A munkaviszony

A munkai jogviszony alanyai:

 Munkáltató: az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.
Kötelezettségei: köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni,
továbbá a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani.
Ő biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeit.
Biztosítja ingyenesen a munkavállaló számára a munkaviszony fennállása alatt a rendszeres munkaköri alkalmassági
vizsgálatot.
 A munkavállaló: az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.
Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. (Ettől eltérően munkavállaló lehet /az iskolai szünet alatt/ az a
tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.)
Kötelezettségei :a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni. A munkaideje alatt a
munkáltató rendelkezésére állni. A munkáját az elvárható szakértelemmel, pontossággal, odafigyeléssel, a munkára
vonatkozó előírások, szabályok szerint végezni. A munkakörének ellátásához szükséges magatartást tanúsítani. A
munkatársaival együttműködni.
Munkába állás:
- A munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre. A munkaszerződést írásba kell
foglalni. Abban a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. A felek a munkaszerződést közös
megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A munkakör mindazon feladatok keretszerű összefoglalása, amelyet a munkavállaló a munkaviszony alatt végez.
- A munkaviszony tartalmát a munkaszerződésen kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.
- A munkaszerződés a munkavállalót munkavégzésre, a munkáltatót pedig bérfizetésre kötelezi.
- A munkavállalónak a munkaszerződésben rögzített bére a bruttó bér, míg a tb járulékok és a személyi jövedelemadó levonása után
kézhez kapott összeg a nettó bér.
- Az állam előírhat képzettséghez vagy ágazathoz kötődő minimálbért.
- A munkaszerződésben a munka felek próbaidőt is meghatározhatnak (ez alatt a munkaszerződés indoklás nélkül, egyszerűen
felbontható). Legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki.
- A munkaszerződés megkötése után a munkáltató köteles a munkavállalót bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV).
- A munkabérből már a munkáltató levonja és befizeti a NAV-nak a társadalombiztosítási (tb) járulékokat és a személyi
jövedelemadót (szja).
- A béren felül a munkáltató a munkavállaló után szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizet.
- Előfordul, hogy a munkáltató nem akarja elkötelezni magát és sokallja a munkaerő adókkal és járulékokkal növelt költségeit. Ezért
nem munkaszerződést köt a munkavállalóval, hanem vállalkozóként bízza meg az elvégzendő feladattal. Az ilyen kényszervállalkozás
kijátssza a munka törvénykönyvét, és - mivel nehezebben ellenőrizhető- gyakran az adójogszabályokat is.
- Magyarországon az állami alkalmazottak teszik ki az összes foglalkoztatott kb. 20%-át, ami nemzetközi összehasonlításban
magas értéknek számít. Az állami alkalmazottak lehetnek:közalkalmazottak (pl: tanárok, egészségügyi dolgozók) és közszolgálati
tisztviselők (pl: önkormányzati tisztviselők, akik közhatalmat gyakorolnak pl. engedélyeket adnak ki vagy büntetést szabnak ki.)
- A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót:
 A napi munkaidőről.
 Az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról.
 A munkabérről való elszámolás módjáról. A kifizetés napjáról.
 A munkakörbe tartozó feladatokról.
 A szabadság mértékéről.
 A munkáltatói jogkör gyakorlójáról, a felmondási idő megállapításának szabályairól.
- A munkaviszony kezdetének a napjárt a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányban a munkaviszony kezdete a
munkaszerződés megkötését követő nap.
Munkaidő és munkabér:
- A munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó
előkészítés és befejező tevékenység tartalma.
Az előkészítő és befejező tevékenység minden olyan feladat ellátását jelenti, amelyet a munkavállaló a munkaköréhez kapcsolódóan,
szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.
Nem számít munkaidőnek a munkaközi szünet, valamint a munkavállaló lakó vagy tartózkodási helyéről a munkavégzés helyére,
valamint a munkavégzés helyéről a lakó vagy tartózkodási helyre való utazás tartalma.
- A teljes munkaidő Magyarországon napi 8 óra, és heti 5 munkanappal számolva heti 40 óra.
- A munkaszerződésben részmunkaidőt is lehet rögzíteni.
- Minden munkavállalónak heti 2 pihenőnap jár. A munkavállaló ezenkívül minden évben legalább 20 munkanapot szabadságon
tölthet, sőt az életkorral a szabadság időtartama növekszik.
- Pótszabadság jár a 16 évnél fiatalabb gyerekeket nevelő szülőknek.
- Szülési szabadság: az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni. (A
szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadságot úgy kell
kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen.

