Az Árpád-kor

Szent István – államalapítás

Harcok az új rend megszilárdításáért XI. század
Szent László uralkodása és törvényei
Könyves Kálmán uralkodása és törvényei
A XII. század belviszályai – III. Béla uralkodása
II. András és az Aranybulla
IV. Béla és a tatárjárás
Társadalmi változások az Árpád-korban
A királyi hatalom meggyengülése – 1301.
I. (Szent) István (997/1000 -1038.)- államalapítás
• Trónra kerülése - az uralkodói hatalom megszilárdítása
- küzdelem Koppánnyal 998. – győzelem – Koppány felnégyelése
• - Ajtony (a Maros-vidék urának) legyőzése –
• - az erdélyi Gyula-nemzetség legyőzése

• Koronázás – 1000/1001. – II. Szilveszter pápa – latin korona

• - szakrális cél – szuverén állam – szuverén uralkodó
- feudális rend kialakítása
•
Egyházalapítás – önálló egyházi tartomány – apostoli uralkodó
• - két érsekség (Esztergom és Kalocsa)
- nyolc+2 püspökség (Győr, Veszprém, Pécs, Vác, Eger, Csanád, Bihar, Erdély
• később Nyitra és Zágráb – Szent László és Kálmán alapította)
• - egyházi törvények: 10 falu építsen egy templomot
• - vasárnap kötelező templomba menni
• - tizedfizetés – decima (dézsma)
- szerzetesrendek megtelepedése (bencések – Pannonhalma, Pécsvárad stb.)
- görög apácák Veszprém-völgy)
- egyházi birtokok adományozása – érseki, püspöki és apátsági birtokok
Magyar egyházszervezet XI-XII. század
 Vármegyerendszer - közigazgatás
• Királyi vármegyék a korábbi törzsi szállásterületek helyett – 40-45 vármegye
• - központ egy erősített királyi vár – a fejedelmi katonasággal
- élén a várispán (comes) – a királyt helyettesítő tartományúr (hűbéres)
• - feladata: a vármegye igazgatása, rendfenntartás, bíráskodás, katonai feladatok,
• a királyi birtok működésének gazdasági ellenőrzése
- adománybirtok + a királyi jövedelmek (szabadok dénárjai, vámok) egyharmada
• - a várispánok lesznek a főurak a korábbi törzsi, nemzetségi vezetők helyett

• - Várnépek: a várispán (megyésispán) – alá rendeltek

• - várjobbágyok – eredetileg magasabb rangú réteg – kis földbirtokot is kaptak
• - várkatonák – katonai szolgálat, a várban élnek, ellátás
• - szolgálónépek - a várbirtokon élnek – ellátják élelemmel a várkatonákat

Birtokrendszer: – a vármegye területének nagy része 70-80 % királyi várbirtok

(királyi udvarház – udvarnagy irányítja, várispán ellenőrzi
• - egyházi birtok (érseki vagy püspöki vagy apátsági)
• - világi nagybirtok (ispánok hűbérbirtoka – feudum)
• A birtokrendszer aránya az adományozások miatt a későbbiekben változik.
A magyar királyi államszervezet
 Szent István törvényei
• István 1. törvénykönyve (1001. körül – 35 cikkely)
- egyházi törvények – templomba járás, böjt megtartása
• - a mise megzavarása (büntetés)
• - világi törvények: - a feudális viszonyok kialakítása- új birtokrend
• - gyilkosság büntetése (erőszakos cselekmények
- lopás büntetése
- szolgák, rabszolgák szabadsága stb.
• - boszorkányok és varázslók büntetése
•
• István 2. törvénykönyve – kiegészítő jellegű
- egyházi törvények – 10 falu építsen egy templomot
• - tizedfizetés (decima) kötelezettsége
- egyházi bíráskodás
• - világi törvények
• - a földesúr jogainak biztosítása
 Szent István külpolitikája - trónutódlás
• Békés viszony a szomszéd államokkal
• - a német-római császárral rokoni viszony (felesége, Gizella révén)
• - rokoni, házassági kapcsolatok Velencével, a Lengyel Királysággal, Kijev
- Bizánccal és bolgárokkal (bár velük később megromlik a viszony

Védekező háborúk
• Német-római Császárság – új dinasztia 1024-től (száli)
• - II. Konrád 1030. – hűbérúri jogokat akar, hódító háború – visszaverik
- besenyő támadások – de nem jelentős, később letelepítik őket

