MAGYAR

TÖRTÉNELEM
Rövid összefoglalás
ELINDULÁS AZ ŐSHAZÁBÓL
A HONFOGLALÁS IDŐSZAKA
ÉS OKAI
§ Az őshazából való elindulás lehetséges okai: természeti, gazdasági, hadászati tényezők
§ Magna Hungaria – Őshaza: Ural környéke, 4.- 7. század, Baskíria területe (mai Oroszország)
§ Levédia – 750 körül - harc a besenyőkkel, újabb vándorlás
§ Etelköz – 9. század: vérszerződés, 7 törzs – Álmos (sz.819 Ügyek vagy Előd és Emese fia) –
harc a besenyőkkel, Ungvárnál említik utoljára, halála után Árpád vezeti a honfoglaló
csapatokat (vereckei hágó) 894 körül.
https://index.hu/techtud/tortenelem/2019/02/06/
magyar_ostortenet_finnugor_vagy_hun_tudat_szittya_sztyeppe_sudar_balazs_mta_akademia/?
fbclid=IwAR3uTPOdELMZjGhK31uEMfpY9EGXxaPFoLITaECC2b7bMxZyUVkwbH_O9v8
KALANDOZÁSOK KORA
§ 895-955 időszakában a magyarok terjeszkednek Pannónia

földjén, de zsoldosokként Európa távolabbi részeire is

betörnek.
§ 933 Merseburgnál, majd 955-ben Augsburg-nál

vereséget szenvednek
§ Taksony (Árpád unokája) lesz a fejedelem 955-től,

felhagy a nyugati támadásokkal, majd fia Géza lesz

az uralkodó
§
GÉZA FEJEDELEM
§ Géza 970-ben, felborítva az örökösödési sorrendet, hatalomhoz jut.
§ Nyugat fele nyit, a Német-Római Birodalommal
szövetkezik, Bizánccal szemben és felveszi
a keresztséget (ugyan haláláig pogány isteneket
is tisztelt).
§ Felesége az erdélyi származású Sarolt, akit
kemény, férfias karakternek írnak le,
fiúgyermeke István.
§ A keresztény, feudális Magyarország meg-
teremtője
§
SZENT ISTVÁN
§ Géza halála után lép trónra, 1000-ben,
miután legyőzi ellenfelét, Koppányt,
§ Szilveszter pápa koronát küld és III. Ottó császár
is elismeri, de megőrzi Magyarország függetlenségét
§ Belpolitika: egyházi és állami szervezet kialakítása
= 10 püspökség, 10 falunak legyen egy temploma,
vármegyék kialakítása, feudális társadalmi rétegződés,
pénzveretés, oklevél kiadás, törvényalkotás
§ Külpolitika: 1010-ben segítette a bizánci császárt, 1030
konfliktus Konrád császárral – legyőzi
§ Csapás éri, meghal a fia, Imre herceg, utóda Orseolo Péter, István nővérének fia
§ 1038-ban hal meg, 1083-ban szentté avatták

§
POGÁNYLÁZADÁSOK, BELSŐ
HARCOK
§ Orseolo Péter megszilárdítja a feudális hatalmat, védi Magyarország függetlenségét, de ellenzéke, Aba Sámuel
(István húgának a férje) elűzi a hatalomról 1041-ben, a törzsi-nemzetségi társadalomra tér vissza, korában a
pogány tanok terjednek. 1045-ben Péter visszatér és megöli Sámuelt és a német császár hűbérese lesz.
§ Vata féle pogánylázadás - a nagyurak bosszúja, nemzetségi
és vallásszabadságot követeltek, Szent Gellért püspököt és
Pétert is megölik.
§ I. András és I. Béla testvérek (1046-1063) követik a trónon,
visszaverik a német császárt, ezután testvérharc a hatalomért,
András meghal, Béla pogánylázadásokat ver le (Vata fiát),
ezüstpénzt veret, adókat enged el, rendet teremtene, de Salamon
(András fia) újra támad. Salamont I. Béla fiai, I. Géza és László
üldözik el

