A magyar nép története az

államalapításig
 I. A magyar nép eredete,
vándorlása és a
honfoglalás
I. Tudományos kutatás

 magyar őstörténet kutatásának 3 alappillére

 nyelvészet: élő nyelvek, nyelvemlékek
 régészet: tárgyi emlékek, antropológia
 írott források

II. Származás-elméletek

 eredetmítoszok
 Biblia alakjaiban magyarság eredete
 Noé fia, Hám az „ősapa” → Kézai Simon krónikájában (1285 k.)
 Hám egyik fiától, Nimródtól származnak
 Nimród ikerfiai: Hunor + Magor → csodaszarvas
 Noé fia Jáfet az „ősapa” → fia Magóg
 hozzá magyar, hun, szkíta népek eredete
 uralkodók: Magóg, aztán Góg
 sokféle eredet: sumér, etruszk, baszk, japán, dravida
 tudományos eszközökkel Ø támaszthatók alá
 tudományos koncepciók
 finnugor származás
 uráli (finnugor) nyelvcsalád → útközben iráni + török keveredés
 török származás
 török eredetű a magyar nép
 nyelvcserével finnugor nyelvű

III. Őshaza elméletek

 terület → uráli alapnyelv népesség, benne magyarok elődei is éltek

 nyelvi alapú őshazaelméletek
 finnugorok → Belső-Ázsia, Szaján-hgy., Altáj-hgy. Ny-i rész
 uráli-altáji nyelvrokonság
 nyelvészeti paleontológia
 rokon nyelvek
 közös alapnyelv szókészlet → növény- + állatneveket hasonlítja össze
 + állatok hajdani elterjedése
 régészeti kutatás
 4 középső kőkori (mezolitikus) kultúra uráli alapnyelvet beszélő népességgel
 Volga-kámai kultúra → kr. e. 8-5. évezred
  Kundai kultúra → Észto., kr. e. 7-6. évezred
 Szvidéri kultúra → Lengyelo., kr. e. 12. évezred, neolotikus kultúra
 Sigiri kultúra → Urál-hgy. kr. e. 4. évezred
 3 újkőkori (neolotikus) kultúra → finnugor + előbb említett kultúra folytatása
 Volga-kámai kultúra → kr. e. 4-2. évezred
 Kozlovi kultúra → Sigiri folyt., kr. e. 4. évezred
 Kelteminári kultúra → Amu-Darja folyó vidék, kr. e. 4. évezred
 legvalószínűbb: az uráli alapnyelvet beszélő népcsoportok Urál-hgy. környéke
az őshazája

IV. A magyar vándorlás a finnugor elmélet alapján

 Urali-kor
 Ural-hgy.: Ny-Szibéria
 Finnugor kor
 Ural-hgy.: két oldala
 Ugor-kor
 Ural K-i oldala
 Sztyeppel vándorlás
 eurázsiai sztyeppövezet
 kr. e. 500 – kr. u. 500
 Magna Hungária
 Baskíria: D-Ural – Volga
 500-750/800
 társ.: vaskor
 állattenyésztés, földművelés
 elvándorlás oka, iránya
 külső támadás
 magyarok 1 csoportja → Kaukázus = szavárd magyarok
 Levédia
 Don-Donyec-Azovi-tenger
 750/800-850
 Kazár Birodalomba betagozódott a magyarság
 kettős fejedelemség
 7 törzs szövetség + kabarok
 állattenyésztés, földművelés
 elvándorlás oka: besenyő támadás
 Etelköz
 Szeret-Prut-Dnyeszter-Bug-Dnyeper
 850-honfoglalásig
 7 törzs újbóli szövetsége = vérszerződés
 elvándorlás oka: népvándorlás, besenyő támadás

V. Honfoglalás koncepciók

 általánosan elfogadott
 895-907: Árpád vezetésével elfoglalták a Kárpát-medencét
 László Gyula elmélete
 kettős honfoglalás
 avarok lakta Kárpát-medence
 680 körül új népcsoport
 Ø török népesség, hanem magyar
 Árpád vezette magyarok így a 2. hullám

VI. A Kárpát-medence a honfoglalás előtt

 Hun Birodalom felbomlása → germán népek (gerpidák, gótok, longobárdok)

 568: Baján kagán → avarok megszállták az egész medencét
 Nagy Károly hadjáratai → megrendült az avar állam
 9. sz vége: 3 hatalom (K-i frank, bolgár, morva) végvidéke
 egyre nagyobb számban érkeztek szlávok

VII. A honfoglalás előzményei

 862: első adat a magyarok jelenlétéről a Kárpát-medencében

 többször visszatértek → morva/frank szövetségesként harcolva
 894: Szvatopluk † → hatalmi vákuumhelyzet

VIII. A honfoglalás

 lehetséges okai
 népvándorlás → besenyők megtámadták a magyarokat
 Kárpát-medence védhetőbb + jól ismert
 félnomád életmódra alkalmas a Kárpát-medence
 besenyőktől + bolgároktól elszenvedett vereségek
 lefolyása
 Ø tudjuk, hogy mikor és hogyan
 szakaszosan / Ø
 2 szakaszra szokták bontani
 I. szakasz – 894/895-898
 ÉK-i erdélyi hágókon keresztül
 Garam-Duna vidékéig szállták meg a vidéket
 II. szakasz – 899-907
 900: morvákra támadtak
 901-907: bajorokra támadtak
 elfoglalták kb. Pannónia területét
 907: teljes Kárpát-medence a kezükre

IX. A kalandozások legfontosabb eseményei

 836-838: első ismert katonai akció

 kalandozó hadjáratok → Kárpát-medencéből indított vállalkozások
 899-970: 47 hadjárat
 899: legelső hadjárat, Itália
 901-917: Bajoro., Szászo., Frankföld ellen
  926: Szent Gallen kolostorának elfoglalása
 937: Atlanti-óceánig eljutottak
 hadjáratoknak a nagy vereségek vetettek véget
 933: Merseburg
 I. Madarász Henrik legyőzte a magyar seregeket
 955: Augsburg melletti Lech-mező
 I. Ottó német király legyőzte a magyarokat
 vezetőket – Bulcsú, Lehel, Súr Regensburgban fel lett akasztva (Lehel-
mondája)
 970: Arkadiupolisz
 vereség a bizánci seregektől
 kalandozó hadjáratok vége

X. A kalandozások általános jellemzői

 keretei
 9. sz.: egész törzsszövetség képviselteti magát
 10. sz.: csak törzsi jellegűek a kalandozó hadjáratok
 résztvevői (kétféle nézet)
 hivatásos harcos középréteg
 elszegényedett szegény pásztorok
 harci taktika
 könnyű lovasok → „megfutamodtak” → lovagsereg bekerítése
 ellenfelek kiismerték a magyarok harcmodorát
 zsákmány
 mindent vittek, amit lehetett
 rabszolga
 nők
 arany
 posztó
 ló, stb.
 később előtérbe került az adóztatás

XI. Források

 10. sz.: Liutprand cremonai püspök leírása a németo.-i hadjáratokról

 magyarok kegyetlen gyilkosok
 adófizetés kényszerítés → meghódított területek lakosai
 Sankt Galleni Évkönyv: részletesen leírva megörökítette a magyarok támadását
 II. A honfoglaló magyarság
életmódja
I. Források

 kevés
 arab, bizánci, szláv + nyugati

II. Arab források

 920 körül: Dzsájháni földrajztudós műve muszlim kereskedők beszámolói alapján

 870 körüli állapotok
 elveszett tartalma csak későbbi átírásokból
 Ibn Ruszta (930 körül) + Gazdizi (1050 körül) műveinek főbb elemei
 török származás
 egyetlen összefüggő o.-ból jöttünk
 kettő fejedelemség: kündü, gyula
 vándorló állattenyésztés: nyári + téli szállások
 szlávok ellen győztes háborúk
 élelmiszeradó
 rabszolga szerzés + eladás
 „magyarok szemre való szép emberek”
 Ibn Fadlan kazár kettős fejedelemségről írt