Trónutódlás:
- Imre herceg a kijelölt utód 1031-ben meghalt
- Vászoly (Vazul) – a pogány hagyományokhoz akart visszatérni
- 1037-ben alkalmatlanná tették az uralkodásra (idoneitás) – megvakítás, süketítés
- Gyermekei (András, Béla, Levente) elmenekülnek Lengyelországba

- Utód: Orseolo Péter – a velencei dózse fia, István unokaöccse

Az Árpád-ház leszármazási rendje 1.
 Trónviszály és pogánylázadás XI. század
• Orseolo Péter (1038-1041.; 1044-1046)
- a velencei dózse fia, I. István unokaöccse – idegen lovagok, térítők
• - a magyar főurak nem fogadják el, lázadások, elűzik
• - a német-római császár segítségével visszajut a trónra (hűségeskü III. Henriknek)

• Aba Sámuel (1041-1044.)

• - a lázadó főurak segítségével jut a trónra - de később szembekerül velük
• - ménfői csata (1044.)
• - békés külpolitikát akar – de a német-római császár nem fogadja

• 1046. Vata – féle pogánylázadás (békési ispán)

• - Gellért püspök vértanúhalála

• Vászoly fiainak a visszahívása

• I. András (1046-1060.) (Tihany – apátság)
• - III. Henrik támadó hadjáratainak visszaverése (1051. Vértes, 1052. Pozsony)
- később béke (a gyermek Salamon és a Henrik lányának házassága)
• - hercegség (dukátus) felállítása – Béla a herceg – trónöröklési viszály
• – Tiszavárkony - „Korona és kard” – később Béla elmenekül, haddal jön vissza
 Trónviszály I. András és I. Béla fiai között
• I. Béla (1060-1063.) („Bölény” vagy „Bajnok”)
• - 1061. Székesfehérvár gyűlés – Vata fia János lázadása (pogánylázadás)
• - külpolitikai fenyegetés – IV. Henrik császár támadása
• - Béla váratlan halála – Dömös – Béla fiai elmenekülnek Lengyelországba

Salamon (1063-1074.)
- német támogatással koronázzák meg
- rendezni próbálja viszonyát unokatestvéreivel- Géza a dukátus élén
• - 1068. kerlési csata – győzelem a kunok felett (László herceg)
- 1073. után konfliktus Salamon és Géza között
• - trónviszály – Salamon elmenekül magával viszi a koronát
•
I. Géza (1074-1077.) – fivérével Lászlóval együtt
• - aszketikus alkatú, önsanyargató – korán meghal
• - a bizánci uralkodóval való konfliktust békésen rendezik
• - Dukász Mihály – görög korona
• - utódai: Kálmán és Álmos kiskorúak
• - fivére László vette át az ország irányítását
 I. László (1077-1095.)
• Trónra kerülése – bátyja után örökli a trónt – neveli unokaöccseit
• – harc Salamonnal (I. András fiával) – IV. Henrik támogatta (1080-ig, később fogság)

• Külpolitikája
• Invesztitúra-küzdelmek – IV. Henrik és VII. Gergely pápa között
• - a pápát támogatja – cserébe a pápa elismeri László királyságát
• -1083. szentté avatás (István, Imre és Gellért – Szent Jobb apátság - Nagyvárad)
• - később megromlik a viszonya pápasággal (1091. után)

• Horvátország – nővére az özvegy horvát királyné megsegítése

- 1091. bevonul Horvátországba – ellentét a pápákkal – nem tesz hűbéri esküt
• - horvát királyi cím - perszonálunió
• - új tartomány ura – egyik örököse – Álmos
• - Zágráb - püspökség

Kunok támadásai
• - a XI. században rendszeresen betörtek Kelet felől - több sikeres ütközet
• - már herceg korában is harcolt ellenük, később legendák alakulnak ki körülötte
• - 1085.; 1091-92.
 Belpolitikája
• A belső béke megteremtése - trónviszály és harcok után
• - a királyság gazdasági forrásainak biztosítása (regáléjövedelmek– rév- és vámpénzek)
• - önkényeskedés megszüntetése
• - kóborlók letelepítése (a függés alól menekülő szabadok)
- a keresztény egyház megerősítése, védelme
• - templomépítés, káptalanok rendszere, birtokadományozás, új apátságok (Somogyvár)

• Törvényei – 3 törvénykönyv (uralkodása elején, közepén és végén)

