Raktári szám: NT-98538/1

ISBN 978-963-19-8033-2

9 789631 980332

Játékvá r
Képes munkáltató olvasókönyv 2.

A tankönyvön védőfólia elhelyezése nem szükséges,

Óvjuk környezetünket!
 Hargitai Katalin

Játékvár
Képes munkáltató olvasókönyv
az általános iskola 2. osztálya számára

Oktatási Hivatal
 A kiadvány 2018. 03. 23-án tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott
a TKV/26-16/2018. számú határozattal.

A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet 11. melléklete 11.1.1.01.
­kerettanterv előírásainak.

Szerző:
Hargitai Katalin

Lektor:
Remeczné Komár Gabriella

Illusztrálta:
Faltisz Alexandra

Vezető szerkesztő:
Kóródi Bence

Szerkesztő:
Varga Julianna

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők:

Pénzes Jenő, Kempfner Zsófia

© Hargitai Katalin, Oktatási Hivatal (Eszterházy Károly Egyetem), 2017

ISBN 978-963-19-8033-2

Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu

A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Raktári szám: NT-98538/1
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Görög Istvánné
Grafikai szerkesztő: Róth Ágnes
Terjedelem: 8,24 (A/5) ív
A tankönyv tömege: 250 gramm
1. kiadás, 2022
Nyomdai előkészítés: Fekete Gabriella

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Kedves Tanulók!

Remél-jük, szívesen tanul-tok ebből a könyvből, és sok-szor átéli-

tek a tanulás örömét. Ha nehéz-nek tűnik egy-egy feladat, bát-ran
kér-jetek segít-séget!
Jó mun-kát kívánunk!
A tankönyv készítői

1. Kösd össze!

Mobil-telefon hasz-ná-lata tilos!

A fákat kivág-ni tilos!

Kerékpárt a falhoz támasz-tani tilos!

A virágokat letépni tilos!

Fény-képez-ni tilos!

Dohányoz-ni tilos!

Kutyával bemenni tilos!

3
 b s m b h t s b m t v b m h s
b b t b v b m s m b t v b s b t

1. Olvasd el a szótagoszlopokat hangosan! Olvasd el még egyszer, és ke­resd meg az

okos szavakat! Mindegyikkel mondj mondatot!

áb ás ál áb áv át áb áz
ib is il ib iv it ib iz
úb ús úl úb úv út úb úz
áb ás ál áb áv át áb áz
úb ús úl úb úv út úb úz
éb és él éb év ét éb éz

2. Olvasd el a mondatokat!

A baba sír. Bori é-ne-kel.

A boci é-hes. A teve i-szik.
A béka ú-szik. A cica al-szik.
Tibi tanul. A mama te-le-fo-nál.
Béla ját-szik. Babi ta-ka-rít.

3. O
 lvasd el a mondókát!

– Hol jár-tál, bá-rány-kám?

– -ben, asz-szony-kám.
– Ki vert meg, bá-rány-kám?
– Juhász boj-tár, asz-szony-kám.

– Mivel vert, bá-rány-kám?

– Bun-kós bot-tal, asz-szony-kám.
– Hogy sír-tál, bá-rány-kám?
– Be-he-he-he, asz-szony-kám.
4
 1. Mondd ki a b hangot! Közben figyeld, hogy morog-e a torkod!
Mit csinál a  szád, a nyelved? A  b hang morgós hang, színezd ki
a betűjét pirosra!

2. Vedd elő a piros és a zöld ceruzádat! Ha morog a torkod, színezd pirosra a betű
alatt a karikát, ha nem morog a torkod, akkor zöldre!

b m s b t h b m s b t h b m s b t h b m

3. Pótold a hiányzó betűket! (b, m)

li   a ka   át  orsó  aci koro  ese

 oka ha   u  oha si   a  ókus su   a

4. Kösd össze!

su-ba kabin
li-ba lábos
te-ve bot
bab teve
hab zab
zab tubus
bot suba
tu-bus liba
lá-bos hab
ka-bin bab

5
 A két óriás
Élt va-la-mi-kor régen egy nagyon e-rős ó-ri-ás.
Bé-vaz volt a ne­ve.
KI VOLT BéVAZ? MIlyen volT ez az óriás?

Egy kö-ze-li or-szág-ban élt egy másik ó-ri-ás.

Ő már sokat hal-lott Bé-vaz-ról.
– Mi-fé-le lehet ez a Bé-vaz? – tör-te a fejét.
I-ga-zán ha-tal-mas? Vagy csak ki-ta-lál-ták róla?
Én e-rő-sebb vagyok! Megyek, és le-győ-zöm! – szólt a másik ó-ri-ás.
HOVA INDULT A MÁSIK ÓRIÁS?

Út-ra kelt hát a másik ó-ri-ás.

Át-sé-tált a ten-ge-ren, át-ug-rott
három hegyen. Már ott is volt.
Bé-vaz ki-né-zett az ab-la-kon. Nagyon meg-ré-mült.
– Bor-zasz-tó! A másik ó-ri-ás sok-kal nagyobb nálam!
Biz-tos e-rő-sebb is!
Jaj, mit csi-nál-jak?
Ki kell ta-lál-nom va-la-mit!
Jaj, mit csi-nál-jak?
MILYEN VOLT A MÁSIK ÓRIÁS? MITőL rémült MEG BéVAZ?

Bévaz be-bújt az ágy-ba, és be-ta-kar-ta magát.

MIT CSINÁLT BéVAZ?

– Hol van Bévaz? Lát-ni a-ka-rom! – ki-a-bál-ta a másik ó-ri-ás.

– Nincs itt-hon – vá-la-szol-ta a fe-le-ség.

6
– Ak-kor ki fek-szik itt az ágy-ban? – har-sog-ta
a másik ó-ri-ás.
– Bévaz kis-fi-a. Beteg. Hal-kan be-szélj, mert
al-szik! – szólt a fe-le-ség.
Ki fekszik igazából az ágyban? Mit hazudott a FELESÉG?

– Hűha! Ek-ko-ra Bévaz gye-re-ke? – bá-mult nagyot a másik

ó-ri-ás. Bizony, ak-kor ha-tal-mas lehet Bévaz is! Nem bírom
le-győz-ni, mert ő a leg-na-gyobb ó-ri-ás!
Az-zal fog-ta magát, és futott visz-sza a saját ha-zá-já-ba.
MIÉRT MENT HAZA a másik óriás?

– Ez el-fu-tott – szólt a fe-le-ség. Most már e-lő-jö-hetsz!

Bévaz ne-vet-ve bújt ki a ta-ka-ró a-lól.
Meg-kö-szön-te fe-le-sé-gé-nek a se-gít-sé-get.
Még ma is él-nek bé-ké-ben, ha meg nem hal-tak.
MIért volt hálás BéVAZ a feleségének?

Szégyen a futás, de hasznos.

7
1. Egészítsd ki a rajzokat!

A ten-ger hul-lám-zik.
A víz kék.
A hegyek csúcsa fehér.
A hegy-ol-dal tele van fe-nyő-vel.
A fák között kis patak lát-szik.
A ház-te-tő piros.
Az ab-lak és az aj-tó bar-na.

Bévaz fek-szik a ta-ka-ró alatt.

Csak a bar-na haja lát-szik ki.
A ta-ka-ró fehér-piros koc-kás.
A szőnyeg tar-ka.
Az ágy alatt van Bévaz fe-ke-te pa-pu-csa.
A másik ó-ri-ás benéz az ab-la-kon.

8
1. Nézd meg a képeket! Meséld el a történetet!

Mindenkit érhet baleset.

9
 m m m t h r m m m v v m m h
m m t m m v m h v m v t v m m t

1. Olvasd el a szótagoszlopokat hangosan! Olvasd el még egyszer, és ke­resd meg az

okos szavakat! Mindegyikkel mondj mondatot!

