Turisztikai erőforrások védelme vizsga anyag

!!!!!Turisztikai erőforrások!!!!
 A turisztikai erőforrásaink földrajzi környezetünk azon tényezőit foglalják magukba,
melyek a turizmus szervezésében, lebonyolításában részt vesznek, illetve részt
vehetnek.

Kategóriák:
 természeti erőforrások,
 kulturális erőforrások,
 humán erőforrások,
 infrastrukturális erőforrások,
 pénzügyi erőforrások

Turisztikai erőforrások védelmének célja

 Megőrizni, fejleszteni és fenntartható módon kiaknázni azokat az élő- és élettelen
erőforrásokat, melyek a turisztikai tevékenység alapját képezik (vagy a jövőben
képezhetik) egy adott területen.

Turisztikai erőforrások védelme

 hasznosítható erőforrások köre is meglehetősen nagy
 hatékony együttműködésére van szükség
 Folyamatos figyelem (monitoring)
 költségigényes
 specifikus szakértelemre van szükség
 Ciklikus tevékenység  erőforrások használata legtöbb esetben ezek
amortizációjához vezet

Érintettek
 Állami intézmények, hatóságok és szervek  jogszabályi keretek, alkalmazási
normák, finanszírozási háttér, ellenőrzés és engedélyeztetés stb.
 Önkormányzatok
 Egyházak
  Turisztikai érdekeltséggel rendelkező vállalkozások  fenntartható turisztikai
tevékenység okán
 Örökségvédelemmel foglalkozó szervezetek  nemzeti parkok igazgatóságai, védett
területeket adminisztráló szervezetek, múzeumok stb.
 Civil szervezetek  hagyományőrzés, kulturális identitás, környezetvédelem
 Egyetemek, kutatóintézetek

Turisztikai erőforrások meghatározása, típusai

 A földrajztudomány térben helyezi el a turizmust

 Erőforrás: Erőt nyújtó tényező. Olyan szellemi, anyagi, gazdasági, társadalmi
tényező, amely lehetőséget ad vagy alkalmas eszköz lehet adott cél
megvalósításához, bizonyos dolog fejlesztéséhez.

Az erőforrásokat leggyakrabban több típusra szokták szétbontani:

 Természeti (vagy környezeti) erőforrások
 Emberi erőforrások (munkaerő, humánerőforrás)
 Anyagi erőforrások (tőke, pénzeszközök)

Klasszikus termelési tényezők

 A gazdasági javak termeléséhez ráfordításokra van szükség melyeket termelési
erőforrásoknak, vagy – elterjedtebb kifejezéssel – termelési tényezőknek nevezünk.
 A klasszikus termelési tényezőknek a földet, az emberi munkát és a tőkét tekintjük.

Turisztikai termelési tényezők

 A turizmus által hasznosítható erőforrások kiválasztásának sarkalatos pontja a
helyettesíthetőség kérdése  egy részük esetében ugyanis jelentős értéknövelő
tényezőnek éppen a helyettesíthetőség hiánya, vagyis az egyediség minősül
 a turizmusban az erőforrások rendelkezésre álló mennyiségén túl létezik egy második
szűkösségi korlát is, az erőforrások sajátosságai formájában
 A természeti és „természeti jellegű” tényezők hasznosításának, vagyis attrakcióvá
fejlesztésének sikere éppen a jellembeli tőkebefektetések mennyiségén és
minőségén múlik.
  A föld – vagyis a természet – sokrétű és megkerülhetetlen szerepet játszik a turisztikai
termékek előállításában.
 A munka fogalma helyett ma már egyre gyakrabban használjuk a humán erőforrás
fogalmát a termelési tényezők elemzésekor.

Turisztikai termelési tényezők

 természeti erőforrások
 kulturális erőforrások
 humán erőforrások
 infrastrukturális erőforrások
 (pénzügyi erőforrások)

Turisztikai attrakció
 A turisztikai attrakció – vagy vonzerő – alatt a fogadóterület olyan természeti
vagy kulturális erőforrását értjük, melynek megismerése (átélése) a terület
felkeresésének elsődleges indítékául szolgál a látogató számára.
 Egy természeti vagy kulturális erőforrás nem tekinthető automatikusan turisztikai
attrakciónak  az erőforrások ugyanis csak potenciális vonzerőnek tekinthetők
mindaddig, amíg nem teljesülnek.
o turisztikai erőforrások csak megfelelő szolgáltatásokkal kiegészítve válnak
fogyasztható (azaz gazdaságilag hasznosítható) attrakciókká 
élményszolgáltatások, szabadidős/utazási szolgáltatások
o az adott erőforrásnak vonzó imázsa alakuljon ki  vonzerő

