„Kalandra fel!

iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai

szakszolgálatban

1
 „Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás”
fejlesztőprogram működése a pedagógiai szakszolgálatban

Készítette:
Kisné Takács Emese
gyógypedagógus-logopédus

Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Szeged
2019
Borítót tervezte: Papfalvi Zsuzsa
Tartalom

BEVEZETŐ ................................................................................................................................................ 4

ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................................................... 4

I. A PROGRAM BEMUTATÁSA .................................................................................................................. 5

I.1. A Program elnevezése: .................................................................................................................. 5

I.2. A Program leírása .......................................................................................................................... 5

I.3. A Program célkitűzései .................................................................................................................. 7

I.4. A Program bevezetésének objektív és szubjektív okai .................................................................. 8

II. A PROGRAM ELMÉLETI MEGVILÁGÍTÁSA ............................................................................................ 8

II.1. Nyelvi fejlettség tartalmi elemei .................................................................................................. 8

II.2. A nyelvi elmaradás következményei ............................................................................................ 9

II.3. A hátrányos szociális helyzet ........................................................................................................ 9

II.4. Az óvoda szerepe a fejlesztésben ................................................................................................. 9

II.5. Szól-e? szűrőeljárás .................................................................................................................... 11

II.6. Lőrik-Májercsik vizsgálat (Lőrik-Májercsik, 2015.)...................................................................... 12

III. A PROGRAM MŰKÖDÉSE .................................................................................................................. 13

III.1. A foglalkozások megvalósulása ................................................................................................. 13

III.2. Egyéb tervezett tevékenységek megvalósulása ........................................................................ 16

IV. FOGLALKOZÁS VÁZLAT, FEJLESZTÉSI TERV – részlet ........................................................................ 19

IV.1. Foglalkozás vázlata .................................................................................................................... 19

IV.2. Fejlesztési terv -részlet .............................................................................................................. 21

FELHASZNÁLT IRODALOM ..................................................................................................................... 26

„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

BEVEZETŐ

A Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat az EFOP 3.1.6-16-2017-00020 pályázat

keretében olyan kiadványok összeállítására vállalkozott, melyek segítik a szakembereket a
különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátásában, a pedagógiai szakszolgálati feladatok
értelmezésében, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a pedagógusok és a szülők könnyebben
eligazodjanak a szolgáltatások rendszerében.
A különböző témákhoz kapcsolódó feladatgyűjtemények olyan tevékenységeket tartalmaznak,
melyek játékos formában, mind otthoni, mint osztálytermi környezetben erősítik a
terápiás/fejlesztő munka jótékony hatásait.

ÖSSZEFOGLALÁS

Jelen kiadvány egy innovatív mesterprogram bemutatása. A pedagógiai szakszolgálatban a

logopédiai ellátás keretében működő komplex, játékos, nyelvi terápia elméleti leírását és a
gyakorlatban történő megvalósulását tárja az érdeklődők elé. A Program szociális hátránnyal
küzdő, nyelvi képességek területén elmaradást mutató, 5-7 éves, óvodás gyermekek speciális
megsegítéséhez járul hozzá.

4
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

I. A PROGRAM BEMUTATÁSA

I.1. A Program elnevezése:

KALANDRA FEL! iskolaelőkészítő játékos nyelvi utazás

„A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, Akarsz-e mindig, mindig játszani”
(Kosztolányi Dezső)

„Egy titokzatos kalandra, utazásra hívlak, mely sok érdekességet ígér. Olyan kincs birtokába
juthatsz, amit bárhova magaddal vihetsz, fénye ragyogni fog. Az utazás, kalandozás során
szerzett kincseink azok az ismeretek, melyek segítenek téged az iskolai tanulásban. Olyan
kedves, szép élmények várnak, melyek hangulatát hosszú időre meg fogod őrizni magadban.”.

I.2. A Program leírása

„KALANDRA FEL! ISKOLAELŐKÉSZÍTŐ JÁTÉKOS NYELVI UTAZÁS”

Programom egy komplex, speciális nyelvi fejlesztést szolgáló innováció 5. életévüket betöltött,
a Szól-e? szűrés eredményei alapján több területen alul teljesítő, szociálisan hátrányos
környezetből érkező gyermekek számára.
A Program megvalósítása a gyermek óvodájában, kiscsoportos formában (3-4 fő), napirendbe
beépítve, heti 1 órában történik.
A foglalkozásokon a nyelvi és komplex fejlesztést szolgáló tartalmak - a gyermekek életkori
sajátosságait szem előtt tartva - játékosan, mozgásba ágyazottan, cselekedtetéssel egybe kötve,
folyamatos pozitív megerősítést nyújtva, sok gyakorlást, közösen átélt élményeket biztosítva
valósulnak meg.

5
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

A témaválasztás szempontjai:

 igazodás az óvoda tematikus tervéhez

 életkori sajátosságok
 érdeklődési kör
 motiváló erő
 aktivitás biztosítása
 aktualitás

Témák:

 Állatok
 A természet változásai
 Évszakok
 Az ősz csodálatos színei
 Kicsi állatok élete
 Föld, víz, tűz, levegő
 Klasszikus mesék
 Dinoszauruszok
 Foglalkozások
 Ünnepek
 A család
 Az indiánok élete
 Űrutazás
 Kirándulni jó!