III. Bizánci források

 Bölcs Leó császár (886-912): Taktika c. könyv

 hadművészetről
 nomád magyarok harcmodora
 lesben állás, csel (színlelt meghátrálás), rajtaütés, ellenség bekerítése +
végsőkig való üldözés
 VII. Bíborbanszületett Konstantin császár (912-959): „A birodalom kormányzásáról”
c. műve
 10. sz. közepén állították össze
 értesüléseit Tormástól + Bulcsú horkától
 + levéltárának kb. 50 évre visszatekintő magyar vonatkozású irataiból
 honfoglalás koráról
 besenyő támadás
 7 magyar törzs neve
 kabarok csatlakozása
 Levediről, Álmosról, Árpád fejedelemmé választása, Etelköz

IV. Szláv legendák

 Konstantin (Cirill) + Metód legendái

  860: Konstantin a Krím-fsz.-n tett útja során találkozott a magyarokkal
 Metód Duna-vidéken

V. Nyugati évkönyvek, krónikák

 Fuldai évkönyvek
 Regino: Világkrónika
 Bajor évkönyvek
 Liutprand leírása

VI. Társadalom

 honfoglaló magyarság létszáma 200-500ezer

 Kárpát-med.: 200ezer
 Etnikum- + embertani jellemzők
 2 csoportra a honfoglaló magyarok
 síkvidéki, europo-mongoloid rasszhoz (széles koponya)
 lehet: 7 magyar törzs
 dombvidéken, europid rasszhoz (keskeny k.)
 lehet: csatlakozott törzs
 társadalmi rétegek
 előkelők = „bőség”
 fejedelem
 gyula
 horka
 többi törzsfő („úr”)
 nemzetségfő („bő”)
 középréteg = „jobbágyság”
 harcos középréteg
 fejedelem + törzsfők kísérete ők
 önkéntes szolgálat
 békeidőben uruk mellett is
 védelem, szállás, élelem
 közrendűek = „ínség”
 általában szolgáltató népek
 falvai termék + munkaszolgálattal tartoztak az előkelőknek
 speciális, egyfajta szolgáltatásra kötelezettek is
 pl. kovács, fazekas

VII. Életmód

 letelepedése
 törzsenként
 10. sz. közepéig: fejedelmi kp. Felső-Tiszavidéken
 utána Fehérvár-Buda-Esztergom térsége
 gyűrűszerűen körbe-véve + védve
 gyepű: széles, természetes + mesterséges akadályokkal övezett védővonal
 lakóhely
  tél: kunyhó, földbe mélyített ház
 nyár: kunyhók körül, összecsuktató sátrakban
 gazdálkodás
 dominált az állattartás
 önellátás
 helyi szláv népességtől sok, a földműveléshez szükséges technikát, eszközt
átvettek
 temetkezés
 meghatározott rend szerint
 1 helyre általában 1 nagycsalád
 hatalmi + gazd.-i jelkép a férfiaknál a nyíl, nőknél az ékszer
Államalapítás és az árpád-
házi uralkodók kora
 I. Géza fejedelemsége és I.
(Szent) István
államszervező
tevékenysége
I. Géza fejedelemsége

 Géza fejedelem (972-997) Taksony fejedelem (955?-972) fia

 béke a császárral
 972: Géza követeket küldött I. Ottó német császárhoz
 augsburgi vereség következménye
 megtérési szándék közvetítése
 I. Ottó → térítő papok Mo.-ra!
 Szent galleni Brúnó
 Géza f. is megkeresztelkedett
 973: G. 12 főemberéből álló küldöttség → quedlinburgi birodalmi gyűlésre
 német-magyar kapcsolatok rendezése
 hittérítők érkezése
 G.: béke érdekében lemondott a Lajtán-túli T-ekről
 hatalom kp.-osításának kezdete
 fejedelmi székhely: Esztergom
 előtte Kalocsa
 megtörte a törzsfők-nemzetségfők hatalmát
 átszervezte a hadsereget
 nagy szerep → Ny-i nehézfegyverzetű lovagok
 feleségül vette erdélyi Gyula lányát, Saroltot
 külpolitika
 környező államokkal dinasztikus kapcsolatok
 lányait feleségül adta → Vitéz Boleszláv lengyel u., Orseoló Ottó
velencei dózse, bolgár trónörökös

II. I. Szent István hatalomra kerülése

 pogány név: Vajk

 975 körül született
 996: feleségül vette Gizellát
 fejedelmi székhely megszerzése
 997: G. †
 primogenitúra elve szerint István a trónörökös
 szeniorátus ősi elve szerint család legidősebb tagja, Koppány az örökös
 fellázadt → Sarolt veszprémi vára ellen
  I. serege sváb Vecellin vezetésével legyőzte
 kemény megtorlás
 K. testét felnégyelték + o. 4 pontján, intő jelként
közszemlére
 koronázás
 III. Ottó (983-1002) császár + II. Szilveszter pápa (999-1003) koronát küldött.
I.-nek
 Asztrik (Anasztáz) hozta el Rómából
 1000. dec. 25. / 1001. jan. 1.: koronázták meg I.-t
 szent olajjal felkent főpapja az o.-nak

III. Központosított királyi hatalom

 megteremtésének lépései
 katonai erővel, térítők segítségével, házassági politikával tényleges hatalom
megszerzése
 1003: I. + Doboka vezér hadjáratot indított erdélyi Gyula ellen
 harc nélkül megadta magát
 Mátra vidék: Aba Sámuel, kabar törzsek vezetője feleségül vette egyik lányát
 Körös-vidék: Vata törzséhez királyi térítők
 siker
 Al-Duna + Maros-vidék: Ajtony ellen is hadjárat
 Csanád vezér legyőzte A.-t
 1008 / 1028: nagyőszi csata
 meghalt

IV. A territoriális állam: hatalmi + katonai szervezet

 államszervezés
 befejeződött a vérségi alapon nyugvó törzsi szerveződések fölszámolása
 megkezdődött a területi közigazgatás kialakítása + vármegyék szervezése
 vármegye: 1 egybefüggő terület, élén megyeispán
 megyeispán képviselte a megye területén a királyt
 adót szedett → 2/3 király, 1/3 ispán
 bíráskodott
 hadba vezette a megye csapatait
 1. vármegye Somogy
 I. halálakor 30-45 vármegye
 katonai szervezet kialakítása
 királyi haderő királyi várakban (kb. 72)
 várak vezetői: várispánok
 szolgálatot teljesítő tisztek: várjobbágyok
 várbirtokokon dolgoztak a várnépek
 háború esetén „közlegényként” hadba
 királyi udvari szervezet + udvartartás
 naturális, önellátó gazdálkodás → királyi udvar mozgott o.-ban + egyes
udvarházakban felhalmozott élelmiszert elfogyasztotta
  Ny-i minták
 o. legfőbb vezető testülete, királyi tanács
 2 legtekintélyesebb tag: esztergomi érsek + nádorispán (királyi
udvar ispánja)

V. Egyházszervezés

 párhuzamosan az államszervezéssel
 1001: esztergomi érsekség
 1. érseke: Radla → Asztrik → Gellért
 kalocsai érsekség + 8 püspökség (veszprémi, győri, pécsi, egri, váci, csanádi, bihari,
erdélyi)
 első kolostorok
 996: pannonhalmi bencés apátság
 térítő papok + szerzetesek nevelése

VI. Pénzverés + oklevélkiadás

 önálló államiság megnyilvánulása

 pénzverés
 alkalmi jelleggel dénárt
 1015 után: rendszeres, bajor minta szerinti pénzverés
 obulus / féldénár
 hamisítottak is
 oklevélkiadás
 9 I. korabeli oklevél
 3 valódi – pannonhalmi (1002), pécsi, veszprémi

VII. Törvényhozás

 2 tv.könyv
 12., 15., 16. sz.-i átírásai ismertek csak
 frank + bajok tv.-k + egyházi határozatok
 tv.-ket megbeszélte a királyi tanáccsal
 udvari káplán foglalta írásba

