TANULJUNK NYELVEKET!

BAGHY GYULA

ESZPERANTÓ
NYELVKÖNYV
TANFOLYAMOK ÉS MAGÁNTANULÓK SZÁMÁRA

MÁSODIK KIADÁS

TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

1960.
 A KÖNYV BÍRÁLÓI

DR. KALOCSAY KÁLMÁN

az Eszperantó Akadémia tagja

MÁRTON LAJOS
az Országos Eszperantó Tanács főtitkára

REININGER JÓZSEF
tanár

A rajzokat
EIGEL ISTVÁN
készítette

© Baghy Gyula, 1959

 ELŐSZÓ

A nemzetközi nyelv eszméje többszáz éves. Tudósok hosszú sora foglalkozott a

kérdéssel. Már Comenius, Leibniz, Descartes, Bacon és mások rámutattak
műveikben a nemzetközi nyelv szükségess égére, de elméleti tervezeteik nem
oldották meg a problémát. Ez érthető. Abban az időben még jobbára csak a
tudomány emberei érezték egy ilyen nyelv hiányát. Azóta a technika, a közlekedés,
a kereskedelem, az idegenforgalom fejlődése, a nemzetközi érintkezés és a
nemzetközi kapcsolatok fokozott mértékben, szélesebb körben és gyakorlatilag
érezhetővé tették egy nemzetközi nyelv szükségét. Így születtek meg a különböző
megoldási kísérletek, amelyek közül az eszperantó nyelv szerzett legnagyobb
népszerűséget, és bizonyult legmegfelelőbbnek a kérdés megoldására.
Dr. Zamenhof Lajos Lázár 1887- ben D-ro Esperanto álnéven adta ki művét. A fiatal
varsói lengyel szemorvos évtizedes munkával alkotta meg az eszperantó nyelvet;
szókincsét az élőnyelvek anyagából vette, logikus és leegyszerűsített nyelvtant
szerkesztett, s munkáját minden jog fenntartása nélkül az emberiség rendelkezésére
bocsátotta, hogy az élet növelje, fejlessze hasznossá, ha megfelel céljának, vagy
utasítsa el, ha alkalmatlan a nemzetközi érintkezés előmozdítására.
Az élet élő valósággá tette Zamenhof elgondolását, és az eszperantó ma már nem
mellőzhető kultúrtényező ott, ahol a dolgok rendje vagy az emberi törekvések a
nemzeti nyelv határain túlmenő érintkezést tesznek szükségess é.
A nyelv megalkotóját az az eszmei elgondolás vezette, hogy munkájával elősegíti a
népek egymáshoz való közeledését, olyan eszközt teremt, mellyel hasznos
szolgálatokat lehet tenni a kölcsönös megértés és a béke ügyének. Valóban, ez a
célkitűzés jellegzetes vonása maradt az egész világra kiterjedt eszperantó
mozgalomnak is.
De nemcsak az emberiség nagy, közös érdekeit segíti elő az eszperantó. Az egyes
emberek művelődési, tájékozódási igényét, egyéni boldogulását is korlátozza az
egynyelvűség. A nemzeti világnyelvek elsajátítása útján nem oldható meg ez a
kérdés, mert a többnyelvűség csak kivételes viszonyok között valósul meg
különösebb nehézség nélkül. A sokak által beszélt nagy nyelvek, az orosz, angol
stb. elsajátítása – a nyelvtani szabályok sokasága, a rendhagyó, kivételes nyelvi
jelenségek nagy száma miatt – hosszabb időt, évekig való tanulást kíván, s ez sok
esetben elkedvetleníti a tanulókat, és kevesen jutnak el addig a fokig, hogy a tanult
nyelvet könnyen tudják használni. Az eszperantó nyelvtana viszont egyszerű, s ezért
bármelyik idegen nyelvnél összehasonlíthatatlanul rövidebb idő alatt megtanulható,
különösebb nyelvtehetséget nem kíván.
Az eszperantisták szerint a modern kor emberének tulajdonképpen csak két
nyelvre van szüksége: az anyanyelvére, amelynek segítségével hazája határain
belül boldogul, és bekapcsolódik a nemzeti társadalom életébe, s egy semleges
nemzetközi nyelvre, amellyel hazája határain túl bárhol meg tudja értetni magát,
barátokat szerezhet, és bekapcsolódhat a népek közötti megértést és békét szolgáló
mozgalmak és szervezetek munkájába.
Az eszperantó az egyszerű dolgozók millióinak utat nyit az embernek emberrel való
találkozására. Ez nem utópia, nem fellegekben járás. Ma a földnek nincs olyan
országa, szigete, városa, ahol eszperantóul tudók ne lennének. Gyakorlati értékét az
eszperantisták 42 világkongresszusa, sok száz nemzetközi konferenciája, több ezer
egyesülete, irodalmának állandó növekedése bizonyítja. 1954 novemberében
Montevideóban az UNESCO teljes ülése az eszperantó híveinek a világ minden
részéről gyűjtött, 16 millió aláírással ellátott kérvénye alapján határozati javaslatot
fogadott el, amely elismeri e nyelv gyakorlati értékét, támogatja annak célkitűzéseit,
tanítását az iskolákban is javasolja, mert a kulturális kapcsolatok és békeépítés
kitűnő eszközének tartja. Az Egyetemes Eszperantó Szövetségnek 62 országban
2338 helyen van megbízottja, több mint száz eszperantó lap jelenik meg (általános,
mozgalmi, irodalmi, szakmai tartalommal), az idegenforgalmi szervek minden
országban eredményesen használják fel, az eszperantó nyelven híreket vagy műsort
közlő rádióállomások száma évről évre nő, a közlekedési intézmények is sikeresen
alkalmazzák nemzetközi viszonylatban a nyelvet.
Az eszperantó iránti érdeklődés az utóbbi években jelentősen fokozódott nálunk; a
Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban szintén sok régi és új híve van a
nyelvnek. Nagy népszerűségnek örvend az eszperantó Svédországban,
Hollandiában stb., de – mint említettük – nincs ország, ahol eszperantóul tudók ne
lennének.
Reméljük, hogy ezzel a könyvvel is szolgálni tudjuk az eszperantó további
terjedését és a népek közötti kölcsönös megbecsülés gondolatát, s hisszük, hogy a
magyar eszperantisták, mint eddig is, a jövőben szintén hozzájárulnak hazánknak és
kultúránknak külföldön való megismertetéséhez és megszerettetéséhez.
Külön jelentősége van annak, hogy az eszperantót mint nyelvi eszközt a népi
demokráciák eszperantó mozgalmai felhasználják nem csupán kulturális kapcsolatok
létesítésére, hanem ezenfelül a béke ügyéért folytatott gyakorlati harcban és a
szocialista építésben is.

Könyvünk a Bevezető leckén kívül 32 leckéből áll. Közülük néhány nem tartalmaz
új nyelvtani anyagot; ezek a leckék az új szavak mellett t a már tanult szavak és
kifejezési formák ismétlését és gyakorlását szolgálják.
Az eszperantó egyszerűsége lehetővé teszi, hogy már a leckékben elég korán
eredeti eszperantó szövegeket is adjunk olvasmányi anyagként; e szövegek egy
része szerepelt a szerző által összeállított régebbi eszperantó nyelvkönyvben is. A
leckék után rövid szemelvénygyűjteményt – prózát és verseket – adunk az
eszperantó irodalom néhány ismert képviselőjének műveiből, szójegyzék
kíséretében.
A Függelékben néhány fontosabb tárgykör szavainak összeállítását találják a
tanulók. A gyakorlatok megoldásának ellenőrzésére szolgál a „Kulcs a
gyakorlatokhoz”; az egyszerűbb, könnyen megoldható gyakorlatok megoldását nem
tartottuk szükségesnek közölni.
Nyelvtani összefoglalót szintén nem adunk. A nyelvtan ismétlésére felhasználhatják
a tanulók a nyelvtani tárgymutatót, amelynek segítségével könnyen fellapozhatják a
keresett jelenség tárgyalását.
Az egyes leckék feldolgozásával kapcsolatban megjegyezzük, hogy azokat a
képzett szavakat, amelyeknek tőszavát és képzőjét az előző leckék tárgyalták,
általában nem vettük fel a szójegyzékbe. A szavak után álló szám a megfelelő
nyelvtani szakaszra utal. A nyelvtani magyarázatokban mindenütt találunk
példamondatokat fordítással együtt. Az itt előforduló új szavak jelentését itt kell
megtanulnunk.
A könyv használatával kapcsolatban a következő tanácsokat adjuk:
Az eszperantó szövegeket lehetőleg mindig hangosan olvassuk; a verseknél a
hangos olvasáson kívül egy- egy részlet megtanulása is ajánlatos.
A tanulással ne siessünk, csak a lecke alapos elsajátítása után menjünk tovább, s
a korábban tanultak ismétlését ne mulasszuk el.
A gyakorlatokat lelkiismeretesen végezzük el, és csak utólag nézzük meg a
„Kulcsot”.
Akik a könyv anyagát alaposan áttanulták, szókincsüket már önállóan fejleszthetik
eszperantó folyóiratok, irodalmi művek olvasásával, külföldi eszperantistákkal való
levelezés útján, a helyi eszperantisták összejöveteleinek látogatásával.
 ENKONDUKA LECIONO

(Bevezető lecke)

A) A betűsor és a hangok (La alfabeto kaj la sonoj)

A betű Neve Kiejtése

A, a a a
B, b bo b
C, c co c
Ă, ¤ ¤o cs
D, d do d
E, e e e
F, f fo f
G, g go g
Ď, ß ßo dzs
H, h ho h
°, § §o hh, kh
I, i i i
J, j jo j
Ą, ˘ ˘o zs
K, k ko k
L, l lo l
M, m mo m
N, n no n
O, o o o
P, p po p
R, r ro r
S, s so sz
Ł, Ů Ůo s
T, t to t
U, u u u
ş, Ş uo u (rövid)
V, v vo v
Z, z zo z

Ez a 28 betű 28 hangnak felel meg. Amint látjuk, a q, w, x, y betűk hiányzanak,

mert könnyen és fonetikusan leírható összetett hangok: q = kv; w = Şe, uo; x = ks; y
= ji. Ezek az eszperantó nyelvben idegen betűknek tekintendők, és csak
tulajdonnevek írásánál fordulnak elő: Quarnero, Wells, Xerxes, Yser stb.

A magánhangzók (La vokaloj)

Az öt magánhangzó, az a, e, i, o, u közül csak kettőnek a kiejtése tér el a magyar

nyelv magánhangzóitól.

a = á, de röviden és nem teljesen nyitott szájjal mondjuk. Úgy hangzik, mintha a

magyar „alma” szót kissé felvidékiesen rövid á-val álmá nak ejtenénk ki.
e = é röviden és nem annyira széthúzott ajkakkal, mint a magyarban. Próbáljuk ezt a
magyar szót „kétlem” rövid é-vel mondani: kétlém.
 Az i, o, u magánhangzó kiejtése nem tér el a magyartól.
A magánhangzó hosszabb vagy rövidebb kiejtése a hangsúlytól függ.
Az Ş = u, nagyon röviden ejtve. Félhangzónak tekintjük, mert csak más
magánhangzóval, rendszerint az a-val és e -vel együtt fordul elő, mint aŞ, eŞ. Az Ş
nem alkot külön szótagot. Ejtsük ki többször az augusztus és Európa szavakat úgy,
hogy az au és eu első betűjét ejtjük csupán erősen, s az u-t egészen röviden ejtve
egybevonjuk az első hanggal. Ez lesz az aŞ, eŞ helyes kiejtése az eszperantóban.
Az Ş erős kiejtése az eszperantóban rosszul hangzik, és komoly hiba.

A mássalhangzók (La konsonantoj)

A mássalhangzók közül csak a § kiejtése s néhány mássalhangzó jelölése tér el a

magyar kiejtéstől, illetve jelöléstől.

¤ = cs, mint a magyar csizma, cseresznye, csipke szavakban.

ß = dzs, mint a magyar findzsa, lándzsa szavakban.
§ = hh-nak hangzik. Torokhang. Megfelel a német ch mássalhangzónak. Magyarban
csak egyetlen szó van, melyben a kiejtés hasonlóságot mutat: ihlet. Próbáljuk ennek
a magyar szónak h mássalhangzóját kissé erősen torokból kiejteni, és megtanuljuk a
tökéletes h-t.
˘ = zs, mint a magyar zsellér, zsindely, rőzse szavakban.
s = sz, mint a magyar szeszély, szőke, szalma szavakban.
Ů = s, mint a magyar som, sebes, sistergő szavakban.

A mássalhangzók bo, co, do… stb. kiejtése annyit jelent, hogy a mássalhangzókat
főnevesítettük. Tehát nem így mondjuk: bé, cé, dé, ef, gé… stb.

B) A hangsúly (La akcento)

A hangsúly kivétel nélkül a szó utolsó előtti szótagján van.

Bármily egyszerű és világos a szabály, a magyarok számára szokatlan, mert a
magyar nyelvben mindig az első szótagot hangsúlyozzuk. Ha nem vigyázunk a
tanulásnál, a magyaros hangsúlyozás meghamisítja az eszperantó nyelv ritmusát,
sőt sokszor érthetetlenné is teheti beszédünket.
A szó minden hangzóját tisztán kell kiejtenünk, de különös fontossággal a szó
utolsó előtti magánhangzóját, mert ennek rövid, kemény vagy kissé nyújtott
kiemelése adja meg azt a helyes hangsúlyt, ritmust, mely beszédünket könnyeddé,
érthetővé és a világ bármely nemzetiségű eszperantistája előtt világossá teszi.
A hangsúlyozás három egyszerű szabályára kell ügyelnünk:
1. Az utolsó előtti magánhangzót, ha utána magánhangzó vagy egy mássalhangzó
következik, kissé megnyújtjuk. Kissé, de nem túlságosan! – Olvassuk el az alábbi 1.
gyakorlatot. A hangsúlyos szótag magánhangzóját dőlt betűvel szedettük.
2. Az utolsó előtti magánhangzót, ha utána két vagy több mássalhangzó
következik, nem nyújtjuk meg, hanem röviden és erősen ejtjük ki. A helyes hangsúly
a hangsúlyos magánhangzó utáni mássalhangzók tiszta, határozott kiejtésével
érhető el. – Olvassuk el az alábbi 2. gyakorlatot. A hangsúlyos szótag
magánhangzója kövér.
3. Az egyszótagú szavak magánhangzói mindig rövidek, nem nyújtjuk meg azokat.
Pl. per, por, de, al, jes, ne, pri, ¤e, mem, nun, tuj, si, ni. (Ne ejtsük így: pér, pór, dé,
al stb.)
1. gyakorlat: balai, nac io, bruo, her oo, amo, homo, be la, ep oko
 Az ilyen szavakban helytelen lenne a hangsúlyos szótag magánhangzójának rövid,
erős kiejtése, mert az így hangsúlyozott magánhangzóval akaratlanul is
megkettőzzük a következő mássalhangzót („ammo”, „hommo”, „bella”, „epokko”),
márpedig ez helytelen,
2. gyakorlat: lando, ave rto, bar akti, fene stro, ko rto, sp o rto, fundo
A kövéren szedett magánhangzókat röviden, erősen ejtjük ki. Teljesen helytelen
lenne itt a nyújtás: lándo, avérto, barákti, kórto stb.

A kétféle hangsúlyt figyeljük meg az egymás alatt álló szavakban:

vana, pe no, turo, pipo, staro, paro, balado

vanta, pe ndo, turko, pipro, stablo, patro, bilardo

Itt szükséges megemlítenünk, hogy az eszperantóban előfordulnak, különösen

versekben, hiányjelezett (aposztrofált) szavak. Hiányjel (’) helyettesítheti az egyes
számú főnév -o végződését, de a hangsúly helye nem változik meg; éppen úgy kell
hangsúlyozni a szót, mint eredeti alakjában: nac io: nac i’, poluso: polus’, ¤ie lo: ¤ie l’.
(Helytelen lenne: naci’, polus’, ¤iel’.)
Figyeljük meg az alábbi szavakat (a szósorok előtti szám utal a
hangsúlyszabályra):
1. tujo: tuj’, kajo: kaj’, vino: vin’, s ino: s in’.
3. tuj, kaj, vin, sin.
Az 1-es jelzésű sorban a hiányjelezett szó teljesen azonos az előtte állóval, tehát
hasonló a hangsúlyos magánhangzó is: kissé nyújtott. A 3-as jelzésű, hiányjel nélküli
szó nem azonos jelentésű a fentivel, és a magánhangzója mindig rövid.
A hiányjellel még a la névelő magánhangzóját is helyettesíthetjük olykor, ha az
előtte levő egyszótagú elöljáró magánhangzóval végződik. Ilyenkor egybeolvassuk
azzal:
de la: de l’ olvassuk: del
pri la: pri l’ olvassuk: pril
¤e la: ¤e l’ olvassuk: ¤el.
Említettük, hogy az Ş nem alkothat külön szótagot, külön nem ejthetjük ki. Az
előforduló aŞ, eŞ szótagokban sohasem hangsúlyozunk mást, mint az a-t vagy e -t.
Ha a hangsúly az aŞ, eŞ szótagokra esik, az a, e kissé megnyújtandó:
mo rgaŞ, morg aŞa, hod iaŞ, hodiaŞa
Ne tévesszük össze az u-t az Ş -val.

Olvasási gyakorlat (Ekzerco de legado)

Az eddig tanult szabályok figyelembevételével többször egymás után olvassuk el

hangosan az alábbi szövegeket, hogy fülünk is hozzászokjék az idegen nyelv
hangzásához.
1. (Itt könnyítésül a megnyújtandó magánhangzókat dőlt betűkkel, a röviden és
keményen ejtendőket pedig kövér betűkkel szedettük.)
Part io, pala, ¤apo, ¤er izo, ¤ie lo, ¤arma, ßirafo, re ßo, larßa, arß e nto, horo, §oro,
kole ro, §ole ro, §ime ra, ko rto, kanto, ˘uri, ˘e ti, ßard e no, ˘urnalo, s e r¤i, Ůe rci, ve sto,
ve Ůto, kurso, kurzo, pomo, po mpo, ŮaŞmo, aŞdi, alaŞdo, pulo, pulmo, piro, pinto,
ia, ja, la stato, tro, vintro, uzurpi, anstat aŞi.
Esper anto e stas tre facila kaj fleks e bla lingvo, kiu feli¤e s o lvis la proble mon de la
artefar ita internac ia lingvo. Ďin karakter izas: belson e co, s impla gramat iko, internac ia
vorttrez oro. El malgranda kvanto de rad ikoj oni povas fari tre grandan no mbron da
vo rtoj per he lpo de la praktika sist e mo de prefiksoj kaj sufiksoj.
 2. (Itt már nem adunk segítséget!)
Hungarlando, la Hungara Popoldemokratia Respubliko estas nia vera patrujo, kaj la
hungara lingvo estas nia nacia lingvo. Ni lernas kaj uzas Esperanton por utiligi ßin
trans la landlimoj. Per individua kontakto oni povas akiri amikojn ne sole por si, sed
ankaŞ por la popolo kaj ßia kulturo. Esperanto, la moderna latino praktika, servas
kiel paea rimedo, kulturinstrumento al ¤iu bonvola inteligentulo. Ni apliku ßin por
noblaj celoj: por konstruo de la socialismo kaj por la tutmonda paco.
3. A hangsúlyos és hangsúlytalan, a rövid és kissé megnyújtott szótagok
váltakozása adja az eszperantó nyelv jellemző ritmusát. Az eszperantó hangzása az
olasz nyelvére emlékeztet. Két hangsúlyos szótag sohasem kerül egymás mellé,
még összetett szavakban sem.
A nyelv ritmusa, dallamossága különösen a versekben figyelhető meg. Az alábbi
verssorokban az egyes szótagok fölött a következő jelzéseket találjuk:
Hangsúlytalan rövid magánhangzó: Ň
Hangsúlyos, kissé megnyújtott magánhangzó: Ů
Hangsúlyos rövid magánhangzó: Š
(Az egyszótagos szavak versben gyakran hangsúlytalanoknak számítanak.)
Olvassuk el Petőfi: Szeptember végén c. költeménye eszperantó fordításának
néhány sorát (Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…):

JeŇn, floŮraŇs aŇnkoŮraŇŞ laŇ floŮroŇj eŇn vaŮloŇ,

JeŇn, veŠrdaŇs aŇnkoŮraŇŞ laŇ poŠploŇj ¤eŇ l’ foŠnt’,

SeŇd viŮduŇ, jaŇm tiŮeŇ laŇ viŠntraŇ vuŇaŮloŇ,

LaŇ neŮß oŇ eŇkkoŠvriŇs laŇ suŠproŇn deŇ l’ moŠnt’.

(Kalocsay Kálmán fordítása)

NeŇ vaŠnt’, aŇmuŮz’,

seŇd saŠnktaŇ muŮz’

iŇnspiŮraŇs miŇn poŇr kaŠntiŇ,

peŇr soŠr¤aŇ foŠrt’

deŇ l’ doŠl¤aŇ voŠrt’

aŇl veŠrsoŇj riŮmoŇjn faŠndiŇ.

(Baghy: Stranga danco)

Törekedjünk folyékony, ritmusos beszédre a legegyszerűbb prózában is. Ez a

tanács nem azt jelenti, hogy szavaló hanghordozással beszéljünk, csak arra
figyelmeztet minket, hogy a nyelv lüktető széphangzás áról ne feledkezzünk el.

C) A helyesírás (La ortografio)

A helyesírás fonetikus, azaz mindent a helyes kiejtés szerint írunk le, és úgy
olvassuk, amint írva van.
 A szótagolás éppen úgy történik, mint a magyarban: es- pe- ran-to, a-ni-mo, an-tik-
va, dek- la-mas, eks- kur-si, ti-a-ma- ni-e-re.
A sorvégi szóelválasztás történhet a fenti szótagolás szerint vagy a képzett,
összetett szavak részei szerint: be- le-co, bel-ec- o; es- pe- ran-tis-to, esper-ant-ist-o;
gran-da-ni-mu- lo, grand-anim-ul-o; ar-ba-ro, arb-ar-o; ri-¤i-ßas, ri¤-iß-as. Az első
mód természetesen könnyebb. A második mód hajlamossá teszi a kezdőt, hogy
szavait szórészekre bontsa, és ezáltal beszéde elaprózottá, darabossá, sokszor
hibásan hangsúlyozottá válik. Alkalmazni lehet ezt a második szóelválasztási módot
is, de nem ajánlatos.
A tulajdonnevek írása. A latin betűs írású nyelvek tulajdonneveit az eszperantóban
változtatás nélkül írjuk. Ezekben a szavakban használjuk a q, w, x, y betűket is. Pl.
Catullus, Rousseau, Shakespeare, Marx, Wells, Brighton.
Ha szükséges, zárójelben megadhatjuk a tulajdonnevek legmegfelelőbb fonetikus
átírását (pl. Russo, Łekspir, şells, Brajton).
A nem latin betűs nyelvek tulajdonneveit általában fonetikusan írjuk át, pl. Ăe§ov,
Jangcekiang, Ąivkov.
A városneveknek korábban használatos eszperantó formái lassanként eltűnnek a
használatból, helyettük inkább a változtatás nélküli formát használják. Pl. Hago –
den Haag; Parizo – Paris; Kambrißo – Cambridge; Bulonjo – Boulogne; BudapeŮto –
Budapest; Losanßeleso – Los Angeles; Prago – Praha.
Viszont számos nemzetközileg használt földrajzi nevet eszperantó formájában
írunk és ejtünk. Pl. EŞropo, Azio, Afriko, Atlantika Oceano, Kaspia Maro, Danubo,
Volgo, Alpoj, Karpatoj, Pireneoj stb.
Ezeket az eszperantó formájukban használt tulajdonneveket, ellentétben a
többiekkel, a nyelv szabályai szerint ragozhatjuk is.
 1. UNUA LECIONO

Kurso

Domo
Ház (Egy ház)

Ăambro
Szoba (Egy szoba)

La domo e stas kulturdomo. La ¤ambro e stas lerno¤ ambro. En la ¤ambro staras

tablo, s e ßo, be nko, tab ulo. Sur la tablo kuŮas libro kaj kre to. En vazo e stas rozo.
Sur la be nko kuŮas kaje ro kaj krajono.
Karlo Könyves instruas. Li e stas instruisto. Mi s idas sur be nko. Mi e stas lernanto.
AnkaŞ P e tro e stas lernanto. Eva e stas lernant ino. Ni le rnas. La instru isto dem andas.
Ni resp ondas.
– Kiu mi e stas? – li dem andas.
– Vi e stas Karlo Könyves – ni resp ondas.
– Kio mi e stas?
– Vi e stas instruisto.
– Kio e stas Eva?
– Łi e stas lernant ino.
La instru isto instruas: mi staras, vi s idas; mi par olas, vi sile ntas. Kio e stas elefanto?
Elefanto e stas be sto. Ďi e stas be sto. Kio e stas rozo? Ďi e stas floro. Kio e stas kre to?
Ďi e stas obje kto. Kiu e stas lernanto? P e tro e stas lern anto. Kiu dem andas? La
instruisto dem andas. Kiu resp ondas? La lern anto (lernant ino) resp ondas. Ău ni
le rnas en la ¤ambro? Jes, ni le rnas en ßi.

unu egy
unua első
leciono lecke
kurso tanfolyam
domo ház
¤ambro szoba, terem
la (névelő) a, az
estas (3., 4.) van
kulturdomo művelődési ház, kultúrház
lerno¤ambro tanterem
en (elölj.) -ban, -ben
staras áll
tablo asztal
seßo szék
benko pad
tabulo tábla
sur (elölj.) -on, -en, -ön
kuŮas fekszik
libro könyv
kreto kréta
kaj és
vazo váza
rozo rózsa
kajero füzet
krajono irón, ceruza
Karlo Károly
instruas tanít
instruisto tanító (tanár, oktató)
li ő (férfira vonatkozik)
mi én
sidas ül
lernanto tanuló
ankaŞ is, szintén
Petro Péter
lernantino tanuló (nő)
ni mi, mink
lernas tanul
demandas kérdez
respondas felel
kiu? ki? (kérdőszó)
vi ön, önök
Ůi ő (nőre vonatkozik)
kio? mi? (kérdőszó)
parolas beszél
silentas hallgat, csendben van, nem beszél
elefanto elefánt
ßi az (tárgyra, állatra, fogalomra vonatkozik)
besto állat
floro virág
objekto tárgy
¤u? (8.) vajon?
jes igen

Nyelvtan – Gramatiko

1. A főnév

Az olyan szavakat, amelyek élőlényeket, élettelen tárgyakat vagy gondolati

dolgokat neveznek meg, főneveknek (substantivo) hívjuk. Az eszperantóban minden
főnév végződése -o. Pl. domo, ¤ambro, instruisto, objekto.

2. A személyes névmások

A személyek és dolgok neve helyett álló szókat személyes névmásoknak (persona

pronomo) nevezzük. Az eszperantóban a személyes névmások a következők:

Egyes szám Többes

szám
1. mi én ni mi
2. ci* te vi önök (ti)
vi ön (te)
3. li ő (férfi) ili ők
Ůi ő (nő)
ßi az (állat, tárgy,
fogalom)
 *A ci = te csak irodalmi művekben fordul elő.

Az egyes szám harmadik személyénél nem szerinti megkülönböztetés van. Ez nem

jelenti, hogy az eszperantó szavaknak nemük van. Éppen úgy, mint a magyarban, a
szavaknak nemük nincs.
Az eszperantóban nincs külön tegezés és magázás. Az egyes és többes számú
második személyre használt vi névmás jelentése a helyzettől függően lehet: ön v.
önök; te v. ti. Könyvünkben a nyelvtani példamondatok fordításában is hol egyik, hol
másik jelentést adjuk.

3. Az ige jelentő mód jelen ideje

A cselekvést, létezést, történést kifejező szókat igéknek (verbo) nevezzük. A

jelentő mód jelen idejének (indikativo, estanta tempo) végződése az egyes és többes
szám minden személyében: -as. A számot és személyt a személyes névmás mutatja.
Az esti (lenni) és a lerni (tanulni) igék jelentő mód jelen ideje a következő:

Egyes szám
1. mi estas vagyok mi lernas tanulok
2. vi estas vagy (ön van) vi lernas tanulsz (ön tanul)
li estas van (férfi) li lernas tanul (férfi)
3. Ůi estas van (nő) Ůi lernas tanul (nő)
ßi estas van (állat stb.) ßi lernas tanul (állat stb.)
Többes szám
1. ni estas vagyunk ni lernas tanulunk
2. vi estas vagytok (önök vi lernas tanultok (önök
vannak) tanulnak)
3. ili estas vannak ili lernas tanulnak

Jegyezzük meg, hogy – ha a mondatban nincs főnévi alany – a személyes névmást

mindig ki kell tennünk, mert az eszperantóban az ige magában nem utal arra, hogy
ki cselekszik. Tehát: tanulok = mi lernas; tanulnak = ili lernas.
(A többi időnél és módnál is az igének csak egy végződését kell megtanulnunk, a
személyt és számot ott is a személyes névmás vagy a mondat alanya mutatja.)

4. Az „estas” használata a harmadik személyben

Az estas segédigét a magyar nyelvtől eltérőleg a harmadik személyben is mindig ki

kell tenni:

Li estas instruisto. Ő (van) tanár.

La elefanto estas besto. Az elefánt (van) állat.

5. Az „en” (-ban, -ben) és „sur” (-on, -en, -ön, rajta) elöljárók

A magyar mondatoknak ragokkal vagy névutókkal kifejezett határozóit az

eszperantó rendszerint elöljárókkal (prepozicio) fejezi ki.

en -ban, -ben

Petro estas en la domo. Péter a házban van.

En la vazo estas floro. A vázában virág van.
La instruisto staras en la A tanár a szobában
¤ambro. áll.

sur -on, -en, -ön

Mi sidas sur la benko. Ülök a padban.

Sur la kajero kuŮas A füzeten egy ceruza
krajono. fekszik.
AnkaŞ la kreto estas sur A kréta is azon (rajta) van.
ßi.

6. A határozott névelő

A főnevek előtti la szócska a határozott névelő (artikolo). Határozatlan névelő az

eszperantóban nincs. A magyar határozatlan névelőt (egy) az eszperantó a
határozott névelő elhagyásával fejezi ki.

La lernanto sidas en la A tanuló a szobában ül.

¤ambro.
Lernanto sidas en ¤ambro. Egy tanuló ül egy
szobában.

7. A szórend

Petro sidas sur la Sidas Petro sur la

benko. benko.
Sur la benko Petro Sur la benko sidas
sidas. Petro.

A négy mondat jelentése lényegében azonos, csak szórendi különbség van

közöttük. Az eszperantó szórendje szabad (libera vortordo), legtöbbször azonban
előre tesszük az alanyt, utána az állítmányt, s azután következnek a többi
mondatrészek: Karlo Könyves instruas en la lerno¤ambro. Könyves Károly tanít a
tanteremben.
A mondatrészeket e szokástól eltérően is elhelyezhetjük, mégpedig úgy, hogy a
mondat elejére azt tesszük, amit fontosabbnak tartunk, amire erősebb értelmi
hangsúlyt kívánunk tenni.
Az ankaŞ (is) mindig a szó előtt áll, amelyre vonatkozik.

8. A „¤u” kérdőszóc ska

A szórendi változás nem fosztja meg a mondatot állító jellegétől, nem teszi kérdő
jellegűvé. A kérdést úgy fejezzük ki, hogy a mondat elejére tesszük az általános
kérdő szócskát: Ău = (vajon?).
Az előbbi állító mondatok kérdő mondattá átalakítva így hangzanak.

Ău Petro sidas sur la Ău sidas Petro sur la

benko? benko?
Ău sur la benko Petro Ău sur la benko sidas
sidas? Petro?

Ha a mondatban van már más kérdőszó, a ¤u szócskát nem tesszük ki.

 Gyakorlatok – Ekzercoj

1. Feleljünk a kérdésekre az olvasmány alapján:

Ău la ¤ambro estas lerno¤ambro? Jes, ßi estas lerno¤ambro. Kio staras en la
¤ambro? En ßi staras… Kio kuŮas sur la tablo? Sur ßi kuŮas… Kio estas en la
vazo? Kio kuŮas sur la benko? Ău la kajero kaj krajono kuŮas sur la benko? Kiu
instruas? Kiu estas lernanto? Kiu estas lernantino? Kiu demandas? Kiu respondas?
Kiu lernas? Kio estas Karlo Könyves? Kio estas la elefanto? Kio estas la rozo? Kio
estas la kreto? Kio estas Eva?
2. Fordítsuk le az alábbi mondatokat:
Ülök a tanteremben és tanulok. Péter és Éva szintén tanulnak. A tanító kérdez, mi
felelünk. Virág van vázában az asztalon. Az asztal, tábla szék a szobában áll. A
könyv, kréta, füzet és ceruza az asztalon fekszik. A tanító a széken ül. Mi padon
ülünk. A pad a szobában van.
3. A 2. gyakorlat eszperantóra fordított mondatait a kiu?, kio? vagy ¤u kérdőszókkal
alakítsuk át kérdő mondatokká, és feleljünk rájuk!
 2. DUA LECIONO

La ¤ambro

La ¤ambro estas granda kaj bela. En ßi staras tablo, seßo, fotelo, kanapo, Ůranko
kaj lampo. La pordo estas alta. Kia estas la fenestro? La fenestro estas larßa. Sur la
planko kuŮas tapiŮo. La ¤ambro estas alta. La tablo ne estas alta. La Ůranko estas
larßa. La seßo ne estas larßa. La kanapo estas longa.
Kie staras la lampo? Ďi staras ¤e la fenestro. Kie staras la seßo kaj la fotelo? Ili
staras ¤e la tablo. La seßo, tablo, fotelo staras sur la tapiŮo. La kanapo kaj Ůranko
ne staras sur la tapiŮo. Inter la seßo kaj fotelo staras la tablo. Bildo pendas sur la
muro. La bildo estas bela. Apud la kanapo staras stablo; ßi estas florstablo. Ăe la
muro inter la pordo kaj fenestro staras la longa kanapo. Sur la tablo floro staras en
vazo. Floro estas ankaŞ sur la Ůranko kaj sur breto. La plafono estas blanka.

du kettő
granda (9.) nagy
bela szép
fotelo fotel
kanapo dívány
Ůranko szekrény
lampo lámpa
pordo ajtó
alta magas
kia? (12.) milyen?
fenestro ablak
larßa széles
planko padló
tapiŮo szőnyeg
ne nem
longa hosszú
kie? (12.) hol?
¤e (elölj.) -nál, -nél
inter (elölj.) között
bildo kép
pendas függ
muro fal
apud (elölj.) mellett
stablo állvány
breto polc
plafono mennyezet
blanka fehér

En la ¤ambro

En la ¤ambro sidas ni: Sinjoro Könyves, la instruisto, en la fotelo, Petro kaj Eva sur
la kanapo, mi sur la seßo. La instruisto parolas, ni aŞskultas. Nun ni ne lernas, nur
konversacias. AnkaŞ Petro parolas, ankaŞ mi, nur fraŞlino Eva silentas. La
instruisto estas alta viro, fraŞlo. Petro estas juna knabo, ankaŞ mi estas nur knabo.
Eva jam estas granda knabino: vera fraŞlino.
La instruisto estas serioza homo. Petro estas gaja kamarado. Eva estas knabino
¤arma.
sinjoro úr, megszólításként: uram
aŞskultas odafigyel, hallgat valamit, valakit
nun most
nur csak
konversacias társalog
fraŞlino kisasszony, leány
viro férfi
fraŞlo nőtlen, agglegény
juna fiatal
knabo fiú
jam már
knabino leány
vera igazi, valódi
serioza komoly
homo ember
gaja vidám
kamarado bajtárs, elvtárs, pajtás, társ
¤arma bájos

Nyelvtan – Gramatiko

9. A melléknév

Tulajdonságot, minőséget kifejező szó melléknév (adjektivo). A melléknév

végződése: -a (afabla nyájas, diligenta szorgalmas, bona jó). Mint jelző állhat a főnév
előtt vagy után: alta domo = domo alta – Petro estas kamarado bona, afabla = Petro
estas bona, afabla kamarado.
A jelzőnek a főnév után téve bizonyos „magyarázó”, e tulajdonságot kiemelő jellege
van. Több jelző közül a kiemelni kívántakat a főnév után írásjelek közé tesszük,
valamint a kaj (és) szócskával kötjük össze. La instruisto estas juna, inteligenta,
afabla viro = La instruisto estas juna viro, inteligenta kaj afabla. A tanító fiatal,
intelligens, nyájas férfi.

10. A „¤e, inter, apud” elöljárók

¤e -nál, -nél

¤e mi nálam ¤e li nála
¤e ili náluk ¤e la az
tablo asztalnál

La libro estas ¤e Petro. A könyv Péternél van.

Igekötőként: ¤eestas jelen van.

inter között

Łi sidas inter Petro kaj Péter és én közöttem

mi. ül.
Łi sidas inter ni. Közöttünk ül.
Ni staras inter ili. Közöttük állunk.
 Igekötőként: interparolas beszélget.

apud mellett

Li sidas apud Eva. Éva mellett ül.

Ni staras apud la A ház mellett
domo. állunk.

Igekötőként ritkán használatos.

11. A tagadás

A tagadást a ne szócskával fejezzük ki, mégpedig úgy, hogy azt mindig a

tagadásba vett mondatrész elé tesszük. Pl.
Mi ne estas instruisto. Nem vagyok tanító. Ne mi estas instruisto. Nem én vagyok
tanító. Mi ne lernas. Nem tanulok. Ne mi lernas, sed vi lernas. Nem én tanulok,
hanem ön tanul. Mi ne legas, sed mi skribas. Nem olvasok, hanem írok.

12. Kiu? Kio? Kia? Kie?

Eddig a következő kérdőszók fordultak elő:

Kiu? ki? Felel rá: személyt jelölő Petro skribas.

tulajdonnév vagy köznév La lernanto legas.
(Petro, lernanto); Li parolas.
személyre vonatkozó
személyes névmás.
Kio? mi? Felel rá: egyéb Rozo estas en la vazo.
tulajdonnév vagy köznév
(EŞropo, elefanto, rozo).
Kia? milyen? Felel rá: bármely La lernanto estas diligenta.
melléknév (diligenta,
bona).
Kie? hol? Felel rá: helyhatározó, Petro sidas en la ¤ambro (apud Ůi,
többnyire elöljárós inter ni).
kifejezés (sur, ¤e, apud,
inter, en stb.).

Jegyezzük meg: a kérdőszócskák adják a nyelvtan kulcsát.

Gyakorlatok – Ekzercoj

1. Feleljünk állító mondatokkal:

Ău la ¤ambro estas granda kaj bela? Jes, ßi estas granda kaj bela. Ău la pordo
estas alta? Jes, ßi… Ău la fenestro estas larßa? Ău ankaŞ la Ůranko estas larßa?
Ău la lampo staras ¤e la fenestro? Ău la kanapo kaj Ůranko staras sur la planko? Ău
la bildo pendas sur la muro? Ău ankaŞ sur la Ůranko estas floro? Ău la instruisto
sidas en la fotelo? Ău ni konversacias? Ău la instruisto estas juna? Ău Petro estas
gaja kamarado?
2. Feleljünk tagadó mondatokkal:
Ău la bildo pendas sur la plafono? Ne, ßi ne pendas sur la piafono, sed ßi pendas
sur la muro. Ău sinjoro Könyves estas lernanto? Li ne estas lernanto, sed… Ău ni
lernas en la ¤ambro? Ău fraŞlino Eva parolas? Ău Petro estas knabino? Ău la
instruisto estas gaja homo?
3. Feleljünk a tárgyak vagy személyek megnevezés ével:
Kio estas granda kaj bela? La ¤ambro estas granda kaj bela. Kio estas en la
¤ambro? Kio kuŮas sur la planko? Kio staras inter la seßo kaj fotelo sur la tapiŮo?
Kio staras apud la kanapo? Kio staras en vazo? Kio estas blanka?
Kiu estas instruisto? Sinjoro Könyves estas instruisto. Kiu estas ¤arma knabino?
Kiu estas gaja kamarado? Kiu estas juna, serioza viro? Kiu sidas sur la kanapo? Kiu
silentas?
4. Feleljünk a tulajdonság megnevezés ével:
Kia estas la fenestro? Ďi estas larßa. Kia estas la ¤ambro? Kia estas la bildo? Kia
homo estas sinjoro Könyves? Kia knabino estas fraŞlino Eva? Kia kamarado estas
Petro?
5. Feleljünk a hely megnevezés ével:
Kie staras la tablo? Ďi staras sur la tapiŮo. Kie kuŮas la tapiŮo? Kie pendas la
bildo? Kie staras la lampo? Kie staras la florstablo? Kie ni sidas? Kie sidas sinjoro
Könyves? Kie mi sidas?
6. Fordítsuk eszperantóra az alábbi mondatokat:
Péter és Éva társalognak. A tanító és én hallgatunk, de odafigyelünk. A tanító
komoly férfi, én fiatal fiú vagyok. Éva bájos, értelmes nagy leány és szorgalmas. Én
is szorgalmas vagyok.
 3. TRIA LECIONO

Sur la strato

Petro kaj mi iras sur la strato. PaŞlo promenas kun ni. Li estas nova amiko. Bela
tago estas. Ni konversacias. La instruisto venas. Ni salutas lin.
– Bonan tagon, kamarado instruisto! – ni diras kaj haltas.
– Bonan tagon, knaboj – li respondas. – Kion vi faras?
– Ni promenas en la bela vetero, kaj rigardas la straton, la homojn. Ni lernas
Esperanton. Ău vi venas kun ni? HodiaŞ la vetero estas tre bela.
– Mi ne havas tempon, knaboj. Mi rapidas. Ďis revido, knaboj!
– Ďis revido, kamarado instruisto!
Li foriras, ni restas. Petro klarigas:
– Unu kaj unu estas du. Libro kaj libro estas du libroj. Patro kaj patrino estas
gepatroj. Ău vi komprenas la literon „j”-o?
– Mi komprenas, sed ¤u PaŞlo komprenas, mi ne scias.
– AnkaŞ mi komprenas – diras PaŞlo.

Salutoj

Bonan Jó reggelt! Saluton! Üdvözlet!

matenon!
Bonan Jó estét! Mi salutas Üdvözlöm önt!
vesperon! vin!
Bonan nokton! Jó Ďis revido! Viszontlátásig
éjszakát! !

tri három
strato utca
iras megy
promenas sétál
kun (elölj., 16.) -val, -vel
nova új
amiko barát
tago nap (idő, 24 óra)
venas jön
salutas üdvözöl
lin őt
Bonan tagon! (14.) Jó napot!
knaboj (14.) fiúk
diras mond
haltas megáll
faras csinál, készít, tesz
Kion vi faras? Mit csináltok?
vetero időjárás
rigardas néz
hodiaŞ ma
tre nagyon
havas (15.) bír valamit, vkit (van neki)
tempo idő
rapidas siet
Ďis revido! Viszontlátásra!
foriras elmegy
restas marad
klarigas magyaráz
patro apa
patrino anya
gepatroj szülők
komprenas ért, megért
litero betű
scias tud
saluto üdvözlés, üdvözlet

Nyelvtan – Gramatiko

13. A főnévragozás

A főnévragozásnak (deklinacio) csak két esete és két száma van az

eszperantóban: alanyesete (nominativo) és tárgyesete (akuzativo), egyes és többes
száma.
Az egyes számú alanyeset mindig -o végződésű, a tárgyeset végződése -n. (A
magyarban mindig -t.)
A többes számú alanyeset végződése mindig -j. (A magyarban mindig -k.)

Egyes szám Többes szám

(Ununombro) (Multenombro)
Alanyese libro könyv libroj könyvek
t
Tárgyese libron könyvet librojn könyveket
t

A melléknév mint jelző megegyezik a főnévvel számban és esetben:

Mi rigardas la longan straton. Nézem a hosszú utcát.

Mi legas interesajn librojn. Érdekes könyveket olvasok.

14. A mondat részei – Az állítmány

Beszédünk mondatokból áll. Az egyes, különálló szavak csak a mondatokban

kapnak életet, értelmet.
A mondat fő részei: az alany és az állítmány; ezenkívül lehetnek a mondatban
különböző bővítmények is (tárgy, határozó).
Ha a mondat csak alanyból és állítmányból áll, tőmondatnak (primitiva frazo)
nevezzük, ha vannak benne bővítmények is, akkor pedig bővített mondatnak
(komplementita frazo).
Az eszperantóban a mondat állítmánya rendszerint valamely ige önmagában. Az
igéknek – az estas és még néhány kivételével – önmagukban is teljes értelmük van,
és önmagukban, alkotják a mondat állítmányát. Pl. La lernantoj respondas. A tanulók
felelnek.

A mondatrész Alany Állítmány Tárgy

neve Subjekto Predikato Objekto
Mit jelöl meg? Azt, akiről v. amiről Azt, amit az A cselekvés közvetlen
 valamit állítunk alanyról tárgyát, amire a
állítunk cselekvés irányul
Kérdőszava Kiu? Kiuj? Kion faras? Kiun? Kiujn?
Kio? Mit csinál? Kion?
Ki? Kik? Kit? Kiket?
Mi? Mik? Mit? Miket?

Petro salutas la
instruiston.
Péter üdvözli a tanárt.
Vi lernas la lecionon.
Te tanulod a leckét.

Az estas főnévi vagy melléknévi kiegészítővel együtt alkot állítmányt az ilyen

mondatokban: Ni estas diligentaj. Mi szorgalmasak vagyunk. Petro estas knabo.
Péter fiú.

15. A „havas” ige

Mi hava bona fraton kaj bonajn gepatrojn

s n .
(Én bírok jót fivért és jókat szülőket.)
Nekem jó fivérem és jó szüleim vannak.

A havas (bír valakit vagy valamit) igét magyarra így fordítjuk: mi havas = nekem
van, vi havas = önnek (önöknek) van, li havas = neki van, ni havas = nekünk van, ili
havas = nekik van. Ni havas domon = Nekünk házunk van, v. Nekünk van egy
házunk. Li havas amikojn = Neki vannak barátai.
A havas ige után tehát mindig tárgyesetet használunk, azaz a főnév vagy névmás
-n végződést kap.

16. A „kun” elöljáró

kun -val, -vel

Társhatározói elöljáró.

PaŞlo promenas kun mi. Pál velem sétál.

Vi parolas kun ili. Te velük
beszélgetsz.
Edit kun li sidas sur la Edit vele ül a
benko. padon.

Gyakorlatok – Ekzercoj

1. Feleljünk az olvasmány alapján az alábbi kérdésekre:

Kiu iras sur la strato? Kun kiu vi iras sur la strato? Kiu promenas kun vi? Kia amiko
estas PaŞlo? Kia tago estas? Kion vi faras? Kiu venas? Kiuj salutas lin? Ău li
salutas vin? Kion li diras? Ău li haltas? Ău ankaŞ vi haltas? Kia vetero estas
hodiaŞ? Kion kaj kiujn vi rigardas sur la strato? Kiu lernas Esperanton? Kiu ne
havas tempon? Kiu rapidas? Ău ankaŞ vi rapidas? Kiu foriras? Kiuj restas? Kiuj
estas gepatroj?
2. Fordítsuk eszperantóra:
Péterrel és Pállal sétálok az utcán. Nézzük a házakat és az embereket. Ma az idő
nagyon szép, de mi nem maradunk az utcán. Nincs időnk. Sietünk. Üdvözöljük a
tanítót: Viszontlátásra!
 4. KVARA LECIONO

La geamikoj

Apud la domo kuŮas granda ßardeno. Mi sidas tie sub arbo sur benko. La hodiaŞa
tago estas varma. El la najbara domo Nikolao venas al ni. Li ne havas gepatrojn. Li
estas orfo. Li venas kun Petro, kiu estas tre bona kamarado. HodiaŞ ne estas
labortago. Ni ne lernas, ne skribas, sed Petro ankaŞ nun legas interesan libron. Ni
sidas unu apud la alia.
Mi havas du fratinojn: Elizabeton kaj Rozalion. Elizabeto estas alta, bela knabino.
Nun Ůi ne estas kun ni. Łi helpas al la patrino en la domo. Rozalio estas gaja
knabino, bona kamaradino. Łi estas kun ni en la ßardeno. Nun Ůi iras de ni al la
ßardena pordo, rigardas al la strato. Ni atendas PaŞlon, sed li ne venas.
– Ău li laboras hodiaŞ? – Ůi demandas de Petro.
– Ne! Liaj gepatroj havas gaston el la proksima urbo – respondas al Ůi Petro. –
HodiaŞ li ne havas tempon.
– Ău la gasto estas parenco? – mi demandas.
– Mi ne scias – diras Petro.
– AnkaŞ ni havas gastojn. Geedzoj Váradi sidas kun la patro en la ¤ambro kaj ili
konversacias. Kun Ili estas Edit Epres, kiu loßas ¤e ili.
– Kie ili loßas?
– En la strato Berkenye. Ďi estas tre malproksima strato.
– Ău Edit Epres estas sinjorino?
– Ne! Łi estas juna, ¤arma fraŞlino – diras Rozalio, kaj Ůi venas al ni, kiuj sidas sur
la benko.
– Ău Ůi estas amikino de Elizabeto? – demandas Nikolao.
– Jes, Ůi laboras ¤e la Urba Konsilantaro, kaj Elizabeto laboras ¤e la Sindikata
Konsilantaro.
El la domo la patrino krias al ni:
– Geknaboj, al la tablo!

kvar négy
geamikoj (18. II.) barátok, baráti kör (férfiak, nők együtt)
ßardeno kert
tie (20.) ott
sub (elölj., 19.) alatt (hely)
arbo fa
hodiaŞa mai
varma meleg
el (elölj., 19.) -ból, -ből, ki
najbaro szomszéd
al (elölj., 19.) -hoz, -hez, -hoz, -nak, -nek, felé
orfo árva fiú
kiu aki, amely (mint vonatkozó névmás)
laboras dolgozik
labortago munkanap
legas olvas
interesa érdekes
alia más, másik
unu apud la alia egymás mellett
frato fivér
fratino (18. II.) nővér
helpas segít
de (elölj., 19.) -tól, -től
de ni tőlünk
atendas vár
lia övé (birtokos névmás)
gasto vendég
proksima közeli
urbo város
parenco rokon
geedzoj házaspár
loßas lakik
malproksima (18. II.) távoli
sinjorino férjezett nő (megszólításnál: asszonyom)
Urba Konsilantaro városi tanács
Sindikata Konsilantaro szakszervezeti tanács
krias kiált
geknaboj fiúk és lányok

Nyelvtan – Gramatiko

17. A gyökszavak

Az eszperantó nyelv alapszókincse gyökszavakból áll. Például a patr- a patro

(apa) főnévnek, a grand- a granda (nagy) melléknévnek a gyökszava. A gyökszó
lehet főnévi, melléknévi, igei, határozószói. Néhány példa a gyökszavakra:

Főnévi Melléknévi Igei Határozószó

i
patr- bon- instru- hodiaŞ
kamarad- varm-

Láttuk már, hogy az eszperantóban egyes szófajok éppen e nyelvtani jellegüknek

megfelelően mindig egyforma végződést (gramatika fina˘o) mutatnak: a főnevek
végződése -o, a mellékneveké -a. A határozószók legtöbbször -e végződésűek. Ez a
sajátosság lehetővé teszi, hogy egy gyökszóból többfajta szót is alkossunk, pl.
főnévi gyökszóból főnéven kívül melléknevet, határozószót is.
Példák:
patro apa – patra apai – patre atyailag
kamarado elvtárs – kamarada elvtársi – kamarade elvtársiasan
bona jó – bono a jó – bone jól
varma meleg – varmo a meleg – varme melegen
(li) instruas tanít – instruo tanítás – instrue oktatóan
hodiaŞ ma – hodiaŞo a ma – hodiaŞa mai

18. Szóös s zetétel, szóképzé s – A mal-, ge- , -in- és -ist- képzők

Új szavakat képezhetünk szóösszetétellel vagy képzőkkel (afiksoj) is. – A képzők

szabályos alkalmazása nagy könnyebbség a nyelv elsajátításában.

I. Szóösszetétel:

skribo írás tablo asztal skribotablo íróasztal

lerno tanulá ¤ambro szoba lerno¤ambr tanulószoba,
s o tanterem
tero föld pomo alma terpomo burgonya
Az első szó -o végződését csak akkor tesszük ki, ha a mássalhangzótorlódás a
széphangzás és könnyű kiejtés kárára lenne.
II. Szóképzés. A képzők vagy a gyökszó elé járulnak (előképző, prefikso ), vagy a
gyökszó után (utóképző, sufikso ).
a) A mal- előképző a gyökszó jelentésével ellentétes fogalom képzésére szolgál.
varma meleg amas szeret
malvarm hideg malamas gyűlöl
a
alta magas benas áld
malalta alacson malbenas átkoz
y
esperas remél
malesper kétségbeesi
as k
Ezt a képzőt nem használjuk főnévi jellegű szógyököknél. Egyetlen kivétel van:
amiko barát, malamiko ellenség.
b) A ge- előképző a két különböző nemhez tartozókat kapcsolja egybe, és így
képez új fogalmat:
patro atya patrino anya gepatroj szülők
avo nagyap avino nagyanya geavoj nagyszülők
a
knabo fiú knabino leány geknaboj gyerekek (fiúk, lányok
együtt)
sinjoro úr sinjorino hölgy (asszony), gesinjoro (a kettő együtt)
-né j
Az utolsó három szó a társalgási szokás szerint megszólításra is szolgál: Sinjorino
Magdaleno Kovács feltétlenül azt jelenti, hogy Kovácsné, tehát férjezett, akinek
leánykori keresztneve Magdaleno. Gesinjoroj Kovács: férj és feleség együtt, Kovács
úrék. A Gesinjoroj! megszólítás „Hölgyeim és Uraim!”-ot jelent.
Hasonlóan: kamarado bajtárs, elvtárs, pajtás, társ; kamaradino bajtársnő,
elvtársnő, társnő. Gekamaradoj! (a kettő együtt, magyarban erre ninos egyszavas
kifejezés) Elvtársak, Elvtársnők!
Használatosak még:
koko kakas kokino tyúk gekoko baromfik
j
bovo ökör bovino tehén gebovo marhák
j
A ge- előképzős szavak mint jelzők egyes számban vannak, ha egy és nem több
dologra vonatkoznak: gepatra domo szülői ház.
c) Az -in- utóképző a nőnemhez tartozó fogalmak jelölésére szolgál. Önálló
jelentése: ino nőstény.
frato fivér fratino nővér
kato macsk katino nőstény
a macska
Ha a szótő már magában is nőt jelent, természetesen nem tesszük hozzá az
utóképzőt: primadono primadonna.
d) Az -ist- utóképző hivatást, mesterséget jelentő főnevek képzésére szolgál.
Önállóan nem használatos.
instruas tanít instruist tanító
o
skribas ír skribisto írnok
verkas művet ír verkisto író
ofico hivatal oficisto hivatalnok
laboras dolgozik laboristo munkás
servas szolgál servisto szolga
Ha a szótő már magában is foglalkozást fejez ki, ezt a képzőt nem használjuk:
tajloro szabó, aktoro színész, inßeniero mérnök.
A szóképzés módszerét egyszerűen és világosan mutatja az alábbi szóelemzés:

Előképző Szógyök Utóképző Nyelvtani

Prefikso Vortoradiko Sufikso végződés
Gramatika fina˘o
patr- -in- o
ge- patr- oj
instru- -ist- -in- o
mal- bon- a

19. Az „al, el, de, sub” elöljárók

al -nak, -nek; -hoz, -hez, -höz; felé

a) Ezzel az elöljáróval fejezzük ki a részeshatározót és a magyar -hoz, -hez, -höz

ragos és felé névutós határozókat.
Mi diras al vi. Mondom önnek.
Petro venas al mi. Péter jön hozzám.
Ni kuras al la arbo. Futunk a fához.
Rozalio rigardas al ni. Rózsi felénk néz.
Ni promenas al la A kert felé
ßardeno. sétálunk.
b) Igekötőként is használatos:
aliras odamegy, alvenas megérkezik, alkuras odafut, alparolas hozzászól, alportas
odahoz, odavisz.

el -ból, -ből (ki), közül

a)
PaŞlo venas el la domo. Pál jön a házból.
El la ßardeno ni kuras al la A kertből futunk a ház
domo. felé.
El ni nur mi lernas. Közülünk csak én
tanulok.
b) Igekötőként:
elvenas kijön, elkuras kifut, elkrias kikiált, elportas kivisz, eliras kimegy.

de -tól, -től

Edit Epres promenas de la domo al la Epres Edit a háztól a kert felé sétál.
ßardeno.
La patro laboras de mateno. Az apa reggeltől dolgozik.
De ni li iras al la instruisto. Tőlünk a tanítóhoz megy.

sub alatt
 a) Helyhatározói elöljáró.
La hundo kaj la kato sidas sub la benko. A kutya és a macska a pad alatt ül.
Képletes értelemben:
Sub influo de la patro… Az apa befolyása
alatt…
Sub la severo de la A hatalom szigora
potenco… alatt…
b) Igekötőként:
suba¤eti (-n) megvásárolni vkit, subaŞskulti (ki)hallgatni, hallgatózni, subridi (pri)
rejtetten nevetni.
c) Határozószóként: sube alant.

20. A mutató és vonatkozó névmások

Ismerjük már a kérdő névmásokat és a kie? kérdő határozószót. A megfelelő

mutató névmások megtanulása most már könnyű lesz:

K-val kérdezünk T-vel mutatunk

? â
kiu ki? melyik? aki, amely, tiu az az, az
amelyik a
kio mi? ami tio az
kia milyen? amilyen tia olyan
kie hol? ahol tie ott

A kérdő névmásokat egyben vonatkozó névmásokként is használjuk, ezt a

jelentésüket dőlt betűvel adtuk.

Kiu…, tiu…

Kiu estas tiu viro? Ki az a férfi?

Tiu viro estas Adamo Nagy. Az a férfi Nagy Ádám.
Kiu estas tiu sinjoro? Ki az az úr?
Tiu sinjoro estas Karlo Kovács. Az az úr Kovács Károly.
Kio estas tiu fraŞlino? Mi az a kisasszony?
Tiu fraŞlino estas poŮtistino. Az a kisasszony postásnő.
Kiu lernanto estas bona? Melyik tanuló jó?
Tiu lernanto, kiu estas diligenta. Az a tanuló, aki szorgalmas.
Sur kiu seßo li sidas? Melyik széken ül ő (férfi)?
Li sidas sur tiu seßo, kiu staras te la fenestro. Azon a széken ül, amely az ablaknál
áll.

Kio…, tio…

Kio estas tio? Mi az?

Tio estas lampo. Az lámpa.
Kio estas en tiu libro? Mi van abban a könyvben?
En tiu libro estas tio, kio en la alia libro. Abban a könyvben az van, ami a másik
könyvben.
Kion vi lernas? Mit tanul?
Mi lernas tion, kion vi instruas. Tanulom azt, amit ön tanít.
Kia…, tia…

Kia estas la libro? Milyen a könyv?

La libro estas tia. A könyv olyan. (Kézzel mutatjuk alakját vagy vastagságát.)
Kia homo vi estas? Milyen ember ön?
Mi estas tia homo, kia vi estas. Olyan ember vagyok, amilyen ön.

Kie…, tie…

Kie staras la domo? Hol áll a ház?

La domo staras tie. A ház ott áll.
Kie laboras la instruisto? Hol dolgozik a tanító?
La instruisto laboras tie, kie ni lernas. A tanító ott dolgozik, ahol mi tanulunk.

Ekzercoj

1. Az olvasmány alapján feleljünk a kérdésekre:

Kio kuŮas apud la domo? Kio estas sub la arbo? Kiu sidas tie? Kia estas la hodiaŞa
tago? El kio Nikolao venas al ni? Ău li havas gepatrojn? Kio li estas? Kun kiu li
venas? Kia kamarado estas Petro? Ău hodiaŞ estas labortago? Ău vi lernas kaj
skribas hodiaŞ?
Ău vi havas nur unu fratinon? Kia knabino estas Elizabeto? Al kiu Ůi helpas? Kia
knabino estas Rozalio? Ău Ůi estas kun vi? Kiun vi atendas? Ău PaŞlo laboras
hodiaŞ? Kion havas liaj gepatroj? Ău la gastoj estas el malproksima urbo? Ău la
gastoj estas parencoj? Kun kiu konversacias gesinjoroj Váradi? Kiu estas kun ili? Kie
loßas Edit Epres? En kiu strato? Kie Ůi laboras? Kiu legas kaj kiuj aŞskultas? Kiu
krias al vi el la domo?
2. Fordítsuk le a szavakat:
tankönyv, háziállat, lusta, hideg, vendégszoba, hivatalnoknő, munkásnő, írónő,
színésznő, szabónő, tanítónő, testvérek, kertész
3. Egészítsük ki az alábbi mondatokat:
La granda ßardeno kuŮas apud … Rozalio estas … knabino kaj … kamaradino. Ni
staras ¤e la ßardena … kaj rigardas al la … Geedzoj Váradi … en la strato
Berkenye. La patrino … al ni.
4. Fordítsuk le az alábbi mondatokat:
Péter és Rózsi a padon a fa alatt ülnek a kertben. Én a kerti ajtónál állok és onnan
(de tie) nézem őket. Rózsi és én testvérek vagyunk. Ádám abban a házban lakik,
amelyben én is lakom. Annál az asztalnál ülnek a szülők, amely a kertben áll.
Erzsébet ott van, ahol ők beszélgetnek Kovács úrékkal. Péter és Pál egymás mellett
ülnek a díványon.
 5. KVINA LECIONO

La familio kaj la parencoj

La tuta familio manßas en la manßocambro. Ni sidas ¤irkaŞ longa tablo. Nur mia
patrino ne estas en la ¤ambro. Łi laboras en la kuirejo kaj faras la tagmanßon. Miaj
avo kaj avino sidas unu apud la alia. Ili estas la gepatroj de mia patrino. Mi estas ilia
nepo. Apud mia avo sidas mia onklo Jozefo. Li estas la frato de mia patro. Li havas
edzinon. Łia nomo estas Serafino. Łi estas la bofratino de mia patro. Ilia filo,
Aleksandro, mia kuzo, sidas apud Elizabeto, mia fratino kaj lia kuzino. Mi estas nevo
de onklo Jozefo. Mi sidas inter Rozalio kaj mia avino.
Nun mia patrino venas el la kuirejo kaj portas grandan pladon, en ßi supon.
– Bonan apetiton! – ni diras.
Ni manßas, nur onklino Serafino ne manßas. Łi ne havas apetiton. La tuta familio
havas bonan humoron. Mia patro estas tre kontenta.
– Mi estas felica homo – li diras. – Mi havas bonan edzinon, sanajn gefilojn,
diligentan fraton kaj tre inteligentan bofratinon – kaj mia patro montras al la geonkloj
– tre afablan bopatron –, kaj li montras al mia avo. – Jes, jes, mi estas feli¤a homo,
¤ar mi havas belan laboron, bonan salajron.
– Nu, kaj mi? Ău mi ne estas? – diras mia avino.
La tuta familio ridas, ankaŞ mia avino. Kaj mia patro diras:
– Kaj mi havas tre ¤arman, tre karan bopatrinon, kiun mi tre amas kaj kiun la tuta
familio amas. Ău ne?
– Jes, jes! – ni krias. – Ni amas vin, kara avino.
– AnkaŞ mi vin – diras la avino. – En nia familio estas paco, ni amas unu la alian.
Amo kun paco estas feli¤o.

kvin öt
familio család
tuta egész
manßas eszik
¤irkaŞ (elölj., 23.) körül
mia (22.) enyém, az én… -m
kuiri főzni
kuirejo (24.) konyha
tagmanßo ebéd
avo nagyapa
gepatroj de mia patrino (21.) szülei az én anyámnak
nepo unoka
onklo nagybácsi, bácsi
edzo férj
nomo név
bofrato (24.) sógor
filo fia valakinek (nem azonos a knabo- val)
kuzo unokafivér
nevo unokaöcs
servas szolgál
portas hoz, visz, hord
plado tál
supo leves
apetito étvágy
humoro kedv, kedély
kontenta megelégedett
feli¤a szerencsés, boldog
sana egészséges
gefiloj valakinek a gyermekei (fiai és lányai)
diligenta szorgalmas
montras mutat
bopatro após
salajro fizetés
nu nos, no
ridas nevet
kara kedves
amas szeret
paco béke

Gramatiko

21. A birtokviszony

1. La patro havas bonan Az apának jó fia

filon. van.
2. La filo de la patro estas Az apa fia jó.
bona.

