2 Olvasokonyv 2012

Szütsné Ungár Ágnes
HÓNAPRÓL HÓNAPRA
Meixner-módszerû olvasókönyv
második osztályosoknak
AIÓ Tankönyvkiadó
Budapest, 2009
1
Ez a tankönyv Meixner Ildikó szellemi örökségét gondozó
Meixner Alapítvány keretei között,
a HEFOP-2.1.2.-P. – 2004. – 05 – 0018/1.0 számú program
anyagi támogatásával, a Játékház tankönyvcsalád folytatásaként készült
2.-4. osztályosoknak szóló tankönyvcsalád része.
Kapcsolódik hozzá szövegfeldolgozó munkafüzet:

HÓNAPRÓL HÓNAPRA
Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó munkafüzet
második osztályosoknak 1-2. félév
anyanyelv munkafüzet:
Nyelvi ismeretek HÓNAPRÓL HÓNAPRA
Meixner-módszerű anyanyelv munkafüzet második osztályosoknak.
A tankönyvcsalád használatának megkönnyítése érdekében tanári kézikönyv is készült,

illetve az AIÓ Tankönyvkiadó rendszeresen szervez
akkreditált pedagógus-továbbképző tanfolyamokat is.
A kiadvány tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott a KHF/2286-25/2009 számú határozattal.
A könyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)],
illetve az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervnek.
Összeállította: Szütsné Ungár Ágnes

Szakmai konzulensek: Adorján Katalin, Damó Eszter
Sorozatszerkesztő, szakmai lektor: Damó Eszter
Anyanyelvi lektor: Schiller Ibolya
Felelős kiadó: Csorba József
Grafika: Jánossyné Gőtze Ildikó, Csorba József
Borítóterv: Jánossyné Gőtze Ildikó, Sinka Andrea
Tipográfia: Sinka Andrea
Tudományos-szakmai szakértő: Dr. Papp Gabriella
Tantárgypedagógiai szakértő: Tarnai Klára
Technológiai szakértő: Karácsony Orsolya
Kiadói, forgalmazói azonosító: AI-001
ISBN 978-963-88299-0-0
Köszönetnyilvánítás
Köszönet a Meixner Iskola pedagógusainak és diákjainak
a fejlesztésben való közreműködésükért, illetve Fehér Klára jogutódjának azért,
hogy kötetünk számára térítésmentesen bocsátotta rendelkezésünkre a szövegeket.
Ajánljuk ezt az olvasókönyvet Dr. Meixner Ildikó emlékének.
© AIÓ Tankönyvkiadó Kft.

www.aio.hu
Vevőszolgálat: kiado@aio.hu
Telefon: 06 1 222 0762, 30/6168243, 30/ 2507730
Terjedelem: 18,27 A/5 nyomdai ív

A könyv tömege: 340 gramm
1. kiadás, 4. változatlan utánnyomás 2012.
Készült: KORREKT Nyomdaipari Kft. Budapest 1106 Fehér út 10.
2
Kedves Másodikosok!
Ez az olvasókönyv azért készült, hogy segítségével az első osztályban
elkezdett olvasástanulást tovább lehessen fejleszteni, csiszolni. Az olvasókönyv
ebben csak segít. Akkor tanultok meg legkönnyebben jól olvasni, ha gyakran
olvastok. Keressetek más, számotokra érdekes olvasnivalókat is!
Az olvasókönyvben hónaponként haladhattok előre. Minden hónaphoz készült
bevezető. Segítségével áttekinthetitek, mi minden várható a hónap során, mire
érdemes figyelni a környezetetekben.
Minden hónapban megtanulhattok három vagy négy verset. Ezek közül egy-
kettő szerepel is az olvasókönyvben. A többire csak javaslat található. Verseket
nemcsak ebben a könyvben találtok. Rengeteg jó, gyerekek számára készített
gyűjtemény, verseket tartalmazó könyv van. Forgassátok ezeket is! Javasolhattok
is ezekből verseket heti versnek, ha találtok olyat, ami tetszik!
Minden hónapban több olvasógyakorlat található. Általában nyolc, de a
szünetek miatt vannak rövidebb hónapok is. Az egyes gyakorlatok adott betűk
ismétlésére, gyakorlására készültek. Szavak olvasásával és értelmezésével
kezdődnek, majd mondatokkal folytatódnak. Mindegyikhez tartozik történet is.
Ezek, reméljük, tetszeni fognak. Többnyire mesék, de van közöttük néhány más
témájú is. Például régi szokásokhoz, ünnepekhez kapcsolódó szövegek.
Minden gyakorlathoz készült feladatsor. Az olvasógyakorlatoknál mindig
jelezzük, hogy a munkafüzet melyik oldalán kezdődnek a kapcsolódó feladatok.
A teendők közötti eligazodást manók igyekeznek segíteni. Az olvasókönyvben
sokféle manó bukkan fel.
A manók
Vannak manók, amelyek azt jelzik, hogy az adott feladattal mit lehet
gyakorolni, csiszolni. Ezek a manók kék színűek.
A szóolvasó manók jelzik azokat a részeket, ahol egyes szavak
olvasásával lehet az olvasás alapját, a szavak kiolvasását és
értelmezését gyakorolni.
A mondatolvasó manók ott találhatók, ahol már a szavak
mondatokba fűzését kell próbálgatni.
Az olvasó manók a történetek, hosszabb szövegek olvasásánál

bukkannak fel.
Gondolkodó manók találhatók azoknál a feladatoknál, ahol

ismereteket, tapasztalatokat kell felidézni, megoldásokat
keresni.
A beszélő manók azt jelzik, hogy szóban kell megfogalmazni a
tapasztalataitokat, véleményeteket.
3
A tölcsért a fején egyensúlyozó tanuló manó ott tűnik fel, ahol
megjegyzendő ismeretek vagy szövegek találhatóak. Ilyenek
például a versek, szómagyarázatok.
Az író manó azt jelzi, hogy a feladatot írásban is meg kell
oldani. Többnyire a hónapbevezetőknél bukkan fel.
A következő manókkal akkor találkozhattok, ha a feladatok megoldásánál

együtt kell működni másokkal is. Ezek a manók piros színűek.
Ilyen megvitató manók ott találhatóak, ahol a tapasztalatokat

érdemes közösen megbeszélnetek, véleményeteket
egyeztetnetek.
A színjátszó manó jelenleg csak egyszer bukkan fel az
olvasókönyvben. A többit ti rajzolhatjátok be azokhoz a
történetekhez, amelyekből játszottatok részleteket, vagy
előadtátok.
A zöld színű manók a feladat megoldási módjára hívják fel a figyelmet.
Sokszor kell párba vagy csoportba rendezni szavat, képeket,

szövegeket. Az ilyen feladatoknál bukkannak fel a párosító
manók. Az olvasókönyvben nem szükséges összekötni a
szavakat a képekkel. Elég, ha megkeresitek.
Vannak olyan feladatok, ahol be kell karikázni az utasításnak
megfelelő részleteket. Itt találhatók a karikázó manók.
Ezeknek nagyon sok változata van.
Az aláhúzó manók azt jelzik, hogy az utasításnak megfelelő
részeket ceruzával vagy színessel alá kell húzni.
A feladatlap manók jelzik, hogy a feladatgyűjteményben

melyik oldalon kezdődnek a kapcsolódó feladatok.
Ahol lennie kellene valamilyen manónak, de nem tűnik fel, nyugodtan

rajzoljátok oda! Találhattok ki másfajta manókat is! Nagyon sokféle lehet
még belőle!
Jó szórakozást, munkát, és eredményes tanulást kívánunk az olvasókönyv
használóinak!
AIÓ Tankönyvkiadó
4
SZEPTEMBER
A szeptember nemcsak az ősz, hanem a tanév első hónapja is.

Kerek egy esztendeje vagy iskolás. Fel tudod idézni a legelső
napodat az iskolában? Nem is volt olyan régen, mégis mennyi-
mennyi újdonságban volt részed az eltelt esztendőben!
Megismerkedtél a betűk és a számok világával. Biztos lehetsz ben-
ne, hogy a második osztály is sok-sok élményt tartogat a számodra!
Például az olvasókönyved sok-sok szép verset, mesét rejt.
Szeptember végén, 29-én ünnepeljük Mihály napját. Régen falun
ez nagy nap volt, mivel ezen a napon értek véget a nyári mezőgaz-
dasági munkák. Elszámoltatták a pásztorokat, nagy vásárokat ren-
deztek, ahol adni-venni lehetett a nyáron megtermelt portékákat.
Vannak olyan vidékei országunknak, például Debrecen környéke,
ahol ma is rendeznek Mihály napi vásárokat.
Vegyétek számba, hogy szeptemberben milyen jeles napok,
közös programok várnak rátok az osztályotokban!
Ki született közületek szeptemberben? Ki ünnepli
a névnapját e hónapban? Beszéljétek meg és írjátok ide,
hogy, biztosan ne felejtkezzetek el a megemlékezésről!
Az osztálytársaim közül szeptemberben született:
1888888888888888888888888888888888888888888
1888888888888888888888888888888888888888888
Az osztálytársaim közül szeptemberben ünnepli a névnapját:
1888888888888888888888888888888888888888888
1888888888888888888888888888888888888888888
Közös programjaink, jeles napjaink szeptemberben:
1888888888888888888888888888888888888888888
1888888888888888888888888888888888888888888
5
Szeptemberi vers
Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél
Találtam egy falevelet,

gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.
Ha az arcom elé tartom,

látom, nagyobb, mint az arcom.
Ha a fejem fölé teszem,
látom, nagyobb, mint a fejem.
Hogyha eső cseperegne,

nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappal-éjjel
óriási tenyerével
befödné a fejemet.
Ajánlott versek:
Weöres Sándor: Biztatás
Kormos István: Vásár
6
Emlékszel a tyúkanyó hangjára, ahogy a csibéit
1 ty
hívja? A nyelved hegye az alsó fogsorod mögött
ty támaszkodik, a nyelved háta feldomborodik.
A középsô része hozzáér a szájpadlásod elülsô
részéhez, majd onnan lepattan, a torkod nem
Ty 1 T3y morog.
OLVASÓGYAKORLAT 1.
Olvasd el a szavakat! Húzd alá azokat,

amelyeket nem ismersz! Melyiket látod a képen?
kutya motyó Matyi
dutyi szotyi Pityu
kátyú bátyó Pötyi
gatya batyu Petya
motyog ketyeg
potyog kutyul
lötyög rotyog
zötyög fütyül
7
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be zölddel a ty betûket!
Rotyog a lekvár a fazékban.

Hallod? Ketyeg az óra.
A villamos zötyög a körúton.
Még mindig lötyög rajtad ez a nadrág.
Itt az ősz! Potyog a dió a fáról.
3. oldal
MESEOLVASÁS
ka-csa-pe-cse-nyét kacsapecsenyét
tó-part-ra tópartra
ész-re-vet-te észrevette
kí-ván-csi-ak kíváncsiak
kö-zü-le-tek közületek
szét-reb-bent szétrebbent
A róka és a kácsák
(Magyar népmese)
Egyszer a róka séta közben a tópartra ért. A tóban kácsák úszkál-
tak. Amint észrevette a róka a kácsákat, mindjárt kacsapecsenyére
fájt a foga. Gondolkozott, hogy foghatna el csak egyet is. Tudta,
hogy a kácsák nagyon kíváncsiak. Ezért bekiáltott nekik:
– Gyertek csak közelebb, majd szép mesét mondok!
– Halljuk mi innen is – felelték a kácsák – csak mondjad!
– De messze vagytok ám! Nem tudok akkorát kiáltani. Jöjjön ki
közületek egy. Annak majd a fülébe súgom. Az azután elmondja
a többinek. De okos jöjjön ám, mert a szamár elfelejti!
A kácsák mind kijöttek a partra. Mind okosnak tartotta magát.
A róka azután, amelyik legközelebb volt hozzá, azt megfogta.
A többi szétrebbent.
8
ty 1 ty Ty 1 T3y

OLVASÓGYAKORLAT 2.
Olvasd el a szavakat! Jelöld meg azokat,

Egy képhez több szó is tartozhat!
kortyol löttyen szutykos pinty
hortyog zöttyen bütykös konty
vartyog pottyan ponty
lötyköl tottyan korty
pettyes pöttyös
Válaszolj a kérdésekre!
Mi vartyog a tóparton?
Hol úszkál a ponty?
Ki kortyol a pettyes bögréből?
Mi van a pinty csőrében?
Mi van a szutykos csizmán?
3. oldal
9
MESEOLVASÁS
ki-e-resz-tet-ték kieresztették
tát-ja tátja
le-gel-te-té-sük-kel legeltetésükkel
cso-dál-koz-va csodálkozva
fü-röd-jünk fürödjünk
ál-lat-se-reg-let-nek állatseregletnek
ér-tet-le-nül értetlenül
bor-jú-te-kin-tet-hez borjútekintethez
Bámul, mint borjú az új kapura

Ezt a szólást akkor használják, ha valaki nem érti, mit is kell most
gondolnia, tennie. Közben bambán néz, esetleg tátja a száját, szóval
csodálkozva bámul. De mi az utalás alapja? Miért a bámul a borjú
értetlenül az új kapura?
A falusiak megfigyelése a magyarázat. Régen az állatokat nap-
közben kihajtották a legelőre, s csak estefelé hajtották haza. Reggel
kieresztették a gazdák az állataikat a kapun. Azokat az állatokat,
amelyek legelni szoktak: szarvasmarha, kecske, ló, birka. Ennek a
vegyes állatseregletnek volt az elnevezése a csorda. Az őrzésükkel,
legeltetésükkel foglalkozó ember, a csordás hajtotta tovább az ál-
latokat a legelőre. Hazafelé pedig ismét végigterelte őket a falun.
A tehenek, amikor odaért a csorda, már maguktól befordultak a gazda
jól ismert kapuján, s beballagtak az istállójukba. A kaput megismer-
ték. Bementek akkor is a nyitott bejáraton, ha nem hajtották be őket.
Ha azonban a nap folyamán átépítették, felújították, átfestették
a kaput, a szegény oktalan állat bajba került. Elment ugyan a
házig, de ott megtorpant. Értetlenül bámulta a változást. Állt,
és nézett. Csak terelgetésére indult tovább. Különösen akkor
fordult ez elő, ha tapasztalatlan, fiatal borjúról volt szó. Ehhez az
üres „borjútekintethez” hasonlítják a szájtátva, értetlenül szemét
meresztő emberek nézését.
10
Emlékszel a vízbeugró kisgyerek hangjá-
zs 1 z6 ra? A nyelved peremét felkunkorítod, a
szájpadlásod elülsõ részéhez közelíted, a
levegõ a nyelved pereme és a szájpadlá-
Zs 1 Z6
sod között keletkezõ kis résen surran ki.
A torkod morog.
OLVASÓGYAKORLAT 3.

Egy képhez több szó is tartozhat!
zsűri rőzse Zsuzsa Józsi
zsalu rózsa Zsuzsi Rózsi
mázsa rezsó Zsófi Dezső
zseni dézsa Zsiga Rezső
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be pirossal a zs betûket!

A zseni nagyon-nagyon okos.
Az öreg néni rőzsét gyűjt az erdőben.
Rezső rózsát vitt Zsófinak.
Ma már ritkán használnak dézsát.
A zsűri Zsigát tartotta a legjobbnak.
Zsuzsi behajtotta az ablakon a zsalut.
5. oldal
11
MESEOLVASÁS
meg-i-ri-gyel-te megirigyelte
jó-mód-ját jómódját
rá-fe-küd-ni ráfeküdni
min-den-nek mindennek
meg-pró-bá-lom megpróbálom
be-som-for-dált besomfordált
bil-le-get-te billegette
nyúj-to-gat-ta nyújtogatta
po-ro-ló-pál-cá-val porolópálcával
di-csé-re-tet dicséretet
A kiskutya meg a szamár

(magyar népmese)
A szamár megirigyelte a kiskutya jómódját, hogy neki szabad a

legszebb szobába is bemenni, a legszebb vánkosra is ráfeküdni.
Egész nap csak sétál. Nem dolgozik semmit, mégis mindennek a
lángját, a javát kapja. Neki meg csak a kóró meg a tüske jut. Meg
is kérdezte a kutyától:
– Miért szeret téged úgy a gazdasszony?
– Mert tudok farkat csóválni és két lábon szolgálni – felelte a
kutya.
– Na, ez nem nehéz dolog – felelte a szamár -, majd én is meg-
próbálom.
Mikor nyitva volt a konyha, besomfordált. Két lábra állt, a far-
kát billegette, a lábát nyújtogatta, hogy tenyerest adjon. A gazd-
asszony megijedt, s a porolópálcával kiverte. A szegény szamár
máig is töri a fejét azon, hogy miért kapott ő verést azért, amiért
a kutya dicséretet.
12
zs 1 z6 Zs 1 Z6
OLVASÓGYAKORLAT 4.
Olvasd el a szavakat! Jelöld meg azokat, amelyeket

nem ismersz! Melyiket látod a képen? Egy képhez
több szó is tartozhat!
zsák rozs
zseb rizs
zsír rúzs
zsivaj zsanér garázs pázsit

zsivány zsinór darázs parázs
zsiráf zsámoly Balázs varázs
A rozs gabona. Kenyeret is sütnek belőle. A rozsból készült

kenyér barna. Ettél már rozskenyeret?
A rizs is gabona. Tudod-e, mi készülhet belőle? Van kedvenc ri-
zses ételed?
Az ajtót a zsanérral illesztik a kerethez. Zsanér nélkül nem lehet-
ne kinyitni, vagy becsukni az ajtót. Mit kell csinálni, ha nyikorog
az ajtó?
6. oldal
13
MESEOLVASÁS
ret-te-ne-tes rettenetes
i-jedt-sé-gem-ben ijedtségemben
ki-tá-tot-ta kitátotta
nya-lo-gat-ta nyalogatta
moz-gat-ta mozgatta
mon-dot-ta mondotta
Mit látott a kisegér?

(Lev Tolsztoj meséje, Áprily Lajos fordítása)
Elment a kisegér sétálni. Járkált az udvaron s aztán visszament
az anyjához.
– No, anyám, két állatot láttam. Az egyik rettenetes, a másik jó
állat.
Azt mondja az anyja:
– Mondd el, hogy milyenek voltak.
Felelte a kicsi egér:
– Az a rettenetes ott jár az udvaron: fekete a lába, piros búb a fején,
a két szeme dülledt és az orra horgas. Mikor elmentem mellette,
kitátotta torkát és megemelte lábát. Hangosan kezdett kiabálni.
Azt sem tudtam nagy ijedtségemben, merre meneküljek.
– Az a kakas – mondotta az öreg egér. – Senkit sem bánt, attól
ne félj. Hát a másik állat?
– A másik a napon feküdt, sütkérezett. Nyaka fehér, lába sima,
szürke. Nyalogatta fehér mellét, egy kicsit mozgatta a farkát, s
rám nézett.
Azt mondja az öreg egér:
– Te kis buta, te kis buta. Hiszen az a kandúr.
14
Emlékszel? A zokni lyukas. A
1 ly
szád nyitva van. A nyelved kö-
ly zepe feldomborodik. A nyelved
hegye hozzáér az alsó fogsorod-
hoz. A torkod morog.
Ly 1 Ly

OLVASÓGYAKORLAT 5.
Jelöld meg azokat a szavakat,

folyó pálya
golyó gálya
gólya zsálya
pólya vályú
király zsámoly
Mihály bagoly
sólyom szabály
sirály veszély
15
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be pirossal a ly betûket!
Mihály beugrott a folyóba.
Édesanya pólyába tette a kis Ibolyát.
Károly moslékot önt a vályúba.
Még nem szabad felmenni a pályára!
7. oldal
 MESEOLVASÁS
pró-bál-koz-zunk próbálkozzunk
hoz-zá-fo-gott hozzáfogott
meg-ra-gad-ta megragadta
el-ve-tet-ni elvetetni
ki-fá-rasz-tot-ta kifárasztotta
las-san-ként lassanként
ki-bur-kol-ta kiburkolta
A Szél és a Nap
(magyar népmese)
Vitatkozott egy időben a Szél a Nappal. Azon folyt a vita, hogy melyi-
kük erősebb.
Egyszer azután azt mondja a Nap a Szélnek:
– Tegyünk próbát! Amott megy egy köpenyeges ember. Próbálkoz-
zunk meg rajta, melyikünk az erősebb, melyikünk veszi le a válláról a
köpenyeget.
Hozzáfogott először a Szél. Megragadta az ember gallérját, tépte, ci-
bálta előre-hátra a köpenyeget. De mentül erősebben rángatta, a szegény
ember annál erősebben burkolta bele magát. Nem engedte elvetetni a
köpenyeget.
Mikor aztán a Szél hasztalan kifárasztotta magát, akkor hozzáfogott a
Nap. Elkezdett mosolyogni az utasra melegen, mindig melegebben. A
jámbor lassanként kiburkolta magát a köpenyből. Azután levette egé-
szen. Később levette a kabátját és a mellényét is.
– Látod – mondotta a Nap a Szélnek –, hogy én erősebb vagyok, mint te?
16
ly 1 ly Ly 1 Ly
 OLVASÓGYAKORLAT 6.

pocsolya furulya zsámoly sirály szabály

hógolyó nápolyi páholy sólyom veszély
datolya lefolyó műhely bélyeg tavaly
folyosó derelye pehely bagoly selyem
Milyen lekvár van a derelyében?

Milyen töltelék van a nápolyiban?
Honnan tudod, hogy Mihály belelépett
a pocsolyába?
Milyen alakú mag van a datolyában?
Mi készül selyemből?
9.oldal, 1.
17
MESEOLVASÁS
kő-mű-ves kőműves
gáz-sze-re-lő gázszerelő
gáz-kon-vek-tort gázkonvektort
gáz-boj-lert gázbojlert
gáz-tűz-helyt gáztűzhelyt
gáz-sü-tő-vel gázsütővel
lisz-tes-mol-nár lisztesmolnár
csü-tör-tö-kön csütörtökön
meg-fő-zöm megfőzöm
meg-gyó-gyí-tom meggyógyítom
Foglalkozások
(Fehér Klára)
Ha megnövök, hétfőn kőműves leszek, és építek egy nagy házat.

Kedden asztalos leszek, és gyalulok a szobákba sok szép bútort.
Kedden gázszerelő leszek, és megcsinálom a gázkonvektort, és a
gázbojlert és a gáztűzhelyt, gázsütővel. Szerdán lisztesmolnár le-
szek, és őrölök sok-sok lisztet. Csütörtökön kertész leszek, és ül-
tetek rengeteg szilvafát. Pénteken szakács leszek, és a lisztből és
a szilvából a gáztűzhelyen megfőzöm a szilvás gombócot. Szom-
baton doktor bácsi leszek, mert a sok szilvás gombóctól biztosan
elrontom a gyomromat.
És ha már úgyis doktor bácsi leszek, akkor vasárnap meggyó-
gyítom a te lábadat is, nagymama.
18
ty 1 ty Ty 1 T3y
OLVASÓGYAKORLAT 7.
Jelöld meg azokat a szavakat, amelyeket nem ismersz!

Melyiket látod a képen? Egy szóhoz több kép is tartozhat!
potyog fütyül latyak kesztyű
motyog ketyeg szutyok bástya
kotyog zötyög szatyor kártya
rotyog lötyög fátyol hártya
Olvasd el a kérdéseket! Húzd alá a jó választ!

Mivel takarja el a menyasszony Mivel védik a várat?
az arcát? Kesztyűvel. Bástyával.
Fátyollal. Szatyorral.
Mivel kented össze a csizmád? Mivel játszunk este?

Latyakkal. Szutyokkal. Hártyával. Kártyával.
10. oldal
19
MESEOLVASÁS
meg-fo-gad-ták megfogadták
vil-lám-gyor-san villámgyorsan
szem-be-száll-ni-a szembeszállnia
o-da-cam-mo-gott odacammogott
meg-szag-lász-ta megszaglászta
visz-sza-foj-tot-ta visszafojtotta
le-me-rész-ke-dett lemerészkedett
ba-rát-koz-zam barátkozzam
A két vándor és a medve

Egyszer együtt vándorolt két ember. Megfogadták egymásnak,
hogyha valami baj történik velük, egymás segítségére sietnek.
Mentek, mendegéltek békésen. Egyszer azonban, amikor egy mély
völgybe értek, váratlanul villámgyorsan előttük termett egy hatalmas
medve. Az egyik ember rémületében elfelejtkezett a társának tett ígé-
retéről, és felmászott egy közeli fára, ahol elrejtőzött. A másik nem
tehetett egyebet, egyedül kellett a medvével szembeszállnia. Ekkor
hirtelen eszébe jutott, amire még a nagyapja tanította gyermekkorá-
ban, hogy a medve nem bántja a halottakat. Ezért a földre vetette ma-
gát, és azt színlelte, hogy meghalt. A medve odacammogott hozzá,
megszaglászta az orrát, megtapogatta a fülét. Mivel az ember még a
lélegzetét is visszafojtotta, a medve csakugyan azt hitte, hogy halott,
és hamarosan otthagyta. Amikor a medve már messze járt, a fán rej-
tőzködő vándor is lemerészkedett a társához.
- Láttam, hogy az a rusnya medve a füledhez dugta az orrát és
valamit súgott neked. Mit mondott olyan titkolózva? – kérdezte a
földön fekvő vándortól.
A társa így válaszolt:
- Nem mondott semmi különöset, csak azt tanácsolta, hogy ne
barátkozzam olyan emberrel, aki nem segít rajtam, ha bajba ju-
tok!
20
ly 1 ly ty 1 ty
Ly 1 Ly Ty 1 T3y
 OLVASÓGYAKORLAT 8.
Jelöld meg azokat a szavakat, amelyeket

nem ismersz! Melyiket látod a képen?
Pityu zsálya pálya golyó
batyu gálya kutya gatya
gólya dutyi vályú bátyó
pólya Matyi kátyú folyó
Olvasd el a mondatokat!
Karikázd be sárgával a ly betűket!
Karikázd be barnával a ty betűket!
Pötyi zsályát ültetett a kertbe.