ám áv ás ám áv át ám ál
ím ív ís ím ív ít ím íl
em ev es em ev et em el
ám áv ás ám áv át ám ál
úm úv ús úm úv út úm úl
im iv is im iv it im il

2. Válaszolj a kérdésekre szóban!

Mit kér a baba? Mit lát Misi? Mit főz Bálint?

Mit rajzol Béla? Mit mos Bori? Mit vasal Mari?

Mit fest a bácsi? Mit vesz a mama? Mit eszik a maci?

Mit iszik a baba? Mit vezet a bácsi? Mit mos a fiú?

10
1. Mondd ki a m hangot! Közben figyeld, hogy morog-e a torkod! Mit
csinál a szád, a nyelved? A m zöngés mássalhangzó, színezd ki a betűjét
pirosra!

2. Vedd elő a piros ceruzádat, és karikázd be a m betűket!

m s M l m b m m b t m m t m T M s m S M

m s M l mb m m b t m m t m T M S m S M b

3. Húzd alá azt a szót, amelyik nem illik a sorba!

béka boci ma-lac mó-kus busz

ka-bát sál zakó tévé blúz
kif-li ház al-ma mo-gyo-ró sajt
4. Írd a rajzok alá a nevüket!

11
 A méhecs-ke
és a galamb
Egy-szer egy méhecs-ke bele-esett a patakba. Nem
tudott úszni. Már csak-nem el-me-rült a vízben.
MI TÖRTÉNT A MÉHECSKÉVEL?

Egy galamb látta, hogy mi történt.

Keresett gyor-san egy faleve-let, és
a vízre tette a méhecs-ke mellé.

MIT CSINÁLT A GALAMB?

A kis méh nagy nehezen felmászott a levélre. A levél a víz tetején

rin-ga-tó-zott, és lassan-lassan a partra ért.
HOGYAN MENEKÜLT MEG A MÉHECSKE?

A méhecske a fűre feküdt.

Meg-száradt a napon, kipihen-te magát, aztán elrepült.
Hálásan gon-dolt a galambra.
MIT CSINÁLT A MÉHECSKE?

A galamb nagyon örült, hogy sikerült meg-men-teni a méhecskét.

MINEK ÖRÜLT A GALAMB?

Néhány nap múlva a egy vadász járt a pataknál. Ész-re-vet-te a

galambot, amint az éppen egy ágon bóbis-kolt. Levette a válláról
a puskát, és célba vette a madarat.
MIT AKART LELŐNI A VADÁSZ?

12
A méhecske a vadászhoz repült, és hangosan, mér-gesen züm-mö-
gött a füle körül.
MIT CSINÁLT A MÉHECSKE?

A vadász el-ej-tet-te a puskát. A zajra fel-éb-redt a galamb, és

elrepült.

HOGYAN MENEKÜLT MEG A GALAMB?

A méhecske nagyon örült, hogy sikerült meg-men-teni barátja

­életét.

MINEK ÖRÜLT A MÉHECSKE?

1. A padtársaddal dolgozz! A kérdések segítségével meséljétek el a mesét! Az egyikő-

tök olvassa fel a kérdéseket, a másik válaszoljon rájuk, majd cseréljetek! Forduljatok
egymással szembe, és a feladat közben nézz a társad szemébe!

Mi történt a méhecskével?
Mit dobott a galamb a vízbe?
Hogyan menekült meg a méhecske?
Hol bóbiskolt a galamb?
Mit akart lelőni a vadász?
Mit csinált a méhecske?

Ahol a szükség, ott a segítség.

13
 ú i ú é é ú ú ú é i ú é ú
ú ú i ú é ú é ú ú i é é ú

1. Olvasd el hangosan a szótagoszlopokat! Olvasd el még egyszer, és ke­resd meg az

okos szavakat! Mindegyikkel mondj mondatot!

mú vú sú lú bú tú mú lú
mé vé sé lé bé té mé lé
mi vi si li bi ti mi li
mú vú sú lú bú tú mú lú
mé vé sé lé bé té mé lé
mú vú sú lú bú tú mú lú

2. Olvasd el a verset!

A titkos út
Hogy-ha most el-in-du-lok,
az-tán bal-ra for-du-lok,
egy kis ú-tig, tit-kos ú-tig
láb-ujj-he-gyen el-ju-tok.
Nemes Nagy Ágnes – részlet

3. N
 ézd a térképet, és válaszolj a kérdésekre!

Hol lakik a nyúl?

Ki lakik a pa-tak-nál?

14
1. Mondd ki az ú hangot! Közben figyeld meg, mit csinál a szád, a nyelved!
Az ú magánhangzó, színezd ki a betűjét kékre!

2. Vegyél elő kétféle színes ceruzát! Színezd ki a kakasokat! Azokat, amelyek a kis
szív felé néznek, az egyik színnel, amelyek a kéz felé néznek, a másik színnel!

3. Olvasd el! Rajzold le!

kút tubus suba makk

zeb-ra hamu bor-só lakat

4. Cseréld ki az egyik betűt úgy, hogy értelmes szót kapjál!

mag, mar, mér,

kút, két, kéz,
láb, báb, búb,
háj, haj, hab,

15
 A békés fe-le-ség
Élt va-la-mi-kor egy jó-szí-vű em-ber. Úgy hív-ták,
hogy Mubur.
Egy reg-gel így szólt hoz-zá a fe-le-sé-ge:
– Édes u-ram! Vigyük el a vá-ros-ba az egyik lovat. Hát-ha meg-
veszi va-la-ki.
– Jó, már viszem is – vá-la-szol-ta Mubur.
Milyen ember volt mubur?
mit visz mubur a városba? miért?
Ha-ma-ro-san ta-lál-ko-zott egy em-ber-rel, aki egy sza-ma-rat
ve-ze-tett.
– Cse-rélj velem! – szólt a sza-ma-ras em-ber.
– Jó – vág-ta rá Mubur.
Most már a sza-ma-rat ve-zet-te tovább.
Mit kapott Mubur a lóért cserébe?

– Kérsz egy vidám ka-kast? – kér-dez-te Muburtól egy ke-res-ke-dő.

– A ti-ed lehet, csak a sza-ma-rat kérem cse-ré-be.
– Jó! – vá-la-szol-ta Mubur, és vit-te a ka-kast a vá-ros-ba.
Mit kapott a szamárért cserébe?

Hamar es-te lett.

Mubur meg-é-he-zett, meg-szom-ja-zott.
– Kocs-má-ros! Meg-ka-pod a ka-kast, ha e-he-tek, i-ha-tok itt
ked-vem-re.
A kocs-má-ros be-le-egye-zett.
Mubur jóllakott, majd si-e-tett haza.
kié lett a kakas?
Mit kapott mubur a kakasért cserébe?

16
– Most mit szól a fe-le-sé-ged, hogy
sem-mit sem hoz-tál haza? – kér-dez-
te Muburtól a szom-széd.
– Biz-tos lesz ve-sze-ke-dés, ki-a-bá-
lás! – jó-sol-ta a szom-széd.
– A fe-le-sé-gem békés, és szeret en-gem – vá-la-szol-ta Mubur.
– Fo-gad-junk egy ez-res-be, hogy ve-sze-ke-dés lesz! – mond-ta
a szom-széd.
– Jó – hagy-ta rá Mubur.
mit mondott a szomszéd?
miben fogadtak?

– De jó, hogy itt vagy é-des u-ram! – ö-rült a fe-le-ség, mikor

meg-lát-ta Muburt.
– Meg-vet-te vala-ki a lovat? – kér-dez-te.
– El-cse-rél-tem egy sza-már-ra – vála-szol-ta Mubur.
– Jól tet-ted. Megyek és meg-i-ta-tom a sza-ma-rat – szólt a
fe­-le-ség.
mit akar megitatni a feleség?

– Ma-radj még! – kér-te Mubur.

– A sza-ma-rat el-cse-rél-tem egy vidám ka-ka-sért.
– Ak-kor megyek és meg-e-te-tem a ka-kas-kát – szólt a fe-le-ség.
mit akar megetetni a feleség?