A második mondat az első mondat értelmét birtokviszonnyal fejezi ki. Az

eszperantóban, amint tanultuk, a főnévragozásnak csak két esete van: alany- és
tárgyesete. A magyar főnévragozás más eseteit az eszperantó elöljárókkal fejezi ki.
A birtokviszonyt a már tanult de (-tól, -től) elöljáróval fejezzük ki, azonban a szórend
a magyartól eltérő: elöl áll a birtok, s utána a de elöljárós birtokos. Ezt a
birtokviszonyt a magyarban az (elhagyható) -nak a, -nek a raggal és a birtokhoz
csatolt személyraggal fejezzük ki.
La libro de la kamarado. Az elvtárs(nak a) könyve.
La domo de la najbaro. A szomszéd(nak a) háza.
Ďardeno de la domo. A ház(nak a) kertje.
La domoj de la strato estas Az utca (utcának a) házai
altaj. magasak.

22. A birtokos névmások

Lia filo estas bona. A fia jó.

Mia fratino estas gaja.
Miaj geamikoj venas al
mi.
Mi montras mian libron.
Ni atendas niajn
parencojn.
Nővérem vidám.
Barátaim jönnek hozzám.
Mutatom a könyvemet.
Várjuk rokonainkat.

Az eszperantóban a birtokos névmásokat (posedaj pronomoj) a személyes

névmásokból a melléknév -a végződésével képezzük. A melléknév szabályait
követik: megegyeznek számban és esetben a főnévvel, amelyre vonatkoznak. Az
eszperantó birtokos névmásnak a magyarban gyakran csak a birtokos személyrag
felel meg, pl. szobám (az én szobám).
 Birtokos névmások
Egyes szám Többes szám
1. mia enyém, -m nia mienk, -nk
2. cia* tied, -d via önöké (tiétek), -ja (-
tok)
via öné (tied), -ja (-
d)
3. lia övé (férfié), -ja ilia övék, -juk
Ůia övé (nőé), -ja
ßia azé (állaté,
tárgyé,
fogalomé), -ja
* Cia irodalmi művekben, de ott is ritkán fordul elő.

A birtokos névmások előtt nem használjuk a la névelőt. A névelőt csak akkor

tesszük ki előtte, ha a birtokos névmás egy előbb már kifejezett főnévre vonatkozik,
melyet nem ismételünk.

Mia Ůranko staras apud via Szekrényem az ön szekrénye mellett

Ůranko. áll.
Mia Ůranko staras apud la via. Szekrényem az öné mellett áll.

23. A „¤irkaŞ” elöljáró

¤irkaŞ körül

a) Helyhatározói elöljáró:

¤irkaŞ la a város ¤irkaŞ la az asztal

urbo körül tablo körül

b) Igekötőként:
¤irkaŞiras körülmegy ¤irkaŞrigarda körülnéz
s
¤irkaŞstara körüláll ¤irkaŞprenas átölel,
s körülölel
c) Önállóan: ¤irkaŞo kerülete valaminek, ¤irkaŞa körüli, ¤irkaŞdoma házkörüli.

24. A bo- és -ej- képzők

A bo- előképző a házassági kapcsolatok révén létrejött rokonságot jelentő szavak

képzésére szolgál:
bopatr após bofrat sógor bofilo vő
o o
A ge- előképzővel ellátott szavaknál a ge- elé kerül: bogepatroj apósék (após,
anyós együtt); bogefratoj sógorék (sógor, sógornő együtt).

Az -ej- utóképző a tőszóban kifejezett cselekvés helyét jelöli:

loßas lakik loßejo lakás
laboras dolgozik laborejo műhely,
munkahely
ofico hivatal oficejo hivatali helyiség
poŮto posta poŮtejo postahivatal
Önálló jelentése: ejo hely, helyiség (pl. szoba).

Ekzercoj

1. Az olvasmány alapján feleljünk az alábbi kérdésekre:

Kie manßas la tuta familio? ĂirkaŞ kio ni sidas? Kie laboras mia patrino? Kion Ůi
faras en la kuirejo? Kio mi estas al mia avo? Kio mi estas al mia onklo? Kio estas
Aleksandro al mi kaj al miaj fratinoj? En kio la patrino portas la supon? Kiu ne
manßas? Ău la tuta familio havas bonajn humoron kaj apetiton? Kiu estas bopatro?
Kiu estas bofratino de via patro? Kiu estas ¤arma bopatrino? Kio estas feli¤o?
2. Fordítsuk magyarra:
Mia patro kaj mi sidas en la ¤ambro. Li legas, mi lernas. Mia patrino kun mia fratino
laboras en la ßardeno. La frato de mia patro, mia onklo, staras ¤e la pordo de la
ßardeno. Nun oklino Serafino ne estas kun ili. Łi kun Aleksandro kaj Elizabeto
promenas en la urbo. Nikolao venas el la najbara domo al la fenestro de nia domo,
kaj li parolas kun mia fratino Rozalio.
3. Fordítsuk eszperantóra:
Apám játszik velem a kertben. Anyám a nővéremmel a szobában az asztalnál ül.
Nagybátyámék nálunk vannak. Nagybátyám fia, az unokafivérem a szomszédos ház
falánál áll. A Váradi házaspár jön hozzánk. Házuk a mienk mellett van. Házuknak
nincs kertje. A mi házunk kertje nagy és szép. Miklós kertészi munkát végez (csinál).
 6. SESA LECIONO

En hejmo de Petro

Mi deziras skribi pri la hejmo de mia amiko Petro. Li loßas malproksime de nia
domo, en nova bela loßdomo de la fabriko. Liaj gepatroj ne havas domon, ne havas
ßardenon. Ilia hejmo konsistas el du ¤ambroj, unu kuirejo, unu kamero. Tiu loßejo
estas en granda griza domo, kiu havas multajn malgrandajn hejmojn familiajn. La
patrino de Petro estas pala, maldika virino, kiu multe laboras kaj bone zorgas pri
Petro kaj pri lia patro. Li estas alta, forta viro, laboristo de tiu granda rußa fabriko,
kiu staras proksime al ilia loßdomo. AnkaŞ la fabriko estas nova en la vilaßo.
Petro kaj mi, ni kune sidas ¤e la tablo kaj lernas. Sur la tablo kuŮas kajeroj, libroj.
Petro laŞte legas, mi skribas tion, kion li legas. Lia patrino venas el la kuirejo kaj
demandas nin:
– Nu, knaboj, ¤u vi deziras trinki lakton aŞ kafon?
– Mi dankas – mi diras –, sed nun mi ne deziras.
– Al la lakto mi donas panon kun butero – Ůi diras afable, kaj mi ne respondas. Łi
foriras, kaj ni lernas diligente la lecionon.
Nun la patro de Petro jam estas hejme. Ni aŞdas lian parolon.
– Kara edzino, kiam oni multe laboras, oni estas malsata. Sen manßo oni ne havas
forton. Kion faras la knabo?
– Ăe li estas Mateo Barta. Ili kune lernas. (Tiu Mateo Barta estas mi.)
– Tre bone! Kiu lernas, tiu scias.
Nun la patro de Petro venas al ni kaj salutas nin.
– Bonan tagon, knaboj! Kiel estas la lernado? Ău bone?
– Bone! Tre bone! Ni jam scias multajn vortojn kaj ni povas fari simplajn frazojn.
Esperanto estas facila lingvo.
– Ău vi lernas Esperanton?
– Jes, ankaŞ tion kaj ankaŞ la lecionojn, kiujn ni devas scii en la lernejo.
– Tre bone! Moderna knabo devas scii ankaŞ Esperanton. En la fabriko ¤e ni mi
havas kamaradon Csontos kaj inßenieron Bartók, kiuj lernas tiun lingvon.
– Ni konas ilin – mi diras. – Ili kune vizitas nian kurson.
– Ău? Interese! Kaj tiu Csontos, tiu juna kamarado mia, ¤u li povas bone lerni?
– Patro kara – Petro diras –, kiu volas, tiu povas.
– Ău vi ne volas lerni Esperanton, kamarado Kárpáti? Kun Petro tiel, kiel Bartók
kun Csontos – mi diras.
– Mi ne havas tempon. Mi ne havas tian kapon, kian mia filo. Mia kapo estas jam
maljuna.
– Sed, onklo Kárpáti, vi estas tute juna.
– Nu, nu, tute juna ne – kaj li gaje ridas al ni.
Kamaradino Kárpáti venas kaj alportas du glasojn kun lakto kaj du panojn kun
butero al ni, knaboj.

ses hat
hejmo az otthon
deziri (-n) kívánni
pri (elölj., 29.) -ról, -ről
fabriko gyár
konsisti (el) állani vmiből
kamero kamra
loßejo lakás
griza szürke
pala sápadt
dika vastag (kövér)
multa sok
multe labori sokat dolgozni
zorgi (pri) gondoskodni vmiről, vkirői
zorgo gondoskodás, gond (nem bánat!)
forta erős
rußa vörös
loßdomo lakóház
vilaßo falu
kune együtt
laŞte hangosan
trinki inni
lakto tej
aŞ vagy
kafo kávé
danki (al) megköszönni
doni adni
pano kenyér
butero vaj
for (29.) el-, tova-
hejme otthon (hol?)
aŞdi hallani
kara kedves, drága
kiam mikor? amikor
oni (25.) „az ember” (általános alany)
sata jóllakott
sen (elölj., 29.) nélkül
kiel? hogyan? mint
lernado (30.) tanulás
vorto szó
povi -hatni, -hetni, tudni
simpla egyszerű
frazo mondat
facila könnyű
lingvo nyelv (nem testrész!)
devi kelleni
moderna modern, mai (divatos)
inßeniero mérnök
koni (-n) ismerni
viziti látogatni
Ău? itt: tényleg? valóban?
interese! érdekes!
voli akarni
tiel úgy, olyképpen
kapo fej
glaso pohár
ambaŞ mindkettő, ketten együtt

Gramatiko

25. Az általános alany

Se oni ne manßas, oni ne havas Ha nem eszünk, nincsen erőnk.
forton.
Ha nem eszik az ember, nincs
ereje.
Ebben a mondatban az alany nem meghatározott személy, a mondat általános
alanyú. Az eszperantóban az ilyen mondatok alanya az „oni”szó, amelynek pontos
megfelelője a magyarban nincs. A magyarban ilyenkor alanyként állhat „az ember”,
de gyakran csupán a többes első vagy harmadik személyű állitmány jelzi az
általános alanyt.
Az oni-t az eszperantóban személytelen névmásnak (senpersona pronomo)
nevezzük. Tárgyragot nem kaphat, birtokos névmási alakja (onia) is ritkán fordul elő.
Az estas kiegészítője az általános alanyú mondatban lehet egyes vagy többes
számban.

26. A „kiel, kiam, kiom” kérdőszavak

A helyhatározót, mód-állapothatározót, időhatározót kifejezhetjük egy szóval,

határozószóval, elöljárós kifejezéssel vagy egyéb módon. A mennyiséghatározó
rendszerint egy szó.
Az alábbi kérdőszavakra, ha a felelet egy szó, -e végű határozószóval felelünk:
Helyhatározó: Kie? Hol? hejme otthon, proksime közel, norde
északon
Módhatározó: Kiel? Hogyan? rapide gyorsan, forte erősen, bele szépen,
bone jól
Időhatározó: Kiam? Mikor? matene reggel, tage nappal, vespere este,
lunde hétfőn, foje egyszer, egy ízben
Mennyiséghatároz Kiom? Mennyi? multe sokat, malmulte keveset
ó: Mennyit?

27. A névmások rendszere – A közelre mutató névmások

a) Az eddig előfordult névmások ismeretében tanuljuk meg most a névmások,

névmási határozószók (együttes nevük korelativoj) rendszerét.

K-val kérdezünk:
(ugyanezek vonatkozó névmások is)
kiu ki? melyik? aki, amely, amelyik
kio mi? ami
kia milyen? amilyen
kie hol? ahol
kiam mikor? amikor
kiel hogyan? ahogyan, mint
kiom mennyi? hány? mennyit? amennyi,
amennyit

T-vel mutatunk:

tiu az a, az az
tio az
tia olyan
tie ott
tiam akkor
tiel úgy
tiom annyi,
annyit

Ă-vel csoportosítunk:
(a magyarban mind- szócskával)
¤iu mindenki, minden egyes,
mindegyik
¤io minden
¤ia mindenféle
¤ie mindenhol
¤iam mindig
¤iel mindenféleképpen,
mindenhogyan
¤iom mindannyi, összes

Nen -nel tagadunk:

(a magyarban se- szócskával)
neniu senki sem
nenio semmi sem
nenia semmiféle, semmilyen sem
nenie sehol sem
neniam semmikor, soha
neniel semmiféleképpen, sehogyan
sem
neniom semennyi

Határozatlan alak:
(a magyarban mindig vala- szócskával)
iu valaki
io valami
ia valamilyen
ie valahol
iam valamikor, egykor, valaha
iel valahogyan
iom valamennyi, egy kevés

Jegyezzük meg jól, hogy az -u és -a végződésű névmások felveszik a többes szám

-j és a tárgyeset -n végződését.
Az -o végződésű névmások és az -e végződésű helyhatározószók csak a tárgyeset
-n végződését vehetik fel.
A tagadó névmások használatánál ügyeljünk arra, hogy a magyarbari a tagadó
mondatokban gyakori a kettős tagadás; az eszperantóban ilyenkor csak egy tagadás
van. Pl.:
Neniun mi vidas Senkit nem látok ott.
tie.
Nenie mi trovas Sehol nem találom
gin. azt.

b) Ăi tiu domo = Tiu ¤i domo Ez a ház

Ăi tie mi sidas = Tie ¤i mi sidas Itt ülök
Ăi tio estas libro = Tio ¤i estas libro Ez könyv.
 A közelre mutató névmásokat a ¤i közelebbre hozó szó segítségével fejezzük ki. A
¤i állhat a mutató névmás előtt vagy után. Az értelem nem változik, csak a ritmus.

28. A főnévi igenév

A főnévi igenév (infinitivo, nedifina modo, az ige „határozatlan módja”) végződése

-i. (Magyarban -ni.) Pl. kuri futni, aŞdi hallani, paroli beszélni, diri mondani.
Ezentúl a szójegyzékben az igék főnévi igenevét találjuk. Ahol szükséges,
zárójelben megjelöljük, hogy a szóban forgó ige a tárgyesetet (-n), vagy valamelyik
elöljáró (pl. al) vagy a főnévi igenév (-i) használatát vonzza.
deziri (-n) kívánni (valamit) esperi (-n) remélni (vmit)
voli (-i) akarni (csinálni valamit) devi (-i) kelleni, kötelesnek
lenni
povi (-i) -hatni, -hetni, képesnek lenni scii (-n) tudni (ésszel,
vmire, értelemmel)
tudni (fizikailag)

Mi ne volas, sed mi devas skribi. Nem akarok, de nekem írnom kell.

Mi ne povas respondi, ¤ar mi ne scias la Nem tudok válaszolni, mert nem
lecionon. tudom a leckét.

A fenti igéknek megfelelő főnevek: volo akarat, devo kötelesség, povo képesség,
hatalom, scio tudás.

29. A „pri, sen” elöljárók és a „for” igekötő

pri -on, -ról, -ra

A magyarban nincs megfelelője, és azokkal a helyhatározó ragokkal fordítjuk,

amelyekkel az ún. képes helyhatározókat képezzük: gondolkozni valamin,
gondoskodni valakiről, nevetni valamin, tanítani valamire. Azt a személyt vagy
tárgyat jelöljük vele, amelyre a szellemi tevékenység vonatkozik.

Mia patrino zorgas pri ni ¤iuj. Anyám gondoskodik

mindannyiunkról.
Li parolas pri la lingvo Ő az eszperantó nyelvről beszél.
Esperanto.
Li instruas nin pri la lingvo. Ő tanít minket a nyelvre.
La tuta familio ridas pri Serafino. Az egész család nevet Szerafinon.

sen nélkül

sen koro szív nélkül sen munka

laboro nélkül
sen lélegzet sen vorto szó nélkül
spiro nélkül
sen mi nálam nélkül sen ili náluk nélkül

Az előképző szerepét is betölti, és ilyenkor megfelel a magyar -talan, -telen

képzőknek.

senkora szívtelen senkore szívtelenül

senlabor munka nélküli senvort szótlanul
a e
senpaga ingyenes senpag ingyen
e
(pagi fizetni) senspir lélegzet
e nélkül

for el, tova

Főként igekötőként szereplő szócska.

foriri eltávozni foresti távol lenni

forkuri elfutni forflugi el-,
tovarepülni

Önállóan: foro a távol, fora távoli, for de la domo távol a háztól. Mint indulatszó:
For! El! For, for de tie ¤i! El, el innen!

30. Az -ad- képző

a) Igékből tartós vagy gyakori cselekvést kifejező igék képzésére használjuk:

promeni sétálni promena sétálgatn
di i
skribi írni skribadi írogatni
bati ütni batadi ütögetni
b) Főnévi és melléknévi tőszavakkal kapcsolatban cselekvést fejez ki:
krono korona kronado koronázá kronadi koronázni
s
pio¤o kapa pio¤ado kapálás pio¤i kapálni
broso kefe brosado kefélés brosi kefélni
martelo kalapác martelado kalapálás marteli kalapálni
s
rapida gyors rapidado sietés
verda zöld verdado zöldellés
falsa hamis falsado hamisítás

Ekzercoj

1. Feleljünk a kérdésekre:
Pri kio vi deziras paroli? Ău Petro loßas proksime al via hejmo? El kio konsistas la
hejmo de la gepatroj de Petro? Ău ilia familia hejmo estas en malgranda domo kun
ßardeno? Kia estas la patrino de Petro? Kia estas lia patro, kaj kie li laboras? Ău li
estas inßeniero? Kiuj sidas kune ¤e la tablo? Kiel Petro legas? Kion vi skribas? Kion
la patrino de Petro volas doni al vi ambaŞ? Kiu havas apetiton? Kiu scias? Kiu
povas? Kio estas kamarado Csontos? Ău li laboras tie, kie la patro de Petro? Kiu ne
volas lerni Esperanton? Kiu ne havas tian kapon, kian Petro? Kion sinjorino Kárpáti
alportas al vi kaj al Petro?
2. Fordítsuk eszperantóra:
A műhelyben dolgoznak, az étkezőben esznek. Dolgozni kell (az embernek). Otthon
a kertben tanulok. Északon hideg időjárás van. Olyan gyorsan futok, mint ön.
Tanítónk szépen beszél. Anyánk jóra tanít minket. Reggel megyek az iskolába,
nappal tanulok és dolgozom, és este beszélgetek, amikor az egész család az
asztalnál ül. Keveset beszélek, de sokat hallok.
3. Fordítsuk magyarra:
Ăiu homo scias tiom, kiom li lernas. Mi tiel bone povas respondi, kiel vi. Neniu venas
al mi. Ne ¤iam mi povas ludi, ¤ar mi devas multe labori. Vi staras tie ¤e la arbo, mi
sidas ¤i tie ¤e la fenestro. Tio ¤i estas mia libro. Tio estas via kajero. Tiu libro estas
tiel dika, kiel la mia. Malproksime en foro verdadas la arboj. Mi neniel parolas pri tio.
Mi ne scias, kion vi deziras fari. Mi faras tiom, kiom mi povas.
4. Fejezzük ki szóképzéss el az alábbi szavakat:
alacsony, mogorva, ellenség, gyűlölni, figyelmetlennek lenni, rút, rossz, házastársak,
boldogtalan, gyönge, erőtlen, nehéz, nyelvész, szomorú, vendégek (különneműek),
akadályozni, ostoba, elégedetlen, keskeny, rövid, rabság, henyélni, halk,
olvasóterem, kapus (portás), sétány, postás, pék (kenyeres), nézőhely, beteg,
bonyolult, tejivó, kávéház, elhanyagolni, valótlanság.
5. Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi összetett és képzett szavakat:
manßotablo, florvazo, lernejo, bestßardeno, tapiŮisto, librobreto, meblisto,
konversaciejo, senserioza, dompordo, taglibro, senrevide, orfino, parencino, enhavo
de la libro, ßardenistino, lernadi, dombesto, gastejo, kursejo, urbdomo, malvarma,
nuno, arbokrono.
 7. SEPA LECIONO

(Leciono por ripetado)

Diman¤a amuzo

HodiaŞ estas diman¤o. La vetero estas agrabla. La suno varme brilas. Niaj
gepatroj ne estas hejme. Ili gastadas ¤e geedzoj Váradi. La tuta domo apartenas al
ni, geknaboj. Ni estas tre gajaj. De ¤ambro al ¤ambro ni kuradas, kune kantas, e¤
dancas. Elizabeto, ¤ar Ůi estas iom serioza knabino, diras al ni:
– Kiam kato promenas, la musoj festenas.
Tio estas malnova proverbo, sed vera. Kiam niaj gepatroj estas for de la domo, ni
povas libere ludi, ¤ar ni ne havas sur ni la seriozan rigardon de nia patro. Li estas
tre bona homo, kiu amas nin, infanojn, sed li devas multe labori ankaŞ hejme en la
ßardeno. Li volas silenton en la hejmo. Sed diman¤e, kiam li forestas, ni renversas
la domon. Niaj amikoj kaj junaj parencoj vizitas nin, ni ¤iuj sidas ¤irkaŞ la longa tablo
en la manßo¤ambro, miaj fratinoj servas al ni, Elizabeto portas kafon en tasoj,
Rozalio donas kukon aparte al ¤iu.
AnkaŞ nun ni trinkas bonan kafon, kaj al ßi ni bonapetite manßas la kukon, gaje
babiladas. PaŞlo estas forta dika knabo, Petro estas iom maldika, sed ¤iam gaja. Ni
estas bonaj amikoj, amas unu la alian. Petro Ůercas pri li, sed li neniam koleras.
AnkaŞ nun Petro demandas PaŞlon:
– Ău vi povas promeni kap-al-tere, PaŞlo?
– Jes, mi povas – li respondas. – Ăiumatene mi gimnastikas.
– Ău tiam la sango fluas al via kapo?
– Nu, jes!
– Ău vi scias la kaŞzon?
– Ne!
– Ăar via kapo estas malplena.
Ni ¤iuj ridas, ankaŞ PaŞlo, kaj li Ůerce batadas la kapon de Petro.
– Petro, mi scias, kiam vi staras sur la kapo, la sango ne povas flui al ßi, ¤ar ßi
estas plena de akvo.
Nun Nikolao montras al ni desegnon. Ďi estas tia kvadrato:
1 2 3 4
2
3
4

– Jen kvadrata enigmo! Oni devas enskribi la saman vorton al la sama numero. (1)
Vertikale kaj horizontale: grava parto de la homo; (2) kion la bonaj geamikoj faras;
(3) el kio oni faras kukon, panon (¤e tiu numero mankas la lasta -o); (4) kion ni ¤iuj
havas en la korpo. Estas facile!
El ni ¤iu aparte rigardas la kvadraton, pensas, pensadas, sed ne povas enskribi la
literojn. Nikolao ridas pri ni. Rozalio iom longe rigardas la desegnon kaj Ůi krias:
– Mi scias, mi scias! – kaj Ůi enskribas la literojn jen tiel;
1 2 3 4
k a p o
2
a m a s
3
p a s t
4
o s t o

– Jen nova, interesa ludo – ni gaje kriadas kaj desegnas multajn kvadratojn, kaj
faras novajn enigmojn en Esperanto. Tiel ni amuzas nin en diman¤o, kiam ne estas
labortago.

sep hét
diman¤o vasárnap
amuzo szórakozás
amnzi (-n) szórakoztatni
agrabla kellemes
suno nap (égitest)
brili ragyogni
gasti vendégnek lenni
aparteni (al) tartozni vkihez
kanti énekelni
e¤ sőt, sőt még
danci táncolni
¤ar mert
iom valamennyire, kissé
muso egér
festeni lakomázni
proverbo közmondás
libere szabadon
ludi játszani
infano gyermek
silento csend
renversi felfordítani
viziti meglátogatni
taso csésze
kuko kalács
aparta különálló
babili csevegni
Ůerci (pri) tréfálni
koleri haragudni
kap-al-tere fejjel lefele
¤iumatene reggelenként
gimnastiki tornázni
gimnastiko testgyakorlás
sango vér
flui folyni
kaŞzo ok
plena tele, telve
bati ütni
akvo víz
plena de akvo tele vízzel
desegni (-n) rajzolni
kvadrato négyzet
jen íme, tessék
enigmo rejtvény, talány
sama ugyanaz
numero szám
vertikale függőlegesen
horizontale vízszintesen
grava fontos, súlyos
parto rész
manki hiányozni
lasta utolsó
korpo test
pensi gondolni
pasto (nyers) tészta
osto csont

Ekzercoj

1. Feleljünk az olvasmány alapján a kérdésekre:

Kiu tago estas hodiaŞ? Kia estas la vetero? Ăe kiuj gastadas viaj gepatroj? Al kiuj
apartenas la tuta domo? Kion vi faras diman¤e en la hejmo? Kiun proverbon diras
Elizabeto? Kiu devas multe labori hejme? Kion via patro volas havi hejme? Diman¤e,
kiam la gepatroj estas for de la domo, kion la geknaboj faras? Kiuj vizitas vin
diman¤e (en diman¤o)? Kiuj servas al la gastoj? En kio Elizabeto portas kafon? Kion
Rozalio donas al ¤iu gasto? Kia knabo estas PaŞlo? Kia knabo estas Petro? Kiu
Ůercas, kaj kiu ne koleras? Kiuj babilas? Kiu povas promeni kap-al-tere? Kion
Nikolao montras? Kio estas tiu kvadrato, kiun Nikolao montras? Kio estas grava
parto de la homo? Kion oni faras el pasto? Kio estas en nia korpo? Kion vi faras,
kiam ne estas labortago?
3. Fordítsuk magyarra az alábbi egyszerű levelet:
Al kamarado Stefano Pereces, Szeged.
Kara amiko,
mi skribas al vi en lingvo, kiun vi ne konas kaj ne scias. Ďi estas Esperanto. Kia
lingvo ßi estas? Lingvo internacia (nemzetközi), kiun oni lernas kaj parolas ¤ie.
Nelonge ankaŞ mi lernas gin. En nia lernejo mia instruisto instruas pri tiu lingvo en
vespera kurso. Al tiu kurso apartenas ne nur knaboj kaj knabinoj, sed ankaŞ viroj,
virinoj, fraŞlinoj, kiuj diligente vizitadas la instruadon kaj bone helpas unu la alian en
la lernado. Ni ¤iuj estas bonaj gekamaradoj, gelernantoj de la sama kurso. Mi
gensas: vi havas tempon kaj ankaŞ vi deziras lerni tiel, kiel mi lernas. Ău ne? Mi
esperas. Salutas vin kaj atendas vian respondon via amiko:
Mateo Barta
 8. OKA LECIONO

Ekskurso al la montoj

HieraŞ ni hav is agrablan tagon. En frua mateno (frumatene) kun miaj du fratinoj kaj
kun Petro, PaŞlo mi ekskurs is. Nikolao restis hejme, ¤ar lia onklino kuŮas en la lito.
Nun, li zorgas pri Ůi. Li ¤iam tre lerte povas helpi en hejmaj laboroj. Ni decidis iri al
la proksimaj montoj, kiuj situas, apud nia urb eto. Mi havis tornistron sur mia dorso.
En ßi ni havis panon, buteron, kolbason kaj ¤ion necesan por manßi dum la tago.
Por atingi la montojn oni devas iri ßis la rivero, kaj de tie pramo iras al la alia bordo.
AnkaŞ nin la pramisto portis per pramo. Sur la alia bordo kuŮas vasta kampo.
Mallarßa vojeto kondukas al la proksima monto. Dekstre de la vojeto estas
florkampo, maldekstre grenkampo, sur la deklivo de la monto staras arboj. Ni volis iri
ßis la supro de la monto kaj de tie rigardi al la alia, pli alta monto, al la valo, kiu
situas inter la du montoj. Ni gaje marŮis kaj babilis ßis la arboj. Tie ni haltis,
matenmanßis kaj ripozis, sed nelonge.
La montosupro estis malproksime de ni. Ďis tagmezo ni marŮis por atingi ßin. Tie
ni vidis belan panoramon. En la valo inter floraj bordoj fluas rivereto multe pli
mallarßa, ol la rivero ¤e nia urbeto. Sur la alia montdeklivo ni vidis kelkajn dometojn
inter la arboj. Ni povis rigardi ankaŞ nian urbon en la malproksimo. PaŞlo estas
praktika knabo kaj la plej forta el ni. Li estas lerta pioniro, kaj trovis bonan lokon por
fari fajron. La knabinoj prenis grandan kaserolon, terpomojn, viandon, lardon,
bulbojn el mia tornistro por kuiri. Ăar Elizabeto estas pli lerta en la kuirado ol
Bozalio, Ůi kuiris. Ni, knaboj, nur helpis ¤e la fajro.
Ni ¤iuj bonapetite manßis, kaj dum horoj ni amuzis nin per ludado, kantado. PaŞlo
povas kanti plej bele el ni, ¤ar li havas la plej fortan vo¤on. Li kantis e¤
Esperantlingve tiun kanton, kiun nia instruisto tradukis el la hungara lingvo. AnkaŞ
mi lernis ßin, sed mi ne povas bele kanti, ¤ar mi ne havas kantvo¤on. Kiam la suno
atingis la supron de la pli alta monto, ni pakis. PaŞlo portis mian tornistron. Mi gaje
libere paŮadis sur la vojo dum la marŮado al la hejmo.

Proverboj

Tiel ¤iu dormas, kiel liton formas.

Kiu esperas, pli bone prosperas.
Dum la manßado venas apetito.

ok nyolc
ekskurso kirándulás
monto hegy
hieraŞ tegnap
frua korai
frumatene kora reggel
resti maradni
lito ágy
lerta ügyes
decidi (-n) elhatározni
situi feküdni (földrajzi fekvés)
urbeto (34.) városka
tornistro hátizsák
dorso hát (testrész)
kolbaso kolbász
necesa szükséges
por (elölj., 33.) -ért, számára (célhatározó)
dum (elölj., 33.) alatt (időhatározó)
atingi elérni
ßis (elölj., 33.) -ig; míg
rivero folyó
pramo komp
bordo part
per (elölj., 33.) -val, -vel
vasta tág, széles, kiterjedt
kampo mező, rét
vojo út
konduki vezetni
dekstra jobb (oldal)
greno gabona
deklivo lejtő
supro teteje vminek
supra fenti
supre fent
pli több
pli alta (32.) magasabb
valo völgy
marŮi menni, menetelni
ripozi pihenni
mezo közepe vminek
tagmezo dél (idő)
vidi látni
panoramo kilátás
ol (kötőszó, 32.) mint
kelka néhány
praktiko gyakorlat
la plej forta (32.) a legerősebb
pioniro úttörő
trovi találni
loko hely
fajro tűz
preni elvenni, megfogni
kaserolo lábas
terpomo burgonya, krumpli
viando hús (étkezésre)
lardo szalonna
bulbo hagyma
kuiri főzni
horo óra (idő)
ni amuzis nin szórakoztunk (szórakoztattuk magunkat)
vo¤o hang
traduki fordítani (szöveget)
hungara magyar (melléknév!)
paki csomagolni
paŮi, paŮadi lépni, lépkedni
dormi aludni
formi alakítani, formálni, csinálni
esperi remélni
prosperi jól élni

li estas neki igaza ili ne nekik nincs

prava van pravas igazuk
li pravas

Gramatiko

31. A múlt idő

A jelentő módban az igék múlt idejének végződése -is.

Amint a jelen időben, ugyanúgy itt is a személyes névmás, illetve az alany mutatja
a személyt és számot.

32. A melléknév és a határozószó fokozása – Hasonlító kötőszók

A melléknév fokozása (gradigo de la adjektivo)

a középfokban pli több, malpli kevesebb,
a felsőfokban plej legtöbb, malplej legkevesebb szavakkal történik.
A határozószó fokozása ugyanígy történik.

Alapfok Középfok Felsőfok

(Bazgrado) (Komparativo) (Superlativo)
bona jó pli bona jobb la plej bona legjobb
malpli bona kevésbé jó la malplej legkevésbé jó
bona
bone jól pli bone jobban plej bone legjobban
malpli bone kevésbé malplej bone legkevésbé
jól jól

1. a) A középfokú összehasonlításban, amikor különbséget fejezünk ki két dolog

között, a magyar mint vagy -nál, -nél helyett az ol szócskát használjuk.
Li estas pli forta ol mi. Ő erősebb, mint én (nálam).
Li estas malpli diligenta ol Ő kevésbé szorgalmas, mint te
vi. (nálad).

Mi kuras pli rapide ol li. Gyorsabban futok, mint ő (nála).

Li malpli facile lernas ol Ő kevésbé könnyen tanul, mint te
vi. (nálad).

b) Ha az összehasonlítás egyenlőséget fejez ki, nem az ol, hanem a kiel szócskát

használjuk (ennek is mint a jelentése).

Lia vizaßo estis griza kiel
cindro.
Li kuris rapide kiel leporo.
Vi laboras kiel maŮino.
Arca szürke volt, mint a hamu.
(Olyan) gyorsan futott, mint a
nyúl.
(Úgy) dolgozol, mint egy gép.

Az összehasonlítást nyomatékosabbá tehetjük rámutatással: tiel…, kiel olyan…,

mint, tiel same…, kiel ugyanolyan…, mint.
Tiel blanka, kiel Oly fehér, mint a hó.
neßo.
Tiel same bone, kiel Ugyanolyan jól, mint
vi. te.

c) Kiel nemcsak összehasonlításra, hanem szerep, állapot jelölésére is

használatos.

Li venis kiel delegito. Mint küldött (küldöttként) jött.

Kiel instruisto li estas severa, sed kiel Mint tanító szigorú, de mint barát igen
amiko li estas tre afabla. nyájas.

Ez utóbbi példából látjuk, hogy a kiel-lel jelzett állapothatározót a mondat elejére

tesszük. Közvetlenül az alany után is tehetjük: li kiel instruisto… Ily módon
elkerülhetjük, hogy összehasonlításnak értsék: Li estas severa, kiel instruisto.
Szigorú, mint (egy) tanító.

d) Láttuk, hogy a különbség jelzésekor ol használatos. Ha azonban a különbséget

nem középfokkal, hanem tagadással fejezzük ki, kiel van helyén:
Középfok:

Li estas malpli sprita ol Kevésbé szellemes, mint

vi. te.

Tagadás:

Li ne estas tiel sprita, kiel Nem olyan szellemes, mint

vi. te.

(Ol-t akkor használunk, amikor a magyarban „mint” helyett a -nál, -nél képzőt
alkalmazhatjuk: kevésbé szellemes nálad.)

2. A felsőfokkal kiemelünk valamit vagy valakit több közül. Ilyenkor az el (közül)

elöljárót alkalmazzuk.

El la tri fratoj li estas la plej forta. A három fivér közül ő a legerősebb.

El la gelernantoj Ůi estas la malplej A tanulók közül ő a legkevésbé
diligenta. szorgalmas.

Ha kettő közül emelünk ki, szintén el használatos, de középfokkal

El la du amikoj Petro estas la pli A két barát közül Péter az

saßa. okosabb.

Amint látjuk, a felsőfokú melléknév elé mindig kitesszük a névelőt: la plej kuraßa, la
plej saßa, la malplej forta. A határozók felsőfoka elé azonban nem tesszük ki: plej
bone legjobban.

33. A „por, per, dum, ßis” elöljárók

por -ért; számára, -nak, -nek

 Kifejezhet részeshatározót és célhatározót.
Li a¤etis pupon por la Babát vásárolt a
infano. gyermeknek.
Li batalis por la libero. A szabadságért küzdött.
Li skribis por ni. Írt nekünk.

Állhat főnévi igenév előtt is, ha ennek az alanya ugyanaz, mint az állítmányé.

Ni marŮis por atingi la (Meneteltünk elérni a tetőt.)

supron. Meneteltünk, hogy elérjük a tetőt.
Li vizitis min por danki. (Meglátogatott köszönetet mondani.)
Meglátogatott, hogy köszönetet
mondjon.

Ha az alany nem ugyanaz, a főnévi igenév por nélkül áll: Mi sendis lin promeni,
Elküldtem (őt) sétálni.

per -val, -vel, által

a) Eszközhatározoi elöljáró.

Ni skribas per plumo. Tollal írunk.

Oni pensas per la kapo, sentas per la Fejjel gondolkozunk, szívvel
koro. érezünk.

b) Határozószóként: pere de mi általam, pere de tiu oficisto annak a hivatalnoknak

a közvetítésével.

c) Igeként: peri közvetíteni; li peras inter ni közvetít közöttünk.

d) Előképzőként is használatos, ilyenkor az utána következő gyökszó eszköz, mód

valaminek az elérésére. Pl. perlabori kenyeret keresni, perforti erőszakolni.

dum alatt, -ig

a) Időhatározói elöljáró.

dum la paco a béke alatt, béke idején

dum du-tri két-három nap alatt, két-három
tagoj napig

A magyar -ig ragot csak akkor fordíthatjuk dum -mal, ha időtartamról van szó.

b) Kötőszóként is használjuk: Dum mi laboras, li dormas. Mialatt (v. míg) én

dolgozom, ő alszik.

c) Önállóan: dume azalatt, ezalatt. Pl. Mi laboras, kaj dume li dormas. Én

dolgozom, és azalatt ő alszik.

ßis -ig
 a) Képezhet – éppen úgy, mint a magyarban – időhatározót is, helyhatározót is:

ßis holnapig de kapo ßis fejtől lábig

morgaŞ piedoj

A ßis elöljárót csak időponttal kapcsolatban használhatjuk, időtartammal nem.

b) Ugyanez áll a ßis kötőszókénti használatára is:

Mi atendis, ßis li venis. Vártam, amíg (el nem) jött.

De: Mi laboras, dum li Dolgozom, míg (mialatt) ő
dormas. alszik.

A magyar amíg, míg voltaképpen tartamot jelez, ezért mondjuk: míg el nem jött
(azaz: várok az alatt az idő alatt, mialatt nem jön). Az eszperantóban is mondhatjuk:
mi atendis, dum li ne venis vártam, míg el nem jött. A ßis kötőszó után a tagadás
helytelen.

34. Az -et- és -eg- képzők

I. Az -et- kicsinyítő képző. Önálló jelentése: eta kicsiny, pici. A magyarban

legtöbbször megfelel a -cska, -cske képzőknek, de nem mindig.

rivero folyó rivereto patak bela szép beleta csinos

varma meleg varmeta langyos ridi nevetni rideti mosolyogni
plori sírni ploreti pityeregni monto hegy montet domb
o

Látszólag előképzőként is használatos:

etbienulo kisbirtokos etkomerc kiskereskedele

o m
eturba kisvárosi etindustrio kisipar
kutimo szokás

II. Az -eg- nagyító képző. Önálló jelentése: ega óriási.

A magyarban erre nincs megfelelő képző. Példák: pordo ajtó, pordego kapu; rivero
folyó, riverego folyam; montego hegyóriás; ridegi kacagni, ploregi zokogni,
varmega forró.

Ekzercoj

1. Feleljünk a kérdésekre:
Kia vetero estis hieraŞ? Kiam kaj kun kiuj vi ekskursis? Ău Nikolao estis kun vi? Kie
situas la montoj? Kion vi portis en via tornistro? Por atingi la montojn ßis kio oni
devas iri? Per kio vi iris al la alia bordo? Kio kuŮas dekstre kaj maldekstre de la
vojeto? Kion oni povas vidi de sur supro de la monto? Kiu faris fajron? Kiu kuris?
Kion vi ¤iuj faris dum la ekskurso? Kiam vi pakis? Kiu portis la tornistron al la hejmo?
Kiu povas plej bele kanti? Kiu paŮadis gaje kaj libere sur la vojo dum la marŮado?
2. Fordítsuk eszperantóra az alábbi levelet:
Barta Máté elvtársnak, Eger
Kedves jó barátom, tegnap a postás elhozta leveledet (letero). Köszönetet mondok
érte. Most betegségem alatt jól szórakoztam (szórakoztattam magamat) azzal. A
szavakat nem értettem, de a levél tartalmát igen. Péter, aki meglátogatott, segített.
Igazad van. Az eszperantó érdekes és könnyű nyelv. Apám vett egy nyelvtant
(gramatiko), és most én is tanulok.
Üdvözöl barátod: Pereces István.
3. Egészítsük ki a következő mondatokat az állítmánnyal:
Elizabeto … al nia patrino en la kuirejo. Mia patro … ¤e la skribotablo. Ni … al la
montoj. De tie ni … belan panoramon.
4. Találjuk meg a nyelvtani hibákat az alábbi mondatokban:
Li estas plej forta el la du fratoj. Unu monto estas pli alta kiel la alia. Mi havas du
libro en la tornistron. Nia gepatro vizitis la hejmo de Petro. La mia patrino, kio sidas
¤e la fenestro, estas sane. Mi vidis onklino Serafinon per onklo Jozefo. Ili iris al la
alia bordo kun pramo.
 9. NAşA LECIONO

Ni iras a¤eti

HodiaŞ ni ne havis instruadon en la lernejo. Matene kun mia patrino mi iris al la

vendoplaco. Ďi estas cirkaŞ la preßejo en la mezo de nia urbeto. Sur la placo staras
pli malpli grandaj butikoj, ankaŞ la granda vendejo de la Agrikultura Kooperativo.
Tie oni povas a¤eti diversajn varojn. Mia patrino haltis ¤e kamparano, kiu vendis
legomojn. Ni a¤etis ¤e li du grandajn brasikojn, napon, karoton kaj petroselon. De tiu
vendisto ni iris al la butiko de la bu¤isto por a¤eti viandon. Apud lia butiko estas tre
malgranda florvendejo. Ni ¤iuj Ůatas la florojn, kaj ni a¤etis kelkajn rozojn por la
¤ambreto de miaj fratinoj.
Tra la vendoplaco ni iris al la kooperativa vendejo. La komizo tre ßentile salutis nin,
kaj demandis:
– Per kio mi povas servi al vi?
– Nu, mi deziras a¤eti diversajn spicojn: salon, pipron, paprikon, kuminon. Mi
bezonas ankaŞ farunon kaj fermenton – respondis mia patrino.
– Ąus alvenis tute freŮaj varoj: Ůinko, lardo, kolbaso el Debrecen. Mi ßoje
rekomendas ilin al miaj klientoj.
– Ni preferas la kolbasojn, kiujn oni hejme faras.
– Ău mi ankoraŞ povas servi per io?
– Ne! Mi dankas. Mi volas pagi.
Łi pagis, mi portis la varojn en granda retosako. AntaŞ la butiko ni renkontis
Elizabeton. Łi estis en la butiko de la panisto por a¤eti panon, bulkojn. En Ůia mano
mi vidis salan krakenon.
– Por kiu vi a¤etis gin? – mi demandis.
– Por vi. – Kaj Ůi donis al mi la krakenon, kiun mi tre Ůatas.
– Ăar vi estas tiel bona al mi, ankaŞ mi donas ion al vi – kaj mi transdonis al Ůi tiujn
florojn, kiujn la patrino a¤etis.

naŞ kilenc
a¤eti (-n) vásárolni, venni
vendi (-n) eladni
placo tér
preßi imádkozni
butiko bolt
diversa különféle
varo áru
kamparo (37.) mezőség, szántóföldek
kamparano (37.) paraszt
legomo főzelék, zöldség
brasiko káposzta
napo kalarábé
karoto sárgarépa
petroselo petrezselyem
bu¤i levágni, lemészárolni
Ůati kedvelni
tra (elölj., 36.) keresztül, át-
spico fűszer
komizo kereskedősegéd
ßentila udvarias
kooperativa vendejo szövetkezeti bolt
salo só
pipro bors
kumino kömény
papriko paprika
bezoni (-n) szükségelni vmit
faruno liszt
fermento élesztő
fermenti (-n) keleszteni, erjeszteni
˘us éppen most, imént
tute egészen
freŮa friss
Ůinko sonka
rekomendi (-n) ajánlani
kliento vevő, ügyfél
preferi jobban szeretni, előnyt adni
ankoraŞ még
danki megköszönni
pagi fizetni
danko köszönet, hála
reto háló, necc
sako zsák
retosako hálószatyor
antaŞ (elölj., 36.) előtt
renkonti (-n, al) találni valakit, találkozni
bulko zsemle
krakeno perec
trans (elölj., 36.) túl, átal-
transdoni átadni

Gramatiko

35. A „Ůati”, „ami” és „preferi” igék

Ůati kedvelni, becsülni, szeretni; ami szeretni

preferi jobban szeretni, előnyben részesíteni
1. A Ůati igét leginkább olyankor használjuk, amikor a magyar szeretni igét a
becsülni, kedvelni igével helyettesíthetjük:
Mi Ůatas la muzikon, florojn, librojn, laboron. Szeretem (kedvelem v. becsülöm) a
zenét, virágokat, könyveket, munkát.
Li Ůatas danci. Szeret táncolni.
Mi Ůatas la bestojn. Szeretem az állatokat.
De az ami ige sem helytelen ilyenkor: Li amas la florojn, mi amas la bestojn.

2. A családtagok közötti szeretet és szerelem kifejezésére csakis az ami ige

használatos:

Mi Ůatas la infanojn, sed mi amas mian A gyermekeket kedvelem, de a fiamat

filon. szeretem.
Mia patro amas min kaj Ůatas miajn Apám szeret engem és kedveli
kamaradojn. pajtásaimat.

3. Preferi jelentése: jobban szeretni valamit valaminél, vagy elébe, fölébe helyezni
valamit v. valakit valaminek v. valakinek. Ez utóbbi meghatározásából érthetjük meg,
hogy utána nem az ol szócskát, hanem az al elöljárót használjuk. A példák
magyaráznak:
Vi Ůatas la francan lingvon, li preferas la Ön a francia nyelvet szereti, ő előnyben
italan. részesíti (fölébe teszi) az olaszt.
Mi preferas la vinon al la biero. Jobban szeretem a bort, mint a sört.
(Fölébe helyezem a bort a sörnek.)
Ha főnévi igenév áll utána, ol használatos:
Mi preferas kanti ol Jobban szeretek énekelni, mint
danci. táncolni.
Prefere = inkább. Szintén ol áll utána:
Mi prefere trinkas teon ol kafon. Inkább iszom teát, mint kávét.
Prefere morti, ol vivi en Inkább meghalni, mint gyalázatban
malhonoro. élni.

36. A „tra, trans, antaŞ, malantaŞ” elöljárók

tra át, keresztül

a) Helyhatározói elöljáró irány jelölésére; igekötőként is használatos.

tra la urbo a városon át, a városon
keresztül
tra ablakon keresztül
fenestro
b) Igekötőként: tralegi átolvasni; trairi átmenni, keresztülmenni; travivi átélni,
keresztülélni.

trans túl, által

a) Helyhatározói elöljáró, igekötőként is használatos.

Mia kuzo loßas trans la Unokafivérem a folyón túl
rivero. lakik.
Ili venis de trans la oceano. Az óceánon túlról jöttek.
b) Igekötőként:
transdon átadni transflugi átrepülni
i
transvivi túlélni transplant átültetni
i

antaŞ előtt

a) Idő- és helyhatározói elöljáró, igekötőként is használatos.

AntaŞ la domo staras A ház előtt pad áll.
benko.
AntaŞ tri tagoj mi vizitis Három nappal ezelőtt látogattam meg
lin. őt.

b) Igekötőként: antaŞiri előremenni; antaŞdiri megjósolni, előre megmondani.

Gyakran találkozunk vele olyan összetett szavakban, amelyeket a magyar nyelv az
elő- szócskával képez:

sign jel antaŞsign előjel sent érzés antaŞsento előérzet

o o o
jußo ítélet antaŞjußo előítélet antaޤambr előszob
o a

malantaŞ mögött

Csak helyhatározói elöljáró.

MalantaŞ la domo estas la A ház mögött van az
korto. udvar.

37. Az -ar-, -an-, -il- utóképzők

I. Az -ar- utóképző a tőszó által jelzett egynemű tárgyaknak, fogalmaknak egy

egységet képező összess égét fejezi ki.
arbo fa (élő) arbaro erdő plumo toll plumaro tollazat
vagon vasúti vagonar vonat homo ember homaro emberisé
o kocsi o g
kampo mező kamparo mezőség,
földek, tanya
Önálló jelentése: aro tömege valaminek vagy valakiknek: aro de libroj könyvek
tömege; aro de infanoj gyermekek tömege.
II. Az -an- azt az egyént jelzi, aki a szótő által jelzett helyhez, csoporthoz tartozik,
odavaló, annak tagja, híve.
vilaßo falu vilaßano falusi urbo város urbano városi
klubo klub klubano klubtag Azio Ázsia aziano ázsiai
partio párt partiano párttag societ egyesüle societano egyesületi
o t tag
kristano keresztén mahometan mohamedán
y o
III. Az -il- az alapszónak megfelelő eszközt, szerszámot, szert jelöl:
ludi játszani ludilo játéksze mueli őrölni muelilo őrlőszerkeze
r t
flugi repülni flugilo szárny plugi szántani plugilo eke
kombi fésülni kombilo fésű razi borotválni razilo borotva
fosi ásni fosilo ásó

Ekzercoj
1. Feleljünk az olvasmány alapján az alábbi kérdésekre:
Kiam vi ne havis instruadon en la lernejo? Kiam kaj kun kiu vi iris al la vendoplaco?
Kie staras pli malpli grandaj butikoj? Kiujn legomojn via patrino a¤etis? Kiu vendas
viandon? Kiujn spicojn vi deziris a¤eti? Kiuj freŮaj varoj alvenis el Debrecen? Kiun vi
renkontis antaŞ la spicvendejo? Ău Elizabeto estis en la butiko de la bu¤isto? Kion
vi ricevis de Elizabeto? Kion vi donis al Elizabeto?
2. Fordítsuk le az alábbi kifejezéseket, és alkossunk velük mondatokat eszperantó
nyelven:
A kerten át… Az ablakon keresztül… A folyón túl… Két fa között… Átolvastam a…
Az ajtó előtt… A ház mögött…
3. Fordítsuk magyarra az alábbi képzett szavakat:
montaro, transiro, manßilaro, kamparano, budapeŮtano, libraro, kursano, kursanaro,
instruistaro, domaro, pagilo, portilo, montarano, kondukilo, fajrilo, antaŞtempa,
manßejo, ludejo, fosadi, ilarejo, familiano.
4. Fordítsuk eszperantóra:
Kimentem a piacra húst vásárolni. A mészáros boltja előtt találkoztam barátommal,
aki szintén húsért jött. Körülöttünk falusiak álldogáltak a közeli faluból, amely a
folyón túl fekszik. Kirándulásunk alatt a hegy tetejéről láttuk azt a falut. Onnan a
városba jönnek vásárolni kapát (pio¤o), ásót, ekét, mert a falunak nincs más boltja,
csak egy kicsi fűszeresboltja. Onnan hoznak zöldséget a városiaknak. A város és a
falu így segítik egymást. A falusiak a mezőségen (a földeken), a városiak a
gyárakban dolgoznak.
 10. DEKA LECIONO

La instruisto parolis pri vilaßo

Dum la kursa horo la instruisto parolis pri vilaßo, kie li vivis kiel malgranda knabo.
Li diris:
– Mi vidis neniam pli belan vilaßeton ol la mia. Sur bordoj de rivereto ßi kuŮas.
Mem la vilaßo situas sur la dekstra bordo, kaj trans la rivereto estas du montoj. Unu
estas malpli alta ol la alia. La pli altan monton kovras arbaro, kaj supre sur la malpli
alta estas tombejo. Ho, kiel bela tombejo! Ăiu tombo havas diversajn florojn. Ăe ¤iu
tombo staras arbeto, sub kiu estas benko. Al la pordego de la tombejo kondukas ne
tre larßa vojo. MalantaŞ la pordego staras eta kapelo.
La vilaßo ne havas multajn stratojn, sed tiutempe ili estis ¤iam puraj. En la mezo de
la vilaßo staras preßejo, kaj ¤irkaŞ ßi staras la vendoplaco. En kelkaj domoj estis
butikoj. La maljuna spicisto, kies domo staris ¤e la vendoplaco, tre Ůatis la infanojn,
ofte donis bombonojn al ili. Tie estis la butiko de la panisto, ¤e kiu mi ofte a¤etis
bulkojn, krakenojn. Dekstre de la preßejo, apud la lernejo estis la kombejo. En la
vilaßa kombejo estis juna kombisto. Li bone Ůercis kun la homoj, sed malbone razis
ilin.
La lernejo estas alta, duetaßa domo. Mia maljuna instruisto loßis tie. En la lernejo
instruis tri instruistoj kaj du instruistinoj. Unu el la lastaj estis tre bela kaj ¤arma. Nun
tiu ¤i instruistino estas mia bofratino, la edzino de mia pli maljuna frato.
Dum la tago la vilaßanoj laboris sur la kampoj, en la ßardenoj, en la fabriko. Ni,
geknaboj, vizitis la maljunan, sed tre afablan mueliston, kiu loßis en la akvomuelejo
sur la insulo. Li estis gaja, Ůatis la infanojn, ludis kun ili. Li instruis nin pri kantoj,
faris por ni ludilojn aŞ montris al ni la muelilon mem. La bona muelisto jam ne vivas,
sed lia muelejo staras tie, kie ßi staris antaŞe.
La hodiaŞa vilaßo estas tute alia – diris la instruisto. – Kiam oni nun promenadas
tra tiu vilaßo, oni vidas la belan domon de la Partio, kooperativan vendejon,
traktorstacion, apud la ßenerala lernejo Konsilantaran Domon kaj Kulturdomon.
Vespere en la stratoj kaj en la domoj estas elektra lumo. La novan kulturon montras
nun: infanvartejo de la nova fabriko, la radio en multaj hejmoj, televida aparato en la
Kulturdomo, kaj de tempo al tempo venas la Ůtata vilaßteatro.

Sokrato

Sokrato estis greka filozofo. Foje kun amikoj li promenis kaj renkontis junan viron,
kiun li afable salutis. La juna viro ne akceptis la saluton, sed li malßentile iris preter
li. La amikoj de Sokrato volis bati la viron, sed Sokrato diris al ili:
– Kial vi koleras? Ău tial, ¤ar li ne estas tiel afabla, kiel mi?

mem (38.) maga

kovri (-n) borítani
tombo sír, sírdomb
kapelo kápolna
pura tiszta
kies? (41.) kinek a…? akinek a…
bombono cukorka, bonbon
ofta gyakori
kombejo fodrászüzlet
kombisto fodrász
etaßo emelet
lasta utolsó
insulo sziget
stacio állomás
stacidomo állomásépület
vagonaro vonat
preter (elölj., 39.) mellette (el)
kooperativa vendejo szövetkezeti bolt
la Partio a párt
traktorstacio traktorállomás
ßenerala lernejo általános iskola
konsilantara domo tanácsház
kulturdomo kultúrház
elektra lumo villanyfény
infanvartejo bölcsőde
radio rádió
televida aparato televíziós készülék
de tempo al tempo időről időre, időnként
Ůtata vilaßteatro állami faluszínház
greko görög (ember)
filozofo bölcselő
foje egyszer, egy ízben
akcepti (-n) elfogadni vmit
kial? (41.) miért?
koleri (pro, pri) haragudni
tial azért

Gramatiko

38. A „mem” szó használata

A mem (maga) nyomatékot kifejező szócska. Állhat előtte vagy mögötte annak a
szónak, amelyre vonatkozik:
Mem la vilaßanoj volis tion. Maguk a falusiak akarták azt.
La partio mem helpis en ilia Maga a párt segített
laboro. munkájukban.
Szóösszetételekben is előfordul: memstara önálló, memvola önkéntes, memfido
önbizalom.
Főnévi alakja: memo az én fogalmát fedi: Mia tuta memo protestas. Egész énem
tiltakozik.

39. A „preter” elöljáró

preter mellette el

a) Helyhatározói elöljáró.
Li pafis preter la celo. A cél mellett lőtt el.
Petro iris preter nia Péter házunk mellett ment
domo. el.
b) Igekötőként: lasi hagyni, preterlasi tovasiklani fölötte, mellőzni; preterkuri elfutni
mellette.
40. Hasonló hangzású szavak

Gondosan tanuljuk meg az itt következő szavakat, mert hasonlóságuk miatt

összetéveszthetjük őket:

ser¤i (-n) keresni vmit, vkit Ůerci tréfálni

(pri)
vesto ruha veŮto mellény
stalo istálló Ůtalo acél
rozo rózsa roso harmat
kurso tanfolyam kurzo árfolyamat
vminek

41. A „kial?” és „kies?” kérdőszók

Az eddig tanult kérdő, mutató stb. névmások és határozószavak kiegészítéséül itt

találunk még kettőt:

Kérdő és vonatkozó
kial? miért? amiért
kies? kié? kinek a…?
akié, akinek a…

Mutató
tial azért
ties azé, annak
a…

Összefoglaló
¤ial mindenért
¤ies mindenkié, mindenkinek
a…

Tagadó
nenial semmiért sem
nenies senkié sem, senkinek a…
sem

Határozatlan
ial valamiért
ies valakié, valakinek
a…

Ekzercoj

1. Feleljünk a kérdésekre:
a) Kiam parolis la instruisto pri vilaßo? Ău li vidis iam pli belan vilaßeton ol la lia?
Kie kuŮis la vilaßeto? Sur kiu bordo situas la vilaßo mem? Kio estas trans la rivero?
Ău ili estas egale altaj? Kio kovras la pli altan monton? Kio estas sur la malpli alta
monto? Kion havas la tomboj? Kio kondukas al la pordego de la tombejo? Kio estas
pli alta, ¤u la kapelo aŞ la preßejo? Kio estas vendoplaco? Ău la spicvendejo kaj la
butiko de la panisto estas sur la vendoplaco? Kion oni a¤etas ¤e la spicisto? Kion
oni a¤etas ¤e la panisto? Ău vi Ůatas la bombonojn? Kiu povis bone Ůerci? Kia
estas la lernejo? Kiu estas la bofratino de la instruisto? Kie la vilaßanoj laboras dum
la tago? Kia estis la muelisto? Kie li loßis? Per kio la infanoj ludas? Kun kiuj la
infanoj ludas? Pri kio la muelisto instruis la geknabojn? Kie la vagonaroj haltas? Kia
estas la hodiaŞa vilaßo? Kiujn novajn domojn ni vidas en la vilaßo? Kio montras nun
la novan kulturon?
b) Kio estis Sokrato? Kun kiuj li promenis? Kiun li renkontis? Kion Sokrato faris? Ău
la juna viro akceptis lian saluton? Kiel li iris preter Sokrato? Kion la amikoj de
Sokrato volis fari? Kion Sokrato diris al la amikoj?
2.
1 2 3

Könnyű fejtörő: Írjuk a kockákba az alábbi eszperantó szavakat: 1. Családtagok

közötti érzés. 2. Személyes névmás tárgyraggal. 3. Ez is névmás.
3. Egészítsük ki az alábbi mondatokat a magyar kifejezésnek megfelelő eszperantó
szavakkal:
Miaj geavoj (semmiért sem) koleras. (Azért) vi venis, (amiért) mi. Tiu ßardeno estas
(mindenkinek a) ßardeno. (Valamiért) mi venis al vi, sed mi forgesis (miért). (Csak
azért) mi demandas, ¤ar vi scias, (kinek a) libro estas tio ¤i.
 11. DEKUNUA LECIONO

Plano de vilaßo

Kio estas tio? Tio estas plano de vilaßo.