§
SZENT LÁSZLÓ
§ I.Béla fia, 1077-ben lett Magyarország királya (1095-ig), amikor egyház és királyi hatalom
gyengültek, igyekezett Salamonnal békét kötni, a pápával szövetkezini
§ Elfoglalja Horvátországot, apátságokat létesít, szentté avatja Istvánt és Gellértet
§ Két világi és egy egyházi törvénykönyvet alkot, szigorú büntetés a tolvajoknak, cölibátus
törvény, templomok újjáépítése.
§ A feudális állam erősítése – 72 vármegye kiépítése
§ Lovagkirály, harcol a kunok ellen.
§ Fiúutódja nincs, ezért testvérének, I. Géza fiai közül

kerül ki: Álmos és Kálmán csatáját ez utóbbi nyeri.

§
KÖNYVES KÁLMÁN
§ 1096-tól 1116-ig uralkodik, miután legyőzte testvérét,
Álmost, akivel élete végéig harcot folytat. Többszöri támadás
után Kálmán megvakíttatta Álmost és fiát, Bélát is.
§ Két feleség: elsőtől születik II. István, második házasságon
kívüli fia Borisz sok kellemetlenséget okoz Kálmánnak.
§ Belpolitikája: megszilárdítja a királyi hatalmat, szűkmarkú az egyházzal, gyarapítja a
kincstárát, törvényhozása kiterjedt birtokjogra, bíráskodásra, adózásra, kóborlásra,
tolvajlásra (enyhít László törvényein).
§ Külpolitika: horvát királlyá koronáztatta magát, orosz és cseh hadjáratai kevésbé sikeresek.
§ Művelt, olvasott uralkodó volt, fia, II. István követi a trónon.
II. ISTVÁN, II. (VAK) BÉLA ÉS
UTÓDAI
§ II. István egész életét harc jellemezte, külső ellenségek, nagybátyja Álmos és Borisz is támadta.
Szövetkezik csehekkel, osztrákokkal, Bizánc ellen harcol, 1129-ben békeszerződés. Konfliktusok
a főurakkal utódlás ügyében. 30 évesen hal meg, zavaros helyzetet hagy hátra.
§ II. Béla, Álmos fia, noha korabeli értelmezés szerint alkalmatlan volt az uralkodásra, határozott
uralkodó (1131-1141), leszámol ellenfeleivel, szövetségeseinek bőségesen adományoz birtokokat.
Külpolitikájában is eredményes, Boszniát és Rámát is elfoglalja. A vakság miatt alkohol
problémái voltak. Utódja fia, II. Géza 11 évesen lesz király, anyja uralkodik helyette.
§ II. Géza ellen felnőtt testvérei szervezkednek, de eredménytelenül. Az ő korában telepednek le a
szászok, a ciszterciták és johanniták, mind hasznosak az országnak.
§ III.István 1162-1172 nagybátyjai és bizánci támadások ellen küzd.
§ III. Béla, II.Géza fia Bizáncban nevelkedik, kemény uralkodó, megerősíti hatalmát
§ Imre és III László viszályok ideje
II. ANDRÁS
§ III. Béla kisebbik fia szemben állt testvérével, Imrével, 1205-től ő

a király, felesége Gertrúd, aki erős befolyással bírt, 1213-ban

meggyilkolják (Bánk bán). Lányuk a későbbi Szent Erzsébet, fiúk
IV. Béla.
§ Pazarló, költekező király, birtokait eladományozta, bevétele csökken,

