Professional Documents
Culture Documents
SALGA ATTILA
MAGYAR ESZPERANTÓ
MAGYAR–
SZÓTÁR
AZ ÁLLAMILAG ELISMERT
ESZPERANTÓ KÖZÉPFOKÚ
PFOK
PFOKÚ
SZÓBELI ÉS ÍRÁ
R SBELI
RÁ
NYELVVIZSGÁRA KÉSZÜLŐ
HALLGATÓK RÉSZÉRE
1. A szótárírás gyakorlatában
áában a magyar igék egyes szám harmadik sze-
mélyét használják, mígg az idegen nyelvekben a ffőnévi igenevet írják
ki ffőszóként. Az olvas – legi párosítás arra is utal, hogy ezekből a
szóalakokból képezik az összes többi alakot (olvas-t-am, olvas-ok,
olvas-ás;
áás; leg-as, leg-is, leg-anto stb.) Ez egyúttal azt is jelenti, hogy
ilyen mondatot nem alkothatunk: mi legi e (?). Helyesen: mi legas – én
egi
olvasok.
2. Ha valamilyen (összetett) szót nem találunk a szótárban, keressük
a hasonló jelentésűnél: okos (intelligens, nagytud
nagytudáásású, művelt,
űűvelt,
velt, felk
szült) stb. Az eszperantó szót elemezzük: milyen képzőkből áll, mi
a jelentésük, szóösszetételről van-e szó,, mert akkor kkülön-kü
felké-
k lön kell
kü
é-
MAGYAR ESZPERANTÓ
MAGYAR–
megkeresnünk.
3. Pechan Alfonz Magyar–eszperantó szótár és Eszperantó–magyar szó-
SZÓTÁR
tár című munkáj á ához ez az anyag kiegészítésként szolgál, mert sok
áj
olyan szót tartalmaz, amely azokban nincs benne (gyes, gyed, PIN-
k d, számít
kó í ógép,
ít éép, videó, mixer, pizza, CD-lejátszó, tévéhírad
íradó
írad
radó, önkor-
mányzat, fejhallgató stb.) Pechan szótárának első kiadása 1961-ben
jelent meg, és azóta szinte változatlan utánnyomásban terjesztik.
4. A szótár használatához bizonyos nyelvtani tudásra van szükség. Pél-
dául a foglalkozásoknál az -in képzős alakok általábanáában nem szerepel-
nek, tehát önállóan kell megalkotni: studento – studentino, instruisto
– instruistino. A feliĉa (boldog) szóból meg kell alkotni a feliĉo (bol-
dogság), feliĉe (boldogan) szavakat.
5. Rövidítések: átv. átvitt értelemben utók. utóképző
fn. fő
f név mn. melléknév
hat.szó határozószó időhat.
idő
őhat. időhatározószó
helyhat. helyhatározó ffi fé
f rfi
(T) tárgyas ige (NT) nem tárgyas ige
1. A szótárírás gyakorlatában
áában a magyar igék egyes szám harmadik sze-
mélyét használják, mígg az idegen nyelvekben a ffőnévi igenevet írják
ki ffőszóként. Az olvas – legi párosítás arra is utal, hogy ezekből a
szóalakokból képezik az összes többi alakot (olvas-t-am, olvas-ok,
olvas-ás;
áás; leg-as, leg-is, leg-anto stb.) Ez egyúttal azt is jelenti, hogy
ilyen mondatot nem alkothatunk: mi legi e (?). Helyesen: mi legas – én
egi
olvasok.
2. Ha valamilyen (összetett) szót nem találunk a szótárban, keressük
a hasonló jelentésűnél: okos (intelligens, nagytud
nagytudáásású, művelt,
űűvelt,
velt, felk
szült) stb. Az eszperantó szót elemezzük: milyen képzőkből áll, mi
a jelentésük, szóösszetételről van-e szó,, mert akkor kkülön-kü
felké-
k lön kell
kü
é-
MAGYAR ESZPERANTÓ
MAGYAR–
megkeresnünk.
3. Pechan Alfonz Magyar–eszperantó szótár és Eszperantó–magyar szó-
SZÓTÁR
tár című munkáj á ához ez az anyag kiegészítésként szolgál, mert sok
áj
olyan szót tartalmaz, amely azokban nincs benne (gyes, gyed, PIN-
k d, számít
kó í ógép,
ít éép, videó, mixer, pizza, CD-lejátszó, tévéhírad
íradó
írad
radó, önkor-
mányzat, fejhallgató stb.) Pechan szótárának első kiadása 1961-ben
jelent meg, és azóta szinte változatlan utánnyomásban terjesztik.
4. A szótár használatához bizonyos nyelvtani tudásra van szükség. Pél-
dául a foglalkozásoknál az -in képzős alakok általábanáában nem szerepel-
nek, tehát önállóan kell megalkotni: studento – studentino, instruisto
– instruistino. A feliĉa (boldog) szóból meg kell alkotni a feliĉo (bol-
dogság), feliĉe (boldogan) szavakat.
5. Rövidítések: átv. átvitt értelemben utók. utóképző
fn. fő
f név mn. melléknév
hat.szó határozószó időhat.
idő
őhat. időhatározószó
helyhat. helyhatározó ffi fé
f rfi
(T) tárgyas ige (NT) nem tárgyas ige
××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××
a
A,laÁ
(határozott
ábrázolás ilustrado, figu-
rado, prezen-
tado
névelő); la abrosz tablotuko
seĝo a szék, abszolút absoluta
Minden gondolatot és árnyalatot nem lehet pontosan la tablo az abszolúte absolute, tute
átültetni egyik nyelvről a másikra, a mondat asztal abszurd absurda
abba en tion, en tiun, acél ŝtalo
tartalmát, jelentését azonban igen. en ĝin acélidegek ŝtalaj nervoj
abbahagy ĉesigi (T), acélkék ŝtalblua
interrompi (T) aceton acetono
(megszakít) ács ĉarpentisto
×××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××× abbamarad ĉesi, ácsol ĉarpenti (T)
interrompiĝi ad (vmit, doni (T) (al)
abban en tio, en tiu, vkinek)
Ha eszperantóra fordítunk, az a legfontosabb, hogy en ĝi adag dozo
abból el ĝi adagol dozi (T)
ne ragaszkodjunk anyanyelvünk szabályaihoz, ABC-áruház ĉiovendejo, adakozás donacado
supermarkto, adakozik donacadi (T)
hiszen a két nyelv szerkezete, használóinak adakozó donacema
superbazaro
ábécé aboco, alfabeto adásvétel aĉeto-vendo
gondolkodása eltér. adásvételi aĉet-venda
Ábel Habelo
ablak fenestro; giĉeto szerződés kontrakto
(pénztárban) adat indiko, dateno,
×××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××× ablakfüggöny fenestrokur- donitaĵo
teno adatátvitel datumtransigo
ablakkeret fenestrokadro adatbank datumbanko
ablakpárkány fenestro-kornico adathordozó datenkonservilo,
Magyarra úgy fordítsunk, mintha eredetileg is datenujo
ablaküveg fenestrovitro
anyanyelvünkön írnánk, eszperantóra pedig úgy, ábránd revo, revaĵo adatokat gyűjt enketi (T)
ábrándkép revaĵo, vizio, adatot megad indiki (T)
hogy formáljuk át, egyszerűsítsük le a mondatokat. imagaĵo adattár datumstoro
ábrándos reva, revema addig ĝis tie (hely), ĝis
ábrándozás revo, revado tiam idő)
ábrándozik revadi (pri) addigi ĝistiama
×××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××× adminisztráció administrado
ábrázol ilustri (T), figuri
(T); prezenti adminisztrál administri (T)
adminisztrátor administristo
(T) (bemutat)
a 5 adminisztrátor
××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××
a
A,laÁ
(határozott
ábrázolás ilustrado, figu-
rado, prezen-
tado
névelő); la abrosz tablotuko
seĝo a szék, abszolút absoluta
Minden gondolatot és árnyalatot nem lehet pontosan la tablo az abszolúte absolute, tute
átültetni egyik nyelvről a másikra, a mondat asztal abszurd absurda
abba en tion, en tiun, acél ŝtalo
tartalmát, jelentését azonban igen. en ĝin acélidegek ŝtalaj nervoj
abbahagy ĉesigi (T), acélkék ŝtalblua
interrompi (T) aceton acetono
(megszakít) ács ĉarpentisto
×××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××× abbamarad ĉesi, ácsol ĉarpenti (T)
interrompiĝi ad (vmit, doni (T) (al)
abban en tio, en tiu, vkinek)
Ha eszperantóra fordítunk, az a legfontosabb, hogy en ĝi adag dozo
abból el ĝi adagol dozi (T)
ne ragaszkodjunk anyanyelvünk szabályaihoz, ABC-áruház ĉiovendejo, adakozás donacado
supermarkto, adakozik donacadi (T)
hiszen a két nyelv szerkezete, használóinak adakozó donacema
superbazaro
ábécé aboco, alfabeto adásvétel aĉeto-vendo
gondolkodása eltér. adásvételi aĉet-venda
Ábel Habelo
ablak fenestro; giĉeto szerződés kontrakto
(pénztárban) adat indiko, dateno,
×××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××× ablakfüggöny fenestrokur- donitaĵo
teno adatátvitel datumtransigo
ablakkeret fenestrokadro adatbank datumbanko
ablakpárkány fenestro-kornico adathordozó datenkonservilo,
Magyarra úgy fordítsunk, mintha eredetileg is datenujo
ablaküveg fenestrovitro
anyanyelvünkön írnánk, eszperantóra pedig úgy, ábránd revo, revaĵo adatokat gyűjt enketi (T)
ábrándkép revaĵo, vizio, adatot megad indiki (T)
hogy formáljuk át, egyszerűsítsük le a mondatokat. imagaĵo adattár datumstoro
ábrándos reva, revema addig ĝis tie (hely), ĝis
ábrándozás revo, revado tiam idő)
ábrándozik revadi (pri) addigi ĝistiama
×××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××× adminisztráció administrado
ábrázol ilustri (T), figuri
(T); prezenti adminisztrál administri (T)
adminisztrátor administristo
(T) (bemutat)
adó 6 ajánlás ajánlat 7 alakul
adó imposto (fizeten- agrárreform agrarreformo ajánlat propono akta akto, arkivaĵo,
dő); dissendilo agrártudomá- agrokultura ajánlólevél rekomenda oficiala
(készülék); nyi egyetem universitato letero dokumento
sendostacio agresszió agreso ajtó pordo aktatáska aktujo, teko
(állomás) agresszív agresiva ajtózár pordseruro aktív aktiva
adóalap impostbazo agronómus agronomo ájulás sinkopo, sveno aktívan aktive
adóbevallás deklaro de agy cerbo akácfa robiniarbo, aktivizál aktivigi (T)
imposto ágy lito robiniujo aktuális aktuala
adóellenőr impostkont- agyafúrt ruza akadály baro (korlát), aktualizál aktualigi
rolisto agyag argilo obstaklo aktualizálás aktulaigo
adóhivatal impostoficejo ágymelegítő varmakvujo akadályoz obstakli (T), bari akusztika akustiko
adoma anekdoto ágynemű littolaĵo, litaĵo (T), malhelpi akvarell akvarelo
adomány donacaĵo ágytakaró litkovrilo, (T) akvárium akvario
adós ŝuldanto superkovrilo akadályverseny obstaklokuro al- vic-;
adósság ŝuldo ágyterítő litkovrilo, akadémia akademio vicprezidanto
adottság kondiĉo superkovrilo akadémikus akademiano alelnök
Adriai-tenger Adria Maro, ágyú kanono, pafilego akar voli (T) ál- pseǔda, falsa
Adriatiko agyvérzés apopleksio akarat volo alá sub (T) (elölj.)
aerobik aerobiko ah! ha! akaratod elle- kontraǔ via volo sub la tablon
aeroszol aerosolo ahá! aha! nére az asztal alá;
áfa ĝenerala ahány kiom akárhol kie ajn suben
vendimposto ahhoz al tio, al ĝi akárhová (k)ien ajn alábbi suba
áfonya mirtelo ahogyan kiel akárki (k)iu ajn alábecsül subtaksi (T)
Afrika Afriko ahol kie akárkivel kun (k)iu ajn alacsonyít malaltigi (T)
afrikai afrikano (ffi), AIDS aidoso akármikor (k)iam ajn alagút tunelo
afrika (mn.) ajak lipo akármilyen kia ajn, ajna aláhúz substreki (T)
ág branĉo (átvitt ajándék donaco, akarok lenni mi volas esti… aláhúzás substreko
értelemben is) donacaĵo vmi aláír subskribi (T)
agár leporhundo (tárgy) akarva-aka- vole-nevole aláírás subskribo
ágazat branĉo, branĉaro ajándékbolt donacbutiko, ratlan alak staturo
aggastyán altaĝulo, donacvendejo aki kiu alakít (trans)formi
maljunegulo ajándékcsomag donacpakaĵo akié kies (T), aliformigi
agglegény fraǔlo ajándékoz donaci (T) akkor tiam (T); ludi (T)
Ágnes Agnesa ajándéktárgy donacaĵo akkori tiama, tiutempa (színházban)
Ágota Agata ajánl proponi (T), akkumulátor akumulatoro alakítás formado, fondo;
agrár agra, agrokul- rekomendi (T) aközben dume prezentado, lu-
tura, agrara ajánlás rekomendo, akt nudul(in)o, do (színházban)
agrármérnök agrarinĝeniero propono nudaĵo (kép) alakul formiĝi
adó 6 ajánlás ajánlat 7 alakul
adó imposto (fizeten- agrárreform agrarreformo ajánlat propono akta akto, arkivaĵo,
dő); dissendilo agrártudomá- agrokultura ajánlólevél rekomenda oficiala
(készülék); nyi egyetem universitato letero dokumento
sendostacio agresszió agreso ajtó pordo aktatáska aktujo, teko
(állomás) agresszív agresiva ajtózár pordseruro aktív aktiva
adóalap impostbazo agronómus agronomo ájulás sinkopo, sveno aktívan aktive
adóbevallás deklaro de agy cerbo akácfa robiniarbo, aktivizál aktivigi (T)
imposto ágy lito robiniujo aktuális aktuala
adóellenőr impostkont- agyafúrt ruza akadály baro (korlát), aktualizál aktualigi
rolisto agyag argilo obstaklo aktualizálás aktulaigo
adóhivatal impostoficejo ágymelegítő varmakvujo akadályoz obstakli (T), bari akusztika akustiko
adoma anekdoto ágynemű littolaĵo, litaĵo (T), malhelpi akvarell akvarelo
adomány donacaĵo ágytakaró litkovrilo, (T) akvárium akvario
adós ŝuldanto superkovrilo akadályverseny obstaklokuro al- vic-;
adósság ŝuldo ágyterítő litkovrilo, akadémia akademio vicprezidanto
adottság kondiĉo superkovrilo akadémikus akademiano alelnök
Adriai-tenger Adria Maro, ágyú kanono, pafilego akar voli (T) ál- pseǔda, falsa
Adriatiko agyvérzés apopleksio akarat volo alá sub (T) (elölj.)
aerobik aerobiko ah! ha! akaratod elle- kontraǔ via volo sub la tablon
aeroszol aerosolo ahá! aha! nére az asztal alá;
áfa ĝenerala ahány kiom akárhol kie ajn suben
vendimposto ahhoz al tio, al ĝi akárhová (k)ien ajn alábbi suba
áfonya mirtelo ahogyan kiel akárki (k)iu ajn alábecsül subtaksi (T)
Afrika Afriko ahol kie akárkivel kun (k)iu ajn alacsonyít malaltigi (T)
afrikai afrikano (ffi), AIDS aidoso akármikor (k)iam ajn alagút tunelo
afrika (mn.) ajak lipo akármilyen kia ajn, ajna aláhúz substreki (T)
ág branĉo (átvitt ajándék donaco, akarok lenni mi volas esti… aláhúzás substreko
értelemben is) donacaĵo vmi aláír subskribi (T)
agár leporhundo (tárgy) akarva-aka- vole-nevole aláírás subskribo
ágazat branĉo, branĉaro ajándékbolt donacbutiko, ratlan alak staturo
aggastyán altaĝulo, donacvendejo aki kiu alakít (trans)formi
maljunegulo ajándékcsomag donacpakaĵo akié kies (T), aliformigi
agglegény fraǔlo ajándékoz donaci (T) akkor tiam (T); ludi (T)
Ágnes Agnesa ajándéktárgy donacaĵo akkori tiama, tiutempa (színházban)
Ágota Agata ajánl proponi (T), akkumulátor akumulatoro alakítás formado, fondo;
agrár agra, agrokul- rekomendi (T) aközben dume prezentado, lu-
tura, agrara ajánlás rekomendo, akt nudul(in)o, do (színházban)
agrármérnök agrarinĝeniero propono nudaĵo (kép) alakul formiĝi
alámerít 8 alkalmi előadás alkalmilag 9 álló
alámerít (víz subakvigi (T) Albánia Albanio alkalmilag laǔokaze, állapot stato
alá) albérlet luĉambro, eventuale állapotbájt aparatbitoko
alamizsna almozo luloĝejo alkalom fojo, okazo állás posteno (mun-
alanyeset nominativo albérleti szoba subluata ĉambro alkalomadtán okaze, eventuale, kahely); paǔzo
alap bazo, album albumo konvenokaze (szünet);
fundamento; áld beni (T) alkalomszerű laǔokaza starado (függő-
baza (mn.) áldás beno alkoholmentes senalkohola legesen)
alapár baza prezo áldásos benplena, ital trinkaĵo állat besto
alapelv baza principo ben(ind)a alkot krei (T); verki állatfaj bestopeco
alapfokú bazgrada áldoz dediĉi (T), oferi (T) (író) állati besta
alapfokú bazgrada (T) alkotás kreitaĵo, verko állatkert bestĝardeno,
nyelvvizsga lingvoek- áldozat ofero (cselek- alkotmány konstitucio zoo, bestparko,
zameno vés); oferaĵo alkotórész -er (utók.); zooparko,
alapít fondi (T) (tárgy); akvero víz- zoologia
alapítás fondo viktimo (em- csepp; ero apró ĝardeno
alapítólevél fonda ber) részecske állatmese fablo
dokumento áldozat ofero alkusz makleristo állatorvos bestkuracisto,
alapítvány fonduso, fondaĵo alfa részecske alfa-partiklo áll stari (függőle- veterinaro
alapján laŭ (elölj.) alfa sugárzás alfa-radiado gesen) (ige); állattan zoologio
alapos ĝisfunda alföld ebenaĵo konsisti (el) állattartás bestobredado
alaposan ĝisfunde alföldi ebenaĵa (vmiből); men- állattenyésztés bestobredado
alapoz bazi, fundamenti aligha apenaŭ tono (testrész) állatvédelem bestoprotektado
alaptalan senbaza alkalmából okaze de állam ŝtato állatvilág faŭno, bestaro
alaptalanul senbaze, alkalmas taŭga, konvena, államalapítás ŝtatfondo állít starigi (T);aserti
senfunde oportuna államelnök prezidento (T) (kijelent)
alapterület areo alkalmas en la konvena államfő regnestro, állítás starigo (füg-
alapvető elementa, helyen loko ŝtatestro gőlegesen);
esenca, baza alkalmas siatempe állami ŝtata aserto, deklaro
álarc masko időben Állami Ŝtata Asekura (kijelentés)
álarcosbál maskobalo alkalmatlan sentaǔga Biztosító Instituto állítmány predikato
alárendel subordoni (T), alkalmaz apliki (T), adapti állampolgár civitano, ŝtatano állítólag onidire, laǔdire
subord(ig)i (T) (T) (valami- államszervezet ŝtatorganizo állítólagos onidira
alárendelés subordigo, hez); dungi államügyész ŝtatprokuroro állj! stop!, halt!,
subordono (munkára) államvizsga ŝtata ekzameno, haltu!
alatt dum (idő), sub alkalmazás aplik(ad)o, ŝtatekzameno állkapocs makzelo
(hely) (elölj.) adapto; dungo állandó konstanta, daŭra álló staranta (függőle-
albán albano (ffi) (munkára állandóan konstante, daŭre, gesen); konsis-
albán albana (mn.) alkalmi előadás prelego ĉiam tanta (vmiből)
alámerít 8 alkalmi előadás alkalmilag 9 álló
alámerít (víz subakvigi (T) Albánia Albanio alkalmilag laǔokaze, állapot stato
alá) albérlet luĉambro, eventuale állapotbájt aparatbitoko
alamizsna almozo luloĝejo alkalom fojo, okazo állás posteno (mun-
alanyeset nominativo albérleti szoba subluata ĉambro alkalomadtán okaze, eventuale, kahely); paǔzo
alap bazo, album albumo konvenokaze (szünet);
fundamento; áld beni (T) alkalomszerű laǔokaza starado (függő-
baza (mn.) áldás beno alkoholmentes senalkohola legesen)
alapár baza prezo áldásos benplena, ital trinkaĵo állat besto
alapelv baza principo ben(ind)a alkot krei (T); verki állatfaj bestopeco
alapfokú bazgrada áldoz dediĉi (T), oferi (T) (író) állati besta
alapfokú bazgrada (T) alkotás kreitaĵo, verko állatkert bestĝardeno,
nyelvvizsga lingvoek- áldozat ofero (cselek- alkotmány konstitucio zoo, bestparko,
zameno vés); oferaĵo alkotórész -er (utók.); zooparko,
alapít fondi (T) (tárgy); akvero víz- zoologia
alapítás fondo viktimo (em- csepp; ero apró ĝardeno
alapítólevél fonda ber) részecske állatmese fablo
dokumento áldozat ofero alkusz makleristo állatorvos bestkuracisto,
alapítvány fonduso, fondaĵo alfa részecske alfa-partiklo áll stari (függőle- veterinaro
alapján laŭ (elölj.) alfa sugárzás alfa-radiado gesen) (ige); állattan zoologio
alapos ĝisfunda alföld ebenaĵo konsisti (el) állattartás bestobredado
alaposan ĝisfunde alföldi ebenaĵa (vmiből); men- állattenyésztés bestobredado
alapoz bazi, fundamenti aligha apenaŭ tono (testrész) állatvédelem bestoprotektado
alaptalan senbaza alkalmából okaze de állam ŝtato állatvilág faŭno, bestaro
alaptalanul senbaze, alkalmas taŭga, konvena, államalapítás ŝtatfondo állít starigi (T);aserti
senfunde oportuna államelnök prezidento (T) (kijelent)
alapterület areo alkalmas en la konvena államfő regnestro, állítás starigo (füg-
alapvető elementa, helyen loko ŝtatestro gőlegesen);
esenca, baza alkalmas siatempe állami ŝtata aserto, deklaro
álarc masko időben Állami Ŝtata Asekura (kijelentés)
álarcosbál maskobalo alkalmatlan sentaǔga Biztosító Instituto állítmány predikato
alárendel subordoni (T), alkalmaz apliki (T), adapti állampolgár civitano, ŝtatano állítólag onidire, laǔdire
subord(ig)i (T) (T) (valami- államszervezet ŝtatorganizo állítólagos onidira
alárendelés subordigo, hez); dungi államügyész ŝtatprokuroro állj! stop!, halt!,
subordono (munkára) államvizsga ŝtata ekzameno, haltu!
alatt dum (idő), sub alkalmazás aplik(ad)o, ŝtatekzameno állkapocs makzelo
(hely) (elölj.) adapto; dungo állandó konstanta, daŭra álló staranta (függőle-
albán albano (ffi) (munkára állandóan konstante, daŭre, gesen); konsis-
albán albana (mn.) alkalmi előadás prelego ĉiam tanta (vmiből)
állomás 10 amerikai Amerikai Egyesült Államok 11 aranyérem
állomás stacio; stacidomo általában ĝenerale, kutime, Amerikai Unuiĝintaj anyag materio,
(épület) ordinare, Egyesült Ŝtatoj de materialo
állomásfőnök staciestro normale Államok Nord-Ameriko, (munkához)
állott malfreŝa általános ĝenerala, Usono anyaggazdál- materiale-
állvány stablo; skafaldo elementa ami kiu, kio kodó konomiisto
(épületé) általános bazlernejo, amiatt pro tio, pro ĝi anyaggyűjtés material-
alma pomo iskola elementa amiért kial kolektado
almafa pomarbo, lernejo amikor kiam anyák napja tago de patrinoj
pomujo általános bazlernejano, amilyen kia anyakönyv matrikulo
almakompót pomkompoto iskolás lernanto ámul miregi, gapmiri anyakönyv- matrikulisto
almalé pomsuko általánosít ĝeneraligi (T) -an, -en -ope (sepope vezető
almaleves pomsupo altat dormigi (T) heten) anyanyelv gepatra lingvo
almanach almanako altató dormigilo -án, -én -an (dátum); la annyi tiom
almáslepény pomkuko, (gyógyszer) duan de marto anyós bopatrino
pomflano altatószer dormigilo március 2-án anyu panjo
álmatlan sendorma aludttej acida lakto analizál analizi (T) apa patro
álmatlanság sendormeco alul sube, mal- analizálás analizo apátia apatio
álmodik sonĝi (T), pri supre ananász ananaso ápol flegi (T)
álmos dormema alulírott subskribinto -andó, -endő -end (utóképző); ápoló flegisto
álmosító dormemiga aluljáró subtera tran- subskribenda ápolónő flegistino
álnév pseŭdonomo sirejo aláírandó após bopatro
alól el sub (elölj.); el alumínium aluminio András Andreo apósék bogepatroj
sub la tablo az alvajáró lunatiko, anekdota anekdoto apostol apostolo
asztal alól somnambulo Angéla Angela április aprilo
álom sonĝo alvállalkozó vicentrepre- Anglia Anglio áprilisban aprile
Alpok Alpoj nisto angol anglo (ffi), angla áprilisi aprila
alpolgár- vicurbestro amatőr amatoro (ffi) (mn.) apró-cseprő bagatela
mester ameddig ĝis kie (hely); angóramacska angura kato apróhirdetés anonceto
alsó suba, malsupra angyal anĝelo aprópénz monero
ĝis tiam (idő) apu paĉjo
alsónadrág kalsono amely kiu ánizs anizo, pimpi-
alsónemű subvestaĵo nelo ár prezo, kosto (ára
amelyik kiu
alszik dormi amennyi kiom Anna An(n)a vminek); fluo
által de, pere de, Amerika Ameriko, Usono anorák anorako (vízár), aro
fare de; vorto, amerikai amerikano (ffi), Antal Antono (mérték)
forstrekita amerika (mn.); antik antikva áram elektra kurento
de/fare de la usonano (ffi), antipatikus antipatia arany oro
lektoro a lektor anya patrino aranyékszer oraĵo
usona (mn.) aranyérem ormedalo
által törölt szó
állomás 10 amerikai Amerikai Egyesült Államok 11 aranyérem
állomás stacio; stacidomo általában ĝenerale, kutime, Amerikai Unuiĝintaj anyag materio,
(épület) ordinare, Egyesült Ŝtatoj de materialo
állomásfőnök staciestro normale Államok Nord-Ameriko, (munkához)
állott malfreŝa általános ĝenerala, Usono anyaggazdál- materiale-
állvány stablo; skafaldo elementa ami kiu, kio kodó konomiisto
(épületé) általános bazlernejo, amiatt pro tio, pro ĝi anyaggyűjtés material-
alma pomo iskola elementa amiért kial kolektado
almafa pomarbo, lernejo amikor kiam anyák napja tago de patrinoj
pomujo általános bazlernejano, amilyen kia anyakönyv matrikulo
almakompót pomkompoto iskolás lernanto ámul miregi, gapmiri anyakönyv- matrikulisto
almalé pomsuko általánosít ĝeneraligi (T) -an, -en -ope (sepope vezető
almaleves pomsupo altat dormigi (T) heten) anyanyelv gepatra lingvo
almanach almanako altató dormigilo -án, -én -an (dátum); la annyi tiom
almáslepény pomkuko, (gyógyszer) duan de marto anyós bopatrino
pomflano altatószer dormigilo március 2-án anyu panjo
álmatlan sendorma aludttej acida lakto analizál analizi (T) apa patro
álmatlanság sendormeco alul sube, mal- analizálás analizo apátia apatio
álmodik sonĝi (T), pri supre ananász ananaso ápol flegi (T)
álmos dormema alulírott subskribinto -andó, -endő -end (utóképző); ápoló flegisto
álmosító dormemiga aluljáró subtera tran- subskribenda ápolónő flegistino
álnév pseŭdonomo sirejo aláírandó após bopatro
alól el sub (elölj.); el alumínium aluminio András Andreo apósék bogepatroj
sub la tablo az alvajáró lunatiko, anekdota anekdoto apostol apostolo
asztal alól somnambulo Angéla Angela április aprilo
álom sonĝo alvállalkozó vicentrepre- Anglia Anglio áprilisban aprile
Alpok Alpoj nisto angol anglo (ffi), angla áprilisi aprila
alpolgár- vicurbestro amatőr amatoro (ffi) (mn.) apró-cseprő bagatela
mester ameddig ĝis kie (hely); angóramacska angura kato apróhirdetés anonceto
alsó suba, malsupra angyal anĝelo aprópénz monero
ĝis tiam (idő) apu paĉjo
alsónadrág kalsono amely kiu ánizs anizo, pimpi-
alsónemű subvestaĵo nelo ár prezo, kosto (ára
amelyik kiu
alszik dormi amennyi kiom Anna An(n)a vminek); fluo
által de, pere de, Amerika Ameriko, Usono anorák anorako (vízár), aro
fare de; vorto, amerikai amerikano (ffi), Antal Antono (mérték)
forstrekita amerika (mn.); antik antikva áram elektra kurento
de/fare de la usonano (ffi), antipatikus antipatia arany oro
lektoro a lektor anya patrino aranyékszer oraĵo
usona (mn.) aranyérem ormedalo
által törölt szó
arányérzék 12 asztali asztaliteniszezik 13 átmérő
átnéz trarigardi (T) áttetsző diafana autóbuszjegy (aŭto)busbileto az a… tiu; tiu seĝo az
atomenergia atomenergio Attila Atilo autójavító aǔtoriparejo a szék
atomerőmű atomcentralo attól de tio, de ĝi műhely az az… tiu; tiu tablo az
atomfegyver atomarmilo attól kezdve komence de tio, autókürt hupo az asztal
atomhatalom atompova ŝtato ekde tio autópálya aŭtostrado azalatt dume
átöltözik alivestiĝi, revesti átutazik traveturi (T) autópálya-fel- alivojo de azaz tio estas
sin átültet transplanti (T) hajtó aǔtostrado azé ties
átszáll transflugi átvált ŝanĝi monon autós komp aǔtopramo azelőtt antaǔe
(átrepül); (pénzt) autóstopp petveturado azért tial, pro tio
transvagoniĝi, átvesz transpreni (T); autószerelő aǔtomuntisto, aznap tiutage, samtage
ŝanĝi vagonon alpreni (T) aǔtoriparisto azonban sed
(járműre); (magára autósztráda aǔtoŝoseo azonfelül krom tio
transtramiĝi vállal) autót stoppol petveturi azonkívül krome, krom tio
(másik villa- átvétel transpreno, autótérkép aǔtomapo (felsoroláskor)
mosra); ŝanĝi ricevo, akcepto autóút aŭtovojo, azonnal tuj, prompte
al la numero (tárgyé); aǔtoŝoseo azonos identa, sama,
sep átszáll alpreno (átvál- autóverseny aǔtokonkuro egala
lalás) autóverseny- aǔtokonkurejo azonosít identigi (T)
a hetesre; azonosítási
átvételi ricevatesto, pálya identiga numero
herediĝi (va- autózik aŭtadi, szám
gyon) elismervény kvitanco
átvirraszt maldormi (T) aŭtoveturi azonosságtudat identeco
átszállás transflugo avagy aǔ azóta de tiam
(átrepülés); átvisz transporti (T)
átvitt értelem- en figura senco, avar falfoliaro, azóta de tiam
transtramiĝo, sekfoliaro azt mondják, oni diras, ke…
transvagoniĝo ben figurasence
átvizsgál traserĉi (T), avégett tial, por tio hogy…
átszállóhely (vagon)ŝanĝa avval per tio, per ĝi azúr lazura
haltejo, priserĉi (T)
augusztus az la (határozott azután poste
vagonŝanĝa aŭgusto
augusztusban aǔguste, en névelő); la azzal per tio, per ĝi
loko tablo az asztal; Ázsia Azio
átszámol rekalkuli (T), aǔgusto
augusztusi aǔgusta ĝi (állat, tárgy,
kontrolkalkuli aula fogalom; szem.
aǔlo, universitata
(T) névmás); tio
festo-ĉambrego
átszervez reorganizi (T) (mutató névm.)
Ausztrália Aǔstralio
áttekint trarigardi (T), Ausztria Aǔstrio
superrigardi autó aǔto(mobilo)
(T) autóbaleset aŭtoakcidento
áttekintés trarigardo, autóbusz (aǔto)buso
superrigardo
átnéz 14 autóbusz autóbuszjegy 15 Ázsia
átnéz trarigardi (T) áttetsző diafana autóbuszjegy (aŭto)busbileto az a… tiu; tiu seĝo az
atomenergia atomenergio Attila Atilo autójavító aǔtoriparejo a szék
atomerőmű atomcentralo attól de tio, de ĝi műhely az az… tiu; tiu tablo az
atomfegyver atomarmilo attól kezdve komence de tio, autókürt hupo az asztal
atomhatalom atompova ŝtato ekde tio autópálya aŭtostrado azalatt dume
átöltözik alivestiĝi, revesti átutazik traveturi (T) autópálya-fel- alivojo de azaz tio estas
sin átültet transplanti (T) hajtó aǔtostrado azé ties
átszáll transflugi átvált ŝanĝi monon autós komp aǔtopramo azelőtt antaǔe
(átrepül); (pénzt) autóstopp petveturado azért tial, pro tio
transvagoniĝi, átvesz transpreni (T); autószerelő aǔtomuntisto, aznap tiutage, samtage
ŝanĝi vagonon alpreni (T) aǔtoriparisto azonban sed
(járműre); (magára autósztráda aǔtoŝoseo azonfelül krom tio
transtramiĝi vállal) autót stoppol petveturi azonkívül krome, krom tio
(másik villa- átvétel transpreno, autótérkép aǔtomapo (felsoroláskor)
mosra); ŝanĝi ricevo, akcepto autóút aŭtovojo, azonnal tuj, prompte
al la numero (tárgyé); aǔtoŝoseo azonos identa, sama,
sep átszáll alpreno (átvál- autóverseny aǔtokonkuro egala
lalás) autóverseny- aǔtokonkurejo azonosít identigi (T)
a hetesre; azonosítási
átvételi ricevatesto, pálya identiga numero
herediĝi (va- autózik aŭtadi, szám
gyon) elismervény kvitanco
átvirraszt maldormi (T) aŭtoveturi azonosságtudat identeco
átszállás transflugo avagy aǔ azóta de tiam
(átrepülés); átvisz transporti (T)
átvitt értelem- en figura senco, avar falfoliaro, azóta de tiam
transtramiĝo, sekfoliaro azt mondják, oni diras, ke…
transvagoniĝo ben figurasence
átvizsgál traserĉi (T), avégett tial, por tio hogy…
átszállóhely (vagon)ŝanĝa avval per tio, per ĝi azúr lazura
haltejo, priserĉi (T)
augusztus az la (határozott azután poste
vagonŝanĝa aŭgusto
augusztusban aǔguste, en névelő); la azzal per tio, per ĝi
loko tablo az asztal; Ázsia Azio
átszámol rekalkuli (T), aǔgusto
augusztusi aǔgusta ĝi (állat, tárgy,
kontrolkalkuli aula fogalom; szem.
aǔlo, universitata
(T) névmás); tio
festo-ĉambrego
átszervez reorganizi (T) (mutató névm.)
Ausztrália Aǔstralio
áttekint trarigardi (T), Ausztria Aǔstrio
superrigardi autó aǔto(mobilo)
(T) autóbaleset aŭtoakcidento
áttekintés trarigardo, autóbusz (aǔto)buso
superrigardo
-ba, -be 16 balkon balra 17 Barnabás
-ba, -be
Ben (T) (elölj.); bádogos
bagoly
ladisto
strigo
balra maldekstre
(hol?);
bár kvankam
(habár), eĉ
baj malbono, maldekstren (sőt); amuzejo,
en la domon malfeliĉo, (hová?) dancejo, danc-
a házba; al; al malbonŝanco balszerencse malbonŝanco drinkejo
urbon Debre- báj ĉarmo Balti-tenger Balta Maro bárány ŝafido
cen Debrecen bájcseveg babilaĉi bambán néz rigardaĉi (T) bárányhimlő variolo
városába bajnok ĉampiono (pri bámul rigardaĉi (T) barát amiko
bab fazeolo io) -ban, -ben en (elölj.); en la barátkozik amikiĝi (kun)
báb pupo (játék- bajnokcsapat ĉampiona teamo domo a házban barátnő amikino
szer, rovaré bajnoki ĉampiona banán banano barátok amikoj,
is); pupo, bajos problema, bánat ĉagreno geamikoj
marioneto zorgoplena, bank banko barátság amikeco
(bábszínházi); malfacile bankátutalás bankĝirado barátságos amikema
baba pupo (játék), solvebla bankett bankedo barátságtalan neamika
bebo (bébi) bájos ĉarma bankfiók bankfilio Barbara Barbara
bába akuŝistino bájos nő ĉarmulino bankjegy bankbileto Barcelona Barcelono
babaarc bebo-vizaĝo bajusz lipharoj, bankkártya bankkarto bárhol (k)ie ajn
babaarcú bebo-vizaĝa liphararo bánkódás ĉagreniĝo bárhová (k)ien ajn
babakelengye bebo-vestaro bajuszos lipharulo bánkódik ĉagreniĝi barkácsgép amatormetia
babakocsi infanĉareto, bakancs boteto bankszámla bankokonto maŝina
beboĉareto baktérium bakterio banktisztviselő bankisto, barkácskészlet amatormetia
bábeli nyelv- babela bal maldekstra bankoficisto ekipaĵo
zavar lingvokonfuzo bál balo bánt mistrakti (T), barkácsol metiumi (T),
babérlevél laǔrfolio Balaton Balatono suferigi (T); memfaradi (T)
babfőzelék fazeolaĵo Balázs Blazio ofendi (T), bármelyik (k)iu ajn
bábjáték pupludo, balek dupo insulti (T) bármennyi kiom ajn
marionetaĵo balerina baletistino (sért) bármennyire (k)iom ajn
babkávé kafaj faboj, fab- baleset akcidento bántalmaz bati (T) (üt), bármerre (k)ien ajn
kafo baleset- akcident-asekuro molesti (T), bármi (k)io ajn
bableves fazeola supo biztosítás insulti (T) bármiért ial ajn
babona superstiĉo balett baleto bántalom suferigo, insulto, bármikor iam ajn
bábszínház pupteatro balhé skandalaĉo dolorigo bármilyen (k)ia ajn, ajna
bacilus bacilo Bálint Valentino bánya minejo Barna Bruno
bácsi oĉjo Balkán Balkanoj bányász ministo barna bruna
badar absurda, Balkán- Balkana bányászik mini (T) barna hajú brunharulo (ffi);
sensenca félsziget duoninsulo baptista baptisto, baptista brunhara (mn.)
bádog lado balkon balkono (mn.) Barnabás Barnabo
-ba, -be 16 balkon balra 17 Barnabás
-ba, -be
Ben (T) (elölj.); bádogos
bagoly
ladisto
strigo
balra maldekstre
(hol?);
bár kvankam
(habár), eĉ
baj malbono, maldekstren (sőt); amuzejo,
en la domon malfeliĉo, (hová?) dancejo, danc-
a házba; al; al malbonŝanco balszerencse malbonŝanco drinkejo
urbon Debre- báj ĉarmo Balti-tenger Balta Maro bárány ŝafido
cen Debrecen bájcseveg babilaĉi bambán néz rigardaĉi (T) bárányhimlő variolo
városába bajnok ĉampiono (pri bámul rigardaĉi (T) barát amiko
bab fazeolo io) -ban, -ben en (elölj.); en la barátkozik amikiĝi (kun)
báb pupo (játék- bajnokcsapat ĉampiona teamo domo a házban barátnő amikino
szer, rovaré bajnoki ĉampiona banán banano barátok amikoj,
is); pupo, bajos problema, bánat ĉagreno geamikoj
marioneto zorgoplena, bank banko barátság amikeco
(bábszínházi); malfacile bankátutalás bankĝirado barátságos amikema
baba pupo (játék), solvebla bankett bankedo barátságtalan neamika
bebo (bébi) bájos ĉarma bankfiók bankfilio Barbara Barbara
bába akuŝistino bájos nő ĉarmulino bankjegy bankbileto Barcelona Barcelono
babaarc bebo-vizaĝo bajusz lipharoj, bankkártya bankkarto bárhol (k)ie ajn
babaarcú bebo-vizaĝa liphararo bánkódás ĉagreniĝo bárhová (k)ien ajn
babakelengye bebo-vestaro bajuszos lipharulo bánkódik ĉagreniĝi barkácsgép amatormetia
babakocsi infanĉareto, bakancs boteto bankszámla bankokonto maŝina
beboĉareto baktérium bakterio banktisztviselő bankisto, barkácskészlet amatormetia
bábeli nyelv- babela bal maldekstra bankoficisto ekipaĵo
zavar lingvokonfuzo bál balo bánt mistrakti (T), barkácsol metiumi (T),
babérlevél laǔrfolio Balaton Balatono suferigi (T); memfaradi (T)
babfőzelék fazeolaĵo Balázs Blazio ofendi (T), bármelyik (k)iu ajn
bábjáték pupludo, balek dupo insulti (T) bármennyi kiom ajn
marionetaĵo balerina baletistino (sért) bármennyire (k)iom ajn
babkávé kafaj faboj, fab- baleset akcidento bántalmaz bati (T) (üt), bármerre (k)ien ajn
kafo baleset- akcident-asekuro molesti (T), bármi (k)io ajn
bableves fazeola supo biztosítás insulti (T) bármiért ial ajn
babona superstiĉo balett baleto bántalom suferigo, insulto, bármikor iam ajn
bábszínház pupteatro balhé skandalaĉo dolorigo bármilyen (k)ia ajn, ajna
bacilus bacilo Bálint Valentino bánya minejo Barna Bruno
bácsi oĉjo Balkán Balkanoj bányász ministo barna bruna
badar absurda, Balkán- Balkana bányászik mini (T) barna hajú brunharulo (ffi);
sensenca félsziget duoninsulo baptista baptisto, baptista brunhara (mn.)
bádog lado balkon balkono (mn.) Barnabás Barnabo
barnaszén 18 beépített beépített szekrény 19 belebetegszik
barnaszén brunkarbo beállít meti; starigi beépített szek- murŝranko behatárol enlimigi (T),
barnít brunigi (T) en/sub (ion); rény interlimigi (T),
barnul bruniĝi, dungi (T) beesteledik vesperiĝi limi (T)
brunumi (munkába); befagy frostiĝi behatás influo, efiko
báró barono instali (üzembe befejez fini (T) beható intensa, penetra,
barokk baroko (fn.), helyez); befejezetlen nefinita profunda
baroka (mn.) ŝajnigi (T) befejezett finita, finfarita behatol penetri
barokk stílus baroka stilo (elhitet) befejeződik finiĝi behelyettesít anstataǔigi (T)
barométer barometro beállítás prezento (té- befeketít nigrigi (T) behódol submetiĝi, subiĝi
baromfi kortbirdo befektet investi (T) behord enporti (T)
máé); ĝustigo,
baromfiudvar kortbirdejo (pénzt); kuŝigi beír entajpi (T) (gép-
bárpult instalo (gépé)
bartablo, servo- (T) (vkit pel), enskribi
beárul denunci (T)
tablo Beatrix Beatrica vhová) (T)
bársony veluro beavatkozás enmiksiĝo befér havi lokon, beiratkozik enskribiĝi,
bársonynadrág velurpantalono beavatkozik enmiksiĝi enlokiĝi surlistiĝi,
bárszekrény trinkaĵŝranko bébi bebo befolyás influo (sur) registrigi sin
baseball bazbalo bébiszitter bebogardistino befolyásol influi (T) beismer konfesi (T),
baseballütő klabo, batilo bebizonyít certigi (T), befolyásolás influado koncedi (T)
bástya bastiono befolyásol- influebla bejárat enirejo
basszus pruvi (T),
baso ható bejárati ajtó enira pordo
bátor kuraĝa demonstri (T)
bebizonyosodik certiĝi befolyásos influa bejárónő okaza servistino
bátorít kuraĝigi (T) befon plekti (T) bejelent anonci (T)
bátorság kuraĝo beborít kovri (T)
bebútoroz mebli (T) befordul turni sin, turniĝi bejön enveni
bátortalan senkuraĝa befőtt kompoto, béka rano
báty pli maljuna frato bebútorozás enmebligo
becenév karesnomo konfitaĵo béke paco
bazár bazaro befőttes üveg bokalo békefenntartó pactenanto
bazsalikom bazilio becsap trompi (T)
becstelen senhonora befűt ekbruligi fajron; bekerít ĉirkaŭfermi (T)
bazsarózsa peonio ekhejti NT) békés paca, pacema
be en, enen (hat. becsuk fermi (T) (ajtót);
enfermi (T) begépel entajpi (T) békeszerető pacama
szó) begombol butonumi (T) békeszerződés packontrakto
-be en (T) (elölj.) en (személyt)
becsül begónia begonio békétlen senpaca
nian ĉambron a pritaksi (T)
becsület begyakorol finekzerci (T), békítő paciga
szobánkba honoro
becsületes honesta trejni (T) bekopog frapi ĉe la pordo
bead endoni (T), enigi begyújt ekbruligi fajron beköltözés enloĝiĝo
becsvágy ambicio
(T) begyűjt kolekti (T) beköltözik enloĝiĝi
bedob enĵeti (T)
beadvány alskribaĵo, behajlít kurbi (T), bél intesto
bedobás enĵeto
petskribaĵo bedug ŝtopi (T) fleksi (T), klini Béla Adalberto
beágyaz reordigi liton beépített enkonstruita (T) belebetegszik malsaniĝi (pro)
barnaszén 18 beépített beépített szekrény 19 belebetegszik
barnaszén brunkarbo beállít meti; starigi beépített szek- murŝranko behatárol enlimigi (T),
barnít brunigi (T) en/sub (ion); rény interlimigi (T),
barnul bruniĝi, dungi (T) beesteledik vesperiĝi limi (T)
brunumi (munkába); befagy frostiĝi behatás influo, efiko
báró barono instali (üzembe befejez fini (T) beható intensa, penetra,
barokk baroko (fn.), helyez); befejezetlen nefinita profunda
baroka (mn.) ŝajnigi (T) befejezett finita, finfarita behatol penetri
barokk stílus baroka stilo (elhitet) befejeződik finiĝi behelyettesít anstataǔigi (T)
barométer barometro beállítás prezento (té- befeketít nigrigi (T) behódol submetiĝi, subiĝi
baromfi kortbirdo befektet investi (T) behord enporti (T)
máé); ĝustigo,
baromfiudvar kortbirdejo (pénzt); kuŝigi beír entajpi (T) (gép-
bárpult instalo (gépé)
bartablo, servo- (T) (vkit pel), enskribi
beárul denunci (T)
tablo Beatrix Beatrica vhová) (T)
bársony veluro beavatkozás enmiksiĝo befér havi lokon, beiratkozik enskribiĝi,
bársonynadrág velurpantalono beavatkozik enmiksiĝi enlokiĝi surlistiĝi,
bárszekrény trinkaĵŝranko bébi bebo befolyás influo (sur) registrigi sin
baseball bazbalo bébiszitter bebogardistino befolyásol influi (T) beismer konfesi (T),
baseballütő klabo, batilo bebizonyít certigi (T), befolyásolás influado koncedi (T)
bástya bastiono befolyásol- influebla bejárat enirejo
basszus pruvi (T),
baso ható bejárati ajtó enira pordo
bátor kuraĝa demonstri (T)
bebizonyosodik certiĝi befolyásos influa bejárónő okaza servistino
bátorít kuraĝigi (T) befon plekti (T) bejelent anonci (T)
bátorság kuraĝo beborít kovri (T)
bebútoroz mebli (T) befordul turni sin, turniĝi bejön enveni
bátortalan senkuraĝa befőtt kompoto, béka rano
báty pli maljuna frato bebútorozás enmebligo
becenév karesnomo konfitaĵo béke paco
bazár bazaro befőttes üveg bokalo békefenntartó pactenanto
bazsalikom bazilio becsap trompi (T)
becstelen senhonora befűt ekbruligi fajron; bekerít ĉirkaŭfermi (T)
bazsarózsa peonio ekhejti NT) békés paca, pacema
be en, enen (hat. becsuk fermi (T) (ajtót);
enfermi (T) begépel entajpi (T) békeszerető pacama
szó) begombol butonumi (T) békeszerződés packontrakto
-be en (T) (elölj.) en (személyt)
becsül begónia begonio békétlen senpaca
nian ĉambron a pritaksi (T)
becsület begyakorol finekzerci (T), békítő paciga
szobánkba honoro
becsületes honesta trejni (T) bekopog frapi ĉe la pordo
bead endoni (T), enigi begyújt ekbruligi fajron beköltözés enloĝiĝo
becsvágy ambicio
(T) begyűjt kolekti (T) beköltözik enloĝiĝi
bedob enĵeti (T)
beadvány alskribaĵo, behajlít kurbi (T), bél intesto
bedobás enĵeto
petskribaĵo bedug ŝtopi (T) fleksi (T), klini Béla Adalberto
beágyaz reordigi liton beépített enkonstruita (T) belebetegszik malsaniĝi (pro)
belebonyolít 20 beoszt beosztás 21 betegszabadság
beteljesül realiĝi, betűz literumi (T) bezárólag inkluzive birkózik lukti (NT)
efektiviĝi, (olvas); enpiki bezárt enfermita birkózó luktisto, luktanto
plenumiĝi (T), alkroĉi (T) bíbic vanelo bíró juĝisto, ludju-
betemet plenigi per (vmit) Biblia Biblio ĝisto (sport)
tero (gödröt); beugrik salti en akvon bíbor purpuro birodalom imperio
(ŝut)kovri (T) (vízbe); viziteti bíborszínű purpura bíróság tribunalo
(betakar); (rövid időre) biceg lameti bírság punmono
betét deponaĵo (meg- beutal enhospitaligi (T) bicska poŝtranĉilo birsalma cidonio
takarítás); (kórházba) bifsztek bifsteko birsalmafa cidoniujo,
beutaló enhospitaliga bika virbovo cidoniarbo
enmetaĵo, bikini bikinio birtok posedaĵo, havaĵo
akcesoraĵo (al- karto bili pispoto birtokol posedi (T), havi
katrész);alplan- (preskribo) biliárd bilardo
(kórházba) (T)
daĵo (cipőbe); biliárdozik ludi bilardon, birtokreform
beutazási envojaĝpermeso bienreformo
garantiaĵo bilardi bizonyára verŝajne
(üvegnél) engedély bilincs kateno bizonyít pruvi (T), atesti
betéti társaság komandita beütemez plani laǔ billeg baskuli, (T)
kompanio temposkemo balanciĝi bizonyítvány atestilo, atesto
(societo) beüvegez vitrumi (T) billegés baskulo, bizonytalan malcerta
betétkönyv ŝparkasa bevádol akuzi (T) balanciĝo
beválik montriĝi taǔga bizottság komitato
deponaĵ-libreto billentyű klavo; valvo biztonság sendanĝereco,
betétlap kromfolio bevált ŝanĝi (valuton)
(szívben) sekureco
beton betono (valutát) billentyűzet klavaro
beváltható ŝanĝebla biztonsági sekurkopio
betonkeverő betonmiksilo bimbó burĝono másolat
betonoz betonumi bevándorló enmigranto bimbóskel brustelbrasiko
bevándorol enmigri biztonsági sekurigo de
betörés rompo, frakso bimbózik burĝoni mentés
bevár ĝisatendi (T) datenoj
(üvegé); bioenergia bioenergio biztonsági öv sekurzono
rompŝtelo bevásárlás aĉet(ad)o biológia biologio
bevásárlóháló retsako biztos certa
(bűncselek- biológus biologo biztosan certe
mény); invado bevásárlókocsi aĉetĉareto bír havi (T), posedi
bevásárol butikumi (T), biztosít asekuri (T) (biz-
(ellenségé) (T) (birtokol), tosítást köt);
betöréses ŝtelo kun aĉet(ad)i (T) povi (képes);
bevétel enspezo sekurigi (T)
lopás enrompo bevételez
toleri (T) (biztonságossá
enspezi (T)
betörő rompŝtelisto bevezet (elvisel) tesz); rezervi
enkonduki (T)
betű litero bevezetés bírál kritiki (T) (T) (helyet);
enkonduko
betűrejtvény literenigmo bevisz bírálat kritiko
enporti (T) certigi, garantii
betűrend alfabeta ordo bezár birkagulyás ŝafgulaŝo
fermi (T), ŝlosi (átv.)
betűsor linejo birkózás luktado
(T) (kulcsra) biztosítandó asekurenda
beteljesül 22 bezár bezárólag 23 biztosítandó
beteljesül realiĝi, betűz literumi (T) bezárólag inkluzive birkózik lukti (NT)
efektiviĝi, (olvas); enpiki bezárt enfermita birkózó luktisto, luktanto
plenumiĝi (T), alkroĉi (T) bíbic vanelo bíró juĝisto, ludju-
betemet plenigi per (vmit) Biblia Biblio ĝisto (sport)
tero (gödröt); beugrik salti en akvon bíbor purpuro birodalom imperio
(ŝut)kovri (T) (vízbe); viziteti bíborszínű purpura bíróság tribunalo
(betakar); (rövid időre) biceg lameti bírság punmono
betét deponaĵo (meg- beutal enhospitaligi (T) bicska poŝtranĉilo birsalma cidonio
takarítás); (kórházba) bifsztek bifsteko birsalmafa cidoniujo,
beutaló enhospitaliga bika virbovo cidoniarbo
enmetaĵo, bikini bikinio birtok posedaĵo, havaĵo
akcesoraĵo (al- karto bili pispoto birtokol posedi (T), havi
katrész);alplan- (preskribo) biliárd bilardo
(kórházba) (T)
daĵo (cipőbe); biliárdozik ludi bilardon, birtokreform
beutazási envojaĝpermeso bienreformo
garantiaĵo bilardi bizonyára verŝajne
(üvegnél) engedély bilincs kateno bizonyít pruvi (T), atesti
betéti társaság komandita beütemez plani laǔ billeg baskuli, (T)
kompanio temposkemo balanciĝi bizonyítvány atestilo, atesto
(societo) beüvegez vitrumi (T) billegés baskulo, bizonytalan malcerta
betétkönyv ŝparkasa bevádol akuzi (T) balanciĝo
beválik montriĝi taǔga bizottság komitato
deponaĵ-libreto billentyű klavo; valvo biztonság sendanĝereco,
betétlap kromfolio bevált ŝanĝi (valuton)
(szívben) sekureco
beton betono (valutát) billentyűzet klavaro
beváltható ŝanĝebla biztonsági sekurkopio
betonkeverő betonmiksilo bimbó burĝono másolat
betonoz betonumi bevándorló enmigranto bimbóskel brustelbrasiko
bevándorol enmigri biztonsági sekurigo de
betörés rompo, frakso bimbózik burĝoni mentés
bevár ĝisatendi (T) datenoj
(üvegé); bioenergia bioenergio biztonsági öv sekurzono
rompŝtelo bevásárlás aĉet(ad)o biológia biologio
bevásárlóháló retsako biztos certa
(bűncselek- biológus biologo biztosan certe
mény); invado bevásárlókocsi aĉetĉareto bír havi (T), posedi
bevásárol butikumi (T), biztosít asekuri (T) (biz-
(ellenségé) (T) (birtokol), tosítást köt);
betöréses ŝtelo kun aĉet(ad)i (T) povi (képes);
bevétel enspezo sekurigi (T)
lopás enrompo bevételez
toleri (T) (biztonságossá
enspezi (T)
betörő rompŝtelisto bevezet (elvisel) tesz); rezervi
enkonduki (T)
betű litero bevezetés bírál kritiki (T) (T) (helyet);
enkonduko
betűrejtvény literenigmo bevisz bírálat kritiko
enporti (T) certigi, garantii
betűrend alfabeta ordo bezár birkagulyás ŝafgulaŝo
fermi (T), ŝlosi (átv.)
betűsor linejo birkózás luktado
(T) (kulcsra) biztosítandó asekurenda
biztosítás 24 bonyolít bonyolítás 25 bölcs
bölcsesség saĝ(ec)o brazil brazilano (ffi), búza tritiko bűnözik krimi, krimagi
bölcsészettudo- filozofisciencoj brazila (mn.) búzadara tritiko-grio bűnöző krimulo (ffi)
mányok Brazília Brazilo búzamező tritik-kampo bűnt követ el peki (NT)
bölcső lulilo bridzs briĝo búzaszentelő beno al bűntelen senkulpa
bölcsőde bebovartejo, brigád brigado grenkampoj büntet puni (T)
infanvartejo bronz bronzo (vallási ünnep) büntetés puno
bölcsődés infanvartano bronzszínű bronzkolora búzavirág cejano bűnügy krima/kriminala
bőr haŭto (élő), ledo bronzszobor bronza statuo buzdít instigi (T), afero
(megmunkált Brüsszel Bruselo kuraĝigi (T), bűnügyi krima, kriminala
bőr) búbosbanka upupo admoni (T) bűnügyi film krimfilmo
bőráru ledaĵo, ledaj búcsú(zás) adiaŭo; büdös malbonodora bürokrata burokrato
varoj preĝejfesto büfé bufedo, kafeterio bürokratikus burokrata
bőrbetegség haŭtmalsano (vallási búcsú) büfékocsi bufedvagono büszke fierulo (ffi); fiera
bőrből készült ĝi estas farita el búcsúest adiaŭa vespero büfés bufedisto (pri) (mn.)
ledo búcsúzik adiaŭi (al) bükk fago büszkélkedik fieri (pri)
bőrdzseki leda jako búcsúztató funebra bűn kulpo; krimo bűvész iluziisto,
bőrgyógyász dermatologo beszéd parolado/ (jogban) magiisto,
bőrgyógyászat dermatologio prediko bűnbánat pekpardono ĵongloristo
bőrkészítmény ledaĵo (gyászbeszéd) bűnbarlang krimul- bűvészkedik ĵongli, magii
bőrkesztyű ledganto Budapest Budapeŝto kunvenejo bűvös sorĉa
bőrönd kofro, valizo bugyi kalsoneto bűncselekmény krimago bűz malbonodoro,
börtön malliberejo, bújócska kaŝludo bűnös pekulo (ffi); odoraĉo
prizono bújócskázik kaŝludi kulpa, peka, bűzlik malbonodori
bőséges abunda (je) Bulgária Bulgario puninda (mn.)
(vmiben) bulldog buldogo
bővelkedik abundi (je) bunda pelto
(vmiben) bundabéléses interne peltita
bőven abunde kabát mantelo
bővítés pliampleksigo, burgonya terpomo
vastigo burgonyából terpomaĵo
bővített ampleksigita, készült étel
kompletigita búskomorság apatio,
bővül plivastiĝi, melankolio
pligrandiĝi, buta malsaĝa, stulta
larĝiĝi bútor meblo
bővülés plivastiĝo, bútorzat meblaro
larĝiĝo búvár subakvisto
bravó! brave! búvárruha skafandro
bölcsesség 26 búvárruha búza 27 bűzlik
bölcsesség saĝ(ec)o brazil brazilano (ffi), búza tritiko bűnözik krimi, krimagi
bölcsészettudo- filozofisciencoj brazila (mn.) búzadara tritiko-grio bűnöző krimulo (ffi)
mányok Brazília Brazilo búzamező tritik-kampo bűnt követ el peki (NT)
bölcső lulilo bridzs briĝo búzaszentelő beno al bűntelen senkulpa
bölcsőde bebovartejo, brigád brigado grenkampoj büntet puni (T)
infanvartejo bronz bronzo (vallási ünnep) büntetés puno
bölcsődés infanvartano bronzszínű bronzkolora búzavirág cejano bűnügy krima/kriminala
bőr haŭto (élő), ledo bronzszobor bronza statuo buzdít instigi (T), afero
(megmunkált Brüsszel Bruselo kuraĝigi (T), bűnügyi krima, kriminala
bőr) búbosbanka upupo admoni (T) bűnügyi film krimfilmo
bőráru ledaĵo, ledaj búcsú(zás) adiaŭo; büdös malbonodora bürokrata burokrato
varoj preĝejfesto büfé bufedo, kafeterio bürokratikus burokrata
bőrbetegség haŭtmalsano (vallási búcsú) büfékocsi bufedvagono büszke fierulo (ffi); fiera
bőrből készült ĝi estas farita el búcsúest adiaŭa vespero büfés bufedisto (pri) (mn.)
ledo búcsúzik adiaŭi (al) bükk fago büszkélkedik fieri (pri)
bőrdzseki leda jako búcsúztató funebra bűn kulpo; krimo bűvész iluziisto,
bőrgyógyász dermatologo beszéd parolado/ (jogban) magiisto,
bőrgyógyászat dermatologio prediko bűnbánat pekpardono ĵongloristo
bőrkészítmény ledaĵo (gyászbeszéd) bűnbarlang krimul- bűvészkedik ĵongli, magii
bőrkesztyű ledganto Budapest Budapeŝto kunvenejo bűvös sorĉa
bőrönd kofro, valizo bugyi kalsoneto bűncselekmény krimago bűz malbonodoro,
börtön malliberejo, bújócska kaŝludo bűnös pekulo (ffi); odoraĉo
prizono bújócskázik kaŝludi kulpa, peka, bűzlik malbonodori
bőséges abunda (je) Bulgária Bulgario puninda (mn.)
