Szám- és műveletfogalom kialakítása - segédanyag

Minden ismeret alapja: a fogalom

A tanítás – tanulás szempontjából rendkívüli jelentősége van annak, hogy a gyerekeknek
tiszta, világos és rendszerezett fogalmaik legyenek.
Matematika:
 szimbolikus jelrendszerből álló struktúra,
 azok a jelek, amelyekből felépül: a matematikai fogalmak,
 ezek a fogalmak az őket alkotó egyedi tapasztalattól elválaszthatók, és a nyelvhez
kapcsolhatók,
 ezekkel a fogalmakkal csak az ember rendelkezik, hisz ezekhez egy magasabb
rendű tevékenység, a gondolkodás révén jutunk el.

A struktúra alapjait képező fogalmak már maguk is gondolkodási folyamat

eredményei. A gondolkodás pedig művelet, amelyek segítségével az egyedi
tapasztalatból eljutunk a matematikai fogalmakig, majd az azokból felépülő
struktúrákig.

Milyen területeken tapasztalható elmaradás?

 érzékelés-észlelés: akusztikus-vizuális, téri- és síkbeli tájékozódás zavara
 gondolkodás: nehezített a fogalmak kialakulása, szimbólumok felismerése –
tartalmi
azonosítása gyakran hibás, az analízis-szintézis és az analógiás gondolkodás sérülése
 figyelem: szórt, rövid idejű, fáradékonyság, figyelem megosztása alacsony szintű,
 emlékezet: a rövid és hosszú távú emlékezet, szekvenciális és szeriális emlékezet
gyengesége
 mozgás: mozgáskoordináció ált. gyenge (nagymozgás és finommotorika),
íráskészség szintje
 beszéd: fogalmak nem pontos használata, grammatikai struktúrák értelmezése
gyenge, gyér szókincs, ragozás – relációs szavak helytelen használata, szövegértés

A terápia célja
 a matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése
 megfelelő képességek fejlesztése, jártasságok és készségek kialakítása
 jól begyakorolt, a későbbi elvonatkoztatásra alkalmas eszközrendszer kidolgozása
 a matematika tanulásához fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása

1. A számfogalmat megalapozó ismeretek előkészítése

a) figyelem, emlékezet
 3-4 tárgy sorrendjére emlékezés (mackó – vödör - autó)
 fordított sorrendre emlékezés – tárgyszekvencia
b) tulajdonságok tanítása – színek: tanításának menete (játékos manipuláció)
1. színek egyeztetése (mutass ugyanilyen színűt)
2. kiemelés megnevezés után (mutass pirosat)
3. önálló megnevezés (ez piros)
b) tulajdonságok: nagyságukban eltérő tárgyak összehasonlítása
tapasztalat: összemérés - sorbarendezés
- kisebb, nagyobb, ugyanakkora, legkisebb, legnagyobb
 - hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú, leghosszabb, legrövidebb,
- magas, alacsony, ugyanolyan magas, legmagasabb, legalacsonyabb
- keskeny, széles, ugyanolyan széles, legszélesebb, legkeskenyebb,
- vékony, vastag, ugyanolyan vékony, legvastagabb, legvékonyabb
c) relációk: térbeli relációk kialakítása
tárgyak térbeli helyzetét figyeltetjük meg:
- saját testhelyzethez viszonyítva,
- saját helyzet a tárgyakhoz viszonyítva
- egy másik testhez viszonyítva.
Térbeli helyzetre vonatkozó viszonyszavak
Hol?: mellett, előtt, mögött, alatt, fölött, rajta, benne, között
Hová?: mellé, elé, mögé, alá, fölé, rá, bele, közé
Térbeli helyzetre vonatkozó (ellentétes) viszonyszavak
közel – messze, fönt – lent, kint – bent, jobbra – balra, közepe – széle,
sor elején – sor végén
időbeli relációk kialakítása – mindig az adott időpontból indulunk ki