VIII. Az 1. tv.könyv

 első éveiben születhetett / 1024-1025

 35 tv.cikk
 1-5. tc.: egyház + papság helyzetére vonatkozó általános rendelkezések
 egyházi javak védelme
 püspökök, papok szerepe + védelme
 új birtoklási rend biztosítása
 magántulajdon feletti szabad rendelkezés
 keresztény vallásgyakorlás biztosítása
 vasárnap, böjt, gyónás
 megzavarásának büntetése
  erőszakos cselekmények megakadályozása
 gyilkosság gyújtogatás
 földesurak jogainak biztosítása népeik felett
 szabad ember Ø hajtható szolgaságba
 vendégek, hospesek befogadása
 özvegyek, árvák védelme
 boszorkányok, varázslók büntetése

IX. 2. tv.könyv

 1030-1038
 21 tv. cikk
 egyházi intézkedések
 1. tc.: 10 falu köteles 1 templomot építeni, ellátni
 ruhákat a király, papokat + könyveket a püspökök biztosítanak
 18. tc.: mindenki köteles a terménye tizedét az egyháznak átadni
(tizedfizetés bevezetése)
 új birtokrend biztosítása
 mindenki szabadon rendelkezhet öröklött + a királytól kapott vagyona
felett + örökölhetnek
 király csak attól veheti el a vagyonát → összeesküvés, külföldre
menekülés
 bűncselekmény büntetése
 büntetik → lopás, gyilkosság, cselszövés, hanyagság, hatalmaskodó
ispánokat
 talio-elv = „Szemet szemért, fogat fogért”

X. Külpolitika

 Magyar Királyság első megpróbáltatásai

 németek
 kezdetben jó kapcsolat
 II. Konrád (1029-1039) megpróbálta hűbéri függésbe vonni az o.-t
 1030: támadást indított, I. elhárította
 lengyelek
 1003-1018: lengyel-német háborúk
 rossz viszony
 később rendeződtek
 Bizánc
 kezdetben ellenséges viszony
 magyarok dinasztikus viszonyt létesítettek a bolgárokkal
 később velencei szövetség
 Imre herceg bizánci hercegnő felesége a kapcsolatok javulását segítette
 Dinasztikus politika + trónörökös
 I. 2 fia
 Ottó → korán †
  Imre → trónörökösnek neveltek (I. király intelmei Imre herceghez), de
1031-ben vadászaton †
 unokaöccse, Vazul → Ø alkalmas, mert pogány
 Orseoló Pétert jelölte ki
 Vazul merényletet követett el a király ellen
 elfogatták + megvakíttatták + száműzték 3 fiával (Levente, András,
Béla)
 1038: I. †
 1083: I. László király szentté avatta
 II. Az új rend
megszilárdulása Szent
László és Könyves Kálmán
idején
I. Szent László uralkodása

 Szent László (1077-1095) testvére, I. Géza király (1074-1077) után

 Salamon összeesküvése → I. László elfogatta + Visegrádon bezáratta
 törvénykezés
 3 tv.könyv
 1092: 1. tv.könyv, szabolcsi zsinat határozatait
 pl.
 ünnepek számának meghatározása
 tizedfizetés szabályozás
 elítélte a nőrablást + házasságtörést
 másik 2 kp.-jában: magántulajdon szigorú védelme +
vándormozgalmak korlátozása
 tolvajok tettenérése
 1 tyúknál > értékű lopás → megcsonkítás, kéz-
/orrlevágás, nyelvkitépés
 vándorlással, kóborlással menekülő szabadok elfogása +
letelepítése
 egyházpolitika
 reformpapság törekvéseinek érdekében támogatta a káptalani szervezeteket
 törekvések pl.: cölibátus, papság iskoláztatása, hivatali feladatainak
ellátása
 káptalani szervezet = világi papokból álló, szabályozott közösségi
életet élő testület
 új apátságok (pl. somogyvári bencés)
 szentté avatások
 1083: Gellért püspök, I. István király, Imre herceg
 külpolitika
 1077-1091: pápapárti politika
 Salamont a császár támogatta → hűbérúri jogot formált Mo.-ra
 1091-1095: császárpolitika
 meghalt Salamon → Ø többé szembenállás a császárral
 1091: László megtámadta + el is foglalta a pápai hűbéres Horváto.-t
 bátyjának kisebbik fiát, Álmost örökösnek kijelölt
 I. László királyt Váradon temették el
 1192: III. Béla király avatta szentté
II. I. Könyves Kálmán uralkodása

 mégsem Álmos herceg foglalta el a trónt

 dukátus (hercegi) cím csak
 később harc volt belőle → K. megfosztotta a dukátustól
 merénylet → megvakíttatták Álmost + fiát, Bélát
 Kálmán (1095-1116)
 külpolitikai jellemzők, irány
 pápaság felé orientálódott
 ő maga is egyházi személy volt
 jó kapcsolatban II. Orbán pápával
 1102: Hováto. királyává koronázták
 dalmát partvidék kereskedővárosainak meghódítása
 pl. Spalato, Raguza, Zára, Tran
 szinte „önként” hódoltak meg
 kedvezőbb volt a magyarok uralma ~ a velenceiké
 többszöri hadjárat Halicsba
 Ø sok siker
 Kálmán tv.-ei
 királyi tanáccsal + egyházi zsinatokkal 5 tv.könyv
 kp.-i szerep: társ.-i rend megszilárdítása + magántulajdon védelme
 kevésbé szigorú szankciókat alkalmazott
 kóborlókkal szemben a letelepítés politikáját szorgalmazta
 boszorkányok → ilyenek Ø → Ø semmiféle vizsgálat
 1116: K. Fehérváron eltemették
 utóda: II. István (1116-1131)
 III. Aranybulla
I. Mo. a 13. sz. elején

 III. Béla király (1172-1196)

 Mo. megerősödött
 birtokok fokozott eladományozása
 1. uralkodó → egész vármegye területet adományozott el 1x-re
 domaniális (földesúri jogon szedett) jövedelmek ↓
 ellensúlyozni a regálé jövedelmeket

II. II. András: az új berendezkedés politikája

 III. Béla †→ idősebb fia, Imre (1196-1204)

 III. László megkoronázva ↔ II. András foglalta el a trónt
 belpolitikai harcok
 felgyorsultak a birtokeladományozások
 II. András (1205-1235)
 új berendezkedés politikája
 király gazd.-i ügyeivel foglalkozó tisztviselő = tárnokmester
 ő valósította meg
 1216-1222: Ampod fia Dénes tárnokmester
 birtokpolitikájában növelte az eladományozás ütemét
 „az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség”
 gyorsan fogytak a királyi várföldek + udvari birtokok
 megadományozottak ← addigi segítségükért, hűségükért
 Ø hűbéri jellegű birtokadományok
 sem hivatalhoz, sem katonáskodáshoz
 jelentősen csökkent a király domaniális jövedelmei
 regálé jövedelmekkel kellett pótolni
 új adófajták
 pl. rendkívüli adó
 évenkénti többszöri pénzváltással
 egyre kisebb fémtartalom = pénzrontás
 növelni a kamara hasznát
 bérbe adtak biz. királyi jövedelmeket
 pl. pénzverés, sókereskedelem, vámszedés
 állandó pénzszűkében
 külpolitikai vállalkozásai (halicsi + keresztes hadjáratok) sokba
kerültek

III. Elégedetlenség

 nagy birtokeladományozások miatt

 Imre-párti főurak
 Ø kaptak újabb birtokokat + vissza is vettek tőlük
  sérelmezték az idegeneknek jutatott birtokokat + jövedelmeket
 II. András felesége, Gertrúd merániai rokonai
 1213: Gertrúd meggyilkolása
 összeesküvés
 vezetői: Bánk bán, Simon bán, Péter ispán
 királyi szerviensek = katonai szolgálatot teljesítők a király zászlaja alatt
 királyi bíráskodás alá
 magánföldesúri függésbe kerültek
 elveszítették kiváltságaikat
 várjobbágyok
 magánföldesúri függésbe kerültek
 új regálé-növelő intézkedésekkel elégedetlenkedők
 egyház + magánföldesurak egyaránt elutasították a bérleti rendszert