(vmiben) bulldog buldogo
bővelkedik abundi (je) bunda pelto
(vmiben) bundabéléses interne peltita
bőven abunde kabát mantelo
bővítés pliampleksigo, burgonya terpomo
vastigo burgonyából terpomaĵo
bővített ampleksigita, készült étel
kompletigita búskomorság apatio,
bővül plivastiĝi, melankolio
pligrandiĝi, buta malsaĝa, stulta
larĝiĝi bútor meblo
bővülés plivastiĝo, bútorzat meblaro
larĝiĝo búvár subakvisto
bravó! brave! búvárruha skafandro
cáfol 28 cigaretta cigarettacsomag 29 copf
cáfol
Crefuti (T) célszerű laǔcela,
oportuna;
cigaretta-
csomag
paketo da
cigaredoj
címzett adresato,
adresito
konsilinda cigarettatárca cigaredujo cinege paruo
cáfolat refuto (ajánlatos) cigarettázik fumi cinikus cinika
cammog paŝi ursmaniere célszerűség oportuneco cigaredo(j)n cink zinko
cápa ŝarko céltábla celtabulo cikk artikolo (újság, cinke paruo
cár caro céltalan sencela törvény); cipész ŝuisto
CD KD (kodo) céltámogatás celsubteno cipő ŝuo
artiklo (áru);
CD-ROM kompaktdiska célzás celado; aludo cipőbolt ŝuvendejo
segmento
storo (átv.) cipőüzlet ŝu-vendejo
Cecília Cecila (gerezd)
célzatos tendenca cikkcakk zigzago Ciprus Cipro
cédula papereto; slipo cement cemento cipzár fulmofermilo,
cikkely artikolo
(könyvtári) cementgyár cementfabriko zipo
cikksorozat artikolserio
cég firmao cent cendo (pénz) ciripel ĉirpi
ciklámen ciklameno
cégbejegyzés firmaoregistro centiméter centimetro cirkulál cirkuli
ciklus ciklo
cégbélyegző firmao-stampilo centrifuga vringilo cirkulálás cirkulado
cilinder cilindra ĉapelo
cégér ŝildo (háztartási); cirkusz cirko
cím titolo (rang, jog-,
céges boríték firmao-koverto cirok sorgo
centrifugilo könyvcím),
cégjelzés registrita nomo Citadella Citadelo
centrifugázik centrifugi (T) adreso (postai,
de firmao centrum centro citera citro
cégszerű firmaeca lakáscím)
cenzor cenzuristo cimbalmos zimbalisto citerás citristo
aláírás subskribo cenzúra cenzuro citerázik ludi citron
cégtulajdonos firmaoposedanto cimbalmozik ludi zimbalon
cenzúráz cenzuri (T) cimbalom zimbalo citrom citrono
cékla ruĝa beto cérna fadeno citromfa citronarbo,
céklaleves barĉo cimbora bona amiko,
cérnametélt vermiĉeloj kunulo citronujo
cél celo ceruza krajono citromfacsaró citronpremilo
célbadobás celĵeto címer blazono; emb-
ceruzahegyező krajonpintigilo citromhéj citronŝelo
celebrál celebri (meson) lemo , insigno citromlé
Chile Ĉilio citronsuko
(misét) (jelvény) citrompótló citronsurogato
cica katido, kateto címertan heraldiko
célkitűzés celo, fikso de cicaház katejo citromsárga citronflava
celo címez adresi (T) (leve- citromszörp citronsirupo
cickafark milfolio
cella ĉelo cifra let); titoli (T) civakodik kvereladi
lukse/riĉe
céllövészet celpafado (megszólítás- civil civila
ornamita
cellux celukso cigány cigano (ffi), ban) civilizáció civilizacio
celofán celofano címjegyzék adresaro comb femuro
cigana (mn)
céloz celi (T); aludi címke etikedo copf harligo,
cigánypecsenye brune rostita
(T) (átv.) címoldal titolpaĝo harvosteto
pork-eskalopo címváltozás adresŝanĝo
célpont celpunkto cigaretta cigaredo
célravezető celdirekta, alcela
cáfol 28 cigaretta cigarettacsomag 29 copf
cáfol
Crefuti (T) célszerű laǔcela,
oportuna;
cigaretta-
csomag
paketo da
cigaredoj
címzett adresato,
adresito
konsilinda cigarettatárca cigaredujo cinege paruo
cáfolat refuto (ajánlatos) cigarettázik fumi cinikus cinika
cammog paŝi ursmaniere célszerűség oportuneco cigaredo(j)n cink zinko
cápa ŝarko céltábla celtabulo cikk artikolo (újság, cinke paruo
cár caro céltalan sencela törvény); cipész ŝuisto
CD KD (kodo) céltámogatás celsubteno cipő ŝuo
artiklo (áru);
CD-ROM kompaktdiska célzás celado; aludo cipőbolt ŝuvendejo
segmento
storo (átv.) cipőüzlet ŝu-vendejo
Cecília Cecila (gerezd)
célzatos tendenca cikkcakk zigzago Ciprus Cipro
cédula papereto; slipo cement cemento cipzár fulmofermilo,
cikkely artikolo
(könyvtári) cementgyár cementfabriko zipo
cikksorozat artikolserio
cég firmao cent cendo (pénz) ciripel ĉirpi
ciklámen ciklameno
cégbejegyzés firmaoregistro centiméter centimetro cirkulál cirkuli
ciklus ciklo
cégbélyegző firmao-stampilo centrifuga vringilo cirkulálás cirkulado
cilinder cilindra ĉapelo
cégér ŝildo (háztartási); cirkusz cirko
cím titolo (rang, jog-,
céges boríték firmao-koverto cirok sorgo
centrifugilo könyvcím),
cégjelzés registrita nomo Citadella Citadelo
centrifugázik centrifugi (T) adreso (postai,
de firmao centrum centro citera citro
cégszerű firmaeca lakáscím)
cenzor cenzuristo cimbalmos zimbalisto citerás citristo
aláírás subskribo cenzúra cenzuro citerázik ludi citron
cégtulajdonos firmaoposedanto cimbalmozik ludi zimbalon
cenzúráz cenzuri (T) cimbalom zimbalo citrom citrono
cékla ruĝa beto cérna fadeno citromfa citronarbo,
céklaleves barĉo cimbora bona amiko,
cérnametélt vermiĉeloj kunulo citronujo
cél celo ceruza krajono citromfacsaró citronpremilo
célbadobás celĵeto címer blazono; emb-
ceruzahegyező krajonpintigilo citromhéj citronŝelo
celebrál celebri (meson) lemo , insigno citromlé
Chile Ĉilio citronsuko
(misét) (jelvény) citrompótló citronsurogato
cica katido, kateto címertan heraldiko
célkitűzés celo, fikso de cicaház katejo citromsárga citronflava
celo címez adresi (T) (leve- citromszörp citronsirupo
cickafark milfolio
cella ĉelo cifra let); titoli (T) civakodik kvereladi
lukse/riĉe
céllövészet celpafado (megszólítás- civil civila
ornamita
cellux celukso cigány cigano (ffi), ban) civilizáció civilizacio
celofán celofano címjegyzék adresaro comb femuro
cigana (mn)
céloz celi (T); aludi címke etikedo copf harligo,
cigánypecsenye brune rostita
(T) (átv.) címoldal titolpaĝo harvosteto
pork-eskalopo címváltozás adresŝanĝo
célpont celpunkto cigaretta cigaredo
célravezető celdirekta, alcela
cudar 30 cumi csabai kolbász 31 csata
cudar fia,
malagrablega,
cukortartalmú sukerenhava,
sukeroza CS
csabai kolbász speciala kolbaso
csalánkiütés
csalás
urtikario
trompo, ruzo;
malbonega cukortartó sukerujo fraǔdo (pénz-
cukkini kukurbeto cukrász sukeraĵisto laǔ Ĉaba zel)
cukor sukero cukrászda sukeraĵejo maniero (forte csalfa misloga, falsa,
cukorbeteg diabetulo (ffi) cukrászsüte- kuko, kuketo spicumita, trompema;
cukorbetegség diabeto mény akra, fumaĵita malfidela
cukordarabka sukerpeceto cukros sukera kolbaso) (hűtlen)
cukorka bonbono, cukroz sukeri (T); csábít (al)logi (T) csali fiŝlogaĵo
sukeraĵo sukerumi (T) csábítás allogo, delogo csaló trompanto,
cukorkásdoboz bonbonujo (szór) csábító alloga trompisto;
cukornád sukerkano cumi cicumo, suĉilo, csacsi azenido fraǔdisto
cukorrépa sukerbeto suĉumo csacsiság stultaĵeto (buta- (bűntényes)
ság) csalódás trompiĝo
csacska babiletema csalódik trompiĝi
csacsog babileti csalódott trompiĝinta
csak nur, sole csalogány najtingalo
csak egyszer nur unufoje csalóka trompa
csákány pioĉo csámcsog ŝmac(maĉ)i (NT)
csákányoz pioĉi csámcsogás ŝmac(maĉ)o
csakis nure csap frapi, bati (NT);
csakugyan vere ĵeti (T) (dob);
csal trompi (T), ruzi
krano (vízcsap)
(T); fraǔdi (T) csapadék atmosfera
(pénzzel) precipitaĵo
család familio csapágy lagro
családapa patro de familio csapat teamo, trupo
családfa genealogia arbo csapatkapitány teamestro
családfő familiestro csapatverseny teama konkurso
családgondozás familiprotektado csapatvezető teamestro
családi familia csapda kaptilo, enfalujo,
családias familieca, hej-
kaŝfosaĵo
meca, intima, csapvíz kranakvo
familiara csarnok halo
családsegítő familihelpanta császár imperiestro
szolgálat servo csat buko
családtag familiano csata batalo
csalán urtiko
cudar 30 cumi csabai kolbász 31 csata
cudar fia,
malagrablega,
cukortartalmú sukerenhava,
sukeroza CS
csabai kolbász speciala kolbaso
csalánkiütés
csalás
urtikario
trompo, ruzo;
malbonega cukortartó sukerujo fraǔdo (pénz-
cukkini kukurbeto cukrász sukeraĵisto laǔ Ĉaba zel)
cukor sukero cukrászda sukeraĵejo maniero (forte csalfa misloga, falsa,
cukorbeteg diabetulo (ffi) cukrászsüte- kuko, kuketo spicumita, trompema;
cukorbetegség diabeto mény akra, fumaĵita malfidela
cukordarabka sukerpeceto cukros sukera kolbaso) (hűtlen)
cukorka bonbono, cukroz sukeri (T); csábít (al)logi (T) csali fiŝlogaĵo
sukeraĵo sukerumi (T) csábítás allogo, delogo csaló trompanto,
cukorkásdoboz bonbonujo (szór) csábító alloga trompisto;
cukornád sukerkano cumi cicumo, suĉilo, csacsi azenido fraǔdisto
cukorrépa sukerbeto suĉumo csacsiság stultaĵeto (buta- (bűntényes)
ság) csalódás trompiĝo
csacska babiletema csalódik trompiĝi
csacsog babileti csalódott trompiĝinta
csak nur, sole csalogány najtingalo
csak egyszer nur unufoje csalóka trompa
csákány pioĉo csámcsog ŝmac(maĉ)i (NT)
csákányoz pioĉi csámcsogás ŝmac(maĉ)o
csakis nure csap frapi, bati (NT);
csakugyan vere ĵeti (T) (dob);
csal trompi (T), ruzi
krano (vízcsap)
(T); fraǔdi (T) csapadék atmosfera
(pénzzel) precipitaĵo
család familio csapágy lagro
családapa patro de familio csapat teamo, trupo
családfa genealogia arbo csapatkapitány teamestro
családfő familiestro csapatverseny teama konkurso
családgondozás familiprotektado csapatvezető teamestro
családi familia csapda kaptilo, enfalujo,
családias familieca, hej-
kaŝfosaĵo
meca, intima, csapvíz kranakvo
familiara csarnok halo
családsegítő familihelpanta császár imperiestro
szolgálat servo csat buko
családtag familiano csata batalo
csalán urtiko
csatár 32 csenget csengettyű 33 csitt
dac
Dspitemo, obstino daloskönyv kantaro,
kantlibro
daragaluska pastaĵpecoj el
grio
deciméter
dedikál
decimetro
dediĉi (T)
dámajáték damludo darakása griaĵo (étel) dedikálás dediĉo
dacára malgraŭ, spite damil damilŝnuro darál mueli (T); ŝroti dédnagyapa praavo
(al) dán dano (ffi); dana (T) (takar- dédszülők prageavoj
dacol spiti (T), obstini (mn.) mánygabonát); dédunoka pranepo
dacos spitemulo, dán dog dana dogo vortgalopi (ha- defekt difektiĝo de
obstinulo Dánia Danio, Danujo, darva beszél) pneǔmatiko
(ffi); spitema, Danlando daráló muelilo; ŝrotilo (gumiab-
obstina (mn.) Dániel Danielo darált muelita, ŝrotita roncsé);
dada infanvartistino dara grio (étel); ŝroto darált hús viandhakaĵo, difekto, paneo
dadog balbuti (állati táplá- muelita viando (járműhiba);
dadogás balbut(ad)o lék); grajlo darázs vespo virta difekto
daganat ŝvelaĵo; (meteorol.) dáridó festeno (lako- (erkölcsi)
kontuztubero darab peco; parto ma); diboĉado definiál difini (T)
(ütéstől), (rész); (tivornya) definíció difino
tumoro ekzemplero dáridózik festeni, deformáció deformiĝo,
dajka nutristino (példány); diboĉ(ad)i misformiĝo
(szoptatós); teatraĵo, dramo daru gruo (madár és deformál deformi (T),
(bebo)vartis- (színházi) gép) misformi (T),
tino darabbér popeca salajro datál dati aliformi (T)
dakszli melhundo darabka peceto; peceto datálódik datiĝi, degeszre plenplena
dal kanto; kanzono da pano egy komenciĝi tömött
(sanzon); lira darab(ka) datolya daktilo degradál degradi (T)
poemo (iroda- kenyér dátum dato dehogy tute ne, eĉ
lomban) darabol dispecigi (T) dátummal datumi (T) kontraǔe, ho
dalest kantvespero darabonként popece ellát ne, na ne,
dália dalio darabos peca, konsistanta dauer konstanta frizaĵo ja, ne
daljáték opero el pecoj; mal- dauerol fari konstantan dehogynem jes ja,
dallam melodio glata, frizaĵon memkompre-
dallamos melodia; Dávid Davido neble jes,
malebena
orelkaresa Davis-kupa Pokalo Davis evidente jes,
(görön-
belsonora de sed ho tamen jes
gyös) kruda,
(beszéd) december decembro deka dekagramo
maldelikata decemberben
Dalmácia Dalmatio, decembre, en dekagramm dekagramo
(nyers); decembro
Dalmatujo dékán dekano
dalol kanti (T) malafabla, decemberi decembra
malmilda (átv.) dekanátus dekana ofico,
dalos kantema deciliter decilitro dekanejo
dac 36 darabos daragaluska 37 dekanátus
dac
Dspitemo, obstino daloskönyv kantaro,
kantlibro
daragaluska pastaĵpecoj el
grio
deciméter
dedikál
decimetro
dediĉi (T)
dámajáték damludo darakása griaĵo (étel) dedikálás dediĉo
dacára malgraŭ, spite damil damilŝnuro darál mueli (T); ŝroti dédnagyapa praavo
(al) dán dano (ffi); dana (T) (takar- dédszülők prageavoj
dacol spiti (T), obstini (mn.) mánygabonát); dédunoka pranepo
dacos spitemulo, dán dog dana dogo vortgalopi (ha- defekt difektiĝo de
obstinulo Dánia Danio, Danujo, darva beszél) pneǔmatiko
(ffi); spitema, Danlando daráló muelilo; ŝrotilo (gumiab-
obstina (mn.) Dániel Danielo darált muelita, ŝrotita roncsé);
dada infanvartistino dara grio (étel); ŝroto darált hús viandhakaĵo, difekto, paneo
dadog balbuti (állati táplá- muelita viando (járműhiba);
dadogás balbut(ad)o lék); grajlo darázs vespo virta difekto
daganat ŝvelaĵo; (meteorol.) dáridó festeno (lako- (erkölcsi)
kontuztubero darab peco; parto ma); diboĉado definiál difini (T)
(ütéstől), (rész); (tivornya) definíció difino
tumoro ekzemplero dáridózik festeni, deformáció deformiĝo,
dajka nutristino (példány); diboĉ(ad)i misformiĝo
(szoptatós); teatraĵo, dramo daru gruo (madár és deformál deformi (T),
(bebo)vartis- (színházi) gép) misformi (T),
tino darabbér popeca salajro datál dati aliformi (T)
dakszli melhundo darabka peceto; peceto datálódik datiĝi, degeszre plenplena
dal kanto; kanzono da pano egy komenciĝi tömött
(sanzon); lira darab(ka) datolya daktilo degradál degradi (T)
poemo (iroda- kenyér dátum dato dehogy tute ne, eĉ
lomban) darabol dispecigi (T) dátummal datumi (T) kontraǔe, ho
dalest kantvespero darabonként popece ellát ne, na ne,
dália dalio darabos peca, konsistanta dauer konstanta frizaĵo ja, ne
daljáték opero el pecoj; mal- dauerol fari konstantan dehogynem jes ja,
dallam melodio glata, frizaĵon memkompre-
dallamos melodia; Dávid Davido neble jes,
malebena
orelkaresa Davis-kupa Pokalo Davis evidente jes,
(görön-
belsonora de sed ho tamen jes
gyös) kruda,
(beszéd) december decembro deka dekagramo
maldelikata decemberben
Dalmácia Dalmatio, decembre, en dekagramm dekagramo
(nyers); decembro
Dalmatujo dékán dekano
dalol kanti (T) malafabla, decemberi decembra
malmilda (átv.) dekanátus dekana ofico,
dalos kantema deciliter decilitro dekanejo
dékáni hivatal 38 demokratikus Dénes 39 diákmenza
dékáni hivatal dekanejo, dekana délkeletre sudorienten; Dénes Denizo derűs serena, sennuba
ofico ni veturas denevér vesperto (felhőtlen);
dekoltázs dekoltaĵo sudorienten depresszió depresio gaja (vidám)
dekoráció dekoro, ornamo délkeletre dér prujno deszka (ligno)tabulo
dekorál dekori (T), utazunk; derék talio (test- deszkakerítés tabulbarilo
ornami (T) sudoriente de rész); trunko desszert deserto
dekoratív ornamefika urbo Miskolc (fáé); brava, detektív detektivo
dekoratőr dekoraciisto, délkeletre estiminda detektív- detektiva
ornamisto Miskolctól (megbecsült) regény romano,
dekrétum dekreto délkör meridiano derékfájás lumbago krimromano
dél sudo (égtáj), délnyugat sudokcidento derékszíj pantalonzono, deviza devizo
tagmezo (nap- délnyugaton sudokcidente rimenzono, devizabelföldi enlandano laǔ
szak) délnyugatra sudokcidenten; talirimeno devizo
délben tagmeze ni veturas derékszög orta angulo, orto Dezső Deziderio
délceg atletforma sudokcidenten derékszögű ortangula diadal triumfo
delegáció delegitaro, délnyugati háromszög triangulo diadalmas- triumfi, venki
delegacio irányban derelye pastopoŝo, kodik brile
delegál delegi (T) poŝpastaĵo; diafilm diapozitiva filmo
delegátus utazunk;
delegíto dariolo (édes); diagnosztizál diagnozi (T)
delel siesti sudokcidente
darioloj kun diagnózis diagnozo
délelőtt antaŭtagmezo de urbo Debre-
marmalad- diák lernanto, bazler-
(fn.), antaǔtag- cen Debrecen-
farĉo (lekvá- nejano (ált.
meze (hat.szó) től délnyugatra
délre suden; ni veturos ros) isk.); lernanto,
délen sude deres prujnkovrita mezlernejano
delfin delfeno suden délre
utazunk; sude (táj); griza (középisk.)
déli suda (égtáj), studento (hall-
de la ĉefurbo (haj); blanketa-
tagmeza gató)
délibáb a fővárostól griza (ló);
miraĝo, diákbizottság studentkomitato
délre punbenko
fatamorgano diákegyesület studentasocio
délibábos miraĝa, délután posttagmezo (bün-
tetőeszköz) diákétterem restoracio por
fatamorgana; (fn.), gelernantoj/
posttagmeze derű sunhelo, sunhela,
fantazia, gestudentoj
(időhat.) agrabla
nereala (átv.) diákigazolvány studentlegitimilo
délidő tagmanĝa tempo Délvidék Sud-Hungario vetero; gajo,
bonhumoro diákkör studenta
déligyümölcs sudfrukto demizson pajlobotelo, rond(et)o
délkelet sudoriento korbobotelo (jókedv)
derűlátás optimismo diákmenza lerneja/studenta
délkeleten sudoriente demokrata demokrato manĝejo
demokratikus demokrata
dékáni hivatal 38 demokratikus Dénes 39 diákmenza
dékáni hivatal dekanejo, dekana délkeletre sudorienten; Dénes Denizo derűs serena, sennuba
ofico ni veturas denevér vesperto (felhőtlen);
dekoltázs dekoltaĵo sudorienten depresszió depresio gaja (vidám)
dekoráció dekoro, ornamo délkeletre dér prujno deszka (ligno)tabulo
dekorál dekori (T), utazunk; derék talio (test- deszkakerítés tabulbarilo
ornami (T) sudoriente de rész); trunko desszert deserto
dekoratív ornamefika urbo Miskolc (fáé); brava, detektív detektivo
dekoratőr dekoraciisto, délkeletre estiminda detektív- detektiva
ornamisto Miskolctól (megbecsült) regény romano,
dekrétum dekreto délkör meridiano derékfájás lumbago krimromano
dél sudo (égtáj), délnyugat sudokcidento derékszíj pantalonzono, deviza devizo
tagmezo (nap- délnyugaton sudokcidente rimenzono, devizabelföldi enlandano laǔ
szak) délnyugatra sudokcidenten; talirimeno devizo
délben tagmeze ni veturas derékszög orta angulo, orto Dezső Deziderio
délceg atletforma sudokcidenten derékszögű ortangula diadal triumfo
delegáció delegitaro, délnyugati háromszög triangulo diadalmas- triumfi, venki
delegacio irányban derelye pastopoŝo, kodik brile
delegál delegi (T) poŝpastaĵo; diafilm diapozitiva filmo
delegátus utazunk;
delegíto dariolo (édes); diagnosztizál diagnozi (T)
delel siesti sudokcidente
darioloj kun diagnózis diagnozo
délelőtt antaŭtagmezo de urbo Debre-
marmalad- diák lernanto, bazler-
(fn.), antaǔtag- cen Debrecen-
farĉo (lekvá- nejano (ált.
meze (hat.szó) től délnyugatra
délre suden; ni veturos ros) isk.); lernanto,
délen sude deres prujnkovrita mezlernejano
delfin delfeno suden délre
utazunk; sude (táj); griza (középisk.)
déli suda (égtáj), studento (hall-
de la ĉefurbo (haj); blanketa-
tagmeza gató)
délibáb a fővárostól griza (ló);
miraĝo, diákbizottság studentkomitato
délre punbenko
fatamorgano diákegyesület studentasocio
délibábos miraĝa, délután posttagmezo (bün-
tetőeszköz) diákétterem restoracio por
fatamorgana; (fn.), gelernantoj/
posttagmeze derű sunhelo, sunhela,
fantazia, gestudentoj
(időhat.) agrabla
nereala (átv.) diákigazolvány studentlegitimilo
délidő tagmanĝa tempo Délvidék Sud-Hungario vetero; gajo,
bonhumoro diákkör studenta
déligyümölcs sudfrukto demizson pajlobotelo, rond(et)o
délkelet sudoriento korbobotelo (jókedv)
derűlátás optimismo diákmenza lerneja/studenta
délkeleten sudoriente demokrata demokrato manĝejo
demokratikus demokrata
diákotthon 40 díjmentes díjnyertes 41 disznóbőr
döntés
döntetlen
decido
sendecida,
drágul plikariĝi,
plimulte-
dzsem
DZS
duondensa
dzsessz-
zenekar
ĵazorkestro,
ĵaztrupo
nedecida kost(iĝ)i dzsinn ĝino
döntetlen sendecida matĉo dráma dramo marmelado dzsip ĵipo
mérkőzés drámai drama (fruktokaĉo) dzsiu-dzsicu ĵudo (japana-
döntő decida, drámaíró dramverkisto dzsembori ĵamboreo gimnastik-
determina; dráma- dramoarto dzsentlimen ĝentlemano sistemo)
finalo, finala művészet dzsentri (senbieniĝinta) dzsóker ĵokero
(sport) dramatizál dramigi (T) feǔda nobelo dzsúdó ĵudo
döntő finala/decida drog drogo dzsessz ĵazo dzsungel ĝangalo
mérkőzés matĉo drót drato dzsesszdobos ĵaztamburisto dzsunka ĵonko
dörej tondro drótnélküli sendrata dzsesszesít prezenti ĵazece; dzsúsz oranĝ(o)suko
dörgés tondro drótsövény dratbarilo instrumenti
dörög tondri; tondras dublőr dublanto ĵazece,
dörög az ég dudva misherbo, doni ĵazan
dörzsöl froti (T) herbaĉo, karakteron
dörzspapír sablopapero sarkindaĵo (hangszerel)
dörzsszivacs skrapspongo duett dueto
drága multekosta, kara dugó korko, ŝtopilo
(költséges); dugóhúzó korkotirilo
altvalora Duna Danubo
(értékes); kara Duna-kanyar Danub-kurbiĝo
(szeretett) Dunántúl Transdanubio,
drágakő juvelŝtono, Panonio
valorŝtono Duna-part Danub-bordo
drágáll taksi (T) multe- dunyha plumkovrilo,
kosta/kara kusenego
drágaság multekosteco, duó duopo
dupla duobla
kareco (tulaj- dupláz duobligi (T)
donság); ĉio dühöng (frenez)furiozi
estas multe- dühös furioza, kolerega
kosta nagy a DVD-olvasó DVD-legilo (do-
drágaság vo-do)
drágít altigi la prezon, D-vitamin D-vitamino
plikarigi (T), dzsungel ĝangalo
plimultekostigi
(T)
döntés 44 dzsungel dzsem 45 dzsúsz
döntés
döntetlen
decido
sendecida,
drágul plikariĝi,
plimulte-
dzsem
DZS
duondensa
dzsessz-
zenekar
ĵazorkestro,
ĵaztrupo
nedecida kost(iĝ)i dzsinn ĝino
döntetlen sendecida matĉo dráma dramo marmelado dzsip ĵipo
mérkőzés drámai drama (fruktokaĉo) dzsiu-dzsicu ĵudo (japana-
döntő decida, drámaíró dramverkisto dzsembori ĵamboreo gimnastik-
determina; dráma- dramoarto dzsentlimen ĝentlemano sistemo)
finalo, finala művészet dzsentri (senbieniĝinta) dzsóker ĵokero
(sport) dramatizál dramigi (T) feǔda nobelo dzsúdó ĵudo
döntő finala/decida drog drogo dzsessz ĵazo dzsungel ĝangalo
mérkőzés matĉo drót drato dzsesszdobos ĵaztamburisto dzsunka ĵonko
dörej tondro drótnélküli sendrata dzsesszesít prezenti ĵazece; dzsúsz oranĝ(o)suko
dörgés tondro drótsövény dratbarilo instrumenti
dörög tondri; tondras dublőr dublanto ĵazece,
dörög az ég dudva misherbo, doni ĵazan
dörzsöl froti (T) herbaĉo, karakteron
dörzspapír sablopapero sarkindaĵo (hangszerel)
dörzsszivacs skrapspongo duett dueto
drága multekosta, kara dugó korko, ŝtopilo
(költséges); dugóhúzó korkotirilo
altvalora Duna Danubo
(értékes); kara Duna-kanyar Danub-kurbiĝo
(szeretett) Dunántúl Transdanubio,
drágakő juvelŝtono, Panonio
valorŝtono Duna-part Danub-bordo
drágáll taksi (T) multe- dunyha plumkovrilo,
kosta/kara kusenego
drágaság multekosteco, duó duopo
dupla duobla
kareco (tulaj- dupláz duobligi (T)
donság); ĉio dühöng (frenez)furiozi
estas multe- dühös furioza, kolerega
kosta nagy a DVD-olvasó DVD-legilo (do-
drágaság vo-do)
drágít altigi la prezon, D-vitamin D-vitamino
plikarigi (T), dzsungel ĝangalo
plimultekostigi
(T)
-e 46 egérfogó égés 47 egyénként
-e
E,ĉuÉ(kérdőszó, ecetes uborka peklita(j)
kukumeto(j)
égés brul(ad)o,
flam(ad)o;
egyed individuo (bio-
lógiailag); unu
ecset peniko brulvundo ekzemplero
eldöntendő ecsetel priskribi (T) (sebé); fiasko (egy példány)
kérdésre); ĉu vi (leír); skizi (T) (kudarc) egyedi individua,
estas studento? (vázol); peniki egész tuta partikulara
hallgató vagy? (T) (orvos) egész éjszaka tutnokte, dum la egyedül sola (magá-
eb hundo eddig ĝis nun (időben), tuta nokto, la nyosan); sole
ebbe en tion, en ĝis ĉi tie tutan nokton (csak, csupán)
ĝin, en tiun (térben) egészen rövid dum ero da egyedülálló sola, soleca;
(domon) eddigi ĝisnuna idő alatt tempo sole vivanta
ebben en tio, en ĝi, en édenkert Edeno egészruha robo virino egyedül
tiu (domo) edény vazo, ujo egészség sano élő nő; unika,
ebben a en tiu (ĉi) domo edénykészlet vazaro egészségére! je via sano! senekzempla
házban edénymosó vazlavilo (esz- egészséges sana (példátlan)
ebben az ĉi-jare, en tiu köz) egészségesen sane egyedüli ununura, solsola
évben (ĉi) jaro, dum édes dolĉa egészségügy sanitaro egyelőre provizore
tiu jaro édesanya patrino egészségvédő sanprotektanto egyén individuo,
ebből el tio, el ĝi, el tiu édesapa patro éghajlat klimato persono
(domo) édeskés dolĉeta égiháború fulmotondro egyenes rekta
ebből az alka- ĉi-foje, el tiu édesség dolĉaĵo egoista egoisto egyenesen rekte
lomból okazo édességbolt sukeraĵvendejo egres groso egyenetlen malebena
ebéd tagmanĝo Edit Edita egy unu (számnév); egyéni individua, per-
ebéd után post tagmanĝo Eduárd Eduardo (határozat- sona, propra;
ebédel tagmanĝi (T) edz trejni (sportban); lan névelő privata (egy
ebédlő manĝoĉambro, fortigi (T) nincs)
edző személyhez
manĝejo trejnisto egy darab peco da pano
edzőtábor trejnejo tartozó)
ebédlőasztal manĝotablo kenyér egyéni individua
ebédszünet tagmanĝa paŭzo ég bruli; flami egy fejjel je unu kapo pli
(lánggal), ardi bajnokság ĉampioneco
éber maldorm(em)a, magasabb alta egyéni mér- solludo, solluda
maldorm(ant)a (izzik); fiaskaĉi egy irányban unudirekte kőzés matĉo
ébred vekiĝi (kudarcot vall); egy sem nek unu egyéni verseny individua
ébren veke, maldorme ĉielo (égbolt) egyágyas unulita
ébrenlét maldormo égbolt egybeesik koincidi konkurso
ĉielo, ĉielvolbo,
ébreszt veki (T) egybevág egyéniség individueco
firmamento koincidi
ébresztőóra vekhorloĝo egycsapásra egyenjogúság egalrajteco
egér muso per unu frapo
ecet vinagro egyébként egyénként po unu, unu post
egérfogó muskaptilo cetere
la alia
-e 46 egérfogó égés 47 egyénként
-e
E,ĉuÉ(kérdőszó, ecetes uborka peklita(j)
kukumeto(j)
égés brul(ad)o,
flam(ad)o;
egyed individuo (bio-
lógiailag); unu
ecset peniko brulvundo ekzemplero
eldöntendő ecsetel priskribi (T) (sebé); fiasko (egy példány)
kérdésre); ĉu vi (leír); skizi (T) (kudarc) egyedi individua,
estas studento? (vázol); peniki egész tuta partikulara
hallgató vagy? (T) (orvos) egész éjszaka tutnokte, dum la egyedül sola (magá-
eb hundo eddig ĝis nun (időben), tuta nokto, la nyosan); sole
ebbe en tion, en ĝis ĉi tie tutan nokton (csak, csupán)
ĝin, en tiun (térben) egészen rövid dum ero da egyedülálló sola, soleca;
(domon) eddigi ĝisnuna idő alatt tempo sole vivanta
ebben en tio, en ĝi, en édenkert Edeno egészruha robo virino egyedül
tiu (domo) edény vazo, ujo egészség sano élő nő; unika,
ebben a en tiu (ĉi) domo edénykészlet vazaro egészségére! je via sano! senekzempla
házban edénymosó vazlavilo (esz- egészséges sana (példátlan)
ebben az ĉi-jare, en tiu köz) egészségesen sane egyedüli ununura, solsola
évben (ĉi) jaro, dum édes dolĉa egészségügy sanitaro egyelőre provizore
tiu jaro édesanya patrino egészségvédő sanprotektanto egyén individuo,
ebből el tio, el ĝi, el tiu édesapa patro éghajlat klimato persono
(domo) édeskés dolĉeta égiháború fulmotondro egyenes rekta
ebből az alka- ĉi-foje, el tiu édesség dolĉaĵo egoista egoisto egyenesen rekte
lomból okazo édességbolt sukeraĵvendejo egres groso egyenetlen malebena
ebéd tagmanĝo Edit Edita egy unu (számnév); egyéni individua, per-
ebéd után post tagmanĝo Eduárd Eduardo (határozat- sona, propra;
ebédel tagmanĝi (T) edz trejni (sportban); lan névelő privata (egy
ebédlő manĝoĉambro, fortigi (T) nincs)
edző személyhez
manĝejo trejnisto egy darab peco da pano
edzőtábor trejnejo tartozó)
ebédlőasztal manĝotablo kenyér egyéni individua
ebédszünet tagmanĝa paŭzo ég bruli; flami egy fejjel je unu kapo pli
(lánggal), ardi bajnokság ĉampioneco
éber maldorm(em)a, magasabb alta egyéni mér- solludo, solluda
maldorm(ant)a (izzik); fiaskaĉi egy irányban unudirekte kőzés matĉo
ébred vekiĝi (kudarcot vall); egy sem nek unu egyéni verseny individua
ébren veke, maldorme ĉielo (égbolt) egyágyas unulita
ébrenlét maldormo égbolt egybeesik koincidi konkurso
ĉielo, ĉielvolbo,
ébreszt veki (T) egybevág egyéniség individueco
firmamento koincidi
ébresztőóra vekhorloĝo egycsapásra egyenjogúság egalrajteco
egér muso per unu frapo
ecet vinagro egyébként egyénként po unu, unu post
egérfogó muskaptilo cetere
la alia
egyenleg 48 egykori osztálytárs egymás mellett 49 ejnye!
egyenleg saldo egyeztet konformigi egymás mellettunu apud la alia együttes kuna, komuna,
egyenlet ekvacio (T), akordigi egymásért unu por la alia kolektiva,
egyenlő egala, sama (T); kompari egymáshoz unu al la alia opa (mn.);
egyenlőség egaleco (összehason- egymásról unu pri la alia ensemblo
egyenruha uniformo lít); forigi egymással unu kun la alia (zenekar,
egyensúly egalpezo, malpacon egymást unu la alian építészet)
ekvilibro (békéltet) egyoldalú egalflanka; együttműkö- kunlaboro,
egyensúlyoz balanci (T), egyezség interkonsento neobjektiva dés kunagado
ekvilibrigi (T) egyforma samforma, (elfogult) együttműködik kunlabori,
egyértelmű unusenca, unuforma, egypúpú teve dromedaro kunagadi (kun)
unusignifa analoga egyrészt unuflanke, együttműködö kunkunagada,
egyesével po unu egyformán egale, samforte, unuparte kunlabora
egyesít unuigi (T) unusignife, egység unueco, unuo együttvéve entute, sume
egyesül unuiĝi egységes unueca, éhen malsate
egyesülés unuforme
unuiĝo, fuzio, homogena éhes malsatulo (ffi);
egyhangúlag unuanime
unio egyház eklezio egyszer unufoje (egy malsata (mn.)
egyesület asocio, societo egyházi eklezia alkalommal); éhesen malsate
egyesült unuiĝinta egyidejű simultana, iam, foje, ehetetlen nemanĝebla
Egyesült Álla- Usono iun tagon ehető gomba manĝebla fungo
samtempa
mok egyidőben samtempe (valamikor); éhezés malsatado
egyetem universitato egyidős samjara, samaĝa, iufoje, okaze éhezik malsatiĝi
egyetemes universala (alkalomsze- ehhez al tio, al ĝi, al tiu
egyetemi universitata samjarulo (ffi)
Egyiptom Egiptio rűen) (domo)
egyetemi kar fakultato egyszerre kune, samtempe éhség malsato
egyetemista egyiptomi egipto (ffi);
studento, éj nokto
egipta (mn.) (egyidőben);
universitatano éjfél noktomezo
egyetemleges universala, egyke solinfano por unu fojo
egykedvű apatia, (egy alkalom- éjfélkor noktomeze,
ĝenerala, tuta noktmeze
egyetért jesi, indiferenta, mal)
egalanima egyszerű simpla éjjel nokte (mikor?);
interkonsenti nokto (mi?)
egyetértés egykettőre tujtuje egyszerűen simple
(inter)kon- éjjelenként dum la noktoj,
egykori iama, eksa, egyszerűség simpleco
sento egyszerűsödik simpliĝi ĉiunokte
egyetlen unusola, unika estinda,
eks- (elők.); egyszobás unuĉambra éjjeli nokta
egyetlen- nur unofoje egyúttal samtempe éjjeli szekrény littabl(et)o,
egyszer eksministro
volt miniszter együtt kune, komune apudlita
egyezik kongrui, együttérez kunsenti (kun), ŝranketo
konformi egykori samklasano
osztálytárs kompati (T) ejnye! ej!
akordiĝi
egyenleg 48 egykori osztálytárs egymás mellett 49 ejnye!
egyenleg saldo egyeztet konformigi egymás mellettunu apud la alia együttes kuna, komuna,
egyenlet ekvacio (T), akordigi egymásért unu por la alia kolektiva,
egyenlő egala, sama (T); kompari egymáshoz unu al la alia opa (mn.);
egyenlőség egaleco (összehason- egymásról unu pri la alia ensemblo
egyenruha uniformo lít); forigi egymással unu kun la alia (zenekar,
egyensúly egalpezo, malpacon egymást unu la alian építészet)
ekvilibro (békéltet) egyoldalú egalflanka; együttműkö- kunlaboro,
egyensúlyoz balanci (T), egyezség interkonsento neobjektiva dés kunagado
ekvilibrigi (T) egyforma samforma, (elfogult) együttműködik kunlabori,
egyértelmű unusenca, unuforma, egypúpú teve dromedaro kunagadi (kun)
unusignifa analoga egyrészt unuflanke, együttműködö kunkunagada,
egyesével po unu egyformán egale, samforte, unuparte kunlabora
egyesít unuigi (T) unusignife, egység unueco, unuo együttvéve entute, sume
egyesül unuiĝi egységes unueca, éhen malsate
egyesülés unuforme
unuiĝo, fuzio, homogena éhes malsatulo (ffi);
egyhangúlag unuanime
unio egyház eklezio egyszer unufoje (egy malsata (mn.)
egyesület asocio, societo egyházi eklezia alkalommal); éhesen malsate
egyesült unuiĝinta egyidejű simultana, iam, foje, ehetetlen nemanĝebla
Egyesült Álla- Usono iun tagon ehető gomba manĝebla fungo
samtempa
mok egyidőben samtempe (valamikor); éhezés malsatado
egyetem universitato egyidős samjara, samaĝa, iufoje, okaze éhezik malsatiĝi
egyetemes universala (alkalomsze- ehhez al tio, al ĝi, al tiu
egyetemi universitata samjarulo (ffi)
Egyiptom Egiptio rűen) (domo)
egyetemi kar fakultato egyszerre kune, samtempe éhség malsato
egyetemista egyiptomi egipto (ffi);
studento, éj nokto
egipta (mn.) (egyidőben);
universitatano éjfél noktomezo
egyetemleges universala, egyke solinfano por unu fojo
egykedvű apatia, (egy alkalom- éjfélkor noktomeze,
ĝenerala, tuta noktmeze
egyetért jesi, indiferenta, mal)
egalanima egyszerű simpla éjjel nokte (mikor?);
interkonsenti nokto (mi?)
egyetértés egykettőre tujtuje egyszerűen simple
(inter)kon- éjjelenként dum la noktoj,
egykori iama, eksa, egyszerűség simpleco
sento egyszerűsödik simpliĝi ĉiunokte
egyetlen unusola, unika estinda,
eks- (elők.); egyszobás unuĉambra éjjeli nokta
egyetlen- nur unofoje egyúttal samtempe éjjeli szekrény littabl(et)o,
egyszer eksministro
volt miniszter együtt kune, komune apudlita
egyezik kongrui, együttérez kunsenti (kun), ŝranketo
konformi egykori samklasano
osztálytárs kompati (T) ejnye! ej!
akordiĝi
éjszaka 50 elbírálás elbóbiskol 51 eleinte
éjszaka nokto (fn.), elájul sinkopi, sveni elbóbiskol ekdormeti elefánt elefanto
nokte (időhat.) elakad ekhalti elbúcsúzás adiaǔo elég sufiĉa, sufiĉe
éjszakai szóra- nokta amuzejo elálmélkodik konsterniĝi elbúcsúzik adiaǔi (T) al (hat.szó);
kozóhely elalszik ekdormi elbújik kaŝiĝi, kaŝi sin bruli, forbruli
ejt faligi (T) (föld- elaltat endormigi (T) elbújtat kaŝi (T) (ige)
re); fari eraron elámít mistifiki (T) elbúsul ekmalĝoji elegáns eleganta, ŝika
(hibát) elámul miri (pri) elbűvöl ĉarmi (T), ravi (divatosan is)
ejtőernyő paraŝuto elapad ĉesi (megszűnik) (T) elégedetlen malkontenta,
ejtőernyős paraŝutisto elapróz dispecetigi (T) elbűvölő rava, ĉarma senkontenta pri
eke plugilo eláraszt inund(ig)i (T) elcsábít (de)logi (T) elégedetlen- malkontentiĝi,
ekkor tiam elárul (vkit) perfidi (T); elcsen kaŝe forpreni kedik esti
ekkori tiama denunci (T) (T), forŝtel(et)i malkontenta
ékszer juvelo (feljelent); (T) elégedett kontenta (pri)
ékszerdoboz juvelujo, malkaŝi (titkot) elcsendesedik silentiĝi elegendő sufiĉa, sufiĉe
juvelskatolo elárusító vendisto, elcsépelt ĝis enuo ripetita, (da); sufiĉe
ékszerész juvelisto komercisto, triviala da ligno ele-
ékszerkészlet juvelgarnituro, butikisto elcserél interŝanĝi ; gendő tűzifa
juvelaro elasztikus elasta konfuzi (össze- eléget bruligi (T);
ékszerüzlet juvelvendejo elátkoz malbeni (T) kever) bruldifekti
eksztázis ekstazo elavul eksmodiĝi, elcsodálkozik ekmiri pri (T) (ételt);
éktelen okulfrape mal- elmodiĝi, elcsúszik glitfali
éldegél kremacii (T)
bela, senforma malmoderniĝi vivadi, vegeti
él vivi (ige); akraĵo elavult eldob forĵeti (T) (holttestet)
malmoderna,
eldönt (teren)faligi, elégséges kontentiga;
(szerszámé); eksmoderna
elázik renversi kontentiga
rando (tárgya- malsekiĝi
elbarnul (ek)bruniĝi (tárgyat); noto (osztály-
ké)
el- for- (tova; elők.) elbeszél rakonti (T), pri decidi (T) zat)
elbeszélés rakonto elégszer abunde,
foriri elmegy (ügyet)
el innen for de tie elbeszélő rakontanto (ffi) eldugott kaŝita multfoje
elábrándozik revadi elbeszélő költe- epika poemo, elé antaŭ (T); antaǔ elégtelen malsufiĉa,
eladónő vendistino mény eposo la domon a nesufiĉa
elágazás disbranĉiĝo; elbírál kvalifiki (T) ház elé malkontentiga
vojdisiĝo, (szakértő); éled rekonsciiĝi, noto (osztály-
vojforko, prijuĝi (T) vigliĝi (beteg); zat)
disvojiĝo (úté) (bíró); kritiki reviviĝi (ter- elégtétel kompens(aĵ)o,
elágazik disbranĉiĝi; (T) (kritikus) mészet) kontentigo
disvojiĝi elbírálás kfalifikado, eledel nutraĵo, eleinte komence, unue,
(közlek.) prijuĝo, kritiko manĝaĵo ĉe la komenco
éjszaka 50 elbírálás elbóbiskol 51 eleinte
éjszaka nokto (fn.), elájul sinkopi, sveni elbóbiskol ekdormeti elefánt elefanto
nokte (időhat.) elakad ekhalti elbúcsúzás adiaǔo elég sufiĉa, sufiĉe
éjszakai szóra- nokta amuzejo elálmélkodik konsterniĝi elbúcsúzik adiaǔi (T) al (hat.szó);
kozóhely elalszik ekdormi elbújik kaŝiĝi, kaŝi sin bruli, forbruli
ejt faligi (T) (föld- elaltat endormigi (T) elbújtat kaŝi (T) (ige)
re); fari eraron elámít mistifiki (T) elbúsul ekmalĝoji elegáns eleganta, ŝika
(hibát) elámul miri (pri) elbűvöl ĉarmi (T), ravi (divatosan is)
ejtőernyő paraŝuto elapad ĉesi (megszűnik) (T) elégedetlen malkontenta,
ejtőernyős paraŝutisto elapróz dispecetigi (T) elbűvölő rava, ĉarma senkontenta pri
eke plugilo eláraszt inund(ig)i (T) elcsábít (de)logi (T) elégedetlen- malkontentiĝi,
ekkor tiam elárul (vkit) perfidi (T); elcsen kaŝe forpreni kedik esti
ekkori tiama denunci (T) (T), forŝtel(et)i malkontenta
ékszer juvelo (feljelent); (T) elégedett kontenta (pri)
ékszerdoboz juvelujo, malkaŝi (titkot) elcsendesedik silentiĝi elegendő sufiĉa, sufiĉe
juvelskatolo elárusító vendisto, elcsépelt ĝis enuo ripetita, (da); sufiĉe
ékszerész juvelisto komercisto, triviala da ligno ele-
ékszerkészlet juvelgarnituro, butikisto elcserél interŝanĝi ; gendő tűzifa
juvelaro elasztikus elasta konfuzi (össze- eléget bruligi (T);
ékszerüzlet juvelvendejo elátkoz malbeni (T) kever) bruldifekti
eksztázis ekstazo elavul eksmodiĝi, elcsodálkozik ekmiri pri (T) (ételt);
éktelen okulfrape mal- elmodiĝi, elcsúszik glitfali
éldegél kremacii (T)
bela, senforma malmoderniĝi vivadi, vegeti
él vivi (ige); akraĵo elavult eldob forĵeti (T) (holttestet)
malmoderna,
eldönt (teren)faligi, elégséges kontentiga;
(szerszámé); eksmoderna
elázik renversi kontentiga
rando (tárgya- malsekiĝi
elbarnul (ek)bruniĝi (tárgyat); noto (osztály-
ké)
el- for- (tova; elők.) elbeszél rakonti (T), pri decidi (T) zat)
elbeszélés rakonto elégszer abunde,
foriri elmegy (ügyet)
el innen for de tie elbeszélő rakontanto (ffi) eldugott kaŝita multfoje
elábrándozik revadi elbeszélő költe- epika poemo, elé antaŭ (T); antaǔ elégtelen malsufiĉa,
eladónő vendistino mény eposo la domon a nesufiĉa
elágazás disbranĉiĝo; elbírál kvalifiki (T) ház elé malkontentiga
vojdisiĝo, (szakértő); éled rekonsciiĝi, noto (osztály-
vojforko, prijuĝi (T) vigliĝi (beteg); zat)
disvojiĝo (úté) (bíró); kritiki reviviĝi (ter- elégtétel kompens(aĵ)o,
elágazik disbranĉiĝi; (T) (kritikus) mészet) kontentigo
disvojiĝi elbírálás kfalifikado, eledel nutraĵo, eleinte komence, unue,
(közlek.) prijuĝo, kritiko manĝaĵo ĉe la komenco
eleje 52 életöröm életpálya 53 elhangzik
elhanyagol malzorgi (T), elirányít fordirekti (T) elkékül (ek)bluiĝi elkezdés komenco
neglekti (T), elismer konfesi (T) (be- elkényeztet dorloti (T) elkezdődik komenciĝi
preterlasi (T) ismer); rekoni elképzel imagi (T); supozi elkísér akompani (T)
elhanyagolt neglektita (T) (méltá- (feltesz) elkölt elspezi (T),
elhasznál eluzi (T) nyol); atesti elképzelhetetlen neimagebla eldoni (T)
elhatárol limi (T), limigi (T) (igazol) elkeresztel bapti (T) (pénzt)
(T) elismerés honoro (dicsé- elkerget forpeli (T) elköltözik translokiĝi,
elhatároz decidi (T) ret); konfeso, elkerül eviti (T) transloĝiĝi
elhelyezkedik situi rekono, atesto elkerülhetetlen neevitebla elküld (for)sendi (T);
elhibáz erari (T), elítél juĝi (T) elkeseredett senesperiĝinta, sendungi (T)
maltrafi (T) eljátszik ludi (T), amariĝinta (állásból)
(ütést, lövést) interpreti (T), elkésik malfrui, ellát provizi (T),
elhíresztel disfamigi (T), prezenti (T) malfruiĝi ekipi (T)
diskonatigi (T), (művet) elkészít pretigi (T), fari (vkit vmivel);
disciigi (T), eljegyez fianĉinigi (nőt); preta, prepari prizorgi (T)
disdiradi (T) fianĉinigi sin (T); kuiri friti, (gondoz)
elhisz kredi (T) kun iu eljegyzi baki rosti ellátogat viziti (T)
elhízás trograsiĝo, magát vkivel; preta, prepari ellen kontraŭ (elölj.);
trodikiĝo gefianĉiĝi (ételt) kontraǔ la
elhízik trograsiĝi, eljegyzik elkészül pretiĝi, prepariĝi, milito a hábo-
trodikiĝi egymást fariĝi (vmi rú ellen
elhódít konkeri (T) eljegyzés gefianĉiĝo; kész lesz); ellenben kontraǔe
elhomályo- senbriliĝi, gefianĉiĝa esti preta ellenére spite (T) (al),
sodik obskuriĝi festo (ünnep) (vki vmivel); malgraŭ
elindít ekirigi (T), eljegyzik gefianĉiĝi prepari sin (elölj.); spite
ekmovi (T), egymást je/por (vki la ordonon a
ekfunkciigi éljen! vivu!, hura! vmire); tro- parancs elle-
(T); éljenez vivuadi, ovacii laciĝi (kimerül nére; malgraǔ
elindul ekiri, ekmarŝi, eljön veni elkever (inter)miksi (T) lia promeso
komenci eljövendő venonta, sekva elkeveredik intermiksiĝi ígérete ellenére
vojon; ekveturi eljut alveni, aliri (T) elkezd ek- (előképző, ellenez kontraǔi al
(járművel) (vhová); akiri pillanatnyi ellenfél kontraǔulo,
elintéz plenumi (T), (T) (megsze- cselekvés); opoziciulo
finfari (T) rez) eki, eklegi elleni kontraǔa
(tennivalót); elkap kapti (T), elkezd olvasni; ellenőr kontrolisto;
finaranĝi (T), ekpreni (T); komenci (T) revizianto,
prizorgi (T) infektiĝi (de, (hosszabb revizoro (hiva-
(ügyet) je) (betegséget) folyamat) tali, számviteli)
elhanyagol 54 elkap elkékül 55 ellenőr
elhanyagol malzorgi (T), elirányít fordirekti (T) elkékül (ek)bluiĝi elkezdés komenco
neglekti (T), elismer konfesi (T) (be- elkényeztet dorloti (T) elkezdődik komenciĝi
preterlasi (T) ismer); rekoni elképzel imagi (T); supozi elkísér akompani (T)
elhanyagolt neglektita (T) (méltá- (feltesz) elkölt elspezi (T),
elhasznál eluzi (T) nyol); atesti elképzelhetetlen neimagebla eldoni (T)
elhatárol limi (T), limigi (T) (igazol) elkeresztel bapti (T) (pénzt)
(T) elismerés honoro (dicsé- elkerget forpeli (T) elköltözik translokiĝi,
elhatároz decidi (T) ret); konfeso, elkerül eviti (T) transloĝiĝi
elhelyezkedik situi rekono, atesto elkerülhetetlen neevitebla elküld (for)sendi (T);
elhibáz erari (T), elítél juĝi (T) elkeseredett senesperiĝinta, sendungi (T)
maltrafi (T) eljátszik ludi (T), amariĝinta (állásból)
(ütést, lövést) interpreti (T), elkésik malfrui, ellát provizi (T),
elhíresztel disfamigi (T), prezenti (T) malfruiĝi ekipi (T)
diskonatigi (T), (művet) elkészít pretigi (T), fari (vkit vmivel);
disciigi (T), eljegyez fianĉinigi (nőt); preta, prepari prizorgi (T)
disdiradi (T) fianĉinigi sin (T); kuiri friti, (gondoz)
elhisz kredi (T) kun iu eljegyzi baki rosti ellátogat viziti (T)
elhízás trograsiĝo, magát vkivel; preta, prepari ellen kontraŭ (elölj.);
trodikiĝo gefianĉiĝi (ételt) kontraǔ la
elhízik trograsiĝi, eljegyzik elkészül pretiĝi, prepariĝi, milito a hábo-
trodikiĝi egymást fariĝi (vmi rú ellen
elhódít konkeri (T) eljegyzés gefianĉiĝo; kész lesz); ellenben kontraǔe
elhomályo- senbriliĝi, gefianĉiĝa esti preta ellenére spite (T) (al),
sodik obskuriĝi festo (ünnep) (vki vmivel); malgraŭ
elindít ekirigi (T), eljegyzik gefianĉiĝi prepari sin (elölj.); spite
ekmovi (T), egymást je/por (vki la ordonon a
ekfunkciigi éljen! vivu!, hura! vmire); tro- parancs elle-
(T); éljenez vivuadi, ovacii laciĝi (kimerül nére; malgraǔ
elindul ekiri, ekmarŝi, eljön veni elkever (inter)miksi (T) lia promeso
komenci eljövendő venonta, sekva elkeveredik intermiksiĝi ígérete ellenére
vojon; ekveturi eljut alveni, aliri (T) elkezd ek- (előképző, ellenez kontraǔi al
(járművel) (vhová); akiri pillanatnyi ellenfél kontraǔulo,
elintéz plenumi (T), (T) (megsze- cselekvés); opoziciulo
finfari (T) rez) eki, eklegi elleni kontraǔa
(tennivalót); elkap kapti (T), elkezd olvasni; ellenőr kontrolisto;
finaranĝi (T), ekpreni (T); komenci (T) revizianto,
prizorgi (T) infektiĝi (de, (hosszabb revizoro (hiva-
(ügyet) je) (betegséget) folyamat) tali, számviteli)
ellenőriz 56 előkészít előkészület 57 elrejt
ellenőriz kontroli (T), előadó preleganto (szó- előkészület preparado elővesz elpreni (T)
revizii (T) nok); lekci- elöl antaŭe, ĉe la elővigyázatos singardema,
ellentét malo, komisiito, ek- antaǔo (hol?) atentema,
kontraǔo stera lekciisto elől de antaŭ (hon- prudenta
ellentétbe opozicii (egyetemen); nan?) előz antaǔi (T);
kerül fakoficisto előlegez antaŭpagi (T) devanci (T)
ellentétes kontraŭa (hivatalban); elől-hátul antaŭe kaj (közlek.)
ellentmond oponi (NT) lekciejo, aǔ- malantaŭe előzékeny atentema,
ellentmondás malkonsento ditorio (terem) elölről de antaǔe, ĝentila
ellenzék opozicio előbb pli frue dekomence (figyelmes);
ellop forŝteli (T) előbbi antaŭa, pli előny avantaĝo; utilo, servema,
elmegy foriri proksima gajno, profito komplezema,
elmélyül profundiĝi előbb-utóbb pli-malpli frue (előny) servopreta
élmény impreso, előcsarnok vestiblo, előnyös oportuna (szolgálatkész)
travivaĵo antaǔhalo (megfelelő), előzékenység komplezemo,
elmesél rakonti (T), előérzet antaŭsento avantaĝa, servemo,
pri előfizet aboni (T) (újsá- favora
elmúlik ĉesi servopreto
got) (kedvező), (szolgálatkész-
elneveti magát ekridi előfizetés abono (újságé) utila, profita
elnevez nomi (T) ség); atentemo
előidéz kaŭzigi (T), (hasznos) (figyelmesség)
elnézést! pardonu!
elnök okazigi (T) előre jelez prognozi (T) előzmény antaǔhistorio,
prezidanto;
előír preskribi (T) előre! antaŭen! antaǔaĵo
prezidento előírás preskribo, előrejelzés prognozo
(államfő) előző antaŭa
ordono, előszó antaŭparolo előzőleg antaŭe, pli frue
elolvas tralegi (T) előszoba antaŭĉambro
élő viv(ant)a instrukcio előzősáv preterpasa
előjegyzés antaŭmendo először unue (felsorolás- koridoro
előad prezenti (T) kor); unuafoje,
előadás előke antaŭtuketo elpanaszol plendi (pri)
rakontado
előkelő nobela, moŝta je la unua fojo, elpirul ruĝiĝi
(elmesélés); előképző prefikso la unuan fojon elpusztít ekstermi (T),
prelego előkerül retroviĝi (első alkalom- pereigi (T),
(alkalmi); előkészít pretigi (T), farigi mal); antaǔ ĉio ekstermi (T),
lekcio (T) (leg)először is detrui (T)
(oktatásban) előkészít kolekti (T), előtt antaŭ (elölj.); elpusztul perei (NT)
spektaklo, pretigi (T) antaǔ la domo elragadtatás ekstazo
prezentado (vmihez); a ház előtt elrejt kaŝi (T) (eldug);
(színházban, prepari (T) előtte antaŭe sekret(ig) (T)
cirkuszban) (alkalmassá előváros antaǔurbo (eltitkol)
előadássorozat prelegserio tesz)
ellenőriz 56 előkészít előkészület 57 elrejt
ellenőriz kontroli (T), előadó preleganto (szó- előkészület preparado elővesz elpreni (T)
revizii (T) nok); lekci- elöl antaŭe, ĉe la elővigyázatos singardema,
ellentét malo, komisiito, ek- antaǔo (hol?) atentema,
kontraǔo stera lekciisto elől de antaŭ (hon- prudenta
ellentétbe opozicii (egyetemen); nan?) előz antaǔi (T);
kerül fakoficisto előlegez antaŭpagi (T) devanci (T)
ellentétes kontraŭa (hivatalban); elől-hátul antaŭe kaj (közlek.)
ellentmond oponi (NT) lekciejo, aǔ- malantaŭe előzékeny atentema,
ellentmondás malkonsento ditorio (terem) elölről de antaǔe, ĝentila
ellenzék opozicio előbb pli frue dekomence (figyelmes);
ellop forŝteli (T) előbbi antaŭa, pli előny avantaĝo; utilo, servema,
elmegy foriri proksima gajno, profito komplezema,
elmélyül profundiĝi előbb-utóbb pli-malpli frue (előny) servopreta
élmény impreso, előcsarnok vestiblo, előnyös oportuna (szolgálatkész)
travivaĵo antaǔhalo (megfelelő), előzékenység komplezemo,
elmesél rakonti (T), előérzet antaŭsento avantaĝa, servemo,
pri előfizet aboni (T) (újsá- favora
elmúlik ĉesi servopreto
got) (kedvező), (szolgálatkész-
elneveti magát ekridi előfizetés abono (újságé) utila, profita
elnevez nomi (T) ség); atentemo
előidéz kaŭzigi (T), (hasznos) (figyelmesség)
elnézést! pardonu!
elnök okazigi (T) előre jelez prognozi (T) előzmény antaǔhistorio,
prezidanto;
előír preskribi (T) előre! antaŭen! antaǔaĵo
prezidento előírás preskribo, előrejelzés prognozo
(államfő) előző antaŭa
ordono, előszó antaŭparolo előzőleg antaŭe, pli frue
elolvas tralegi (T) előszoba antaŭĉambro
élő viv(ant)a instrukcio előzősáv preterpasa
előjegyzés antaŭmendo először unue (felsorolás- koridoro
előad prezenti (T) kor); unuafoje,
előadás előke antaŭtuketo elpanaszol plendi (pri)
rakontado
előkelő nobela, moŝta je la unua fojo, elpirul ruĝiĝi
(elmesélés); előképző prefikso la unuan fojon elpusztít ekstermi (T),
prelego előkerül retroviĝi (első alkalom- pereigi (T),
(alkalmi); előkészít pretigi (T), farigi mal); antaǔ ĉio ekstermi (T),
lekcio (T) (leg)először is detrui (T)
(oktatásban) előkészít kolekti (T), előtt antaŭ (elölj.); elpusztul perei (NT)
spektaklo, pretigi (T) antaǔ la domo elragadtatás ekstazo
prezentado (vmihez); a ház előtt elrejt kaŝi (T) (eldug);
(színházban, prepari (T) előtte antaŭe sekret(ig) (T)
cirkuszban) (alkalmassá előváros antaǔurbo (eltitkol)
előadássorozat prelegserio tesz)
elrendez 58 eltalál eltart 59 elvarázsol
elrendez ordigi (T), elsőbbség antaǔeco, eltart flankenteni elutasít rifuzi (T),
aranĝi (T) prioritato (T) (oldalra); malakcepti (T)
elrepül forflugi elsőéves unuajara, prizorgi (T), elutasítás malakcepto,
elreteszel bari (T) …de unua jaro; vivteni (T), rifuzo
elrohan (for)kuregi unuakursano, subteni (T) elűz forpeli (T)
elromlik malboniĝi, studento de la (gondoz); daǔri elv principo
difektiĝi, unua (vmennyi ide- elválás disiĝo, apartiĝo,
fuŝiĝi, kurso (egyete- ig); elteni (T), adiaŭo
kaputiĝi men) resti uzebla (búcsúzás);
elront malbonigi (T), elsőosztályos unuaklasano (ruha) eksgeedziĝo,
difektigi (T), tanuló eltávolít elimini (T), separiĝo
malfunkciigi első osztályú unuaklasa forigi elválaszt disigi (T);
(T) (jót elsöpör (for)balai (T) eltávozás foriro apartigi
elront); fuŝi elsőrendű unuagrada eltávozik foriri, forlasi (T) (T)(elkülönít);
(T) (rosz- elsős unuaklasano, eltemet enterigi (T) diskombi
szul csinál); lernanto de elterel deturni (T), (T)(hajat);
perturbi la la unua klaso pretervojigi eksgeedzigi
stomakon, (tanuló) (T), dekonduki (T) (házastár-
misdigesti elsősegély unua helpo (T) sakat); dividi
elrontja a elsősegélyben doni la unuan eltérít pretervojigi (T), (T) (szót)
gyomrát részesít helpon (al) dekonduki (T), elválasztás disigo, apartigo,
elrúg forigi per elsősorban unuavice deturni (T) diskombo,
piedbato; elszárad sekiĝi elterjed disvastiĝi; eksgeedzigo
ŝoti (T) (sport- elszaval deklami (T) diskoniĝi (hírt) elválaszthatat- disigebla
ban) elszédül kapturniĝi, elterjeszt disvastigi (T) lan
elsápad paliĝi vertiĝi elterül etendiĝi, situi elválik disiĝi; apartiĝi
elsárgul (ek)flaviĝi elszegényedik malriĉiĝi eltilt malpermesi (T) (elkülö-
elsóz trosali (T); lerte elszegényít malriĉigi (T) eltitkol malkaŝi (T) nül); adiaǔi
vendi (T) elszenved suferi eltölt(i az időt) pasigi (T) (la
elszennyeződik malpuriĝi, (búcsúzik),
(ügyesen tempon) eksgeedziĝi
poluciiĝi eltöm ŝtopi (T)
elad) elszigetelt izolita (házasok),
első unua eltör rompi (T), separiĝi (külön
elszokik dekutimiĝi frakasi (T)
első alkalom- unuafoje elszorít élnek)
kunpremi (T) eltörik rompiĝi
mal elszürkül (ek)griziĝi elválik eksedziĝi
első István Stefano la Unua eltűnik malaperi, elvált feleség eksedzino
eltakar kovri (T), kaŝi nevidebliĝi
király (T) elvált férj eksedzo
elújságol heroldi (T) elvarázsol sorĉi (T)
eltalál trafi (T)
elrendez 58 eltalál eltart 59 elvarázsol
elrendez ordigi (T), elsőbbség antaǔeco, eltart flankenteni elutasít rifuzi (T),
aranĝi (T) prioritato (T) (oldalra); malakcepti (T)
elrepül forflugi elsőéves unuajara, prizorgi (T), elutasítás malakcepto,
elreteszel bari (T) …de unua jaro; vivteni (T), rifuzo
elrohan (for)kuregi unuakursano, subteni (T) elűz forpeli (T)
elromlik malboniĝi, studento de la (gondoz); daǔri elv principo
difektiĝi, unua (vmennyi ide- elválás disiĝo, apartiĝo,
fuŝiĝi, kurso (egyete- ig); elteni (T), adiaŭo
kaputiĝi men) resti uzebla (búcsúzás);
elront malbonigi (T), elsőosztályos unuaklasano (ruha) eksgeedziĝo,
difektigi (T), tanuló eltávolít elimini (T), separiĝo
malfunkciigi első osztályú unuaklasa forigi elválaszt disigi (T);
(T) (jót elsöpör (for)balai (T) eltávozás foriro apartigi
elront); fuŝi elsőrendű unuagrada eltávozik foriri, forlasi (T) (T)(elkülönít);
(T) (rosz- elsős unuaklasano, eltemet enterigi (T) diskombi
szul csinál); lernanto de elterel deturni (T), (T)(hajat);
perturbi la la unua klaso pretervojigi eksgeedzigi
stomakon, (tanuló) (T), dekonduki (T) (házastár-
misdigesti elsősegély unua helpo (T) sakat); dividi
elrontja a elsősegélyben doni la unuan eltérít pretervojigi (T), (T) (szót)
gyomrát részesít helpon (al) dekonduki (T), elválasztás disigo, apartigo,
elrúg forigi per elsősorban unuavice deturni (T) diskombo,
piedbato; elszárad sekiĝi elterjed disvastiĝi; eksgeedzigo
ŝoti (T) (sport- elszaval deklami (T) diskoniĝi (hírt) elválaszthatat- disigebla
ban) elszédül kapturniĝi, elterjeszt disvastigi (T) lan
elsápad paliĝi vertiĝi elterül etendiĝi, situi elválik disiĝi; apartiĝi
elsárgul (ek)flaviĝi elszegényedik malriĉiĝi eltilt malpermesi (T) (elkülö-
elsóz trosali (T); lerte elszegényít malriĉigi (T) eltitkol malkaŝi (T) nül); adiaǔi
vendi (T) elszenved suferi eltölt(i az időt) pasigi (T) (la
elszennyeződik malpuriĝi, (búcsúzik),
(ügyesen tempon) eksgeedziĝi
poluciiĝi eltöm ŝtopi (T)
elad) elszigetelt izolita (házasok),
első unua eltör rompi (T), separiĝi (külön
elszokik dekutimiĝi frakasi (T)
első alkalom- unuafoje elszorít élnek)
kunpremi (T) eltörik rompiĝi
mal elszürkül (ek)griziĝi elválik eksedziĝi
első István Stefano la Unua eltűnik malaperi, elvált feleség eksedzino
eltakar kovri (T), kaŝi nevidebliĝi
király (T) elvált férj eksedzo
elújságol heroldi (T) elvarázsol sorĉi (T)
eltalál trafi (T)
elvárosiasodik 60 emelet emeletes ház 61 engedelmeskedik
elvárosiasodik urbaniziĝi, elzár enŝlosi (T) emeletes ház multetaĝa domo, emlékmű monumento
urbiĝi (falu); (kulccsal); kelketaĝa emlő mamo
urbaniĝi ŝtopi (T) domo én mi
(ember) (nyílást); emelkedés leviĝo, plialtiĝo, enciklopédia enciklopedio
elvbarát samideano fermi (T) kreskado, enciklopédikus enciklopedia
elvesz forpreni (T) (csapot); pligrandiĝo, Endre Andreo
de; edzinigi malŝalti (T), rangleviĝo ének kanto
(T), edziĝi al emelkedik leviĝi, levi énekel kanti (T)
malkonekti (T) énekes
(feleségül) sin, plialtiĝi; kantisto (ffi);
(készüléket);
elvész perdiĝi kreski (nő), kanta, kantanta
malliberigi (T)
elveszít perdi (T) pligrandiĝi (mn.)
(bűnüzőt) énekeskönyv kantaro,
elvet forĵeti (T) elzárás enŝloso, ŝtopo, (méretben);
(eldob); semi kantlibro
fermo, rangleviĝi énekesmadár
(T) (magot); kantbirdo
malŝalto, (rangban) énekkar ĥoro, koruso
malakcepti (T) malkonekto, emellett krome (felsoro- énekkönyv kantaro,
(elutasít) malliberigo láskor)
élvez ĝui (T), plezuri kantlibro
elzavar dispeli (T) emelő levilo (gép) energia energio
(T) elzöldül (ek)verdiĝi emelőgép levmaŝino energiaforrás energiofonto
élvezet ĝuo, plezuro ember homo emelvény podio energiahor- energioportanto
elvileg principe emberi homa emészt digesti (T)
elvisel eluzi (T) dozó
emberséges homama emésztés digest(ad)o energiataka- energiŝpara
(ruhát); emberszeretet homamo emésztési dispepsio
rékos
toleri (T), embertelen malhoma, zavar energiatakaré- energiŝparo
elteni (T) malhumana emészthető digestebla
emlékezetes memorinda kosság
(kibír); embertelenség malhomeco, energikus energia
suferi (T) malhumaneco; emlékezőké- memorkapablo
enged lasi (T) (nem
(elszenved) malhumanaĵo pesség
emlékezőte- memorkapablo akadályoz);
elvisel toleri (T) (tett) permesi (T)
elviselhetetlen netolerebla, embléma emblemo hetség
emlékeztet memorigi (T) (engedélyez);
neeltenebla emel levi (T); plialtigi cedi (al)
elviselhetet- netoreleble, (T) (magasít); emlékirat memorando
(dipl.); memua- (vminek)
lenül neelteneble pligrandigi (T) engedékeny cedema,
elvonókúra dekutimiga (fokoz); starigi ro (felterjesz-
tés); rememoroj, indulgema,
kuracado statuon
elvörösödik memoraĵoj pardonema
(ek)ruĝiĝi szobrot emel
(irodalom) engedelmes- obei (T)
elvtelen oportunista, emelet etaĝo
emlékkönyv memoralbumo kedik
senprincipa
elvárosiasodik 60 emelet emeletes ház 61 engedelmeskedik
elvárosiasodik urbaniziĝi, elzár enŝlosi (T) emeletes ház multetaĝa domo, emlékmű monumento
urbiĝi (falu); (kulccsal); kelketaĝa emlő mamo
urbaniĝi ŝtopi (T) domo én mi
(ember) (nyílást); emelkedés leviĝo, plialtiĝo, enciklopédia enciklopedio
elvbarát samideano fermi (T) kreskado, enciklopédikus enciklopedia
elvesz forpreni (T) (csapot); pligrandiĝo, Endre Andreo
de; edzinigi malŝalti (T), rangleviĝo ének kanto
(T), edziĝi al emelkedik leviĝi, levi énekel kanti (T)
malkonekti (T) énekes
(feleségül) sin, plialtiĝi; kantisto (ffi);
(készüléket);
elvész perdiĝi kreski (nő), kanta, kantanta
malliberigi (T)
elveszít perdi (T) pligrandiĝi (mn.)
