánkban a csúcsragadozók hiánya – túlszaporodó

vadállomány = gazdasági és ökológiai kár
Ökoturizmus

Horgászturizmus
Ökoturizmus

Botanikai túra
Ökoturizmus

„Greenwashing” – az „öko”, a „zöld”, a „környezetbarát”, a

környezettudatos” és a „fenntartható” jelzők indokolatlan
használata
Amboseli NP:
Egy oroszlán évente 27 000 USD,
Egy elefánt évente 610 000 USD hasznot hoz
Ökoturizmus

A kognitív tartalom = Ökoturizmus

tisztelet,
szemlélődés
tanulni vágyás
etika

Etika: az ökoturista javítani szeretne a desztináció állapotán

Tudatosan választ ökoszállást
Helyi terméket vásárol, helyi élelmiszert fogyaszt
Helyi túravezetőt kér fel
Ökoturizmus
Az ökoturizmus térszínei
Európában többnyire csak védelem alatt álló területeken
maradt meg az eredeti ökoszisztéma és a táji értékek
Közép-Kelet-Európa (Mo.) megkésett fejlődés – kevésbé
átalakított környezet
Védett területek osztályozása (IUCN)
Hazánk területének 10%-a védett
1996. évi LIII. tv. A természet védelméről
Ökoturizmus
Az ökoturizmus térszínei

Természetvédelmi terület (TT): 172

Tájvédelmi körzet (TK): 39
első TK: Tihanyi-félsziget (1952)
Nemzeti Parkok (NP): 10 (IUCN)
első NP: Hortobágyi NP (1973)
 Ökoturizmus
Az ökoturizmus térszínei 1985

1976

1991 1997
1997 1973

2002

1996
1975
1997

„Kérlek ne vigyél el semmit, csak a fotóidat,

ne hagyj itt semmit, csak a lábnyomaidat,
ne ölj meg semmit, csak az idődet!”

magyarnemzetiparkok.hu
Ökoturizmus
Az ökoturizmus térszínei
Az ökoturizmus térszínei

1961-óta valamennyi barlang (4152) védett (133 fokozottan)

1996-os tv. védelem alá helyezte az összes szikes tavat (340),
lápoat (1230), forrásokat (6607), víznyelőket (795), kunhal-
mokat (1500) és földvárakat (298) (ex lege)
Az ökoturizmus térszínei

Természeti emlékek (TE) – általában helyi érték

Bioszféra rezervátum (nem külön védettségi kategória)
– a területen élők alkalmazkodnak a táji adottságokhoz
(tájhasználat) élő laboratórium – a fenntartható fejlődés
mintaterületei (6)

akovekmeselnek.hu
Természetvédelem

Bioszféra
rezervátum
Az ökoturizmus térszínei

Vannak erdőrezervátumok is (62)

Natura 2000 terület (479)
Európai közösségi jelentőségű természetmegőrzési
(madárvédelmi) területek – azok 60%-a nem természetvé-
delmi terület!
LIFE-program (EU) – biológiai sokféleség védelme
Ramsar-i terület (29)
Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek (vízimadarak
élőhelyének) védelme
 Ramsar-i területek
Természetvédelem
Az ökoturizmus térszínei

Natúrpark (17) – a helyi közösségek és a lakosság (a táji,

kulturális értékek megőrzésén és fenntartható
hasznosításán alapuló önkéntes együttműködés)
• A term-i, és kulturális örökség védelme, javítása
• Környezeti nevelés (lakosság és látogatók)
• Vidékfejlesztés (helyi termékek, helyi együttműködések
• Turizmus és rekreáció
Természetvédelem
Az ökoturizmus térszínei

Geopark (3) – geoturizmus fogalma (1995)

– Az első geoparkok (2000)

Mi a geopark?
Egy terület, különleges földtani örökséggel
Az ökoturizmus térszínei

Geopark (2) – geoturizmus fogalma (1995)

– Az első geoparkok (2000)
– Európai geoparkok hálózata (2004) (2022: 94/28)
– Geo-örökség fogalma (2009)
– Novohrad-Nógrád Geopark (2010)
– Bakony-Balaton Geopark (2012)
– UNESCO Globális Geoparkok (2015)
46 ország 177 Geopark
– Bükk-vidék Geopark (2023)
Természetvédelem
 Természetvédelem