Kie situas la vilaßo? Ďi situas sur la dekstra bordo de la rivero. Kiel vi scias tion?
La rivero fluas de okcidento al oriento. Kiam mi staras sur la ponto al direkto, al kiu
ßi fluas, dekstre de mi estas la vilaßo, maldekstre de mi staras du montoj.
Kio estas sude de la vilaßo? Sude de ßi estas kampoj kaj ßardenoj. El kio konsistas
la vilaßo? Ďi konsistas el stratoj, stratetoj, placo, multaj domoj.
Kie kondukas la ¤efstrato? Ďi kondukas tra la tuta vilaßo, preter la vendoplaco ßis
la aleo. Kio estas en la mezo de la rivero? En la rivermezo situas insulo, al kiu ponto
kondukas el la vilaßo. Kio estas sur la insulo? Sur ßi estas arboj, libera placeto,
akvomuelejo. Kio estas norde de la rivero? Du montoj; unu kun arbaro kaj en ßi
hospitalo, la alia monto kun tombejo.
Kio kondukas en la valo? La aleo kondukas ßis la ponto, trans la ponto ßi estas
landvojo, Ůoseo, kiu kondukas al alia vilaßo.
Ău butikoj estas en la vilaßo? Jes, ßi havas diversajn butikojn. Kie estas la
spicvendejo? Ďi estas inter la domo de la pastro kaj la apoteko. Kie estas la lernejo?
Ďi staras sur la placo, inter la preßejo kaj publika ßardeno. Kie estas la vilaßdomo?
Vid-al-vide al la preßejo ßi staras sur la placo, sude apud ßi estas la policejo. Kie
estas la poŮtoficejo? AntaŞ la stacidomo en la ¤efstrato. Ău amuzejo estas en la
vilaßo? Jes, kafejo ¤e la placo kaj drinkejo ¤e la stacidomo. Kie estas fabriko?
Okcidente de la stacidomo staras fabriko, preter kiu kondukas la fervojo. Kie estas la
bu¤ejo? Dekstre de la aleo, en la arbareto kaj sur la bordo de la rivero staras la
bu¤ejo.
Kiuj laboras ¤e la stacidomo? Fervojistoj. Ili direktas la trafikon. Kiu] laboras en la
hospitalo? Kuracistoj kaj flegistoj, flegistinoj; ili zorgas pri la malsanaj homoj, kiuj
kuŮas en la hospitalo. Kiuj laboras en la tombejo? La tombfosistoj. Ili fosas la
tombojn. Kiuj laboras en la muelejo? La muelistoj. Ili faras farunon per la muelilo.
Kiuj laboras en la bu¤ejo? La bu¤istoj. Ili bu¤as la bestojn por vendi viandon al la
vilaßanoj. Kiuj laboras en la kafejo? La kelneroj. Ili servas al la gastoj, kiuj deziras
trinki kafon, teon, ¤okoladon, limonadon kaj volas legi gazeton, ˘urnalon. Kiuj
laboras en la lernejo? La geinstruistoj. Ili instruas la gelernantojn pri diversaj aferoj.
Kiu laboras en la apoteko? La apotekisto. Li faras medikamentojn por la malsanaj
vilaßanoj. Kiuj laboras en la vilaßdomo kaj policejo? Oficistoj kaj policanoj. Ili zorgas
pri la aferoj de la vilaßanoj kaj atentas pri la ordo en la vilaßo.
Kion oni faras en la publika ßardeno? Oni promenas, sidas sur la benkoj kaj
babiladas. Kion oni faras en la butikoj kaj sur la vendoplaco? Oni vendas kaj a¤etas
tie. Kion oni faras sur la kamparo? Tie oni laboras, plugas, pio¤as, kulturas la teron.
Kion oni faras en la fabriko? Tie oni faras diversajn ilojn per maŮinoj por la vilaßanoj
kaj por la urbanoj. Kion oni faras en la drinkejo? Tie oni trinkas bieron, vinon,
brandon, paroladas pri la taga laboro, amuzas unu la alian kaj kelkfoje oni tre laŞte
kriadas kaj kantas. Kiu multe drinkis, tiu estas ebria.

Proverboj

Kiu sukcesas, ofte forgesas.

Kiu tre malsatas, tiu ¤ion Ůatas.
Kiu agas, tiu pagas.
 Ăe fenestro de vagonaro

Vilaßeto ¤e rivero,
verda monto, flora bord’,
sonorilson’ de l’ vespero,
benko ¤e la doma pord’,

ligas min al vi memoro:

gaja ludo de infan’,
la sekret’ de juna koro,
kiso de l’ unua am’…

Vilaßeto ¤e rivero,
vin revidi vanas rev’,
tenas min en mallibero
urba vivo, zorgoj, dev’.
(J. B.)

dekunu tizenegy
plano terv, tervrajz
oriento kelet
okcidento nyugat
ponto híd
direkto irány
sudo dél
¤efa fő
¤efe főleg
aleo fasor
nordo észak
hospitalo kórház
lando ország
Ůoseo műút
pastro pap
apoteko gyógyszertár
publiko közönség, nyilvánosság
vid-al-vide szemben, szemközt
polico rendőrség
drinki inni (szeszes italt), dőzsölni
fero vas
fervojo vasút
trafiko forgalom
kuraci gyógyítani, orvosolni
flegi ápolni
kelnero pincér
¤okolado csokoládé
limonado limonádé
gazeto lap, újság
˘urnalo hírlap
afero ügy, dolog
medikamento gyógyszer
ordo rend
kulturi művelni
biero sör
brando pálinka
ebria részeg
sukcesi sikerülni, sikerültnek lenni
forgesi elfelejteni, felejteni
sati jóllakottnak lenni
malsati éhezni
agi cselekedni
sonori csengetni, harangozni
soni hangzani
ligi (-n) megkötni, odakötni
memori (pri) emlékezni
sekreto titok
kisi csókolni
vana hiábavaló
vani hiábavalónak lenni
revi ábrándozni, vágyakozni
hundo kutya

Ekzercoj

1. Fordítsuk eszperantóra:
Nagybátyám meséli (fabelas):
Mikor anyám a konyhában főzött – ő jól tudott (povi) készíteni mindent –, szerettem a
konyhában üldögélni, mert mindig adott valami jót nekem. Jobban szerettem enni,
játszani, aludni, mint tanulni. Mikor apám otthon volt, újságokat, hírlapot olvasott az
ebédlőben. Nővérem mellette ült és írt, tanult. Ő is jobban szeretett játszani, de
apánk nagyon szigorú volt, és mi nem akartunk rosszak lenni. Este sétálni mentünk
szüleinkkel az állomásig vagy a malomig, ahol az öreg molnár lakott. Mindenki
szerette őt, mert munka közben (alatt) is dalolt. A mostani molnár fiatal, de nem
olyan nyájas, víg, mint az öreg volt.
2. Mit jelentenek az alábbi szavak:
subiri, suriri, ¤irkaŞkuri, alparoli, sensenta, transveturi, malligi, elkuri, priparoli,
pripensi, peradi.
3. Fordítsuk eszperantóra:
jó, jól, jobb, jobban, legjobb, legjobban; gyorsabb, leggyorsabb, gyorsabban,
leggyorsabban; erősen, erősebben, legerősebb, legerősebben. – Péter nagyon
szorgalmas. Pál is szorgalmasan tanul.
 12. DEKDUA LECIONO

Leciono pri la jaro

La instruisto prenis libreton el la poŮo kaj metis ßin sur la tablon.

– Jen libreto: kalendaro. Ďi montras la partojn de la jaro. Ău vi scias la nomojn de la
partoj? Kompreneble en la lingvo Esperanto.
– Mi scias – ekkriis Petro. – La jaro havas kvar ¤efajn partojn: kvar sezonojn. La
sezonoj estas: printempo, somero, aŞtuno, vintro.
– Ău la jaro havas nur sezonojn?
– Ne! Ďi havas ankaŞ monatojn. Ili estas Januaro, Februaro, Marto, Aprilo, Majo,
Junio, Julio, Aşgusto, Septembro, Oktobro, Novembro, Decembro.
– Tre bone! Nun mi scivolas, ¤u la monato havas partojn?
– Jes! Ili estas semajnoj. Ăiu semajno havas tagojn. Iliaj nomoj estas: lundo, mardo,
merkredo, ˘aŞdo, vendredo, sabato, diman¤o.
– Kiu tago estas hodiaŞ?
– HodiaŞ estas lundo.
– Kia tago ßi estas?
– Lundo estas labortago, la unua tago de la semajno.
– Kiu tago estis hieraŞ?
– HieraŞ estis diman¤o. Ďi estas ripoztago, festotago kaj la lasta tago de la
semajno.
– Kiu tago estos morgaŞ?
– MorgaŞ estos mardo. AnkaŞ ßi estas labortago.
– Kiam ni havas kursajn horojn?
– Ăiusemajne dufoje: lunde kaj ˘aŞde.
– Ău vi Ůatas tiujn kursajn horojn?
– Jes! – ni ¤iuj kriis. – Ni Ůatas Esperanton. Ďi estas la plej facila lingvo en la
mondo. Ekde de la kurso ni facile lernas ßin.
– Ăar vi ¤iuj Ůatas la lingvon, en la proksima ˘aŞdo ni lernos hungaran popolkanton
en Esperanto. Ău bone?
– Jes, jes! Ni ¤iuj Ůatas kanti dum ekskursoj.
La instruisto metis la kalendaron en la poŮon, post tio deziris al ni „bonan nokton!”.
Ni respondis per „ßis revido!” kaj ekiris hejmen.

Malsana amiko

Mia amiko estis malsaneta. Li iris al kuracisto, kiu skribis medikamenton por li. La
medikamenton li a¤etis ¤e la apotekisto. Poste li for˘etis la medikamenton.
– Kion vi faras? Kial vi for˘etis ßin?
– Nu – li respondis –, mi iris al la kuracisto, ¤ar la kuracisto ja devas vivi; poste mi
a¤etis la medikamenton ¤e la apotekisto, ¤ar ankaŞ la apotekisto devas vivi; mi
for˘etis ßin, ¤ar kompreneble ankaŞ mi volas vivi.

dekdu tizenkettő
poŮo zseb
meti helyezni, el-, letenni
sur la tablon (43.) az asztalra
kalendaro naptár
jaro év
komprenebla (45.) érthető
kompreneble természetesen
ekkrii (45.) felkiáltani
sezono évszak
printempo tavasz
somero nyár
aŞtuno ősz
vintro tél
monato hónap
scivoli kíváncsinak lenni
semajno hét (idő)
lundo hétfő
mardo kedd
merkredo szerda
˘aŞdo csütörtök
vendredo péntek
sabato szombat
ripoztago pihenőnap
festo ünnep
estos (42.) lesz
morgaŞ holnap
¤iusemajne minden héten
dufoje kétszer, két ízben
mondo világ
ekde kezdete óta
popolkanto népdal
post (elölj., 44.) után
post tio, poste azután
˘eti dobni, hajítani
ja hiszen, persze

Gramatiko

42. A jövő idő

Az ige jelentő módjának jövő idejét (estonta tempo) az -os végződés jelzi.
Fordítsunk gondot a jövő idő használatára, mert a magyar nyelvben a jövő idejű
cselekvést is gyakran jelen idejű ragozással fejezzük ki. Pl.: Én kérdezek, önök
válaszolnak = Én kérdezni fogok, önök válaszolni fognak. Mi demandos, vi
respondos.
Ha elmehetek hozzá. = Ha el fogok mehetni Se mi povos iri al
hozzá. li.
Eljön hozzám? = El fog jönni hozzám? Ău vi venos al mi?

Figyeljük meg az alábbi két mondatot:

Kiam mi vizitos vin, mi rigardos vian Amikor meglátogatom önt, megnézem
bibliotekon. majd a könyvtárát.
Kiam mi vizitas vin, mi rigardas vian Amikor (valahányszor) meglátogatom önt,
bibliotekon. megnézem (meg szoktam nézni) a
könyvtárát.
A második mondat szokásos, ismétlődő cselekvést fejez ki.

43. Elöljárós és puszta tárgyeset „hová?” kérdésre

 Hová? kérdésre felelve a helyhatározói elöljárók után, mikor az elöljárós főnév felé
való, akár valóságos, akár képletes mozgást akarunk kifejezni, tárgyesetet
használunk.
Az -e végű helyhatározószó szintén -n ragot kap, ha hová? kérdésre felelünk.

Hol? Hová?
en la a kertben en la a kertbe
ßardeno ßardenon
sub la lito az ágy sub la liton az ágy alá
alatt
sur la tablo az sur la tablon az asztalra
asztalon
trans la a folyón túl trans la a folyón túlra
rivero riveron
hejme otthon hejmen haza
supre fenn supren felfelé, fel
kie? hol? kien? hová?

Łoseo kondukas el la vilaßo tra la arbaro Műút vezet a faluból az erdőn át egy
en alian vilaßon. másik faluba.
Li venis sub la influon de malbonaj Rossz barátok befolyása alá került (jött).
amikoj.

Jegyezzük meg jól, hogy az al, ßis, tra, preter elöljárók után nem használunk
tárgyesetet, mert ezek már magukban is irány felé való mozgást fejeznek ki.

44. A „post, depost, ekde” elöljárók

post után

a) Időhatározói elöljáró és igekötő. (Helyhatározói értelemben a malantaŞ

használatos.)
Mi iris post ili. Utánuk mentem. (Idő.)
Mi iris malantaŞ ili. Mögöttük mentem. (Hely.)
Post lia alveno ni iris malantaŞ la domon Megérkezése után a ház mögé a kertbe
en la ßardenon. mentünk.

b) Igekötőként v. összetételben:
postkuri utánafutni postrest hátramaradn
i i
postnom utónév postlasi hátrahagyni
o

depost, ekde óta

A magyar óta az eszperantóban tulajdonképpen de (l. 19.):

de vasárnap de unu egy év
diman¤o óta jaro óta.
Olykor azonban a de egymagában félreérthető, ezért helyette a depost vagy ekde
elöljárókat használjuk.
a) Ha a főnév időpontot jelez, depost vagy ekde használatos:
la tempo depost (ekde) a vasárnap óta eltelt
diman¤o idő
b) Ha a főnév tartamot jelez (év, hó, hét, nap), s azt akarjuk kifejezni, hogy ennek a
tartamnak a kezdetétől fogva történik valami, csupán ekde helyes:
ekde unu jaro egy év óta, egy évtől kezdve,
ekde la ekzisto de la mondo a világ létezésétől kezdve,
(depost la ekzisto de la mondo azt jelentené, hogy a világ létezése utántól kezdve,
vagyis a világ megszűnése, „a világ vége” utántól).

45. Az ek- és -ebl- képzők

I. Az ek- előképző, a cselekvés megkezdését vagy a pillanatnyi, rövid ideig tartó

cselekvést jelzi.
(vidi látni) ekvidi megpillantani; ekiri megindulni, ekplori sírva fakadni, ekkrii
felkiáltani, ekkoleri haragra gerjedni, megharagudni; ekbati megütni, ráütni.
Önállóan mint felkiáltó szó fordul elő: Ek! Fel! Rajta!
II. Az -ebl- utóképzővel igékből képezünk mellékneveket, pl. kredi hinni, Kredebla
hihető.
legebla olvasható nelegebla olvashatatla
n
manßebl ehető nemanßeb ehetetlen
a la
farebla megtehető,
megcsinálható
Önállóan: eblo lehetőség, ebla lehetséges, eble lehet, talán, maleblo lehetetlenség,
laŞeble lehetőség szerint.
Gyakran előforduló kifejezési formák: kiel eble… ahogyan lehet, amint, lehetséges,
kiom eble… amennyire lehetséges, kiel eble plej… a lehető leg-…, a legesleg- …

Mi vizitos vin, kiel eble baldaŞ. Meglátogatom önt, amily hamar

lehetséges.
Revenu rapide, kiom eble. Jöjj vissza (oly) gyorsan, amennyire
lehetséges.
Li kuras kiel eble plej rapide. A lehető leggyorsabban fut.
Kiel eble plej bone mi zorgos pri A lehető legjobban fogok gondoskodni róla.
li.

Ekzercoj

1. Mondjuk eszperantó nyelven az alábbi szavakat:

a) Szóösszetétellel: írógép, napló, kertművelés, naptárkészítő, a fa koronája (egy
szóval!), vajas kenyér (egy szóval!), csatatér, csatamező, folyópart, gyermekszoba,
hegyoldal, repülőtér, vasgyár, rózsakert, főváros, fali szőnyeg, városháza,
repülőgép.
b) Elő- és utóképzők útján: magaslat, szórakozóhely, állatvilág (nem összetett
szóval!), ütőszerszám, küzdőszer (mint a fegyver), átjáró, olvasóterem,
kirándulóhely, gyönyörű, szótár, gyáros, vendéglő, tejivó, tornaterem, segédeszköz,
mérnöknő, orvosnő, tyúkól, klubhelyiség, könyvárus, játszóhely, szabóműhely,
gépterem, muzsikus, kormány (eszköz! pl. hajón), fiúárvaház, találkozóhely, lemenni,
felmenni, átírni, keresztülírni, vásárolható, ihatatlan, érzéketlen, ostoba, bölcsesség
nélküli, tudatlan, tehetetlen, bonyolult, jelentéktelen, fordító, hangtalan, ültetvény,
ültetvényes (egyén).
2. Fordítsuk eszperantóra az alábbi szöveget (ügyeljünk a jövő idő használatára!):
Tavasszal ültetnek. Ebben az évben a tavasz későn érkezett. Kertünknek még
nincsenek virágai, de a fák már zöldek. Séta közben megálltam a padnál és azután
leültem arra. Így néztem a kertet, a fakoronákat. Szeretem a tavaszt, de jobban
szeretem a nyarat. Lehet, hogy ebben az évben meglátogatom azt a nagybátyámat,
aki a fővárosban, Budapesten lakik. Ott magasabb hegyek vannak, mint nálunk, sok
szórakozóhely is van. A fővárosban sok érdekes dolog látható. Most sokat kell
tanulni, de nyáron szabad időm lesz. Az iskolai tanítás után azt tehetem, amit
akarok.
3. Fordítsuk le az alábbi kifejezéseket és alkossunk velük mondatokat:
a) A közeli városokban, az asztalunkra, a szomszéd utcában, a szomszéd utcába, a
gyár ebédlőjében, a gyár ebédlőjébe, a folyón túlra, a szék alá.
b) Két hét óta, tíz évvel ezelőtt, tíz évvel ezelőtt kezdődően, három hónap múlva,
hétfőtől kezdve, hétfő óta.
 13. DEKTRIA LECIONO

Ni vojaßos al Budapest

AntaŞ du tagoj mia patro diris ¤e la tagmanßo:

– Ni vojaßos al la Budapesta Printempa Foiro.
– Ău ni ¤iuj? – estis la unuvo¤a krio.
– Jes! Mi jam mendis la biletojn en la kontoro de la vojaßofieejo.
Depost du tagoj do vigla vivo regas en la hejmo. Demando sekvas demandon.
Rozalio: Per kio ni vojaßos?
Patro: Per rapidvagonaro. Frumatene ni ekiros kaj post du horoj ni jam povos
promeni sur la bulvardoj de la ¤efurbo.
Mi: Kion oni povas vidi sur la bulvardoj?
Patro: Elektrajn tramveturilojn, aŞtomobilojn, aŞtobusojn. La ¤efurba trafiko estas
tre vigla kaj granda. Amasoj marŮas tien-reen sur la stratoj, sur la avenuo
Népköztársaság, en la Urba Ďardeno, kie estas la popola amuzejo Vidám Park, la
Zoologia Gardeno, kie oni povas vidi diversajn bestojn el ¤iu parto de la mondo.
Elizabeto: Ho, mi tre ßojas. Ni vidos urson, simiojn, elefanton, hipopotamon, birdojn
kaj tiel plu (ktp.).
Patrino: Ău ni vizitos ankaŞ teatron?
Patro: Mi skribis pri tio al mia amiko. Ni havos biletojn al la prezentado en la Nacia
Teatro. La geaktoroj ludos historian teatra˘on.
Rozalio: Min interesas la filmoj. Ău ni vizitos ankaŞ kinejon?
Elizabeto: Min interesas la muzeoj. Ău ni iros ankaŞ en la Nacian Muzeon?
Mi: Min interesas la sukera˘ejo. Mi Ůatas la dol¤a˘ojn.
Patro: La kino ankaŞ min interesas, sed mi pensas, ke ni ne havos tempon por ßi.
Kinejo estas ankaŞ en nia urbeto, kaj oni prezentas en ßi la samajn filmojn, kiujn en
la budapestaj kinejoj. Ni vizitos la Nacian Muzeon. Tie estas antikva˘oj, kiuj min tre
interesas. Ni vizitos ankaŞ la Belartan Muzeon. Tie ni vidos pentra˘ojn kaj
skulpta˘ojn, kies beleco estas fama.
Mi: Patro, okaze de la foiro oni povas flugi per aeroplano kaj vidi la tutan ¤efurbon
el alteco.
Patrino: Mi protestas. Mi ne deziras flugi, ¤ar mi timas. Mi estos kontenta, kiam mi
vidos la belecon de la ¤irkaŞa˘o de sur la monto Szabadsághegy, kien ni supreniros
per la dentrada vagonaro.
Elizabeto: Kiomlonge ni restos?
Patro: Espereble du tagojn, poste ni revenos.
Ni ¤iuj estas kontentaj pri la plano.

Proverboj

Kiu ofte gastas, tre malofte fastas.

Pli bone silenti ol poste pripenti.
Pli bona io, ol nenio.
Sen pago kaj sen timo pensoj iras trans limo.

vojaßi utazni (vonattal, hajóval)

foiro vásár
unuvo¤a egyhangú, egyöntetű
mendi (-n) megrendelni
bileto jegy
kontoro iroda
do tehát, hát
vigla élénk, éber
regi (-n) uralkodni
sekvi (-n) követni
bulvardo körút
elektro villamosság
tramo közúti sín (gyakran a közúti kocsira is értik)
tramveturilo közúti kocsi
automobilo, aŞto autó, gépkocsi
aŞtobuso társasgépkocsi
amaso tömeg
tien-reen (46.) ide-oda, oda- vissza
avenuo sugárút
zoologio állattan
ßoji (pri, pro) örülni
urso medve
simio majom
hipopotamo víziló
birdo madár
kaj tiel plu (ktp.) és így tovább (stb.)
teatro színház
prezenti előadni, bemutatni
nacio nemzet
teatra˘o (47.) színdarab
filmo film, képszalag
kino mozi (filmművészet)
kinejo mozi (hely)
muzeo múzeum
sukero cukor (nem cukorka!)
sukera˘o cukrászsütemény
dol¤a édes
tempo idő (nem időjárás)
antikva˘o régiség
arto művészet
pentri festeni
skulpti szobrot csinálni
beleco (47.) szépség
fama híres
okazi történni
okaze de… alkalmából (vminek…)
flugi repülni
aeroplano repülőgép
protesti tiltakozni
timi (-n) félni, félni vmitől
dento fog
rado kerék
dentrado fogaskerék
reveni (46.) visszajönni
fasti böjtölni
penti (pri) megbánni
limo határ, országhatár
 Gramatiko

46. A re- igekötő

Jelentését mutatják a példák:

reiri visszamenni rerigard visszanézni

i
relegi újraolvasni reverki újraírni (művet)
repostuli visszakövetelni, refari újracsinálni
újrakövetelni
revendist viszonteladó revidi viszontlátni
o

Önállóan: ree ismételten, új rá; reen visszafelé. De ree kifejezés helyett inkább
denove (újból) használatos. Indulatszóként is találkozunk vele: Re! Reen! Vissza!
Visszafelé!

47. Az -a˘- és -ec- képzők

I. Az -a˘- utóképzővel olyan főneveket képezünk, amelyeknek jelentése: konkrét,

érzékelhető valami. Járulhat melléknévi, főnévi és igei szótövekhez.
1. Melléknévi szótőhöz ragasztva olyan valamit jelent, aminek a melléknévvel
kifejezett tulajdonság a lényege:

dol¤a édes dol¤a˘o édesség (sütemény)

sprita szellemes sprita˘o szellemesség (élc)
malagrabla kellemetle malagrabla˘ kellemetlenség
n o
stulta ostoba stulta˘o ostobaság (szó vagy
tett)

2. Igei szótő után téve a cselekvéssel kapcsolatos konkrét dolgot fejez ki; ez lehet,
az ige jelentése szerint

a) a cselekvés eredménye:

skribi írni skriba˘o iromány, irat

komponi zenét kompona˘ (zenei)
szerezni o szerzemény
konstrui építeni konstrua˘o épület

b) a cselekvés tárgya:

havi bírni hava˘o vagyon

heredi örökölni hereda˘o örökség
manßi enni manßa˘o étel
trinki inni trinka˘o ital

c) a cselekvés hordozója:

esti lenni esta˘o lény

kreski nőni kreska˘o növény
nutri táplálkozni nutra˘o táplálék
rampi mászni rampa˘o csúszómászó
(állat)

3. Főnévi szótő után téve jelentése: valamiből készült, valamiből származó,

valamitől jellemzett. Ehető állatot jelentő szótő után az illető állatból készült ételt
jelöli.

tolo vászon tola˘o fehérnemű

araneo pók aranea˘o pókháló
infano gyermek infana˘o gyerekség
azeno szamár azena˘o szamárság
porko disznó porka˘o disznóság
(étel)
ovo tojás ova˘o tojásétel

4. Önállóan: a˘o dolog, tárgy, izé.

II. Az -ec- utóképző; jelentése: elvont tulajdonság, minőség, állapot.

1. Melléknévi szótövek után téve tulajdonságot nevez meg. (A melléknévi gyök
puszta -o végződéssel elvont fogalmat fejez ki.)

bona jó bono (a) jó bonec jóság

o
bela szép belo (a) beleco szépsé
szép g

Például: Li amas la belon. Szereti a szépet. Li admiras Ůian belecon. Csodálja a

(nő) szépségét.
2. Főnévi gyökökből elvont tulajdonságot jelentő főneveket képez. Ezt legjobban
úgy érthetjük meg, ha a főnévi gyökből az -a végződéss el melléknevet képzünk; az
így kapott tulajdonságot vagy állapotot nevezi meg az -ec- képző:

homo ember homa

emberie homeco emberiesség,
s emberség
frato testvér frata testvéri frateco testvériség
besto állat besta állati(as) besteco állatiasság
patrino anya patrina anyai patrinec anyaság (anyai
o állapot)
edzo férj edza férji edzeco házasság (férji
állapot)

Megjegyzendő, hogy a melléknévi -a végződés, éppúgy mint a magyarban,

nemcsak tulajdonságot jelölhet, hanem hozzátartozást, mondhatni birtokos esetet is:
homa kapo emberi fej (ember feje), homa konduto emberi(es) magatartás.
Eco mindig csak a tulajdonságot nevezi meg, sohasem a hozzátartozást.

3. Mellékneveket is képezhetünk az -ec- képzővel (-eca). Ezeket a magyar -szerű.

vagy -os, -es, -ös képzővel fordítjuk:

spong szivacs spongec szivacsos,

o a szivacsszerű
silko selyem silkeca selymes
veluro bársony velureca bársonyos
sablo homok sableca homokszerű

4. Önállóan: eco tulajdonság.

A fenti két képző (-a˘o és -eco ) alkalmazását mutassa néhány példa: Liaj afabla˘o˘
montras lian afablecon. Szívességei (tettek) mutatják az ő szívességét (tulajdonság).
De longe daŞras lia malsaneco, sed oni ankoraŞ ne rekonis lian malsanon. Régóta
tart a betegsége (állapot), de még nem ismerték fel a betegségét (fogalom). Li diris
multajn sprita˘ojn; ni miris pri lia spriteco. Sok szellemességet mondott;
csodálkoztunk a szellemességén.
Jegyezzük még meg: unueco egység, unuaeco elsőség.

Ekzercoj

1. Feleljünk az alábbi kérdésekre:

a) Al kiu urbo la familio vojaßos? Ău la patro a¤etis la biletojn ¤e stacidomo? Kia
vivo regas en la hejmo? Per kio la familio vojaßos? Kie la familio promenos en la
¤efurbo? Kion oni povas vidi sur la bulvardoj de Budapest? Kion oni povas vidi en la
Zoologia Ďardeno? Ău la familio vizitos ankaŞ teatron? Kio interesas Rozalion? Kio
interesas Elizabeton? Kio ne interesas la patrinon?
b) Ău vi Ůatas vojaßi? Ău vi jam multe vojaßis? Kie vi a¤etos la bileton? Kion vi
kunportos por la vojaßo? Ău vi preferas vojaßi kun gekamaradoj en societo? Ău vi
jam flugis per aeroplano? Kiu atendos vin ¤e la stacidomo? Ău la muzeoj interesas
vin? Ău vi rigardos la Zoologian Ďardenon? Ău vi vizitos la societon de la
esperantistoj?
2. Fordítsuk eszperantóra:
Két nap múlva utazunk Budapestre. A jegyek már megérkeztek. Már előre örülök,
hogy megláthatom a fővárost. Engem főleg a repülés érdekel, mert apám megígérte,
hogy a magasba szállunk. Csak anyánk marad lenn. Ő csak vásárolni akar, mert már
jól ismeri a várost, hiszen ő budapesti. Egykor szülei Budapesten laktak. Megígértem
barátaimnak, hogy hozok mindegyiknek valamit a Tavaszi Vásárból.
3. Fordítsuk magyarra:
La pano, kiun ˘us mi a¤etis, estas spongece freŮa. Dum mia malsano mi ne povis
viziti la lernejon, kaj mia amiko ¤iam vizitis min. Ni kune lernis la lecionojn. Tio estis
bela amika˘o. Ăefe interesis min lia parolo pri la ¤efurbo. Li nun ne estas hejme, li
forestas, sed kiam li revenos, rakontos al mi pri la traviva˘oj.
 14. DEKKVARA LECIONO

(Leciono por ripetado)

La homo kaj la sezonoj

(Poemo en prozö)

Kiam dum belega somera vespero oni sidadas sur benketoj antaŞ la domoj, tiam
vole-nevole oni pensadas pri la mondo, pri la majesta universo. La nekalkulebla
stelaro brilas, la luno lumas, kaj kelkfoje steloj kuras tra la firmamento. Tiam oni
diras, ke iu mortis.
AnkaŞ nia tero estas nur eta stelo. Ďi kuras, kuregas sur la vojo, kaj obeas al la
eternaj leßoj. Nia tero estas spegulo de la tuto.
Mi tre Ůatas tiujn somerajn noktojn, ¤ar ili vekas en mi ne ¤iutagajn pensojn. Tiuj
pensoj estas puraj, mildaj, kaj ili okupas mian animon, kaj mia koro havas solenajn
sentojn.
La vivo de la tero estas spegulo de la universo, kaj la vivo de la homo estas
spegulo de la tero.
La infano montras printempon. Ďi estas kiel la unutaga floreto. AnkaŞ la floreto
estas pura, ßi ser¤as la varman lumon de la suno, kaj ankoraŞ scias nenion pri la
malhelaj ombroj.
La homa juneco montras la junecon de la naturo: la someron. Tiam la homo kiel la
tero vivas en espero. Ili kune laboras, ili kune festas kaj kelkfoje kune ploretas, sed
¤iufoje ili rapide forgesas, ¤ar post foriro de la grizaj nuboj denove aperas la
bonkora sunvarmo.
La matureco de la homo estas spegulbildo de la aŞtuno. Milda trankvilo, maturaj
pensoj post la longa laboro okupas la homan koron. La sunbrilo jam ne estas tiel
forta, kiel dum mezo de la somero, sed ßi estas milda kiel bonkora rideto de avino.
Larmoj en la okuloj, ofta pluvado en la naturo.
Post la aŞtuna matureco venas la vintra maljuneco. Neßo kovras la teron, blankaj
haroj la homan kapon. Frosto ekkuŮas sur la koron. La suno brilas ankoraŞ, sed ßi
ne donas varmon. Grandaj grizaj nuboj kovras la firmamenton, nebulo kuŮas sur la
stratoj, kampoj, kaj glacio sur la rivero, kaj… kaj venas, iom post iom alvenas la
morto. La vivo de la naturo fordormas, dormas ßis nova printempo.
La espero pri nova printempo de la homaro akompanas ¤iun bonan homon dum la
vivo. Tiu espero estas eterna fajro, kiun ni portas kun ni en ni: generacio sekvas
generacion, kaj ¤iu generacio estas nova printempo.
Post ¤iu vintro venas printempo, kaj post degelo de la glacio aperas ¤iam nova
vivo.

AŞtuna kanto

En aŞtuno sur la kampo

velkas ¤iu floro,
sed printempe ree pompas
¤iu kun odoro.
Nur la flor’ de mia koro
ne plu pompos por mi;
oni metis Ůin en tombon
por eterne dormi.
 (J. B.)

poemo költemény
prozo próza
vole- nevole akarva, nem akarva
majesta fenséges
universo világegyetem, univerzum
stelo csillag
kalkuli számolni
luno hold
lumi (al) világítani
kelkfoje olykor
firmamento égbolt
morti meghalni
obei (al) engedelmeskedni
eterna örök
leßo törvény
spegulo tükör
veki (-n) ébreszteni
milda szelíd, lágy (átvitt értelemben)
okupi (-n) elfoglalni
animo lélek
solena ünnepélyes
sento érzés
hela világos
ombro árnyék
naturo természet
festi ünnepelni
forgesi elfelejteni
nubo felhő
aperi megjelenni
matura érett
trankvilo nyugalom
larmo könny
okulo szem
pluvi esni (eső)
neßi havazni
haro haj (egy szál)
frosti fagyni
nebulo köd
glacio jég
iom post iom lassanként, fokról fokra
fordormi elaludni, meghalni
velki elhervadni
akompani (-n) elkísérni, kísérni
pompi pompázni, díszleni
generacio nemzedék
odoro illat, szag
degeli elolvadni (pl. jég)
plu többé, tovább
kritiki (-n) bírálni
meti helyezni
 Ekzercoj

1. Fordítsuk eszperantóra:
Gyönyörű téli idő van. A nap ragyog, és az ég kék. A gyerekek az udvaron játszanak
a hóban. Már régen nem volt ilyen szép időnk, mint ma. Ebéd után elmegyek ahhoz
a nagybátyámhoz, aki a folyón túl lakik. Együtt fogunk sétálni az úton, mely a másik
faluba vezet. Szeretem ezeket a sétákat, mert a nagybátyám nagyon kellemes
ember, akinek nem mindennapi gondolatai vannak. Gyakran beszél el történeteket,
melyeket figyelemmel hallgatok, mert azokból sokat tanulhatok. Ez a nagybátyám az
anyám fivére. Évekkel ezelőtt sokat utazgatott és tanult, de most nyugodtan éldegél
a folyóparti házacskában, mely egykor valamelyik rokoné volt (aparteni). Szereti a
könyveket és a természetet. Ritkán látogat meg minket, de en minden héten egy-két
ízben nála ebédelek vagy vacsorázok. Szeretem őt, és ő is szeret engem.
A nyári hónapokban olyan a háza, mint egy virágoskert. Ő maga az ültetvényeknél
dolgozik. Örök napsütésben és friss levegőben él. Nagybátyám szelíd és jószívű;
elfelejti, ami rossz, de visszaemlékezik mindenre, ami jó. A faluban nagyon szeretik
őt.
2. Fordítsuk le az alábbi kifejezéseket:
a) Kisebb házban fogunk lakni a faluban. Anyám nagyobb üzletekbe megy a
fővárosban, mert ott – azt mondja – minden kevésbé drága. Könyveidet a hosszabb
asztalra tettem. Erzsébet a szélesebb ajtó mögé fog állni. A macska a magasabb
szekrény alá futott.
b) Mi elsendis vian libron al Zagreb. En la muzeo ni ekvidis lian bildon. Mi
transdonos mian labora˘on al vi. Mi postsendos la leteron al via nova adreso. Ili
alportos biciklon. Mia patro transsendis florojn al via patrino. Mi enportis ßin en vian
domon.
 15. DEKKVINA LECIONO

La kursanoj vizitis la fabrikon

Kion ni decidis, tion ni faris. HodiaŞ en du grupoj ni vizitis la fabrikon, kiun oni
konstruis antaŞ ok jaroj. En la unua grupo partoprenis sep, en la dua ok personoj.
Se mi kalkulas al tio ankaŞ kamaradojn inßenieron Bartók kaj Csontos, kiuj
apartenas al la fabriko, nia ombro atingis deksep. Tiel preskaŞ ¤iuj gekursanoj venis
kun ni.
– Por kio servas tiu giganta maŮino? – demandis Edit Epres.
– Ďi estas dinamo, kiu produktas la elektran energion por la maŮinoj de la fabriko
kaj donas kurenton ankaŞ al la lumigado de la urbo – respondis la laborestro. Li
klarigis la funkcion de la dinamo kaj motoroj, sed mi apenaŞ aŞdis ion pro la granda
bruo, kiun la masinoj faris.
El la dinamejo ni iris en la halon de la masinoj. Ďi estas la plej granda laborejo. En
du longaj vicoj staras la masinoj, kaj ¤e ¤iu laboras laboristoj, helplaboristoj. Du-tri
laborestroj direktas. Kun Petro mi iris al granda frezmaŮino, ¤e kiu lia patro laboras.
Li estas frezisto (frezlaboristo).
– Je kioma horo vi komencis labori? – mi demandis.
– Je la kvina matene. En tiu ¤i semajno ¤iam tiel. En la proksima semajnomi
komencos je la dua (dekkvara) ßis la deka (dudekdua) vespere.
– Ău oni laboras ankaŞ nokte en la fabriko?
– Ne! Nur en la dinamejo estas de˘oro.
– Kio estas tiu giganta maŮino?
– Tio estas la hidraŞlika premilo. Apud ßi staras borilo por fari truojn en la
ferlamenoj. Ăe tiu labortablo oni fajlas, kaj tie oni rabotas la lignajn partojn de niaj
produkta˘oj. Tie oni poluras, kaj en tiu alia laborejo oni pakas la pretajn fabrika˘ojn
en grandajn kestojn.
– La vivo sen laboro ne estas interesa. Tia fabriko montras ne nur la povon de la
homo, sed ankaŞ la novan produktosistemon de la socialismo, en kiu ne la
kapitalistoj ekspluatas, sed la popolintereso direktas. Tion montras ankaŞ la novaj
loßdomoj de la laboristoj, infanßardeno, kulturhejmo, banejo de la fabriko. Ăio servas
al la utilo kaj kulturo de la nuna laboristaro.
– Vi pravas, Mateo. Laboro estas salo de la vivo. Sed nun mi vidas, ke viaj
gekamaradoj deziras iri en la alian laborejon…
– Mi dankas al vi pro via klarigo – mi diris, kaj kun Petro ni rapidis post la societo.

Kompreneble…

– PaŞlo, kiel povas esti, ke via adicio estas ¤iam erara?

– Mi ne scias, sinjoro instruisto.
– Ău iu helpas al vi?
– Jes, mia patro.
– Kio estas via patrol
– Ăefkelnero.

Ni lernis kanton

HodiaŞ nia instruisto vizitis nin. Ni gaje pasigis la tempon. Elizabeto ludis
fortepianon, kaj li bele violonludis; li havas ankaŞ belan vo¤on. Niaj gepatroj,
Rozalio kaj mi estis la publiko. Li kantis Esperante la hungaran kanton „Gyönge
violának letörött az ága…” Je nia peto li diktis la tekston, kaj poste ni ¤iuj kunkantis,
e¤ ankaŞ la gepatroj. Jen la kanto:

Falis la gracia
Bran¤o de l’ violo.
Kor’ malßoja mia
Estas sen konsolo.
Mußas vento veokria…
Ho, adiaŞ, kara mia!
(Kalocsay K. fordítása)

Ciferoj, kalkulado

1, 2, 3, 4, 5 estas arabaj ciferoj. 1, 2, 3, 4, 5 arab számjegyek.

I, II, III, IV, V estas romaj ciferoj.
Mi nombros: unu, du, tri, kvar, kvin;
en la ¤ambro sidas do kvin homoj.
Mi kalkulos: Du plus (kaj) tri estas
kvin.
Tio estis kalkulado: adicio.
La sumo estas kvin.
Tio estas la rezulto.
Kvin minus tri restas du.
Tio estas subtraho.
I, II, III, IV, V római számjegyek.
Számlálni fogok: 1, 2, 3, 4, 5;
a szobában tehát öt ember ül.
Számolni fogok: kettő meg (és) három
az öt.
Az számolás volt: összeadás.
Az összeg öt.
Az az eredmény.
Öt mínusz három marad kettő.
Az kivonás.

grupo csoport
partopreni (en) résztvenni
persono személy
nombri számlálni
nombro száma vkiknek v. vmiknek
deknaŞ tizenkilenc
preskaŞ majdnem
giganto gigász, óriás
dinamo dinamó, áramfejlesztő
produkti termelni, gyártani
energio erő, energia
kurento áram
lumigi (-n) (51.) megvilágítani, világossá tenni
lumigado világítás
laborestro (51.) munkavezető
klarigi megmagyarázni
funkcii működni
apenaŞ alig
brui zajongani, zajt ütni
halo csarnok
vico sora vminek
mia vico az ón sorom
frezi marni (géppel)
torni (-n) esztergálni
je (elölj., 50.) -kor; -ra, -re
kioma? hányadik? (hány?)
komenci (-n) kezdeni vmit
dekkvara tizennegyedik
dudekdua huszonkettedik
de˘ori szolgálatot tartani
hidraŞlika víznyomásos
premi (-n, al) nyomni, préselni
bori fúrni
truo lyuk
lameno lemez
fajli (-n) reszelni
raboti (-n) gyalulni
ligno fa (anyag)
poluri (-n) fényezni, simítani
kesto láda
tirkesto asztalfiók
produktosistemo termelési módszer
ekspluati kihasználni
popolintereso népérdek
gracia finom, kecses
direkti irányítani, vezetni
infanßardeno óvoda
kulturhejmo kultúrotthon
banejo fürdő
adicii (-n) összeadni számokat
pasi múlni, haladni (idő)
pasigi (-n) eltölteni időt
fortepiano zongora
violono hegedű
dikti diktálni
teksto szöveg
fali leesni
bran¤o ág
violo viola
konsoli vigasztalni
mußi zúgni
vento szél
ve jaj!
veo a jaj
veokria jajgató
adiaŞ! isten veled!
cifero szám(jegy)

Gramatiko

48. A tőszámnevek

Tőszámok (bazaj numeraloj): unu 1, du 2, tri 3, kvar 4, kvin 5, ses 6, sep 7, ok 8,

naŞ 9, dek 10, cent 100, mil 1000.
Összetételük azonos sorrendben történik, mint a magyar nyelvben: dekunu 11,
dekdu 12, dektri 13, dekkvar 14, dudek 20, dudek kvin 25, dudek ses 26, tridek 30,
kvardek 40, kvindek 50, naŞdek naŞ 99, cent sesdek sep 167, tricent sepdek ok
378, kvarcent sepdek unumil okcent sepdek naŞ 471 879.
A magasabb tőszámokat az eszperantóban főnévi alakjukban használjuk: miliono
millió, miliardo milliárd, biliono billió.
 A 0 számnév neve: nulo, zero.
A tőszámok után – az egy kivételével – többes számot használunk. A tőszámok
változatlanok, vagyis a tárgyeset -n végződését nem veszik fel: Mi a¤etis dek
pomojn. Tíz almát vásároltam.

Megjegyzés:

Unuj iris en la ßardenon, aliaj iris en la Egyesek a kertbe, mások a színházba

teatron. mentek.
Unun interesas la afero, alian ne. Egyet (egyiket) érdekel az ügy, másikat
nem.

Ezekben a mondatokban az unu a névmás szerepét tölti be, megszűnik tőszám

lenni, és nem a tőszámokat jellemző kiom (mennyi?) kérdésre, hanem a kiu? kiuj?
(ki? kik?) kérdőszavakra felel.

49. A sorszámok

Sorszámokat (ordaj numeraloj) a tőszámokból az -a melléknévi végződéssel

képezünk: unua első, dua második, tria harmadik, centa századik, mila ezredik,
dudekoka huszonnyolcadik. Kérdőszavuk: kioma hányadik?
Az eszperantóban az órát sorszámmal fejezzük ki:

2h= la dua két óra

2.10 h = la dua kaj dek minutoj két óra 10 perc
2.15 h = la dua kaj dekkvin m-oj kettő tizenöt,
v. kvarono post la dua negyed három
v. kvarono de (antaŞ) la tria
2.30 h = la dua kaj tridek kettő harminc,
v. duono post la dua fél három
v. duono de (antaŞ) la tria
2.45 h = la dua kaj kvardekkvin kettő negyvenöt,
v. tri kvaronoj post la dua háromnegyed
v. tri kvaronoj de (antaŞ) la három
tria

A negyed, fél, háromnegyed megjelölésére leghelyesebb az első mód. – A

sorszámnév előtt az óra megjelölésénél mindig ki kell tennünk a la névelőt.
Főnévi számneveket a főnév -o végződésével képezünk: unuo az egység (mint
mennyiségi fogalom, pl. monunuo pénzegység; nem azonos az unueco „egység,
egységess ég” szóval, pl. la unueco de la movado a mozgalom egysége); duo kettős,
la granda Kvaro a nagy Négy(es).

50. A „je” elöljáró

A je nem pontosan körülhatárolt jelentésű elöljáró; tulajdonképp akkor használjuk,

amikor más elöljáró nem illik a mondatba, használatát azonban a nyelvszokás is
lényegesen szűkítette.
1. Használjuk mikor? kérdésre óra, perc megnevezés ével kapcsolatban:

Je la sesa matene. Reggel hat órakor.

Je kioma horo vi venos al mi? Hány órakor jössz hozzám?
La vagono eliros je la deka kaj tridek A vonat 10 óra 30 perckor
minutoj. indul.

(Más, időt jelentő főnevek előtt en elöljárót használunk: en la sekvanta semajno a

jövő héten, en la pasinta monato a múlt hónapban; egyéb főnevek előtt pedig ¤e
elöljárót, pl. ¤e lia alveno megérkezésekor, ¤e ¤iu vorto li batis la tablon minden
szónál az asztalra ütött.)

2. A je elöljárót használjuk még ilyen kifejezésekben:

suferi je malsano betegségben szenvedni

malsanißi je tifo
stari je ies dispono
je mia miro (ßojo,
surprizo)
je mia honoro
je la nomo de la leßo
tífuszban megbetegedni
vkinek a rendelkezésére állni
csodálkozásomra (örömömre,
meglepetésemre)
becsületemre
a törvény nevében

51. Az -estr- és -ig- képzők

I. Az -estr- utóképző jelentése: a gyökszó által megjelölt dolog feje, főnöke,

vezetője.

regno állam regnestro

államfő, uralkodó
Ůipo hajó Ůipestro
a hajó kapitánya,
parancsnoka
imperio birodalom imperiestr császár
o

Ugyanígy: urbestro polgármester, vilaßestro a falu bírája, a falu feje, estro

(prezidanto) de la konsilantaro tanácselnök, drinkejestro korcsmáros, kontorestro
irodafőnök.
Önállóan: estro parancsnok, vezető, estri irányítani, vezetni.
Képzett szavakban: estraro vezetőség, estrarano vezetőségi tag, estrino főnöknő.

II. Az -ig- utóképzővel igéket képezünk.

1. Melléknévi és főnévi gyökhöz, szótövekhez téve az -ig- utóképző jelentése:
valamilyenné vagy valamivé tenni.

pura tiszta purigi tisztítani

pala sápadt paligi sápasztani
videbla látható videbligi láthatóvá tenni
cindro hamu cindrigi elhamvasztani
Ůtono kő Ůtonigi megkövesíteni
edzino felesé edzinigi férjhez adni (feleséggé
g tenni)
paco béke pacigi megbékíteni
nenio semmi neniigi megsemmisíteni

Hasonlóan: unuigi egyesíteni.

2. Elöljárókhoz is járulhat: enigi (en-igi) betenni, subigi alárendelni, elnyomni, kunigi

összetenni, egybeilleszteni.
Könnyen megérthetek az elöljárós kifejezésekből képzett ilyen igék is:
altabligi (al-tabl-igi) asztalhoz ültetni
enlitigi (en-lit-igi) ágyba fektetni
ellitigi (el-lit-igi) ágyból felkelteni
subakvigi (sub- akv- víz alá süllyeszteni
igi)

3. Tárgyatlan igékből az -ig- utóképzővel tárgyasokat képezünk:

pasi eltelni (idő) pasigi eltölteni (időt)

dormi aludni dormigi altatni (vkit)
morti meghalni mortigi megölni (vkit)
esti lenni estigi létesíteni (vmit)
fali esni, leesni faligi leejteni (vmit)
enui unni (vmit) enuigi untatni

4. Tárgyas igékből e képzővel műveltető igéket képezünk.

Mia fratino vekis min matene. Nővérem felébresztett

reggel.
Mia fratino vekigis min Nővérem felébresztetett
matene. reggel.

A műveltető ige azt fejezi ki, hogy nem az alany maga végzi a cselekvést, hanem
más valakivel végezteti.

konstrui építeni (vmit) konstruigi építtetni

skribi írni (vmit) skribigi íratni
fini bevégezni finigi bevégeztetni
(vmit) (meghalatni)
labori dolgozni laborigi dolgoztatni

5. Az igi önállóan is előfordulhat: vmivé v. vmilyenné tenni.

Ekzercoj
1. Fordítsuk magyarra az alábbi képzett szavakat:
klubestro, farigi, lokomotivestro, legigi, relegigi, dol¤igi, lameneca, maŮineca,
maŮinigi, trinkigi, manßigi, dormigi, batigi, amika˘o, hejma˘o, hejmece, rehejmigi,
ebligi, malebligi, geedzigi.
2. Fordítsuk eszperantóra az alábbi szavakat képzés útján:
munkásfőnök, csoportosítani (csoporttá alakítani), részt vetetni, irányíttatni,
személyzet, számoltatni, működésbe hozni (működtetni), fényeztetni, játszatni,
megszemélyesíteni, cirógattatni, gyártani, gyártásfőnök, postafőnök, postai
küldemény, kellemessé tenni, magasítani, futtatni, festetni, megszabadítani (fel-),
rabbá tenni.
3. Írjuk le a következő számokat betűkkel eszperantóul:
8, 16, 21, 77, 111, 256, 1957, 11 111, 111 101, 1 999 666.
4. Végezzük el eszperantó nyelven írásban (tehát betűkkel) az alábbi két számtani
műveletet:
218 + 385 + 205 45 – 24 =
=
 Milyen műveletet végeztünk?
5. Fordítsuk eszperantóra az alábbi órákat erre a kérdésre:
Kioma horo estas? (Hány óra van?):
˝ 9, ¸ 1, ˜ 3, ¸ 7, 10, 19.35, 22.50.
6. Fordítsuk eszperantóra (Ügyeljünk a jövő idő használatára!):
Holnap színházba megyünk. Eljössz te is? Hány órakor kezdik az előadást? Nyolc
órakor pontosan. Lehetőleg pontosan ott leszek. Remélhetőleg sokat nevetünk.
 16. DEKSESA LECIONO

Ukraina popola anekdoto

Du vilaßanoj paroladas sur la strato. Unu rakontas, alia aŞskultas.

– Iam mi estis en Poltava.
– Kion vi faris tie?
– Mi a¤etis sakon da pizoj.
– Bona afero.
– Jes, bona, sed ne tre.
– Kial?
– Ăar mi vizitis kelkajn drinkejojn, trinkis, e¤ drinkis dek-dekdu glasojn da brando,
kaj kiam mi revenis, mi iom estis ebria, kaj falis sur la strato kun mia sako. La pizoj
diskuris sur la tero.
– Malbona afero!
– Malbona, sed ne tre!
– Kial?
– Ăar ne ¤iuj pizoj falis el la sako, multaj restis, kaj mi plantis tiujn pizojn en mia
ßardeno, kaj ili bone kreskis.
– Bona afero!
– Bona, sed ne tre!
– Kial?
– Ăar la porko de mia najbaro enkuris en la ßardenon, kaj la tutan plantafon.
– Malbona afero!
– Malbona, sed ne tre!
– Kial?
– Ăar mi prenis mian tran¤ilon kaj bu¤is la porkon. El ßia karno mi faris bonajn
Ůinkojn, kolbasojn kaj porka˘ojn.
– Bona afero!
– Bona, sed ne tre!
– Kial?
– Ăar en iu tago la hundo de la vilaßa pastro enkuris en mian domon, saltis en la
kuirejon kaj formanßis la Ůinkojn, kolbasojn, porka˘ojn.
– Malbona afero!
– Malbona, sed ne tre!
– Kial?
– Ăar denove mi prenis mian tran¤ilon, mortigis la hundon, kaj faris belan pelton,
mantelon el ßia felo por mia edzino.
– Bona afero!
– Bona, sed ne tre!
– Kial?
– Ăar en la posta diman¤o mia edzino iris al la preßejo, kaj tie la pastro rekonis la
felon de la hundo en Ůia pelto, kaj li forprenis ßin de mia edzino.
– Malbona afero!
– Malbona, sed ne tre!
– Kial?
– Ăar por plendi mi iris al la jußisto, kaj en la tribunalo li kondamnis la pastron. Li
devis redoni la pelton al mia edzino.
– Bona afero!
– Bona, sed ne tre!
– Kial?
– Ăar por gajni la proceson mi devis donaci ion al la jußisto, kaj mi donis al li mian
bovinon.
 – Malbona afero!
– Malbona, sed ne tre!
– Kial?
– Ăar mia bovino estis jam tre tre treege malsana, kaj post unu semajno Ůi mortis
en la stalo de la sinjoro jußisto.

(El „Kursa lernolibro” de E. Privat)

Proverboj

KontraŞ lupo ne helpas kalkulo. l

Ne vivu kiel vi volas, vivu kiel vi povas!
Amikon karesu, sed kalkuli ne forgesu!
Kiu fileron ne tenas, al forinto ne venas.

(Zamenhof: Esperanta Proverbaro)

Ukraino Ukrajna
anekdoto adoma
rakonti (-n) elbeszélni
sako zsák
pizo borsó
sako da pizoj (52.) egy zsák borsó
brando pálinka
dis- (igekötő, 53.) szét-
planti ültetni, vetni
kreski nőni
porko disznó
difekti (-n) megrongálni
tran¤i vágni
karno élő hús
hundo kutya
salti ugrani
pelto prém, bunda
mantelo felsőkabát
felo nyers állati bőr, szőrme
rekoni felismerni
plendi panaszkodni
jußi bíráskodni, ítélni
tribunalo törvényszék
kondamni elítélni
gajni (-n) nyerni
proces o pör
donaci (-n, al) ajándékozni
bovino tehén
duona (54.) fél, felényi
kvarobla (54.) négyszeres
kontraŞ (elölj. 52.) ellen
lupo farkas
vivu! (55.) élj!
karesi cirógatni
filero fillér
teni tartani, megtartani
forinto (floreno) forint

Gramatiko

52. A „kontraŞ” és „da” elöljárók

kontraŞ ellen, szemben

a) Elöljáró, igekötőként is használatos:

kontraŞ mi velem szemben, ellenem
kontraŞ la domo a házzal szemben
Armeo staris kontraŞ Hadsereg állt hadsereggel
armeo. szemben.

Hová? kérdésre tárgyesetet vonz:

La armeoj atakis unu kontraŞ la A hadseregek egymásra

alian. támadtak.

kontraŞstari ellenállni kontraŞdiri ellentmondan

i

b) Önállóan: kontraŞo ellenkezője valaminek.

kontraŞa ellentétes kontraŞe ellenkezőleg

kontraŞi ellentétben kontraŞa˘o ellentétes dolog,
lenni ügy
kontraŞrimed ellenszer kontraŞvenen ellenméreg
o o

da

Mennyiséget, mértéket, számot, nagyságot kifejező főnevek mellett az a főnév,

amelynek a mennyiségéről, súlyáról stb. szó van, többnyire da elöljáróval áll. Pl.

Tri metroj da Három méter a szövetből. Vagy:

Ůtofo. Három méternyi szövet. Vagy egyszerűen:
Három méter szövet.

Hasonlóképpen:

peceto da egy darabka du kilogramoj da két kiló hús

pano kenyér viando
taso da teo egy csésze tea Mi petas glason da Kérek egy pohár
akvo. vizet.

Megjegyzések

1. Egy pohár vizet = Glason da akvo. A magyar kifejezésben a „víz” szó kap
tárgyragot, az eszperantóban a „glaso” (pohárnyit a vízből). – Tárgyas igék mellett
mindig így van: a mennyiséget jelző szó kapja a tárgyragot, sohasem a da után álló
szó.
2. A da elöljáró előtt csak főnév vagy határozószó állhat, melléknév sohasem:
Mi havas multon da laboro. = Mi havas multe da laboro. Sok munkám van.
(Nem mondhatjuk: Mi havas multa da laboro.)
3. Vigyázzunk a de és a da elöljárók használatára! A következő két példamondat
világosan mutatja a különbséget:
Mi petas glason de Kérek egy sörös poharat (a sör
biero. poharát).
Mi petas glason da Kérek egy pohár sört (pohárnyit a
biero. sörből).

53. A dis- igekötő

Jelentését a példák magyarázzák: distran¤i szétvágni, dispremi szétnyomni, disdoni

széjjeladni, disigi szétválasztani.

Ůiri szakítani disŮiri szétszakítani

faldihajtogatni
(papírt, ruhát stb.)
verŮ önteni
i (folyadékot)
Ůuti önteni, szórni
(búzát, homokot)
disfaldi széthajtogatni
disverŮ szétönteni
i
disŮuti szét- ,
széjjelszórni

Jegyezzük meg: disa˘o összevisszaság. – Felkiáltószóként is használatos: Dis!

Szét! Széjjel!

54. A szorzó- és törtszámok

1. A szorzószámok képzője az -obl- (-szor, -szer, -ször), amely után a főnévi,

melléknévi vagy határozószói végződést is mindenkor ki kell tennünk:

duoblo a kétszerese duobla kétszeres,

vminek kétrétű
duoble kétszeresen

Ugyanígy: multobla sokszoros, miloble ezerszeresen.

A szorzás (multipliko) műveletét is ezzel végezzük:

5 × 5 = 25 Kvinoble kvin estas dudek

kvin.
10 × 10 = Dekoble dek estas cent.
100

Kérdőszavak: kiomobla? hányszoros? kiomoble? hányszorosan?

Időhatározói értelemben (ötször = öt ízben, öt alkalommal) az -oble végződésű
alakokat nem használjuk; ennek kifejezése a 17. leckében tanulandó -foje képzővel
történik.
2. A törtszámok képzője az -on-, amely után a főnévi, melléknévi vagy határozószói
végződés szintén kiteendő.

duono fél (˝) duona feles, felényi duone félig,

felerészben
kvarono negyed(rész kvaron negyedes, kvaron negyedrészben
) a negyedrésznyi e

tri kvaronoj háromnegyed (¸), kvin dekonoj öttized

2
/3 + 1 /3 = 3/3 Du trionoj plus unu triono estas tri trionoj.
A duon- összetételekben mostohát jelent: duonpatro mostohaapa, duonfrato
mostohafivér.

55. A felszólító mód

Vi estas lerta. Helpu al Te ügyes vagy. Segíts nekem!

mi! (Ön ügyes. Segítsen nekem!)
Ti ügyesek vagytok. Segítsetek nekem!
(Önök ügyesek. Segítsenek nekem!)

A felszólító mód jele az -u végződés. A második személyű felszólításnál (te v. ön, ti

v. önök) a személyes névmást nem tesszük ki. Az első és harmadik személynél
azonban – ha más alany nincs – mindig kitesszük. Pl.:

Kial Petro ne restas? Li restu! Miért nem marad Péter? Maradjon!

Se la knaboj havas tempon, ili venu Ha van idejük a fiúknak, jöjjenek
kun ni. velünk.

Felszólító módot akkor használunk az eszperantóban, amikor a magyarban; a

„hogy”-gyal kezdődő felszólító tartalmú mellékmondatok állítmánya tehát az
eszperantóban is felszólító módban áll: Mia patro volas, ke ankaŞ ili venu. Apám azt
akarja, hogy ők is jöjjenek.
A célhatározó mellékmondatokban a magyar „hogy” kötőszónak megfelelően az
eszperantóban a ke vagy még gyakrabban a por ke, nyomatékosan pedig por tio, ke
(azért, hogy) kötőszót használjuk. Pl.:

Mi donis al li plumon, por ke li povu Adtam neki tollat, hogy tudjon írni.
skribi.
Mi venis por tio, ke ni aranßu la aferon. Azért jöttem, hogy elintézzük az
ügyet.

Udvarias felszólításban a bonvoli (szíveskedni) igét használjuk. Pl. Bonvolu eniri

szíveskedjék bemenni, légy szíves bemenni.

Ekzercoj

1. Mondjuk el saját szavainkkal az anekdotát!

2. Írjuk le eszperantóul betűkkel a következő számokat:
1222, 1514, 1848, 1919; 3/5 + 2 /5 = 5/5; 8 /10 – 3/10 = 5/10
3. Fordítsuk eszperantóra:
Miklós nagynénjét a szomszédunk elvette feleségül. Miklósnak most mostohaapja
van? Nem, csupán új bácsikája, kinek egy ötéves kislánya van. Miklós nagynénje
most már a kislány mostohaanyja. Miklós félig örül, félig szomorkodik. Örül, mert
többé nem lesz egyedül, és szomorkodik, hogy a kislány talán sokat vesz el
nagynénje szeretetéből.
4. Alakítsuk az alábbi mondatokai felszólítókká:
HodiaŞ vi bele skribas. Ni iros en la teatron. Li legas la lecionon. Łi promenas kun
mia frato. Ili konas vin kaj vian familion.
5. Fordítsuk eszperantóra az alábbi mondatokat:
a) Ma írj szépen, azért, hogy a tanító láthassa, hogy tudsz írni. Tanuld meg a leckét,
azért, hogy segíthess barátodnak, aki beteg. Tanulj, hogy taníthass! Azért írj neki,
hogy tudjon a dologról.
b) Hozz két liter tejet! Tedd a három zsák borsót a konyhába. Kevés levél fekszik az
asztalon. Néhány ember álldogál a téren. Néhány gondolat sok munkát adhat.
 17. DEKSEPA LECIONO

Preparißo al la vojaßo

En nia hejmo okazas vigla tien-reen kurado; ni preparas nin al la vojaßo. Elizabeto
kun nia patrino knedas, bakas. Ni havos plenan skatolon da diversaj baka˘oj. Mia
patrino fritas porkviandon, rostas kokinon, kaj konstante pensas pri tio, ke la
manßa˘o ne sufi¤os. En la kuirejo e¤ mi laboris: mi senŮeligis la terpomojn por la
hodiaŞa tagmanßo, kaj senplumigis la kokinon. Mi ne Ůatas tiun laboron, sed
hodiaŞ mia patrino diktatore diktas al ni ¤iuj:
– Knabinoj, ordigu la ¤ambrojn! Post horo mia frato alvenos el la apuda vilaßo.
Rozalio, prenu tiujn du valizojn kaj plenigu ilin per la plej necesaj a˘oj! Ne forgesu la
razaparaton de la patro! Nur du tagojn ni restos, do enpaku nur la plej necesajn
aferojn. Kvankam kvinope, kun mia frato sesope ni vojaßos, tamen mi ne deziras
kunporti multe da paka˘oj. Aranßu tiel, Rozalio, ke el ni, virinoj, ¤iu havu po unu paro
da Ůuoj, po du roboj someraj en la valizoj. La viroj ne bezonas Ůanßi la vesta˘on.
Jes! Kiu dato estas hodiaŞ?
– La dekkvara de Majo – mi rapidas respondi al mia patrino.
– Do la dekkvinan de Majo (15-an de Majo) la tuta familio matene je la 4-a horo kaj
18 minutoj ekiros al Budapest. Depost tri jaroj mi ne estis en la ¤efurbo. Jes, Mateo,
lasu tiun senŮeligadon! Lavu la manojn kaj kuru en la urbon! Kioma horo estas?
– Kvin minutoj antaŞ la dekunua.
– Do rapidu! Unue, preterpasu la oficejon de via patro kaj diru al li, ke li a¤etu
duonkilogramon da fragoj al la tagmanßo; due, rapidu al la stacidomo por atendi
vian onklon; trie, dum la hejmenveno a¤etu du kilogramojn da pano, duonan pecon
da fromaßo „trapista”! Do ek!
Mia patrino mobilizas la tutan familion, nur ne la geavojn. Ili sidas sub la arbo en la
ßardeno. La avo pipfumas, la avino trikas. Mi volonte obeas, ¤ar mi ne Ůatas la
kuirejan laboron.