A királyfi batyut kötött a hátára.
Matyi gólyát látott a faluban.
A kutyát pórázon kell vezetni.
Pityu a golyót begurította a lyukba.
A szekér elsüllyed a kátyúban.
10. oldal
21
MESEOLVASÁS
ösz-sze-gyűl-tek összegyűltek
ki-rály-vá-lasz-tás királyválasztás
ne-ki-áll-tak nekiálltak
ha-mis-sá-gá-ért hamisságáért
ró-zsa-bok-rot rózsabokrot
pis-lan-tott pislantott
el-sza-lasz-tot-ta elszalasztotta
A szárnyasok királyválasztása
(magyar népmese)
A szárnyasok összegyűltek, hogy királyt válasszanak. A sas kita-
lálta, hogy majd ő lesz a király. Ám a többiek azt akarták, hogy az
legyen a király, aki a legmagasabbra felszáll.
Az ökörszem a sas szárnya alá bújt. A nagy madarak felszálltak any-
nyira, hogy már nem bírtak feljebb szállni. Akkor az ökörszem ki-
szállt a sas szárnya alól, és fölszállt a legmagasabbra. Ő lett a király.
Mikor rájöttek a madarak, hogyan nyert az ökörszem, nekiálltak
kergetni. Agyon akarták ütni a hamisságáért. Szégyellték, hogy a leg-
kisebb állat a király.
Addig kergették, amíg az ökörszem talált egy rózsabokrot. Amilyen
kicsi volt, be tudott bújni a tövisek közé. Oda a többiek nem bírták
követni. Azt mondták:
– Elég lesz, ha csak egy lesi. Ha meglátja, hogy kijön, fogja meg,
vagy szóljon a többinek!
A rózsabokor elé állították a legnagyobb szeműt, a baglyot.
A bagoly őrizte is a bokrot jó sokáig. Hanem azután nagyokat pis-
lantott, s elbóbiskolt. Mikor az ökörszem kiszállt, nem látta meg.
Most meg már a baglyot akarták megverni, mert elszalasztotta az
ökörszemet. A bagoly elbújt. Azóta nem mer nappal járni, mert ha a
többi madár meglátja, megveri.
22
OKTÓBER
Az október az ősz második hónapja. Egyre hűvösebbek a reg-

gelek, pulóver, kabát nélkül már nem indulunk el otthonról. Bár
napközben még melegen süt a nyár emlékét idéző ragyogó nap-
sugár.
Október a szüret ideje. A földeken, a kertekben, a szőlőkben
szüretelik a termést. Te veszel-e részt az idén valahol szüretelé-
sen? Mit szedtek? Hallottál róla, hogy felétek milyen volt az idei
termés?
A szüretelés befejezését régen szüreti bálokkal, mulatságokkal
ünnepelték meg. Van, ahol ma is rendeznek októberben szüreti
bálokat.
Ki született közületek októberben? Ki ünnepli a névnapját e hó-
napban?
Milyen jeles napok, programok várnak rátok az iskolában
októberben? Írjátok ide!
Az osztálytársaim közül októberben született:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Az osztálytársaim közül októberben ünnepli a névnapját:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Közös programjaink, jeles napjaink októberben:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
23
Októberi vers
Kányádi Sándor: Valami készül

Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelőre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül:
Nézd csak a tájat,
de szépen őszül.
Ajánlott versek:
Weöres Sándor: Altatódal, A tündér, Erdőt járunk
24
ly 1 ly ty 1 ty
Ly 1 Ly Ty 1 Ty
OLVASÓGYAKORLAT 9.

zsámoly sirály latyak
páholy sólyom bélyeg
fátyol szutyok bagoly
szatyor pehely műhely
fáklya pulyka
bástya kártya
kályha kesztyű
mályva boglya
Ki dolgozik műhelyben?
Mi lehet a szatyorban?
Hol szokott páholy lenni?
Mi ég a kályhában?
Mit raknak boglyába?
Milyen színű a mályva?
Mikor szokott latyak lenni?
12. oldal 2.
25
MESEOLVASÁS
ösz-sze-ta-lál-koz-tak összetalálkoztak
en-ge-del-mes-ked-jék engedelmeskedjék
ösz-sze-ve-re-ked-tek összeverekedtek
be-le-es-tek beleestek
Két kecske találkozott egy pallón

(magyar népmese)
Egyszer volt, hol nem volt, valahol egy folyó mellett volt egy
kecskecsorda. A kecskék elszéledtek. A víznek az innenső felén is
ették a fűzfabokrokat, s a víznek a túlsó felén is. Azok a kecskék,
amelyek ezen az oldalon legeltek, azt gondolták, hogy a túlsó
oldalon finomabb étel van. A túlsó oldalbeliek meg azt, hogy itt van
a jobb füvecske.
Gondolkoztak a kecskék, hogyan tudjanak ezek odajönni, azok
meg idejönni. Meglátta egy kecske, hogy egy ügyes palló van
keresztül a vízen. Kapta magát, s hamar felmászott a pallóra. Amikor
meglátta túlfelől egy másik kecske, hogy ez felmászott, akkor ő is
sietve felmászott a másik végén a pallónak.
Amelyik kecske hamarabb mászott fel, az fiatalabb kecske volt.
Amelyik későbben, az öregebb. Összetalálkoztak ketten éppen a
palló közepén. Azt mondja az egyik kecske a másiknak:
– Miért jöttél fel a pallóra, ha láttad, hogy én fent vagyok?
– Azért, mert én öregebb vagyok – mondja az idősebb. – Térjél
vissza!
Azt mondja a fiatalabb kecske:
– Én aztán nem térek vissza! Az enyém az elsőbbség, mert én
másztam fel hamarabb a pallóra.
A másik is csak mondja a magáét:
– De én öregebb vagyok, mint te, s a fiatal engedelmeskedjék!
A fiatal nem akart engedni, az öreg meg csak tartotta az igazát.
Összeverekedtek ketten a palló közepén. Mind a ketten beleestek a
folyóba. Elvitte őket a víz.
Vége a mesének. Most az egyszer nem mondhatom, hogy ma is
élnek, ha meg nem haltak.
26
Emlékszel a kígyó hangjára? A nyelved hegye az
sz
1 6z alsó fogsorod mögött támaszkodik, a nyelved
háta feldomborodik, az elülsô része hozzáér a
felsô fogsorod mögötti részhez. A nyelved kö-
Sz
1 Sz
zepén keletkezô kis résen kisurran a levegô.
A torkod nem morog.
OLVASÓGYAKORLAT 10.

szitál szökik tapasz szatyor

szépít szakít tavasz sziget
szagol készít juhász halász
számol kaszál jászol kalász
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be zölddel a sz betûket!

Már nem szitál a hó, mert tavasz van.
Anyukám lisztet szitál, mert kenyeret készít.
A halász nem fogott halat, mert kiszakadt a hálója.
Szofi fején tapasz van, mert beütötte.
A jászol üres, mert az állatok megették a szénát.
14. oldal 3.
27
MESEOLVASÁS
vi-lá-gos-kék világoskék
far-mer-nad-rág farmernadrág
ha-szon-ta-lan haszontalan
hord-ja hordja
bá-rány-fel-hő – fol-to-kat bárányfelhő-foltokat
ösz-sze-sza-kít-ja összeszakítja
vil-lám – tűk-kel villám-tűkkel
e-ső – köny-nye-i eső-könnyei.
Égi farmer
(Fehér Klára)
Nagymama, tudod, mit találtam ki? Hogy az égbolt egy vilá-
goskék farmernadrág. De egy haszontalan gyerek hordja, ezért
sokszor kiszakad. Ha csak pici a lyuk, akkor a mamája pici, fehér
bárányfelhő-foltokat varr rá. De ha nagyon összeszakítja, akkor
csúnya szürke, barna, meg fekete foltokat tesz rá. Ilyenkor látszik
is, ahogy villám-tűkkel nagy mérgesen varrja. És amíg sebesen
öltögeti, dörög, morog, mérgelődik hozzá. A rossz gyereknek pe-
dig csak úgy potyognak az eső-könnyei.
Tudod, ezt azért találtam ki, hogy ne féljek, amíg vihar van, és
dörög az ég.
28
Szabó Lőrinc: A Szél meg a Nap
Licskes-lucskos öreg bácsi
(hujj-hujj, én a Szél vagyok!)
kék udvarban seprőjével
megkergette a napot.
Szél mondta:”Hujj-hujj-hujj!”
Nap mondta:”Bújj-bújj-bújj!”
Szél kergette,
utolérte,
jól megverte a Napot,
megkergette,
utolérte,
jól megverte,
összetörte.
Kék udvarból kiseperte,
kendőjébe bekötötte,
mondjátok meg, hová tette?
Zsebre tette a Napot.
Zsebre tette? Zsebre ő!
Azért van most rossz idő!
29
sz 1 6z Sz 1 Sz

szilva szablya szikra szürke
szarka szeplő disznó tiszta
szikla szánkó szolga büszke
szalma szegfű tészta
A szablya görbe alakú kard.

A lovas katonák használták.
A szalma a levágott gabona szára.
Sok mindenre használják.
Például alomnak, tárgyak készítésére.
Láttál már szalmakazlat? Hol?
A szarka hosszú farkú madár. Szép, fekete háta, és fehér hasa van.
Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.
Szerinted mit jelent ez?
15. oldal 4.
30
MESEOLVASÁS
u-gyan-an-nál ugyanannál
nap-hosz-szat naphosszat
ki-pi-hen-hesd kipihenhesd
meg-be-te-ge-dett megbetegedett
be-teg-nek tet-tet-te betegnek tettette
lus-tál-ko-dás-tól lustálkodástól
A szamár meg az ökör

(arab népmese)
Élt egyszer egy szamár és egy ökör. Mindketten ugyanannál a gazdánál
szolgáltak.
Az ökör naphosszat a földeken fáradozott. Szántott, kocsit húzott
– mikor mi kellett. A szamárnak hetenként csak egyszer akadt dolga,
amikor vásárra vitte a gazdáját.
Látta a szamár, hogy szegény ökör milyen kimerült a sok munkától.
Egyik este így szólt hozzá:
– Kieszeltem valamit, hogy te is kipihenhesd magad.
– Ugyan mit? – kérdezte az ökör.
– Nemsokára hozzák a takarmányt. Te azonban hozzá se nyúlj. Csak
terülj el a szalmán, mintha beteg volnál. Meglátod, ez beválik.
Az ökör úgy tett, ahogy a szamár javasolta. A gazda valóban elhitte,
hogy megbetegedett. Így hát hagyta, hadd pihenjen, és a szamarat
dolgoztatta helyette.
„Kegyetlenül nehéz munka ez! – gondolta a szamár. – No, de nem baj,
egy napig én is kibírom.”
Hanem az ökörnek annyira megtetszett a heverészés, hogy elhatározta,
többé abba se hagyja. A szamár kezdte megelégelni, hogy mindig csak ő
dolgozik. Egyik este odasúgta a lusta ökör fülébe:
– Tudod-e, mit hallottam ma?
– Ugyan mit? – kérdezte az ökör.
– A gazdánk azt mondta a szomszédjának, hogy ha holnapig meg nem
gyógyulsz, akkor levágat, és kiméri a húsodat a piacon!
31
Az ökörnek egykettőre elment a kedve a lustálkodástól. Másnap olyan
virgoncnak mutatkozott, mintha soha nem is hevert volna a szalmán.
Az eszes szamár meg végre kipihenhette magát.
Emlékszel a lovagló kisfiú hangjára? A torkod
1 gy
morog. A szád nyitva van. A nyelved közepe
gy feldomborodik, és hozzáér a szájpadlásodhoz.
A nyelved közepe elpattan a szájpadlásodtól.
Gy 1 Gy

amelyeket nem ismersz!Melyiket látod a képen?
gyár légy rügy fagy gyűr
gyík hegy jegy fogy gyúr
gyom meggy begy megy győz
hagy vagy lágy négy nagy
Olvass el a mondatokat! Karikázd be pirossal a gy betûket!

Ne törd le a rügyet! Ne ijeszd meg a gyíkot!
Másszuk meg ezt a hegyet! Egyél egy kis meggyet!
Vegyél még egy jegyet! Kapd el a legyet!
16.oldal
32
MESEOLVASÁS
al-ma-vi-rág almavirág
bú-za-ka-lász búzakalász
leg-há-tul leghátul
kucs-má-ja kucsmája
ve-rek-sze-nek verekszenek
el-gán-csol-ják elgáncsolják
meg-bo-lon-dult megbolondult
leg-szí-ve-seb-ben legszívesebben
be-gyúj-ta-nék begyújtanék
ga-ba-lyod-nak gabalyodnak
meg-un-ják megunják
Évszakok
(Fehér Klára)
Elöl megy a Tavasz, almavirág van a hajában. Utána jön a
Nyár, arany búzakalász van a vállán. Mögötte baktat az Ősz,
esernyőt tart a feje fölé. Leghátul kullog a Tél, fehér kucsmája
csupa hópehely.
Így járnak körbe-körbe, ahogy illik. De néha megunják,
verekszenek, elgáncsolják egymást, egymásba gabalyodnak.
„Engedj, engedj, most én jövök!” – kiabálják.
Ilyenkor azt mondja anyuka: „Nahát, megbolondult az
időjárás! Július van, és legszívesebben begyújtanék a kályhába.”
Év múlik, évet ér, Van egy fa, annak van négy ága,
Egymást hajtja négy testvér. Minden ágán van három fészek,
Víg tavasz virághintő, Minden fészekben van négy
Koszorús nyár kalászdöntő, madár,
Az ősz gyümölcsérlelő, Minden madárnak van hét tojása,
A tél havat terelő. Minden tojásból 24 fióka kel.
(népköltés)
33
gy 1 gy GY 1 Gy

gyerek vigyáz gyógyít hegyes hegyező

gyomor hegyez nagyít vegyes legyező
gyökér legyez figyel fagyos fagyizó
magyar gyalul szégyell nagyító
Mit hegyez Gyuri? Mit figyel a doktor bácsi?
Miért jó a hegyes ceruza? Mit gyalul az asztalos?
Kit gyógyít meg az orvos? Mit lehet jól megfigyelni
nagyítóval?
17. oldal
34
MESEOLVASÁS
ki-pré-se-lik kipréselik
mun-ka-fo-lya-mat munkafolyamat
mu-lat-sá-got mulatságot
sző-lő-für-tök-kel szőlőfürtökkel
nap-ja-ink-ban napjainkban
se-gít-sé-gé-vel segítségével
tánc-mu-lat-sá-go-kat táncmulatságokat
fél-re-tett félretett
játsz-hat-tok játszhattok
gaz-da-sá-gok-ban gazdaságokban
A szüret
A szőlőt ősszel leszedik, a levét kipréselik és hordóba öntik. Ez
a munkafolyamat a szüret. Régi szokás, hogy amikor befejezték a
munkát, szüreti mulatságot rendeznek.
A szüreti időszak kezdete valamilyen jeles naphoz kötődik. Ez
lehet Terézia napja – október 15. -, vagy Orsolya napja – október
21. A kisebb gazdaságokban a család meghívott vendégek segít-
ségével szüretel. A vendégeket közben a házigazda étellel, itallal
kínálja. A munka végeztével kóstolót is kapnak a segítők a szőlő-
ből és a frissen préselt mustból is.
A táncmulatságokat a szüret után egy-két héttel tartják, amikor
már minden gazda végzett a szüreteléssel. A szüreteken félretett
szép szőlőfürtökkel díszítik a bálteremet. Sokféle szokás kapcso-
lódott az ünnepségekhez. Például volt, ahol csak azok a lányok
vehettek részt a bálon, akiket a legények meghívtak. Napjainkban
már bárki elmehet szüreti bálba. Szokás volt bálkirályt is válasz-
tani. Többnyire a mulatság reggelig is eltartott.
Októberben játszhattok olyan játékokat, amelyeket régen a szü-
reti mulatságok alatt játszottak a gyerekek.
35
zs 1 z6 Zs 1 Z6

zsák rozs zsibbad hemzseg lebzsel

zseb rizs zsörtöl horzsol dörzsöl
zsír rúzs morzsál habzsol morzsol
Keresd meg a mondatok befejezését!

Zsuzsi rúzzsal keni be az ajkát, mert nem volt semmije.
Üres zsebbel vágott neki a világnak, mert bálba megy.
Zsófi néni zsírral keni a kenyeret, mert ráült.
Erzsi rizzsel tálalja a sült húst, mert elfogyott a vaj.
Zsibbad Zsófi lába, mert nem volt krumpli.
Vérzik Zsiga térde, mert behabzsolta a csokit.
Erzsi néni zsörtöl Gazsival, mert lehorzsolta.
19. oldal
36
MESEOLVASÁS
fi-a-ta-labb fiatalabb
fe-le-sé-gé-ről feleségéről
gon-dos-ko-dott gondoskodott
i-gaz-sá-go-san igazságosan
se-gít-sé-gem-re segítségemre
sö-té-te-dés-kor sötétedéskor
ösz-sze-ö-lel-kez-tek összeölelkeztek
sze-re-te-tük-ről szeretetükről
meg-be-csü-lés-ben megbecsülésben
zsák-ja-i-kat zsákjaikat
A két testvér
(koreai népmese)
Egyszer élt két testvér. Az idősebb a feleségével éldegélt ket-
tecskén. A fiatalabb meg a feleségéről és négy gyermekéről gon-
doskodott. Közösen művelték az apjuktól kapott földecskét. Min-
den ősszel igazságosan elosztották a termést.
Egyik évben azonban mindketten úgy érezték, hogy a testvérük
károsodott.
A fiatalabb azt gondolta:
„A bátyám és a felesége már idősek. Bizonyára nehezükre esik
a munka. Semmi segítségük nincsen. Nekem meg itt van a négy
gyermekem. Ők hamarosan a segítségemre lesznek. Viszek a test-
véremnek egy zsák rizst.”
Az idősebb testvér meg így gondolkodott:
„Mi csak ketten vagyunk a feleségemmel. Az öcsémnek sok
éhes szájról kell gondoskodnia. Viszek neki egy zsák rizst.”
Sötétedéskor mind a ketten fogták a zsák rizst, és átvitték a má-
sik kamrájába. Reggel, amint a saját zsákjaikat rendezték, rájöt-
tek, hogy egy sem hiányzik közülük. Csodálkoztak, de egy szót
sem szóltak.
Aznap este újra elindultak, ki-ki a maga zsákjával. Sötét éjsza-
37
ka volt. A hold sem világított. Így történhetett, hogy a keskeny
ösvényen egymásba ütköztek.
Felismerték egymást, és örömükben összeölelkeztek.
Testvéri szeretetükről még ma is beszélnek az emberek. Életük-
ben nagy tiszteletben és megbecsülésben volt részük.
zs 1 z6 sz 1 6z
Zs 1 Z6 Sz 1 Sz

szitál jászol pázsit mozsár halász
számol zsinór juhász zsámoly varázs
kaszál zsiráf parázs szövet sziget
készít zsanér kalász szalag garázs
38
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be pirossal a zs betûket!
Karikázd be zölddel a sz betûket!
A kalászból kiperegtek a rozsszemek.

A parázsból hamu lett.
Zsófi szalagból készít díszt a hajába.
A garázsból kigurul egy autó.
A szövetből Erzsi babaruhát varr.
21. oldal
MESEOLVASÁS
fe-nye-ge-tő-zött fenyegetőzött
lé-lek-je-len-lé-tét lélekjelenlétét
hi-te-le-seb-bek hitelesebbek
tel-je-sít-he-tem teljesíthetem
ne-ki-a-já-dé-koz-ta nekiajándékozta
gyap-jú-ru-há-já-ra gyapjúruhájára
ka-land-ban kalandban
fur-fan-gos furfangos
pisz-to-lyod-dal pisztolyoddal
meg-men-tett megmentett
A becsapott rabló
( koreai népmese)
Egyszer egy előkelő ember szolgája a piacra ment vásárolni. Amikor

a szolga jól megrakodva hazafelé tartott, az úton eléje ugrott egy
rabló.
– Add ide a holmit és a pénzt, vagy vége az életednek! – fenyegető-
zött pisztolyával a rabló.
A szolga minden kosarát odaadta, minden zsebét kiforgatta. De
nem veszítette el a lélekjelenlétét, és így szólt a rablóhoz:
– Én mindenemet neked adtam, kérlek, most te is hallgass meg
engem. Egy előkelő úr szolgája vagyok. Ha most visszamegyek a
39
gazdámhoz és elmondom neki, mi történt velem, talán nem is hisz a
szavamnak. Azt gondolja, be akarom csapni. De ha te a pisztolyoddal
egy lyukat lőnél a ruhámba, mindjárt hitelesebbek lennének a szavaim.
– Ha csak ez a kívánságod – felelte a rabló -, azt könnyen teljesíthetem.
Azzal rálőtt a szolga könnyű, fekete gyapjúruhájára. De akárhogy
vizsgálták is a szövetet, nem látták a golyó nyomát.
– Hol a lyuk? – kérdezte a szolga. – Nem látok bizony semmit sem!
Lőj hát még egyszer!
– Igen ám, de nincs több golyóm – felelte bosszúsan a rabló.
A szolga csak erre várt. Ráugrott a rablóra és alaposan helybenhagy-
ta. Visszavette tőle a pénzt és a holmit, aztán otthagyta az út szélén.
Amikor hazaérve elmesélte a gazdájának, milyen kalandban volt
része, az uraság köszönetet mondott furfangos szolgájának. Hálából
nekiajándékozta a megmentett holmit.
zs 1 z6 sz 1 sz
Zs 1 Z6 Sz 1 Sz

amelyeket nem ismersz!
Melyiket látod a képen?
vizsla zserbó kapzsi disznó

szilva szánkó büszke szarka
rozsda szalma tiszta tészta
szolga torzsa szürke morzsa
szegfű szablya zsenge zsömle
40
Mit adott az úr a szolgának?

Milyen fegyver a szablya?
Mit adnál enni a disznónak?
Milyen a farka a szarkának?
Milyen ember, aki kapzsi?
Milyen színű a szilva?
23. oldal 5.
MESEOLVASÁS
il-le-gett – bil-le-gett illegett-billegett

szar-ka-szo-bá-ba szarkaszobába
be-le-te-kint-get-ne beletekintgetne
no-szo-gat-ja noszogatja
ól-te-tő-ről óltetőről
csűr-te-tő-re csűrtetőre
mind-járt mindjárt
kút-á-gas-ra kútágasra
fity-mál-va fitymálva
rá-mát-lan rámátlan
mo-so-gat-ja mosogatja
pá-pa-sze-mes pápaszemes
41
Móra Ferenc: Az egyszeri szarka
Csörgött a sövényen Mindjárt elérem már” –

az egyszeri szarka pislantott az égre,
illegett-billegett s átugrik hetykén
sebesen a farka. a kazal tetejére.
Jobbra illegette, Onnan szaporán a
balra billegette, kútágasra billen –
a delelő napot jaj, de szegény feje
el-elnézegette. hova menjen innen?
Gondolta magában: Az egyszeri szarka

„De szép fényes holmi! jobbra-balra forog,
no, ezt már igazán a nevető napra
le kellene hozni. fitymálva hunyorog.
Jó lenne tükörnek S vissza a sövényre
a szarkaszobába, lerepül csörögve:
beletekintgetne „Nem szeretek nézni
ünneplő ruhába.” rámátlan tükörbe.”
Mikor ezt gondolta Vén veréb a porban

az egyszeri szarka, mosogatja tollát,
már az ól tetején szárnya mellé dugja
billegett a farka pápaszemes orrát.
Noszogatja magát: „Csirip, csirip, csirip,
„Előre, előre, az egyszeri szarka
szénás óltetőről nagyot akart volna,
szalmás csűrtetőre. de nem bírta a farka.”
42
NOVEMBER
A november az ősz harmadik, egyben utolsó hónapja. Az időjá-

rás és az egyre rövidülő nappalok jelzik, hogy közeledik a tél.
Az ősz szép színei lassan eltűnnek: a hónap végére a fákról le-
hull minden levél, a hajnali fagyok nyomot hagynak a még virító
őszirózsákon, krizantémokon. A természet visszavonul, felkészül
a télre.
November 11-én ünnepeljük Márton napját. A leghíresebb Már-
tonnal megismerkedhetsz a hónap során az olvasókönyvedben.
November 19-én az Erzsébetek, november 25-én a Katalinok
ünneplik névnapjukat. Biztos több asszony, lány viseli a te kör-
nyezetedben is ezeket a gyakori neveket, ne felejtkezz el felkö-
szöntésükről!
Ki született közületek novemberben? Ki ünnepli a névnapját
e hónapban?
Milyen jeles napok, programok várnak rátok
az iskolában novemberben?
Írjátok ide!
Az osztálytársaim közül novemberben született:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Az osztálytársaim közül novemberben ünnepli a névnapját:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Közös programjaink, jeles napjaink novemberben:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
43
Novemberi vers
József Attila: Altató
Lehunyja kék szemét az ég, Szundít a labda, meg a síp,

lehunyja sok szemét a ház, az erdő, a kirándulás,
dunna alatt alszik a rét – a jó cukor is aluszik –
aludj el szépen, kis Balázs. aludj el szépen, kis Balázs.
Lábára lehajtja fejét, A távolságot, mint üveg-
alszik a bogár, a darázs, golyót, megkapod, óriás
vele alszik a zümmögés – leszel, csak hunyd le kis szemed –
A villamos is aluszik, Tűzoltó leszel s katona!
s míg szendereg a robogás, Vadakat terelő juhász!
álmában csönget egy picit – Látod, elalszik anyuka –
Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább –
aludj el szépen, kis Balázs.
Ajánlott versek:
Weöres Sándor: Galagonya, Kocsi és vonat
44
gy 1 gy ty 1 ty
Gy 1 Gy Ty 1 T3y

gyerek vigyáz ketyeg potyog
szutyok fütyül gyalul motyog
szatyor legyez figyel gyógyít
gyökér lötyög zötyög nagyít
pinty konty
ponty gyöngy
rongy korty
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be pirossal a gy betûket!

Karikázd be zölddel a ty betûket!
A nagyi gyakran vigyáz a bátyámra.
Gyurin lötyög a nadrág, mert lefogyott.
A nagyi órája hangosan ketyeg.
A nagyapám orvos, gyerekeket gyógyít.
Potyog a fáról a gyümölcs, mert megérett.
Nem értem, hogy mit mond Gyöngyi, mert motyog.
24. oldal
45
MESEOLVASÁS
had-se-reg-be hadseregbe le-en-dő le-en-dő

el-lát-ták ellátták tisz-te-le-té-re tiszteletére
e-lő-rán-tot-ta előrántotta ün-ne-pel-tet-ni ünnepeltetni
szé-gyell-te szégyellte hal-lat-szik hallatszik
ott-hagy-ta otthagyta gub-baszt gubbaszt
Mese Szent Mártonról
Valamikor nagyon régen, Pannóniában, a mai Dunántúlon, élt

egy nagyon gazdag úr. Ennek a gazdag úrnak született egy fia,
akit Mártonnak neveztek el. Amikor Márton kijárta az iskolát,
beállt a római hadseregbe katonának. Akkoriban nem voltak er-
refelé háborúk, így Mártonnak jó dolga volt, élte világát. Szülei
ellátták pénzzel, szolgái lesték minden kívánságát.
Egy ködös, hideg novemberi estén éppen hazafelé lovagolt, ami-
kor az út mentén halk nyöszörgést hallott. Leszállt lováról, és akkor
meglátta, hogy egy koszos, rongyos koldus nyöszörög a sárban.
Látszott rajta, hogy majd megfagy. A fiatal katona hirtelen nem
tudta, mit tegyen. Előrántotta kardját, és kettévágta drága szőrmé-
ből készült kabátját. A nagyobbik felével betakarta a koldust, majd
felpattant lovára, és elnyargalt.
Márton ezután sokat gondolt a szegényekre, és szinte szégyellte
magát gazdagsága miatt. Egy szép napon úgy döntött, hogy nem
a császárt akarja szolgálni, hanem az embereket. Ezért otthagyta
a hadsereget, lemondott vagyonáról, és kolostorba vonult.
Teltek-múltak az évek, és Márton annyi jót tett a szegényekkel,
hogy végül püspökké akarták választani.
A nép nagy ünnepélyt készült rendezni a tiszteletére. De a mi
Mártonunk nem akarta ünnepeltetni magát. Ezért elbújt a tömeg
elől egy libaólba. Az emberek az egész várost tűvé tették érte,
de nem találták. Egyszer csak hallják, hogy az egyik ólból iszo-
nyú gágogás hallatszik. Odaszaladtak, s meglátták, hogy a leendő
46
püspök ott gubbaszt a sarokban. Nosza, kihúzták onnan, a válluk-
ra emelték, s énekelve vitték végig az utcákon.
Azóta esznek az emberek Márton napján libasültet, vagy ludas-
kását, emlékezve a jóságos püspökre és a szárnyasokra, akik el-
árulták őt.
Sok olyan gyermekjáték is van, amely a libákkal kapcsolatos.
Biztosan ti is ismertek többet.
gy 1 gy ty 1 ty
Gy 1 Gy Ty 1 Ty

kesztyű gyertya gyurma
bástya gyeplő hangya
hagyma kagyló kártya
hölgy konty pinty

ponty rongy korty
völgy tölgy gyöngy
47
Mivel gyújtjuk meg a gyertyát?
Mire való a gyeplő?
Kitől véd a bástya?
Láttál már pontyot? Mit készítenek belőle?
Mit készítettél már gyurmából?
Mi terem a tölgyfán?
25. oldal 6.
MESEOLVASÁS
szom-jú-sá-gát szomjúságát nem-so-ká-ra nemsokára

han-gya hangya ma-dár-há-lót madárhálót
majd-nem majdnem ösz-sze-csap-ni összecsapni
le-dob-ta ledobta el-ej-tet-te elejtette
meg-me-ne-kült megmenekült csil-la-pít-sa csillapítsa
A hangya és a galamb
A hangya lement a patakhoz, hogy szomjúságát csillapítsa. Jött

egy hullám, elsodorta, majdnem el is merítette. A galamb ágat vitt
a csőrében. Meglátta, hogy merül a hangya, s ledobta az ágat neki
a patakba. A hangya ráült az ágra, megmenekült.
Nemsokára jött egy vadász, és madárhálót vetett a galambra. Már
készült is a hálóját összecsapni, de a hangya felmászott a lábára,
és megcsípte. Nyögött egy nagyot a vadász és a hálót elejtette.
A galamb meg kirepült és messze szállott.
48
b 1b p 1p
B 1B P 1P

barát bajusz papír hónap szobor

patak pohár bohóc veréb kapor
bútor toboz lapát búvár lábos
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be pirossal a b betûket!

