A magyar állam megszilárdulása az Árpád-korban

Tk. 133-138. oldal, atlasz 17. old a, b, c térkép

 A 11. században trónviszályok teremtettek rendezetlen belpolitikai helyzetet

 A pogánylázadások a keresztény hitet és az államot veszélyeztették
 Az országot német és besenyő támadások érték

I. László (1077-1095)
Külpolitikája
• Salamon lázongásainak elfojtása
• az invesztitúraharc idején a pápa pártjára állt, aki elismerte magyar királynak
• 1083. István király
Imre herceg szentté avatása
Gellért püspök
• 1091. meghódította Horvátországot
Belpolitika
 Törvényei (3 törvénykönyv)
• megszilárdították a belső rendet
• védték a magántulajdont
• gátat szabtak a kóborlásnak
• erősítették a keresztény hitéletet, visszaállították az egyház tekintélyét

Könyves Kálmán (1095-1116)

Belpolitika
• Álmos lázadásainak visszaverése
• a ducatust megszüntette
• Álmost és fiát Bélát megvakítatta
• megalapította a nyitrai püspökséget
• Törvényei (5 törvénykönyv)
  magántulajdon védelme (enyhébb büntetések)
 erőszakos letelepítések a kóborlók ellen
 pogányszokások tiltása
 férfiágon kihaló nemzetségek birtokai visszaszállnak a királyra (háramlási jog)
 páncélos katona kiállítására kötelezi a nagybirtokosokat
Külpolitika
• az első keresztes hadjárat átvonulása Magyarországon
• sikertelen kísérlet Halics elfoglalására
• 1102 felvette Horvátország király címet
• megkezdte a dalmát városok hódoltatását
• 1105 Horvátország és Dalmácia királya

III. Béla (1172.1196)

 Erős királyi hatalom, szilárd gazdasági alapok megteremtése jellemezték uralkodását

 Létrehozta a királyi kancelláriát
II. András (1205-1235)
 A mértéktelen birtokadományozás és a költséges hadjáratok miatt csökkentek a királyi
birtokok, és a királyi jövedelem

 Cél: regálé növelése (pénzrontás, adóbérlet)

 Pénzügyi és társadalmi válság
A társadalmi elégedetlenséget fokozták:
• a király sikertelen és költséges hadjáratai (Szentföld, Halics)
• a királyné idegen rokonai birtokokat, méltóságokat kaptak
1213 Bánk nádor vezetésével megölték Gertrúd királynét
• a királyi haderő válságba került
• a királyi várak eladományozása miatt veszélybe került a szerviensek és a
várjobbágyok helyzete is
1222-ben az elégedetlen bárók a szerviensek és a várjobbágyok tömegeire támaszkodva
az Aranybulla kiadására kényszerítették a királyt
(bulla: függőpecsétes oklevél)
 tiltotta egész vármegyék eladományozását
 megtiltotta a méltóságok halmozását
 megtiltotta az idegenek birtokszerzését és hivatalviselését
• A szerviensek érdekeit biztosította:
 Adómentesség
 Szabadon végrendelkezhetnek
 Bírói ítélet nélkül nem foghatók el
 Csak a király vagy a nádor ítélkezhet felettük
 Engedély nélkül a király sem szállhat meg birtokaikon
 Csak az ország védelmében kötelesek hadba vonulni, idegenbe csak a király költségén
 A várjobbágyokat a szent királytól (I. István) elrendelt szabadságban kell megtartani
 Megtiltotta a pénzrontást
 A tizedet nem lehet pénzbe szedni
 Ellenállási záradék: az egyházi és világi előkelőknek jogot adott az ellenállásra,
amennyiben a király nem tartaná be az Aranybulla pontjait