SPORTPEDAGÓGIA

Sportoktató, sportedző képzés

Készítette: Heckel Zoltán

Testnevelési és Sporttudományi Intézet
 Ajánlott irodalom

 Bíróné Nagy Edit: Sportpedagógia

(Dialog Campus- Pécs- 2004)

 Rétsági Erzsébet: A testnevelés

tantárgypedagógiája
(Dialog Campus- Pécs-2004)
 Pedagógia

Görög eredetű szó, jelentése:

neveléstudomány
A nevelés elmélete és gyakorlata
 Nevelés:
 az egyén személyiségének rendszeres és
folyamatos fejlesztésére irányuló
társadalmi tevékenység, amely
céltudatos, tervszerű intézményes
körülmények között zajló szervezett
folyamat.
 A nevelés mindig az oktatással együtt
megnyilvánuló tevékenység.
 A nevelés kapcsolata más
tudományokkal

 Filozófia, logika, szociológia, anatómia-

élettan, spotélettan, sportegészségtan,
pszichológia, sportpszichológia,
fejlődéslélektan.
 A pedagógia alkalmazási területei:
Tanárképzés pedagógiája,
gyógypedagógia, kriminál pedagógia,
kollégiumi nevelés, ifjúsági szervezetek
nevelőmunkája, sportpedagógia, katonai
pedagógia, zenepedagógia, szakma
képzések pedagógiája, családnevelés.
 Pedagógiai alapfogalmak

Személyiség: olyan egyén, aki a társdalom

által felhalmozott kultúrértékek
hordozója, és képes környezetének aktív
átalakítására.

Oktatás, képzés: a tanulási folyamat

gyakorlatirésze.
 A tanulási folyamat szintjei

 Ismeret – információk közlése, bemutatása,

feldolgozása
 Jártasság- ismétlések és gyakorlások során
alakul ki, a tudásnak egy olyan foka, amely
cselekvés közben még igényli az egyéntől a
tudati kontrollt
 Készség- automatizálódott cselekvéssor,
amely már nem igényli a tudati kontrollt
 Teljesítményképes tudás: a kialakult
készségek sokoldalú alkalmazása,
gyakorlati felhasználása során alakul ki.
 Képesség: az egyén veleszületett
adottságai, melyek fejleszthetők.

Sportban – genetikai potenciál

 A képességek funkció szerinti csoportosítása:

 1.értelmi képesség: emlékezés,

gondolkodás, képzelet, intelligencia
 2. fizikai (motoros) képesség: erő,
gyorsaság, állóképesség
 3. szenzoros (érzékelési)képesség: látási,
hallási, tapintási
 4. szenzomotoros képesség: pl. szem-kéz
koordináltságának képessége
 A jellem

az egyénben megszilárdult erkölcsi-akarati

tulajdonságok egysége.
A jellemvonások csoportosítása:
 1. általános jellemvonások, melyek minden
tevékenységben megnyilvánulnak: pl.
fegyelmezettség, pontosság, igényesség,
lelkiismeretesség, magabiztosság,
bizonytalanság, szerénység, nagyképűség,
önbizalom megléte vagy hiánya.
 2. az emberekhez való viszonyulást
kifejező jellemvonások: őszinteség,
humanitás, empátia, szolidaritás,
udvariasság.
A személyiség kialakulása, a nevelés lehetőségei

 biológiai determinizmus – a személyiség

fejlődését, kialakulását az határozza meg, hogy
milyen tulajdonságokat örökölt az egyén, ennek
alapján a nevelésnek nincs jelentősége.
 szociális determináció: eltúlozza a társadalmi
meghatározottságot, kizárólag a környezetet
tartja felelősnek a személyiség alakulásáért,nem
veszi figyelembe az öröklődést és a nevelés
szerepét. Azt állítja, hogy minden ember tiszta
lappal (tabula rasa) jön a világra és a
környezete azt ír rá, amit akar.
 pedagógiai utópizmus elmélete: nem
veszik figyelembe az öröklött
tulajdonságokat és a társadalmi
hatásokat, kizárólag a nevelést tartják
meghatározó tényezőnek az egyén
életében.
 A személyiség fejlődését meghatározó tényezők

