Professional Documents
Culture Documents
A vizsglatot minden esetben el kell vgezni, amikor a beszdhibs gyermeknl a diszkalkulia gyanja ezt szksgess teszi,
vagy a tnetek beszdhiba nlkl is jelentkeznek.
Rajzold be a tbb-kevesebb jelet a szmok kz!" Ha a relcis jeleket nem tudja a gyermek alkalmazni a feladatot fejben
vgzi el.
Instrukci: "Melyik a tbb: a 3 vagy az 5? stb. "Ha fejben nem tudja elvegezni, trgyakkal vgezzk a kvetkez feladatokat:
Instrukci: "Vegyl ki a dobozbl sok korongot! Kevesebbet! stb."(A relcis jelek helytelen berajzolsnak oka a skbeli
tjkozds zavara is lehet!)
Feladatvgzs rsban
Instrukci: rd le a szmokat: 72 36 63 68 100 27!-diktlva. Rajzold be a tbb-kevesebb jelt a szmok kz!"
Feladatvgzs rsban
Instrukci: "rd le a szmokat! Rajzold be a tbb-kevesebb jelt!" 124 162 204 207 402 (A szmokat a tanr diktlja.).
Sikertelen megolds esetn a 2., esetleg az 1. osztly feladatait vgezzk. A rossz megolds oka lehet a helyirtk bizonytalan
ismerete is!
A 4-8. osztlyos gyermekekkel az els hrom osztly feladatait vgezzk el a tudsszintnek megfelelen.
2. Szmlls
Instrukci: "Szmolj 1-tl 20-ig flfel s visszafel!" Rossz megolds esetn trgyakat, korongokat szmllunk. A
szmllsnak szinkronban kell lenni a trgyra, korongra val rmutatssal. Fontos a szmlls ritmusa is. Ez lehet lass vagy
gyors, egyenletes vagy akadoz.
Instrukci:" Szmllj 18-tl flfel egyesvel! Szmllj 72-tl vissza egyesvel!"(Az instrukciban nem hasznlhatjuk a
"szmllj nvekv sorrendben ill. cskken sorrendben" kifejezseket, mert a diszkalkulis gyermek a matematikai
fogalmakat felteheten kevsb rti meg.) A szmllst kt tzes tlpsig folytatjuk.
Tipikus hiba az 1. osztlyosnl lertakon kvl: kerek tzesek kihagysa, ill. felcserlse.
Instrukci: "Szmllj 126-tl egyesvel flfel!" Szmllj 256-tl egyesvel vissza!" (A szmllst kt tzes tlpsig
folytatjuk.)
Instrukci: Szmllj 120-tl tzesvel flfel 210-ig! Szmllj 530-tl tzesvel visszafel 390-ig!"
A 4-8. osztlyos gyermekekkel az els hrom osztly feladatait vgezzk el a tudsszintnek megfelelen.
3. A helyirtk ismerete
Tipikus hibk: a helyirtk fogalma hinyzik; helyirtk helyett a szmjegyet nevezi meg, a (pl. 157 esetben t egyes helyett
egy hetes). Sikertelensg esetn jtkpnzzel dolgozunk: tforintos, tzforintos s szzforintos pnzeket hasznlunk.
Tipikus hiba: a gyermek pusztn szmllssal akarja megoldani a feladatot pl. 25 egyforintost szeretne kirakni
4. Globlis mennyisgfelfogs
Btortsuk a gyermeket, hogy nyugodtan hasznlja segtsgl az ujjait, ill. brmilyen eszkzt, amelyet a "szmolshoz"
szksgesnek tart.
Instrukci: "Mutasd meg az ujjadon, amit mondok!"5, 7, 2, 9, 10, 8, 3, 4, 6. Megolds kzben megfigyeljk a kzmozdulat
hatrozottsgt, az irny megtartst, valamint azt, hogy a kt kz viszonylatban hogyan tud globlis mennyisgekkel
manipullni (pl. a 7 utn a 2 mutatsakor).
Tipikus hibk: egyesvel nyitja ki az ujjait, nem tartja a maga ltal vlasztott jobbrl vagy balrl halad irnyt az ujjak
nyitsakor.
- rti-e a gyermek a mveletet (pl. a kivons elvtelt jelent, a mennyisg kevesebb lesz);
- a lert mveleti jelet tudja-e azonostani tartalmilag az elvgzend mvelettel;
- van-e s milyen a szmolsi technikja.
Ptls
Instrukci: "Vegyl ki a dobozbl 3 korongot!"(Informcirtk, ha egy mozdulattal nem tud 3 korongot kivenni a
dobozbl.). "Legyen t! "Legyen megint hrom!" "Legyen ht!
Tipikus hiba: nem rti az instrukcit (ilyenkor szksg lehet az instrukci ms megfogalmazsra: pl. tegynk hozz, vagy
vegynk el belle!); prblkozsszer megolds a szmolsi technika hinya miatt.