Nur mallonge!

Al generalo oni komandis novan soldatserviston. La altranga oficiro komandvo¤e

instruas lin pri la devoj.
– Ăiam mallonge, akurate! Mi ne Ůatas multe babili. Kiam mi diros, „ellitißo”, vi
komprenu, ke mi bezonas akvon por lavi min, sapon kaj razilon por razi min, kaj la
uniformon por vesti min. Nur mallonge! Ău vi komprenas?
– Jes. Mi bone komprenis.
Iun tagon la generalo longe dormis, kaj kiam lia soldato vekis lin, li duondorme diris
al li:
– Mi malsanas.
– Jes, mi komprenas. Sinjoro generalo, vi malsanas – kaj li rapide forlasis la
¤ambron.
Post duonhoro li revenis kaj raportis al la generalo, kiu jam sidis ¤e la tablo kaj
bonapetite matenmanßis:
– En la antaޤambro atendas la kuracisto, pastro, tombfosisto kaj la viro de la
enteriga entrepreno.

prepari előkészíteni, készíteni

preparißo készülődés
knedi (-n) gyúrni, dagasztani (tésztát)
baki sütni (tésztát)
plena teljes
skatolo doboz
friti zsírban kisütni, kirántani
rosti nyárson v. zsírban sütni húst
konstanta állandó
Ůelo héja vminek
senŮeligi meghámozni
senplumigi megkoppasztani
diktatoro diktátor, kényúr
dikti diktálni, parancsolni
ordigi rendbehozni, rendbetenni
valizo bőrönd, utazó táska
aparato készülék
kvinope (56. I.) öten együtt, öten
kvankam habár
tamen mégis
aranßi (-n) rendezni
po unu (56. II.) egy-egy
Ůuo cipő
robo női ruha
Ůanßi (-n) váltani, cserélni
vesta˘o ruha
dato keltezés, dátum
kiu dato? hányadika?
lasi (-n) hagyni, elhagyni
lavi (-n) mosni
mano kéz
unue (57.) először
due másodszor
frago földi eper
peco darab
fromaßo sajt
mobilizi mozgósítani
pipfumi pipázni
triki (-n) kötni (pl. harisnyát)
volonte szívesen
generalo tábornok
komandi (-n) vezényelni
rango rang
oficiro tiszt
akurata pontos
ellitißo felkelés az ágyból
sapo szappan
vesti (-n) öltöztetni
veki ébreszteni
raporti (-n) jelenteni
enteriga temetkezési
entrepreni (-n) vállalkozni

Gramatiko
56. Az -op- utóképző és a „po” elöljáró

I. Az -op- utóképzővel gyűjtő számneveket képezünk erre a kérdésre: kiom kune?

hányan együtt? Az -op- képzőhöz járulhat főnévi, melléknévi és határozószói
végződés.
duopo, triopo, (a) kettes, hármas, ötös
kvinopo (csoport)
duopa, triopa, kettős, hármas, ötös
kvinopa
duope, triope, ketten, hárman, öten
kvinope
En dol¤a duopo. Édes kettesben. Triopa alianco. Hármas szövetség. Ili restis
duope. Ketten maradtak. Kvinope oni atakis lin. Öten támadták meg. Multope ni pli
frue finos la laboron ol unuope. Sokan korábban befejezzük a munkát, mint
egyesben (egyen).
Használatos: unuopa (magányos, egymagában álló) is.
II. A po elöljáróval fejezzük ki az osztó számneveket. Kérdőszó: po kiom?
hányasával? hányanként? hány – hány? Magyarra különféleképpen fordítjuk:
1. A számnév megkettőzésével. Pl. Apud la tabloj staris po kvar seßoj. Az asztalok
mellett 4-4 szék állt.
2. Ragokkal (-val, -ként). Pl. La societo konsistis el dekdu personoj, kaj ili po kvar
iris supren per la lifto. A társaság 12 személyből állt, s (ezek) négyesével mentek fel
a liften. A¤eti cigaredojn po peco, po skatolo. Darabonként, dobozonként vásárolni
cigarettát.
3. Az -es, -os képzővel. Pl. Bareloj po cent litroj százliteres hordók; du bankbiletoj
po cent forintoj két százforintos bankjegy.
A po előképző is lehet: popece darabonként, pogrande nagyban, podetale
kicsinyben.
A példákból láthatjuk az -op- és a po közötti különbséget. Az -op-pal azt jelöljük,
hogy egy osztatlan mennyiség hány egységből áll, a po elöljáróval pedig azt, hogy
ha egy mennyiség egyenlő részekre oszlik, hány egység van egy-egy részben.
La infanoj estis kvinope kaj ricevis po du pomoj(n). A gyermekek öten voltak és két-
két almát kaptak (10 alma 5 részre osztva, minden részben 2-2 alma).
Amint ez a példa mutatja, ha a po a mondat tárgya előtt áll, ezt egyaránt tehetjük
alanyesetbe vagy tárgyesetbe; egyik sem hiba.
Ügyeljünk az „óránként, naponként” stb. fordítására az ilyen kifejezésekben: 100
km óránként = po cent kilometroj hore (nem: cent kilometroj pohore).

57. Az „unue, unufoje, unuafoje” használata

Felsoroláskor az -e végű számneveket (unue, due) használjuk; az „egy ízben (egy

alkalommal), két ízben stb.” kifejezésére pedig a -foje összetételeit:

Unue, mi skribos la poemon Először, leírom a verset egyszer;

unufoje;
due, mi legos ßin dufoje; másodszor, kétszer elolvasom;
trie, mi diros ßin parkere trifoje. harmadszor, kívülről (könyv nélkül) elmondom
háromszor.

Kérdőszó: kiomfoje? hányszor? hány ízben?

A hányadszor? (kiomafoje?) kérdésre felelve nem tőszámnévhez, hanem

sorszámnévhez tesszük a -foje-t: unuafoje első ízben, duafoje másodízben, triafoje
harmadízben.
A különbséget a következő két mondat mutatja:

Mi vidis lin unufoje . Egyszer láttam őt.

Mi vidis lin unuafoje ( = en la unua Először (első ízben) láttam
fojo). őt.

Ha az alany végez először (= első ként, első nek ) stb. valamit, akkor sorszámot
használunk, és ilyenkor a névelőt a sorszám előtt kitesszük:
Mi venis la unua, vi la dua, li la Én jöttem elsőként (elsőnek), ön másodiknak, ő
tria. harmadiknak.

58. Tárgyeset az időtartam, mérték és dátum kifejezésére

Mi restos tri tagojn ¤e vi. Három napig maradok önnél.

Si a¤etis silkon tri metrojn longan. Vásárolt három méter hosszú selymet.
Ďi kostis kvin forintojn kaj 70 filerojn. Öt forint 70 fillérbe került.
La hungaroj havas naciajn festojn la 15- A magyaroknak nemzeti ünnepük van
an de Marto kaj la 4-an de Aprilo. március 15-én és április 4-én.

A fenti mondatok megtanítanak arra, hogy tárgyraggal (-n) látjuk el a szavakat a

cselekvés időtartamának meghatározására, a mérték és ár jelzésére, valamint a
keltezés kifejezésére is.

Ekzercoj

1. Az alábbi kérdésekre mondjuk el az első olvasmány tartalmát:

Kiel la familio preparißas al la vojaßo? Kion la patrino diris al Rozalio kaj Elizabeto?
En kiu tago kaj je kioma horo la familio vojaßos al Budapest? Kion diris la patrino al
Mateo? Ău ankaŞ la geavoj partoprenas en la preparißo?
2. Mondjuk el a második olvasmányt! Tanfolyamokon három személy között
szerepenként oszthatjuk meg a szöveget: egy az elbeszélő, egy a tisztiszolga és egy
a generális szövegét mondja el.
3. Fordítsuk le eszperantóra az alábbiakat:
a) Öt ízben láttam. Péter harmadiknak érkezett. Én elsőnek üdvözöltem őt. A tanulók
kettesével mentek ki a tanteremből. A gyár nagyban, a kereskedő kicsinyben árusít.
Ma háromszor (három ízben) jött hozzám, de én csak harmadszor (harmadízben)
tudtam beszélni vele.
b) Ma július 10-e van. A levelet július 2-án írtam. Március 15-e nemzeti ünnep.
Nemzetünk legnagyobb ünnepe: április 4., a felszabadulás ünnepe. Látogass meg a
hónap 5-e és 10-e között! Január 10-től 15-ig távol leszek. Augusztus 20-a óta nem
láttam őt.
 18. DEKOKA LECIONO

En la vagonaro

Frumatene, preskaŞ nokte, je la tria horo la tuta familio ellitißis. La paka˘oj jam estis
pretaj. Rapide mi vestis min, trinkis glason da lakto kaj rigardis mian poŮmonon. Mi
havis 50 forintojn por la vojaßo. Al miaj fratinoj mia patro donis po 100 forintoj, ¤ar ili
estas pli aßaj ol mi. Onklo Stefano vojaßis kun ni.
La vagonaro iom malfruis, sed la konduktoro diris, ke ßis la ¤efurbo la malfruißo
nulißos, kaj ni akurate alvenos. Ău oni atendos nin ¤e la stacidomo?
Mia patro havis bonan humoron, kaj li gaje babiladis kun nia onklo. Mi kun Rozalio
sidis ¤e la fenestreto de la kupeo, kaj rigardis la pejzaßon. La vagonaro kuregis sen
halto preter vilaßoj kaj urbetoj. La fervoja linio kondukis sur la bordo de la Danubo
laŞ la rivero. Montetoj, valoj alternis. Oni povis vidi la rezultojn de la nova vivo:
agrikulturan kaj industrian centrojn.
– Rozalio, kiel vi fartas? – mi demandis mian fratinon.
– Bonege! Mi Ůatas vojaßi. Ău ankaŞ vi?
– Kompreneble, sed ßis nun mi vojaßis nur al la proksimaj provincaj urboj, al la lago
Balatono. Nun en la unua fojo okazas, ke mia vojaßo daŞras horojn per la
rapidvagonaro.
– Kion vi a¤etos en la foiro?
– VerŮajne nenion. Mi Ůparas mian monon por a¤eti Esperanto- vortaron ¤e la
esperantista klubo. Patro promesis, ke li permesos al mi viziti gin.
En tiu momento nia patrino vokis nin:
– Geknaboj, kiu malsatas el vi?
– Ni ¤iuj! – §ore respondis la tuta familio, kaj mia patro deprenis la tornistron da
manßa˘oj, kaj ni bonapetite formanßis preskaŞ ¤ion, ¤ar dumvoje oni havas ¤iam pli
grandan apetiton.
Ăio estis en ordo, nur la vino aŞ biero mankis, ¤ar la hotelon por ßi ni forgesis,
lasis hejme.
– Estas via kulpo – diris mia patrino al la patro. – Mi ja diris, ke vi zorgu pri la
trinka˘o!
Mia patro laŞte, gaje ekridis.
– Bone! Mi zorgos. Mi invitas vin ¤iujn en la restoracian vagonon je mia propra
konto.
– Vivu la patro – ni kriis, kaj ßoje ni sekvis lin tra la koridoretoj de kelkaj vagonoj ßis
la luksa vagono, kian mi neniam vidis interne.
Ăiu trinkis glason da biero, poste ni revenis al nia kupeo.
La vagonaro precize alvenis laŞ la horaro, kaj la parencoj budapestaj atendis nin
sur la perono.

Proverboj

Kun kiu vi festas, tia vi estas.

Ne gutas mielo el la ¤ielo.
Kun edzo plej malmola estas pli bone ol sola.
Ne mia estas la ¤evalo, min ne tuŮas ßia falo.

ellitißi (61.) ágyból felkelni

aßa koros
aßo kora vkinek
konduktoro kalauz
kupeo vasúti fülke
pejzaßo vidék, táj
linio vonal
Danubo Duna
laŞ (elölj., 60.) szerint
alterni váltakozni
Kiel vi fartas? Hogy érzi magát? Hogy érzed magad?
provinco vidék (terület)
lago tó
daŞri tartani (idő, időtartam)
verŮajne valószínűleg
Ůpari (-n) takarékoskodni, spórolni
vortaro szótár
permesi megengedni
malpermesi (-n) megtiltani
voki (-n) hívni, szólítani
§oro kórus, kar
ordo rend
manki hiányozni
botelo palack
kulpo hiba, bűn
inviti (-n) meghívni
restoracio étterem, vendéglő
propra saját
konto számla, költségszámla
koridoro folyosó
lukso fényűzés, luxus
interno belseje vminek
laŞ la horaro menetrend szerint
preciza pontos
perono peron
guti csepegni
mielo méz
mola lágy, szelíd
¤evalo ló
tuŮi (-n) érinteni

Gramatiko

59. A „fartas” ige

Kiel vi fartas? Hogy érzi magát? (Hogy

van?)
Fartu hejmece ¤e Érezze otthonosan magát
mi! nálam!

A farti (érezni magát) az eszperantóban nem visszaható ige, nem is átható, tehát
sohasem vonzza tárgyeset -n végződését. Erre ügyeljünk. mert könnyen tévedésbe
ejthet anyanyelvünk.

60. A „laŞ” elöljáró

laŞ szerint

a)
Tiun vazon oni faris laŞ muzea
modelo.
Li kalkulas laŞ franca franko.
La pramo flosis laŞ la fluo.
Azt a vázát múzeumi minta szerint
készítették.
Francia frank szerint számol.
A komp az árral úszott (folyás szerint).

b) Összetételekben:
laŞvica sor szerinti laŞgrada fokozatos
laŞpla¤ tetszés laŞmodel minta
a szerinti a szerinti

Venu laŞvice! Sor szerint jöjjön! Ďi kreskis laŞgrade. Fokonként nőtt. LaŞpla¤e vi
povos veni aŞ resti. Tetszés szerint jöhet vagy maradhat.

61. Az -iß- utóképző

Az -ig- utóképzővel (l. 51., II.) tárgyas igéket képezünk (vagy műveltetőket), az -iß-
utóképzővel pedig tárgyatlanokat. Pl.
nuligi megsemmisíte nulißi megsemmisüln
ni i

1. Főnévi és melléknévi szógyökök után téve: az -iß- utóképző jelentése: valamivé

vagy valamilyenné válni.
purißi megtisztulni palißi elsápadni videblißi láthatóvá válni
cindrißi elhamvadni Ůtoniß megkövesedni edzinißi férjhez menni
i (feleséggé
válni)
pacißi megbékülni neniißi megsemmisüln unuißi egyesülni
i

2. Elöljárókhoz járulva: enißi bejutni, bekerülni, subißi alárendelődni, kunißi

összetevődni. Összetételekben: altablißi asztalhoz ülni, enlitißi ágybafeküdni,
ellitißi ágyból felkelni, subakvißi víz alá merülni (subakvißisto búvár).
3. Igei gyökökhöz ragasztva kétféle jelentése lehet.
a) Az állapotot, folyamatot kifejező igék, valamint scii és decidi után téve az illető
állapotba jutást, az illető folyamat kezdődését jelzi:
stari állni starißi felállni (állóvá válni)
sidi ülni sidißi leülni (ülővé válni)
esti lenni estißi létesülni, keletkezni
boli forrni bolißi felforrni
putri rothadni putrißi rothadásnak indulni
scii tudni sciißi értesülni (tudóvá válni)
decidi elhatározn decidiß elhatározásra jutni, elszánni magát vmire
i i (por)

b) Tárgyas igékhez járulva külön igealakot képez, az ún. középalakot. 1 Ez olyan

cselekvést fejez ki, amely az alannyal történik az alany közreműködése nélkül,
mintegy magától.
1
Középalak, mert a cselekv ő és sze nved ő között áll: Péter télemeli a vizet .
(Cselekv ő.) – A víz felemeltetik. (Sze nved ő.) – A víz felemelkedik. (Középa la k.)
komenc kezdeni komenciß kezdődni
i i
fini befejezni, finißi befejeződni, végződni
bevégezni
trompi csalni trompißi csalódni
heredi örökölni heredißi öröklődni
levi emelni levißi emelkedni (emelődni)
perdi elvesztem perdißi elveszni (elvesztődni)
veki ébreszteni vekißi ébredni (ébresztődni)
sufoki megfojtani sufokißi megfúlni
(megfojtódni)
vidi látni vidißi látszani (látódni)
aŞdi hallani aŞdißi hallatszani (hallódni)
glui ragasztani gluißi ragadni
turni fordítani, forgatni turnißi fordulni

Az -iß- képzővel alakultak ezek az igék is: (interesi érdekelni) interesißi érdeklődni,
(informi tájékoztatni) informißi tájékozódni, trovißi lenni, előfordulni, akadni
(találódni).
4. Önállóan: ißi válni (vmilyenné). Sokszor farißi használatos ebben az értelemben.
(Lásd még 96.)
5. Az -igi és az -ißi használatának megvilágítására szolgáljon még néhány példa.
La artisto desegnas. A művész rajzol. Mia amiko desegnigis la portreton. Barátom
lerajzoltatta az arcképet. La konturoj de la turo akre desegnißis. A torony körvonalai
élesen kirajzolódtak.
La reßisoro komencigis la prezentadon, la aktoroj komencis la ludon, la teatra˘o
komencigis. A rendező megkezdette az előadást, a színészek elkezdték a játékot, a
színdarab megkezdődött.

Ekzercoj

1. Feleljünk az alábbi kérdésekre:

Kiam la tuta familio ellitißis en la tago de la vojaßo? Ău la paka˘oj jam estis pretaj?
Kiom da mono havis vi? Kiom da forintoj ricevis viaj du fratinoj? Kian humoron havis
la patro? Kun kiu Rozalio sidis kaj kie? Kion vi vidis tra la fenestro? Pri kio parolis la
frato kun Rozalio? Ău la familio matenmanßis en la kupeo? Kio mankis? Kion la
patro proponis? Kien la familio iris por trinki bieron? Kiel la vagonaro alvenis, kaj kiuj
atendis la familion?
2. Fordítsuk magyarra:
Ăiu pliaßißas. Li precizigas la tempon de la renkonto. Per kreto Ůi blankigis lian
nigran veston. La vesto blankißas. Per sukero mi dol¤igas la kafon. La kafo
dol¤ißas. Dum kuro de la vagonaro la pejzaßo Ůanßißas, kaj valoj, montoj alternas.
Li faligis la tason. Tio kostis cent forintojn. Tio plikostigas la varojn. Miaj zorgoj
trioblißis.
3. Fordítsuk eszperantóra:
Zsófia férjhez ment Jánoshoz. Jelen voltam a lakodalmán. Jól szórakoztam. Zsófia
egészen megszépült, mert a boldogság megszépítette. Én is találkoztam egy
leánnyal, aki tetszésem szerint való, mert szereti a könyveket, sokat olvas. Az
emberek olvasással művelődnek. Valószínűleg jó barátokká leszünk (válunk).
Megígértettem, hogy ő is részt vesz a legközelebbi tanfolyamon. Megígérte, és addig
együtt fogunk tanulni, ha szülei megengedik.
4. Mindem mondatban nyelvtani hiba van. Keressük meg, javítsuk ki!
Mi alvenis hejme. Mia fratino sidis sur la seßon, kaj trinkis tason de teo; Mi petis sin,
ke Ůi zorgu pri mian manßa˘on, ¤ar mi havas multa da laboron. Unufoje, Ůi
promesis, ke Ůi donos due al mi e¤ trifojan kvanton, sed poste Ůi ne povis, ¤ar Ůia
amikino iris al nin. MorgaŞ la 22-a de la nuna monato mi havas grava lecionon en la
lernejon.
 19. DEKNAşA LECIONO

La populareco de la elefanto

En iu tago la sovaßbestoj de la ßangalo diskutis pri la populareco de la elefanto.

Ăiuj agnoskis, ke la elefanto estas la plej populara inter ili, sed neniu el ili povis trovi
la kaŞzon de tiu ßenerala Ůato. Jen la diskuto:
Ďirafo: Se la elefanto havus tiel longan kolon, kiel ml, la populareco estus
komprenebla. Li estus la plej alta inter la bestoj.
Pavo: Se la elefanto havus tiel pompan, koloran voston, kiel mia vostplumaro, li
estus la plej bela en la ßangalo.
Leporo: Se la elefanto povus tiel rapide kuri, kiel mi, li estus la plej rapida el ni, kaj
la populareco estus tuj komprenebla.
Urso: Se la elefanto estus tiel forta, kiel mi, li estus la plej forta en la arbaro.
Subite aperis la elefanto mem. Li estis pli forta, pli granda ol kiu ajn el la bestoj, sed
ankaŞ pli kvieta, pli modesta. Jen tio – antaŞ ¤io – estis, la vera kaŞzo de lia
populareco.

Korekto

Junulo kaj ¤arma junulino sidas sub arbo. Super ili la luno lumas. La naturo estas
kvieta. Ili longe silentas.
– A§, kara, kion dirus ¤i tiu morusarbo, se ßi povus paroli?! – diras la ¤armulino por
rompi la silenton.
La junulo suprenrigardas al la granda arbo kaj rimarkas:
– Unue ßi dirus: Kara fraŞlino, mi ne estas morusarbo, sed simpla kverko.

Versa˘eto

Aglo flugas alte en l’ aero,

struto marŮas pene sur la tero.
La flugilojn struto vane movas,
ßi atingi aglon, ho, ne povas!

(J. B.)

populara népszerű
ßangalo dzsungel, őserdő
diskuti (pri) vitatkozni
agnoski (-n) elismerni, felismerni
ßenerala általános
ßirafo zsiráf
li havus (62.) ő bírna, neki lenne
kolo nyak
pavo páva
vosto farok
leporo vadnyúl
tuj azonnal
subite hirtelen
ajn bár-
kiu ajn bárki, bármelyik
kvieta nyugodt, csendes
modesta szerény
korekto javítás, helyreigazítás
junulo (64.) ifjú, fiatal ember
super (elölj., 63.) fölött
moruso eper
morusarbo eperfa
rompi (-n) törni, eltörni
rimarki (-n) megjegyezni, megjegyzést tenni
kverko tölgyfa
aglo sas
aero levegő, lég
struto strucc
peni fáradni vmivel, igyekezni
movi (-n) mozgatni

Gramatiko

62. A feltételes jelen idő

Az ige feltételes mód jelen idejének végződése -us.

Se mi havus monon, mi a¤etus domon. Ha pénzem lenne, házat vásárolnék.

Volonte mi vizitus vin, se mi havus pli Szívesen meglátogatnám önt, ha több
multe da tempo. időm lenne.

63. A „super” elöljáró

super fölött, fölé

Helyhatározói elöljáró és igekötő. Hová? kérdésre tárgyesettel áll.

Lampo pendas super la tablo. Lámpa függ az asztal fölött.

Mi pendigis lampon super la Lámpát függesztettem a kanapé
kanapon. fölé.

Önállóan: superi felülmúlni, supera felső.

La Soveto superas nian landon en la A Szovjetunió felülmúlja országunkat a

konstruado de la socialismo. szocializmus építésében.
Ni lernas en la supera kurso. Mi a felső tanfolyamon tanulunk.

Szóösszetételekben: superhoma emberfeletti, supersigno felüljelzés (^), superflua

fölösleges, superjaro szökőév.
Ne tévesszük össze a supro (teteje valaminek), supra (fenti), supre (fent)
szavakkal:

La nuboj flugas super la supro de la A felhők a hegy teteje fölött

monto. szállnak.
Precize super ni sur la supra parto de la Pontosan fölöttünk a ház felső
domo. részén.
64. Az -ul- képző

Ez az utóképző a tőszó jelentésének megfelelő alaptulajdonsággal rendelkező

egyént (ritkán állatot vagy tárgyat) jelöl meg.

juna fiatal junulo ifjú, fiatal férfi

junularo ifjúság (junuloj és junulinoj
összess ége)
avar fösvény, avarulo fösvény ember
a zsugori
flata hízelgő flatulo hízelgő férfi

Ugyanígy: feli¤ulo boldog ember, drinkulo iszákos (ember), antaŞulo előd, posteulo
utód.
Ritkábban előfordul ilyen képzés is:

hufo pata hufulo patás állat

mamo emlő mamulo emlős állat
korno szarv kornulo szarvakat viselő
állatfai
masto árboc dumastul kétárbocos hajó
o

Az utolsó négy példa szerint képzett szó nagyon ritkán fordul elő.

Ekzercoj

1. Fordítsuk eszperantóra:
Kedves Farkas Elvtárs!
Levelét megkaptam, és én is írok, hogy ön is láthassa, mennyit tudok már
eszperantó nyelven. Én úgy gyakoroltam (praktiki) a számokat, hogy volt három
forintom fillérekben, és azokat számláltam egy óráig; jobb kezemből áttettem őket a
balba, azután a bal kezemből visszatettem a jobba. Egy óra múlva sok ezer forintom
volt. Anyukám azt gondolhatta, hogy a leánya fejében valami nincs rendben. Ő még
nem tudja, hogy új nyelvet tanulok, számomra kedves, szép nyelvet. Mi mindketten
már egészen jól tudunk beszélni eszperantóul, habár nem mindig tudunk beszélni
egymással. (A „tudni” szó itt két különböző ige!) Az a fontos, hogy megértsük
egymást. Vajon nem? Remélhetőleg kevés hibát csináltam. Kérem, küldje vissza ezt
a levelemet azért, hogy láthassam, hány hibát csináltam.
Üdvözli
Bárány Éva
1957. május 22-én.
2. Mondjuk el saját szavainkkal a két történetet!
3. Fordítsuk le az alábbi mondatokat eszperantóra:
Elmennék hozzád, ha időm lenne. Hegyek, völgyek felett repülnék, ha szárnyam
lenne. Barátom felülmúlná az egész társaságot a tudásban, ha szorgalmasan
tanulna. Ha az iszákos nem inna, hosszabb élete lenne. Szeretném, ha nem
hízelegnél nekem.
 20. DUDEKA LECIONO

Rimedo kontraŞ Esperantb

En societo ¤eestis unu kuracisto kaj unu juna viro, kies sola celo en la vivo estis
bone manßi, bone trinki, amuzi sin, kaj kiu pensis pri si, ke li estas eksterordinare
sprita. Kiam la kuracisto rakontis pri nova rimedo kontraŞ §olero, la junulo
interrompis lian parolon:
– Vi havas rimedon kontraŞ ¤iuj malsanoj krom unu: ¤u via scienco trovis jam
rimedon kontraŞ Esperanto, kiu nun disvastißas en la mondo?
– Kio estas Esperanto? – demandis iu fraŞlino en la societo.
– Nova lingvo, lingvo internacia. La malsano havas simptomojn. Kiu lernas ßin, tiu
tuj komencas pensi kaj paroli pri frateco de la popoloj, pri internacia solidareco, pri
kultura kunlaboro inter la nacioj, pri tutmonda paco. Oni diras, ke tiu ¤i malsano
infektis jam centmilojn en ¤iuj landoj de la kvin kontinentoj. La plej granda danßero
kuŮas en tio, ke tiuj homoj havas la pasion infekti per tiu malsano ankaŞ homojn,
kiuj sciis nenion pri ßi. Ău vi, sinjoro doktoro, elpensis jam rimedon kontraŞ tiu ¤i
malsano?
– Jes – la kuracisto respondis serioze –, mi esploris tiun malsanon, kaj mi havas
rimedon kontraŞ ßi. La baciloj de tiu ¤i malsano vivas en la radioj de la suno. En
mallumo ili ne povas vivi; tial la plej bona rimedo kontraŞ Esperanto estas: sidi ¤iam
en profunda mallumo kaj neniam lasi al si radiojn de la suno.

(P. K.)
(El Esperanta Krestomatio)

Li pravas

Łi: Ău vi ne hontas? Ne labori dum la tuta tago?

Li: Ho, jes, mi hontas.
Łi: Kial tamen vi ne laboras?
Li: Ăar honti estas pli facile.

Al nia lingvo

Vi, bela lingvo Esperanto,

en mi la penso jam ne mutas;
parolas sentoj en la kanto,
per kiu vin mi nun salutas.

Ho, kie estas via lando?

demandas homoj. La respondo:
la lingvoland’ de Esperanto
jam estas nia tuta mondo.

Al tuta mond’ vi apartenas,

al alto levas vi la Homon
kaj kiu vin en koro tenas,
de vi ricevas Belon, Bonon.

En homan mondon venas Amo

per nova sento, kormuziko;
vi faras Pacon el malamo
kaj fraton el la malamiko.

Vi donas al mi, Esperanto,

kulturon novan kaj laboron…
Sed kion donu mi, lernanto?
Akceptu mian tutan koron!

(El „La verda koro” de J. B.)

rimedo eszköz, szer, mód

societo társaság, egyesület
¤eesti jelen lenni
si (65.) maga (visszaható névmás)
ekster (68.) kívül
eksterordinara rendkívüli
sprita szellemes
§olero kolera
interrompi félbeszakítani
krom (elölj., 68.) kívül
scienco tudomány
disvastißi elterjedni
simptomo jelenség, kórjel
solidara összetartó, sorsközösséget vállaló
infekti (-n) megfertőzni
danßero veszély
pasio szenvedély
esplori (-n) kutatni, kifürkészni
bacilo bacilus
radio sugár, rádió
profunda mély
lasi (-n) hagyni, elhagyni
honti (67.) szégyellni
muta néma
muti némán lenni, hallgatni
levi (-n) emelni
ricevi (-n) kapni

Gramatiko

65. A visszaható névmás

A si visszaható névmás azt jelzi, hogy a cselekvés visszahat a cselekvőre (az

állítmány az alanyra). Csak akkor használjuk, ha a cselekvő (a mondat alanya)
egyes vagy többes számú harmadik személy, egyébként a személyes névmás
tárgyesetét alkalmazzuk.
A „mosakodni” ige ragozása az eszperantóban a következő:

1. mi lavas mosakszom ni lavas nin mosakszunk

min
2. vi lavas vin mosakszol vi lavas vin mosakodtok
(ön (önök
mosakszik) mosakodnak)
3. li lavas sin ili lavas sin ők mosakodnak
Ůi lavas sin mosakszik
ßi lavas sin

A lin, Ůin, ilin nem használható visszaható értelemben: li lavas lin mossa őt, Ůi lavas
Ůin mossa őt (nem magát, hanem egy másik személyt!).

66. Határozószó az „esti” ige mellett

Lerni ne estas honte. Tanulni nem szégyen.

Erari estas home. Tévedni emberi
(dolog).
Interese! (= Estas Érdekes!
interese!)
Estas bone, ke li ¤eestas. Jó, hogy jelen van.

A fenti négy mondatban azt látjuk, hogy az „estas” mellett az állítmányi kiegészítő
nem melléknévi, hanem határozószói alakban van (honte, home, interese, bone).
Fontos mondattani szabály: ha a mondatban nincs főnévi vagy névmási alany, az
állítmányi kiegészítő határozószói alakba kerül.
Az első és második mondatban az alany főnévi igenév (lerni, erari); a harmadik
mondat hiányos, nincs alanya, sem állítmánya; a negyedik mondatban az alany
mellékmondattal van kifejezve; ezért mindegyik esetben az estas mellett
határozószót találunk.
Ha azonban a harmadik és negyedik mondatban az alanyt mutató névmás
alakjában kitesszük, akkor az állítmánykíegészítőt melléknévvel kell kifejeznünk: Tio
estas interes a. – Bon a estas tio, ke li ¤eestas.

67. A. „honti” ige

Ez az ige az eszperantóban nem visszaható, valóságos jelentése: szégyenkezni,

szégyenben lenni. (Ezért helytelen: Mi hontas min. Ili hontas sin.)
Helyesen így használjuk:

Mi hontas. Szégyenkezem, szégyellem

magamat.
Hontu tiel paroli! Szégyellje magát így beszélni!
Ău ne honte? Hát nem szégyen?

68. Az „ekster” és „krom” elöljárók

ekster kívül

Helyhatározói elöljáró.

La kampoj situas ekster la A mezők a falun kívül

vilaßo. fekszenek.

Önállóan: ekstero külső, vminek a külseje, ekstera külső, ekstere künn, kívül,
eksteren kifelé.
 Képzett szavakban:
eksterulo kívülálló (férfi) ekstera˘ külső kinézés,
o külszín
eksterland külföld eksterißi kívül kerülni
o
Az ekster nem helyettesíthető az alábbi krom elöljáróval!

krom kívül

A krom elöljáró kétféle értelmét figyeljük meg az alábbi mondatokban:

a)
Mi ne havas amikon krom vi. Nincs barátom kívüled.
Via teksto estas senerara krom unu Szöveged hibátlan egy mondaton
frazo. kívül.
Ăiuj restu, krom Petro. Mindenki maradjon (itt), Péteren
kívül.
b)
Mi havas du amikojn krom vi. Két barátom van rajtad kívül.
Krom la beleco de la valo efikis al li A völgy szépségén kívül a naplemente is
ankaŞ la sunsubiro. hatott rá.
Az a) alatti mondatokban a krom kirekesztő, a b) alattiakban magábanfoglaló
értelmű (ugyanúgy, mint a magyar kívül névutó).
A kirekesztő krom helyett az escepte (kivéve, kivételével) határozót is
alkalmazhatjuk a de elöljáróval vagy tárgyesettel:
Escepte de Petro tie estis miaj Péter kivételével fivéreim ott voltak.
fratoj.
Ăiuj parolis multe, escepte min. Mindenki sokat beszélt, kivéve
engem.

Önállóan leggyakoribb határozószói alakban: krome azonkívül, azonfelül (mindig

magábanfoglaló értelemben).
Összetételekben: kromfolio betétlap, kromseßo pótszék, betétszék (színházban).

Ekzercoj

1. Tegyünk fel kérdéseket a „Rimedo kontraŞ Esperanto” c. olvasmányhoz, és

feleljünk rájuk; azután mondjuk el önállóan a történetet!
2. Fordítsuk magyarra:
Kuri estas honte. Kompreneble, ke ¤iu pensas pri si. Krom Petro neniu mankis dum
la kursa horo. Escepte Petron ¤iu ¤eestis. Krom PaŞlo ankaŞ mi ¤eestis. Li lavas
sin.
3. Fordítjuk eszperantóra:
Szüleimen kívül barátaimat szeretem. Kivéve a macskát, minden háziállatot
kedvelek. Ledobták magukat a földre. Védték magukat a támadás ellen. Kellemes,
hogy reám gondoltál. Tudni hasznos. Ne szégyelld magadat, és érezd magad
otthoniasan nálam. Az emberek a tükörben nézik magukat.
4. Minden mondatban nyelvtani hiba van. Javítsuk ki!
Li eksidis al la seßon antaŞ la spegulo, kaj rigardis lin en ßi. Utila, ke vi faris tion
aferon. Li kuris ßis la riveron, saltis en la akvo, kaj lavis lin. Estas honta, ke vi
forgesis por tio.
 21. DUDEKUNUA LECIONO

(Leciono por ripetado)

La deveno de la virino

(Hinda fabelo)

Kiam la ¤iopova Mahadeva kreis la belegan landon de la hindoj, li deŮiris lilion kaj
˘etis ßin en la maron. La vento ekŮancelis la senmovan akvon, enkovris la lilion per
blanka ŮaŞmo. Post minuto el tiu ¤i bukedo de ŮaŞmo ekfloris la virino.
Łi estis delikata, bonodora kiel la lilio, facila kiel la vento, kaprica kiel la maro. Łi
eliris tute seka el la akvo sur la bordon (de tiu tempo la virinoj ¤iam eliras sekaj el la
akvo). Łi rigardis al la spegulo de la maro kaj ekkriis:
– Kiel bela, kiel belega mi estas!
Poste Ůi rigardis ¤irkaŞen kaj diris:
– Nu, ankaŞ la mondo estas beleta.
La virino promenadis tra la arbaroj, sur la kampoj. La tuta naturo silente admiris
Ůian belecon. Łi estis kontenta, sed ne longe.
– Ho, ¤iopova Mahadeva – Ůi ekkriis –, mi estas tre bela, sed tamen nenio laŞdas
mian belecon. A§, terure!
Mahadeva ekaŞdis la plendon. Li tuj kreis multajn birdojn. La birdoj kantis laŞdon al
la beleco de la virino, kiu feli¤e aŞskultis kaj ridetis. Post unu tago la kanto tedis sin.
– Ho, ¤iopova Mahadeva – Ůi denove ekkriis –, la birdoj kantas pri mia beleco, sed
kia beleco estas tio, se neniu volas ¤irkaŞpreni min kaj karese flati al mi!?
Tiam la ¤iopova Mahadeva kreis la serpenton. Ďi ¤irkaŞprenadis la belegan
virinon. Duontagon la virino estis kontenta, sed poste ekkriis.
– A§, se mi estus efektive bela, tiam aliaj volus imiti min. La najtingalo bele kantas,
kaj la kardelo imitas ßin. Kredeble mi ne estas jam tiel bela!
Por kontentigi la virinon la ¤iopova Mahadeva kreis la simion. Ďi imitis ¤iun movon,
geston de la virino, kaj Ůi estis kontenta ses horojn.
– Ho, mi estas tiel bela, tiel belega! La birdoj kantas pri mi, la serpento
¤irkaŞprenas min, la simio imitas min, sed – ho, ve! – la ßenerala admiro vekos
envion, kaj tiam kiu defendos min kontraŞ la atakoj?
Tiam Mahadeva kreis la fortan leonon. Ďi gardis la virinon, kiu estis kontenta tri
horojn, sed poste Ůi denove eklamentis:
– Efektive mi estas belega! Oni min karesas, mi – neniun! Oni min amas, mi –
neniun! Mi ne povas ami tiun ¤i grandegan kaj teruran leonon, al kiu mi sentas nur
timon.
Post momento antaŞ la virino aperis malgranda, beleta hundo.
– Kiel ¤arma besteto! – ekkriis la virino, kaj komencis karesi la hundeton. – Kiel mi
amas ßin!
Nun la virino havis ¤ion. Łi povis peti nenion pli. Tio kolerigis Ůin. Post kvin minutoj
por kontentigi sian koleron Ůi batis la hundeton. La hundeto ekbojis kaj forkuris. Łi
ekbatis la leonon. Ďi ekmurmuris kaj foriris. Łi ekbatis la serpenton. Ďi eksiblis kaj
forglitis. La simio forrampis, la birdoj forflugis, kaj la virino restis sola…
– Ho ve, mi malfeli¤a! – lamentis la virino. – Oni min karesas, laŞdas, kiam mi
havas bonan humoron, sed, ¤iuj forkuras, kaj forlasas min, kiam mi kolerißas. Ho,
¤iopova Mahadeva, lastafoje mi petas vin: kreu por mi tian esta˘on, kiu ne havu
kuraßon forkuri de mi, kiam mi estas kolera, kaj kiu devu toleri ¤iujn miajn batojn kaj
insultojn!
Mahadeva longe pensis, longe pensadis, kaj fine li kreis por Ůi – la edzon.
 (A. Grabowski)

Proverboj

Pagas maljunaj jaroj por junaj eraroj.

Akvo kura – akvo pura.
Se okulo ne vidas, koro ne avidas.

deveno származás
hindo hindu
fabeli (-n) mesélni
¤iopova mindenható
Mahadeva indiai isten neve
krei (-n) teremteni
Ůiri (-n) tépni
lilio liliom
maro tenger
Ůanceli (-n) megmozgatni, megingatni
ŮaŞmo hab
bukedo csokor
delikata finom
kaprica szeszélyes
seka száraz
Ůi eliris seka szárazon ment ki
admiri (-n) csodálni
laŞdi (-n) dicsérni
A§, terure! Ah, rettenetes l
teruro rémület, borzalom
plendo panasz
tedi (-n) untatni
serpento kígyó
efektive valóban
imiti (-n) utánozni
najtingalo fülemile
kardelo tengelic
gesto kézmozdulat, gesztus
defendi (-n) megvédeni, védeni
leono oroszlán
gardi (-n) őrizni
lamenti siránkozni, sopánkodni
peti (-n) kérni
murmuri morogni, dünnyögni
sibli sziszegni
gliti csúszni
toleri (-n) tűrni
insulti (-n) sérteni, megbántani
fini (-n) végezni
finigi (-n) végeztetni
finißi bevógződni
lango nyelv (testrész)
erari tévedni
avidi (-n) sóvárogni

Ekzercoj

1. Feleljünk az olvasmány alapján a kérdésekre:

Kion Mahadeva deŮiris? Kien li ˘etis la lilion? Kion faris la vento? Kio ekfloris el la
bukedo de la ŮaŞmo? Kia estis la virino post la kreo? Ău Ůi iris sur la bordon de la
maro? Kia Ůi eliris el la akvo? Kion Ůi diris? Kie Ůi promenadis? Kio admiris Ůian
belecon? Ău Ůi estis kontenta? Unuafoje kion Ůi petis de Mahadeva? Ău Mahadeva
ekaŞdis Ůian plendon? Kion faris la birdoj? Ău Ůi estis longe kontenta? Duafoje kion
Ůi petis? Ău Ůi estis kontenta pri la serpento? Kion Ůi diris? Poste kion Mahadeva
kreis? Kion imitis la simio? Poste kion la virino petis? Ău Ůi amis la leonon? Kiun Ůi
povis ami? Kion Mahadeva kreis por la virino? Ău Ůi estis kontenta pri la hundo? Ău
Ůi farißis kaprica? Kion Ůi batis? Kion faris la hundo, la leono, la serpento, la simio,
la birdoj? Lastafoje kion la virino petis de Mahadeva? Ău li kreis por Ůi novan
beston? Ău vi mem estas kontenta pri la fabelo?
2. Fordítsuk le eszperantóra képzés útján:
előkészítőhely, elkészülni, sütő (munkás), megtelíteni, megtelni, nyárs, cipész,
mosónő, darabolni, sajtkereskedés, riporter, tudatni, parancsnokság (hely),
magasrangú egyén, pontos ember, felébredni, koros egyén, jókedvű, vidéki, hívatni,
szerény nő, mozgattatni, mozogni, feljebbvaló, nyugtalan, mesecsináló, tengerész,
utánzat, őr, megtéveszteni.
3. Fordítsuk magyarra ezeket a képzett és összetett szavakat:
langeraro, skriberaro, gardistaro, petskribo, tedulo, Ůancelißi, ßangalhomo,
pavovosto, rompißi, rimarkigi, §oristino, akvofalo, malpermesa˘o, invitilo, lavejo,
lampopurigisto, fervojistaro, daŞrigi, monŮanßejo, vestejo, vestigi, fumejo, soldatißi,
manßilaro, Ůufabriko, bakejo, kuracilo, rosta˘o, legoma˘o, piproŮutilo, necesejo.
 22. DUDEKDUA LECIONO

Mensoguloj

Foje kunvenis kvar viroj, grandaj majstroj de la mensogado.

– Ău vi aŞdis? – komencis la unua. – Mi estis en la teatro, kaj pro pleneco oni
aplaŞdis ne en horizontala direkto, sed nur en vertikala.
– Tio estas kredinda – aldonis la dua –, ¤ar mi mem ¤eestis en tiu teatro, kiam pro
plenegeco oni ne povis ridi en horizontala direkto, nur en vertikala.
– Tio estas nenio – rimarkis la tria. – Kiam mi estis en Afriko, mi vidis negron tiel
nigran, ke oni bezonis ekbruligi kandelon por vidi lin.
– Jes, jes – diris la kvara –, en Anglujo mi vidis fraulinou, kiu pro sia maldikeco
bezonis dufoje veni en la ¤ambron, ke oni povu ekvidi sin.

(M. Solovjev)

Eksterlandanoj en Budapest

1. Ăe la stacidomo

Mi: Bonvenon, gesamideanoj! Mi havas la honoron saluti vin en nia ¤efurbo. Mi

estas Karlo Fodor. Mi estas je via dispono.
Li: Mi estas Henk van Ingen el Amsterdam. Jen mia edzino! Mi dankas al vi pro via
akcepto. En via lando mi estus senlingvulo, ¤ar krom mia patra lingvo mi scias nur
Esperanton kaj iomete la germanan lingvon.
Łi: Ni ekperimentis per la germana lingvo en la kupeo, sed sen sukceso. Vere estas
bonŮanco, ke vi bonvolis veni al la stacidomo.
Mi: LaŞ via deziro mi rezervigis ¤ambron por vi en la hotelo „Astoria”. Ău vi havas
multe da paka˘oj?
Li: Nur tiujn du valizojn.
Mi: Per taksio ni atingos la hotelon dum dek minutoj. Ďi estas en la centro de la
urbo. Ďi estas unuaranga hotelo kun restoracio. Ău vi vojaßis agrable?
Łi: Jes, tre agrable! Ni timis viajn doganistojn, sed ili tre ßentile kondutis. AnkaŞ la
oficiro de la limpolico rapide kontrolis la pasportojn.
Li: En nia kupeo ni havis agrablajn kunvojaßantojn, kiuj interesißis pri nia verda
kvinpinta insigno. Unu el ili verŮajne sciis multon pri nia lingvo kaj pri la
esperantistoj, ¤ar li parolis pri ßi al la aliaj. BedaŞrinde neniu el ili parolis
Esperanton.
Mi: En la hotelo vi havos kelkajn eksterlandajn gastojn, kiuj, same kiel vi, venis al la
landa kongreso de la hungara esperantistaro. Vera internacia societo: gekamaradoj
Prokov el Bulgarujo, kamaradoj Volanski el Polujo, Budenko el Slovakujo, fraŞlino
Dubois el Francujo. Ni atendas e¤ pli da eksterlandanoj…
Li: Ho, mi tre ßojas. Espereble via kongreso bone sukcesos.
Mi: Ni esperas, ¤ar ni faris ¤ion por agrabligi la restadon de niaj geamikoj
eksterlandaj en Budapest… Sed jen nia taksio! Bonvolu enißi! La valizojn mi metos
al la Ůoforo.
Łi: Dankon! Tute komforte ni povas sidi… Vi sidu inter nin!
Mi: Rigardu, gesamideanoj! Vi alvenis ¤e la Orienta Stacidomo. Tiu ¤i strato rekte
kondukas al via hotelo. La nomo de la strato estas avenuo Rákóczi. … Jen ni haltis
por longa momento ¤e la vojkrucißo pro la granda trafiko. Dekstre kaj maldekstre
estas la granda bulvardo, kiu kondukas de la Danubo ßis la Danubo, de la ponto
Margareto ßis la ponto Petőfi. Jen tiu granda konstrua˘o estas la Nacia Teatro.
 Łi: Kio estas tiu malnovmoda konstrua˘o?
Mi: Hospitalo RokuŮ. La plej malnova hospitalo de la ¤efurbo. BaldaŞ ni alvenos.
Ăe tiu angulo de la bulvardo Muzeum vi povas vidi la hotelon mem. La daŞrigo de tiu
¤i avenuo estas la strato Kossuth Lajos… Jen ni alvenis. Bonvolu elißi.
Li: Ău vi venos kun ni?
Mi: Jes, por helpi vin en la halo d la hotelo.

Proverboj

Pli bone en mano pasero, ol aglo en aero.

Kiu faras sin rato, tiun manßas la kato.
Pli proksime estas sia, ol alia.

(Zamenhof: Proverbaro)

mensogulo hazug (férfi)

mensogi hazudni
majstro mester
komenci (-n) kezdeni
pro (elölj., 70.) -ért, miatt (okhatározó)
pleneeo zsúfoltság
aplaŞdi tapsolni
kredinda (71.) hivésre méltó, elhihető
aldoni hozzátenni
rimarki (-n) megjegyzést tenni
negro néger
Anglujo (71.) Anglia
sia (69.) saját (visszaható birtokos névmás)
dika vastag, kövér
bezoni (-n, pri) szükségelni vmit
Bonvenon! Isten hozta!
honoro tisztelet, becsület
honori (-n) megtisztelni vkit
disponi (pri) rendelkezni vmiről
iomete valamennyicskét, valamennyire
eksperimenti kísérletezni
kupeo vasúti fülke
bonŮanco jó esély, szerencse
bonvoli szíveskedni
rezervi fenntartani
hotelo szálloda
taksio taxi, gépkocsi
centro központ
dogano vám
doganejo vámhivatal
polico rendőrség
policano rendőr
kontroli (-n) ellenőrizni
pasporto útlevél
vojaßanto utas, utazó
pinto hegye vminek
insigno jelvény
bedaŞri sajnálni
kongreso kongresszus
Bulgarujo (71.) Bulgária
bulgaro bolgár
polo lengyel
slovako szlovák
franco francia
Ůoforo gépkocsivezető, sofőr
komforta kényelmes
nomo név
konstati megállapítani
postsigno nyoma vminek, vkinek
konstrui (-n) építeni
vojkrucißo útkereszteződés
baldaŞ hamarosan, nemsokára
angulo szeglet
pasero veréb
rato patkány

Gramatiko

69. A „sia” birtokos névmás

A sia visszaható birtokos névmás. Mindenkor a cselekvő (az alany) saját birtokára
vonatkozik, és akkor használjuk, ha az alany egyes vagy többes számú harmadik
személy.

Lia edzino mendis al si novan veston ¤e Felesége rendelt magának egy új ruhát a
sia kudristino. (saját) varrónőjénél.
Li mendis por sia edzino novan veston ¤e Rendelt (saját) felesége számára új ruhát
Ůia kudristino. az ő (annak) varrónőjénél.

Tanuljuk meg a szabályt, mert a tévedés más értelmet ad a mondatnak:

Li mendis por lia edzino novan veston ¤e Új ruhát rendelt (egy másik férfi)
Ůia kudristino. feleségének annak szabónőjénél.

Hasonló komikus tanács lenne, ha egy új asszonynak így adnánk tanácsot:

La fidela edzino amas Ůian A hű feleség szereti (más nő)

edzon. férjét.

Figyeljük meg az alábbi szemléltető rajzokat. Három ház, három tulajdonos. Mind a
három férfi (li). Ezt a háromféle értelmű magyar mondatot akarom lefordítani a három
férfival kapcsolatosan: Elűzi őt a házából.

I.

Li (A) forpelas lin (C) el sia domo.

(A) Elűzi őt (C) a (maga) házából.
A ház A birtoka, A háza.
 II.

Li (A) forpelas lin (C) el lia (B) domo.

(A) Elűzi őt (C) a (B) házából.
Ebben a mondatban a lia vonatkozhatok B-re, és minthogy három személyről van
szó, így is kell értenünk.

III.

Ha a ház C-é, ezt külön fel kell tüntetnünk a propra (saját) szóval:

Li (A) forpelas lin (C) el lia propra domo.

(A) Elűzi őt (C) az ő saját (C) házából.

Néhány szabályt még meg kell jegyeznünk.

1. Láttuk, hogy a si csupán a harmadik személyre (egyes és többes számban)
vonatkozik. Az egyéb névmások (mutató, kérdő, tagadó stb.) azonban akkor is
harmadik személynek tekintendők, ha első vagy második személyű személynévmást
képviselnek:
Ăiu el vi ricevis sian Mindenki megkapta közületek az
porcion. adagját.
Neniu el ni evitos sian Senki közülünk nem kerüli el sorsát.
sorton.
Ha azonban a névmás jelzőként szerepel, sia nem helyes:
Vi ¤iuj ricevis vian Ti mind megkaptátok az
porcion. adagotokat.
2. Ha a mondatban két alany van, s az egyik a másik birtoka, ezt nem sia-val,
hanem egyszerű birtokos névmással fejezzük ki:
PaŞlo kaj LIA edzino fotografigis Pál és felesége lefényképeztette magát (két
sin. alany).
PaŞlo kun SIA edzino fotografigis Pál a feleségével lefényképeztette magát (egy
sin. alany).
A sin és a sia előképzőként is használatos; sin egyértelmű a mem (ön-) szócskával:
sinamo = önszeretet, sinofero = memofero önfeláldozá
memamo önzés s
sinfido = memfido önbizalom sinestimo = önbecsülés
memestimo
Az ilyen összetételekben sin- az első és második személyre is vonatkozik: mia
sinfido önbizalmam, via sinofero önfeláldozásod.
A sia- ellenben csak a harmadik személyre vonatkozhat: miaopinie véleményem
szerint, viaflanke részedről, niaspecaj homoj magunkfajtájú emberek, ¤iu iris
siahejmen mindenki a saját otthonába ment.
Siatempe ebben az értelemben használatos; a maga idejében, annak idején,
függetlenül a mondat alanyától:
Vi promesis siatempe, Megígérted annak idején,
ke… hogy…
Okazis siatempe… Történt annak idején…

70. A „pro” elöljáró

pro miatt, -ért

Okhatározói elöljáró. Főként szándékos, tudatos cselekvéssel kapcsolatban jelöli

az okot.
Li venßis al li pro la ofendo.
Li ofendißis pro via konduto.
Okulon pro okulo, denton pro
dento.
Bosszút állt rajta a sértés
miatt.
Megsértődött viselkedésed
miatt.
Szemet szemért, fogat fogért.

Ha az alany önkéntelenül cselekszik az ok hatására, szintén alkalmazható: Pro

timo li tremis. Félelem miatt reszketett. De ilyenkor, éppúgy, mint a magyarban,
többnyire a de (-tól, -től) elöljárót használjuk:
Li mortis de malsato. Meghalt az éhségtől.
Łi konsumißis de Fájdalomtól
doloro. emésztődött.
Ha az ok nyomatékosan ösztönöz a cselekvésre, ugyancsak a magyarhoz
hasonlóan el (-ból, -ből) is alkalmazható:
Fari ion el ia kaŞzo. Vmilyen okból tenni vmit.
El principo mi ne faras Azt elvből nem teszem.
tion.
Tion Ůi faris nur el Azt csak szeszélyből
kaprico. cselekedte.
Még nyomatékosabb a laŞ (itt megfelel a magyar -ra, -re képzőnek):
LaŞ via Parancsár
ordono. a.
Ügyelnünk kell arra, hogy a magyar -ért egyaránt jelöl okot és célt. Ezért mindig
nézzük meg, hogy azt miatt (okból, okából), vagy végett (célból, céljából) névutóval
helyettesíthetjük-e. Az előbbi esetben pro, az utóbbiban por van helyén:
Por kio vi Miért (mi célból)
venis? jöttél?
Pro kio vi Miért (mi okból) sírsz?
ploras?
Különbség van az alábbi két mondat között is: Pro doloro mi estas sentema.
Érzékeny vagyok a fájdalom miatt. (A meglévő fájdalom az oka.) – Por doloro mi
estas sentema. Érzékeny vagyok a fájdalomra. Nincs fájdalmam, de érzékeny
vagyok iránta.

71. Az -ind- (méltó, érdemes) és -uj- képzők

I. a) Az -ind- utóképzővel mellékneveket képezünk: leginda olvasásra méltó,

aminda szeretetreméltó, kompatinda szánalomra méltó.
b) Önálló használata: inda méltó, inde méltóan, indi méltónak lenni vmire.
Li ne indas je la nomo de sia honesta Nem méltó becsületes apja
patro. nevére.
c) Egyéb származékok:
malind méltatlan indißi méltóvá válni
a
indigi méltóvá malindig méltatlanná
tenni i tenni
II. Az -uj- hármas jelentésű utóképző. Jelentései:
1. Ország, amelyben a tőszó által jelölt nép, nemzet lakik.
hungaro magyar Hungarujo Magyarorszá
g
japano japán Japanujo Japán,
 Nippon
anglo angol Anglujo Anglia

2. Mesterségesen készített tartály:

salo só salujo sótartó
abelo méh abelujo méhkas
mono pénz monujo pénztárca
fajro tűz fajrujo tűzhely
supo leves supujo levesestál
cindro hamu cindruj hamutartó,
o hamutálca

3. Fa vagy bokor, amelyen gyümölcs vagy virág terem:

pomo alma pomuj almafa
o
rozo rózsa rozujo rózsabokor
ribo ribizli ribujo ribizlibokor

Megjegyzendő, hogy a harmadik használati mód egyre ritkábban fordul elő. Inkább
szóösszetétellel fejezik ki: pomarbo, rozarbeto.

Ekzercoj

1. Írjunk kérdéseket az „Eksterlandanoj en Budapest” c. olvasmányhoz, és feleljünk

rájuk, majd mondjuk el röviden a tartalmát!
2. Fordítsuk le magyarra az alábbi képzett szavakat:
banejo, eksperimentilo, policejo, bonŮanculo, konstrua˘o, priparolinda, rezervinda,
subskriba˘o, pintigi, kontrolejo, konstatinda, eksterulo, spritulo, surdmutulo,
profundejo, hontinda˘o.
3. Fordítsuk eszperantóra képzés útján:
tudós, elterjeszteni, elnémítani, fürdőkád, mosdótál, megtanulásra méltó, elsötétíteni,
aranylelőhely, cigarettatárca, tejivó, ellenfél, ellenőr, harci eszköz, meggondolandó,
ellenőrizhetetlen.
 23. DUDEKTRIA LECIONO

La historio de la homaro

(Persa fabelo)

Kiam maljuna reßo de Persujo mortis, lia filo, la juna reßido Zemir eksidis sur la
trono. Li estis obeema filo de sia patro, kaj tial li kunvokis la saßulojn, profesorojn kaj
akademianojn de la lando. Ili ¤iuj alvenis al la reßa palaco. La juna reßo diris al ili:
– Sinjoroj, mia patro instruis min, ke la reßoj pli bone povus regadi, se ili konus la
historion de la homaro. Mi petas vin, verku por mi tian historion!
La profesoroj obeis. Ili iris hejmen kaj laboris dek kvin jarojn. Post dek kvin jaroj ili
revenis kun kvincent kameloj al la palaco. La bestoj portis kvinmil librojn. La mezaga
reßo staris ¤e la fenestro, rigardis jen la profesorojn jen la kamelojn. Li pensis, ke la
sinjoroj profesoroj estas kameloj, sed li ne diris tion.
– Sinjoroj, mi dankas al vi pro la granda laboro – li diris. – Mi tre bedaŞras, ke mi
ne povas legi tiom da libroj, ¤ar mi ne havas tiom da tempo, kiom la legado bezonus.
Mi petas vin, reverku la historion, mallongigu ßin!
La profesoroj obeis. Post dek jaroj kun kvindek kameloj ili revenis al la palaco. La
bestoj portis kvincent librojn. La maljuna reßo diris al sia filo, al la kronprinco: „La
profesoroj restis kameloj.”
– Sinjoroj, dankon pro la laborego! Mi estas tro laca por legi tiom da libroj. Mi estas
tre maljuna. Miaj okuloj facile lacißas. Mi petas vin, bonvolu treege mallongigi vian
historion. Sed rapidu, sinjoroj, por ke mi havu tempon legi tiun historion.
Dum la kvin postaj jaroj la profesoroj mortis. Nur la maljuna prezidanto de la
Akademio revenis en la sesa jaro al la palaco. Li venis kun unu azeno, kiu portis unu
dikegan libron. La maljuna prezidanto renkontis lakeon ¤e la pordo, kiu informis lin
pri la stato de la reßo.
– Rapidu, sinjoro! La reßo estas tro malsana por vivi. Li estas en la lito, kaj la
kortega kuracisto de˘oras ¤e lia lito.
La prezidanto lasis la libron en la korto, kaj rapidis supren al la ¤ambro de la reßo,
kiu tute pala kaj malforta akceptis lin.
– Sinjoro Prezidanto, vi venis tro malfrue. Mia tempo finißas. HodiaŞ mi mortos.
Dum mia tridekjara regado mi ne sukcesis ekkoni la historion de la homoj.
La maljuna prezidanto respondis:
– Ho, via reßa MoŮto, mi rakontos al vi la historion de la homoj per tri vortoj: ili
naskißis, suferadis, mortis.
Oni diras, ke la reßo estis kontenta ekkoni tiun historion antaŞ horo de sia morto.

Printempa deziro

Se ridas luno gaja,

radias suno maja,
plenißu via koro
de lunarßent’, sunoro.

Se Vivo manifestas,
sopirojn ßi sugestas,
kuraßu sonßi, ardi,
en revoj volon hardi

kaj poste malavare

dis˘etu ¤ion are,
¤ar ßojo de l’ feli¤o:
disipi el la ri¤o.

(J. B.)

Eksterlandanoj en Budapest

2. En halo de la hotelo

Mi: Bonvolu transdoni viajn pasportojn al la hotelpordisto!… Dankon!