A természeti erőforrások lehetnek:

 megújulók (flow)
 részben megújulók
 nem megújulók (stock)
 Természeti erőforrások: „A természeti erőforrások a természeti környezetnek
olyan naturális összetevői, amelyek a termelőerők, a tudomány és a technika
adott színvonalán felhasználhatóak a társadalmi szükségletek kielégítésére.”
 A természeti tényezők egyes turizmusfajták kialakulását befolyásolják:
elhelyezkedés, klíma, napsütés
  a munkaerőt is erőforrásként definiálja  „humán erőforrás”
 Erőforrás tehát a munkaerő, a befektetett tőke, a természeti környezet elemei.

A társadalmi és a természeti erőforrások funkciói:

 Hordozó funkció: a természeti tér lehetőséget, teret és anyagi alapot nyújt a
különböző gazdasági tevékenységek végzésére;
 Termelési funkció: az élő organizmusok működéséhez szükséges feltételek
biztosítása (oxigén, napfény, víz);
 Szabályozó funkció: védelem az élő szervezetek számára a külső hatások ellen
(ózonréteg, hőmérséklet-klíma, biológiai kontroll);
 Jelzőrendszeri funkciók: a természetből eredeztethető, de a társadalom és a
tudomány számára hasznosítható tényezők (tájkép, állatok, geológiai formák)

A turisztikai erőforrás és a termék kapcsolata

 A turizmus használja, felhasználja a természeti erőforrásokat, a turizmus
alapvetően gazdasági (profitorientált) tevékenység.
 A természeti erőforrások reprodukálása más környezetben nagyjából lehetetlen: Nagy-
Korallzátony román tengerpart.

A turisztikai térben a legfontosabb szerepet az alábbi négy tényező játssza:

1. a küldő térségek funkcionális jellemvonásai,
2. a turizmus forgalma,
3. a turisztikai desztinációk térbeli morfológiája,
4. marketing és promóció.

a földrajzi térben a legnagyobb turistaforgalom az alábbi területeken jön létre:

 kis méretű tropikus szigetországok,
 szubtrópusi-mediterrán fekvésű, kisebb méretű államok,
 közép-európai/magashegységgel rendelkező kisállamok.
 Természeti erőforrások

Természeti erőforrások jellemzői:

 közéjük sorolható minden olyan természeti képződmény és jelenség, amely számot
tarthat a turisták érdeklődésére
 testi élményeket, pozitív pszichés hatást biztosítanak

Természeti erőforrások és természeti attrakciók szerepe a turizmusban

 esztétikai élményt nyújt  vágyunk a „szépre”, komoly motivációs elem
 pihenési (rekreációs) lehetőségeket biztosít
 nyugalmat sugároz
 sporttevékenységeknek és más aktív időtöltéseknek ad „keretet”
 elősegíti az egészségmegőrzést  gyógyvizek, gyógynövények stb.
 tanulási lehetőségeket nyújt  ökoturizmus
 támogathatja a fizikai önmegvalósítást  pl. egy hegy megmászása többet jelenthet
puszta fizikai teljesítménynél

 tudatosan vagy tudat alatt, de igényli a természettel való kapcsolatot a mai

emberiség  ezért a szabadidős tevékenységek (turizmus) esetében is vonzódik a
természeti elemekre alapozó tevékenységekhez.
 a mai ember számára a természet már nem természetes, félelmet okoz, nem
ismeri és nem tudja használni a természetes környezetet.
 A természeti alapú turisztikai vonzerők segítenek a mai embernek ezen
problémák leküzdésében bemutatják, biztonságossá és kényelmesen
használhatóvá teszik számára a „természetet”.
 Turisztikai infrastruktúra elemei teszik használhatóvá a természet erőforrásait,
azonban ezzel mindig sérül maga a természet.
 Kevés olyan turisztikai termék létezik, amely natúr módon hasznosítja a természeti
erőforrásokat.
 Egyre szűkül az ember által megismert természetes környezet azon része, amely még
nem számít potenciális turisztikai attrakciónak.
  Több tényező is kedvezően hat a természeti erőforrások hasznosítására:
o Technológia
o mozgalmak, trendek
o Általános jóllét

Természeti erőforrások csoportosítása

 élettelen (abiotikus): minden más, vizek, domborzat stb.
 élő (biotikus): növény- és állatvilág

A földrajzi előfordulás helye szerinti csoportosítás:

 ubiquitások: bárhol megtalálható erőforrás,
 gyakran előforduló erőforrások,
 ritkán előforduló erőforrások,
 uniquitás: egyetlen helyen előforduló erőforrás.