Instrukci: "Kilenchez mennyi kell, hogy, tizenhrom legyen?" "Nyolchoz mennyi kell, hogy tizenngy legyen?"
Tipikus hibk: a tzes tlpshez nincs szmolsi technikja, rossz szmolsi technikt alkalmaz.
Bonts
Instrukci: "Vegyl ki t korongot a dobozbl!" A tanr elveszi mind az 5 korongot, majd egyik kezben mutat kettt."
Ennyit megmutatok. Mennyit nem?"
Instrukci: "Vegyl ki ht korongot!" "Ennyit megmutatok. Mennyit nem?" A tanr ngy korongot mutat meg.
Tipikus hibk: nem tudja a cselekvsben bemutatott mveletet a matematika nyelvre lefordtani a gyermek; nincs r vagy
rossz a szmolsi technikja.
sszeads
Tipikus hibk: a "meg" szt s a "+" jelet nem tudja azonostani; nem teszi ki az "=" jelet. "Szmold ki!"
Tipikus hiba: nem rti az sszeads mvelett; nincs vagy rossz a szmolsi technikja (pl. egyik kezn egyenknt nyitja a
hrmat, a msikon a ngyet, majd egyesvel megszmllja)
2. osztly
(A tipikus hibk hasonlak az 1. osztlynl lertakkal, s rvnyesek a tbbi osztlyfokon is.) Msodik osztlytl kezdve e
rossz szmolsi technikt a helyirtk fogalmnak bizonytalansga is slyosbtja..
47 + 5 =. 30 + 20 =. 38 + 40 = . 23 + 52 = . 28 + 37 =.
3.osztly
A vizsglatot az 1. osztly feladatainak elvgzsvel kezdjk. A 2. osztly feladataibl a kvetkezket kapja a gyermek rs-
ban:
47 + 5 = . 38 + 40 = . 28 + 37 =.
Tipikus hibk: az 1. s 2. osztlyban elfordulkon kvl: a leirt mveletben szerepl szmok rossz elhelyezse (pl. az azonos
helyirtk szmjegyek nincsenek egyms alatt);a mveletet balrl jobbra vgzi el.
345 298
+206 +572
"Olvasd ki az eredmnyt!"
4. osztlytl
A 3. osztlynl leirt feladatokkal (idertve az 1. osztly s 2. osztly feladatainak rszleteit is) kezdjk az sszeads
vizsglatt.
6827
+3549
"Olvasd ki az eredmnyt!"
Kivons
Szorzs
Instrukci: "Mennyi htszer hat? "Ha a megoldst "rvgja", ez azt mutatja, hogy a szorztbla bevsse bizonyos szinten
megtrtnt, de nem jelenti egyttal azt, hogy rti a szorzs mvelett.
Instrukci: rd le, amit diktlok! Hrom meg hrom meg hrom meg hrom. Szmold ki! Hogyan tudnd egyszerbben
kiszmolni?" Ha a fenti sszeadst nem tudja szorzss talaktani, azt jelenti, hogy nem tudja a szorzs mvelett
rtelmezni.
Instrukci: "Mennyi kilencszer nyolc? hatszor hat? hromszor ht? tszr ngy?"
Ebben az esetben megkrdezzk a gyermektl, hogyan szokta kiszmolni. Kt lehetsg: az adott szorztbla vgigmondsa,
ill. sorozatos sszeads (itt ismt lemrhetjk, rti-e a szorzs mvelett.)
Tipikus hibk: az rsbeli szorzs mvelett nem tudja matematikai jelekkel lerni; balrl jobbra indul el a szorzssal;
elfelejti a maradk hozzadst; a szorzatot nem a helyirtknek megfelel helyre rja:
Instrukci: rd le, amit mondok! Kettszzhatvanngy szorozva harmincttel. (264 . 35) Szmold ki!"
A tipikus hibk azonosak a 4. osztly II. flv s 5. osztlynl lertakkal. Sikertelensg esetn visszatrnk a 4. osztly II.
flv, 5. osztly anyaghoz.
Oszts
Instrukci: "Mennyi: harminckettben a ngy?" Ha a megoldst "rvgja", ez azt mutatja, hogy a bennfoglal tbla bevsse
bizonyos szinten megtrtnt, de nem jelenti egyttal azt, hogy rti az oszts mvelett.
Instrukci: rd le, amit diktlok! Tizenkettbl hrom, bl hrom, bl hrom, bl hrom! Szmold ki! "Hogyan tudnd
egyszerbben kiszmolni?" Ha a fenti kivonsokat nem tudja osztss alaktani, nagy valsznsggel ez azt jelenti, hogy a
gyermek nem rtelmezi az oszts mvelett.
Instrukci: "Mennyi ngyszer hrom? Szmold ki! Ellenrizd, hogy jl szmoltl-e: tizenkettben a hrom...?
