Anjou gazdaságpolitika

I. témakör
Az Anjou-kor az 1301-1386 közötti időszakot jelöli, mely a francia eredetű nápolyi Anjou-
dinasztia magyar ágából származó három (I. Károly, I. Nagy Lajos, Mária) és a nápolyi ágból
egy (II. Kis Károly) király uralkodását foglalta magában.

1) Bevezetés

- 1301: kihal az Árpád-ház férfi ága trónharcok

- 1301-1308: interregnum időszak=két koronázás közti i., megerősödnek a kiskirályok
(tartományurak), országrésznyi földbirtokaik vannak
- a trónharcokból Anjou Károly kerül ki győztesen (3 család)
- 1307 Rákosi gyűlésen fogadták el királynak
- 1308-ban először koronázzák meg, de ez nem a Szent Koronával, Budán koronázzák,
nem a szabályos koronázási rend szerint
- 1310-ben van a hivatalos dátum, Székesfehérváron, esztergomi érsek, Szent Korona
- 1308-1342-ig uralkodik

2) Királyi hatalom megszilárdítása

- kezdetben a királyi kp Temesváron volt

- a kiskirályok hatalmát fölhasználja (tartományurak)
- Aba családdal háborúskodás, 1312 Rozgonyi csata, KR segítői az itteni városok,
kassai polgárok, de voltak, akiket maga mellé állított, Csák Mátéval békét köt (1321
meghal)
Az egész ország az ő irányítása alatt áll
- megvárta míg a területeken meghaltak a kiskirályok föld, ebből új nemesi
családokat emel föl és köt magához (Garai, Báthory)
- 1320-as évek közepére megszilárdítja a hatalmát

3) Ország reformálása

a. hadsereget átalakítja: banderiális hadsereg (földesúr saját zászlója alatt kiállított

hadsereg)
- új keretet ad a magánhadseregnek
- földért cserébe a nemesnek kötelessége a király szolgálatába állítania hadseregét
- 1 bandérium = 50 fő
- aki ki tudott állítani 1 bandériumot zászlósúr lett
- aki nem tudott kiállítani 1 bandériumot familiáris lett
határvédelem
- kunok, székelyek feladata (könnyűlovasok)
- zsoldossereg: ált. német katonák

b. gazdasági reformok (Nemcseki Dömötör nevéhez fűződik)

