Eredetelméletek

KÖZÉPKORI HAGYOMÁNY:
a magyarok „sztyeppei” nép (ősei a szkíták – iráni népek; vagy
hunok, türkök, avarok – török népek
ÚJKORI ELMÉLET:
finnugor rokonság (nyelvészeti kutatások alapján – Sajnovics János)
Az őstörténettel foglalkozó
tudományok kapcsolata
A magyarok vándorlása és a honfoglalás
A finnugor nyelvek családfája
 Urali korszak (i. e. III. évezred)
„Finnugor őshaza”
Helyszín: az Ural hegység és az Ob folyó között
Életforma: paleolit (halászat, vadászat), kőeszközök
Szavak: hal, háló, evez, tűz
Ugor korszak (i. e. 1500-1000 k.)
„Ugor őshaza”
Helyszín: a Tobol és az Irtisz folyók között
Életforma: neolit (legeltető állattartás, földművelés)
Szavak: ló, nyereg, fék
Baskíria (i. e. 5. sz. – i. sz. 5. sz.)
„Magna Hungaria”

- Volga és a Káma folyók vidéke

- az első „biztos” élőhely
- nomád életmód, vaseszközök használata
- erőteljes török hatás
- szavak: ökör, bika, üsző, borjú – búza, sarló, tarló,
szőlő, bor – sereg, törvény, bélyeg, bűn
 Levédia (i. sz. 8. század)

- Volga és a Don folyók vidéke

- a mezőgazdaság fejlődése
- kazár függés, kettős fejedelemség, rovásírás
- szavak: eke, gyümölcs, szőlő – kende, gyula
 Etelköz (i. sz. 9. század)

- Don és Duna folyók vidéke („folyóköz”)

- törzsszövetség megerősítése (vérszerződés)
- hét törzs (első fejedelem: Álmos)
2 finnugor (Magyar, Nyék)
5 török (Tarján, Jenő, Kér,Keszi, Kürtgyarmat)
8. törzs: kabarok
862: első támadás a Kárpát-medencébe
A honfoglalás (895)
A hongoglalás ábrázolása a Képes Krónikában
 A honfoglalás

Kárpát-medence: kedvező adottságok, védhető

→ Szvatopluk szövetségesei a frankok ellen
→ Bizánc szövetségesei a bolgárok ellen
895: Vereckei-hágó – fősereg (Árpád)
+ menekülés a besenyők és Simeon serege elől
896: Erdély, Tiszántúl
897-99: Duna-Garam vonala
900: Dunántúl (907: győzelem a bajorok felett)
 Alternatív elméletek

1. Kettős honfoglalás elmélete: (László Gyula)

2. Magna Hungáriában maradt a magyarok egy része
 Életmód és társadalom

Törzsi társadalom: család – nemzettség – törzs

Kettős fejedelemség: kende – gyula (Kurszán halála után
Árpád megszünteti → Árpád-ház)
Előkelők: törzsfők (urak) – nemzettségfők (bők)
Közrendűek: földművesek, pásztorok (ínek)
Rabszolgák

Félnomád életmód: földművelés – legeltetés, portyák

 A pogány magyarok vallása

sámánizmus (táltosok) – a természeti népeknél

egészen a XX. századig fennmaradt
totemizmus (szarvas, turul)
„világfa”
 A kalandozások (907-970)

Cél: zsákmányszerzés
A kezdeti sikerek titka:
- európai széttagoltság, ellentétek
- ismeretlen harcmodor (lovas-íjász harcmodor,
színlelt megfutamodás)
A vereség oka:
- feudális anarchia felszámolása (er ős német állam)
- a harcmodor kiismerése
 A hadjáratok irányai

Nyugat-Európa (német és frank területek, Itália,

Ibériai-félsziget)
Balkán, Bizánc
VERESÉGEK:
- 933: Merseburg (Madarász Henrik)
- 955: Augsburg (I. Ottó)
- 970: Arkadiopolisz (Bizánc)
Folyt. köv.