Instrukci: rd le, amit diktlok: hatszzhuszonhrom osztva nggyel. (623 : 4). Szmold ki!" Tipikus hibk: jobbrl kezdi a
mveletvgzst; elfelejti a maradk lerst; nem j helyre rje a maradkot; a rszszmtsok szmjegyeit rosszul helyezi el
a skban; az osztt s az osztandt felcserli.
A vizsglatot a 2. osztly II. flv, 3. osztly, 4. osztly I. flv, II. flv s 5. osztly feladataival kezdjk
Instrukci: rd le, amit mondok! Htszzharmincegy osztva huszonhattal! (731 : 26 =) Szmold ki!"
Tipikus hibk: az elz osztlyoknl lertakon kvl: a ktjegy oszt szmjegyeivel kln-kln vgzi el az osztst.
Instrukci: "Mondok neked egy szveges feladatot. Jl figyeld meg, mert utna el kell ismtelned!" Plda: Hrom sni lakott
az udvarban. Ngy melljk kltztt. Hny sni lakik az udvarban?....
Tipikus hibk: nem tudja pontosan elismtelni (felteheten a gyenge szm- s verblis emlkezet miatt); a krdst elhagyja.
Tipikus hibk, nem tudja kiemelni a lnyeget a szvegbl a szveg sszefggseit nem ismeri fl; nem tudja a szveget a
matematika nyelvre lefordtani; a vlaszt nem tudja megfogalmazni.
Instrukci: "Mondok neked egy msik szveges feladatot. Jl figyeld- meg, mert utna e1 kell ismtelned!" Plda: "Kilenc
autm van, hrmat neked adok. Mennyi van most nekem?"
Instrukci: "Most mondd el te is!"
A kivonst tartalmaz egyszer szveges feladat megoldsban jelentkez tipikus hibk azonosak az sszeadst tartalmaz
feladatval.
2 osztly II. flvtl minden osztlyfokon elvgezzk az 1. osztly, 2. osztly I. flv feladatait, valamint a kvetkezt:
Instrukci: "Mondok mg egy szveges feladatot. Jl figyeld meg, mert utna el kell ismtelned!" Plda: "Hat fi megy
kirndulni, hrommal tbb lny. Hny gyerek megy kirndulni?"
Tipikus hiba: az 1. osztly, 2. osztly I. flv feladatainl lertakon kvl: nem tudja a gyermek a feladatot rszleteire bontani.
Az sszeadst s kivonst tartalmaz feladatok elvgzse utn a 3. osztlytl kezdve oldhatjuk meg a kvetkez feladatot
Instrukci: "Mondok ismt egy szveges feladatot. J1 figyeld meg, mert utna el kell ismtelned!" Plda: "Ngy vzm van,
mindegyikben hrom-hrom szl virg van. Hny virgom van?"
A tipikus hibk azonosak ez elz szveges feladatoknl lertakkal. Megjegyzs: ha a gyermek ignyli, a szveges
feladatokhoz rajzot kszthet.
1-2 osztly
Instrukci :"Rajzoltam ide formkat, folytasd ugyangy!"(a hromszg fekete, a kr piros). A tanr nem kszti a gyermek el
a ktfle ceruzt.
Tipikus hibk: a gyermek nem ismeri fl egyik szablyt sem (szn, forma); csak az egyik szablyt ismeri fl.(A formk
kivitelezsnek minsge itt nem szempont.)
Tipikus hibk: a gyermek nem ismeri fel, hogy a szmsor cskken vagy nvekszik; nem tudja rtelmezni valamennyivel
nvekszik fogalmt; nem tudja tartani a szablyt; mveletvgzsi nehzsgei vannak.
Tipikus hibk: e gyermek nem ismeri fel, hogy a szmsor cskken vagy nvekszik ;nem tudja rtelmezni a valamennyivel
cskken, valamennyivel kevesebb fogalmt; nem tudja a szablyt tartani; mveletvgzsi nehzsgei vannak.
8. Szmemlkezet
Plda: 2 7, 3 8 1, 9 2 7 5 , 6 3 8 1 4, 7 2 3 0 9 1
Plda: 6 1, 3 8 4, 2 9 5 6
tkrrs, tkrolvass,
szmemlkezet gyengesge
nagysghibk ejtse,
a maradk megtartsa,
koncentrlkpessg gyengesge
utnmond emlkezet gyengesge
a szkincs gyengesge
olvass-rs problmk
fogalmi hinyossgok
A tneteket slyosbthatjk a krnyezeti tnyezk, szerepk lehet a msodlagos pszichs tnetek kialaktsban.
Forrs:
Forrs: freeweb/zenit, fejlesztok/diszkalkulia, Hmori Judit Mercdesz: A szmtgp felhasznlsi lehetsgei a diszkalkulia
terpiban (szakdolgozat)