A Program megkezdésekor egy óvoda, és minden évben újabb egy óvoda kapcsolódik be a
fejlesztő munkába. Az „Együttműködési megállapodások” négy óvodával készültek el.

A Programhoz kapcsolódó tevékenységek:

 bemeneti mérés (Szól-e? szűrőeljárás, szociális háttér óvónői anamnézis alapján)
 kimeneti mérés (Lőrik–Májercsik: Iskolába lépő és 1. osztályos gyermekek néhány
olvasási-írási alapkészségének vizsgálata)

6
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

 együttműködés az óvodapedagógusokkal: konzultációk, tanácsadás, konferenciák,

esetismertetés, hospitálás, workshop
 szülők bevonása a terápiás munkába: nyílt órák, személyes beszélgetés, szülői
értekezlet, szülői fórum, üzenő füzet konkrét feladatokkal
 logopédus hallgatók szakmai gyakorlatuk idején ismerkednek a programmal: a
hospitálás és az önálló tanítás alkalmat biztosít erre
 szakmai közösségek tájékoztatása, tapasztalatok, jó gyakorlatok átadása:
tudásmegosztás, kerekasztal beszélgetés, konferencia, műhelymunka keretében
 elégedettségi kérdőív szerkesztése, a vizsgálat lebonyolítása, értékelése
 szakmai kiadvány, vers-meseanyag publikálása, foglalkozási ötletek gyűjteménye
 folyamatos önreflexió, kapott visszajelzések értékelése – a program egyes elemeinek
módosítását eredményezi

I.3. A Program célkitűzései

 a nyelvi területeket érintő elmaradások felszámolása, mérséklése, a képességek
fejlesztése
 az olvasás-írás elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése
 sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges mentális, szociális, érzelmi érettség
kialakítása
 az óvodai munka támogatása, megerősítése, kibővítése
 komplex, harmonikus személyiségfejlesztés
 esélyegyenlőség biztosítása
 prevenciós, intervenciós törekvések támogatása
 logopédus hallgatók szakmai rálátásának, tapasztalatainak gazdagítása
 pedagógiai értékteremtés, a szakma és a pedagógusok megítélésének pozitív irányba
terelése
 az érintett szülők bevonása a fejlesztő munkába
 szakmai kapcsolatok bővülése, erősítése
 szakmai tapasztalatok gazdagodása
 módszer és eszközrepertoár bővülése
 „gyógyír” kiégés ellen

7
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

I.4. A Program bevezetésének objektív és szubjektív okai

Objektív okok:
 a témával kapcsolatos kutatások, szakmai anyagok, tanulmányok figyelemmel kísérése,
adaptálása, értelmezése
 az óvodák igényei, elvárásai (Óvodai nevelés országos alapprogramja)
 az ellátási területen elvégzett Szól-e? vizsgálatok eredményeinek elemzése alapján a
nyelvi területek 39,71%-os elmaradása igazolódik

Szubjektív okok:

 korábban vezetett nyelvi fejlesztő csoport szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek

számára: pozitív élmények, hatások, elismerő vélemények, visszajelzések
 több évtizedes szakmai tapasztalat
 egyéni problémaérzékenység, elhivatottság, tenni akarás

II. A PROGRAM ELMÉLETI MEGVILÁGÍTÁSA

II.1. Nyelvi fejlettség tartalmi elemei

A nyelv és beszédfejlettség megítélésekor az alábbi tartalmakat vesszük figyelembe:

(Gerebenné-Fehérné-Kas-Mészáros,2008.)

 beszédmotorika, beszédkedv, beszédstílus (hangképzés, artikuláció, beszédkedv,

metakommunikáció, beszédtempó, hangszín, hanglejtés, ritmus, folyamatosság,
hangerő)
 beszédészlelés (beszédhangok azonosítása, szavak egészének felismerése,
azonosság-különbözőség felismerése, hangok helyes sorrendje, ritmuskészség)
 beszédértés (szavak, mondatok, történetek jelentésének megértése, lényegkiemelés)
 szókincs (aktív, passzív, relációs)
 kifejezőkészség (szókincs, mondatkonstrukció, mentális lexikon aktiválása,
gondolkodási műveletek, nyelvtani rendszer)
 grammatikai rendszer
 verbális tanulást megalapozó nyelvi képességek (szókincs, nyelvtan, verbális
emlékezet

8
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

 olvasás-, írástanulást megalapozó képességek (fonológiai tudatosság,

szóaktivizáció, szógördülékenység, vizuális ingerek feldolgozása, grafomotorium,
gondolkodási műveletek)

II.2. A nyelvi elmaradás következményei

 verbális kommunikáció nehézségei

 ismeretek elsajátításának beszűkülése, tudásátadás gyengülése, tanulási problémák
 motiváció elvesztése
 viselkedési-magatartási anomáliák
 beilleszkedési, kapcsolatépítési zavarok
 továbbtanulási, pályaválasztási korlátok
 társadalmi beilleszkedés, életminőség romlása
 sikeresség, elégedettség, önbecsülés, önbizalom megítélése, önértékelési problémák

Nagyon fontos az időben megkezdett, adekvát beavatkozás, célirányos terápia.