ezért számtalan adót vet ki, anarchikus állapotokat eredményez

§ 1222 Aranybulla: 31 cikkelyben megfogalmazták a nemesek jogait, a hadkötelezettséget, a nemesek
adómentességét és a szabad végrendelkezést, tiltotta az önkényeskedést, az erőszakot és korlátozta
a zsidók gazdasági szerepét. Sajnos maga András sem tartotta be az Aranybulla pontjait.
§ Folyamatos háborúzott (saját fiával, IV. Bélával is), a lovagi életmódot kedvelte, Gertrúd után még
kétszer nősült
 IV. BÉLA, A MÁSODIK HONALAPÍTÓ
ÉS FIA, V. ISTVÁN
§ 1214-től Szlavónia királya, majd Erdély fejedelme, keresztény hitre téríti a kunokat és támogatta
Julianus barátot. Szemben állt apja eladományozó politikájával.
§ 1235-től lép trónra, leszámol azokkal, akik nem támogatták,

befogadta a kunokat, akiket a magyarok nem szerettek,

királyukat megölték, s rabolva hagyták el az országot.
§ 1241: muhi csata – katasztrofális vereség a tatárokkal szemben,

a király 1242-ben tér vissza az országba, miután a tatárok elvonultak.

§ Országépítő munka, új politika: várépítés – Buda építésének kezdete.
§ Fiával, Istvánnal ellentétek - megosztja vele a hatalmat, csatáznak is egymás ellen.
§ V. István 2 évi uralkodás után (ami a bárók megerősödésével járt), 1272-ben hal meg. Fia, IV. Kun
László követi a trónon, akit fiatalon Kapronca várában tartottak fogva.
UTOLSÓ ÁRPÁDHÁZIAK
§ IV. László uralkodásának kezdetén a bárók játékszere (Kőszegiek,

Csákok), a kunokra támaszkodik, de ez népszerűtlen politika, s

erkölcsileg is helytelen (pogány értékek, szeretők). Zavaros
belpolitika, a kunok áldozata. 1290-ben ők gyilkolják meg.

§ III. András „az utolsó aranyágacska”, II. András unokája az egyházra

támaszkodik. Törvényeket hoz, széleslátókörű uralkodó,

lánya Erzsébet kolostorba vonult. A király 1301-ben váratlanul
elhunyt, kihal az Árpád dinasztia.
VEGYESHÁZI URALKODÓK:
KÁROLY RÓBERT
§ Interregnum időszak 1301-1308: Vencel és Ottó vetélkedik a hatalomért
§ Károly Róbert 1301-1342: nápolyi Anjou, anyai ágon árpádházi, hivatalosan 1308-tól legitim
király
§ Az oligarchák legyőzése, békés élet kialakítása, udvari nemesség felemelkedése
§ Arany és ezüstbányászat, külkereskedelmi útvonalak keresése
§ Balkáni magyar uralom visszaszerzése, együttműködés a szomszéd országokkal, kezdetben
§ élvezi a pápa támogatását.
§ 1330 Zách Felicián merénylete során megsérül.
I. NAGY LAJOS KIRÁLY, A
LOVAGKIRÁLY
§ 1342-1382: Lajos, Károly Róbert fia örökölte a trónt, folytonos háborúskodás következik:
harcol Dalmácia, Nápolyi királyság
ellen, a Balkánon, lengyel király (perszonálunió).
Uralkodása idején Magyarország
határait három tenger mossa.
§ ekkor dúlt a pestisjárvány,
bevezetik a kilencedet az egyházi tized mellé,
megerősítik az ősiség jogát.
§ 1360-ban keletkezik a Képes Krónika, 147
miniatűrje.
LUXEMBURGI ZSIGMOND
KIRÁLY
§ 1387-1437: nagyívű politizálás, jó diplomata, 1410-től római király majd cseh király
§ A magyar trónt nehezen szerezte meg, kompromisszum a magyar főurakkal.
§ 1375-től török betörések, a védelem erősítésére fókuszált – végvárrendszer.
§ A pápai tekintély megerősítésén dolgozott, konstanzi
zsinaton fellép a husziták ellen
§ Támogatja a magyar városok fejlődését, falvakat léptet
elő várossá, 1408-tól Budára költözteti udvarát.
§ 1437: Budai Nagy Antal féle parasztfelkelés
§ Öt balkáni hadjárata sikeres, majd Nikápoly-i vereség
után védekező politika a törökkel szemben
§ Utódja veje lesz, Habsburg Albert 1437-1439 között – harcok
a főnemesek között.
I. ULÁSZLÓ, V LÁSZLÓ
§ 1440-1444: az első Jagellót 15 évesen koronázzák meg, Erzsébet (Zsigmond lánya) ellene
szegül, fiának V. Lászlónak tartogatja a trónt
§ Folytatódnak a török betörések, színre lép Hunyadi János.
§ 1444-ben összecsapás Murád csapataival, maga a király is odaveszett.
§ V László III. Frigyes udvarában maradt, Magyarországon Hunyadi János lép uralomra.
Pazarló, dőzsölő életmód.
§ Rövid uralkodás (1453-1457), negatív megítélés:

„ meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály”

megöleti meg Hunyadi Lászlót, Cilleieket támogatja.
§
§
HUNYADI JÁNOS
§ 1446-ban az országgyűlés kormányzóvá kiáltotta ki, 1453-ig viseli a tisztségét
§ 1448-ban vereség a törököktől, s belső harcok az országban is (Cilleiek)
§ 1453-ban Hunyadi lemond, V. László királyt megkoronázzák, Cillei irányításával próbálják
Hunyadit eltávolítani
§ 1456: Nándorfehérvári győzelem, Hunyadi meghal, fiát,

Lászlót V. László elfogatta és lefejeztette,

Mátyást Prágába vitte, de
váratlanul meghal.
HUNYADI MÁTYÁS
§ 1458-1490 között uralkodik, reneszánsz király, humanista szellemiség.
§ V. László halála után nagybátyja, Szilágyi Mihály segítségével megkoronázzák, elvette a cseh
kormányzó lányát, Podjebrád Katalint.
§ Az ifjú király szembefordul nagybátyjával, akit később török csatába küldi, hogy megerősítse
hatalmát.
§ 1464-től hatalma megszilárdul, békét köt a császárral, aki maga is a trónra áhítozott
§ Az országgyűléseket személyes politikájának szolgálatába állította, adókat szavaztatott velük.
Kiadásai a Fekete seregre (kb 20000 fő) és a reneszánsz udvarra fordította, új felesége, Beatrix
hatására (visegrádi palota, budai vár)
§ 1471-ben főúri lázadás leverése (Vitéz János, Janus Pannonius)
§ Hadjáratok törökök ellen és nyugatra is
§ 1490-ben halt meg, hivatalos utód nélkül, Corvin János nem lehetett és nem is akart király lenni.
 II. ULÁSZLÓ ÉS II. LAJOS
- JAGELLÓK
§
§ Kiszolgáltatott helyzetben van, szegény uralkodó, udvara korrupt, nemesek között viszályok, a
király csupán báb („Dobzse László”).
§ Ebben a kaotikus helyzetben1514-bena Bakócz Tamás által indított keresztesháborúból
kialakult a Dózsa György- féle parasztfelkelés.
§ Szapolyai száll szembe velük, Temesvárnál győzi le a felkelőket, szigorítják a parasztság
sorsát, terheit.
§ II. Lajos 10 évesen lesz király, 1521-től politizál önállóan, ekkor már sürgető az összefogás a
török ellen, de mind nagyobb a marakodás az országban.
§ 1526-ban biztos volt a török támadás, de a magyar urak nem szövetkeztek, augusztus 29-én
nagy vereség Mohácsnál. Húszévesen az uralkodó is odavész.
SZAPOLYAI JÁNOS ÉS I.
HABSBURG FERDINÁND
§ Két király egyidőben Magyarország trónján
§ Szapolyai dúsgazdag köznemesi párt vezére, Ferdinánd rendelkezett királyi szövetségesekkel: ádáz
küzdelem, majd 1538-ban Váradon megegyeznek, ha János utód nélkül hal meg, szepesi
hercegséget
kap és Ferdinándé lesz az ország
§ 1540-ben Szapolyainak Izabellától fia születik,
János Zsigmond, akit Fráter Györgyre bízott.
Szászsebesen halt meg.
§ 1541: Buda elesik, Ferdinánd seregeit szétverik.
§ Elkezdődik a három részre szakadt
Magyarország kora
MIKSA ÉS JÁNOS ZSIGMOND
§ Ferdinánd fia, a művelt és életvidám Miksa folytatta apja valláspolitikáját és szimpatizált is a
protestánsokkal
§ 1568 békét köt II. Szelimmel, így nem maradt remény az ország újra egyesítésére
§ Erdélyt János Zsigmond irányította, művelt uralkodó, 1557-ben a tordai országgyűlésen úttörő
jellegű határozat vallásszabadság tekintetében. 1571-ben váratlanul meghalt.
§
I. RUDOLF, II. MÁTYÁS ÉS A
FERDINÁNDOK
§ Rudolf 1576-1608 közötti uralkodását teherként élte meg, hóbortos, mániákus ember, megbízottak
által uralkodott.Prágai udvarában híres tudósok, művészek alkottak, rekatolizál, pénzügyi igényeit
a magyarság kifosztásával oldotta meg
§ 15 éves háború a törökök elleni vereséggel zárul, Rudolf szövetkezett Mihai Viteazu-val, majd a
Basta generális rémuralma következett Erdélyben
§ Bocskai felkelés 1604-1606: első lázadás a Habsburgok ellen