Vannak nem teljesen természeti erőforrások, mégis természetvédelem alatt állnak:

kultúrtörténeti érték (borvidék) és tájképi érték (szétszórt települések pl).

Földrajzi alapú természeti erőforrás-besorolás

 Tengerek
o tengerparti üdülés
 Szigetek
o üdülőutak piacán magas figyelem
 Folyók
o kajak, kenu, evezés
o vadvízi evezés (rafting), canyoning, hydrospeed
o horgászturizmus
 Tavak, mocsarak
o üdülő-, sport-, természetjáró-, horgászturizmus
o madármegfigyelés, vízi élettér felfedezése, hüllők megfigyelése
 Vízesések
 Források
o gyógyturizmus
  Hegyek
o síelés
o hegymászás, sziklamászás, túrázás, hegyikerékpározás, paragliding
 Dombvidékek
o kerékpározás és a lovaglás
o borturizmus, agroturizmus
o a tájfutás és a nordik walking
 Barlangok
o megfelelő kiépítés esetén hasznosítható
o egészségturisztikai hasznosítás
 Sivatagok
o kiegészül sport- vagy kulturális jellegű „adalékokkal”
o tevegelés, motorozás, buckaszörf
 Szavannák, sztyeppék
o szafarik, kaland utak
 Jégmezők, gleccserek
o természetjárás, kalandturizmus
 Erdők
o üdülés, természetjárás mérsékelt égöv
o túlélőtúrák trópusokon
 Vulkánok, gejzírek
o adrenalinturisták, természetjárók
o fontos a megközelíthetőség
 Őslénytani lelőhelyek
o a természetbúvárok kedvence
 Különleges élőhelyek

Természeti erőforrások hasznosítása

 háborítatlan természetet akarnak látni- ez a tömegturizmus esetén nem lehetséges
 különleges elemek az attrakciók, a legek
 önmagában nem elégséges
  racionális döntésekre alapozva, a természeti erőforrás sajátos karaktere legyen
kiemelve
 minél jobban figyeljünk a káros elváltozások megelőzésére
 védett értékek nagyobb népszerűségnek örvendenek, mégis fontos megőrizni az utókor
számára ezeket

Az attrakció lehet:
• univerzális (Pamukkale, Yellowstone Nemzeti Park),
• regionális (Balaton, Alpok)
• helyi (Menyasszony fátyla vízesés).

A természetvédelem szerves része a környezetvédelemnek, hosszú távon a természetvédelem

nem lehet eredményes környezetvédelmi intézkedések nélkül.

Biotikus természeti erőforrások védelme

 nehéz, mivel az élőlények térben mozognak
 nehéz ezáltal egy helyet behatárolni
 A kihalással fenyegetett fajok vörös listája-több mint 31 ezer faj
 A gerinces állatok Vörös könyve- Románia 2005-ben csatlakozott
 A hajtásos növények Vörös könyve- Románia 2009-ben csatlakozott
 A kihalással fenyegetett fajok közül nagyon sok turisztikai erőforrásnak is
minősül
 UNESCO természeti értékek lista
 IUCN- Természetvédelmi Világszövetség
 Védett területek osztályozás kategóriák szerint:
o szigorúan védett természetvédelmi terület
o vadon
o nemzeti park: Yellowstone (1872), Yosemite, PAN PARKS hálózat
o természeti emlékpark
o különleges élőhely, kezelt természetvédelmi területek
o védett táj
o védett rezervátum

Természeti erőforrások védelme Romániában

Nemzetközi egyezmények jóváhagyása Románia által:
 1991: Ramsar
 1992: UNESCO Világörökség Egyezmény
 1994: CITES
 1994: Bern
 1994: Bonn
 1994: Rio de Janeiro- Biodiverzitás Egyezmény

Jogszabályi háttér Románia

 1995- az ország 4,8%-t védve
 2000-es Nemzeti Területrendezési törvény
 natúrparkok belső övezetesítését (zonificare)- 2003
 NATURA 2000
 HG 1284/2007  Natura 2000

 UNESCO világörökség: Duna Delta NP

 UNESCO „Ember és bioszféra”: Radnai havasok NP + Retyezát NP
 Védelmi státuszok egymásra tevődhetnek  Duna Delta hármas védettsége:
UNESCO+Ramsari terület+bioszféra rezervátum

Természetvédelmi övezetek kategóriái:

1. Bioszféra rezervátumok, nemzeti parkok
 3 bioszféra rezervátum: Duna-delta, Retyezát, Radnai-havasok
 13 nemzeti park
 16 natúrpark
 2 geopark: Mehádiai-hátság, Hátszegi-medence
 Natura 2000 területek  az ország területének 23%-át fedik le (EU-ra nézve az átlag
csak 18%)
 Romániában összesen 1.574 védett terület van kijelölve
 Környezetvédelmi Minisztérium felügyeli a természetvédelmet Romániában

Románia Nemzeti Parkjai

  Parcul National Domogled-Valea  Parcul National Cheile Bicazului
Cernei – Hasmas
 Parcul National Ceahlau  Parcul National Cheile Nerei-
 Parcul National Cozia Beusnita
 Parcul National Defileul Jiului  Parcul National Muntii Macinului
 Parcul National Buila Vanturarita  Parcul National Piatra Craiului
 Parcul National Semenic - Cheile  Parcul National Calimani
Carasului  Parcul National Muntii Rodnei
 Parcul National Retezat

Románia Natúrparkjai
 Parcul Natural Apuseni  Parcul Natural Comana
 Parcul Natural Bucegi  Parcul Natural Munții
 Parcul Natural Porțile de Fier Maramureșului
 Parcul Natural Grădiștea  Parcul Natural Putna - Vrancea
Muncelului – Cioclovina  Parcul Natural Defileul Mureșului
 Parcul Natural Balta Mică a Brăilei Superior
 Parcul Natural Vânători-Neamț  Parcul Natural Lunca Mureșului
 Parcul Natural Lunca Mureșului  Parcul Natural Cefa
 Parcul Natural Lunca Joasă a  Parcul Natural Văcărești
Prutului Inferior  Parcul Natural Balta Mică a Brăilei

 Fontos az övezetesítés koncepciója a védelem tekintetében

 Minden NP-nek kell legyen menedzsmentterv
 Retyezát Nemzeti Park
o Övezetek:
 A zóna– természeti, szigorúan védett övezet
 B zóna– speciális védelem alatt álló övezet
 C zóna– puffer zóna
 D zóna– bemutató vagy idegenforgalmi övezet
2. Rezervátumok és természeti emlékek
Natura 2000 hálózat
 1979-madárvédelmi irányelv
 1992- élőhelyvédelmi irányelv
  célja:
o biodiverzitás megőrzése
o célja, hogy egyensúlyt teremtsen a természetvédelem és a szocio-kulturális
szükségletek között
 Romániában kezdetként 273 különleges természet-megőrzési területe (SCI), illetve
108 különleges madárvédelmi területe (SPA)
 ráépült a legtöbb romániai természetvédelmi területre
 Románia területének 22,7%-a 2011-ben Natura 2000
 606 site: 435 SCI, 171 SPA
 megfelelő kezelése ezeknek a területeknek

Biogeográfiai térségek
1. Pontuszi
2. Sztyepp
3. Alpesi
4. Szárazföldi kontinentális
5. Pannon alföldi

Natura 2000 területek menedzsmentje

 Kezelési terv
 Lakossági konzultáció
 Hatáskörök
 Hatástanulmány készítése
 Monitorizálás

Hatáskörök leosztása és engedélyeztetés

 Kötelezettség megszegési eljárás indítása
 Környezetvédelmi Hatóságot- Romániai élőhelyek védelme
 4 helyezet
o érintettség megállapítása
o hatástanulmány
o alternatív megoldások
o kompenzáció formája
Intézményrendszer – Románia
 Természetvédelmi Területek Országos Ügynöksége
 Országos Környezetvédelmi Hatóság

Gondnoksági jogkör körüli problémák

 75/2018-as számú sürgősségi kormányrendelet
 önkormányzatok, gondnoki (custode) szerepet töltöttek be

Nemzeti Környezetvédelmi Őrség fő feladatkörei

 ellenőrzi a környezetet érintő tevékenységeket és szankciókat (büntetés) alkalmaz

 A kiemelt jelentőségű védett területek menedzsmentje a Környezetvédelmi

minisztérium által jóváhagyott kezelési tervek (plan de management) alapján
történik
 néhány megkötés mellett a védett területeken szervezett keretek közt folytatható
turisztikai tevékenység

Kulturális erőforrások

 Valamilyen emberi tevékenység nyomán jöttek létre

 A turisztikai kínálatba ténylegesen bevonható emberi alkotások és tevékenységek
összességét.
 Nem csak megőrizni kell ezeket, hanem fenntartani is.
 A fennmaradás kulcsa a legtöbb esetben valamilyen funkció megléte.
 A kulturális erőforrások bővíthetők
 Kulturális turizmus