Szükséges ez azért, hogy a nyelvi és beszédelmaradás következményeit mérsékeljük,

csökkentsük a jövőben várható negatív hatásokat.

II.3. A hátrányos szociális helyzet

Hátrányos helyzet azokat a gazdasági, társadalmi és kulturális körülményekben meglévő

elmaradásokat jelöli, melyek az iskolai előrehaladást kedvezőtlenül befolyásolják, kihatnak a
gyermek egész személyiségének fejlődésére, tanulására, életminőségére.
Az utóbbi években több kísérlet történt a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására.
(„Esély az együttnevelésre” Program, PHARE több programja)
Mindezek igazolták, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek készségeinek és képességeinek
lemaradásai behozhatók, hátrányaik jelentős mértékben csökkenthetők. Nemzetközi és hazai
kutatások is megállapították, hogy egy alacsonyabb szociális státusz kihat a nyelvi fejlődésre,
megnehezíti az iskolai előmenetelt. (Réthyné, 2004.)

II.4. Az óvoda szerepe a fejlesztésben

Az alábbi gondolat jól példázza az óvodai nevelés jelentőségét, fontosságát:

9
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

„A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyermekként lát, az segíti egész életében,
hogy a jó felé orientálódjék.” (Brunszvik Teréz)

Az intézményes nevelés feladata a szociális, családból eredő hátrányok kompenzálása, a családi

és intézményes nevelés összehangolása, az iskolai kommunikáció előkészítése. (Réthyné,
2004.)
Az óvodáskor, az óvoda emberi kapcsolataival és feltételrendszerével a nyelvi kompetencia
fejlődésében, előrehaladásában fontos állomás. (Óvodai nevelés országos alapprogramja,
2012.)

A logopédusnak, az óvónőknek fel kell figyelni a nyelvelsajátítási, nyelvhasználati anomáliák

esetén a családra vonatkozóan a következőkre:

 hátrányos szociális környezeti feltételek

 család szerkezete
 életkörülmények
 szülők iskolai végzettsége
 nevelési módszereik
 gyermekhez való viszonyulás
 multimédiás, érintőképernyős eszközök (kockázati tényezők) használatának
„keretezése”, szülői kontroll milyensége
 súlyosabb zavart jelző tünetek
 ki kell zárni a szomatikus-érzékszervi, kognitív, pszichés és neurológiai problémákat

10
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

II.5. Szól-e? szűrőeljárás

A beszéd- és nyelvi képességek megbízható felmérése a logopédus egyik alapvető feladata.

A Pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet
25.§ (3) pontja értelmében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevő, 5. életévüket
betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek
eredménye alapján kell ellátásban részesíteni, szükség esetén további kiegészítő (pedagógiai,
orvosi, pszichológiai) vizsgálatot kezdeményezni. (15/2013. EMMI rendelet, 2013.)
A Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Logopédus Munkaközössége Protokolljában
rögzítette, hogy az EMMI rendeletben előírt szűrést a Szól-e? szűrőeljárással végzik a megye
területén, szakszolgálati ellátásban dolgozó logopédusok.
A Szól-e? szűrőeljárás 5-6 éves korú gyermekek beszéd- és nyelvi elmaradásaira, az írott
nyelvi zavarokat előre jelző alapképesség-deficitekre világít rá. (Kas-Lőrik-Mészáros-Mályi-
Bogáth, 2012.)
BESZÉDZAVAR: a hangképzés, a rezonancia, a beszédfolyamatosság, az artikulációs
beszédmozgások kivitelezésének zavarait jelenti.

NYELVI ZAVAR: a nyelv valamelyik szintjén (fonológiai, morfológiai, szintaktikai,

szemantikai-lexikai, pragmatikai) az expresszív és receptív nyelvhasználatban megnyilvánuló
elmaradásokat jelenti.

ÍROTT NYELVI ZAVAR: az olvasás-írás elsajátításához szükséges alapképességek

elmaradását jelenti.
Az alábbi szubtesztek eltérő pontszámai a nyelvi képességek elmaradását jelzik:
 Álszóismétlés
 Álszavak hallási megkülönböztetése
 Nyelvtani morfémák (produkció)
 Nyelvtani morfémák (megértés)
 Mondatismétlés (tartalom)
 Mondatismétlés (szerkezet)
 Szóemlékezet

Az alábbi szubtesztek eltérő pontszámai az olvasás-írás elsajátításához szükséges készségek

elmaradásait jelzik:

11
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

 Álszóismétlés
 Hangtani tudatosság
 Gyors megnevezés (pontosság)
 Gyors megnevezés ((idő)
 Formaegyeztetés
 Figurasor másolása

II.6. Lőrik-Májercsik vizsgálat (Lőrik-Májercsik, 2015.)