Tapasztalat: a tanulók az egyedi fogalmakat fel tudják sorolni, de a főfogalmakat nem

ismerik. Nincs benne az aktív - , de nagyon gyakran a passzív szókincsükben sem. Ez
valószínű, hogy a pedagógus hibája is, hiszen nagyon ritkán kérdezünk rá a főfogalomra
(inverz feladatok!)
Eszközhasználat
 biztosítja az aktív tanulást
 azonnali visszajelzés (hol tart, hol akadt el)
 erősebb bevésődés (vizuális kép)
 az eszközhasználatot is meg kell tanítani (az 1. osztály első két hónapjában már meg kell
tanítani a matematikai eszközök használatát – kirakás, berakás, elpakolás stb.)
 tankönyv: csak egy eszköz a sok közül!
 az eszköz elvételének idejét kell jól eltalálni.
 ne féljünk a differenciált eszközhasználattól!
Mennyiségállandóság
a) folytonos mennyiségek (pl. folyadék, mák, homok, bab, borsó stb.)
összehasonlításával
feladat: mennyiségi változás észrevéttetése, megfogalmaztatása
b) diszkrét mennyiségek (apró tárgyak, fakockák, golyók, termések, pálcikák, korongok
stb.)
Kezdetben két, határozatlan halmaz elemeit hasonlítjuk össze, amelyeknél nagy a különbség
(sok-kevés).

Két határozott halmaz összehasonlítása

(melyik több, melyik kevesebb)
a) először számlálás nélkül, párosítással végezzük az összehasonlítást
b) összehasonlítás leszámlálás után
c) egyenlőség, egyenlőtlenség fogalmának kialakítása, jelük megtanítása
Az összehasonlításhoz kezdetben pálcikát, majd a relációs jelkártyát használjuk.
Az összehasonlítás fokozatai:
 a tárgyak eltérő tulajdonsága fokozatosan növekszik, a számosság megállapítása egyre
bonyolultabb elvonatkoztatást igényel
  számosság csak a csoport egyik tulajdonsága
Feladataink:
- mennyiségi állandóság kialakítása
- jártasság a határozott és határozatlan halmazok alkotásában, azok összehasonlításában
- a legfontosabb mennyiségi alapfogalmak és viszonyszavakat
- a számlálás ritmusának kialakítása:
 képes vagyok a halmaz elemeit megszámlálni,
megnevezni
 mire van szükség: a beszéd- és a kézmozgás
összehangolt ritmusára
- egyeztetések gyakorlása
- számjegyek írása

Hogyan segíthetek, ha hibás a számlálás:

 kis elemszámmal, 2-3 elemű halmaz számláltatásával kezdünk,
 helyváltoztatással számlálás: egyik kosárkából a másikba pakolással, vagy tálcára
rakással (amíg mozog a kéz, van idő kimondani a számot)
 Először rendezett, majd rendezetlen elemű halmazt számoltatok
 Kiküszöbölhetjük a figyelmetlenséget pl. a számolókorong megfordításával, rajzos
feladatvégzés esetén az ábrák áthúzásával stb.

Számjegyek írása
 ami nehezíti:
- formaészlelés hibái
- lateralitás problémái
- finommotorika fejletlensége
 ugyanolyan alapossággal végezzük mint a betűtanítást:
- vonalelemek írása (ferde és álló egyenes, hullámvonal, jobbforgású félkör)
- számjegyek elemeztetése – ferde és álló egyenes, hullámvonal, jobbforgású
félkör (analízis-szintézis)
- a számjegy írása egyre kisebb térközbe – a betűíráshoz hasonló fokozatokkal

Számkép (korongkép)
 számkép = mennyiségek rendezett halmaza
 segíti a bevésést
 jobban felidézhető, mint egy rendezetlen halmaz
 a számkép rendezett halmaza lehetővé teszi a mennyiségek globális felismerését
(számlálás nélkül is tudom a mennyiséget)
 lerakásának (és elvételének) sorrendje meghatározott!
 segíti később a gyermeket a bontásnál és a műveletek végzésénél

SZÁMFOGALOM ELMÉLYÍTÉSE

Feladatunk:
 globális mennyiségfelismerés kialakítása 5-ös számkörben, először rendezett halmazok
segítségével
 a tanult viszonyfogalmak (több, kevesebb, ugyanannyi, kisebb, nagyobb) folyamatos
gyakorlása
 relációs jelek írásának megtanítása
Számsorok
a) különböző számegyenesek készítése a gyerekekkel
b) lépegetések a számegyenesen növekvő és csökkenő sorban
c) hiányos számegyenesek pótlása
d) különböző helyzetű és egységű számegyenesek

