TÉTEL – 1.

1. Gazdaság

Az Anjou-kor gazdasága – Károly Róbert

I. AZ ÁRPÁD-HÁZ KIHALÁSA UTÁN…

 Az „utolsó aranyágacska”, III. András halálával 1301-ben kihalt az Árpád-ház férfiága

 A kérdés az volt, hogy a nőági örökösök közül ki viszi tovább az Árpád-ház örökségét

Jelöltek:

 1. Vencel (1301-1305)
 2. Ottó (1305-1307)
 3. Anjou Károly (1301-1308-1310-1342)
 Az Árpád-ház kihalását követően újabb trónharcok lángoltak fel
 Ekkorra a tartományúri hatalom kiteljesedett

II. A TARTOMÁNYURAK ÉS A KORONÁZÁS

 Tartományurak, kiskirályok uralták az ország területének nagy részét

 Ilyen volt Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kán László, Kőszegi Henrik, Csák Máté
 A Nápolyból származó, az Árpád-házhoz nőágon kötődő:
 Caroberto, vagyis I. Károly (alias Károly Róbert) szerezte meg végül tartósan a hatalmat (13 éves
volt első koronázásakor)
 1301-ben Esztergomban, 1308-ban Pesten, végül 1310-ben Székesfehérváron koronázták meg
 Ez utóbbi lett végül a legitim koronázás (Szent Koronával, az esztergomi érsek,
Székesfehérváron)

III. I. KÁROLY – A TARTOMÁNYURAK VISSZASZORÍTÁSA

 Elsőként a tartományúri hatalom felszámolása volt a célja

 Új nemességére támaszkodott
 Valamint a főpapságra és bizonyos városok polgársága (pl. Kassa) is támogatta
 Károly többféle taktikával számolta fel a kiskirályok uralmát:

1. fegyveresen, pl. 1312-Rozgony I. Károly<->Aba Amádé

Borsa Kopaszt pedig a Tiszántúlon, a Kőszegieket a Dunántúlon győzte le

2. volt, akinek viszont megvárta a halálát, s területeit csak ezután szerezte meg pl. Csák Máté
(1321)

3. akiket egymás ellen fordított vagy ügyes taktikával „fegyverzett le” pl. Kán Lászlótól
megszerezte a Szent Koronát

4. valaki önként csatlakozott az erőskezű, új uralkodóhoz

IV. KÁROLY HATALMÁNAK MEGSZILÁRDÍTÁSA

 Új nemességére támaszkodva erős hatalmat gyakorolt

 Egyre inkább kialakulóban volt – ahogy azt az Árpád-ház végén is megfigyelhettük- a familiaritás
jelensége:
- A kisebb birtokkal rendelkező nemesek egy nagyobb báró szolgálatába álltak: 
- Hadseregüket vezették, birtokaikat irányították, így a báró familiárisai lettek

FAMILIARITÁS

V. A KIRÁLYI HATALOM POLITIKAI ALAPJAI

 Nő a királyi birtokállomány -> új nemesség, mely hozzá hűséges

 Bárók jelentős méltóságokat kaptak: 
 nádor, vajda, tárnokmesteri cím
 Ezekkel a címekkel a méltósággal együtt járó, ún. honorbirtokokban részesültek
 A méltóságok azonban nem öröklődtek, így a hozzá kapcsolódó földeket is újra feloszthatta a
király a hívei között

VI. A KIRÁLYI HATALOM ALAPJAI – A BANDÉRIUMOK

 I. Károly idején a hadszervezet is átalakult

 Már az Árpád-házi uralkodók is magánföldesúri-bárói hadseregekre kényszerültek, 
 Különösen a korszak végén (XIII. sz. végétől)
 A magánföldesúri seregeket, a bárók magánseregeit:

 bandériumoknak nevezzük (az olasz banderia-zászló szóból)

 A katonák a báró zászlaja alatt vonultak a harcba

 Így a magyar hadsereg állt:

A királyi seregből, a magánföldesúri bandériumokból (bárói és vármegyei), és a kun

könnyűlovasságból

VII. I. KÁROLY GAZDASÁGI REFORMJAI

A királyi gazdaságpolitika Nekcsei Demeter tárnokmester nevéhez kapcsolódik,

 megszervezte a kamarákat az állami jövedelmek behajtására és kezelésére

 A kamarák élén a kamaraispán állt, általában egy tehetős polgár személyében

 Cél: ország adottságainak kihasználása

 Jövedelmek növelése -> I. Károly a földbirtokból származó, ún. domaniális jövedelmek helyett
 Regálékból –azaz királyi jogon- befolyó jövedelmeket szedett 
  Ezek növelését szándékozta elérni:

1. a nemesfénybányászat hatékonysága céljából bányászokat hívott az országba

2. a földbirtokosokat is érdekeltté tette abban, hogy bejelentsék, ha birtokukon bányát

találtak:

- A földbirtokosok így megkapták az urbura (bányabér) harmadát

- A nemesfém egytizede az urbura, egyfajta illeték, „használati díj”, amit a bányászok fizettek
a királynak -> a kibányászott nemesfém 1/10-ét jelentette (a földbirtokosok ennek harmadát
kapták meg)

 A jól kihasznált bányák eredményeképpen rengeteg nemesfémmel gazdálkodhatott a király

 A nemesfém-monopólium az egyik legnagyobb bevétele volt (nemesfémmel való kereskedés
joga)
 Minden nemesfémet nyers állapotban adtak be a királyi kamarának, cserébe vert pénzt adtak
 A pénzérmék azonban már csak 40-50% nemesfémet tartalmaztak
 Bányavárosok: Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya
 Ezzel a mennyiségű és minőségű nemesfémmel 
 Értékálló pénzt: a firenzei mintára vert aranyforintot vezette be a király
 Azonban azzal, hogy a pénz értékálló lett -> A király elesett a gyakori pénzváltásból fakadó,
ún. kamara haszna jövedelemtől
 Pótlására vezette be a kapuadót
 Ez jobbágyok adója volt, melyet (jobbágyi) portánként fizettek
 Pénzben fizették, nem terményben (18 dénár)
 Ebben az időben fejlődésnek indultak a városok is
 Szabad királyi városok és mezővárosok jöttek létre
 Az előbbi esetében önkormányzattal rendelkeztek, nagyrészt a királynak fizettek egyösszegű
adót
 Az utóbbiak a földesúr fennhatósága alá tartoztak
 A fejlődő városok mellett a kereskedelem is fejlődött, a távolsági kereskedő is egyre
gyakrabban haladtak át az országon
 Az ő megadóztatásukra vezette be I. Károly a harmincadvámot
 Természetesen ez az áru értékének egyharmincad része (vagy: 3,33%) volt

Összegezve:

 Bányák kiaknázása -> bányászok -> urbura -> ennek harmada a birtokosé -> nagy mennyiségű
nemesfém -> értékálló aranypénz -> ezzel kiesik a kamara haszna -> kapuadó bevezetése.

Új adó: harmincadvám

VIII. KERESKEDELEM

 Importcikkek: fémáruk, fegyverek, késztermékek, textil

 Exportcikkek: nyersanyag, bor, szarvasmarha, gabona, nemesfém, só
IX. I. KÁROLY KÜLPOLITIKÁJA

 Hódítások: Nándorfehérvár
 Havasalföld -> nem volt sikeres
 Dinasztikus kapcsolat: Lengyelország, Nápoly
 Kisebbik fia: András -> nápolyi trón örököse
 1335 – visegrádi királytalálkozó (I. Károly-magyar, Kázmér-lengyel, János-cseh király)

Megegyezés született:

 Elsőszülött fia, Lajos örököli a lengyel trónt (később létre is jön a perszonálunió)
 Egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásáról, de ez nem valósult meg 
 1342-ben Károly egy erős, virágzó királyságot hagyott fiára, I. (Nagy) Lajosra