Az Árpád- ház

A magyarok eredete

Mondák

Hunor és Magor

- Ménrót fiai
- Vadászat közben egy szarvasünőt (csodaszarvas) kezdtek hajszolni -> bőségesen termő területre vitte őket, ahol
letelepedtek
- Dúla fejedelem lányait vették feleségül -> Hunortól a hunok, Magortól a magyarok származtak
- Hunok: mai Magyarország területén telepedtek le, Attila fejedelem, majd fia, Csaba királyfi

Csaba királyfi – a székelyek eredettörténete

- Attila 453-ban meghalt -> Aladárt választották fejedelemmé, de a hunok Csabát támogatták
- Két testvér hívei között véres csata, Aladár győzött
- Csaba királyfi a hunok többségével a mai Erdély területére vándorolt -> székelyeknek nevezték magukat

Turulmonda

- Álmos, aki Attila fejedelem leszármazottja volt -> várandós édesanyja, Emese álmában egy ölyvöt látott, aki dicsőséges
király lesz
- Más krónikákban az ölyv, turulmadárként szerepel

A magyarok életmódja
- Sztyeppén (füves pusztán) vándorló életmódot folytattak -> állatokkal, ahol dúsabb a fű
- Földművelés megléte, ami az aratásig egy helyhez kötötte őket -> félnomád életmód
- Új területek harc árán, lóháton és fegyverül az íj volt
- Értékes állataik: szarvasmarha (hús, lábbeli, ruházat) és a juhok (gyapjú, tej), kutyák (terelésben segítettek)
- Jurtákban éltek: kerek sátrak, nemez a szigetelő anyag (birka gyapjú), szőnyegek, ülőpárnák középen égett a tűz

A vérszerződés
- 9. század, Etelközbe értek (Dnyeper folyó és az Al-Duna közti térség)
- 7 magyar törzs szövetséget kötött egymással -> vérszerződés, erős állami egységbe tömörültek (Tarján, Jenő, Kér, Keszi,
Nyék, Megyer, Kürtgyarmat)
- Álmos lett a vezérük, megalapította a Magyar Nagyfejedelemséget
Honfoglalás

- Kárpát medencében sokáig avarok uralkodtak

- a 9. század közepén a Magyar Nagyfejedelemség népe részben már átköltözhetett a Kárpát-medencébe, a Vereckei-
hágón és Erdély hágóin keresztül
- honfoglalás ideje: 862-895
- fennmaradt forrás: Képes Krónika kódexe, Anonymus gesztája (elbeszélő regény, mely történelmi eseményeket mutat
be)

Honfoglaló nagyfejedelmeink: Álmos és Árpád

- útvonal: É-K felől a Vereckeihágón át
- az Álmos és Árpád közötti hatalomváltás már a Kárpát-medencében ment végbe
- Álmos talán 894-ben halt meg Erdélyben
- a magyar honfoglalás ilyenformán Álmos és Árpád együttes érdeme, küzdelmes évek, több csata

Harcmodor
- kiváló lovas nép
- háromrétű visszacsapó íj (3-400 méterről is átütötte a bőrpáncélt)
- szablya, kopja, balta jellegzetes fegyverek

Tervezett hadjáratok vagy „kalandozások”

- a magyarok számos hadjáratot indítottak: többségét Nyugat-Európába, kisebb részét a Bizánci Birodalom ellen
- ezek eltervezett katonai akciók voltak
- sokszor idegen hatalmak hívására keltek útra. A külhoni uralkodók jó pénzt, zsoldot fizettek a nagy harcértékű seregek
segítségéért
- „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” -visszacsapó íj miatt nagyon sikeresek voltak egész Európában
- A német uralkodó 955-ben Augsburg mellett legyőzte, Bulcsút és Lehelt, a vezéreiket az ütközet után elfogták és
kivégezték
Géza 972-997.
- Szeniorátus szerint örökölte a hatalmat (legidősebb tag)
- Géza nagyfejedelem már békére törekedett az európai államokkal. Felvette a kereszténységet
- Géza megkérte fia, István számára a bajor hercegnő, Gizella kezét
- Gizellával együtt keresztény papok és nehézfegyverzetű német lovagok is érkeztek magyar földre

Szent István 997-1000. nagyfejedelem és 1000-1038. király

- Géza nagyfejedelem megkeresztelkedve halt meg -> utódja, fia Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta, felesége
Gizella, primoganitúra szerint lett ő az utód
- István apja halálát követően 997-ben lett nagyfejedelem
- Uralmát Koppány, Géza nagyfejedelem legidősebb rokona nem ismerte el -> István serege vereséget mért rá
- Másképp akart uralkodni, 1000. év karácsonyán Székesfehérvárott István fejére helyezték a koronát ->
Magyar Királyság – államalapító király, keresztény állam
- Hatalom megszilárdítása: előbb az erdélyi területek, majd a Maros-vidék urát győzte le. Magyarország I. (Szent) István
uralma alatt Közép-Európa egyik legerősebb államává vált

