3.

A turisztikai kereslet jellemzői, turisztikai magatartás, fenntartható, felelős fogyasztás a

turizmusban (alanyi alrendszer).

A turisztikai kereslet fogalma

• A turisztikai kereslet a szabadidővel rendelkező turizmus alanyának azt a készségét fejezi ki, hogy
különböző, meghatározott mennyiségű turisztikai szolgáltatást képes és hajlandó meghatározott
anyagi ellenszolgáltatás fejében megvásárolni.
• Azaz, a turista azon turisztikai szükséglete, amelyet diszkrecionális jövedelemmel és szabadidővel
támaszt alá.

A turisztikai kereslet jellemzői

• a vétel és az igénybevétel időpontja jellemzően különbözik: a turistának a céltermékhez kell
utaznia, hogy a megvásárolt szolgáltatást igénybe vehesse
• sokoldalú érzékenység: gyors reagálás a társadalmi politikai, gazdasági változására
• komplexitás: a kereslet több elemből (utazás, szállás, programok, étkezés) épül fel. Az elemek
külön-külön is összetettek, de együtt kell, hogy hassanak
• heterogenitás: erősen szegmentált turisztikai piac, rengeteg résztvevővel, és a vásárlók egyéni
jellegéből adódóan már-már egyedi kívánságokig szerteágazó (jövedelem, kor, érdeklődési kör,
egészségi állapot
• változékonyság: követi és leképzi a fogyasztói ízlés változását, presztízs és divatirányzatot
• mobilitás: egy szükségletre többfajta kínálat reagál
• szezonalitás, perodicitás: nagy mértékben függ a természeti adottságoktól, évszaktól, időjárástól
• területi koncentráció, dekoncentráció: a területi eloszlás okozza a kínálat különbözőségét
• demokratizálódott és polarizálódott: igen széles a kereslet, ahol minden jövedelmi kategória az
elfogadható elemet igyekszik megtalálni. A tömegigény és az exkluzivitás egyaránt megtalálható.

A kereslet motivációs csoportjai

• Fiziológiai motiváció: pihenés, gyógyulás családi üdülés, kirándulás, sport → üdülőturizmus,
gyógyturizmus
• Társadalmi motiváció: barátok, ismerősökkel kapcsolattartás, klubélet →VFR, klubturizmus
• Pszichikai motiváció: rekreáció, pihenés, szórakozás → kulturális turizmus, falusi turizmus
• Kulturális motiváció: más népek, vallások megismerése, alkotók munkásságának tanulmányozása
→ vallási, művészeti, katasztrófaturizmus, élményturizmus, ökoturizmus
• Státusz és presztízs motiváció: személyes kibontakozás, elismerés iránti vágy →üzleti, bevásárló,
kalandturizmus

Turisztikai magatartás
• Bevezetés: A turisztikai szolgáltatások egyik sajátossága, hogy a fogyasztó jelenléte és gyakran az
aktív közreműködése is szükséges az élmény előállításához.
• Probléma: A vendég nem ismeri a „helyes” viselkedést, mely akadályozhatja a termelékenységet.
• Megoldás: Oktatni/tájékoztatni kell a vendégeket. A vendégek bevonása magában foglalja az
önkiszolgálást és a szerviz személyzettel való együttműködést, azaz a vendég is „alkalmazottként”
működik közre.
 A turisztikai fogyasztói magatartás
Fogalommeghatározás:
• A turisztikai fogyasztói magatartás befolyásolja, hogy a vásárló hogyan dönt. (fogyasztói életút)
Mely tényezők döntik el, hogy az egyén részt tud e venni az utazásban?
• motiváció
• diszkrecionális jövedelem
• szabadidő
Mik befolyásolhatják az utazás típusát, az igényelt szolgáltatások minőségét?
• Az utazó személyes és pszichológiai jellemzői.
• Az utazó gazdasági, természeti, politikai, társadalmi környezete.
• A célterület gazdasági, természeti, politikai, társadalmi környezete.
Mely tényezők befolyásolják eredete szerint az utazási döntést?
• Környezeti és pull tényezők (egyén környezetéből érkező, külső tényezők)
• Push tényezők (egyén személyéből adódó belső tényezők)

