Tematikus terv

A magyar nép eredete és az Árpád-kor (V. téma)

Kerettanterv és emelt érettségi:
Fogalmak: finnugor, törzs, fejedelem, kabarok, vérszerződés, honfoglalás, kettős honfoglalás elmélete, avarok, rovásírás, kalandozások,
székelyek, vármegye, egyházmegye, érsekség, tized, nádor, ispán, kancellária, kettős kereszt, szászok, kunok, tatárok/mongolok,
szerviens, ellenállási záradék, ősiség, királyi és nemesi vármegye, úriszék, familiaritás, kolduló rend, skolasztika, legenda, pátriárka,
Magyar Nagyfejedelemség, primogenitúra, bán, káptalan, honorbirtok, dzsihád, despotizmus, hűbérúr, vazallus, Magna Charta
Libertatum
Személyek: Álmos, Árpád, az Árpád-ház, Géza, I. (Szent) István, Koppány, Szent Gellért, Szent Imre, I. (Szent) László, Könyves
Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla, Szent Margit. II. Mehmed, III. Ince, Vitéz János, Michelangelo, Mediciek, II. Szilveszter pápa,
Anonymus, Szilágyi Mihály, Kapisztrán János
Kronológia: 895 a honfoglalás, 907 a pozsonyi csata, 997/1000–1038 I. (Szent) István uralkodása, 1222 az Aranybulla, 1241–1242 a
tatárjárás. 955 az augsburgi csata, 972–997 Géza fejedelemsége, 1077–1095 Szent László uralkodása, 1172–1196 III. Béla uralkodása,
1235–1270 IV. Béla uralkodása, 1308–1342 I. (Anjou) Károly, 1342–1382 I. (Nagy) Lajos uralkodása, 1370 lengyel–magyar
perszonálunió, 1389 rigómezei csata, 1479 kenyérmezei csata, 1485 Mátyás elfoglalja Bécset
Topográfia: Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Muhi, Erdély, Horvátország,
Arab Birodalom, Konstantinápoly/Isztambul, Sopron, Kassa, Szászföld, Nagyszeben, Kalocsa, Bologna, Oxford, Pécs, Óbuda, Magna
Hungaria, Halics/Galícia, Nápoly, Krakkó, Moldva, Havasalföld, Bosznia

Idő Téma, tényanyag Tanulói Kérdések Segédanyag és források

tevékenység,
tanulásszervezés
1-3 Bemutatkozás, követelmények
4-10 Magyar őstörténetnek Beszélgetés, Miért fontos TK. 117. ábra
nevezzük a honfoglalás előtti kérdve kifejtés ismerni a népünk
időszakot. őstörténetét?
A magyar őstörténet-kutatással Mit érthetünk
foglalkozó tudományterületek őstörténet alatt?
és ezek határai
Milyen
-történeti nyelvészet: a ma módszereket
beszélt nyelveket igyekszik ismerünk az
felfejteni az eredeti nyelvet. őstörténet
Egységes módszer nélkül kutatására?
bármelyik nyelv rokonítható
egy másikkal. A finnugor
nyelvrokonság bizonyított. Ez
nem jelenti viszont hogy a
népek is rokoníthatóak.
-régészet: leggyakrabban
sírokat vizsgál,
párhuzamosságokat keres a
sírmellékletek, temetkezési
szokások tekintetében. Baj,
hogy nem tudjuk, az a
csontváz milyen nyelvet
beszélt amikor élt. Továbbá:
-néprajz
-genetika
-történelem: csak az írott
forrásokból dolgozik, ezért
 szűk a forrásanyag és a korai
időkről nem sok
mondanivalója van
11 – Finnugor nyelvrokonság. Frontális munka Miért nevezhetjük Ugor nyelvek „családfa”
15 a finnugor
A tankönyv állításával Feladat. Példa szavak
szókincset
ellentétben a finnugor
alapszókincsnek?
felfogás nem azonosítja a nép
és a nyelv történetét.
A finnugor nyelvcsaládba
sorolt nyelvek rokoníthatóak
egymással alapszókincs,
szabályos
hangmegfeleltetések,
nyelvtani szerkezeteken
keresztül.
A magyar nyelv alapszókincse
a finnugor nyelvcsaládba
tartozik.
16 – A vándorlás állomásai Frontális munka A sztyeppe a Atlasz 13. o.
22 népek országútja.
Az eurázsiai sztyeppe, a népek TK. 119. térkép.(hunokhoz)
Kb. mikor
olvasztótégelye.
mehetett végbe a
-Magna Hungária (Baskíria) hun vándorlás a
Julianus barát sztyeppén? Mit
tanultunk a
- Levédia (?) hunokról?
-kabarok csatlakozása: 880 (Catalaunum 451)
 előtt, a kazár birodalom ellen
lázadó kabarok. Sokkal több
nem tudható róluk,
- Etelköz. Kárpát-
medencétől keletre, a
Dnyeperig (DAI)
23 – Államalapítás az Etelközben. Frontális munka
30
Sztyeppeállam
-törzsek és azok vezetői.
Törzsek különböző
nemzetségeket jelenthetnek.
Tagjait valamilyen vélt vagy
valós vérségi kapcsolat tartja
össze. Ebből minden bizonnyal
hét van plusz a kabarok.
-vérszerződés (behódolás
Álmosnak?). A vérszerződés
ismert szokás a sztyeppén,
nálunk Anonymus írja le.
Álmos 819-ben született, és
850k. hódolnak be neki a
többiek. Etelközben történik, a
9. sz közepén.
-Magyar Nagyfejedelmség
létrejötte (Árpádot
nagyfejelemnek nevezik egy
forrásban) fejedelem. Ez az
 etelközi nomádállam
elnevezése.
Kettős fejeledelmség
(Dzsajháni hagyomány)
-kündü
-gyula
-horka
-862 hadjárat a Keleti Frank
királyság ellen.
-895 körül Álmost kivégzik,
feláldozzák. Fia Árpád.