Kulturális erőforrások jelentősége

 művelődési lehetőséget nyújtanak
 műélvezetre adnak alkalmat
 „megfoghatóbbá” tehetik az álmokat- történelmi korok felidézése
 életmód-váltást jelentenek- „kultúrsokk”
 elősegítik a személyiségfejlődést- turizmust nevezik még a „béke iparágának” is
  „szellemi élmény”
Kulturális erőforrások hasznosíthatósága
 csoportos körutazás
 középiskolai osztálykirándulás
 régészeti tanulmányút
 művészeti alkotótábor
 történelmi fesztivál

Kulturális erőforrások osztályozása

 Kulturális örökség
 Élő kultúra

 Műemlékek és műtárgyak: szobrok, galériák, kastélyok, kertek, templom stb.

 Kultúrtörténeti értékek: gyűjtemények, csatamezők, állatkert, múzeum, várak stb.
 Gazdaságtörténeti értékek: tanyák, malmok, repülő múzeum, régi szállodák stb.
 Komplex kulturális értékek: hagyományos falusi élet, városközpontok stb.
 Események és rendezvények: zarándoklat, színház

Kulturális erőforrások komplexitása

 „holt” és „élő” összetevőinek aránya nem tekinthető állandónak
 tisztán örökség-jellegű
 élő- ha generációkon keresztül működik pl. egy malom

Kulturális erőforrások védelme

Alapfelvetés
 meg kell őrizni a kulturális erőforrások állagát
 ebben segítenek a normatív szabályrendszerek
 szükséges a restauráláshoz a szakértelem és szaktudás

Kulturális erőforrások védelmének korlátai

 jogszabályok és intézkedések
 bürokrácia mértéke
  pénzügyi források szűkössége
 szakértői bázis megléte
Műemlékvédelem Romániában
 Nemzeti kulturális örökség
o I.1. Műépítészeti értékek: várak, kastélyok, erődített templomok stb.
o I.2. Régészeti értékek, leletek és feltárások: pl. bronzkori települések
 Épített örökség magas koncentrációja közigazgatási egységenként
o megyénkénti lista
 UNESCO világörökségi védelem:
o moldvai templom
o dák emlékek
o segesvári központ
o máramarosi fatemplom

Jellegük szerint megkülönböztetnek négy kategóriát:

 Régészeti műemlékek
 Építészeti műemlékek
 Képzőművészeti alkotások, köztéri szobrok, emlékművek, dekoratív jellegű
építmények
 Sírhelyek, sírkövek, kripták, temetkezési kultusz elemei – Kolozs megye az első az
országban: 437 ilyen védett műemlékkel

 A csoport
 B csoport

Intézményi háttér
 Kulturális Minisztérium
 Megyei Önkormányzatok keretében működő műemlékvédelmi bizottságok
 Szakmai tömörülések

Adatbázisok
 Monumente Romania
 Hargita megye Megyei Önkormányzata: székelykapu, székelyházak
Problémák, jövőkép
 Gyors beavatkozásokra lenne szükség
 Nagy a bürokrácia

Infrastrukturális erőforrások

 alapvető rendszerek, intézmények

 nélkülözhetetlen feltételeit alkotják
 tágabb értelemben a szolgáltatások, illetve műszaki és intézményi háttér
 elemei: termelési szolgáltatások, közszolgáltatások
 rendszerek, amelyek: közműellátás, közlekedési-szállítási szükségletek, hulladék és
más szennyező anyagok eltávolításával foglalkozó szervezetek, az információ
áramlását elősegítők

Infrastruktúra osztályozása
 A szociális (humán) infrastruktúra elemei regionális, településközi, illetve helyi
igényeket elégítenek ki.
 A műszaki infrastruktúra magába foglalja a műszaki jellegű hálózatokat és az ahhoz
közvetlenül kapcsolódó létesítményeket.
 A települések természeti és művi környezetének védelmével összefüggő
tevékenységek

Turisztikai infrastruktúra
 ide veszik az általános mellett a turisztikai ágazat bázisát- szállás, vendéglátás stb.