• - a pogány áldozás büntetése, üldözése
- a keresztény szokások megtartása (vasárnap)
• - a tulajdon védelme – lopás büntetése – szigorú (tyúk értéke felett halál)
• - ha templomba menekül - megvakítás
• - gyanú esetén istenítélet
• - a kóborlás büntetése

• Trónutódlás: - unokaöccsét – Kálmánt jelöli ki (Álmos helyett)

• - Lászlónak csak lányai vannak
Magyarország Szent László idején
 Könyves Kálmán (1095-1116.)
• Trónra kerülése – trónviszály testvérével
• - papnak szánták – művelt, tudott írni, olvasni – egyházi nevelés, váradi püspök
• - ellentmondásos ábrázolás – az Álmos-hívek terjesztették róla
• - először fivére Álmos volt a kijelölt örökös – később László megváltoztatta
- Álmos először herceg (dukátus) – később megszüntette (1107.)
• - Álmos lázongása – 1098-tól trónviszály
• – megvakítás fiával Bélával együtt (1113.) - idoneitás

• Külpolitikája:
• - jó viszony a pápasággal – lemondott a püspökök beiktatási jogáról
• - a keresztes hadakat átengedte – de sereggel kísérte – rablás, fosztogatás elkerülése

• - Horvátország királya + Dalmácia – a pápa is elismerte

• - Tengermellék – királyi helytartó (bán)
• - a tengerpart melletti városok meghódoltatása (Trau, Zára, Spalato)

• - 1099. hadjárat Halicsba - kunok ellen, de vereség

• - Kijevvel igyekezett megegyezni – házasságkötés is
• - Bizánc – jó kapcsolat – Piroska (Szt. László lánya a császár felesége)
Magyarország Könyves Kálmán idején
 Belpolitikája - törvényei
• Belpolitikája – a királyi hatalom erősítése
• - növelte a királyi jövedelmeket – egyes birtokok visszavétele
• - az egyház „fölösleges” jövedelemforrásainak megnyirbálása
• - emiatt ellentétek a pápasággal, de rendezik (lemond a püspökök beiktatási jogáról)
• - kereskedelmi vámok növelése
• - saját híveit igyekezett jutalmazni

• Törvényei (öt törvénykönyv – egyházi zsinatokkal)

• - a magántulajdon védelme - a lopás már nem olyan súlyos büntetést érdemel
• (tyúk helyett lábasjószág – juh, halál helyett kézlevágás
• - kóborlás – erőszakos letelepítés
- pogány szokások tiltása – „Boszorkányok márpedig nincsenek”
• - egyházi szervezeti élet szabályozása
• - nem engedte a tudatlan papok működését

- a királyi birtokállomány csökkenése miatt – az adományozott birtokok örökös híján visszaszállnak a

királyra

• Trónutódlás:
• - fiára, II. Istvánra hagyta a trónt – aki megpróbált megbékélni Álmos fiával
• a vak Bélával
A törvények
Az Árpád-házi uralkodók leszármazási táblája
 A küzdelmes XII. század
• II. István (1116- 1131.)
• - külpolitikai kudarcok – Dalmáciában konfliktus Bizánccal
• - törekvés a belső békére – vak Béla felemelése (házasság a szerb Ilonával)

• II. (vak) Béla (1131 -1141.) – fiatalon halt meg

• - véres bosszúállás – aradi mészárlás (1131.)

• II. Géza (1141 -1162.) – Béla fia

• - hadjáratok Bizánc ellen és Halicsban
• - Bizánc egyik fénykora (Mánuel császár) – beavatkozik a magyar trónviszályba
• Géza gyermeke és testvérei közötti ellentét
• III. István (1162-1172.) – harc a trónkövetelőkkel
• - testvére, Béla Bizáncba kerül a béke zálogaként (túsz)
• II. László (1162 – 1163.) ellenkirály
• IV. István (1163.) ellenkirály
A trónharcok hatásai
 III. Béla (1172- 1196.)
• - ifjúkorában Bizáncban nevelkedett – Manuel örököse, majd félreállítják
• - hazatérve bizalmatlanság – görög-keleti vallása miatt, de áttért a katolikus hitre
- igazgatási reform: - írásbeli ügyintézés – kancellária – bizánci minta
• (korábban szerzetesrendek, hiteles helyek adtak ki okleveleket)
• - kancellár – főhivatalnok (P dictus Magister - Anonymus)
• - jegyzők, írnokok – megnövekedett oklevélkiadás

