John R.

Hinnels

PERZSA
MITOLOGIA
-

CoRVINA
 AMÍTOSZOKVILÁGA

Perzsa
ínitológia
John R. Hinnells
A szennycínlapon: A kötet ercdeti kiadása: Persiat Mythology frrst published 1973.
Bikafei a pgrszopoliszi palota egyik
New rcvised edition pubüshed 1985 by Nettres Books,
oszlopától (lá§d a 93. oldalon)
a division of the Hamlyn Publi§fung Grcup Limited, 84-88
The Centre, Feltham, Middlesex, Tw 13 4 BH and distributed
A bebő eMappal szemben:
A papl halalmat iélképezö bar§zom vesszókgt for them by The Hamlyn Publishing Group Limited, Rushden,
vivó pap, mágu§ az oxusi kincs egyik Northanm, lnglánd.
aranylemezén. A valóságban ilyenek vohak
a mágusok, nem pedlg olyanok, amint a Fotdította: Péri Benedek
kései kgrgsztény legendák a három királyok A fordítást az eredetivel egyberctette: Jerenriás Éva
alakjában leírják óket. Az oxusl kinc§,
amolyre helybéli parasztok bukkantak
1877-ben, a templomnak íelajánlott fogadalmi Copltight @ John R. Hinnells 1973, 1985
lárgyakból áll. Va|ószínúleg a kései Hungarian trarslation @ Benedek Péri, 1992
akhaimenlda-korból (i.e. V|-|V század)
származlk, Felelós kiadó Bart István, a Corvina Kiadó igazgatója
Felelós szerkesztó: Türai Hedvig
A címlapon:
Naufál csatája a laili tölzzsel.
xv századi miniatúra-illusáráció
Nizámi HaaPa címíl köletéhez. Részlot.
Ermitázs, kézlrattár, szenlpétervár ISBN 9ó3 13 3759 6

A hátsó bofión: IssN 0866-6458

A trónusán üló gonosz Dahák.
Miniatúra.
Múszaki !,ezet6: Koana Miklós
Metropolltan Mu§eum oí Art, New York
Múszaki szerLesztő: Horvíü Frigpsné
Féryszedés: Print-Tech I(ft.
Felelós vezető: T6th István
Készült 18,25 (A/5) ív te{edelemben, 1992-ben

Kner Nyomda Rt., Békéscsaba, 1992

Felelós vezetó: Ba.log Miklós vezérigazgató
Tartalotn

Bevezetés 6
A perxa történelem rövid áttekintése A mítoszok forrásai A mítosz íermészetrajzz

Az ősi perzsa íreito,lőgla 22

Az univerzum . Az ősi istenségek . Yájl, a szél Tist{a és a szárazság démona , Anáhita, az erős,
tiszta vizek istene Verethraghna, a győzelem . Rapithün, a déli hőség ura Osszegzés A kultikus
,
istenségek Aá1 a lűz lrJ.aoma,, növény és istenség Osszegzés Isteni hősök , Jima Hosang
és Takhmurasz Thrita, Thraétaona, Faridun
, Keszászpa , Az ősi mitológia összegzése

A zor oasztÉánus mitológia 42

Az istenek és dérnonok viszálya . A jó erői Ahura Mazda, a bölcs úr Az Amesa Szpenták, Isten
{iai és leányai Vohu Manah, aJó Gondolat Asa, az lgazság , Ararnaiti, az Alázat KhsathruYatqa,
az Eszméni Királyság A jezaták, a Tiszteletre Méltók , A gonosz erői Angra Mainju , Aésma,
a Hzrag . Ázsi Daháka A gonosz természete A tererntés Az őssziilők Isten és etnber
Avilágvége.Ahaláutánilét,Atúlvilágiélet,Amennyország,Apokol , A végítélet,
A vaskorszak Az első megváltó , A második megváltó A harmadik, végső megváltó ,
Az élő hagyornány

A zgtválnizrnus, egy zoroasztriár;:us eretrrekség 71

A mitlrraizmus nitológiája 74

Mítosz és próíéta 92

Mítosz és kitály 98

Mítosz és történelern 110

A mítosz mint a történelem értelmezése A történelem rekonstruálása a mítosz alapján

Mítosz, dtus és szirnbólum I20

A szent tíz , A temetési szertartások Mítosz és rítus

Epilógus: rnítosz és hit 134

Istenkép, világkép, emberkép

Az ősi Itán térképe138

Röviűtésekjegyzéke 1,40 Köszönetnyilvánítás 1,40

Vrálogatott irodalom 1,41, Név- és tárgyrnutatő 142

 Bevezetés
Perzsia q végletek országa. Sivatagok
és sűrű erdők hazája, hófodte hegyek
és termékeny völgyek hona, ahol
egyaránt negteren az alna és a da-
roJya. egyrnásról néhán1 nlérftildnyi-
re emelkednek az olajkutak és terül-
nek el a nomádok floldjei.
Hárorn oldalról háronr hegylánc
határolja; hegyek, amelyek sokszor
5400 rnéter rnagasba nyúlnak. Per-
zsia szívébenkét hatalrnas, sós sivatag
terül el. A hegyláncok vonu]atát nen-t
ritkán 9()-100 knr hosszú és mintegy
20 knr széles völgyek szakítják rneg,
s ezekberr a völgyekben nrediterrán
jellegű éghajlat uralkodik. Eszakon, a
Kaszpi-tó partját sűrű trópusi erdők
szegéJyezik. Az orszjg egyes vidékein
az évi csapadékrnennyiség a 152 cnr-t
is elérheti, máshol viszont egész év-
ben egyetlen csepp esó senr hu]lik.
Bár perzsia bőveikedik tcrmészeti
erőíorrásokban, ezek kiaknázása csak
a közelrlúltban kezdődött meg. A
híres perzsa bazárt nen szálttítva, az
ország lakosságának megélhetésétel-
sősorban a rrrezőgazdaság adja.
Vitathatat]an tény, hogy a terlné-
szeti adort§jgok erősen hltnak l szü-
letendő kultúrákra. Nem meglepő
tehát, hogy Perzsiában több, egynrás-
tól éleserr elütő ktrltúrával találkoz-
hatunk; kultúrákkal, anlelyek kü-
lönböző nrirológrákat hoztrk létre,
Nyugat-Perzsia népei nlindig is fo-
gékonv:rk voJtak.r görög és rónr.ti
kulturális hatásokra. A keleten lakók
viszont, főleg lndia és a Távol-Kelet
befolyása alatt álltak. Perzsia tehát
nemcsak loldrajzilag, hanenr törté-
netileg is híd Kelet és Nyugat kö-
zött.
Kónvvünk tárgya a költészet, a
lolklór és a nrítoszok, az ókori per-
zsia hin,ihgának kir r r erítheretlen kin-
csesbár-rvája,
A perzsa történelem, a íorrások és
a tttíto:zok rövid jLtekintése utjn a
6
t._;1;}!.:)
világról alkotott ósi képet, a pogány
mondákat, az isteni hősöket és az al-
jas szörnyeket ismerjük meg. Meg-
vizsgáljuk a zoroasztriánizmus erköl-
csi tanításait, az ősi nritológiához íír-
zötr nragyarázatait. Pcrzsia nctnzeti
vallása egykor a zoroasztriániznus
volt, amely keleten és nyugaton a
mai lrán egy részétképező Fársz tar-
torr-rány kis vallási közösségeiben, va-
lanrint az indiai párszik között rr-ra
is él.
Perzsia jó néhány vallás bölcsője-
Közülük kettőt fogunk közelebbről
szemügyre venni, a zurvániznrLrs és
a mithraizmus mitológiáját. Köny-
vünk utolsó részében azt vizsgáljuk,
milyen szerepet töltöttek be ezek
J míto§/ok J szertartisokban,3 tör-
ténelemben, a királyi udvarokban.
A legfontosabb azonban, hogy nreg-
értsi.ik, mit jelentenek ezek a nríto-
szok rz egyes entber. a hívó szjntára.
A kónyv tehát íelöleli a múItat és
a jelent, a történelmet és a ma is élő
hitet, amely azonban, sajnos, solva-
dóban van. Kötetünk teriedelme
korlátozott, ezért nen-r térhetünk ki
valanrennyi, Perzsiában egykol ott,
honra lelt idegerr vallásra, a rnande-
izmttsra, a nranicheiztlrusra vagy az
isz]ánlra.
A perzsa történelem rövid
áttekintése
Egyetlen nép vallásos képzetei vagy nen rajzottak szét, a szélrózsa mirr-
mítoszai sem érthetők rlreg történel- derr irányába, hogy életüket örrálló
mének ismerete nélkül. Legalább va- népekként folytassák. Egyik csoport_
lamelyest ismernünk ke]l az adott juk, az árják, délkelet felé indultak,
kor kultúrájának történetét, a kultu rrrajd az i. e. II., illewe I. évezredben
rális hatásokat, ezért kezdjük köny e]özönlötték .r rnai Indiát és l)erzsiít.
vünket perzsia történelrnével. Ne gondoljunk itt hatalmas és erós
A cávoli nrtilrban a Iuli Európát. Iradseregre, amely elíoglalta ezeket ;r
Perzsiát. lndiát lakó népek jó rérze területeket. Inkább önállóan letele-
ahhoz a tőrzsszövetséghez tartozott, pedő apró törzsekct kell clképzel-
amelyet nra indoeurópaiként tartunk nünk, arnelyek az évszázadok folya-
szánron. Az indoeurópaiak őshazája lrlán olyanIlyira r-rregsokasodtak, hogy
valahol Közép-Európában volt, In- benépesítettékaz egész vidéket.
 l
, ,i,
..:a-
|,_
Azokat. akik Indiában és Perzsra-
ban telepedtek 1e, indoirániaknak
nevezziik. Vallási képzeteiket ősi
lrirnnuszok, a Rig vódák és a jastok
őlizték neg szárrrunkra. Hitviláguk
lrl.rpjárr nor-r-rád, harcos nép voltak,
Csoclálták a terl-nészet szépségeit, de
a terl]részet PusztítÓ, alattonoS erői
lÉ]clcttltlrel rölrönék cl ókct, A hirrr-
nuszok eqvszelIe szólrTak a hajnal
.zép.ég<ir,,l;. .17 .1tzjly borzrltlt.,i
ró1. lstelrcik között vannak elvorrt
fogalrlak.rt trregszen. élvesítő lények
A Perzs álól nyugatra húzódó Zagrosz
(Igazság), ternrészeti er-ők (Vihar), hegység, amely a kelelen és északon
k,rl.rrrdvigyó h,i.,jL (lnJr.r i. Krr- magasodó hegyvonulatokka| egyúll, három
akik elpusztítják
szászpa, lásd 40. o.), oldalró, háíomszög a]akban hatáío|ja
a terúletet, Ezek a lerínészetes határok
az crlrberiséget fenyegető sziirnye- gyakran megnehezítették az idegen hóditók,
ket. közlük a rórnaiak dolgá1,
]]ár mind lndia. r-rrind Perzsia át-
fornálta ezt az ősi hitvilágot, észre
kell vel nünk, nrennyire beíblyásolja
ez J7 Á,l ördk.ég rrrég rn.r i. tttito-
.z.tik.tr_ ritLts.rikrt. Mivel ,,u irrdorr.r
niak letelepedése fokoz:rtoSan lllent
végbe, és régJészeti 1eleteknek senr
vagyunk bőr,ében, trehéz pontosan
meghatározni, mikor is foglalták el
ezt a íiildet. A legvalószínűbb, hogy
i, e. 800 körűl r';rár ezen a terűleten
telepedtek le.
Zoroaszter (a perzsa Zarathusztra
név görögös változata) Perzsia nagy
prófétája. Működését a tudomány
egés,,en a leguróbbi időkig az r. e,
628 551 körüli időre tette. A leg
újabb kutatások szerint azonban fel
tehetó. ho5 sokka] korábban, i, e.
1400-'1200 körül élt. Utóbbi eset-
ben ő a nagy világvallások elsó igazi
ptőfétája, aki megelőzte Mózest,
Buddhát és konfuciuszt is, A kutatók
egyöntetű véleményeszerint a Per-
zsiától északkeletre elterüló közép-
ázsiai pusztában élt.
tnításai tizenhét himnuszban, a
gáthábban maradtak ránk. Fordításuk
nem egyszeű íeladat, annál is kevés
bé, rr-rivel a vallásalapító korából más
dokumentumok nem maradtak ránk.
Ezek a himnuszok azért íródtak,
hogy a hívőkben íelébresszéka már
ismert gondolatokat, erőt meríthes-
senek belőlük, céljuk tehát nem az
volt, hogy a kívülállókkal a vallás
egyes hittételeit megismertessék. A
zoroaszteri tanítás részleteit illetően
a kutatók nincsenek egységes állás-
ponton, különösen nagy a vélemérry-
kiilönbség atekinretben. meiy míto
szokban hitt maga Zoroasztel.
A prófeta. képzetr pap. .lzaz gazdag
hagyomány örököse volc, ,, ennek a
hagyománynak jő részétvallásalko-
rókénL jt is formj]ta. Mint a mai
prédikárorok. ZoroÁs/Lef sem min-
dig fejtette ki teljes részletességgel
gondolatait, sokszor csupán utalt
egy-egy mítoszra, s ily rr. ódon veze-
tett el általános erkölcsi vagy konk-
tét,szeméIyhez szóló tanulságokhoz,
ily módon töItötte nreg a mítoszt -
követői számára -jelentéssel. Az uta-
lások, amelyek át meg átszövik, a
gárhákat. azr murarják. hogy lényegi
lolyronos.ág volt a próíéta. valaminr
elődei és a kései zoroaszteri hagyo-
mány között.
Zoroaszteí eredetisége nem ab-
ban rejlik, hogy új mítoszokat te-
remtett, hanem hogy a régieket új
megvilágításba helyezte. Az egyén
szerepének hang:úll ozása ta]án nlin-
den másnál jobban jellemzi a próíéta
tanirá.ait.. Hirre. hogy Iátomásaiban
maga az Ur. Mazda jelent meg neki.
hogy elhivattatott, és már a kezdetek
kezdetén őr jelöJték ki a külderésre.
Azt tanította, hogy minden ember
nek magának kell döntenie a Jó vagy
a Rossz meIlett. Hirdette, hogy Ahu-
ra Mazda a tökéletes jóság és minden
rossz a Mazdával szemben álló szel-
lemből, az univerzumban vele egyenlő
eróből, Angra Mainjubó1, a Pusztítás
Szelleméből árad. Az evilági létet a
kettejük között dúló kozmikus harc
határozza meg. Az enrberek szaba-
don dönthetnek egyik vagy másik
mellett. de h.r a jór vála.zLják. köze-
lebb hozhatják az idót, amikor az
utolsó ítéletnap.lán, az eljövendő
megváltók közreműködésével, meg_
dól a gonosz uralma és győzedel
meskedik a jó. Ekkor helyreáll Maz
da hatalma a teremtésben. Az egyén
döntése, állásfoglalása, a személyes
íelelósség és ítélőképeség- ezek a
próféta tanításának kulcsszavai. Zo-
roaszter himnuszainak robusztus,
sokszor nehezen érthetó költőisége
nem könnyíti meg a mítoszok re
konsrruálásjt. ezért könl vemben in-
kább a későbbi szövegekre támasz
kodtam. Ezek, mindent egybevewe,
Ez a perszepoIiszi palotán látható motíVum
a mai napig megtalálhaló a zoroasztriánus
múVészetegtöbb ágában, Középen a
korong és a szárnyak egyiptomi, illetve
babiloni elóképekre nyú]nak Vissza. A kulatók
többsége szerint a fédialak Ahura Mazda,
egyik kezében a kozmikus halalmat
jelképezó koíongga], a másik kezét áldásla
emelVé,
A párszi és legújabban más kutatók is kétLik,
hogy a íeliel magal az lstent szlmbo,i7alná.
szelintük a motivum az áhított islen]
kegyélmet jelképezi, a királyok
dombolmúVein pedig az lsten kegyelmébó
uralkodó király hatalmát és isteni karizmáját.
szemben száínyas alak a paszalgadaj
Kürosz palota egyik kapuzaíáról, Némelyek
magát Küroszt látják benne, de valószínűbb,
hogy a királyi palotát órző szellemet Vagy
oéniuszt ábrázolja, Koronája hasonlít ahhoz,
amilyet az ókori KözelKelet isteni lényei
viselnek a különböző ábrázo ásokon.
Jobbla íenl oroszlánlei egy perszepoliszi
osz opíóról, Az oíosz|án a hatalom
hagyományos sziínbóluma.

Jobbra lent GritfJej egy perszepoliszi

oszIoplőröl. A perszepoliszi palota
díszítóelemeinek jó része íehehelőleg
Babilonból szálmazik, Lehelségés,hogy
a motivumokkal égyúll a k]rálysá9ot és az
isteni halalmat értelmezó gondolatköí is
álkerúlt perzsiába,

Szemben Bikaíej a perszepoliszi palota

nagytelmének egyik oszlopálől (in situ).
A bika az éleleró és a termékenység elterjedl
szimbóluílá

10
teljesebbek és érthetőbbek. Mindeb-
ból az is kiderül majd, mennyire ma-
radtak hűek ezek a késóbbi szerzők
prófétájuk tanirásaihoz.
Zoroasztcr Lanai <leinre nagy el-
lenállásba ütkőztek, de rrriutín sike-
rült nregnyernie magának egy helyi
uralkodó, Vistászpa tárr.rogatását, a zo-
roasztriánizmus is nrir.d több hívet
Vonzott. Azt azonban neln tudjuk,
nTikor lett a Királyok Királya udva-
rjn.rk hiv.rr.llor vajlásjvj. Az akh.-ri-
rr-renida birodalom alapjait Nagy Kü
rosz rakta Ic. aki kezderben a Perzsi.,r
délnyugati részén fekvő kicsiny ki-
rályság, Ansan ura volt. Miután
Egliptonrot és a kisázsiai Lürliít
Il)egl;mJdl J. kel<Lnek fordult. lndi.r
irányJba, M.rjd a tttego.ztott és de-
noralizált Babilonra tánradt, arnely
egyetlen kardvágás nélkül nyitona
rneg kapuit a hódító előtt. Az ily
módon e]őszór egyesített Perzsiát
egyetlen enrber rninden idók egyik
1egnagyobb birodalmává tette.
A eghódított népekkel szenben
nT
Küroszn.,rk é. ucódlinak polirikálir
to]erancia jellemezte. A 1eigázottak
jelentós autonómiít kaptak, és szaba-
don gyakorolhanák vallásukat.
kürosz az akhaimenida biroda-
lor-r-r alapítója, az igazi birodalon-répí-
tő azonban Dareiosz (i. e.521 486).
Talár. vaióban trónbitorló volt - e
kérdésbennen tudunk bizonyosat -,
mindenesetre jó hadvezérnek és te,
hetséges szervezónek bizonyult.
Mint az igazságr-rak és az igazság ér-
11
 Jobbra Ruosz síja Paszargadaiban, ame|y
egy a]épíményletején Van, és távolról is
igen iól lalható, Ezen a helyen eredetileg
Valószirúleg e9y ki.ályi vadaspaík lerüll el,
Göíö'g és római szerzőktől származrrak azok
a leilások, amelyek az itt hasznalt aranv
kerevetrói, aszlalró|, edenyekrdl es
kopoísóról számolnak be, sírlablók
(valószínűlég nem pérzsák) vitték el ezeket
a iá.9yakal. Egyes kulalök úgy Vel,k, nogy
KLlosl rnég nem Volt zoroaszlr'anus, nis7en
temetési szertanása során testét ném tetlék
ki a dögevő állatoknak, Az viszont, hoqy a
sírt kóalqpzatra emélték,elválasztva ezzé|
a lestet á földtói, egybevág a
zoroasztriánizmus puriíikációs elóírásaiVal,

szemben balé A perzsa Királyok Királyát

a domborművekén álta|ában a löbbi alaknál
magasabbnak ábrázolják, hogy ézzel js
haialmasságát fejezzék ki. Ezen a
perszepoliszi rejiefen a kiráIy íelVonulás élén
halad, Nlögötte kíséreténekkét tagja, akik
a királyj jelvényeket, a légycsapót
és az ernyöl Viszik, Fejük tölött ]ól kivehetö
a szárnyas szimbólum.

szenben jobbrc Ezúst drachma kél olda|a,

az a]són l, Avdasir, a szászánida dinaszlia
alapítója. A felsö képen ]átható túzoltál
a Naqs-e Ros7tam-i akhai.nenida klrá'yslíok vényesítésénekelkötelezett híve, az
osllopaiI és labazatát idez, K.j'önbséo csa(
végleg a perzsa birodalom sorsa. A Ki-
az itt karmot foímázó ]ábazatban van, egétz birodaJomra kirerjedő bünre- rályok Királyának birodalmát elborí
tőjogi szabályozást vezetett be, Dare- totta a he]lenizmus árja, de a hódítókat
iosz nemcsak a perszepoliszi palotát érő peru.a hlrir senr volc csekély.
hagyta az utókorra, hanem fe]ilato- Az i. e. III. században kezd,őd,ő
kat is, amelyek részletesen beszánT o1 fiiggetlenségi harc hozta meg végül
nak arról, hogyan vélekedett a királyi i. e- 150 körül, Mithridatész ura]ko-
hatalomról. A szóvegekben újra és dásának idején a párthus birodalom
újra leszögezi, hogy Ahura Mazda felemelkedését.
kegyelméből kerűlt a trónra, és ő az, A párthusok Északkelet-Iránbó1
aki sikerre segíti Dareiosz ügyét. származtak, tehát nern a szorosabb
Mindenki, aki vele szenrbeszegül, a értelembe vett pelzsiából. uralmuk
Hazugság embere. Sokan idézték kezdetén építészetükbenés művé
nár ezeket a szövegeket, azért, h<_lgy szetükben még jócskán tárnaszkod-
bebizonyítsák, Zoroaszter tanai nrár tak a hellenizn-rus technikai megol-
Dareiosz korában az egész biroda- dásaira, de ahogy eg,yre több tapasz-
lomban ismertek voltak, sőt maga a talatot, gyakorlatot szereztek, úgy
Királyok Királya is az ő hitét vallotta. fordultak egyre merészebben saját
Bár a leliratok |onto. zoroaszteri ta- hagyományaikhoz is.
nokról, így a Bőkezű Halhatatlanok- A Fársz tartományban székelő
ró1 például nem emlékeznek nreg, a szászánid,ák i. sz. 224-ben döntötték
belőlük kirajzolódó vallás mégis na_ meg a pjrthu"ok uralmjt. I. Sípur
gyon hasonlít a próíéta hitéhéz. Ál- Q40 272 k,) alatt a perzsa biroda
talánosan elfogadott, hogy a zoro- lom keleten a Hindukuson keresztül
asztriániznus már az akhaimenida India és a Kusán királyság felé ter-
birodalomban az államvallás rangjára jeszkedett, nyugaton pedig behatolt
emelkedett, és ily módon az akkori a szíriai Antiokhia és Kappadokia te-
világ 1eghatalmasabb vallása lett. rületére, Komoly íeladatot jelentett
Dareiosz és utóda, Xerxész ural egy ekkora birodalom összefogása,
kodása alatt folytak a görögök elleni amely több különböző vallási cso-
hadjáratok; ezekhez a hadi esemé- portnak zoroasztriánuso ,zur
nyekhez kapcsolódik a,,marathoni" vániráknak. rnanicheurok , h in-
futás is. Xerxész uralkodásának vége duknak, buddhistáknak, görögöknek,
íelé(meghalt i. e. 4ó5-ben) már zsidóknak, keresztényeknek és pogá-
kezdcek mutatkozni a perz<l karonai nyoknak is otthont adott. A keresz-
hatalom gyengülésének jelei, de csak tényekre különösen ferde szemmel
j6 száz évvel később, Nagy Sándor néztek, miután Perzsia leghatalma-
íiilemelkedésévelpecsételődött lneg sabb esküdt ellensége, Nagy Kons-

1,2

L-
Kövétkező otdal, /e]',i A pelszepoliszi palota
kapuzatának szaínyas alakjai szinte
h 7(rnvosan azoknak a lermészelíölötti
lényelneh a perzsa megfelelói, akik
Babilonban a Vallási közponiok, köztük
a királvi palota, beiálalat örzik, Fölmerúl
a kérdéj,vaton a perzsák a kü'sóségeken
kívül mást is átvettek-e a babiloniak
ki rályság-képzeteiböl,
 1
;,,, -
.....Jj].]

Éí{\
{

Fenl és balra íent Naqs e Rosztamban,

,1 \ r' \. az e ámlak szent he yén, öt akha]menrda
ura kodót temettek a magasan a szik aía ba
Vágott sírokba, Perszepo]sztól mintegy ha1
krlométernyire, Valamennyi sír egy elóképel
köVet: Dare osz egyik építményét (ame y nern
azonos a 12, oldalon áthatóVa]),
l'_,.lrl., ,l_-".!}:\ §§§§ |!.i.]{. {it'!t'} r §.q!-i. "n v-t$:§.n {1r t ..t
Po.r|ohlalukra a pers7epo sz palolaT ide7o
s kaput és oszlopsoí1 íaraqtak. közepén a sírba
Vezetó bejárattal, A bejárat ló ött a király
alak]a áthaló egy eme]Vényen, ame yet
alattva]ói tartanak a Vállukon, A kiíály - egy k
kezében íi, a rnásik mára Vagy áldásía
emelve o]táí elóll ál , amelyen a szent túz
]obog, Az ollár mögótt a nap és a ho d képe
látható. A releíek hom|okzaláía óperzsa
nyelVú ékírásos kirá]yíe]ratok Vannak VésVe,
A sírokat úgy íendezlék e, hogy a test ne
érhIkezzen a íö]ddel, ez pedig megfele
a zoroasztriánizmL]s pUril kác Ós e]ŐÍrásainak,

szemben Az itt átható érmek a perzsa

pénZVerésfej ődését szeínléltelik, az
akhaiínenida_kortól a szászánida-koí g,
Az e]só pénzen, aínely eqy ,e, V, századból
származó arany dareikosz, a szUszai palota
lalal o Sz lo ,]á9zo, a| ideza haícos aLhaló,
A másod k, egy korai párlhus ezüsi drachma,
l, lt4ithr]datészt (.e, ]71 138 körül) ábrázol]a,
A király aíca göróg módra s nrára borotváli,
A ha"raoi,( PreT ll l\rllhlldalesl korJbo li e
128,88) Való, a király perzsa rnódra szaká]las
poítréjáVa, A hátolda án a párthusok
stenként tsztelí őse. Arszakész átható, A két
lto só érmen ||. sápur, i.sz, 241.272,
drachn]ája és ll, Khlszíau, i,sz.590 628),
arany dénárja) ]ó] megíigyelhetók
a sZászán da koí díszes koronái, A királyok
hajviselete a több szászánida korr releíen
láthatóhoz hasonló. A szárnyak Khuszlau
koronáján Veíelhraghna isten és
a ho]distenség (Máh) ie képeiíe
em ékeztetnek, A király kozmikUs telmészetét
hangsú yozandó, a háltérben rneg]elen k
a nap és a ho]d- Az akhaimenrda érmek
eqyszerúséqéhezképes1 tehát nemcsak
a kúlsó jegyek, hanem a rnőgöttük rejiő
tartalom is megvá tozott, American
Nunrismat c society

ll

,,.]
i,'.*|.,
tantin római császár felvette a kelesz
ténységet.A szinkretikus kultuszok
ki]zé .orolható mr nic h eizm u. jó
me goldásnak nutatkozott ebben
helyzetben, végül is azonban a zoro
aszteri tanok harcos híve ós az ura]-
kodó nagy-hatalrnú tánasza, Kartír
buzgó tevékenységenyomán a zoro-
asztriánizrl us ál]arnvallás lett.
A lzjtzjnida I'crz.ia ga,,d,l,ág ét
politikatörténete olyan, nint a moz
gó inga. Az V.zjzldi Per,, rijr eIó.zör
a mazdakitáknak egyíajta kezdetle_
ges,,komtnrrnizmust" hildetó tnoz,
gaInla. rn,ljd 4tj4 ben r kelcrról jövő
heftaliták rohama rázta meg. 531-
ben az ország történetónek talán leg
16
nagyobb rrralkodója, I- Khoszrau lé-
pett a trónra. Vereséget mért a hefta-
litákra és Szíriát is megszállta. Leg-
nrgyobb.ikcreit azonb.r r belső r,,..
r
formjai jelentették. Megszilárdítona
.rközponri hlcalrnat. jogi. mezőgaz
dasági, társadalmi, katonai reformo-
kat vezetett be. visszaállította az ok-
tatás állanri felügyeletét, és hatalmas
építkezésekbefogott a birodalom
egész területén. Uralma alatt a táIsa
dalmi stabilitás olyan erős volt, hogy
ez végsó soron az állam n-regmereve-
déséhez,s ily rnódon hanyatlásához
vezetett. A királyt rendkívüli tisztelet
övezte,legendák hőse volt, akiről azt
tlrcotLjk. hogy jclépert .r túlvilágra.
anélkiil hogy a halált n-regismerte
volna, és ahonnan egy napon, hatal-
mas seleg élénfog visszatérni, hogy
diadalt arasson a Perzsiát leigázó
rossz szellenrek íiilött.
610 Perzsia íénykorának vége. Se-
regei nlindössze hat év (610-61ó)
alatt egészen a Boszporuszig, Kolrs
tatinápolyig jutottak, ott voltak Da
nraszkuszban, Jeruzsálenrben, Gázá
ban, Egyiptonban. De a hatalmas
katonai sikerek ellenére, anrelyek
perzsia szánára az elkövetkező szá-
zadokra egy világhódító nagyhata-
lon. ígéretéthordozták, nen. telt be-
le sok idő, és 65] ben a musz]in-r hó-
dítók elsöpórték a perzsa birodalnat.
A belső viszályok áital megtépázott,
korrupt és megosztott Perzsia nem
tudott szerr-rbeszállni a világ legtrjabb
hitét szenvedélyes meggyóződésse1
terjesztő misszioníriusokkal.
A birodalorn bukása egyben a zo
roasztriániznrusnak rnint államval]ás
nak a buká:iL isjcJenretLe. löbb n!jnt
1200 évig, az Akhainenidáktó] a
párthusokor-r keresztü] a Szászánidá-
kig, talán a legjelentősebb politikai
hatalm.rc kepvirclte lndtáró] a nr.ri
a Törökországig. A kortársak, köztűk
az őskeresztények, a kor egyetlen
igazi vallási hatalmát ]átták benne.
A musz]in. arab hódítással azonban a
zoroasztriánizn-rus vallásként nenT
tílnt el, csupán politikai jelentőségét
vcszítette el. A nTuszlim hódítás Per-
zsia zoroasztriánus hívei számára az
ü]döztetést, olykor a teljes elnyoma-
tást hozta. Kétségtelenül voltak
olyan perzsák, akik azért hagyták el
hitüket, mert vonzotta őket aZ új
vallás elevensége, tanainak egyszerű
sége, azaz rneggyőződésból csada-
 koztak hozzá. Mások a hittérítPkte- jaiba, Kelet-Afrikába, Hongkongba,
vékenységeés a politikai kényszer Singapore-ba, Ausztráliába és termé-
hatására hajtottak fejet. A századok szetesen magába Angliába telepedtek
során Perzsia - azaz a mat lrán - zo- át. India fuggetlenné válása, és a Ke
roasztriánus hívőinek száma íolya let-Afrikában, Iránban, Pakisztánban
mdlo§án apadt. mjra mjr csak mint- végbemenő polirikai válro,,ások ha-
egy 17 000-en maradtak. Többségük tására megindult az elvándorlás az
falvakban és Jazd, valamint Kermán észak-amerikai kontinens felé is. En-
sivatagokkal övezett városaiban é1. nek nyomán az a különös helyzet
Szjmunkra nem az az érdekes, mi- alakult ki, hogy bár a hívek száma
lyen kevesen vannak, hanem az, hogy jelentősen me gfogyatko zo tt, a vallás
egyáItalán ennyien is megmaradtak maga mégis eIterjedtebb lett. mint
1300 évnyi elnyomatás után. A hívők történetének során bármikor.
kitartásának és rettenthetetlen bátor
ságának köszönhető, hogy Zoroasz, A rnítoszok forrásai
Fent Avadászó kkályt, Pérozt (i.sz, 459-484)
ter tanítása még m a, a XX. században Ismereteink a perzsa mitológiáról a
áblázoló §zászánida-kori tál. Az uraikodót
is él. Századunkban helyzetük a ko- 1egkülönbözőbb íorrásokbó1 szár- koronája alapján azonosították, Az ókori
rábbiakhoz képest valamelyest javult. maznak. Közülük a legfontosabb a Perzs]ában a vadászat Volt az egyik
legkedveltebb királyi idólöltés, amely egyúttal
?yz l970-es években l'elerősödő irz- zoroasztriánusok,,bibliájának" te- az uralkodó látelméttségének is bizonyítéka
1ám fundamentalizmus azonban töb- kinthető Aveszta. Sajnos, az Avesztá- volt, ezéi{ szívesen alkalmazott motívuma az
beket megrémisztett. Sokan közülük nak mindössze egynegyede, csupán udvaí műVészetnek. Freer Gallery of Art,
Washington, D,c.
Nyugatra emigráltak, bár félelmeik - az a része maradt ránk, amelyet a
a könyv megírásának idejéig - nem szeftartások során hasznáItak. Bár szenben A perczepo|iszi palota íalát díszítö
végső formájában a szászánida kor- ijász portréja az akhaimonida-kori múVészet
igazolódtak be. ellegzetes alkotása, A gdrö9öké1 az éTbeíi
A zoroaszrriánizmus közponrja ban jegyezték le, sokkal régebbi ele test felépítése,a ruha redóinek esése búvölte
ma már nem Perzsia, hanem India, meket, ősi, zoroaszter előtti míto- el, a perzsákat azonban jobban íoglalkoztatta
a minta, a részletek, aminl az a képen
e]sósorban Bombay. A X. században szokat is őriz. lalható harcos haján és szakállanak fürtjein is
; a hívők kis csoportja inkább az el- A nagyon heterogén Aveszta leg- megíigyelhelő,
k vándorlást választotta, semmint hogy jelentősebb részéta Zoroasztertől
hitét feladja. Olyan hazát kerestek, származő tizenhét hlmnusz, a gáthák
ahol hitüket szabadon gyakorolhat- alkotják. Bár mint említettük -
: ták. India északnyugati partvidékén, fordításuk nem könnyű feladat, taní-
Gujarat államban telepedtek le. tásuk a világ vallási irodalmának
; A XVll. században, amikorra a bri- gyöngyszemei közé vezeti a bennük
l, tek Bombayt virágzó várossá fejlesz- elmélyúlővállalkozó szellemet.
n tették, a peIzsák vagy párszlk (azaz A gáthakar egy lirurgikus gyűjte
b Pársz lakói) átkóltöztek az India ke- mény. a jaszna íoglalja magában.
)l reskede]mi mecropoliszának tekint- amelyet a hasonló nevű, naponta
hető városba. Fontos poszrokhoz ju- végzett szertartáson recitá]nak. E
tottak, és apránként Bombay üzleti szóvegek különböző eredetűek és
életének,kereskedeImének, iparának, korúak. Egy részük - például a Ha-
lt politikai és kulturá]is életének irá- oma istenséghez szóló himnusz -
a nyítása javarészt az ő kezükbe került. n.'ég a zoroasztriánizmus előtt kelet-
A brit uralom alatt mindössze három kezett, míg mások bizonyosan zoro-
ú indiait választottak be a brit tör- asztriánus eredetűek.
ú vényhozásba, Mindh jrom párszi A perzsa mitológia szempontjábó1
k volt. A párszik tevékenyen részt vet az Avesztának az a része a legíonto-
n tek az Indiai Nemzeti Kongresszus sabb, amelyben a különböző istensé
megszervezésében is. A XX. század- gekhez szóló himnuszok, a huszon-
a ban azonban őkeL is utolérce a városi négy jast található. Bár mindegyikük
n lakosságot mindenütt sújtó gond, a szerepet kap a zoroasztriánus szertar-
;t születések egyre alacsonyabb száma. tásokban, jó részük még Zoroasztet
Ez, egyéb nehézségekkel például íellépéseelőtt született, így az a
z az elvándorlással - pjrosulva a párszi Mithrához szóló himnusz, a 10. jast
|- népeségdrámai csökkenéséhez ve- is, amelyet alaposabban fogunk ele-
zetett. Ma már csak 90 000-en van mezni.
:l nak, és India legkisebb lélekszámú hz Aueszta többi része liturgikus
!l- kisebbségének számítanak. előírásokat, továbbá íohászokat és
Inüából a párszik fóleg a brit bi- könyörgéseket tartalmaz. Mindez
L rodalom más kereskedelmi központ- egy holt, egyházi nyelven maradt
17
 ,ű
-ü
E
a*
ü
.I
.5
*
ri*
rE
íq
rú
ial
kr

§r
.F
ü
H
,L
-ű
E-

fenn, amelyet csupán néhány pap ért;
a szövegek lehető legpontosabb
megőrzése a szavak mágikus ereje
miatt mégis hallatlanul nagy jelentő-
ségű. Epp a szent szavakhoz való ra-
gaszkodásnak köszönhető ugyanis.
hogy az Aueszta fennmaradhatott.
A. pahl.avt, azaz középperzsa nyel-
vű irodalomban többíéle, a vallással
kapcsolatos munka is íennmaradt:
hirtérelekeL m agyaráző szövegek. vi-
tairatok, vizionárius és apokaliptikus
írások, gnóma-gyűjtemények, vala-
mint epikus költői és történeti mun_
kák. sokukat természetes módon át-
hatja annak a kornak a szellerrlc,
amelyben születtek, néhányuk azon-
ban megőrizte az Aleszta hitvilág és
mítoszok emlékét. Az egyik ilyen
szövegünk a teremtésről és a terem
tés céljáról szől6 Bundahísn, amely
avesztai szövegek gyűjteménye kö
zépperzsa fordításban. Az eredeti
szövegeket későbbi kommentárok
egészítikki, s számunkra igen fontos,
hogy a kettőt pontosan elkülönítsük
egymástól; ugyanakkor azt is tud-
nunk kell, hogy a később keletkezett
magyarázatok sokszor hosszan idézik
és meglehetősen híven tükrözik az
ősi Perzsia hitvilágat. Egy másik mű,
a DénkareJ, Iényegébenaz Aueszta
könlweinek összefoglalása. E hatal-
mas anyagból nemcsak a zoroaszrri-
18
ánus hívők teológiáját, reményeit, a
muszlimoktól való íélelmétismerhet-
jük meg, hanem a Zoroaszter előtti
perzsia mítoszait is,
Nem egy muszlinr történetíró ér-
deklődött a meghódított népek tör-
ténelme, vallási képzetei iránt. Nekik
köszönhetjük, hogy fennmaradtak és
ismerünk perzsa mitológiát leíró be_
számolókat is az iszlám korából.
Ezek közül a legjelentősebb Firdau_
szi hatalmas munkája, a Királyok
Könyve, a Sáhnáme, amelyet több-
ször is idézünk majd,, A. szerző egy, a
perzsa tÖrténelmet a teremtéstől a
muszlim hódításig t^rgyalő prízai
művet ültetett át a költészet nyelvé-
re. Forrása, amely sajnos nem maradt
fenn, a legendákat történelmi ese-
ményekként kezelte,. a mitikus is-
tenségek, hősók a műben a történe-
lem valódi királyaiként és hőseiként
jelennek meg. Bár Firdauszi tompí-
totta ennek a hagyománynak
muszlim olvasót sértő élét,hiven
visszaadja a zoroasztriánus szövegek
szellemét. A történetek többségében
ftiIdi királyok és zsarnokok valóságos
csatáiként elbeszélve adja elő aJó és
a Rossz között dúló, mindenek mé-
lyén íolyó kozmikus harc zoloaszteri
gondolatát.
Még ennél is távolabbra merész-
kedve, nem hagyha{uk figyelmen
kívül az ősi India szent szövegeit, a
védákat serr', s különösen a Rig véda
himnuszait, Bár viszonylag későn je- -!
f:,
gyezték Ie, tartalmukból következ- &
tetve i. e, 1500-500 körül születhet- rJ
tek. A védák, az őket ét helyi hatá_
sok ellenére sok mindent megőriz-
i|
Bi
tek az indoeurópai hitvilágból. Igy ú
óvatosan bár, de segítségül hívhatjuk h,
ezeket is a zoroaszter előtti perzsia ó
vallási képzeteinek rekonstruálása- Dl
kor. h
Ezek tehát íő forrásaink, de,rajtuk ű
kívül még egyéb fogódzókba is ka- &É
paszkodhatunk. Fennmaradtak a ki- *
rályfeliratok szövegei, klasszikus d
auktorok és más szerzők leírásai,
művészeti alkotások, pénzérmék,
domborművek és természetesen ré- lfr
gészeti leletek. Ezektől a forrásaink- l&
tól azonban ne várjunk túl sokat. l-i
A vallások szent szövegei. küIönösen tni
a himnuszok ugyanis ritkán tesznek G
a kísérletet az egyes hittételek részletes hr
bemutatására. Elég, ha csak utalnak ru
azokra a mítoszokra, amelyeket a hí-
vők jól ismernek. Inkább hatnak a
hívők lelkére, mintsem elméjére. *[
A forrásként használt himnuszok É
olyan utalásokat is tartalmaznak, E
amelyek íiilótt esetleg elsiklunk. A ú
különböző szerzőktőL sem remélhe- b
tünk túl sokat. Vajon híven ábrázol- q6
ja-e a kereszténységetaz az írás, -u!,

E+-
Jobbra íent A péíszepoliszi palota tróntérme,
amely az épületegyüttés legmagasabban
iekvó ponlja. lfl fogadla a kiráIy az évi adól
hozó kövelségeket. Valószínúleg éz volt
a palota eoyedüli íunkciója, A 105. oldalon
laható királyi halcos portléja is innen, az
egyik kapuzatról való,

Jóbba lent Khuszraut, az igazságost vagy

apiát, Kavádot ábrázoló ezüsttál. A lölsó
ielenetbén a kiíály tíónusán ül, körülötte
kíséíeléneknégy tagja. Ez az ábrázolási mód
nagy hatással Volt késóbb a bizánci
ml]Vészetle. Az alsó kép €gyik legkédveltebb
iótöltése, Vadászal közben mutatia a királyt.
Ennitázs, szentpétervár

szemben Buddhista íalíestményaz egykoí

a perzsa birodalomhoz tartozó, jelenleg
Atgarisztán teíületen lalálható egyik bámján,
barlangból, Bámján a2 l.Vll, század kő7ött
a buodhizmus tellegváíanak szamított, báí
a íestmény ikonográfiája eíős perzsa hatásról
tanúskodik,

amely egy kívülálló megfi gyeléserre

támaszkodik? Az érmek és a művé-
czeti alkorások sem mindig nyújta-
nak egyértelmű támaszt. Egy-egy
jelkép sokszor a hívők számára is
mást és mást jelent, elképzelhetjük
rehát, mennyire különböző követ-
keztetésekre juthatnak a más kultú-
rából évszázadok múltán visszarekin-
tő tudósok. A mítoszok rekonstruá-
lása gyakran kelt ádáz vitákat a kuta-
tók körében. Könyvünkben a vitás
kérdéseket esetenként megemlítjük,
sokszor azonban nem foglalkozunk
velük, megoldásukat átengedjük a
tudományos kutatásnak.

A tnítosz terrnészatíajza
Mielőtt be)efognánk a perzsa mito-
lógia ismertetésébe, érdemes egy kis
kitérőt tennünk a mítoszok termé-
szetében. A hétköznapi szóhasznáIat,
ban, manapság, a mítosz képzeletbeli,
nem valóságos történet. Ezt erósíti
meg az Oxford English Dictionary
meghatározásának első pár szava,.
.,Meróben a képzelet szülte törté-
net,.." Ez azonban teljességgel féIre-
\.ezetó. Azt sugallja ugyanis, hogy a
mítoszok olyan tényszerű eseménye-
ket elmesélő történetek, amelyek
vagy igazak, vagy sem. De mit jelent
az ,igaz"? Aiszóposznak a rókáról és

19
A íénykép,amely nem a jelenlegi álapotot
iükrözi, jól érzékeltetia perszepolrszr pa|o1a
méíetei és pompáját, Jobbía tisztán kivehető
a lépcső íámpáVal szemközti kapu, és
a táVolban a tróntelem, a százoszlopos
csalnok, A hosszÚ, három k]rá]y (Daleiosz,
Xerxész, l, Aílaxerxész) Uralkodása alalt
íolyó épííkezésena Viág egkülönbözóbb
tájairó] szárínazó mesteremberek dolgoztak,
munká]uk mégis egységes egésszé
ölvözódött, Ez a stílus a későbbiekben is
inspirá ója Vo t a perzsa múVészetnek,
a sző].őrőI szóló nleséjébenpéldául
ncn a tényszerűség, hanern a törté
netben lejlő erköIcsi tanrrlság a fon
tos, Hasonló a helyzet a mítoszokkal.
Történeti hiteleségük elhanyagolha-
tó, annál 1ényegesebb a hívók szán-rá-
ra hordozott tartalonr. A vallásban
berölrört íLrn k t iojrrk külörrböztr.ri
nreg őket a meséktől, Vallásában az
er rber ntegli,crlr kiíejezÉrrejurtlrni
I

az önr.Tagáról, a telmészetlíí],a kör-

nyezctéről alkotott ielfogását. A rní-
toszok, az enlbernek a létről vallott
elképzelései, elbeszélések lornlájá-
ban alkotják azt az álcalános keretet,
amelyben az enrber világlelfugása ki-
fejezésre jr.rt. A tercnrtésnrítoszok
nenr a darwini Gjlődéselrrrélettel kí
vánnak versenyre kelni: olyan törté
netek ezek, anlelyek a világ, az enl-
ber, az Isten ternTészetélől vallanak.
Egy próíéta vagy megváltó szeplóte
len logantatásának története sern az
anya szerelmi éIctérő] szóló hiteles
beszánloló, hanern ebből tudhatjuk
neg, nrilyen helyet ioglal el a próíéta
vagy megváltó a közösség vallási éle
tében.
A rlítoszok nenrcsak az enrber-
nek az élet alapvető kérdéseirőlval-
]ott nézeteit tükrözik, haner-r-r egyfaj
ta vezéresznét is nyújtanak, anrely
nek segítségévelaz embcr elrendez
heti életét,azaz nlintegy a táIsada
lorn alaptórvényeiként is értelnrcz
hetők. A nTitikus képzetek biztosít
1ák ca egy cjr.adalmi llakz.rr legtti-
mitását, legyen szó akár a Stuartok
isteni jogon gyakorolt trra]máró1,
vagy a l]árrnas kasztrendszefrő] az
ir-rdoiráni lritvilágban, Azt sugallják ritrrális íelelevenítésében,a rr-risében, §.i
tehát, hogy maguk az istenek terern mlg,{ Kril7lu. vart jcl<n. ú{v ll)á, ilE
tették a táIsadalnat: ők akarták, hogy va]]ások hívei is hisznek abban, hogy
egyesek papok, nTások harcosok, a telenltéStörténet vagy - mint Per
negint nások kézművesek legye- zsiábar-r - a megváltónak benlutatott bJ
r-rek. Az egyón helyét a társada- uto]só áldozat felidézésekor az az ry
lonrban az istcrTi akarat határozta erő, aInely már a tcremtésben is mír ilDi
nreg. A mítoszok olyanok, rnint az ködótt, isnét megjelenik, A mítoszon ,ú
erkölcsi törvények: vezérfonalak, és a rituálén keresztül biztosítani kí-
amelyek szerint az enrberek életiiket vánják a szent dolgok jelenlétét.
alakíthatják. A mítoszok tchát kijelölik az er E§
A nTítoszok azonban sokkal töb- kölcsi és a hitélet alapvető törvé rú!
bek az cgyszerű leíró vagy szinlboli nyeit. Vallási képzcteket közvetítenek ,,úü
kus Mivel szoros
elbeszólósekl.él. és hitelesítenek. teIrrrészetíii]ötti eIó gF
kapcsoiatban állnak a termószet- árad belólük. A perzsa tnítoszokat lEE
fij]öttivel, a hívek azt várják, hogy a sem tekintjük csrrpán kitalált elbe- hti
rituális cselekn.ények során ezen .zélc.eknek v.r5y a kiilcé.zer glönyö- q-ór,J

teImészetölöcti eró {i:lszabaduljon ríi, ósi gyöngyszenrcinek, bár gyak- ]ra

és nlozgásba lendüljön. Ahogy a ke- ran figyelen. rcn.éltó kóltői alkotások IlE
resztények szánrára az lJto]só vacsora is. A perzsáknak a világról alkotott ]D[!lI