– Ma-radj még! – kér-te Mubur.

– A-mi-kor é-hes let-tem, a ka-kast o-da-ad-tam egy va-cso-rá-ért
cse-ré-be – fe-jez-te be Mubur.
– Az a jó, hogy te ha-za-ér-tél! – mond-ta a fe-le-ség, és át-ö-lel-
te az u-rát.
17
A-mi-kor a szom-széd e-ze-ket hal-lot-ta, ha-za-si-e-tett, és hoz-ta
az ez-rest.
Mubur és a fe-le-sé-ge pedig még ma is él sze-re-tet-ben, ha meg
nem halt.
minek örült a feleség?
ki nyerte meg a fogadást?

1. A padtársaddal dolgozz! A kérdések segítségével meséljétek el a mesét! Az egyikő-

tök olvassa fel a kérdéseket, a másik válaszoljon rájuk, majd cseréljetek! Forduljatok
egymással szembe, és a feladat közben nézz a társad szemébe!

Miért vitte Mubur a lovat a városba?

Mit kapott a lóért cserébe?
Mit kapott a szamárért cserébe?
Hol vacsorázott Mubur?
Mit adott a vacsoráért cserébe?
Kivel fogadott Mubur?
Miben fogadtak?
Ki nyerte meg a fogadást?

Hol a harag nyertes, vesztes a nyugalom.

18
1. Olvasd el A békés feleség című mesét! Egészítsd ki a rajzot!
A szo-bá-ban bar-na székek van-nak.
Az asz-ta-lon váza áll.
A vá-zá-ban három szál virág van.
Az asz-tal a-latt tar-ka cica al-szik.
Mubur haja fe-ke-te.
A fe-le-ség szok-nyá-ja kék, a kö-té-nye sár-ga.
A zse-bé-re vi-rá-got hí-mez-tek.
Az ab-lak-nál áll a szom-széd.
A fején kalap van.

19
 s m s t v s b s m s b m b v s
s m b s v b t m v s s s m b v t

1. Olvasd el hangosan a szótagoszlopokat! Olvasd el még egyszer, és ke­resd meg az

okos szavakat! Mindegyikkel mondj mondatot!

sa ba ta ma la sa ba la
sí bí tí mí lí sí bí lí
sé bé té mé lé sé bé lé
sa ba ta ma la sa ba la
sú bú tú mú lú sú bú lú
si bi ti mi li si bi li
2. Olvasd el a mondatokat!

Bori sokat mesél. Tibi lufit fúj.

Mama ré-test nyújt. Kati hajas babát kér.
A tojás le-e-sett. Éva ke-ve-set e-vett.
Miki lába fáj. Babi ta-ka-rít.
Lali sokat segít. Sári ka-bá-tot vá-sá-rol.
Misi korán kelt fel. Nusi ke-rí-tést fest.
3. Olvasd el a mondatokat, és fejezd be őket szóban!

Bori sokat mesél, mert…

Le-e-sett a tojás, mert…
Miki lába fáj, mert…
Lali sokat segít, mert…
Tibi lufit fúj, mert…
Kati hajas babát kér, mert…
Éva ke-ve-set evett, mert…
A tehén sokat legel, mert…
Sári ka-bá-tot vá-sá-rol, mert…
20
1. Mondd ki a s hangot! Közben figyeld, hogy morog-e a torkod! Mit csi-
nál a szád, a nyelved? A s hang zöngétlen mássalhangzó, színezd ki a
betűjét zöldre!

2. Ha morog a torkod, színezd pirosra a betű alatt a karikát, ha nem morog, akkor
zöldre!

s m t s b m t l b m s j z m b t s m b s m

3. Pótold a hiányzó betűket! (s, l)

 uba, ké   , ma   ni, tá  ,    iba, me   e, te   e,
há   ó,  akk, Mi   i, tojá   , ka   ap,  akat,  eb,  áb
4. Kösd össze a fiúneveket a fiú rajzával, a lányneveket a lányéval!

Bori Misi
Mari Balázs
Béla Lali
Mózes Miki
Lil-la Le-ven-te
Simon Sári
Timi Éva
Már-ta Tibor
5. Vezesd el Sárit a fogashoz!

21
 l s l m s l v s b l s m l b m
l m l s v l l m v l s l m b v l

1. Olvasd el a szótagoszlopokat hangosan! Olvasd el még egyszer, és keresd meg az

okos szavakat! Mindegyikkel mondj mondatot!

la ta ba sa ba ma va la
lú tú bú sú bú mú vú lú
le te be se be me ve le
la ta ba sa ba ma va la
lú tú bú sú bú mú vú lú
li ti bi si bi mi vi li
2. Olvasd el a verset!

nyári rajz
Hogy mit lát-tam? El-mond-ha-tom.
De jobb lesz, ha le-raj-zo-lom.

Meg-lát-ha-tod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb
kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,

ez itt az út, fe-lénk futó,
ez itt a-kác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
nemes nagy ágnes – részlet

22
1. Mondd ki a l hangot! Közben figyeld, hogy morog-e a torkod! Mit csi-
nál a szád, a nyelved? A l hang zöngés mássalhangzó, színezd ki a
betűjét pirosra!

2. Tornáztasd meg a nyelvedet!

3. Írd a szavakat a megfelelő helyre!

suba hamu puma pihe pata boka háló

1. A lá-bunk része, a láb-szár és a láb-fej között van.
2. Ha va-la-mi el-é-gett, szür-ke színű por marad.
3. Fo-nal-ból ké-szí-tik. Ha-lá-szok is hasz-nál-ják, a fo-ci-ka-pun is van.

4. A-me-ri-ká-ban élő ál-lat. Négy lába van, szür-ke a színe. Ü-gye-

sen va-dá-szik.
5. Nagyon pici, puha ma-dár-toll.
6. A ló lábán van. Vas-tag, erős kö-röm-fé-le.
7. A pász-to-rok ka-bát-ja. Juhok bő-ré-ből ké-szí-tik.

4. Rajzold le: suba, pihe, háló!

23
 A kis majom
Egy-szer egy kis majom meg-szö-
kött az állat-kertből. A majom-ma-
ma hiába kereste, nem volt sehol.
Volt nagy sírás-rívás, de a kis majom nem került elő.
Világgá ment.
HONNAN SZÖKÖTT MEG A KIS MAJOM?

Ment-ment a kis majom, amerre a lába vitte. Egyszer csak hófehér

házikót pil-lan-tott meg egy kert közepén. Odaszaladt, beku-
kucs-kált. Hát mit látott?! Sok-sok fát, raj-tuk piros almák, sárga
körték, kék szilvák.
MI VOLT A KERTBEN?

A kis majomnak azonnal nagy étvágya lett. – De jó is lehet a fáról

szedni, frissen enni a gyümölcsöt! – gondolta. A kertet magas kerí-
tés védte. Oda ugyan nem jut-hatott be senki ember-fi-a.
Emberfi-a nem is, de majom-fi-a miért ne?! Hát még az olyan ügyes
kúszó-mászó-ugróbajnok, mint amilyen a kis majom volt!
Mi az neki, egy ilyen magas kerítés. Hipp-hopp! – Át is ugrott rög-
tön rajta.
HOGYAN JUTOTT BE A KERTBE A KIS MAJOM?

Aztán fel a körtefára! Egyik körtét a másik

után maj-szol-ta. Amint jó-í-zű-en lak-má-
ro-zott, nem vette észre, hogy egy öreg-
anyó jön a kertbe virágokat locsolni.

24
 KI MEnT A KERTBE?

Egy-szer-re fur-csa zajt hallott. Felnézett a kör-

tefára, és majd le-e-sett az álla a csodál-ko-
zás-tól.
– Hát te honnan kerültél ide? – kérdezte meg-
le-pet-ten. A kis majom makogott valamit, de
öreganyó ettől nem lett okosabb. ó-va-to-san
meg-fog-ta a kis állatot, és bevitte a házba.
Éppen akkor egy szomorú majom-mama képe
jelent meg a tévé képer-nyő-jén. A kis majom
azonnal felismerte anyukáját, a tévéhez szaladt,
és át-ö-lel-te a készüléket.
KIT IsMERT FEL A KIs MAJOM?

