AZ ARANYBULLA

Az Aranybulla egy arany függőpecséttel (bullával) hitelesített királyi oklevél, melynek fontosságát,
kiemelkedő jelentőségét éppen arany függőpecsétje is jelzi.

Az Aranybulla egy 31 pontból álló királyi kötelezettség vállalás.

II. András királytól ezeket az ígéreteket egy mozgalom, az Aranybulla-mozgalom kényszerítette ki.

II. András politikájának három fő elemét igyekezett megváltoztatni, kiiktatni a széleskörű mozgalom

- 1. A királyi birtokok mértéktelen eladományozását

- 2. A királyi kincstár pénzjövedelmeinek jelentős növelését szolgáló intézkedéseket

- 3. A külföldről érkezettek látványos térnyerését

A mértéktelen birtokadományozások

II. András még trónra kerülése előtt bátyjával, Imre királlyal elhúzódó küzdelmet vívott a hatalomért.
Már ekkor különböző adományokkal igyekezett híveket szerezni magának.

1205 után is jelentős adományokkal igyekezett támogató bázist kiépíteni.

A birtokadományozásokat tudatos királyi politika rangjára emelte.

1208-as oklevelében pl. ezt írta: „Az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke ha nincs
mértéke”

Meghirdette az új berendezkedés politikáját

II. András birtokpolitikájának hatása

II. András nagyarányú birtokadományozásai, melyekkel támogató bázisát akarta kiterjeszteni éppen
az ellenkező hatást eredményezték.

Országos tiltakozó mozgalmat váltottak ki a király ellen.

A társadalom minden rétege felsorakozott a király birtokpolitikájával szemben.

Az Aranybulla-mozgalomban részt vevő társadalmi rétegek

A mozgalmat több nagybirtokos támogatta. Közéjük tartoztak Imre-párti főurak, illetve azok akik vagy
nem részesültek birtokadományokból, vagy kevésnek tartották azt.

Középbirtokosok (királyi szerviensek), ők jelentették a mozgalom fő erejét, s motorját. A

birtokadományozások súlyosan sértették érdekeiket, mivel a királyi birtokokat megszerző
nagybirtokosok a középbirtokosokkal szemben királyi jogokat akartak érvényesíteni:

-Bíráskodni akartak a középbirtokosok fölött

-Magánhadseregükbe való szolgálatba akarták kényszeríteni őket.

Azért, hogy az új nagybirtokosok ilyen szándékaitól mentesüljenek, a királyi szerviensek mindenáron

igyekeztek rábírni a királyt a birtokadományozások beszüntetésére

Várjobbágyok érdekeit azért sértette a királyi birtokadományozás, mert veszélybe került a szolgálati
birtokuk, amit a várbirtokból tudtak eddig kihasítani maguk számára, mint a várbirtok katonai és
gazdasági vezetői. Az új nagybirtokosok csak földesúri járadékok ellenében hagyták volna kezükön a
korábbi szolgálati birtokot, ami ezeknek az egykori vezetők számára a földesúri függésbe történő
lesüllyedés jelentette.

A köznép azért volt érdekelt a birtokadományozások leállításában, mert II. András elsősorban az
eladományozott várbirtokok és udvarbirtokok kieső jövedelmének pótlására alkalmazta a drasztikus
pénzrontást, amely a társadalom minden rétegét sújtotta, köztük a köznépet is.

Pénz bevételek növelése

Összefüggésben azzal, hogy a hatalmas arányú birtokadományozások révén a királyi birtokból

származó jövedelmek lecsökkentek, II. András a királyi jövedelmek középpontjába a
pénzjövedelmeket igyekezett állítani.

Ezek közé tartoztak a szabadok dénárjai, rendkívüli adó, kereskedelmi vám, a pénzverésből származó
kamara haszna, stb.