177 GeoPark / 46 országban https://globalgeoparksnetwork.org/

 Novohrad-Nógrád Geopark
T: 1619 km2
28

64
Földtani, felszínalaktani értékek
Szurdokvölgyek
Ősvilág
Élővilág
Kulturális emlékek
Hagyomány
Hagyomány
Bakony-Balaton Geopark
Bükk-vidék Geopark
Az ökoturizmus térszínei

Nemzetközi Csillagoségbolt-parkok (3)

Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (International Dark Sky
Association, IDA) 1988 USA – Fényszennyezés ellen
2006 USA
2009 Zselici Csillagpark
2011 Hortobágyi Csillagoségbolt-park
2017 Bükki Csillagoségbolt-park
Az ökoturizmus térszínei

Erdők
Hazánk területének kevesebb mint 20%-át borítják
Az ökoturizmus iránti kereslet

Az ökoturizmus egyre népszerűbb

Urbanizáció – rekreáció egészséges környezetben
Globalizáció – egészségtelen termékek  természetes
környezet, tartósítószermentes élelmiszerek
Az ökoturizmus népszerűségének okai:
• Értékké váló környezet – a környezet védelme
• Egyre többen kerülik a zsúfoltságot – népszerű helyek
mellőzése (érintetlen tájak – csend, nyugalom, harmónia)
• Fejlődő infrastruktúra – megközelíthetővé váló természeti
helyszínek
• Empirikus tapasztalatszerzés igénye + egyéni igények
Az ökoturizmus iránti kereslet

Az ökoturizmus népszerűségének okai:

• Növekvő reklám – de célzott marketingtevékenység

• Elsődleges motiváció – a táj és a természet megfigyelése, a

kultúra megismerése (új helyeken, új élmények)

Ma többféle motiváció = többféle turisztikai termék

 Az ökoturizmus iránti kereslet
Ökoturisták csoportosítása

„Alkalmi” zöld vagy ökoturista  „Igazi (tudatos)” ökoturista

1. „Alkalmi” zöld vagy ökoturista (50-60%)

– Rövid (egy-két órás) látogatás (megismerés, szórakozás)

– A figyelemfelkeltő rendezvények, élmények
vonzzák, nem az ismeretszerzés
– Akkor utazik, amikor jó az idő
– Nagyobb komfortigény (középkat. szállás)
Aktív tevékenységeket inkább nem végez
– Egyénileg szervezett utazások és csopor-
tos körutazások is
Az ökoturizmus iránti kereslet
Ökoturisták csoportosítása

2. Aktív zöld-, vagy outdoor turista (20-30%)

– Egy-, több napos, leginkább fiatalokból álló kiscsoportos

utak
– Szabadidős sporttevékenység a természetben
– Két csoport: kalandtúra (ökotúra)
kültéri sport (természetjárás)
– Időjárástól függetlenül, felkészülten utazik
– Középkategóriás, falusi- és magánszállások is
Az ökoturizmus iránti kereslet
Ökoturisták csoportosítása
Tudatos ökoturisták

3. (Tudatos) ökoturista (10-15%)

– Természeti-ökológiai értékek megismerése (megértése)
– Felelőséget érez a term-i környezet megóvására
– Időjárástól függetlenül utazik
– Kutatásokban (ökoprojektekben) részt vesz
Az ökoturizmus iránti kereslet
Ökoturisták csoportosítása
Tudatos ökoturisták

4. Elkötelezett ökoturista (5-10%)

– Az ökoturizmus nem termék, hanem életstílus
– Ökoturizmusban rendszeres részvétel (ismeretszerzés)
– Időjárástól függetlenül utazik (gyakran sátorral
vagy egyszerű, de környezetbarát szálláshely)
– Aktív természetvédők
Az ökoturizmus iránti kereslet
Ökoturisták csoportosítása
Tudatos ökoturisták