2()

l
]
képétkeressiik belnűk, azt, ahogyan
erlbelr,ól. társadalonrról, Istenről
gondolkodtak.
H.t a ttlito.z.zinlbólurrrkénr i.
hatásosan akar funkciorrálni, olyan
nl,elvet és jelképeket kel] alkalmaz
nia, anTelyek a l-rallgatóság szlrn-rára
éIteletr-rnre] bírnak. Egy nrás kultír-
rában nevelkedett enrbernek viszont
ezek a képek nen sokat rrondanak.
Egv-e5;y nritosz eredeti íorrnájában
történő felidézéseazt a veszé]yt hoI-
dozza nagában, l-rogy a kíviilálló fi
glelmét csak a kiilönös, bizarr ele-
mek r.rg.rdják nl(g.. el.iklik ,1 \/lll]
bólumok nréllebb. r rIódi rrrondlni
lalója filött. Vagyis az olvasó esetleg
csak nlagára a szin-rbólr.rrlra figyel, és
nen] arra_ anrit az szinrbolizál. Ha
nlitológiákkal loglalkozó könwek
csak a történeteket beszélik el, rTen.
ismerhetjük neg a nítoszokat valódi
és teljes l.rivoltukban, az élő hagyo
mány szerves részeként.Ezért a
könyv utolsó részébena nrítosz kül
só btrrkát 1ehántva, meg akarjrrk rl-ru
r.rrtri tttagjt ,r lenleget: nlilyen vi-
szonyban á11 a nlitológia a zoroaszt
riánrrs vallásg.vakorlatcal és politiká
val, a szin. bolizmussal és az etikával,
a táIsadalom egészével;azaz a perzsa
rrritológia ember-, világ-, és istenké
pét próbáljuk felvázolni.
a
21
Az ősi perzsa
rnitológia
Az univerzurn
A régi perzsák a ftildet olyan lapos-
nak és kereknek képzelték,mint egy
tányér. Az ég szemükben nem vég-
telen űr volt, hanem hegyikristály-
hoz hasonló, kemény anyag, amely,
mint kagylót a héja, körülvette a ítil_
det. A ftjld tökéletes, ősi állapotában
sík volt, nem barázdá|ták hegyek és
völgyek, a nap, a hold és a csillagok
örökké olyan helyzetben nyugodtak,
mintha dél lenne. Midenhol béke és
nyugalom honolt. Amikor azonban a
gonosz megjelent a világban, ez a
harmónia darabjaira hullott. A go-
nosz az égbolton keresztül hatolt be
a világba, elmerült a vizekben, egé-
szen a íiild kózepéig tört előre, útját
a fijld rázkóűsai kísérték,amelyek
nyomán kiemelkedtek a hegyek.
A leghatalmasabb hegy az Elbrusz
(Alburz) volt, amely 800 éven át
nőtt, növekedett. kétszáz évbe tel-
lett, amíg elérte a csillagok ővezetét,
űjabb kétszázba, amíg a holdét, ismét
kétszáz év kellett ahhoz, hogy a nap
övezetéhez jusson, az utolsó kétszáz
év alatt pedig csúcsa az égbolt leg-
magasabb pongáig hatolt. A hegy
csúcsa igy árhatol a kozmoszon, mi-
kózben lába az éggel ott érintkezik,
ahol az körbezárja a foldi világot.
A kozmikus hegy gyókerei - arne-
lyekből aztán később a többi hegy is
mind megszületett - benyúlnak a
íiild alá, mintegy összetartják a fol-
det. A öld közepén magasodik a Té-
re, az Elbrusz csúcsa. Innen indul a
mennyországba vezetó Csinvat-híd,
amelyen halála után minden lélek-
nek át kell haladnia, akár a menny,
akár a pokol legyen úti célja. Az Elb-
rusz peremén húzódik az Arezur ge-
rince, amely a démonok floldjére, a
pokolba vezet.
A gonosz megjelenése nemcsak a
ítjldet rázkódtatta meg. Kimozdult
helyeről a nap, a hold és a csillagok
22
is, arnelyek ettól kezdve koronák-
ként keringenek a ftild körül, egé-
szen addig, amíg a világmindenség
vissza nem tér eredeti állapotába.
Nap nap után, kelet felől, az Elbrusz
1 80 nllásának valamelyikén keresz-
tül érkeznek a csillagok az égboltra,
és a 180 nyugati nyílás valamelyikén
át távoznak.
Az esőt Tistrja isten teremtette
meg. A szél összeterelte a vizeket,
hogy megszülethessen Vorukasa, a
kozmikus óceán, amely az Elbrusz
csúcsán túl hullámzik. Ez a hatalmas
víztömeg több ezer tavat. Anáhita is-
tennő forrásait egyesíti magában. Az
óceánból két fa nőtt ki. Az egyik a
Gaokerena fa, vagy más néven a Fe-
hér Hom. amely majd a világmin-
denség ősi állapotának helyreállítása-
kor az emberiségnek a halhatatlanság
italát adja, A másiktól, a Sokmagvú
Fátő| származík az ósszes többi fa.
Ágai között lakik a Szaéna (későbbi
nevén Szenmurv vagy Szimurg) ma-
dár. Szárnyának csapásai alatr elrör-
nek a fa ágai és a lehulló magvakat a
szél meg az eső magával sodorja a
szélrózsa minden irányába. A gonosz
természetesen ezt az éIetetadő fát is
megpróbálta elpusztítatni, ezért egy
8yíkot teremtett. A Íát azonban tíz
hal, tiz bar őtzí, amelyek szünet nél_
kül a fa kórül úsznak, és valamelyi-
kük mindig szemmel tartja a gyíkot.
Azután három nagyobb és húsz
kisebb tenger jött létre. A foldet két
folyó sze|te át, az egyik északról nyu_
gat, a másik északról kelet íeléfolyt,
egészen a szárazfóId, pereméig, és ott
beleömlöttek a kozmikus óceánba-
Az első esőzések nyomán a szá-
razíijld hét darabra hasadt. A közép-
sőt, Khuanirathot, amelynek területe
az összes szárazíiild felét teszi ki, hat
kisebb folddarab, hat hesvar veszi kő-
rúl. Az emberek csak az égi bika,
Szrisok (vagy más nevén Hadhajosz)
hátán juthatnak át egyikről a másik-
8
E
E
t
ra. szrisok lesz az utolsó áldozai á|-
lat, akit majd a világ újjászületésekor
áldoznak flol, amikor minden ember
elnyeri a halhatatlanságot. A bika az
igazságos - léIig ember. íéligökör -
Coparsáh szigorú őrizete alatt áll,
Ebben az ősi világban nem a bika
az egyet]en figyelmet érdenrJő lény,
Van még egy nála is különösebb te-
remtmény, a három lábú szamár.
Nem ismerjűk eredetét, és azt sem,
mit jelképez. Egy kuLató azt á)lítja,
hogy eredetileg az időjáráshoz kap,
csolódó mitológia szereplője volt, 5
hiszen a legenda szerint a kozmikus a
6ceán vizét kavarja. Mások idegen 1
eredetű istenséget látnak benne, akit i
magába olvasztott a perzsa hitvilág. a
Bárhonnan származzék is, annyit tu, '1
dunk róla, hogy ennek a szent állat- :
nak három lába, hat szeme, kilenc i
szála,két fiile és egy szarva volt. Ak- !
korára nőtt, mint egy hegy, és a lába I
nyomában ezer birka is elíért.O volt I
az, aki a legsúlyosabb betegségeket és ],
a pestist elpusztította. d
Az ősi istenségek
Hérodotosz, górög történetíró, így ír
az ókori perzsákról:

Nem szokásub, hogy istenszobrokat,
szentéIyeket, oltárol<at emelj enek,
e Il enke z ől eg, o s to b ának. tartj ák
azobat, akil< így tesznek,
és 2ondolom azélt, meft a hellénel<bel
ellentétben nem hisznek abban, hogy
az ísteneknele embei alakja van.
A legmagasabb csúcsohra jámak Jel,
és ott áldoznak Zeusznak, mert ők
az ég teljes körét Zelsztak nevezik.
Rajta hívüI áIdozatot szoktak
bemutatní a napnah, a holdnak,
a Jaldnek, a tűzneb, a víznek
és a szeleknek.
(Hérodotosz, Cöröglerzsa hóbonl, L 13)
(Muraközi Gyula íordítása)
Oltáraikat tehát nem szentélyek-
ben, hanem hegyek tetején állítonák
fil, és a híres domborművek, a
Balra Az oíosz|án és a halcos küzdelmét
áblázoló véséttés domborílofl alanyleméz
jellegzetes asszir munka, Ez a motívum és
ábrazolásmód késóbb az iráni múvészetben
ismét íetbukkan, Dekorativilása ellenéle éz a
lemez nem elsösolban gyönyölködtelni akart.
A jelenetsoí valószínúleg íituális küzdelmel
ábrázol, Ez a stílus erósen hatotl a pérzsé
ikonogláfiára, amely jól lá|ható a 105, oldalon
lévó képen. Régészeti Múzeum, Tehelán
rályfeliratok sem a civilizáció köz-
pontjaiban, hanem a hegyek között,
sziklába vésve láthatók.
Bár gyakori, hogy az egyes isten-
ségeket mitológiai képekkel írják le,
mégis íeltűnően kevés az ezekről az
istenségekről szóló mítosz. Antropo-
morf képekben szó]nak róluk. mint
például a kocsihajtó istenségekrőI,
akik gyönyörű, arany szekereik elé
halhatatlan lovakat íogtak be, de ha
ezeket a leírásokat közelebbről is
szemügyre vesszük, Iehull az antro-
pomorf lepel. A hatalmas Mithrát
például olyan istenségnek ábrázolják,
akinek ezer szeme van. E kép mö-
gótt az a hit rejlik, hogy Mithra előtt
egyetlen bűn sem maradhat rejwe,
azaz tetteinek következményeit sen-
ki- ki sem kerülheti el.
23

Számos kutató szerint, ahogy az
tndoeurópai tjrrada]om. úg) a,/ i:te
nek is három csoportra tagolódtak:
uralkodókra. harcosokra és kézmű-
vesekre. E hármas tagozódást kulcs-
ként ha.ználva.ikerü]t a perz.a mi-
tológia sok rejtélyes kérdéséreválaszt
adniuk - talán túl sokra is. Az azon-
ban hiherőnek látszik. hogy az j.te-
nek hierarchiája emberi mintát kö-
Vet,
Az ósi perzsa mitológiának szá-
mos Jlereplóje van. röbb. mjnc
amennyit e könyvben tárgyalhatunk,
Nem tehetünk mást, mint, hogy az
indoiráni és perzsa hitvilágnak leg-
alább a íőalakjait köze]ebbről is szen-r_
űgyre vesszük.
Yáju, a szél
A szél, amely az esőfelhőkben az éle
tet hozza, de viharként pusztulás kí-
séri, az egyik 1egtitokzatosabb indo_
iráni istenség, Egy indiai szövegben
az olvashlró. hog1 a ,zél annak az
óriásnak a lehelete, akinek a testébó1
a &ild megalkottatott. Sebesen szá
guldő, száz vagy akár ezer 1ó vontatta
kocsrn közlekedik. Tóle valóL a rö
21
rös fények, a villámok, és ő hozza a
pirkadatot is.
Perzsiában nagy h.rralnrú. de rej
télyes istenségnek tartják. Ahura
Mazda. l reremtő és Angra Mainju.
a gonosz lélek is áldoz neki, A te-
remtó arany trónusán ülve, arany le-
pellel borított arany gerendák alatt
mutatta be áIdozatát, kérve az isten-
ség segítségéta gonosz legyőzésé_
hez és ajó teremtés megmentéséhez,
A teremtő imái meghallgattattak, de
a gonosz lélek pusztító vágyai nenr
értek célt. Veszély esetén az emberek
is imádkozhatnak Vájuhoz, aki ret
tentheteden, kemény harcos hírében Tistrja és a szárazság d,érnorea
á1l. Páncélba öltözötten,
hegyes lán-
dzsával kezében, arany fegyverekkel
jelenséghez, az esőhőz kapcsolódik.
felszerelkezve veszi üldözóbe ellen-
ségeit, hogy a Gonosz Szellemet el-
pusztítva oltalmazza meg Ahura latú eró, arnely kozmikus harcot vív
Mazda aikotását.
Ahura Mazda n-ragasan, önt, a monával. Tistrja ,,ragyogó és dicsó
fényben trónol, Angra Mainju 1ent, a
sötét§égben, Váju pedig kenejűk kö-
zött, az űrben. Váju, ternészetét te-
kintve, ,,semleges", mivel jó is, rossz július táján Tistlának szente]ik, aki a
is van benne. Néhán1 kurató szerinr
e két pólus az idők folyamán ketté_ éves, azaz a perzsa hagyomány sze-
Balra Kommagene királysága a hellénisztikus
nyuqat és a perzsa kelei között fekvÖ állam
volt, Uralkodói - politikai és Va]lási
kéldésekbenegyaránt - a két nagy
szomszéd kózötti egyensúly tenntartására
löíekedtek, Az lstenségeknek peloáL' 9öíö9
és peízsa nevúk is Volt. A kommaoenei
Aísameiábol sza.rra7ó oombo,mú-a het nevü
[,4ilhridatés2 Kallinjkosz kiíályt áblázolja,
amint kezel foo a iel|íalban
Héraklész_Velethraghnának neVezett
istenséggel_ Néhány kutató a királyt,
helytelenül, Antiokhosszal azonosíltotta,
a dombormúvet pedig, ugyancsak tévesen,
a kommagenei Nimrud Dagból származónak
Vélté
szemben Haszan|uból szálmazó, i,e, lX Vlll,
században készüll edény, A fólső flízen
kocsijukat hajtó idójárás_istenségek kaptak
helyet, az alsó sorban pedig a hUrr
mitológiábó Veíl jelenétek, Középen hegyi
§zörnnyel küzdő alak átható, Régészet]
lvlúzeum, Tehelán
vált, kezdetben azonban egyesítette
magában a jótékony és a pusztító
eróker. ő volt a kegyelmet nem t.-
merő, akit a halál kísér,amit senki
nem kerülhet el. Ha viszont illő mó-
don megengesztelik, megvédi az
embereket a támadásokkal szemben. !-!!
mivel a szél a Jó és Rossz Szellem
.Je
birodalmán is átsüvít. A jón munkál- üd
kodik és pusztít, egyesít és elválaszt. Fü
A neve; ...rki elmegy és vtsszajöt:. aki lalu
e]ra.lír és lereL". O a legritélebb é. eü
a legerósebb, a legállhatatosabb és a },É
iegbátrabb, ür
, "E
!!lu
Tistr.i; aIakja egy másik ternté.,zert
F
iil
Az ó isteni személyében azonban !"ú!
nyorna sincs a kettősségnek. Jóindu- !e
,óE
Apaosával, a szárazság pusztító dé
nű
csillag". az első csiJlag. a vizek magl.t. Ei
au elő és a terrnékenység Íorrj.a. lr!
Az év negyedik hónapját. júniur. §ü
Fd
hónap elsó riz n.rpjáb.rn eg) li7enör m
dm
 rint a legszebb korban lévő ifú alak-
ját ölti nragára. A második tíz napban
bika, a harmadik tízben pedig ló ké-
pében jelenik meg, h Bunclahisn sze
rint az ezekben az alakokban mutat-
kozó Tistrja alkotta meg a teremtés
kezdetekor a vizet. Minden egyes
esőcsepp akkora volt, mint egy tál,
így aztán Tistrja tevékenysége nyo-
rrrán a fildet hamarosan erlber rrra-
gasságban víz borította. A rosszindu-
latú 1ények a szárazfild üregeibe szo-
rultak vissza, a széI pedig a szárazfolá
pereméig hajtotta a vizeket, ily mó-
don megalkotva a kozmikus óceánt.
Egy Tistrjának szentelt himnusz
részletesen beszámo1 az istenség és a
szárazság démona közötti csatáról.
Tistrja aranyfulú, csupa arannyal fel-
szerszámozott, gyönyörű fehér ló ké-
pében lemerült a kozmikus óceánba,
itt talá]kozott a fekete filű, fekete
farkú, ijesztő fekete ló alakját magára
öltő Apaosával. Három nap és három Tistrja az eső, a tengerek, a tavak
éjje1 küzdöttek egyrnásal, és Apaosa megalkotója. Ajast egy másik Tistlát
bizonyult erősebbnek. Tistrja ekkor, állít elénk. A természet rendes, évi
bánatában és elkeseredésében,a te- körforgásának állandó csapadékfor-
remtőhöz, Ahula Mazdához kiáltott, rását, a rügyeket adót, varázslók le-
felpanaszolta, hogy gyöngeségét az győzőjét, minden csillagok urát, az
emberek okozták, akik nenr ajánlot- árja fildek védelmezőjét. Az esős év
ták fel neki imáikat és áldozataikat. szakot uraló 1ény vagy csillag 1étének
Ekkor, a teremtő nraga végezte el az jelentőségét csak az tudja igazán át
áldozati szertartást, és Tistrja testébe érezni, aki isrr-reri a kínzó, nyári hő
tiz Iő, tiz teve,tizbika, tíz hegy és tíz séget és a hataln-ras sivatagokkal teli
folyó ereje költözött. A két elleníél országok állandó fenyegető aszályát.
patái ismét összecsaptak és ezúttal az Az Apaosa ellen vívott csata mí-
áIdozattől megerősödött Tistrja győ- tosza a perzsáknak a rítusról vallott
zött. Győzelme nyomán a viz tnmár nézeteiről is szó1. Hittek benne, hogy
akadálytalanul juthatott el a szántó- a szabályosan bemutatott és Glaján-
í'oldekre és a legelőkre. A szél tovább lott áldozat nyomán az istenek neg-
hajtotta a kozmikus óceánból felszál- erősödnek, legyőzhetetlenek lesz-
ló esőfelhőket és életadó csapadék nek. Az istenek megerősítésével az
1árta á,t a fild hét táját. áldozatok azt is biztosították, hogy
?y Bundahisn és a hinnusz más- az évszakok a megfelelő sorrendben
más megviljgiLásbl n jbrjzoJja Tisrrja fogják követni egymást. Csak az ál,
életnrentő hőstettét, A Bundahisnben dozatban megszólaló fohász nyon-rán
 tudott Tistia az aszáIy rolé kereked-
ni, és csak ezután tudja a csapadék
áldásos hatását kiíejteni. Az élet és
halál erői között dúló kozmikus harc
kimenetele attó] fiigg tehát, hogy az
emberek híven teljesítik-e hitükben
vállalt kötelezettségeiket.
Ar:áÁita, az erő§, tiszta vizek istene
A vallások jó része az élet és a ter-
mékenység forrását természetes mó-
don asszony alakjában képzeli el.
perzsiában Ardviszura Anáhita az
erós, tiszta vizek istennője minden
öldi vizek íorrása. Tőle ered a ter-
mékenység. ő lz. rki megli5zrítja a
íérfiakmagját, az anyák tejét, s aki
megszenteli a nók méhét.TőIe, az ő
égi honából ered a kozmikus óceán
is. Négy 1ó, a széI, az eső, a felhó és
a havasesó vontatta kocsinjár. Az élet
íorrása, ő táplálja a gabonát és a csor-
dákat. de jóréteményei más anyagi
javakban, lovak vagy kocsik formájá_
26
ban is megnyilvánulhatnak, Az élet-
adással va]ó szoros kapcsolara mtart.
a harcosok, mielótt harcba szállnának
hozzá fohászkodnak győzelemért,
Erős és ragyogó, sudár és szép, tiszta
és nemesi származásű. szátmazásá
hoz illón, nyolc sugarú, száz csillag-
gal ékesítettarany koronát, arany
köntöst és karcsú nyakában arany
nyakéket visel. Az aprólékos gonddal
leírt rész]erek arra utalnak. hogy tisz-
teletére viszonylag korán szobrokat
is állítottak, ami Artaxexész Mné-
mon uralkodásától szokásá, kultu-
szának részévévált. Beroszosz görög
történetíró jegyezte fel, hogy a Kirá_
lyok Királya olyan távoli városokban
is mint Babilon, Damaszkusz, Ekba
tana, Szardisz és Szusza szobrokat á1-
líttatott Anáhita tiszteletére_ Népsze-
rűsége sok országra kiterjedt. Armé
niában mint ,,az ország élete és di-
csőségek éltetóje, minden tudo-
mányok anyja, az emberiség jótevó-

je, a nagy ós hatalmas hramazda
[Ahura Mazda] leánya" szerepelt.
(Agathangelosz, idézi Gray, Foundati-
orrs, 59.) Különösen sok temploma
volt Anatóliában, ahol Sztrabón ró-
mai történetíIó szerint a nemesi csa-
ládok leányait kényszerítették, hogy
házasságkötésük előtt itt, ezekben a
szentélyekben, szakrális prostitúciÓ-
ban vegyenek részt. Nehéz megálla-
pítani, hogy ez Perzsiában is szokásos
volt-e. A vallási szövegek egytőI
egyig kemény szavakkal ostorozzák a
prosriruciót. Némelyek szerint vi-
szont, ez az erős elítéléscsakis egy
létező gyakorlatra lehetett a válasz.
Helytelen lenne azonban azt gon-
BalG, íentól lefelé oado, kusán
szél-istenség, aki talán a perzsa Váta
átvétele, Váta testesíti meg az aktíV elemet,
amély fölött Váju az úr. A kusán birodalom
területe időszámításunk olső háíom
századában a Gangesztől Közép-Ázsiáig
terjedi, A kusán hitvilág kínaj, indiai, perzsa
és római hatás alatt fejlődött. Nen Véleilen
tehát, hooy számos kusán élménlátható
péízsaistenség.
Kániska a harmadik kusán uralkodó, aki
pénzt veletett, lJralkodásának pontos ideje
Vitatott, leglöbben a ll. század eléjéreteszik.
Kaniska a buddhizmus nagy pártfogója,
számos legenda szereplője,
szarapo, szeíapisz kusán megíelelőie,
vónusán ülve,
Ezen a Kaniska által kibocsátott pénzen
látható az elsó bizonyosan Buddhát (Boddo)
ábrázoló kép. British Museum, London
szemben szányas, két szaryú glifiekkel
díszítettarany amulett az i.e. V-lV. századi
oxusi kincsléletból. British Mu§éum. London
dolnunk, hogy a vizek asszonya kö-
rül egy orgia központú kultusz ala-
kult volna ki, hiszen tudomásunk
van olyan papnőkről is, akik örök
szüzességet fogadtak neki. Anáhitát
Perzsiában mindig is nagy tisztelet
övezte és övezi, ő az élet forrása, az
emberek hálával és szeretettel gon-
dolnak rá.
Vetethraghna, a győzeletn
Míg Váju és Tist!a természeti jelen-
ségekhez kapcsolódnak, Anáhita pe-
dig szinte önálló személyiséggévált,
akire szeretettel gondolnak az embe-
rek, addig Verethraghna egy elvont
fogalom megtestesülése. Benne ölt
testet a győzelem mindent elsöpró,
ellenállhatatlan ereje, A. hozzá szőlő
l4. jas Yererhraghna úz megLesresü-
lését,tíz alakját sorolja fel, amelyek
mindegyike az istenségben rejlő di-
namikus erót íejezi ki. Megjelenési
íormái tehát: l. viharos széI,2. sárga
fiilú, arany szarvú bika,3. arannyal
),7
 ,::i::
,.:é-
i,' -1
j-'. ,t*'
,-.l
fai
li!. i!,.
':,ié4
lelszerszánozott 1ó,4. éles íogú,vág
tázó teherhordó teve,5. hegyes agya
rír, dühödt és erős vadkan, amely fe-
jénrk egyetlcn mo., du ll t,ival kepe.
ölni,6. a legszebb korban lévő, tizen-
öt éves i!ú,7. gyors röptű madá1 ta-
lán holló,8. vad kos,9. verekedő bak,
l0, arany pengéjű kardot tartó férfi,
Szer.-rbetűnő a Verethraghna és
Tistrja alakjai közötti hasonlóság.
Mind a ketten megelennek ember-
ként, bikaként és lóként is. Mikép
pen lehecséges, hogy a perzsa hitvilág
istenei külónbóző alakokat öltenek?
28
Fer' A kommagenei N]mrud Dagból
származó domborínú, amely a N,,lithlával !
kezet fogó királyt, Antiokhoszt ábrázolja.
Hérak ész-Verelhraghnát görögösen
lUhátlanui, Mithra-Apo ót perzsa vise etben,
könlösben, oo -adíágban szohtak áb.á7olnl
Bafa Antiokhosz alakjának részlete
Joóbra l\,4ilhía alakjanah íészlele
Amint azt később tárgyaljuk (60. o.),
a zoroasztriánusok hite szerint a
szellemi világ ftrlaogl minden egyes
elemének lehet anyagi (gétig) neg-
nyilvánulása is. Hitük szerint úgy ke_
]etkezert az univerzum. hogy .r .piri
tuális világ anyagi testet öltón. Míg
azonban a fo]di lények,,csak saját 1é-
nyegük szerint való alakot vehetnek
tnagukra". .rddig .rz éui v.lgy t.rcni
lények,,megtestesülésének" nincse-
nek korlátai. Igy Iehetséges, hogy
Tistrja háronr, Verethraghna pedig tíz
alakban jelenhet rTT eg.
a.
 lnd (Inclra) és örmény (Varhagn)
rnegfelelőitől eltérőel, Verethragh-
,,tI l
nit cgyetlen Inito.z .em emliri .zör
nyek vagy sárkányok leg1 ózőjeként.

l
Az ernberi és démoni világban ural,
kodó rossz felett arat diadalt, méltó- '.',:./"
képp megbünreti .r h.rzugoklr é..r
qono\zokal. Ó .r legrr-Ő.ebb .rz erÖ-
bcn. .r leggyózedelmc.ebb .r gl őze-
len-rben, a legdicsőbb a dicsóségben.
Ha a neki szánt áldozatokat az előírt
lnódon mrrtatják be, győzelerr-rre se
gít az életbel és a harcban, Ha az őt
nTegillető tisztelettel veszik kórül,
sem az ellenség, senr a ragály nen
tehet kárt az álákban. Verethraghna 1,:,,,|
a mindent elsöprő erő szil-r-rbóluma,
harcos isterr.
Alak.;ai kózül különöserl kcLrő
népszerű: a lratalmas t-t-tadár és a vad-
kan, A régi perzsákban a hollótoll
babonás tiszteletet ébresztett. Azt
taftották, hogy a holló tolla bőséget
és dicsőséget hoz és sebezhetetlenné
teszi viselőjét,
Verethraghna másik, eu-rlített for-
májáb,n. a gyöze)em mindent elsöp-
rő erejét megtestesító vadkar.ként
Mithra egyik kísérője. A 10. jastbm,
ebben az ősi Mithra-hin-rnuszban
Verethraghna a hódo]attól övezett
Mithra előtt repülve jelenik n-reg.

filint dijhödt, _felbősziilt uarlkan, élcs

_fogú, élu agydrú, megközelíthetetlcn
uadkan, mely egy csapással al,
kegyerlen, _foltos Jajií és erős ,..
vas _farú és uas lábú, uas inú,
uas Jarkú, és uas állkapcsú.

Csúnya véger ér nindenki, aki vele

szernbeszá11:
,. 'l
_fajének egyctlen mozduldtáual lcteití
r,
-,
',i
o!cr. s: ets: a.({al utitdcnt, s:it::ót.ia r' I

a Jöldőn ninden euber csontiát, haját,

agyuele_iét,vérét, aki nem uolt hií
d szcrződéshcz.
í/0 lí_v, 70 72, AHM ]07, skk,)
Nincs tehát ser-rrni kiilör. ös ab
ban, hogy Verethraghna elsősorban a
harcosok kózött volt népszeríí.Való-
színűleg nekik tulajdonítl-utó, hogy
tisztelete távoli vidékekre is eljutott.
Ó rejlik a kommagenéi Héraklész,az
örnény Varhagn, a szaka Varlagn, a
szogd Vaszaga, és a khváriznri Artagn
alakjában is,
Rapithvin, a déli hőség ura
Ilapithvirr a déli hőség és a nyári hó,
napo k ur.r. fi.rrjl tzük.ée.zerű.j,ii"-
dulatú eller-rtéte. Mielőtt a gor-rosz
megelent a világban, a ftrld íijl;tt
mozdrt]acl.rnul álló n.rp Raprthr irl
lakhelyén tanyázott. O tehát a tóké
letes világ ura. A zoroasztriánizmus
,rzt ranít.;a. hog1 Ahrrra Mlzda i. a
Rapithvin uralma alá taltozó idó-
szakban mutatta be áIdozatít, ar.T ely
végül is a telemtéshez vezetett,
Ugyanígy, a vilíg tórténetének vé
gén, ugyanebben az időben, azaz

29
délben tánradnak majd fel a holtak. nap),g a íűz áll, s ennek eredete az
Igy Rapithvin nenrcsak az ósidó, ha- indoeurópai korba nyúlik. A tűz
ncm ai úiljrzüIetés irtenlége is, Év- kö7ponri \zerepe a zoroaszrrljniz-
ről évre cselekednie kell: amikor a tél mus ta]án legisnrertebb és egyben
démona közeledik, Rapithvin a lold 1egfélreértettebb vonása. E félreértel-
alá húzódik vissza. és melegen tarrja rnezél nyotnán sürötrék a zoruasztri-
a íijld alarti vizeker. hogy l nöré- jnusokr.l a rűzim jdir belyeget.,lrnir
nyek eJ ne pusztLIliJnak. Evenkénri ók a leghatározottabban visszautasí-
tavaszi visszatérésea.jó végső győzel- tanak.
méL az ő uralmát vetíti előre. Lzt az A tízzel kapcsolatos, hagyomá,
időt, amikor a gonosz végleg veresé- nyos képzeteknek több rétege van.
get szenved, és Isten uralma a loldön Az ázsiai pusztákon éló indoiráni
visszavonhatatlan lesz: nomádok rzjnrjra nentcsak az é.jszl-
kai íénytés rnelegséget jelentette,
mint az éu, mikor tauasszal vírágba hanem a vadállatokat is távol tartotta.
boruInah a _fák. .. mínt a holtak Az ére]ek eIkésziré.énkívül a rűz az
_feltámadása, Jiss levelek hdjtanak kí igazságszolgáltatásban is fontos sze-
a kiszfuadt nauényből és a Ják repet játrzort. A vjdlottar ugy.rnis
virágba borulnak. olykor tűzpróbának vetették alá.
(Zs, xxxlv 27.j MB R.203) A túzpróbának két változata vo]t:
vagy két magasra felcsapó túzfal kö-
Rapithvin ünnepe része az újév zött ke]lett áthaladnia a próbára bo-
(Noaroz) ünnepségeknek, amelyen csátott személynek, vagy nregolvadt
az új év és az eljövendő tökéletesség fenret öntöttek a mellkasára. Mind
korszakának első napját ülik nreg. két esetben úgy vélték,hogy az Isten
Rapithvin megjelenóse a fildön az az igazakat megutalmazza, de sor-
örönl é. az eszkaralógikus remény sukra hagyja a nregátalkodottakat. A
ideje, a Jó Teremtés végső, örökké tűz ijsszes, íent en-r]ített alkalmazási
taltó győzelmének jelképe. módjai szerepet játszonak a tőzhőz A zoroasztriánizmus előtti perzsa,
kapcsolódó vallási képzetek kialaku_ tűzhöz kapcsolódó hiedelrnek jelen
összegzés ]ásában. Valószínű, hogy a nomádok tik a zoloászteri hagyonrány alapját,
Az ősi perzsa istenségek közül né- vjndorljsaik torjn edényekben r it- így szinte leheteden a rendelkezé-
melyek, mint Váju, nyilvánvalóan az ték magukkal a tüzet, és nem hagy- siinkre álló szövegekben e két róte
indoiráni hagyomány részei, míg ták, hogy kialudjon. Ezt a r.izet az_ get egymástól elkülöníteni. A per
rnjsokról. minr példíulR apirh vin. után nen.csak ételek készítéséhez. zsáknál a tűz enberi tulajdonságok-
ró1. semmi közelebbit nenr tudunk. hanem szertartásokon is használták. kal való felruházása nem íejlődött
Néhányuk, például Verethraghna, el- Ezen mutatták be az isteneknek olyan szintre, niint Indiában, bár
Vont fogalnakat testesít meg. Mások, szánt áldozatokat, melt azt taltották, tzemmel ljrharó. hog) a tüzer az ima
mint Tistrja, természeti jelenséghez hogy a ljngok leljurragjk.rz áIdozati és az áldozat isteni elíogadójának
kapcsolódnak. Egyeseket, Anáhitát adományt az égbe. taltották. A zoroasztriániznlusbarl a
példáu1, antroponorf vonásokkal ru Indiában a tüzet, amely egyszelle tűz az lsten fia. A hét tererltmény, a
háznak lol, míg nlásokat, így Rapith evilági és isteni terrnészetű, Agni né- Bőkezű Halhatatianok egyike, az
vint például nem. Az Anáhitáról szó- Ven tisztelik. A tűz, amelyre az áldo- lgazság képviselóje, akinek a védel-
ló mítoszoLban egyetlen uralár sincs zati adományokat helyezik, közvetító me alatt is á1l. A szent tűz a zoíoaszt-
a kozmikus csatára, Tistrja esetében az istenek és az emberek között,
hi riánus szcrtartások középpon{ába
ez épp fordítva van. Az istenségek te szen ez az a pont, amelyben a két kerűlt. E kései zoroasztriánus szer-
hát sokban különböznek egymástól. világ összekapcsolódik egymással. tartáSok mögött nenr egyszeíren
Nenigen esett szó még a kultikus Agni az az istenség, akinek tűz alak- cs.rk megbújnak a hagyomány ó.r
istenségekről. Minden vallás közép- jában áldozatot mutatnak be, és aki elemei, hanenr, nrint ahogy a zsidó-
pontjában a vallás gyakorlati oldala immjr papként lelajjnljr ezr az iste ság hirTrnuszai a kereszténységnek,
ál1, így most mi is a vallási kultuszok- neknek. űgy a Zoroászter előtti hirnnuszok is
hoz kapcsolódó istenségek felé for_ A tűz rnindenütt, az egész világ- szerves részei a zoroasztriánus szer-
dulunk. n-rindenségben jelen van: ilyen a nap
az égen, mely a vihart hozó íelhóben
tartásoknak. ,ílyen a tőzrő| szőIő
imádrjg..lz Ates \,ljájes. A ,,oroaszrri-
felizzik, ós villám képébenszáll le a ánusok, ha betérnek egy szentélybe,
A kultikus istenségek foldre, aho] az enberek gondosko ezt az imát n-rondják a legszíveseb-
dísa nyomán fo]ytonosan Úlászűle- ben. Ez a szöveg jól megőrizte az
Átat, a tőz tik. Agnit ezért úgy is emlegetik, áldozat isteni elfogadőjához {úződő
Bizonyos hindu és zoroasztriánus mint az istenek ösvényét, amely az ósi képzetekct, akinek áldását keresik
szertartások középpont3ában a mai égbolt csúcsára vezet. az emberek:

30

f,Ie,qáldon az álclozatot és az inát,
az ígaz adományt, a kíuánt
adotnányt, és a reked áhítatos lélekkel
.|1lajánlott adományt:,ó, Tűz,
Ahtta Mazda _fia.
,\llltó uagy tt az áldozatra, mélt,.i az
iuára,
Lt.gy uéltó az imára, méltó az
áldozatra az emberck ldkában.
A boltlogság szálljon arra, aki Qaz
álclozatot mutat be neked.
iL]hella, NvJis|es, 155)
kevés Átarról szóló mítosz ma
radt ránk, bár az őskeresztények va
lószínűleg még többet ismertek. E91,
ilyen ósi törtónet, amelyet a.Zamiád
jajl őrzött rrreg, Atarnak és Azsi Da
hákának, a szörnynck Isteni Dicső
ségértvívott harcát r-r-resé]i el. A go-
nosz, hárottr szájír Azsi, a pusztító vá-
ayak nregtestesítííjeaz Ister-ri I)icsií-
ségre rorrtott, hogy nragához ragadva
elpusztítsa. Atar pedig nreg akarta
szerezni, hogy megóvja az elérl-retet
lerr l,tic.dtiger. Jc a nyorn,ib,lrr .zj-
guldó, istenkáromló Azsi azzai fe-
nyegrrőzörr. \ogy h.r At.rr nlíg\,/er,/l
l Ilrc.ő,ége]. ó nerrr hagrl.r.rnrlyi
ban, rátör Atarra, aki többet rnajd
nem lángol a öldön. Arlíg Atar ha
bozott, Ázsi roharnra indult, hclgy
szembe, Két Athsói, a perzsa Átar
túz-istenség kusán megíe]elójél ábíázo ó
éreín,Az istenség Vá lán lobogó túz
Valószínüleg az ind Agni-ábrázolásokból
száímazjk. A íölsó érmen Athso kezében
kalapácsot és logót, a túzhöz kapcsolódó
eszkózöket lart, British l\,4useum, London
Fenl Ez a pelzsa gyapjú szőnyeg a V lá9
legrégebbi isrneíl csomózoll szőnyege, az
i,e lV.lll, szazaobol, I949 be, a de -sllbé'ial
ásatások során kerúlt eló, A négyágú csilag
dhzitóelemként néhány lulisztáni
bronztálgyon is megje enik, A szónyeg
szegé|yén körbeíutó mintán lovasok és
szaívasok menele látható, Ermitázs,
sZentpélerVár
31
nragához ragadja a l)icsőséget. Most
Ataron volt a fenyegetőzés sora.
,,Vissza, te háronr szájú szörny, kü-
lörrben tetőtől talpig nregperzsellek,
és akkor elrrlegy majd a kedved attól,
hogy az Ahura terenltette foldre tá-
madj" (19. jast 59, Wolff nyonlán).
A rr-regrémiilt Azsi visszavonulást rája, aki növényként és istenségként A szertar!ásokon a nö-
és a költőkre.
fujt, és hála negfutamodásának, az egyaránt nregjelenik. A növény ki vény szárát nozsárban összetörték,
Isteni Dicsőség séItetlen n]aradt. préselt levét gyapjúból késziilt szű- majd az így kapott levet nlegszentel-
Ma már nehéz l rnítosz eredeti rőn kcresztiil rejjel é. vizzel töltört. rék: hitük szerint ez az ilal Jegíti a
jelentéséttiszáznt, azt viszont jól hatalrrras kádakba csorgatják. A fo- hívőket,Irogy tisztábban lássák a val
nutatja, hogy a perzsák az életet a jó lyadék sárga színe a nap sugaraihoz lás igazságait, s a papokat is fogéko-
és a gonosz harcaként értelr-nezték. hasonlatos és csorgatás közberr olyan, nyabbá teszi az isteni kinyilatkoztatás
Atar, ternrészetesen, a jó oldalán mint a záporozó esó. Szomát ezért a iránt.
küzdött, ezért az egyik zoroasztriá- ft,l;ók urjrr.rk vagy királyán.rk é. a E <zertartásokból íejIődört ki au
lr.rs irrra bátor, kiváló harcosként áb- termékenység zálogának is tartják. A azonos nevű istenség alakja. A hao-
rázolja. A tűz és a tern-részeti jelen- növényből készült italnak pedig, úgy rna növényből nőtt ki tehát a Haoma
ségek összekapcsolódására jó példa vélik. gyógyíró ereje v;n. nregrryitja istenségbe vetett hit, a papok által
az a viszonylag kései szöveg, amely- a vakok szenlét és visszaadja a bénák bemutatott haona-áldozatból pedig
ben a villánr képébennregjelenő járnitudását. Olyan lény, akirrck ha- az égi pap, Haorrra alakja. Minthogy
Atar legyőzi az esőt fogvatartó dé- talnla az egész világnlindenségre ki- a növény gyógyító hatású is, Haonla
n]o1lt, E nlítoszok a zoroasztriánusok terjed, erőt ld az isteneknek, akik a testi egészség és erő záloga, és
szántára na nrár nenr bírnak valódi között papként tevékenykedik. Ki rninthogy a növények között is a le-
jelentőséggel amint azt líttuk, a vá]ó hlrcol is. s az a plp. aki a Szo- gelsónek tartották, a Haon-ra istenség
Tűz Ahura Mazdát jelképezl, s t-nát issza, szenrpillantás alatt képes biztosította a bő ternrést és a fiírál-
egyírrtlI v.rllísgryakorl.r tu k közponri ölni. A növény a hegyekben telen, díst.
elenre is. A Tlizet azonban ntég ma de r trtennyckben ]))ets(i5ztult é8i Bár a Haoma-himnuszok antro-
is hatcosnak nevezik, mert a tüzek lér-rykér.t rr-rinden világok folött áll. pomorf képekben szólalnak nreg,
legszentebbikétől, a Bahránr tűztől Perzsiában a haot-tra növény, gyakran nrégis összemosódik ben-
várják, hogy rnegkiizdjön, inrnráron arnelynek kipréselt leve hatásos é]én r-riik az istenség és a nóvény:
nenr a szárazság dénror.aival, hanen-t kítószer. Nenr tudni, rlilyen helyet
a lclkckben Lrrllkodri .öret.éggel. íoglalt el az ősi hagyonlányban, Illa- Hódolat Haomának! Haona jó,
ros. hr'tsos lcvelű. zöld növeny. jól tercmtctt Haonn, helyasen
Haoma, növény és istenség amelyrrek rugalmas, fiis hajtásai terc iúf,.. gyógyító, jó alakú,
Haotna is indoiráni istenség, akinek vannak, A zoroasztriánusok által ól tlo l.qoz ó, győ ze cl elme s,
alakját nrind a zoroasztriánizmus,
,j
használt haorrlát egy ephedrinféle harsogó zóld, hailókony hajtású...
mind a hir.duiznrus, ez utóbbi Szo- súggcl ;zonorítorták, Leve h.r]]tr cino- O, Tc ziilrl, mámotodat, etődet
ma néven, nregórizte. Szoma a védi- gén hatású, ezért azt tartották, kiilö- s zólítom, győze ln e det, egé s zsége ác t,

kus szertartások egyik központi figu- nösen ösztönzően har a harcosokra !.y óg, ít á s 0 d 4 t, s a,qí l s ége d e t,

32
szemben balra A per§zépoliszi ásatások
solán elókorijlt mozsál és mozsártöró. Lehet,
hogy a Jaszna-sze.tartás kellékei voltak, de
semmi sem szól amellett, hogy valóban
használták volna ezt az élókelúlt mozsalat.
szemben jobbía A bombayi Runaidzsisz
Hiídzsisz túztemplom két papja
a Jaszna,szertaltás közben. Féhélíuházatuk
a zoroaszlriánizmusban a tisztaságot
jelképézi. szájuk €lótt kendól viselnek, hogy
tisztátalan lehelletük be ne szennyezze
a szent tüz€t. A Vagyis inkább
'túzoltálok",
kelyhek úgy Vannak elhelyezve, hogy
eoyszerle több szertartást is lehessen
végezni. A szertartási csak pap végézhéti.
Az, akinek a novében a Jasznát íölajánlja,
jelen lehet, d€ nem leltétlenül kell jelen
lennie. A padlózat mélyédéseia szont telület
hatálait jelölik, és a szertartások soíán
elsósorban puíilikációs célokra - használl
vizét vezetik el,
növekedésedet, az egész test erejét,
mindexjQta máuotodat... Ez az
kegy, melyet kérele tőled,
ó, legyőzhetetlen Haoma.
Az ígazság és Jény Paradicsoma,
kí mínden boldogságot magadba
foglakz. Ez a második leegy, melyet
kérek tőled, ó, legyőzhetetlen Haoma,
Egészséget a testnek. Ez a harmadik
hegy, melyet kéreb tőled... hosszt|
éIetet, az éltető erő miatt,
(9. jaszna,16- skk,Boyce, sources, 55 §k,)
Az első négy íérfi,aki kipréselte a
haomát, egy-egy nagyszerű fiat ka-
port ajándékba. V ivanghvant Jimát.
Átzuja Thraétaonát. Thrita Kerszász-
pát és Pourusaszpa Zoroasztert.
A szertartásokon recitált egyik ósi
szövegben azt kérik Haomától, sújt-
son le buzogányával a sárkányokra, a
gyilkosokra, a zsarnokokra és a rossz-
életű nőkre.
Minden állatáldozat eleje az égi
Haomát illeti, aki cserébe gondjaiba
veszi az áldozati állat lelkét, s az, ily-
módon, az utolsó ítéletnapján majd
nem illetheti vádda| az áldozat be-
mutatójá(. lránon kívúla zoroasztri-
ánusok már sehol sem mutatnak be
állatáldozatot. Sót vannak, akik ta-
eadják, hogy ez a fajta áIdozat valaha
is szokásos volt, csakúgy, mint a ke-
resztények, akik szintén visszautasít-
ják. bár amikorJézus és taníwányai a
jeruzsálemi templomban imádkoz-
tak még bizonyosan élt ez a gyakor-
lat. A Haomához kapcsolódó ósi ha-
gyomány más elemeit azonban ma-
gábaolvasztotta a zoroasztriánizmus.
Az egyik legficntosabb templomi
szertartás középpontjában a haoma
elkészíréseáII. A próíeta himnuszai
meditációk erről a szertartásról, a
jasznáről, a himnuszokat pedig a
j asznában használt imák őrizték meg
számunkra. A zoroaszceri hir szerinr,
ahogy Haoma me&ielent a pr6fétá-
nak a haoma-szertartásban, úgy lesz
jelen Haoma minden áldozatnál.
A napi szertartások alkalmával meg-
szentelt haoma a Fehér Haomát jel-
képezi, amelytől az idők végezetén
minden ember elnyeri a halhatatlan-
ságot. Ez az ital ma épp úgy, minL
régen, kóstoló a halhatatlanságból.
- Az ősi hagyománytől az éIő zoro
asztriánus gyakorlatig tehát egyenes
út vezet.
összegzés
első A perzsa hiwilágban az istenek nem
távoli lények, hanem olyan erők,
amelyek a szertartásokon keresztüI
kózvetlenül is megidézhetők. Atar és
Haoma egyaránt az isrenség nyugati
és keleti fogalma közötti hatalmas
különbséget példázza. Bár közismer-
tek az Atarhoz és Haomához kap-
csolódó mítoszok és antropomorf le-
írások, ez az emberi tulajdonságok-
kal való íelruházás mégsem olyan,
ahogyan a görögök Zeuszt, a zsidók
Jahvét, vagy a muszlimok Allahot eI-
képzelték.A perzsa és a keresztény
felfogás esetleges hasonlóságai senkit
ne tévesszenek meg. Egészen más
világban járunk, s nem szabad a per-
zsa gondolatvilágot a kereszténység
szemüvegén át vizsgálnunk.
Mindezek ellenére ezeknek az
égi lényeknek vannak hósi vonásaik
is, ahogy erról már szó esett. Vala-
mennyi ósi vallás jellemzője ez. Per-
zsia bóvelkedik isteni hősókben, bár
a róluk szóIó törrénetek sokszor in,
kább a legendák, mintsem a míto-
szok körébe tartoznak. Kihagyni vi-
szont őket annyit jelentene, mint hi-
ányos képet rajzolni a perzsa mitoló-
giárőL
Isteni hősök
Jirna
Jima is az indoiráni hitvilág része.
Bár az ind és a perzsa hagyomány
sok mindenben megegyezik, Jima
(indül: Jama) alakját illetóen mégis
jelentősek a különbségek.
A védikus Jama egyik 1eglényege-
sebb tulajdonsága, hogy ő volt az
első a halhatatlanok között, aki a ha-
landók sorsát választotta. ,,Hogy meg-
örvendeztesse az isteneket, a halált
Választotta, hogy me8Örvendeztesse
gyermekét, elutasította a halhatatlan-
ságot" (RV 10.13.4. ZDT, 132.).
A halál útját jáIva mutattá meg az
embereknek a halhatatlanokhoz ve-
zetó öSvényt, hogy ók is együtt le-
hessenek vele a dal országában. Mi-
vel ó a halottak királya, a halált ,Ja-
ma ösvényének" is nevezik, s ez a
szókép idővel meglehetősen baljós
hangulator kölcsönzörr neki, aminr
azt néhány ijesztó szobor is mutatja.
A perzsa mítoszok - különbözó
okokból megszenvedték az átvéte,
leket, és ma már nehéz tökéletesen
rekonstruálni őket. Jimát békében és
bóségben eltelt, egy évezredes evilá-
gi uralmáért a legnagyobb tisztelet
övezi, hisz az ő orszif,,ása idelén a
démonok minden mesterkedése - az
igazsá5alanság, az éhség,a betegség,
és a halál hatástalan maradt. A világ
oly nagy fejlődésnek indult, hogy
háromízben is ki kellen tágírani.
úgyhogy uralkodása végérekétszer
akkora lett, mint amekkora trónra
lépésekor volt. IgyJima testesíti me8
az eszményi királyt, aki követendó
példa rninden uralkodó számára.
perzsiában és Indiában inkább ki-
rálynak tekintik, s kevésbéistenség-
nek.
]inát az általa építettbarlangért, a
uaráért is áldják. A teremtő figyel-
meztette Jimát, hogy három kemény
téI közeledik, amelyek nem kímél-
nek sem embert, sem állatot. Erre ó
megépítette a bar|angot, a varát,
amelybe magával vitte minden állat-
és növényíaj példányait, és a legkivá-
lóbbakat az emberek közül, hogy a
téI borzalmainak elvonultával a fold
újra benépesülhessen. A kései zoro-
asztriánus szövegekben ez az űj hon,
foglalás az idők bereljesülésévelvesui
majd kezdetét. A skandináv mitoló-
giában is van egy hasonló történet,
szemben Je|eneI a Királyok Könyvéből talán mindkét hagyományban a több
( sáh n ám e). Takhmulasz legyőzi
a démonokat. chester Beatty Library, DUbiin
ezer éves indoeurópai mítoszok zsák évenkéntinagy ünnepének, a
örökségei ezek. h uarárőI megemlé Nouruznak a megalapítását is, amely
kező itání szöveget, a Víáéudádot jó alkalom a vidámságra és az aján-
Krisztus születése körül írták. Lehet-
séges tehát, hogy a vízözönt elbeszé-
lő sémi történetek is hatottak a Ji-
ma-mítoszra. E történetek egyik vál,
tozata, Noé legendája, a Bibliában is
olvasható. Az irániak talán azétt vál
toztatták a történetben a menekülés
helyszínéúlszolgáló bárkát barlang-
ra, mert Jima szoros kapcsolatban á11
az alviággal.
Jima azonban súlyos bűnöket is
elkövetett. zoíoasztq azért ítélteel
őt, mert az embereket az ökör húsá-
val akarta megörvendeztetni. Más
szövegek azt roják fil neki, hogy hiú
vo]t és azzal kérkederr. hogy isreni
tulajdonságokkal rendelkezik. Egy
régi szövcg beszjmol róla. hogy ami
kor a hamisság kezdett örömet okoz-
ni neki, az isteni karizma madár ké-
pében háromszor hagyta el őt. Elő-
ször Mithra, másodszorra Thraétao-
na. harmadszorra Kerszászpa fogta
be a madarat. Nem tudni, miért épp
háromszor ismétlődött meg ez az
esemény. Egyesek szerint ez a Jima-
irányította hármas tagozódású pa-
pok. harcosok. kézművesek tjrsa
dalomra lenne utalás. Bűnének való-
di természete sem világos. Jimát
szokták az embereknek halhatatlan-
ságot adó bikaáIdozattal is kapcsolat-
ba hozni. EszerintJima az embereket
halhatatlani-rá tevő hatalmat tulajdo-
nított volna magának, amely a zoro-
asztriánusok hite szelint egyedüI Is
tent illeti. Hogy a régiek is ezt tar
rották-e. nem tudjuk, A ké>ei szöve
gek azonban hazugnak, az isteni ha-
talommal kérkedőnek ábrázo|ják.
Bjrmi volt is a bűne, az isteni kariz-
mától megíosztott Jimát ellenségei
színe előtt zokogás rázta.
Az is homályos, hogyan halt meg
Jima. Egy ősi himnusz szerint testvé-
re, Szpitjura hasította ketté, a későbbi
hagyomány viszont arról számol be,
hogy Dahák - akit e legendák nem
mitikus alakként, hanem megátalko_
dott íiildi zsarnokként ábrázolnak -
óli meg Jimát és fogla|ja el birodal-
mát.
Jimát búne ellenére is tisztelik.
Perszepoliszt, ahol a hatalmas akhai-
menida palota épült, Dzsamsid (a Ji_
ma név kései alakja) trónusának is
34
hívják. Jimának tulajdoní{ák a per-
dékozásra.
Hosang és Takhmurasz
Perzsiában az első király személye
köré több, egymástól fiiggetlen ha_
gyomány is épült, mivel az elsóséget
Jimán kívül még két királynak, Ho-
sangnak és Takhmurasznak is szokás
tulajdonítani. A szövegeinkben o1-
vasható rnítoszok és legendák sorába
azonban csak úgy illene bele, ha két
egymás után következő uralkodónak
tekintjük őket, bár egykor ennél
többek voltak.
Hosang mind a hét ítildrészura
volt az idők kezdetén. Emberek és
démonok engedelmeskedtek neki.
A varázslók és a gonosz szellemek a
sötétségbe menekü]tek elóle. A Má-
zanderánnal azonosított Mázanát dél
felőla Demavend hegye határolja. Itt
laknak a varázslők és a démonok,
akiknek mintegy kétharmadát pusz-
titotta el a bátor Hosang. A jog ural-
mát is ő terjesztette el ezen a fildön,
és feleségévelegyütt ók az tráníak
ősszúlei.
Takhmurasz Hosanghoz és a töb-
bi kiváló férflűhoz hasonlóan irtotta
a démonokat. Fölléperr a báJvány-
imádás, a varázslók és a boszorká-
nyok ellen, Isten illő tiszteletére ta-
nirott. A gonosz ellen vívorr harcai
során sikerült ellenfelét lővá váItoz-
taLnia: ennek hárán lovagolt harminc
éven át köröskörül a ftildön.
Thrita, Thraétaona, Faridun
A világ minden vallási hagyománya-
ban megtalálhatók az isteni hósök és
a sárkányok harcának elbe.zélései,
Indiában Indra töIténete a legismer-
tebb, aki villám-buzogányával lesúj-
tott VritráIa, a szárazság démonára, s
ezzel kiszabadította az emberiségnek
é]etec adó vizeker. llyen hós Thrita
írnak 1e. Thri-
is, akit igen hasonlóan
ta villámával agyoncsapta a három
fejű, hat szemű sárkányt, Vriszparu
pát. Máskor egy vaddisznó képében
megjelenő démont ütött le buzogá-
nyával, Thrita bömböIó hangja hal_
latszik a viharban és ha ráfuj a tűzre,
Agni fellángol, De Thrita, Indrával
ellentétben, a szent szóma híres ké-
szítője és fogyasztója is.
 -'/1 ' . ,,
.41,1t
}
9.'rJt";

.r:
í,Y

.,-a

,4.;i
{

,,t!
t/,t

j,'^-yí,n,}
1i4 .|,

,i",6r,1.

