..:::.:::::::::.::::).::)..::..::.:.:.::::':::.i!)9I]]6&§]}_{§§I,,l]'4]:§cÉaqóa,r.9.6.,§íúii.::|l,.

art:éll
ll!F!?,{ tl9s9Í9, !p9ls: IÉi§9ű ]a,9p9Dr]]i,,9pl!Jal!r:3]:s?p,?a§,v]
,.:::,.::, :-:, .. -| , ,::. ,.
: ], . ],
janrry§.]q!Ür9tajܧ+ded,:ll''r!r,p,,$qg
::..:.
.,.,::,:,: ,::.::.: .:::,.:, .] ., ,fuequJel9pqlJil4|§ly),,§9,.11tlg§F'í&t4l
):...,.,,....,.:; .: . ... .. .eiz9&iál ü_ilq]'!n9_4qxr944,q{q],v]
..
,:,:::,::::,.:::....:,,3ualz§eTIaisEi.oÍYrraurat5iair19;,l§
::::::::: , |. .,, : .. íaJpug
{Eig^Igd o §oliq§,u?§,q9lJi§ün§
'66| ,ueq_tóór ti:8g9qopióO|
. :.,. 'Y '§ 'oüo]J§?J5 B
3rlal}zs,ax
',;,,1:,,,,;,:,:;|:,,:,::.,,.,,,. , ,leloJ olB3zP3í 9laze^.Á6n zE uesBpBli
,a§ uollreH
v
€rP?ry
"
a13]a^r" p€qtzs (m3znw
mrpág) dq"Zs^ D3lsáJ IBIIú goJ3rT{
ja3i[.FJual3í (JoqozsBJ) uou8ox
9IIg
g''rpior.nq sq9u?dHp Á33 la3lsl ZV
q9?9!q}q4l 9JoJ!p. l llgp zsozsBuo]o
|)|::|,:::.,.::|:|a :..: :,.. . :]ad3idBJuD §}qag
]]]],],],]]l:]]l.]l,l]],ll].§lpq!I:{il94l9d Pl}ol)ProJ
.:.,.,.w,|W&:Yá r,]?ixo]]aJ§spJoFo
]].]]l]],]
]],]ltión3eo''.j-.'_"]('.'. aqú .§I-6
píóJxo Bp§EoJpüv
pl]
Áq peJnpoJd PIIE
PesneC
)oos xoNnÖ:I Nv
peltu,l pJoJxo Bpauorpuy §361 6
..,. :..:,..:,.: |:.:.,::,:]:']],l.:ryry?)l]'!aPlqls.
PSBpEPI u9,16ót pt1 p:oy6
EpauoJPuV zB s?llpJoJ v
plJor§ l3eJD eW Jo sBílV
:am nepeJe nu V
§ '§l,'á
§ §
v
 PETER LEVI

AGOROGVl LAG
aa .a r

/{rnSZA
HELI KoN

-)
 :]l],]:,,,]],..]:]].:]]]]l
:,
i.,],,:]:.]:,]],l,,,.:.:,1'1. ,*or, §3 El?rx 'a{9cuapaur
(EuzsroEorog-te8nÁu{ezsg
rTap ra3ua1-1a6g ze'enle.rqJ s? B.Tu9pa{ul4i
tsozsauuodolá6 y:rada4Jp ieue>I9prn seÁ5e srudt3 s9 Etzsro8orog llz
:]]i]].i:i':]:].:.i]:,]il§z§{rg,.§§;9n,l!, 1l €lz
lss?zll& 1otsode p4
l.'.ll:l,l,:.,,§9§9llP9tl 9SIOrn BUOI{ 8óI
$,§,!{$d§nluotuv smJBW 86I
.']]:;:,],i)]]i.].:l] l§|]i§ll.ú§§,o6:.*,.,!,].!üáqi6ei1€:]1!.,§our19 zsolPIopBIP V S6t
,.;,1;1:ll,w$gg1';á']:1.§§'üáq;oüa,:ál.:i,,:!uv§l§@l:á'.::|§Oe&i§li§oqlopalp y l6t
',:],,]].] ,.',,l.'.]]'.l,,l']]]].]
,],.,' ]]]],,,]]l, ,:]],,]:],,.{s,!B§i§§l,:§§,;lwaÁllgs y 98I
,]:.;:. ]',i,€a€'tfic':§]:Il,:Flr,l9ÍPr§liopu9§.,,§rlq z8I
,,,,,,,',,
,l,,,,,,,,
.,, ,,' ,, l LLl
, ,]l ,,ll.,§§?F§{Z§á§§Í]Ú!q9páX9W
,,, §§-ll€,,á :.,:'Z.Lí
1 :s{stán§,Z§, tq?qiú.l},llpo§y*.t,,V.
ü§q-Iot,e,l á§gleF§§§L .;§óp,Iq§ij§záz}l§,]v ,,'!Íl,,
, {IB§9}rppq §9 ugq9dpJn§]']Í}l9liáx]§ .,..óri
raÁ19luezs zsoid?üz§í t9I
urqgpuurFg prpqglai ryur$zu|'á,.íorg§. ,'.9§r,.
I§qJo>I §DIIzs§tpI s 39tl^ 69JÉ V lca'
{ez9q4zs Eg.lg8
,,, y ,3?r
BIIIoJlso Bm{BJIzs rtr
]]',].]:].:,,:].]']],],],:]]
.l:.]]:] ?lB§J IEIJal>IEqdzs e sa rzsopd
. y ltt
,:l,.,,,:,lll,:,,,,,,,,,l,:l,,,,,,,,:,,,l::.i§§§?pr§§.:§li§49§,lp§.OZ§9üuodoled u 'uaq_r€i ,e ,1 >1e89sraloz5 oir
]]l],,],]]],]:,,,]l]],]],,]:]ir§spx.9r'
'a 't lllolEponq
Iu9WE zV §? o9l oir
],l,,,,],,,,::{qg!§öÁ§,,úlns}]§§§§,.Plgtrjdl,q?,!isltuoluzs '1qltdoluJaqt 'pgqreruu y €r
,l:l,,:ll:,l, , ,.,,..,.],,,,,l,,l:,:.,:,l;..;E!:6lt
'1 >1oru.:9ípcq rsz:a6 ál
igt-o6? 'a
:,,,],
,, ] ],,], ],] . .,, ].]u?Qpaz§?§',]§,]á, l§oFpo,{§ g§zlad
:[,]Z€ 6ct
V
{9Áu.?q ruoIeJnBI V 7II
,ll].,,,, lll,,l.,.:,]l:,l:,.ll. ,l],, :,,l..,,,,,.'!cl ry§top,,§pl|p||§l89p:a§l98,g §or
,'l,,,l,, leÁpq gqa4zü,?d,,,qqr§orüqlllsg{lztryd;lS§a96,y , ?oI
,,,,,1,,,,,,,,,1,,,,,[9|§1,,,oo},,1§,,:l l!íaí§CIü,?p],:1q9q$]:§9:,,l.9}I!ri§ zy ,,iór
,'ió..
Ileqpezuzs ,9 ,e l',l.76,
J zB usupodurtÁ8 uIoIBpoJIfl BszJad V
],,, e9z§j§;§l,§,,],6,gl§e}l§lz§!g.lzsoz§?quodóIádu,a§paxz§á§§i,a§9d§ ,,,ü6
,]06,
.,]]l]]l]l §?,:8,1:0 :t zu rsgpoduiOÍE
]],]l:,:,:]],:],]:l,],],,],,,].ll9z§{llP?z??§lii V
- '. 'olá§IIIq,lr,ÍciPl9J
., . l .' .,.,,,:. ,,.,,',.§9.Zo){
lo,o,},:,§ooú,,:§,l,!,s -is,,!áulásetz9§.i:{:=:j9rrrr,}:_i9gllr§zV 68
uBqpBzBzs,9 ,e \ zB EIIIJIZS 98
. . l',,,,,,, ,,,l,,l:l.,:,,,,,1,l.1:1 2§]:§;á,l,i§,,:,l,rv](i3jazspuai,';utJ,empeÁ5a) >1oz§luuBqrJ 98
,,,] ]]::,],],,]]:,l]:,,],,,:],]],]],,,,]
,,11,,
i§ifiry,,_quz,,,pg§$qp{lltrdtl|ilio á4aig loqdlap 8 s9 4aÁlaqs9f aL
\ uuqptzuzs ,9-6 ,3 ,I zB suusoluuüuÁE 6oro9 99
\ (ueuroÁu Áquazu1 'uosdurr5 ado11) 69pr Eoro8 EsoJauoq V z§
wqJo{ l9los B ue4eÁuro1 raEuat-ta8g zu >1as9pdala; s?
u_?l9l;1 4asepdalat Izs9uIW r§
,] ,,,,.,. ] y ot
,:.,, , ,l ]] ,,: l , l3ry§}deFl 69ga 19u9>11tut
>lo§Elust qqesarg8a1 y |,tz
,,,,,,,,,,,,,,,,',],,,, ,,..,',,,_,,.,,,.,,,,, ,,'. ,,,'... .,.1p§Bl§!^pÁu zv ..,,1?,,,
]
, 1,, l : .:,.],1 1,1 ;,,,,1,,,,, '§Eüá.H,trlolg zy
P§j§ItÁ§Bé§,,B :§igi§.to8§ig§.,lijo1l|§ ,.,,O?,,
],
(ü9ldüIB]]ór§ám1,1ówm ]B},,{9pBd€$,,,§án! zy ',§I,,..'
:]]l],
..(g9{d€i:B,']oD§§ .
:§W .],€},§Bq§úi1oíl1{§púdus3 1,it
(urídup oDsiINn'o14J2§ e) uuqrunuuí >1apedes3 .,tl,
,,:ó§§ l,:lot^I :,r}i§?qsnllq{,{oÁ!lri{?rr,19p;;i ;.l;;',;i11;Ó;§fi§§ 9I
Ó§,.lÓ66:u}:wqr9nue|qóxú-pitÍrrí9póqlúm,2p,§á,rárxas$ü9t{ V 9I
.],, :,,,,,l,,] ]§rázaÍui$l,pl|9Ípl9Jl:p0{lí9]E9r$Óáqigc bt
]]:]]].]]]]:.]
, .l ,":,']]] ]] ] ],,,,,, .1e!9ruqu$§94§Ú],IüIII:,§:91]Á,E9;93 V zl
ELoSZo

Az században fordulópont következett be az emberi-

i. e.5. Ige1 hatásos listát közölhetnék itt azokról a kiváló kuta-
ség történelmében, olyan,,fényrobbanás", amely minden- tókról, akiktől tanultam, de jól tudom, hogy ez a könyv
re kiterjedt, és mindmáig hat. Az eredmény: Európa, és az nagyon messze van attól, hogy olyan fontos tudományos
űt hozzá Hellasz. A Hellaszban bekövetkezett 5. századi műnek tekintsék, amely öregbítené hírnevüket. Remélem
eseménysor hosszú folyamat része volt. ugyan, hogy helyenként gyarapíthatja a tudományos is-
A görög történelmet, művészetet vagy a költészetet nem mereteket, de legőbb célkitűzése más: magyarázni, oktat-
lehet igazán megérteni az őstörténet , a tái, az égha|lat, ani, útbaigazítani szeretne, kíváncsiságot kelteni azokban
hegyek és folyók, valamint az életköriilmények beható is- az olvasókban, akikkel soha nem találkoztam, ellentmon-
merete nélkiil. Ehhez valamennyire meg kell ismerkedni a dásra késztetni őket, felgyúitani képzeletüket. Szeretném,
görögországi romokkal, az ottani településekkel, s ez az is-ha feleségem, aki nem rud görögül, és latinul is csak keve-
merkedés még akkor is vonzó dolog, ha csupán egy könyv set, valamint mostohaíiam, aki kilenc esztendős, minél
lapjainak segítségéveltörténik. Könyvünk arra tesz kísér- jobban megértené,mi vonz engem a görög történelemhez,
letet, hogy megértesse, milyenek voltak az ókori görögök, a görögök világához. Azt hiszem, nem is a történelmük,
milyen volt kulrurájuk és gondolkodásu\ milyen ismere- hanem inkább a görög emberek keltenek bennem szenve-
teket szereztek természeti környezenikről, milyen volt délyes érdeklődést, de történelmük nélkül nem ismerhető
történelmük, merre jártak a világban, miképpen terjesz- meg élettik és világuk sem. Ezért igyekeztem a múvészetet
kedtek, milyen volt művészenik, milyen teljesítményekre és az irodalmat, sőt még az o|yan átfogó témákat is, mint
futotta erejükből, beleértve a filozófiát, az orvosflrdo- amilyen a iog és a tudomány, a történelem részeiként tár-
mányt, a természettudományt, a szinházművészeteí, az gyalni.
építészetet,egy új gazdasági rendszert és a iogrendet. Ha az ember folytonosan azzalfoglalkozik, hogy átadja
Ehhez az egyszerűnek tűnő, de valóiában roppant vál- azt a tudásanyagot, amelyet egy életen át összegyűjtött, ne-
lalkozáshoz - a görögök bemutatásához - a szövegen kívü héz meg|ósolni, mi is jut eszébe a leírás pillanatában. Egy
képeket és alaprajzokat, valamint térképeket is felhasznál- könyv létrehozásához azonban hosszú időre van szükség,
tun\ semmiképpen sem pusztán illusztrálási céllal. Az at- és ez kiválóan alkalmas az egyensűy helyreállítására.
lasz műfaja sem ölelhet fel mindent. Senki sem képes fiil- Ugyancsak hasznára volt a könyvnek számos hozzáértő
keresni a világ különböző részein található valamennyi tudós közreműködése: elsósorban Thomas Brauné (Ox-
görög romot, és még azt is csak nagyon kevés tudós mond- ford, Merton College), aki történelmi, és John Board-
hatja el, hogy legalább a Görögországban lévő, összes gö- mané, aki múvészettörténeti és régészetikérdésekbenlá-
rög régiséget látta volna. Az i§ természetes, hogy nincs tott el tanácsokkal. Braun úrtól kartográfiai tájékoztatást
olyan könyv, amelyik ezt a hatalmas anyagot és a több kaptam, és ő írta a térképekmagyatázó szövegeit is. Bo-
évezredes görög történelmet teljes egészébenés a végle- ardman professzor tollából származnak a vázafestészet fei-
gesség igényével bemutassa. Egy ilyen könyvnek elsősor- lődéséről és a Parthenón szobrairól szóló leírások, Colin
ban egységes nézőpontútörténelmi ánekintést kell adnia. Kraaytól a görög pénzverésről és Richard Witt-től azenei
A szöveg és a képek, ábrák, térképekpárosítása, a könyv tárgyúak. A munka során időnként megmakacsoltam ma-
egész szerkezete - ami inkább a kiadó, mint a szerző mŰ- gam, és nem fogadtam meg a bölcs tanácsokat. Ez az énhi-
ve, vagy még inkább ketteiük közös alkotása - aztkívánía bám, arra kérem tehát az olvasót, ne tekintse ezt a könyvet
elősegíteni, hogy a görög világot minél több szempont fi- minden tekintetben alapműnek, noha a maga korlátain
gyelembevételével bemutassa. belül olyan megbízható kalauz, amilyent csak képes vol-
A könyvírás szükségképpen válogatás, márpedig a vá- tam készíteni, A tudományos ismeretterjesztésen tul min-
logatás mindig megalkuvással jár. Arra törekszünk, hogy denekelőtt arra törekedtem, hogy érdeklődést keltsen, le-
új és szokatlan képeket közöljiink, de vannak olyan híres kösse a figyelmet és_szórakoztasson. Az ókori görögökről
emlékek, amelyek mellózése visszatetszést keltett volna. könyvtárnyi olyan kiadvány készült, amely sokkal józa-
Hasonlóképpen el kellett dönteni, mely történetek, legen- nabb, mint ez, de - azt hiszem - csak kevés olyan van,
dá\ mítoszok kerüljenek be a szövegbe, és melyek ne. amelynek szándékai becsületesebbek.
 .r3pz3)| {fln8§ElJopuB^ iBlle{ B llTs631u l§)soi
l,PJruIq
íseur azsgu I8s0J.
ü?q?d9mg-daz9) (Jo{ IttPl§IIBH) Jo{sB^ IBJo1 sa a8uoqauol5
Vd8un!I
usrltdulr uurog
uBqtEzsJoloíupd5'uuqe>lrr;y-4ezs1
'uBqEEzsJoErJuErg'uuqeqet1'uuqeqto125 aIgDNaaaw
{9u?l}dpp lB)lol?uu?Á8 ioEoJoE B {3up3lzseíJ31 3IaJ
BsBudBIs gE,rquu;
IJVcnÁNufi9NiIJ.
le8n.{u 1erercruo; u
lZQxCIToü v
{t]uol]ggq 3 s? {ep3ul B l?í
m,or<íp€g -lB3ut63ull,PtlIIBlBq]ol}z§s?z? uBíluodscnsJ
"---iűiÁrrl
p.ít pgqEau üoIppoJIB J}z§sv z? uoIBpoJIg tuollqpg
{?szJad 1oleur.ru§ ua8ual u?g9IJ9lBuY
PoJl8 ?§zJ3d e -ala §J u9lnzp (t'tuot píuur'zsot9gl4J
sBuJ ' uJoIBpoJI8 BlIll3I{ B Ja,Ig)I v sfl
8§Id9IE8aur uoruuqudtiij |1ourolduret ÁEuu u >1ösrue.rtd Á8eu u VISZV-sI)
zsoIaJBO uol?poJlqírl lurold!.{5a zs uloppoirq§ turbldr,€a zB 'WoJdI^ca
z§aPloqdozs {9lI9{ IPJ}I
3Jeg3 rEI]}uoJ
1zsorepm6 !zsopq>lzsry Izsopolzsa11
|zse.ro3uqrn6 !rarapza1 T.ls,?J}
ÁNYWoonJ
ízso;eurog {9lq9l6?,i3B 8 slJ9oun
§aITBIp3iIIoi s3 -?Ip38al P Iacaq9 6o;oE
'VIú9ZoTId
)í,BIq.?l3Bí6B ns9J} Y sIJBaulI 'WoTycoul
iouroIduI3loi ia^o4ouIoÁulasJed
'4a.razs4e'>1e>lscorqozs
,o3;liá:r,
lBIdlunIo
ílatalnd9 nzíeldvle 1o,ttsulodn1
saloI3ozs,{Eou {g>Ise4 tla8Izs-IuIJolüBzs
s3 !1ezu,r stlelueurnuour
JazsBJIdF sg
iaJo{ {ozsoJnl ]9lolPd Á6Bu lBleDI ? }?z§BJqozs sDllp9pl!{ Jilzsg^nW
ísoxBIEar3)reI) snylBuJJ?
ol?zIJBluelJo sniIJlaluo3EoloJd
§n{uleuIoa3 I?u9llul}z§od Izs9ultrl s? sn{lpEIIaq )osnTIís
-vlwyua)
Jo{ sn{I9I{3J3 Jo{ l3l9s JoizuoJq
oozz-oagz,a,|
l9qÁug^Jgul Jar{oJ
?isJoJqozs I9u sn{Ip9pííl)
,a,a ,|
a{aI? Pvzez§
1qq?"9lrw
.uzu,r_socru11" y
,t ,t
E:g>I o§§,a t!'Jlq oíl:e,I oo§r-o§§r ,e
rslJodoq? rueIpB zB ry§i EloJiu]8
lls?8FPsD$83E€9 1Bq;";,ttil
(3Jo{-zsoldad" V Tzs?uj_uoutllelÜP8v zV
BlBollllq|!'l3:l tstTluzsnd ÉmrTq I3ua{lul 8
zsouEEml uBq9ortA +§
?sEzoq3Jr?J {oqrtd !d.ug Bs?Fuzsnd z§ozssoux
Fz§ozs3uuodolad B ualaqued c irlrzsr1
pugds E3l33Iz§-ruuoluBzs
"lirruouJa8aq
qq§quq'Dt 8 saJolDluB)íIrr^
Iuagu9qly §gtFoltu[tc' t $?pqrrcFx u3qau3)lnw
PürPzeT BIJ8J{oru3p 8 lw3§ful )íoJIsBIr)IB
qElBq gqa^ou {ozslTod ? uPqzsglFll ?lBJr]}F] CI,IQdZYuYzs
§aurazuod 8oroE gsla zu esepo{3.lpü zuprl l §Yrl^_tl lfiún BJnlIn)I
iBu?Jo{ 9QuQ9 v sí
1uwuruzs Esdaur tEry!eíeF{58s&ll )í.BloFd pleDl E sn{tp9plDl I?Jol ll3Nficaw I§9g zY
lI}B 0007,
LvTY-ItryJ 9§I
 I.'ú,],50§

viri kratér; Zeusz Praxitelész hellenisztikus barokk a Szent Bölcsesség

Eplioná Olümpiában; (szobrász); Zelsz - oltár, Pergamon (Hagia Szophia)
hróenón; a halikarnasszoszi a szamothrakéi Niké
1
templomának építése
Erekhtheion; Pheidiasz, a milói vénus
polükleitosz "mauzóleum" a gőrög szobrászat
(szobászok); és építészet
Polúgnótosz (festő) római másolatai

Éodotmz; Euripidész; Theokritosz a7 a|exandriai könyvtár Horatius

fuilratáv; Hippokratész; Euklidész; 1étrehozása pauszaniasz
Thokriűdész; Arkhimédész
Árisztophanész; Platón;
Árisztotelész; Epikurosz

BhiKöaársaság Rómater|eszkedése Pürrhosz épeiroszi király a Római Birodalom

.?jrr,ft;sa Itáliában vereséget szenved Itáliában kezdetei
}rúágói vereség a három pún háború Karthágó
tfrmeránál pusztulásával v!gzódik
Eszak-Afrika, Hispania,
Gallia római uralom alá kenil

IrTt*-kulrurák
AGönoc
'r
MLAG
/{ILASZA
 ELső npsz

HELL ilSZ'IÓRI\TYEZETI
WSZOI\IYAI
 EFEE§[58
-oladigllEs ffi:!FI,EWW
lgla {angz2F§]f,J_t l!6fi]nd s{"l6
,9l8lNWPÉaElEPlEutTB
_o{
{eíBEoJ B ucllD E sa {3EJDq!E9
n 'a-im!p Y TúFIEE?_ÉB s? a8s
8'9l9zs E'o.i6oqíqo ze ?dIs zB'({sr
-Iuozs e{sru oqaq uJa '39IJ alglaq
uaual tgau Egos ua{areEuar 3919á zsopoqH
su ü3s 'urqu9py üas Jeqeq) €z
p
-nq )íIzoutl 9zo{ {eza :erlaprd?sJ
íaq
{n8as{nzs sJulu uoJúÁu sa iau
-la uaíaprl3saz9s3 líal B )íaÁuauJ3l B
g3q9írJuJpau le3ua1-1Zo{ploc V
,le{g
{9u3re IEIIBq qqPpt ua{
-a)íepl^ Duaú lrcd 3 aP '1gít9uzseq
prezop19 Á3oq'trtÁuuB lo8?Zsgí P {.8l
-[eIzqIaJ lueiüEülellz tap1o_y e 19l
{a^nú P)í{BJEu€ZS s9 l3{)íaJ9^zso
laT{oDlo {o8oJo8 V,!BrIo^ Ia{?IIa{
ZesaePze8 8 {B^oI llolJBl u?qoll9lsl
3nÁuqqol V )á]uau Equ?Zs63sDllu
'sarlq tlon a{apl^ Zso8Jv IgDIauaÁI
-run tet9r 9u3l tá^nJ ueq^e zsa33
'1t4l o( y,rs9lropuú^ Izsú^Bl {oqní E
u9í unÁ8a Fss9lelp8al 9IB^ uoi9la8
-3I lploJleJ B uopIoJzBJ9Zs 3oJo3 V
]Bu9lBu
-JEf,3 9^a| uBqzsqodqduv uouuop
-íBTn] lo8BssoluoJ Á8eu sa lelreÁprr4
8ro9pa)pw IüElJ€luuaJ l,{uozsl^ 9í
u3ze{3Á5l u?TI9 Iu?qlB IPvZeZs,5 Ze
Á8oq'leuuz e1o 1L{3e zB llo^za s']al
-l§}u uo{?Zse ]9ÁuáJ qqoÍ8el s€ur[8)
{? aJsalld3oí€q Y,pP^ 3 llo llo^ qqol
püos s9 11ol >19ptl sopJ. 8au Jo)
-iB lnBpled 30sÁ3eq-zsopuTd B s9 Iel
-elluár Á8Bu úl3J) ]€1Io^ {eqqJrpeí
-J3lri IDI)os B]úÁuozlq le83s§)pJe zE
u8quoz uEqJolo zv ]DPI3J9ÁuaJ ]9l ]#,
-l3llneq 8Jín 8tpad tg4ttty '19ll;roq !"
{9pJá ruT_ls Fgpl9d lglBJqlouBzs i;
sa
;.
zsozseqa 'laÁ8eq-zsoqty zu ílrzs ,,.!,
-rq {as3Á33 lulü 5laprl uupt;'ulzsnd
UEÁIo I[3s Bu 8ou E9zsJo8oJo9
3l'zÁu9^9u
Ieuegwag4Bv :D4og ,ue8e^
Jo>Io -gpzo>I u969^ pazÉzs,8,e 1zB uudnsJ Á8oq'leqa1 eq ,lla8las
(l,BJ
ZB llo^ ules {nuoÁu >Ieu{ezo uoloq 5IBIII.B {opJesnJdlJ uBq -a{ llBIIu BSBIruZsnd {9pJe Ze ZsolzsBlIldoeql so u9lBld
({uBulBql9l
-Jo>Idezo>I B u9l9J) f8oqluluIB lDI9Ju9lBId l9Iü -lelnda zB TBlloJes€^ 19Je>I9pI^ Ja8uel-ole>Iod B so 19qBIu9p
(le^e
-sI JeZe EeuJ >IueuJe8eü BH e zvzs, Je
,le{es3zpo llouBl
lBdBsc -a>IBW {Blueq N ze vB qpezazs,i y 4ue qp 8, e, í zB 9p
(íu1
-g8lJBpqBI uozo{ ploJ€lzsodal ÁE3 sa JBí3BI391 i(8e se zB lll llo^ I.Áuuew ]asapJe>I qqezeqeu leuue >IBIruB^ eC
(euns (1elze{ud9 (uaÁI
-Bl B llo^ s3{epoFd€Zst ulou B^oqE ,l99JOlu}zs selezs
-aI{ B uoze llgleze la^^e louezlJ,BIÍBJ llgu la8II€JÍBIo Á8Bu -eluJel >Ie.ÁuesJe^'1o19l9íuods B - uBqut€InJeÁue1 .Á8eu
(eq
so Buol)Joq 8el9Jdezsl íl sq íl <Btpezezs lutlu B uezsa8e oÁ1o3 zsoreqdly zu t99rdtun16 Á8el '4t11o.t IeÁIaq luezs
'sT qqgsg{ se ueqJo>Idezo>I V ].BJu9l€Id € uI {BlInJl^lJ?ze {oJotzsBd I.Á8eq ure,,(uozrq rozs9le >IeÁIeúu'uuqroqdlaq sa
({auJe}oIJo>IeÁ8 (lglazs9ulral
s3 seruIe>IIB lIo^ lJaze 'dezsr lpe.rgzspl'ttop uBqeuop9CI l9>1eps9í saÁlelí3J B >1aureÁleluazs
(Á8eu ,eÍosc
-o{BJaI B BllouJoq uo8else,r lelo1nrel V ,llI >Ieil9u >IBJuelBId luozs u3llequed >1oEoro6 € lu3lJe8ou nÁuuo;tr
d9z3 1otuaqty BJ8BsIo^9l IÁusl9s pI^oJ
(lleilou oÁIoJ zsozs -Igq d9u oDIeJol ururugure8aq ,{60 uol lgt EupzuB lleze^o
(llo^
:elJeusI u8qPúz -Iqd9) B 3JeluIZs >IolBIJo>IBí8lsol ll3z39^ InuBIl€qnJ I9l{3f33q e
Á5oq'glequg,(utqes€upJoJ Joqe9 uasce,req)
-Ezs ,z ,a ,| zE ]o8oJo8 B {aWJÁITuB (IoDIopJe (loÁ3Io^
BíBruape>[V ugleld 13q9ur1 I9qít1 9pJ3 zB ap l1ol BípuouJ zsoJeIuoH lururu ',.l9>1apE>IBzs >I9u.€í >IBu
tezs9J Á3e B)II{V s9 lztszy ílgdg:
-na B{IozgJqg Áán ((o€9I Cs^red,sn1
-pzsndla ueq{gpl sluoq_Bq >IunpnJ iuesse8e1üe le{gpJe -u9uIIBpe>IB,I" :ue{epnÁ8eq 3 u3IleDI uo6r se '- uoqeÁE1o,r
-aA DlqdDJaoa)) 3JZ9{ llopE snluag uou.[l u9lBld Á5oq'zoqqe uo]epl^ Á3a atuua1 DeIIo{ >IBu ZsBl9Jng zu - ,,(ue4euuel ua8l llo^ eJJeZs,{8e e,{1aqo>1e1 ry
,d leÁI3üE
'dgTllt z zg:ga1 olqqof, -BJ se^e{ uaÁ[I^J,IoJBsBIJopuBn 4o3usc94 se {o>Iozru e 1nÉp -IBuBds V,llon s{gpnel dd9>Inueu pual IIuIEpBsJBl B uoplo;
(1o:e3essouolÁ1o;
,lloZol -1ed errlezseq sI uIaIJ >1e3asuala( 9p9zstgí -p Áuelaurrel a Á3oT{ fu€pe{ozs ües zV,{BlIo^ >1osu^ol sal
-l8^u3u oJa r3osz3qau z uas'1o1rzs
(Buoquo
-3I uoqlozseuu3l B uIIIBP^ Tmpru 3ITB ap 'e; uel ue8r Áuuq -IrI {BIBITezsseql p Á8oq sa s9lzs9.Áuat91 u ua1 39s4ls
-lo zt uas'loÁuozsu{9ÁuJ9 s9 -Áu.oJ
-eu €qqB^ol 51a8asop:a luezs sa {osB JBJ {3llo^ Á3oT{ 5Iní Isl1€zssor{l Á8eu e ueq8e1l^ IJo>I9 ze ÁBot1'odaPeur ure51
B üos ,llo^ u€qJo{9 z€ tutu 'p9u
,ole >I8uInpJoJ >I3sOpe>IzoPu3J
-la[9 zs se a9sePzBagzeu B lPBJBu -pnJ aBlIozBJqB lezs3lnlu9zda1 3oro3 I€Jo>I B TaIrueÁIuIB
uBÁIousÁ8n fi u9pgz9zs^a,{33 lulu ,upq
's}p sg 8upze8 ueÁ1o sI pqBI€^ BImBJ E so BJ9l} B e-llo1 -eg ru{€p8sJBl souoze lulJazspual uoluÍ9l souozy,uop9lu
qqot {Ju9ul)u9uol 89zsJo8oloc u
-PIIllV T3ll9u üasEqos {BIÍ?JBJ souzseq so,{uozlq ÁEoq se qnloÁuoq'9leqlaursrle.; uezogou Jo{sBIu'g>1ozsaqurazs
-o]íl z€ uBIü ]oÁuozsn IZlBJpIoJ sou (8aru
-oZE Zu sa $|íeqaa souozg zv :uqqof, 't9s9utq >1el e I3 {9lpze{ uuruJ sapa{o^ou83ssedou,,(8Bu op eqau ezzoJBvq íut u:o1Á1o l9lazo>IJezs ruoIBpBsJEl V
YZI\ruCTQc aYTIA 0QHQ9 luo) 9 Zv
 AZ óKoRI GöRöG VILÁG FöLDRAJZA
A görög fiild táiegységei
Az északkeleten elteriilő Thrákia és Makedónia kietlen
pusztaság volt, a nyugat felé egészen az Ión-tengerig nyúló
Epeirosz Nagy Sándor haláláig vad és elhagyatott vidéknek
számított, Arkadiát pedig - a maga legősibbnek hangzó
nyelvjárásával, legkülönösebb vallási kultuszaival és a leg-
barbárabb helynek kijáró hírnevéyel- az i. e. 4. századig a
Peloponnészosz-félsziget legelhagyatottabb részének te-
kintették. A görög fóld tájai erősen eltérnek egymástól, leg-
íőbb sajátosságuk a létfeltételek nagyfokú különbözősége,
és az, hogy csekély kapcsolat van közöttük. Néhány éwel
ezelőtt a Peloponnés zosz-félszigeten még voltak olyan fal-
vak, ahol a szomszédos hegyen gyalogosan átkelő utazót
felfedezőként fogadták, vagy mint kémet letartózíatták. hz
albán határ tájékán,vagy a krétai hegyekben, sót még Eu-
boián is, a legutóbbi időkigaz ókori elszigeteltséghez ha-
sonló körűlmények között éltek az emberek.
A hegyek okozta e|zártság nem sokat változott. A Pin-
dosz-hegységet, É,szak-Görögországnak ezt a sziklás gerin-
cét még ma is mindössze három út szeli át.

w d Éghailat, naptár és gazdálkodás

.,' Görögország háromnegyede hegyvidék, és a földnek csu-
pán egyötöde múvelhető, de a part menti síkságok és egyes
belső területek igen termékenyek: Kréta bizonyos részei
szinte hihetetlen mértékben azok, amint már Homérosz is
tudta. Olajbogyót és szőlőtrégóta termesztettek, de nem
mindig és nemmindenütt. Találkoztampéldául egy görög-
gel, aki ebben a századbal nőtt fel egy hegyi faluban, rz
éves koráig soha nem látott olajfit (sem halat vagy naran-
csot). Szicília görög gyarmatosítóinak némi időre volt szűk-
*;.-
1 ' § .,'{

::..r,*
ségúk,hogy meghonosítsák az olajfákat,több nemzedéken
át importálták az olajatSzícíliába. Az a mondás járta, hogy a
görögök addig terjeszkednek, ameddig olajfa nő, a római-
ak pedig addig, amíg asző],ő megterem. EznagyjábóIigaz
is, de azért ne feledjűk, hogy még a görög szárazföldet se te-
lepítették be teljesen. A szántóföldek a szárazföldi görög te-
riileteken soha nem voltak i gazánnagykiteriedésúek. Nem
csoda, hogy lakói a sok szikla között annyit küzdöttek egy-
mással a megélhetésért,
Az átlagos hőmérséklet Görögország különbőző részein
eltétő,a partvidéken és a déli területek többségén forró a
nyár és enyhe a tél, Makedóniában és az országbelsejében
i,it
lévő hegyvidéken viszont hidegek a telek. Nyugaton sok a
* ...-., ..r csapadék (eléríazévíl3o cm-t is), a keleti síkságokon jóval
kevesebb (Thesszáliában és Athénban 38 cm). Az évszakok
közötti különbségek rendkívül nagyok. A tél rövidebb,
mint Eszak-Európában, de a hegyekben igen kemény; a
nyár tikkasztó. A tavasz enyhébb és kellemesebb, az ősz
szelídebb és sokkal hosszabb, mint Eszak-Európában.
Mindez kihatott a társadalomra, az istenek ünnepeinek
rendszerére, a nyájak terelésére, a háború és béke kérdése-
ire éppúgy,mint a gyarmatosítás részletproblémáira.
A hónapok és az ünnepek napíára, amelynek segítségé-
vel a holdciklusok és a íLagy Nap-ciklus egyetlen, többé-
kevésbéegységes (pánhellén) rendszerré épült ki, termé-
szetesen fokozatosan jött létre; Homérosz - a jelek szerint -
még csak az évszakokat ismerte. Az ókori gőrögők naptára
a babiloni matematikán alapult, és az eltéréseket - legalább-
is Athénban - évről évre kiigazították. Március közepétől
május közepéig két hónapot Artemisznek szenteltek, má-
jus közepétől november közepéig hatot - valószínűleg egy
kivételével- Apollónnak. E hosszú nyáron Apollón ünne-
pei közül az első és az utolsó a vegetációval, a növények éle-
tével állt kapcsolatban. Az év hátralevő négy hónap|a, no-
VZf\ruC,Iod 9Y,II^ c8u8c Iuo)9 ZV
 AZ óKoRI GöRöG VILÁG FöLDRAJZA

vember közepétől március közepéig a mennydörgő Zeu-

szé, a fcildrengések istenéé:Poszeidóné, a házasság isten-
í nőjéé,Hétáé,illewe Dionüszoszé volt, akinek az ünnepén
megemlékeztek a holtakról, és kibontottákazabbanaz esz-
tendőben termett újbort.
Görögország a legutóbbi időkig tele volt birka- és kecs-
kenyájjal, amelyeket részben találomra, részben pedig a
hagyományos csapásokon terelgettek kétszer egy évben,
hogy nyári 1egelőt találjanak a hegyekben, illetve télit, jóval
a hóhatár alatt. A pásztorko dásnakeztaz ősi módját számos
helyen megfi gyelték a világon, Spanyolors zágtól Aíganisz-
tánig. A legelőváltó-gazdálkodás (a nyájak átterelése a nyá-
ri legelőkről a téliekre) kihatott az életmód egészére,és
olyan érték-, illetve társadalmi rendet alakított ki, amely
nem véletlenül tart számot az ókori világ kutatóinak foko-
zott érdeklődésére.(Valóban, John Campbellnek a mo-
dern görög vlachokról szól ő Honour, Family and Patronage
című tanulmánya vagyJuliet du Boulay műve,a Portrait of
a Greek Mountain Village,ígen szoros összefiiggésekre mu-
tat rá a földrajz és a viselkedésmód között, amelyek rendkí-
vül fontos következtetésekkel járulnak hozzá ókori törté-
nelmi ismereteinkhez.)
A mitológiában gyakori a marhalopás - a történelemben
ugyancsak -, egészen a peloponnészoszi háborúig. Homé-
rosz beszél egy sziget királyának, Odüsszeuszn ak a szátaz-
földön vándorló nyáiairól. Egy feliratból tudjuk, hogy az
egyik iszthmoszi templom kisebb összegeket szedettbe az
ott átkelő nyáiakért. Az i. e.5. és 4. századbanaz Athénban;
feláldozott áldozati állatok száma bizonyára roppant nagy
volt. Hollegeltették ezeket? Lehet, hogy a Parthenón frízén
marhákat vezeíő, köpenybe burkolózó ifiak iuhászboi-
tárok?
Atticus, Cicero barátia, visszavonultan élt Athénban,
gazdag ember volt, és mindkét római politikai pártnak kül-
dött pénzt. Vagyonának jelentős része - a bankúgyleteken
kívül - marhákból származottl tudjuk, hogy azőtliajdoná-
ban voltak a legelők egész É,peiroszban. Mégkésőbbről, a
panaszos beadványokbólpedigazderül ki, hogy a szigete-
ken sorra megszúnt a juhtenyésztésés a földmúvelés a ha-
talmas kecskenyájak miatt, amelyeket feglveres bandák
védelmeztek, és amelyek távol élő, ígen gazdag emberek
rulajdonában voltak. A rulzott mértékúkecskelegeltetés el-
pusztította a környezetet, és minden más t ényezőlé7,méga
ftildrengéseknél vagy erdőtúzeknél is nagyobb mértékben
járllthozzá ahhoz, hogy a Földközi-tenger medencéiének
keleti része olyan kietlenné vál|ék, amilyennek nagyapáink
megismerték.

Barlangok, források és folyók

A nagy görög mészkőhegységek forrásai, barlangjai és fo-
lyói meghatározó fontossággal bírtak. A folyók határként
szolgáltak, mivel - annak ellenére, hogy mindkét oldalon
legeltették és itanák a nyá|akat - télen senki sem tudott át-
kelni rajtuk. A barlangok titokzatos, szent helyek voltak; a
mitológiában szerelmi találkozásokkal és titokban meg-
szült gyermekekkel, a vallási életben pedig egyszerű falusi
termékenységrítusokkalálltak kapcsolatban. A tiszta vizű
forrásokat nagy tisztelet övezte, gyakran voltak gyógyító
szentélyek vagy e világi dolgokban segítségetnyrrjtó jósdák
központjai. Még a kis folyók isteneit is nagyra tartották, és a
serdülő íiúkférfivá avatásához az ókori görög világban
ugyanúgy hoz zátanoztak a folyóban elvégzett szertartások,
mint napjainkban Afrika egyes részein. Néhány sziklás
szurdokban halotti orákulumok működtek.
Nehéz elkerülni, hogy az ókori vallás és társadalom eb-

I5
 9I
-zlqel4u8lozsqer tulunur 16 esvpze?ozaul uepurur Á8oq 'lzu
ep'ruas uíuElozsqe: uepeÁ8e llo^ ruau >1uulurueqte qgeÁu
-o3azs3e1 e 1esJ ueqptzBzs ,t s9,S zy ,19t9urar 8usu8lozsqer
sopB zB >Iullnpuquzs8aru 1otzsered uepeÁue8azsla ze uege4
(arasadapqzo{
-pty u9lozs 'uaíala pezvzs,§ ry r9íp1o; rte,t
-r]ur e8eur 8tpod uídu zsnazssnpo 'zsallael'pssupuo>1 Á3e
1ocuet tt}Á8a rolaurpz9Á8 uídr'eg zsnazssnpg'zsoq>leure1
-9I,lloze>Ilo^o{ BuBln IIIIB lurur'gqaltruEaur'qqustrpepsc
(e69p.rr
'e4ozelqy gqgse>I I3^^3 oo9 zsorauol1ueÁ5oqe (1ru
-o>I oozl ,a,t) 9roq9q teíorl e ep'squ>lreFted Áuozsn e ueq
-uazsqlpo zy,4uElozsquJ {elzo8a^ uaq{alJalu ueÁprr tu1
-unur rBesupzeBgzaul e,§oq'r9pr9rl s9ll^
sI eur 8aur ry
,lezser guroÁupt zsozsauuodola4
-1a qv aletzu8r 1ole6eslÉes 4uuu íu4unurrozsÁua1 1er9leq e
8rpad etred5 'Jo{rruJ€q >IBIu9qte zt lurur'lu4>1u8lozsqa 1el
-tutzoElop ueq{auelu qqoÁ8eu p1los ueqpazazs,S ze leul
{EIBzsn{BJnzs V )ElIo^ uuquopíupt rurulp urau 1aza ep 'er
-seza{IepueJ l1p e8lozsqu; 39p uuqtgÁugqlsnzo Iu9I{IB pBz
-vzs,l y,IBJBIBq IuuzsleloJae]unur 3oro3 B >Iuupoznq Ioq
í4ubutnur8aur la^Jer >I9lo{Dl Iu9g}B zB sa lzsoqlulJo{ V
,IeJJe{Is
t.r9í ures leIJesDI uo4o 4rÁ3e opÁue.rr BJBsBsBDI
BuJolBsJ lzsoq}ulJo>I y neu1o8ue ze eleq1olr9lezssn'puu
v se zI^ B BllouJoqla l?Iusl uBquozB uBq>I?zsJo>I 19los rueln
usulruzsnd 9u9{{tw V ,{,BllouJpzsDl sI >IeI9ue>InIu B JBIu
- u3gzseJ stgqgp8e1 - ls.\ul-zsrudo) stlIIIulBI{ tlodesce1
uBqJo>I qquíl8a1 e'opralla BDIBzso I9l9q9q1 IBu9Ioq V
(tr9tur uoÍt,r :ls9pJ9{ B IIruelIeJ s3luep
-Ja ,oJlel
Tulzog le^}üzo{ nsuqezsd8eu sele1 ue8t ]BsJ sI
ry,"t ueq4nrol8eru 8eur 1o3oro3 u uuq9í9pn 1uluíu4rmul 1t3
\a -IozsqBJ r)p9leJesJ uusouot,(1o; sa Je44esep9zJezs uolJoq
rpe;9íe1 ppgJ'I{ 49lz9ll4v uenJezstel)o {Bsf, sI ro4>1e 8eul
tJ te4uÁueq y 1e3 491.19t u9 íele p ezezs, 9 zu 4vsc'ueze,teu .,1Bu
-9JglsesJuDl Ts9 plgd e í>luuesurro; lsnza zE" zsoptplzslv
teÁleure 1eÁlaq9le1 qgoí6e1 v ueze'1et1ol 1ese8apap
-ze>I )Ialezspolu IDIIIrqJel uoZBIuIDIIB I9uBsBl}luouIJ- se
1eusatíepsnze zt ep '4elrerusl sI >Ialeue{nur e reur tnluÁueg
-lsnze ,)^el uíBvpzv8vaqpazezs,§ ze teletueqle zy,sr uÁuu
-Iq >IaleJ3usl se8eslnzs zoqBsBzBDIBDI >IosBJJoJ9Je zB luau
-eq'eltellzaqeu 8llo^ llozol9iJo>I >IoseJJoJ9Ja llozsoluJol
se r8BÁue ze uednsc uleu lolol9 t8vsvpzv8 Eoro8 uo>19 zy
1_e8lozsge.r s9
19tloz5
,{3luru
{3u
->1aualteÁ3e>1 se {BuTBruBInpuIzssoJ >Iouelsr ze'uozslu1 1eu
-gzseítro4Á1o selpa3oro3 e BJBIüBzs >IeJequlezo{V )BlIo^
{aselaruloleJ rozsqqoÉe1 teuatst >1euÁleure s'4eltopzn4
(qeÁ8a
u9>1ns9teq193eur ueÁleurr !1o1 Áuaura>1 lurur t1ol
üeuuaqaulazs 1o3oro6 q9 ueqpezezs,Sze 'r9l4eu9(9t tuezs
Áueunse;p; ruurgr Á3e ÁBet zsetuezsne4 (snqr8ren Áurur
-opnt sourelíeq BJB{IlupIuoJ 'tBuI B lrurB 'íel B zV ,I9DIoJ
-oque DIapI^ B >Ieuossal ted91 9zuol'sn4quetuol'uelele
elvlJJezs Eesrurlelre IsoJBA B ,{6oq 'ealu.lrq ]Buo^ BJJB {eI
-ppr zu >1eze 6tpad 'e,rgzuo,r {BuIB^ llBIIu zsotud 98uelpro1
te49 zE uednsc s '1aule lalal9 so8esnJouro.Áu sr uaqraíqrpr
zsotrr4oeqa E9uI >IozsBIBr{ V,t1ol tele 16usepze8 e 'a.r1o3or
-o3 uo>I9 zB tlowq eu}zsleJ 9zse^ egpo>I roEuel B s9 >I9pIIzs
>IopaJ3III B uoAeJ 4euÁpure <ozalv9l qqBsoluoJ8el V
,8elr,ttuur B el9loq 0J19I u9í tu94eÁuetupera terutÁ1o; ue1
-lepe>IBzs'nssu1 :l1o,1 uoltÁu sa ldeuzo{lgq uuq9í9pl 69pl
IJo>I9 zB 8lpod
,{ruru >IBuelBztIBln IBJ}I soluluposc se Áursc
-q 3ep,t e u,r4unluBzs '>1uuelrrozs 9zo{ >Iol9IJo>I4rLzs 4o3es
-llopB IDIrugJ3l B
l3ÍIeIuP so qqruezsÁ8a 19u4uatur e,{1oure
'lezspuel [uIBpBsJ9l uuÁ1o uepurru lreur ',{3r uel lJ9zp uoq
-zsel z1,4uu391r,t r9qo4 9z94l9z uqu8eur 'glzsele to39sue1
-lu>Iozs s9 ls9ll^rcu uudnsc uoíurtt eu ueqleze,(uJo>I B uoq
VZfVuCI,iQd cyTI^ 9QuQc Iuo)9 ZV
 AZ ÓKORI GÖRÖGVILÁG FÖLDRAJZA

zanak, képtelenségnektekintették volna, amolyan arisz-

tophanészi tréfának.
Az i. e.34o-et követó húsz évben, amely időszakból mint-
egy 8o athéni felszabadított rabszolga nevét és foglalkozá-
sát ismerjük, csak tucatnyi volt közülük mezőgazdasági
munkás. Voltak gazdaságí cselédek is, helyzetük alig kü-
lönbözött a rabszolgákétól. A 4. századvégél1o-2o ezer
athéni polgár, akiket szegénységük miatt megfosztottak
polgárloguktól, vagy kivándorolt, vagy pedig visszasüly-
lyedt abba a keserves életmódba, amelyet őseik az attikai
vidéken folytattak.

Településformák
A városok felemelkedése és bukása gyakran hasonló okok
miatt következett be, mint az embereké. Korinthosz azért
lett gazdag, mert jóformán bevehetetlenvolt, és mert fekvé-
se, valamint két kikötőie révénhatalmában tartotta az
Iszthmoszt, sezzel a keleti és a nyrrgati tengeri kereskedel-
met. A rómaiak elpusztították Korinthoszt (i. e. I46-ban),
és helyette Patraszt építettékki, de a késő ókorban Korin-
thosz ismét elhomályosította Patraszt. Ez a vetélkedésa két
város között még ma is tart.
Egymásik jellegzetesség, hogy a települések helye válto-
zott: az emberek háborús időkben magasan fekvő vidékek-
re húzódtak, a békésidőszakokban viszont a kereskedelem
számáta v onzó völgyekbe települtek át. Ilyen helyváltozta-
tások éppúgyelőfordultak Hellaszban (elsősorban Krétán
és a szigeteken), mint később ltáliában. Így hagyták el lakói
a nehezen megközelíthetó arkadiai hegyi telepeket, hogy a

4. században felépítsékMegalopoliszt. Nap jainkban Arka-

dia félreeső falvai néptelenednek el, lakóik a városok né-
pességétgyarapítják; nem egészen azonos okból, de hason-
1ó kényszer hatására.
Ha ókori települések helyén modern városok fejlődnek
ki, ez nemmindig jelent folytonosságot, de nemis mindig a
véletlen múve. Például a modern Korinthosz központjától
5 kilométerre van a Palaia-Korinthosz nevú falu, ame|y az
ókori város egy részére épült. Vannak ókori települések,
al:
amelyek helyén még csak egy falu sincs, és van néhány mai
Mdkedóni3
város, például az éliszíPürgosz, amelynek nincs ókori
elődje. Korinthosz, az aíhéíikikötők és Korfu (Kerküra),
továbbá a messzéniai tengerparton fekvő Kalamata, vala-
mint némelyik sziget fekvése szinte szükségszerűvé teszi,
lonnaniná
!ú
hogy ott emberi település iöjiön létre.
Épeirosz Thesszália Az ókorban egyes esetekben hasonló összefiiggések le-
hettek a mükénéiés a klasszikus görög telepii{ések közön.
Théba és Athén esetében a folytonosság minimális volt, de
ennek ellenére, akárcsak másutt, pontosan ott épüt fel a
fontos archaikus és klasszikus kori város, ahol valamikor a
mükénéi kor palotái álltak. Annak oka, hogy ugyanezmiért
nem mondható el éppen magáról Mükénéről, abban kere-
sendő, hogy Mükénéhelyének megválasztása nem bizo-
nyult elég szerencsésnek. Az a hely, ahová Argosz épült, a
síkság ellenőrzése szempontjából ugyanúgy megfelelt, víz-
ellátása pedig jobb volt.

A görögök helye Európában

A görög városállamok és utódaik történelmük során időn-
ként mintha a Kelethez tartoztak volna, és azt sem szabad
elfele|tenünk, hogy az t. e. 7. századtóL az l9zo-as évekig
Kis-Ázsia nyugati partvidékénektúlnyomó része mindvé-
gig görög volt. Máskor viszont, ellentétben a perzsa vagy a
törökvilággal, e terület egyértelműen Európa határvidéké-
nek volt tekinthető. Elmondható, hogy része is a Balkán-
nak, meg nem is.

