TÉTEL – 17.

6. Nemzetközi konfliktusok
A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején
1241-42
I. ELŐZMÉNYEK

- II. András (1205-1235) halála után fia IV. Béla (1235-1270) kerül trónra
- Politikája:
- Éppen ellentétes apjáéval -> vissza akarja szerezni apja által kiosztott birtokokat,
földeket
- Királyi hatalom megszilárdítása a célja
- Ezért visszaveszi a korábban szétosztott birtokokat
- Báróktól   -    szerviensektől   -   várjobbágyoktól is
- A királyi tanácsban elégeti a bárók székeit – le sem ülhetnek a király jelenlétében
- Társadalmi elégedetlenség:
KIRÁLY            VEZETŐ RÉTEG

- Betelepíti a kunokat -> de nem kényszeríti őket a törvények betartására

- Rabolnak, fosztogatnak -> a nép elégedetlensége is fokozódik
- A társadalom minden csoportja szemben áll a királlyal
- Ilyen körülmények között hozza a hírt Julianus barát a közelgő tatár támadásról
(a Baskíriában élő magyarokat találja meg a hagyomány szerint)

II. A TATÁRJÁRÁS

 1241-1242
 Kijev elfoglalása: 1240
 Európai uralkodók nem nyújtanak segítséget
 Saját hadserege gyakorlatilag nincs
 Társadalmi elégedetlenség miatt a királyt nem támogatják
 A feldühödött nép megelégeli a kunok visszaéléseit és megölik (feltehetően Pesten)
Kötönyt, a kunok királyát -> a kunok „végig pusztítják” és elhagyják az országot dél felé
vonulva
 A király „többszörösen” sereg nélkül marad
 1241-ben megérkeznek a tatárok
 3 irányból támadnak:

1. Vereckei-hágó, fősereg, Batu kán vezeti (kb. 60.000 fő)

2. jobbszárny: északnyugatról, Lengyelország felől

 3. balszárny: Erdély felől

 A tatárok a Sajó mellett vállalnak csatát

 Muhi – 1241. 04. 11. -> megsemmisítő vereséget szenved a magyar sereg
 A király elmenekül -> az osztrák herceg csak jelentős ékszerek és terület átadásával ad
neki ideiglenes menedéket, innen tovább megy –> Dalmáciába
 Trau várában várja ki a tatár pusztítás végét
 Az országot kifosztják, végig dúlják a tatárok
 A lakosság mocsarakban, erdőkben, lápokban keres menedéket, igyekszik elbújni
néhány erősség is ellenáll: Pannonhalma, Komárom, Trencsén

 A tatárok megvárják, míg beáll a tél -> átkelnek a Dunántúlra, s azt is

pusztítják, rabolnak, fosztogatnak

- 1242 márciusában a tatárok végül– váratlanul – elhagyják az országot

- Okai: - csak a rablás, zsákmányszerzés, fosztogatás volt a cél

- közeledett a kánválasztás, Batu is esélyes volt

 A tatárjárást követően:
 Az emberveszteséget 20-50%-ra teszik, az utóbbi valószínűleg túlzó becslés
 IV. Béla visszatér Dalmáciából és hozzákezd az ország újjáépítéséhez
 Korábbi politikája lényegesen megváltozik

III. IV. BÉLA POLITIKÁJA A TATÁRJÁRÁS UTÁN

 Elsőként az emberveszteséget igyekszik pótolni:

 Külföldről hív be népcsoportokat, pl.: újra behívja a kunokat is
 Jászok érkeznek az Alföld egyes területeire
 Itt már korábban is éltek szászok (Szepesség, Dél-Erdély), északon szlávok, a korábban
érkező besenyők lassan asszimilálódtak a magyarsággal
 Etnikai összetétele az ország lakosságának: kb. 80% magyar, 20% egyéb etnikum az
(főként a korábban említettek)
 IV. Béla a vezető réteggel is megbékél: ő maga is adományoz birtokokat
 Ennek feltétele lesz azonban, hogy a kapott birtokon erős kővárat emeljen új birtokosa
 Ő építtetett Budán is először kővárat
 Ennek következményeképp a bárók még inkább megerősödtek -> óriási területek uraivá
váltak, több megyényi területet birtokoltak, s a szerviensek helyzete nehezebbé vált
 Ugyan korábban, 1232-ben a kehidai oklevél biztosítja szabadságukat – bíráskodási
jogot szereznek a királytól – ez viszont megindítja a nemesi vármegye létrejöttének
folyamatát 

- > a vármegye alapja ugyanis eddig a királyi birtok volt = királyi vármegye
 - > ezután azonban a vármegyében élő nemesek önmagukat kormányzó, irányító
testülete lesz = nemesi vármegye

 1267-ben már egyértelműen nemeseknek nevezik a szervienseket, a kialakuló

országgyűlésen követeikkel képviseltethetik magukat
 IV. Béla sikeresen építi újjá az országot, ezért őt „második honalapítónak” is nevezzük
 A tatárjárás utáni politikája ugyanakkor a király hatalom gyengüléséhez vezetett – >
a század végére a megerősödő bárók országrésznyi területeket birtokolnak – >
tartományurakká válnak…