IV. Az Aranybulla

 1222: palotaforradalommal elmozdították az új berendezkedés híveit

 érdekei védelmét biztosító oklevél kiadására kényszerítették II. Andrást
 31 pontból álló, arany függőpecséttel ellátott uralkodói oklevél
 elégedetlenkedők sérelmeit orvosolja
 megtiltotta az egész vármegyék eladományozását + birtokok királyi elvételét
 megtiltotta a tisztességhalmozást
 megtiltotta az idegenek számára a méltóság- + birtokadományt
 kamaraispánok, pénzverők, sótisztek csak az o. nemesei lehetnek
 új pénz 1 évig legyen forgalomban
 tv.szegő királlyal szemben az ellenállás joga a világi előkelőknek (báróknak) +
püspököknek
 megjelenő társ.-i erők
 több ~ harmada (11 cikkely) a szerviensekkel foglalkozik
 5 olyan jog → nemesi előjog alapját képezték
 adómentesség
 birtokuk örökíthetősége, szabad adományozhatósága
 fiú utód nélkül a birtok negyede a lányra száll + többiről
szabadon intézkedhettek
 katonáskodási kötelezettség csak védekező háború esetén
 o.-n kívül csak az uralkodó költségével kötelesek hadba szállni
 immunitást élvez a birtokán
 csak per + bírói eljárás alapján lehet börtönbe zárni évenkénti
székesfehérvári tv.látó napon
 várjobbágyokkal + várnépekkel kevesebbet foglalkozott
 de megerősítette jogaikat
 egyházzal szemben korlátozóan lépett fel
 tizedet természetben!
 kevés a pénzforgalom, király magának akarta
 sólerakatot csak a királyi raktárral rendelkező településen lehettek
 távol tartani az egyházat a sókereskedelemtől
 II. A. az Aranybulla pontjait Ø nagyon tartotta be
  hívei újra pozícióba kerültek
 lassabb ütemben birtokeladományozás
 1231: Aranybulla megújítása
 egyház → érdekeiket sértő rendelkezések kikerüljenek
 1233: újabb engedmények (beregi egyezmény)
 egyház teljes adómentessége
 visszaszorították az izraelitákat + zsidókat
 egyház visszakapta a sókereskedelmi jogát
 IV. A tatárjárás és az O.
újraépítése IV. Béla idején
I. IV. Béla politikája a tatárjárás előtt

 IV. Béla (1235-1270)

 ifjabb királyként szemben állt apja politikájával
 leszámolt apja híveivel
 királyi birtokrendszer restaurációja próba
 királyi tanácsba saját híveit
 1239: befogadta az o.-ba a nomád kunokat
 vándorló életmód + legelésző állatai sok kárt okoztak a földesuruk
földjein
 bárok komoly ellenállást a mongol támadás előestéjén

II. A tatár támadás

 1236: Julianus domonkos rendi szerzetes → hír a tatártámadásról

 1238: Batu kán felszólította IV. Bélát → Ø engedelmeskedett
 1240 dec.: Kijev elesése → vérkard körbehordatása az o.-ban
 K-i határon erődítési munkák
 1240. márc. 12.: tatár fősereg Vereckei hágónál győzött
 Tomaj Dénes nádor vezette a sereget
 D-i szárnya: Kadan + Bödzsek vezetésével Erdélybe tört be
 É-i szárnya: Orda + Bajar vezetésével Lengyelo. felől
 tatárok nagyon gyorsul vonultak át az alföldi területeken
 Ø voltak várak, erődített városok
 főurak → kunok árulása!
 Pesten megölték Kötöny kun fejedelmet
 kunok D-i irányba dúlva, fosztogatva hagyták el az o.-t

III. A muhi csata és következménye

 1241. ápr. 10-11.: döntő csapás Muhinál

 magyar vereség
 király is csak nehezen tudott elmenekülni
 Ny-i irányba
 segítséget kért a német császártól + pápától → Ø kapott
 Dalmáciában lelt menedékre
 tatárok a győztes ütközet után Pest felé
 Duna jegén átkeltek + Dunántúlon pusztítottak
 várakat, erősségeket bevenni Ø tudtak
 váratlanul kivonultak az o.-ból
 4 lehetséges ok
  Ögödej nagykán meghalt → Batu kán sietett haza az új nagykán
megválasztására
 magyarok ellenállása késztette a tatárokat az o. elhagyására
 Ø valószínű
 még Ø törekedtek az o. elfoglalására
 viszonyok felmérése
 o. haderejének a megroppanása a céljuk
 túlságosan hosszúak voltak az utánpótlási útvonalak
 Ø igazi ok, ellátást fosztogatásból

IV. A tatárjárás mérlege

 emberáldozat + pusztítás
 Rogerius váradi kanonok tudósított → „Siralmas ének” (Carmen miserabile) c.
munka
 15-20%os emberveszteség, kb. félmillió halott
 első sorban síkságokon volt jelentős
 totális vereség oka
 hadvezetés, stratégiai hibák
 késlekedés a mozgósításban
 Muhinál terepválasztás
 szekértábor
 ellentét király – főurak
 hiányoztak a várak + fallal körülvett városok
 alapvető ok
 felbomlóban levő királyi hadszervezet

III. Az o. újjáépítése

 IV. Béla = „második hónalapító”

 birtokadományozás feltételekkel
 katonaállítás → banderiális hadszervezet alapjai
 nagyarányú nemesítés
 szerviensek, sok várjobbágy
 királyi várszervezet végleg bomlásra került
 várak építése → szorgalmazta a főurak építkezéseit
 városok megerősítése
 fallal körül venni
 1247: Buda alapítása
 betelepítések
 kunokat újra behívta az o.-ba
 Alföld belső, szinte néptelen T-eire
 hadsereg fejlesztés
 nehézlovasság száma ↑
 besenyő, kun, jászok → könnyűlovas segédcsapatok
 békés külpolitika + szövetségi viszony a szomszéd államokkal
IV. Politikai + társ.-i következmények

 végérvényesen felbomlott a királyi közigazgatási rendszeresen alapuló rend

 nagy birtokadományok létrejötte → bárói réteg
 szerviensek + várjobbágyok → köznemesi réteg
 kikerült a király felügyelete alól
 bárói szolgálatba álltak → kialakult a familiaritás rendszere
 élethosszig tartó szolgálat 1 bárónál
 teljes ellátás, egyéb juttatások
 hűbérbirtok (=feudum) Ø
 békeidőben urának birtokát igazgatta
 háborúban katonáskodott a főúr magánhadseregében (=bandérium)
 elméletben Ø egyenrangú a főúrral
 de megpróbálta megtartani korábbi privilégiumait
 pl.: királyi bíráskodás alá tartozás jog
 helyi vármegyerendszer → nemesi vármegye
 élén: király által kinevezett főispán
 megyei ügyek → nemesség által választott tisztviselők (= szolgabírák)
 ↑ emberveszteség → alávetett rétegek jogi egyesülése
 több kedvezmény a megfogyatkozott számú parasztságnak
 jobbágyok jogai
 szabad költözés
 ingóságokkal, szerszámukkal + telkükkel való rendelkezés +
örökíthetőség jog
Az Anjouk és Luxemburgi
Zsigmond kora
 I. A középkori magyar
állam megerősödése I.
Károly idején
I. A tartományuraság

 1301: † az utolsó Árpád-házi király

 III. András (1290-1301)
 tartományuraság fénykora
 tartományúr = oligarcha, kiskirály
 nagybirtokos → kiterjedt magánfamiliája, Ø tagja más familiának
 leggazdagabb, leghatalmasabb tartományurak
 legalább 50 vár, 20 megyében
 Csák Máté: ÉK-Mo.
 Kőszegi Henrik: Ny-Dunántúl
 Subics Pál: Horváto.-Dalmácia
 további jelentős tartományurak
 Aba
 Amádé
 Borsa Kopasz
 Kán László
 Babonicsok
 Frangepánok
 óriásira nőtt nagybirtok + függetlenségre törekvő részállam
 önálló pénzverés, saját külpolitika
 erőszakos fellépés az egyházzal, jobbágyokkal, városi polgársággal,
köznemesekkel szemben
 minél több familiárist gyűjteni!
 olyan új király + dinasztia a magyar trónra → Ø tudja megerősíteni a kp-i hatalmat