– na gyere te kis szökevény, visszaviszlek anyukádhoz – mondta

öreganyó. Úgy is lett.
Volt nagy öröm az állatkertben, amikor meg-ér-kez-tek! Minden
állat tudott majom-mama bánatáról. saj-nál-ta a medve, róka, ele-
fánt, de még az oroszlán is. Most együtt ör-ven-dez-tek a kis
majomnak.
HOVA VITTE VIssZA AZ ÖREGAnyó A KIs MAJMOT?

1. Mondd el a rajzok nevét sorban, balról, a szívecske mellől kezdve!

Félni ne félj, de ügyelni ügyelj!

25
 f m s f l s b s m f b m f l s
f f b s f l f m l s f s m f l f

1. Olvasd el a szóoszlopokat hangosan! Tíz szóval mondj mondatot!

mama hiba síró fogó cumi fóka szabó

fele liba boka maga ruha kiló Feri
mese bábu lakó hajó haza hála kása
háló fóka móka fúró fakó hiszi karó
baba kefe sima béka búza lila sose
falu bika móló felé foci szoba kofa

2. Olvasd el a mondatokat!

Ha süt a nap, el-me-gyünk ki-rán-dul-ni.

Ha kapok száz fo-rin-tot, veszek egy új-sá-got.
Ha ma fel-a-dom a le-ve-let, hol-nap meg-kap-ja
a ba-rá-tom.
Ha ó-va-tos leszel, nem e-sel le a má-szó-ká-ról.
Ha sza-ladsz, még el-é-red a buszt.
Ha szor-gal-ma-san ta-nulsz, jó jegyet kapsz.
Ha huzat van, be-csu-kom az ab-la-kot.

3. Fejezd be a mondatokat szóban!

Ha el-ol-va-sod a lec-két,…
Ha be-ve-szed a gyógy-szert,…
Ha fel-kap-cso-lod a lám-pát,…
Ha meg-hí-vod a ba-rá-to-dat,…
Ha fáj a lábad,…
Ha fel-ve-szed a pa-pu-csot,…

26
1. Mondd ki a f hangot! Közben figyeld, hogy morog-e a torkod! Mit csi-
nál a szád, a nyelved? A f hang zöngétlen mássalhangzó, színezd ki a
betűjét zöldre!

2. Színezd más-más színűre a balra, és a jobbra néző fókákat!

3. Rajzold le!

fehér cica piros fog-ke-fe zöld fal kék te-le-fon

kicsi falu három kif-li fol-tos ruha sár-ga lufi

4. Kösd össze!

szegfű foglalkozás ősz péksütemény
holló bútor kakaó folyadék
szabó virág mókus állat
szék madár kifli évszak

27
1. Olvasd el a történeteket! Válaszolj a kérdésekre szóban!

Feri ül a föl-dön. Házat é-pít.

Már kész a sár-ga fal.
Az ab-la-kok kékek.
A tető piros lesz.
Babi is segít.
mit épít feri? milyen lesz a ház? ki segít ferinek?

Fanni sé-tál-ni ké-szül.

– Hideg szél fúj – mond-ja ma-ma.
– Me-le-gen öl-tözz fel!
Fanni ka-bát-ban, sap-ká-ban in-dul el.
Fifi is el-kí-sé-ri. Őt a bun-dá-ja me-le-gí-ti.

hová megy fanni?

miért vett fel kabátot és sapkát? ki kíséri el?

Piri fa-lu-ra u-ta-zik.

A nagy-ma-má-ját lá-to-gat-ja meg.
Ü-gye-sen gon-doz-za az ál-la-to-kat.
Nem fél e-gyik-től sem.

kit látogat meg piri? mit fog segíteni?

28
1. Egészítsd ki a rajzokat!

Feri a-latt min-tás szőnyeg van.

Az é-pí-tő-koc-kák fe-ke-te do-boz-ban van-nak.


Fanni fején piros sap-ka van.
A ka-bát-ja piros és fe-ke-te koc-kás.

Piri ko-sa-rá-ban sár-ga ku-ko-ri-ca-sze-mek van-nak.

A piros vödör tele van víz-zel, a bar-na üres.

29
 e ú e ú e i e ú á ú e i ú e á
e e i ú e e ú á e ú i e á ú e e

1. Olvasd el a szóoszlopokat hangosan! Keresd meg azokat a szavakat, amelyekben

e betű van! Írd le a füzetbe! Mondj róluk mondatot!
mese csere mohó boci móló boci foci
vele tele teve fogó rágó helye keze
vonó kiló feje pite jegye fele szóló
bibi látó sári bele heti gyere vevő
bíró háló fúró házi rőzse bújó háló
bábu kelő gyári póló síró báli Feri
2. Olvasd el a mondatokat!

sári el-á-zott, mert nem volt e-ser-nyő-je.

Tibi i-vott egy pohár vizet, mert nagyon szom-jas volt.
E-ni-kő ál-mos, mert korán kel-lett kel-ni-e.
nem jár-tak a vo-na-tok, mert sok hó esett.
Er-vin meg-nyer-te a ver-senyt, mert ő volt a leg-gyor-sabb.
Misi sokat sze-re-pel, mert sok ver-set tud.
Veszek busz-je-gyet, mert nincs bér-le-tem.
3. Fejezd be a mondatokat!

Er-zsit meg-ju-tal-maz-ták, mert…

á-dám ked-ves volt, mert…
El-me-gyek a bolt-ba, mert…
Apa öt kif-lit vett, mert…
sokat kell vár-ni a busz-ra, mert…
Ma nem fo-gunk ta-nul-ni, mert…
Veszek te-le-font, mert…
A kutya u-gat, mert…
30
1. Mondd ki az e hangot! Közben figyeld meg, mit csinál a szád, a nyelved!
Az e hang magánhangzó, színezd ki a betűjét kékre!

2. Tornáztasd meg a nyelvedet!

   é-ő   i-á    o-á u-i   a-ú

3. Kösd össze a mondatok elejét a végével!

Főzöm a ker-tet. Mekeg a fogam.

Var-rom a fil-met. Süt a kecske.
Látom a gom-bot. Úszik a nap.
Ásom a levest. Fáj a hal.
4. Fejezd be a mondatokat írásban!

Le-ma-rad-tam a vo-nat-ról, mert

Kap-tam egy ok-le-ve-let, mert

Fáj a kezem, mert

Hideg van, mert

Pisz-kos lett a ruhám, mert

31
1. Hallgasd figyelmesen a mesét!

