Hogyan hallgasd a mesét:

"
Ha meghallod azt a szót, hogy "tojás ,pattanj fel a székről, pá­
ros lábbal ugorj hármat, majd ülj vissza a helyedre!

Ha meghallod azt, hogy "húsvéti nyúl", szaladj el a kijelölt bú-­

torig, majd fuss vissza a helyedre!

Ha elhangzik az a szó, hogy "ecet'', pattan} fel a székedről, pör­

dülj egyet, majd ülj vissza a helyedre!
Amennyiben nincs elegendő hely vagy lehetőség a mozgásra,
akkor a következő feladatokat javasoljuk:

Ha meghallod azt a szót, hogy "tojás", tapsolj egyet!

Ha meghallod azt, hogy " húsvéti nyúl", mutass a kezeddel

nyuszifület J

Ha elhangzik az a szó, hogy "ecet", az egyik kezeddel üss a fe­

jedre!

Hogyan olvasd a mesét:

A színessel szedett szavak után várd meg, hogy
a mesehallgató elvégezze az adott feladatot!
Közeledett a · .. úsvét. Az e dő lakói izgatottan
várták az ·· �nep t. Rókaasszo yság sz�nes virág-
üzérekkel díszítette a rókavár bejáratát, mákus­
mama mogyoróból és dióból cs· nos ajtódísz
készített, az egérlakban pedig nagy buzgón gyúr­
ta, gyömöszölte a kalács 'sztát az egércsalád.
Amikor elkészültek, összese egiettek az erdőkö­
zepé . T do d, kire vártak? A .
A nyuszi m· de évben áthaladt tulipánokkal
d' szített fatalicskájával az erde' tisz, áson. · u­
dod , , i vo t a talicskán? engeteg színes tojá !
Amíg a nyuszi megpihen , az rdőlakói kedvük­
re válogathatta a szeb · él szebb ojá közül.
Amikor aztán megte tek a kosarak, 'tjára enged
ték a . udták jól, hogy a falusi és
'

y ·

a nagyvárosi gyereke . ez is l kell jutnia.

Összegyűl hát az erdő népe, s várták, várták
a . Ám a nyuszi · m volt sehol.
 ol marad a 1 ' ? Miért nem jön
már a sok sz'nes tojá al?- tanakadtak az erdő
lakói.
- Ker ssük fel az otthonában! - javasolta borz
apó, ajd fülel i kezde . A fák között futó kes­
keny ösvényen gy fa al' cska ker kei zörögtek.
A társaság fel é egzett.
 '
- t van! Megjött végre a ' v · y' l!
Ám a következő pillanatban csodálkozva tá
to ta el mindenki a szájá . A yuszi fatalicskáját
árom nyúlfia tolta lógó nyelvvel, lógó füllel,
erősen ihegve . S a fatalicskában nem húsvé i
t já o voltak. Nem bizony. udod, ki t küdt
enne jajveszékelv , a fejét és a derekát tapogat-
' '
va? Maga a ' v i y !
-Jaj, te szegény! Mi törté t veled?- ve ték kö­
rül aggódva a beteg nyuszit az erdő lakói.
 - Leesztem a étráról. Összetörtem kezem -lá­
barn, ész kitörtem az elsző két fogamat - muta -
a foghíj as száj át a ú éti ny '
. Rettenetesz,
szörnyűszégesz helyzet.
- Miért másztál fel a lé rára? érde ődött ró
kaasszonyság.
ogy feljusszak a padlászra magyarázta
pöszén a 't· y '
.- d dig szoszem történ
balesze . Mi de húszvétkor fölkapaszkodom,
gyantsz ...
•
 - ...A pad áso tartju a tojá o' a - fejezte
be a ondatot a egidős bb nyúlgyer k.
- Akko mos i esz? onna k rü az ü -
pr szí es ojá ? - faggatta ' ülte ókus-
a a a ösze nyuszi . . Itt a h' své . Csak t
t od megfes n· őket!
- Sz nki ász. Még a sze
•