4. Elkötelezett ökoturista (5-10%)

Általuk igénybe vett szolgáltatások:
Természettudományi vagy kulturális értékek miatt utaznak
Helyi termékeket vásárolnak (keresik is)
Helyi közlekedési eszközök (kerékpár, gyalog)
Utazási döntés előtt minden információforrásból
tájékozódnak
Az ökoturizmus iránti kereslet
Ökoturizmus = Falusi turizmus (természet + kultúra)

Az ökoturizmus kínálata
Ökuturisztikai termékfejlesztés – egyedi vonzerő + élmény
Ökoturisztikai termékek = desztináció imázs = visszatérő
turisták
Kevés a kizárólag ökoturisztikai úti cél (Alaszka,
Galapagos-szigetek, CostaRica, indiai NP-ok, afrikai területek)
Az ökoturizmus kínálata
Vonzerők = biodiverzitás + érintetlen természet szépsége +
kulturális örökség
Termékfejlesztés = kiegészítő szolgáltatásokat is (szálláshely,
tájékoztatás, megközelíthetőség, egyéb kikapcsolódási
lehetőségek)
Az élményszerzés szerepe a turizmusban meghatározó
Interpretáció – az értékek hatékony tudatosításának eszköze
Bemutatóhely-típusok
Tanösvény
Kijelölt, tematikus, jelzéssel ellátott túraútvonal (táblás vagy
karós), amely bemutatja az adott terület természeti és kulturális
értékeit H: pár száz m-től a több km-ig terjed (150 m / 18 km)
magyarnemzetiparkok.hu/tanosvenyek/
Az ökoturizmus kínálata
Bemutatóhely-típusok
Látogatóközpont
Nagyobb védett terület (NP, TK) központi objektuma
A természeti és kulturális értékek élményszerű és edukatív
bemutatása (edutainment = szórakoztatva oktatni) – közvetlen
megismerésre ösztönöz
Látogatóközpont
Tisza-tavi Ökocentrum - Poroszló
Látogatóközpont
Tisza-tavi Ökocentrum - Poroszló
Az ökoturizmus kínálata
Bemutatóhely-típusok
Ökoporta
Védett terület közelében lévő ökoturisztikai szálláshely
Az ökoturizmus kínálata
Bemutatóhely-típusok
Ökoporta
Az ökoturizmus kínálata
Bemutatóhely-típusok
Bemutatóhelyek (tematikus, helyismereti, barlangi)
Egy adott térség természeti és kulturális örökségének
bemutatóhelye

Ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi terület

 Az ökoturizmus kínálata
Bemutatóhely-típusok
Bemutatóhelyek (tematikus, helyismereti, barlangi)

Ópusztaszer - skanzen
 Az ökoturizmus kínálata
Bemutatóhely-típusok
Bemutatóhelyek (tematikus, helyismereti, barlangi)

Abaligeti barlang
Az ökoturizmus kínálata
Nemzeti parkok
Természeti és kulturális vonzerők, mint ökoturisztikai attrakciók
Nemzetipark-igazgatóságok látogatóközpontok
Natúrparkok bemutatóhelyek
Erdőgazdaságok erdei iskolák
Civil szervezetek tanösvények
Önkormányzatok egyéb
(Vállalkozások)

Ökoturizmus kínálata – élményszerű fejlesztés szükséges

Az értékek megmaradásában a lakosság szerepe is döntő
A megőrző funkciót össze kell kapcsolni a fejlesztő funkcióval
A turisták környezeti nevelése
Az ökoturizmus kínálata
Cél: Nyereséges ökoturizmus
Nem tömegturizmus = gazdaságosság (mennyiség helyett
minőség)
minőség = élményszerűség
Figyelemfelkeltés = Év ökoturisztikai létesítménye
Az „Év madara”, az „Év fája”, az „Év emlőse”, az „Év virága”…

barkós cinege szekszárdi berkenyefa

Az ökoturizmus kínálata
Cél: Nyereséges ökoturizmus
Nem tömegturizmus = gazdaságosság (mennyiség helyett
minőség)
minőség = élményszerűség
Figyelemfelkeltés = Év ökoturisztikai létesítménye
Az „Év madara”, az „Év fája”, az „Év emlőse”, az „Év vadvirága”