Karikázd be zölddel a p betûket!
Péter bácsi bajuszt növesztett.

Bence papírt vett a boltban.
Peti sok tobozt gyűjtött a fenyőfák alatt.
Babi néni kaprot tett a tökfőzelékbe.

A szobrász két szobrot is készített ebben a hónapban.
27. oldal 7.
49
MESEOLVASÁS
i-cin-ke – pi-cin-ke icinke-picinke

meg-fej-te megfejte
saj-tár-ból sajtárból
be-le-szűr-te beleszűrte
be-fed-te befedte
fel-bo-rí-tot-ta felborította
nyúj-tó-fát nyújtófát
föl-buk-fen-ce-zett fölbukfencezett
Icinke-picinke
(magyar népmese)
Volt a világon egy icinke-picinke kis asszony. Annak az icinke-

picinke kis asszonynak volt egy icinke-picinke kis tehene. Azt
az icinke-picinke kis tehenet megfejte egy icinke-picinke kis
sajtárba. Abból az icinke-picinke kis sajtárból azt az icinke-
picinke kis tejet beleszűrte egy icinke-picinke szűrőn egy icinke-
picinke kis fazékba. Azt az icinke-picinke kis fazekat rátette egy
icinke-picinke kis padra, befedte egy icinke-picinke kis fedővel.
Volt annak az icinke-picinke kis asszonynak egy icinke-picinke
kis macskája. Az az icinke-picinke kis macska odament az icinke-
picinke kis fazékhoz. Felborította az icinke-picinke kis tejet. Ezért
nagyon megharagudott az icinke-picinke kis asszony. Felkapott
egy icinke-picinke kis nyújtófát. Úgy megütötte vele azt az icinke-
picinke kis macskát, hogy az mindjárt fölbukfencezett.
Ha az icinke-picinke kis macska föl nem bukfencezett volna,
talán az én icinke-picinke kis mesém is tovább tartott volna.
50
b 1b p 1p
B 1B P 1 P8
Olvasd el a szavakat! Jelöld meg azokat, amelyeket nem

ismersz! Melyiket látod a képen?
borsó zabla borjú babér paraj
párna sapka pumpa pohár patak
bálna szablya zebra szobor lábos
lámpa balta kampó lapát búvár
A babér örökzöld növény.

Levelét fűszerként használjuk.
Például a bablevest és a burgonya-
főzeléket ízesítjük vele.
A paraj ismertebb neve a spenót.
Ez is olyan növény, amelynek a levelét
használjuk fel. Főzelék készül belőle.
28. oldal 8.
51
MESEOLVASÁS
vé-dő-szent-je védőszentje
tánc-mu-lat-sá-got táncmulatságot
a-do-mány-gyűj-tő adománygyűjtő
há-zas-ság-jós-ló házasságjósló
gom-bóc-fő-zés-kor gombócfőzéskor
meg-hall-gat-ja meghallgatja
gyü-mölcs-á-gat gyümölcságat
Erzsébet, Katalin és András

November 19-én van Erzsébet napja. Árpád-házi Szent Erzsébet
története úgy szól, hogy kötényében kenyeret vitt a szegényeknek.
Amikor apja emiatt kérdőre vonta őt, a kenyér rózsává változott.
A népi megfigyelések szerint, ha ezen a napon esik a hó, lágy
lesz a tél. A gazdák azt mondják, hogy amilyen az Erzsébet-napi
időjárás, olyan lesz decemberben és karácsonykor is.
Katalin napja november 25-én van. A legenda szerint Katalin
szép és okos királylány volt, akinek álmában megjelent Jézus,
és eljegyezte őt. Mielőtt meghalt volna, Jézus megígérte neki,
hogy mindazokat meghallgatja, akik Katalinhoz imádkoznak.
Így lett Katalin a házasságra váró leányok védőszentje. Katalin
napkor az eladó sorban lévő leányok gyümölcságat szoktak a
vázába tenni, mert úgy gondolták, ha az karácsonyig kirügyezik,
akkor nemsokára férjhez mennek. Katalin naphoz időjárással
kapcsolatos jóslás is fűződik: „Ha Katalin kopog, a karácsony
locsog.”
Ám a legjelentősebb házasságjósló nap november 30-án, András
napján volt. Ezeket a jóslásokat a lányoknak a legnagyobb titokban
kellett elvégezniük. Például gombócfőzéskor a gombócokba
férfineveket rejtettek. Azt hitték, hogy amelyik először jön fel a
víz színére, az lesz a jövendőbeli férjük neve. A disznóvágások
is András napkor kezdődtek, és a farsang végéig tartottak.
A disznóölések és a disznótoros vacsorák alkalmat adtak az
adománygyűjtő köszöntésekre is.
52
v 1v f 1f
V 1V F 1F

ismersz! Melyiket látod a képen? Egy képhez több szó is
tartozhat!
fácán fészek veréb fegyver festék
búvár város kovács szarvas vándor
fazék vásár vadász farkas kuglóf
virág kefír fogász farmer lekvár
Karikázd be pirossal a v betûket!
Karikázd be zölddel a f betûket!
Vigyázz, össze ne kend magad a festékkel!
Gyere, köszöntsük fel Vilma nénit virággal!
Kérlek, töltsétek meg a palacsintát lekvárral!
Gyere, kínáljuk meg a vendégeket kuglóffal!
Menjünk, vigyünk a levesből Ferinek egy fazékkal!
29. oldal 9.
53
MESEOLVASÁS
va-rázs-lat-ban varázslatban
a-rany-fo-nál aranyfonál
ba-rát-ság barátság
le-ír-tam leírtam
ra-dír-gu-mit radírgumit
ki-ra-dí-roz-ni kiradírozni
ki-ra-dí-roz-nám kiradíroznám
ki-lyu-kad-jon kilyukadjon
A csodálatos radírgumi
(Fehér Klára)
Kaptam apukámtól egy radírgumit, szép zöldet. Ha ceruzával
írok valamit, és el akarom tüntetni, csak jól, jól, jól meg kell dör-
zsölni, és volt írás, nincs írás. Mint a varázslatban. Csak nagyon
kell vigyázni, nem szabad túl sokat radírozni vele, mert kilyukad
az irka.
De én olyan csodálatos radírgumit szeretnék, amivel nemcsak
azt lehet kiradírozni, amit leírtam, hanem azt is, amit kimondtam.
Mert ha volna egy ilyen radírom, akkor kiradíroznám azt, hogy
Ferinek azt mondtam, hogy te utálatos, hülye. Meg: te irigy ku-
tya. És azt is kiradíroznám, hogy nem fogok játszani veled, és add
vissza a focimat. De az ilyen csodálatos radírgumival se szabad
nagyon sokat radírozni, nehogy kilyukadjon a barátság.
„A barátság aranyfonál,
de ha egyszer elszakad,
Össze lehet ugyan kötni,
De a csomó megmarad.”
54
g 1g k 1k
G 1G K 1K
Olvasd el a szavakat! Jelöld meg azokat, amelyeket nem ismersz!

Melyiket látod a képen? Egy képhez több szó is tartozhat!
kalap fogas kerék zsineg csikós
bogár patak csomag legény kanász
bokor fazék kabát kovács kalász
kapor virág szalag sziget szúnyog
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be pirossal

a g betûket! Karikázd be zölddel a k betûket!
A kanász a fák között tereli a disznókat.
A csikós a pusztán hajtja a sebes lovakat.
A kovács patkót készít a műhelyben.
Gizi néni kaprot tesz a tökfőzelékbe.
A legény felrakja kalapját a fogasra.
31. oldal
55
MESEOLVASÁS
száz-esz-ten-dős százesztendős ha-szon-ta-lan haszontalan

se-lyem-cér-ná-nak selyemcérnának for-dít-tas-sa fordíttassa
visz-sza-i-zent visszaizent meg-tet-szett megtetszett
ar-rany-fo-na-lat aranyfonalat el-re-pí-tet-te elrepítette
Az okos leány
(magyar népmese)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy molnárnak egy takaros,
okos lánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét országra elment a
híre. Meghallja ezt a király. Odaizent, hogy van neki a padlásán
százesztendős kendere. Fonja meg azt selyemcérnának.
A leány erre visszaizent, hogy van nekik egy százesztendős sö-
vénykerítésük. Csináltasson a király abból aranyorsót. Akkor szí-
vesen megfonja az aranyfonalat. Mert azt csak nem kívánhatja a
király, hogy a drága aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg.
Tetszett a királynak a felelet. Megint izent a leánynak, hogy van
neki a padláson egy lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja.
Megint visszaizent a leány, hogy fordíttassa ki a király a korsót.
Mert az öregapja se hallott olyat, hogy a színéről foldoztak volna
meg valamit. Ez a felelet még jobban megtetszett a királynak.
Most meg már azt izente, hogy menjen el a leány őhozzá. De
menjen is, meg ne is, köszönjön is, meg ne is, s vigyen is ajándé-
kot, meg ne is.
Erre a leány elkérte az apjától a szamarát. Felült a hátára, s úgy
ment a király elébe. Otthon egy galambot megfogott, két szita
közé tette, és elvitte magával.
Mikor aztán a király elébe ért, egy szót sem szólt. Meghajtotta
magát, aztán a galambot a szita közül elrepítette. Így aztán ment
is, nem is; köszönt is, nem is; vitt is ajándékot, nem is.
A király úgy megszerette az okos leányt, hogy mindjárt elvette
feleségül.
56
DECEMBER
A december a tél első hónapja. A sötét, hideg reggelekért, a

korai beesteledésért bőven kárpótol a természet bennünket a tél
nagy ajándékaival: a hóval és a jéggel. Lehet szánkózni, síelni,
korcsolyázni!
A december ünnepekben igen gazdag hónapunk. December 6-án
ünnepeljük Miklós napját, ekkor jön a Mikulás.
A hónap végén van karácsony és szilveszter. December a vára-
kozás hónapja, a karácsonyi várakozásé.
Ki született közületek decemberben? Ki ünnepli a névnapját
e hónapban? Milyen jeles napok, programok várnak rátok
az iskolában decemberben?
Írjátok ide!
Az osztálytársaim közül decemberben született:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Az osztálytársaim közül decemberben ünnepli a névnapját:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Közös programjaink, jeles napjaink decemberben:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
57
Decemberi vers
Karácsony tizenkét napja

Angol népköltés
Karácsony első napja van,

köszönt és minden jót kíván
egy csíz a csupasz körtefán.
Karácsony második napja van,
két gerle és
Karácsony harmadik napja van,
három veréb-zenész
két gerle és
Karácsony negyedik napja van,
négy nyafka macska,
két gerle és
Karácsony ötödik napja van,
öt szélkakaska,
két gerle és
58
Karácsony hatodik napja van,
hat tyúkanyó
öt szélkakaska,
két gerle és
Karácsony hetedik napja van,
hét hattyú, tolla tiszta hó,
hat tyúkanyó
öt szélkakaska,
két gerle és
Karácsony nyolcadik napja van,
nyolc nyúl a vadász oldalán
hat tyúkanyó
öt szélkakaska,
két gerle és
Karácsony kilencedik napja van,
kilenc kötényes kisleány
hat tyúkanyó
öt szélkakaska,
két gerle és
59
Karácsony tizedik napja van,
tíz tekergő kéményseprő
hat tyúkanyó
öt szélkakaska,
két gerle és
Karácsony tizenegyedik napja van,
tizenegy táncos, tarka úrnő
hat tyúkanyó
öt szélkakaska,
két gerle és
Karácsony tizenkettedik napja van,
tizenkét ugrabugra úr,
tizenegy táncos, tarka úrnő
hat tyúkanyó
öt szélkakaska,
két gerle és
60
d 1d t 1t
D 1D T 1T

hold kint térd dönt mozdony

kert bent sajt tart gazdag
kard fent rojt kezd koldus
lant lent föld bont kaktusz
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be pirossal a d betûket!

Karikázd be zölddel a t betûket!
Dániel dalolni kezdett. Énekét lanttal kísérte.

A katona karddal védi a hazát.
Tamás sajttal szórta meg a tésztát.
Márton az úton találkozott egy koldussal.
Dorka a kertben megszúrta az ujját egy kaktusszal.
33. oldal 10.
61
MESEOLVASÁS
vé-gig-sza-ladt végigszaladt
fel-ser-kent felserkent
meg-ra-gad-ta megragadta
el-e-resz-tesz eleresztesz
meg-ne-vet-tet-tél megnevettettél
cse-le-ked-ni cselekedni
Az oroszlán és az egér
Aludt az oroszlán. Egy egér végigszaladt a testén. Felserkent az

oroszlán és megragadta. Az egér kérlelni kezdte, hogy engedje el.
Így könyörgött neki:
– Ha eleresztesz, majd én is jót cselekszem veled.
Nagyot nevetett az oroszlán ezen az ígéreten.
– Ugyan, te kicsi egér! Hogyan tudnál te jót cselekedni velem?
De amiért ilyen jól megnevettettél, elengedlek.
Nemsokára vadászok fogták el az oroszlánt, és egy fához
kötözték. Az egér meghallotta az oroszlán ordítását, odafutott,
elrágta a kötelet, és így szólt:
– Emlékszel, hogy kinevettél? Nem hitted, hogy én is jót tudok
cselekedni veled. De most már láthatod: egy kicsi egér is tehet
jót.
62
zs 1 z6 s 16
Zs 1 Z6 S 1S

vers sáska rozsda pezsgő

taps torzsa puska zserbó
bors sonka vizsla zsömle
hárs tepsi sámli sapka
füst morzsa sikló viskó
Karikázd be pirossal a zs betûket!
Karikázd be zölddel a s betûket!
A zserbó még a tepsiben volt,
Zsolt mégis evett belőle.
A vizsla sántított, mégis utolérte a farkast.
A sikló nem mérges kígyó, mégis sokan félnek tőle.
A pezsgő alkoholos ital, Zsuzsi mégis megkóstolta.
A zsömle már nem friss, Dezső mégis megette.
34. oldal
63
MESEOLVASÁS
leg-is-mer-tebb legismertebb
bú-za-sze-me-ket búzaszemeket
kö-vet-kez-tet-tek következtettek
temp-lo-mok-ban templomokban
meg-bűn-hőd-tek megbűnhődtek
asz-szo-nyok-nak asszonyoknak
sza-po-ru-la-tát szaporulatát
leg-ne-ve-ze-te-sebb legnevezetesebb
Luca-nap
December 13. Luca napja. Ma sokan viselik ezt a szép nevet.
Azért is érdekes ez a nap, mert Luca naphoz többféle szokás is
kapcsolódott régen, amelyek egy részét manapság szívesen ele-
venítjük fel. Ezek közül a legismertebb a Luca-búza keltetése.
Régen falun az asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek
csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöl-
dültek ki. Ebből a jövő évi termésre következtettek. Később ka-
rácsonykor a templomokban az oltárt díszítették fel a Luca-búzá-
val, vagy otthon az ünnepi asztalra tették.
Az ősi hiedelem szerint e napon tilos volt a lányoknak, asszo-
nyoknak dolgozniuk. Ha ezt a parancsot megszegték, súlyosan
megbűnhődtek. Bölcs dolog volt, hogy voltak ilyen pihenőnapok,
hiszen a közelgő karácsony a lányoknak, asszonyoknak sok-sok
munkával járt akkor is.
Dél-Dunántúlon Luca napjának hajnalán „kotyolni” indultak a
kisfiúk, többnyire egy idősebb legény vezetésével. Lopott szalmát
vagy fadarabot vittek magukkal, s arra térdepelve mondták el kö-
szöntőjüket, bő termést, a jószág nagy szaporulatát kívánva. A há-
ziasszony vízzel fröcskölte, kukoricával öntötte le őket, s ezt utána
libáival, tyúkjaival itatta, etette fel. „Kity-koty-kity-koty” volt a
köszöntő kezdő sora, innen származik a kotyolás kifejezés.
A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének
faragása volt. Készítője Luca napjától kezdve, mindennap fara-
64
gott rajta egy kicsit, s csak karácsony estjére volt szabad elké-
szülnie vele. Ezért terjedt el a mondás: „Lassan készül, mint Luca
széke!” A hagyomány szerint a széket többnyire kilencféle fából
állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, je-
genyefenyő-, cser- és rózsafából. Arra szolgált, hogy segítségével
tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait.
z 1z sz 1 6z
Z 1Z Sz 1 Sz

szikra fűzfa gazda vezényel
zebra szarka deszka szerepel
szikla zerge zabla vadászik
fejsze szálka zászló szemetel
65
Karikázd be pirossal a z betûket!
Karikázd be zölddel a sz betûket!
A műugró a deszkáról a vízbe ugrik.
A fűzfát a lehajló ágai miatt
szomorúfűznek is nevezik.
A szarka a villanypóznáról a
háztetőre repült.
Egy szikrából könnyen lehet erdőtűz.
A fűzfavesszőből szép tárgyakat lehet készíteni.
35. oldal
MESEOLVASÁS
ví-zi-szel-lem víziszellem e-züst-fej-szét ezüstfejszét

be-ej-tet-te beejtette ne-ki-ad-ta nekiadta
meg-hal-lot-ta meghallotta el-ha-tá-roz-ta elhatározta
meg-saj-nál-ta megsajnálta a-rany-fej-szét aranyfejszét
A paraszt és a víziszellem
A paraszt beejtette fejszéjét a folyóba, bánatában odaült a partra
s ott elkezdett sírni.
Meghallotta sírását a víziszellem, megsajnálta a parasztot, kiho-
zott a folyóból egy aranyfejszét s ezt kérdezte:
– A tied ez a fejsze?
A paraszt így felelt:
– Nem, ez nem az én fejszém.
Akkor a víziszellem kihozott egy ezüstfejszét.
A paraszt megint azt mondta:
– Ez nem az én fejszém.
66
Akkor a víziszellem kihozta a vízből az igazi fejszét.
Erre azt mondta a paraszt:
– Ez már az én fejszém.
A víziszellem nekiadta mind a három fejszét, mert igaz ember
volt. Otthon a paraszt megmutatta társainak a fejszéket, s elbe-
szélte, hogy mi történt vele.
Hát az egyik paraszt csak elhatározta, hogy úgy csinál ő is: elment
a folyóhoz, szántszándékkal bedobta a fejszéjét a vízbe, odaült a
partra és elkezdett sírni.
A víziszellem kihozott egy aranyfejszét s megkérdezte tőle:
– Tied ez a fejsze?
Megörvendett a parasztunk, s ezt kiáltotta:
– Az enyém, az enyém!
De a víziszellem nem adta neki az aranyfejszét s az igazi fejszéjét
sem adta vissza, mert hazug ember volt.
Emlékszel a cica hangjára? A nyelved hegye az
1 ny
alsó fogsorod mögött támaszkodik, a nyelved
ny háta feldomborodik, a középsõ része hozzáér
a szájpadlásod elülsõ részéhez, majd onnan
lepattan. A torkod és az orrod is morog, az
Ny 1 N3y orrodon áramlik ki a levegõ.

nyávog bárány legény

nyerít szőnyeg kenyér
nyafog szúnyog tenyér
vonyít csákány tányér
67
nyáj lány
nyíl fény
nyak nyár
nyúl könny
Karikázd be pirossal
a ny betûket!
A kutya vonyít, mert fényesen süt a hold.
A kislány nyafog, mert megcsípte egy szúnyog.
A legény nyíllal lőtt a sárkányra, mert a kardjának eltört a nyele.
A törpe csákányt vett a vállára, mert a bányába indult.
36. oldal 11.
MESEOLVASÁS
tö-re-ke-dett törekedett
kí-nál-tat-ta kínáltatta
meg-pat-kolt megpatkolt
meg-szep-pent megszeppent
aj-tó-ha-sa-dé-kon ajtóhasadékon
A dió
(spanyol népmese)
Egyszer egy kisfiú ballagott az erdőben. Hazafelé törekedett. Út-
közben néhány diófára akadt. Nem is kínáltatta sokat magát: jólla-
kott dióval. Még a zsebét is megtömte vele.
Ahogy tovább ballagna, egy tisztáson találkozott az ördöggel. Ott
lógatta a megpatkolt lábait egy faágról. Mivel jókedvűnek látszott,
hát a fiúcska megszólította:
– Igaz-e, ördög úr, hogy maga akármilyen állattá át tud változni?
68
– Igaz – felelt az ördög.
– Megtenné most is?
– Meg én.
Ebben a percben az ördög rettenetes oroszlánná változott. El lehet
képzelni, hogy megszeppent a fiú. Én megijednék egy közönséges
oroszlántól is. Hát még az olyantól, melyben az ördög kuksol!
– Jaj, ördög bácsi – rebegte a fiú remegve – látom már, hogy mi-
lyen sokat tud! De olyan pici állattá bezzeg nem tudna átváltozni,
mely még az ajtóhasadékon is átbúvik.
– Az is valami? – kérdezte az oroszlán-ördög. A következő pilla-
natban eltűnt az állatok királya, s helyette egy pici féreg mozgott a
porban.
A fiú nevetett. Ettől a féregtől ugyan nem félt. Kivett a zsebéből
egy lyukas diót, s így szólt:
– Bele tudna-e ördög uraságod mászni ebbe a dióba, ezen a kicsi
lyukon?
Az ördög nem felelt. Szépecskén belebújt a dióba azon a pici lyu-
kon. A fiú pedig keresett egy ágacskát, és azzal bedugta a lyukat.
Az ördög talán még ma is ott van, ha azóta ki nem szabadult.
gy 1 gy Gy 1 Gy
Olvasd el a szavakat! Jelöld meg

azokat, amelyeket nem ismersz!
Melyiket látod a képen?
gyerek vigyáz gyógyít gyógyszer rongyos

gyomor hegyez nagyít fegyver hagymás
gyökér legyez figyel gyermek győztes
magyar gyalul szégyell négyzet
69
Miért veszélyes fegyver a csúzli?
Miért rongyos a koldus ruhája?
Miért örül a győztes?
Miért figyelnek a gyerekek
a tanító nénire?
Miért legyezi magát Gyöngyi néni?
38. oldal 12.
MESEOLVASÁS
met-sző-fo-gam metszőfogam ó-ri-á-si óriási

le-nyel-he-ted lenyelheted ha-tal-ma-sat hatalmasat
sza-már-kodj szamárkodj pil-la-nat-ban pillanatban
ki-lincs-re kilincsre leg-kö-ze-lebb legközelebb
Foghúzás
(Fehér Klára)
Mozogni kezdett a jobb felső metszőfogam. Apuka azt mondta:
– Gyere, kisfiam, kihúzzuk!
Én mondtam:
– Ne húzzuk ki!
Ugyan már – mondta apuka -, jobb azt kidobni. Éjszaka lenyel-
heted, baj lehet belőle. No, mutasd meg, hogy te vagy az én bátor
fiam!
De én nem akartam bátor fiam lenni. Azt mondtam, inkább vár-
juk meg, amíg magától kiesik.
– Ne szamárkodj, Peti! Egy pillanat. Rákötünk egy cérnát, a
másik végét a kilincsre. Te magad csaphatod be az ajtót, és kire-
pül a fog!
De én nem akartam az ajtót becsapni, és nem akartam a cérnát
sem.
70
– Hát én ilyet még nem láttam – mondta apu mérgesen -, ez nem
fiú, ez egy gyáva nyuszi! Milyen űrhajós lesz belőled?
Akkor anyu bejött a konyhából, és azt mondta:
– Úgy gondolom, Petinek van igaza. Jól tart még ez a fog, mi-
nek bántani? Még ezt az óriási almát is meg tudod rágni vele.
Igaz?
– Igaz – mondtam boldogan, és hatalmasat haraptam az almába.
Abban a pillanatban egy roppanás – és kinn volt a fogam. Csak
bámultam rá, azután azt mondtam:
– Jaj de jó, nem is fájt! Legközelebb egy csöppet sem fogok
megijedni.
– Jó, azt majd akkor meglátjuk – válaszolt erre apu.
Betlehemes
(Méra, Kolozs megye)
Szereplők: Szent József, kovács, angyal, öreg pásztor, I. pásztor,