A vizsgálat leírása

3 területen, a beiskolázás előtt álló és 1. osztályos gyermekek (5-7,5 év) felmérését

szolgálja. Célja, hogy a képességek feltérképezésével a későbbi olvasás – írás problémák
kockázatát időben feltárja. A 3 terület:

1. Nyelvi teszt (NYT) tartalma: ellentétek megnevezése, főfogalmak megnevezése,

grammatikai tudatosság
2. Hangtani tudatosság teszt (HTT)tartalmi elemei: (tudatos műveletvégzés a hangokkal)
rímfelismerés, rímválasztás, szókezdő és szóvégi hang kiemelése, hangszintézis,
hangszegmentálás
3. Spontán írásmegismerése (ILI): Képet kaphatunk a gyermekek betűk iránti
érdeklődésének jelenlegi állapotáról, betűírási próbálkozásukról, a gyermekek közötti
különbségekről.

12
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

III. A PROGRAM MŰKÖDÉSE

A Program megvalósításánál az alábbi szempontokat tartom szem előtt:

 kitűzött célok: Gyermekek tanulási folyamatának bővítése, fejlődésük segítése.
Személyiségfejlesztés. Közösségi, szociális, érzelmi fejlesztés. Pedagógiai
értékteremtés, értékátadás, a pedagógiai munka inspirálása. Magasszintű szakmai
munka. A pedagógiai folyamatokra vonatkozó prevenciós szemlélet erősítése.
 mesterpedagógus tevékenység 4 dimenziója: tudatos szakmai fejlődés, fejlesztő-újító,
feltáró elemző, tudásmegosztó-segítő tevékenységek
 pedagógiai munkám területei: módszerek, eszközök, tervezés-megvalósítás, egyéni és
életkori sajátosságok figyelembevétele, személyiségfejlesztés, közösség fejlesztése,
elemzés-értékelés, elkötelezettség-felelősségvállalás

Programom globális megvalósulását az jelenti, hogy a gerincet képező nyelvi fejlesztő

foglalkozások kiegészülnek egyéb tervezett tevékenységekkel, szoros egységet alkotva
egymással.

III.1. A foglalkozások megvalósulása

Programom 2017 januárjában indult.

nevelési év óvoda működő csoport gyermekek száma

2016-17. 1 1 3
2017-18. 2 2 4, 4
2018-19. 3 4 4, 4, 4, 3
2019-20.

A foglalkozások megszervezése:

 a hely és idő kijelölésénél körültekintően, óvodákkal egyeztetve járok el

 optimális feltételek a terápia megkezdéséhez (napirend figyelembevétele, jól felszerelt
helyiség)

13
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

A „Kalandra fel!” nyelvi fejlesztő programnak az intézményekben kifüggesztett plakátja van.

Ezen a színes, játékos, figyelemfelhívó hirdetményen feltüntetem a gyermekek óvodai jelét és
a foglalkozások időpontját. Célom a tájékoztatáson túl, hogy az érintett gyermekek büszkén
mutathatják: „én ennek a csapatnak a tagja vagyok, itt a jelem”.

A foglalkozásokon érdekes témákba ágyazva jelennek meg a nyelvi és más fejlesztési

tartalmak. Az ismeretszerzés-ismeretátadás nevelési feladatok megvalósulásával is kiegészül.
Így mondható el, hogy komplex megsegítés megy végbe.

A módszerek megválasztásánál az alábbi szempontokat mérlegelem:

 életkori és egyéni sajátosságok

 aktivitás, motiváció fenntartása
 megtapasztalás lehetősége
 változatos tevékenységek biztosítása
 a mozgás lehetőségeinek kiaknázása
 szemléletesség, több oldali megerősítés
 gyakorlás, elmélyülés biztosítása
 folyamatos értékelés, reális véleményformálás, pozitív megerősítés
 segítségnyújtás

A nyelvi ismeretek rendkívül elvontak. Mindig képi, tárgyi alátámasztással, cselekvésbe

ágyazottan dolgozzuk fel az anyagot. Játékosan, magukat jól érezve, élményekkel gazdagodva
oldják meg a rájuk váró feladatokat.

A gyermekek ismerete, képessége, habitusa más, eltérő képet mutat. Élek a differenciálás
lehetőségével: biztosítom a gyorsabb tovább haladást, több ismeretet, választási lehetőségeket,
önállóságot. Akinél szükséges, segítek, kevesebbet kérek, sőt van idő a várakozásra is lassúbb
tempó esetén.

Eszközeimet a téma, az aktualitás figyelembevételével választom, készítem el. Szempontjaim:

praktikusság, tartósság, inspirálás, esztétika, ízlésesség, figyelemfelkeltés. Mindig több eszközt
készítek, választási lehetőséget biztosítok a gyermekeknek.

14
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

Foglalkozásaimon az IKT eszközöket csak nagyon indokolt esetben alkalmazom:

zenehallgatás, természet hangjainak megjelenítése. A fényképezés fontos a program
dokumentálásához, és a gyermekek is nagyon élvezik.

A tudásmegosztás nélkülözhetetlen elemei a projektor használata és a videó készítése.