Páros és páratlan fogalmának megismerése:

- gyerekek párba rendeződése (saját élmények gyűjtése)
- páros ruhaneműk párba rendezése (cipők, zokni, kesztyűk stb. párosítása)
- páros – páratlan számfogalma
- 1 tanuló – nincs párja, 1 páratlan
- 2 tanuló, 1 pár, 2 páros stb.
- páros – páratlan vizuális megerősítése (kirakások!)
- páros és páratlan számok helye a számegyenesen

Számok bontásának előkészítése:

- számfogalom megerősítése
- műveletfogalom előkészítése (a bontott alak még nem művelet, csak egy-egy szám
leírásmódja!)
a) szőnyegezés színes rudakkal
b) bontás lyukas táblán
c) pálcikákkal
d) korongokkal
e) rajzos formában
(ezek még mindig vizuális megerősítések)

A tíz bontása a legfontosabb a tízesátlépés kialakításánál!

Húszas számkör
Számkör bővítése – pálcikákkal:
- tízes számrendszer szerkezeti sajátosságainak bemutatása
- tapasztalatok szerzése (számlálás, megszámlálás, leszámlálás)
- pálcikák kötegelése, tízes csoportok alkotása (először húszas számkörben)

Ugyanazokon a lépéseken keresztül alakítjuk ki, mint az ötös és a tízes számkör esetében:
 összehasonlítások
 sorbarendezések – számszomszédok,
 csökkenő – növekvő számsorok
 bontások (először a 10-re és egyesekre bontást gyakoroljuk)
 használjunk a húszas számkörhöz is eszközöket
- húszas tábla
- húszas számegyenes
- korongtábla
Az ötös és tízes számkör sajátosságain túl még a húszas számkörben tanítjuk meg:
- az egyjegyű és kétjegyű szám,
- helyi érték, alaki érték és a
 - kerek tízes fogalmát
továbbá:
- a páros és páratlan szám fogalmát kiterjesztjük a kétjegyű számokra

Százas számkör
Feladataink:
- százas számkör szerkezeti sajátosságainak megismertetése
- tapasztalatszerzés: meg- és leszámlálások
- tízes csoportok alkotása (kötegelés: 10 db tízes köteg)
- egyeztetések (mennyiség, számnév, számjegy)
- helyi érték tábla bővítése, háromjegyű szám fogalma, százasok helye, helyi érték –
alaki érték fogalma
- összehasonlítások, sorbarendezések, számszomszédok, növekvő-csökkenő
számsorok
- páros-páratlan szám fogalmának kiterjesztése a százas számkörre,
- tájékozódás a számegyenesen és a százas táblán
- kifizetések, át- és beváltások, bontások

MŰVELETFOGALOM KIALAKÍTÁSA

Alap: a biztos számfogalom

 a műveletek értelmezését 5-ös, 10-es, 20-as, 50-es és 100-as számkörben alapozzuk meg.
 mindig valóságos helyzethez kapcsoljuk
 a problémából kiindulva a megoldáshoz vezető változásokat mutatjuk be
 a műveletfogalom kialakításakor kezdjük a becslés képességének fejlesztését is
 megtanítjuk a műveleti tulajdonságokat
 és a műveletek közötti kapcsolatokat
 a szemléltetéshez nagyon jól használható: pénz, számtábla, számkép, számegyenes, színes
rúd, pálcika

A szóbeli összeadás és kivonás mindhárom formáját tanítjuk:

szóbeli összeadás
• halmazok egyesítése
• halmazok bővítése hozzátevéssel
• halmazok, mennyiségek összevetése: valamennyivel több
szóbeli kivonás
• halmazok különbsége
• halmazok szűkítése elvétellel
• halmazok, mennyiségek összevetése: valamennyivel kevesebb

Mindkét művelet tanításakor a tanulók tevékenységének fokozatai:

1. cselekvésbe ágyazott tapasztalatszerzés személyekkel, tárgyakkal, manipulációs
tárgyakkal,
2. képekkel rajzban,
3. számképpel és számokkal

Mindhárom fokozat esetében egyszerre kell történjen:

- a változások megjelenítése
- a változás szóbeli megfogalmazása
- a művelet lejegyzése
- Az összeadási és kivonási műveleteket nagyon sokszor és
- sokféleképpen kell megerősíteni!