1. külső tényezők rendszere: természeti

környezet, társadalmi környezet:
mikrokörnyezet (család, iskola)
makrokörnyezet
2. belső tényezők rendszere: öröklött,
veleszületett adottságok rendszere
3. az egyén aktív tevékenysége.
 A nevelés fő feladatai

1. értelmi nevelés
2. politechnikai nevelés
3. erkölcsi nevelés
4. esztétikai nevelés
5. testi nevelés
Az öt fő terület kölcsönhatásban van
egymással, a gyakorlatban az nem
választható el egymástól.
 A testi nevelés legfontosabb
feladatai:

1. az egészség fenntartása, fejlesztése

2. testi, fizikai képességek fokozása
3. preventív hatás a betegségekkel szemben
4. megfelelő mozgáskultúra kialakítása
5. szabadidő kultúrált eltöltése
6. a sport iráni igény kialakítása
7. erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlesztése
8. az egészséges bioritmus kialakításának
elősegítése.
 A spotpedagógia tárgya:

 a sporttevékenység sajátos pedagógiai

folyamatában résztvevők nevelése,
oktatása, képzése. Az alkalmazható
módszereknek, eszközöknek, szervezeti
kereteknek a kutatása, vizsgálata, a
pedagógiai törvényszerűségek feltárása.
 A sporttudományok rendszere:

Anatómia, élettan, egészségtan, etika,

esztétika, szociológia, pszichológia,
szociálpszichológia, fejlődéslélektan,
munkalélektan, sportpedagógia,
sportpszichológia, edzéselmélet,
sporttörténet, sportvezetés,
sportszervezés.
A sportpedagógiai tevékenység alapelvei

 Nevelési céltudatosság elve

 Tervszerűség, rendszeresség elve
 Fokozatosság, folyamatosság elve
 Elmélet és gyakorlat kapcsolatának elve
 Tudományosság elve
 Közösségi és egyéni bánásmód elve
 Életkori és egyéni sajátosságok elve
 Pozitív tulajdonságok elve
 Egységes nevelői hatások elve
 Szemléletesség elve
 Az edző tulajdonságai
 Szakmailag felkészült, a sportágnak megfelelő
szakmai képességekkel és pozitív emberi
tulajdonságokkal rendelkezik.
 Sikerorientált személyiség! Pozitív
életszemléletű, Bízik a sikerben, nem fél a
kudarctól.
 Nem szerencsés, ha az edző kudarckerülő
személyiség: fél a sikertelenségtől, negatív
életszemléletű, nem bízik a győzelemben.
 Az edző orientáltsága nagymértékben
befolyásolja a versenyzők teljesítményét.
 Az edző pedagógiai tevékenysége

1. tervezési funkció – edzésterv elkészítése

2. szervezési funkció – biztosítja az edzés,
és versenyzés szükséges feltételeit,
edzőtábort, nyári táborokat szervez,
belföldi, külföldi kapcsolatokat épít
3. szakmai funkció: edzések, versenyek,
szakmai értékelések levezetése, elméleti
és szakmai segítségnyújtás a
sportolóknak
4. társadalmi funkció: a sportolók
személyiségének formálása, jó közösség
kialakítása. Nemcsak a sportági
sikerekért való küzdelem a cél, hanem az
egészséges személyiség kialakulásának
elősegítése.
5. vezetői funkció: megfelelő módon
képviseli csapatát az országban,
városban, külföldön.
 Az edző kapcsolata a nevelés színtereivel:

 család
 óvoda, iskola – kollégium,
gyermekotthon
 munkahely
 A sportolók életkori sajátosságai

 A személyiség pszichikumának
fejlődésével, lélektani sajátosságaival a
fejlődéslélektan foglalkozik.
 Az egyén fejlődését befolyásolják az
adottságok, a környezeti hatások és az
egyén aktív tevékenysége.
 Gyermek sportolók (6-10 éves kor)