I7
-BIu lsellloq IuoJBt{ uEqJIsBu>IB T9u9>Ir.ruI l-I^8e ze:>IelJoIu
ueqJeM5al lB>InuoÁ8B^ >I3I9u9>Inü V,uBqEdoJng-lB8nÁN
sndl 9po{IBJn ZB llel elEZolIE^ >IIÁEo BuJo}IBsIs leue>I
-ntu V,>Iolz3Jazs IoJl0I3)-Iazo) B Á3B^ IoJBloJx 8ryad te4
-ra:a,t {5e3 t9qgd9rng->1Bzsa la>IIaJozsle uu,(tsoroq'19qu
-Iszy-sl) 1B{IB^oI sale{IosJuDllsnze s3 -Áuuru 4eteualnu
B ue8e.t pvzazs ,LI ,é ,l. zv ,1eutlate8rzqe 9l3l{luDlel ruos
ddelrurures (st tpeÁ8e. e.rrÁuueru.ruq es9p9l!e1 zsBIIeH
,e8ueqeuol3 e ]utur
(uuqedo,rng
'l1o,t qqesr4 sr uí9ra 8eur se qg9roteil8ru8e1
e 11o,1 lazseltd9 3oro3 B Iueu uuq>IBzsopl zB uaqqe st ttnÁ8e
Iezza,é^eJa uuodzo>I 9zo3}Áua1 >I9loIBd e l1etr ueq8uzs
-Jo8oJoc (uort8eur) B{ouJBsJoIe Á8eu sndnzuq a ep 'ueg
-8ezsro8orog 1urur (llszale1 Á3ndd9 ueqedorng-telo) s9
uBq8IT9lBuV (e.l,pze1 I9l9Íolo PéJze^é,11 t qqup8e1) esndp
4í.ez9I] 9II9 19q4e3esúleq 9sleq se Ioq>I3uIJol Á8eu 'so1
-ouJBs39lfl ,lpsJúIuuueJ ffi-llíl uezse8e elurzs '3r,ro ooo7
ulou{€sJ 8eter turleptsJ9l lulw 8ossoulou gzsvpa^ so 9IoJ
,to>Io
-,ruq '91e uuq4uzell [Beuy Ie {etleuol IE^BdIuod .{8Bu
se '1et19 luuaz§ >I3l9]Je ueu9sJlp utq4ozsoda Tqq9s9]
B (>IBupuzsBI{ le4erelÁ8e;zuorq rrí8ut 1euÁleure 'uopo4
-p.rn 3elar 9II9 19q{osoJJBq ue>IeszJol € :lloz3l9l JozspueJ
tíesepze8 se IuJIBpBsJB] souoze elJozs-Bd9Jnfl luuezs 4eleí
B'{II9^ 9,19tuqEo33eu elewvzs lezse8er e dau oleqlrsouoze
lu943oro3 s9 gl9zsoq [,39J93 € Jo{ruIB tnro4 oooz ,a ,1
,ueq{9pl seqJal
I€>pInJoq,Bq'Iqqgsg>I e turur l1on
qg9zosJlouJnÁ8 p,lgí uBDIB,(8 ueqJo{ sn>IIBqJJB zE esaleq
BrseüÁ3e >1euolezeÁu.ro>I JBqJBq se {BuBJnlIn>I u9lleq V
,(uodul,g9 e ps91) uuq
-,B[eu-I9o ollouzs9T Jelsolu rutrgds 8eputzsop,rr !,,(uepe
(}8usse8eurequro (uozo81opr4
-zuoJq IpBzBzs,9 uedezs se
Deuzsry uo8upze? d8e e(qe.trp qq}rezsÁ6eu6el >Iauug ,91
-eqle]I9ltüezs ue^eJ s3uDI II9IB1 ueqxl^ tívzs netcue 4- daz
-o>1 r uegqoí8e1'1rupezsurozs ITBzse se >Io8oro8 91e uuqro4
sn>IIZssBPI B {B1Io^ ueqr{uozsrlr 1sndp uei(lru Á8oq 'zy
,)I?llaluDl3l
4eudeu JBqJBq lu>I
-o>I9JT{I u Á8oq'e.reueile >IBuuB
'4uuuí9rltp>1 tpvzvzs,§ dau
l9>Iputul 1Io^ euIelo se8oduel eteloscde>1 BpI9JqI se u9qlv
,pI
lInJo>I pzo>1 reÁuepe8eÁBennzsÁ8a >IeszJol IupIIBq 9I9
(3rro1 (a8asqqot
€Jqqeyezsa zu sn>Ilzssupl u uezsa8a 1o1
-?pug|E Ilvzopla l3u9p9p V ,sI Iualououol B Bzsst,r 1zgJ{tl1
lze upop^ue^p(u s9 'uu,t 4nídele rzíerp1o; uuzoí 1uolos
-9usou9lull9 zB >IeDIoza Á8oq'sr lz€ ruel}IIIIo 1e>1 8elg
VZIVuC-IOJ DV,II^ DQuQD Iuo)Q ZV
radr,ányai mellett 9o bronzkardot találtak. Ebben a kor- aranykupák uíánzataít készítették.Romániában olyan Közlekedés az ősn-'ér- & mrb;s-
pásokon: a távolban. a Í-old szijs
baq az innen oly messze eső Bretagne-ban a gazdag és ezüst harci szekercéket találtak, amelyeket bizonyosan felszrnén haIadci ember ol1u
nag5- hatalmú embereket ugyancsak nagyszámú bronztőr- nem használatra ,,gyártottak", s még egy tömör aranyból -:
ha egy pók araszolna háJója n=:c
Egy Stuttgart közelében- z: a ó- w-
rel eg_"rútt temették eL.Igaz ugyan) hogy Európa többi ré- készült, t3 és'/, kilós tőr is előkerült.
zadban eItemeten fej ede]en -jr-m
szén nem találtak egyetlen, a görögországiakhoz hasonló A világkereskedelem Angliától Mongóliáig zavartalanul kínai selymet és görög trr.zrli,r-
palotát sem, de a harcosok sírjai sok helyen hasonlóan gaz- folyt, sőt egyre erőteljesebben feilődött. kat találtak eglmás me]je:_

dagok; a Fekete-tengertől északnyugatra fekvő Borogyi- A mükénéigörögség iőrésztfőldtajzi adottságainak kö-

nóban talált t5. századí kincs ezüstlándzsákat, iádéből ké- szönhette rendkívül széles hatókörét. Földrajzi helyzete az
sáten baltákat és alabástrombuzogányokat tartalmaz. Eu- ókori és a modern Hellaszt egyaránt arra ítélte, hoey átjárő
rópában mindenütt aranyat) ezüstöt és importált ékszere- legyen Európa és Ázsia közön. Előfordult ugyan, hogy e
ket temettek a harcosok mellé. cornwallban a mükénéi természetes íőldraizi kapcsolatai közül egyik vagy másik
r,{1o.; sruozsozseq1 E se ueqa8esÁ83q
uotE8uPd B selauJelDlÁuúJv ,lloz ,l
l
-ruus IoqÁuBJB SIIBI^nIIE lJ€Ia u3q l .','.i i 'a*?.|&: :;
*l:': -'_;-" ira.: a.,
a.:.:'... r. ).
-a§1ol zsou:e11 e BáBS8BpZB8 (,,snz
-_oJx') zsozsloJx'9po)íI€Jn lulpnl rp
-Ezuzs,9 V,lEsBIn3opIoq ellaquozso]
{suÁuBJú zE sa {eulsnza zE alaavs ll
':'.]§ba:j:,';_:..,).:a':.|:
mggcIlzs,u8q)üEÁu9q luoI3JnBI lgí ,)';,' a::.:,,,)::),-.:,, |:.:
:
; ,í,
\'_ . l,
_Bs álolaq }.'.]']],.:8t!§B§ :::|
'.lí .', L
]plIEIpl uasa89s9q 1919íala \||:::
)í;.:.':.:.
:r'.,::|,:, :.,::.,:;J {:,,:. |, ,. a
u, )..: u r. : :: a. a |. ::..a., :: ) | :: a:::r,a. a,
Pws ,§ zE )íEIuaqlB ZV ,uezeilep . ";::a|,
q* \;r||:l..:'';
'::.|:..:a ',', |§
-u3J Jall3lzsá{ oFIaJ8oü 8BzsJoDÁuB .:ar:a,:a_..u:,:au) Y 1,*,,,*:#*{,
(rra a:..,..::a.:ra.:r.a,:a,::,\ !ii.
"^.
fouo8 e 1oqdlauru ueÁ1o uapa,{6a '',,:*':,.:|/.,:,):,|,'.1
ó l o@oo99l i :rq9p&aü" ,
zE llor rspa zV ]DlIo^ {os9íEg IEIDi '':,::ra,;:§ -:_-l
(tq8elra ',:|.,:.,.ar..r:r,i:::|.:,, ,S V]
-9gd {9utJ8zs ú 3oro3 e uaz .,:.:a?;7.l§:::'a.':::|a}, j . e9lB4
'i'.F'l V,
€{Je IoqzsoZsselJBJ I3BzsJoIoÁu€ds .1 ' n
,.7:§Iu"ualu
-I3p B aÁpzai J91-o€9 InlaqJilo{ u9 .11 ,"§ §]!l.{-§1,1,$r9§]1,]:]l,:..v;
]
sa ls_M3 9nuJBzs l9Dlalalrual q8zsa :3',e '..,__ _ i\.
]
z§ü2*9u t, !..\ ,':/ri'arw;|,§
Iqq€Jo^9l B §9 t9q9IJlJEc IBtu9d§Iq u o(
'V:,,i?};* .) \^/ a:'),:.',:á&i.r; :,.
:.:a:ra:t::a:'.aa.:...::ara:::.,:|:a.::.J:,::aal f|:.)a:.
v ]Io^ ÁIaI{g[aIsE^ seJ}I{ {BsJuBÁ8n
_ _":" il'1.! ;,q;
JíIeq9]BI deu n^au zsaqnl€q{ |* t, . ,'
9l9 lr?zs9J u?8n{UlEz§9 Dlszy-sl) V . U.;/É.N?| 1l
reqp€uzs,8 € 3I
{alPedelal u99^pa)í },., ,. L'
s8^ §,za)íJ9 |9l9glg zE uele8lzs IEZS -l3ö1..._. \:
,ua(e[a )PzsJo{ ousolBu
-zsq9$Id
-eÁ3 3 luz?lneq lDIo8EsIo^Bl í68u r|'§;1l/i§l§§§í; :,:j:'r,:a.::.ffi
)íctlo^ i§zsa{ §I u9s€^ E )íezsáJá8 ''r,:,'::':W
|, a :., a: |, I a) |r.:r, ::,.r. : :..r).a.a a.::::).r:, a, a. a :| :
-uer EoJo8 V,eq9íglo{Dl 3oJo3 úIIIzs ,,::§rw
(?i|ii.|,|:!?,|:::,;.:,:..
-zs?W'uaÁ8lo^ ouol[u B sa euoBs 8 aI
p{Bü'usuí€Zs B I3J loqllsAuo3l.?l l.,a,:§,.r:,i::,,..§,|:
| ::|.r. ::.r,aa./: ::arr' :..::),:::.:r;:;.,:;:,:::').: PUluPuuo|
-rollJl9zs ]9lFe^zoi u€qp?z8zs ,9 V |::a,,:::,r:,::: i:,,::.::|:|ja.|i* :| r1/, :||,::::.:,,''2 :,
T (ezseJ Vi \r'):.::a.
ráza{9 IgJqqBIo^Bl 3eu uo zs Y,'|,:',:..,a,,::,}i}*1|'.:::':,:,|,::a|:.a:a,:r;':*.' .*ér.a:r.'
|:r:..:))r).:an...J y'a:'..)a..)a:,a':a'|:a:::r|}:
+,
-gloilE se3eÁu9l zuoJq v,sI uewoq ó.
-s8u sa JoJa)apI^ IBqEJ 9^9I uaq9l f!, .VV
-az9l uasÁ8) I8u 8 3q]glo{DI I§luE^
,ad9>1
-aI ? iEltol}fi.8zs ]3z3J {os aq hij}a
l !'l]i:::',,i
-I9í uJlepe{saJal IsnJdIJ B llo^ quol
',. §::;::
-z9J V,llo^ snJdl3 uaq9lese {o8oJo8 l'ö tr .í,
:Y n Vi. !r,.:;,
B 3ÁIaqgIaJ,oJ ZeJ s333§Inzs zoqzuoJq o ,{,'é
fr-.. i /?,}, §,','|.§
v 1I9^ PssouEIBlI9 J€u €l8lEuzs€q s8^ ?l
8 Joiluü 5IBIZBüI8]IB pJIeJ souuzs sI a ] Y
lo)í{B 3eü lozuoJq t ep 'aq tteza>ltal
i_":, {,a:..:.::r.aa
-oi u9íale peJrc^3 iIpBuJBq,a ,I z€ il,i.
salou3 ÁEau olueJol3ouI lJ{eJJ^,{3aJ '.:':;':;:
"?7l
\,
s_á l3)íozoizse lFzs9l I9grooJq V
lesJu!I,{u_E^sg
tPzsJoEp.J99 uJeporu v
6rur leupe4d3l uopeqBzs >IoJqozs 3o.Jo6 B sIÁ8€^:eflnsFl ,ll3Áuoúuseí
>IozB sI llo^ 9lzs€üoÁu eJIÁuuauIJBq
(relosyluq ue8epl
z€ ,I (lleÁueuJp3Je
(zoqqe
Jel {o8oJo8 I8e^ p3Jz3^o zB >I}ÍTeuIaI>I úq
TezzeuJ|elJélq ÁEoq >IBlpo>IzsB8?J Jo{u3pulú >Io3 nJezsÁBBu u9le - ueqes3lelue >IaleInd9BJ B se ueglezsel
(ueqeuez
-oJo8 B eC,I9Jlalo)-Iezo) € 3lp3d ]3zse\deZv'lezselqozs -Io>I p e 1rtuppd _ uuqgíg 9leqluDlel >I3ullezse^Io
B I9l>IBIuIoldlÁBe ZE 'acaqu zu u9Í J9]>I8IBIJ}uo.J V ,3JeÁu 8elEel rtur uut (soutezs >Iolezse^nu B tuIIuBIp^'ueqesalrzs
-9IoJ íueqüazs IDPIEII3T B se IDPIo{ZsnJl3 zB >IeDIo8oJ -a4 4eÁ8.relzuoJq se -ÁuBJB zB >I€uTBlIe{ e eítlq;osc ruep
,{unze^eu >IBuJo{ sn>Ilzssppl
-oE u EvIEaIozs InlBzBJBdEtIu sI uBqB8BIIIuo JBIu § {lleluele( loÁIauJB'le8esuelaí nrezs
]s9ÁIoJeq d8eu Eele sI uBq88Bluuo JEIu eEesIoZo>I IZíBJpIoJ -sBuBqqoJ lu€JBÁ8e ueqa8essaÁueJ se uBqB8B§BsJoÍfl B lZE
{9plsz B so >IBIBIJIZS
u 51eruroldtÁ8e zE se >íBIBI3}uoJ V eueuzsg>Ir)I3 ruru'uaqeíecuopelll J3Euel-rcBg zu l9lepz3>I
,lleze>IJe (sJBIBuo^uIZs
elle^ Ín ilII8IB^ l9uIsl - 9lBlnlu ls9IlBÁuBI{
(IoJlalax ÁueJ t'qgeÁu38ozs
J9qed3u qg3u3líeJ B sI IBuuB gurllleJ 9q$^e{ - {auezseJ Tgqol Ed9Jng tpeÁlnsa1 uop1o.;
(ezsal
33uJ ugl Á8Ba Igqol Bd9Jng lu|uJ (llo^ Áue8ezs .,(1o 3o.ro3 eílurzs BJ9uIDI IBe1iuE zu u9lnlü'ttgla eEel p?Jz?^e
-dde um4ta8g zB Jo>IruIu'.,uugJo1 l9los'( ,un zB uoqqa ,II,e\ zu
lesse^o)
,I9Dlelese^ sIIBlueuIBuJo
'9reqt91 uo>1
,1BsB^ (
{BlIBuZsBq ueq -oÁ3uo,{3 91uuÁtsoroq B Io ll:ezrenÁ8e.; se I9JDIIuqJol
(pualta83ry ^ (zeqesep
-qese^}zs I9l9ÁuBIq zuoJq E'en1o1ec soÁuoz IJJBq lutru'9zs ueteqa1^EB
lgJqqgl BJBfuozIg 3p
(lJe^DI
-tg Á8oq'uít;,{uozJqlzv 8rped íe3eipq sB^ le>I>Io6ozs -o1íe3edgrng >IaIeue)FIu E Bzzoll1etpr9í ueq{elJ3lu ueÁI
,Ie (uesolzrq
-ZuoJq'uolsel re;o4 Á3g {9u9I 1a1993e,r lFzs9{ Iog -rur >Inípru lueu uBqBfuBrq >1as9zÁ3eÍ1o3 soser1
-Iecs D3Zpe l3{3J3^Á8eJZuoJq E Á8oq' víty Íuonq B]BIB8sa^ ,lIBIuBIInq >IeuoÍecuepeul llB8nÁu
re8uel-rzg{plgü B BuIo^
>IopJB>I gzvlJlJvzs I9q9pI zB l9qqe ZB lo^ruI '49ttotpgÍeqa >I9llezs eu >19íuq 8oroE ro4rure Fuapo^zo{ lBsBI '- t9terro>1
uBsoÁuozlq JEuI ll9I3 pvzvzs,s,a,I ZB {o8oJo8 B lo8Bs§BuBí -ntzsnd ?u9>Ir_rw B uBIBl e^a^DI - 4ezs9pt uuÁIo llo^ uleu Se
oIE^ rcqq? ZV ,r9Jezsp9ul sezpo
BIIoJ8 zB >Ieuelusl lueu 'uo>1eleuonl1 rre8uet e 1etp3íJel uBqqt§JoÁ8 >1osutuq y,a,{u
(sele
(llo^
8eur 8ture sIqq9IB6eI eqsela1 Bqou (zuoJg B lulü -eüze>Ile^o{ _ {9pJ3 se >1aÁ3eq gpgz\Iltlo zB - >IozoÁuel
gqEsoÁIns sB^ ,IB^€S€pE>IBI3
V {osBJeÍle rc4uqcel seEos 1zlelp1o1 B BEBsuBIBL(uozIq >Iolulos]du4 3oro3 9II9uueJ Iu>I
->InZs ZorJsBzoElopleJ B se u9 9ze4J€ IgJleIe) € >I3uE6nJeZs -{Bzsa JBqJBq V,lp3ÍJ3l 3I9I13uy zsezs1o6uB zB uezs36o EeI
-ZSo uolelnJe] e Iel3pZ3>I Jo{sB^ B ÁEoq'nutzsopn ,zuorq -}lap1[3a 1azzo luozsl^ BsBlBq sIIBJruIn)1lnJo{ BIB s9ÁIoJeq
B lulul 'ue1 qqese8es9q s9 qq9sJlo sB^ B ClBÍB{IuI{3el zeq -
uelo{ lu9>Iezsal IuoIBpoJIfl IcuBZIfl € - s9 1pe199 ÍÍ9u uetn
-oü sBIos3P^o>I € >I9llolp9ÍBsle uBlnIW ,ueleqel edeJezs sn>I (3eü
-ze ep ellol}p9q ruolBpoJlg IBIuo}í B 191e3 te8nÁu lzse1
({9llolzsE^Io
-I8BuI Jo)PIB ']u9lrol8eur Eqeu zE luIIuB I9q -IeH Jo>IruIB'9pI tIoA,BlloupJoJ B;Bíezssra e ropuu5 Á8elq
-uJoalelu €H ]euop3Jelusl IB{o >I3uasep3ÍJelle lBI9uZs€q uulnze lolBIIIuÁ1o; u lz3 (tuolupoJlg BszJod B olzoleqe>Ieg
(uBqqBJo>I (uop
-s€^ V,uuqud9Jng BrI3>I E lultu IB^9íl9qol ueseíI3l Iueupíeur te>lelepret 3oro6 e u9Íela puzezs, §,e l zy
-9pze4 ue8e^ Jo>I B uBqIIm{Io8g ZB Jo>IsB^ qq9s9>I op
(tp8ueÁ58aur
l9u9{tlu V rlní18our t9ursr 8tpurru eropr Áta
VZtVuo,IQü 9Y,II^ D8uQ9Iuo)Q ZV
 AZ óKoRI GöRöG VILÁG FöLDRAJZA
Az ótori görögök
nyelviárásai
Egyes elszigetelt helyeken még a
klasszikus korban is voltak némi
maradványai a prae-görög nyel-
veknek: az eteokrétainak kré-
rán, Lémnoszon a bennszülön
lakosság által beszélt lémnoszi
ny-elvnek, és Cipruson az Ama-
thuszban használt eteociprusi-
nak A dór nyelvjárást - a rá jel-
lem"ó, szélesen eitett aszszal, -
on beszélték, ahol állítólag a be-
tóró dórok átvenék a hatalmat.
Ezeken a területeken a nem dó-
ro\ még ha tudatában voltak is
eltérő eredetüknek, szintén a
dór nyelviárást beszélték. A
Thesszáliába és Boiótiába beha-
roló törzsek magukkal hozták ai-
ol nyelviárásukat. Az athéniak,
akiknek földjét tartósan soha
nem szállták me E, megőrizíékaz
amikai nyelvet, azt az ión dialek-
tusg amelynek irodalmi tekinté-
lye fokozatosan meghódította az
egész görögü1 beszélő világot. A
hellenisztikus kori hoiné az atti-
kai nyelv általánosan elteriedt
sáltozata volt. Kis-Azsia nyugati
részénalakult ki az epikus költé-
szet stilizált nyelve, amelyet so-
ha nem használtak a köznapi be-
védben. Eszakon az emberek az
aiolt beszélték, ezt használták a
leszboszi költők is dalaikban,
Szamoszon, Khioszon és a part-
ridék ión városaiban pedig az
iónr Ez volt az első prózaírók
nl-elve is. A Kószon létrejött hip-
pokratészi iskola orvosai és a ha-
likarnasszoszi Hérodotosz ión
ry-elviárásban írtak, noha dórok
voltak. A szárazföld északnyu-
gad nyelvjárásait feliratokból is-
merjük, az irodalomból nem.
-{rkadiában fennmaradt egy ar-
az egyiptomiak olyan mereven állnak, mintha karót nyel- egye§ területek művészeti stílusainak még a szűk korlátok
chaikus dialektus, amely megle- tek volna, a keleti mintákat felhasználó görög díszítőmű- közé szorított geometrikus művészetben is érvényesüló
pó rokonságot mútaí azzal, ame-
vészetben pedig máshol ismeretlen, letisztult formavilág különbözősége az e|szigeíelten élő közösségek közöni
az eiső görög betelepüők
l_ret
poo körül vittek magukkal Cip- sztiletett meg. Mindezek a Görögországban kialakult sajá- kommunikáció lassúságának is terméke. Az emberek ön-
rusra, és amelyet ősi szótagírá- tosságok azországtermészeti adottságainak és a sok élete- kényes felosztása hellénekre és barbárokra nem kizáróla-
sukban folyamatosan használtak
rős közösség nyitottságának, kapcsolatteremtó készségé- gosan görög sajátosság, az ókorban az ilyen felosztás szinte
a klasszikus korban. A Pindosz-
hegységben a görögök számára nek is köszönhető. általános. A klasszikus kor görögjei azonban kidolgozták
érüetetlen nyelvet beszélő és a A klasszikus kor görögjei a mükénéiutakat használták, azokaí a mitikus történeteket, amelyek a görögöknek más
hűt nyersen fogyasztó nép élt. A
makedón nyelv rokonságban áll
de még a római korban készült utak sem értékel a velük görög törzsek - dórok, iónok és akhájok - ellen vívott
a góröggel. egyidős britanniai és galliai hadi utak tökéletességét. A küzdelmeit örökítették meg, nagyobbrészt a törzsi hova-
Hellaszt átszelő, egyetlen nagy római út, a Via Egnaíia, az tartozás és a nyelvjárások tényeit véve alapul.
ázsiai háboruk hadi útja, Makedóniában húzódon keleti E nyelvjárások kifeilődése a mükénéi kor után történt;
irányba. A klasszikus kori görög utak némelyike napjain- lehet, hogy a hegyek okozta elzártságnak és az elszigetelt
kig fennmaradt mint öszvércsapás, gyalogösvény. Az fejlódésnek a következményeként.
 ,lleZOpOJ
-[aJ lIuB 'BJJ€ euelFe^ llas9lazda{Ia
33úü B sr zsuBzs3u3J BJ€W ,u9ídBIB
Es9|oz9lq9 uo8€JBJ [oqo{ 'gltn I9q
-pezezs, l, a, t' grcqlgI?ual'uqDnqru
,) u9d9]Áu.al ? {BDIoso3uBl I3{8J
-qloüBzs 3 llallzsa{ 1oZí8J €uoJuv,p
O3BIJIJ uBqpBZeZs,St,zs,t zy :yaT
,]uBII
->IBIB u8IlBZolI9^ IruoJ lpBJBIu se^e{ ue8l {Bs3 ->IozB pB tserle1 93o;t9 sa sodep e^rllulrru4JO§pJJ,qzsvnaH
^eu
Bs€llsouozB 9IB^ IDPIB^IBJ II3qBJo{ B >IBIDIoSoJB^ IJo>Io >IauDlB'zseruezsnu4 3oro3 rtrsze-spl lulul'4ur9tn39rle >1et
,7 ,Zs,I)
ll3z3^3u3au uBqI9IouIPZseg (,zs Zsol8luolold e^lol -[o^ sI >Ienlezso8al € JeIII sa ',,ituzQlel tu;Lzs3eu ]ezse^nul
-II((IIBIÍiI7,ZS l-€9,q{,o,t) uoqu.lt5 _ qqgzvlvzs EIBu B - so B lueln 1o3oro3 B ,Il] u9lnzv" :4tzeullezs sBpuoul seJ}q
ZsBIuBZsnBd B s9p9PlepJo llueu llozo{lBlnlu sI uBgZsBIIeH B I9IDIB 'snruq4 qqesgpl zu yrcppd ue.{1ure 'url9r1 ueÁ1o
llo-1ll uBq>IoJolsolo>I sopru se ueq>IoJo>l IJB^pn ]Ip9z zB {BlIoJo{BÁ8 ts9ÁIo;eq rser.ro 1eÁleurt '>1alazeu qeue1
(u}uruoldrp
-nJ Zeqe^ou Jugltt{ se sgpnl '9polsere4'gzetn -Jollazso^nul uopu8o;1e 1el1o,r'zsoqlJulnld lullu'>19rpau
uepeleqluallet e '(99tl-t6El) BuoJuV,p oJBIII3 'l1nzse1 -9uor sn>Il8lBlzsou {oll9 sI uBqJo{JBzs€sJ IBIu9J B JBW
,lelsel
s9zÁ3eíp3 19rÁleulu se 6uB^ >Iunseluopnl uuln zsBluuzsned {ellollo ueq{O^nu nuppoJl nJ
19,ri{leuru 'eleleaszttr Álouro1 9sle {o>l9[tuo 3oro3 uo>19 zy -ezsÁ8eu se utqsnluzueurnq Áleur uednsc ureu teselezde1
{glBtopsoJ s9 {gzErn -Io llolpIBI€DI 19r39p e I7JJI ze so IeIuIezJe rluert 8ep,t 3or
-o3 u 1enluruul9J B ep Cze?tza,Eoro8 true'zupurur BuBlIl,B
,{Bupo>Isnuul
I9J9s919qqu^ol s9Iz} IBuI9J soÁu uuqqoí Buue 'tuo>Iraqlue 9JI IBuIgJ {IÁIouJBIB^ llo^ gg9z
-uruoÁEeq e E§€lo{IB,lttl}J (9I8I-z9l,t',.4e3asr8e,r Iu9I{}V") -J9unÁ33 'qq9u96eur 1eurur Á8oq 'uuotlduilg8atu uí9tut
suaqtvto saru.nbuuv aq1 lla^eu sBIoI{JIN s9 uBruS seuIBI -n>1 qq919lq3e1 4r.f5e uIoIBpoJI IBIuoJ B'1e>luet.rg pJBnpg
,le]9 >I9II9zIIBepl sI uBqstzo>Ileuo^ sBIII solu€zs s3 (la{o8oJ
lurtuele,r'ruzíBJ lleuzseT ueqa,re uleleq'ueq-31,1,r 19rrcíuror
(etugptezso4) urnlseu4 >IeuIseuBJId Blslllug IuuB^oI9,0J -o3 e 1etpposJ se {olzeual o.rrazsÁ8e uop9I1I 9zlr}l >IEIBuI9J
-eÁlaq erdumlo luu>plnqeJ ualí:;a Áleue'l9ígtc;pedxe 3or B ueqlelul{el IDIIlITod,B ílo{IB s93o11e; IBIu9J sn{IluuluoJ
-o3 osle Bsllput 1eutn ueq-i9/r (,,u8usrsrea >I9le^pe{rlw B se uoIBpoJI IeIuoJ B lgídele {ulelezau IF>IeIBDI 19r4o3or
1rrg") rluellep6 3o drercos gsItIJfl e .{3oq 'seze.Áueurep -93 lur V ]9u9>I9^9 zB llo^ qqezs asattd9le; Ilsel ]o3oJo8 e
se ,BJBsBsBlT Á8oq'4eurqle st lzu 8eur >1rrBIuoJ e lulJozs >1apí y >1ed91 tt
-ze1.e zE DI rlnpu I9quopuo-I luau 'tpqr,usu
urdurn16 a ttlat (g9 Ll- Lrlr) uueurle>lJull§ rurgJuof uuuqof -11pl llolo>IIB
Ignlorotzsed se 1o,rlotzsered 3oroE u luturepl
Eeur uelo1nzs plusu8opred soJoq}q rusqIV u€qpezezs,8Iu \9tlezde4le IoqIo^Bl u lzu >1euuadpure 'Áuetuzso8espeq
se 'lroqdleq essore>l1e; Á8oq 'ala1lo zv ze4euuolllw lpulu9l -ezs 3oro3 u 'uln9pe 3o.1o3 e etzo6n.{uel IB>IBIBIu9J V,elze^
uBqBIIBlI uuq pezezs, Lt y,teleueÁp >1etppt ueqeqet1 3e1o.3 -1e l1eÁu 3oro3 e úl9tur4et qqoÁ8eu8e1 y rpera 19t4o6oro3
,8I e u sr izser ouro,(ullt eÉo1olru tsellB^ }lolJBl eil8eu,{1o ptp
1a,rrur '1euol.rel {BDIzsnJle sr ua8el pvzvzs 8alct w,4ez
-9^
,lo{osozuolzso >IBldB1 >IBIBIu9J B 8eur l9s's8u rÁuueulelc^ l3zse^rtuozda4 v'eg9z
]]olsal IueI{}B zV 19q9l9t1 t9tí;tÁ3
Á8tu 9qe 1a39stE9l 3o.1o3 y ,l9 u9pl nzssoq ú1o3 s9 8eur -o1g u'uroppoJl zV,llo^ 3oro3 st e8uur ueqzser'to19 uttol
-ZsE^Io3q,{IeuIu
,lpereru,(Eeu ue8r st t,rqqu,tol
lppul lu9>1ulazolIa uetzselíe;qqe^ol lBzsBpB^scuDI IBIu 'euro6 1n,(1
^ (o1Ie>IepJo
-9r u 8rped tazse6er 3oro3 B ےuou Jozsole lelezs -9luDI31 'uropporrg lerugu u etp,{up telo8oro8 B uBlnIW
,BDIosBlBs€
-939J V tlopuo8 ules rTues 6eur uegrro>plg {p;elugl s9I1gtgrgg
,le>Ie>Io1üa}ru e
rueluetu8aru sede1 eutptuq uoIBpoJI
,uelutasalazde1
ZB >IBSJ ,{8oq'4po4snuB} I9JJ3 3e.\ozs e ze :attetualeít1 1ru
-BsJBl s9pnl IBIT,?II >IIÁ3o
zu '1utue4lnquJ Inuap3le^ uegptz -Ie uolo>IIB 19rE9p.t IJo{9 z€ telnuroÁu {9lÁ5eq etíer pl14
,§t
-ezs e Jo>IIurV ]9lst^Io uoso^e{ >IBsc so 'e1 49tlos9ul ut4 -33sl9>I 1a,trru'lretal9tI9Io s9 lIDIeupuI 9Jelle >Ie>Iopazlueu
(la4o3o.ro8
-lIJ le^rlü zselutzsnud Ie^nu u ououlsl I9quIoFp 91e^o>I lsBtu.{5e zB se loleuJe.ÁIoJ lzssot{ e tze ru196szt,r3eur
-oJI IBIu9J e lu9{_oJ '1oquropport rc >IBsc 8tzsuuzsouar gtso4 uesopuo8 seuepJa ,aulouolJol l9íes e ue,r8aul sI >Ieulazs
e uezsa8a udgrng-te8nÁN ]BlpBIBuIIrua! uazse J tp|olzvftzs -e8e.r r8ezsro8oro8 e ploq uozo ep 'ezsar uepeleqlzsele^Io
zsBIIoH ueqpvzvzs ,7, ,zs,l zE 4eÁleruu '19rle>lapue}tu B I9J leuelJols9pgla.\}ur rudgrne ze esvzo Íueullnuet 1o3oro3 y
YSYJYJn) 9yTI^ 9QuQo I}ío) 9 ZY
Piranesi ilyennek látta r778-ban -
nem sokkalújrafelfedezésükután a
híres paestumi templomokat. Egy
ideig a tenger szélén,sekély vízben
álltak. Késóbb, amikor a tenger visz-
szahúzódott, ázsiai bivalyok (Buba-
lus bubalis) istállóiául szolgáltak.

. áury ^:*
-rff§a,*:'1.,i,9,
 ,l9Jé zv s9 -DI sI lsoul Eeur >1eza ep'1o.rtesuzeln ÉBzsro8o.roE uatpsg1
lo89§uozoJ.BlBr{
8 {níI3>I9lJ9Irll uaquazs >IlIe^ - Depa{eJol lu9JBÍ8a l3zs ts9z,{6aíp.; oIB^ aJ]e]ol qqgl 13 {olleuel uBquBqBJZsI s"
-3^nlu IBIu9J s9 EoJo6 B uBq>Io{€ZsJo>I soÁuozlq eDIeÁI3Iu€ ryt1o>1p,ffi Eeul ueq-1,1,9r trTe'uoute1 srcueJd !BuB>IB rulET
(to89zsro8orog
'tt4oseploEeur qqepaÁuuo>I B lB{ozB e^zou3l se tu>14ot true'e191eq >I.Bu9I lzB Bulg;rzr>1 uraup íuru
uenlo8rzs
-BIos9Iu IBIu9r e lrlepe.re 3oro3 e equrezs {níuil.B >I9llol}{oJo6eu >IPF '4or9leure s3 >Iezse^nu e ,(6oq 'tloir
FI Á8oq'ze uuq>lutuídtu BsBl€I{ opuBpuJelu qnped8e >1eu zeEt ít-ooLl uezse8e se 'urqu9qty uozo>Io le>IoJpI }j(u
-l.Bpazezs^e ueze {esope^9l s9 >IosBp9I€s3 B Á8oq'leqa1 -rozs ue6e,r pezEzs B utur.uípeq rueile {o{oJol ecuele1 '{al
]ell3^p0>I -ze4r9 19q9rÉuy s9 1gq8gzsJoBIJuBJd Ea193'4etueleíEeur
(tsada1
ueqqoí lJ9za sa 1utlozs8eur r9ur tale,(prut zog DgIepazazs,/r e reurl9te8ouso; s9 49zuln s9pru 9sI0 zV
-{os9lo>IIB IBIuoJ B I3>IDI91J9 {9llnsJoq9IB {9tl94uzs seleíu 'lpB>IB IIIau uBquoZB
't9.{u9urlusz ruguequud ulpulo {BuIuB119 1oEue zB uBg-9I8I eígta,toy ,lB{olBJIze>I uazrezs8eur B Io €llBI ppleraz,ffioí
uÉlgpro1 Jo{IIuB :ures eseÁ1o;eq lol9luIozs luuodzo>I - se8es9q ua8T Bq9u - s9 'tu4oterrla; IJo{9 zB ulloseruel'uot
-9I lIuIB 'ullozíercl of,BIJI3
,llo^ BJl9q 8eu u4uzsro>1 qqru
-BIII9)í e 8aur lunzs ruay ,6eur elzoJ9rq sepgpIepJe 9{
-o{oJ se >1zserourd soleloscdt>I Io>pIo>IoJol u luturtp,r'Ers -oruozs8e1 {euelaueuol ap 'ueÁ8n {9ll9uzsBq usqodo.t4y
-lInEoJIe sn>IIluBIuoJ Ilu9JI >IolzseJed uouroÁule ze laseual Iu9qle zV ,ue^eq utg>IotuoJ s9 llo^ uBIle>It1 teuls eEesqqol
(rulaur$
-B8Bru >Igzeln ze Á6oq ilo{ I3 Jo>I{eue[Bn,azzaulv >Ie{9ltuartlu lla^ BqlBIBuzsBI{ I9qí} u9ln Jo{9 ze uaíapt
(lBd9Jna
ueEennruezs reqetr eu to89sopl6o.ro3 e Á8oq 3aú Esazelr. Buoouv.p oJuIJI3 ,uropd nsnlps IBII9II 8tpod 19q
(urolduret
{.BllouuBl uaqz} 9sle >IosBIIal9tlzEor uesotuod teí9t u s9 4oz -ezseJ lqqol zsrlodorly ze ,{ualzseJe>I l9qu9uoql
(uouoqJs^
-íer nezsellda 9laqluqell9 Jolrrue 'eq ueze{la^o{ ueq{o^e -JBd luoqlB zB 1oqeruolduret 1ere>1 rzsorneprda
se-o/,9r zB svzolla^ Á5eu 9sla zy ,1e39sÉer u se reÁueur zsotdeplzsy 'rul 19qazsor Á3a 4tueuroldurel tetdrun1o zsn
-up9Ja >IBJB^ B '6tpa.Áuelou E elle>IepJ9 lu9JBf8e luouJa1 -a7'tl:a1 Áugun}pgJe 19q>leÁl9tuezs seÁ8g ueleq urq{ou
'ueqeretlÁuo>1 ,{teno5 pÁo11 tuopuol B >IeuJa^eq Inu?Il8pP -oJ soJB^ qqoÉe1 r se'ue,(p tpele ugptlgíBauuÁ6n eq'uuq
!os9r69 qqmoruoJítal V
3ro)Fl
|*9ltll
Esesrpr
J€
i
*,"'a
"8e
796ll85
9l8! oPzslo0oJoq
eu9p,9Q
.{1. "n
8€6!-Z€6t Vsn 'ue6a|8
L68! 69zslol€u?N'p|9ldl90
669 1 119f 6ezuoteugn'uueue;turs
VSYJVJn) 9y.IIA cQuQ9 Ido)9 ZV

és Revett Athén régiségei
I8ró) című kiadványukban ezt
templomot Thészeionkénthatá-
meg, valójában azonban Hé-
temploma volt. Az egyik
állapotban fenmaradt gö-
templom. Csak tetőzetét tette
egy török a I8. században, mi-
vadméhek mézétkereste-
A régészetés a Hellaszról kialakult mai
elképzelések
rSo4-ben §íilliam M. Leake angol katonatisztet ,,kölcsön-
adták" a törököknek, hogy tanulmányozza a dél-görögor-
szági erődöket, ugyanakkor utasításokat kapott kormányá-
tól, hogy tegyen meg mindent, amivel kellemetlenkedhet a
franciáknak. E feladat elvégzéseközben elsóként és igen ro-
konszenves módon tanulmányozta a görög romokat és tele-
püléseket. A kevéssel későbbi, ugyancsak erre a vidékre
küldött francia tudományos expedíció hasonlóan kiváló
munkát végzeíí.
At9.századfolyamán megnőtt az érdeklődés az ókor tár-
gyi emlékei iránt. A régészet, bármennyire kezdetlegesek
voltakis módszerei, kezdte elárasztani a múvészettörténetet
változatos leleteivel, és a periklészi kortól elkényeztetett eu-
rópai ízlésnyomán, kezdett merészebb vállalkozásokba
fogni. A századvégénaz őstörténeti régészetújonnan szer-
zett é§ roppant nagy tekintélye kezdte éreztetni hatását. He-
inrich Schliemarrn az I86o-as évektől az r8So-as évekig ása-
tásokat végzett a homéroszi Ti,ója és a homéroszi Müké-
né feltárására, Sir Arthur Evans pedig l9oo-ban, Knósz-
szoszban egy prae-görög írás és nyelv keresésére indult, egy
olyan kultura nyomába, amely már a görögök számára is le-
gendás volt.
Evans két héten belül megtalálta, amit keresett: egy ősi
írást, de több mint ötven évig tartott, amígaztmegfejtették,
és a nyelvet a görög korai formájaként határozták meg. Ez-
alatt a mükénéi és a krétai ásatások mennyiségileg messze
felülműták a homéroszi eposzokkal foglalkozó kutatások
méreteit, és annak ellenére, hogy írott források nélkül ne-
héz megérteni a történelmet, ma már eleget tudunk a krétai
palota kultúrájáról, a mükénéiekről, sőt a görög őstörténet
egészen korai időszakairól is ahhoz, hogy gondosabban jár-
junk el azi. e.5. századi, elismerten egyedülálló művészeti
alkotások értékelésekor.
A zo. század elejére más változások is bekövetkeztek.
Először is érvényétvesztette azanézet,amely szerint a klasz-
szikus tanulmányok folytatása arisztokratikus előjog. A
klasszikus ókorral foglalkozó tudósnak nem kellett már fel-
tétlenül ,,gentleman"-nek vagy ,,lady"-nek lennie; a tudó-
sok nemzedékeivel szemben támasztott számos, ki nem
mondott követelmény csendben eltűnt. Az ókori társadal-
AZ ÓKORI GÖRÖG VILÁG KUTATÁSA
makkal kapcsolatban egyre több antropológiai kérdésme-
rűt fel, megélénkült a Platónnal, a történetírókkal, sőt még
az epikus hősökkel és a drámai múvek szerzőivel foglalkozó
kritika is. Az ásatásokat gondosabban végezték, többet fog-
lalkoztak a megszerzett ismeretek elemzésével,mint a tár-
gyak felkutatásával és helyreállításával. A múvészettörténet
is megtalálta a stílusbeli változások aprólékos részleteinek
és a bonyolult művek jellegzetességeinek vizsgálata közöni
egyensűyt; a művészettörténet fő módszerei is kialakultak
aszázad első harmadában és még az úi ásatások anyagának
bősége sem változtatott rajtuk. Csupán az érdeklődés sűy-
pontia tolódott el fokozatosan;az 5. századról visszafelé,a8.
századra. A tudósok új nemzedékei nőttek fel, amelyek egy-
re többet rudtak a régészeti anyagról, elsősorban is a görög
szobrokról, amelyek az r89o-es évektől kezdve (s olykor
mégnapjainkban is)magában Görögországban is előkerül-
nek. Az archaikus görög szobrászatró7az első mértékadó ta-
nulmányok a két világháború között jelentek meg. Nem
szabad megfeledkezni arról sem, hogy egy görögországi
utazás egészen az l95o-es évekig fényűzésnek és kalandnak
számított, és hogy még a tudósoknak sem volt könnyű átta-
nulmányozni azt a hatalmas leletanyagot, ami a görög régé-
szek gondjaira volt bízva.
Mindennek eredményeként a régészet rendkívül zavar-
bae|tó lett. Ma ügyet semvetnek olyan műalkotásokra, ame-
lyek roo vagy 2oo éwel korábban roppant nagy hatást kel-
tettekvolna, és megváltoztattákvolna az ókori Hellaszról ki-
alakult kizárólagos érvényúnektartott elképzeléseket. A
görög vallás és mitológia az összehasonlító kutatások zűrza-
varában elvesztette jelentóségét. A történelemről tudomá-
nyos folyóiratokban vitáznak, de a műt sz ázad óta nem szü-
letett egyetlen meggyőző összegezés sem az ókori görögök
történetéről, és soha nem készült olyan mű a görögökről,
ami Mommsen Rőma u)rténete (fi54-I856) vagy Gibbon l
Rőmai Birodalom hanjlatkisa és buhősa (1766-1788) címú
műveihez lenne fogható. A marxista elemzések gyümölcsö-
zőbben alkalmazhatók a késóbbi, mint az ókori görög törté-
nelem esetében. Napjaink régészete pedig egy olyan kor-
szakra összpontosítja erőfeszítéseit, amely iránt 20yaw 30
esztendóvel ezelőtt senki sem mutatott érdeklődést: a mü-
kénéikor vége és az archaikus Hellasz első felvillanása kö-
zötti ,,sötét korra".
 9Z
,ll9Z9i
]olIoq
-JIs-B[odDl'sa_ro{ue.ű .\3Eu llnda
uaqia.ta rIrooi oo§I ,e ,I u3qaua{nw
8 qqJzsBál E zá uJuEq8lIV,uBídEIP
€zíEJ uallzs3i uBJos rasBzBln ll3l
uaq)íe^a ,9o8I_Io8r ze '1aqlampoq
pJ?Apg loauP z3'3íesloq s€38ü
Jal?u sl (pEzgzs,lI ,a,I) iEuBz€qsesJ
-ulj l3u9]nü zsnaJJY :daq q0ptq|.u
,uEq6€ZsJo3oJog ZaqIo]eiIs
lazsa8eJ B 9ZZoq lollnJ9í u3q]9u9ü
Á8Pu lo89slÁlou3zs s9luo13í B {aza
(ual?zs qqo0 eDelzo]Io aqlosJuDí
-ÁuBlB €í9JI 1939seIaJ 8oroa (DJqqoD
uuBuelTqJs qJuuI3H saÁI3p3^u3zs
€ íllo^ JÁu9uelí}Á339sI8eJ sBduod
(1ual) TeüsuBLa JnqlJV s3)íIaI V
,11o
lsB]BsB so^o>I ÁIo 8rluttídeu {elZO3e^ lleIIu
'eu1o4opur ze Á8oq 'uole1 u94trr uEÁIo llo^ ruau ueqiJoze
3ZsoJ Iqqol Zs€IIaH |>1nÍ"reursr sI laÁIeq >Ieue69sqqol ryapJ
u qgup8e1lgqplnlyIJo{o zV,IloJ3zsueqgoí pu>l9pn e s9p
(soJB^oJ (ueZB
(l933sglueI
-ru soluBzs se B ze BIu ]JoIII
lu9{9J
,EJu9IIIV (eJlos
-eíueqty 1nzzolruIo luozsh lZsaJs€W lullu
(oldt zsozsouuodolad B
-epdelet ueupr)Jo8euJ {níIeuzsuq
r.ozselzaue[3n Jo>IIIuB 'le>lun8eur 4nídesceq uulr.rnp s9 19I
-aíteÁleq qqespl sI I9unIBJ teru Á3e ro>1Álerueu'9teze.tarle;
ozs ,Zsel
.(soJB^'( V ls9uluIe zsBIuBZsnBd 1orÁlsrue 'ueÁlaq
(IedoJozs
ueÁ1o uepurur uleupíBIII se 1euzsorauo11 Álerue
'ruse ue,ÁlequuÁ1o seureley,lI9lBlDI Jo>I sDIIzss€pI € qqB>I
-rn 8lped uur 'euelurre lo>Iezseue}Jolsg ze Eal9s u€ql1nru
e zg ,8estp8o;Ie Du9JI >IosoJB^ soJ}q B 1e 8tputur 39ry
,IoJéulzs pIoJ B
{elleluntle et9zu Á8el
{eilE8ÁIoq8alu BJBIu }selndelol uoll3lulJ9 8aur ro44u '1os
Io,rrru 'lsour ]utul 'ruzo8olle ]€>Iunru € lze BuIo^ ll3l gqnJ
-ozsf8o ueqpazezs,6r y,4untuqdo1 lede1 seílet ueqtatur4
-at e 19rzsrlod 3oro3 Á3o Á8oq'uop4la gsIe zv zsol zB C>IIp
-gzaíapq BIrBIB^ €selella; 9Á1o3 lsolu Touoíoleural rÁuueur
-BIB^ BIBIqnH u.re3e141 IBIIIJIZs B EH ,9lBI{IBIBt8aur puoltet
-uIJa eleZe>IJ3Zs {r)leIII3I B JB>IB f6B^'e.rezspuer4olJIqpIgJ
(uoÁI
soJB^ IJo>I9 Á3o IoqB uulut;uÁEe uea rq 'ue,r Áleq uuÁ1o
sea.e>1
ue8r se 'tupnl8aur >1un8oJ ruou Bqos 19rutdurn16 tture
,Bzssl^
'uun 6o1op 3eto3ue11 {euJ9l Iueu oqqol souíBs uuq
-uoze 4e8es9toqol llolzsuluzslo u€qq€Jo>I V ]unpru loqqol
ue^oJ >I3Jezspgur so4elgrdr ruru e ,{8oq 'uelel89st9;tr ,t1o,1
glBqlBu^ 3tpe4ttotzsa se sn>IntDIolzsIJB >InsBlzsBI9A 10>I9
elle{epJe lueu ilu€ lze4et,§wqp,lq ueulle,{85 so 'uuo}rul
{n^pe{ IoqB'>1elsu uo'1elze6err, 1t>los€lesB {DIB'1oze tt9le
-ze le^^e zBzS TBtIo^ lto Io^IIu tuzo>1pPo; llo^ u3leilue>I
uonrezs.Á8e lazse3gr e p11o31op so,{uozrq usq>IosoJe^
,ffieu e Á8oq !n.l14 uerulaÁ8g gteqÁEeq ule5l,to8uoíer sa r9t
-re4ezs 1n3eu e 1euuelr8eur st4auleda8 tro{9 zV,IoJseze^
-JolsoJe^ u'19lezsetld9 ze'19n1oltlure1 rurlape>lsare4'19r
->IosoJ€^l€íuJuÁ3 e >1euopzs 1oÁuuurpu€l guruosul{ezsso
souzstl{ uo^eJ4o3es9teqa1 tsuz€ln lI€^ 9qqaÁuuo1 y,luop
-9I3 lulru
(1unpnl
laqqol le>plos IoJIol3JeIu >laÁuouJl}p
-9n fűvue se 1grreítuodzo1 1ozsrlod e tgnleurelqord so,{u
-ozrg ,llo^ eÁueruze>lle,ro{ uepelaqFro>11e zued s3 9pI llol
-pro; >1níer e
asazepe;le; 4ÁIolu3u {os€lu§B lpvzvzs, oz v
VsYJVJnx 9Y,II^ 9QuQc Iuox9 ZV
§,]
Y, .]];
,- .'..:r':

,IWry-m'
 ,0IrueI e^Jol ,t1o,1
1lol}s€lnEzssI^ 8ppa tuttu'ueÁ3a1 ruuodzo1 uroppesJel ueqgellozo>I
)íBuE{ouJBsJoIo IBpoIIBzs sEIuoIIBlnsB^ lpezezs,6r d8a eq -oJ zBzB
CqqBsnlr8o1orcozs
lazse8ar e Á8oq'8eslnzs uta erru
-lutur 'urÁ1o uzíelg1ozvlqu 19d9{ llunllsuole.r >1euue 'tpzs BW ]un>lou luepuoüIe {BuuB^DI 4n8eur >Ie^o>I B }nue 'el
(ue>loÁuelu3se
-a>I IoJoluJolugl utopd l9u9{r]tu u >1ru8uo| ap ler4 '1eu -re ter]uecuo4 e,qeÁuet u se so ue>Io^eu sal
-rígloz(eg ,1eualzseft uol8e1 IJo>I-pJB.{lpg - B^I9zs u€IIJ -IIq e wEEuJ í.Zsolull 8}uIB'eruselu 1e1 uoteureÁ1oJ o1uosuq sr
-ouu _ Dez?e^ u3q>Io^3 se-oo6r zú sue^a JnIpJV JIS l3>l >Ieuozsa8eJ sn{Izssupl u 8aur Á8oq 'nulzsopn llopo>IluJn
(>IBlIB8sa^
-eÁleuru '1osrtrlrarÁleq Izs9uIIu V )elsa Bq>IBqII{ IB Iual rcmznz?tppu ugídep 4rs9ru u ta>lrÁ8a ze?rurv
-zse ozoquoF>I lo>I3pozuou gla^o>i ls9ulÁ8e >Iosopru V ,llozoT touauo}s9 3oro8 e se zsoJeluoH uBq€ÍoF^ >IeuZ3loI
,Iale^DI
toqdleq 8epese se uBIBl
zsqodor4y vJ?qle ze >IBsc >1ese33n;ezsso ueÁlur'ru.rarusrle; uelaqoI ro44e 1e6esrÁu
,s81I^
19IE sBlIsouBIElI9 zB I9IB za eleueuol If5IBl >IeuÁIetue -Áuaur soÁuoztq 1etpepq6eur'puepe88n; 19tresgzeurp8ns
'e>lezsopr soluo; ue.{1o uel 1euÁleluezs rEezsro8oro8 8alozs lzsoJoluoq t (>1e,{uaurpe.re rlezs9Ee.r B uulnnu {Bs3
Á8eu rÁuueurep^ elulzs ,{elFzse>I urou ueptleÁ8o uBuIJoJ ,l9uleÁ8g
tuerr er891otltu E lo{r_,s9p9l{apJ9 {9ll3lzso^Io s9 19l9q Ie ellnJ3i 8oIoP
sa^a] {ssf, 11ol uaqp1ol e rue t9q
-oí 1otep8szu, IE>IIlzsIlBls ,v[ílgl sele8ltpt 8rpurur 8otu -Jel 9lzssluofu zsoJeluoH 1etppuqezs8eru 8al8a,r ualnze
-q€ Á8oq'49lrausrle sI IeIeJuaIIa Ig
tzsaroí IBSBJJoJ rro1o Áuuru ze los'zuotg V ,I9J9§9I9uzsBI{ uegpezazs g,aJleJezsp9ur soleíes lozso8oJ 3 B^IBln >IBlIo^ -qosa1 sa'1ellesr4unu IEI9DI llopol
1e3 Áue,l;uu 3oro3 e o1e18o;ezsso lFzs9>I uleu Erdtu retu g,r utqqoí se '49zo4p13oJ IBJJo>I sn>Ilzssepl e lurur '1tl1o.1 -;tullnÁ8e uBsoJoZs su€^a,lEs8pn]
,>Iuns€uloprus3ulu l9Juopu(u rduueur 8eur ueln pez I8u{8zs nI€uo^uIZs qqBs93€u33I Joi
V 4eqqeuezde4 ut,qeÁ8 8tpe>IluqJal llez3'erlnsezellepuer s s3 lsaPlauoJ IuaÁ33 'souolzso zB 3l
-tzsle rÁuue Á8oq'gdePeur BlBIJIBzs Joqluo{Bzs tueu v lII9 s€JJoJ IIuIBpoJI qqase^a{ 1anlezse8ersg zu lé^lw -1e]}seí3e e33sÁu3{9^3l !ÉlaJ)süB^g
.r
€ .- S\.
l\
7:,
'1€*
-# f ,*ll',f.+:
g
=----*< _+
_,€*
" a+a
VSYJVJD oY,II^ 9QuQ9luo)9 ZV
 mÁsoDIKnpsz

ABRONZKOR
 .e-l€]
(ouuoq
lo^ 9io3oJo8 {aza Á3oq {€s
_olzlq ]uruoqal üaN 19q{9pI Itlgle
s,ElJopu9^ag 3oJo8 IInJoi ooo1,a,T zB
(l€)oJIs€Iodn] s9 la{3Áu9pad9J
IP^oí
-3sJ I9u9{nu {?lI9IEl sI uo)ol38lzs
ITeZo{lJBd 3 sa uozs3J pB8nÁu BISZY
-sI) Á8oq (odel83w,la]9 l9]louí}
lal l9usl u8q9Jo{ s9uso}PulBÁ8 3 op
(1ttpultzs8su
IBABsBInlzsnd oIJ8z
-ITI^I3 Iauo]nu a ]ol8losJd8{ IuI3p
-3isaJe{ lpaíJ3lri ? l3Za ,Bqe]uP^oT
(sI
sa eqolezoi unlueJBJ rBl[9ll ru 3J
-IolelnJet In^}) ulaleJ3) d9il9l 3 lBl
-IBuodxa lo)efuapa I3ue{nw ,le]e
-n]aJaud3Eu 3Ipad u8q9IT€zss3qJ
(u3zsal
u€BnÁu €Iu3II€qda) l?1IgTBl
B)íoJIsBIodn)I sI),I9J83Bssol€ZolI9^
se Ir)Jas3p3íJ3lIa EJT]IIDI toü9]nu
B lsúllzB8l€qln Iu3u ]undEl sl8eu
u9quozE Ioq{el3lal Ilozso89] V,IoJ
-leÁu3u3sa lP]nlíod€ )íuDleu Ie iBu
-1ue uos 1luues'ueqlolua[a IDFI9I
-q9r gZEuJ9zs 19q9pI ZP l9qqeuBÁ8n
se 1I9In uBqsoJ€^_oJ €llll3q ? :sElJBl
-uB^IIÁu ugllel úuuouPI€^,]€lp9JI
ua^IeÁu 3oJo3 Á3oq 11ruapq í19l
-lalíaJ8au uaq{3^3 s3-o§6l Zú lESEJI
-3?lozs ]€Iq9l3BÁ3€ lI9IBl u€qi9loI
-Bd IzsozssoDl s9 IZsoInd B ]uIuEIE^
'uaqeuelnry v ]3üBJ9^ Á-8Bu Zsun]
-IJ IqqBIo^9l TaJJaleuoIDI .ÁuBq3u
P IÉírPd9rI3ü I€hlsPIodDI s9 I€íJ}s
-EulE nJazsÁ8?u'ÉJg^83IIaJ gu9{nw
;as9grdaler 391l |?u?I!!u v
,lI9)í9U g^al Uaq)3zs
-eJE ElIBId?, rYd-Jgp8uJJu8 Á33 uádu
_apa lI9I€l u€qlpüu]Ja,I IEIoqn3 ZB
u3zg ,llo^ soJounl{ Jo{ÁTo sa oJol€J
-IeJ lazsa^nu Ieu3lnu osa) V jrlrc,
,llo^ (lIBÍd8IB
1lo>I8I o^o ooo' ,{Eelurur JBIü ÁIeq B Z3 e}ol 9u9{T.tW ]BDIBI uu q>lgq,(un4eJ Á8u.t uuq4ulus 8egtulzs91
,e ,I
-Bd B >IBI>IBJ3I InJo{ 006l >IBIBloDl ]laze>IJa uBuuoín ZB -e,r'1nípnt oJIfIruouJB'rern osla 9u9{r_,W rq9topd 4eqe1
Jo>IIIuB .{8oq'e(t;,(uozlq lze üoIBq soJol3lneq DI€IB Zsozs -B1 lueu D3II3uI reírrs >1osocreq € u€q>IBZsopI zB u3qq3 uBq
-Zs9rrx V ]9JqqaloF>I uBIBl Á8e,r'letp4auolu I9Io >IosB8JB^ -tdg;ng llnsuw )olzo19l sI IIIau 8eru ro>14e 8ogtulzs9pl
(>Ielleqze{Jo
-BZ lluoldl{8o zE EaIn.uIzsgIB^ IoJleIe)-I3Zo) '1utppt rues telopd u3l1of3e ueqeue>Inw I9g>IBzsJo>I B I9q
B u8uuoqBlB^ 8epepe;e {BI€I9J{ V]lnd9 u96ol9J>IeIeIuJo1 -qa ,1Io^ soÁuu,lt.e1 uo'(8tu - uo9lel{uozso>I >I€tnIoJIsBu>I€
8utse,r >1esepdelet tqqe;o1 B - Ie^Iqq9so>I 9^eI uOq9u9>I zB -utqlcpru luleuelJol uJepou u esaualeí8eur osle >Ieleu
,sI
-nW B uoq}eluefio - BloIBd 3 s9 hop9lÍeJ u8ssBl Zsozssou) -e>Inlu V uelele)-Iezo) B se ue>I3le8lzs 3oJo3 B lpoÍJolIO
(eíernlln4
,ptprÁleg lueu BJBÁuozIq (JIs sBlul€leq ,{3e
'l1o.,r so.rerrlu BsBlBq €JnlIDI IBloJ{ B se >I9loIBd IBloDI B 1tez31
(teleurl3 (>1er
uBIlP>lBI Zsozssoux luIJeZs Áleue qqBÍ} ze zB ep -eI JBuI Jo{{g ,{ellezsoq p8o.ro8 Á8oq 11n(pnl 19nlqe
!19t9.(u9q 8zssouotÁ1o; B a^leilI '19t3ussouolÁ1o3 ú6r,el s9 -equJe ,)sle ze'elelzszutp 9slo {oleue{nrrr e 8atu tuela( pr
sIIBJruIn{ B >Iou88nJ
ues9Je Ie^J9 llolÍnÁu Breruezs Áueuop -o1 oo/r,e ,t'u;lse>1 8elÁuozst,r uozseJ ITOP P|o.VvlvzsV
,IuIB^ B uozsoJ Á8eu zse1
-nll3u9uol B >IeuleZso8eJ B Ie^Iu'oletye,z uesoteqel8aur zg osso8os.{8e uepze>1 lu3leuolJol
,lE>IoJIs (uop
91I9{II zoqqB >IunJeIusI Iueu lloII3Iu B]oIBd B J3H S9'ue1 souoze uolelluel 3oro3 sezsso ze eíetEolouon1
({o.Áu3uIllpoJ3
-9uI souoln>I se uBqzsozssoux
{€1Io^ Iuou s9p9líeJ e 'uezs Del BJsBfIoJeq Izo{lozuou,{8Bu BloJx Jo>I
ilgla PeJze^e ,II B pr9Jx -rure 'uuquoze ero3el >1ezsroT V
,uoploJzvlezs B sé ue>lete8
-rzs e 'uelar;tr 9J?lIo 8aIIIuou llúIru pÁuelq {otuodgpt se 1et
,uelele zB luou (Tol -3JeuIsI soluod e (torczglqgl IpuaJ9pI zupsg1) s9lzsoeqJo{
-Ind9 u93o^ Jo>I l9ue{nru B - zsunJIJ se zsolnd'9r9rltw ,uBllBlozsupn8eu 8tputur 8eru
ll9uzs8q pqe 4ezse8oJ V
_ {9lolcd l9u9{lur uolusl uuqqoí8a1 y ,49ueueloq lB{Bl sepre4 glendtp,{ugq9u ep 'uegurn4te8g zB >Ie1I9 sI upqqtJ
,e ,r
-q ,{19ur o^el ueq3^ol zstlodor4y íu?qle ZB se ueqZSunJII -o1 p,t9í JBIII leu-oooz 4eredg.rnaopur Á8oq '{nípnl
,4gltot;69p,r3eru
3 luIIuBI8^ 'Iueuo zB s9 '1e uotpzsnd znl wzeq >Ios uelezs l9lalzs9J >Ios 1e19 IJo>pIB zB {oloFI uezsa3
,o^llp9Je8eu ,€t -ar 9podureÁ8 eJ^e Ir)J^o se gzeuJlezs _ 19q9ro43.un^ 9u9{
9u9{T_tW uBqIJo>pIa uo^ úeu Btpezezs
,3 ,I _ ,e ,l
Z€ so 1pde qq9se4 BsoJ9^ lpBJBluuueJ Ereur ueq>IoluoJ -ltw s9 zsozssoux Ioq>IBzs9pI plozo>l ooII Se oolz zV
I{E fl gNg)ttw S f, I.[yJf,H)
YÍWoJTnx )YNyuo) )yJoTYd Y