(bűnüzőt) énekeskönyv kantaro,
elvet forĵeti (T) elzárás enŝloso, ŝtopo, (méretben);
(eldob); semi kantlibro
fermo, rangleviĝi énekesmadár
(T) (magot); kantbirdo
malŝalto, (rangban) énekkar ĥoro, koruso
malakcepti (T) malkonekto, emellett krome (felsoro- énekkönyv kantaro,
(elutasít) malliberigo láskor)
élvez ĝui (T), plezuri kantlibro
elzavar dispeli (T) emelő levilo (gép) energia energio
(T) elzöldül (ek)verdiĝi emelőgép levmaŝino energiaforrás energiofonto
élvezet ĝuo, plezuro ember homo emelvény podio energiahor- energioportanto
elvileg principe emberi homa emészt digesti (T)
elvisel eluzi (T) dozó
emberséges homama emésztés digest(ad)o energiataka- energiŝpara
(ruhát); emberszeretet homamo emésztési dispepsio
rékos
toleri (T), embertelen malhoma, zavar energiatakaré- energiŝparo
elteni (T) malhumana emészthető digestebla
emlékezetes memorinda kosság
(kibír); embertelenség malhomeco, energikus energia
suferi (T) malhumaneco; emlékezőké- memorkapablo
enged lasi (T) (nem
(elszenved) malhumanaĵo pesség
emlékezőte- memorkapablo akadályoz);
elvisel toleri (T) (tett) permesi (T)
elviselhetetlen netolerebla, embléma emblemo hetség
emlékeztet memorigi (T) (engedélyez);
neeltenebla emel levi (T); plialtigi cedi (al)
elviselhetet- netoreleble, (T) (magasít); emlékirat memorando
(dipl.); memua- (vminek)
lenül neelteneble pligrandigi (T) engedékeny cedema,
elvonókúra dekutimiga (fokoz); starigi ro (felterjesz-
tés); rememoroj, indulgema,
kuracado statuon
elvörösödik memoraĵoj pardonema
(ek)ruĝiĝi szobrot emel
(irodalom) engedelmes- obei (T)
elvtelen oportunista, emelet etaĝo
emlékkönyv memoralbumo kedik
senprincipa
engedély 62 építész építészet 63 érem
éretlen nematura erős forta; firma, értelmezés interpreto, érzékeny sentema, sentiva,
érett matura stabila, komp- komentario, impresebla;
érettségi abiturienta akta (szilárd); klarigo sensiva al
vizsga ekzameno fortika, értelmiség intelektularo (vmire)
érettségizik abiturientiĝi masiva, solida értesít sciigi (T) (tudat); érzékszerv sensorgano
érez senti (T) (tartós); akra, informi (T) érzelem sento, emocio
érint tuŝi (T); pika (csípős) (tájékoztat); érzelmi senta, emocia
koncerni (T) erősít fortigi (T) avizi (hirdet) érzés sento
(átv.); erősítőszer toniko, fortigilo értesítő informilo, érzet sento, sensaĵo;
mencii (T) erőslelkű fortanima informletero impreso (be-
(említ) erősödik fortiĝi értesül sciiĝi, informiĝi nyomás)
érinthetetlen netuŝebla erőszak perforto értetlen nekomprenema Erzsébet Elizabeta
erkély balkono erőszakos perforta érthetetlen nekomprenebla, és kaj
érkezés alveturo erőteljes intensa neaǔdebla és így tovább, kaj tie plu (ktp.)
érkezik veni erőtlen senforta (rosszul hallha- stb.
erkölcs moralo ért kompreni (T) tó); malklara esély ŝanco
erkölcsi morala -ért por (cél); pro (zavaros) esélyes ŝanculo, favorato
erkölcsi meg- fi- (elők.); fiho- (ok) (elölj.) érv argumento (ffi), ŝanca
vetés mo gazember, por via celo a érvel argumenti (NT) (mn.)
fiherbo gaz, célodért; pro érvelés argumentado esemény okazo,
gyom via malsano érvényes valida, validi okazintaĵo,
erkölcsös morala betegséged (NT) evento
erkölcstelen senmorala, miatt érvényesség valideco esernyő pluvombrelo
malmorala érték valoro, valoraĵo érvényesül sukcesi, atingi eset okazo, kazo,
Ernő Ernesto értékel taksi (T) sukceson afero
ernyő ombrelo értékes valora (boldogul); esetleg eventuale, eble
erő forto; penado, értéktelen senvalora, efiki (hat) esik fali; malaltiĝi
klopodo, bagatela érzék senso, sentumo (csökken);
fortostreĉo értelem intelekto, (érzékszer- pluvi (eső)
(erőfeszítés); menso; racio, vé); inklino, eskü ĵuro
perforto prudento, saĝo kapablo esküszik ĵuri
(erőszak) (gyakorlati); (tehetség) esküvő geedziĝo,
erőfeszítés fortostreĉo, senco, signifo érzékel percepti (T), geedziĝa festo
penado (jelentés) sensi (T) eső pluvo
erőleves buljono értelmes intelekta érzékelés percepto, esőkabát pluvmantelo
erőmű elektrejo értelmez interpreti (T), sensado esős pluva
komentarii(T), este vespero (fn.), ves-
klarigi (T) pere (hat.szó)
éretlen 64 értelmez értelmezés 65 este
éretlen nematura erős forta; firma, értelmezés interpreto, érzékeny sentema, sentiva,
érett matura stabila, komp- komentario, impresebla;
érettségi abiturienta akta (szilárd); klarigo sensiva al
vizsga ekzameno fortika, értelmiség intelektularo (vmire)
érettségizik abiturientiĝi masiva, solida értesít sciigi (T) (tudat); érzékszerv sensorgano
érez senti (T) (tartós); akra, informi (T) érzelem sento, emocio
érint tuŝi (T); pika (csípős) (tájékoztat); érzelmi senta, emocia
koncerni (T) erősít fortigi (T) avizi (hirdet) érzés sento
(átv.); erősítőszer toniko, fortigilo értesítő informilo, érzet sento, sensaĵo;
mencii (T) erőslelkű fortanima informletero impreso (be-
(említ) erősödik fortiĝi értesül sciiĝi, informiĝi nyomás)
érinthetetlen netuŝebla erőszak perforto értetlen nekomprenema Erzsébet Elizabeta
erkély balkono erőszakos perforta érthetetlen nekomprenebla, és kaj
érkezés alveturo erőteljes intensa neaǔdebla és így tovább, kaj tie plu (ktp.)
érkezik veni erőtlen senforta (rosszul hallha- stb.
erkölcs moralo ért kompreni (T) tó); malklara esély ŝanco
erkölcsi morala -ért por (cél); pro (zavaros) esélyes ŝanculo, favorato
erkölcsi meg- fi- (elők.); fiho- (ok) (elölj.) érv argumento (ffi), ŝanca
vetés mo gazember, por via celo a érvel argumenti (NT) (mn.)
fiherbo gaz, célodért; pro érvelés argumentado esemény okazo,
gyom via malsano érvényes valida, validi okazintaĵo,
erkölcsös morala betegséged (NT) evento
erkölcstelen senmorala, miatt érvényesség valideco esernyő pluvombrelo
malmorala érték valoro, valoraĵo érvényesül sukcesi, atingi eset okazo, kazo,
Ernő Ernesto értékel taksi (T) sukceson afero
ernyő ombrelo értékes valora (boldogul); esetleg eventuale, eble
erő forto; penado, értéktelen senvalora, efiki (hat) esik fali; malaltiĝi
klopodo, bagatela érzék senso, sentumo (csökken);
fortostreĉo értelem intelekto, (érzékszer- pluvi (eső)
(erőfeszítés); menso; racio, vé); inklino, eskü ĵuro
perforto prudento, saĝo kapablo esküszik ĵuri
(erőszak) (gyakorlati); (tehetség) esküvő geedziĝo,
erőfeszítés fortostreĉo, senco, signifo érzékel percepti (T), geedziĝa festo
penado (jelentés) sensi (T) eső pluvo
erőleves buljono értelmes intelekta érzékelés percepto, esőkabát pluvmantelo
erőmű elektrejo értelmez interpreti (T), sensado esős pluva
komentarii(T), este vespero (fn.), ves-
klarigi (T) pere (hat.szó)
esteledik 66 étterem étvágy 67 ezzel
fa
Farbo (élő); ligno faiskola arbidejo,
arboplantejo
fals falsa; falsa
gulaŝsupo
farkaskutya
farm
luphundo
farmo,
faj specio. raso, hamis gulyás farmbieno
(nem élő) genro falu vilaĝo farmer farmobienulo
faág branĉo fáj dolori (T) falumúzeum vilaĝmuzeo farmernadrág ĝinso, ĝinzo,
faáru lignaĵo, fáj a fejem mia kapo doloras falusi vilaĝano (ffi); bluĝina
lignaĵvaro min vilaĝa (mn.) pantalono
faburkolat ligna vando fájdalmas dolora, doloriga falusias vilaĝeca farmerszoknya bluĝina jupo
fácán fazano fájdalmat okoz dolori (T) fanatikus fanatikulo (ffi); farok vosto
fácános fazanejo fájdalom doloro fanatika (mn.) farsang karnavalo
facér libera, sola; fájdalomcsilla- analgetiko, fánk fritbulo, benjeto fás arbokovrita,
senlabora pító sendolorigilo fantasztikus fantazia, nereala, arboplena
(állástalan) fájdalomdíj dolorkompenso imagita; (fával benőtt);
faeper moruso fájdalommentessendolora fantasta (iroda- ligneca (fás
fafaragás lignoskulptado fajta speco, raso lom) anyagú)
fagott fagoto fakanál ligna kirlilo fantázia fantazio, fásít arbarumi,
fagy frosti (időjárás); fakír fakiro imagpovo arbarizi
glaciiĝi (jég- fáklya torĉo fantáziál fantazii fasor arbovico; aleo
gé); frostiĝi fakó pala, senkolora fanyar acerba (út)
(élőlény); fakultáció fakultativaj fárad laciĝi (elfárad); fásult apátia, inerta
frosto (fn.) lernobjektoj klopodi (igyek- faszilánk lignero
fagyaszt frostigi (T), fakultás fakultato szik); penadi faszobrász lignoskulptisto
glaciigi (T) fal muro (fn.); (bajlódik); fát vág haki (T)
fagyasztó frostigujo manĝegi (T), bonvolu veni ĉi fatalista fatalisto
fagyasztott glaciigita manĝegaĉi (T) fátyol vualo
tien szívesked-
fagyasztott frostigitaj varoj (ige) favágás hakado
jék ide fáradni
áruk falánk manĝema, favágó hakisto
fáradékony laciĝemo
fagylalt glaciaĵo glutema favicc banala spiritaĵo,
fáradhatatlan nelacigebla,
fagylaltárus glaciaĵvendisto falat (manĝaĵ)peco, sensprita
fagyos frosta, glacia senlaca
gluto, buŝpleno fáradozás pen(ad)o ŝerco, senspica
fagyoskodik frosteti falatozik manĝadi (T) humura o
humuraĵ
fagyosszentek la frostaj fáradozik pen(ad)i (NT)
falatozó bufedejo, lunĉejo fáradság pen(ad)o fax faksilo (készü-
printemptagoj, (helyiség) lék), fakso
fáradságos laciga
la frostaj falevél folio fáradt laca faxol faksi (T),
sanktuloj fali polc etaĝero fáradtság laciĝo telekopii
faház(ikó) ligna dom(et)o falióra murhorloĝo fáraó faraono fazék kaserolo, poto,
fahéj cinamo faliújság murgazeto fárasztó laciga, peniga marmito
(fűszer) farkas lupo fázis fazo
fa 68 faliújság fals 69 fázis
fa
Farbo (élő); ligno faiskola arbidejo,
arboplantejo
fals falsa; falsa
gulaŝsupo
farkaskutya
farm
luphundo
farmo,
faj specio. raso, hamis gulyás farmbieno
(nem élő) genro falu vilaĝo farmer farmobienulo
faág branĉo fáj dolori (T) falumúzeum vilaĝmuzeo farmernadrág ĝinso, ĝinzo,
faáru lignaĵo, fáj a fejem mia kapo doloras falusi vilaĝano (ffi); bluĝina
lignaĵvaro min vilaĝa (mn.) pantalono
faburkolat ligna vando fájdalmas dolora, doloriga falusias vilaĝeca farmerszoknya bluĝina jupo
fácán fazano fájdalmat okoz dolori (T) fanatikus fanatikulo (ffi); farok vosto
fácános fazanejo fájdalom doloro fanatika (mn.) farsang karnavalo
facér libera, sola; fájdalomcsilla- analgetiko, fánk fritbulo, benjeto fás arbokovrita,
senlabora pító sendolorigilo fantasztikus fantazia, nereala, arboplena
(állástalan) fájdalomdíj dolorkompenso imagita; (fával benőtt);
faeper moruso fájdalommentessendolora fantasta (iroda- ligneca (fás
fafaragás lignoskulptado fajta speco, raso lom) anyagú)
fagott fagoto fakanál ligna kirlilo fantázia fantazio, fásít arbarumi,
fagy frosti (időjárás); fakír fakiro imagpovo arbarizi
glaciiĝi (jég- fáklya torĉo fantáziál fantazii fasor arbovico; aleo
gé); frostiĝi fakó pala, senkolora fanyar acerba (út)
(élőlény); fakultáció fakultativaj fárad laciĝi (elfárad); fásult apátia, inerta
frosto (fn.) lernobjektoj klopodi (igyek- faszilánk lignero
fagyaszt frostigi (T), fakultás fakultato szik); penadi faszobrász lignoskulptisto
glaciigi (T) fal muro (fn.); (bajlódik); fát vág haki (T)
fagyasztó frostigujo manĝegi (T), bonvolu veni ĉi fatalista fatalisto
fagyasztott glaciigita manĝegaĉi (T) fátyol vualo
tien szívesked-
fagyasztott frostigitaj varoj (ige) favágás hakado
jék ide fáradni
áruk falánk manĝema, favágó hakisto
fáradékony laciĝemo
fagylalt glaciaĵo glutema favicc banala spiritaĵo,
fáradhatatlan nelacigebla,
fagylaltárus glaciaĵvendisto falat (manĝaĵ)peco, sensprita
fagyos frosta, glacia senlaca
gluto, buŝpleno fáradozás pen(ad)o ŝerco, senspica
fagyoskodik frosteti falatozik manĝadi (T) humura o
humuraĵ
fagyosszentek la frostaj fáradozik pen(ad)i (NT)
falatozó bufedejo, lunĉejo fáradság pen(ad)o fax faksilo (készü-
printemptagoj, (helyiség) lék), fakso
fáradságos laciga
la frostaj falevél folio fáradt laca faxol faksi (T),
sanktuloj fali polc etaĝero fáradtság laciĝo telekopii
faház(ikó) ligna dom(et)o falióra murhorloĝo fáraó faraono fazék kaserolo, poto,
fahéj cinamo faliújság murgazeto fárasztó laciga, peniga marmito
(fűszer) farkas lupo fázis fazo
fazon 70 fejt fék 71 feldől
felé al (elölj.); al nia felépítés konstruo; felhasználás forkonsumado, félkész étel duonpreparita
domo felé; strukturo utiligo, mangaĵo
ĉirkaǔ (időben, (szerkezet) aplik(ad)o, felkészül prepari (T) al; mi
kb.); ĉirkaǔ je felépül konstruiĝi (épü- uz(ad)o preparis min
la kvina horo let); resaniĝi felhasználó uzanto, uzulo al la studhoro
öt óra felé (beteg) felhasználói uzulnomo felkészültem
felebaráti amo al la feleség edzino név az órára
szeretet proksimulo feleségül vesz edzinigi al si (T), felhő nubo felkiált ekrii
felébred vekiĝi geedziĝi kun felhőkarcoló nub(o)skrapulo, fellázad ribeli
felébreszt veki (T) felesleg superfluo ĉielskrapulo fellebbez apelacii
feledékeny forgesema felesleges superflua, felhőkkel kovrita de nuboj fellép surpaŝi (vmire);
feledékenység forgesemo nenecesa borított ludi (T), roli
felejt forgesi (T) feleslegesen superflue felhős nuba (T) (szí-
felejtés forgeso felettes superulo (ffi); felhős idő nubeca vetero nész), deputi
felel respondi (T) supera (mn.) felhőszakadás pluvtorento, (először),
feléled reviviĝi félév duonjaro; pluvego kandidatiĝi
félelem timo semestro felhőtlen sennuba, serena (pri/al) (jelölte-
felelet respondo (egyetemi) felhőzet nubaro ti magát
félelmetes timiga, terura felfed malkovri (T) félig duone felmászik surgrimpi (T)
felelős respondeculo felfedez malkovri (T) felír noti(T) felmegy supreniri
(ffi); felfelé supren (feljegyez); felmér mezuri (T)
repondeca, felfogad dungi (T) (alkal- preskribi (méret szerint);
responsa (mn.) maz) (kuracilon) pritaksi (T)
felelősség respondeco felforral boligi (T) (gyógyszert) (átv.)
felelőtlen senrespondeca, felgyógyul resaniĝi felirat surskribo felmérés mezurado;
senpripensa felgyújt ekbruligi (T); féljegy duonpreza bileto pritaksado
feleltet respondigi (T), eklumigi (T) feljegyez noti (T) (átv.); enketo
pridemandi (T) (lámpát); ŝalti feljegyzés noto
felemel feljelent denunci (T) (statiszt.
levi (T) lampon/lumon
félemelet interetaĝo feljön (supren)veni; hivatal)
(villanyt) felmond reciti (T), diri
felemelkedik leviĝi; felhagy ĉesi fari (T) suprenveturi
promociiĝi (járművel); parkere (lec-
felhasznál forkonsumi (T)
(rangban) leviĝi (égitest); két); maldungi
(elhasznál);
felemészt konsumi (T) leviĝis la Luno (T) (állást);
utiligi (T)
(elfogyaszt) feljött a Hold malaboni (T)
(hasznosít); uzi
félénk timema felkel ellitiĝi (ágyból); (előfizetést)
(T), apliki (T) felmosórongy lavtuko por
felépít konstrui (T) (alkalmaz) leviĝi (fekvés-
ből) planko
felé 72 felhasznál felhasználás 73 felmosórongy
felé al (elölj.); al nia felépítés konstruo; felhasználás forkonsumado, félkész étel duonpreparita
domo felé; strukturo utiligo, mangaĵo
ĉirkaǔ (időben, (szerkezet) aplik(ad)o, felkészül prepari (T) al; mi
kb.); ĉirkaǔ je felépül konstruiĝi (épü- uz(ad)o preparis min
la kvina horo let); resaniĝi felhasználó uzanto, uzulo al la studhoro
öt óra felé (beteg) felhasználói uzulnomo felkészültem
felebaráti amo al la feleség edzino név az órára
szeretet proksimulo feleségül vesz edzinigi al si (T), felhő nubo felkiált ekrii
felébred vekiĝi geedziĝi kun felhőkarcoló nub(o)skrapulo, fellázad ribeli
felébreszt veki (T) felesleg superfluo ĉielskrapulo fellebbez apelacii
feledékeny forgesema felesleges superflua, felhőkkel kovrita de nuboj fellép surpaŝi (vmire);
feledékenység forgesemo nenecesa borított ludi (T), roli
felejt forgesi (T) feleslegesen superflue felhős nuba (T) (szí-
felejtés forgeso felettes superulo (ffi); felhős idő nubeca vetero nész), deputi
felel respondi (T) supera (mn.) felhőszakadás pluvtorento, (először),
feléled reviviĝi félév duonjaro; pluvego kandidatiĝi
félelem timo semestro felhőtlen sennuba, serena (pri/al) (jelölte-
felelet respondo (egyetemi) felhőzet nubaro ti magát
félelmetes timiga, terura felfed malkovri (T) félig duone felmászik surgrimpi (T)
felelős respondeculo felfedez malkovri (T) felír noti(T) felmegy supreniri
(ffi); felfelé supren (feljegyez); felmér mezuri (T)
repondeca, felfogad dungi (T) (alkal- preskribi (méret szerint);
responsa (mn.) maz) (kuracilon) pritaksi (T)
felelősség respondeco felforral boligi (T) (gyógyszert) (átv.)
felelőtlen senrespondeca, felgyógyul resaniĝi felirat surskribo felmérés mezurado;
senpripensa felgyújt ekbruligi (T); féljegy duonpreza bileto pritaksado
feleltet respondigi (T), eklumigi (T) feljegyez noti (T) (átv.); enketo
pridemandi (T) (lámpát); ŝalti feljegyzés noto
felemel feljelent denunci (T) (statiszt.
levi (T) lampon/lumon
félemelet interetaĝo feljön (supren)veni; hivatal)
(villanyt) felmond reciti (T), diri
felemelkedik leviĝi; felhagy ĉesi fari (T) suprenveturi
promociiĝi (járművel); parkere (lec-
felhasznál forkonsumi (T)
(rangban) leviĝi (égitest); két); maldungi
(elhasznál);
felemészt konsumi (T) leviĝis la Luno (T) (állást);
utiligi (T)
(elfogyaszt) feljött a Hold malaboni (T)
(hasznosít); uzi
félénk timema felkel ellitiĝi (ágyból); (előfizetést)
(T), apliki (T) felmosórongy lavtuko por
felépít konstrui (T) (alkalmaz) leviĝi (fekvés-
ből) planko
félnapi 74 felszabadul felszáll 75 feltételez
feltételezés supozo, hipote- felüljáró superpasejo, felvétel akcepto (vhová); fennmarad resti sur la
zo supertransirejo enlistigo surfaco
feltételez- supozeble felülmúl superi (T) (jegyzékbe, (felszín);
hetően felvág tranĉi (T); listába); postresti (T),
feltétlen senkondiĉa, tranĉmalfermi dungo konserviĝi
absoluta, (T) (felnyit); (munkába); (megőrződik);
nepra distranĉi (T) adopto postvivi,
feltétlenül nepre (felszeletel); (szokásé); transvivi
félúton duonvoje haki (T) (fát); eksponado (a (élve); ne
felüdít refreŝigi (T) aroganti (NT) fotózás folya- enlitiĝi
felüdül refreŝiĝi (átv.) mata); foto, (nem fekszik
felügyel inspekti (T), felvágott tranĉaĵo fotografaĵo, le)
priatenti (T); félve timante fennsík altebenaĵo,
fotaĵo (fény-
kontroli (T) felvesz levi (T) (fel- altplataĵo
kép)
(ellenőriz); emel); vesti felvételi vizsga akcepta fenntart teni supren,
deĵori (T), surmeti ekzameno subteni (T)
(ügyeletet (T) (ruhát); felvilágosít informi (T); (tárgyat);
tart) dungi (T) (ál- orienti (T), konservi (T),
felügyelő inspektoro, lásba); akcepti klarigi (T); rezervi (T),
kontrolisto (T), anigi (T) klerigi (T) reteni (T),
(ffi); (szervezetbe); (kiművel) savgardi (T)
inspektanta, surdiskigi (T) felvilágosult klera (megőriz);
kontrola (mn.) (lemezre); felvonás akto subteni (T)
felügyelőség inspekta surbendigi (T) felvonulás demonstracio, (támogat);
aǔtoritato/ (magnószalag- parada marŝo funkciigi (T),
centro/ ra, lemezre); fém metalo prizorgigi (T)
instanco, adopti (T) fémipar metalurgio (működésben
inspektorejo (szokást); fémkohászat metalurgio
felület surfaco, supraĵo, tart)
preni (T), fenék fundo (alj); fenntartó subtenanto,
areaĵo ricevi (T), postaĵo
felületes supraĵa, konservanto,
enspezi (T) (ülep); rezervanto
supraĵema (pénzt); foti bazo (alap) fenséges majesta,
(felület); (T), fotografi fenékig ĝisfunde superba
neglektema, (T) (fényké- fennáll ekzisti
nezorgema, fennhangon laǔtvoĉe;
pez); surfilmigi
facilanima laǔtlegi
(filmre)
(ember) (olvas)
feltételezés 76 felvesz felvétel 77 fenséges
feltételezés supozo, hipote- felüljáró superpasejo, felvétel akcepto (vhová); fennmarad resti sur la
zo supertransirejo enlistigo surfaco
feltételez- supozeble felülmúl superi (T) (jegyzékbe, (felszín);
hetően felvág tranĉi (T); listába); postresti (T),
feltétlen senkondiĉa, tranĉmalfermi dungo konserviĝi
absoluta, (T) (felnyit); (munkába); (megőrződik);
nepra distranĉi (T) adopto postvivi,
feltétlenül nepre (felszeletel); (szokásé); transvivi
félúton duonvoje haki (T) (fát); eksponado (a (élve); ne
felüdít refreŝigi (T) aroganti (NT) fotózás folya- enlitiĝi
felüdül refreŝiĝi (átv.) mata); foto, (nem fekszik
felügyel inspekti (T), felvágott tranĉaĵo fotografaĵo, le)
priatenti (T); félve timante fennsík altebenaĵo,
fotaĵo (fény-
kontroli (T) felvesz levi (T) (fel- altplataĵo
kép)
(ellenőriz); emel); vesti felvételi vizsga akcepta fenntart teni supren,
deĵori (T), surmeti ekzameno subteni (T)
(ügyeletet (T) (ruhát); felvilágosít informi (T); (tárgyat);
tart) dungi (T) (ál- orienti (T), konservi (T),
felügyelő inspektoro, lásba); akcepti klarigi (T); rezervi (T),
kontrolisto (T), anigi (T) klerigi (T) reteni (T),
(ffi); (szervezetbe); (kiművel) savgardi (T)
inspektanta, surdiskigi (T) felvilágosult klera (megőriz);
kontrola (mn.) (lemezre); felvonás akto subteni (T)
felügyelőség inspekta surbendigi (T) felvonulás demonstracio, (támogat);
aǔtoritato/ (magnószalag- parada marŝo funkciigi (T),
centro/ ra, lemezre); fém metalo prizorgigi (T)
instanco, adopti (T) fémipar metalurgio (működésben
inspektorejo (szokást); fémkohászat metalurgio
felület surfaco, supraĵo, tart)
preni (T), fenék fundo (alj); fenntartó subtenanto,
areaĵo ricevi (T), postaĵo
felületes supraĵa, konservanto,
enspezi (T) (ülep); rezervanto
supraĵema (pénzt); foti bazo (alap) fenséges majesta,
(felület); (T), fotografi fenékig ĝisfunde superba
neglektema, (T) (fényké- fennáll ekzisti
nezorgema, fennhangon laǔtvoĉe;
pez); surfilmigi
facilanima laǔtlegi
(filmre)
(ember) (olvas)
fény 78 fertőző betegség fest 79 figyelem
fény helo (termé- fenyőerdő pingloar- fest kolorigi (T), fészek nesto
szetes); lumo baro farbi (T); feszélyez ĝeni (T)
(mesterséges); fényszóró reflektoro pentri (T) (mű- fészer remizo,
brilo (napsütés, fénytelen senluma, vész); brunigi veturilejo, sedo
csillogás); senhela, la pantalonon feszítettség streĉiteco
pompo brilo, senbrila barnára festi fesztivál festivalo
brilaĵo (átv.) fénytelen senbrila a nadrágot; feszül streĉiĝi;
fenyeget minaci (T) fényűzés lukso, pompo priskirbi (T) forte puŝiĝi
fenyegetés minaco fényűző luksa, pompa (vmit leír); (kontraǔ)
fényes hela, luma fér havi lokon ŝminki sin festi (vminek neki)
(világos); brila (en), enlokiĝi magát; aspekti feszült streĉita
(ragyogó); (vmibe); feszültség streĉiteco; tensio
(vhogy kinéz);
pompa (átv.) enteni (T) (elektromos)
ŝi aspektas fia (vkinek)
fényesít briligi (T); ciri (befogad filo; la filo de
bone en sia
(T) (cipőt) vmit); aliri Petro Péternek
nova kostumo
fénykép foto, fotaĵo, (al), atingi (T) a fia
jól néz ki az új fiatal junulo (ffi); juna
fotografaĵo (vmihez) ruhájában
fényképész fotisto, fotografo ferde oblikva (mn.)
festék kolorigo, farbo, fiatalember junulo
fényképez foti (T), fotografi féreg fiinsekto
Ferenc koloraĵo fiatalít junigi (T),
(T) Francisko
festés kolorigado, plijunigi (T)
fényképezőgép fotoaparato, férfi viro; sonĝi
farbado, fiatalkorú junaĝulo (ffi);
fotografiilo, virojn
pentrado, junaĝa (mn.)
fotilo férfiakkal
festészet pentrarto, fiatalodik (pli)juniĝi
fénykürt lumhupo (gép- álmodik
férfias pentrado fiatalság juneco (tu-
jármű) vireca, vireska
festmény pentraĵo lajdonság);
fénylik lumi, brili (ra- férfidivat vira modo
festő pentristo (ge)junularo
gyog) férj edzo
férjes edziniĝinta (művész); (fiatalok)
fénymásolat fotokopio, murfarbisto,
lukopio férjes asszony sinjorino fickó bubo
férjezett edziniĝinta murkolorigisto figura figuro
fenyő pingloarbo (tű-
férjhez megy edziniĝi al (szobafestő) figyel atenti (T), pri
levelű); pino, festői pitoreska
konifero(j); férjhez menés edziniĝo (vmire, vkire);
fertőz infekti (T) festőművész pentristo aǔskulti (T)
abio (jegenye); fertőzés festőművészet petrarto,
infekto (hallgat) ;
ordinara pino fertőző infekta pentrado
(erdei); piceo observi (T)
fertőző infekta fésű kombilo
(luc); lariko (megfigyel)
betegség malsano fésül kombi (T)
(vörös); nigra figyelem atento
fésülködik kombi sin
pino (fekete)
fény 78 fertőző betegség fest 79 figyelem
fény helo (termé- fenyőerdő pingloar- fest kolorigi (T), fészek nesto
szetes); lumo baro farbi (T); feszélyez ĝeni (T)
(mesterséges); fényszóró reflektoro pentri (T) (mű- fészer remizo,
brilo (napsütés, fénytelen senluma, vész); brunigi veturilejo, sedo
csillogás); senhela, la pantalonon feszítettség streĉiteco
pompo brilo, senbrila barnára festi fesztivál festivalo
brilaĵo (átv.) fénytelen senbrila a nadrágot; feszül streĉiĝi;
fenyeget minaci (T) fényűzés lukso, pompo priskirbi (T) forte puŝiĝi
fenyegetés minaco fényűző luksa, pompa (vmit leír); (kontraǔ)
fényes hela, luma fér havi lokon ŝminki sin festi (vminek neki)
(világos); brila (en), enlokiĝi magát; aspekti feszült streĉita
(ragyogó); (vmibe); feszültség streĉiteco; tensio
(vhogy kinéz);
pompa (átv.) enteni (T) (elektromos)
ŝi aspektas fia (vkinek)
fényesít briligi (T); ciri (befogad filo; la filo de
bone en sia
(T) (cipőt) vmit); aliri Petro Péternek
nova kostumo
fénykép foto, fotaĵo, (al), atingi (T) a fia
jól néz ki az új fiatal junulo (ffi); juna
fotografaĵo (vmihez) ruhájában
fényképész fotisto, fotografo ferde oblikva (mn.)
festék kolorigo, farbo, fiatalember junulo
fényképez foti (T), fotografi féreg fiinsekto
Ferenc koloraĵo fiatalít junigi (T),
(T) Francisko
festés kolorigado, plijunigi (T)
fényképezőgép fotoaparato, férfi viro; sonĝi
farbado, fiatalkorú junaĝulo (ffi);
fotografiilo, virojn
pentrado, junaĝa (mn.)
fotilo férfiakkal
festészet pentrarto, fiatalodik (pli)juniĝi
fénykürt lumhupo (gép- álmodik
férfias pentrado fiatalság juneco (tu-
jármű) vireca, vireska
festmény pentraĵo lajdonság);
fénylik lumi, brili (ra- férfidivat vira modo
festő pentristo (ge)junularo
gyog) férj edzo
férjes edziniĝinta (művész); (fiatalok)
fénymásolat fotokopio, murfarbisto,
lukopio férjes asszony sinjorino fickó bubo
férjezett edziniĝinta murkolorigisto figura figuro
fenyő pingloarbo (tű-
férjhez megy edziniĝi al (szobafestő) figyel atenti (T), pri
levelű); pino, festői pitoreska
konifero(j); férjhez menés edziniĝo (vmire, vkire);
fertőz infekti (T) festőművész pentristo aǔskulti (T)
abio (jegenye); fertőzés festőművészet petrarto,
infekto (hallgat) ;
ordinara pino fertőző infekta pentrado
(erdei); piceo observi (T)
fertőző infekta fésű kombilo
(luc); lariko (megfigyel)
betegség malsano fésül kombi (T)
(vörös); nigra figyelem atento
fésülködik kombi sin
pino (fekete)
figyelmes 80 flörtöl focimeccs 81 fogyatékos
fogyatékosság manko (hiány); foltoz fliki (T) fordítás tradukaĵo forma formo
difekto, folttisztító makulforigilo (eredm.); formál formatigi (T)
malperfektaĵo, folttisztító senmakulenzo traduk(ad)o (számítógép)
malsufiĉo folyadék fluido, fluaĵo, (folyamat); formátlan senforma
(hiba); likvaĵo turnado (al) forog turniĝi
kriplaĵo, folyam riverego (vmerre) forr boli (T)
handikapaĵo folyamat procezo fordító tradukisto forradalom revolucio
(testi, szellemi) folyamatos kontinua fordított inversa, forral boligi (T)
foggyulladás dentito folyamat- procez- kontraǔa, forrás fonto
fogyókúra malgrasiga vezérlő komputilo mala; tradukita forráskód programfonto
folyás fluo forró varmega
terapio (szöveg) forrón
folyékony flua, likvida varmege
fok grado (beosztás- fordítva male, inverse,
folyékonyan flue fotel fotelo
ban); nivelo folyik kontraǔe fotó foto, fotografaĵo
flui
(szint) fordul turni sin, turniĝi fotóamatőr fotoamatoro
folyó rivero
fóka foko forgalmas viglatrafika, fotózik fot(ograf)i
folyóirat revuo,
fokhagyma ajlo densetrafika fő- ĉefa
monatgazeto
fokonként grade, nivele (közl.); főbejárat ĉefenirejo;
folyosó koridoro
fokoz pliigi (T) frekventata portalo
folyószámla kuranta konto
fokozás plialtigo; (látogatott)
folytat daŭrigi (T) (interneten)
komparacio folytatás daǔrigo forgalmaz distribui (T) főépület ĉefkonstruaĵo
(nyelvészet) fon plekti (T) forgalmi trafika; obstaklo főiskola altlernejo, supera
fokozat grado (fok);fazo fondorlat intrigo en la trafiko lernejo
(fázis); etapo fontolgat kombini (T), forgalmi főiskolás altlernejano,
(szakasz) spekulacii akadály studento
fokozatosan ŝtupo post ŝtupo fontos grava, signifa forgalmi adó vendimposto, főispán prefekto
fokozódik pliiĝi, plialtiĝi, fontossá tesz gravigi (T) pezimposto főként ĉefe, precipe
pligrandiĝi, fordít (de)turni (T) forgalmi dugó trafikŝtopiĝo főképpen ĉefe, precipe
plifortiĝi, (megfordít); forgalom trafiko (közle- főkönyvelő ĉeflibrotenisto
intensiĝi, turni (al) kedés); inter- föld tero; Tero
akceliĝi (vmire irá- komercado (bolygó); lando
fókusz fokuso nyul); traduki (keresk.);cirku- (ország); bieno
fólia folio (T) (más nyelv- lado (pénzé) földtulajdon);
folt makulo; flikaĵo re); esperantigi forgalom- trafikdirektilo plugtero, agro
(ruhára varrt) (T) (eszpe- irányító (mezőgazd.)
foltos makula (mintás); (eszköz) földadó bienimposto,
rantóra); uzi
makulhava forgatás filmado (filmé) terimposto
(por) (vmire
(szennyes) forint forinto
felhasznál)
fogyatékosság 82 fordít fordítás 83 földadó
fogyatékosság manko (hiány); foltoz fliki (T) fordítás tradukaĵo forma formo
difekto, folttisztító makulforigilo (eredm.); formál formatigi (T)
malperfektaĵo, folttisztító senmakulenzo traduk(ad)o (számítógép)
malsufiĉo folyadék fluido, fluaĵo, (folyamat); formátlan senforma
(hiba); likvaĵo turnado (al) forog turniĝi
kriplaĵo, folyam riverego (vmerre) forr boli (T)
handikapaĵo folyamat procezo fordító tradukisto forradalom revolucio
(testi, szellemi) folyamatos kontinua fordított inversa, forral boligi (T)
foggyulladás dentito folyamat- procez- kontraǔa, forrás fonto
fogyókúra malgrasiga vezérlő komputilo mala; tradukita forráskód programfonto
folyás fluo forró varmega
terapio (szöveg) forrón
folyékony flua, likvida varmege
fok grado (beosztás- fordítva male, inverse,
folyékonyan flue fotel fotelo
ban); nivelo folyik kontraǔe fotó foto, fotografaĵo
flui
(szint) fordul turni sin, turniĝi fotóamatőr fotoamatoro
folyó rivero
fóka foko forgalmas viglatrafika, fotózik fot(ograf)i
folyóirat revuo,
fokhagyma ajlo densetrafika fő- ĉefa
monatgazeto
fokonként grade, nivele (közl.); főbejárat ĉefenirejo;
folyosó koridoro
fokoz pliigi (T) frekventata portalo
folyószámla kuranta konto
fokozás plialtigo; (látogatott)
folytat daŭrigi (T) (interneten)
komparacio folytatás daǔrigo forgalmaz distribui (T) főépület ĉefkonstruaĵo
(nyelvészet) fon plekti (T) forgalmi trafika; obstaklo főiskola altlernejo, supera
fokozat grado (fok);fazo fondorlat intrigo en la trafiko lernejo
(fázis); etapo fontolgat kombini (T), forgalmi főiskolás altlernejano,
(szakasz) spekulacii akadály studento
fokozatosan ŝtupo post ŝtupo fontos grava, signifa forgalmi adó vendimposto, főispán prefekto
fokozódik pliiĝi, plialtiĝi, fontossá tesz gravigi (T) pezimposto főként ĉefe, precipe
pligrandiĝi, fordít (de)turni (T) forgalmi dugó trafikŝtopiĝo főképpen ĉefe, precipe
plifortiĝi, (megfordít); forgalom trafiko (közle- főkönyvelő ĉeflibrotenisto
intensiĝi, turni (al) kedés); inter- föld tero; Tero
akceliĝi (vmire irá- komercado (bolygó); lando
fókusz fokuso nyul); traduki (keresk.);cirku- (ország); bieno
fólia folio (T) (más nyelv- lado (pénzé) földtulajdon);
folt makulo; flikaĵo re); esperantigi forgalom- trafikdirektilo plugtero, agro
(ruhára varrt) (T) (eszpe- irányító (mezőgazd.)
foltos makula (mintás); (eszköz) földadó bienimposto,
rantóra); uzi
makulhava forgatás filmado (filmé) terimposto
(por) (vmire
(szennyes) forint forinto
felhasznál)
földalatti 84 frissensültek frissesség 85 fül
fülbemászó orelflata,
orelkaresa
fűrészel
fürge
segi (T)
rapidmova, vigla
gabona
Ggreno -gat, -get -ad (utók.);
legadi olvasgat
(dallam) fürj koturno (tartós cselek-
fülbevaló orelringoj, füst fumo gabonaföld grenkampo vés)
orelpendaĵoj füstöl fumaĵi (T) Gábor Gabrielo gátfutás barielkuro,
fülemüle najtingalo (élelmiszert); Gabriella Gabriela
obstaklokuro
fülhallgató kapaǔskultilo bukani (T) gagyog balbut(et)i
gátlás malhelpo, barado
fülke niĉo (falban); (húst), fumi gagyogás balbut(et)o
gátlástalan senembarasa
gála solenaĵo
kajuto (hajón); (T) (dohány- gátol malhelpi (T)
gálaest solenaĵo
budo (telefon); zik) gátőr diggardisto
galamb kolombo
kupeo (vasúti) fűszál herbero, gaz herbaĉo,
galambdúc kolombejo
fülledt sufoka, sufoke herbotrunko galambfióka kolombido sarkindaĵo,
varma fűszer spico, spicaĵo galambősz blankharulo misherbo,
füllent mensogeti fűszeres spicita, spica (ffi); blankhara fiherbo
fül-orr-gége- oto-rino- (ételről); (mn.) gáz gaso
gyógyászat laringologio spicaĵisto galambszürke kolombgriza gazda mastro,
fül-orr-gégész oto-rino- (fogl.) gáláns galanta bienmastro
laringologo fűszerez spici (T) galeri huligan-bando (gazdálkodó),
Fülöp Filipo fűszerezett spicita gallér kolumo posedanto
Fülöp-szigetek Filipinoj fűszerkeres- nutraĵvendejo galuska nokoj (tulajdonos)
fürdet bani (T) kedés garancia garantio gazdag riĉa
fürdik bani sin, baniĝi fűszertartó spicujo garancialevél grantiilo gazdagít riĉigi (T)
fürdő banejo fűt hejti (T) garanciális garantia gazdagodik riĉiĝi
fürdőhely banloko fűtés hejtado garatgyulladás faringito gazdagszik riĉiĝi
fürdőkabin banĉelo fűtetlen nehejtita garázda interbatema, gazdálkodás ekonomio
fürdőkád banujo, bankuvo fűtő hejtisto kverelema gazdálkodik mastrumi
fürdőköpeny banmantelo fűtőanyag brulaĵo, garázs aŭtejo, garaĝo gazdálkodó farmisto,
fürdőmedence naĝbaseno brulmaterialo garbó kuspokoluma bienmastro
fürdőnadrág bankalsono fűtőközpont hejtadcentro pulovero gazdálkodó ekonomia
fürdőpapucs zorio fűtőtest hejtilo gargarizál gargari szerv organo;
fürdőruha banvesto; fütyül fajfi garnitúra garnituro agrokulturisto,
bankalsono fütyülő fajfilo garzonlakás etloĝejo bienmastro
(ffié), bikinio, fűz(fa) saliko gát malhelpo, gazdaság ekonomio;
bankostumo füzet kajero; broŝuro obstaklo, baro bieno (föld,
(nőé) (kiadvány) (akadály), birtok)
fürdőszoba banĉambro fűzfapoéta poetaĉo bariero (sport); gazdasági ekonomia, profit-
fűrész segilo fűzőkapocs paperklipo iga, profitdona
digo (vízé)
fülbemászó 86 fűzőkapocs gabona 87 gazdasági
fülbemászó orelflata,
orelkaresa
fűrészel
fürge
segi (T)
rapidmova, vigla
gabona
Ggreno -gat, -get -ad (utók.);
legadi olvasgat
(dallam) fürj koturno (tartós cselek-
fülbevaló orelringoj, füst fumo gabonaföld grenkampo vés)
orelpendaĵoj füstöl fumaĵi (T) Gábor Gabrielo gátfutás barielkuro,
fülemüle najtingalo (élelmiszert); Gabriella Gabriela
obstaklokuro
fülhallgató kapaǔskultilo bukani (T) gagyog balbut(et)i
gátlás malhelpo, barado
fülke niĉo (falban); (húst), fumi gagyogás balbut(et)o
gátlástalan senembarasa
gála solenaĵo
kajuto (hajón); (T) (dohány- gátol malhelpi (T)
gálaest solenaĵo
budo (telefon); zik) gátőr diggardisto
galamb kolombo
kupeo (vasúti) fűszál herbero, gaz herbaĉo,
galambdúc kolombejo
fülledt sufoka, sufoke herbotrunko galambfióka kolombido sarkindaĵo,
varma fűszer spico, spicaĵo galambősz blankharulo misherbo,
füllent mensogeti fűszeres spicita, spica (ffi); blankhara fiherbo
fül-orr-gége- oto-rino- (ételről); (mn.) gáz gaso
gyógyászat laringologio spicaĵisto galambszürke kolombgriza gazda mastro,
fül-orr-gégész oto-rino- (fogl.) gáláns galanta bienmastro
laringologo fűszerez spici (T) galeri huligan-bando (gazdálkodó),
Fülöp Filipo fűszerezett spicita gallér kolumo posedanto
Fülöp-szigetek Filipinoj fűszerkeres- nutraĵvendejo galuska nokoj (tulajdonos)
fürdet bani (T) kedés garancia garantio gazdag riĉa
fürdik bani sin, baniĝi fűszertartó spicujo garancialevél grantiilo gazdagít riĉigi (T)
fürdő banejo fűt hejti (T) garanciális garantia gazdagodik riĉiĝi
fürdőhely banloko fűtés hejtado garatgyulladás faringito gazdagszik riĉiĝi
fürdőkabin banĉelo fűtetlen nehejtita garázda interbatema, gazdálkodás ekonomio
fürdőkád banujo, bankuvo fűtő hejtisto kverelema gazdálkodik mastrumi
fürdőköpeny banmantelo fűtőanyag brulaĵo, garázs aŭtejo, garaĝo gazdálkodó farmisto,
fürdőmedence naĝbaseno brulmaterialo garbó kuspokoluma bienmastro
fürdőnadrág bankalsono fűtőközpont hejtadcentro pulovero gazdálkodó ekonomia
fürdőpapucs zorio fűtőtest hejtilo gargarizál gargari szerv organo;
fürdőruha banvesto; fütyül fajfi garnitúra garnituro agrokulturisto,
bankalsono fütyülő fajfilo garzonlakás etloĝejo bienmastro
(ffié), bikinio, fűz(fa) saliko gát malhelpo, gazdaság ekonomio;
bankostumo füzet kajero; broŝuro obstaklo, baro bieno (föld,
(nőé) (kiadvány) (akadály), birtok)
fürdőszoba banĉambro fűzfapoéta poetaĉo bariero (sport); gazdasági ekonomia, profit-
fűrész segilo fűzőkapocs paperklipo iga, profitdona
digo (vízé)
gazdasági munkaközösség 88 gesztenyefa gesztikulál 89 gondterhelt
gazdasági privata labor- gépi maŝina, gesztikulál gesti (NT) gondolat penso
munkaközös- komunumo, mekanika gesztus gesto gondolatsza- pensliber(ec)o
ség (gmk) privata la- gépi berendezés maŝinaro géz gazo badság
borrondo gépírónő tajpistino giccs kiĉo, pseǔdartaĵo gondolattársítás asociado de ideoj
gazdaságos ekonomia gépjármű motorveturilo gida kaprido gondolkodás pens(ad)o;
gazdaságvezető ekonomo gépkocsi aǔto(mobilo) giliszta lumbriko, pripensado
gazdasszony mastrino gépkocsiszerelő aǔtomuntisto, tervermo (vmiről)
gazember fihomo, fiviro aǔtoriparisto gimnasztika gimnastiko gondolkodás- pensmaniero
gázfűtés gashejtado gépkocsivezető stiristo, ŝoforo, gimnasztikázik gimnastiki mód
gázkályha gasforno aǔtisto gimnazista gimnaziano gondolkodó pensanto (ffi);
gázmérőóra gasmezurilo géplakatos maŝinmuntisto gimnázium gimnazio filizofo
gázművek gasuzino géppark maŝinaro gin (ital) ĝino, grenbrando gondolom, mi pensas, ke…
gázóra gaskontilo gereblye rastilo gipsz gipso hogy…
gázpalack gasbotelego gereblyézik rasti (T) gitár gitaro gondos zorgema,
gázpedál gaspedalo gerelyvetés lanĉoĵeto gitározik ludi gitaron, zorgoplena;
gáztartály gasometro, gerelyvető lanĉoĵetisto gitari atent(em)a
gasujo gerezd segmento gólya cikonio (figyelmes);
gaztett krimo, fiago, Gergely Gregorio golyó bulo
golyóstoll globkrajono akurata (pon-
fifaro gerinc spino, vertebraro
gomb butono tos)
gáztűzhely gasfornelo (anatómia); gondoskodik zorgi (pri),
gázvezeték gasodukto montospino gomba fungo
gombóc knedbulo, prizorgi (T);
gázszag gasodoro (hegyé); firsto
gebe ĉevalaĉo knedlo, aĉetakiri (T)
(épületé); (beszerez);
gége laringo spino (könyvé) knedliko
Gellért Gerhardo gombol butonumi (T) aranĝi (T)
gerinces vertebra;
Gellért-hegy la monto gombostű pinglo (elrendez)
honesta, rekta, gondoskodó zorgema
Gerhardo justa, kuraĝa gond zorgo
gemkapocs paperklipo, gondatlan nesingarda gondoz flegi (T) (ápol),
(jellemvonás) gondnok varti (T) (gye-
klipdrato zorganto,
gerincfájdalom vertebra doloro
geológus geologo kuratoro reket)
gerinctelen molnuka (ember) gondozónő
geometria geometrio gondol pensi pri vartistino;
gerle turto
gép maŝino gesztenye marono (szelíd), (vmire); opinii flegistino
gépállomás maŝinstacio kaŝtano (vad) (vélekedik); (ápolónő);
gépel tajpi (T) gesztenyebarna kaŝtankolora kredi (T) zorgistino
gépész maŝinisto gesztenyefa maronarbo (hisz); supozi (tanácsadó)
gépészmérnök maŝininĝeniero (szelíd); (T) (feltételez); gondtalan senzorga
gépezet mekanismo imagi (T) gondterhelt zorgoplena,
gépgyár kaŝtanarbo
maŝinfabriko (elképzel) zorgopremata
gépház maŝinejo (vad)
gazdasági munkaközösség 88 gesztenyefa gesztikulál 89 gondterhelt
gazdasági privata labor- gépi maŝina, gesztikulál gesti (NT) gondolat penso
munkaközös- komunumo, mekanika gesztus gesto gondolatsza- pensliber(ec)o
ség (gmk) privata la- gépi berendezés maŝinaro géz gazo badság
borrondo gépírónő tajpistino giccs kiĉo, pseǔdartaĵo gondolattársítás asociado de ideoj
gazdaságos ekonomia gépjármű motorveturilo gida kaprido gondolkodás pens(ad)o;
gazdaságvezető ekonomo gépkocsi aǔto(mobilo) giliszta lumbriko, pripensado
gazdasszony mastrino gépkocsiszerelő aǔtomuntisto, tervermo (vmiről)
gazember fihomo, fiviro aǔtoriparisto gimnasztika gimnastiko gondolkodás- pensmaniero
gázfűtés gashejtado gépkocsivezető stiristo, ŝoforo, gimnasztikázik gimnastiki mód
gázkályha gasforno aǔtisto gimnazista gimnaziano gondolkodó pensanto (ffi);
gázmérőóra gasmezurilo géplakatos maŝinmuntisto gimnázium gimnazio filizofo
gázművek gasuzino géppark maŝinaro gin (ital) ĝino, grenbrando gondolom, mi pensas, ke…
gázóra gaskontilo gereblye rastilo gipsz gipso hogy…
gázpalack gasbotelego gereblyézik rasti (T) gitár gitaro gondos zorgema,
gázpedál gaspedalo gerelyvetés lanĉoĵeto gitározik ludi gitaron, zorgoplena;
gáztartály gasometro, gerelyvető lanĉoĵetisto gitari atent(em)a
gasujo gerezd segmento gólya cikonio (figyelmes);
gaztett krimo, fiago, Gergely Gregorio golyó bulo
golyóstoll globkrajono akurata (pon-
fifaro gerinc spino, vertebraro
gomb butono tos)
gáztűzhely gasfornelo (anatómia); gondoskodik zorgi (pri),
gázvezeték gasodukto montospino gomba fungo
gombóc knedbulo, prizorgi (T);
gázszag gasodoro (hegyé); firsto
gebe ĉevalaĉo knedlo, aĉetakiri (T)
(épületé); (beszerez);
gége laringo spino (könyvé) knedliko
Gellért Gerhardo gombol butonumi (T) aranĝi (T)
gerinces vertebra;
Gellért-hegy la monto gombostű pinglo (elrendez)
honesta, rekta, gondoskodó zorgema
Gerhardo justa, kuraĝa gond zorgo
gemkapocs paperklipo, gondatlan nesingarda gondoz flegi (T) (ápol),
(jellemvonás) gondnok varti (T) (gye-
klipdrato zorganto,
gerincfájdalom vertebra doloro
geológus geologo kuratoro reket)
gerinctelen molnuka (ember) gondozónő
geometria geometrio gondol pensi pri vartistino;
gerle turto
gép maŝino gesztenye marono (szelíd), (vmire); opinii flegistino
gépállomás maŝinstacio kaŝtano (vad) (vélekedik); (ápolónő);
gépel tajpi (T) gesztenyebarna kaŝtankolora kredi (T) zorgistino
gépész maŝinisto gesztenyefa maronarbo (hisz); supozi (tanácsadó)
gépészmérnök maŝininĝeniero (szelíd); (T) (feltételez); gondtalan senzorga
gépezet mekanismo imagi (T) gondterhelt zorgoplena,
gépgyár kaŝtanarbo
maŝinfabriko (elképzel) zorgopremata
gépház maŝinejo (vad)
gondterhes 90 gumicipő gumicsizma 91 gügyögés
gondterhes zorgoplena, gördülékeny glata, flua (be- gumicsizma kaǔĉukaj botoj gusztusos apetit(ig)a,
zorgopremata széd, stílus) gumimatrac aermatraco apetitveka,
gong gongo gördülés ruliĝo gúny mok(ad)o, gustoplena;
gonosz malbon(eg)a, görkorcsolya rulsketilo ironio dezirinda (átv.,
satana, fia; görnyedve ül kurbsidadi gúnynév moknomo kívánatos);
malica (rossz- görög greka (mn.), gúnyol (pri)moki (T), alloga, plaĉa
indulatú) greko (ffi) mokadi, ironii (vonzó)
gordonka violonĉelo görögdinnye akvomelono gúnyol moki (T) gügyög babileti
gorilla gorilo Görögország Grekio, Grekujo, gurít ruli (T) gügyögés babileto
goromba malĝentila, Greklando gurul ruliĝi
kruda görögül greke
gótika gotiko gőz vaporo
gótikus stílusú gotika gőzfürdő vaporban(ej)o
templom preĝejo gőzfűtés vaporhejtado
gödör kavo; fosaĵo gőzgép vapormaŝino
(árok) gőzhajó vaporŝipo
gőg fier(aĉ)o, gőzölög vapori
malhumilo gőzölős vasaló vaporgladilo
gőgös fierega, grafológia grafologio
malhumila grafológus grafologo
gömb globo gramofon gramofono
gömbalakú globforma gránit granito
göndör bukla grapefruit grapfrukto
göndörhajú buklahara gratuláció gratulo
göndörödik bukliĝi gratulál gratuli (T)
göndörszőrű buklahara grillsütő kradrostilo,
görbe kurba; fleksita turnorostilo
(hajlított); grimasz grimaco
gróf grafo
envia, malica gúla piramido
(irigy, gulyás gulaŝo,
gonosz) gulaŝsupo
görbít kurbigi (T)
(leves);
görbül kurbiĝi
görbület kurbiĝo bovpaŝtisto
görcs spasmo (testi); (fogl.)
nodo (göb) gumi gumo, kaŭĉuko
gördít ruli (T) gumiabroncs pneŭmatiko
gördül ruliĝi gumicipő kaǔĉukaj ŝuoj
gondterhes 90 gumicipő gumicsizma 91 gügyögés
gondterhes zorgoplena, gördülékeny glata, flua (be- gumicsizma kaǔĉukaj botoj gusztusos apetit(ig)a,
zorgopremata széd, stílus) gumimatrac aermatraco apetitveka,
gong gongo gördülés ruliĝo gúny mok(ad)o, gustoplena;
gonosz malbon(eg)a, görkorcsolya rulsketilo ironio dezirinda (átv.,
satana, fia; görnyedve ül kurbsidadi gúnynév moknomo kívánatos);
malica (rossz- görög greka (mn.), gúnyol (pri)moki (T), alloga, plaĉa
indulatú) greko (ffi) mokadi, ironii (vonzó)
gordonka violonĉelo görögdinnye akvomelono gúnyol moki (T) gügyög babileti
gorilla gorilo Görögország Grekio, Grekujo, gurít ruli (T) gügyögés babileto
goromba malĝentila, Greklando gurul ruliĝi
kruda görögül greke
gótika gotiko gőz vaporo
gótikus stílusú gotika gőzfürdő vaporban(ej)o
templom preĝejo gőzfűtés vaporhejtado
gödör kavo; fosaĵo gőzgép vapormaŝino
(árok) gőzhajó vaporŝipo
gőg fier(aĉ)o, gőzölög vapori
malhumilo gőzölős vasaló vaporgladilo
gőgös fierega, grafológia grafologio
malhumila grafológus grafologo
gömb globo gramofon gramofono
gömbalakú globforma gránit granito
göndör bukla grapefruit grapfrukto
göndörhajú buklahara gratuláció gratulo
göndörödik bukliĝi gratulál gratuli (T)
göndörszőrű buklahara grillsütő kradrostilo,
görbe kurba; fleksita turnorostilo
(hajlított); grimasz grimaco
gróf grafo
envia, malica gúla piramido
(irigy, gulyás gulaŝo,
gonosz) gulaŝsupo
görbít kurbigi (T)
(leves);
görbül kurbiĝi
görbület kurbiĝo bovpaŝtisto
görcs spasmo (testi); (fogl.)
nodo (göb) gumi gumo, kaŭĉuko
gördít ruli (T) gumiabroncs pneŭmatiko
gördül ruliĝi gumicipő kaǔĉukaj ŝuoj
gyakori 92 gyárt gyáros 93 gyógyfürdő
gyakori
GY
ofta
gyalogos piediranto (ffi)
piedirejo,
gyáros
gyárt
fabrikisto
produkti (T)
gyermekgon-
dozás
prizorgado de
infano
trotuaro (járda) gyártmány fabrikaĵo, gyermekgon- infanprizorga
gyakoriság ofteco gyalogút piedvoj(et)o; produktaĵo dozási díj salajro
gyakorlat ekzerco (fel- piedirejo, gyártó fabrikanto, gyermekgon- infanvarta
adat); praktiko trotuaro (járda) produktanto dozási segély subvencio
(elmélet ellen- gyám kuratoro (jog); gyász funebro gyermek- infanvartistino
téte); sperto, konzolo gyászol funebri (T) gondozónő
rutino (tapasz- (épület) gyáva malkuraĝa, gyermekiroda- porinfana
talat); staĝo gyámkodik kuratori timema (mn.); lom literaturo
(betanulás) gyámoltalan senhelpa, malkuraĝulo, gyermekját- ludplaco por
gyakorlati praktika mallerta timulo (ffi) szótér infanoj
gyakorlati spertaĵo gyámszülők edukaj gepatroj gyed infanprizorga gyermekkocsi infanĉareto
tapasztalat (nevelők); salajro gyermekkor infanaĝo
gyakorlatias praktikema adoptaj gepat- gyeden van ricevi infanpri- gyermekkórház infanhospitalo
gyakorlóév ekzercojaro, roj (adoptálók) zorgan salajron gyermekorvos infankuracisto
trejnojaro, gyanú suspekto gyémánt diamanto gyermek- infanhejmo
staĝjaro gyanúsít suspekti (T) pri gyenge malforta; otthon
gyakorló- trejnogimnazio gyanútlan sensuspekta delikata, milda gyermektáp- nutropreparaĵo,
gimnázium gyapjú lano mola (finom) szer bebokaĉo
gyakorlóiskola trejnolernejo, gyapot kotono; ko- gyengít malfortigi (T) gyermekvéde- infanpro-
universitata/ ton-arbusto gyengül malfortiĝi lem tekt(ad)o
altlerneja (növény) gyep gazono, herbejo, gyertya kandelo; sparkilo
lernejo gyapotszövet kotonŝtofo herbotapiŝo (motorban)
gyakorlópálya ekzercejo gyár fabriko gyér maldensa gyertyatartó kandelingo
gyakorlott ekzercita, sperta gyarapít plimultigi (T), (ritkás); mal- gyerünk! ni iru!
gyakornok staĝanto, pligrandigi (T), multenombra gyes infanvarta
praktikanto, abundigi (T), (kevés) subvencio
aspiranto riĉigi (T) gyere! venu! gyesen van ricevi
gyakorol praktiki (T), gyarapodik kreski, progresi gyerek infano, ido; infanvartan
ekzerci sin (T) (fejlődik); fil(in)o (vki fia, subvencion
gyakran ofte pligrandiĝi lánya) gyík lacerto
gyalog perpiede (növekszik); gyerekek geknaboj gyilkol murdi (T)
gyalogátkelő- piedira trapasejo, gyerekes infanaĵa, naiveta, gyilkos murdisto
plimultiĝi
hely zebrumo stulteta gyógyeszköz kuracilo
(szaporodik) gyógyforrás resaniga fonto
gyalogol piediri, iri gyári jelzés fabrikmarko gyermek infano
piede gyermekcipő infanŝuoj gyógyfürdő kuracbanejo
gyári munkás fabriklaboristo
gyarmat kolonio gyermekcipő infanŝuo
gyakori 92 gyárt gyáros 93 gyógyfürdő
gyakori
GY
ofta
gyalogos piediranto (ffi)
piedirejo,
gyáros
gyárt
fabrikisto
produkti (T)
gyermekgon-
dozás
prizorgado de
infano
trotuaro (járda) gyártmány fabrikaĵo, gyermekgon- infanprizorga
gyakoriság ofteco gyalogút piedvoj(et)o; produktaĵo dozási díj salajro
gyakorlat ekzerco (fel- piedirejo, gyártó fabrikanto, gyermekgon- infanvarta
adat); praktiko trotuaro (járda) produktanto dozási segély subvencio
(elmélet ellen- gyám kuratoro (jog); gyász funebro gyermek- infanvartistino
téte); sperto, konzolo gyászol funebri (T) gondozónő
rutino (tapasz- (épület) gyáva malkuraĝa, gyermekiroda- porinfana
talat); staĝo gyámkodik kuratori timema (mn.); lom literaturo
(betanulás) gyámoltalan senhelpa, malkuraĝulo, gyermekját- ludplaco por
gyakorlati praktika mallerta timulo (ffi) szótér infanoj
gyakorlati spertaĵo gyámszülők edukaj gepatroj gyed infanprizorga gyermekkocsi infanĉareto
tapasztalat (nevelők); salajro gyermekkor infanaĝo
gyakorlatias praktikema adoptaj gepat- gyeden van ricevi infanpri- gyermekkórház infanhospitalo
gyakorlóév ekzercojaro, roj (adoptálók) zorgan salajron gyermekorvos infankuracisto
trejnojaro, gyanú suspekto gyémánt diamanto gyermek- infanhejmo
staĝjaro gyanúsít suspekti (T) pri gyenge malforta; otthon
gyakorló- trejnogimnazio gyanútlan sensuspekta delikata, milda gyermektáp- nutropreparaĵo,
gimnázium gyapjú lano mola (finom) szer bebokaĉo
gyakorlóiskola trejnolernejo, gyapot kotono; ko- gyengít malfortigi (T) gyermekvéde- infanpro-
universitata/ ton-arbusto gyengül malfortiĝi lem tekt(ad)o
altlerneja (növény) gyep gazono, herbejo, gyertya kandelo; sparkilo
lernejo gyapotszövet kotonŝtofo herbotapiŝo (motorban)
gyakorlópálya ekzercejo gyár fabriko gyér maldensa gyertyatartó kandelingo
gyakorlott ekzercita, sperta gyarapít plimultigi (T), (ritkás); mal- gyerünk! ni iru!
gyakornok staĝanto, pligrandigi (T), multenombra gyes infanvarta
praktikanto, abundigi (T), (kevés) subvencio
aspiranto riĉigi (T) gyere! venu! gyesen van ricevi
gyakorol praktiki (T), gyarapodik kreski, progresi gyerek infano, ido; infanvartan
ekzerci sin (T) (fejlődik); fil(in)o (vki fia, subvencion
gyakran ofte pligrandiĝi lánya) gyík lacerto
gyalog perpiede (növekszik); gyerekek geknaboj gyilkol murdi (T)
gyalogátkelő- piedira trapasejo, gyerekes infanaĵa, naiveta, gyilkos murdisto
plimultiĝi
hely zebrumo stulteta gyógyeszköz kuracilo
(szaporodik) gyógyforrás resaniga fonto
gyalogol piediri, iri gyári jelzés fabrikmarko gyermek infano
piede gyermekcipő infanŝuoj gyógyfürdő kuracbanejo
gyári munkás fabriklaboristo
gyarmat kolonio gyermekcipő infanŝuo
gyógyít 94 győztes gyufa 95 gyűszű
gyógyít kuraci (T), sanigi gyomorrontás misdigesto gyufa alumeto gyűjtőképző -ar; arbaro erdő
(T) gyónik konfesi (T) gyújt ekbruligi (T) (tü- gyűlésezik kunveni
gyógyítás kuracado gyors rapida zet); eklumigi gyűlöl malami (T)
gyógyíthatatlan neresanigebla gyorsan rapide (T) (lámpát); gyűlöletes malamata,
gyógykezel kurac(ad)i (T) gyorsbüfé lunĉejo, sparki (motor) malaminda
gyógykezelés kuracado manĝtrinkejo gyújtás ekbruligo, gyűlölködő malamema,
gyógymód kuracmetodo gyorsír stenografi (T) ekflamigo; malbonfarema
gyógynövény drogherbo, gyorsírás stenografado sparkado (mo- gyümölcs frukto
kuracherbo gyorsíró stenografisto, ste- tor); sparkilo gyümölcsfa fruktarbo,
gyógypeda- kuracpedagogio nografo (ffi) (szerkezet) fruktujo
gógia gyorsul rapidiĝi gyújtás- starto-ŝaltilo, gyümölcsíz marmelado
gyógypedagó- kuracpedagogo gyorsulás rpidiĝo kapcsoló spark-ŝlosilo gyümölcs- ĵeleo, fruktoĵeleo
gus gyorsúszás kraŭlo, gyújtáskulcs starto-ŝaltilo, kocsonya
gyógyszer medikamento, rapidnaĝo, spark-ŝlosilo gyümölcslé fruktosuko
sanigilo, libera naĝo gyújtógyertya sparkilo Gyümölcsoltó Anunciacio
kuracilo, gyorsvonat rapidtrajno, Gyula Julio Boldogasz- (ünnep)
medicinaĵo rapidvagonaro gyúlékony brulema szony
gyógyszerel medikamenti gyökér radiko gyulladás inflamo (beteg- gyümölcsöskertfruktoĝardeno
(T), kuraci gyökerezik radikiĝi ség) gyümölcsözik doni fruktojn,
(T) per gyömbér zingibro gyúr knedi (T) (tész- frukti; profiti
medikamento gyöngy perlo tát); masaĝi (T) utilon (átv.)
gyógyszerész apotekisto, gyöngyözik ŝaǔmeti gyümölcsöztet fruktuzi (T)
gyöngysor (masszíroz)
farmaciisto perlokoliero gyűr ĉifi (T)
gyurma knedpasto,
gyógyszerészet farmacio gyöngyvirág konvalo,majfloro gyűrhetetlen neĉifebla
gyönyör plezuro modlaĵo,
gyógyszerez medikamenti (T) gyűrű ringo, duringo
gyönyörködik plezuri modlopasto
gyógyszerkész- sanilaro gyurmázik modli (spor)
gyönyörködtet plezurigi (T) gyűrűs ringforma
let gyűjt kolekti (T)
gyógyszertár apoteko gyönyörű belega gyűrűzik ringiĝi
György Georgo gyűjtemény kolekto,
gyógytea kuracteo gyűszű fingringo,
Györgyi Georgina kolektaĵo
gyógytorna kuracgimnastiko fingroĉapo
gyógyvíz gyötrelem torturo, turmento
kuracakvo
gyom gyötrődik turmentiĝi
sarkindaĵo, fiher-
győz venki (T)
bo, misherbo Győző Viktoro
gyomlál sarki (T) győztes venkinto,
gyomor stomako, gastro
gyomorégés pirozo triumfanto (ffi);
gyomorfekély stomakulcero venk(int)a,
gyomorhurut gastrito triumfa (mn.)