- l ll -

ga a a fejét bánatosan a
ogy gondolhatsz ost a színes oj ' a?
N látod, ogy ny' l ará u k ilyen b t g?
- t r mt t le ókusma át borz apó.
nunk kell bagoly doktort! .. b esszétek fel gyor-
sa !
 Nem tört össze a csontod - állapította meg
ál osan az erdő doktora, m·után alaposan meg­
v·zsgálta a ' v't" y a . - e az lső két fo­
gad bizo y kitörött. Szólok harká y barátom ak,
hogy segí sen raj ad.
- Itt vagyok! a lottam, i történt - szárnyalt
melléjük az erdő fogorvosa. - Mondd szépen, á!
- aj olt a pösze nyuszihoz.
Nagyra tátotta a száját a ' v' f y' .
- Nem túl nagy a baj, egy-ké óra alatt egie­
szünk- jelente te ki arkály bácsi.- Gyönyörű
új fogaka kapsz a égiek helyett, és már festhe-
ted is a ojá a .
 - Szajnosz nem tudom megfeszteni őket,
mert van egy óriászi nagy bökkenő! -sóhajtotta
a ' v i yú . - Összetörött a létrám, nem tu­
'

dok felmászni a padlászra.

-Majd én megjavítom a létráclat-felelte borz
apó, akiről mindenki tudta, hogy nincs jobb
ezermester nála az erdő .
-Kedvesz tőled bólintott a ' •

mász gondom ·sz van. Tönkrement az ee t isz.

A nyi baj legyen! ozok n ked ee t

mo dta egérasszonyság. - tok is a kamrába!

:. .·.... - .. , .
 úgy is tett, azafutott ece 'rt. Borz apó pedig
felmászot a talicskára, s a yúlgyerekek fürgén
elindultak vele a ' v ' · y l házához. Az erdő
'

fogorvosa kipecke te a pösze nyuszi szájá , és

nagy gonddal munkához látott.
- A törö t fogakat hófehér kagylóhéjjal pót­
om-magyarázta a ' ' i y 'l a . -Szebbek
lesznek, mint az eredeti nyúlfogak voltak.
amarosan nagy lihegve megérkeze t egér-
.asszonysag.
,

- essék, meghoztam az cet t! - muta ta a

színültig töltött csatos üveget a ' v ' · a .

A kipeckelt szájú pösze nyuszi rápillantot az

üvegre, majd lemondóan legy·ntett.
- Nem jó az ceted - fejtette meg a kézmoz­
dulatot mókusmama.
- Mi baj van ezzel az c tt ? - értetlenkede t
egerassza ysag.
, ,

1
 iz osa meg o lo - ontoskodo t ó­
kus ama. - Majd hozok én ot honról, '
•

· l -

dig friss hozzávalóból főzök.

Még ogy romlott az ecet m! Az é a -
rá ban incs omlo t élele , de incs á ! -
áborgot egérasszonyság.
Mókusma a ha arasan visszaérkeze t. B·· sz­
ké mutatta a mogyoró éretű "veget.
- essék! Itt a fr·ss ece !
A pösze yusz· épp csak egy p·na tást ve ett
az apró "v gre, ajd is ét kedvetlen"lle yin
tett.
- z se jó - állapította meg egé asszonyság
némi kárö ömme . - B·ztosa . ez is megromlo t.
- Semmi baja az ecete ! - fltakozo t mó
kusma a. - Szagoljátok csak meg!
- együnk még egy próbát - mond a ró aasz­
szonyság. - azaszaladok én is ce ér .
 úgy is t tt. 'rül -ford l , ozta ő is az ecet t.
Ám ez se fele t meg a ' 'f 'l .
arkály bácsi időközben végzett a fogorvosi
kezelésse . A pösze . yuszi szájából két ór.ási fog
lógott kit lé.
- Nem ke len le eszeln· valamicskét ez k-
ből a fogakbó ? -bá ulta g rókaasszo yság
a pösze nyuszi újjávarázsolt fogait.
-Ke le e, ke lene, csak nem találom a r sze­
ő et -válaszo ta gon r el n arkály ács·.
- azarep ''lök, me ker se .
 - Miért nem felel meg neked egyik üveg cet
sem (. vonta ker
-·
l ff
l a
l d. or·e egerasszonysag 'tt•
,

ny .
- Mert nem ee t kel , hanem e e ! - magya-
'
razta
�

a posze nyuszi.
.. .