3,
F

.f

Miniatúra egy XVII. századi

Sáhnáme-kéziratból. A jelenet a bőségben és
békében élő Világ fölött uralkodó Jimát
(Dzsamsid) ábrázolja a trónusán ülve.
Metropolitan Museum of Art, New York.
Alexander Smith Cochran ajándéka, 1913

36
.. .
‘

37

Thrita volt a harmadik ember, aki
haomát készített a fild lakói számára.
A teremtőtől olyan szert kért, amely
megszünteti a íájdalmat, űtját állja a
betegségeknek, a rothadásnak, a íer_
tőzéseknek és a halálnak, mindan-
nak, amit a Gonosz Szellem, varázs-
ereje segítségévelterjeszt a foldön.
Thrita fohászát hallva, a teremtó, a
kozmikus óceánban, a Gaokerena fa
körül növő gyógyíró növények mi-
riádját küldte le a fildre. Thritát
ezért tisztelik úgy, mint aki megsza-
badította az emberiséget a betegsé-
gektől, a láztól és a haláltól,
Hasonlóképpen, Thraétaonát hív-
ják segítségü1 viszketegség. láz és in
kontinencia ellen, mert ez mind a
három fejű, három állkapcsú, hat sze-
mű, hatalmas sárkány, a hamis dé-
mon, Daháka műve, akit a Gonosz
Szellem teremtett, hogy elpusztítsa
az igazságot és az emberek települé-
seit. Daháka ellen tehát Thraétaonát
38
Balra Egy v. szlEadi, oroszlántesttel
di:9zített íhüton,azaz ivókürt, Ez a rhúton és
a perzsa bilodalom |egkülönbözóbb lészéiből
elókerült ivókürtök megdöbbentóen hasonlók,
A stílus egysége azonos iskolára utal, Jól
jellemzi a műgondot, amellyel ezeket
a tálgyakat készílellék,hogy egy hasonló.
Hamadán,Ekbatanában találl rhüton szájála
díszítésképpen41,5 méternyi Vékony drótot
tekeftek. Régészeti Múzeum, Teherán
szenben baha Egy párthus
termékenysé9islennőt ábrázoló bronzszobor.
Eleinto úgy Vélték, hogy Anáhitát, Minden
Vizék Forrását áblázo!'a. A legújabb
kutatások kétségbe Vonják, hogy az ósi
perz§a műVészet mezítelen nöi alakjainak
bármelyike összéíüggésbe hozható lénne a
zoroa§ztriánizmussal, jnkább a hellénisztikus
hatás továbbélésétlátják bennük, staatliche
Museon PreussischerKultulbésitz, [/useum
íür lslamische kunst, Berlin
szenben jobbra A buzogányáVal egy
démoníalésújtanikészülő Falidunt ábrázoló
párlhus amulett, Hát'apján egy lómal ,élkép,
az ikréket szopialó nóstényfa*as képe
látható, pelzsa ábrázolásmódban. Nem
tudjuk, hogyan é ftelme zték a pelzsák ezt
a jelenetel,
hívják segítségtil, hisz ő már egyszer
legyőzte a sárkányt a Varenában, a
mennyekben vívott csatában. Thraé-
taona megsebesítette Dahakát a fején
és a nyakán, döíései Daháka szívót is
érték,de nem ölte meg. Thraétaona
ekkor kardor ragadott és átdöfte a
szörnyet, akinek utálatos testébő1
undok lények ezrei másztak elő.
Thraétaona attól tartott, hog-y ezek a
fertelmes lények, kígyók, békák,
skorpiók, gyíkok, teknősbékák eI-
árasztják az egész foldet, ezért nem
szabdalta darabokra a szörnyet, ha-
nem megkötózte, és a Demavend
hegyébe zjrra. amiL az emberiség -
mint azt látni íoguk - egy nap ke-
serűen meg fog bánni.
Daháka ftjlött aratott győzelme
Thraétaonát a legdicsőbb emberré
tette, természetesen Zoroaszter után.
Diada]ának köszönheti Thraétaona,
hogy meg tudta szerezni az elbukó
Jimától ekzálló isteni karizmát.

A Daháka ítilött alatott gyózelme
miatt őt hívják segítségülaz igazság,
talan zsarnokokkal szen-rben.
Kerszászpa
A haját varkocsba íonó, i!ú Ket-
szászpa, akinek íurkósbot a fegyvere,
szintén Perzsia nagy sárkányölő hó-
sei közé tartozik. Faridunhoz hason-
lÓan Ót sem tartják istennek, a zoro-
asztriánus hívő tehát nem inrádkoz,
hat hozzá, csak bizonyos esetekben
kérheti segítségétáldozat bemutatá-
sával. Egykor sok mítosz íőszereplóje
volt a kalandvágyó Kerszászpa. tör
ténetei azonban csak töredékesen
maladtak Únk. Legyőzte az aíany
sarkú szörnyet, Gandarvát, aki hatal-
masra tácott .záj;al ront el]enfeleire.
hogy felfalja őket, s akinek feje a na-
pot veri és tizenkét embert is képes
egyszelIe elnyelni. Kerszászpa és
Gandarva kilenc nap, kilenc éjjel
küzdött egymással a koznrikus óce-
ánban.
Sok szörny, gyilkos, útonálló vé-
gezte be életétKerszászpa keze által.
Közéjük tartozott az őriásmadár, Ka-
mak ís, aki a lold felett lebegett és
kiterjesztett szárnyai akkorák voltak,
hogy ellogták lz esót r Fold előJ, Eg1
alkalomrnal Kerszászpa hajmeresztő
kalandba keveredett
... a nagy szarvú sárkánnyal,
akí embereket, és louakat nyelt el,
és gyilkos sárga méreg borította testét
egy lánclzsányi magasságig..
E sárkány hátán kezdte el Jőzni
ebédre a húst Kerszászpa, a hős,
egy ústben. A sárkáry átforrósodott
és ízzadni kezdett, Jelpattant
és a rándulástól kiömlött a uiz:
a hős Ketszászpa rém lten menekilt.
(9,Jd,/, 11. Cer§hevitch. lL, 63)
39
 Ketszászpa bátorságának köszön- és a nap heve a régi perzsák szemé-
hette, hogy meg tudta szerezni a Ji- ben egy kozmikus méretű harc rrteg-
mától meneküló isteni karizmát. nyilvánulásai voltak. Hiba lenne
Az idők beteljesedésekor Ker- azonban ezt az ósi hitvilágot termé-
szászpa ismét nagy szolgálatot tesz szetimádásként értelmeznünk. Né
majd az emberiségnek azzal, hogy hány istenség elvont íogalmakat tes-
megóvja a hegyi böntönéből ördögi tesített meg, olyanokat, mint például
dühvel a világra rontó Dahák táma- a győzelem, más istenségeket emberi
dásaitól, Ez a szórny borzalmas bű- tulajdonságokkal ruháztak fel, ismét
nöket követ el, elnyeli az állatoknak másokat nem.
és az embereknek eg1 ha rmadát, A régi perzsák számára az isteni
A teremtő ekkor életre kelti majd a világ nem tőlünk figgetlen, távoli
íélelmetnem ismerő Kerszászpát, aki valóságot jelentett, hanem szelvesen
boqával lesújt a szörnyre, mególi és hozzátartozott mindennapi életük-
megmenti az emberiséget, höz. A vallás gyakorlása nem korlá-
Bár a zoroasztriánusok elismerik tozódott a templomokra, szertartása-
Kerszászpa bátorságát, és az ő segít- ikat végezhettékakár a hegyek kö-
ségétkérik a rablók garázdálkodásá- zört is, Az isteni .Zcmélyek aZ egész
val szemben, mégis kicsit ferde világmindenséget árlográk. Arar. az
szemmel tekintenek rá. Bátor. de Isten fia, egyszerre van jelen az ég
nemtöródöm hősnek taroák, aki ben, a légben és az egyszetű házt tőz-
nem ti§ztelte a szent tüzet, a hitélet helyekben. A szertartások nemcsak
ősi magját, és elhanyagolta vallása távoli lényekhez, az éghez, a naphoz,
gyakorlását, Halála után, amikor hős_ a csillagokhoz szóló himnuszok
tetteit elősorolva bebocsáttatásért éneklésébőlálltak, hanem a tőzben,
esedezett a Paradicsomba, a teremtő és a haomában lakozó erőket, a T[i*
elfordult tóle. Csak Kerszászpa zoko- zet. és Haomát hívó énekek is he]vet
gása, az angyalok sírása, Zoroaszter és kaptak bennük.
az állatok közbenjárása lágyította meg Az ősi perzsa mitológia nemcsak
annfra, hogy végül is befogadta, kozmikus méretű csaták. elvont fo-
L Kerszászp ához fflződő tőrté- galmak, rituális alakok tárháza, ha-
netek jól megvilágítják, hogy a mí- nem mesés hősök: az ideális uralko-
toszt a legendától milyen keskeny dó, a íélelmetnem ismeró bajnok, az
ösvény rálasztja el. Bár manapság in- ósi orvosságos ember alakjait is ma-
kább legendás, mint mitikus hősnek gába olvasztotta, Az emberról, a tár
szárnit, a világ végénekeljövetelekor sadalomról, a ftrldi és isteni világról
játszott szerepe azt sejteti, hogy egy- kialakított kép, amely az ősi mito
kor a mainál sokkal nagyobb vallási szok saját3a,jól megőrződött a zoro-
jelentóséggel bírt. Más nemzetek ősi asztriánizmusban és helyenként a
mondavilágának sok, hozzá hasonló hinduizrnusban is. E két vallás erós
hő.ével együtt őr is báLorsjgáért tirz- konzervativizmusának köszónhető,
telik. hogy ezeket a hiedelmeket ma
ewáItalán ismerhetjük.
Az ősi mitológia összegzése
Bár az ősi ,,pogány" perzsa hiedel_
mek önmagukban nem, csak a zoro-
aszteli és az ind hagyományba ágya
zódva maradtak ránk. sok mindent
tudunk a legősibb perzsa mítoszok-
ró1. A világ eszerint lapos, töké]ete-
sen békésvolt, ahol nyoma sem volt
a rossznak. A nyugalomnak és har-
móniának a gonosz megjelenése ve-
tett Véget, aki megváltoztatta a loldi
és az égi létet,
Az ősi norrrád népeknélmegszo-
kort módon az indoirániak mítoszai
is a ternészetben, a környezetükben
tapasztalt, örökös harc köré épültek.
A szárazság és az esó, a mennydörgés

40

F- E-
Ferl Az ókolban Délnyugai-1lánban, zagrosz
hegyei között, Lurisztánban fémmúVességéróL
híles kultúra jótt létré,A lerületet
a legkülönfé]ébb hatások érték, ezért
a oiszlúkön, a kúlö,bözó bron7 eszkdzökön,
amulelteken, kultikus tálgyakon ábrázolt
alakok azonosítása nem egyszerú íeladat.
Aminl ezen a lűn is |átható, a2 isienalakok
gyakran démonokkaL együtt jelennek meg az
áblazolásokon, Regeszétl L{uze-m. Teheíán

Baka Ezen az ezüsí kancsón szénmurv

(szimUlgh), a mllológiai sálkány,páVa,
a szászánida-korl díszílésekgyakoli
szereplöje látható. Eímitázs, szentpétervár

szemben L]liszIáni Iegezborító lemez,

A lemezen |átható a akok már sok kltatónak
okoztak íeitöíést. Némelyek szerint a fölsó
sor islénpáíja Mithra és Varuna, ak k az egei
jelképezik. A lólük jobbra megjelenó állai
a M]thra által megölt bika, A kózépsó sorban,
a két olosz]án közótt álló alak lndra, aki
a légkört sz]mbolizálja, A íenti magyarázat
szerint az a só sor alakjai a kélkez]
munkások stenségei, Az értelmezés
sze|lemes, de korántsem bizonyított.
Meiropolilan Muse!m oí Alt, NeW York,
Roqeís FUnd.

41
 A zoroaszttiánas
rnitológia

Az istenek és détnonok mástól figgeden, egymással szem-

benálló természet. A gonosz nem a
viszálya jó hiánya, hanem önálló lényeg,
önálló erő. A jó és a rossz nem fér
A dualizmus, a világban ható két, meg egymással, kölcsönösen pusztí-
egyrnásal kibékíthetetlenerő gon- tóak, és két végső, antagonisztikus
dolata jellegzetesen zoroaszteri. okra vezethetők vhsza. A jó és a
^z
árják hitét, amely két erő, az lgazság rossz. vagy ha a kereszLény rermino-
vagy Rend, illewe a Hazugság vagy lógiát használjuk, Isten és Sátán ki-
káosz szembenállását vallotta, a zo- békíthetetlenellentéte a zoroasztriá-
roasztriánizmus átvette és továbbfej- nus mitológia, teológia és filozófia
leszretre. A hívőket. az Igazság köve, alapja. Hogy e gondolatrendszer létre-
tőít (asauanokat) a gonoszokkal, a ha- jöttét megérthessúk, meg kell ismer-
mis úton járókkal (dntguanobkal) á1- nünk a jó és a gonosz erőinek zoro-
1ította szembe. aszteri felíogását és mítoszait.
Zoroasztet himnuszaiból kivilág-
lik, hogy e dualizmust két szemben-
álló sze]]emkénr megjelenírő tanr is-
mertnek tekintette:
Ajó erői
Ahuta Mazda, a Bölcs Ú
Aztán szólok majd a lét két alapuető Zoroaszter hitte, hogy látomásaiban
szelleméről, akík kőznl a Isten jelent meg neki, akiről barátja-
Legszentebb így szóIott a Conoszhoz: ként szólt. Kinyilvánította, hogy
Sem gondolataínk, sem tanítasunk, MazdaUr (azazBölcs Ur) mindenek
sem szándéleaink, sem választásaink, atyja, az erős és szent, aki megalkotta
sem szauaink, sem tetteinl<, a nap és a csillagok pályálát, aki fenn-
sem legbekő lényünb, sem lelktinl< tartja az eget és a foldet, aki megte-
nem egyezib, remtette a Íénytés a sötétséget, aki a
(4J,2,Jdí,:"a Boyce. source§, 3ó) kezdetek kezdetén gondolatának
erejével megalkotta az embert, és a
A két ellentétes erő eszméje odá- tóbbi teremtményt, az evtlági lét, a
ig fejlődön a zoroasztriánizmusban, túlvilági jutalom és büntetés létre-
hogy két különálló terminusrend- hoz6ja, a pihenés és a munka, a haj-
szer is kialakult. Ajóhoz olyan szavak nal. a délidő és az est kigondolója. a
kapcsolódnak, mint fej, kéz, beszéd, bölcseség birtokosa és a halhatatlan
ha.lá1 -a erő at''1ja,
rosszhoz viszont a koponya,
mancs, üvöltés, pusztulás. A kései szövegekben, amelyekben
Már említettük, hogy a zoroaszt- Ohrmazd néven említik, Istent tel-
riánusok szemében nincs nagyobb mészeti képekkel írják le. Csillagok-
bűn a jó és a rossz összekapcsolásá- kal díszített köntöst visel, legszebb
nál, vagyis annak feltételezésénél, alakja a delelő nap és a foldet bera-
hogy a jó világ a Gonosz Szellem gyogó íény,szeme a ,,gyorslovú
alkotása, és fordíwa: nincs nagyobb nap''. Mennybéli trónusa égi feny.
bűn. minr lstent a gonosszal társítani. ben ragyog. Udvart tart, és a szolgá-
A jó és a rossz két egymással el- latán á116 angyalok minden paran-
lentétes valóság, olyanok, mint a fény csát teljesítik. Lehet, hogy sokan eze-
és a sörétség. az éler és a halál. Nem ket a költői képeket szó szerint ér_
egyszerűen ugyanazon valóság két rették. de tjvolról sem valamennyi
különböző Vetülete, hanem két egy- zoroasztriánus hivő vélre így. A mi-

42
 A GUanaszp-túz, az ókor] Perzsia három
nagy szent lüZének egyike, egykor Takht e
SZolejmánnál lobogott, A telü et már az
akhain]en]da korban szent hélynek számítoll
de "ord-Isp,ll oillos, -ogy a G,-,dslp Iú7
a szászánida koíl megelózóen s ltt ett Vo na,
A lúz mélióságte jes épületben kapott he yet,
kirá yok zarándoko tak hozzá és tisztelték
meg ajándékokkal. Az épülei tó part]án állt, s
ly módon egyszerle n]utathattak be áldozatol
m ndkét jsten teremlménynek, a túznek és a
VíZnek,

\
,_\

.l3
Az Amesa Szpenták
A szent irat későbbí alak
(Aveszta) alahja
Ahura Mazda Ohrmazd
(Szpenta Mainju) (Spenág Ménog)
Vohu Manah Vahman
Asa (Vahista) Ardvahist
(Szpenta) Armaiti Szpendármad
Ksathra (Vairja) Sahrevar
Haurvátat Hordád
Ameratat Amurüd
tológiajó része, mint azt látni fogjuk,
absztrakció csupán.
A hívő számára ohrmazd minde-
nek előn maga a tökéletes jóság, aki-
hez a gonosz árnyéka sem íérhet.
A zoroasztriánusok elítélika keresz-
tények Istenét, mert engedi, hogy
világ. sót sajjt fra is szenvedjen.
A szenvedés a gonosz sajátja, mivel
kárt okoz a Jó Teremtésben, olyasva-
lami, aminek Isten nem parancsolhat,
de amit egy nap majd legyőz. Isten
minden jónak a forrása, a ftnyé, az
életé,a szépségé,az örőmé, az egész-
ségé.Az ő hatalma áll minden ural-
kodói trón, minden jó inspirációja
mögört. evilági szimbóluma az igaz
embet-
Az Anre§a Szpenták, Isten fiai és
leányai
Zotoasztet szóI Ahura Mazda fiairól
és leányairól is, akiket Isten pusztán
akaratának erejével teremtett. Hatan
vannak: Vohu Manah, aJó Gondolat,
Asa Vahista, a Le5zentebb lgazság,
Szpenta Armaiti, a Szent Alázat,
Khsathra Yairla, az Eszményi Király-
ság, Haurvatat, a Teljesség és Amere-
tat, a Halhatatlanság. Ahura Mazdát
is közéjük számírva. ők a Bőkezű
Ha]hatatlenok. Ok heten öná]]ó csr.-r-
portot alkotnak, amely központi sze-
repet játszik a zoroaszttiánus szertar-
44
Neuének jelentése A Jelúgyeletérc bízott RituáIís
teremtméfty
Bölcs Úr Emberiség
(Szent Szellem)
Jó Gondolat szarvasmarhák
(Legszentebb) Tűz
Igazság
szent Alázat Föld
(Eszményi) Az ég (mint kő
Királyság vagy fem)
Teljesség Yiz
Halhatatlanság Növények
tásokban és mitológiában. Minden
egyes Amesa Szpenta védelmébe
vesz, illewe magára ölt egy alakot a
hét teremtnrény közül, amelyek a
zoroasztriánusok hite szerint együtt
az egész isteni teremtést magukban
a foglalják, amint az a fenti táblázatból
is kitűnik. A mítoszokban a Halha
tatlanok vigyázzák és óvják teremt-
ményeiket, a szertaltásokban viszont
a teremtmények szimbólumait hasz-
náIják, hogy a Halhatatlanok spiritu -
ális jelenlétéreem]ékeztessenek.
A Halhatatlanok absztrakt termé-
szete már neveikból is érzékelhető.
Mindegyikük az isteni lét valamely
aspektusát képviseli, amelyben az
ember osztozhar és kell is osztoznia.
Csak Ahura Mazda teremtő, szent,
bőkezű szellemébő1 nem részesedhet
az ember.
A zoroasztriánizmus ugyan nagy
becsben tartja az embert, de nem
osztje azt a hindu felfogást, amely
szerínt az Isten és az ember egykor
egyesúlni íog. Ahurához minden ima
ós dicsőítés a Halhatatlanok közvetí-
téséveljut el, ő pedig rajtuk keresztül
jutalmaz vagy büntet. Mindegyikük
képviselheri a paradicsomot. a köve-
rendó emberi példár vagy az igaz
vallást. Az Amesa Szpenták tehát vol-
taképpen közvetítők, akiken keresz-
tül Isten kapcsolatba léphet az em-
megjeleútője
P"p
Egy pohár tej
Rituális tűz
Szent helyek
kő mozsár és
mozsártörő
Megszentelt víz
Haoma és más
növények (pl. virágok)
berrel és az ember Istennel. Zoroasz-
ter azt tanítja, hogy az, aki figyel
Mazda szavára, és engedelmeskedik
neki, aJó Gondolat cselekedetei által
elnyeri a Teljességet és a Halhatatlan-
ságot (45.5. jaszfla). A Jó Gondolat
vezeti az embereket a Helyes Osvé-
nyen, hogy a Teljességet és Halhatat-
lanságot elnyerve eljuthassanak az
Országba. Az ember ily módon ré-
szesülhet az isteni természetbő1. val-
lási kötelezettsége tehát nem egyéb,
mint hogy harmóniában éljen te-
remtőjével.
Sok tudományos vita tárgya volt
már ezen ,,aspektusok" eredete. Né-
melyek szerint ősi istenségekből
nőttek ki. Akárhonnan szátmaznak
is, legjelentősebb vonásuk, hogy a
bennük testet öltő magasrendű esz-
ményeket és mélyenszántó gondola-
tokat tisztelik. A kései zoroasztriá-
nizmus egyre gazdagabb képekben
beszél ezekről az égi lényekről, aki-
ket a kereszténység arkangyalaihoz
szokás hasonlítani. Mind a heten
arany trónuson ülnek, a DaI Palotá-
jában, ahol haláluk után az igaz em-
berek is otthonra lelnek. Minden
Halhatatlan felelőséggel tartozik a
teremtmények egy-egy csopoltjáért:
Vohu Manah az állatokról gondos-
kodik, Asa a tűzről, Khsathra a fé-
mekről, Armaiti a ftrldről, Ameretat

a növényekrÓl és Haurvatat a vizek-
rő1. Az en-rber Ahura Mazda védeln. e
alarr áIl. A Bőkezü Halhltarl.rnok je-
lentősége oly n._rgy a zoroaszrriániz-
rnus mitológiájában, hogy érdemes
egyenként szemügyre vennünk őket,
hogyan születtek, megnézni cseleke-
deteiket, jellerniiket, hogyan gon-
doskodnak az emberekról, állatokról
és növényekről.
Vohu Manah, a Jó Gondolat
Vohrr M.,nah az Isren el.őszülötrje.
Ahura Mazda jobbján foglal helyet
és tanácsadóként tevékenykedik. Bár
fóként a hasznos állatokra van gond
ja, az emberekkel is töIódik. O volt
az, aki láthatóan is megjelent Zoro
aszternek, és Ő az, akí naponta jegy-
zékeL készítaz etnberek gondolarli-
ról, szavairól, tetteiről. o fogaőja az
igazak lelkét a ha]ál utjn. és vezeci
be óket a legszentebb mennyország-
ba. Ebben a képben a Jó Gondolat
az emberben nrűködó, és az embelt
I§tenhez vezető isteni bölcsesség
rnegtestesülése. Vohu Manahon ke
resztül lehet eljurni az Igaz Vaüás vi
lágosságához. A vele szembenálló dé
mon Aécnla. a Harlg é. Az. a Hamis-
A szárnyas szimbólum egy pelszepoliszi
kapuzatról, amelyet a k]rály tölött szoklak
ábrázolni,
ság, de mindenekelótt Akah Manah,
a Rossz Gondolatok vagy a Viszály.
Asa, az lgazság
Asa a legszebb a Halhatatlanok kó-
zött. Nemcsak a hamisság ellentéte,
hanem az isteni törvény, a világ er-
kölcsi rendjének megtestesítóje rs.
A hívőket asavanoknak, Lsa követői
nek nevezik. Azok, akik nem vesz
nek tudomást Asáról, a mennyor,
szágba jutásuk 1ehetőségét játsszák e1,
mivel kívüIrekednek az egész isteni
renden. Az erényesek azért fohász-
kodnak hozzá, hogy megpillanthas-
sák őt, kóvethessék ösvényét és vele
lakhassanak az örömökkel teli para-
dicsomban. Asa vigyázza az evíl'ágt
rendet. Lesújt a betegségekre, a ha-
lálra, a gonosz szellemekre, a varázs-
lókra, minden rosszindulatú lényre,
aki negzavarja az isteni akaratból ki
alakult világrendet. Asa felügyel a
pokolbéli rendre is. Nern engedi,
hogy az ördógök a megérdemelt
búntetésénfelü1 sanyargassanak vala-
kit. Fő elleníele Indra, a Hitehagyás
szel]eme, aki eltérítiaz embereket az
isteni tórvénytől, az Isten alkotta
rendtől.
45
 rt
%.rr:;.

•1 4

Takht-e Szolejmán

46
;
‚1

- :i• ‚‘ r
-
‘1
- t-a. —

-
r-’ p__-I

I
V

‘-4

47
 Jobbra íent Asaeikhsa, a perzsa Asa Att'J.aiti, az Alázat
Vahista, azaz Legszentebb lgazság, a
halmadik Amesa szpenta kusán megfele|ője. Armaiti az kten lánya, aki Ahura
Fejét sugárzó dicsíényöVezi, kezéi lalán MazdátóI balra foglal helyet. Vigyáz
ádásra emeli, Brtish IVluseurn, London a fildre, legelőt ad az állatoknak, de
igazi lénye nevéből olvasható ki,
amely oda.rdj.t. jhiraror. aljzatot.je-
lent. A hithű engedelnresség, a lelki
harrnónia, a val]ásos tisztelet negsze-
rnélyesirójc. A hagyotniny szerint
zorolszternek is megelenr. ami a
próíéta odaadó lelkületét és elhiva-
tottságát je]zi. Armaitit szomorúság
tölti el, ha a rablók, gonosz emberek
garázdálkodnak és tiszte]etlenek az
asszonyok, de óróme visszatér, ha az
erényesek negművelik öldjeiket,
gyarapirljl c.ordáikar ragy ha igaz
gyermek jón a világra. Fő ellenfele
Taronaiti, az Elbizakodottság és
Pairimaiti, az Alattonrosság.

Khsathta Yairja, az Esztnényi

Jobbía lent A római kalonai felszerelés, I(itályság
lUnika, ínellVért, taíajos sisak ellenére a
képen egy kusán istenség, saoíeoro látható, Sok tekintetben Khsathra Vai!a sze
ak] ta án a pelzsa Khsathía Va]rja kusan nélyesíti meg a legelvontabb íogal-
n-rakat a Halhatatlanok kózön. őls-
pária, Katona telszele ése különösen llik
'lozzá, hlszen a klíá ysagoi, ane,y a gonosz
legyözése UIán foo eliönr a!öldö-. a kö es ten hatalmának, fenségének, uralrná-
a íémek ielképezik, British Museum, London nak, erejének a megtestesítője. Az
égber: ez a mennyei birodalmat je-
lenri. a ftiIdön pedig azL a k irill rjgor.
amely Isten akarata szerint való; tá-
mogatja a szegényeket, az elesetteket,
és szembeszáll a gonosszal. Ő fcl
ügyel a fémekre, ezért hozzák kap-
csolatba a íémpatakkal,amely az
idók beteljesedésekor próbára tesz
majd n-rinden embert. Isten rqta ke-
resztül éNényesítia végső jutalrnat
és a büntetést. Fő ellenfele Szaura, a
Zsarnokság, az Anarchia és a Ré-
szegség legíóbb démona.
Haurvatat és Arnetetat,
a Teljesség és a Halhatatlanság
Mivel ezt a két nói lényt a szövegek
mindig együtt említik, rni is így tár-
gyaljuk őket, Haurvatat, akinek neve
teljességet, egészet jelent (gyakran
fordítják osztatlanságnak is), annak
megte.tesülére. amic l mcgvjltj: je-
lent az egyén szánára. Ameretat
(szószerint halál nélküliség) a meg-
váltás egy násik aspektusa, azaz a
halhatatlanság. A vizekkel és a növé-
nyi világgal állnak kapcsolatban.
Ajándékaik a bőség és a csordák gya
rapodása. Az élet és a kiteljesedés
mozgar ó.jjt. az é]eterőr szimbolizál-
jjk, EiJeníelerk az thseq ér a Szom_
jírság.
4l]
A Jazaták, a Ti§zte|etre Méltók
A zoroasztriánizmusban nem a Bő
kezű Halhatatlanok az egyedüli égi
lények. Itt vannak a Jazaták, a tiszte
IeLrc. inrjdatra méltók i., {z égi gyü
lekezetben rangban kózvetlenül
Ahura Mazda és a Halhatatlanok
után következnek. Bár elméletileg a
számuk végtelen, némelyek kiemel-
kednek közülűk, íőként azok, akik-
nek a zoroasztriánus naptár is szentel
egy egy napot. A legfontosabbakhoz,
mint Mithra vagy Anáhita, külőn
hitnnuszok .zólnak, Mivel a fő |aza-
taA.rr. Vljur. Anjhitár. Haontát. Átarc,
Verethraghnát, Rapithvint és Mith_
rát máshelyütt tárgyaljrrk, filösleges
itt most valamennyiüket megerrrlíte-
nünk, A legíőbb Jazaták kőzé tarto-
zik Szraosa is, akiről még nem volt
szó. Fontos helyet foglal el a mitoló-
giában és a szertartásokban.
Szraosa az Engedeln-resség vagy
Fegyelem; ő a zoroasztriánizrnus
cgyik legnépszerűbb al.rkj.r. Ez az is-
tenség jelen van minden szertaltás-
b.rn, mivel az ember imjiban és him-
nuszaiban ölt testet és a fohászok az
ő kőzvetítésével jutnak el az égbe.
A himnuszok a szeltartások szent
felűgyelőjénekis nevezik. Mivel a

zoroasztriánus szeítartások hatalmas
erőket idéznek meg a gonosz elpusz,
títására, Szraosát páncélba öltözött
harcosnak, a Hazugság legnagyobb
ellenfelének tartják. Harci bárdjával
démonok koponyáját zűzza be és Ie-
sújt Angra Mainjura is, íő ellensége
azonban Aésma, a Harag démona.
A szent szavakban testet öltó Enge-
delmesség a győzelemre vivő erő a
pusztító gonosszal vívott harcban.
Bár az istenség absztrakt természete
nyilvánraló. mégis, íiizódnek hozzá
nlirikus képzetek. Ejje), amikor por-
tvára indulnak a démonok, suraosa
vigyjz a világra. Ó recirálra először
a pathákar, ó cerje,zterre ki előqzör
szént ágacskákat, a barszom vessző-
ket és ő volt az első, aki Ahura Maz-
dához imádkozott. Ezer oszlopú há-
za a Haraiti-hegy csúcsán áIl. Belse-
jében magáról van világoság. kivül-
ről pedig a csillagok világiqák meg.
Palotájából négy gyors, arany Iábű,
fehér ló vontatta kocsin kel útra. o
üdvözJri és vigyázza a halottak lelkeit.
Mithrával és Rasnuval együtt irá-
nyítja a lelkek ítilötti ítélkezést.
A mitikus képekből jól látható a
szertartások zoroasztriánus íelfogása,
amely nagy,úlyL íekrer az isteni ige
Balra íent Akusán élmen látható alakot
számos kutató a perzsa Voh! Manahhal
azonosítja, A királyként ábrázolt figuía
trónuson ül, egyik kezében iogart tan, a fején
diedém. Bíitish Museum, London
Balra tent Akusán Aldokhao, akit Vagy Asi
okhsoval - a sorssal, a Kárpóilás
szellemévél,Ahura Mazda lányáVal, l\4ithla,
Szraosa és Flasnu testvéíével- Vagy Ardvi
VakhsáVal, a V2 és a nedvesség
észak-perzsiai helyi istennójével
azonosltanaki utobbit szoros kapcsolat fúz
a hatalmas Ardvi szura Anáhitához. British
Museum, London
iránti engedelmességre, mint az iste-
ni ige megtestesülésére. A szertartá-
sokat, az engedelmességet olyan erŐ-
nek tekintik, amely védelmezi a lel-
keket és meghatározza végső sorsu-
kat- A zoroasztriánizmusban az enge-
delmesség nem passzív tulajdonság,
hanem tevékeny erő, amelynek kö-
szönhetően az ember győztesként
kerül ki a gonosszal vívott harcból,
Ez a kép rajzolódikkí a gatháleban
az engedelmességrő1. Zoroaszter Is-
tennek és az igazságnak ajánlja életét,
gondolatait, szavait, tetteit, engedel-
mességét és befolyását. A végső jutal-
mat is az engedelmesség arányában
a osztják. S végül, arnikor az ember az
Ahura Mazdjhoz vezető egyenes ös-
vényre lép, az engedelmesség az,
aminek minden alá van rendelve.
Öss"eg"rve tehát, a Jazaták vagy a
nap, a hold, a csillagok őriző sze|le-
mei, vagy olyan elvont fogalmak
me gszeméIyesítői, amilyen az áldás,
az ígazság és a béke. Tévedéslenne,
legalábbis a mai zoroasztriánus íelfo-
gást szem elŐtt tarwa, politeistának
bélyegeznúnkezt a vallást és a Jaza,
tákat a gőrőg mitológia szerepIőihez
hasonlóan az isteni panreon alakjai
nak tekintenünk, A zoroasztriánus
49
5(1
Ezt az épületet, amely Naqs-e Rosztamban,
a királysírral szemben áll, ma Kábe-je
Zardotnak (Zoroaszter Kockája) hívják.
Dareiosz építtette i.e. 500 körül, a Kürosz
által, 30-40 évvel korábban, Paszargadaiban
emeltetett hasonló épület, a Zendán-e
(Szolejmán Börtöne) mintájára. A két épület
minden bizonnyal azonos célt szolgált. de
nem tudjuk pontosan, mit. Hasonló
építményeket e kettón kívül nem ismerünk,
tehát következtetni sem tudunk funkciójukra.
A Kábe 14 méternél valamivel magasabb.
Három lépcsőböl álló alépítményre emelték.
A három sor vakablak Olyan hatást kelt,
mintha az épület három emelet magas volna,
belül azonban csak egy terem van;
a terembe a képen nem látható külső
— —

lépcsőn át lehet bejutni. Néhány kutató úgy

véli, hogy eredetileg tűztemplom volt, vagy
legalábbis a temetési szertartások idején itt
helyezték el a tüzet, ahogy az
a temetkezési helyek környékén ma is
szokásos. Nem valószínű azonban, hogy
az ablakok és szellözónyilások nélküli épület
e célból készült volna. Mások szerint
különleges királyi kincsek tárolására szolgált.
Meglehetősen furcsa volna azonban, ha
a holtakkal el nem temetett tárgyakat nem
valamely közeli palotában őrizték volna.
A harmadik magyarázat szerint a királyi
család egyik alacsonyabb rangú tagjának
sírja volt. Talán ez utóbbi a leghihetőbb,
bizonyítékok azonban ezt sem támasztják alá.

51
hívők Ohrmazdot túlságosan hatal-
masnak, túlságosan ember ítilöttinek
tartják ahhoz, hogy kéréseikkel,
bűnbánatukkal vagy áldozataikkal
háborgassák. Személyes védelmezőt
választanak, akihez fordulhatnak. Ez
nem azt jelenti, hogy nem tisztelik
és dicsőítik Ahura Mazda szeretetét,
hata]mát és uralkodását, ahogy az a
katolikus sem téveszti szem elől Is
ten szeletetét, aki egy szenthez fo-
hászkodik segítségért.Jogosan han-
goztatják tehát a párszik, hogy a Ja-
zatále nem a pogány istenségek, ha-
nem a keresztény szentek és angya-
1ok megfelelői.
A íelsorolt istenségek a zoroa§zte
ri hitvilág mennyei lényei. A zoro,
asztriánusok egy Istenben vagy erő-
ben hisznek, Ahura Mazdában, aki
maga a tökéletes jóság, bölcsesség és
trrdás, s akiből az ember, különböző
megnyilvánulási íormáin keresztül, a
Jó Gondolat, az Igazság ösvényét jár-
va részesülhet. Akaratát az őt ,,szol-
gáló angyalok" teljesítik, akik maguk
is részesúlneka hívők szeretetéből és
odaadásából, bár egyikük sen he
lyettesítheti a Bölcs Urat.
A mennyei udvarral a Gonosz
Szellem világa áll szemben.
A Gonosz erői
A perzsa szövegek nem hagyják két-
ségek kózött vergódni az olvasót,
már ami a démoni világ gonosz,
iszonytató ternészetétilleti, ezek a
leírások azonban sohasem olyan
aprólékosak. minr amilyen az égi vi-
ljg bemutarása. A [ődémonok közört
nem állítanak fel az arkangyalokéhoz
hasonló rangsort, hierarchiájukat
mégis rekonstruálni tudjuk. Az idók
beteljesedésekor u gyanis mindegyi-
küknek egy*egy arkangyallal kell
megküzdenie. A rangsorolás hiánya
nem egészen véletlen, hiszen a go-
nosz egyik legjellemzóbb vonása a
zűrzavaI, a rend hiínya.
Angra Mainju
Angra Ma inj u. középperzsa neven
Ahriman. a démoni hordák fővezére.
Bár ez a szóösszetétel a gáthákban
névként nem fordul eló, a pusztító
Szel]em ]érénekgondolata már itt
fe]bukkan. Eszerint a Gonosz Szel-
len. alkotta meg a ,,nem-életet"
52
(azaz a Iét azon forrnáját, amely tö-
kéletes ellentéte a jónak a ,,valódi"
életben) és a ,,Legrosszabb Létet".
Abban a vallásban, amely az élet
szépségeinektiszteletét hirdeti, a go-
nosz csak oda kerülhet. ahová a rot-
hadás. Ez a hely a ,,Hazugság Háza".
Zotoasztet szerint a gonosz erői a
Harag, a Fennhéjázás és a Rossz
Szindék. Ezek puszrírjjk eI a világot.
tesznek kárt a csordákban, térítikel
az embert a helyes útról és a Halha-
tarlansjgtól. A jó erőinek ./oloJszteri
felsorolása ötvözi a mítoszt és az
absztrakciót. Ugyanez érvényesa
rosszra is, ezért írhaduk nagy betűvel
a Haragot és a Rossz Szándékot, hi-
szen nem egyszeróen emberi gyarló-
ságok ezek. hanem egyúttal kozmi-
kus erók is.
Szeretnénk i.mér em]éke,, tetni
arra, hogy a részletes mitológiai le-
írásokat a kései szövegekben kell ke-
resnünk, Angra Mainju a démonok
démona. A messzi északon, a démo-
nok foldjén, feneketlen sötét mély-
ségben lakik. Tudatlanság, kárté-
konyság, káosz jellemzi Ahrimant.
Al.r kjár könnyen vjlrozratja. megje-
lenhet gyík, kígyó vagy akár i!ú ké-
pében is. Egyetlen célja, hogy el-
pusztítsa az Ohrmazd teremlette vi-
lágot. Amíg vágya nem teljesül, á1_
landóan a teremtó alkotásának sarká-
ban jár és lesi, hogyan semmisíthetné
meg. Ohrmazd az élet, Ahriman a téból és elárasztanák a világot, Egy
halál teremtője, Az egészséggel
szemben megalkotta a betegséget, a
szépséggelszemben a rútságot.
Mindaz a lossz, ami az emberrel tör
ténik, Ahriman műve. Zoroaszter
születése csapást mért a Gonosz
Szellemre, aki hiába prőbáIta őt a
rosszra csábítani. Minden meterke-
dése dacjra a Gonosz le<l al, aki az
idők beteljesedésekor alulmarad, és
aljas teremtményei egytől egyig el-
pusztulnak. Figyelemreméltó, hogy a nosz Szellem eme gyermeke azon
kései szövegek szerint a Gonosz
Szellemnek nincs anyagi {orlll'ála. Ez
azt a szemléletet tükrözi, hogy az
anyagi világ teljes egészében Isten al
kotása, tehát szükségképpen jó. Mi
vel pedig a jó és a rossz kölcsönören
kizárja egymá*t. a gono57nak nincs
anyagi formája. Parazitaként élóskö-
dik az emberek és az állatok lelkén,
ezt azonban nem tekinthetjük anya-
gi Iétnek.
Aésrna, a Flarag
Aésn-ra a dűh, a harag, a íékevesztett
indulatok démona, a kegyetlenség
hordozója, aki folyton azt lesi, hol
szíthatna viszályt, ho] robbanthatna
ki ellenségeskedést. Ha aJó Teremt_
mények között kudarcot vall, a dé
monokhoz fordul és egymás ellen
gerjeszti őket. Az emberek elleni ás-
kálódísában a gonoszok nyelve segí-
ti. amely fiilszir.,;a az indulatokat.
A kábítószerek rabjai is ót követik és
az ó gyermekei a ,,borzas" dómonok.
Mesterkedéseit szraosa, a hívók en-
gedelmességének megtestesítője íé
kezi, ő jelenti azt az erőt, arnely vé-
gül majd rnegszabadíla a világot a
haragtól.
Ázsi Daháka
A. drudzs, azaz hazugság, hamiság
szót gyakran használják Angra Main_
juval kapcsolatban. De alkalmazzák
egy meghatározott gonosz lényre
vagy a démonok egy.csoporrjára i..
Ez utóbbiak közüI Azsi Daháka a
leghirhedtebb, róla már volt szó.
A három Gjű, hat szemű, három á11_
kapcsú Dahákáról tisztább, a többi
démon leírásánál sokkal apróléko-
sabb mitológiai képet kapunk. Testé
nek belseje gyíkokkal, skorpiókkal és
egyób fertelmes lényekkel van teli.
Ha tehát valaki megsebezné, ezek a
csúszómászók kiszabadulnának tes-
alkalommal száz lovat, ezer ökröt, és
tízezer birkát áldozott fel Anáhitá-
nak, hogy leghóbb vágya, a világ
pusztulása beteljesedjék. Más alka-
lommal Vájut próbálta megkörnyé_
kezni elátkozott, arany gerendájú pa-
totájából, aho] baldachinos trónusa
áll. Anáhita és Váju azonban egyaránt
megtagadta alantas vágyainak teljesí
téSét.
A pusztítás vágyától hajtva, a Go-
mesterkedett, hogy kioltsa a szent
lángot, de a hős Jima megakadályoz_
ta ebben. Azsi Daháka bosszút íor-
ralt, elrabolta a király két lányát, és
n-ragít Jimát is ketcéíűrészelte.Nem
élvezhette azonban sokáig a gy6ze-
lem édességét.Thraétaona kiszabadí
totta a szüzeket, Dahákát pedig De-
mavend hegyébe zárta. Itt tartják
fogva az idők beteljesedésének nap-
jáig, amikor ismét a fildre ront rnajd,
elnyeli a telemtmények egyharma-
Ezt a íigurát, mely egy lur szláni bronz tűt
díszít, szraosáVal, az Engedelmesség
islenével azonosítják. Az stenség alatt
látható kakasfeiek szraosa és a madalak
közötti kapcsolatra utalnak- Ez az értelmezés
azonban a löbbi, Lurisztánból származó
tárgyhoz iüZötl magyaíázatlal együ(, le levés
csupán, I\,,|usées Royaux d'Art et d'Histoire,
Brüsszel

53
 Demavend hegyé, a mitológiai böltön: Azsi
Dahákát, a démont ide zárták. § ó az idók
beteljesédéséigitt raboskodik. A képlól
megértjük, miéd szövődtek legendák e köíé
a léjtélyesés tiszleleiet parancsoló hegy
kóíé, amely 5486 météríeemelkedik
a tengerszint íölé.
54
dát, s mindaddig pusztitja a tüzeket,
a vizeket, a vegetációt, amíg a ftiltá-
masztott Kerszászpa nem végez vele.
A gonosz temészete
A három legismertebb démon kivé-
telével a többiekről nevükön kívúl
alig tudunk valamit. De az ismeretek
ezen töIedékeiból is viszonylag teljes
képet kaphatunk a gonosz termé-
szetéről, megjelenési formáiról.
A dómonok közé tartozik a Félté-
kenység, a Fennhéjázás, a Letargia és
a Rossz Szándék. A szövegekben
gyakran találkozunk Drudzs Na-
szuval, a hulladémonnal, aki a romlás,
a rothadás, a járvány és a tisztátalan-
ság szelleme. A gonosz segítői közül
való Dzsehi is, a démoni n6 alakjá-
ban ábrázolt kicsapongás. AJátuk, a
varázslók és mágusok is mind a go-
nosz pusztító erőinek megjelenési
formái.
Bár a zoroaszteri Lanírás szerint a
gonosznak általában nincs testi meg-
jelenése, az ember két alakban is ta-
lálkozhat vele az anyagi világban: bi-
zonyos állatokban és a mocsokban.
A zoroasztriánusok hite szerint
Ohrmazd azért alkotta meg a Jó Te-
remtés állatait - elsőként a kutyát és {
a szarvasmarhát -, hogy segítsék az
embert. A kutyát szent ahtnak tart-
ják, hisz a legtiszteletreméltóbb val-
lási erényeket, a hűséget, a ragaszko-
dást és az engedelmességet testesíti
meg. A temetési szertartásokban is
fontos szerepet játszik, hiszen az ősi,
indoiráni hitülágban kutyák őrizték
az alvilág kapuját. A szarvasmarha -
csakúgy, mint a hindu ember számá-
ra - a zoroasztriánus hívő szemében
s7ent, hiszen ez az á|.at az emberi-
ségnek oly sok jót ad: húsát meg-
eszik, tejét megisszák, bőréből ruhát
készítenekaz emberek, trágyájával
tüzelni lehet, vizelete megtisztulást
biztosít (hiszen magas ammóniatar-
talma miatt hatásos tisztítószer). Ha
mindezekhez még hozzávesszik a
szarvasmarha közismert jámborságát,
érthető, miért lett ez az állat a Jő
Teremtés jelképe, és hogyan vált a
perzsa hagyomány egyik fontos, val-
lási szimbólumává, olyanná, amilyen
a sémi kultuszok báránya. Az elmon-
dottakból szinte egyenesen követke-
zik, hogy a marhapásztor alakja leg-
alább oly gyakran bukkan ftil. mint
más vallásokban a pásztoré.
 ',
l.'it'
ii;l
i,
!l,,,, ,
l..Y { |
;li;frlÍ,r,',;
ií
ii$iliil:'iJj
KézúaIol'da| az Aveszta, a zoroasztriánus
bjblia egyik, interlineáris pelzsa íoldítássaI
A zoroasztriánus logikára jellem-
kiegészített példányából, A lapon az ósikrek zően a ]6 Teremtés hasznos állatairól
történetének részlete olvasható. Bodleian szóló tanítást kiegészítiegy másik,
Liblary, oxfold amely a gonosz lényekkel, a, khraJszt-
rlÉkalfoglalkozik. Minden ragadozó,
gyilkoló állatot a gonosz megte§tesü-
lésénektarranak, De ilyen a légy is.
amelyet, mivel szívesen lebzsel a ha-
lottak, az elhullott állatok körül, a
pusztulással és a holttestek démona-
ival kapcsolnak össze. Halálos mará-
suk miart Ahriman teremtményei a
kigyók és a skorpiók. csakúgy. minL
a rettegett emberevő allatok, az
oroszlán és a árkas. Mivel a szépsé-
get ohlmazd teremtette, minden
fertelmes és visszataszító lény, példá-
ul a varangyosbéka. a gonosz megje-
lenése.
Az ember kötelessége, hogy
gondját viselje a Jó Teremtés áJJatai-
nak és irtsa a khraJsztrákat. h l<hraJszt-
rlÉkal kapcsolatban jól érzékelhető a
zoroaszteri tanítás egyik nyilvánvaló
ellentmondása. Ha a gonosznak
nincs anyagi íormája. hogyan tekint
hető egy állat gonosznak? Egy pah-
lavi szöveg erre a következő magya-
rázattd. szolgáll: a gonosznak sikerült
olyan hatékony és pusztító erőket
létrehoznia, hogy ha ezek az erők
láthatatlanok maradtak volna, még
több lett volna a nyomukban járó
pusztulás, ezért Ohrmazd megparan-
csolta, hogy vegyenek magukra lát
ható testet, érzékelhető alakot.
A legtóbb vallásban, különösen a
népi vallásosság szintjén, a hagyo-
mány egyértelmű a tisztaság és a tisz-
tátalanság kérdésében.A zoroasztriá-
nizmus is beépítette ezeket a képze-
teket a jó és a rossz mítoszaiba.
A tisztátalanság olyan állapot, amely_
ben az ember a leginkább kapcsolat-
ba kerülhet a gonosszal. A hiedelem
és a vallásos gyakorlat egyaránt abból
a meggy őződésb ő1 táplálkozik, hogy
a haláI a gonosz műve; ahol tehát a
pusztulás megjelenik, ott segítőivel
Ahriman is jelen van. Minden olyan
anyag, amely elvesztette közvetlen
kapcsolatát a testtel, élettelennek te-
kintendő. Ilyen a kiíújtlevegő, a kö-
pet, a vizelet, az ürülék, a levágott
kóröm, a haj és a vér. Az ilyen anya-
goktól a legnagyobb körültekintéssel
kell megszabadulni, hogy ne te{eszt- szenvedés és aha|áI, az embernek, Is-
hessék a halál szennyét. KüIönösen
óvakodni kell attól, hogy élőlények_rontása és elpusztítása, Az emberben
kel vagy szent tárgyakkal kapcsolatba és a világbanjelen lévő gonoszságok,
56
kerüljenek. A templomban, a szent
tűz kőrúl szolgálatot teljesítő pap
például azért visel kendőt a szája
előtt, nehogy lehelete beszennyezze
a túzet.
A laikus hívők mindennapi életé_
ben a tisztátalanság leggyakoribb
formája a nők menstruációja, amikoI
a szervezetben lévő holt anyag a vér
rel távozik. Sok vallás megszabja a nő
számára, mtt tehet és mit nem ebben
az időszakban. E tekintetben a ztlro-
asztriánus tanítás meghatározó eleme
a gonoszról vallott felfogása. A nő
ilyenkor nem léphet be a templom-
ba, nem érintkezhet tűzzel vagy a
pappal, senkivel sem, beleérwe saját
családját is, hiszen míndez a asztáta-
lanság terjedésétsegítené,a halál és
a gonosz hatalmát. Szó sincs arról,
hogy a nő bűnös volna. Ellenkező
leg: a Pusztító Szellem halálos tá-
madásának ártatl^n áldozata- Ezért
ilyenkor elkülönített szobában vagy
házban kell laknia, nem viselheti
mindennapi ruháit és csak bizonyos
edényeket használhat. A dolog gya_
korlati oldala persze, hogy a nő ily
módon zavartalanul pihenhet.
Ugya nakkor ez az áIlapor a nőre szi-
gorú társadalmi terheket is ró, ame-
lyeket a zoroasztriánus asszonyok
évezredeken át, a gonosz ellen vívott
harc jegyében állhatatosan viseltek.
A 1egtisztátalanabb dolog nyilván-
valóan a holttest, hiszen ez hirdeti
Ahriman győze|mét- A temetési
szertartás purifikációs előírásai igen
szigorúak, ezeket a mítosz és a szer-
tartás viszonyáról szóló fejezetben
tárgyaljuk. A purifikációs előírások
lényege, hogy a _jó és a rossz kozmi
kus harcát elviszik a hívők otthoná-
ba, mindennapi életébe. A zoroaszt-
riánizmus elsődleges kötelességének
tekinti, hogy szembeszálljon a go-
nosz valamennyi formájával, bárho1
jelenjék is meg annak pusztító hatá_
sa: a Harag és a Fennhéjázás démo-
naiban, a gonosz lényekben, a halál-
ban és a szennyben. a puszrulás min-
den formájában, a rozsdában és a rot-
hadásban.
A gonosz tehát negatív termé
szetŰ: kizárólagos célja a pusztítás, a
rontás, a csúffátevés. Az ő műve a
ten legnagyobb alkotásának a meg-
 I