gyógyít 94 győztes gyufa 95 gyűszű
gyógyít kuraci (T), sanigi gyomorrontás misdigesto gyufa alumeto gyűjtőképző -ar; arbaro erdő
(T) gyónik konfesi (T) gyújt ekbruligi (T) (tü- gyűlésezik kunveni
gyógyítás kuracado gyors rapida zet); eklumigi gyűlöl malami (T)
gyógyíthatatlan neresanigebla gyorsan rapide (T) (lámpát); gyűlöletes malamata,
gyógykezel kurac(ad)i (T) gyorsbüfé lunĉejo, sparki (motor) malaminda
gyógykezelés kuracado manĝtrinkejo gyújtás ekbruligo, gyűlölködő malamema,
gyógymód kuracmetodo gyorsír stenografi (T) ekflamigo; malbonfarema
gyógynövény drogherbo, gyorsírás stenografado sparkado (mo- gyümölcs frukto
kuracherbo gyorsíró stenografisto, ste- tor); sparkilo gyümölcsfa fruktarbo,
gyógypeda- kuracpedagogio nografo (ffi) (szerkezet) fruktujo
gógia gyorsul rapidiĝi gyújtás- starto-ŝaltilo, gyümölcsíz marmelado
gyógypedagó- kuracpedagogo gyorsulás rpidiĝo kapcsoló spark-ŝlosilo gyümölcs- ĵeleo, fruktoĵeleo
gus gyorsúszás kraŭlo, gyújtáskulcs starto-ŝaltilo, kocsonya
gyógyszer medikamento, rapidnaĝo, spark-ŝlosilo gyümölcslé fruktosuko
sanigilo, libera naĝo gyújtógyertya sparkilo Gyümölcsoltó Anunciacio
kuracilo, gyorsvonat rapidtrajno, Gyula Julio Boldogasz- (ünnep)
medicinaĵo rapidvagonaro gyúlékony brulema szony
gyógyszerel medikamenti gyökér radiko gyulladás inflamo (beteg- gyümölcsöskertfruktoĝardeno
(T), kuraci gyökerezik radikiĝi ség) gyümölcsözik doni fruktojn,
(T) per gyömbér zingibro gyúr knedi (T) (tész- frukti; profiti
medikamento gyöngy perlo tát); masaĝi (T) utilon (átv.)
gyógyszerész apotekisto, gyöngyözik ŝaǔmeti gyümölcsöztet fruktuzi (T)
gyöngysor (masszíroz)
farmaciisto perlokoliero gyűr ĉifi (T)
gyurma knedpasto,
gyógyszerészet farmacio gyöngyvirág konvalo,majfloro gyűrhetetlen neĉifebla
gyönyör plezuro modlaĵo,
gyógyszerez medikamenti (T) gyűrű ringo, duringo
gyönyörködik plezuri modlopasto
gyógyszerkész- sanilaro gyurmázik modli (spor)
gyönyörködtet plezurigi (T) gyűrűs ringforma
let gyűjt kolekti (T)
gyógyszertár apoteko gyönyörű belega gyűrűzik ringiĝi
György Georgo gyűjtemény kolekto,
gyógytea kuracteo gyűszű fingringo,
Györgyi Georgina kolektaĵo
gyógytorna kuracgimnastiko fingroĉapo
gyógyvíz gyötrelem torturo, turmento
kuracakvo
gyom gyötrődik turmentiĝi
sarkindaĵo, fiher-
győz venki (T)
bo, misherbo Győző Viktoro
gyomlál sarki (T) győztes venkinto,
gyomor stomako, gastro
gyomorégés pirozo triumfanto (ffi);
gyomorfekély stomakulcero venk(int)a,
gyomorhurut gastrito triumfa (mn.)
ha 96 hajigál hajít 97 hajzat
ha
Hse (kötőszó); hagyaték
hagyma
heredaĵo
bulbo, cepo
hajít
hajítás
ĵeti (T)
ĵeto
hajszol urĝi (T) (sürget);
peli (T) (ker-
(vörösh.); ajlo hajkefe harbroso get)
kiam (mikor) (fokh.) hajlam inklino, emo hajt peli (T), irigi
hab ŝaŭmo hagymás bulba, cepa (vö- hajlamos -em (utóképző); (T) (kerget);
habar kirli (T) röshagymás), lernema tanu- instigi, motivi,
habár kvankam ajla (fokhagy- lékony stimuli (belső
habcsók meringo, hajlandó preta (kész);
más); kun ajloj erő), movi (T),
ŝaǔmkuko cedema
(cepoj) (étel funkciigi (T)
háború milito (engedékeny);
habos ŝaǔma esetén) (mozgat,
hagyomány tradicio komprenema működtet);
habozik heziti, ŝanceliĝi
hagyományos tradicia; (megértő) faldi (T) (haj-
habozó hezitema
konvencia, hajlék hejmo, loĝejo togat)
habszivacs ŝaŭmplast(aĵ)o
kutima (meg- hajlékony fleksiĝema hajtás pelado (űzés);
habverő kirlilo
szokott) hajléktalan senhejmulo, fortostreĉo
habzik ŝaǔmi
habzsol vori (T), englu- hahota ridego senloĝejulo (erőkifejtés);
tegi (T) (fal); hahotázik ridegi (pri) (ffi); senhejma, ĉaspelado
ĝui (T) (élvez) haj haro (egy senloĝeja (mn.) (vadászat); sti-
hacker kodumulo (rend- szál); hararo, hajlik kliniĝi
hajlít rado, veturado
(kap)haroj klini (T), fleksi
szer-feltörő) (jármű)
hacsak se (nur) háj ventra graso (T)
hajtincs buklo, hartufo
had armeo, militis- hajadon fraŭlino; hajmeresztő harstariga
hajtó koĉero, veturi-
needziĝinta, hajnyírás hartond(ad)o
taro, soldataro; gisto (kocsis);
senedza hajó ŝipo
amaso (da), aro hajol kliniĝi pelisto,
(da) (tömeg); hajaj nu ja pelanto
hajápolás harflegado hajóskapitány ŝipestro
milito, batalo hajóút ŝipveturo (állatoké), ba-
hájastészta grasa tavolkuko
(háború) hajózás navigado, ŝipa- tuisto, pelanto
hajcsat harbuko;
hadar vortgalopi do, ŝipirado (vadászaton);
hadd legyen! estu! harpinglo
(hajtű) hajózható navigebla kondukisto
hadifogoly militkaptito hajózik navigi, ŝipveturi (sport)
hadnagy leǔtenanto hajcsavaró buklilo
hajdan iam hajrá! antaŭen!, hajtómű transmisiilo,
hadsereg armeo venku!, plu!, motora
hadvezér armeestro hajdani iama, eksa
hajfestés harfarbado, ek!; finsprinto mekanismo
hagy lasi (T); permesi hajtű harpinglo
harkolorigo (sportban)
(T) (megen- hajszárító harsekigilo hajviselet hararanĝo,
ged); heredigi hajfonat harplektaĵo
hajigál ĵetadi (T) hajszesz harfortiga locio frizaĵo
(T) (örökül) hajzat (kap)hararo
ha 96 hajigál hajít 97 hajzat
ha
Hse (kötőszó); hagyaték
hagyma
heredaĵo
bulbo, cepo
hajít
hajítás
ĵeti (T)
ĵeto
hajszol urĝi (T) (sürget);
peli (T) (ker-
(vörösh.); ajlo hajkefe harbroso get)
kiam (mikor) (fokh.) hajlam inklino, emo hajt peli (T), irigi
hab ŝaŭmo hagymás bulba, cepa (vö- hajlamos -em (utóképző); (T) (kerget);
habar kirli (T) röshagymás), lernema tanu- instigi, motivi,
habár kvankam ajla (fokhagy- lékony stimuli (belső
habcsók meringo, hajlandó preta (kész);
más); kun ajloj erő), movi (T),
ŝaǔmkuko cedema
(cepoj) (étel funkciigi (T)
háború milito (engedékeny);
habos ŝaǔma esetén) (mozgat,
hagyomány tradicio komprenema működtet);
habozik heziti, ŝanceliĝi
hagyományos tradicia; (megértő) faldi (T) (haj-
habozó hezitema
konvencia, hajlék hejmo, loĝejo togat)
habszivacs ŝaŭmplast(aĵ)o
kutima (meg- hajlékony fleksiĝema hajtás pelado (űzés);
habverő kirlilo
szokott) hajléktalan senhejmulo, fortostreĉo
habzik ŝaǔmi
habzsol vori (T), englu- hahota ridego senloĝejulo (erőkifejtés);
tegi (T) (fal); hahotázik ridegi (pri) (ffi); senhejma, ĉaspelado
ĝui (T) (élvez) haj haro (egy senloĝeja (mn.) (vadászat); sti-
hacker kodumulo (rend- szál); hararo, hajlik kliniĝi
hajlít rado, veturado
(kap)haroj klini (T), fleksi
szer-feltörő) (jármű)
hacsak se (nur) háj ventra graso (T)
hajtincs buklo, hartufo
had armeo, militis- hajadon fraŭlino; hajmeresztő harstariga
hajtó koĉero, veturi-
needziĝinta, hajnyírás hartond(ad)o
taro, soldataro; gisto (kocsis);
senedza hajó ŝipo
amaso (da), aro hajol kliniĝi pelisto,
(da) (tömeg); hajaj nu ja pelanto
hajápolás harflegado hajóskapitány ŝipestro
milito, batalo hajóút ŝipveturo (állatoké), ba-
hájastészta grasa tavolkuko
(háború) hajózás navigado, ŝipa- tuisto, pelanto
hajcsat harbuko;
hadar vortgalopi do, ŝipirado (vadászaton);
hadd legyen! estu! harpinglo
(hajtű) hajózható navigebla kondukisto
hadifogoly militkaptito hajózik navigi, ŝipveturi (sport)
hadnagy leǔtenanto hajcsavaró buklilo
hajdan iam hajrá! antaŭen!, hajtómű transmisiilo,
hadsereg armeo venku!, plu!, motora
hadvezér armeestro hajdani iama, eksa
hajfestés harfarbado, ek!; finsprinto mekanismo
hagy lasi (T); permesi hajtű harpinglo
harkolorigo (sportban)
(T) (megen- hajszárító harsekigilo hajviselet hararanĝo,
ged); heredigi hajfonat harplektaĵo
hajigál ĵetadi (T) hajszesz harfortiga locio frizaĵo
(T) (örökül) hajzat (kap)hararo
hal 98 hallgatag hallgató 99 hangosbemondó
hal fiŝo; morti halászhorog fiŝhoko hallgató aŭskultanto, halott mortinta, morta,
(meghal) halászik fiŝi (T), fiŝkapti spektanto (rá- senviva (mn.)
hál tranokti, dormi; (T) dióé); studento hálózsák dormosako
kunkuŝi halászlé fiŝsupo (egyetemista, halvány pala
(vkivel) halaszt prokrasti (T) főiskolás); hályog katarakto
hála Istennek dank’ al Dio halaszthatat- neprokrastebla aǔdilo, hamar baldaǔ
hála vminek dank’ al lan aǔskultilo hamarjában subite
halad iri (megy); hálátlan sendanka (fülhallgató) hamarosan baldaŭ
pasi (múlik); halétel fiŝaĵo, hallgatóság aǔskultantaro, hamburger hamburgero,
veturi (jármű- fiŝmanĝaĵo spektantaro, hamburgaĵo
vel), progresi halhatatlan nemortema, hamis falsa; ruza,
studentaro
(fejlődésben) senmorta trompa,
(egyetemen,
haladás antaǔeniro, halhatatlan- senmorteco malsincera
főiskolán)
antaǔeniĝo; ság hallható aŭdebla (álnok);
progreso, halivadék fiŝido halló neoriginala,
halo
evoluo (fejlő- halk mallaǔta hallókészülék neaǔtentika
fonoforo
halkan mallaǔte hallomás (nem hiteles)
dés) onidiro
haladéktalanul senprokraste halkít mallaǔtigi (T) halmaz hamis gulyás falsa gulaŝo
aro, amaso;
haladó hall aŭdi (T); hamis pénz falsa mono
progresema; amaso da libroj
progresanta informiĝi hamisít falsi (T),
rengeteg könyv
(tanulásban); (megtud); halmoz amasigi (T), falsofari (T)
progresanto vestibulo, halo arigi (T), hamisító falsiganto
(tanfolyamon) (helyiség) kolekti (T); hamisítvány falsaĵo
halál hallás aǔdo, aǔdsento, hámoz senŝeligi (T)
morto akumuli (T),
halandó mortema aǔdkapablo hamu cindro
hallgat aŭskulti (T) akapi (T) (árut) Hamupipőke Cindrulino
halánték tempio háló reto; korboreto
hálás dankema; koran (odafigyel); hamutartó cindrujo
(kosárlabdá- hanem sed
dankon! hálás frekventi
ban); arancaĵo, hang sono; voĉo
köszönet!; sen- lecionojn
ŝpinaĵo (póké); (emberi)
riska (könnyen (előadásokat);
dormoĉambro, hanglemez disko, sondisko
elérhető siker) suferi (T) (tűr),
dormejo (háló- hangos laŭta; brua
halastó fiŝlag(et)o obei (T), al
szoba) (zajos)
halász fiŝ(kapt)isto (szót fogad); hálóing noktoĉemizo hangosan laŭte; brue
halászat fiŝkaptado, silenti (csönd- hálókocsi litvagono (zajosan)
fiŝado ben van) hálószoba dormoĉambro hangosan olvas laŭtlegi (T)
Halászbástya Fiŝ(kapt)ista hallgatag silentema, hálótárs kundormanto, hangos- sonanoncilo,
bastiono neparolema dormokunulo bemondó laŭtparolilo
hal 98 hallgatag hallgató 99 hangosbemondó
hal fiŝo; morti halászhorog fiŝhoko hallgató aŭskultanto, halott mortinta, morta,
(meghal) halászik fiŝi (T), fiŝkapti spektanto (rá- senviva (mn.)
hál tranokti, dormi; (T) dióé); studento hálózsák dormosako
kunkuŝi halászlé fiŝsupo (egyetemista, halvány pala
(vkivel) halaszt prokrasti (T) főiskolás); hályog katarakto
hála Istennek dank’ al Dio halaszthatat- neprokrastebla aǔdilo, hamar baldaǔ
hála vminek dank’ al lan aǔskultilo hamarjában subite
halad iri (megy); hálátlan sendanka (fülhallgató) hamarosan baldaŭ
pasi (múlik); halétel fiŝaĵo, hallgatóság aǔskultantaro, hamburger hamburgero,
veturi (jármű- fiŝmanĝaĵo spektantaro, hamburgaĵo
vel), progresi halhatatlan nemortema, hamis falsa; ruza,
studentaro
(fejlődésben) senmorta trompa,
(egyetemen,
haladás antaǔeniro, halhatatlan- senmorteco malsincera
főiskolán)
antaǔeniĝo; ság hallható aŭdebla (álnok);
progreso, halivadék fiŝido halló neoriginala,
halo
evoluo (fejlő- halk mallaǔta hallókészülék neaǔtentika
fonoforo
halkan mallaǔte hallomás (nem hiteles)
dés) onidiro
haladéktalanul senprokraste halkít mallaǔtigi (T) halmaz hamis gulyás falsa gulaŝo
aro, amaso;
haladó hall aŭdi (T); hamis pénz falsa mono
progresema; amaso da libroj
progresanta informiĝi hamisít falsi (T),
rengeteg könyv
(tanulásban); (megtud); halmoz amasigi (T), falsofari (T)
progresanto vestibulo, halo arigi (T), hamisító falsiganto
(tanfolyamon) (helyiség) kolekti (T); hamisítvány falsaĵo
halál hallás aǔdo, aǔdsento, hámoz senŝeligi (T)
morto akumuli (T),
halandó mortema aǔdkapablo hamu cindro
hallgat aŭskulti (T) akapi (T) (árut) Hamupipőke Cindrulino
halánték tempio háló reto; korboreto
hálás dankema; koran (odafigyel); hamutartó cindrujo
(kosárlabdá- hanem sed
dankon! hálás frekventi
ban); arancaĵo, hang sono; voĉo
köszönet!; sen- lecionojn
ŝpinaĵo (póké); (emberi)
riska (könnyen (előadásokat);
dormoĉambro, hanglemez disko, sondisko
elérhető siker) suferi (T) (tűr),
dormejo (háló- hangos laŭta; brua
halastó fiŝlag(et)o obei (T), al
szoba) (zajos)
halász fiŝ(kapt)isto (szót fogad); hálóing noktoĉemizo hangosan laŭte; brue
halászat fiŝkaptado, silenti (csönd- hálókocsi litvagono (zajosan)
fiŝado ben van) hálószoba dormoĉambro hangosan olvas laŭtlegi (T)
Halászbástya Fiŝ(kapt)ista hallgatag silentema, hálótárs kundormanto, hangos- sonanoncilo,
bastiono neparolema dormokunulo bemondó laŭtparolilo
hangsúly 100 harcol harcsa 101 hatalom
hangsúly akcento hányas kiu grandeco/ harcsa siluro hasonlít simili (al)
hangsúlyoz akcenti (T) mezuro hárfa harpo hasonló simila
hangszalag sonbendo (mérték); hárfázik ludi harpon hasonlóan simile
hangszer muzikilo, muzik- kiun mezuron harisnya ŝtrumpo hasonlókép- simile, same
instrumento /numeron harisnyanad- ŝtrumpopanta- pen (ugyanúgy)
hangszerel orkestri havas viaj rág lono hasonlóság similaĵo,
hangszín tembro, ŝuoj? hányas harkály pego simileco
sonkoloro cipőt visel?; harmadik tria használ uzi (T); apliki
hangszóró laŭtparolilo, harmadrész triono (T) (alkalmaz),
kiu numero harmadszor
sonanoncilo, triafoje utili (NT); la
(szám); kiun hárman triope
megafono numeron havas kuracilo utilas
hangtan fonetiko hármas triopo (trió) a gyógyszer
hangulat la vagono? hármasugrás trisalto, triobla
animagordo, használ
hányas kocsi salto
animstato, használati uzaĵo
az?; kiun /kian harminc tridek
humoro tárgy
hangulatos bonetosa noton vi havas harmincadik trideka használható uzebla,
hangverseny koncerto pri fiziko? harmincezer tridekmil
aplikebla,
hangzás son(ad)o hányasod van harmónia harmonio
harmonika harmoniko utiligebla
hangzik soni, aǔdiĝi; fizikából? hasznos utila
teksti, soni hányinger vomemo harmonikus harmonia
harmónium harmoniumo, hasznosít profiti (T), utiligi
(szöveg) hápog hapi
harag ekscito, kolero anĉorgeno (T)
hangya formiko hasznosság utileco
hangyaboly formikejo haragít kolerigi (T) három tri
haragos kolera három alkalom- trifoje haszon profito
hány vomi (ige); kiom haszontalan senutila (érték-
(da) (számnév) haragszik koleri (pri) mal
harang sonorilego háromezer trimil telen); vana
hány órakor? je kioma horo? (hiábavaló)
hányadik en kioma kurso? harangjáték sonorilaro háromezredik trimila
harangozó sonorigisto háromszor trioble tri hasztalan vane
évfolyamon? hat efiki, utili (hasz-
hanyag harap mordi (T) három
malordema nál); ses (6)
harc batalo; lukto háromszoros triobla
(rendetlen); hát dorso (testrész);
(küzdelem) háromtusa triatlono
malzorgema, harci batala, milita hárs tilio nu, do (indu-
neglektema, harcias batalema, has ventro latszó)
maldiligenta atakema; hasábburgonya frititaj -hat, -het povi (a körülm.
(gondatlan) kverelema terpomspecoj függ); mi ne
hányan kiomope (verekedős) hashajtó(szer) laksigilo povas fari tion
harcol batali; lukti hasis haŝiŝo nem tehetem
(küzd) hasít spliti (T) meg
hasmenés lakso hatalom potenco
hangsúly 100 harcol harcsa 101 hatalom
hangsúly akcento hányas kiu grandeco/ harcsa siluro hasonlít simili (al)
hangsúlyoz akcenti (T) mezuro hárfa harpo hasonló simila
hangszalag sonbendo (mérték); hárfázik ludi harpon hasonlóan simile
hangszer muzikilo, muzik- kiun mezuron harisnya ŝtrumpo hasonlókép- simile, same
instrumento /numeron harisnyanad- ŝtrumpopanta- pen (ugyanúgy)
hangszerel orkestri havas viaj rág lono hasonlóság similaĵo,
hangszín tembro, ŝuoj? hányas harkály pego simileco
sonkoloro cipőt visel?; harmadik tria használ uzi (T); apliki
hangszóró laŭtparolilo, harmadrész triono (T) (alkalmaz),
kiu numero harmadszor
sonanoncilo, triafoje utili (NT); la
(szám); kiun hárman triope
megafono numeron havas kuracilo utilas
hangtan fonetiko hármas triopo (trió) a gyógyszer
hangulat la vagono? hármasugrás trisalto, triobla
animagordo, használ
hányas kocsi salto
animstato, használati uzaĵo
az?; kiun /kian harminc tridek
humoro tárgy
hangulatos bonetosa noton vi havas harmincadik trideka használható uzebla,
hangverseny koncerto pri fiziko? harmincezer tridekmil
aplikebla,
hangzás son(ad)o hányasod van harmónia harmonio
harmonika harmoniko utiligebla
hangzik soni, aǔdiĝi; fizikából? hasznos utila
teksti, soni hányinger vomemo harmonikus harmonia
harmónium harmoniumo, hasznosít profiti (T), utiligi
(szöveg) hápog hapi
harag ekscito, kolero anĉorgeno (T)
hangya formiko hasznosság utileco
hangyaboly formikejo haragít kolerigi (T) három tri
haragos kolera három alkalom- trifoje haszon profito
hány vomi (ige); kiom haszontalan senutila (érték-
(da) (számnév) haragszik koleri (pri) mal
harang sonorilego háromezer trimil telen); vana
hány órakor? je kioma horo? (hiábavaló)
hányadik en kioma kurso? harangjáték sonorilaro háromezredik trimila
harangozó sonorigisto háromszor trioble tri hasztalan vane
évfolyamon? hat efiki, utili (hasz-
hanyag harap mordi (T) három
malordema nál); ses (6)
harc batalo; lukto háromszoros triobla
(rendetlen); hát dorso (testrész);
(küzdelem) háromtusa triatlono
malzorgema, harci batala, milita hárs tilio nu, do (indu-
neglektema, harcias batalema, has ventro latszó)
maldiligenta atakema; hasábburgonya frititaj -hat, -het povi (a körülm.
(gondatlan) kverelema terpomspecoj függ); mi ne
hányan kiomope (verekedős) hashajtó(szer) laksigilo povas fari tion
harcol batali; lukti hasis haŝiŝo nem tehetem
(küzd) hasít spliti (T) meg
hasmenés lakso hatalom potenco
hatály 102 ház haza 103 hazudik
hatály valido hátlap dorsa flanko haza patrio (hon); házastárs edzo (férj),
határ limo; agroj, -ható, -hető -ebl (utóképző); patrujo, edzino (fele-
ĉirkaǔaĵo manĝebla naskiĝlando ség)
de vilaĝo ehető (ország); hazaszeretet amo por la
(mezőgazd.) hatodik sesa hejmen patrujo
határállomás limstacio hatóság instanco (hová?) házavatás domenloĝa festo
határidő limdato hátra reen, retro, hazafi patrioto hazavisz porti hejmen
határidő- agendnotlibro dorsen hazafiság patriotismo házbér luprezo
napló hátrafelé dorsdirekte hazai hejmlanda, házbizalmi komisiito de la
határol limi (T) hátrahagy postlasi (T) patruja; loĝantoj
határoz decidi (T) hátrál retroiri enlanda (bel- házfelügyelő domprizorgisto
határozat decido, hátralék ŝuldo földi); hejma házgyár domfabriko
rezolucio hátramaradó postresta (otthoni); házhely domejo, tereno
határozatlan nedeterminita, hátrány malavantaĝo. por domo
dehejmaj
nedifinita, malprofito, háziállat dombesto; bruto
manĝaĵoj
nedecidita postresto (legeltethető)
hátrányos (étel);
(mennyiségi- malavantaĝa, háziasszony dommastrino
samvilaĝanoj házigazda
leg, tartalmi- malprofita, dommastro,
(emberek);
lag); hezitema, postresta gastiganto
hátsó malantaǔa hejma teamo
sendecida (vendéglátó)
hatszáz sescent hazai csapat házikó dometo
(ingadozó) hazamegy iri hejmen
határozószó -e; bone jól hatszázadik sescenta házinyúl kuniklo
háttér fono házasélet geedza vivo; háziorvos familia kuracisto
végződése seksa vivo
határozottan decide hátul malantaŭe házipénztár loka kaso
hátúszás dorsonaĝo (nemi élet) házirend regularo por
határőr limgardisto házaspár geedzoj
határtalanul senlime hatvan sesdek la loĝantoj
hatvanadik sesdeka házasság geedzeco, (gastoj)
hatás influo, efiko;
hatvanezer sesdekmil geedza vivo, házkezelőség domadministrejo
impreso geedziĝo (há-
hatvanezredik sesdekmila háztartás dommastrumado
(benyomás) hattyú cigno zasságkötés)
hatásos efika, influa háztartásbeli laborantino
Havanna Havano házasság révén bo- (elők.); en la propra
hatástalan senefika havaseső neĝopluvo
hatékony efika, influa létrejött roko- bopatro após mastrumo
havasi gyopár edelvejso ni kapcsolat háztartást mastrumi
hatezer sesmil havi monata
hatezredik sesmila házassági geedzeca, vezet
havi bérlet monata bileto geedziĝa háztelek domgrundo,
hátgerinc spino havonta pomonate
hátha eble házasságkötés geedziĝo parcelo, tereno
Hawaii Havajo házasságkötő geedziĝa salono
hátizsák dorsosako háztömb dombloko
ház domo terem hazudik mensogi (T)
hatály 102 ház haza 103 hazudik
hatály valido hátlap dorsa flanko haza patrio (hon); házastárs edzo (férj),
határ limo; agroj, -ható, -hető -ebl (utóképző); patrujo, edzino (fele-
ĉirkaǔaĵo manĝebla naskiĝlando ség)
de vilaĝo ehető (ország); hazaszeretet amo por la
(mezőgazd.) hatodik sesa hejmen patrujo
határállomás limstacio hatóság instanco (hová?) házavatás domenloĝa festo
határidő limdato hátra reen, retro, hazafi patrioto hazavisz porti hejmen
határidő- agendnotlibro dorsen hazafiság patriotismo házbér luprezo
napló hátrafelé dorsdirekte hazai hejmlanda, házbizalmi komisiito de la
határol limi (T) hátrahagy postlasi (T) patruja; loĝantoj
határoz decidi (T) hátrál retroiri enlanda (bel- házfelügyelő domprizorgisto
határozat decido, hátralék ŝuldo földi); hejma házgyár domfabriko
rezolucio hátramaradó postresta (otthoni); házhely domejo, tereno
határozatlan nedeterminita, hátrány malavantaĝo. por domo
dehejmaj
nedifinita, malprofito, háziállat dombesto; bruto
manĝaĵoj
nedecidita postresto (legeltethető)
hátrányos (étel);
(mennyiségi- malavantaĝa, háziasszony dommastrino
samvilaĝanoj házigazda
leg, tartalmi- malprofita, dommastro,
(emberek);
lag); hezitema, postresta gastiganto
hátsó malantaǔa hejma teamo
sendecida (vendéglátó)
hatszáz sescent hazai csapat házikó dometo
(ingadozó) hazamegy iri hejmen
határozószó -e; bone jól hatszázadik sescenta házinyúl kuniklo
háttér fono házasélet geedza vivo; háziorvos familia kuracisto
végződése seksa vivo
határozottan decide hátul malantaŭe házipénztár loka kaso
hátúszás dorsonaĝo (nemi élet) házirend regularo por
határőr limgardisto házaspár geedzoj
határtalanul senlime hatvan sesdek la loĝantoj
hatvanadik sesdeka házasság geedzeco, (gastoj)
hatás influo, efiko;
hatvanezer sesdekmil geedza vivo, házkezelőség domadministrejo
impreso geedziĝo (há-
hatvanezredik sesdekmila háztartás dommastrumado
(benyomás) hattyú cigno zasságkötés)
hatásos efika, influa háztartásbeli laborantino
Havanna Havano házasság révén bo- (elők.); en la propra
hatástalan senefika havaseső neĝopluvo
hatékony efika, influa létrejött roko- bopatro após mastrumo
havasi gyopár edelvejso ni kapcsolat háztartást mastrumi
hatezer sesmil havi monata
hatezredik sesmila házassági geedzeca, vezet
havi bérlet monata bileto geedziĝa háztelek domgrundo,
hátgerinc spino havonta pomonate
hátha eble házasságkötés geedziĝo parcelo, tereno
Hawaii Havajo házasságkötő geedziĝa salono
hátizsák dorsosako háztömb dombloko
ház domo terem hazudik mensogi (T)
hazudós 104 helyettesít helyez 105 hideg
hazudós mensogema (mn.); héj ŝelo (gyümöl- helyez meti (T) (letesz); hétezer sepmil
mensogulo (ffi) csé); krusto loki, fiksi (T) hétezredik sepmila
hazug mensogemulo (kenyéré) (rögzítve) hétfő lundo
(ffi); héja akcipitro helyhatósági komunumaj hétfőn lunde
mensogema hektár hektaro választások elektoj heti semajna
(mn.) helikopter helikoptero helyi loka hetilap semajna gazeto
hazugság mensogo hely - ej (utóképző); helyiérdekű antaǔurba trajno, hétszáz sepcent
hazulról de hejme banejo fürdő- vasút (HÉV) interurba tramo hétszázadik sepcenta
házvezetőnő mastrumistino, hely, loko, ejo; helyiség ejo hétvége semajnfino
mastrumest- spaco (tér); helyreáll restariĝi, rekonst- hétvégén semajnfine
rino placo (terület); ruiĝi, reĝustiĝi hetven sepdek
hé! he! helyreállít rekonstrui (T), hetvenedik sepdeka
posteno, hetvenezer
héber hebreo (ffi); restaǔri (T) sepdekmil
pozicio, rango hetvenezredik sepdekmila
hebrea (mn.) (állás); situacio helytörténet lokhistorio
helyzet situacio, pozicio HÉV antaǔurba trajno,
hegedű violono (helyzet)
hegedül violoni, ludi helyzeti situacia, pozicia interurba tramo
helyes ĝusta; konvena, hévíz termoakvo
violonon taǔga henceg fanfaroni
henger cilindro hiába vane, superflue
hegy monto; pinto (él, (megfelelő);
Henrik Henriko hiábavaló vana, senutila
csúcs) ĉarma (bájos, hiány manko, deficito
hegycsúcs montopinto, hentes buĉisto; vian-
takaros); ĉarma hiánytalan plena, kompleta
montosupro disto (eladó)
ĉambreto he- hentesáru viandaĵo hiányzik malesti, foresti
hegyes akra (éles); lyes kis szoba (nincs meg) (távol van);
pika (szúrós); hentesüzlet viandovendejo
helyesbít (al)ĝustigi (T), herceg princo manki (nincs
monteca korekti (T) meg)
(hegy) hering haringo
(javít) hervad velki hiba eraro; peko
hegyet mászik montgrimpi, helyesel aprobi (T), jesi (vétek)
hét sep (7); semajno
grimpi (NT) (egyetért) hibás erara
(napok)
monto(j)n helyesen ĝuste hetedik hibátlan senerara
sepa
hegymászás montgrimpado helyesírás ortografio hibázik erari
hetenként semajne, po
hegymászó montgrimpulo, helyeslés aprobo, jeso híd ponto
semajnoj
montgrimpanto helyett anstataǔ (elölj.); hetes hideg malvarma (mn.);
sepopa (7-ből
(amatőr); anstataǔ via indiferenta,
álló); sepobla
montgrimpisto filo a fiad senemocia,
(7-szeres); sep-
(hivatásos) helyett (közönyös);
taga, semajna
hegyóriás montego helyettes anstataŭulo malvarmo
hegység montaro (7 napos); se-
helyettesít anstataŭi (T) majna deĵoran- (fn.); frosto
hegyvidék montara regiono (fagy)
to (ügyeletes)
hazudós 104 helyettesít helyez 105 hideg
hazudós mensogema (mn.); héj ŝelo (gyümöl- helyez meti (T) (letesz); hétezer sepmil
mensogulo (ffi) csé); krusto loki, fiksi (T) hétezredik sepmila
hazug mensogemulo (kenyéré) (rögzítve) hétfő lundo
(ffi); héja akcipitro helyhatósági komunumaj hétfőn lunde
mensogema hektár hektaro választások elektoj heti semajna
(mn.) helikopter helikoptero helyi loka hetilap semajna gazeto
hazugság mensogo hely - ej (utóképző); helyiérdekű antaǔurba trajno, hétszáz sepcent
hazulról de hejme banejo fürdő- vasút (HÉV) interurba tramo hétszázadik sepcenta
házvezetőnő mastrumistino, hely, loko, ejo; helyiség ejo hétvége semajnfino
mastrumest- spaco (tér); helyreáll restariĝi, rekonst- hétvégén semajnfine
rino placo (terület); ruiĝi, reĝustiĝi hetven sepdek
hé! he! helyreállít rekonstrui (T), hetvenedik sepdeka
posteno, hetvenezer
héber hebreo (ffi); restaǔri (T) sepdekmil
pozicio, rango hetvenezredik sepdekmila
hebrea (mn.) (állás); situacio helytörténet lokhistorio
helyzet situacio, pozicio HÉV antaǔurba trajno,
hegedű violono (helyzet)
hegedül violoni, ludi helyzeti situacia, pozicia interurba tramo
helyes ĝusta; konvena, hévíz termoakvo
violonon taǔga henceg fanfaroni
henger cilindro hiába vane, superflue
hegy monto; pinto (él, (megfelelő);
Henrik Henriko hiábavaló vana, senutila
csúcs) ĉarma (bájos, hiány manko, deficito
hegycsúcs montopinto, hentes buĉisto; vian-
takaros); ĉarma hiánytalan plena, kompleta
montosupro disto (eladó)
ĉambreto he- hentesáru viandaĵo hiányzik malesti, foresti
hegyes akra (éles); lyes kis szoba (nincs meg) (távol van);
pika (szúrós); hentesüzlet viandovendejo
helyesbít (al)ĝustigi (T), herceg princo manki (nincs
monteca korekti (T) meg)
(hegy) hering haringo
(javít) hervad velki hiba eraro; peko
hegyet mászik montgrimpi, helyesel aprobi (T), jesi (vétek)
hét sep (7); semajno
grimpi (NT) (egyetért) hibás erara
(napok)
monto(j)n helyesen ĝuste hetedik hibátlan senerara
sepa
hegymászás montgrimpado helyesírás ortografio hibázik erari
hetenként semajne, po
hegymászó montgrimpulo, helyeslés aprobo, jeso híd ponto
semajnoj
montgrimpanto helyett anstataǔ (elölj.); hetes hideg malvarma (mn.);
sepopa (7-ből
(amatőr); anstataǔ via indiferenta,
álló); sepobla
montgrimpisto filo a fiad senemocia,
(7-szeres); sep-
(hivatásos) helyett (közönyös);
taga, semajna
hegyóriás montego helyettes anstataŭulo malvarmo
hegység montaro (7 napos); se-
helyettesít anstataŭi (T) majna deĵoran- (fn.); frosto
hegyvidék montara regiono (fagy)
to (ügyeletes)
hidegrázás 106 hisztéria hisztériás 107 holland
I. R. C.
I,interreta
Í distanca idegenvezető
idegenvezető
ĉiĉerono,
turistgvidanto,
idézőjel
idill
citiloj
idilio
időszámítá-
sunk után
post Kristo (p.
K.); en la 3-a
ĉicerono, frem- idillikus idilia jarcento de nia
parolado dulgvidanto, idomár dresisto erao időszámí-
(interneten) turistog- idomít dresi (T) tásunk utáni 3.
IBM kompa- IBM-kongrua vidanto idő tempo; vetero században
tíbilis ideges nervoza, (időjárás) időszerű aktuala,
Ibolya Violeta, Viola maltrankvila időben ĝustatempe, ĵus laǔtempa
ibolya violo idegesít nervozigi (T) tiam időt tölt pasigi la tempon
ibolya színű viola (lila színű) idegrendszer nervaro, időjárás vetero időtartam (tempo)daǔro
IC ico (chip; integ- időjárás- veterprognozo időváltozás ŝanĝo de vetero
nervosistemo
rált áramkör); ideggyógyász neŭrologo előrejelzés időveszteség tempoperdo
interurba trajno ideggyógyá- neŭrologio, időjárás-je- veterprognozo, ifj. pli juna
(Intercity) szat nervologio lentés veterinformo -ig ĝis (elölj.); ĝis la
id. pli maljuna ideggyulladás neurito időköz intervalo tablo az aszta-
ide tien ĉi, ĉi tien idehaza hejme időközben dume, dumtem- lig; ĝis revido!
idead doni (T) al idei ĉi-jara pe, intertempe viszontlátásra!
ideál idealo ideiglenes provizora, időnként foje-foje igaz? ĉu ne?; ĉu vere?
ideális ideala portempa időrabló temporaba igaza van pravi; li pravas
idealizál idealigi (T) ideig-óráig dum iom da idős maljunulo (ffi);
idébb igaza van
pli proksime(n) maljuna (mn.)
tempo, por igazán vere, fakte;
idebenn ĉi-interne, idősebb pli maljuna
kelke da tempo efektive (való-
ĉi-ene időszak periodo
idejében ĝustatempe, jában)
idefenn ĉi-supre időszakos portempa,
ideg nervo siatempe igazgat administri
idejekorán ĝustatempe provizora (T); direkti
idegen fremdulo (ffi), időszámítás tempokalkulo;
fremda (mn.); (jókor); sufiĉe (T), estri (T)
frue (idő előtt) kronologio
ne propra, (vezet); ĝustigi
idejövet dumvoje (tudomány);
malpropra (T) (igazítgat)
idén ĉi-jare, en tiu ĉi erao (rend- igazgatás administrado;
(nem saját); szer); laǔ
jaro administra
strangulo (fur- identitás identeco somera
csa ffi), stranga aparato,
idény sezono tempo nyári administracio,
(mn.) ide-oda tien-reen időszámítás
idegen nyelv fremda lingvo, direktado
idevalósi (ĉi-)tieulo (ffi), szerint (szervezeté)
fremdlingvo loka, (ĉi-)tiea időszámításunk antaŭ Kristo
idegenforgalom turismo, igazgató direktoro;
(mn.) előtt (a. K.)antaǔ lernejestro
fremdultrafiko idéz citi (T) nia erao
idegenrendészet fremdulpolico (iskoláé)
idézet citaĵo (a.n.e.)
I. R. C. 112 idézet idézőjel 113 igazgató
I. R. C.
I,interreta
Í distanca idegenvezető
idegenvezető
ĉiĉerono,
turistgvidanto,
idézőjel
idill
citiloj
idilio
időszámítá-
sunk után
post Kristo (p.
K.); en la 3-a
ĉicerono, frem- idillikus idilia jarcento de nia
parolado dulgvidanto, idomár dresisto erao időszámí-
(interneten) turistog- idomít dresi (T) tásunk utáni 3.
IBM kompa- IBM-kongrua vidanto idő tempo; vetero században
tíbilis ideges nervoza, (időjárás) időszerű aktuala,
Ibolya Violeta, Viola maltrankvila időben ĝustatempe, ĵus laǔtempa
ibolya violo idegesít nervozigi (T) tiam időt tölt pasigi la tempon
ibolya színű viola (lila színű) idegrendszer nervaro, időjárás vetero időtartam (tempo)daǔro
IC ico (chip; integ- időjárás- veterprognozo időváltozás ŝanĝo de vetero
nervosistemo
rált áramkör); ideggyógyász neŭrologo előrejelzés időveszteség tempoperdo
interurba trajno ideggyógyá- neŭrologio, időjárás-je- veterprognozo, ifj. pli juna
(Intercity) szat nervologio lentés veterinformo -ig ĝis (elölj.); ĝis la
id. pli maljuna ideggyulladás neurito időköz intervalo tablo az aszta-
ide tien ĉi, ĉi tien idehaza hejme időközben dume, dumtem- lig; ĝis revido!
idead doni (T) al idei ĉi-jara pe, intertempe viszontlátásra!
ideál idealo ideiglenes provizora, időnként foje-foje igaz? ĉu ne?; ĉu vere?
ideális ideala portempa időrabló temporaba igaza van pravi; li pravas
idealizál idealigi (T) ideig-óráig dum iom da idős maljunulo (ffi);
idébb igaza van
pli proksime(n) maljuna (mn.)
tempo, por igazán vere, fakte;
idebenn ĉi-interne, idősebb pli maljuna
kelke da tempo efektive (való-
ĉi-ene időszak periodo
idejében ĝustatempe, jában)
idefenn ĉi-supre időszakos portempa,
ideg nervo siatempe igazgat administri
idejekorán ĝustatempe provizora (T); direkti
idegen fremdulo (ffi), időszámítás tempokalkulo;
fremda (mn.); (jókor); sufiĉe (T), estri (T)
frue (idő előtt) kronologio
ne propra, (vezet); ĝustigi
idejövet dumvoje (tudomány);
malpropra (T) (igazítgat)
idén ĉi-jare, en tiu ĉi erao (rend- igazgatás administrado;
(nem saját); szer); laǔ
jaro administra
strangulo (fur- identitás identeco somera
csa ffi), stranga aparato,
idény sezono tempo nyári administracio,
(mn.) ide-oda tien-reen időszámítás
idegen nyelv fremda lingvo, direktado
idevalósi (ĉi-)tieulo (ffi), szerint (szervezeté)
fremdlingvo loka, (ĉi-)tiea időszámításunk antaŭ Kristo
idegenforgalom turismo, igazgató direktoro;
(mn.) előtt (a. K.)antaǔ lernejestro
fremdultrafiko idéz citi (T) nia erao
idegenrendészet fremdulpolico (iskoláé)
idézet citaĵo (a.n.e.)
igazgatóhelyettes 114 igény igényel 115 imént
IMF Internacia Mona indok bazo, motivo, inkább prefere, plie intéz aranĝi (T),
Fonduso argumento input enigilo (szám. plenumi (T),
(Nemzetközi indul ekiri, starti technikában prizorgi (T);
Valutaalap) indulás ekiro, starto bevivőmű); organizi (T)
imitál imiti (T) indulat ekscito enigo (szervez)
imponál imponi (T) infarktus infarkto (bemenet, administri (T)
importál importi (T) infláció inflacio bevitel) (ügyet);
improvizál improvizi (T) influenza influenco, gripo inspirál inspiri (T) adresi (T)
impulzus impulso influenzás gripulo (ffi); (megihlet) (vmit vkihez)
Imre Emeriko mi havas integráció integriĝo intézet instituto
index indekso; influencon intellektuális intelekta intézkedés dispono
juĝnotliibro, influenzás intelligencia intelekto, (rendelke-
studnotlibro vagyok inteli- zés), aranĝo
(egyetemi) információ informo gent(ec)o; (eljárás)
indexel ĝiri (gépj.) informál informi (T), artefarita intézkedik disponi (T)
India Hindio, sciigi (T), intelekto (rendelkezik);
Hindujo konigi (T) mesterséges); aranĝi (T)
indiai hindano (ffi), informálódik informiĝi pri intelektu-
informatika (elintéz)
hinda (mn.) informadiko, laro intézmény institucio
Indiai-óceán Hinda oceano komputiko (társadalmi intézőbizottság agadkomitato
indiszkrét maldiskreta informatikus informadikisto, intim intima
indít réteg)
ekirigi (T), komputikisto ínyenc frand(em)ulo
intelligens inteligenta
ekmovi (T); infrastruktúra infrastrukturo intenzív intensa (ffi);
ekfunkciigi ing ĉemizo; T- (to) intenzív nyelv- intensa frandema,
(T), startigi (T) ĉemizo póló tanfolyam lingvokurso
ingadozik delikata
(gépjárművet); ŝanceliĝi, heziti Intercity interurba (mn.)
starti (T) (habozik) vonat trajno ínyencfalat bongustaĵo
(sportolót), ingadozó hezitema interjú intervjuo ipar industrio
ekveturigi ingatlan nemoveblaĵo Internet interreto iparművészet metia arto,
(T), forsendi (fn.), nemo- internet interret-uzanto metiarto
(T) (járatot); vebla (mn.) felhasználó Iparművészeti Artindustria
komenci (T) ingerel inciti (T), stimuli internetes interreta Múzeum Muzeo
(tanfolyamot) (T) szolgáltató serv-provi- iparos metiisto
indítás ekfunkciigo, ingóság moveblaĵo zanto, ISP IQ, intelligen- intelekta
ekirigo, starto ingyen senkoste,
(i-so-po) cia-hányados kvociento
indíték motivo, kaǔzo, senpage
instigo injekció injekto, injektaĵo
injekcióz injekti (T)
IMF 116 injekcióz inkább 117 IQ, intelligencia-hányados
IMF Internacia Mona indok bazo, motivo, inkább prefere, plie intéz aranĝi (T),
Fonduso argumento input enigilo (szám. plenumi (T),
(Nemzetközi indul ekiri, starti technikában prizorgi (T);
Valutaalap) indulás ekiro, starto bevivőmű); organizi (T)
imitál imiti (T) indulat ekscito enigo (szervez)
imponál imponi (T) infarktus infarkto (bemenet, administri (T)
importál importi (T) infláció inflacio bevitel) (ügyet);
improvizál improvizi (T) influenza influenco, gripo inspirál inspiri (T) adresi (T)
impulzus impulso influenzás gripulo (ffi); (megihlet) (vmit vkihez)
Imre Emeriko mi havas integráció integriĝo intézet instituto
index indekso; influencon intellektuális intelekta intézkedés dispono
juĝnotliibro, influenzás intelligencia intelekto, (rendelke-
studnotlibro vagyok inteli- zés), aranĝo
(egyetemi) információ informo gent(ec)o; (eljárás)
indexel ĝiri (gépj.) informál informi (T), artefarita intézkedik disponi (T)
India Hindio, sciigi (T), intelekto (rendelkezik);
Hindujo konigi (T) mesterséges); aranĝi (T)
indiai hindano (ffi), informálódik informiĝi pri intelektu-
informatika (elintéz)
hinda (mn.) informadiko, laro intézmény institucio
Indiai-óceán Hinda oceano komputiko (társadalmi intézőbizottság agadkomitato
indiszkrét maldiskreta informatikus informadikisto, intim intima
indít réteg)
ekirigi (T), komputikisto ínyenc frand(em)ulo
intelligens inteligenta
ekmovi (T); infrastruktúra infrastrukturo intenzív intensa (ffi);
ekfunkciigi ing ĉemizo; T- (to) intenzív nyelv- intensa frandema,
(T), startigi (T) ĉemizo póló tanfolyam lingvokurso
ingadozik delikata
(gépjárművet); ŝanceliĝi, heziti Intercity interurba (mn.)
starti (T) (habozik) vonat trajno ínyencfalat bongustaĵo
(sportolót), ingadozó hezitema interjú intervjuo ipar industrio
ekveturigi ingatlan nemoveblaĵo Internet interreto iparművészet metia arto,
(T), forsendi (fn.), nemo- internet interret-uzanto metiarto
(T) (járatot); vebla (mn.) felhasználó Iparművészeti Artindustria
komenci (T) ingerel inciti (T), stimuli internetes interreta Múzeum Muzeo
(tanfolyamot) (T) szolgáltató serv-provi- iparos metiisto
indítás ekfunkciigo, ingóság moveblaĵo zanto, ISP IQ, intelligen- intelekta
ekirigo, starto ingyen senkoste,
(i-so-po) cia-hányados kvociento
indíték motivo, kaǔzo, senpage
instigo injekció injekto, injektaĵo
injekcióz injekti (T)
ír 118 ISDN ISDN-hozzáférés 119 ivászat
ívlámpa
íz
arklampo
gusto;
izgat
izgatószer
eksciti (T)
ekscitilo
jacht
Jjakto járadék
járadékbizto-
rento, apanaĝo
rentasekuro
marmelado izgatott ekscitita sítás
(lekvár); artiko izgul ekscitiĝi jácint hiacinto járat veturlinio (út-
(rész vminek), ízlel gustumi (T) jaguár jaguaro vonal), veturo
ízlés gusto jaj ve, aj; oj (saj- (utazás);
fojo (alkalom),
ízléstelen misgusta nálkozás); fi funkciado
dufoje két
ízletes bongusta, (nemtetszés); (gépjármű);
ízben (kétszer)
izé umo, umaĵo delikata, veo, vekrio funkciigi
izél umi (meg nem fajna (főnév) (T), irigi (T);
nevezett cse- ízlik gusti jajaj ajaj
aboni gazeton
-izmus -ism (utók.); jajgat vei, veadi
lekvést végez) (újságot)
naturalismo Jákob Jakobo
ízelítő gustumaĵo járatlan neuzata, neirata,
naturalizmus jámbor pia
ízesít kondimenti nefrekventata
izom muskolo János Johano
(T); spici (T) január januaro (út); sensperta
(fűszerez) ízület artiko
izzad ŝviti januárban januare pri/en (tapasz-
ízesítőszer kondimento januári januara talatlan)
ízetlen senkaraktera izzadás ŝvito
izzólámpa ampolo Japán Japanio járda trotuaro
izgalmas ekscita, streĉa japán japano (ffi), járdasziget trotuarinsulo,
izgalom ekscito japana (mn.) trafikprotekta
japánul japane zono
jár iri; iri perpide járkál iradi (tien-reen),
gyalog jár; iradi kaj
viziti (T), revenadi
frekventi (T) jár-kel iradi, pasadi
(rendszeresen), jármű veturilo
li vizitas/frek- járműforgalom veturiltrafiko,
ventas la trian trafiko de
klason harma- veturiloj
dikba jár; li járművezető kondukanto,
vizitas teatron stiristo, ŝoforo
színházba jár; járóbeteg irkapabla
aboni (T) (új- malsanulo,
ságra előfizet); ambulatoria
li abonas la ga- paciento
járóbeteg- ambulatorio
zeton jár neki
rendelés
az újság
ívlámpa 120 izzólámpa jacht 121 járóbeteg-rendelés
ívlámpa
íz
arklampo
gusto;
izgat
izgatószer
eksciti (T)
ekscitilo
jacht
Jjakto járadék
járadékbizto-
rento, apanaĝo
rentasekuro
marmelado izgatott ekscitita sítás
(lekvár); artiko izgul ekscitiĝi jácint hiacinto járat veturlinio (út-
(rész vminek), ízlel gustumi (T) jaguár jaguaro vonal), veturo
ízlés gusto jaj ve, aj; oj (saj- (utazás);
fojo (alkalom),
ízléstelen misgusta nálkozás); fi funkciado
dufoje két
ízletes bongusta, (nemtetszés); (gépjármű);
ízben (kétszer)
izé umo, umaĵo delikata, veo, vekrio funkciigi
izél umi (meg nem fajna (főnév) (T), irigi (T);
nevezett cse- ízlik gusti jajaj ajaj
aboni gazeton
-izmus -ism (utók.); jajgat vei, veadi
lekvést végez) (újságot)
naturalismo Jákob Jakobo
ízelítő gustumaĵo járatlan neuzata, neirata,
naturalizmus jámbor pia
ízesít kondimenti nefrekventata
izom muskolo János Johano
(T); spici (T) január januaro (út); sensperta
(fűszerez) ízület artiko
izzad ŝviti januárban januare pri/en (tapasz-
ízesítőszer kondimento januári januara talatlan)
ízetlen senkaraktera izzadás ŝvito
izzólámpa ampolo Japán Japanio járda trotuaro
izgalmas ekscita, streĉa japán japano (ffi), járdasziget trotuarinsulo,
izgalom ekscito japana (mn.) trafikprotekta
japánul japane zono
jár iri; iri perpide járkál iradi (tien-reen),
gyalog jár; iradi kaj
viziti (T), revenadi
frekventi (T) jár-kel iradi, pasadi
(rendszeresen), jármű veturilo
li vizitas/frek- járműforgalom veturiltrafiko,
ventas la trian trafiko de
klason harma- veturiloj
dikba jár; li járművezető kondukanto,
vizitas teatron stiristo, ŝoforo
színházba jár; járóbeteg irkapabla
aboni (T) (új- malsanulo,
ságra előfizet); ambulatoria
li abonas la ga- paciento
járóbeteg- ambulatorio
zeton jár neki
rendelés
az újság
járóka 122 jég jégbalett 123 jelen van
járóka bebokaĝ(et)o, játszik ludi (T); ludi jégbalett glacibaleto, jegykezelő biletisto;
bebirad-kaĝeto violonon, sketbaleto konduktoro
járókelő piediranto, violoni hege- jégbarlang glacigroto (kalauz)
paŝanto, dül; ludi rolon jégcsap glacipendaĵo jegykiadó giĉeto
pasanto szerepet játszik jegenye piramida (itala) ablak
jártas rutina, sperta, játszma (lud)partio; seto poplo jegyszelvény kupono
lerta (ügyes); (tenisz) jegenyefenyő abio jegyzet noto, enskribo;
eksperta, játszódik okazi jeges glacia, rimarko
kompetenda játszótér infana ludejo, glacimalvarma, (megjegyzés);
(szakmailag) ludparko, frosta lekcia libro
járulék kontribuaĵo, infanludejo jegesedik glaciiĝi (egyetemi)
krompago java kremo, elito, jégeső hajlo; hajlas jegyzetfüzet notkajero,
(pénzbeli); plej bona parto jégeső esik notlibreto
kotizo (közös (vminek), Jeges-tenger Arkta oceano jegyző notario
befizetés) granda parto jéghideg glacia jegyzőkönyv protokolo
járvány epidemio de la tempo jégkocka glacikubo jegyzőkönyvet protokoli
játék ludado (játszás), jégkrém parfeo vezet
(időben) jégpálya glitumejo, ske- jegyzőkönyv- protokolisto
ludilo (esz- javában en la pleja pleno
javasol proponi (T), tejo, glitkurejo vezető
köz); teatraĵo, jegy bileto; jel signo; signalo
spektaklo sugesti (T);
manĝokupono (jelzés),
(színjáték); konsili (T)
(étkezési); jeladás signal(ad)o
ludo, muzikado (tanácsol)
javít plibonigi (T), noto, klasifiko jelen nuna, nuntempa,
(hangszeren)
korekti (T) (osztályzat); ĉi-tempa,
játékbaba pupo
játékdélután porluda (kijavít), ripari signo, marko aktuala (mos-
posttagmezo (T) (megjavít) (jelzés); tani); prezenca
játékfilm artfilmo javítóműhely riparejo gefianĉiĝo tempo,
játékkaszinó ludkazino javított korektita (eljegyzés) prezenco,
játékkocka ĵetkubo (dobó- javítóvizsga reekzameno, jegyesek gefianĉoj estanta
kocka) ripetita jegyespár gefianĉoj tempo jelen
játékmackó urseto, pupurseto ekzameno, jegygyűrű gefianĉiga ringo idő (nyelv-
játékos ludanto (ffi); postekzameno (eljegyzési); tan); nuno,
ludisto (profi); javul pliboniĝi; esti geedziĝa nuntempo,
ludema (mn.) resaniĝanta ringo (házas- nuna tempo,
játékszer ludilo (beteg) társaké) estanteco a
játékvezetés ludgvidado jázmin jasmeno jegyiroda biletvendejo, jelen (fn.);
játékvezető ludgvidanto, jég glacio biletkontoro jelen van ĉeesti
ludjuĝisto
járóka 122 jég jégbalett 123 jelen van
járóka bebokaĝ(et)o, játszik ludi (T); ludi jégbalett glacibaleto, jegykezelő biletisto;
bebirad-kaĝeto violonon, sketbaleto konduktoro
járókelő piediranto, violoni hege- jégbarlang glacigroto (kalauz)
paŝanto, dül; ludi rolon jégcsap glacipendaĵo jegykiadó giĉeto
pasanto szerepet játszik jegenye piramida (itala) ablak
jártas rutina, sperta, játszma (lud)partio; seto poplo jegyszelvény kupono
lerta (ügyes); (tenisz) jegenyefenyő abio jegyzet noto, enskribo;
eksperta, játszódik okazi jeges glacia, rimarko
kompetenda játszótér infana ludejo, glacimalvarma, (megjegyzés);
(szakmailag) ludparko, frosta lekcia libro
járulék kontribuaĵo, infanludejo jegesedik glaciiĝi (egyetemi)
krompago java kremo, elito, jégeső hajlo; hajlas jegyzetfüzet notkajero,
(pénzbeli); plej bona parto jégeső esik notlibreto
kotizo (közös (vminek), Jeges-tenger Arkta oceano jegyző notario
befizetés) granda parto jéghideg glacia jegyzőkönyv protokolo
járvány epidemio de la tempo jégkocka glacikubo jegyzőkönyvet protokoli
játék ludado (játszás), jégkrém parfeo vezet
(időben) jégpálya glitumejo, ske- jegyzőkönyv- protokolisto
ludilo (esz- javában en la pleja pleno
javasol proponi (T), tejo, glitkurejo vezető
köz); teatraĵo, jegy bileto; jel signo; signalo
spektaklo sugesti (T);
manĝokupono (jelzés),
(színjáték); konsili (T)
(étkezési); jeladás signal(ad)o
ludo, muzikado (tanácsol)
javít plibonigi (T), noto, klasifiko jelen nuna, nuntempa,
(hangszeren)
korekti (T) (osztályzat); ĉi-tempa,
játékbaba pupo
játékdélután porluda (kijavít), ripari signo, marko aktuala (mos-
posttagmezo (T) (megjavít) (jelzés); tani); prezenca
játékfilm artfilmo javítóműhely riparejo gefianĉiĝo tempo,
játékkaszinó ludkazino javított korektita (eljegyzés) prezenco,
játékkocka ĵetkubo (dobó- javítóvizsga reekzameno, jegyesek gefianĉoj estanta
kocka) ripetita jegyespár gefianĉoj tempo jelen
játékmackó urseto, pupurseto ekzameno, jegygyűrű gefianĉiga ringo idő (nyelv-
játékos ludanto (ffi); postekzameno (eljegyzési); tan); nuno,
ludisto (profi); javul pliboniĝi; esti geedziĝa nuntempo,
ludema (mn.) resaniĝanta ringo (házas- nuna tempo,
játékszer ludilo (beteg) társaké) estanteco a
játékvezetés ludgvidado jázmin jasmeno jegyiroda biletvendejo, jelen (fn.);
játékvezető ludgvidanto, jég glacio biletkontoro jelen van ĉeesti
ludjuĝisto
jelen. i. végz. 124 Jézus jó 125 jókedvű
jelen. i. végz. -as; mi legas jelentőség signifo; graveco jó bona; bonkvalita jog rajto, juro
olvasok (fontosság) (jó minőségű); jóga jogo
jelenleg en la nuna jelez signi (T), marki favora, agrabla joga van rajti (T); mi
tempo, (T) (jellel (kellemes), rajtas fari tion
nuntempe, ĉi- ellát); anonci bonkora (jó- jogom van
tempe, aktuale (T) (bejelent); szívű); valida megtenni ezt
jelenlegi nuna, nuntempa avizi (T) (érvényes); jogalany jursubjekto
jelenlét ĉeest(ad)o (előre); signali, bobo, bonaĵo a jogalap jura bazo
jelenlévő ĉeestanto indiki, reagi jó (fn.) jogász juristo
jelenség fenomeno; (készülék); jó éjszakát! bonan nokton! jógázik jog(ad)i
simptomo elsignali, jó estét! bonan vesperon! jógázó jogano
(tünet) jó étvágyat! bonan apetiton! joghurt jogurto, jahurto
ekvoki (meg- jogi
jelent anonci (T) jó kinézetű bonaspekta jura, rajta
szólal); signali jógi jogano
(közöl); raporti (vasút) jó napot! bonan tagon!
(T), referi (T) jó reggelt! bonan matenon! jogorvoslat jura revizio
jelleg karaktero, tipo, jogos laǔjura, rajta,
(beszámol); ecaro (tulaj- jó szórako- bonan
signifi (T) zást! amuzadon! laǔleĝa (tör-
donság) vényes), justa
(értelmileg); jellegtelen senkaraktera jó utat! bonan vojaĝon!
anonci (T), jóakarat bonvolo (igazságos)
jellegzetes karakteriza, jogosítvány kondukrajtigilo,
publikigi (T), specifa jóakaratú bonvola
jóalakú bonstatura, ŝoforpermeso
komunik(ig)i jellem karaktero jogosság
beltalia justeco
(T) (közhírré jellemvonás karaktero, trajto jogosultság rajto
tesz) jelmondat devizo, moto, jobb pli bona; dekstra
(jobb oldali) jogsegély jura helpo
jelentékeny signifa (jelen- slogano jogszabály jura normo,
tős); grava jelszó devizo, pasvorto jobban pli bone
jobban kedve- mi preferas teon regulo
(fontos); jelvény insigno jogszokás jurpraktika
jelzés marko; stampo lem a teát a al lakto
konsiderinda kutimo
(bélyegzés); tejnél
(figyelemre- jobban szeret preferi (al, ol) jogtalan senrajta
méltó) markado, senjura
stampado jobban szeret preferi manĝi ol
jelentéktelen malgrava, enni, mint jogtanácsos jurkonsilisto
(cselekvés); trinki
sensignifa, inni jogtudomány jurscienco
bagatela signal(ad)o jogvédelem jura protektado
jobbra dekstre (hol?),
jelentés anonco, raporto, (fény, hang, jóhír reputacio
dekstren
signifo ábra) jóízű bongusta
jenki jankio (hová?)
jelentkezik anonciĝi; jókedvű bonhumora, ;
Jenő jobbulás pliboniĝo
konkursi Eŭgeno gaja (vidám);
Jézus jóérzésű bonvol(em)a
(pályázatra) Jezuo serena (derűs)
jelen. i. végz. 124 Jézus jó 125 jókedvű
jelen. i. végz. -as; mi legas jelentőség signifo; graveco jó bona; bonkvalita jog rajto, juro
olvasok (fontosság) (jó minőségű); jóga jogo
jelenleg en la nuna jelez signi (T), marki favora, agrabla joga van rajti (T); mi
tempo, (T) (jellel (kellemes), rajtas fari tion
nuntempe, ĉi- ellát); anonci bonkora (jó- jogom van
tempe, aktuale (T) (bejelent); szívű); valida megtenni ezt
jelenlegi nuna, nuntempa avizi (T) (érvényes); jogalany jursubjekto
jelenlét ĉeest(ad)o (előre); signali, bobo, bonaĵo a jogalap jura bazo
jelenlévő ĉeestanto indiki, reagi jó (fn.) jogász juristo
jelenség fenomeno; (készülék); jó éjszakát! bonan nokton! jógázik jog(ad)i
simptomo elsignali, jó estét! bonan vesperon! jógázó jogano
(tünet) jó étvágyat! bonan apetiton! joghurt jogurto, jahurto
ekvoki (meg- jogi
jelent anonci (T) jó kinézetű bonaspekta jura, rajta
szólal); signali jógi jogano
(közöl); raporti (vasút) jó napot! bonan tagon!
