Államalapítás- Szent István

A X. században, a kalandozások kudarcával a magyar társadalom válaszút elé került: az egyik lehetőség a nomád életmód
megtartása, elenyészés és szétszóródás. Vagy pedig csatlakoznak a kialakuló keresztény, feudális Európához, mely biztosítja a
fennmaradást.
Árpád utódai a nomád öröklési rend szerint követték egymást. Mindig a nemzetség legidősebb férfitagja örökölte a hatalmat
(szeniorátus). Így került a fejedelmi székbe 972-ben Árpád dédunokája, Géza. (972-997).

Géza:
- Mivel korábban a fejedelem hatalma és jogköre jócskán meggyengült, és ezáltal törzsfők kezébe került az irányítás, Géza első
intézkedéseként megtörte a törzsfők hatalmát.
- A céltudatos fejedelem házasságával is hatalma megszilárdítását segítette elő. Az erdélyi Gyula lányát vette feleségül, Saroltát,
megszerezve ezzel a keleti országrészek támogatását.
- Felmérve országa változó külpolitika helyzetét, a keresztény szomszédok megerősödését, igyekezett kivédeni a várható
nyugati támadásokat.
- 973-ban elküldte követeit a Német-római- Birodalom császárához, I. (Nagy) Ottóhoz Quedlinburgba. Hittérítőket kért az
uralkodótól népének, majd lemondott a Lajtán túli magyar területekről.
- A fejedelem megkeresztelkedett (de továbbra is pogányan élt). Fiát, Vajkot kereszténynek nevelte.
- Fia, Vajk, a későbbi Szent István számára sikerült megszerezni feleségül Gizella bajor hercegnőt. A hercegnő révén az Árpádok
rokonságba kerültek a császári uralkodó családdal, a Szász-dinasztiával
- A Gizellával együtt érkező lovagok tovább erősítették a fejedelmi hatalmat.

Géza halálakor (997-ben) már az Árpádok kezében volt az ország nagy része. (a törzs és nemzetségfők földjeit, a rajtuk lévő
lakossággal együtt az Árpád-ház birtokába vett).

István: (975 körül született, 1038-ig uralkodott)

- Azonban családon belül Géza fiával szemben hatalmi igényekkel lépett fel Koppány (aki István nagybátyja volt), mert a
szeniorátus alapján az ő kezébe került volna a hatalom. (Idősebb volt Istvánnál.)
- Koppány feleségül kérte Géza özvegyét, Saroltot. (leviátus) Géza azonban a Nyugat-Európában elterjedt öröklési rendet, a
prigomenitúrát akarta érvényesíteni, amely alapján az elhunyt uralkodó elsőszülött fia (jelen esetben Vajk) örökli a trónt.
- István végül a lovagok segítségével legyőzte Koppányt. Az ő kezébe került a fejedelmi hatalom, majd a királyi címért fordult
II.Szilveszter pápához.
- 1000 és 1001 fordulóján Istvánt megkoronázták Esztergomban. (akkortájt előfordult, hogy karácsony és újév egy napra esik).
- A korona apostoli hatalommal ruházta fel Istvánt, aki így jogot nyert arra, hogy Magyarországon püspökségeket és
érsekségeket alapítson.
- Az ifjú királynak hatalma megszilárdítása érdekében további harcokat kellett vívnia: 1003-ban az erdélyi Gyulát fosztotta meg
országától, majd legyőzte Ajtonyt, a Temesköz urát is.
- I. (Szent) István (997-1038) a trónért vívott harcban az egész országra kiterjesztette hatalmát és a földek jelentős része királyi
birtok lett.
- Hozzákezdett a nyugati típusú államszervezet kiépítéséhez, amely összefonódott az új államszervezet kiépítésével.
- Magyarország a keresztény királyságok közösségébe lépett.
- Az egyházmegyék (püspökségek) megszervezése már István koronázása után megkezdődött. Kiépítette az egyházszervezetet
élén az esztergomi érsekkel. Tíz egyházmegyét hozott létre és 8 püspökséget.
Az esztergomi és kalocsai érseki rangot kapott és ezzel a magyar egyházszervezet függetlenné vált a német birodalmi egyháztól.
A király az egyházat földadományokkal erősítette.
- Előírta a tized megfizetését, vagyis a termés egytized a püspökségek szedték be.
- Elrendelte, hogy minden tíz falu építsen templomot. (Támogatta a templomok berendezését is.)
- Az egyházszervezés idején sorra létesültek a bencés kolostorok (Pannonhalma, Pécsvárad) és István kiváltságokkal segítette a
szerzetesi élet felvirágzását.
- A székesegyházak mellett létrejöttek a káptalanok. Ezek a testületek segítették (pl.: szertartások lebonyolítását stb.).
- A hagyományokhoz ragaszkodó emberekkel nehéz volt elfogadtatnia a kereszténységet, ezért a törvények erejét is
felhasználta az új hit betartása érdekében: megkövetelte a böjt betartását, a gyónást, a részvételt a vasárnapi misén.
- Alkalmi jelleggel dénárt veretett, majd 1015 után rendszeres pénverés is megkezdődött.