II. pásztor, III. pásztor
József: Jó estét, jó estét, világ bő kovácsa,
Nem lenne számunkra éjjeli szállása?
Kovács: Eredj, rongyos vándor, ne tolakodj ide,
Ne tolakodj soha gazdagok közibe!
József: Uram! Hangod kemény, hideg a te szíved,
Ha engem nem sajnálsz, szánd meg jegyesemet.
Fagyos, kemény az út, bárhova induljunk,
Nincs szállás s az éjjel künn kell elpusztuljunk.
Kovács: Ha te, mint én, szint oly gazdag volnál,
Befogadnálak én szíves örömest.
De már nem gondolod, hogy így szégyenszemre
Befogadlak, tartván kedves vendégemnek.
József: Nem kell az ételed, az italod sem kell,
Csak ne kelljen megfagynunk, mert hideg az éjjel.
71
Kovács: Ejnye ilyen, olyan! Ki velük, legények!
József: Eredj, rendeld vissza összes legényidet,
ne érintse kezük beteg jegyesemet!
Elmegyünk, Istenünk, ki felettünk lakozol,
Te tudod, Te látod, kinek hogy tartozol.
Angyal: József és Mária, szerelmes jegyesek,
Ím egy istálló vár, ti oda menjetek.
A város határában, romlott düledező,
Azt választotta ki a jóságos teremtő.
(Ezalatt pásztorok jönnek be, s szalmán elhelyezkednek.)
Angyalok: Dicsőség mennyben az Istennek...
I. pásztor: Szentséges jó Atyám! Ne hagyj el, ne hagyj el.
Édes jó apám, serkenj fel, serkenj fel!
Öreg pásztor: Mi baj, édes fiam! Nagyon megijedtél?
Tán biza álmodban rosszat cselekedtél?
Tán édes kis fiam, meg akartak ölni?
Ugyan, ezért kár volt apád fölkelteni!
I. pásztor: Édes öregapám, kend ne haragudjon,
De, valami angyal költött föl álmomból.
Édes öregapám, szent volt minden szava,
Ma Krisztus született erre a világra.
Öreg pásztor: Ugyan bizony, ehhez, ma nagy közünk lehet,
Hogy valahol Kristóf vagy mi is született.
Emberek születnek, emberek halnak meg,
Ugyan kár volt engem ezért felköltened.
I. pásztor: Édes öregapám, másképp szól a nóta,
Szent ez a dolog s így félre most a móka.
Nem Kristóf, mint azt kelmed magyarázza,
Hanem az Úr Jézus, világ Megváltója.
Öreg pásztor: No, már azt elhiszem, te azt gondolod,
Hogy arról hírt halljanak a szegény pásztorok?
72
Nagy úr lesz az ám, királyi sarjadék!
Nagy lesz annak híre, meglátja föld s az ég!
II. pásztor: Ugyan öreg pásztor, mélyen aludhattál,
Hogy te semmiről semmit nem tudnál.
Angyal járt a földön, valóságos angyal,
Olyan fényes volt, mint a fényes nappal,
Engem megérintett, én összerezzentem,
De azért neked szólani nem mertem.
Öreg pásztor: No, hát gyávák vagytok, ostoba legények,
Az árnyékotoktól hamar megijedtek.
Hát ti mit gondoltok, ha csoda történik,
Azt épp nektek az orrotokra kötik.
II. pásztor: Pásztortárs keljünk fel, angyalok mondották.
Menjünk, keressük fel a város istállóját,
Mert meglátjuk ott a világ Megváltóját.
(Felkelnek)
Pásztorok: Csordapásztorok, midőn Betlehemben...
József: Jertek be, jámbor, egyszerű emberek,
Mert a Megváltó nektek ma született.
Nem fogadta be őt gazdag kovács háza,
Szállást ad e város romlott istállója.
Kovács: Istenem! Istenem! Ura vagy életemnek,
Kegyelmezz, kegyelmezz én beteg lelkemnek!
Mert ha tudtam volna, hogy szent fiad talál
éjjeli szállásra,
Cifra palotámat leromboltam volna,
Aranyból, ezüstből szállást adtam volna.
Angyal: Megtérésed ember, sohase halogasd,
Isten szent szülöttjét szívedbe befogadd!
Légy méltó hajléka Isten felségének,
Légy a tisztelője mindig szent nevének!
73
JANUÁR
A téli évszak második hónapja, egyben az első hónap az új

esztendőben. A január az év leghidegebb hónapja, bizony nincs
könnyű dolguk ilyenkor a természetben a vadon élő állatoknak,
madaraknak. Szoktál madarat etetni? Ha nem, próbáld ki!
Kis figyelmességgel sokat segíthetünk nekik! Maradékaink, a
száraz kenyér, a szalonnabőr, illetve mindenféle magvak (tökmag,
napraforgómag stb.) nagy ajándék ilyenkor a madaraknak!
Teheted madáretetőbe, de kiteheted az ablakpárkányra, kertbe,
megtalálják a madarak!
A karácsonyi ünnepek elmúltával elérkezik a farsang ideje,
ilyenkor az emberek jelmezekbe öltöznek, mulatoznak, táncol-
nak, bálokat rendeznek. Te voltál már farsangi mulatságban?
Ki született közületek januárban? Ki ünnepli a névnapját e hó-
napban?
az iskolában januárban?
Írjátok ide!
Az osztálytársaim közül januárban született:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Az osztálytársaim közül januárban ünnepli a névnapját:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Közös programjaink, jeles napjaink januárban:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
74
Januári vers
Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én
Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
mint a tüdő a fazékból
kidagadok én.
Kicsi vagyok én,

majd megnövök én,
apámnál is, anyámnál is
nagyobb leszek én.
Kicsi vagyok én,

erős leszek én,
világ minden óriását
földhöz vágom én.
Kicsi vagyok én,

bátor leszek én,
óriások palotáját
elfoglalom én.
Kicsi vagyok én,

nagy hős leszek én,
aranyszobát adok minden
testvéremnek én.
Kicsi vagyok én,

boldog leszek én,
én leszek a legjobb ember
a föld kerekén!
Ajánlott versek:
Csanádi Imre: Hónapsoroló
Kányádi Sándor: Kopár fa
75
gy 1 gy ny 1 ny
Gy 1 Gy Ny 1 N3y

gyár gyom légy jegy

nyár nyúl fény rügy
nyáj gyík hegy könny
lány nyíl nyak meggy
fegyver márvány győztes

verseny négyzet rongyos
fénykép gyógyszer keskeny
gyermek sárkány hagymás
Olvass el a mondatokat!
A gy betûket karikázd be!
A ny betûket húzd alá!
A fényképen Gyuri látható fegyverrel.
A legény a hegyen vívott meg a sárkánnyal.
Anyuka zsíros kenyeret evett hagymával.
Nyáron a pásztor a szabadban tölti az éjszakát a nyájjal.
Gyurka egy keskeny úton versenyt futott a lánnyal.
39. oldal 13.
76
MESEOLVASÁS
meg-te-rem-tet-te megteremtette
ösz-sze-gyűj-tött összegyűjtött
va-la-meny-nyi-nek valamennyinek
meg-pa-ran-csol-ta megparancsolta
el-bo-csá-tot-ta elbocsátotta
fe-lejt-se felejtse
A feledékeny szamár
(Arany László)
Mikor az Isten a világot megteremtette, összegyűjtött minden

állatot, s nevet adott mindenkinek. A te neved „ló” lesz, a tied
„oroszlán”, a tied „farkas”, a tied „medve”, a tied „róka”. Így
megmondta a nevét valamennyinek. Azután megparancsolta,
hogy másnap ismét gyűljenek össze, s mutassák meg, nem felej-
tették-e el a saját nevüket.
A szamár még akkor igen csinos, takaros kis állat volt. Nem
volt hosszú füle sem, s az Isten különösen szép nevet adott neki.
Aztán elbocsátotta a többiekkel együtt, hogy másnap ő is jelentse
magát. De a nevét el ne felejtse.
Mikor másnap az állatok összegyűltek, valamennyi mind meg
tudta szépen mondani a saját nevét, csak a szamár felejtette el.
Az Isten megharagudott rá, megmarkolta a két fülét, s úgy meg-
rázta, hogy a füle hosszúra nyúlt bele:
- Hát te, szamár, ilyen hamar elfelejtetted!
Attól fogva rajta maradt szegényen a „szamár” nevezet, s a füle
is örökre hosszú maradt.
77
gy 1 gy ny 1 ny
Gy 1 Gy Ny 1 N3y

Melyiket látod a képen? Egy szóhoz több kép is tartozhat!
csákány kötény vigyáz nagyít redőny
bárány magyar vonyít nyerít gyökér
gyerek könyök gyógyít figyel sörény
gyomor sövény nyafog nyávog szőnyeg
Tudod-e, hogy hogyan kezdődik
a magyar himnusz?
Tudod-e, hogy hol dolgoznak csákánnyal?
Tudod-e, hogy kik vigyáznak a bárányokra?
Tudod-e, hogy milyen állatoknak van sörényük?
Tudod-e, hogy miért hasznos a kötény?
Tudod-e, hogy miből van a sövény?
Tudod-e, hogy mire jó a redőny?
40. oldal
78
MESEOLVASÁS
játsz-hat-ja játszhatja
töb-bi-ek-ről többiekről
i-ci-ke – pi-ci-ke icike-picike
gir-hes – gör-hes girhes-görhes
gya-nú-sí-tasz gyanúsítasz
el-ta-lál-ni-a eltalálnia
ki-szab-hat kiszabhat
gya-nú-sí-tá-sért gyanúsításért
Szegényemberezés –
(magyar népi gyermekjáték)
Ezt a játékot egyszerre négy gyerek játszhatja. Írunk négy cé-

dulát: a szegény ember, bíró, hajdú, tolvaj szavak vannak rajtuk.
Vagy húzunk, vagy feldobjuk őket, és mindenki elkap egyet, de
senki nem tudja a többiekről, hogy ki kicsoda.
Akinek a szegény ember cédulája jutott, rákezdi:
- Ellopták a szegény ember icike-picike, girhes-görhes kisma-
lacát.
Megszólal a bíró – akinek a bíró cédulája jutott:
- Kit gyanúsítasz, szegény ember?
A szegény ember rámutat a két másik játszó közül valakire. Ha
sikerült eltalálnia, ki a tolvaj, a bíró kiszabja a büntetést: például
ugráljon fél lábon. Más büntetést is kiszabhat, tetszés szerint. Ha
azonban a hajdúra mutat, akkor ő kapja a büntetést a gyanúsítá-
sért.
79
ny 1 ny ty 1 ty
Ny 1 N3y Ty 1 T3y

nyávog potyog szatyor latyak növény
nyafog vonyít kökény zuhany bányász
rotyog zötyög torony fátyol Mátyás
szoknya kártya
kesztyű konyha
bástya kunyhó
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be pirossal

a ny betûket! Karikázd be zölddel a ty betûket!
Pötyi szereti a kökényt, pedig savanyú.
Anyu kiment a konyhából, pedig rotyog a leves.
Mátyás felismerte a szegény lányt, pedig fátyol takarta az arcát.
Sanyi nem akar zuhanyozni, pedig nagyon szutykos.
A kunyhó padlója csupa sár, pedig az udvar nem is latyakos.
41. oldal
80
MESEOLVASÁS
csönd-je csöndje prüsz-köl prüszköl

cim-pá-ja cimpája e-züst-től ezüsttől
kuj-to-rog kujtorog re-szel-get reszelget
ké-rő-dzik kérődzik hall-szik hallszik
á-gyú-lö-vés-ként ágyúlövésként
Kányádi Sándor: Hallgat az Erdő
Hallgat az erdő, kérődzik csendben Nyelvét kiöltve

csöndje hatalmas; s fülel a szarvas. lohol a farkas,
mohát kapargat messze előtte
Hopp, most az ordas
benne a szarvas. inal a szarvas.
orrát lenyomja,
Zúzmara, porhó
Mohát kapargat, s fölkapja menten…
porzik a fákról,
kérget reszelget. rálel a nyomra!
menti a szarvast
Szimatol, szaglász, Szökken a farkas,
csillogó fátyol.
cimpája reszket: megnyúlik teste,
ura a két fül szökken, de éppen Horkan a farkas,
minden kis nesznek. ez lett a veszte. nyüszít és prüszköl,
nem lát a hulló,
Hallgat az erdő, Roppan a hó, s a
porzó ezüsttől.
csöndje hatalmas; száraz ág reccsen,
kujtorog benne, ágyúlövésként Nyomot vét. Kábán
éhes a farkas. hallszik a csendben. leül a hóba,
Éhes a farkas, kilóg a nyelve,
éhében vesz meg. Roppan a hó, s a lelóg az orra.
száraz ág reccsen,
Szimatol, szaglász,
s már a szarvas sem Hallgat az erdő,
horpasza reszket:
kérődzik resten: üvölt a farkas.
ura a két fül
ina, mint íjhúr Kérődzik csendben,
minden kis nesznek.
feszül és pendül, s fülel a szarvas.
teste megnyúlik,
Hallgat az erdő,
futásnak lendül.
kajtat a farkas;
81
ny 1 ny ty 1 ty
Ny 1 N3y Ty 1 T3y

könyv korty vezényel pityereg

pinty szárny könyörög lefetyel
ponty konty kutyagol kanyarog
nyárs szörny könyököl sutyorog
pötty petty lötty könny menny
Mit lefetyel a kutya a tányérból?
Hány szárnya van a pintynek?
Mi van a nyárson?
Mi kanyarog a hegyen?
Miért pityereg Manyi?
43. oldal
82
MESEOLVASÁS
reb-ben-tet-te rebbentette
meg-der-medt megdermedt
el-kot-ródj elkotródj
meg-gém-be-red-tél meggémberedtél
rin-gas-sa-nak ringassanak
száll-has-sa-nak szállhassanak
át-döf-te átdöfte
te-kin-te-té-vel tekintetével
Pitty-potty és litty-lotty
(Kányádi Sándor)
Csüngött a jégcsap nagy hegyesen az ereszen. És olyan pecke-

sen, gőgösen tekintett alá a befagyott pocsolyára, mintha nem is
egy anyától lettek volna. Valósággal átdöfte tekintetével. De ez
egy cseppet se bántotta a páncélba öltözött pocsolyát.
– Hé, te! – mordult le a jégcsap, mint egy goromba úr a cse-
lédre.
– Szólítottál, testvér? – rebbentette föl lecsukló hópilláit a szun-
dikáló pocsolya.
– Testvéred a tócsa meg a sárlé, megdermedt litty-lotty. Meg ne
lássalak itt, alólam elkotródj!
– Ha én litty-lotty, akkor te pitty-potty. Testvér, de nagy legény
vagy, mióta meggémberedtél! Fenn hordod nagyon azt a lelógó
orrod. Pedig, ha eszed volna, emlékezhetnél, hogy velem együtt
egy szürke felhőből születtél.
– Én veled, testvér? Soha, soha! Eredj a pokolba! Takarodj,
megmondtam! Mire vársz?
– Hogy a nyakamba essél, testvér! Hogy kitörd a nyakad, te
goromba mitugrász!
A szóváltás közben a jégcsap észre sem vette, hogy egészen ki-
melegedett. Amire észrevette, már késő volt, mert: - Kipp-kopp!
– kezdtek hullni róla a cseppek. – Kipp-kopp, pricc-precc! – rob-
83
bantak szét, ahogy a pocsolya jegére csöppentek. De aztán fölkelt a
nap is. És engedett a pocsolya is. A kipp-koppból pitty-potty lett.
– Pitty-potty, litty-lotty. – Délre már boldogan ölelkeztek a po-
csolya s a volt jégcsap. Egymást noszogatva indultak a sánc felé,
hogy onnan a patakba, a patakból a folyóba jussanak, hogy a ten-
gerbe érve hatalmas hajókat ringassanak. És alig várták, hogy újra
felhőként szállhassanak az egyre kékülő égen, ahol majd gyönyö-
rű repülőgépek bújócskáznak bennük.
Emlékszel a kiscsibe hangjára? A nyelved pe-
1 c6
remét felkunkorítod, egy pillanatra hozzányo-
cs mod a szájpadlásod elülsô részéhez, ezután a
levegô a nyelved pereme és a szájpadlásod
között keletkezô kis résen surran ki. A tor-
Cs 1 C6 kod nem morog.

pocsolya
pogácsa
csecsemő
vacsora
bölcső csirke lencse csizma
fecske csörgő lépcső kucsma
kecske csúzli macska Karcsi
kancsó csukló távcső zacskó
84
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be
zölddel a cs betûket!
Megterítettünk a vacsorához,
de a kancsó még nincs az asztalon.
Csaba felhúzta a csizmáját,
de a kucsmáját otthon hagyta.
A macska elbújt a lépcső alatt, de Karcsi megtalálta.
Apa csokit hozott Csöpinek, de megolvadt a zacskóban.
Csilla és Öcsi megették a pogácsát, de a lencséhez
hozzá sem nyúltak.
44. oldal 14., 15
MESEOLVASÁS
kis-kam-rá-ba kiskamrába
el-a-lud-tam elaludtam
fa-lunk-ból falunkból
fel-éb-red-tem felébredtem
láb-be-li-met lábbelimet
kor-cso-lyáz-nak korcsolyáznak
el-kezd-tem elkezdtem
ha-za-ér-kez-tem hazaérkeztem
meg-ör-vend-tem megörvendtem
meg-kér-dez-tem megkérdeztem
85
Egy kisfiú elmeséli, hogy nem vitték el őt a városba
Édesapám készült a városba menni. Mondom neki:
– Apus, vigyél engem is magaddal!
Azt feleli:
– Megvesz ott a hideg, minek mennél oda?
Megfordultam, sírni kezdtem s bementem a kiskamrába. Sírtam,
sírtam s elaludtam.
Hát látom álmomban, hogy a falunkból egy ösvény fut fel a
kápolnáig, s látom, ott megy apám az ösvényen. Utolérem, s
együtt megyünk a városba. Ahogy megyünk, látom – előttünk
egy hevített kemence. Kérdem:
– Apus, ez a város?
Azt feleli:
– Ez az, fiam.
Akkor odamentünk a kemencéhez s látom, ott kalácsot sütnek.
Azt mondom:
– Végy nekem egy kicsi kalácsot.
Vett és ideadta.
Akkor felébredtem, felkeltem, felhúztam a lábbelimet, felhúztam
a kesztyűt és kimentem az utcára. Hát az utcán a gyermekek
korcsolyáznak és szánkóznak. Én is elkezdtem szánkózni, és
addig szánkóztam, amíg át nem fáztam.
Alighogy hazaérkeztem s felmásztam a kemencére, hallom
– megjött apám a városból. Megörvendtem, felugrottam s
megkérdeztem tőle:
– Édesapám, vettél egy kicsi kalácsot?
Azt felelte:
– Vettem.
S ideadta a kalácsot. Felszöktem a padra, s örömömben
elkezdtem táncolni.
86
ty
1 ty Ty
1 T3y

batyu gatya potyog fütyül
bátyó dutyi totyog fityeg
kutya Pötyi lötyög rotyog
kátyú Pityu zötyög ketyeg
Mi rotyoghat a fazékban?
Mi fütyülhet a fán?
Mi zötyöghet a síneken?
Ki lehet a dutyiban?
Mi lehet a batyuban?
Mi lötyöghet a pohárban?
Mi ketyeghet a szobában?
46. oldal
87
MESEOLVASÁS
bé-res-le-gényt béreslegényt el-köl-töt-te elköltötte

o-kos-ko-dott okoskodott le-gel-te-tés-re legeltetésre
meg-kí-ná-lom megkínálom be-reg-ge-li-zett bereggelizett
A ravasz béreslegény
(lett népmese)
Egyszer egy gazdag, de nagyon fösvény uraság felfogadott egy
béreslegényt. Első nap így szólt a béreshez:
– Mielőtt munkához kezdenél, reggelizzél meg!
Tudta a legény, milyen fösvény emberhez szegődött, ezért jócs-
kán bereggelizett. Látta ezt az uraság, és így okoskodott:
„Ha mindjárt az ebéddel is megkínálom, biztos alig fér bele va-
lami, hiszen az imént lakott jól.” Hangosan meg ezt mondta:
– Nem akarnád mindjárt az ebédet is megenni?
– Miért ne? – felelte a ravasz béres, és bekanalazta az ebédet.
„Egy falat se megy már le a torkán – okoskodott tovább az ura-
ság. – Megkínálom a vacsorával is.”
A béres éppen munkához készülődött, amikor az uraság nyája-
san így szólt:
– Megehetnéd a vacsorát is.
– Rendben van –bólogatott a legény, és elköltötte a vacsorát.
Amikor elkészült, fogta a meleg subáját és elindult a lovakhoz.
– Hová mész? –döbbent meg az uraság.
– Viszem a lovakat éjszakai legeltetésre – válaszolta a legény.
– Elment az eszed? – kiáltotta mérgesen az uraság. – El akarod
lopni egy napomat!
– A szerződésben az áll, hogy vacsora után ki kell hajtanom a
lovakat a legelőre -felelte a béres.
Látta az uraság, hogy a legény túljárt az eszén. Ezért hát szép szó-
val megkérdezte tőle, nem menne-e dolgozni, s megígérte, hogy
ebédet is, vacsorát is ehet még egyszer.
– Ha enni ad, akkor dolgozni is tudok – mondta a ravasz béresle-
gény, és nekilátott a munkának.
De nem is próbálta többet becsapni őt az uraság!
88
cs 1 c6 ty 1 ty
Cs 1 C6 Ty 1 T3y

szotyola fecsegő pancsol gáncsol
pocsolya fityegő csenget szürcsöl
fakutya totyogó kortyol vartyog
vacsora kicsike fitymál hortyog
pottyan tottyan reccsen loccsan
Olvasd el a mondatokat! A cs betûket

karikázd be! A ty betûket húzd alá!
A fakutya a jégen csúszik. Pityu csücsül rajta. Nem messze tőle
Matyi korcsolyázik. Te mit szeretsz csinálni a jégen? És a hó-
ban?
Csabi lefitymálta Petya rajzát a csigáról. Petya ezért elgáncsolta
Csabit. Szerinted jól csinálták?
47. oldal
89
MESEOLVASÁS
ba-rát-ság barátság szé-gyell-te szégyellte

o-da-hít-ta odahítta meg-ma-radt megmaradt
meg-kós-tol-ta megkóstolta dör-mi-célt dörmicélt
nya-lo-ga-tott nyalogatott kí-ván-ko-zik kívánkozik
Kutya-macska barátság
(magyar népmese)
Egyszer a kutyák lakodalmat csaptak. Bodri feltette a sok ételt,

sütötte-főzte. Aztán odahítta a Sajót kóstolni. Sajó megkóstolta a
galuskát, de nem volt se íze, se bűze, mert nem volt rajta tejföl.
Keresi a kutya a tejfölt, de nem volt a háznál. Hamar menjen va-
laki a boltba!
De ki menjen? A kutya nem mehetett, hiszen főznie kellett.
Meglátja a macskát, kiküldi tejfölért. Szalad a macska a boltba a
tejfölért. Mikor kimérték neki, vitte hazafelé. Éhes volt, hát nya-
logatott belőle. Gondolta, úgyse tudják meg. Aztán ment tovább.
Megint gondolt egyet, megint nyalogatott. Alig maradt az edény-
ben. Már közel volt a kutyákhoz, szégyellte magát, hogy ilyen
kevés tejfölt visz. Hát a megmaradt tejfölt is megette.
A kutyák futottak eléje, már nagyon várták.
– Hozza a macska a tejfölt!
A macska azt hazudta, hogy nem adott a boltos tejfölt. De az
agár meglátta a macska tejfölös bajuszát.
–Hazudik a macska, megette a tejfölünket!
Nekimentek a macskának, a macska meg felszaladt a fára, on-
nan dörmicélt a kutyákra. Mikor látták, hogy a macska bizony
nem nagyon kívánkozik le a fáról, bementek a házba, és tejföl
nélkül ették meg a galuskát.
Azóta nem nézhet a kutya a macskára.
90
Emlékszel?
18ö õ
Kerekíted az ajkad, a nyelved középen van,
ö õ hegye hozzáér az alsó fogsorodhoz.
Nyelvtörõ:
Ö Õ 18Ö Õ Öt görög görgõn görget
Öt gömbbé gömbölyödött görögdinnyét.

köröm köpeny kömény
cölöp szövet kötény
könyök redőny sörény
török lőszer sövény
kölyök kötél gyökér
tölgy szörp könyv

völgy föld szörny
hölgy csönd gyöngy
91
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be az ö és õ betûket kékkel!
Ha leengedjük a redőnyt, sötét lesz a lakásban.
Ha Ernő beveri a könyökét, mindig azt hiszi,
hogy vendégei lesznek.
Ha anyu főz, kötényt köt a derekára.
Ha kirándulni mentek, vigyetek esőköpenyt!
A kertünkben magasra nőtt a sövény.
Emőke köménnyel ízesíti a körözöttet.
48. oldal 16.
MESEOLVASÁS
gaz-em-be-rek gazemberek véd-te védte

el-kezd-tek elkezdtek ad-já-tok adjátok
kezd-ték kezdték ösz-sze-szed-te összeszedte
A sapkakereskedő
(afrikai népmese)
Ali, a szegény afrikai kereskedő sapkákat árult. Egyszer elindult
gyalog a vásárba. Útja egy erdőn vitt keresztül. Nagy volt a hőség.
Ali elfáradt. Lepihent az egyik fa árnyékában. Fejére tett egy sap-
kát és elaludt. Mikor felébredt, észrevette, hogy üres a zsákja.
– Tolvajok jártak itt – gondolta.
Valami zajt hallott a fáról. Felnézett. Majmok ültek az ágakon.
Mindegyik fején volt egy sapka.
– Gazemberek, adjátok vissza! – kiabálta.
A majmok is elkezdtek rikoltozni. Ali mérgében köveket hají-
tott feléjük. Erre a majmok dobálni kezdték a fa termésével. A
kereskedő védte magát, közben távolabb szaladt. Dühösen a föld-
höz vágta sapkáját.
– Vigyétek ezt is! – kiabálta.
Erre a majmok is a földhöz vágták sapkájukat. A kereskedő
gyorsan összeszedte és folytatta útját.
92
FEBRUÁR
A február a tél utolsó hónapja. Az erdőkben, a kertekben felbuk-

kannak az első virágok, a télike, a hóvirág, a krókusz. Az időjárás
rendkívül változatos ebben a hónapban. A hideg téli időt meg-
megszakítja egy-két napsütéses nap. Ezeken a napokon nagy
öröm a szabadban lenni és élvezni a szikrázó napsütést, a közelgő
tavasz hírnökét. Már mindenki nagyon várja a tavaszt.
A régi emberek megfigyelése szerint a medve február 2-án kijön a
barlangjából. Ha napos az idő, meglátja saját árnyékát, és visszabú-
jik a barlangjába, mert rossz időt vár, még hosszú lesz a tél.
Februárban is szokás farsangolni, ahol januárban még nem tet-
ték volna meg. A farsang nemcsak a mulatozás, hanem a tél el-
űzésének, a tavasz várásának az ünnepe is.
Ki született közületek februárban?
Ki ünnepli a névnapját e hónapban?
az iskolában februárban?
Írjátok ide!
Az osztálytársaim közül februárban született:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Az osztálytársaim közül februárban ünnepli a névnapját:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Közös programjaink, jeles napjaink februárban:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
93
Februári vers
Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben

Szakad a hó nagy csomókban,
veréb mászkál lent a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet.
Nem is ugrálsz, araszolsz,
hóesésben vacakolsz.
Fölfújtad a tolladat,
ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked? Fatető!
Fatető!
Deszka madáretető.
Ajánlott versek:
Orbán Ottó: A faállatok
Weöres Sándor: A kutya-tár
Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál
94
öõ 1öõ ÖÕ 1ÖÖ

költő lépcső festő börtön

bölcső szeplő szöcske ködmön
gyeplő kendő törpe köntös
mentő körző körte köldök
Keresd meg a mondatok befejezéseit!

A ködmön melegebb, mint a barack.
A gyeplő rövidebb, mint a köpeny.
A szöcske nagyobbat ugrik, mint az ágyban.
A körte keményebb, mint a kötőfék.
A bölcsőben könnyebben elalszik a csecsemő, mint a sáska.
3. oldal
95
MESEOLVASÁS
he-ted-hét hetedhét
ki-je-len-tet-te kijelentette
u-nat-ko-zik unatkozik
pa-ran-csol-ni parancsolni
ver-seny-a-u-tó versenyautó
vi-lág-ver-se-nyen világversenyen
e-mel-ke-dett emelkedett
kis-cso-por-tos kiscsoportos
A haszontalan cipők
(Fehér Klára)
Azt mondta reggel a cipőm, hogy ő nem akar iskolába menni.

Hogyisne! Amíg én képeket nézek, meg mesét hallgatok, ő csak
csoszog, és unatkozik a pad alatt. A bal cipőm kijelentette, hogy
ő nem cipő, hanem táltos paripa, és elrepül hetedhét országon is
túl. A jobb cipőm pedig közölte, hogy ő bizony versenyautó. Esze
ágában sincs az iskola felé tartani, amikor inkább világversenyen
indul, és legyőzi még a Trabantot is.
Mondtam nekik, hogy erről hallani se akarok. Gyerünk csak az
iskolába! De a bal cipőm jobb felé húzott, és egyre emelkedett, a
jobb cipőm balra tartott. Keresztbe álltak, nem bírtam velük.
– Mi lesz, Péter? – sürgetett anyuka. – El fogsz késni! Nem
látod, hogy öt perccel múlt fél nyolc?
– Nem tudok parancsolni a cipőimnek, nem akarnak iskolába
menni.
– Nahát – csapta össze a kezét anyuka –, én még ilyet nem láttam!
Hát mi vagy te? Kiscsoportos óvodás? A jobb lábadra húztad fel a
bal cipődet, és a bal lábadra rántottad fel a jobb cipődet…
96
Emlékszel az elpattanó buborék hangjára?
18b
A két ajkad összeér és felpattan, a torkod
b morog.
B 18B

bélyeg barát babér Balázs
bivaly veréb bokor Gábor
szabály toboz bohóc Tibor
bagoly bögöly bozót Bakony
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be pirossal a b betûket!