A magatartás, mint szegmentációs ismérv

Fogalommeghatározás:
• Alapja a fogyasztó adott termékkel vagy szolgáltatással szemben tanúsított múltbeli, jelenlegi vagy
lehetséges jövőbeni magatartásának valamely jellemzője Pl. a desztinációt az első alkalommal
felkereső és a visszatérő vendégek közötti különbségtétel
Típusok:
• A használat gyakorisága: gyenge, közepes és nagyfogyasztók vagy nemhasználók és használók.
• Használói státusz és potenciál: a piac felosztható nem használókra, volt használókra, rendszeres és
potenciális használók, első és másodszori használók. A turisztikai szolgáltatások nagy része fogyasztói
szempontból ismeretlen, azaz még nem használt szolgáltatásnak számít.
• Márkahűség: erősen márkahű (mindig ugyanazt a márkát válassza), márkaválogató (két-három
márkához hű), márkaelhagyó (időszakosan változó márkahűség), csapongó (semmilyen márkát sem
részesít előnyben). A turizmusban nagy hangsúlyt fektetnek a márkahűség kialakítására.
• Használati alkalom: az alapján történik a piac felosztása, hogy a fogyasztók mikor vagy milyen
célból veszik meg a terméket vagy szolgáltatást. A turizmusban ennek a típusnak egyik változata az
utazás célja (motiváció) szerinti szegmentáció.
• Elvárt haszon, előny: marketingszakemberek szerint a legjobb szegmentációs alap. A fogyasztók
remélt előnyök alapján való osztályozása. A fogyasztó „előnycsomag”-ot vásárol. Nehéz
meghatározni a turizmusban, hogy melyek ezek az előnyök, melyek a fogyasztókat motiválják.

