Középkori város

A városiasodás fellendülése
1000 körültől fellendült a városiasodás
Egyik fő ok a 10. századra kibontakozó mezőgazdasági forradalom.
A hatalmas mezőgazdasági terméktöbblet lehetővé tette, hogy a kézművesek elhagyják a
nagybirtokot és forgalmas helyekre költözzenek.
Azokat a tényezőket, melyek forgalmassá tesznek egy helyet, várostelepítő tényezőknek nevezzük.
VÁROSTELEPÍTŐ TÉNYEZŐK
Várostelepítő tényezők:
- forgalmas utak kereszteződése
- folyók átkelői,
- folyók torkolata
- síkvidék és hegyvidék találkozása
- bányahelyek
- uralkodói központok
- főpapi központok
A forgalmas helyeken létrejövő kereskedelmi telepeken telepedett le a középkori városok
lakosságának két fő rétege a kézművesek és a kereskedők
A kialakuló városi települések kezdetben földesúri joghatóság alatt álltak, ami erősen korlátozta a
város lakóinak jogait
A városlakók célja a földesúrtól való függetlenedés, városi önkormányzat megteremtése volt. Mivel a
földesurak általában nem mondtak le önszántukból a joghatóságról, a városlakók a 11. századtól
kezdve mozgalmat szerveztek az önkormányzat kivívására.
Ez a kommuna-mozgalom
Kommuna-mozgalom Laon 1116.
„A papság, a főesperesek és az előkelők…minden eszközt felhasználtak arra, hogy a közemberektől
pénzt csaljanak ki, követeik által tárgyalni kezdtek velük, és felajánlották nekik, hogy amennyiben
megfelelő összeget fizetnek, felhatalmazzák őket kommuna alakítására. Azonban lássátok mit
értettek ezen a kárhozatos és új szón: a lakosok, fej szerint egy bizonyos összeggel tartoznak
megváltani évenként uraikkal szemben a szolgai állapotukból folyó rendes kötelezettségeiket, és
törvényesen megállapított kártérítést fizetnek abban az esetben, ha a törvényt megszegik.
Ezzel a kikötéssel teljesen szabadok lettek minden egyéb tehertől és szolgáltatástól, amelyet
egyébként a szolga rendűekre róni szokás. A köznép megragadta ezt az alkalmat, hogy
megszabaduljon egy sereg kellemetlenségtől és valóságos pénzhegyeket adott ezeknek a kapzsi
embereknek, akiknek a marka olyan, mint valami soha be nem tölthető feneketlen mélység.
…De ki tudná kellőképpen elmondani, micsoda felháborodás támadt akkor, midőn ugyanezek az
emberek, akik a nép ajándékait elfogadták és bőven osztogatták ünnepélyes ígéreteiket, meg akarták
semmisíteni azt, aminek megtartására esküvel kötelezték magukat, és a régi szolgaság állapotába
akarták visszataszítani azokat, akik a szolgaság igájának már minden kemény terhétől
megszabadították magukat
…hirtelen nagy riadalom támadt a városban. Az embertömeg ezt kiáltozta: ”Communia, communia!”
A polgárok karddal, fejszékkel, íjakkal és bárdokkal felfegyverkezve, lándzsákat és gerelyeket ragadva
nagy tömegben özönlötték el a Boldogságos Szűz bazilikáját, majd megrohanták a püspöki palotát…”
A városi önkormányzat legfőbb elemei:
-polgármester választás
-tanács választás
-plébános választás joga
-saját bírái ítélkezzenek fölöttük
További városi kiváltságok:
-vásártartás joga
-vámmentesség
-árumegállító jog
-egy összegben fizethették adójukat
–városfal építése
A városi társadalom
Jogi szempontból a városi lakosság két nagy rétege:
-polgárság ( -akik rendelkeznek polgárjoggal, azaz részt vehetnek a városi közéletben és -lehet városi
ingatlanuk: házuk, műhelyük)
-plebejusok (a városban élnek és dolgoznak, de nincs polgárjoguk)
A polgárság két rétege:
-patríciusok ( a leggazdagabb polgárok, általában a távolsági kereskedelem folytatói.