.}Iinószi telepűések Krétán
.\ klasszikus kori görögök még emlé-
keztek Minósz knósszoszi labirintu-
sára. A zo. századi ásatások feltárták
az i. e. násodik évezredből való nagy
kiterIedésű palotákat, amelyekközüI
Knósszosz a legnagyszerúbb. Knósz-
szosz i. e. I45o körúl bekövetkezett
pusztulása után mükénéigörögök te-
.epedtek le itt, ugyanilyen nagyszerű
ragyományokkal.
Fezr:AlineárisA írás két emléke Ha-
gia Triadábol. Jaáára:Li neáris B irás
Knósszoszból. A lineáris A írás sok
ielér áwette a lineáris B, de a lineáris
.{ írást még nem fejtették meg.
A PALOTÁK KORÁNAK KULTÚRÁJA KRÉTÁN PS MÜKÉNEBEN
Még azt is tudjuk, hogy ismerték a fémeket, mivei a knósz-
szoszi úikőkori rétegben lévő egyik házban találtak egy
rézből készült - valószínűleg ajándékba kapott vagy im-
portált - baltát.
Nem sokkal i. e. z8oo után a krétaiak már ellenőrzésük
aIatt tartották az Egei-tenger medencéjét, és már ekkor ki-
fejlesztenék jellegzetes, résimódi kaptárra emlékeztető,
kupolás sírboltjaikat, amelyek több mint ezer évig divat-
ban maradtak, habár magán Krétán egy sem maradt épen.
Falai vastagok voltak, átmérőiük a 13 métert is elérheti.
Kör alakjuk, hosszú folyosóiuk (dromosz) bizonyára a ko-
rabeli házak uíánzata volt. I. e. zooo-ig a krétaiak még nem
ismerték az irásí, noha a Közel-Keleten, Levantéban az
már létezett. Több egyiptomi kőedényt is találtak Krétán,
még elszigetelt településeken is; ezek az i. e.3ooo körúli
évszázadokban készültek, de nincs bizonyíték arra, hogy
csak jóval késóbb kerültek Krétára. Vajon csakugyan csa-
ládi örökségként maradtak-e fenn Krétán a kezdeti idők-
ből vagy i. e. z3oo körül az egyiptomi Óbirodalom kirátyi
és nemesi sírjaiból zsákmányolták őket?
A nagy palotaegyüttesek
Az írás legkorábbi emlékei Krétán i. e. a II. évezred eleiéről
valók. Hieroglifikusak vagy piktografikusak. Az írásnak, a
kőedények készítésénekés a pecsétkövek vésésénekisme-
rete valószínűeg Szíriából, esetleg a Ciprussal szembeni
partvidéken fekvő Rasz Samrából (Rász-Samra) jutott el
krétára. A művészeteket talán ide menekült mesterek mű-
velték. Az írott nyelv - a minószi,,lineáris A" írás fennma-
radt emlékei alighanem gazdasági fel!egyzéseket tartal-
maznak. Egyelóre csak a valamivel későbbi mükénéi,,line-
áris B" írást sikerült megfejteni. Néhány Knósszoszból
származó, korai agyagtábla alakiából arra lehet következ-
tetni, hogy kezdetben pálmalevelekre írtak. I. e. r45o után a
mükénéieknekis lehetett görög nyelvú írott irodalmuk. Is-
merünk zenészeket ábrázolő szobrokat is ebből azídőbő|,
a görög szigetekről pedig még kisméretű márvány hárfázó
alakokat is egy korábbi időszakból, de ezzel együtt semmit
sem tudunk az Egei-medence közepén fekvó szigetek ze-
néjéről és költészetéről, Abban az időben, amikor aképző-
művészeti alkotások nagyobb számban születtek Krétán
(és a Kréta fennhatósága alan álló szigeteken), a mesterek
már jól ismerték a kő megmunkálásának techniká|át, a fes-
tékek és a kagylók felhasználási módiát. A sírokban és a
magtárakban talált, rituális célokat szolgáló edényeken a
világon mindenütt sűrű csigavonalakból álló díszítmények
láthatók. A művészeti fe|lődés során kialakult a természeti
formák - kagylók és halak - tudatos megjelenítése, de a
legszebb minta olyan zsúfolt volt, akárcsak William Morris
fűzfaleveles tapétája, amely bizonyos értelemben emlékez-
tet is rá, pedig Morris soha nem láthatta a minószi művé-
szet alkotásait.
Kréta virágkorában, 2ooo és r4oo között, Knósszosz-
ban, Phaisztoszban, Malliában és Khaniában voltak nagy
paloták. Közülük az utóbbi jórészt még kiásatlan. Számos
kisebb palota is létezik, ezek némelyikéből gazdag lelet-
anyag került elő, de - talánaz egyetlen Kato Zakrosz kivé-
telével - egyik sem versenyezhet a nagy központokéval.
Knósszosz és Phaisztosz i. e. r7oo körül nagyjából el-
pusztult, Phaisztosz talán náluk is nagyobb mértékben.
Mindkét palotát újiáépítették,a malliai alapterülete pedig
kisebb lett. Knósszosz legvirágzóbb korszakában z5 6oo
m' (16o x 16o) méretű volt, vagyis akkora, mint egy kis ox-
fordi vagy cambridge-i kollégium, illetve egy kisebb kö-
zépkori kolostor; körülbelül annyi birka lehetett a tulajdo-
nában, mint a boltoni apátságnak i. sz. r3oo-ban. Legaláb-
bis ez érvényesa kiásott Knósszoszra1 ahozzá tartozó ke-
rúleteket az utolsó néhány évben találták meg; ahhoz,
hogy ezeket is feltárhassák, Sir Arthur Evans vagyonára
lenne szükség.
Hzi. e.ú.századközepén, a krétai palotákban lakók ha-
talmának tetőpontián, egy vulkánkitörés felrobbantotta a
Kükládok legközelebbi szigetét, Szantorinit (Théra, Thí-
ra). A szigeten teljes volt a pusztulás; a lakosok idejében el-
hagyták a szigetet, a láva csak néhány állatot pusztított el az
üres házakban, viszont az egész palotát betemette, és ezzel
a mai napig megőrizte, oly tökéletesen, mint Pompeiit.
A vulkánkitörés bizonyára rémületet keltett, és valószí-
nűleg rettenetes pusztítást okozott még Kréta távoli, keleti
részénis. Krétán nagy károkat szenvedett a termés, voltak
földrengések is, és valamikor ugyanebben az időszakban
romba dőlt Zakrosz és Mallia palotája is. Egyedül Knósz-
szosz élte túl - súIyos károk árán - a katasztrófát.Zakroszt
a jelek szerint még a pusztulás előn elhagyták lakói. Bár-
mennyire izgalmas és csábító egyetlen vulkánkitöréssel
magyarázni mindazt, ami történt, az események pontos

- >IBIu9u uololzeru 8DI9Jop 'uuq8erpuuedulozs nlele 6uur
-eq uoÁuuppd EepzvBolzsalua8t Á3g ,euue1 (urnedort) nur
-{91tuo ruqez;t,ffi lloul3 l9q{eJe^Á6e3 uqtutur 'ueq98e.le1 e
8aqal rylegre; }leluJol sr; Á3o ro>1Á16 ,1ederazs íerqeur Á3e
se ses uedo1 >Iú3o zV ,1e3 uítutnur ouualsl Á3a elrlellt 'ued
-d9 ult1119zs gíuq ÁEe Á6e,r'1a3 4rzepe; ueÁ6eq Á6e l,{uelou
,sotuloscdt4 (eg
ueqzsntp4 Á3e.{1eure
1eÁuuo^ou ueu§ozseJ
>IBulBlnIu lelau9uot ueÁ1o >1oseur'1ozurqu ls9uuuozs IsBIIB^
leueleí qgot IuaÁ5eq Á3e 9lBql9l BJuBl sn>Iu€lzqe {o{BIB
,8aur
-9u u\l+í8 qqezs8e1 4il3a zy truelaí te49uuolsr ,{8eir
telgu a8esqgot 4oteueloí l|ozelqa uo>1nrn(6 uol11ure zV
'l9Iuos
-Bq >I8lIBI€l uBgBsoJB^ IJo>I91ír; ueurst tqgeEe.r8a1 etszelng
'uoq4pÁlg 1rtuJ tpd9 uaq4eÁ8eq IBII9IEuB zB :Bzssl^ >III
-nÁu aül9leza Ia^^e Jozeqqot eÁueruoÁ8uq >IeluJelu9Jl uoz
-J9 IBl|9 {olBII.8 Cuallt zu,(toq \nípna p1 41ze!e3 lzeuud8n
uBIBl :lu9Jl B oJzo{ IoJIBpIo te4 eí6o3 gu8 Á5a-Á3a uo1
-e3 pto8our ugJl 9II9 uopBquzs B uoquleJelu9Jl Izsozss9nl V
19rÁ;errn gpolprn 19q9utlaÁ3a1 1auetst ze lsBIoz9JqB qgos
-alel9{ol 1euua rulezde>Ile z9qON ]9lBIIl9I 4oszíed n4up
secloÁu 8ryed tue1'uotloq8e 9zal1lzs e 4au6od3ur 1o6elpsc
s9 ploq'8uoroldeu'4oroeleur >Ilueled ]Buzoq lrtpeu IlBz
-opp ueÁpruupl (e,rpalleuro BDInqBI 9st9q'puo,r BJos {ol
-u1l9pu,r rur891olrur 3rped ett9la s9 sus Á3a auo8our'lep rroq
-IIIo 9In uou9l uoÁugpl9d qqezs8e1 >yÁ6e
zy ,st uoleurura8
,uíloz
InpJoJ9Io 'uuqlezol1g,t qqoJoluol ezser Á3e >1ede4 g
-gJq9 rlelercIeí >1ozsotlur (souoze ueqzse.r) uept .{1aure'1o1
-zs3>Ilun^noul 9p9p9ulq elÍu(rtlnÁEíuBJB sBuIIBlBI{ - snd
-ptele1 ,(Ee uBA ,Ir)gel3zsamwgzd94 >I9}oIBd Ieue>Inlu B so
IBloDI B I9JsBIIB^ IJo>Iso zu 6aur 1rmluqpru loqqol IDpIos
,tuelaí
t9zo31op
uo>IeploJ e stÁ8B,r'lsa.tnurp1o; s9zeíe;r4 ,,uíe?lozs uelsl zB"
9lBgsB^Io uo>Ig1qut zsopd tqq9§a>I l9ulutzsozss9u1 u f5oq
'se8esteqe1 )elzo>IlepueJ sr puuopíupt s9'4utde4 ta1o4
-?píI9B |lvzop1e {euelsl zV,llo^ ouuolsl nululeq,(8eu 8eur
uaq9u9>Inw'(erue8rqd1) troue6rqd1 9InpJoJ9Io uBq>I9Ip
-e6en EoroE u Á8oq se'u9prezso4 llo^ soluoJ Á8oq'uozsteí
ledeJozs sgltueleíqurup8 B _ uaqaellporqdy qq9sa1 tutur _
(nuIzsoIBA,uBglBIosJ
ueqezsruF>I >Ieurle'guuelsl llo^ Á8oq
-de1 1o>11tataz3u IsBIIB^ ÁIe>Iesc uo,(8uu 4unsepnl solztg '1ea
-o^eu sose{ozs >Ieuelsl 6oro6 sn4rzssBpl B >IBsouoze oqse^
-e>I-9qqgl {e^eu B >IaZe se uueJ >I€lp€JBIu sT T9Iq91 oZevJIBl
-JBl l3{e^euu3lSI uBq>IBJ9uBrr tzsolnd se rzsozss9DI € JBg
.>IIIeü0
BJJBIIo s9ue>I 9lJ8l todolzso Á3e tapqu1 oqleur Á8oq
'Áu9t ep '(1etpzsndle 1eíepe119 ze) >1et1ol 1eguE uuq
-9a9íe^ IBIBII9snllplereq ndu>luuIzsoJo zB ,{8oq (teqa1
,9lBql.BI
u9^rtulJoqluop nduluelzsoro I9u9{nu B eTlgqeseJ
-tqEe1 utpt >IBIqg9ln zg ,LBuIJoJ tseualeí3aur 39sualst,(1eru
-EIB^ uel '4odolzso (DI€Ie olelzo{e1uo BJzso[IBqd ro>1Á1o)
s? >I9uBq s9ua4 (g8Eryazsso IB^BzsnlIn4 >1auauelsr 6a zvBa1
-rtulzsgltl) {oJBlIo uelps}p p)pl€^J€zs uueJ )?lpBJBW .>1el
-Ir_rd9 9z9>I
{9p1lzs e 'uBseEBuJ 4eÁlerue 'sr le>leÁletuezs rÁ3
-eq gloqulozo48eur uazaqau {urueruq )9uaqtueleí t9urela
soluoJ 4r,(6e >Iruez§pu3J ISBIIB^ >Iozsnlp>1 ÉesÁua49ur:el
uez8el ueq4eÁl9tuezs-6uel.rrq IÉI9DI V ,I9JleI? ru,Bln LBIBq 8
>IBlIo^ >Ilalozeu lln{uluq f8og 'rulelze4}eao>1 >1eupe8ue erre
BsB>IoZs glEqlDtnurq ro>1Á1o sBIE^JeZuo>I ole,r ueqzeur u '>1oc
-tulu íuvlu ze'4o49pu9 íu nu zopIe \vlvl uvq>IoJls V,I9JSBIIB^
(;ldel8aur
Ieue>Inlu B >Iunplu uesolzlq lrure'zu sele4 ue,{1ru
'elor 4ut.r1 lnlos ua,(Flu ueqqeín8e1 Á8oq ítsode>1 zoqqv
S9IIB^I9u9{nu v
),Bllouuluu^I{u u9l1t4 lJ}sz B so '49uetle3a1 ueq>I9p
-uo{ lal9uzslp V,BqJBIusB^JBzs B {os úeu s9'9I € llo^ se^
zC
-e>1 ue31 rgpedugq g1ela;Earu rlídeÁ8 B se >Io13IIB zeuan 4yí
-BÁu seÁ8o zu eq 19uotílLÁ3 1opezsopu ugltl{ s9'49uatla6e1
qqulo^9l I9l9loIBd u tu4luígÁu 4orotzsedalsce1 se 4ozsuqní
,>1eue
Izsozss9ul V ueq>IezsJo
st tot(us louo]nlu B uBqzsozs
(l9lueuj
-zs9u) ,{8oq '4nípnt s9 B In9pl9d '{auoursr lrezs
y -rU el.e;>los op 'IpeJ Ápruoq '1euotzsu,(5o; nle39se19339s
-ploz uaÁpur 1areue>lnru e Á8oq'try nutpuzsuqleJ sI €JBsBz
-nq 4sco4 Eelnse pl9sor9d te4orele seílaÉ9s9tl9tu'1.1ruzs
nzssoq B la{eze Á8oq'tp.reuqe; uuuroÁu BsBIozpJqB o>IlesJ
-ed d8g ,u e4sJe>I IBleDI IJo>IBÁ6 Iru ul3u B uozotret >1níezo1
(ue,rpÁu ,lJoq CleleIo
{9llolJ€l lDIolBIIB sose>Iozs V v ze'lal
,4uuozsleí
-eÁue4 e 4nlura uunlu,{g laderezs soluoJ lua>IgJo
-B>Iuntu {9u lIoJJnq eg3es3o3 e ílesezo>1pPoJ >IIun {eua^
-9{ >IpIB '4931ozsqer >Iaueqal sr 4eu>leÁleurezsue8ey1 ,r91
-unw uopu (>1eu49tuse4razstullt) >Ieul9z9Jscguo] se {eu
->IgusgpJnJ '4eu>leseanur,tuBJB p9urtel? 9zrtÁu91 y ,8eru
19t
-lo}ns {BgJ9J lare,fue1 e ep 'PI {9lJ9Iu s3 {9lIoJ9 {9u B l_Buoq
-B3 V,qls sc9'9tld99 íeq'se,rnuro4' 939 lra1' zsupy l.'rolzsgd
-e{§ce>I' zseqní : 8esrelsaru se srzo4pPo; squrceds 1[,uql
-DII3 soluBzs se 'st 6us9tleur qrígrclury d5u,t n8uer qqeÁuosc
-ep'qqot lIoA,IIsBIIB^ B qqg>lq 8rped,(prq B (lEuJIBlBq I3
-epn u uuq8esÁprq u et1o,roluÁ8 rqqgtn ze,(6oq'uot;Áuozrq
(saEesteqe1 (9ze>pezro4
IIIeu JBq >1euglasn8eslzs! >IIs9Iü
uuln Áprt4 e uug8uur e zse,r n8usÁ8eu souozr 1u,re1o8elscuu
-B} E se'nleu 1urru'uolní zser uro44uuuÁ8n ueseunÁ8e 1eu
Jo{Bselzsole p1o,; e Á5e,l euoqeE
-sJBuBl 9II9 I9q_oJ IIIoJBq B
u ep'opo4prn zB llo^ ÁBrH V,llo^ esoJozsgqol {3u9paÁ3
-ou,{8e {oso>I B Á8ua 4euezser paz.lÁEa >1oqní 9,191 utqíeÁu
ÁBa zu aíasiBedup níduÁ8 e '1ellourezs le^oseueuo lu{otl
-ní y r1o.1 BvsvpzeBgzau u rídup Eus?tpzví uoputur Á8oq
1papn tpql9lq_Bl l1nzs9>I IBssBJ} g §IJBauII usozss9u{ V
'uOp0{
-e,rou8etu ddelgposeq sI llnsBIII uololo)-Iezo) B ueq9pl
zB uoqqo e8ussoluo; 8arasptq B :Iuuo^el l3>Iesel3lze>Ile^
-o) oueluezssolu p€gBzs uras8eu I9q{OpíB loq>Ieza ,gqes
-oroFIoJ >Ins9uzs}p ap (ut,(8n qgeüoug alezelrezs se e3
-uÁue 4eÁuepederosc e !4eqquuozo61opq >1e.reMEe; e'pp
-JoJ eIeJ >Ieleualaíetesc u sa 19uole>I € es3poplopJa {aul9lseJ
>I9{se{ 9uzs}p IIBIBJ {,BloIBd y ,glzuraleí u us.upuÁuuq 4au
-9loz§o^nu >I9loIBd e s9 as9p9líe; 6esse,t;Lurze1 u'pounele
sBIJJBq e '>1oÁuozslr so{rlzs '(ugígt ooll ,e ,t) p,rgro4 ry1
-qgfieÁBe gzeIuIBlJBl lsEJI g sIJBeuII lzsozsson1 e 4seeqÁ8e
Álaure'erlnurprn ! rleu 1etpr lr.(uuerur turru'euloa 1ulpu
-Bl loqgol I9l9l9J) >Iel9u?{nru e uq}urur'4zst9lÁ3q,pproJ
-gle unuopullu uuleJ) uozo4 o§ir sa ool,r ,q{ ,e ,T _ elvzol
-B^ uozo8lopt9 ugdnsc 1euua g sr.rueurl e Á8oq'teqa1 - sur;
V sIJBeuIT ueltetíe;8aur 8eur V,{_Bll9uzscq lsgl! zE tzevef-BíL
uug4utopd IJoT I9u9>Inu B luozsll uoplofzeJezs e (o1e pp
-JoJ uBqzsozssoüx >IBsJ u9l9ry utíe3s94 zu ze '>1elrt pssert g
sIJEeu{ lleze^auÁ8n ze enlelqefieÁBe zy ,19r9te19 Éesepze8
etopd rute:1 u ls9ur-laÁ8e 4uruuqpru8eru 1a,te8esll8as rel
-lBJI 9zBIIIIBlJBl lB{9Iqgl3BÁ3u'uezepe;le; uBqzsozss9u) V
l9rrcqFsoz§§g[IT v
,rle,ro1 eseueloí6eur
1tsuru Á3e lesgtpzsndle erpp>1 Á3a eq'gwtlzotvluq8aur ues
-otzlq Jo)pIB >Irsc EeplezseE9J s9l}p9I{ B i9zs a-ue,r 19rseÁ1o3
-aq §ITBJnIIn>I Á3u,r 1or3essez9l{ sDIIlzsBuIp '19rleloscde1 rur
J€poJIq'1glrEesle,lozs'rueluople },{uug{ 8tpurur rua51,1es
-oÁleruoq u9lulzs uBquozr reÁu9urpro1 >1euua 1pla>1 ep
sulluzs8eur taue>Inü zsozss9uy pro1 ootre ,r d8oq'1rzse,r
(1etpu8et
erso.{uozrq elulzs luozsl^ eur uasa^eq D9IezV
,se8osteqa1 3qu uselulnurp1
nezse8er >IBuIBIu
-oÁu 4eze ep '>1uueqzs1,9í tedalazs uetulzs >Ias9le>l1e.; sa >1oÁu
-tlruí (8esutqg,4ouuptÁuozrq rese36n3ezsso se eípuergpr
NiIsgNTxoW sg NYJgu) VÍyuoJ,In) )VNyuo) )yJo,IVd V

.{ranycsésze (az i. e. I5oo körüli
ból), egy vapheiói kupolasírból.
Vapheio, egy ott később létrehozott
település, Spárta közelében van. A
csészén látható domboritáson hálók-
kal és kötelekkel egy vad bikát csal-
nak tórbe a vadonban. két ember
pusztul el a vállalkozásban. A művész
láthatólag a bikával rokonszenvezik.
B alr a : Ez a kelet-krétai Palaikasztro-
bol való, polippal díszített edény jel-
lr.mző a minószi ízlésre: arról tanús-
Lodik, hogy az őslakók nagy élvezet-
el tanulmányozták az állatvilágot, és
hogy igencsak kedvelték a fényúzést.
Jo bbra :Ez ahiv e|ykujira való arany-
cvűni különféle sírokban talált soro-
zr egyik darabja, tele mitológiai
A gyűrűk formailag kevésbé
.
Lidolgozottak, mint a vapheiói serleg
ragy a poliposedény, merevebbek
náluk, inkább heraldiklsak, L e n t : Ez
e lapis lazuli és ezüst berakású játék-
úbla az egyik palota lakosainak rulaj-
volt. A lapis lazuli azaíganisztá-
Faizabadból származott. senki
tudja, milyen játékhoz hasz-
A PALOTÁK KORÁNAK KULTÚRÁJA KRÉTÁN ÉSMÜKÉNÉBEN
évek-
bízonyátaegy i§tennő - ül egy hegytetőn álló szent fa alatt,
kezében három mákfej. Három másik, hasonlóan ábrázolt
nő - az egyik ióval alacsonyabb - levelekből vagy virágok-
bóL álló áldozati aj ándékokat visz neki. A kis férfi alak a leve.
gőben lebeg. A gyűrű fontos motívuma a kettő§ balta. Egy
másik apró termetú nőalak leszüreteli a íát. A jelenet való-
színűleg egy palota vagy szentély monumentális festmé-
nyeit másolia, ha nem is teljes hűséggel; a gyűrűkvastagsá-
gából és értékéből,valamintnagy számából (mégnapjaink-
ban is kenilnek elő újabbak) arra lehet következtetni, hogy
a raituk látható ábrázolásoknak kiilönleges ielentőségük
van. A gyúrúk túlságosan nehezek ahhoz, hogy ékszerként
használhanák volna; csak férfiak síriában fordultak elő.
A mükénéi,,világil" művészet
Mivel a múalkotások értelmezésébennagy szerep iut az in-
tuíciónak, az elefántcsont és lapis lazuli berakású játéktáb-
trák révénnémi betekintést nyerhetünk a krétai paloták éle-
tébe. Az akkor ismert világban csak egyetlen lapis lazuli le-
lőhely létezett: az afganisztáni Faizabad közelében lévő bá-
nyák; az elefántcsont ugyancsak messziről érkezett, áLta|á-
ban É,szak-Afrikából, aho| az afrikai elefánt még nagy
számban fordult elő. Kréta nemvolt elszigetelt, nemzetközi
kapcsolatai rendkívü kiterjedtek voltak, akárcsak Knósz-
szoszéi a maga környezetében.
A krétai paloták világias ragyogása bizonyára vonzotta a
mükénéieket. A mutatós krétai fényűzésicikkek, a sokféle
ékszer, a szép bronz és terrakotta tárgyak, a kisplasztikák, a
fantáziadús falfestmények , az arany- és ezüst-, üveg- és la-
pis lazuli-készítményekfelülmúlják a kor kézmúves telie-
sítményeit,talán csak a világ másik végénkészült kínai
 n€
,ueqtez,(1oqzse^ ,llelIJeIII
IF>IBIBI{ v lJelaepe I9qPouIsBIoZB.rqu soÁurruoÁ3eq
-Jazsrull3le >Ieutetep4ulu 3asJo ,)pe^ lolJBd u lazs >1tuolzso e 8elnurzsop,r lseur s le.Á3e requq'1;rttezsaluJel B
Ie llopolo^
ueddeltur lelzrr;l8eur resezÁ8eíla; |1eÉe eJ,{u9ule{ {glqgl -9t uedd9l8es]nzs Iuau es€lelnlüoq zseJeIII {ou B luIIuBIB^
-Eet§e sradu 8aluepe n zauaqzrlgsloln (ruí3ul8el
'le!|eJlze zB la^rru ,{uo4a,tpzsíeq se EIIe^ selazs (elarepszEJ€p {Bg
::=
,T,,!, -!. lpBJBIIruuaJueqzsolnd ]ouse8uerp1o; e sa {euzru B ruIIBuaI -JaJ IBlB5 Éep 'ueqlezse,tnllJ IJB^pn zB srqq9p3o1 (ruÁleqezs
#: -Ie (soselJ€lJezs
{B]pnl uJeu ueza !q 19notlot Ie>pI9IouIJol9{ l9zo>l {BI TBIuJoJ soÁuozrq {BIruE^ 4euesetrueleí8our
*..f li,
}t -el e 'el
B llo^ {os uoq{rueze>IJezs 'Eeur 1uuotl8ep,l p44eÁ1
E ..\ lsa] IJ3qIue ZV,Zoqe{osBIoZB lqP.lvl]P Ze Teoposeq 8elnueu
.j\ IBsBplo8aur
(re8esselez8elpí
-1e; te89sl9tos 4eÁpure'1ettetzalelure unlorutde1 1e1o1 >1oselozurqcJeqlue IBloJ{ V
,pípur rzureleí
-ed y ,uapaueletd9ula tuodzo4 qqesT] qqgl 'uel e491utreur la}ezse^.rnru sDIIzssBpI
,9u9>ItW
1o3u91 B zsolnd s3 zsunJIJ lFlzsndla rJeqpaz B qq9s9{ Ia^^e zezslo rurr '4nuueq ue,r8etu 8esleíes ueÁ1o
-BZs ,a V,sBpBtIJBl lJ9 t,(u9ultpgre Á8vu qqotuaaattpeztzs Tos,olalpuDloll9 {nleze>IJazs'>1ellezelalr,lo1 ueruazsÁ8ru
,Elv,y!(+
{9lloude luou JBIu 9qqo1lu{Blolud e tqeqa 8rp '4uupolsnue1 1orsep.{85Eeru sele'1a,(u9ulse; n3esÁ6eu
(1eirnru:oquop
-ed uop1o;zu,rezs e 'zsozssoux ueloíx lle39e1 u9íele pBzezs {elo Á3B^ >IBJr,l]BIunu lleso^,ru4e ello>íBJJol
,ür
u re141 ,sepu,(uuq B llo^ DlelJeru ueÁpur'ruulldelp8eru rele'4osulo1l€ Izso^nlu IBIoDI glJueleí8eu lulottle zy
uusoluod 8ele 4nípnt ureu'lelnur tede>1 tppz uesgteqel8aur )BuInpJoJoIe sI uoplof,zBJezs 3o.ro3 e 'ergt9ry
uuqruíduu os1oln zsolnd Á8oq s '1eueEesllaze^Jazs ruolepus >I€upozo]8lJo>I urau lue{qo,$e 4etaualeíB{lq V,{osBIozBJ
-rul e euroÁu rrueu lpB>IÉ uuqzsozssguy'lruru d8n Á8oq Jnt -qg 9l€I{IosJdE>I uezeqeu ]esc zoq8us9le,r e 'suru so 'gre; op
uozv,aq {9llgtlot t9derezs 1euehuodzo>1 8essozo4 tppua.r -zn4 e.r,razs,(8e IBuuBIzsoJo lg{ B InBpI9d ueÁlrure (srleleuo1
-8eur Á3o 11tt19,r eÁileqoloJ9l'.ulluodzoleresJnJt qqB>IuI -aí sqrerrt 4eulnpJoJ9lo ueqlozso^ilu reter1 u Á8oq 'solzrg
-putur >1etopd leue1nlu lpuJeur8aur e ela; a8e,t ro4zuorq y ,a-IozBJqB
leleueleí rpptt4 Á8ul so8esolu,r'uogurezo>I Á3B^
Bí94rIq JoI l9u9{|lur 9s9{ V rurlapa(a;'rrequra Á8el ruelsr '4uer lpureur plleu 8elozs9r
-esr1 Áleruu's€lo{Ie Izse^nuÁ3e uoíea'ruauJopDl zeqeN
,IBdu€^pBJ
neu1o8essoÁue^lel llolul
-Bu )úuIB)ouúsJ B]oIÉd € _ qqaíI3J -núeg u€q>Iuuale IBIuoJ se 1oÁueds u lurur (zeqle8essade4
39u - sg TEzEq |pezezs ,tI,€I 'uoq
-uop € lueJ'qqu1ol91 1el9 DI Els9 tpsceq8aur ueqlel9 D|opil IBI9J{ so8BsoIB^ B 1Io^ ezo>I qqol
uBq-91,8I WBüaITI{JS!3llnzs9l U3q >IBuBsBIozBJq9 4?|9í. e Á8ul 4eulet.uí relopd e rol4e (seÁ1
-qaaal IEpPBZzZsAe uoJúq ,Á53lulu
-0q sezeulolJe ze ze vH,>llpo{zsuluel eiletJezs e4tq e or8n
ioJ}s B'aqJo] BíBoJ lB)IoJ}SBDI8 zE IBJ
-Jo] IpEz2zs ,€I ,á ,I Zv,a^zgulgIaJ]e3 ze uaqzo1,(1euru '4uruel lser8n ueÁ1o - uoqetala{ lezsvpe^
-nÁu zsITodoDIE íaualau v :oJqqof, Á3a 1escuuí8n _ 8tped uozoqop luosJtueJelo,€e p,{13o3
4euetíe 1e,te8eslÉas {9I9q s9 {alelo>I'ue4eptl pJoz le{oÁI
-eun 119luqt9l >Iu>IIq u3zsesc.,{ueru tplut ueqoraqden reter4
B
(to)
]euleda.rezs 4oÁuu1 uodpure 'st le.Á1o s 'ta49 etle1
-{gIeJ B{Tq u uedleure'st lsulozurqe uu,(1o 4urueurs1 ,ar8al
{.Buol íBq {BUJaJ I€l€U uoletJe^r(8eJ'ueletzeurle; ts9r8n zy
'e1uopgzueí ueqlela opa r Á8oq'1uln urrr Bsnulz{€eJ {Bu
-leseIozalqa ser8ne>lrq nrulelJo sosBIIB^ uB^II.{u'sertq y
,ueq3leuelJol 8esrrequra
ze o1eppeÁ8e uo>I9{
-se{-IuIJoluezS B esolluoIeí8eur soílotore ruÁu u.ro1 ruler4
V,>Ie^nluJelsaur tpe.{8e luozsr^ d94í9t ue8zs-ruIJoluezs
B se >IBJBpBIu lzsozssou>I e
(pqopder q9pt
utqrdolepq4
y ,teueleíelesJ oI€^ Iogzsolltd IJo{ I9u9{r]u B 'Iqq9s9{
,o99I-oo9l ,e ,I ,3qo8a^3l
€ Ioue e Á8el 'o1sery glozelq9 lgíBq<9zeuJJEzs 19qrruorly ue8rzs
lDIgÁ8PI Ié^9Z3]'B!sJBu uoíáJ ouual -IulJolugzs u ,Id turur'l1nzse1 uuuroÁu 4esazuolzso l}ode>1
-sI ZV ,)3lI9IBr sI loqs9ü l€)oJqozs
opos€q op '4lzzulezs l9q9rolpd I9JpI9JpI ozser,Á3e >IoÁuaunseJ V,o^e^DI le>IeÁ8JelzuoJg
IzsoZss9D] V,i9qlUosrluBJáI3'9udEd
Á3€^ ouualsl :DqDg ,ossí-oo9r,é ,|
'19qr;seu4t Ieue)nu )ú6o Z8 33uad
-Jgl ns€)pJaq lsnza 1pzs91 19gzuo:q
' 91oz9 roftzsape
qg : 1Ml
^urlzsoro
NasgNg)nw sg NyJgu) VIYunJ-In) )vNyHo) xYJo,IVd V
§§
;§t
§,'}l',
 9€
, l.j , l
e09.. '., ], 0
zsnellv" 0 |
"pz_Pqsos3ul|
Plo|Pd 6
ndelu9|zsoJo 8
Pz9t| !,polseJ3lÍP|o P /
ez9q gpex§ajavoq e 9
"gíiloq4s lou_Pl§ro
u' 9
§l{zs|6!\r ,
"e!Js
Ez?|.i todolz§o .P!Js P.qzs?uulgulH' e
€uls.s'z
€)lj!s "V- |.
]9z2
|§P
nd9i !|Éz§9
u- E
.,,{?llálTs3z§.9J,g?qr9láP§rr §o§?§g1|
lu9ulüaluEry e^pza{ Igl{gpl lzsoJ
-euoq B uáqau){nW <B3u JB)I3 1Io^
ÁI?üáz§ §,zel?[ u?q9[E^ JB>IV 4,Bq
]
:,8_Jlr ]Ú§iJi§gunav rrJ§lz3üepq ?W,1
:lBuBÁl,EJ,Dl 69zsJo6oJoD 3lP[n>I lol
-?JlAEl B lza WEu3l[qJs'uppÉau
Io>ITW ,glJrlzellel 3qe^3 nlozol
,a ,I TJOJ se{
oo§I-o§§I z? :lI8I€l uBq{oJJs8DIE
-9lJ9,1Püz§8q ü?qqBDIB§Eel B rloÁ
lau9>Inu] B uupuallqJs l3{.Á[ew
moJq V,{slIEPl aEqlls€Jünl l3ua{
tnzol 1ozr5lsla zu \o^zg,(DJqqo| ad
-e)il3l 6?su?FBIPqlEq lÁl9JPI E
({zs?u -nü {IÁ63 zB se (EÁpo{snuEl I9qoÁu
-9uoÁ3Eqs3^nwe{ 9I9^H lJT_lzs?l
ruolEq lTnzsJ{ IoqfuEJB Áuo{JA
I9qrooJg ]LB8Iozs lníoI9J ts8u€lz9l{
8;IluIzs9IE^ Áuep3 ruazsÁ8o ZB z1
ll}zs9{ uBgP8zBzs ,9I ,e ,l. zB
J9l lIBIEl uBqJI§ErnIB {IÁ53 zB zg loiq qo g,rn rrirqr.ri uulBIol
-JBIII sose{BJoq Jgl Á3o - uop9lu ozIü3II3( - reígpl9d e1o4
-st >1oÁuarultz§Ip linzse{ 19qÁuure se 1oqÁptsr.nlÉel{ 19qII
(ue^ol
-nze1 srdul'qqe{eu3JE3I B d3u sul3req |>1etlon >1oozn
,sr
-Áue3 4reí8retuoÁ3e1 ar>lel3lrual o^>IeJ EI>IBzs3 I9l9ul9u
B ueqzsoJ so BJEII}JIz5
(er4aptNred íElszB-sI>I
r 'er9t9ry
49ttetzseíratq lDInu]IBlBq s9 tu4nsu,(1o;eq {olou9>Inü V
,solaJarusr ue,rou eírrs pJlzs3utuíBlnry >1rseur e 'ezuq
(zoq4o.rrstlodn>I
-s3§JupI Z§neJly 3IIÁta >1aÁpurr nsEqBzs
(IoÁu?tuud?
-Á3Bu B >loll3I1 19íte;soru,r tpezezs,€lB {nlzo{
SEIuIBlBr{ soJB^ € u?qBZSB>IBZS lqq9s9>l Jo{zuoJq V ]ElIo^
,Io
49qu íl9ur 'tí9l eqp1o_; (,zs,gt-Lt) {oJls V {ollauol IB^
-edurod ITn^pIpuoJ IIBÁI9JDI tloa soru,r seIuIBlBq 9u9{tlw
sNFx{lW
NasFNgxoW sg NyJgu) Vlyur}JTn) )VNíuo) )YJo,IVd V
A PALOTÁK KORÁNAK KULTÚRÁJA KRÉTÁN ES MÜKÉNEBEN
Az armylemezekkel boritotr hat-
szögletű doboz - aképen (balra lmt)
a doboz egyik lapja látható -, a nagy-
szerű arany knpa (lmt), amelyet a
Homéroszértrajongó romantikus tu-
domány serlegé"-nek ne-
"Nesztór
vezett el, és Mükéné főbeiárata (lega-
lul) - amelyet Oroszlánkapunak hív-
nak, noha az állatok valószínúleg
griffmadaiak és nem oroszlánok -
némi képet adnakMükéné pompájá-
A késó bronzkorból sehol másutt
ró1.
nem maradt fenn ilyen sok kiváló mi-
nóségú és ilyen nagy számú tárgy.
A ra|zot r834-ben Edward Dod-
well angol utazó adta közre; a Müké-
néróI késztilt régi rajzok és fényké-
pek mutatiák a leghitelesebben a fa-
lakat a feltalálás idején, mivel a régé-
szek és restaurátorok tevékenysége
és a turisták rombolásamegváltoztat-
ta ezeket a hatalmas romokat.
37
 :
ylr:túóZlq 8§?p9Ií{ úáIáruT.rzs
€]nlTDI l6BÁuE zP Elmo^ulzs s€6€ur
)BmsEZo8IopDl s3 oBasd3zs llMli
-pUJl IJna^uap3 ElJlx IJo{zrJoJq V
,lZsom u3s9l3z3J[leÍ 3s3rIzstp pulu
'€li€l€ puIu 1Jnzsa{ F_uol oo8l
,J ,I ozsá§J
9p^ I9q{gpl l8lo] D z![
,9I3^
Igqppl úiozó{,gori]og9a
,e ,r Zu sEloll8 glBqlB[ 11I zV ,lls
-ellzn turu'4etJe8lozs lDIoIeJ gllzfi P
qqPpl l9ls34 B:leuJleí lJJlpBqEZs
syu Á68^ B{Ii?irg z€ lEÁ8JB}.ua{B§l
,zoq
I?uloisa{ ?rolBd lzsouro V
-BlíEJ MJ€zsnzssot{ I03uE I8eJ E o[uos
-Bq lEllB sBduod Ellq V ,r3dal3zs ol
-uoP € e-B1,1ozslBí sElBlZo{EJ9Zs Á3E^
3IPnlTJ € uBqln-,(uB^rB]nu saÁlazs
-a^ uoíB^'u9p§]r{T,ltJople ..!9)pÁ33
JBqPq'loZÉJq8 l€lBlEqoJry sosElB^lq
ÉJEÁUo^q(\Dl) ols34 d3zs uJ8l 3p
'1ppJpuuual uos3lapeJol' ozeulezs
IoqÁuBzslJlnde llJlJI B]olBd E za
,l?ü
-er;rulzs 1aud9rlal lsglFli,Iz§9u}u
qqlJo{ú§fu í{I{8e,?B (reI9Z§ i?qd3{
,Eí9}oIB,d B
lloó,>TBu9po>IIBJn qge§9} B) {8NPZsqlq lJllzsal loqo{ V
jgr3qllpz§ó{
:uqJe| ,. {9üá3?s,(u3i
I€>I{os lBuuouureluB8§ lz§oEJB ZB !{8uÁI9JIT zsoulw
;aÁál l€Jot9JnB]§qJ s? §u8^a Jnlp]v
zsoz§sglrx 1qJazg >I?puo8el 3oJo3 §nTZsBPl v'IeJ 1I1}d9 rls.urausqall9'úBqüoz? uoqzs9J llau
(sorgl -uáIláIáA € teqzsaI iüB 1Fmlz§ulB
8J{Bzse Igr>IouIoJ B lBu3lleÁZg{ Ápurq }ralnreldqr
rJó)ÉáI uo]-"!Jgi)íI^ 6í8^ :pj€Apa
J319IuóIpI}ez]§!u'i{Ee InI3qInJo>I Á3e ízsozgsgqy 4s9u.l
üopglrt §o!o1B) ,{álál2s?, §áÁ6a
Áfu il3ze19l §I u9ln esg{n}zsnd yeug{gtoezlwe 1popd e 'l9roIBd
30,1lo^ DBI? er$leJn {3l?u9{ltru € Jnro1 ooi1,3'r'ero48ur B ?ll88Jozs ÁI§}ü3zs 9Á9l,uos:ls3Á8eq
,{33 Ioq€ ',{3áq-zsBr{ni ZE uoqJ?u9q 3
-I^ O§Io}n 1pp BqIuoJ sT Jozsqqol zsozsso§x,Ü9Íatet quop
1pzs91 19qÁur9zs \qp E (ru a!) :Fl?
,?8B§p!epzs ^IrJ
,{uosrele ipnr tpqyqqpelpq lgtÁ8ezsso utJos {apeJze^o s3I 8 Zg lT_M]{pu3J 18JEJ 8 sa
,e ,1
,le}ezeu 38s38pzB3 s9sáurB 91agF)9ZJ9 sI 3B
-1dalat 9 aI T9l{9J aJ,91 oo6r lpídep utopd V
3áü ü3u}zsÁIáq BlQIrd izsozs§ou)í v
§9}IA tlnJeluloJ uuglploscde4 {nIJ^ B 9? lolept llop9zour
JBqIáJ $uueI§ÉIB^ $Jalul>I?tl9 r3gJI uezoqéu J9III Btu 1J9ze
'qorr uuqg!ruodd9zg>I {os9ruln{ uezs989r Él9 ueio>Iop
,s9tesg s1 nu uaÁpq9le1 rzsoz§§9uT y
-ezua§ zt 4rl1o3
'suepe>lap IIuBIB^ eulloq,.i1olr s9 'suuE
-öI3 sa lplllou§pí qq91üiEaru s 11oa,Etpze§ ue8l uropp
-vslvl t za:Eaur ButlzollgÁ rilau za uúguoze l9{o§9uloÁüog
,yuuuss:tqlozítl red91
9sI3 l13zJ3z§ l9lgl}l1n)l u§oz§sgu>l y
§oürzs tale 6r§epzB3,B,q? IuIIEpBs
9:s§I19 |9l9syv:o{tBuoÁ
-let 1ul9r1 t Á5óq,.átlú 9^greqéI tJBIuBz§ {gqgpnl Iqqgs9{
(ltézapaJJeJ
e re,(larur 1.1 qí
9li9^éI 9z"1III9uÉ,Ty:Il9|qE}Eu li8g
,unt49ltÁuozlq
Teu9§?zal?I ÁIoÁul llo{zuóJq ]l}o4 zE ;nes
-era>1 trure |uiiu loz§9|Ie- §IIBÁg luri{nq lr1 :I9q9,9uo.d-tu3z§
u|9:r.rlp1 1ro)íztloJq pig, §9J93 ü l8?§§óluoJ§cp4 eu
ilellauol lal {9tr9t resgtrsg §Úeag rnqr$ rls l?z§?J 9uloÁu
-191,qqoÁ3tu6a1 lu l1oal zsoz§§9ll) [,1z9{ l}lo{Bd IBr9nI Y
ZSO:Z§:S9i.rx
NaslNTxoW sg NYJFu) VÍyulrrrnx >VNyuo) )yJo,ivd V
 pALoTÁK KoRÁNAK KuLTúRÁ1A KRÉTÁN Bs mürBNpnBN

A mükénéiek intellektuálisan magas szintű, igen feny-

űző életet éltek. Szilárdan felépített,i.boltl"it a legfigye-
lemreméltóbbak valamennyi görög őstörténeti építészeti
emlék közül, erődítményfalaik roppant méretei és súlya
pedig felveti a nyugtalanító kérdést:miféle erővel építhet-
ték fel mindezt? A későbbi nemzedékek a mükénéi falak
felépítésétisreneknek, félisteneknek tulajdonítonák. Egye-
dűl Argoliszban legkevesebb tíz, kőből épült település vált,
Anikában hét, Boiótiában három. Kereskedelmük elért
Szicílián és a Lipari-szigeteken át egészen a Spanyol-íélsz!
' getig. A görög világ történelme kezdett egységes egésszé
válni, de a Püloszban oIy pazar bőségben raktározott
agyagedények például csupán provinciális változatai vol-
, tak azoknak, amelyeket magában Mükénében használtak:
a világ ilyen egységesülése feltételezi egy metropolisz léte-
zését.Az arany halotti maszkot készítő,lókedvelő, szakállas
barbárok hatalmas nép alapítói voltak.
Ami szellemileg összeköti a paloták korát és annak ra-
gyogását az évszázadokkal későbbi és mégis haloványabb
világgal, amelyben az epikus költészet megszületett, az a ri-
deg és kegyetlenmükénéi vidámság, amelynem annyira ki-
finomult, mint amilyen harsány. A mükénéiemberek palo-
táinakhideg g azdagsága,síriaik oszlopai és a testükönviselt
vért gondosan kidolgozott stílusa egységes ízlésttételez fel,
egy megállapodott társadalmat vetít elénk. Lapis lazuliból
és strucctojásból készült tárgyaik, valamint legszebb dísze-
ik kétségkí\,1ilKréta segítségévelkerültek hozzájuk, vagyis
. még pontosabban, Tirünsz közvetítésével (ahol egyébként
roppant méretű kőépítmény rejtőzik a mükénéi kori palota
alatt, csaknem teljesen feltáratlanul). A sok harci jelenet, a
véres erőszak személytelen megjelenítése valamiképpen az
ember gyenge és sebezhető voltának bemutatásával kap-
csolódik össze, s így humánumot sugároz; azábrázoláske-
csessége, szépsége pedig elbűvöl.
Ha az aknasírokleletei homéroszinaknevezhetők, akkor
azt a fennmaradt sírkövet, amelyikkel e sírok egyikét meg-
ielölték, és amelyre az égei múvészetlegkorábbilóábrázo-
északkeleii lakóház lásait vésték,hésziodoszinak 1ehetne nevezni.
Ezek a lóalakok rusztikus, esetlen lények, és aki készítet-
te őket, a jelek szerint inkább a szarvasmarhák kifaragásá-
fuo*"" ,'].-,:

&
l]:,]..

hoz értett. Mégis amikor a mükénéiek először szóltak hoz-

:ószáki.b-aiáiat
9ll,]c
9.]']? [J*'- =,U íl=trJ
,l|, zánk (a lineáris B írással készült táblácskákon), kiderült,
f
E
9.],:9
llrí'E]Eh
ffi?,i1
El.:B
hogy a lovak vontatta harci szekerek látványa inkább félel-
!
met keltett bennük - egy leopárd vagy tőrlátványához ha-
nll]-Tr]|
,

sonlóan -, mintsem az alkotás monumentalitása nyűgözte

l

4€F rs l
4L-t!]: l ]

Éü
{l,i
volna le óket. Ha - ahogyan ma mondanánk - parasztok
=, lbT ,,jElq,q_or: )l]| voltak, akik a mükénéivilágban az évszakokkal, a vadálla-
tokkal és a termőftilddel vívott küzdelemmel voltak elfog-
lalva, akkor bizonyára hallgatag emberek lehettek.
Harci szekereik könnyúek voltak, vázuk hailított fából
]]]köipiiíii]iidrái
készült, kocsiszekrényük keskeny, két ló húzta, ennek elle-
.: .]'...,.:].: l,:],l :].:l.'._l
' nére a t3. századi mükénéiek agyagedényein ábrázolt harci
iptíli::
§szlqpO§k
o szekerek némelyike elég erős volt ahhoz, hogy három vagy
bcsóíeljiáral
lfiEneielhez
,],.. l,,. ]l.íólépd§őház,.
,.]:].", " ,l' í,,,, négy hajtót is elbírjon. A tirünszi palota egyik freskóián két

á,,.fi
].]']..]].,,..]:

.]]]],|,]:. :lkiiályi
nő utazik egy fehér körvonalakkal kiemelt, bíborszínűhar-
]]]],:,]:]

|áko§ztályok ci szekéren, amelynek kerekei sárgák, abroncsai kékek, a

\.üH
-..],,,]

]
].]

"
kantárszár pedig bíborpiros. Ilyen bíborszínúszíjazatróI
királyi megaron
szó esik a püloszi táblácskák feljegyzéseiben, az egyikből
kitűnik, hogy némelyik minden bizonnyal fémmel volt ki-
verve. A harci szekereket készítőpüloszi műhelyek nagy te-
rületeket szolgáltak ki; Knósszoszban az egyik szekérről
,délketeli felj egy ezték, ho gy,,Phaisztoszból [való] . . . összeszerelve,
tEÉmlhoz l:akőház
: vezető bíborvörös festéssel, gyeplőkkel felszerelve, bőr szemel-
l*ü lépcső
.].:, lenzőkkel(?), agancszablákkal(?) van ellátva". (Chadwick:
0,., , ,,,_.
,
,25ij]
l.:*;::-:::-i{ .,l A lineáris B megfejtése.Zsolt Angéla fordítása) A harci sze-

39
 laFal3Á sescueJazs wdnsJ aá
-3sd3zs Joqüzs ÁB§í,3 ÁEog 1aq3-I
]auD.t! Bt9s,ruo8Es'e8esáaJaur
'9ur s9lsq 8 tgrlrg{ 813ÁIáEB
FIíJoJ^9zr
ímq9í9qqorv4 ll_Btt JoJftE
Inual
-re§Bn 9 {aúrzs llorúu ?.É9! lllu
(§Eu
-ap.ll? B 9lsq&ú íIIBTB w^
§l uo{&{5JFBlut.BJa! Ils?lFs.TP §n{u
:i9qloeE'§r3qt? zz {sEInPJoJgP rEsnr
B {3ra {RúzsBÁt B'B í|oE
:rPÍ qL"!'lF
,rBi,},8qr,§9 ld?r r9íúg 9l85.s v,Igqryt
,ll Eolo,5 ú úeuuoq:9q 9I!8IrzB@,Ezs
§p :}l9tlil?i,],ÚBq9Jeql Toz_BlqB l9B
g|óz*?f§,. r§ql?saBÁ3P ua$eJ tuezs
;{6,
?
o9IíA,l9qloi'sl§IIBq3Jg zv.:rrrrJ
,sI ,9
I9qp€Z9zs §?
,/ e >1oÁueirpeJEIII >IBIrue^ 3p
'>IoIE^ I9q{gpl lqq9s9>I E9uI
s9 Ioq,BJo{ >IozsolBuJelold B uBquozB OzseJ oluoÍulru >IoIu
-oJ IBJaLIJ V 1Io^ llo{Bl sI ll9le pezezs ,6,a lzeJ9W,lrz§IeJ
uo{oJ^ö3T{ sBPIIzs ,uelaF{ EJeqI IJo>I §n)lIzSsBpI V
^tse ,€J6BII^dEu
uozoq
loqBJBplBIo>lp^ ll3lseJ Á33 olzoJo Blzo>Io zl^osa ZE IoqB Guoq
(llopgpze>I
-IJuoDIV'uozsel I?p la8lzs B ueq-/96l Bs9s,EDI
>Iolelnd9 lleleuel 9v 8^9|V ,loIun3uBInJJ3H se uladulod
a§oJolIT B {€§cJr>IE'rgtopd t elzrr;t3aur uop9lu sol
^nze6
-9ltq IB^EposJ B^9I gltuoDl uuuroÁu EsEuBqqoJ uo{zlroJq
níeJe luuddoJ upIF^ V ,ezssetu ureu 19t9t9ry (to6rzs
(ruepeJo
IglsoJ sn>llueT[n^'"r?ql ue^eu po{9'ruuoluez5
INruoJNYZS
NiIsgNgXIW Sg NYJgu) VIyuOJTn) )VNWo) )yJoTVd V
 A PALOTÁK KORÁNAK KULTÚRÁJA KRETÁN ÉS MÜKÉNÉBEN

B a.lra: h ha|ászokat ábr{zoló, Akro- A tengeri kagylók, repúlőhalak, po-

tiriből való bronzkori freskón megfi-
gyelhetjük a krétai paloták legnagy-
szerűbb alkotásakól ismert rajzok
tísztaságát, és láthatunk valamit azok
elevenségóból, tókáetességéből. Kú-
lönősen megnyeró, hogy a témát a
hétköznapi életből merítették.
lipok, a különféle halak és tengeri mo-
szatok felkeltették a krétai művészek
érdeklődését. A bronzkori krétaiakat
minden jel szerint elbűvölte a tenger.
Lehet, hogya képenlátható halászok a
zsákmányt valamelyik szentélynek
vagy a palotának szállitják?

Fezr;A Szantorini-freskókon látható Balra: A. íolyamatban ]évő ásatások

állatokat (az iti bemutatott részleten
antilopokat) é§ növényeket ábrázoló
raizok eleven§ége megdöbbentó, de
legalább ugyanilyen figyeIemre mél-
tó a rárgyválasztás változatossága és a
szinérzékfejlensége. Senki sem gon-
dolta korábban, hogy váratlanul
ilyen rökéletes múalkotások bukkan-
hatnak elő ezen a szépségesszigeten.
A freskók ma az athéni Nemzeti Ré-
gészeti Múzeumban vannak.
Akrotiriben, ahol a 16, századimínó-
szi freskókat felfedezték. urcákat és
házakar - az egyik háromszintes -,
valamint nagy, tárolásra szolgáló
korsókar. hombárokat tartalmazó
hebiségeket tártak fel.
Ledőlül: h modern Théra a nyugati
parton, a rulkmikus kráter peremén
éprllt. A szirtek 3oo m.éter magasra
emelkednek. A váro§ házaimk íöbb
minta fe|e elpusznrlt az I95ó, évi íiild-
rengéskor.

4I
 zt
i..i,r1l|+;ltlln+
1 .'ri' .i:.}#
i*ffi 1:\
:
'''.6*,'.,..|'i5,,, .'.,i.
*,r.lli
lj,,..i.i,.
{:':l,].l.*;*l j..l;';:
;,
9,
i"dll,i;
e8uru nrazs,{8eu ep'dezs uettezeíe.;t4 ura5l,esBzBluIIu B Ilep
-ere ue9dol8eur'se8eluoln1 uozse8o >Ieue{sJoJqozs tuosJ
(>1tusulo>1lerllu
-luBJaIa Jrrtplunu Á3a I9u9>InIJJ glozalqv
,]Io^
telerureÁ8 Á5e se t9u t91 '4Á3e zV l1nüouUDI se ozrt
-Áue; 'nleuo,turzs st8uur ue6r lezse,rnur sos€IIB^ Ioue{nu V
lezs9^}u sos9IIBA !9u9{§tu v
,
llozalnlazs 19q39qo;o 1Brrt9pln rqqelolet 3e1
-rtu}zs9le^ ze ftqvq'49uetlzslp 1u1191Á3e1 uo8uol se'l1o.t
(1oroscue>I
nlep íe3e4g Áleure o^3I uuqruop(ulnt euÁprr1
u se 1o"r4eíe;uulzsolo uo6tre; 19qluosJluBJele 1unpnt so 'te4
-B,{8JBIBJ E >Igllouzs}p IB§sDI€J3q luosJluBJaIo sI usq>IezsopI
9sloln z8 8eur lsue8ele 8rpurru 8eru ep 'op.rn; rzsozssou1
(sedurod
qqazs8e1 € luruI Á1o ueu eí9pJtg etopd e í4et
-Á1o;eq 8eur rope {E^IBJ B ap 'elezsro1 4eue8esse,rnurze1
qqnrezsÁ8uu8e1 4l,Ge ?elltt e llo^ ueqolnúIe J9W lg?etl
8eur etpu ureu Álaure '4eulezseq IoJIuoI€p€sJEt ue,(1o '(u1
{.Bllotzstl3^ uBídBI€ >1oluodul3zs Iu{Ilolzso loÁIel{ B Á8ot{
'uepelozs 11o.t luau lulJezs >Ialeí u) ese,r4e; nJoÁuoÁ3 €loIBd
t 11uÁ3r9t94 dezs s se >I9>Isoü V llo^ Izsopd e uelel ogzra
,r
uer(lrtuu'e}zeureleí sr t,eloled srptcur,rord'qqesnl ueÁ1o ze
8etu rtue'ledtuod ozyÁua1 e lze lulnsJegel euuol sepe^eJ
,l€{IsBIu B BuIo^ B1louJozsI>I uerlJ
-ezsÁ8e deu 4rÁ3e zu í8el 'tu1o,t ue1 oÁueuzo>Ile^o>I sezo]
-IB^ sn{uzseurp Á3e 1esc zepunu Á8oq'euroÁu Ituulas >IBu
-uy ,euetPuaÁ3 8esuupt8n,{u 9qeq tzsulleg Á8oq se 'ersep
-BuIBl soJo,,ffi e,,ffi ea.'ros l1nre4 eDlaseloleq 19r4ezsg Á8oq
Bggu^ol'1elze.{ueurpeJo lDIosBzolIB^ IIuIEIBI{ sI llnselu
{osuzolp^ rc4t{od lleze{le^o{eq uetele;tr-dezoy u Á8oq
(>IIzs}.BI
>I3unu}zs9le^ ep 'razspuer8elr^ e za azsso llopuo
ueddelrur '19,r,rt lturele.l 8qy ,uasepdalal IBIszB
{unpru
-sI{ ]os luilu€lel'utq8uzsroloÁuud5 sa ueq9rt9t1-1eq'ueqe
-II}JIzS {BlI9IBt telaÁuapa sr>1 'ozturlelre} }rezslelr 8alnurzs
-oIB^ uBgBIBl19'te4e>l9urrets€]ozBJ 19u9{{rw,erezsar Á3uu
lelo)-Iezo) e sa edorng-lt8nÁ51 tlorníle ep 'e.topo4iern
]IB^ sI rueu eq 'seÁ1o;oq s3 lualape{soJo>I I9u9{nu V
,p1lorud>lare4 n4ere4su8uur'rpguÉe,r qqesue8ele8e1
B >Ieul€lnrulo8esuo>1or rureu>IoJe>Iezs IJJBq
Ieue{nu V,{er
((ueqeue>lny1)
-re.,r }ele8ozs 9IIB elaJeq eJezsere;od 4uqept
l9IqBzuIeJ uelteÁ8a 4esc 8rppg,tp8lozs 1oJnI{ 9]EqlelzsnsJ
llol9llo (e(í;zq19) p.t ozpeIle ze luelretuu1'ttapezoqou €JB>I
-rÁu >1e.rc1 e
Áps zsa8e zy t1ol uapaÁ8e1 ro>11tueÁ8n se 9l
-BqIBuZsBq uOZOqOu o^ZOu loIuluozs IBuJ ewBzslezsol {3Ja{
NaflFNg)oW s9 NYJ1){) VIyulrJ,In) )VNyuo) xyJo,Ivd V

tégebbl,,§áleitá
Túloldalon fmt: Ez a tininszi kófo-
.roso (i. e. r35o-rz5o) erzéke]teti a
nűkénéi építészeterejét és súlyát.
Hatása egyszerre lenyúgöző és nyo-
naszró. A Mükéneból valo aknasir
:6. századl sztéléjénekdomborműve
;iszont különös, ritmikus szépséget
araszt. Vagy rendkívúl magas színvo-
lalú, primitív művészet terméke,
lagy olyan kifinomult
művészeté,
:melyet a kemény és durva kőfelület-
hez alkalmaztak.
Bal szélen:Ez a Mükénéból szárma-
zó, 13. századi, titokzatos és gazdagon
megmunkált, faragott elefántcsont-
szobor kapcsolatban lehet a rendkí-
rril régi anyaistennő-ábrázolásokkal,
Valószínúleg kultikus célokra hasz-
nálták.
A PALOTÁK KoRÁNAK KULTÚRÁ]A KRÉTÁN ps
PULloSZ
,P§lo§znák a múkénéikórban ébürpalotáia a g.őrőÁ.száiái-
íiild,,q§akn.m legdélnyugaiibb csücskében ál1, egl,, ii]óOa,
szép térmészeles kikötó felett, termékeny, domb_o, §,vidé..
ken. Mükénépusznrlása után ez volt a mükénéiek,e,gik
legutolsó megmaradt őrhelye. A palota fényűző volt, de
nem nagy.
A, palota feltárása során lineáris B
irású ráblákat, freskókat és nagy
,panrÍi§écl.6,.cserépedényt találtak,a
régészek. E s#p püloszi freskó ere-
.détii9:]i4lóiriíiles,,e gi.észak-áfíikai
alkotás változata, de a palon utolsó
napiaival összefiiggésbe hona, el-
képzelhetö, hogy a mükénéieknek a
bubárok el]en vivott cmtáiát ábrá-
zoIia,
a,kilályné lakó§ztályai
az elgondolás és a kompozíció megszerkesztése, gondos a
kidolgozása, és megdöbbentó a visszafogottsága. Lz éruék-
letes vonalak, a kis együttes egyensűya, a nyugalom és a lé-
nyegtelen, mindennapi mozdulatok leginkább a buddhista
szobrokra emlékeztetnek. Erdekes, hogy a legrégebbi
buddhista szobrászok, akik követ munkáltak meg, eredeti-
leg elefántcsont-faragók voltak. A kis csoport nosztalgikus
idegenszerúségében,furcsaságában, ruházatuk egyes rész-
leteinek aprólékos és pontos kidolgozásában van valami,
ami régimódinak túnik, és a krétai művészetre emlékeztet.
A krétai királyi hölgyek egyik nemzedékénekruházata, a
jelek szerint, utóbb évszázadokon át az istennők öltözékéül
szolgált, ugyanúgy, mint ahogy a 6. századi férfiak ruháját
megőrizték az 5. századí athéni tragédiák hagyományai. hz
említett elefintcsont faragvány pontos keletkezési ideje is-
meretlen) mivel a palota egyik raktárában bukkantak rá, ott
őrizték egészen Műkénéutolsó pillanatáig. Vonzerejét
részben a magas színvonalÚ, némileg szertartásos művészi
kidolgozás finomsága és az istennők hatalmas hátsó ido-
müxlxcnrx
mainak, a gyermek lábainak, illetve teste arányainak nair
megjelenítése között mutatkozó ellentétnek köszönheti.
A szobrok a leggyakrabban agyagból készültek, kicsi-
nyek, egyszerűek voltak, és csak igen csekély mértékben
színeztékóket. Eppúgy ábrázolhattak hívőket, mint isten-
nőket, de az utóbbi értelmezés a valószínűbb. A nagyobb
agyagfigurák igen ritkák, de újabban felfedeztek néhánl,jci
állapotban megmaradt darabot Mükénében, Keószon,
Méloszon és másutt is. Egy lapos kalapot viselő, csupasz
keblű hölgy kígyókat lobogt at az égvagy a hívők felé (a ma
Bostonban őrzött, hasonló elefántcsontszobor arany mell-
bimbói nyilvánvalóan modern kiegészítések,akárcsak Ox-
fordban található féríitársának arany ágyékkötőie). Az
agyagszobor festése szép és hatásos, de már nem annyira.
mint a régebbi stílusúanyaistennőké, amelyek többé-ke-
vésbéegészen Mükénévégső napjaiig me gőrizték jellernző
sajátságaikat.
Sokat fo glalk ozik az anyaistennőkkelGeorge Thomson
marxista tudós The Prehistoric Aegean (,,Az Egei-világ ós-
története") címú,merész és kiváló értekezésében.Úttörő
tanulmányát nem fogadták el teljes egészében, de egyes ré-
szeit a későbbi szerzők is átvették, gyakran anélkül, hog,v
ezt beismerték volna. Munkájának tulajdonképpeni tár-
gyát nehéz meghatároznl, ezért ezzel nemis íoglalkoztak;
az Írás kísérletet tesz arra, hogy az antropológia és számos
egyéb tudományág fényébenvizsgálja azí,amiíagörög ős-
történetről tudunk. A minószi anyaistennőt Démétérrel
azonosítja, nyilvánvalóan tévesen. Mivel Thomson a lineá-
ris B írás megfejtése előtt írta művét, nem tudhatta, hogy a
Démétérnevet a múkénéieknem használták, ez azonban
nem ingatja meg lényegesen tudományos vélekedését.Az
viszont már nem annyira biztos, hogy az őskori társadalom
matriarchális (anyajogu) és matrilineáris (a leszármazást
anyai ágon számon tartó) volt. A George Thomson által
használt antropológiai modellt napjainkban az antropoló-
gusok széles köre nem fogad|a el. Akár helyes az a feltétele-
zése, hogy a mükénéiek Közép-Ázsia felől érkeztek, akár
nem, az mindenképpen igaz,hogy ott kimutathatók analó-
giák a nők vezető szerepéről, nemcsak az istenek esetében)
hanem az emberi társadalmakban is, ami megerősíteni lát-
szik Thomsont.
+_r

{el
{nzs9Ee le{{áulzs 93oÁ5EJ uoslu
-dlc (soJounq uop
{I€zíúJ !tJo,(uoÁ8
-ou ]zsaloJ6 3lulzs {9lBlnü3q r9l3l9
{olBII9 zV,sT ?JsIudI3 >I?uI^
-Bü l3{nlezse^iluzÍ3J )pl3üe)inú v
nn
(llnlzsnd
-vzs,6,e,I zV,Ia)H9IeúJol >IellelEeu {eluJel B se 'tletllure llnsBIII u rutu 'usulnlzsnd zsot9p141 ureuuq8rty
-Ie BloIBd IB>IezolJBl {3uoÁI9luezs BloIBd I3uo>I ,19lBIoJuBI
V ]BlIo^ {ata6tzs uep1 B Bllolíns BJ9JlzsBlDI soÁps ÁEog
(-
-r]ul-9s9{ Á3e rulBzollul (olruelsl s9,ffipl" lJeIusI zB - IBJ 't:.re >1o>1ellÁuozrq rlezse8er >IBuuB^ r.uquq 'uoplqzelazs v
-qozs 4gtudud §a {9IIuolsI I8>Io>IBIB rleuu9,€e ueqqasouol 1urru'lpelturuueJ qqu^ol uBIBl ue4ete8rzs e tuIJoJleI9 I9u9{
-n>I ruau'qqrsu8rur ÁEta se.releuruueJ o9 'rIrlI9I"t loJqozs -nru y ,toluodzo>I Is,9IIB^ l9u9{Rul ÁEa {BuouBl ueqs9poT
sosBIIt^ qqol uequleJel llgp BqIIIoJ '9zste1 4auuaptlat -|ul Etpezezs,3 u uezsaEa luuazs 89s9tulzs9lu^ u3punu uozs
(gsaerp;
-uapí >1rÁ6a
zy ,lazsar guro,(ulr,u >1o;§eq o,rdu ÁEe -oI9C IIezo>I u
1r4e §luulozB Buoqllo zr tlon zsoxu5,{8oq
(soÁuozrq ,elloJc
1e equ13o3 rtopd r9uelnur Áurscn1 ÁEe 'erlep Fuepe^zo>I luozsl^ zV glrr,al uela3rzs zsoxu51 e prpled
(gqelor
ua,(puru >Ioug uo>IoÁFq{apeueu ueÁ1o >1or9u94nur
,uollg }DI9uJJoJ
I9l9)íDlV ln9pt?d uele8tzs (ua;) zs9a;
s9ugltt{ ro4Á1o 3l3l99ln >IeuIo>IaIIue BJ}lIq T9u9{tut V suur íEoq 'tsezelet9tla; e tzu rupu8o;1e qqa,{uuoy ,lIndBIB
1otuelreq pr9q zsol9q'zsgeyB s? uoloutqf8eu €
qq9s?{ pale ooi eípuer rurppesJul lo^ilu
s9 tg;teíp1o3 se8esgq ueqzn';lurrel uoBupzu? 'lorru,ro1 l1o,r
,llop9^ seJlq BIIBzssegI ueuJ 'Dr >1ueusara4 u9zu taÁleq §?I9qq9^
(t1o,r
-ozs 6usezsn1 solBINuBq lgq9l3ze{9llue l[,"ltu u ,,ffi; -ol B
Bq'luozst,t BuIo^ se^alleJ Blzsnd ,4o.11sulodn4 nsnlps
leu9uol ín rsü leuellol llopuoule elílzy,ls9JIzE olJalusl Éer 1etpd9 sI BJqqB^ol uBqBITBzsseqI ,ueqolezo>I zsolo1
urau,{3oq '9u9tos u9zr6r tzs3l zB IB>I8Z§Jo>I l9los üelau9lJol reur e 'uugzso{I9l lrll9zsseql B u9IEl Jo>pIB 'ueEt eg 1oqup,t
6oro3 y,euue I gteqJe, lpzzoqer4unuruzs Álauru'ustzu; rero>1 >IelpuJ€luuueJ uulutp,{8e ued8n uq'rgzoproq BJnIIn>I I9u
'ulzsu uuÁ1o >Ieulel3uelJol B §cuIN,llnsop9lll Fuelelunzs -9{r_,ul B lruoJ >IBlpBJBuJ loq'ts9pre1 B IuuolleJ llo{opul
,zoqeszJol uBC
,H 'ruttq tug{gre uelo1o Eeru lunzs tuou Bqos eÉ91oltur Eoro8 {Blzo>I€I}usc '1elte1 ppl9plsz pEeir se 'ez
(Á8ndde
y,er9í9t391otruI >Ir]Joq9q IBí9l e turru er491ourezs -o>I>Iosnolzsllg B >IBlpB^Ioeq'>1ereue4nur ITeqnuo{ua zB uBI
(>1etoue>Inul
-eq 9l9zs I9J9s9lzsoIoJ sn>Illltu zsozs9uuodoled B luIIueIB^ -el ,{3el s9W ,eI {etpedelet (erc1l3) uBqgpll11)
,ueq8usglu^ o^al ue>I9pl^l.rtd rer1oleuu ze ÁEety'(snsrea) uegzsozsJBI
torreÁprn1 lsg Bu9dS u seÁue.t.re zg nou9uol
Iq{n8
e 1r4au 3eur 1ale; rur Á3oq 'rula8se.ra>1 lze lurur '4eueuo íerl91 lqqBlo^9l IE)pIos B 'uelo1e;tr 4nle '1er9u9>1nlu B >IozB >IEl
4eieueuot a tlorr eídup ueÁpru :ruuolloJ ls9pJ?{ E lzB qqos -pqu'uaqgpr zu uoqqauu,{8n,eq Deza>Il3ao>1 uetn est,{8eq
-ei(lag )3uauuel {BolBI{IBuZsBqleJ tu9>119t;Áuozlq nul3u -1e se8elzser Áleq r se sepeualetdeule 'selpzsnd 4rsuru Á3a
(n89s9ulul
-9uol Á8oqures '4usolu,trz ueso8eslnt se {aI9s9>I 1u erúu tgq>1o,ro4e4co{ uo8BJBJ 9IB^rT esalldae((n ruro1
-qqol I€§BIoJo§IeJ {osBpEIuBl se {}JoqBI{ \o.{1erq sn{unu -ug e61 19qzqloEry >1esedelel - 9loleqeq 1u>I>1ezsgue Eepu
e'4epue6e1 989sttozodtp8eur rleu9trot BaIgzslglu eq ,pE -}zs9l8^ - >IBlIo^ sI uBqqe.ro4 ruru'ueqsorelo; r8e.r u 'uuqrur
-8usutpetuqpq u usrloscdu>Iezsso zoru B uBI€l s3 ezse,r Á3a -o>Iug uuqJosgsle 'uosnrdr3 ,9I3 {BlInpJoJ unÁ8e 8tept 9í
zsruF>I-Bloue?uld1 zt',rau zsoqlur4un11 e'(zsoqturrnqu1) 4eÁu9pa t9u94nur e se 1tÁ6JBl BIIuBJo>I nsndp rEar 'uelrzse1
sruurrrge1 u 'zsoJnul9ulw B : nselu}ue8o; roue>Inlu uBqoIB^ B ,1etpadeleteq uos9{9q
Iezze1y - 9IIeu >1utttu9luqde>1 É
sele4 ue8t 4esc Fzo>I {eza,uollo lo>lBIB e8esqqot >1asezeur -3J B
- Jo>pla Bloqu ep 'uo4nJoTselBq ues3 p,lry 19q4o Áleu
(>1epueEe1 (erle8rzs
Jeu9 §II9uoIJBJ s3 >IBuoqBq 11eurloperq lreursr -ep,r 8rppe ,(1aure naeu erueleqde) B se BqeIBIpIV
(4uzs.ro4
tualer8g1olrur 8oroE >1unptle ze ueqÁlauru u zg rzsozseuuodoled-luzsa ze {alze>IJa {9usolBuIJBÁ8 lgug>I
,ltotlp9q3eur st -nu Ín uegrro{{a ,..{elpo^uozs ls9l83Joq9q ue>|nte8us >1u
(49raÁ3aíle; ,1
lo>IelolnJel ín 8eur 1re te39^ Jo>I l9los B a.rtur 'l9s 'lpeleulzv -t4uzsa ze" Ááoq leruroldrÁ5e zt p.ro4 oórre
-ueÁ8n - Eo.ro6 u - e.rrp.{u 1ereue>lnur e se '>IBlIo^ >IBgqpuoz 1eurptzotud9lr,1
-ol9IJo{ IB)pIos 1elere4 rzíurplgJ-uezsoluJol B uogolese zsBI
-IeH IJo>I l9los V,llnuopu[u uegudorng zse8a 4uscrele 'es ,19ua3assad
-u{nq uolepolg tuur9lu8n,{5q u uuqgtszy-dazoy ttozo4o -eu luBln €snlnq >IeI9u9>Inü B ]ouozsoJ otuoÁulrp zsBIIoH
lB>IoJB^Bz 9IuosBH
,llol Bs9IJopuBl se ese8zoru guaureqEe,r >Iunpru lese^e{ 1us3 ,1uupdBIB uBseuluosul{ezsso {oleu
uopgur tploÁuoq §o 9lBqozsseru ua8r >1rueros zse8e 4olrod -el 9l3^o>I 1s9ulÁ3e ueqpuoJ9pl '9ire1 ueÁleq souozu zB BI{
-oscdeu gqest4 se 4esz.rol e Áueluzo{le^o{ u 19ípuer u4gy 'ures .ro>plu Eeru 11e9z9Á33aur uaseílet ureu 4o>1et/uozrq
-1eq zse8e u|letyezíavl.Áprq npz lpuzvzs,6r e 'e4us3 ro4 lnu8eu elíu;ue,(p zu ap ItrcíJIs {Bue{€zsopIIBJo>I Jo>I l9los B
-ttuy tgzaÁuat 9zst9í lederezs rÁuueurep,r IuoluDlall€ ueq st,{8el'rupplEeru lu9,1p1 uras ryues Erngpr rqqgtn8el e uezs
(lzu
-ezseBa se{let 1nípnt ruou Bqos 1e.,rrur '1urut9le >IBupBJBuI -e3o lture 3etu >IBIIBIBl lüeu 4ezsa8a.r e 1arrtur'4oleqlult,t
uuq,(puroq Yn luoztq IeleIZseJ se (usupo4dusc >IoruBIInII >le^Jo z€
,tt9u6eur uop9ul IBIuBJp uoIouII{ BIuBzs 8es
1ezg
(llo^
93roq9q B lunu utÁ1o uuqEelr,r ra8e zu uBqJo>I B uog -sedeu u uo8e,r8el4uzsro4 u srÁ5eir fueqptzezs,g,asze [Bot1
,49qu13o;1o
-qe use8zour 4ad9u y t9tust u.rypulDl I9qpIulV 'ttelleruu l9zs soIIIBzs :4ní6o3 rut9l uoq>IoIqq9s9>I V )eJ
^Jo (ruos
ueq9leJ osle pvzvzs ,II ,e ,í ze to>I9pt^ e Á8oq 'ullttuoztq W -equla zB a->Iel19 uauapo3ala uoíel lrururas 8rped 1o.rre
usngts 1a,(uepa u3ls3J lI.BIBl u8qzsol9IIW V ,IouIeIa 9sIe >I€u
(lue)plosJ
'>1unpnt lesa^o>I >IBsJ l9J9lazo^Jezs ruolupBsJBt 8
-Bsnlps snlrrleuroe8 lozsolseJeze^ 6oro3 e s9 'reuozeurrgzs Iuuo^ulzsleIo zB se e>IelJ9Iu saz9,(u91 u ílauauretle l8{Bll01
(8eru
-e1qq}rezsÁEe'qqese.ÁueEezs BIIuBJo>I l9u9>1t tu e'ueÁlaq -uq etetp8e1 sI BJqqe^ol {€íBÁu u lurlzs rueu solo^nru
l9>IpuruI 8eur {9lBqI9IBl {3Áuepa6tÁ6e llelsoJ B >1oztuuÁ8n -pIoJ V,9Jo{ B luou se'e8eslelos 4uteloJolusl 9z.Áu9lq qq9{
(puu9qty
I{ 9lBtIlBlnIü Eesgposeq sII9JruIDI i>l9uet;sed -uluaqvozeza ,BssouuIBl19 t19,139st9tos e t9 ue.l9 oo€ ,q>l ue
-9ueq erí9 >1919I}l B qqplw uupt Á8tl (tpeleuíín zsot911141 -9lo^o] lzg,\v l9glolelu3llo grluepÉnÁu 4o>IBzs9pI l9los
r939l teu9uol e nuala( 'aq ueze>llerr uusour4'.roruo4 se seÁuo; uB9zBDíIzs üoIBpEsJ9l IJo>IaIoJq
-o>I ue9le^o>I t9>1úEe >1oro48g:t.l t9u9>1nur ose1 so,(ue,rr9zs 9II.BuuoJ l9 ue^e rezo d8elurur l91-oolz ,e ,t 19q,uí,{5eu y
lIJaTiIoJn \nÍn-tTn) IaI{iI)nW Y

Az Égeikum telepiilései a sötét
torban
A klasszikus görög mítoszok a müké-
néi korra összpontosulnak. Az ezt kö-
setó sötét kor írásrudatlan volt, és tör-
ténelméból jóformán semit sem is-
merrünk mindaddig, amíg az úikori
régészéknem kezdtek hozzá a kor-
szak sírleleteinek és fogadalmi aján-
dékainak vizsgálatához. A geometri-
kus díszítésú kerániatárgyak régiók
verint osztályozhatók és keltezhe-
tók. A leszbosziak és az aiolisziak ki-
vételévela görögök maidnem minde-
nütt készítettek ilyeneket. Az i. e,
Ioz5-95o közóni idó a szegénység és
áz elszigeteltség korszaka volt, ennek
dlenére a Kis-Ázsia n},ugati partvi-
dékére irányuló vándorlás olyan te-
rületekre terjedt ki, amelyek egészen
I9z3-ig görögök maradtak. A 9, szá-
zadból kezdódően ismét meguiultak
a Levantéhoz fűződó kapcsolatok,
ebben az euboiaiak voltak az úttörók,
akik aranyékszerekethoztak az eubo-
üi Leíkandiba és Anikába. Föníciai
kereskedők jártak Krétán és Rhodo-
szon.Amár ekkor is elszigeteltLakó-
niában és Nyugat-Hellaszban azon-
ban a leletek i. e. körülbelül zzo-ig
nagyon szegényesek.
A MüKÉNÉIKULTúRA uTóÉrerr
zadban, bizonyosan nem korábban, az egyik szobor feje rejtély. Ugyanezen a falonvanmég két, egyiptomi papirusz
napvilágra került, és valaki a padlót borító kőtörmelékből haiókat ábrázoló graífito is.
álló kör közepére helyezte. A szanaszét heverő kövek között E graífito körül annyi az ellentmondás, hogy leghelye-
nem próbáltak ásatást végezni, hogy megtalálják a többi sebb lenne tudomást se venni róla, ha Déloszon a későbbi
szobrot vagy ennek az egynek a hiányzó részét.A szoborfe- Artemisz-templom alatt nem találnak rá egy, a 8. században
jet továbbra is vallásos tiszteletben részesítettéhegészelaz elásott kultikus tárgyakat tartalmazó leletre. A lelet külön-
i. e.5. századig, amikor egy áldozati ajándékon lévó felirat böző időkből származó, igen vegyes arlyag1' az agyagedé-
tudatia velünk az istennő nevét: Dionüszosz\a csupasz á1- nyek és a kisméretű tárgyak nem hidalják át teljesen a
lú, szakáll nélküli istent lánák benne, és ekként imádták. A bronzkor óta eltelt időt, kivéve, ha az épület, amelyből szár-
nemi hovatartozás megváltozására nincs magyarázat, ha- mazott, és amely mükénéi templom lehetett, nem maradt
csak nem áll kapcsolatban a közeli forrással, mivel Dionü- fenn folyamatosan és nem állt valamiképp használatban
szosz gyakran tartózkodott a nimfák közÖtt. egészen addig, amíg utóda a helyébe nem lépett. A pálmafa
Egy késő klasszikus kori déloszi falon több, haiókat áb- déloszi kultusza a mükénéi oszloptisztelettel való kapcso-
rázoló grafíito látható. Az egyik szinte tökéletesenmegegye- 7atra, az anyafarkas (Létó egy megjelenítési formája) a Lü-
zik a Mokhlos z szigetérő|való aranygyűrúre vésett mükénéi koszurán és a Peloponnészosz más helyein honos ősi farkas-
hajóval, amelyen egy papnő vagy i§tennő szent növényt kultuszra utalhat. Ez azonbal önmagában nem elég meg-
szállít a tengeren. A déloszi fal-karcolaton magas nőalak á1l győző étv a folytonosság mellett. Az elásott leletek között
a hajón, jobb kezéből feny árad.ÓBrízó,a szülés istennóje, van néhány - talán Ciprus ró7származó - keleti stílust után-
akit krétán Britomartiszként tiszteltek. A Brizó elnevezés zó elefántcsont tárgy, egy szfinxszerú lényt ábrázoló, furcsa
Létó - Artemisz és Apollón anyja - nevének változata. Tud- aranylemez, amely nyilvánvalóan hettita eredetű, egy
|uk, hogy Brizó kedvelte a haió alakú áldozati ajándékokat. bronzból készült kettős bárd, kerámiatöredékek, néhány,
Szoknyáia a graíIitón kétségtelenül az ősi krétai szoknya. talán prae-mükénei terrakotta, és egy meztelen istent ábrá-
Hogy haióiának szerkezete miképpen öröklődött át, az zolő 3, századí bronzszobor, kezében kerek pajzs és görbe

,u8^
u€qun3znü u
-3zs933l (BIpuEJ'uoIPIBJI) IuoIaPI8J
-9q ú lsoü'erqozsrllo>íe.r.rel ouual
-sI oln ueq83JeÁu I9u'uolo1 : olqqo{
,0 ,q>I)
I91-o§oI ] uBqB>IBZs9pI snllsslluBJai sn{IJloIIIo38 E
rczse^9,IJJoZde{ (gl9zsaqle) B Jo>IruIB Á5oq te8os}}8
^}lBJJBu
-es Ilueu Pv, ZB qqelBael oo ,BDIunlu€Zs p8JBIu uBqÁI€uoq
Fuellol3qlnJe>Ile 0§pJ3>I >IBuBsBlI{BI€lB se >IeuesOu{oJol9
,sr
>IeleualJo} E uBqJo>I TI{t{I9u 3esqeqserr zy 1eseunzs8aru
1uuu8essolurueÁ1o; >1esalezsegle {eg9zs tqqa8e; B lluoleí
(e8essouol,(1o;
Inuop9lIeJ Iueu u8quozB za tezse,rrrrugzde4
}8eneí 9lezsaqle ze tpu>lezs8eur p.teselnlzsnd {B}oIBd V
{elezs9lnruozda4 v s9 4arela1 ;Átrga
,InpIoJoIe st ueq>1o3uel.reg
(Bsndu
I€1eDI sBuI'e>lscorqozssoJJBq B {9pu9íE IlBzopIE s01
-ez8eleí 'soteloscdn1 t1o,r 1ellaurreÁ8 u se Ia^ouuelsI ozBIu
,1Io^
-IBlIo ls9lelnzs B ZsruF) V uBqlBIBuzsBI{ uBqJo>I IZSou
-}ulzsod e,{8oq'luozst,t se8esle>I IueN ,Iuas ueqetosa 1eÁ1
(>1el1o3eÁu
-aq IsBIIB^ IJo>I sn>IIBI{JJB I€loD1 B úTlIJ Iueu za se
,9 ,(ruau (ue^
-vqIe Iglpvzezs y tuozsl^ ueqalezo1 Á8eq-ep1
(1eurÁ3eq-zseJBIIIB)
ze IJéluIzs,{1aure u) >1uut íer8o1ouon1
8uqruq tÁ8eq-ep1 ze 1lzslel ru1o1e33eur lrue 'llesa ulpezezs
B>IEzsopT
,/-8 ,e ,l z€ se BJJo>IzuoJq E l9>I
_oJ {BuElBIBuzsEq
8uelruq V ,{eluBzs 4euouualsreÁue Á3e 8elnutzsole.t 1aÁ1
-euru 'uelq9t ruppe8o; Á3a 'lpzsa1 IBss€JI V sIJBeuII IelaDI
leJIIeJ unJe{91e uo uapoÁ8e zV
,llo^ eÁleqzsnrp4 zsne7
Á8oq'solzrq sr8eur rÁuue ltapelle.reu zsne7lourre,{8 e lurr
-ezs ÁueuroÁ8eq IoqB'8uelreg saJrg B zE luou za sr,{8e.l'sal
-9l 3oDtuIZsoIBA e^eu 8uelreq ÉJBqBH ,uo>IlsuueJ-IqlIZsB,I
IBleDI B 'uequo.rqlnzs4 ..3uelreq-el{Io" llozo^euf?n ze
,Iesu
'1op ze 1etear4 Álauru'Áleqols1 uepa,§a zy,le; p.reru Álete>1
l9qnJ IPI9DI sI u3Z3 33U ouu3lsl ZV,sI
>IosInuelleluq9 uBqlBIosJdB>1 p>pleÁ8ret {l{I9u se88n;ezs
olUJEJ8 IJo] sDllzssspl 9ea4-'91ozul
-q€ - lDI9{J9qZsnJIdBd Isnuu inlzo{ -zso rlezse3or s31oIZseJ V ,eJuIzsIaJ 1e{o >IBzzoll uBJos >IosBl
, ls{9íEq l1ocre1 erle; lloie^ Izsol ,*,,| *
-9p e téqal(uaq e{IÁ8e )eze ]uuazs
-esu selettq ,{8oq 'ellrr sI ZB ueqelese 1eÁ8rul ozeuJftzs loq
,r l]
1alaí u 'uel etezotl€^ sorü€zs {oüleü
->1o8uelreq e se 'o1a 1eulruei e.\poJozslezs BJp€z€zs^o qqol
-3Ieí V ,IZsguIu Inuelel8§sl3] ouü31 , rii
'ue:aÁ8 uegeIBlIE 1o1etr,{uozrq uezse8eJ e |tlon ueqlepu
-sI tIozPJq€ unJnÁ5ÁuBJB Zv :DJlOg
-zseq 8Ée,rputur lepda ze ÁEot1'Lze ÁBel 'l1o,1 llo4u1 uusol
W-' -erue,(1o; Á8oq
(ruulrÁuozlqeq
sa8eslnzs uau 1orÁleq o3ro3
.Pq}EI
ueg9zs e eq'rol1e IuBl}II9 toÁ1 qqeÁuuo{ IB{loS ,>Inuuoq
-osJdB] ]glzoq P^IBJuIu sÉJJoJ 9^9I
uaqlazo4 t uept'19]Ietzsu lü3]zsozs llo^ sotBuIB,{IoJ 3l3l3lzslt {euelsI ze ÁBot1 '9tuqpuour 19,qe
-nuolC ,3J9íalel {eu9)eíeuJol Joq -IBleDl B sI {npzo{ tor4eÁlatuezs8uel:eq e qqulur8e1
-ozs nÁ8Jpl sosBIIB^ Iqqor 3 l9llollII9 ,se8eslaqe1 ureu arole.Á8a esetlÁuozrqoq >leuu3 ep
'11o,t ueq
1a3'eu;l1e 1eutsseqlopgq Á3oq í8au
-lBIBuZSBq uBsolBIIIBÁIoJ uroldu.rer rzsolep u Á8oq 'urazsrq
{91I9IBI
uozo{ IBíuoJ 8lol8d v ]9q
-Zs9o) íeJJoqoZs |Jo).zuoJg :DJqqof, Á3n neq981ozs sI lue>I€Jqozs uoflodv _ 8epesa _ sézsrlez
'iel3oJo,{u
ueq{€zsopl IBJo>I B 'etützu7t zoqur8o1otrru 3oro3 e se '>1eu
(>19tladamn -lo>IIB 1oluzoJos nzssoH,sI uoqu3uJoI{c3 13uzsrozsorod-te1
-ol lJ9s9pl.p{áuJaÁ8 s9
l9s9l3lnzs Zsnaz {eITeqÁI3g B IoqB -a4 e'1o,1el ue8r 1ot4o.{1aq e rueuerl'o1a 1eulnp-ro; ueqleÁ1
'1oqa4Á3o lo8mlJ€q IÁ8eI{sE8Bu -eluezs rumlreE9 so IEIszB-sDI B >IEsJIueu |1entepere e}rt
rct9r4 e'19q3uelreq-9l]Io B {9pugíÉ
(}uuozs
IuIBp€8oJ ?]sJoJqozszuoJq sli B Zg -1eq {eleí e !o,rqozs nsnd}l ueÁI zV,9}€I{l9I Jo^.,§eJ
aJa,Ig9Jn VulrJfn) IqNarnW V
 8,
(zu
]9uBL(IoJ -aÁueEezs 4allel >Ieurelor)uzs}p B >IpsJIIIeu í3oq se rsulnl
(uoluuo^ulzs
tÁueuroÁ8uq u lzoutíEn gqeÁuosculu - qq9s9{ -zsndle 1eselndelel uequre zB >IIzolJBl ezo>I teleí>lepqezs g
.)Ipllo^
Io^IIuBIB^ uBIEl - uEggJlZsB{oJA >IBZBq selulzsle{ s0 s9pzalerlp s9 69ssouolÁlog
{9Jln Dozo^o>I ueqqdru;,49uo^o>I L(u9uIoÁ6Bq B lzauBÁ8n
teretseurgtld9 uruJog 8aur t9t;d99íí1 zsotzstuq4 s 'uaq
-ueilezs lzs9ultu ua9ler{Jelus{e; Erpedse lrtzo81op 1oao4 -BsJ9l lqq9s9>I B so Ieu9>Inu B ruI'plql.ú'.u:i1O&JoTL';
4r4r'ueqtzsn^u) so
uuqrqdrqtr 4a.ratseurgrtld9 >1ut1olr 8eru BJo>ploru'>1rzleí ruurro; rseueleí8aur B {oze >IBusBIBuzsBq
uaqpezazs,a V 1B^IBJnIIn>I 9z9le le8lzs B {BlloII9 uBqlBI -1a3wJ9t sa4eu§ezepo;pluiln zy
,4ere4tld9 ur4ouror r8e.r
uBqJo>I B uaqeu9{nw s9 uuq9í9ra
(urqzsol
-oscde>1 uolle^zo>I {aloJoIIIsDlBzs lpBJBIIruuoJ B u9l9r) lolos t >1o8oroE
>Igííopuo6 uBq9IBl19 lutur'qgtsos -zsteq4,tloaÁFI{ sn>IIIF>I $ eítloqrls4il6a IpIuoW IB>IIuB zB
-9Á1o3eq sa'l1oa Bepze? El3J) uBg>IBzsJo>I B uoqqg,sI Iueu s3 JI§-EJlZs9uIüI?lnD[,un Z€ u9q9u9{ltw,I9 qptzezs, 8 v IEuJ
(uu1o,r
uEIEl Izs9u}Iu dte eq aueT{Ie§n sr ;lu8ecreq reu9{r]ul -oÁu 4uuuua 1ouelelolzsn {ouolsl zV il9IJ o§ zsotdn8ry ta4
(nsezo81oprl (tpzse>1 (4orrs
Á3o JB>IB f8oq uroug se srdurod uud1o -teír9.; t1o4p,G8aur Á8ul e 1eze 1Díer t9,{u9e1 o§ zsouu
cuulluÁu ,fuBJB Douzs}p 1elo>1uu&soroq s9 pÁl9tsu48a,rn -eq '4etlel Á3n uoíel :tauI >IBrIgIpl la1o49pueíe DBzopIB Iq
'pÁl9tsu4tÁ8oq n>IBIB ploq Á33 Ja>l1eíe39Á6p1 ueloJ) -qr)so{ uoqloueal Fzo{ J}sBJIuB>I IJo>I Ieue4nur o§ fueqÁlet
uug-oo8 ,e ,I ,{sllo^ {B9rl9ur erureleÁ8g st 4tgp,raqp; Áuere -uazs-EJoH 9^e1 uo8uslrs tz soBlu ze fu e,(1eqole1 4r ÁEa ry
s9 >IIe+IIJ ts9zgÁuas ,6 ,lu{os9uclJ3zs
ll9uodurl l9lnaaqpazazs y,uo8ep,r 1etzeE9,r sI qggs9)í uBq{oJls
zsaía zu uBIBl l9s 'urgtuneuerrelrpow B IB§BIo{IB qqazs8a1 u d8oq 'e[lÁuozrq tele1 so6ul9tn 1os ueEt ueq{ollogJls lou
ro1 e'4en.rezsÁEtu reur 4reÁuape uetse; utqpezuzs ,oI V -9TnuI V,9teql9u {eul9u3{nur uesoÁuozrg uuídqe 1osu4e1
,le4n39ssotzrqu3eur u curl4eÁu 9119 19q4oÁEuoÁ8telrn ploz llo^ uBqQIolJIg 1ou
(pozlg
s3lozseluJal _ ueqzseJ qqgpEe1 - 19treÁuezssur >1eEessoz -s9I{ sn>Inlur lulJozs {osezelel9lleJ u so ueqroqdlaq
-o4 ÁueEezs s3 uop9J9zslezs B le^ellelle 9pt t,(u49pezueu ,qq9^ol >IelI9 >I9lulul Iso uo>IBllpxel ,uoIIIBzs >IBllol
V V
z ezssopurru 'ptrtoJ 'st lu9uolEeu uBq9IB^ za uq 6eur eq -lvllgzaufivzs I9qJo>I loue>Inur s luruJ sr8eur'e3íe1o rqgaEer
,l1n)rtzseq Jo>I9l.BI B se Caqgpuezselr >13lu3tu >íosBJB|le -3a1 e urau ereÁuozrq uozstlodonly ruel{lu zB eíu3íu1o tuazs
1nllu
-goal s3 {eloJeluslxBzs elladozo>I ruÁuozsu sepeueletdeule olluolsl 9u9IIlV ,l9sJo>I l9u9{r]u Á3e Eryed uBqJI§ lueqlu
(1e3
zu [Eotl 'solzrq rr(uuy ,sozololalleJ {BsJ sBIu uepunu In^DI 9IB^ 19q>IBzs9pt zu 19qgeut.,(En Á3o >1etzepe; te4oEuoro>1
uesape,{ue8ezsle so8ulÁuozsu - 9zIueIIeí uedde>lueputut -,{uuru t9u94nlu-BJo{ uBq{oJIs IJo>I sn{IJlouoe6 IBJo{ >Iezs
Elpazvzs,rr u stqqep8al - uelleler{lBlur u se 'uo4e4uz§Iluls -a8al e u9te8tzs zsoJn{zs ,urír1 1e >Ieueuel le{9]sooJqozs
g,oi uudnsc 8ped urqpuzuzs ,rr u'uo4u1 t1o,1 o€r,q1 pzo4 tsg q;apÉeul uBqgBJo{ In9pl9d u9>19Áur94 BJBlIo >IBIzs
.>1unpü
4"ze uuqpazazs,7Iv 1g;selndelet oz€ Á8eturur 19q -oT1pI B se uroldurel-u9llodv toqdlep u'.4avu9lu9>IsJuDI
]IzJ!, uPquneznü ruoIDlBJ
-pezezs,Elv tvlJ3zs s9UIuBzs }ÁueAJo uclel.{uoztg qqrín Á3g sI ueqpezezs ,9 ,e ,í zB 6eur teleÁlleJo IpBIBsc s9 lt{gul -9q P lÁugplgd 9lEqlgl uod?i V ,l339s
,ltrÁuozslr.ro4 B y -dazs - ÁÚEIE zE - )n8BÁu? )íITougDl
{IzoDIru [9í TBJB^Bz lezo>IJozsselndelet -ura8 uasalr 91B^ IoqJo>I Izsoutut u !19q>l9pr 9z9la6eur t ueq
,ueq>I0ueIu '>1znpuol ulouU {aJoz§I9 Iul9DI V
-Jo{ l9los B {e>lapue úErut uueJ {eIpBJBIII puelaÉ9st9y
(1elpuzsBq '>Iu9ulop
ol4e,tou urín uesse1 sI uBqqBJo4 ezsred tozuorg
,qqeuelía;Ee1 u
t1o,r (69ssalezuJ B uBgqeJo>I 4escrele) 6esse,r -uo8 8apesa lutur 'eq8e,t >Ieluoü uBqqDpIJ so uBqqBs§EI
-nurure; u
(uuq.€{plvueqoplz€
ueqqg !9lleuzsBq BJI3o uep >losezouB^ B uolelnJo} BlIBJn {9l3ue^uo>I o Erpedruur'rrpez
(3t-oo6 ,e
-uttu olulz§ l€su^ 8 ueÁIoq qqoÉe1 u l,q1 19t-o§or -Bzs ,8 B loqJo{zuoJq B l9 allolploJo e.{uewoÁ6eq AnBAJez
,qT ,e sn4rrlouoet
] srÁ6u,r 'ueqezse.r ouro,{ulnl {EzsJo>I -uo>I lazse^nu Iseza>Ileuel e lzs9ri(8eu tgÍ.rgouede; s,uloz
tqquro48a1 e Á5oq'sotztg rÁuuy,4utp1o,fuog 19IIol lalalzsoJ -BJqBJeqIuo so -JBpEIu'-91 y ,4euse1ollq uusolzlq 9leqluDí
s9J9ll.B zV,9I3 InpJoJ lu3u utpl19.{Eo Eped sulureqse,r'ueq -el rrreu sgIozglqq ze lleze'4gtlurnurser ueq>lelraur Á8eu
-zsBIIeH {9lBqI9IBl ureu Etpezuzs ,6 e a,uellr',oI u uuquozu ue8t uuguoze l9{soü rle8rzs-ruuoluuzg e |qozulq9 uuq
4oÁugpl9d ue,tll,BJgsgu.lr íq 1tÁEr.etzaloJq B >IBlI9uzsBq -qBJo{ Ie^^e ool, ÁuaurlseJ rle8rzs-ruuoluez3 t lelule'- ozs
lBsB^ Jo>IIIuB se 'ezsso >I9llelzso[I Ia{>IezseJzuoJq le{ozs - BJnIJ llulapeíe; ÁEu,t ruolsl glozqoq 19{
uu,t 19rra uu.{8n Bg
-oJsB^ B p íutu 119uetpslp laplo§plB.reqsul lu4eÁ3 l9vao Jq B BJJB B p,reíre4 'pzn4 p44op
lelze>Ielrue 'eí3o3 teíeq {IsBIu
(op,ue,rp.{51
B Jo>IIIuB'eq uopgzeíe; Jo>pIB soJ9ll,B zu ÁEot4 -ru1 pno,r,(3u^ Ie)PIoJgl nzssoq DIB 'greJ gap locruq.rud ros
'rerueznqred uele>I-Iezo{ Á3e,\ rsnrdrc >IeuosJulu >IauIeJ Á3g,otrgtruopíept 4auuallele,r u uednsc Á8oq'leqe1 sa (od
-9l >IgpI 9ze>Il3^o>í EuEln zB s0 {BzsJo{ Ieu3{nu 9sloln zB ep -ePour ro4Áleurou zolplostloz€Jq9 l9u9>Ilu (rqqero4 r 13
'rulalzelleno4 po8ue en1glurur rsntdtc eí>lup 4ese4sm 3or -Es9luosBq >IBuIEsBlo>IIB le{nzseldsq ro4 V,lr>IolBII.B zB >IIz
-oE tqq9ro>13e1 y,l9íuet ts9J9ll9 9IB^ uJBIBlBuzsBq sB^ B {Bu -opln IB^BszpuBIuo>InIIE^ lunue'l9teqt914ozsepel níuq sot
-suzolp^ ;Lurlaue,(8o uape,{8e z8 upqtJruIn>I tBvÁue zy -uozog'uozol1o aq>IoJ9qleII9 (4ouelzso.ro ruoluDlel
,>1olunzs8eur Ielol9lIoJ ^eJeu
loI9 se >Iexugzs ueÁuape }s9uzs}p sn4uleuroe8 re.ro>1 ,{Ee uaíola
IJB^pn zB uuqurn4o8g zE uaquoza 1e.ra8e,r .ro>1zuorq u í sa8 pezezs ,6 ,3IuIolIe
(sroÁ3
V uoIIe>I >Ieu9pl lzssoq 8reseuolaí8eur
-elEe,r l1ol ue4aÁleq e 1esc 3sele^Ie {Btulur rqquro>1 u qoqín entep 'EreseualeíEeru lezs9lseJeze^ so>IBIB zV
llo^ uuq{oluodzo4 ÁEuu B {B§J os9p9l|e3 snI}lsBIIuBJa>I .eíe.tuBural.
(lsuur.Á8e (ueÁ6n
V ]9lBI{ solo {tlz9>I scuru >IIpeJl9 lezsÉ>Iezs Isop9I -IB sJulu oJ9loÁ5e ep solzlqruau §ezauJlat,rezBzaéBl
-{e3 9z9qu9p_u1 BJnIIDI tBv/.uv zy >1etueleí8eur l9üsl eJ9pI -eurltd 4au9sez3poJleJ J}s B uqet - p,te,$n>1 sa pplozsgqní
(ueqEepa (ueíolal
Á33 uuln Ese{nq >Ial9ue>Inru u se 6oro6 r9u9>1nru ils v lozalqe lo>IBIBuelsI 9119 ueqe(esloq r;selodn1
(4eÁu
B {Btlo,r >194tu te4letleuzso{ uo8uoro>1 u uequrezs I9u9>Ittlu Á3o uBIBl BJqozseuoTeJret qg9del8eur8e1 4ú5e
-epe6uÁ3u uouzse{ Iezz9>1 V ,9del8eut tuou zg ,Eeur lue1 Jo>IV leqlnJo>I Jos sI erle6asue1loze{l3^o{ se EDIosBlElzol
-eí lezÁuertsnul§ lunu u3q^3 ooz 9sI3 zB ruur 6epulzs9le,r -IB^ B^Jnp uezse8a .rele 'stzo81oplg zB gqe$íIal9Je l9uuú
p9uls9uzs}p a so (uolrel Erl9 oot us9p4BIBDI eIIuBJe{ sn{IJ 'de4 r ggetploÁuoq IeuIü sa'sezolplselualeí se sezeulel
,llole^ (ua6epr
-leuJooE B :uo^ l,"tsel
ll^plpueJ 3sep9Iíe3 39ssalezu.; V -re n>1o3 soÁuoztq eplr 19í unÁ6e 8rpuru d6el r6e.r ze
(laueuDe (>1auzse,ug
-o>1 e49t/uozlq q9ffio soluezs p9IIIlaI9 ínze sa 9l ueÁ6e1 tgurro; rde1 Á6e rozs.(u9qele1,l9 eua^ I9J
-eze^ zoqsnuls t9íts'ír;91o4rot eqs9p9lía3 nrezsÁ8eu s uuln -lelayezo) u
(luuezs (luo1
lgíreotreder IBIuJoJ ín ze 1eleí e
-zu líurv 'sr
uíltp 1o,{u9pa zu u'ozotlelíatu Iu3uBrI'4eqqes -eí6eur leurst 1azrresezeÁuotuopze>I olaJuoIq (3t-ool, .e l 'q1
gJlI,Ig9Jn VurlJ,In) IgNgxoW V
 A MüKENÉI KULTúRA UTóBrErn

§aa::

Balra:Yanva|amifurcsa,valaniszo- bólvaló sziluen-technikávalkészült

katlan ezen a Szantorini szigetéról képekegészsoránális.Egyesesetek-
származó,kétökölvívófiútábrázoló benazalakokegyikkezükkelamásik
képen(i.e.r5okörül).Haarestaurá- haiába kapaszkodna\ a másik ke-
lás helytálló, testtartásuk rul stilizált zúkben tórt tartanak (fent).Eképek
bármilyenhagyományosmérkőzés- kapcsolataaszantoriniökölvívókkal
hez. É,s ami még különösebb: ugyan- egyelőre ismeretlen.
ez a probléma jelentkezik a sötét kor-

Ez a faita mesterségbeli tudás hosszú időn át képes volt

fennmaradni : a szátazföldön lévó lólkoszban, az kisszámú
települések egyikén, ahol a kézműves hagyományoknak az
említettekhez hasonló formájú fennmaradása egyáltalán ki-
mutatható vol t, még az í. e. 9. században is használtak egy li-
neáris B írásból vett kőműves-jegyet. Nyilvánvaló, hogy a
ha|óépítésszintén tovább élt, és bizonyos mértékben folyta-
tódott az ezüstbányászat is. Mindez azonban nem ielenti,
hogy a górögök száma a rr. századbannelett volna alac§ony,
és hogy ne éltek volna szegényesen. A birtokukban lévő és a
sírjaikba magukkal vitt kincsek csekély volta bizonyítja,
hogy így volt.
Snodgrass professzor - Archaeologl and tlrc Rise of the
Greek State (,,A régészet és a görög polisz kialakulása") cí-
mú művében (1977) - aztfejtette ki, hogy az archaikus görög
társadalom alapja a mezőgazdaságból élő parasztközösség
volt, amelyik temetkezési szokásaiban, fazekasságában és
életmódjában a sötét kort folytatta. A mükénéieket, családi
sírboltjaikkal, hatalmas építményeikkel,nagy csordáikkal
és nyájaikkal, fényűzésükkel együtt Snodgrass jövevények-
nek tekinti, akik aztán eltúntek. Ebben lehet némi igaza, de
5oo év alatt a mükénéiekmégiscsak mély gyökereket eresz-
tettek Hellaszban, ugyanúgy, ahogy a normannok i. sz. rr.
századi betörése még 8oo évmúltán, Viktória királynő ide-
jében is hatást gyakorolt az angol arisztokráciára.
Ami ezek után a §ötét kor végénkialakult, az meglepő)
sőt látványos, és merőben eltér mindattól, ami a mükénéi-
ektől várható lett volna. A 8. századbannemcsak gazdasági,
társadalmi és műszaki újiáéledésseltalálkozunk, hanem
egy olyan teljesítménnyel, amely fenséges, mint az Olüm-
poszon trónoló istenek: Homérosz költeményeivel,
Bár az Ilfuiszon és az Odüsszeián kívül az ókori hagyo-
mány számos kisebb költeményt is (melyeket részben csak
töredékben ismerünk) Homérosznak tulajdonít, természe-
tesen a két nag} eposz mutatia be a legérzékletesebben a ho-
méroszi világot, annak a kornak az erkölcsét, szokásait,
életformáját, legjellemzőbb sajátságait, amelyet Marx az
emberiség normális gyermekkorának nevezett.
 o§
\
,\
1,1 l
ul
]l
,9,1
{BlI9I0l ueq?l
-oZoi BuBds ,sa^9 JoZ9l9q tul1ü qqol
(DJqqo0 ).E|Bgl uozo6lopli Inieuel
Igg§9í01 F,
v ,ieualz§3lll lo{gJ lJnzsg{(u?q€ í?uJ i.
Ie]sal úJ§oJId Zg$í§ÁJatu8
-JoJ i9dl9J9Áu§i sorgíns >1aqa qge.r
-o1 sI BLu 3eu e^lo^lo ueto8lZs TÁlau
-3N ,l9lP^ l9qaíapl lole^nuIPIoJ íJoi
-91ín '9:arusr uras tOEBss€){oZBJ ü EáuJ
elulolo §9 1§{suJ9J B lpqlppl lqqaE
-aJ louJoi Iáu3{n{II §? Ill9J1 B iO{rIB
-9U ll+z§9] J9q,(u9^J9u'ltot;sruazs
-Á3eeI EJlBruoJ sniul3uloaE E )íez1
'{91}3}}s3z§
-oJ uoqloI3lzsn sosBIIB^ sI u9ÍopI BsB>lnq IuolBpoJlfl lEtugu
(urqJo>I
e 3aur los sn{IzssBpI zsa33 zE lIBJqozs EÁuruelsI lloz
-BJqB I3^?>I3I§JoÁ6 y to8upl B
3lzou laluluez§ rou §I ZsoJoIu
-oH - Erx9lr9usoÁuoztq- Á60I{tíl}§lupl slprazssnpo zEse
(l9u
zwlil zv 691q ,uaqÁl9utoz§ ÁE3 llo^ BÁuB s9 6?s3IoJ pIB
-uelsr ue,{1o Á53 >I3lI3lZ§u 6Ipulru Bl9 >I9pI Ileu3lJols9 IIo^Bl
,gtequozso>I
v 4o8oro8 V ioueselllo^uzsstl 4un6tpa leíus
ueqzseJ §apeA9l B
zg lrqqt§oluoJ8ol B {pllo^ IBIBpBI^ {EleI
-lB zú se {ruoqgq e uOqla19 EoJo6 B lulJazs ;aqura qqoÉal y
a9uuals?DŰlV
 mffiffi
Balra:Ez ahárombronzkori nóalak

ru,ffi ffi,ffi
/,,ryo,
,/#rryu

ffi I.entésjobbralenr:Ezakétszobrocs- Acsikosalakkisszobrokbólállóso_

i*',!ranő.ala.\, most,aLouvre-
banIáüató-boiótiai,valószínűlegakaamükénéiművészetterméke.Arozategyike,igennagyszámbanké.ffi
ilí1Tl*J"[Tilx';'ffiff::i]:ix:::L*il:LH::[$Jxf:r::::i-::,.ffri.i*tni::
ÁffiH§N=_

,effi,'"'ffifu
belólük.
sókkalvacv angolnákkal táplálkozó rül készült. Dekoratív, drámai hatású zakban , :ili , ;]i§fr*tffi,,T§r; ;l,",.*,,,,a ]!'k&x

[;:ffi.f{f-'?J"i"*ffit
is találrak /M,

ft:§iit*ilrtlT§íttr,t

Affi
%ffiW
,ffiffi§
i#ll-ffi]\Mt
fiffiffii Wff,,
ffifi

ffiL /JM
 zs
,seÁEo^ elal9lezsso 69s9tu6lpq 5I9íI9upI
V ]9íuel 19í s9
]9qprz9zs,z Á33^
,€,a l ze 3^}uJ zso8leqiJv l?u9ud IoÁII3q sauleÁu9>I \ua4r9Eeru Jo>InuV ]Bí^}q8eul uBs?u
-B^pn se 5Iau3PIPI eu9 !J uB^ 8e§Inzs Bq Íroqura >1u,r'94u1
s9ro{IB ZV ,BuIo^ ll3l uglsl sI E8Bu]
zsoJeuoH uqlurru'1euzso:aruo11 uBq9loPd uleu s3'ueqezgq tgÍus,uerPloJo g Eaw ueq)lazs
lá{?Iuja llnzs9l Tgqo{ {Ellol}IP ÁEr} -zwo ZB lqB (zoqgllo>1 B ZoqqB (uou[uosBq Zoqz§oq{opou
]álrár}zs9{ EJ9lu9z§ ]3J3qIII9 lle^nu (ueleEoFuo
-9c qqPIuI 6e[nuIZsoIB^ uBguoZB zsoJeuloH B^
s3 EBPZBE E lelo^nur ue^Il:DJqqof, (uBqBIl9Iog
-po{ZsBuBd leÁI3uB BE8sEpzBE
llo^ PI3pI^j€eq
,3uIeI!3zs
{BuZsopoIZseH ]BlPodBIIB8eul tu94u9pl - 9J!Io^ {níp9lu (>IBl
lguJDII8BJl láI9 uaqlu3 z3 ?lTluIuI
(T, Bq - s9 '4rrs:9l 9I3 uBq{9JltlIDI s9ul s3 >IIBp9ln lullu
záíáJ l8u{Epí,EJ esgz9í3JDIJJB :9l (qqnurzsopn,lut
-eqr_q rll ?ltlos9ulI€uIoJ{auÁI3üJE'sI -IoJopup^ BJ{Is9III B I9JÁIeq >IIí3o §oI{
,e ,I
Joqozs 6oJoa IIuo{ o§I zE zo )üz oIoJIIüBIB^ I9II9>I Dxazssnpo
-Io^ To>IouIEp '{oprgq IJB^pn
-olJBl ?qúJos i3za ,{eJuod 9IozEJq€ (eresazelet9tla; >IBIruB sJulu >Io ruIu3s
lzsoJ9uroH {alFz§9)í u?qü_Ezs Á8Bu ZB se zrylil ZB
uBqJo] sDIIzs§EPI 9sa4 v :u2lvzs7og ^Boq Bt9I!^ z§oJ9IuoI{
luepuoü ueIIe>I aI qq9tn 1grleÁleule
'uelezarr zeqsaz3lulouo lt{9lJ9 s3l9{ {os zg,t1ol aÁu9Et >1au
-9s9zopeJIeJBJí} Egtt,t lzsoJeluoq B e>l9uput 4t,(3e 4eu9s9p
-ze4Eeur 1os9luln{ Il3zs96er r8ezsroEoro8 r utlnze lr9ze 'sr
(sel
Bru8uÁuB t[Blgtotazsq3pg zE se zry?il zB {ouelzsaíJalpl
-el9>Iol uaqueputut s9 p8E9ssaílel zsoreruoH lulJozs ÁIaIIIB
'rs9lazd94p sDIIluBIuoJ se sIIIIBq e rzu Enlgpt Tqq9ln8el B
uezse8g ,e-l1olr Á31 uuqgpl'ruetuop 1níutlrx 1o uq'1unuet
-uplot ile{ eJqqezssolu se arqqaÁleur JBru BW )9uouel {Bu
-919ppeÁ3a Á3puÁ3n telozsode rzsolauroq V lu;u lenl9l
-J9 lr,rlozsqB BIIqIg B s9 BlIzU ruolatrau B'3oÍruurgr u'eggzolg
s9 lezselnu Eoro6 y,tzssrn 4eup,{u rqEgpl 8oro8 1n1l9u
epled 4escuu,{En ze to:e4o,{6 Á8oq s9 '911,ullpeÁ3e sI {uBJ
-}l1n>I ep '1unsulle,r >Iescueu.,$oq \9ug tzu uuqud9.1ng
ugle es9l3lnzs6aur 4oseletn1 9]}luos€qazssn *..o.fiÁ,
l9 u9pl nz§soq BITqIfl € lu9{ru'erloEoro8 e ls9Á1o30q qqoÁ5
-tu3e1 e et1olo4e,(E zsoJaluoH InuBIlBlBqlBlI^ 6I36e^ s,gl
-p{Irue 8oroE B e^pza{ I9l9pI zB|glli1,tlnrgze1 ueq9te,{ua1
BlBIuB,,(IoJ nzssoq >Ieu9s9lzse>IJazsE3Iu s3 4au9uo íert91 >1eÁu
,I ,l3>I9
-9IIIouo{ e BJpBzuzs,8,e zV 3u3u93eul EBs9te6pq u
uaq,{1eure se'leq9 >1o6oroE u ueqÁleuru'- >1ru6upir sn4nnu
8 >IBuuB stqq9p6e1 - 4uuE9pl B TBuuB so >Ioulozsallo>I 8oJ
-oE e re49pre treursr rqqe8a láalurnazss7lpg se zsvql ze eC
,oJlel3u9uol >Ia>I9pezueu rqge89r'enlesle,l IqqBJo>I
{Bu
(>1osuto>11u
-ptn uwluÁ8 1alrrur'4;lsle zB sr ureu eruÁuozlq s3
sn>lrdo 6oro3 rpped8a ze 1eza ruoN JDII9uleÁuaural1o1rzs
-oJ3IuoII B : a>Ie1ua uo^ale sI eur s9 9zo6nÁuel Jo>I B - uegJo{
19los B olala >1oEoro6 e t1olr uo.{pur'tuelr9Eeur legel uIoN
9YTI^IZSougWoHY

A homéroszi Görögország
Iz Iliász z.könyve tartalmazza a ,,ha-
iók katalógusát", részletes áttekinté-
sét a görög szárazföld azon helyei-
nek, ahol a trójai háboní hősei ural-
kodtak. Nagy vita folyik arróI, vaion
rükröz-e bármit is a mükénéi kor po-
ürikai ftildraizából. A homéroszi
eposzok tudnak Trójáról és kis-
üsiai szövetségeseiről, Szidónról,
Ciprusról, Egyiptomról és Líbiáról.
Hésziodosz múveiből kitűnik, hogy
is
még ezeknél távolabbi országokróI
voltak ismereteik. A Theogónia emlí-
téstteszatávoliszigetekenélóetrusz-
kok felen uralkodó Latinosz király-
róI. A katalógusa" megemlíti az
"nők
ádasz-hegységet és a nomád szki-
ákat.
Amikor Agamemnón háborúba ment, felesége őrzésére ott-
hon hagyott egy (feltehetóen nem vak) dalnokot, akárcsak a
középkorban egy vátűr azldvari papot. A nagyurak pártfo-
gása fontos lehetett, és bár a homéroszi költeményekben
maguk a hősök is tudtak hangszeren játszani és énekelni, a
hivatásos dalnokot mindenki különös figyelemmel hall-
gatta.
Az emberek életétmár nehezebb jellemezni. Akhilleusz
paizsát a béke és háboru, a ió és rossz város ielenetei díszi
tették. Az egyik jelenet araíást ábrázol, a másik szüretet, a
harmadik és a negyedik a marhákat illewe a juhokat órző
pásztorok életétmutatia be . lrz Ililisdoanaférfiak demokra-
tikus gyúlésenvesznek ré§zt ,amely íisztázatlan viszonyban
van a királyi döntésekkel. Agamemnón nem ugyanolyan
abszolút uralkodó, mint Zeusz, aki erősebb, mint az ös§zes
többi isten együtwéve, és Agamemnón hatalmának tényle-
ges mértékeaz eposz történetének továbbiíordulataiból ne-
hezen állapíth ató meg. Lz llilísz és az Oüsszeiafe jedelmei-
nek csupán annyi ereiükvan, amennyit a hatalom gyakorlá-
sa §orán megszereznek. Ha megbecsülésre és tekintélyre
tesznek szert, akkornépüketmegvédik a támadásoktól és a
kalózoktól; a gazdagság, a jótétemények és a szertartások
egymással szorosan összefiiggő rendszere továbbra is össze-
tart|a a világot. A homéroszi költészet legértékesebb tárgyai
#.
: !,'{il '
=;,
1
A HOMÉROSZI VILÁG
- a fegyvereken, lovakon és szarvasmarhákon kílü - nem
használhatók semmire a gyakorlati életben, de létezésükse-
gít abban, hogy a világ a helyén maradjon, az erkölcsi be-
csület többnyire nem egyéni kegyesség, sokkal inkább tár-
sadalmi kötőerő.
Az előbbiekben már említettük, hogy amikor Odüssze-
usz győzelmet arat - fia, Télemakhosz és a húséges kondás
együtt táncolnak, mivel a dolgok igazságos rendje helyre-
állt. Odüsszeusz munka közben, gazdaságában találja apiát,
Láertészt, amint körtefáit trágyázza. Nauszikaát, a phaiá-
kok ió királyságának hercegnőjét barátnői körében látjuk,
amint a palota lakóinak ruháit mossák a folyóban. Mi több,
az egyik isten és számos félisten fémműves, és Homérosz le-
írja, milyen keményen dolgoznak. Csak Therszitészről nye-
rünk másfa|ta képet az lli.ősdoan, őlázadó közember, aki a
népgyűlésen Agamemnón ellen szólal fel.
ltz lliÁztörténete szenvtelen és tragikus. Epizódjai úgy
kapcsolódnak egymáshoz, mint a mellékmondatok vagy
egy mondat szókapcsolatai. Nyelvében aránylag kevés az
alárendelés, az azonos rangú mellékmondatok szerepe
gyakran ingadozó, Ez hatással vanaz egész llüisna,ugyan-
úgy, mint a legkorábbi görög prózára,például a lampszako-
szi Kharón ránk maradt töredékeire. Az ilyen stílus miköz-
ben kirekeszt magából mindenféle ter|edelmes, metafizikai
konstrukciókra vagy gondosan kidolgozott erkölcsi ítélke-
zésre alkalmat adó leírást, nagy szabadságot és finom kü-
lönbségtételeket enged meg, valamint igen nagy kifeiezőe-
rőt teremt. A mondatokat talán leginkább ritmusuk tartja
össze.
Homérosz világa a8. századbal alakult ki. A hadviselés
kezdett tudománnyá válni, vannak már nyomai a csapatok-
ra tagolódásnak, de a csaták lényegében még a hősök közöt-
ti véres, egyéni összecsapások voltak. A harcosok és a ki-
sebb hősök csak azért vannak jelen, hogy megöl!ék őket. A
háborut tragikus dolognak tekintik, de a legjobb tanács,
amit egy atya háborúba induló fiának ad, így hangzik:
,,mindig légy a legbátrabb és a legjobb, tégy mindent job-
ban, mint mások, mindig az első vonalban harcolj". E sza-
vakkal később számos feliratos sírkövön találkozhatunk. A
nagy hősöknek különleges fegyverei és páncéljavan, olykor
furcsa és archaikus. Az istenek folytonosan beavatkoznak,
de nekik köszönhetően semmi olyasmi nem következik be,
ami ne történheme meg egyébként is. A fegyver lesúit, és
oda talál, ahová kell, mert egy isten segített; vagy valaki
megmenekül, mert egyisten sötétségetvagyködöt küld. De
mégZeusz sem képes megakadályozni, hogy fiát, Szarpé-
dónt megöljék.
A vendégszeretet kötelességei szentek, megsértésük-
amikor például Parisz megszökteti Helenét - háborúhoz
vezet, és ha kideriil, hogykét ellenséges hőst a vendégbarát-
ság szálai íűznek egymáshoz, nem küzdhetnek meg egy-
mással. A hősök harci szekéren mennek a háborúba, harci
szekereken üdözik egymást. Kivételes esetben, véletlenü
előfordul, hogy dárdát haiítanak egy harci szekér hajtójára,
de általában gyalogosan kúzdenek egymással. Szinte senki
sem iiLl lóháton. A hajók mind az Odüsszei.fuan, mínd az Ili-
őszban elég könnyűek ahhoz, hogy partra lehessen huzni
őket; többnyire evezőkkel hajtiák, de vitorlát is használnak.
Olvasunk róla, hogy az emberek kenyeret és húst fogyaszta-
nak, saitot készítenek, vízzel kevert bort isznak, ismerik a
varázsszereket, de csak jóslásra vagy mágikus gyógyításra
használják fel. Helené az Oü)sszei.fuanvarázsszert tesz Me-
neláosz és Télemakhosz italába, hogy felvidítsa őket. Kirké
is varázsszerrel bódítja el a férfiakat, hogy állatokká változ-
taüassa őket, de Hermész isten ismeri az ellenmérget - egy
 (ZsoJ3Iu _Ér11
-oqv ,ueqq}tulolJ9Í83 s? uEgqBsoE9II^ E9uI >IBsc ípazvzs,3 e >1eÁ6ret IJo>IaIoJq {3lmJe{ ugla
-oH lulw 'tetlr,rur e Eaur nlezo>1 p{{oulezJa uuÁloutÁEn ]9{eluJa zB {BD1o>IBsIs B {elr{3za lB uo{op8zu|zs,,ü) tau au
(graqlazda4lg ,orrq
zsopolzsaH ep'zry?I zE lulul luala r9t to8.epr etír;s9ur -zIJ9 o^e^lu 19l>1ls9uI 8 9lIo>I4rÁ6e i€oq
(uozsolaq
qodou sg q?qunw ,zcp?I zB lullu'rqqe8er as?apzs qau
v -lgl {BsIs ueÁIr ue>leÁleure teÁ8a'sr lelorqozs 1et
-aln zv [Botl 'saEaslaqa1 st zu Eayl,íBl]z§D?II zB lqq9se>1 IB>I -ppa ,Áueq9u lInJe>IgIo luozsl^ ueJos >Ios9tuse ttaáaa ue1
-4os urau 6epulzs9pzr dlaure'lvtvlazssnpg zt sgpilEe 19q9í -esopdalat IJo>I I9u9>InuJ
u'1,9l19uzseq lu3u uuqJol snllzs
,IJo>IztIoJq
-ÁEeu - Áuaurat1o4uul l,lzssoq'ozo,tlo le>JesJe^ 9I9zs I9Js9p -zsBpI p lp>lo>I€sIs lFzs9>I 1oqreÁ8e9uzslppB^ V
-o119pztE s9 19rrsc1o>1ra zr'nuyc qodou s2 qpquny4J e s9otuo? uusolzlg e4,{1aurau 4eÁ3r9t uouple IBII9 zsoJaIIIoH V
-oaq1 vzezv'asappzsqauals?zv _ atnus Áíeu lo{ zsopolzsoH 1>1rzo491cl9r sI zsoJoIuoH 19q4aÁlauu'tas9pgtzaíe;q
{oz§outu u si zsopolzse11 qqu íqr 1eu4a49 p to4 s 9ra'9 p gz+J zoq1o s 9 zs o J9q B >IBtnI o zB
- BAupJoJ uedde - ,{Etn 4uaza1lole>I BJ9§9lBq 1aÁueurel
,4nírczd94e uur
Jo{ EsoJ9IuoI{ B zsnlF{ B ze Á6oq b-4eurlun eut ueu te"r (tot
lzt ueÁ8oqu lurur'l1o,r gra qqgteqer,(Ieur F>plos eruÁuoztq -ouu3lsl (9tatze49pua EDIoIopl T9u9>IRuI r) Á6a ouueq
vaqpvzazs,8 ,e ,I zB uíusíupze? 9zo39Áue1 4uuuEepnelaz -1oq4s uaÁpÁ6a 4o.rors9d t 13J {ouzepeJ uedde4ur 51eqoz
(aro49t91 >1eÁpure 51orqozsello>IeJJal e >1ozt uoíu1
-de1
(uíluozrroq iluleu3lJol s9
Izíurp1o3 sII9nl>IaI -ElqvvB uqturul
,1euottÁqe; u;sulodm1
-Flul s9 IscIo{Je sel3zs InA}{pueJ lezs9lIo>I uSoJ?uloq V T9u9{lul qq9} IBIIoJ sn>Ill1n{ ueq
rtelaqe1 Ál9tu3zs ITo^9l sa saÁl9tíe; BtBuJBzs >19tuEleq zso.1 -epaÁ8au gslo rl pvzvzs, g,e,r zu,{Eoq'4nípn1,uulutÁuozq
-?ruoH r (uu9p9q) 9u9p9CI oDIeJ ueqolezo>I J9lBq u9qIB er391ouor4 B Ie^Iu'49teqtetn azsred >1oleze.leÁ5eu g
IBIu V,uoleluuuroÁlau,{5e nozala1 ueÁ6n4usJ IoqB'uezseJ 1>1rzo4191d9r l9qleuauol ueÁp ros zsaBa zsuy ze Á8oq 'st
neEMu p1o3zrrBzs 8oro8 e 1oqep,r 't1o,1 Álaq so89s9lul ue91 zB e-n|rIzsole^ ulou sí il§nu l E ?|e^4vzzareÁEuru3eru ÁEoq
(e-9,qe;uez3>I
-e,rue,rpÁu ep '11o,r9t uatr elrr9Íeq E9prly ze ereuruzs et9s9l 'pI {9tIgIBt lJ9zB lelou9lJol E lze Á6oq IueN
-u8leq zsoreuro11,4ouuptÁuozlg uesolez§euJol IBJBIBH,§I 1€uBJBlIo 9u9qlv l.BJpuczsstx utzgleÁE8au Jo{BsclzsoJ
e8osse6es.{3a uaurq'4a;lda18oru l3l3J9lu >IBsJIIIeu ryuEg1 -pl Bí9JJ t4u 1r99s9rot39stuezs zsBIV lzsunol B lnsOplerc^
-I^ EsoJaruoq y ,Eeu p}sal§ol t9tupru69ssouozv'rcwza491 51et1931ozs p49pu9ír nezoplu >Ioznzs e 1aze '4eípuout Á6q
,{9ll9lI9l
-ura d9u zsa6o ÁEe tazs9t1o>1 snlrda 9,t9lueq9(1at eíoro zy 1ultq961ozs uatlso|1ol uuqtuoldural 9u9qlv l9zs
-aJ 9^3I8Jl9q{rua19'ta49 eu1o,1>1ut3o31e uaqzo4tr;ÁEoq'p1
]9 lulur'4ul1o,t 4osoq qqoÁ8eu rczs
-or9q 51aqqes9J3 IEgJ?J >I9peaueu Iqq,BJo{ e Á6oq t9tpnl -puu 'tÁ19luezs B {olJoIe Bq s 'u4ezsía en:ed {BlII9zs {3znz§
Áí1rcsgqzryqJ zeBaytr r1ol e,(ua8t 4ruus9t/Eeqa; 8assars IzsIDIoI uBJos 4eu,(1eut 'srup Á6e t1ol trped uuqeÍ9rJ 'u3q
-9q e uadd9 ÁEtn'esgl1souozu s9qlr{ BszpuBI IJo>IzuoJq lpBJ -lolelzsu §osBIIB^ >I9lleusozsal tu9uuraruuEy ueq9u9>Inw
-tuuueJ Á6a ergÁuozlq e>Io {ouos3po^e1 le>lozB {9llou( l3{unuuog 6eur taqde1 ruau lv)ploüor teígl so l9u?{ntu
-eqla 4os9q u Á6oq'ourq lze ap 'ru49szpuc1 gpElozs ers9;op t tteloscde1 zryql zv,uB^ soJB^ uo{aloJq lurtu 'rptzuzs
,l9 ,3 ,uror qaq.Álaq e
'nzssoq B 3lJoIusI uaolaqellal z§oJeluoH {9uaA >I9pJ9p tÁuuuueÁEn uBIBl uBq9zsBII3H zsoJaluo11
-9uíBq qqopl^oJ e la4nÁleq'4.utlguzseq ulau JBIu lIBszpuBI Daze>Ilale{ ua dda4tw ftzzvreÁ8euÉau 4rÁlaure'leleu9uol
,4utp9tutÁ1o.y ,st
ll9uzsBq oJseJop 'r,rzssoq {3l9u9{nur y E9ut uoÁlurepl >1ruIBIBlDI uBqnpJ uapIIrEI uot9pa e s pE91
uosrudr3 ep '4atugrzs6aur tl9la zsoJoluoH p.r9í r9ul uop1o3 I9q>Iau{epeq solelosJdnl [BTíoIuoJ B s9 l9q>IoluoJ B luau
-zalazs toroE B >Ie§eze{leuel IJo>IzuoJq ÁBuu y
,ptt!úpq -rq'sosu>lozs llnuopulu zE fűoíqa'4eltallrour 19q4oÁu9ur
teqe1 tuzure,{Eelll seul §e sBIu ueq{Oles3 9z9qu9ll{ V -o,$uq so l9q>Ialeu9lrol seur uednsr urau helalnzsíaulzrp
ileZs -l11 ze 19 q4a Áleurt'1aleu9uo t e >1oze Á5
oq te; >1nzzo 1et91
,19q
-9t1o>1sn4rdo zB >Ilze{lele{ uedda4rur :pssepJa>I nulep
-ol| zv IBzzE 66n3ezsso uedde4uepurru >Iuns9rsultl 'st 4ní ->I9pI lqq9Jo{ B lunu '19qpezezs,8 B luatu lrduuu uadde
,3q (Etszs6r
ptlBlNtr l3uqqeu
-lZsBIB^ t94r,tleurrtq 4oluzeruÁ6uru a i3I9J >1urupnt ,{Eoq wíurp1o..; z§oJ3IuoH llruazs Álauru rtueu uB^ sI ueq
-3lreÁ3á{ |EJ!)iLos uzqu9uwauD?V
,8s9I '11.r{I?ue 'le4o4usrs uoÁII -;;z?lJl ueqqe sa'aqramur ll3^aq lIIuE'zB lutut'uoÁ6eqr)
z€ zsolnr{)lzslv lot9sso{TlÁ8 V {Bll9uzsBg st qqgs94 E9ut uo>I9pl^
-oz9Jq9 {su9s_?Io{IÁa8elu uguuIeuj zsoJ?IüoH trure \a; ta,r teuralqord rÁuueueÁ8n,essalzaÁEa
9seoJI.aJ 4rÁloruepa, Á5oq'se6eslaqe1 1uqtuloscde>I l9lzoq
-Eev'sgv-oll ,e \ (e^TLuI {3ugígls§ú u3zepaJloJ >Inu -ezsso l9lle{ e Á8oq'Brre ual lelalJaspl solu€zs 39sÁuo191
?IzsBü{oo p (Áu?P3
9I9EIozs 3J?s?t
IBAEJo{ {ozsoJ3g B le>IoJa^.Á6eJ sguglr]{
(eq>leÁuaural1o4
-ú6eIe zJ^ sé loq) JalBJi so)íBIBsoJoA -u3q B s3 lB{oJ}s ltotr,{qeJ € le^ilu snltda -9IBl soÁuguopru e :9qcq'p66epl rzso.raruoq B souoze lrrau
urquozt delr9t tlozíer ptp lazsa8ar urapolu B I9Jz§BIIoH IJ
-o>1zuorq y
,tupze8talzs9r ua6r ap
'sn4ucrues ezíurp1o.; zsor
-?uIoH ,sI I9J9z9I{ Iuegl€ zsneqlq{arff l9zs s9 're4otloqr;s
sarlq'le4osor9,r'te4a49puonlu 9zel9l pualaÉ9ste4 uuqer
-o49 zB ulrue zsoJ9uloH TBII9IBI lrlos l9lolud rcItaÁEe '4el
-lolJul {Bu9zsolnd z§oJ9luo11 4o6oroE ITeqBJo{ u teÁprue
':|'a
3,
? 'luozst,t ucgzsolnd |pazazs,§ ze'19ua3uel B uB^ aJJ3l9IuoI
-pI qqg} tBls9DI uoq?pzo{ zsolnd IEIu B uoq{gpl lqq9ln63l
B loÁI3uIB 'ulopd B zV ,llo^ >I9pI^ so>Iouoq zsolnd lzsoJalu
-oq V,uloIBlBqÁ8eu 9qqot t1o,r ureu 6rpací 9u9>tttw'lrarreq
uBq>IouIoJ J9lu rí9ra ueqtro4 zsoreurog Á6oq 'solztq urau
-píuur ep '4et1o,1 {9lolud IJo{zIIoJq Á6eu ezsop6 J9lzsoN
(uí9r;
,rurtlsouoze lela8rzs s9 lsoJB^ rÁuuaurc1
s9 ?u?>Itlw
-E^ 9InpJoJgIa ueq4e,{ueuretlo>I lzsoJeluoq u 49tpr9spl8eul
Jo>IIIuB 'uezeÁuourpsJ3 lB]9lI^ sI uBqIo{JBzsBso BJo{ B JBW
ez|e lp191 Bgla ;zso.r9utoq g
,EIoJ lualseJ >Icuut^}{ ted94 soílet rq'4eu
Cura,
-6ulrlr uapurru eruual ile>I {auuaÁlr uezsrq eílutzs qqol
4yugBgltttolazssnpg zv se zsuql zv,lÁualou gurral ueqlazoi
oYTI^ IZsouflWoH V

A római világban, Pompeiiben és
másutt is, számos gőrög íestményt
lemásoltak és ezekról újabb másola-
tok készűltek, Az itt látható másolat
harci jelenetet ábrázol az Odüsszeű-
ból. E képeken mindig a táj játszik
uralkodó szerepet. A cselekmény pe-
dig a homéroszi költemények vala_
melyik eseményét jeleníti meg,
Ez a krétai Arkhanészből való kis
tárgy bizonyára egy bronzkori kupo-
lasír makettje. A pásztorok és kutyá-
ik(?) megtaláltak és kibontották a
sírt, hogy hódolatukat bemutassák,
Éppenbelepillantanak a tetőn át. A
sírban istennő (?) szobra áll. Ehhez
hasonló emlékek egész sora maradt
fenn.
gyan a korszakok váltják egymást, úgy hanyatlik a világ: a
bűn nélküli aranykorral kezdódött, folytatódott a íélistenek
ezüstkorával, maid a bronzkorral, a héroszok és a hősi há-
borúk korával, s végül eliutott az akkor jelennek §zámító,
nyomorúságos vaskorig. Hésziodosz nem véletlenül vegyíti
össze a mezőgazdaságszabályait a vallási és mágikus szabá-
lyokkal, a vidéki élet erkölcsével és az évszakokra vonatko-
zó megfi gyelésekkel. A mezőgazdaság archaikus szakaszá-
ban minden gyakorlati szabály egyben vallási előírás is volt,
és a vallási szabályok gyakorlati szerepet játszottak abban,
hogy a gabona megteremien, Megvilágító erejú lehet egy
modern példa. Az r9zo-as években egy angol professzor vé-
gighallgatta a görögök éjfeli húsvétiszertartását, és megkér-
dezte egy paraszttól: valóban hisz abban, hogy Krisz-
'Ön
tus feltámadt?". Mire a következő választ kapta:,,Hát persze
hogy feltámadt, különben hogyan kelne ki abuza?"
A vallásnak ilyenfaita elemeiből több van Homérosznál,
mint amennyit a legtöbb ember észrevesz, de a homéroszi
költészetben a mezőgazdaság hánérben marad, és a paraszti
világ erkölcse csak az Odüsszeiavégén kap hangot. A cse-
lekmény tűnyomó részébena marhalopás termé§zetes,
megszokott dolog, a kereskedők és a kalózok közötti kü-
lönbség elmosódik. Az Odüsszeiaa hazatérés költeménye;
felépítésébensok közös vonás van a közép-ázsiaí Dede Kor-
hut eposszal, amelynek szóbeli hagyománya legalább az i. u.
9.századignyűlik vissza. A hős mindkét történetben szám-
űzetésből, fogságból vagy idegen országokbeli kalandozás-
ból tér vissza, és menyasszonyát vagy ifiú hitvesét más ké-
róktől kell vissza§zereznie. É,rdemei révén,Iépésről lépésre
kell felkapaszkodnia valamennyi társadalmi lépcsőfokon.
Az Odüsszeifuan menedéket talál egy kondásnál, és ököl-
harcot vív egy koldussal, A végső próba mindkét költe-
ményben nyíllövésből áll, A legnyilvánvalóbb különbség
az, hogy a Dede Korkut-versekben sem a költőnek, sem
hallgatóságának fogalma sincs a tengerről. Viszont az is
igaz,hogy Odüsszeusz tengeri vándorlásai jóformán sem-
milyen kapcsolatban nem állnak az Odiisszeinmásodik fe-
lével. Mintha a görögök ezeket a csodálatos kalandokat egy-
szerűenhozzákapcsolták volna egy már korábban is létezó
történethez. Lehetséges, ho gy ezekaz htgonautákról, az el-
ső hajóról és az Aranygyapjúról szóló, elve§zett történet vál-
tozatai voltak. Bizonyos, pl. hogy létezett egy eposz az Argo-
nautákról, de nem maradt fenn.
A tenger az Oüsszeifuanszigeteket, árnyakat) messzesé-
get ielent. Egy hajó igen messzire eltérhet útvonalától. Ha a
A HOMÉROSZI VILÁG
Peloponnészosz északi tájai felé igyekszik, könnyen Kréta
déli partjain köthet ki. Más, szerencsésebb hajók viszont el-
fogadható idő alan teszik meg az ltat Tiójából. Vannak
olyan szigetek, ahová szinte soha nem látogat el senki, és
amelyeken a legkülönfélébb, bűbájos vagy szörnyűséges lé-
nyek élnek. Sok fantasztikus történet, a jelek szerint, Szicíli-
ábanvagy a nyugati tájakon játszódik, habár nem tudjuk
meg pontosan, hogyan kerril oda Odüsszeusz, és vándorlá-
sainak földrajza aligha valóságos, hz Odüsszeifuan Egyip-
tom, Kréta és Ciprus valóságos helyek, Odüsszeusznak
csordái legelnek Görö gorsz ág szárazto|dirészén, az lthaká-
val szemközti parton. Nyugaton azonban minden mesés, le-
gendás.
Odüsszeusz felkeres egy szigetet, ami Aiolosz istennek, a
szelek urának lakhelye. Tüdjuk, hogy a későbbi görögök az
Odíisszeilínakezt a tészétSzicília keleti partvidékérehe-
lyezték, ahol a Küklópszok éltek egy barlangban, és ahol
Szktilla és Kharübdisz tombolt a Messinai-szorosban. Az
Aioli-Lipari szigetek csak néhány kilométerre vannak Szi-
cíliától északra, a szorostól nem messze. Lipari (az ókori Li-
para) az őstörténészekvalóságos paradicsoma, mivel alapos
ásatásokkal feltárták akropoliszát, és kiderítenék, hogy igen
korai idószaktól egészen napjainkig folyamatosan lakon
volt. Lipari egyike a kevés számú ftildközi-tengeri obszidi-
án-lelőhelynek. Az obszidián vulkanikus eredetű üveg,
amelyből kiváló pengéket készítettek,és ezért igen értékes
volt egészen a bronzeszközök megjelenéséig, sőt még jóval
később is. Amükénéiek folytattak itt kereskedelmet, a lipari
múzeumban mükénéi kori kincseket őriznek. A görögök,
Liparira érkezésükkor, a klasszikus korban egy már koráb-
ban létező szentélyben Aioloszt, a szelek istenét részesítet-
ték vallásos tiszteletben. Aligha vonható kétségbe,hogy az
Oüsszeialoanelbeszélt történet alapja olyan kultusz, amely
valószínűeg még a görögök megérkezése előtti idókból
szátmazolt.
A valóság korlátai
Óvatosan kell fogadnunk, és nem szabad szó szerint ven-
nünk, ha egy ókori sírboltotvagy romot a későbbi görögök a
hősi korból való emlékkéntazonosítanak. Megszokott do-
log, hogy az emberek lakóhelyük tájait ismerős történetek
szereplőivel népesítik be. Kréta déli részéna para§ztok
Küklopszok b ar|angját,az afganisztáni hegyekben élő falu-
siak Salamon templomának romjait mutanák meg nekem, a
dél-görögországi Kardamülében pedig azt a helyet, ahol a
 (1asezr{8eíle; (uequozt
sI zsoJeluoH JBIu so 'rEe.r ue8r ueqeíopir >1eu rs9q e,{8oq Áuel ulzsnd B zV ]BuZBIuJBZS I9l>Ieuel
-uB^ IoJqgose{ IDpIos 19r,{1auru'uzsrup4 4eue(r;s rutpu>lre -sI zB so I9lIBzs9J3q >I3solozs3glo lzsoJaluoq B Á3oq leuolI
-tala4 9dolau9d,ffioq'sa8esteqe1,teluAsgq u 49uodosle -I9 tz€ Jo>PIns9uDPInqI3J
9u9uol I9qJo>I l3los B J9lu - {BpIoI
-9N Iu9T{lB zB
,qqeu
sa'uo 1aluelaí6eur'4utpn8uruq8eur {ouelsl ze't ípuourlg In9pl9d - >IopBIBsJ nulluteq Á8ru seÁ8g
,1ocu9sp1o3 Eoro8,{3uu'opa>l1eure uo3us4rs e'>1o3esleíes oz -ollolaqtuDloll9 sI I9uue 8aur elalalzstl >Ios9-zsoJ3r{ V
-urelleí erí9t reíol u 19teqtel uleu lJoIIu uEqEIo>I o zE iíuzvl 'ltolal91olazssnpg Ze velízB 1oqÁletue 'aaa8
-eÁ8uru8eru uítrul 1eusoluo; sI lzv ,l9saze{pIe1zryql ze 4Iz -oI3>IIuol BZsn4 1a,(ueurese se 4eurzsÁleq B lE>IozB l€ {€IIB1II
-91e3eul uaqgpl >1oJ}s re(orl t Á8oq'rlelíes lze zsoJeIIIoH -JoJ {ozuln zu '4enlepere úIoq >Ielauglrol e Á8oq'urolop
,6ouI (llo^
lIEq IeII9Ieq so{Bzsr)Jo >Il39sqqg.J -uo8 Á3n qq9>Iq uuquoze u9 lJoIusI JeIu Áueurel1o4 u
lulelzse8ua le>I9 IIo>I
T] lue>Iu9pl se 'ruzo4o 1esede4 tu1 rolrure'e.re4e.{uro1 e4lctz5-Iala) l.BzsDIBzs zsa?a ÁBa tuz s
(sa8eslaqe1
-o.ru>1'>1esercruq'(Á8eu .Á8e,r uroruq In9pl9d 1euzsndryt6) -zsnpo ze 4alzaÁlaquop9uI 91uoseq Á8oq uaÁu
1nírts tuíus uu6lalazolIe gze>llepueJ IBuIuoIBlBq qqo,ffi €u -,fu o),uelou}d9 1eu9 íguÁprrn uq95 Áprrn uourele3 taÁlaure
^
>IauIeIIeZs uoFq € >IoZsgJ9q V
,ueq{D19lJe Ileueuol >Iun] lelnda zu zu uulo1dulel soluoJ uolunzs 9^9I eJI9p l9lu?qlv
-eqrq ua8rurau Á8oq 'nuele íve'rczotlglsoÁleq e >1úleur '1or ze Áíotq (ggqg^ol '1a uozEutq uaÁ8eq 9pose8eur uoloJ uo
-ru >1utÁ1o3 >19ltrr se 'ueqlaurlopzDI IB{nIIod u 19tl9uzseqla; -rldnu5l rzsqoín zu apazsaqrÁ8eq sruzsrry d8oq 119uq Á8r,t
,uo^I
l3>I3}ouoiJol zs9Jeq e Á6oq 't1o.1 sotuoJ 8upapt{od tepere 4eqaqÁleq e uagpezazs,8I V l9^€{ zsoelauew tet.r9ds
oY,II^ IZSougWoH V

ismerte. Esetleg ezzel kapcsolható össze az a mítoszválto-
zat, amely szerint addig kellett Odüsszeusznak bolyonga-
nia, evezővel a vállán, amíg olyan népre akadt, amelyik azt
cséphadarónak vélte, ott azután áldozatot kellett bemutat-
nia Poszeidónnak. Arkadia volt ugyanis az egyetlen régió
Dél-Görögországban, amely akkoriban teljesen el volt vág-
va a tengertől. Ezek persze mind bizonytalan feltevések, de
ilyesfajta történetek egész sora létezett, amelyeket Homé-
rosz ismerhetett.
Ha valaki csak a régészetiadatokat vizsgálja, valószínű-
leg kétségbevonja, hogy egyáltalán volt-e valaha is trójai
háború, vagy hogy kevésbé kiélezetten mondjuk ugyanezt:
azttapasztalja, hogy voltak trójai háborúk, de atrójai hábo-
rú nem |étezett. A görögök ismerték Tróját, és bizonyos,
hogy többször is lerombolták. A város a bronzkorban rop-
pant gazdag volt. Híres aranykincsét - amely Berlinből túnt
el a II. világháború végén,nemrégiben újra előkerült
Oroszországban -) az egész világ megcsodálta, amikor
Schliemann r874-ben megtalálta.Gazdagés olykor még ér-
dekesebb tárgyak keniltek elő Mükénéből és Knósszosz-
ból, de pompáiuk csak igen kis mértékbenhasonlítható
,,Priamosz kincséhez". Mindennek ellenére nincs biztos
régészeti bizonyítékarra, hogy a görögök valaha is elfoglal-
ták volna Tróját, sem pedig arra, hogy a háborúra, melyben
A HOMÉROSZI VILÁG
Fent: Lz lliliszban nem is szerepló
trójai falovat ábrázoló jelenet egy
nagy edény nyakát díszíti; az edény
Mükonoszból való, i. e. ó75 körül ké-
szüIt, mintegy 5o éwel később, minr
amikor Homérosz élheten, A zsúfolt
kődombormű (/et t balra) a trőjaíhá-
bonival foglalkozó poszt-homéroszi
epikus költészeten alapuló, képzelet-
szülte alkotás. Jelenleg Rómában ta-
lálható; a jelek szerint ugyanebból a
műhelybő1 egész sorhasonló ábrázo-
lás került ki.
Balra.,A Navarinói-öböl a klasszikus
kori Pülosz vidéke1 ahol erősen meg-
változott a partvonal, de Thuküdi-
désztől, a történetírótól tudIuk, mi-
lyen lehetett az i. e,5. században A
bronzkor már sokkal nehezebben ér-
telmezhető számunkra, de a Nesztór
palotáiának elnevezett szép épület,
magasan az öböl fölött, csakugyan
egy bronzkori királyság központja
volt.
A túlold,alon: Odisszeuszt .sok csil-
logó tenger és sok árnyas sziget" vá-
lasztotta el otthonától_
57
 8§
(ladou
-lBtZ9>IJo>I sa Izolulapo^3oIu ujaIop3ÍoJ V,IOÁII9lull
-3l 9lI9^DI l3leIOlzsIl B n>IououaÁ3o
tuouiesJ 3tped 3es3ep
,]ouzoDlnl
-zeB e 'qqtsoluoJ louuepuruI lolnsJaq V lsnd
-}l-uoIBpEsJBl 9^9I u3qleJ9zso^I>I JBIII stu Á3e tBÁuuuroÁ8
-eq sa rcÁpquzs IsJIo>IJe ilozíg;i|l uBq>IBruIBpBsIBl gJotu
-sI ulou lsBJI zB ,>1euseurÁ8e
lozsollo>I e zg tu 1etpu uvqasvz
-o8loplg 4nEeru t '1oglezolapr3 io{oulpp e telozsoda zy
B)ípe lz§oJeuloq Y
,luvll qD
-qDaJ E sa 4eÁlaq {o.t9l 3 s9p9ITopJé zB solJoze '6osselaz3e1
-1eí tzso;euroq B >Ios uBq{ozsnuun{ e ap !uoporr pro4 oo§
,e ,t 8o1nurzsolul'zsnuurtq-utd
E oll9ul eruela,(8g oslotn
zB >Inpzo),>IBIuEln zsoJeluoH uusoÁuozlq {ozsnuult{ Izs
-oJauoq uozo^ouÁ8n zV,clzBuJIDlIB lop9lu I§oIosJ3^ B lze
-utÁ8n sI qq9s9>I 1e.lro(8eur lozs9llo>I snlrdeqnzs so sn>lrda
zv ,pxaz§§npo ze se
vsDxlJ zB 0-Bllo>IIB 9lI9)í B zeueÁBn
uoíu.t (uesoÁuozrq 1nípnl tues lzB 3el4J t(e; ls9lltulu
-oue oIoJIIuBIe.t sr p6utu zsoJoluoH e Á8oq'teqe1 .euet
^eu
-Isetele]ol e>Iopezueu soluBzs {9llo{ uelel^au retu'upez
(ereíept
-Bzs ,8 ,o ,r zu zsoleuloH ep'q ugp9l{e3 uezsal IleI
-e>I {0leTnJel et>le1 4o3oro3 e 6egtutzsop,r Jeletuuxoq IzsoJ
-9luot{ V ,JeloluBxeq B 3zo>Izse {ausoposoJoleJ B >louua
,uBqBsB}EtI
9pos9JeIoJ uagese3
-8n;azsso 8a.rlozs zsa?a ze 4BDIoJos seÁ3a 'ueqe8esdezs sou
-o1n1 >1turcí>1€I€ {ouelsl ze '1nre>1 eqtuoddazo1 E ueIolJIrI
glderezs4elleur 4úleurep.l Á8oqe 'uuqqu 'ue.n ueq.l1eÁu
€ s0 uOq>Iolalzsal e eíe,ra lzsa^nlu ,{ueuJelloi V ,lu{nsJos
(nJoq8q
lBíBs >Iuorusl s} {9s9tl 3 s3 E píuur 4poz8e,l, uedda4
-trrr'eípnl I9J l9{pulw,lo>l3lolouoJlele zB so laralutzs B .lel
-azÁlaq t 8eur ezzolalaI7lt;oq9q V,>Ií$uIe uuzssoq eIoJBzs
(aro1o
-zsl^ pulu putru ueq9pl zB r,uoq9q B zo ep'4rpozstg(
uaíapt nroquq V,olououol 1,1Joq9q ttío.rl e uJeuzsurll zV
,ert91
1auoí lu9laÁueur
-palo 1tuuínlunur 9zo31opt9 souotÁ1o; {e>Iepezluau >Iozs
-oda zy,3eu 1IB IIIeu lBuIBÁ1o; u e6rur ueqzo>1rru'ltluuelpd
lleu^oJelul{ ttrueÁ1o; se^J3zs Áleurep^,t lulru l€>Iozsodo
zE 1ílzzo[uelnlnuut Á3n eq (qqosa,{pqíe1 v zy >Iollouzs
-9{ le{eÁuouJtse;8utlreq utq-xnucsu.I Jo{Itue'tezs9lnur
-ozde1 e rur'49lpru tues Veuz[Boí]e 'loruoluporr 39ur llo^
III3S ozs uBqIJo>PlV,sosB>Iozs I3u>IO^nIu nulBpoJt ueud3leJ
utsolep$'soEesÁ8e ze uaÁlturu'ts9zurala etíuJueÁ1o 8eru
pe8ue eq6tp opze4nzsuazssnpo z8 sezsvxll ze 'ruolopuo8
Á3n uaqurezs l3^o^{uetuolo^ >IB>Ios,sutuoll9lr]su^ uezo^
-oule eIoJ ÁEe uuq8uzsrozsoJo-Iaq uE^ 8lpultu Eaur'uop
-ru ÁE11 ,1oqos9pÁEo,{3 seposc uaze{lo^o{aq llo z€ IuBI
(areue11o
-pq 3tduu teru e se '4eílrel uotu,Bzs l9íI}s Á3oq 4eu
-ut'rglzse5 lutur'4up rpqtpuoru Álodde sr)q IEIszB-dozo>I
(ln>IJo)
B epeq't1o,r Áuatuase uolot4atuepí - lu?uol8eru
ueptp.Á8a eq - uíelusc I-soIIE^secuoJ puelou :llo^ Buol
(gÁler14
-B>Isoplosz >1orot urq9í9lu,r o>IJ9W'soq q"rezs y
,>IIzol
-1u,r8aur uesa íIol BJos >IaÁu3luose zB uoqzolttu Cuadde4seu
(uaqÁueruel1o>1
3tputur ep e 4tueleíEeru ur(n sa rrín Eesolu.n
u Ip6ue.{3 eulrl.ret8esolB,t Áuetuasa ze uaqzo4rru '4rpos
-9re e;ÁEa 'osetJdeleJ tlaze>IJOzS >I3soludou e >1escre>le 'eze,l
leuolJol € u€qBlBzoJos u3lol8o^ 4osezo8lopte ll3lelus1 Zv
os9lel$zs 19puata1 y
,3eui
4untuqttd
-ellt ltÁuue oz§sopulu it?telezd?{ >I9lI9{ B IeJ {9llolírtÁ6
taÁuel l1nrour oqsopolal ;9ru 6tle3 (soÁuozrq lüoloueuol
B uBIBJ ,8t9ter9ípuq zsoJpuexalv uozso8e (qqosa>1 re>lr
(uBIB
'ueqro4zuo"rq B I€>lB - BuIo^ llnro{ ros uuletluÁEo
3§oloza^ Áprq uepeÁ8e lzsar llo^ tuolopo(oJ 3oro3 4os
DYTI^ IZSOUTWOH V
A HOMEROSZI VILÁG
 ,B8BIIIscIBuíBq Jo{ ,)za>IleA9{BJ B tueu so t8BIIIscíuo>IIE ,eulml
{euuapeleqpsnp eí>lep zsnelrq4y'>1eutetnur 8rle
(ruue1
1el,fiv zqil zu ÁBot7'1rmuupuotu [e>I lzB 4unru4t >Ios9I{ IzsoJeluoq seíurozsnzssoq 'seur trure tnllau l9^zseJ
1rso8usze8r IBJJo>I l9los e uq 'ereuella 4auua iuqluloscda1 u se 1elaa8uuq nJoluozs g ,lelelo nzssoq ueíp p>119u l9u
(1e
>1tsa
-r;q í8oq'uloslulul uuqrlusc
(uopleg sa
Tunzoq le)plaleprc{ € rru uIuB 'olglaq 4rz.ruEns Esselzstl 'zse1 serlq
,BruIBI{
se 8esllozorBleH ]Izsl9l 4uusoÁpuroq '4eusopo4 etqrrr ÁEoq'tuop Á3n IF>I Eeur rrulosureu Á8oq (uípnt sr 9
zsoreuro11 'uql1níu B >Iuruul{eluzssl^ EH ,4esoteloscdr4 ep 'lraÁueurasazwtil zu urÁ8n rlept 'sgrq qqoÁEuu8el r 'zsn
1a,r
(ppur tqcruq
-9s9paí.ratle s.Bpnl rusc^Io-ru4 zu 4aÁlauru 51osupltpt9 rur -eilrp|V ,BIuIu1l1e>l8eul pEe,r'rípnl s uadde
(1eÁue,lrgl
-oIBpBsJBl B {3z3 se pueJ IIuIupBsJBl ín ze lloJl zB nlu 'rípt eqgí9)s J9qeH ,uít.uuzsqle; lolüsl qq9se>I lolup
qq9Tul IB>pIos ,llBIB {9pozuIeu uallaÁ5a ureu stqqup6a1 'tat -uolu B lze zsoreuog ,(esgt;pJoJ JoqB9 lJescaneq) ,,4zs9,tla
(uoro4tur
-ezs9l[g>I 9pdrp uoÁururoÁ8rqí9zs e s9 lr4ozsode zB |e Bí uotllqmuazs&alrr duu u uoílg" :uuepíq 9po4p.rn
-rylzsnd sgl1 zvueuezeíe;r1 ures6al4J,rusen1o pnl rgur 8asuoz 6oro3 u9uueuru6y tezsat1o{ IzsoJeluog t 4tpolnur uuí8
(rrus.rpp.lo391a
-o>I B Jo>IIluB 'ueq:o4,(1o loqzalol luou r,(uguroiGeq 4aues -oq'19.ue >1rrueqdu4 1BurIB6oJ llal9ul$ >Ies
-9IPI9J919 s9 >Ieu?s9lzse{Jezs qeq9zs laz$qo>1snpde zy -9zaíe3r4 e 4nlp8szra8eur ug ,le4esrerr 'lu4otepuour ín zr e,r
,ell9
lgJo{EtJI^ 69uI sÁutruof8 -IPIBIBIB 'u,tzuurp>lp ueglepJteru 1a3 n}d9 I9q{?Ze 'puzsrq
(lu4
-€q s?lploJol9 lTaq9zs B s3 selzse>IJezs sn>lrda zt rolrurc lal3lzs9{sezeíeJq sBruIBlBq tozs9llo{ snpda {eq9zs V
,u9hn e8eur B eJole pupq puepuoÁu
-n{gurro; - soseJ} - opuBIIB >I9ueÁule;o4>1e reur,{Eoq 'urro1
-pppa,{8a usol zu le4ozsodolzsoJoluoq B pzol uzsodetpe.t _9>I sJos u ep |Eupl uelteÁte1 ut9pl poq,eq tuí9l e ,$oq
(>1euÁuel
-ruruue.; iluuoIIIBIB^ IuolBporÉupl y te4eÁueuret1o>1 tzsor u 1ruuu^ ueqslupru EII.3J sI l9ldeJezs se 'uípru zsor
-eluoq B tqseJ; >19qu13o1 urqzsu>Iuzs Isepolíe; 4Álaur 51esot -91uoH ,>IIZBIIIJBzs 19q89sqnzsa; B l9qqe aían zsot11 zy ,tt
-ztq >1rmÁ8ul ures ueqqu EeyJ laÁueurze>llalo4 1os9zo61op -o,{ue^Jol selglu3ll3 ep^ 6BIn e rz;rÁ5e1 telzsel e lJatu 'llezu
-l9 zB {osppuoruluafie zBTeze il9roscB,r splrrlelBq p tzsuÁ6 uBsoluod'saílet 1e66estlnzse3 tueddor't9tseuloq Jgl{eH
-oJ Jezsl9>I u9tse uelteÁ8e s9rl B zeuuf,Bn Jo>IIIuB In9pl9d >IBuzsoIuBIJd u íput9 zsnellqly 1oqu %Ba ttzsut lJ zy,6eu 49í
,elel -lBglBlzolF^ Iues8elu uazse8e ap'49Ílrqt.uqt.u tuloÁpqezs
'ueqzsvtlJ zB sspuoulue11o gp,ru9,rpÁu Áuuqeu uBA
-Jes}{ I§ezaülau9 í1 6uÁuu 9II.B oJs9ze>Il3pua; r sezo8loptt e '4opuqezs ueupíeur {9s9I{ B uoqlo^nul zsoJeluoH ,^eJ
soÁ8e uepurru'lozs >1uu8es9tt8ltq sBIu so sBIu >In§BpB9I3 -eur ueseílel rueu Bqos '4tzol1el uB9puBIIB u3salezseluJel
4il5epuq41 ]TpgIíeJ ueselJezs srel sn4rde u3pullu uBJos IuoIBpBsJ9l e ep \uÁlpquzs lqqgl B IIB uoqloluol1e eÁue,lrot
>Ins9IDIBIBDI 9lrel 6rept nzssoq,(8oq '1nípnt u9l9l 4eÁueu 6ast;l1e1.{3eu V ,euleq3l sr ueÁpurseur uoIBp€sJBl e .Á8oq
(4e6us,ruutpuals
-et1o1 snlrde l|zB se
turszu-dezol e V,l9l 'uepataqlezde>Ile BDInIuBzs |4uuotu4uro19 gza{ppueJ IouI
(uposc
-epe.re 1ozsode lzsoJeluog B >1ní:eursr 6rp eq ura51 -ul3leu9 qaru.raÁ8 s3 Ie^^}Zs lJaqüe lurur 51ouuÁ1o >1osoq
,eq snlrde zu lutpeteqtlsBurEeur se uop9lleJ e8esqqgqa 8.usrot .)IBuzBIuJúzs
4lp9zaíe.; Ie^aseloüel J9DIoH ureueq'pa Igq3aas
(e
-uppurp 4o3o rcE ewauzsvl1p zV ,IJo{Bzssr,r zsouruu6 ídt -.Bq IB{IzU u se aEessalelo>I nzssoqJo^ u p9pl9d \oÁpqezs -gzgqu9lB)l ]3ÁI3qlu B s9 )loíBJí_lü
B {3ÁIáu? 1ras9l9tla qqosl{ qBJ8p
l9lsellloq J9l{eH Jo{IIuB 'l9rrzsa.r B §elezseluJel u;gur9z5 IIuIBpBsJ,Bl y,6eur {BuIBq uoIBlBg >Iez9ll^ y r9te19 eu9 e(
l?{ E ITaulaTx Bí9ssouozB oI3Izoduo{
,$ r.?pplo Áuepa IBuT8I8 Á3a !,Izs
V
-rp reualaí B zeu€,{8íl ]9q,Bl8u?Inq
zsdoPFi uolPF^83lu E Il IDIou3III
e^zgllel 9IB 8sBq so{,{3e zsn3zssnpo
]?uzouBl 3Zo{ IPíqBJEp qqBsnz
-oIJu3AuI8aI lezs?^ítu 8oJoE E 18Á6
-J€lzuorq Foi snllúq]J€ luarousn1
ozewezs IgqÁI9lu3zs qq3sDl sou
-Bzs sg lgqgldunlo 'I9qIoqdFC V
 HAR^^ADIKRÉSZ

A TURAI\NOSZOK KORA
aa
 z9
lozs9ud9 zB lp?I?glíu uaqpvzvzs zB uaqqouBd8n 39W s9 11nseÁue.rr? l9
uo{optzuzsle uelel 'ue4e>Iopoauou >InsBl
^e
,llo^,u3p3J3 Il0I3>I lzs9J9uIoÁugtt st -eq'tp6lozs 1t88espurt soluo; e69srcrour so eEesuozorultq
osJuDllun^uoul í1 >1os9lozg lqg zv,1eurstzo8lopl9 s3üIap (ruro1
>I9lulur sn4rrleruoe8 qqeso{se^ se qq}rezsÁ8o y
-zDI {Elullu IsBloz€JqeJoqure uroldt,{8e zB >IBllBIDIou 6Ip ]3llnzs9>I u9ídulu
-ed 1ozserqozs e'rueltzstp 1u>11o,(u9.r6ere;ÁugAJguJ {glpz3{ 4es9lezd941e tBIuJoJ uoJJoJI{ s3 zs9Jolu Ias9t;zqp qnloÁuoq
(s16rre391
tslotepdazo4 u IoluB^eI B l9s9leq ollolzeJg ,{Bl s9 sIIBuorJBJ >I3loInIoJ nulzs al3{oJ se eureqsu8.rus B^IIB^IoJ
-lozsl9í lod3Jozs gluop >Ioleloscdr1 It3Ie>I B uuqes9pín6eu V )BlIo^ >IBgqoÁ8tu sr 1euuo 8eur,ffie,r 1rn8esse8ururoqure
lazso^ilu 6oroE (suurplrq
y ,{Bu9IEl sr lBÁErBlzuorq tpuodtut 19r 4aÁuepe soÁueru sÉaur uouzs9>I uBgIJo>pIa BJBuJ
-loIo>I 1nuopo.nzo>1 'soutezs ueq,(1etuezs e '1eulelnru ls9leq -Bzs {olalu3l IuOqlB ZV,DeI 9llezs9^nlu sllBlualunuolu BJpBZ
poIo{ rlullolJ9Á8e >1orqozssooruq rttdurn1o tqqoE9r6e1 y -Bzs ,8
B EesselnuleruIere1 e 'tezs9lsoJtzt^ B uopIoJzBJBzs
(uo8upzeE
]BlI9uIJoJ uBIuouIJ Eoro6 y ,Bsuleq qoa Etp ep'uuqeqlcrzs ITo^9t e uuÁ6n tln4
uoq{elolzsal - 91Á6a prplod - {osglo>Ilu tu4tlzstldsq y -BIBDI snlps lou9{nuqnzs tleta8tzsle ÁEg,t1o.t sourlelI9 Inu
19s9leq Eeleur'leEesdezs 1eu8uÁut -eleÉ9st91 useplzsndle {9lulul I?u9{nru e íresnlps uolnJel
lulru >ItuzuoJq B >IITorueDI ro44eua{En {IBIBuo^ seíletgre >IoJo>I Iqq9s9>I t lunu'191srurÁ6o 4ezoquo1n>I oqso^e>I IBlBz
op !u63eÁuu soÁps r uogl9tueile sela \euulu {eul3uo^ole ,>IBlpBJBIu
-ou9^ {auug >I9zurelleí erlel9pu, seíEe zu 1osn1
se 4eu4e}Áuuo4 taÁu9unlzs;p seíe14/6 (>19ueúu9pa nqu1 -;ls u'utqro4 l9los B >IosBlBtI9sIpI {9lJ9 lelozs9lsoJ B BqoN
-ulo;gq) 4ozsndul zuorq soÁps lugz§ {ou>l3uelsr retdrun1o pzs9rldg ítezsg lqozs ílezsglseg
zV ]ruzo>I lpale sI s9lollezuoJg r;s9teq ÁEeu s3 so}olnpuel
Áu9q9u ep'qerep,,s9lollopueJ sn>IIl1n>I'tpzse>1 19q93 Á8un l1ol tloEueqezsso urqEelu 3o,r
:
Igqluosclu.BJele tgqtuosc'9tor9ursq >I{t59sqqgl >IoJqozs -o6 zsaEe zB eqse^e>I-9ggol oípuer 1adeuun ze se a.a zt '1od
Iu9ln Jo{zuoJq 9sI0 zB TelzBlúlJ.€zs Ioq{BZsJo>I 8 lgqqg -Bu9q V,BssouBIBu9 uol qq9§9{ Ie^ae zuzsle4 Á8elultu >IB§J
,iloIíoJ oJe (lzsouqlzsr
- IB3ul3u B s3 Ioqdlep e ze stÁEe.t - dues,rolr tqqol
pJlBInIIIBq (-
-lel9 9lI3uI tnleq uo4oreleq IBIuJoJ u'uoqlazsel e pzo149tgí u9l1equ9d Á33u Á8eu B ,)sle zvllo^ze _ arcs?z
-rtur EoroE IpBzBzs,8 V ]s?zapuoJle sn>IlJlaluoa8 se tuurro.; -epuer >1eduesJo^ llnJa>l Jos lt9le edezo1 pBzBzs ,8 B JBIu uBq
B
(le8oslpzsal ,or B
>Ie^}ru |pazazs,6 s9 IoIo ruezs ouolzso^ -9tdutn19 Á8oq'1n ípna,taal3Áu sozo{ so lele.{ue.trol sozo4
-3l Iuou BI{os lazs9lse; 6oro6 V ,eqsop3I3J lueur uras,Bur Eeur B >IguauJozsÁu9>I q H 8epase u3qluol3lJ9 soÁuozrq l9s '19t
-totf os9le u 1n8tru 4eÁleure (te(luodzo>IzsnlF>I uolsr Álour
-rp.l Á6e.t '1elloa >1oÁloqs9í Á8ea ílazete1 reur ro44e 1aÁ1
-9luezs u9l1equrd Á8uu retdurn1o s3 lzsolap'Iru9p9p V
r1o,r 6tputur >1nÁl9tuezs
nuodzo1 3p 1tDII9u sorea ozslgí ledoJ3zs gleze.r '4uttol1t
lollodos3 BzEIlosepdelel e (ueqzsolg 1d tunu) 1oqstur teur
-sr'- uegpezuzs ,8 B soJB^ uol IBIszB-sDI l9>Iuozu u p9pl9d
- pssuurd8e 4otda1 ar8esteaozs 1eÁlaure losorrl >1et1o6
,eu9d5In9pl9d t1ol ueÁp e4wod opeul9l oIIo{Jol Bq>Iop
-
-uEIe>I IuJIBpoJIq B BDlosplu'gzruelleí e qoa uíuruoure8eq
- Bq9I{I urq9ngrog 'zso6ry uuqzsrlotry 1d _ soreir ÁEe-Á3o
enlilleuru 'tloa uozo1 >Iozo :lIBIBuo^ro1 9169r Áteu Áueq
(gler{lelnlupl
-9u >19ílozíun4 1oqeí,(3eu uBqpazv,zs,oI € JBIu
as9ualeí6eut 4eÁleure losngts nelnJel u Á6oq'sgugp_t)
,uBIlBlEI{rzsBI9l1a
1otsopa4zsafi st
B uo>Ielolluot Eo.roE e es9lnpuoll3J lezs9.rlugzde{ V,llo^
BíuoupJoJ >Ieu9s9up9qJ9l so6rs9p.r §e IIuoIIozs'gtrqpuout
Equ >1aúlezelrezs 'n4el;aru ITn^pIpueJ 1o6o.to3 B z3punu
i>l9ttot;lept,u ueseíTet {oselBq ín ze 4aza lelezseanur tor
-o6 y ,Eeur tuolaí urqguuo; uozoEloptg ureuur{'uulzsu uleu
arrÁuqqol zu'atp|o|zBluzsBo;o3 u ttotníIg ruru se (1essuruÁ8e
{3lpale^e>I3zsso uBqBlszy-sry >Iosnl}ls IzsOAnIu ol?Jugnl
,9IB
V >Ins9zIguella uasoílst >I,,Bluo^ ruos teíecuepour ra8uel
-rcEqze tour Dolog 11eutrtn(51 1rtppur8our sr 4oEo:ot
B BJB>Iosueu
Islttu'uuquqrclzs luauBq'lr_utgzg1 14 uot uet
-ole)_Iezo) B ureu se8uesra.r V,3J9I3 >IellnuroÁu ale.; lele>1
>1oEoro8 B uoqzo>Inu '1etpelzseí.let 9p3 tu8nÁu 4BIBI3}uoJ B
uvqpuzuzs, 6 e 1tscuuÁEn,13lzo^I9 {BIzsogluIJo>I B lBuzsBq
4euÁlaurr ep'ugla aBalpezuzs,6 B 63Iu >Iullotldele >1ereroq
,ualI?I
-no ze leÁleure 'l1ol sturol1rope>IseJe>I lFsoleI uBqBlBIo>IJol
-uezs ]Bsnüls 9IBzITBlu?IJo l3zs3ls3J (eurw-ly
,3,I zsoluoJo zB luodzo4 >1r,ffiozV ,lpBIBqoJgI3 ued
-Bz_B^ E :I§)q{9^o Iuozo{ oz9-§z9
"o3
zB'I9JzsoI?W BJoqdtuE rLl3J?ruÁ8PN -d9>191e1 r9ul Elpazvzs, 8 B Bs,Bu§olBuIJBÁE EoroE utszy-sptr
S flJ,il TtzsyÍÍfll(Jv ZY ZS, 8 Y
 A 8. SZÁZADI IJJJÁSZüLETÉS

pópóNA

Dódóna Zeusz ősi (állítólag legrégebbi), rejtélyes iósdájá-
nak helye, a klasszikus görög világ északnyugati szélén,az
úikori Görögországban az albán határ közelében, a Pin-
dosz-hegység lábától néhány kilométerre fekszik. Zeusz a
szent tölgyfa leveleinek susogásában közölte jóslatát papia-
;,; ival, akik mezítláb jártak és földön aludtak, mert a földből
.a b
nyerték az etőíraz isteni üzenet megfejtésére.Ennek elle-
nére a jóslatok hirhedtek voltak homályosságuk miatt.
Zeusszal együtt tisztelték Dódónában Aphrodité anyját,
Diónét is. Az ásatások során két templomának maradvá-
nyait is megtalálták a régészek.
Dódónában a hellenisztikus korig csak szegényes és cse-
kély számú épület állt, a ma látható romok többsége igen
szép, de későbbi eredetú. A legkiemelkedőbb a szinház,
amely Nagy Sándor halála után, Pürrhosz (Pyrrhus) épei-
roszi király idejében épült, és a legutóbbi években re§tau-
rálták. A színház felett áll a falakkal körülvett akropoiisz;
alatta pedig a stadion, amelynek lekerekített vége kivehető
a fényképen (alu),
Áilítólag Odüsszeusz is felkereste Dódónát, de hiszen őt
híres utazóként tartjuk számon. A jóshelylátogatói, úgylát-
szik, egyszerű emberek voltak; gyakrabban érkeztek a kö-
zeli vidékekről, mint a görög világ szívéből. A szentéiy köz-
pontja a szent tölgyía volt.

Az egykori Dódóna helye móg ma is Eva (balra) - most Berlinben van -

óriz valamit ókori elhagyatottságából
és a környék kietlenségéból. A foga-
dalmi ajándékok csak ritkán vr:ltak
értékesekvagy kűlönlegesek. Az in
talált agyagedények nagy része a tá-
voli Balkán-félsziget északi vidé-
keiról származik. A bronzharcos fi-
vadságában is megnyerő alkotás, de
nem sok köze van zeuszhoz, Mint az
ilyen kis leletek többsége, bármelyik
nagy szentélyból származhatna, A
szentélyépületeknek csak alapjaik
maradtak fenn,

63
 (Ie^
-9^Jo1 lloJl ze<Ie,^9Í9JÍlllIod {orBJBÍpBq 9usolBIIIJBÁ8 B
-eseu3laÍEeu uoÁ8B^ V,BJBSBIn)IBIBTT {3EesquoF_DI IuIIBp
-BsJBl ÁtBu llo^ 8esr)loqel s3^e{ uBq>IBzsJo>I B uoqqe í8oq
(prro1
'4rzstel leugqlLurzsolul srEeur l9los € ruzoq Eg}EIosJ
-de>1 euue1,LÁuuo>1 l9s9pe>II3uI3IoJ >IopBIEsc gIe>I9Io zV
,49tl98lozs
l3{ns9pos9Je Igq9^
-ol u3qzseJ'4etpolsr,ruut 19nln39s;rze49q se 19rln3us6up
-z16 tgrlru9loí rEuÁue uogzseJ l1uttozst9í ledoJozs soluoJ
uBqBsBlJBlezsso rpupsc lrodosJ BlBJ{olZSIrr 1úEeputur urq
-uozB {o^nuDlelue ulolBq V )os9ull9 ueÁp.lozsglle 1e 4ut
-toz6uuq ro>1rur (uupl,{uoztq |>1euatq193 11utlorr 4o1ep sn4
-unu >Iosr} ,rulelzo8ueq
zV >19rpz3>I lo>Inl3paJ3 Iso llnsBIu se
upqu9qlv >IopBIBsJ 9l0{9I0 se,(8a ueqglpt zr uegqeueÁEn
pIgJzBJ9z§ tglgt y
,>Iop3zsüozs oln ulsJo{sB^ol
lueuBq
(>1ozsoreq
'1nro1 rts ÁEa 4vuzvlív^ ue>IeJo>Iozs I3JBq >ID{B
úeu luozsu >Io4ep otíeq tu{B^ol V,ulsoo{ ultetuoa91 'uen
JnJo>I l9l{9lozseÁ8 u 4tzs4e.; e^uJelDI ue§opuo3 gra; uopq
e se §l9teqt91>1rsco4 n>lere1,(6eu uaÁuepe ueÁ1 Áu9qe51
,ueqe6eszu3r ruep {euue
-e{Iel9{ ug,TuetuDlel >Ieu9§epozoDlnluzsslr 8rpl sn>lroreq
\ozqlqa IBILB zsoJeluoH B s9
ieuÉoJIn^plpueJ la1eteuelaí
Isoleluel 9}BI{lyI uo1ezv^ euuel 9uqusc 1e,rtur'soluo.; uezt
zg ,te4eua,{p >IBlI.BuzsBq Iueu - lulJezs {unstruopru - ueq
-Jo>I lolos B :llo^ {lDI9u9 Id9{Ieí
{8§c uoqlezso^nlu IuotIlB
IIeqBJo>I B >IeDIaJe>Iezs IJJBq gtrqleluvzv^rts Áueqau y
'te>leíuepe nrezs,{8uuua,(p s9 nlorour uaÁ[
{ollouzso{ úeu
unsuru 1oqes iryqgtlozs In3{oFIeJ}s >I€tBDIolzsIJB luelle .eJlezs
zu reduepo llelse; 'suurpluq {BzsJo{ sn>lrüeuroe8 uar9 -?^lLu 3oJo3 sn)lIBqJJ? z2 pzs9^
IpBzBzs,8 V )ElIoA sI{eJuod purursrezsÁ8e s \1o1epu9íu rur -}ü ueIo] ? lIoJo{B,t8 lsgÁIoJaq §8u
uáÁIu'E(]Elnu Ig !
1gtzuolq y : ga-1
1upu3o3 uetulzs - >IBllolJBl te4o19t9hrods 1oqu '4e.{1etuezs
IJ9lpBqBzs B >IozB {BlIo^ apt ppleÁlauru '1orqozs 91ozu: ,álI9I
.{olInZs9>I -e( lgíJ}s {IÁ8a glguel Iu9IFE uell3u
-q_B IB>I.BI9FB u3lelzeu V lu9>PI9pu9íB rurppetoJ
llt 9l3za^ eI3J zslzsnolg zE eze^ e z1
rr'or;pla; uaq4aíletuazs 3^ro[I'tu9l1eprerls - {BuBqIoz ,9lBql9I
leueIeí 9lEJIslloFq uBzB^ llol
-9JqB sI le>Iouelsl se lo>IeJ3qure >1orqozsÁut,rruru,(6ru y -8lilueq DI zB lnlnzo) ,lBllo^ IeZsaJ
(69qnzs zsrulnluolEq 8 ]EzE §eug zv :oJrDg
^
llo^ alqqol IDpIos uulel'lgls'ere4unur Áusure1 rduugq teq
qqgp8e1 eruÁuoztg zotlJoqoz§o>I d8Bu Á3o uazsrq'9}eqlr9
rure) 4oruzotlu^ B >Iesoluoloí plag uosnlps Á3e-Á3g ,ttozol
-pl8our tezÁlel{ E zo Io^elletle 9pt tdu49pozureu,{3g ,unloq
(sr
-urup seÁ8e zB lueslunu req unleÁE
(trlosndp B qqplq
-J9lBllo>IEJIol B se.Áue.r.ra zeuei(81 ,ue,(p qnzs94 Iueu ur)Io
-zu uqos Á6oq'puuel 4unsazlezazB lnítuqet tgÁpsua,(8a
4euezse6e lsol B §9 {euBIBuo^ .rs>Iu 'lBr(uozsl^ oIB^ zotí
-seuil8a >IeuTolelzseJ e se 4euzse6e ze JB1a 'urtlsoorqozs
-ztloJg >pÁleurupl >IuruuDIolBJ r11,ugru8eur ueq>IolJolu
-,ffieu uulu 9pI pI^gJ ErlÁuozsr,r e8esúuueur 4osndtl e sa
eurezs 4uÁ6.ret 6oro6 uu9tuqudell98eüV,uupelozsup,t8eur
sepJ3>I soluBzs arole,{Ee ueotep t9tezÁloq >1otulosodelp>1 u
lururelu,r'lesepo>Ie^ou >Ieuet9l9í s9 >1uutulezs Eesso>1e1 y
,l.B
>IBllolPlBIB
teleuoÁp arualp'pelurlu >Iella^ le{etolnd9 r39r Á8oq'9teq
-1ozd9>11e sI zB op Ittoí egtelrp l9lusl Jo)ple se'u4ruqcal tsel
-;de uo4zuorq B lpBJBIIruuaJ uedde4rurup^ uozsoxtNInp
-
(sa8esteqoT ,BDIIsBIu
-1ed - ualeteErzs se,(8e Á8oq 8 I9Jl8u
-elld 4t.(3o 1e >Iolurtl ulos >I9IuJoJ lqq9Jo{ u ep 'sndp uetld9
ero>1 Áleqzp rluodzo4 nlup laz.{5eu u lueleí8eur tzo>I >IBz
-Bqo{BI V,sI uouroldurel tzsoqtuuo>1,{6a 19uepoJleJ >Iozse8
-eJ B - uegIelI^DI qqB{JBl'qqaseutzs sa uaqleJolu qqoÁ8uu
- lreuroÁu 1as9uzs}p sn{IJleuoe8 tlgpt ue>Iollo{Btll V,{Bz
(
-9q llttd9 IDpIoqJBscgIe so dolzso nzle tdely setelEozsÁEeu
'llellzsrp laplulunu sn4uleuroa8 B >IBllolIB^IeJ - ueq9l
-ese >1elepde llelue EDIoIoo IsBIIB^ B stqqup8e1 - 1r9q,,{un1
n4up sqelo,(3B,t sosrzsdu (nzssoq 1aselndelet rqqr,ro4 y,sr
síJa,inzsYÍÍ;llcrtztzs 3 Y
 A 8. SZÁZADI ÚJJÁszülprps
nyek és az írásbeliséget felhasználó állam létreiöttével nyil-
ván új |elentőséget nyertek a családok közötti ellentétek.
Annyit mindenesetre tudunk, hogy a vagyon megoszlása
ELEUSZISZ
Attikában egyenlőtlenebb volt, mint máshol. Athén 8. szá-
zadi történelme nem volt sikeres időszak. A lakosság száma
nőtt, habár inkább Attikában és valószínűleg részben be-
vándorlás révén.A tengereken azonban csökkent, szinte
megszűnt az athéni kereskedelem befolyása. Odahaza a sí-
A Déméter szentélyének otthont adó Eleuszisz az Athéntól
rokban lévő keleti fényűzési cikkek többé nem közvetlen
nyugatra húzódó tengerparton fekszik. A hely azetótt idilli-
behozatalból származtak,hanem helyben készült !íánza-
kus vidék volt, úiabban teljesen iparosodott. Alapításának
tok voltak. A gazdagok mind vidéken, mind magában
idópontia a távoli műtban keresendó, az ásatások középsó
Athénban kiemelkedő szerepet játszottak, a gazdagok és
bronzkori eredetét (i. e. X\IIII-X\{L század) igazolták. A
szegények sírjainak gazdagsága és szegénysége közötti el-
kultusz a mükénéi korban már megvolt.
lentét a 8. századra igen erősen megnőtt, és a 7. században
Athén már a történelmi idők kezdetén kiterjesztette
tovább romlott a helyzet.
fennhatóságát Eleusziszra. A Telesztérion, vagyis Démétér
A kereskedelem csökkenését talán egy tengeri vereség-
temploma a telepiilés jellegzetes építménye,úiiáépítései-
gel lehet magyatázni,Hérodotosz még három évszázadda|
nek története meglehetősen kusza, a mükénéitől a római
később is emlegeti ezt. Attika belső helyzete tisztázottnak
korig teried. Eleuszisznak rendkívül gazdag anyagot őrző,
tekinthető, minden ugyanabba az írányba mutat. A nagy
saját múzeuma van.
arisztokrata családok, patrónusi viszonynak á|cázott hatal-
muk és szilárd alapul szolgáló nagybirtokaik révénrátele-
pedtek a gazdag parasztokra, feltehetően egymással vi-
szálykodva, és bizonyosan azoknak a rovására, akiket a
Phaléronban talált szegényes sírokban temettek el. Egy
másik sajátosság a mükénéi kori sírok könil kialakult hé-
rosz kultusz, ami a 8. század utolsó negyedében már egész
Hellaszban kimutatható. Mindegyik nemzetség vallásos
tiszteletben részesítette mitikus őseinek csontiait, többnyi-
re azon a vidéken, ahol a birtokaikvoltak. Az egyes esetekre
vonatkozó adatok ugyan későbbiek, de a gyakorlat min-
denképpen létezett már a8.századbanis. Az epikus költé-
szet és a legendák, a síremlékekés a hőskultusz, az előkelő
családok hatalmi igényei és vidéki térhódításuk mindenütt, Démétéra g4bona istennóle volt, és
Menidiben, Szpatában, Koropiban vagy Anavüsszoszbart az eleusziszi vallás a fellámadás és az
újiásziiletés misaériumaira épüt,
azonos körülményekból fakadtak. amelyek a természet, az évszakok vál,
Argolisz, az Lrgosz uralma alan álló síkság, ezzel szem- tozásaival fűggtek óss2e, A fóldmúve-
lés, aszexuális élet, a természeti és az
ben hatalmas és kifelé tekintő volt.
isteni, törvények a régi görőgök szá-
h 8. század végénAsziné erődjét végleg elpusztította mára egymással szoro§an összefiigg-
Eratosz király. Egy fiatal katona korabeli sírjából pompás, tek A homéroszi Déméth-himnus4
amelynek középpon§ában Eleuszisz
csúcsos sisak került elő, amely keleti mintát követ, valamint áll, az egyik legfontosabb dokmen-
egy harang alakú mell- és háwért, amely viszont közép-eu- tumurrka górógvallásról.Azittlátha-
rópai minta nyomán készült. Az Egeikumban talált, bikafe- tó architráv faragott domborrnúve
Qbö}ra) Eleuziszból való.
Iekkel díszítettbronzüstök többségét a mai Görögország te-
rületén vagy Cipruson készítettékolyan szíriai minták nyo-
mán, amelyek viszont Urartuban előállított példányok má-
solatai. Az arg oszi v ázák szépen festettek, monumentálisak,
akárcsak az athéniak, kivétel itt is a helybeli parasztok szá-
mára készült, olcsó tömegáru. Az egyetlen kózpont, ame-
lyik kisméretű és mindennapi használatra szánt,szép kerá-
miát állított elő, Korinthosz volt, ahol exportra is termeltek.
hz argoszi cserépedények is el|utottak Szicíliába, Krétára,
Küthérára, Korinthoszba, valamintMélosz és Aigina szige-
tére, de soha nem oly nagy mennyiségben, mint a korintho-
sziak.
Ezekben az esetekben a r égészet adatai e gybev ágnak az
írott hagyománnyal; Spártát illetően viszont furcsa ellent-
mondást tapasztalunk. Másról sem hallunk, mint a Spárta
és Argosz közötti folytonos háboruskodásról. S noha a spár-
tai agyagedények alakja egyérelműen hazai eredetre vall,
díszítésükszinte teljesen argoszi és korinthoszi. Homérosz
úgy tudta, hogy,,a kies Spárta" (Devecseri Gábor fordítása)
a8.századvégén nem tartozott a kereskedelmi hatalommal
rendelkező városállamok közé.

ój
 99
,zoqucruqrud zsneilIq>lv se J9q3H í.lJ
B 9t8qlBlnlul{ Bs€l€I{ 8BssB>IeZBJ I8I8nJqd s uoq{e^e Tlruo{
,I -oqtq ru(9l u qu8lozs preu9l{ uollaleqzop>l1eu ueÁprut'er
oo/,o ZV ]Ouualep3{seJe{ I8BsIo^Bl B >l3lz3^po>I {eÁu
s9|ndop}s9u9|6!ep| ltr]
-eIuInJo{ I39^ pvzvzs, 8 Vllo^ luodzoi nulapa>IsaJe4 Á8eu -uvtuzs zsBIIoH llo^ Iel9lIeJl9I seEeÁue1 Áloddg uozst9í ted
(erle8nÁu
seuo||P lu|opalsgrgl |P!c]u9l BsoJB^rT {38nJI{d c'uorprog Á8oq hurzs9lt1 r9tepzde1 -eJezs soluoJ uoÁ6uu uequmeuuJlaupow zseEe zB
r
B|u9|ol |PlcJUQl >IeuolníIa >Ie{aIIIJel IleIe>I B uuros >1euíleure s9 'l1o.1 ueq
ó 4o3oro6 IBIsz€-sDI e >19ttot(qÁ3la3 1teítsn uetpsp 1e>l4eí (sapelzsa
s9uo||9 !u|opg|sal€l 69J96 uo{nluaJad' gzueln lB>IBIuBuo zB -tuueÁ1o; uegeleí JBuI uaqpazazs,g u,(1auru írel
o
-e.}DIIq ÁBu,r 1e>plaueJlzs
P!u9|ol 60]06 llg|o) (urídup oJo>IIs
o ÁEelr l1rtrodruT I9qnlJBJn luIIuBIB^'1r;u zuorq se TlezsasJ 3oro3 e ep rrulepelsere4 1reÁuepe3rÁEr uat
BIu9|ol Izs|]lo|
-o^I zuoJq'4o3o.ro3 e lurur'4rl1oll 1eqqeuelía.;, ueqeleluDl -se; rul9tJEeur laqel üeu azsred teleurppesJ9l V,Oue^o>l Bl
e!u9|ol |u9zlo4/l9ue '
elug|ol o -el sollluzs BJn}In>I t 4eEn.lqd V,Blzoueln te4o,{u9pe 8oroE -BzolIB^ IÁIeqÁ3e tezsetse;eze^ IzsoqlulJo4 u píeur'tpeíretle
Í9u€
e|ug|ol |o|€ . ueuzs}p Io+IoJo>IIoJ snylJ}uacuol'tlnzs9>1 1euesce n3eqqot uBqBIJnnfl-I9q zse8a uaBatt pvrezs'8 B snI}lsuIIuBJe{ sn>I
e|ug|ol Ugl D s9 lo^ozJo{ B ture'33sse,\nurÁuepe illeq Á3e (u9íole pvzvzs -ulauoo8-oluu za zg,lu9J€Á8a talelíguuo; 3oro3 s9 rurlgtt
Elu9|ol J9p ,3
t Á8e,r uuqpezvzs,6 e) ur uazet9l8elnulzsolu,l f8oq 'sr lzu 'te>leÁuepe z8 {ouel}zs}p IB^IBlBzolI9^ úleq (zsnquroJ B se
19!u9|ol Ip€z9zs,9 ,r
Iueueq 119h/uozrq l9l9lueleí Tu9z9{ SzL s9 oSL,a 1o3or repuru u) >1ourn^Iloul luroqne 9J B ueqJos9sle ueqÁleure'8es
)i9!uglo)i lpezPzs'1 :__:,:i
-o3 u 1escurau {elelaIBzB^ ueqzslepJBzS IBIpnI
II,,BIBl V,uBq -se,rrrurÁu9pe urÁ1o ,ffia r1n{BIEDI ueqeíaqaq plofzcJuzs V
l9!U9|o) lpPzgzs,8
s] -teloscdul4etlp p,r9Éruq4 s9 nr8 rzsoqlulJo>I B se IBIoqne zB ]eJal
)i_E!u9|ol lpez€zs,6 $!s IB^9Ipn-I olnrelle uezser ]9lzou9ln l3{eÁuape6tÁ3r
uPqpPz9zs,o!_!! p losalndalg} 6Q]96 -nÁulezse sa tlt8nÁu Blszy-sry e 3e1_o,;uetele>14o3oro3 y -seru úpq 919 uo zy r9ro43a1 o8szed urelepalsere4 r8us1o,r
i,q§9
u96g^ pezPzs ,e L P }asglnda|el
,ltepeueleldeu -a íle4esc ue6r ueddeletlozr a8esr,(uuou €
|gu?)nu & e 4tzleí ep {eu
,o
uPqp€z9zs L-|' ! e }alnJal 69196 -1e gq9tn Á8u,r qqole Á8oq 'sovtq(eqvnt ezrnz 1eua8el ro4 -{e>pIIJnJB sDlnoz8e'9Ltepe.re ua8epr ze >1elDíoza,lsnzuoJq
m
,e ,I ,ql
lD]gl o09 louB||9soJ9^ )zsnAa ueuzslp 1elleJe;ellq Á3e luturrp,l'1aualnuru se >Iozsneq
m l9u9{r_lu e e!9ra eleq uepeJe^e>I rcq>IelJ9ul ueÁyur '19ue (4ouroÁulesced
puape63ry) ep'se4lt 6epu7s9lett zg,Btne oot plaqpro>1 -urtls ruroldrÁBe ruulzs-lezse ]BlIo^ uozo{
Fl9lu9lo{ lln].ll§ JlFq Éloq?sd4!!)
Á3oq 'eh;19 lze zsa?al soIuBzS ,llo^ uBIIDIBI l€ uopl nzssog IBIoqne zV,Bllueq-oJ
1.1z!I. l3lá§ádilel íRrlBd§ e Á8os {elolol e uresalndelel {osoluluJ€Á8
'o§9l.^ojí
.9l.^oi ]ze]zP 3!u
nlu rl;7lJ7( o3Pq|lE)
u;zl"z§ 93Pqtltri
(retpde'1zsn.ne'relel4'rzsopoqr (rzsoqlurr
-Izs se IBIc}uo.J
ilgl. lls ]a:l!ÍlJuP tlD]|o^
lís ,, l ,ql ].{!ílJuP.)tEllo\
8elrtulro>1eÁE eí9"ta Á8oq'{nípnl ,u9.{pq
B {eues
l9i9l!l ![lJp)l.)J11 lPluPlilodill -tlda u(l9tuezs Á8oq \etloquro:a1 lezser í8uu :
-o1'rueqlu'ruloqne {nuozo>I llo^ >IBlz€IuJ9zs 19q>IeÁIeqrlul
(lououodu.) loilrlodk, zv
]
eiue1lodil1 qq9s9>I Ie^^9 z.BzsluoJ9q lo^Itu
to:uíor1 3o.r 9zgquglr}I'1euol1snru te4eÁleue'1a.Áuepe zV,{Buo^ {9p
,Zog (uBí
-o3 turo4 u 19.1Je {unpru lose^o>I >IEsc -eTseJe{ {BlBroqne rpdelelel uag9lezo>I Álocl951 tsul u
-9lu.reíeq re8uol-ole{ed B uo^ 1ezol Áleq -uBd ncEnÁu Brlur1 z$ ,zsepl n {uenre so6el9r9zq 'uepeÁ8e
V,{ltllozo>I >IBlIo^ SI >IBIzsopoqJ uBIBl sJulu uesolzlq eJs9pJ9{ u !ele; eíacuapaur ue6n{u reEuet
'1a >19tplEo3 1oEoro8 tzsoqzse1 3e1 -Izg>IpIgú e te1o6oro6 e e-leuotíeq 13se^{aJol IüIepe>IseJ
,e ,1
-rtulzs9le^ u9p oo/ t9{9:a -e1 8epese 11oÁpzsr,tleq'69sq9plpJ uo íe,r'4r ílelr,r 3l93eu
sgrysotuurreÁt E9r9t y
ulioot o
: /'*.r ,ffi ;:ri""X
ffi Plr,0,1
.oail
ir-
'.-i-,,
,
,(.
--.q-l
V-v
\\) ___-,--
 \AA
\ __/
!
1
l
"1
1

J',..
,J /=

:'

t"."",o,"
ThráKta

Phíügia
] ,.@ F.+"''
- 4 !\
i
&! ]-,
,é,d
€ %,'
w
,
;-\

ffi}I,1**:6qr-i$ffi"
§íititiitli:;**t*tru
iiriiú*,,
\l
\q
\
ereCna{h

Görög ryarmatositás
ezi, e,9-6. századbaa
A közöni idószakban
9. és a ó. század
sok görög telepedett le kereskedó-
ként, idegen szolgálatban álló zsol-
dosként vagy gyarmatosítóként távo-
\ tengerentuli vidékeken. Rendsze-
rint nem alapítonak nagyobb gyar-
mati településeket az olyan, már
megszilárdult országok terüetén,
amilyen például Egyiptom, Asszíria/
Babilónia és az etruszk városok. vi-
szont népes görög kolóniák foglalták
el Szicília és Dél-kália legjobb föld-
tenileteit. A Fekete_tenger környé-
kén lévő, többnyireméloszi kolóniák
- olbia kivételével- kis kereskedel-
mi lerakatok voltak. A távolabbi uk-
rainai teniletek ezeken a raktárakon
keresztül junatták el a várua várt ga-
bonát Hellaszba.
Paroszon és a szomszédos szigeteken készített amphorák lésznak és Apollónnak vélhetűnk. Egy Tirünszből való,
körvonalasan megrajzolt madarain és állatalakjain. pajzshoz hasonló, kerek agyagtáblán Héraklész(ha ugyan
valóban ő az) megtámadja az amazónokat, miközben egy
Mitoszábtázolások és az írás megielenése madár közönyösen figyeli őket. Van jó néhány olyan ábrá-
Mielőn bármiféle íron változatát ismernénk, kezdjük el ér- zolás is, aminek értelmezése a8. századi görögök számára
telmezni azokat az ismert történeteket, vagy legalábbis éppoly nehóz lehetett, mint nekünk (például az olümpiai
azokat az ismert történet-mintákat, amelyek a vázafesté- bronzpajzsvereteké). Vajon a két szárnyas istenség között
szetben előfordulnak. Az a sisakos katona, aki az egyik i. e. álló foglyul ejtett leány mindig Helené lenne a Dioszkúro-
7oo körüli krétai edényen egy nőt vezet, talán Parisz, amint szokkal? Ezekben az ábtázolásokban a képzelet áradását
elrabolja Helenét? Lehet, hogy a gyermek, akit két felnőtt és szabadságát láthatjuk, amit a 9. századiszigoru és kicsi-
jelenlétébenegy kardot viselő ferfi gyilkolt meg Asztüa- szolt stílusok kevésséengedtek meg.
nax, Hektór gyermeke? A jelenet az egyik 8. század végi Az őstörténet félhomályából felbukkanó görög élet
athéni töredéken látható, ezért ez aíe7tevésnem látszik va- szerkezetének egészébenvan néhány olyan meghatározó
lószínűnek. Felismerhet|ük a motír,rrmok között a Kük- tényező, amely annyira nyilvánvaló, hogy éppen ezért né-
lópszokat és Zeuszt, villámaival, valamint Helené elrablá- melykor hajlamosak vagyunk elsiklani felette. Az egyik a
sát. Egy olümpiai tripusz lábán látható két, finoman meg- betúírás átvétele. Az írásnak, mint minden másnak, voltak
rajzolt katonát, akik egy tripusz felett harcolnak, Hérak- regionális változatai az ókori Hellaszban, de az ábécébizo-

,ru9{3sazT3Í €loqduj?
(IásJJou
sa{átle Á3a 'qo] Pxoq u€IBl
-ái ü9IEl 'l1oa 19pugíz ,{ueJazs ,uot
-}2s}p uEIIJoInJ lselÁugpa lI€uJoJ83u
uadez§ v ,BzzouBto lBlEJóqduB 8oJ
_o3 I39^ pszgzs ,9 € sí (ul3 eI B8Bss€8
-Bu) Áu9pa sn1 e za'utoluoseq zeq
-Áu?pa Jnl8IuIu qqol&I v qesa^nu
-8e^n {91zo31op 'sI loqs?u u?qzsBl
-l3H uEIEl'los'uozsopofi s9 uosnl
-
-dl3 usqüoz? ugqpYzuzs L,a't ze'.vl
-9u]9zs {oJa]sou 39J9E 8 8e,tu€sJeÁu
soluoJ llo^ ueu EqoS,{Pl[BuZsBq
Teu8eAn seJaZ§€IIr s9 ]€uÁEJ9zs}p
ueq:ososJa se 1tot}uEZs
leusazMU{
8É9Ápulr[ uBqJo)io z2 3á ZY
^n
nqroq snq?D?,í7JD zD ryrupll?d
89
üa^al ]aza :8au {erloláí Ir+DJoq
UPIlP^ JJIPJ)í E leÁlaq lerelBl E : EJ iol
-lJlzsJIIl leí{-o8JoD Jouol l9{ lu9i
-nóu88od,9]€Iil9I 8s8lozelqe J3{ezs
-ItrJBrIlaq s9 I3l9J rloruo eqrooJq 'l?q
üDí8ÁN,á^nuJ3]sau qqnJozsÁieú
-33I }azsalnB snT8qJ]? 3olo3 Zsá8a
,1Zs}p]sn
z€ uglPt 3p'teru9lt1 e Áuepa n Zg
,J3uJ
.{5a sa lzsndul Á3a >1ntzo1 'uonu ooa ,q\ 8uIl?u8un'lm8l3oJí)l
-[8lJ3l sI ]3{a+llJsnn1 3o:o3 'sgu 8oz 8{In§':atau t9't B8BSSE8EI{
§o ]e{3Áuep3d9J3sJ Iu9Ip€ F^Pl uoi
,]l8IB d3[31 l-i8aq uolso 'uau
-BÁÉlBl1zsnJle JIs 9 ep 11nzs94 ueqyl slossB,I luol\ u 'uaqalrzo1 ew_i1o1
-?lI,,t8oq'u3sal3zsaüJ3l $8ásl3qaf 9qa; auíezg e'lajlaizap{ uÉqe§ls ou
,ruBlxl9zs
nellá{ uBsopuü8 ü33l Joi -8aJJ3g €lTal §3 (?D/) u?lBryAoJq
-lE lalrI^Epo Bq:3BlsB^ lJleuqJlu nJ3ZsÁ8Bü íBa^ pws ,9 'gnrugzs
d§s ázssopűlü uá{edlétl sa,{8á ?IEJ I9qxh V lBtPE úUap: qqoiBEu sl
-zuoJq lIEdEI€Tl lau.lsar Áu3pJ Zv I9Tl89ssP8€meqüe {ozo_iü8uope Z
aBpo lloz?ln sa^nüza{ 3 ,{ffú^ d8jat d8úq 1FploJgJ3 3C ,uo{ZsuoqJw
v aPq-slossrl luoW o^JI Jzssau u3u -Ee^n gl?qrgl u3dgi ]FpIo qqo{ B InPp
IolszIJBd E lIruJl uBÁ8oq Uoí€A -l9d lulu'l3l[o^ l;rueJJusq eJí_iü
,rJo^
Jgl -qqol lol9puelE lulEpe8oJ ueza-il
: 1Ml -Jrds Jel$lű 9rJzs?{ 8 Á8oq 1nípru -ar{I. u€q{oils Á3?^ uaqiaÁIalu3zs
Y
,Ie^nIu>Iaüor
{úleuJJ€q 1Jnzss4 1oq.leq uo8B[l^ 3 ueqPez?zs,9,e 1zE lsvl
-}luosBqozsso Ze {9ÍJ}qrn >IosElo>lIB qqoÍ3eI V,li itz3íeJ lo>l
-oJa^o{ OI3JIIuBIB^ l3zJOÁIOZse^ B so BlJuB8eIe ZB 1o3eszs3J
-elu lB)luu'to89srot9q IBs9Ioz.üJqY,I3Jo^.ÁEaJ9I B8BJp >I9p l
({ouBÁlo
Tqqgs9{ E lulru loloJuBd so >lopJB>l B :[B^E8Bssol
-uoJ >IBIrB8BsoI€^ry {oluBzsJezs lozo{zsa zB so lo^a{elJo -
ZuoJqu uBqJososIo - 8uÁuBs.leÁu B llo^ uBq8lzstJ,lEiEtüJoJ
gp9p9lusl 8r8asuelal8al € (n8uBqÁ5a Á8en te4osup1o8aur
(ruelle{
§oÁu€^>loz§ lioZBluIB>IIs uIau lsEzoTlEpos3'ts9ted
(o.role.IÁ8Eu
-3I3oul ileza{eÁ8r 8íE>IIuqJ3l'4ezsereru rtselop
-uo8la ,I9lBI8Jaue zB
lpÉzzflP Á3n 4esr uEolEII]PI I3IIIuezs
,1Io^ B>IeZ§opI >I3uasaza>IaJ8oIII BI3J3u3
Jo>I sn>IIBgJJÉ ZV
(EesnrezsÁ8e
9pBJ9Lru B s9 3e§$ÍIel39s9tl9tu t Ze eZsE^El
IJo>I§n{rzss€P{ '9ue1 513p, pI^oJ lozse^}uozde{ Eoro8 y

Balra: Ez az i. körül késziilt
e. 5oo
spártai brombor félelnete*n jól
sikerült, Voltaképpeni szobrávati
érdekességétz elvont, lepellel bod-
totr]ilálfu ak ]éi.á diápéiir,égy,ha4cu.,
an ismétlódő vonalainak ellentéte, a
küönös és formailag igen hatásos ta-
rajszerű fejdísz, valamiru a sisak alól
kiszabadult, hosszú haidncsek adiák.
E kisértedes harcos még z5 évszázad
uíin]i§lfglelmel, vált ki 4,]§?'emlólóbó1:
A megmintázás magas színrnonala, a
mozgás ábrázolása szokatlan tehet-
ségről árulkodik, és - ismereteim
§zeiini]1 ]]]9gy_ér(tilóllóqí]§red9lilr9!,
tételezté\ hogy a keresztben áIló si-
saktaréj itáliai görög eredetre va[ de
elófordulnak ilyenek artikai vöróg-
lakos és Aüénon kíviili feketealakos
vázá,kon is, a sisak pedig gyakori, az
,á1!!!4noian,,]§llati9d!].],!a9iin&a3zii]É,
0u!l,a],,]tiJ9iin,,.1,1an,].l!,9§:a!§:i]]hd
,Ez a]c§odálatos sisakábbólakinasbó!
sÁrmák, amelyet Kelet-Kréta
egyik Ieggazdagabb helyén, Arkha-
nészben találtak. A fogadalrni felirat a
sisakon és a hozzá tattozó mitrán
(fejfedó, a sisakot kibéIeló sapka) az
i. e. óoo. évhez közeli időpontra utal.
Alkorinüoszi típusú sisak módir§itá.
A rákalapált pompás kancák ábrá-
sa.
zolásának rokonait megtaláljuk
ialílták,ezt a:,lb_arco9!, de.,spártainak
látszik. Lábai valószinúleg úiabbkori
kiegéwitések. Mesteri alkotás, mely
- ha sak kis mértékbenis -, de kitá-
gította a szobrászati határait.
Feit §iárv i!ybó)kszü!!rünn9lé:,
::
lya arckifejezésú ifiakat ábrázolo,
kora klasszikus kori (i, e, 5zo köriil
készíilt)szgbrok elég gyakoriak, de a
!tónzbó!,kó§zriltik:,(tnéEl töl.edékeikl
is), már iówl ritkábbak. legalábbis
ilyen méretben: ez ugyanis megha-
ladja z embermagasságol Kezében
talán fogadalmi ajándékot tartott. s
nem pedig va-lamelyik isten atribu-
rumair- Valószínűbb, hogy templom-
nak sánt aiándék, és nem sírern]ék.
EgY ]eir6uryi,]]!P!l!qieb§!):] úirllktá!
,q!!jiik6?ö!!!alóláb]ahq!&&hi!é:
en arra várq hogy Rómába szállitsák,
mikm a rómaiak elpusztítotrák.
7. század második feiében készült
mgy krétai domborművű agyag táro-
lóedények díszítményeiközőn. Eb-
ben az idószakban a krétai ábrázolo
művévet volr a legméruadóbb Hel-
laszban, és a maga higgadt, vonalas
ábrázolási módja miatt talán a leg-
szebb is. Ezzel ellentétben u orosz-
lán, a krétaiak legendás állata. gon-
a dosan kidcilgozotq,&eleii itilúsú.dísz.
F eni : Ez'
' a. Ito.sszú. r]iakú; feketealá.,
kos. athéni amphora a Leagrosz-cso-
port egyik tag|ának, a Hainal Festó-
jének alkorása. Egy Leagrosz nmi
szép ifú nevér so\ 6. század véglvá-
zán tüntettrik fel, többségük vörösa-
lakos volt. A fekerealakos vázákat
többnyire a tróiai háboniból vagy
Héraklészéletéból ven, számunkra
olykor érthetetlen. igen összerett.
vonalvezeté§ú;'l. bon}olrili,
rire.!ész,..,
csoportokat ábrázoló ieIenerek dísá-
tik. Az in láüutó kűIönős és drámai
Ielenetben talán Akhilleusz szelleme
látható, mint azt teszi, amit az élő
Atbillqusz.léieldke4ett,qtrlikói.Ttó-
iánál partra szökkent, felugrik: ez
volt a hires trójai ugrás. Ort, ahol lába
inegériilreiie' d, földet,].foriá, íakadl,
A s. SZÁZADI qlÁszÜrErEs
nyosan az északi sémi ábécé egyik formája, amelyet a görö-
gök a föníciaiaktól tanultak, habár semmit sem tudunk ar-
ról, pontosan hol vagy miként. A görög írás valamennyi vál-
tozata közül a krétai áll a legkózelebb a sémihez, és semmi
kétség,hogy a öníciaiak és a krétaiak között különleges
kapcsolat állt fenn. Az első átvétel talán valamelyik part
menti kereskedelmi állomáson történhetett. A teljes ábécé
elterjedésénekidőpontja már könnyebben megállapítható,
mivel a görög nyelvű betúírás a8. század közepén tűnik fel.
hz irás megjelenése nemcsak a mi jelenlegi ismereteinket
változtatta meg a görög világról, hanem a korabeli görögök
önismeretét is. az elképzelés, hogy a világ és eseményei
^z
racionálisan irányíthatók, végső fokon oníran származik,
hogy ésszerűen leírható, miképpen viselkedik a világ, és
milyen tényezők játszanak közre múködésében.hz irás
volt az, ami a görögökben megteremtette vagy megerősítet-
te ezí az elképzelést, előbb az erkölcs és az emberi viselke-
dés mélyen gyökerező társadalmi indítékait illetően, az-
után a történelem és a politika egész területén,végül pedig a
flozóflában, a tudományban és a vallásban. Annak távlati
lehetősége, hogy felvázolják az orvostudomány alapelveit,
a jogi viták során követendő eljárást, valamint megörökít-
sék az idegen földek felfedezésétés feltárását, része mind-
annak) amií az irás, az írásbeli kultúra lehetóvé tesz.
Vallás
A8. század végi feilődés másik igen fontos tényezője a val-
lás. A görög vallás korábbi történetének alig vannak nyo-
mai, de amikor a képi ábrázolások megielennek, szinte
nyomban azonosíthatók; ugyanazokat a tÖrténeteket be-
szélik el, és csaknem ugyanazokat az értékeket jelenítik
meg, mint valamivel később az irásba foglaltak. Ünnepé-
lyesebbek és olykor félelmetesebbek, mint Homérosz, an-
nak ellenére, hogy még a legkezdetlegesebb !elenetek is vi-
dámak és jókedvűek, távol áll tőlük a rémületkeltés szándé-
ka. A legkegyetlenebb gyilkosságok is szinte heraldikusak,
naivitásukban van valami álomszerú, mintha a homéroszi
himnuszokban leírt ijesztő események lennének. Két ken-
taur egy emberi alakot döngöl bele a földbe, az pedig kést
szúr beléjük, vagy Perszeusz lefejezi Medúszát. Ezek a té-
mák láthatók a fogadalmi ajándékokon, v agyis agalmfuon,
amelyekben az istenek kedvüket lelik. Az ábrázolás stílusa
mindig összhangban van a tárgyak funkcionális szerepével.
Természetesen vannak a vallásnak sötétebb oldalai is. A'
p oliteizmus (többistenhit) folytonosan me gujul azzal,ho gy
terjed, bővül, mindig eleven és új kultuszokat teremt. Van
néhány adat arról, hogy többé-kevésbé hivatásos próféták
és a születés |ogán vagy elhivatottságuk révénszentnek te-
kintett emberek fontos szerepet játszottak ebben azidőben
a görög vallásban. Ha valóban így volt, akkor említéstérde-
mel, hogy ebben az időszakbanhasonló volt a helyzet Izra-
elben is.
Kétségkívülléteztek már jósdák is, de roppant tekinté-
lyük még csak kialakulóban volt; ennek ellenére figyelem-
re méltó, hogy már viszonylag korai időszakban is milyen
bőségesek voltak Delphoiban és Olümpiában a fogadalmi
ajándékok. Eleuszisz, Athéntól nemmessze északnyugatra,
mát a8. században bizonyosanlétezett, itt is jelen volt a Dé-
métér-kultusz (ahogy valószínúleg Hellasz több más pont-
ján is), noha azoknakazadatoknak többsége, amelyek Ele-
uszisz nemzetközi hírnevét bizonyítják, későbbi. A homé-
íoszi Démétér-himnuszviszont kétségtelenül korábbi köl-
temény: a 7. század elejéről származik. h 7. század elejért
Eleuszisz már szent hely és zarándoklatok célpontja volt.
Az eleusziszi építményekközül a mükénéiek bukása és a
69
 )Iurl leu€e$lgJ9 lBlur9lodoz
-Ju ZapuIW ,sl uaN3zs luau iEl€Joq
-ozs 3 8Ju {nílJql3Á8g lBs9lozBJqB
sn)íulauoeB 3 ln l3ulelalzsal lsel
iláquá zV ,)íeuemal {eÍu3ül}zstp
liBJlZsqB BI{lulu le pJeI/lWi ' I|J|J
lEu€íEt{ lu3zse{oJBd lulü'soÁIPqBZs
uBsosPJlol3 u3ÁlouEÁ3n BIBuo^ /rp1)
{EU€lluosJoPlnsJ Joqozsnul íuE^
-Jau] 18Jo{ ,lítz§3{ u9>l9pT^ued
v (u93a^ (sI
ITap BiIllV uJgleqalIaJ PEz9zs
,9{{BpJ9IIZS IB>Irü8qJeIu lüeuBg
,l, € 8áI}uIzsg[B^ Áleu;€ {Bu[8^ ÁE} 1o.rqozs B
loz€JqB loJ 11euuca rc>Io lt>Illelzse >IBsJIueu {errua ?eudeleJolo Io{
-qoZs lqqBJo{ Á33(D4Dq) zleJ llzDu (>lII8^
qqoÁ8Pu V rq9{!p9l9{ se^nuJoq -{ú3e zE'{nq9l r Inpuel BqsB8zoru eqq9ulu3qu3zs
,9 E J€u
-uop iall3lIzs3i WqpPz€zs eJÁ8e B8BsÁuo>IeIí?q >IIBIBuo^
(lnÁIosouJ :{nlÍEJ
8eur oteq
€JBtmzs )ElElJ}u,oJ E uozsoJ?d,l3l
-BEIBJ lgqgl J3qaJ up9zuJilzs 'uou {eÁ8U sopoIí3J se>IepJ9 lnleq uIBÁ[BqEzs nJoEIzs 4reÁugry
-U uás3uÁIes E lgqqa 'IoqÁu8ffiu )louzo{IepuoJ lBluluolelpq 9^9luposo Á8oq !9urq Á3.,, 19,
tzsort4 ,uoqlazaÁuJoi I{ePh !€r -{oJgozs §3Á63 Jo>IIuIB \ezsgpr uuÁ1o llo^ InJo>I
1E[El uf,zseJ lI9p {9pt^uúCl lEinlB ZB ^?,aosZv
ía>laurat lqqgsa{ Iessa^a{ 4Busnlns TsJqoZ§ >Iosgr{ f8B^ >l3u3tsl 8epese '1ellon >Io>I3puBÍE uBz
E ]euu3ílPÁan @)d?zü! DJpu 2sí?
,llouBl
-opl9 luBzs {3u>louolsl zE Á8un 1anr_rur49[tuo uloIBH
nlJI zv lez§933J € l€lIB[€l rnlosBlol ,e ,I ,q{ ,llol€qu€l 8IdBuoI{
-lP T]JoÁuoÁB uPqZsoí?W Pol sn{lEqJ
61-o9} ,e ] I91-ou9 ..{nF€^Ic"
-JE ZV ,IoqÁugNBu lzsoxeu'uala8 l?q qqB[E3aI BJBÁuoZIg esellzs3>llo Joqozs n3BsÁ3EueI9 Á3e
-lzs ZsoIeW lpzsa>1 uadazo1 pezezs .>1rmp
=,{3g re4o4rl §oíuozlq {oualí?I q >IIBÁuBJú 39ur sa
,g 2 (ulns pq) EJqoZs
lgl nsJJE{ V -nl lu>Ios uleu JBur Bru IoJIe ep 'ensa;pl4utlo^ le)í{euu§ ou
-rpleJ Jo>l t ule pa sa'>1euozo81opr4 uesopuo8 >1reÁu9ry,4o1
,_:/ -Bll l9qBlru9lodoze141 §9 l9gluoldtÁ6a {Ia§9 lqqECI^9l'I9q
../
-peryZs,8 ,e 1Z? {lap9le Eorog,6t4orqoz§9{,lloull9 eDloq
(qqoÁEeu (§oÁ1ns
-uroúu,r,u9ur pu6esÁEtma1? € l9l>ío{EIB
lFzso)í IoqBJ 'o;de se 1ot4glnlelullu zuoJq Á3E^ luosJuuJale
,zr'49zotpa 1I3leJeW 1EuI ozv JqB lnal8el p9pse,uonueÁEn
so Á3o EI{luruI'zoqsgurÁ8a >1euetluosuq Á6n4orqozs e 4azg
q?ffiq sa qozsolnx
Ez a méltóságtelies lány-szobor (óal-
ra) gtánátalmát tart a kezében, fején
olyan kalap van, amilyet a papnők
hordtak. A szobrot az attikai keratea
közelében találták, egy ólornlappal
letakarva. Az 57o-es évekre datálha-
tó, mintegy húsz éwel késóbbre,
mint az olümpiai Héra mészkóből
készüIt f,eje. Az isrennó ruhájának re_
dői súlyosak és merevek, de hajlürt-
jei, kalapjának íinom díszítéseés a
kezében tartott gyümölcs bizonyos
gyengédséget kólcsónöznek neki.
A fei és a mellrész elölról és hátul_
nézetben (íent) ew másik gránátal-
mát tartó nőalakhoz tartozik, és alig-
hanem lo zo éwel kesőbbi. Naxoszi
márványból készült, egyike volt az at-
héni Akropoliszon álló, és a perzsák
által elpusztíton fogadalmi ajándé-
koknak. Vállon gombolódó, szép ión
ruhája másfajta világról beszél, de
azért ez is az előző szobor egyik helyi
változata. Ha jviselete ugyancsak ízlé-
ses, de kevésbé jól kivitelezett.
Az egyik legszebb athéni szobor
elól- és hátulnézetben (lmt balra). hz
53o-as évek végénkészüIt, és ezr is
a perzsák törtékdarabokra. Szorosan
testhez tapadó ruhája a meglepetés
erejével hat, lrnom játékossága, arca
és haja, testének szépségeellenállha-
tatlan vidámságot kelt. Festett nyak-
láncot viselt.
A másik, hátulnézetben bemuta-
tott alak (lent) eg! provinciális válto-
zat: a kissé már idős hölgy az egyik et-
ruszk sírbo]tból kerűlt eló. Arca nem
valami szép, de a szobor geometrikus
eleganciája tagadhatadan, Gipszből
készült, íestes és aranyozás nyomait
hordozza. A farrész néhol restaurált.
7í
 ]E^93
-9sso{sB^ >IBu9q9I zsndlJr B ILB uoql9l
-ualJe 83Bsso)í9l9l,JoqozsaIoJq sI)
(9IE^
I9q?IdmIo r"{aq) 4E|B9u gln
uo^ol V ]4eÍ l9lep3Ja snllltul {o{
-9l_Bí € 83Irlu}ZsgIBA,BqlBIos3dDI {€z
-Zoq IE^IoqdIoCI u8qflBll9 ralaueleÍ
IJJúq 9l3ql9l uozsndlJl V ,I9q9l33lr
lu3zs IueII3ü odloJ ZsoI3qdIV ÉPZs
-J06oJo3-Iáp 3 ieu{au3lsT lzsodullllo
ZB :IgqBldmlo DqsI Zsndul zuoJq
llopB In{epu€ÍB luvpgaoú :DJqqof
iii;,,,
,qqeue^ele se qqB^IBu i+,
IB>PIos
,|l:|i';a.'
(19"t,{u91 IJequIe 9zs reqel eqEqu uezsrq) ouuetsr rerdurn1o
ze ep (sr >IB{sJoJqozs l9u9{r_rur 9luoseq 3gse^3{-9qqol
>IBuuBA ,In uolBII9 9zslel yuuo1 Á3o ueg8areÁu rou ulu (1ozer
-q9 lo>IBIB9u uelelzow 9uBl le>IeuJoÁ8 ueq91o :l9J3lol9 Ip
-Ézvzs,8 e qqu4uÉe1 nt tza ía; 9 s9'qq9zuo,r8e1 t uls Jo Jqozs
rutdurn1o Á3e uBIBl Inzo{ Ie>I9IuIe ru4nzsuldst>I Jo{ V
,te.to1
ÁEe >IouJoleq dde .rozsole uurueÁ1o; ure1
-3u9}Jol € luIuJB'leueleí e uílozglqe W Bql9H,>IBuIBln eJal
-9peleíluuurn re8uel t se 4esa8uerp1o.; e '4e,ro1 u '1uuuopr
-ezsod u9lu1 11oÁu9l B lulru 51esoluo; oqse^o>I >IBuEuIo^
u9IIu ep '1eurele gqzslp uepÉeÁua1 >IBIBI{ B Á8oq 'urd8n ,9rBq
9lBIIpuoW,]9leql9I >IBIBII >InlleIB't9s9roteq sqerur.r o1 í3e -r9I I9í q Ir)]Izss3ü 3^Zeu IoJJe8u3l
IJOsDI BsnJo>I >IoÁuBI ou€l le4e3ue3 uedleuru (4aparolÁueru E s9 I9IoJ I9C 1Io^ Buoqllo ]eueuolsl
lloq89 9PIoPuni e'4tuzsna7'adlaq
-tse; Á3e uu,ruuqzso8ry >1euezser Á8eu }ozseluJel e eí9po4 -9]BI {3uelsl Ze Zsodua|o zv:uaú
-IBJn se víglÁuel. J3qluo zB Á8oq'lgrlsezre ope loJe zB|glla
' pezznp 1orctíJeue uBpBleqIIBuoIIe lezse^rtur IpBzBzs,8 V
,1tpozst9{ ueqro>1391 urupt,r ueq,{8e (Áloulo1
ep uoze
-ueÁEn'uele 3e >1a>1
96Álosour uozvÁEa louelJol tÁuuaure1
-un 1otseurÁ8e Eeru 4oteqtelzoquoF>I 3rp uíeÉolotrru rs91
1ul r8er 4tupezsluozs se >1o3o.ro3 u '1eseuryr(ere sn4r8uur e
'>1eleualrol 919zs 19r4edeu qo^Bl B lunurpa \gnlereue4nu
u ,{8oq'eÁueruzelleag{ {}.{3o >Ieuua ,t8e.r ,{8ua e-ín teu9l
-Jol llazsoqle IBIIB zsoJeluoH Álaurqe,r Á8oq '1uet}drpc8eur
uepeleqal u9ídrp BsnIuS ,lIo>I9Ie1o>I
9lJBlezsso seurpE
-nr uÉo1olrur 3o.ro3 e uuloa ulrurrez8eru.{8oq (eg6ea lueur
Il{I9uB uBquozB zapulw,qls {9lzouosJ1o>1 uanrezsÁ8e leu
-elsI >Ialezs € ltzsoIoIV 'tlo,r eí9urn >1otelly zB ue1oIo) zs11u
-euy'ts.uruq lIoJo>Iے8 e.retrporqdy 9uulzsv,Bsusouoze
Ie{{elJolusl JBIu 1o>IeuelsI ue8ept ze ,(3oq'uue lururrlBA'ul
-esepu8o;aq 1euolsl gur[Ial ugíluozrror{ >Io3oro3 u tle uazs
-o>I uBgpuBII9 luozsl^'4euelsr lgr greprrq lE{osBIIB^ 9lF9}
euuOq >IBtIo^ lueN,oJezspuoJ serup8nr se uolrr{u >1alelelrlu
zE ÁBoq 'gleqpuourle loJsnüzlel{od 3oro3 lpazezs,8V
,9]Egl€pr
1r,u uozu Inuepe^zo>I Á8e,r uoreluq rlu8
-nÁu u ]ur.rezs 4edueuret1o1 IzsoJeluoq € elenlaqíelttrlyzv
(Á8nue,{8n'urluzsg
uu,(8oqu lurur srÁ8u,t'leual er9E9l 3e1
-I^ lJeIusI ZB ue,rp,{u t9Áleqg>I€I {eue]sI ZB 8rpedruur !or.re8
-u01 B oleql9l zsodum1g zB lzserspw 1I? uuqal9,(ure Á6eq
e sueq8ezstoíoJoc->Iuzsfl Jo>IIIuBIB^'(sr t1ol 4Áleuueq)
(deu
llouolsl euetldelat e.rzsodum16 ze 1rÁleuru e ze,{8oq
';rupsgpl srgq9pEa1 ,luelJol l3ppeJze^a Á3e u9la zso.r
-9tuoH esBlzsBIB^DI Á8eq-zsodum1g ze Á3oq'oreqzelet9t
-1e3'1ezrarr.eu uelsÉe rÁuueura|E^ ozolJal zoqpupsclloÁu red
-oJneopul zB Ip ueq8usuo4oJ II3zo{ a^eu zsn3z Ie^rul lu9T
-93 se 'gtuqrutnluTT sI uBqJo>I Ieuo{nlu E JBIu e^eu uelsl qqol
-Ee1 u Á8oq 5lrzslgl Á3n Ie^rW inruel BDIBzse errzsseru Á1o
taÁleq94u1 ue[a>I ilolru ep't1ol euelsr 6e zB se >IoqIeJ E zsn
-e7 Á8oq 'treursrzoy ,eÁleqo>Iel {ouelsl z€ Á3eq-zsodrun16
ze [Bot7'ullue sr zsoJaluoH lBut
(lau
tso zsodum16 41erzs
-odurn1o lJaIIu >Ieuolsl zvuolety 'lsepre>1 B IIrual 11e>I Iod
,1g;zsartepde nIBJ sIT€^o
'sr4 Á3e Bqqu^ol
'- lelruel luezs e tteleqe1 za 8agtlrzsolu^ _ >Iuns€uopnl uB^
IoJzsBJol setez9scda1 Á3e ezssopuur I9q9pI ptgzo1 topd9
op8lozs 1I9J sn>lll1n>I hlep depl8el (llaulo ue33^ pvzvzs,L
SgJa.IoZsYÍIn l(ftZt]Zs T Y
 PuZARCHAIKUS VALLÁS
xÉnÁxvJELLE^MőJE
Előfordult, hogy a jóshelyek döntöttek a gyarmatosítók út- A történelem későbbi szakaszában, a szentély hanyatlása
nak indításáról, és arról, hová küldjék őket, mit kell tenni idején, Plutarkhosz (kb. i. sz. 5o-rzo) higgadt párbeszéd
egy közösség életénekválságos pillanatában, s olykor még színhelyéül választia Delphoit. A különbség óriási. Az ő ko-
iogi és alkotmányos kérdésekről is. Ezek vallási ügyek vol- rábanpapok művelt és tudós történészek, tisztelik szenté-
a
ta\ mielőtt politikai problémákká váltak volna, és e |ós- lyüket,kövek intellektuális kíváncsiságot és esztétikai él-
a
dáknak a politikánál erősebb hatalma alkalmanként még a vezetet váltanak ki belőlük. Ekkorra már megindul az ide-
4századbanis tartott. Az uralkodó családok és az egyes ál- genforgalom és pezseg a tudományos élet. Delphoi fontos
lamok - gyakran frissen alapított gyarmatvárosok - mind §zerepet játszott a görög történelemben, és még ma is szá-
Delphoit, mind Olümpiát elhalmozták fggadalmi aiándé- mos nagyszerű történelmi emlék maradványai láthatók itt.
kaikkal, amelyek egyúttal a tekintélyért folyó versengés Ez volt Apollón jóshelyei közül a leggazdagabb és legna-
mindenkori diplomáciai eszközei is voltak. Némelyik atlé- gyobb, le galábbis a görög s zár azíőldőn;csak Kis-Ázsiában
tikai versenyszám, krilönösen a ló- és kocsiversenyek, a ki- és Délosz szigetén akadtakversenytársai. A görögök egykor
rályok sportjának számított. Amikor a 7. századbankia7a- úgyhitték,nem is Délosz, hanem Delphoi a világ tulajdon-
kult a templomnak mint az istenek kultuszszobrait őrző képpeni közepe.
űszes épiiletnek a típusa, a nagyszerű templomok felépíté- A boiótiai Ptóionban, az egykori Kopaisz-tó helyén elte-
sére tett felajánlások váltak a gazdag emberek és a gazdag rülő síkságtól északra látható, milyen lett volna Apollón he-
népek versengésének másik megnyilvánulási formájává. gyi szentélye és jóshelye politikai fontosság és gazdagság
Az a térkép,amely azt mutatja, hogy mely városoktól kapta nélkül. Ptóionban sziklafal előtt, kellemes forrás közelében,
Delphoi és Olümpia aleggazdagabb fogadalmi aiándéko- néhány épúletés lépcsőzetes terasz húzódik a fogadalmi
kat az archaikus korban, egyúttal a korabeli történelemről aiándékok számáta. Csodaszép, egyszerre borzongató és
is sokatmondó képet fest. vonzó hely. Nagy varázsa, hogy napjainkban elhagyatott, a
sziklákon héják fészkelnek, a romok közön kecskék bók-
Delphoi lásznak. Delphoi méretei azonban sokkal nagyszabásúbbak.
Delphoi kezdetben egy mükénéitelepülés pásztorainak A delphoi műemlékek egymással versengenek. Az 5. szá-
szentélye volt. A 8. században épült, azon a helyen, ahol a zadi nagyháborúk idején mindkét fel felállíton itt győzelmi
magas szirtek alatt, a Parnasszosz-hegy lábánál lévő szik- emlékműveket. A perzsa háborúkban a delphoi jósda ket-
lákból bővizú forrás fakad. Nincs bizonyítékarra, hogy tős szerepet játszott. Kroiszosz (,,Krőzus"), Lüdia királya
akár mint kulruszhely, akár mint telepiilés folyamatosanla- több Apollón-szentélynekis ajánlott fel aranyat, és Delphoi
kott lett volna; a legrégebbi posztmükénéi agyagtárgy né- sem zárkózott el a királyok hasznot hajtó látogatásai elől.
hány 9.századi töredék. A szentély meredek lejtőn ál1, a sta- Amikor a tekintélyes athéni Alkmaiónid a családot száműz-
dion pedig, ahol a négy pánhellén játék egyikének, a püthói- ték Athénból, fontos nemzetközi pozíciójukat a delphoi
nak versenyeit rendezték, valamivel feljebb, a hegyoldal- Apollón-templom újiáépítésével és lovaik olümpiai játéko-
Pauszaniasz spártai király iogada}ni
ajándéka a perzsák felett, Plataiainál
ban található. Az egész hely maga természetes szílház (az kon való versenyeztetésével tartották fenn. A spártai Parr- i. e., 479-ben alatott gyózelme alkal-
első mesterséges színházat csak a 4. században építették). szaniasz ellen bukásakor felhozott vádak egyike az volí, m.ából. ahogyan azt egy tórök kéz-
Legfontosabb emlékét, az Apollón templomot többször is hogy a plataiai csata emlékére emelt fogadalmi aiándék fel- iratban ábrázolták. Az emlékműver
Delphoiból Konstandnápolyba vit-
úijáépítenékugyanazon a helyen, de a 7. sz ázadvége vagy a iratában a győzelmifelajánlást saját nevében tette; a felira- ték, és az ottani hippodromban álií_
6.század eleje előni időből egyetlen periódusát sem ismer- tot később meg is változtatták. rották lel. A kesó-középkorban szö-
júk. A ma is látható romok z őme a 4.századból való, alattuk kókúttá alakították át.
Ennek az emlékműnek a talapzata ma is megvan az
a 6. századi szentély maradványaival. A ma álló oszlopo\ Apollón-templom közelében. Egykor magas) aranyozott
amelyeket 3o-4o éwel ezelőtt francia régészek állítonak bronzoszlop állt ra|ta, amelyet három tekeredő kígyó alko-
fel, nem egyebek különböző időkból származó, egymásra tott. Teteién a három kígyófej kifelé tekintett, és orrukon
rakott ókori oszlopdoboknál. egy arany tripuszt egyensúlyoztak. Később elszállították
TalánDelphoi a legdrámaibb látványtnyújtó görög szen- Delphoiból, hogy a bizánci hippodromban (lóversenypá-
tély. A levegőben sasok és keselyűk lebegnek, a forrás még lyán) állítsák fel, a kígyós oszlop ma is ott áll. A középkor
bóven adja avizeí,ésmég ma is zarándokhely. Delphoiban végénszókőkúttá alakították, csöveket vezettek fel a bese-
történt, hogy amúltszázadban a parasztok az első turisták- iében, úgy hogy mindegyik nyitott száiból másfajta folya-
ról azt hitték, hogy egy ,,Milordi" (,,Méltóságos urak", an- dék ömlön ki. Az emlékmű csak a 18. században pusztult el,
golr:l) nevú pogány törzs tagiai, az ókori delphoiak leszár- a kígyófejekből már csupán i|esztő töredék maradt fenn az
mazotíai, akik visszatértek, hogy leróják tiszteletüket a régi isztambuli múzeumban. Elsóként Néró fosztotta ki Del-
kövek előtt. Euripidész Iőncímú színmúvébena Delphoiba phoit, amikorra Róma már tele volt görög kinccsel. Az i. sz.
érkező zarándokkórus belefeledkezik a látvány csodálatá- első két évszázadbal emelték az utolsó nagy, gazdag épít-
ba. Ión Apollónnak az athéniAkropolisz alatti barlangban ményeket a nagy görög központokban, ezze| egyidőben
nemzett törvénytelen fia, aki a delphoi szentélyben nőtt fel azortban eltúntek a múvészialkotások. A delphoi stadion
mint templomszolga, és akinek söprés, vízlocsolás és a ma- márványhomlokzatát Herodes Atticus, a tudósok bőkezű
darak elkergetése volt a dolga. A darab hosszú monológgal, támogatója építtette fel az i.sz.z.században, a színházat pe-
hajnalban kezdődik, és minden más alkotásnál iobban bi- dig - a görög történelemre jellemző módon - azí. e. z. szá-
zonyítja, hogy nem tévedünk, ha Delphoinak különleges zadban egy idegen király állíttatta helyre, majd a Római Bi-
szerepet tulaidonítunk. rodalom ide|én ez megismétlődött.