Gazdaság – mezőgazdaság – királyi birtokrendszer

• - a királyi várbirtokok aránya még jelentős – de adományozások (egész vármegye is)
- természetbeni jövedelmek – királyi uradalmakból
• - regáléjövedelmek (királyi felségjog alapján)
• - pénzváltás (kamara haszna – lucrum camarae)
• - vámok, révek, monopóliumok (190. o kördiagram)
• Külpolitika: - hadjárat Halicsba – András fia halicsi uralkodó
• - pápasággal egyesség – keresztes hadjárat

• Trónutódlás – idősebb fia, Imre (1196 - 1204.) a trónörökös

• - de ellentétek Andrással, aki elveszítette a halicsi trónt
• - az ország megosztása - birtokadományozások
Anonymus: Gesta Hungarorum
III. Béla jövedelem-kimutatása
 II. András (1205-1235.)
• Fivére Imre (1196-1204.) és annak fia halála után szerzi meg a trónt
• - eleinte halicsi uralkodó, de elveszíti a területet (kunok támadásai)
• - később a Tengermelléken uralkodó jogokat gyakorol (dukátus)
• -
• Hódító hadjáratok: - rengeteg pénzt és királyi birtokokat emésztett fel
• - Halics – a terület visszaszerzése – kunok visszaszorítása
- a német lovagrend letelepítése a Barcaságba – majd kiűzése (1225.)
• - szentföldi „hadjárat” 1217.

• Belpolitikája 1222. előtt – „új berendezkedés”

• - birtokadományozások híveinek – „legfőbb mérték a mértéktelenség”
- összeomlik a királyi várbirtokrendszer – 50 % alá csökken
• - kieső bevételek – a hadsereg fenntartása marad
- új hivatal – tárnokmester (Apodfia Dénes)
• - a jövedelem pótlása – (királyi jogon szedett) regáléjövedelmek növelése
• - pénzbeli adók kivetése, vámok növelés (nyolcvanad), monopóliumok bérbe adása
- pénzrontás (lucrum camarae) – kötelező pénzbeváltás évente
- az udvar pazarlása, a királynő rokonai (merániak) hivatalok, birtokadományozás
•
Elégedetlenség – összeesküvés – királynő meggyilkolása (Gertrudis) 1213 – Pilis
Az Aranybulla 1222.
• Aranybulla mozgalom 1222.
• - világi nagyurak, egyházi
személyek, serviensek,
várjobbágyok

• Tk. Forráselemzés 191. o.

• - előkelő nagyurak (bárók)
követelései

• - serviensek jogállása

• - szabad állapotú rétegek érdekei

• - új gazdasági berendezkedés
elutasítása

• - ellenállási záradék

- a rendi szervezkedés fontos

alapdokumentuma
Az Aranybulla főbb elemei
 II. András politikája 1222. után
• 1224. Andreanum - a dél-erdélyi szászok kiváltságai
• (függetlenség, vármegyei jog)
• - német lovagrend kiűzése a Barcaságból - a Baltikumba

• II. András nem szándékozott betartani az Aranybulla pontjait ezért

rákényszerítették
• - 1231. az Aranybulla megújítása, kiegészítése – az egyház nyomására
• - az egyház szerepének növelése (pl. tizedfizetés, bírói szerep)
• - ellenállási záradék – az esztergomi érsek joga (kiközösítés)

• 1232. zalai serviensek kehidai oklevele – szolgabíró választása

• 1233.beregi egyezmény – az egyház teljes adómentessége
• - jogainak növelése – sómonopólium stb.

• II. András uralkodásának végére a királyi hatalom meggyengült

• Fia IV. Béla szembefordult vele
• – ifjabb király – uralkodói jogok – saját udvartartás
 IV. Béla (1235 – 1270.)
• Belpolitikája 1241 előtt
• - keménykezű politizálás
• - leszámol apja politikájával és híveivel (jelenlétében nem lehet leülni)
• - a királyi tanács átalakítása – Endre-párti urak mellőzése
• - a haszontalanul eladományozott birtokok visszavétele

• 1235 - 37 – Julianus barát keresi a keleten maradt magyarokat (két út)

• - tudósít a tatárok terjeszkedéséről – változás Béla politikájában
•
A tatárok közeledése
- Batu kán fenyegető levele IV. Bélának 1238.
• - tatárok elfoglalják Moszkvát (1238. majd Kijevet (1240.)

