A MAGYAR NÉP VÁNDORLÁSA

1. A FINNUGOR KOR (KR. E. III-II. ÉVEZRED)

 finnugor őshaza – Nyugat-Szibéria, Ural és Ob közt

 halász-vadász, gyűjtögető életmód
 csiszolt kőeszközök elterjedése >>> népességszám nő
>>> nyugat felé terjeszkedés >>> finnugor népek
szétválása (finn-volgai népek, permiek, ugorok)
A FINNUGOR NYELVEK CSALÁDFÁJA
2. AZ UGOR KOR (KR. E. II-I. ÉVEZRED)
 az ugor népek maradtak Nyugat-Szibériában
 a déli, sztyeppei népek hatására megjelenik az
állattenyésztés és a fémmegmunkálás
 II. évezred végén felmelegedés >>> sztyeppe övezet
északra húzódása >>> életfeltételek megváltozása
 nomád életmód terjedése a déli csoportok között
 I. évezred 1. fele – lehűlés >>> ugorok szétválása:
északi csoportok (hantik, manysik – obi ugorok)
halász-vadász életmódja; déli csoportok (előmagyarok)
délre húzódása, nomád életmódja
3. MAGNA HUNGARIA – BASKÍRIA
(KR. U. VI-VII. SZ. ?)
 a magyarság kb. Kr. e. 500 – Kr. u. 500 között a népek
országútján (sztyeppe övezet) – nomadizálás
 „fehér folt” – kevés az ismeretünk e korról (hasonló
életmódú török és iráni népek között)
 Kr. u. 500 körül megérkezés Magna Hungariába (kb. a
mai Baskíria, Volga és Káma folyók köze)
 török népek hatása (szókincs, gazdálkodás, esetleg
rovásírás)
 permi nyelvi hatás (bizonyítékai)
 Julianus barát útja (XIII. sz.) - ittlétünk bizonyítéka
BASKÍRIA – MAGNA HUNGÁRIA
JULIANUS BARÁT ELSŐ ÚTJA
4. LEVÉDIA (VIII - IX. SZÁZAD)
 Volga, Don, Azovi- tenger térsége
 létezése vitatott (egyetlen forrás!)
 szoros kapcsolat a Kazár Birodalommal >>>
mezőgazdasági ismereteink bővülése; rovásírás;
kettős fejedelemség (kündü, gyula)
XVI. századi rovásírásos felirat egy
székelyföldi templomból (Enlaka)
5. ETELKÖZ (IX. SZÁZAD)
 Don, Dnyeper, Duna sztyeppés térsége
 elszakadás a kazároktól (okok bizonytalanok)
 kabarok csatlakozása (háborús szakítás?) – 8. törzs –
szerepük a harcok során
 szláv és török népek szomszédsága
 törzsek közötti szövetség megerősítése: vérszerződés
 kalandozó hadjáratok (a Kárpát-medence felé is)
 Kárpát-medence előnyei: védett, termékeny, nincs
erős állam)
 A kecskeméti városháza dísztermében
Etelköz Székely Bertalan 1895 és 1897 között
alkotott Vérszerződés című freskója
„Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel
és a zöld vegetációval.
Bárhova is mennek, együtt utaznak egész
rakományukkal és raktárukkal, (az uralkodó)
kísérőivel és trónussal, a sátrakkal és az állatokkal.
[…] Amikor a magyarok Kercsbe érnek, az elébük
menő bizánciakkal vásárt tartanak, azok a
(magyarok) eladják nekik a rabszolgákat, és
vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és
más bizánci árut.”
(Ibn Ruszta és Gardizi a IX. században)