A róka meg a pacsirta

Volt egyszer egy pacsirta meg egy róka. A pa-
csirtának nem volt földje, de a rókának volt.
Oda rakott fészket a pacsirta, ott élt a fiókáival. Egyszer odamegy
a róka a pacsirtához, s mondja neki:
– Hallod-e te pacsirta, holnap, ha jövök, adnod kell nekem egyet
a fiókáid közül, különben felszántom a földet.
Megijed szegény pacsirta, mi lesz velük,
ha a róka felszántja a földet? Hova rakja
a fészkét? De hogyan adhatná oda a fió-
káját is?
Felszállt egy kóróra és sírt keservesen.
Odament egy kis kutya s kérdi tőle:
– Miért sírsz olyan keservesen, pacsirta?
– Hogy-ne sírnék, mikor a róka meg
akarja enni a fiókámat. Ha nem adom
neki, felszántja a földet.
– Ha jön, és azzal fenyeget, hogy felszántja a földet, mondjad
neki: hát szántsd, ha van ekéd.
Másnap jött a róka, s mondta:
– Hamar adj egy kis pacsirtát, mert mindjárt felszántom a földet!
– nem adok én! szántsd fel, ha van ekéd!
– Hiszen várj csak, mindjárt felszántom! – mondotta a róka.
Azzal nekiállott a földnek, a négy lábával kapargálta, s közben
kiabált:
– Gyí te, gyí! Gyí te, gyí!
Meghallotta ezt a kis kutya, szaladt a földre, hogy megfogja
32
a rókát. De a róka észrevette a kis kutyát – uccu neki, illa berek,
szaladt árkon-bokron át. Meg sem állott, míg egy lyukhoz nem ért.
Abba belebújt, így menekült meg a kutyától. Bent a lyukban
elkezdte a róka:
– ó, két szép szemem világa, milyen jól tudtál figyelni, hogy ész-
revetted ezt a lyukat!
Akkor a két első lábának szólott:
– ó, édes két első lábam, de jól tudtál rugaszkodni, kapaszkodni.
nem is ért utol a kis kutya!
Most meg a két hátulsó lábához fordult, azt kezd-te dicsérni:
– ó, édes két hátulsó lábam, de jól rúgtad a port, alig látott
valamit a kis kutya!
Hanem a farkával nem volt megelégedve:
– no, te hitvány lompos farkam, te min-
dig hátrafelé húztál, majdnem utolért
miattad a kis kutya! De nincs is helyed
itt a lyukban, kilódítalak innét!
Azzal elkezdte tolni a farkát kifelé. A kis kutya még ott leskelő-
dött a lyuknál. Gyorsan elkapta a róka farkát, és húzta kifelé.
szerencsétlen róka csak nagy nehezen tudott megmenekülni.
Azóta nem akar pacsirtát enni.

1. A mese meghallgatása után húzd alá a kérdésekre a választ!

Mit kért a pacsirtától a róka?

Mit mondott a róka, miközben szántotta a földet?
Hova tudott bebújni?
Melyik testrészével volt megelégedve?
Melyiket akarta kilódítani a lyukból?
Mit nem akar enni többet ez a róka?
33
 p p m p t h s p s p h p m p v h s
p p f s t p f m v p s p m p v t

1. Olvasd el a szóoszlopokat hangosan! Keresd meg azokat a szavakat, amelyekben

p betű van! Tízről mondj mondatot! Írd le őket a füzetbe!
póló póni kapu foci puszi puha falu
fóka lakó fogó cumi Peti papi pólya
papa Pali kefe cipő maga ruha kiló
mese Feri póré hajó pipi hála pálya
pipa pici lapu móka fúró pihe lopó
háló cipó csupa répa kapa kupa Piri
2. Olvasd el a mondatokat!

A pil-lan-gó a vi-rá-gon pihen.

A puli a lép-csőn al-szik.
A póni a réten legel.
A pipa az asz-ta-lon van.
A fog-ke-fe a pol-con van.
A pó-ré-hagy-ma a pul-ton fek-szik.
A cipó a tál-cán van.
A póló a váll-fán lóg.
A lapu az á-rok-par-ton nő.
A kopó figyel.
A pólya meg-szá-radt.
A ruha el-sza-kadt.

34
1. Mondd ki a p hangot! Közben figyeld, hogy morog-e a torkod! Mit csi-
nál a szád, a nyelved? A p hang zöngétlen mássalhangzó, színezd ki a
betűjét zöldre!

2. Merre mutat a nyíl?

3. Írd a szavakat a megfelelő helyre!

póni lapu pulya móló karó kupa páva kopó

1. Vé-ko-nyabb farúd. A nö-vé-nye-ket tá-maszt-ja.
2. Ló. A-la-csony a tes-te.
3. Madár. Szép tolla, és ri-ká-cso-ló hang-ja van.
4. Gyer-mek.
5. A ha-jó-ki-kö-tő része.
6. Va-dász-ku-tya. Meg-ta-lál-ja a vadat az er-dő-ben.
7. Régen ittak be-lő-le. Most a győz-tes-nek ad-ják.
8. Növény. Nagy le-ve-le-i van-nak.

4. Jussanak el az állatok az ennivalójukhoz!

35
 á ú á e á i á ó e ú á i ú á e
á á i ú á á e á ú i á e ó á e

1. Olvasd el hangosan a szóoszlopokat! Keresd meg azokat a szavakat, amelyekben

á betű van! Írd le a füzetbe! Mindegyikről mondj mondatot!
vár jár fúj bál mely fogy mez szán
már bár fel mer gól láz fut szár
sár pár fog mák rág lám kár szám
tár lesz fáj fúl lát gáz szál zár
fej hál fül ház fok lel száz kár
gyár fon ver bor hoz sál szel száj
2. Hallgasd meg a nyelvtörőket! Olvasd el néhányszor te is! Próbáld gyorsan mon-
dani őket!

nem lehet a Márta másé,

mert a Márta már Tamásé.
ádám bátyám pápán járván pávát látván
száját tátván lábát rázván pávává vált.
Rájár a rájára a rúd: rút arája jó pár órája vár rája.

3. A nyelvtörőkben karikázd be az á betűket!

4. Írj olyan keresztneveket, amelyekben á betű van!

5. Mondd el a rajzok nevét sorban, balról, a szívecske mellől kezdve!

36
 1. Mondd ki az á hangot! Közben figyeld meg mit csinál a szád, a nyelved!
Az á hang magánhangzó, színezd ki a betűjét kékre!

2. Kösd össze a képet a megfelelő szóval! Húzd alá az összetartozó szavakat!

kif-li pék-sü-te-mény szeg-fű-szeg
komód jár-mű fotel
motor fűszer busz
tél bútor nyár
bors év-szak zsem-le
3. Írd a rajzok alá a szavakat!

vár zár sár gyár gát gáz mák pár cár bál láp sál

37
 Az ö-reg-em-ber
és a pok-róc
Egy-szer volt egy nagyon fukar fi-a-tal-em-ber.
En-nek az em-ber-nek volt egy irigy fe-le-sé-ge.
milyen volt a fiatalember és a felesége?

Velük lakott a nagy-pa-pa is.

Ez az ö-reg-a-pó sok kárt csi-nált.
El-tör-te a po-ha-rat, ki-bo-rí-tot-ta a levest, le-ver-te a kést,
a ka-na-lat.
milyen volt a nagyapó?

A fe-le-ség nagyon mér-ges volt.

– Milyen pa-zar-lás! Megint el-tört egy po-­ha-­rat!
Csupa folt lett a szék, a szőnyeg!

Men-jen vi-lág-gá az öreg! Csap-juk el a ház-tól! – szólt az urá­hoz.

A fi-a-tal-em-ber be-le-e-gye-zett.
miért volt mérges a feleség?
mibe egyezett bele a fiatalember?

Más-nap el-men-tek a vá-sár-ba, és vet-tek két új pok-ró-cot.

El-ha-tá-roz-ták, hogy a két pok-ró-cot az ö-reg-apónak a
38
há-tá-ra rak-ják, az-tán mehet vi-lág-gá. Ha pi-hen-ni akar, ak-kor
az egyik pok-ró-cot le-te-rí-ti, ar-ra rá-fek-szik, a má-sik-kal meg
be-ta-ka-ró-zik.
kinek vették a két pokrócot?
hogyan fog pihenni útközben a nagyapó?

Ha-za-ér-tek a vá-ros-ból a két pok-róc-cal.

Ám e-gyi-kük sem mer-te út-nak bo-csá-ta-ni az ö-re-get.
miért nem küldték el ők az öregapót?

Volt nekik egy hét-é-ves fi-uk. Őt bíz-ta meg az ap-ja:

– Hol-nap mi el-me-gyünk, te meg sé-tálj ki a faluból a nagy-
a-pá-val. Az-tán gyere haza, ő meg vigye ma-gá-val a két pok-ró-
cot, és men-jen vi-lág-gá!
ki fogja a faluból kikísérni a nagyapót?
Mit fog kapni az apó az útra?

