Magyar honfoglalás és kalandozások

 Levédia:
 Állattartás: *legelőváltás alapú pásztorkodás
 Gazdálkodási forma: nomád, félnomád (a társaság fele elvándorol, míg másik fele ott
marad)
 7+1 törzs Levédiától nyugatra vonult, Etelköz (Folyóköz) földjére, a Don, a Fekete-
tenger és az Al-Duna közötti sík vidékre.
 Etelköz:
 Etelközben politikai szervezettsége államiság szintjére lépett – vérszerződés.
 Addig a nép függetlenül, hét vezér (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm)
szövetségi irányítása alatt élt.
 A hét vezér, a „hét fejedelmi személy” közül Álmos emelkedett mind fölé,
 A vérszerződéssel erős állami egységbe tömörültek a magyarok. A törzsek önálló
politikai tényezőkké sosem válhattak.
 A honfoglalás:
 862-től 895-ig tartott.
 A Kárpát-medencébe való bevonulás:
 895-ben érkeztek meg a magyarok a Kárpát-medencébe
 Ezen területen szlávok, avarok, morvák és frankok éltek
 A 9. század közepére a Magyar Nagyfejedelemség népe legalább részben átköltözött a
Kárpát-medencébe, mert innen jobban figyelemmel kísérhette a frank területek politikai
fejleményeit, mint Etelközből.
 A honfoglalást így 862–895 közé érdemes keltezni, és azt egy előre eltervezett, hosszan tartó
folyamatként kell tekinteni.
 Milyen útvonalon keresztül jöttek be a honfoglalók? Anonymus északkelet felől, a Vereckei-
hágón át vezeti be a magyarokat, krónikáink viszont Erdélyen keresztül történt beköltözésről
írnak.
 Anonymus és a Krónikák abban viszont megegyeznek, hogy az Álmos és Árpád közötti
hatalomváltás már a Kárpát-medencében ment végbe.
 Álmos már 894-ben vagy azelőtt meghalt (valószínűleg Erdélyben), mert Árpád seregei azt a
morva Szvatopluk fejedelmet győzték le (fehér ló mondája), aki 894-ben meghalt.
 A magyar kalandozások:
 A honfoglalás után őseink továbbra is félnomád életmódot folytattak.
 A zsákmányszerző hadjáratokra kézműves termékek, szövetek, arany- és ezüsttárgyak,
valamint fémeszközök megszerzése érdekében továbbra is szükségük volt.
 A harcosok így kívánták megnövelni saját vagyonukat: így szereztek pénzt, kincseket,
és növelték szolgáik számát.
 Hadjáratokat három irányba indítottak: Nyugat-Európába, Itáliába és a Bizánci
Császárságba.
 Összesen 47 hadjáratról van tudomásunk.
 Időnként az európai uralkodók kérték fel a magyar seregeket, hogy zsoldosként
harcoljanak saját csapataik mellett. Ezt pénzzel fizették meg.
 A hadjáratok során a magyarok egész Európát bejárták.
 Céljuk: A zsákmány szerzés, szomszédok megfélemlítése, saját biztonságunk
növelése.
 A kalandozások eleinte sok sikert hoztak, de később az ellenfelek kiismerték a magyar
harcmodort. Menekülést színleltek, majd hátrafelé nyilazva támadtak.
 Első vereségünk 933-ban Merseburgnál majd 955-ben Augsburgnál következett be.
 Bevétel formája megváltozott és feudális rendszerű adót vezettek be és
terményjáradékot.