Professional Documents
Culture Documents
András (1205-1235)
Mértéktelenül osztogatta birtokait → pénzügyi nehézség → regálék emelése, ez nem volt elég a
király pénzrontáshoz folyamodott (a pénz kevesebb nemesfémet tartalmazott). A király a főurak
bandériumait vette igénybe → újabb adományok v. pénz. A meggazdagodott, kiemelkedő főurak
megkülönböztetésül báróknak nevezték magukat. Gertrúd rokonai nagyobb mértékben kaptak
adományokat → bárók haragja → megölik a királynét. Az elégedetlen bárók, az érdekeiket biztosító
oklevél kiadására kényszerítették a királyt: Aranybulla. Megtiltotta az egész vármegyék
adományozását, az idegenek birtokszerzését. Főként a szervienseknek kedvezett. Adómentesség,
bírói ítélet nélkül nem foghatók el, végrendelkezés szabadsága, csak az ország védelmében
kötelesek hadba vonulni.
Hirdetés
IV. Béla (1235-1270)
Arra törekedett, hogy visszaállítsa a királyi hatalom tekintélyét, hozzálátott a királyi birtokok
visszavételéhez→ támasz nélkül maradt.
Béla tartott a tatárok újabb támadásától. Ezért híveinek birtokokat adományozott, az adományokat
várépítéshez kötötte. (nagyobb védelem miatt.) Számos településnek adott városi rangot, amelyek
fallal vehették magukat körül.
Hirdetés
A kiszolgáltatott helyzetbe kerülő serviensek a király engedélyével szolgabírákat választhattak
peres ügyeik intézésére. A királyi vármegye helyett, nemesi vármegye bontakozott ki. Élén a király
által kinevezett főispán állt. A megyei ügyeket tisztviselők (szolgabírák) végezték. Az 1267-es
törvények a servienseket már nemeseknek nevezik, s megfogalmazzák szabadságjogaikat.
Megyénként választott követeikkel képviseltethetik magukat.
III. András (1290-1301)
A király hatalma névlegessé vált. Az ország a leghatalmasabb bárók kezébe került. A hatalmukat
több megyére kiterjesztő, az uralkodói jogokat kisajátító bárókat, tartományuraknak,
kiskirályoknak nevezzük. A legnagyobb báró, Csák Máté. Magyarország a szétesés szélére
sodródott, mikor 1301-ben András halálával kihalt az Árpád-ház.