(T), referi (T) jó reggelt! bonan matenon! jogorvoslat jura revizio
jelleg karaktero, tipo, jogos laǔjura, rajta,
(beszámol); ecaro (tulaj- jó szórako- bonan
signifi (T) zást! amuzadon! laǔleĝa (tör-
donság) vényes), justa
(értelmileg); jellegtelen senkaraktera jó utat! bonan vojaĝon!
anonci (T), jóakarat bonvolo (igazságos)
jellegzetes karakteriza, jogosítvány kondukrajtigilo,
publikigi (T), specifa jóakaratú bonvola
jóalakú bonstatura, ŝoforpermeso
komunik(ig)i jellem karaktero jogosság
beltalia justeco
(T) (közhírré jellemvonás karaktero, trajto jogosultság rajto
tesz) jelmondat devizo, moto, jobb pli bona; dekstra
(jobb oldali) jogsegély jura helpo
jelentékeny signifa (jelen- slogano jogszabály jura normo,
tős); grava jelszó devizo, pasvorto jobban pli bone
jobban kedve- mi preferas teon regulo
(fontos); jelvény insigno jogszokás jurpraktika
jelzés marko; stampo lem a teát a al lakto
konsiderinda kutimo
(bélyegzés); tejnél
(figyelemre- jobban szeret preferi (al, ol) jogtalan senrajta
méltó) markado, senjura
stampado jobban szeret preferi manĝi ol
jelentéktelen malgrava, enni, mint jogtanácsos jurkonsilisto
(cselekvés); trinki
sensignifa, inni jogtudomány jurscienco
bagatela signal(ad)o jogvédelem jura protektado
jobbra dekstre (hol?),
jelentés anonco, raporto, (fény, hang, jóhír reputacio
dekstren
signifo ábra) jóízű bongusta
jenki jankio (hová?)
jelentkezik anonciĝi; jókedvű bonhumora, ;
Jenő jobbulás pliboniĝo
konkursi Eŭgeno gaja (vidám);
Jézus jóérzésű bonvol(em)a
(pályázatra) Jezuo serena (derűs)
jóképű 126 júliusban júliusi 127 juttat
-ka, -ke
K-et (kicsinyítő kacsa anaso; gazeta
/ ĵurnala
kaland aventuro; flirto,
amafer(et)o
kamat interezo,
rentumo
misinformo (szerelmi); kamatláb procento
utóképző); (újságban) prodaĵo (lo- kamatmentes senintereza
peceto da- kacsint okulumi, vagi) kamatos kamat kunmetita
rabka, frateto palpebrumi kalandor aventuristo interezo
testvérke; -ĉj, kacskaringós zigzaga kalandos aventura kaméleon kameleono
-nj (becéző), kád kuvo; banujo, kalandregény aventura romano kamera kamerao
paĉjo apuka, bankuvo (für- kalandvágyó aventurema kamilla kamomilo
panjo dőkád); tino kalap ĉapelo kamion kamiono
anyuka (fából) kalapács martelo kamionsofőr kamionŝoforo
kabala amuleto, kabalo, kagyló mitulo (ehető); kalapos ĉapelisto kampány kampanjo
kabalaĵo, konko (héj); kalauz konduktoro kampó hoko, krampo,
talismano aǔdilo (járművön); kroĉilo
kabalababa amuletpupo gvidanto, kamra kamero;
(telefoné); lav-
kabaré kabaredo ĉiĉerono ventriklo
pelvo,
kabát mantelo; palto, (idegenveze- (agyé, szívé)
lavabo kan
surtuto (téli), tő); gvidlibro virbesto
(mosdóé); Kanada Kanado
intersezona neceseja pelvo (könyv)
surtuto kalauzol gvidi (T), kanál kulero
(vécéé) kanapé kanapo, sofo
(átmeneti); kaja satigaĵo, glutaĵo ĉiĉeroni (T)
kalcium kalcio Kanári- Kanariaj Insuloj
jako kajak kajako
kalendárium kalendaro szigetek
(rövid) kajak-kenu kajakado- kanász porkisto
kábel kablo kanuado kalitka kaĝeto
kalkulátor kalkulilo (gép) kancsó kruĉo
kábeltelevízió kablotelevido kajakozik kajaki kandalló kameno
kabin kajuto (hajó); kaján maliĉa, fiĝoja Kálmán Kolomano
kalóz pirato, kandidátus kandidato
kabino kakaó kakao; kandúr virkato
kabinet kabineto, kakaoarbo (fa) marrabisto
kalózkiadás senrajta eldono kanyar kurbiĝo,
ministraro kakas koko; ĉano vojkurbo
kábít narkoti (T), sen- (fegyveren) kálvinista kalvinano,
kalvinisto kanyaró morbilo
konsciigi (T) kaktusz kakto kanyarog serpentumi (NT)
kábítószer narkotilo, narko- kakukk kukolo (ffi), kalvinana káosz ĥaoso
taĵo, drogo kalács kuko; nuksa (mn.) kap ricevi (T);
kacag ridegi, laǔte ridi rulkuko kályha forno akcepti (T)
kacér flirtema, koketa, diós kalács; kályhás fornisto
kalyiba domaĉo (elfogad, át-
sekspetola plektokuko vesz); aĉeti (T)
kacérkodik flirti, koketi kamaraszínház ĉambroteatro
(fonott) kamarazene (vásárlásnál)
ĉambromuziko
-ka, -ke 128 kalács kaland 129 kap
-ka, -ke
K-et (kicsinyítő kacsa anaso; gazeta
/ ĵurnala
kaland aventuro; flirto,
amafer(et)o
kamat interezo,
rentumo
misinformo (szerelmi); kamatláb procento
utóképző); (újságban) prodaĵo (lo- kamatmentes senintereza
peceto da- kacsint okulumi, vagi) kamatos kamat kunmetita
rabka, frateto palpebrumi kalandor aventuristo interezo
testvérke; -ĉj, kacskaringós zigzaga kalandos aventura kaméleon kameleono
-nj (becéző), kád kuvo; banujo, kalandregény aventura romano kamera kamerao
paĉjo apuka, bankuvo (für- kalandvágyó aventurema kamilla kamomilo
panjo dőkád); tino kalap ĉapelo kamion kamiono
anyuka (fából) kalapács martelo kamionsofőr kamionŝoforo
kabala amuleto, kabalo, kagyló mitulo (ehető); kalapos ĉapelisto kampány kampanjo
kabalaĵo, konko (héj); kalauz konduktoro kampó hoko, krampo,
talismano aǔdilo (járművön); kroĉilo
kabalababa amuletpupo gvidanto, kamra kamero;
(telefoné); lav-
kabaré kabaredo ĉiĉerono ventriklo
pelvo,
kabát mantelo; palto, (idegenveze- (agyé, szívé)
lavabo kan
surtuto (téli), tő); gvidlibro virbesto
(mosdóé); Kanada Kanado
intersezona neceseja pelvo (könyv)
surtuto kalauzol gvidi (T), kanál kulero
(vécéé) kanapé kanapo, sofo
(átmeneti); kaja satigaĵo, glutaĵo ĉiĉeroni (T)
kalcium kalcio Kanári- Kanariaj Insuloj
jako kajak kajako
kalendárium kalendaro szigetek
(rövid) kajak-kenu kajakado- kanász porkisto
kábel kablo kanuado kalitka kaĝeto
kalkulátor kalkulilo (gép) kancsó kruĉo
kábeltelevízió kablotelevido kajakozik kajaki kandalló kameno
kabin kajuto (hajó); kaján maliĉa, fiĝoja Kálmán Kolomano
kalóz pirato, kandidátus kandidato
kabino kakaó kakao; kandúr virkato
kabinet kabineto, kakaoarbo (fa) marrabisto
kalózkiadás senrajta eldono kanyar kurbiĝo,
ministraro kakas koko; ĉano vojkurbo
kábít narkoti (T), sen- (fegyveren) kálvinista kalvinano,
kalvinisto kanyaró morbilo
konsciigi (T) kaktusz kakto kanyarog serpentumi (NT)
kábítószer narkotilo, narko- kakukk kukolo (ffi), kalvinana káosz ĥaoso
taĵo, drogo kalács kuko; nuksa (mn.) kap ricevi (T);
kacag ridegi, laǔte ridi rulkuko kályha forno akcepti (T)
kacér flirtema, koketa, diós kalács; kályhás fornisto
kalyiba domaĉo (elfogad, át-
sekspetola plektokuko vesz); aĉeti (T)
kacérkodik flirti, koketi kamaraszínház ĉambroteatro
(fonott) kamarazene (vásárlásnál)
ĉambromuziko
kapa 130 kar kár 131 káröröm
karperec braceleto, kávé kafo kedvel ŝati (T), ami kedvezőtlen malfavora
brakringo, kávéfőző kafaparato, (T), simpatii kefe broso
ĉirkaǔmano kafkuirilo kun, favori kefebajusz anglaj lipharoj
kárpitos remburisto kávéház kafejo, (T); preferi kefir kefiro
karrier kariero, kaftrinkejo (al, ol) (jobban kegyes pia
vivovojo kávéscsésze kaftaso szeret); mi kegyetlen kruela
kártérítés kompenspago kávéskanál kafkulereto preferas kafon kék blua
karton kartono kávéskanna kafujo, kékít bluigi (T)
al teo jobban keksz
kártya karto; ludkarto kafkruĉo biskvito
kedvelem a ká- kelbimbó brustelbrasiko
(játékkártya); kávézik trinki kafon, vét, mint a teát;
plato (számí- kafotrinki kelet oriento
mi preferas keleten oriente
tástechnika) kavics ŝtoneto,
manĝi ol keletre orienten
kártyázik kartludi ŝtonero
kazán trinki jobban kelkáposzta krispa brasiko
kas abelkorbo, kaldron(eg)o
kazánfűtő kaldronhejtisto szeretek enni, kell devi, mi devas
abelujo
kazetta kasedo mint inni fari tion meg
(méhé); korbo kedvelt favorata,
kazettás kasedofono, kell tennem
(kosár); preferata,
magnó kasedilo ezt
ĉarkorbo ŝatata; kellemes
kazettatartó kasedujo agrabla, plaĉa,
(szekéren) populara (nép-
Kázmér Kazimiro favora
kása kaĉo
kebel brusto (mellkas); szerű) kellemetlen malagrabla,
kastély kastelo
mamo (mell) kedvenc favorata, neagrabla,
kasza falĉilo
kaszál falĉi (T) kecsege sterledo (hal) preferata, ĝena, pena
kaszinó kazino kecses gracia (arányos), ŝatata; kellemetlenség malagrablaĵo
kassza kaso ĉarma (bájos) populara (nép- kellő bezonata, necesa
Katalin Katarina kecsesség gracieco, szerű) (szükséges);
katalógus katalogo ĉarmeco kedves amata, ŝatata, deca, konvena
katedra katedro; podio kecske kapro kara, aminda (illő)
(dobogó) kecskegida kaprido (szeretett); keltez dati
kategória kategorio kecskeszakáll kaprobarbo afabla, kém spiono
katicabogár kokcinelo kedd mardo amikema kemence bakforno
katolikus katoliko (ffi); kedden marde (barátságos); kemény malmola
katolika (mn.) keddi marda karulo (ffi) kémény fumtubo,
katona soldato kedv animstato, kedveskedik komplezi kamentubo
kattog klakadi humoro kedvezmény favoraĵo; rabato kéményseprő kamenpurigisto
kaució kaǔcio (hangulat); (árengedmény) keménytojás malmola ovo
kavar kirli (T) emo (hajlan- kedvező favora kémia ĥemio, kemio
kavarodás kirliĝo dóság) kémikus kemiisto
karperec 132 kedv kedvel 133 kémikus
karperec braceleto, kávé kafo kedvel ŝati (T), ami kedvezőtlen malfavora
brakringo, kávéfőző kafaparato, (T), simpatii kefe broso
ĉirkaǔmano kafkuirilo kun, favori kefebajusz anglaj lipharoj
kárpitos remburisto kávéház kafejo, (T); preferi kefir kefiro
karrier kariero, kaftrinkejo (al, ol) (jobban kegyes pia
vivovojo kávéscsésze kaftaso szeret); mi kegyetlen kruela
kártérítés kompenspago kávéskanál kafkulereto preferas kafon kék blua
karton kartono kávéskanna kafujo, kékít bluigi (T)
al teo jobban keksz
kártya karto; ludkarto kafkruĉo biskvito
kedvelem a ká- kelbimbó brustelbrasiko
(játékkártya); kávézik trinki kafon, vét, mint a teát;
plato (számí- kafotrinki kelet oriento
mi preferas keleten oriente
tástechnika) kavics ŝtoneto,
manĝi ol keletre orienten
kártyázik kartludi ŝtonero
kazán trinki jobban kelkáposzta krispa brasiko
kas abelkorbo, kaldron(eg)o
kazánfűtő kaldronhejtisto szeretek enni, kell devi, mi devas
abelujo
kazetta kasedo mint inni fari tion meg
(méhé); korbo kedvelt favorata,
kazettás kasedofono, kell tennem
(kosár); preferata,
magnó kasedilo ezt
ĉarkorbo ŝatata; kellemes
kazettatartó kasedujo agrabla, plaĉa,
(szekéren) populara (nép-
Kázmér Kazimiro favora
kása kaĉo
kebel brusto (mellkas); szerű) kellemetlen malagrabla,
kastély kastelo
mamo (mell) kedvenc favorata, neagrabla,
kasza falĉilo
kaszál falĉi (T) kecsege sterledo (hal) preferata, ĝena, pena
kaszinó kazino kecses gracia (arányos), ŝatata; kellemetlenség malagrablaĵo
kassza kaso ĉarma (bájos) populara (nép- kellő bezonata, necesa
Katalin Katarina kecsesség gracieco, szerű) (szükséges);
katalógus katalogo ĉarmeco kedves amata, ŝatata, deca, konvena
katedra katedro; podio kecske kapro kara, aminda (illő)
(dobogó) kecskegida kaprido (szeretett); keltez dati
kategória kategorio kecskeszakáll kaprobarbo afabla, kém spiono
katicabogár kokcinelo kedd mardo amikema kemence bakforno
katolikus katoliko (ffi); kedden marde (barátságos); kemény malmola
katolika (mn.) keddi marda karulo (ffi) kémény fumtubo,
katona soldato kedv animstato, kedveskedik komplezi kamentubo
kattog klakadi humoro kedvezmény favoraĵo; rabato kéményseprő kamenpurigisto
kaució kaǔcio (hangulat); (árengedmény) keménytojás malmola ovo
kavar kirli (T) emo (hajlan- kedvező favora kémia ĥemio, kemio
kavarodás kirliĝo dóság) kémikus kemiisto
kemping 134 képviselő-testület képviselő-választás 135 keresztez
kever kirli (T), miksi kezel trakti (T) (té- kiad eldoni (T), elspe- kialudja magát satdormi
(T) mát); kuraci zi (T) (pénzt); kiás elfosi (T)
keveredik intermiksiĝi (T) (beteget), luigi (T) ludoni kibékül paciĝi
keverék miksaĵo; manipuli (T), (T) (bérbe) kibékülés paciĝo
rasmiksaĵo priservi (T), kiadás eldono (könyvé); kibetűz elĉifri (T)
(kutya) funkciigi elspezo kibontakozás disvolviĝo
kevert miksa, miksita (T) (gépet); (pénzé); luo kibontakozik disvolviĝi
kevés malmulte (da), (lakásé) kicsi eta, malgranda
validigi (T) kicsinyítő
iomete (da) kiadó eldonisto -et; rivereto
(jegyet); utóképző
malmulta (személy); (patak)
administri (T) kicsírázik ĝermi
kevésbé malpli (ügyet) eldonejo (cég);
kevesen malmultope, kicsomagol elpaki (T),
kézenfekvő evidenta ekspodejo
kelkope, malpaki (T)
kézfogás manpreno (árué); luebla kicsomagolás elpako, malpako
malmultaj kézifék manbremso (bérelhető)
keveset malmulte kicsúsztat elŝovi (T)
kézikamera portebla kame- kiadó szoba luebla ĉambro kiderít evidentigi (T),
kéz mano rao kiadvány eldonaĵo, publi-
kézápolás manflegado esplori (T)
kézikönyv gvidlibro, kaĵo
kézbesít enmanigi (T), (igazságot);
manlibro kialakít elformi (T)
liveri (T) malkovri (T),
kézilabda manpilko kialakítás elformigo
kézbesítő kuriero, kézilabdázás manpilkado kialakul elformiĝi malkaŝi (T);
mesaĝisto, kézilabdázik manpilki kialakulás elformiĝo klarigi (T)
sendito; kézimunka manlaboro kiállít elstarigi (T) (tisztáz);
leterportisto kézimunkázik manlabori (vhová); kiderül heliĝi, sereniĝi
(postás) kézirat manuskripto ekspozicii (T) (égbolt);
kezd komenci (T), kézitáska mansaketo, (közszemlére); montriĝi,
eki (T); debuti necesujo, elludigi (T) evidentiĝi
(színház) retikulo (sport); fari (megmutatko-
kezdeményez iniciati (T) kézműipar metiindrustio (T), skribi zik); klariĝi
kezdeményezés iniciato, kézművesség metio (T), liveri (T) (tisztázódik)
iniciativo kft. kompanio (iratot); elekti kidob eligi (T), forĵeti
kezdeményező iniciatinto (ffi), kun limigita (T) (csapatot, (T), elĵeti (T)
iniciativa (mn.) respondeco kidolgoz ellabori (T),
jelöltet)
kezdetben komence ki kiu (kérdőszó); kiállítás ekspozicio (köz- prilabori (T);
kezdetleges primitiva, ekstren, for evoluigi (T)
szemlére)
rudimenta (hová); el- (szó- kiállítóterem ekspoziciejo (kifejleszt)
kezdő komencanto (ffi), összetételekben), kialszik estingiĝi kidönt faligi (T)
komenca elĵeti kidob kiált krii (T)
kezdődik komenciĝi kiabál kriadi
kever 138 kiabál kiad 139 kidönt
kever kirli (T), miksi kezel trakti (T) (té- kiad eldoni (T), elspe- kialudja magát satdormi
(T) mát); kuraci zi (T) (pénzt); kiás elfosi (T)
keveredik intermiksiĝi (T) (beteget), luigi (T) ludoni kibékül paciĝi
keverék miksaĵo; manipuli (T), (T) (bérbe) kibékülés paciĝo
rasmiksaĵo priservi (T), kiadás eldono (könyvé); kibetűz elĉifri (T)
(kutya) funkciigi elspezo kibontakozás disvolviĝo
kevert miksa, miksita (T) (gépet); (pénzé); luo kibontakozik disvolviĝi
kevés malmulte (da), (lakásé) kicsi eta, malgranda
validigi (T) kicsinyítő
iomete (da) kiadó eldonisto -et; rivereto
(jegyet); utóképző
malmulta (személy); (patak)
administri (T) kicsírázik ĝermi
kevésbé malpli (ügyet) eldonejo (cég);
kevesen malmultope, kicsomagol elpaki (T),
kézenfekvő evidenta ekspodejo
kelkope, malpaki (T)
kézfogás manpreno (árué); luebla kicsomagolás elpako, malpako
malmultaj kézifék manbremso (bérelhető)
keveset malmulte kicsúsztat elŝovi (T)
kézikamera portebla kame- kiadó szoba luebla ĉambro kiderít evidentigi (T),
kéz mano rao kiadvány eldonaĵo, publi-
kézápolás manflegado esplori (T)
kézikönyv gvidlibro, kaĵo
kézbesít enmanigi (T), (igazságot);
manlibro kialakít elformi (T)
liveri (T) malkovri (T),
kézilabda manpilko kialakítás elformigo
kézbesítő kuriero, kézilabdázás manpilkado kialakul elformiĝi malkaŝi (T);
mesaĝisto, kézilabdázik manpilki kialakulás elformiĝo klarigi (T)
sendito; kézimunka manlaboro kiállít elstarigi (T) (tisztáz);
leterportisto kézimunkázik manlabori (vhová); kiderül heliĝi, sereniĝi
(postás) kézirat manuskripto ekspozicii (T) (égbolt);
kezd komenci (T), kézitáska mansaketo, (közszemlére); montriĝi,
eki (T); debuti necesujo, elludigi (T) evidentiĝi
(színház) retikulo (sport); fari (megmutatko-
kezdeményez iniciati (T) kézműipar metiindrustio (T), skribi zik); klariĝi
kezdeményezés iniciato, kézművesség metio (T), liveri (T) (tisztázódik)
iniciativo kft. kompanio (iratot); elekti kidob eligi (T), forĵeti
kezdeményező iniciatinto (ffi), kun limigita (T) (csapatot, (T), elĵeti (T)
iniciativa (mn.) respondeco kidolgoz ellabori (T),
jelöltet)
kezdetben komence ki kiu (kérdőszó); kiállítás ekspozicio (köz- prilabori (T);
kezdetleges primitiva, ekstren, for evoluigi (T)
szemlére)
rudimenta (hová); el- (szó- kiállítóterem ekspoziciejo (kifejleszt)
kezdő komencanto (ffi), összetételekben), kialszik estingiĝi kidönt faligi (T)
komenca elĵeti kidob kiált krii (T)
kezdődik komenciĝi kiabál kriadi
kié 140 kihúz kihűl 141 kinyilatkoztat
kié kies; kies kifizet (el)pagi (T); kihűl malvarmiĝi kilátó belvedero,
mantelo estas salajri (T) kiindul ekiri, eliri belvidejo,
tio? kié ez a (bért); elspezi kiírt ekstermi (T) elrigardejo
kabát? (T) (pénzt), kijárat elirejo kilátótorony belvida turo
kiegészít kompletigi kvitiĝi (T) kijavít korekti (T) (hi- kilenc naŭ
(T), aldoni (tartozást) bát), plibonigi kilencedik naŭa
(T); ĝisdatigi kifizetés pago; salajro (T), ripari (T), kilencezer naŭmil
(legújabb (bér);elspezo, ĝustigi (T) kilencezredik naǔmila
adatokkal) kvitiĝo kijavítás korekto, kilenclyukú ponto kun naŭ
kiegészítés kompletigo, kifli kornobulko plibonigo, híd arkadoj
aldono, kifogás kapto, elhokado riparo, ĝustigo kilencven naŭdek
ĝisdatigo (halé); preteks- kijelent aserti (T),deklari kilencvenedik naǔdeka
kiegyenlít homogenigi (T), to, elturniĝo (T), kilencvenezer naŭdekmil
manifesti(T) kilogramm kilogramo
egaligi (T); (ürügy); kont- kilométer
kijön elveni kilometro
kompensi (T) raǔargumento kilowatt kilovato
(kárpótol); (ellenvetés); kikapcsol malgrafi (T),
malkroĉi (T) kilyukad truiĝi
kvitigi (T) (tar- ekscepcio (jog) kimagyaráz ekskuzi (T)
tozást); egaligi kifogásol kritiki (T), (kapcsot);
kimegy eliri
(T) (sport) reklamacii malkonekti kímél indulgi (T)
kiegyezik interkonsenti; (T), obĵeti (T) (T), elŝalti (T), kíméletlen senindulga
fari (hibáztatva) malŝalti (T) kimer (el)ĉerpi (T)
kompromison kifogy elĉerpiĝi, (készüléket) kimerít elĉerpi (T)
(engedmé- konsumiĝi kikapcsolódik ripozi, kimerül elĉerpiĝi
nyekkel), kifoszt senhavigi (T) malstreĉiĝi Kína Ĉinio
interpaciĝi kifulladás spirmanko (munkából) kínai ĉino (ffi), ĉina
(megbékél) kifutópálya flugtereno kikészít pretigi (T), (mn.)
kielégít kontentigi (T), kigondol pripensi (T) prepari (T) kínai palota- ĉina palaca
satigi (T) kígyó serpento kikötő haveno pincsi hundeto
kielégítő kontentiga kihagy ellasi (T) kiküldött sendito kincs trezoro
kiemelkedő elstara, eminenta kihajol elklini sin, kiküszöböl elimini (T) kincstár trezorejo
kiérdemel meriti (T) elkliniĝi kilakoltat senhejmigi (T) kinevez nomumi (T)
kifejez esprimi (T) kihasznál ekspluati (T), kilátás elvido, elrigardo; kinéz elrigardi (abla-
kifejezés esprimo eluzi (T) panoramo, kon), aspekti
kifejt ekspliki (T), kihív elvoki (T) belvido (kör- (külsőleg)
klarigi (T) kihúz eltiri (T); körösen) kinézet aspekto
kifelé eksteren forstreki (T) kilátástalan senespera, kínlódik suferi
(listából) senŝanca, kint ekstere
senperspektiva kinyilatkoztat manifesti (T)
kié 140 kihúz kihűl 141 kinyilatkoztat
kié kies; kies kifizet (el)pagi (T); kihűl malvarmiĝi kilátó belvedero,
mantelo estas salajri (T) kiindul ekiri, eliri belvidejo,
tio? kié ez a (bért); elspezi kiírt ekstermi (T) elrigardejo
kabát? (T) (pénzt), kijárat elirejo kilátótorony belvida turo
kiegészít kompletigi kvitiĝi (T) kijavít korekti (T) (hi- kilenc naŭ
(T), aldoni (tartozást) bát), plibonigi kilencedik naŭa
(T); ĝisdatigi kifizetés pago; salajro (T), ripari (T), kilencezer naŭmil
(legújabb (bér);elspezo, ĝustigi (T) kilencezredik naǔmila
adatokkal) kvitiĝo kijavítás korekto, kilenclyukú ponto kun naŭ
kiegészítés kompletigo, kifli kornobulko plibonigo, híd arkadoj
aldono, kifogás kapto, elhokado riparo, ĝustigo kilencven naŭdek
ĝisdatigo (halé); preteks- kijelent aserti (T),deklari kilencvenedik naǔdeka
kiegyenlít homogenigi (T), to, elturniĝo (T), kilencvenezer naŭdekmil
manifesti(T) kilogramm kilogramo
egaligi (T); (ürügy); kont- kilométer
kijön elveni kilometro
kompensi (T) raǔargumento kilowatt kilovato
(kárpótol); (ellenvetés); kikapcsol malgrafi (T),
malkroĉi (T) kilyukad truiĝi
kvitigi (T) (tar- ekscepcio (jog) kimagyaráz ekskuzi (T)
tozást); egaligi kifogásol kritiki (T), (kapcsot);
kimegy eliri
(T) (sport) reklamacii malkonekti kímél indulgi (T)
kiegyezik interkonsenti; (T), obĵeti (T) (T), elŝalti (T), kíméletlen senindulga
fari (hibáztatva) malŝalti (T) kimer (el)ĉerpi (T)
kompromison kifogy elĉerpiĝi, (készüléket) kimerít elĉerpi (T)
(engedmé- konsumiĝi kikapcsolódik ripozi, kimerül elĉerpiĝi
nyekkel), kifoszt senhavigi (T) malstreĉiĝi Kína Ĉinio
interpaciĝi kifulladás spirmanko (munkából) kínai ĉino (ffi), ĉina
(megbékél) kifutópálya flugtereno kikészít pretigi (T), (mn.)
kielégít kontentigi (T), kigondol pripensi (T) prepari (T) kínai palota- ĉina palaca
satigi (T) kígyó serpento kikötő haveno pincsi hundeto
kielégítő kontentiga kihagy ellasi (T) kiküldött sendito kincs trezoro
kiemelkedő elstara, eminenta kihajol elklini sin, kiküszöböl elimini (T) kincstár trezorejo
kiérdemel meriti (T) elkliniĝi kilakoltat senhejmigi (T) kinevez nomumi (T)
kifejez esprimi (T) kihasznál ekspluati (T), kilátás elvido, elrigardo; kinéz elrigardi (abla-
kifejezés esprimo eluzi (T) panoramo, kon), aspekti
kifejt ekspliki (T), kihív elvoki (T) belvido (kör- (külsőleg)
klarigi (T) kihúz eltiri (T); körösen) kinézet aspekto
kifelé eksteren forstreki (T) kilátástalan senespera, kínlódik suferi
(listából) senŝanca, kint ekstere
senperspektiva kinyilatkoztat manifesti (T)
kinyílik 142 kiszámíthatatlan kiszárít 143 kivirágzik
kinyílik malfermiĝi (ajtó) kisebb pli malgranda, kiszárít senakvigi (T), kitüntetés distingo, premio,
kinyit malfermi (T) (aj- malpli granda sekigi (T) honoro
tót); malŝtopi kisebbít malgrandigi (T) kiszélesít larĝigi (T) kiugrik elsalti
(T) (palackot); kisebb-nagyobb pli-malpli granda kiszellőztet aerumi (T) kiütés ekzantemo
malŝlosi (T) kisebbség minoritato kiszolgál servi (T), (betegség)
(zárat); elturni (nemzeti) priservi (T); kiűz elpeli (T)
(T) (csavarás- kísér akompani (T) eluziĝi (elhasz- kiváló elstara,
sal) kíséret akompano nálódik) eminenta,
kinyomoz eksplori (T), kísérlet eksperimento kiszolgáló vendisto (eladó); bonega, brila
eltrovi (T), kísérletezik eksperimenti servilo (szer- kíván deziri (T)
malkaŝi (T) kísérő akompananto ver) kíváncsi scivol(em)a
kiolvas finlegi (T) kisfiú knabo kisszék seĝeto kíváncsisko- scivoli
kipattan elsalti (szikra); kismacska kateto, kitakarít purigi (T) dik
krevi (reped); malgranda kitakarítja a purigi la kivándorló elmigranto
dehiski (bim- kato, katido lakást ĉambron kivándorol elmigri
kisorsol lotumi (T) kitalál diveni (T), kívánság deziro
bó); eksplodi kisöpör forbalai (T) malkovri (T); kivasal gladi (T)
(botrány, kissé iomete kivégez ekzekuti (T)
háború) elpensi (T)
kiszáll elflugi (kire- (kigondol) kivétel escepto
kipirul ruĝiĝi pül); eliĝi, kivétel nélkül senescepte
kipótol kompletigi (T) kitapint palpi (T)
eliri, elveni, kitart persisti pri kivételes ekskluziva,
kipusztít ekstermi (T),
descendi (vmi mellett); nekutima,
neniigi (T) eksterordinara
kirajzolódik konturiĝi (közlekedés); etendi (T)
kirakójáték puzlo, elvagoniĝi, (előrenyújt); (szokatlan)
eltrajniĝi sufiĉi, daǔri kivételével escepte (T), (de)
mozaikludo kivételez favori (T),
király reĝo (vonatból); (elegendő)
királyfi reĝido elaǔtiĝi (autó- kitartó persista preferi (T);
királynő reĝino ból); eltaksiĝi kitör rompi (T) elpreni (T),
kirándulás ekskurso (taxiból) kitűnő eminenta, brila, eldeponejigi
kiránduló ekskursanto kiszállít elporti (T); liveri supera, elstara (T) (raktárból)
kirándulóhely ekskursejo (T) (árut); kitűnően eminente, brile, kivi kivo (gyümölcs),
kiránt grateni (T) elveturigi (T) supere, elstare kivio (madár)
(húst) (járműből) kitüntet distingi, premii kivilágít lumigi (T),
kirobban eksplodi kiszámít elkalkuli (T) (T) (megjutal- ilumini (T)
kis (kicsi) eta, malgrandeta kiszámít- neelkalkulebla; maz); honori (ünnepélyesen)
kis szobor statueto hatatlan kaprica, (T) (megtisz- kivilágosodik heliĝi, aǔroriĝi
kis táska saketo malcerta tel) (hajnalodik)
kiscsirke kokido (bizonytalan) kivirágzik ekflori
kinyílik 142 kiszámíthatatlan kiszárít 143 kivirágzik
kinyílik malfermiĝi (ajtó) kisebb pli malgranda, kiszárít senakvigi (T), kitüntetés distingo, premio,
kinyit malfermi (T) (aj- malpli granda sekigi (T) honoro
tót); malŝtopi kisebbít malgrandigi (T) kiszélesít larĝigi (T) kiugrik elsalti
(T) (palackot); kisebb-nagyobb pli-malpli granda kiszellőztet aerumi (T) kiütés ekzantemo
malŝlosi (T) kisebbség minoritato kiszolgál servi (T), (betegség)
(zárat); elturni (nemzeti) priservi (T); kiűz elpeli (T)
(T) (csavarás- kísér akompani (T) eluziĝi (elhasz- kiváló elstara,
sal) kíséret akompano nálódik) eminenta,
kinyomoz eksplori (T), kísérlet eksperimento kiszolgáló vendisto (eladó); bonega, brila
eltrovi (T), kísérletezik eksperimenti servilo (szer- kíván deziri (T)
malkaŝi (T) kísérő akompananto ver) kíváncsi scivol(em)a
kiolvas finlegi (T) kisfiú knabo kisszék seĝeto kíváncsisko- scivoli
kipattan elsalti (szikra); kismacska kateto, kitakarít purigi (T) dik
krevi (reped); malgranda kitakarítja a purigi la kivándorló elmigranto
dehiski (bim- kato, katido lakást ĉambron kivándorol elmigri
kisorsol lotumi (T) kitalál diveni (T), kívánság deziro
bó); eksplodi kisöpör forbalai (T) malkovri (T); kivasal gladi (T)
(botrány, kissé iomete kivégez ekzekuti (T)
háború) elpensi (T)
kiszáll elflugi (kire- (kigondol) kivétel escepto
kipirul ruĝiĝi pül); eliĝi, kivétel nélkül senescepte
kipótol kompletigi (T) kitapint palpi (T)
eliri, elveni, kitart persisti pri kivételes ekskluziva,
kipusztít ekstermi (T),
descendi (vmi mellett); nekutima,
neniigi (T) eksterordinara
kirajzolódik konturiĝi (közlekedés); etendi (T)
kirakójáték puzlo, elvagoniĝi, (előrenyújt); (szokatlan)
eltrajniĝi sufiĉi, daǔri kivételével escepte (T), (de)
mozaikludo kivételez favori (T),
király reĝo (vonatból); (elegendő)
királyfi reĝido elaǔtiĝi (autó- kitartó persista preferi (T);
királynő reĝino ból); eltaksiĝi kitör rompi (T) elpreni (T),
kirándulás ekskurso (taxiból) kitűnő eminenta, brila, eldeponejigi
kiránduló ekskursanto kiszállít elporti (T); liveri supera, elstara (T) (raktárból)
kirándulóhely ekskursejo (T) (árut); kitűnően eminente, brile, kivi kivo (gyümölcs),
kiránt grateni (T) elveturigi (T) supere, elstare kivio (madár)
(húst) (járműből) kitüntet distingi, premii kivilágít lumigi (T),
kirobban eksplodi kiszámít elkalkuli (T) (T) (megjutal- ilumini (T)
kis (kicsi) eta, malgrandeta kiszámít- neelkalkulebla; maz); honori (ünnepélyesen)
kis szobor statueto hatatlan kaprica, (T) (megtisz- kivilágosodik heliĝi, aǔroriĝi
kis táska saketo malcerta tel) (hajnalodik)
kiscsirke kokido (bizonytalan) kivirágzik ekflori
kivitelez 144 komikus kommunikáció 145 konyhaszekrény
könyörgés petegado, köré ĉirkaŭ (T); körút bulvardo köt ligi (T); ligi
plorpeto ĉirkaǔ la körül ĉirkaŭ; ĉirkaǔ (T), nodi (T)
könyörög petegi domojn a la domo a ház (csomót); triki
könyörület kompato házak köré körül (T) (kézimun-
könyv libro köret garnaĵo körüláll ĉirkaŭstari (T) ka); plekti (T)
könyv nélkül parkere kőrisfa frakseno körülbelül ĉirkaŭ(e), (kosarat); bindi
(fejből) körlet kvartiro (hon- proksimume (T) (könyvet);
könyvelés librotenado védségi) körülír ĉirkaǔskribi ligi (T) (átv.)
könyvelő librotenisto körlevél cirkulero körülmény cirkonstanco kötél ŝnurego
könyvelőség sekcio de környék ĉirkaǔaĵo, körülnéz ĉirkaŭrigardi köteles devig(at)a,
librotenado regiono (T) ŝuldata
(osztály); környéken en la körülvesz ĉirkaŭi (T) kötelez devigi (T)
librotenejo ĉirkaŭaĵo körzet distrikto; kötelezettség devigo,
(helyiség) környezet (viv)medio, kvartalo (nem sindevigo;
könyvespolc librobreto (homa) közigazgatási) obligacio
könyvkeres- librovendisto ĉirkaŭaĵo körzeti distrikta (jogban)
kedő környezet- mediopolucio, megbízott komisaro kötelező deviga
könyvkiadó libroeldonisto szennyezés mediopoluado körzetszám area kodo kötéltáncos ŝnurdancisto
(ffi), környezettan ekologio körző cirkulero kötény antaǔtuko
libroeldonejo környezet- mediostudado kőszikla roko kötés lig(ad)o; trikado
(cég) tanulmány köszön danki (T) por (kézimun-
könyvszek- libroŝranko környezet- medioŝanĝo (pro) (vkinek ka); trikaĵo
rény változás vmit) (kötött holmi);
könyvtár biblioteko, környezet- medioprotektado köszönet danko bandaĝo
libraro védelem köszönetet dankinde
(orvosi); bindo
könyvtáros bibliotekisto köröm ungo érdemlően
köszönöm dankon, mi (könyvé); ligo
kőolaj nafto, kruda körömápolás ungoflego
dankas (kémiai)
petrolo körömcipő pingloŝuoj,
köszönt kötet volumo
köpeny mantelo; kitelo, eskarpenoj saluti (T);
kötöde trikejo
superrobo körömkefe ungobroso bonvenigi kötőjel dividostreko
(munkakö- körömlakk ungolako (fogad); kötözködő spitema
peny) körömreszelő ungofajlilo saluti (T), kötvény obligacio
kör rondo; cirklo körömvirág kalendulo peti transdoni kövér dika
(matem.) körös-körül ĉirkaŭe salutojn követ sekvi (T), postiri
körbejár rondiri (T), körte piro; ampolo (üdvözöltet); (T) sendito
ĉirkaŭiri (T) (lámpa) bondeziri (T), (diplom.)
körtefa pirarbo, gratuli (T) követel postuli (T)
pirujo (felköszönt) követelés postulo
könyörgés 148 körtefa körút 149 követelés
könyörgés petegado, köré ĉirkaŭ (T); körút bulvardo köt ligi (T); ligi
plorpeto ĉirkaǔ la körül ĉirkaŭ; ĉirkaǔ (T), nodi (T)
könyörög petegi domojn a la domo a ház (csomót); triki
könyörület kompato házak köré körül (T) (kézimun-
könyv libro köret garnaĵo körüláll ĉirkaŭstari (T) ka); plekti (T)
könyv nélkül parkere kőrisfa frakseno körülbelül ĉirkaŭ(e), (kosarat); bindi
(fejből) körlet kvartiro (hon- proksimume (T) (könyvet);
könyvelés librotenado védségi) körülír ĉirkaǔskribi ligi (T) (átv.)
könyvelő librotenisto körlevél cirkulero körülmény cirkonstanco kötél ŝnurego
könyvelőség sekcio de környék ĉirkaǔaĵo, körülnéz ĉirkaŭrigardi köteles devig(at)a,
librotenado regiono (T) ŝuldata
(osztály); környéken en la körülvesz ĉirkaŭi (T) kötelez devigi (T)
librotenejo ĉirkaŭaĵo körzet distrikto; kötelezettség devigo,
(helyiség) környezet (viv)medio, kvartalo (nem sindevigo;
könyvespolc librobreto (homa) közigazgatási) obligacio
könyvkeres- librovendisto ĉirkaŭaĵo körzeti distrikta (jogban)
kedő környezet- mediopolucio, megbízott komisaro kötelező deviga
könyvkiadó libroeldonisto szennyezés mediopoluado körzetszám area kodo kötéltáncos ŝnurdancisto
(ffi), környezettan ekologio körző cirkulero kötény antaǔtuko
libroeldonejo környezet- mediostudado kőszikla roko kötés lig(ad)o; trikado
(cég) tanulmány köszön danki (T) por (kézimun-
könyvszek- libroŝranko környezet- medioŝanĝo (pro) (vkinek ka); trikaĵo
rény változás vmit) (kötött holmi);
könyvtár biblioteko, környezet- medioprotektado köszönet danko bandaĝo
libraro védelem köszönetet dankinde
(orvosi); bindo
könyvtáros bibliotekisto köröm ungo érdemlően
köszönöm dankon, mi (könyvé); ligo
kőolaj nafto, kruda körömápolás ungoflego
dankas (kémiai)
petrolo körömcipő pingloŝuoj,
köszönt kötet volumo
köpeny mantelo; kitelo, eskarpenoj saluti (T);
kötöde trikejo
superrobo körömkefe ungobroso bonvenigi kötőjel dividostreko
(munkakö- körömlakk ungolako (fogad); kötözködő spitema
peny) körömreszelő ungofajlilo saluti (T), kötvény obligacio
kör rondo; cirklo körömvirág kalendulo peti transdoni kövér dika
(matem.) körös-körül ĉirkaŭe salutojn követ sekvi (T), postiri
körbejár rondiri (T), körte piro; ampolo (üdvözöltet); (T) sendito
ĉirkaŭiri (T) (lámpa) bondeziri (T), (diplom.)
körtefa pirarbo, gratuli (T) követel postuli (T)
pirujo (felköszönt) követelés postulo
követelmény 150 középkorú középkori 151 közvélemény-kutatás
követelmény postulo közé inter (T) (elölj.); középosztály meza klaso közlekedik trafiki
követendő sekvenda inter la domon középpályás mezulo közlés komunikado,
következéskép- konsekvence kaj la ĝardenon középtermetű mezstatura sciigo
pen a ház és a kert közforgalom publika trafiko közmondás proverbo
következetes konsekvenca közé közfürdő publika banejo közmű publikserva
következik sekvi közeg medio (anyag, em- közgazdaság ekonomio; uzino (üzem);
következmény konsekvenco berek); oficiala ekonomiko publikserva
következő sekvanta, persono (ható- (tantárgy) provizilo
sekvonta, sági személy) Közgazdasági Ekonomika (vezeték,
sekva közel(ben) proksime Egyetem Universitato létesítmény)
következő alka- sekvontfoje közeledik proksimiĝi közgazdaságtan ekonomiko közöl komuniki (T)
lommal közeli proksima közgazdász ekonomikisto közömbös neŭtrala,
következő év sekvonta jaro közelítő ĉi; ĉi tie itt közgyűlés ĝenerala indiferenta
következtet konkludi szócska kunveno; közönség publiko
következtetés konsekvenco, közellátás publika prizorgado jarkunsido közönyös flegma
konkludo közép(ső) mezo (fn.), meza (évi) közös komuna, kuna,
köz intervalo; (mn.) közhasznú komunutila, kolektiva
interspaco középen meze publikutila közös költség komunaj
(tér); strateto, közepes meza; mez- közhely kliŝo, ŝablono, elspezoj
pasejo, kvalita (minő- slogano közösség komunumo,
interstrato ségű) közigazgatás administracio kolektivo
(utca); Közép-Európa Mez-Eŭropo közigazgatási administraciaj között inter (elölj.);
komunumo közép-európai mez-europano hatóságok instancoj inter du arboj
(közösség) (ffi), mez- közintézmény publika két fa között,
közbeeső intera europa (mn.) institucio inter la dua
közbelép interveni, középfokú mezgrada közíró publicisto kaj la tria
interagi eszperantó Esperanta közjegyző publika notario kettő és három
közben dum (időhat.; nyelvvizsga ekzamano közkívánatra laǔ ĝenerala között
elölj.); dum középhőmér- meztemperaturo deziro központi fűtés centra hejtado
tagmanĝo ebéd séklet közlekedés trafiko központosít centralizi (T)
közben; dume, középhullám meza ondo közlekedési trafika; veturilo közrend publika ordo
intertempe középiskola mezlernejo (eszköz); köztársaság respubliko
(hat.szó) középiskolai mezlerneja trafika ŝanĝo közül el inter
közbenjár pledi, porparoli középiskolás mezlernejano közlekedési közvélemény publika opinio
közbeszéd onidiro középkor mezepoko változás; blo- közvélemény- sondado de
közbevetőleg paranteze középkori mezepoka kado de vojo kutatás publika
közbiztonság publika sekureco középkorú mezaĝulo (ffi), közlekedési opinio
mezaĝa (mn.) akadály
követelmény 150 középkorú középkori 151 közvélemény-kutatás
követelmény postulo közé inter (T) (elölj.); középosztály meza klaso közlekedik trafiki
követendő sekvenda inter la domon középpályás mezulo közlés komunikado,
következéskép- konsekvence kaj la ĝardenon középtermetű mezstatura sciigo
pen a ház és a kert közforgalom publika trafiko közmondás proverbo
következetes konsekvenca közé közfürdő publika banejo közmű publikserva
következik sekvi közeg medio (anyag, em- közgazdaság ekonomio; uzino (üzem);
következmény konsekvenco berek); oficiala ekonomiko publikserva
következő sekvanta, persono (ható- (tantárgy) provizilo
sekvonta, sági személy) Közgazdasági Ekonomika (vezeték,
sekva közel(ben) proksime Egyetem Universitato létesítmény)
következő alka- sekvontfoje közeledik proksimiĝi közgazdaságtan ekonomiko közöl komuniki (T)
lommal közeli proksima közgazdász ekonomikisto közömbös neŭtrala,
következő év sekvonta jaro közelítő ĉi; ĉi tie itt közgyűlés ĝenerala indiferenta
következtet konkludi szócska kunveno; közönség publiko
következtetés konsekvenco, közellátás publika prizorgado jarkunsido közönyös flegma
konkludo közép(ső) mezo (fn.), meza (évi) közös komuna, kuna,
köz intervalo; (mn.) közhasznú komunutila, kolektiva
interspaco középen meze publikutila közös költség komunaj
(tér); strateto, közepes meza; mez- közhely kliŝo, ŝablono, elspezoj
pasejo, kvalita (minő- slogano közösség komunumo,
interstrato ségű) közigazgatás administracio kolektivo
(utca); Közép-Európa Mez-Eŭropo közigazgatási administraciaj között inter (elölj.);
komunumo közép-európai mez-europano hatóságok instancoj inter du arboj
(közösség) (ffi), mez- közintézmény publika két fa között,
közbeeső intera europa (mn.) institucio inter la dua
közbelép interveni, középfokú mezgrada közíró publicisto kaj la tria
interagi eszperantó Esperanta közjegyző publika notario kettő és három
közben dum (időhat.; nyelvvizsga ekzamano közkívánatra laǔ ĝenerala között
elölj.); dum középhőmér- meztemperaturo deziro központi fűtés centra hejtado
tagmanĝo ebéd séklet közlekedés trafiko központosít centralizi (T)
közben; dume, középhullám meza ondo közlekedési trafika; veturilo közrend publika ordo
intertempe középiskola mezlernejo (eszköz); köztársaság respubliko
(hat.szó) középiskolai mezlerneja trafika ŝanĝo közül el inter
közbenjár pledi, porparoli középiskolás mezlernejano közlekedési közvélemény publika opinio
közbeszéd onidiro középkor mezepoko változás; blo- közvélemény- sondado de
közbevetőleg paranteze középkori mezepoka kado de vojo kutatás publika
közbiztonság publika sekureco középkorú mezaĝulo (ffi), közlekedési opinio
mezaĝa (mn.) akadály
közvetít 152 kutyafáját! kutyaház 153 kvarcóra
láb
Lpiedo; gambo lágyszívű molkora,
kompata,
lakos
lakosság
loĝanto
loĝantaro
lap gazeto (újság),
ĵurnalo (napi-
indulga lakosztály apartemento lap), magazino
(egész láb); lágyul moliĝi lakótárs kunloĝanto (képes
kruro (lábszár) laikus neprofesia (nem lakótelep domblokaro, újság), paĝo
lábápolás piedflegado hivatásos); loĝblokaro (oldal), folio
lábas kaserolo neeklezia, laika laktanya soldatejo, (papírlap),
labda pilko (világi); laiko, kazerno
labdajáték pilkludo poŝtkarto (lev.
nefakulo (ffi) lám jen lap), bildkarto
labdarúgás piedpilkado, lámpa lampo, lanterno
(nem szakértő) (képeslap)
futbalo (utcai)
Lajos Ludoviko láp marĉo
labdarúgó futbalisto, lámpabúra lampoglobo
lakás loĝejo lapát ŝovelilo
piedpilkisto lakásberen- loĝejgarnituro, lámpaernyő lampoŝirmilo
labdarúgó- futbalteamo lapátol ŝoveli (T)
dezés loĝejmeblaro lámpaoszlop laternofosto lapos tányér plata telero
csapat lakásbérlő loĝejluanto lampion paperlanterno, lapoz foliumi (T)
labdarúgó- futbalma(t)ĉo lakáscím loĝadreso lampiono lapszél marĝeno
mérkőzés lakáscsere loĝejŝanĝo lánc ĉeno lapszemle resumo de
labdázik pilkludi lakásépítés loĝejkonstruo Lánchíd Ĉenponto
lábfej piedo gazetartikoloj,
lakást cserél ŝanĝi loĝejon láncszem ĉenero
lábfürdő piedbano láng revuo de
lakat pendseruro flamo
labirintus labirinto lángész genio, geniulo gazetoj
lakatlan senhoma, lásd vidu
laboráns laboratoriisto neloĝanta lángol flami; bruli
laboratórium laboratorio laskatészta plata pastaĵo
lakatos seruristo (ég); ardi
lábszár kruro lassan malrapide,
lakcím loĝadreso (izzik)
lábtörés krurfrakturo, lángos neurĝe
lakik loĝi panflano
rompiĝo de la lassít malrapidigi (T),
lakk lako, verniso langyos varmeta
kruro lanka dekliveto malakceli (T),
lakkoz laki (T), vernisi moderigi (T)
lacikonyha foira rostejo, (T) lant liuto
subĉiela lány knabino; fraǔlino lassú malrapida, lanta
lakó loĝanto László Ladislao
rostejo lakodalom geedziĝa (kisasszony);
lagzi geedziĝfesto lát vidi (T);
fest(en)o, filino (vki
lágy mola; softa komenci
nupto lánya)
(hang); lányos knabineca; laboron elkezdi
lakógyűlés kunveno de a munkát;
duonkuirita loĝantoj familio kun
ovo lágytojás; edziniĝpreta akcepti kiel
lakóház loĝdomo
milda lakókocsi farǔlino lányos gaston vendé-
logaǔto
(enyhe) lakomázik festeni (NT) ház gül lát
lakónegyed loĝkvartalo látás vido
láb 154 lakónegyed lakos 155 látás
láb
Lpiedo; gambo lágyszívű molkora,
kompata,
lakos
lakosság
loĝanto
loĝantaro
lap gazeto (újság),
ĵurnalo (napi-
indulga lakosztály apartemento lap), magazino
(egész láb); lágyul moliĝi lakótárs kunloĝanto (képes
kruro (lábszár) laikus neprofesia (nem lakótelep domblokaro, újság), paĝo
lábápolás piedflegado hivatásos); loĝblokaro (oldal), folio
lábas kaserolo neeklezia, laika laktanya soldatejo, (papírlap),
labda pilko (világi); laiko, kazerno
labdajáték pilkludo poŝtkarto (lev.
nefakulo (ffi) lám jen lap), bildkarto
labdarúgás piedpilkado, lámpa lampo, lanterno
(nem szakértő) (képeslap)
futbalo (utcai)
Lajos Ludoviko láp marĉo
labdarúgó futbalisto, lámpabúra lampoglobo
lakás loĝejo lapát ŝovelilo
piedpilkisto lakásberen- loĝejgarnituro, lámpaernyő lampoŝirmilo
labdarúgó- futbalteamo lapátol ŝoveli (T)
dezés loĝejmeblaro lámpaoszlop laternofosto lapos tányér plata telero
csapat lakásbérlő loĝejluanto lampion paperlanterno, lapoz foliumi (T)
labdarúgó- futbalma(t)ĉo lakáscím loĝadreso lampiono lapszél marĝeno
mérkőzés lakáscsere loĝejŝanĝo lánc ĉeno lapszemle resumo de
labdázik pilkludi lakásépítés loĝejkonstruo Lánchíd Ĉenponto
lábfej piedo gazetartikoloj,
lakást cserél ŝanĝi loĝejon láncszem ĉenero
lábfürdő piedbano láng revuo de
lakat pendseruro flamo
labirintus labirinto lángész genio, geniulo gazetoj
lakatlan senhoma, lásd vidu
laboráns laboratoriisto neloĝanta lángol flami; bruli
laboratórium laboratorio laskatészta plata pastaĵo
lakatos seruristo (ég); ardi
lábszár kruro lassan malrapide,
lakcím loĝadreso (izzik)
lábtörés krurfrakturo, lángos neurĝe
lakik loĝi panflano
rompiĝo de la lassít malrapidigi (T),
lakk lako, verniso langyos varmeta
kruro lanka dekliveto malakceli (T),
lakkoz laki (T), vernisi moderigi (T)
lacikonyha foira rostejo, (T) lant liuto
subĉiela lány knabino; fraǔlino lassú malrapida, lanta
lakó loĝanto László Ladislao
rostejo lakodalom geedziĝa (kisasszony);
lagzi geedziĝfesto lát vidi (T);
fest(en)o, filino (vki
lágy mola; softa komenci
nupto lánya)
(hang); lányos knabineca; laboron elkezdi
lakógyűlés kunveno de a munkát;
duonkuirita loĝantoj familio kun
ovo lágytojás; edziniĝpreta akcepti kiel
lakóház loĝdomo
milda lakókocsi farǔlino lányos gaston vendé-
logaǔto
(enyhe) lakomázik festeni (NT) ház gül lát
lakónegyed loĝkvartalo látás vido
láthatatlan 156 lecke leckekönyv 157 legyint
legyőz venki (T), superi lelkesedik entuziasmi (por) Lengyelország Pollando, Polujo, leszerel malmunti (T)
(T) lelkész pastro Polio (alkatrészt);
lehel elspiri (T) lelkiállapot animagordo lent malsupre malarmi,
lehelet elspiraĵo lelkiismeret konscienco lény estulo senarmigi
lehet povi, ebli (ige- lelkiismeretes konscienca, lényeg esenco (katonaság);
ként); verŝajne, zorgema lényeges esenca (T); depilki
eble, supozeble lelőhely trovejo lényegtelen neesenca (T) (labda-
(valószínűleg) leltár inventaro lenyel gluti (T) játékban);
lehet, hogy… eblas, ke… leltároz inventari (T) lép paŝi (ige);
lemarad malpravigi (T),
lehetetlen neebla postresti; lieno,
kapitulacigi
lehetetlenség neebleco postresti en spleno
(T) (vkit; átv.
lehetőleg laŭeble la lernado (szerv)
lehetőség lépcső értelemben)
ebleco lemarad a tanu- ŝtuparo
leszid riproĉi (T)
lehetővé tesz ebligi (T) lásban; malfrui lépcsőfok ŝtupo
lét esto
lehetővé válik ebliĝi (vmiről); li lépcsőház enirejo,
letagad nei (T)
lehetséges eble, verŝajne, malfruis al la ŝtuparejo letakar kovri (T)
supozeble trajno lekéste a lépcsőzetes ŝtupara, letartóztat aresti (T)
lehűl malvarmiĝi vonatot terasa letelepít loksidigi (T),
lehűlés atendeblas lemásol kopii (T), fari lepedő littuko setli (T), setligi
várható malvarmiĝo kopiaĵon; lépés paŝo
lehűt lepke (T)
malvarmigi (T) plagiati () papilio
letérdel genuiĝi
lejtő deklivo (irodalom) lépked paŝi, paŝadi
létesít estigi (T)
lekvár marmelado lemegy malsupreniri lerajzol desegni (T)
letesz demeti (T)
lélegzet spirblovo lemez disko (hangle- lerak demeti (T)
letétbe helyez deponi (T)
lélegzik spir(ad)i (T) lerészegedik ebriiĝi
mez), disketo, létezik ekzisti
lélek animo lerövidít mallongigi (T)
moldisko létra ŝtupetaro, eskalo
lélekemelő animfortiga, lesz esti (jövö
(floppy); lado, létrafok ŝtupeto
inspira időben: létrehoz estigi (T), krei
lélekerő animforto lameno (hen- estos)
lélekjelenlét gerelt) (T)
spiritĉeesto leszáll descendi (T)
lemezmeg- diskpelilo létrejön realiĝi, estiĝi
lélektan psikologio (járműről)
hajtó lett latvo (ffi); latva
lélektelen senanima, leszáll a elbusiĝi
lemeztartó diskoteko (mn.) (ország-
senkora buszról
lelemény sagaco, lemezterület diskospaco beli)
leszáll a villa- eltramiĝi Lettország Latvio
inventemo len lino mosról leül sidiĝi, eksidi
leleményes sagaca, lencse lento leszáll a eltrajniĝi, leültet sidigi (T)
inventema lengyel polo (ffi), pola
vonatról elvagoniĝi levág buĉi (T) (állatot)
leleplez senmaskigi (T) (mn.) leszed depreni (T) levegő aero
legyőz 158 lengyel Lengyelország 159 levegő
legyőz venki (T), superi lelkesedik entuziasmi (por) Lengyelország Pollando, Polujo, leszerel malmunti (T)
(T) lelkész pastro Polio (alkatrészt);
lehel elspiri (T) lelkiállapot animagordo lent malsupre malarmi,
lehelet elspiraĵo lelkiismeret konscienco lény estulo senarmigi
lehet povi, ebli (ige- lelkiismeretes konscienca, lényeg esenco (katonaság);
ként); verŝajne, zorgema lényeges esenca (T); depilki
eble, supozeble lelőhely trovejo lényegtelen neesenca (T) (labda-
(valószínűleg) leltár inventaro lenyel gluti (T) játékban);
lehet, hogy… eblas, ke… leltároz inventari (T) lép paŝi (ige);
lemarad malpravigi (T),
lehetetlen neebla postresti; lieno,
kapitulacigi
lehetetlenség neebleco postresti en spleno
(T) (vkit; átv.
lehetőleg laŭeble la lernado (szerv)
lehetőség lépcső értelemben)
ebleco lemarad a tanu- ŝtuparo
leszid riproĉi (T)
lehetővé tesz ebligi (T) lásban; malfrui lépcsőfok ŝtupo
lét esto
lehetővé válik ebliĝi (vmiről); li lépcsőház enirejo,
letagad nei (T)
lehetséges eble, verŝajne, malfruis al la ŝtuparejo letakar kovri (T)
supozeble trajno lekéste a lépcsőzetes ŝtupara, letartóztat aresti (T)
lehűl malvarmiĝi vonatot terasa letelepít loksidigi (T),
lehűlés atendeblas lemásol kopii (T), fari lepedő littuko setli (T), setligi
várható malvarmiĝo kopiaĵon; lépés paŝo
lehűt lepke (T)
malvarmigi (T) plagiati () papilio
letérdel genuiĝi
lejtő deklivo (irodalom) lépked paŝi, paŝadi
létesít estigi (T)
lekvár marmelado lemegy malsupreniri lerajzol desegni (T)
letesz demeti (T)
lélegzet spirblovo lemez disko (hangle- lerak demeti (T)
letétbe helyez deponi (T)
lélegzik spir(ad)i (T) lerészegedik ebriiĝi
mez), disketo, létezik ekzisti
lélek animo lerövidít mallongigi (T)
moldisko létra ŝtupetaro, eskalo
lélekemelő animfortiga, lesz esti (jövö
(floppy); lado, létrafok ŝtupeto
inspira időben: létrehoz estigi (T), krei
lélekerő animforto lameno (hen- estos)
lélekjelenlét gerelt) (T)
spiritĉeesto leszáll descendi (T)
lemezmeg- diskpelilo létrejön realiĝi, estiĝi
lélektan psikologio (járműről)
hajtó lett latvo (ffi); latva
lélektelen senanima, leszáll a elbusiĝi
lemeztartó diskoteko (mn.) (ország-
senkora buszról
lelemény sagaco, lemezterület diskospaco beli)
leszáll a villa- eltramiĝi Lettország Latvio
inventemo len lino mosról leül sidiĝi, eksidi
leleményes sagaca, lencse lento leszáll a eltrajniĝi, leültet sidigi (T)
inventema lengyel polo (ffi), pola
vonatról elvagoniĝi levág buĉi (T) (állatot)
leleplez senmaskigi (T) (mn.) leszed depreni (T) levegő aero
levegőztet 160 lusta lyuggat 161 lyukaszt
levegőztet
levél
aerumi
letero; folio
lobbizik
locsol
lobii
akvumi (T)
lyuggat
LY
truadi (T)
lyukacsos truhava, truoza,
truita
(falevél) (kertet) lyukas trua, truhava
levelesláda leterkesto lóg pendi lyuk truo; kario (fogé) lyukaszt trui (T), perfori
levelező koresponda loggia loĝio (T)
tagozat fakultato logika logiko
levelezőlap poŝtkarto logikus logika
levelezőlista dissendolisto lóhere trifolio
levélhordó leterportisto lóistálló ĉevalejo
(postás) lokőr likvoro
levélszekrény leterkesto lomb(ozat) foliaro
levéltár arkivo London Londono
lever debati (T) lop ŝteli (T)
leves supo lottó loterio
levesz demeti (T) lottón nyer gajni (T) en
lexikon leksikono loterio
lézer lazero lottózik loti (NT)
lezser leĝera lovag kavaliro
liba ansero lovaglás rajdo
libegő seĝa telfero lovaglási eblecoj por rajdi
(közl. eszköz) lehetőségek
liberális liberalulo (ffi), lovagol rajdi
liberala (mn.) lovas rajdanto, rajdisto
(politika); lóverseny- hipodromo
cedema, mola pálya
(engedékeny) lő pafi (T)
liberalizmus liberalismo lőfegyver pafilo
libikóka baskulo lök puŝi (T)
lift lifto Lőrinc Lorenco
liheg, zilál spiregi lőtér pafejo
lila viol(kolor)a lövedék pafaĵo
limonádé limonado lövöldözés pafado
liszt faruno lucerna luzerno
liter litro lucfenyő piceo
ló ĉevalo lugas laǔbo
lobbi lobio lusta mallaborema,
pigra
levegőztet 160 lusta lyuggat 161 lyukaszt
levegőztet
levél
aerumi
letero; folio
lobbizik
locsol
lobii
akvumi (T)
lyuggat
LY
truadi (T)
lyukacsos truhava, truoza,
truita
(falevél) (kertet) lyukas trua, truhava
levelesláda leterkesto lóg pendi lyuk truo; kario (fogé) lyukaszt trui (T), perfori
levelező koresponda loggia loĝio (T)
tagozat fakultato logika logiko
levelezőlap poŝtkarto logikus logika
levelezőlista dissendolisto lóhere trifolio
levélhordó leterportisto lóistálló ĉevalejo
(postás) lokőr likvoro
levélszekrény leterkesto lomb(ozat) foliaro
levéltár arkivo London Londono
lever debati (T) lop ŝteli (T)
leves supo lottó loterio
levesz demeti (T) lottón nyer gajni (T) en
lexikon leksikono loterio
lézer lazero lottózik loti (NT)
lezser leĝera lovag kavaliro
liba ansero lovaglás rajdo
libegő seĝa telfero lovaglási eblecoj por rajdi
(közl. eszköz) lehetőségek
liberális liberalulo (ffi), lovagol rajdi
liberala (mn.) lovas rajdanto, rajdisto
(politika); lóverseny- hipodromo
cedema, mola pálya
(engedékeny) lő pafi (T)
liberalizmus liberalismo lőfegyver pafilo
libikóka baskulo lök puŝi (T)
lift lifto Lőrinc Lorenco
liheg, zilál spiregi lőtér pafejo
lila viol(kolor)a lövedék pafaĵo
limonádé limonado lövöldözés pafado
liszt faruno lucerna luzerno
liter litro lucfenyő piceo
ló ĉevalo lugas laǔbo
lobbi lobio lusta mallaborema,
pigra
ma 162 magyar Magyar Államvasutak 163 malom
ma
Mhodiaǔ magánlakás
magánszektor
privata loĝejo
privata sektoro
Magyar Ál-
lamvasutak
Hungaraj
Ŝtatfervojoj
maholnap pli-malpli frue,
baldaǔ, post
magántulaj- privata propraĵo Magyar Nem- Hungara Nacia nelonge
macska kato don zeti Galéria Galerio mai hodiaǔa, nuna,
madár birdo magány soleco Magyar Hungara Scienca nuntempa
madárdal birdkanto magányos solulo (ffi); Tudományos Akademio máj hepato
madárfióka birdido sol(ec)a (mn.) majális majfesto
Akadémia
Madonna Madono magányosság soleco májbeteg hepatulo
magyarán rekte,
madzag ŝnureto magas alta majd poste (azután,
mag grajno (növé- senparafraze
magas láz alta febro magyaráz klarigi (T); később);
nyé); kern(et)o magas színvo- altnivela espliki (T) majd olvasok
(csonhéjasé); nalú (kifejt); mi legos;
semero (vető- magas alta sangopremo koment(ar)i preskaǔ majd-
mag) vérnyomás (T), interpreti nem
maga vi (személyes magasba alten (T) (értelmez); majdnem preskaǔ
névmás); vi magasít altigi (T) májétel hepataĵo
legas maga magaslat altaĵo demonstri (T)
(tudományo- majom simio
olvas; si, si magasodik altiĝi majonéz majonezo
mem (vissza- magasra alten san)
magyarázat klarigo, majoránna majorano
ható névmás); magasság alteco május majo
magassarkú ŝuoj kun altigitaj komento,
defendi sin májusban maje
cipő kalkanoj, ekspliko,
védekezik; májusi maja
pingloŝuoj interpretado, mák papavo
li mem razas
(tűsarkú) demonstro makacs opiniama,
sin saját maga Magyarország Hungario,
borotválkozik magasugrás altosalto obstina,
magatartás sinteno, konduto Hungarlando, necedema
(nyomatéko-
magatehetetlen senpova, Hungarujo makaróni makaronioj
sítás) magyaros hungar(ec)a,
magában implici (T) nemovipova makkegész- perfekte sana,
magával visz kunporti (T) hungareska séges sanega
foglal magyarság hungararo
magazin magazino (újság) mákos metélt papavaj nudeloj
magabiztos memfida
mágnes magneto (nép); malac porkido
magáé via
mágneses magneta hungareco maláta malto
magán- privata
mágneskártya magnetkarto (tulajdonság) málna frambo
magánbirtok privata posedaĵo
magnetofon magnetofono magyartalan mishungara málnaszörp frambosiropo
magáncég privata asocio
maguké via magyartanár instruisto de/pri malom muelilo (be-
(firmao) magzat embrio
magánember privatulo la hungara rendezés),
magyar hungaro (ffi); lingvo muelejo
magánhangzó vokalo
magánjog hungara (mn.) magyarul hungare (üzem)
privata juro
ma 162 magyar Magyar Államvasutak 163 malom
ma
Mhodiaǔ magánlakás
magánszektor
privata loĝejo
privata sektoro
Magyar Ál-
lamvasutak
Hungaraj
Ŝtatfervojoj
maholnap pli-malpli frue,
baldaǔ, post
magántulaj- privata propraĵo Magyar Nem- Hungara Nacia nelonge
macska kato don zeti Galéria Galerio mai hodiaǔa, nuna,
madár birdo magány soleco Magyar Hungara Scienca nuntempa
madárdal birdkanto magányos solulo (ffi); Tudományos Akademio máj hepato
madárfióka birdido sol(ec)a (mn.) majális majfesto
Akadémia
Madonna Madono magányosság soleco májbeteg hepatulo
magyarán rekte,
madzag ŝnureto magas alta majd poste (azután,
mag grajno (növé- senparafraze
magas láz alta febro magyaráz klarigi (T); később);
nyé); kern(et)o magas színvo- altnivela espliki (T) majd olvasok
(csonhéjasé); nalú (kifejt); mi legos;
semero (vető- magas alta sangopremo koment(ar)i preskaǔ majd-
mag) vérnyomás (T), interpreti nem
maga vi (személyes magasba alten (T) (értelmez); majdnem preskaǔ
névmás); vi magasít altigi (T) májétel hepataĵo
legas maga magaslat altaĵo demonstri (T)
(tudományo- majom simio
olvas; si, si magasodik altiĝi majonéz majonezo
mem (vissza- magasra alten san)
magyarázat klarigo, majoránna majorano
ható névmás); magasság alteco május majo
magassarkú ŝuoj kun altigitaj komento,
defendi sin májusban maje
cipő kalkanoj, ekspliko,
védekezik; májusi maja
pingloŝuoj interpretado, mák papavo
li mem razas
(tűsarkú) demonstro makacs opiniama,
sin saját maga Magyarország Hungario,
borotválkozik magasugrás altosalto obstina,
magatartás sinteno, konduto Hungarlando, necedema
(nyomatéko-
magatehetetlen senpova, Hungarujo makaróni makaronioj
sítás) magyaros hungar(ec)a,
magában implici (T) nemovipova makkegész- perfekte sana,
magával visz kunporti (T) hungareska séges sanega
foglal magyarság hungararo
magazin magazino (újság) mákos metélt papavaj nudeloj
magabiztos memfida
mágnes magneto (nép); malac porkido
magáé via
mágneses magneta hungareco maláta malto
magán- privata
mágneskártya magnetkarto (tulajdonság) málna frambo
magánbirtok privata posedaĵo
magnetofon magnetofono magyartalan mishungara málnaszörp frambosiropo
magáncég privata asocio
maguké via magyartanár instruisto de/pri malom muelilo (be-
(firmao) magzat embrio
magánember privatulo la hungara rendezés),
magyar hungaro (ffi); lingvo muelejo
magánhangzó vokalo
magánjog hungara (mn.) magyarul hungare (üzem)
privata juro
mályva 164 márvány márványtábla 165 megágyaz
megajánl oferti (T) megbeszélés priparolo, megdöbben konsterniĝi, megér valori (T) (értéke
megáld beni (T) interparolo, ŝokiĝi van); ĝisvivi
megáll halti (nem megy pritrakto, megdöglik morti, perei; (addig él)
tovább); ĉesi pridiskuto; mortaĉi (állat) megérdemel meriti (T)
(abbamarad); kunveno megdrágul plimultekostiĝi, megérik maturiĝi
panei (hiba (összejövetel, pliklariĝi megérint tuŝi (T)
miatt) gyűlés) megebédel tagmanĝi (T) megérkezik alveni
megállapít determini (T), megbetegszik malsaniĝi megegyezés interkonsento, megerősít fortigi (T);
fiksi (T), megbíz komisii (T) interkompreni- konfirmi (T)
difini (T) megbízás komisio ĝo; kompro- (átv.); firmigi
(magszab); megbízhatatlan nefidinda miso; konkor- (T) (megszi-
konstati megbízik fidi (T) (al), do, akordo lárdít)
(T) (tényt); konfidi (T) (al) (egyetértés) megerősödik fortiĝi, plifirmiĝi
konkludi megbízólevél komisa letero megegyezik interkonsenti megért kompreni (T);
(levonja a megbocsát pardoni (T) (T), inter- percepti (T)
következte- megbocsátó pardonema kompreniĝi (felfog)
tést); megbolondul freneziĝi (en, pri); megesik okazi (történik)
megállít haltigi (T), stopi megbolondulás freneziĝo akordiĝi megeszik formanĝi (T)
(T), ĉesigi (T) megbotlik faleti (egyetért), megfagy frostiĝi, glaciiĝi
megbukik fiaski; bankroti simili (al) megfázik malvarmumi
(megszüntet) megfejt
(tönkre- diveni (T), solvi
megállóhely haltejo (hasonlít)
megázik pluvmalsekiĝi megy); fali, megél vivteni sin; (rejtvényt);
megbán bedaŭri (T) malsukcesi travivi (T) deĉifri (T)
megbánt ofendi (T) (vizsgán, (átél) (kódot)
megbántás ofendiĝo szerepben) megelégedés kontentiĝo megfeketedik nigriĝi
megbarátkozik amikiĝi (kun) megbüntet puni (T) megfelel konveni (al),
megelégszik kontentiĝi (per)
megbarnul bruniĝi megcímez adresi (T) megélhetés vivrimedoj taŭgi (al)
megbecsül estimi (T), megcsal trompi (T) megelőző antaǔa; (alkalmas);
alte taksi (T); megcsíp pinĉi (T) (ujjá- preventa konfirmiĝi (al)
honori (T) val); piki (T) (egészségügy); (megegyezik)
megbecsülés honoro, (méh); ataki profilakta megfelelő konvena, taŭga
estimo (T) (fagy); mi (gyógy- (alkalmas);
megbeszél priparoli (T), kaptis lin ĉe la kezelés) ĝusta, konfor-
interparoli (T), faro rajtakap- megemlít mencii (T) ma, oportuna
pritrakti (T), tam megenged permesi (T) megfelelő pilla- siamomente
pridiskuti (T) megcsókol kisi (T) megengedhető permesebla natban
megdolgozik laborakiri (T) megfelelően ĝuste (helyesen)
megajánl 166 megdolgozik megdöbben 167 megfelelően
megajánl oferti (T) megbeszélés priparolo, megdöbben konsterniĝi, megér valori (T) (értéke
megáld beni (T) interparolo, ŝokiĝi van); ĝisvivi
megáll halti (nem megy pritrakto, megdöglik morti, perei; (addig él)
tovább); ĉesi pridiskuto; mortaĉi (állat) megérdemel meriti (T)
(abbamarad); kunveno megdrágul plimultekostiĝi, megérik maturiĝi
panei (hiba (összejövetel, pliklariĝi megérint tuŝi (T)
miatt) gyűlés) megebédel tagmanĝi (T) megérkezik alveni
megállapít determini (T), megbetegszik malsaniĝi megegyezés interkonsento, megerősít fortigi (T);
fiksi (T), megbíz komisii (T) interkompreni- konfirmi (T)
difini (T) megbízás komisio ĝo; kompro- (átv.); firmigi
(magszab); megbízhatatlan nefidinda miso; konkor- (T) (megszi-
konstati megbízik fidi (T) (al), do, akordo lárdít)
(T) (tényt); konfidi (T) (al) (egyetértés) megerősödik fortiĝi, plifirmiĝi
konkludi megbízólevél komisa letero megegyezik interkonsenti megért kompreni (T);
(levonja a megbocsát pardoni (T) (T), inter- percepti (T)
következte- megbocsátó pardonema kompreniĝi (felfog)
tést); megbolondul freneziĝi (en, pri); megesik okazi (történik)
megállít haltigi (T), stopi megbolondulás freneziĝo akordiĝi megeszik formanĝi (T)
(T), ĉesigi (T) megbotlik faleti (egyetért), megfagy frostiĝi, glaciiĝi
megbukik fiaski; bankroti simili (al) megfázik malvarmumi
(megszüntet) megfejt
(tönkre- diveni (T), solvi
megállóhely haltejo (hasonlít)
megázik pluvmalsekiĝi megy); fali, megél vivteni sin; (rejtvényt);
megbán bedaŭri (T) malsukcesi travivi (T) deĉifri (T)
megbánt ofendi (T) (vizsgán, (átél) (kódot)
megbántás ofendiĝo szerepben) megelégedés kontentiĝo megfeketedik nigriĝi
megbarátkozik amikiĝi (kun) megbüntet puni (T) megfelel konveni (al),
megelégszik kontentiĝi (per)
megbarnul bruniĝi megcímez adresi (T) megélhetés vivrimedoj taŭgi (al)
megbecsül estimi (T), megcsal trompi (T) megelőző antaǔa; (alkalmas);
alte taksi (T); megcsíp pinĉi (T) (ujjá- preventa konfirmiĝi (al)
honori (T) val); piki (T) (egészségügy); (megegyezik)
megbecsülés honoro, (méh); ataki profilakta megfelelő konvena, taŭga
estimo (T) (fagy); mi (gyógy- (alkalmas);
megbeszél priparoli (T), kaptis lin ĉe la kezelés) ĝusta, konfor-
interparoli (T), faro rajtakap- megemlít mencii (T) ma, oportuna
pritrakti (T), tam megenged permesi (T) megfelelő pilla- siamomente
pridiskuti (T) megcsókol kisi (T) megengedhető permesebla natban
megdolgozik laborakiri (T) megfelelően ĝuste (helyesen)
megfertőződik 168 megkoszorúz megköszön 169 megszabadul
megfertőző- infektiĝi meghosszabít longigi (T) megköszön danki (T) por megnyugtat trankviligi (T),
dik meghökken konsterniĝi (pro) kvietigi (T)
megfeszít streĉi (T) meghűl malvarmumi megköt ligi (T) megnyújt longigi,
megfigyel observi (T) meghülyül idiotiĝi megkövetel postuli (T) plilongigi
megfigyelés observado megígér promesi (T) megkülön- distingi (T) megold solvi (T)
megfilmesít surfilmigi (T) megijeszt ektimigi (T) böztet megöl mortigi (T),
megfog kapti (T), preni megingat ŝanceli (T) meglát ekvidi (T) murdi (T)
(T) meginog ŝanceliĝi meglátogat viziti (T) megölel brakumi (T),
megfordul turniĝi, turni sin mégis tamen meglátszik vidiĝi ĉirkaǔbraki (T)
megfoszt senigi (T) megismer ekkoni (T) meglep surprizi (T) megőriz konservi (T),
meghagy lasi (T) megismerke- (inter)konatiĝi meglepetés surprizo gardi (T)
meghal morti dik (kun) megmagyaráz klarigi (T); megpillant okulkapti (T)
meghálál danki (T) (per) megízlel gustumi (T) ekspliki (T) megrak ŝarĝi (T)
meghamisít falsi (T) megjavul pliboniĝi (kifejt); lumigi, (kocsit); garni
megharagít kolerigi (T) megjegyez (en)memorigi (T); vidigi (T) (T) (telerak);
megharagszik ekkoleri, (T), encerbigi (megvilágosít) tradraŝi (T)
koleriĝi, iritiĝi (T); rimarki megment savi (T) (megver); fari
megharap mordi (T) (T), noti (T) megmérgez veneni (T)
meghat emocii (T) fajron megrak-
(megjegyzést megmos lavi (T) ja a tüzet
meghatároz difini (T), tesz) megnevez nomi (T) megrendez aranĝi (T),
determini (T) megjegyzés noto, rimarko; megnevezés nomo
meghatározott limigita, organizi (T),
memorigo, megnéz rigardi (T);
determinita okazigi (T);
encerbigo inspekti (T)
meghatottság emocio reĝisori (szín-
(szellemileg) (felügyel)
meghirdet anonci (T), prok- megnő (plen)kreski, ház)
megjelenik aperi megrohamoz sturmi (T)
lami; anonci megjelöl noti (T) grandiĝi
konkurson megrongál difekti (T)
megkapó impresa megnősül edziniĝi (al), megrovás riproĉo
pályázatot megkékül bluiĝi edzinigi (T) megsajnál (ek)kompati (T)
hirdet megkeres serĉi (T); megnyer gajni (T); akiri mégse tamen ne
meghitt intima, familia perlabori (T) (T) (megsze- megsemmisít neniigi (T),
meghiúsít fiaskigi (T), mal- (munkával) rez) nuligi (T);
sukcesigi (T) megkezd komenci (T) megnyerő alloga,
meghív inviti (T) senvalidigi (T)
megkezdődik komenciĝi plaĉaspekta
meghívás invito megkopaszt (jog)
senplumigi (T); megnyit malfermi (T)
meghívó megsértődik ofendiĝi
invitilo senmonigi megnyitás malfermo
meghívólevél invitilo, megsokszoroz plimultigi (T)
(átv.) megnyugszik kvietiĝi, megszabadít liberigi (T)
invitletero megkoszorúz florkroni (T) trankviliĝi megszabadul liberiĝi
meghódít konkeri (T)
megfertőződik 168 megkoszorúz megköszön 169 megszabadul
megfertőző- infektiĝi meghosszabít longigi (T) megköszön danki (T) por megnyugtat trankviligi (T),
dik meghökken konsterniĝi (pro) kvietigi (T)
megfeszít streĉi (T) meghűl malvarmumi megköt ligi (T) megnyújt longigi,
megfigyel observi (T) meghülyül idiotiĝi megkövetel postuli (T) plilongigi
megfigyelés observado megígér promesi (T) megkülön- distingi (T) megold solvi (T)
megfilmesít surfilmigi (T) megijeszt ektimigi (T) böztet megöl mortigi (T),
megfog kapti (T), preni megingat ŝanceli (T) meglát ekvidi (T) murdi (T)
(T) meginog ŝanceliĝi meglátogat viziti (T) megölel brakumi (T),
megfordul turniĝi, turni sin mégis tamen meglátszik vidiĝi ĉirkaǔbraki (T)
megfoszt senigi (T) megismer ekkoni (T) meglep surprizi (T) megőriz konservi (T),
meghagy lasi (T) megismerke- (inter)konatiĝi meglepetés surprizo gardi (T)
meghal morti dik (kun) megmagyaráz klarigi (T); megpillant okulkapti (T)
meghálál danki (T) (per) megízlel gustumi (T) ekspliki (T) megrak ŝarĝi (T)
meghamisít falsi (T) megjavul pliboniĝi (kifejt); lumigi, (kocsit); garni
megharagít kolerigi (T) megjegyez (en)memorigi (T); vidigi (T) (T) (telerak);
megharagszik ekkoleri, (T), encerbigi (megvilágosít) tradraŝi (T)
koleriĝi, iritiĝi (T); rimarki megment savi (T) (megver); fari
megharap mordi (T) (T), noti (T) megmérgez veneni (T)
meghat emocii (T) fajron megrak-
(megjegyzést megmos lavi (T) ja a tüzet
meghatároz difini (T), tesz) megnevez nomi (T) megrendez aranĝi (T),
determini (T) megjegyzés noto, rimarko; megnevezés nomo
meghatározott limigita, organizi (T),
memorigo, megnéz rigardi (T);
determinita okazigi (T);
encerbigo inspekti (T)
meghatottság emocio reĝisori (szín-
(szellemileg) (felügyel)
meghirdet anonci (T), prok- megnő (plen)kreski, ház)
megjelenik aperi megrohamoz sturmi (T)
lami; anonci megjelöl noti (T) grandiĝi
konkurson megrongál difekti (T)
megkapó impresa megnősül edziniĝi (al), megrovás riproĉo
pályázatot megkékül bluiĝi edzinigi (T) megsajnál (ek)kompati (T)
hirdet megkeres serĉi (T); megnyer gajni (T); akiri mégse tamen ne
meghitt intima, familia perlabori (T) (T) (megsze- megsemmisít neniigi (T),
meghiúsít fiaskigi (T), mal- (munkával) rez) nuligi (T);
sukcesigi (T) megkezd komenci (T) megnyerő alloga,
meghív inviti (T) senvalidigi (T)
megkezdődik komenciĝi plaĉaspekta
meghívás invito megkopaszt (jog)
senplumigi (T); megnyit malfermi (T)
meghívó megsértődik ofendiĝi
invitilo senmonigi megnyitás malfermo
meghívólevél invitilo, megsokszoroz plimultigi (T)
(átv.) megnyugszik kvietiĝi, megszabadít liberigi (T)
invitletero megkoszorúz florkroni (T) trankviliĝi megszabadul liberiĝi
meghódít konkeri (T)
megszagol 170 megváltozik megvásárolható 171 mellékes dolog
megszagol flari (T) megtart teni (T); reteni megvásárol- aĉetebla meggyógyít kuraci (T),
megszakít interrompi (T) (T) (visszatart), ható (re)sanigi (T)
megszáll okupi (T), teni (T), gardi megvéd defendi (T), meggyógyul kuraciĝi,
okupacii (T) (T), konservi protekti (T) (re)saniĝi
(hadsereg); (T) (megőriz); megvehető aĉetebla meggyógyulás resaniĝo,
tranokti (NT), plenumi megver bati (T), tradrasi kuraciĝo
gasti (NT), (T) (betart); (T); bastoni (T) meggyújt ekbruligi (T)
restadi (éjsza- okazigi (T), (bottal); venki méh abelo
kára) aranĝi (T) (T) (legyőz) méhcsalád abelaro
megszállás okupado; tranok- (megrendez) megvesz aĉeti (T) méhkaptár abelujo
tado, gastado, megtelik pleniĝi megveszteget subaĉeti (T) meleg varma
restado megterít pretigi/primeti la megvet malestimi (T) melegágy varmobedo
megszámol nombri (T) megvilágít prilumi (T) melegfront varmofronto
tablon melegház
megszentel santakvi (T) megvitat pritrakti (T), forcejo
megtetszik ekplaĉi
megszépít plibeligi (T) megtilt malpermesi (T) diskuti (T) melegházi forceja
megszeret ekami (T) megtisztel honori (T), megvizsgál ekzameni (T), melegít varmigi (T)
megszerez akiri (T) inspekti (T), melegítő sportvesto
estimi (T)
megszokik kutimiĝi (al), megtisztelő honora esplori (T), (ruha)
alkutimiĝi; megtiszteltetés honoro, kontroli (T) melegszend- varma sandviĉo
familiariĝi (al) honoraĵo megvonalaz linii (T) vics
megszokott kutima, normala, megtisztít purigi (T), megzavar ĝeni (T), melegszik varmiĝi
rutina embarasi (T) mell brusto, mamo
senmakuligi
megszólal ekparoli; eksoni megzavarodik konfuziĝi, (női)
(T), mellé apud (T) (elölj.);
(nem ember) megtölt plenigi (T), perturbiĝi;
megszólít alparoli (T) freneziĝi (meg- apud la brunan
plenverŝi (T);
megszökik fuĝi bolondul) tablon a barna
farĉi (T) (étel);
megszúr piki (T) megzenésít muzikigi (T) asztal mellé,
ŝarĝi (T) (pus-
megszül naski (T), akuŝi megzöldül verdiĝi apuden (hová?)