vakond borzas len

Az ökoturizmus kínálata
Cél: Nyereséges ökoturizmus
Nem tömegturizmus = gazdaságosság (mennyiség helyett
minőség)
minőség = élményszerűség
Figyelemfelkeltés = Év ökoturisztikai létesítménye
Az „Év hala”, az „Év gombája”…stb

lápi póc disznófülgomba

Ökoturisztikai minősítések
A vendéglátás legnagyobb része a szálláshelyeken
Vezetett túrák = szakvezetők (képzett helyi túravezetők)
Helyi (kézműves termékek) művészeti alkotások – földrajzi
megjelöléssel vagy saját brandhez (Nemzeti Parki Termék)
tartozó vagy „bio” megjelöléssel (védjegyek, logók)
Termékek, szolgáltatások környezetbarát védjegyei
Először Németországban – környezetbarát termék minősítő
szervezet (1977)
A védjegy tanúsítja a szolgáltatás megfelelő minőségét
(garancia a vendégnek – marketing a szolgáltatónak +
környezeti nevelés)
Több mint száz ökovédjegy (több mint 50 Európában)
Ökoturisztikai minősítések
Uniós ökocímke (EU-virág)

Hazánkban 1993-tól – környezetbarát termék

Ökoturisztikai minősítések
Erdészeti iskolák minősítése
A kategóriás: bentlakásos (teljeskörű szolgáltatást nyújt)
B kategóriás: oktatóhely (részleges szolgáltatást nyújt)
C kategóriás: hátizsákos (csak foglalkozások)
A minősítés során a legfontosabb az erdőpedagógiai munka
Ökoporta-minősítés
Az első Ökoporta (Környezetbarát Vendégfogadó) hálózat a
Dél-Dunántúlon (Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség)
A kapcsolódás feltétele: szállás, környezet falusias jellege
+ természeti értékekhez kapcsolódó programok (kiadványok,
applikációk)
+ helyi kézműves termékek
+ természetbarát megoldások
Egészség- és környezettudatos fogyasztók
LOHAS (Lifestyles of Health and Sustainability)
Értékváltozás az előző évtizedekben

1960-as évek `70-es,`80-as évek `90-es évek végétől

Munkaetika Hedonizmus LOHAS
Szorgalom Öröm Tapasztalat
Kötelezettség Teljesítmény Elkötelezettség
Család Ego Barátság
Kegyesség Anyagiak Spiritualitás
Hűség Erotika Autentikusság
Haszon Szórakozás Természetesség
Egészség- és környezettudatos fogyasztók
Az egészség felértékelődése

Az egészség- és környezettudatos magatartás, mint életstílus

Az egészség a test-lélek-szellem egysége és egyensúlya
Az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapotot
jelenti (WHO)
 Egészség- és környezettudatos fogyasztók
Az egészséggel kapcsolatos felfogás változása
Az 1950-es 1950-es évek – 1986 óta
évekig 1986

Az egészség A betegség Teljes testi-lelki- A környezettel,

társadalommal
fogalma hiánya szociális jólét való harmonikus
együttélélés
A A betegség kívül- Bizonyos embertípu- Az ember felelős
betegséghez ről jön, az ember sok fogékonyabbak az egészségéért,
való viszony a betegség pasz- bizonyos betegségtí- ill. előidézője
szív befogadója pusok iránt betegségeinek

A betegség Biológiai és Biológiai,

Biológiai
kialakulásá- pszichológiai
pszichológiai és
nak oka szociális
 Egészség- és környezettudatos fogyasztók
Az egészséggel kapcsolatos felfogás változása
Az 1950-es 1950-es évek – 1986 óta
évekig 1986

A gyógyítás Gyógysze- A hozzáállás, Életmód (ré-

eszközei rek lelki tényezők szeként a
befolyásolása táplálkozás is)
Az egészségi
állapot Az egész- Az egyén és Az egyén és a
megőrzéséért ségügy az egész- közösség
felelős ségügy (társadalom)