39
A fi-ú így is tett. Más-nap ki-kí-sér-te az apót a fa-lu-ból.
– Itt van egy pok-róc, fog-ja! Az-tán men-jen akár le,
akár fel! Töb-bet haza ne jöj-jön!
hova kísérte a fiú a nagyapját?
Mit mondott búcsúzóul az öregembernek?
Hány pokrócot adott oda a fiú a nagyapjának?

A másik pok-ró-cot ha-za-vit-te a fi-ú.

Az ö-reg-em-ber sírt egy kicsit, az-tán fog-ta a pok-ró-cot, és
búsan bal-la-gott tovább.
mit csinált az öregember?
hova került a másik pokróc?

Es-te ha-za-jött a fi-a-tal-em-ber és a fe-le-sé-ge.

A-zon-nal ész-re-vet-ték a pok-ró-cot.
– Nagy-a-pá-val mi lett? – szól-tak a fi-ú-hoz.
– Úgy tet-tem, ahogy maguk meg-hagy-ták – vá-la-szol-ta a fi-ú.
– Ak-kor mit keres itt ez a pok-róc?
– E-szem-be jutott, hogy egy-szer maguk is meg-ö-reg-sze-nek.
Ak-kor út-ra kell bo-csá-ta-nom ma-gu-kat is. Úgy járok a leg-job-
ban, ha pok-róc-ra sem kell köl-te-nem. Ol-csóbb, ha meg-őr-zöm
ezt a pok-ró-cot!
miért őrizte meg a fiú a pokrócot?

A fi-a-tal-em-ber és a fe-le-sé-ge egy-más-ra néz-tek, és bi-zony

el-szé-gyell-ték ma-gu-kat.
Meg-ér-tet-ték, hogy nagyot hi-báz-tak.
mit értettek meg a szülők? miben hibáztak?

40
Fog-ta a fi-a-tal-em-ber a lovat, és az öreg után si-e-tett.
A hegy tö-vé-ben utol is ér-te. Bo-csá-na-tot kért ap-já-tól. Ó-va-
to-san fel-ül-tet-te a lóra, és vi-gyáz-va ha-za-ve-zet-te.
hova sietett a fiatalember?
miért kért bocsánatot az apjától?
hogyan jutott újra haza az öregember?

Ezután nem bán-ták, ha el-tö-rött a pohár, ha ki-bo-rult a leves,

ha le-e-sett a kés. Se-gí-tet-ték, óv-ták az ö-reg-apót.
Be-csü-le-te-sen él-tek, becsü-le-tes embert ne-vel-tek a fiúból is.
Talán még most is él-nek, ha meg nem hal-tak.
hogyan éltek ezután?
Milyen felnőtt lett a fiúból?

Mit mással cselekszel, azt várjad fejedre.

41
1. Olvasd el az Öregember és a pokróc című mesét! Egészítsd ki a rajzot!

A család e-gyütt e-bédel.

Nagy-pa-pa ül a leg-kényel-me-sebb széken.
A há-tá-hoz pár-nát tet-tek.
A lábát be-ta-kar-ták, hogy ne fáz-zon.
Ké-nyel-mes papucs van raj-ta.
A pár-na piros színű.
Az asz-ta-lon leves, sült hús, gyümölcs, sü-te-mény van.
Nagy-pa-pa még a levest eszi.
Pár csepp a koc-kás te-rí-tő-re is ke-rült.
A bot a szék-hez van tá-maszt-va.

42
1. Színezd ki azokat a karikákat, amelyekben a betű van!

a ő a ö
é a
a é í e a
a i
i a
e
ö í
ú
a é a a

2. Hallgasd meg a szavakat! Ismételd meg te is! Ügyelj a helyes kiejtésre!

adja, hagyja, tartja, mondja, tudja, fonja, hordja, bontja, szidja

tiltja, rontja, fogadja, vakolja, nyaggatja, juttatja, mosogatja
3. A 2. feladat szavaival mondj mondatot! Két mondatot írj is le!

4. A 2. feladat szavaiban írd át a szó végi ja toldalékot!

5. Lapozz a 26. oldalra! Az 1. feladat szavai közül keresd ki azokat, amelyekben

kettő a betű van! Írd le őket!

6. Olvasd el! Rajzold le!

kapa barack hal labda

43
 á a á ú á i a ó á ú a í ú a á ú á i a ó
á-a a á ú á á ú a a ú i á a ó á a ú á i a

1. Olvasd el a szóoszlopokat hangosan! Tíz szóról mondj mondatot!

háj jár nagy máj hal kap szán haj

bár fal gaz hat kas vágy vak bál
makk mák gát rág lám váll vas baj
bal fáj lap has lát varr táp szál
kár fagy csal ház tál más bak kar
gyár nap hal csak hab sál szab sakk
2. Olvasd el a verset!

Repülő
Si-máb-ban száll ég-fe-lé, mint
bár-mi-lyen madár.
Só-haj-tot-tam – s ó-ri-ás-sá
nyílt a lát-ha-tár.

Sudár fák, mint gyér fű-szá-lak

buk-kan-nak elő,
ap-ró min-den, te-nye-rem-be
fér a domb-te-tő.
Nagy László – részlet

44
1. Mesélj a képről!

Ha lovad nincsen, talpad készen legyen!

45
1. Mondd ki az á és az a hangot! Hasonlítsd össze őket! Figyeld meg,
mit csinál a szád, a nyelved! Mind a két hang magánhangzó, színezd
ki a betűjüket kékre!

2. Tapsold le a képek nevét! Rajzolj annyi pöttyöt a rajzok alá, ahányat tapsoltál!

3. Pótold a hiányzó szavakat!

orvos szakács tanár színész pap cár eladó vadász

Az a kór-ház-ban gyó-gyít.
A az er-dő-ben va-dá-szik.
A a temp-lom-ban i-mád-ko-zik.
A a szín-ház-ban sze-re-pel.
A a pa-lo-tá-ban lakik.
A az is-ko-lá-ban tanít.
Az az üz-let-ben dol-go-zik.
A a kony-há-ban főz.

46
1. Nézd meg a képeket! Meséld el a történetet!

Az emberek nem élhetnek másként, csak egymás oltalmában.

2. A padtársaddal dolgozz! A kérdések segítségével meséljétek el a mesét! Az egyikő-

tök olvassa fel a kérdéseket, a másik válaszoljon rájuk, majd cseréljetek! Forduljatok
egymással szembe, és a feladat közben nézz a társad szemébe!

Kivel ment vásárolni az apuka?

Mit akartak venni?
Mit vett észre a kisfiú?
Mivel kezdett el játszani?
Ki segített a kisfiúnak?
Hogyan tudott segíteni?

47
 k m p k l k m s p k l m p k k
k p k s k p k m s p k p m k v k

1. Olvasd el hangosan a szavakat! Tíz szóról mondj mondatot!

kor kap fék vak kép köp ken kukk

köz gyík kér kés sok rák kín mukk
bók zsák kár kis mák rak kel kész
pakk lyuk kór pék fok kék sakk csak
kar lék kém kinn makk nyak szék kör
kél pók lök kas kosz kell szűk tyúk
2. Olvasd el a mondatokat!

A madarak éhesek.
A kosarak nehezek.
Az al-mák pirosak.
A bi-cik-lik újak.
A székek porosak.
A pol-cok bar-nák.
A buszok kékek.
A köny-vek színesek.
A ceruzák hegyesek.
A sü-te-mé-nyek cuk-ro-sak.
A babák kicsik.
A kések élesek.
A zsákok lyukasak.
A kanalak koszosak.
A kémények kor-mo-sak.
A lányok írnak.
Az el-ső-sök ol-vas-nak.
A fiúk é-ne-kel-nek.
48
1. Mondd ki a k hangot! Közben figyeld, hogy morog-e a torkod! Mit csi-
nál a szád, a nyelved? A k hang zöngétlen mássalhangzó, színezd ki a
betűjét zöldre!