Állam- és egyházszervezés
- Egyházszervezés: egyházmegyéket vagyis püspökségeket alapított -> központja: Esztergom, érsekség
- Esztergomi érsek koronázta a királyokat
- Egyházi tized fizetése, vasárnapi templomba járás
- Minden tíz falunak kötelessége volt egy közös kőtemplomot építenie

- Vármegyerendszer létrehozása -> élükön ispán (adók beszedése, bíráskodás, katonaság vezetése)
- Dénár bevezetése: ezüstpénz
- Két törvénykönyv fűződik hozzá

- Utódlás: fia, Imre herceg meghalt. Unokatestvére, Vazul elutasította a kereszténységet, őt megvakította
- Utódja, a velencei unokaöccse: Orseoló Péter 1038-1041.

Szent László, a lovagkirály 1077-1081.

- István után trónviszályok, pogánylázadások törtek ki
- Szigorú törvényeket hozott
- Pogányok elleni törvény: mindenféle pogány vallásgyakorlást betiltott
- kezdeményezte István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatását
- parasztok földhöz kötése: nincs kóborlás, kötelesek voltak megművelni a nemesek földjeit, és adózniuk is kellett
- kunok leverése Erdélyben
- Horvát Királyság elfoglalása -> Horvátország a 20. sz. elejéig Magyaro.-hoz tartozott

Könyves Kálmán, a művelt király 1095-1116.

- I. (Szent) László király halála után unokaöccse, Kálmán követte a trónon. A latinul írni-olvasni tudó király nagyon művelt
volt
- enyhített a törvények szigorán (nincs kivégzés 2lábú lopásáért pl)
- Törvénybe foglalta azt is, hogy a boszorkányok egy bizonyos fajtája nem létezik
- László terjeszkedő politikáját folytatta: elfoglalta Dalmáciát
III. Béla, a nagy hatalmú király 1174-1196.
- fiatalkorában éveken át Bizáncban tartózkodott
- arra készítették fel, hogy irányítani tudja majd a nagy múltú államot
- kialakította a kancelláriát: külföldi egyetemeken tanult papok készítették a korabeli iratokat, az okleveleket a királyi
udvarban (írásbeliség!)
- bevételei: pénzverésből, sóból, vámok, révek jövedelmeiből

II. András és az Aranybulla 1205-1235.

- III. Béla után fia, Imre követte, majd halála után öccse, II. András
- Gyakran háborúzott, keresztes hadjáratot is vezetett a Szentföldre -> nagy kiadások
- Felesége: Gertrúd, német származású, aki saját testvéreinek juttatott vezető pozíciókat. A népszerűtlen királynét egy
főúri összeesküvés során meggyilkolták
- nemesi mozgalom lépett fel a király ellen ->1222. Aranybulla: korlátozta a király hatalmát, rögzítette a nemesi jogokat
és kötelezettségeket; adómentesek, cserébe, ha támadás éri az országot, kötelesek hadba vonulni

IV. Béla és a tatárjárás

- Dzsingisz kán létrehozta a hatalmas Mongol Birodalmat Ázsiában,utódaiEurópába is betörtek. A tatárjárásnak a Magyar
Királyság is áldozatul esett.
- behívta országába a tatárok elől menekülő kunokat, a magyar nagyurak megölték Kötöny kun fejedelmet, mivel azt
gondolták, a kunok a tatárokkal szövetkeznek. A kunok bosszúból rabolva-fosztogatva kivonultak Magyarországról.
- Tatárjárás: 1241 tavaszán törtek be az országba a kelet felől érkező tatár seregek, vezetőjük Batu kán.
Muhi csata: magyarok addigi legnagyobb veresége
- IV. Béla Dalmáciába menekült
- 1242-ben a tatárok váratlanul elhagyták az országot
- Felégetett, kifosztott ország - > kővárakat és városfalakat, számos új erődítményt építtetett
- újjáépítette a kifosztott és lerombolt Magyar Királyságot

Árpád-kori szentek

Szent Gellért püspök

- Imre herceg nevelője, fosztogató pogányok fogságába esett -> lelökték a mai Gellért-hegyről

Szent Erzsébet

- II. András és Gertrúd gyermeke, el kellett költöznie német földre jegyese miatt
- Jótékonyságairól volt híres, kórházat alapított, ápolta a betegeket

Szent Margit

- IV. Béla lánya, ha a tatárok elhagyják az országot, lányát az Úrnak ajánlja -> apácakolostorban nevelkedett
- Munka és imádság, betegek ápolása, apácaként halt meg
- Nyulak szigetén, mai Margit-sziget

Koronázási jelvények
- Szent Korona
- Jogar
- Országalma
- Koronázási palást
- Koronázási kard