Infrastruktúra szerepe és jelentősége

 lehetővé teszik a természeti és kulturális erőforrások attrakcióvá válását
 támogatják a turisztikai kereslet térbeni és időbeni koncentrációjának csökkentését
 nagymértékben befolyásolják egy-egy turisztikai célterület jövedelem-termelő
képességét
 döntő mértékben hatnak a vendégek elégedettségére
 sikertényezőként értelmezhetőek
 korlátokat szabhat
  a turisztikai fejlesztések lehetőségének irányát, kiterjedését és hatékonyságát is
alapvető mértékben befolyásolja
 speciális (turisztikai igények) kielégítéséhez különleges infrastrukturális ellátottság
(turisztikai infrastruktúra) szükségeltetik
 a létező turisztikai potenciált nem, vagy csak részlegesen sikerül kiaknázni

Turizmus számára fontos infrastrukturális erőforrások típusai

 Közlekedésmegközelítés
 Közművek
 Közbiztonság
 Közegészségügy
 Kommunikációs hálózatok és szolgáltatások
 Kulturális létesítmények
 Sportlétesítmények
 Szórakoztatóipari létesítmények
 Kereskedelmi hálózat
 Pénzügyi szolgáltatások
 Információs szolgáltatások
 Vendéglátó szolgáltatások
 Szálláshely-szolgáltatások

Infrastruktúra problémaköre
 költséges
 karbantartási/felújítási munkálatok költségesek
 útfelújítás- a műút rengeteg turisztikai látványossághoz ad közeli hozzáférést

Humán erőforrás szerepe, jelentősége és típusai a turizmusban

 gyakran láthatatlan probléma

 kulcsfontosságú erőforrás
 jelentős az élőmunka-igénye
  élőmunka-kínálat- a humán erőforrás

Humánerőforrás kategóriák a turizmusban

 Turisztikai vállalkozások vezetői és alkalmazottai
 Turizmus által érintett szervezetek tagjai
 Turizmus által látogatott területek lakossága

A humán erőforrás szerepe és jelentősége

 közreműködésükkel növelik az attrakciók értékét
 megvalósítják a szolgáltatásokat
 kulturális erőforrásként, illetve attrakcióként „szerepelnek”
 „emberi kapcsolatot” teremtenek a meglátogatott területhez
 a megújulás hajtóerejét jelentik
 befolyásolják a látogatók hangulatát

A fogadóközösség mint humán erőforrás

 Szaktudás
 Nyelvtudás
 Szokások
 Attitűdök

Az attitűd fontossága
 Pozitív hozzáállás
 Vállalkozási és munkakedv szektor teljesítménye
 Képzésben való részvétel
 Véleményformálás
 Együttműködés
 Gondoskodás
 Politikai felelősségvállalás
 A szemléletmód, a hozzáállás alakítása így csak közvetetten, különféle befolyásoló és
ösztönző módszerek révén lehetséges.

Humánerőforrás mint szűk keresztmetszet

  munkaerő-piaci kielégítése nagyban múlik az oktatási, szakképzési rendszer
fejlettségén

Humán erőforrás-ellátottság értékelése

 Munkaerő-kínálat felmérése
 Jelenlegi kereslet értékelése- betöltetlen álláshelyek száma
 Várható kereslet feltérképezése
o a vállalkozások és intézmények saját tervei
o fejlesztők igényei
o desztináció-menedzsment szervezetek prognózisai
 Hiányosságok meghatározása
 Az üres álláshelyek betöltésének módszerei

Az álláshelyek betöltésének megtervezése

 beiskolázás
 állásbörzék
 együttműködés oktatási intézményekkel
 munkavállalók áttelepülésének elősegítése
 képzések szervezése

Minőségbiztosítás a turizmusban (RO)

 Brevet de turism
 Manager hotel/pensiune/agropensiune
 Licenta de turism
 Agent turistic
 Ghid turistic
 HoReCa

A turizmus hatásai

Turizmus hatásainak csoportosítása

 Természeti környezetre kifejtett hatások
  Mesterséges (épített) környezetre kifejtett hatások
 Társadalmi-kulturális környezetre kifejtett hatások

A turizmus hatásai a természeti környezetre

 bármilyen területen, ökoszisztémában az első turisták okozzák a legdrámaibb negatív
következményeket
 A hatásokat jellegük szerint csoportosítani lehet
o közvetlen a hatás
o közvetett hatás
o visszafordíthatóak és visszafordíthatatlanok
o pozitívak, akár negatívak

Hatások a természeti környezetre

 Levegő minőség (légszennyezés)
 Geológiai problémák
 Vízminőség romlás
 Természeti erőforrások kimerülése
 Növényvilág
 Állatvilág
 Hatások az ökoszisztémákra
o ökoszisztémát a társulások anyag- és energiaforgalmát leíró
rendszerelméleti modellnek tekinti
o mivel a szigetek, vízpartok és hegységek a tömeg turizmus legkedveltebb
helyszínei, ezért ezek a legérzékenyebb területek