Li: Ău ni havos bonan ¤ambron?
Mi: La numero de via ¤ambro estas 35 (tridek kvin), sur la dua etaßo. Lifto estas.
La ¤ambrestro diras, ke vi havos tre belan dulitan ¤ambron kun akvoj varma kaj
malvarma, kun fenestro al la bulvardo Muzeum.
Łi: Ău ni povas tagmanßi en la hotelo?
Mi: Kompreneble! La hotelo havas unuarangan restoracion, kafejon, skribejon,
telefonon.
Łi: Ău vi havas automatan telefonaparaton?
Mi: Jes, sinjorino! Oni devas a¤eti specialan telefonmoneron por la aparato.
Li: Kiel oni uzas ßin?
Mi: Unue, vi devas dekro¤i la aŞdilon; due, enpuŮi la telefonmoneron en la truon,
atendi ßis mußosono kontinua, daŞra; trie, per la ciferkomutilo aranßi la numeron,
kiun vi deziras havi. Jen! Se la kontakto estas libera, la aŞdilo peras al vi la
sonorilvokon de la alia aparato, se oni parolas per tiu aparato, la sono signalas
intermite.
Li: Kiel ¤e ni en Nederlando.
Łi: Ah, kien malaperis niaj valizoj?
Mi: La hotelportisto suprenliveris ilin en vian ¤ambron… Bonvolu skribi vian nomon
en la libron!… Jen la lifto!
Łi: Ău vi ne deziras veni kun ni?
Mi: Mi ne volas ßeni vin, gesamideanoj. Post la longa vojaßo refreŮißi estas
agrable. Se vi deziras, mi povos atendi vin en la halo kaj dum promeno esti je via
dispono.
Li: Tre kompleze. Ni dankas. Ni ne deziras trouzi vian komplezemon. Certe vi
havas multe da laboro.
Mi: Ho, tute ne! Mi liberigis min por la hodiaŞa tago. Al mi estos agrable pasigi
kelkajn horojn en la societo de niaj karaj eksterlandaj gesamideanoj.
Łi: Nu, se vi havas nek laboron, nek taskojn por la tago, niaflanke estos agrable
pasigi la tempon kun vi.
Mi: Kion vi preferus fari hodiaŞ?
Li: Por ni estas egale. Ău promeni en la urbo, ¤u ekskursi sur monton, hodiaŞ estas
egale, ¤ar nur morgaŞ komencißos la kongreso. Nia deziro estas, ke post ßi ni
pasigu kelkajn tagojn en via lando. Do, ßis baldaŞa revido!

historio történet, történelem

perso perzsa
reßo király
reßido (77.) királyfi
trono trón, királyi szék
obeema (77.) engedelmes
kunvoki (-n) összehívni
profesoro tanár
lando ország
palaco palota
kamelo teve
jen…, jen… (74.) hol…, hol…
pensi (-n, pri) gondolni
princo herceg
kronprinco trónörökös
tro (72.) túl, túlságosan
prezidanto elnök
azeno szamár
lakeo lakáj
informi (-n, pri) tájékoztatni, értesíteni vkit vmiről
stato állapot
kortego királyi udvar
kortegano udvarnok
MoŮto (76.) címzés, megszólítás
naski szülni
naskißi születni
suferi szenvedni
radii sugározni
arßento ezüst
oro arany
manifesti (pri) kinyilvánítani, manifesztálni
sugesti sugallni
sopiri vágyni
sopiro vágy, kívánság, óhaj
sonßi álmodni
ardi izzani
arda izzó, heves
hardi (-n) edzeni
avara fösvény
disipi pazarolni, tékozolni
halo csarnok, előtér
lifto felvonó, lift
speciala különleges
monero pénzdarab
uzi (-n) használni
kro¤i (-n) kapcsolni
puŮi (-n) lökni, meglökni
cifero számjegy
komuti (-n) átváltani, pl. sínt is
kontakto összeköttetés
signali jelezni (hanggal)
intermita szaggatott
malaperi, eltűnni
liveri szállítani
ßeni (-n) feszélyezni
komplezo szívesség, előzékenység
trouzi visszaélni, túlságosan igénybevenni
samideano eszmetárs
nek…, nek… (74.) sem…, sem…
tasko feladat, elintézendő dolog, munka
niaflanke részünkről, oldalunkról
¤u…, ¤u… (74.) akár…, akár…
egala egyenlő
egale mindegy

Gramatiko

72. A „tro” szócska használata

E határozószó használatát néhány példa magyarázza:

Mi estas tro gaja por esti kvieta.
La afero estas tre riska, e¤ tro.
Ili estis tro lacaj por havi apetiton.
Mia patrino tro multe laboris por vivi nun
nenifare.
Túl víg vagyok ahhoz, hogy nyugodt
lehessek.
(Túl víg vagyok nyugodtnak lenni.)
A dolog nagyon, sőt túlságosan
kockázatos.
Túlságosan fáradtak voltak (ahhoz, hogy)
étvágyuk legyen.
Anyám túlságosan sokat dolgozott
(ahhoz, hogy) most tétlenül tudna élni.

Igekötőként is használatos a cselekvés túlzásának kifejezésére:

stre¤i feszíteni, trostre túlfeszíteni, túlhúzni (pl.
húzni ¤i órát)
uzi használni trouzi túlhasználni vmit (pl. ruhát)
Önállóan: troa túlságos, troe túlságosan.
Szóképzésben: troigi túlozni, troißi eltúlozódni.

73. A „ne” szórendje

A ne tagadó szócskát mindig az elé a szó elé tesszük, amelyet tagadni akarunk. Ha
így a tagadás csak a mondat egy szavára vonatkozik, lehet a tagadó mondatban két
tagadás is, pl.
Ne mi scias nenion, sed li. Nem én nem tudok semmit, hanem ő.
Ne ion mi ne scias, sed nenion mi Nem valamit nem tudok, de semmit nem
scias. tudok.
Példák a mondat egy szavának tagadására: Ne mi scias ion, sed li. Nem én tudok
valamit, hanem ő. – Ion mi ne scias. Valamit nem tudok.

74. Páros kötőszók

A ¤u, jen, kaj, aŞ, nek páros kötőszókként is használatosak a következő

jelentéssel:
¤u… ¤u… akár… jen… majd… majd…
akár… jen…
kaj… kaj… hol… hol… aŞ… aŞ… vagy… vagy…
nek… sem… sem…
nek…

Cetere, ¤u vi venos, ¤u vi ne venos, al mi Különben akár jön, akár nem jön, nekem
estas egale. mindegy.
Łiaj lipoj jen ridetis, jen kurbißis je ploro. Ajka(i) majd nevetett, majd sírásra
 görbült.
Mia amiko aŞ forgesis pri mi, aŞ li estas Barátom vagy elfelejtkezett rólam, vagy
malsana, ¤ar li nek venas, nek skribas. beteg, mert sem nem jön, sem nem ír.

75. A függő kérdés

Ha a kérdő mondat nem önálló, hanem egy másik mondattól függ, akkor az
eszperantóban sohasem tesszük ki a „hogy” kötőszót. A vajon és az -e kérdő
szóknak ilyenkor is a ¤u felel meg.

Mi ne scias, ¤u li venos. Nem tudom, (hogy) fog-e jönni.

Mi rigardos, ¤u Ůi dormas. Megnézem, (hogy) vajon alszik-
e?
Mi demandos, ¤u li jam Megkérdezem, (hogy) elment-e
foriris. már.

76. A „MoŮto” megszólítás használata

Ha valakit hivatala, foglalkozása vagy rangja szerint szólítunk meg az

eszperantóban, akkor bármely hivatal, rang esetén ugyanazt a MoŮto megszólítást
használjuk, elébe téve a hivatal, rang melléknévi alakját. Pl.:
Profesora MoŮto! Professzor úr! Via MoŮto! Uram! („Uraságod! Nagyságod!”) Via
reßa MoŮto! Királyi felséged!
Mint minden főnév, használatos melléknévi és határozószói alakban is és
szóképzésben is:
Lia moŮta maniero ofendis Rangos (leereszkedő) modora sértett
nin. minket.
Per mono li moŮtigis sin. Pénzzel tette magát naggyá (rangossá).
Sen merito li moŮtißis. Érdem nélkül vált rangossá.

77. Az -em- és -id- képzők

I. Az -em- utóképző jelentése: valamire hajlamos, valamilyen természetű.

cedi (al) engedni cedema engedékeny
venßi (- megbosszuln venßema bosszúálló
n) i
singarda óvatos singardem óvatos
a természetű
Ugyanígy: sentema érzékeny, komprenema megértő természetű, ordema
rendszerető, flatema hízelgő természetű.
Önállóan: emi hajlamosnak lenni, ema hajlamos, emo hajlam. Szóképzésben: emigi
hajlamossá tenni, emißi hajlamossá válni.
Mi ne emas paroli pli ol mi diris ßis Nem vagyok hajlandó többet beszélni, mint
nun. eddig mondtam.
Lia sorto emigis lin al pesimismo. Sorsa hajlamossá tette a borúlátásra.

II. Az -id- utóképzővel alkotott szó valakinek vagy valaminek az utódját, szülöttét,
leszármazottját jelenti.

tirano zsarnok tiranido zsarnokivadé

k
¤eval ló ¤evalid csikó
o o
Ůafo juh safido bárány

Ugyanígy: princido hercegfi, reßido királyfi, porkido malac, kokido csirke.

Önállóan: ido utód, sarjadék. – Képzett szavakban: ideto kölyök, idaro (a)
leszármazottak (összessége), ivadék.

Ekzercoj

1. Tegyünk fel kérdéseket a meséhez, feleljünk rájuk, majd mondjuk el a mese

tartalmát!
2. Fordítsuk eszperantóra:
Szégyene miatt az öregember visszahúzódott házacskájába. Sajnos, korábbi bűnei
(peko, kulpo) miatt sajnálatra méltó élete volt. Régi barátai közül senki sem látogatta
őt. Háza a városon kívül a távoli völgyben állott. Leszármazottai, fia és unokája,
megfelejtkeztek róla; sem rokon, sem idegen nem nyitotta ki ajtaját. Sohasem volt
nagyon fecsegő, mégis most túlságosan sokat hallgatott ahhoz, hogy ne érezze a
beszéd hiányát. Társalogni kezdett gondolatban (per) háza tárgyaival, a völgy
virágaival, fáival, és azok némán mindig olyan választ adtak, amilyent ő maga adott
magának. Csak a szél zúgása, a madarak éneke törte meg a csendet körülötte.
Lassanként megbékélt sorsával. Lelkében elaludt a (bosszúra való hajlam)
bosszúvágy, és megelégedetten élt összhangban a természettel.
3. Fordítsuk magyarra:
Li nek ßojis, nek malßojis. Li farißis laborema. Li diligente zorgis pri la arboj de sia
ßardeno, kaj ili danke fruktißis. Jen tiu, jen alia arbo proponis sian frukton al li. La
pomujo donis vingustan pomojn, la ribujo dol¤ajn ribojn. AnkaŞ la terkulturado
alportis diversajn legomojn al li. Do li neniam suferis pro (de) malsato. Sur la korto
staris stalo por lia bovino, kies juna bovido gaje saltadis tage en la verda valo.
Ăevalon li ne havis, sed antaŞ nelonge lia iama servisto donacis al li unujaran
azenidon. Li mem fabrikis tre malgrandan veturilon de akvujo por alportadi akvon el
malproksima fonto (forrás) al la hejmo. Li bezonis multe da akvo por la ßardeno, por
la dombestoj. Li jam estis tro laca kaj tro maljuna por porti la pezan akvujon sur sia
dorso.
 24. DUDEKKVARA LECIONO

D-ro L. L. Zamenhof

(Fragmento el „La verda koro”, 1920.)

Komencißas gaja babilado en Esperanto pri la lingvo, pri ßia movado, pri ßia
historio, pri la unuaj rusaj pioniroj, el kiuj sinjoroj Vonago, urba notario de
Vladivostok kaj lia helpnotario konis multajn. Li parolas ankaŞ pri Zamenhof, kiun li
renkontis dum la unua kongreso, en Bulonjo sur Maro, en 1905. Krome li montras
bildojn pri du-tri kongresoj, dum kiuj li ¤eestis.
– La unua kongreso estas neforgesebla memora˘o por mi kaj por tiuj, kiuj povis vidi
tion, kion mi vidis. Ho, kiom da ßojo, kia kortuŮa harmonia sento! La nuna
esperantista generacio (1918) jam havas fruktojn, kaj la postaj esperantistoj jam
praktike utiligos la lingvon en la ¤iutaga vivo. Ili ne povos prezenti al si tiun senton,
kiun havis ni, la unuaj pioniroj, al kiuj la carismo longe malsimpatiis, kaj kiujn homoj
mokis, e¤ kelkfoje insultis pro la idealista laboro. Mi konas kelkajn samideanojn,
kiujn la oficiala malkompreno pri nia afero ekzilis en Siberion. Poste ¤io plibonißis,
sed ili restis ¤i tie. Jes, karaj geamikoj, nia afero jam havas martirojn kaj… sed tio ne
gravas. Ni venkis la unuajn malfacila˘ojn, Bulonjo sur Maro estis nia unua festotago,
kaj venos multaj festotagoj post la labortagoj. Intertempe ni devas labori, e¤ batali
por doni utilan servon al la tuta homaro.
La gastoj estime rigardas al la bonkora vizaßo de Vonago, kiu jam estis inter la
unuaj, kiuj kun kredo kaj malegoista laboro realigis unu el la plej belaj sonßoj de la
homoj.
– Vi konis la Majstron persone. Ău ne, sinjoro? Parolu pri li! Mi havas de li nur unu
poŮtkarton, kiun mi ricevis antaŞ la milito – diras Nadai.
– Doktoro Ludoviko Lazaro Zamenhof, nia Majstro – kaj Vonago montras al lia
portreto – naskißis la 15-an de Decembro en 1859. Li estis la plej modesta genia
homo de sia tempo. Sed li estis ankaŞ unu el la plej kuraßaj, ¤ar li kuraßis ne nur
sonßi, sed ankaŞ paroli pri sia sonßo kaj fari reala˘on el ßi. Memoru pri tio, ke li
havis malagrablajn ecojn en la pensmaniero de la carismo: li estis judo kaj pola
patrioto… kaj tamen li kuraßis kaj tamen li prenis al si la novan nepardoneblan
sonßon „esti homo”, kiu vidas homfraton en ¤iu homo. Lia kormalsano mortigis lin.
Tiel devis eksilenti por ¤iam la batoj de tiu koro, kiu ne povis elteni plu la dolorojn,
kiuj vekis en li la penson, ke li vane oferis sian tutan vivon por la homaro. La 14-an
de Aprilo en 1917 li foriris el inter ni. Sed li eraris. Li ne faris vanan oferon. La homoj
komprenos lin kaj lian grandan verkon.

(J. B.)

Proverboj

Inter blinduloj reßas strabuloj.

Estu saßa homo en la propra domo.
Ne Ůovu nazon en fremdan vazon.

Eksterlandanoj en Budapest

3. En restoracio

Li: Jen manßokarto, sed mi komprenas nenion. Bonvolu traduki!

 Mi: Tre volonte. Ău vi deziras kompletan tagmanßon?
Łi: Mia edzo certe deziras ankaŞ supon, sed mi preferas legoma˘on kaj krome ion
specialan, kion oni ne kuiras en nia lando.
Li: Kiajn supojn oni havas?
Mi: Buljonon, terpomsupon, okzalsupon. Sinjorino, vi povas elekti el legomoj: napo,
kukurbo, spinaco.
Li: Buljonon kun kruda ovo. Poste ion specialan. Legomon mi ne deziras.
Łi: Bonvolu mendi por mi porcion da kukurba˘o.
Mi: LaŞ via deziro. Kiel speciala˘on mi rekomendas paprika˘on el kokidviando,
poste pudingon el rizo kun sekvinberoj, fromaßon kaj por fini – tason da nigra kafo.
Ău bone?
Li: Mi konsentas, sed ¤u oni ne trinkas ¤e vi dum tagmanßo?
Mi: Kompreneble, jes. Kion vi deziras, ¤u vinon aŞ bieron? Supozeble tie ¤i oni
havas bonkvalitan portablan vinon.
Li: Ău la mondfaman vinon de Tokaj?
Mi: La „tokaja” vino estas delikata˘o, kiun oni ne konsumas ¤e simpla tagmanßo,
sed se vi deziras, mi povos mendi por vi.
Łi: Mi volonte gustumus ßin. Ău ankaŞ vi?
Li: Kial ne? Ni ne ¤iutage vizitos Hungarujon.
Mi: Mi interesißos tuj ¤e la kelnero.

pioniro úttörő
ruso orosz
notario jegyző
kortuŮa megindító, szívreható
generacio nemzedék
frukto gyümölcs
¤iutaga mindennapi
carismo ¤arizmus
simpatii (al) rokonszenvezni
moki (-n, pri) gúnyolni
oficiala hivatalos
ekzili (-n) száműzni
Siberio Szibéria
martiro vértanú, áldozat
intertempe időközben
estimi (-n) tisztelni
vizaßo arc
kredi hinni
egoista önző
reala valóságos
realigi valóra váltani
majstro mester
portreto arckép
genia lángeszű, zseniális
maniero módszer, mód, bánásmód
judo zsidó
pardoni (-n, al) megbocsátani
por ¤iam örökre
plu többé, tovább
doloro fájdalom
oferi (-n) áldozni, feláldozni
blinda vak, világtalan
reßi királykodni, uralkodni
straba kancsal
Ůovi tolni, csúsztatni
nazo orr
manßokarto étlap
kompleta teljes, hiánytalan
buljono húsleves
okzalo sóska
napo karalábé
kukurbo tök
spinaco spenót
kruda nyers
ovo tojás
porcio adag
papriko paprika
pudingo felfújt (tésztaféle)
rizo rizs
sekvinbero mazsola
konsenti (pri) egyetérteni, beleegyezni
supozi (-n) feltételezni
kvalito minőség
portabla asztali, asztalra való
konsumi (-n) fogyasztani vmit
gusto ízlés, íz
gustumi (-n) ízlelni

Ekzercoj

1. Tegyünk fel kérdéseket a Zamenhofról szóló olvasmányhoz, feleljünk rájuk, majd

mondjuk el a tartalmát!
(A gyakorlásnak ezt a módját valamennyi következő leckénél is használjuk fel!)
2. Fordítsuk eszperantóra:
1958. január 4-én. Kedves Barátom, leveled most érkezett. Köszönet érte.
Kéthónapos utazásom után ismét itthon vagyok. Három nap előtt érkeztem. Biztosan
szeretnéd tudni, hogyan töltöttem időmet azokban az idegen országokban, melyeket
meglátogattam. Kitűnően, mondhatom. Remélhetőleg megkaptad azokat a leveleket
(letero), melyeket a Szovjetunió és a demokratikus népköztársaságok különböző
városaiból küldtem, és azért most nem írok a részletekről (detalo). Személyesen
jobban szeretnék beszélni azokról. Ha van időd, szíveskedj meglátogatni. Most
neked van szabad időd, míg én ismét elkezdtem munkámat a hivatalomban. Baráti
szeretettel várlak. Üdvözöl Józsi.
3. Fordítsuk magyarra:
La 7-an de januaro 1958. Kara Jozefo, volonte mi akceptas vian afablan inviton. Vi
pravas, nun mi estas tempomilionulo. En la proksima sabato, kiam ankaŞ vi havas
semajnofinan libertempon, mi vizitos vin. Mi alvenos per la posttagmeza vagonaro.
Kompreneble mi pasigos la nokton kaj la diman¤on en via gastama hejmo. Tamen,
se en tiu tago vi jam havas programon, bonvolu tuj sciigi min, kaj skribu la tagon,
kiam mia vizito ne ßenos vin. Kore kaj amike salutas vin Karlo.
 25. DUDEKKVINA LECIONO

Fatala aventuro

Barono Lumpowski promenis sur la strato, kaj rememoris pri sia amata bopatrino.
Okaze de Ůia morgaŞa nomtago li volis suprizi Ůin. La promenanta barono rigardis
la diversajn montrajn fenestrojn, kaj decidis a¤eti ion porcelanan por la „agrabla”
maljunulino.
Li eniris en vendejon de poreelana˘oj, kaj trovis la mastron en tre malbona humoro.
– Nu, kio okazis!? Vi ja estas kolera – li rimarkis.
– Jes, barona MoŮto. Mia servanto rompis multekostan vazon. Jen ti kuŮas ßiaj
pecoj! Mi perdis 500 florenojn. Jußu vi mem, ¤u mi ne havas kaŞzon por koleri?
Barono Lumpowski observante la pecojn de la iam multekosta vazo ekhavis diablan
ideon.
– Mastro, mi a¤etas tiujn pecojn. Kiom ili kostas?
– Ne moku, via barona MoŮto! Kial vi bezonus tiun balainda˘on?
– Ne scivoladu pri la kaŞzo – respondis la barono aplombe. – Mi nepre volas a¤eti
ilin.
– Bone. Pagu do kvin florenojn por ili!
Barono Lumpouski pagis dirante al la vendisto:
– Paku la pecojn en lignan keston. MorgaŞ matene mia lakeo vem por forporti la
paka˘on.
Hejme la barono ordonis al sia lakeo, ke li morgaŞ matene alportu la paka˘on, kaj
kiam li alportos ßin en la salonon, ¤e la sojlo de la pordo ekstumblu, faletu kaj faligu
teren la paka˘on, poste senkulpigu sin pro la hazarda akcidento.
La postan tagon ¤io okazis laŞ ordono de la barono. La lakeo enirante en la
salonon, kie kunestis la gebaronoj kaj la bopatrino, faligis la kesto kaj oni povis aŞdi
la tintobruon de la florvazo.
– Ve! – ekkriis la bopatrino, kaj Ůi preskaŞ svenis, poste sekvis insultoj de la
barono mem.
Barono Lumpowski, ridetante en si pro la sukcesinta „aranßo”, malfermis la keston,
sed ekvidante ßian enhavon li mem preskaŞ svenis pro la surpizo, ¤ar li konstatis,
ke la servopreta komercisto pakis ¤iun pecon en apartan paperon.

(LaŞ PaŞlo Lengyel)

Korojn supren!

Ho, kavaliroj de la Nova Sent’,

Ni ekbruligu flamojn en la koroj,
Flugu de kor’ al kor’ tra l’ homa gent’,
Flugu la flagre festaj fajrofloroj!
Ďemas mizere, en malam’ dronante
Tuta homaro sub malbona sort’,
Brilu do por ßi ¤ie, lumdonante,
Koro flamanta, kiel gvida tor¤’!

Ho, kavaliroj de la Pentekost’,

Lukti ni devas en bataloj multaj!
Jen malamikoj: la anima frost’,
Blinda malam’ kaj miskomprenoj stultaj.
Veoj alarmas pbr batal’ benata,
Grandaj mizeroj vokas nin por arm’;
Jen la armiloj: la laboro frata,
Brakoj brakumaj kaj la kora varm’!

K. Kalocsay

Eksterlandanoj en Budapest

4. Surstrata dialogo

Li: Pardonu, samideano, mia edzino sentas sin tro laca por veni kun mi. Łi deziras
ripozi unu horon. Mi estus tre danka al vi, se vi bonvolus akompani min al via Nacia
Banko. Mi havas ¤ekon.
Mi: La Nacia Banko staras sur la placo Szabadság (Libereco). Ďis tie nur
dekminuta marŮado.
Li: Certe ni preterpasos ie poŮtoficejon. Ău ne? Mi dezirus a¤eti poŮtmarkojn, kaj
sendi telegramon al mia hejmo.
Mi: PoŮtmarkojn, ilustritajn poŮtkartojn oni povas a¤eti en la tabakvendejoj. Cetere
ni devus preteriri la ¤efpoŮtejon.
Li: Tre bone, ke vi menciis pri la tabakvendejo. Mi dezirus a¤eti ankaŞ cigaredojn.
Ău la hungaraj cigaredoj estas fortaj?
Mi: Vi povos trovi laŞ via pla¤o, ¤ar ili estas diversgustaj. Rigardu, samideano, nun
ni trovißas en la plej malnova parto de la urbo Pest. Tiu ¤i estas la interna kvartalo.
Trans la Danubo situas Buda. BedaŞrinde tiun belan ponton, nomatan „ponto
Elizabeto”, la germanaj faŮistoj eksplodigis dum la sießo en 1945.
Li: Ău vi rekonstruos gin?
Mi: Tre verŮajne, jes. Cetere post la sießo ni havis e¤ ne unu ponton. Dum la lastaj
dek jaroj oni rekonstruis kaj konstruis ses- sep pontojn ¤e Budapest… Jen la domo
de la ¤efpoŮtejo. Se vi permesos, mi helpos vin.
....................................................................
Mi: Tiu placo estas unu el la gravaj trafikaj punktoj de la urbo. Jen tie estas la
kontoro de la Hungara Aertrafiko kaj tie tiu de la Fremdultrafika Oficejo. Sur mezo de
la placo staras monumento de Vörösmarty, granda poeto nia.
Li: Mi vidas tie interesan ponton. Kio estas ßia nomo?
Mi: La plej malnova ponto, nomata Széchenyi, alinome „Ăenponto”. Kompreneble
oni devis rekonstrui ankaŞ ßin post la milito. Vidu, tie estas la rezidejo de la
Hungara Scienca Akademio… De tie ni iros laŞ tiu strato Johano Arany, hungara
poeto, ßis la placo Szabadság, kie vi povos aranßi viajn valutajn aferojn en la Nacia
Banko.
Li: Vere, ni tre baldaŞ atingis ßin. Kia monumento staras tie?
Mi: Tiu de la Sovetaj Herooj, kiuj mortis dum la liberigo de nia lando.

fatala végzetes
aventuro kaland
barono báró
amata (78., 2.) szeretett
surprizi (-n) meglepni vkit
promenanta (78., 1.) sétáló
porcelano porcelán
mastro gazda, házigazda
perdi (-n) elveszíteni vmit
floreno forint (forinto)
observi (-n) szemlélni, tekinteni
diablo ördög
balai (-n) söpörni
balaa˘o szemét, söpörni való valami
scivoladi (pri) kíváncsiskodni
aplombo nyomaték (átvitt ért.)
nepre okvetlenül
ordoni parancsolni
sojlo küszöb stumbli botlani
senkulpigi (sin) mentegetni magát
hazardo véletlen
akcidento szerencsétlenség, baleset
tinti csengetni, csendülni
sveni elájulni, elalélni
sukcesinta sikerült (melléknév)
kavaliro lovag
pla¤i (al) tetszeni vkinek
ekbruligi (-n) meggyújtani
flamo láng
gento nemzetség, törzs
flagri lobogni (tűz)
ßemi sóhajtani, nyögni
mizero nyomor
droni belefulladni vmibe (vízbe, munkába)
ßvidi (-n) vezetni vkit, vmit
tor¤o fáklya
pentekosto pünkösd (ünnepnap)
lukti birokra kelni, küzdeni
stulta ostoba, botor
alarmi (-n) riasztani, lármát csapni
benata áldott
armo felfegyverzés
brako kar (testrész)
brakumi karolni
banko bank
¤eko csekk, utalvány
poŮtmarko levélbélyeg
ilustrita képes, illusztrált
tabako dohány
mencii említeni
interna belső, benső
kvartalo városnegyed
faŮisto fasiszta
eksplodi felrobbantani
sießi (-n) ostromolni
punkto pont
fremda idegen
¤enponto lánchíd
monumento emlékmű
mis- (előképző, 79.) félre-, rosszul-
poeto költő
alinome más néven
rezidejo székház
valuto valuta, pénznem
heroo hős

Gramatiko

78. A jelen idejű melléknévi igenevek

Az „olvas” igéből származó olvasó, olvasott, olvasandó szavak melléknevek, ezeket

melléknévi igeneveknek (participoj) nevezzük. A melléknévi igenevek – más
melléknevektől eltérően – kifejeznek időt is (jelen, múlt, jövő), és lehetnek cselekvő
vagy szenvedő értelműek.
Az „olvas” ige melléknévi igenevei így oszlanak meg:

Cselekvő Szenvedő
(a fiú) (a könyv)
olvas olvastatik
Jelen olvasó –
idejű
Múlt idejű melléknévi – olvasott
igenév
Jövő idejű – olvasandó

Az eszperantóban megvannak a magyarban hiányzó melléknévi igenevek is;

ezeket a magyar olykor a meglevőkkel helyettesíti (pl. hasonlítsuk össze az „olvasott
könyv” és „olvasott ember” kifejezéseket: utóbbiban az „olvasott” múlt idejű cselekvő
értelmű), de többnyire körülírással tudja pontosan visszaadni.
Az „olvasva, olvasván” határozói igenevek. Az eszperantóban ezeknek nincsen
külön képzésmódjuk, képzőjük ugyanaz, mint a melléknévi igeneveké + az ismert -e
végződés.

1. a)
La laŞte leganta knabo lernas la A hangosan olvasó fiú a leckét
lecionon. tanulja.
b)
La leganto atentu Az olvasó figyelje meg
tion. azt.
c)
Tion legante mi rememoris Azt olvasva eszembe jutott egy
historion. történet.

A cselekvő jelentésű -ant- képzővel képezünk tehát

a) a melléknévi -a végződéssel: átmeneti, nem állandó tulajdonságot kifejező
melléknevet (cselekvő jelen idejű melléknévi igenév);
b) a főnévi -o végződéssel főnevet, amely mindig személyt jelöl;
c) a határozószói -e végződéss el határozószót, amely az állítmány által jelölt
cselekvés módját, idejét, körülményeit jelzi.
Mindhárom mondatban a két cselekvés, a tanulás és az olvasás egy időben
történik. Az -ant- képzős igenevek mindig a mondat állítmányánal idejével egyidejű
cselekvést jelölnek. Figyeljük meg ezt a mondatot: La laŞte leganta knabo lernis la
lecionon. A hangosan olvasó fiú a leckét tanulta A „leganta” itt nem valóságos jelen
időt jelöl, hanem azt jelzi, hogy a két cselekvés a múltban egy időben történt.
 2. a)
La malsanulo flegata de Eva Az Éva által ápolt (ápolása alatt álló) beteg
sanißas. gyógyul.
b)
La flegato de Eva Éva ápoltja
fortißas. erősödik.
c)
La malsanulo flegate de Eva rapide A beteg Éva által ápoltatva (Éva ápolása
sanißis. alatt) gyorsan gyógyult.

A szenvedő jelentésű -at- képzővel képezünk

a) melléknévi végződéssel szenvedő jelen idejű melléknevet;
b) főnévi végződéss el személyt jelölő főnevet;
c) határozószói végződéssel módot, körülményt, időt jelölő határozószót.
Az -at- képzővel képzett melléknevet, főnevet és határozószót is akkor használjuk,
amikor a képzett igenévben rejlő cselekvés egyidejű az állítmány cselekvésével.
Egy ideig figyeljük meg az olvasmányokban és gyakorlatokban a melléknévi
igenevek használatát, s csak ha már jól megértettük jelentésüket, akkor használjuk
beszédünkben.

79. A mis- képző

Ez előképző jelentése igék előtt: rosszul, hibásan csinálni valamit.

konkludi következtetni miskonkludi hibásan következtetni

kompren érteni miskompreni félreérteni
i
uzi használni misuzi (-n) rosszul használni vmit,visszaélni
vmivel
paŮi lépni mispaŮi rosszul lépni, félrelépni
konduti viselkedni miskonduti rosszul viselkedni
trakti 1. tárgyalni; mistrakti (-n) rosszul bánni vkivel
2. bánni
valakivel

Önállóan: misa rossz, téves.

Ne tévesszük össze a mis- és mal- előképzőket. A mis -szel nem fejezhetjük ki a
tőszó ellentétét; ennek kifejezésére a mal- előképzőt kell használnunk. Pl.
elégedetlen: malkontenta; lenézni, nem becsülni: malrespekti.

Ekzercoj

1. Fordítsuk eszperantóra:
A beszélő sok vizet ivott. Játszva tanulta leckéjét. Az éhezőnek jó étvágya van. A
közeledő kertész énekelve jött az úton. Tegnap láttam a futó vonatot. Az ellenőrzött
munka jól halad. Ellenőrzötten a tanulók szorgalmasabban dolgoznak. A most
olvasott könyv érdekes.
2. Fordítsuk magyarra:
La ludantaj geaktoroj havis sukceson. La marŮantaj soldatoj kantante proksimißis al
la urbo. Kurante mi atingis Ůian patrinon. Kune promenante ili vidis la biciklantan
instruiston. Faligante la paka˘on li mem falis. Esperanto estas parolata lingvo. La
geamantoj forgesante pri si promenis en la parko.
 26. DUDEKSESA LECIONO

Rememorigilo

Foje PaŞlo Lengyel, fondinto de la Centra Presejo Esperantista, post vizito de sia
amiko vojaßis al sia loßurbo, Parizo. Enirinte la vagonon li trovis en ßi junan sinjoron
oscedantan pro soleco. BaldaŞ li rimarkis verdan Ůtelon en lia butontruo. Oni facile
povas prezenti al si lian ßojon, ¤ar li, estante hungaro, neperfekte parolis la francan
lingvon.
– Bonan vesperon, sinjoro – diris PaŞlo Lengyel al li, proponante manpremon.
Reciproka ßojo, interbabilado. Ili agrable pasigis la tempon.
Ăe iu stacidomo PaŞlo Lengyel forlasis la vagonon por trinki glason da biero.
Reveninte en la kupeon li proponis al sia kunvojaßanto fari la samon, ¤ar en la
restoracio de la stacidomo oni havas eksterordinare bonan bieron.
– Mi ne kuraßas elvagonißi – respondis la franca samideano. – Mi timas, ke mi ne
retrovos nian vagonon.
– Rigardu ßian numeron!
– Jes, sinjoro, sed mi ne havas bonan memorpovon, kaj ¤iam forgesas la numeron.
– Ho, kara mia, oni devas fiksi la numeron al ia konata historia aŞ simila fakto. Jen
ekzemple, la numero de nia vagono estas 1038. En tiu jaro mortis Stefano, la unua
reßo de mia lando, Hungarujo. Revenante do mi pensis nur pri la morto de reßo
Stefano, kaj mi facile retrovis nian vagonon.
– Bonega ideo! – la franco ekkriis kaj forlasis la vagonon. Pasis longaj minutoj. Oni
donis signon por ekirigo de la vagonaro. La franco ankoraŞ ne revenis. PaŞlo
Lengyel, elrigardante tra la fenestro de la kupeo, deziris ser¤i kaj voki lin, kaj kion li
vidis kaj aŞdis? La maifeli¤a franco ekscitite, preskaŞ plorante petis la de˘orantan
policanon sur la perono:
– Sinjoro, pro la ¤ielo, mi petegas, diru al mi, en kiu jaro mortis Stefano, la unua
reßo de Hungarujo?

(LaŞ PaŞlo Lengyel)

Proverboj

Ju pli frua veno, des pli bona preno.

Eksamiko ißas malamiko.
Bela vizaßo sen multa saßo.
Kiu Ůatas okula¤i, ne tre ofte povas ma¤i.

Eksterlandanoj en Budapest

5. Sur la Danubo

Mi: Gesamideanoj, bonvolu enŮipißi! Tio ¤i estas akvobuso. Ďi portos nin ßis la
insulo Margareto.
Li: Ău ßi estas granda insulo?
Mi: Jes, sufi¤e granda kaj prizorgata. Tie vi fartos kiel en bela parko. Krom la floroj,
arboj ekzistas tie hotelo, restoracio, banejo, sportejo, liberaera teatro…
Łi: Kion tie oni prezentos hodiaŞ?
Mi: La geaktoroj de la budapesta Operdomo gastrolas. BedaŞrinde mi ne povas
akiri bileton, ¤ar oni vendas la biletojn antaŞe por semajnoj… Jen ni ekiras. Rigardu
al la montpinto! Tie staras la monumento pri liberigo de nia lando fare de la soveta
armeo. AntaŞ ni, super la Danubo, estas la Ăenponto. Nia plej malnova ponto, kiun
la faŮistoj same detruis, kiel niajn aliajn pontojn. La popola registaro rekonstruigis
ßin. Maldekstre sur la monto estas la ruino de la iama reßa kastelo. Nun ßi simbolas
tiun tempon, kiu jam pasis: la regadon de la grandsinjoroj. Sub la monto tunelo
kondukas en la mezon de Buda.
Łi: Mi vidas, ke dum la lasta mondmilito tiu urboparto plej multe suferis, kaj historiaj
domoj detruißis.
Li: Feli¤e ne ¤io neniißis. Rigardu, edzineto, tiun belegan gotikan katedralon!
Mi: Ďi estas la preßejo Matiaso. Apude estas la Bastiono de la FiŮkaptistoj,
hungare: Halászbástya.
Łi: Ău tiu ponto estas malnova?
Mi: Ne! Tiu ponto – ponto Kossuth estis la unua post la sießo, kiun oni konstruis
kiel provizoran. Nun ßi estas ekster trafiko.
Li: Rigardu dekstren, edzineto! Kiel belega palaco!
Mi: Ďi estas la Parlamentejo. Tiu palaco nun estas la domo de la popola potenco.
Tie rezidas la Konsilantaro de Ministroj, la parlamento de la popolo. Sur la pinto de
ßia kupolo tiu granda Rußa Stelo simbolas la novan tempon.
Łi: Jen denove ponto. Kio estas ßia nomo?
Mi: Ďi estas la ponto Margareto, kiu kondukas ankaŞ al la insulo.
Li: Ău ni elŮipißos tie ¤i?
Mi: Ne! Ni restos sur la Ůipo ßis la proksima haltejo, proksime al la nova ponto
Árpád. Tiu ponto kondukas al la plej malnova parto de Buda. Jen, tuj ni alvenos!
Łi: Ău ni longe restos?
Mi: LaŞ via deziro. Mi opinias, ke ni havas sufi¤e da tempo ßis la 6-a horo, kiam la
vivo komencißos en la klubejo de la esperantistoj… Jen la lasta stacio. Bonvolu
elŮipißi!

fondi (-n) alapítani

fondinto (80.) alapító
presi (-n) nyomtatni (könyvet, újságot stb.)
oscedi ásítani
butono gomb
truo lyuk
perfekta tökéletes
proponi (-n) javasolni, kínálni
reciproka kölcsönös
ordinara közönséges, rendes, mindennapi
eksterordinara rendkívüli, feltűnő
fiksi (-n) rögzíteni, szilárdítani vmit
simila hasonló
fakto tény
eksciti (-n) izgatni, felizgatni, ingerelni
ekscitita (80.) izgatott (melléknév)
signo jel, intés
ma¤i (-n) rágni
akvobuso vízibusz
parko park
detrui (-n) rombolni
registaro kormány
rekonstruigi (-n) újjáépíttetni
ruino rom, omladék
kastelo kastély
simboli (-n, pri) jelképezni
tunelo alagút
katedralo dóm, székesegyház
fiŮkapti halászni
bastiono bástya
provizora ideiglenes
ekster kívül (hely)
trafiko forgalom
parlamento parlament, képviselet (mint rendszer)
parlamentejo képviselőház (épület)
deputito küldött, képviselő
potenco hatalom
rezidi székelni, állandó lak- vagy hivatalhelyet foglalni
konsilantaro tanács
sießi (-n) ostromolni
opinii (pri) vélekedni
opinio vélemény
fajfi fütyölni
agonii agonizálni, haldokolni

Gramatiko

80. A múlt idejű melléknévi igenév

A jelen idejű igeneveket már ismerjük (l. 78.). Most megismerkedünk a két múlt
idejű melléknévi igenévvel, éspedig 1. a cselekvővel és 2. a szenvedővel.
1. a)
La prezidanto salutas la alvenintan Az elnök üdvözli a megérkezett
delegiton. küldöttet.
b)
Li salutas la Üdvözli a
alveninton. megérkezettet.
c)
Alveninte la delegito forlasis la Megérkezve, a küldött elhagyta a
kupeon. fülkét.
A cselekvő jelentésű -int- képzővel képezhetünk melléknevet, személyt jelölő
főnevet és határozószót.
Mindhárom mondatban a megérkezés előbb történt, mint az állítmány által jelölt
cselekvés. Az -int- képzős igenevek mindig előidejűséget fejeznek ki. – Pontos
megfelelőjük a magyarban nincs, ezért az előidejűség a magyarban rendszerint csak
a mondat vagy a kifejezés összefüggéséből derül ki. Pl. la tradukinto de la libro a
könyv fordítója (aki a könyvet már lefordította) – Li respondas al la leterskribinto.
Válaszol a levélírónak. – Li respondas al la alvenintaj leteroj. Válaszol az érkező
levelekre.

2. a)
La flegita malsanulo hodiaŞ Az ápolt beteg ma hazament. (A beteg, akit
hejmeniris. ápoltak, ma hazament.)
b)
La flegito Az ápolt (egyén)
hejmeniris. hazament.
 c)
Flegite li (Ápoltatván…) Miután ápolták,
hejmeniris. hazament.

Az -it- képzővel szenvedő értelmű igeneveket képezünk. Ezek szintén

előidejűséget fejeznek ki.
Az -it- képzős igeneveket magyarra gyakran mellékmondattal fordítjuk le, egyúttal a
szenvedő kifejezést cselekvővé alakítjuk. Pl. la flegita malsanulo az ápolt beteg = a
beteg, aki ápoltatott = a beteg, akit ápoltak.

81. A „ju – des” használata

Rendszerint együtt fordulnak elő, s mindig pli vagy malpli szócskákkal, illetve
középfokú melléknévvel együtt: ju pli…, des pli = minél inkább… annál inkább…

Ju pli mi konsolis sin, des pli Ůi ploris. Minél jobban (inkább) vigasztaltam, annál
inkább sírt.
Ju pli malpura estas la akvo, des malpli Minél piszkosabb a víz, annál kevésbé
videbla estas la fundo. látható a feneke.

Des pli önállóan is állhat: des pli bone! annál jobb! Mi tuj skribos al li, des pli, ke mi
volas lin inviti. Rögtön írok neki, annál inkább (már csak azért is), mert meg akarom
hívni.
Ilyenkor azonban tiom pli szokásosabb: Vizitu lin tiom pli, ¤ar li estas malsaneta.
Látogasd meg, annál inkább, mert gyengélkedik.

82. A tárgyeset néhány sajátos használata

Mi atendas la vagonaron = Mi atendas pri la vagonaro

Mi dankas al vi = Mi dankas vin.

Az atendi ige mellett tárgy vagy elöljárós kifejezés állhat, mint a magyarban is:
várni vmit vagy vmire. A danki (al) megköszönni (vkinek), memori (pri) emlékezni
(vmire) igék mellett szintén elöljárós főnév áll, de ezek mellett is állhat – a magyartól
eltérően – azonos értelemben tárgyeset. Egyéb, a magyartól eltérően tárgyesettel is
szerkeszthető igék még: konsenti pri io v. ion egyetérteni vmiben; favori, flati, obei al
iu v. iun kedvezni, hízelegni, engedelmeskedni vkinek.
Az envii, demandi igék mellett vagy a személy, vagy a dolog áll tárgyesetben, mint
a magyarban: irigyelni vkit vmiért – vkitől vmit. Az eszperantóban még ilyen igék
például pardoni megbocsátani, konfidi megbízni, sciigi tudatni (ion al iu v. iun pri io).
Két tárgy azonban nem állhat ez igék mellett, nem mondhatjuk: Li demandis min tion.
Helyesen: Li demandis min pri tio v. Li demandis de mi tion.

Li eniris en la domon = Li eniris la domon

Az en, sur igekötős igék mellett az en, sur elöljáróként való ismétlése nem
szükséges, az elöljárós kifejezés helyett puszta tárgyeset állhat.

Mi vojaßas BudapeŮton (= al BudapeŮto).

Ni vivis tie tri jarojn (= dum tri jaroj).
Li alvenis iun tagon (= en iu tago).
Longa du metrojn (= je du metroj).
 Ezekből a példákból megtanulhatjuk, hogy tárgyesettel kifejezhetjük a célt, az
időtartamot, az időpontot és a mértéket is. Mivel ilyenkor a tárgyeset nem valódi
tárgyat jelöl, a mondatban tárgy is lehet: Iun tagon mi ricevis leteron. Egy nap levelet
kaptam.

83. Az eks- , pra- és -a¤- képzők

I. Az eks- előképző használatát a példák mutatják:

ministro miniszter eksministr volt miniszter

o
edzo férj eksedzo volt férj (elvált férfi)

Önállóan: eksa volt, nem működő, lemondott.

Összetételekben: eksigi kizárni valahonnan, eksißi lemondani, kilépni vhonnan,
eksedzigi elválasztani (a feleségétől), eksedzißi elválni (feleségtől), eksedzinißi
elválni (a férjétől), eksmoda ódivatú, divatját múlta.

II. A pra előképző egyik jelentése: ős-.

prapatro ősap prahomo ősember

a
pratempo ősidő prahistori őstörténe
o t
praepoko őskor praarbaro őserdő

Önállóan: praa ősi.

Ezenkívül avo, nepo és onklo elé téve a következő fel- vagy lemenő ági rokont jelzi:
(avo nagyapa) praavo dédapa, (nepo unoka) pranepo dédunoka, praonklo
dédnagybácsi (a nagybácsi apja), prapraavo ükapa, prapranevo ükunoka, praavino
dédanya, praonklino dédnagynéni.
Szóképzésben: praulo őse vkinek, praeco ősiség (tulajdonság), praa˘o ősiség
(valami ősi tárgy).

III. Az -a¤- utóképző, mely a tőszó értelmét lenézett, rossz értelemben változtatja
meg. Külsőleges, alaki aláértékelést jelent. Nem erkölcsit!

(verko mű) fércmű (kuiri főzni) kuira¤i kotyvasztani

verka¤o
¤evala¤o gebe
vira¤o hitvány kinézésű rida¤i röhögni
férfi
doma¤o rozzant, hitvány ház okula¤i bámészkodn
i
kanta¤i kornyikálni sida¤i gubbasztani

Önállóan: a¤a hitvány, a¤e hitványul.

Szóképzésben: a¤ulo hitvány alak, a¤ißi lezülleni.

Ekzercoj

1. Fordítsuk eszperantóra:
Jóllakván lefeküdt a díványra. A hazaérkezett tanuló írni kezdett. Az elfutott vonat
után fogok nézni. A megmutatott ház szüleidé. A szétszórt borsót összesepertem és
kidobtam. A szétválasztott barátok ismét találkoztak.
2. Fordítsuk magyarra:
Reveninte li tuj vizitos vin. La gastiginto atendas leteron de la gastigito. La prezentita
teatra˘o pla¤as al mi. La laboro komencita nun finißis. La detruitajn pontojn oni
rekonstruis unu post la alia. Tiu afero ankoraŞ estas ne traktita demando.
 27. DUDEKSEPA LECIONO

UraŮima

(Japana fabelo)

AntaŞ multaj mil jaroj en Japanujo vivis junulo, kies nomo estis UraŮima. Li
fiŮkaptadis. Ăiutage li veturis per sia boato kaj kun sia reto sur la maron, kaj
vendinte la kapta˘on sur la vendoplaco, li subtenis siajn gepatrojn per la ricevita
mono. Jes, tiel bona filo li estis.
Foje li vane pasigis sian tempon surmare, ¤ar malgraŞ ¤iu penado li ne sukcesis
kapti e¤ unu fiŮeton. La subironta suno jam rußigis la horizonton, kiam lastfoje li
˘etis sian reton en la akvon, kaj jen, retirinte gin li trovis en ßia fundo malgrandan
testudon. UraŮima prenis ßin por re˘eti en la maron, kiam la re˘etota testudo
ekparolis:
– Ne re˘etu min, UraŮima, ¤ar mi ne estas simpla testudo, sed sor¤ita princo,
sendito de la submara reßo. Lia filino, nia belega princidino, enamißis al vi, kaj Ůi
elektis vin sia edzo estonta. Venu do kun mi!
– Mi estas mortemulo – UraŮima respondis, kaj ser¤is diversajn pretekstojn por
liberigi sin. – La homo ne povas vivi subakve, kaj la subakvißo signifus morton por
mi.
– Ne pensu pri tio! Eksidu sur mian dorson, kaj post momento ni estos antaŞ la
palaco de la submara reßo. Poste vi povos reveni, kiam ajn vi volos.
UraŮima eksidis sur ßian dorson, kaj slup! post momento ili haltis ¤e la pordego de
la palaco, gardata de du balenoj kaj dekdu Ůarkoj. Tiuj monstroj kondukis lin al la
reßo, sidanta sur trono, ornamita kaj inkrustita per gemoj. Lia filino (a§, surtere oni
ne povas vidi tiel belan) sidis apud li, kaj Ůiaj okuloj, profunde bluaj kiel la maro,
fiksißis al UraŮima, proksimißanta al la trono.

(DaŞrigota)

La Majstro mortis

(Je la morto de d-ro L. L. Zamenhof, 1917.)

Ne estis mi tie
preßante plorpie…
Katenis min sklave Siberio.
La famon ne brue,
nur poste, malfrue,
simile al e§o de mortkrio
mallonga sciigo alportis:
„La Majstro mortis.”

Sed scias mi sente,

ke oni sensente
plezurojn pelante babiladis,
e¤ kiam plorante
la ¤erkon portante
amaso funebra trapaŮadis.
Mallonga sciigo alportis:
„La Majstro mortis.”
Por ili, jen homo,
e¤ malpli, nur nomo
sin kaŮis por ¤iam en la ¤erko…
Por ni, funebrantoj,
por pacbatalantoj,
ßi gardas kreinton de mondverko.
Mallonga sciigo alportis:
„La Majstro mortis.”

(J. B.)

Eksterlandanoj en Budapest

6. Sur monto

Mi: Gesinjoroj, ni baldaŞ elvagonißos. Tiu ¤i dentrada vagonaro havas la finan

stacion ¤e la supro, kaj de tie ni povos daŞrigi nian vojaßon laŞ la fervojo de la
„Pioniroj”.
Li: Viaj pioniroj similas al niaj skoltoj. Ău ne?
Łi: Kial oni nomas ßin fervojo de Pioniroj?
Mi: Ăar ¤e tiu fervojo de˘oras pioniroj. Ili estas konduktoroj, fervojaj oficistoj,
relŮanßistoj. Mem la fervoja linio estas kelkkilometra, la vagonaroj miniaturaj, ankaŞ
la lokomotivoj estas speciale konformaj al la celo.
Łi: HieraŞ ni ekskursis per aŞtobuso al la lago Balaton. Ăio estis interesa kaj tre
pitoreska.
Li: Al mi tre pla¤as via lando kaj ßia ¤efurbo. Mia edzino kaj mi konstatis dum la
vojago, ke vi multe konstruis kaj rekonstruis dum la lastaj jaroj.
Łi: Jes, mi forgesis danki al vi pro via komplezo, ¤ar vi sciigis la esperantistojn en
tiuj du urbetoj, kie ni pasigis kelkajn horojn. Mi povas diri, ke tiuj gesamideanoj tre
agrabligis la ekskurson.
Li: La aliaj eksterlandanoj enviis nin, ¤ar nesciante la hungaran lingvon ili devis
kontentißi pri la nura interpretado de la de˘oranta gvidisto.
Łi: Li estis tre ¤arma junulo, sed tiel komike li parolas la nederlandan lingvon, ke
apenaŞ mi povas reteni mian ridon.
Mi: Espereble en Esperanto ne okazas same.
Li: Nu, se oni ne bone lernas la regulojn de la akcento, oni povas malbeligi la
ritmon de nia lingvo… Sed ni alvenis! Nun kien?
Mi: HodiaŞ estas tre klara vetero. Mi proponas, ke ni pasigu ne multe da tempo ¤i
tie, sed per la proksima vagonaro pionira ni ekvojaßu ßis la stacio Jánoshegy, kaj de
tie perpiede ni marŮu al la turo de la belvidejo. Oni povas vidi de tie la tutan
¤irkaŞa˘on de Budapest, kaj ankaŞ malproksimajn provincajn urbojn, vilaßojn.
Li: Ni akceptas vian proponon.
Łi: Sed ne forgesu, sinjoro, ke ni dezirus hodiaŞ, ¤eesti la kunvenon de la
esperantistoj en via klubejo.
Mi: Kompreneble, mi ne forgesos pri tio. E¤ mi tiel aranßos la ekskurseton, ke vi
povu ripozi du horojn en via hotelo antaŞ la vizito en nia klubo. …Jen, rigardu, la
miniaturan stacidomon!
Łi: Fakte ßi estas fabeleca.

fiŮo hal
kapti (-n) fogni, zsákmányolni
boato csónak
subteni (-n) támogatni
malgraŞ da¤ara
penadi fáradozni
subironta (84.) lenyugodni készülő
horizonto láthatár
testudo teknőc, teknősbéka
re˘etota (84.) visszadobandó
sor¤i (-n) bűvölni, varázsolni
enamißi (al) beleszeretni
preteksto ürügy
ajn bár
kiam ajn bármikor
baleno bálna
Ůarko cápa
monstro szörny, rém
ornami (-n) díszíteni
inkrusti (-n) berakni vmit, bevonni (ezüsttel, drágakővel)
gemo drágakő
daŞrigota jelentése: folytatása következik
sklavo rabszolga
e§o visszhang
peli (-n) űzni, hajtani
plezuro gyönyör, öröm
¤erko koporsó
amaso tömeg
funebri (-n, pri) gyászolni
paŮi lépni
kaŮi (-n) rejteni, eldugni
pioniro úttörő
skolto cserkész
relo sín
relŮanßisto váltóőr
linio vonal
miniatura kicsiny
lokomotivo mozdony
konforma megfelelő, azonos alakú
pitoreska festői
envii (-n) irigyelni
interpreti tolmácsolni vmit
regulo szabály
akcenti (-n) hangsúlyozni
klara világos, tiszta
turo torony
belvidejo kilátóhely
fabeleca meseszerű

Gramatiko

84. A jövő idejű melléknévi igenév

 A jövő idejű melléknévi igenév lehet 1. cselekvő, és 2. szenvedő.
1.
a) La demandonta instruisto enpaŮas. A tanár, aki majd kérdez, belép.
b) La demandonto enpaŮas. Az, aki majd kérdez, belép.
c) Demandonte, la instruisto rigardas la Kérdezni készülvén a tanár megnézi a
kajeron. füzetet.
A cselekvő jelentésű -ont- képzővel képezhetünk melléknevet, személyt jelentő
főnevet és határozószót.
Az -ont- képzős igenevek nem föltétlenül a jövőben történő cselekvésre utalnak,
hanem a mondat állítmányánál később, utóbb történő cselekvésre. Tehát
utóidejűséget fejeznek ki. Ha valaki például vizsgájáról mesélve ezt mondja: La
demandonta intruistino enpaŮis – – akkor nyilván a belépés is és a kérdezés is a
múltban történt, s a demandonta használata azt fejezi ki, hogy a kérdezés történt
utóbb.
A magyar nyelv körülírással fejezi ki ezeket az igealakokat.
2.
a) La demandota knabo A kérdezendő, kérdezés előtt álló fiú
timas. fél.
b) La demandoto timas. A kérdezés előtt álló (egyén) fél.
c) Demandote la knabo Kérdezés előtt állván a fiú fél.
timas.
A demandota melléknevet körülírással fordíthatjuk le pontosan: kérdezés előtt álló
v. aki kérdeztetni fog, v. (cselekvővé alakítva) akit majd kérdezni fognak.
Az -ot- képzős igenevek szenvedő értelműek s utóidejűséget fejeznek ki.

85. A „sola” és „sole” használata

Mi estas sola en la ¤ambro. Egyedül vagyok a szobában.

Sole mi estas en la ¤ambro.
Ni solaj ne povas helpi vin.
Sole nia helpo signifas
nenion.
Sola helpo estas la scio.
Sole helpi mi deziras.
Csupán csak én vagyok a szobában.
Mi egyedül nem segíthetjük önt.
Csupán a mi segítségünk semmit sem
jelent.
Egyedüli segítség a tudás.
Csupán segíteni kívánok.

86. Jelzős kifejezések szórendje

La teatra˘o, prezentita en la Nacia Teatro, havas favoran kritikon en ¤iu ˘urnalo,

aperinta hodiaŞ matene en Budapest.
A Nemzeti Színházban bemutatott darabnak minden ma reggel Budapesten
megjelent újságban kedvező bírálata van.

A fenti mondatban a magyartól eltérő szórendet látunk. Ha a főnév melléknévi

jelzőjének kiegészítője van, a jelzőt a főnév után s a kiegészítőt a jelző után tesszük
(a magyarban a sorrend: kiegészítő – jelző – főnév). Más példa: La rapidvagonaro,
kureganta kun 80-kilometra rapideco, elrelißis ¤e la stacio Szolnok. A 80 kilométeres
sebességgel rohanó gyorsvonat kisiklott Szolnok állomásnál.
Az ilyen jelzős kifejezést két vessző közé tesszük.

87. Alanyeset használata a magyar határozó helyett

a) La vetero Ůajnas bona. Az idő jónak látszik.

b) Ili elektis lin prezidanto. Elnökké választották őt.
Mi rigardis lin mia amiko. Barátomnak tekintettem
őt.
Li lasis la pordon Nyitva hagyta az ajtót.
malfermita.

A látszani, mutatkozni, ígérkezni stb. igék mellett a magyar -nak, -nek ragos
határozónak az eszperantóban alanyesetben álló kiegészítő felel meg.
Ugyancsak puszta alanyesettel fejezzük ki az eredményhatározót is, ha az a
mondat tárgyára vonatkozik.
A Ůanßißi (változni vmivé) mellett is állhat alanyeset, de szokásosabb az en
elöljárós határozó: La feino Ůanßißis en floron. A tündér virággá változott.
Ha az állapothatározó melléknévi igenév, alanyesetben a tárgyra, határozói
alakban az alanyra vonatkozik:

La pentristo pentris la virinon A festő lefestette az ülő nőt.

sidantan.
La pentristo pentris la virinon A festő ülve festette a nőt
sidante. (a festő ült festés közben).
La pentristo pentris la virinon A festő ülve festette le a nőt (a képen a
sidanta. nő ül).

Az észrevevést (vidi, aŞdi stb.) jelentő igék után a melléknévi igenév alanyesete
helyett főnévi igenevet is tehetünk:
Mi vidis mian fratinon ploranta. = Mi vidis mian fratinon plori. Sírni (sírónak) láttam a
nővéremet.

88. A fi-, -er- és -ing- képzők

I. A fi- tulajdonképpen indulatszó: Fi! Pfuj! Előképzőkénti használata a nyelv

fejlődésével alakult ki. Az alapszó értelmét erkölcsileg megvetett értelemben
változtatja meg.

fihomo szennyember, jellemtelen fiparolo ocsmány

alak beszéd
fiŮerco trágár tréfa fivirino szégyentelen
nő

II. Az -er- utóképzővel képzett szó valaminek alkotó anyagrészecskéjét jelöli.

mono pénz moner aprópénz

o
greno gabon grener gabonasze
a o m

Ugyanígy: sablo homok, sablero homokszem, fajrero szikra, ¤eno lánc, ¤enero
láncszem, neßo hó, neßero hópehely.
Önállóan: ero parány, csepp. Továbbképzésben: diserigi apróra szedni,
alkotórészeire bontani; diserißi felaprózódni, alkotórészeire bomlani; monerigi
aprópénzre felváltani (nem pénzt, valutát cserélni!).

III. Az -ing- utóképző olyan tárgyat jelez, amelybe valamit beleállítunk, de nem
egészen, azaz a belehelyezett tárgy részben kívül marad:
plumo toll plumingo tollszár
kandelo gyertya kandeling gyertyatartó
o
cigaredo cigarett cigareding cigarettaszipka
a o
glavo kard glavingo kardhüvely
krajono irón krajoningo irónvédő

Ugyanígy: piedingo kengyel, kruringo csizmaszár.

Ekzercoj

1. Fordítsuk magyarra:
Junulo, iam vivanta sur bordo de la maro, forlasis sian hejmon. La sorto, Ůanßißanta
laŞ sezonoj kaj loßlokoj, ne ¤iam favoris lin. Li kolektis panerojn, postlasitajn sur
tabloj de la ri¤uloj, por nutri sin, kaj alifoje li disipis la monon, akiritan dum kartludado
kun okazaj amikoj. Ofte tiuj amikoj montrißis jen stultaj simpluloj, jen a¤uloj, e¤ fiuloj.
Tamen li mem gardis sian internan purecon netuŮita de pekaj pensoj.
2. Fordítsuk eszperantóra:
Az utolsó évben sok fáradozással megtett útja végre olyan helyre vezette a
munkától, nyomortól, éhezéstől fáradt embert, ahol a szerencse rámosolygott.
Pokolnak (inferno) gondolta a helyet, és az mennyországává vált. Kezdetben
mindenki ellene volt a sokat járt, messziről jött embernek, de megismervén jó
jellemét, mindenki megszerette őt. Csinos, jószívíí leánnyal találkozott. Feleségül
vette. A kölcsönös szeretet és együttmunkálkodás otthont teremtett: az ő
mennyországukat.
 28. DUDEKOKA LECIONO

UraŮima

(DaŞrigo)

La submara popolo baldaŞ havis festenon, ¤ar en la sama tago oni faris la
geedzißan ceremonion. La juna paro estis feli¤a. La unuan tagon, kiel decas al
geamantoj, ili promenadis en la belega parko, kaj aŞskultis la kantojn de la sirenoj.
La duan tagon, kiel decas al geedzoj, ili babiladis pri la hejmaj zorgoj, kaj la trian
tagon… en la tria tago, UraŮima, kaptita de nostalgio, sopiris revidi siajn forlasitajn
gepatrojn kaj patrujon.
La juna edzino malgajißis, sed nedezirante vidi sian edzon melankolia, Ůi cedis al
lia petego.
La testudo denove aperis, kaj Urasima eksidis sur ßian dorson. AntaŞ ol li
forveturis, lia edzino kun larmoj en la okuloj transdonis al li skatoleton, sigelitan de
Ůi per ora vakso, kaj diris al li:
– UraŮima, mia kara edzeto, mia amata parulo, akceptu tiun ¤i donacon! Kiam vi
havos grandan doloron, kiam vi sentos vin tre sola, tiam rompu la sigelon kaj
malfermu la skatoleton. AdiaŞ!
La edzina kiso e¤ ne sekißis sur lipoj de UraŮima, kaj jam li atingis la bordon de la
maro. Li albordißis ßuste tie, de kie antaŞ tri tagoj li ekiris per sia boato sur la
grandan akvon. Ne malproksime lia vilaßo estis videbla. Tuj li ekiris sur la vojo,
kondukanta de la marbordo al la vilaßo, por kiel eble plej baldaŞ revidi siajn
geamatojn.
Urasima marŮis, marŮadis, sed ¤iumomente li devis miri, ¤ar li ne rekonis la
homojn, renkontatajn de li sur la vojo… Li rigardis, rigardadis la domojn de la vilaßo,
sed vane, ¤ar li ne retrovis la hejmon de siaj gepatroj. Li demandadis ¤iun
preterpasanton pri siaj gepatroj, e¤ pri si mem, sed neniu konis ilin kaj neniu rekonis
lin. Oni neniam aŞdis pri la ser¤ata familio. Fine li iris al la pastro de la vilaßo.

(DaŞrigota)

Proverboj

Ne doloras frapo sur fremda kapo.

El popola cerbo venas la proverbo.
Ăe botisto la Ůuo estas ¤iam kun truo.
Por kapti ezokon bongustigu la hokon.