Kellő tapasztalatszerzés után alakulnak ki pontos képzetek a tanulókban a mennyiségi

változásokról. Ekkor fokozatosan el kell hagyni az eszközöket és törekedni kell az elvont
szintű számolás kialakítására. Ezt a folyamatot a számfeladatok különböző szisztéma szerint
csoportosított műveletekkel segíthetjük:

5-ös számkör
1+1= 1+1= 1+2= 2+1= 1+3=
2+1= 1+2= 2+2= 2+2= 2+3=
3+1= 1+3= 3+2= 2+3=
4+1= 1+4=

5-1= 5-2= 5-3=

4-1= 4-2= 4-3=
3-1= 3-2=
2-1=
10-es számkör
1. Minden számhoz 1-et adunk, illetve 1-hez adunk:
1+1= 1+1=
2+1= 1+2=
3+1= 1+3=
4+1= 1+4= ezeknél a feladatoknál a számegyenesen
5+1= 1+5= lépegethetnek gondolatban
6+1= 1+6=
7+1= 1+7=
8+1= 1+8=
9+1= 1+9=
2. Minden számhoz 2-t adunk, illetve 2-höz adunk:
1+2= 2+1=
2+2= 2+2=
3+2= 2+3=
4+2= 2+4= kettőt lépünk a számegyenesen
5+2= 2+5=
6+2= 2+6=
7+2= 2+7=
8+2= 2+8=
3. Az összeadások egyik tagja 5:
5+1= 1+5=
5+2= 2+5=
5+3= 3+5=
5+4= 4+5=
5+5= 5+5=
4. Azonos tagú összeadások:
1+2= 2+3= 3+4= 4+5=
2+2= 3+3= 4+4= 5+5=
3+2= 4+3= 5+4=

2+1= 3+2= 4+3= 5+4=

 2+2= 3+3= 4+4= 5+5=
2+3= 3+4= 4+5=
5. Amely összeadások kimaradtak:
6+3= 3+6=
7+3= 3+7=
6+4= 4+6=
Ezeket a műveleteket különösen sokat kell gyakorolni!

20-as számkör

A szóbeli műveletek fokozatai:

1. Kerek tízesekhez egyesek hozzáadása 10+1=11
10+2=12
2. Teljes kétjegyű számokhoz egyjegyű 5+2= 7
számok hozzáadása tízes átlépés nélkül 15+2=17
(analógia!)

3. Egyjegyű számokhoz egyjegyűek hozzáadása tízes átlépéssel:

- nagyon sarkalatos pontja a műveletek tanításának
- régen kizárólag háromtagú összeadásként tanították
- a komplex matematika után a számegyenesen való lépegetésre került át a
hangsúly
- kiemelten fontos, hogy a legkülönbözőbb gondolkodási módokra adjunk
lehetőséget – mutassunk mintát ezekre
3. Egyjegyű számokhoz egyjegyűek hozzáadása tízes átlépéssel:
- továbbra is szükséges a vizuális megerősítés

50-es és 100-as számkör

Szemléltetés: pálcikával és pénzzel

Fokozatok
1. Műveletek kerek tízesekkel – az egyjegyű számok analógiájára
1 +1 =2 3 +2 =5 5 -2 =3
10+10=20 30+20=50 50-20=30

2. Kerek tízesekhez egyjegyű számok hozzáadása, teljes kétjegyűekből az egyesek

elvétele
10+1 10+2 10+1 20+1 30+1
20+1 20+2 10+2 20+2 30+2
30+1 30+2 10+3 20+3 30+3

11-1 12-2 11-1 21-1 31-1

21-1 22-1 12-2 22-2 32-2
31-1 32-2 13-3 23-3 33-3
Hibás feladatvégzés esetén:
- a helyi érték fogalom elmélyítése a feladat
- célszerű visszatérni a cselekvésbe ágyazott tapasztalatszerzéshez
- segíthet még a helyi értékek jelölése:

3. Teljes kétjegyű számokhoz egyjegyű számok hozzáadása és elvétele tízes átlépés

nélkül – az egyjegyűek analógiájára:
1+1= 2 5+2= 7 4-3= 1
11+1=12 15+2=17 14-3=11
21+1=22 25+2=27 24-3=21

Segítség: analógia + tapasztalatszerzés!