Jellemző a nagy mozgásigény. Gondolkodásuk

képszerű, ezért nagyon lényeges a
mozgásformák bemutatása. Az utánzás
jellemző tulajdonságuk. A gyakorlások
játékos megoldása lényeges, mert a monoton
gyakoroltatással nem lehet lekötni a
figyelmüket. Jellemző erre a korosztályra a
szereplési vágy, ezért törekedni kell arra, hogy
mindenkinek legyen sikerélménye. Az érzelmi
kötődés lényeges számukra.
 Serdülőkor előtti sportolók
(praepubertas) 10-13 év
Mozgástanulásuk gyors, ügyes, könnyed. Szeretik a
közösséget, a csapatsportokat kedvelik.
Példaképet keresnek, az edző vagy egy felnőtt
sportoló személyében. Pszichikus fejlődésük
harmonikus, nyitottak a világra, érdeklődők.
Szívesen kipróbálják magukat más sportágakban
is, érzelmileg nagyon kötődnek edzőjükhöz, de
már igénylik az értelmi, racionális kapcsolatot is.
Az igazságtalanságokra nagyon érzékenyen
reagálnak.
 Serdülő sportolók
(serdülőkor 13-16 év)
Nemi érés időszaka. Biológiai, pszichikai
változások következnek be. Testalkati,
működésbeli változások, idegrendszeri,
hangulati labilitás jellemző. Értelmi
képességeik fejlődnek, logikusan
gondolkodnak. Edzőjüktől gyakran várják az
érvelést, indoklást, magyarázatot. Az érzelmi
kötődés szintén fontos számukra. Lényeges a
sikerélmény számukra, szívesen mérik össze
tudásukat a felnőttekkel.
 Ifjúsági sportolók (16-18 év)

Biológiai érettségük a felnőttek sorába

emeli őket. A fizikai fáradtságot gyorsan
kipihenik, gyorsan regenerálódik a
szervezetük, nagyon fogékonyak minden
új iránt.
Az önállósulásra való törekvésük
nagymértékű, lényeges az edzői
tanácsadás, támogatás.
 Junior sportolók (18-21 év)

Kialakul a felnőttekre jellemző biológiai

érettség. A pszichés labilitás még jellemző
lehet. Fizikai teljesítményük elérhetik,
sőt meghaladhatják a felnőttekét. Az
edzőnek a junior sportolókat felnőttként
kell kezelnie. Ők az edzőben az idősebb
barátot, a segítő társat akarják látni. Az
életkorukból fakadó változásokat
(továbbtanulás, házasság) figyelembe kell
venni.
 Felnőtt sportolók (21 év felett)

Kiegyensúlyozottak, megállapodottak,
elsősorban az észérvek dominálnak, nem az
érzelmek. Magatartásukban a kialakult
szokások dominálnak, ez nehezíti az edző
munkáját. Figyelembe kell venni, hogy sok
esetben már a család és a munkahely foglalja
el az első helyet az életükben. A sortolás
befejezése nagy változást jelent az egyén
életében, ebben az időszakban támogatásra
van szüksége.
 A sport nevelő hatása az alábbi személyiségjegyek,
tulajdonságok fejlesztése által érvényesül:
 - tetterő
 - akaraterő
 - kitartás
 - szabálykövetés
 - versenyszellem
 - becsületesség
 - önbizalom
 - alkalmazkodó képesség
 - vállalkozó kedv
 - asszertivitás
 - kooperációs készség
 - motiváció
 A rendszeres testedzés pozitív
pszichés hatásai:
 - belső feszültség csökkentése
 - szorongásoldás
 - agresszív energiák levezetése
 - énképjavulás
 - belső kontrollos attitűd erősödése
 - élmény-, és örömforrás
 - étkezési zavar, alvászavar rendeződése
 A serülőkor a leg szenzitívebb fejlődési
szakasz
- a serdülőkor fő lélektani sajátosságai
– identitásképzés
– nemi identitás megszilárdítása
– érzelmi függetlenedés
– önállósulás igénye
– saját világnézet kialakulása
– gondolkodás fejlődése
– kortárscsoportok erősödése
– csoportkonformitás
 - pszichés problémák serdülőkorban:

– beilleszkedési zavar
– tanulási zavar
– frusztráció
– agresszió
– regresszió
– étkezési zavar
– önértékelési zavar
– negatív énkép
– szorongás
– alvászavar
 Érzelem

Az érzelem összetett pszichikus jelenség, amely

veleszületett és tanult faktorokból áll.
Az érzelem fogalma három tényezővel
jellemezhető:
1. az érzelem szubjektív élmény
2. kifejező mozgások kísérik (mimika,
testbeszéd)
3. vegetatív jelenségek kísérik (elpirulás,
szapora szívverés)
 Az érzelmek osztályozása

Jellege szerint lehet:

Indulat:
Oka: félelem, kétségbeesés, öröm
Időbeni lefolyása: kitörő jellegű, gyors
Mélysége: erős, de felületes, tudati kontroll
nincs
Hangulat:
Oka: idegrendszeri állapot, betegség,
időjárás
Időbeni lefolyása: tartós,
„hangulatembernél” kiszámíthatatlan
Mélysége: közepes, változékony
Szenvedély:
Oka: pozitív: hivatástudat, hobby
negatív: alkohol, drog
időbeni lefolyása: igen tartós
mélysége: nagyon erős
 Agresszió

Agresszióról beszélünk, ha ellenséges, kárt okozó indulatok

támadnak az egyénben.
Az agresszió bizonyos fokig szükséges az önfenntartáshoz,
önvédelemhez.
Az agresszió átalakulhat aktivitássá, energiává (pl. feszült
emberek hyperaktivitása, munkaszenvedélye).
Agresszív egyéneknél előfordul, hogy nem ott robbannak ki
az indulatok, ahol keletkeztek (nem azon tölti ki a mérgét, aki
kárt okozott neki). Létrejöhet bűnbakképzés
Az agresszió lehet:
Nyílt: szavakban és viselkedésben kifejeződő
támadó magatartás
Nem nyílt: agresszív ellenséges gondolatok,
indulatok, érzelmek
Az agresszív személyek megteremthetik maguk
körül a félelem atmoszféráját.
Az elfojtott agresszív impulzusok szomatikus
tüneteket produkálhatnak (pszichoszomatikus
megbetegedések).
A sértettség is okozhat agressziót.
 A motoros tanulás folyamata

Alapfogalmak:
- Motoros tanulás: olyan belső folyamat, mely
kapcsolatban áll a gyakorlással vagy a
tapasztalással, emellett a készségszintű
viselkedésben viszonylag tartós változásokhoz
vezet

- Mozgásos cselekvés: komplex kognitív-

motoros, értelmet is foglalkoztató, tudatos, célra
irányuló tevékenység
 A motoros tanulás folyamata
Fázisai
 1- Az ismeretátadás és feldolgozás
szakasza- durva koordinációs szint

 2-Az alkalmazás szakasza- finom

koordinációs szint
– dinamikus sztereotípia
 A motoros oktatás folyamatának
didaktikai sajátosságai

- A motoros cselekvéstanulás
kiindulópontja a mozgásképzet
(ideomotoros) belső kép
A megértés sajátosságaiból adódó
feladatok:
Előképzettség
Mozgástapasztalatok, mozgáskészlet