:,

!
i

58
valamennyi testi, lelki ross
nrűve. A zoloasztriánizmus számáIa
nem létezik az a lényegbevágó teo-
lógiai probléma, amellyel a legtöbb
monoteista vallásnak szembe kell
néznie: miért tűri Isten tétlenül a te-
mérdek szenvedést. A zoroasztriániz -
mus válasza szerint nem nézi tétle-
nüI, hanem Istennek a jelen helyzet-
ben a gonosz folött, akit egy nap
majd le fog győzni, nincs hatalma. A
történelem kettejük harcának töIté-
nere. Vizsgáljuk meg most ezt a tör-
ténelemszemléletet a teremtés, a ha-
lál és a világvége nítoszain keresztül.
A teremtés
A fent, a magasban, a végtelen fény
ben trónoló ohrmazdot az űr vá-
Iasztja el a sűrű sötétségtó| a gonosz
Ahriman birodalmától. ok ketten
nemcsak egymás erejének szabnak
korlátot, hanem a közöttük húzódó
űr térben is határt szab erejüknek.
ohrmazd örökkévaló, de Ahriman
egy nap elpusztul.
Kezdetben békébenéltek. Ohr-
mazd, a mindentudó tisztában volt
Ahriman létével.de a tudatlan és os-
toba Gonosz szellem nem tudott a
Bölcs Úrró1. Amikor megpillantotta
Ohrmazdot és az őtberagyogő fényt,
pusztító természete azon nyomban
támadásra ösztökélte. ohrmazd azzal
a feltétellel ajánlon békét,hogy Ah-
rimannak dicsőítenie kell a Jó Te-
remtést. AhIiman azonban saját ma-
gából kiindulva úgy vélte, hogy bé-
két csak akkor ajánlanak, ha gyenge-
ségtől, veszteségtől tartanak. Vissza-
utasította tehát a feléje nyújtott bé-
kejobbot. és nekifogorr. hogy min
dent elpusztítson, ami csak útjába
kerül. Ohrmazd tudta, ha nem szab-
nak valamilyen határt a küzdelmük-
nek, a csata és Ahriman fenyegetése
örökké tart. Ezért azt ajánlotta, álla-
podjanak meg, mennyi ideig harcol-
nak. Ahriman, akinek esze nem járt
oly gyorsan. beleegyezett. és igy ön-
nön bukását készíreme elő. A mirosz
szerint, amíg a gonosz csendben, de
folyamatosan, és szemmel nem látha-
tóan rnűködhet, addig minden útjá-
ba kerülőt elpusztít, de mihelyt nyílt
ütközetre kényszerítik. és saját mi-
voltjban kénytelen megmutatko./ni.
nem diadalmaskodhat.
Az ortodox hagyomány szerint a Nehány bombayr túztemplomban szént
bikákat, /arasziákat is tadanak, A blka mi.dig
történelem tizenkétezer évbőI áll. Az íeher, .em lehel íaita égyetlen más szind íolt
elsó háromezer év a teremtésé,a má- sem. Vizeletét (gonez) puliíikációs célokla
használják, és megszenlélí (nirang)
sodik háromezer ohrmazd akarata állapotban a lelki tiszla§ágot lehet elnyernl
szerint telik. A harmadik háromezer áhala, Falkábol szúldt (yarászJ készíleneh,
év folyamán hol a jó, hol a rossz ke- A Ja§zna-szertartásban ezen szűrik át
a haorna evét. csak olyan pap szentelheli
rekedik íeIül. a negyedikben pedig a meg a varaszjá és a nirargpt, aki a tökéletes
Gonosz Szellem vereséget szenved. tisztaság állapolában van. Azok
A legjelentősebb zoroasztriánus a templomok, ahol i]yen bikákat taltanak,
gondoskodnak a többi szentély
eletnektan, a zurvániznrus máskónt szüksé9letéinek kielégítéséíólis.
oszda fel ezt az idót. Eszerint az elsó
kilencezer évben a gonosz uralkodik,
és csak az utolsó háromezer év hozza
meg pusztulását. Lehetséges, hogy ez
uóbbi az ósibb elképzelés.
Miután a harc idejét kijelölték,
ohrmazd elmondta a zonoasztriá-
nusok szent imáját, az Ahunyatt. Az
Igaz Vallás imáját meghallva a Go-
nosz Szellem megértette, hogy a jó
erőit nem győzheti le;visszazuhant a
pokolba, ahol eszméletétvesztve he-
vert háromezer évig.
Ohrmazd tisztában volt vele,
hogy Ahriman pusztító természete
nem fog megváltozni, ezért munká-
hoz látott. Léténeklényegéből, a
fényből megalkotta a ménogot, a szel
1emi világot. Először a Halhatatlano,
kat teremtette íneg, azt^n a Jazatákat
és végül az univelzumot, zz eget, a
vizeket, a ítildet, a fikat, az állatokat,
legvégül az embert. Ezek a teremt-
mények fiiggetlenek Ahrimantó1.
Boldogságuk záloga nem az ő kezé-
ben van, mivel Ohrmazd - ellentét- szembe, sziklasír Naqs-o Rosztamban,
59
sz€mben Ünnepi lakoma az iránl
zoroasztriánusoknál. (A széÉÓ ez Úion
§zoretné kileiezni hálájál Mary Boyce
proÍesszornak, amiért volt szíves
engedély€zni ennek és a többi elgdeti
íényképf€lvétehek a közlését.)
60
ben Ahrimannal - nem tervez el az Ehséget, a Betegséget, a Gonosz-
olyasmit, amit ne tudna végrehajtani. ságot és a Letargiát. Ahriman táma-
A teremtmények egyedül Istenhez dása előtt ohrmazd kannabisszal
tartoznak. o egyszemélyben apja és (hasissal) táplálta az ökröt, hogy eny-
anyja a teremtésnek. Anyaként ben- hítse a halál kinjait, de végül az ökör
ne íogant rneg a spirituális világ, apa- teje elapadt és elpusztult. A gonosz
ként pedig ő adott anyagi formát ne- halált hozó démonokat küIdött leg-
ki. Ahriman is alkot vagy inkább tor- íőbb ellenségére,Isten legfontosabb
zít, mivel teremtményeiben mind a szövetségesére, az emberre is. Az ern-
gonosz lakozik. Minden, ami rossz, ber sem tudta azonban megölni,
tőle származik: a íarkasok, a békák, a arníg Ahriman ideje le nem járt, hi-
forgószél, a homokvihar, a lepra stb. szen az emberi életet mindössze har-
A zoroasztriánus teremtéstörténet minc évben szabták meg. A démo-
a világegyetem ősi felfogására épül, nok mindenr elpuszútottak. füst, sö-
csak itt Ohrmazd az, aki megteremti tétség,tűz volt mindenütt, a teremtés
az eger, amely nem egyszerűen a vi- kifordult önmagából. Kilencven na-
lágot körülölelő kagylóhéj, hanem pon át küzdöttek a szellemi lények a
egyben a tőrbe csalt Ahriman börtö- démonokkal az anyagí világban.
ne is. A teremtés kezdeti, anyagi for- Minden arkangyalnak saját ellenfele
mája maga volt a tökéIetesség. A fá- volt, és ezek a párok külön harcot
kat nem borította kéreg és a növé- vívtak egy.rnással: e Hezvgsá9
nyeknek nem voltak tüskéi. A szar- |gazsággal, a Bűbájos Varáxigek ^za
vasmarha fehér volt és ragyogott, Szent Szavakkal, a Túlzás és a Fogya-
akár a hold. Az első ember, Gajo- tékosság a Mértéktartással, a Lustaság
mard pedig úgy sugárzott, akár a nap. a Szorgalommal, a Sötétség a
Ennek a paradicsomi állapotnak Fénnyel, a Bosszú a Megbocsátással.
Ahriman támadása vetett véget. A démoni erók mindent kikezdtek a
Amikor eszméletétvesztve visszazu- öldön és az égbolton. minde nt, ami-
hant a pokolba, a démonok megpró- hez hozzáfértek. Végül az embert is
báltak lelket lehelni belé. Fogadkoz- megölték.
tak, hogy megtámadják a teremtést, Azt hitték, Ahriman rohamát tel-
s elhintik benne a szenvedés és a bol- jes siker koronázta, és a Jó Teremtés
dogtalanság magvait, de ez sem segí- végleg elpusztult. A káosz győzedel-
tert. Ekkor medelent Dzsehi. min- meskedni látszott a rend és a béke l
den női tisztátalanság megtestesítője. íiilött, a Bólcs Úr kudarcot vallott.
Megfogadta, hogy annyi bajt ződit a De a látszat csalt. AJó nem pusz-
szent emberre és az ókörre, hogy az tult el, é§ a Gonosz számára csak
élet elviselhetetlen teherré válik szá- most kezdődtek az igazi megprőbál-
mukra. Azt ígérte,hogy megtámadja tatások, Győzelme után Ahriman
a vizeket, a ftildet, a fikat, a tüzet, vissza akart térni otthonába, a sötét-
tehát az egész teremtést. Ennek hal- ségbe, de a páncélba öltözött Eg Lel-
latára feléledt a Gonosz szellem, és ke és a Jrauask íltját á|lák. A Jrauask
teljesítette Dzsehi legőbb kívánsá- a perzsa mitológia nevezetes figurái.
gát: vágyat támasztott iránta az em- Minden anyagi létezőnek megvan a
berben. Azután démonaival együn a maga szellemi formája, az embernek
világra rontott. Attörte az égboltot, is, ez a fravasi. Bármi gonoszat tegyen
amely rettegte őt, mint bárány a far- is az ember a íiildön, ez nem száII égí
kast. A vizeken keresztiil behatolt a énjére.A fijldi ember az, akinek el
fold közepébe, és megrohamozta az kell majd szenvednie a pokol kínjait
anyagi világot. A íiildet sötétség bo_ az elkövetett bűnökért, nem pedig a
rította be, délben is olyan sötét volt, Jrauasinak, bár etekintetben a míto-
mint éjszaka. Ahriman fertelmes lé- szok nem egészen egyértelműek, és
nyek sokaságát bocsátotta a íiildre, és egyes SzöVegek szerint fravask is ke-
ezek oly gyorsan beszennyeztek rülhetnek pokolra. Az igaz Jtavask l
mindent, hogy hamarosan gombos- ónként vállalt tiszte, hogy ,,íélelmet
tűnyi tiszta hely sem maradt. A íát nem ismerő harcosokként lándzsáva|
megmérgezte és elpusztította. Ahri- a kezükben", felsorakozzanak Ohr-
man ekkor az ökör és Gajornard el- mazd mellett, és megakaülyozzák,
len fordult, rájuk szabadította a Mo- hogy Ahriman kijusson csapdájából,
hóságot, a Szükséget, a Járványokat, amelybe maga sétált bele.
 ,

arl

,]- t- p.

Az ellenséges világtól körülven Soha, a terentés óta egészen

Ahrirnan Ijtra. hog1 az éIct írjra vi-
rágzásnak indrrl, A Szíriusz záport
zúdította íti]dre, és a víz foldalatti
úregekbe kergette a gonosz lényeket.
A íiild újra ternrőre iordult, Ahrirnan
látványos győzelme buká.a csírjit is
az újbóli negtíszXtlásig nem volt
a főld enber nélkül, és nem is lesz
soha és a conosz szellem, akí
nen jó, rcm órtheti meg, hogy ennek
így kell lannie.
(D,i.D,31:2, ZDT,261 )

magában hordozta. Anikor az ökör

elpusztult, ötvenkét fajta gabona és
tizenkét fajta gyógynövény saladt ki
tagjaibóI, és magja eljutott a holdig,
ahonnan megtisztulva tért vissza a
foldre, é]etet adva az áIlatoknak. Az
ember magját halála után a fold fo-
gadta n-ragába. Igy az ember íémből
tererntett testéból keletkeztek a fild
különböző ércei, és nagából sziile-
tett n-reg az elsó emberpár, Masja és
Masjánag.
Nemcsak az ég, a vízek (Szírirrsz),
az ökör és az ember szállt szembe a
PusztíLás Szel]emével. hrnem a nö
vények, a tűz és a többi terentrnény
is- Az élet diadalmaskodott. A halá]. a
Gonosz Szellem alkotása, vereséget
szenvedett, hiszen a ha]álból élet sar-
jldt és egyre gyarapodott. Az ökör-
ból lettek az új állatíajok, az embcr-
ből pedig az emberiség.
Ahrin-ran nregölhet egy-egy em
bert, az emberiség azonban tovább
gyafapodik, és nemcsak visszaveri tá-
madásair. hanem eilene íordítlri.
azokat.
Az ősszúlők
Gajomard ftildbe jutott magjából
szü]etett az első errrberpár. Kezdet
ben két növény alakjában növeked-
tek egynrás rnellett, és a férfi nem
kiilönbözött a nőtől. Fa lett belőlük,
s a fa gyümölcseiből az emberiség.
Mikor végül is erlberi alakot öltöt
tek, a Bölcs Ur így szólt hozzájuk:.
Tí uagytok az embcr magia,
a uilág szülei, ti kdptáíok tőlem
a legtöké le tese bb buzgalm at ;

6l
 Bálra A Vd egény es kiseíói a hagyomanyos,
parszl zoroasztíjánus eskúvói menetben
A féríiakVallási kölelessége, hogy
megnósúl.enek, gyeíme^e^el nernzlenek es
így járuljanak hozzá az lgaz Val|ás
gyarapodásáFoz, A zoroasziriá^usok ünnepi
alkalmakkor íehérruhát ö]tenek, mjvel
a fehér szín a tisztaságot jelképezi,
A menelei ze^eszek ny l|ak meg, Utá.-l< jon
a virágokkal dilszílett Vólegény, akit
magasrangú pap Vezet, A pap hatalmál
a nyakaban V,sell sáljelz,. A fdldö" láthato
fehér foltok lndiában elterjedt szokás szérint,
ünnep alkalmahkor a földre raizolt diszüó
kíétaábrák,

szemben Az il]u pál megáldása eoy

kardchiban renoe7ett éskuvdn, Az esküvöt
hagyományosan oithon rendézik,
a Városokban viszont inkább Valamely
közintézmény, szál]oda nagylermét bére]ik ki
erre a cé|ra, A féríiak hagyományos
g!dzsarati-óltözéket Vise]nek, azaz íehél
nadragot és hosszu ingel, a dllgri
oltözekuket a parszl ferliak jellegzetes
íe)fedője, a fatah egészíliki, ahogyan
képünkön a Vőlegény íejénis látható_
A menyass7o^y teléísláril Vlsel, Az itiu oál
mö9öt1 foglalnak helyet a tanúk, mjndk'et
csaladból ket-három asszony es ket lerfi,
A sze4aílasor a t_l is;elen Van, Az esíüVőT
három napig tartó ceremóniák sora elózi
meg, Az esküVöi szerta ás első részében
az fjú pár egymással szemben ül, a pap
pedig a tanúk segítségéVélzsinóll téker
köreiúk, amely egymáshoz kötöttséguket
je (épez,, A szertaílas rrasooik részeben és
a jog] aktus alatt egymás me]létt ülnek, éz
látható a képen is, A pap íelszó]ítására
megerósítik, hogy elfogadják egymást. Ezt
követi az ifjú pár megáldása, majd
d gyeímekaldaserl lonászkodVa megszór,a^
óket íllzsel, a lerrnekenysé9 egylk jelkepevel,

csak jóra gofidouatok, ila.at készítettek, nrrrnkájuk gyümölcse Isten és ember

beszéljetek, d jót tegyéteh, mégse a béke, a bóség ós a harnrónia
és ne áldozzatok a démonoknak. lett, hanenr az erőszak és a széthúzás. A világ Ahriman támadása elótt
((] Bd, 11:11. BTA, 129.) A démonok megrontották lelkükct, hatezer ér.vel keletkezett. Három-
híszen az elsó emberek nekik áldoz ezer évig csak szellemi léte volt, há-
A gonosz pedig le5te, mikor térít- tak. De n]egfontonák őket erkö]csi romezer évig tartott, míg anyagi íor-
heti le őket az igaz írtról. Beíérkő leg is azzal, hogy ótverr évre elvették mát öltött, de még nTindig szorosan
zött gondolataikba, és kirnondatta tőlük a szcretkezés vágyát. Már eb- kapcsolódott a szellenri 1éthez. Ohr-
veliik az első hazugságot; azt, hogy a ben a mítoszban is szinte a szenünk mazd, azért teren.tette a világot,
Gonosz Sze]]em teren.tette a világot. láttára bontakoznak ki a világgal, a hogy szen-rbeszálijon a gonosszal. ;
A terenrtést a gonosznak tulajdoní- nunkával, a nenriséggel kapcsolatos Minden erkölcsi és fizikai rosszat f,
tották. Ez volt az első bűn, a legsú- 1egfontosabb zoroasztriánus gondo- Ahriman hozott, Rohan.a megíázta
lyosabb bűn a zoroasztriánrrsok sze latok, A zoroasztriánusok szánára a a világot, a növényeket, az állatokat, tr
nében. nőtlenség nerrr eréIry, hanem épp az az embereket, még a kozmoszt is, de
Ettől a perctől fogva az első em- ellenkezője, hiszen nem játul hozzá bárnennyire szerette volna AhIi f,
berpár letért arról az útról, amelyet a Bölcs Ur nrítvének, a Jó Teremté- man, az élet princípiumát nern tudta
Isten jelölt ki szánukra, elvesztették sének a gyarapodásához, és így nem elpusztítani, Az elsó ember meghalt, 5
a helyes irányt. Aldozatot mutattak tesz eleget fer,íi és nő legelerrribb val- de nTagából megszületett az első í
be, de áldozatrrk nem örvendeztette Iási kótelezectségének. Az első pár, emberpár és bár folytonosan táma il
meg rz i\teneket. Rá.zoktak a tej- nríg a Bölcs Ur el nern vette gyer- dásoknak és kísértéseknekvoltak ki- :!
ivásra, s bár kenényen dolgoztak, mekel k éde..égéc.lellalr.r ivadékaiL, téve, az enrberiség, hála Istennek, ú
anli a zoroaszterr lellogjt .zerinr De végiilis Mas.Ja és Masjánag betöl egyre gyarapodott. T
nagy erény - kutakat ástak, vasat o1 tötte hivatását: életet adtak az embe E szem]élet szerint a történelet-n
vasztottak, fából rT-runkaeszközóket riségnek, a jó és a rossz szűnni nen-r akaró har

62
 l -'
l§-
ca. Ebben a küzdelemben az ember
szükségszerűen Isten o1dalán áll.
Nem játékszer, mint némely hindu
hagyomány embere, és nem is olyan
lény, akit Isten egyszerűen csak azért
teremtett, hogy dicsősége megmu-
tatkozzék. Istennek és embernek
szüksége van egymásra. L v|lág,
amelyben az ember él, alapvetőenjó,
bár a gonosznak olykor sikerü1 meg-
rontania. E jóság tagadása az egyik
legsúlyosabb bűn a zoroasztrijniz
mus szemében. A hellenisztikus kul-
tuszokkal ellentétben a zoíoasztíiá-
nizmus nem beszél a szellem fel-
sóbbrendűségéról, mive] szerintük a
szellem és az anyag tökéletes óssz-
hangjára van szükség az ideális lét
megvalósulásához, amely végpont
felé a történelem az idők beteljese
désével, avagy a világ megujhodásá-
va] halad_
A világ vége
Az eszkatológia, a végsó dolgokról
szőIő tanítás központi eleme a zoro-
asztriánus eszmerendszernek. sokak
szerinr ez a tanítjs mind a keletr,
mind a nyugati vallásokra nagy ha-
tással volt. I{eleten a hinduizmusra és
a buddhizmusra. nl ugaton a judaiz
musra és a kereszténységre.
A végső dolgokat magyaíáző ta-
nításnak a zoroasztriánizmusban két
nagy ága van. Az egyik az egyén, a
mjsik a világ végével loglalkozik.
Míg a judaizmus teológiájába
csak viszonylag késón épüIt be a ha-
lál utáni éIet tana, a perzsa hiwilág-
ban már kezdettől íogvajelentós sze-
repet játszott. Az örökkévalóság nem
egyszerűen a kiljtjsba helyezett ju-
ralom. hanem itr Jel az ember igazi
otthonára. hiszen a halál az embert
csak látszólag pusztítja el, a halál a
Gonosz Szellem fegyvere, Az ember
életre telemtetett és nem halálra. Ha
a halálé lenne az utolsó szó, nem Is-
ten, hanem a Gonosz Szellem lenne
a végső gyóztes.
Bizonyos. hogy Zoroaszter hitt a
személyes megmérettetésben és a
halottak feltámadásában, amelyre a
jó és a rossz kózött dúló harc befe-
jeztével kerül sor, Hogy ezt megvizs-
gáljuk, ismét a késói szövegekhez
kell íordulnunk.
A halál utáni lét
A lélek a halál után még három na-
pig a test körül lebeg, EIső éjjel el-
múlt életénekszavai, a másodikon a
gondolarai és a harmadikon a tettei
felett elmélkedik. Ez a háronr éjszaka
a lélek számára a bánat ideje, a test
elmúlása ölötti bánaté, és a testtel
való újraegyesülés utáni vágyakozásé.
Ez idó alatt a démonok is a közelben
ólálkodnak. szenvedést és büntetést
igyekeznek rázűdítant, nem gondol-
63
va arra, hogy valóban rászolgált-e.
se
A léleknek tehát igen nagy szüksége ,l u.n
van az igazságos Szraosa védelmére, 'rcq
amelyet áldozataikkal az elhunyt ro-
konai tudnak megszerezni. Ez a há-
rom éjszaka aggodalomban és vi-
gasztalódásban telik: aggodalomban
az életben elkövetett bűnök, vigasz-
talódásban a megszelzett érdemek
miatt.
A harmadik éjszakát követő haj_ .i
nal az ítéletideje. Az emberek érde-
mei és bűnei életük során a Dal pa-
lotájában halmozódnak fil. Ezeket
teszik a nrérleg serpenyőibe a bírák,
Mithra, Szraosa és Rasnu vígyáző te-
kincere e]őtr. NincJ kivé[eI. Ninc5
különbség gazdag és szegény, erős és
gyenge közótt. Mindenki filótt a sa-
ját élete szerint ítélkeznek. Ha a jó
gondolatok, szavak, cselekedetek
vannak túlsúlybana gonoszokkal
szemben, a lélek a mennybe jut. El-
]enkező esetben a pokolba. Ha a két
serpenyó egyensúlyban marad, a lel-
ket egy közbülsó helyre, a purga-
tóriunrba (Hamésztagánba) kildlk.
A zoroasztriánusok elfogadhatatlan-
nak taliák azt a keresztény felfogást, mennyországba. A bűnösnek nagy
amely szerint egyetlen ember é]ete, kínokat kell elszenvednie. Szűköl és
haláll v.rgy áIdozata rokak bűneir vonyít, mint a verembe esett farkas,
válthatja meg. Az ilyesfajta megoldás de senki sem siet a segítségére.Bű-
nem fele]ne neg az emberi igazság- nös tettei félelmetes vadállat képé-
szolgáltatásnak, még kevésbé az iste- ben kényszerítik, hogy a hídra lép sagl
3allt€
ninek. jen. Három lépésttesz a gonosz w,
Az ítélethelyéről vezetők viszik gondolatok, a gonosz szavak, és a go- sEf]
.] a leIkeker. Az igazaknak hűvös nosz tettek lépéseit- majd íejjel el- 9]r
n r].]t
szellő és halandó szem által sosem őre a pokolba zuhan, ahol a szenve
=í1ll
látott szépségűszűz mutatja az vtat. dés legkülönb fajtái gyötrik. ft@E
Szépségétőlelbűvölve a lélek azt Van azonban egy olyan akadály,
r4F
deí
kérdi, ki ő és hova való. A válasz így arnelyen igaznak, bűnösnek egyaránt raíq|
h_angzik:,,A 1elkiismereted vagyok". át kell jutnia, és ez a gyászolók
O a lélek gondolatainak, szavainak, könnyeinek folyója. A tú]zott gyász- lu
cselekedeteinek megtestesítője. tól és sírástól a folyó megárad és csak a büntetésnek csak egy célja lehet, a ,d=
A gonoszokat ezzel szernben nehezen képes a lélek átjutni rajta. megváltoztatás és a javítás. Kegyetlen
iszonytató büdösség, és egy mezí- A zoroaszrriánusok a túlzá.ba vitr az a szülő, aki csak azért büntet, hogy ::m,
telen, visszataszító betegségekben gyászt bűnnek tartják, mivel a halot- büntessen. FelLételezhetünk ilyesmit ,+
szenvedő vénasszony várja, akiben ton n-rár nem segíthet, csak a gyászo- Istenről? Az örökké tartó pokolbéli
gonosz gondolataik, szavaik, cseleke- Iók egészségérrongálla. Sokkal lon- szenvedés nem javító céIzatű. Egy
-_at!,t
deteik öltenek testet. tosabbnak tartják a szertartások he- 1ósjgo: I.ren ezt nem engedherr.
A lélek áthalad a Csinvat hídon. lyes elvégzését,mert ezek a lélek A lét a zoroasztriánus pokolban tehát =.er
5:,i
Az igazak számára széles az űt és megnyugvását szolgálják. időleges csupán, s a büntetés, bár-
könnyű az átkelés; a gonoszok előtt mily kemény legyen is, az elkövetett {,ú1n
éles és keskeny a híd, olyan, mint a A túlvilági élet bűnök súlyának megfelelő és a javu- -,;&
kardpenge. . .l gonosz Iélek nem jur Amikor a lélek belép jutalma vagy lást szolgálja. A jó végsó gyózelmével
át rajta, íélútona pokol mélységébe büntetése helyére, nem örökké tartó, mindenki íeltámad, a mennyország
zuhan. Az igaz lélek a hídon átkelve megváltoztathatatlan helyzetbe ke- ba bebocsátást nyertek és a pokolban
megpillantja a Jazatákat, a győzedel- rül. A véger nem érő pokoJbéli bün- szenvedók egyaránt, és a teremtés
mes tűz eloszlarja a sörérséget. és a tetés gondolata erkölcsileg visszata egységes egószként egyesül íorrásá-
megtiszfult lelket bevezetik a szitő a zoroasztriánusok számára, hisz val, a tókéletesen .jó Istennel.

64
szemben A Jaszna szertartáshoz haomát
gyúitó gyerekek. A szent nöVény Perzsia
hegyei között nó,
szemben \ent lvlozdoano, kusán ]stenség,
ak]nek neve, talán a perzsa Mazda Vano
(Gyózedelmes Mazda) kiíe]ezésbó]
származik, Kúlönös, hogy az érmen a legíöbb
istenségel lóháton ábázó|ják. Ez
a meoielenítés eltér az akhaimenida-koí
szlmbolikájától, inkább a szászánida kor
ovas ábrázolásait idéz], Viszonylag ritka
ugyan ez az áblázo|ásmód, de az istenség
jel emének győzedelmes, halcos voná§a1
hangsú yozza. Bíitish N/useum, London
A mennyotszág
A mel nyország Ieírását az ,,Igaz Yt
ráf' írásaiban olvashatjuk, aki egy 1á-
tomása során végigárta a mennyor-
szágot és a pokJot, hogy azután hírül
ld_jl az ilrenlélőknek nltndazt. amir
láton. Miután Szraosa és nrás égi lé-
nyek átvezették a Csinvat hídon, a
túloldalon a mennyei Jravask kö-
szöntötték. akik elvitték a Hamészta-
gánba, arra a helyre, ahol azok van-
n.rk. akik éIetük .orán ugylrnannyi
jót tettek, mint losszat. Büntetésük a
hideg és a forróság. Semmi egyéb.
Viráí ezr.rtán végigárja a mennyor-
szág különböző tájait.
Először a csillagok övezetében jár,
,,ahol szívélyesenfogadják a jó
dolatokat". A lelkek csillagokkéní
ragyognak, trónusokon ülnek, ragyo-
gó dicsíényövezi őket. A következő
állomás a hold, ,,ahol a jó szavakat
látják szívesen". Lehet, hogy ezek a
1elkek nem mindenben feleltek meg
a zotoasztert hit előírásainak, mégis
a mennyországba _jutottak, meIt sok
jót tettek, és most ,,ragyogásuk
o1yan, mint a holdé". A sorban a har-
madik állomás a nap, ahol azokat az
igazsígos uralkodókat lát3a, akik a rá-
juk bízott nehéz íeladattal sikeresen
megbirkóztak. A negyedik állomá
son,a Carodmánon Vohu Manah, aJó
Gondolat üdvözli Viráfot és Ahura
Mazda elé vezeti. Itt megmutatják
neki az igazak különböző lakóhelye-
it. Azokét, akik nagylelkűek voltak,
azokét, akik állhatatosan ragaszkod-
tak a zoroasztriánizn. us e]őírásaihoz.
s azokét a nőkét, akik hű feleségek
voltak és férjüket urukként tisztel-
ték. VjrjI ljrra a munkájukat becsü-
1ettel végző ítildművesek és mester
emberek helyét is, a pásztorokéval, a
falvak elöljáróiéval, a tanítókéval, az
Igaz Vallást keresőkével és a béke út-
jár járókéval együtr. M indannyian
nagy örömben és boldogságban tól-
tötték nap.jaikat puha szőnyegek és
vánkosok között.
A pokol
F.7lrtán viráíot visszavezetik a hídhoz
és megmutatják neki a poklot, hogy
a bűnösök sorsát is lássa. ok a halál
utáni el.ő három éj.zakán annlrt
szenvednek, amennyit egy egész ke-
mény élet során. A bűnösók lelkiis-
meretét megtestesítő vénasszony ve,
zetésével Viráf a gonosz gondolatok,
gonosz szavak, gonosz tettek állomá-
s.rinak érinréqéveljur el a pokolba.
Érzia metszó hideget és a perzselő
hőséget, Tapasztalja a sötérséget.
amely olyan sűrű, hogy meg tudná
markolni. a bűzt. amely olyan rö-
mény, hogy szinte vágni lehet. Látja
a pokol mohó íllkapcsait, amelyek a
legíélelmetesebb veremhez hasonlí-
tanak.
Az emberek oly szűkösen vannak
a pokolban, hogy a zsúíoltság elvisel-
heretlenné teszi a léter. mégis rnin
denki egyedül érzi magár. Az idő pe
dig olyan lassan csordogál, hogy há-
rom nap elteltével úgy érzik, mintha
a világ kilencezer éves időszaka járt
gon volna ]e. Mindent megszállnak a go-
nosz lények, amelyek a bűnösök lel-
két tépik, marcangolják. A szeren
csétlenek szenvednek a szakadó hó
és a perzselő lángok okozta kínoktó1,
a bűztőI. a kövektőlés a hanutól.
Mindenki olyan súlyos büntetést
kap, amilyenre rászolgált.
Egy asszonyt, l<í házaságtörésben
uolt bűnös, a melleínél Jogva
akasztottak JeI és Jertelmes lények
leptéb el egész testét.
(Av 24. Haug, 171,)
Egy hereskedőt, kí hamis súIyokat
hasznáIt arra kényszeitettek, hogy
port és hamut mérjen, majd minilet
megetették uele.
(AV 27, Háug, 172,)
A kőszíuű uralkodót a \euegőben
tdrtották és ötven démon Jullánkokkal
boitott s á*.ányokkql korbácsolta
előlíől és hátulról.
(AV 28.. Haug, 173,)
Egy gazdagot, aki mindiq zsugorí uolt,
kínpadra feszítettek és ezer rlémon
taposta testét uLdul
és rcm írgalmaztak.
(AV 31,, Haug, 174.)
A bünteté:r az egyén jó tettei
mérsékelhetik,Egy férfit, aki házas-
ságtörést követett el, lobogó vízzel
telt üstbe merítettek. de mivel életé-
ben sok gonosz szerzetet eltaposott,
a lábát megkímélték.
Ezek a 1eírások nemcsak a pokol,
ról. a kenrény. de javitó célzarúbün-
tetés helyéről, és a mennyországról
közölnek pontos részleteket, hanem
azt is megtudhatjuk belőlük, hogy a
zoroasztriánusok szerint mi a bűn: a
hamis súlyok hasznl|ata, az önkény, a
magzatelhajtás, a homoszexualitás és-
így tovább.
A szóvegekben a rnennyország és
a pokol anyagi természetű, A
mennyország a öld folött helyezke
dik el. a pokol pedig alatra. Az örö-
mök és a kínok is anyagi termé-
czetűek, A szövegek azonban azt is
hangsúlyozzák, hogy ezek mesz-
sze túltesznek a ftildi örömökön és a
íijldi szenvedéseken. Abból azonban,
hogy e tapasztalások középpontjában
a lélek áI1., mégis úgy tűnik, hogy a
lélek halál utáni sorsát inkább szel-
lemi természetűnek tartották, csak
 Fenl A ,,Halgatás Tolnya", dakhma
Karachiban- A szernközli képen látható, hogy
az ajtóhoz - amelyen a halottvivók, és
kizáíólag ók, az épúletben Viszik a holltestet
néhány lépcsón ]ehet íelj!tni, A dakhma
elötti máfuánylapnál megállnak néhány
percre, Lelesz]k a testet, s a hozzátariozók itt
Vesznek Végső búcsútaz e]hunyttól,
A dakhnfuat a..a|ában távol , kopár
hegyeken építik fel, Karachiban erre nem Volt
Iehetőség, bár igyekeztek a hegyo]dalt {
a ehetó legkevésbé beépíteni,

66
 d
t
í(
A fenti íényképa iúloldalon lálható épület
lépcsójéról készült. Ez az a helt ahova a
gyászolók visszavonulnak imádkozni, amikor
a téstet beviszik a dakhmiába. Ez a
Viszonylag új épület, az elmúlt századok
zoroaszlriánUs építészeténekmás
emlékeihez hasonlóan, meglehotósen sok, a
perszepoliszi palotáía iellemző stílusjegyet
átvesz. Ezt látiuk, ha összehasonlítiuk
például a telőzet párkányát a 96. oldalon
bemulalott f alrészlet csipkézetéVel,
nincs olyan nyelv a ítildön, amellyel
ez kifejezhető volna. Amint láttuk, a
perzsa mítoszok szívesen jelenítik
meg színes képekkel az elvont gon-
dolatokat.
A végítélet
Amint láttuk, a zoroasztriánusok
hite szerint a világ tizenkétezer évig
áll.Az utolsó szakasz, amely a gonosz
vereségévelér véget. Zoroaszter vi-
lágrajövetelével veszi kezdetét. A zo-
roasztriánusok szerint tehát mi most
.tz utolsó szakaszban élünk.
Ez a szakasz négy kisebb egységre
,rszlik, amelyet egy-egy Íémjelké-
|ez. arany az időt,amikor Zo-
^z az Igaz
l()i}szter "zt Vallás kinyilatkozta-
r.isít kapta, az ezüst azt, amelyben ki-
rályi pártfogója is elfogadta ezt a hi-
ret. Az acél a szászániü-kor jelképe.
a vas pedig azé a koré. amelyben mi
is éIünk, a vallás hanyatlásának koráé.
Bár ebben a korban szenved végleg
vereséget J gonosz. ez mégsem je-
lenti azt, hogy ajó állandó filényben
lenne. A mérleg nyelve hol erre, hol
arra billen. Ebben a háromezer éves
idószakban a zoroasztriánusok ezer
éves időközönként három megváltó
eljövetelét is várják. Az elsőt Zoro-
aszter után ezer évre várták. A pah-
lavi íorrások szerint zoroaszter 1. e.
600 körül é|t, bfu a történészek en-
nél korábbi időpontot mondanak. Ez
azt jelenti, hogy már a második meg-
váltónak is el kellett volna jönnie.
Hogy a zoroasztrÁnusok miként old-
ják ftil ezt az ellenrmondásr. azt rö-
videsen látni fogjuk. Hitük szerint az
első megváltó megelenése elótti ha-
nyatláS kola folytatódik.
A vaskotszak
Erre a korszakra valami olyasmi
nyomta rá a bélyegét,amit a zsidó-
keresztény kultúra az idők végezté-
nekjeleként értelmez, ez pedig a go-
nosz hatalmának és a vele járó bor-
zalmaknak a megtestesülése. Aésmá-
hoz, a Haraghoz hasonló ,,borzas"
démonok rohanják meg Perzsiát, Az
eredmény az élet rendjének tökéle_
tes pusztulása lesz. Megbomlik a csa-
lád és a társadalom megszokott élete,
az igazság, a szeretet és az igaz Vallás
tisztelete hanyatlásnak indul. A pusz-
tulás kozmikus méretű lesz: a nap és
a hold nem ad elég íényt,sötétség és
homály boríqja a foldet, foldrengés,
szárazság, éhségszakad a világra.
Mindenútt háborúk dúlnak, és az
élet oly iszonyatos, hogy Zoroaszter,
aki egy látomásában mindennek
szemtanúja volt, azért fohászkodott,
hogy ne ebben a korban kelljen é1-
67
 nie. A gonosznak ez a rohama hason-
1ít ahhoz, amely a történelem kezde-
tén játszódott le. A gonosz meglon-
totta a napot, n]egrázta a fildet, és
megszűlettek a hegyek. A rendre pe-
dig rászabadította a káoszt. Ugyanígy
a töIténelem végétis a nap elhomá-
lyosulása, ítildrengések, a családi tár-
sadalmi, vallási életben uralkodó ká-
osz foga jelezni,
Vógül csillageső mutatja majd az
igazságos herceg születését, aki dia-
dalt arat a gonosz seregei folőtt,
helyreállíqja a perzsa lold békéjét,és
az lgaz Yallás trónusát, úgy, ahogy az
az első megváltó születése előtt volt.
Az első rnegváltó
Az elsö megválLóL. Usedart...az igaz-
ságnak érvényt szerzőt", szűz foga
megszülni, de a nagy pr6féta, Zoto
aszter gyermeke lesz. A legenda sze
rint ugyanis egy tó fogadja magába
Zoroaszter magját, majd az ezredfor-
duló közeledtével ez a nTag behatol
a tóban íiirdőzó tizenöt éves szűz
méhébe,és megfogan a rnegváltó.
Amikor az így fogant megváltó
betölti a harmincadik óvét, a nap tíz
napra megáll az égbolt legmagasabb
pontján, Rapithvinnél, ahol Ahri_
man támadása elótt állt. A megváltó
arkangyalokkal tanácskozik, majd el
hozza a kinyilatkoztatást, amelyet
eIóször Zoroa.l ter hirdetctr. Eljöve
reIéve] szinre r isszacér a paradicsomi
állapot. Három évig az emberek bé-
kében és harmóniában élnek, és a
gonosz teremtmények egy része a
farkasok sokasága eltűnik a világ-
ból, Az első megváltó meglelenése
által az emberek kóstolót kapnak
az eljövendő tökéletességből, azaz
az ősrend és a zoroaszteri Igaz Val
lás együtteséból. A világmindenség
megújulása rnégsem teljes. Hiszen a
gonosz még é1 és ismét támadásra
készü1.
A szövegek kiilönbözóképpen
véIekcdnek az czred[ordulón a vi-
Iágra röró gonosuról. Eglesek szerint
az ellenség téI vissza, rohanja le Per-
zsiát és tapossa e| az Igaz Vallást és az
országot. Ez azonban nem egyéb,
mint a más szövegekben található
ntiroszok historjzj]jsa. Más .zöve
gekben a gonosz iszonyatosan ke-
mény tél alakját ölti magára, amelyet
eg1 Malkusz nevű démon varizrIatai
szabadítanak a világra. Az emberek
ót3
többsége áldozatul esik a hó- és jég-
viharoknak. A második megváltó el-
jövetele előtt a jó ismét diadalt arat,
mert a ítild újra benépesül a Jima
épitette varáből. Ebben a világban
nem lesz többé halálos betegség, a
halj] csak a., öregkorral jön vagy
gyilko. kéz álral sújr Je, igy a máso
dik megváltó eljövetele előtt Ahri
man legíőbb feglwerének, a halálnak
ereje lankadni kezd.
A rnásodik rnegváltó
A második megváltó, Usédarmah fo-
gantatása elődééhez hasonló lesz.
Zoroaszter magja, amelyet egy tó ío-
gadott magába, behatol egy tizenöt
éves szűz méhébe. A nap, amely Usé
dar születésekor tíz napig áll delelőn,
ezúttal húsz napig ál1 és a teremtés
felvirágzása sem hárorn, hanem hat
évig tart immár. Akkor csak a íarka-
sok tűntek el a világból, most a go-
nosz lények más fajtái is, így a kí-
gyók. A világ közelebb kerül az ere_
deti, paradicsomi állapothoz. Az em_
berek nem esznek többé húst, csak
növényeket és csak vízzel oltják szom-
jukat.
Megnő a Jó Terenrtés ereje és a
gonosz fokozatosan visszaszorul, de
a te|jes vereségtől mé9 nagyon távol
van. A gonosz most Azsi Daháka, a
szórny képébentámad, akit Thraéta_
ona börtönzött be Demavend he-
gyébe: kiszabadul börcönéból, a vi-
lágra ront, szabadon garázdálkodik,
felfalja az ember és az állatvilág egy-
harmadát. Csapást nrér a szent ele-
mekre, a tűzre, a vízre és a növé-
nyekre. De a mitikus bajnok, Ker-
szászpa, halottaiból feltámadva meg-
szabadítja a világot ettől a gonosztól.
Minden megváltó eljövetelének
ezredfordulója ugyanúgy zajlik le.
Születése előtt megerősödik a jó, a
megváltó közelebb viszi a világot a
paradicsomhoz és a gonosz veszít
erejéből, A gonosz azonban újra és
újra erőre kap, a teremtésre ront,
pusztulással fenyegeti az emberisé-
get, amíg a mitikus bajnokok közül
valaki útját nem állja.
A harmadik, wégső megváltó
Szosjant, az utolsó rnegváltó, elődei
hez hasonlóan szűztől születik, vele
azonban a jó teljes és végső győzel-
me.jön el. A betegség, a halál, az iúI-
döztetés mind vereséget szenved, a
természet virágzásnak indul, és az
emberek nem szoru]nak cóbbé resti
táplálékra. A világ teljesen és vissza-
vonhatatlanul megújul. Szosjant a
halottakat azon r helyen rámas,,tja
íel, ahol az élet elszállt belőlűk. Min
den ember az ítélőbíróelé á11, és saját
szemével látharja jó és rossu tecteit.
A jók kitűnnek a gonoszok közül,
mint fehér bárány a íeketékközül.
Az ítéletután a bűnösök a pokolba,
az igazak a nennyországba mennek
három napra, hogy részük lehessen
abban, amit kiérdemeltek. A híd-íté-
let, és az azt követő jutalom vagy po-
kolbéli büntetés csak a lélekévolt.
most azonban az egész enber, test és
lélek együtt részesül belőle, hogy vé-
gü1 az ember teljes lényével,az anyag
A kisázsiai Dascyliumból (ma Ereoli)
szfumazó, i,e- v. századi dombormű,
amolyen áldozati ál|atok és mágusok
láthatók, A részletek élethúáblázolása.
a száj eltakarása, a képen mégje enő papi
]elvények, a szent barszom Vesszők.
az áldozati állal fejének levágása egyaránt
arról lanúsÁodik, hogy a zoroaszlriánUs papi
gyakorlatot sokíe|é]smedók. számos mai
zoroaszlriánus híVő, kúlönösen a párszik,
a leghatálozottabban tagadja, hogy az
állatá dozat valaha ]s lésze lett voha
a zoroasztliánizmusnak. és természetesen
ma nincs is ilyen gyakor at.
Az állatáldozalokhoz azonban logikus
magyarázalot úzhetünk: az emberiség
f
husevö. a hivdnek péoi9 e.Kö csl kötelessége
gondoskodni ró|a, hogy az állat, aki társa
a munhában, slenVedés nelKül pJsztuljon el,
Mivel nem Volt közvágohi,c, az együtléízö
pap Va lalta íragára ezl a leleldssegel, es az
áldozal lejel a7 egi léryeknek a]anlotta .e.
RégészetiNiúzeum, lszlambul
és szellem tökéletes összhangjában
dicsőíthesse Teremtőjét.Ezt megelő_
zően azonban mindenkinek át kell
kelnie egy fortyogó ércpatakon.
A forryogó ércpatak immár visszaad-
ta a íiildnek eredeti laposságát, s
minden ember megmerül benne,
hogy egyformán megtisztuljon. A
halhatatlanság ajá ndékaként Szosjant
bemutatja az emberért az utolsó ál-
latáldozatot. FöIáIdozza áz ökröt,
amelynek szerepérőI az ősi hagyo-
mányban már szóltunk, és az ember
megkapja a halhatatlanságot abban
az italban, amely az ökór zsírjából és
a kozmikus óceán Fehér Haomájá-
ból készül.
A szóvegek ezt követően számol-
nak be a gonosz végleges vereségé-
ről, bár igen valószínű, hogy a zoro_
asztriánus hít ezt az eseményt nem
ekkorra teszi. Minden mennyei lény
legyőzi démoni ellenfelét, és a két
túlélő,Ahriman és Az visszamenekúl
a pokolba. A íortyogó érc, amely ere-
deti helyzetébe rendezte vissza a íiil-
det, és megtisztította az embereket,
beíolyik a pokolba. és azt is megtisz-
títja a bűztől és a szennytől. A gonosz
elveszíti hatalmát, ha ugyan el nem
pusztul. Az Ahriman sorsáról szóló
beszámolók sajnos nem elég egyér-
telműek. A lyukat, amelyen keresztül
a gonosz szellem a világra rontott,
eltómik. A íiild visszanyerte eredeti
formáját, az emberben helyreállt a
test és a lélek egysége, és ily módon
most már tökéletes a teremtésben a
szellem és az anyag összhangja, Isten
akarata szerint.
Helytelen volna azonban az ese-
ményeknek ezt a láncolatát a világ
végekéntértelmeznünk, hiszen a zo-
roasztriánusok sem tekintik annak.
A világ végétAhriman győzelnre.;e
lentené. Ez inkább, ahogy maguk a
zoroasztriánusok is szólnak róla, a
Megújulás. A világ abba a tökéletes
állapotba kerül vissza, amelyben Ah-
riman támadása előtt volt. sót, több-
rő1 van szó. A dolgok nemcsak, hogy
ismét a helyükre kerülnek, de Ahri-
man sincs többé, és ohrmazd már
nem egyszerűen minden jó és min-
den tudás ura, hanem ő az egyedüli
hatalom.
Az élő hagyomány
Az olvasó kényelmétés eligazodását
szolgálja, hogy mondanivalónkat
ilyen fajta fejezetekre osztottuk: Osi
perzsa mitológia, A zoroasztriánus
mitológia stb. E felosztásnak megvan
a maga jogosultsága, hisz a vallások
az idó múlásáva] valóban változnak.
A változás nagyon fontos a fol1to-
nosság szempondából is. Ha egy val-
lás nem alkalmazkodik a gondolko-
dásmód változásaihoz, a világ fejlő_
déséhez,a hívők szemében elveszíti
érvényességét,és megszűnik éIó val
lásként funkcionálni. A vallás tanítói
- köztük a zoroasztriánusok - mind
így vagy úgy magyarázzák, értelme-
zik az öröklött hagyományt. A há-
rom megváltó története, olyan for-
mában, ahogy azt az imént láthanuk,
valószínűleg ősi elemek papi átdol-
gozása. h legtöbb vallás mitológiájá-
ban, és különösen álI ez a zoroaszt-
riánizmusra, a legcsodálatraméltóbb
vonás az az idódenség és hűség,
amellyel az alaptémákat, gondolati
tartalmakat megőrzik, és a következó
generációnak továbbadják. Lehetet-
len volna a judaizmust és a keresz-
ténységet megérteni a bibliai míto-
szok ismerete nélkül. Hasonlóképp
nem ítélhetimeg helyesen a zoro-
asztriánizmust az, aki nem jsnreri az
ősi, perzsa mítoszokat. A kettő nem
választható szét. Az egyik szervesen
nő ki a másikból, annak folytatása,
valamikor a tudósok erósen
hangsúlyozták a Zotoaszter űgyne-
vezett absztrakt filozófiai tanai és kö-
 vetőinek mitikus hiedelmei közötti A perzsa hagyomány legéndás hóse,
különbséget. A helyzet valójában a Rusztam, diadalt arat a büszke luráni bajnok,
puládvand fölött
következő: Zoroas zter ugyanazokra a
mítoszokra építen,mint elődei és
kóvetői. tnításának fennmaradt, ki-
csiny töredékében azonban a legfon-
tosabbnak a közismert mítoszokból
leszűrhető, személyes és általános er-
I
kölcsi tanulságok gyakorlati alkalma-
zása látszik.Jó példa erre a gáthákből
a XXX. jaszna, amelyben a próíéta
érezhetően értő hallgatósághoz szól, I
és a két szellem, Ahura Mazda és
Angra Mainju közötfi választás köz- E
ismert tételétalkalmazza a hívők c
életére. Mint a modern igehirdetők B
többsége, Zoroaszter is arra buzdítja l
hallgatóit, válasszanak a jó és a rossz @

közört. álljanak az lsten mellé. mi- §

előtt ftjlvirrad az i,r,é|et napja. d
k
A bereskedőktek hűen elsorolom n
a dolgokat, melyeket mérlegelni bell,
azolenak is, akík nár tudják ... E
Halljátok ínleítekkel a leqiobb
dolgol<at. Tiszta szándéhhal adjatok §
váIaszt, mindenkí maga, a két
lehetőség hözötti döntésre, :
uígyáz zatob, hogy magatokat valóban -h
az öuéruek [ti. Ahura Mazdáénak] h
nyilvánítsátok, még a nagy megtorlás E
etőu. Két ősí szellem uan, az íkrek, -M
dkik közt ellentét fesziil. d
Condolarban, s <óban., tcttben kettők
ők: a jó és a rossz. Es akík helyesen
cselekszeteh, jól választanak kettejük
között, nem így a gonoszoh...
E hét szellem l<özül a Conosz
a legrosszabb dolgokat uálasztotta.
A kgszentebb Szellem helyeset
döntatt, és így cselekednek azoh, abíb
Ahura Mazda kedvéte tesznek.
(Boyce. Sources, 35.)

Ez a szőveg egyaránt tanúskodik

arról, hogy Zoroaszter elfogadta a
mitikus hagyományt, és arról is, hogy
ezt a hagyományt a tanítók igehirde-
tésükben az egyén életérevonatko-
zó, tanulságokban és utalásokban bő-
velkedő történetekként idézik.