A Bakony Magyarország egyik legnagyobb hegysége.
Tele van bükkfával és tölgyfával.
A toboz a fenyők virágzata. Ha megértek

benne a magok, kihullnak belőle,
és azokból lesznek az újabb fenyők.
5. oldal 17.
97
MESEOLVASÁS
ösz-sze-jö-ve-tel összejövetel be-le-rak-ta belerakta

há-zi-asz-szony háziasszony le-e-mel-te leemelte
ben-ne-te-ket benneteket ki-ug-rál-tak kiugráltak
szor-gal-ma-san szorgalmasan ha-za-si-e-tett hazasietett
el-rej-tet-té-tek elrejtettétek meg-ke-res-te megkereste
Béka vagy gombóc?

(japán népmese)
Élt egyszer messze Japánban egy asszony. Nagyon szerette a
gombócot. Amikor csak tehette, gombócot evett. Volt ennek az asz-
szonynak egy szolgálója. Nagyon szorgalmasan végezte a munká-
ját. Egyik nap nagy összejövetel volt az asszonynál. A háziasszony
teával és gombóccal kínálta a látogatókat. Ettek, ittak, beszélgettek.
A szolgáló senkinek sem jutott eszébe, holott egész nap dolgozott.
Este a látogatók elmentek. A háziasszony összeszedte a maradék
gombócot és egy korsóba tette.
– Holnap megeszlek benneteket. Ha valaki más meg akar enni
benneteket, változzatok békává!
Aztán lefeküdt aludni.
A szolgáló mindent látott, hallott. Már nagyon éhes volt.
– Rám nem gondoltatok. Még a maradékot is elrejtettétek előlem.
Én azonban nem fogok éhenhalni!
Megkereste a korsót és megette a gombócokat. Másnap korán reg-
gel kiment a tó partjára. Összeszedett annyi békát, ahány gombócot
megevett. Hazasietett és belerakta a korsóba a békákat. Aztán ment
végezni a munkáját.
Felébredt az asszony is. Sietett a kamrába. Fogta a korsót, leemelte
a tetejét. A békák sorra kiugráltak, hiába kiabált utánuk:
– Hé, gyertek vissza! Változzatok vissza gombóccá! Nem gondol-
tam komolyan!
A háziasszony bánta már, hogy ilyen rosszat kívánt, ám az igazat
sosem tudta meg.
98
b 1b B 1B

zab boly jobb gombóc bambusz kolbász
rab begy több bajnok borbély bojtár
bab bőr szebb bérlet bogrács bársony
Nyelvtörõ
Barna Béla bácsi bement a boltba,
Bekente bajuszát barna boksszal.
A bojtár a juhász segítője. A juhász mellett tanulja meg a

mesterséget. Ha a bojtár megnő, belőle is juhász lesz.
A borbély megborotválja a férfiakat, és ha kell, levágja a hajukat is.
A buszon, villamoson, metrón jeggyel kell utazni. Aki sokat
utazik, az bérletet vesz, mert így kevesebbe kerül az utazás.
6. oldal 18.
99
MESEOLVASÁS
ren-ge-teg-ben rengetegben
mar-can-gol-ta marcangolta
bal-la-gott ballagott
ko-mám-asz-szony komámasszony
el-hall-gat elhallgat
vá-ra-koz-ni-a várakoznia
A beszélő barlang
(magyar népmese)
Messze-messze, hegyen túl, völgyön túl, még az üveghegyen is
túl, egy hatalmas rengetegben lakott egy oroszlán. Na, hiszen volt
nemulass a szegény állatoknak! Folyton ölte, marcangolta őket az
oroszlán. Hanem egyszer csak elfogyott az összes állat. Evett vol-
na őfelsége, csakhogy nem volt mit! A szeme már szikrát hányt
az éhségtől, s nagy kínjában behúzódott egy barlangba. Az járt az
eszében, hátha betéved hozzá egy sovány róka.
No, hiszen, nem kellett sokáig várakoznia, mert estefelé arra
ballagott Rókáné komámasszony.
– Ejha – suttogta magában, meglátva a lábnyomokat -, milyen
előkelő látogatóm érkezett, míg nem voltam itthon! Vajon itt
van-e még? Mert ha itt van, akkor más hazát keresek!
Nem is törte a fejét sokáig Rókáné komámasszony, hanem na-
gyot kiáltott:
– Hahó, barlang! Hahó, barlang!
Aztán elhallgatott. S merthogy senki sem válaszolt, így szólt:
– Ejnye, ejnye, úgy látszik, nem emlékszel arra, amit megbe-
széltünk. Megbeszéltük, hogy mikor hazajövök, felelsz nekem,
és behívsz. Hát jó, ha nem hívsz, más barlangot keresek magam-
nak.
Hallotta ezt az oroszlán, s ez járt a fejében:
„Úgy látszik, a barlang igazán szokta hívni a rókát. Furcsa szo-
kás, ám, ha így van, hát legyen így. Ha kell, hívom én őt a barlang
helyett.” Nosza, hatalmasat üvöltött:
100
– Gyere, gyere!
Csak úgy zengett az egész rengeteg oroszlán őfelsége hangjától.
– No, megvénültem – szólt Rókáné komámasszony -, hanem még
barlangot beszélni nem hallottam. Álljunk tovább egy házzal!
Azzal uccu, úgy elfutott, mint a szél.
Oroszlán őfelsége talán még ma is várja, mikor jön be a bar-
langba Rókáné komámasszony.
Azt ugyan várhatja!
Emlékszel? Kerekíted az ajkad, a nyelved
18o ó
középen van, hegyét kissé hátrahúzod.
o ó
O Ó 18O Ó

szól hoz fogy kócol bohóc

szór lop fon csókol bozót
lóg mos tol bókol sólyom
101
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be kékkel az o és ó
betûket!
A szobában hangosan szól a rádió.
A szakács borsot szór a szószba.
A lovag virágcsokrot hoz a királykisasszonynak.
Olga copfba fonja a haját.
A sólyom meglátott a bozótban egy pockot.
8. oldal
MESEOLVASÁS
ba-ba-asz-tal-kán babaasztalkán
rá-hök-ken-tett ráhökkentett
ré-tes-pász-tor rétespásztor
gazd-asz-szony gazdasszony
Móra Ferenc: Ének a rétespásztorról
Jaj, de szomorú lesz Tipeg-topog Erzsi

ez az ének! fürge lába,
Rétest kellett sütni kifut mákot törni
Erzsikének. a konyhába.
Ahogy illik, szépen Megkéri a cirmost:
meg is gyúrja, jól vigyázzon,
a babaasztalkán addig a rétesre
ki is nyújtja. légy ne szálljon!
A patyolat tészta Amiatt ne légyen

ringott, lengett. semmi gondja! –
Cirmos a padkáról a bölcs rétespásztor
ráhökkentett: dorombolja.
„Egerem javát már S hogy ne szálljon légy a
rég megettem, közelébe:
ilyent mégse láttam befekszik a rétes
életemben!” közepébe.
102
No, cica, ezt bölcsen A kis gazdasszony már
kitaláltad, jön is éppen,
különb rétespásztor sodrófát szorongat
nincsen nálad! a kezében.
Nagy öröme is lesz A nótádat mindjárt
Erzsikének – el is fújja –
szomorúbb is lesz még ez lesz csak az ének
ez az ének! szomorúja!
Emlékszel a dob hangjára? A nyelved he-
18d
gye, illetve pereme hozzáér a felsõ foga-
d id mögötti részhez, majd onnan lepattan.
A torkod morog.
D 18D

vadász radír marad dörög kard
vödör fodor szalad ragad föld
szeder család szárad sodor hold
nádas darázs fárad dalol térd
103
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be pirossal a d betûket!
Villámlott, de az ég még nem dörög.
A család meghívta Danit is, de nem jött el.
Ősz van, de a szeder még nem édes.
Énekes madár repült az ágra, de nem dalol.
Dóri néninek fáj a térde, de nem marad otthon.
9. oldal 19.
MESEOLVASÁS
kis-ci-ca kiscica
kis-e-gér kisegér
be-ug-rott beugrott
lisz-tes-lá-dá-ba lisztesládába
hopp-lá hopplá
kály-ha-cső-be kályhacsőbe
to-va-ug-rán-do-zott tovaugrándozott
e-lő-buk-kant előbukkant
csu-rom-vi-zes csuromvizes
meg-szá-rad-tak megszáradtak
A három kiscica
(Szutyejev)
Három kiscica, egy fekete, egy szürke meg egy fehér, meglátott
egy egeret.
– Uccu neki! – utána futottak.
A kisegér beugrott a lisztesládába. A kiscicák – hopplá! – utána.
A kisegér elszaladt. A ládából pedig három fehér cica mászott ki.
A három fehér kiscica meglátott az udvaron egy békát.
– Uccu neki! – utána futottak.
A béka beugrott egy ócska kályhacsőbe. A kiscicák – hopplá! –
utána. A béka szépen tovaugrándozott, és a kályhacsőből előbuk-
104
kant három fekete kiscica.
A három fekete kiscica meglátott a tóban egy halacskát.
– Uccu neki! – utána ugrottak.
A halacska elúszott, és a tóból kimászott három csuromvizes
kiscica.
És a három vizes kiscica elindult hazafelé. Útközben szépen
megszáradtak, és olyanok lettek, mint voltak: egy fekete, egy
szürke meg egy fehér kiscica.
d 1d D 1D

mosdó padló medve dominó hegedű

dongó járda kendő híradó ládikó
vidra nudli disznó daráló lepedő
hordó rozsda szerda medúza datolya
105
Mit eszik a medve? Mit darálsz a darálóval?
Halat. Vidrát. Nudlit. Diót. Rozsdát. Dominót.
Hol terem a datolya? Mi szól a rádióban?

Bokron. Földön. Fán. Hordó. Híradó. Padló.
Mi van a ládikóban?
Dongó. Kincs. Medúza.
11. oldal
MESEOLVASÁS
tisz-tes-ség-gel tisztességgel
e-gész-sé-ge egészsége
ba-jusz-ped-rő bajuszpedrő
e-gyet-len-egy-hez egyetlenegyhez
szem-pil-lan-tás-ban szempillantásban
for-tély-lyal fortéllyal
ra-gad-tál ragadtál
mes-ter-sé-ged-del mesterségeddel
A róka meg a macska

(Grimm testvérek)
Egyszer egy macska az erdőben kószált, és találkozott a róká-
val. „Róka úrfi okos, tapasztalt jószág, és nagy szava van az erdő-
ben” – gondolta, és nagy tisztességgel köszöntötte:
– Jó napot, tisztelt róka úrfi! Hogy szolgál a kedves egészsége?
Hogy s mint érzi magát ebben a mai drága világban?
A róka nagy kevélyen tetőtől talpig végigmérte a macskát, nem
tudta, egyáltalán méltassa-e egy-két szóra. Végül azt mondta:
– Ó, te nyomorult bajuszpedrő, te tarka pojáca, te éhenkórász
106
egérleső, mi jut eszedbe? Azt mered kérdezni tőlem, hogy va-
gyok? Milyen iskolát jártál te? Miféle mesterséghez értesz?
– Csak egyetlenegyhez – felelte szerényen a macska.
– Ugyan mihez? – kérdezte a róka.
– Ha a kutyák a sarkamban vannak, fel tudok kapaszkodni a
fára, és megmentem tőlük az irhámat.
– Ez is valami? – hencegett a róka. – Én legalább százféle mes-
terséget tudok, és ráadásul még egy zsákra való fortélyom is van.
Megesik a szívem rajtad, gyere velem, majd én megmagyarázom
neked, hogyan kell rászedni a kutyákat.
Abban a szempillantásban feltűnik egy vadász négy jóféle ko-
póval.
Nosza, felugrik a macska a fára, kúszik fölfelé a törzsén, megül
fönt a tetején, ahol ág is rejti, lomb is takarja, a füle se látszik.
– Most elő a fortéllyal, róka koma! Nyisd ki gyorsan azt a zsá-
kot! – kiabálja lefelé a rókának.
Hanem a rókát akkorra már nyakon csípték, és moccanni sem
engedték a kopók.
– Ejnye, ejnye, róka úrfi – szólt a macska odafönt -, benne ra-
gadtál a pácban a százféle mesterségeddel! Ha ide föl tudtál volna
kapaszkodni velem, bezzeg nem hagytad volna ott a fogadat!
107
öõ 1öõ ÖÕ 1ÖÖ

börtön hörcsög dörzsöl Börzsöny

ködmön mérnök zsörtöl tejföl
köntös köldök bömböl teknős
bőr győz
szőr főz
gőz dől
Válaszolj a kérdésekre! Az ö betûk alá tegyél pontot,

az õ betûket húzd alá!
Mit eszik a hörcsög?
Mit tervez a mérnök?
Mit eszik a teknős?
Mit főz az öreg néni?
Mibe teszünk tejfölt?
12. oldal
108
MESEOLVASÁS
tánc-mu-lat-sá-gok táncmulatságok
leg-jel-leg-ze-te-sebb legjellegzetesebb
va-rázs-e-rő-vel varázserővel
fo-gyaszt-ják fogyasztják
el-kö-vet-ke-ző elkövetkező
há-zas-ság-kö-tés házasságkötés
fi-gyel-mez-tet-ték figyelmeztették
é-let-ko-ruk-hoz életkorukhoz
jó-kí-ván-sá-gok-kal jókívánságokkal
Farsang
A farsang a tavaszvárás jókedvű ünnepe. Vízkereszt napjával
(január 6-án) kezdődik, és a húsvétot megelőző nagyböjt kezde-
téig tart. Jellemzői a farsangi jelmezes felvonulások, táncmulat-
ságok, nagy evések és ivások.
Legismertebb és legjellegzetesebb farsangi étel a fánk, amely a
néphit szerint varázserővel bír.
A legtöbb bált farsang utolsó három napján rendezik. Ez az idő-
szak nem egyéb, mint az elkövetkező tavasznak való örvendezés.
A farsangi táncmulatságokon a lányok bokrétát adtak az általuk
választott fiúknak, akik azt a kalapjukra tűzték.
A legtöbb házasságkötés és lakodalom a farsang időszakára
esett. Tréfás szövegű, csúfolódó versikékkel figyelmeztették azo-
kat a lányokat, akiknek életkorukhoz képest már illett volna férj-
hez menniük.
Általában farsang utolsó napjaiban jártak házról házra a köszön-
tők, akik kosarakat és tarisznyákat vittek magukkal. Versikékkel
és jókívánságokkal próbáltak a háziaktól ajándékokat begyűjteni.
Legtöbbször tojást, szalonnát, kolbászt vagy pénzt kaptak. Ennek
egy részét eltették maguknak, a többit a farsangi mulatságokon
használták fel.
109
öõ 1öõ oó 1oó
ÖÕ 18Ö Õ OÓ 1OÓ

korsó mankó szöcske sóska felső
körző lépcső torna lejtő alsó
hordó borsó zokni patkó belső
bölcső hétfő kölni teknő külső
Olvasd el a mondatokat! Az ö és õ betûket

karikázd be, az o és ó betûket húzd alá!
Ha nem vigyázol, eltöröd a korsót!
Ha szép kört akarsz rajzolni, vedd elő a körzőt!
Ha tésztát szeretnél dagasztani, keresd meg a teknőt!
Ha a lejtőn gyorsan szaladsz, könnyen eleshetsz.
Ha meggyógyult a lábad, rakd el jól a mankót!
Ha kisbabánk születik, elővesszük
a padlásról a bölcsőt.
14. oldal 20.
110
MESEOLVASÁS
leg-e-lébb-va-ló legelébbvaló
meg-vi-lá-gí-ta-ni megvilágítani
haj-ku-rász hajkurász
meg-moz-dí-ta-ni megmozdítani
e-rő-seb-bek erősebbek
ösz-sze-nyom-ni összenyomni
visz-sza-vál-to-zott visszaváltozott
ösz-sze-há-za-sod-tak összeházasodtak
Ki a legelébbvaló?
(magyar népmese)
Volt a világon egy öregember. Az egyszer kinn járt a mezőn.
Mikor jött hazafelé, fogott egy egeret. Mikor hazaért, látja, hogy
kislány lett az egérből.
Nőtt a kislány, nagylány lett belőle, azt mondta:
– Én csak akkor megyek férjhez, ha olyan férjet találok, aki a
legelébbvaló.
Az öregember elment keresni olyan férjet, aki a legelébbvaló.
Elment a Naphoz. A Napnak a szolgája azt mondta, hogy vára-
kozzon estig, mert a Nap úr most éppen oda van a Földet megvi-
lágítani.
Estefelé hazajött a Nap úr lovakon. Azt mondja neki az öregem-
ber, hogy vegye el az ő lányát, mert ő a legelébbvaló.
Azt mondta a Nap:
– Én nem vagyok a legelébbvaló, nálam erősebb a felhő, mert
az engem eltakar.
Elment az öregember a felhőhöz, kérte, hogy vegye el a lányát,
mert ő a legelébbvaló.
Azt mondta a felhő:
– Én nem vagyok a legelébbvaló, mert nálam előbbre való a
szél, mert az engem ide s tova hajkurász.
Elment az öreg a szélhez. Azt mondta a szél:
111
– Én nem vagyok a legelébbvaló, nálam elébbvaló a vén Mátra
hegye, mert azt én nem bírom megmozdítani.
Elment az öreg a Mátra hegyhez, s kérte, vegye el a lányát, mert
ő a legelébbvaló.
Azt mondta a Mátra hegy:
– Én nem vagyok a legelébbvaló, énnálam erősebbek azok a
kis egerek itt a tövemben, mert én még azokat nem bírtam össze-
nyomni.
Az öreg elment az egerek királyához, hogy vegye el az ő lányát
feleségül, mert ő a legelébbvaló.
Az egerek királya befogott sok egeret egy hintóba, elment a lá-
nyért. A lány visszaváltozott egérnek, összeházasodtak, ma is él-
nek, ha meg nem haltak.
112
MÁRCIUS
A tavasz első hónapja. Végre letehetjük a nehéz kabátokat, csiz-

mákat, sapkákat, és sokat lehetünk a szabadban! A földeken, ker-
tekben megkezdődnek a tavaszi munkák. Elvetik a gabonát, el-
ültetik a krumplit, elvetik a magot a veteményeskertekben, hogy
nyárra friss hagyma, répa, borsó, bab kerüljön az asztalunkra.
Vettél már részt valaha ilyen munkában?
Március 15-én emlékezünk az 1848-as forradalomra. Hogy mit is
ünnepelünk ekkor, megtudod az egyik márciusi olvasmányból.
Ki született közületek márciusban?
az iskolában márciusban? Írjátok ide!
Az osztálytársaim közül márciusban született:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Az osztálytársaim közül márciusban ünnepli a névnapját:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Közös programjaink, jeles napjaink márciusban:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
113
Márciusi versek
Gábor Áron rézágyúja
Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva.

Indulnak már a tüzérek, messze a határra.
Nehéz a réz ágyú, felszántja a hegyet, völgyet.
Édes rózsám, a hazáért el kell válnom tőled.
Véres a föld, magyar huszár vére folyik rajta,

Csak még egyszer gondolj vissza szép magyar hazádra!
Anyám, te jó lélek, találkozom-e még véled?
Holnapután messzi földre, hosszú útra kélek.
Ajánlott versek:
Nemes Nagy Ágnes: A kukások
Weöres Sándor: Megy az úton
Gazdag Erzsi: A csavargó füstgyerek
114
Hintázó mondóka – Népköltés
Egy Minek az a tiszta víz?

- most érik a meggy. - A kertet öntözni.
Kettő Mire az a kert?
- csipkebokorvessző. - Tököt belevetni.
Három Mire az a tök?
- nincsen semmi károm. - A disznónak adni.
Négy Mire az a disznó?
- Rozi, hova mégy? - A háját kivenni.
Öt Minek az a háj?
- érik a tök. - Kocsit kenegetni.
Hat Mire az a kocsi?
- hasad a pad - Kisasszonyt hordozni.
Hét Mire a kisasszony?
- most süt a pék. - Pulyát felnevelni.
Nyolc Mire az a pulya?
- üres a polc. - Kenyér vesztegetni.
Kilenc Mire az a kenyér?
- Kis Ferenc. - A levesbe hánni.
Tíz. Mire az a leves?
- tekenőbe tiszta víz. - Meg fele enni.
Tíz, tíz Hajtsd fel ángyó, hajtsd fel
- tiszta víz! a kakasülőre,
még annál is magasabbra,
a toronytetőre,
még annál is magasabbra,
a csillagos égre.
115
öõ 1öõ oó 1oó

ibolya őzike kotlós homlok

evező óvónő pokróc ködmön
unoka ápoló köldök tölcsér
etető opera Börzsöny mérnök
A jövő héten a Börzsönybe megyünk

kirándulni. Látni fogjuk, hogyan kanyarog
a völgyben az Ipoly. Még kisvonattal is
fogunk utazni. Te már jártál a Börzsönyben?
Vasárnap este a szüleimmel
az Operaházban voltunk.
Megnéztünk egy operát. Csodaszép volt!
Te már láttál operát?
15. oldal 21.
116
MESEOLVASÁS
föld-mű-ves földműves
csa-lád-ja családja
gon-dol-ko-dott gondolkodott
meg-ha-tot-ta meghatotta
ká-posz-tá-ért káposztáért
ká-posz-tá-já-ért káposztájáért
a-lá-za-to-san alázatosan
fel-sé-ged-nek felségednek
meg-pa-ran-csol-ta megparancsolta
A szegényember káposztája
(magyar népmese)
Valamikor régen élt egy földműves. Nagyon szegény volt, de

igen jószívű. Az egyik évben agy óriási káposztája nőtt. Az egész
családja jóllakott volna belőle, ő mégis így gondolkodott:
– Elviszem a királynak. Biztosan örülni fog neki. Ez a káposzta
úgyis akkora, hogy a király asztalára való. Nem ilyen szegényére,
mint én.
Így is tett. A királyt nagyon meghatotta ez az ajándék. Egy er-
szény arannyal jutalmazta meg a szegényembert.
Élt a faluban egy zsugori, gazdag ember. Mikor meghallotta,
hogy a szegényember sok pénzt kapott a káposztáért, elhatározta,
ő is visz valamit. Elviszi a királynak a legszebb paripáját. Azért
biztosan még sokkal több aranyat fog kapni, mint a szegényember
az egyszerű káposztájáért. El is ment a királyhoz. Amikor átadta a
paripát, alázatosan meghajolt, s így szólt:
– Uram, királyom! Ennél szebb ló nincs az egész világon! Ezért
hoztam el felségednek!
117
A király mosolyogva válaszolt:
– Én is egy olyan ajándékot adok ezért a paripáért, melynek
nincs párja sehol.
Azzal megparancsolta, hogy adják oda a gazdag embernek azt
az óriási káposztát, amit a jószívű szegényembertől kapott.
öõ 1öõ oó 1oó

amelyeket nem ismersz! Melyiket látjátok a képen?
bogyó fóka szőlő homlok horgony
cipő fenyő rózsa pokróc ködmön
véső bója folyó köldök tölcsér
csípő boka kóró doktor tornác
118
Keresd meg a mondatok
befejezését!
Az o és ó betûket húzd alá,
az ö és õ betûket karikázd be!
Azért eszem szőlőt, hogy ne fázzon nagyanyó.

Azért jött a doktor, hogy felköszöntsem Orsi nénit.
Azért kell bekötni a cipőt, hogy megvizsgáljon.
Azért hoztam a rózsát, hogy oltsam a szomjam.
Azért vettem elő a pokrócot, hogy ne botolj el a cipőfűzőben.
16. oldal
MESEOLVASÁS
nagy-pa-pá-já-nak nagypapájának
Habs-burg Habsburg
oszt-rá-kok-nak osztrákoknak
i-gaz-ság-ta-lan-ság igazságtalanság
fel-lá-zad-tak fellázadtak
i-jed-té-ben ijedtében
kí-ván-sá-gun-kat kívánságunkat
sza-bad-ság-harc szabadságharc
kö-szön-he-tő-en köszönhetően
Március 15.
Március 15. nemzeti ünnepünk. Amire ekkor emlékezünk, az
több, mint 150 évvel ezelőtt volt. Ez azt jelenti, hogy a nagy-
papád nagypapájának a nagypapája is csak a szüleitől hallhatott
az akkor történtekről. Tudnod kell, hogy akkoriban Magyaror-
szág nem volt önálló ország, hanem a Habsburg Birodalom ré-
119
sze volt. Az egész birodalmat az osztrák császár irányította. A
magyarok a saját hazájukban is az osztrákoknak szolgáltak. Ha
valaki tanulni szeretett volna, előbb meg kellett tanulnia néme-
tül - ahogy az osztrákok beszélnek. A fiatal magyar férfiakat
elvitték akár nyolc évre is katonának messze a hazájuktól, és
azért kellett harcolniuk, hogy a Habsburg birodalom még na-
gyobb és gazdagabb lehessen. A szegényeknek mindenért adót
kellett fizetniük, a gazdagoknak semmiért. Egyszóval sok igaz-
ságtalanság érte a magyar embereket. Egy szép napon aztán ösz-
szefogtak, és fellázadtak. 1848. március 15-én, Pesten, sok híres
író és költő, tudós, politikus vezetésével az emberek az utcákra
mentek, és együtt követelték, hogy legyen végre igazság. Köz-
tük volt Petőfi Sándor, a fiatal költő is, akiről már biztosan sokat
hallottál.
Ez volt tehát az 1848. március 15-i forradalom, ami győzött,
mert az osztrák császár ijedtében megígérte, hogy minden kí-
vánságunkat teljesíti. Később azonban visszavonta az ígéretét,
és hatalmas hadsereggel támadt a magyarokra. Ekkor kezdő-
dött a szabadságharc, amiben Petőfi Sándor is életét vesztette.
A szabadságharcot Kossuth Lajos vezette. Az osztrákoknak
azonban sokkal több katonájuk volt, és még külföldi katonákat
is vásároltak. Így hosszú harc után meg kellett adnunk magun-
kat. Később azonban sok bölcs magyar embernek köszönhető-
en sikerült kiegyeznünk a Habsburg birodalommal, és lassan
minden teljesült, amit 1848. március 15-én szerettek volna a
magyarok elérni.
120
öõ 1öõ oó
1oó
ÖÕ 18Ö Õ OÓ
1OÓ

amelyeket nem ismersz! Melyiket látjátok a képen?
korsó körte holló teknő etető ibolya
körző kocka lottó mankó őzike evező
bölcső zokni vessző gyeplő óvónő unoka
Mi lehet az etetőben? Ki aludhat a bölcsőben?
Széna? Kocka? Ibolya? A kis Ottó? A kis őzike? A kis Olgi?
Ki fogja a gyeplőt?
Mit rajzolhatsz körzővel?
Az óvónő? A lovas? A zsoké?
Kört? Vonalat? Körtét?
Hol károghat a holló?
Az ágon? A teknőben? A bokron?
18. oldal 22.
121
MESEOLVASÁS
hely-re-bil-len-te-né helyrebillentené va-kar-ga-tod vakargatod

meg-o-ko-so-dott megokosodott meg-e-he-ti megeheti
réz-ga-ra-sá-ért rézgarasáért u-ta-sí-tot-ta utasította
mind-há-rom-ra mindháromra ki-o-ko-so-dik kiokosodik
Az igazi mátka
(ujgur népmese)
Egyszer régen élt egy szegény ember a fiával. Hanem ez a fiú

olyan málészájú legény volt, hogy az apjának eleget főtt a feje mi-
atta. Mondogatta is magában:
– Asszony kellene már a fiam mellé, aki egy kicsit helyrebillen-
tené az eszét.
Csakhogy a környéken nem akadt ilyen leány.
Telt-múlt az idő, s egy nap a szegény ember így szólt a fiához:
– Itt van két rézgaras. Eredj el a vásárba, s vegyél ezen a pénzen
nekünk élelmet, a tehénnek takarmányt, a tyúkocskának meg sze-
met.
Magában pedig ezt gondolta: „Meglátjuk, hogyan boldogul a
fiam. Hátha megokosodott az utóbbi időben.”
A legény megérkezett a vásárba, s ahogy körülnézett, látta ám,
hogy a két rézgarasáért vagy élelmet vehet, vagy takarmányt, vagy
szemet a tyúkocskának, de mindháromra nem futja belőle. Tanács-
talanul álldogált, amikor egy vízhordó leány megszólította:
– Hát te miért vakargatod olyan zavartan a füled tövét? Nincs
jobb dolgod?
– Apám küldött a piacra, és meghagyta, hogy vegyek élelmet ma-
gunknak, takarmányt a tehénnek és szemet a tyúkocskának. Csak-
hogy abból a rézgarasból, amit ideadott, csak az egyikre futja.
– Megmondom én, hogy mitévő légy – felelte a leány. – Vegyél
egy szép nagy dinnyét! A húsa éppen jó lesz nektek ebédre, a héját
megeheti a tehén, a magjait meg a tyúkocska.
122
Tetszett a legénynek a javaslat. Választott egy szép, érett dinnyét,
és vitte haza az apjának. Amikor a szegény ember meglátta, mit
cipel a fia, örömében felkiáltott:
– Édes fiam, bölcsebben nem is cselekedhettél volna! Neked ju-
tott eszedbe, vagy valaki tanácsolta?
– Egy vízhordó leánnyal találkoztam, ő segített a vásárlásban.
Megörült a legény apja, és így gondolkodott magában: „Ez aztán
a fiamnak való mátka!”
Nem is húzta az időt, menten kérőket küldött a leány szüleihez.
Az eszes leány nem utasította vissza a kérést, mert látta, hogy jó-
lelkű legényre akadt, aki majd csak kiokosodik mellette.
Emlékszel a liba hangjára? A nyelved he-
18g
gye az alsó fogsorod mögött támaszkodik,
g a nyelved háta feldomborodik, a hátulsó
része hozzáér a szájpadlásod hátulsó ré-
széhez, majd onnan lepattan, a torkod
G 18G morog.