Módszereim, eszközeim, eljárásaim rugalmas változtatom, ha az adott helyzet, gyermek úgy

kívánja. Gyors helyzetfelismeréssel mérem fel ennek szükségességét. Amikor nem sikerül a
mondatbővítés, a jelzős szerkezet, a helyviszony kifejezése, akkor az analógia, a segítségadás,
a képi alátámasztás lehetőségeit alkalmazom. Mindezt azért, hogy támogassam a tudás
megszerzésének folyamatát, sikerélményhez juttassam a gyermeket.

A foglalkozásokon az együtt készített alkotások, az élmények, a csoportos tevékenységek

hozzájárulnak közösségi érzéseik formálásához, értékek kialakulásához. A foglalkozások
rendjéhez való alkalmazkodás, az elvárások elfogadása szabálytudatuk megerősödését
támogatja.

Az otthoni feladatok azt szolgálják, hogy ebben a rohanó világban a feladat teljesítése közben
a szülő a gyermekével minőségi időt tölt el, rá figyel, meghallgatja, beszél hozzá, segít neki. A
gyermek úgy érezheti, hogy fontos, most a legfontosabb. És ugyanezt élheti meg, amikor a
foglalkozáson megmutatja, elhozza, elmondja az otthoni feladat produktumát.

Több problémás gyermek is van a csoportokban (szociális hátrány, elhanyagolás, szeretethiány,

gyengébb kognitív képességek, megbélyegzés, túlzott visszahúzódás, magatartási anomáliák).
Egyéni odafigyeléssel, személyre szabottan segítem őket: dicséret, simogatás, önbizalom
erősítése, feladatadás, jutalmazás, tevőleges segítségadás, meghallgatás.

A gyermekekről egyéni feljegyzéseket készítek. A megállapítások a további munkát segítik.

Nyugodt, kiegyensúlyozott, alkotó légkörű foglalkozások feltételei:

 tevékenységek széleskörű lehetősége

 változatos módszerek, tevékenységi formák
 gazdag eszközrepertoár
 életkornak megfelelő tematikába ágyazott, optimális ismeretanyag
 személyes példamutatás (empátia, türelem, odafigyelés, nyitottság)
 játékosság
 szervezési feladatok körültekintő elvégzése
15
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

Foglalkozásaimon az eltervezett tevékenységeket, eljárásokat, eszközöket néhány esetben

módosítottam. Ezt indokolta a gyermekek aktuális hangulata, állapota. Látva a gyermekek
érdeklődését vagy érdektelenségét bővítettem-szűkítettem a képanyagon, gyorsítottam a
tempón vagy időt hagytam az elmélyülésre, belemélyedésre, más megoldási módot, eszközt
ajánlottam fel az eltervezett helyett. Mindezzel a foglalkozás céljainak megvalósulását
segítettem.

Foglalkozásaim időkeretéből mindig biztosítok lehetőséget interaktív, egymásra figyelő

beszélgetésre. Meggyőződésem, hogy ez a kellemes néhány perc a közösség
összekovácsolódását, az érzelmi kötődést nagymértékben előmozdítja.

A felmerülő problémákat az érintett szülőkkel megbeszéljük. Szükség esetén tanácsot, építő

javaslatot mondok a megoldásra.

Az óvónőket folyamatosan tájékoztatom a foglalkozásokon elért eredményekről, sikerekről, de

nem hallgatok a problémákról sem. Ez a párbeszéd eredményes, segítjük, támogatjuk egymás
munkáját.

A programban részt vevő csoportok azonos tematika szerint haladnak. Alkalmam van az
összehasonlításra, az elemzésre, a pozitívumok megerősítésére, szükség esetén a javításra,
változtatásra. Több esetben bizonyossá vált, hogy vannak elemek a foglalkozások során,
melyek valamennyi csapatnál sikeresek: nagymozgások, tevékenységek váltogatása,
cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, képi-tárgyi alátámasztás. De voltak ellentétes reakciók is:
képanyag megválasztása az eltérő ismeretek és érdeklődés miatt.

III.2. Egyéb tervezett tevékenységek megvalósulása

A program megvalósulásának kiemelkedő eleme az egyéb tevékenységek tervezése,
megszervezése, lebonyolítása.

Az egyéb tervezett tevékenységek a következők:

 konzultáció szülőkkel, óvodapedagógusokkal

 szülői értekezletek a programban részt vevő szülők számára (tájékoztatás,
tapasztalatcsere)
 szülői értekezletek óvodás szülők számára (tájékoztatás)
 óvodai nevelési értekezletek
 workshopok

16
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

 tudásmegosztás, tapasztalatok átadása, jó gyakorlatok bemutatása, szakmai

tanácskozások, konferenciák, kerekasztal beszélgetések
 szakmai együtt gondolkodás szakszolgálaton belül szakemberekkel
 nyílt foglalkozások
 elégedettségi vizsgálat
 logopédus hallgatók megismertetése a programmal, bevonásuk a gyakorlati munkába

Pedagógiai munkámban kiemelkedő szerepe van az együttműködésnek, partnereimmel

folytatott párbeszédnek. Programom számtalan lehetőséget ad erre.

A partnerekkel kapcsolatom, kommunikációm:

 korrekt, szakmai érveket tükröző, előremutató, problémamegoldó

 őszinte, nyílt
 szeretetteljes, elfogadó
 bizalmat sugárzó

Óvodapedagógusokkal, szülőkkel folyamatos, korrekt kapcsolat kialakítására törekszem.