Mesterséges (épített) környezetre kifejtett hatások

 a turista egyszerre szeretné megismerni az épített emlékeket, örökségeket, a természeti
kincseket és a helyi közösség népszokásait, ünnepeit, hagyományait és ételeit
 egyensúly megteremtése a cél
 pozitív hatások
 negatív hatások
 amortizáció, degradáció, túlhasználat
 szándékos rongálás
  vizuális szennyezés- hirdetőfelületek, reklámtáblák
 ahol nő a turisztikai tevékenység- a terület eredeti funkciója megváltozik
 az épített környezet bővüléséhez vezet, a természeti környezet rovására
 tájidegenek
Machu Picchu
 érdeklődés folyamatosan növekszik
 limitálta a napi turistaszámot
 1991-ben még csak 80 ezer turista/év, 2018-ban már 1,5 millió
 UNESCO napi 2.500 fő forgalmat javasolt  jelenleg kb. 6.500 fő/nap

Társadalmi-kulturális környezetre kifejtett hatások

 a társadalmi-kulturális környezet teherbíró-képességének megállapítása
 A turizmus hatással van a fogadóterület lakosságára
 A turizmus a fogadó desztináció lakosságának életminőségbeli változásaira, kulturális
jellemzőinek átalakulására fókuszál
 kialakulását számos külső és belső tényező befolyásolja
 dominóelv alapján változtatják egymást

 „irridex” modell (Doxey, 1975)

o turisták számának növekedése feszültséget gerjeszt a fogadó lakosság körében
o nagyban függ a turisták jellegétől, a fogadó csoport tulajdonságaitól és a
turizmus gazdasági eredményeitől
o Minél nagyobb a fejlettségbeli különbség a turisták és a helyiek között-
„demonstrációs hatás”  a helyiek elkezdik utánozni a turisták fogyasztási
szokásait, életvitelét

Teherbíró-képesség a turizmusban
 melyek az adott desztináció kívánatos és fenntartható gazdasági, társadalmi és
környezeti körülményei
 nem szabad hagyni, hogy túllépje a turizmus az optimális szintet egy adott területen

A teherbírás alapvető fajtái a turizmusban

 Fizikai teherbíró képesség- az a turistaszám, amelyet a terület képes befogadni
  Ökológiai teherbíró képesség- az a maximális látogatószám, amely még nem okoz
visszafordíthatatlan problémákat
 Gazdasági teherbíró képesség- hol az a pont, ahol a gazdasági hátrányok meghaladják
az előnyöket
 Társadalmi teherbíró képesség- a turistáknak az a száma, amit a helyi lakosság még
ellenszenv és viselkedésbeli változás nélkül el tud fogadni
 Pszichológiai teherbíró képesség: a zsúfoltság azon mértéke, ami még nem csökkenti
az adott hely vonzerejét

Kritikus küszöbérték értelmezése, meghatározása

 egy terület teherbíró képessége függ attól, hogy milyen turisztikai tevékenységre
használják
 tényezők:
o a területre érkező turisták jellemzői
o a desztináció fizikai adottságai
o a területre jellemző gazdaságszerkezet
o a desztináció lakosságának jellemzői
o politikai környezet

A kulturális és természeti erőforrások hasznosítása a turisztikai

termékfejlesztés érdekében

Turisztikai termékfejlesztés folyamata

1. Létező turisztikai potenciál
2. Turizmusfejlesztési szándék
3. Tervezés (üzleti terv)
4. Fejlesztés kivitelezése (turisztikai termék létrehozása)
5. Turisztikai tevékenység beindítása
6. Termék ciklus

A helyszínválasztást meghatározó tényezők áttekintése

 gazdasági haszon mellett külső hatásként károk is keletkezhetnek
  a fenntarthatóságra való tudatos törekvés, az „overtourism” és annak negatív
externáliáinak elkerülése érdekében foganatosított intézkedések  tudatos és alapos
tervezés szükséges
 negatív externáliákhoz vezetnek

Pozitív és negatív externáliák a turizmusban

 Externália = külső (gazdasági) hatás
 általános jellege alapján- pozitív és negatív külső hatásokat
 érintettjei alapján- magán- és közszféra szereplőihez kötődő externáliák
 területe alapján- gazdasági, társadalmi és környezeti externáliákról
 mindig összetettek- lehet például gazdasági értelemben pozitív de környezeti
értelemben negatív
 A legtöbb externália a turizmus részéről a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódik
 A turistaforgalom növekedése akár spontán, külső hatások nélkül is bekövetkezhet
o népszerű útikönyvek útmutatásai
o média ajánlatai
o híres személyek utazásai
o népszerű tévésorozatok vagy mozifilmek forgatási helyszínei
 a turisztikai szektor is lehet külső gazdasági hatások elszenvedője vagy
haszonélvezője
o turisztikai erőforrásokat érő hatások
o turistákat érő hatások
o turisztikai szolgáltatókat érő hatások