gágog tegez zsineg magas
hápog magáz szalag meleg
lobog legel virág hideg
mozog segít bogár beteg
123
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be pirossal a g betûket!
A hajamba nem zsineget teszek, hanem szalagot.
Ma nem meleg az idő, hanem hideg.
A virágra nem pillangó száll, hanem bogár.
A liba nem hápog, hanem gágog.
Peti nem hosszú, hanem magas.
Gábor bácsit nem tegezed, hanem magázod.
19. oldal
MESEOLVASÁS
meny-nye-ze-ten mennyezeten
visz-sza-lép-nünk visszalépnünk
kel-le-met-len-sé-get kellemetlenséget
el-vi-sel-he-tet-le-nül elviselhetetlenül
Rossz fát tett a tűzre

Ezt bizony gyakran hallhatod, ha baj van veled! De vajon honnan
ered ez a szólás? Hiszen semmiféle fát nem tesz a tűzre az, akinek
ezt mondják!
Legalább száz évet kell visszalépnünk az időben a magyarázat-
hoz. Akkoriban egészen másképp nézett ki a konyha. A paraszthá-
zakban kémény nélküli, nyílt tűzhely volt. Nekünk ijesztő lenne, ha
lángok csapnának fel a lakásunkban, ha füstszag lenne a konyhá-
ban. Akkor természetes volt, hogy a konyha közepén lobog és pat-
tog a láng, világít a parázs, gomolyog a füst. A tűzhely füstje lassan
szivárgott el a mennyezeten hagyott nyíláson, vagy az ajtó fölötti
résen keresztül. A konyha nagyon fontos hely volt. A tűz meleget
adott, világított, sütni-főzni lehetett rajta. A család esténként itt,
a tűzhely melegében gyűlt össze, télidőben itt is aludtak. Máshol
gyakran nem is volt fűtés. Emiatt nem volt mindegy, hogy milyen
tüzelőt használnak. A jó fa kevés füsttel égett, a rossz viszont sűrű
füstfelleget eresztett. Nagyon kellett figyelni. Nehéz egy fahasáb-
124
ról, ágdarabról ránézés és tapintás alapján megállapítani, hogy jól
fog-e égni. Akkor derül ki igazán, ha már a tűzben van.
Ha valaki rossz, nedves, rosszul égő fát rakott a tűzhelyre, akkor
elviselhetetlenül sűrű füsttel telt meg a helyiség. Mindenki fuldok-
lott a füsttől, s emiatt nagyon megharagudtak rá. A pajkos gyere-
kekkel, akik tapasztalatlanok is voltak még, ez gyakrabban fordul-
hatott elő.
Ezért mondják még ma is, hogy rossz fát tett a tűzre annak, aki kel-
lemetlenséget okozott valamilyen cselekedetével a többieknek.
d 1d g 1g
D 18D G 1G

tégla zerge vidra ördög izgul
penge járda hordó egres ordít
gerle medve rozsda őrség enged
dongó disznó nudli ügyvéd ugrik
125
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be a d betûket! A g betûket
húzd alá!
Gergő kedvenc eledele a nudli.
Okos enged, szamár szenved.
Az egres halványzöld színű,
savanykás ízű gyümölcs.
A palota előtt a rendíthetetlen
katonák őrséget állnak.
A rengeteg víztől rozsdás lett a penge.
Gábor izgul, mert kedden lesz
az angol vizsgája.
21. oldal 23.
MESEOLVASÁS
ak-ko-rá-ra akkorára
tud-ták tudták
tud-juk tudjuk
o-da-som-poly-gott odasompolygott
meg-ven-dé-gel-ték megvendégelték
föld-ből földből
Répamese
(orosz népmese)
Répát ültetett nagyapó. A répa nőni kezdett, s egyre nagyobb

és nagyobb lett. Amikor eljött az ideje, nagyapó ki akarta húz-
ni a répát a földből. Igen ám, de a répa olyan nagy volt, hogy
egyedül nem tudta kihúzni. Gondolta, majd nagyanyóval ketten
kihúzzák.
– Gyere, nagyanyó! – kiáltotta – Segíts kihúzni ezt a répát! Ak-
korára nőtt, hogy nem bírok vele egyedül!
126
Jött is nagyanyó. Nagyanyó húzta nagyapót, nagyapó húzta a
répát. De nem tudták kihúzni. Akkor nagyanyó hívta az unokáját,
Julcsit:
– Gyere, Julcsikám! Segíts kihúzni nekünk ezt a répát! Akkorá-
ra nőtt, hogy ketten sem bírunk vele!
Szaladt is Julcsi. Az unoka húzta nagyanyót, nagyanyó húzta
nagyapót, nagyapó húzta a répát, mégsem tudták kihúzni. Julcsi
hívta a kutyájukat, Pajtást:
– Gyere, Pajtás! Segíts kihúzni ezt a répát! Olyan nagyra nőtt,
hogy hárman sem bírunk vele!
Loholt is Pajtás. A kutya húzta az unokát, az unoka húzta nagy-
anyót, nagyanyó húzta nagyapót, nagyapó a répát, de még mindig
nem tudták kihúzni. Pajtás a cicát hívta:
– Gyere, Cirmos! Segíts kihúzni ezt a répát! Akkora lett, hogy
négyen sem tudjuk kihúzni!
Odasompolygott a cica is. A cica húzta a kutyát, kutya húzta
az unokát, az unoka húzta nagyanyót, nagyanyó húzta nagyapót,
nagyapó húzta a répát, de még mindig nem tudták kihúzni. Akkor
a cica az egeret hívta:
– Gyere csak, te kisegér! Segíts nekünk kihúzni ezt a répát! Lá-
tod, még öten sem bírunk vele!
Odarohant a kisegér. A kisegér húzta a cicát, cica húzta a ku-
tyát, kutya az unokát, az unoka nagyanyót, nagyanyó nagyapót,
nagyapó a répát, s akkor végre a répa megmozdult, s kifordult a
földből.
Akkora levest főztek belőle, hogy az egész falut megvendégel-
ték, mégis maradt másnapra belőle.
127
Emlékszel? Ici-pici szûkre kerekíted az
18ü û
ajkad, a nyelved fent van, hegye hozzá-
ü û ér az alsó fogsorodhoz.
Ü Û 18Ü Û

betű szüret fűrész fütyül
gyűrű füzet fűszer repül
gyűszű süveg művész becsül
fésű szünet bűvész fésül
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be kékkel az ü és û betûket!
Ne rohangálj a szünetben!
Ne hagyj ki egyetlen betűt sem!
Ne felejtsd otthon a füzetet!
Ne hagyd az asztalon a fűszert!
Ne fütyülj az órán!
(Tudnád folytatni?)
22. oldal 24.
MESEOLVASÁS
nagy-ba-ju-szos nagybajuszos áz-ta-tó-ba áztatóba

meg-lo-csol-ni-a meglocsolnia eb-u-gat-tát ebugattát
szem-lél-het szemlélhet o-da-nyar-gal odanyargal
dé-li-bá-bot délibábot kar-ja-im-ban karjaimban
128
Petőfi Sándor: Arany Lacinak
Laci te, Vagy a szomszéd falu tornyát?
hallod-e? Hisz azon meg nem sokat lát…
Jer ide, Vagy tán azt az embert,
jer, ha mondom, ki amott a kendert
rontom-bontom, áztatóba hordja?
ülj meg itten az ölemben, Arra sincsen gondja.
de ne moccanj, mert különben Mire van hát?
meg talállak csípni, Ebugattát!
így ni! Már csak megmondom, mi végett
Ugye fáj? nézi át a mezőséget,
Hát ne kiabálj. a vizet miért hozta ki?
Szájadat betedd, Ürgét akar önteni.
s nyisd ki füledet, Ninini:
nyisd ki ezt a kis kaput; Ott az ürge,
majd meglátod, hogy mi fut hű, mi fürge
rajta át a fejedbe… mint szalad!
Egy kis tarka lepke. Pillanat,
Tarka lepke, kis mese, s odabenn van,
szállj be Laci fejibe. benn a lyukban.
A mi emberünk se rest,
Volt egy ember, nagybajuszos. odanyargal egyenest
Mit csinált? Elment a kúthoz. a lyuk mellé,
De nem volt víz a vederbe, s bele önté
kapta magát, telemerte. a veder vizet;
És vajon minek torkig tele lett.
merítette meg A szegény kis ürge
azt a vedret? egy darabig tűrte,
Tán a kertet hanem, aztán csak kimászott.
kéne meglocsolnia? Még az inge is átázott.
Vagy ihatnék?… Nem biz a. A lyuk száján nyakon csípték,
Telt vederrel a kezében nyakon csípték, hazavitték,
a mezőre ballag szépen, s mostan…
ott megállt és körülnézett; Itt van…
ejnye, vajon mit szemlélhet? Karjaimban,
Tán a fényes délibábot? mert e fürge,
Hisz olyat már sokat látott… pajkos ürge,
te vagy Laci, te bizony!
129
üû 1 ü 8û ÜÛ 18Ü Û

amelyeket nem ismersz!
fűtés süvít seprű szegfű Tünde
gyűlés hűsít kesztyű színmű tüske

fűrész fülel hajtű jármű fűzfa
Vajon mi süvít odakünn?
Vajon miért fülelnek a gyerekek?
Vajon miért vett fel Tünde kesztyűt?
Vajon hol áll a fűzfa?
Vajon milyen járművel megyünk nyaralni?
23. oldal
MESEOLVASÁS
fel-ra-gasz-tot-tam felragasztottam
tűz-ol-tó-a-u-tót tűzoltóautót
mond-ják mondják
el-hall-gat-tat-ni elhallgattatni
meg-be-szél-het-nék megbeszélhetnék
sze-ret-het-nék szerethetnék
130
Testvérke
(Fehér Klára)
Nagymama, képzeld, három piros pontot kaptam ma! Hármat!

Egyet magatartásból, mert olyan jól tartottam magamat. Egyet
azért, mert nagyon szép őszi leveleket gyűjtöttem a téren, és na-
gyon szépen felragasztottam. És a harmadikat azért, mert én négy
verset is tudtam az őszről. Apuka azt mondta, ez akkora ünnep,
hogy kérhetek valami ajándékot.
Egész nap törtem a fejemet, hogy mit kérjek. Esetleg fagylaltot?
De a fagylaltot hamar elnyalom, és nem marad semmi. Egy tűz-
oltóautót szeretnék piros létrával és szirénával. Már karácsonyra
szerettem volna, de anyuka azt mondta, más sem hiányzik, mint-
hogy egész nap sivítson a sziréna. Talán egy testvérkét kérnék,
mit gondolsz? Ferinek már három testvére is van, Zsuzsinak is
van kettő. Ők azt mondják, hogy egy testvérke legalább annyit
sivít, mint egy tűzoltóautó, és nehezebb is elhallgattatni.
Most folyton a testvérkén gondolkozom. Ha testvérkém vol-
na, akkor apu nemcsak engem ültetne a térdére, hanem őt is, és
anyu nemcsak engem csókolna meg, hanem őt is, és este nemcsak
nekem mesélne, hanem neki is. Én nem vagyok irigy. De tudod
azért…
És a kiságyam mellett volna még egy kiságy. És ha banánt kap-
nánk, azt ketté kellene törni, és ha rajzolni akarnék, akkor meg-
lökné az asztalt, és verekedne is.
De amikor egyedül vagyok a szobában, akkor lehetne vele be-
szélni, és amíg kis totyogós volna, én tanítanám játszani, és ráz-
nám neki a csörgőt. És nevetne rám. Ha kisfiú volna, olyan jó
barátom lehetne, mint Feri, ha kislány lenne, olyan helyes lenne,
mint Zsuzsika. És ha malmot vagy dámát vagy dominót vagy „Ki
nevet a végén?”-t szeretnék játszani, hát ott lenne kéznél. És le-
het, hogy titkokat is megbeszélhetnék vele. És volna kinek dobni
a labdát. És volna otthon is egy gyerek, akit szerethetnék.
Azt hiszem, ráér a tűzoltóautó. Inkább testvérkét szeretnék.
131
ÁPRILIS
A tavasz második hónapja. Áprilisra már végérvényesen fel-

ébred a természet. A jó meleget, a sok napsütést meghálálják a
növények: kizöldülnek, virágba borulnak a fák, bokrok. Egyre
vidámabban énekelnek a madarak a kertekben, ők is örülnek a
tavasznak.
Április legjelesebb ünnepe a húsvét. Te is készülhetsz rá tojás-
festéssel! Sokfélét, sokféleképpen ünnepelnek ilyenkor az em-
berek. Nálatok hogyan ünneplik a húsvétot?
Ki született közületek áprilisban?
az iskolában áprilisban?
Írjátok ide!
Az osztálytársaim közül áprilisban született:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Az osztálytársaim közül áprilisban ünnepli a névnapját:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Közös programjaink, jeles napjaink áprilisban:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
132
Áprilisi vers
Móra Ferenc: A csókai csóka
Csókai csókának Nagyeszű rókának

Mi jutott eszébe? Szót fogad a csóka,
Föl szeretett volna Nagy vigan leugrik
Öltözni fehérbe. Az ágról a hóba.
Unta szegény jámbor, Az orra hegye se
Hogy ő télen-nyáron, Látszik ki belőle,
Örökkön-örökké Kérdi is a rókát,
Feketében járjon. Mit hisz most felőle?
Ahogy így tűnődik „Azt hiszem, galamb vagy” -

Ághegyen a csóka, Csípte meg a róka,
Arra ballag éppen S csapott nagy ozsonnát
Csalavér, a róka. Belőle a hóba.
Attól kér tanácsot, Róka csípte csóka,
Mit kellene tenni, Csóka csípte róka -
Hófehér galambbá Így lett fehér galamb
Hogy kellene lenni. A csókai csóka.
„Nincsen annál könnyebb -

Neveti a róka -
Fürödj meg a hóban,
Te fekete csóka!
Olyan fehér galamb
Lesz rögtön belőled,
Hogy magam sem tudom,
Mit higgyek felőled.”
Ajánlott versek:
Zelk Zoltán: Rigófészek
Nemes Nagy Ágnes: Szökőkút
Szilágyi Domokos: Aratási Mondóka
133
b 1b B 1B

barát búvár borsó bögre

veréb bokor boglya gomba
beteg bogár bölcső bolygó
beton lábos bicska balta
toboz bohóc birka bimbó
Mit készítenél tobozból?
Mi ugrott ki a bokorból?
Mi loccsant ki a korsóból?
Mi lesz a bimbóból?
Mi készül a borsóból?
Mi készül betonból?
Ki evett a tortából?
24. oldal
134
MESEOLVASÁS
be-e-resz-tet-te beeresztette ti-zed-ma-gá-val tizedmagával

ki-ol-dó-dott kioldódott mind-any-nyi-an mindannyian
se-gít-sé-get segítséget el-ki-ál-tot-ta elkiáltotta
A kismalac és a farkasok
(Arany László)
Volt a világon egy kismalac. Annak volt egy kis háza az erdő közepén. Egy-
szer odamegy egy nagy farkas. Beszól az ajtón:
– Eressz be, kedves malackám! Nagyon hideg van idekint! Fázom!
– Nem eresztlek, biz én, mert megeszel.
– Ereszd be hát legalább az egyik hátulsó lábam!
A kismalac beeresztette az egyik hátulsó lábát. Hanem közben odatett egy
nagy fazék vizet a tűzhöz. Kicsi idő múlva megint megszólalt a farkas:
– Ugyan, kedves malackám, ereszd be a másik hátulsó lábam is!
A kismalac beeresztette azt is. De a farkas kis idő múlva megint megszólalt:
– Kedves malackám, ereszd be a két első lábam is!
A kismalac beeresztette a két első lábát is. De a farkasnak az sem volt elég.
Megint megszólalt:
– Édes-kedves kis malackám! Eressz be már egészen! Majd meglátod, egy
ujjal sem nyúlok hozzád!
Erre a kismalac egy zsákot szépen odatett a nyíláshoz, hogy amint a farkas jön
háttal befelé, abban menjen be. Azzal beeresztette. A farkas csakugyan a zsákba
hátrált be. A kismalac se volt rest. Hirtelen bekötötte a zsák száját. Lekapta a tűz-
ről a nagy fazék vizet, leforrázta vele a farkast. Azután felmászott egy nagy fára.
A farkas egy darabig ordított, mert égette a forró víz. Addig hányta-vetette ma-
gát, míg kioldódott a zsák szája. Kibújt belőle, szaladt segítséget hozni. Vissza
is jött nemsokára tizedmagával. Elkezdték keresni a kismalacot. Addig keres-
ték, míg meglátták a fa tetején. Tanakodtak, hogy mitévők legyenek. Hogyan
fogják meg a kismalacot? Egyik se tudott a fára felmászni. Nagy sokára azt
határozták, hogy egymás hátára állnak mindannyian. A legfelső majdcsak eléri.
El is kezdtek egymás hátára felmászni. A kopasz maradt legalul, mert félt feljebb
menni. Így hát a többi mind az ő hátán volt. Már olyan magasan voltak, hogy
csak egyetlen egy hiányzott. Akkor a kismalac hirtelen elkiáltotta magát:
- Forró vizet a kopasznak!
A kopasz megijedt, kiugrott a többi alól. A sok farkas mind lepotyogott. Ki-
nek lába, kinek nyaka tört ki. A kopasz meg úgy elszaladt, hogy sohase látták
többet.A kismalac szépen lemászott a fáról és hazament. Többet felé se mertek
menni a háza tájékának a farkasok.
135
b 1b B 1B

gomb bors gombóc Börzsöny billeg

lomb birs bojtár borbély ballag
bolt borz bérlet bogrács berreg
gömb bank kolbász bársony robban
Olvasd el a mondatokat
és válaszolj a kérdésekre!
A birs egy finom gyümölcs.
Tudod-e, mi készül belőle?
A bükk lombhullató fa. Tudod-e, miért?
Az emberek bankba teszik a pénzüket.
Tudod-e, miért?
A bársony egy puha anyag.
Tudod-e, mi készül belőle?
A borz védett állat. Tudod-e, miért?
25. oldal 25.
136
MESEOLVASÁS
rest-je restje meg-ra-gad-ta megragadta
csil-lag-ta-lan csillagtalan ne-ki-e-sett nekiesett
ott-hagy-ta otthagyta olt-vá-nya-it oltványait
Kányádi Sándor: Kecske

Nem jött az este „Drága kecske,
haza a kecske. jó kis kecske,
Hiába várta, volt tejecske,
hiába leste nincs tejecske,
szegény gazdája, mennyit adott
nem jött a restje. reggel, este,
Erre a gazda gazdáját is hogy szerette!”
dolgát otthagyta, Így kesergett hazáig a
és vesszőt nyesve kecske nélkül maradt gazda.
kósza kecskéjét De egyszerre
keresni kezdte. furcsa neszre
Ide belesve, lett figyelmes.
oda belesve, Közelebb lépett a kerthez.
itt is kereste, S hát a halvány,
ott is kereste, akkor kelő hold világán látja,
de csak nem találta. hogy a drága kecske
Kiment a határba. fényes teste
Fekete volt az este, ágaskodik
fekete volt a kecske; az ágakig.
mindent, de mindent Egész este
feketére feste a gazda oltványait nyeste.
a csillagtalan este. „Megállj, kecske!”
Ha ott lett volna, se találja… Így a gazda.
Ború szállott a gazdára. Egyik szarvát megragadta,
„Bizonyára s a vesszővel, melyet nyesett,
kóbor ordas, kecskéjének nekiesett.
éhes farkas S nyeste, nyeste,
lehetett a veszte.” És a kecske
S drága kecskéjét sírt, mekegett
sajnálni kezdte: egész este.
137
b 1b B 1B

gabona búcsúzó lobogó benzin bogrács Börzsöny

betörő bőkezű bűnöző bojtár bársony borbély
háború csábító borító bankár bajnok kolbász
A zászló lobog a szélben. Ezért a zászlót lobogónak

is nevezzük. Milyen színű a magyar lobogó?
Sok-sok évvel ezelőtt, a középkorban a lovagok bajvívással

mérték össze ügyességüket. Aki az összes lovagot legyőzte,
az lett a bajnok. Ma a sportolók versenyeznek egymással.
Aki a legügyesebb, az lesz a bajnok.
27. oldal
138
MESEOLVASÁS
leg-je-le-sebb legjelesebb
leg-jel-leg-ze-te-sebb legjellegzetesebb
nap-éj-e-gyen-lő-sé-get napéjegyenlőséget
lo-csol-ko-dás-nak locsolkodásnak
vi-rág-va-sár-nap-pal virágvasárnappal
hús-vét-va-sár-nap húsvétvasárnap
lo-cso-ló-ver-sek locsolóversek
fel-tá-ma-dá-sát feltámadását
Húsvét
A húsvét a tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe. Nem esik min-
den évben ugyanarra a napra.
Az egész húsvéti ünnepkör az ezt megelőző virágvasárnappal
kezdődik, az úgynevezett nagyhéttel folytatódik, ezt követi a hús-
vétvasárnap és a húsvéthétfő.
A húsvét a keresztény emberek legnagyobb ünnepe, mert ek-
kor ünneplik Krisztus feltámadását, aki hitük szerint kereszthalált
halt az emberekért. Húsvét vasárnapján a hagyomány szerint tilos
a munka. Ezen a napon nem főztek, nem söpörtek, nem varrtak.
Húsvétkor szokás volt sonkát, tojást, kalácsot, húsvéti bort fo-
gyasztani.
Húsvét hétfőjén a legjellegzetesebb népszokás a locsolkodás. En-
nek alapja a víz tisztító erejébe vetett hit. A locsolkodásnak helyileg
kialakult hagyományai vannak. Általában mindenhol korán kelnek,
hogy a legényeket megfelelő módon tudják fogadni. Régebben a
legények a kút tiszta vizével öntötték le a leányokat, miközben ver-
sikéket, rigmusokat mondtak. Ezek a locsolóversek máig ismertek
maradtak. A locsoló fiúkat, férfiakat sonkával, tojással és borral
vendégelik meg. A lányok számon tartották, hányan locsolták meg
őket. A kölnivel való locsolkodás napjaink szokása.
A locsolkodásnak máig fontos szerepe van a fiúk és lányok kö-
zötti kapcsolatokban. A gyerekek gyakran játszottak ilyenkor is
párválasztó játékokat.
139
d 1d b 1b
D 18D B 1B

zab dob gombóc benzin bérlet

rab lúd börtön delfin kolbász
dal bab kandúr bajnok vendég
bőr híd ködmön koldus tündér
Olvasd el a mondatokat! A d betûket húzd alá!

A b betûket karikázd be!
Kínáld meg a vendégedet kolbásszal!
Adj a lovadnak zabot!
Köszöntsd Béla bácsit egy szép dallal!
Vidd be a szobába a ködmönt!
Figyeld meg jobban a bal oldali delfint!
28. oldal
140
MESEOLVASÁS
más-szor másszor lát-szik látszik

szé-gyell-te szégyellte té-ved-tem tévedtem
át-a-la-kí-tot-ta átalakította Hold-nak Holdnak
Miért nincs a Holdnak ruhája?