Ennek konkrét megvalósulási formái: szülői értekezletek, személyes beszélgetés szülőkkel,
tanácsadás, nyílt órák, konzultáció óvodavezetőkkel, óvodapedagógusokkal, óvónői fórumok,
szakmai, pedagógiai napok, konferenciák, nevelési értekezletek. Az itt elhangzó vélemények,
észrevételek, javaslatok munkám elemzésére ösztönöznek, és szükség esetén változtatás,
módosítás alkalmazását indikálják.

A szülőkkel való kapcsolattartás egyik formája az „üzenő füzet”. Ebben rögzítem azokat a
konkrét feladatokat, otthoni teendőket, amit a gyermekeknek szüleik segítségével, bevonásával
teljesíteni kell. Pl. „Hozz családi képet! Gyűjtsetek egy kosár színes falevelet! Hozz magaddal
egy piros pólót, vagy vegyél fel egy piros pólót a következő foglalkozásra!”

A nyelvi foglalkozásokon szerzett tapasztalataimat, a jó gyakorlatokat többször prezentáltam,

átadtam más intézmények pedagógusainak: Őszi-Tavaszi Pedagógiai Napok, Szakmai Nap
programsorozata, óvodák nevelési értekezletei.

Intézményen belüli kollégáimmal, munkacsoportom tagjaival műhelymunka, szakmai előadás,

kerekasztal beszélgetés, workshop formájában volt lehetőségem programomat megismertetni,
észrevételeiket meghallgatni. Az előrelépés fontos része a szakmai együtt gondolkodás.

17
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

Logopédus hallgatók szakmai gyakorlatuk teljesítése alkalmával ismerkedtek a Kalandra fel!

nyelvi fejlesztő programmal. A megismerésen túl aktív közreműködőkké is válnak azzal, hogy
egyes tartalmi elemeket feldolgozzák, kipróbálják, saját tanítási óráikba beemelik.

A Program egyik kiemelt feladata az elégedettségi vizsgálat lebonyolítása. Az érintett szülők

és pedagógusok megkérdezése, az eredmények értékelése támpontot jelent, a működés
értékeléséhez járul hozzá, a tervező munkát segíti. Mivel már három intézményben, több
csoport vesz részt a program megvalósításában, sokkal szélesebb körre terjeszthető ki a kutatás
és az eredmények érzékelhetőbbek és látványosabbak.

18
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

IV. FOGLALKOZÁS VÁZLAT, FEJLESZTÉSI TERV – részlet

IV.1. Foglalkozás vázlata
A foglalkozás anyaga: A „Kesztyű” című mese feldolgozása

A foglalkozás feladatai, céljai:

 Nyelvtani szerkezetek, mondatalkotás, hangtani tudatosság elemeinek gyakorlása

 Szókincsbővítés
 Auditiv és vizuális percepció, emlékezet fejlesztése
 Mozgások térben, mondókák mozgással, téri tájékozódás alakítása
 Finommozgások ügyesítése
 Kreativitás fejlesztése, közösséghez tartozás élményének erősítése

A foglalkozás menete:

1. Nagymozgások: Járás az erdőben kijelölt úton (hullám, egyenes, kör) mondókák: Sétálunk,
sétálunk…, Körbe-körbe sétálgatok, Egy, kettő, három, négy…
2. Járás közben elrejtett mozaikok (kesztyű forma feldarabolva) megkeresése, gyűjtése, a
kesztyű összerakása (a kesztyű mérete akkora, hogy a gyermek bele tud ülni egy ujjába)
3. Korábban mondott mese és a szereplők felidézése. Kik laktak a kesztyűben? Hol lakott,
melyik ujjában? a kesztyű ujjainak nevét gyakoroljuk
4. Fejdíszek kiválasztása, szerepek elosztása (egér, béka, szarvasbogár, hangya, cinke)
Jellemző jegyek kiemelése: szín, csáp, toll, méret, lábak száma, jellemző tulajdonság)
5. Beköltözés a kesztyűbe (a gyerekek fejdísszel a fejükön beülnek a kesztyű megfelelő
ujjába)
6. Foglalkozások: Kinek mi a foglalkozása? Mivel foglalkozik? Ha szükséges, képpel segítem
a választást. Beszélgetés a foglalkozásokról, jellemző jegyek kiemelése: varrónő, szakács,
cukrász, sofőr, pék, cipész, órás
7. Elindulnak bevásárolni az állatok: boltba, áruházba, piacra, zöldségeshez.
8. Ruházat: Ruhadarabok kiválogatása. Jellemzők (szín, minta) választása Dobókocka
segítségével dobnak a ruhadarabnak színt és mintát: piros pöttyös pulóver, kék csillagos sál,
sárga kockás nadrág