7lJ
A zrurwániztrl;uso
egy
zotoasztriánus
eretnekség

Eddig a zoroasztriánizmus ortodox vont következtetéseik igen jelentő- az ezen levő dolgokat, és Ohr-
feli'J.l
tanításaival, mitológiájával foglalkoz- sek, mielőtt azonban részletesen is mazd megteremtette az eget és a fildet.
tunk. A bemutatott ősi mítoszok megvizsgálnánk ezeket, vázoljuk fel Ahriman eközben - az ortodox
csak a zoroasztriánus szövegekben mitológiájukat, amelyet idegenek, zoroasztriánizmus tanításához ha-
maradtak fenn, és ezek a vallási kép- elsősorban az örmény Eznik beszá- sonlóan - megalkotta a démonokat,
zetek szervesen beépültek a zoroasz- molóiból ismerünk. a szegénységet és minden egyebet,
teri rendszerbe. De, ahogy az már A fold keletkezése előtt csak zur- ami gonosz és romlott. A lurvánban
számos vallás történetében előfor- ván, a hatalmas és végső lény létezett. rejlő jóságot Ohrmazd, a gonoszsá-
dult, a zoroasztriánizmuson belül is Azért, hogy fia szülessen, ezer éven 8ot Ahriman testesíti meg. Az élet
kialakultak egymástól eltérő vallási kereszül mutatott be áldozatokat. Az sokszínűségétés ellentmonűsait te-
nézetek és mitológiák. A zoroasztri- áldozat nem azt jelenti, hogy egy hát a zurváníták egyetlen végső for-
ánizmusból kivált legjelentősebb másik lényhez imádkozott volna, rásra vezetik vissza, amelyben egy-
írányzat a zurvánizmus. hisz a perzsák hite szerint magában szerre van jelen a íényés a sötétség,
Bár néhány kutató szerint a zur- az aldozatban rejlik az erő. Ezer év a jó és a gonosz kettőssége. A világ-

vánizmus egy Zoroaszter elótt szüIe- elteltével kérségek kezdték gyötörni: ban tapasztalható gonosz nem vala,
tett vallási hagyomány, az általánosan teljesülhet-e a vágya? Már nem hitt milyen hiba következménye, és nem
elfogadott íelíogás szerint babiloni benne. hogy ,v áldozat ereje világra is a Gonosz Szellem rosszindulatú
hatásra fejlődön ki az akhaimenida hozhatja ftát, Ohrmazdot, a menny teremtéseként jött létre. Léténekle-
korban. A n},ugati vallási hagyomá- és a ftild teremrőjét. Ekkor. kétségei hetősége magából az Abszolút lény-
nyokból, ajudaizmus és a gnoszticiz- közepette ikreket fogant, Zurván bőI fakad. Ajó és a rossz közötti harc
mus egyes ágaiból kimutatható zur- ugyanis a teljesség, a női és a férfi célja, hogy az Abszolúton belül hely-
vánita elemek tanísága szerint ez az princípiumot egyaránt magában reálljon az egység. amelyet az isteni
irány nt a párthus korban is nagy hordozó androgün. Az ikrek kózúl kétkedés zűzott szét.
népszerúségnekörvendett. Valószí- Ohrmazdban vágyai teljesültek be, Azok a következtetések, amelye-
nűleg csak a szászánida korban került Ahrimanban kétségei öltöttek testet. ket e mítoszból vontak le, íőként fi-
előtérbe és vezető szerepét a musz- Zurván fogadalmat tett, hogy annak lozófiai természetűek, és ez pedig
lim hódításig megőrizte. Még ekkor a fiának ajándékozza a kiralyságot, amellett szól, hogy a zutvánízmls az
is inkább a zoroasztriánus egyházon aki elsőként jóir eló a méhéből. értelmiség val]ása volt, A zurvániz-
belüli szellemi mozgalom volt, nem ohrmazd, akinek mindentudó volta musnak tóbb ága is kialakult, nem
pedig önálló szekta. A zurvjnita mi- már ekkor is megnyilatkozott, tudta valószínű azonban, hogy a köztük lé-
tológia rekonstruálása nem könnyű ezt és b^tyjáva| is közölte. Ahriman vő különbségek önál]ó szekrák lérre,
feladat, mivel csak a kívülállók be- erre ítiltépte a méhet, amelyben fo_ jöttéhez vezettek volna.
számolóira és a zoroasztriánus vita- gant, és Így sz6lt atyjához: - En va- A zurvánizmus egy másik gondo-
ilatokra támaszkodhatunk. Tisztán gyok az, a fiad, Ohrmazd. lati terméke a világ keletkezésének
z,:rvántta szöveg ugyanis nem ma- mate rialista magyarázata, amely va-
radt fenn. Az ilyenfajta, kózvetett bi- És Zuruán igy szólt: lószínűleg idegen hatásra született. E
zonyítékokkal pedig óvatosan kell A
A fian
fam tündöklő és jó
ió íllatú, de te szerint a világot nem Isten teremtet-
bánnunk. sötét 1)ary és bűzlesz. z, Es heseruesen te, hanem egy íejlődési lánc eredmé-
A szekta neve a végsó lénytől, sírásra Jakadt . nyeképp jön létre, és e fejlődés során
Zvvántő| (a szó jelentése: ,,Idő") (ZD'í, 208.') a forma nélküli ősanyag, a Végtelen
származlk. Hitük szerint Zurván Idő és Tér (Zurván) kúlöníéle anyagi
minden jó és rossz végső forrása, Amikor ohrmazd bukkant elő, formákat vesz fil.
Ohrmazd és Ahriman atyja. A zur- Zurván azonnal felismerre vágyai Így válik a végtelen végessé.Ez az
vánita íelíogás szerint az Abszolút beteljesedését,és ölajánlotta neki a elmélet, természetesen, megáll a lá-
magában hordozza a jót is és a papságot jelképező barszom vessző- bán a teremtő erőbe vetett hit nélkúl
rosszat is. A zurvániták valamiíéle ket. Hogy a királysággal kapcsolat- is, sőt valószínű, hogy ez a íejlődés-
egységet kerestek az ortodox zoro- ban rett fogadalmár meg ne szegje. tan a mennyország és a pokol, a túl-
asztriánizmus dualista világszemléle- kilencezer évre Ahrimannak adta a világi jutalom és búntetés meglétét
te mögött. A zoroaszteri tanokból le- világ feletti uralmat. Ohrmazd kapta is tagadja.

71,
 Osszefoglalva tehát, a világ kelet
kezésének egy ős Időtől és Tértől -
Zurvánt6). - való eredeztetése alap-
vetóen materialista világszemléleten
alapul, amely szöges ellentétben ál1
az ortodox zoroasztriánus íelíogás-
nak a teremtóbe, a halál utáni életbe
vetett hitéVel, ajutalom és a büntetés
hangsúl1.ozásával.
A világoL az időról erede/telni.
némelyek számára azt jelentette,
hogy a loldi világ dolgait az égt vi|ág
irányítja, tartja ellenőrzése alatt.
Asztrológiai mítoszok nyelvére íor-
dítva: az egyén sorsát az az égi harc
befolyásolja, amely ajót képviselő ti-
zenkét zodiákus és a telemtést e]-
nyomó, sorsát irányító hét bolygó
között zajlik. Ez a íatalista szemlélet,
amely merőben idegen az ortodox
zoroasztriánizmustól, igen nagy ha-
tással volt a perzsa gondolkodásnód
ra. Nemc.ak néhin1 zoroas., trijnus
írásban bukkan fel, hanem a hatalmas
eposz, a Sáhnáme néhány részletében
A költő az egyik epizódban elme-
is.
.éJi. hoglan teLték próbára a mágu-
,ok Zjlr, Vallási járrassjgár bizo
nyítandó, néhány találós kérdésre
kellett megfelelnie. Az egyik így
hangzott:

A negyedík ezt mondta: Lásd, ott a rét,
patak hintí zöIdjére hűuös uízét.
Egy embet merészen halad rajta át
suhogtat kezében nagy éIes kaszát,
kíszáhldt íüuet, nedueset mind levág,
esefighetsz, de nem hallja szád szózatát.
(Devecseri Gábor fordítása)
Fenl Ezen a lurisztáni blonzveleten látható
alakot az rkreknek, ohrmazdnak és
Ahrimannak életet adó ZurVánnal azonosítják.
A jelenetet Valószínüleg a zulvánila
mitológiából meríletlék. Az ]stenséget az
emberiség hálom é]elkoíái képvise ő alakok
vészik köíül: az ifjak (baka lent), a íéúiak
(baha) és az üegek (jobbft). Kezükhen ta|án
a szent barszom Vesszőket tartják.

A Gladványban szereplő kaszás

enrber az ldő, és a íű mi magunk
vagyunk. Az arató rnindenkivel egy-
íornán bánik, nem törődik vele, ki
fiatal. ki öreg. mindent levág. ami a,,
útjába kerül. Ez a világ rendje. Ha
nem lenne halál, születés sem lenne,

Az egyik ajtón belépünk, és távozunk

d másíkon: az Idő számlálja
lélegzetünk.
(ZDT.240 sk.)

Ez a borúljtó életszemlélet,a szü-

letésnek és halálnak ez a száraz ma-
gyarázata távol all az ortodox zoro-
asztriánizmus optinista, derűs világ-
képétől.
Sokak szerint a zurvánizmus egy
másik sajátossága az a cinizmus,
72
Jobbía Ezen a llrisziáni bronz tárgyon,
egyes kulalók szerint, Zurván álható,
mellette a két szellem, ohrmazd és Arlíman.
Azt azonban semmi sem igazolja, hogy
a zurvánita mitológja már ilyen korán kialakult
amellyel a nőkle tekintett. A gonosz
világban való megelenésének zurvá
nita nragyarázata szerint a gonosz
Dzsehi. a romlott nő előszór Ahri
nrannal egyesült, aztán elcsábította az
igaz embert, Gajonrardot. A zurváni-
ták Szerint tehát a világban tapasz-
talható összes rosszért a nők szexuális
vágya a lele|ós. A zoroa,,zcriinu.
Burulahísnben maga Ohrmazd is el
isn-reri, hogy a nők hasznára vannak
ugyan, mivel a gyernekeket Ők hoz-
zák világra, de nem telen]tette volna
rneg őket, ha az emberiség szaporo-
dására mást tudott volna kitalálni.
Hiába kutatott azonban a vizekben,
a ftildön, a növények és a szarvas-
marhák között, a hegyekben és a
völgyekben, nem talált más negol
dást. Ezt a töIténetet a zoroasztriá-
nizmusban zurvánita hatásnak tart-
.ják. Telmészetesen az is elképzelhe
tő. hogy az ortodor zorol.ztriánu-
sok közöttis akadtak nőgyűlölők és
ez a történet nerrr a zurvánizmus
nyomait viseli magán. Minden val-
lá.ban. még a kereszrényrégben is. r
Miriát ővező tisztelet ellenére. flolfe-
dezhető ez a jelenség, Hiba lenne
azonban minden szokatlan zofaaszt-
riánrrs elképzeléstzurvánita elemnek
tartanunk.
A zrrrvánizmus és a zoroasztriá-
nizmus kózötti lényegi eltéréseka
következók: az Abszo]út, mint Vég
telen Tér és Id$ Zurván természete:
az a felíogás, amely ikerpárnak te-
kinti Ohrmazdot és Ahrimant; az a
nézet, an.rely szerint Ahrinran ki-
lencezer évig uralkodott a világ fi-
lött; a fatalizmus; a nraterializrnus.

73
 A mithraizmus
rnitológiája
Mithra az az istenség, aki a legküIön-
bözőbb országok történetében, a
legkülönbözőbb időkben játszott
fontos szerepet. Tisztelete nyugaton
Eszak-Angliáig, keleten Indiáig ter-
jedt. Kultusza több ezer éves múltra
tekint vissza, és a zoroasztriánusok
ma is hódolattal veszik körül.
Az ósi Indiában, ahol nevével
Mitra alakban találkozunk - amit tán
a ,,barátság" vagy a,,szerződés" sza-
vakkal lehet legpontosabban vissza-
adni - egy másik istenséggel, Varuná_
val. az ..igaz beszéddel" együtt tisz-
telték, Mitra-Varuna néven. Mind-
kettójüket gyakran tuházzák fel em-
beri vonásokkal. Együtt szállnak
Gnylő kocsijukra, amely íelszerelésé-
ben megegyezik bármely hasonló
foldi kocsival. Ezer oszlopú és ezer
ajtajú alany palotában laknak. E ké-
peken kivül azonban semmilyen tör-
ténet vagy mítosz nem íúződlk hoz-
zjjuk. Ezek a képek csak jellemet
adnak a két e]:knek
Mitrát és Varunát gyakran emle-
getik az isteni és emberi világ rend-
jének őreiként, mivel a Szerződés és
az Igaz Beszéd a kozmosz, a vallási
és társadalmi élet rendjének az alap_
jai. Az emberiség a Szerzódés meg-
tartása áItaI válik egy testté, és ez
okozza a gonosz vesztét is. A vallási
kötelezettségek buzgó megtartása
biztosítja, hogy a nap kisüssön, és
csapadékban se legyen hiány.
Perzsiában fennmaradt egy Mith-
ra-himnusz, amelyet általában i. e.
450 körülre datálnak, bár a tartalma
ennél jóval régebbi. Csakúgy. mint
Indiában, Mithra hatalmas palotában
lakik, amelyet a teremtő építettés
amelyben nincs
sem éj, sem sötétség, sem s vöItő szél,
sem perzselő hőség, sem halálos kór,
sem bárminemű szexny,
mely a gonosz ístenek műve.
( 10..lasl, 49-50, ÁHM, 99)
74
Mithra kocsija elé négy halhatat-
lan, fehér, ezüsttel és arannyal meg-
patkolt lovat fogtak.
Mithra
az ekő tetmés z etJöIö tti ísteflség,
akí átkel a Harán, a halhatatlan,
gyots louú nap előtt...
az ekő, ahi elfoglalja az arannyal
b o ríto tt, gy anyaű hegy ormokat,
ahonnan legh a t almas abb fgy eIő
tebintetét az irániak lakta JöIdön
nyultaüa.
(1 0_ iast, 12-13. AHM. 79)
Perzsiában. hasonlóképpen. mint
Indiában, a mitikus képek csak
jellemének leirásár
szerződés-isr_en
szolgálják. O
az. aki megórizte a
Render és az lgazságot. Ó az. aki a
Hazug.ság démonaira ront, és legyőzi
őket. O itéü meg, mikor teljesülnek
a világ egyes korszakaival kapcsolatos
szerződések. Az Igazsággal való szo-
ros kapcsolata miatt ő ítélkezik az el-
hunytak lelke ölött, és napjában há_
romszor megforgatja buzogányát a
pokol íiilött, nem engedve, hogy a
démonok jobban sanyargassák a lel-
keket, mint arra ki_ki a bűneivel rá-
szolgált. Egy kutató, aki hosszabb
időt töltött a karachiban élő zoro-
asztriánusok közótt, arról számolt be,
hogy egy nagymama figyelmeztette
fiillentő unokáját, hogy Mithra fi-
gyeli őt, és az igazság nem marad
rejtve előtte.
A Mithra-himnusz az istenségnek
ezt a Rend és az lgazság negőrzőle-
ként betöltött szerepét emeli ki ak-
kor, amikor hatalmas, erős harcos-
ként beszél róla, akinek ezűst a Ián_
dzsája, arany a páncélja, vasbuzogá-
nyán ezer bunkó és penge, a vállai
izmosak és lesújt a gonosz istenségek
és emberek fejére, s aki előtt
a Széthúzás Szelleme ...
a rosszindulatű
Hatag .., a hosszú kezű
Késlebedés ,.. .1z összes természetíölöttí
gonosz etők ... vonaglanak JéIelmühben.
(97, ver§szak, AHM, 121)
A perzsák számára természetesen
Perzsia volt a Szerződés öldje, és a
harcosok, mielőtt a ,,Mithrával
szembenálló országok" ellen hadba
vonultak volna,,,lovuk sórényenél"
Mithrához fohászkodrak. Egy római
történetíró foljegyezte, hogy a per-
zsák királya, mielőtt csatába szállt
volna
uezércivel és kíséretévelvégígjárta
a a harcosol< soraít, s a naphoz,
Mithrához és a szent tűzhöz
Johászkodott.
(Quintius Rufus: Á makedón Nagy sándor rörré-
nete IV 13,2)
Mithra a mai zoroasztriánizmus-
ban is fontos helyet foglal eI. A szen-
télyek pontos elnevezése dar-e Mehr,
,,Mithra kapuja". A papok beavatá-
sukkor egy buzogányt, goízot kap-
nak, amely papi hivatásuk, a gonosz
elleni küzdelem jelképe. A legszen-
tebb szertartásokat Mithra védnök-
sége elatt mutatják be, és a nagy zo-
roasztriánus ünnepek egyike, ame-
Iyet a mai napig megülnek Perzsiá-
ban, a Mehragán, Mithrának, Irán bí-
rájának tiszteletére rendezett ünnep-
ség. Az ünneplők öt napot töltenek
nagy vigalomban és mély áhítatban.
Mithra (ez esetben sz-szel a végén
i
- azaz Míthrasz) fontos római isten- E
ség is volt. Nem tudni, hogyan került 9
át a rómaiakhoz, az viszonr némi- 5
képp a történelem trőniája, hogy a
!
É
rómaiak legőbb ellenségüknek, Per- a
zsiának egyik istenét imádták. A ku- 5
tátók feltételezései szerint a csadós-
a
a
államokból, Pontuszból, Kappadóki_ -
3l
ából, Kommagenéből, ahol a Kirá_
lyok Kiraly.ának hódításai nyomán
számos perzsa hagyomány gyökeret
N4árVány-rél eí a Wa brook l/ithraeUmbó
(London), A b ka mególésének he yszínéül
szo gáló kozm kus barlangot itl a zodiákUs
köíe vátja íel. ezzel s hangsúlyozva l\/1hra
teVékenységénekkozmikus ]e egéi. A íó
ielenellől jobbra és ba ía lálhaló alakok,
a nap íölíe é (balra)és a hold leíele tarló
kocsija, 'elvp J sze|Pkp1 ,p|{epezo kpT a|só
a ak is ezt elősil k. A íe irat tanúsága szer nl
a ,p|,pleT a || L.9 o A-gusIa egy vele.á- a
^
aiándékozta a szentélynek, Ta án a halmadik
századból Való, l\,1Useum of London
 Ba}a A Hadianus-lal közelében léVő
észak-angliai carraWbulgh
í\,,lithlasz szentélyének oltára. Az ol1ár
belsejében elhelyezett mécses fénye az
istenség fején léVó korona sugarait alkotó
nyílásokon szúródött ál, A napistenre Való
eme ulalással összhangban, a Íigura
jobbjában oslort tan, ezzel utal a monnyei
kocsihajtóla, [,4useum of Anliquities,
Univelsity, Newcaslle,upon íyne

vert, a Iónrai 1égiókba besorozott
pet,zsák rerlcszrett(lk e] M]tl)ra\z tl\/-
tcl,,,rér .r birodalotrrb.rn, Ahelleniz-
rttu. korib.ltr a rótrrli.rk Perzsi.ir a
rl-tisztériun.ok, a böIcsesség és tr.rdás
1'oldjének tartonák. Nincs tehát sem-
rli különös lbban, l-rogy az erről a
fijldről szárlllazó vallás tónregével
vonzotta r-nagához azokat, akiket a
hivatalos kultusz nen l]yelt I],]eg,
ahogyan századunk hawanas, hewe-
rtcr éveiben nyuglti diikok ezr-ei
véltéknregtalálni a spiritualitás keleti
íorrását az indiai vallásokban.
A róllai Mithrasz kultusz j<i 300
éven át, 100_400 kózött világzott.
A mit]rraiznlus annyira uregerósö
döLt. hrrl:,.v sokrk.zcrint. Irl .r rótnai
birodalorll, r-rrajd a nyugati világ Ilerr-t
vette volna fcl a keresztséeet, felte-
hetően Mithraszt tisztelték volrra a
let legtöbb emléke olyan határ rrrenti
teriiletekről keriilt e]ő, mint a l)una
és a llajna vöJgye, vagy a Hadrianus-
fal környéke Eszrk Angliában. A krrl-
tusz a civi] lakosság köréből is tobor-
zott nragárrlk híveket, IráIiában, kti-
lörrösen Rórnábar-r és kikötővárosí-
ban, Ostiában, valanrint Kelet-Euró-
pában, a nrai Magyarország, llonrá-
nia és Bulgária teriiletén. Keletrő],
Izraelbő1, Szíriából és Eszak-Afriká-
ból h keri.iltek eló Mithrasz-tiszte-
]etre utaló ]eletek. A szentélyek és
oltjlok leIrr-at.rirl.tk tr rt írság.r szerinr
a nlozgalorll nagy társadaltni llregbe-
csiilóst éIvezett. Császárok, rrragas
rangít katorlák etrreltettek éptileteket
és ajínlonlk íel áldozati táIgyakat c
Mithrasz tiszteletóre.
A nrithraizrrltts a kortársak sze- szemben A télképa lómai birodá om F
nrében a ,,perzsa rlrisztí,riurll", Mith- Milhrasz,szentély€iltünteti íel, Eloszlásuk l

Eulópában, mint 62 jó] látható, nem volt

tiirr-regek. Ez pelsze túIzás, az azon- rasz pedig;r perzsa istenség volt. Né- egyen etes, Figye]emre méltó, hogy a kultusz
]

ban kétségtelenül igaz, hogy a kul-
tllsz nagy beíolyással bílt és igen
népszeríívolt, kiiliinösen r katonák
között, Ily nódon a Mithrasz-tiszte
nelyek egyenesen Zoroaszternek
tulajdonították a tllithliizmus tanítá-
sait. A misztériutrt több elenlc perzsa
eredetre utal, ilyerrek a fe]isnrerhető
kozPonljai a mal Nemeloíszág, o|aszorszag,
Magyarolszág, Jugoszlávia és Rornánia
területén voltak, spanyololszágból és
NyUgal-Fíanclaolszágból Viszonylag heves
em ék kerüll eló,

16
perzsa szavak - és a hét lépcsőből mítosza. Bár az ábrázolások méretei,
álló beavatási szertartás egyike is bi- illetve egyes részletei nem mindig
zonyosan perzsa eredetű. A kutatók- egyíormák, döbbenetes az a követ-
nak gyakrln együtt kell vizsgjJni a kezetesség, amellyel magát az isten-
perzsa szövegeket és a római kori ré-
gészeti JeJeteker. mivel l rómat btro-
séget ábrázolják. Bal lábával mindig
a bika hátán térdel, bal kezével az
dalom Mithrasz-kultusza nem ha- orrlyukait megragadva hátrafeszíti a
s
gyott ránk írásos enrlékeket. íejét,és beledöfi a jobbjában tartott
A mithraizmus művészetének ha tőrt. Hátrafelé kinyújton jobb lábí
gyományos értelmezése szerint az val a bika lábát szorítja a foldhöz. Ezt
ábrázolásokon az istenség életének az azonosságot nem magyarázhatjuk
egy,egyjelenete látható. Az újszülött csupán a tömegtermeléssel. Ezek a
Mithraszt i!ú alakjában ábrázolják, rész]etek szinre bizonyosan valami
sohasem csecsemőként, aki egy csil- 1ényegi. mirikus r agy .zimbolikus je-
lagképből vagy egy sziklábó1 bukkan lentést hordoztak.
elő, kezében vagy a napot jelképező A könywek jó része a mírosz köz-
fáklyát tart vagy tőrt, amellyel a bikát ponti jelenetét a zoroasztriánus te-
fogja megölni, Az istenséget lijal a remtésmítoszalap;án próbálja értel-
kezében is ábúzolják, amint nyilát rnezní. Magyarázatuk szerint a zoro-
egy sziklára vagy íelhőre készül ki- asztriánizmus és a mithraizmus kö-
lőni, hogy vizet íakasszon az őt kö- zött a különbség csak annyi, hogy az
vetók számára. Más jeleneteken a bi- utóbbiban az istenség és nem a go
Bala fent A wiesbadeni stádtisches
ka üldözése közben látjuk. Az állatot nosz szellem pusztítja el a bikár. a lvluseumban kiállítoll heddernheimi elsó
megragadja, bevonszolja egy bar- teremtés foTrását. A kutya és a kígyó [/ithraeum leletei. A fáklyavivókel ábíázoló
íeliéféketés az oroszlánszobrokat, amelyek
langba, s ott végez vele. JJó é: a rossz hagyománl os jelképei. fUnkcióját nem ismeriúk, a fóhajó két oldalán
A Mithrasz szentélyek, mithraeu- ezért azt,hogy a sebesült bikára ron- helyezték el, A képen lálható dombormú
mok legíontosabb kelléke a bikát tanak, jelképesen a teremtéskor egy- kózépsö része ellorgatható: a hátsó oldalán
lévó jelénéta bika teteme fölött lakomázó
megöló Mithrasz-kép, hiszen ezen mással szembenálló jó és rossz harcá- Mithrászt és solt ábrázolja, A feltételezések
jeJenik meg a miszrérium közponri nak tekintik. A zoIoasztriánizmusban szerint a szertarlás során a középsó panell

18

|
t 3,
§
,1 ?*s

.\
L ,j

#
'--
\
l-;
lr
i

Sl
;§,
§
,?
i
í
.l .t .I
.á
..i

I
,
l

§
§
t

e ioídították, hogy a háto dalon kiíaragoll
]elenet egyen látható, A ku t!sz dombormúVe]
közü ez az, ameyktaán
a eggazdagabb lész]elekben és az egyik
egjsmeítebb, szerkezete a Rajna Vidék
domborműVekíe iellemző, azaz kél
oldale emból és egy fe sóbó| ál . Hason ó
szerkesziésmóddal talá kozunk néhány lá ia
l\,4ithlaeum íeslménye n s A]ta ánosan
e]íogadotl érlelmezésszelint Úgy kel
néznünk ezeket a képsorokat, m ntha ókol
képregényto|Vasnánk, A legú]abb kutatások
azonban kétségbe Von]ák ezt
a magyarázatot; szer ntÜk a kéto dalt
1Ag ele.o hóp_olol lllá,ola9 á \o-'loozi Ó
kiegyensúlyozásában jálszottak szerepet,
/ énl 47 ]9/0_e) eveKben D_ndl /dlo50a'
taát Mthraszdombolmű A egújabb
kutatások különösen fontosnak tart]ák
a Közép és Ke]et Euíópában e őkerú ó
e etek V zsgá atát, A téma szakérlői szerint
ezeknek a terüleleknek a kUlalása je entós
eíedménVeket foq hozni

az ugyancsak a gonoszt képviselő
skorpió a bika ner-r-ri szerveinél tírr-rik
fel, aza,z az életet igyekszik már csí-
rájában elíojtani. A jónak a gonosz
feletti gy-őzelnrére utalnak azonban
h.rljlru.ájjr viró á]lar lrrkíból kislr-
jadó gabonakalászok_
Bár a könyvek többségében ezt áz
érte]trlezést olvashatjuk, a legújabb
kutatások kétségbevonják ezt a Ina-
gyarázatot, s kiváltképpen kifogásol-
ják a jó és a rossz zoroasztriánus ké-
pének belekeverését ebbe a nrítosz-
ba. A kígyó és a skorpió alakja olyan
íormában jelenik rneg a kultusz leg-
különbözőbb erllékein, oItárokorr,
áldozati edényeken, hogy nenr lehet
őket egyértelműen a gonosz jelké-
peként értelrnezni, Az oroszlárl
ugyancsak gyakori szereplője ezek-
nek a jelerreteknek, de sennri senr
utal arra, hogy a Mithrasz-hívők szá-
rnára, a zoroasztriánusokhoz hason-
lóan, a gonoszt szirrrbolizálta volna.
Végül is nit ábrázolnak ezek a donr-
borművek?
Az összes enrlített alaknak 1étezik
egy csillagkép megfelelője: bika =
Taurus; krrtya - Canis Minor vagy
Major: kigyó - Hldra: skorpió =
80
Scorpio, a holló, rr-rely szintén sok
donrbornlílvön nregelenik, a Cor-
vus-csillagképet jelképezi. A dorn-
borrrrű más részletei is tartalrnaznak
a asztrológiai utalásokat, A kalászok,
vagyis a Spica csillag a Virgo-csillag-
kép része: az oroszlán és egy kétfiilű
váza egyiittese a Leo- és a Crater
(SerIeg)-csillagkép konstellációjára
utal. Az ilyen egybeesések tíll gyako-
riak ahhoz, hogy a véletlen szár-r-rlá-
jára írjrrk őker, Az c]rllrilr tíz rizenöt
évben a kutatók kényrelenek voltak
újr.r íLgondoJrri a mithr.riztnus trrtro-
lógiájáró1 vallott nézeteiket. Azelőtt
az asztrológiának viszonylag csekély
jelentőséger rtrJ.rjdonítotrlk, nlr rltár
azonban alapvetőnek tartják a nrith-
raiznrus tanításában.
A Mithrasz-rnítoszok ír3abb értel-
mezéseinek isnrertetése előtt egy ItI.
sz.iz.ldt neopllroni,,rl filozílírrs.
Porplryrios beszánolójít keIl fel-
idéznünk. Ez a leírás történetileg
sokkaI hitelesebb, mirrt azt korábban
gondolták-
... a pczsák bnrlatrynak ncvezík a
beauatási szutartás helyót.
A szridúás stlún a heauatantlőlak
nlelmutdíiák a lélek lecreszkcdésálek
ls vísszatórésének titját. EuIutlus
[ókori szerző, akirrek a
trtirhraizttttr.ról szó]ó nlűve tlenl
rrraradt fenn] sz?fillt Zoloílszíer uolt
az első, aki bcrlaugot ajánlLltt.fel
Míthra, nitúenek taremíőj? ís atyjl
tiszteletórc. Ez a barlang
a Perzsiálnz kóztli hegyek kőzatt,
egy vírá.qokbar és .forrásokbau
bőuelkedli lrcIyen uttlt. A barlang
! a.qát a Mitlía-trrcmtettc
v iláy t ín rlc nsége t jtlkópeztc, és bennc
képvíseluc volt, sziutbóIunuí áltaI,
a uílágnitttlcnség ualnmennyi tája
ós elene, arányos clrendezésbu.
(l)e ADtro NvDlPháruDr 6, BDffalo, ](,'69)
Ezt talán a kultusz első nrítoszá-
n:}k i\ trkinthetjiik, A ..beavatásr
szeltartás helye, ahol a beavatandókat
bevezetik a misztériumba" rryilván-
vrJóan a szenrély. Porphyrios leirjr,
hogy a Mithrasz-lrívők a szentélyt a
Mithra-terenltette világbarlang íiildi
nrásának tartották. Ez magyarázatot
ad arra a jelenségre, niért barlarr-
gokban rendezték be a szelltélyeket,
aho1 csak lehetett, ahol pedit ez nerrr
volt lehetséges, igyekeztck barlang-
szerű hatást kelteni. peIdáLrl .r bcjá-
rattól lefelé vezető lépcsókkel. Az
ábrázolások jó része is a világbar-
langba teszi a bika nrególésének
színhelyét, A szentély tehát nenr más,
nrint a donborurűveken is látható
szent hely, a nrítosz színterének re-
produkálása.
Porphyrios szól a beavatarrdókró]
is. A rnithr;izmus belvarási szerrartá-
sáról viszonylag sokat tudunk. Egy
ostiai szentély nrozaikjai és kiilönbó-
ző Gliratok alapján tudjuk, hogy a
szertartás hét lokozatbó1 tcvődött
össze s úgy vélték,nrindegyik egy,
egy bolygó oltalnra alatt állt. A szer-
tart᧠részei a következő fokozatok:
Corax (Holló), bolygója a Merkur;
Nynrphrrs íMenya:szoI ry). bolygójl l
Venus; Miles (Katona), bolygója a
Mars; Leo (Oroszlán), bolygója a Jtr_
piter; Petses (a Perzsa), bolygója a
Hold; Heliodronrtrs (a nap futára),
bolygója a Nap; Pater (Atya), boly-
gója a Satulnus. A IlI. századi keresz-
térry író, Origenes, kortársára, Cel,
susra hivatkozva így írt a Mithrasz-
rttisztériunrokról:
 ullu jelképe a két égípályának,
egy
anelye k közüI az ekő
a uozrl atlanul álló aillagoké,
a másik a bolygóhó és a lelkek útjáé,
amely rajtLtk halad át. Ez pedíg
a köuetbező. Egy hét Jokú létra,
tctején egy nyolcadík .fokkal
((]onüa Cchu VL 22, Ch]dwick,334,)

A Porphyrios és Origenes beszá-

nrolóiból, a régészetileletekből és a
nrithraizmus mitológiájával foglalko-
zó tudósok legírissebb eredményei-
ból kirajzolódó kép szerint a Mith-
rasz-hívók úgy rartották. hogy l szü-
1etéskor a lélek leereszkedik a foldre.
A vallási élet íő célja, hogy a lelket
visszajuttassa oda, ahonnan leeresz-
kedett, a beavatási szertartás hét fo-
kozatának megfele lő hét nrennyei
kapun keresztül.
A kultuszban való elmélyülésfo-
kozatai tehát a lélek égi útjának ál-
lonrárait jeJentik, Egy Nápoly köze-
lében feltárt szentély oldalíalain ma
is láthatók a beavatást ábrázoló fest-
mények. Az idő, sajnos, eléggémeg-
rongálta óket, és rnagyarázatok híján
a belóliik kirajzolódó kép is töredé-
kes. Néhány központi jelenet való-
színűleg valamely magasabb fokozat
beavatási szertartásjnak mozzanacair
ábrázol1a. Ezeken a festményeken
egy ferfi látható, el6ször meztelenül,
megkötözve, térdelő helyzetben,
nrajd kötelékeitől megszabadulva.
A térdelő helyzet a vallási tekintély
előtti hódolatot, a nrezítelenség a
korjbbi élenel való szakításr, a köte-
lékekról v,rló megszabldulás pedig a
be;vatássa] elnyerhctő szabadságoc
jelenti. A magasabb íokozatok ábrái-
hoz íőzött feliratokbóI kitűnik, hogy
az út, a lélek égi útjához hasonlóan,
egy életen át tartott, s kemény pró-
batételekkel és lenrondásokkal volt Ezen a két oldalon képeink azt illusztrálják, közötti kapcsolatra utal, Ahogy a templomok
te]i. hoqyan iélennek meq a Mithrasz-kultusz kialakításában is igyekezték a mítoszok
íituáljs tárgyain a mitológiai jelenetek.
A beavatottnak lelke felemelke- A szemközti edényen, amelyet a kö|ni
kozmikus baílangját lelidéző leret kialakilani.
úgy a templomba kerüló tálgyakon is
déséhez szüksége volt egy égi tér- Römi§ch-Gelmanisches Museumban óliznek, megjelennek a relieíek egyes eléméi,
jól láihatók a napistent kétoldalról közrefooó
képre is, amely eligazitja az űton. Az amelyek talán a szenartásokban is szelepet
íáklyavivók, és az edény lülét formázó kaptak.
úton. amelyen bizonyos szeJlem i oloszlán, illelve kígyó. Kí]gyót idéző fülei
erók meg akarják gátolni előrehala- Vannak a Bad-Deutsch Altenbulgban,
dását, s anrelyen szánríthat viszont a Museum carnuntinumban kjállílott
edénytöredéknek is ííenr,A darmstadli
rr-rás erők segítségére.A kultusz leg- Hessisches Landesmuseum Vázáján s
íontosabb donrbornrűvén látható (legfelül) lekeígő kpyól foímáznak az edény
fúlei. Az edényen egy skorpió js van: a
egy ilyen térkép,nra rnár nem értúnk domborműveken ez a §korpíó szokott a bika
ttrinden .rpró részlcter rrjra. de rnnyit nemiszervénél megjelenni. Az állatnak éz az
biztosan megá]lapíthatunk, hogy az elhelyezése a telmékenyséq aszlrolóqiai
íogalmára, valamint a zodiáku§ egyes
örvényt a nap pályája nentén jelöli csillagképei és az emberi testrészek
ki: az ábrázolr c.illagképek uByanis (a scorpio csillagkép és a nemiszervek)

81

lF_ rr
F
Balra Festett N4ithrasz-ábrázolás a Róma
mellétti N,,tarinóból, 11íg
a Walbrook-l\,lithraeumban és a tíiéli
születési ielenten a kozmikus barlangot a
zodiákus köle jelzi, addig itl rendkíVül
Valószerú,,,földi" barlangot lálunk.
A főalakokat körülvevó jelenetek a következó
történetekel ábrázolják (a bal alsó sarokból
kiindulva, az óíamutato járásaval megegyező
irányban haladvaI Jupiler é§ az óriások;
oceanus; [/ithlasz születése; i.4ithrasz
meglovagolia a bikát; lvlithlasz fölkeni
(megüti?) solt; Mithrasz és Sol szelzódése;
Mithrasz, kezében ijjal és nyíllal, A fenti
jelenetek közül az Utol§ó hatot Mithrasz
mitikUs életéhez szokás kapcsolni. Fent, baa
oldalon a l\,/ilhraszt m€gvilágíló nap, iobb
oldalt pedig á hold látható. Ezt a templomot
a hegyoldalba mélyesztették - jó példája
azoknak a szentélyeknek, amelyekel úgy
alakílottak ki, hogy hasonltísanak
lvlithrasznak, l\,lindenok Teremtőjének
és Atyjának ballan9jához.
Fenl A Traianus fúldójének alagsolában
béíendezetlMilhraeum ostiában (ll. század
közepe), A kuliusz eddi9 elókélült emlékei
közül ez a szobor a legpuriiánabb, ezélt
sokan az egyik legkolábbi ilyen jellegú
alkotásnak tartiák. Léhetséoes, hogy
a l\rithrasz-kultusz Bómából terjedt el
a birodalom többi részére, de ezt semmi sem
bizonyítja. A szobor egyszerűsége nem
leltétlenúl a korát mutatia. Lehetséges, hogy
a múvó§z azért áblázolta csak
a legfontosabb vonásokat, mert iudla, hogy
a híVókben ezek is íelidézika megfelelö
9ondolatokat. Ez a templom a ballangot
utánzó szentély szép példája. A teiőn látható
nyílást úgy helyezték el, hogy az éV
meghatározott idöszakában a nap sugarai
a szoborra éssének.
83
A mithraizmus beavatási szertatása hét
fokozatból állt, s m ndegyik fokozat egy-égy
bo ygóistenség oltalmát élvezt€. Az egyén
beavalása a2 egyre magasabb íokozatokba
a lélek é9i páriának evilági mása, A képeken
látható mozaikok az ostiai Felicissimus
Mithíaéumol díszileflék.
Bahó], fentrő] kezdve, az óramutaíó járásával
negegyező irányban A legalacsonyabb
íokozat a Holló (colax) Volt, amely a l\/lerkur
oltalma a|ail állt. A bo]ygót a kígyós bot
(caduceus) ié]képezi.A holló,e nevezés
Valószínúleg a corax csrllagképre Utal, s az
se,n kizart, hogy a hollo-ah a korabel római
hagyományban betóltött szerepéVel is
kapcsolalban ál (a ho ló péidául Apolló
madara). A csésze jelenlésélnem ismerjük,
A második íokozatot (fent, középen)
,,I\,4enyasszonynak" (NymphUs) neVezik, de
a szónak ez a foldítása túlsáqosan is
eegyszerús,teti, Az elnevezésnek ugyanis
,,nympha", azaz nőnemú alakban kellene
szerepelnie, de csak ,,nymphus", tehát
hímnemű a]akban foldul elő. A hímnemű
84
menyasszony nonszensz vagy paradoxon,
a két nem összéolvasztása o]yasvalamire
uta hat, ami az emberi kategóriákon 1úl Van,
A beavatási íokozatokkal kapcsolatban
használt összes terminus hímnemű, Nők nem
vehettek részt a kultuszban, ahogy a
had§eíegben sem szolgá]hattak, A diadém az
olta ma7ó bolygó. a VenLs jelkepe. A lámpas
a íokozatba Való beavatás által elnyerhető
lelk világosságot szimbolizálja, ahogy azt
a köVetkező íohász is mulatja: ,,ltt Van
Nympl,usI UdVöllé9y NyTphus UdVöz égy -j
fény|"
A harmadik fokozat, a 'Katona" (1,1i]es,lobbra
lénl,), természetesen l\4aís felügyelele alatt
áll, akl a s sak és a lándzsa jelképez.
A képen láthaló halmadik tárqyai a katonák
bornyú]aként szokás énelmezni, s az sém
kizárt, hogy a bika hátsó lába, amely
palajaval a sisak1-oz ér. Nehany donborrrú
Mithraszt kezében egy ilyen hátsó lábbal
ábrázolja, amellyel solt veri íejbe, A je|eneiet,
meglehetősen lazán, mint íelkenést
értelmézik,
A negyedik fokozal az ,,oroszlán" (Leo,
jobbaJ, afielyet Jupiíer o]talmaz, íá utal
a Villám. A baloldali tűzlapát az oltáron Való
tömjénégetés lontosságát mutatja. Középen
3
Ja
egy, az egyiplomi misztérium-Vallásokban
használt tárgy, a keleplő lsjslrum) látható,
amely az oroszlánok mitológiai szerepét
á
illetően egyiptomi örökségre utal. A negyedik
íokozatnál az oroszlánokal híVták segítségül, -E
Az ötödik fokozal, a,,Perzsa" (Perses,lobbla -:
/ér4 a hold (a képen íönt) védelme alatt áll, 2i
Az'oroszlán"- és,,Peízsa"-íokozatba
beavatandó személyeket mézzel tisztították
nreg, A íokozal jelképe'a gaoonakaláv és
a sarló, mert ,,ó a gyümölcsók órzóje",
A hatodik fokozat, a
'Nap FL]tára"
(He iodromus),. a nap oltalma alatt áll,
Jelképei sol attribútumai, a sugaras kolona,
a fáklya és a kolbács.
A legmagasabb fokozat, az,Atya" (Pater,
/eni, balra) a Saturnus o talma alatt á]l,
akinek sallója a íokozat jelképei között is ott
Va,, A peízsa sapka talan M,thíasl 'ejfedője,
a bot pedig a hatalmat jelképezi. A baloldalon
látható lárgyíó] nem tudjuk mi, lehetséges,
hogy qyűrú Vagy szem.
(A szerző a képaláírások elkészítésében
nagyínénékben támaszkodott B,L,

19B0, 19-98, számában megjeleni cikkére,

amiért ezúlon szeretné kifejezni köszönetél,)

85
Az egyik leghíresébb fest€tt
N4ithrasz-szentély, ame|y Rómában,
a Palazzo Barberiniben található. Mivel,
sajnos, a íalf€stmény állapota folyamatosan
romlik, a régi íényképekengyakran többet
látni, mjnt a helyszínen. tvlíg
a walbrook-Mithraéumban a zodiákust
köralakban áblázolták, att, a barlang száját
idézó félköí,alakban jelennek meg
a szimbólumok, bál az ábrázolások általában
ennél él€thúbbek. Ezek a különbségek
valószínúleg a kullusz más-más
aspektusainak hangsúlyozására vezethetók
vissza, Egyes helyeken a mithraizmus
tanításának asztrológiai, máshol, például
a va|ószelű barlanggal, evilági elemeit
kívánták kiemelni.
86
vagy a nap pályálát jelképező vona-
lon, vagy déLi irányban, közvetlenül
a vonal mellett helyezkednek el.
A dombormúvön ábrázolt csillagok
a nap űqár mutatják késő tavasztól
(Taurus), a nyáron át (Hydra, Canis
Minor, Canis Major, Leo, Crater,
Virgo, Corvus) késó őszig. Egyszerre
térképés naptár.Láthatő rajta az tdő,
az évszakok múlása, és az égi tér is.
Nem hiányoznak róla a Nap és a
Hold szimbólumai sem. Mithrasz, a
kultusz legyőzhetetlen napistene tes-
tesíri meg a Napot, és Porphyrios
szerint a bika, amellyel az asztrológi-
ában is találkozhatunk, a Holdat. Az
ókori gondolkodásban a nap és a
Holdjelentette az anyagi világba le-
szálló lélek számára az út kezdő- és
végpontját, és az úton hajtó erőket,
amíg, visszatérve eredeti helyére, a
lélek fel nem szabadul.
A bika megölésének jelenete te-
hát nemcsak a megváltás útját és ide-
jét ábrázolja,hanem azokat az erőket
is, amelyeken keresztül a megváltás a
születésben és az égi újjászületésben
megvalósul.
Szinte bizonyos, hogy az egyes
beavatási íokozatokban megszerzett
spirituáli§ mélységnekmegfelelően
változott a bikaölési jelenet tartalma
is. Az egyik fokozatban vagy érte_
lemben a jelenet a megváltás tanát
ábrázolja, Ezt erósíti meg a római
Santa Prisca templom alatti Mithra-
eumban talált felirat is, amely szerinL
Mithrasz a vér, valószínűleg a bika
kiontott vére által váltja meg az em-
beriséget. Számos domborművön a
bika bőrével leterített asztalnál
együtt ünnepel Mithrasz és Sol
(Nap). Egy reliefen különböző foko-
zatokat elért beavatottak yeszik kó-
rü1 óket. E dombormű alapján egyes
kutatók feltételezik, hogy a jeleneten
maguk a beavatották szerepelnek: a
bika vérénekkiontásával ók is osz-
toznak a megvá]tó ténykedésében.
Ahogy a sze ntélyek a Mithra által
1étrehozott világbarlangot reprodu-
ká|ják, az ábrázo|ások mitikus jelene-
tei az égi erők megidézése szertartá-
sok, utánzás révén.A domborművek
bikaölésében és rituá]is étkezésében
ábrázolt edények hasonmásai kerü-
tek elő a feltárások során. A jelene-
tekben az edény, valamint ez oíosz-
lán és a kígyó között szoros kapcsolat
van. A szentélyekben talált tárgyakon
87
 szemben íent Ez a kisméretű, 7,5 cm
átméröjú dombolmú az egyik legújabban
(1973-74) élókelúlt N,,lithlasz-emlék. AZ izraeli
caesalea l\rarilimában bukkantak lá, egy
raktárból kialakított szentélyben, A kis relieí
stílusa és a rajla látható jelenét a Duna-menti
orovinciák leleteinek egységes stílusát idézi.
A íóalakoklól iobbra es balía a ket fák yavlvó,
Kautész és Kautopalész látható, kezükben
felfele és leíele íordított íáklyákkal, amelyék
a lé]k€ló es lenyugvó napol (a nap 24 o.anyi
és egy évnyi mozgására is utalva), valaminl
a távozó és az evi|ágba leereszkedő lelket
szimbo|izálják. Fölöttük a nap és a hold
átható. A relief alsó sorában a kövétkező
jelenetéket ábrázoltákI Mithrasz megérinli
solt, rituális lakoma, l\,,lithlasz meglovagolja
a bikát,
f]ft
ugyancsak megjelenik az oloszlán és
a kígyó. A Mithrasz szentélyek kiala- l
kítása. belső elrendezése is azt a célt
szolgáIta, hogy a mitológiai tárgyak
és terek jelen legyenek és hatásosan t
közreműkódjenek a közösség vallási
_1
életében.
Lz 1970-es években a római bi-
rodalom mithraizmusával íoglalkozó
kutatások iránya jelentősen megvál-
tozott. A kutatások továbbra is tudo- l
mányos detektívregényekhez hason- t
lítanak. azza] a különbséggel. hogy itr i
a nyomokjó része hiányzik. Csak azt 'jl
f
állapíthaquk meg, mennyire keveset
tudunk a nrisztériumról. Ez az
ősszeíoglalás is szükségképpen róvid
és hiányos. Nem esett szó például a
kígyóval körülfont testű, olosz]ánfe-
jű alakról. Némelyek szertnt ö Zur-
ván. az ldő föistenségének nllrhrJi.tJ
megfelelóje. Mások a zoroasztriánus
Ahrimant vélik folíedezni benne. Az
újabb kutatások szerint, akkor já-
runk legközelebb az ígazsághoz,ha a
megváltással, a lélek égi útjával kap-
csol.juk össze őt. De a kutatók még
abban sem biztosak, hogy isteni alak,
kal vagy órdógi szerzettel van e dol-
Lent 140-ből szálmazó, rituális élkezésl
ábrázoló relieí, aínelyre Dr, B, Heükemes
bukkant 1965-ben, Landenburgh közelében,
A relief és a VeLe együtt e őkerü|i tárgyak
p-blikálása.a csak ak(o. keíülhel Tajd so.,
amikor a hatóságok megad]ák az engedélyt
a kórnyezó telületeken ío]yó ásatások
beíeiezésére. A domboímú (1,4 X 1,5 x 0,3 m)
eredetie9 íestett Volt. A szerzó ezúton
szeretne köszönetet mondani
Dr, Heükemesnek, amiért rendelkezésére
bocsátotta a jeLentős leletról készúltelső
fe Véte t, A iélenet a bika bóléVel letelítell
pamLagon hevefue lakomázó l\y'ithraszt és
solt ábrázolja. Az eledelül szolgá|ó
gyümölcsöket az előttük látható, b kalábú
asztalra helyezlék. lvlögöttük az íV
a ballanqol ielképezi.
L -,.
szemben lent Az ]stenítélet verme
a Newcastle-upon-Tyne mellett] carrawburgh
N,,lith raeumában. A lvlithrasz-széntélyekben
gyakran találtak ehhez hasonló kopolsó
íoímájúVermet- Valószínúleg a beavaiásra
Várókat tették benne próbára, és minden
bizonnyal utal arra is, hogy beavaláskor az
ember múltja'meghal" és új élet születik,
szemben, alulróla második kéP Milhlasz
születése a sziklából, Ezekben
a ielenetekben Mithíasz sohasem kisdedként
jön a Világra; rendszerint mezítelen ifjúkénl,
feién fligiai sapkával, kezében a hatalmat
jelképezó gömbbel áblázolják. Ez a jelenet
Világosan mUtatja a másutt esetleg csak
utalás formájában jelenléVó ábrázolást; azi,
hogy a zodiákus,kör a kozmikus barlang
jelképe. A kutya, a kígyó és a holló a bika
megö ésehez lanozik, Az oroszlán, az edély
és a Vil]ám az embertestú, oroszlánféjú lényt
jelképézi(lásd 90. old.), lvlindig - s
különöse- a -nhhraizmus eselében - nehéz
ieladat ikonográfiai magyalázatot tűzni
a vallás ernlékeihez, ha az írásos
dokumenlumok nem maradtak íenn,
Rhe nischés Landesmuseum, Trier
89
 guk. Mil,}dössze anl]yit tudunk, hogy
ttettt tttdjttk. Fcl kcll hívnour olvlsó-
inr figyelrttét arra, hogy anrit eiső pil-
]antásra a valódi rnítosznak vél, ta]án
csupán leqdenciózuS éltelmezés
vagy egyszerűen talílgatás.
Legyen bár-nriJyclr nehéz i..r ró-
nlai mithraizrnust rekonstruálni, cz
Mithra jelentőségéből nit senr von
Ie: olyan istenség, akinek tisztelete
évszázadok és olszághatárok ítilött
ívcl jr, Tiszrc]ték es riszceltk lz ösi er
a nrai Indiában, az ősi lránba, tiszte-
]ik l zoro.trztriánjzntus ntlt hivet t.,
és jó háronrszáz évig tisztelték a ó-
ltrai birodllonlban is. Az Ieazság és
[l.end isterrsége, a Hazugság fó ellen-
íc,le, a Hlrlrisság pusztítója, n)inde-
nck terenrtője és atyja, aki megváltja
.lz enlberiseget. él .rki több nrinr
rtégyezer úve álJ egy szerteíg.lzó nri-
tológia középponqában.