A helyszínválasztást meghatározó tényezők áttekintése

 speciális fejlesztési projektek
 célszerű a turisztikai fejlesztéseket területi megközelítésben értelmezni
 Hasznosítási feltételek elemzésekor az alábbi tényezők csoportjait érdemes
figyelembe venni:
o Környezeti tényezők: gazdasági, jogi és politikai jellegű tényezők
o Belső adottságok: vonzerők, megközelíthetőség
o „Interaktív” külső tényezők: versenytársak
A turizmus fejlesztési környezetének általános jellemzői
 környezet-elemzés
 PEST-rendszer=politikai, gazdasági, társadalmi, műszaki-technikai tényezőket
 SCEPTICAL= teljes körű környezeti tényező-elemzés

Kulturális és természeti erőforrások turisztikai hasznosítására vonatkozó speciális

szabályozás
 A szabályozás területe szerint
o Természeti erőforrások- biológiai, geológiai és földrajzi környezet
használatára, védelmére vonatkozó szabályok
o Kulturális erőforrások- jogi eszközökkel csak egy viszonylag szűk körük
használatát lehet szabályozni
 Egyik terület szabályozása „átnyúlik” a másik területre is
 Szabályozás szintjei:
o Globális
o Nemzetközi regionális
o Nemzeti
o Belföldi, regionális
o Helyi
 A szabályozás jellege szerint
o Kötelező szabályok  nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek
o Differenciáltan alkalmazható szabályok
o Ajánlások

Globális egyezmények
 Világörökség-egyezmény
o UNESCO Kulturális és Természeti Világörökségének Védelméről szóló 1972.
évi Egyezmény
 UNESCO Világörökség Központ 
 Biológiai Sokféleség Egyezmény
 1971- Ramsari Egyezmény- vizes területekről
 1973- Washingtoni Egyezmény- vadon élő állatok és növényfajok
  1970- Párizsi Egyezmény- kulturális javak
 1976- Világörökség Bizottság- veszélyeztetett helyszínek listája
 A listára kerülés folyamata
o meg kell felelni a kiválasztási feltételeknek
o a kritériumokat a szervezet működési szabályzata rögzíti
o az egyezményt aláíró államoknak össze kell állítaniuk egy-egy javaslati listát
azokkal a helyszínekkel, amelyeket alkalmasnak tartanak a világörökségi
helyszínné nyilvánításra
o a pályázatban szerepelniük kell a helyszín megóvását és kezelését tartalmazó
részletes terveknek is
o A jelölések értékelését az ICOMOS, valamint az IUCN végzi
 Vannak kulturális és természeti kritériumok

Nemzetközi regionális szabályozás (EU)

 1979- Berni Egyezmény- célkitűzése a vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik
védelme
 1979- Bonni Egyezmény- a vándorló fajok összehangolt, nemzetközi védelmét
szolgáló keretmegállapodás
 2000- Európai Táj Egyezmény- fő célja, hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és
tervezését, fontos mivel az egyedi tájkép turisztikai attrakcióforrás lehet
 EU - Környezetvédelmi Akcióprogram
 1992- LIFE-program
 Természetes fürdővizek minősége- szennyezettségi határértékeket állapít meg, és a
kormányok hatáskörébe utalja, hogy a fürdővizek minőségét megjavítsák
 Tengerparti zónák menedzsmentje - Tengerparti övezet = a tengerpart menti 50
kilométeres sávon belül
 Környezeti hatásértékelés- uniós szinten egységes eljárásokat bevezetve, azokat a
projekteket, amelyeknél kötelező elvégezni a környezeti hatásértékelést, másrészt
azokat, amelyek esetében a tagállamok dönthetik el, hogy végeznek-e ilyen értékelést
vagy sem
 Ecolabels („ökocímkék”) - kisebb környezeti hatást fejtenek ki
o 2003-ban szállodai szolgáltatásokra, később kemping szabályozások
 1985- Európa Kulturális Fővárosa
Kulturális értékek védelme EU
 Az építészeti örökség védelme
o Európai Unió Kulturális Öröksége Díja (Europa Nostra-díj)
o 2011- Európai Örökség
o A városi környezet védelme
o Regionális Operatív Program
o Vidékfejlesztési Program