- De hiszen azt hoztunk neked, ece et. Ez is

ece , az s ecet, és amaz is ece !
· � mutatta s·orra
az üvegeket rókaasszonyság.
- Mász kell ekem. Nem 'rtitek? Nem ecet, ha­
·

nem ecet! Azt mondtam, hogy c t! Nem azt, hogy

cet, hanem azt, ogy ecet! - kiabálta indulato­
sa a pösze nyuszi, szájában a hatalmas fogakkal.
- Meghibbant szegény. Nyilván beütötte a fe­
jét, amikor leesett a létráról- súgta sajnálkozva
mókusmama a többieknek.
Ekkor nagy zörgéssei megérkezett a három
nyúlgyerek a fatalicskával. A talicska tetején borz
apó integetett.
 alihó! Megjöttünk! - kiáltotta. - Megja­
vítottuk a létrát, és lehoztuk a padlásról a ojá­
o a . Ráadás l még ezt ·s megragasztottam! -
emelt magasba egy sárga nyelű ecsetet.
6, az t! lágyult el ah' v'tin ' .-Ami-
kor leesztem a létráról, e törött az ecet nyele.
- Így már minden vi ágos!- vidult fel egérasz
szonyság.- Ecset kellett eked, nem pedig c t!
Igaz, hogy még mindig pösze vagy, de legalább
a feje nek semmi baja! ... s mi is megnyugodha­
tunk- fordult a meglepett háziasszonyokhoz-,
semmi baja az c • tünkn k.
- Nyúlasszonyság üzeni, hogy elkészült a ré­
pafőz ·lék. Siess aza, barátom!- sürgette meg
borz apó a ' ' · y at. Mondd csak, nem
túl hosszúak az új fogaid? - vette sze ügyre
a pösze nyusz· szájából ki1ógó ét hatalmas fo­
gat.
 - De bizony, túlszágoszan hosszúak - felel-
te a ' . - Harkály doktor már kereszi
a reszelőjét De amíg kereszi, addig isz nekilá o
a unkának. Szereneére pöszén ·sz lehet feszte · .
 Úgy is lett. Mire a gyerekek másnap felébred­
tek, ott lapult a bokrok aljá a sok színes tojá .
Több éve történt mindez, ám a nyuszi még ma
is pöszén beszél. Harkály bácsi azóta is keresi
a reszelőjét Repül fáról fára, minden faodúba
bekopog, há ha véletlenül ottfelejt tte valakinél.
Amíg meg nem találja, bizony pösze marad a
•
Hogyan hallgasd a mesét:
Ha meghallod azt a szót,
hogy "málna", pattanj fel a
székről, guggolj le, majd ülj G)
vissza a helyedre!

Ha meghallod azt, hogy

méz", pattan} fel a szék­
"
ről, tapsalj egyet, majd ülj
vissza a helyedre!

Ha elhangzik az a szó, hogy

áfonya", csapj a térdedreJ
"

a nehéznek tűnik a fel­

adat, egyszerre csak egy
szót emeljünk ki, vagy ha G) @
több gyermek hallgatja a
mesét, osszuk szét közöt­
tük a szavakat!

Hogyan olvasd a mesét:

A színessel szedett szavak után várd meg, hogy
a mesehallgató elvégezze az adott feladatot!
Most a három civakodó medvebocs ól mesé elz
neked.· z a három medvebocs nagyon szeret-
e a pocakjá . dod, . · volt a kedvenc ételük?
Az egy·knek a á a, a mási · ak a 'z, a ar­
madi ak az áfonya. Amikor már é körü jár
az · dő, és edvema a e é ez e, hogy ·
legye az eb 'd, akkor a háro rosszcson e -
vebocs azonna rákezdte:
-
é z!

a.'
,

____

-Áfonya!
, z.'

á a!
 'z.'

Má '
•

,..

- fo ya!
Addig iabáltak, addig civakodtak, am'g d-
vemama meg em elégelte a dolgot, és el n m
döntötte ő maga, hogy i kerü lj ön aznap az asz­
. alra. gyszer m ' a, máskor 'z, s volt, hogy
áfonya. Ügyelt rá medvemama, hogy mindegyik
medvebocs ak a kedvére tegyen. Sosem kapták
két nap egymás utá ugyanazt az ételt ebédre.
a egyik nap 'z volt, másik nap edvemama
áfo yát adott vagy á á . a előző nap a bo­
csak á á kaptak, · ásnap mi volt az asz a­
lon? .. fonya vagy é .
 Mégsem telt el nap, hogy a medvehocsok e
morogtak volna az asztalnál.
- Miért nem '
á kaptunk? Utálom a '
­

z .