Eksterlandanoj en Budapest

7. En la Esperantista klubo

Mi: Karaj gesamideanoj, mi havas la honoron ßoje prezenti al vi niajn gastojn el

Nederlando. Li kun sia ¤arma edzino esprimis deziron pasigi kun ni tiun ¤i vesperon.
Ni profitu la okazon! Je via nomo mi petas vin ambaŞ, bonvolu rakonti ion, kio
karakterizas viajn landon, popolon, kulturon. Elektu laŞpla¤e el la temoj!
Li: AntaŞ ol komenci la distran babiladon, permesu, karaj gesamideanoj, saluti vin
¤iujn je la nomo de nia klubo en Amsterdamo. Miaj samlandanoj petis min interpreti
iliajn bondezirojn kaj ankaŞ gratulojn al viaj sukcesoj dum la lastaj jaroj.
 Łi: Mi alportas specialan saluton de la nederlandaj virinoj por la hungaraj virinoj,
kiuj tiel noble kaj konscie batalas por la paco.
.........................................................
Li: Ău vi havas grandan bibliotekan Ůrankon?
Mi: Łrankon ni havas sufi¤e grandan, sed bedaŞrinde nia belega biblioteko, la libroj
perdißis grandparte dum la milito. El la miloj da volumoj apenaŞ restis kelkcentoj da
libretoj.
Łi: Permesu, ke reveninte hejmen mi povu sendi al vi kelke da libroj.
Mi: Koran dankon je nomo de niaj klubanoj.
Li: Ău vi abonas la gravan revuon „Norda Prismo”? Lia ¤efredaktoro estas ja
hungaro, d-ro Ferenc Szilágyi.
Łi: Ău vi ricevas la Internacian Revuon de Universala Esperanto Asocio?
Mi: Jes, kaj krome ankaŞ la literaturan gazeton „Nica Literatura Revuo”.
Li: Dum la kunvenoj kian programon vi faras por distri la gesamideanojn?
Mi: Dum ¤iu kunveno aperas „VIVA GAZETO”.
Łi: Kiel vi aranßas ßin?
Mi: Ăiun numeron de la „gazeto” redaktas iu alia, pli sperta samideano. Li zorgas
pri la „artikoloj”. Ăiun artikolon prezentas iu alia, kaj tiel, iom post iom, ¤iu membro
de la klubo aktivißas, havas okazon publike paroli, ¤ar en la kadro de tiu gazeto oni
ne povas legi, prelegi, sed parkere reciti aŞ oratori.
Li: Łajnas al mi, ke tio estas utila kaj interesa.
Mi: BaldaŞ komencißos la hodiaŞa numero de la VIVA GAZETO, ¤ar mi vidas s-
anon Andor eksidanta ¤e la meza tablo. Li deklaros la enhavon de la gazeto.
Li: Jen sperto, kion mi povos utiligi en mia klubo.
Mi: Tuj ßi komencißos.
.................................................................
Andor: Karaj gesamideanoj, aperas Viva Gazeto, numero 78. Redaktas: Kolomano
Andor. Ăefartikolo: Saluto al la gastoj, diras: Matilda KiŮ. Temo por diskuto:
Esperanto en la lernejo, diras Géza Fodor. Enhavo de rakonto, diras Magda Kallós.
Poemo, deklamas Stefano Szikra. Tri anekdotoj, rakontas nia veterana amiko Julio
Sós. Recenzo pri nova libro, kritikisto Andreo Gera. Kroniko kaj sciigoj, diras la
redaktoro de la hodiaŞa numero.
Mi: Ne tre ri¤a programo, sed verŮajne ßi estos interesa.
Li: Ni scivolas.
Mi: Estus agrable por ni aŞskulti ankaŞ vin, kiel eksterordinaran artikolon
eksterlandan.
Li: Kion mi prezentu?
Mi: Dependas de vi. Mi rekomandas, ke vi rakontu ion el viaj plej interesaj
traviva˘oj.
Li: Bone, mi faros tion…

paro pár, kettő együtt

deci (al) illeni vmihez
sireno szirén, hableány
nostalgio honvágy
melankolia búskomor
sigeli (-n) pecsételni, lezárni
vakso viaszk
sekißi felszáradni
lipo ajak
ßusta helyes, helyénvaló
ßuste éppen
albordißi kikötni, parthoz érni
miri (-n, pri) csodálkozni
frapi (-n) verdesni, ütögetni, kopogni vmin
dolori fájni
cerbo agy, agyvelő
boto csizma
ezoko csuka
bongustigi (-n) ízesíteni
hoko horog
esprimi (-n, per) kifejezni
profiti (-n) hasznot húzni, használni
temo téma, tétel, tárgy
distro szórakoztatás
konscio öntudat
biblioteko könyvtár
volumo kötet (könyv)
aboni (-n) előfizetni
revuo folyóirat
prismo hasáb (üvegből)
redakti (-n) szerkeszteni
redaktoro szerkesztő
universala egyetemes
asocio társaság (szövetség)
literaturo irodalom
programo műsor
aranßi (-n) rendezni
sperti (-n) tapasztalni
artikolo cikk (pl. Újságban)
membro tag
aktivißi cselekvővé válni
kadro keret
prelegi felolvasni
parkere könyv nélkül, kívülről
reciti ismételni, könyv nélkül elmondani
oratori szónokolni
Ůajni (al) látszani
deklari nyilvánítani, kihirdetni
Kolomano Kálmán
diskuti (-n, pri) vitatni, vitatkozni
deklami szavalni
veterano veterán, öreg harcos
recenzo könyvismertetés, bírálat
kritiki (-n) bírálni
Andreo Endre
kroniko krónika, hírek
dependi (de) függeni vmitől, vkitől
traviva˘o élmény

Gramatiko

89. Az „antaŞ ol” kötőszó

 Az antaŞ ol (mielőtt) kötőszó az eszperantóban állhat főnévi igenévvel. feltételes
móddal vagy jelentő móddal.
a) Főnévi igenévvel áll e kötőszó, ha a főmondat és mellékmondat alanya azonos.
AntaŞ ol ludi, lernu la lecionon. Mielőtt játszanál, tanuld meg a leckét.
AntaŞ ol rigardi la filmon, mi legos la Mielőtt megnézném a filmet, majd
kritikon. elolvasom a kritikát.
b) A magyarban a „mielőtt” után gyakran feltételes módot használunk. Az
eszparantóban ez csak akkor helyes, ha a főmondat cselekménye megakadályozta a
mellékmondat cselekményét, tehát ez nem történhetett meg:
AntaŞ ol li estus atinginta la celon, li falis. Mielőtt elérte volna a célt, leesett.
AntaŞ ol mi estus povinta paroli, mi Mielőtt beszélhettem volna, a hőség miatt
svenis pro la varmo. elájultam.
c) Ha csupán arról van szó, hogy a főmondat cselekményét megelőzte a
mellékmondaté, jelentő módot kell alkalmazni:
AntaŞ ol li mortis, li finis sian verkon. Mielőtt meghalt, bevégezte a művét.
AntaŞ ol mia amiko venis, mi legis Mielőtt a barátom jött, regényt
romanon. olvastam.

90. Az „ajn” szócska jelentése

Kiu ajn vi estas, haltu ¤e tiu Bárki vagy, állj meg annál a
tombo. sírnál.
Kiu ajn venus, mi ne estas Bárki jönne, én nem vagyok
hejme. otthon.

Az ajn vonatkozó névmások és határozószók után tévé megfelel a magyar bár-,

akár- szócskáknak; tehát: kiu ajn bárki (mindegy, hogy ki); kia ajn bármilyen; kiom
ajn bármennyi (nem fontos, hogy mennyi); kies ajn bárkié, akárkié (nem fontos, hogy
kié); kiel ajn bárhogyan, akárhogyan: kial ajn bármiért, akármiért.
Állhat határozatlan névmások és határozószók után is. Jelentése ugyanaz, de
ilyenkor nem köt mellékmondatot.

Jen libroj, prenu iun Tessék könyvek, vedd valamelyiket! (Nem fontos, hogy
ajn! melyiket.)
Venu iam ajn! Jöjj akármikor!
Faru iel ajn! Csináld akárhogyan!

91. Az „anstataŞ” elöljáró

anstataŞ helyett

AnstataŞ Petro venis Péter helyett Pál jött.

PaŞlo.
AnstataŞ amiko venis Barát helyett levél
letero. jött.

Főnévi igenév előtt is hasznalatos:

AnstataŞ paroli li nur Beszéd helyett csak
balbutis. dadogott.
AnstataŞ enspezi li plipagis. Bevétel helyett ráfizetett.

Önállóan: anstataŞo valaminek v. valakinek a helyettesítője, anstataŞi (-n)

helyettesíteni, anstataŞigi (-n) helyettesíttetni, anstataŞanto helyettes (személy),
anstataŞa˘o helyettesítő dolog (ügy, tárgy).

92. Az -enda képző

skribenda poemo leírandó vers

sekvenda ekzemplo követendő példa
tuj respondenda azonnal megválaszolandó
letero levél.

Az igei tövekhez járuló -enda képző megfelel a magyar -andó, -endő képzőnek. Az
-enda képzős melléknevek mindig azt fejezik ki, hogy a cselekvést más valaki vagy
önmagunk számára kötelezőnek, szükségesnek tartjuk.
Ezért különbséget kell tennünk egyfelől az -enda, másfelől az -inda és -ota
végződésű melléknevek között, utóbbiak nem fejeznek ki szükségess éget: skribinda
leírásra érdemes, skribota leírás előtt álló, amit majd leírnak.
A különbséget megértjük a következő példából: Barátommal bemegyek egy
könyvesboltba. Ni rigardas la a¤etotajn librojn. (Nézzük a megvásárlás előtt álló
könyveket.) Látunk ott egy címe után ítélve érdekes könyvet. Barátom azt mondja:
VerŮajne, tio estas a¤etinda libro. (Valószínűleg ez megvásárlásra érdemes könyv.)
S mikor meglát a barátom egy általa keresett, munkájához szükséges könyvet, így
szól: Tiu ¤i libro estas a¤etenda! Ez a könyv megvásárolandó, ezt a könyvet meg kell
vásárolnom!
Ezt a különbséget azért hangsúlyozzuk, mert a magyar -andó, -endő végződésű
mellékneveknek olykor az -inda, olykor az -ota képzésű eszperantó melléknevek
felelnek meg (dicsérendő jelentheti: dicséretre érdemes stb.).

93. Az -ismo képző

Megfelel az -izmus képzőnek. Pl.

socialismo szocializmus naciismo nacionalizmus
patriotismo patriotizmus budhismo buddhizmus
marksismo– marxizmus– kanibalismo kanibalizmus
leninismo leninizmus
oportunism oportunizmus
o
komunismo kommunizmus anglismo anglicizmus (angolos
kifejezés)
morfinismo morfinizmus
alkoholismo alkoholizmus

Sokszor csak álképző, mert az a gyök, amelyhez járulni látszik, nincs meg az
eszperantóban: faŮismo, optimismo, pesimismo, egoismo. Ezek a szavak tehát nem
képzett, hanem tőszavak.
Melléknévi forma: socialisma szocialista stb.

Ekzercoj

1. Fordítsuk eszperantóra:
Apám és én két nappal ezelőtt (két nap előtt) érkezett rokonainkkal kirándulást
terveztünk a mai napra a város melletti erdőbe. Már menni készültünk (menendők
voltunk), mikor esni (pluvi) kezdett, és esett, zuhogott. Kénytelenek (kényszerítettek)
voltunk otthon maradni. Mégis kellemesen töltöttük az időt. Nagybátyám, lévén
vidám és jókedélyű ember, adomákkal fűszerezett háborús élményeket és úti
kalandokat mesélt.
2. Fordítsuk magyarra:
Vesperißis, kiam la societo decidis iri en la kinejon, kie estis prezentota nova filmo,
akirinta grandan sukceson eksterlande. BedaŞrinde mi ne povis iri kun ili. La ofica
devo vokis min. Havante oficialan de˘oron noktan, kiu generale donas malmulte da
laboro, mi kunportis (portis kun mi) „Fabelojn de Andersen”, tradukitan de Zamenhof
mem kaj mian vortaron por legadi kaj praktiki la Esperanto lingvon. Ju pli mi legas
literatura˘ojn, des pli mi sentas mian progreson lingvan.
 29. DUDEKNAşA LECIONO

UraŮima

(DaŞrigo)

La pastro, maljuna kaj sulka kiel centjara fago, post multaj demandoj prenis dikajn
librojn, kaj en tiuj li ser¤is la nomon UraŮima dum longaj horoj. Fine en la lasta libro,
kovrita de verda Ůimo, li trovis ion, kion li tuj prelegis:
„UraŮima, juna fiŮkaptisto, mortis sur la maro. Lia tombŮtono kaj tiu de liaj gepatroj
trovißas en la apudborda tombejo.” – La maljuna pastro rigardante la Ůiman libron
kun ofta kapbalanco aldonis: „Nu, sed tio okazis antaŞ ne tri tagoj, sed antaŞ tri mil
jaroj.”
UraŮima malgaje, kun profunda doloro en la koro, vagadis en la apudborda
tombejo, kaj li trovis sian tombÙtonon kaj tiujn de siaj gepatroj. Tiam li laŞte ekploris,
kuris al la maro, vokis, revokadis la testudon, sian forlasitan edzineton, sed vane…
La doloro akre taŞzis lian koron, kaj li ekmemoris pri la lastaj vortoj de sia edzino kaj
Ůia donaco. VerŮajne per la malfermo de la skatolo li povos revidi Ůin aŞ reveni en
la submaran palacon. Tiel li pensis.
UraŮima rompis la sigelon, malfermis la skatoleton, kaj el ßi forflugis blanka
nubeto, tiel blanka, kiel la freŮa neßo sur la japana sankta monto Fu˘ijama, kaj dum
ßia flugo jen… li, la juna kaj freŮa knabo, maljunißis dum momentoj, poste
kadukißis, kaj fine farißis polvo sur la bordo de la maro, kaj la nubeto blanka
malaperis en la alta senlimeco… La matena vento forblovis lian polvon
malproksimen al la libera maro.

(Fino)
(LaŞ rakonto de japana samideano kapitano Oba)

Ion pri la homa korpo

HieraŞ dum la kursa horo ni lernis pri la partoj de la homa korpo. Ďi konsistas el tri
¤efaj partoj: kapo, trunko, membroj.
La kapo konsistas el kranio kaj vizaßo. Sur la kapo oni havas harojn, sed ne ¤iu. Al
kiu mankas la haroj, estas kalva. Sur la vizaßo oni havas frunton, du okulojn, du
brovojn. Per la okuloj oni rigardas kaj vidas. Homo, kiu ne vidas, estas blinda. Oni
havas du orelojn, kaj per ili oni aŞskultas kaj aŞdas. Kiu ne aŞdas, estas surda. Ni
havas unu nazon, unu buŮon, en ßi langon kaj dentojn. Per la buŮo oni parolas.
Homo, kiu ne povas paroli, estas muta, ofte surdmuta.
La kapon kaj trunkon kunligas la kolo. En ßi oni havas la gorßon. Sur la trunko oni
distingas jenajn partojn: brusto, ventro, dorso. En la brusto estas la pulmoj kaj koro,
en la ventro estas la stomako kaj intestoj, hepato, ¤e la dorsa parto trovißas la renoj.
La membroj estas: du manoj, du piedoj. Sur ¤iu mano kaj piedo estas kvin fingroj.
Ăiu fingro havas ungon.
Homo, al kiu mankas unu el la membroj, estas kripla.

Eksterlandanoj en Budapest

8. En magazeno – Forvojaßo

Li: Per la vespera rapid vagonaro ni estas forvojaßontaj. Mia edzino tre dankus vin,
se vi bonvolus helpi nin ¤e a¤etado de diversaj objektetoj.
Mi: Mi estas ßoje je via dispono. Kion vi deziras a¤eti?
Łi: Nur bagatela˘ojn por donaci al niaj geamikoj en Nederlando. Do albumojn,
hungarajn broda˘ojn, tasetojn, cindrujon, cigaredingojn. Nu, ni vidos poste.
Li: Jen, ni eniru en tiun magazenon. Ďi Ůajnas havi ¤ion, kion ni deziras.
Mi: Jes, ßi estas unuaranga kaj tre granda magazeno. Ău ni iru al la galanteria˘oj?
Łi: Bone! Jes, ˘us mi pensis pri tio, ke mi dezirus a¤eti bluzon broditan por mi kaj
por mia nevino, tablotukon por nia salono.
Li: Jes, jes, ni hieraŞ priparolis, ke ni a¤etos tiajn surstrate ¤e la vilaßaninoj, kiuj
mem faris ilin.
Mi: Kiel vi deziras. Tute proksime al tiu ¤i magazeno trovißas la stando de tiuj
strataj vendistinoj.
Łi: Jen, kol¤eno kaj braceleto, ßuste tiajn deziris la filinetoj de mia amikino. AnkaŞ
tiu medaliono tre taŞgus.
Li: Mi preferus a¤eti cigarujon el ledo por mia amiko. En la pasinta jaro li portis
monujon por mi el Svedlando.
Łi: Vi pravas. Vi devas rekompenci dece. Pri tio mi memoras, ke lia edzino certe
atendas ion de mi. Łi estas tre ¤arma mastrineto.
Mi: Mi rekomendas broditajn antaŞtukon, Ůalon, aŞ mansaketon.
Li: Ău la prezoj estas tre altaj?
Mi: Kompare al la prezoj en via lando certe ili estas moderaj, e¤ malaltaj.
Li: Ne ¤ie mi povas konstati tion. La fakturo de la hotelo Ůajnas iom alta kompare al
la prezo de cetera˘oj.
.....................................................................
Mi: Mi deziras al vi agrablan vojaßon. Espereble vi havos bonan rememorojn pri nia
lando, pri via vizito en Budapest.
Li: Ho, kie ni renkontas esperantistojn, ni povas havi nur agrablajn traviva˘ojn.
Łi: Tutkore ni dankas al vi kaj al la gesamideanoj pro la afabla helpo kaj distrado,
per kiuj vi faris nian restadon neforgesebla. Espereble la amikeco estos reciproka.
Mi: Por mi estus granda ßojo, se de tempo al tempo ni povus letere viziti unu la
alian.
Li: Ne sole per leteroj! Mi kore invitas vin al mia hejmo, kiam vi havos okazon vojaßi
tra nia lando.
Łi: Ne evitu nin!… A§, la vagonaro ekiris! AdiaŞ, kara amiko!
Li: Ne adiaŞ, sed ßis revido!

sulko ránc, barázda

fago bükkfa
Ůimo penész
Ůtono kő
kapbalanci fejet rázni
balanci (-n) himbálni
aldoni (-n) hozzáadni vmit
vagi barangolni, kószálni
akra éles
taŞzi (-n) marcangolni
kaduka rozzant, megtört, rokkant
kadukißi megrokkanni
polvo por
limo határ
senlimeco határtalanság
blovi (-n) fújni
trunko törzs
kranio koponya
vango orca
kalva kopasz
frunto homlok
brovo szemöldök
surda süket
flari szagolni
buŮo száj
gorßo torok
brusto mellkas, mell
ventro has
pulmo tüdő
stomako gyomor
intesto bél
hepato máj
galo epe
reno vese
piedo láb
fingro ujj
ungo köröm
kripla nyomorék
magazeno áruház
brodi (-n) hímezni
galanterio díszműáru
bluzo blúz
tuko kendő
stando elárusítóhely
braceleto karperec
medaliono nyakérem
taŞgi alkalmasnak lenni
ledo bőr (kidolgozott)
rekompenci (-n) viszonozni vmit
antaŞtuko kötény
Ůalo sál
prezo ár
modera mérsékelt
fakturo számla
kompari összehasonlítani
eviti elkerülni

Gramatiko

94. Az átmeneti és az állandó tulajdonságot kifejező melléknevek

Morta silento kuŮis inter la ruinoj. Halálos csend feküdt a romok

között.
Mortantan someron montris la Halódó nyarat mutattak a kertek.
ßardenoj.

Ne tévesszük össze a melléknévi igenév -a végződésű (melléknévi) alakját az

ugyanazon tőből származó közönséges melléknévvel. A melléknévi igenév -a
végződósű alakja átmeneti, nem állandó tulajdonságot mutat, míg a közönséges
melléknév állandó sajátságot fejez ki. Pl.

mensog hazudni mensogant hazudó mensog hazug

i a a
pompi pompázni pompanta pompáz pompa pompá
ó s
helpi segíteni helpanta segítő helpa segéd-

95. A „malgraŞ” elöljáró és a. „kvankam” kötőszó

I.

malgraŞ ellenére

A malgraŞ elöljáró olyan körülményt jelöl meg, amely akadályoz, de nem gátol meg
valamely cselekvést.

Ili iris plu malgraŞ la pluvo. Tovább mentek az eső ellenére.

Ni venkos malgraŞ la Győzni fogunk az akadályok dacára.
malhelpoj.
Kuracisto malgraŞ si. Orvos saját maga ellenére. (Botcsinálta
doktor.)

A spite határozószó jelentése ugyanaz, mint a malgraŞ -é (spiti = dacolni). Elöljáró

követheti vagy tárgyesettel állhat: spite al io, spite de io, spite ion. Nyomatékosan
rámutat az ellenkezés szándékosságára.

Ili iris plu spite al la danßeroj. Tovább mentek a veszélyek ellenére

(dacolva a veszéllyel).
Spite al la averto, la infano manßis la A figyelmeztetés ellenére a gyermek
frukton. megette a gyümölcsöt.

II. A kvankam (bár, ámbár, noha) kötőszót ugyanúgy használjuk, mint magyar
megfelelőit.

Mi estas soifa, kvankam mi Szomjas vagyok, bár ittam.

trinkis.
Kvankam pluvis, ili iris plu. Bár esett az eső, tovább
mentek.

Helyette a malgraŞ vagy spite al kötőszós összetételeit is alkalmazhatjuk: malgraŞ

tio, ke…, malgraŞ ke; spite al tio, ke…, spite ke… annak ellenére, hogy… – Például:
MalgraŞ (tio) ke pluvis, ili iris plu. Spite, ke oni avertis lin, la infano manßis la frukton.
A kvankam kötőszóval rokon jelentésű az e¤ se – ha… is, még ha… is.
Li ne ektimus, e¤ se la ¤ielo falegus Nem ijedne meg, még ha az ég
sur lin. rászakadna is.
E¤ se vi petegus lin, li ne cedus. Ha könyörögnél is neki, nem engedne.

Ugyancsak hasonló jelentésű az ajn vonatkozó névmások és határozószók után

téve:

Kiel ajn vi petegus, li ne cedus. Bárhogy könyörögnél, nem engedne.

Kiun ajn mi demandis, neniu povis min Bárkit kérdeztem is, senki sem tudott
informi. tájékoztatni.

96. Az -edzino használata

La tajlorino kudris veston. A szabónő ruhát

varrt.
La tajloredzino kuiris A szabóné kását
ka¤on. főzött.

E két mondatból láthatjuk, hogyan teszünk különbséget valamely foglalkozást

folytató nő és valamely foglalkozást folytató férfi felesége között. Az előbbi nevét
-ino képzővel, az utóbbiét -edzino képzővel alkotjuk: doktorino orvosnő, doktoredzino
orvosné; instruistino tanítónő, instruistedzino tanítóné.
A férjet is kifejezhetjük így az -edzo képzővel, de erre ritkán van szükség.
Reßinedzo a királynő férje.

97. A névelő hiányjeles alakja

La kanto de l’ knabo e§is tra l’ A fiú dala visszhangzott a

silento. csenden át.

Már volt szó arról, hogy a la névelő a-ját magánhangzóval végződő elöljárók után
elhagyhatjuk és hiányjellel (’) jelezhetjük. Kimondásakor a „l” egybeolvad az
elöljáróval: del (de l’), tral, ¤el, pril (pri l’).
Olykor versben magánhangzóval kezdődő főnév előtt is elhagyják és hiányjelezik a
névelő a-ját: l’ espero, l’ obstino kaj la pacienco.
A kiejtésre ügyelnünk kell: az l’-et az elöljáróhoz és ne a következő főnévhez
kapcsolva ejtsük, így elkerülhető a félreértés. Pl. la kanto de amanto így ejtendő:…
del amanto (lamanto jelentése: sántító!).
A főnév -o végződését csak az egyes számú alanyesetben hagyhatjuk el,
hiányjellel jelezve (a hangsúly ezzel nem változik). Ez csak költeményekben
használatos, prózában csupán a dank’ al kifejezésben találkozunk vele. Más
nyelvtani alakokat (melléknév, ige, névmás stb.) végződésüktől megfosztani nem
szabad.

98. Az -um- képző

Az -um- utóképzőnek nincs határozott jelentése; akkor alkalmazzuk, amikor egy

szót a másikból származtathatunk, de a köztük levő viszonyt egyik képzővel sem
fejezhetjük ki.

plena teli, plenigi plenumi teljesíteni

megtölteni,
proksime közel, proksimum körülbelül
e

De óvakodjunk attól, hogy minduntalan az -um- képzőhöz folyamodjunk, ha a

megfelelő képző hirtelen nem jut eszünkbe. Az -um- mal képzett szavak ritkák, s
csaknem mind külön fel van tüntetve a kisebb szótárakban is. Néhány példa:

aero levegő aerumi szellőztetni

vento szél ventumi legyezni, ventumilo
 legyező
mastro gazda mastrumi gazdálkodni
brako kar brakumi ölelni, átkarolni
kruco kereszt krucumi keresztre feszíteni
kolo nyak kolumo gallér
mano kéz manumo kézelő
rento jövedelem rentumo kamat
brulo égés brulumo gyulladás

99. Országnevek képzése

Az -ujo első jelentése (-ország) helyett évtizedek óta sokan az -io képzőt
használják ugyanolyan szabályok szerint (lásd 71.); pl. Bulgario = Bulgarujo. Az
Eszperantó Akadémia azonban még nem fogadta el „hivatalos” képzőnek.

Ekzerco

A nyelvtani tárgymutató segítségével ismételjük át az elöljárókat, füzetünkben

állítsuk össze jegyzéküket!
 30. TRIDEKA LECIONO

Maltrankvila nokto

Nokte fulmis, tondris, sed ne pluvis. Pro la varmego ni ne estis dormantaj, sed la
tempo estis pasigata de ni je kartludo. Mi estis perdinta mian tutan poŮmonon, kiam
subite la feli¤o turnißis, kaj mi refoje estis gajnanta iom da mono. Mi jam estis
regajnonta la perditan sumon ßis lasta filero, kiam la tempesto komencißis per
fulmofajro, trafinta la fojnejon de iu proksima najbaro en nia strato. La fulmtrafita
tegmento tuj ekflamißis, la lumo de la brulo ruße heligis la ¤irkaŞa˘on. Preninte
sitelojn ni ¤iuj estis kurantaj por helpi estingi la fajron, minacanta per incendio tutan
vicon da domoj en la strato. El ¤iu domo oni rapidis tien, kaj baldaŞ ankaŞ la
fajrobrigado de nia urbeto estis alveninta. Dank’ al la rapida helpo kaj al tio, ke la
fojnejo estis preskaŞ malplena, oni sukcesis izoli la danßeron, kaj post horo la fajro
estis estingita; surloke restis nur la postsignoj: karbißintaj traboj de la tegmento,
fulgumitaj muroj, kaj lagetoj ¤ie sur la korto cirkaŞ la iama fojnejo.
Kiam ni estis revenintaj hejmen, ni aspektis kiel la kamenpurigistoj. Lavinte nin, fine
ni enlitißis, sed jam la suno estis baldaŞ aperonta, kiam ni ekdormis.

Fine de Septembro

Aleksandro Petőfi

Jen floras ankoraŞ la kampo de valo,

kaj verdas ankoraŞ la pcplo ¤e font’,
sed tie jam, vidu, sub vintra vualo
sub neßo kaŮißas la supro de mont’.
Jen en mia koro sub flama radio
de l’ suno paradas printempo de jun’,
sed griza jam ißis ¤e mia tempio
la nigra hararo – ßin prujnis aŞtun’.

La floro defalas, la viv’ de ni kuras…

Ho, al mia sino, edzin’, mia am’!
Ău eble vi, kiun nun bruste mi lulas,
vin morgaŞ ne ˘etos al tomb’ mia jam?
Ho, diru, se morto min antaŞ vi prenos,
¤u min do vi gardos en larma memor’,
aŞ am’ de junulo vin foje katenos,
ke ˘etu vi nomon mian de vi for?

Se l’ vidvovualon de l’ frunt’ vi deŮiros,

pendigu ßin al mi sur tomba kolon’
je flago funebra. Mi por ßi eliros
noktmeze, ßin porti al mortregion’
por viŮ’ de vizaßo, humida de ploro
pri via facile forgesa anim’,
por vindo de vundo dolora de koro
e¤ tiam amanta, e¤ tie, sen lim’.

Tradukita de K. Kalocsay
 Pri Esperanto

La aŞtoro de Esperanto naskißis la 15-an de Decembro en 1859 en pola urbo

Bjelostok, kies loßantaro konsistas el kvar elementoj, parolantaj kvar malsamajn
lingvojn kaj tiutempe batalantaj inter si. Tio ¤i vekis en la animo de la juna knabo
Zamenhof doloron, kiu inspiris lin je revado pri pli paca, pli harmonia vivo. Lia
homamo sugestis al li penson, ke per neŞtrala helpa lingvo internacia oni povus
pacigi la malamikajn elementojn kaj pliproksimigi la popolojn unu al alia kaj ebligi
efikan kunlaboron inter diversaj nacioj por la kulturo, por la mondpaco.
Kiel deknaŞjara gimnaziano li prezentis sian unuan lingvoprojekton al siaj
kamaradoj lernejaj en 1878. El tiu projekto postrestis nur kvar versoj. Fininte sian
universitatan studon kaj komencinte kuracistan praktikadon li aperigis la plene
prilaboritan novan (trian) projekten per la helpo de sia bopatro. Tiu ¤i lingvoprojekto
havis la titolon LINGVO INTERNACIA. Li, kiel aŞtoro, uzis pseŞdnomon D-ro
Esperanto. Tiel ekiris la revo realigita en la mondon.

(DaŞrigota)

fulmi (100.) villámlani

tondri dörögni
ni estis dormantaj (101.) aludtunk
kartludi kártyázni
la tempo estis pasigata de ni (102.) az idő általunk töltetett…
turni (-n) fordítani vkit, megfordítani magát
turnißi megfordulni
sumo összeg
tempesto vihar, szélvész
trafi (-n) eltalálni vmit
fojno széna
tegmento háztető
heligi megvilágítani
sitelo vödör
estingi (-n) eloltani
minaci (-n) fenyegetni
incendio tűzvész
fajrobrigado tűzoltóság
izoli (-n) elkülöníteni, elszigetelni
karbo szén
trabo gerenda
fulgo korom
aspekti kinézni (külsőleg v. ruházatban, átv. értelemben belsőleg is)
kameno kémény
poplo nyárfa
vualo fátyol
paradi díszelegni, pompázni
prujno dér
sino öl
luli (-n) (altatni) ringatni
se ha
vidvo özvegy(ember)
kolono oszlop
flago lobogó
regiono tájék, terület
viŮi (-n) törölni
humida nedves
vindi (-n) becsavarni, bepólyálni
vundo seb
aŞtoro szerző
projekto tervezet
inspiri (-n) ihletni
verso (egy) verssor
sugesti (-n) sugallni
universitato egyetem
neŞtrala semleges
studi (-n) tanulmányozni
elemento elem
prilabori kidolgozni
efika hatásos
titolo címe vminek, vkinek
kunlabori együttműködni

Gramatiko

100. A személytelen igék

E leckénk első mondatában nincs alany, mert az állítmányok személytelen igék.

Felesleges lenne így mondani: la fulmo fulmis, la tondro tondris, la pluvo pluvis.
Ennek a mondatnak magyarban nincs szóval kifejezett alanya.
A leggyakoribb személytelen igék:

neßi havazni pluvi esni

hajli jégesőnek matenißi reggeledni
esni
tagißi nappalodni vesperiß alkonyodni,
i esteledni
noktißi sötétedni
(este)

Ide sorozhatjuk még az alábbi igéket is, bár alanyuk mindenkor fellelhető egy másik
mondatban, vagy egy elhallgatott, ki nem mondott mondatban:

Ůajni (al) látszani pla¤i (al) tetszen

i
temi (pri) szó van
valamiről

Łajnas al mi, ke temas pri (Úgy) látszik nekem, hogy a békéről van szó (a béke
paco. a téma, a beszéd tárgya).
Pla¤as al mi, ke mi vidis lin Úgy tetszik nekem, hogy láttam őt valamikor.
iam.

101. Összetett igeragozás

Mi estis skribanta al li leteron, kiam li
alvenis.
Mi estis skribinta al li leteron, kiam li
alvenis.
Mi estis skribonta al li leteron, kiam li
alvenis.
Éppen írtam neki egy levelet, amikor
megérkezett.
Már megírtam neki egy levelet, amikor
megérkezett.
Írni készültem neki egy levelet, amikor
megérkezett.

A fenti összetett mondatok főmondataiban az állítmányok:

(mi) estis (éppen írtam);

skribanta
(mi) estis (már
skribinta megírtam);
(mi) estis (írni
skribonta készültem).

Ezek összetett igealakok, a segítségükkel kifejezi az eszperantó nyelv, hogy a

cselekvés egy másik cselekvéshez, a megérkezéshez viszonyítva 1. azzal egy
időben folyamatban volt, 2. vagy azt megelőzően befejeződött, 3. vagy csak utána
következett, állt be.
Amint látjuk, a jelen, múlt és jövő idejű melléknévi igenévtől (skribanta, skribinta,
skribonta) függ az egyidejű folyamatos, a befejezett és a beálló jelentés.
Az összetett igealakkal a cselekvésnek egy másik cselekvéshez vagy egy
gondolatunkban levő időponthoz való viszonyát fejezzük ki, mégpedig nemcsak
múltbeli cselekvések viszonyát, mint a fenti példákban, hanem jelenbeliekét és
jövőbeliekét is.
Az alábbiakban részletesen megismerkedünk az összetett igeragozáss al.

Jelen idő

Tegyük fel, hogy most meglátogatunk egy családot, s amikor odaérünk, azt látjuk,
hogy az apa éppen eszik, az anya már evett és a fiú csak most készül enni.

La patro estas az apa éppen most (Egyidejű-

manßanta. eszik folyamatos)
(evés közben van;
olyan, aki eszik).
La patrino estas Az anya már evett (Befejezett)
manßinta. (evés után van;
olyan, aki evett).
La filo estas manßonta. A fiú most fog enni (Beálló)
(evés előtt van;
olyan, aki enni fog).

Itt a jelenbeli látogatáshoz viszonyítva beszélünk a látottakról; a látogatás idején,

tehát a jelenben beszélünk a látottakról, ezért van mindhárom mondatban „estas”.

Múlt idő

Ha másnap mondjuk el valakinek, amit láttunk, akkor mindez már a múltban történt
(estis); az eseményeknek az odaérkezés időpontjához való viszonyát pedig ez
esetben is a melleknévi igenevek (manßanta, manßinta, manßonta) fejezik ki.
La patro estis Az apa éppen akkor evett (Egyidejű-
manßanta. (evés közben volt; folyamatos)
olyan volt, aki éppen
eszik).
La patrino estis Az anya akkor már evett (Befejezett)
manßinta. (evett volt;
evés után volt;
olyan volt, aki már evett).
La filo estis manßonta. A fiú enni készült (Beálló)
(evés előtt volt;
olyan volt, aki enni fog).

Jövő idő

Tegyük fel, hogy újra a családhoz indulunk, és elgondolom, hogy ugyanez lesz a
helyzet (estos), mint az előző alkalommal.

La patro estos Az apa éppen rnajd eszik (Egyidejű-

manßanta. (evés közben lesz; folyamatos)
olyan lesz, aki éppen
eszik).
La patrino estos Az anya akkor evett már (Befejezett)
manßinta. (evés után lesz;
olyan lesz, aki már evett).
La filo estos manßonta. A fiú majd enni készül (Beálló)
(evés előtt lesz;
olyan lesz, aki enni fog).

Feltételes múlt idő

A feltételes módban leggyakrabban az estus + -inta alak használatos, amely

megfelel a feltételes múlt időnek.

La patro estus Az apa evett

manßinta. volna.

A feltételes múlt használatáról l. még a 105. alatt.

Felszólító mód

A felszólító módban az összetett igealakok: estu + -anta; estu + -inta; estu + -onta.
Ezek közül leginkább csak a befejezettségre utaló használatos ilyen mondatokban:

Ău vi volas, ke mi estu vane veninta? Azt akarod, hogy hiába jöttem légyen?
Kiam mi alvenos, li estu skribinta la Mikor megérkezem, (akkorra) ő már írja
leteron. meg a levelet.

Megjegyzés

Összetett igealakot főként akkor használunk:

a) Ha nyomatékosan akarjuk kifejezni, hogy a cselekvés, történés folyamatban van,
pl. La suno estas subiranta. A nap lemenőben van. Łi estas foriranta. Elmenőben
van.
 b) Ha egy befejezett cselekvés utáni állapotról van szó, pl. Li estas edzißinta.
Házas.
Egyébként az összetett igealakok használata elkerülhető, mert két cselekvés
egyidejűségét vagy egyiknek az előidejűségét más módon is kifejezheti az
eszperantó.
Amely igék már magukban is kifejezik a cselekvés tartósságát, mint pl. koni ismerni,
deziri kívánni, kuri futni, azoknál fölösleges is lenne összetett igealakot használni. Mi
estis deziranta… helyett teljesen elegendő az egyszerű mi deziris…
A mozzanatos, vagyis rövid ideig tartó, rövid idő alatt befejeződő cselekvést jelölő
igéknél (fini befejezni, fali esni), valamint a tartósságot is és befejezettséget is
kifejező igéknél (skribi írni és megírni, legi olvasni és elolvasni, rakonti elbeszélni) az
egyidejűséget a ßuste (éppen) szóval jelezhetjük. Pl. Li ßuste finis la laboron, kiam
mi enpaŮis. Éppen befejezte a munkát, mikor beléptem. Mi ßuste skribis al li leteron,
kiam li alvenis. Éppen levelet írtam neki, mikor megérkezett.
Az előidejűséget ez igéknél a jam (már) szóval, vagy az antaŞ ol (mielőtt), illetve
post kiam (miután) kötőszóval fejezhetjük ki. Pl. Li jam falis, kiam mi alrigardis. Már
elesett, amikor odanéztem. Li rakontis la historion, antaŞ ol mi alvenis. Már
elbeszélte a történetet, mielőtt megérkeztem. Mi alvenis, post kiam li rakontis la
historion. (Akkor) érkeztem, miután már elbeszélte a történetet.

102. A szenvedő ige

A magyarban a szenvedő ragozást ritkán használjuk, helyette inkább cselekvő

szerkezettel vagy körülírással fejezzük ki gondolatunkat. Pl. A ház már építtetik = A
házat már építik v. A ház már épül v. A ház épülőben van.
Az eszperantóban a szenvedő igét összetett igealakkal fejezzük ki.

La tempo estas pasigata Az idő töltetik általunk

de ni. (tőlünk)
= Az időt töltjük.

Képzése tehát: esti +… -ata v. …-ita v. …-ota (vagyis szenvedő melléknévi igenév,
l. 78., 2.; 80., 2.; 84., 2.).

Jelen idő

La fajro estas A tűz oltatik. (Egyidejű-

estingata. folyamatos)
La fajro estas A tűz „el van oltva”. (Befejezett)
estingita.
La fajro estas A tűz (hamarosan) eloltatik, oltás előtt (Beálló)
estingota. áll.

Amint látjuk, a szenvedő ragozás – mivel mindig összetett igealak – mindig kifejezi,
hogy egy időponthoz vagy egy másik cselekvéshez viszonyítva milyen állapotban
van a szóbanforgó cselekvés, példánkban az oltás (egyidejűleg folyik, már
befejeződött vagy ezután következik).

Múlt idő

La fajro estis A tűz oltatott. (Egyidejű-

estingata. folyamatos)
La fajro estis A tűz el volt oltva, már (Befejezett)
estingita. eloltatott.
La fajro estis A tűz oltás előtt állt. (Beálló)
estingota.

Jövő idő

La fajro estos A tűz oltatni fog. (Egyidejű-folyamatos)

estingata.
La fajro estos A tűz el fog oltatni („el lesz (Befejezett)
estingita. oltva”).
La fajro estos A tűz majd oltás előtt áll. (Beálló)
estingota.

Feltételes jelen idő

La fajro estus A tűz A tüzet

estingata. oltatnék. oltanák.

Feltételes múlt idő

La fajro estus A tűz eloltatott A tüzet eloltották

estingita. volna. volna.

Felszólító mód

La fajro estu A tűz oltassék!

estingata!
La fajro estu A tűz oltassék el! (legyen
estingita! eloltva!)

Szenvedő felszólító mód például ez a köszönés: Estu salutata! (Legyen üdvözölve!)

Megjegyzés

1. Vannak olyan igék, amelyek értelemszerűen csak folyamatos, tart cselekvést

jelölnek, pl. estimi becsülni, memori emlékezni stb.; ezeknek csak az esti + -ata
képzésű szenvedő alakja használatos. Pl. Li estas estimata. Ő becsültetik,
megbecsülésben áll.
Vannak viszont oly igék, amelyek nem folyamatos, tartós cselekvést, hanem csak
befejezett cselekvést, befejezett eredményt jelölnek, pl. perdi elveszteni, forgesi
elfelejteni stb. Ezeknek csak az esti + -ita képzésű szenvedő alakja használatos. Pl.
La Ůlosilo estas perdita.
2. A szenvedő ige mellett aki v. ami által végeztetik a cselekvés, rendszerint de
elöljáróval áll. (A cselekvővé alakított mondatban ez a de elöljárós főnév lesz az
alany.)

Ekzercoj

1. Fejtsük meg az alábbi eszperantó nyelvű keresztrejtvényt:

1 2 3 4 5 6
7
8 9 10 11
12 13 14
15 16
17 18 19 20
21 22
23

1. Vízszintesen:
l. Elem.
7. Háziállat.
8. Elöljáró.
10. Utóképző. (Fordítva)
11. Kötőszó.
12. Mesebeli alak.
14. Költők hívják. (Gyökszó)
15. Cselekedni.
16. Emberi érzelem.
17. Személyes névmás.
18. Múlt idejű igevégződés.
20. Utóképző.
21. Ádám elveszítette.
(Gyökszó)
23. Sok zenész együtt.
2. Függőlegesen:
1. Őserdőkben élő nagy állat.
2. Előképző és igekötő.
3. Nagy víz. (Gyökszó)
4. Ilyen a gyermek is.
5. Az ábécé 18. betűjének eszp. neve.
6. Ellenállás.
9. Ezt tanulja a gyermek is.
11. Mialatt.
13. Valami. (Fordítva)
14. A „tenger” első szótagja.
18. Eszme. (Gyökszó)
19. Páros szám.
21. Előképző és igekötő.
22. A melléknévi igenév képzőjének 2 utolsó
betűje.

2. Fordítsuk eszperantóra:
Éppen aludtam, mikor ő megjött. Mikor az orvos megérkezett, a beteg már haldoklott.
Mikor az orvos megérkezett, a beteg már halott volt. A színészek már éppen az első
felvonást játszották, amikor ő belépett a páholyba (loßio). A színészek már
eljátszották az első felvonást, amikor ő megérkezett (mielőtt belépett a páholyba).
A dolog elrendezés alatt áll. A dolog el van rendezve. A dolog már tegnap el volt
rendezve. A dolog már tegnap elrendezés előtt állt, és holnap is úgy fog állni. Senki
nem tudja, mennyi ideig fog elrendezés alatt állni, és mikor lesz végre elrendezve.
Holnap meg fogom látni, hogy megtanultad- e ma délután a leckédet. Úgy gondoltam,
hogy esni fog az eső. Látom, hogy esett. Reméltem, hogy várni fognak az
állomáson, de senki nem várt.
 31. TRIDEKUNUA LECIONO

Pri Esperanto

(DaŞrigo)

Komence oni dubis pri uzebleco de tia artefarita lingvo, kvankam Leo Tolstoj mem
apartenis al la unuaj adeptoj. E¤ ßuste la tre favora opinio de la rusa eminenta
verkisto, konfesanta, ke li lernis la lingvon dum tri horoj, vekis la suspekton de la
cara polico politika, kaj ili malhelpis la disvastigadon de la unua gazeto
esperantlingva. Dank’ al la persista laboro kaj nehaltigebla propagando de la unuaj
pioniroj, rusaj, polaj, germanaj kaj francaj, la lingvo farißis ¤iam pli konata, ¤iam pli
disvastigata en la mondo. Ďi vekis seriozan atenton, kaj ofte el la dubantoj varbißis
la plej entuziasmaj batalantoj por la ideo de la lingvo internacia.
Fakte en tiu tempo la apero de Esperanto estas konsiderebla kiel revolucia
fenomeno, precipe en landoj, kie la absolutismo subpremis gentojn, popolojn kaj
¤ion, kio montrißis demokratia progreso. Esperanto estas kreita por la paca evoluo,
por la interfratißo de la popoloj. Ďi neniam celis esti anstataŞanto de la naciaj
lingvoj, sed sole la dua lingvo flanke de la patra lingvo.
Kiel la ideo kaptis la progresemulojn, same la lingvo per siaj facileco kaj belsoneco
inspiris tiajn talentajn homojn, kiuj poste dedi¤is sian laboron al la kulturado de la
lingvo mem, kaj iom post iom kreißis la ¤iam pliri¤ißanta literaturo de la lingvo. Ďi
estas ri¤a, vivkapabla kaj respegulanta la plej noblajn tendencojn de la tuta homaro,
kaj montranta harmonian tuton de la naciaj literaturvaloroj. Oni povas aserti, ke jen
lingvo, kiun faris vivanta ßiaj poetoj, verkistoj pere de la literaturo.
Esperanto donis la unuan realan pruvon pri siaj vivkapablo kaj uzeblo en 1905-a
jaro, kiam okazi la unua Universala Kongreso en Boulogne- sur-Mer, en malgranda
urbo de Francujo. La pli ol 500 diverslandaj esperantistoj, kunvenintaj kaj bonege
komprenantaj unu la alian, decidis pri netuŮebleco de la lingva fundamento, kaj per
tio garantiante la seriozecon de la nova kulturmovado, ili ekirigis la lingvon sur vojo
de sana kaj tute natura evoluo.
Esperanto estas disvastigita en la tuta mondó. Oni uzas ßin ¤e la radio, estas
enkondukita en lernejojn de pluraj landoj kiel deviga lernobjekto. En 1954 UNESKO
mem, la kultura organiza˘o de UNO (ENSZ) en sia plena kunsido akceptis
rezolucion, laŞ kiu UNESKO agnoskas la kulturvaloron de Esperanto, rekomendas
la uzadon de la lingvo, kiel rimedon taŞgan por la internacia kunlaboro kaj paco.
Universala Esperanto Asocio, la ¤efa mondorganizajo de la esperantistaro, havas
oficialan reprezentanton en UNESKO.
Okaze de la 70-jara jubileo en 1957 estis la 42-a Universala Kongreso de
Esperanto en Marseille, en Francujo. Tute objektive oni povas konstati ke dum sia
ekzisto la lingvo, prosperanta vere en pacaj periodoj, kiam la internaciaj rilatoj estas
normalaj, travivis du terurajn mondmilitojn, kaj hodiaŞ ßi estas parolata de multaj
centmiloj, oficiale uzata de internaciaj foiroj, de radiotelefono, de centoj da diversaj
konferencoj internaciaj, de korporacioj politikaj kaj sociaj, de literaturistoj. Esperanto,
la iama lingvoprojekto farißis vivanta lingvo internacia, en kies imagita lando neniam
la suno subiras.

Ho, mia kor’

Ho, mia kor’, ne batu maltrankvile,

El mia brusto nun ne saltu for!
Jam teni min ne povas mi facile,
Ho, mia kor’!

Ho, mia kor’! Post longa laborado

Ău mi ne venkos en decida hor’?
Sufi¤e! trankvilißu de l’ batado,
Ho, mia kor’!

L. L. Zamenhof

Rimarko: La poemo aludas pri aperigo de la unua lernolibro.

dubi (pri) kétkedni

artefarita mesterséges, csinált
adepto híve (vmilyen eszmének)
ßuste éppen, helyesen
favoro kegy
opinii (pri) vélekedni, véleménnyel lenni
eminenta kitűnő
konfesi (-n) megvallani, gyónni
suspekti (-n, pri) sejteni, gyanítani
caro cár
persisti kitartani
varbi (-n) verbuválni, megszervezni, beszervezni
revolucio forradalom
fenomeno jelenség
precipe főleg, különösen
absolutismo önkényuralom
premi (-n) nyomni, szorítani
gento nemzetség, törzs
progreso haladás
evolui fejlődni
flanko oldala vminek
inspiri (-n) ihletni
talento tehetség
dedi¤i (al) ajánlani, szentelni vkinek, vminek
kapablo képesség
respeguli (-n) visszatükrözni
tendenco célzat, irányzat, törekvés
valoro érték
aserti (-n) állítani vmit vmiről
pruvi (-n) bizonyítani
decidi elhatározni
fundamento alap, alapzat
garantii (-n) biztosítékot adni
evolui fejlődni
enkonduki (-n) bevezetni vmit
plura több, számos
devigi (-n) kötelezni, lekötelezni
organizi (-n) szervezni
rezolucio határozat
agnoski (-n) elismerni vkit, vmit
reprezenti (-n) képviselni vkit, vmit
jubileo évforduló, jubileum
objektiva tárgyilagos
konstati (-n) megállapítani
ekzisti létezni
prosperi sikerülni, beválni, jól élni
periodo időszak
rilato viszony, vonatkozás
normala szabványszerű, rendes
konferenco értekezlet
korporacio testület
socio társadalom
imagi (-n) képzelni
brusto kebel, mell
venki (-n) győzni
aludi (pri) célzást tenni vmire

Gramatiko

103. Az -iß- képzős igék és a visszaható igék használata

La rado turnißas. La Tero A kerék forog. A Föld

turnißas. forog.
La knabo turnas sin. A fiú megfordul.

Az -iß- képzős igék jelentése alig különbözik a sin visszaható névmással alkotott
visszaható igékétől.

Az -iß- képzős igét általában akkor használjuk, ha nem önkéntes, nem szándékos
cselekvésről van szó. La rado turnißas. La Tero turnißas. (Lásd 61.)
A visszaható névmásos alakot pedig akkor használjuk, amikor önkéntes,
szándékos cselekvésről van szó. (La knabo turnas sin.)
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a nyelvhasználat ezt a megkülönböztetést (az
önkéntes és nem önkéntes cselekvés jelölését) nem veszi szigorúan.

104. A „de” elöljáró használatáról

Li estas turmentata de kapdoloro. (Fejfájástól gyötörtetik.) Fejfájás gyötri.

La lampo estas montrata de la instruisto (A lámpa a tanár által ujjal mutattatik.) A
per la fingro. tanár ujjával mutatja a lámpát.

A szenvedő ige mellett aki v. ami által a cselekvés végeztetik, rendszerint de

elöljáróval áll. A de elöljáró helyett ne használjuk ilyenkor a per elöljárót, mert ez
csak eszközt, közvetítőt jelölhet. Ez lehet személy is: La letero estis sendita de Petro
per PaŞlo. A levelet Péter küldte Pál útján.
Mivel a de távolítást is kifejez, a szenvedő ige mellett néha kétféleképpen lenne
érthető. Pl. La monujo estis Ůtelita de Petro. Pétertől ellopták az erszényt – de így is
érthető: Péter ellopta az erszényt. Hogy ilyen esetben félreértés ne lehessen,
szenvedő ige mellett a távolítást je vagy disde elöljáróval fejezzük ki (Ůtelita disde
Petro).
Igei gyökökből képzett főnevek mellett is a de elöljárós főnév jelöli azt, aki v. ami a
cselekvést végzi. Pl.
la rememoro de Petro pri Péter visszaemlékezése
PaŞlo Pálra
la amo de la filo al sia a fiú szeretete anyja iránt
patrino

Ha a de elöljáró használata magában nem jelöli meg világosan a cselekvőt, akkor

helyette a nyomatékosabb fare de használatos: la malfermo de la sindikata kunsido
fare de la prezidanto a szakszervezeti ülés megnyitása az elnök által.

105. A feltételes múlt helyettesítés e feltételes jelennel

Se li ne riskus tiom, li ne estus Ha nem kockáztatott volna annyit, nem

bankrotinta. ment volna tönkre.

A cselekvő alak feltételes módjának múlt idejét az estus + a múlt idejű melléknévi
igenévvel képezzük: se mi estus sciinta ha tudtam volna. Sokszor előfordul azonban,
hogy egy összetett mondatban kétszer is előfordul a feltételes mód múlt ideje, s
ilyenkor a két estus + …-inta egymás után nehézkes. Nem helytelen, csupán
nehézkes. Ugyanígy a magyarban is a „volna” ismétlődése: „ha nem kockáztatott
volna annyit, nem ment volna tönkre”. A magyar ilyenkor a feltételes múlt helyett a
jelentő mód jelen idejét használhatja: „ha nem kockáztat annyit, nem megy tönkre”.
Az eszperantó úgy egyszerűsít, hogy a múltat csak a főmondatban fejezi ki: Se li ne
riskus tiom, li ne estus bankrotinta. Másik példa: Se li venus, ni estus priparolintaj la
aferon. Ha eljött volna, megbeszéltük volna a dolgot.

106. Becéző nevek képzői

Paޤjo kaj Henjo estas bonaj Pali és Ilonka (Ilus) jó

gekamaradoj. pajtások.

A férfinév becéző képzője -¤j-, melyet a név l-5. betűjéhez teszünk:

Adamo – A¤jo, Ádám, Ádámka

Ada¤jo
Julio – Jul¤jo Gyula, Gyuszi,
Gyulus
Stefano – Ste¤jo István, Pista, Pityu
Mi§aelo – Mi¤jo Mihály, Miska

Használatos a következő főnevekkel is: patro apa, pa¤jo papa, apuka; onklo
nagybácsi, o¤jo bácsi.
A női név becézésére az -nj- utóképző szolgál, melyet a név l-5. betűje után
teszünk:

Elizabeto Erzsébe Elinjo Erzsi, Erzsiké

t
Margareto Margit Marganjo, Manjo Margitka, Manci

Használatosak ezek is: avinjo nagymama, panjo anyuka, onjo néni, nénike.
A nevekkel kapcsolatban itt jegyezzük meg, hogy újabban a nemzetközi
nyelvhasználat a keresztnevet nem eszperantósítja: Gábor Kerekes, Ferenc
Szilágyi, Sándor Petőfi, Petru Groza, Alois Jirášek, Ivo Andrił.
 Ekzercoj

Fordítsuk magyarra:
Fininte mian laboron, mi estis ironta al mia amiko, sed li telefonis, ke li estas venonta
al mi. Longe atendante lin, mi perdis mian paciencon kaj telefonis al li. Li diris, ke
jam li estis ekironta, kiam lia, delonge nevidita, amiko estis vizitanta (vizitis) lin. Ăar li
invitis min, tuj mi ekiris, kaj miajn paŮojn rapidigis la sopiro, ke mi estu revidanta
nian komunan amikon. Tre ßojigis min, ke ni estos renkontantaj nin.
 32. TRIDEKDUA LECIONO

En kooperativo

Petro kaj mi pasigis la lernejan ferion sur la kamparo kaj en farmodomoj de

agrikultura kooperativo, proksima al nia urbeto. La tuta bieno mem konsistißas el
etaj poseda˘oj de iam nenihavaj kamparanoj. Ăi tiuj ricevis la bienetojn post la
liberißo, okaze de la divido de la grandbienoj. Nun ili havas komunan intereson por
kune labori, por kune produkti. La kooperado postulas laŞplanan direktadon. La
profito ebligas kreskantan vivnivelon de la kooperativanoj kaj ankaŞ investadon por
novaj produktiloj kaj por kulturaj pretendoj.
Tiutempe, kiam Petro kaj mi restadis tie, oni komencis la rikoltadon de la tritiko. Ni
lernis, kiamaniere oni devas fari la garbojn. Post semajnoj komencißis la draŮado,
kaj ni helpis ¤e la draŮmaŮino, kiu apartigis la spikojn kaj pajlon, Ůutis la puran
grenon en la sakojn. Ni ambaŞ laboris sur la kamparo nur ßis tagmanßo.
Posttagmeze ni havis la devon viziti laŞvice kaj ¤iutage unu el tiuj uzindomoj, kiuj
apartenas al la kooperativo. Tiamaniere ni povis konatißi kun ¤iu laboro, kiun la
kooperativanoj plenumas. Iom post iom ni konstatis, ke la kooperativo jam estas tre
ri¤a, kaj ßiaj membroj estas kontentaj pri la rezulto. Verdire, ili somere laboras de
matenißo ßis malfrua, vespero. Diman¤o estas ripoztago, sed kompreneble ne por
¤iuj: oni ja devas zorgi pri la bestoj, akvumi la legomßardenon, dividi la laboron por
lundo; tamen dum festotago oni havas okazon aŞskulti muzikon, teatra˘on, kanton
per la rádió aŞ legadi gazetojn, librojn en la kultur¤ambro, ludi kaj dánéi sur la korto
je harmonikado de iu muzikema junulo. Ni, knaboj el la urbo, tre agrable amuzißis,
aŞ aŞskultis la rakontadon de la maljuna onklo Ste¤jo pri malnova tempo.
– Hej, knaboj, ne ¤iam estis tiel – foje li diris. – Iam la samaj homoj kaj ties infanoj,
kiuj nun gaje dancas, kantas post plensatißo, kruele fastis e¤ dum festotagoj, ¤ar
tiam la tero ne apartenis al tiu, kiu laboris sur ßi. Mi estas nur simplulo, sed mi
pensas, ke komune labori por komunaj interesoj signifas honori la homon mem en ni.

Ăardo ¤e la vilaßfino

A. Petőfi

Ăardo ¤e la vilaßfino
kuŮas en river-proksimo.
Ďi en akvo sin spegulus,
se la nokt’ ne obskurus.

Sed la nokto venas, venas,

bruo de la mondo svenas,
en ligita pram’ sen zumo
silentegas la mallumo.

Sed la ¤ardo ne silentas,

cimbalisto diligentas,
junaj fraŞloj krias, bruas,
ke fenestrojn tio skuas.

„Hej, orfloro, hej, mastrino,

verŮu el plej bona vino,
ßi pli aßu ol avino,
fajru kiel amatino!

Hej, cigano, pli rapide!

Danci volas mi senbride,
danci, dum mi monon trovos,
danci, dum mi spiri povos.

La fenestron frapas iu:

„Tiel laŞte, he, ne kriu!
La sinjor’ per mi parolas.
Li jam kuŮas, dormi volas.”

„La diablo lin akiru,

en inferon vi mem iru!
Hej, cigano, ludu spite,
e¤ se per ¤emiz’ pagite!”

Ree iu ekfrapetas:
„Pli mallaŞte, mi tre petas.
Rekompencos beno dia,
tre malsanas panjo mia.”

Senresponda bru-estingo.
El la glasoj lasta trinko.
La junuloj halton diras
al ciganoj, hejmeniras.

Tradukita de K. Kalocsay

Proverboj

Ne scias la mano dekstra, kion faras la maldekstra.

Kiam sako mizeras, amo malaperas.
Edzißo tro momenta estas longapenta.
Amo supermezura ne estas tre plezura.

(Zamenhof: Proverbaro E-a)

kooperativo (termelő) szövetkezet

ferio szünidő, vakáció
farmi (-n) földet bérbe venni
farmo tanyai (bérelt) birtok
agrikulturo földművelés
bieno birtok
konsisti (el) állani vmiből
posedi (-n) birtokolni vmit
nenihava nincstelen
komuna közös
produkti termelni, teremteni
postuli (-n) követelni
profito haszon
ebligi (-n) lehetővé tenni
vivnivelo életszínvonal
investi (-n) beruházni
pretendi (-n) igényelni
rikolti aratni, szüretelni, betakarítani
tritiko búza
garbo kéve
draŮi (-n) csépelni
apartigi elválasztani
spiko kalász
pajlo szalma
Ůuti (-n) szórni, önteni (nem folyadékot)
uzino telep, üzem
greno gabona
rezulto eredmény
akvumi öntözni (vízzel)
dividi meg- , szétosztani
okazo alkalom
harmoniko harmonika
plensatißo jóllakás
kruela kegyetlen
fasti koplalni
honori (-n) megtisztelni, megbecsülni
¤ardo csárda
obskura sötét
zumi zümmögni, zúgni
cimbalo cimbalom
skui (-n) rázni
verŮi (-n) önteni (folyadékot)
bridi (-n) fékezni, visszatartani
spiri lélegzeni
frapi kopogni
diablo ördög
akiri (-n) megszerezni vmit
estingi eloltani
infero pokol
¤emizo ing
kripla nyomorék
rekompenci viszonozni
beni (-n) megáldani
dekstra jobb (kéz, oldal)
penti (-n, pri) megbánni
supermezura mértéken felüli
plezuro gyönyör, öröm

Gramatiko

107. A főnévi igenév mint állítmány

Ău esti aŞ ne esti? Lenni vagy nem lenni?

Kion fari? Batali kaj Mit (lehet) tenni? Küzdeni és
venki! győzni!
 A mondatok mindegyike mondattanilag hiányos, azaz a mondat alanyát nem tettük
ki, és a mondatok mégis érthetőek, jók, használatosak. Itt minden mondat állítmánya
főnévi igenév. Milyen esetben használjuk? Mikor a mondatok kérdés, felkiáltás,
általános parancs jellegével bírnak, tétovázást vagy kétséget fejeznek ki.

Kiel pensi pri tiaj aferoj?!
Kiam komenci por ne vane
labori?
Labori en tia stato?!
Baloti kaj finite!
Hogyan (lehet) gondolni olyan dolgokra?
Mikor (kell) kezdeni, (hogy) ne hiába
dolgozzunk?
Dolgozni ilyen állapotban?!
Szavazni és bevégeztetett!

108. A „kvazaŞ” használata

A kvazaŞ (mintha) kötőszó és határozószó. Csak akkor kell utána feltételes módot
használni, ha kötőszó. Mint határozószó legtöbbször kiel (mint, olyképpen)
szócskával helyettesíthető.

Li kondutas kvazaŞ (kiel) virino. Mint egy asszony, (úgy)

viselkedik.
Li pagas, kvazaŞ li estus Fizet, mintha milliomos lenne.
milionulo.
Li parolis, kvazaŞ li estus Beszélt, mintha elnök lenne.
prezidanto.

109. A „retro” igekötő

Tulajdonképpeni jelentése: ellenkezőleg, a megszokott iránnyal szemben. Nem

hivatalos, de az irodalomban már általánosan használt előképző.

retroiri háttal retroklini (-n) visszafelé

menni hajlítani
retropa hátralépni
Ůi

Önállóan mint határozószó és indulatszó: retro.

Rigardu retro per Nézz visszafelé
spegulo! tükörrel!

110. Az indulatszók

Az eszperantóban a következő indulatszók (interjekcioj) használatosak:

AdiaŞ! Isten veled! Isten önnel!