BalQ lent ra'an ez a legilresebb, íll-áls

elkelésl ábíázo ó .eliet, szamos oonbo.íru
ö.d<íti neg Mitl-raszl és So 1, aT,-l a bika
leleme Vagy a bóréVe leterített asztal íölöfl
szőlóból, kenyérböl és borból álló
lakomájukal íogyasztják. Ez a re|iet anny ban
kúlónbózik a tóbbi hasonló emléktő|, hogy
rajla a beavatási fokozatokat jelképezó
íigUrák is jelen Vannak. Balló ]obbla ha|adva
a kövelkezók: a Holló (íejénmaszk),
a [,4enyasszony (Vagy a Perzsa), a Nap
"lobb ke o [,4 thíasz és
Fulaía, az Atya (ez
sol helyén?), a Perzsa (Vagy a
l,4enyasszony), és az oloszlán, Nem tudjuk
megmagyalázni, miért ál| az oroszlán
az aszta] közvellen köze ében, az azonban
biztos, hogy a leliefen nem szerepel
a Katona. Némelyek szerinl a szertanásokon
álaícot Visetek, ahogy ezen a ieeneten is
álalcot hordanak a részlvevók, Hihetőbbnek
hangzik az a le lételezés,ame y szerinl
a relief a szertanás e sö, milikus elvégzését
ábrázolja, amelyen a beavatási fokozatok
írilikLs kepviselói is jelen vollak, Zemaljsk
uzej, szalajevo
l\,4

Baha lent Embeftesl,ű, olosz|áníejű |ény,

Gyakran ábíázolják a lestéle tekeredó
kígyóVal, amé ynek íarka ezen
a dombormúVön a |ény jobb lábára tekeredve
]átható, feje pedig az oroszlán sörényéból
bukkan eló, Ezt a lényl számos helyen
szárnyakkal ábrázolják. lll kezében
hamLrkiszedő lapátot lart, ame y a beavatás
orosz án fokozalában használt szerszámra
emlékeztel, s eíre alapozva a legúiabb
elmélelek szelint ehhéz a szertartáshoz
kaocsolódlk Valamllyer nódo., [,4useJír 'U,
Vor- und Frühgeschichte, Flankíurt

szembe, A walbrook,lvlithraeumbói
származó Mithíasz{ej, The [,4useum oí
London

90
Mítosz és prőíéta

Zoroaszter valódi szeméIy volt, aki- léptük a mitológia határait. E tiszte-

ről azonban sem azt nem tudjuk biz- let gyökereit keresve az Igaz Vallás
tosan, hol, sem azt, hogy mikor szü- próíéájának életétövező hiedelme_
leten. Himnuszait, a gáthákat ő maga ket kell megvizsgálnunk.
írta, eredetiségükhöz kétségsem íér- Ugy tartják, hogy Zoroaszter el-
het. Ha nem fogadjuk el, hogy iéte- jövetelét számos szent teremtrnény-
zeft egy ilyen személy, nem érthetjük nek hírül adták. Elsóként az ősbika
meg a zoroasztriánizmus kialakulását tudta meg, aki később áldozatul esett
sem. E fejezet célja nern az, hogy Ahriman támadásának. A bika lelke
Zoroaszter alakjának valódiságát felpanaszolta a teremtőnek, hogy
megkérdőjelezze, hanem, hogy meg- senki sincs á teremtmények kózött,
mutassa, hogyan tették magukévá és aki őt megvédené.Amikor kiderült,
alakították át a vallásalapító gondo- hogy Zoroaszter mennyei énle,frava-
latait, történeteit követői, ahogy az a s{a kél majd fajának védelmére,a bi-
többi vallásban is lenni szokott. A hí- ka megörült és visszatért a fildre,
vők tisztán akarják látni vallásuk ala- hogy táplálja az emberiséget. Zoro-
pítójának alakját, ezért ónkéntene- aszter eljöveteléről Jima is érte§ült,
nüI is olyan elemeket szőnek a tör- még a paradicsomi korban. A bika
ténetekbe, amelyek ebben segítsé- továbbadta a hírt egy pátriárka ural-
gükre vannak. Nincs abban semmi kodónak, Usz hercegnek. Az egyik
különös, ha az o|vas6 ezt mondja ősi jaslban az ál1., hogy az isteni ka_
magában: ,,Ime a történet, amelyet rizma szentről szentre szállt, hogy
milliók tartanak igaznak, péIdahétt végúlfelragyogtassa Zoroaszter lel-
követneh egész életükben, de a törté_ két. Zoroaszter eljövetele tehát a zo-
nészek kétségbevonják az egész hire- roasztriánusok szemében nem törté-
lességét"(Noss, 156. old.jegyzet). Az nelmi véleden. sziiletése annak az
átalakult mítosz vagy legenda gyak- évezrednek a kezdetét jelzi, amely-
ran közelebb visz ahhoz, hogy meg- ben a gonosz vereséget szenved, s
értsük, mit is jelent a prőféta az őt nemcsak történelmi fordulópontot
követők számára, mint a puszta tu- jelez, hanem az az eleue elrendelt for-
dományos vizsgálat. dulat, amelyre a teremtés Ahriman
A görögök számára Zoroaszter első rohama óta várt.
volt a mágusok vagy papok archetí- Zoroaszter fogantatása is különle-
pusa, a nagy perzsa bölcs. Platón ál_ ges volt. Lényének három darabja a
lítólag keletre akart utazní,hog1 Zo- mennyeken keresztül leereszkedett a
roaszter,,tanirványaitól". a mágu- íiildre, és ott egyesült egy Dughdov
soktól tanuljon. A hagyomány sze_ nevű, tizenötéves, a legszebb élet-
rint Szókratésznek is volt egy mágus korban lévó leány restében. lsteni
mestere. Számos híres góróg, köztúk karizmája, khvarla a íényvilágából
Arisztotelész, ismelte a perzsák taní- jött, a napon, a holdon és a csillago-
tásait, és a górög világban Zoroaszter kon át, és örökké lángoló túzet gyűj-
neve alatt sok írás forgott közkézen. tott Dughdov atyjának szívében.Az
A görögók Zoroaszter működését az isteni karizma innen Dughdov any-
ősi múltba, platón előtt hatezer évre jának testébe szállt, ahonnan a még Bikaíejes oszlopíó a Perszepoljszi palotából.
Egyes fellélelezésékszerint ez a motívum
tették, átalakíwa és íélreértvea zoro_ a méhében lévő Dughdov testébe nem csupán díszíletto az épületét, hanem
aszteri tórténelemszemléletet. A ke- került. Amikor a leány világra jött, a a király korlátlan hatalmát, és az uralma alá
leti böIcset övező tiszteletre végső benne lévő isteni karizma testét ta.tozó földek termék€nységól is
szimbolizálla- A stílus ós a díszítóelemek
soron a perzsáknak a prőfétÁhoz fű- fenybe burkolta. A csalárdságra min- a késóbbi perzsa múvészet és építészot
ződő viszonya hatott, de itt már át- dig kész gonosz szellemek megron- számára mintául szolgáltak,

92
 -
.]-,
i,
i,
t-

1,1

7;', , l
( )S
.-.:,
...,
§

l
(!
i, ,).,í .
4K
,r* |. i
k\t:
,.
ii
,:.
§
l t,:§\ * €
(
1
!\\§ t

i[-J _l--,:,
+.!r. ,":
,.
.i,_.,. *. "-*

9j
 z
,l
llt
I
i!
z
E
€

F
a
l
t
t

tották az emberek elméjét,hogy azt egyesült a mennyei erők jótékony, h

higgyék, a kiáradó íénya leány bo-
szorkányságának bizonyítéka: Dugh-
dovot atyja eltaszította. Dughdov
azonban új otthonában találkozott
leendő íérjével,Zoroaszter apjáva|,
Pourusaszppal, Mint már annyiszor,
a fény erői most i§ jóra íordították a
gonosz mesterkedését,
Zoroaszter lényénekmásodik da
rabja, mely leereszkedett az égbőI,
védőszel]eme, a frauasí (középperzsá_
uI frauahr) volt. Arró1 a helyről érke-
zett, ahol a Bőkezű Halhatatlanok
laknak, az isteni hírnök, Nérjoszang
és az eszményi király,Jima társaságá-
ban. A Jrauasi a haoma növény gyö-
kerében érkezett, és flonnakadt egy
magas fa csúcsán. A fa alatt sétáló fia-
ral pár. Dughdov és Pourusaszp ész-
segítő közreműködésével a próféta E
karrzmája. ]elke és teste. hogy meg- l
születhessék Isten küldötte, aki nrajd It
letgázza a gonoszt. d
Zoroaszter világrajövetelétől a Jó §
Teremtés Iényei. a növények és a r i-
d
zek mind megmámorosodtak, a dé-
monokat pedig rettegés töltótte el, ta
Tüdták, hogy az isteneknek ugyan ta a gyermek életét.(Jgyanez történt,
I':
nem sikerült. de Zoroaszter vége.,ni amikor a vágtató lovak elé vewe d
fog velük. próbálták Zoroasztert megölni. A fi-
A próíéta születése volt a válasz §
út ekkor egy kölykét vesztett nős,
Il
atyjának imáira és haoma-jldozarai- tényfarkas odújába rakták. De a far-
ra. Ugyancsak csodás születés volt ez! kas ahelyett, hogy széjjeltéptevolna,
b
E
Amint Zoroaszter világra jött, íelne- védelmébevette. Számtalanszor
-:
vetett, a házat pedig jótékony íény megkíséreltéka pró íéráreJpus,ttiLani,
Természetéhez híven a gonosz a jó
ra
töltötte be.
l
A legcsodálatosabb azonban az elve.zejtéséretörr. De az igazak a sö-
volt, hogy születése után azonnal tétségerőinek 1egádázabb rohamát is ra

revette, és Pourusaszpnak a Bőkezű
Halhatatlanok segítségévelsikerült is
levennie onnan, hogy feleségének
adja, Igy hozták a mennyei lények a
ítildre a prófétának a gonosszal
szembeszállni kész égi énjét.
Zoíoaszter lényénekharmadik
darabja, amely 1eereszkedett a foldre,
a teste (tan-gohr) volt. A vizekre és a
nóvényekre felügyelő Bőkezű Hal-
hatatlanok, Flaulvatat és Ameretat
langyos esőt hullattak az emberekre
és a csordákra. A többi Halhatatlan-
tól vezérelve Pourusaszp kihajtotta
üszőit a legelőre, s bár borjút még
kapcsolatba tudott lépni Ohrmazd-
dal. Kezdettől fogva világosan látta
küldetését, és kinyilvánította Ohr-
mazd iránti odaadását.
Más nagy vallási tanítókhoz ha-
sonlóan, Zoroaszterről is azt tartják,
hogy a gonosz erők örökösen meg-
próbálrák elpuszrítani. letériteni a
helyes útról. Mivel ez születése előtt
nem sikerült nekik. mosL a már meg-
született gyermek életére akartak
törni.
Elhitették Pourusaszppal, hogy a zoroasztriánus erénynek.
flábő| áradő íénya gonosz jele, s
ezétt az ai/a el akarta veszejteni tu-
képesek visszaverni. Pedig sokféle-
II
képpen próbálkozott a gonosz: va-
rázslattal, árulással, viszályok szításá- _it
val, de hiába: minden mesterkedése \
zátonyra futott.
zaíoaszter fokerdülve tanúbi- {
zonyságát adta annak a bölcsesség- ü
nek, odaadó buzgalomnak és éles b
ítéletnek, amely egész működése so- d
rán jellemezte. Számos történet mu-
ra!a az állatok iránri szereretér is. b
példáját adva ezze| az egyik |egfőbb f
II
Egyszer betéIt a családhoz egy Il
pap, aki hamis isteneknek áldozott. BÍ

nem hoztak világra,az eső áztatta fű- lajdon gyermekét. Először máglyán Evés előtt Zoroaszter szülei megkér- í9
től a tehenek tőgye megtelt tejjel. próbálta elégetni, de a tűz nem tett ték a papot, mondjon étkezéselőtti P
Ezt a rejer elegyíterték a haoma nö- kárt Zoroaszterben. Ezután vágtatő imákar, Zoroaszter. aki már ifan. {}

vény levével, s ettől íogantatott Zo- csorda elé vetette, de a vezérökör vé- csakúgy mint később. íé16ként.meg- i,,i

roawter Dughdou igy delmezőleg megállt előtte és megóv- vetette a hamis vallások gyakorlását, f
^théb.n.
94

Y
zoroaszter élelének csodás eseményei,
meomenekülése a gonosztól, az
eÉÓetetéstöl és a Váglaló csoídátol máig
haliatlanul néosz€rúek a zoroasztíiánusoh
között. A Viláo legkülönbözőbb tájain éló,
á Vallás leokülönbözóbb aqaihoz tartozó
híVók töme-oei hiszik evszazadok ota, hogy
zoroasaeíáek meoielenl az lsten.
Ezek a képek a magas íangú pap. K,s, DebU
eovszeíúhíVök számaía Ín könyvecskélébÖl
v;Íók lzarathusta and his Teachings. Union
Pross, Bombay, 1962.), Az illúsztíáciokra és
a oarszl testészelre általaban a nyugali Világ
n;iV. ún, Vasáínapl lesleszete nagyobb
hatással Volt. mint a tíadic|onális iráni Vagy
indiai stí]usok.

hevesen tiltakozott, A pap megátkoz- lónak bizonyult. ZoloaszteI nem in- lábai egyn-rás után ismét mozognll s

ta az |flű prófétát, de amint kilépett gott Ineg, kitartott a szent imák mel- a paripa újra ép és egészséges lett.
a házbóI, holtan rogyott össze. A go, lett, s híven végezte a szeTtartásokat. Me5éréseután a király szerette
nosz minden formájában megveten- Amikor követői nregpróbáltatások- volna megisme rni leendő mennyei
dő, és a jó eróinek segítségévelleg- kal és kísértésekkeltalálják szemben lakhelyér. mire három arkangya) je-
súlyosabb fenyegetései e]ól is van vé- magukat, ő áll előnük kóvetendó lent meg az udvarban - karizmájuk
deIem, példaként, vezérlő csillagként. betöltötte az egész palotát. A király
Bár papként működótt, Zoroasz- Ahogy a legtöbb vallási hagyo- és kísérete reszketett íélelmében,de
ter éveken át éIt magányosan. egy si- m.ály, a zotoasztriánusok is úgy tart- az oltalntaző isteni jelenlét és az el-
vatagi barlangban és hitéről elmélke- ják, hogy Isten vezette a prófétát lenségeik íiilötti győzelem ígérete
dett_ Harmincéves korában volt eló- ténykedése, különósen az elsó téríté- megnyugtatta őket. A király egy 1á-
ször látomása. Amint egy nap a hao- sek idején. A prófóta csodás tetteiben tom jrba n megrekinterte mennlet
rnapréseléshez vizet merített a íolyó- megnyilatkozó Isten vonzza az új hí- lakhelyét, íia, Pesotan megkapta a
ből, érezte a látomás közeledtét. Ha- veket. Amikor Zoroaszter, Istentől halhatadanság ajándékát, Iszfandijár
talmas, ítildöntúli alakot látott maga vezérelve, megnyerte első támogató- sebezhetetlenné vált az Igaz Hitért
elótt, aki, miután Zoroaszter kilépett it, íe]kereste Vistászpa király palotá_ vívott csatákban, a Nagyvezír pedig
testéből, aZ angyalok elé vitte ót. Itt jáL. mivel őt is meg akarra térireni, minden bölcsesség birtokosa let, Az
a mennyei vizsgálóbírák közé ültet- A királyi udvarban a babona, a n-rágia egész udvar megtért, ezzel kezdetét
ték és beavatták az lgaz Yalr|ásba. Ez és a kételkedés rolt az úr. Az udvari vette a zoloaszteri hit diadaLrnenete.
volt az elsó a nyolc látomás kózül, bölcsek három álló napon át vitat- Isten segítségévelaz Igaz Hit meg-
melyekben Isten és a Jó Gondolat koztak Zoroaszterrel, s midőn a pró- szelezte egy foldi uralkodó támoga-
jelent meg neki. Zoroaszter szemé- féta azon képessége. hogy ismeri a tását is. Az égi tanítás minden ember
lyén keresztül tehát az emberek köz- király gondolatait, Vistászpát meg- számára elérhetó lett, a próíéta ki-
vetlen kapcsolatba kerülnek az égi gyózni látszott, a gonosz és irigy pa- nyilatkoztatta csodás hatalmát.
igazsággal. Zoroaszter, rzemélyes is- pok ármányt szőttek Zoroaszter el- A király, az udvar köré, Zoroaszter
tenélményeáltal, képes volt az em- len. Azt mondták róla, hogy varázsló további műkódése, távoli országok-
berekkel megismertetni Isten akara- és börtönbe vetették. Es ekkor csoda ban végzett térítómunkája köré ter-
tát. töItént. A király kedvenc fekete lova mészetesen legendák is szövődtek.
Tanítása eleinte merev ellenállás- megbetegedett, lábai testével eggyé Ezek azonban valóban a legendák
ba ütközött. Az emberek keményszí- váltak, mozdulni sem bírt. zoroasz- vllágába tartoznak, és nem sokat
vűek voltak, de zoroaszter Istenból ter felajjn lotta. hogy meggyógyírla .r árulnak el a próíéta helyéről a zoro-
merített vigasztalást. Véget ért a láto- lovat, ha teljesítik négy feltételét: el- asztriánus mitológiában. Nem úgy,
mások kora, a prífétamegkapta a sőként a király fogadja el a hitet;má- mint a zoroaszter születéséróI, láto-
te|jes kinyilatkoztatást, s a gonosz sodikként a harcias herceg, Iszfandi- másairól, megtérésérőlszóló törté-
szellemek kísértéstküldtek rá, meg- jár harcoljon az lgaz Hitért; harma- netek, amelyek vallási súlyuknál fog-
próbálták elpusztítani, rávenni, hogy dikként a királynő is térjen meg, és va a mítoszok közé tartoznak.
őket imádja, hamis látomásokkal kí- vég;Jl hozzák nyilvánosságra az A perzsa hagyomány szerint gyil-
réreltékmeg kiirtani be]őle a hiter, összeesküvők nevét. Ahogy teljesí- kos kéz o]totta ki zoroaszter életét.
De minden próbálkozásuk hiábava- tették a feltételeit, úgy kezdtek a ló Hewenhét évesen egy szentélyben
95
 szemben zoloaszIél próféta képét díszító
párszi asszony.
Lení A p€rszepoliszi palotaegyütles több
egymás iölött eihelyezkeoo sz'íÁtoot att. ez
a kép az olomdíszes falakat mulalja,
ame yek csipkézete a késóbbi koíok perzsa
múvészelének számos alkotásán ismét
felbukkan (például néhány szászánida
uralkodó, nevezetesen l. és ll, sápul
koronáján). A falakal pompázatos
dombolmúVek sora díszítette,A képen pelzsa
testőrök felvonulása láihaló. Az oszlopok
alatti falíészen a bikál marcanqoló oroszlán
is megielenik (lásd 104. o,), A íénykép
jobboldalán látható hegyen néhány késő
akhaimenida kori sir található,
96
ölték nreg. Forrásaink errő1 alig árul-
nak el valamit. s nincs bennük serrr-
mi mitikus vagy legendai színezet. s
Az esemény mitikus leírása csak ke-
resztény Írók tollábÓl maladt lánk. r
Ezek a tudósítások viszont határo- o
zottan be akarják feketíteni Zoroasz- o
tert jó példái annak, hogyan kell
kikezdeni az el]eníélhite]ét. szent :
Kelemen Zoroasztett Hámmal. Noé
egyik fiával azonosítja, aki a csilla-
gokkal bűvészkedett, hogy az embe-
reket megtévessze, arníg egy védő- =
szellen] ezt meg nem elégelte, és Zo- é:;
roasztert, a ÍŐmágust, a mennyei tűz-
zel el nem pusztította. A perzsák, Ez<
akik mindig is ostobák voltak - így .+
a szöveg , Istenként tisztelték a .1ál
hamvakat, és dicsőítették a csillago- :tY§
kat, amelyek szerintük Zotoasztert iz_-l
az Isten színe elé vitték. Ez magya-
rázni ZoroJszter görög nevét is. Cö.
ic!,r
rögúI a zoto életet, az aszler csillagot ii!
jelent, Zoroaszter tehát annyit tesz,
mint,,élő csillag". Az első keresz-
tények ugyancsak jó1 értettek a ,,sár-
dobáláshoz".
-|
l
I
.I
I
l
 A különbözó források alapján
Zoloasztel alakjának mitikus válto-
zásait is valamelyest nyomon tudjuk
követni. Ezt a folyanatot nehéz idó-
ben elhelyezni, de számunkra ez
mo.r elhanyagolhaLó. Ezek a míro
szok azt mutatják meg, hogyan te-
kintettek a hívők Zoroaszter alakjá-
ra. mlr ielencert szátnukra a taniró. o
.rlegtöLéleresebb enrber. aki letíedte
az emberek elótt Isten akaratát, az,
aki kapcsolatban állt Istennel, akitől
felelem töltótte el a gonoszok szívét,
és aki emberi mércévela legtöbbet
tette a gonoszok elpusztításáért.
Ezekból a mícoszokból arról is képet
kapunk, hogyan érzékelia zoroaszt_
riánus hívő saját életébena jó és a
rossz kozmikus harcát. Bár számos
szertartás eredete ZoroasztelIe negy
vissza, nem vonhatjuk le ebből azt a
következtetést - amint sok tudós te-
szi -, hogy a kultusz alkotta meg
alakját. A vallások életében általanos
tendencia az en, ített jelenség; hogy
egy másik példát en- itsünk, az eu-
charisztiát Jézus életéreés műkódé-
sére vezetik vissza. A vallás elsó pap-
jaként és igehírdetójeként szükség-
szerŰ, hogy zoroasztert tartsák a zo-
roasztriánus val]ási élet forrásának,
Ha.onlóan érrhető az.rz igény i..
hogy szenélyében egyesülnie kell a
három társadalmi osztálynak, a pa-
poknak, a harcosoknak és a kétkezi
munkásoknak. Vajon megfeledkez-
het-e egy megváltó a társadalom
bárn-rely csoportjáról? Sokan feltet-
ték már a kérdést,hogy a mítoszok
Zoroasztere isten vagy ember. Ez a
kérdésértelmetlen. Bár a gonoszok
elpuszrítjsáért a hagyomány szerinL
többet tett, nint aJazatáh, erre csak
azért volt képes, mert Ohrmazd őt
választotta ki, hogy az Igaz Vallást el-
hozza a világba.
97
Mítosz és király
Az ókori Közel-Keleten a királyt sok
helyütt isteni személyként tisztelték.
Alakját, tevékenységétmítoszok
övezték. Ebben a Fejezerben azt üzs-
gáljuk, vajon a perzsáknál is ez a
szemlélet érvényesült-e.
Ma, a központi fftés, a hűtőszek-
rények korában nehéz átéreznünk
óseink helyzetét, akik ki voltak szol-
gá|tawa az évszakok valtozásának,
Egyiptomban ki tudták számítani az
évszakok változásait, Mezopotámiá-
ban azonban korántsem ez volt a
helyzet. A bizonyralanságok köze
pette az emberek hitük szerint csak
akkor reménykedhettek az életben,
ha maguk is képesek beleszóIni a
kozmikus események alakulásába.
Egy Isten és ember közötti közvetí-
tőre volt tehát szükségük, akit a ki-
rály személyében véltek megtalálni.
Köztudott, hogy Egyiptomban az
uralkodót isteni származásúnak, Ré
fiának, a biztonság és szilárd rend
forrásának tartották. Mezopotámiá-
ban is hasonlóképp vélekedtek, bár
volt néhány lényegi különbség. A ki-
ráIy az istenségnek nem vér szerinti.
hanem fogadott.fia, akinek az örök-
befogadása a trónralépéssel történik
meg. Ett6l kezdve a fildön istenség-
nek számított, az istenek világában
peüg ő képviselte az embereket.
Egyik legfőbb íeladata az évszakok
helyes sorrendjének biztosítása volt,
nehogy nyájai elpusztuljanak. Min-
den évben megünnepelték az újév
eljóvetelét, hogy az évszakok helyes
sorrendjét ezzel is biztosítsák. A ki-
rály isteni személykéntyett részt az
ünnepen, felidézte az ősi csatát,
amelyben az istenség legyőzte a sár-
kány képében támadó káoszt, s dia-
dalával ismét he\reállította a világ
rendj ét.
Nem egyszerűen a múlt esemé-
nyeit játszonák újra és idéztékfel,
hanell;' ez volt a káosz erői ítilött az
élet diadalát biztosító teremtő rend
évenkéntivisszatérésénekzáJoga is.
98
Mezopotámia és a vele határos felelni. A perzsák szoros kapcsolatot
Perzsia között mindig szoros kapcso- tartottak fenn a környező népekkel,
lat volt. De mennyit vettek át a per- és Perzsiában nem ment ritkaság
zsák a mezopotámiaiak hitvilágából számba külfoldi munkások alkalma-
és vallási gyakorlatából? zása sem, meglepó volna tehát, ha
A perzsák szerint ajó erőinek két nem bukkannánk idegen hatások
fegyvere van a gonosszal szemben; a nyomaira. Amikor Nagy Kúrosz (i. e.
hit E ket-
és édestestvére,a királyság. 559-530) elfoglalta Babilont, fiát,
tő egynás mellett létezik, de nem Kambüszészt 538-ban babiloni szo-
ugyanaz. Mind a királlyal szembeni kások szerint az Újév Űnnepen ko-
engedelmesség, mind az Igaz Yallás ronáztatta Mezopotámia árályává,
ismerete szükséges a gonosz legyő- kürosz a fiát a babiloniakkal is el
zéséhez. hz az eszményi állapot, ha a akarta fogadtatni, ezért rendezték
Vallás királyság és a királyság Vallás. írleg ezt a szertartást, amelyen Mar-
(Dk. M. 47:6, ZDT,296). Az anar duk fiává fogadla az új uralkodót.
chia lényegébena hamis hit követ- Ugyanezt a herceget Egyiptomban
kezménye. A király személyeben Is- Ré isten fiaként vezette be. Az crrr-
ten Bőkezű Szellemét testesíti meg, ber érthető módon ógtön arra gon-
és ő lesz hatalmának ftildi jelképe. dol, hatottak-e ezek a képzetek a
Köteles§ége, hogy gyarapítsa a te- perzsák királyságképére.
remtést, az Igaz Vallást és alattvalói Kambüszész nem az egyeden, aki
boldogságát, mivel ezekben nyilvá- kapcsolatba hozható a szakrális ki-
nul meg az emberiség számára Isten rályság intézményével.Elsósorban
akarata.Bár az|gaz Vallás eleinte csak Dareiosz (i. e.522-486) nevéhez fű-
Perzsiában nyilatkozott meg, üzene- ződik a csodálatos perszepoliszi pa-
te az egész emberiséghez szól. lota építésePerzsia délnyugati ré-
A perzsa mitológiában Jima az szén. A város méreteinek, szépségé-
eszményi uralkodó, és az áItala.beve- nek, pompáj ának l eitására nehéz sza-
zetett NoLlruz a perzsa lJjév lJnnep. A palota hatalmas, na-
vakat találni.
A szászánida-korban a királyokat a gyon sok dombormű és faragvány
leghatározattabban isteni eredetű- díszíti,A munkálatok, mint tudjuk,
nek, a nap és a hold fivérének tar- sokáig húzódtak. A király azonban
tották, és istenségekhez illőn szólí- ritkán tartózkodott itt. A palota ma-
tották meg őket. Számos dombor- radványai között szinte semmi sem
művön maga Ohrmazd ruházza íe| utal arra, hogy az épület adminiszt-
őket az uralkodói jelvényekkel, ko- ratív célokat szolgált volna. Persze-
ronájukon a különböző istenségek polisz inkább vallási központ volt, az
szimbólumait viselik. A dombormű- évenkéntiünnepségek színhelye,
veken a kiráIyok természetfolötti- ahová a birodalom minden részéből
ségétaz isteni karizmát jelképező eljöttek az emberek, hogy adójukat
glória mutatja. A király, Khuszrau ós ajándékaikat hűségükjeléül, a Ki-
mennyei trónuson, csillagoktól kö- rályok Királya lábai elé helyezzék. A
rülvéve ábrázoltatta magát. Kétség küIdöttségek leljötLek a lépcsőkön,
sem férhet tehát ahhoz, hogy a ki- melyeken a lovasok is kényelmesen
rályt a szászánida-korban isteni ere- elíértek,és a kapukon keresztül, a
detűnek tartották. szent hegyeket jelképező, csipkézett
De hogyan vélekedtek a kir,ályról falak mentén haladva a százoszlopos
korábban, hol volt az uralkodó helye csarnokba jutottak, amely egyes mai
a mitoló8iában, mi volt a feladata? véleményekszerint a szent ligetet
Ezekre a kérdésekre nem könnyű jelképezte. Ezek a menetek nemcsak
 szikladombormú Táq-6 Bosztánból. amelyen
ll, Aídasir (379--383) álveszi koronáját
ohrmazdlól (a iobboldali alak). A királytól
baka, féiéna nap suoaíaival díszílen
koronáVa|, Mithía láthaló, aki a szent
jelképen, a lótuszvúágon áll, kezében a szent
balszom vesszókkel. A pap-irithra. ll, Ardasil
és ohrmazd a legyózött ellenség tetemén
taposva, hós bajnokként jelenik meo.

99
Fent Dale osz pecséthengelének
lenyomata, A felilaton óperzsa, e]ámi és
babioni nyelven a k rály neve oVasható,
Az Ahula A,4azda Védelme alatt áló ula kodó
ádáz orosz ánokka küzd,Adémon lényeket
dézó, ágaskodó oíoszlá.| az asszil
em ékekle és az asszír hatás a|all ál ó. az
iráni határ rnentén létreiött kultúrák
ábrázo ásmódjára emlékeztet, Teljességge]
érhetó, hogy a kereskede]mi ügy etekben
haszná|t pecséten ezeket az írásokat és
diszitóeleíneket alka mazták. Felmerűl
a kérdés,hogy a peízsák az ösi, közel-kelet
k]rá yságíogalom tartalmi élemeiből is
átvettek,e Valamit. Brjtish l\,4useUm, London
szemben Nalszé kirá y és a királyi hatalom
je Vénye Ve ót íelruházó Anáhita jstennő
(iobbolda 1) eqy llllV, századi Naqs-e
Bos7Ia1.| 'ele'en, slámos szászánida kor
érem s ebben a dekoraiív stílusban készúlt,
Az slennó ruházatának súrúhullámokat vetó
,edozele Va ó"zlnUle9 a V /e{kel Va o lsleni
kapcso atáía ltal,
1(}()
a gazdagság fitogtatására szolgáltak,
It.rnettl .r fcilJ termÉk,,ny.cgéri.
megmutatták Istenn ek,
A lVltrrtl:, az Ujév Unnep, nrivel
Rapithvin ünnepére esik, szorosan
kötődik az évszakokhoz. Ezen a na-
pon az enberek azért ir.rádkoznak,
hogy az istenség térjen vissza a iiildre
l.old .rllrri buvóhelyeról. .r]t,,l l tro
vérryek wökereit óvja a zord télben.
Az évszakok csatáját ábrázo]ják azok
a rclieíek, ar.-relyeken a bikát (eső)
széttépiaz oroszlán (nap). A persze
poliszi don-rborrl-rűvekbő1 egy olyan,
évente nregrendezett ünnepSég kéPc
Iajzolódik ki, anrely az évszakok és
az élet erőinek harcát idéztc fe].
Nern világos azonban, mi volt a
király szerepe az iinnepségekben,
Felirataikban az uralkodók Áhura
Mazdától való teljes íiiggőségiikről
beszélnek_ Ahura Mazda teszi őket
királlyá, ő o1talmazza szerrrélyúket,
l'oldjeiket, és ő vigyázza ninderr 1é
pésiiket, A király azonban az a sze
mély is, aki az istenség akaratát érvé
nyesíti a lioldön.l)areiosz szuszai lel
iratában olvasható, how ő, Darciosz,
,.
tetteiben lstent utáDozza, an]ikol a
vilígot, írgy, nrint ő, tökóletesé (,&a-
_ra) teszi.
l".z7

101
 _{i

102
Jobbra Dareiosz szuszai, színes
mázastéglákkal kirakott palotáia pompás
látványt nyújtott. A képen Ahura Mazda
ielkópe alatt két szárnyas lény látható,
amelyek ugyancsak babiloni eredetúek.
szgmben íent Ezen a Naqs-e Rosztaín-i
szikladombolmúvön ohrmazd (jobbra)
átnyújtja l, Ardasirnak (224-241)
a királyságot ielképezó diadémot. A kkály
alakja nem kisebb az istenségénél,és még
csak lérdet sem hajt elötte. Mi több, Aldasií
kolonáia magasabb, mint ohrmazdé.
ohrmazd lovának lábai az öldög, Ahriman
alakjára tipornak, Arda§ir lova az utolsó
párthus kkály, Ardaván tapos. ohrmazd
'ején papi mivoltának
kezében barszom Vesszöket,
jelképeit tanja,
szerrlben lent A íéntiképgn jobboldalt, az
istenség lova alatt hevéíó ördögalak lészlelo,
Ahliman haiában kígyó tekereg,
Ahura Mazda kegyelméből tettem
azt, hogy amít tettefi, Írasaként
jelenjék rneg a világott.
(Kent, 141)
A domborműveken a király folött
ott lebeg Ahura Mazda szárnyas
szimbóluma, amely világosan mutat
ja,hogy az uralkodó az istenség íiildi
ki-
helytartója. Vajon részt vettek-e a
rályok a gonosz erői ellen vívott
harcban, úgy, mint Babilonban?
Nem tudjuk. Számos reliefen, pecsé-
ten ábrázolják az uralkodór, amint
megküzd a sárkánnyal. A pecsétek
stílusa babiloni hatásról árulkodik, és
ismét íiilmerül a kérdés, csak a kül-
sőségeket vették-e át a perzsák.
A későbbi korokban a perzsa
ura]kodót minden bizonnyal isteni
személynek tekintették. A pap nél-
külözheteden társa volt, hiszen a val-
lás és a királyság egymás édesteswé-
rei. Jima, az első kirá|y testesíti meg
az eszményi király. Békébenura]ko-
dott, megnövelte a világot, és mind-
ezt egyetlen kardvágás nélküI. Ha a
perzsák áwettek is valamit a babiloni
királyképból, r'állk az uralkodó az
istenségnek nem fia, hanem oltalma
alatt tevékenykedó képviselője volt.
103
 .{ r_;
,ll'
,-\-\\
'..-----

Feni A bikát leterító orosz]án motívuma szemben A perczépolrszi tlónteremnek

huszonhétszer íordul eló Perszepoliszban, dé mind a négy falába Vágtak ajtót,
a késöbbi korok perzsa múVészeiis szíVesen Az ajtóbéllelekben a kiralyt sárkányöló
áhlázo|Iák ezl a jelenetet. Gyakolisága és hóskent ablazokak, Ez a doTbol.nj a szdr^y
központi helye (a tíónterem közelében le.mes7etfölötli .nivoltál erreli k,i a szarnyas
a pelszepoliszi palotagyüttesbén) oroszlánnak íarka és hata|mas karmai
jelenlóségére utal, azt azonban sajnos nem Vannak. A jelenet kompozíciója a közél-keleti
tudjuk, mit is jelentett valójában, Eqy múvészetet jdézi
magyarázat szerint a két állatalak a Leo és
a Taurls csilagkepet. a je enei pedig az
éVszakok Válakozásál jelképezi, Al oros7lán
a királyság szjmbóluma is lehet, ]lyenkor
a k rály kor,állan hala mál te]ezi k,, amellyel
senki sem szallhal szembe.

104
szemben A szászánida uralkodó,
ll, Khuszrau {591-628) egyik
Vadasparkjában, a Táq-e Boszlán közelében
erédó hegyi patak méllétt, boltívot vágatott
egy sziklába. Az íV iölött rómaias
gyózelem-alakok az uralkodói hatalmat
szimbolizáló §yúrűkei tartanak.

Balra A ballang hátsó falába vésett

jelenetben a király (közópon) áfueszi
ohrmazdtól (iobbra) a hatalmát jelképezó
diadémot. A kilálytól baka álló Anáhita is
fejékel nyl]jt felé, A beiktatási jelenet alatt
a kilály látható teljes lovaoi páncélzatban,
A barlang két oldalán az uralkodót vadászat
közben áblázolták, Az alant látható relieí jobb
oldalán szarvasokía, bal oldalán
vaddisznókra löVi ki nyilát. A bal felöl
közeledö, elefánton üló harcosok az állatokat
beszoítják a mocsárba, a kiíaly hajója elé.
A jelenel közepen a krály kilöVi nyilait, jobb
oldah már partot ért, elótte a kitelített
zsákmány. Az állatok mozgási iránya, balról
iobbra. az ember szemet mindig a köVelkezö
ielenetre teréli, A kiraly jelentóségéi alakjának
nagysága, kózponti elhelyezése és a íejét
öVezó dicsfény, az isíeni kalizfia (hvarenah)
mutalia.

107
 'i:.i,,:rs:

Annyira az emberek filött állt, hogy Fen' A babioni Kürosz-henger Külosz

pohlika ának korabeli lellása - rriula, az
arcát álarc fedte. és alakjjr fuggöny uíalkodó elfoglalta Ninivél. Kürosz
rejtette el az egyszerű emberek te- helyreállíttatta a templomokat, és népek
sokaságát telepíttette át más Vidékekre.
kintete elől, akik leborulva hódoltak lntézkédésenyomán juthattak haza
neki. Alattvalói szemében a Királyok a hitükhöz hű zsidók lzraelbe. és kezdhették
Királya valószínúleg nem közönsé- meg templomaik újjáépítését,
Museum, London
Blitish
ges ftildi halandó volt; a tömegek
mjr a kczdeci időkben i. a sárkány- szemben A szászánida kirá yok koloná]t
öló, démonoknak parancsoló legen különbözó istenségek jelképei díszítették,
dás hósök újjászületését1átták benne. Az l, és ll. sápur koronáján látható cslpkézet
az akha ménida stílus hatásáról árulkodik,
A király és a papság elsődleges fel l. Bahráín koronájának sugarai
adata az volt, hogy a birodalomban l\4ithla-szimbólUmok, A leveleket Narszé
koíonáián Anáhitával hozzák kapcsolatba.
munkálkodó. széthúzó eróket kordá- A ll, Holmizd koronáiát diszítő sasíej és
ban tartsák. Ha lázadás ütötte íel a sasszárnyak, talán Verelhraghnára,
íejét,Dareiosz szavaival élve ,,a Ha- a győzelem lstenére ltalnak, l, Péroz,
zugság tette őket lázadóvá". A Ha-
ll, Khuszra!, és lll, Jazdagird koronáján
a hold sten, N,4ah jel{épe lálható. A koro,a
zugság és az lgazsig között íolyó olyan nehéz Volt, hogy a király feje nem bída
kozmtkus harcban rehár a kirjly i, volna el, ezért a trónterem mennyezetére,
pontosan a üónus Íölé Íüggesztették Íe.
részt vett. Szelepe Isten rendjének és
békéjénekfenntartása volt a biroda-
1omban a Bö]cs Ur segítségével,nem
pedig az évszakok egymásutániságá-
rrak rituális biztosítása - bár a kettó
nem zárja ki egyrnást. A perzsák
rr-rinden bizonnyal ismerhették a ba
biloni királymítoszt, de ők a nritoszt
történelemmé formálták, és mitikus
jelképeik azt a szemléletet tükrözték,
amely szerint a király Isten Bókezű
Szellemének a megtestesítője- Azt a
napot várták, amikor az Eszményi
Királyság egyesül az Igaz Hittel, és
eljön a várva várt megújhodás,

108
 ((

ll. khuszrau lll, Jazdaoird

Mítosz és
történelern
A mítosz mint a töíténeleín
értelmezése
Bizonyos értelemben valamennyi
mítosz a történelem része, hiszen
bennük tükröződik az embernek
önmagáról, a világról és annak vál-
tozásaiól kia]akított képe. Különö-
sen igaz ez a perzsák mitológiájára,
mert a teremtéssel és a megújulással
kapcsolatos mítoszaik a világtörténe-
lem jelenségeinek egyfajta magyará-
zatát, értelmezésétadják. Amint lát-
tuk. a perzsák a történelmet négy.
egyenként háromezer éves szakaszra
osztoták. Az első kettőben zajlott le
a teremtés, a harmadikban a világot
ohrmazd és Ahriman akaratának
egyidejű érvényesülése jeliemzi, a iktat be. Az arannyal, ezüsttel, acéllal
negyedikben a gonosz végleg vere-
séget szenved_ Az utolsó szakasz első
ezer évétarany-, ezüst-, acél- és vas-
korszakokra bontják, amelyek közül
az utolsóban a gonosz újult erővel
rohamozza meg a világot. Ez a mi-
to§z arra a kérdésreszeretne magya-
rázatot adni, hogy Isten jó v ágában
hogyan is létezhet oly sok gonoszság,
sötétség, szenvedés és halál. A válasz
szerint a történelem nem egyéb,
mint Isten és a jó, valamint a vele
szemben álIó gonosz erők harcának
színtere.
A mítoszok azonban nemcsak a
múlt eseményeit kívánják magyaráz-
ni, hanem a jelen értelmezésévelaz
emberek jövőbe vetett hitét, a ben-
nük élő reményt is erősíteni akarják.
A szászánida birodaiom bukása után
a zoroasztriántzmusnak számos ne-
héz kérdéssel kellett szembesülnie.
Nem csupán arról volt szó, hogy a
hívók, akár őszinte meggyóződésből,
akár bizonyos előnyök reményében,
vagy akár egyszerűen íélelmükben
tömegesen tértek át az tszlámra,
A probléma gyökrei ennél sokkal
mélyebbre nyúluk. A mítosz szerint
az első megváltónak Zoroaszter ha-
lála urán ezer évvel kelletr eljönnie.
110
A pahlavi szövegek adatai alapján
ennek i. sz.400 körül kellett volna
bekövetkeznie. A VII. században
azonban, úgy látszott, hogy az ösz-
szeomló perzsa állam a vallást is ma-
ga alá temeti. A hívőket kétségek
gyötörték. Elhagyta volna őket Is-
ten? Hamis volna hitük? A pahlavi
körywek szerzői a mítosz és a törté-
nelem összeegyeztetésével igyekez-
nek ezekre a kérdésekre megnyuga-
tó választ adni.
A középperzsa szerzők két mó-
don próbálnak koruk éget6 problé-
máival megbírkózni. A Bahman jast a
megváltó eljövetele előtti, hagyomá-
nyos négy korszak után még hármat
és vassal megjelölt korok után egy
sárgaréz, egy vörösréz és egy ólom
korszakról is beszél. A szerző tehát a
megváltó késlekedésétazza| magya-
rázza,hogy még nem jött el az ideje.
A nehezebbik kérdésre, vagyis arra,
hogy a ,,szükség őráján", az iszlám
hódításakor kudarcot vallott-e ísten,
ő sem válaszolt. A Bundahisn és a
Dénhard ősszeá||itó i külön fejezetet
szentelnek ennek a témának. Az ősi,
avesztai világszemlélet szerint a Vas-
korszak a hanyatlás kora lesz. A vallás
csillaga leáldozóban, széthullik a tár-
sadalom és a család.
Szárazság és döghaláI képébenká-
osz uralkodik mindenütt, nemcsak a
fiildön, hanem az égben is. A pahlavi
szerzők Perzsía leigázásában ennek
beteljesedését láúák. A hódítókat
,,démonoknak" nevezik, akik a kap-
zsiság ördögének ivadékai. Csalá-
dokat szakítanak szét, fijdalmat és
szenvedést okoznak az embereknek.
A könywek íróinak szemében a hó_
dítók éppen az évezred utolsó száz
évérevárt démoni erőket testesítet-
ték meg.
Az egylk szerző a kozmikus káosz
jeleit keresi, amelyek szerinte a hó-
dítók támadását kísérik. Mivel rrem
leli ezeket, figyelmeztet, hogy mtn-
den bizonnyal titokban rejtőzködve
munkál a gonosz.
a dtighalál orvul kazelít, és ravaszul,
hogy a halál kegyetlenebbül arathasson.
(Dk. vlI.8,19)
A Bundahisn és a Dénka tebát,
annak ellenére, hogy első pillantásra
az ősi mítoszok száraz, akadémikus
gyűjteményének 1árszik, valójában
enyhíteni igyekszik a hívek kétség-
beesésén.Mindkettő azt hírdeti,
hogy a rémület, amellyel sokaknak
szembe kell nézniük, a veszély, amely
életüket, otthonaikat fenyegeti, nem
váratlanul tört rájuk, és Isten képes
arra, hogy mindennek véget vessen.
A hit .- szól az özenet - nem hiába-
való. Az ernberek tartsanak ki, szorít-
sák össze a fogukat, mert ez az idő
az első ezredíorduló ideje. Nemso-
kára megszületik a herceg, aki majd
helyreállítja Irán letűnt nagyságát.
Megszületik a rnegváltó, és Isten
győzelmet arat az ördög és a démo-
nok felett.
Bár ezek a szövegek régi műveket
elevenítettek fel és gyűjtöttek össze,
az adott helyzetben jól megfeleltek
a zoroasztriánusok lelki szükséglete-
inek. A régi mítoszok magyarázata a
korabeli tórténelem íényébenútmu-
taást jelentett a hivők számára.
A történelem rekonstruáá§a
a mítosz alapján
A sárkányölő hősök mítoszai egé-
szen másképp kapcsolódtak a törté-
nelemhez, mint ahogyan a próíéta iI-
lesztette a világ végéről szóló tanítást
a történelem keretébe. A kései perzsa
szövegek és a korai muszlim törté-
netírók Gajomard, Jima és hasonló
legendás uralkodók alakján keresztül
megalkották Perzsia történetét a te-
remtéstől a muszlim hódításig. A mí-
Loszok olyasfaju feldolgozása. mint
 .réfi2)

y., ., l, >.
 A 111. oldalon láható kép Gajomard egy arnilyen Firdauszi Sáhnáméja, |egin- n4
sáh náme,kézizlbó| szárma2ó miniatúlán,
A zoíoasztliánus mitológia elsó emberét itt az kább költői erényeiért érdemel fi- an
elsö kilálykénl ábrázolják, ak a hegyek gyelmet, bár a régi idők dualizmusá- Hc
között lakott es páíducbóíböl készült ruhál
V]selt. [/uséé G!imet, Pálizs
nak sze]]emébő] sokat m egőrzön. szú
A köveckező vjzlatos árrekinrés szin Ill(
te teljes egészében a Sáhnáméra épijl' ge
Jobb],a Dakhma lránban, a iazdi s vatag Gajomard, a zoroasztliánus te- M]
szélén,ltt szigorúan betaltották remtésmítosz első embere vo]t az el- mé
a zoíoasztíiánus hagyománynak az
elhunytakra Vonatkozó élőílásait. ső uralkodó, aki az egész világot a ul(
A dakhmának az emberi télepülésektól táVol, hatalma alatt tudhatta, A hegyek kö- Im
kopár heoyen kell állnia, A ha ál a gonosz
átrneneti gyózelme, Ahol tehát megjelenik
zött é]r. á]ralában párducbórbe öltöz zel
a halál, ott a gonosz is. Annak a helynek, ve ábrázolják. Az ő nevéhez fűződlk cq
amely a halállal összeíügg, táVol kell esnie az óltózetek és az ételek készítésé- ;ár
az emberi élet színterétől. Az elhunyt testét
a halottvivök Viszik az épületbe, a magasan nek a szokása. Mindenki tisztelte, és uli
a íalba vágott aitón keresztül, majd egy ebből a tiszteletből született meg a az
toronyszerú építménybeneme]Vényle valIjs, Uralkodása. ame11 harminc ha
helyezik, ahol ohrmazd teremtményei,
a keselyúk és egyéb dögéVő ]ények felfalják évig tartott, jótékony volt, mint a 5.
a holt anyagot, megakadá|yozzák
a pusztulással iáró tisztátalanság terjedését.

I]]
nap nelege, Gajomard pedig kiváló
an töltötte be nréltóságát. Unokáját
Hosangnak hívták, Neki kellett bosz-
szút állnia apjáért, akit a fekete dé-
nron gyilkolt meg. Hosang hadsere-
ge szelíd és vad állatokból, n-radarak
ból és csodás lényekből állt, s velük
nTért súlyos vereséget a fekete dé-
mon hadaira; legvégül Hosang az el,
lenséges vezér íej ét is levágta. A győ
zelem után az agg Gajomard nyu-
godtan halhatott meg, fenyló trónu-
sát a dicső Hosangra hagyva. Hosang
uralkodása három jótéteményt adott
az enrberiségnek: a tűz és a íémek
használatát, valamint a gazdálkodást.
A Sáhuáme azt neséli a tűzről, hogy
egy nap, midőn Hosang kilovagolt,
különös 1énnyel találkozott.
Fején uérpatak színű két szem kigyúlt,
Száján a;fnst dőlt, s a Jény elborult,
(f)evecseri Gábor fordítása)
Hosang l'elvctt egy követ. é. meg-
dobta az állatot, A kőből, egy nrásik
kóhöz ürődve szikr.r pltlant kt. e. a
1ény elpusztult, de nTegsziiletett a
tűz. Hosang fia, Thkhmurasz, har-
minc évig kormányozta az országot.
Leígázta a dérnonokat, és fiára,Jimá_
ra,a Sáhnkre Dzsamsidjára olyan bi
rodalmat hagyott, amelyben teljes
volt a béke.
l l.]
 Baha A. tőnusán úlő gonosz Dahák.
A Gonosz kígyókat ,,le]epitett" Dahák Vál aiba
(a zoloasztíánizmusban a k(9yó a gonoszt
képviseli, ásd 56, o.), Ezeket a szörnyekel
mindennap ember] agyvelóVei kellell
jóllakatn , A gonosz királyok uralmának
köVelkezménye, hogy az embereknek
énelmetlenül kel] elpusztu niuk, lVetropolitan
l\,4useum of Art, NeW York, Alexander srnith

7€7*,;
cochlan ajándéka, 1913

-|l?:4',urtl

szemben A gonosz Dahákot is L]loléri

a végzete. A perzsa rnítoszokban elóbb-utóbb
ez a 9onosz sorsa. Ebben a jelenetben
a meglánco t Dahákot (jól láthatók a Vá]lábó
kinövő k(gyók) a gyóztes bajnok, Faridun elé
Viszik, Bibliothéque Nationale, Pár zs

Dzsamsid sorolta az embereket

társadalmi osztályokba. Különválasz
totta a papokat, felállította a harco
sok osztályát, volt, akire a gazdálko
dást osztotta, másoknak a kéznlűves
ség jutott. Egyszer-r-rélyben volt király
és pap, s a világ sokat köszönhet neki:
a különféIe mesterségeket, az orvos-
ságokat és a drágaköveket, Uralrnát
béke és bóség jellenrezte, Munkára
fogta a démonokat, és az etnberek,
nek nem kellett dolgozniuk a halál
sem ieselkedett senkire. Dzsamsid
olyan trónust készíttetett, anelyet
dén. onok tartottak a 1evegóben.

Míkép rup, sugárzó, a légűrbe Jenn,

akép tllt a nagy sáh, ki úr mindener.
(Devecseri Gábor fordítása)

sikerei azonban Dzsamsidet fel-

fuvalkodottá tették. kérkedett tette-
ivel és elvárta, hogy az emberek a
világ teremtőjének szólítsák. Erre az
ernberek elíordultak tőJc, e,, tsteni
kariznlája is senrrr-rivé lett. Gyászos
jóvő képe vetült eléjük.
A történet folytatásának színhelye

114

Mirdasznak, a köztiszteletnek örven-
dő hercegnek az udyara. Mirdasznak
volt egy bátor, íélelmet nem ismerő
fia, Dahák (arabosan: Zahák). Egy
nap, utas képében rnegjelent a palo-
tában az ördög, és mézes-mázas be
szédévelelbolondította Dahákot.
Megfogadtatta az ártatlan ifúval,
hogy senkinek nem szól kcttejük tit-
káról, és teljesítí minden parancsát.
Az ördög, a királyi hatalom víziójá-
val megkísértve Dahákot, rávette őt,
hogy ölje meg atyját és foglalja el a
trónt.
Az ördög hamarosan ismét eljött,
ezúttal szakács alakjában és a király
nak, azaz immár Daháknak húst tá-
lalt fel,letérítve őt a helyes útról. Ko-
rábban ugyani. az emberek csak nö-
vényekkel táplálkoztak. Az ördög ez-
után azt kérte, hadd csókolja meg
egy ilyen hatalmas uralkodó vállát.
Hízelgó szavaival levette Dahákot a
lábáról, aki teljesítette a kérését,árrr
a csók helyén két íekete kígyó teker
gett elő a király vállából. Dahák el-
pusztította Őket, de azok Újra és Újra
megelentek egészen addig, amíg az
'dtnl:,r,11,L)
ördög ismét el nem jött, ezúttal or-
vos képében.Azt mondta, hogy a ki-
rály bajára egyetlen oryosság van; az,
ha a kigyóknak mindennap emberi
aglwelőt adnak táplálékul.
Dahák hatalma nőttön-nőtt, míg
Dzsamsidé egyre halványodott; vé-
gül az emberek Dahák mellé álltak
és őt kiáltották ki Perzsia királyának.
Dzsanrsid elbujdosott, de végül a kí-
nai tenger mélyénrátaláltak, és Da-
hák, hogy megszabaduljon tőle, ket-
téfirészeltette. Dahák uralkodása
ezer évig taltott, éyezrednyi zsal,
nokságot hozott. Az erény csillaga
leáldozott, virágzott a csalárdság.
Minden áldott nap két embernek
kellett elpusztulnia, hogy agywele
jükkel a Dahák vállából kinóvő kí,
gyókat jóllakassák.
De a királynak még ez sem volt
elég. MegáJmodra Faridun (a miti-
kus Thraétaona) születésér. é: min
dent elkövetett, hogy a gyermeket
elpusztítsa - hiába. Dahák, elleníele
haralmáLól rettegve egy hadseregnyi
démonnak adott parancsot a táma-
dásra, és követelte, hogy erősítsék
115
me8jogát a tlónhoZ. Senki sen] nteít
ellenkezni a hatalmas úrral, míg egy
nap egy szegény kovács jelent meg
az udvarban. sokat szenvedett a ki-
rály zsarnokságától, és azért nTent,
hogy bebörtönzött fia szabadon bo
csátásáért könyörögörT .