'
Mi 'rt nem z az ebéd? Ki nem állhatom
az áfo yát.
 - Miért nem áfonya van ma? Nem akarok
ál át enni!
Egyszer aztán medvemama megelégelte a dol­
got. A medvehocsok legnagyobb döbbenetére
egyik délben sárgarépa- főzeléket tálalt fel.
- Tessék, ma ez lesz az ebéd! - mondta.
Mi ez? Jaj de furcsa színe van! Jaj de furcsa
szaga van! - turkálták a hocsok finnyásan az
ételt.
- Ma répafőzeléket kaptok, holnap kelkáposz­
tát, holnapután karaláhét - jelentette ki medve­
mama. - Nyúlasszonyság megajándékozott egy
receptkönyvveL Sorra elkészítern nektek ezeket
a finomságokat
Nem kell nekünk répa! Nem kell nekünk
kelkáposzta! Nem vagyunk mi nyulak! - hábo­
rodtak fel a medvebocs,ok. - á nát akarunk!
'z t! Áfonyát!

Z7
 - Nyúlasszonyság gyerekei sohasem marako d­
nak az asztalnál. Szépen megeszik a répát, a kel­
káposztá és a karaláhét - felelte medvemama.
- a ugyanazt kapjátok ebédre, mint a nyúlgye­
rekek, bizonyára ti sem fogtok többé civakodni.
- De mi nem szeretjük a répát! Nem szeret­
jük a kelkáposztát! Nem szeretjük a karaláb 't!
- bömbölték a medvebocsok. - 'z akarunk!
Má át! Áfonyát!
- Nocsak! · irtelen mindhárman megszeret­
tétek a ál á, a 'z t és az á onyát is?- tet­

tette csodálkozását me,dvemama.

- Sokkal szfvesebben megesszük, mint a sár­
garépát, a kelkáposztát meg a karaláhét - felel­
ték a bocsok. - Ugye ezután sem kapunk mást
ebédre, csak ' t, áfonyát és ál á ?
- Meg'géritek, hogy soha többé nem fogtok
civakodni a.z asztalnál?- kérd,ezte medvemama.
 - Megígérjük! Megígérjük! - vágtak egymás
szavába a bocsok.
-Szívesen megeszitek az áfonyát, a mézet és a
málnát is? -faggatta tovább medvemama a cse­
metéit.
- Szívesen megesszük - bólogattak buzgón a
bocsok.
-Jól van, tehetünk még egy próbát-mond­
ta medvemama. - Ma méze kaptok, holnap
málnát, holnapután áfonyát. De ha egyszer is
összekaptok azon, hogy mi kerül az asztalra,
meglátjátok, előveszem nyúlasszonyság recept­
könyvét!
Soha többé nem civakodtak egymással a med­
vebocsok. Szépen megették a mái át, az áfo­
nyát és a mézet is. Ha nem hiszed, látogass el
hozzájuk ebédre! De csak akkor, ha szereted
a éze , a málnát vagy az áfonyát.
Hogyan hallgasd a mesét:
� ...-.: �
'[

o o

-
"-

Ha meghallod azt a szót, h�ogy 1 zkiri': pattan} fel a székről,

"

szaladj el a kijelölt bútorig, majd fuss vissza a helyedrel

a meghallod azt, hogy "Incifinc", pattanj fel, kerüld meg a

székedet, majd ülj vissza a helyedre!

a valamelyik kisegér nem mond igazat, pattan} fel a szék­

ről, kiáltsd azt, hogy ,,Nem igaz!", majd ülj vissza a helyedre!
Amennyiben nincs elegendő hely vagy lehetőség a mozgásra,
akkor a következő feladatokat javasoljuk:

Ha meghallod azt a szót, hogy " szkiri", dobalj a lábaddal,

mintha szaladnáll

Ha meghallod azt, hogy Incifinc", csapj a térdedrel

"

Ha valamelyik kisegér nem mond igazat, kiáltsd azt, hogy

"
1\ T
"1vem zgaz.f
'

ogyan olvasd a mesét:

A színessel szedett szavak után várd meg, hogy
a mesehallgató elvégezze az adott feladatot!
Az elhagyatott alo ban ' egy egércsalád.
gé mama, egérpa. a és a ké gérgyerek, I z

l · i meg . Az ör g alom a al szé

lé állt, á év k óta e őröl b nne liszt t,
ne ·s ige jár arrafelé se , az géresalá · é-
ében, · yugalomba élhet t. leségük volt bő­
v , az 'p "l tb n t l· jtett háro zsák úza öbb
'vr eleg dő élele l látta el őket. Barátsá-
gos otthont r d ztek be mag knak, m gvo t
· denük, ami e egy egé k szüks 'g lehet.
Az egérszülők mégsem volta . boldogok. ár
cs a szépr és jóra n velték a kiseg reke , saj­
nos ·ndkét csemet 'jük az dós vol . So szor
f'. ll ntett z · · és is.
· gyik reg l sza a t az ső.
- Meglátogatjuk gé papával ró aasszonysá­
got, ert megfázott szegé y. Mily az i ő o a
1 ·nt, gyer k · ? - kérd zt egérmama.
 �gy felelt n i •

.. .. ,,
- Gyonyor napos 1.d"
o van.
Azt mondta I z i i:
- Sűrű · e yhekbe hull a ó.
-No, akkor bizonyára esik az eső, vigyük ma-
gunkkal az esernyőt - fordult egérmama egér­
papához. Mielőtt elindultak volna, meghagyták
a kis g re1 k, hogy ügy lje ek a rend es
l

· ,

sen 't be n engedjenek a malom a.

- Úgy lesz! úgy lesz! - bólogatott z s
l

A int el ent egérmama és egérpapa, a kis

gerek nekiálltak játszani.
- Olyan na mas kettesb n játszani. ívj k á
a nyúlfiaka -javasolta .
- Jó ötlet! - elyesel zki ·.
úgy is tette , !szaladtak a yú család áz' oz.
 ·át ti? Mit ker s ek itt ebben a nagy eső ben?
- csapta össze a tenyerét nyúlasszonyság, amint
meglátta a bőrig ázott kisegereket
fgy fe el z · ·
:

lvitte a szél a malom tet jét, és ázik a

lakásu k. - Aztá . még ezt is hozzátette: -
Az apukán három · étre }utazott, ezért aj­
nos ne · tudja megjavítani a t tőt.
Azt mond a i :
- Az anyuká k kéri, .. ogy tessé_ á en edni
a nyúl. ;yerel k t, ogy segít enek kihor an�
a ma omból a vizet.
- ó, micsoda szörnyűség! - s opánkodott
nyúlasszonyság. Szívesen mennék magam is,
de épp en sü� a répatorta. Szaladjatok át segíteni,
gyerekek!
A nyúlfia · á nyargaltak a malomba a kis ege­
rekkel.

7
 - De hiszen nem is repül· el a malom teteje.
Nem is ázott el az ott onotok - néztek }(örül
a nyulacskák.
Így felelt zd ·:

- Visszarepült magátó. a tető.

Azt mondta :
- Amí el· za adtun értetek, fe száradt a
z.
,

- De ha már itt vagytok, játsszatok velünk -

kérték a kisegerek.
- Mit játsszunk? k 'rdezték a nyúlfiak.
- Alapítsuk meg az egérkirályságot és a nyúl-
királyságot! - mondta c.

- Építsük meg a királyi várakati - javasolta

zki i.
Úgy is tettek. Felborították az asztalokat, fej­
tetőre állították a székeket, arrébb tolták a szek­
rényt, a komódot s az állólámpát s. Mire egér-·
 ama és eg'rpa a azaért, gyetlen bútor sem
aradt a h lyén.
- zent füstöl sajt! Mi van itt? ré ü dözö t
eg r a· a.
,

Így fele t •

- gy a a ma macska o tot a ázba!

Azt rno dta z · ·:
- Megk r etet ben ·· e a vé zo jas
szö ny te , de m · á rak vol nk, é e zavar­
kőke mét!
eho y jár ·t acska! Már eg·n ódí a-
ak ez k a rosszcsontok. - sóhajtot a eg'r . a a.
 Tegyetek rendet, aztán kísérj'tek haza a
nyúl akat! -utasította a kisegereket g'rmama.
Miután az egérkék és a nyúlfiak re· �det raktak,
a kisegerek hazakísérték a kisnyulaka . Szép n
elbúcsúztak egymástól, majd a kisegerek elin­
dul ak , azafelé. · gysz r csak egy hatalma vö­
r�ös macska term tt előttük.
-Segí s'g! -reszketett · c.