Szemlélet- Egészség-
mód Betegség-centrikus centrikus
Egészség- és környezettudatos fogyasztók
Az életminőség előtérbe helyezése
Wellness trend: Sport + egészséges táplálkozás =
kiegyensúlyozott élet
„Örökké fiatal” trend: fiatalság felértékelődött – extra áldo-
zatok, hogy fiatalabbnak látszódni
Individualizmus trend: sikeresség (feltétele az egészség)
Egészség- és környezettudatos fogyasztók
A fenntarthatóság, mint életstílus
Fogyasztásellenes magatartás – nyugati életmód ellen (politikai
üzenet)
1990-es évekig a fenntartható(bb) termékek – speciális
boltokban – magas áron
Ma: A fenntartható okozzon életörömöt (jólét) – 2000-es évektől
a tudatosan gondolkodó fogyasztók (LOHAS: Lifestyles of
Health and Sustainability)
– Nem szubkultúra, nem fogyasztási stílus (vagy egyfajta
életstílus)
– Az egészség és a fenntarthatóság jelentőségét valló élet-
stílusok összessége – értékrendjük turisztikai döntéseik-
ben is (Alternatív turizmus)
Egészség- és környezettudatos fogyasztók
A fenntarthatóság, mint életstílus (LOHAS)
Nagyfokú társadalmi szerepvállalás (környezetvédelmi egyesü-
letekben vállalnak szerepet vagy támogatják azokat)
Beletörődnek korlátokba, lemondanak dolgokról, ha azzal
óvják a környezetet
LOHAS jellemzők:
Beszerzés: „bio” élelmiszer, „biopamut” ruhák
Mobilitás: elektromos, ill. hibridautókkal
Energiaellátás: ökoáram
Egészség / Wellness természetes kozmetikumokkal
Turizmus fenntartható utazások
Lakhatás: passzív, ill. alacsony energiaigényű házban
Egészség- és környezettudatos fogyasztók
A fenntarthatóság, mint életstílus (LOHAS)
LOHAS tagjainak magatartása:
Elfordulnak a tömegfogyasztástól
Életminőség  tárgyak felhalmozása
Autentikusság és a természetesség keresése
Felértékelődő baráti kapcsolatok (szolidaritás)
Egészség- és környezettudatos fogyasztók
Az önkéntes egyszerűsítés, mint életstílus (LOVOS –
„Lifestyles of Voluntary Simplicity”)
Tudatos fogyasztói csoport – számukra az idő a legfontosabb
Lemondanak a túlzott (felesleges) fogyasztásról
A komplexitás és a sebesség helyett egyszerűség és a
lassulás („downshifting” – „visszakapcsolás”)
Az életük átszervezése (munkahelyváltás) – elköltözés
Fogyasztásukat minimalizálva, részvétel a turizmusban:
– Ára miatt elkerülik a főszezont
– Kevésbé felkapott (közeli) desztinációk
– Önellátás – kapcsolat a helyi lakosokkal
Egészség- és környezettudatos fogyasztók
Az önkéntes egyszerűsítés, mint életstílus (LOVOS –
„Lifestyles of Voluntary Simplicity”)
LOVOS-turizmus előnye: minimális környezetterhelés,
autentikus élmény
Hátránya: csekély gazdasági hatás
Virtuális turizmus
Virtuális valóság a turizmusban
(modern 3D-s interpretációk)
Virtuális turizmus
Lehet-e alternatívája a valódi utazásoknak?
Túlturizmus (overtourism)
A turizmus dinamikus fejlődése – problémák – megoldás
Egyes helyeken a turisták és a helyiek közötti viszony egyre
feszültebbé vált
Túlturizmus (overtourism)
A turizmus dinamikus fejlődése – problémák – megoldás
Egyes helyeken a turisták és a helyiek közötti viszony egyre
feszültebbé vált
Túlturizmus (overtourism)
A turizmus központi eleme – a fogyasztás
Növekvő jövedelem (életminőség) – növekvő fogyasztás
A világ összes fogyasztásának kb. 11%-át a turisták adják
A túlturizmus főként városi jelenség
A városok alapfunkciója – az ott élők otthona  egyre több
turista (a világ turizmusának 45%-a városokba)
Túlturizmus (overtourism)
Luzern
Túlturizmus (overtourism)
Luzern
Túlturizmus (overtourism)
Plitvicei-tavak NP (UNESCO Világörökség)
Túlturizmus (overtourism)
Plitvicei-tavak NP (UNESCO Világörökség)
Túlturizmus (overtourism)
Turizmus – az ember egészségét vagy képzését, ill. személyi-
ségfejlődését szolgálja, ezen túl manipulált árutömeg (profit-
szerzés)
Ha sok a turista = az biztosan jó (trendi, cool) hely
Ha a hely befogadóképessége eléri a maximumát – negatív a
turizmus és a helyi lakosok számára is (túlturizmus)
Túlturizmus okai:
- turisták számának növekedése
- problémák a turizmusmenedzsmentben
- marketingkommunikáció átalakulása (közösségi médiák)
- újfajta attrakciók (interaktív bemutatóhelyek…stb)
- változás a turisták viselkedésében, preferenciáiban
- A közlekedési eszközök fejlődése
Túlturizmus (overtourism)
Túlturizmus következményei:
- Túlzsúfoltság (a helyiek kiszorulnak az életterükről)
- Természetkárosítás (kitaposott gyepek)
- Környezetszennyezés (szeméthalmok a tengerparton)
- Áremelkedés (üdülőhelyek boltjaiban emelkedő árak a
turizmus miatt)

