MAGYAR ŐSTÖRTÉNET

1. Őstörténet
- őstörténet: egy nép kialakulásának és életének korai szakasza
- nép: közös nyelv, közös hagyományok, hitvilág, anyagi kultúra (változhat) által összekapcsolt
közösség, nagyon fontos az identitástudat
- nemzet: egy politikai közösség, amelynek tagjai egyazon állami szervezet keretei közé tartoznak
2. Az őstörténet forrásai
- a nyelvészet
o élő nyelv és a nyelvemlékek elemzése vázolja fel a nyelv történeti fejlődését (nyelvcsaládok)
→ anyagi és szellemi fejlődés rekonstruálása → nyelv története nem minden esetben egyezik
a nép őstörténetével (pl.: nyelvcsere, népek összeolvadása)
- a régészet
o tárgyi források, ebből kevés van
o anyagi műveltség emlékeit hozza felszínre → életkörülményekre, művészetükre,
társadalmukra lehet következtetni → egy régészeti kultúrához több nép is tartozhat

- az írásos források
o hiányoznak + problémát jelent, hogy eltérhetnek a történeti tényektől, az adott kor viszonyai
befolyásolják

3. Az írásos források
a) egykorú külföldi leírások
o arab utazók:
▪ Gardízi
▪ Ibn Ruszta („A becses drágaságok könyve”)
o bizánci uralkodók:
▪ Bölcs Leó császár („Taktika” műve, 904. k., türknek nevez minket)
▪ Bíborbanszületett Konstantin („A birodalom kormányzásáról” műve, 950. k., ő is
türknek nevet minket)
b) eredetmonda, geszta, krónika
o eredetmonda
▪ magyarázat a nép eredetére, ezek szájról szájra terjedtek
▪ Emese álma, A csodaszarvas
o geszta
▪ tettek, viselt dolgok, „regényes történelem”, nem ragaszkodnak az időrendiséghez,
eltérhetnek a leírások a tényleges történelmi dolgoktól
▪ Anonymus: Gesta Hungarorum
▪ Kézai Simon: Gesta Hunnorum et Hungarorum
 o krónika
▪ időrendben lejegyzett eseménytörténet
▪ Képes Krónika (vsz. Kálti Márk)

Ezek másodlagos írott források, mert nem egykorú eseményeket írnak le, hanem már megírt forrásokra is
támaszkodnak, ezért szükséges a forráskritika.

4. Viták
- a magyarság eredetéről csak feltételezések vannak
o a nyelvészek szerint a finnugorokkal (finnek, vogulok, és az osztjákok) vagyunk rokonok
o mások szerint viszont sztyeppei népekkel, a törökökkel (türkök)
- konklúzió: a magyarság többgyökerű és mindkét összetevőt magában hordozza a kultúránk (finnugor
eredetű szavak, keleti zenes)

5. A finnugor eredet
- a magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád ugor ágába tartozik

- a magyarság kialakulása

Mikor történt? Mi történt?

a finnugor népek az Ural és Ob folyó közti területen halászó–vadászó
Kr. e. 4. évezred
életmódot folytattak, pattintott kőeszközök, cserekereskedelem
a finn-permiek zömében nyugati irányba vándoroltak el, az ugorok
Kr. e. 3. évezred maradtak az Ural keleti oldalán, ők a mai magyarok (előmagyarok) és az
obi-ugorok ősei
az éghajlat felmelegedése következtében az erdős tájból ligetes sztyeppe
lesz, amelynek hatására
- az ugorok is szétválnak (vogulok(manysik) és
Kr.e. 2. évezred
osztjákok(hantik))
- a nomáddá vált magyarságból megkezdődött a magyarság
kialakulása (pásztorkodás)
a magyarok ősei nyugatra vándoroltak, földműveléssel és
Kr. e. 1000–500 állattenyésztéssel foglalkoztak, ekkor iráni és török nyelvű népekkel
érintkeztek
 A MAGYARSÁG VÁNDORLÁSA ÉS A HONFOGLALÁS

1. A magyarság vándorlása
- előzmény: Kr. e. 500 és Kr. u. 500 között Közép-Ázsiából számos nomád nép indult el nyugati
irányba, ezzel megindult egy vándorlási hullám

Mikor? Hol? Fontosabb esemény(ek)

- török hatásra kialakul a törzsi szervezet
BASKÍRIA
Kr. e. 500 – - félnomád életmód → nomád pásztorkodás, földművelés
Volga és Káma
Kr. u. 500 vidéke - Magna Hungaria elnevezés → Julianus barát a 13.
században találta meg itt a magyarok egy csoportját
- keleti támadások hatására dél-nyugat felé indulnak, így
jutnak ide
- déli szomszéd: Kazár Birodalom (az ő fennhatóságuk alatt
éltek, adót fizettek, katonai szolgálattal tartoztak), tőlük
LEVÉDIA vettük át a kettős fejedelemséget
Kr. u. 8.
Don és Dnyeper o szakrális vezető = kende/kündü (a kazár fejedelem
század vidéke (kagán) nevezi ki)
o katonai vezető = gyula / dzsula (a magyar vezetők
választják, ő a tényleges vezető)
- rovásírásunk is kazár eredetű (a székelyek körében a
középkorig megmarad)
- a Levédiából való elvándorlás oka: lázadás a Kazár
Birodalomban, ezt a magyarok is támogatták → tovább
kell vonulniuk
ETELKÖZ - 850 k.: magyar sztyeppeállam megalapítása
(= folyóköz) - a 7 törzs vérszerződése
o a 7 törzs: Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi
830 körül Don és Dnyeper
o a 7 törzsfő: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm
vagy Don és Duna
vidéke - a kabarok csatlakozása (kazárokhoz tartoztak,
segédhadként szolgáltak) – vannak, akik az ő utódaiknak
tartják a székelyeket
o három kabar törzs: Örs, Berény, Varsány
- onugor (= 10 törzs) → a név innen ered
 A vándorlás

2. A Kárpát-medence a honfoglalás előtt

- Kr. u. 1. századtól római uralom: Pannónia és Dacia provincia

- Kr. u. 4–5. században: Hun Birodalom → 453-ban Attila halála → a hunok visszavonulnak a Don
és Volga vidékére
- különböző germán népek (keleti gótok, longobárdok, gepidák) hazája lett
- a Kr. u. 6. század közepén a germán népeket elűzik az avarok (Baján kagán) – feltehetőleg török
nyelvű nép, nomád életmód
- 680 körül újabb nomád/avar csoportok érkeztek a Kárpát-medencébe → újabb megerősödés
- Kr. u. 9. század elején összeomlik az Avar Kaganátus
o Nagy Károly, frank uralkodó indított ellenük több hadjáratot
o a Kárpát-medence megosztottá vált
 ▪ nyugat: Keleti Frank Birodalomtól függ
▪ é-nyugat: morvák
▪ dél: bolgárok

3. Kettős honfoglalás
o László Gyula elmélete: a kettős honfoglalás
▪ 680 körül a Kárpát-medencében az avarok mellett új népcsoport jelent meg, általános
vélekedés szerint ők törökök voltak, ám László Gyula szerint magyarok (griffes-indás
motívum) – tehát már ekkortól voltak itt magyarok
▪ az Árpád-vezette magyarok ennek értelmében a honfoglalás második hullámát
jelentik

4. A honfoglalás

- az etelközi magyarok több zsákmányszerző hadjáratot is vezettek a Kárpát-medencébe (862-től a

frankok és a morvák is felhasználják a magyarokat katonai szövetségesként)
o sikeres hadjáratokat indítottak a morvák, a frankok ellen is
o beavatkoztak a Bizánc oldalán a bolgárok elleni háborúba is
o a bolgárok a besenyőkkel szövetkeztek → megtámadták az Etelközben maradottakat → a
magyaroknak új hazába kell vonulni
- a megszállás két szakaszban történt:
o 1. szakasz: 895-896-ban a Vereckei hágón, illetve a Kárpátok egyéb hágóin keresztül érkeztek,
az Alföldet és Erdélyt szállták meg, vezetője: Árpád (gyula) → a Duna vonaláig telepedtek le
(nemzetségi rendben)
o 2. szakasz: 907-ig a Dunántúlt foglalták el és védték meg a keleti-frankoktól (pozsonyi csata
907-ben), befejeződik a Kárpát-medence meghódítása
 - a honfoglaló társadalom
o törzsi-nemzetségi társadalomban éltek
o nagycsalád < nemzetség < törzs (a hét törzs
szövetsége)
o a honfoglalást követően egy fejedelem állt
ezek élén (a kende, Kurszán 904-ben csatában
elesett → a kettős fejedelemség megszűnt)
▪ a fejedelmi hatalom az Árpád-házon
belül öröklődött a senioratus alapján
(= a hatalom a legidősebb,
uralkodásra alkalmas férfi
családtagra szállt)
o a társadalom csoportjai
▪ előkelők (törzsi és nemzetségi vezetők)
▪ a vitézek (az előkelők fegyveres kísérői) – ekkor még jobbágyoknak hívták őket
▪ szabad köznép
▪ szolganépek
5. a „kalandozások kora”

o okai:
▪ lovas íjász seregeinket különböző uralkodók hívták segítségül hadjárataikhoz
▪ zsákmányszerzés
o a taktika: megfutamodás színlelése, majd az emiatt fellazult lovagi hadrendet könnyű volt
bekeríteni
o irányai
▪ nyugati irány: német területek + É-Itália, Fro., Spo.
▪ déli irány: Bizánc (errefelé kevesebb hadjárat)
o a kalandozások fontos eseményei:
▪ 899–970 között zajlottak, Itália, Bajorország, Szászország, Frankföld ellen
▪ ezek végét a vereségek jelentették
• 933.: Merseburgnál I. Madarász Henrik német uralkodó győzelme
• 955.: Augsburgnál I. Ottó német uralkodó győzelme
• 970.: Arkadiupolisznál vereség a bizánci csapatoktól
- a vereségek fő oka az volt, hogy kiismerték a harcmodorunkat
- következmény: válaszút (nomád éltmódot tartani → csatlakozás a keresztény feudális Európához)