Művészeti alapvizsga

Beszédgyakorlatok – Csoportos gyakorlatsor

1./ Szöveges légzőgyakorlatok

 Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (részlet)
Azon az éjjel
az órák összevissza vertek. (-)
-összevissza hosszú sz! -
Azon az éjjelholdfényben úsztak mind a kertek. (-)
-úsztak hosszú ú! -
Azon az éjjel
kocsik robogtak a kapunk alatt. (-)
-alatt szóvégi tt! -
Azon az éjjel
könnyben vergõdtek a fülledt szavak. (-)
-ben vergõdtek! -
Azon az éjjel
égett szobánkba gyertya, lámpa. (-)
Azon az éjjel
féltünk a borzadó homályba. (-)
-féltünk hosszú é! -
Azon az éjjel
arcunk ijedt volt, halavány. (-)
-ijedt rövid j! -
Azon az éjjel
halt meg szegény, õsz nagyapám. (-)
Azon a reggel
csupa rokon jött, sirató nép. (-)
-rokon jött! -
Azon a reggel
sürögtek az öreg mosónék. (-)
-mosónék ritmusa! -
 Mándy Stefánia: Csendíts rá (részlet)
Kis Magda Kis Magda meleg is
feldobja, - a labda. jó takaró
röptetve, Csillog is, - a hó
szöktetve, villog is, Mindennap
az apja hullik is, megterem
elfogja, múlik is, kot-kot-kot
pörgetve, a füstös kotkodács,
görgetve, háztetõn hej minden reggelen
bokorba a rücskös szalma közt
gurítja, hegytetõn, meglelem,
magasba ezüstös ha fehér,
hajítja, fény, ragyogó! megeszem,
feldobja Hûvös is, ha tarka,
az apja, befed is elteszem,
elkapja vetésen húsvétra
 tiéd lesz, elkapja Palkó csak a
zöld mintás, pajtikád, tóra járna,
kéktintás, issza is, hogyha zuhog,
színekkel ékes, vissza is aláállna,
szép piros hajítja, minden ember
festékes, úgy röpül, mindig várja - néz az
kot-kot-kot-kotkodács mint a égre
de csinos, parittya, januárban,
de csodás! ha jó, néz az égre
- a tojás. - a szó. februárban:
Füleden Kurjant, rikkant mikor jön hát,
berepül, kakas, jérce, mikor végre,
a szádon zöld az erdõ, amit mindig
kirepül, hegyek bérce, újra vár
ha nem vagy ágon alma, - a nyár.
egyedül, bokron málna,

2./ Szövegmentes hanggyakorlatok

 Erőteljesen kitartott á, a, e hangok.
 A kitartott á majd a, illetve e hangok szirénázó fel- illetve lesiklatása.
 Az előző gyakorlat megismétlése o, ö, é hangokkal.
 Az áae – áae – áai hangok egymás után ejtegetése folyamatosan egy-egy
magasságban, anélkül, hogy észrevehető volna, mikor oldódik egyik magánhangzó a
másikba.
 Ugyanez a gyakorlat oöé-vel, majd iuü-vel.
 Hangelőrehozó gyakorlat a mamama, mámámá, mememe stb. hangsorokon.
 Mámámanamene, jálájalajele, nálánalanele, stb. hangsorokon.
 Belele-balala-ba, belele-balala-bá, belele-balala-be, belele-balala-bé, stb.
 Rejele-rajala-ra, rejele-rajala-rá, stb.

3./ Szöveges hanggyakorlatok

 Bősz Jenő: Favágók
Csim-bum,
csim-bum,
mi dönög a
dombon?
Két fejsze, ha
mondom.
Ide üt,
oda vág, .
törik a fa
derekát.
Csim-bum,
csim-bum,
tekeredik
a gyökér,-
hó rukk
rajta,
délutánra
teli lesz a
 pajta!

 Thomas Mann: Ki harangoz?