Túlturizmus = elégedetlen turisták és helyiek

élvezhetetlen vonzerők
= új desztináció „felfedezése”, majd kizsákmányo-
lása
Turizmus és reziliencia
A reziliencia fogalma (interdiszciplinális):
A pszichológia a fizikából vette át (lat. resilio ige –
visszaugrik, visszapattan) = a fémek sokkhatással szembeni
ellenálló képessége vagy rugalmas ellenállóképesség
Egy komplex rendszer rugalmas alkalmazkodóképessége,
amely átsegít a sokkszerű külső hatások feldolgozásában
Egyidejű változásképesség és stabilitás

Turisztikai reziliencia
Egy desztináció képessége, hogy egy sokkhatás után fenn
tudja tartani, illetve meg tudja újítani turisztikai vonzerejét,
kínálatát és működési rendszerét
Túlturizmus = term. gazd., társ. harmonikus kapcsolatának
megbomlása = reziliencia
Turizmus és reziliencia
Reziliensebb az a turisztikai desztináció, amely ugyanakkora
sokkhatást elszenvedve:
- kisebb, vagy jelentéktelenebb kárt szenved
- gyorsabban és teljesebben képes újjáéledni
- felkészültebben várja a következő sokkot
Reziliencia jelentős sokkhatás után
2020 Pandémia
2001. szept. 11. – terrortámadás
2004. dec. 26. – D-ázsiai cunami
2008-9. gazdasági világválság
Lassú turizmus (Slow tourism)
1970-es évektől változó turizmus
- globalizáció
- új infokommunikációs eszközök
- megváltozott fogyasztói magatartás

Visszatérés a természethez (környezettudatosság)

Helyi turisztikai értékek felfedezése
Tudatos egészségmegőrzés

Tömegturizmus  Alternatív turizmus

(gyorsaság) (lassabb ritmus)
1986 Olaszország – „Lassú étkezés” (Slow food)
A közös étkezések, mint élmény
Lassú turizmus (Slow tourism)
1989 „Élhető város” (cittaslow)
- 50 000 fő alatti városok
- környezetvédelem
- újrahasznosítás
- infrastrukturális fejlesztés
- bio- és helyi termékek

Tömegturizmus  Lassú turizmus (nem térhez kötött)

Ma: munka > szabadidő
Elvárás a még több és a még tovább tartó munka
Szükséges nemet mondani, megállni, pihenni
Minden tevékenységnek megvan az optimális (nagyobb
kedvvel, örömmel végezhető) tempója
Turizmus = élményszerzés (hitelesség, autentikusság)
Lassú turizmus (Slow tourism)
Turista = nem passzív befogadó,
utazással kapcsolatos
tudatos döntéseket hoz
Minőség > mennyiség („lassúság” + jelző)