kát); plenblovi
(T) megy iri, marŝi mellé
(léggömböt) mellék- flanka, akcesora,
megszületik naskiĝi megtöm plenŝtopi megye departemento
megszűnik ĉesi, finiĝi, megtudakol informiĝi (pri) megyeszékhely sidejo de kroma, apuda
estintiĝi megun enui (T) departemento mellékállás kromokupo,
megszüntet ĉesigi (T), nuligi megvalósít efektivigi (T), meggy grioto, acida dounofico
(T), forigi (T) plenumi (T) ĉerizo; mellékel aldoni (T),
megszűr filtri (T) megvalósítás efektivigo griotarbo, almeti (T),
megtámad ataki (T) megvalósul efektiviĝi griotujo (fa) inkludi (T)
megtántorodik ŝanceliĝi (T) megváltozik ŝanĝiĝi meggyengít malfortigi (T) mellékelten aldone
megtárgyal pritrakti (T) meggyilkol murdi (T) mellékes dolog flankaĵo
megszagol 170 megváltozik megvásárolható 171 mellékes dolog
megszagol flari (T) megtart teni (T); reteni megvásárol- aĉetebla meggyógyít kuraci (T),
megszakít interrompi (T) (T) (visszatart), ható (re)sanigi (T)
megszáll okupi (T), teni (T), gardi megvéd defendi (T), meggyógyul kuraciĝi,
okupacii (T) (T), konservi protekti (T) (re)saniĝi
(hadsereg); (T) (megőriz); megvehető aĉetebla meggyógyulás resaniĝo,
tranokti (NT), plenumi megver bati (T), tradrasi kuraciĝo
gasti (NT), (T) (betart); (T); bastoni (T) meggyújt ekbruligi (T)
restadi (éjsza- okazigi (T), (bottal); venki méh abelo
kára) aranĝi (T) (T) (legyőz) méhcsalád abelaro
megszállás okupado; tranok- (megrendez) megvesz aĉeti (T) méhkaptár abelujo
tado, gastado, megtelik pleniĝi megveszteget subaĉeti (T) meleg varma
restado megterít pretigi/primeti la megvet malestimi (T) melegágy varmobedo
megszámol nombri (T) megvilágít prilumi (T) melegfront varmofronto
tablon melegház
megszentel santakvi (T) megvitat pritrakti (T), forcejo
megtetszik ekplaĉi
megszépít plibeligi (T) megtilt malpermesi (T) diskuti (T) melegházi forceja
megszeret ekami (T) megtisztel honori (T), megvizsgál ekzameni (T), melegít varmigi (T)
megszerez akiri (T) inspekti (T), melegítő sportvesto
estimi (T)
megszokik kutimiĝi (al), megtisztelő honora esplori (T), (ruha)
alkutimiĝi; megtiszteltetés honoro, kontroli (T) melegszend- varma sandviĉo
familiariĝi (al) honoraĵo megvonalaz linii (T) vics
megszokott kutima, normala, megtisztít purigi (T), megzavar ĝeni (T), melegszik varmiĝi
rutina embarasi (T) mell brusto, mamo
senmakuligi
megszólal ekparoli; eksoni megzavarodik konfuziĝi, (női)
(T), mellé apud (T) (elölj.);
(nem ember) megtölt plenigi (T), perturbiĝi;
megszólít alparoli (T) freneziĝi (meg- apud la brunan
plenverŝi (T);
megszökik fuĝi bolondul) tablon a barna
farĉi (T) (étel);
megszúr piki (T) megzenésít muzikigi (T) asztal mellé,
ŝarĝi (T) (pus-
megszül naski (T), akuŝi megzöldül verdiĝi apuden (hová?)
kát); plenblovi
(T) megy iri, marŝi mellé
(léggömböt) mellék- flanka, akcesora,
megszületik naskiĝi megtöm plenŝtopi megye departemento
megszűnik ĉesi, finiĝi, megtudakol informiĝi (pri) megyeszékhely sidejo de kroma, apuda
estintiĝi megun enui (T) departemento mellékállás kromokupo,
megszüntet ĉesigi (T), nuligi megvalósít efektivigi (T), meggy grioto, acida dounofico
(T), forigi (T) plenumi (T) ĉerizo; mellékel aldoni (T),
megszűr filtri (T) megvalósítás efektivigo griotarbo, almeti (T),
megtámad ataki (T) megvalósul efektiviĝi griotujo (fa) inkludi (T)
megtántorodik ŝanceliĝi (T) megváltozik ŝanĝiĝi meggyengít malfortigi (T) mellékelten aldone
megtárgyal pritrakti (T) meggyilkol murdi (T) mellékes dolog flankaĵo
melléklet 172 mer mér 173 mész
melléklet aldonaĵo, menetdíj veturprezo mér mezuri (T; pesi merőkanál kulerego, ĉerpilo
suplemento menetel marŝi (T) (súlyt), merőleges orta, perpendikla
mellékszerep epizoda rolo menetjegy veturbileto kronometri (T) mérőműszer mezurilo, mezur-
mellény veŝto menetrend horaro (időt) instrumento
mellesleg cetere, akcesore menettérti jegy ira-revena bileto mérce mezurilo mérőóra indikatoro
mellett apud (elölj.); ment savi (T) meredek kruta merre kien, en kiu
apud la bruna mentén laŭ (elölj.); laǔ méreg veneno; tokso direkto
hundo a barna la bordo a part (gyógyászat); mérsékelt modera (ember);
kutya mellett mentén kolero, furiozo redukita
(nem mozgás- mentes sena, libera de (harag) (csökkentett);
ban); mentés savo méregdrága terure multekosta modera, milda
mellhártya- pleŭrito mentesítő kromtrajno mereng revadi (meteorológia);
gyulladás vonat merénylet atenco; atenci modera/milda
mellőz neglekti (T) mentőállomás akcidenta stacio (T) merényle- klimato mérsé-
melltartó mamzono mentőautó ambulancaǔto tet követ el kelt éghajlat
mellúszás brusta naĝado mentőcsónak savboato merénylő atencanto mert ĉar
méltatlankodó indigna mentők ambulanco merész maltima, mértan geometrio
méltó -ind (utóképző); mentőkocsi ambulanca kuraĝega, mérték mezuro, grado
laǔdinda di- veturilo impertinenta (mennyiség);
cséretre méltó, mentőorvos ambulanca
(szemtelen) mezuro (mé-
dicséretes kuracisto méret mezuro,
mentőöv savzono ret); mezurilo
mély profunda rgandeco, (eszköz)
melyik kiu; kiu tago mentős ambulancisto
mentőszolgálat ambulancservo formato mértéktelen senmezura
estas hodiaǔ? (papíré); skalo mese fabelo, fablo
menü menuo
melyik (mi- meny (átv.); mezurigi (állatmese)
bofilino
lyen) nap van menyasszony fianĉino (T) (megmé- mesés fabela; pitoreska
ma? mennyezet plafono ret); pesigi (T) (festői)
mélység profundeco mennyi kiom (da), kiom (súlyt) mester majstro
mélytányér suptelero, da libroj estas mérföld mejlo mesterkélt afekta, nenatura
profunda telero tie? hány mérföldkő mejloŝtono mesterséges artefarita,
menedzsel manaĝeri (T) mérgesgomba venena fungo malnatura
könyv van itt?
menedzser manaĝisto, mérgesít kolerigi (T) mesterséges artefarita
mennyiség kvanto, grando
manaĝero mennyország ĉielregno, elizeo mérhetetlen nemezurebla intelligencia intelekto
menekül fuĝi (vhonnan); mer kuraĝi, havi merít (el)ĉerpi (T) mesterséges artefarita spirado
rifuĝi (politikai kuraĝon, riski mérkőzés ma(t)ĉo, légzés
okok miatt) (T); ĉerpi (T) ludbatalo mesterséges artefarita lingvo
ménes ĉevalaro mérleg pesilo nyelv
(merít)
mérőeszköz mezurilo mész kalko (anyag)
melléklet 172 mer mér 173 mész
melléklet aldonaĵo, menetdíj veturprezo mér mezuri (T; pesi merőkanál kulerego, ĉerpilo
suplemento menetel marŝi (T) (súlyt), merőleges orta, perpendikla
mellékszerep epizoda rolo menetjegy veturbileto kronometri (T) mérőműszer mezurilo, mezur-
mellény veŝto menetrend horaro (időt) instrumento
mellesleg cetere, akcesore menettérti jegy ira-revena bileto mérce mezurilo mérőóra indikatoro
mellett apud (elölj.); ment savi (T) meredek kruta merre kien, en kiu
apud la bruna mentén laŭ (elölj.); laǔ méreg veneno; tokso direkto
hundo a barna la bordo a part (gyógyászat); mérsékelt modera (ember);
kutya mellett mentén kolero, furiozo redukita
(nem mozgás- mentes sena, libera de (harag) (csökkentett);
ban); mentés savo méregdrága terure multekosta modera, milda
mellhártya- pleŭrito mentesítő kromtrajno mereng revadi (meteorológia);
gyulladás vonat merénylet atenco; atenci modera/milda
mellőz neglekti (T) mentőállomás akcidenta stacio (T) merényle- klimato mérsé-
melltartó mamzono mentőautó ambulancaǔto tet követ el kelt éghajlat
mellúszás brusta naĝado mentőcsónak savboato merénylő atencanto mert ĉar
méltatlankodó indigna mentők ambulanco merész maltima, mértan geometrio
méltó -ind (utóképző); mentőkocsi ambulanca kuraĝega, mérték mezuro, grado
laǔdinda di- veturilo impertinenta (mennyiség);
cséretre méltó, mentőorvos ambulanca
(szemtelen) mezuro (mé-
dicséretes kuracisto méret mezuro,
mentőöv savzono ret); mezurilo
mély profunda rgandeco, (eszköz)
melyik kiu; kiu tago mentős ambulancisto
mentőszolgálat ambulancservo formato mértéktelen senmezura
estas hodiaǔ? (papíré); skalo mese fabelo, fablo
menü menuo
melyik (mi- meny (átv.); mezurigi (állatmese)
bofilino
lyen) nap van menyasszony fianĉino (T) (megmé- mesés fabela; pitoreska
ma? mennyezet plafono ret); pesigi (T) (festői)
mélység profundeco mennyi kiom (da), kiom (súlyt) mester majstro
mélytányér suptelero, da libroj estas mérföld mejlo mesterkélt afekta, nenatura
profunda telero tie? hány mérföldkő mejloŝtono mesterséges artefarita,
menedzsel manaĝeri (T) mérgesgomba venena fungo malnatura
könyv van itt?
menedzser manaĝisto, mérgesít kolerigi (T) mesterséges artefarita
mennyiség kvanto, grando
manaĝero mennyország ĉielregno, elizeo mérhetetlen nemezurebla intelligencia intelekto
menekül fuĝi (vhonnan); mer kuraĝi, havi merít (el)ĉerpi (T) mesterséges artefarita spirado
rifuĝi (politikai kuraĝon, riski mérkőzés ma(t)ĉo, légzés
okok miatt) (T); ĉerpi (T) ludbatalo mesterséges artefarita lingvo
ménes ĉevalaro mérleg pesilo nyelv
(merít)
mérőeszköz mezurilo mész kalko (anyag)
mészáros 174 millennium milliárd 175 minősül
mészáros buĉisto mi kio (kérdő); kio milliárd miliardo mindhiába vane, tutvane
messze malproksime estas tio? mi millió miliono mindig ĉiam
messzi malproksima ez?; ni (szem. milyen kia mindinkább ĉiam pli kaj pli
metélt nudeloj (étel); nm.); ni legas mimika mimiko mindjárt baldaŭ, tuj
papavaj mi olvasunk mimóza mimozo mindkettő ambaŭ; ambaǔ
nudeloj mi ez? kio estas tio? minap antaŭnelonge lernantoj
mákos metélt; mi újság? kia novaĵo estas? minaret minareto mindkét
distranĉita mialatt dum (elölj.), mindannyi ĉiom tanuló
(szétvágott) dume; dum mindannyi- ĉiufoje minél inkább - ju pli... des pli
meteorológus meteorologo li estis hejme szor annál jobban
méter metro mialatt otthon mindannyiunk ni ĉiuj minimális minimuma
metró metroo mindegy egala, egalas; minimum minimumo
volt
metsz tranĉi (T); tajli miatt pro (elölj.) (ok- indiferenta miniszoknya minijupo
(fát); kruci (vo- mindegyik ĉiu(j) miniszter ministro
határozó); pro minden ĉio
nalak); gravuri via malsano miniszterelnök ĉefministro,
(T) (művészet) minden évben ĉiujare ministroprezi-
betegséged minden héten ĉiusemajne
méz mielo miatt dento
mézédes mieldolĉa minden rend- ĉio estas en ordo miniszterhe- vicministro
miattad pro vi ben van
mezei kampara mienk nia, nia domo a lyettes
mezei nyúl leporo mindenáron ĉiamaniere, miniszteri ministra,
mi házunk ĉiapreze,
mézeshetek mielmonato miért kial; pro kio (mi ministreja
mezítláb nudpiede ĉiariske, ĉiel minisztérium ministrio
miatt); por kio mindenekelőtt antaǔ ĉio
mező kampo, herbejo; (intézmény),
(milyen célból) mindenért ĉial
kampo, tereno míg dum(e) ministrejo
(átv.) mindenesetre ĉiukaze (épület)
Mihály Miĥaelo, Mikelo mindenféle ĉiaspeca
mezőgazda agrokulturisto mihamarább baldaǔ, post minőség kvalito
mezőgazdaság agrokulturo, mindenhogyan ĉiel minőségi kvalitkontrolisto
nelonge, mindenhol ĉie
agrikulturo kiel eble plej ellenőr
Mezőgazdasági Agrokultura mindenhová ĉien
minősít kvalifiki (T),
baldaǔ minden- ĉiel
Múzeum Muzeo Miklós Nikolao taksi (T),
mezőgazdasági agrara képp(en)
mikor kiam mindenki ĉiu(j) karakterizi (T)
termelőszö- kooperativo miközben dum (elölj.), mindenkié ĉies minősítés kvalifiko,
vetkezet dume mindennap ĉiutage (en)klasigo
mezőgazdász agronomo mikrofon mikrofono mindenség universo, kosmo minősül montriĝi,
mezőnyjátékos kampludisto mikroklíma mikroklimato Minden- Ĉiuj Sanktuloj evidentiĝi,
mezőőr kampogardisto millenáris jarmila szentek pruviĝi,
mezőváros kampara urbo millennium jarmilo mindenütt ĉie kvalifikiĝi
meztelen nuda
mészáros 174 millennium milliárd 175 minősül
mészáros buĉisto mi kio (kérdő); kio milliárd miliardo mindhiába vane, tutvane
messze malproksime estas tio? mi millió miliono mindig ĉiam
messzi malproksima ez?; ni (szem. milyen kia mindinkább ĉiam pli kaj pli
metélt nudeloj (étel); nm.); ni legas mimika mimiko mindjárt baldaŭ, tuj
papavaj mi olvasunk mimóza mimozo mindkettő ambaŭ; ambaǔ
nudeloj mi ez? kio estas tio? minap antaŭnelonge lernantoj
mákos metélt; mi újság? kia novaĵo estas? minaret minareto mindkét
distranĉita mialatt dum (elölj.), mindannyi ĉiom tanuló
(szétvágott) dume; dum mindannyi- ĉiufoje minél inkább - ju pli... des pli
meteorológus meteorologo li estis hejme szor annál jobban
méter metro mialatt otthon mindannyiunk ni ĉiuj minimális minimuma
metró metroo mindegy egala, egalas; minimum minimumo
volt
metsz tranĉi (T); tajli miatt pro (elölj.) (ok- indiferenta miniszoknya minijupo
(fát); kruci (vo- mindegyik ĉiu(j) miniszter ministro
határozó); pro minden ĉio
nalak); gravuri via malsano miniszterelnök ĉefministro,
(T) (művészet) minden évben ĉiujare ministroprezi-
betegséged minden héten ĉiusemajne
méz mielo miatt dento
mézédes mieldolĉa minden rend- ĉio estas en ordo miniszterhe- vicministro
miattad pro vi ben van
mezei kampara mienk nia, nia domo a lyettes
mezei nyúl leporo mindenáron ĉiamaniere, miniszteri ministra,
mi házunk ĉiapreze,
mézeshetek mielmonato miért kial; pro kio (mi ministreja
mezítláb nudpiede ĉiariske, ĉiel minisztérium ministrio
miatt); por kio mindenekelőtt antaǔ ĉio
mező kampo, herbejo; (intézmény),
(milyen célból) mindenért ĉial
kampo, tereno míg dum(e) ministrejo
(átv.) mindenesetre ĉiukaze (épület)
Mihály Miĥaelo, Mikelo mindenféle ĉiaspeca
mezőgazda agrokulturisto mihamarább baldaǔ, post minőség kvalito
mezőgazdaság agrokulturo, mindenhogyan ĉiel minőségi kvalitkontrolisto
nelonge, mindenhol ĉie
agrikulturo kiel eble plej ellenőr
Mezőgazdasági Agrokultura mindenhová ĉien
minősít kvalifiki (T),
baldaǔ minden- ĉiel
Múzeum Muzeo Miklós Nikolao taksi (T),
mezőgazdasági agrara képp(en)
mikor kiam mindenki ĉiu(j) karakterizi (T)
termelőszö- kooperativo miközben dum (elölj.), mindenkié ĉies minősítés kvalifiko,
vetkezet dume mindennap ĉiutage (en)klasigo
mezőgazdász agronomo mikrofon mikrofono mindenség universo, kosmo minősül montriĝi,
mezőnyjátékos kampludisto mikroklíma mikroklimato Minden- Ĉiuj Sanktuloj evidentiĝi,
mezőőr kampogardisto millenáris jarmila szentek pruviĝi,
mezőváros kampara urbo millennium jarmilo mindenütt ĉie kvalifikiĝi
meztelen nuda
mint 176 mondandó mondanivaló 177 mozivászon
mint kiel (alapfok ese- miután post kiam mondanivaló direndaĵo mostani nuna,
tén); mi estas mobiltelefon poŝtelefono mondat frazo nuntempa
tiel lernema mocskos malpurega mondattan sintakso mostohaanya duonpatrino,
kiel vi olyan mocsok malpuregaĵo monogram monogramo vicpatrino
tanulékony mód maniero; monológ monologo mostohaapa duonpatro,
vagyok, min ebl(ec)o (lehe- monoton monotona vicpatro
te; vi estas pli tőség); modo morog murmuri mostohaszülők duongepatroj
(nyelvészet) mos lavi (T) motel motelo
lernema ol mi mosakodik
modell modelo; pozisto, lavi sin motiváció motivo,
tanulékonyabb mosakszik lavi sin
vagy, mint én; modelo (sze- motivado,
mély) mosdat lavi (T) motiviĝo
ol mint (közép- mosdó lavujo (edény);
fok esetén) modem modemo motívum motivo, kialo
modern moderna lavejo (helyi- motorcsónak motorboato
minta modelo, ekzemp- ség); necesejo
modernizál modernigi (T) motorhiba motorpaneo
lo, ŝablono modor (vécé) motorkerékpár motorciklo
maniero, sinteno
mintapéldány specimeno mosdókagyló lavpelvo, lavujo
modoros afektema, motorozik motorcikladi
mintaszerűen modele mosogat lavi telerojn
nenatura, poza motorszerelő motormuntisto
mintha kvazaŭ mosogató lavkuvo,
modortalan nedeca, neĝentila mozdony lokomotivo
mióta? de kiam? vazlavujo
módosít modifi (T), aliigi mozdony- lokomotivestro
mire sur kion; sur mosogatógép vazlavilo,
(T); korekti (T) vezető
kion vi metis vazlavmaŝino mozdul movi sin, moviĝi
la libron? (javítva)
módszer metodo; procedo mosogatórongy lavtuko mozgalom movado
mire tetted a mosogatószer vazlesivo mozgás movo, movado
(eljárás)
könyvet? módszeres mosógép lavmaŝino mozgat movi (T)
metoda, sistema
mirelit fridigitaj varoj mosókonyha lavejo mozgékony movema
módszertan metodologio
(fagyasztott) mogorva moroza mosoly rideto mozgolódás moviĝado
áruk mogyoró avelo mosolyog rideti mozgóposta trajnopoŝto
mirelit áruk fridigitaj/ moha musko mosópor lavpulvoro, mozgósít mobilizi (T)
frostigitaj varoj mókus sciuro lesivo mozi kino; kinejo
mise miso, diservo molett diketa mosószer lesivo (helyiség),
Miss Hungary Hungaria molnár muelisto most nun(tempe), kinoteatro;
Plejbelulino monarchia monarkio aktuale filmprojekcio,
misztérium mistero mond diri (T); paroli mostanában ĉi-tempe, kinoprezentado
mit csinál? kion (li) ŝi (T) (beszél); nuntempe (előadás)
faras? rakonti (T) (manapság); moziba megy viziti kinejon
mit jelent kion signifas (elmond) lastatempe, (jár)
magyarul az, hungare la monda legendo antaǔ nelonge mozijegy kinobileto
hogy „…”? vorto „…”? mondandó direndaĵo (nemrég) mozivászon (kino)ekrano
mint 176 mondandó mondanivaló 177 mozivászon
mint kiel (alapfok ese- miután post kiam mondanivaló direndaĵo mostani nuna,
tén); mi estas mobiltelefon poŝtelefono mondat frazo nuntempa
tiel lernema mocskos malpurega mondattan sintakso mostohaanya duonpatrino,
kiel vi olyan mocsok malpuregaĵo monogram monogramo vicpatrino
tanulékony mód maniero; monológ monologo mostohaapa duonpatro,
vagyok, min ebl(ec)o (lehe- monoton monotona vicpatro
te; vi estas pli tőség); modo morog murmuri mostohaszülők duongepatroj
(nyelvészet) mos lavi (T) motel motelo
lernema ol mi mosakodik
modell modelo; pozisto, lavi sin motiváció motivo,
tanulékonyabb mosakszik lavi sin
vagy, mint én; modelo (sze- motivado,
mély) mosdat lavi (T) motiviĝo
ol mint (közép- mosdó lavujo (edény);
fok esetén) modem modemo motívum motivo, kialo
modern moderna lavejo (helyi- motorcsónak motorboato
minta modelo, ekzemp- ség); necesejo
modernizál modernigi (T) motorhiba motorpaneo
lo, ŝablono modor (vécé) motorkerékpár motorciklo
maniero, sinteno
mintapéldány specimeno mosdókagyló lavpelvo, lavujo
modoros afektema, motorozik motorcikladi
mintaszerűen modele mosogat lavi telerojn
nenatura, poza motorszerelő motormuntisto
mintha kvazaŭ mosogató lavkuvo,
modortalan nedeca, neĝentila mozdony lokomotivo
mióta? de kiam? vazlavujo
módosít modifi (T), aliigi mozdony- lokomotivestro
mire sur kion; sur mosogatógép vazlavilo,
(T); korekti (T) vezető
kion vi metis vazlavmaŝino mozdul movi sin, moviĝi
la libron? (javítva)
módszer metodo; procedo mosogatórongy lavtuko mozgalom movado
mire tetted a mosogatószer vazlesivo mozgás movo, movado
(eljárás)
könyvet? módszeres mosógép lavmaŝino mozgat movi (T)
metoda, sistema
mirelit fridigitaj varoj mosókonyha lavejo mozgékony movema
módszertan metodologio
(fagyasztott) mogorva moroza mosoly rideto mozgolódás moviĝado
áruk mogyoró avelo mosolyog rideti mozgóposta trajnopoŝto
mirelit áruk fridigitaj/ moha musko mosópor lavpulvoro, mozgósít mobilizi (T)
frostigitaj varoj mókus sciuro lesivo mozi kino; kinejo
mise miso, diservo molett diketa mosószer lesivo (helyiség),
Miss Hungary Hungaria molnár muelisto most nun(tempe), kinoteatro;
Plejbelulino monarchia monarkio aktuale filmprojekcio,
misztérium mistero mond diri (T); paroli mostanában ĉi-tempe, kinoprezentado
mit csinál? kion (li) ŝi (T) (beszél); nuntempe (előadás)
faras? rakonti (T) (manapság); moziba megy viziti kinejon
mit jelent kion signifas (elmond) lastatempe, (jár)
magyarul az, hungare la monda legendo antaǔ nelonge mozijegy kinobileto
hogy „…”? vorto „…”? mondandó direndaĵo (nemrég) mozivászon (kino)ekrano
mögé 178 munkapad munkás 179 műveletlen
mögé malantaŭ (T) (el- múlt idő -is; hieraǔ mi munkás laboristo műemlék artobjekto,
ölj.); malantaǔ végződése legis libron munkatárs kunlaboranto historia
la domon a tegnap egy munkaügy laborafero monumento
ház mögé; könyvet munkaviszony dungrilato műfaj artopeco
malantaǔen olvastam muskátli pelargonio, műfogsor denta protezo
(hová?) multiplex mozi multpleksa/ geranio műhely laborejo, metie-
mögé plurpleksa must mosto jo; ateliero
mögött malantaŭ (elölj.); kin(ej)o mustár mustardo (művészi)
malantaǔ la múlva post (elölj.); muszáj senkondiĉe műjégpálya artefarita sketejo
domo a ház post laboro devi, nepri; mi műkedvelő amatoro (művé-
mögött munka után (nepre) devis szi), diletanto
mögötti malantaǔa munka laboro; verko, iri feltétlenül (dilettáns)
mulaszt forpasigi (T) laboraĵo (mű) mennem kellett műkereskedés artaĵvendejo
(fájdalmat); munkaadói labordonanta mutat montri (T) működik funkcii
neglekti (T), járulék imposto mutatás montrado működtet funkciigi (T)
preterlasi (T) munkacsoport laborgrupo mutatkozik montriĝi , ŝajni műlesiklás slalomo
munkaerőpiac labormerkato (tűnik); ŝi műrepülés aerobatiko
(tennivalót); műsor
munkahelyet ŝanĝi laborejon ŝajnis diligenta programo
prokrasti (T) műsorszám programero
(halaszt); változtat szorgalmasnak
munkakedv laboremo tűnt műsorvezető programestro
foresti (tan- műszerész mekanikisto
munkaképes laborkapabla múzeum muzeo
órát) muzikális műszerész mekanikisto
munkaköpeny kitelo muzikema
mulat amuzi sin, műtárgy artobjekto
munkakörül- laborkondiĉoj muzsika muziko
amuziĝi, muzsikus muzikisto műterem artlaborejo,
mények
gaji; diboĉi munkaköteles labordeva mű faraĵo, faritaĵo, ateliero
(dőzsöl) munkaközve- laborburoo prilaboraĵo; műtét operacio
mulató dancejo títő iroda artaĵo (művé- műtő operaciejo (hely)
mulatságos amuza, komika, munkalassító laborlantigo műtrágya artefarita sterko
szet); produkto
plezuriga, sztrájk műugrás plonĝado
(ipar), verko műúszás
gajiga munkáltató laboriganto, arta naĝo
(irodalom) műút ŝoseo
mulattat amuzi (T) dunganto műalkotás artaĵo művelet operacio,
múlt pasinta, estinta munkameg- labordivido műanyag plasto, sinteza
(mn.); procedo
osztás materialo műveletlen
pasinteco, senkultura,
munkanap labortago műanyag plasto, sinteza
estinteco (fn.) munkanapon labortage neinstruita,nek-
materialo
múlt évi pasintjara munkanélküli senlaborulo lera (ember),
Műcsarnok Arta Halo
múlt héten pasintsemajne munkanyelv laborlingvo műegyetem teknika nekultivata
múlt heti pasintsemajna munkapad stablo (föld)
universitato
mögé 178 munkapad munkás 179 műveletlen
mögé malantaŭ (T) (el- múlt idő -is; hieraǔ mi munkás laboristo műemlék artobjekto,
ölj.); malantaǔ végződése legis libron munkatárs kunlaboranto historia
la domon a tegnap egy munkaügy laborafero monumento
ház mögé; könyvet munkaviszony dungrilato műfaj artopeco
malantaǔen olvastam muskátli pelargonio, műfogsor denta protezo
(hová?) multiplex mozi multpleksa/ geranio műhely laborejo, metie-
mögé plurpleksa must mosto jo; ateliero
mögött malantaŭ (elölj.); kin(ej)o mustár mustardo (művészi)
malantaǔ la múlva post (elölj.); muszáj senkondiĉe műjégpálya artefarita sketejo
domo a ház post laboro devi, nepri; mi műkedvelő amatoro (művé-
mögött munka után (nepre) devis szi), diletanto
mögötti malantaǔa munka laboro; verko, iri feltétlenül (dilettáns)
mulaszt forpasigi (T) laboraĵo (mű) mennem kellett műkereskedés artaĵvendejo
(fájdalmat); munkaadói labordonanta mutat montri (T) működik funkcii
neglekti (T), járulék imposto mutatás montrado működtet funkciigi (T)
preterlasi (T) munkacsoport laborgrupo mutatkozik montriĝi , ŝajni műlesiklás slalomo
munkaerőpiac labormerkato (tűnik); ŝi műrepülés aerobatiko
(tennivalót); műsor
munkahelyet ŝanĝi laborejon ŝajnis diligenta programo
prokrasti (T) műsorszám programero
(halaszt); változtat szorgalmasnak
munkakedv laboremo tűnt műsorvezető programestro
foresti (tan- műszerész mekanikisto
munkaképes laborkapabla múzeum muzeo
órát) muzikális műszerész mekanikisto
munkaköpeny kitelo muzikema
mulat amuzi sin, műtárgy artobjekto
munkakörül- laborkondiĉoj muzsika muziko
amuziĝi, muzsikus muzikisto műterem artlaborejo,
mények
gaji; diboĉi munkaköteles labordeva mű faraĵo, faritaĵo, ateliero
(dőzsöl) munkaközve- laborburoo prilaboraĵo; műtét operacio
mulató dancejo títő iroda artaĵo (művé- műtő operaciejo (hely)
mulatságos amuza, komika, munkalassító laborlantigo műtrágya artefarita sterko
szet); produkto
plezuriga, sztrájk műugrás plonĝado
(ipar), verko műúszás
gajiga munkáltató laboriganto, arta naĝo
(irodalom) műút ŝoseo
mulattat amuzi (T) dunganto műalkotás artaĵo művelet operacio,
múlt pasinta, estinta munkameg- labordivido műanyag plasto, sinteza
(mn.); procedo
osztás materialo műveletlen
pasinteco, senkultura,
munkanap labortago műanyag plasto, sinteza
estinteco (fn.) munkanapon labortage neinstruita,nek-
materialo
múlt évi pasintjara munkanélküli senlaborulo lera (ember),
Műcsarnok Arta Halo
múlt héten pasintsemajne munkanyelv laborlingvo műegyetem teknika nekultivata
múlt heti pasintsemajna munkapad stablo (föld)
universitato
művelődés 180 művirág na! 181 -nak, -nek
-nál, -nél ĉe (elölj.), ĉe napközis tábor somera nászasszony patrino de la negyedéves studento de
la tablo az infangardejo bofil(in)o la kvara
asztalnál; legi napközis tanár postlerneja nászuram patro de la kurso (jaro);
ĉe lampa lumo instruisto bofil(in)o kvarakursano;
lámpafénynél naplemente sunsubiro nászút nuptovojaĝo kvaronjara
olvas; ol (kö- napnyugta sunsubiro nátha nazkataro (negyedévig
zépfokú össze- nápolyi(szelet) kremvaflo naturalizmus naturalismo tartó)
hasonlításkor); naponta ĉiutage naturista naturisto (ffi) negyedévi jarkvarona,
tiu libro estas napozik sunbruniĝi, ne ne kvaronjara
sunumi -né sinjorino, negyedik kvara; en la
pli bona ol la
nappal tago (fn.), tage, edzino de; kvara kurso
alia ez a könyv
dumtage sinjorino a negyedik
jobb a másiknál
nála ĉe li, ĉe ŝi (időhat.) Nagy, évfolyamon
Nándor Ferdinando nappali (szoba) salono, edzino de negyedóra kvaronhoro
nap tago (24 óra); loĝoĉambro, sinjoro négyen kvarope
suno (égitest) vivoĉambro, Nagy négyes kvaropa,
nap süt la suno brilas dumtagejo (Nagyné) kvarmembra
napbarnított bronzita, nappali tagozat taga fakultato nedv suko (négy
sunumita nappalodik tagiĝi nedves malseka személyű),
napelem sunpilo napraforgó helianto, nefelejcs miozoto, kvaro (szám);
napellenző sunŝirmilo sunfloro neforgesufloro kvaropo (cso-
napernyő sunombrelo napraforgóolaj heliantoleo negatív negativa
naprakész port), kvarteto
napfelkelte sunleviĝo ĝisdate preta, néger negro, negrulo
(zene)
napfény sunlumo ĝisdata (ffi); negra négyesével po kvar
napi taga; suna napsugár sunradio (mn.) négyéves kvarjara
(égitesttel napsütés sunbrilo négerbarna nigrabruna négyezer kvarmil
kapcsolatos) napszak tagparto négy kvar; je la kvara négyezredik kvarmila
napibér tagsalajro napszemüveg sunokulvitroj horo négy négyszemközt duope
napihír taga novaĵo napszúrás sunfrapo órakor négyszerez kvarobligi (T)
napilap ĵurnalo naptár kalendaro negyed kvarono (1/4, négyszögletes kvarangula
napirend tagordo narancs oranĝo óra is); negyven kvardek
napközi dumtaga; narancsdzsem oranĝmarmelado kvartalo negyvenedik kvardeka
taghejmo, narancslé oranĝosuko
(város); negyvenezer kvardekmil
nárcisz narciso
dumtaga vartejo kvarontempo negyvenezre- kvardekmila
narkotikum narkotiko
napköziotthon; narkotizál narkoti (T) (játékidő) dik
lerneja taghejmo nász nupto negyedév jarkvarono, négyzet kvadrato
iskolai napközi- nászajándék geedziĝdonaco, kvaronjaro négyzetméter kvadratmetro
otthon nuptodonaco
-nál, -nél 182 nászajándék nászasszony 183 négyzetméter
-nál, -nél ĉe (elölj.), ĉe napközis tábor somera nászasszony patrino de la negyedéves studento de
la tablo az infangardejo bofil(in)o la kvara
asztalnál; legi napközis tanár postlerneja nászuram patro de la kurso (jaro);
ĉe lampa lumo instruisto bofil(in)o kvarakursano;
lámpafénynél naplemente sunsubiro nászút nuptovojaĝo kvaronjara
olvas; ol (kö- napnyugta sunsubiro nátha nazkataro (negyedévig
zépfokú össze- nápolyi(szelet) kremvaflo naturalizmus naturalismo tartó)
hasonlításkor); naponta ĉiutage naturista naturisto (ffi) negyedévi jarkvarona,
tiu libro estas napozik sunbruniĝi, ne ne kvaronjara
sunumi -né sinjorino, negyedik kvara; en la
pli bona ol la
nappal tago (fn.), tage, edzino de; kvara kurso
alia ez a könyv
dumtage sinjorino a negyedik
jobb a másiknál
nála ĉe li, ĉe ŝi (időhat.) Nagy, évfolyamon
Nándor Ferdinando nappali (szoba) salono, edzino de negyedóra kvaronhoro
nap tago (24 óra); loĝoĉambro, sinjoro négyen kvarope
suno (égitest) vivoĉambro, Nagy négyes kvaropa,
nap süt la suno brilas dumtagejo (Nagyné) kvarmembra
napbarnított bronzita, nappali tagozat taga fakultato nedv suko (négy
sunumita nappalodik tagiĝi nedves malseka személyű),
napelem sunpilo napraforgó helianto, nefelejcs miozoto, kvaro (szám);
napellenző sunŝirmilo sunfloro neforgesufloro kvaropo (cso-
napernyő sunombrelo napraforgóolaj heliantoleo negatív negativa
naprakész port), kvarteto
napfelkelte sunleviĝo ĝisdate preta, néger negro, negrulo
(zene)
napfény sunlumo ĝisdata (ffi); negra négyesével po kvar
napi taga; suna napsugár sunradio (mn.) négyéves kvarjara
(égitesttel napsütés sunbrilo négerbarna nigrabruna négyezer kvarmil
kapcsolatos) napszak tagparto négy kvar; je la kvara négyezredik kvarmila
napibér tagsalajro napszemüveg sunokulvitroj horo négy négyszemközt duope
napihír taga novaĵo napszúrás sunfrapo órakor négyszerez kvarobligi (T)
napilap ĵurnalo naptár kalendaro negyed kvarono (1/4, négyszögletes kvarangula
napirend tagordo narancs oranĝo óra is); negyven kvardek
napközi dumtaga; narancsdzsem oranĝmarmelado kvartalo negyvenedik kvardeka
taghejmo, narancslé oranĝosuko
(város); negyvenezer kvardekmil
nárcisz narciso
dumtaga vartejo kvarontempo negyvenezre- kvardekmila
narkotikum narkotiko
napköziotthon; narkotizál narkoti (T) (játékidő) dik
lerneja taghejmo nász nupto negyedév jarkvarono, négyzet kvadrato
iskolai napközi- nászajándék geedziĝdonaco, kvaronjaro négyzetméter kvadratmetro
otthon nuptodonaco
négyzetméteres 184 nemzeti ünnep nemzetiség 185 névnap
négyzetméte- kvadratmetra nem túlságo- ne tro nemzetiség nacia minoritato névadó nomdona
res san (kisebbség); ceremonio
néhány kelke (da); kelke néma mutulo (ffi) nacieco (hova- nevel eduki (T), formi
da konsiloj (fogyaékos); tartozás) (T); prizorgi
néhány tanács; muta (mn.); nemzetközi internacia (T) (gondoz);
kelkaj; kelkaj silenta, nemzetség nacio, gento; varti (T) (gye-
lernantoj né- senvoĉa genro (bioló- reket); guverni
hány tanuló némafilm silenta filmo gia) (T) (foglalko-
nehéz peza (súlyos); némber virinaĉo néni onklino zásszerűen);
malfacila nemcsak ne nur nénike onjo bredi (T), dresi
(átv.); peza nemde ĉu ne nép popolo (T) (állatot)
valizo nehéz némelyik ia, iu népakarat popolvolo nevelési köz- eduka konsultejo
bőrönd; nemes nobla (érzelmű), népesség loĝantaro pont
malfacila nobelo (ember) népi popola; folklora nevelő eduka; edifa,
lingvo nehéz német germano (ffi); (néprajzi) kulturiga
germana (mn.) népi együttes popola ensemblo (épületes);
nyelv
Németország Germanio népképviselet nacia
nehézség malfacilaĵo edukisto,
nej edzino németül germane reprezentado
nemi pedagogo,
nejlon nilono seksa népköltészet popola poezio
némi ia, iom da, kelka; népmese popolfabelo vartisto,
nejlonharis- nilona ŝtrumpo guvernisto
kun iom da népművész popolartisto
nya névelő artiklo
fiero némi népművészet popolarto,
nekem al mi nevet ridi
neki al li/ŝi; por li/ŝi büszkeséggel folklora arto
néprajz etnografio, nevetés rido
nektár nektaro nemigen apenaǔ (aligha) nevetgél ridadi
nélkül sen (elölj.); sen nemkívánatos nedezirinda, folkloro
nevetséges ridinda
Petro Péter nedezirata; néprajztudás folkloristo, nevez nomi; oni nomas
nélkül nemrégen antaǔ nelonge etnografo lin Petro Pé-
nélkületek sen vi nemsokára baldaŭ néprajzkutató folkloristo,
nemtetszés ternek hívják;
nélkülöz malhavi (T) neplaĉo, etnografo
anonci (T)
nem ne; sekso (ffi, malplaĉo népszámlálás popolnombru-
nemtörődöm nezorgema (sport)
nő) mado
nemzedék generacio nevezetes konata; glora
nem együtt, ne kune, sed népszerű populara
nemzet nacio népszokás popolkutimo (dicső)
hanem külön aparte nevezetesen nome
nem emlék- mi ne memoras nemzeti nacia, etna néptelen senhoma
Nemzeti Szín- Nacia Teatro népviselet popola/folklora nevezetesség vidindaĵo
szem pontosan precize névjegyzék nomaro
nem értettem mi ne komprenis ház kostumo
nemzeti nacia festo névleges nominala
önt vin neszesszer necesujo
ünnep névnap nomtago
név nomo
négyzetméteres 184 nemzeti ünnep nemzetiség 185 névnap
négyzetméte- kvadratmetra nem túlságo- ne tro nemzetiség nacia minoritato névadó nomdona
res san (kisebbség); ceremonio
néhány kelke (da); kelke néma mutulo (ffi) nacieco (hova- nevel eduki (T), formi
da konsiloj (fogyaékos); tartozás) (T); prizorgi
néhány tanács; muta (mn.); nemzetközi internacia (T) (gondoz);
kelkaj; kelkaj silenta, nemzetség nacio, gento; varti (T) (gye-
lernantoj né- senvoĉa genro (bioló- reket); guverni
hány tanuló némafilm silenta filmo gia) (T) (foglalko-
nehéz peza (súlyos); némber virinaĉo néni onklino zásszerűen);
malfacila nemcsak ne nur nénike onjo bredi (T), dresi
(átv.); peza nemde ĉu ne nép popolo (T) (állatot)
valizo nehéz némelyik ia, iu népakarat popolvolo nevelési köz- eduka konsultejo
bőrönd; nemes nobla (érzelmű), népesség loĝantaro pont
malfacila nobelo (ember) népi popola; folklora nevelő eduka; edifa,
lingvo nehéz német germano (ffi); (néprajzi) kulturiga
germana (mn.) népi együttes popola ensemblo (épületes);
nyelv
Németország Germanio népképviselet nacia
nehézség malfacilaĵo edukisto,
nej edzino németül germane reprezentado
nemi pedagogo,
nejlon nilono seksa népköltészet popola poezio
némi ia, iom da, kelka; népmese popolfabelo vartisto,
nejlonharis- nilona ŝtrumpo guvernisto
kun iom da népművész popolartisto
nya névelő artiklo
fiero némi népművészet popolarto,
nekem al mi nevet ridi
neki al li/ŝi; por li/ŝi büszkeséggel folklora arto
néprajz etnografio, nevetés rido
nektár nektaro nemigen apenaǔ (aligha) nevetgél ridadi
nélkül sen (elölj.); sen nemkívánatos nedezirinda, folkloro
nevetséges ridinda
Petro Péter nedezirata; néprajztudás folkloristo, nevez nomi; oni nomas
nélkül nemrégen antaǔ nelonge etnografo lin Petro Pé-
nélkületek sen vi nemsokára baldaŭ néprajzkutató folkloristo,
nemtetszés ternek hívják;
nélkülöz malhavi (T) neplaĉo, etnografo
anonci (T)
nem ne; sekso (ffi, malplaĉo népszámlálás popolnombru-
nemtörődöm nezorgema (sport)
nő) mado
nemzedék generacio nevezetes konata; glora
nem együtt, ne kune, sed népszerű populara
nemzet nacio népszokás popolkutimo (dicső)
hanem külön aparte nevezetesen nome
nem emlék- mi ne memoras nemzeti nacia, etna néptelen senhoma
Nemzeti Szín- Nacia Teatro népviselet popola/folklora nevezetesség vidindaĵo
szem pontosan precize névjegyzék nomaro
nem értettem mi ne komprenis ház kostumo
nemzeti nacia festo névleges nominala
önt vin neszesszer necesujo
ünnep névnap nomtago
név nomo
névrokon 186 nővér növés 187 nulla
nyáj
NY
grego (állaté);
nyelv lango (testrész);
lingvo (be-
nyilvántartás
nyír
registrado
tondi (T)
nyomás premo, preso;
(etendo (súly-
szélt); nyírfa betulo emelés)
herdo nyelvcsalád lingvofamilio nyírógép tondmaŝino, nyomás premo
(csorda) nyelvész lingvisto tondilo nyomda presejo
nyájas afabla nyelvészet lingvistiko nyit malfermi (T), nyomdász presisto,
nyak kolo (testrész, nyelviskola lingvolernejo aperti (T) tipografo
edényé); nyelvismeret lingvokono nyitva malfermita nyomorúság mizero
kolumo nyelvjárás dialekto nyolc ok nyomtat presi (T)
(gallér) nyelvtan gramatiko nyolc órakor je la oka horo nyomtatott presita
nyakatekert trokomplika nyelvtanár lingvoinstruisto nyolcad okono nyög ĝemi
nyakék koliero, kolĉeno, nyelvvizsga lingva ekzameno nyolcadik oka nyugállomány emeriteco
kolgemo nyer gajni (T); veni nyolcan okope nyugalom trankvileco
nyakkendő kravato (T) (győz) nyolcas oko (szám); nyugat okcidento
nyaklánc kolĉeno, nyereg selo okopo (cso- Nyugat- Okcident-Eǔropo
ĉirkaǔkolo, nyereség gajno port) Európa
koliero nyers kruda, nekuirita, nyolcezer okmil nyugaton okcidente
nyal leki (T) nepreparita nyolcezredik okmila nyugatra okcidenten
nyál salivo (étel); nyolcvan okdek nyugdíj pensio
nyalánkság frandaĵo malĝentila nyolcvanadik okdeka nyugdíjas emerito,
nyár somero (durva) nyolcvanezer okdekmil pensiulo (ffi);
nyaral somerumi; nyers hús viando nyom premi (T); puŝi emerita, pensia
ripozi (üdül) nyílás aperturo (T) (tol); pezi (mn.)
nyaraló ferianto, nyilatkozat deklaro, (T) (súlya nyugdíjasház apartemento por
somerumanto; deklaracio; van); presi emerituloj
somerdomo, komunikaĵo (T) (nyomda); nyugdíjaz emeritigi (T),
ripozdomo (közlemény) postsigno, pensi(ul)igi (T)
(hely) nyílt malfermita, spuro; nyugodt pacienca, kvieta,
nyaranta ĉiusomere aperta; malkaŝa piedsigno, trankvila
nyárfa poplo (köztudott); paŝosigno nyugodttá trankviliĝi
nyári somera sincera, rekta (lábé); válik
nyári színház somera teatro (jellem) radsulko nyugta kvitanco,
nyári szünidő somera(j) nyilván certe (keréké) pagatesto
ferio(j) nyilvános publika nyújtófa rulknedilo
nyáron somere nyilvánosság publikeco;
nyárs rostostango publiko (kö-
nyávog miaǔi zönség)
nyel gluti (T) nyilvántart registri (T)
nyáj 188 nyilvántart nyilvántartás 189 nyújtófa
nyáj
NY
grego (állaté);
nyelv lango (testrész);
lingvo (be-
nyilvántartás
nyír
registrado
tondi (T)
nyomás premo, preso;
(etendo (súly-
szélt); nyírfa betulo emelés)
herdo nyelvcsalád lingvofamilio nyírógép tondmaŝino, nyomás premo
(csorda) nyelvész lingvisto tondilo nyomda presejo
nyájas afabla nyelvészet lingvistiko nyit malfermi (T), nyomdász presisto,
nyak kolo (testrész, nyelviskola lingvolernejo aperti (T) tipografo
edényé); nyelvismeret lingvokono nyitva malfermita nyomorúság mizero
kolumo nyelvjárás dialekto nyolc ok nyomtat presi (T)
(gallér) nyelvtan gramatiko nyolc órakor je la oka horo nyomtatott presita
nyakatekert trokomplika nyelvtanár lingvoinstruisto nyolcad okono nyög ĝemi
nyakék koliero, kolĉeno, nyelvvizsga lingva ekzameno nyolcadik oka nyugállomány emeriteco
kolgemo nyer gajni (T); veni nyolcan okope nyugalom trankvileco
nyakkendő kravato (T) (győz) nyolcas oko (szám); nyugat okcidento
nyaklánc kolĉeno, nyereg selo okopo (cso- Nyugat- Okcident-Eǔropo
ĉirkaǔkolo, nyereség gajno port) Európa
koliero nyers kruda, nekuirita, nyolcezer okmil nyugaton okcidente
nyal leki (T) nepreparita nyolcezredik okmila nyugatra okcidenten
nyál salivo (étel); nyolcvan okdek nyugdíj pensio
nyalánkság frandaĵo malĝentila nyolcvanadik okdeka nyugdíjas emerito,
nyár somero (durva) nyolcvanezer okdekmil pensiulo (ffi);
nyaral somerumi; nyers hús viando nyom premi (T); puŝi emerita, pensia
ripozi (üdül) nyílás aperturo (T) (tol); pezi (mn.)
nyaraló ferianto, nyilatkozat deklaro, (T) (súlya nyugdíjasház apartemento por
somerumanto; deklaracio; van); presi emerituloj
somerdomo, komunikaĵo (T) (nyomda); nyugdíjaz emeritigi (T),
ripozdomo (közlemény) postsigno, pensi(ul)igi (T)
(hely) nyílt malfermita, spuro; nyugodt pacienca, kvieta,
nyaranta ĉiusomere aperta; malkaŝa piedsigno, trankvila
nyárfa poplo (köztudott); paŝosigno nyugodttá trankviliĝi
nyári somera sincera, rekta (lábé); válik
nyári színház somera teatro (jellem) radsulko nyugta kvitanco,
nyári szünidő somera(j) nyilván certe (keréké) pagatesto
ferio(j) nyilvános publika nyújtófa rulknedilo
nyáron somere nyilvánosság publikeco;
nyárs rostostango publiko (kö-
nyávog miaǔi zönség)
nyel gluti (T) nyilvántart registri (T)
ó! 190 olaj olajban süt 191 -on, -en, -ön
ó!
O,ho!Ó ókori
okos
antikva
saĝa; prudenta
olajban süt
olajbogyó
friti (T)
olivo
ólom
ólomszínű
plumbo
plumbokolora
(elővigyáza- olajfestés olea pentrado olt estingi (T)
objektív objekta, materia tos); racia (ész- olajvezeték oledukto (tüzet); grefti
(tárgyi); szerű); lucida olasz (ffi) italo (ffi); itala (fát); injekti
objektiva (tisztánlátó) (mn.) (T) (embert)
(tárgyilagos) okoz kaŭzi (T), estigi Olaszország Italio, Italujo oltalmaz defendi (T),
óceán oceano (T), sekvigi olcsó malmultekosta, protekti (T),
ócska -aĉ (utók.); (T), rezultigi malkara gardi (T)
biciklaĉo ócska (T) oldal flanko; paĝo oltalom protekto,
bicikli okozat kaǔzitaĵo, efiko (könyvé); defendo,
ócska holmi aĉaĵo; eluzitaĵo (hatás) deklivo (he- gardo
ócskapiac brokantejo, oktat instrui (T) gyé) oltár altaro
vendoplaco de oktatás instruado; baz- oldalra flanken oltott mész estingita kalko
brokantaĵoj grada instruado oldalszakáll vangharoj olvad degeli,
ócskavas ferrubo alapfokú okta- oldalt flanke (hol?); malglaciiĝi
oda tien, al tiu loko, flanken olvadás degelo
tás; mezgrada
tiuloken (hová?) olvas legi (T)
instruado kö-
óda odo olimpia olimpiaj ludoj, olvasandó legenda
odaad oferdoni (T) zépfokú okta-
tás; supergrada olimpiko olvasás legado
odacsal allogi (T) olimpiai olimpia olvashatatlan nelegebla
odahoz (al)porti (T) instruado felső- olimpiai olvasható
olimpika legebla
odáig ĝis tie fokú oktatás bajnok olvasmány legaĵo
ĉampiono
odanéz alrigardi oktatási instrua olvasó leganta; leganto
olimpiai baj- olimpiko-
odavezet (al)konduki (T) oktatásügy publika
nokcsapat ĉampiona (könyvé);
oda-vissza tien-reen instruado
teamo rozario
ódon malnova, antikva oktató instruisto (tanár)
október oktobro olimpiai baj- olimpika (rózsafüzér);
óév ĵus pasinta jaro
októberben oktobre, en nokság ĉampionado legejo
off line nekonektite
oktobro olimpiai olimpika trupo (olvasóterem)
oh! ho!
óhaj deziro, sopiro októberi oktobra csapat olvasókönyv legolibro
óhajt deziri (T), sopiri okvetlenül nepre olimpiai játé- olimpiaj ludoj olvasóterem legejo
olaj nafto (kő- kok olyan tia
(T)
olaj); oleo olimpiai láng olimpika flamo omlett omleto
ok kaŭzo, kialo
olimpiai olimpika rekordo -on, -en, -ön sur (elölj. vmi
okirat dokumento, akto (növényi, ál-
oklevél diplomo rekord felületén);
lati); kuiroleo,
okleveles diplomita olimpikon olimpiano sur la libro a
manĝoleo olivazöld oliva
okmánybélyeg tarifmarko könyvön
(étkezési) olló tondilo onnan
ókor antikva epoko de tie
ó! 190 olaj olajban süt 191 -on, -en, -ön
ó!
O,ho!Ó ókori
okos
antikva
saĝa; prudenta
olajban süt
olajbogyó
friti (T)
olivo
ólom
ólomszínű
plumbo
plumbokolora
(elővigyáza- olajfestés olea pentrado olt estingi (T)
objektív objekta, materia tos); racia (ész- olajvezeték oledukto (tüzet); grefti
(tárgyi); szerű); lucida olasz (ffi) italo (ffi); itala (fát); injekti
objektiva (tisztánlátó) (mn.) (T) (embert)
(tárgyilagos) okoz kaŭzi (T), estigi Olaszország Italio, Italujo oltalmaz defendi (T),
óceán oceano (T), sekvigi olcsó malmultekosta, protekti (T),
ócska -aĉ (utók.); (T), rezultigi malkara gardi (T)
biciklaĉo ócska (T) oldal flanko; paĝo oltalom protekto,
bicikli okozat kaǔzitaĵo, efiko (könyvé); defendo,
ócska holmi aĉaĵo; eluzitaĵo (hatás) deklivo (he- gardo
ócskapiac brokantejo, oktat instrui (T) gyé) oltár altaro
vendoplaco de oktatás instruado; baz- oldalra flanken oltott mész estingita kalko
brokantaĵoj grada instruado oldalszakáll vangharoj olvad degeli,
ócskavas ferrubo alapfokú okta- oldalt flanke (hol?); malglaciiĝi
oda tien, al tiu loko, flanken olvadás degelo
tás; mezgrada
tiuloken (hová?) olvas legi (T)
instruado kö-
óda odo olimpia olimpiaj ludoj, olvasandó legenda
odaad oferdoni (T) zépfokú okta-
tás; supergrada olimpiko olvasás legado
odacsal allogi (T) olimpiai olimpia olvashatatlan nelegebla
odahoz (al)porti (T) instruado felső- olimpiai olvasható
olimpika legebla
odáig ĝis tie fokú oktatás bajnok olvasmány legaĵo
ĉampiono
odanéz alrigardi oktatási instrua olvasó leganta; leganto
olimpiai baj- olimpiko-
odavezet (al)konduki (T) oktatásügy publika
nokcsapat ĉampiona (könyvé);
oda-vissza tien-reen instruado
teamo rozario
ódon malnova, antikva oktató instruisto (tanár)
október oktobro olimpiai baj- olimpika (rózsafüzér);
óév ĵus pasinta jaro
októberben oktobre, en nokság ĉampionado legejo
off line nekonektite
oktobro olimpiai olimpika trupo (olvasóterem)
oh! ho!