19
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

9. Mivel utaznak a boltba, piacra? Választanak a képek közül: motor, bicikli, autó, hajó, vonat.
Mondatalkotás: A béka busszal utazik.
10. Tárgy eset gyakorlása: Mit vásárolnak? Mit vesznek? Zöldségek, gyümölcsök, élelmiszerek
a kosárban. Mondatalkotás: A cinke répát és hagymát vett a piacon.
Mit főztek ebédre? Mondatalkotás segítése
Hangtani tudatosság: Mondd el robot nyelven? Mondd az első szótagot, hangot?
11. Mit csináltak a délutáni pihenő után? Szabadidős tevékenységek választása tárgyi-képi
alátámasztással: könyv, újság, társas játék, színes ceruza, festék, tv-kép, sakk, kártya
Cselekvések: könyvet olvas, társas játékkal játszik, kártyázik, tv-t néz
12. Kézműves tevékenység: Az esti beszélgetéshez süteményt sütöttek. Gyurma, szaggató:
sütemények szaggatása. Tálcára rendezés. Asztal megterítése, szalvéta, poharak, tányérok
elrendezése, számolás, téri viszonyok gyakorlása.
Közben zenehallgatás: Vivaldi: Négy évszak (Tél)

20
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

IV.2. Fejlesztési terv -részlet

2019. Téma: Tél: téli időjárás, téli örömök, a téli erdő

január  Mozgásfejlesztés (nagymozgások, egyensúly, beszéd-mozgás koordináció,
mozgás a térben): Járás akadálypályán: emelkedés, lecsúszás
Járás irányok kijelölésével, Járás a hóban (képkeresés)
 Artikulációs mozgások: fújás-szívás hópihék
 Téri tájékozódás (percepció, produkció): mellett, mellé, mellől kifejezések
felismerése, használata
téllel kapcsolatos tárgyak manipulálásával, (Tedd mellé! Hol van? Honnan
veszem el?)
 Orientációs készség (irányok, test-tér-sík, soralkotás): feladatlapon a bal és
jobb differenciálása (hóember seprűje, merre néz? madáretetőben a madarak
elhelyezkedése jobb-bal differenciálása, madarak sorba rendezése
 Beszéd, kommunikáció és nyelvi készségek (szókincs, kifejezőkészség,
hangtani tudatosság, gyors megnevezés, szógördülékenység, mondatalkotás,
grammatikai szerkezetek)
Versek, mondókák: Télről, hóról, hóemberről, madáretetésről
Mese: Téli lakoma, A kismalac és a farkasok, Mircike és az első hó, A
madáretető,
Szótagolás, kezdőhang kiemelése, gyors megnevezés színes madarakkal
Mondatalkotás: Igék gyakorlása, bővítése, Ki? Mit csinál?
 Finommotoros fejlesztés: hópihék ujjfestéssel, hóember kiegészítése
ragasztással, közös téli kép vegyes technikával, madárkák csíptetése
 Írásmozgások fejlesztése: cica farka, hold, kifli, fél sajt rajzolása, madár csőre:
ferde vonalak
 Akusztikus részképességek: képek megnevezése, 3-5 elem visszamondása
Vivaldi: Négy évszak (Tél)
 Vizuális részképességek: téli képek, téli örömök képeken (szánkózás, síelés,
hógolyózás, hóemberépítés, madáretetés)
 Matematikai készségek: számolás, relációk, műveletek tél témakörben:
madarakkal, madáretetőkkel, hóemberekkel, hógolyókkal, sapkákkal

21
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

2019. Téma: Foglalkozások, testrészek, ruházat

február  Mozgásfejlesztés (nagymozgások, egyensúly, beszéd-mozgás
március koordináció, mozgás a térben): Mozgások testrészekkel, járások: gyors-
lassú, előre-hátra, halkan-hangosan, tyúklépés, óriás járás, katonás járás,
andalgás, járás fájós lábbal. Járás hullámvonalon
Artikulációs mozgások: játékos ajak és nyelvgyakorlatok, képek
egyeztetése mozgásokkal, grimaszok utánzása
 Téri tájékozódás (percepció, produkció): emberek téri viszonyokban:
előtt, mellett, mögött, alatt, ruhadarabok térbeli relációkban: kosárban,
szekrényben, bőröndben, hátizsákban, Hova teszem? Honnan veszem
ki? (manipulálás tárgyakkal, képekkel)
 Orientációs készség (irányok, test-tér-sík, soralkotás): Jobb-bal
differenciálása síkban, feladatlapon (emberek, ruhák)
 Beszéd, kommunikáció és nyelvi készségek (szókincs, kifejezőkészség,
hangtani tudatosság, gyors megnevezés, szógördülékenység,
mondatalkotás, grammatikai szerkezetek)
Mondókák: testrészekről: Ez a szemem, Fejem, vállam, Hüvelykujjam,
Szeme, füle van neki, Ujjaimat tornáztatom, Két kismadár ül a fán
mondókák a foglalkozásokról: postás, orvos, pék, kéményseprő, katona,
óvónéni
Mese: A kesztyű, Egérkisasszony vőlegénye, A tücsök és a légy
lakodalma
Szótagolás, kezdőhang kiemelése, mesék képeiből történet önálló
létrehozása, beszédészlelés, beszédértés, igaz-hamis állítások a mesék
kapcsán, találós kérdések a foglalkozásokhoz: mit csinál? milyen a
ruhája?
ruhadarabok megnevezése, szókincs bővítése, jelzős szerkezetek
(dobókockák) Kié a ruha? birtokviszony kifejezésének gyakorlása
gyors megnevezés, főfogalom: foglalkozások, ruhadarabok, színek
Gesztusok, érzelmek kifejezése
 Finommotoros fejlesztés: ruha díszítés különböző technikákkal
(színezés, festés, sordísz ragasztása, minták ragasztása), hullámvonal