Lassú turisztikai termékek = a turista környezete iránti

felelősségtudata,
minőségi élményszerzés
„Lassúság” új kulturális modellje – változás a fogyasztásban
(életfilozófia – no stressz, több minőségi idő, kiegyensúlyozott
életmód)
„Lassú életszemlélet” (Slow philosophy) – újfajta társadalom
(minőségi életvezetés, etikai felelőségvállalás, sokféleség-
sokszínűség)
Lassú turizmus (Slow tourism)
Természet (növények, állatok) és a helyi
lakosság érdekeinek figyelembevételé-
vel
+ szezonalitás csökkentése
Turista (Slow tourist):
- elegendő idő a megismeréshez (az út is élmény)
- kapcsolatba lép a helyiekkel
- tömegközlekedés, mint élmény
Lassú turizmus = egészséges és aktív életmód
önmegvalósítás
étkezés élvezete
min. egy éjszaka
zöld szemlélet és ökológiai szempontok
Lassú turizmus és fenntarthatóság
Nemnövekedési mozgalom (Degrowth)
Környezetvédelem
Fogyasztásellenesség
Globalizáció helyett lokalizáció – ökológiai lábnyom csökk.
Szemben áll a fenntartható fejlődéssel
Turizmus – lassú fogyasztás (utazási igény csökk.)
közeli (belföldi) desztinációk
Lassú turizmus és életminőség (jóllét)
Happy Planet Index (Boldog Bolygó Index)
Életminőség vizsgálatok
korábban: objektív faktorok (jövedelem, egészség, státusz)
Ma: szubjektív tényezők (észlelt jóllét)
Lassú turizmus és életminőség (jóllét)
boldogság / jóllét / megelégedettség
Életminőség (Quality of life) =
életkörülmény
Gazdasági dimenzió
Társas kapcsolatok
Egészségügyi és környezeti aspektusok
Turisták viselkedése – életmód (tapasztalat)
Turisztikai élményszerzés
(aktivitás) + életminőség (jóllét)
Turizmus és boldogság =
elégedettség
Lassú turizmus =
idő lelassulva =
minőségi időtöltés
Lassú turizmus és életminőség (jóllét)
Pécsek B. (2014)
Lassú turizmus
Környezetvédelem, fenntarthatóság
Alternatív utazási formák (kerékpár,
tömegközlekedés)
Motiváció: – lassú utazás – társ-i és kulturális környezet
– pihenés – „menekülés”

Lassítás = valóságos élmények + társadalmi interakció

Lassú turista
Nyitott más kultúrák iránt
Tiszteli az emberi jogokat
Óvja a környezetet és az állatvilágot
Tiszteletben tartja a kulturális erőforrásokat
A tisztességes kereskedelem elveit vallja
Lassú turista
Nyitott más kultúrák iránt
Tiszteli az emberi jogokat
Óvja a környezetet és az állatvilágot
Tiszteletben tartja a kulturális erőforrásokat
A tisztességes kereskedelem elveit vallja
A helyiek megismerésére időt szán
Egyénileg vagy kis csoportban utazik
Különleges és minőségi szolgáltatásokat keres
Csendes, nyugalmas (érintetlen) helyszínek vonzzák
Leginkább belföldi, minden korosztályú, magasabb
képzettségű és fizetésű
Gyakoriak a többgyermekes családok, nőtlen férfiak
Tényezők Modern tömegturizmus Lassú turizmus
Lassú turizmus
Utazási idő Rövidebb utazási idő, gyors Hosszabb utazási idő
tranzitok
Az út távolsága Bármilyen messzire Többnyire közeli célpontok

Közlekedési eszköz A személygépkocsi és a repülő A közlekedési eszközök szélesebb

dominanciája skálája, beleértve a buszos és a
vasúti közlekedést is. Közösségi
közlekedés és a kerékpározás
előtérbe helyezése.
Tempó Gyorsaság, azonnaliság Lassúság, nézelődés