A§! Ha! Ah! fájdalom kifejezője
Bis! Hogy volt! Újra!
do tehát…
Dis! Szét! Oszolj!
Ek! Fel hát !
Fi! Pfuj!
For! Ki! El!
Fu! Pfu! (fáradtság kifejezője)
Ho! Oh! (öröm és általában érzelem
 kifejezője)
Hola! Haho! messziről hívás
Ho ruk! együttes erőfeszítésre biztatás
He! Hé!
Hura! Hurrá!
Jen! Íme! Nesze! Tessék!
Nu! Nos, na!
Stop! Állj!
Uf! Rajta! Neki!
Ve! Jaj!
Vivu! Éljen!
 SZEMELVÉNYEK AZ ESZPERANTÓ IRODALOMBÓL

Kongresa parolado de dr-o L. L. Zamenhof

Unua Kongreso 1905 en Boulogne- sur-Mer

Estimataj sinjorinoj kaj sinjoroj! – Mi salutas vin, karaj samideanoj, fratoj kaj fratinoj
el la granda tutmonda homa familio, kiuj kunvenis el landoj proksimaj kaj
malproksimaj, el la plej diversaj regnoj de la mondo, por frate premi al si reciproke la
manojn pro la nomo de granda ideo, kiu ¤iujn nin ligas. Mi salutas vin ankaŞ, glora
lando Francujo kaj bela urbo Bulonjo-sur-Maro, kiuj bonvole oferis gastamon al nia
kongreso. Mi esprimas ankaŞ koran dankon al tiuj personoj kaj institucioj en Parizo,
kiuj ¤e mia trapaŮo tra tiu ¤i glora urbo esprimis sub mia adreso sian favoron por la
afero Esperanto, nome al s-ro la Ministro de publika instruado, al la Urbestraro de
Parizo, al la franca Ligo de Instruado kaj al multaj diversaj sciencaj eminentuloj.
Sankta estas por ni la hodiaŞa tago. Modesta estas nia kunveno; la mondo ekstera
ne multe scias pri ßi, kaj la vortoj, kiuj estas parolataj en nia kunveno, ne flugos
telegrafe al ¤iuj urboj kaj urbetoj de la mondo; ne kunvenis regnestroj nek ministroj,
por Ůanßi la politikan karton de la mondo, ne brilas luksaj vestoj kaj multego da
imponantaj ordenoj en nia salono, ne bruas pafilegoj ¤irkaŞ la modesta domo, en kiu
ni trovißas; sed tra la aero de nia salono flugas misteraj sonoj, sonoj tre mallaŞtaj,
ne aŞdeblaj por la orelo, sed senteblaj por ¤iu animo sentema: ßi estas la sonoj de
io granda, kio nun naskißas. Tra la aero flugas misteraj fantomoj; la okuloj ilin ne
vidas, sed la animo ilin sentas; ili estas imagoj de tempo estonta, de tempo tute
nova. La fantomoj flugos en la mondon, korpißos kaj potencißos, kaj niaj filoj kaj
nepoj ilin vidos, ilin sentos kaj ßuos.
.....................................................................
Profetoj kaj poetoj revadis pri ia tre malproksima nebula tempo, en kiu la homoj
denove komencos komprenadi unu la alian kaj denove kunißos en unu familion; sed
tio ¤i estis nur revo. Oni parolis pri tio, kiel pri ia dol¤a fantazio, sed neniu prenis gin
serioze, neniu kredis pri ßi.
Kaj nun la unuan fojon la revo de miljaroj komencas realißi. En la malgrandan
urbon de la franca marbordo kunvenis homoj el la plej diversaj landoj kaj nacioj, kaj
ili renkontas sin reciproke ne mute kaj surde, sed ili komprenas unu la alian, ili
parolas unu kun la alia kiel fratoj, kiel membroj de unu nacio.

Julio Baghy:

Feodoro Nikolajevi¤ FelŮov

Neßas… Mi fermas la okulojn kaj rememoras. Epizodo de la estinteco revivißas kaj

delonge mortintaj sonoj vibras.
*
Neßas… La ligna trotuaro de tatara urbeto plendas sub miaj paŮoj: kni… kni…
kni… MalantaŞ mi frapoj de pezaj botoj klakas: knat… knat… knat… En la larßa
strato duope ni marŮas: mi kaj mia rusa gardisto. Nun ni turnas nin en apudan
straton. Alta, brikmura konstrua˘o kontrastas inter la lignodometoj. Jen la „Narodni
Dom”. AntaŞ ßi kelkaj viroj, vestitaj en dikaj peltoj kaj felaj ¤apoj, staras laŞte
diskutante. De malproksime ili Ůajnas ursoj. La pelto kaj ¤apo kaŮas la homan
staturon. Unu el ili, larßŮultra kaj korpulenta, haltigas mian gardiston.
– He! Kien?!
– Al enterigo – respondas la sovaßaspekta soldato kaj lia vo¤o perfidas lin.
Bonkora Ůafo en felo de lupo.
– Kiun oni enterigas – kompate scivolas la fremdulo.
– La filon de kapitano FelŮov.
– Nu… kaj la militkaptito?… Ău li devos enterigi lin?
– Jes!
La respondo surprizas lin. Balancante la kapon li rigardas min kaj poste turnas sin
kun duba mieno al la gardisto.
– Ău li estas pastro? Hm!… li ne aspektas tia…
– Ne!… Vere, mi ne scias… eble… Oni diras, ke li estas la amiko de la mortinto.
– Hm, povas esti… li havas honestan vizaßon…
Mi sentas sur mi la respektoplenan rigardon de la scivolema viro.
Mia gardisto ekiras. Ni paŮadas plu. Post kelkminuta marŮado ni estas alvenintaj
al lignodomo. Mia koro kunpremißas. En la okuloj tremas Retenitaj larmoj… Funebra
silento… Oni kondukas min en la ¤ambron de la katafalko. La antaŞa ceremonio jam
estas finita. Oni atendis sole min… Kial?
La funebrantoj lasas al mi vojon. Ilia rigardo esprimas scivolon, emocion,
kompaton. Post momento mi ekvidas mian amikon, mian unuan rusan lernanton sur
la katafalko. Junulo, preskaŞ infano, apenaŞ deksepjara. KvazaŞ li estus
dormanta… La emocio sufokadas mian gorßon. La haltigita ploro tordas mian
bruston. Ah, kiel dolore estas vidi tiun vizaßon, sur kiu, antaŞ nelonge, purpuris la
entuziasmo. Nun ßi aspektas vaksflave rigida. En la okuloj estingißis la fajro de l’
animo, kies briladon multfoje mi admiris. Nun kovras ßin cindrogrizaj palpebroj.
Kial oni venigis min ¤i tien?
Funebrorompita patro proksimißas al mi. La patro, kies bonvola gastamo ofte
faciligis por mi la turmentajn horojn de la militkaptiteco. Li estas soldato en vera
senco de la vorto kaj homo, kies koro tamen estis ¤iam komprenanta la suferantojn.
Jam du filojn li perdis en la milito. Nun la lastan, la solan esperon forrabis de li la
morto.
Li staras antaŞ mi, kaj mi ne trovas vortojn por konsoli lin. La sincera doloro estas
muta; ßia larmo fluas al la koro… Li etendas manon kaj kun singulte tremanta vo¤o
parolas.
– Li volis… Tio ¤i estis lia lasta deziro, ke vi… ke vi parolu kelkajn vortojn
Esperante ¤e la katafalko…
Li ne povas paroli plu, senvorte montras al la mortinto. Nur nun mi rimarkas, ke sub
la kunmetitaj manoj, sur la brusto kuŮas gramatika libreto kaj eta verda flago.
– Jen liaj revo kaj sankta˘oj – ekßemas la patro. – Li volis forporti ilin… por instrui li
iras pri paco kaj amo al la transtera mondo…
Miaj tempioj freneze pulsas. Kia stranga kaj dolora deziro!… La larmoj malrapide
rulißas sur miaj vangoj.
– Komencu, sinjoro! – unu el la funebrantoj flustre diras al mi.
Ne! Neeble! E¤ unu vorton mi ne povas elparoli nun. Mia lango preskaŞ seke
algluißas al la palato. Por reteni la laŞtan ekploregon mi forte kunpremas la lipojn,
e¤ la dentoj grincas… La funebro, la korŮira situacio, la ploranta patro antaŞ mi kaj
malantaŞe la armita gardisto, mia flikita fremdlanda uniformo, la solena atendado de
la ¤eestantoj, ¤io… katenas min. Mi ne estas plu suvereno de mia volo. Miaj larmoj
pli elokvente interpretas la sentojn ol kia ajn oratora˘o. Mian animon okupas la
donaco de la mortinto: firma kredo pri pli bela estonteco de la homaro. En mia koro
ekbrulas neestingebla fajro: konvinkißo pri triumfo de la ideo, viviganta nian lingvon.
Mi sentas, ke mia memo trovis celon en la vivo: esti batalanto de movado, celanta
reciprokan komprenon kaj mondpacon.
La emocio venkas min kaj apenaŞ mi povas paroli solan vorton:
– AdiaŞ!… AdiaŞ!
*
 Mi malfermas la okulojn. La bildoj de la pasinteco malaperas. Nur la rememoro
fabelas en mia animo pri mia iama amiketo kaj unua rusa lernanto Feodoro
Nikolajevi¤ Felsov.
Nun Ůajnas al mi, kvazaŞ li estus Ůtelinta sin en mian ¤ambron kaj flustrus al mi en
la silenta neßado… Ho, la neßo!… Ďi ofte rakontas al mi malgajajn historiojn…

Borbála Szerémi:

Memoro pri mia unua Esperanto Kongreso

Post falp de la Hungara Sovetrespubliko la kontraŞrevolucio ekregis. Ďi subpremis

la revolucian laboristaron, ekzilis la literaturon en- kaj eksterlandan, se ßi servis al la
progreso.
La laboristaro de la 20-aj jaroj klopodis liberißi el la obskura, sufoka atmosfero,
kiun la reakcio restarigis, kaj profitante ¤iun eblon ßi kunvenadis por lerni kaj trovi
kontakton al gejunuloj kun simila mondpercepto.
En sindikatejoj, laboristaj hejmoj fondißis sport- kaj kulturgrupoj, ekfunkciis ankaŞ
Esperanto- kursoj. En ¤io ¤i la junularo formis la avangardon.
La deklarita celo de Esperanto propagandis, ke per la disvastigo de la neŞtrala
lingvo oni kreos interpopolan harmonion, servas al la ideo de la frateco, eliminos la
antagonismojn inter la nacioj, e¤ inter la klasoj kaj tiamaniere realißos la eterna
paco.
Kun tiaj celdifinoj la polico ne malpermesis la instruadon de la lingvo ankaŞ en la
laboristaj organiza˘oj. Ekde 1921 do la kursoj amase komencißis. Ilia direktado –
sekrete – estis en la manoj de la komunistoj ¤e la laboristaro, kaj disvastißis la
konfidencia devizo: „por ni ne celo, sed ilo estas Esperanto.” Iom poste oni publike
deklaris: „Per Esperanto por la socialismo!”
En la sama jaro ankaŞ mi anoncis min por kurso. Mi ßoje spertis, ke la lingvo vere
estas tre facila. Mi diligentadis, ¤ar mi deziris – kiel eble plej baldaŞ – konstati, ¤u
estas vere, ke per ßi oni povas trovi interrilaton al kiu ajn parto de la mondo? Post
duonjaro mi dissendis dekduon da poŮtkartoj al adresoj trovitaj de mi en diversaj
gazetoj kaj scivoleme atendis la respondojn… sed ne sole mi, ankaŞ miaj
samfamilianoj kaj gekonatuloj.
Ili ne dubis, ke mi komprenos, kion oni skribos, sed ¤efe interesis nin ¤iujn, kion kaj
kiel skribos, vivas, pensadas la homoj vivantaj for de ni en diversaj distancoj kaj
parolantaj la plej malsamajn lingvojn.
Kaj venis ilustritaj kartoj el belaj, pli belaj lokoj: el patrujo de la eterna somero kaj el
tiu de la eterna vintro, polusa lumo, el lando de la antikva kulturo, el provincoj, plenaj
de cipresoj kaj oranßarboj, prikantitaj de poetoj el najbara tereno de Saharo, el dua
patrujo de niaj migrobirdoj, el foraj insullandoj, el transmara tero, el lando de la
revolucio de la XVIII-a kaj XlX-a jarcentoj – kaj kvazaŞ mirakle – e¤ de tie, kien la
laboranta hungara popolo kaj revolucia junularo ofte sendis siajn pensojn, sed de kie
ne nur la enlanda reakcio, sed ankaŞ la kapitalistoj de la mondo estus dezirinta izoli
la popolojn: el Sovetunio.
La kartojn sekvis leteroj. Kun neniam viditaj homoj ni konatißis, ami kißis, reciproke
ekamis unu la alian. Ni Ůanßis fotojn, sendis muziknotojn de hungaraj kantoj kun
esperantaj tekstoj. Pli ol cent esperantistoj ricevis de mi la Madach- an verkon: La
Tragedio de l’ Homo en Esperanta traduko. Pere de la hungara revolucia junularo
oni eksciis en ¤iu parto de la mondo ke en la baseno de la Karpatoj vivas malgranda
popolo sub jarcenta absolutismo kaj jen propraj sinjoroj, jen fremdaj konkerintoj, jen
ambaŞ kune torturis kaj ekspluatis ßin, tamen ßi ne kapitulacis rezigne por sklava
sorto kaj ne restos trankvila ßis elbatalo de sia libereco.
 Kompreneble, ke tiuj interrilatoj vekis sopiron en la hungaraj esperantistoj je
persona interkonatißo kun la korespondantoj. Por tiu celo taŞgas la kongresoj. Jes,
sed malgraŞ diversaj rabatoj la kostoj superis la financan povon de la senlabora aŞ
malmulton enspezanta laboristo. La nombro de tiuj aŞdaculoj, kiuj perpiede planis
fari la tutan vojon, estis ne granda. Ili travagis 3-4 landlimojn nur tial, ke ili povu
premi manojn de tiuj fremdlingvaj, eble e¤ alikoloraj, geamikoj, kiuj kun simila
oferemo ekiris samcele el siaj patrujoj al la kongreso.
Estas neimageble, kian entuziasmon vekis la sciigo, ke UEA aranßos sian
kongreson en Vieno, en aŞgusto de 1924.
Vere ni Ůparis e¤ la panpeceton for de la buŮo, metis fileron sur fileron, ne uzis
tramon dum tuta jaro, kaj tamen per prunto ni estis devigataj kompletigi la
vojaßkoston. Apartan malfacila˘on kaŞzis la pasporto. La polico severe kribris la
alißintojn, la aŞstra konsulato e¤ pli rigore. Proksimume 25 gekamaradoj enŮipißis
en nuboplena aŞgusta vespero. Ili vidis la veteron sunbrila, ¤ar kore-anime ili estis
plenaj de la ßoja espero por la renkonto. La perpiedanta karavano jam ekiris
semajnon pli frue.
Post la enŮipißo tuj komencißis festado. Jes, sekvis veraj festotagoj. Sur la Ůipo ni
trovis bulgarajn, rumanajn, serbajn esperantistojn. La renkonton nur tiu povas imagi,
kiu jam havis okazon partopreni en simila traviva˘o: gefiloj de kvar nacioj sur la
ferdeko kaj ili ¤iuj parolas unu lingvon! Neniam antaŞe ili renkontißis kaj nun amike
¤irkaŞprenas unu la alian.
Ni, hungaroj, kunportis nian standardon: verda flago kun blanka kvadrato en la
dekstra supra angulo kaj en ßi la kvinpinta verda stelo. Post la reciproka saluto ni
suprentiris la flagon sur la maston ¤e la pruo de la Ůipo, kantis la himnon, unu el ni
deklamis la poemon Preßo sub la verda standardo.
Ni restis kune ßis la asperganta pluveto dispelis nin por nokta ripozo. ApenaŞ
matenißis kaj ni jam spionpaŮe aperis unu post la alia sur la ferdeko por ßui la
sunlevißon. Sen priparolo antaŞa ni ¤iuj ¤eestis. Kiel piaj religianoj ni turnis nin al
oriento kaj rigardis la kolorißantan horizonton kaj senvorte admiris la triumfe
aperantan sunon.
Subite mallaŞta melodio rompis la silenton: „Fratoj, al sun’ libereco…” Post paso de
minutoj ni ¤iuj plektinte brakon al brako kun brilaj okuloj daŞrigis la kanton:

„Fratoj, nun supren al lum’…”

Ni babilis pri la movado, pri niaj vivo, moroj, kulturo, naciaj eminentuloj kaj pri tiuj de
la laboristaj movadoj, instruis kantojn unu al alia. La tempo fluge pasis. Ni
proksimißis al Bratislava. Surborde multaj homoj staris. Ni konjektis: jen
esperantistoj, vojaßantaj al la kongreso kaj iliaj akompanantoj. Kiam ili ekvidis nian
verdstelan flagon, eksonis aklama hurao.
Nova ßojondo, novaj konatißoj. Sur la Ůipo oni povas aŞdi nur Esperantan parolon.
La vojaßo gaje pasis ßis Vieno. Jam ni ¤iuj sciis kanti la „Nun malhelo ne premu plu
nin…” Posttagmeze ¤irkaŞ la tria ni ekvidis la konturojn de la aŞstra ¤efurbo. Ni
priparolis, ke antaŞ ol forlasi la Ůipon ni ¤iuj kune kantos la ˘us lernitan kanton. Tiel
okazis.
La Ůipo albordißis, granda amaso da atendantoj tuketojn svingante salutis nin kaj
ni nur staris senmove, senvorte. Oni iom miris sur la bordo, kiam unue mallaŞte,
poste ¤iam pli forte eksonis la kanto, kiu interpretis niajn kredon, fidon kaj
batalcelon:

„Nun malhelo ne premu plu nin,

jam tagißas pli hela estont’,
ekturnißos la rado de l’ sort’…”
 La gastatendantoj emociite aŞskultis la entuziasman deklaron de esperantistoj,
alvenintaj el landoj de la reakcio kaj kun tia gastamo ili akceptis nin, ke tion forgesi
neniam estas eble.
La postan tagon oni malfermis la kongreson. La urba gvidantaro de Vieno, la
reprezentantoj de la kulturo kaj progreso salutis la milkorajn, sed unulingvajn
pacbatalantojn. Ni, hungaraj laboristoj, unuafoje partoprenis en Esperanto- kongreso
kaj ¤io eksterordinare impresis nin: la solena malfermo kaj la pritraktadoj. Ekzemple,
kiam oficiro, kiel unua, en uniformo de la hispana armeo, parolis kaj diris, ke
kvankam li portas uniformon de la milito, tamen li estas adepto, batalanto de la paco
kaj tial li farißis esperantisto. En mia memoro e¤ hodiaŞ resonas lia vorto, per kiu li
alparolis: „Gefratoj”.
La memoroj pri la kongreso en 1924 jam palißis. La paca armeo de la
esperantistaro ne povis malhelpi la erupcion de la dua mondmilito. AnkaŞ nun –
malgraŞ la mondskale granda disvastißo de Esperanto – ni estas tro malfortaj por
neniigi la intencon de agresoroj, kiuj dezirus eksplodigi atommiliton por terura
homekstermado. Tial la adeptoj de la verda stelo devas alißi al pacbatalantoj de la
mondo parolantaj naciajn lingvojn. Nur per komuna forto ni povos triumfigi la ideon
de nia granda majstro kaj defende gardi la Pacon.

Nikolao Hohlov:

Du deziroj

…La kursgvidanto, bela alta blondulo, kun revemaj grize bluaj okuloj, klarigas al la
aŞskultantaro la internan ideon de la Esperanto- movado. Li mem videble profunde
kredas pri ßia ideala beleco. Li estas kaptita de tiu sento kaj lia instruo sonas kiel
prediko:
– La amo, ardanta fratamo, gvidos la estontajn generaciojn. Sur tiu fundamento oni
konstruos la regnojn, kies bildon ni e¤ ne povas imagi nuntempe. La juro de la
estontaj regnoj farißos amo, kiu komprenas nur indulgon kaj pardonon. Pasos la
tempo de barbareco; kun teruro oni rememoros pri la sangaj paßoj de nia historio,
kaj ridos pri multaj nunaj celadoj. Tamen oni ne ridos pri nia movado. Oni benos ßin,
¤ar ni ja konstruas por ili, por tiuj estontaj homoj kaj iliaj koroj profunde sentos tion…
La palpebroj de unu kursanino tremetas. Apogante sin per kubuto Ůi fikse rigardas
la vizaßon de la instruisto kaj pensas. La maldikaj fingretoj gracie korektas la
friza˘on, io haltigas Ůian spiradon, kaj la blonda kapo de la instruisto, Ůajnas al Ůi,
entenas la plej noblajn ideojn.
Dume la instruisto flame alvokas al laborado por la estonteco, por ke kiel eble plej
baldaŞ aperu la fruktoj de sen¤esaj propagando kaj laboro.
Jes, jes, Ůi laboros. Łi portos plu la semon de la sankta homarana amo… sed… kaj
Ůia brusto subite alte levißas kaj kun profunda ekspiro aperas akra penso de envio:
– Ho, kiel volonte mi dezirus esti kun tiuj, la estontaj! … Vidi la fruktojn de nia nuna
laboro!
.....................................................................
Super la edukejo etendißas la reloj de aera fervojo. Ili perdißas en la aero,
malproksimen, kondukante al la neßaj montopintoj. Periode venas kaj forflugas
vagonoj. Oni povas vidi la pasaßerojn diversnaciajn, diverskolorajn jen elirantaj el la
vagonoj sur altan peronon, jen envagonißantaj por forflugi. La vagonoj estas
kombina˘o de la estinta aeroplano kun helikoptero. Kiel estintaj fervojaj vagonaroj ili
kuras kun grandega rapideco alkro¤itaj al reloj pendantaj en aero. Oni bezonas nur
dekkvin horojn por atingi Saharon. En daŞro de du tagoj oni ¤irkaŞveturas la tutan
terglobon. Multaj ankoraŞ preferas veturi per aerobusoj libere en la aero, sed ¤iuj
tempoŮparemuloj preferas la aerfervojojn pro iliaj preciza kaj direkta funkciado.
Venki la tempon! Tiu devizo estis starigita kiel plej grava stimulo de la XXI-a
jarcento. La spacon oni venkos nur, se estos venkita ßia kvara dimensio – la tempo.
En la aŞditorio la lektoro ˘us komencis prelegon tuŮante la modernan
„tempovenkan” temon. Li instruas „stenologion”, sciencon, kiu traktas speciale la
Ůparadon de la tempo. Vere, kiom la homo povas fari nun en mallonga tempo, por
kio antaŞe oni bezonis tagojn kaj jarojn.
...................................................................
La leciono de stenologio temas hodiaŞ ankaŞ pri l’ arto de moderna parolo. La
lektoro mokas la „gramatikon” de antikvaj lingvoj, la anekdotan skriban lingvon de
angloj, francoj, rusoj, la turmentan skribon de japanoj kaj ¤inoj. Lia vo¤o tamen
levißas, kiam li tuŮas la mirindan elpensa˘on de d-ro Zamenhof:
– …Granda, scienca estis la elpensa˘o, sed ni kutimas pliŮati en ßi la spiritan
flankon. Ďi estis fajrero, kiu ekardigis la animojn de liaj dis¤iploj, laborantaj en tempo
de teruraj mondmilitoj. Ili predikis la amon kaj kunfratißon en la tempo, kiam la tuta
mondo baraktis en maro de homa sango. Pro tio ilia ago estas tiom signifa por ni, tiu
senekzempla, sankta batalo. En niaj pacaj tempoj ni ne forgesu ilin, la nekonatajn
mizerulojn, kiuj pensis pri ni, kaj kiuj laboris por ni…
La bukloj de juna fraŞlino tremas. Gracie Ůi envolvas sin en delikatan lanan
mantelon kaj pensas. Jam flugas for de la leciono Ůiaj junaj pensoj.
– Ho, tiu maro de sango kaj prediko de amo samtempe! Kiel belanimaj estis tiuj
homoj! En nia tempo jam ne ekzistas simila batalo. Ăio pasas science mezurita,
rapidtakta kaj enuiga. Vere, la vivo ekzistis nur en la malnovaj, romantikaj tempoj! –
Łia spiro plioftißas, la okuloj fiksißas sur iun malproksiman montopinton. Subite kun
decidemo Ůi levas la kapon, kaj Ůia pugno malpeze falas sur la genuon – Hó, se mi
estus vivinta tiam, kun ili, kun tiuj estintaj mizeruloj! Por batali, por ami! Por labori
por la estontaj…
(1924)

Ferenc Szilágyi:

Adamo kaj Evo

(Moderna fabelo)

Ău estis, ¤u ne estis, trans la granda Fabelmaro vivis bona eta knabo, li estis
Adamo, kaj bona eta knabino, Ůia nomo estis Evo. Adamo kaj Evo loßis en la
paradizo. La paradizo estis nek skatolo, nek fabrikejo, nek politika partio, nek
eŞropa ¤efurbo dum la vintro 1931., sed granda, bela, sunri¤a ßardeno. En la
paradizo ne estis benkoj kaj elektraj lampoj, nur grandaj, fruktoplenaj palmoj kaj aliaj
arboj, kolorri¤aj floroj, velura, verda herbo kaj naturaj lumoj sur la ¤ielo. La ¤ielo estis
¤iam blua. Neniam nigrißis nuboj sur ßi, precipe ne aeroplano aŞ fumo de fabrikoj.
La du bonaj infanoj, Adamo kaj Evo ludis trankvile sur la velura herbo, sub la afablaj
palmoj kaj brila ¤ielo. Varmeta vento, rapida rivereto kaj birdetoj muzikis al ili,
anstataŞ la diversaj radio-sendostacioj. Adamo ne estis moderna junulo, li havis nek
aŞtomobilon, nek biciklon, nek revolveron, nek radioaparaton, nek futbalpilkon, nek
¤ifonan pantalonon, li e¤ ne lernis la belan, bonan, modernan internacian
helplingvon, Esperanton. Sed Evo estis preskaŞ moderna knabino, ¤ar Ůi havis
malgrandan, verdan strandkostumon kun grandega dekolta˘o. Kiel mi jam diris al vi,
ili ludis, manßis, trinkis dum la tuta tago kaj ili ne bezonis specialajn ministrojn, por
prizorgi ilian bonfarton. Ili manßis nek ¤okoladon, nek bifstekon kun bruna saŞco,
nek paprikan kolbason, sed oranßon, figon, melonon, bananon kaj aliajn fruktojn.
Evo manßis e¤ citronon, Ůi diris, ke la citrono havas pikantan aromon. La fruktoj
pendis, kelkfoje falis el la ombrodona foliaro de la arboj, rekte en la buŮon de la
infanoj. Ili trinkis nek kafon, nek teon, nek limonadon, nek bieron, nek vinon,
¤ampanon, nek fortan brandon, sed – imagu – nur puran, freŮan akvon el la
muzikanta rivereto. Entute, la vivo de la du bonaj infanoj estis bela, senzorga, sed ne
tro interesa. Mi kuraßas diri, ke e¤ la vivo de niaj malri¤aj infanoj estas pli interesa.
Tiam nek filmteatroj, nek revolucioj ekzistis.
En la mezo de la paradizo estis du grandaj arboj, kies nomo estis: arboj de l’ Scio.
Sur tiuj arboj sidis nek universitataj profesoroj, nek policistoj, tamen la du kreskantaj
infanoj havis konfidindajn informojn, ke ili nek rajtas, nek licas, nek darfas manßi el
la fruktoj de la du malpermesitaj arboj. Rigardu, rigardu, por la malpermeso trovißis
jam tiutempe multaj esprimformoj, malgraŞ tio, ke ankoraŞ nek Esperanto, nek
Literatura Mondo, nek samideanoj Sturmer. Kalocsay, Baghy, Tárkony ekzistis.
Iomete malfacile mi povas imagi, sed e¤ mi ne ekzistis.
Pasis la tagoj, la juna suno ¤irkaŞiradis ankoraŞ pli ambicie la horizonton, e¤ la
luntelero estis tute nova kaj ne difektita; ßi ne palißis pro la elektra konkurenco, en
la stelme¤oj estis freŮa oleo. Pasis monatoj, jaroj, Adamo kaj Evo, kiuj ne havis
kalendaron, e¤ ne rimarkis la tempopason. Ili manßis fervore la vegetaranajn
manßa˘ojn, trinkis la malvarman, freŮan akvon kaj sen embaraso ludis per la floroj,
herberoj, akvo, Ůtoneto aŞ bestoj. Sed ili evitis singarde e¤ la ¤irkaŞa˘on de la
malpermesitaj arboj, sur kiuj impertinente ridegis la nekonataj, pompaj rußaj fruktoj:
la pomoj. – Dum la lastaj jaroj Adamo ißis alta, forta junulo, Evo – bela fraŞlino, kun
strandkostumo, de tempo al tempo pli moderna kaj ili fartis rilate bone, sen la lastaj
rezultoj de la moderna kulturo.
En la paradizo vivis multaj bestoj – hundo, kato, gorilo, krokodilo, elefanto, tigro
ktp., multaj birdoj – kanario, papago, koko, aglo, struto kaj aliaj. Adamo ofte diris al
Evo:
– Ho, se jam estus sonfilmo! Kiel belan ekspedician filmon oni povus fari. Natura
leonblekado, praarbaro, granda sensacio!
Iun belan tagon okazis, ke Evo promenis al la ¤irkaŞa˘o de la malpermesitaj arboj.
Łi observadis jam la dudekkvinan arbon, Ůi ser¤is novan folion por strandkostumo,
¤ar la antaŞa jam elmodißis. Łi rigardadis la foliojn, sed generale ili ne pla¤is al Ůi.
Łi ser¤is iun nuancon de la verda koloro, kiu tute konvenus al Ůia bela haŞto. Subite
Ůi ektimis. Nekonata, scivola vizaßo de nekonata besto rigardadis Ůin. Sur la arbo
sidis stranga, longa, impertinenta besto. Tiu ¤i spirala besto estis la serpento.
– Ău mi ne donu al vi okulvitrojn, sinjoro? – diris Evo, kiu havis akran langon.
– Tre bone! – ridis la serpento, kiu aspektis tute senkulpa, honesta esta˘o, kvazaŞ
asekuragento, aŞ advokato. Sed ßi tute ne estis bonintenca, male, ßi estis ruza
besto. Ďi sufloris mielajn vortojn kaj „antaŞadamajn” komplimentojn, kiujn Evo
aŞskultis volonte.
– Esence, tiu ¤i longulo estas tute simpatia! – Ůi pensis en si.
Sed Ůi ne sciis, ke la serpento estas delegito de U. I. A. (Universala Infera Asocio)
kaj la ßeneraldirektoro, Lucifer donis al li specialan komision. La instituto havis
grandan teritorion kaj laborejojn sub la tero, sed supre ßi havis nur la du arbojn, kiujn
mi jam menciis. Oni volis pligrandigi sian entreprenon. Tial venis la ruza serpento,
persvadis Evon, kaj okazis la unua kulpo. Evo gustumis la frukton de la pomarbo. La
serpento promesis multe, pli interesan, feli¤an, scioplenan vivon, mirinda˘ojn.
La pomo estis vere bongusta frukto. Evo manßis ßin kun bonega apetito. Łi estis
tute kontenta kaj komencis kriadi al Adamo:
– Adamo, venu! Venu! Manßu el la pomo! Manßu kaj vi scios. Mi jam scias.
– Kion vi scias? – demandis Adamo kurinta tien.
– Ke la infanojn ne la cikonio alportas.
 (1931)

(El la „Trans la fabeloceano”)

La ora plugilo

(Hungara popolfabelo)

Iam vivis reßo, kiu farigis por si plugilon el oro kaj li kunvokis la grandulojn de sia
lando.
– Divenu, kiom ßi valoras? – li ordonis al ili.
Tiuj pensadis, cerbumadis ¤iam pli. Ili ne povis diveni. Tiam la reßo vokigis al si la
plej maljunan servutulon, ke li divenu, kiom valoras la ora plugilo? AnkaŞ li multe
pensadis pri tio, sed vane. Fine la reßo ordonis:
– Se dum tri tagoj vi ne kapablos diveni, mi ordonos senkapigi vin. Nun foriru!
La maljunulo iris hejmen. Dum la tuta tago li nek manßas, nek trinkas, nenion li
deziras, nur malßojas. Finfine lia dekkvarjara filino rimarkas tion.
– Patro, kial vi malßojas?
– Ho, kiel mi ne malßojus, mia kara filino – respondas la patro –, la reßo ordonis,
ke mi divenu la valoron de lia ora plugilo dum tri tagoj, aŞ mi perdos mian kapon.
– Kiom valoras? Kiom valoras? Ău ankaŞ pri tio vi devas cerbumi? Iru kaj diru al li,
ke la aprila kaj maja pluvo valoras multe pli ol ßi.
Li do iras al la reßo kaj diras, ke pli valoras la aprila kaj maja pluvo ol lia ora
plugilo.
– De kie vi scias, aŞ kiu diris tion al vi? – demandas la reßo.
– Mi havas dekkvarjaran filinon, jen Ůi, kiu diris tion.
– Nu, bone, tre bone, sed nun mi donas al vi faskon da lino nur per unu mano
teneblan, prenu ßin kaj diru al via filino, ke Ůi spinu el ßi tiom da fadeno, kaj el la
fadeno teksu tiom da tolo, kiu sufi¤as kovri mian tutan armeon, miajn soldatojn, aŞ
Ůi perdos sian kapon!
La maljunulo iris hejmen kaj rakontis al sia filino, kion la reßo diris.
– Ău nur tion? Kial cerbumi pri tio? Jen ¤i tiu peceto da ligno, portu ßin al la reßo
kaj diru al li, ke li mem faru el ßi bobenon, radŮpinilon, fadenbuligilon, teksilon kaj
tiam lia ordono plenumißos!
La maljunulo iris, rakontis al la reßo tion, kion lia filino diris, ke la reßo mem faru
¤iujn necesajn ilojn por la teksado el tiu lignopeceto kaj tiam ankaŞ Ůi plenumos lian
deziron.
Tiu ¤i saßo surprizis la reßon.
– Kunportu vian filinon, mi volas Ůin vidi!
Li kunportis sian filinon. La reßo tuj enamißis al Ůi kaj edzinigis Ůin kun unu
kondi¤o: ke al neniu Ůi donu konsilon, ¤ar aliokaze li forpelos Ůin.
– Mi petas, promesu, ke se vi forpelos min, mi rajtos kunporti tion, kion mi plej bone
Ůatas.
La reßo promesis.
Iutage okazis, ke venis plendantoj al la kortego. La reßo ne estis hejme kaj la
reßino donis konsilojn al ili.
BaldaŞ la reßo revenis kaj sciißinte pri la ago de lia edzino, tiel li ekkoleris je Ůi, ke
li ordonis: Ůi malaperu ¤e la morgaŞa tagißo!
La tempo turnis sin al vespero. La reßino alportigis dormigilon, kiun en trinka˘o Ůi
donis al la reßo. Kiam la reßo trinkis sian vinon, plenan de dormigilo, li ekdormis.
Tiam Ůi prenis lin en siajn brakojn kaj per helpo de servisto, Ůi metis lin en veturilon
kaj portis lin en la domon de sia patro. Matene vekißas la reßo, li volas iri el la domo,
sed batante sian kapon al la plafontrabo, li ekkrias:
 – Ej, kie mi estas?
– Ăi tie, ¤i tie vi estas, mia kara – diris la reßino.
– Sed kiu, aŞ kio portis min ¤i tien?
– Mi, ¤ar vi promesis, ke mi povas kunporti tion, kion mi pleje amas, Vin mi amis kaj
amas pleje, do vin mi portis kun mi.
Tiam Ůi ¤irkaŞprenis kaj kisis la reßon.
– Do, mia kara edzino, ankaŞ vin mi amas pleje, sed ni iru hejmen! AnkaŞ via patro
venu kun ni kaj la kabanon ni lasu al la malri¤uloj.

(LaŞ mallonga rerakonto de Irma Pesti)

Jean Forge:

El „Saltego trans jarmiloj”

(Fragmento el la satira romano)

La allogaj bildoj el la antikva mondo ekinteresas la profesoron. Liaj okuloj ekbrilas

pro scivolemo, kaj li demandas fervore la maljunulon:
– Kiu vi estas?
– Filozofo.
– Li vivas en mia domo – klarigas Sabellius Rufus –, kaj mallongigas al mi la
malrapidemajn horojn.
– Do, li estas gaja filozofo – mi diras.
– Ău eble kinikulo? – demandas la profesoro.
– Cinikulo! – mi kontraŞdiras.
– Kinikulo!! – fulmrigardas min la profesoro.
Tiam la maljunulo metas la dekstran manon malantaŞ sian grandan orelan konkon.
– Łajnas, ke mi ne aŞdas ßuste – li rikanas. – AŞ vi, noblaj fremduloj, parolas
malßuste. Certe. Mi apartenas al la ¤inika lernejo…
– Al kiu lernejo?! – demandegas la profesoro kun sovaßa gesto.
– Al la ¤inika.
La profesoro pugnofrapas sian frunton.
– AnkaŞ li parolas malßuste latine – li ßemas.
Post tio li turnas sin kun vizaßo, en kiu trajtißas malespero, al la filozofo:
– Diru vi, romano, homo fiera kiel Kezaro kaj elokventa kiel Kikero! Diru, kial vi
parola¤as kvazaŞ lernanto forpelita honte el la lernejo?
Denove la cinikulo metas sian manon al sia orela konko.
– Mi aŞdas barbarajn sonojn – li mokas. – Ău vi eble volas esti latine parolanta
filozofo kaj saßulo? Vi, kiu havas kapon, kies senhareco respegulas vian malsaßon,
kaj kiu grakas kvazaŞ germana korvo. Ău vi? He, kie staris via lulilo, vi posteulo de
Kikero?
Sabellius Rufus kaj liaj akompanantoj ekridas moke. La profesoro ekscitißas treege
pro ¤i tiu ofendo. Vane li ser¤as latinajn vortojn. Lia kolero engorßißas. Mi afable
interhelpas.
– Pardonu, noblaj sinjoroj! Ni estas fremduloj (el la XX-a jarcento), kiuj scipovas
vian lingvon nur malperfekte. Se la saßulo apud mi eraris, diru tion Sabellius Rufus!
Tuj la nomito respondas serioze kaj serveme:
– Vi parolas ja, kiel kutimas paroli fremduloj. Kaj la nomoj „Kezaro” kaj „Kikero”
amuzis mian kunulon. AnkaŞ „kinikulo” ja sonas ne malpli amuze.
– Kaj do, kiel vi parolas?
– Ăezaro, Ăi¤ero, ¤inikulo…
 KvazaŞ pezaj Ůtonoj, ˘etitaj de malica mano, falas la tiel elparolitaj vortoj sur la
kapon de profesoro Sovaßi. Ili falas tiel forte, ke li Ůajnas fali teren sub iliaj trafoj.
.......................................................................
La roma suno subiras purpure.
Tiam lace kaj Ůanceliße alvenas la profesoro kaj la kuiristino.
– Kio okazis? – mi krias timigite, kiam mi vidas la Ůvitantan paron.
– Kanajla bando! – diras la profesoro.
– Kial?
– Ili ne havas e¤ terpomojn, tiuj homa¤oj! – respondas akresone Sabino. – Sen
terpomoj mi ne kuiros.
– Ni vagis sur la legoma foiro, ser¤is de unu butiko al alia kaj trovis nenion! – diras
la profesoro, kaj pro laceco sidißas sur la Ůtupojn.
Tiam ekskuas min ridego.
Hahaha! La aŞtoro de „De praulo ßis radiohomo” volas a¤eti en antikva Romo –
terpomojn!
La kompatinda profesoro falegis en teruran anakronisman abismon.

Ekaperas flava fumo

(HiroŮimaj geknaboj, kiuj transvivis la katastrofon de la unua atombombo, skribas pri

siaj spertoj. La libron „Infanoj de l’ atombombo” tradukis japanaj espprantistoj. Ăi
suban rakonton verkis 11-jara Hirata Łigeko.)

La tempo forpasis vere kiel sago, kaj jam mi travivis 6 jarojn, de kiam nia urbo
HiroŮima farißis viktimo de la atombombo. Nun, jaron post jaro, domoj estas
konstruataj, vojoj farißas puraj kaj stratoj aspektas belaj. Tiam mi estis 5-jara, kiam
mi spertis la akcidenton de la atombombo.
Post kiam patro foriris al la kompanio, mi estis ludanta antaŞ la enirejo de la domo.
Subite ekaperas flava fumo, kaj sekvas neesprimeble laŞta sonego tondra. „Avinjo!
Łinjo!” – la vo¤o de patrino neklara aŞdißas de malproksime. Mi sentas min
subpremata de io, kaj mi ne povas movißi. BaldaŞ maldensißas la fumo, kaj iom post
iom farißas videblaj la objektoj en la domo. Patrino, post penego, eliras el la
disfalinta kuirejo. En la domo intermiksißas rompißintaj fenestrovitroj, tatamoj aŞ
murpecoj, kaj oni e¤ ne trovas spacon por ekpaŮi. Malsana avino kuŮanta en la lito
estas forblovita kune kun la litkovrilo el la salono en la apudan ¤ambron, kaj Ůi
trovißas sub la tatamo. Feli¤e Ůi ne estas vundita.
– Helpu! Helpu! – Vo¤o venas de la najbara domo. Patrino senprokraste rapidas
tien, kaj forprenante jen tegolojn, jen lignopecojn aŞ vitrojn rompitajn, savas la
maljunulinon, kiu suferas sub la falinta domo.
Patrino supreniras sur la digon kun avino sur la dorso.
Fußantoj venas el la direkto de la urbo. Ăiu vizaßo estas deformita preskaŞ
nerekoneble. HaŞtoj defalintaj pro brulvundoj pendas de la ekstremoj de la manoj kaj
de la mentono, kaj la vizaßo rußißinte tiel Ůvelas, ke oni malfacile distingas la
okulojn kaj la buŮon. En la direkto de la urbo nigra fumo kovras la tutan
firmamenton, kvazaŞ brulus la ¤ielo. Mi kro¤ißas al patrino kaj tremadas.
Tiam patro kun nepriskribebla mieno rifuße revenas al mi. Sur lia sidvango trovißas
vundo, kiu estas pro terura koloro – nedireble ¤u nigra, ¤u flava kaj lia kaphararo
aspektas kvazaŞ superŮutita per cindro.
Dum nia fußado, homoj, mortlacißintaj de forkurado falis unu post aliaj. AnkoraŞ
nun, kiam mi fermas la okulojn, tiamaj vida˘oj Ůvebas antaŞ mi, kaj mia korpo
tremas. Poste patro mortis pro la atommalsano…
Mi elkore malamas tiel teruran militon. Japanaj kaj tutmondaj fratoj! Ni ¤esu militi
poreterne kaj antaŞeniru pace manon en mano. Kaj ni ßuu la vivon tiel gaje kiel
birdetoj!
Mi kredas, ke estus pli bone ne fabriki atombombojn.

Edmond Privat:

Lasta kiso

Vi kien flugas, papilio,

Tremante kaj rapide?
Jam mortis rozo kaj lilio
Kaj venas frost’ perfide.

Fiugiloj viaj kvazaŞ lampo

Briletas en nebulo.
Vi kion ser¤as tra la kampo
Perdita somerulo?

Dezertaj estas la ßardenoj,

Tra kiuj vagis amo via.
Skeletoj Ůajnas la verbenoj
Sub kverko senfolia.

Vi kial flugas en malvarmo

Tra flora la tombejo?
Sur ¤iu loko pluva larmo
Nun restas en herbejo.

Silentas ¤iuj en la nestoj

Kaj svenis bonodoroj.
Jam ne batalos vi kun vespoj
Pri la floretaj koroj.

Jen restas nur en kampo vasta

Velkinta krizantemo,
Sur kiu kiso via, lasta,
Mortigos vin en tremo.

Marjorie Boulton:

La triopa memo

Mi estas tri. La digna lektorino

Kun la krajon’ kritika libron legas.
En nigra robo, pri la origino
De l’ dramo primitiva Ůi prelegas.

Dume, en koro, primitiva dramo

Okazas, ¤iam freŮa kaj terura;
Sub nigra robo brulas nun pro amo
Virino simpla en dezir’ tortura.
La lektorino pensas. La virino
Baraktas, krias, nur angoron sentas.
Sed la Poet’, per arta disciplino,
Observas ilin ambaŞ, kaj komentas.

Raymond Schwartz:

Ău peko?

Al pastro iris, al konfeso

Koketulino ne plu juna,
Kaj longe petis pri forgeso
Por bagatelo plej komuna.

„Negrave” diris tuj konsole

La pia vir’ kun pacienco,
„Ău tiajn negrava˘ojn sole
Ripro¤as via konscienco?”

Afekte tiam kaj kokete

La pekulino eksopiris,
Kaj pli mistere, pli sekrete
Łi al la sankta viro diris:

Vanteco estas la makulo,

Ăar honte pente mi konscias.
Ke min vidante en spegulo
Mi min tre bela opinias!”

Kaj flustre per pintita beko

Łi petis lin pri pentofaro,
„Sed tio ja ne estas peko!”
La pastro grumblis: „…nur eraro!”

William Auld:

Mia amkastelo

Kastelon mi konstruis iam

en reva valo inter arboj,
kaj mian amon fantazian
¤irkaŞis per tureto-garboj,

kaj mi starigis la ˘aluzon

provosi antaŞ la karcero,
obstine doni nur rifuzon
al ¤iu peto pri libero…

Sed iel am’ eskapis fuße

el miaj envolvantaj turoj:
hedero nun rampadas ruße
sur disfalintaj kastelturoj.

Nikolao Kurzens:

Senti vin…

Forgesi pri la mondo vasta,

atendi vin, nur sole vin!
Al akra ßu’, al kisebrio
fordoni ¤ion por nenio
kaj senti vin, vin, sole vin!

Nur sole vin ßis horo lasta,

ßis hor’ matena sole vin
karesi, kisi dol¤-adore,
en ßuon ˘eti min dolore
kaj senti vin, nur sole vin!

Ludoviko Tárkony:

Momentfoto

En fruprintempa strato
Subita sent’:
La urb’ alprenas geston
De festa silent’.

Ąus estis bru-tumulto,

Bulvarda svarm’,
Vivritmo febra, kuro
Por pano kaj por karn’.

Nun por minuto ¤esas

La strata bru’,
Sin bremsas de l’ trafiko
Zigzaga bunta flu’.

Diafanan muton Ůutas

La suno- bril’,
La homojn gapi igas
La ora rid’: April’.

Senmova ¤io: kvazaŞ

Haltis la temp’:
La mond’ momente festas
L’ alvenon de l’ Printemp’!

HIMNOJ

Isten, áldd meg a magyart…

 (Kölcsey F. Muziko: Erkel F.)

La hungaron benu, Di’,

Per gajec’, per spikoj,
Łirman brakon tenu, Di’,
KontraŞ malamikoj.
Nin delonge Ůiras sort’,
Donu gajan jaron,
Por Pasint’ kaj por Estont’
Punis vi l’ Hungaron.

Trad.: K. Kalocsay

La internacio

Levißu, proletar’ de l’ tero,

levißu, sklavoj de malsat’!
La Vero tondras en kratero,
eksplodos por finfara bat’.
La paseon plene ni forviŮos,
amasoj, marŮu, kresku ni!
La mond’ en fundament’ Ůanßißos,
ne nul’, sed ¤io estu ni!

Refreno: Por batal’, por la lasta,

unuißu nia front’,
internacia estos
la tuta homa mond’!

Ne estas super ni defendo,

nek reß’, nek dio, nek patron’.
Kreantoj, ni nin savu mem do,
dekretu pri l’ komuna bon’!
La raba˘on preni de l’ rabisto,
spiriton savi de l’ karcer’,
ni blovu fajron kun persisto,
kaj batu ni, dum ardas fer’!

Ni laboristoj, ni kampuloj,
partio granda de l’ labor’!
Al ni la ter’ laŞ justreguloj,
nenifarul’ sin portu for!
Ja grasigos multajn nia karno,
sed malaperos ¤e l’ aŞror’
la korva kaj vultura svarmo,
eterne brilos suna glor’!

Refreno: Por batal’, por la lasta,

unuißu nia front’,
internacia estos
la tuta homa mond’!
 El la franca originalo: K. Kalocsay

LA ESPERO

(HIMNO ESPERANTISTA)

II.

Sub la sankta signo de l’ espero

Kolektißas pacaj batalantoj,
Kaj rapide kreskas la afero
Per laboro de la Esperantoj.

Forte staras muroj de miljaroj

Inter la popoloj dividitaj,
Sed dissaltos la obstinaj baroj
Per la sankta amo disbatitaj.

Sur neŞtrala lingva fundamento

Komprenante unu la alian
La popoloj faros en konsento
Unu grandan rondon familian.

III.

Nia diligenta kolegaro

En laboro paca ne lacißos,
Ďis la bela sonßo de l’ homaro
Por eterna ben’ efektivißos!

L. L. Zamenhof

Himno de la junularo

Juna gento de l’ mondo,

kiu revas pri vivo en Pac’,
por felica estonto
luktu kontraŞ milita minac’!
Sur la maro, sur tero
nin firmigas espero,
ke junularo
en solidaro
marsas sur nova voj’.

Refreno: Limojn rompas, ne rekonas

nia kant’, juna kant’, nova kant’!
De ¤i kanto e§e sonas
mia land’, via land’, ¤iu land’.

Dum tuta ter’

revas kun ni nun
pri la liber’,
tra la mondo venke flugas nia kant’,
juna kant’, nova kant’!

Ni suferis jam kune,

konas tondron de murda metal’;
nun ni faru subsune
fratan ligon por justa batal’!
Kiu sentas sin juna,
ek al ago komuna;
paco, feli¤o, interfratißo
vokas al nova voj’.
Refreno

Junaj koroj en ardo

˘uru lukti por rajtoj sen lac’
sub flirtanta standardo
de l’ frateco, libero kaj pac’.
Ree tentas fantomoj,
fosas tombojn por homoj.
Do ¤iu juna
ek al komuna
marŮo sur nova voj’!
Refreno
Tradukis: Andreo Rajski

NOVA SENTO

(GRUPA HIMNO)

II.

Nova sento, magia forto de l’ konkordo,

je vi sopirs la fratar’.
Nova sento, kerubo de l’ socia ordo,
gardu la pacon de l’ homar’!

Refreno: Ăar pacon kreas amo,

homecon gardas ßi,
Ni ˘uras, ke la flamon
ne ˘etos for de ni.

Ni semos, se modeste,
sed sen ripoz’ sen lac’,
Ke fine venku feste:
Tutmonda homa pac’!

Julio Baghy
 SZÓJEGYZÉK A SZEMELVÉNYEKHEZ

Kongresa parolado de d-ro L. L. Zamenhof

samideano eszmetárs
reciproke kölcsönösen
oferi (-n) áldozni
esprimi kifejezni
institucio intézmény
favoro jóindulat, kegy
urbestraro városi tanács, vezetőség
modesta szerény
telegrafi táviratozni
imponi hatást tenni, tekintélyt gyakorolni
ordeno rendjel; rend, szerzet
pafilego ágyú, lőszerszám
mistera titokzatos
soni hangzani
fantomo rémkép, kísértet
imagi képzelni
nebulo köd

Feodoro Nikolajevi¤ FelŮov

epizodo eset, apró cselekmény

vibri rezegni
trotuaro járda
tataro tatár
plendi panaszkodni
boto csizma
klaki kattogni
briko tégla
kontrasti (al) ellentétben lenni
Narodni Dom orosz Népház, kultúrotthon a forradalom előtt
diskuti vitatkozni
¤apo sapka, süveg
staturo termet, alak
korpulenta termetes, testes
aspekti kinézni (külsőleg)
perfidi elárulni
Ůafo bárány
lupo farkas
kompati szánni, sajnálni
militkaptito hadifogoly
surprizi meglepni
balanci ingatni, rázni (fejet)
mieno arckifejezés
respekti tisztelni, becsülni
funebro gyász
katafalko ravatal
ceremonio szertartás
emocio megindultság
sufokadi fojtogatni
gorßo torok
tordi facsarni, csavargatni
purpuro bíborszín
entuziasmo lelkesedés
vakso viasz
rigida merev
palpebro szemhéj
senco lényege vminek
rabi rabolni
konsoli vigasztalni
sincera őszinte
singulti csuklani
flago zászló, lobogó
ßemi sóhajtani, nyögni
tempio halánték
rulißi gördülni
flustri súgni, halkan mondani
algluißi odatapadni, hozzáragadni
palato szájpadlás
grinci csikorogni
situacio helyzet
fliki foltozni
kateni bilincselni
oratoro szónok
triumfo diadal

Memoro pri mia unua Esperanto Kongreso

ekzili (-n) száműzni

klopodi igyekezni
kontakto összeköttetés
mondpercepto világnézet
avangardo előőrs, élcsapat
elimini (-n) kiküszöbölni
antagonismo ellentét
difini (-n) meghatározni
konfidencia bizalmas
konstati (-n) megállapítani, tapasztalni
interrilato kapcsolat
poluso (földrajzi) sarok
tereno terület
miraklo csoda
baseno medence
konkeri (-n) hódítani
torturi (-n) kínozni
kapitulaci (al) behódolni, megadni magát
rabato engedmény, rabat
aŞdaca merész
oferemo áldozatkészség
prunto kölcsön
kompletigi (-n) kiegészíteni
kribri (-n) szitálni
rigora hajthatatlan, túl szigorú
ferdeko hajófedélzet
masto árboc
pruo hajóorr
aspergi permetezni
spioni kémlelni
konjekti sejteni
aklami ujjongani
solena ünnepélyes
erupcio kitörés (pl. vulkáné, háborúé)
intenco szándék
ekstermi kiirtani, irtani

Du deziroj

klarigi magyarázni
interna belső
profunda mélységes
ardi izzani
generacio nemzedék
juro jog
paßo oldal (könyvben)
kubuto könyök
fikse mereven
gracia kecses, deli
friza˘o hajviselet, frizura
spiri lélegzeni
semo mag (elvetni való gabonaszem)
homarano egyén, aki az emberiséghez tartozónak vallja magát
eduki nevelni
etendißi nyúlni
periodo időszak, szakasz
periode időnként
pasaßero utas
kombini egybevetni, kombinálni
kro¤i kapcsolni
atingi elérni vmit
venki győzni, legyőzni
devizo jelmondat
stimuli serkenteni
lektoro előadó (tanár)
prelego felolvasás
scienco tudomány
mirinda csodálatraméltó
dis¤iplo tanítvány
mizero nyomor
buklo hajfürt
lano gyapjú
mezuri mérni
rapidtakta gyorsütemű
enuiga untató
fiksißi szegződni
decidemo határozottság
pugno ököl
genuo térd

Adamo kaj Evo

palmo pálma
veluro bársony
aeroplano repülőgép
revolvero revolver
radioaparato rádiókészülék
¤ifono rongy
dekolta˘o ruhakivágás
oranßo narancs
figo füge
melono dinnye
aroma aroma, íz
¤ampano pezsgő
konfidi megbízni vkiben
rajti, lici, darfi jogosultnak lenni, szabad vmit tenni
imagi elképzelni
difekti megrongálni
me¤o mécs
vegetarano növényevő
eviti elkerülni
aglo sas
struto strucc
haŞto bőr (élőlényen)
spirala csigavonalú
asekuri biztosítani
agento ügynök
mielo méz
persvadi rábeszélni
cikonio gólya

La ora plugilo

plugilo eke
cerbumi törni a fejét
diveni kitalálni
servutulo jobbágy
rimarki (-n) megjegyezni
fasko köteg, nyaláb
lino len
Ůpini fonni
fadeno cérna, fonal
teksi szőni
tolo vászon
armeo hadsereg
bobeno orsó
radŮpinilo kerekes rokka
buligilo gömbölyítő
teksilo szövőszék
surprizi (-n) meglepni valakit
plendi (pro, pri) panaszkodni
plafontrabo mennyezetgerenda
kabano kunyhó

El „Saltego trans jarmiloj’

filozofo bölcselő
cinika cinikus, a dolgokra, magára mit sem adó
konko kagyló
rikani vigyorogni
frapi ütni, verni
trajtißi kifejeződni (arcjátékkal)
graki károgni
korvo holló
ofendo sértés
engorßißi torokba szorulni
serioza komoly
amuzi mulattatni
malica rosszakaratú
trafi eltalálni, célba találni
Ůancelißi ingadozni (testileg)
Ůviti izzadni
kanajlo söpredék
vagi menni, csavarogni
anakronismo időtévesztés, időszámítási hiba
abismo mélység, örvény

Ekaperas flava fumo

sago nyíl
viktimo áldozat
akcidento szerencsétlenség
kompanio század (katonai)
tondri dörögni
densa sűrű
maldensißi ritkulni
intermiksißi összekeveredni
tatamo szaunából készített vastag fonat (japán szó!)
litkovrilo ágytakaró
vundi megsebezni
senprokraste haladéktalanul
tegolo házfedő cserép
digo gát
fußi menekülni (futva)
deformi elformátlanítani, eltorzítani
haŞto emberi bőr, arcbőr
brulvundo égési seb
pendi lógni, függni
ekstremo legvégső, legszélső
mentono áll (testrész)
Ůveli dagadni
kovri borítani
rifußi menekülni
sidvango far, ülep
superŮuti telehinteni
Ůvebi lebegni
ßui élvezni

Lasta kiso

papilio lepke, pillangó

frosto fagy
dezerta sivár, puszta
skeleto csontváz, váz
verbeno verbéna
kverko tölgyfa
nesto fészek
sveni elalélni, elmúlni
vespo darázs
krizantemo krizantém
velki elhervadni

La triopa memo

digno méltóság
robo női ruha (egybeszabott)
origino eredete vminek, vkinek
primitiva kezdetleges
torturi kínozni
barakti vergődni
angoro nyomasztó félelem
observi szemlélni
komenti megjegyzést tenni

Ău peko?

konfeso gyónás
koketi kacérkodni
koketulino kacér nő
bagatelo kicsinység, semmiség
pia jámbor
pacienco türelem
afekti tetszelegni, affektálni
peko bűn
eksopiri felsóhajtani
vanteco hiúság
makulo folt, szennyfolt
penti megbánni
konscii tudatában lenni
opinii vélni, véleményezni
pintita csücsörített, hegyezett
beko csőr
grumbli mormolni

Mia amkastelo

kastelo kastély
garbo kéve
˘aluzo féltékenység
provoso börtönőr
karcera börtöncella
obstina makacs
rifuzi visszautasítani
eskapi szökni
envolvi beburkolni
hedero repkény

Senti vin…

kisebrio csókmámor
gesto kézmozdulat, gesztus
tumulto tolongás, csődület
svarmo raj
vivritmo életritmus
febro láz

Momentfoto

karno hús (élő)

¤esi abbamaradni, abbahagyni
bremsi fékezni
trafiko forgalom
bunta tarka
gapi szájtátva bámulni

Himnoj

proleto proletár
sklavo rabszolga
kratero kráter, tűztorok
eksplodi kitörni
paseo múlt
forviŮi eltörölni
amaso tömeg
Ůanßißi megváltozni
fronto front, harcéi
patrono kegyúr, pártfogó
savi menteni
dekreti határozatot, végzést hozni
raba˘o zsákmány
persisto kitartás
grasigi hizlalni
aŞroro hajnal
vulturo dögkeselyű
gento törzs, nemzetség
lukti küzdeni, birokra kelni
minaco fenyegetés
solidaro összetartás
e§o visszhang
murda gyilkos
metalo fém
baro akadály
magia mágikus
kerubo arkangyal
konkordo összhang
 A szemelvények szerzői

William Auld, skót költő és műfordító, az „Internacia Revuo” főszerkesztője, az

Eszperantista Írószövetség titkára.
Baghy Gyula (Julio Baghy), költő és író, az Eszperantó Akadémia tagja, v. alelnöke,
az Országos Eszperantó Tanács elnöke. 19 könyve jelent meg: versek,
elbeszélések, regények, egyfelvonásos színművek.
Marjorie Boulton, angol költőnő, számos lap munkatársa. Nagy verses kötetének
címe „Kontralte”.
Nikolao Hohlov, orosz költő és fordító. Verseskötete: „Tajdo”.
Kalocsay Kálmán (Kolomano Kalocsay), költő és műfordító, az Eszperantó
Akadémia tagja. Verses kötete: „Stre¤ita kordo”. 22 nyelvből fordított verses
antológiája „Eterna bukedo”. Fordításában jelent meg eszperantóul Madách „Az
ember tragédiája” és Dante „Isteni színjátékának” első része, az „Infero”.
Jean Forge (írói álnév), Jan Fethke, lengyel novella- és regényíró. Témái
fantasztikusak, szatirikusak.
Nikolao Kurzens, lett költő. Versei a „Literatura Mondo” kiadásában jelentek meg.
Raymond Schwartz, francia humorista verselő és prózaíró. Eddig öt könyve jelent
meg.
Szerémi Borbála, a munkásmozgalom ismert harcosa, a magyarországi Munkás
Eszperantista Egyesület elnöke, majd 1948- tól a Magyar Eszperantó Egyesület
elnöke.
Ferenc Szilágyi, író, műfordító, a Svédországban megjelenő „Norda Prismo” irodalmi
folyóirat főszerkesztője. Eddig több novellás kötete jelent meg.
Edmond Privat, svájci egyetemi tanár, író. Főmunkái: „Historio de Esperanto”, „Vivo
de Zamenhof”.
Andrej Rajski, lengyel műfordító.
Ludoviko Tárkony, költő, műfordító és kritikus. Versei a „Literatura Mondo”
kiadásában jelentek meg. Több antológia szerkesztésében jelentős műfordítói
munkát végzett.
Ludoviko Lazaro Zamenhof, lengyel orvos, az eszperantó nyelv megalkotója.
Irodalmi munkássága főképpen fordításaiban kiváló. Shakespeare, Schiller, Moliére,
Gogol, Dickens stb. műveiből fordított.
 FÜGGELÉK