  kétfajta jövedelme van: saját birtokából szerzett (földesúri adó) és regále jövedelem
(királyi jogon szedett adó)
- urbura vagy bányabér (1/3 részét megtarthatja a nemes és nem veszi el a bérüket)
- pénzverés monopóliuma: csak a királynak van erre joga,
kamara haszna – pénzváltás, a kivert pénzt a kamara megtarthatja (gyengébb
értéket kap vissza)
- értékálló aranyforintot veretett, nincs pénzrontás, nem romlik az értéke, az egész
országban használják – megszűnik a kamara haszna
- bevezetik a kapuadót: jobbágy az uralkodónak 18 dénárt fizet (azon
jobbágyportánként kellett fizetni, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér
be tudott menni és meg tudott fordulni)
- vámok:
o harmincadvám: külkereskedelmi vám, az országban a nyugatra és északra
induló kereskedelmi utaknál szedték, árujuk 1/30-át kellett fizetni
o huszadvám: a Balkán (dél) felé induló kereskedelmi útvonalon szedték
Az árutermelés és pénzgazdálkodás hatására a jobbágyok egyre több terméket vittek a piacra.
Ezekből a vásáros helyekből jött létre a mezőgazdaság ->mezővárosok
Jellemzői:
A földesúr birtokán volt, a tagjai évi egy összegben fizették be az adót
Vásártartás joggal rendelkezett
Önállóan választhatták a bírót, a földesúr beleszólásával
A 14. századi mezővárosok egy része közvetlenül a király hatalma alá tartozott. Károly
Róbert tudatosan védelmezte és fejlesztette őket, és végül egy részük szabad királyi város lett.
Jellemzői:
A királynak adóztak évi egy összegben
Rendelkezett vásártartási és árumagállítói joggal
Pallosjoggal
Vámmentességgel
Védőfalat építhettek
Reformjai következménye: fellendül a kereskedelem – bor szarvasmarha, só, viasz, fegyver,
posztó, selyem, fűszerek
4) KR Külpolitikája
- rokoni, dinasztikus kapcsolatok kiépítése
- házassága: Lokietek Ulászló lányát veszi feleségül (Erzsébetet)
- igyekezett mindenkivel jó kapcsolatot ápolni
- 2 fia születik: I. Nagy Lajos és András (Nápolyba kerül)
- 1335 királytalálkozó Visegrádon, III. (Lokietek) Kázmér lengyel király,
Luxemburgi János, I. Károly
o Bécset (árumegállító joga van) elkerülve létrehoznak egy kereskedelmi
útvonalat
o Habsburg ellenes szövetség
 o ha Kázmér fiú utód nélkül hal meg KR fia kapja a trónt (Lajos) –
perszonálunió
- Havasföldi Vajda ellen indul a Basarad hadjárat (nincsenek jelentősebb sikerek)
Károly Róbert uralma alatt a magyar királyság megerősödik, feudális monarchia lesz.
5) Nagy Lajos külpolitikája
 Nápolyi hadjáratok
- András felesége, Johanna meggyilkoltatta az egyik szeretőjével A-t
- Lajos meg akarja bosszulni a testvérét, ezért 2 hadjáratot indít (47-48, 50-52)
- mindkettő sikeres, de nem tudta megtartani a területeteket
- 1349: a hadsereg behozza a pestist, de ez már sokkal kevésbé veszélyes
- Lajos sok pénzt örökölt de a hadjáratok felemésztik a vagyonát
- a pápa Johannát nem ítéli el
- a hadjáratok során egy köznemesi réteg megerősödik
 délkeleti irányú hadjáratok
- Havasföld, Moldva, Velence
- ezek hűbéres államok, de nagyon képlékenyek
 Balkánon Bogumirok – eretnekek elleni hadjárat
6) NL belpolitikája
 1351 törvénysorozat (aranybullát erősíti meg)
- megerősíti a nemeseket jogaikban – szabadságjog, ellenállási jog,
adómentesség, törvényes ítélet nélkül…
- ősiség törvénye – a nemesi birtokot nem lehet elidegeníteni, ha a nemesi család
kihalt, akkor a birtok visszaszáll a királyra (háramlási jog), ¼ rész a lányoké
- kilenced (terményadó) törvénye – a jobbágy a földesúrnak fizet, ezt köteles a
nemes betartani
célja a jobbágyterhek egységesítése (egységes jobbágyság alakul ki)
A jobbágy a telek alapján rótta le szolgáltatásait földesurának (cenzus=pénzadó két
részletben, kilenced=terményadó, évi háromszori ajándék, munkajáradék=fuvarozás), az
egyháznak (tized a gabona és bor után) és az államnak (kapuadó).

- bírósági rendeletek – bírósági úriszék egy intézmény, a földesúr a jobbágy

felett ítélkezik, pallosjoga van (halállal is járhat)
- nemesi szabadság törvénye

7) NL utódlása
- nem született fiúgyermeke
- lányainak megfelelő férjről kell gondoskodnia (Máriának Luxemburgi Zs-ot)
- a bárók egy része az Anjou házbeli Kis Károlyt választotta utódnak
- bárói ligák szerveződtek, L. Zs. lesz utána a király
- a királyi várak egy nagy része örökbirtokká vált

A földesúri birtokokon alakultak ki a mezővárosok, melyek lakói egy összegben adóztak, és

saját bírót választhattak. A lakosság döntő mértékben mezőgazdaságból élt, de megjelentek
a kézművesek is és jelentős volt a kereskedelem. A városok száma is növekedett az Anjouk
idején. Nőtt Buda jelentősége, árumegállító jogot kapott. A szabad királyi városok csak a
király alá tartoztak, és hasonló kiváltságokkal rendelkeztek, mint a Ny-európai városok.