Károly Róbert és Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikája

Károly Róbert

Trónra lépés előzmények:

Anjou család sarja, ükapja IV. Béla volt, anyai ágon örökölte a trónt. Hosszas harcokat vívott
a hatalomért. 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte Csák Mátét, a Felvidék urát, ám
annak haláláig, 1321-ig nem lehetett biztos a hatalma. 1315-től 1321-ig ezért Temesvár volt a
királyi székhely, majd Visegrádra települt át.
Károly Róbert Árpád-házi elődei nyomdokaiban járva az Árpád-ház kihalása (1301., III.
András halála) után feudális anarchiába süllyedt országot ismét megerősítette, gazdaságát
rendbe tette és Európa legerősebb hatalmai közé emelte.

Gazdaságpolitikája:
Új tisztségviselőket alkalmazott, akiket személyesen emelt fel, ezért hűséggel szolgálták.
Tárnokmestere (pénzügyminisztere) Nekcsei Demeter volt. Fő célja a királyi felségjogon
szedett jövedelmek (regálék) növelése volt. Ilyen pl. a sóexport, a nemesfém-kereskedelem.

Reformjai:
Magyarország a 14. században nagyon gazdag volt arany-és ezüstlelőhelyekben (a világ
aranytermelésének 1/3-ával világelső, ezüstben Csehország után 2). A feltárt bányákat
korábban kiadták egy-egy bányatársaságnak, amelyek az arany 1/10-ét az ezüst 1/8-át a
királynak adták. Ezt hívják urburának (bányabérnek). A többit a társaság saját magának
termelte ki, de csak a királynak adhatta el (a királyé volt a pénzverés monopóliuma is). Károly
Róbert ezen úgy változtatott, hogy a földesúrnak, akinek a földjén a bányát találták, odaadta
az urbura 1/3-át (tehát az arany 1/30-át az ezüst 1/24-ét), ezzel érdekeltté tette a
földesurakat a bányák feltárásában. Ezáltal bár kevesebb urburából származó jövedelem
folyt be a kincstárba, megnőtt a bányák száma, ami hosszú távon mégis növelte a királyi
bevételeket.
1326-ban új értékálló aranyforintot veretett firenzei mintára (23,5 karátos). Innen a neve:
forint. (Firenze pénzének neve olaszul: fiorino d’oro).
Korábban a király évente új pénzt adott ki, csökkentett nemesfémtartalommal (pénzrontás).
Az új pénzt a vármegyék kötelesek voltak 50%-os felárral megvásárolni az így kapott
nyereség volt a „kamara haszna” (lucrum camarae). Az új aranyforint miatt megszűnt a
kamara haszna, tehát a bevételek kiesésének pótlására új adófajtára volt szükség.
Az új adó a kapuadó lett. Minden olyan jobbágyház után kellett fizetni, amelyeknek a
kapuján egy szénásszekér át tudott haladni. A nemesek adómentesek maradtak.
Támogatta a szabad királyi városok fejlődését azzal, hogy ezek csak a királynak fizettek
adót, önkormányzattal rendelkeztek, és fallal vették körül magukat. A király így a városokra
támaszkodhatott a bárókkal szemben.
Új külkereskedelmi vám a harmincadvám, a főutakon felállított harmincadhelyeken
behozott és kivitt áruk1%-át fölözte le a kincstár.
Bevételei jelentős részét megspórolta azzal, hogy zsoldosok helyett a főurak, főpapok saját
pénzükön állítottak ki kisebb csapatokat, bandériumokat, amelyek a saját zászlójuk alatt
vonultak csatába. A köznemeseknek földet osztott.
 Hunyadi Mátyás (1458-1490)

Trónra lépése:
1443-ban született Kolozsvárott, apja Hunyadi János, Nándorfehérvár hős védője, az
ország leggazdagabb főura, egykori kormányzó. Édesanyja Szilágyi Erzsébet. Apja 1456-
ban Nándorfehérvár ostroma után meghalt. Bátyját, Lászlót V. László király Budán
lefejeztette, mert korábban Hunyadi emberei megölték a király tanácsadóját, Cillei Ulrikot.
Mátyás fogságba került, Prágába vitték, de V. László 1457-ben meghalt, így Podjebrád
György cseh kormányzó vigyázott Mátyásra Prágában. 1458. január 24-én a rendek a
Rákos mezején királlyá választották, ezt követen tért haza.

Uralkodásának jellege gazdaságpolitikája:

Az őt hatalomra juttató nagybátyja Szilágyi Mihály, valamint a gazdag bárók azt várták, hogy
könnyen irányíthatják a 15 éves fiút. Ő azonban leszámolt a bárókkal. Keményen kezében
tartotta az országot. Reformjainak célja az volt, hogy a királyi jövedelmeket kivonja a rendek
ellenőrzése alól.
• Megalapította a királyi birtokok felügyelésére a budai udvarbírói hivatalt.
• Átszervezte a kancelláriát, összevonva a különböző királyi oklevélkiadó kancelláriákat
egyetlen intézménybe, ami így olcsóbb lett, másrészt könnyebben tudta ellenőrizni.
• 1467-től az államháztartás legfőbb irányítója a kincstartóság lett, élén polgári
származású szakemberekkel (a leghíresebb Ernuszt János volt).
• A kapuadó helyett bevezette a királyi kincstár adóját. Ezt már nem telkenként, hanem
családonként (kéményenként) szedték, ezért hívták füstpénznek is.
• Fő bevételét, a rendkívüli hadiadót évente akár kétszer is kivetette.
• A harmincadvám nevét koronavámra változtatta, megszüntetve így a korábbi
kiváltságokat.
• A szászoktól, az erdélyi románoktól, (ötvenedadó: minden 50. juh) a királyi
városoktól adót szedett ezeket az említett népcsoportok egy összegben fizethették.
Reformjai révén Mátyás évi bevétele kezdetben 250 ezer aranyforint volt, majd később 600-
900 ezer aranyforint lett, ami kiváló gazdaságpolitikára utal, Anglia királyának sem volt
magasabb a bevétele ekkor.
• Bevételeit főleg a hadseregre költötte. Zsoldos serege a fekete sereg volt, amely cseh,
lengyel, német és magyar katonákból állt. Számuk 20 ezer fő, vezéreik között idegeneket
és magyarokat (Magyar Balázs, Kinizsi Pál) egyaránt lehet találni.
• Szintén jelentős összeget emésztett fel a török elleni végvárrendszer is. Évente 200
ezer aranyforintba került.
• Sokba került a reneszánsz udvar fenntartása is.

Problémák:
• Bevételeinek zöme a jobbágyok hadiadójából származott, a városok adója kevés a
jobbágyok teherbírását maximálisan kihasználta.
• Az 1460-as évektől egyre több zsoldost alkalmazott (állandó fekete sereg), mert
tudta, hogy hatalma fenntartása érdekében állandó, csak tőle függő hadseregre van
szüksége. Különösen Vitéz János és Janus Pannonius 1471-es sikertelen királyellenes
felkelése után. A zsoldossereg felemésztette bevételei 70-80%-át.
Halála után csak a személyétől függő európai nagyhatalom, Magyarország gyorsan
elszegényedett és összeomlott II. Jagelló Ulászló kezén, a bevételek csökkentek.