II. Károly Róbert útja a hatalomig

 Caroberto
 1300: Mo.-ra érkezik
 délvidéki horvát urak (Babonicsok, Frangepánok, Subicsok) + egyház támogatása
 1301: először koronázták meg K. R.-t magyar királlyá
 Ø a Szent Koronával
 főurak nagy része Ø fogadta el
 behívták II. Vencel cseh király fiát
 megkoronázták + Vencel néven foglalta el a trónt (1301-1305)
 hamarosan visszatért Prágába (gyerek volt)
 lemondott a magyar trónról
 1305-1307: Wittelsbach Ottó, bajor herceg
  ő is elhagyta Mo.-t
 megtörte Ottóhoz hű Buda ellenállását
 1308: két leghatalmasabb tartományúr (Csák Máté + Kőszegi Henrik) elismerte a
hatalmát
 1309: 2.szorra megkoronázzák
 1310: 3.szorra megkoronázzák + végérvényesen
 1308-1342: uralkodása
 cél: tartományurak felszámolása
 kül. módszerek
 többeket maga mellé állított
 egymás ellen fordított
 tartományurak familiárisait magához csábította
 fegyveresen gyűrte le
 1312: Rozgonynál legyőzte Abák seregét
 megakadályozta → bárók összefogjanak ellene
 egyenként számolta fel a Kőszegieket, Borsa Kopaszt, és
Kán Lászlót
 1321: Csák Máté † → T-ei övé
 délvidéki urak is behódoltak
 véget lért a tartományuraság korszaka Mo.-n

III. A hatalom megszilárdítása

 uralmának támaszai
 egyházi előkelők + pápaság
 új főúri réteg
 Ø örökíthető honor birtokokat adományozott
 általa felemelt új családok
 Garaiak
 Lackfiak
 Újlakiak
 Szécsiek
 királytól függtek
 jövedelmeik nagyobb része az általuk betöltött tisztségekhez kapcsoló
birtokokból
 köznemesség (familiárisok) + polgárság + parasztság is támogatta
 ok: felszámolta az erőszakos, őket nyomorgató tartományurak hatalmát
 kezdeti eseménydús belpolitika
 1320-as évek közepe: elcsöndesedett + 1 merényletkísérlet
 1330: Zách Felicián merényletet kísérelt meg a királyi család ellen
 királyné védekezésre emelt kezéről 4 ujját levágta a támadó
 merénylőt megölték
 Zách családra + nemzetségre szigorú büntetés
 kivégzések + vagyonelkobzás
 tartományuraság utolsó rezdülése
IV. A gazd.-i reform alapjai

 14. sz. elején

 domaniális jövedelmek = királyi birtokokból beszedett, földesúri jellegű jövedelmek
 domaniális jövedelmek → regálé jövedelmekre támaszkodott a király
 regálé jövedelmek = királyi jogon beszedett
 Mo. gazdag volt nemesfémekben
 1330-1380: Eu aranytermelésének 75%-át adta
 jelentős ezüsttermelés
 reformfolyamatot Nekcsei Demeter tárnokmester vezette

V. A legfontosabb regálék

 Bányaregálé (= urbura) reformja

 kitermelt arany 1/10-t, ezüst 1/8-t a királynak
 érdekeltté akarta tenni a földesurakat a bányászatban
 megtarthatták azt a földterületet, ahol a bánya működött
 ők maguk is nyithattak bányát
 király lemondott a földesúr javára az urbura 1/3-ról
 ↓ az urburából szerzett jövedelem ↔ ↑ bányászat
 többletbevételek ellensúlyozták
 nemesfém + pénzverés monopóliuma
 1320-as évektől: tilos volt kitermelt nyersfémet adni + venni + kivinni az o.-
ból
 kitermelt fémet a királyi kamarák vásárolták fel
 új, értékálló pénzverés
 firenzei mintára
 Firenzéből hozatott mesterek
 1325: első aranyforint
 váltópénzei: ezüstgaras, ezüstdénár
 1 aranyforint = 16 ezüstgarast = 96 ezüstdénár
 1336: kapuadó
 király elesett a kamara hasznától
 portális adó
 minden olyan kapu után 18 ezüstdénár adót kellett fizetni évente, amelyen egy
szénásszekér átfér
 ahol nincs, ott felét fizetni
 rendkívüli adó
 harmincadvám
 megnövekedett külkereskedelmi forgalomra kivetett határvám
 kiváltságosok + városok adói
 szászok, jászok, kunok + egyéb kiváltságolt elemek + városok adói
 lefoglalta a pápaságnak jutatott tizedrészt
 tized 1/3-ára tartott igényt a pápaság rendkívüli események idején

VI. Külpolitika

 3 irányban aktív külpolitika

  Itália
 nápolyi Anjoukkal fenntartani a trónigényt
 András fia feleségül vette a nápolyi trónörökösnőt, Johannát
 J. meggyilkoltatta a férjét
 Lajos, idősebbik fia ~ magyar király indított hadjáratot Nápoly ellen
 Balkán
 Magyar Királyság függő T-ek feletti ellenőrzését újjáéleszteni
 1330: hadjáratot indított Basarab havasalföldi vajda ellen
 B. seregei tőrbe csalták a magyar hadsereget
 K. R. nehezen menekült el
 kudarc
 Közép-Eu
 jó kapcsolatot fenntartani a közép-európai o.-kal
 3. felesége cseh, 4. lengyel
 1335: Visegrádon cseh-lengyel hármas királytalálkozó
 K. R. kibékítette egymással I. János cseh + III. Kázmér
lengyel királyt
 J. lemondott a lengyel trónigényről
 K. lemondott Sziléziáról
 3 uralkodó megállapodott 1 Bécset elkerülő, királyi
védelemben részesülő új kereskedelmi útvonalban
 Bécs szerepét szerették volna csökkenteni
 kudarc
 1339: III. Kázmér + K. R. megállapodása
 HA K. utód nélkül † → K. R. idősebbik fia, Lajos kapja meg a
lengyel trónt
 o., amit hátrahagyott K. R.
 gazd.-ilag megerősödött
 királyi hatalom erejét reformokkal visszanyert
 térségben aktív szerepet játszó
 II. Nagy Lajos tv.-ei és az
Anjou kori társ.
I. I. Anjou Nagy Lajos király

 Anjou I. Nagy Lajos (1342-1382)

 „Lovagkirály”: rengeteg hadjáratott vezetett személyesen
 „Hódító”
 1345: Johanna megölte a testvérét
 1347: L. hadjáratot indított Nápoly ellen
 elfoglalta
 de kitört a pestisjárvány
 haza kellett térnie seregével
 1350: újra hadra kelt
 sikertelen
 cél: Horváto. + Dalmácia visszaszerzése
 többször háborúba keveredett Velencével
 Bosznia + Szerbia ellen is
 Havasalföldet + Morvát függésbe vonni + tartani
 magyar trón megörökölte a lengyel koronát
 1370: III. Kázmér lengyel király † örökös nélkül
 Lajos lengyel király (1970-1982)
 lengyel-magyar perszonálunió

II. Az 1351. évi tv-ek

 1351: megerősítette + megújította az Aranybullát

 megelőzően ogy. összehívás
 okai
 nemesek „jutalmat” akartak (hadjáratok miatt)
 Itáliából hazatérő seregek behurcolták a pestist
 jobbágyokat megtizedelte
 munkaerőhiány
 legfontosabb 3
 megerősítette a nemesek alapvető szabadságjogait
 megszüntette birtokok szabad örökíthetőségét
 ősiség tv. = aviticitas, birtokot Ø lehet elidegeníteni
 örökösödés fiúágon / fiú utód nélkül nemzetségen belül történhet
 ha a nemzetség kihal → birtok királyé
 „Egy és ugyanazon nemesség elve”
 minden nemes lakhelytől, vagyontól, méltóságtól függetlenül ugyanazokat a
szabadságjokat élvezheti
 lezárás: nemesség jogi egyesülése
 jobbágyi terheket egységesen szabályozták
  kilenced kötelező beszedése
 köznemesek érdekeit megakadályozta
 kilenced fizetését elengedő nagybirtokosok földjére vándoroljanak a
parasztok