Harangszó, harang-ár supra urbem, az egész város
felett, kongástól terhes levegő-egében! Harangok,
harangok, lengenek-hintáznak, ringnak-rengetőznek, meg
meglódulva gerendáikon, lábaikon, százhangúan, bábeli összevisszaságban. Súlyosan,
gyorsan csendülnek-bondulnak
- nincs itt se ritmus, sem összhang, egyszerre beszélnek,
egymás szavába vágva, és önnön szavukba: harangnyelvkongatással, időt hagyván a zaklatott
ércnek magát kikongani, máris lendülnek a túlsó peremhez,
önkongásukba, hogy mikor zeng még az "In te Domine
speravi", zeng már a "Beati, quorum tecta sunt peccata",
sőt élesen belecsilingel kisebb helyekrõl is, mintha
ministráns-fiú rázná meg a misecsengőt.
(Jékely Zoltán ford.)

4./ Kiejtésgyakorlatok - a helyes kiejtés rögzítése, nyitás (részletek az alábbi

szókészletből)
már comb zug Fóton
bár mér szúr zokog
pár bér cucc szórok
vár pék mázsát colos
fáj vér bábát mérés
zár fél pápát bélés
szár zé vázát pénzét
cár szén fáját vérét
mar cél zárát félét
baj mö száját zéjét
pad bõr cápát szélét
var pör magyar cégér
faj võ badar mögött
zab föl panasz bõrök
szab zöld vasal pörög
cakk szög falatzavar vörös
merbegy cö szaval fõzök
per míg caplat zörög
ver biz megyek szõlõ
fej pír berek cölöp
zeng visz perek mirigy
szer fisz veszek bízik
cent zim felek pirít
mór szív zene vízi
bor cikk szelek fityisz
pór múlt cement zizi
von búr mórok színi
Fót pult borok cívis
zord vu pórok múltunk
szór fúr vonok búsul
puhul fõnököt falás csont
vuvu zörömböl Zalán nép
fúrunk szövõnõ szakács lét
zúdul cölöpök Cabán rét
szúrunk mit iszik máma már dél
cucu bízik is bábatál tél
mázsáját pirít is pávaláb zsé
bábáját virít is vágatás sérv
pápáját fityfirity fáradás csép
vázáját zizit is záratás nõ
fájánál szívni is száradás lõ
zárását cívis is cápaszáj rönk
szájánál mázsájánál mamával döng
cápáját bábájánál babával tönk
madaratbabahaj pápájánál papával zsö
parazsat vázájánál vattával sör
vadakat fáklyájánál falással csönd
falakat zárásánál Zalánnal nincs
zabszalma szállásánál szamárral liszt
szavakat cápájánál Cabánnal ring
capcarap madarakat nád disz
meleget babahajat láb tíz
bereked parazsakat rág zsír
pereket vasalatlanfakanal dán sir
vezekel at táj csíp
felemel zavartalan zsák nu
zene szakadatlan sár lúg
zeng capcarapcap csáp rúg
szerepel melegeket nap dúl
cementtel berekesztett lap túr
móroktól perelgetett rag zsupp
boroktól vezekeljen dal súg
póroktól felekezet tag csuk
vonótól zene zsasakk nádját
fokokból zengett csap látják
zokogok szerecsenek nem rántják
szóródó cement len dánját
combokról mellett rend tátják
mérését máma de zsákját
bélését bába teng sálját
pénzénél pápa zseb csápját
vétkénél váza seb nagyja
fészkénél fája csepp lantjarakja
zéjénél zára no dajka
szélénél szája lomb tatja
cégérét cápa ront Zsazsa
mömömö mamám domb sanda
bõrökrõl babám toll csalja
pörökrõl papám zsong neme
vörösök vagány sor lenge
rendje rúgjunk részénél lehetetlen
dele dúlunk dédété rendetlenek
tenger túrunk tépését de szereted
zsenge zsúrunk zsécsézé tehetetlen
sejtje súgunk sérvénél zsebembe tedd
csendje csukunk csészéjét sebhely mellett
nono nálánál nõttön nõ csemege lett
lopott lábánál lövõkrõl nála
rovott Rábánál rögökrõl lába
dobott dámánál dörömböl rája
tobozt tájánál tönkökrõl dáma
zsongott zsályánál zsözsözsö támla
sodrott Sáránálcsászárnál sörökrõl zsálya
csorgott nagyapa csömörrõl Sára
népét lakatlan ninini csárda
létét ragasztja Lidi sír naszád
részét darabka ribizli lakás
dérét tagadja díszíti rakás
téjét zsazsazsa Tibit is dagály
zséjét savakkal zsizsizsi talán
sérvét csak azzal sivít is Zsadány
csészét ne tedd el csitít is saját
növök levente náthájánál csapás
lövök remete ládájánál nászdalát
rönkök delente rázásánál lázadás
döngök tengelye dámájánál rángatás
tönkök zsengelye támlájánál dámaság
zsözsö sebhelye zsályájánál tálalás
sörök csemege Sárájánál zsályaszár
csöngök nonono császáránál sárgaság
nini lópokróc nananana csámpaság
Lidi rikít robotol lakatalatt nagyjában
díszít dobogó ragasztva lantjával
Tibi tolongott vandagasztatlan rabjával
zsizsik zsongódott tapasztalat dajkával
sivít sodródott zsazsazsazsa találtam
csitít csókot lop salaktalan Zsazsával
null-null nénjénél csapat alatt sajátja
lúdjuk lépését nemtelenek családja