Kírály uagy, ha kí.qyó ís ábrázatod,

Ki hell most ígazságouat nonclanotl.
(Devecseri Gábor fordítása)

A király, a kovács merészségét,l

rnegJepődvc. engederr .r kérétnek.é.
L\erebe J nlil.-rtkozar aljir.i.jr köre-
telte, A kovács, aki egy-enes és íélel-
met nen] isnerő ember volt, nregta
gadta, és fiával együtt a piactérre vo
nult, hogy sereget toborozzanak Fa
ridun tánrogatására. Zász|ajlk koplá,
ra erősített bőr kovácsköténv volt.
BivaIy'ejhcz h.r.on lo ll,burrkót r.
ké,zíLenek Iaridun,z,iIllára, 1-1ri
dun, várábó], rl.elynek tornyai az
eget verték, e]indrrlva, sebes folyó
kon, sivatagokon át vezette seregét
Jeruzsálembe, a gonosz kir-álv szék
helyére. A palota lácván.r,a, rrrelynek
ornlá .t SátUrnU5t verle. tretrt réttti- alakító folyarrrat. Egy neves párszi tu- szemben szászá|ida kori tűzollárok Naqs e
tette el. Két rr-ralokra fogta a vas]:un- dós példjul íg1 ír l H.rorn.r növény Rosztamban, Báí ebben az időben
a túztemp omok épí|ésemár nagy múltra
kót és rohan.ra indult, Dahák épp rő1 és istenségről: Iek1-11et VisSzd, a szeítallások 1egylelókdn
nem volt otthon. de arr-rikor hírét Való bemulatásának ösi szokása, még
a b rodalom legdicsöbb -apjáiban, a ki,alyl
vette, hogy Faridun körülzárta a pa Irán bíiszkesége uolt ez a _fétf, paloták közelében is ét, mint a képen látható
1otát és kiszabadította Dzsarlsid hír- hőst etteí negőrizttk n.euét. 1űzoltárok is bizonyítiák. Valójában ez
gait, azonnal lóra kapott; hatalr.Tas (Modi. RC.,301) a szokás a mai napig sem halt ki,
serege élénlélegzetelállító sebesség
gel közeledett. Katonáit a várcs előtt A zoroasztriánrrs hitvilágbarr te- Fcní Far dln a Dáhák íölött alatott
hagyta, ő n-raga pedig negpróbált hát egyesült lnítosz és történelenr. gyozelem ulán, V,goskeílben, üónusá, ül,
belopódzni a palotába. Sikerült is ne- A perzsák a nTitológia fényében lát Bibljolhéq!e Nationale, Párizs
ki. hr.zert páncéljábrn .enki sem i, ják egész történelrr.riiket, múltjukat,
rnerte fel. Szívében a gyilkos vággyal jelenüket, jövőjiiket. A történe]err.
asszonyokra rontott, ám,,szélviharos nem má.. mrnc .r jó és a rossz között
gyorsasággal" ott tefmett Faridun, és dúló harc színtere, az események
bunkójával ősszezűzta Dahák sisak, csak akkor értl-retők meg, ha megta-
ját. Hallgawa az angyal szavára, neIn ljljik nlögöLtük lz lstent. .lz isteni
ólte rTTeg a zsarnokot, hanem neg akaratot.
kötijzte, és hű barátainak segítségével
Demavend hegyéhez vitte. Faridun,
aki így a világ ura lett, n-rinden tőIe
telhetőt megtett, hogy könnyítsen az
emberek sorsán- A betegségek elieni
harcának cörténete az idők íolyamán
átalakult, elvesztette rlitológiai szí-
nezetét, éS nrezőgazdasági történet
lcrt bclőlc. a g.rzdl gyózelme a pesci.
felett,
A zoroasztriánizmusban és sok
nlás vallás híveinek tudatában - rnáig
nrííkódik a nrítoszt történelelnrné

117
 E!szla.l il perzsa ll39yorr,ány egendás
hóse Nom úgy szú (1ett, mrrll nlás íö d
halandó hanem egy Valázsló búVós
Varázs !]é ne( hatásilla Sz nJll]t parancsara
1]sodá alos erÓ!e b ro to ának 5eg'tse!]é!e
|ol1 a V láqía, A lrÓ!] |yo c eml]ernyi maqas,
- .-_t F,]\] l olosl,n l/ e1o,r,. "o/Öll ,,losptp.j1
(<_ - |l
---.. -
lo,/ago KereSztü kas! be]árla az o,szirqt]1
'.;- \ .l re ráakadt a pa. pa'a. anr{] y(]i s2! eté:jéló
jogva nekl szániak Frós Voll. akár az 1rlí)iant,
gyors, akáí a teve Rusztam. ak messz()
ló|ddn lsnlert Vo t ele éró . Lría kodókat
Szacadiiott k fog5a!LkbÓ s:1, { i]]- 1o k al
oérnono(at. hileS b;t noKoka1 qyózott e
csatában, ekózben öl s e]ánr ták
1oqld,l lol_., -ol , g, lbe, oéTo.1ol ,,Óo
loq \,,U s e le:iék E,.V a ka oTn-a kü o,íl) e
/a'- |, .| 'a,/ ,qo -!,qé,, .oo,ó, l,
innen ]s megszabadull, és dladalmaskodolt
cIenségt]i tö ött
A SZe,zó (]zúion moírd kószo,]etet s r l1aro d
Ba ey clc'esszo,nak. ak iozzarar!: ,looy
"§ a TT8 ]13 oda]on átható XVll századl,
k adat an tsUkharálran készút kéZ rat képe t
közöiük
::. Í
-\

:,

i]8
szemben, íent szimurgh, a mitikus madár
és a becsvágyó lszfandi]ár herceg, akit
Rusziaír sziTuígh segllsegéVél gyözött le,

szemben lent Ruszlam mégverekszik

a sárkánnyal, hogy kiszabadíthassa
börtönéból a királyl, Kaj KáVuszt,

Jobbía íent Rusztam, akit a loglyul ejtett

U]ád álnokul a démonok földjére Vezetétl,
megküzd a Fehér Démonnal, hogy
kiszabadítsa Ka] Kávuszl,

Jobbla lent Akván démon, hogy Rusztamol

foglyul ejthosse, felemelle az1 a földdarabot,
amelyen a hós aludl és a lengerbe dobta,

119
Mítosz, rítus
és szirnbólum
Mítosz és rítus minden vallásban
szorosan összefonódik, de talán sehol
sem olyan szorosan, mint a zoroaszt-
riánizmusban. A szövegekjó része és
különösen a régi szövegek, azéIt ma-
radhattak fenn, mert a szertartások-
ban folytonosan használták őket.
A szertaTtások eledetét pedig rend-
szerint a mítoszokban kell keres-
núnk. Súlyos hiba lenne. ha egy mi.
tológiáról szóló könlru nem érintené töznek.
mítosz és rítus kapcsolatát. A rítus-
hoz hasonlóan a vallási szimbolizrrrus amely istent, embert egyaránt meg-
is a mítoszokból táplálkozik, és íor_ segic. Tist{a nem bírta legyőzni a
dítva.
A régi szövegek ritkán tartalmaz-
nak részleres leírásokat a zoroaszrri- nem mutatott be neki. zurván ami-
ánus szertartásokról. Abban azonban
biztosak lehetünk, hogy a mai gya-
korlat hiven köveLi a hagyományt.
amelyben gyökerezik. Ebben a feje-
zetben mítosz, rítus és szimbolizmus
kapcsolatát az indiai párszik példáján végzetr áldozari szertJr(js, a7 egyik
keresztül vizsgáljuk, mivel a szerző
ennek a közösségnek az életétismerj
a legalaposabban.
Az imák és szertartások céljának
zoroasztriánur íogalma lényegesen
küIónbözik a nyugari. külónösen a
protestáns felíogástól, ahol az imád-
ságot gyakran mint az Istennel való
beszélgetéstértelmezik.
riánus ima alapjában nem
zoroaszt-
^ ilyen, bár
a gyakorlatnak az ilyesfajta imádság
is része lehet, mint ahogy Zoroaszter
életébenis megfigyelhető. Az imákat
az Aveszta szent nyelvén mondják,
egyrészt, mivel ez Zoroaszter és aki-
nyilatkoztatás nyelve, másrészt, mivel
a zoroasztriánusok szemében ezek
mágikus erővel bíró szavak. ,,Ha
működésbe hozzák" a szent szavakat,
ahogy egyjámbor életű párszi fogal-
mazta, megelevenednek és hatásuk is
azonnal érezhető. Könyvekben, ki-
nyomtatva azonban élettelenek. A
papnak a legnagyobb figyelemmel és
odaadással kell az imákat mondania.
A szavak pedig megidézik, életre
keltik azokat az erőket, amelyeket
120
megneveznek, Ezek a szavak nem
egyszerűen az emberi nyelv korláta-
in túli valóságot célozzák meg. Tiib-
bet Lesznek ennél. r,alóságosan is
megidézik ezeket az erőket. A Bőke-
zű Halhatatlanokat hívó, elmélyült
odaadással mondott imára ezek a lé-
nyek megjelennek. Életre kel, meg
elevenedik a mítosz itt és most. Az
égi lények a szertartás helyére kól-
A rítus olyan erőket mozgósít,
szárazság démonát és megnyirni az
ég csatornáit, amíg valaki a7dozatot
kor fiúgyermeket akart, áldozatot
mutatott be, bár, mivel ő az abszolút
lény, aldozatát nem valamely más is-
tennek ajánlotta. A zoroasztriánusok
szemében a tökéletes odaadással el-
Jegerényesebb cselekedet. A]dozarok
nélkül elpusztulna a világ, jótékony
hatásuk nyomán viszont Ahriman
hatalma egyre apad. A megújuláskor
az ohrmazd, által bemutatott áldozat
teszi az embert halhatatlanná. Az ál-
dozatnak ez a máíg uralkodó zoro-
asztriánus szemlélete az indoiráni
korra nyúlik vissza: a legősibb ind
szövegek, a uédák val]ásában is az ál-
d,ozat a7l a középpontban, amely, ha
azt helyesen végzik, az istenek aka
raától fiiggetlenül is megteszi hatá-
sát, A zoroasztriánusok a rítusok
minden szavának, minden egyes
mozdulatának jelentőséget tulajdo-
nítanak.
E könyv keretein belül nem tud-
juk a zoroasztriánus szertartás és a
mítoszok közótti viszony összes as-
pektusát vizsgálni.
Ezért az egyszerű hívők életéből
csupán a három legfontosabb szer_
taltást szeretnénk bemutatni: a be
avatást, valamint a tőzhöz és a halál-
hoz friződő rítusokat.
A beavatási szertartásra hagyomá-
nyosan serdülőkorban került sor, bár
manapság a gyerekek már fiatalabb n
korban átesnek a Na udzsote (sző sze- c
rint,,újjászületés") szeltartásán. r
A kisgyermekek még nem felelősek b
erkölcsilag gondolataikérr. szavai- ll
kért, tetteikért, hiszen nem tudják ll
megkülönböztetni a jót a rossztól. n
A beavatásr akkor szokás elvégezni. rl
amikor a gyermek már képes dönre- &
ni a jó és a rossz között. Ezután -otár x
viselnie kel] tettei köverkezményeit. lí
hiszen cselekedetei az égt ruktárba li
kerülnek, hogy az ítéletnapján rneg- ai
mérettessenek. A beavatás való_jában 12
tehát a vallási felelősség tudatos vál- ó
lalása s egyúttal az isten seregébe va- kl
Ió önkéntes jelentkezés is. g
A szertartás két részből áll. Min- a
denekelőtt a test tisztul meg a rituális
íiirdővel és imákkal, majd a beava- Js
tandó lelke, amikor a tehén vizeleté- h
ből, a gomézből iszik. Ezt követi ma- h
ga a szertartás, amelyet magasrangú lr
pap vezet a segédeivel. ló
A jelölt hitet tesz a vallás mellett, m
majd életébenelőször ráadják a szent &
ínget, a szurlrét és derekára kötik a
szent öVet, a kusztít, Ezeket a ruha- &
darabokat Isten vértezetének neve- ví
zik. és a hívők egész éIerükön ár vi- m
selik. A gyermek ekkor életébenelső
ízben elmondja azt az ilrrrát, amelyet
FlD
halála napjáig. naponra röbbször is ki
felmond majd. A Naudzsote a pap ál m
dásával ér véget. fo
L szudre trikíszerű, fehér vászon- .tf
ing, Fehérségea valJás tiszraságátjel- o
képezi, Ek alakú kivágás van a nyak-
résznél,ahol kis zacskő 1őg, a kisza-e -lI
berJeh, arr'elyben viselője a jó gon- H
dolatokat, jó szavakat, jó tetteket ű|
gyűjti. Hátul a tarkónál az anyagot
duplán meghajL;ák - ez a gird.o -. aE
amivel a hívőt erkölcsi íelelősségére &
és kötelezettségei sulyára emlékeztetik. O
A l<usztí hosszú zsinór, amelyet, Ia
hagyományosan, a pap felesége fon ,7
gyapjúból. Régebben erre a célra te_ dI
ve- vagy kecskeszőrt használtak. Egy a
fégi szöveg a,,lélek központú vallás
csillagokkal kivert óveként" említi.
Hewenkét szá|ből fonják, a jaszna
hetvenkét fejezetére, valamint Isten-
nek az ősi himnuszban, ajaJlban sze-
replő heLvenkét nevére utalva. A zsi-
nór mindkét végéről három,három
rojt 1óg, a hat nagy innep, a gahám-
úlrok jelképe. A,le J,ari összenyomott
állapotban, két rétegből á11. Az akó a
ítildet, a íelső az eget, a kettő közötti
rés pedig az eget a foldtől elválasztó
úrt jelenti. h kusztít az igaz gondo-
latokra,igaz szavakra és igaz cseleke-
detekre utalva háromszor tekerik
körbe a derékon. A későbbi papi ha-
gyomány a zsinőrhoz, a rojtokhoz és
a szálakhoz sokkal bonyolultabb ma-
gyar^zatot fűzőtt. zsinór elsődleges
jelentóse valószínűleg
^ az indoiráni
hagyományra nyúlik vissza, erre utal,
hogy a hinduiznusban is megtalál-
ható, papi jelvényként. A jelképet va-
Iószínűleg maga Zoroasztel fosztotta
meg osztáIytarra]mácól. és retre min-
den hívő egyöntetű ismertetőjelévé.
h Naudzsote-szertartáson elmon-
dott kuszti imádságok alábbi szemel-
vényei .jól péIdázzák az ősi, vallási,
mitikus képzetek továbbélésétnap-
Az Euópai zorcasztliánus szöVelség néhai
jaink vallásgyakorlatában. BáI a gyer- a gonoszokkal és eretnekekkel, fópapia, Dastur Dl, Kutal, a túz melleft, egy
ínek az avesztai imákat nem lenne a véthezőkkel, az ellenségel londoni imatelemben tartott boi szertartás
alkalmával, A szerző köszönelel mond
képes lefordítani, nagy vonalakban és a boszorkányokkal egyetemben.
a szöVetségnek, amiért engedélyezték
tudja, miről van szó, és az imádságok Legyenek minil megtörteh, a szertartások lefényképezésétés
íontosságával is tisztában van. Most és legyőzöttek. nagylelkúen támogallák mUnkáját, A szentély
be|só tere a hagyományos párszi mintákat
két kuszti trr.át - a Fravaránét, és az köVeti, A túzet íallal vették körül, amelybe
ohtmazd Khodájt - mutatunk be. Ó, Uro^, Ohrmazd! Bánom minden ablakokat Vagtak, hogy az egyszerú hivek is
bűnömet, és rájuk gondolva undor fog akik közü néhányan oll ülnek a szentély
tavo abb, Vegében - .ninde^l lássanak. és
Mazda-híuőnek és Zototsztel el. tJndorodom a hamis szauaktól, klfejezhessék tiszteletüket a túz elótt. A lúz
kauetőjéneh uallom magam, a jól d hamis gondolatoktóI, és gonosz lsten Fla, lsleni leíemtmeny. minden fény és
megfontolt gondolathoz kötóm magam tettektől, amelyeket én montltam, éltetó meleq íoírásának éló, megioghatallan
képe-
... a helyesen kimoxdott szavakhoz, gondoltcm vagy ldlem, és a:oktol i",
az igaz módon véghez uitt amelyeknek kazvetitője voltam vagy
cseleke detel<hez , . . amelyek belőlem származtak. Mert
Ohrmazd az IJr! Ahrímant korrlában ezek a bűnők.. . Bánom, amit tettem,
tarrja. Sújtson le Ahrímanra, és törje szakítok bűneímfiel, Ahura Mazda
meg hatalmát, a áéuekkel megelégedésére,Angra Mainju dúhére.
a drudzsokkal, a varázslókkal, ,.. Dicsőitem az Asát az Igazságot.
a bűnösökkel, ... a zsarxokokkal, (Boyce, sorr.sJ. 5t].sk.)

121

.d.i.
Három nevezeles párszi templom,
Férl Az Atas Bahrám, Nauszariban. A tüzet
1765-ben szentellék föl, dé a ]elenleqi
templom 1925-ben épült, Ez a lemplom
a székhelye minden párszi papok
előljárójának, Fastul Meherii Ranának,
Az épület részleteiben perszepoliszi és
naqs-e rosztam-i mintákat kÖVet,
122
I
szenben íent A Goti tűztémplom, surat
közelében, jelentős zarándokközpont, miVel
csodák színhelyének tarlják, A harmadik
lemplom (szemben lentl Udwadában, egy
kicsiny, bekés tengelpaíli laluban ta|alhalo, -
amely talán a jegkedvehebb párszi
zarándokhely, mivel tüzét még a Perzsiából
menekülők elsó csoportja hozta magáVal.
A jelenlegi épületel 1894,ben eínélték,
a Wadia család adományaibó|,
la

,l
 l
I
(
í
I
I
5

I
i
a
I
l
t
l
l
I
9
b
!

o
I
b
a
i1
§,

h
k
ji
a
rr(

n
b
fi
P
n
A beavatási szeltartás hátterében a három tőz a következő: a Farnbág, A
dualista harc nrítosza, a tisztaság ésamelyről úgy vélik, vagy a mai Aíga- a
tisztátalanság hagyományos ellentéte, nisztán területén, Kabul környékén, a|
az egyén megmérettetésénekés sza- vagy Perzsiában, Kanjában volt; a t!
bad akaratának hite rejlik, Mítosz és Gusnaszp, amely Sizben lehetett; és hr
rítus olvad itt egymásba. A beavatot- a Burzén Míhr, amely a Revand he- nl
tak nrindenekelőtt a rítusokon ke- gyen, Nisápurtól észak-nyugatra 1o A
resztül ismerik meg a mítoszokat. E bogott. Mind a háromról azt taltják, tjl
kettő annyira szorosan kötődik egy- hogy a legendás uralkodó, Takhmu- ka
mjshoz. hogy a kívüljl]ó nem értheti rasz uralkodása idején a mitikus bika, nl
meg egyiket a másik nélkül. Szrisok hátán került ezekre a helyek- ró
re. Egy éj.jel a vihar a bika hátáról a lö
A szelrt tűz tüzeket a tengerbe sodorta, ahol to-
:.
Atarnak. a rúz megszem élyesirőjének vább lobogtak, megvilágítva az em-
m
te
zoroasztriánus mítoszáról már esett berek előtt az utat. A hagyomány tü
szó. Most a s,rercarrások szenL üuei mindegyik tüzet egy egy társadalmi Ir:
nek mitológiáját fogjuk szemügyre osztáIyhoz kőtL A Farnbágot a pa- B
venni. A legtöbb vallás megkísérli pokhoz, a Cusnaszpot a harcosok- fo
kultikus központjainak alapítását hoz, a Burzén Ml&ret a kétkezi mun m
történetének legkorábbi szakaszita kásokhoz. Mindhárom Jima segítsé-
visszavezerni. tzt te.ztk a zoroaszrri- gére volt a mennyei királyságban és (p
ánusok is három szent tüzükkel, E Jima volt az, aki a Farnbágot az őt

124
megillető helyre vitette. Amikor Ji-
noát karizmája elhagyta, ez a tűz vé-
delmezte meg a gonosz Dahákkal
szemben. A Buzén Mihr Yístászpá-
nak, Zoroaszter pártfogójának ural-
kodásáig oltalmazta a világot, előké-
szitve az utat a kinyilatkoztatás szá-
mára, s a nagy király uralkodásának
idején számos csodát is tett. A Gls,a-
naszp tűz a nagy szászánida kiráIy,
Khuszrau koráig vigyázta a világot.
Amikor a király leromboltatta a bál-
ványimádók templomait, a tűz |ova
sörényébe íészkelte be magát, elosz-
latva előtte a homályt és a sötétséget.
van, jelentése: a útz háza). Ezekben a
második és a harmadik ,csoportba
tartozó tüzek égnek. Az Arlann és a
Dágáh úzek nem igényelnek ennyi
gondoskodást. Az utóbbi körúli te-
endőket, amennyiben családoknál
tardák, a háziak is elvégezhetik. Har-
cosoknak kijáró tisztelettel avatják
fel őket, mivel a szelt tűz a gonosz
elleni küzdelemben a világosság
szellemi hatalmát és az igazságot
képviseli. Abban a küzdelemben,
amelyben Ohrmazd, és fia a Tűz ol-
dalán maguknak a hívőknek is részt
kell venniük,
szemben Az Andzsoman Átas Bahrám
Bombayben. A nagy túztemplomok közül ez
a legújabb. Közösségi (Anjuman)
és 1898-ban
hozzáiárulásokból épíiétték,
szentelték fel. A témplom íópapiának
szaífiazásál az ősi, papi központ, Nauszaíi,
három legelókelóbb papi családjának
egyikére, a Jamasp Asára vezetik vissza,
A templom szakrális telébe - azaz az épülel
helyzetéből fakadóan a küszöbön túl -
nem-párszik nem léphetnek be. Az épületben
keve.edik a görö9 építészetViktoriánus
értelmezése a hagyományos perzsa stílus
néhány elemével. Jól láthatók a bikaíejés
o§zlopok, a szárnyas szimbólum és az
oromzat túz-motívumai, amelyeket már
Naqs-e Bosztamban is megfigyelhettünk,
Az épület alsó sz]ntjén kaptak helyet az
imatermék és az egyéb szertartási
helyi§égek, az eméleten pedig különbözó

E tüzek tehát nem egyszerűen a ké-
sőbbi korok újításai,hanem az em-
beriség oltalmazói, vezetői a törté-
nelem viharaiban.
A szent tüzeket három csoportra
osztják, a Bahrám, az Adaran és a
Dádgáh tüzekre- h Bahrám a {izek
dicsőséges királya. Ohrmazd nevé-
ben szólnak hozzá- hogy erőr adjon
a sötétség elleni harcban, mert az ő
igazságotjelképező dicsósége csatába
száII a Hazugsággal.
A Bahrám tüzet nem egyszerűen
helyezik el a templomban, hanem
királyként ,,ültetik" a trónus formá-
júra összerakott fahasábokra. Felette
a tűz uralkodói hatalmára utaló ko-
rona frigg. A trónuson lobogó rüzet
négy pap viszi körbe, diadalmenet-
ben, néhányan baldachint tartanak
ftilé. A király testőrségét jelképező
papok haladnak előttük, kezükben
Mithra kardjával és buzogányával.
A trónra emelés után már csak azok
a papok közeledhernek a nizhöz.
akik átesrek a legszigorúbb megtisz-
tulási szertartásokon. Csak ők lép-
hetnek be á szentélybe, ám előtte
nekik is fehér kes ztyűt kell húzniuk.
h Bahrám tűz szentségéta hosszan
tartó megtisztulási szertartásoknak
köszönheti. Tizenhat (üzet gyűjte-
nek össze a legkülönbözóbb helyek-
rőI. és 1l28-szor murarlák be körü-
lönük a purifikációs szerurtás(. ami
majd egy évig tart. A költségek is te-
temesek, nem csoda hát, hogy ilyen
tüzet csak nagyon ritkán avatnak.
Iránban kettő, Indíában nyolc Atas
Bahrán ta|álhatő. Az őket magukba
fogadó épületeket pedig tűztemplo-
moknak is nevezik.
A közönséges tűztemplomokat
(perzsául: Dar-e Mehr) Indiában Agí-
ariÉnak hívják (ez gudzsaráti nyelven
A zoroasztriánusok számára a összgjöVeteleket, élóadásokat, esküVókel,
béavatási szertartásokat tartanak,
templomban lévő rituális tűz azt a
külónleges helyet képviseli, ahol
kózvetlenül is tapasztalható az Isten
jelenléte. Az isteni jelenlét a tűz
minden formájában, minden tiszta
szíl,vel végzett szertartásban, vala-
mennyi igaz teremtményében meg-
nyilvánuJ. de leginkább. mint min-
den vallásban, a szentélyben érezhe-
tő. A megtisztult hívők itt az Isten
színe előtt állnak.
Mielőtt a templomba lépnének,
megmosakszanak és imákat monda-
nak, hogy testileg-lelkileg egyaránt
me gtisztuljanak. A hívek épiilésérea
templom külső termeinek falára a
hit hőseinek képeit akaszdák. A nők,
a menses idejét kivéve, a férfiakhoz
hasonlóan látogathatják a templo-
mot. Férfiak és nők tiszteletük jeléül
befedik fejüket és mezídáb lépnek a
templomba, nehogy a külvilágból
bármi szennyet magukkal hozzanak.
Az imaszobában örökké ég a tűz,
amelyet napjában ötször raknak meg.
Az edényben elhelyezett tüzet a
szentélyen belül fallal veszik körül,
amelybe ajtókat és ablakokat vágnak,
hogy a hívők hódolhassanak, medi-
tálhassanak, imádkozhassanak a tűz
előtt, amelynek közvetlen közelébe
csak a rituálisan megtisztult pap lép-
het.A hívek ajándékul egy íahasábot
is hoznak magukkal, egy táIcán
hagyják és a pap ajánlja fel az ő ne-
vükben. Belépéskor az ajtó melletti
edénykéből egy csipet hamut ken-
nek a homlokukra, azután, hátu1
meg{llva, halkan, magukban imád-
koznak. A zoroasztriánizmus nem is-
meri a közösségi ima fogalmát.
Ahogy az embernek egyénre szabott
a íelelőssége és a sorsa, úgy egyedül
közelít Istenhez is.
125
 ,,.
;:]

A 126-127, oldalon látható képek két lestvér,

Bushna és Anáhita AVali Naudzsaéá|
készü]tek Mancheslerben. 1984-ben.

Fer, A papok Bushnát és Anáh tát ahhoz

a teíernhez khérik, ahol majd a szeftartást
Végz h, o-ilon T -o d kP..Pn Tegl].ooTeh es
]mádkoztak, hogy testileg lelk eg
megt]sztu ]anak, majd magukra öltötték
a tisztaság jelképét,a íehéíruhát, A család
idősebb nólagjai köVet k óket, kezükben
a tálcáVai, amelyen a szertartáshoz
né kü|özhetetlen tárgyakat, löbbek között
a szudréI, a sze|l inget és a kuszlh, a szenl
öVet Visz k, A teremben (fent, ]obbra) R6hna
és Anáhita a szertartást Véqző papokka
szen]ben fog al he yet. A papok meggyújtják
az steni jelenlétet jelképezó tüzet, minden
zoloasztrián!s szertaa(ás elengedhetetlen
kelékét,A tálcán kis o]ajmécses, szerencsét
hozó táígyak és a tűz táplálásála szo19á ó
szantálfa dalat]ok láthatók, A két naUdzsolé1
e9yszerre Végzik,

Jobbra A papok áadják a 1ányokla a szudrél_

726
Balra Rushna a pap VezetéséVel elmondja
az imákal, Ezl követóen (bata lent) köíik
delekára, életében e|ószü, a kuszth.

Jobbra lenl Alura Mazda se.egénék két jj,

a hit páncéliával és kardszíiáVal felszerelt
halcosa a papok elé úl, akik bóséget
jeikéPezó rizst szórnak lájuk, majd megáldják
ókét, A zoíoasztriánizmus, a paPi szolgálatba
Va]ó beavatáson kíVül, a beavalottságban
nem ismer] a különbözó lokozatok íogalmát,
így mostantól íogva Rushna és Anáhita
a közösség teljes jogú tagjainak számiianak
az ezzel járó örömökkel és
kötelezettségékkel egyült, A fiúk és lányok
naudzsotéia is egyforma-
 lnrádkozni azonban nencsak
templomban lehet. A !rrs.zr1 inrák
bárhol elmondhatók Isten jelképé-
vel, a fénnyel szenben, vagy Isten
egy másik terenrtnényének, a víz-
nek a jelenlétében.A zoroasztriánu-
sokban nrélyen él az a nreggyőződés,
hogy hódolatukat isteni és nem ern-
berr .rlkocjrok előrt kell bemurarni-
uk. A templom a zoroasztriániznrus
viszonylag kései fejleménye, körül-
belül az i. e. |Y. századra tehető, és
azóta senr vált kötelezővé a tenrp-
lomhasználat. Mégis szívesen járnak
tenrplotttbl az eInberek. nterr itr
megtisztulva, lsten fia, ohrmazd
képviselője, az élő, anyagtalan szent
lény eIőtt imádkozhatnak,
A temetési §zeítartá§ok
A zoroasztriánusok temetési szertar-
tásait egyértelműen a mitológia irá-
nyítja. Hitük szerint a halál a gonosz
műve, a gonosz diadala aJó Terenrtés
íiilött. Minél jánrborabb volt életé-
ben az elhunyt, annál fényesebb Ah-
riman gyózelme, és annál nagyobb
démoni eróket kell harcba vetnie.
A szent ember teste tehát sokkal ér-
tékesebb zsáknrány a tisztátalanság
számára, mint a bűnösé, aki könnyű
préda volt Ahrinan szánrára. A te-
l-netési szertartások középpontjában
a gonosz dénroni eróinek mester-
kedése nyonrán felhalmozódott
szennytóI való rrrcgsz.rbrdrrli. jll.
A holtrest a tisztátalanság forrása,
ezért senl eltentetni. senr e|égetni
nem szabad, nehogy a szent elerne-
ket, a íijldet és a tüzet beszennyezze.
Ahol eltiintetésre nincs rrtás ]ehető-
ség - nrivel a környéken nern élnek
keselyűk -, a ho]ttestet kőkoporsóba
zárva temetik el, hogy ne érintkez-
hessen a íiilddel. Az Anrerikában és
128
Angliában éló zoroasztriánusok el- valamelyik tagja az éjszakát a holttest olr l
hamvasztják halottaikat, s eljárásukat mellett, imába merüIve tölti. Azért ek r
azzal indokolják, hogy rnanapság van szükség két emberre, mert ahol lóil
már nem tüzet, hanen elektromos a gonosz ilyen hatalmas erőkkel van n b
áraln reilesztette hőt használnak e jelen, senki sem maradhat egyedül. káb
célból. Idóről idóre újra körbevezetik a ku- oLá
A haldoklóhoz azonnal papot tyát, hogy ismételten e|végezzéka erEl
hívnak, hogy halála elótt megerósít- szagtlídot. Arnikor elérkezett az idő, Al
hese hitét, a szobába pedig behoz, összeáll a temetési menet. edd
zjk a rüzet, hogy elriassza a halál sö- A gyászolók összetartozásukat jel- ,tir-d
tét erőit. A halál beállta után a testet képezendő, párokba rendeződnek, p aJ
8olrli:ben. J legerósebb cvilági riszri- kezükben fehér kendót (1laívandot) szel
tószerben mossák meg, ttszta szudré- tartanak, hogy együtt szállhassanak t,
ba öltöztetik, és derekára kötik a szembe a gonosszal. Amikor a holt- zz5t
ÉLrszrit. Hitük szerint a halott testét testet a saroglyára emelik, nrindenki 16zl
Naszrr, a rothadás és enyészet démo- elfordítja a fejét, befogja az orrát és nát
na veszi birtokába, ezért a pap és a a száját, nehogy a szerteszálló gonosz gtbr
hozzátartozók nenr nrehetnek a szellemek prédája legyen. A holttest Po!
holttest közelébe, csak naszászálárok, arca fedetlen marad, míg testét 1epel lek r
hivatásos halottvivók nyúlhatnak A saroglyát íémből készítik,
takarja. n k,
hozzá. Ezeket az embereket mester- ha ugyanis fa, vagy fához hasonló, k b
ségiik miatt tísztátalanoknak tartják, porózus anyag a halott testtel érinr- alol
ezért nem vehetnek szabadon részt a kezne. magába szívná a szennyeL. Al
társadalom életében.visszavonulásuk A menet éléna halotwivők halad- sztő
után kilenc napig tartó megtisztulási nak, óket követik párosával a papok lrrj}
szertartáson, l barasuomon kell átes- és a gyászolók. Csöndben vonulnak. nl&
niük. hogy isnrét a közösség teljesjo csak a íérfiakkísérika halottat a -ug2
gú tag;ainak számítsanak, A halottvi- Hallgatás Tornyához, a dakhmához. zas|
vők a ho]tLesr körül szögekkel krle- A dakhma előtt egy márvány lapra ssz:
lölnek egy rerüleret. amelyet nlin- (azaz ismét nem prózus anyagra) íek- kta]
denkinek kerülnie kell. nehogy tisz- tetik a testet, és a gyászolók, utolsó krx:
tátalanná váljék. Ezek után kutyát pillantást vetve szerettÜk arcára, bÚ- int ;
hoznak, hogy segítségévelelvégez- csút vesznek tőle. Utoljára, még egy- Az
zék a szagrlidot. A kurya ellenőrzi, szer körbevezetik a kuryát, majd a sok
hogy valóban elszállt-e a testból az halotwivók, és csak ók, beviszik a áni l
élet, és neki kell elriasztania a rragy testet a dakhmába, hogy otthagyják a m a
erőkkel felvonuló gonosz szelleme- keselyüknek. A gyászolók megvárják, ász
ket. Az inrádkozás a tenretésig folv- rníg a kis menet eltűnik az épület- gíc
tatódik, arr-relyet lehetőleg még a ha- ben, majd inába merülve egy közeli éllc
1á1 napján nlegtartanak. Mivel azon házba me nne k. Mintegy íélórát töl- lál l
ban ezt a szertartást naplemente után tenek itt, s ezalatt a keselyük bevég- mad
nerrr végezhetik az élőkre leselkedő, zik munkájukat, H azatél'ye a gyászo- rzik
tánradásra kész gonosz sze]]emek lók megmosakszanak és inrádkoz- vjá}
miatt, olykor rnásnapra kell halaszta- nak, hogy megszabaduljanak a tisztá- om(
ni. Ha szükséges, a pap és a család talanságtól, amely a halállal oly közel km

volt hozzájuk. Ezek után visszatéI
nek megrzokorr tnindennapi cenni-
valóikhoz, A halált követő egy év so-
rán bizonyos időközönként, de leg-
inkább a haláI utáni első három na-
pon, a családtagoknak meghatározott
szertartásokat kell elvégezniük.
A lélek háronr napig tartó úqának
hiedeln.e sza§a meg e tennivalókat.
Mivel szraosa az, aki ezalatt a három
nap alatt a védelmébe veszi a lelket,
a szertartást végző két, esetenként
több pap, valamint a bozzátartozők
hozzj imjdkoznak napjában ötször.
a tűztemplomban és az elhunyt ott-
honában. Az összes imádság közül a
1egfontosabb az, amelyet a harmadik
napon mondanak, akkor, amikor a
lélek mennyei bírái elé ál1. Kérik Is-
ten kegyelmét, és áldozatot mutat-
nak be az ítélkezésselmegbízott an-
gyaloknak.
A nyugati ember szán-rára elbor-
zasztŐ,hogy a halottat kiteszik a ke-
selyűknek. A zoroasztriánusok ha-
sonlóan elszörnyedve gondolnak a
nyugati temetőkre, Úgy vélik, ugyan-
az a sors vár a holttestre, csak sokkal
hoszabb idő kell hozzá. h cJakhma
sokkal inkább környezetbarát, higié-
nikusabb és kisebb helyet foglal el,
mint a temető.
Az elhunytért bemutatott szeltar-
tások sora nem szakad meg a halál
utáni harrnadik napon, de a hangsúly
nem a hosszú gyászon van. A túlzott
gyász bűn, hiszen a lelken már nem
segít, csak a gyászo|6 egészségétve
szélyezteti, és értelmetlen is, hiszen a
halál után is van élet, és eljön a fel-
támadás. A zoroasztriánusok közel
érzik magukhoz halottaikat. Meg,
hívlák őket az élők ]akomáira, nem
szonorkodnak, hanem örülnek a lé-
lek megnyugvásának. Egy kutató, aki
hosszabb időt töltött zoroasztriánu-
sok között, így számol be erről
szemléletről:
Már hosszabb ídeie élveztem az iráni
zoroaszfuíánusok uendégszeretetét, rle
még míndig nem éítettemazt az
ércést,amelyet halottaikkal szemben
tápláInak. Összeszedtem mínden
bátorságomat, és a halottakhoz kótőclő
bánat képzetétől beJolyásolua, azt
kérdeztem, uan-e o|yan ünnepségük,
amelyhez ne tartozfia hozzá
a halottakról való megemlékezés.
Kksít meglepődve, ezt uálaszolták:
Természetesen nins. Mi azt
szeretnénk, ha az örömeínket miltlíg
m egos z thatn ánk. u elük.
(M,B, Pious Found2rions, 247. 4.jcgyzct)
Az ery,én és az egész világ meg
méIettetésénekmitosza határozza
meg tehát a zoroasztriánusok temet-
kezési szokásait és az ünnepekhez
való viszonyát.
Mítosz é§ dtus
A zoroaszttiánizmu sban, az összes
többi nagy valláshoz hasonlóan, a hí-
vek va]lási életétaz ősi mítoszok irá-
nyítják. A ma gondolkodó embere
átérteln. ezi, megváltozott életkörül-
ményeihez igazítja a hagyományt,
tetteile mégis a hagyományban keres
igazolást. A íőpapok ternészetesen
azt hangoztatják, hogy az ó magya-
rázataik egyaránt igazodnak a hét-
Löznapok követelm ényeihez é. össz
hangban állnak a hagyománnyal is.
MeJl ik hivő merné egy ,egy mítosz
értelmezésérólazt állítani, hagy az
nem a vallásalapítótól származik, ha-
nem meróben új gondolat?
A. zoroasztriánizmus az ósi vallás
gyakorlar megőrzésével jó példája
A templomlátogatás a pálszik szemében
tulajdonképpen zarándoklat. Felvételeink a
a surali D.N. i/odi Atas Bahrámban készültek
és a zaíándokút egyés állomásail mUtatják
oe, A szeízö öszinlé hálálat hivánla kifejeza,
a temp|om elöliáróinak, amiért kivételt téVe
tudomása szerint , a Vilá9on e|őször
engedélyezték nyugati kutatónak, hogy
(az idó alatt, amío az épülelen Végzell
karbantartási munkálatok miatt a túzet
máshol ör zték) a temp|omot megtekintse.
Az elócsarnok íalát 1szemben, balra) a va|lás
legnagyobb alakjainak, közöttük a próíétának
a képe díszíti, az ő példájuk lebeg a híVek
szeme előll, Az egymást köVető a]tókon
(szemben, kőzépen) ál jut a hívő
a meglepóen puritán imaterembé, Ebben
a templomban az imatelem íalát itáliai
máNánnya| bUlkohák, és a helyiség egyetlen
dísze a perszepoliszi palotából már ismert,
bikafejes oszlop (szemben jobbra). A szeí]Iély
fehér csempézete a tisztaságot bizlosítja, azt
a tisztaságot, amely a zoroaszlriánUs
szentség íogalom egyik legfontosabb
összetevÓje, A szenny a pusztu ás
édestestvére, tehál a gonosz fegyvereihez,
a halálhoz és a tisztátalansághoz tartozik.
A tűz az embermgassáqú oltáron,
átlinagáno\ szokotl égnl, A túz napi ötszöri
megrakása, a bol szertartás solán
szólaltatiák meo a háttérben látható harangot
(íent, kózépen). Az Bahrámok nagy
t szteletben álló, legszentebb
^Ias tüzét nem
s7aoad mesteíseges fennyel elhomályosílan .
lly mödon a szenté'yl naooal a naD sugaía,,
éjjel pedig a túz Világít]a meg, a szenlség
je enlétének lenyúgözó szimbóli]maként,
A zoroasztriánUsok csöndben, maoukba
mélyedve imádkoznak, és a túz ilánli
tiszteletúk jeléül befedik a fejüket, cipőjüket
a bejárat előtt hagyják (fent, jobbra).
a
12.9
 rítusok konzervativizmusának. Amit ják el ezeket, hanen-r allegóriáknak, h
a zoroasztriánlzmusban tapasztalunk, szimbólumoknak, a Teremrés Köny- ii
tulajdonképpen csak markáns válto- véből vagy az AvesztábőI vett jelké_ ;,
zata annak a jelenségnek, amely a pes történeteknek fogják fel őket. í5
legtöbb vallást, köztük a nyugati val- Az. ahogyan a modern kor párszija t
Ijsokat is jellemzi. A zorolszcrtániz- nem elveti, hanem megmagyarázza
mus a józan észre épíwe alakítona ki az Avesztát, érdekes és más vallások-
_ra
körültekintő, filozófikus ember- és nál is megfigyelhető jelenség. Egy
világszemléletét. Az a tény pedig, ilyen modern párszi ezt íla ,l
hogy képes volt megőrizni mítosza- .x
ihoz főződő hagyományos, konzer- -1
vatív viszonyát, külön vizsgálatot ér- ]:
demelne. A zoroasztriánizmus a val-
lás íejlődésénekvizsgálatára is kivá
lóan alkalma". A ma emberének kri-
tikus szemléletmódja alig - vagy iz
egyjlt.]ljn nem - képes megemész- L.
teni a tradicionális vallások nítosza-
inak, rítusainak némeiyikét. A zoro- E
asztriánus hívek azonban nem utasít :e

13()
 *,
§
1
t,l
Ha szó szerint vesszük, az Aveszta
bizonyos részei ualóban hihetetlennek
tűnnek. De a hegyek, Jolyók
és Jaldrajzi jelenségek neu ualamely
konkrét helyre, hanen az embei test
bi z ony os p s zicho -jzi ológiaí
jelenségeire, a testben uégbemenő
p szichi kai Jolyamatok ra utalnak
(az agy, az ídegek,
az ídegkőzpontok, a bekő
elv álas z tású mirigy ek műkó dés ére).
(Idari: D c, symbols. 19)
Sok igazság rejlik abban a megál-
Iapításban, amely szerint a kritikai
szemlélet fejlódésével egyenes arány-
ban nő a jelképekkéntértelmezett
utalások száma (Duchesne-Guille-
nin). Tllajdonképpen erre utal a
GnLi rdézer ér a zoroaszrriánus ritu-
álé h, bár nem szabad figyelmen kí- szenben A zoloasz|l ián usok nemcsak
a tűz, hanem egy másik égi teíemtmény,
vül hagynunk azt sem, hogy az em- a vk elótt is imádkoznak. Ennek a kútnak
berek régen is szívesen használtak a kiásása, Bombay központjában, különösén
nemes tettnek számított, mert általa
.;elképeker, Nem valamennyi .zim- a folgalmas, lolló Válos egy olyan helyet
bólikus magyarázat modern is egy- nyert, ahol az emberek testileg-lelkileg
ben. felüdülhetnek. A híVogató árnyékban íelállítotl
padokon jólesik a pihenés. A kút körül,
A zoroasztriánizmusban tehát tiszteletük jeléül fedett fóvel, párszik
szorosan összeíonódik mitosz é. ri- imádkoznak. Egy kis félreesó szobában az
tus. Egyik támogatja, magyarázza, imáját folytatni kíVánó híVó mécseseket,
kisebb tüzeket gyújthat, Akinek ideje engedi,
igazolja a rnásikat. Mindkettőben ősi a próféta kéPe elótt is elínondhat egy íohászl,
ember- és világkép tiikröződik,
mégsen. tekinthetjük őket egyszerű_
en egylajta szemléletmódnak. A hí-
vek belólük merítenek erót. Ha a
kellő hatalomn-ra] felruházott embe-
rek a megíelelő körültekintéssel idé-
zik fel ezeket, az az egyén életében
a legkülónbözőbb jótéteményeket
eredményezheti: a ha]ál elleni védel-
met, a boldog jövő, a világegyetem
fennmaradásának ígéretét.A rituális
cselekedetek rendkívül fontosak, és a
1egnagyobb odafigyelést követelik.
Egy rossz mozdulat, egyetlen hiba, és
a Szertaltás hatását veszti. A szertar-
tások oly szentek, jelentőségük oly
nagy, hogy hitetlen szem nem is lát-
hatja őket.
A rítusokban jól megfigyelhető a
zoroasztriánus hit központi magva,
] 31
 É
ry
§
i,

amelyet szavakban a mítosz, tettek-

ben a szertartás túkröz. Ez a közpon
ti téma a háború, a gonosz erői ellen
vívott harc. A mítosz szavaival a tör
ténelem nem más. minr a jó é. a
rossz, az Isten és a Gonosz Szellem
között dúló, sziintelen háború törté-
nete. Isten j elképének,a szent tűznek
rrónra emelésében ugyanúgy m.g,
nyilatkozik ez a harcias szenrlélet,
mint a beavatási szertartásban. A zo-
roaszrrijnizmu< ; remény vallj.a i.,
A reményé,ami a nTítoszokban a jó
győzelrnét jelenti a gonosz lolött a
feltárnadáskor. A remény ölt testet az
imádságokban és a szertartásokban,
amelyek a gyásznál többet segítenek
az elhunytak lelkének, és az ünnep-
ségekben, az ismerós, rokon halottak
meghívásában is.
Számunkra, európaiak számára a
zoroasztriánus rítusok talán mágiá-
nak tűnnek, Az ó számukra azonban
szertartásaikban azért rejlenek hatal
mas erók, mert égi mintát követnek,
és mert hatékonyan egyesítik az iste-
ni és az emberi világot - ez mitoló-
giájuk egyik alaptétele. A rítusok
erejébe vecetc hitből azr is megerr-
hetjük, miért óvakodnak n-rinden
változástól, ugyarrakkor mint láttuk,
cselekedeteik és mítoszaik nragyará-
Zatában már egyfajta modern szem-
lélet is tükrözódik,

132
szemben, balía fent A templom elótti
álustól a híVó Vész egy darab illa|os
szantálíát, amélyet maid íelajánlhat a túznek,
A templomok bejáratát általában
Világtúzélekkel dlszítik, a földr€ pedig az
lndiában ünnepi alkalmakkoí használatos
szelencsél hozó ábrákal raizoliák.
A zoloasztriánusok szemében a templom
a boldogság lakóhelye. ezért teld;sz:ten| ,s
ehhez mérten kell. A bejárat méllétt, egy erre
a célra elkülönített hélyen, a híVó lemoshatja
testéról a látapadl szennyei (szemben,
jobba íant), és ily módon lizikailag is
meqtiszlulva lephet be a templomba. ahol az
imádság által lélkileg is mégtiszlul (s2embér,
baha kózépen). lmádkozás közbén a híVó
a ku§zrl delekáról leoldja, s kezében tartva
azt, utasítia el magától Ahimant és minden
cselszövését, megerösíti ohímazdba vetett
hitét és megfogadja, hogy ügyelni íog
gondolataka, szavaka, letleile. lmája
végeztéve a kusztit ismét a derekára
csavarja.
Fent, baha Egy bansnom,gáh, aho| a va||ási
értelemben súlyosan beszennyezódöil
emberék megtisztulása folyik, Ezen kell
átesnie mindén papnak, mielótt
megkezdhetné szolgálatát a lemplomban,
illelve, ha tisztaságát Valamivel bemocskolta.
Kilenc napot töltenék itt, állandó
imádkozásban és élmélkedésbenelmeíülve.
Ézeken a kólapokon állva mosdanak, nehogy
tisztátala'lságuk a földet is beszennyézze,
A szezó köszönetet mond a surati
hatóságoknak, amiélt engedélyezték a hely
me9lálogalásái, valamint íényképfelvéte|ek
készítését,ami egyébkénttilos,
Fen' Ebben és sok más dakhmban
a féríiak,nök és gyélmekek holttéstét kü]ön,
hálom koncentrikus körben helyezik el.
A csatornák a kifolyó nedveket egy központi
üregbe vezetik- A napszítta, kifehéledell
csontokat is ide dobálják, maid savat öntenek
rá, hogy bizonyosan elpusztuljon minden.
A hulladék a föld alalli csatolnákon át távozik,
szemben, lent A papi város, Nauszali
dakhn4a.
]33
Epilógus: rnítosz
és hit
Istenkép, világkép, emberkép
A hivő számára a mítoszokban tük-
róződlk az emberről, világról, Isten-
ről alkotott kép. A mítoszok nem ki-
talált és valódinak íeltüntetett törté-
netek. Hántsuk le a mítoszokat kö-
rülvevő burkot, és lássuk a lényeget!
Mi a perzsa mítoszok lényege. mit
mondanak az é7etről?
A
zoroasztriánusok szemében Is-
ten a tökéletes jóság. A gonosz ár-
nyéka sem ér el hozzá, hiszen a go-
nosz, akivel a történelem íolyamán
élet-halál harcot vív, esküdt ellensé-
ge, és isteni természetének tökéletes
ellentéte. Isten minden jó forrása, az
ég, a íöld és az ember teremtője. Tőle
ered az élet, az egészség,a szépségés
az öóm. A gonosz valóságos, de ne-
gatív erő, amely mindent elpusztít,
lerombol és beszerrnyez. Az Isten te-
remtette világot szeretné elemészte-
ni. A halál, a betegségek, a szenvedés
és a bűn mind az ő mesterkedésének
terméke.
A világotazért teremtette Isten,
hogy a segítségérelegyen a gonosz
elleni küzdelemben. Racionális lény,
minden tettének oka van. A világot
nem kedvtelésből teremtette -
ahogy a hinduizmus egynémely ága
tanítja - és tettét nem is bánta meg,
ahogy a zsidó szent iratok istene.
A világ alapvetően jó, bár gyakran
válik ajó és a rossz közötti harc szín-
terévé.Ha azonban a gonosz mester-
kedése elkerüli, az isteni természet
jelei, rend és harmónia tükröződnek
benne. Az anyagi világ jőságát agad-
ni a zoroasztriánusok szemében az
egyik legnagyobb bűn. Azok a tanok,
amelyek szerint a test a lélek börtö-
ne vegy az eredendő bűl tartáIya,
sámukra nem többek üres szócsép-
lésnél.Nem is törekszenek tehát tes-
tük vagy az enyagi v'űg leigázására,
inkább a szellem és zz zrtyag egyesi-
tésénekvágya lebeg a szemük elótt.
Nem a üIág végét,hanem lsten vi-
lágának elj övetelét várják.
134
A teremtésmítoszok és az eszka-
talógikus történetek irányíqják a hí-
vők mindennapi életét.Ha a viiág
Istentől való, bún belóle szerzetes-
ként vagy aszkétakéntkivonulni. Is-
tent a teremtés és a gyarapodás jel-
lemzi, ezért az embernek is jámbor
kötelessége, hogy foldje megművelé-
sével, a gyárakban való munkával,
vagy házaséIetével hozzájáruljon a lő
Teremtés gyanpításához, A. cölibátus
bűn, mert nem segíti a JÓ Teremtés
kiterjesztését. Bűn a magzatelhajtás
és a homoszexualitás, miként bűn
volt az ősszülők önmegtartóztatása
is, hiszen ez mind gátolja a szexuali-
tás céljának, lő Teremtés gyarapi'r,á-
a Havonta egyszer, az Istennek szentelt
sának beteljesülését. A betegségek és
a járványok olyan csapások, ame-
lyekkel a gonosz sújtotta a világot, a
kezdetek kezdetén. Hitbéli köteles-
ség tehát az is, hogy mindenki ügyel-
jen egészségére.Az ember öt egység-
be forn részből áll: a lélekból, az él-
tet6 szel]emből (életelem), a ,fralasi-
ból (a mennyei énből), a tudatból és
a testből. Az egészségestest és lélek
elválaszthatatlan egymástól. A zoro-
asztriánusok szemében ostobaságnak
tűntk az a gondolat, hogy az xzkézis
a lélek tökéletesedéséhez vezet. Az
anyagi világ lstentóI való; a becsü-
letes úton, rnásokat meg nem káro-
sítva szerzett anyagi javak bőkezú-
séggel párosulva tehát nem hátráltat-
ják, hanem ellenkezőleg, elősegítik
az egyén lelki fejlődését. A hinduiz-
mus szemlélődést hirdető iskoláival
ellentétben a zoroasztriánus erkölcs
a tettekre épít.A tétlenkedés az ör-
dög műve.
A munka az élet sója. Munlea néIkiil
az élet tétlen és értelmetlen,
Hitiinh arra tanít, hogy az élet céIja
és értelme a munka, Állandó
készenlétben hell állnunk, gotdosan
ügy elv e egés z s égnkre, hogy
elvégezhesiik fiífldazt, atllít ráflk
óttab, jó és ílaz tetteket ligyünk
uéghez, segíts h a raszorulókat,
hüzdjünk a vílágot elborító
tudatlanság, gonoszság és szenvedés
ellen.
(Módi Chatechism, 30)
A szenvedést a gonosz küldte a
vi7ágba. Az igazhívő örül az életnek.
napon ,,igyatok bort, és vigadjatok",
Rasnu, az Ítéletistenének napján
,,öröm a7 élet: tegyetek tehár bármit.
ami kedvetekre való a szentségben".
(Adherbadh íntelmeíZ'í. t07 sk,)
A dorbézolás, a részegeskedés, a
szabadosság természetesen kerülen-
dő, hiszen az Arany Középutat kell
követni, szem előtt urrva a ..min-
denből, de csak mértékke]" elvet.
Az ember Isten legíőbb teremt-
ménye és az ő szövetségeseként kü-
lönösen ki yan téve a gonosz táma-
dásának. A hívő jámbor kötelessége,
hogy visszaverje a gonosz rohamait,
hogy
Mithra ökörfejú buzogánya, amelyet a papok
a oono§z elói ellen vívott szEnt háború harci
jelvény€ként hordoznak. Mithra hálom§zor
ázza meg buzogányál a pokol felett és nem
engedi, hogy a kárhozottakat az óldógök
megérdemelt büntetésükön íölül is
sanyarga§sák.
135