31– 38 Forráselemzés Forráselemzés Mit állítanak az F1,2,3 források

egyes források,
Miért indultak a magyar a
miért indultak el a
Kárpát-medencébe?
magyarok a
Kárpát-medence
felé?
Hol van Munkács?
Melyik területet
takarja a Halics
elnevezés?
 39 - 45 Megbeszélés
Honfoglalás 895 körül (862-
ben már hadjárat innen)
Vereckei-hágó. Árpád.
895.
Házi Feladatgyűjtemény 77/4
Bónus Függelékben
z házi

FÜGGELÉK
F1: „[...] az a föld túlontúl megtelt az ott született népek sokaságával, annyira, hogy övéit már sem táplálni, sem befogadni nem tudta, [...]. Ezért
akkor a hét fejedelmi személy, akit mind a mai napig hétmagyarnak hívnak, a helyszűkét tovább nem tűrhetvén, tanácsot tartott, és késedelem
nélkül fegyverrel, haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülőföldjét elhagyja, s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet. Akkor a
választásuk arra esett, hogy majd Pannónia földjét keresik fel. Erről ugyanis a szállongó hírből azt hallották, hogy az Attila király földje, akinek
az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott. Ámde a hét fejedelmi személy közös és igaz értelemmel belátta, hogy a megkezdett útnak
végére nem járhat, hacsak vezér és parancsoló nem lesz felette. Tehát a hét férfiú szabad akarattal és egyetértéssel vezérül és parancsolóul
választotta magának, sőt fiai fiainak is a végső nemzedékig Álmost, Ügyek fiát, és azokat, akik az ő nemzetségéből származnak, mivel Álmos
vezér, Ügyek fia, továbbá azok, akik az ő nemzetségéből származtak, jelesebbek voltak nem dolgában, meg hadban is hatalmasabbak.
(Anonymus: Gesta Hungarorum, 1200 körül)
F2: Abban az időben Levente, Árpád fia volt a fejük[a türköknek=magyaroknak]. Miután azonban Simeon újból kibékült a rómaiak császárával
és bátorságban érezte magát, a besenyőkhöz küldött és megegyezett velük, hogy leverik és megsemmisítik a türköket [magyarokat]. És amikor a
türkök hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal a türkök ellen jöttek, családjaikat teljesen megsemmisítették, és a földjük őrzésére hátrahagyott
türköket gonoszul kiűzték onnét. Miután pedig a türkök visszatértek, és földjüket ilyen pusztán és feldúlva találták, letelepedtek arra a földre,
melyen ma is laknak, s amelyet mint mondottuk, a folyók fenti elnevezése szerint neveznek. Azt a helyet pedig, amelyen a türkök korábban
voltak, az ott keresztülmenő folyó nevéről Etelküzünek nevezik, s mostanában a besenyők lakják. A türkök pedig a besenyőktől elűzetve,
elmentek és letelepedtek arra a földre, amelyen most laknak.”
Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról, 952 körül
F3: „Akkor a hét fejedelmi személy, akiket hétmagyarnak hívtak mindkét nembeli háznépükkel együtt a halicsi oroszok tanácsára és segítségével
elindultak Pannónia földjére. Így keltek át a Havasokon, és szálltak alá Ung vidékére. Mihelyt megérkeztek oda, az első elfoglalt helységet
Munkácsnak nevezték el, mivel oly nagy fáradsággal jutottak el az általuk áhított földre. Akkor, hogy fáradalmaikat kipihenjék, 40 napon át ott
maradtak, s rendkívül megtetszett nekik az a vidék. A föld lakói pedig, a szlávok, értesülvén érkezésükről, nagyon megijedtek, és önként
meghódoltak Álmos fejedelemnek […].”
(Anonymus: Gesta Hungarorum, 1200 körül)
Bónusz házi, atlasz segítségével megoldható feladat

9. A magyarság vándorlása és a honfoglalás. (FB)

Az öreg Horhos nemzetségének ismert regöse. A gyerekek gyakran kérik tőle a tűz körül ülve, hogy meséljen a régi, nagy
vándorlásokról, harci kalandjairól.
Az atlasz segítségével állapítsd meg, hogy hol és mikor történhetett az, amit mesél!
A) “Épp a születésemkor állították a jurtákat a nagy folyónál, ahová telelni húzódtunk. Ezt Nyepernek mondták a rabszolgáink.
Bár sok fű sarjadt azóta, még jól emlékszem, hogy az alánokkal meg a kazárokkal csereberéltünk is, meg harcoltunk is.”
Hol? _________________________; Mikor? _________________________
B) “Ott annyi templomot meg keresztet láttam, hogy alig hittem a szememnek. Mindenhol rimánkodtak az istenükhöz, hogy a
nyilaink célt tévesszenek… A hadjárat után elfoglaltuk a Pannóniának mondott vidéket a frankoktól. Így már teljesen védve
vagyunk: folyók, hegyek és gyepűk ölelnek körül minket.”
Hol? _________________________; Mikor? _________________________
C) “A morvák furcsa szokásairól először Jutas bátyám mesélt, aki megjárta Napnyugatot. Akkor ittak a lovaink először a Tisza
vizéből, és akkor zengett az itteni pusztákon először, hogy “huj, huj”! Arany serleget hozott nekem ajándékba.”
Hol? _________________________; Mikor? _________________________
D) “Az én nagyapám úgy mesélte, hogy egy óriási hegy lábánál nőtt fel, amerre a nap kel. Nagy pusztaság volt arra, de elfogyott
a legelő, megindultak hát a Nap nyomában.”
Hol? _________________________; Mikor? _________________________
E) “Abban az évben támadtuk meg a bolgárokat. Akkor két szememmel láthattam, milyen gazdag a bizánciak császára: követei
drága ruhákat, csupa aranyat hordtak. Megegyeztünk. Simeon, a bolgárok cárja erre a besenyőket kezdte ellenünk uszítani.”
Hol? _________________________; Mikor? _________________________
F) “A frankok ellen nagy győzelmet arattunk a Duna mentén. A nagyfejedelemmel akkor beszéltem utoljára. Azóta se támadtak
az országra, a bajor urak nagy részét levágtuk. Az unokámnak szép lovat és arany keresztet zsákmányoltam. Ez volt az utolsó,
hogy hadba vonultam.”
Hol? _________________________; Mikor? _________________________
G) “Mi nem Árpádot követtük, hanem Erdőelvében léptünk az új hazába. A besenyőknek híre sem volt már, a bolgárok sem
zaklattak bennünket. Még utoljára visszanéztem a hágón, és italt áldoztam a hátrahagyott puszták szellemeinek.”
Hol? _________________________; Mikor? _________________________
Régészeti – rózsaszín, történeti – sárga
Levédia létezését régészeti adatok nem támasztják alá, sőt, úgy tűnik, hogy még a 9. században az Urál-Volga környékén voltak az őseink.
Eszerint a vándorlás sokkal gyorsabb volt, mint azt korábban elképzelték.