Alkalmazta a bérleti rendszert, amikor egyes királyi monopóliumokat, mint pénzverés, sókivitel,
illetve a vámhelyeket bérbe adta, hogy így jusson készpénz bevételekhez

A külföldiek térnyerése főként az András feleségével Gertrúddal érkezett merániak esetében volt
nagyon látványos. A király számos fontos pozíciót és hatalmas birtokadományokat juttatott nekik.

Így például Gertrúd királyné legfiatalabb öccse Berthold kalocsai érsek lett, miközben még be sem
töltötte a szükséges kánonjogi korhatárt a 30 évet, majd horvát bánnak is kinevezték illetve erdélyi
vajdának.

Az Aranybulla-mozgalom hatására 1222-ben András kibocsátotta az Aranybullát, amelyben ígéretet

tett a mértéktelen birtokadományozások beszüntetésére „Egész megyéket, vagy bármiféle
méltóságokat örök tulajdonul vagy birtokképpen nem adományozunk”

Az Aranybulla 31 cikkelyéből 11 a mozgalom fő bázisát adó királyi szerviensek jogait biztosítja

Hosszútávú jelentősége, hogy itt került megfogalmazásra a királyi szerviensekből kialakuló nemesség
négy alapvető, „sarkalatos” joga, amelyet Werbőczy István Hármas könyve (Tripartitum) rögzített
1514-ben századokra szólóan.

E sarkalatos jogok:

1. adómentesség (3.cikkely)

2. Csak a király ítélkezhet fölöttük ()

3. Törvényes ítélet nélkül nem lehet büntetéssel sújtani őket (2.cikkely)

4. Ellenállási jog, azaz, ha a király nem tartja be a törvényeket, akkor fegyverrel is rá lehet
kényszeríteniük azok betartására (31.cikkely)

A leánynegyed és katonai kötelezettség

A középbirtokosok öröklési rendjéről is intézkedett az Aranybulla:

„Ha valamely szerviens fiúutód nélkül hal meg, birtoka negyedrészét leánya örökölje, a többi úgy
intézkedjék, ahogy akar.” (4.cikkely)

- A szerviensek hadkötelezettségét is szabályozta

Külső támadás esetén minden szerviensnek kötelessége volt hadba szállni.

Külföldre irányuló hadjárat esetén a szervienseknek nem volt kötelessége harcolni, csak a király
költségén.

II. András jelentős változásokat ígért pénzügyi politikájában

- A pénzrontás megfékezését szolgálta a

„Új pénzünk egy évig maradjon használatban húsvéttől húsvétig”

A zsidók és mohamedánok gazdasági kiszorítását szolgálta a 24.cikkely:

„Kamaraispánok, pénzverők, sótisztek és vámszedők az ország nemesei, izmaeliták és zsidók ne

lehessenek”

Az országba érkező külföldiek háttérbe szorítását ígérte a király

A 11. cikkely csak az országtanács jóváhagyásával engedte méltóságra emelésüket

A 26. cikkely megtiltotta külföldiek számára a birtokadományozást

A 30. cikkely megtiltotta a tisztségek halmozását

KULCSMONDATOK

(5. A szerviensek biztosították maguk számára a szabad végrendelkezést, leszámítva a kötelező

leánynegyedet, amely birtokaik egynegyedét jelentette.

7. A várjobbágyoknak korábbi helyzetük megőrzését ígérte az Aranybulla, de a királyi

birtokadományozások folytatódása miatt nagyobb részük a jobbágyságba süllyedt le és csak kisebb
részük tudott a kisnemesség soraiba emelkedni.

9. Szintén gazdasági változtatást tartalmaz a 24. cikkely, amely az addigi bérleti rendszer
megváltoztatását és a külföldiek, az idegenek térnyerésének megakadályozását igéri, amikor
kimondja, hogy zsidók és muszlimok nem tölthetnek be gazdasági vezető tisztségeket.

- 10. A külföldiek háttérbe szorítását úgy kívánták elérni, hogy ezentúl csak az országtanács
jóváhagyásával lehetett őket méltóságra emelni, és tilos volt számukra birtokokat adományozni.)