óhaj deziro, sopiro októberi oktobra csapat olvasókönyv legolibro
óhajt deziri (T), sopiri okvetlenül nepre olimpiai játé- olimpiaj ludoj olvasóterem legejo
olaj nafto (kő- kok olyan tia
(T)
olaj); oleo olimpiai láng olimpika flamo omlett omleto
ok kaŭzo, kialo
olimpiai olimpika rekordo -on, -en, -ön sur (elölj. vmi
okirat dokumento, akto (növényi, ál-
oklevél diplomo rekord felületén);
lati); kuiroleo,
okleveles diplomita olimpikon olimpiano sur la libro a
manĝoleo olivazöld oliva
okmánybélyeg tarifmarko könyvön
(étkezési) olló tondilo onnan
ókor antikva epoko de tie
oni 192 oszlop osztály 193 ózonhiány
ő
Ö,liŐ
(ffi), ŝi (nő); ĝi
öltözködik
öltöztet
vesti sin, vestiĝi
vesti (T)
önkényuralom despotismo,
tiranismo
önöké via(j); tio estas
viaj libroj
öltöztetőnő vestistino önképzés memklerigo ezek az önök
(nem szemé- ön vi (személyes önkifejezés sinesprimado könyvei
lyek) névmás, ige önkiszolgáló memserva, önrendelkezés memdecido,
öblít gargari (T), lavi előtt); ĉu vi sinpriserva; memdetermino
(T) legas? ön memservejo; önt verŝi (T) (folya-
öböl laguno olvas?; via memserva dékot); gisi
öcs pli juna frato (birtokos név- magazeno (T) (vasat);
Ödön Edmondo más, mn., fn. önkiszolgáló enmuldigi (T)
ők ili (szem. név-
előtt); via libro bolt; sinpri- (mintába)
más); ili legas
az ön könyve serva manĝejo öntapadós gluemblemo
ők olvasnak ön- sin-, mem- önkiszolgáló címke
öklömnyi pugnogranda
(összetett étkezde öntevékeny iniciatema,
öklöz boksi
ököl pugno szavakban); önkívület senkonscienco, aktiva, agema
ökölvívás bokso singardema sveno, öntöz akvumi (T);
ökör eksvirbovo, elővigyáza- sinkopo; irigacii (T)
kastrita tos; memfido ekstazo (átv.) (öntözőrend-
virbovo önbizalom önkormányzat aŭtonomio; szerrel)
ökörség idiotaĵo önállóan memstare urba konsilio öntudat konscio
ökumenikus interkonfesia öncélú memcela (szerv) öntudatos memkonscia,
öl mortigi (T) (em- öné via (birtokos önköltség propraj kostoj memfida
bert); buĉi (T) névmás); via önmaga mem, si mem; önvédelem sindefendo,
(állatot); murdi libro az ön mi mem faris memdefendo
(T) (gyilkol); könyve tion én magam önzés egoismo
önelégült memkontenta csináltam önzetlen malegoisma,
sino (fn.); la
önéletrajz aǔtobiografio ezt; li/ŝi sola, altruisma
mola sino de la önző
önfinanszí- memfinancado nehelpante egoisto (ffi);
naturo
rozás (egyedül) egoista,
ölel brakumi (T);
öngyilkosság memmortigo önmegvaló- sindisvolv(ad)o egocentra
kore brakumas öngyújtó fajrilo sítás (mn.)
vin via patro önismeret memkono őr
önök vi (személyes gardanto,
szeretettel ölel önkéntelen nevola, névmás); vi gardostaranto,
apád )levélben) senintenca; rigardis gardisto
ölelkezés interbrakumo refleksa, filmon egy őrangyal gardanĝelo
ölelkezik interbrakumi (T)
mekanika filmet néztek ördög diablo, satano
öltöny kompleto
(ösztönös) meg ördögi diabla, satana
öltözik vesti sin, vestiĝi
ő 194 önkéntelen önkényuralom 195 ördögi
ő
Ö,liŐ
(ffi), ŝi (nő); ĝi
öltözködik
öltöztet
vesti sin, vestiĝi
vesti (T)
önkényuralom despotismo,
tiranismo
önöké via(j); tio estas
viaj libroj
öltöztetőnő vestistino önképzés memklerigo ezek az önök
(nem szemé- ön vi (személyes önkifejezés sinesprimado könyvei
lyek) névmás, ige önkiszolgáló memserva, önrendelkezés memdecido,
öblít gargari (T), lavi előtt); ĉu vi sinpriserva; memdetermino
(T) legas? ön memservejo; önt verŝi (T) (folya-
öböl laguno olvas?; via memserva dékot); gisi
öcs pli juna frato (birtokos név- magazeno (T) (vasat);
Ödön Edmondo más, mn., fn. önkiszolgáló enmuldigi (T)
ők ili (szem. név-
előtt); via libro bolt; sinpri- (mintába)
más); ili legas
az ön könyve serva manĝejo öntapadós gluemblemo
ők olvasnak ön- sin-, mem- önkiszolgáló címke
öklömnyi pugnogranda
(összetett étkezde öntevékeny iniciatema,
öklöz boksi
ököl pugno szavakban); önkívület senkonscienco, aktiva, agema
ökölvívás bokso singardema sveno, öntöz akvumi (T);
ökör eksvirbovo, elővigyáza- sinkopo; irigacii (T)
kastrita tos; memfido ekstazo (átv.) (öntözőrend-
virbovo önbizalom önkormányzat aŭtonomio; szerrel)
ökörség idiotaĵo önállóan memstare urba konsilio öntudat konscio
ökumenikus interkonfesia öncélú memcela (szerv) öntudatos memkonscia,
öl mortigi (T) (em- öné via (birtokos önköltség propraj kostoj memfida
bert); buĉi (T) névmás); via önmaga mem, si mem; önvédelem sindefendo,
(állatot); murdi libro az ön mi mem faris memdefendo
(T) (gyilkol); könyve tion én magam önzés egoismo
önelégült memkontenta csináltam önzetlen malegoisma,
sino (fn.); la
önéletrajz aǔtobiografio ezt; li/ŝi sola, altruisma
mola sino de la önző
önfinanszí- memfinancado nehelpante egoisto (ffi);
naturo
rozás (egyedül) egoista,
ölel brakumi (T);
öngyilkosság memmortigo önmegvaló- sindisvolv(ad)o egocentra
kore brakumas öngyújtó fajrilo sítás (mn.)
vin via patro önismeret memkono őr
önök vi (személyes gardanto,
szeretettel ölel önkéntelen nevola, névmás); vi gardostaranto,
apád )levélben) senintenca; rigardis gardisto
ölelkezés interbrakumo refleksa, filmon egy őrangyal gardanĝelo
ölelkezik interbrakumi (T)
mekanika filmet néztek ördög diablo, satano
öltöny kompleto
(ösztönös) meg ördögi diabla, satana
öltözik vesti sin, vestiĝi
ördögi kör 196 őszinte őszintén 197 összeütközik
ördögi kör diabla cirklo örökül hagy heredigi (T) őszintén sincere összegyűjt kolekti (T), arigi
öreg maljunulo örökzöld ĉiamverda, őszinteség sincereco (T), amasigi
(ffi), oldulo; daǔrfolia őszirózsa astero, kalistefo (T), kunigi (T);
maljuna, őröl mueli (T) össze kune akumuli (T)
olda (mn.) őrölt muelita összeáll kolektiĝi, ariĝi (felhalmoz)
(személyek); őrölt piros muelita ruĝa összeállít grupigi (T), összehajt faldi (T)
malnova, paprika papriko arigi (T) összekever (inter)miksi (T)
malfreŝa öröm ĝojo, plezuro; (csoportot), összekeveredik (inter)miksiĝi
(tárgyak); feliĉo (boldog- kunmeti (T), összeköt (kun)ligi (T),
malnova ság) munti (T) kunigi (T);
domo régi örömest ĝojplene, (részekből) interligi (T),
ház; malfrua plenĝoje, összeállítás kunmetado, konekti (T)
vespero öreg plezure formado, (átv., közleke-
este örömhír ĝojiga sciigo grupigo, dés)
öregember maljunulo, örömömre je mia ĝojo ellaborado összekötő kontaktulo,
örömtelen senĝoja (tevékenység); interligulo;
oldulo örömteli ĝojplena kunmetaĵo, peranto (ffi)
öregít maljunigi (T) őrség gardistaro kolekto (közvetítő);
öregkor maljuna aĝo örül ĝoji pri/pro (eredmény);
öregszik maljuniĝi kunliga,
ős- pra- (előképző);
őriz gardi (T); kompilado, interliga, kun-
prahomo ős-
konservi (T) kunaranĝo iga (mn.)
ember, praavo
(megtart), (irodalom); összeköttetés rilato
dédnagyapa ősszel aǔtune
gardi sekreton ősember lokado,
prahomo összes ĉiom
titkot őriz őserdő praarbaro postenigo
őrizet gard(ad)o; aresto (csapaté) összesen sume, entute
ősi praa, tre összeszed kolekti (T)
(letartóztatás) malnova összebarát- (inter)amikiĝi
őrjárat patrolo kozik összetartás kunteno;
őskor praepoko solidareco
őrmester serĝento őstehetség denaska talento összecsukható poŝombrelo
őrnagy majoro őstörténet esernyő (átv.)
prahistorio
örök eterna, porĉiama összeegyeztet (inter)konformi- összetartó kuntena; solidara
ösvény pado, vojeto
örökké eterne, ĉiam ősz aŭtuno; grizulo gi (T), (átv.)
(mindig) akordigi (T), összetétel konsisto
ősz hajú ember
örökkévalóság eterneco kongruigi (T), összetéveszt intermiksi (T),
őszi aǔtuna
öröklakás proprieta loĝejo őszibarack persiko; sinkronigi (T) konfuzi (T)
örököl heredi (T) összeesküvés konspiro összeütközik kunpuŝiĝi, koli-
persikarbo,
örökös heredanto összefoglal sintezi (T) zi, karamboli;
örökség heredaĵo persikujo (fa)
őszinte sincera összeg sumo konflikti (átv.)
ördögi kör 196 őszinte őszintén 197 összeütközik
ördögi kör diabla cirklo örökül hagy heredigi (T) őszintén sincere összegyűjt kolekti (T), arigi
öreg maljunulo örökzöld ĉiamverda, őszinteség sincereco (T), amasigi
(ffi), oldulo; daǔrfolia őszirózsa astero, kalistefo (T), kunigi (T);
maljuna, őröl mueli (T) össze kune akumuli (T)
olda (mn.) őrölt muelita összeáll kolektiĝi, ariĝi (felhalmoz)
(személyek); őrölt piros muelita ruĝa összeállít grupigi (T), összehajt faldi (T)
malnova, paprika papriko arigi (T) összekever (inter)miksi (T)
malfreŝa öröm ĝojo, plezuro; (csoportot), összekeveredik (inter)miksiĝi
(tárgyak); feliĉo (boldog- kunmeti (T), összeköt (kun)ligi (T),
malnova ság) munti (T) kunigi (T);
domo régi örömest ĝojplene, (részekből) interligi (T),
ház; malfrua plenĝoje, összeállítás kunmetado, konekti (T)
vespero öreg plezure formado, (átv., közleke-
este örömhír ĝojiga sciigo grupigo, dés)
öregember maljunulo, örömömre je mia ĝojo ellaborado összekötő kontaktulo,
örömtelen senĝoja (tevékenység); interligulo;
oldulo örömteli ĝojplena kunmetaĵo, peranto (ffi)
öregít maljunigi (T) őrség gardistaro kolekto (közvetítő);
öregkor maljuna aĝo örül ĝoji pri/pro (eredmény);
öregszik maljuniĝi kunliga,
ős- pra- (előképző);
őriz gardi (T); kompilado, interliga, kun-
prahomo ős-
konservi (T) kunaranĝo iga (mn.)
ember, praavo
(megtart), (irodalom); összeköttetés rilato
dédnagyapa ősszel aǔtune
gardi sekreton ősember lokado,
prahomo összes ĉiom
titkot őriz őserdő praarbaro postenigo
őrizet gard(ad)o; aresto (csapaté) összesen sume, entute
ősi praa, tre összeszed kolekti (T)
(letartóztatás) malnova összebarát- (inter)amikiĝi
őrjárat patrolo kozik összetartás kunteno;
őskor praepoko solidareco
őrmester serĝento őstehetség denaska talento összecsukható poŝombrelo
őrnagy majoro őstörténet esernyő (átv.)
prahistorio
örök eterna, porĉiama összeegyeztet (inter)konformi- összetartó kuntena; solidara
ösvény pado, vojeto
örökké eterne, ĉiam ősz aŭtuno; grizulo gi (T), (átv.)
(mindig) akordigi (T), összetétel konsisto
ősz hajú ember
örökkévalóság eterneco kongruigi (T), összetéveszt intermiksi (T),
őszi aǔtuna
öröklakás proprieta loĝejo őszibarack persiko; sinkronigi (T) konfuzi (T)
örököl heredi (T) összeesküvés konspiro összeütközik kunpuŝiĝi, koli-
persikarbo,
örökös heredanto összefoglal sintezi (T) zi, karamboli;
örökség heredaĵo persikujo (fa)
őszinte sincera összeg sumo konflikti (átv.)
összevásárol 198 özvegy paca 199 papa
összevásárol
összezavar
foraĉeti (T)
impliki (T),
ötvös (or)ĉizelisto,
(or)ĉizisto,
paca
Pmakulo pálya vojo; orbito
(égitesté),
konfuzi (T) oraĵisto trako (vasúti);
ösztön instinkto öv zono (testrész pacák ulo ludkampo
ösztöndíj stipendio is); zono pacsirta alaŭdo
(játéktér);
ösztöndíjas stipendiulo pad benko
(övezet) profesio (fog-
őszül griziĝi (haj) padlás subtegmentejo
övé lia (ffié), ŝia lalkozás)
öszvér mulo padló planko
(nőé), ĝia (nem padlóz plankumi pályadíj konkurspremio
öt kvin személyé) pályázat konkurso
ötezer kvinmil páholy loĝio
(birtokos pajkos petola pályázik konkursi (T),
ötezredik kvinmila kandidatiĝi (al,
ötlet névmások) Pál Paǔlo
ideo, sugesto
övék ilia (birtokos palack botelo pri); ambicii
ötletes sprita, inĝenia
ötöd kvinono névmás) palacsinta patkuko, (al), aspiri T,
ötödik kvina övez zoni (T) krespo (al) (törekszik
öttusa pentatlono övezet zono palacsinta- patkukisto (ffi); pályázó aspiranto,
ötven kvindek őz kapreolo sütő pato (serpe- kandidato,
ötvenedik kvindeka őzgida kapreolido nyő) konkursanto
ötvenezer kvindekmil özvegy vidvo (ffi); palánk tabulbarilo, pamut kotono
ötvenezredik kvindekmila vidvino (nő) barilo panasz plendo; akuzo
(jégkorong); (hivatalos)
korbotabulo panaszkodik plendi (pro, pri)
(kosárlabda) panaszkönyv libro de
palánta plantaĵo, reklamacioj
plantido páncélszekrény trezorujo
palást mantelo páncélterem sekurĉambro
pálca stangeto pang stagni
paletta paletro pánik paniko
pálinka brando; paníroz grateni (T),
hejmefarita panerumi (T)
brando panírozott étel gratenaĵo
Pannónia Panonio
kisüsti
panoráma panoramo
pálma palmo
pantomim pantomimo
palota palaco
panzió pensiono
palotapincsi pekin-hundo
pap pastro (katoli-
palotás malnova
kus); pastoro
hungara
(protestáns)
palacdanco
papa paĉjo
összevásárol 198 özvegy paca 199 papa
összevásárol
összezavar
foraĉeti (T)
impliki (T),
ötvös (or)ĉizelisto,
(or)ĉizisto,
paca
Pmakulo pálya vojo; orbito
(égitesté),
konfuzi (T) oraĵisto trako (vasúti);
ösztön instinkto öv zono (testrész pacák ulo ludkampo
ösztöndíj stipendio is); zono pacsirta alaŭdo
(játéktér);
ösztöndíjas stipendiulo pad benko
(övezet) profesio (fog-
őszül griziĝi (haj) padlás subtegmentejo
övé lia (ffié), ŝia lalkozás)
öszvér mulo padló planko
(nőé), ĝia (nem padlóz plankumi pályadíj konkurspremio
öt kvin személyé) pályázat konkurso
ötezer kvinmil páholy loĝio
(birtokos pajkos petola pályázik konkursi (T),
ötezredik kvinmila kandidatiĝi (al,
ötlet névmások) Pál Paǔlo
ideo, sugesto
övék ilia (birtokos palack botelo pri); ambicii
ötletes sprita, inĝenia
ötöd kvinono névmás) palacsinta patkuko, (al), aspiri T,
ötödik kvina övez zoni (T) krespo (al) (törekszik
öttusa pentatlono övezet zono palacsinta- patkukisto (ffi); pályázó aspiranto,
ötven kvindek őz kapreolo sütő pato (serpe- kandidato,
ötvenedik kvindeka őzgida kapreolido nyő) konkursanto
ötvenezer kvindekmil özvegy vidvo (ffi); palánk tabulbarilo, pamut kotono
ötvenezredik kvindekmila vidvino (nő) barilo panasz plendo; akuzo
(jégkorong); (hivatalos)
korbotabulo panaszkodik plendi (pro, pri)
(kosárlabda) panaszkönyv libro de
palánta plantaĵo, reklamacioj
plantido páncélszekrény trezorujo
palást mantelo páncélterem sekurĉambro
pálca stangeto pang stagni
paletta paletro pánik paniko
pálinka brando; paníroz grateni (T),
hejmefarita panerumi (T)
brando panírozott étel gratenaĵo
Pannónia Panonio
kisüsti
panoráma panoramo
pálma palmo
pantomim pantomimo
palota palaco
panzió pensiono
palotapincsi pekin-hundo
pap pastro (katoli-
palotás malnova
kus); pastoro
hungara
(protestáns)
palacdanco
papa paĉjo
pápa 200 park parketta 201 pedáns
pedig sed („de” pénzt keres salajri (T) (mun- pezseg ŝaŭmeti; tumulti, pislog palpebrumi
jelentésben); kával) svarmi (átv. pisztácia pistako
kvankam pénztár kaso ért.) pisztoly pistolo
(jóllehet); pénztárca monujo pezsgő saǔmanta; pisztráng truto
tamen (már- pénztáros kasisto ĉampano (ital) pityereg ploreti
pedig); nome pénztelen senmona pfuj! fi! pizza pico, pizao
(mégpedig) pénzügyi financo piac foiro, vendohalo, pizzéria picejo
pedikűrös pedikuristo fedezet merkato pizsama piĵamo
pedikűröz pedikuri pénzügyi szak- financisto piactér vendoplaco plakát afiŝo
pehely floko ember pianínó pianino plasztika plastiko (műv.)
pej beja, ruĝabruna pénzügyminisz- financministro pihe floko plasztikai plastio
(ló) ter piheg spireti műtét
pék bakisto pénzváltás monŝanĝo pihen ripozi plasztikai plastia kirurgio
Peking Pekino pénzváltó monŝanĝisto pikkely skvamo sebészet
példa ekzemplo; (ffi) (foglalko- piknik pikniko platánfa platano
zás) pillanat momento platina plateno
leciono,
pénzzavar financa pillanatfelvétel ekfoto plébánia paroĥo
ekzerco plébános paroĥestro,
(lecke) embaraso pillanatnyi momenta
pénzsegély monhelpo pillanatnyilag momente parokestro
példabeszéd parapolo pletykál klaĉi
példány ekzemplero per proceso pillangó papilio
perc minuto pillangóúszás papilinaĝo plusz plus
példátlan senekzempla plüss pluŝo
például ekzemple perec krakeno pillantás rigardo
perel riproĉe/diskute pillér piliero poén poento (pont-
pelenka vindaĵo,
paroli, disputi pilóta piloto szám); pintu-
vindotuko pince
(NT); procesi kelo mo, serĉpinto
pelenkázik vindi (T)
(kontraǔ) pincér kelnero (csattanó)
pelerin pelerino pingvin pingveno pofaszakáll vangobarbo
pelikán pelikano (jog)
peremváros PIN-kód Persona Identiga pogácsa sala diskokuko
péntek vendredo ĉirkaǔurbo
pénteken vendrede peres fél procesanto Numero poggyászke- pakaĵmanipulado
pénteki vendreda periszkóp periskopo pipa pipo zelés
pénz mono; mi ne peron perono pipacs papaveto pohár glaso; glaso de
persze memkompre- pipázik pipfumi akvo vizes-
havas sufiĉe pipere
neble galanterio pohár; glaso
da mono nincs pirítós panrostaĵo,
elég pénzem Péter Petro da akvo egy
petrezselyem petroselo toasto pohár víz
pénzadomány mondonaco piros ruĝa
pénzhiány senmoneco petróleum petrolo pók araneo
petty makuleto pirospaprika ruĝa papriko póker pokero
pénzintézet financa institucio pirula pilolo
pénzt bevált ŝanĝi monon pettyes makuleta pokol infero
piskóta biskoto
pedig 202 pettyes pezseg 203 pokol
pedig sed („de” pénzt keres salajri (T) (mun- pezseg ŝaŭmeti; tumulti, pislog palpebrumi
jelentésben); kával) svarmi (átv. pisztácia pistako
kvankam pénztár kaso ért.) pisztoly pistolo
(jóllehet); pénztárca monujo pezsgő saǔmanta; pisztráng truto
tamen (már- pénztáros kasisto ĉampano (ital) pityereg ploreti
pedig); nome pénztelen senmona pfuj! fi! pizza pico, pizao
(mégpedig) pénzügyi financo piac foiro, vendohalo, pizzéria picejo
pedikűrös pedikuristo fedezet merkato pizsama piĵamo
pedikűröz pedikuri pénzügyi szak- financisto piactér vendoplaco plakát afiŝo
pehely floko ember pianínó pianino plasztika plastiko (műv.)
pej beja, ruĝabruna pénzügyminisz- financministro pihe floko plasztikai plastio
(ló) ter piheg spireti műtét
pék bakisto pénzváltás monŝanĝo pihen ripozi plasztikai plastia kirurgio
Peking Pekino pénzváltó monŝanĝisto pikkely skvamo sebészet
példa ekzemplo; (ffi) (foglalko- piknik pikniko platánfa platano
zás) pillanat momento platina plateno
leciono,
pénzzavar financa pillanatfelvétel ekfoto plébánia paroĥo
ekzerco plébános paroĥestro,
(lecke) embaraso pillanatnyi momenta
pénzsegély monhelpo pillanatnyilag momente parokestro
példabeszéd parapolo pletykál klaĉi
példány ekzemplero per proceso pillangó papilio
perc minuto pillangóúszás papilinaĝo plusz plus
példátlan senekzempla plüss pluŝo
például ekzemple perec krakeno pillantás rigardo
perel riproĉe/diskute pillér piliero poén poento (pont-
pelenka vindaĵo,
paroli, disputi pilóta piloto szám); pintu-
vindotuko pince
(NT); procesi kelo mo, serĉpinto
pelenkázik vindi (T)
(kontraǔ) pincér kelnero (csattanó)
pelerin pelerino pingvin pingveno pofaszakáll vangobarbo
pelikán pelikano (jog)
peremváros PIN-kód Persona Identiga pogácsa sala diskokuko
péntek vendredo ĉirkaǔurbo
pénteken vendrede peres fél procesanto Numero poggyászke- pakaĵmanipulado
pénteki vendreda periszkóp periskopo pipa pipo zelés
pénz mono; mi ne peron perono pipacs papaveto pohár glaso; glaso de
persze memkompre- pipázik pipfumi akvo vizes-
havas sufiĉe pipere
neble galanterio pohár; glaso
da mono nincs pirítós panrostaĵo,
elég pénzem Péter Petro da akvo egy
petrezselyem petroselo toasto pohár víz
pénzadomány mondonaco piros ruĝa
pénzhiány senmoneco petróleum petrolo pók araneo
petty makuleto pirospaprika ruĝa papriko póker pokero
pénzintézet financa institucio pirula pilolo
pénzt bevált ŝanĝi monon pettyes makuleta pokol infero
piskóta biskoto
polc 204 pozíció pozitív 205 püspökség
rá
Rsur lin, sur ŝin, racka hungara boril-
korna ŝafo;
rádióriport
rádióriporter
radioraportaĵo
radioraportisto
ragyog brili; la suno
brilas süt a
racka-ŝafo rádióstúdió radiostudio nap; lumi (arc-
sur ĝin; mi ne rács krado; latiso rádiószerelő radiomuntisto ról); lia vizaĝo
havas tempon (drótból); rádiótelefon radiotelefono lumas (radias)
por tio nincs plektaĵo rádióvevő radiokaptilo pro feliĉo
időm rá (fonott) rádiózik aŭskultadi arca ragyog a
-ra, -re sur (T) (elölj.; radar radaro, radion boldogságtól
hely, felszín); radiolokatoro ráér havi tempon ragyogó brila, brilanta,
sur la tablon radiátor radiatoro; hejtilo ráfizetés alpago,
radianta
az asztalra; (fűtőtest) superpago; rágyújt ekbruligi (T);
al (földrajzi radikális radika malprofito, ekfumi (T)
nevek esetén: rádió radio; deficito (vesz- (cigarettára);
-ba, -be is!), radioaparato teség) ekkanti (T)
mi veturos al (készülék); ráfizetéses deficita,
(nótára)
la montoj (al radioprogramo malprofita ráír surskribi (T)
urbo Miskolc) (műsor); kion ráfordít turni (T), ŝlosi rajong entuziasme
a hegyekbe dissendas la (T) (zárat); admiri (T);
(Miskolcra) radio? mi van a dediĉi al (erőt, ekzaltiĝi
utazom; por rádióban? időt, munkát); (por); mi ne
lundo hétfőre; rádióadás radiodisaǔdigo, elspezi (T) entuziasmas
ĝis ; ĝis radiodissendo; (pénzt); pri tiu ideo
aǔtuno ĝi radioprogramo investi (T) nem rajongok
estos preta (műsor) (befektet) ezért az ötletért
őszre rádióadóvevő radioricevilo ráfordítás elspezo (költ- rajt starto
meglesz rádioaktív radioaktiva ség); penado rajta sur li, sur ŝi, sur
ráad surmeti (T) hulladék defalaĵo (fáradozásé); ĝi (vkin); sur
(ruhát) rádióállomás radiostacio dediĉita tempo la tablo az asz-
ráadás surmeto (ruháé); rádióamatőr radioamatoro (időtartam); talon; ek!, rap!
aldono (fellé- rádióbemondó radioparolisto investo (befek- rap! (siettetés)
péskor) rádióhallgató radioaǔskultanto tetés) rajtunk kívül krom ni
rábíz konfidi (T), rádióhullám radioondo rág maĉi (T) rajz desegnado
komisii (T) rádiójáték radiofonia ragaszt glui (T) (folyamat);
rabló rabisto teatraĵo, rágcsál ronĝi (T) desegnaĵo
rablott holmi rabaĵo radioskeĉo rágógumi maĉgumo
ragu (eredmény)
rabol rabi (T) rádiókészülék radioaparato raguo
rajzfilm desegnita
rabszolga sklavo rádióműsor radioprogramo raguleves ragusupo
(truk)filmo
rá 206 rádióműsor rádióriport 207 rajzfilm
rá
Rsur lin, sur ŝin, racka hungara boril-
korna ŝafo;
rádióriport
rádióriporter
radioraportaĵo
radioraportisto
ragyog brili; la suno
brilas süt a
racka-ŝafo rádióstúdió radiostudio nap; lumi (arc-
sur ĝin; mi ne rács krado; latiso rádiószerelő radiomuntisto ról); lia vizaĝo
havas tempon (drótból); rádiótelefon radiotelefono lumas (radias)
por tio nincs plektaĵo rádióvevő radiokaptilo pro feliĉo
időm rá (fonott) rádiózik aŭskultadi arca ragyog a
-ra, -re sur (T) (elölj.; radar radaro, radion boldogságtól
hely, felszín); radiolokatoro ráér havi tempon ragyogó brila, brilanta,
sur la tablon radiátor radiatoro; hejtilo ráfizetés alpago,
radianta
az asztalra; (fűtőtest) superpago; rágyújt ekbruligi (T);
al (földrajzi radikális radika malprofito, ekfumi (T)
nevek esetén: rádió radio; deficito (vesz- (cigarettára);
-ba, -be is!), radioaparato teség) ekkanti (T)
mi veturos al (készülék); ráfizetéses deficita,
(nótára)
la montoj (al radioprogramo malprofita ráír surskribi (T)
urbo Miskolc) (műsor); kion ráfordít turni (T), ŝlosi rajong entuziasme
a hegyekbe dissendas la (T) (zárat); admiri (T);
(Miskolcra) radio? mi van a dediĉi al (erőt, ekzaltiĝi
utazom; por rádióban? időt, munkát); (por); mi ne
lundo hétfőre; rádióadás radiodisaǔdigo, elspezi (T) entuziasmas
ĝis ; ĝis radiodissendo; (pénzt); pri tiu ideo
aǔtuno ĝi radioprogramo investi (T) nem rajongok
estos preta (műsor) (befektet) ezért az ötletért
őszre rádióadóvevő radioricevilo ráfordítás elspezo (költ- rajt starto
meglesz rádioaktív radioaktiva ség); penado rajta sur li, sur ŝi, sur
ráad surmeti (T) hulladék defalaĵo (fáradozásé); ĝi (vkin); sur
(ruhát) rádióállomás radiostacio dediĉita tempo la tablo az asz-
ráadás surmeto (ruháé); rádióamatőr radioamatoro (időtartam); talon; ek!, rap!
aldono (fellé- rádióbemondó radioparolisto investo (befek- rap! (siettetés)
péskor) rádióhallgató radioaǔskultanto tetés) rajtunk kívül krom ni
rábíz konfidi (T), rádióhullám radioondo rág maĉi (T) rajz desegnado
komisii (T) rádiójáték radiofonia ragaszt glui (T) (folyamat);
rabló rabisto teatraĵo, rágcsál ronĝi (T) desegnaĵo
rablott holmi rabaĵo radioskeĉo rágógumi maĉgumo
ragu (eredmény)
rabol rabi (T) rádiókészülék radioaparato raguo
rajzfilm desegnita
rabszolga sklavo rádióműsor radioprogramo raguleves ragusupo
(truk)filmo
rajzolás 208 realizál realizálódik 209 remeg
remek majstra, belega, rendelkezésre disponigi (T) rendezett bonorda, rendszerez sistemigi (T)
brilega bocsát ordigita; rendszerint ordinare,
remél esperi (T) pri rendelkezik disponi (T), pri; aranĝita, laǔregule,
remélem, mi esperas, ke… ordoni organizita kutime
hogy… rendelkezik dispozicii rendező aranĝisto, reneszánsz renesanca stilo
remélhetőleg espereble (T) (utasít); aranĝanto , stílus
remény espero disponi (T), organizanto rengeteg tumulte
reménytelen senesperebla, pri, havi (T) (szervező); amasega,
senŝanca, (vmivel); tes- reĝisoro (mű- enorme multa;
senespera tamanti (vég- vészeti) tumulta
remete ermito rendelkezik) rendezvény aranĝo, aranĝaĵo homamaso
rémhír teruriga novaĵo, rendes orda, ordema rendkívül eksterordinare, rengeteg
timiga (rendszere- ekstre, escepte, ember; tio
misinformo tő); fidinda, neordinare kostas multege
rémlik ŝajni honesta rendkívüli eksterordinara, rengetegbe
rend ordo (tisztességes); ekstra, escepta kerül; densega
rendel mendi (T) (árut); rendőr policano,
bonorda, deca arbarego (erdő)
ordoni (T) policisto; répa beto (takar-
(viselkedés);
(elrendel); trafikpolicisto mány); karoto
ĝusta, konvena
preskribi (T) közlekedési (sárga)
(megfelelő)
(gyógyszert); rendész gardisto rendőr repeta kroma porcio
destini (T) rendészet protekto/defendo rendőr- policestro, reprezentál reprezenti (T)
(sors); havi de ordo; kapitány prefekto (ábrázol,
konsultadon fabrika polico rendőrség polico, policejo képvisel)
(orvos) (üzemi) (épület) reprezentatív konvene
rendelés mendo (árué); rendetlen malorda, rendszabály regulo prezentata
konsulto (orvo- senzorga; rendszám identiga/registra (bemutató);
si); preskribo konfuza (za- numero (de impona,
(gyógyszeré) varos) aǔtomobilo) aǔtoritata
rendelet dekreto; edikto rendez ordigi (T), ordo- rendszámtábla numerplato (figyelem
(törvényerejű) fari (T);aranĝi rendszer sistemo; reĝimo felhívó);
rendelkezés dispono, (T) (megren- (kormányzati) reprezentiva
dispozicio; dez); reĝisori rendszeres sistema, metoda; (szociológia)
ordono (uta- (T) (filmet, da- regula (szabá- reprodukció reproduktaĵo
sítás) rabot); kvitigi lyos) repül flugi, aviadi;
rendelkezésre esti je dispono rendszeretet ordemo forflugi,
(T) (számlát)
áll rendszerető ordema forkuri (idő)
remek 210 rendez rendezett 211 repül
remek majstra, belega, rendelkezésre disponigi (T) rendezett bonorda, rendszerez sistemigi (T)
brilega bocsát ordigita; rendszerint ordinare,
remél esperi (T) pri rendelkezik disponi (T), pri; aranĝita, laǔregule,
remélem, mi esperas, ke… ordoni organizita kutime
hogy… rendelkezik dispozicii rendező aranĝisto, reneszánsz renesanca stilo
remélhetőleg espereble (T) (utasít); aranĝanto , stílus
remény espero disponi (T), organizanto rengeteg tumulte
reménytelen senesperebla, pri, havi (T) (szervező); amasega,
senŝanca, (vmivel); tes- reĝisoro (mű- enorme multa;
senespera tamanti (vég- vészeti) tumulta
remete ermito rendelkezik) rendezvény aranĝo, aranĝaĵo homamaso
rémhír teruriga novaĵo, rendes orda, ordema rendkívül eksterordinare, rengeteg
timiga (rendszere- ekstre, escepte, ember; tio
misinformo tő); fidinda, neordinare kostas multege
rémlik ŝajni honesta rendkívüli eksterordinara, rengetegbe
rend ordo (tisztességes); ekstra, escepta kerül; densega
rendel mendi (T) (árut); rendőr policano,
bonorda, deca arbarego (erdő)
ordoni (T) policisto; répa beto (takar-
(viselkedés);
(elrendel); trafikpolicisto mány); karoto
ĝusta, konvena
preskribi (T) közlekedési (sárga)
(megfelelő)
(gyógyszert); rendész gardisto rendőr repeta kroma porcio
destini (T) rendészet protekto/defendo rendőr- policestro, reprezentál reprezenti (T)
(sors); havi de ordo; kapitány prefekto (ábrázol,
konsultadon fabrika polico rendőrség polico, policejo képvisel)
(orvos) (üzemi) (épület) reprezentatív konvene
rendelés mendo (árué); rendetlen malorda, rendszabály regulo prezentata
konsulto (orvo- senzorga; rendszám identiga/registra (bemutató);
si); preskribo konfuza (za- numero (de impona,
(gyógyszeré) varos) aǔtomobilo) aǔtoritata
rendelet dekreto; edikto rendez ordigi (T), ordo- rendszámtábla numerplato (figyelem
(törvényerejű) fari (T);aranĝi rendszer sistemo; reĝimo felhívó);
rendelkezés dispono, (T) (megren- (kormányzati) reprezentiva
dispozicio; dez); reĝisori rendszeres sistema, metoda; (szociológia)
ordono (uta- (T) (filmet, da- regula (szabá- reprodukció reproduktaĵo
sítás) rabot); kvitigi lyos) repül flugi, aviadi;
rendelkezésre esti je dispono rendszeretet ordemo forflugi,
(T) (számlát)
áll rendszerető ordema forkuri (idő)
repülőgép 212 riporter ritka 213 rólatok
sablon
Sŝablono sajnálat bedaǔro;
kompato
sápad
sápadt
paliĝi
pala; vi ŝajnas
sáv strio, zono;
leno,
(részvét) pala, malsana korodoro
-ság, -ség -ec (elvont fn. sajnálatos bedaǔrinda, sápadtnak, be- (közlek.);
utóképzője); kompatinda tegnek tűnsz kanalo
pureco tiszta- sajnálatra kompatinda, sapka ĉapo (hullámsáv)
ság; hungararo méltó bedaŭrinda sár koto savanyú acida, maldolĉa;
magyarság sajnos bedaŭrinde, Sára Sara acida brasiko
(gyűjtőnév) domaĝe sárcipő galoŝo savanyú
saját sia (3. személy- sajt fromaĝo sárga flava káposzta
ben); Petro sajtó premilo (prés); sárgabarack abrikoto; savanyúság acidaĵo,
amas sian presilo (nyom- abrikotarbo, peklaĵo,
edzinon. da); gazetaro abrikotujo salato (étel)
Péter szereti (újságok); (fa) savas acidenhava
a (saját) fele- ĵurnalistaro sárgadinnye sukermelono sci-fi scienca fikcio,
ségét; propra (újságírók) sárgarépa karoto sciencfikcia
(nem 3. szem.) sajtóértekezlet gazetara sárgarigó oriolo (mn.)
mia propra konferenco sárgás flaveta se ne; ankaǔ …
domo az én sajtószabadság preslibereco sárkány drakono; kajto
ne (szintén ne);
saját házam; sajtótermék presaĵo (papír)
sárkefe eĉ ne; nek…
mem (nyoma- sakál ŝakalo kotbroso
sarkvidék polusa regiono nek
ték); mi mem sakk ŝako seb vundo
sakkmatt ŝakmato sarló serpo
saját magam sarok angulo sebes rapida (gyors);
sajátos speciala, sakkot ad ŝakigi vundita (kise-
sakkozik ŝaki, ludi ŝakon, (szobáé,
specifa (jel- utcáé); kalkano besedett)
lemző); ŝakludi sebesség rapid(ec)o
sakktábla ŝaktabulo (cipőé, lábé)
kurioza, sebességváltó rapidumŝanĝilo
sál ŝalo sas aglo
stranga (fur- sebesülés vundiĝo
saláta salato, miksita, sátán satano
csa) sebesült vundito
acidaĵo, sátor tendo; starigi
sajátosság propreco; sebész kirurgo
peklitaĵo tendon sátrat segédkönyv helplibro,
propraĵo, ver
(étel); laktuko manlibro
specialaĵo (sa- sátoroz tendumi
(növény) segédmunkás helplaboranto,
játos dolog) sampon ŝampuo sátortábor tendaro,
sajnál bedaŭri (T), helplaboristo,
Sándor Aleksandro tendarejo
domaĝi T); satöbbi nekvalifikita
sánta lamulo (ffi); kaj tiel plu
envii (T) al laboristo
lama (mn.) (ktp.= kotopo)
(irigyel) segédnyelv helplingvo
sántít lami sav acido
sablon 216 sántít sápad 217 segédnyelv
sablon
Sŝablono sajnálat bedaǔro;
kompato
sápad
sápadt
paliĝi
pala; vi ŝajnas
sáv strio, zono;
leno,
(részvét) pala, malsana korodoro
-ság, -ség -ec (elvont fn. sajnálatos bedaǔrinda, sápadtnak, be- (közlek.);
utóképzője); kompatinda tegnek tűnsz kanalo
pureco tiszta- sajnálatra kompatinda, sapka ĉapo (hullámsáv)
ság; hungararo méltó bedaŭrinda sár koto savanyú acida, maldolĉa;
magyarság sajnos bedaŭrinde, Sára Sara acida brasiko
(gyűjtőnév) domaĝe sárcipő galoŝo savanyú
saját sia (3. személy- sajt fromaĝo sárga flava káposzta
ben); Petro sajtó premilo (prés); sárgabarack abrikoto; savanyúság acidaĵo,
amas sian presilo (nyom- abrikotarbo, peklaĵo,
edzinon. da); gazetaro abrikotujo salato (étel)
Péter szereti (újságok); (fa) savas acidenhava
a (saját) fele- ĵurnalistaro sárgadinnye sukermelono sci-fi scienca fikcio,
ségét; propra (újságírók) sárgarépa karoto sciencfikcia
(nem 3. szem.) sajtóértekezlet gazetara sárgarigó oriolo (mn.)
mia propra konferenco sárgás flaveta se ne; ankaǔ …
domo az én sajtószabadság preslibereco sárkány drakono; kajto
ne (szintén ne);
saját házam; sajtótermék presaĵo (papír)
sárkefe eĉ ne; nek…
mem (nyoma- sakál ŝakalo kotbroso
sarkvidék polusa regiono nek
ték); mi mem sakk ŝako seb vundo
sakkmatt ŝakmato sarló serpo
saját magam sarok angulo sebes rapida (gyors);
sajátos speciala, sakkot ad ŝakigi vundita (kise-
sakkozik ŝaki, ludi ŝakon, (szobáé,
specifa (jel- utcáé); kalkano besedett)
lemző); ŝakludi sebesség rapid(ec)o
sakktábla ŝaktabulo (cipőé, lábé)
kurioza, sebességváltó rapidumŝanĝilo
sál ŝalo sas aglo
stranga (fur- sebesülés vundiĝo
saláta salato, miksita, sátán satano
csa) sebesült vundito
acidaĵo, sátor tendo; starigi
sajátosság propreco; sebész kirurgo
peklitaĵo tendon sátrat segédkönyv helplibro,
propraĵo, ver
(étel); laktuko manlibro
specialaĵo (sa- sátoroz tendumi
(növény) segédmunkás helplaboranto,
játos dolog) sampon ŝampuo sátortábor tendaro,
sajnál bedaŭri (T), helplaboristo,
Sándor Aleksandro tendarejo
domaĝi T); satöbbi nekvalifikita
sánta lamulo (ffi); kaj tiel plu
envii (T) al laboristo
lama (mn.) (ktp.= kotopo)
(irigyel) segédnyelv helplingvo
sántít lami sav acido
segély 218 serpenyő sertés 219 skarlát
segély helpo; asisto selejtez selekti (T) por sertés porko síkság ebenaĵo
(hivatalos); forĵetaĵo, elekti sértés insulto silány aĉa
subteno (T) sértetlen sendifekta silány holmi aĉaĵo
(támogatás); selyem silko sértő ofenda sima ebena, plata,
monhelpo selymes silkeca sértődékeny ofendiĝema glata
(pénzbeli); sem … sem … nek … , nek … sérült vundito simogat karesi (T),
subvencio séma skemo sérv hernio glatumi (T)
semelyik neniu séta promen(ad)o sín relo (vasúti )
(állami) sétahajó
semennyi neniom plezurŝipo, sínpálya trakaro
segélyez subteni (T),
semerre nenien ekskursŝipo sínpár relparo, trako
subvencii (T) sétál
semleges neŭtrala promeni síp fajfilo; fluteto
segít helpi (T) al;
semlegesség neǔtraleco sétálómagnó poŝkasedilo (zene)
subteni (T), semmi sétálóutca promenstrato,
nenio sípálya skitereno,
apogi (T) (tá- semmiért nenial promenejo skitrako
mogat); asisti semmiképp neniel sétány promenejo, aleo sípol fajfi
(T) (hivatalos); semmilyen nenia sétatér promenplaco sír plori; tombo
subvencii (T) semmiség bagatelo, baga- sí(léc) skio (hely)
(államilag) telaĵo, neniaĵo síel skii siralmas plorinda,
segítő helpanto semmitmondó sensignifa siet rapidigi, urĝiĝi; kompatinda,
segítőkész helpema semmittevés nenifaro rapidi (óra); mizera
segítségével pere de senki neniu mia horloĝo sirály mevo
sehogyan neniel, tute ne senkié nenies rapidas 5 siránkozik lamenti (NT)
sehol nenie seper balai (T) minutojn (je sírás ploro
sehonnan de nenie seprű balailo kvin minutoj) sírásó tombfosisto
sehová nenien serdülő adolesk(ant)a, az órám 5 sírbolt kripto
sejt konjekti (T), pubera; percet siet síremlék tombomonu-
antaǔsenti (T), adoleskanto siettet rapidigi (T), mento
antaǔscii (T); (fiú) sírkő tomboŝtono
urĝigi (T)
ĉelo (biológia); sereg armeo (had); sík sisak kasko,
ebena, plata
globulo (vér- amaso, aro (so- siker sukceso ; kapŝirmilo
sejt), mielĉelo, kaság); amaso prospero síugró skisaltisto
abelĉelo da turistoj ren- (állapot) sivár senviva
(méhsejt) geteg turista sikertelen malsukcesa sivatag dezerto
selejt fuŝaĵo, fuŝartik- serkent admoni (T), igi sikerül sukcesi skála skalo
lo, fuŝfaraĵo, (T) sikkaszt defraǔdi (T), skanzen skanseno,
misfaraĵo; serleg pokalo malversacii (T) vilaĝmuzeo,
makulaturo serpenyő fritujo, pato, sikkasztás malversacio muzea vilaĝo
(nyomda) kaserolo sikkes ŝika skarlát skarlatino
segély 218 serpenyő sertés 219 skarlát
segély helpo; asisto selejtez selekti (T) por sertés porko síkság ebenaĵo
(hivatalos); forĵetaĵo, elekti sértés insulto silány aĉa
subteno (T) sértetlen sendifekta silány holmi aĉaĵo
(támogatás); selyem silko sértő ofenda sima ebena, plata,
monhelpo selymes silkeca sértődékeny ofendiĝema glata
(pénzbeli); sem … sem … nek … , nek … sérült vundito simogat karesi (T),
subvencio séma skemo sérv hernio glatumi (T)
semelyik neniu séta promen(ad)o sín relo (vasúti )
(állami) sétahajó
semennyi neniom plezurŝipo, sínpálya trakaro
segélyez subteni (T),
semerre nenien ekskursŝipo sínpár relparo, trako
subvencii (T) sétál
semleges neŭtrala promeni síp fajfilo; fluteto
segít helpi (T) al;
semlegesség neǔtraleco sétálómagnó poŝkasedilo (zene)
subteni (T), semmi sétálóutca promenstrato,
nenio sípálya skitereno,
apogi (T) (tá- semmiért nenial promenejo skitrako
mogat); asisti semmiképp neniel sétány promenejo, aleo sípol fajfi
(T) (hivatalos); semmilyen nenia sétatér promenplaco sír plori; tombo
subvencii (T) semmiség bagatelo, baga- sí(léc) skio (hely)
(államilag) telaĵo, neniaĵo síel skii siralmas plorinda,
segítő helpanto semmitmondó sensignifa siet rapidigi, urĝiĝi; kompatinda,
segítőkész helpema semmittevés nenifaro rapidi (óra); mizera
segítségével pere de senki neniu mia horloĝo sirály mevo
sehogyan neniel, tute ne senkié nenies rapidas 5 siránkozik lamenti (NT)
sehol nenie seper balai (T) minutojn (je sírás ploro
sehonnan de nenie seprű balailo kvin minutoj) sírásó tombfosisto
sehová nenien serdülő adolesk(ant)a, az órám 5 sírbolt kripto
sejt konjekti (T), pubera; percet siet síremlék tombomonu-
antaǔsenti (T), adoleskanto siettet rapidigi (T), mento
antaǔscii (T); (fiú) sírkő tomboŝtono
urĝigi (T)
ĉelo (biológia); sereg armeo (had); sík sisak kasko,
ebena, plata
globulo (vér- amaso, aro (so- siker sukceso ; kapŝirmilo
sejt), mielĉelo, kaság); amaso prospero síugró skisaltisto
abelĉelo da turistoj ren- (állapot) sivár senviva
(méhsejt) geteg turista sikertelen malsukcesa sivatag dezerto
selejt fuŝaĵo, fuŝartik- serkent admoni (T), igi sikerül sukcesi skála skalo
lo, fuŝfaraĵo, (T) sikkaszt defraǔdi (T), skanzen skanseno,
misfaraĵo; serleg pokalo malversacii (T) vilaĝmuzeo,
makulaturo serpenyő fritujo, pato, sikkasztás malversacio muzea vilaĝo
(nyomda) kaserolo sikkes ŝika skarlát skarlatino
skatulya 220 sovány sóz 221 startol
statisztika statistiko sugároz radii (T); sürgönyöz telegrafi (T) sütkérezik sunbaniĝi,
statisztikus statistikisto disaŭdigi sürgős urĝa sunumi,
stb. kaj tiel plu (T), dissendi sürgősen urĝe sunbruniĝi (a
(ktp.) (műsort) sürgősségi levél urĝa letero napon)
stég haveneto súly pezo; ĝia sűrű densa sütő bakujo,
steril sterila, sterilizita pezo estas 5 sűrűség dens(ec)o fornokesto
stewardess stevardino kilogramoj; süt friti (T) sütöde bakejo
stílbútor laǔepoka meblo ĝi pezas 5 (olajban, sütőpor bakpulvoro
stilisztika stilistiko kilogramojn zsírban); rosti sütőtálca bakpleto
stílszerű laǔstila (T) (roston); Svájc Svisio, Svisujo,
stílus sólya 5 kg;
stilo baki (T) Svislando
stílusos laǔstila ŝarĝo (teher);
pezilo (mérle- (sütőben); la svájci sviso (ffi); svisa
stop! stop!, haltu! suno brilas a (mn.)
stopperóra stophorloĝo, gen); malfacilo
(átv.); graveco, nap süt svájcisapka vaska ĉapo
klikhorloĝo sütemény bakaĵo, kuko, svéd svedo (ffi); sveda
stoppol petveturi (T) signifo (jelen-
kukaĵo, (mn.)
(autót); ŝtopi tőség) Svédország
biskvito Svedio, Svedujo
(T), flikumi súlyos peza; grava (átv.)
(zoknit) súlyzó haltero
strand plaĝo (homo- súrolószer vazlesivo
kos), strando susog flustri (T)
strandfürdő subĉiela suttog flustri (T)
sügér perko (hal)
banejo,
süket surdulo (ffi);
strandbanejo,
surda (mn.)
plaĝbanejo sül rostiĝi (roston,
strandol plaĝumi
stratégia nyárson);
strategio
stressz streso fritiĝi (olajban,
strucc struo zsírban);
stúdió studio bakiĝi (sütő-
súg flustri (T), ben)
subdiri (T); süllő sandro
suflori (szín- sült sertésszelet fritita porkaĵo
ház, oktatás) (olajban)
sugallat inspiro sün erinaco
sugár radio; radiuso sündisznó erinaco
(matem.) sürget urĝi (T),
sugárbetegség radiomalsano plirapidigi (T)
statisztika 222 sürget sürgönyöz 223 Svédország
statisztika statistiko sugároz radii (T); sürgönyöz telegrafi (T) sütkérezik sunbaniĝi,
statisztikus statistikisto disaŭdigi sürgős urĝa sunumi,
stb. kaj tiel plu (T), dissendi sürgősen urĝe sunbruniĝi (a
(ktp.) (műsort) sürgősségi levél urĝa letero napon)
stég haveneto súly pezo; ĝia sűrű densa sütő bakujo,
steril sterila, sterilizita pezo estas 5 sűrűség dens(ec)o fornokesto
stewardess stevardino kilogramoj; süt friti (T) sütöde bakejo
stílbútor laǔepoka meblo ĝi pezas 5 (olajban, sütőpor bakpulvoro
stilisztika stilistiko kilogramojn zsírban); rosti sütőtálca bakpleto
stílszerű laǔstila (T) (roston); Svájc Svisio, Svisujo,
stílus sólya 5 kg;
stilo baki (T) Svislando
stílusos laǔstila ŝarĝo (teher);
pezilo (mérle- (sütőben); la svájci sviso (ffi); svisa
stop! stop!, haltu! suno brilas a (mn.)
stopperóra stophorloĝo, gen); malfacilo
(átv.); graveco, nap süt svájcisapka vaska ĉapo
klikhorloĝo sütemény bakaĵo, kuko, svéd svedo (ffi); sveda
stoppol petveturi (T) signifo (jelen-
kukaĵo, (mn.)
(autót); ŝtopi tőség) Svédország
biskvito Svedio, Svedujo
(T), flikumi súlyos peza; grava (átv.)
(zoknit) súlyzó haltero
strand plaĝo (homo- súrolószer vazlesivo
kos), strando susog flustri (T)
strandfürdő subĉiela suttog flustri (T)
sügér perko (hal)
banejo,
süket surdulo (ffi);
strandbanejo,
surda (mn.)
plaĝbanejo sül rostiĝi (roston,
strandol plaĝumi
stratégia nyárson);
strategio
stressz streso fritiĝi (olajban,
strucc struo zsírban);
stúdió studio bakiĝi (sütő-
súg flustri (T), ben)
subdiri (T); süllő sandro
suflori (szín- sült sertésszelet fritita porkaĵo
ház, oktatás) (olajban)
sugallat inspiro sün erinaco
sugár radio; radiuso sündisznó erinaco
(matem.) sürget urĝi (T),
sugárbetegség radiomalsano plirapidigi (T)
szab 224 szabotázs szabvány 225 szakasz
szab
SZ
tajli (T), fasoni
szabadfogású
birkózás
liberstila lukto szabvány
szadista
normo
sadisto
szakácskönyv kuirlibro,
receptaro
szabadgon- liberpensulo szafaládé mola szakácsművé- kuirarto
(T), altranĉi dolkodó (ffi); liberpensa bovaĵkolbaso szet
(T) (mérték (mn.) szaft viandaĵsuko szakad ŝiriĝi (ruha);
alapján); szabadidő libera tempo; szag odoro; aromo, rompiĝi (hút,
determini en (dum) mia parfumo kötél, gát); fali,
(T), fiksi (T) libera tempo bonodoro, falegi (vkire
hivatalosan szabadidőmben aromo (illat); vmi); dispartiĝi
kiszab); szabadít liberigi (T) odoraĉo (bü- (szervezet)
szabad libera, permesita szabadnap libera tago, ferio dösség) szakadás ŝiriĝo (ru-
(megenge- szabadpiac libera merkato szaglás flarado háé); ŝiraĵo
dett); liberulo szabadság libertempo szagol flari (T) (eredmény);
(ffi); ĉu estas szabadságharc liberecbatalo szagos odora; bonodora, rompiĝo (húré,
permesate szabadságon libertempi aroma, kötélé, gáté);
eniri? be sza- van parfuma dispartiĝo,
bad mennem?; szabadul liberiĝi (illatos) skismo (szer-
permesi (T) szabály regulo szagtalan senodora
szabályos regula; vezeté)
(megenged); száguld kuregi, rapidegi szakadék fandego, ravino;
ĉu vi permesas (laǔ)regula; szaharin sakarino abismo (átv.)
preni la salon? laǔnorma száj buŝo (embe- szakáll barbo
megengedi, (normális) ré); buŝego, szakállas barbulo, viro
szabályoz reguli (T); muzelo, faǔko kun barbo (ffi),
hogy elvegyem
ĝustigi (T) (állaté); faǔko, barbohava
a sót?
szabadalmaz patenti (T) (szerkezetet); buŝo (tárgyé) (mn.)
szabadalom patento reglamenti (T) szájharmonika buŝharmoniko szakasz etapo, periodo,
(engedély); (rendelettel) szájkosár buŝumo fazo (úté,
patentaĵo szabályzat regularo; statuto szájsebészet stomatologio
fejlődésé);
(szervezeteké); szak (tempo)parto,
(találmány) kupeo, fako
szabadban sub la ĉielo, reglamento fazo, periodo
(vasút); kupeo
ekstere (kint); (katonai, (időszak);
por nefumantoj
li kuiras sub la állami) (speciala) fako
nemdohányzó
ĉielo a szabad- szabásminta fasonŝablono metia branĉo
szabatos preciza, ekzakta, szakasz; alineo
ban főz (szakmai);
klarsenca (bekezdés);
szabadegyetem popoluniversi- Esperanto-fako
szabó tajloro strofo (vers-
tato eszparantó szak
szabotál saboti (T) szakács kuiristo szak); plotono
szabadelvű liberala (katonai)
szabotázs sabotaĵo
szab 224 szabotázs szabvány 225 szakasz
szab
SZ
tajli (T), fasoni
szabadfogású
birkózás
liberstila lukto szabvány
szadista
normo
sadisto
szakácskönyv kuirlibro,
receptaro
szabadgon- liberpensulo szafaládé mola szakácsművé- kuirarto
(T), altranĉi dolkodó (ffi); liberpensa bovaĵkolbaso szet
(T) (mérték (mn.) szaft viandaĵsuko szakad ŝiriĝi (ruha);
alapján); szabadidő libera tempo; szag odoro; aromo, rompiĝi (hút,
determini en (dum) mia parfumo kötél, gát); fali,
(T), fiksi (T) libera tempo bonodoro, falegi (vkire
hivatalosan szabadidőmben aromo (illat); vmi); dispartiĝi
kiszab); szabadít liberigi (T) odoraĉo (bü- (szervezet)
szabad libera, permesita szabadnap libera tago, ferio dösség) szakadás ŝiriĝo (ru-
(megenge- szabadpiac libera merkato szaglás flarado háé); ŝiraĵo
dett); liberulo szabadság libertempo szagol flari (T) (eredmény);
(ffi); ĉu estas szabadságharc liberecbatalo szagos odora; bonodora, rompiĝo (húré,
permesate szabadságon libertempi aroma, kötélé, gáté);
eniri? be sza- van parfuma dispartiĝo,
bad mennem?; szabadul liberiĝi (illatos) skismo (szer-
permesi (T) szabály regulo szagtalan senodora
szabályos regula; vezeté)
(megenged); száguld kuregi, rapidegi szakadék fandego, ravino;
ĉu vi permesas (laǔ)regula; szaharin sakarino abismo (átv.)
preni la salon? laǔnorma száj buŝo (embe- szakáll barbo
megengedi, (normális) ré); buŝego, szakállas barbulo, viro
szabályoz reguli (T); muzelo, faǔko kun barbo (ffi),
hogy elvegyem
ĝustigi (T) (állaté); faǔko, barbohava
a sót?
szabadalmaz patenti (T) (szerkezetet); buŝo (tárgyé) (mn.)
szabadalom patento reglamenti (T) szájharmonika buŝharmoniko szakasz etapo, periodo,
(engedély); (rendelettel) szájkosár buŝumo fazo (úté,
patentaĵo szabályzat regularo; statuto szájsebészet stomatologio
fejlődésé);
(szervezeteké); szak (tempo)parto,
(találmány) kupeo, fako
szabadban sub la ĉielo, reglamento fazo, periodo
(vasút); kupeo
ekstere (kint); (katonai, (időszak);
por nefumantoj
li kuiras sub la állami) (speciala) fako
nemdohányzó
ĉielo a szabad- szabásminta fasonŝablono metia branĉo
szabatos preciza, ekzakta, szakasz; alineo
ban főz (szakmai);
klarsenca (bekezdés);
szabadegyetem popoluniversi- Esperanto-fako
szabó tajloro strofo (vers-
tato eszparantó szak
szabotál saboti (T) szakács kuiristo szak); plotono
szabadelvű liberala (katonai)
szabotázs sabotaĵo
szakaszvezető 226 szálkás száll 227 számítógépes vírus
számító- komputi, ludi szanatórium sanatorio szárny flugilo; alo (épü- szédül kapturniĝi,
gépezik komputile szandál sandalo leté); basko vertiĝi; li havas
számítógép- komputilisto szándék intenco, plano (ruháé) kapturniĝon
kezelő szándékozik intenci (T), plani szarv korno szédül
számítógépre enkomputiligi (T) (tervez) szarvas cervo szédülés kapturniĝo,
visz (T) szankció sankcio szarvasbőr cervoledo vertiĝo
számítóköz- komputa centro, szánkó sledo, Szászország Saksio szeg ektranĉi (T)
pont komputejo glitveturilo szatyor (aĉet)sak(et)o (kenyeret);
számjegy cifero szánkózik glitveturi, sledi szaval deklami (T) borderi (T)
számla fakturo; konto szánt plugi (T) szavalat deklamaĵo (ruhát); najlo
(banki); szántóföld agro, plugtero szavaló deklamanto (szög); trafi
kvitanco szaporít oftigi (T) szavatol garantii (T)
szappan szavaz najlon surkape;
(nyugta) sapo voĉdoni; baloti
szappanhab sapŝaǔmo trafi celon en
számlakivonat konteltiro (tárggyal)
szár tigo; ŝalmo (ga- szavazás voĉdon(ad)o; la centro fején
szamóca frago találja a szöget
számodra por vi bonáé, nádé); balot(ad)o
kruro (lábszár), szaxofon saksofono szegel najl(iz)i (T)
számol kalkuli (T), szegény malriĉulo (ffi);
nombri (T) tubo (csizmáé); száz cent
század centono (rész); malriĉa (mn.);
(megszámol) gambo (nad-
jarcento, kompatinda,
számolás kalkul(ad)o, rágé)
szárad sekiĝi centjaro povra
nombr(ad)o (átv.;sajnálat-
(megszámolás) száraz seka (évszázad);
szárazföld tero; kontinento kompanio, os)
számológép kalkulilo, szegényes malriĉ(ec)a;
kalkulmaŝino (világrész) roto (katonai);
szárazföldi kontinenta; skadro (lovas) mizera (átv.)
szamovár samovaro szegfű dianto
számoz numeri (T) kontinenta századik centa
klimato száraz- százados kapitano szégyell honti pro
számvitel librotenado szégyen honto
szán kompati (T) földi éghajlat százegy cent unu
százegyedik cent unua szégyenkezik honti (pro)
(megszán); szárazkolbász seka (fumaĵita)
százéves centjara szégyenletes hontinda,
bedaŭri (T) kolbaso
szárít százezer centmil hontenda
(sajnál) sekigi (T)
szed kolekti (T); szégyenlős hontema
szánalom bedaǔro (sajná- szarkaláb delfinio
kolekti/rikolti széjjel dise
lat), kompato származás deveno, origino;
szék seĝo; klapseĝo
(részvét) hungardevena fruktojn
(felhajtható)
szanaszét malorde, magyar szár- gyümölcsöt
szekció sekcio
senorde; ĉie, mazású szed; preni (T) székely sikulo ffi); sikula
ĉiudirekte származik deveni (el) (gyógyszert) (mn.)
(mindenfelé) szeder rubuso
számítógépezik 228 származik szárny 229 székely
számító- komputi, ludi szanatórium sanatorio szárny flugilo; alo (épü- szédül kapturniĝi,
gépezik komputile szandál sandalo leté); basko vertiĝi; li havas
számítógép- komputilisto szándék intenco, plano (ruháé) kapturniĝon
kezelő szándékozik intenci (T), plani szarv korno szédül
számítógépre enkomputiligi (T) (tervez) szarvas cervo szédülés kapturniĝo,
visz (T) szankció sankcio szarvasbőr cervoledo vertiĝo
számítóköz- komputa centro, szánkó sledo, Szászország Saksio szeg ektranĉi (T)
pont komputejo glitveturilo szatyor (aĉet)sak(et)o (kenyeret);
számjegy cifero szánkózik glitveturi, sledi szaval deklami (T) borderi (T)
számla fakturo; konto szánt plugi (T) szavalat deklamaĵo (ruhát); najlo
(banki); szántóföld agro, plugtero szavaló deklamanto (szög); trafi
kvitanco szaporít oftigi (T) szavatol garantii (T)
szappan szavaz najlon surkape;
(nyugta) sapo voĉdoni; baloti
szappanhab sapŝaǔmo trafi celon en
számlakivonat konteltiro (tárggyal)
szár tigo; ŝalmo (ga- szavazás voĉdon(ad)o; la centro fején
szamóca frago találja a szöget
számodra por vi bonáé, nádé); balot(ad)o
kruro (lábszár), szaxofon saksofono szegel najl(iz)i (T)
számol kalkuli (T), szegény malriĉulo (ffi);
nombri (T) tubo (csizmáé); száz cent
század centono (rész); malriĉa (mn.);
(megszámol) gambo (nad-
jarcento, kompatinda,
számolás kalkul(ad)o, rágé)
szárad sekiĝi centjaro povra
nombr(ad)o (átv.;sajnálat-
(megszámolás) száraz seka (évszázad);
szárazföld tero; kontinento kompanio, os)
számológép kalkulilo, szegényes malriĉ(ec)a;
kalkulmaŝino (világrész) roto (katonai);
szárazföldi kontinenta; skadro (lovas) mizera (átv.)
szamovár samovaro szegfű dianto
számoz numeri (T) kontinenta századik centa
klimato száraz- százados kapitano szégyell honti pro
számvitel librotenado szégyen honto
szán kompati (T) földi éghajlat százegy cent unu
százegyedik cent unua szégyenkezik honti (pro)
(megszán); szárazkolbász seka (fumaĵita)
százéves centjara szégyenletes hontinda,
bedaŭri (T) kolbaso
szárít százezer centmil hontenda
(sajnál) sekigi (T)
szed kolekti (T); szégyenlős hontema
szánalom bedaǔro (sajná- szarkaláb delfinio
kolekti/rikolti széjjel dise
lat), kompato származás deveno, origino;
szék seĝo; klapseĝo
(részvét) hungardevena fruktojn
(felhajtható)
szanaszét malorde, magyar szár- gyümölcsöt
szekció sekcio
senorde; ĉie, mazású szed; preni (T) székely sikulo ffi); sikula
ĉiudirekte származik deveni (el) (gyógyszert) (mn.)