Fenntartható turizmus
Fogalommeghatározás:
• A fenntartható turizmus „az az idegenforgalom, amely teljes mértékben figyelembe veszi a jelenlegi
és jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat, valamint a turisták, az iparág, a környezet
és a befogadó közösségek igényeit.” (UNEP–WTO, 2005)
Intézkedések:
• Turizmus Globális Etikai Kódex
Az UNWTO 1999-ben fogadta el a Turizmus Globális Etikai Kódexét, amelynek szerint:
 a turizmus valamennyi szereplője köteles védeni a természeti környezetet
 a hatóságoknak első helyen kell kezelniük és ösztönözniük a források megőrzését célzó
turisztikai fejlesztéseket, valamint a hulladéktermelés minimalizálását
 csökkenteni kell a turisztikai kereslet szezonalitását
 a turisztikai infrastruktúrát úgy kell megtervezni és tevékenységeket programozni, hogy
védjük az ökoszisztémákból és biodiverzitásból összetevődő természeti örökséget és
megóvjuk a veszélyeztetett fajokat.
• 2030 Agenda
 Az ENSZ 2015-ben fogadta el a Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló
programja című dokumentumot, amelyben 17 fenntartható fejlődési célt határoztak meg.
 A turizmus általánosan mindegyikben szerepel.
A fenntarthatóság megvalósítható?
• A fenntartható fejlődés a turizmus területén is minden résztvevőtől jelentős önkorlátozást követel
meg, hiszen az évről-évre növekvő számú turista önmagában óriási környezeti terhelést okoz,
másrészt újabb, különleges élményekre vágyva egyre egzotikusabb és védettebb helyek is gyorsan
túlterhelté válnak.
• A desztinációk és a turizmusszolgáltatók elsődleges érdeke a forgalom, illetve a bevételek
generálása és növelése.
A környezeti menedzsment vállalati területei:
• környezet károsodásának megelőzése
• a környezeti terhelés csökkentése
• részvétel a környezetvédelemmel összefüggő társadalmi feladatok megvalósításában
• integrált menedzsment - a környezeti szempontok beépítése a tervezés, megvalósítás és
üzemeltetés folyamatába.
Gyakorlati környezeti menedzsment a desztináció szintjén:
• a zaj-, a víz, és a légszennyezés határértékeinek megállapítása és betartatása
• korszerű hulladékgazdálkodás
• korszerű energiaellátás és megújuló energiaforrások használata (akár támogatással)
• alternatív szállítási módok és tömegközlekedés támogatása
• szigorú földhasználati és építésügyi szabályozás
• kulturális örökség védelme
• a turisztikai célpontok természeti és kulturális integritásának megőrzése
• környezettudatos oktatás
• a turizmusszolgáltatók környezettudatos képzése
• viselkedési kódex turisták részére
• turizmus integrált szervezése
• környezetbarát idegenforgalmi formák (kerékpáros-, ökoturizmus) támogatása
• a helyi gazdasági és társadalmi attrakciók támogatása: falusi turizmus, kézművesség, hagyományos
gazdálkodás
• szektoriális információcsere
• környezetvédelmi díjak, ökocímkék alkalmazása
A Fenntartható fejlődési célok
• A szegénység felszámolása. (A szegénység minden formájának megszüntetése a világon
mindenhol.)
• Az éhezés megszüntetése. (Az éhínség megszüntetése, élelmiszer-biztonság létrehozása, az
élelmezés fejlesztése és fenntartható mezőgazdaság létrehozása.)
• Jó egészség. (Egészséges élet biztosítása és jólét megteremtése minden korosztályban élő minden
egyes ember számára.)
• Minőségi oktatás. (Átfogó és igazságos minőségi oktatás megteremtése és egész életen át folytatott
tanulmányok lehetőségének létrehozása mindenki számára.)
• Nemek közötti egyenlőség. (Nemek közötti egyenlőség létrehozása, és minden nő és lány
felemelkedésének elősegítése.)
• Tiszta víz és köztisztaság. (Fenntartható vízgazdálkodás biztosítása, a vízhez és közegészségügyhöz
való hozzáférése biztosítása minden ember számára.)
• Újrahasznosítható és megfizethető energia. (Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern
energia biztosítása mindenki számára.)
• Jó munkalehetőségek és gazdaságok. (Hosszan tartó, átfogó és fenntartható gazdasági növekedés
létrehozása, teljes és eredményes foglalkoztatás, valamint méltó munka biztosítása mindenki
számára.)
• Innováció és jó infrastruktúra. (Alkalmazkodó infrastruktúra kiépítése, átfogó és fenntartható
iparosodás megteremtése, valamint az innováció támogatása.)
• Egyenlőtlenség csökkentése. (Egy országon belüli és országok közötti egyenlőtlenségek
csökkentése.)
• Fenntartható városok és közösségek. (Fenntartható, befogadó, biztonságos és alkalmazkodó
városok és más emberi települések létrehozása.)
• A források felelősségteljes használata. (Fenntartható fogyasztási és termelési szokások kialakítása.)
• Fellépni az éghajlatváltozás ellen. (Gyors cselekedetek a klímaváltozás és hatásai leküzdésének
érdekében.)
• Fenntartható óceánok. (A fenntartható fejlődés érdekében az óceánok, tengerek és tengeri
erőforrások megőrzése és fenntartható használata.)
• Fenntartható földhasználat. (A Föld ökoszisztémáinak fenntartható használata, fenntartható
erdőgazdálkodás, az elsivatagosodás leküzdése, valamint a talaj degradációjának visszafordítása,
valamint a biodiverzitás csökkenésének megállítása.)
• Béke és igazság. (A fenntartható fejlődés érdekében békés és befogadó társadalmak létrejöttének
elősegítése, mindenki számára elérhető igazságszolgáltatás biztosítása, és minden szinten hatékony,
felelősségre vonható és befogadó intézmények létrehozása.)
• Partnerség a fenntartható fejlődésért. (A végrehajtás módjainak biztosítása és a fenntartható
fejlődés globális partnerségének felélesztése.)
Zöld szálloda pályázat
• a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége hirdeti meg
• 1994-ben írták ki első ízben, azóta kétévente jelenik meg a pályázati felhívás
• célja, hogy a szálláshelyek üzemeltetőinek körében a környezettudatos gondolkodás teret nyerjen
• az „Örökzöld szálloda” címet azok a szállodák nyerik el, amelyek legalább háromszor bekerültek az
első 3 helyezett közé
A fenntarthatóságra való törekvés: A sharing economy
• A tagok új termék vásárlása helyett inkább megosztják egymással használaton kívüli eszközeiket,
ezáltal költséget spórolva, növelve az egyes termékek hasznos élettartamát és csökkentve az új
termék vásárlása miatti környezetszennyezés mértékét.
Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ)
• A VIMOSZ a turisztikai szakma munkaadóinak „hangja”.
• Legfőbb célja a fenntartható és turizmusbarát makrogazdasági környezet kialakítása, a szakma
versenyképességének javítása.
A turizmus szereplőinek feladatai a fenntarthatóság alapelveinek figyelembevételével: