70'

(o

oh
to)

a-

3ffi

-dl
l*,rl
mt

?"

TLLWL

I
ri

llriczai
Csere Jinos
i :rrritrik6pzii Fiiiskola
hiilrvtjir:r - Gyiir
i

iilfir ililI tffit

]ilt tffi ililt til lll

o46633

Meixner lldik6

Utmutat6
az olYas6- 6s feladatlapok
haszn6lat6hoz

Tankiinyvkiad6, Budapest, 1978

,/;-

A dyslexia

A haz6nkban haszndlt ,,dyslexia" kifejez6s helyett a szakirodalomban egy6b nyelvtertileteken aolEgqtlDqlja, olvasis-helyes[r6si zavar (Lese-Rechtschreib-schwiiche, reading disability) kifejez6seket haszn6lj6k. DyslexiSnak nevezziik azt a jelens6get, l_ra.egy gyermek_azg.lvas5s-if6r lanul6s4ben i6yql qllTtarad azek l:tqxglt az elviit:lisok mdo1f;ttyek.re.-isretli:getqLqqz!ltie 4l q lanql6qba fektetett er'6f"eszircsek--felj.ogesitanak. A dyslexids gyermek
sz6m6ral1i! kqy!5a tanterv 6ltal az olvas6s elsaj5tit6sdra biztositot id6, gyakorl6anyag, 6s tfl
Igryg(a szokv6nyos olvas6stanitdsi m6dszerek lipg.gL

A dyslexia

e
F

tiinetei

'..

A dyslexi6s gyermekn6l

nehezen alakulnak ki a hang 6s a bet( kcizotti asszoci6ci6k.

Gyakoriak 6s makacsok a betfit6vesztlsek.
u/
Felcse16li a bet(k sorrendj6t, illetve az olvas6s ir6nyit.
9,/
Betiiket 6s sz6tagokat hagy ki vagy told be. r-/
Nehezen tanulja meg m6g a gyakran el5fordu16 szavak sz6k6peit is. .

Nehezen olvas hosszti szavakat.

A neh6zs6get okoz6 szavakat n6ha az 6rtelmetlens6gig eltorzitja.
Az olvas6s sor6n hib6san kombin6l. Mds ragokat olvas a sz6 v6g6re, mint kellene.
Ha rljraolvastatjuka hib6san olvasott sz6t, a visszamonddsn6l m6gis a hib5s alakraeml6kszik
vissza.

Nem tud egyszerre figyelni az olvasis technik6jinak lebonyolitisdra 6s az olvasott

6rtelm6re.

s45i,rreg

L-/

A fejl6d6s k6s6bbi 6llom6sain ezek a hibdk javulnak, de a gyermek m69 sok6ig akadozva
olvas,

nem olvas szivesen,

nem olvas saj6t kedvtel6s6re.
Legv6giil m6r csak bizonyos monot6nia marad vissza 6s a hangos olvasds keri.jl6se.
A dyslexi{s gyermek mindig dysgraphi6s is: vagyis ir6szavarban is szenved. Egyes gyermekeknek az olvasds megy neherebben, mdsoknak az [r6s.
Az lr6szavarok tijnetei nagyj6b6l azonosak az im6nt felsorolt olvas6si tiinetekkel. M6g felt[inik, hogy:
A legtcibb gyermeknek rossz a k6ziigyess6ge, rossz a vonalvezet6se.
Komoly neh6zs6geik vannak a hossz6 6s rcivid mag6nhangz6k, mdssalhangz6k 6rz6kel6s6ben 6s ielcil6s6ben.
T6vesztik az azonos irSsmozdulattal kezd6d6 betffket (pl.: f-l).

Gyakoriak az egybeir6si 6s kiil6nir6si hib6k'

nem t6rek ki, mert

A kifeiezett-g4 helfesirisi neh6zs6gekre (dt' di' ts stb.)
i r 6st6l elt$$ P ro bl 6m a.
kil6t6stalannak

az a fonetikus

t(nik' a2*4'

oszt6ly-

Mivel az irisfeladatok elv6gz6se a gyermek sz6m6ra

nem dolgozik a fiizet6be. (Az ilyen gyerban n6melyik eliut od6ig, i,oly ,, ir6s6r5n semmir
v6gleg k6ts6gbe van esve. llyen esetben
mek lustanak 6s makacsnak l6tszik: val6iiban csak
azonnal szakemberhez kell kUldeni, dyslexia gyantlSval')
gyeng6k fogalmaz6sban,
A dyslexi6s gyermekek 6lral6ban nehezen ianuli6k a nyelvtant,

idegennyelvtanul6s6ban6sazokbanat6rgyakban,aholidegenvagytijszeriiszavakatkell
Altal5ban j6k a sz6mtanban' Az itt
megtanulniuk (tort6nelem, fcildraiz, esetleg biol6gia).
megfordit{s5n (74:42) alapszanak' vagy
esetleg felmeriil6 neh6zs6gek vagy a sz6miegyek
a szoveges P6ldik meg nem 6rt6s6n'
dekoncentr6lt' A gyermekek
sok dyslexi6s gyermek magatart6sa nyugtalan, kisgyermekes,
kipihenve, er6sen csokken
Meteorol6giai v6ltoz6sok ide|6n, vagy ha nincsenek

firad6konyak.
a teliesitm6nYiik.

rossz iskolai eredm6nyeik

Ertelmi szintliik ugyan megfelel az oszt6ly k6vetelm6nyeinek'

kinos 6s m6ltanytalan helyzet kUlonf6le
miatt 6ltal6ban m6gis but,knak tekintik 6ket. Ez a
tIltirz6kenyek, boh6ckod6k vagy agreszv6dekez6si reakci6kra k6nyszeriti 6ker: g6toltak,
szivaklesznek;esetlegszomatikustiineteketisproduk6lhatnak'(Pl'6tv6'gytalans6g'alv6szavar;egyiktanul6nk"nakepilepszi6hozhasonl6,gorcsosrosszull6teivoltak,melyekr6vid
ideigszedettenyhenyugtat66sadyslexiareeduk6ci6hat6s6ramegszffntek.)

A dyslexia okai
:

besz6dmotoros

6s

fel
A ki]lonf6le szerzoka dyslexia okak6nt a kovetkez6ket soroli6k
eml6kezeti (,,rakt6roz6si',)
nyelvi hi6nyossSgok, t6ri t6j6koz6d6si zavarok (balkezess69),

motivici6s zavarok'
gyengereg" alaktagolisi gyenges6g' dekoncentriltsSg'
fejletts6g Syenge szintj6t' ami r6szKiil6nosen hangs6lyoin6nk ezek kozUl az anyanyelvi
nyilv6nul meg, r6szben azonban.csak
ben az artikulici6t 6rinti, 6s kifejezett UeszeaniUatUan
gyenge mondatalkotis, sz6megtal616si
rossz kifejez6k6szs6gben, mint a szeg6nyes sz6kincs,
a besz6dfejl6d6s, esetleg 3-4 6ves korneh6zs6gek. A gyermekek egy r6szenel megk6sett
a szavakban (pl. villamos:vimmalos)' Az idev6g6
ban gyakoriak voltak a haig6tvet6sek
-megosrlanak:
a dyslexi6i gyermekek 77-80/o'6nil tal5lnak
szakirodalom adatai nagyon

valamilyen rendelleness6get a besz6dben vagy a besz6dfejl6d6sben'

a.Sry-itJgflek: a gyenge sz5kincsfi
A fentebb felsorolt okok term6szetesen k6lcscjnosen
,If i"f.Y',frilffiU u, aktiv sz6k6szgyermek nehezebben ,,raktdroz" el olyan sz6k6peket,

let6b6l;ugyanakkorfeltehet6enaz6r:tkicsiasz6kincse.merteleverosszaszavakravonatvizsg6lata sorSn gyakran feltfinik'

koz6 ernl6kezete. Dyslexi6s gyermekeink pszichol6giai
felismer6s szintj6n) 6letkoruk felett' szovegeml6kezetiik
hogy sokuk fo.r.u*tat
"r"t"''i"
gyerrnek el6z6leg latott konkr6t
viszont 6letkoruk alatt van. lfetaaut egy tiz6ves dystexi5s

I
k6peket 6s absztrakt form5kat olyan szinten tud sok m6s hason16 kcizi.il kiv6lasztani, mint
egy 12-15 6ves; ugyanakkor a mondatism6tl6sben csak a 7 6ves szintj6n van. Ezek agyermekek teh6t feltehet6en ink6bb k6pekben 6s mozgisokban gondolkoznak, mint szavakban.)
A gyenge szcivegeml6kezet <isszefiigg6sben van a szeg6nyes sz6kinccsel: a gyermek nehezebben ism6tel el olyan mondatot, melynek szavai hiinyoznak az aktiv sz6kincs6b6l, 6s megforditva: ha egy 0j sz6 meglegyz6s6hez a szok6sosn6l tcjbb bev6s6sre van sziiks6g, nehezebben
fejl6dik a sz6kincs.
A sriiyosabb esetekn6l kifejezetten a jelfunkci6 zavarir6l is besz6lheti.ink: ilyenkor a gyermek nemcsak a beciijeleket saj6titja el nehezen, hanem egy6b jeleket is (pl. ha szineket alkalmazunk jelekk6nt).
Dyslexia gyantja eset6n meg kell vizsg5ltatnunk a gyermekek lStis6t 6s hall6sSt is. El6fordulhat ugyanis, hogy a gyermek l6t6si hiba miatt olvas rosszul. llyenkor betfit6veszt6sei
elt6rnek a szok6sos dyslexi6s t6veszt6sekt6l (pl. az 6-d t6veszt6s6n6l a hib6s szem nem
tudjafeloldani, elkijloniteni a k6t, ill. h:irom egym6s folotti vonalat, 6s mindk6t esetben csak
e8y pacnit l6t). A nagyothall6s a dikt6l6sn6l okozhat dyslexiShoz hason16 hib6kat, rnert agyermek nem hallja az eg6sz mondatot 6s rosszul kombinSl, ism6t egy szeg6nyes sz6k6szlet alapj6n, mely most a nagyothall6s kcivetkezm6nye.
Dyslexi6s gyermekek k6rtort6net6ben gyakran tal6lunk utal6st valamilyen enyhe kisgyermekkori agyi s6rijl6sre (Fri.ihkindliche HirnschSdigung), melynek oka lehet az anya terhess6g
alatti megbeteged6se, neh6zszUl6s, halmozott, srilyos csecsem6kori betegs6gek. M6s esetben
a dyslexia famili6ris. Kiilcincisen akkor derijl ez ki, amikor egy sokgyermekes csal6db6l tdbb
testv6r is l6togatja a dyslexi5s reeduk5ci6s csoportot. Vannak szerz5k, akik nagy szerepet
tulajdonftanak annak, hogy a szi.jl6knek milyen az olvas5shoz val6 viszonyuk.

A dyslexia gyakorasega
A

dyslexia el6fordui6si gyakorisrig5t illet6en a kUl<jnbcjz6 szerz6knek nagyon elt616

a v6lem6nyiik: az adatok 2-25yo kozcjtt mozognak. Pontos ardnysz6m meg6llapiuis6hoz
kcinnyen lefolytathat6, megbizhat6, 6ltalSnosan elterjedt, standardiz{lt olvas6si tesztekre
lenne szUks6g. A megadott el5fordul6si arinysz5mok kcizotti nagy kiilonbs6g egyr6szt azon
mflik, hogy a k0lcinf6le nyelvteriiletek [r6srendszerei nem azonos neh6zs6g(ek (az angol

nyelvU ir6s olvas6sa pl. sokkal nehezebb, mint a magyar6), m6sr6szt azon, hogy a dyslexiSnak
ki.ilonf6le silyoss5gi fokozatai vannak, s amit az egyik szerz5 m6g nem tart dyslexi6nak, azt

a m6sik m6r annak tekinti. Budapesten Ligeti R6bert felm6r6se 2/o kdrnli el6fordul6st
mutatott ki.

A dyslexiaterd;Piilia

k6s6n figyelttink fel

miatt is
tal6n a nagyon el6nycis fonetikus ir6sm6d
- sokan
HazSnkban
csak butSnak,
-gyermekek
prJfte*ai.r. Az enyhe 6s k6z6psirlyos eseteket
a dyslexi5s

lust6nak,dacosnak,figyelmetlennektarti6k,6sanevel6sitan6csad6kbais6ltal6banam6sod.
hogy n6lunk m6g kialakit6sra v5r a dyslexia
lagos tiinetek miatt keriilnek el. lgy tcirt6nhetett,
hogy gyakorl6anyagot adiunk a reeduk5ci6t
reeduk6ci6 megszervez6se. Ennef els5 felt6tele,
is ez6rt k6sztiltek'
v6gz6 pedag6gis kez6be' A ielen feladatlapok

Dyslexi6sgyermekeketmindenkorcsoportbantal6lunk,azl.oszt6lyt6laS.-ig.Gyakor-

dyslexi5s
7. oszt6lyig szoktak ielentkezni a sziil6k
lati mu n k6nkban az 1 . oszt5ly els6 f6l6v6t6i a
az6lta6t
foghatja
6s feladatlapsor nem
gyermekeikkel. Term6sze,"run , mell6kelt olvas6lapszerint'
A m6dszer azonban' tapasztalataink
l6nos iskola osszes osztilyainak szuks6gleteit.
3-5'
alkalmas. A ielen ossze6llit6st f6leg a
mindenf6le 6letkorrj gy"rr"t reedutaiialara
pillanatalkalmaztuk, mert ezekb6l az osztalyokb6l ielentkezik

oszt6lyosok szilks6gleteihez
a kicsikn6l is' ha a feladatokat i6t6kosabb6
nyilag a legtobb dyslexi5s gyermek. De haszn6lhat6
lnt6r6sz6t tanitjuk' (A budapesti Besz6djavit6
tessziik, 6s a sz6anyagnak csak a konnyebbik
m6r
ut6n
hogy a reeduk6ci6 elteried6se
zerben haszn6lunk ilyen programot is.) Rem6lii.ik,
fel fognak figyelni'
a fiatalabb gyermekek neh6is6geire is iobban
hanem ink6bb ar16l gondos6_7. osztllyosoknSl n"rn "niyir" neheziteni kell az anyagot, Akkor m6r ugyanis rnind
keriilienek'
kodni, hogy a nagyobb gyermekek kiilcin csoportba

azolvas6s,mindazir6stemp6jagyorsabb,magasabbszinvonalo.nlehetelmondaniasz6mais' Ez6rt esik

az olvas6j6t6kokat
gyar6zatokat, s a nagyobb gyermekek tigyesebien 15tsszlk
hetedikes iil'
egy
kozott
sz[t azolyan csoport,.'"lif"n 3' 6s 4' osztdlyosok

k6szijltek' Diktel6sra is alkalmasak'

Az olvas6lapok a hangos olvas6s gyakoroitat6s6ra
olvas6sra, hogy ellen6rizhessi'ik 6s
A dyslexi6s gyermekeknEl uirrr" kell t6rniink a hangos
iavithassuk sokf6le hib6ikat'
tbegyakorlSs6ra
_..^1.^-t!-a-^ t,a.ziittav
k6szijltek'
A feladatlapok az olvas6lapok anyag6nak v6ltozatos

ttt l6p
16o eloel(
ltt

t6rbeazon6l16munka6saz6n6ll6olvas6s'Abb6lac6lb6l,hogymegmutassam,mennyire
n6h6ny olvas6i6t6kot is bemutatok'
jit6koss6 kell 6s lehet tenni a tanlt6snak ezt a r6sz6t,
engedett ebb6l a bemutat6b6l'
Sajnos, a lapok sz(k terjedelme csak izelit6t

Azanyagkiv6logatAsakorszijks6gszerfienegy,,ide6lis,'dyslexi6sgyermekettartottam
term6szetesen van olyan gyermek
szem el6tt, aki a lehet6 6sszes hiblt elkoveti.'val6i6ban
t6veszti, egy m6sik az
a csoportban, aki els6sorban a zong6s.zcing6tlen massalhangz6kat

m-n,d-b,sz-sbetfiket.El5fordulhat,ho"gymindegyik-tanitv6nyunktudiadifferenci6lni
futiuk 6t az e c6lra k6szijlt olvas6az ny-jbet(ket. llyenkor csak roviden, gyaklrl6skepfen
ny-j
az olvas6lapn6l id6zniink egy makacs
lapot. M6sik 6vben viszont hosszasan kell enn6l
t6veszt6s miatt'

I\U ?rt

Az olvas6lapok koncepci6 ia, haszndlata

lapok eredm6nyes haszn6lat6hoz elengedhetetleniil sziiks6ges azoknak az elveknek

ismerete, amelyekre a m6dszer 6pUlt. A reeduk6ci6t v6gz6 pedag6gus ugyanis nem haszn6l-

hatja a lapokat mechanikusan

- munk6i6ban alkot6 jellegnek kell 6rv6nyesiilnie.
Az olvas6- 6s feladatlapok a szintetikus olvas6stanit6si m6dszert alkalmazzilk. A dyslexi6s
-gyermekeket m69 az olyan orszigokban is szintetikus m6dszerrel kezelik, amelyekben egy6bk6nt a glob6lis m6dszer az 6ltal5nosan haszn6latos. A magyar nyelvben a fonetikus ir6s miatt
k6nnyen alkalmazhat6 a szintetikus m6dszer. Ugyanakkor a magyar nyelv k6t neh6zs6get is
timaszt az olvas6stanitSsban: az egyik a betfik nagy mennyis6ge, a m6sik a szavak hosszris6ga.
A betfiket illet6en: sok a mag6nhangz6nk,sok a fon6mak6nt-a sz6 jelent6s6t meghat6roz6 hangk6nt
- szerepl6 zcing6s-zcing6tlen m6ssalhangz6p6runk, sok a sziszeg6nk, vannak
palatalizilt hangjaink. (P6ld5ul a n6met nyelvben nem viltozik meg a sz6 jelent6se, ha a
,,sie" sz6 els6 hangjit zcing6sen vagy zcing6tlenill, ,,szi"-nek vagy ,,zi "-nek olvasom, mig a
magyarban a ,,szir" 6s a ,,26r" eg6szen m6st jelent.)
Az optikai form6ra 6s a kiejt6sre hason16 k6tjegyii missalhangz6k sz6ma jelent6s.
A magyar agglutinSl6 nyelv, a ki.ilonbcjz6 mondatr6szek egym6shoz val6 viszony6r nem

elciljir6kkal (prepozici6kkal) jel6li, hanem ragokkal 6s jelekkel. Ezeket

egy- gyakran
szerre tobbet is
a sz6 v6g6hez illesztjtik, s ezzel a szavak igen megny(rlnak,
dttekint6siik
neh6zkes. M6ra r6gi 6b6c6skcinyviink 15. oldalrin 6tlag 1 betfivel hosszabb minden sz6, mint
p6ld6ul egy n6met 6b6c6skonyv 15. oldal6n.
Mindk6t t6ny buktat6t ielent az olvas6stanitisban, kiilcinosen a dyslexi6ra hajl6 gyermekek sz6mdra.

A betfitanitSs

itt bemutatott m6dszer egyik alapelve, hogy a bet( megtanulds6hoz hSrmas asszociici6s
kapcsolatot kell l6trehoznunk a gyermekben abetfi vizudlis (l6tdsi) eml6kk6pe, a hozz6tartoz6 besz6dhang akusztikai (hall6si) 6s artikul6ci6s (besz6dmozg6sos) eml6kk6pe k6zcitt.
Az

A gyermek csak akkor ismeri a betfit, ha ez a h5rmas kapcsolat kialakult,6s b6rmelyik tag
felid6zi eml6kezet6ben a m6sik kett6t. A bet(t, illetve hangot l6tia, hallla, mondj a, am{gaz
asszoci5ci6 l6tre nem jon.
A bet( ismeret6nek m6sik alapelve az, hogy a gyermeknek a tanult bet(t tudnia kell megkUlcinb6ztetni, differenci6lni m5s bet(kt6l.
Annak, hogy a vizu6lis, akusztikai 6s artikulSci6s eml6knyomok kozcjtti asszoci6ci6 l6trejcihessen, elengedhetetlen felt6tele az, hogy a gyermek azillet6 hangot tisztSn ejtse. Ha teh{t
a dyslexiSs panaszokkal ki.iszkod6 gyermek nem besz6l tiszt5n, el6szcjr a besz6dhangiait kell
a logop6dusnak rendbehoznia. A dyslexia reedukici6 6s a logop6diai korrekci6s munk{t pdrhuzamosan fgy v6gezhetji.ik, hogy az olvas6sb6l kezdetben kihagyjuk azokat a bet[iket, amelyeknek kiejt6s6t a gyermek m6g nem tudja. A lehet6s6g szerint ennek megfelel6en illitottam
clssze a gyakorl6anyagot is: ez6rt keriilt p6ldiul az r betff viszonylag hitra. Ha a gyermekn6l
hiAnyzanak a tiszt6n ejtett sz-c-z yagy az s-cs-zs hangok, akkor ezeket a bet(csoporto-

kat kell k6s6bb venni. Mivel mindk6t csoportot nem hagyhattam ki az els6 lapokb6l, elm6letben egy olyan gyermekcsoport szamilra terveztem meg az anyagot, amelynek az s-cs-zs
hangjai mdr j6k, 6s az sz-c-z hangjai k6s6bb alakulnak ki. Ez term6szetesen forditva is
lehet, de k6tf6le indul6sra nem volt lehet6s6gem lapokat tervezni.
A tanult betfik egym{st6l val6 differenciil6sa nagyon fontos, mert a dyslexids gyermekek
nagyon sok betfit t6vesztenek. Eltekintve a legsilyosabb dyslexi6s esetekt6l, akikn6l
minden
t6veszthet6mindennel (pl.aza isazl-vel),at6veszt6sekmindigazegym6shozhasonl6betffk
kcizott tcirt6nnek (Ranschburg-f6le homog6n gdtl6s). Hasonl6s6g szempontj6b6l a betfiket
(ill. hangokat) h6rom csoportra oszrhatjuk:
1. Az egym6shoz optikai (betfiforma) szempontb6l hason16 bet(k (pl.:
f-t-i).
2. A fonetikai szempontb6l hasonl6 betfik (pl.: g-k, I-r).
3. Az optikai 6s fonerikai szempontb6l hasonl6k (pl.: b-d, m_n).
A dyslexids gyermekekn6l el6fordulnak mind optikai, mind fonetikai jelleg( t6veszr6sek.
Az optikaiak azonban ritkabbak 6s gyorsabban kiizdhet6k le" M;ir a kezel6s Llul6n fultffnik,
hogy egy-egy gyermek els6sorban optikai t6veszt6sekre hajlamos" Veliik hangsrilyozottan
kell gyakorolni az optikailag hason16 betfik differencidl6s{t.
Fonetikai jelleg( hasonl6sdg van k6t betff k6z6tt, ha az 6ltaluk jelcilt hangok hangzdsa
6s
a kiejt6siikhciz szi.iks6ges artikulSci6s mozg6s hason16. Ezek a t6veszt6sek gyakoriak
6s nraka-

csok. Fell6pnek z6ng6s-zong6tlen betffp6rok kcizott (S-.k), hasonl6 helyen 6s besz6dmozgassalejtett betiip5rok k6zott (d-Cil, olyan betiik kozcitt, amelyeknek hangjait a kis artikul6ci6s ki.jl6nbs6gek miatt a pcisze gyermekek is r6veszteni szokt6k (sz-s, r-l).

A legmakacsabb t6veszt6sek azok, ahol a hasonl6s6g egyszerre optikai 6s fonetikai.

Eleinte kijloncisnek t(nik, hogy nemcsak a besz6dhib6s dyslexi6soknak vannak fonetikai
jelleg( bet{it6veszt6seik, hanem azoknak is, akik dllit6lag sohasem voltak besz6dhib6sak.
Felt6telezhet6en nemcsak akkor neh6z a vizu6lis-akusztikai-artikul6ci6s asszoci6ci6 l6trehoz6sa, ha agyermeknek hibSs az artikul6ci6s mozgisa, hanem akkor is, ha tal6n rosszul
rakt6roz6dnak el az ilyen eml6knyomok, vagy a proprioceptiv visszajelent6s (a saj6t mozg6sok
6rz6kel6s6nek) neh6zs6ge miatt csak hi6nyosan alakulnak ki. Kicsikn6l a bet(tanitds el6k6szi-

t6sek6nt, nagyobbakndl a bet(k gyakorlSsa 6s differenci616sa kozben gyakran megfigyeltetjUk, tudatositjuk a besz6dmozg6sokat (pl.: az m-n6l csukva tartjuk a sz6nkat, az n-n6l
nyitva;

a p-n6l az ajkunk pattan, a t-n6l a nyelviink stb,).

Vannak olyan bet(t6veszt6sek, melyek csak irisban fordulnak el6, s azon alapulnak, hogy
az azonos kezd6 mozdulattal (legink;ibb hurokkal) irt bet(kn6l a gyerrnek
keze az azonos els6
mozdulat ut6n nem tal6lja meg az egyes betiiket egymSst6l differenci616 m6sodik mozdula-

tot (pl, : l-b-f t6veszr6se).

Ki kell t6rnijnk a mag6nhangz6k t6veszt6s6re is. Ezek szoktak a legsflyosabbak lenni.
A magSnhangz6k betiialak.iai optikailag is nagyon hasonl6ak (6-6, i-u,6-ff), fonetikailag
szintn (nagyon sok besz6dhib6s mond ii helyett ri-t stb.). Neh6zs6get okoz az is, hogy
artikul6ci6jukn6l nagyon kev6s mozgds- 6s tapintis5rz6kel6s kelerkezik,6s igy nagyon neh6z
6ket differenci6lni' A gyakorl6anyagban ez6rt nagyon lassan haladunk a mag6nhangz6k tanit6s5val, 6s megtanit6suk ut6n is folyamatosan gyakoroljuk 5ket.
Az 1. t!$l5zat a mag6nhangz6k t6veszt6si lehetSs6geit muratja be, nagyj6b6l az el6fordul6si

gyakorisdg sorrendj6ben " A

E

2. tlblilzat a mdssalhangz6k tdveszt6si

lehet6s6geit mutarja.

\-

:r

1.

tdblizot

Ejr6sbeli

Ir6sbeli

Hosszri-rcivid

t6veszt6sek

ti!veszt6sek

t6veszt6sek

a-o
a*o

o-6
o-o

o-u
u-u
6-6
6-0

+
I

u-6
u-u

i-i

a-A

e-a

e-l
e-i

-,t

;?
i

^!
d-d

e-a
esetleg

o-u
o-u

2. tdbldzot

Optikai
hason l6s6gon

alapu l6

t6veszt6sek

t-f
t-j
h-n

k-v
v-r
d-p
u-n

Akusztikus hason l6s6gon alapu l6 t6veszt6sek

Optikai6s
akuszti kus

1:'8.::- rParatariz6rr jlonetikai

iStru?.
zongetlen
parok

v-f

iformat
I

n-ny
d-gv

g-k
b-p

t-tY

z-sz
zs-s

ny-j
sv-j

8y-ty

d-r

tv-j

I hasonl6sdgok

r-l
s-sz
7S-Z
zs-cs

cs-c
CS_S

ty-nY

cs-t

tY-ly
ny-ly
8y-ny

c-sz
6-1

hasbnl6sigon
alap u l6
t6veszt6sek

Ir6sbeli
t6vesz-

t6sek

b-d
m-n

b-l

zs-sz

l-h
t-k

b-h

l.-f
u-v

f--sz

d-n
t-n
l-n
j-n
t-k
d-g
ty*cs

A fonetikai hasonl6sdg alapjan m6g egy6b betfk t6veszr6s6r

is el leherne k6pzelni, p6ld6ul
t6veszt6st' A p-f t6veszt6ssel azonban gyakorlatunkban
m69 sohasem
tal6lkoztunk, a b-v, b-rn t6veszt6s6vel csak egy-egy
esetben,Zs akkor is rcivid ideig tartott.
A homog6n gitlSs kialakul6s6t a bet(k kcizcitt k6t eszkcizzel
kiv5njuk megel6zni:
o) Az egymirshoz hasonl6 betfiket lehet6leg t6vol tanitjuk
egym6st6l. Ez tehit a bet(a

p-f, a b-v, a b-m

tanit6s sorrendj6t befoly6solja.

b) Az {ti betfi tanitdsakor 6tmenetileg elhagyjuk azokat

a r6gi betffket, amelyek az ujhoz
hasonlltanak' A kcjvetkez6 leck6kben lassan hozzuk 6ket
rijra vissza. olyan hasonl6s6g eset6ben, mely igen makacs t6veszt6sek vesz6ly6t rejti magiban,
a kcivetkez6 l6p6seket 6pitji..ik
be a m6dszeres menetbe:
1. Megranitjuk az egyik

berfit:

2. Ut6na j6val k6s6bb a m6sikat, az els6t

elhagyva:

3. A m:isodik bet( alapos begyakorl6sa ut6n azt rcivid

id6re ism6t
elhagyjuk 6s ism6teljiik az els6r:
4. A k6t bet(r rudatosan egymds mellett gyakoroljuk:

b
b

Ezt a menetet betartjuk mind a bet(sorok, mind a sz6tagsorok,

mondatok 6s szovegek

olvas6s5ban is' A d tanitSsakor teh6t az olvasminyban

sem

fordul el6 egyetlen b sem. Ez a felt6tel iSen neh6zz6 tette a sz6vegek ossze6llitSsSt, m6gis alkalmazkodtam
hozz6, mert fon-

tosnak tartom.

A bet(ismeret szemPontj6b6l fontos m69 a reakci6id6, mellyel

Kisebbekn6l20-30,3' oszt5lyt6lkezdve

a gyermek a betfft felismeri.

50magd,n-6s 50,.nassaihangl6t olvastarunk adyslexi6s

gyermek vizsg6latakor, s kcizben m6rji.jk azid6t. V6lem6nylink

6tlag sziiks6ges ahhoz, hogy a gyermek bet(ismerete

,r"Iin,

betffnk6nt

t mi toriiti

alkarmas legyen az orvas6shoz.

Az 6sszeolvas6s
Az 6sszeolvasds alapfert6tere, hogy a gyermek oryan gyorsan
ismerje fer a sz6tag betfiit,

hogy egy id6ben legyenek meg a tudat6ban. Ha ez

a fe-lt6tel megvan, az cisszeolvas6s azon

mtilik' hogy a besz6dszervek megtal6l

iitkazfitvezet5 mozgdssort az els5 hang k6pz6si hely6t6l a m6sodik hang k6pz6si hely6re. A k6t betfit 6ppen e mozgdssor
kialakitdsa c6lj6b6l kell
egyid6ben felismerni, mert gyakran el6fordul, hogy m6r
rz elrJh"ng k6pz6si helye a m6sodik

hang term6szere szerinr m6dosur: mdsk6ppen ejtji.rk

p6rdSur a
a ki sz6tagban.

k hangot a kd 6s m6sk6ppen

Az

6tvezet6 mozgSssor elsaj5titdsa nagy neh6zs6geket szokott

okozni a dyslexiis gyermekeknek, ez6rt kijlon 6s hosszti id5n 6t gyakoroltatiuk,
sz6tagsorok olvas6sa r6v6n. A betffk
differenci6l6si szakaszdban igyekezttlnk a hason16
kiejt6s( uutrituat alkotott sorokat egym6s
mell6 tenni' (Ezek hasonl6k a logop6dia oppozici6s sz6ragp6rjaihoz.)
ltt tudatositani leher,
hogy az isz sz6tagban ,,mosolyg6sra" htzzuk sz6t a
sz6nklt,
is sz6tag s-6ben pedig csu_

cscirittink.

"z

Kisebbekn6l, akikn6l m6g nem automatiz6lni, hanem

l6trehozni kell az cisszeolvas6st,
10

a feladatot mes6be olt6ztetji.ik. M6r a missalhangz6kat hangutinz6skent tanitjuk:

az m-et

egy jit6kmack6morogja,azs-eregykismozdonysistergi, ap-tegy pipapof6kelisrb.(n6h6ny

ilyen mes6t lelrtunk ,,Az olvas6stanitds pszichol5giai alapjai " clm( munk6nkban.
MEIXNERJ USTNE 1967 , 46-49 o. ). Az osszeolvas5s tan ir6sakor ezek a j5t6 kok a jet6kis
kol6ba keru ln ek,
s megtanuljSk azokat a mag6nhangz6kat, melyeket tanul6ink m6r ismernek.
De 6k nem tud-

j6k olyan tisztin ejteni 6ket: a mack6 morogva, a mozdony sisteregve,

a pipa pcif6kelve
mondia. lgy kialakul egy sz6tagtriblSzat, ahol a fels6 sorban a jrit6kok k6pei vannak,
s minden
k6p alatt a neki megfelel6 sz6tagsor:
am

as

aP

im
om

is

6s

em

es

ip
6p
ep stb.

A sz6tagsorokat el6szor ftigg6legesen, majd az osszeolvas6s kcinnyedd6

szintesen is olvastatjuk.

v6l6sa ut6n viz-

Az els6 lapokon mindig elcjl van a mag6nhangz6. Ekkor nem olvastatunk semmif6le m6s
tipusl sz6tagot. M6dszertinket alkalmazva tehit igen sok6ig nem keriilhet egym6s mel16 az
,,61" 6s a ,,16" sz6.

Kcivetkez6 l6p6sk6nt egy mes6t mondunk egy bukfencez6 boh6c16l, akit ut6nozva
bukfencezni kezdenek a j6t6kok, s6t a betfik is. Ekkor olvastatunk mdssalhangz6val
kezd6d6 sz6-

tagokat. A dyslexiis gyermekek, kiilcjncjsen 2-3. oszt6lyban, gyakran t6vesztik

el az olvas6s
irinyit,6s forditva olvass6k a sz6tagokat. Hogy ezt megel6zzrik, a ,,Bukfenc"-mes6hez kapcsol6dva, a_m6ssalhangz6val kezd6d6 sz6tagsorok fol6 eleinte
,,bukfencez6', j6t6kokat is
rajzoltunk. lgy a k6tf6le sz6tagtipust rcigziteni szeretn6nk a j516kok k6tf6le rajzol{si m6dj6val is. K6s5bb a ,,bukfencez6st" csak a bukfencez6 boh6c k6pe jelzi. Most sokaig .r"k
ert
a sz6tagfajt6r gyakoroltatju k.
Az olvas6lapok fels6 r6sz6n lev6 sz6tagsorokban frigg5leges ir6nyban nem v6ltozik
a m6ssalhangz6. Hogy,,versk6nt" val6 betanul6sa nehezebb legyen a k6s6bbi lapokon,
egy vagy
k6t mag6nhangz6 ism6tl6dik a sorokban. Nagyobb gyermekeknek (3. oszr6lyt6l kezdve) mlr
igy is t(l konnyiiek ezek a sz6tagsorok. Az 6 sz6mukra a feladatok v6g6n van egy
m6sik,
nehezitett sz6tagsortibl6zat" Altal6ban 100 sz6tagos, 6s versenyszer[fen szoktuk olvasni:
egy gyermek olvas, egy m6sik kezeli a stopper6r5t. Jegyezziik azid6t 6s a hibasz6rnot.
A versenyt tgy alakitjuk, hogy eredm6nyeik nyilv6ntart{s6val a gyermekek elsdsorban ne
egym6s
kozcitt, hanem cinmagukkal versenyezzenek. A k6t adat kcizijl a hibaszdmot tartjuk iontosabbnak' A hib6tlan olvas6 dics6retben r6szesUl. Azalatt, migazegyik gyermek
olvas, a tobbiek az utols6 k6t fiigg<5leges sorb6l kiirj6k fLizetiikbe az 6rtelmes szavakat, vagy
m6s <inill6
feladatot kapnak.
A gyermek akkor tud mir j6l osszeolvasni, ha az egy sz6tagra es6 5tlagos id6 kciriilbeli.jl
ugyanannyi, mint amennyit a betiisorban egy betii olvas6s6ra forditott: ez mutatja,
hogy
a sz6tag is egys6gg6 v6lt a sz6m6ra.

11

A szavak olvasisa
olvasSsa a magyar nyelvben az6rt okoz kUlonleges neh6zs6get, mert a magyar szavak szokatlanul hossztak a ragok 6s jelek kcjvetkezt6ben" Ez6rt nagyon neh6z egy eg6szk6nt
felfogni 6ket. Ezt 6ltal6ban a sz6tagol6 olvas6ssal igyekszUnk 6thidalni. A kot6jelek azonban
megtorik a sz6 globalit6s6t, s igy az m69 k6s6bb alakul ki. Dyslexi6s gyermekek ki.iloncisen
nehezen jutnak el a sz6tagol6st6l a sz6olvas6sig, de a sz6tagoi6s n6lkiil irt sz6 sz6tagokra
bontSsa is neh6z nekik"
Ez6rt van minden olvas6lapon egy-egy sz6szedet. Az ezekben lev6 szavakat sz6tfpusok
szerint vSlogattuk cjssze. ltt sz6tipusnak tekintji.ik az olyan szavakat, melyek azonos bet(sz6mriak, 6s a mag6nhangz6k 6s m6ssalhangz6k eloszt6sa azonos benniik.
Ezzel szeretn6nk a sz6 eg6sz6r6l, bels6 szerkezet6r6l is valamilyen benyom6st adni 6s igy
a glob6lis sz6k6p felismerEs6hez is kozeliteni. Az olvas6lapok fokozatosan novelik a szavak
hosszris5g6t. A lapok els5 r6sz6ben az (j sz6tfpust el6szor mindig sz6tagolva mutatjuk be,
hogy a gyermek meg6rtse a szerkezet6t. Azut6n hamarosan elhagyjuk a kot6jeleket.
A sz6szedetek olvasisSnak m6g az az elSnye, hogy rlszorit a preciz olvasisra. Mivel az
egyes szavak nem szcvegosszeftigg6sben fordulnak el6, kevesebb a lehet6s6g a kitalilesra.
Gyenge vagy kezd6 olvas6 eset6ben elolvastatjuk a sz6t, azut6n eml6kezetb6l elismEtelretji.ik. Ezaz6,rt fontos, mert sokszor el6fordul, hogy a gyermek. noha hibdtlantrl oivasta el
a sz6t, egy6ltal6n nem ismeri fel a jelent6s6t,6s nem is eml6kszik vissza arra, hogy rnit olva-

A szavak

sott. A dyslexi6s gyermek nagyon megtapad az egyszer elkcivetett hib6n5,l. (Ha p6lddul a
,,kapus" sz6t,,kakas"-nak olvasta,6s mi kijavittattuk vele a hib6t, a sz6 eml6kezetb6i
val6 elmond6sakor m6gis a ,,kakas"-ra eml6kszik vissza.) A harmadik l6p6sben azut6n 6rtelmeznie keil a sz6t. Eleinte minden egyes sz6r6l mondatunk valamit a gyermekkel, hogy hozz6szoktassuk az olvasottak jelent6s6nek keres6s6hez is. K6s5bb csak a nehezebb szavakat 6rtelmezteti[ik, sziiks6g eset6n magyarlzzuk Ez igen sok id6t vesz ig6nybe, de megt6riil k6s5bb
a

szcivegmeg6rt6sben.

A sz6szedetek osszekeres6sekor el6g sok sz6t akartam osszegyiijteni a gyakorlSshoz,

ugyanakkor a szavak osszev6logatdslban rnegkdtottek a hornog6n g6tlds eikeri..il6s6re
vonatkoz6 szab6lyok (hogy p6ld{ul az n bet( tanulSsakor ne szerepelien a szovegben m) 6s
a kUlonf6le sz6tipusok. Tehit: keresstink 5 betiib5i 61i6, n-et tartalmaz6 sz6t, arnelyben ne
egyen fl. lgy 6rthet6, hogy a sz6szedetbe sokszor beiekeriiltek neh6z, ritka szavak is. Ezen
lgy pr6b6ltam segiteni, hogy a lehet5s6g szerint az igen neh6z szavakat a sz6szedet vdg6re
helyeztem. Hateh6t valaki fiatalabb gyenmekcsoporttal dolgozik, szijl<s6g eset6n elhagyhatja
a sz6szedet utols6 1-2 sor6t.
lnt6zetijnkben a sz6szedeteket irSsvetit6n vetitjUk 6s szint6n id6re olvassuk. Ez a verseny
nciveli

gyermekek 6rdekl6d6s6t 6s munkakedvet ebben a ldtsz6lag monoton feladatban.

A mondatok olvasisa
A sz6szedetek utSn az olvas6lapokon monCatok kovetkeznek. A mondatokban csak olyan
sz6tipusok fordulnak el5, meiyek miir szerepeltek a sz6szedetekben.
A mondatok egy r6sze arra szolg6i, hogy gyakoroljuk benne az (j betfit 6s az 6ppen soron

12

+;R\

levS sz6tipust. P6ld6ui az n 6s az 5 betiib6l 6ll6 szavak begyakorl6sSra: Anti sokar tanul.
T6ni
falun lakik. M;isik r6szUk bizonyos mondatfajtikat 6s ezzel kapcsolatban jeleket, ragokat
6s
kcit6szavakat gyakorol (t6rggyal, helyhat6roz6sz6val b6vitett mondatok stb.; k6s6bb
kulcinf6le mell6- 6s al6rendel6 mondarok).
A mondatok elolvastat6sa ut5n szint6n elism6teltetjiik a gyermekkel a mondatot. Kiv6teles
esetekt6l eltekintve, a mondatok nem szorulnak magyardzatra, hiszen cin6l16 6rtelmtik van.
A mondatsorokban az egyes mondatok eltaleban egydltal6n nem fUggnek cissze egym6ssal,
de n6melyikben taldlhat6 osszefUgg6s a mondatok kozcitt. Ezekben a morrdatsorokban 6n6ll6
foglalkoz6sk6nt bejelcilterhetjtik az 6rtelmileg osszetartoz6 mondatokar.

Az olvasmSnyok
Az olvasm5nyokban is a m6dszer Sltal meghatdrozott betfiegyijtteseket 6s sz6tipusokat
tal6ljuk meg. Eleinte csak 2-3 mondat hossz0ak. Ezekben a lassan hosszabbod6 olvasmdnyok-

ban a gyermekeknek meg kell tanulniuk meg6rteni a visszautal6sokat valamelyik el6bbi

mondatra, 6s ezzel kapcsolatban meg kell ismerkednii.ik a n6vm6sokkal. Ez6rt az olvasminyok
olvasSsa sor6n eleinte sok ilyen, visszautal6 k6rd6st kell feltenni.ink, p6ld6ul: A,
koc6nak cjt
pici malaca van... A koca orUI nekik.
Minek ciri.il a koca?
Eleinte az olvasm6nyokn6l is mondatonk6nt
mondatjuk el eml6kezetb6l, amit a gyerek
olvasort, k6s6bb 6tfog6bb r6szenk6nt.
Bemutat6 olvas6st nem alkalmazunk. Mivel a dyslexia reedukdci6s foglalkozasok kiscsopor-

tosak' 6ltal6ban m6r az els6 olvasds folyamin mindenkire jut n6hAny mondat. A c6l az, hogy
a gyermek lehet6leg a saj6t olvas6s6b6l jusson a szciveg meg6rt6s6re.

,A

feladatlapok koncepci6ja, haszn6!ata

Az olvas6lapok csak a dyslexia reedukici6s 6ra gerinc6t k6pezik, a szorosan vett, kem6ny
munkit. Ha 616nk ijtemben dolgozunk veliik, a gyermekek ezt is szivesen csin6lj6k, mert

fokozatoss{guk nriatt hamarosan siker6lm6nyt adnak. M6g jobb, ha egyes r6szeit irdsvetit6re
vagy diSra tudjuk feldolgozni.
Adyslexi6sgyermeksz6m6raazonbanaz irott, nyomtatott szoveg idegen,f6raszt66s flelnretes" Ez6rt csak az 6ra egyik r6sz6ben foglalkozhatunk ezekkel, a mdsikban a szint6zist
kijlcjnbciz6 fokokon gyakorl6, k6zbe foghat6 lapocsk;ikkal, s5t r5rsasj6t6kokat ut6nz6
olvas6j6t6kokkal dolgozunk. Ezek a gyermek szlmdra konkr6tabbak, mint az elrepill6 sz6, amit slvas6s

kcizben kiejtenek. Vid6mmd is teszik a tananyagot,

betfikt5l.

s igy oldjdk a gyermekek f6lelm6t

Hizi feladatk6nt vagy 6n6l16 foglalkozisk6nt pedig tdbbek kozcirt feiadatlapok kir6lr6s6r
is adhatjuk.
A feladatlapok betffanyag6t, a szavak neh6zs6gi fokdt 6s a mondattipusokat egy meghatdrozott olvas6laphoz terveztLik hozzi
sajnos nem minden olvas6laphoz jut feladatlap

-,

13

-------r

de maga a feladatlap szcivege, l6t6kos feladatai megoldisi technikijukban nem vonatkoznak

az olvas6lapra, hanem m6s oldal161 6s sokkal j6t6kosabban haladnak ugyanazon c6l fel6.
Altal6ban a lapok egyik oldala kitolteni val6, a m6sik oldalon legink6bb olvas6j6t6kok vannak: vagyis az egyik oldal6n m5r kit6ltcitt lapot sz6t kell v6gni kisebb-nagyobb klrtyilkra,
t6bl6kra, hogy j6tszani lehessen velijk. N6melyik j6t6k tobb feladatlap hStoldal6t foglalja
el, azonban tcibbsz6r, tcibb alkalommal is j6tszhat6.
Azon tril, hogy az olvas6lapok alj6n is lelezzUk annak vagy azoknak

feladatlapoknak a sz6-

m6t, amelyek az olvas6lap anyag6nak feldolgozdsit segitik, a T6j6koztat6ban is koz6ljtlk,

hogy melyik olvas6laphoz melyik feladatlap tartozik.
A sz6tv6gand6 feladatlapok kiilcjn magyardzatot ig6nyelnek. A raltuk lev6 anyag k6t csoportba oszthat6: a szint6zis gyakorl6s5t szolg616 feladatokra 6s az olvas6j6t6kokra.

A szint6zist el6segit6 feladatok

A szint6zist szolg6l6 feladatok kcizill sajnos, csak izelit6t tudok bemutatni. Saj6t dyslexia
reeduk6ci6s munk6mban ennek sokszoros5t haszn6lom. Minden egyes 6r6ra jut bel6le.
A szint6zist kUlcjnf6le szinteken gyakoroljuk:
1. Betflk 6sszerak6sa szavakk6 (bet(t6bl6k).

ltt

h6romf6le bet(tipussal, illetve k6tf6le szinnel

nyomott, osszekevert bet(k vannak. A gyermekek sz6tv5logatj{k a kiilcinf6le bet(tipusokat, 6s az azonos tipustl 3-3, majd 4-4 bet(b6l egy-egy sz6t raknak ossze, teh6t cisszesen
hatot. Az osszerak6s utin el is mondj6k, mit raktak ki. llyen p6ld6ul a 14. feladatlap,
melynek bet(ib6l n6gyszer hat sz6t lehet kirakni.

A bet(ket

eleve n6gy kis borit6kba

tegyiik, hogy a n6gyf6le feladat bet(i ossze ne keveredjenek.

Ebb6l a feladatfajt6b6l a pedag6gus maga is konnyen k6szithet [jabb vriltozatokat. Nem
szliks6ges mindenb6l annyit k6sziteni, ah6ny gyerek van, mert a borit6kokat v5ltogatva,
sorban adhatjuk oda a csoport tagjainak. Tapasztalatunk szerint 5 bet(n6l hosszabb sz6t
nem 6rdemes dsszerakatni.
2. Sz6tagok osszerak6sa szavakk5 (sz6tagtiblSk). llyen p6ld6ul a 16. lap. lsm6t n6gy borit6kra
val6 sz6tag van ezeken a lapokon. A pirossal nyomott sz6tagok mindig a sz6 els6 sz6tagjai.
Ezeket agyermek egymSs al6 rakja, majd megkeresi, hogyan lehet (gy hozz6juk p5rositani
egy-egy k6kkel nyomott sz6tagot, hogy 6rtelmes sz6t kapjon. Ezeket a feladatokat m69 egy
differenci6l5si t6nyez6vel is megnehezitettUk. Minden borit6kban 8 sz6 van. Ezeket 0gy
keresttik 6ssze, hogy 2-2 sz6nak yagy az els6, vagy a m6sodik sz6tagja igen hasonl6, csak
abban a k6t bet(ben kiilonbozik, amit 6ppen a differenci6lisi gyakorlatok sorin tanulunk
(pl.: m6-szik, k6-sik; vagy szri-mol, sd-pad).
3. Szavak cisszerak6sa mondatokk6 (sz6t5bl6k). llyen p6ld6ul a74.lap. Ezen is n6gy borit6kra
val6 sz6 van. Minden borit6k szavaib6l hat t6mondatot lehet <issze6llitani. A 78. lapon
tlrggyal b6vitett mondatok is vannak. Term6szetesen fel lehetne hasznSlni egy6b b5vitm6nyeket is, amint azt meg is tessziik saj6t dyslexia reedukSci6s 6r5inkon. A kirakott
mondatok elolvas6sa ut6n elvesszUk az egyik mondatr6szt
- t6mondatokn6l az 6llitmdnyt, tlrggyal b6vitett mondatoknil a tirgyat
6s a gyermekkel eml6kezetb6l, a mara-,
d6k mondatr6szekre t6maszkodva, leiratjuk a mondatokat.

14

R+

4' Mondatok osszerakasa tcjrt6netekk6.

Ez el6szcjr k6t, egym6ssal kapcsolatban lev6 mondat

megkeres6s6vel kezd6dik (pl.: 80. lap). Teljes tcjrt6net
cisszerak6s6ra a g2. feladarlapon
talSlunk p6ld6t' Az cisszekevert mondatokat a gyermekek
a tort6netnek megfelel6 sorrendbe rakj6k, ezut6n a tcirt6netet elolvass6k, eml6kezetb6l
elmondj6k, majd eml6kezetb5l leirj6k' Csak olyan tdrt6net alkalmas ilyen feladat k6szit6s6re,
amelynek mondatai
szigorri id6rendi vagy logikai sorrendben 6llnak.
Mindezek a szint6zist gyakorl6 feladatok arra is j6k, hogy
tcibbszor olvastassuk el a szcjvegeket an6lkul, hogy a gyermeknek a tcibbsz6ri elolvasSst
adndnk fel c6lul, aminr azt k6sz
szcivegekn6l szokis. Mialatt p6ld6ul szavakb6l rak
<jssze a gyermek mondatot, minden sz6t
tcibbszcir is szemrigyre kell vennie, mig megri.llapitja,
melyiI alanyhoz melyik illitmdny illik.
A f6lretett szavak rijra meg [jra k6zbe kerrilnek a kcivetkez6
mondatn6l. 'rgy tiiuurr',r.i
olvas6s egyetlen feladat 6lm6ny6t adja, 6s elkeruljrik
"
"ia feladat monotonn5 v61is6t.

Az olvas6j6t6kok
B5r n6melyikkel szint6n sikeriil a kcjzvetleni.il tanult
anyagor gyakoroltatni (f6leg a lott6val)' a j6t6kok m6r ink6bb azaddig elsajftitott anyag
6ltal6nos ism6tl6s6r 6s gyermekkcize-

libb6 t6rel6t szotg6tj6k.

Domin6

'l

Tcibbf6le viltozara van.

K6p egyeztet6se k6ppel, mint a 2. rapon. A rapot a
k6k vonar ment6n sz6tvdgjuk. [gy
olyan t6glalapokat kapunk, melyeken 2-2k6p van. Minden
k6p k6tszer szerepel a lapokon,
eSyszer a lap els6 fel6n, egyszer a m6sodikon. A lapokat
osszekeverjiik. Mindenki felfel6
forditva rakja a lapjait maga el6, hogy er rudja 6ker tekinreni.
Az kezdi a j6t6kor, akin6l
a csillaggal megjelcilt lap van' Leteszi azasztal
kcizep6re, 6s hangosan mondja a lap m6sodik
fel6n lev6 k6p nev6t: ,,labda". Mosr mindenki 6tn6zi
asaj6rj:it. itinet azalapvan, amelyen
a labda a lap els6 r6sz6n szerepel, ezt a lapot is az asztal
kozep6re teszi az el6z6h6z igy,
hogy a k6t labda egymis alatt legyen, majd hangosan
megmondja a lap m6sodik fel6n lev5
k6p nev6t: ,,kcjrte" stb. Az gydz, akinek el6szcjr fogynaI
el a lapjai.
K6p egyeztet6se sz6k6ppel (a. lap). A j6t6kszab6lyok
azonosak a fentiekkel, csak mindig
a sz6k6pet kelJ hangosan felolvasni, s a kcivetkez6 j6t6kos
ahhoz keresi a raizolt k6pet.
lgy a ,,til" sz6 al6 at6l rajza kerrll, a ,,krlt', sz6 alii a
k(t rajza stb.
sz6k6p egyezter6se sz6k6pper (46.,4g. rap). rtt mindig
k6razonos sz6 keri.ir egym6s ar6.
A neh6zs6g abban van, hogy egym;ishoz hason16 szavakat
kerestem 6ssze, pr. GyuRKA-

GYURMA, GYORGYI-GORBE. Tehft nem kcinnyfi az

el6ttiink fekv6 sz6k6pek kcjztjl
pont azt a sz6t kiv6lasztani, amit az er6z6 j6t6kos
hangosan kimondott.
Sz6tagok egyezter6se. Minden domin6 k6t fer6n
ejy k6ttagri sz6 egy-egy sz6tagja van.
Eztazeg6,szsz6t kell kimondaniaannak, aki Ieteszi a lapj6t,
peiaaut ,,kert6sz,,. Most kovetkez5k6nt egy olyan domin6lapot kell keresntink, melynek
,r^u^
elbz6 szo m6sodik sz6ragj6vat kezd6dik: KERTESZ_TESZTn_TAMAS
^,
rtU.
15

,>.
J'

w
Lott6

az utasitlsnak.megfelel6en n6gy tablSra

Minden lott6j6t6k k6t lapon szerepel. Az egyiket
Ezeket is borit6kban tartjuk' A n6gy t6bla
kell vagni, a misikat szavankent v6gjuk sz6i'

mindegyik6ngdb(3x3)sz6k6pvan.Aszavakatrigyvilogattamossze,hogylehet6legalkal.
g-k'
gyakorlSsara is, p6ld6ul a 10' lapon a
masak legyenek valamiiyun differenci6l6s

g6p-k6.p' m6z-n6z; s5t ezen

m-n, e-6, o-,i megktilonboztet6s6nek gyakorl6s6ra:

is,
a helyen tudatosithafruk az olvas6s ir6nyjnak fontossSLg6t
(reverzi6k) nrgy

,ru,ui"t

hiszen

dyslexidsn6l : sok-kos'
idtszanak n6melyik

megfordlt6sok

p6k-k6p' som-mos'

szerePe
egyeztet6ssel kezdeni'.Ennek igen nagy
Ezeket a j6t6kokat is lehetne k6p-sz6k6p

vanazels6oszt6lyosokn6l;saj6tdyslexi6scsoportiainkbansokilyenj6t6kothaszn6lunk.
feladatMivel a

ielen
val6 koncentr6l6st'
Kiv6l6an feileszti ugyanis az olvasott sz6 ielent6sere
egyeza
k6p_sz6k6p
elhagytam
terveztem,
lapokat f5k6nt a 3-5' oszt5lyos gyermekeknek

tet6st,mertaztm6rt0lkisgyerekesnek6reztem'Ebbenakorcsoportbanmerafeladatlap
osszerak6sa feileszti az

6s a szavak nrondatokk6
utasit6s6nak kovet6se, a sz6tagok szavakka
olvasott szoveg meg6rt6s6t'
itt, amelyben azitott sz5k6pet egyeztetjiik
A lott6i6t6knak teh6t csak az a faltija szerepel
uan, mert a i6t6kvezetS
folyaman ez nem
a
is1
ugyanazzal azirott ratef p"t. val6iaban i6t6k
sz6gyer*eknek azonositania'az el5tte lev6 tSbla
Sltal elolvasott, teh6t iraitott sz6t kell a

k6peivel.A4tlbl6vali6tszhat2gyermek(ekkorapedag6gusajit6kvezet6,6sagyermekek
gyermek a i6t6kvezet6)' 4 gyermek (ekkor
7-2tabl&kapnak), 3 gyermek (ekkor a harmadik
al6t6kvezet6), 5 gyermek (ekkor az otodik
mindenkinek 1-1 t6bla jut, s ism6t a pedag6gus
a jit6kvezet6).
leforditott 6s cisszekevert' sz6kSrty6k koziil'
A i5t6k sor6n a !6t6kvezet6 kiemel e8yet a
hangosanmondiaasz6t,deak6rty6tnemmutatiameg'Azielentkezik'akinekat6bl6i6n
ezasz6szerepel.MegkapiaaksrtyAt,6sr6helyezlalapi5ra..Gondosankellellen6rizni..ink
Yagy az
vagy a i6t6kvezet6 olvassa hib6san a sz6t'
a !6t6kot', mert gyat<rin el6fordul' hogy
egy hibapontot kap' vagy a legkozelebbi i6l
egyik ietekos ielentkezik rossz sz6n6l' llyenkor
t6bti koz6 keverjii k' Azgy6z' akinek el6szor
felismert k;rty1tvissza kell adnia, s azt liraa

telik

*
F;

be a t6bl6ia.

Egy6b olvas6iit6kok

Aj6nlan6kittm6gegy6bolvas6idt6kokatis,amelyekaz6rtnemkeriilhettekafeladatlapokra'
mivel
azonban nem nagyon munkaig6nyes' 6s
mert m6sf6le papirt ig6nyelnek. Elk6szit6siik
csoportban van'
szi.iks6g, mint ahiny gyerek a
t6rsas!6t6k, nincs is UuiOttif. annyi darabra

I
I

I
E

,,Fekete P6ter" i5t6k'

K6rtyaalak(,dekor6ci6skartonlapokrak6szUl,lsflvagy24+1k^rty6val.A,,*1,'

A tobbi k6rtya mind p6ros. Ha a gye:

k5rtya a ,,Fekete P6ter,,, erre azt lehet irni ,,semmi'''
letehetik'
rekek htz6s kozben egy p6rt cisszeszedtek'
magasabb
a t6rgynak a k6pe 6s a sz6k6pe'
A p6rok egyszer(bbl.zinten lehetnek ugyanannak
fokon.
kiilonf6le
f6fogalomba tartoz6 ,,o. E,ut6bbit is k6szithetjtlk
szinten k6t, egy

szavak, p6ld6ul: szersz6mok (6s6-kapa)'

Lehetnek egyszer(bb f6fogalmak al6 tartoz6
(s6l-sapka)'
et"t""t (cukor-kifli), 6llatok (16-siin)' ruhadarabok

i6rmfivek lvonat-autll,
16

:qq

iki{a!.'

ed6nyek (t6l-l6bos), emberek (n6nl-fi[), 6pUletek (h6z-iskola), italok (tej-viz.) Ez a sorozat r6videbb szavakb6l 5ll, csupa egyjegy0 m6ssalhangz6val. Ugyanez nehezebb v6ltozatban,

: kalapics-f(r6sz, reptil6g6p-villamos, kutya-kecske, kcipeny-szoknya, palacsintasUt6-cs6sze, bicsi-kisl5ny, toronyhosszabb k6tjegy( m6ssalhangz6kat tartalmaz6 szavakkal
szinhSz, I i mon5d6-m6l naszorp.

A f6fogalmak 5lland6an nehezedhetnek, rls az illet6 oszt6lyok ki.jlonf6le tant6rgyaiban

tanult fogalmak szerepelhetnek bennilk, p6ld6ul: talajfajtik (lcisz-agyag), gabonaf6l6k
(briza-rozs), 6gt6jak (6szak-d6l), csapad6kf6l6k (es6-h6), felszini form6k (hegy-vcilgy),
vdrosok (Szeged-Debrecen), hegyek (Mecsek-M5tra), foly6k (Tisza-Maros), m6rt6kek
(kilogramm-kilom6ter), sikidornok (nEgyzet-kor), nemzeti h5sok (Kossuth-Rdk6czi),
tudom6nyok (matemati ka-csi I lagiszat) stb.
A sz6kincs b6vit6se 6rdek6ben term6szetesen meg is nevezhetjUk a f6fogalmakat. A jetek
v6g6n esetleg le is iratjuk mindenkivel azokat.

Memory-jit6kok
Az eredeti memory-j6t6kok kem6ny, n6gyzet alakf kdrtyik. TSrgyakat Sbrdzolnak
(a dyslexi6s 6r6k anyagiban sz6k6peket). Minden k6rty6b6l kett6 van. A k6rtyikat cisszekeverve, lefel6 forditva az asztalra tesszijk (pl. ha 36 kdrty6nk van 6x6-os n6gyzet, ha 24
k6rty5nk,4x6-os t6glalap forrn6jdban), A j6t6kosok soruk szerint2-2klrtyit fordlthatnak
fel. Mindenki megfigyeli azokat 6s megpr6b6lja megjegyezni. Ha a k6t k6rtya kiilonb6z6,
rlira le kell ford[tani, 6s kcivetkezik a m5sik j6t6kos. Ha a k6t k6rtya azonos, a j6t6kos elveheti 5ket maginak 6s rijra hfizhat, amig csak nem hibdz. Ezt a jit6kot {t lehet (gy alakitani,
hogyaz egyik kdrty6ra k6pet ragasztunk,amSsik k6rty6ra pedig felirjuk a nev6t, vagy k6t
k|rty|ra ugyanazt a sz6t irjuk le.Afeladat nehezedik, ha tcibb ak|rtya,6s ha egym6shoz
hasonl6ak a szavak (pl.: szdmol, sz6moz, sz6mos, k6zen, k6szen stb.). Tovdbbi nehezit6s,
ha a szavak elvontak, vagy nem Abr6zolhat6 nyelvtani kateg6ri6kat haszn6lunk, p6ld6ul
kcjt6sz6kat (6s, is, meg, de, mert, hogy, pedig, ha, teh6t, vagy, b6r, noha).
A gyerekek ezt a j6tekot kiilonosen kedvelik. Ugyelniink kell, hogy emiatt el ne t0lozzuk
a haszn6lat6t. Hamarosan r6joviink, hogy van csoportunkban egy-k6t gyermek, akik k6pszer(en visszaeml6keznek arra, melyik sor hdnyadik oszlop6ban l6tt6k m5r a kirty6t, s ez6rt
mindig 6k gy6znek,6s van olyan, aki erre k6ptelen, s ez6rt mindig utols6 marad. Mihelyt
kialakulnak az,,er6viszonyok", tan5csos csak akkor j5tszani a memoryt, ha vagy a legiigyesebb, vagy a legiigyetlenebb gyerek hiSnyzik.

Az irds gyakorl6sa
A vonalvezet6s
Az ismertet6s elej6n felsoroltam az ir6sprobl6m6kat is. Hozz6 kell ffizncim, hogy a tegtcibb
dyslexi5s gyermek cs0ny6n, rossz vonalvezetEssel 6s lassan is ir. Ezen a t6rerr meg kell
alkudnunk, csak azt t(zhetjiik ki c6lul, hogy az ir6s olvashat6 legyen, ne okozzon olyan f6rads6got, amit m6r nem villal agyerek, 6s hogy el6gg6 gyors legyen. Ha a gyermek m6r tfljutott

17

-4,

azels6,s6tamisodikosztAlyonis'

rossz vonalnincs6rtelme'hogy er6ltessi'ik a'megszokott'

6s sok
d'e

igen.kis

v6gteleniil lassan

vezet6s kiiavit6s6t' (A gyermekek

"aJJft"'SyOnyorfien'
fel a ceruz6t a papir16l
6lland6an, ,rini" .e,iiirten kapkodia
neurotikus szokassal ir, p6ld6ul
el.eddig a sz6p ir6sig')
annak, nogy igJn n"gy 6ron iutott
k6zmozgasa
iel6til
6ltal6ban az az oka, hogy a gyermek
-

Az ir6s cs.nya kutr"f

;";:J lrrorirr.uk

iigyet,len6sgorcsos,n""'uottulugenaO"6*e'"azir6s-el6k6szit6id6szakgyakorlatsora'
azir6s'
M69i6,habetfink6ntraSasztiaosszeaszavakat6snembet(elemenk6nt.Ceruzafelemel6s
p"i,ron' llyen esetben vissza kell t6rnijnk
kez6ti-ov6bbcs0sztatni
tudjaa
n6lkijl nem
"
elemekgyakoroltat6,*',ouuelemet(fokozatosanh6rmat,n6gyet,citot)osszekapcsolva
6s6lland6anellen6rizve,hogyagyermekkdzbenneemellefolakez6t.Azels6feladatlapokon
a gyereknek sok-sok oldalt kell
rShriz6sos peiir. v"ra;eban
csak izelit6iil van erre nenany
*";j t'narfa*: A:-'L lapon levS' egym6st
"'
eleinte
ilyen
,,sorrni*afft"f
teleirni
'ai'a"ii'
k6sziti el6 annak a gyakori
egyenes *r,,t'l-b,etri hurokvonal6t
fiigg6leges
6s
ferde
Ennek
keresztez5
vagy a lefel6 fut6 sz6r6n megt6rik'
is az ,,1" r'rat.rJiii,

hibdnak kikiiszobol6se?"", "r,t..

indul6
azazoka,hogy a gyermek afolfel6

ron"i*

nem rnarad
norn""tegge d6lten kezdi' 6s lgy

helyeahurokkialakit6s6ra.Ez6rthangs0lyoztuktr]laferdevonald5l6s6tafeladatlapon.

Mindenk6ppenrendeznikellm6g'a""'tm6rdiktil6skozben'az[rott'o6so'<i6sti
kiilcin'
pongyolavonalvezet6s6b6lad6d6a_o,d_6t6veszt6seket,ugyanigyaY_|Jt6veszt6stis.
sor5n minden ,,o" dikt6lesakor
m6d, mint hogy a kiscsoporto,
m6g a hiba etkovet6se eiati'ngy"tr"rt"t;ur.
kelileh(znia az ,,o" betfi kamP6l6t'

Nincs

16 m6s

ir",o.rur
ii " gy"r"r."t,

akit illet, hogy eg6szen

a vonalig

A dikt6l6s
Adyslexi6sgyermekeknek6ltal6bani6avizu6lis,derosszazakusztikusfigyelmtik6seml6kezeti.jk.Ebb6lk6tdologkovetkezikazirasgyuko.t,,a..vonatkoz6an:adysgraphi6tnem6rdea gyermekben ne
goJo'toanunk kell ar16l' hogy
ugyanakkot
kezelni'
m6soltat6ssal
mes
maradjonmegazonnraga6ltalhib6sanleirtsz6vizu6liseml6kk6pe.Teh6tazir6sjavit6s6ban
sz6- 6s
a'ftiaf asnak' mondatbefeiez6snek'

javul6sa sor6n'
'mondatfogalmaz6snak'
"n "
legmakacsabbak.a dyslexia
inkAbb
A szakirodarom szerinr az ir6sprobl6r;';;
fektetii'ik
tutt,"n"t, melyik funkci6ra
,tt6ll,
eredmny
az
,r"r*i
Tapasztalatainf.

nagy szerePe

Ehhez 6r6r6t 6ritra, rendszeresen

betnt6veszr6sek kikiiszobor6se.
n11q6.li.cLf'- 6s m6ssalhangz6sorokat'
anyag6nak
elvei
dikt6thatiuk az olvas6tapok
elt<ertil6se v6gett a dikt6l6s
mond"tJk.t. ,l fl.r.ge. gatlZs
sz6ragsorokar,
sorin elmondtam'
az olvas6stanit6s ismertet6se
ugyanazok,
''n' "uiyuket
Adyslexi6sgyermekirSshib6in6ln"gyon6rv6nyesi,ilaz[gynevezett,,alaktagol6sigyengeER' 1971):advslexi6s a fon6m6-

" T[:1[i"f::::?::"

,ru*,,

."t;';;;;t,

r-

oANZING

(Gestaltsli"d";;;;;.n*r.n",rrro icHir.r
Az alaktagolSsi
6s ha ki i, h"l;i; ;;, rnregfelel6.elrendez6sben'
p6td6ul
kat nem hallia ki , r*"loiu,,
oszt6lyosokn6l
a uutri- es ,,atagkihag}6sok is' .Els6
mag6nhangz6
gyenges6gre Vezeth;;k vissza
az
i*"ft' t'n'Uu-et'ft"t6' hiszen "o"
a mos helyett

s69,,

gyakori eset, hogy

''-t az
6tvezet6 mozg6ssorban'
"s"-be
artikul6ci6s *o'ga" elv6sz az "m"-b5l

18
I
_s

E.

i\-_
Ez6rt dikt6lunk eleinte sz6tagsorokat, mert ezekben el69 vil5gos mind a mag6nhangz6,
mind a m6ssalhangz6 szerepe,6s ejt6stikkor semmi sem mos6dik el. A puszta betfi- 6s sz6tagsorok, valamint a 2 bet(b6l 6l16 szavak ir5sa v6gighriz6dik m69 a 4 bet(s szavak olvas6s6nak
peri6dus6n is. A 2 bet(s ut5n a 3 betfis szavakra terunk 6t. (ltt teh6t kiv6telesen mds a sorrend, mint az olvasdsban, ahql a k6t betffb6l 6l16 szavak ut6n a n6gy betiib6l 6ll6kat olvastattuk, s csak azut6n a h6rombetfiseket.) A 20. olvas6lapon lev6 szavak (TAL, TOL, TtJt) erzekeltetik a gyermekkel, hogy a maginhangz6 nemcsak egy esetleges 6tvezet6 mozdulat, illetve
hang k6t m6ssalhangz6 artikul5ci6ja kcizott, hanem <in6ll6, jelent6shordoz6 szerepe van.
(Mivel a20. lapon nagyon kev6s ilyen sz6 fordul el5, dikt5lhatjuk m69a kovetkez6szavakat:
m6r, mer, m6r, mar; vir, v6r, ver, varr; bir, b6r, bor; h6z, hoz, h(z; haj, h6j, h6j stb.)

A n6gybetfis (2{2) szavak olvas6sakor azok a legkcinnyebbek, amelyekben azonos bet(k

vannak, pl.: teve, pipa, lila. Nem 6rv6nyes ez a tollbamond6sir6skor, mert ilyenkor 6ppen
ezek a legnehezebbek: a gyermek nehezen veszi 6szre, hogy valamely hangot k6tszer hallott,
teh6t leirni is k6tszer kell. 6 hallotta a hangot, le is irta
- nem 6rti, mit akarnak m6g. [gy
lesz a cic6b6l ,,cia", a tev6b6l ,,tev" vagy ,,tve". Legegyszer(bb teh6t a diktel6st olyan szavakkal kezdeni, melyekben mind a n6gy bet( mis, pl.: h516.
A k6s6bbiekben ism6t az olvas6lapok sorrendj6ben vehetjilk a mind hosszabb szavakat.
Ki.ilcin hangsrilyt kell fektetni.ink a mdssalhangz6-torl6d6sokra. Ezekb6l vagy kimarad, vagy
helyet cser6l egy-egy betfi. lgy lesz a boltb6l ,,bot", alm6b6i ,,ama", a frissb6l ,,fiss"
vagy,,firss". Teh6t gyakoroltatnunk kell mind a sz6 v6g6n (p6ldiul a ,,kert" sz6ban), mind
a kozep6n (pl. szekr6ny), de killonosen az elej6n (pl. pr6ba) a m6ssalhangz6-torl6d6sos szavak ir6s6t.
Killon jelent6s6ge van az irSsban a zcing6s-zcing6tlen m6ssalhangz6k megktilonb6ztet6s6nek. A dyslexi6s gyermekek egy tipusa rendszeresen t6veszti 5ket, 6s ez a t6veszt6s felt(n6bb
az ir6sban, mint az olvas6sban (pedig : pedik, teve : tef, kefe : keve). Oka gyakran az,
hogy a gyermek eleve nagyon gyeng6n ejti a zong6t, bizonyos esetekben pedig feltehet6en
gyeng6n 6rz6keli. Ennek javitdsdra a dyslexia korrekci6 els6 h6napjaiban minden tollbamonddst azzal kezdiink, hogy mdssalhangz6kat diktelunk. A gyermekek a k6zh6tat a g6g6jUkre

illesztve, ut5nunk mondj6k a hangot (nem suttogva, mert olyankor a zcing6s hangokat is
zcing6tlenUl ejtjiik),6s meg6llapitjul<, hogy a hang zong6s-e vagy zong6tlen (kisebbekn6l:
morog-e a torkuk vagy sem). Zcing6s hang eset6n egy piros filgg6leges vonalat h(znak a fijzetlikbe, zong6tlenn6l zcildet
- esetleg k6ket. Mivel nem bet6t kell irni, csak vonalat, nem
kell magunkat a m5r gyakorolt bet(k6szlethez tartanunk, hanem el6szor azokat a betfiket
vessziik sorra, amelyekn6l a z6ng6s, illetve zc5ng6tlen jelleg igen er6s,6s amelyekn6l mds
egy6b mozg6s nem 6rz6kelhet6 a g6ge t6.i6krin. (Ez6rt kell k6s6bbre halasztanunk a ,,k",t
a sorban, mert ejt6sekor az 5ll alatt 6rz6kelhet6 izom-osszehriz6ddst eleinte zcing6nek gondolj6k.) Egy betfi t6bbszcir is el6fordulhat. NagyjSb6la kcivetkez6 sorrendben vesszijk 6ket:
Zcing6s mdssalhangz6k: zs, r, m, z, v, n, b, d, j, g, l, gy, ny.
Zcing6tlen mdssalhangz6k: f, s, h, sz, p, c, t, cs, k, ty.
A k6s6bbiekben varidlhatiuk a feladatot azzal, hogy magukat a betfiformikat is szinessel
irjuk; s5t lgy is, hogy egyes szavakat h6rom szinnel irunk; a maginhangz6kat feket6vel,
a zcing6s missalhangz6kat pirossal, a zcing6tleneket zcilddel. Erre mdr csak szi.iks6g eset6n
t6riink r5, mert sok id6t ig6nyel.

19

A dyslexia korrekci6 kapcsolata mis tantirgyakkal

dyslexi6s gyermek nemcsak olvasis-ir{sb6l gyenge. Probl6mii vannak

helyesirdssal,

a nyelvtannal 6s a fogalmaz6ssal is, mert a beszdd az 6 szAm|ra sokkal

tovibb marad szubjektiv, nem teljesen tudatos tev6kenys6g, mint a tcibbi gyermeknek, 6s ez6rt sokkal k6s5bb
tudja objektiven tanulm6nyozni. A dyslexia korrekci6s 6r6k ma m69 kev6s lehet6s6get adnak
ennek javit5s6ra.

Ami a helyesir6st illeti, n6hdny p6ld6t l6thatunk az olvas6- 6s feladatlapokon a,,-ban"

6s a ,,-ba" ragok megktil6nboztet6s6re, az eszkcizhat6roz6 ragj6nak helyesir6s6ra. Az alapelv
itt is az, mint az eg6sz munk6ban, hogy sokkal kisebb m6dszertani l6p6sekkel haladunk el6re,

6s mindent hosszasan kell begyakorolnunk. Tehit nemcsak n6h6ny p6ldiban, hanem oldalakon 6t gyakoroliuk a szab5ly alkalmaz6s6t. (A gyakorl5s mennyis6g6t illet6en m6g a feladatlapr:k anyaga is kev6s. A korrekci6s 6rin enn6l sokkai tobbet kell vennijnk.)

P6ldiul az eszkozhatSroz6 irisinSl f6lbehajtjdk a gyermekek a fiizetlapot, s a bal oldali

oszlop fol6 iri6k a ,,Mi?", a jobb oldali fcjl6 a ,,Mivel?" k6rd6sz6t. Ezut6n a bal oldali oszlopba
legalibb 15-20 mag6nhangz6ra v6gz5d6 kciznevet dikt6lunk, ezek kozott els6k6nt 6, i, d,
6, rt, ii v6g(eket (karal6b6, limon5d6, k6v, drazs6, r6dli, semmi, kifli, cumi, pumi, gumi,
kcilni, kocsi ;forg6, hord6, ziszl6, fog6, dug6, injekci6, di6, rddi6, haj6, mack5, csik6, zacsk6,
h616, dar6l6, kil6, oll6, rol6, sarl6, kagyl6, csom6, domin6, metr5, s6, bors6, borit6, hint6,
goly6, lassz6, dug6htiz6; fed6, leped6, kend6, leveg6, sz6l6, gyepl6, csorl6, tekn6, cip6,
sz6r6, teriti5, h(sit6, feny6, erny5, cip6f(25: hegedii, fU, koszcirfi, gyiirfi, f6s(, tff, keszry6,
gy(szii). A gyermek a lap jobb oldal6ra leirja ezeket a szavakat irgy, hogy a ,,Mivel?" k6rd6sre
viilaszoljanak (r6dlival, semmivel stb.)" Kozben tudatositjuk a -val, -vel ragot, esetleg 6t is
iratjuk szines ceruz6val. Ezut6n dikt6ljuk az o 6s e v6gz6d6s( kozneveket (baba, hiba, Iiba,
gomba, cica, pdlca, t6lca, l6da, labda, p6lda, gerenda, inda, bunda, d6rda, tea, fa, tr6fa, sdmfa,
sodr6fa, gyufa; csibe, kefe, cinege, lecke, csipke, kecske, csille, zene, csempe, bogre, kdrte, teve, pecsenye, dinnye, cseresznye, cs6sze). Ezek m6g mindig a -val, -vei
ragot kapjlik
A miisodik fokozat az egyjegyii m6ssalhangz6ra v6,gz5d6 szavak eszkozhatdroz6s alakja
(bab, hab, darab, gomb, zab, dob, malac, perec, l6c, filc, polc, l5nc, pad, k6d, n6d, hid, fcjld,

j6d, kard, zsir6f, copf,

szalag, agyag, anyag, madzag, virdg, sereg, Uveg, harang,

bidog, kajak,

mik, zs6k, barack, retek, ajind6k, f5zel6k, ke16k, jdt6k, dal, hal, fal,
vonal, fondl, irisjel,6tel, ital, lev6l, sz6m,6lelem, f6m, kr6m, filrn, jutaiom, orcim, szappan,

salak, ablak, cs6nak,

szimtan, celofdn, csaldn, voldn, cikllmen, sz6n, margarin, benzin, v6szon, lap, kalap, nap,
varr6g6p, sip, k6p, cser6p, szerep, radar, csavar, mad6r, bog6r, pohir, kosdr, git6r, sz6t|,r,
lekvdr, m6ter, keny6r, papir, kakas, farkas, vas, toj6s, le.res, m6r6s, himz6s, m6kus, hrjs,
feladat, lakat, vonat, kab6t, gdt, lap6t, emelet, dics6ret, pecs6t, kert, part, ezrist, kedv, n6v,
nyelv, konyv, ov, sziv, 6v, h6z, gLz, 96,2, 96z, k6.2, pdnz, viz, rajz, 6z).
Itt eleinte h6rom oszlopot k6szittink. Meg6llapitjuk, s5t n6hriny sz6n6l le is irjuk, hogy
p6ld6ul a,,radlr" sz5 a ,,Mivel?" k6rd6sre tulajdonk6ppen igy hangzan6k: ,,radirval',; majd

20

irjuk a helyes form6t: ,,radfrral ". Igy tudatosithat6 6s I6that6, hogy az

,,r" hogyan hasonul.
A harmadik fokozat a k6tjegy( m6ssalhangz6ra v6,gz5d6 szavak eszkozhatiroz6s alakjdnak
gyakorl6sa (pipacs, szivacs, kalap6cs, rics, m6cs, kulcs, kapocs, papucs, habarcs, hord6gy,
jegy, tcilgy, rongy, gyongy, tant6rgy, zuhany, arany, zs6km6ny, korrn6ny, mutatviny, kopeny,
neonf6ny, gy6k6ny, nov6ny, red6ny, padl6viasz, kolbisz, kov6sz,6sz, abrosz, busz, nircisz,
sz6sz, szusz, ponty, korty, poronty, pinty, rizs, paizs, rozs, par6zs, massz6zs). Az eszkoza harmadik oszlopba

hatiroz6s alakokkal mondatokat is fogalmazhatunk.

Hason16 apr6l6kos menetben dolgozhatjuk ki az egy6b helyesir6si probl6m6k korrekci5j6t is.
A nyelvtan tanul5sa v6gig neh6z. lrleki.ink a kezdeti probl6mikat volt alkalmunk megfigyelni, p6ld5,ul a szavak sz6fajok szerinti csoportos[t6srinil. A dyslexiSs gyermek sz6m6ra idegen a sz6fajok szerinti csoportosit6s. A tdbbi gyermekn6l alkalmazott segits6g, a k6rd6sz6
pedig csak m69 jobban megzavarja. Pl.: Peti leck6t ir. Mit csin6l? ,,Leck6t." Ez6rt az iskolai
nyelvtan tSmogat6s6ra kijlcin ,,K6rdez5-jiit6kot" j6tszunk. Egyszerii, majd mind cisszetettebb
cselekv6st vagy tirgyat SbrAzol6 6rdekes k6peket v6gunk ki ki.jlonf6le konyvekb6l, foly6iratokb6l. A pedag6gus egyenk6nt, letakarva teszi ezeket a gyermekek el6: ,,Tal6lj6tok ki,
mit 6b16zol a k6p!" A gyermekeknek egyszerff, a nyelvtanb6l ismeretes k6rd6szavakat kell
feltennitik, amelyekre a pedag6gus a k6pnek megfelel6en vdlaszol. (Mi?
- Mack6. - Milyen?
s6rga.
Mit csin6l?
ut.
Hol?
Aut6ban.) Ezut6n felszolitjuk az egyik gyermeker,
-hogy mond,ia
- (Sirga
- el a mondatot
- mack6
- Ul az aut6ban),
s azut6n adjuk oda neki a k6pet.
V6gi.il mindenki leirja a ndla lev6 k6pek mondatait. E jrit6k segits6g6vel a gyermek 6rz6keli,
hogy a k6rd6szavak segits6g6vel val6ban megtudhat egy sz6t, illetve mondatreszt, mig ha
m6r k6szen fekszik el6tte a mondat, nem 6rti a k6rd6s funkci6j6t, illetve hibdsan k6rdez.
K6s5bb azuten c6dul6kra irt ig6ket, f6neveket 6s mell6kneveket adunk el6jtik, egy csom6ban kori.iibeliil 3 x
- 10-12 darabot, 6s tobb alkalommal tobb csom6t. Az a feladatuk,
hogy sz6fajok szerint csoportosits6k 5ket. Ez ism6t j6 onril16 foglalkoz6snak is.
A fogalmaz6s neh6zs6gei nemcsak a szeg6nyes sz6kincsb6l, a gyenge mondatalkot6i
k6szs6gb6l, az irissal szembeni kedvetiens6gb6l ad6dnak, hanem a rossz szovegeml6kezetb5l
is. A gyermek k6pzelet6ben 6l egy k6p, amit mondatba akar cinteni, p6ld6ul igy: ,,A sztinetben apuk6mmal a t6hoz menti.ink kirdndulni." Mondjuk leirja addig: ,,a t6hoz"
- 6s addigra
elfelejti a mondat sz6 szerinti alakjSt. De a k6pzeleti k6p m6g megvan, tehdt annak
alapj6n
6jrafogalmazza. Csak most egy kicsit m6sf6l6re sikerUl, p6ld6ul: ,,A szUnetben ki16ndultunk
a t6hoz apuk6mmal." Megn6zi, hol kell folytatni: az utols6 sz6 ,,a t6hoz". Ehhez ragasztja
az 0j befejez6st, s igy a mondatrrak se fUle, se farka: ,,A sztinetben apukdmmal a t6hoz apuk5mmal."
A dikt6l6s egy r6sze ugyan v6gig megmarad a foglalkoz5sokon, nagyr6szt azonban 6tadja
hely6t a k6pek16l val6 sz6- 6s mondatfogalmazdsnak, k6psorok16l val6 fogalmaz6snak. Le(ratiuk annak egy r6sz6t, amit a besz6dk6szs6g fejleszt6se 6rdek6ben elmondatunk a gyerekkel.

71

A besz6dk6szs6g feileszt6se

A dyslexia korrekci6hoz* hogy val6ban,

fi

a sz6

szerinti 6rtelemben vett reeduk6ci6 (6tneve-

6s az osszefijgg5 besz6d
hozzittartozik a sz6kincs, a mondatalkot6si k6szs6g
l6s) legyen
-is. salnos,
k6peket szoktunk
mindig t0l kev6s id6 marad r5. Foglalkozasainkra
fejleszt6se
is, iol felhaszvonalrajzot
az egyszer(
gyujteni. (Nagyobb gy".r"["knI, akik m6r felismerik
korrekIogop6diai
k6peit, melyet a
n6lhatjuk GACSO MARIA ,,526- 6s k6pgyfijtem6ny6nek"
meSneveztet6s6vel (magunk is elcso-d6lkoci6hoz k6szitett.) A sz6kincset b6vitjtik a k6pek
jutnak
tanitv6nyaink-esz6be, p6ldiul f[ir6sz'
zunk, hogy n6ha milyen egyszer( szavak nem
Ekkor versenyszerfien mutatiuk a kpeket'
f6szek stb.), rendezzijk a f#galmak segits6g6vei.
is. Sorba k6rdezziik a gyermekeket' ha
megneveztetjiik, s megietottltliit< a fels6 ftgalmat
V6gUl
keresiink. A k6p az6 lesz,aki felelni tudott'
nem tud, m6s

il

ielentkez6t
valaki valamir
a tobbiek onil16 foglalkoz6ssal folytati6k' a legosszeszSmoliuk, kinek h5ny k6pe van. Mlg
begyakoroliuk az ismeretlen szavakat'
gyeng6bbekkel

Amondatalkot6str6szbenk6pekalapiSngyakoroljuk,r6szben_f6k6ntosszetettmonda-

tok esetben - elkezdett mondatok befejez6s6vel'

Ak6pekk6tf6l6klehetnek:vagymagaak6p6br6zolegymondatot(pI.:Akisl6nysz6l6t
Ez ut6bbi

k6psort k6szittink annak gyakorl6s6ra'

eszik); vagy egy mondatr6szr "n1uliink ki,6s
tetei6re felirluk: "Mit szeret Kati enni?" Al5ia
feladatok j6l mutatnak az ir6svetlt6n is. A lap
felsorola k6rd6sre v6laszolva, a t6rgy jel6vel kell
pedig 6teleket raizolunk. A gyermekeknek
is haszszempontb6l
hel.yes[risi
(Ennek leirat6sa
niuk a szavakat: kiflit, pu.u.l,, kenyeret stb.
a sz6
haszn6lni
,ug6,."ni, mikor kell kett6s ,,t''.t
nos. A dyslexi6s gyermek szinte k6ptel"n
egy
csak
*lNiri" k6rd6s ut6n mindig
"t" van')
v6g6n. El6bbre visz, ha begyakorolluk, hogy
osszepedig
m6s mondatr6szek kiemel6s6hez is' azt6n

*5

G;

Hason16 k6psorokat k6szithetiink

hasonl lt6sokhoz:

A fekete l6tra alacsonyabb, mint a barn.a'

A iegenyefa magasabb, mint az almafa'

A piros alma nagYobb, mint a zold'
Vagy: A ceruza olyan hegyes, mint a t('
A iabda olyan gomboly6, mint a l6ggcimb'
is van' Adhal.unk m6g ilyen feladatokat
Mondatbefeiezter6si gyakorlat , f"Laatt"pokon

I
T

az e|lent6tes kot6sz6val kapcsolt mondatok

sz6ban, a t6bl6n ,agy i-r6,uetit6n. Ktilonosen
befeiez6se neh6z.

Adyslexi6sgyermeknehezentanulverset,6snemigen6lveziaversolvas6st.Ennekoka
el5
szeg6nysege' A versben gyakran fordulnak
els5sorban ism6t a sz6kincs 6s a mondatalkot6s
me8'
sz6rendfi mondatok' Ezeket nehezen is 6rti
kijlonleges szavak 6s a szok6sost6l elt616
amely nem szerePel mindennapi besz6visszamondani pedig v6gleg k6ptelen olyan mondatot,
a ritmust'
csak az igen i6 ritmusri versekb6l 6rzi ki
d6ben. Ritmus6rz6ke aliataUan rossz, ez6rt
(pl':
versolvas6sra
a
16
verssel szedhet6
Mivel nem szereti a verset, leginkSbb m6g a tr6f6s
Gorcsem ber, KutYa-t6r)'

If
x

H
,R
s\*-.rE

22

It

A korrekcids 6riik menete

A dyslexia reeduk6ci6s.6r5kon [j tananTagot

turajdonk6ppen sohasem veszrink,
hiszen azr
"il" bet(t' amit p6ldriul negyedikesekkel gyakoroltarunk, m6r tanult6k els5s korukban.
Soha sincs
a2

olyan tananyagun-k vagy tanitSsi c6lunk,

melyet egy 6riln elv6gezhetn6nk, el6rhetn6nk. Ezt j6r iilusztr6rja az utmuiat6
v6g6n tarrirha ta iaieu.zrt^t6 is, ahor
egy_egy nehezebb,
tcibbf6lek6ppen t6veszthet6 bet6
sok fJadaton at varidiodrk m6s berfikkel,
azutin elmarad,
majd rijra el6kertil
- s mindez az6rt,hogy a hosszabb id6re kit(zcitt tanitdsi c6lt,

p6ld6ul
a,,zs" ber( biztos ismerer6t hetek mflva*"te.Jut
. A c6runk tep"rreg- 6s k6szs6gfejreszt6s.
Szinte mindiS ugyanazt csinriljuk, minden
alkalommal egy pici I6p6st el6re t6ve.
Az 6r6k
mozaikszer(en tev5dnek <jssze a kril6nf6le
fejleszt6

gyilo.t"tot

u6l, amelyeknek monot6ni6j:it egyr6szt v6ltogar6sukkal oldjuk

fel, m6sr6szt egy_Iegy 6rdeke; rij k6ppel,
tr6fis mes6vel.
J6, ha a fograrkoz6sok v6rtakoz6sa nagyj6b6r ,rono, -menetben
folyik:
a
gyermekek
igy
konnyebben illeszkednek be' Egyiki.ik
rg!".it a hangos olvasdssal, m6sikuk az ir6ssal szemben
t6pl5l ellenszenvet, s_ 6ppen a [ir.rop#o,
6r6k ,,nem kcivere16,, hangv6teie ragadja
6ket
kcinnyen arra' hogy 6ra kozben ki-ki
megkis6reljen lealkudni valamit a
sz6m6raneh6zs6get
jelent6 munkib6r. Az azonos
menet( 6r6knir az ,,arku,,rehet6s6ge
cscikken: a gyerekek
tudjdk' hogy a
szerint
az els5 feladattipus ut6n a m6sodik
"szab6ly"
kcjvetkezik
stb. Ugyanakkor tegyen minden,6n6n.vqrami 6rdekes
0jdonsiig ir. Egyg;.-k;i.ro, n"
hrizzunk
er hosszrj
ideig' mert a gyermekek fSrad6konyak.
Dolgozzunk j6 i.itemben, tcjbbf6le feladat
v6ltakoztat6s6val' K6sztiljiink fel {gy az6rakra,
togy elcire elrervezett menert6l b6rmikor
el tudjunk
t6rni' Kiscsoportos m.unk6ban ugyanis ilen",
megv6rtoznak az er6viszonyok,
ha egy vagy k6t,
ku cs helyzetet elfoglal6
I

gy".r" t'f,

an

yrik.

El6gg6 j6nak bizonyult a kcivetkez6

mener:

'l

' Bet[idifferenci6l{s, <isszeolvas6s. Az oraelej6n van a betfsorok,

sz6tagsorok vagy szavak
emlitettrik, m6,rve azid5t 6s a hibasz6mot.
A
lapokon
lev5 sz6tagsorokat
(kicsikn6l)' illetve versenyszerii t6bl6zatokat
(nagyokn6l),
olvas6sa' mint m6r

valamrnt az cisszes sz6t minden

gyermeknek egy6nileg 6s hangosan
kell elolvasnia. Egy 6ra aratt term6szetesen
nem tudjuk
dtvenni a s(r(bben nyomott lapokat _
ez nem is szliks6ges. A lapok anyagdt _
a
gyermekek
kor6t6l 6s a dyslexia s(lyoss:ig5t6l frigg5en
kcjrUlbeltil .l40_1d0 6ra alatt vesszilk
6t.
Habiir jelenleg a budapesti Besz6dlavitl
tntozetuen a logop6diai 6r6khoz
hasonl6an heti

:il:i:: :it:::.u"'

6rdban'6gezzi:k a korrekci6t, cetszeriiuu

tenne a heri 3 x

vagy

4x

A sok hangos orvas6s sok id6t ig6nyer,

de szi.iks6ges. Mint m5r mondottam,
amig az egyik
gyermek orvas, a tcibbi kikeresi, a fiizet6be
iria at6brivatb6r
5rtarSt
b6t- az 6rtermes szavakat. N6ha reibb oszropb6r is.
Ezeker
roltuk, s fcir6jrik, a rap sz6r6re egy k6rd6jerer
heryeztijnk: ,,rnnen keresd, van_e 6rterme!,,
Ha a csoportban hiromn6r tobb
gyermlk ,.n,..., a munka nem er6g onriil6
fograrkozdsnak,
ekkor vagy sz6fogarmaz{st csin6rtaiunk
k6pek16r azokkar,
6p;".
nem
orvasnak, vagy
a szint6zist gyakorl6 feladatokat
"kik
hozzuk el6re.

r..rr,.;J;;:iffil:jliilll-

23

Olvas6s k6zben figyeljtik a hib5kat 6s azonnal javittatjuk" A javit6s

ideje belesz6mlt az olvasis idej6be. Egy hibfsan olvasott sz6tag csak egy hibrinak sz6mit akkor is,
ha a gyermek tcibb
hib6t ejt, p6ld6ul ha a ,,nrj" sz6tag heryetr er5szcir azt mondja:
,,nU,,, azt6n: ,,m0,,.
Az olvas6lap anyag|t 6ltal6ban k6t 6r6ra beosztva vehetj[ik, az egyik
6r6n a sz6tagsorokat,
a mdsikon a szavakat- A mondatokat m6r viltakozva olvastatluk, hol a,
egyik gyermekkel,
hol a m6sikkal.
Ezut5n kcivetkezik a dikt6l6s: a zong6s-zcing6tlen m6ssalhangz6k megkiilcinbciztet6se,

mag6n- 6s missalhangz5k, sz6tagsorok 6s szavak irisa.

2" Feladatok a szint6zis gyakorl6s6ra. Mindig egyfajta szinr6zisr veszrjnk:

vagy betffkb5t

szavakat, vagy sz6tagokb6l szavakat, vagy szavakb6l mondatokat 6llittatunk

cissze. A feladat-

lapokon szerepl5 h6rom vagy n6gy bet(b5l cisszeillithar6 szavak mint6j6ra

k6szitheri.jnk
m6g borit6kokat cit betfib6l 6l16 szavakkal is.
6rdn, versenyszerfen is j6 feladat, ha dikt6lunk egy h6rom betrlib6l 6ll6 sz6t.
Mindenkinek
ki kell tal6lnia olyan szavakat, melyek a megadott6l csak egy bet(ben t6rnek

el (pl.: b6rr-cs6 r-G y6 r-bo r-b ir-b6 r-b6r-b69_b6sz). VersenyzUnk, hogy

k6t perc
-sz5
alatt ki h{ny sz6t tud osszeirni. Egy 6r6n h6rom sz6sort vesziink, a pontsz6mot
6ssze-

t6r

sitji.i k.

3' Besz6dfejleszt6si vagy nyelvtani gyakorlatok. Sz6kincsb6vir6s vagy mondatalkot6s,

vagy

k6rdez6 j6t6k stb.

4. Tcirt6net. Yagy az olvasm6ny elorvas6sa, rcivid megt5rgyal6sa 6s
ermond6sa, vagy egy k6p_
sor elmondisa' dsszetartoz6 mondatok osszekeres6se, esetleg valamilyen tr6fiis
k6p16l
besz6lget6s.

5. Lehet6leg minden 6r6t varamiryen orvas6j6t6kkar fejezzirnk be. Ezeket

nagyon szeretik
6ket, mert ,,nem jutott r6juk id6", er6teljes fegyelmez6 eszk6zt jelentenek az id6htlz6s ellen.
a gyermekek, s ha nagyn6ha elhagyjuk

Az

egyes lapokat ne tekintstjk tananyagnak, hanem csak gyakorl6anyagnak.

Nem szilks6ges
addigfoglalkozni egy-egyrappar,mgagyermek,,tudja"azanyagot,vagyis:
azu-ildifferenci6l6s lapj6t nem gyakoroljuk addig, mlg a gyermek nem t6veszti
e k6t bet(t. Ez a feladat mdshol m6s form6ban [gyis el6kerijl megint. Minden lapot egyszer, legfeljebb
k6rszer olvas-

tassunk el.
Az 6rik hangulata legyen vidim 6s lendiiletes. Ugyanakkor fegyelmeznrink
is kell, bar6tsigos er6llyel, mert gyermekeink dekoncentr6ltak, nyugtalanok.-Gyakran
szorong6k az els6
hetekben, s mikor l6tj6k, hogy dyslexi6jukat term6szetesnek vesszi.ik,
rossz teljes[tm6nyeiket
nem toroljuk meg, ttlsigosan is felold6<jnak.

Ne fukarkodjunk a dics6rettel. Rossz jegyet csak nyilv6nval6 rosszakarat

eset6n adjunk.
lgyekezzi.ink szinte 6szrev6tleni.jl, ha lehet, m69 a hiba elk6vet6se
el6tt felhivni , gyermek
figyelm6t a hiba lehetds6g6re, hogy min6l hamarabb 6t6lhesse:6 is tud
olvasni, [rni!
Az els6 foglalkoziisokon nagyon vigyilzzunkarra, hogy a gyerekek kcizott
megferer6 hang_
nem alakuljon ki. Minden egyes dyslexids gyermekrjnk a legbutdbbnak
tudja maget a salit
oszt6ly6ban, 6s diadal6rz6s, s5t k6rcjrcim cinti el, ha a csoportban
tai6l mag6nril gyeng6bbet is.
K6sztiljiink fel az ilyen helyzetek tapintaros rithidal6s6ra.
El6fordui, hogy egy hosszabb szijnet vagy betegs6g utSn a gyermekek (jb6l
elkcivetnek

olyan hib6kat, amelyekr6l azt gondoltuk, m5r kijavirottuk

24

atei. reriunk

vissza nyugodran,

a gyermekek okolisa n6lkill az alacsonyabb szintre. Egy-egy

sIlyosabb hiba legydz6se csak

tobb menetben sikeriil.

.. LY'?'"s

emlitettiik m6r, hogy

a dyslexia nemcsak azr jerenti a gyermek 6rer6ben, hogy

kin-

l6dik az olvas6s6r6kon. Kovetkezm6nyek6nt gyakran neur6zis-l6p fel,

hib6s munkaerkcilcs
alakul ki, romlik a gyermek beilleszked6si lehet6sSge a tdrsadalomba,
ar6nylag j6 k6pess6g(
gyermekek nem tudnak az 5ket megillet6 mfvelts6gi fokra 6s majdan
azegy,6,badotis5gaiknak megfelel6 munkakcirbe eljutni. Mialatt a reeduk6ci6 sor6n
egy-egy olvas5si hiba kila-vit6s6val bibel6di'ink, 6ljen mindig a tudatunkban, hogy munkdnkkal
n"mcs.t a zong6s-zcin!6tlen
mSssalhangz6k t6veszt6s6t akad6lyozzuk meg, hanem tanitv5nyaink
6let6nek kisikl6sdt is.

25

---

6i6koztat6 az o I vas6lapok tarta

lmir6l

T
NJ
ok
IO

tJ
JU

o4<
9.oE
iN<
aoN
aE?
N<<
<FJ
j

z
F

iE6
ZEN
^rt
?
i,J
IUJ

<ro-

z9?
6<J
r.5.8
JN^

NN

us

d6

lEy
offb

S6
6.d

;.^

<Yo

!xl

.o
'o
NN

.o .o

bo&
d6

q?

E.E
or
EE

EE

Eo
te

ao
z
J

z4

dy
l+tl
rr
O6

Lf,

.oI

dlJ

ii

\UU
Jd

.i!0
EJ
at)
NU

'o

<V

fU

rI
ul

zi
-J

9ftd,)

Z:UL
Nd
<6d

'o

.o

\f

z
F^tl

HEh
,Z@

.o

< F':)

cE

--<

6<:
NON

5\l

{-

F\

or

+h

29

N,'

o?
IO

tJ

JU
9rd

?oi
ldx
OFo

dd

!fJ
j

l
l

P"(.x

Od
NE
6C

Z;N

^ U:

I be
]L

<:1
.UJ
<rg

'o
N
.^a
X d^

.il5:
N!N

'9 'fo

EsE!
I

!'O
'-N

c
o^
ratl

rO

t:0
TN
3v

EJ

_Y

'N

Pi=e I

+
o-

.d ii oie
5ili3>

!o

=.t
-3Ev

o
de
5tr:;tr;
>

5 S E,=

'qiio9

o.6

tsB_3

i!9

'=c-

l}'r"lY
logrl
JE
l

.-N

I
I

ll

Jl-

ro>

t
I

\d

>o

.l

I
I
t
*

-t<

u'O p
O'-v>
_l:E
{(oco

.-

,oiii
Nd

Et
>
O d-; e

NJ
ok
-6

tJ

JU
Ord

Ci

ol

?a:

t5x
oF6
!sJ

tt

o'

i-

F
@
.99

>d
Z'; N

dd
;!E

3,6

dru

E
.o
c

ttsp

o
!E

.o

L-:
ui

d.O
oo

hs-3
bo'= c

4ic

cqE
{:
-'

L
c

.!N
s)

zOui

esl

<otr
,H

HO

;.^ N
<Yo
>du

r<
o
li<v

dsa

tli

ao

{o

F
u
rI
aF

5.? -',>
JUF

-NU
aoE

rO7

'O.- N

*il

f.<

o<E
,j.dx

31

NJ

ok
rci
t:<
JU

\o

idfr
oE?.

-i

oL<
99,
N<<
<FJ

2
F

u<;
z); N
-uu
11::
JUJ

<rg

$
f
F;
f

c.l

!or

u
o

:l='E
E:

\o,

E
.oD
pt
'-c
.oro Y
J6 E

o
o

ho;

oo

f.o
6

bo-

t:E+

'9=

iJ,o

B9
E

or
-rd

>=
rC
.o

=6

i.E

,o

cs
o6

z,5t
o<f
cFr
<otr

dlo
6.^ N
<\,o
>d!!
OdF
UU

iHl

tro

.f 'O
NN
oB
I

N
I

U
I

0F

u_
uC

zi

zu
-J
o_4
* E,:

--uL
-lNi!
<o@

ll"irlr

o;

<g
-tr
ri':t.d u

t,6E
ULtr

bo
G

E
6

's 's

@6
to
:f

fr ts'9

,?,E;
- Ys
dts:

oi
Io
.tf;

oL

o
+

@
<.

;8i

\o

.t
4

Ff

N
6

3Eg

mro
Fl
-il

.o
N

\o

pN

,- i 3=
Hi'o3
rOE

E_9.:
dp)i
-dE
'=c>
E O.O
d>c

.'O
sN

.o

N
\cl

.Y

,O

d
E

6
c

O\O

E:O

al

:o
a

o
'o

9!;
o-\6
>f
rc
-io

?.8

zo!

n<J

k,5.8

Q$e
>du
JU>
oEh

tli
o

z
J

so

nu

Ad

F
U
ZL
-I
uix
Zt-

zd
YU

ttrP
:Ni!

N
U
N

xl

*i Utr1tr
I

ltII
I

33

NI

ok
IO

tJ

Ooa

?oi
> N"<

d9u
rgd

i-

io

irJ

t\
!r

F.

c.l

rF\

o
N

t\
N

F.
N

o
00

6
F\

.c

>eQ
Z,;N
auE
<-ui

oo
='6
e.n,

.,o
UN

tro

C:O

r:{

-UJ

<

C!

'O

rO

Ou
.J

2,5*

-o

16E

?
o

!
!

.dlo
*qB

Io

\ol

6
\0

$fi8

F-v

Jd

=>
xs

a.

@i;

.-" d
=>

ad

oo
z

sU

2
u

dy

x
60

xI

6H

xI

t-

I
5

oo

I
u

t,

>\

>.

dll
qlUU
JO
,i!O
:J

g'D.

NU

<Y

0F
r

gh

LF

>\

Oe

<#P

NU
<oO

60
N

>'

ba >.

>.

>.

E :1.
tro

.l

be'i

*2H

ir<.5

t]-<

o<E
No |i

l4

x
/

tf
N

\o
N

F\
F\

F.

6
F.

-l o
I

rO

oo

F\
o

h
A dyslexifval foglalkoz6 legfontosabb forrfsmunk6k

Becker, Ruth: Die Lese-Rechtschreib-Schwiiche aus logopiidischer Sicht. Verlag Volk Und
Gesundheit. Berlin,'1967.
Gacs6 M6ria: 5z6- 6s k6pgy(jtem6ny a logop6diai korrekci6hoz. Tankcinyvkiad6, Budapest,
1974. legyzet
Klasen, Edith: Das Syndrom der Legasthenie. Hans Huber, Berlin-Stuttgart-Wien,1971.

Kossakowski, Adolf: Wie Uberwinden wir die Schwierigkeiten beim Lesen

lernen? Volk und Wissen. Berlin, 1962.

und Schreiben-

Kov6cs-Meixner-Vekerdi: J6t6kok, feladatlapok, gyakorl6szcivegek olvasSs-helyesir6sgyenge gyermekeknek. M6dszertani Kcizlem6nyek L Debrecen, 1971.
Ligeti R6bert: Gyermekek olvasSszavarai. Pszichol6gia a gyakorlatban lX. Akad6miai Kiad6,
Budapest,1967.

Meixner-Justn6: Az'olvas6stanft6s pszichol6giai alapjai. Pszichol6gia a gyakorlatban X.

Akad6miai Kiad6, Budapest, 1967.
Meixner lldik6: A besz6dhiba 6s a nyelvi fejl6d6s kapcsolata az 6ltal6nos iskokiban. Budapesti
Nevel6 Vll. 2-3. 168-174.1. Budapest, '1971.
Schenk-Danzinger, Lotte: Handbuch der Legastheine im Kindesalter. Verlag Julius Beltz,
Weinheim. Berlin, Basel, 1971. ll. kiad6s.
Vassn6 Kov6cs EmSke (szerk.): Szemelv6nyek a dyslexia kor6b6l. Tankcinyvkiad6, Budapest, 1 977. )egyzet

35

L-

Tartalomiegyz6k

su\ )u'u 'l

dyslexia
Adyslexiatiinetei
Adyslexiaokai
A dyslexia gyakorisiga
bet(tanit6s
Azosszeolvasis
A

........
....

......I

Azolvasmdnyok

........

10

.......'

13

feladatok
Azolvas6j6tkok..

14

A szint6zist el6segit6

15

.........

vonalvezet6s

m6s tant{rgyakkal
Abesz6dk6szs6gfejlesztdse...
A korrekci6s 6r6k menete
T6j6koztat6 azolvas6lapok tartalm6r6l ....

20

A dyslexia korrekci6 kapcsolata

A dyslexirival foglalkoz6 legfontosabb forr6smunk6k

...

17

.!i!.!.
.. . . . . .r
'.:.......

22
73

27
35

A kiad{s6rt felel6s a Taok6nyvklad6 igugat6ia. Felel6s szerkezt6: R6thy Endrel M{iszaki vezet6: Lojd Laios. Fed6lterv 6s illi.rsztrdci6:
Koltai Eva, Grafikai szerkeszt6; D6muth Agnes. Hfiszaki szerkeszt6; T6lgyesi Be6ta-A k6zirat nyomddba 6rkezett:11977. ifllius;
Megielent; 197!. augusztus, P6ld6nyszrim: 30000. Teriedelem:3,1 (A?5) lv. K6sziilt mon6szed6ssel, lves ofsretnyomfusal, u
MSZ 5601-59 6s az MSZ 5602---55 szabv6ny srerint. Raktiri szdm:8075. 1 \-2881-C/8-788i
Kossuth Nyomda, Budapest. Felel6s vezet6: Monori lstv{n vez6rigazgat6
TllOA3