Értelmi képesség
Terminológia használat

Vizualitás
Tér, idő, dinamika

Mozgásképzet
A tudatosított figyelem kapcsolja össze a
kinesztetikus információkat a külső információkkal
Alapfeltételül a motoros képességek
megfelelő színvonala szolgál
-Mozgáskészség kialakulásának
folyamata
-Motoros képességek fejlődése
Célgyakorlatok
Rávezető eljárások
A folyamat egészében kiemelt
szerepet játszik a gyakorlás
- Gyakorlás az ismeret átadás és
feldolgozás szakaszában
Első próbálkozás, elsődleges gyakorlás, durva
koordináció
- Gyakorlás az alkalmazás szakaszában
Gyakorlás „gyakorló helyzetben”
Cél a finom koordináció kialakítása
Gyakorlás „feladat helyzetben”
Cél a finom koordináció megszilárdítása
Az intellektuális ismeretek:
- a feladat ismertetése
- a végrehajtásra vonatkozó technikai
- magyarázat
- hibajavítás
- az értékelés interpretálása
- a baleset védelem
- a felhasználási módok ismertetése
- a feladathoz kapcsolódó játékszabályok.
A folyamat hatékonyságát befolyásolja, az
egyre differenciáltabb terminológiai
pontosság
 Didaktikai módszerek felosztása és
alkalmazása
Tipikus metodikai eljárások:
Verbális: magyarázat, utasítás
Vizuális : közvetlen bemutatás, közvetett
szemléltetés
Gyakorlati: segítségadás, gyakoroltatás
Összetett: hibajavítás

A motoros cselekvésoktatásban alkalmazott

eljárások:
Utánzás és hasonlat
Rávezető ill. kényszerítő helyzetek teremtése
Játékos cselekvéstanulás (nyitott stratégiákban)
 A mozgástanítás és tanulás
pedagógiai kérdései
Motiválás
Szerepe az oktatási folyamat megindításakor

Differenciálás
Áthathatják a folyamat egészét

Ellenőrzés és értékelés
Kifejthetik hatásukat az elsajátítási folyamat kimenetelénél
A motiváció: egy kívánt célállapot elérésére
késztető, irányító interaktív tevékenység. A
tanulási tevékenységre mozgósító különböző
pedagógiai elvárások összessége, melyekkel a
tanítási-tanulási folyamatban felébreszthető a
tanulási kedv, a kitűzött célok eléréséhez szilárd
elhatározás és hatékony tevékenység váltható ki a
tanulóban.
A motoros tanulás folyamata erős emóciók
kíséretében zajlik.
Gyermek és ifjú korban az affektív tényezők
dominálnak, felnőtt korban előtérbe kerülnek a
kognitívak.
Befogadás: az affektivitás első szakasza.

Reagálás: egy fokkal magasabb affektivitást

jelez.

Értékelés: előnyben részesítés.

A motiválás eszközei a mozgástanítás és tanulás
folyamatában:
- Igényes magyarázat (tartalom, forma)
- Szemléltetés (példamutató)
- Önálló feladatok adása
A differenciálás
- Az egyének megismételhetetlen egyediségek,
olyan sajátos biológiai, pszichikus és
szocializációs struktúrákkal, amelyek csak rá
jellemzők. (Lappints, 1997)
- A különbségtevés az egyének egyéni
sajátosságaira tekintettel lévő fejlődés és
fejlesztés lehetőségeinek és feltételeinek
biztosítása. (Pedagógiai Lexikon, 1997)

- A tanulást dinamizáló legfontosabb tényező.

Ellenőrzés, értékelés
Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai
folyamatban betöltött releváns helye és
szerepe tény!
Adatgyűjtés
Az értékelés alapját a mért adatok képezik
A különböző mérőeszközök és eljárások adekvát
teljesítménymérést tesznek lehetővé
Teszt
Az ellenőrzést a sporttudomány által meghatározott
kritériumok alapján összeállított teljesítménypróbák és
tesztek segítik
Tanulás-cél-orientációs tesztek
Norma-orienmtációs tesztek
 Sportágválasztás
• Első sporttevékenység?
• Nem egyenlő a sportági kiválasztással.
• Nagyon kevés empirikus adat (jégkorong, labdarúgás,
úszás, dobóatlétika, torna)
Tényezők a folyamatban:
– Saját döntés
– Szülői hatás
– Kortárscsoport
– Média
– Egyéb…
Köszönöm a figyelmüket!!