- M neküljünk! -k'á o ta z ·r·.

Futásnak ered, a ké kisegér, s a . acska ü dö­

,zőb v- ·te őke .
Mikor az öreg malo · ' oz ér ek, a kisege k
megragadták a kilincse , á, az ajtó zárva találták.
·

-Mama! Papa! Nyissátok ki! Üldöz bennün

ket a macska! -kiáltozták kétségbees tten.
- áérünk ajtót nyitni o dta eg'rpapa a
konyhába , . szorgoskodó egérmarná, ak. - Má
megint füllentenek ezek a csib 'szek.
 Odaért a malomhoz a macska ·s, s már ugrot ,
hogy elkapja a kisegereket, ám azok fürgén el­
inaltak. Futottak, futottak, ahogy csak a lábuk
bírta. Tán még most is futnak, ha arra nem jön
a vadász kopója, és el . em kerg ·ti a vörös bun­
dás macskát. Akkor aztán hazakul ogtak a kis­
egerek, és megfogadták, hogy soha többé nem
füllentenek, szófogadó, jó egérkék lesznek. Az-
óta mond mi dig igazat zk·r· és .
 ,

Hogyan hallgasd a mesét:

Ha meghallod azt a szót, hogy ku kur ikú

"

" , állj vigyázzállásba,

és várd kakas tábornok parancsát!

Ha elhangzik az a szó, hogy "rajta", teljesítsd kakas tábornok

parancsát! (Helyigényes mese, akkor érdemes felolvasni, ha a
hallgató megmozgatása a cél.)

Hogyan olvasd a mesét:

A színessel szedett szavak után várd meg, hogy
a mesehallgató elvégezze az adott feladatot!
A baromfiudvarba új kakas érkezett. Kevélyen
lépkedett fel-alá, alaposan szemügyre vette új
birodalmát. A tyúkocskák békésen szemelget­
ték a magot, a kacsák élvezettel sütkéreztek a ta­
vaszi napsütésben, a libák pedig a kerítés mel­
lett csipegették a pitypanglevelet Cirmos cica
a háztetőn p· siogott álmosan, a kutyaólban pe­
dig Buksi kutya pihent, épp csak a fekete orrocs­
kája látszott.
'!-kiáltotta a kakas.-M,ától kezdve
·

mindenki azt teszi, am· t kakas tábornok paran-

csol! Fussátok körbe az udvart! ajta! gy-ket­
tő! Egy-kettő! Egy-kettő! Egy-kettő! Egy-kettő!
·gy-kettő! Egy-kettő! Egy kettő! lég! - vezé­
nyelt kakas tábornok.
A baromfiudvar lakói kénytelen-kelletlen kör­
befutották az udvart. A libák szaladtak legelöl,
.. yomukban fpegtek a tyúkocskák, s leghátul
döcögtek a kacsák. Dehogy szaladt Cirmos cica!
elpúpozta a hátát, nagyot fújt, és eltűnt a ház
tető mögött.
 __ ,_u i '! Mi volt ez a szánalmas vánszor,­
gás? - förmedt a pi , egő társaságra kakas tábor­
nok.- Szedjétek gyorsabba a lábatokat, kü'ön­
ben megharagszom l Körbefutás indul! ·ajta!
gy-kettő! Egy-kettő! Egy-kettő! gy-kettő! lég!
r· · '!Rajta! Egy-kettő! Egy- ettő! Egy-ket-
tő! Egy-kettő! Elég! uri '! ajta! gy-kettő!
gy-kettő! gy-kettő! Egy-kettő! lég! - rendel­
kezett kakas tábornok.
Hű de 1·hegtek, szuszogtak, f' jtattak, ziháltak
és fulladoztak a baromfi dvar lakói! Pedig csak
most kezdődött a java. Kakas . ábornok felrep­
pent a kutyaó tetejére, és onnan dirigált tovább.
-.------ur· '! Törzskörzés következik! · ajta!
Jobbra ... Balra ... Jobbra ... aira ... Jo bra ... Bal­
·

ra ... Elég volt! rik'! Szárnykörzés! ajta!

lőre... Hátra ... Előre... átra ... Előre... �-.�át-
ra ... ·lég! · '! He yben fu ás indul. aj-
a! gy-kettő! gy kettő! gy-kettő! gy-kettő!
gy-kettő! Egy-kettő! gy-kettő! gy-kettő! Elég
·

volt! '
! uggolás és terpeszugrás követ­
kezik. ajta! Guggo ás... terpeszugrás... guggo­
lás... terpesz grás. . . guggolás. .. terp sz grás...
guggolás... te peszugrás. lég!

