A korai feudalizmus Magyarorsz�gon

A korai feud�lis magyar �llam III. B�la idej�n �li f�nykor�t. A f�ld t�bbs�ge
a kir�ly tulajdon�ban volt. A kir�ly hatalma �s az orsz�g katonai ereje a kir�lyi
birtokon �s a v�rszervezeten alapult. A v�rgazdas�gokban f�leg katonai, illet�leg
munka- �s term�kj�rad�kra k�telezett n�pek �ltek. A v�rjobb�gyok fels� r�tege
bizonyos f�ldtulajdonnal is rendelkezett. A szabad p�sztorok ut�dai les�llyedtek,
hisz nem volt f�ldj�k. A kir�ly, az egyh�zi �s vil�gi nagybirtokosok a szabad
f�ldk�z�ss�gek f�ldjeit beolvasztott�k saj�t birtokaikba. A k�zszabadok m�sik
csoportja saj�t f�ldj�n dolgozott, meg�rizte gazdas�gi �s jogi �n�ll�s�g�t, ad�
helyett hadvisel�si k�telezetts�gei voltak.
A kir�ly hatalma teh�t a birtok- �s v�rmegyerendszeren alapult. A v�rn�pek
tisztjeiv� f�k�nt a papok, nagybirtokosok �s a v�rjobb�gyok v�ltak. A termel�s
f�k�nt a f�ldes�r saj�t kezel�s� szolgai munkaer�vel �s az �r munkaeszk�zeivel
m�velt gazdas�g�ban, az �n. prediumon folyt. A predium elindult a faluv� fejl�d�s
�tj�n. Egy prediumhoz 30-60 ember tartozott. K�z�ppontj�ban a nagybirtokos h�za
�llt, k�r�l�tte a szolg�k visk�i voltak E gazdas�gok mellett m�r megtal�lhat�k a
parasztgazdas�gok is.
A XII. sz�zad Magyarorsz�g�ra az �nell�t�, term�szeti gazd�lkod�s volt a
jellemz�. A f�ldm�vel�s vadtalajv�lt� rendszerben t�rt�nt. Ez azt jelenti, hogy
mindig az a r�sz lett a sz�nt�, amelyet el�z�leg az ott legel� �llatokkal
tr�gy�ztattak Az emberek �nell�t�k voltak, de a f�ldes�r �s saj�t ig�nyeik
kiel�g�t�s�re t�bb szakm�juk is volt. A sz�cs�k, t�m�rok, keny�rs�t�k, szak�csok,
k�v�g�k, moln�rok, m�sz�rosok, eszterg�lyosok, fazekasok, �csok mez�gazdas�gi
tev�kenys�get is folytattak.
Magyarorsz�g intenz�ven kapcsol�dott be a k�lkereskedelembe is, a keresztes
hadj�ratok �s a szentf�ldi zar�ndoklatok hat�s�ra. Kir�lyaink m�r ekkorra is sok
m�s n�pet telep�tettek haz�nkba, annak ellen�re, hogy a magyarok l�tsz�ma is magas
volt. Beseny�, izmaelita, francia, vallon, flamand, olasz �s n�met telepesek
(hospes) �rkeztek.
K�lm�n hal�l�t k�vet�en megn�tt a biz�nci befoly�s, ami III. B�la (1172-96)
tr�nra ker�l�s�vel megsz�nt. Eleinte nem nagyon b�ztak benne Azonban hatalm�nak
megszil�rd�t�sa ut�n (rosszakar�i �ccs�t, G�z�t k�ldt�k ellene tr�nk�vetel�nek)
visszafoglalta Horv�torsz�got Biz�nct�l, valamint Dalm�ci�t �s a Szer�ms�get.
A kir�ly a j�vedelm�t egyre ink�bb p�nzben vagy veretlen ez�stben kapta meg.
A term�szeti gazd�lkod�s mellett egyre nagyobb szerepet kapott az �rutermel�s �s a
p�nzgazd�lkod�s. III. B�la ut�n fiai Andr�s �s Imre k�z�tt tr�nvisz�ly keletkezett.