5./ Hangsúlygyakorlatok – mondatgyakorlatok

Kimegyek az udvarra, járok egyet. - Nem bírok bent maradni!

Ma tűrhető az idő. - Jaj, de szörnyű pocsék idő volt a múltkor!
Szeretem a magyar irodalmat. – A demagógiát is, a giccset is utálom!
Régen voltam színházban! - De jó volna tehetségesnek lenni!
József Attila nagy köő.tõ – Mit szenvedett a drága József Attila!
Iskolába nem szívesen járok. – Néhány órát nagyon szeretek!
Sokat kell még nekem tanulnom! - Te, én jóformán semmit se tudok!
Szeretem a gyerekeket. - Te, olyan hülye felnõttek vannak, hogy megáll az eszem!
A matematikához nincs sok érzékem. – Ne kínozzatok!
Jó dolog a tavasz! – Tudod milyen télen cipő nélkül?
Hány óra van? - Nyolc óra van?
Meddig voltál fönn tegnap? - Tizenegyig olvastál?
Kivel beszéltél ma? – Jánossal beszéltél?
Miért nem tornázol minden reggel? – Szoktál te tornázni?
Mennyi pénzed van? – Húsz forintod sincs?
Hol dolgoznak a szüleid? – Nem dolgoznak a szüleid?
Hová mész vasárnap? – Otthon döglesz egész nap?
Mit olvastál utoljára? - Te csak ponyvát olvasol?
Merre jártál külföldön? - Nem jutottál még ki?
Igen. -Igen! -Igen? -Igen... -Igen, -"Igen"-Igen: -Igen;
Nem. –De! –Talán? -Jól van. –Szép! -Jól láttad. –Kérem! –Te! Elhoztad nekem a
könyvet.!?,:;-"
Veled nem lehet beszélni - "Már egyhete csak a mamára gondolok"
Tőled kérek tanácsot. - "Itt ülök csillámló sziklafalon"
Folyton csak várok rád! - "A rakodópart alsó kövén ültem"
Neked semmi sem tetszik! - "Elmondanám néked, ha nem unnád"
Jaj istenem mit csináljak!- "Nem Pesten történt amit hallotok"
Sokat tudsz beszélni. - "Egész úton hazafelé, azon gondolkodám"
Ezt nem hittem volna rólad! - "Mióta készülök, hogy elmondjam neked"
Segítettél neki. - Felmagasodni nem bírhatsz, de lobogsz.

Ne vágj a szavamba még, szél

kaszabolta magyar nyelv.

6./ Ritmusgyakorlatok

Árok mellett
üszkös a fa dereka,
üszkös a fa dereka,
kikorhadt.
Felhő-cápa
úszik az egeken át
űzi a hegyeken át
a holdat.

Egyszer égig
fölmásznék,
mennyei cápát
horgásznék.
Föl ne mássz, mert
üszkös a fadereka,
üszkös a fadereka,
kikorhadt.

Paripám csodaszép pejkó,

ide lép, oda lép, hejhó!
Hegyen át, vízen át vágtat,
nem adom, ha ígérsz százat.
Amikor paripám ballag,
odanéz valahány csillag,
Amikor paripám táncol,
odanéz a nap is százszor.

Reggel süt a pék, süt a pék

gezemice-lángost.
Rakodó nagyanyó
beveti a vánkost.
Reggel nagy a hó, nagy a jég,
belepi a várost.
Taligán tol a pék
gezemice-lángost.