22
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

kialakítása textilből, gyurmából, ruhadarabok teregetése csipesz

segítségével
 Írásmozgások fejlesztése: hullámvonal rajzolása
 Akusztikus részképességek: tárgyak hangjai összekapcsolása képekkel,
hangok hallási differenciálása képválogatással: sziszegő hangok
 Vizuális részképességek: képanyag: foglalkozások, ruhadarabok
Képek sorba rendezése: Mi változott meg?
 Számolási képességek: számlálás, relációk, műveletek ruhadarabokkal,
csipeszekkel, gyerekekkel

23
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

2019.április- Téma: Tavasz. Itt a jó idő! Kicsi állatok élete

május  Mozgásfejlesztés (nagymozgások, egyensúly, beszéd-mozgás
koordináció, mozgás a térben): Kúszás, mászás, csúszás, szökdelés,
ugrás, futások
Állatok mozgásának utánzása
Járás irány meghatározásával
Labdával végzett feladatok
Kódolt mozgások (tavaszi jelkép-mozgás)
Artikulációs mozgások: szívás-fújás (tavaszi fa, békák, halak a tóban,
kavics a tó partján, katicabogár pettyei, méhecskék-virágok)
 Téri tájékozódás (percepció, produkció): tavaszi képek, tárgyak
elhelyezése téri viszonyok közé: mellett, balra, jobbra, között
kifejezések gyakorlása (irányhármas)
 Orientációs készség (irányok, test-tér-sík, soralkotás): mellett, balra,
jobbra, között (irányhármas) feldolgozása feladatlapon (ceruzával,
színezéssel), munkalapon manipulálással, ragasztással
 Beszéd, kommunikáció és nyelvi készségek (szókincs,
kifejezőkészség, hangtani tudatosság, gyors megnevezés,
szógördülékenység, mondatalkotás, grammatikai szerkezetek)
Szótagolás, kezdőhang kiemelése, gyors megnevezés, főfogalmak:
állatok, élő-élettelen dolgok, színek, játékok
Mondókák, versek: Tavaszi dal, Cserregnek a verebek, Egyszer egy
hétpettyes, Széles szájú békaúrfi, Csigabiga néne, Lassan jár a
csigabiga…, Baktat a kis katica…
Mese: Csizmás kandúr, Jancsi és Juliska, A kis hajó, Hová mégy te,
Hol jártál báránykám, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, Három
pillangó
Igaz-hamis állítások, a mesék felidézése képek, eszközök
segítségével
Mondatalkotás: többes szám gyakorlása, jelzős szerkezetek,
mondatbővítés: ki? hol? mit csinál? ellentétes jelentések
érzékeltetése: nagy-kicsi, alacsony-magas, szép-csúnya, sovány-
kövér, sok-kevés, hideg-meleg

24
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

 Finommotoros fejlesztés: békák készítése: színezés, mozgó szem,

katicák- pöttyök ragasztása, fűszál ragasztás textilből, papírsárkány
készítése közös munkával
 Írásmozgások fejlesztése: kapu vonal, csésze vonal, hullámvonal,
hurok vonal rajzolása
 Akusztikus részképességek: Visszhang játék, Postás játék: mondatok
visszamondása
 Vizuális részképességek: Tavaszi képek, azonos-különböző, lényeges
jegyek kiemelése, Mi a különbség? Mi változott meg? Nagy képen
keresd meg a kicsi részletet (tavaszi kép)
 Számolási készségek: tavaszi jelképekkel (béka, katica, papírsárkány,
virágok, méhecskék, nyuszi) számlálás, műveletek, relációk

25
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

FELHASZNÁLT IRODALOM

Kas-Lőrik-Mészáros-Mályi-Bogáth: Szól-e? szűrőeljárás az óvodai logopédiai ellátáshoz

Logotech 2012.

363/2012.(XII.17.) Korm.rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200363.KOR

letöltés ideje: 2016. október 10.

15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a Pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1300015.EMM

letöltés ideje:2016. október 10.

Réthy Endréné: Motivációs eljárások, pedagógiai kirekesztődés In: Nahalka-Torgyik (szerk.):

Megközelítések. Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései. Eötvös József Könyvkiadó,
Budapest, 246–267. (2004)

Gereben Ferencné: Logopédiai óvoda in: Gyógypedagógiai Lexikon ELTE BGGYFK

Budapest 2001.

Lőrik József-Májercsik Edit: iskolába lépő és 1. osztályos gyermekek néhány olvasási-írási

alapkészségének vizsgálata Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2015.

Gerebenné-Fehérné-Kas-Mészáros. Beszéd- és nyelvi zavart mutató (beszédfogyatékos)

gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja in: Diagnosztikai
kézikönyv Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2008.

26
„Kalandra fel! iskolaelőkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai
szakszolgálatban

27