§ 1608-ban Rudolf bátyja, Mátyás szövetkezett ellene és lemondatta a magyar trónról
§ A 15 éves háborúban sikertelenül vezette a császári csapatokat
§ 1614-ben megkérdőjelezte, Bethlen Gábor fejedelemségét, kinevezte Pázmány Pétert
§ II. Ferdinánd 1619-1637
§ III. Ferdinánd 1637-1657
§ IV Ferdinánd 1647-1654
§
NAGY ERDÉLYI FEJEDELMEK
KORA
§ Báthory István (1571-1586): lengyel király is, keménykezű uralkodó
§ Báthory Zsigmond és András (1588-1603) határozatlan jellemek, Mihai Viteazul legyőzi seregeiket,
zűrzavar majd Giorgio Basta rémuralma
§ Bocskai István (1601-1604): nemzeti ellenállás, lezárta a 15 éves háborút
§ Rákóczi Zsigmond 1607-ben dinasztia alapító, török támogatást élvez
§ Báthory Gábor (1608-1613): szélsőségek embere, erőszakos, könnyelmű, bukás
§ Bethlen Gábor (1613-1629): Erdély aranykora, független államot akart teremteni, az adókat
szabályozta, korszerű hadsereg, gazdasági fellendülés, Gyulafehérváron halt meg.
§ I. Rákóczi György (1630-1648) Zsigmond fia, sikeres hadvezér, buzgó protestáns, meghívta
Comeniust Sárospatakra
§ II. Rákóczi György (1648-1660) eredménytelen politikus, kihívta maga ellen a Portát
 I. LIPÓT
§ 1657-1705: hosszú uralkodás, háborúskodás a franciákkal
§ Ebben az időszakban Zrínyi Miklós el akarták űzni a törököt,
Lipót nem támogatta, Zrínyit megöli a vadkan, de utódai
szembe fordultak az uralkodóval – Wesselényi összeesküvést
keményen megtorolta – abszolutizmus: kemény adózás,
protestáns üldözés
§ a magyar végvári katonák kurucoknak álltak, Thököly Imre vezetésével, engedményeket vívtak ki
§ 1699-ben – karlócai béke: Magyarországon nagy részén (Temesköz kivételével)
megszűnt az oszmán hódoltság, a török veszély nem múlt el.
§ Erdélyi fejedelmek Lipót idejében: Rhédey Ferenc, Barcsay Ákos, Kemény János,
Apafi Mihály és Thököly Imre
 I. JÓZSEF – II RÁKÓCZI FERENC
1704-1711
§
§
§ I. József tehetséges és békeszerető király, uralmát a Rákóczi féle szabadságharc végig kísérte –
kivitelezi a szatmári békét kurucok és labancok között – szavatolta a szabad
vallásgyakorlást és a magyar urak visszakaptál vagyonukat
§ II. Rákóczi Ferenc 1703-ban felkérik, hogy álljon a lázadók élére, eleinte sikerek, majd
vereségek. Pálffy János császári generális méltányos békét kötött a kurucokkal, Rákóczy
önkéntes száműzetésbe, Rodostóra menekül.
§ A szatmári béke után egész Magyarország Habsburg fennhatóság alá kerül
HABSBURG MONARCHIA KORA
1711- 1848
§ III. Károly felmérte Magyarország kifosztott helyzetét, politikai-gazdasági stabilitást keres,
Pragmatica Sanctio (lányörökösök is uralkodhatnak), nagy betelepítések
§ Mária Terézia 40 év uralom, számított a magyar nemesekre (Életünket és vérünket), rendezte a
jobbágyok helyzetét, kiadta a Ratio Educationis-t. 1764 csapatai vérfürdőt rendeztek (Madéfalvi
veszedelem) a határőrsorozás ellen tiltakozó székelyek között.
§ II. József, a Kalapos király, M.T. fia- reformer szándékú, sok akadályba ütköztek jó szándékai, a
német nyelv kötelezése nagy ellenállásba ütközött, jobbágyok felszabadítása
§ II. Lipót – kompromisszumokra hajlik, országgyűlést hív össze, nemesség kiváltságait elismeri
§ I. Ferenc – abszolutista uralkodó, Metternich lesz a mindenható kancellárja – elavult rendszer:
1832-től komoly reformmozgalmak Magyarországon
§ V. Ferdinánd: forrongó Európában alkalmatlan uralkodó
KOSSUTH LAJOS
§ Hosszúéletű (1802-1894), kimagasló személyisége a magyar történelemnek
§ Ügyvéd, majd megyei politikus (1831-ben kolerabiztos ), országgyűlési követ,