2. Merre mutat a nyíl?

3. Írd a szavakat a megfelelő helyre!

kés kém fék lék pék rák fok kegy makk szék
1.  Jár-mű-vek moz-gá-sát áll-lít-ja meg.
2. A lép-cső része. Erre lé-pünk.
3. Nye-les szer-szám. Vág-ni, szúr-ni lehet vele.
4. Tit-kos meg-fi-gye-lő.
5. Rés. Diny-nyén, jégen szok-tak ilyet vág-ni.
6. A tölgy-fá-nak a ter-mé-se.
7. Mun-kás. A ke-nye-ret ké-szí-ti.
8. Állat. Kemény pán-cél-ja, ol-ló-ja van. 
9. Bútor. Ülünk raj-ta.

4. Húzd alá az igaz állításokat!

A pék cipőt készít. A hal énekel.

A cuk-rász süte-ményt süt. A kapu alszik.
A cipész kif-lit készít. A baba alszik.
A szakács főz. A macs-ka ol-vas.
49
 ő a ö ő á ő a ö i ő a ö i ő á
ő ö i ú ő a ö á ő ő i ú a ő á ö

1. Olvasd el a szóoszlopokat hangosan! Keresd ki azokat a szavakat, amelyekben ő,

ö betű van! Tízről mondj mondatot!

kör jár nagy máj hal kap bök lök

fal bőg Győr csőr vágy szán vak fönn
köt mák rág tőr főz vas baj föl
has lát sír fagy hős csöpp tál más
szög gyár nap hal csak hab sör szép
bőr föl mar bír lap fúr gőz gyík
2. Olvasd el a mondatokat!

Ha tél van, hamar sö-té-te-dik.

Ha nem jön a busz, el-ké-sek az is-ko-lá-ból.
Ha száraz a kenyér, nehéz el-tör-ni.
Ha le-ej-tem a ce-ru-zá-mat, kitörik a hegye.
Ha i-de-gen jön, ugat a kutyánk.
Ha fáj a lábam, nem megyek ki-rán-dul-ni.
Ha köl-csön kérek egy köny-vet, vigyázok rá.
Ha nem si-e-tek haza, ag-gó-dik az a-nyu-kám.
Ha melegem lesz, leveszem a kar-di-gánt.
Ha han-go-san szól a zene, nem tudok
fi-gyel-ni a lec-ké-re.

50
1. Mondd ki az ő hangot! Közben figyeld meg, mit csinál a szád, a nyelved!
Az ő hang magánhangzó, színezd ki a betűjét kékre!

2. Rajzold le!

vödör ken-dő köröm cipő

főz söpör köt töröl

3. Kösd össze a szavakat és a rajzokat!

föveny merőkanál
csőr tök
tőr szög
gőz sövény
szög bőr
me-rő-ka-nál föveny
sövény gőz
tök tőr
bőr csőr
51
 Mese a kőről,
aki min-dig e-lé-ge-dett volt
A hegy tetején élt egy kő. Ez a kő min-dig e-lé-ge-
dett volt. Reg-gel fris-sen éb-redt, dél-ben a nap
me-le-gí-tet-te, este szép szí-nek-be öl-tö-zött.
Hol élt a kő? milyen volt ez a kő?

Egész nap a tájat néz-te: a hegyeket, a völ-gye-ket, a völ-gyek-ben

a pici házakat. A kő a saját hegyén is ren-ge-teg min-dent meg-
fi-gyelt: a le-ge-lő-ket, a nyájakat. Sze-ret-te a csen-gő-szót, az
erdőt, a fenyőket, a ma-da-ra-kat.
mit csinált egész nap?

A hegy szel-le-me nem sze-ret-te ezt a követ. Min-den-ki-re ha-

ra-gu-dott, aki békés, vidám, e-lé-ge-dett volt.
miért nem szerette a hegy szelleme a követ?

– Szeretsz itt él-ni a hegyen, ugye? –

kér-dez-te mér-ge-sen a szel-lem.
– Igen – fe-lel-te vidáman a kő.
– Én majd ki-köl-töz-tet-lek in-nen, le-lök-lek a mély-be –
kö­-zöl­te a szel-lem.
– De nagy sze-ren-cse, el-me-gyek más-fe-lé is – fe-lel-te a kő.
Ha-tal-mas föld-in-du-lás ke-let-ke-zett. A kő levált, höm-
pöly-gött lej-tő-ről lej-tő-re, majd egy mély sza-ka-dék-ba
esett.

mit csinált a szellem? miért lökte le a követ?

hova esett a kő?

52
–  Milyen kel-le-mes idő van itt – nyög-te, amint le-ér-ke-zett.
A kő a hegyi patak med-rébe esett. Ér-dek-lőd-ve figyelte kör-nye-
ze-tét: a piszt-ráng sik-lá-sát, a rák mászását. Min-den tet-szett
neki.
mi tetszett a kőnek?

–  Még min-dig e-lé-ge-dett vagy? – kér-dez-te a szellem.

– Igen – fe-lel-te a kő.
A szellem mér-ges lett:
– El-vi-tet-lek egészen a ten-ge-rig!
– Milyen sze-ren-cse – vé-le-ke-dett a kő.
– Még nem lát-tam a ten-gert.

Hova viteti a szellem a követ?

A hegyi patak meg-da-gadt, fé-lel-me-tes-sé vált. Höm-pöly-gött,

vitte magával a követ. Egy szép reg-ge-len meg-ér-ke-zett a kő a
ten-ger-hez.
Hogyan jutott el a tengerhez a kő?

Köz-ben a kőről le-e-sett a sár, le-tör-tek a sar-ka-i, szép, sima

gömb lett belőle. Az em-be-rek fel-vet-ték és né-ze-get-ték.
miért lett szép, sima, tiszta a kő?

– Milyen szép lettem – le-hel-te a kő hal-kan.

A szellem ezt is ér-tet-te. Mérges lett, és a követ a víz-be lök-te.
A víz gör-get-te, lö-kö-get-te. Ren-ge-teg kis kavics lett belőle.
– Milyen kel-le-mes itt – vél-te a kő.
Hova lökte a szellem a követ? mi lett a kőből?

53
A gyerekek között élt, néz-te amint építik a vá-ra-i-kat, ját-sza-nak
a ten-ger part-ján.
Ad-dig tö-re-de-zett, míg a végén sely-mes föveny lett belőle.
kik között élt most a kő?
hogyan lett belőle puha homok?

A szellem köz-ben el-fe-led-ke-zett a kőről. Visz-sza-tért a he­-

gyek-­be más é-lő-lé-nye-ket és tár-gya-kat gyö-tör-ni.
miért hagyta békén a szellem a követ?
Hova tűnt a szellem?
kiket bántott ezentúl?

Igaz öröm töl-töt-te el a követ.

– Milyen köny-nyed, lé-gi-es lettem – nevetett a kő örömében,
amint egy enyhe szellő fel-kap-ta, és vitte magával a nö-vé-nyek-re.
A növények le-ve-le-in, vi-rá-ga-in él még ma is, ha csak meg nem
halt.
Hogyan került a növényekre a kő?
miért volt olyan könnyű?

1. Meséld el a mesét a képek alapján is!

A bölcs ember mindenütt otthon van.

54
1. Olvasd el a mesét a kőről, aki mindig elégedett volt! Egészítsd ki a rajzot!

A hegy te-te-jén van a kő. Félig ki-lát-szik a föld-ből.

Rásüt a nap, e-zért sár-gá-san csillog.
A völgy-ben pici házak lát-sza-nak.
A házak te-te-je piros.
Van, ahol füs-töl a kémény.
Lát-szik a temp-lom tor-nya is.
A ha-rang szür-ke.
A hegyen em-be-rek dol-goz-nak.
A kőhöz közel egy sas fész-ke lát-szik.
Két fi-óka dug-ta ki a fejét a fé-szek-ből.

