A tatárjárás és az ország újjáépítése IV.

Béla idején

Előzmények

IV. Béla 1235 és 1270 között ült Magyarország trónján, uralkodása idején sújtotta Magyarországot a
tatárjárás. Apja II. András uralkodása idején is már szerzet kormányzati tapasztalatot, hiszen ő
vezette Horvátországot. Nem értett egyet apja kormányzásával, túlzónak tartotta a
birtokadományozó politikáját. Várható volt mikor királlyá válik, szorgalmazni fogja ezek visszavételét,
ami úgyis lett hiszen, egy majdnem teljesen üres királyikincstárral találta szembe magát.
Birtokpolitikája miatt konfliktusba került a nagybirtokosokkal, továbbá megkövetelte a király
tiszteletét külsőségekben is, így a bároknak megtiltotta, hogy a király jelenlétében leüljenek. A
hivatalokban szervienseket alkalmazott. A tatárok elől menekülő kunokat telepített az Alföld középső
részére. Ezzel a nemesektől független hadseregét akarta erősíteni. Az akkora keresztény magyarság
viszont nem tűrte a nomád életmódot folytató pogány kunok ott létét és megölte vezérüket, Kötönyt.
Ez utána a kunok hatalmas pusztítást okozva kivonultak az országból és a magyarok egyedül
maradtak a későbbi tatár támadással szemben.

Tatárjárás

A tatárok közeledtét jelezte az előlük menekülő kunok betelepülése Magyarországra, de Juliánus

barát is tudósított a fenyegetésről IV. Bélának, az uralkodó segítséget kért a pápától és a császártól is,
de az invesztitúra háborúk idején nem kapott. Az országot felkészületlenül érte a tatárok támadása
mivel a nemesek a korábbi ellentétek miatt nem vették komolyan a tatár veszélyt. 1241 tavaszán a
tatárok több oldalról támadták meg az országot, a főerők a Vereckei-szoroson át, Batu kán
hadvezérrel érkeztek. 1242 április 11-én, Muhinál került sor a döntő összecsapásra IV. Béla magyar
főserege és a tatárok között. Hatalmas vereséggel zárult a magyarok részére, az uralkodó kimenekült
az országból a dalmáciai Trau szigetére. A tatárok végig pusztították az országot, falukat és városokat
égettek föl. Csak néhány kőfallal körülvett központ tudott nekik ellenállni, pl Esztergom. 1442-ben
váratlanul kivonultak az országból, ezt magyarázhatja a taktikai oldal, kétszer támadnak vagy a
közeledő kánválasztás is.

Tatárjárás utáni idők

IV. Béla miután visszatért az országba gyökeresen változtatott politikáján, igyekezett megnyerni a
nemeseket magának. Újabb tatárjárást félőn, lemondott a birtokok visszavételéről, adományozott is,
azzal a feltétellel, hogy a birtokon egy jól védhető, a környék bélieknek menedéket biztosító
kővárakat építenek valamint, magánhadsereget szerveznek, amit a király igénybe vehet. A tatárjárás
jelentős pusztulást okozott a népességben ezért vissza telepítette az Alföldre a kunokat, valamint
Erdélybe román, Felvidékre cseh és morva, Dunántúlra pedig németeket telepített. A betelepülők
hospesek kedvezményeket kaptak, ez a jobbágyok terheit is csökkentette. A városok között többet is
szabad királyi várossá nevezett ki, ezeket fallal kellett körül venni illetve városokat alapított, mint
Szeged, Buda. A tatárjárás jelentős népcsökkenést, gazdasági és társadalmi feszültséget okozott, de
IV. Béla politikája sikeres volt.