(mindenfelé) szeder rubuso
szekér 230 szellőztet szélmalom 231 személyzeti bejáró
szemes grajna, grajn- szemléltet demonstri (T) szenv. jel. i. -at; ŝatata szépül beliĝi
hava, grajnoza szemléltetés demonstr(aci)o mell. igenév kedvelt szer rimedo,ilo
(mezőgazd.); szemöldök brovo képzője (eszköz);
sagaca, tro- szemöldök- brovkrajono szenv. múlt. i. -it; rostita resanigilo,
vema, lerta ceruza mell. igenév porkaĵo sült medikamento
(szemfüles) szemöldökcsi- brovpinĉilo képzője disznóhús gyógyszer
szemeskávé kafograjno pesz szenved suferi (pro); Szerbia Serbio
szemét malpuraĵo, szempilla okulharo toleri (T) szerda merkredo
defalaĵo, szempont vidpunkto (kibír) szerdán merkrede
balaaĵo szemtanú atestanto szenvedély pasio szerel munti (T)
szemetesvödör pedala rubsitelo szemtelen impertinenta, szenvedélyes pasia, flama szerelem amo
személy- identeco de aroganta; szenzáció sensacio szerelmes ama; amletero
azonosság persono malrespekta szenzációs sensacia szerelmes
szemfüles sagaca, trovema, (tiszteletlen) szennyes malpura, kota, levél; amanto
lerta szemtől szem- vid-al-vide al fia (átv.); (aki szeret);
szemhéj palpebro ben malpura amato (akit
szeminárium seminario szemüveg okulvitroj vestaĵo (szeny- szeretnek);
szemközti kontraŭa szemüvegtok okulvitrujo nyes ruha) romano pri
szemlátomást okulvide, szén karbo (kőszén); szennyvíz polucakvo, amo szerelmes
evidente, klare karbono (ké- kloakakvo regény
rimarkeble miai) szép bela szerelmespár geamantoj
szemle kontrolo, széna fojno szép nő belulino szerelő muntisto
inspekto, szénbánya karbominejo szépen bele szerenád serenado
observ(ad)o, szendereg dormeti szépérzék gusto, belsento szerencse bonŝanco,
szendvics sandviĉo szépirodalom beletro, fortuno, feliĉo
revizio (ellen-
szent sanktulo (ffi); beletristiko szerencse- hazardludo
őrzés); revuo
sankta (mn.) szépít beligi (T) játék
(folyóirat) Szent Szék Sankta Seĝo
szemlél observi (T) szeplő lentugo szerencsés bonŝanculo,
Szent Szűz Sankta szeplős lentuga
szemlélet vidmaniero (né- feliĉulo (ffi);
Virgulino szépség beleco; belaĵo bonŝanca,
zet); rigardado szentesít sanktigi (T)
(szemlélés) (dolog, tárgy) feliĉa, fortuna
Szenthárom- Sankta Triunuo szépséghiba makulo de
szemléletes okulvidebla, ság (mn.)
okulfrapa beleco szerencsésen bonveni
szentimentális sentimentala szépség- belecreĝino
(nyilvánva- Szentírás Sanktaj megérkezik
ló); vidiga, királynő szerencsétlen malfeliĉulo (ffi),
Skriboj szeptember septembro
figurriĉa szentkép sanktulbildo malfeliĉa (mn.)
szeptemberben septembre szerencsét- malfeliĉ(aĵ)o
(előadásmód) Szentlélek Sankta Spirito szeptemberi septembra lenség
szemes 232 Szentlélek szenv. jel. i. mell. igenév 233 szerencsétlenség
szemes grajna, grajn- szemléltet demonstri (T) szenv. jel. i. -at; ŝatata szépül beliĝi
hava, grajnoza szemléltetés demonstr(aci)o mell. igenév kedvelt szer rimedo,ilo
(mezőgazd.); szemöldök brovo képzője (eszköz);
sagaca, tro- szemöldök- brovkrajono szenv. múlt. i. -it; rostita resanigilo,
vema, lerta ceruza mell. igenév porkaĵo sült medikamento
(szemfüles) szemöldökcsi- brovpinĉilo képzője disznóhús gyógyszer
szemeskávé kafograjno pesz szenved suferi (pro); Szerbia Serbio
szemét malpuraĵo, szempilla okulharo toleri (T) szerda merkredo
defalaĵo, szempont vidpunkto (kibír) szerdán merkrede
balaaĵo szemtanú atestanto szenvedély pasio szerel munti (T)
szemetesvödör pedala rubsitelo szemtelen impertinenta, szenvedélyes pasia, flama szerelem amo
személy- identeco de aroganta; szenzáció sensacio szerelmes ama; amletero
azonosság persono malrespekta szenzációs sensacia szerelmes
szemfüles sagaca, trovema, (tiszteletlen) szennyes malpura, kota, levél; amanto
lerta szemtől szem- vid-al-vide al fia (átv.); (aki szeret);
szemhéj palpebro ben malpura amato (akit
szeminárium seminario szemüveg okulvitroj vestaĵo (szeny- szeretnek);
szemközti kontraŭa szemüvegtok okulvitrujo nyes ruha) romano pri
szemlátomást okulvide, szén karbo (kőszén); szennyvíz polucakvo, amo szerelmes
evidente, klare karbono (ké- kloakakvo regény
rimarkeble miai) szép bela szerelmespár geamantoj
szemle kontrolo, széna fojno szép nő belulino szerelő muntisto
inspekto, szénbánya karbominejo szépen bele szerenád serenado
observ(ad)o, szendereg dormeti szépérzék gusto, belsento szerencse bonŝanco,
szendvics sandviĉo szépirodalom beletro, fortuno, feliĉo
revizio (ellen-
szent sanktulo (ffi); beletristiko szerencse- hazardludo
őrzés); revuo
sankta (mn.) szépít beligi (T) játék
(folyóirat) Szent Szék Sankta Seĝo
szemlél observi (T) szeplő lentugo szerencsés bonŝanculo,
Szent Szűz Sankta szeplős lentuga
szemlélet vidmaniero (né- feliĉulo (ffi);
Virgulino szépség beleco; belaĵo bonŝanca,
zet); rigardado szentesít sanktigi (T)
(szemlélés) (dolog, tárgy) feliĉa, fortuna
Szenthárom- Sankta Triunuo szépséghiba makulo de
szemléletes okulvidebla, ság (mn.)
okulfrapa beleco szerencsésen bonveni
szentimentális sentimentala szépség- belecreĝino
(nyilvánva- Szentírás Sanktaj megérkezik
ló); vidiga, királynő szerencsétlen malfeliĉulo (ffi),
Skriboj szeptember septembro
figurriĉa szentkép sanktulbildo malfeliĉa (mn.)
szeptemberben septembre szerencsét- malfeliĉ(aĵ)o
(előadásmód) Szentlélek Sankta Spirito szeptemberi septembra lenség
szerény 234 szerkesztő szerkezet 235 szilárd
szomjazik soifi szortíroz selekti (T) sztrájkol striki szükségét végzi necesumi
szomjúság soifo szót fogad obei (T) sztriptíz senvestiĝa szükségtelen senbezona
szomorkodik malĝoji, malgaji szótag silabo danco, striptizo szül naski (T), akuŝi
szomorú malgaja, malĝoja szótár vortaro sztyeppe stepo (T)
szomszéd najbaro szótlan senvorta, silenta szubtrópusi subtropika szülés nasko, akuŝo
szomszédos najbara Szovjetunió Sovetio szúnyog kulo születésnap naskiĝtago
szomszédság najbararo sző teksi (T) szunyókál dormeti születik naskiĝi
(szomszédok); szög najlo szurkol zeloti por szülőfalu naskiĝvilaĝo
najbareco szöglet angulo szurkoló zeloto szülők gepatroj
(állapot) szőke blondulo (ffi), szúróeszköz pikilo szülőváros naskiĝurbo
szonáta sonato blonda (mn.) szúrós pikanta szünet paŭzo
szonett soneto szőkehajú blondharulo szuterén subteretaĝo, szünetet tart paǔzi (NT)
szónok oratoro (ffi), blondhara keletaĝo szünidő ferioj,
szopik suĉi (mn.) szűcs peltisto libertempo
szoprán soprano szökőkút fontano szűk malvasta, strikta szünnap ripoztago
szoptat mamnutri (T), szőlő vinberoj; szűkít malvastigi (T), szüntelenül senĉese
suĉigi (T) vinberujo, striktigi (T); szűr filtri (T); ŝafista
-szor, -szer, -oble (utóképző, vitujo (tőke) mallarĝigi (T) palto (ruha)
-ször matematiká- szőlőcukor glikozo (keskenyít) szüret vinrikolto
ban); duoble szőlőskert vinberejo szükség neceso szüretel vinrikolti
du estas kvar; szőlőszem vinbero szüksége van bezoni (T) szürke griza
foje (társalgás- szőnyeg tapiŝo szükséges bezona, szürkéskék grizblua
ban); mi vizitis szőrme pelto, peltaĵo bezonata, szűrő filtrilo
Italion dufoje szőrmebélés pelta subŝtofo necesa
kétszer jártam szörnyűség teruraĵo
szőrös harplena
Olaszország- szörp siropo
ban szöveg teksto, kunteksto
szórakozik amuziĝi, amuzi szövet teksaĵo, ŝtofo,
sin drapo
szórakozóhely amuzejo szövetkezet kooperativo
szórakoztat amuzi (T) szövetség federacio,
szórend vortordo
asocio, ligo
szorgalmas diligenta, sztrájk striko
laborema; sztrájkalap strikokaso
fervora (buz- sztrájk- strikestraro
gó) bizottság
szórólap flugfolio sztrájkjog strikrajto
szomjazik 238 sztrájkjog sztrájkol 239 szűrő
szomjazik soifi szortíroz selekti (T) sztrájkol striki szükségét végzi necesumi
szomjúság soifo szót fogad obei (T) sztriptíz senvestiĝa szükségtelen senbezona
szomorkodik malĝoji, malgaji szótag silabo danco, striptizo szül naski (T), akuŝi
szomorú malgaja, malĝoja szótár vortaro sztyeppe stepo (T)
szomszéd najbaro szótlan senvorta, silenta szubtrópusi subtropika szülés nasko, akuŝo
szomszédos najbara Szovjetunió Sovetio szúnyog kulo születésnap naskiĝtago
szomszédság najbararo sző teksi (T) szunyókál dormeti születik naskiĝi
(szomszédok); szög najlo szurkol zeloti por szülőfalu naskiĝvilaĝo
najbareco szöglet angulo szurkoló zeloto szülők gepatroj
(állapot) szőke blondulo (ffi), szúróeszköz pikilo szülőváros naskiĝurbo
szonáta sonato blonda (mn.) szúrós pikanta szünet paŭzo
szonett soneto szőkehajú blondharulo szuterén subteretaĝo, szünetet tart paǔzi (NT)
szónok oratoro (ffi), blondhara keletaĝo szünidő ferioj,
szopik suĉi (mn.) szűcs peltisto libertempo
szoprán soprano szökőkút fontano szűk malvasta, strikta szünnap ripoztago
szoptat mamnutri (T), szőlő vinberoj; szűkít malvastigi (T), szüntelenül senĉese
suĉigi (T) vinberujo, striktigi (T); szűr filtri (T); ŝafista
-szor, -szer, -oble (utóképző, vitujo (tőke) mallarĝigi (T) palto (ruha)
-ször matematiká- szőlőcukor glikozo (keskenyít) szüret vinrikolto
ban); duoble szőlőskert vinberejo szükség neceso szüretel vinrikolti
du estas kvar; szőlőszem vinbero szüksége van bezoni (T) szürke griza
foje (társalgás- szőnyeg tapiŝo szükséges bezona, szürkéskék grizblua
ban); mi vizitis szőrme pelto, peltaĵo bezonata, szűrő filtrilo
Italion dufoje szőrmebélés pelta subŝtofo necesa
kétszer jártam szörnyűség teruraĵo
szőrös harplena
Olaszország- szörp siropo
ban szöveg teksto, kunteksto
szórakozik amuziĝi, amuzi szövet teksaĵo, ŝtofo,
sin drapo
szórakozóhely amuzejo szövetkezet kooperativo
szórakoztat amuzi (T) szövetség federacio,
szórend vortordo
asocio, ligo
szorgalmas diligenta, sztrájk striko
laborema; sztrájkalap strikokaso
fervora (buz- sztrájk- strikestraro
gó) bizottság
szórólap flugfolio sztrájkjog strikrajto
tábla 240 takarmány takarmányfű 241 tankötelezettség
tábla
Ttabulo (iskolai); tagság membraro (tagok
összessége);
takarmányfű
taksál
paŝtherbo
taksi (T)
támadás
Tamás
atako
Tomaso
membreco taktika taktiko támogat subteni (T),
vojmontrilo (viszony) taktikázik taktiki apogi (T)
(útjelző); tagsági igazol- membrokarto tál plado, bovlo támogató patrono
kovrilo vány (mély); plado tanács konsilo,
(könyvé); táj regiono, (fogás) konsilantaro
tabuleto da landparto, talaj grundo, tero (szervezet)
ĉokolado egy ĉirkaǔaĵo talál trovi (T); trafi tanácsol konsili (T),
tábla csokoládé (környezet) (T) (eltalál); rekomendi (T)
táblázat tabelo tájékozódik orientiĝi (tér- konsideri, tanácsos konsilinda
tabletta tablojdo, pastelo, ben), informiĝi opinii (vél); tanácsos (vmit
pilolo (pri) (vmiről) tálal surtabligi (T) tenni)
tabló tabulo kun tájékoztat montri la vojon találékony eltrovema tanár profesoro,
portretoj (útbaigazít); található troviĝi, trovebla instruisto; mi
tábor kampadejo, informi (T) találka rendevuo iĝos instruisto
bivako tájkép pejzaĝo, találkozik renkontiĝi (kun); tanár leszek
táborhely kampad(ej)o, panoramo renkonti (T), tanárképző pedagogia
tendarejo, tájképfestő pejzaĝisto konveni, főiskola altlernejo,
bivako tájnyelv dialekto rendevui porinstruista
tábornok generalo tájszólás dialekto találkozó renkontiĝo, altlernejo
tábortűz bivakfajro, takács teksisto kunveno, tanársegéd asistanto
kampadfajro takar kovri (T); renkonto, táncol danci
tabu tabuo ĉirkaǔvolvi rendevuo táncos dancisto
tacskó melhundo (T), vindi (T) találmány inventaĵo, táncterem dancejo
tag -an (utókép- (burkol); tegi eltrovaĵo tandíj instrupago
ző); ano, (T) (fed); kovri talán eble, verŝajne, tanfolyam kurso
membro (tag); (T), maski (T) kredeble; tangó tango
familiano (leplez) eventuale tangózik tangi
családtag takarékbetét bankdeponaĵo (esetleg) tanít instrui (T),
tág vasta, larĝa takarékos ŝparema tálca pleto lernigi (T)
tagad nei (T) ŝparemulo talicska ĉarumo tanítás instruado
tagadás neo takarékpénztár ŝparkaso taliga ĉarumo tanító instruisto
tagozat fako, sekcio, takarít purigi (T) talp plandumo tanítvány disĉiplo
klaso takarítónő purigistino (cipőé); plando tank tanko
takarmány furaĝo, (lábé); piedo tankönyv lernolibro,
bestnutraĵo (poháré) studlibro
támad ataki (T) tankötelezettség lernodevo
tábla 240 takarmány takarmányfű 241 tankötelezettség
tábla
Ttabulo (iskolai); tagság membraro (tagok
összessége);
takarmányfű
taksál
paŝtherbo
taksi (T)
támadás
Tamás
atako
Tomaso
membreco taktika taktiko támogat subteni (T),
vojmontrilo (viszony) taktikázik taktiki apogi (T)
(útjelző); tagsági igazol- membrokarto tál plado, bovlo támogató patrono
kovrilo vány (mély); plado tanács konsilo,
(könyvé); táj regiono, (fogás) konsilantaro
tabuleto da landparto, talaj grundo, tero (szervezet)
ĉokolado egy ĉirkaǔaĵo talál trovi (T); trafi tanácsol konsili (T),
tábla csokoládé (környezet) (T) (eltalál); rekomendi (T)
táblázat tabelo tájékozódik orientiĝi (tér- konsideri, tanácsos konsilinda
tabletta tablojdo, pastelo, ben), informiĝi opinii (vél); tanácsos (vmit
pilolo (pri) (vmiről) tálal surtabligi (T) tenni)
tabló tabulo kun tájékoztat montri la vojon találékony eltrovema tanár profesoro,
portretoj (útbaigazít); található troviĝi, trovebla instruisto; mi
tábor kampadejo, informi (T) találka rendevuo iĝos instruisto
bivako tájkép pejzaĝo, találkozik renkontiĝi (kun); tanár leszek
táborhely kampad(ej)o, panoramo renkonti (T), tanárképző pedagogia
tendarejo, tájképfestő pejzaĝisto konveni, főiskola altlernejo,
bivako tájnyelv dialekto rendevui porinstruista
tábornok generalo tájszólás dialekto találkozó renkontiĝo, altlernejo
tábortűz bivakfajro, takács teksisto kunveno, tanársegéd asistanto
kampadfajro takar kovri (T); renkonto, táncol danci
tabu tabuo ĉirkaǔvolvi rendevuo táncos dancisto
tacskó melhundo (T), vindi (T) találmány inventaĵo, táncterem dancejo
tag -an (utókép- (burkol); tegi eltrovaĵo tandíj instrupago
ző); ano, (T) (fed); kovri talán eble, verŝajne, tanfolyam kurso
membro (tag); (T), maski (T) kredeble; tangó tango
familiano (leplez) eventuale tangózik tangi
családtag takarékbetét bankdeponaĵo (esetleg) tanít instrui (T),
tág vasta, larĝa takarékos ŝparema tálca pleto lernigi (T)
tagad nei (T) ŝparemulo talicska ĉarumo tanítás instruado
tagadás neo takarékpénztár ŝparkaso taliga ĉarumo tanító instruisto
tagozat fako, sekcio, takarít purigi (T) talp plandumo tanítvány disĉiplo
klaso takarítónő purigistino (cipőé); plando tank tanko
takarmány furaĝo, (lábé); piedo tankönyv lernolibro,
bestnutraĵo (poháré) studlibro
támad ataki (T) tankötelezettség lernodevo
tanóra 242 társadalom-biztosítás tb. Társadalombiztosítási Központ 243 teáskanál
természet- naturprotektado tesz fari (T) (csinál); tévét néz telerigardi (T), titok sekreto
védelem fari (T), meti rigardi televid- titoktartó diskreta
természet- naturparko (T) (végre- programojn titokzatos mistera
védelmi hajt); meti (T) tévézés televidado Tivadar Teodoro
terület (helyez) tézis tezo tíz dek
természetvédő naturprotektanto teszt testo tied via tized dekono(tört)
(ffi) tészta farunaĵo (étel); tietek via tizedik deka
termet staturo bakaĵo (sült); tigris tigro tizenegy dekunu
termosz termoso, pasto (nyers) tilalom malpermeso tizenegyedik dekunua
termobotelo tesztel testi (T) tilt malpermesi (T) tizenegyes penalo
teroro terror tetovál tatui (T) tinédzser dekkelkjarulo tízéves dekjara
terrorista teroristo tetoválás tatuaĵo (minta) tinta inko tízezer dekmil
terrorizál terori (T) tető tegmento tintasugaras inkopresilo tízórai manĝeto(étel)
terület areo; teritorio, nyomtató tízparancsolat dekalogo
(lakásé); supro tízpróba
regiono (nagy); tintatartó inkujo dekatlono
(hegyé); verto, tó lago
kampo, pinto, kulmino tipikus tipa
típus tipo toalett (WC) tualetejo
tereno sfero (átv.) toboroz varbi (T)
(átv.) Tisza Tibisko
tetőtér subtegmenta tiszt tócsa marĉeto
terv plano, projekto oficiro
loĝejo tiszta pura tojás ovo
tervez plani (T), projek- tetszés plaĉo tojásból készült ovaĵo
tisztán pure
ti (T) tetszetősen plaĉe étel
tisztás herbejo
tervrajz projekto tetszik plaĉi tol ŝovi (T)
tisztaság pureco
térzene placmuziko tetszőleges laǔplaĉa, laǔvola -tól, -től de (elölj.); de
tisztel estimi (T),
tessék bonvolu, mi teve kamelo (kétpú- la tablo az
respekti (T),
petas pú); dromedaro asztaltól
tessék meg- bonvolu (bv.) honori (T)
(egypúpú) tiszteletbeli honora toleráns tolerema,
ismételni ripeti tévedés eraro pacienca
tessék-lássék vole-nevole, elnök prezidanto
tévéhíradó teleĵurnalo, tiszteletdíj toll plumo
honorario
malvolonte telekroniko tollaslabda badmintono
tisztelt estimata
test korpo tévékészülék televidilo tollaslabdázás plumpilkado
tisztességes honesta
testápoló haŭtkremo tévéműsor televidprogramo tollaslabdázik badmintoni
tisztít purigi (T)
testi korpa tévénéző televidanto tolmács interpretisto
testmagasság staturo tisztítószer purigilo
téves erara, piksa tisztviselő tolmácsol interpreti (T)
testőr gvardiano oficisto
tévészerelő televidriparisto, titkár tolvaj ŝtelisto
testvér frato sekretario
televida titkárnő sekretariino tombola tombolo
testvérek gefratoj (fiúk, muntisto tonna tuno
titkol sekreti (T)
lányok) téveszt erari (T), perdi tópart lagbordo
titkolózó sekretema
testvériség frateco (T) torma kreno
természetvédelem 246 téveszt tévét néz 247 torma
természet- naturprotektado tesz fari (T) (csinál); tévét néz telerigardi (T), titok sekreto
védelem fari (T), meti rigardi televid- titoktartó diskreta
természet- naturparko (T) (végre- programojn titokzatos mistera
védelmi hajt); meti (T) tévézés televidado Tivadar Teodoro
terület (helyez) tézis tezo tíz dek
természetvédő naturprotektanto teszt testo tied via tized dekono(tört)
(ffi) tészta farunaĵo (étel); tietek via tizedik deka
termet staturo bakaĵo (sült); tigris tigro tizenegy dekunu
termosz termoso, pasto (nyers) tilalom malpermeso tizenegyedik dekunua
termobotelo tesztel testi (T) tilt malpermesi (T) tizenegyes penalo
teroro terror tetovál tatui (T) tinédzser dekkelkjarulo tízéves dekjara
terrorista teroristo tetoválás tatuaĵo (minta) tinta inko tízezer dekmil
terrorizál terori (T) tető tegmento tintasugaras inkopresilo tízórai manĝeto(étel)
terület areo; teritorio, nyomtató tízparancsolat dekalogo
(lakásé); supro tízpróba
regiono (nagy); tintatartó inkujo dekatlono
(hegyé); verto, tó lago
kampo, pinto, kulmino tipikus tipa
típus tipo toalett (WC) tualetejo
tereno sfero (átv.) toboroz varbi (T)
(átv.) Tisza Tibisko
tetőtér subtegmenta tiszt tócsa marĉeto
terv plano, projekto oficiro
loĝejo tiszta pura tojás ovo
tervez plani (T), projek- tetszés plaĉo tojásból készült ovaĵo
tisztán pure
ti (T) tetszetősen plaĉe étel
tisztás herbejo
tervrajz projekto tetszik plaĉi tol ŝovi (T)
tisztaság pureco
térzene placmuziko tetszőleges laǔplaĉa, laǔvola -tól, -től de (elölj.); de
tisztel estimi (T),
tessék bonvolu, mi teve kamelo (kétpú- la tablo az
respekti (T),
petas pú); dromedaro asztaltól
tessék meg- bonvolu (bv.) honori (T)
(egypúpú) tiszteletbeli honora toleráns tolerema,
ismételni ripeti tévedés eraro pacienca
tessék-lássék vole-nevole, elnök prezidanto
tévéhíradó teleĵurnalo, tiszteletdíj toll plumo
honorario
malvolonte telekroniko tollaslabda badmintono
tisztelt estimata
test korpo tévékészülék televidilo tollaslabdázás plumpilkado
tisztességes honesta
testápoló haŭtkremo tévéműsor televidprogramo tollaslabdázik badmintoni
tisztít purigi (T)
testi korpa tévénéző televidanto tolmács interpretisto
testmagasság staturo tisztítószer purigilo
téves erara, piksa tisztviselő tolmácsol interpreti (T)
testőr gvardiano oficisto
tévészerelő televidriparisto, titkár tolvaj ŝtelisto
testvér frato sekretario
televida titkárnő sekretariino tombola tombolo
testvérek gefratoj (fiúk, muntisto tonna tuno
titkol sekreti (T)
lányok) téveszt erari (T), perdi tópart lagbordo
titkolózó sekretema
testvériség frateco (T) torma kreno
torna 248 törekszik törlőkendő 249 túl
tulajdon posedaĵo,
propraĵo
túrós
palacsinta
patkuko kun
kazeo
tyúk
TY
kokino
tyúkhúsleves
tyúkól
kokinsupo
kokinejo,
tulajdon- nome, fakte, tű kudrilo kokininstalo
képpen efektive, vere tücsök grilo tyúkeszű forgesema tyű! tju!
tulajdonos posedanto tüdő pulmo tyúkhús kokinaĵo
túlél postvivi (T), tüdőgyulladás pulmito,
transvivi (T) pneŭmonio
túlerő superforto tükör spegulo
túlértékel trotaksi (T) tükröz speguli (T)
túlfolyik superflui tűlevelű pinglofolia
tulipán tulipo tűlevelű erdő pingloarbaro
túloldali aliflanka tünet simptomo
túloldalt transe tűnik malaperi; ŝajni
túlóra kromhoro (látszik)
túloz trograndigi, aspekti; ŝi
troigi ŝajnas bela
túlra trans (T) szépnek tűnik
(elölj.); trans türelem pacienco
la montojn a türelmes tolerema,
hegyeken túlra pacienca,
túlról el trans trankvila
túlságos troa tüsszent terni
túlságosan tro tűz fajro
túlságosan trouzi (T) tüzel hejti (T)
kihasznál tüzelő brulaĵo,
túltesz superi (T) brulmaterialo
túlzás troaĵo tűzhely fornelo
túlzott mérték- ekstreme tűzifa brulligno
ben tűzijáték piroteknikaĵo
tupírozott pufigita tűzkár fajrodamaĝo
turista turisto tűzoltó fajrobrigadano,
turizmus turismo fajroestingisto
turmix(gép) miksilo tűzoltóság fajrobrigado
túró kazeo tv-készülék televidilo
túrós csusza kaze(it)aj
nudeloj
tulajdon 250 tv-készülék tyúk 251 tyű!
tulajdon posedaĵo,
propraĵo
túrós
palacsinta
patkuko kun
kazeo
tyúk
TY
kokino
tyúkhúsleves
tyúkól
kokinsupo
kokinejo,
tulajdon- nome, fakte, tű kudrilo kokininstalo
képpen efektive, vere tücsök grilo tyúkeszű forgesema tyű! tju!
tulajdonos posedanto tüdő pulmo tyúkhús kokinaĵo
túlél postvivi (T), tüdőgyulladás pulmito,
transvivi (T) pneŭmonio
túlerő superforto tükör spegulo
túlértékel trotaksi (T) tükröz speguli (T)
túlfolyik superflui tűlevelű pinglofolia
tulipán tulipo tűlevelű erdő pingloarbaro
túloldali aliflanka tünet simptomo
túloldalt transe tűnik malaperi; ŝajni
túlóra kromhoro (látszik)
túloz trograndigi, aspekti; ŝi
troigi ŝajnas bela
túlra trans (T) szépnek tűnik
(elölj.); trans türelem pacienco
la montojn a türelmes tolerema,
hegyeken túlra pacienca,
túlról el trans trankvila
túlságos troa tüsszent terni
túlságosan tro tűz fajro
túlságosan trouzi (T) tüzel hejti (T)
kihasznál tüzelő brulaĵo,
túltesz superi (T) brulmaterialo
túlzás troaĵo tűzhely fornelo
túlzott mérték- ekstreme tűzifa brulligno
ben tűzijáték piroteknikaĵo
tupírozott pufigita tűzkár fajrodamaĝo
turista turisto tűzoltó fajrobrigadano,
turizmus turismo fajroestingisto
turmix(gép) miksilo tűzoltóság fajrobrigado
túró kazeo tv-készülék televidilo
túrós csusza kaze(it)aj
nudeloj
uborka 252 unokahúg unokanővér 253 uzsonna
uborka
U,kukumo
Ú Újév
újhagyma
Novjaro
juna cepeto,
unokanővér (pli maljuna)
kuzino
utas vojaĝanto,
pasaĝero
printempa unokaöcs nevo utazás vetur(ad)o,
udvar korto; birdkorto cepeto unokatestvér kuzo vojaĝo
(gazdasági); újít novigi (T) úr sinjoro utazási iroda vojaĝofico,
kortego (ki- újítás novigaĵo uralkodik regi; reĝi vojaĝoficejo
rályi) ujj fingro (kézen); (király) utazik veturi, vojaĝi
udvarias ĝentila; piedfingro (lá- USA Usono utca strato
kompleza bon); maniko úszik naĝi utcai strata
(előzékeny) (ruháé) uszkár pudelo (kutya) utcai árus surstrata
udvariatlan maldeca, újjáépít rekonstrui (T) úszó naĝanto, naĝisto vendisto
malĝentila újjászervez reorganizi (T) (ffi); naĝanta; utcasarok stratangulo
udvarlás amindumado újkeletű novdata flosanta (tárgy) útelágazás vojforko
udvarol amindumi (T) újonnan denove, nove (mn.) úticsekk vojaĝĉeko
ugat boji (NT) újra denove, uszoda naĝejo útikalauz gvidlibro
ugrás salto ankoraŭfoje, úszómedence naĝbaseno útiköltség vojaĝkosto
ugrik salti (NT) refoje úszómester naĝmajstro útikönyv vojaĝlibro
ugródeszka saltotabulo újság gazeto (hetilap), úszónadrág naĝkalsono útiszámla vojaĝkonto
úgy tiel, tiamaniere ĵurnalo (na- úszóöv naĝzono útkanyar vojkurbiĝo
úgy néz ki, la afero estas, pilap) út vojo; strato útkereszteződés vojkruciĝo
hogy… ke… újságárus gazetvendisto (utca); veturo útközben dumvoje
úgy tűnik ne- ŝajnas al mi, újságcikk gazetartikolo (utazás); útlevél pasporto
kem, hogy… ke… újsághirdetés gazetanonco vojaĝo (hosz- utóbbi lastfoja
úgy vélem, mi opinias, ke újságírás ĵurnalismo szabb) utód -id (utóképz.);
hogy… újságíró ĵurnalisto utál abomeni (T), kaprido gida,
ugyanabban en tiu (sama) újságkihordó gazetportisto malŝati (T) ĉevalido csikó
az időben tempo újul noviĝi utálatos abomena utoljára laste, lastfoje
ugyanakkor samtempe Ukrajna Ukrajno után post (elölj.); utolsó lasta, fina
ugyanaz identa, sama ukrán ukrajnano (ffi); post la dua utószó epilogo,
ugyanis nome, ĉar (mert) ukrajna (mn.) horo két óra postparolo
ugyanott samloke -ul, -ül -iĝi; verdiĝi után utóvizsga ripetenda
ugyanúgy tiel same zöldül utána poste ekzameno
ugyebár ĉu ne unalmas malinteresa, utánamegy postiri útvonal vojlinio
úgynevezett tiel nomata enuiga utánfutó postveturilo vojstreko
új nova UNESCO Unesko utánvét pagoŝarĝo uzsonna kolaziono,
új év nova jaro unoka nepo utánzás imitado posttagmeza
újból denove unokahúg nevino, (pli juna) utánzat imitaĵo manĝeto
újdonsült novbakita kuzino
uborka 252 unokahúg unokanővér 253 uzsonna
uborka
U,kukumo
Ú Újév
újhagyma
Novjaro
juna cepeto,
unokanővér (pli maljuna)
kuzino
utas vojaĝanto,
pasaĝero
printempa unokaöcs nevo utazás vetur(ad)o,
udvar korto; birdkorto cepeto unokatestvér kuzo vojaĝo
(gazdasági); újít novigi (T) úr sinjoro utazási iroda vojaĝofico,
kortego (ki- újítás novigaĵo uralkodik regi; reĝi vojaĝoficejo
rályi) ujj fingro (kézen); (király) utazik veturi, vojaĝi
udvarias ĝentila; piedfingro (lá- USA Usono utca strato
kompleza bon); maniko úszik naĝi utcai strata
(előzékeny) (ruháé) uszkár pudelo (kutya) utcai árus surstrata
udvariatlan maldeca, újjáépít rekonstrui (T) úszó naĝanto, naĝisto vendisto
malĝentila újjászervez reorganizi (T) (ffi); naĝanta; utcasarok stratangulo
udvarlás amindumado újkeletű novdata flosanta (tárgy) útelágazás vojforko
udvarol amindumi (T) újonnan denove, nove (mn.) úticsekk vojaĝĉeko
ugat boji (NT) újra denove, uszoda naĝejo útikalauz gvidlibro
ugrás salto ankoraŭfoje, úszómedence naĝbaseno útiköltség vojaĝkosto
ugrik salti (NT) refoje úszómester naĝmajstro útikönyv vojaĝlibro
ugródeszka saltotabulo újság gazeto (hetilap), úszónadrág naĝkalsono útiszámla vojaĝkonto
úgy tiel, tiamaniere ĵurnalo (na- úszóöv naĝzono útkanyar vojkurbiĝo
úgy néz ki, la afero estas, pilap) út vojo; strato útkereszteződés vojkruciĝo
hogy… ke… újságárus gazetvendisto (utca); veturo útközben dumvoje
úgy tűnik ne- ŝajnas al mi, újságcikk gazetartikolo (utazás); útlevél pasporto
kem, hogy… ke… újsághirdetés gazetanonco vojaĝo (hosz- utóbbi lastfoja
úgy vélem, mi opinias, ke újságírás ĵurnalismo szabb) utód -id (utóképz.);
hogy… újságíró ĵurnalisto utál abomeni (T), kaprido gida,
ugyanabban en tiu (sama) újságkihordó gazetportisto malŝati (T) ĉevalido csikó
az időben tempo újul noviĝi utálatos abomena utoljára laste, lastfoje
ugyanakkor samtempe Ukrajna Ukrajno után post (elölj.); utolsó lasta, fina
ugyanaz identa, sama ukrán ukrajnano (ffi); post la dua utószó epilogo,
ugyanis nome, ĉar (mert) ukrajna (mn.) horo két óra postparolo
ugyanott samloke -ul, -ül -iĝi; verdiĝi után utóvizsga ripetenda
ugyanúgy tiel same zöldül utána poste ekzameno
ugyebár ĉu ne unalmas malinteresa, utánamegy postiri útvonal vojlinio
úgynevezett tiel nomata enuiga utánfutó postveturilo vojstreko
új nova UNESCO Unesko utánvét pagoŝarĝo uzsonna kolaziono,
új év nova jaro unoka nepo utánzás imitado posttagmeza
újból denove unokahúg nevino, (pli juna) utánzat imitaĵo manĝeto
újdonsült novbakita kuzino
üde 254 ünnep ünnepel 255 üzleti ügyek
üde
Ü,freŝa;
Ű juneca ügyrend regularo,
reglamanto
ünnepel festi (T), soleni
(T)
üvegajtó
üveges
vitropordo
vitra,
ügyvéd advokato ünnepély solenaĵo vitrokovrita;
(fiatalos ügyvitel administrado ünnepélyes solena, festa vitristo (szak-
üdít refreŝigi (T) ügyviteli administra ünnepi festa, solena ember)
üdítő refreŝiga információs informsistemo ünnepnap festotago űz peli (T),
üdítőital refreŝiga trinkaĵo rendszer ünnepség solenaĵo persekuti (T)
üdül ferii, ripozadi ük- prapra- (elő- üreg kavo, kavaĵo; üzem uzino
üdülő feri(um)anto, képz.); prapra- kaverno (bar- üzemanyag brulaĵo,
ripozanto avo üknagyapa langos) brulmaterialo
(vendég); ükunoka prapranepo üres malplena üzemzavar misfunkciado
feriohejmo, ül sidi (NT); sidiĝi, ürge zizelo üzen mesaĝi,
ripozdomo eksidi (leül); űrhajó kosmoŝipo, sendi
(hely) sidi /esti en spacoŝipo sciigon
üdvözöl saluti (T) punejo (bünte- űrhajós astronaǔto üzenet mesaĝo,
ügy afero tést letölt); festi űrhajózás spacveturado sciigo,
ügyeket intéz administri (T) űrlap formularo informo
(T), soleni (T)
ügyel atenti (pri) üstökös kometo üzenetrög- telefono kun
(ünnepélyt tart)
(figyel vmire); üt bati (T) (ver); fra- zítős telefon mesaĝore-
üldögél sidadi
atenti (T), üldöz persekuti (T), pi (T) (csap); gistrilo
zorgi (T) (vi- peli (T) ŝoti (golon) üzlet butiko,
gyáz); observi üldözési mánia paranojo (sport); simili komercejo,
(T) (betart); ülés sidado (helyzet); al (hasonlít) vendejo,
deĵori (T) sidloko (hely); ütés bato, frapo magazeno
(ügyeletes) kunsido,kunve- ütvefúró pistolborilo üzletember negocisto,
ügyelet deĵoro üveg vitro (anyag);
no, konferenco komercisto
ügyeletes deĵoranto vitro de la fe- üzleti negoca
(gyűlés, tárgya-
ügyes lerta, sperta nestro az ablak üzleti negocado
lás)
ügyesen lerte, sperte üvege; botelo tevékenység
ülésezik kunsidi, kon-
ügyész prokuroro (palack); mi üzleti ügyek negocaferoj
ügyészség prokurorejo ferenci, havi
kunvenon petas botelon
ügyfél kliento, paciento; da vino kérek
partnero (üz- ülésterem kunsidejo, kon-
ferenca salono egy üveg bort
letfél)
ügyintéző administristo ülőhely sidloko
ügyirat akto, dokumento ültet sidigi (T) (vkit);
ügynök agento planti (T)
ügynökség agentejo ünnep festo, soleno
üde 254 ünnep ünnepel 255 üzleti ügyek
üde
Ü,freŝa;
Ű juneca ügyrend regularo,
reglamanto
ünnepel festi (T), soleni
(T)
üvegajtó
üveges
vitropordo
vitra,
ügyvéd advokato ünnepély solenaĵo vitrokovrita;
(fiatalos ügyvitel administrado ünnepélyes solena, festa vitristo (szak-
üdít refreŝigi (T) ügyviteli administra ünnepi festa, solena ember)
üdítő refreŝiga információs informsistemo ünnepnap festotago űz peli (T),
üdítőital refreŝiga trinkaĵo rendszer ünnepség solenaĵo persekuti (T)
üdül ferii, ripozadi ük- prapra- (elő- üreg kavo, kavaĵo; üzem uzino
üdülő feri(um)anto, képz.); prapra- kaverno (bar- üzemanyag brulaĵo,
ripozanto avo üknagyapa langos) brulmaterialo
(vendég); ükunoka prapranepo üres malplena üzemzavar misfunkciado
feriohejmo, ül sidi (NT); sidiĝi, ürge zizelo üzen mesaĝi,
ripozdomo eksidi (leül); űrhajó kosmoŝipo, sendi
(hely) sidi /esti en spacoŝipo sciigon
üdvözöl saluti (T) punejo (bünte- űrhajós astronaǔto üzenet mesaĝo,
ügy afero tést letölt); festi űrhajózás spacveturado sciigo,
ügyeket intéz administri (T) űrlap formularo informo
(T), soleni (T)
ügyel atenti (pri) üstökös kometo üzenetrög- telefono kun
(ünnepélyt tart)
(figyel vmire); üt bati (T) (ver); fra- zítős telefon mesaĝore-
üldögél sidadi
atenti (T), üldöz persekuti (T), pi (T) (csap); gistrilo
zorgi (T) (vi- peli (T) ŝoti (golon) üzlet butiko,
gyáz); observi üldözési mánia paranojo (sport); simili komercejo,
(T) (betart); ülés sidado (helyzet); al (hasonlít) vendejo,
deĵori (T) sidloko (hely); ütés bato, frapo magazeno
(ügyeletes) kunsido,kunve- ütvefúró pistolborilo üzletember negocisto,
ügyelet deĵoro üveg vitro (anyag);
no, konferenco komercisto
ügyeletes deĵoranto vitro de la fe- üzleti negoca
(gyűlés, tárgya-
ügyes lerta, sperta nestro az ablak üzleti negocado
lás)
ügyesen lerte, sperte üvege; botelo tevékenység
ülésezik kunsidi, kon-
ügyész prokuroro (palack); mi üzleti ügyek negocaferoj
ügyészség prokurorejo ferenci, havi
kunvenon petas botelon
ügyfél kliento, paciento; da vino kérek
partnero (üz- ülésterem kunsidejo, kon-
ferenca salono egy üveg bort
letfél)
ügyintéző administristo ülőhely sidloko
ügyirat akto, dokumento ültet sidigi (T) (vkit);
ügynök agento planti (T)
ügynökség agentejo ünnep festo, soleno
-va, -ve 256 vágható vagy 257 válasz
-va, -ve
V-ante (jelen i.), vád kulpigo; akuzo
(jog)
vagy aŭ (kötőszó),
nun aǔ neniam
valahogyan
valahol
iel
ie
vadállat sovaĝbesto; most vagy valaki iu
-inte (múlt i.); ĉasbesto soha; vi estas valakié ies
kurante futva; (vadászat); diligenta szor- valamelyik iu
alveninte sovaĝulo galmas vagy valamennyi iom (da); donu
megérkez- (ember) vágy deziro (pri ) (vmi al mi iom da
ve (miután vadász ĉasisto után); sopiro akvo!
megérkezett); vadászik ĉasi (T) (al) adj egy kis
-ita (szenvedő vaddisznó apro vágyakozik deziri (T); aspiri, vizet!
értelemben); vadgalamb palumbo sopiri (al) valami io
la pordo estas vadkacsa sovaĝanaso vágyálom revaĵo, iluzio valami alkal- okaze de la…;
fermita az ajtó Vadnyugat Sovaĝa vágyik deziri (T); aspiri, mából okaze de
zárva van Okcidento sopiri (al) via nomtago
-vá, -vé -iĝi (utók.) vádol kulpigi (T); vagyis tio estas (t.e.), névnapod
válik vmivé, akuzi (T) (jog) nome alkalmából
vmilyenné; vadőr ĉasgardisto vaj butero valamiért ial, por io; pro io
ŝtoniĝi vadregényes romantika vajaskenyér buterpano, pano (vmi miatt)
kővé válik; vadregényes romantika kun butero valamikor iam
malsaniĝi táj pejzaĝo vajon ĉu; ĉu vi estas valamilyen ia
megbetegszik; vág tranĉi (T) ĵurnalisto? va- valamin túlról el trans
-igi (utók.) (késsel); haki jon te újságíró valamivé -ig (utók.);
tesz vmivé, (T) (fejszé- vagy? (vmilyenné) respondigi
vmilyenné; vel); tondi (T) vak blindulo (ffi); tesz feleltet; igi;
malsanigi, (ollóval); tondi blinda (mn.) igi malsana
igi malsana herbojn füvet vakbél cekumo, megbetegít
vág; buĉi (T) apendico valamivé -iĝ (utók.);
beteggé tesz
vacak aĉa (állatot); ĵeti vakbél- apendicito, (vmilyenné) ŝanĝiĝi meg-
vacakság aĉaĵo (holmi) (T) (odaver); gyulladás cekumito válik változik; li iĝos
vacsora vespermanĝo tiu demando vakbuzgó fanatika, blinde instruisto tanár
vacsorázik vespermanĝi (T) apartenas al fervora lesz; tanárnak
vad sovaĝa, nekul- lia fako ez a vakondok talpo tanul
turita (nem kérdés a szak- -val, -vel per (eszköz); per válás disiĝo;
nemesített); so- májába vág taksio taxival; eksgeedziĝo;
vaĝa, brutala, vágány trako (vasút); kun (társ); kun eksedz(in)iĝo
bruta, kruela relparo (sínpár) via amiko a (házasságból)
(erőszakos) vágható tranĉebla barátoddal válasz respondo
-va, -ve 256 vágható vagy 257 válasz
-va, -ve
V-ante (jelen i.), vád kulpigo; akuzo
(jog)
vagy aŭ (kötőszó),
nun aǔ neniam
valahogyan
valahol
iel
ie
vadállat sovaĝbesto; most vagy valaki iu
-inte (múlt i.); ĉasbesto soha; vi estas valakié ies
kurante futva; (vadászat); diligenta szor- valamelyik iu
alveninte sovaĝulo galmas vagy valamennyi iom (da); donu
megérkez- (ember) vágy deziro (pri ) (vmi al mi iom da
ve (miután vadász ĉasisto után); sopiro akvo!
megérkezett); vadászik ĉasi (T) (al) adj egy kis
-ita (szenvedő vaddisznó apro vágyakozik deziri (T); aspiri, vizet!
értelemben); vadgalamb palumbo sopiri (al) valami io
la pordo estas vadkacsa sovaĝanaso vágyálom revaĵo, iluzio valami alkal- okaze de la…;
fermita az ajtó Vadnyugat Sovaĝa vágyik deziri (T); aspiri, mából okaze de
zárva van Okcidento sopiri (al) via nomtago
-vá, -vé -iĝi (utók.) vádol kulpigi (T); vagyis tio estas (t.e.), névnapod
válik vmivé, akuzi (T) (jog) nome alkalmából
vmilyenné; vadőr ĉasgardisto vaj butero valamiért ial, por io; pro io
ŝtoniĝi vadregényes romantika vajaskenyér buterpano, pano (vmi miatt)
kővé válik; vadregényes romantika kun butero valamikor iam
malsaniĝi táj pejzaĝo vajon ĉu; ĉu vi estas valamilyen ia
megbetegszik; vág tranĉi (T) ĵurnalisto? va- valamin túlról el trans
-igi (utók.) (késsel); haki jon te újságíró valamivé -ig (utók.);
tesz vmivé, (T) (fejszé- vagy? (vmilyenné) respondigi
vmilyenné; vel); tondi (T) vak blindulo (ffi); tesz feleltet; igi;
malsanigi, (ollóval); tondi blinda (mn.) igi malsana
igi malsana herbojn füvet vakbél cekumo, megbetegít
vág; buĉi (T) apendico valamivé -iĝ (utók.);
beteggé tesz
vacak aĉa (állatot); ĵeti vakbél- apendicito, (vmilyenné) ŝanĝiĝi meg-
vacakság aĉaĵo (holmi) (T) (odaver); gyulladás cekumito válik változik; li iĝos
vacsora vespermanĝo tiu demando vakbuzgó fanatika, blinde instruisto tanár
vacsorázik vespermanĝi (T) apartenas al fervora lesz; tanárnak
vad sovaĝa, nekul- lia fako ez a vakondok talpo tanul
turita (nem kérdés a szak- -val, -vel per (eszköz); per válás disiĝo;
nemesített); so- májába vág taksio taxival; eksgeedziĝo;
vaĝa, brutala, vágány trako (vasút); kun (társ); kun eksedz(in)iĝo
bruta, kruela relparo (sínpár) via amiko a (házasságból)
(erőszakos) vágható tranĉebla barátoddal válasz respondo
válaszol 258 vámhivatal vámos 259 váz
válaszol respondi (T); valóság realaĵo; vero vámos doganisto városnézés urborigardo
reskribi (T) (igazság) vámvizsgálat dogankontrolo városrész urboparto
(írásban) valószínű probabla, van esti (lenni); la váróterem atendejo
választ elekti (T); dividi verŝajna, ebla libro estas varr kudri (T) (kéz-
(T) (szétvá- valószínűleg eble, verŝajne, sur la tablo zel); stebi (T)
laszt) probable, a könyv az (géppel)
választás elekto povas esti asztalon van varrógép stebmaŝino,
választék sortimento; valótlan malreala, vándorkupa migra pokalo stebilo
dislimo (en malaǔtentika, vándorlás migrado; vagado varrótű kudrilo
hararanĝo) maloriginala, (kóborlás) Varsó Varsovio
(hajban) malvera, falsa, vándorol migr(ad)i; vas fero
vall konfesi (T), malvera vag(ad)i (kó- vasal gladi (T)
deklari (T) váltogat varii (T) borol) vasaló gladilo
(hisz); atesti változás ŝanĝiĝo vanília vanilio vásár foiro, bazaro;
(T) (bizonyít); változat varianto, versio, vár atendi (T); bur- negoco (üzlet)
ŝanĝiĝo go; fortikaĵo vásárcsarnok foirhalo
fiaski (T) vásárlőerő
változatos varia, ŝanĝa, (erődítmény) aĉetpovo
(kudarcot) vasárnap dimanĉo (fn.);
váll ŝultro multspeca, váratlan neatendita,
diversa subita, surpriza dimanĉe
vállal entrepreni (T)
vállalat entrepreno változékony ŝanĝiĝema váratlanul neatendite, (időhat.)
vállalkozás entrepreno változik ŝanĝiĝi; varii subite, surprize vásárol aĉeti (T)
vállalkozik entrepreni (T) (NT) sokfé- varázs sorĉo, magio vásártér foirejo, foirplaco
vállalkozó entreprenisto varázslat sorĉaĵo, magiaĵo vastag dika
leképpen); vasút
vallás religio; kristana varázsló sorĉisto, fervojo
modifiĝi vasútállomás fervoja
religio kato- (módosul); magiisto
varázsol sorĉi (T) stacidomo
likus vallás; aliformiĝi, vasutas
varieté varieteo fervojisto
kalvinana turniĝi (en), vasúti fervoja
religio refor- transformiĝi varjú korvo, frugilego
várkastély burgkastelo vasúti fülke kupeo
mátus vallás (al) (átalakul) vasúti kocsi vagono
vállfa vestpendiga városhatár urbolimo
változtat ŝanĝi (T), aliigi vászon tolo
arko, vestarko városháza urbodomo
(T), modifi (T) városi polgár urbano vatta vato
vállpánt ruha ŝelkorobo valuta valuto váz strukturo, ske-
valóban? ĉu ne?; ĉu vere? városias urbeca
vám dogano, városka urbeto mo, skizo; ske-
valódi reala, malfalsa, limimposto leto (csontváz);
városkód urbokodo (a tele-
aǔtentika, (díj); doganejo framo (kerék-
fonszámban)
originala, vera (hely) Városliget páré); skeleto
Urboparko
válogat elektadi (T) vámhivatal doganejo (épületé)
városnegyed kvartalo
válaszol 258 vámhivatal vámos 259 váz
válaszol respondi (T); valóság realaĵo; vero vámos doganisto városnézés urborigardo
reskribi (T) (igazság) vámvizsgálat dogankontrolo városrész urboparto
(írásban) valószínű probabla, van esti (lenni); la váróterem atendejo
választ elekti (T); dividi verŝajna, ebla libro estas varr kudri (T) (kéz-
(T) (szétvá- valószínűleg eble, verŝajne, sur la tablo zel); stebi (T)
laszt) probable, a könyv az (géppel)
választás elekto povas esti asztalon van varrógép stebmaŝino,
választék sortimento; valótlan malreala, vándorkupa migra pokalo stebilo
dislimo (en malaǔtentika, vándorlás migrado; vagado varrótű kudrilo
hararanĝo) maloriginala, (kóborlás) Varsó Varsovio
(hajban) malvera, falsa, vándorol migr(ad)i; vas fero
vall konfesi (T), malvera vag(ad)i (kó- vasal gladi (T)
deklari (T) váltogat varii (T) borol) vasaló gladilo
(hisz); atesti változás ŝanĝiĝo vanília vanilio vásár foiro, bazaro;
(T) (bizonyít); változat varianto, versio, vár atendi (T); bur- negoco (üzlet)
ŝanĝiĝo go; fortikaĵo vásárcsarnok foirhalo
fiaski (T) vásárlőerő
változatos varia, ŝanĝa, (erődítmény) aĉetpovo
(kudarcot) vasárnap dimanĉo (fn.);
váll ŝultro multspeca, váratlan neatendita,
diversa subita, surpriza dimanĉe
vállal entrepreni (T)
vállalat entrepreno változékony ŝanĝiĝema váratlanul neatendite, (időhat.)
vállalkozás entrepreno változik ŝanĝiĝi; varii subite, surprize vásárol aĉeti (T)
vállalkozik entrepreni (T) (NT) sokfé- varázs sorĉo, magio vásártér foirejo, foirplaco
vállalkozó entreprenisto varázslat sorĉaĵo, magiaĵo vastag dika
leképpen); vasút
vallás religio; kristana varázsló sorĉisto, fervojo
modifiĝi vasútállomás fervoja
religio kato- (módosul); magiisto
varázsol sorĉi (T) stacidomo
likus vallás; aliformiĝi, vasutas
varieté varieteo fervojisto
kalvinana turniĝi (en), vasúti fervoja
religio refor- transformiĝi varjú korvo, frugilego
várkastély burgkastelo vasúti fülke kupeo
mátus vallás (al) (átalakul) vasúti kocsi vagono
vállfa vestpendiga városhatár urbolimo
változtat ŝanĝi (T), aliigi vászon tolo
arko, vestarko városháza urbodomo
(T), modifi (T) városi polgár urbano vatta vato
vállpánt ruha ŝelkorobo valuta valuto váz strukturo, ske-
valóban? ĉu ne?; ĉu vere? városias urbeca
vám dogano, városka urbeto mo, skizo; ske-
valódi reala, malfalsa, limimposto leto (csontváz);
városkód urbokodo (a tele-
aǔtentika, (díj); doganejo framo (kerék-
fonszámban)
originala, vera (hely) Városliget páré); skeleto
Urboparko
válogat elektadi (T) vámhivatal doganejo (épületé)
városnegyed kvartalo
váza 260 vér véradó 261 vezetőség
vízfesték
vízforraló
akvofarbo
bolkruĉo
vizsgál eksplori (T),
ekzameni (T)
Wales
W, X, Y
Kimrio, Kimrujo
WHO (Egész- Monda Organizo
ségügyi Világ- de Sano
vízgyűjtő akvokolekta areo vizsgálat ekzameno szervezet)
terület vizsgáztat ekzameni (T) walesi kimro (ffi); wolkman kapkasedilo
vízilabda akvopilko vizsla halthundo kimra (mn.) X. Y. iu nekonato
vízilabdázás akvopilkado, vízszintes horizontala Washington Vaŝingtono xilofon ksilofono
akvopoloo vízszintesen horizontale watt vatto, ǔato x-lábú x- (iks)-krura,
víziló hipopotamo vodka vodko wattmérő ǔatmetro, x-gamba
vízimadár akvobirdo volapük nyelv volapuko ǔatmezurilo y i-greka, ipsilono
vízimalom akvomuelilo vonal linio wattóra ǔathoro yard jardo
(berendezés); vonalzó linilo yen (j)eno (japán
akvomuelejo vonat trajno, vagonaro pénz)
(hely) vonatkozik koncerni (T),
vízisí akvoskio rilati (al)
Vízkereszt Epifanio, vonatkozó koncerna
Kristobapto vonz (al)tiri (T)
vízművek akvodistrubejo vő bofilo
víztartály akvujo vőfély fianĉamiko
víztelen senakva vőlegény fianĉo
vízum vizo völgy valo
vízvezeték akvodukto, vörös ruĝa
akvokondukilo vörös bor ruĝa vino
vizsga ekzameno vörösfenyő lariko
vizsgabizott- ekzamena vöröshagyma bulbo, cepo
ság komisiono Vöröskereszt Ruĝa Kruco
vulkán vulkano
vízfesték 264 vulkán Wales 265 yen
vízfesték
vízforraló
akvofarbo
bolkruĉo
vizsgál eksplori (T),
ekzameni (T)
Wales
W, X, Y
Kimrio, Kimrujo
WHO (Egész- Monda Organizo
ségügyi Világ- de Sano
vízgyűjtő akvokolekta areo vizsgálat ekzameno szervezet)
terület vizsgáztat ekzameni (T) walesi kimro (ffi); wolkman kapkasedilo
vízilabda akvopilko vizsla halthundo kimra (mn.) X. Y. iu nekonato
vízilabdázás akvopilkado, vízszintes horizontala Washington Vaŝingtono xilofon ksilofono
akvopoloo vízszintesen horizontale watt vatto, ǔato x-lábú x- (iks)-krura,
víziló hipopotamo vodka vodko wattmérő ǔatmetro, x-gamba
vízimadár akvobirdo volapük nyelv volapuko ǔatmezurilo y i-greka, ipsilono
vízimalom akvomuelilo vonal linio wattóra ǔathoro yard jardo
(berendezés); vonalzó linilo yen (j)eno (japán
akvomuelejo vonat trajno, vagonaro pénz)
(hely) vonatkozik koncerni (T),
vízisí akvoskio rilati (al)
Vízkereszt Epifanio, vonatkozó koncerna
Kristobapto vonz (al)tiri (T)
vízművek akvodistrubejo vő bofilo
víztartály akvujo vőfély fianĉamiko
víztelen senakva vőlegény fianĉo
vízum vizo völgy valo
vízvezeték akvodukto, vörös ruĝa
akvokondukilo vörös bor ruĝa vino
vizsga ekzameno vörösfenyő lariko
vizsgabizott- ekzamena vöröshagyma bulbo, cepo
ság komisiono Vöröskereszt Ruĝa Kruco
vulkán vulkano
zab 266 zárójel zárójelben lévő szöveg 267 zenélő óra
zab
Zaveno zálogcédula lombarda slipo/
kvitanco
zárójelben lévő
szöveg
parentezo zene muziko;
serenado
zálogház lombardejo, zárójelentés finraporto éji zene;
zabál manĝegi garantipruntejo záróra fermohoro orelkaresa
zabföld avenkampo záloghitel lombarda kredito zárt udvar ĉirkaǔfermita melodio fül-
zabkása avenkaĉo zálogosdi garantiaĵludo korto
zabpehely avenfloko bemászó zene;
(játék) zárthelyi dol- (rigora) skriba popola muziko
zacc (kafo)feĉo, zálogot kivált reaĉeti gozat laboraĵo/
surfundaĵo népi zene;
garantiaĵon ekzameno leĝera muziko
zacskó saketo; papersa- zamat aromo, gusto zártkörű ekskluziva
keto (csomago- könnyűzene;
zamatos aroma, bongusta zárva fermite, fermita; klasika
lószer) zápor pluvego, ŝaǔro; la pordo estas
zagyva konfuza, sensen- muziko
torento (átv.) fermita az ajtó
ca, malklara, záporeső komolyzene;
pluvego, ŝaǔro zárva van
ĥaosa zár fermi (T) (átv. dancmuziko
zászló flago, standardo
zagyvaság konfuzaĵo, értelemben zászlós flaga (mn.); tánczene
miksaĵo zenebona kakofonio,
is); fini (T) serĝento (rend-
zaj bruo; tumulto tumultbruo
(befejez), fokozat)
(dübörgés, sis- zenedarab muzikpeco,
finiĝi (befeje- zavar ĝeni (T);
tergés, zúgás); muzikaĵo,
ződik); fermiĝi malhelpi (T)
brueto (zörej) komponaĵo
(működést) (akadályoz); zenedélután posttagmeza
zajlik flosigi (folyó); ŝlosi (T) konfuzi (T)
okazi (tart); la muzikado
(kulcsra); (zavarossá zeneértő muzikamanto
vivo tumultas fermilo (fn.), tesz); peli (T)
az élet zajlik (ffi);
seruro (kulcs- (űz); perturbi muzikkonanta
zajmentes senbrua
csal záródó); (T) (működés- (mn.)
zajong brui, fari bruon
zaklat ĝeni (T), molesti sekura seruro ben) zeneest muzikvespero
biztonsági zár zavaros konfuza, zenei muzika
(T), bombardi
zárda klostro, malklara zenei világ muzikmondo
(T) zavartalan
monaĥinejo neĝenata, zenekar orkestro
zakó jako
zálog lombardaĵo; zárkózott enfermiĝema senĝena, zenekari orkestra
zárójel krampoj; senembarasa zenekedvelő muzikamanto
garantiaĵo
parenteze mi zebra zebro (ffi), muzi-
(biztosíték); zefír
mencias, ke… zefiro kemulo (ffi)
garantio (átv.) zeller celerio
zálogba tesz lombardi (T), zárójelben zenél muziki
megjegyzem, zellergyökér tubercelerio zenélő óra muzikanta
deponi (T) kiel zellerlevél folicelerio
garantiaĵon hogy… horloĝo
zab 266 zárójel zárójelben lévő szöveg 267 zenélő óra
zab
Zaveno zálogcédula lombarda slipo/
kvitanco
zárójelben lévő
szöveg
parentezo zene muziko;
serenado
zálogház lombardejo, zárójelentés finraporto éji zene;
zabál manĝegi garantipruntejo záróra fermohoro orelkaresa
zabföld avenkampo záloghitel lombarda kredito zárt udvar ĉirkaǔfermita melodio fül-
zabkása avenkaĉo zálogosdi garantiaĵludo korto
zabpehely avenfloko bemászó zene;
(játék) zárthelyi dol- (rigora) skriba popola muziko
zacc (kafo)feĉo, zálogot kivált reaĉeti gozat laboraĵo/
surfundaĵo népi zene;
garantiaĵon ekzameno leĝera muziko
zacskó saketo; papersa- zamat aromo, gusto zártkörű ekskluziva
keto (csomago- könnyűzene;
zamatos aroma, bongusta zárva fermite, fermita; klasika
lószer) zápor pluvego, ŝaǔro; la pordo estas
zagyva konfuza, sensen- muziko
torento (átv.) fermita az ajtó
ca, malklara, záporeső komolyzene;
pluvego, ŝaǔro zárva van
ĥaosa zár fermi (T) (átv. dancmuziko
zászló flago, standardo
zagyvaság konfuzaĵo, értelemben zászlós flaga (mn.); tánczene
miksaĵo zenebona kakofonio,
is); fini (T) serĝento (rend-
zaj bruo; tumulto tumultbruo
(befejez), fokozat)
(dübörgés, sis- zenedarab muzikpeco,
finiĝi (befeje- zavar ĝeni (T);
tergés, zúgás); muzikaĵo,
ződik); fermiĝi malhelpi (T)
brueto (zörej) komponaĵo
(működést) (akadályoz); zenedélután posttagmeza
zajlik flosigi (folyó); ŝlosi (T) konfuzi (T)
okazi (tart); la muzikado
(kulcsra); (zavarossá zeneértő muzikamanto
vivo tumultas fermilo (fn.), tesz); peli (T)
az élet zajlik (ffi);
seruro (kulcs- (űz); perturbi muzikkonanta
zajmentes senbrua
csal záródó); (T) (működés- (mn.)
zajong brui, fari bruon
zaklat ĝeni (T), molesti sekura seruro ben) zeneest muzikvespero
biztonsági zár zavaros konfuza, zenei muzika
(T), bombardi
zárda klostro, malklara zenei világ muzikmondo
(T) zavartalan
monaĥinejo neĝenata, zenekar orkestro
zakó jako
zálog lombardaĵo; zárkózott enfermiĝema senĝena, zenekari orkestra
zárójel krampoj; senembarasa zenekedvelő muzikamanto
garantiaĵo
parenteze mi zebra zebro (ffi), muzi-
(biztosíték); zefír
mencias, ke… zefiro kemulo (ffi)
garantio (átv.) zeller celerio
zálogba tesz lombardi (T), zárójelben zenél muziki
megjegyzem, zellergyökér tubercelerio zenélő óra muzikanta
deponi (T) kiel zellerlevél folicelerio
garantiaĵon hogy… horloĝo
zenemű 268 zuhanyozó zuhatag 269 zűr
zsák
ZS
sako
zsemlegombóc
zsemlemorzsa
bulkoknelo
bulkeroj
Zsuzsa
Zsuzsanna
Suzana
Suzana
zsűritag
zsűrizik
ĵuriano
ĵurii
zseni genio zsűri ĵurio
zsákbamacska kato en sako zseniális genia
zsakett ĵeketo zsenialitás geni(ec)o
zsákmány predo, rabaĵo, zseton ĵetono
stelaĵo (lopott); zsibárus brokantisto
zsákmányol predi (T), zsibbad rigidiĝi,
kaptakiri (T) sensentiĝi
zsákutca sakstrato, zsibvásár brokantejo,
sakvojo, bazaro
senelirejo zsidó judo, hebreo
zsandár ĝendarmo (ffi), juda,
zsarnok tirano, despoto, hebrea (mn.)
diktatoro zsidógyűlölet antisemitismo
zsarnokság diktatoreco, Zsigmond Sigmundo
tiraneco zsilettpenge razilklingo
(tulajdonság); zsindely ŝindo
aǔtokratio, zsinór laĉo
despotismo, zsír graso
diktaturo, zsiráf ĝirafo
tiranismo zsivaj rumoro, voĉbruo
(uralkodási zsivajog tumulti, voĉbrui,
rendszer) rumori
zseb poŝo zsivány bandito, rabisto;
zsebatlasz poŝatlaso fripono (átv.)
zsebkendő naztuko, poŝtuko Zsófia Sofia
zsebkés poŝtranĉilo zsoké ĵokeo
zseblámpa poŝlampo zsoltár psalmo
zsebnaptár poŝkalendaro zsong zumi, murmuradi
zsebóra poŝhorloĝo zsonglőr ĵonglisto
zsebpénz poŝmono zsömle bulko
zsebrádió poŝtransistoro zsúfol plenŝtopi (T)
zsebtolvaj poŝtelisto zsúfolt plenplena
zselé ĵeleo zsúp tegmentpajlo
zsémbel grumbli (pri) zsúr (infana)
zsémbes grumblema festeneto
zsemle bulko zsúrkocsi servoĉareto
zsák 270 zsúrkocsi Zsuzsa 271 zsűrizik
zsák
ZS
sako
zsemlegombóc
zsemlemorzsa
bulkoknelo
bulkeroj
Zsuzsa
Zsuzsanna
Suzana
Suzana
zsűritag
zsűrizik
ĵuriano
ĵurii
zseni genio zsűri ĵurio
zsákbamacska kato en sako zseniális genia
zsakett ĵeketo zsenialitás geni(ec)o
zsákmány predo, rabaĵo, zseton ĵetono
stelaĵo (lopott); zsibárus brokantisto
zsákmányol predi (T), zsibbad rigidiĝi,
kaptakiri (T) sensentiĝi
zsákutca sakstrato, zsibvásár brokantejo,
sakvojo, bazaro
senelirejo zsidó judo, hebreo
zsandár ĝendarmo (ffi), juda,
zsarnok tirano, despoto, hebrea (mn.)
diktatoro zsidógyűlölet antisemitismo
zsarnokság diktatoreco, Zsigmond Sigmundo
tiraneco zsilettpenge razilklingo
(tulajdonság); zsindely ŝindo
aǔtokratio, zsinór laĉo
despotismo, zsír graso
diktaturo, zsiráf ĝirafo
tiranismo zsivaj rumoro, voĉbruo
(uralkodási zsivajog tumulti, voĉbrui,
rendszer) rumori
zseb poŝo zsivány bandito, rabisto;
zsebatlasz poŝatlaso fripono (átv.)
zsebkendő naztuko, poŝtuko Zsófia Sofia
zsebkés poŝtranĉilo zsoké ĵokeo
zseblámpa poŝlampo zsoltár psalmo
zsebnaptár poŝkalendaro zsong zumi, murmuradi
zsebóra poŝhorloĝo zsonglőr ĵonglisto
zsebpénz poŝmono zsömle bulko
zsebrádió poŝtransistoro zsúfol plenŝtopi (T)
zsebtolvaj poŝtelisto zsúfolt plenplena
zselé ĵeleo zsúp tegmentpajlo
zsémbel grumbli (pri) zsúr (infana)
zsémbes grumblema festeneto
zsemle bulko zsúrkocsi servoĉareto
272
Felhasznált irodalom
1. Pechan Alfonz:
z: Magyar
Magyar–eszperantó szótár. Hatodik kiadás. Terra,
Bp. 1988.
2. Pechan Alfonz: Eszperantó–magyar szótár. Hatodik kiadás. Terra,
Bp. 1988.
3. Szerdahelyi István–Koutny Ilona: Magyar–eszperantó kéziszótár.
Magyarországi Eszperantó Szövetség, Bp. 1996.
4. Dr. Salga Attila: Eszperantó társalgó. Eszperantó Nyelviskola,
Debrecen, 2004.
5. Dr. Salga Attila: Eszperantó nefelejcsek. Eszperantó Nyelviskola,
Debrecen, 2004.
6. Dr. Salga Attila: Eszperantó nyelv kezdő szinttől az államilag elis-
mert nyelvvizsgáig. Eszperantó Nyelviskola, Debrecen, 2005.
272
Felhasznált irodalom
1. Pechan Alfonz:
z: Magyar
Magyar–eszperantó szótár. Hatodik kiadás. Terra,
Bp. 1988.
2. Pechan Alfonz: Eszperantó–magyar szótár. Hatodik kiadás. Terra,
Bp. 1988.
3. Szerdahelyi István–Koutny Ilona: Magyar–eszperantó kéziszótár.
Magyarországi Eszperantó Szövetség, Bp. 1996.
4. Dr. Salga Attila: Eszperantó társalgó. Eszperantó Nyelviskola,
Debrecen, 2004.
5. Dr. Salga Attila: Eszperantó nefelejcsek. Eszperantó Nyelviskola,
Debrecen, 2004.
6. Dr. Salga Attila: Eszperantó nyelv kezdő szinttől az államilag elis-
mert nyelvvizsgáig. Eszperantó Nyelviskola, Debrecen, 2005.