A magyar egyházszervezet élén az esztergomi érsek állt, aki közvetlenül kapcsolódott a papsághoz.
- Az érsekeket a püspökök követték.
- A bencések voltak az elsők a szerzetesrendek közül, akik Pannonhalmán és Pécsváradon kolostort építettek a király
segítségével. ( A 11.században bizánci kolostorokat is alapítottak.)
Királyi vármegyék:
- István létrehozta a irályi vármegyéket (Vérségi rendszer helyett vármegyerendszert.)
- Ez a király területi alapon nyugvó közigazgatási egység.
- A királyi várak a hozzájuk tartozó királyi birtokkal alkották a várispánságot.
Élükön az ispánok álltak.
Az ispán parancsnokolt a szolgaállapotú várnépek és a katonáskodó várjobbágyok fölött.
A várispánságok látták el királyi udvartartást is: a király időnként felkereste a várakat, és kíséretével felélte a birtok
terményeit.
- A vármegye olyan területi egység, amely a királyi birtokok mellett magába foglalta az egyházi és a magánföldesúri birtokokat
is.
- A vármegyék élén a megyésispánok álltak.
- Az ispánok és a megyésispánok személyesítették meg helyi szinten a királyi hatalmat: bíráskodtak, kezelték a királyi
jövedelmeket. Az ispánok a főpapok mellett részt vettek a legfőbb hatalmi testületben, a királyi tanácsban.
- A királyi udvar ispánja a nádorispán volt. (A királyi udvar bírája is volt egyben.)
- A királyi hadsereg alapját a királyi várak fegyveresei jelentették (várjobbágyok, várnépek), akiket ispánjuk vezetett a királyi
hadba. A vármegyék területén éltek olyan szabad birtokosok, akik nem tartoztak az ispán alárendeltségébe. Ezt a réteget
vitézeknek, majd később a király szolgáinak nevezték.

- A magyar társadalom élén a király állt, akinek hatalmát óriási földbirtokok alapozták meg.
István kezébe került Magyarország kétharmada.
A király fontos döntések előtt kikérte a királyi tanács véleményét.
- A vezető réteghez tartoztak az egyházfők, akik kezdetben idegen eredetűek voltak, de aztán később a magyar családok
gyermekei váltották le őket. A törzsi vezetők és a bevándorolt lovagok leszármazottaiból kezdett kialakulni a világi nagybirtokos
réteg. Törvényeiben István elismerte az öröklött és a szerzett birtokok tulajdonát is.
- A társadalom középrétegét a vitézek alkották. -› Saját birtokkal rendelkeztek, azt szolgáikkal műveltették.
- A földjeiket vesztett szabadok az ország peremterületein fekvő szabad földekre vándoroltak, vagy egy nagybirtokos oltalmát
választották.(Megőrizték szabadságukat, de szolgáltatással tartoztak)
- A szolgák dolgoztak a birtokosok uradalmain, velük uruk korlátlanul rendelkezhetett. Később egy részüknek terményhányadért
cserébe saját földet adtak.)
- A 12.században megindult a szabadosok (felszabadított, de továbbra is függésben lévő rabszolgák) és a földesúri joghatóság
alá került rabszolgák összeolvadása.
- A szolgáltató népek (lovász, kovács) saját földdel rendelkeztek.
- A várjobbágyok a király hatalma alá tartoztak, katonai szolgálatot láttak el és saját földdel rendelkeztek.

- István békés külpolitikára törekedett.

Felesége, Gizella révéna Németrómai-Birodalom élén álló szász uralkodóhoz rokoni szálak fűzték.
(A Száli-dinasztia megkísérelte kiterjeszteni hatalmát Magyarországra, de István 1003-ban II. Konrád császár lovagjait
visszaverte. A sztyepp felől a besenyők párszor betörtek, de jelentősebb támadásra nem került sor.)

Trónviszály:
- István államépítő tevékenységét váratlan esemény sodorta veszélybe. A trónörökös, Imre herceg vadkanvadászaton lelte
halálát (1031).
- Istvánnak új trónutódról kellett gondoskodnia.
- Nővére gyermekét, a Velencében nevelkedő Orseolo Pétert (velencei dózse és nővérének fia) jelölte ki utódjának, aki
elfogadja a vazallusi koronát.
- A már nagybeteg uralkodó megvakíttatta (fülébe forró ólmot öntöttek) unokatestvérét Vazult, hogy mint uralkodásra
alkalmatlan személyt kizárja őt az öröklésből.
- Vazul három fia, András, Béla és Levente elmenekültek az országból és kezdetét vette a XI. századi trónviszályok korszaka.
- Péter folytatta István politikáját, de hamarosan elűzték a trónról.
- I.István 1038-ban halt meg, akkor I.László szentté avattatta.