4. Teljes kétjegyű számokhoz kerek tízesek hozzáadása és elvétele:
21+10=31 45+10=55 21-10=11 63-10=53
31+10=41 45+20=65 31-10=21 63-20=43
41+10=51 45+30=75 41-10=31 63-30=33

5. Teljes kétjegyű számokhoz teljes kétjegyű számok hozzáadása, elvétele – tízes átlépés
nélkül

6. Teljes kétjegyű számokhoz egyjegyű számok hozzáadása és elvétele tízes átlépéssel,

analógia segítségével:
9+2=11 a tízet lépjük át
19+2=21 a húszat lépjük át
39+2=41 a negyvenet lépjük át

7. Teljes kétjegyű számokhoz teljes kétjegyű számok hozzáadása és elvétele

25+16=25+10+6=35+6=41
25+16=20+5+10+6=30+11=41
Szorzás – bennfoglalás – részekre osztás
1.Szorzás: egyenlő tagú összeadásként értelmezzük
Előkészítés: számlálás, 2-vel, 3-mal stb. növekvő számsorok, lépegetések a számegyenesen
Ismerkedés a szorzás műveletével:
- környezeti tárgyak csoportjai – egységcsomagok keresése a mindennapi életből
(pl. színes ceruza készlet, zöldségkötegek stb.)
- egyenlő tagú összeadások, majd szorzások leolvasása képekről, rajzokról,
számegyenesekről
- a szorzás jele (· , x, * - számológép!)
- szorzások szöveges feladatokban
- szorzótényezők felcserélhetősége (szemléltetés, tapasztalatszerzés!)
Menete:
- szorzás értelmezése ismétlődő összeadásként, majd szorzásként,
- a lejegyzés megismerése
- a számsor (a szám többszörösei) lejegyzése, jelölése a százas táblán,
számegyenesen
- játékos gyakorlás a memorizálás segítésére
A szorzó és bennfoglaló táblák tanításának sorrendje (tankönyvenként változó):
 Apáczai Kiadó („Az én matematikám”):
10 – 5 – 2 – 4 – 8 – 3 – 6 – 9 – 7
 Mozaik Kiadó („Sokszínű matematika”), Nemzeti Tankönyvkiadó („A mi
matekunk”, „Színes matematika”)
2 – 3 – 4 – 5 – 6 – 7 – 8 – 9 – 10 (húszas számkörből indul!)
Szorzás gyakorlásához használható játékok (oktatóprogramok)
- Mókusiskola
- (egyszervolt.hu) „Szorzógép”, „Szorzótábla”
A bennfoglalás és a részekre osztás között különbséget kell tenni!
2. Bennfoglalás: adott elemű csoportok alkotása
Lépések:
- bennfoglalás értelmezése, bevezetése csoportosításokkal
- bennfoglalás jelölése, leolvasása
- szorzás és bennfoglalás kapcsolata
Segítség: az adott szorzáshoz tartozó bennfoglalást érdemes minél hamarabb megtanítani
(összefüggések!)
3. Részekre osztás: adott számú csoportok alkotása
Menete:
- részekre osztás értelmezése (a környezet tárgyainak egyenlő részekre osztása játékos
formában)
- jelölése
- részekre osztások cselekedtetésekkel és rajzolásokkal
- kiolvasások és lejegyzések gyakorlása képekről.
Ajánlott szakirodalom:

- Dr. Juhász Ágnes – Dékány Judit: Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és

terápiájához
- Diszkalkuliáról pedagógusoknak (ELTE Gyógypedagógiai Karának saját kiadása –
Krasznár könyvesboltban kapható!)
- Számoljunk 1. (Csonkáné Polgárdi Veronika), Számoljunk 2., 3. és 4. kötet (Tálas
Józsefné) – Logopédia Kiadó
- Szabó Ottilia: Számtól számig I-II.
- Szabó Ottilia: Dyscalculine számolólapok

Internetes oldalak:
Játékok:
- gyakorolj.hu
- egyszervolt.hu
Szorzás és bennfoglalás gyakorlásához ingyenesen letölthető a Varázsbetű – szorzótábla:
http://www.varazsbetu.hu/szorzotablasetup.htm
Feladatszerkesztő oldal (angol) – matematika feladatlapok készítéséhez:
http://www.worksheetworks.com/math.html
-