A patríciusok közül kerültek ki a város vezetői, a szenátus /=városi tanács, többnyire 12 fő/ tagjai) -
polgárok (a polgárok zöme kézműves volt, valamint kereskedő. Közülük kerültek ki a városi
nagytanács tagjai /általában 50-100 fős a nagytanács/
A középkori városok kiváltságai és társadalmi szerkezete
A társadalmi szerkezet változása a XI. századra: jobbágyság, papság, nemesség, király (+ polgárság)
Városi társadalom
A polgárjoggal nem rendelkező plebejusok szabadok voltak a jobbágyi függéstől. A polgárok földjein
és műhelyeiben dolgoztak napszámosként és iparoslegényként.
Céhek
A céhek a kézművesek szakmai és érdekvédelmi szervezetei.
Feladata a termelés magas színvonalának biztosítása. Ezért megszabták, hogy a terméket
-milyen alapanyagból kell készíteni
-milyen szerszámokkal
-milyen munkafolyamatokkal
A magas szakmai színvonal érdekében hosszú tanulási folyamaton kellett keresztülmennie annak, aki
mester akart lenni (inas, majd legény, szakmai vándorút külföldi városokban, hazatérve vizsgadarab
„mesterremek” elkészítése, a céh mesterek bőséges megvendégelése) Csak mindezek után válhatott
mesterré, azaz nyithatott önálló műhelyt
KÖZÉPKORI KOVÁCSMESTER, FEGYVERKOVÁCSOK, KÖZÉPKORI FÉMMŰVESEK, ARANYMŰVES,
KÖZÉPKORI KŐMŰVESEK, HENTES ÉS MÉSZÁROS, KÖZÉPKORI PÉKSÉG
A CÉHEK ÉRDEKVÉDELMI SZEREPE
A céhek érdekvédelmi szerepe kettős:
– védte tagjait a külső versenytől, azaz a céhen kívüli iparűzők ( kontárok, fuserek ) versenyétől, akik
nem árusíthatták termékeiket a városi piacon
- védte tagjait a belső versenytől is, mert tilos volt a másik kézműves áruinak ócsárlása, és
megszabták, hogy egy mester hány alkalmazottal, mettől meddig dolgozhat
A CÉHEK VALLÁSI FUNKCIÓJA
A céheknek volt vallási funkciója egy-egy oltárt egy –egy céh gondozott, testületileg vonultak
körmeneteken
A céheknek katonai funkciója
A városfal meghatározott szakaszainak és az egyes tornyoknak a védelme az egyes céhek feladata
volt. (innen az elnevezésük: Szabók bástyája, Tímárok bástyája stb.)
(A képeken a Szabók bástyája Kolozsváron)
A párizsi takácsok 13. századi céhszabályzatából
3. Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de házon kívül
egyet sem.
8. Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában…
23. Párizsban egy takács sem szőhet teljes /vég/ posztót, csak úgy ha egyformán erősek a hosszanti
és a vetülékfonalak, ha a szövet teljes szélességében legalább 1600 fonál van
31. A posztó készítésekor senki sem vegyítheti össze a valódi gyapjút a bárány gyapjával. Ha valaki
mégis ezt teszi, 10 sou büntetést fizet minden csomó után. Ennek fele a királyt, másik fele az
céhmestert és az esküdteket illeti munkájukért és fáradozásukért.
32. Minden posztónak tiszta gyapjúból kell lennie
A városok külső képe
A védelmet szolgáló városfal viszonylag kis területre szorította össze a lakosságot. A helykihasználás
érdekében a házak általában emeletesek, az utcák szűkek voltak.
Egy idő után a falakon kívül külvárosok épültek (alsó város, felső város, stb.) melyeket szintén falakkal
vettek körbe.
Egy-egy mesterség folytatói általában egyazon utcába tömörültek, így alakultak ki a kovácsok, ácsok,
fegyverkovácsok, takácsok utcái
MONTERIGGIONI 13. SZÁZADI VÁROS, … TOSZKÁNA, SIENA TARTOMÁNY, Carcassone városa
SAN GIMIGNANO ÉS LAKÓTORNYAI ITÁLIÁBAN
BÁRTFA FŐTERE ÉS A VÁROSHÁZA + VÁROSHÁZA A BELGIUMI OUDENAARDBAN (BALRA) ÉS A
FELVIDÉKI LŐCSÉN
ROTHENBURG (BAJORORSZÁG) VÁMHÁZA 1264-BŐL
KERESKEDŐK: GABONA ÉS FŰSZERKERESKEDŐ
A kereskedők is létrehozták a maguk szakmai és érdekvédelmi szervezetét, a guildét.