/5

uoÁ8Bu lileu u8q9ldttlnlo _ ueqloluoile I€^IoqdIeO
-elul3rttu V ,BJBluBZs Áloq 691e uOleqal Ioq :>InÍTB3sZI^3oul
Á5oq '1uruaqal llÁuuc qqeíIeJ8el |tuuroÁu 9reqJ3IusIToJ
>IBlpBJ8Iu Iuou >IBuEJElIo zs na7 1a .|!J.w' tuzortleq8eur teÁleq
e qqep8e1 ]InJe>IIs 8;ule to llel 9pI nzssoq ietlotl.roq dezsr
seJe]eluluoJBq lolelnJe] Zseaé zv ,>IBlsolulo uaseÍlel tes
-BpBJB zsolegdly zt ueqlo1dazo1 e 't119 19qnulBr{ }InpJBIIzs
-8aur uudnsc Ie^nu ep'1elvzdvlv se8eru sa 1o119scdel'e191
,uezsltelo1
-eq uel,{ueurtldo seutpteq uBJoS {opl ZV 19qeí
-nluBq >IeZn} FBZ0PIB lqq9Jo{ llolBlnluoq e EJElIo zsiaz
,selzsa,{uelselJos (4euseurrelsclourn,{8
B >IIpopz3>I 1lI s3
(s9lello8a1Áuergq
sa8es9q B Eftleq B lll u la8ea J3
'1oqruop e 4eupopzo>I llI s9'1euo.nlnse.t 9pBIBq 9IeJ eíeslaq
Bvzslo zv laBa^ J9 l1Iu€q>Iuleídu5,8tre8uel B IuluIIo I9JÁ8eq
rqqalszo48e1 t se'1o.{3eq IBIpB>IJB elpoJ9q B >I9l3I{lBI B^II3
,491e3e1
rlueur zsoteqdlv zB {BlIo^ ueq
IBDIoIuoJ B uoloJ
->1nuopíept 9 ze lleul .ttazvuaoteqstla;'tlozot"ret ule tEus9]
-BquueJ>IBlBIInqdu e J9rrrdurn1g >1unlpq Jozsolo Jo>InuV
,19tu8usÁltrr4 rzsolnd Éerro]zse51 luItuBIB^]gtgpqdua
lzsllg B1lo]zsBIB^Ia se't1o"r upuo19tzseIB^ >Io1o1n.rel91e3o1
,BJ
9,1qe3 uoqqoÁIelu B se ttelse8eur e vwóuoztg JoTIIu€I€A
-8e§I}s rlueu] ued Áue>leurre} B DI
Jol leu9tdurn16 uedde se
'1rzolre 19qreÁ8aq BIpe>IJV oÁ1o;1sgrpos sore 'rtzrloq 'se1
zsotaqdly zu ttdurn16
-ezs v ze i>lrzsle; ueqetepruÁue4
,IoJ{euOlsI zB >IBuBsso{IB
lerup8o; IIu9u >IeJoqIüs zu Á8oq'zoqqe llnJ€íBzzoq Joqozs
e Za lullezs 8sEuII9 TgzJézs IJo{o zB |tpzso1 l9qluosJ]uBJ
-ale sa 19qÁueJu EJqozs-zsnaZ sl.ln|eleqzsttptoq4,rsruúlet
-e^ lpeJellruue; ueqtodelp gqoí 4rÁleurrug lullu'ggusosgt
-eq sr ueqreíuol't,rltlue.r,{1eq scurs tur 3eur req se Je; tpde
uaqpazazs,§ ze >1usc uroldruet-zsnezn1BIB souop{ se Is,B
-rr9 zu 'e>lepua uuodzoy ,uo8upl e Áleq ggozs8al e t1o,r za er
-eIJIezs salzr ]o.o4o ze,{8oq'lnípnl ep'er8ezsro8orog ozurel
-1eíureu í9l rurdur11o zy,lu;rzs8aur uBJo>I op 'o.{1eqsoít1ol
,st
sI >I€uzsnez gq9se{ s3 >Ieuuelslplod B u€q9lduTlo luod
-zollrods uellequtd Tqqgl B 'zsourq}zs1 zB s3 €eluoN llo^
zB - uegze1lelo1
19q9tezÁloq - s9 '>1gtrotrut >1eu,{1eqozo1
1epa r1o,r Á194esc eseÁ1o;aq tstlu,r Á8u,t telnrtod |roqdleq
Á8e,r eugpgq lutur '4euÁleluozs{opueJBz l}o]nupzs Iueu
u€quoz€ erdum16'1e3 ttolueíe te>laÁuepe lpzsa{
-urzs 'seurluleq ueqroqdleq t,(prq utpn1 'zsozsrory
,qq9{ul 8aut 8ryad ueqteÁueurell9{
Iqq9s9>I zsoJup
-ur4 'puuoÁ8u^ lIo>IoJo zB so Io>plos9 zv'lessezeullezs e Ez
-zoq BqltIosJdu>1 totodelle se3esosJIp B }ze Á3oq'se,r4o.rol e
,{Ipe>IIeuIe 89
ze lní arsszaíe;D1 uBIElunpuIIu l9uzsoJeruoH
-3essu3Bur sn>Iuzslu se'zolozs la^euJ}I{ o1ozs aralale zsa8o
(leÁu
nle'4nrud9tr4 1a>1 1azz94 elzsnd 1tu>Iose^olV,oqplof
(r4
B >IBusBoq 8I_eJ s91auelzsÉzzfipBatl 1azzttt 4euurot 1e1
-{a^9{ qq9l3 l9>IsJe{ }l9l39p Á3e ueqÁlerue 'uvqeuzol1el
pB^ Iu€lzslue8;e-4ezse ze uegqe 1eu9l9dseno1 e e íotc>lun;
IIüIBpBsJeI 9[uosel{ zeqlqa zv uB^8eú sr sru 8eul 4uutrods
,le^euJlq
V 919zser3epa. 'gtueleí to8esuullutuqpq \et
-zelezs le^auJlq pulutní qq_gJ8el 4esetz9Á3 e Á8oq'tÁuue
lpereur8eur'llalolnzs ueqÁlauru'19quo4 uoppBsJrl Is9q B
sa'a3aÁue1 u l1ozr se8uasre,r 8 uesalezseIuJeJ,>Ieu{eue}sI
ruzo>Io louloJo uíl9c gpzrue,rlÁu i4eqel te>In^pe>I
ueq>laÁleure'l1o,1 usuluuní ersozeíe;r4 1o8usuopíupt qle1
uuÁ1o se 8essaÁ8n 'oJe ze uods e |telut9pe ue1olzeur 8ou
uauuelaí uerle,{8 lreze ,{1eure 51uulezselqozs u turur'l1o,r
1l,Z9{ eí9rc4un; ele.;seÁ1o 4uulrods B uBqsBIIB^ 3oro3 y ,eJesez
Iqqol E lo]eza DI IIeüo o39s9ulu
-epuar6eu >1aÁuesrel tu4tt9I1B allel BssBIuIB>IIB alelnJal {Is
s9zo8lopDl B u3u€q'al9tr9 4eu93
(uopoq
-PÁuB ueu ap llo^ lBÁuuBJ? Á8eu sa \azztleue1 llo^ Ia ua^oq \9uat 933ep
83l}u}Zsgp^ 3ZseJ Iqqol Joqozs le) ,9leql9l t1o,r e,lplere souop1 Áueq
'rsepaíretr4
-zu8 ue8r >1osuIu9íBIaJ V
V,t€ÁuB^pEJ?u ÁueJozs SJUI] sBu
. -au sa 119 r91lo qqol 1e,lrruelel Á8u,r lecnl Á3e 'unrozsle 11oz
JBlBq:]n(BJ{8lIBIúlUBqloqdlaC,iel (teta811
-Inzs3i l9qluosrluBJalo i3ÍaJ B ]azg -9>I {9J e 'euolnro4 'tlorr Áleluezs IJ9lpBquzs Álerue
_ ]e{e>I e lze 'lgtdrun1o olze^o epue8e1 8ares zsaEg
,et
-ro3 rsouoleí8eur qqesoluíus8e1 selel 3oro3 snlrcqJJB ry
wdtupt16
,{osBzolIB^
llaza>Ilo^o>Ieq e >19teqleÁ8
-g8eur uo>1o4vla ze ue1eze Á8oq 'ruelusleír4 sezpt tuep
,uehuodgppro; >1eu9sep9líeJ re{ruI{Je} lezs€Jqozs e'l1nzs
-9{ IttJg{ §z9,a l ezl{ zuqsesJur1 rzsouqdtzs y,t9tazÁleq
Izo{}azlueu gzoÁueurope s€uI Á3B^ zsouqdrz3'ueqty attet
-1s9re3eur't9teppuroí epsoí e rureÁu ueleqeI 3etu'JqreÁ8
-e{ uelsl zE eIe^ íuzg1.rq ueleqol ag rr,uí IBuuozsBI{ BsB}
lll uelel -Blnluoq soue,rp,{u ep 'uostíuq louzsBtl uegalula}Jo soJozs
ozs e Á8oq't;u8lozs BJJe lueu uoÁ8e.t y,>IBlpo{IBJn {ozsou
-uurnl ,Á8el >1oÁprq uBq>IosoJB^ seÁ8g ,tlezere>loÁ8 ueq
-eJazspual 4eu9tezreueÁ8ozs sa -lalnsJeq {3Jeqluo nsup
-o41opuo3 E sa >Ios9q lzsoJaluoq u se8uesre.t
^IlE^Jazuo>I,l3>IIes3uI>I
o,{1o3 ueÁletuHel V ltíes rutuel ueÁleq Á3e
>I?llaJezs {oIuBIIBsoJB^ t
se '4epuuíe vezople tÁuuauru1
-B^ Ie lJaJ urau uequrolduJol V,tu{oÁu€ruopu se4elre'nler
-9IlIsH ttolugítle; InlBzopIB >Iouuelsl zE IEIIE uropteqÁ8eu
Á8e.t u9qlv ze
1rseu 4rÁletuupl 1e 4ezzeÁleq }}| ,{8oq
'1oqnde ]JozB se 'ruellselselEoru B^]B^Iq 1Io^ l9ÁIgluDlol
urulle ,{Be,r zsrlod >1rÁlotutle.t >1rÁ5opurru 'uuqtoqdleq t19
,sI
tepde ueÁp luquozlJ F^IBzeqsosJuD1 >IosoJB,r 3oro3
qgoÁ8uu8e1 e l,Áuesrel ú Izsa^IeJ luozsl^ BzBqsesJuDI Ioq
-dlep 1ezsouqdtzs y ,1etu}lle InuBIBlIuo.{u 1etepda sud
-urod B se 're8ual B lloleq ueÁleq,Á3e '4elln.reul{ {9Áu9q
euequozv qq9s9) 19rero3e zesa19lzaq[u9^Jol lleuJa Ioq
-Áueueru Á3a zsal ls9ulule'rze,rou 1eule8zs qqe8epzu88a1
B zsolopoJaH ,Ie,{ueqlsnza se -Áuere >IB1Io^ op 'uequa1
-euolJol e \ozslví lederezs >Ios tueu ole8rzs zsouqdrz5
)olEg]BI
,uuopo]
IIezIq 1euezegsasJul>I Áuu,rruru 4etzsouqdtzs V
-BIol ruau ep '4ríuo,r erln8eur teruleÁ85 u,{8oq 'psseurÁ8a
,s9lla{s9leq e uednsc rueu'solrzslp B >Iruepe
4eua8uesren
,1n8essaí
-1ag >1oruíeur e rele 11esoíeq sa 1eseÁ8n ued16
-Iel9Je ouue>plosJ Á8oq p>lpue '4uÁuole8zour 1qq+39s
-gll9lu sn{IBqJJB >Iou9ueuzso^ Á8oq p4leut '1esnzorcuan
-ur'491u,r Ioqnl€zsgpl ]euelu]B zV,{BIqqEJo>I 4e;n3g toqd
,zoÁpsueÁ8e uoIBuo^JBlBq glzsBIB^Ie
1oqÁueru Jep qqeulepll8e1 y
I9lsB>Inq e$gzBe4l,e uequígpn r4 rzeíe3 ltera4ts s9 l9s9lJe
-ezzoq'le (are >1e.te so-o§' B nlu V,>Ielzouul9zzoq lueleÁ8e
4eíape19 z€ so Io{eJe>I su8uur rsco1 B 'IBq9I nzssoq >I€^oI
e zeqÁleuru'4eugrclzoduro{ B >IBuuB Ieruole 9to41e urdnsc
e8as.taraur 9zru6ns teurp8nÁu >IBuBsBlJEllsal se IBIBuo^
se3e1933ry'Áueure>1 {euesoluo>I'l1ol ozser tJodosJJogozs
slleluetunuolu'se8esuo3 Á3o 8elleperg,ll€llu e8estlete8
(8eu
-Izslo 19qBsBl€q tlpeleílrrsuuo,r so les
uzso^ lu>los ue8r
-9lJBl ueIo1sezeíe;r4 srscolr9q {9J9 ze Á6oq'4uttopuoul }z8
uBruBlnpulzsso: 19rÁlauru'urqozs glíeqtsco4 noqdlep y
InsoJEd 1a88asuepese sa^pe{ B sBl
-I^Ipu B ueq>IaÁleur'}erqozs soí9q st eJeueflo IoloJeIu IsBIJo
194 u9lrg s9 zslqoolx luIIuBIB^ 'totezdtptelnd9 Áueqeu
'}tÁ8rulzuorq Áueqeu >IunJeIusI IgqDIBzsJo{ tqqgrol8a1
zB roqdleq n_uuop1o6eu tterualqord qqesotuo;8e1 >IBuBseI9l
{eualsl zp -up 4oscdelgtret a Á3oq'9llel{uozso>I >IBu>Ios9leln>{ 9zo>IIBI
-3o1 p>plotep4unur rsettdeeíín toqdpp y,gteqtldelp8eur
(1ouroÁuscode{
uro1 1eÁlaure 9lBqIBI€l uo{e^o>I B IB>Iel
-rÁuozrq qqesepazsoq3e1 >1es9t;dauíí1 zy,t9 >19tzeÁleq enps
-etu e 1o,rÁleq 4rÁ3e sa '49uetld9eíín Jozsqqol le>Io^rItDIeI
-rue zV,I9DIos9lulouplrzs se 19t>lese8ueJplof '19t4osulurezs
(ezse8e
-nsJpIo.J B uapea.uozs }u>los Áleure roqdleq 1uuuu 9t
-oqluDlol 9qsale>1 8etu'euuol e{elru3 {Bzsro1 uelleÁ8e ued
(ures
-nsc Áleuru saunÁ8e uezse8e.r qqoÁ8tu ueÁ1o uolteÁ8e
scuru lruelruop4le teqel8ne l9snp9ued tero1 Áletuezs y
iIÍ9ZWa,I,IaI ÁNYH$N syT,IVA sn)IVH]uV ZV
 AZ ARCHAIKUS VALLÁS NEHÁNY JELLEMZÓIE
Ezek a Delphoiból való nagyszerű kesek és igen szépek. A szaroas agan- az arkadiai hegyekben emelték, kevéssel az olűmpiai szob-
veretek bizonyára egy szekrény vagy csai érdekes módon távoli hasonló-
még inkább egy trón diszitményei ságot mutamak a dé1-oroszországi ál-
rok elkészítéseután, de a kiilönbségmégis nagyközöttük. A
voltak. Az elefántcsontból készült fe- latábrázolások stílusával. Valameny- Zeusz-templom márványalakjainak szilárdsága és eleven
jekkel együn találták meg őket, Fel- nyi figura keleti mintákra utal.
erőtelj essége egy korszak v égétjelzí.
tételezték, hogy Kroiszosz király fo-
gadalmi ajándékának töredékei. Annak a műhelynek romjai, amelyben Ph eidiaszZeusz-
Akármi is az igazság, rendkínil érté- szobrát készítette, még ma is megvannak egy keresztény
templomban, amely most van tönkremenőben. Találtak
benne egy serleget, amelyet Pheidiasz sajátmaga jelölt meg
nevével; ugyanígy megvan a szobor ruharedőzetének né-
hány öntőformája is.
Az Olümpiáb ó1 származó kisplasztikai leletek legszebb
darabjai terrakottatárgyak, őként különbözó városok kin-
csesházaiból származő épületdíszek; maguk az épületek a
Kronion nevű domb aljában lévő teraszon álltak, a szen-
télyterület szélén.A kisplasztikák színezése nem élénk,sőt
a Pheidiasz műhelyéből való legszebb alkotások némelyike
fekete és sárgásbarna. Epítészeti elemként történő alkalma-
zásuk azonban meglepő: egyszerűségében is merész.
A gyermek Ganümédésztkarjában tartó, agyagból ké-
szült nagy Zeusz-szobor színei már erősen megfakultak.
Szerencsére nem sokkal a szobor megtalálása után, amikor
még frissek és teltebbek voltak, lefényképezték.
Itt kell szólni néhány szót Praxitelész Hermészéről. Sze-
rintem semmi kétség,hogy ez a híres szobor hamisítvány, a
római korban készült másolat. Az ásatásokat végző Égé-
szek ismerték Pauszaniasz feljegyzését,amely szerint van
itt e gy Praxitelésztő| szátmazó Hermész-szobor, és amikor
r877-ben rátaláltak, érthetően nagy volt a 1elkesedés. Kiváló
másolat, de helytelen lenne eszményíteni; túlságosan édes-
kés ízlésrevall. Ebben az esetben is jobb a régi fényképeket
használni, mivel a szobor megsérült, amikor a régi múze-
umból átszállították az újba. Az érvelés,amely emellett szól,
hogy a szobof nem Praxitelész műve, túl hosszú ahhoz,
hogy itt ismertethessük, de meggyőzőnek túnik. A szobrá-
szati technika apró, jellemző sajátságai szolgálnak alapjául.
bolygatták, de azért néhány esetben itt is sor került újjáépí- Olúmpiában rengeteg győzelmi szobor volt, a későbbi
tésre. Nem lehetett könnyú az 5, században helyet találni időkből politikai tartalmú szobrok. A legfényesebb korszak
Zelsz nagy temploma számáral számos régebbi műemlék legkiválóbb művészeinek többsége dolgozott itt, ennek el-
helye van a közelében. A jelek szerint valamilyen összeom- lenére e mesterművekből jóformán semmi sem maradt
lott építménylehetett alatta, mivel alapzatába beépítve fenn, felirattal elláton talapzatokat és egy bronzból készült
megtalálták egy ión épület darab|ait. bikafiilet kivéve.
Az Oliimpiát elbodtó áradások megőriztek egy keveset a A San Marco-székesegyház négy lova, amelyek Kons-
nagy gazdagság és néhány történelmi emlék töredékeiből. tantinápoly kirablásakor kerültek Velencébe (ha valóban
A folyó hordaléka összekeverte a sötét kor felköríves záró- görög eredetúek) Delphoiból vagy Olümpiából, esetleg
dású kunyhóit és a mükénéiek olümpiai nyomait. A leg- Korinthoszból vagy Khioszból indultak útjukra.
szebb bronztárgyak, a híres háborúk után felajánlott sisa- A romok közötti töprengés azonban nem mindig sugall
kok és egy csodálatos, gránátalmához hasonló, arany ivó- mélyenszántó gondolatokat, és az ókori világból szerzett
csésze - amelyet a két világháború közötti idószakban el- ,,zsákmány" feletti merengés, különösen ha a tárgyakat ki-
loptak, és most Bostonban található - mindazáradásoknak ragadják környezetükből, hajlamos tévútravinni a törté-
köszönhető. Ugyanez vonatkozik a Zeusz-templom orom- nelmi megítélést.Az archaikus kori görögökről számunkra
zaíának szobraira is. Ezek sok fejtörést okoznak a múvé- a legtöbb adatot a nagy számú, írásos irodalmi töredék szol-
szettörténészeknek, de bármit mondjanak is róluk, a leg- gáltat|a, valamint azoknak a városoknak az emlékei, ame-
fontosabb er őtőL dlzzadó szépségük. Apollón kife| ezéste- lyekben éltek, törvényeik és intézményeik,T.ovábbá az az
len tekintete, amelyet saiátos módon még a márvány felüle- állandóan bővülő régió, amelyre tevékenységük kiterjedl
tének túlbuzgó megtisztítása is fokoz, rendkívüli erejű. Delphoi elrejtőzött a hegyek közé, Olűmpia pedig olyan
Nem jóindulatúan mosolygó kultusz-szobor, hanem a mi- szent város, amelynek nem volt állandó lakossága; azBlisz
tológia istene. A Zeusz-templom oromzatának többi szob- tartománybeliek történelmúk későbbi időszakáig egyálta-
rán is megjelennek az emberi jellemek és érzelmek ábrázo- lán nem emeltek városokat, és amikor egy felépült, vona-
lásának, valamint annak a vonzónaturalizmusnak első nyo- kodtak beköltözni, előnyben részesítettéka régimódi, vi-
mai, amely azután hamarosan ellaposodott. A kentaurok és déki életet. Lehet, hogy mindez a viz és a vele együtt|áró
lapithák harca vagy Pelopsz és Onomaosz kocsiversenye előnyökmiatt volt, mivel az egész Elisz bővelkedett ebben?
mintha egy különös balett kőbe merevített jelenete volna, Zeusz temploma a társadalmi átalakulás emlékműve; létre-
akárcsak az egy nemzedékkel későbbi, Basszaiban talált frí- hozatala volt az Eliszben élők demokratikus öntudatra éb-
zen a vad mozgás kimerevítése, amely szél kavarta kövek redésénekelső cselekedete. Rendkívül érdekes, hogy nem
táncának benyomását kelti. Ezt Olúmpiától nem messzire, Eliszben, hanem Olümpiában építenékfel.

75

,llo^ Bdolzso Jop
oz (losdolzso 9^3^
-íruoi rJl3Ind3 zE (unllÁrsrJad) {su
-BíuoFlZstJád,)3[Uonu lÍalJ pBz€zs
,' .1IIB
qqBlo^El [olEíluodzoi lBuuB
wqqpsoluod'uzqto,4dpq 1nlloq1
Zsoloql slÁ5E^'uolduel leJel
-uoJá3u uPsod€l€ lol{3se8uJlpIoJ
B s? lJ9JnPl§§J uas;r:a '9reqt91 u1
,3Ju tlluJIeí lPíB]BsJ,l1oAlA
(
ID|{ozsE3lD E llaulélag zY DJqqoj
lJlzsJJZI{ l1olPlnuJq llt ZV,{lzs
-3l 3^3^nuJetseu ilÁ33 Jo{ snllrIJ
,J ,I)
-l€ zP (unzs3l lnJol o€§ lal3índ3
Z8 asgzdall{ 8PPZBB luluEIE^ I3ruJ
'B§lodosf,uoJo ÁtIP^JBu sBduod oo
,JJ8uer B állaÁule llPÁu8qÁuElE
{3uJ1
(uazsaÁueIa
-33lZs ZsouqdlZS JollilE
láIoí V ,a{alu3 {nBusaEpZB8 ru§lo
pl^oJ €Z€qsásJull )íPlzsouqdlzs
,B3U
1lpoznq uoqlaze,(uJol
lleZseuJJl nroÁuoÁ3'ttele rep.lepltzs
13ul9113[ IIJp zsozssPuJEd P 13lru
-e{ lu3zs V,zsndtJl lEIBl€ld € lnlzol
'1annu>lalua turppe8o; p s, J€l|o
Z3 lPlllE uáqJJlol3 Zv (]ut) \gdo|zso
uorTII6Jq3q lBuBuolduát ugJlodv
9L
,ü8q€íI§3o{ nduuoT'ül
lJB8 -uo^ lP^oI ll3J dgZs'nqz1 nzssoq'uot
-8ZdEI€l sB3Bu E lIIE lu{Epo ollEqlsJ
zy -oi {ugBÁu € f,o)íIu€ 1tataqa1 ua,{1
-lu,Ia 1níIJZdJ) ,loqoZs ]InZsJ4 uPq
_9)8Zs9pI I?Jo{ l3zsa^nü sn{Izss€p{
3
(InJol 9/i ,a ,l Z" za llo^
i3pu?íB
iuIIEpE8oJ s3áaluoIn] €JBÁuoZfi
V
(,rynot1191e; rJír,l uoIBpIo t1ep B l9tloT hola{ 3 leí39u Ittzg{
I€doIZso >IBuB>IouJEsJdoIZso) ]olel{tBl sI Elu IBÁuB^p8IEtII
tuoldtual Jgp llnda llozo>1 o€€ so 09€,e,I ut€ÍdEIE zV.[O Ellol
-}lzsnd sa8uoJplo.J uuq-El€,o ,J ,Je llnzsei llozoi 90§ so §I§
,o ,I
(IIIoIduol-EpluoleuDIIV" ZE ueÁJeq se .ll38eal uEg-8r§
luo[dtuelEJ snde4zuolq y,leJllnd3 uBqpBZEzs.JIA B.o.I uoq
-Z} osle 8luoldluol uoilodv 51eleplot (tpezezs,r) lgse{ uEq
-voze ze'zutlutzs B IIB uelolruel Á1oluezs B uPq>[uIBÍdBN
,ZoqZsBJel
o^el elleleJ B se zoT,uoldlüel
E u3,(8t^IeJ 'unpuleqle llelletu >ll3ielruanu llelüa eJ3sal
-DJoJo8eu leÁueuese qqoÁ8Bu (sBul 1uItüEIB^ .iI3luIeZoÁ5
B §e IBZBq§?s3uDI {ouIEI[BsoJB^ 30Jo3 u Á8oq.l1 luezs e
1e;
1rporeÁue4 I9l91JEs !eto>Il9p - l3lnJe>lÁlolu ezs e - zsouaa
-a, rre^lruo] lEIIBJ V,{lüueq {ollel ]JB>l ElJo>IEÁ8 {ese8uoJ
-p1o1 e Á3oq 'olequg ,(,qls §lepue >1oÁlurn1 Izso8JV zú (->lou
-o3ldg zt'4alrue-uour€pe>Iu-]'-rugqtu:ery) luot{llo llopE
>IoDI3^nuDIepus se8eru Áleluezs B uBqJo>I snllzssEl{
,o8esg}uoleí
V
ilgu qqú^ol'tta1 eÁlequ;zs )to{9l9í l9l{lr_ld 9l
,3 ,I
-npuPaur gtlo{ 06' ze Jolrure 'qqose) ,zolT{ltsuzo{lpl
-[9^ 9usolBuIJeÁ5 o1ot 4et.ra{ 1oSJEuBl {osore,r3oro3 y rt9u
-8eur ueleulq B8ussoluoJ Ápqs9{ B uuqJo>l sn{rcrIJJE ose>I
,Áteq
V llo{Bl uesolutüeÁ1o; t1o,t rueu roqdleg ep lElosBJ
-JoJ B talezo >l9lJoIIIsI sl >Ieleuo>Inlu B JEW,IeJ Jol sPJJoJ lei
8
(llo'qqeíIeq
1oqleploÁ8eq IoqE essr1 19ttrudro8uel B'uaq
-Ioqo-Izsoqlurro;1 u'ueíolí3I lopeJetu 1Jízso>I I11BIB lBpIlzs
zsozsstuJed e t1o.t Áletuezs sr>1 uozsoEe epso( roqdlep y
IoHdlao
aI9ZWa-I-IaI ÁNyHgN Sy,I,IV^ Sn)IVH3dV ZV
 Az ARCHAIKuS vALLÁS NpHÁNv Jprtryvó1r.

E.z:.a: si87\. { balr a), az archaikús rnú.,

vészet remekeként, büszkén űl az
oszlop tete|én. Mosolya szinte sze-
mélyes ielJegri; vonalai tökéletesek;
igen hosszú ideig tarton, amig elké-
szűlt, amg napról napra, bétról hétre
síi§zó,iiák,á, kemély követ. Diadala
4roíbaí,laltó§]marádlNaxoszról ér-
kezett, a gthóg szobrászat egyik szú-
lőlielyclő;,i. é: rzo kthifue datálhaaí

Ei a nóaláko!fpílirátó pvlóp,: $obb-

ra), ugynevuetl kafiiatida, másod-
magával a sziphnoszi kincsesház
oromzatdt tartotla

l ,,,,

u,ál&;ri,,ikaroi , L ,,l|' ;.*;n;ru,

emlékműve a spártaiak I

a,§ziküóíliák.kin§éi§házá
íi, taru'nlu miak,í, ogadakíi aiaüdálíá., ?, arkadraiak

e lÉlEpi§9n
§mlékmúvg,
(á]Thébái] élléh,hádái,ú,i§diá ],,.

?,árg§i!i'hó§ b§eárííajióttái}
 8L
L-+----+
ul 00, ó
000000zi ; l :^uPJelaj9u
, le/ílousoí .
,olela1 1ezeqsesJuij
,o,"',", n"ili§JJ3"1í
toqdlep e
l
/í- *_
-,,, ! ,_ \*ry-)
/:'<
,eqsJen,
i3lp3zs sa .I{ {9]1J}Izs3í3
{od?d 9JI€ eI9IleIIJ B llE^?zs sJ)íop
(3íoud€d
-sJol Elqlnd E uoIIodv ,l31 ]9lI9J
-nBrseJ u?qq€!íl ]I€{apu?ÍB lüFPE8
10^ {8sOÁIüuJog 1§rluláugl9{ u?q _JBlIrüeJ so € lI9Id91 Áleure furop p"rÖ?fr
-91ulp 'ruuea tuuozs oz§ peqrzs uau -oJ §!{9119 ru,Bz§ )Buloqdloo u3qrv TlÍ',Ts n";
llaláIzs9J iol8Is9í v 19ps9í E {03oJo8 euuoq l9zzedleqla Á8oq lzeqses: 9qqo1 Etlos se 1unzs6etu od3Jozs IIulPpBsJBl >IosEIsoí B ap
s l3 {9}Jázd9{ leuuá,{Iu'IoJJt )íunl -ul] Áü9^l9uJ d9zs B 12§ IaJ )í9lt3l}dg
u_8ln uéIaz9Á6 IUoI{t8J8lü I^e ,06' '1etpolrru >Ioruoldluel Áu9zso.ra1 uoqÁIoluazs lepsoí I8aJ
-Eqlo{lE lEuIP8oJ gq€IPEel uBídBIE
,a ,I {os u33eA Jo>Io zV qBllo^ >Ioluodzo>I IsBlel{o se >IeÁIeq{op
delEzE^ V,lJnq8€soIE^ uJu ueq{I31 z8 lP)lios üJog Tew?qrv zv :1ua7
-3lzseJ s3 {€solB^Ez >1ozlur t:o>1o qqer -uBJ?Z sI uBqBJo{ Iuol8poJlg IBru9N € 8elu {3ÁIalu3zs V.sI
(rp?JBuIuIraJ .I913t
-sIí8eJ I9JÁIa]uez§ loqd eJre{9pl^J9lfil u9lZsluB8JV sO 8EzsJozsoJo ÍBqBIszy IIo^9}
,BJsglozgJqg -l}d9 {BZ9II§á§JuDí IsrduJnlo 3^t3J (9^ol{uapulú>Iel}olníTe
iáp 3 luozsl^ }q8Bs9t (loqdlep E Á3I s9'1gtloseur e;{.qs3BIqB}9{ BJ
-8^ 9{elpei3Jol. u3§ prrnzo !91}2§3) { B sg {áÁpqs9 I :rqbq na 7
,}Izs,p
1?zs9§39^T llnzso1 uuqpwezs,9 -ín se urí1 tres3BuBl ueI]ElJB 3p (uelerql Eu Iueu (IdBuzo) uo]
zB \u€quJqtV :
BsEIozBJq? sn{IzssBPI -sI lIelZsB uBqloqdleQ Y,>InIuBlIuE] >IeDlauols] zE eue[[3)í
{€u€íEpsoí loqdl;p uollodV jDJg?rr (I9JJ3
uur ]e>Ilalezeu'ozsso 1etlu18oJ l989ssesJloq so^uBur
,9IB^
Joqloqdl3o Ps9Ioz9Jqt -oÁfu q >Io8oJoE B uug{nzs€ > Iezs IsepgIíeJ osloln >IBpso í V
lInzse)í [9qEllo{EJJál'n]eJauÁ3Pu ,3eur >1atzepu3J
E 23 {BuZsoIBr{dúó Zv :Dlqqot ual uelloru >I3ÁIelu3zs
(oz3leI
9Zo>IFI6oJ I8ssBIsoÍ sI uBqqEJo{ J€Iu B lB>Io]elEÍ Ideu
.quo z:9huodd9zo1
-un uoíequed V,lezs >IelzoJ€8ns ueuul >IBtuJou ElsluBuínq
3upl e (aro>11op1ol Ioqdlep E'BJzsol
-Bqduro zt lol?zopJ8JBl1 zB uol[odv 9I9uIJoJ leE9s8OJoE V ]odo>Ileí soruoJ >IouoEes,{8o {o8oJo8
'aq3íezsgsJ9^! u9llodv llor zsluá] B C{BlIo^ >l3ÁIoq luazs 3p'4nzssrq uBqeIBlIB lultu tloleqol
-.rV,(e|.oudEd IoqdIgP ü9ilodv) BIq}
soÁu8^lBl oqso^o>I 8elrrurzsolen 8uIElBI{ I9ps9í V ,P>liozs
-!td E 39JTlülzs9[3^ uo,Eou zslrtrauv
,u3quJez§ alon uasaílaftsgtloru -ouru se le>Plos3ludeu B )BupouoJozsso [nuBIlBlEt|lZsBIE^
[t
í3^zollo u9^ u€so{
'u9IIodV lüIu -[3 >IosezÁ8eÍI3J lBJo>I lFZso>I Igxr|oZsBIE^ llopE eD|osopJo>l
-alzsPP^ Álodd3 t>lu'zstuat:y'aral (lJo^
_9u '19 alo8ou'lourrq e 'zseura11 uolleJ >Ieu>I3ue}sl ZV,u9lold se 8uopo([ {BSJI9 s oÁI3l
,3q lslnlu
]olBZopJ3 ug||odv :|ual -uozs >IoJolzsEd rÁ8eq uedd3iuopíE[nl togdleo,DI 1oltrue{
InZoT >IoZsBr{nÍ oreíaq lr4o3EsIo^El ÁEeu p>l4re Íu,iu t 5agru
(uo>IoiepI^ (r)l3g
-IZsoIB^ JoZS)íos 5lel(pq e >IIolE8olBI I]o^€l
-ul3zo{83lu u?Zel{3u u€q,BIElIB '>1et1o,t >IeÁuIsJDI ue6l uoq
-l3pze>Ilefleluozs d8au Í9zolp16oJ IBS§9I§9í >lo6oJo6 V
4ueqetdunlg se ueq
-Iot{dleo }13>í9IIuo sPluf8e IuIosI^Io EuIo^ >JBlpru u3dda>I
-IIu >IBIu3II}B ZB s0 >IBI€lJBds V iu€qlol{dl§o {nz8q§es3uDl
(EDIBIZsouqdlzs ,Ie^esoJ3Áu
BuIo^ Iuau eq B Ouzo>loFuo I)
J3 69s91,8^DI se 8BsÁ8Eu s9{9J9 zB 8lped eleuJezs soJÉÁ Á60
\a3 u9 1u.lgs,ut}so}zlg 63su8lleleqlsq lueÁíe zE elulzs u3ÁIoq
B uoze es3lJdole3 uolduret Á3e Á3ulr selueíele3,r4lelÁ3eu Á3o
lJeze 1Jlezs {OIe1 eJÁIeluI>Ie] Izo>Ilozueu Á3úu ua8l ]91}ol
-IÁu9JI l9s9tuop solplosJdB>I le>I>losololulq B s9 Iossezolmq
B 1e>plalüIs8zouJd9u B s9 IEssElIsoluIüJEÁ3 e 'Je.tn"roquq e se
(soluBzs
Ie^9>I9q e laE3es6otaq §a loEEoszse8o ZB {eJ3que
zE >I9ÁIeI{s9í V ,I9ll3le ls>IIlITod E 1ol3selldgleJ l]eza^Jezs
IuoIBpBsI€} B lglsBIIB^ B uBIlslBqlZsBI8^Ie uBq>IBuJIBpBSJB]
]leze^eu {eu-.(^IJIuIIJd(( {unFll9 Z8 e3BssoluoJ {eÁI3t{§9Í V
'rzJ9 umásnü
-u3llruv rullJeq B 8e[u3leí :s9pJel
ll3lJeJ u€qs€Jl iJu. leqsoí y:olqqof,
atnpsgtu9ltody
 fi
vííl
 :9lE!{191, $§,ep.z§oüq{ií.l!9ryl9q Tlz§a^ u3u aqos u?§n{BsJ l(Wl? zV
Ín{€IE dnl u uol?plo llrzsa ,gle{uoz§ol
'}J?llát§H3} {eq{§u?r§§?J §I
Ie^9pJ3 {alqns3lall§puáJ Jsl 28
-sJ 8BpnB sJ €s.BEoIIlsJ
zB 'UBíjfrd zsoíaqdlv zE '(DJqqoD lB{9l?rIB, }s$l§Bul n69Á iÚtqBidlüttlo {9liQd9,rrzsnrp4
ryÁ8JBl 3
eJaÁIei{uolÁ8e BIdunIo sEluB[rd ,IlJgl oo9 ,§ ,I
I3J i?lloiüúíP tB! {3u3}§I §?it3Áü9íuágwe 9ZúIííJ9Z§]I9Di9§9 lúer§] t9s9H
zsolm8Jru txoqluuol zsoFzsdn)
,l , l, ':a{9lotiorúrnq,9,;áJi laÁleuE 5l3puEíE nBzoplE lzsoql
-plo] IP€uzs ,9 ,zs ,l z" u?ÁEot{B .iod i§I]o{.;,9r;!p,€l..q,gqrrol§og,'q?Iu9i?Í :§di,zs :T{Ie,qq!lr§9!oT1" z§gl.pláI{d:roJqozi-zsna7 lpzse. 4
-olzso ZE lauazs4eJ Ma(tuail uelnau - (|ual) ázsásag^l Áue:u seduod y ,liloros
,8au lploro
Ioqruo§Jrú,úJáp §i ]Igqdurru 9zp>1 aígposr teq ro>1o
BtBpIo tl.P lru8uolduJ§l zsnaz l:lauauol 9Itl zaqÁíaq zE alizlrg. uJaIdlJJá1,,y :1ulp9ruq4r_ua;,1€luror,laudpruu curo
B s§ 9l€lzo{B.rozs Joqozs oIozBJq€ ler 1
1vtlnlr,;Éarv'sgqíg§,b9 9qzáDgJ -euelaí l3t59lollu B '(Dqúq IDD lz§P 1durel.zsnof l§9lr_9 1l*d_e ucqpvzezs * zv 1119 ueq9ítuoddaz
l3J BlEsElEq ÁüeJ 8'tJulzs Joqozs-Zsn -9üí_luE9 EípE33Jla Zsnez -u?qlolu
-3Z Blloi?üel llelsal ! ep leÁual p -opR:?B {*pIlq)nü9Jo !eü3l§í zv
194'tazro;,{1§!úozs e qp{Erlr izspry zy 1|uodzo{ {aulo8as
-dé!fiJB §,q.Jg.3u?fiequsd xo{9l9í}qp?p€ zu |ltal ÁIeq tuazs
}tIrIBlBql§úu95,epzt8 gry4pua:etdum1gu rpflZgzs
-8v
(s; 4eu9!{ur zsr.ezTlqlul s9) 1ru9|dlu zsnl7, §4euzsouory
'u;pe4laruo .!áIeJ Áloruu !g*op r s9 '1a 4pzeaau 19r4eu
;§t§lIz§odIIIBp ,u9lltvóoÁ1o;
W zsotaqdlv §?11rIBrBq B le8{
llI§Z§ !t/\§u,z§lr.IY fEE !11oÁ {aruáZ§ 9^9I ú9)í9pmse8apros
1gqluoduezs lelll{od E8z§Jo6oro5-1e3n{upq erdrun16
VIrIWOTO
aI?ZwiJ-rIaIÁNVHgN Sy,I,IV^ sn)IVH]uV ZV
AZ ARCIiAIKUS VALLÁS NÉHÁNY JELLF.MZÓIE

A,Zeusz*emplom keled oromaátál

álló, magas kőszobrokat nagyszámú
töredékből rstaurálták, és a számos
tudonányos vitát kelten. A kentau
aalra) ekabol egy nót a lapithák le-
gendabeü tözséból. Az esetZeusz fi-
ának, Peifirhoovnak lakodalmán
tönént; a lakodalomlak harc lett a
vége. a lapiüák gyóztek Pauszmiasz
áz i: sL 2. §zázadban azt i€gyezae íel,
hogy rz,oromesoportonpáráncsokai
kiadó, kö2épen állóalak Peirithoosz.
Bes2r{molóiának egyedűü fonása
sronbaí Homérosz volt. A tudósok
feltevése szerint Apollónt ábrázolja a
siobor, mivel íi van nála. Egy másik -
kevésbéelfogadott - véleményve-
rint az iíiúa szakálltalan Héraklész,
Zeusz másik fia, akit egyes mítowok
Olümpiához kapcsolnak" és aki
ugymcsak ijat hordotg és legyózte a
kenuurokal Ha ez igaz, itr két töné-
net összevegyítéséról, a nítosz egy új
vátozatáról leme szó.
A goadolátaiba,,menik. ialő§ féífi
(ba,! vélen) a templom másik (nyuga-

ti) oromzatáról való. Jós, aki a miti-

kus kocsiverseny tragikus végétmár
annak kezdetekor előre láfa. A |ósok
(a mesterség apáról fiúra szállr) fon-
tos yerepet iászonak még a temp-
lom építésénekideién is a görőgök
élerében_

8r
 ,3]8^oI E
(eualsI
1ulü3I8A Je8u3l P § )íes33
-|J é Jp|oJ e DJ q q o 0 u gpEzs o <I
a ua I
,eIe^
1r[8 u€ql€Ios)dB{ soJozs
,sI
s,I pIoH V uags3lnzs]oluJJÁ8
B DI3u {Bllo]luopí8lnl l§dolazs
- uo^ znzs BqOu - s3 'oüuelsq
-epq r'sr are>la11 tlo^ o ,eí9uua1
-sI s€l]€uaz§ Isal€^Baq sou€Zs
rI9 ueq{aÁ8oq P s9 u3qi9p]3
z€ uaqeJoi I9Jü!u 1u9{zs9p8^
'oJe^9u uoIIodV íruaD Zslueúv
,1Io^
99u9grv d3]ezs B Zo u3quoqlv
,auolsl €
}Joq9II '9I9^ I9qIpoJ
>Izslula zB zsaJy ]9lzaÁau (iBusJ9u
-B1 IulBI{-Zs9Jy) )ísuZSo8€dzsoI3JB
IolBíquop o Z€ losf,Bu€lu?Il€ ZE,{8oq
'a:auelle 1euue 'uas €zsnrp{ uaÁFu
-ues U€uJoJoí uBqÉltuodzo)í uéqtv
(t1ol
sa auoldua1 riepl^ uepaÁEa azs
-ZsopuIW]nzo)íTaualsIsolueIaíBoIo
ppro3 urqqnpu8ale zsaJy :DJqqof,
,3^nJeZ§deu
{ülI9^ (zsId€JEzS)
ZsId8JozS nuotdlÁ8e-8oJo8 B sa ZsIZsI
(oleqn) rBIsZ€-sI>I €
(r9tlsa,(1eurozsEeu
In9pI9d'4a3esuelsr ue8apI ?qqB^ol >Ios
(,.>Iolunuo}Z§lul"
-eloZd3>II§ IBIJozolu oI9Ju9Itl{ luIIuBI€^ 8
,Id
ueq{9pl lqqgse>I V !€sotuoJ {BlIo^ >l€Jtulu E se u€d ua>I
-apl^ 'uelsl qqesH u8I€lIuPZs In^DIu3ze llezole] ,|lesezalrl
so8Bsuolzlq B >IBuu9pl3zsod )OzsoIo8uo] € (uesoull3l oí
e Tevop|9 >IauJe}aulec 4Bpzea V ,IuJ3Áu neila)í 8eur.{3B^
ruIelzsa8ue D3IIo>I 33Iu to)íDíEe^laIII ']ult 'sr qqo] 33p3s3
(eí98oprud
B38uJ B 11o^33u] IBuIIrBIIBsoJE^ )IÁ8apuIW
,lEsEIoZEJqE selolíq
)Ju
-3lsl Ielul{al {BurlopB8oJla uEqueqlv |Pez\zs,§ ze 4ultot
-Blntueg nI zV .>IBu}q $ Ie88oslÁ[alüazs qqol FZo>I 9]}e>Iuez
-n B >Ie§3-{3e s9'9z9{ g}le>Iuezll B
{PlZolJEl lueu Bqos {rNB
'>Iaualsr sa>IopJo se soluoJ >IBlpe>IB !gne>luazn E zeueÁBíl
ilnu3Pullu ulau so 8lpu|u Iueu ep 'tloa uatstg; l9luoZIJ
qaua$? lzsodlr,lryo ZV
 Balra: Démétéra termés, a termé-
kenységistennóje. Amikor elvesztett
leányát gyászolja, tél borul a világra;
amikor visszakapja, eliön a tavasz.
Démétértszoros ósszefüggésbe hoz-
ták a halá] és az újjaszületes rítusai-
val, fóként Eleusziszban.