III. A nemesi társ.

 nemesség 40-50 ezer fő

 tagolódása
 Ø egységes
 bárói réteg
 35-40 családból
 vezető tisztségek (nádor, vajda, bánok, országbíró, tárnokmester)
 hatalmas birtokok
 köznemesség
 nagyrészük közép- / kisbirtokos
 1-1 báró familiárisai
 kialakuló nemesi vármegyék tisztségviselői
 jelentős kül.-ek → ún. udvari / vármegyei nemesség
 udvari nemesség
 királyi udvarban
 gondolkodásuk: király iránti tisztelet, szolgálata határozza meg
 királyi bíróságokhoz tartoztak
 rendelkeztek pallosjoggal
 vármegyei nemesség
 vidéken, királyi udvartól távol
 gondolkodásuk: nemesi szabadság jogok biztosítása

IV. Jobbágyság

 jobbágyság jogi egyesülése

 16. sz.-ban fejeződött be
 személyében szabad, költözködési joggal rendelkező teljes jobbágy
 terménnyel + pénzzel adózott
 telkét szabadon örökíthette
 szolgáltatásaik alapja a jobbágytelek
 belső: házhely udvarral + veteményeskert
 külső: szántó, rét, erdőrész
 szolgáltatásai
 pénzadó = cenzus
 kilenced
 évi 3 alkalommal ajándék
 munkajáradék → általában pár nap fuvarozás
 mezővárosokban is

V. Polgárság és a városok

 városok kialakulása
  10-11. sz. forduló: Ny-európai értelemben vett város Ø volt Mo.-n
 csak királyi székhelyek (Esztergom, Fehérvár)
 megye-, érsek-, püspöki kp.-ok
 12. sz.: Ny-i hospesek telepítése
 vallonok (latini) → magyarok szláv eredetű olasznak neveztek
 Esztergom, Székesfehérvár
 III. István (1162-1172) korában széleskörű kiváltságok
 királyok tudatos várospolitikája
 1238-tól: Nagyszombat alapítása
 IV. Béla + utódai bőkezűen osztogatták a városiprivilégiumokat
 szabad királyi városok
 új várostípusok
 Felvidéken + Erdélyben bányavárosok
 Alföldön mezővárosok
 a városok kiváltságai
 város földjeinek szabad birtoklása
 önkormányzat joga
 bíráskodás jog
 egyházi autonómia
 belső vámok alóli mentesség
 vásárjog
 árumegállító jog
 a városi lakosság
 zöme mezőgazd.-ból élt
 14. sz.: Nagy Lajos kora, céhek megjelentek
 politikai súly nem jelentős
 városi kategóriák a 16. sz.-ban
 szabad királyi városok
 tárnokmester bírósága alá tartozó 7 város
 Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Bártfa, Eperjes
 Mátyás király korától Pest, Buda + Kassa árumegállító joggal
 erdélyi szászok 3 nagy városa: Nagyszeben, Brassó, Beszterce
 másodrangú királyi városok
 személynöki városok
 Zágráb, Székesfehérvár, Esztergom, Lőcse, Visegrád,
Kolozsvár
 szabad bányavárosok
 Nagybánya, Felsőbánya
 alsó-mo.-i bányavárosok: Körmöc-, Selmec-, Beszterce-, Baka-, Libet-,
Új-, Bélabánya
 mezőváros = oppidum
 földesúri hatalom alatt álló, nagyra nőtt falu
 piactartás, egyösszegű adófizetés jog
 Ø voltak fallal körülvéve
 bírót + tisztviselőt szabadon választhattak
 korlátozott önkormányzati jogok
 szolgáltató ipar (kádár, kovács, szabász, stb.)
VI. A magyar szerkezet változásai 11-15. sz.

VII. Az Árpád- és Anjou-kor művészeti emlékei

 Árpád-kor
 irodalom
 Tihanyi apátság alapító levele
 Halotti Beszéd + Könyörgés (Pray-kódex)
 Ómagyar Mária-siralom
 építészet
 várak, paloták
 Esztergomi királyi palota belső udvara
 Esztergomi vár + várkapu
 Visegrádi vár + lakótorony (Salamon-torony)
 templomok
 Zsámbéki premontrei templom
 Jáki bencés templom
 Lébényi bencés templom
 Ócsai premontrei templom
 Gyulafehérvári székesegyház
 Sopron Szt. Mihály-templom
 Pécsi székesegyház
 apátságok, kolostorok
 Pécsváradi bencés kolostor
 Tihanyi bencés apátság altemploma
 Bélapátfalvi cisztercita kolostor
 Pilisszentkereszti cisztercita kolostor romjai
 szobrászat
  Székeszfehérvár: Szent István szarkofág
 Kalocsai királyfej
 ötvösművészet, iparművészet
 koronázási ékszerek (korona, palást, jogar, országalma)
 Anjou-kor
 irodalom
 Képes Krónika (Kálti Márk)
 Magyar Anjou legendárium
 Nekcsei Biblia
 építészet
 város, palota
 Diósgyőri vár
 Buda: palotakápolna alsó szintje
 templomok
 Pásztói gótikus templom
 Kolozsvár Szt. Mihály templom
 Kassai Szt. Erzsébet dóm
 szobrászat
 Kolozsvári testvérek: Sárkányölő Szt. György Szobra (ma: Prága)
 ötvösművészet, iparművészet
 Győri Szt. László herma (1405-ös másolat)
 K. R. aranyforintja (Körmöcbánya)
 III. Zsigmond király
külpolitikája
I. Zsigmond magyar király

 Nagy Lajos trónját lánya, Mária (1382-1395) örökölte

 anyakirályné, Erzsébet lett a régens mellette
 jegyese: Luxemburgi Zsigmond
 Luxemburgi IV. Károly német-római császár + cseh király kisebbik fia
 nápolyi irályt, Durazzói Kis Károlyt támogatták női ág örökösödésének ellenkezői
 D. K. Mo.-ra érkezett
 1385. dec. 31.: megkoronázták
 1386 február: elfogták megsebesítették E. királynő híve
 D. R. † → délvidéki urak fellázadtak
 elfogták Máriát + anyakirálynét → E.-t megölték
 háborús állapotok
 Zs.-t megkoronázták (1387-1437)
 bárókkal kötött szövetség (liga) segítségével foglalhatott trónt
 leverte Délvidéken a lázadást
 kudarc az oszmán törökök ellen
 1396: nikápolyi-csata
 1401: letartóztatták a bárók
 Visegrád várában fogva tartották
 1403: utolsó lázadás ellene
 megkoronázták Nikápolyi Lászlót
 Zs. végül felülkerekedett → szilárdan kezében tartotta a
hatalmat
 hatalmának támaszai
 új bárói réteg
 újonnan felemelt, birtokadományokkal megerősített
 pl. Báthoryak, Rozgonyiak, Cilleiek
 1404-től: egyház – ZS. – gyakorolta a királyi tetszvényjogot
 = placetum regium
 királyi beleegyezése kellett a pápai bullák kihirdetéséhez
 1417-től: főkegyúri jog
 király tölthette be a főpapi tisztségeket
 városok
 egyre erősödő polgárság korábban ~ gazd.-i támasz
 jelentősebb politikai szerep
 1405: gyűlést tartott követeik számára + megerősítette
 pl. pallosjog
II. Nyugati politika

 bátyja, Vencel örökölte a német + cseh trónt

 1400: német birodalmi rendek lemondatták
 1410: Zs. visszaszerezte a német koronát
 1414-1418: konstanzi zsinat
 célok
 nagy Ny-i egyházszakadás (3 pápa egyszerre) megszüntetése
 egyházi reform
 eretnekmozgalmak (=huszitizmus) letörése, visszaszorítása
 eredményei
 1415: elítélték + máglyán elégették Husz Jánost
 1417: 3 pápa helyett 1 új (V. Márton)
 szabályozták a pápaválasztás + zsinatok rendjét
 A cseh trón elfoglalása
 1419: bátyja †, Zs. megörökölte a cseh trónt
 Ø tudta elfoglalni
 1420: kitört a huszita felkelés
 súlyos vereségek
 1433: kiegyezett a kelyhesekkel
 1434: Lipanynál legyőzte a táboritákat
 1436: megegyezett a cseh rendekkel, elfogadták uralkodójuknak
 német-római császári cím megszerzése
 1433: IV. Jenő császárrá koronázása
 1411 óta tartó háborút le kellett zárni Velencével
 Dalmácia (végleg) Velence kezére