A tr�nt Imre �r�k�lte. Ezt a testv�rh�bor�t haszn�lt�k ki a f�urak, hogy �j
birtokadom�nyokhoz jussanak. Ez persze a t�mogat�suk�rt cser�be kapt�k. �gy nem is
csoda, hogy az uralkod� tekint�lye rohamosan cs�kkent. A fiv�rek k�zti
vet�lked�snek Imre korai hal�la vetett v�get, de II. Andr�s (1205-35) tr�nja m�r
kor�ntsem volt oly szil�rd mint apj��. A birtokok fogyatkoztak, hisz szorgalmasan
adom�nyozgatta a f�uraknak, ennek hat�s�ra a v�rmegyerendszer felbomlott, nem volt
k�pes ell�tni a k�zigazgat�si �s katonai feladatait. Volt olyan is, hogy eg�sz
v�rmegy�ket adom�nyozott. Ez k�vetkezm�nyekkel j�rt, egyre cs�kkent azoknak a
j�sz�goknak a sz�ma, amelyekkel �pp annak a katonai er�nek ell�t�s�t biztos�tott�k,
amely f�ken tarthatta volna a nagyurakat. �k pedig er�szakos eszk�z�kt�l sem
riadtak vissza, hogy gyarap�thass�k vagyonukat.
K�s�bb keresztes hadj�ratot szervezett a Szentf�ldre, illet�leg t�bb
hadj�ratot Halicsba. Andr�s a fi�t akarta Halics uralkod�j�v� tenni, de a magyar
uralom gyorsan le lett r�zva. A kir�lyi j�vedelem ekkor a reg�lej�vedelmekb�l �s a
kamara haszn�b�l j�tt �ssze (p�nzver�si illet�k), ink�bb ezekre pr�b�lt t�maszkodni
Andr�s. Azonban a p�nz ront�sa is �lland�sult, ami el�gedetlens�get v�ltott ki. A
paps�g a tizedet m�r p�nzben k�vetelte.
A kir�lyt�l f�gg� kis- �s k�z�pbirtokosokat szervienseknek nevezt�k (kir�lyi
vit�zek). A nagybirtokos a hatalmuk al� akart�k vonni �ket, az a vesz�ly fenyegette
a szervienseket (a v�rjobb�gyokkal egy�tt), hogy a nagybirtokosok mag�nhadsereg�ben
kell majd harcolniuk. (band�rium) Kihangs�lyozt�k, hogy �k a kir�ly szolg�i, m�snak
nem engedelmeskednek. Enged�ly�k volt arra, hogy bej�rjanak a kir�lyi udvarba.
Felett�k az uralkod� vagy a n�dor �t�lt. 1221-ben a kir�ly elhat�rozta, hogy az
eladom�nyozott f�ldeket visszaveszi, de az el�gedetlens�g m�r t�l nagy volt. A
f�urak egy r�sze ezt arra haszn�lta fel, hogy a n�pmozgalom seg�ts�g�vel
vet�lyt�rsait kiszor�tsa a hatalomb�l. �gy ker�lt sor az Aranybulla kiad�s�ra.
Aranybulla (1222)
A feh�rv�ri t�rv�nyl�t� napon az ellenz�ki f�urak �s a szerviensek a v�rn�pek
�s a parasztok seg�ts�g�vel kik�nyszer�ttett�k a kir�lyt, hogy jogaikat t�rv�nyben,
az Aranybull�ban er�s�tse meg. 31 cikkelyb�l �llt, a legt�bb a szerviensek
kiv�lts�gait er�s�tette. Kimondta a szerviensek ad�mentess�g�t. Megengedte nekik,
hogy javaikr�l szabadon v�grendelkezhetnek. Csak j�sz�gaik egynegyed�hez nem
ny�lhattak hozz�, mert ez a le�nyaik� kell hogy legyen (le�nynegyed). Meg�g�rte,
hogy k�lf�ldi hadj�ratokra szervienseknek nem kell saj�t k�lts�g�k�n elk�s�rni az
uralkod�t. A v�rjobb�gyokat biztos�totta arr�l, hogy szabads�gaikat megtartja,
v�rmegy�ket pedig t�bbet nem fog eladom�nyozni. �g�retet tett arra , hogy a kir�lyi
j�vedelmeket nem fogja b�rbe adni, s ezent�l �rt�k�ll� p�nzt fog veretni.