• - a menekülő kunok bebocsátást kérnek a tatárok elől (Kötöny fejedelem)

• (kijelölt szállás – alföldi részek - ellentétek az itteni lakosság és a kunok között)
• - 1241. a tatároktól félő tömeg meggyilkolja Kötönyt és kíséretét
• - a kunok rabolva, fosztogatva kivonulnak az országból (déli irányban)
A tatárjárás Európában 1240-1241.
1241. március – tatár betörés a Vereckei hágónál – Tomaj Dénes nádor
március 17. – Pestnél portyáznak a tatárok
- a király serege Muhihoz vonul a tatár fősereg ellen
A tatárjárás Magyarországon
1241. április 11. – a király elmenekül
először Babenberg Frigyeshez – aki megzsarolja
majd Trau szigetére - a tatárok végig követték, üldözték
A muhi csata 1241. április 11.
(Rogerius váradi kanonok siralmas éneke)
 IV. Béla politikája a tatárjárás után
• 1242 tavaszán a tatárok váratlanul elhagyják az országot
- a pusztítás mértéke 20-50 % között – főleg az alföldi részeket érintette

• - IV. Béla visszatér - „második honalapító”

• - fogadalom – Margit leánya apáca lesz
• - birtokadományozás feltételekkel – várépítés, katonaállítás
• - új főúri réteg – akik támogatják a királyt a tatárok elleni felkészülésben
• - városok kiváltságai – falépítés
• - kunok visszahívása – szövetség (fia, István felesége kun hercegnő)
• - hadsereg fejlesztése (nehézlovasság)
• - új betelepítés – hospesek – és más etnikumok letelepedése
- serviensek mozgalmának támogatása – nemesi vármegye
• - az Aranybulla megújítása - 1267. évi törvények
• Külpolitika:
• - küzdelem „harcias” Babenberg Frigyessel (1246.)
• - Frigyes halála után harc a Babenberg örökségért
• - szövetség a szomszédos veszélyeztetett országokkal
• - II. Ottokár cseh király – Béla unokájának férje –
• - terjeszkedés a Balkán felé – macsói bánság – védelmi rendszer
IV. Béla politikája a tatárjárás után
(gondolattérkép)
 Társadalmi változások az Árpád-korban
• Rendi fejlődés – rendi szervezkedés
- jogok szerzése – Aranybulla megújításai
- a nemesi jogok, kiváltságok kialakulása – serviensek, várjobbágyok – nemesek
- szolgabírók választása – nemesi vármegyei hivatal
- a főurak új rangot viselnek – bárók – hatalmas területek urai - birtokadományozás
- a kisebb birtokosok függő helyzetbe kerülnek – familiaritás
• - sajátos magyar hűbéri viszony – függés, de nincs birtokadományozás

A jobbágyság jogilag egységesült

• - a lesüllyedő szabad rétegek mellett a felemelkedő szolgálónépek alkotják
- jobbágytelek – örökíthető – a termelőeszközökkel rendelkezik
- szolgáltatások - a telek területének arányában (járadék, robot stb.)
• - még nincsenek egységesen szabályozva a jobbágyterhek
- szabad költözködés joga, ha teljesítette a szolgáltatásokat
- jogilag az úriszék alá tartozott (földesúri joghatóság)

• Hospesek – városi polgárok kialakulása – a folyamat a XIV. században folytatódik

 Az Árpád-kor vége
• V. István (1270-1272.) – Béla időszakában ifjabb király
- ellentétek apjával és Ottokárral is – a kincstár a csehekhez kerül
- birtokadományozások – pártok kialakulása
• IV. (Kun) László (1272 – 1290.) –10 évesen
- anyja kun hercegnő (Erzsébet) – nagykorúságáig ő kormányoz
• - a nagyhatalmú urak kormányozták az ország nagy részét – (Csák, Kőszegi, Gútkeled
nemzetség)
• - a zűrzavar felszámolására tett kísérlet 1277. rákosi gyűlés – nagykorúsítás
• - 1278. szövetség Habsburg Rudolffal – harc II. Ottokárral – Morvamező
- kun törvények – kereszténység – Hód-tavi csata (1282.) – saját hívei ellen
• - 1285. még visszavertek egy tatár támadást
• - László király visszavonul – senkiben sem bízik – a felbérelt kunok ölik meg

• III. András (1290-1301.) – a dinasztia egyenes ágának kihalása után

• - törvényes származását többen kétségbe vonták (II. András unokája)
- a hatalma a báróktól függött – tartományurak, kiskirályok
- halála a dinasztia férfiágának kihalását jelenti