III. A török és balkáni politika

 1389: I. rigómezei csata

 törökök megjelentek Mo. határánál
 1396. szept. 25.: Nikápolynál a Zs. által vezetett nemzetközi keresztes sereg vereséget
szenvedett
 Zs. védekezésre rendezkedett be
 1397: temesvári ogy.
 telekkatonaság rendszere: minden birtokosnak a török elleni háború
idején 20-20 jobbágytelek után 1-1 könnyűfegyverzetű lovasíjászt
kellett kiállítaniuk
 hűbéresévé tette Szerbiát, Boszniát, Havasalföldet ~ ütköző állam védjék az o.-
t
 déli határ mentén
 végvárrendszer kialakítása
 komoly szerep a Duna-menti váraknak
 átadásáról Lazarevics István szerb despotával állapodott meg
 magyar kézre Nándorfehérvár
 Galambóc várát szerb kapitánya a török kezére adta
 1428: megostromolta + visszavonult
Hunyadiak
 I. Hunyadi János
törökellenes harcai
I. Hunyadi származása, neveltetése

 1407 körül született Kolozsváron

 apródi szolgálat Lazarevics szerb despota mellett → Újlakiak udvara
 1430-as évek: Zs. király udvarába
 Itália, Cseho.
 korszerű hadvezetés + harcmód
 Habsburg Albert halála után V. László – I. Ulászló (1440-1444) harcában Ulászló
mellé állt + aratott győzelmeket
 leghatalmasabb bárói közé emelkedett
 Erdély + Délvidék ura lett
 zászlósúrként kellett felvennie a harcot a törökökkel

II. Az első sikerek

 1441: átvette Nándorfehérvár védelmét, betört Szerbiába + legyőzte a szendrői béget

 1442
 Erdélybe betörő Mezid bégtől Marosszentimrénél vereséget szenvedett
 márc. 23.: Gyulafehérvár mellett már ő győzött
 szeptember eleje: Törcsvári-szoros előterében legyőzte Sehabeddin ruméliai
beglerbéget

III. A hosszú hadjáratok (1943. okt. – 1944. jan.)

 Hunyadi sikerén fellelkesültek az európai uralkodók is

 támogatást ígértek 1 nagyobb szabású hadjárathoz
 cél: kiűzni a törököket Eu-ból
 1443. okt.: H. elindította a (hosszú) hadjáratot
 késői időpont, amikor a törökök Ø számítanak rá
 35 ezer fős, jól kiképzett sereg (szerbek, bolgárok, bosnyákok, albánok is)
 cél: Drinápoly elfoglalása
 H. Nis közelében 2x is legyőzte a törököket
 bevette Szófiát
 Balkán-hgy.-n Ø tudott áttörni
 II. Murád szultán lezárta a hágókat
 visszafordult + hazafelé további győzelmek
 hadjárat Ø érte el végső célját
 H. 1x Ø szenvedett vereséget
 sok várat elfoglalt
 törökök Szerbia kiürítésén, várak átadásán túl, hadisarcot is fizettek
 1444: drinápolyi (váradi) békében előbbi
IV. Vereségek

 I. Ulászló → békét felrúgva újabb hadjárat!

 1444. szept.: újabb hadjárat kezdete
 kisebb sereggel
 kedvezőtlenebb nemzetközi háttérrel
 szövetségesek Ø tudták megakadályozni a török átkelést a tengerszorosokon
 1444. nov. 10.: döntő ütközet Várnánál
 török győzelem
 I. Ulászló király is †
 1445: V. Lászlót elismerték a rendek királynak
 mellé kormányzónak H. (1446-1452)
 1448: H. újabb hadjáratra vállalkozott
 1448. okt. 17-19.: II. rigómezei-csata
 vereség

V. Nándorfehérvár

 II. Hódító Mehmed (1451-1481)

 elfoglalta Konstantinápolyt
 1455: Szendrő kivételével majdnem egész Szerbiát
 1456: megindult Nándorfehérvár ellen
 török veszélyre megmozdult Eu + magyar rendek szervezkedtek
 V. Miklós pápa keresztesháborút hirdetett
 utódja, III. Callixtus pápa is felkarolt
 rendkívüli hadiadó
 magyar haderő
 Nándorfehérvárat H. sógora, Szilágyi Mihály védte 7000 emberrel
 H. kb. 10ezer zsoldosokból + megyei nemességből álló haddal
 Kapisztrán János olasz ferences szerzetes vezetésével 25-30ezres keresztes had
 1456. júl. 4.: török támadás kezdete
 jún. 4.: megérkezett H. felmenteni a várat
 júl. 21.: törökök végső nagy rohamra megtört
 vereség a rájuk támadó keresztesektől
 éjszaka elvonultak, üldözésükre Ø került sor
 ok: 2 járvány a magyar táborokban
 huszitizmus
 pestis – aug. 11.: H. meghalt + Kapisztrán
 győzelem jelentősége nagy
 aug. 6.: III. Callixtus pápa az új színelváltozásának napjának
 kötelező ünnep
 nándorfehérvári harcosokért minden délben szól a harangszó
 megakadályozta a törökök benyomulását az o. belsejébe + elhárult a veszélye 1
újabb nagyobb támadásnak
II. Hunyadi Mátyás reformjai
+ külpolitikája
I. Hatalomra jutás

 1443: H. M. Kolozsváron született

 lovagi nevelés
 tanító: Vitéz János
 apja halála után család vezetője Hunyadi László
 Nándorfehérváron tőrbe csalta + megölette Cillei Ulrik o.-os főkapitány
 Mátyás fogolyként V. László prágai udvarában
 1457: V. László váratlanul †
 hosszú tárgyalások + 15 ezer katona fenyegetésével → Szilágyi Mihály 1458
januárjában elérte, hogy Mátyást az ogy.-n királlyá válassza
 15 évesen hazatért + elfoglalta a trónt
 intronizálták = trónra ültették, de koronázni Ø tudták
 ok: korona a Habsburgoknál

II. Hatalma megszilárdítása

 Mátyás (1458-1490)
 határozott kezdetű uralkodás
 leváltotta Garai László nádort
 5 évre kormányzónak kinevezett Szilágyi Mihályt török ellen küldte harcba
 számítása bevált: Sz. M.-t elkapták + megölték
 letörte Garai-Cillei liga lázadását
 elhárította a velük szövetkező III. Habsburg Frigyes támadását
 legyőzte a Felvidéken berendezkedett huszita Jan Giskrát is
 Arad megyében adott birtokokat
 katonáit zsoldosként alkalmazta
 1463: Bécsújhelyen békét kötött III. Frigyessel
 III. F. átadta a koronát
 80ezer forint a „korona megőrzéséért”
 III. F. megtarthatta a magyar királyi címet
 Mátyást fiává + szövetségesévé
 Mátyás tv-es örökös nélkül † → Habsburgoké a trón
 1464: visszakapott koronával megkoronázták Mátyást