Megtiltott�k azt, hogy az egyh�zi tizedet p�nzben k�rj�k. V�g�l a
nagybirtokosok jogot kaptak arra, hogy ha Andr�s vagy ut�dai a t�rv�ny
rendelkez�seit nem tartan�k be, h�tlens�g v�tke n�lk�l ellen�llhatnak (ellen�ll�si
z�rad�k). Ezen pontok nagy r�sze nem val�sult meg. Az egyh�z� lett a s�kereskedelem
joga. II. Andr�s nem nyugodott bele hatalm�nak ekkora korl�toz�s�ba. Amikor 1231-
ben �jra megism�telt�k a rendelkez�seket, az ellen�ll�si z�rad�kot az esztergomi
�rsek ki�tkoz�si joga v�ltotta fel. A szerviensek jogaik v�delm�ben szolgab�r�kat
v�laszthattak, ezzel l�trej�ttek a nemesi v�rmegy�k. Ezek nem voltak annyira
er�sek, de egyre t�bb lett bel�l�k. A kir�ly az �l�kre isp�nt nevezett ki.
Tat�rj�r�s
II. Andr�s birtokadom�nyoz� politik�j�nak leg�lesebb ellenz�je fia, a k�s�bbi
IV. B�la (1235-70) volt. M�r ifjabb kir�lyk�nt, az egyh�z t�mogat�s�val
visszaszerezte apja adom�nyainak egy r�sz�t. C�lj�ul a hatalom megszil�rd�t�s�t
t�zte ki, a kir�lyi tekint�ly vissza�ll�t�s�t. Befogadta az orsz�gba (f�leg a
hader� meger�s�t�se c�lj�b�l) a kunokat, akik a tat�rok el�l menek�ltek. A
visszav�telekkel szinte az eg�sz f��ri oszt�lyt maga ellen ford�totta.
Julianus bar�t h�rt hozott a tat�rok k�zeled�s�r�l, akik m�r megvert�k a
volgai bolg�rokat, �s �pp Magyarorsz�g ellen k�sz�ltek. Dzsingisz k�n fia, a
hatalma egy r�sz�t �r�kl� Batu, �s a h�res mongol vez�r, Szubut�j vezet�s�vel
indultak ellen�nk. A magyarok azonban nem k�sz�ltek fel kell�k�ppen, a f�urak
k�z�ny�sen fogadt�k a h�rt. IV. B�la meger�s�tette az �szakkeleti hat�rt ahogy
tudta, de a tat�rok nagy er�k �sszevon�s�val 1241 m�rcius�ban �tt�rt�k a Vereckei-
h�g�t. Elfoglalt�k Erd�lyt, �s Batu k�n Muhi mellett hatalmas csap�st m�rt B�la
sereg�re. (�pr. 11-12) M�g B�l�nak is alig siker�lt megmenek�lnie. Ekkor m�r kun
seg�ts�gre se sz�m�thattunk, mert 1241-ben kir�lyuk, K�t�ny meggyilkol�sa ut�n
kivonultak az orsz�gb�l.
A Dun�nt�lt is v�gigd�lt�k a mongolok, a befagyott Duna jeg�n �tkelve. B�l�t
�ld�zt�k, aki Ausztria fel� menek�lt, majd 1242 m�rcius�ban v�ratlanul
visszafordultak. V�lem�nyek szerint az�rt, hogy Batu r�szt vehessen az �d�gej nagy
k�n hal�l�t k�vet� nagy k�nv�laszt�son, m�sok szerint pedig az�rt, hogy ink�bb a
D�l-Oroszorsz�gi ter�leteken er�s�ts�k meg hatalmukat.
Az orsz�g �jj��p�t�se
A kir�ly hozz�l�tott az �let, a munka felt�teleinek megteremt�s�hez. Az
eln�ptelenedett orsz�gr�szeket betelep�tette. Az Alf�ldre beh�vta a kunokat, a
Felvid�kre cseh �s morva, az orsz�g nyugati r�sz�be n�met telepeseket h�vott
(hospes). Erd�lyben rom�nok tal�ltak otthont. IV. B�la maga is adom�nyozott
f�ldbirtokokat, de felt�telk�nt k�v�rak �p�t�s�re, p�nc�los seregek �ll�t�s�ra
k�telezte a birtokosokat. Sz�vets�get k�t�tt a halicsi fejedelems�ggel.