Börtönt visel
§ 1840 után tudósító a Pesti Hírlapnál
§ Szembenállás Széchenyivel
§ 1848 a szabadságharc vezetője
§ Emigráció – bírálta a Kiegyezést
FERENC JÓZSEF
1848-1916
§ A dualizmus uralkodója, 18 éves korától a birodalom élén,

neje Erzsébet királynő (Sissi)

§ Lesújtott a forradalmárokra (13 aradi vértanú) – Bach rendszer, elnyomás
§ 1867 Kiegyezés – Deák Ferenc képviseli a magyar érdekeket, közbenjáró volt király és nemzet
között, így létrejön az osztrák-magyar dualizmus. Magyarország fejlődésnek indul, Budapest
megszületik, jobb egészségügyi és tanügyi rendszer (kötelező elemi iskola)
§ Noha békepárti volt, a trónörökös meggyilkolása után ultimátum Szerbiának, kirobban az I.
világháború
§ IV. Károly követi a trónon, ő az utolsó magyar király 1918-ig.
§
XX. SZÁZAD
§ I. világháború: központi hatalmak vs antant,
4,5 millió magyar áldozat, hatalmas veszteségek -
Trianon, elveszítjük az ország kétharmadát.
§ 1918 Őszirózsás forradalom - Károlyi Mihály
§ 1919 Tanácsköztársaság, a proletárállam -
Kun Béla
§ 1920-tól Horthy Miklós kormányzó – Magyarország
konszolidálódik a húszas években, de revíziót óhajt,
a németek mellé állnak, gazdasági válság.
§ II. világháború újabb tragikus végeredménnyel, félmillió áldozat és a revízió sikertelen marad.
§ 1945-től kommunista rezsim, 1956-ban forradalom és leverése, 1957-től Kádár János korszaka
§ 1989 rendszerváltás