(magyar népmese)
Egy napon a Hold is ruhát akart viselni. Elment a szabóhoz. A

szabó mértéket vett. Megkérte a Holdat, hogy öt nap múlva jöjjön
vissza. A Hold el is jött. Fel akarta próbálni a ruhát. De az túl szűk
és túl rövid volt.
– Úgy látszik tévedtem – gondolta a szabó. Újból mértéket
vett.
– Gyere el öt nap múlva! – mondta a Holdnak.
Eltelt az öt nap. A Hold ismét eljött. Felpróbálta a ruhát. De az
most sem volt jó. Még mindig túl szűk és túl rövid volt.
– Úgy látszik, megint tévedtem – sóhajtott a szabó. Kérte a Hol-
dat, várjon még öt napig.
A szabó átalakította a ruhát. Öt nap múlva a Hold legurult az ég-
ről. Olyan kerek volt, mint egy golyó. A ruha most sem volt jó.
A szabó szégyellte magát. Újabb haladékot kért. A Hold ismét
várt öt napig. Öt nap múlva újra eljött próbálni, de most olyan
vékony volt, mint a cica farka.
Ekkor a szabó így szólt:
– Kedves Hold, én nem tudok neked ruhát varrni! Egyszer vé-
kony vagy, másszor vastag.
És mert a szabó nem tudott a Holdnak ruhát varrni, még ma
sincs ruhája.
141
d 1d b 1b
D 18D B 1B

gomba kendő disznó zebra ládikó

hordó nudli deszka borsó libegő
bölcső mosdó dongó balta gabona
padló medve kobra zserbó dominó
Mit vághatsz baltával?
Hol vehetsz zserbót?
Melyik városban utazhatsz libegővel?
Mit készíthetsz gabonából?
Hol szedhetsz gombát?
29. oldal 26.
142
MESEOLVASÁS
hall-já-tok halljátok
á-lom-szu-szé-kok álomszuszékok
hall-gas-sá-tok hallgassátok
tor-nác-ról tornácról
csen-des-ség-ben csendességben
csi-cser-gett csicsergett
éb-reszt-ge-tett ébresztgetett
el-ta-ka-ro-dott eltakarodott
fé-szek-ra-kás-hoz fészekrakáshoz
szal-ma-tö-rek-ből szalmatörekből
kő-mí-ves-mes-ter kőmívesmester
für-géb-ben fürgébben
si-mí-tot-ták simították
göm-bö-lyí-tet-ték, gömbölyítették
tet-sze-nék tetszenék
zsel-lé-re-ink zselléreink
A fecskék
(Móra Ferenc)
Egy áprilisi reggel édesapánk csendesen kinyitotta a szobánk aj-
taját, és közben ébresztgetett bennünket.
– Halljátok csak, ti álomszuszékok, vendégeink érkeztek az éj-
szaka! Hallgassátok csak, hogyan köszöntenek benneteket!
A tornácról a hajnali csendességben édesen csicsergett be a kö-
szöntő:
Fittyfiritty, fittyfiritty,
kikelet kivirít.
Terike, gyere ki,
Ferike, gyere ki,
csicseri, csicseri.
143
Megjöttek a fecskéink!
Még abban az órában hozzáfogtak a fészekrakáshoz. Az eresz
szögletében ragasztották meg gömbölyű kis fészküket maguk
gyúrta sárból, szalmatörekből. Nincs az a kőmívesmester, aki
fürgébben dolgozna náluk. S ahogy a sarat hordták, rakták,
simították, gömbölyítették, minden mozdulatuknál mondtak
valamit:
– Vakolat van-e még?
– Van elég!
– Add arrébb!
– Fuss szalmáért, picike!
– Hozom én, ízibe.
– Hocc ide!
– Cvikk, cvikk,cvikk!
– Mi tetszik?
– Jó ebéd tetszenék.
– Milyen legyen az ebéd?
– Bogaracska, legyecske.
– Kis fecske, gyere csak a kertbe, gyere, gyere, gyere!
Azzal huss, ki a kertbe, ahol igazán terített asztalt találtak. Csak
a szájukat kellett tátogatni, szinte magától hullott bele a sok bo-
gár. El is pusztították őket egy hét alatt, úgy, hogy aranyért se
lehetett volna egyet se találni közülük. Még az utcánk tájékáról
is eltakarodott a sok bogár, olyan rendet tudtak tartani a mi kis
zselléreink.
144
Emlékszel? Ici-pici szûkre kerekíted az
18u ú
ajkad, a nyelved fent van, hegyét kissé
u ú hátrahúzod.
U Ú 18U Ú

kút lyuk tutaj bútor búsul
hús juh juhász cukor mulat
nyúl tyúk bajusz kókusz gurul
súly rúd kulacs mókus múlik
145
Olvasd el a mondatokat! Karikázd be kékkel
az u és ú betűket!
A juhász a juhokat őrzi. Nagy bajusza van. Sose búsul.
Ha megszomjazik, kulacsból iszik.
A juhoknak a kútból húz vizet.
Néha előveszi furulyáját, és muzsikál rajta.
Ezt még kutyája is szívesen hallgatja.
30. oldal 27.
MESEOLVASÁS
tyú-kocs-ka tyúkocska
kot-ko-dács kotkodács
liszt-té lisztté
ha-za-vin-ni hazavinni
da-gaszt-ja dagasztja
meg-da-gasz-tot-ta megdagasztotta
be-gyúj-tott begyújtott
meg-ő-riz-te megőrizte
kis-csi-bé-im-mel kiscsibéimmel
íz-lett ízlett
A tyúkocska, az egérke meg a kakas

(magyar népmese)
Élt egyszer egy tyúkocska, egy egérke meg egy kakas. Talált
egyszer a tyúkocska egy szem búzát.
– Kotkodács, kotkodács, nézzétek, mit leltem! Egy szem búzát!
Ki viszi el a búzát a malomba?
– Én nem – mondta az egérke.
– Én nem – mondta a kakas.
146
Elvitte hát a tyúkocska a búzát a malomba. Ott a molnár lisztté
őrölte.
– Ki segít hazavinni a lisztet? – kérdezte a tyúkocska.
Hazavitte hát egyedül a tyúkocska a lisztet.
– Ki dagasztja meg a kenyeret? – kérdezte otthon a tyúkocska.
Megdagasztotta hát a tyúkocska a kenyeret.
– Ki gyújt be a kemencébe?
- Én nem – mondta az egérke.
- Én nem – mondta a kakas.
Begyújtott hát a kemencébe a tyúkocska.
– Ki veti be a kemencébe a kenyeret? – kérdezte a tyúkocska.
Bevetette hát a kenyeret a tyúkocska a kemencébe.
– Ki őrzi a kenyeret, amíg sül? – kérdezte a tyúkocska.
Megőrizte hát a tyúkocska a kenyeret, amíg sült.
– Ki eszi meg a kenyeret? – kérdezte a tyúkocska.
– Én! – mondta az egérke.
– Én! – mondta a kakas is.
– Nem, nem! – mondta a tyúkocska. – Én fogom megenni a
kiscsibéimmel!
Úgy is lett. A tyúkocska és a kiscsibék megették a kenyeret az
utolsó morzsáig. Nagyon ízlett nekik.
147
MÁJUS
A tavasz utolsó hónapja, már nagyon közel van a nyár! Végre

hazatérnek költöző madaraink, a fecske, a gólya.
Május elsején régen májusfát állítottak. A májusfa készítése a
legények feladata volt. Előző éjszaka titokban vágták ki a közeli
erdőben a fát, május elsején hajnalban színes szalagokkal feldí-
szítve felállították a lányos házak előtt. Vannak olyan vidékei or-
szágunknak, ahol ma is él ez a szokás. Te láttál már májusfát?
Május első vasárnapja, anyák napja. Ti otthon hogyan szoktátok
megünnepelni? Május 10-én ünnepeljük a Madarak és Fák napját.
Ezen a napon régen az iskolákban fát ültettek, megemlékeztek a
körülöttünk élő madarakról.
Ki született közületek májusban? Ki ünnepli a névnapját
e hónapban? Milyen jeles napok, programok várnak
rátok az iskolában májusban?
Írjátok ide!
Az osztálytársaim közül májusban született:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Az osztálytársaim közül májusban ünnepli a névnapját:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Közös programjaink, jeles napjaink májusban:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
148
Májusi versek
Köszöntő anyák napjára

(magyar népköltés)
Már megjöttünk ez helyre,

anyánk köszöntésére.
Anyám, légy reménységben,
köszöntlek egészségben.
Amennyi a zöld fűszál,
égen ahány csillag jár,
májusban a szép virág:
annyi áldás szálljon rád.
Ajánlott versek:
Weöres Sándor: Buba éneke
Tamkó Sirató Károly: Természet
Gazdag Erzsi: Üveggolyó
149
Kányádi Sándor: Somvirággal, kakukkfűvel
Somvirág, somvirág,
aranysárga a világ.
Kakukkfű, kakukkszó,
kirándulni volna jó:
fűzfasípot faragni,
fűzfalóval lovazni,
árkon-bokron által,
háton hátizsákkal,
menni, mendegélni,
este hazatérni:
fűzfalovam kocogva,
fűzfasípom tutogva,
somvirággal, kakukkfűvel,
kakukkszóval, tele szívvel.
150
uú 1uú UÚ 1U Ú

úszik utas kandúr ritmus

ámul uszony turbán kaktusz
árul úszás mustár szultán
utál Ubul himnusz koldus
Törökországban a királyt szultánnak nevezték. Fején

turbánt viselt.
A török szultánnak hatalmas serege volt. Serege
Magyarország nagy részét is elfoglalta. Több mint 150 évig
voltunk török uralom alatt.
Minden népnek van himnusza. Ha a magyar himnusz szól, fel

kell állnod.
Ez a te néped himnusza.
31. oldal
151
MESEOLVASÁS
gö-rön-gyös göröngyös
fel-ri-ad-nak felriadnak
meg-rop-pant megroppant
át-köt-het-nők átköthetnők
a-jánl-ko-zott ajánlkozott
fá-radt-ság-tól fáradtságtól
tü-rel-met-len-ke-dett türelmetlenkedett
bó-lin-gat bólingat
ten-gely-do-rong-nak tengelydorongnak
han-go-sab-bik hangosabbik
nö-ven-dék-fá-nak növendékfának
ösz-sze-ráz-kó-dott összerázkódott
két-ség-be-e-set-ten kétségbeesetten
föl-ker-ge-tett fölkergetett
Madárfészek
(Mikszáth Kálmán)
A nap lement. Benépesült a levegő zümmögő bogárral.

A göröngyös, kátyús úton egy szekér ballag csendesen. De egy-
szerre csak nagyot zökken, s a rajta ülők felriadnak.
– Hophó! Eltörött a tengely! – szólt az egyik utas. Csakugyan,
leült a szekér hátsó fele. A másik utas leugrott.
– Nagy baj! – dörmögte fejét vakarva. – Megroppant, bíz az,
kátyúba estünk. Most már mit csináljunk? Ha legalább valami fa
volna, valami husáng, hogy átköthetnők vele.
– Van is itt! Furcsa táj ez erre!
– Nem nő itt meg a fa, csak a nadragulya!
– Haj, haj! Mihez fogjunk, mihez?
– Emelem én a szekeret – ajánlkozott az egyik -, föl is tartom,
míg fát érünk. Kend pedig vezesse lassan a lovakat!
152
Bizony jó darabon kellett vinni a szekér hátulját, és fa még se-
hol sem volt. Mind a ketten lihegtek a fáradtságtól.
– Ahol, ni! – kiált fel az egyik. – Ott bólingat egy kis vékony
nyárfa. Nekünk való éppen.
– No hát, ne legyen ez az egy sem… Kiváglak, hogy ne búsla-
kodj itt magadban – dörmögött a hangosabbik.
Előkereste a fejszét. Átugrott az útszéli árkon, és nekivágott a
növendékfának.
Az összerázkódott. Gallyai is megropogtak a fejsze csapásai
alatt. Egy madár szállt fel róla. Megriadva s kétségbeesetten röp-
ködte körül a növendékfa koronáját. Madárfiókák síró csipogása
felelgetett a fölkergetett öreg madárnak.
– Jó lesz-e tengelydorongnak? – türelmetlenkedett a másik.
– Jó bíz az – szólt a fejszés atyafi kedvetlenül -, csakhogy baj
van!
– Már megint?
– Hát izé... fészek van rajta…
– No és aztán?
– Hát nem vághatom ki! Mi lenne az apróságokból? Nem hallja
kend, milyen szomorúan csipognak?
– De bizony hallom. Csakhogy aztán velünk mi lesz?
– Mi lesz? Hát mi lenne? – felelte a fejszés. – Majd tolom én
még a szekeret egy darabon.
Úgy is volt. Haragudott ugyan egy kicsit, amint a tengelyt fog-
ta kétrét görbülve. De csak tolta a szekeret. A madarak szomorú
csipogása fülében hangzott mindig. S úgy érezte: mégiscsak jól
tette, hogy azt a madárfészkes növendékfát nem vágta ki.
153
üû 1üû ÜÛ 1Ü Û

sült fűz düh

fürt fűt rügy
füst hűt fül
kürt szűr sün
fürj tűz szűcs
Válaszolj a kérdésekre! Az ü betûk alá tegyél

pontot, az û betûket húzd alá!
Mivel szűrjük le a tésztát?
Mivel hűtjük le a gyümölcslevest?
Mivel fűtünk télen?
Mit tűzünk az ingünkre a
nemzeti ünnepen?
Mit fűz tűbe a szűcs?
32. oldal
154
MESEOLVASÁS
le-sza-kí-tott leszakított mind-járt mindjárt

ösz-sze-gyűr-te összegyűrte ki-pró-bá-lom kipróbálom
ko-mo-lyo-dott komolyodott e-resz-tett eresztett
hoz-zá-tá-masz-tot-ta hozzátámasztotta le-dör-zsölt ledörzsölt
A kis fa
(Gárdonyi Géza)
A gyerekek fát ültettek az út mellé. A fa gyökeret eresztett, és

nőni kezdett.
Egy fiú elment mellette. Leszakított egy levelet. Összegyűrte és
eldobta.
– Miért szakítottam le? – gondolta. De aztán megnyugodott. –
Mit számít egy levél? A fának sok levele van.
Arra ment egy másik fiú. Letört egy ágat. Azt gondolta:
– Mit számít egy ág? A fának sok ága van.
Arra szaladt egy kislány labdával. Feldobta a labdát. Az meg –
puff – éppen a fára esett. Letörte a fa felső ágát.
– Hát ez baj! – komolyodott el a kislány. – De ettől még nem hal
meg a fa. Nő neki új ága.
Jött egy kecske. Rágcsált egy kicsit a fa kérgéből.
Megállt ott egy ember. Hozzátámasztotta a biciklijét. Az is ledör-
zsölt egy kicsit a fa kérgéből.
Jött egy fiú az új bicskájával.
– Mindjárt kipróbálom, hogy jó-e.
Levágta az egyik maradék ágat.
– Jó éles a bicskám! – örült.
A kis fa száradni kezdett.
Jöttek a gyerekek, akik ültették.
– Ej-ej! Úgy látszik itt nem tud megnőni a fa. Biztosan rossz a
föld.
155
UGRÓISKOLA
Az egyik legrégibb, legelterjedtebb játék a világon. Földbe kar-
colt, krétával vagy puha kővel aszfaltra rajzolt ábrái mind az öt
világrészben megtalálhatók. Nem mindig volt gyerekjáték. A ró-
mai katonák kiképzésének is része volt. Az ugróiskolát akkor tel-
jes fegyverzetben és menetfelszereléssel teljesítették. Feltevések
szerint innét terjedt el. Sok változatban és néven ismerik.
Kápolna
Ez a leggyakoribb változat hazánkban, nevét a
templomok alaprajzára hasonlító elrendezéséről
kapta.
A játékos egy kavicsot dob először az első
négyzetbe, majd fél lábbal utána ugrik. Felveszi
a követ, vigyázva, hogy másik lába ne érjen a
földre és a második négyzetbe dobja, majd utá-
na ugrik fél lábon, és így tovább. A kettős négy-
zetbe mindkét terpesztett lábával egyszerre kell
ugrani. Az utolsó előtti négyzetet viszont ki kell
hagyni. Ha a végére ért, ugrásból meg kell fordulnia és most már
kavics dobása nélkül visszafelé is végig kell ugrálni a mezőket.
Ha nem a megfelelő négyzetbe sikerül dobni a követ vagy ug-
rás közben leér a lába, vagy a vonalra lép illetve az utolsó előtti
négyzetet bármilyen módon megsérti, kiáll, és a következő játé-
kos jön. A tiltott mező neve pokol.
Nehezítés:
1. A követ nem dobjuk a mezőre, hanem fél lábon tovább és to-
vább rúgjuk. Ilyenkor természetesen vissza sem kell ugrálni a
kidobott kőért.
2. Ugrás közben a követ fejünk tetején egyensúlyozzuk.
3. A követ kinyújtott mutatóujjunk körmén egyensúlyozzuk.
4. A kő az alsó karunkon.
5. A kő felhúzott másik lábunkon: a térden vagy lábszáron.
6. A kő nélkül, de behunyt szemmel ugrunk végig a mezőkön- a
többiek “hideg” és “meleg” felkiáltással irányíthatnak.
156
üû 1üû ÜÛ 1Ü Û

betű fűrész süveg szünet fésül

gyűrű művész szüret füzet fütyül
gyűszű bűvész műszer gyűlés repül
fésű fűszer műsor fűtés fülel
Mit kap a menyasszony? Mit teszünk az ételbe?
Gyűrűt. Gyűszűt. Fésűt. Fűrészt. Művészt. Fűszert.
Miért? Miért?
Mit nézünk a tévében? Mit várnak a diákok?
Műszert. Műsort. Szüretet. A szünetet. A füzetet. A gyűlést.
Mikor? Miért?
Mit csinál a fürj?
Fütyül. Repül. Fülel.
Miért?
34. oldal
157
MESEOLVASÁS
meg-e-gyez-nek megegyeznek
kö-szön-tés-kép-pen köszöntésképpen
em-lé-kez-te-tett emlékeztetett
ha-son-lí-tot-tak hasonlítottak
fegy-ve-rek-nek fegyvereknek
Itt a kezem nem disznóláb
Mesékben, kalandos filmekben a szereplők, ha alkut kötnek,

megegyeznek valamiben, kezet fognak, s gyakran ezt mondják:
– Itt a kezem, nem disznóláb!
Ez ma nagyon furcsán hangzik. Régen viszont gyakorta mond-
ták egymásnak azok, akik kezet fogtak. A szólás első fele könnyen
érthető. Az a szokás, hogy kezet fognak az emberek egymással,
ma is szokásban van. Erre utal az, hogy „itt a kezem”. A köszön-
tésképpen előrenyújtott jobb kéz régen azt jelezte, hogy nem el-
lenséges a szándék. Akinek üres a marka, nincs benne fegyver, az
nem akar támadni. Kezet fogni csak azok tudnak egymással, akik
kölcsönösen békés szándékúak. Egyik sem szorongat fegyvert.
De vajon miért emlegettek közben éppen disznólábat?
A régmúlt időkben a pisztolyt, puskát nevezték disznólábnak
is. Az alakjuk, formájuk miatt kaphatták ezt az elnevezést. Kü-
lönösen a pisztolyok néztek ki másképpen, mint mostanában. Az
akkori kétcsövű pisztolyok nagyon hasonlítottak a disznó lábára.
A markolatuk olyan volt, mint a disznó combja. A kapcsolódó
csövek a lábszárra és a körmökre emlékeztettek. Vagyis a „nem
disznóláb” arra utal, hogy nem fogok rád pisztolyt, nem fenye-
getlek.
Az idők múlásával a szólás régi értelme feledésbe merült. Ki-
kopott a használatból. A „disznólábak” is már csak a múzeumok-
ban láthatóak. A szólást kísérő kézfogás viszont napjainkban is a
megegyezés, barátságos szándék jelzése.
158
uú 1 u8 ú üû 1 ü8 û
UÚ 18U Ú ÜÛ 18Ü Û

húr húz háború
szűcs fűt furulya
rúd túr koszorú
csűr szűr keselyű
kút fűz köszörű
súly tűz hegedű
Olvasd el a mondatokat! Az u és ú betûket húzd alá!

Az ü és û betûket karikázd be!
Mit sütsz kis szűcs? Tán sós húst sütsz, kis szűcs?
Annus a tűbe cérnát fűz.
A Túr partján sok szomorúfűz áll.
Sári a blúzára virágot tűz.
A kályhában kialudt a tűz.
A szűcs új szűrt készít.
Anyu leszűri a tésztát.
34. oldal 28.
159
MESEOLVASÁS
meg-ha-ra-gu-dott megharagudott
se-be-seb-ben sebesebben
fo-gad-tam fogadtam
fe-le-sé-gé-nek feleségének
ba-ráz-dá-nak barázdának
meg-i-ra-mo-dik megiramodik
visz-sza-for-du-lok visszafordulok
meg-kü-lön-böz-tet-ni megkülönböztetni
el-tű-nő-dött eltűnődött
lé-lek-sza-kad-va lélekszakadva
A sün és a nyúl
A nyúl találkozott a sünnel, és azt mondta neki:
– Rendes állat volnál, te sün, de görbe a lábad, s egymásba
akad.
Megharagudott a sün, s így szólt:
– Miért csúfolkodol? Az én görbe lábam sebesebben fut ám,
mint a te egyenes lábad. Most hazamegyek ebédre, aztán fussunk
versenyt!
Hazament a sün, és azt mondta a feleségének:
– Fogadtam a nyúllal, hogy versenyt futok vele.
Azt mondja a sün-feleség:
– Hogy futnál versenyt a nyúllal? Neki gyors a lába, neked suta,
görbe.
Feleli rá a sün:
– Neki gyors a lába, de nekem az eszem gyorsabb. Te csak tedd
azt, amit mondok! Gyerünk ki a mezőre!
Megindultak a felszántott mezőn a nyúlhoz. Mondja a sün a
feleségének:
– Bújj meg itt a barázdának ebben a végében! Mi a nyúllal a má-
sik végétől erre futunk. Mikor ő megiramodik, én visszafordulok.
160
Ha a nyúl ideér, bújj elő, és ezt mond: Már régóta várok. Nem tud
megkülönböztetni minket. Azt hiszi majd, hogy én vagyok az.
A sün felesége megbújt a barázda végén, a sün meg a nyúllal
futásnak eredt a barázda túlsó vége felől. Mihelyt futni kezdett
a nyúl, visszafordult a sün, és meglapult a barázdában. A nyúl
elvágtatott a barázda túlsó végére: hát láss csudát! – már ott ül s
vár a sün felesége. Meglátja a nyulat, s azt kiáltja neki:
– Már régóta várok!
A nyúl nem tudta a sünt a feleségétől megkülönböztetni, s el-
tűnődött rajta: „Mi a manó?” Hogy tudott ez a sün megelőzni
engem?
– No – biztatta – gyerünk, fussunk még egyszer versenyt!
– Gyerünk!
A nyúl rohant vissza, átfutott a barázda másik végére, hát láss
csudát! – ott van a sün, s ilyen szóval várja:
– Ej, barátom! Te csak most jössz? Én már régóta itt vagyok!
„Mi a manó?” – tűnődött el újra a nyúl – „Bármilyen gyorsan
futottam, mégis megelőzött!” Hangosan pedig ezt mondta:
– No, fussunk még egyet, most már nem fogsz megelőzni en-
gem!
– Fussunk, na!
Vágtatott a nyúl lélekszakadva: hát láss csudát! – a sün ott ül
már és várja. Addig futott a nyúl a barázda egyik végétől a mási-
kig, amíg kimerült egészen. Végül megadta magát, s ezt mondta:
Igazad volt, te vagy a gyorsabb. Soha többé nem kérkedek.
161
uú 1 u8 ú üû 1 ü8 û
UÚ 18U Ú ÜÛ 18Ü Û

tüske munka kesztyű csúzli büszke gyújt
fűzfa puska varjú borjú fürge gyűjt
jármű kucsma seprű csukló karcsú nyújt
Jó ez így? Ha nem, írd le jól!

A fűzfa alatt úszik két varjú.
A tüske megszúrta a borjú lábát.
A csuklómra húztam az új gyűrűm.
Anyu kinyújtotta a csúzlival a tésztát.
Apu kesztyűt húzott a fejére, kucsmát vett a kezére.
37. oldal
162
MESEOLVASÁS
be-me-ne-kült bemenekült rág-csál-nom rágcsálnom
kif-li-for-mát kifliformát bi-zse-reg-nek bizseregnek
en-ge-del-me-sen engedelmesen von-szol-ni vonszolni
A kisegér meg a ceruza

(Szutyejev)
Egyszer volt, hol nem volt, volt Vova asztalán egy ceruza. Vova
gyakran rajzolt vele képeket, és a Ceruza engedelmesen lerajzolt
mindent, amit Vova akart.
Egyszer, amikor Vova aludt, egy egérke mászott az asztalra. Meg-
látta a Ceruzát, felkapta, és vonszolni kezdte az egérlyuk felé.
– Engedj el, kérlek! – könyörgött a Ceruza. – Mire kellek én ne-
ked, hiszen fából vagyok, nem lehet engem megenni!
– Rágcsálni akarlak – mondta a Kisegér. – Bizseregnek a fogaim,
s emiatt folyton rágcsálnom kell valamit. Így ni! – és a Kisegér úgy
megharapta a Ceruzát, hogy az feljajdult belé.
– Jaj! – kiáltotta a Ceruza. – Akkor legalább hadd rajzoljak valamit
utoljára, aztán tégy, amit akarsz.
– No jó – egyezett bele az Egérke -, rajzolj hát! Utána úgyis apró
darabokra ráglak!
Nagyot sóhajtott a Ceruza, és rajzolt egy kört.
– Ez sajt? – kérdezte az Egérke.
– Lehet sajt is – mondta a Ceruza, és még három kis karikát raj-
zolt.
– Hát persze, hogy sajt! Ezek itt benne a lyukak – találgatta az
Egérke.
– Lehetnek lyukak is – egyezett bele a Ceruza, és még egy nagy
kört rajzolt.
– Ez alma! – kiáltott fel az Egérke.
– Lehet alma is – mondta a Ceruza, és néhány hosszú kifliformát
rajzolt.
– Már tudom! Ez itten kifli, ezek meg kenyerek! – kiáltotta szája
szélét nyalogatva a Kisegér. – No, fejezd be gyorsan, mert már na-
gyon bizseregnek a fogaim!
163
– Várj egy pillanatig! – szólt a Ceruza, s amikor a „sajtra” három-
szögeket kezdett rajzolni, a Kisegér felkiáltott:
– Hiszen ez olyan, mint egy macs…! Ne rajzold tovább!
A Ceruza azonban már hosszú bajuszt is rajzolt.
– Igen, ez egy igazi macska! – cincogta a megrémült Egérke. –
Segítség!
És bemenekült az egérlyukba.
Azóta az orrát sem dugta ki onnan.
Vova ceruzája még most is megvan, csak már nagyon kicsi lett.
öõ 1 ö8 õ üû 1 ü8 û
ÖÕ 18Ö Õ ÜÛ 18Ü Û

csűr rügy költő tüske kendő

csőr sün szeplő bölcső felhő
szűr kör jármű körző seprű
szőr bőr kesztyű fűzfa Tünde
164
Olvasd el a mondatokat! Az ö és õ betûket
karikázd be, az ü és û betûket húzd alá!
A felhőből sűrűn esik az eső.

Tündéből színésznő lesz.
A szűcs bőrből készít kesztyűt.
A fészekből kirepült öt fürj.
A csűr kerítését fűzfavesszőből készítettük.
38. oldal
MESEOLVASÁS
tel-he-tet-len telhetetlen
be-ál-lí-tott beállított
bir-ka-bőr-rel birkabőrrel
gon-dol-kod-ni gondolkodni
visz-sza-for-dult visszafordult
i-na-sát inasát
ap-rócs-ka aprócska
mél-tat-lan-ko-dott méltatlankodott
A telhetetlen
(örmény népmese)
Egyszer beállított egy ember a szűcshöz egy birkabőrrel, és azt
mondta:
– Készíts nekem egy kucsmát ebből a bőrből!
– Jól van – felelte a szűcs. – Meglesz.
Elköszönt az ember, de alig tette ki a lábát a műhelyből, gon-
dolkodni kezdett: „Elég nagy az a bőr, talán két kucsma is kitel-
nék belőle!”
165
Azzal visszafordult, és azt kérdezte a szűcstől:
– Mondd, csak, tudnál-e két kucsmát készíteni ebből a bőrből?
– Tudnék – felelte a mester.
– Hát akkor szabj kettőt – hagyta meg az ember, azzal elment.
De nem jutott messzire, hamarosan megint visszafordult:
– Nem varrnál három kucsmát ebből a bőrből?
– Varrok én – felelte a szűcs.
Megörült az ember, s nyomban megkérdezte:
– Hát négyet kiszabnál-e belőle?
– Ki én!
– Hát ötöt?
– Ötöt is!
Így folytatták egy darabig, míg végül abban maradtak, hogy a
szűcs nyolc kucsmát készít a birkabőrből. Az ember egy hét múl-
va visszament a műhelybe.
– Készen vannak-e a kucsmák?
– Készen – felelte a szűcs, azzal hívta az inasát.
– Eredj, hozd be a nyolc kucsmát!
Az inas meg behozott nyolc aprócska kucsmát. No, azok nem-
hogy fejre, de még almára is kicsik lettek volna!
Nézte az ember, csodálkozott, aztán megkérdezte:
– Hát ez meg micsoda?
– A nyolc kucsma, amit rendeltél – felelte a szűcs.
– De hát miért ilyen aprók? – méltatlankodott az ember.
– Gondolkozz csak el rajta, vajon miért – mondta a mester.
Az ember meg fogta a nyolc kucsmát, s hazafelé egyre csak
törte a fejét: „Ugyan miért lettek ilyen kicsik ezek a kucsmák?
Miért, miért?…”
166
öõ
1 ö8 õ üû 1 ü8 û
ÖÕ
18Ö Õ ÜÛ 18Ü Û

nem ismersz! Melyik szó van a kép alatt?
Karikázd be minden oszlopban azt a szót!
köröm fűszer művész süveg szünet

szüret fűrész bűvész tücsök füzet
redőny sörény kötény cölöp szövet
műszer gyökér sövény könyök kötél
Keresd meg a mondatok befejezését!
Sötét van a szobában, pedig még nincs szünet.