Szócs op ortok

Az emberi test – La homa korpo

agy (ész) menso

agyhártya meningo
agyvelő cerbo
ajak lipo, supra kaj malsupra lipoj
alkat staturo
alszár kruro
alszárcsont tibio
felsőlábszár gambo
altest subventro, abdomeno
arc vizaßo
arcél profilo
arcfintor grimaco
arckifejezés mieno
arcvonás trajto
ágyék lumbo
áll mentono
állkapocs makzelo
bajusz lipharoj
barkó vangharoj
bél intesto
boka maleolo
borda ripo
bőr haŞto, epidermo
comb femuro
csont osto
csontváz skeleto
derék talio
emlő mamo
epe galo
ér (ütő-) arterio
ér (vissz- ) vejno
érzék senso (ni havas kvin sensojn)
fej kapo
fejtető verto
fog dento
fogazat dentaro
fül orelo
fŞlcimpa orellobo
garat faringo
gerinc spino
gerincoszlop vertebro
gége laringo
gyomor stomako
haj haro
hajzat hararo
halánték tempio
has ventro
hashártya peritoneo
hát dorso
hátgerinc spino
homlok frunto
hónalj akselo
ideg nervo
ín tendeno
íny dentkarno, gingivo
izom muskolo
ízület artiko
kar brako
kebel sino
keresztcsont sakro
kéz mano
köldök umbiliko
könyök kubuto
köröm ungo
lapocka skapolo
légcső tra§eo
lép lieno
máj hepato
mell brusto
mirigy glando
nyak kolo
nyakszirt nuko
nyelőcső ezofago
nyelv lango
orca vango
orr nazo
orrcimpa nazlobo
porc kartilago
pulzus pulso
pupilla pupilo
ránc sulko
recehártya retino
sarok kalkano
száj buŮo
szájpadlás palato
szakáll barbo
szem okulo
szemhéj palpebro
szemölcs veruko
szemöldök brovo
szervezet organismo
talp plando
tenyér manplato
test korpo
toka submentono
tompor (csípő) kokso
torok gorßo
törzs trunko
tüdő pulmo
ujj fingro
váll Ůultro
velő (a csontban) medolo
vese reno

A szervezet működése, állapotok, cselekvések – Funkcioj de la organismo, statoj,

agadoj

aludni dormi
álmodni sonßi
ájulni sveni
ásítani oscedi
beszélni paroli
botlani stumbli
csettinteni (nyelvvel) klaki
csuklani singulti
dadogni balbuti
dideregni frostotremi
emészteni digesti
emlékezni memori
enni manßi
éhezni malsati
élni vivi
énekelni kanti
ép, egészséges sana
érezni senti
érteni kompreni
fájni dolori
fázni malvarmi
megfázni malvarmumi
felejteni forgesi
felébredni vekißi
felgyógyulni resanißi
félni timi
fogyni malgrasißi
fulladni sufokißi
vízbe fúlni droni
gondolni pensi
gyalogolni piediri, marŮi
gyötrődni turmentißi
habozni heziti, Ůancelißi
hallani aŞdi
hízni grasißi
hányni vomi
hogylét farto
izzadni Ůviti
ideges nerva
jajgatni vei, veadi
kificamítani elartikigi
kopaszodni kalvißi
köhögni tusi
könnyezni larmi
köpni sputi, kra¤i
látni vidi
lélegzeni spiri
lépni paŮi
megfiatalodni rejunißi
meghalni morti
megsüketülni surdißi
megvakulni blindißi
néma muta
nevetni ridi
nézni rigardi
nyögni ßemi
öntudat konscio
tudatára ébredni konsciißi
feleszmélni rekonsciißi
örülni ßoji
ősz griza
őszülni grizißi
ösztönös instinkta
pislogni palpebrumi
púpos ßiba
nyomorék kripla
püffedni Ůvelißi
raccsolni kartavi
remegni tremi
süket surda
szenvedni suferi
szeplős lentuga
szomjazni soifi
szűrni naski
tapintani palpi
szagolni, szagot érezni flari
terhes graveda
terhesség gravedeco
undorodni naŞzißi (pro)
vajúdni akuŮi
vak blinda
vásni agaci
vérkeringés sangcirkulo
viszketni juki

Betegségek – Malsanoj

agyhártyagyulladás meningito
asztma astmo
bárányhimlő variolo
beteg ember (nő) malsanul(in)o, paciento
béna paralizita
búskomorság apatio, spleno
daganat tumoro
cukorbetegség diabeto
csenevész degenerinta
csúz reŞmatismo
elmebeteg (nő) frenezul(in)o
emésztési zavar dispepsio
epekő galŮtono
eszelős (nő) maniul(in)o
fejfájás kapdoloro
fekély ulcero
félrebeszélni deliri
garatlob faringito
genny puso
gennyes pusa
görcs konvulsio, spasmo
görvély skrofolo
gumókor tuberkulozo
gyermekparalízis poliomielito, polio (infanparalizo)
gyomorégés pirozo
gyulladás inflamo
gyűlni pusißi
haldokolni agonii
hályog katarakto
has(bél)fájdalom koliko
hasmenés lakso
heveny akuta
hurut kataro
hülye idioto
idegfájdalom neŞralgio
idült kronika
járvány epidemio
kanyaró morbilo
kelés absceso
kiütés ekzemo
kolera §olero
láz febro
lázas febra
légcsőhurut tra§eito
mellhártyagyulladáa pleŞrito
nátha gripo
náthaláz influenco
orbánc erizipelo
pattanás akno, pustulo
rák kancero
rüh skabio
sérv hernio
sipoly fistulo
sorvadás ftizo
szédülés kapturno, sveno, vertigo
tályog furunko, karbunkulo
tetszhalál asfiksio
tífusz tifo
tüdőgyulladás pneŞmonio
üszög gangreno
váltóláz malario
vérhas disenterio
vörheny skarlatimo
zúzódás kontuzo

Hivatások és mesterségek – Profesio˘ kaj metioj

anyakönyvvezető matrikulisto
ács ¤arpentisto
adóbeszedő impostenkasigisto
apáca mona§ino
aranyműves ora˘isto
asztalos ligna˘isto
államférfi Ůtatviro, politikisto
államügyész prokuroro
állatorvos veterimaro
állomásfőnök staciestro
ápoló flegisto
ápolónő flegistino
árverési hivatalnok aŞkcia oficisto
bankár bankiero
bádogos ladisto
bányász ministo
becsüs taksisto
betűszedő kompostisto
bíráló kritikisto, recenzisto
bíró jußisto
bognár barelisto
boltos butikisto
borbély barbiro
bölcsész filozofo
bőröndös kofristo
búvár subakvißisto, skafandristo
büntető jogász kriminalisto
bűvész ˘onglisto, magiisto
cégvezető prokuristo
cipész Ůuisto
cukrász sukera˘isto
csapos spilisto
csapláros drinkejestro
cseléd servist(in)o
cserző tanisto
csizmadia botisto
csősz kampgardisto
dajka nutristino
diplomata diplomato
divatárusnő modistino
doktor doktoro
ellenőr kontrolisto
elnök prezidanto
előadó referanto
előmunkás ¤eflaboristo
elöljáró superulo, estro de…
erdész arbaristo
esztergályos tornisto
ékszerész juvelisto
énekes(nő) kantist(in)o
építész ar§itekto
felügyelő inspektoro
felülvizsgáló revizoro
fodrász frizisto
fogász dentisto
fogorvos dentkuracisto
fogadós gastejestro, hotelestro
földbirtokos bienulo
földműves terkulturisto
földmunkás terlaboristo
főnök ¤efo, estro
fuvaros transportisto
fűszeres spicisto
fűtő hejtisto
gazda mastro
gépész maŮinisto, me§anikisto
gondnok kuratoro
gyakornok praktikanto
gyáros fabrikestro, fabrikposedanto
gyógyszerész apotekisto
hajdú hajduko
hajós Ůipano
hajóskapitány Ůipestro
halász fiŮkaptisto
harangozó sonorigisto
házasságközvetítő svatisto
hímzőnő brodistino
hírlapíró ˘urnalisto
hittérítő misiisto
hivatalnok(nő) oficist(in)o
hivatalfőnök oficestro
hóhér ekzekutisto
hordár portisto
igazgató direktoro
illatszerész drogisto, parfumvendisto
írnok skribisto
író verkisto
irodatiszt kontoristo
jegyző notario, protokolisto
jogász juristo
jós aŞguristo
juhász Ůafisto
kalapos ¤apelisto
kalauz konduktoro
kamarás ¤ambelano
kancellár kanceliero
karmester or§estrestro
katona soldato
katonatiszt oficiro
kályhás fornisto
kántor kantoro
kárpitos tapetisto
kávés kafejmastro
kefekötő brosisto
kereskedő komercisto
kereskedősegéd komizo
keretező kadrumisto
kerékgyártó ¤arfaristo, radisto
kertész ßardenisto
kesztyűs gantisto
kezelő administranto
képviselő parlamentano, reprezentanto, deputito
késes tran¤ilisto
kézműves manlaboristo, metiisto
kiadó eldonisto
kocsis veturigisto
kondás porkgardisto
konzul konsulo
korcsmáros drinkejmastro
kórista §oristo
kormányzó gubernatoro
kovács forßisto
kőműves masonisto
költő poeto
könyvárus (régi könyvek) antikva˘isto
könyvkereskedő librovendisto
könyvvezető librotenisto
könyvkötő bindisto
könyvtárnok bibliotekisto
köszörűs akrigisto
köteles Ůnurfaristo
követ ambasadoro
közíró publicisto
közgazdász ekonomiisto
közvetítő peranto, makleristo
lakáj lakeo
látszerész optikisto
lelkész pastro
levelező korespondanto
levélhordó leterportisto
levéltáros ar§ivisto
masszírozó(nő) masaßist(in)o
matróz Ůipano, maristo
mester majstro
mezőgazdász agronomo
méhész abelbredisto
mérnök inßeniero
miniszter ministro
molnár muelisto
mozdonyvezető lokomotivestro
munkás laboristo
muzsikus muzikisto
műszerész me§anikisto
művezető metiejestro
művész(nő) artist(in)o
festőművész pentristo
nővér (ápolónő) fratulino
nyelvész filologo
nyomdász presisto
oktató instruanto (nem diplomás)
órás horloßisto
orvos kuracisto
ószeres brokantisto
pallér masonistestro
pásztor paŮtisto
pap pastro
pék bakisto
pénzbeszedő enkasigisto
pénztáros kasisto
pincér kelnero
pintér (hordókészítő) barelisto
plébános paro§estro
polgármester urbestro
portás pordisto
postás poŮtisto
rabbi rabeno
rajzoló desegnisto
raktárnok magazenestro
régész ar§eologo
rendőr policano
rézmetsző gravuristo
sebész §irurgisto
segéd (bolti) komizo
szabó tajloro
szakember fakulo
szerelő muntisto
szerkesztő redaktoro
színész(nő) aktor(in)o
szónok oratoro
takács teksisto
tanácsnok konsilanto
tanár profesoro
tanársegéd asistanto
tanító instruisto
tanyás (gazdálkodó) farmisto
távírász telegrafisto
titkár sekretario
tolmács interpretisto
tudós scienculo
újságárus gazetvendisto, kolportisto
ügyvéd advokato
vadász ¤asisto
vámos doganisto
vasutas fervojisto
vegyész §emiisto
villamosalkalmazott tramisto
 Állatvilág – Bestaro

Emlősök, mászók, madarak, halak, rovarok – mamuloj, reptilioj, birdoj, fiŮoj, insektoj

álca larvo
állat besto
bacilus bacilo
bagoly strigo
fülesbagoly gufo
baktérium bakterio
barom bruto
baromfi kortbirdo
báb (állapot) krizalido
bárány Ůafido
béka rano
varangyosbéka bufo
bíbic vanelo
bika virbovo, taŞro
birka Ůafo
bivaly bubalo
bogár skarabo
bolha pulo
borjú bovido
borz melo
bögöly tabano
bölény bizono, uro
cápa Ůarko
cethal baleno
cinege paruo
coboly zibelo
csalogány najtingalo
csibe kokido
csiga limako, heliko
csikó ¤evalido
csíz fringelo
csóka monedo
csótány blato
csuka ezoko
csúszómászók reptilioj
darázs vespo
daru gruo
denevér vesperto
disznó porko
vaddisznó apro
dúvad rabbesto
eb, kutya hundo
egér muso
elefánt elefanto
élősdi parazito
farkas lupo
fácán fazano
fecske hirundo
féreg vermo
fiahordó didelfo
fogoly perdriko
fóka foko
fülemüle najtingalo
fürj koturno
galamb kolombo
galandféreg tenio
gácsér viranaso
gerlice turto
gém (kócsag) ardeo
giliszta vermo
gólya cikonio
gödény pelikano
gödölye kaprido
görény putoro
gúnár viransero
gyík lacerto
gyöngytyúk numido
hal fiŮo
halikra frajo
hangya formiko
harcsa siluro
harkály pego
hattyú cigno
hering harengo
hermelin ermeno
hernyó raŞpo
héja (ölyv) akcipitro
hiéna hieno
hiúz linko
hód kastoro
holló korvo
hörcsög hamstro
hüllő amfibio
jávorszarvas alko
juh Ůafo
kacsa anaso
kakas koko
kakuk kukolo
kaméleon §ameleono
kanca ¤evalino
kandúr virkato
kappan kapono
karvaly nizo
kánya milvo
kárász karaso
kecsege sturgo
kecske kapro
kecskebak virkapro
kecskeanya kaprino
keselyű vulturo
kígyó serpento
óriáskígyó boao
kopó ¤ashundo
kőrisbogár kantarido
krokodil krokodilo
kukac (sajtban) akaro
kutya hundo
kuvasz gardhundo, Ůafisthundo
kuvik noktuo
leopárd leopardo
lepke papilio
légy muŮo
liba ansero
ló ¤evalo
macska kato
madár birdo
majom simio
malac porkido
mormota marmoto
medve urso
medvebocs ursido
menyét mustelo
méh abelo
mókus sciuro
moly tineo
moszkitó moskito
nyúl leporo
házinyúl kuniklo
oroszlán leono
osztriga ostro
ökörszem regolo
öszvér mulo
őz kapreolo
pacsirta alaŞdo
papagáj papago
patkány rato
párduc pantero
páva pavo
pinty fringo
pióca hirudo
pók araneo
poloska cimo
ponty karpo
poszáta silvio
poszméh burdo
pulyka meleagro
rák kankro
tengerirák omaro
rigó turdo
feketerigó merlo
sárgarigó oriolo
róka vulpo
rovar insekto
rozmár rosmaro
sakál Ůakalo
sas aglo
sármány emberizo
kerti sármány hortulano
sáska akrido
seregély sturno
sirály mevo
sólyom falko
sügér perko
sündisznó erinaco
szajkó garolo
szalonka skolopo
szamár azeno
szarka pigo
szarvas cervo
szú anobio
szúnyog kulo
tehén bovino
teknősbéka testudo
tengelice kardelo
tetű pediko
teve kamelo
tigris tigro
tőkehal gado
tücsök grilo
ürge zizelo
vadállat sovaßbesto
vadkan apro
varjú korniko, frugilego
veréb pasero
vidra lutro
vipera vipuro
viza (hal) huzo
vörösbegy rußgorßulo
zebra zebro
zerge ¤amo

Növények – Vegeta˘oj

Fák, virágok, gyümölcsök, füvek – Arboj, floroj, fruktoj, herboj

alma pomo
áfonya mirtelo
ánis anizo
árpa hordeo
bab fazeolo, fabo
babér laŞro
bambusz bambuo
barack abrikoto (kajszi)
őszibarack persiko
beléndek hiskiamo
birsalma cidonio
bodza sambuko
bogáncs kardo
bogyó bero
bojtorján lapo
bors pipro
burgonya terpomo
búza tritiko
búzavirág cejano
bükk fago
bükköny vicio
bürök cikuto
cékla beto
citrom citrono
csalán urtiko
cseresznye ¤erizo
datolya daktilo
dinnye melono (görög)
sárgadinnye sukermelono
dió nukso, juglando
dohány tabako
dudva sarka˘o
egres groso
eper, szamóca frago
ébenfa ebono
égerfa alno
fa arbo
fagyöngy visko
fahéj cinamo
falevél folio
fenyő abio
erdeifenyő pino
lucfenyő piceo
vörösfenyő lariko
borókafenyő junipero
fokhagyma ajlo
folyondár konvolvulo
fű herbo
füge figo
fűz saliko
gabona greno
galagonya frangulo
gesztenye (vad) kaŮtano
gesztenye marono
gomba fungo
gubacs gajlo
gyanta rezino
gyom sarkinda˘o
gyökér radiko
gyömbér zingibro
gyöngyvirág konvalo
gyümölcs frukto
hagyma bulbo, cepo
hajdina, tatárka poligono
harangvirág akvilegio
háncs basto (termék)
hársfa tilio
hínár fuko
ibolya violo
izsóp hisopo
jácint hiacinto
jávor-, juharfa acero
jázmin jasmeno
jegenye, nyárfa poplo
karalábé napo
kalász spiko
kamélia kamelio
kankalin primolo
kapor kaporo
karfiol florbrasiko
katáng cikorio
káka junko
káposzta brasiko
kása ka¤o
kávé kafo
kender kanabo
kókusz kokoso
komló lupolo
korpa brano
kosbor orkideo
kökény prunelo
konkoly lolo, agrostemo
köles milio
kömény kumino
kőrisfa frakseno
körte piro
kukorica maizo
len lino
lencse lento
levendula lavendo
lián (futó növény) liano
liliom lilio
kardos liliom irido
lóhere trifolio
lonc lonicero
mag (vető) semo
mag (keményhéjú) kerno
mag (termés) grajno
makk glano
maláta malto
mandula migdalo
maszlag daturo
mazsola sekvinbero
mák papavo
málna frambo
mályva malvo
fehér mályva alteo
meggy merizo
mimóza mimozo
mirtusz mirto
mogyoró avelo
moha musko
moszat algo
mustár mustardo
nadragulya beladono
narancs oranßo
nárcisz narciso
nefelejcs miozoto
növény vegeta˘o, kreska˘o
nyárfa poplo
rezgő nyárfa tremolo
nyírfa betulo
oleander oleandro
orgona siringo
palánta planta˘o
paprika papriko
paradicsom tomato
páfrány filiko
pálma palmo
petrezselyem petroselo
pitypang leontodo
platán platano
puszpáng bukso
rebarbara rebarbo
repce kolzo
repkény hedero
retek rafano
rezeda rezedo
répa rapo
sárgarépa karoto
vörösrépa beto
ribizke ribo
ricinus ricino
rizs rizo
rozmaring rosmareno
rozs sekalo
rózsa rozo
őszirózsa krizantemo
saláta salato
sáfrány safrano
sás kariko
sisakvirág akonito
sóska okzalo
spárga asparago
spenót spinaco
szeder rubuso
szeder- (eper)fa moruso
szegfű dianto
szegfűszeg kariofilo
széna fojno
szilfa ulmo
szittyó junko
szőlő vinbero
szőlővessző vito
tapló tindro
tatárka poligono
tea teo
teafa tearbo
torma kreno
tök kukurbo
tölgy kverko
tulipán tulipo
uborka kukumo
viola levkojo
virág floro
zab aveno
zöldség legomo
zuzmó likeno
zsálya salvio

Ásványok – Mineraloj

Kövek, ércek, ásványtermékek, elemek – Łtonoj, ercoj, minerala˘oj, elementoj

alabástrom alabastro
achátkő agato
agyag argilo
arzén arseno
aszfalt asfalto
arany oro
bizmut bismuto
borostyán sukceno
bórax borakso
bronz bronzo
bróm bromo
briliáns brilianto
cink zinko
cinn, ón stano
csillám glimo
drágakő gemo
ezüst arßento
érc erco, mina˘o
fém metalo
foncsor amalgamo
foszfor fosforo
gálickő vitriolo
gipsz gipso
gránit granito
gyémánt diamanto
gyöngy perlo
habkő ŮaŞmŮtono
homok sablo
horgany zinko
hidrogén hidrogeno
jód jodo
kavics, kovakő siliko
kámfor kamforo
kátrány gudro
kén sulfuro
kinin kinino
korall koralo
koksz koakso
kőzet Ůtona˘o, Ůtontavolo
kőolaj petrolo
kőszén (Ůton)karbo
kréta kreto
kvarc kvarco
lazurkő lazurŮtono
láva lafo
légeny azoto
lúg lesivo
márvány marmoro
mész kalko
nátrium natrio
nikkel nikelo
nitrogén azoto
olaj oleo
ólom plumbo
onyx onikso
opál opalo
ópium opio
ózon ozono
pala ardezo
pát spato
platina plateno
réz kupro
sárgaréz latuno
smaragd smeraldo
só salo
szén karbo
szóda sodo
szublimát sublimato
szurok pe¤o
timsó aluno
topáz topazo
tőzeg torfo
zafír zafiro

Socio – Társadalom

alkotmány konstitucio
állam Ůtato
államosítás alŮtatigo
állampolgár civitano
anyagelvűség materialismo
aratógép kombajno
áremelés prezaltigo
áremelkedés prezaltißo
árfolyam kurzo
árleszállítás prezmalaltigo
árucikk artiklo
áruhalmozás varkumulado
bajtárs kamarado
bajtársiasság kamaradeco
bankjegy bankbileto
békekötés pacligo
békeszerződés packontrakto
belföld enlando
belügyminiszter ministro de la internaj aferoj
bélyeg poŮtmarko
bér salajro
bérmunka dunglaboro
bérmunkás dunglaboristo
bevándorlás enmigrado
birodalom imperio
bíróság jußistaro, tribunalo
bírság punmono
bizalmi férfi konfidato
bizottság komitato
bolsevizmus bolŮevismo
cenzor cenzoro
cenzúra cenzuro
cím titolo
címkórság titolmanio
címer blazono
csapat trupo
diktátor diktatoro
diktatúra diktaturo
diplomácia diplomatio
diplomata diplomato
díszfelvonulás demonstracio, (katonai) defilado
díszíteni dekori
egyenjogúság egalrajteco
egyenruha uniformo
egyesíteni unuigi
egységes unueca
életközösség vivkomuno
életelv vivprincipo
életrajz biografio
ellenforradalom kontraŞrevolucio
ellenőr kontrolisto
ellenség malamiko
elmélet teorio
elnök prezidanto
elvtárs kamarado
emberbarát filantropo
értéktöbblet valorpluso
értelmiség intelektularo
érv argumento
érvelés argumentado
eszme ideo
fegyverkezés armado
fegyverszünet armistico
fejlődés evolu(ci)o
forradalom revolucio
forradalmár revoluciulo
főiskola altlernejo
földosztás terdivido
gyáripar industrio
hadügyminiszter ministro de la militaj aferoj
hadvezér armeestro
haladás progreso
hagyomány tradicio
hazafi patrioto
honvágy nostalgio
hűbériség feŞdalismo
igazságszolgáltatás justofaro
igazságügy justico
igazságügyminiszter justicministro
intézmény institucio
intézet instituto
irányzat tendenco
jelszó devizo, slogano
jelvény insigno
jobbágyság servuto
jobbágy servutulo
jog juro, rajto
jólét bonfarto
katonai uralom milita diktaturo
képviselőház parlamento
kerület distrikto
kiutal (pénzt) asigni
kommunizmus komunismo
kormányelnök ministroprezidanto, ¤efprezidanto
kormánypárt registara partio
kormányforma regosistemo, Ůtatformo
korszellem spirito de la epoko
követség legacio
közigazgatás Ůtata administro
köztársaság respubliko
közvélemény amasopinio, generalo opinio
légvédelem aerdefendo
lobogó flago, standardo
megyei tanács departamenta konsilantaro
minisztertanács ministra konsilantaro
munkásosztály laborista klaso
nagykövet ambasadoro
nemzetgazdaság Ůtata ekonomio
népköztársaság popolrespubliko
néprajz etnografio
népszavazás popola vo¤dono, plebiscito
népuralom popoldemokratio
országgyűlés parlamento
osztályharc klasbatalo
önkormányzat autonomio
parasztság kamparanaro
párt, párttag partio, partiano
polgár, honpolgár burßo, civitano
politizálni politiki
proletár proleto
proletárdiktatúra proletardiktaturo
rabszolga sklavo
rabszolgatársadalom sklavismo
rendőrség polico
rendszer reßimo
statisztika statistiko
szabadság liber(ec)o
szabadságharc liberecbatalo
szakszervezet sindikato
szavazás vo¤donado
százéves évforduló centjara datreveno
személyazonosság identeco
személyazonossági igazolvány legitimilo, legitimilo por identeco
szerződés kontrakto
szocializmus socialismo
Szovjetunió Sovetunio
sztrájk striko
támaszpont bazpunkto
tanács konsilantaro
tanácsköztársas ág soveta respubliko, konsilantara respubliko
tanács (városi) urba konsilantaro
tankötelezettség lernodevigo
társadalom socio
társadalomtudomány sociologio
tőke kapitalo
tőkés társadalom kapitalismo
tömeg amaso
történelem historio
törvény leßo, leßaro
tudomány scienco
újítás novecigo
újító noveciganto
újjáépítés rekonstruo
újjászervezés reorganizo
útlevél pasporto
üdülés feriado
üzem uzino
vám dogano
villamosítás elektrigo
zsarnokság despotismo, absolutismo

Vo¤o de bestoj – Az állatok hangja

La abelo, burdo, vespo, muŮo zumas. A méh, poszméh, darázs, légy zúg.
La azeno, kapro, Ůafo, kapreolo A szamár, kecske, juh, őz bőg.
blekas.
La cikonio klakas. A gólya kelepel.
La ¤evalo henas. A ló nyerít.
La bovo, bubalo, bizono mußas. Az ökör, bivaly, bölény bőg.
La elefanto trumpetas. Az elefánt trombitál.
La kato miaŞas. A macska nyávog.
La koko kikerikas. A kakas kukorékol.
La kokino klukas. A tyúk kotkodácsol.
La kokido pepas. A csibe csipog.
La korvo, korniko grakas. A holló, varjú károg.
La kolombo rukulas. A galamb búg.
La kukolo kukuas. A kakukk kakukkol.
La hundo, hieno, Ůakalo bojas. A kutya, hiéna, sakál ugat.
La lupo, leono hurlas. A farkas, oroszlán ordít, üvölt.
La meleagro grululuas. A pulyka karattyol.
La mevo krias. A sirály kiált.
La muso cincas. Az egér cincog.
La alaŞdo, najtingalo kantas. A pacsirta, fülemüle énekel.
La porko, apro gruntas. A disznó, vaddisznó röfög.
La pigo babilas. A szarka csörög.
La grilo ¤irpas. A tücsök ciripel.
La pasero, vanelo kvikas. A veréb, bíbic csiripel.
La kanario, turdo (merlo kaj oriolo) A kanári, rigó (fekete- és sárgarigó)
fajfas. fütyül.
La turto kveras. A gerle turbékol.
La anaso §apas. A kacsa hápog.
La ansero gagas. A liba gágog.
La strigo, gufo ululas. A kuvik, bagoly huhog.
La urso grumblas. A medve dörmög.
La rano kvakas. A béka kuruttyol.
La serpento siblas. A kígyó sziszeg.
La akcipitro, vulturo kri¤as. A héja, keselyű vijjog.
 Kulcs a gyakorlatokhoz

(A gyakorlatok megoldása)

Unua leciono – 2. Mi sidas en la lerno¤ambro kaj lernas. AnkaŞ Petro kaj Evo
lernas. La instruisto demandas, ni respondas. Floro estas en la vazo sur tablo. La
tablo, tabulo, seßo staras en la ¤ambro. La libro, kreto, kajero kaj krajono kuŮas sur
la tablo. La instruisto sidas sur la seßo. Ni sidas sur la benko. La benko estas en la
¤ambro.
Dua leciono – 6. Petro kaj Evo konversacias. La instruisto kaj mi silentas, sed
aŞskultas. La instruisto estas serioza viro, mi estas juna knabo. Evo estas ¤arma,
inteligenta granda knabino kaj diligenta. AnkaŞ mi estas diligenta.
Tria leciono – 2. Kun Petro kaj PaŞlo mi promenas sur la strato. Ni rigardas la
domojn kaj la homojn. HodiaŞ la vetero estas tre bela, sed ni ne restas sur la strato.
Ni ne havas tempon. Ni rapidas. Ni salutas la instruiston: ßis revido!
Kvara leciono – 2. Lernolibro, dombesto, maldiligenta, malvarma, gasto¤ambro,
oficistino, laboristino, verkistino, aktorino, tajlorino, instruistino, gefratoj, ßardenisto.
4. Petro kaj Rozalio sidas sur la benko sub la arbo en la ßardeno. Mi staras ¤e la
ßardena pordo kaj de tie mi rigardas ilin. Rozalio kaj mi estas gefratoj. Adamo loßas
en tiu domo, en kiu ankaŞ mi loßas. La gepatroj sidas ¤e tiu tablo, kiu staras en la
ßardeno. Elizabeto estas tie, kie ili parolada kun gesinjoroj Kovács. Petro kaj PaŞlo
sidas unu apud la alia sur la kanapo.
Kvina leciono – 2. Apám és én a szobában ülünk. Ő olvas, én tanulok. Anyám
nővéremmel a kertben dolgozik. Apám fivére, nagybátyám a kert ajtajánál áll. Most
Szerafin néni nincs velük. Ő Sándorral és Erzsébettel a városban sétál. Miklós jön a
szomszéd házból a mi házunk ablakához, és Rozália nővéremmel beszél.
3. Mia patro ludas kun mi en la ßardeno. Mia patrino kun mia fratino sidas en la
¤ambro ¤e la tablo. Niaj geonkloj estas ¤e ni. La filo de mia onklo, mia kuzo, staras
¤e la muro de la najbara domo. Geedzoj Váradi venas al ni. Ilia domo estas apud la
nia. Ilia domo ne havas ßardenon. La ßardeno de nia domo estas granda kaj bela.
Nikolao faras ßardenistan laboron.
Sesa leciono – 2. En la laborejo oni laboras, en la manßejo oni manßas. Oni devas
labori. Hejme mi lernas en la ßardeno. Norde estas malvarma vetero. Tiel rapide mi
kuras, kiel vi. Mia instruisto bele parolas. Nia patrino instruas nin pri bono. Matene
mi iras al la lernejo, tage mi lernas kaj laboras, kaj vespere mi paroladas, kiam la
tuta familio sidas ¤e la tablo. Malmulte mi parolas, sed multe mi aŞdas.
3. Minden ember annyit tud, amennyit tanul. Én olyan jól tudok válaszolni, mint ön.
Senki nem jön hozzám. Nem tudok mindig játszani, mert sokat kell dolgoznom. Ön
ott áll a fánál, én itt ülök az ablaknál. Ez az én könyvem. Az az ön füzete. Az a könyv
olyan vastag, mint az enyém. Messze a távolban zöldellnek a fák. Én semmiképpen
sem beszélek arról. Nem tudom, mit kíván tenni. Annyit csinálok, amennyit tudok.
4. Malalta, malafabla, malamiko, malami, malatenti, malbela, malbona, geedzoj,
malfeli¤a, malforta, senforta, malfacila, lingvisto, malgaja, gegastoj, malhelpi,
malsaßa, malkontenta, mallarßa, mallonga, mallibero, mallabori, mallaŞta,
lego¤ambro, pordisto, promenejo, poŮtisto, panisto, rigardejo, malsana, malsimpla,
lakttrinkejo, kafejo, malzorgi, malvero.
5. Ebédlőasztal, virágváza, iskola állatkert, szőnyegkészítő, könyvállvány, asztalos,
társalgó, komolytalan, házkapu, napló, viszontlátás nélkül, árva nő, rokon nő, a
könyv tartalma, kertésznő, tanulgatni, háziállat, vendéglő, tanterem, városháza,
hideg, a jelen (a most), fakorona.
Sepa leciono – 2. Pereces István pajtásnak, Szeged
Kedves barátom, egy (olyan) nyelven írok neked, melyet te nem ismersz és nem
tudsz. Ez az eszperantó. Milyen nyelv ez? Nemzetközi nyelv, melyet tanulnak és
beszélnek mindenütt. Nemrégen tanulom én is. A mi iskolánkban az én tanítóm tanít
erre a nyelvre (erről a nyelvről) esti tanfolyamon. Ehhez a tanfolyamhoz nemcsak
fiúk és leányok tartoznak, hanem férfiak, nők, lányok (kisasszonyok) is, akik
szorgalmasan látogatják az oktatást, és jól segítenek egymásnak a tanulásban.
Mindnyájan jó pajtások vagyunk, és ugyanannak a tanfolyamnak a tanulói.
Gondolom, neked van időd, és te is kívánsz tanulni, mint ahogy én tanulok. Igen?
Remélem! Üdvözöl téged és várja válaszodat, barátod: Barta Máté
Oka leciono – 2. Al kamarado Mateo Barta, Eger
Mia kara bona amiko, hieraŞ la poŮtisto alportis vian leteron. Mi dankas al Vi por
ßi. Nun dum mia malsano mi bone amuzis min per ßi. La vortojn mi ne komprenis,
sed la enhavon de la letero jes. Petro, kiu vizitis min, helpis. Vi pravas. La lingvo
Esperanto estas interesa kaj facila. Mia patro a¤etis gramatikon, kaj nun ankaŞ mi
lernas. Salutas Vin via amiko: Stefano Pereces.
4. Li estas la pli forta el la du fratoj. Unu monto estas pli alta pl la alia. Mi havas du
librojn en la tornistro. Niaj gepatroj vizitis la hejmon de Petro. Mia patrino, kiu sidas
¤e la fenestro, estas sana. Mi vidis onklinon Serafinon kun onklo Jozefo. Ili iris al la
alia bordo per pramo.
NaŞa leciono – 3. Hegység, átmenés, evőeszközök, paraszt, budapesti ember,
könyvtár, tanfolyamhallgató, tanfolyami résztvevők, tanítóság, házak, fizetési
eszköz, szállító eszköz, hegyvidéki ember, vezető eszköz, tűzszerszám, idő előtti,
étkező, játszó hely, ásogatni, szerszámkamra, családtag.
4. Mi iris al la vendoplaoo por a¤eti viandon. AntaŞ la butiko de la bu¤isto mi
renkontis mian amikon, ankaŞ kiu venis por viando. ĂirkaŞ ni staradis kamparanoj el
la proksima vilaßo, kiu situas trans la rivero. Dum nia ekskurso de la supro de la
monto ni vidis tiun világon. De tie oni venas en la urbon por a¤eti pio¤on, fosilon,
plugilon, ¤ar la vilaßo ne havas alian butikon, nur malgrandan spicvendejon. De tie
oni portas legomojn al la urbanoj. La urbo kaj la vilaßo tiel helpas unu la alian. La
vilaßanco laboras sur la kamparo, la urbanoj laboras en fabrikoj.
Deka leciono
3.
a m o
m i n
o n i
Dekunua leciono – 1. Mia onklo fabelas:
Kiam mia patrino en la kuirejo kuiris – Ůi bone povis fari ¤ion –, mi Ůatis sidadi en
la kuirejo, ¤ar Ůi ¤iam donis ion bonan al mi. Mi pli Ůatis manßi, ludi, dormi, ol lerni.
Kiam mia patro estis hejme, li legis gazetojn, ˘urnalon en la manßo¤ambro. Mia
fratino sidis apud li, kaj skribis, lernis. AnkaŞ Ůi preferis ludi, sed nia patro estis tre
severa, kaj ni ne volis esti malbonaj. Vespere ni iris promeni kun niaj gepatroj ßis la
stacidomo aŞ ßis la muelejo, kie la maljuna muelisto loßis. Ăiuj Ůatis lin, ¤ar e¤ dum
laboro li kantis. La nuna muelisto estas juna, sed li ne estas tiel afabla, gaja, kiel
estis la maljuna.
Dekdua leciono – a) SkribmaŮino, taglibro, ßardenkulturado, kalendarfaristo,
arbokrono, buterpano, batalejo, batalkampo, riverbordo, infan¤ambro, montoflanko,
flugilkampo, ferfabriko, rozßardeno, ¤efurbo, murtapiŮo, urbodomo, flugmaŮino.
b) Altejo, distrejo, bestaro, batilo, batalilo, trairejo, lego¤ambro, ekskursejo, belega,
vortaro, fabrikisto, gastejo, laktejo, gimnastikejo, helpilo, inßenierino, kuracistino,
kokinejo, klubejo, librovendisto, ludejo, tajlorejo, maŮinejo, muzikisto, direktilo,
orfejo, renkontejo, malsupreniri, supreniri, transskribi (kopii), traskribi, a¤etebla,
netrinkebla, sensenta, malsaßa, sensaßa, senscia, senpova, malsimpla, sensignifa,
tradukisto, senvo¤a, plantejo, plantisto.
2. Printempe oni plantas. En la nuna jaro la printempo malfruis. Nia ßardeno
ankoraŞ ne havas florojn, sed la arboj jam estas verdaj. Dum promenado mi haltis ¤e
la benko kaj poste mi eksidis sur ßi. Tiel mi rigardis la ßardenon, arbokronojn. Mi
Ůatas la printempon, sed mi preferas la someron. Eble en tiu ¤i jaro mi vizitos tiun
onklon mian kiu loßas en la ¤efurbo en Budapest. Tie estas pli altaj montoj, ol ¤e ni,
estas ankaŞ multaj distrejoj. En la ¤efurbo estas videblaj multaj interesaj aferoj. Nun
mi devas multon lerni, sed dum somero mi havos liberan tempon. Post la lerneja
instruado mi povos fari tion, kion mi volas.
3. a) en la proksimaj urboj, sur nian tablon, en la najbara strato, en la najbaran
straton, en la manßejo de la fabriko, en la manßejon de la fabriko, trans la riveron,
sub la seßon;
b) depost du semajnoj, antaŞ dek jaroj, ekde dek jaroj, post tri monatoj, ekde lundo,
depost lundo.
Dektria leciono – 1. Post du tagoj ni vojaßos al Budapest. La biletoj jam alvenis.
Jam mi antaŞßojas, ke mi povos vidi la ¤efurbon. Ăefe min interesas la flugado, ¤ar
mia patro promesis, ke ni flugos supren. Nur nia patrino restos malsupre. Łi volas
nur a¤eti, ¤ar Ůi jam bone konas la urbon, Ůi ja estas budapestanino. Iam Ůiaj
gepatroj loßis en Budapest. Mi promesis al miaj geamikoj, ke mi alportos por ¤iu ion
el la Printempa Foiro.
2. A kenyér, melyet éppen most vásároltam, spongyaszerűen friss. Betegségem
alatt nem látogathattam az iskolát, és barátom mindig meglátogatott. Együtt tanultuk
a leckéket. Ez szép baráti tett volt. Főleg érdekelt engem a fővárosról (szóló)
beszéde. Most nincs itthon, távol van, de amikor vissza fog térni, beszél nekem az
élményekről.
Dekkvara leciono – l. Estas belega vintra vetero. La suno brilas kaj la ¤ielo estas
blua. La infanoj ludas sur la korto en la neßo. Jam delonge ni ne havis tiel belan
veteron, kiel hodiaŞ. Post tagmanßo mi iros al tiu onklo mia, kiu loßas trans la rivero.
Ni kune promenos sur la vojo, kiu kondukas al la alia vilaßo. Mi Ůatas tiujn
promenojn, ¤ar mia onklo estas tre agrabla homo, kiu havas ne ¤iutagajn pensojn.
Ofte li rakontas historiojn, kiujn mi atente aŞskultas, ¤ar el ili mi povas multon lerni.
Tiu ¤i onklo mia estas la frato de mia patrino. AntaŞ jaroj li multe vojaßadis kaj
lernis, sed nun li trankvile vivadas en la riverborda dometo, kiu iam apartenis al iu
parenco. Li Ůatas la librojn kaj la naturon. Malofte li vizitas nin, sed mi ¤iusemajne
unu-dufoje tagmanßas aŞ vespermanßas ¤e li. Mi amas lin, kaj ankaŞ li amas min.
Dum la someraj monatoj lia domo estas tia, kia estas florßardeno. Li mem laboras
¤e la planta˘oj. Li vivas en freŮa aero kaj en eterna sunbrilo. Mia onklo estas milda
kaj bonkora: li forgesas, kio estas malbona, sed rememoras pri ¤io, kio estas bona.
En la vilaßo oni tre Ůatas lin.
2. a) Ni loßos en pli malgranda domo. Mia patrino iros en pli grandajn vendejojn en
la ¤efurbo, ¤ar tie – Ůi diras – ¤io estas malpli multekosta. Mi metis viajn librojn sur
la pli longan tablon. Elizabeto staros malantaŞ la pli larßan pordon. La kato kuris
sub la pli altan Ůrankon.
b) Könyvedet Zágrábba küldtem. A múzeumban megpillantottuk a képét. Át fogom
adni Önnek a munkámat. A levelet utána küldöm új címére. Ők kerékpárt fognak
hozni. Apám virágokat küldött át az Ön anyjának. Bevittem azt az Ön házába.
Dekkvina leciono – 1. klubvezető, csináltatni, mozdonyvezető, olvastatni,
újraolvastatni, édesíteni, lemezszerű, gépies, gépesíteni, itatni, etetni, altatni,
veretni, baráti dolog, otthoni dolog (házi készítmény, étel), otthoniasan,
visszaköltöztetni, ehetővé tenni, lehetetlenné tenni, összeházasítani.
2. laboristestro, grupigi, partoprenigi, direktigi, personaro, kalkuligi, funkciigi,
polurigi, ludigi, personigi, karesigi, fabriki, fabrikestro, poŮtestro, poŮta˘o, agrabligi,
altigi, kurigi, pentrigi, liberigi, malliberigi.
6. MorgaŞ ni iros en teatron. Ău venos ankaŞ vi? Je kioma horo oni komencos la
prezentadon? Je la oka, precize. LaŞeble precize mi estos tie. Espereble ni multe
ridos.
 Deksesa leciono – 3. La onklinon de Nikolao nia najbaro edzinigis. Ău Nikolao nun
havas duonpatron? Ne, li nur havas novan onklon, kiu havas kvinjaran filineton. La
onklino de Nikolao nun jam estas la duonpatrino de la knabineto. Nikolao duone
ßojas, duone malßojas. Li ßojas, ¤ar li ne estos plu sola, kaj li malßojas, ke eble la
knabineto multe prenos el la amo de lia onklino.
4. HodiaŞ skribu bele. Ni iru en la teatron. Li legu la lecionon. Si promenu kun mia
frato. Ili konu vin kaj vian familion.
5. a) HodiaŞ skribu bele, por ke la instruisto povu vidi, ke vi scias skribi. Lernu la
lecionon, por ke vi povu helpi vian amikon (al via amiko), kiu estas malsana (kiu
malsanas). Lernu, ke vi povu instrui. Tial skribu al li, ke li sciu pri la afero.
b) Alportu du litrojn de lakto! Metu la tri sakojn da pizoj en la kuirejon. Malmulte da
leteroj kuŮas sur la tablo. Kelke da homoj staradas sur la placo. Kelkaj pensoj povas
doni multe da laboro.
Deksepa leciono – 3. a) Kvinfoje mi vidis lin. Petro alvenis la tria. Mi unua salutis
lin. La gelernantoj duope iris el la lerno¤ambro. La fabriko vendas po grande, la
etkomercisto vendas po detale. HodiaŞ trifoje li venis al mi, sed nur la trian fojon mi
povis paroli kun li.
b) HodiaŞ estas la deka (10-a) de Julio. Mi skribis la leteron la duan (2-an) de
Julio. La dekkvina (15-a) de Marto estas nacia festo. La plej granda festo de nia
nacio estas: la 4-a de Aprilo, la festo de la liberigo. Vizitu min inter la 5-a kaj 10-a de
la monato. De la 10-a ßis la 15-a de Januaro mi forestos. Depost la 20-a de AŞgusto
mi ne vidis lin.
Dekoka leciono – 2. Mindenki korosodik. Pontosan meghatározza a találkozás
idejét. Krétával fehéríti (nő) a fekete ruháját (férfiét). A ruha fehéredik. Cukorral
édesítem a kávét. Édessé válik. A vonat futása alatt a tájék változik, és völgyek,
hegyek váltakoznak. Elejtette a csészét. Az száz forintba került. Az drágábbá teszi
az árukat. Gondjaim megháromszorozódtak.
3. Sofio edzinißis al Johano. Mi ¤eestis en lia geedzißa festeno. Bone mi amuzißis.
Sofio tute belißis, ¤ar la feli¤o beligis Ůin. AnkaŞ mi renkontis knabinon, kiu estas
laŞ mia pla¤o, ¤ar Ůi Ůatas la librojn, multe legas. Per legado oni kulturas sin
(kulturißas). VerŮajne ni farißos bonaj geamikoj. Mi promesigis, ke ankaŞ Ůi
partoprenos en la plej proksima kurso. Łi promesis, kaj ßis tiam ni kune lernos, se
Ůiaj gepatroj permesos tion.
4. Mi alvenis hejmen. Mia fratino sidis sur la seßo, kaj trinkis tason da teo. Mi petis
Ůin, ke Ůi zorgu pri mia manßa˘o, ¤ar mi havas multe da laboro. Unue Ůi promesis,
ke Ůi donos dufoje al mi e¤ trioblan kvanton, sed poste Ůi ne povis, ¤ar Ůia amikino
venis al ni. MorgaŞ la 22-an de la nuna monato mi havas gravan lecionon en la
lemejo.
DeknaŞa leciono – 1. Kara kamarado Farkas, Mi ricevis vian leteron, kaj ankaŞ mi
skribas, ke ankaŞ vi povu vidi kiom mi scias jam en la lingvo Esperanto. Tiel mi
praktikis la numeralojn, ke mi havis tri florenojn en fileroj, kaj ilin mi kalkulis dum
horo; el la dekstra mano mi metis ilin en la maldekstran, poste el la maldekstra mano
mi remetis ilin en la dekstran. Post unu horo mi havis multajn milojn da florenoj. Mia
patrineto povis pensi tion, ke en la kapo de Ůia filino io ne estas en ordo. Łi ankoraŞ
ne scias, ke mi lernas novan, por mi karan, belan lingvon. Ni ambaŞ jam tute bone
scias paroli Esperante, kvankam ne ¤iam ni povas paroli unu kun la alia. Tio estas
grava, ke ni komprenu unu la alian. Ău ne? Espereble mi faris malmulte da eraroj. Mi
petas, resendu tiun ¤i leteron tial, ke mi povu vidi, kiom da eraroj mi havis. Salutas
vin: Éva Bárány. 22-an de Majo 1957.
3. Mi irus al vi, se vi havus tempon. Mi flugus super montoj, valoj, se mi havus
flugilojn. Mia amiko superus per scio la tutan societon, se li diligente lernus. Se la
drinkemulo ne drinkus, li havus pli longan vivon. Mi Ůatus, se vi ne flatus al mi.
Dudeka leciono – 1. Futni szégyen, de hasznos. Érthető, hogy mindenki magára
gondol. Péteren kívül senki sem hiányzott a tanfolyam óráján. Kivéve Pétert,
mindenki jelen volt. Pálon kívül én is jelen voltam. Ő mossa magát.
2. Krom miaj gepatroj mi amas ankaŞ miajn geamikojn. Escepte la katon ini Ůatas
¤iun dombeston. Ili ˘etis sin sur la teron. Ili defendis sin kontraŞ la atako. Agrable, ke
vi pensis pri mi. Scii estas utile. Ne hontu kaj fartu hejmece ¤e mi. Oni rigardas sin
en la spegulo.
3. Li eksidis sur la seßon antaŞ la spegulon, kaj rigardis sin en ßi. Utile, ke vi faris
tiun aferon. Li kuris ßis la rivero, saltis en la akvon, kaj lavis sin. Estas honte, ke vi
forgesis pri tio.
Dudekunua leciono – 2. Preparejo, preparißi, bakisto, plenigi, plenißi, rostilo,
Ůuisto, lavistino, pecigi, fromaßvendisto, raportisto, sciigi, komandantejo, altrangulo,
precizulo, vekißi, aßulo, bonhumora, provinca, vokigi, modestulino, movigi, movißi,
superulo, malkvieta (maltrankvila), fabelisto, maristo, imita˘o, gardisto, erarigi.
3. Nyelvbotlás, íráshiba, őrség, kérvény, unalmas ember, habozni (ingadozni),
őserdei ember, pávafarok, összetörni, jegyeztetni, kóristanő, vízesés, tilalmas dolog,
meghívó, mosoda, lámpatisztító, vasutasok együttese, folytatni, pénzváltóhely,
ruhatár, öltöztetni, dohányzó, katonává lenni, evőeszköz, cipőgyár, pékműhely,
gyógyszer, pecsenye, főzelék, borsszóró, illemhely.
Dudekdua leciono – 2. Fürdő, kísérleti eszköz, rendőrség, szerencsefi, épület,
megbeszélésre méltó, tartalékolásra való, aláírás, hegyezni, ellenőrző hely,
megállapításra méltó, külső ember, szellemes, süketnéma, mélység, szégyellni való
dolog.
3. Saßulo, disvastigi, mutigi, bankuvo, lavujo, lerninda, mallumigi, ortrovejo,
cigaredujo, laktotrinkejo, kontraŞulo, kontrolisto, batalilo, pripensinda, nekontrolebla.
Dudektria leciono – 2. Pro sia honto la maljunulo retirißis (retiris sin) en sian
dometon. BedaŞrinde pro siaj pli fruaj pekoj li havis kompatindan vivon. El siaj
malnovaj amikoj, neniu vizitis lin. Lia domo staris ekster la urbo en la fora
(malproksima) valo. Lia idaro, filo kaj nepo, forgesis pri li; nek parenco, nek fremdulo
malfermis lian pordon. Neniam li estis tre babilema, tamen nun li tro multe silentis
por ne senti la mankon de parolo. Li komencis konversacii perpense kun objektoj de
sia domo kun la floroj, arboj de la valo, kaj tiuj mute donis tian respondon, kian li
mem donis al si. Nur la zumo de la vento, kanto de la birdoj rompis la silenton ¤irkaŞ
li. Iom post iom li pacißis al sia sorto. En lia animo ekdormis la venßemo, kaj
kontente, en harmonio kun la naturo li vivadis.
3. Sem nem örült, sem nem szomorkodott. Dolgos lett. Szorgalmasan gondoskodott
kertje fáiról, és azok hálásan gyümölcsöztek. Hol az, hol a másik fa kínálta
gyümölcsét neki. Az almafa borízű almát adott, a ribizlibokor édes ribizlit. A
földművelés is különböző zöldséget hozott neki. Tehát sohasem szenvedett az
éhség miatt. Az udvaron egy istálló állt tehene számára, melynek fiatal borja
vidáman ugrálgatott nappal a zöld völgyben. Lova nem volt, de nemrégen egykori
szolgája egyéves csacsit ajándékozott neki. Ő maga készítette el egy víztartálynak
nagyon kicsi kocsiját vizet hordani a messzi forrásból haza. Nagyon sok vízre volt
szüksége a kert és a háziállatok számára. Már túlságosan fáradt volt, és túl öreg
ahhoz, hogy hátán hordja a súlyos víztartályt.
Dudekkvara leciono – 2. La 4-an de Januaro, 1958. Kara Amiko, via letero ˘us
alvenis. Dankon por ßi. Post mia dumonata vojaßo denove mi estas hejme. AntaŞ tri
tagoj mi alvenis. Certe vi dezirus scii, kiel mi pasigis mian tempon en tiuj fremdaj
landoj, kiujn mi vizitis. Bonege, mi povas diri. Espereble vi ricevis tiujn leterojn, kiujn
mi sendis el la diversaj urboj de Sovetunio kaj demokratiaj popolrespublikoj, kaj tial
nun mi ne skribas pri detaloj. Mi preferus paroli persone pri tio. Se vi havas tempon,
bonvolu viziti min. Nun vi havas liberan tempon, dum mi rekomencis mian laboron en
la oficejo. Kun amika amo vin mi atendas. Salutas vin: Jozefo.
3. 1958. január 7-én. Kedves Józsi, szívesen fogadtam nyájas meghívásodat.
Igazad van, most időmilliomos vagyok. A következő (közeli) szombaton, amikor
neked is hétvégi szabadidőd van, meg foglak látogatni. A délutáni vonattal érkezem.
Természetesen (magától érthetően) az éjszakát és a vasárnapot vendégszerető
otthonodban fogom tölteni. Mégis, ha azon a napon már programod van, szíveskedj
azonnal értesíteni, és írd meg a napot, amikor látogatásom nem zavar téged.
Szívélyesen és barátilag üdvözöl Károly.
Dudekkvina leciono – 1. La parolanto trinkis multe da akvo. Ludante li lernis sian
lecionon. Malsatanto havas bonan apetiton. La proksimißanta ßardenisto kantante
venis sur la vojo. HieraŞ mi vidis la kurantan vagonaron. La kontrolata laboro bone
progresas (prosperas). Kontrolate la lernantoj pli diligente laboras. La nun legata
libro estas interesa.
2. A játszó színészeknek sikerük volt. A menetelő katonák énekelve közeledtek a
város felé. Futva értem el anyját. Együtt sétálván ők látták a bicikliző tanítót. Leejtve
a csomagot ő maga is leesett. Az eszperantó beszélt nyelv. A szerelmesek
megfeledkezve magukról sétáltak a parkban.
Dudeksesa leciono – 1. Satißinte li ekkuŮis sur la kanapon. La hejmen veninta
lernanto komencis skribi. Mi rigardos post la forkurinta vagonaro. La montrita domo
apartenas al viaj gepatroj. La disŮutitajn pizojn mi balais kaj el˘etis. La disigitaj
amikoj denove renkontis sin.
2. Visszatérvén azonnal meg fogja látogatni önt. A vendéglátó várja a vendégül
látott levelét. A bemutatott színdarab tetszik nekem. A megkezdett munka most
bevégződött. A lerombolt hidakat egymás után újra építették. Az a dolog még nem
letárgyalt kérdés.
Dudeksepa leciono – 1. Az egykor a tenger partján élő ifjú elhagyta otthonát. Az
évszakok és lakóhelyek szerint változó sors nem mindig kegyelte őt. Összegyűjtötte
a gazdagok asztalán otthagyott kenyérmorzsákat, hogy táplálja magát, és máskor
eltékozolta az alkalmi barátokkal kártyán szerzett pénzét. Gyakran azok a barátok
hol ostoba, közönséges embereknek, hol silány alakoknak, hol hitványaknak
mutatkoztak. Ő maga mégis megőrizte belső tisztaságát bűnös gondolatoktól
érintetlennek.
2. En la lasta jaro lia vojo farita kun multe da penado kondukis la homon, lacan de
laboro, mizero, malsato al tia loko, kie la bonŮanco ridetis al li. Li pensis la lokon
infero, kaj ßi ißis ¤ielo. Komence ¤iu estis kontraŞ la homo, multe migrinta kaj de
malproksime veninta, sed konatißante kun lia bona karaktero ¤iu ekŮatis lin. Li
renkontis beletan, bonkoran knabinon. Li edzinigis Ůin. La reciproka amo kaj
kunlaboro kreis hejmon: ilian ¤ielon.
Dudekoka leciono – 1. Mia patro kaj mi kun niaj parencoj, alvenintaj antaŞ du tagoj,
planis ekskurson por la hodiaŞa tago al la apudurba arbaro. Jam ni estis ekirontaj,
kiam ekpluvis kaj pluvis, pluvegis. Ni estis devigataj resti hejme. Tamen agrable ni
pasigis la tempon. Mia onklo, estante gaja kaj bonhumora homo, rakontis militajn
traviva˘ojn, spioitajn de anekdotoj kaj vojaßajn aventurojn.
2. Esteledett, amikor a társaság elhatározta, hogy moziba megy, ahol külföldön
nagy sikert aratott új filmet fognak bemutatni. Sajnos nem mehettem velük. A hivatali
kötelesség elszólított. Éjszakai szolgálatom lévén, amely általában kevés munkát ad,
magammal hoztam a magától Zamenhoftól lefordított Andersen- meséket és a
szótáromat, hogy olvasgassak és gyakoroljam az eszperantó nyelvet. Mennél többet
olvasok irodalmi műveket, annál jobban érzem nyelvi haladásomat.
Trideka leciono
1.
e l e m e n t o
l k a t o p
e l r a d o
f e o m u z
a g i a m i
n i i s e c
t e d e n i
o r k e s t r o
2. Mi estis dormanta (mi ßuste dormis), kiam li alvenis. Kiam la kuracisto alvenis, la
malsanulo jam estis mortanta. Kiam la kuracisto alvenis, la malsanulo jam estis
mortinta.
La aktoroj jam estis ludantaj (jam ludis tiam) la unuan akton, kiam li enpaŮis la
loßion. La aktoroj jam estis ludintaj la unuan akton, kiam li alvenis. (Jam ludis…,
antaŞ ol li enpaŮis la loßion.)
La afero estas aranßata. La afero estas aranßita. La afero estis aranßita jam
hieraŞ. La afero jam hieraŞ estis aranßota kaj ankaŞ morgaŞ ßi estos aranßota.
Neniu scias, kiel longe ßi estos aranßata, kaj kiam ßi estos fine aranßita.
Mi vidos morgaŞ, ¤u vi lernis hodiaŞ posttagmeze vian lecionon. Mi opiniis, ke
pluvos. Mi vidas, ke pluvis. Mi esperis, ke oni min atendos ¤e la stacidomo, sed
neniu atendis min.
Tridekunua leciono – Befejezvén a munkámat, barátomhoz készültem (menni), de
telefonált, hogy ő készül hozzám (jönni). Hosszú ideig várván rá, elvesztettem a
türelmemet, és telefonáltam neki. Azt mondta, hogy már elmenőben volt, amikor
meglátogatta rég nem látott barátja. Mivel meghívott, rögtön elindultam, s lépteimet
siettette az óhaj, hogy viszontlássam közös barátunkat. Igen megörvendeztetett,
hogy találkozni fogunk.

Mallongigoj

(Rövidítések)

D-ro doktoro: doktor

ekz. ekzemple: pl., például
F-ino fraŞlino: kisasszony
Ges- roj gesinjoroj: úr és neje
k. a. kaj aliaj: és mások
k. e. kaj ceteraj: és egyebek
k. s. kaj similaj: és hasonlók
ktp. kaj tiel plu: stb., és így tovább
K-io (Ko Kio) kompanio: társa
n-ro (No) numero: szám
S-ro sinjoro: úr
S-ino sinjorino: úrnő, hölgy, -né, asszony
t. e. tio estas: megfelel a magyar úgymint és tudniillik
kifejezésnek
t. n. tiel nomata: úgynevezett
v. vidu: lásd
 NYELVTANI TÁRGYMUTATÓ – INDEKSO

A számok nem az oldalt, hanem a paragrafusok számát jelzik.

A, Á

-a¤- 83
-ad- 30
ajn 90, 95
-a˘- 47
al 19
alany 13, 66
alanyeset 14, 87
alanyhiány 66, 107
állapothatározó 87
állítmány 13, 107
állítmányi kiegészítő 13
általános alany 25
ami 35
-an- 37
antaŞ 36
antaŞ ol 89
anstataŞ 91
apud 10
-ar- 37
ár kifejezése 68

betűsor Bev. lecke

birtokos névmás 22, 69
birtokviszony 21
bo- 24

ci 2
címzés 76

¤e 10
¤i 27
-¤j- 106
¤irkaŞ 23
¤u 8
¤u… ¤u… 74

da 52
de 19, 70, 104
depost 44
des 81
dis 53
disde 104
dum 33, 58

-ebl- 46
-ec- 47
e¤ se 95
edzino 96
-eg- 34
egyidejűség 78
-ej- 24
ek- 45
eks- 83
ekster- 68
el 19, 67
előidejűség 80
elöljáró 5
-em- 77
en 5
-end- 92
-er- 88
eredményhatározó 87
escepte 68
esti 3, 4
-estr- 51
-et- 34

fare de 104
fartas 59
felsorolás 57
felsőfok 32
felszólító mód 55
feltételes mód 62, 101, 106
fi- 88
foje 67
fokozás 32
for- 29
főnév 1
főnévi igenév 28, 84
főnévi igenév mint alany 66
főnévi ragozás 14
főnévi számnév 49
függő kérdés 75

ge- 18
 Ď

ßis 33

Gy

gyakorító ige 30
gyökszó 17
gyűjtő névmás 27

hangsúly Bevezető lecke

hasonlítás 32
hasonló hangzású szavak 40
határozatlan névelő 6
határozatlan névmás 27
határozószó 26, 66
határozott névelő 6, 22, 49, 97
havi 15
helyesírás Bevezető lecke
helynevek írása Bevezető lecke
hiányjel 97
honti 67

-i- 99
-id- 77
időpont kifejezése 33, 50
időtartam kifejezése 33, 68
-ig- 51
-iß- 61, 103
ige 3, 4, 13
igevonzatok 28, 82
ikerszavak 74
-il- 37
-in- 18
-ind- 71
-ing- 88
inter 10
-ism- 93
-ist- 18

je 60
jelen idő 3
jelentő mód 3
jelző 9
jelzőkiegészítés szórendje 86
jen… jen… 74
jövő idő 42
ju 81

kaj… kaj… 74
kérdő mondat 8
kérdő névmás 12
kiel 32
kontraŞ 52
középfok 32
középigealak (ißi) 61, 103
krom 68
kun 16
kvankam 95
kvazaŞ 108

laŞ 60, 70

magánhangzók Bevezető lecke

mal- 18
malantaŞ 36
malgraŞ 95
mássalhangzók Bevezető lecke
melléknév 9, 94
melléknév fokozása 32
melléknévi igenév 78, 80, 84, 94
mem 38
mem- 60
mérték kifejezése 52, 58
mis- 79
MoŮto 76
múlt idő 31
mutató névmás 20, 27
műveltető ige 51

-né (magyar képző) 96

-nj- 106

Ny

nyomatékszócska 38

-obl- 54
ol 32
-on- 54
oni 25
-op- 66
óra 49
osztó számnevek 56

összetett igeidők 101, 105

parancsoló mód 55, 101, 102

per 33
po 56
por 33
por ke 49
post 44
pra- 83
preferi 35
preter 39
pri 29
pro 70

re- 46
retro- 109

S, Ł

sen 29
spite al 95
sola 85
sub 19
super 68
sur 5
sorszámok 49
Ůati 35

Sz

számnevek 48, 49, 54

személyes névmás 2
személynevek írása Bevezető lecke
személytelen ige 100
személytelen névmás 25
szenvedő ige 102
szóképzés 17, 18
szóösszetétel 18
szórend 7, 86
szorzószámok 54

T
tagadás 11, 73
tagadó névmás 27
tárgy 13
tárgyeset 14
tárgyeset használata 43, 52, 58, 82, 87
többes szám 14
törtszámok 54
tőszámnevek 48
tra 36
trans 36
tro 72

-uj- 71
-ul- 64
-um- 98
utóidejűség 84

visszaható birtokos névmás 69

visszaható névmás 65, 103
viszonyszavak 12, 20, 26, 27, 41
vonatkozó névmás 20