Őshaza, vándorlás

Valószínűleg Nyugat-Szibéria volt a magyarság őshazája. I.e. 500 és i. sz. 500 között a magyarság
átvándorolt Baskíriába, Magna Hungariaba (Ősi Magyarország) , a Volga, Káma és Belaja folyók által
határolt területre. Itt már megjelent a magasabb szintű társadalomszervezési forma, a törzsi
berendezkedés. 750 körül a magyarság két részre szakadt. Egyik águk helyben maradt. (Őket kereste
fel Julianus barát 1235-36-ban), a másik ág tovább vonult Levédiába.

Levédia

- Már írott (főként bizánci) forrásaink is vannak erről a korszakról (pl. VII.
(Bíborbanszületett) Konstantin császár munkája: „A birodalom kormányzásáról”).
- A Kr. u. 8. század körül vándorolt ide a magyarok nagy része.
- A Don folyó környékén helyezkedhetett el ez a szállásterület.
- A Kazár Birodalom fennhatósága alatt éltek itt eleink.
- A bolgár-törökök (onogurok) közvetlen szomszédai voltak.
- Több fontos hatás érte itt a magyarokat:
(1) a nomád gazdaság kiegészült a földművelés néhány elemével
(2) sok török szót vett át nyelvünk (jövevényszavak, például az állattenyésztéssel és a
földműveléssel kapcsolatban)
- Itt jöhetett létre a 7 törzsből álló törzsszövetség (Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján,
Jenő, Keszi).
- a kazároktól vették át a kettős fejedelemség intézményét: a politikai vezető, a „szent
fejedelem”(kende vagy kündü) mellett fontos szerepe volt a katonai vezetőnek (gyula) is.
- A magyarok vezére Levedi volt (róla kaphatta nevét e szálláshely).
- Később – egy besenyőktől elszenvedett vereség hatására – nyugatabbra költöztek a
magyarok.
- Csatlakoztak hozzájuk a kazár származású kabarok is.
- onogur törzsek => ebből származik ma sok idegen nyelvben a magyarság elnevezése pl.
Ungarn, Hongrois)

Etelköz

- A honfoglalás előtti utolsó szálláshely volt.

- A Kr. u. 9. században éltek itt a magyarok.
- A Dnyeper és a Dnyeszter folyók vidékén helyezkedhetett el.
- Őseink nagyállattartó nomád gazdálkodást, téli szállásaikon pedig földművelést
folytattak.
- Élénk kereskedelmet bonyolítottak le a környező népekkel (híresek voltak a magyar
ötvöstárgyak).
- A törzsek szoros szövetségben, erőskezű vezetővel zsákmányszerző harcokat folytattak.
- A krónikás hagyományban megőrzött vérszerződés itt köttethetett meg.
- Álmost választották a törzsszövetség élére (a forrásokban ő az első „fejedelem”).
- A korabeli magyarok rettegett harcosnak számítottak (gyors lovak, kitűnő fegyverek,
reflexíj, cselvetésre épülő taktika stb.).
 A honfoglalás előzményei

- A magyarok (etelközi szállásterületükről kiindulva) többször jártak a Kárpát-medencében

(pl. a morvákkal vagy a frankokkal szövetségben harcolva).
- „Feltérképezték”, megismerték a terület adottságait és az itt élő népeket (morvák,
szlávok, avarok).
- A honfoglalást megelőzően a magyarok a bizánciakkal szövetségben sikeres hadjáratot
vezettek a bolgárok ellen.
- A bolgárok összefogtak a besenyőkkel.
- A két tűz közé került magyarság súlyos vereségeket szenvedett.
- A vereségek miatt el kellett hagyniuk Etelközt, nyugat felé vonulva.

A honfoglalás

A Kárpát-medence a IX. században

-ideális hely: kedvező éghajlati viszonyok, természetes határok

nincs (erős) politikai hatalom
- lakói: avarok –Duna-Tisza közén
szlávok északi, déli területeken
bolgárok dél-keleti területeken (összesen kb. 200000 fő)
szomszédok: Északon a Morva Fejedelemség, Nyugaton a Keleti Frank Birodalom ( a Duna vonaláig),
délen Bolgár Birodalom

Szakaszai:
895-896 A hágókon keresztül megindul a betelepedés. ( Uzsoki-, Vereckei-, Tatár-, Radnai-, Borgói-
hágó)A hagyomány szerint Álmos rituális gyilkosság áldozata lett Erdélyben., Árpád vezette a
magyarokat az új hazába. Először csak a Duna vonaláig vették birtokba a területet, hiszen Pannónia a
frankok kezén volt.

899-902 a Kárpát-medence nyugati felének birtokba vétele. 899-ben a magyarok az itáliai

kalandozásukról úgy tértek vissza Pannóniába, mint saját hazájukba, hisz a frank uralkodó, Arnulf
meghalt. (a korábbi szerződések nem kötik a magyarokat) 902-ben a magyarok megtámadták a
legyengült Morva Fejedelemséget. Így a magyar szállásterület határát kitolták észak-nyugat felé.

A honfoglalás szervezett, több szakaszból álló folyamat volt, mely valószínűleg 907-ben ért véget (a
bajorok elleni győztes háborúval a magyarok megszilárdították uralmukat a Dunántúlon).

A honfoglaló magyarok

- Akadnak írásos források a honfoglalásra vonatkozóan (pl. a fehér ló mondája).

- Tárgyi forrásaink többsége a temetőkből származik:
(1) a férfi sírokból: öv, tegez, tarsoly, fém ruhadíszek, lószerszámok, fegyverek
(2) a női sírokból: ékszerek (fülbevalók, karperecek), hajkorongok, fém ruhadíszek,
tarsolyok
 - A temetkezés rendje a való életet tükrözi, számos információt szolgáltat a korabeli
magyarságra vonatkozóan.
- A honfoglalás korának jellemző ruhadarabjai: bő köpeny (kaftán), ing, felsőruházat, puha
talpú csizma, süveg.

A kalandozások

- elsősorban Nyugat-Európa felé, de Bizánc ellen is vezettek kalandozó hadjáratokat

- céljuk: felderítés, zsákmányszerzés, gyepü létrehozása,amely lakatlan területsávot jelent
az ország határán, ez védettséget biztosított.
- sokszor azért indultak harcolni, mert az európai fejedelmek szívesen alkalmazták a
magyar haderőt az egymás elleni harcban
- a kalandozások lezárulása: megszűnt Európában a feudális anarchia; kiismerték a
magyarok harcmodorát: első nagy vereség 933-ban Merseburg mellett Madarász
Henriktől, majd 955-ben Augsburg mellett a későbbi I. Ottótól (német-római császár)