Nem ízlik a tökfőzelék, pedig bekapcsolták a fűtést.
Nem találom a metszőollót, pedig elég kaprot és tejfölt tettünk bele.
Nagyon hűvös a terem, pedig nincs leengedve a redőny.
Eltettük a füzetünket, pedig le kell nyírni a sövényt.
40. oldal
167
MESEOLVASÁS
kö-rül-ár-kol-ták körülárkolták
szám-tan-lec-ké-met számtanleckémet
o-rosz-lán-ha-ra-pás oroszlánharapás
fer-tőt-le-ní-te-ni fertőtleníteni
te-ta-nusz – vé-dő-ol-tást tetanusz-védőoltást
in-jek-ci-ót injekciót
Füllentős
(Fehér Klára)
Képzeld, nagymama, van egy gyerek az osztályban, aki lódítani
szokott, meg tódítani, meg nagyot mondani, meg füllenteni, egy-
szóval nem mindig mond igazat. Úgy is hívjuk: Füllentős. Pedig
igazi neve is van: Kiss Bandi.
Negyed kilenc volt már, akkor szaladt be az osztályba Füllentős.
– Te meg miért késtél el már megint? – kérdezte Ági néni.
– Mert… mert… az utcánkban volt egy oroszlán, megállt a házak
kapujában meg az úttest közepén, és az emberek nem mertek elmen-
ni mellette. Apukám is elkésett a gyárból, még a szomszéd bácsi is,
mert meg kellett várni a rendőrt, amíg elviszi az oroszlánt. És csak
úgy tudták elvinni, hogy jöttek a markológépek meg a járdafúró gé-
pek, és körülárkolták az utat, és egy külön alagutat készítettek az
oroszlánnak.
– Borzasztó! – mondta Ági néni. – És az oroszlán hagyta magát
elvezetni?
– Nem nagyon hagyta – mondta Füllentős -, csapkodott a farká-
val, és bömbölt és harapott. Egy picit még az én kezemet is megha-
rapta, azért nem tudtam a számtanleckémet megírni.
– Ez már nagy baj – válaszolta Ági néni -, az oroszlánharapás na-
gyon veszélyes. Azt ki kell mosni, fertőtleníteni, tetanusz-védőoltást
kapni. No, gyere velem, mindjárt leviszlek a doktor nénihez, és meg-
kapod az injekciót. Vagy esetleg szeretnél még mondani valamit?
– Ági néni, kérem, azért késtem el, mert elaludtam, ne tessék ha-
ragudni, máskor nem…
168
JÚNIUS
A június a nyár első hónapja. Ezt abból is érezzük, hogy reggel

világos van már, amikor felébredünk. Este későn sötétedik. Június-
ban van a leghosszabb nappal és a legrövidebb éjjel. Az iskola már
csak két hétig tart, s végre beköszönt a jól megérdemelt szünidő!
A júniusi természet csodaszép: minden üdezöld, dalolnak a ma-
darak, virágzik az akác, a bodza, a levendula. Ismered az illatu-
kat?
Ki született közületek júniusban?
az iskolában júniusban?
Írjátok ide!
Az osztálytársaim közül júniusban született:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Az osztálytársaim közül júniusban ünnepli a névnapját:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
Közös programjaink, jeles napjaink júniusban:
18888888888888888888888888888888888888888888
18888888888888888888888888888888888888888888
169
Júniusi versek
Kányádi Sándor: Napsugár-hívogató

Tavaszutó, nyárelő,
meggyet érlelő,
mézillatú napsugár,
bújj elő!
mézet pergető,
búzasárga napsugár,
bújj elő!
búzát érlelő,
barna bőrű napsugár,
bújj elő!
bőrünk perzselő,
júniusi napsugár,
bújj elő!
Ajánlott vers:
Zelk Zoltán: A három nyúl
170
Nemes Nagy Ágnes: Ugróiskola
Járok az utcán,
kip-kop, kip-kop,
még meg is állok
itt-ott, itt-ott.
Jó megállni, nézz oda,
ott egy ugróiskola,
felrajzolva járdaszélre,
zöld krétával nagyra, szépre,
mindenütt van, nézz oda,
itt-ott,
kip-kop,
egy-egy ugróiskola.
Egy,
egy,
egy,
páros,
egy,
páros,
fordulj vissza,
páros,
egy,
nem hibáztam, nagyszerűen
megy, megy, megy,
mi van hátra? Páros,
nem leszel te sáros,
itt a vége:
egy,
egy,
egy.
171
öõ 1 ö8 õ oó 1 o8 ó
ÖÕ 18Ö Õ OÓ 18O Ó
üû 1 ü8 û uú 1 u8 ú
ÜÛ 18Ü Û UÚ 18U Ú

börtön kosztüm parfüm püspök kolbász

tündér vulkán kotlós himnusz ködmön
homlok kölcsön köntös köldök turbán
szultán horgony kandúr pokróc mustár
172
Olvasd el a mondatokat! Az o és ó betûket sárgával, az ö és õ
betûket barnával, az u és ú betûket lilával, az ü és û betûket
feketével karikázd be!
Ki fog törni a vulkán. Csak úgy füstöl a hegy!
Márton püspök kiment a városból,
és elbújt a ludak között.
A matrózok felhúzták a horgonyt,
és kihajóztak a kikötőből.
Tünde átöltözött. Lehúzta a köntösét
és kosztümbe bújt.
Még parfümöt is fújt magára.
41. oldal 29.

MESEOLVASÁS
fur-fan-gos furfangos
túl-jár-ni túljárni
tar-tot-ta tartotta
di-cse-ke-dett dicsekedett
ösz-sze-a-kad-nék összeakadnék
út-já-ba útjába
meg-pró-bál-nám megpróbálnám
tü-rel-met-len-ke-dett türelmetlenkedett
tá-maszt-ja támasztja
moz-dul-ha-tok mozdulhatok
A görbe nyírfa
(tatár népmese)
Egyszer régen élt egy furfangos szegény ember, aki messze föl-
dön híres volt arról, hogy senki se tud túljárni az eszén. Azon a
vidéken élt egy gazdag ember is, aki igen nagyra tartotta magát,
és folyton az eszével dicsekedett.
Hej, ha egyszer összeakadnék azzal a furfangos emberrel –
173
mondogatta gyakran -, bizony megmutatnám neki, hogy rajtam
még ő se fog ki!
Egyszer csakugyan az útjába akadt a csavaros eszű szegény em-
ber. Éppen ott állt az út szélén, és egy görbe nyírfához támaszko-
dott. Odalépett hozzá a dicsekvő, és így szólt:
Te, barátom, furfangos ember hírében állsz. Mérjük össze az
eszünket! Próbálj meg kifogni rajtam!
Megpróbálnám én – felelte a szegény ember –, csak az a baj,
hogy nincs itt a furfangos-tarisznyám. Haza kellene mennem
érte.
Menj csak, én megvárlak – örült az alkalomnak a dicsekvő.
Mennék szívesen, de nem tehetem. Látod, hogy megdőlt ez a
fa? Ha nem támasztom, menten kidől, úgyhogy nem mozdulha-
tok innen.
No, ez nem lehet akadály – türelmetlenkedett a gazdag ember. –
Lódulj haza, én meg addig támasztom ezt a nyírfát. De siess ám,
kíváncsi vagyok arra a híres nagy eszedre!
Több se kellett a furfangos embernek: elment, de bizony sose
tért vissza. A dicsekvő meg talán még most is ott támasztja a gör-
be nyírfát.
174
öõ 1 ö8 õ oó 1 o8 ó
ÖÕ 18Ö Õ OÓ 18O Ó
üû 1 ü8 û uú 1 u8 ú
ÜÛ 18Ü Û UÚ 18U Ú

keselyű lepedő reszelő szigorú

hőmérő köszörű korona savanyú
gabona dominó fenyőfa keserű
furulya koszorú hegyező szomorú
legyező tanító víziló gyönyörű
175
Mikor vesszük elő a lepedőt?

Mikor kell elővennünk a hegyezőt?
Mikor kell használni a köszörűt?
Mikor lesz szigorú a tanító?
Mikor van az otthonainkban fenyőfa?
42. oldal
MESEOLVASÁS
csir-re-gett csirregett
cir-pelt cirpelt
dur-ro-gás-sal durrogással
bur-ro-gás-sal burrogással
csö-röm-pö-lés-sel csörömpöléssel
fe-nye-ge-tő-zé-sét fenyegetőzését
vil-log-tat-ta villogtatta
de-hogy-is-nem dehogyisnem
le-hú-zó-dott lehúzódott
el-szán-tab-ban elszántabban
nyug-tat-gat-ta nyugtatgatta
haj-lí-tot-ta hajlította
tü-csök-hang tücsökhang
ha-jí-tás-nyi-ra hajításnyira
ti-kog-va – prüsz-köl-ve tikogva-prüszkölve
e-lő-kec-mer-gett előkecmergett
A tücsök és a kaszálógép
(Kányádi Sándor)
Vidáman csirregett, cirpelt a tücsök a fűben, amikor nagy durro-

gással, burrogással, csörömpöléssel megérkezett a kaszálógép.
– Szedd az irhád, tücsök, különben összetörlek!
176
A tücsök csak húzta a nótát, mintha nem is hallotta volna a
kaszálógép fenyegetőzését.
– Pusztulj, hé, hallod-é? – villogtatta meg éles fogait a rettentő
masina.
A tücsök csak húzta tovább, mintha semmit sem hallott vol-
na. Jaj, pedig dehogyisnem hallotta. Hallotta ő, már messziről
hallotta a nagy durrogást-burrogást, csörömpölést. Reszketett is
rajta a nadrág, s álla alatt igen a hegedű. De csak húzta, húzta
egyre elszántabban.
– Az én dolgom, hogy muzsikáljak! – nyugtatgatta magát a
remegő tücsök. – Ez a kaszáló az én szülőföldem. Nincs hova
ugranom. Lesz, ami lesz, maradok.
Lehúzódott a földre, magára hajlította a fölötte remegő lapos
fűszálat, hogy legalább ne lássa a közelgő szörnyeteget.
Mert közeledett már. Előbb nekihelyezkedett. Még várt is egy
keveset. Talán azt várta, hogy a tücsök odébbálljon. De mivel
a tücsök nem tágított, dirr-durr, és nyiszi-nyeszi, belevágott a
fűbe, és ment egyenesen a tücsökhang irányába.
A kis tücsök csak muzsikált, a fűszál alá görnyedve húzta egyre
elszántabban, s olyan szépen, ahogy talán soha életében. Húzta,
amíg el nem nyomott mindent a hatalmasan burrogó-durrogó
diadalmas kaszálógép.
– Volt tücsök, nincs tücsök! – töfögött-röfögött tova a gép a
széles utat vágva. Füst szállt a nyomában. Már jó hajításnyi-
ra járhatott, amikor az egyik lekaszált fűcsomó alól tikogva-
prüszkölve, előkecmergett a tücsök. Kicsit megrázta magát,
kapta a hegedűjét, és húzta újra, mintha semmi sem történt
volna.
177
NEHÉZ SZAVAK OLVASÁSA

pinty vers hárs cseng harang kereszt

lant szörp térd zeng jácint hering
tölgy gyöngy sajt leng narancs gepárd
hold völgy kard fest gyümölcs vakond
A lant régi hangszer. Húrok vannak rajta, mint

a gitáron. A húrokat a zenészek az ujjukkal
pengették. A versekre dallamot írtak, és lanttal
kísérték az éneküket. Kellemes, lágy hangja volt.
A hársfa lombjából csipogás hallatszik.

Nem régen költötte ki fiókáit a pinty.
43. oldal
178
MESEOLVASÁS
meg-be-csü-lé-se megbecsülése bi-zony-ta-lan-kod-ni bizonytalankodni
leg-gya-ko-ribb leggyakoribb gon-dol-ko-zá-sunk gondolkozásunk
szo-kás-rend-szert szokásrendszert kez-de-mé-nyez-ni-e kezdeményeznie
Szia!
Nem könnyű eltalálni, hogy kinek, mit köszönjünk!
A felnőtteknek régen a gyerekek „kezét csókolom”-ot köszöntek.
Ami még régebben valódi kézcsókolást jelentett! El tudjátok képzel-
ni? Régen egy kisgyerek úgy kellett, hogy köszöntse a felnőtteket,
hogy megcsókolta a kezüket! Ennek az emlékét őrzi a mai csóko-
lom köszönés. A kéz megcsókolása a felnőttek között még ma is elő-
fordul. Régies köszönési forma, ha egy férfi egy nőnek tisztelete és
megbecsülése jeléül úgy köszön, hogy kezet csókol.
Ma a leggyakoribb köszönés a szia. Jó is ez, meg rossz is, de így van.
Mindenki mondja mindenkinek! A boltos a betérő vevőnek, a tanár
a megérkező gyereknek, a tanárok, gyerekek, szülők egymásnak. A
gyerekek a szülőknek és az idegen felnőtteknek, még az öregeknek
is. Például a nagyszüleiknek. Szóval szia, szia, szia. Ez egyfelől jó:
nem kell sokat gondolkozni, bizonytalankodni, hogy kinek, mit is
köszönjünk. Másfelől ez rossz: hiszen nyelvünk szegényedik, s egy
kicsit a gondolkozásunk is. Hiszen régen, mindenkinek minden eset-
ben el kellett döntenie, hogy a sokféle köszönési módból melyiket is
válassza? Kezét csókolom? Jó napot kívánok? Jó éjt? Jó éjszakát? Jó
reggelt? Viszontlátásra? Üdvözlöm? Szervusz? Pá drágám? Dicsér-
tessék? S még sok-sokféle más köszönési mód volt. Némelyik csak
egy mozdulat: fejbiccentés, integetés, meghajlás, ölelés, csók, felál-
lás, kalapemelés, tisztelgés. A sokféle köszönéshez sokféle szabály is
tartozott. Például fontos volt, hogy kinek kell előre köszönnie. Álta-
lában előre köszönt a férfi a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek. Arról
tartották, hogy udvarias, aki ezeket a szabályokat ismerte. A régi kö-
szönési módok mind kifejeztek a köszöntésen kívül valami mást is.
Ki az idősebb, ki a rangosabb, mennyire vannak közeli viszonyban.
Mikor hangzik el a köszönés, milyen időpontban, milyen körülmé-
nyek között. Szerinted melyik az érdekesebb világ?
179
NEHÉZ SZAVAK OLVASÁSA

gríz kréta zeller mellény süllyed

trón troli gallér villám tüsszög
prés próba pikkely roller loccsan
gróf tréfa szappan csillag fonnyad
A zeller jó illatú zöldség. Nem termését fo-

gyasztjuk, hanem megvastagodott gyökerét.
Ha megfőzzük, nagyon finom levest készíthe-
tünk belőle. A húslevesből sem hiányozhat. Levelét
fűszerként használjuk.
A szőlőből ki lehet préselni a szőlő levét. Ezt régen úgy csinálták,

hogy alaposan megtaposták a szőlőt. Ma már présgép segítségével
préselnek.
44. oldal 30.
180
MESEOLVASÁS
gú-nyá-ját gúnyáját ka-na-pé-ra kanapéra

meg-kér-ni megkérni ló-cá-ra lócára
fo-gadj-is-ten fogadjisten gyün-nöm gyünnöm
kend-nek kendnek se-lyem-ka-na-pé-ra selyemkanapéra
Egyszer egy királyfi…

(Magyar népköltés)
Egyszer egy királyfi Üljön le minálunk,
mit gondolt magában, nálunk kanapéra,
trallala, trallala, trallala, trallala,
mit gondolt magában? nálunk kanapéra.”
Lehányta magáról „De nem azért jöttem,
királyi ruháját, jössz-e hozzám vagy sem,
trallala, trallala, szegény ember lyánya,
királyi ruháját. jössz-e hozzám vagy sem?”
Rávette helyette „Elmegyek én kendhez,
a kocsis gúnyáját, szegény kocsislegény,
trallala, trallala, illik kend énhozzám,
a kocsis gúnyáját. szegény kocsislegény.”
Elindult megkérni Akkor a királyfi
szegény ember lyányát, mit gondolt magában,
szegény kocsislegény trallala, trallala,
Szegény ember lyányát. mit gondolt magában?
„Adj’ isten jó napot, Elindult megkérni
szegény ember lyánya, gazdag bíró lyányát,
be szabad-e jönnöm, trallala, trallala
szegény ember lyánya?” gazdag bíró lyányát.
„Fogadjisten kendnek, „Adj’ isten jó napot,
szegény kocsislegény, gazdag bíró lyánya,
hozta isten, hozta, trallala, trallala,
szegény kocsislegény! gazdag bíró lyánya!”
181
„Fogadjisten kendnek, „Adj’ isten jó napot,
szegény kocsislegény, gazdag bíró lyánya,
trallala, trallala, be szabad-e gyünnöm,
szegény kocsislegény. gazdag bíró lyánya?”
Üljön le minálunk, „Hozta isten, hozta,
nálunk a – lócára fényes királyúrfi,
trallala, trallala, trallala, trallala,
nálunk – a lócára.” fényes királyúrfi.
„De nem azért jöttem, Üljön le hát nálunk
hogy én itt leüljek, selyemkanapéra,
trallala, trallala trallala, trallala,
hogy én itt leüljek. selyemkanapéra.”
Hanem azért jöttem, „De nem azért jöttem,
jössz-e hozzám vagy sem? hogy én itt leüljek,
trallala, trallala, trallala, trallala
jössz-e hozzám vagy sem?” hogy én itt leüljek.
„Gazdag leány vagyok, Hanem azért jöttem,
gazdag legényt várok, jössz-e hozzám, vagy sem,
trallala, trallala, gazdag bíró lyánya,
gazdag legényt várok.” jössz-e hozzám vagy sem?”
Akkor a királyfi „Elmegyek én kendhez,
mit gondolt magában, fényes királyúrfi,
trallala, trallala, illik kend énhozzám,
mit gondolt magában? gazdag királyúrfi.”
Lehányta magáról „Nem kellesz énnekem,
a kocsisi gúnyát, gazdag bíró lyánya,
rávette helyette kell nekem, kell nekem
a királyi pompát. szegény ember lyánya!”
Elindult megkérni
gazdag bíró lyányát,
trallala, trallala,
gazdag bíró lyányát.
182
TARTALOMJEGYZÉK
Betű Olvasmány oldal
SZEPTEMBER
Hónapbevezető 5
Vers: Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél
Javasolt versek: Weöres Sándor: Biztatás, Kormos István: Vásár
1. ty A róka és a kácsák (magyar népmese) 7
2. ty Bámul, mint borjú az új kapura 9
3. zs A kiskutya meg a szamár (magyar népmese) 11
4. zs Mit látott a kisegér? 13
5. ly A Szél és a Nap (magyar népmese) 15
6. ly Foglalkozások (Fehér Klára) 1. 17
7. ty A két vándor és a medve 19
8. ly ty A szárnyasok királyválasztása (magyar népmese) 21
OKTÓBER
Hónapbevezető 23
Vers: Kányádi Sándor: Valami készül 24
Javasolt versek: Weöres Sándor: Altatódal, A tündér, Erdőt járunk
9. ly ty Két kecske találkozott egy pallón (magyar népmese) 2. 25
10. sz Égi farmer (Fehér Klára) 3. 27
A Szél meg a Nap (Szabó Lőrinc) 29
11. sz A szamár meg az ökör (arab népmese) 4. 30
12. gy Évszakok (Fehér Klára) 32
13. gy A szüret 34
14. zs A két testvér (koreai népmese) 36
15. zs sz A becsapott rabló ( koreai népmese) 38
16. zs sz Móra Ferenc: Az egyszeri szarka 5. 40
NOVEMBER
Hónapbevezető 43
Vers: József Attila: Altató 44
Javasolt versek: Weöres Sándor: Galagonya, Kocsi és vonat
17. gy ty Mese Szent Mártonról 45
18. gy ty A hangya és a galamb 6. 47
19. bp Icinke-picinke (magyar népmese) 7. 49
20. bp Erzsébet, Katalin és András 8. 51
21. vf A csodálatos radírgumi (Fehér Klára) 9. 53
22. gk Az okos leány (magyar népmese) 55
183
DECEMBER
Hónapbevezető 57
Vers: Karácsony tizenkét napja (angol népköltés) 58
Javasolt versek: Gazdag Erzsi: Álmomban, Weöres Sándor: Kocsi és vonat
23. dt Az oroszlán és az egér 10. 61
24. zs s Luca-nap 63
25. z sz A paraszt és a víziszellem 65
26. ny A dió (spanyol népmese) 11. 67
27. gy Foghúzás (Fehér Klára) Betlehemes 12. 69
(Méra, Kolozs megye)
JANUÁR
Hónapbevezető 74
Vers: Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én 75
Javasolt versek: Csanádi Imre: Hónapsoroló, Kányádi Sándor: Kopár fa
28. gy ny A feledékeny szamár (Arany László) 13. 76
29. gy ny Szegényemberezés – (magyar népi gyermekjáték) 78
30. ny ty Hallgat az Erdő Kányádi Sándor 80
31. ny ty Pitty-potty és litty-lotty (Kányádi Sándor) 82
32. cs Egy kisfiú elmeséli, hogy nem vitték el őt a városba 14. 84
(Lev Tolsztoj meséje) 15.
33. ty A ravasz béreslegény (lett népmese) 87
34. cs ty Kutya-macska barátság (magyar népmese) 89
35. ö ő A sapkakereskedő (afrikai népmese) 16. 91
FEBRUÁR
Hónapbevezető 93
Vers: Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben 94
Javasolt versek: Orbán Ottó: A faállatok, Weöres Sándor: A kutya-tár
Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál
36. öő A haszontalan cipők (Fehér Klára) 95
37. b Béka vagy gombóc? (japán népmese) 17. 97
38. b A beszélő barlang (magyar népmese) 18. 99
39. o ó Móra Ferenc: Ének a rétespásztorról 101
40. d A három kiscica (Szutyejev) 19. 103
41. d A róka meg a macska (Grimm testvérek) 105
42. öő Farsang 108
43. öőoó Ki a legelébbvaló? (magyar népmese) 20. 110
184
MÁRCIUS
Hónapbevezető 113
Versek: Gábor Áron rézágyúja, Hintázó mondóka – Népköltés 114
Javasolt versek: Nemes Nagy Ágnes: A kukások
Gazdag Erzsi: A csavargó füstgyerek
44. öőoó A szegényember káposztája (magyar népmese) 21. 116
45. öőoó Március 15. 118
46. öőoó Az igazi mátka (ujgur népmese) 22. 121
47. g Rossz fát tett a tűzre 123
48. d Répamese (orosz népmese) 23. 125
49. ü ű Petőfi Sándor: Arany Lacinak 24. 128
50. ü ű Testvérke (Fehér Klára) 130
ÁPRILIS
Hónapbevezető 132
Vers: Móra Ferenc: A csókai csóka 133
Javasolt versek: Zelk Zoltán: Rigófészek
Nemes Nagy Ágnes: Szökőkút
Szilágyi Domokos: Aratási Mondóka
51. b A kismalac és a farkasok (magyar népmese) 134
52. b Kányádi Sándor: Kecske 25. 136
53. b Húsvét 138
54. db Miért nincs a Holdnak ruhája? (magyar népmese) 140
55. db A fecskék (Móra Ferenc) 26. 142
A tyúkocska, az egérke meg a kakas (magyar 145
56. u ú 27.
népmese)
MÁJUS
Hónapbevezető 148
Versek: Köszöntő anyák napjára (Népköltés) 149
Kányádi Sándor: Somvirág
Javasolt versek: Gazdag Erzsi: Üveggolyó
Weöres Sándor: Buba éneke
Tamkó Sirató Károly: Természet
57. uú Madárfészek (Mikszáth Kálmán) 151
58. üű A kis fa (Gárdonyi Géza)
154
Ugróiskola
59. üű Itt a kezem nem disznóláb 157
60. uúüű A sün és a nyúl
28. 159
61. uúüű A kisegér meg a ceruza (Szutyejev) 162
62. öőüű A telhetetlen (örmény népmese) 164
63. öőüű Füllentős (Fehér Klára) 167
185
JÚNIUS
Hónapbevezető 169
Versek: Kányádi Sándor: Napsugár- hívogató 170
Nemes Nagy Ágnes: Ugróiskola
Javasolt versek: Zelk Zoltán: A három nyúl
64. öőoó A görbe nyírfa (tatár népmese) 29. 172
üűuú
65. öőoó A tücsök és a kaszálógép (Kányádi Sándor) 175
üűuú
66. NEHÉZ Szia! 178
SZAVAK
67. NEHÉZ Egyszer egy királyfi… (Magyar népköltés) 30. 180
SZAVAK
186

2 Olvasokonyv 2012

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

2 Olvasokonyv 2012

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Szütsné Ungár Ágnes

Kapcsolódik hozzá szövegfeldolgozó munkafüzet:

A tankönyvcsalád használatának megkönnyítése érdekében tanári kézikönyv is készült,

Összeállította: Szütsné Ungár Ágnes

Ajánljuk ezt az olvasókönyvet Dr. Meixner Ildikó emlékének.

© AIÓ Tankönyvkiadó Kft.

Terjedelem: 18,27 A/5 nyomdai ív

Az olvasó manók a történetek, hosszabb szövegek olvasásánál

Gondolkodó manók találhatók azoknál a feladatoknál, ahol

A következő manókkal akkor találkozhattok, ha a feladatok megoldásánál

Ilyen megvitató manók ott találhatóak, ahol a tapasztalatokat

A zöld színű manók a feladat megoldási módjára hívják fel a ﬁgyelmet.

Sokszor kell párba vagy csoportba rendezni szavat, képeket,

A feladatlap manók jelzik, hogy a feladatgyűjteményben

Ahol lennie kellene valamilyen manónak, de nem tűnik fel, nyugodtan

A szeptember nemcsak az ősz, hanem a tanév első hónapja is.

Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél

Találtam egy falevelet,

Ha az arcom elé tartom,

Hogyha eső cseperegne,

Olvasd el a szavakat! Húzd alá azokat,

kutya motyó Matyi

dutyi szotyi Pityu

kátyú bátyó Pötyi

gatya batyu Petya

Rotyog a lekvár a fazékban.

Olvasd el a szavakat! Jelöld meg azokat,

kortyol löttyen szutykos pinty

hortyog zöttyen bütykös konty

vartyog pottyan ponty

lötyköl tottyan korty

Bámul, mint borjú az új kapura

Olvasd el a szavakat! Jelöld meg azokat,

Olvasd el a mondatokat! Karikázd be pirossal a zs betûket!

A kiskutya meg a szamár

A szamár megirigyelte a kiskutya jómódját, hogy neki szabad a

Olvasd el a szavakat! Jelöld meg azokat, amelyeket

zsivaj zsanér garázs pázsit

A rozs gabona. Kenyeret is sütnek belőle. A rozsból készült

Mit látott a kisegér?

Jelöld meg azokat a szavakat,

Olvasd el a szavakat! Jelöld meg azokat,

pocsolya furulya zsámoly sirály szabály

Milyen lekvár van a derelyében?

Ha megnövök, hétfőn kőműves leszek, és építek egy nagy házat.

Jelöld meg azokat a szavakat, amelyeket nem ismersz!

Olvasd el a kérdéseket! Húzd alá a jó választ!

Mivel kented össze a csizmád? Mivel játszunk este?

A két vándor és a medve

Jelöld meg azokat a szavakat, amelyeket

Pötyi zsályát ültetett a kertbe.

Az október az ősz második hónapja. Egyre hűvösebbek a reg-

Az osztálytársaim közül októberben született:

Kányádi Sándor: Valami készül

Olvasd el a szavakat! Jelöld meg azokat, amelyeket

Két kecske találkozott egy pallón

Olvasd el a szavakat! Jelöld meg azokat,

szitál szökik tapasz szatyor

Olvasd el a mondatokat! Karikázd be zölddel a sz betûket!

Olvasd el a szavakat! Jelöld meg azokat,

A szablya görbe alakú kard.

A szamár meg az ökör

Emlékszel a lovagló kisfiú hangjára? A torkod