1267-ben B�la �j t�rv�nyeket hozott. Meger�s�tette a szerviensek jogait.
Politik�j�t �gy alak�totta, hogy felk�sz�lj�n egy esetleges �jabb mongol t�mad�sra.
Ez a t�rv�ny nevezte el�sz�r a szervienseket nemeseknek, a nagybirtokosokat
b�r�knak.
IV. B�la sz�vets�geseinek tartotta a v�rosokat is. Kiv�lts�gleveleket adott,
megadta a szabad (v�mmentes) kereskedelem jog�t, k�falak �p�t�s�t enged�lyezte.
Jelent�ss� v�lt Selmec- �s Beszterceb�nya. A v�rmegy�k v�rjobb�gyainak egy r�sze
felemelkedett a szerviensek k�z�, jelent�sebb h�nyaduk a v�rbirtokot megkaparint�
f�ldes�r fennhat�s�ga al� ker�lt. A jobb�gyok szabad k�lt�zk�d�si jogot kaptak.
(1298-as t�rv�nyek) A b�r�k hatalma tov�bb er�s�d�tt a kir�ly politik�ja
k�vetkezt�ben, hisz meg�jultak a birtokadom�nyoz�sok. A k�znemesek valamelyik
nagy�r szolg�lat�ba �llottak, �k alkott�k a b�r� udvar�t, r�szt vettek a birtok
ir�ny�t�s�ban, harcoltak sereg�ben. (Nagybirtokosok famili�risai.)
A famili�risok v�rnagyok, gazdas�gi �gyeket int�z� udvarb�r�k, sz�mad�
de�kok, a mag�nhadseregek katon�i lettek. Megtartott�k birtokaikat, s
szolg�lataik�rt ell�t�st �s fizets�get kaptak. A famili�risi esk�t sokszor
kik�nyszer�tett�k az el�kel�k. A hatalmuk n�vel�s�re v�r�p�t�si verseny bontakozott
ki.
IV. B�la az orsz�g v�delmi szempontjait el�t�rbe helyezve k�nytelen volt
t�mogatni a f�urak meger�s�d�s�t. Ellens�lyoz�sk�nt a t�le f�gg� kunokra
t�maszkodhatott. Fi�t, Istv�nt egy kun el�kel� megkeresztelt l�ny�val h�zas�totta
�ssze. M�sr�szt a famili�risi f�gg�sbe ker�lt kis- �s k�z�pbirtokosok mozgalmai
jelentettek es�lyt a nagy�ri hatalom korl�toz�s�ra. A f��ri igazs�gszolg�ltat�st
akart�k elker�lni, hogy �tveszik a sz�tes� kir�lyi v�rmegye igazs�gszolg�ltat�si
szerep�t. A kir�lyi v�rmegy�kb�l nemesi megy�k lettek. IV. B�la hal�la ut�n a b�r�i
csoportok harca jellemezte az orsz�g bels� �let�t. A kir�lyi hatalom tekint�lye a
m�lypontra zuhant.
Utols� �rp�d h�zi kir�lyaink, V. Istv�n (1270-1272), IV. (Kun) L�szl� (1272-
1290) �s III. Andr�s (1290-1301) tehetetlenek voltak a b�r�k hatalm�val szemben.
Megszerezt�k a jobb�gyak feletti b�r�skod�s, az �risz�k jog�t is. A kir�lyi
birtokrendszer teljesen sz�tzil�l�dott, a b�r�k orsz�gr�sznyi ter�leteket szereztek
meg maguknak. Az �rp�d-h�z f�rfi�gon kihalt (1301), kialakult a feud�lis anarchia,
amelynek megakad�lyoz�s�ra utols� �rp�d-h�zi kir�lyunk, III. Andr�s sem volt k�pes.

2004. 05. 12. jegyzetek.hu TOR0021G

K�rlek ne felejtsd el, hogy az anyagban el�fordulhatnak hib�k, t�rgyi t�ved�sek. Ha
ilyet tal�lt�l, k�rlek jelezd nek�nk.
J� tanul�st k�v�n a jegyzetek.hu csapata!

http://www.jegyzetek.hu/ 4