III. Intézkedései

 gazd.-i
 kivonni a jövedelmek nagy részét a bárók + rendek ellenőrzése alól
 megoldás: kincstartóság
 élére köznemesi + polgári származású szakemberek
 növelte a királyi kincstár bevételeit
  1467-es ogy.: megszüntették a kamara hasznát
 új néven + módon bevezették a kapuadót
 királyi kincstár adója
 családonként szedtek be
 füstpénz = 1 család, 1 kémény
 harmincadvám is új néven = koronavám
 fizetés alól felmentetteknek is újra fizetniük kellett
 jövedelmei: évi 500-750ezer aranyforint
 kb. kétszerese Zs. király bevételeinek
 rendszertelenül folyt be
 nagy részét a hadsereg fenntartása emésztette fel
 államszervezési reformok
 bároktól való függetlenedésre törekedett
 összevonta a nagykancelláriát + titkos kancelláriát
 új, királyi kancellária
 élére Vitéz János
 átszervezte a bíróságokat
 királyi személyes jelenlét bíróság
 élére a személynök
 katonai reformok
 zsoldossereg → Fekete Sereg
 háború esetén 15-20ezer fős
 magját Giskra huszita harcosai
 lengyel, német zsoldosok is
 4 fegyvernem: nehézlovasság, könnyűlovasság, gyalogság, tüzérség
 hadvezérei: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Hag Ferenc, Haugwitz János
 déli végvárrendszer kiépítésének folytatása
 külső vonal
 Al-Dunától Adriáig
 belső vonal

IV. Belpolitika

 központosító kísérlete
 rendektől, bároktól függetlenedés
 önhatalmúlag irányított
 külpolitikai ellenállást váltott ki
 1467: adóreformok → 1. nagyobb, fegyveres összeesküvés
 mozgalom Erdélyből indult
 M. leverte + több köznemest kivégeztetett
 1471: túlzó adóztatás, tanácsadók, bírák döntésének mellőzése,
túlzottan aktív Ny-i, elhanyagolt török ellenes politika → 2.
jóval szélesebbkörű összeesküvés
 mozgalom élén: Vitéz János esztergomi érsek + Janus
Pannonius bécsi püspök
 királyjelölt: Kázmér lengyel herceg
  M. engedményekkel megosztotta az összeesküvők
táborát
 V. J. elfogatta + haláláig Esztergomban
 betegen menekülő J. P. †
 kp.-i rendi monarchia
 működött az ogy.
 kibővített királyi tanács
 intézkedéseit sokszor figyelmen kívül hagyta
 rendeletekkel kormányozott

V. Külpolitika

 mozgatórugói
 Mo. lehetőségeit meghaladják a török kiűzése
 visszaszorításhoz szükséges erőfeszítések
 csak védekező, a status quo őrző harcokra vállalkozott
 aktív volt a Ny-i irányú külpolitikában
 Eu uralkodókkal elismertetni az új „Hunyadi-dinasztiát”!
 Mo. eu-i helyzetének megszilárdítása
 közép-eu-i nagyhatalom létrehozása
 cseh (választófejedelmi) trón megszerzésének igénye
 annak segítségével német császári cím
 török háborúk
 1459: II. Mehmed elfoglalta Szerbiát
 1462: legyőzte Vlad Tepes (Drakul) havasalföldi vajdát
 leigázta Boszniát
 1463: M. külső végvárvonal biztosítására elfoglalta Jajcát
 ellenőrzése alá vonta Bosznia É-i részét
 1476: elfoglalta Szabács várát
 1479: Kenyérmezőnél Kinizsi Pál + Báthori István vezette magyar seregek
győztek Erdélyben a törökökkel szemben
 1483: M. 5 éves békét kötött a békés természetű II. Bajezid szultánnal
 cseh háborúk
 1468: M. pápa által eretnek nyilvánított Podjebrád György cseh király ellen
hadjárat
 elfoglalta Morvao.-t + Szilézia jelentős részét
 cseh területeket Ø tudott megszerezni
 P. † → cseh rendek Ulászlót választották királyukká
 szövetséget kötöttek III. Frigyessel
 1479: olmützi béke
 M. megtarthatta Sziléziát, Morvao.-t + Luzsicét
 Cseho.-ról le kellett mondania
 osztrák háborúk
 1477: fegyveres összecsapások kezdete
 békekötés (gmunden-korneuburgi béke)
 Frigyes elismerte M. cseh trónigényét
 vállalta 100ezer arany hadisarc fizetését
  1482: hadisarc ki Ø fizetése → újra háború
 cél: területszerzés + császári cím
 1485: elfoglalta Bécset
 1487: bevette a császári székhelyet, Bécsújhelyet
 császári címet Ø sikerült megszerezni
 1486: F. elérte fia, Miksa társuralkodóvá
választását

VI. Mátyás és a művészetek

 művelt, érdeklődött a művészetek iránt is

 kultúrapártolás
 reneszánsz udvar kialakítása → propaganda igénye
 humanista eszméket, reneszánsz szemléletet Mo.-n V. J. + J. P. révén
 1476: M. Beatrixszal kötött házasságot
 nagyobb számban építkezések, szobrászok, festők + tudósok
 gótika tovább élt

VII. Építkezések

 Budán kibővítette a várat 2 reneszánsz ízlésű szárnnyal

 függőkert
 alépítményben víztárolók
 Visegrádon folytatta a nyári palota építését
 Herkules-kút
 Szobrászat
 márványszobrászat
 Giovanni Dalmata: Diósgyőri Madonna
 budai palota egyik épületét a három Hunyadi (János + László, Mátyás)
bronzszobra

VIII. Könyvtár

 2 termét töltötte meg M. könyvtára

 Bibliotheca Corviniana
 kb. 2000-2500 kötet
 ennél nagyobb csak a Vatikán Könyvtárának
 kódexek, corvinák történeti munkák, filozófiai írások, egyházatyák művei
 kódexek származása
 V. J. + J. P. könyvtárából
 Itáliából vétel
 csere (pl. Lorenzo di Medicivel)
 másolás (30 fős másolóműhely Budán)
 corvinák utóélete
 nagy részük elveszett
 1 részük török időben Isztambulba került
 19. sz.: 18 db. került vissza Mo.-ra
 200-nál vmivel több hiteles corvina ismert a világon
  kb. egyharmaduk Mo.-n

VI. Könyvnyomtatás

 1473: Hess András nyomdát alapított Budán

 1. nyomtatott Mo.-i könyv: Thuróczky János: Chronica Hungarorum c.
munkája
 később nem bírta a „versenyt” a kódexekkel + elsorvadt

VII. Tudósok, humanisták

 Galeotto Marzio
 M. első könyvtárosa
 latin nyelvű anekdotagyűjtemény M. bölcs, tréfás mondásairól, tetteiről
címmel
 Antonio Bonfini
 királyi posztumusz történetírója (Magyar Történet, Rerum Hungarorum
Decades)
 Ø csak M. uralkodása → egész magyar történelem kezdetektől, humanista
stílusban
 M. Corvinus mellékneve
 H., akiknek címerében a holló (corvus = holló)
 ősi római Corvinus nemzetségéből
 Thuróczky János
 személynöki ítélőmester
 Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája)

VIII. Egyetemalapítás

 1467: M. pápai engedéllyel, V. J. vezetésével Pozsonyon egyetemet alapított

 elsorvadt ~ pécsi + Óbudai

IX. Utolsó évek

 M.-nek Ø tv.-es utódja

 osztály polgárleánytól született fia: Corvin János
 megpróbált trónörökössé tenni
 neki adta a hatalmas H. birtokokat
 megkérte számára a milánói herceg lányának kezét (Sforza Mária)
 Bécs C. J.-nak is hűségesküt kellett, hogy tegyen
 1490. ápr.: M. agyvérzésben †
 utóda mégsem C. J.

X. Mátyás az „igazságos”

 intézkedései ideiglenesnek bizonyultak

 Ø tv.-es utód
 halála után újra főurak kezében a hatalom
 o. gazd.-i teljesítőképesség határán
  jobbágyokra óriási adóterhek hárultak
 sokáig fenntartani Ø lehetett
 erős királyi hatalom nélkül (Jagellók-kora) Ø is sikerült
 polgárság pedig még Ø volt elég erős
 nép emlékezetében: tv-eket betartó („igazságos”), a kultúrát pártoló, o.-t az eu-i
politikában is jelentős állammá tevő uralkodó alakja maradt meg