A munkavégzések típusai:
 Éjszakai munka: 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
 Megszakítás nélküli tevékenység: a munkáltató tevékenysége naptári óránként 6 órát meg nem haladó tartamban szünetel.
 Több műszakos tevékenység: ha tartalma hetente eléri a 80 órát.
 Készenléti jellegű munkakör: a munkavállaló feladatainak jellege miatt a rendes munkaidő legalább egyharmadában
munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére.
Ügyelet: mikor a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető.

- A munkavállaló munkabérét is a munkaszerződés rögzíti.

- A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, utólag legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.
- Az alapbért leggyakrabban a munkaidő alapján állapítják meg.
- Lehetőség van a bért teljesítményhez is kötni, de csak abban az esetben, ha a teljesítmény csak a munkavállalótól függ, és számára
előre ismert. Például: egy üzletkötő bére az alapbéren túl függhet az általa megkötött szerződések értékétől. Az így kiszámolt bérnek
is meg kell haladnia a minimálbér összegét.
- A munkaszüneti napokon végzett munkáért vagy a túlórákért a normál munkabéren túl bérpótlékot is kell fizetni.

Jogok és kötelességek:
- A munkaviszony a munkáltatóra és a munkavállalóra is kötelességeket ró, melyek lehetővé teszik az eredményes munkavégzést.
- A munkavállalók érdekeik képviseletére üzemi tanácsot választhatnak.
- Az üzemi tanács mindenkit képvisel, függetlenül attól, hogy tagja-e valamilyen szakszervezetnek vagy sem.
- A munkáltató köteles az üzemi tanácsot a tervbe vett változtatásokról tájékoztatni, és egyet nem értése esetében tárgyalni is kell
vele.
- Sztrájkot azonban az üzemi tanács nem szervezhet, az a szakszervezetek joga.
- A munkaadó köteles a munkavégzés feltételeit biztosítani, költségeit megtéríteni, a biztonságot és a munkavállaló képességeit
figyelembe venni.
- A munkavállaló köteles a munkát megfelelő helyen és időben, állapotban és szakértelemmel, a munkaadó bizalmának megfelelően
és munkatársaival együttműködve végezni.

A munkaiszony megszüntetése:
- A munkaviszony megszűnik:
 A munkavállaló halálával.
 A munkáltató jogutód nélküli megszűnésével.
 A határozott idő lejártával.

- A munkaviszony megszüntethető:
 Közös megegyezéssel.
 Felmondással.
 Azonnali hatályú felmondással.
A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.
- A munkaszerződés létrehozhat határozott vagy határozatlan idejű munkaviszonyt is.
A határozott idejű felmondást 5 évre lehet létesíteni.
A határozatlan idejű munkaviszony felbontható közös megegyezéssel, vagy valamelyik fél felmondásával.
- Felmondás esetén még további 30 napot kell dolgozni, de ha a munkáltató mondd fel, akkor a felmondási idő tovább növekszik
aszerint, hogy mióta tart a munkaviszony.
A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. Ilyenkor a
munkavállalót távolléti díj illeti meg.
- Külön szabályok vonatkoznak a csoportos létszámcsökkentésre: Ilyenkor tárgyalni kell az üzemi tanáccsal, és mindent meg kell
tenni az intézkedés igazságos végrehajtása és káros hatásainak enyhítése érdekében.
- Munkáltatói elmondás, jogutód nélküli megszűnés és csoportos leépítés esetén is a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha
elegendő ideig volt alkalmazásban (ez jelenleg 3 év esetén egyhavi).
(Az álláskeresés két elengedhetetlen dokumentuma a munkavállaló készséget bemutató önéletrajz és motivációs levél, amelyben a
pályázó igyekszik meggyőzni a munkáltatót arról, hogy miért érdemes őt választani.)