..
 -Nem bíro , ... Végem van ... Meg u ladok ...
Jaj nekem ... - gágogta, hápogta, kotkodálta ki
erülten a meg ajszol csapat.
·

- Micsoda nyápic társaság! hordozta végig

b'�· szlze tekinteté,, kakas tábornok a baromfi ·d-
var lakóin. - Majd én megnevel k ben eteket!
Az én udvaromban nem lesz ám lazsá ás, sü -
kérezés meg naplopási Az én udvaromban rend
lesz és fegyelem! Az én birodalmarnban reg-
·
eitől es ·g tornáz j fogtok! r '! Magas
té demeléssec körbef tás ·ndu ! ajta! Egy-ke.­
tő! Egy-kettő! gy-kettő! gy-kettő! Egy ket­
tő! gy-kettő! Egy-kettő! gy-ke tő! gy-kettő!
·
Egy-kettő! Elég! . r '! Törpejárás l aj­
ta! gy-ket ő! ·gy .kettő! Egy-ke tő! .gy kettő!
·
Egy-ket ő! Egy-kettő! Elég! · '! Ugrálja­
tok fél lábon! ajta! Jobb láb... bal láb... jobb
láb... bal láb... jobb láb... bal láb... lég!

.
'·
 - Nem b'rjuk tovább! Végünk van! Kegyel
ezz nek·· nk! - könyörgött a csapzo t társaság.
- N' n cs kegyelem! Talpra! - harsogta kakas
tábor ok, s már újabb para csra yitotta a cső­
rét, amikor B ksi ku ya hirtel kirontott a há­
zából.
- akaradj · nen, vau, vau! ordd el aga !
csaholta d·· ös n.
Kakas tábornok megrett nt a vad gatás ól,
s a kutyaház te ejéről ijed en a kerít 's alá kra
röppent.
űnj in n, különben meg éplek! - aesar
got B ksi k tya.- Nem fogsz ekünk dirigálnil
Nem fogsz nekü k parancsolgat i! Ni cs szük­
ségünk tábornokral
Akkor aztán kibátoro ta a öbbi k is.
- Tűnj az dvarunkból! N is lássunk öbbet!
ess ·n en! akarodj! - támadtak a kacsák, li-
bák, tyúkacs ák s a
· egszeppent kakas ak.
Mi t ete t kakas ábornok? Sz' gy nszemre
e takarodott a szár yasok lől. A baro fiudvar
lakói azó a is aláiga ják, vajo ová te ,
hol osztogat atja mos a parancsai . a t dod,
hol lakik kakas tábor ok, mon d e nekik!
A pösze nyuszi 6

A civakodó medvehocsok 23

A k't hazu ós kiseg' 32

Kakas tábornok és a bátor kiskutya 43

 Hányszor ha
llottad már,
mesehallgat hogy ne ug
ás közben, rándozz
ne trappolj, ne kiabálj,
hanem ülj le ne dobolj,
Ha nehezed szépen, és fi
re esik eg y g yelj csöndb
h e l en?
örökmozgó y ben inaradn
vagy, akkor od, ha te is
szólnak! A ezek a mesé
mulatságos t k éppen nek
tapsolhatsz, ör ténetek a ed
szaladgálha latt ugrálha
t s z, s ő t tsz,
akkor, amik m ég kiabálha
or elhangza tsz is, de cs
nak a felada ak
tokra buzd
ító szavak.
Örökmozgó
, mesehallg
Keltsd életr atásra és ját
e a pösze ny ékra fel!
uszi, a civak
vagy a két h odó medve
az udó s kise hocsok
gér tör ténet
ét!
A sorozatb
a
n megjelen
A beszélő k t:
iskutya és m
ás története
k
Előkészüle
tben:
A kívánesi
hópehely és
más történet
ek