Tatárjárás

előzmények, IV. Béla birtokpolitikája: II. András földadományai miatt a királyi hatalom meggyengült. Emiatt
IV. Béla utálta az apját, és gyengének találta. Amikor átvette az ország irányítását, arra törekedett, hogy
visszaszerezze azokat a birtokokat, amelyeket édesapja elosztogatott a nemességnek. Majd további
hagyományokat is felrúgott, ezzel elvesztve a királyi tanács tiszteletét és az előkelők minden segítségnyújtást
megtagadtak felé. Meggyűlölték IV. Bélát és cserben hagyták, ha bajba került volna. Látva az ellenállást,
leállította a birtokvisszavételeket.

Julianus útja: Julianus barát egy magyar szerzetes volt, aki Béla megbízásával, néhány társával utazásokra
ment, hogy megkeresse a fennmaradt magyarokat keleten. 1236-ban a Volga folyó mellett meg is talál egy
kisebb csoportot. Miközben ott van, észrevesz egy lovas-nomád népet, akik kelet felől érkeznek, viszont ez
senkit sem érdekel amikor haza viszi a hírt.

tatárjárás menete, Muhi csata: A tatárjárás maga 1 évig tartott, 1241 és 42 között. IV. Béla segítségért fordult,
viszont a keresztény uralkodók saját problémáikkal voltak elfoglalva. Egyedül az osztrák őrgróf tudta támogatni
a királyt egy kisebb sereggel (ez azután volt, miután a tatárok elfoglalták Kijevet).
1241-ben a tatárok, Batu Kán vezetésével, három irányból törtek az országra. A tatár előőrsök Pestig törtek
előre, a Sajóig csalták a Pest alatt összegyűlt magyar sereget. Muhi közelében április 11-én megsemmisítő
vereséget mértek a magyarokra hajnalban. Nyilván, a magyarok felkészületlenek voltak és a legtöbbjük nem
tudott elmenekülni. Egyedül IV. Béla tudta megúszni a biztos halált. Osztrák földre ment, viszont ott
gyengeségét kihasználva elvették kincseit és néhány vármegye átadására kényszerítették. A magyar nép
erdőkben és mocsarakban kerestek menedéket, ahol a tatárok nem voltak jártasok. Erős kővárak is biztonságot
nyújtottak ellenük. 1242 márciusában a tatárok váratlanul kivonultak.

pusztítás mértéke, újjáépítés és következményei: A tatárjárás óriási emberveszteséget okozott. A pusztulás

mértékét körülbelül 20 és 50 százalék között saccolták, de ezek az adatok nem biztos, hogy valósak lehettek. Ezt
az óriási emberveszteséget és az ország kihaltságát IV. Béla külföldiek behívásával pótolta. Már a tatárjárás előtt
is éltek más népek Magyarországon, akik összeolvadtak a magyarsággal. Az Alföld benépesítése érdekében IV.
Béla visszahívta a kunokat, és ekkor kezdtek el a jászok is betelepedni. Minkét nép egykét évszázad alatt
beolvadtak a magyarságba.
A király szakított a korábbi politikájával és a megbékélést kereste a nemesekkel. Jelentős adományokat tett,
melyeket katonaállításhoz és várépítéshez kötött. Ő maga is számos várat épített és számos településnek adott
városi rangot, így azok kőfallal vehették körbe magukat. Birtokokat is elkezdett osztogatni, mint régen apja.
Ezzel a cselekvésével a bárói hatalom kiterjedt és kiskirályok lett a legtöbb, nagyobb hatalmú báróból. Ezek
közül is a legkiemelkedőbb volt Csák Máté, akinek több mint 50 vára volt. Külpolitikájában még békés
szövetségi viszonyra törekedett Lengyelországgal és Haliccsal. IV. Bélát emiatt a politikája miatt még a második
honalapítónak is nevezik. Viszont politikája rövidtávon igen jól működött, hosszútávon sajnos nem. Ez fog
később vezetni az Árpád-ház férfiágának kihalásához (és majd csak női ágon fog folytatódni), hiszen a
kiskirályok kezébe fog a hatalom kerülni.
 Tatárjárás
(vázlat)

előzmények:
- meggyengült királyi hatalom
- IV. Béla birtokvisszavételi politikája  megutálja a nemesség
- IV. Béla rájön, hogy nem volt jó a politikája, így abbahagyja  már senkit sem érdekel

Julianus útja:
- elindul keletre magyarokat keresni
- 1236, Volga folyó
- hír: kelet felől lovas-nomád nép (mongolok)  senkit se érdekel

tatárjárás menete/Muhi csata:

- fősereg Batu kán vezetésével
- Muhi csata a Sajó folyó partján
- szekérvár
- felkészületlenség  hirtelen ért támadás
- IV. Béla elmenekül  Trau (Dalmát sziget)

pusztítás mértéke: 20%-50%

- éhínség, halál, lepusztultság

újjáépítés és következményei:
- IV. Béla a második honalapító
- birtokosztások
- bárói hatalom kiterjesztése
- visszahívja a kunokat és a jászokat  letelepíti őket
- politikája rövidtávon működik, hosszútávon nem