-1
\ a bombayi Wadia Atas Bahrám papja, papi
józan ésszel úná legyen kéxégeín
és qz ártó vágyakon; a mohóságot
a megelégedéssel, a haragot a derűvel,
az íigységet a bőkezűséBgel,
c szikséget az előrelátással, a viszályt
a békével, a csalárdságot az ígazsággal
győzze le.
0óvendómondók intelmei, ZT. 25)
Kínozzák bár betegséggel, ezer
bajjal a démonok, íenyegessékakár a
halállal. az embernek ki kell tartania,
ahogy a bűn nélküli Gajomard is áll-
hatatos volt hitében. Sokkal több ez.
mint az előírások puszta betartása és
a szent s7öVe8ek olva.ása. Az anyagj
világ, a test, a boldogság mind Isten
alkotása. Az embernek tehát köteles-
sége, hogy mindczt megőrizze, gya-
rapítsa és örömét lelje benne.
Ez az Igazság útja, és aki ezen az
úton 1ár. az aJauafi. az lgazság köve-
tője, az Igaz Hit elkötelezetüe. A zo
roasztriánusok szerint erre senki sem
kényszerítheti az embert. A Jravasík
együtt, közös elhatározásból álltak
Ohrmazd mellé. Az egyén szabad
akaratának tana fontos helyet foglal
el a zoroaszteri hitrendszerben. Az
ember lehet Isten szövetségese is, de
mindenkinek magának kell választa-
nia az lgazság és a Hazugság között.
Ezt az elhatározást újra és újra meg
lBalía A Dzsasan, a bánat es az öröm.
a halottakról Való megemlékezes és a Vioasság
idején Véqzett zo.oasilíianus szertarlas.-Bemu
tatásához legalabb kel papra Van szükség, de
lyenkor a hí/ek is szeó dzámTal o|idnnei, A
gondiaikra bizotl teremtmenvehen keiesztül az
Amesa szpénták, a Bdkezu HalhatatlanoÁ is ie
len Vannak, A szérlartás közponii resze a Vi:á-
gok kicserélése, am, a lelkek vandoílását ielké_
pezi a kél Vi]ág kdzött,
szemben, íeníDastul Dr, Firoze Kotwal,
ornátusban, kezében a balszom vesszőVel,
A szája elé kötött kendő (padan) a szenl
balszomot óVja a lehelet tisztátalanságátóI.
szenbeh, jobbra fent A nauszali Dastur
l\4eherji Rana hittéstvéreiköszönését fogadja.
A nyakában látható sál papi hatalmát
jélképezi.
Balía lent A jazdí Dasztur Khodádád
saehrjár Neljoszangi gyúmölcsszentelés
közben,
kell erősíteni, mert az ördög a közel-
ben ólálkodik. és csak az alkalmat le-
si, hogy rombolhason, hogy kikezd-
hesse az ember hitét, A zurvjniz-
musra és az iszlámra jellemző eleve
elrendelés tanát a zoroasztriánusok
1eplezetlen ellenszenwel szemlélik,
melt Isten jóságát és igazságosságát l
vonja kétségbe. Hasonló módon el- l
vetik azt is, hogy egyetlen ember a
haJáJával megmentheti az em beri-
séget. Ha mindenkinek megadatik,
hogy dönthessen a jó és a rossz kö
zött, akkor az egyén csak saját, nem
pedig mások gondolatai, szavat vagy
tettei alapján ítélhető meg.
A teremtés vagy az Isten birodal- a
mának helyreállításátí| szőlő zoro-
asztriánus mítosz nem pusztán a tá- c
vo]i múltba vagy jövóbe vezerő rör- C
ténet. Isten és ember kapcsolatával é
útmutatást adnak a hívőnek, vezérel- rt
vet az éIethez. Arról a kozmikus
harcról számolnak be, arnelyet a k
mindennapok során, a házasságban, a h
munkában, a vallási életben minden g
egyes ember megtapasztalhat. b
Hogyan értelmezi az istenségek s{
és a démonok mitoszait a hívő? - P
merülhet fel a jogos kérdés. Milyen
Isten-ember viszonyt sugallnak ezek -l
a történetek? Nem szabad megfeled- a
keznünk róla, hogy az istenségek és ó

a démonok nevei gyakran elvont fo-
galmakat takarnak: Vohu Manah, aJó
Gondolat és Akah Manah, a Gonosz
Gondolat, Szraosa, az Engedelmesség
és Áz, a Csalárdság. Alakjukon ke-
Iesztül éli meg mindenki a harcot, s
ezt a harcot valamennyi embernek
köreles.ége önmagában megr ívnia.
hogy a gonosz pusztuljon Isten vilá-
gából. Ha az emberek kiűzik testük-
ből a Haragot, a Kapzsiságot és a ha-
sonló démonokat, Ahriman nem ké-
pes megvetni lábát a foldön.
Ahrímantól weg lehet szabadítani
a uílágot, ha mínden ember kiűzí
a t,"ibőI, Áhrinan lakóhelye uqyani,
a;faldan az emberi test. Ha tehát
az emberi testben neu taláI
nyugodalmat, kital<arcdík a uilágból.
Amíg akár a legleísebb démon is
helyet talál magának egy emberí
testben, Ahriman is ítt marad a Jöldőn.
(Dk,M, 6.264, shaked, 230, jegyzetek)
A zoroa,zrriánusok köteles.égei
nemcsak a démonok megtelepedé
sének megakadályozlsát céIző tlltá-
sokból állnak, hanem parancsokból
is, amelyek többek között előírják a
hívőnek, hogy készítsenhelyet lel-
kében az Istennek. Az isteni erőket
megjelenítő elvont íogalnaknak, a
Jó Gondolatnak, az Engedelmesség-
nek, az Igazságnak is érvénytkell
szereznie a mindennapokban, ha a
Jcgmagaszroslbb céI e|érésére.az is
tenekkel való egyesülésre vágyik. Az
egyik szöveg szerínt az istenség, akit
a hívő tisztel és imád, eggyé válik a
leIkével, Az ember. akiben egy bizo
nyos szellem munkál, legyen akár jó,
akár rossz, a szellem otthonává és
természeténekfoldi tükörképévé
lesz. Az ember ily módon az istenek
és gonosz szellemek háborúját a
benne dúló vágyak és feszúltségek
formájában éli meg. Fé]elmeit és
kétségeita kozmikus íolyarnatok íé-
nyében értelmezi. A mítoszok ilyes-
fajta tnagyarázata, vagyis kiragadása a
mitológiai környezetből - a modern
teoIógusok terminológijja szerinr:
demitologizálása nem íeltétlenül
népszerű vagy általánosan elterjedt.
ahogy az Ujsz övet ség demltologizá-
lása sem jellemző a keresztény egy-
ház hívő tömegeire. Mégsem újkele-
tű .jelenség ez a zoroasztrtánizmus-
ban, és bizonyos értelemben maga
Zoroaszter ís ezen az úton jáIt. Ott,
ahol Zoroaszter a Bőkezű Halhatat-
lanokról, a kései zoroasztriánizmus
arkangyalairól beszél. a m itológiai
elem csak körítés. A prőíéta azt
mondja, aki engedelmeskedik Ahura
Mazdának
eljut a teljeséghez (Hauruatat)
és a halhatatlansághoz (Ameretat).
Mazda a Jó Szellem tettein l<eresztúI
urall<orlík .
(45,5,JdJl, Boyce. Sourccs, 36)
Másutt az igaz cselekedetek és a
dicsőítő imádság jutalmáró1 beszél:
Az lgazság (Asa), a Halhatatlanság
(Ameretat) és a Teljexég (Hauwatat)
Uralma (Ksathra).
(34.1-iasl)
137
 Bevand hegy
AFGANIsZTA1,I
mryDf,ffie;;á_:;";,..".;,11
,.a-!.e,!ííl!
1.4J" ",|"4nlELBBlJsz
.-,,.,,,-,,.-
HEGYSEG / /
. Ekbatana
HEGYsEG
DiU
 ltt zoroaszter az isteni természet
különböző aspektusairól, Isten fiairól
és leányairól beszél, méghozzá a leg-
kevésbé sern nitológiai képekben, A
mítoszok olyan mawarázata ez,
amelyet a prófeta hallgatósága pon-
tosan értett,
Zoroaszter a megváltókról sem
miilt mitikus alakokról beszél, ha,
nem jótevőkként (ez a Szosjant szó
eredeti jelentése) emlegeti őket,

Az országok igazi szosjantjai lesznek

ők, akik a Te útmutatásaíclat követíl<,
Ma<tla, jó szándékkal. és a,< ígazság
osatökélte celekedetekkel. ()k ualóban
a Harag ellenJelei.
(48,12..ldJl, Boycc. sources. 39)

Vagyis Zoloaszter nem mitikus

alakokként kezeli a megváltókat; ala-
kukban a Bólcsességért, az Igazság-
étt, az Igaz Hitért itt, a fildön tevé-
kenykedő embereket állít elénk, akik
megszelídítik az emberben működő
pusztító erőket.
zoroaszter és követői tehát a mí,
toszokban annak a harcnak az előké-
pét láqák, amelyet bárki nregtapasz-
talhat hétköznapjaiban, A mítoszok
nem egyszerűen J múltról vagy a jö
vőről szőIő elbeszélések, nem egy tá,
voli, öldön kívüli eseményt monda-
nak el, hanem az emberi élet alapve-
tő kérdéseireigyekeznek megnyuga-
tó magyalázattal szolgálni, A töIté-
nelem során sokan értelmezték szó
szerint ezeket a történeteket, de ha
mi is csak ilyen egyszerűen látnánk
őket, nen segítenénk a perzsa míto-
szok mélyénmegbúvó lényeg íeltá-
rásában.

A tűz ósidók óta központi helyel foglal el a
perz§ák mitoszaiban és lítusaiban,
A zoloasztriánizmus ma s a vallásgyakorlal
középpontjába állítja. Amikol
a zorcaszlllántzmus rnég állanVallás volt,
a túz képe mégje]enl a királyok sírjain és
érínein is, A templomokban fejedelmi
ajándékokat ajánlottak fel neki, a hegyek
közölt Vallási központok alakultak ki körülötte.
A legegyszerúbb Vallási aklusokban,
a naponta végzett szeítartásokban,
a témpolomokban, az ünnepeken,
a mennyegzókön, a beavatási szénanásokon
vagy temetéseken jelen léVö lúz lstent
kepviseli, ezén csak a legnagyobb tiszteletlel.
mpolisztLllan szabao köleledni hozzá, A tüz
Ahura Niazda hetedik telemtménye, amely
a íényés az élet letéteményesekénta többi
teremtményt is átjárja, Ivliden túZ szent,
leoyen az a túzhelyek la.gja vagy a nap é9i
túze. A legszentébb iűzben (Atas Bahrám)
tizenhat, a le9különbözóbb helyekíől
szálfiazó (kiá|yl lűz, a családfó tüze, olyan
túz, amelyet Villám gyújtoil slb,) lúz lángját
egyesitik, anogy lslen is a legki;lönbözóbb
származású emberekei Vonzza magához,
A lángokhoz hasonlóan az ember is fölfelé
törekszik, hogy végül eljusson lstenhez-
Vannak, akik az emberben is kicsiny
túztemp]omot látnak, mivel az isleni túz
sziklája ott él a lelkében. Ezéft mindenkinek
azon kell murkalkod,ia, 1ogy a szlvében é9ó
lüzel eqyesftse az islenl ,gazsag lángjáVal,

l]9
 A szövegben használt rövidítések jegyzéke
AHM: I. Gershevitch, The Aftstan Hymn ío
Mííha.Lásd: Yá],ogalott irodalom.
AY: Atdá Wtaf Ntámag Angolra fordította Ha-
ug, Lásd: Válogetott irodalom,
Bolce. Sources: Boyce, Sonres lor the Srudy ol
Zoroa: Lrian ism. Lásd: Válogarot irodalom.
BTA: B. T. Ánklesaria, Zand Ak-asih, Lásd:Yá-
logatott irodalom.
Boyd,J. and Kotwal, F: ,,The Zoroastdan pa
tagna." Joutnal oJ Mithftíc Studies. í1.7977
18-52.
Cofitfi Celsum.E.'í..H. Chadwick. Cambrid-
ge, 1965.
De antto Nympharum , The Cave oJ the Nynphs
ifi íhe odyssey_ Seminar Classics 609, State
University ofNew York at Buíl'alo, 1969,
D-G, Hymns: Duchesne-Guillemin, 7úe
Hynns o[ Zarathuvta. Lisd: Vilo9tott iro-
d:lom.
D-G, Symbols: Duchesne-Guillemin, Syrróols
and Values in Zoroasftíafiism. Lásd: Vá1o9_
tott irodelom,
Dhalla, Nyaishes: Dhal|a, The Nyaíshes or Zo
roasttidt,l Liíafiies. Lásd: Válogatott iroda
lom,
Fényképekeredete és köszönetnyilvánítás
A,C,L., Brússzel 53, Aerofrlms, Boreham'W'o-
od 6-7, Régeszeti Múzeum, Isztambul 69,
Professzor Sir Harold Bailey, Carnbridge 70,
118 rent, 118 lent, 119 fenr, 119 lent, Bibli
othéque Nationale, Párizs 115, 117, Dr. A.D.
H, Bivar, London, 13 jobb fenc, 13jobb alsó,
39jobbra íént,39jobb alsó, Bodleian Library
oxford 57, ProGsszor Mary Boyce, London
61,62,64 fet,135,737 balra fent, 137 balra,
alsó, 137 jobbra, British Museurn, London
belsócíniappal szemben, 26, 27, 10D, rca,
R,M,D Chamarbangnla, RMDC Press,
Bombay 94 balra, 94 iobbra, C.M, Daniels,
Nelvcasde upon Tyne 13 balra,84 vent,84
lent 84 85 fenr és lenr.85 fent.85 közepen.
85 lent,John Dayton, London 103,John Do
nat, London szennycímiapon, 93, Piofesszor
Dr. EK. Dórner, Nürnberg 24, 28 balrz,28
jobbn, 29, Freer Gallery of Art, 'Washington
DC. Photographie Giraudon, Párizs 111,
17,
Georgina Herrmann, Market Harborough 14
lent, 42 .{3, .16 47,50-51,58,99, 106, 107
fent, Ermitázs, Leningúd 41 balra, Dr B, He-
ükemes, Kupfalzisches Museum, Heidelberg
88 89, Professot John Hinnells, Manchester
14jobbra fent, 14 balra fent, 19 fent,32 balra,
32 jobbra, 45, 59, 63,66-67,67,75,76,78,
140
Dj.D.| Dadktan i DéniÉ,pahlavi szöl.eg,
Dk| Dékkórd, pahlaü szöveg.
Dk. M: A Dénkard Madan-íéle kiaűsa.
G.B1,.:A Bundahkhn (pahlavi szőveg) iráni ki
adása.
Gershevitch: Gershevitch,,Iranian literature"
cimű cikke, Iárd: Vá]ogarott irodJlom,
Gray, Foundations: Gray, The Foundations oJ
lhe hanian Rcligians. I j§d: Vjlogálott iro,
, dalom,
lexrrorr. New Haven, 1953,
Le\y: L€!y, The Epir oí the Khls. Lásd: Válo-
gatort irodalom.
MB, Prous Foundationr: M.Boyce. ..The plo-
us Foundations ofthe Zoroastrians." Bll-
letin oJ the School oJ oriental and AJtican
síudies,31, 1968.
MEZ: Moulton, Eaiy Zo/oószíííafiísm.Lásd:
Válogatott irodalom.
M.Kh: M|enóg-i Khrad, pahlaü szöveg.
Modi. R,C,: Moü. fhe Reli2ious Cerenonie,
lfiil Customs oJ the Paíseer Lásd: Válogacott
irodalom.
78-79, 80, 81 fent, 82 83,83, 86-87, 88 fent,
88 középen,90 fent, 90 lent, 95, 96, 102 lent,
105,121,722, 123 ferlt, 123 lent, 124, 128
balra,1,28 középen,128 j obbra, 129 balra,129
középen, 129 jobbra, 130-131, 131, 132 ba]ra
fent,'l32jobbra fent, l32 közepen, 133 balra,
136, Mark Hinnells, Manchester 126 balta,
126 sobbía fent, 126 jobbra |erlt,727 fent,
127 balra lent, 127 1obbra lent, 139, Holle
Verlag, Baden_Baden 15, 107 lent, 109, Köl-
nisches Stadtmuseum 80, Foto Kra]. Hain-
burg 81 lent, The Metropolitan Museum of
Art, New York 36-37, 40, 114, Museum of
Antiquities of the Uni\,.edty of Newcastle
upon Tyne 88 lent, The Museum oflondon
91, Newnes Books, Felcham 30,35,41jobb
ra, 45.jobbra fent, 45 jobbra lent, 48 fent, 48
lent.4a íenr. 49 lent. 64 lent,72-73 fenL,72-
73 lent. I04. l I2 l lJ. íhe open Univer,rry
Miltoí Keynes 77 (a Man\ Relígíous Quest
című ábrl :0lá1,26-28, AD208), Penguin Bo-
oks Limited 22 (a 4.3 ábra Rayrnond Turvey
munkája a |ohn R, Hinnells áltel szerkesztett
A Hantlbook Liúng Re/lgiofiJ című kötetből,
oJ
Viking Penguin Iíc., 1984. 177 o John
R,Hinnels and Penguin Books Ltd, l984 en-
gedélyével),Antonello Perissinotto, Padova 8,
Modi, Cat: Modi, Catechism oJ the Zotoastian
Religíon. Lásd: Yálogatott irodelom.
M'ws: smith, Tianslation of the ca,ró, Lásd:
Válogatort irodalom,
Noss, J,B.: Noss, Malr} Rellgíorr. New York,
1968.
kY: Ríg wda, ósi indiai szö\."eg.
S.B: Shatapatha-Bnhnaza, ősi indiai szöveg,
Shaked, Notes: S. Shaked, ,,Some Notes on
Ahreman. The Evil Sprrit and }us Creati-
on." in: Stldies ifl Myshdsm anrl Religion.
Studies in honour ofG. Scholem,Jerusa-
lelr., 7967 .
wolff, Das Auesta. Lásd: Válogatott ilodalom,
ZD'í: Zaehlel Dawn and Twílílht oí Zoroast-
ianism. Lásd,: Yálogatott irodalom.
ZS. MB.ki Zadsplam, kótetünk eredeti angol
kiadásában M. Boyce íordírását használta a
szerzó: ,,Rapithwií, No Ruz and the Fe-
ast ofSade," in: Pratidalam, Studies in ho-
nour of EB.K. Kuipel, The Hegue, 1968.
Z'í: Zaehner, TéarhíngsoJ the Magí. Lásd:Yá-
logatott irodalom,
9, 10 fent, 11,100-101,116, Photoresources,
Canterbury 19 1ent: Popperfoto, London 97,
Josephine Powell, Róma 18, 23 baln, 23
jobbr.r. 25. J8. l02 lenr. Roger-Viollet. Pir rzs
12, Stletliche Museen Preussicher Kulturbe_
sitz, Berlin 39 balra, 'Weidenfeld and Nicol-
son, London 31, Roger \Vood, London 10
lent,54-55.
Á szerző ezúton mond köszönetet azoknak a
múzeumoknak, amelyek engedélyezték, hogy
a Mithrasz-kultusz tárgyaít leíérryképezze.
Bár mindent megtettünk, hogy a fényképeket
rcndelkezésünkre bocsátó intézményeket és
magánszenélyekec megGlelően Gltúntessiik,
ha az érintettek közül bárkiben kifogás merül
fel, ké{ük tájékoztassa a kiadót.
A szerző köszönetét fejezi ki Miss Nora
Firbynek, aki a mutAtót készítette,valamint a
nyomdei levonatokat olvasta és javította.
Á szerző ezuton is kiGjezi háláját R. Beck
professzornak @rindale College, Toronto
University), amiért hozzájárult, hogy kiadás
elóct jlló munláit a ,zerzó elolvasra, é. amiért
segítségére volt a mithraizmüsról szóló fejezet
átdolgozásában.
Válogatott irodalom
Anklesaíia, B.T. Ydnd Ákasih. Bombey, Ghirshman, R,, Itaa. London, 19ó1. P*ry,].D.C., The Zoroasttian Doctíne of a
1956. Persia the Otigills to Alexafidel the Fl,rrc l,J&. New YoIk, 1965.
Zand-i Vohiman Yasn, Bornbay,1957 - Crcat. Jrom
Lor:'doÍ), 7964. Pope, A. E., and Ackerman, P (eds.),
-Biaachi, lJ., Mysteia trúhrue, teíd,el, lÖ'7 9. lrarl, Paíthíafis dhd Sasafliafls. London, A su":.,ey of Persiafi Aít I-IV Kötet,
Boyce,M., A Hhtory of Zoroasriat BtiL,2 - 1962. Oford, 1938.
kötet. 1975,1982. Gray, L.H., The Foundatíons oJ the lranían Pored^,E., Aficíefit lían, The Att of

- AOxford,7977
Pelsian Stronghold oJ Zotoastíankm. Relígions. Bombay, 7925, he-klamíc Tímel London, 1965.
. Haug, M. and West, E.W. The Book oJ Atd6 Saered Books oJ the East,4.,5.,18.,23.,24,,
Zofuastians: theií íelígíousbelíeJs and WtiJ Bombay-London, 197 2-7 4. 31., 37., 47. kötetben sámor zoroszteri
- pfuítices. Londoí\, 197 9. Herrmann, G., The Innian Redua|. Oxford, vöveg angol forditása megtalálható, amely
Tirrxldl Soúrces íor the study oí 1977. sok esetben a rrreig létező egyeden ango1
- Zomdstiafu ístl. Manchester, 1984. lHínnell, ].k., Míthnic Sl,/di€§ Mancheste! foldítás is egyben.
Cameron, C. G., History oí Eaiy kafl. 1975. schmidt, E. F, Pe$e1olb IJII. Cltlcago,
Chicago, 1936. zorcastianhrll and the Patsis, Loldol, 1953 , 195] , 1971 .

Carnoy A,J., ,,Iranian Mytholo$a" in| - 1981. Shaked,

'Wisdom of Sasanian Sages.
S. ,

Mythokgy oJ all Races. vI. kötet. Ed. L.H. Humbech, H,, Dls cathas iles zaldthustld. Boulder, Colorado, 1 979,
Gny, New York, 1964. Heidelbelg, 1959. smith, M, w:, s,rdiej in the Syntax oJ the
Christiansen, A., Irs Typa du ptemiet Inder, S., fie Caíhds oJ Zanthushta. Cathas of Zanthusta 'Iogether urith Tbct
Ifomme et dú roi. Stockholm-Leiden, Leiden, 1975. Tianslatíofi afid Note!. New York, 1966.
191,7-1934, Jackson, A. V Wi, Zoroastel The Prcphet oJ Splier,B., Iranbtik Lítetatut in: Hanilbuth det
Cumont, F, Textes monumen* jgurés relatifs Andefit lran. Nev/ York, 1965. oieat,lístih. lV 2.1. Leiden, 1968.
aux mystércs de Mithn. I-II. Zoíoastíia?, Stldies, New York, 1965, Stronach, D., Pasargadae Oíord, 1978.
Bru§§els, 1896-98.
-'
KlIke,E., The Parsees in Ixdia. Mlnich, Thieííe,P, Mithn Aryamalr, New Fla!.en,
The My*eties of Mthra. New York,l956. 197 4, 1958.
-Dhalla, M. N,, The Nyaishes or rcastrian Leyy,k.,The Eph oJ íhe Kings, Sháh-ndma. v^tenne,J., zaíath síta eí la ftadítiotl
tira,iieJ. New York, 1965. London, 19ó7. Maz iléenne. Paris, 1966.
Duchesne-Guillemin, J., The Hymns oJ Lommel, H., Díe í,asfs des Auesta, Vermaseren, M. J., Mithras, The Saoed Cod.
Z,amthustld. London, 1952. Göltit]'gen,7927 . London, 1963.
The Westem tqtonse to zorcdsteí. oxíoíd, Die Religiorl zdfuthushas. Tjbíngen, Cotpüs Inscri!íionum et Mot,Nmefitoflm
- 1958.
- 1930. - Religíotlb Mííhtiacae.
Symbols atd Valües in rcasbianísm. Menasce, J. de, lz 'ftoisiéme Líure du The Hague, 1956, 19ó0.
- New York, 196ó. Denkatt. Patis, 7977 . Wildengren, G., Die Religionen Itans.
IÁ Relígiorr de l:Ibtt Atlcjen, Paris,1962 Modí,JJ, The Reluous Cueuolíes and Stuttgzrt, 1965.
- F.T. by K.M. JamaspAse, Bombay, Customs oJ the Panees, Bombay. 1937. Wo|ff, E, Das Avesta Díe Heiligen Bücha det
. 7973). A Catechísn oJ the zolodsbiafi Religion, Parsez. Strassburg, Betün, reprint 1960,
Etrdes Mííhiaques. Leiden, 1978.
- Bombay,'1962. Yarshater, E. (.), Canbridge History of Iran,
-
Frye, R. N,, The lleitale oí Pe6ía. Másodlk Mole, M., culte, Mlrre et Costl|ologie ilafis Vol. 3. (2. ész), Seleucid, Parthian and
kiadás, London 197ó. L)Iran Antien, Paris, 1963. Sasanian periods. Cambridge, 1983.
Gershevitch, I.,,,Iranian Literrture. " in: La legende de Zotoastre selon les textes Zaeltn9r"k C., Zutuafi, A Zoíoastíiafl
Liteíatutes oí the Ean. Ed. E.B. ceadel. - Pahlal,ís, P^ris, 1967. Dílenna. OxíoÁ,1955.
London, 1953. Moulton J. H., Edlr}, Zoloastfiafiism. The Dawn and ']juilight oí Zorcastianisn.
The Alestdfi Hymn to Milhw. London, 1913. - London, 1961.
- cembridge, 1959. The Tearhit! oí the Magí. London,1966,
-

1,41,
Név- és
tátgyrnatatő

Ábszolút lény 71.73, r20 iaaeikhsa 48 démonok 25, 30, 32, 33,34,42,52, Haína& Id. Ekbatana
Aderen_rúz 125 Asav^n 42, 45, 136 60, 62, 63, 65, 67,71,,] 4, 94, 108, Hamésztagán 64, 65
Aésma (Harag) 45, 49, 52, 61 Á§i-okiso í9 110, 1|2-113,1t4, I15, 128, 136, Haoma, haoma 17, 32-33, 38, 40, 48,
Abanisztán 124, 18, lbkép 138 asszit 23,100 137,35, 39, 41, 100, 118-119 94, 95, 117, ó4, FEhér Haoma ld.
Agiari 125 ld, még tűztemplom aszrroiógie 72, 80, 8ó DénkaTd 18, 110 Gaokerena-fa
Agni 30,34, 30 &ugvarrok 42 Haraiti-hegy 49
Abíinan ld. Áng,e Mainju Aáí 30-32,33, 40,4a, td. ínég tű2 Drudzs Naszu (Hr ladéínon) 54,121, Haszarnu 25, térkép 138
Ahünilar 59 Átas Bahrám 125,122, 124,139,1d. I28 Haun?tat (Teüe§ég) 44-45, 4a,94,
Ahun Mazda (ohrmazd, Isten, BöIcs _ még Babrám-tűz dv^lizínng 42,']1, |10, í24 137
íE) 9, 42-44,
12, 24, 25, 29, 31, 32, Ates Njájes 30 Dughdov 92 h9í]ú'nták 16,\éíkép138
45, 48, 49 , 52, 54, 59, 62, 63, 64, Áthso 30 Dunaújváros 79 Heliodromu§ 80, 84_85
65, 69, 70, 7 I, 79, 94, 95, 97, 98, Ázuja 33 Dzsehi 54, 60, 73 ttéí^áész29, 24
100, 103, 108,110,117. 120,121. ,{ve§zta 17, 18, 100, 120, 121,I30,56 Dzsaír§id Id, Jima Hérodotosz 22
125, 128, 129, 131, 134, 136, I3,7 , A, (Fümi§ág) 45 69, 137 Dzsásan ld, ünnepek himauszok 7, 8, 17, 18,25,30,32, 33,
139, 61,72-73, 94, 99, 100, 102, Az§i Düáka 31,34, 38, 39, 40,52, 6a, 34, 40, 42, 48,'7 4 ld. tllég eárhík,
1a3, 107, 112-113, 126-127, 115 1l7, l25, 4, 54- 5 5, 1 1 4, 11 5, EgyiPtom 11, 16,98, 84-85, térbóp jasrok, védá}
132,139 117 138 hindűzmus 1ó, 32, 40, 44, 63,12I,
Aiszóposz 20 Ekbeána 26,38, télkép138 134
Atah Manah (Ro§z Goídolat) 45, Babilon 11, 26, 71,98, 103,108, 10, E|bívz 22, !&kép 138 holdisterxég ld. Máh
13,7 1a, 108, térkép 138 Engedelmeség ld. Szraosa Hoírtnzd, II. 109
Aküaimenidák 11, 12,16.34.71. 4, Bahrnen jast 110 Er li 69, télkh 138 Hosrng 34, 112, 113
13, 14,15,16, 64,96, 108 BahriÍí,1.109 érmék18, 1J, 15,27,30,48-49,64, hvarenah 107
í\k!áí 119 BahÁlx.-tűz 32,125, 128- 129 100-t01 Hydra 86
Allah 33 Bá'r.ján 18 !aké? 1j8 Eubulus 80
állatok istenségelüez hősökhöz kap_ baresnum-gáh 133 Eznjk ?1 idő ld, zurvánizmus
caolódók ,2a,29 ,30 ,39,61 ,62,
27 barlang 33, 80, 95, 7 5, 80-81, 82-a3, id6k betelje9ed&e, id6k végezere, Id.
9 4 ; ánók 25 -26, 38 -39, 5 4, 5 6, 59, 86-87, 88-89, 107, Id, még ltart Faridun ld, Thraéteona vnágvége
65,68, ó9, 80;kozmogónia 22,23, barszom 49, ó9 ,71 , 4, 69 , 7 2-7 3 , 9 9, F^rnbáe-tűz 124 Igarság ld, Asa
34, 40, 45 , 59 , 61, 62; állzti]doAt 102, 137 Firdauszi 18, 110,Id. még Sahnáme Igá"§ágoság ld, Ása
33,34,54,68;ld_ még bika, szim- bealaás, fokozatok ld. Miduasz-kul- &r§a 100 Igaz Vallás ld. zoroasztriánizmus
bolika &algfu ld. Éavasi |ndi^, incneí 6-17 , 18, 2? ,30, 33,7 4,
Ámeretat (Halhatadarxág) 44-50, 48, Beroszo§z 26 FÍiválá,lé |2| 90, I25, 1 3 0,ld, még pfuszik
94,I3,] bika, ökö! tehén, szaí9ArríÁíhA,22, &a\esi 60. 65,92.94. 134. 136 indoeuópaiák 24,34
Ám€§a szpa ák (Bőkezű Halhatrda- 25 , 28, 34, 52, 54, 59, 60, 61 , 69 , indoiíááek 8-9, 20, 24, 31,33,34, 40,
nok) 12, 30, 44-45, 4a.59.94, 73, 7a, 80, 8ó, 92, 94, |00, |24, ganámbár ld. ünnepek 54,12o,121
12o, 137, 48, 49, 136; Id.. még szennarehlap, 10, 40,'7 5,7a,aO -a1, Gejoítard 60, 61, 73, Il0,I12, 113, Indí^7,29,34,45,40
Ameletat, Áimairi, Á§a, Haurvatar, 82_83, 84-85, 88-89,90,93, 104, 13ó, 111 lrán Id. Perzsia
Itsaün Vai{a, Vohu Manah í24 Gaadarva 39 Isten ld. Ahura Mazda
38, 26, 41 Boddo 27 Gaokerena_fa (Fehér HaofiA) 22,33, kteni Dicsdség 31,32
^íí]ll]ert&
A']íhlra 26-21 ,30, 4a,52, 22, 3 9, 49, Bombay 17, 32, 59, 124, 130-131, 38,69 istenséeek 7, 17, 22-33, 40, 42, 44, 52,
100-101,107,109 137, Éíap138 Garodmán 65 134,136, 24, 25, 27, 30, 39, 41,
An,'róhe t7. télkéP138 Bőkezű Halhatadanok Id. Ámesa gárhők 8, 9, 17 , 49 , 52, 7 0,92 48, 64,72,Id,. az egyes rcvekaéI
Angra Mainju (Áifiman, Gonosz Szp9ntak Gáz^ 16 Iszíandijár 95, 1 1 8- 1 1 9
szd eDJ) 9,24,38, 42, 49,52,54, Bölcs Ur ld, Anun M:zde gétig 28 ]szlám 6, 16, l7 , 18, 33,71, l10, 136
56, 59-61, a, 63, 64, 68, 70, 71, Buddha 8, 16, 63, 27,ld" még Boüo gifdo 120 izrae]i 88
72,73, 89 ,92, 110, 120-121 , 128. údünzlx.lls 16, 63, 1 8, 1 9, 27 gnoszticizmüs 71
13t, |37, 72,73, 102, 132 Bundahisn 18, 25, 73, 110 9omez 120, I2a, 59 Jahv€ 33
Ansan 11, té&b 138 Bnízén MÁí tűz l24 Gonosz Szellem ld, Áagra Mánju Jama 33
Ant:.ókJ..ía 12,16, tlrleép 138 bLlzogány 33, 4, í25, 3 9, 5 Gopatsáh 22 92,
3 4 1 3
i^sí 7 , í7 , 25, 27 , 29, 31 , 32, 39,
ÁJl6o1óosz 24, 28 Gori 122 121, í37
"J
APaosa 24,25 canis Major 8ó Görögo§á& eóóeök 6, 12,16,26, j^szllA 17 , 33, 44,7 0, 121, 32, 59, 64
Ar3Ín^zd^ 27 ,Id. ínéeAhuia Mazda canis N{inor 86 33,49,92,96, 12, 17, 24, 124 ]ánr (varáz§ló, máB§) 54
Árda§ir l, 12, 109 Ce]sus 80 gon 7 4,1d,. ll:'ég buzogárry jazaták (Tiszteletíe Méltók) 49-52,
Ardasi., IL 99 conts, Conx (Holló) 80,86,84,90 Gusnaszp-tdz í24, 125, 42- 43 59,64,97
Ardavál 102 cBter 8ó ]azd 17,112-11j, tbhép 138
fudoxhao 49 csirM.híd 22, ó4,65 Hadhajo§z ld. Szrisok JazÁAgiíd,lll, 109
Árdviszúra Anáhita, ld. Anáhita Hadrianusz 76 Jeía,sánem rc, |ú, téíkép138
Ardvi Vakhsa 49 Dádgfi tűz 125 halíl 24 ,26,33, 42,44, 45, 48, 56, 60, Jé^s 97
Árezur, hegygeíinc 22 Dahák ld, Axl Danáka 61, 63,64, 65,68,72, rí0,114, Jima (Dzsam§id) 33_34,38, 40,52, 68,
ÁIisztoteláz 92 dakhma 128-129, 66-67, 112-113, 128, 129, l34, 136. 1 12- 1 1 3 ld. 92,9a, fi3, 1I3,l14, 1|5, 117,
Armaiti, szpenla (szent Alázát) 44- 132,133 még halotti (temetési §zertartá- 124,125,36-37
45, 48 Dal Palo!ája 44, 64 §ok) judaizmus ld, z§idó lalás
Arméílla,26, télkép 1 3 8 DAíIÁzkusz 16,26, bap 138 halhatadánok Id, Ámesa szpenák Jupiteí 80, 82-8J
Árszekesz 15 Dar-e Meh! ld. tűztemPlomok halhautJarxág 33, 34, 52 ,69,1d. még
Arágn 29 Dareiosz 12, 98, 100, 108, 1 4, 20-2 1, Kábé-je Zeídol (Zoroaszter kockája)
AtÍáxeffégz Mné'lloí!26, 20-21 50-51, 100,103 Hallgtás Tomya ld. dakhma 50-51
Á§a (A,sa Vahista, Legszentebb I9z- Dascylium Id. Eregü halotti (temeté§i) szert&tások 56, Kamak 39
sáe) 7 ,30, 42, 44, 45,7 4, |2r, 136, Demavend-hegy 34, 38, 52, 68, 117, 120, 12a-129, 5 0- 5 1, 1 3 3 Kambüzész 98
137 , 48 54-55 Hám 96 Kaúskr 27

142
Kannabnz 60 Mithridatész Kallinikosz 24 Runaidzsisz Hirdzsisz ld. tűztemplom tőz 30-32. 40, 56,60. 64,7 4,94, l13 .
Kappadókia 12, 74 míto§z 7.9. 11. 18. 19-21,29,31,32, F.l-§ztám 70, 118-í19 120, 124-128, 131, 32, 12-43,
Ker 22 33, 34, 39, 40, 42, 52, 59, 62, 68, t21,139,ld.lJ.éeAt^t
Kar"chi 66 ó1, télup 138 69, 7 0 ,7I , 80, 90,92-97 ,98-108| sáhnáme 48 tűztemp|oír' 32,56. 125, |29, 32, 50
Kartir 16 é§ hitvilág 13+139; & sz€ítartás sápur,1.12, t 5, 109, 96 51, 59, I I6, 122-123, l21, 128-
Kántész 88 120-133i é§ órténelem 110-117 sárkjny 2O, 34.39. 4l. IU3, 118-119 129,132-133,1j9
Kantopatész 88 Mitr^ 7 4 ld, meg Azli DahjkJ
Ka,ád 19 §átán Id, Angía Mainju Udw^őz 123, é*ép138
Kív[sz,K^j 1í8-119 Scorpio 80,8í újev 98,ld. még Nouruz, nirang
keresztény, kereszténység 16, 20, 33, Nagy sándor 12, 74 Saturnus 80, 117, 84-85 IJlád 119
42, 44, 52, 63 , 64, 67 , 69 , 96 naptár 86 sémi 34, 54 univerzum ld. világmindenség
Keíí^áíll7, !élkE 138 Naqs-e Rosztam 13, 14,50,51,58, Sokmag,lú Fa 22 Usédar 68
KeszÁszpa 7 , 33, 34 , 39-40, 54, 68 100-101, 102, 116, 122 SoI 86, 78, 82 83, 84-85, 88-89, 9a Uséderínah 68
kesnr 22 Na§zé 100-101, 109 súí^t122-123, 128-129, 133, íéíhép Usz 92
khraBztrák ld. állatok, ártó nasz^íszi,láí lZ8 í38 utol§ó ítélet9. 33. 48. 49, 64, 67-69,
129
Khsatfua Vairja (Esményi Kiáb6ág) Naszu Id, Drudz§ Naszu
44-45,48,137,48 Nandzsore 120, 12I, 1 26 1 27 szaéne madáí ld, szenmur.r'
Khuszrau, I. 16,98, 125, í9 Nanszaíi 122, 124, 132, ilkép 138 szagüó. í2a nnnepek 7 4, 12|, 61 , t32,136
Khusznu II. 15, 106, 109 Nédosz.ng 94, 1J7 snka 29 űr 22
Khvánireth 22 Nimíud DáB 24, 28 szaíapo 27
khváíí29,92 úang 59 szeídisz 26, téfuh I38 \ájl 24, 27, 30, 48, 52, 27
királyok, kiállok kiúlla, kiráIyság Noé 34, 96 szárnyas szimbólum 9, 12, 14, 26,45, \ára 33, 68
11 , ,26, 33.34,1 4,98-108,
|z, 17 Nouíuz 30.34,98, 100 t03,124
l25.4, 12, 13, 14, 15, 19,28, Nynphus (Menyaszony) 80, 81-8| szarvasmarha 1d. bika leí?.s4z 59
42-43, 45, 48, 49, 92, 100, 101, 9o szászánidlk 12, t6, 17 ,71. 98, í10, Varena 38
107, 111 I25, 12, 1 5, 17, 41, 42-4j, 64, 96, varhagn 29
kisszi-€ kerÉeh 120 oado 27 100-10r, 106, I09, 116, ld. még Yatlaga 29
Komnagené 29,74, 24, 28, lé&ép oceanu§ 82 8.' királyok
138 Ohlmzd ld. Ahura Mlz da száLtn (Zsarnokság, Anarchia. Ré- vaskoszak 67-ó8
Konsrantin 16 ohrmazd Khodáj 121 szegség) 48 Vaszaga 29
Konstantinápoly 16, léíhép1j8 orisenes 80, 81 szél isten§égek Id, ju yát^ 27 , ld- még ráJ11
kozmikus b-arc 18,24,30,31-32, 40, ostia 8_r, 84-85 szénínllig41,118 119 Edák 18,32,33, 120
oxl]s lákép 138 szenny ld. tisztaság/tiszáralan§ág !€gírélet !d. utolsó itélet
56, 59-6í, 1 2, 9,7 l08, 136
közep perzs ld. prhlrü Szent Kelemen 96 Venus 80, 84-85
Kíi§ztus 20, 34, ld, mégJézu5 ökör ld. bika Szeraplsz 27 Verethíaglra 27,28, 30,48, t5,24,
Ksathra 137 izeíáíás 16.20.30,32.33, 40, 44, 48, 109
Kusán KiráIyság 12, 27, 30, 48, 64, pahlavi 18,5ó, 67, 110 49, 64, 80, 9a, 120-124, I2a í29, Vid&dád 34
32, 80-81, 90, l 2 1, 1 36-1 37, 1 39 -"íágíninóenség 22-24, 28, 40, ó0, 68,
Pairiínaiti (Alattomos§ág) 48
kuszti 120, 121, 125,128, 126-127, naiund l28 ld, még halotti szertartás, jaszna, 80
világvége (hten világának eUövetele)
112 ;Jpok 30, ]2.34, 56.71,72.92,94. oaudzsote. tűzszertarés
Küiosz 11,98, 12, 50-51, 108 95.9,7, 103,108,113, 114, 120, szerzódés 29, 74. ld. még Mirbra 33, 40, 52, 59, 63, 6,7 , 69, 134
121.125,12a.129,4, 32, 59, 62, Szimurgh Id, szénmurv viráf 65
' sziriusz 61 Vngo 8ó
Leo (oro§dán) a0. 86, 84-85,90, 68, 102, 124, 126-127,133,135
104 Paradicsom ld. mennyoszág Szogóia 29. térhép 1j8 visúszpa 11,95,125
,lizőzön 34
Lntlsztin j1. 40. 4L 52,72-73 páísz* 6, I7 ,52, l I'7 , 120, 62 , 68 , 9 4 , Szóktatész 92
95,97, t21, 122, !24, 128-129 szorna 32 Vohu Manah 0ó Gondolat) 44-45,
id. még túzternplomok, zoroaszt- szóma 34 65,95,I37, 49
mágus ld, papok Szosjant 68, 69, 139 vorulgsa 22
Máh 15, 109 páírhlsok 12, 16,71, 1 4, 1 5, j9, 102, szpenta Ármaiti 1d. Almaiti Vri§zparüpa 34
Malkusz 68 térkéP 138 SzPiüura 34 Vritra 34
manicheizmus ó, 16 PaszArs^d^i 12, 9, 50-51 Sznosa (Éngedelmesség) 48, 49, 52,
Marduk 98 Piter (Atya) 80, 81 85, 90 64,65,129,137, 49, 53 xeíxéizt2. 20-21
Mals 80 Pérozi 17,109 Szrlsok 22, 124
Masja, Masjanag 61 62 Pesotan 95 Sztnbőn 27 Zagtosz-hegyseg 41,67
Máz^í\^, Mlz^ndeíán 34 Pdws (Perz§a) a0, 81-85, 90 szldre 120,12a 126-127 Zahák ]15. Jd, meg Azsi Deháka
Mazda ld. Ahura Mazda Pers2€Dolisz l2. 34,98, l00, 9, 10, 1 2, szusza 26, 100, 103, térkép 138 zál72
l4: 16, 1a, 20 2 t, 32, 45, 65,93, zamjád jást 31
mardakitr mozgelom 16
megaá!'có 9. 20, ű , 6a-69, l10 , 139, 96,104, 105,122 TakimuÉsz 34, 113, 124. .jJ Zensz 23,33
ld. még szosjant, U§édár, Usédar- Peízsia 6 21; frjldíajzá 6: történelme Takhre SzolEmán 42,43, 46-47, tér Z],Á]e íérkép138
6-17; Id, még knáIyok kq 138 zodiákJs 7 2,80, 7 5, 8 4-8 5, 8 6,87, 8 8

PI^ón 92 tan,gohr 94 Zotó^szter (z^frth.usztra) 8, 9, 11, 12,

Mehngán 74
pokol 22. 45, 59, 60,65-66,69,1l, Taurus 8ó, 104 16, 17 , ta,30. 33 , 34, 38 , 40 , 42-
ménog 28, 59
14,135 Táq e Bosztá 99, 106, térkfo 1j8 10. 7 6. 80. 92-97 , ll0, 120, 121 ,
mennyonzág 32,40, 44, 45,64, 65,
6a,71,92,94,95 Ponúsz 7 4, téfuép 138 Taromaiti (Elbizakodottság) 48 I25,137,139, 94-95, 97
Merkur 80, 84 Porpb,riosz 80, 81, 86 templomok mithraneum ld, Mithnsz zomá§ztriáninus 6"ll, 12,16, 18,
MezoPor^íni^ 9a, iéíhq138 Pouíu§r§zPa 33,92 szentélyek zoroasztriánus ld. tűz 2í , 28, 29, 30, 32, 33 , 34, 39 , 40 ,
,7
42,70,,7l , 72, 7 4 , 8, a0, 90, 92,
Miles (Katona) a0,84-85, 90 Póíéta ld, zoroaszteí
Mirdasz 114 Pulád}and 70 Tére-csúcs 22 97,1|0, 112, I17,120-133, I34-
Miüm, miüraizmus 17, 13, 29, 34, purgaórium ld, Hamásztagán .eíeíítész0.22,24,29 ,30, 54, 59-61 , 139,9, 12,14,39, 56, 59,61,65,
48, 49, 64, 7 4 91, 125, 2 8, 29, 40, 64,7a.94.í36,50-5I 69, 94, 95, 1í I, 126/127,130-
49,75,79, 99, 109, 135 |d. még Rapiüvin 29-30, 48, 68, 100 Teremtő 38, 40, 69, 82-83,Id. ínér 1 3 t, 1 3 6- 1 3 7, 1 3 9, Id. fiég,
Mithrasz Rasnu 49, 64, 134, 49 ía Mazda, Ame§a szpenták. Angra
^h|u-
Mithnsz, Mithrasz-kultusz 6, 74-91. Ré 98 Thraétaoná (Faridun) 33, 34-39, 52, Mainju, dualizmus, Mithr:, Pár
78, 80-81, 82 83,84-85,88-89, Revánd hegy 124 68,I15,1|7, 39, 115, 117 szik, papok, szefiaíás, tűz, tűz-
90,91 rézkoí§zak 110 Thrita 33, 34-39 templom, ünnePek, zuívánizmu§
Mithnsz-szentélyek 76, 78, 80, 81, Rig véda 7, 18 TÁtr]a 22. 24-26, 27 , 28, 29 , 30. |20 (Iű) 71,72, 87 , 120, 7 2-7 3
76, télkip 77,78,80-81, 82-83, rítus ld. szertartás tisltAs^s/ ászráral^ls^g 56, 60, 125, ^!íván
z!íván]lzmls 6, |6, I7 , 59,71-7 3, 8a,
Róma, Iómai 6,76, a6, aa,90, 26, 128,59, 133 136,72-73
84-85,86-87,88-89 zsr.lo valas lo, JU. J'). hJ. o/.
Mithfidarész, l. 12 82-83, 84-85, 86,87; M. mée történelem és míto§z Id. mítosz
^rtók
Mithridarész,IL 15 Ttáiánus 83 69,7I,I34

143
ISBN 963 13 3759 6