55
 j s j k j b j s j m j s j p j
j m j s j j p m j h s j m b j v

1. Olvasd el a szóoszlopokat hangosan! Keresd meg azokat a szavakat, amelyekben

a j betű van! Tízről mondj mondatot!

majom sóhaj fazék május hajas város járás

zajos karaj fejes bajor piros bajos héjas
robaj fahéj hajós tojás bújik hibás vajas
járőr János fékez papír jókor japán sebaj
kajak paraj fájós vásár javít józan sajog
páros zörej játék muszáj juhász piszok kakas
2. Sorold fel a gyerekek ruháit, játékait, állatait a megadott minta szerint!
Pl. Katának van sapkája. Bélának van kutyája.

56
1. Mondd ki a j hangot! Közben figyeld, hogy morog-e a torkod! Mit csi-
nál a szád, a nyelved? A j hang zöngés mássalhangzó, színezd ki a
betűjét pirosra!

2. Színezd más-más színűre a balra és a jobbra úszó hajókat!

3. Pótold a hiányzó betűket! (j, k)

 uhász, ma   om, mó   us,  olbász, to   ás,  orom,

 émény, ha  , va  , ró   a, sa   t,  abát

4. Kösd össze a fiúneveket a fiú rajzával, a lányneveket a lányéval!

Jenő Er-zsé-bet
Kata János
Ti-va-dar Miki
Judit Janka
Ottó Ferenc
Pi-ros-ka Péter
Ma-ri-ann Zsuzsa
Anna And-rás
5. Vezesd haza őket: a mókust az odúba, a csukát a vízbe, a sast a fészekbe!

57
 j l k l j l b l j m j l v p j b l j m b
l-j l s j k j p l h j l s m l j v l s j k j p

1. Olvasd el a szóoszlopokat hangosan!

majom vonal hálás sóhaj lapos malom búsul

lábos zajos hajol tejes lapát héjas fahéj
tilos tojás bújik vajas bélés János tolat
fejes lépés lakat javít józan kalap zenél
vasal lovas kanál tanul hálás játék sétál
lapoz Jolán Lajos lépés jogos jeges májas

2. Fejezd be a mondatokat!

Ha fáj a fejem,…
Ha álmos vagyok,…
Ha szól a csengő,…
Ha dörög az ég,…
Ha félek,…
Ha meg-ta-nul-tam a lec-két,…
Ha kapok egy új lab-dát,…
Ha kiborul a tej,…
Ha pisz-kos a cipőm,…
Ha esik a hó,…
3. O
 lvasd el a verset!

Ta-nul-ni kell mézet, diót,

je-ge-nye-fát és űr-ha-jót,
a hét-főt, keddet, pén-te-ket,
a szavakat, mert édesek.
Nemes Nagy Ágnes – részlet
58
1. Mondd ki a l és a j hangot! Hasonlítsd össze őket! Figyeld, hogy
morog-e a torkod! Mit csinál a szád, a nyelved? Mind a két hang
zöngés mássalhangzó, színezd ki a betűjüket pirosra!

2. Alkoss a betűkből értelmes szavakat!

apl sój hja hla gjé gjo

hba ksé akp sz l e cs l a fla

gy r á jgé flé j gy e lse m gy e

3. Rajzolj!

széles övet boj-tos sap-kát egy ta-li-gát

lila sálat vas-tag botot kicsi hajót

két tojást zöld te-le-font sötét éj-sza-kát

59
 d m d s l d f d j d d k d m d
d l d f k d j m d k s d f h d s

1. Olvasd el a szóoszlopokat hangosan! Tíz szóról mondj mondatot!

madár vadon darázs fodor hadar dagad ragad

fogad hasad vigad szakad támad marad család
téved mélyed szeder dolog hideg dúdol darál
dalol divat szelíd rövid nádas segéd díszít
tized fárad szárad dicsér dühös darás derék
meder fedél halad radar sodor tudós csodál
2. Nézd meg az arcokat! Kösd össze mindegyiket a megfelelő szóval! Figyelj!
Egy archoz több szó is tartozhat!

vidám jókedvű

szomorú meglepődött

mosolygós szomorkás

dühös sírós

csodálkozós mérges

meghökkent haragos

60
1. Mondd ki a d hangot! Közben figyeld meg, hogy morog-e a torkod! Mit
csinál a szád, a nyelved? A d hang zöngés mássalhangzó, színezd ki
a betűjét pirosra!

2. Kösd össze! Mindegyik szóval mondj mondatot!

darázs
delfin
daru
vad-disz-nó
denevér

3. Karikázd be azoknak az állatoknak a rajzát, amelyek tudnak repülni!

A hintó és a szekér
Mátyás király szegény ván-dor-nak öl-tözött, és
jár-ta az or-szágot. A maga szemével akar-ta lát-ni,
a maga fülével hallani, hogy mi az igaz-ság, hogyan él a szegény nép.
KInEK ÖLTÖZÖTT MáTyás KIRáLy?

Egy-szer el-fáradt, és fel-kéredz-kedett egy

szegény paraszt szekerére. Az fel-vet-te jó
szív-vel a ván-dort.
HOVA KÉREDZKEDETT FEL MáTyás KIRáLy?

A szekér tele volt rakománnyal. Las-san, csen-desen haladt a kes-

keny úton.

61
Egy-szer csak jön szem-be egy hat-lovas hintó, egy fiatal gróf ül
rajta.
MI JÖTT SZEMBE A KESKENY ÚTON?

A gróf kocsisa rákiált a szegény parasztra:

– Térj ki paraszt! Menj le az útról!
MIT KIÁLTOTT A GRÓF KOCSISA?

De a ván-dor, aki a szekéren kucor-gott, azt mond-ta a paraszt-nak:

– Ne tér-jen ki, atyám-fi-a.
El is vette a gyep-lőt a paraszt-tól, gyor-san megállí-tot-ta a szekeret.
– Mi lesz, hé nem hallod, hogy térj ki? – or-dított a gróf kocsisa.
Hanem a vándor leugrik a szekérről, odaáll a gróf elé, leveszi
a kopott kabátot. Hát ott áll Mátyás király díszes ruhában! A gróf
majd-nem le-e-sett az ü-lés-ről, úgy meglepődött.
KI VOLT A SZEGÉNY VÁNDOR?

– Először paran-csolom, hogy fog-jatok ki két lovat, és kössétek

a szegény paraszt szekere elé. Elhúzza ezt könnyű hintót négy ló is!
A grófnak is le kellett szállni, segíteni a szegény paraszt szekere
elé fogni a két gyönyörű paripát.
MIT PARANCSOLT ELŐSZÖR MÁTYÁS KIRÁLY?

– Másod-szor meg-paran-csolom, hogy a hintó térjen ki a szekér

elől! Ettől kezd-ve min-dig annak a kocsinak kell kitérni, amelyik
nincs tele rakománnyal.
Akkor lett törvény, hogy az üres szekér tér ki a meg-rakott szekér
előtt. Ezt is az igazságos Mátyásnak köszön-het-jük.
KINEK KELL KITÉRNI EZENTÚL?

62
1. Egészítsd ki a rajzot!

A barna hintó a keskeny út szélén áll.

A fiatal gróf ül benne.
Az arca szomorú.
A hintó előtt négy ló van.
Kettő fehér, kettő fekete szőrű.
Az úton a szekér áll.
Előtte is négy ló van, kettő barna, egy fehér és egy fekete szőrű.
A szekér tele van rakva zsákokkal.
A zsákokon van a vándor kopott, szürke kabátja.
A szegény ember fent ül a bakon, kezében az ostor és a gyeplő.

63
 Tartalom
A b hang és betű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
A két óriás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
Az m hang és betű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
A méhecske és a galamb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
Az ú hang és betű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
A békés feleség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Az s hang és betű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
Az l hang és betű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
A kis majom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Az f hang és betű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Az e hang és betű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
A róka meg a pacsirta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
A p hang és betű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
Az á hang és betű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
Az öregember és a pokróc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Az á-a hangok és betűk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
A k hang és betű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Az ő hang és betű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
Mese a kőről, aki mindig elégedett volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
A j hang és betű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Az l-j hangok és betűk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
A d hang és betű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
A hintó és a szekér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

64