Forrásigény Intenzív források igénybevétele Limitált források igénybevétele

Az út szerepe Az út csak egy eszköz a cél Az út maga a cél, az utazás

eléréséhez
Attrakciók száma Sok attrakció fogyasztása egy út
alatt
Attrakció/ Látogatószám maximalizálása,
magas attrakció szám/utazás,
tartózkodási idő aránya rövid tartózkodási idő
Széndioxid kibocsátás Magas
szerves része az élménynek.
Kevesebb attrakció elmélyültebb
megismerés, a helyi attrakciók
primátusa
Kevesebb attrakció, hosszabb
tartózkodási idő egy-egy helyen
Alacsony

A kínálat milyensége Attrakciók tucat áruvá silányítása Egyediség megőrzése

Gasztronómia Standardizált vendéglátás, Lassú étkezés

gyorséttermek
Akadálymentes turizmus
Mindenki számára egyenlő módon elérhető turizmus
(fogyatékos, átmeneti mozgáskorlátozott, idős, kisgyerekes)
Fogyatékossággal élők kényszerből a lassúbb, szervezettebb
utazásokat kedvelik
Nem vágynak megkülönböztetésre
Ma még a turizmusban nem biztosítottak az egyenlő feltételek
– alternatív turizmus
Az európai lakosság több mint 10%-a érintett
Igények megismerése = speciális
kínálat
Célcsoport lehatárolása problémás:
nem tekintik annak: kismamák, műtét
utáni felépülők, idősek
Akadálymentes turizmus
Fogyatékkal élők – turizmus
Fogyatékosság: mozgásban korlátozott
látás-, hallás sérült
értelmi fogyatékos
allergiás
Minden 6. ember küzd valamilyen fogyatékossággal! (WHO)
2006 ENSZ – Fogyatékossággal élők jogai között: biztosítani
kell a fogyatékossággal élő személyek hozzáférését a sport-,
üdülési és turisztikai szolgáltatásokhoz
Mindenkit érinthet – öregedés (elöregedő társadalmak), vagy
pl. baleset miatt
Akadálymentesítés, mint probléma – 20, sz. második fele
EU: európai turizmus kihívásai (2015): fenntartható, felelős és
akadálymentes turizmus – „a turizmus mindenkié!”
Akadálymentes turizmus
Mo-n kb. 700 000 fogyatékossággal élő (KSH)
Fogyatékossággal élők = utazás könnyítés (jogi kötelesség)
turizmusa – gazdasági kérdés is
Nem homogén csoport – más-más igény
Desztinációként eltérő akadálymentesítés (különleges ajánla-
tok fogyatékossággal élők számára) – megkülönböztető jegy

Európában Spanyolországban és Olaszországban jelentős

Akadálymentesítés nem csak fizikai akadálymentesítést jelent:
a kapott élmény többet jelent
– függetlenség
– egyenlőség
– emberi méltóság
A hely szellemének felfedezése
Akadálymentes turizmus
Az utazás erősíti a boldogságérzetet
Különösen igaz ez a fogyatékkal élőknél = kiszakadás a
mindennapokból (ünnep)
Mo-n. még problémás az utazásuk – ezért inkább nem utaznak
50%-át akadályozza fogyatékosságuk (látássérültek 75%-át)
Teljes élet megéléséhez szükséges hogy tudjanak utazni, részt
tudjanak venni a „boldogító utazásban” a turizmusban
Fogyatékkal élők + kísérők = kihasználatlan potenciális utazók
Utazásuk:
1. Speciális programok, csomagok
2. Integrációs programok
3. Hagyományos utazások – nincs
megkülönböztetés!
Akadálymentes turizmus
A jogszabályoknak megfelelés mellett:
– társadalom érzékenyítése
– utazásban dolgozók érzékenyítése (képzése)
– turisztikai létesítmények és szolgáltatások elérhetővé tétele

A fogyatékossággal élők gyakrabban utaznak a hazai átlagnál

Motivációjuk, érdeklődésük az utazók többségével azonos –
de a választás az akadálymentességtől függ

Ezért az alternatív turizmus célcsoportja

– lassúbb tempó, nyugodt környezet
– alaposabb tájékozódás
Akadálymentesítés = +10% turista