Athéné (jobbra) Athén leghatalma-

sabbistennóje,afiatalokés bátrakol-
talmazója, Athén városának, vala-
mennyi múvészetnekes mesIerség-
nek rámogató|a, a háboru i"rennoje.

Zeusz (balra)v o\t alegíóbb isten, aki-

nek trónja az Olümposzon állt, az ég
és aviharokmega mennydörgés iste-
ne. A végzet ura, vagy majdnem ura,
aki erőszakkal szolgáltat igazságot a
földön és a mennyben. A legjobban
Homérosz és Aiszkhiilosz műveibő1
ismerhető riieg, valamint néhány, az
itt közölthöz hason]ó ábrázolásból.

Hermész (lent) az ístenek hírnőke, Apollőn (balrafmrJ a fiatalság erejé-

aki a lelkeket kísériaz Aivilágba, a nek szimbóluma. Éppoly szenvedé-
juh- és marhapásztorok istene. lyes, amilyen hatalmas, és ugyan-
olyan veszedelmes, akár a tóbbi isten.
Eredelét és legfontosabb rulaidonsá-
gait tekintve a rituális tisztaság istene
volt, és ebból következően ő len a jós-
helyek istene.

}l:éra (balra)Zelsz felesége, elsó és

utolsó szerelme, habár Zeusz - akár-
csak a legtöbb isten - nem volt állha-
tatos. Hérának saját külön temploma
volr Olümpiaban (már ioval az 5. szá_
zad közepe előtt, amikor Zeusznak is
emeltek egyet) és volt egy másik
§Zentélye is, igen ősi és pompás, Ar_
goszban.

Aphrodité, a szépség és a szerelem is- helyét Dionüszosz, a bor istene fog-

lennője (leru halra). A Küprosz-szi-
get köZelében a tengerből emelke-
den ki. A fellázadt titán, Kronosz
megtámadta apiát, Uranoszt és mcg-
fosztotta férfiasságától. A megcson-
kított uranosz lehulló vérébő]és
magjábó1 szüIetett.
Hesztia a hazitúzhely, az otthon is-
tennője (lent kózépen), alkja nagyon
ősi, de személyisége homályos, alig
magyarázhatti, A Parthenón frizen
laln eI, akinek orgiasztikus ünnepei-
ból íeilódött ki a görög dráma.
Héphaisztosz (len t )a kovácsisten. Át_
hénban szoros kapcsolatba hozták
Athénéve1,az összes nesterség isten-
nójével, A mitológia szerilt Athéné
találta fel a fémtrombitár. és ó szer-
számozta fel fémzablával u elsó lo-
vat, ezérl a iéművességnem volt
idegen tőle.

::j
l
-1
}"1

83
 t3
ua31 ,rpzse1 uequruJoc o^{al uezsal 19p et9ry-d9zo;
u luo>1Áua.lrol qguzssoq8e1
uerusl I9qJo>I sn>IIBIIJJB zV
,lInsoluodzsso uoqoze>I
>1uuusouopíelru oo9 >Io>IouIqpIoJ selel{oJo zB InuBIlBlBt{
-l€lZolI9^E3uI uIoIBlBq rozoqfuerrrol e se Éusupzu8 u :8eur
elleqzlJr) llBIIu taÁu9urpro1 nJo8IZs 8BIfuoZSI^ 13Io luBuo Z€
se e8astleto8rzslo soJB^lBIuJvÁE t Bayl4zsglu,t te8elaí sn4
-rgJJB8IIo lrereur'lpuruur ueqÁue^Ja 3rro>1 reuror e uezsa8a
- IBssBlBlzoll9^ so^3>I luIJeZs 1eleÍ u - dugurrolp IBIIBZSSBIu
e .(8oq'9del8eyJ,llruzsndle BIBÁuozIq IBJIIaJ >Ios ep \1erp1
-3o3 egserr ueJo>I JBIu llofue^Jol >IosoJ€^ tetar1,{8eu e í8oq
'ueleÉest9y,>IepeJol >1usc tÁuueuulul ep'lepsor8e,rozs
t6oítpezezs / {u9q9u >1pal9,I ,uoqzl gsle uugluluellÁu'la,l
(uaBa
-9s9po>IilII3Jzo>I gze{oluIe Á3e se 1our; íEa tt pezvzs
,9
B BlI.DIUIpo4 o1asr,t8eslzsu }8uBJ se8tul Á6e leleÁueuol e
ueqtterqdy rel9Dl V ,{9lel{zetle1 erpro>1 l,§l, ,e ,l 8tped raÁu
-a^Jol zsoqx \op,r 1oqpezEzs ,L E 8elnupsolu.t reÁu9uol
zsoJoJq ,uBgsBJ} _ ll9lo E9ssoueapÁu u - {9u3t}z3oJ llg|ezv
(erpzsselg
1essa.te4 4usc 8rped ]re,{ue,rrot (tlpssery rr1 ro3)
eIIIesJBW IBIu € 'soJ€^ 6oro3 uotrdulu ueuuoín ze
((telode1
,E6-e6 e pse1) eqsu.t; >I9IIBI8oJ
ueln oo9 ,o ,I {ssJ lreÁue'rro]
uolozs In9pl9d uequeqlv >1ueulopuo6 lulul (eqÁue8l ue^
lgpl qguzssoq z1,\e^ gueureÁ1o; s9lJel s9 llnpuÉeuJ BsBlpI
-BIeDI solBpnl 1e,Áueurzelur8oí e 1e,reseuelaí8eur sur; zy
,1u{osupuoüzo>l €
lurru'uotuuzs {_BuolJBl lu9>ple^Ie
souBIBlIB ue.(1o Á8u.,t, I9gí3J l3{oÁuo^Jol Is9 zV,rlo^
tglpnt
BIBpBIOJ olesu5oslzsu uolu^rq elJe ze asezÁ5eíle; >1a,fue.t
-rol e 'uouurezs >1uu8esuopí} 39ut,rleÁu uorr zt Jo]rurv
-e>IÁuo^Jol sDIIlBJTouIep Iqqose{ B uoz.-r"r, uii.:f."o'ff
-e^ uoolequozso>I >Iauese^{arol er8esnleluoÁ8o so rr8ussol
-BqBzs >IBInIuroJ gpeíretq eruapurur'nlepere snlr8eru y,1o
>Ieue8e le>í9qBqzsBI^ Jn.lo1 o€9 ,e ,t'ro>1eselepJlqD1 sIIBIuIJ
>1e.(ueuol ozoreleqEeur lte8o í so,{uBurlo>llB 9ueJn) IB{I{8
-4ezse noltdup ptp (zsoueg 1) zselatozslJv IBJ9I{I V *,l9u
-oguE uozoqeg e eít;119zst4 t4e .(Etl'lpluzoqeqeuoqe8 e
ezzo[1epe4e uoplolzafizs e Jele'uere8uel u rele tezzo>1zsa
ueÁlurrgq ÁEea uopgtu IuIJ9q pIB (Dn{8s Ie^e8oslezueu
zse8e uoíplzsnd plup11 ,uello oIB^ {lt[tzg{ r4req ,(3u,r
uello {nsoJe^ 'uelle 4etzsoal B [o^nú lolBIszBJB^ zsouo8 DíB
'tluapurru unÁ8e 1eire8aslezurau zse8e 8eru uoíle11" :zaqs8
(ola8eÁue;
-e^ozs sBtJ€uazs lvPlazsozBnuruq r8al ple Í8e.req
uersr'gttq;ulu} uaqe^Áuo>Ielul solele^rg zet7Áfia ualqEue
zB r}Iuos€q uasoJe Áleuru (luurro; nleÁu u lza >I9lIBuzsBq
uepaloqlnJe>Ile zB >Iaualue>I{osJ s9 19s9l}{oJ9l9 s9>I re8e,tozs1olu sII9nlIJ'uozeurp>lp lu9{ua^e zsoeJ- lvlsza
-9q pIgJ B
{9uor}sozlq >IedIeuIB 51e4alato4 omJezsso Ie+Ie -stl y,to8usuuptÁuozrq e 6eul eueqpe8ue ureu srurr Á3e 1el
-Iqqol B lalolJodosc sa,{8o zy,le3lozsqer pEel s9 >1ep9lesc -ru'lpaí.ralr4 eJloIzseJ uepur141,ueqteBeirozs >Io>IlB so {olBJI
t8esepzeBozeü luIIuBIB^' ozollul zoqsaualzqq 51oza>lep JaJJ}s €
lpBJBlIIIrueJ Ere4os usnpls 6110^ sII9ruIJ s9
(4opeqezs ,uaze{lalo>I
-ueJ IIIeu p4loEoí raptrlod 4ut1o,r :tsep9zo8et sn4É9ur o,rleÁu luzotp^ >IIsBIu VuBqqBJo{ ep
(egserr (lv(uo1,(rrairrol
ItuIBpBsJ€l B >Itzor4nl ueso8BIIA )BuzBIIIJvzs 19 qpezezs,L v >1elluP oJ uaqpezazs,§ ze 4esc teÁleuru
(teÁue,tlol
ureueq8tp 4tezser rqqaEe"r8e1 lerqqero>1 urqrí9pl >1e,(uea seílet Á3e unuoc IBI9DI B repled 9í 4euua ,l9lBlll
-rot e 4n8ury ,9laI{Za1I3>I erueln edazo4 pvzvzs,S zB IB+Ios -e,{1o3 uepÉe^ >IBuBsBzululu4lu >1elleEoí souBIBlIB z3 luIIueI
ueu se tp 19qJos oo9 lBJI[eJVlpd? BJIBíIuorÁlaqozo>1scuu -e,r'rzalel9tle.; l9s9po>I}uleJzo1 ^{uelelet 9r;q f8e svzv:atlví
-Bl .{5B^ -9za4lal ftía 8egLutzsop,t zal{ryzs V,Bpo >Iollrue{ -o;8aur e zg ,,,svlvíla ze uaÁBelze se ze uozo4 >1aÁu9urpro>1
,r (1aíp9qu9q
19qgrczdyp zeíqu\zs tpd9 uuqpuzazs,I,a zu luuezs 1eleí ueÁp se uefp Á6tsa tlítsvsallze se lze rlep,r uq"
V,ur"qpezazs,6r u 1níe.r 1etuaplnq uI s'eg 4enetlde eq9set :l}[uosBq eJloÁue^Jol sITBnlIJ €IIqIg B lBzo]I9,r4r^{3e zy,t.raru
-1ot1eu9ílrted uropurrzr,r,{3e qq9so>I le{91q9l9{ B 'Fll1t -sr esuzuurlu8oJ8euJ oI.eJlg>I >1euleÁuearot 6oro3 tero1 y
(>Ielse^
-eq dezs uo,(8€u BDI9Iq,BI9{ llg>lrmu8eur uusopuo8 rleÁu9nrgt gsle zv
!ISaJ!IfnzS
(xowtrylys ouyD >IozS nod y
Fmt:Spárta egy folyó mentén hosz-
szan eJ.nyúló síkság bejárata közelé-
ben fekszik, lenyűgözó hegyek vé-
delmezó gyűrűjében. A képen a
Spárta és Messzénia között emelkedő
Taigetosz hegy látható, Lakónia fe-
lől.
Ba]ra: A, gortüniek törvényeinek
gyúiteménye az eeyik leejobb álla-
potban femarádt és leghosszabb
korai görög felirat. A törvényekmeg-
fogalmazása archaikus, nem hasonlít
az ősi bibliai törvényekre. Gortún
töwényeit az i. e.5. században foglal-
ták írásba.
társadalmi feszültségeket, rugalmasak és összetettek voltak;
bizonyára szervesen alakultak ki. A törvény különbséget
tesz az olyan esetek között, amikor a bíró köteles a jogszabá-
lyok és a tanúk vallomása alapján dönteni, és minden más
eset között, amikor szabadon ítélkezhet.
A tiirannoszok
A gortüni törvények szövege aktív, folyamatos törvényhozói
tevékenységet tételez fel. A törvényhozásnak ez a formája
kevéssel az i. e. 65o előni években, és elsősorban az Iszthmo-
szon, más formában éledtűjjá. Ekkoriban Korinthoszban,
akárcsak Egyiptomban és Lüdiában, idegenek (Küpsze-
losz, majd íia, Periandrosz) keniltek hatalomra, és erős kéz-
ze\ irányították az államot; ugyanez történt Megarában
(Theagenész), Sziküónban (Orthagorasz, Kleiszthenész)
és Epidauroszban (ahol Periandrosz kaparintotta magához
az irányitást); a 7. század v égénKülónnak, fegyveres erővel,
majdnem sikerült Athénban is átvennie az uralmat. A 6. szá-
zad ele|én Leszboszon dialaktészt (békéltetőt) választottak,
aki tíz évig maradt hivatalban, és ezzel egyidőben Athénban
Szolón mint dialaktész és törvényhozó megszüntette az
arisztokratikus kormányzást, és megsemmisítette annak
egyes társadalmi következményeit. Ennek ellenére Pei-
szisztratosz és fia utóbb Athén túrannoszaivá, vagyis alkot-
mányellenes uralkodóivá tettékmagukat (i. e. 546-5ro). Más
türannoszok a keleti városállamokra (Milétosz, Epheszosz,
Szamosz, Naxosz) telepedtek rá, ismét mások pedig a ny,u-
gatiakat (Akragasz, Gela és Szürakuszai, Himera, Szeli-
nusz, Rhégion) hajtották uralmuk alá. Lehetséges, hogy a
spártaiak ezt a megrázkódtatást csak sikeres hódításaik mi-
att kerúltékel ; a 7. században a meghódított Messzénia ter-
mékeny mező gazdasági körzeteiben új földbirtokokat osz-
tottak szét az e|szegényedett spártai polgárok között.
A türanniszok gyors terj eszkedése (ami m ég az 5, század-
ban is valószínűeg folytatódott, legalábbis részben) a 7. szá-
zad közepénuralkodó, igen tevékeny és zsarnoki argoszi ki-
rály, Pheidón hatásának tulaldonítható, főleg Hellasz szá-
razföldi területein. Némi szerepük azonban a közállapotok-
nakis lehetett ebben. Mindenün nyugtalanságmutatkozott,
azarisztokrácia, Argosz kivételével,mindenhol elég erós és
megosztoít volt ahhoz, hogy olyan kívülállók vezetésére
bízza magát, akik aztán megszerezhették a hatalmat. Az új
dínasztiák az alattvalói hűs é g v áIságát idéztékelő, é s általá -
ban rossz véget értek. Habár többnyire gyarapítonák az ál-
7amjavaitrpazarló és hivalkodó urakvoltak, akik ezen a mó-
don törtek a hérószokatmegillető hírnévre.Atürannisz elő-
§zör a területileg kicsiny kereskedővárosokban jött létre.
Bizonyára ugyanazok a - társadalmi vagy gazdasági - fe-
szültségek, amelyek ellenségeskedéseket támasztottak és
erőszakos rendszereket hoztak létre, játszottak közre abban
is, hogy éppen ezidő tájtvettnagyobb lendületet a gyarma-
tosítás. Alighanem tűságosan leegyszerűsítő volna a föld-
éhségben keresni ennek az okát; bizonyára volt szerepe
benne a gazdasági versengésnek is. Fel szokták vetni, hogy a
vertpéíL4ez azűj találmány ishozzájátút, mivel ennek kö-
szönhetóen első ízben lehetett zsoldosokat szerződtetni, és
mert lazított a társadalmi kötelékeken. A vert pénz azonban
túl későn jelent meg ahhoz, hogy már ekkor ilyen jelentős
befolyása lehessen. A kereskedelmi verseny, amely végril a
6. századbal a pénzhasznáIatához vezetett, zavarő íényező
lehetett; közvetlen hatást csak a gazdagokra gyakorolt. Ók
voltak azok, akik polgárháborút okoztak, akik gyarmatokat
alapítottak, akik a türanniszt létrehozták. Fontos lehet,
hogy a gyarmatosítás útvonalai egyben a fémkeresésútvo-
nalai is voltak, és hogy a hasznos fém, vasnyársak formáiá-
ban, szintén csereeszköz volt, Úgy mint egykor a pengék
85

,ueqPtzEzs,9 e,á .I.elnJ.sl :Iua,I
,pzssluBJnl B uolliEzs uas8eu
3es3oJo3 V ]lrue] úq8BsIB^ lazspueJ
rul€JnpeÁ5a z8 uBqu9IIrV'8lpad uop
1o;zu:ezs e 'p 19tzn {Eur[€8zou sn>I
-nBDlouap l?]ozsouuúJnl rcIJrJIZs
e ue,qpBzBzs,§ z? 'qqgsg) T9q+ÁI
-eq DI {.€llo]}pzou lB3Bsso)í€I {os
-oJB^ Zse33 luelrazo{Zso )íníPIUTod
51utprn 1ozsomrJu-BuolB] le>losoJ
-EA I?ITIJIZS 8 ue íáIe PBZEZS
_a^ p?ZBZs,9 V,l9uIBlBI{ uu3J Bllo]JBl
Ie88esJolset lel3zu 'OIJB l9q$u33
-3pI ZsoWBJru IrÁIOu]9N,uozo{ ]I9l
-B3oü3l lsí3s oZueIIaí llo^ ?sBlzsoloJ
]aP[oJ rrá^Ie I9lIa^Iq Jazspual I33J B
s3 uoIBJn so]BzsoJa Z8 oDIeZsWúJru
V 19ul8Jn ZB ]elle^o{ ]aÁulsJWI
-I9 seJails sl u?qu9qrv 3lp3d qqgs
-a1 fuequ:z8ery'uuquonlrzs'ueq
-]ouelle lploJzBJ9zs'sgu t9tt9po4
-IaJn aBDlolzsu€ lqq€Jol ueleJ ZsoITl
-uIJo) l8uIBlBI{ B eue^lB uedezoi
pgzBzs,L 3 ÁIau€ 5lBu8uzs€ulp gIIy
Ioq{ozsouüsJnl se8aslell9l B 18uuv
íe qpezYzs,s - L, e,I zE
JuJEmPa^te) {ozsreJnl.,?lrc,
fi9{t9
98
(tqqgrct
J9d IIt {I9u >Io3o3 Á3e 'uuq-equroloc oluIBS se ueq
-eJJexnV'ueq-sre8uy 1BILBIBI ra>Iolsn lpzse{ uo ()ep9ru
u 1utppolle ueq-§g§ ,e ,t trururn) ,TElZELllIEzs IgqruJBJn
z,, L:^ug)ep)9u 9q3J eJlalo{ I919l-uBA r8uzsrolorol-Iele>I IBIu u .4olsnz
losoJ9^ lPlcruol o -uoJq ilOuzs}p plleíep>pq Á8e,r 1al4auertzs '1nllerupuur
losory^ 60]06 o
-gu6 y,zaqtale) B llo^ qqolazo{ [e^[u uglut (uíí9tpe19 zse1
-IeH >Iau9sla ,l[o^ sIIcIJuI^o.rd ueruro;f5a s3 9IuosBI{ unu
-epurur uegedorng zse8e lelro>1u,G tÁleq e se 1osnps IÁIeq
v ug1e pe,zvzs,8 ,BlzoqeJr9l
V lgí9JI,u1n>I I8eÁuB >Io{zsnJle
ze 4tÁlaure'sr zu puplad llo^ ueÁF'l9nop1 ueza]J9 ItDII9u
solpe^zo{ 3o.ro3 (1nuepelrzo1 ueso,{uozrq 1n4rÁleurau : p3
te,l tguralgord.(1oruo>1 ggol osepoJe^e{ >1osBlBII ,HI9u
V
esezal3lolloJ srlropueldeu rL>I9ugIü qqoí8eu zepurur eq8eir
(1rur
BuIo^ lloleqeü lu9lnu 'ruzuref8Bur8eur nÁuuo>1 ureu se
-rr1 uourleÁ8g 9lBIIÁ8€q tuas uqudorng-le8nÁ51 tos'-dezo;1
suloluqeq Blplzs B ruquq 'ruelur{ol {eDI3lIDIeuou qges
-aÁlaq8e1 u 8eputzsolt^ le>Iese^nuue,J 9ze48 eüo8lzsleJ
-upIIBg e Btpezvzs,9 y ,uuqgdgrna JEqJBq B 9lBIlBlnuJDI
sI eseleq Eesse,rnurure; nalo{ V,e8gs9puulp 9ze>Fo^o{
I9q
-1o3esuope rzíurp1o.; e >1euruJel€g TelolnJel IszJol u se rrleÁu
sozo>I B uelueleí L{uglle erazseJ >Io6oJo3 B 'luou rnle .l1o,t
.tl Á3t re4y auBqzsBIIeH 1urur'uo>1ezs9 a.u91 1euoí BJBsBlBq
(slrzelel9lloJ
1o1o uozeued8n Á8oq }zB'tnlournprddo zu te4
,llo^ sglnruoÁuole
ouolJol BqB,{ueJI {osBJJoJIuoJ (ete8rzs -eza rueluT{el {Buzsqod a-]oqel uoít1 uog IBIIBssBIu B >I9uI
(ueq
{ese^nulueJ u tlozr za) IBIuIpJBzs B sa r-eu8ulerq 'qprrruroc 1gq4eÁuepe Eoro8 tpuodurtueqpezezs,S zu se ,9 e 1oqu
'rtruudsrq B lzseJgí'uqud9.rng-te3nÁN upqJososle'eqtdor -8rnqeune11 9DIaJ IgugsBÁIoJ gsleJ Buno B In9pl9d'eseluq
-na asape{zseíret >1o3oro3 y,derezs gleza^B 1Io^ gzsBIIaH soÁuozlq glBqlBlnu]Dl st >1eu]azsoltde 3oJo3 u 8our ueuroÁu
(uozsl,Bí
1nlag ueze se ]edeJazs gpo>IIBJn luneuoJJallpeul §ope>IzseíJol 3oro3 y ,aíore se eurezs (4ournprddo) 4ase1
B uBsII€JruIn{ se 3el6usepze3 '6upu4rlrlod i§oq 'Áu9t ep -ndolel uaup9re6eur u u9u3eü uozo{ pezezs,L e sa,ol V ,sI
Á3oq'noz uruezs
(8es8epzu8
'.,ue1 9l lI_BzIII^Ic re8uet-rzo>1plod B eJInJo>I oo3" 1eÁueur\pgle zvueze se >Ioso{BI B e uop
-erup8o; uesel9 I}l u9IÉ1Jozsse;ord ilo63rd llgposgJe ueop -odBJBÁ9 ,{elJe^ ]pzs3{ I9q§B^ se {opJB{sB^ nzssoq osl3 ZB
-uelu suÁ1o.;eq 3oro6 u ruq 'l1o,r (so8oro8) lIBzIueIIeq lunu
,s
8eru4etueleí uBqIJo>pIe uuqudgrng,uqzselp11 1e uotní uras
zE sa ue8
'(ssuep1) l[9zIIBlueIJo qq9{q udgrng noza1 pazazs ,g IIuuIas elulzs IoIeJ edorng 8tur Jgrneley u se 1oqum4re8g
,g
se y reígerep BJruIn{-ouEl ul ualíe;r4 e turru'ueqrqqeloz zB {oseleq >IelJg lgd9Jng 8oIoJ ueln oo/ ,e ,r Á8oq'e:euela
-o>1 Pplos la4>Iedo{Éluru IleIo>I luIIuBIB^'3oro3 4etlu uuq >1euue'sr ltesa88n;ezsso redorne s9tepzsuíín Eoro8 9uaur
-8usuo4or rlezo>1 st
4eÁ8retzuoJq uor}zs9{ ualala pezvzs,S ze -eq8el euedezo1 4e8aszeqeu Á8eu e rupEszrl8eu serueprg
€
ugqúzsalezs 9sle >1eueíurnlF>I qqruezsÁ8eu8e1 se qqtue,{8 'Bqleleuzseq lloí eIeJ a39^ Jo{ l9los sB^ € urqudo.rng-4ezsg
-e3e1
udgrng tleqero4 u'4uu_BJr]lp>I-eu?L e1 ruro4 e 3e141
1azeÁu.rg redgrne ry
,Ie
{9u9I1q>1o^{u
-9pl9d Deuzse4 uuq8uzsroJl se uBqBIuuBlIJg II9{BI >Ieu ,1etuelaí8eur
19ur9zuad - ile^ IgqzuoJq
-elelruel BI^BuIpu€>IS se 8uzsJoloÁuud5 (8ezsrourJuuJd IBIu - qq9s9{ se lr)qlsnze '(19q9razo,1ro lsnze so ,{uere) 1oquor
€ luozsl^ IglpezBzs,9 V ,ueqelezo>I u{ol|{Jols 8tped úu9p -rl3l3 _ osle zB ur)Ienu 8aur'uetprzsqo op8lozs aJesellzse]
({aJezspueJ
Éo4wru
aSgJ,a]oZS ()oWVTTYsouyD xozsl,Iod V

Szalamisz (légi felvétel). A szigetet
elóször Szolón idején vette el Athén
ilegarától.
A POLISZOK (VÁROSÁLLAMOK) SZÜLETÉSE
Spárta felemelkedése tét korban bizonyára sok hasonló - ha nem nagyobb - mé-
Az archaikus korbannemcsak anagy családok, hanem a né- retű népmozgásra került sor, amelyről nem maradtak fenn
pek is viszályba keveredtek egymással. Általános gyakorlat feljegyzések.
volt a görög népmozgalmakról olyan képet rajzolni) amely A spártaiak terjeszkedése a Peloponnészoszoí hosszan
Hérodotosz és Thuküdidész elméleteit, a nyelvjárások el- tartó, de végül is sikeres folyamat volt. Messzéné első meg-
terjedéséből adódó következtetéseket, a mitológia és a régé- hódítására i. e .T5 és7I5kőzött került sor. A következő nem-
szet adatait kísérlimeg összeegyeztetni. E kísérletek egyike zedékidején,azutánhogyi. e. 669-ben, egyArgoszellenve-
sem teliesen ki elégitő, de a történeti-mitológiai hagyomány zetetthadiárat során Spárta vereséget szenvedett, az argoli-
határozottan amellett szól - és a nyelvjárások elterjedésének szi Hűsziainál, Messzénéíellázadt (66o k.). Sokkal inkább
vizsgálata ezt megerősíti -, hogy a görög törzsek körében az Argosztól délnyugatra huzódó hegyek és a messzéniai
számos átalakulás ment végbe, ami még a történelmi idók- hegyvidék, mintaz Iszthmosz vagy a tenger szabott termé-
ben is folytatódott. Amikor a 8. és a 7. században a spártaiak szetes határt a spártaiaknak; az őket a Korinthoszi-öböltől
elfoglalták Messzénét, nincs tudomásunk menekültekről, elválasztó észak-peloponnészoszi és arkadiai nagy hegye-
deazí.e.464. évi íöldrengés nyomán kitört harmadik mesz- ket áthághatatlan akadálynak tekintették. h 6. században
széniai háboru után (455-ben) a menekültek Naupaktosz- Spárta meghódította a Peloponnészosz keleti partvidékét,
ban, a Korinthoszi-öböl északi part|án telepedtek le, ahová délen pedig Küthéra szigetét.
csak a tengeren át juthattak el. Identitásuk at egy év századon A spártaiak háborúikkal és a diplomáciájukkal - az utób-
átmegőrtzték és i. e.3ó9-ben Messzénéűjjásziletett. A sö- bi a háború folytatása volt más eszközökkel - vezető helyet
 ,9JJOJ ,u9]n sa
Inu3p3ml )3t{au3 llrl]a {3ul§p
lel ioIIJoq I?ldünlo za JolIü? 'D€p {Buz§náZ 9II9I,IZssoq ÉlaláÁIaus -ZlJl B lElni€u )í3luel§q lBlopB Z€
PqEIJaquaZEsoAnq st uolod8u 9JoJ 'eraezedpt 1olqozs {ezg{ ll}ua I9q IeÁI[3m 'r8íBIo zü 12€{?lioJBl 3uü3q
E 3Ju liloA llnZse{ Ioq9)t V
,(olEqlEI -lo39s4q ugJl{ {níPJ E lerzeÁ8eíJq '^UepJ UBqúíoIB^ Joqozs V ]euu3lst
g€qm3znw JBldumlo zB 63lualeÍ '1etpsc >1rie
1alau {ozv ,üBquolpels )íIÁpu€IB^ B|IuglBI3J d8oq 19JB3€ü
{!{{3W 'al9Áleq 8 j8ü[Büo^lJgl§ rq lEldunlo ze FssEuÁ€J leuáípml EípIoJI Á3P^ 1JJuJlezo€ lJá,{uIe
-qs.ro{ €
{ElruB rF,u§Y za) -8eru Á8oq 5lu}epp z8 DI
ielpüo^üol zP elaíáJ loi ro3EIEzsnlJlnzg:ilpa
"püo§J?rs
,Zv :1re7
{§Íüa§a^olnj IBIdünIo -l:ríaq saauloq'm ssoq e neza : rua7
]IZ0TBI oJe ,,^elBpos3 §r ü9qIBJ
-gozs B 8auI >IeuTr{B'el}atutlel >Ieu>I3-(u3uIJadnzs" alege
11eu4eualsq93 loulosgrq le{esez9Á8 ? s98oJIoJzo>I ú Á8oq
,ueíole pvzvzs,S zB savea
torre 1po>1snutl leu9uol soI§BzS
(eJqqgl
-a^pvzezs,9 8 tulu, {9tle{elJ9 rueu BI{o§ le{§[ezoÁ6
B luozsl^ lzseJsBw ,>l9tlolzse^Ie ueseÍIel Jeln EJp?zvzs,s,e
,
l ze tza ep'leulq Je33oso}ueIe Í SIIBnlu leÁuesJ3^ IBIdlunIo
ÉoJB ueqlopze) )íBlloJol8eu uesoÁIns leso8ozs8atu
,{ElIo^
4uÁleqezs nJoElZS )3nleleueun{ soIEIBII sa >l9llei
(]oseJo^
lsozslolBzssr^ Jo{ÁIo uBJ>IEÁ8 ]eu{epzDllJods
3oro3 y ,elleuq8eJo laÁIelullel :u.;,e|F zB se uaÁ8o ze uvd
(1euuípulesc
-nsJ JBIII 8olnulzsolB^ Z9puIIIJ luozsl^ qq9s9{
(lo8BsÁuozlq
}}ezJ3Z§ le^euJrg o§3lp l§zz3 s? ilal l9J9s9l3^eu
,l (uo>I
9í ,ffioq'4gtlopuo8 ÁS..r lpp{ oo§,3 IoJJB
:o>l9l9Í rdeuun }B{I]9tlB ,(6eu e 1e u9 le>I3Je{Is
,SBuo^
DI?IB^ 8H §ozo{ B }{o^ {o§ uBqlJods
IJo{o ZB §e uBqs€poisnJoq8q uo{9 ZV
,l9q9íI9J esezJezs8elu 3esttezpo
-
-JJaI{ E lu9{9J - 89snezpa ze furqesutaq
ola^eu lJods B >l3urq uEPJBIIzs >1o3oro3 y
a?npa uods &olo7 7
 Ez az lfilJr az ugróversenyek során
használt kősűyokkal gyakorlatozik.
E súlyokat igen nagy gonddal alaki,
tották ki, hogy felhasználhatóak le-
gyenek az ugrás közbeni egyensÚly
megtartására. Számos ilyen, ialtér-
nek nevezett súly maradt íenn, né-
hány az Oliimpia Múzeumban lát-
ható.
Latt: Az olúmpiai futóversenyek
győzteseinek származási helye i. e,
7oo s 4oo köZótt. A térkép a pánhel-
lén járékok fokozatos kibóniléséről
tanúskodik.
A görögbirkózás, a pankrációval ösz-
szehasonlíwa, viszonylag finom volt,
mivel hiányoztak belőle a rosszindu-
latúfogások, és a halálesetek. Ugyan-
ez vonatkozik az ökölvívásra is,
amelyben a keszryűk olyanokvoltak,
mint a csizmatalp, és a küzdelem ad-
dig folytatódon, amíg az egyik ököl-
vívó a földre nem került.
Azi- e- 4. században, amikor ez a szo-
bor készült, a lóverseny u olűmpiai
és más ünnepi iátékok látványos és
kedvelt részénekszámitott, és noha
késóbb is érdeklódést keltett, elvesz-
tette 6. századi fényét:akkor valóban
a királyok sportia volt, még név sze-
rint is megemlékeztek a ló tenyésztő-
iéről, de lovasáról soha. Ekkoriban
valószínűleg a kocsiverseny lehetett a
]egláwányosabb olümpiai szám. Az
indítószerkget a Sas, a Delfin és a Ló
csillagképek mozgásának sajátos
ttánzata volt. Ez a szakszerűen restau-
rált, nagyszerű és erőteljes bromszo-
bor az athéni Neweti Múzeumban
látható. Egyetlen más, ennyire élene-
li, a mozgást ily remekül érzékeltetó,
bronzból késziilt lószobor sem ma-
radí fenn ebből a korai idószakból
ilyen tökéletes állapotban. A kis lo-
vászfiút úgy ragadia magával a ló,
mint falevelet a szél, imbolygó alakja
hatásos ellentétben á1l az elegánsan
ugrani készüő állatéval. Bizonyára
gyózelmi emlékműnek készült.
89
Es JiI,InZs (>owv,lrvsouyD )oZsI,Iod V

A íiildraizi ismeretek gyarapodása
az i e. 8. és 4, század között
Homérosz számáía az ismert világ
Hellaszra, Kis-Ázsia nyugati részére,
Ciprusra, Levantéra és Líbiára kor-
tátozódott. Az Odüsszehb eszámo'lő-
ja az Iútakától nyugatra elterüló ü-
lágről a íantázia múve. A 8. századtól
azonban a számos görög kereskedel-
mi utazás és a gyarmatosítás erősen
megnövelte a földraizi ismereteket,
További gyarapodás kővetkezen be
kb. 54ó után, amikor az ióniai görö-
gök a szatrapiák és a birodalom úrvo-
nalai mentén létesített állomások jól
szenezett rendszerével rendelkező
pezsa Birodalom alattvalói lettek.
Néhány különösen merész felfedezó
vállalkozás felgyújtotta a görögök
fantáziálát. A legkülönösebb utazás
Prokonnészoszi Ariszteaszé volt, aki
a 7- században verses beszámolót írt
róh. Útja során egészen a Hindukus-
hegység közelében Iévő közép-ázsiai
Isszedonészig jutott. Leírásának tö-
redékei meglepő egyezést nutatnak
uzal, amh Azsia népra|záról tudunk.
Dareiosz, aki a Níiustól Szuezig csa-
tomát építtetett,megbízta Kanian-
dai Szkülaxot (i. e.5l8 könil), hogy
hajőzzon le az Induson, és Arábiát
megkerülve jusson el Szuezbe 3o hó-
nap alatt. Ó is készíten útibeszámo-
lór Van néhány bizonytalan adat egy
Masszaliából való, Euthúménészne-
vú utazóról is, aki Nyugat-Afrikában
egy olyan folyót látott, amelyben
nyiizsógtek a krokodilok. A görögök
ismerték a ftiniciai felfedezéseket is.
A legemlékezetesebb utazás vala-
mennyi közül az volt, amikor a föni-
ciaiak az egyiptomi Nék<i fáraó (i. e.
óro-595) parancsára körülhaiózták
Aírikát. Más fiiníciai felfedezók Nyu-
gat-Afrikába, valamint Európa adan-
ti-óceáni partjaira tett utazásaikról
számoltak be.
biztosítottak maguknak Argos§zal szemben, és egyenlótlen
szövetségre kényszerítettékArkadiát. h 6, század második
felében spártai csapatok harcoltak Lakónián kíviil, még a
tengeren rul is. SzikÜÓnban véget vetettek a tÜrannisznak,
és ezzel szövetségest szereztek maguknak a Korinthoszi-
öbölben. A szamoszi Polükratészt távol tartották Kis-Ázsi-
ától, a naxoszi Lügdamiszt pedig elúzték.Megtámadták
Hippiaszt, Peiszisztratosz ftát, és elkergették Athénből. A
századvégére Spárta uralkodott a Peloponnészoszon, tar-
tós szövetségi hálózatta7, amely hivatalos szövetségi intéz-
ménnyé vált, kialakult eljárási rendszerekkel. A Pelopon-
nészoszi Szövetséget csak Spárta hívhatta össze, és a tagok
többségének szavazaíára az egész szövetség fegyveresen
felsorakozott Spárta mögött.
Társadalmi szervezetében Spártának mindezért súlyos
árat kellett fizetnie: állandó katonai készültséggel és szigo-
rú fegyelemmel. A korai spártai társadalom mind a régé-
szet, mind az irodalom tanúsága szerint kifejezetten derűs
volt. A 6. század elejénviszont kezdett elsorvadni az addíg
legalábbis említésreméltó spártai kiilkereskedelem, magá-
ban Spártában pedig megszúnt a luxuscikkek behozatala,
nyilvánvalóan a nrdatos spártai döntés miatt: nem használ-
nak és nem bocsátanak ki vert pénzérméket)ezeket vas-
tömbökkel vagy vasnyársakkal helyettesítik. Ez a konzer-
vatív döntés a saját tisztaságát és ere|ét örökösenvédelmező
hódító társadalom esetében tipikusnak tekinthető, min-
denesetre akármikor vezették is be a spártai életbe a felel-
metes fegyelmi szabályokat, a 6. századvégére már megszi-
lárdultak. hzigazí spártaiak a társadalom elitjévéváltak, a
gazdasági munkát mások, szolgák (perioikoszok, helóták)
végezték.
Van némi párhuzam a spártaiak és a 19. századi zuluk kö-
zött, és valamilyen távoli kapcsolat az angol birodalom fiú-
iskoláinak erkölcsi világképével. A spártai rendszer azon-
ban sokkal szélsőségesebb volt, minden társadalmi vi-
szonylatra kiterjedt, és hosszabb ideig tartott, mint bármely
említen példa. Végletes formában arra összpontosult, hogy
erős, erőszakos, fegyelmezett, feltétlenül engedelmes és
könyörtelen ifiakat, valamint hozzájuk többé-kevésbé ha-
sonló fiatal nőket neveljen. A spártaiakat a harcban és a val-
lási ügyekben két királyi család irányította. Hadseregüket
egy szent állat vezette; ott táboroztak le, ahol az megállt és
letelepedett. Megszokott módja volt ez annak) ahowan az
új városok helyét kiválasztották, a hadseregek esetében vi-
szont már nem volt annyira gyakori. Spárta falak nélküli vá-
ros volt; a spártaiakmegvoltak győződve róla, hogyvárosu-
kat soha nem fogiák megtámadni. A vallási ünnepekhez
csoportos beavatási rítusok kapcsolódtak; az egyiken egy
fiút addig korbácsolta\ amíg el nem vesztette az eszméLe-
tét, egy másikon fiatalok csapatai fegyverteleniil, de min-
den korlátozás nélkül küzdöttek egymással. A spártaiak
búszkékvoltak nyers ereiükre, bátorságukra és szűkszavú-
ságukra.
A perzsa fenyegetés
Időközben keleten egyre félelmetesebb erejű viharfelhők
gyülekeztek. Közép-Ázsiából indultak el, és ezer éven át
lassan nyomultak nyugat felé. Az asszírokat) akik a 8. szá-
zadban még oly erősek volíak,a7.századra a kelet felől tá-
madó médek és a babiloniak megfosztották hatalmuktól. A
6. század elején a médek elfoglalták Urartut, és Lüdiát fe-
nyegették; Lüdia - hála egy dinasztikus érdekházasságnak
- egy tevékeny nemzedék idejére megőrizte fliggetlensé-
gét, sőt 56o és 546 közön, Kroiszosz, Lüdia királya - Milé-
tosz kivételével- valamennyi kis-ázsiai görög várost meg-
A POLISZOK (VÁROSÁLLAMOK) SZÜLETESE
hódította. Lüdia bizonyos értelemben hellenizált királyság
volt; tanácsot kértek a delphoi iósdától, és értékes fogadal-
mi ajándékokat ajánlonak fel a görög isteneknek, Az Ephe-
§zoszi Artemisz templomában álló oszlopok alsó részétbo-
rító csodálatos márvány domborművek Kroiszosz aiándé-
kai voltak. De kroiszosznak a sors nem adott hosszú életet.
Egy felkelés a perzsa Küroszt juttatta Média és Perzsia
trón|ára. Kroiszosz számáraa Delphoiban kapott tanács és
a spártai szövetség egyaránt hiábavalónak bizony"ult; Babi-
lonból sem érkezett segítség,és Egyiptomból is csak kevés,
pedig ez volt az a két hatalom, amelynek érdeke lett volna,
hogy Küroszt sakkban tartsa. Lüdiát meghódították a per-
zsák, Szardeisz (Szardesz) elesett, és vele a part menti váro-
sok is i. e.54ó körül. Babilon 539-ben került az ellenség ke-
z&e. APerzsa Birodalom ekkor roppant erós volt, és köz-
vetlenül fenyegette Hellaszt.
Megvan rá a mód, hogy ezeknek az éveknek az esemé-
nyeit a zsidók szemévelnézzük, és a Biblia drámai kifejezé-
seivel írjuk le, s azt is megtudhatjuk, milyennek lánák az
egyiptomiak. A babiloni fogság i. e.586-tól addig tartott,
amíg Kürosz i. e.539-ben el nem foglalta Babilont; Salamon
templomát 5r6-ban építettékújjá.Ez a templom tulajdon-
képpen egykoruvolt Delphoi archaikus kori templomával,
de semmi sem maradt fenn belóle. Jeruzsálem íalait az 5.
századkőzepéig nem építettékuijá. Az Asszír Birodalom
összeomlásakor Egyiptom, akárcsak a többi ország, űijá-
született, és nagyjából ugyanebben azidőben került sor a
görögök egyiptomi jelenlétének megerősödésére, amely
valószínűleg éppoly ígéretesvolt, mint a lüdiai. Amaszisz
fáraó uralkodása idején (569-ben kenilt hatalomra, és egy
kürénéigörög hercegnőt vett feleségül) felvirágzott Nauk-
raíis4az egyiptomi birodalom területén, a Nílus torkolatá-
nál épült görög kereskedőváros. A perzsák azonban még az
év század v ége előtt elpusztították Szamoszt, és me ghódítot-
tákEgyiptomot. Ciprus, és Kürénéönkéntmeghódolt előt-
tük. A perzsák, Thrákián keresztül, a Földközi-tenger észa-
ki parwidékéreés Közép-Európa felé is kiterjesztették be-
folyásukat.
Az archaikus kor végéreazután Nyugat-Ázsiában egyet-
len hatalmas birodalom váltotta fel az asszírokat, akiknek
meglazult szorításában oly sok minden kivirágozhatott. A
spártaiak bizonyos mértékigegyesítették a Peloponné-
szoszí.Ezzel egy időben az egyre erőszakosabb és verseny-
képesebb görög gyarmatok nyugaton szigorú ellenintézke-
désekre késztettéka karthágói központjukból tevékenyke-
dő föníciaiakat, akiket ezen túlmenően még az etruszkok
déli irányrr előnyomulása is fenyegetett. Róma fiatal város
volt, de sikereinek csak a kezdetén tartott, nemzetközi sú-
lya még nem volt: az utolsó etruszk királyt állítólag i. e.5ro-
ben űzték el a rómaiak.
Athén
A g. és a 6. század között eltelt 3oo esztendő alatt Athén
ment át a legmeglepőbb és legérdekesebb változásokon. A
változás lassú volt, és a város az archaikus kor végére nem
számított nagyhatalomnak, legfel|ebb talán a kereskede-
lemben. Az athéni fazekasipar hegemóniája a gyarmati és a
külftildi piacokon csak a 6. század folyamán alakr.lt ki, és az
athéni pénzverés is csak ebben az időszakban kezdődött
meg.Igaz, hogy ezután erőteljes fejlódésnek indult.
Aigina kis sziget a Szaróniai-öbölben: naplementekor
iól látható Athénből. Aiginának volt Hellászban elsőként
saját pénzverdéie, legalább ötven éwel korábban, mint
Athénnek. A pénzt Lüdiában találták fel, és i. e.6oo táján át-
vették a keleti görögvárosok is. Leszbosz mellett ugyancsak
 Z.6
(,ere4ezsgpt 13J9íp€q Á3a llo^ 9JaIII I9J s9 19tI €í8BpBíoJ >IBu
-olDI IBlJ€ds V) ,{tIu19>I ]sepr)ZJezs ,DI9il9 qqoÁ8Bu leuoJ
(sel3Jeul
r9uJ Á3a llo^ soll {eDIe>IeIIJJeÁ8 sa {eDlou B Á8oq
-sI zB Ia^IIu'>1os rruulerr uelerlal Iuou iuetueleí]e8esr.Áuueru
BJo)PIau 'uesoluod >1nÍpnt Iueu ep '1ozo>11euo,r BJBuoq
-B3 >Iauoul V,llo^ >Inrulepe^gí n8€sÁ8eu oJ3Iu oo€ 4eu1o3
({B]Io^
-eao1 e !1eururelepe^oí IÁugJeIu ooz Toso8oIBÁ8 >IEu
€ olzso BDlosB{unlu se BDI€uolDI (Bqo8B^oI (eJ
-o}€] V'IeJ u
->Io-.(soJOIII oo§" lo8essolel V,IZse] e^eJelulzs >{oJJBq osIeq
;i.:]] ]]..:1 IqqB^ol lelel9 IDII}Iod Elazza [Boq'e.role euel urau ]uozsl^
,}:,]]::l::]
:];:§:,],,: lzv ,lBtuIBlBq so8€IoJBZIT €IJBDIo]ZSIJB
selePloJo zE IaZZa
i:j]§1'
(eueusauaÁIoq
B^Iou€zsIoJ BJsBdBsJ,{3e lelreÁletzso tazÁleq
].i],]§ (lre8oíola
i]:.i],]1 IuoÁ8B^ e lze se uulJozs sazelut,lÉzs {oueselesl^
§:]ll
>Ia8eslzsD IluIBlBqIu€II€ zt epelunzs8elu uBqDII]IIod V,lo3
-oí 9pl zog$zeqqelleJ B l€ lousolzlq 1efuuelrol u9lozs
,1alrelata,rq Íe1o ze
'l91atrar1 ,(uauuel sBIu uepullu so BuoqB8 B Buol1rl8eru uol
-ozs Jo>pIBuBÁ8n teseteqe8lozseq tle euoqu8,L8esrÁuuau
soÁuozrq Buolzsulnlula tq lpre1 eqrosu8lozsqeJ lzsBJBd
e luelteÁueruzo{1e^o{ {eÁIaure 'sr le>Ie8esuolo>I B luloze so
IDI9pB uoJDI erezser Á3e 1eploJ B eilelunzs8eur 8egtíepú8e
|ezze uoIozs lulJezs {0I0 í V,lu{n8uspuquzs >1ageÁuezssrir
'ellu8lozsqu"r >Ieilel uBqB{IuV {He'sr 4oze ueselozseluJel
(lo8use8lozsqur
sa '1e 1etpe oJpIgJItt{ leTDlB t 4eíprella
] l'l l,,, l .',,:rsam§19!póx3§ü,
,l l,,,,, l,,],
§§9íu!r,>IBl{p, ;tg9d§]],B eI uol Í8z Á6oq'4etp4ouolu oqse]aznuezs >1rlu '1elu3qle zÉ>IozV ,Bq
úqqdtriu§r§:GiqlJo,?§FIaid,V tlBdiÚBqpszgz§, i rB 8?J,
:0I]:9,] -rose8lozsqur uoleqlnJe>I Iuou T{ues 9qq9l utllu te8essope
.!iapi$:§?l,!ril9 ú,9 liria,,isgigJnfr zy :I1ll§J B{9uI ]q§§odóps , ,uerru
so 5Ie]IoJolIe to89ss9pu uepolezgDl tÁuuaurelen
-otü 3 >lEsJ uegrolp llelaletu'a1 ualurlel BJzurIu:zs ín s€uIIEl
1te8essope lgl{es9lolunq 9tíls te>19 ze te1eÁue8ézs lu3t{1€
-eq IglpBzEzE, l Á3e tt, z, a, t ze Áleure'eÁleluazs zso>IIoDIIBq)I Zv ÉllollpÉqezs8aurÁ8oq';ltequozso1 1Io^ DIoN ,sI uBqIIIol
,oll9!|lv,}lo^,]ü§q?E]9{]l1lele,{, 2§5ocÍop19, 4y ;uoá5 llpereur te1
-d{8a sa uosn.rdt3 lreí'uoztln lt4o5 ,9qdduz5 se zsoIB>I[V
:§d?,'99re{ Ipq9lo§,iu*,E§g,d§ :l19lrg 9 }l?lzala ! 4ep3 ryssoq :IBsJBlJo{ BlBDIo]zsIJB Izsoqzsal lurur'op,ru1 ueÁlouuÁ8n
ralEyóp3,,orl,d§áiúi§l]ü9ÁÚorIB ,B:qt9,,,,,,,,,,,,,,,,19I{ gzzot|
.;;,:ilaz:{4let u9ípgul so>I9lzsBl9^ eqse^e>I u8uur t 'rI 9tlgrl op,rq !qo.1
§},:Qr§óp,dúosJBlÉl,qg9r,lál,llel8ót tol3111pi,f§uú §orgl y BlBDIolzsIJe u3salozs3tuJel u9IoZS >1níreurst uaqse88nJ
,q
teqqgpg{IogrÁ8 8ogrups9lu^ ep 51nzzelatotle; ueq -ezsso p,rruíuJoJeJ uolozs'qq9s9{ Ie{>Iop3zuleu,{3e 1esc
-§iuqg] iú}t llqúrióa qaqqisoá§ál s9:,{á959iql:]qQo{,,p>14os >1u
uaselalzsel leleÁuerupere tJole IBlIB ueqlv sn>IIBqJJBBJo>I V
.-tF§9d§v :ád§r3z§ Iq9§8pzEE s9 amio,rn §q;qow§6eq tloro4 reírr ;ro;er uoloz5
.;§,'xaia1'1slá§lq iláerazsasru 1áliálitsagl,t,;áúllp,,!úrrgos
€.:]iú n ]:Iíál§&iásrá,agod§ B]a§?p4llá§ra §ojezsgre so ,ueqo>IepJe eselelunzs3eur
9ÁB9,Á§§iq {ú}8,,il9d§ B ?uál}E§§ rra §9 ridp:üDrál
]:l?§,BÁlcJgq] selaze{le^o>I nzssoqJe^ Ip€IesJ e 'tIoa es9telunq se usuleÁ8
lt Cq§giiiui'Fci9ig11,púlrtl tueje gq{.;,tí8ej qaq35., aru -J91 IIüeII€ 3essol1Á3 B ÁIuqezspueJ 9lBlnIIJeJoIo uepeÁ8e
:9íY§Ii,:]?§oz9rqqodoFd',4ouq19,..$9zsro§,9j98l?p 8 lultu (ueuJsl
ze ueqÁleuru 'leMuolÁue,uol ír,l ue,reu 1eÁue,rro]
;1:]e11],:itÍol :9,,{íáI
l6|§lle§,,üuQuole,aJr]{úá],I8u§r!T],€ ú9d§ (u9>1trq) T9{9Jp e etpPo; Bqs€JI se etpe8o;1a uaqrv uuq
g ie49§zrarí e s9,
l
],eJYáiI5 onál] E§ryJáz§/§:u,9}Tl lBllülúlJ9ds V -oz9 ,3 ,I ,oI 1l01íez ueqero1 49IBDIolzsIJB ze eÁurscurellu }1ar
],;
1,1.,,,.1,,,l, .l1.1.1 1l1 1 ;.]1],,'xalT.olil{§d?z§.ue.,soleigPo1}]ugq)rzsgpl sn{ ,1eue1
-eq48eul ueBattpvzezs l, u 4uuuopy 4eqqeÁue8ezs
:,.!9llq{9 :lúIq t, ü§§úorg]]lá_{§pr§pul s§ alrz§9^tlw :ugrgil§J erÁ8eluozstl 4eÁue3azs e 'l1o^ ueqoze>í BII{JJB8IIo sa}epIoJo
Úaq9rai§n *o19ul:át lrrtoz§x,xe§aq,!eáe rri odroJ zsB}oJnE ze sezíuetuo4 e '(uo4ra1olJlq IDIIuB 3e1o.1) 1e >I9ileüe1
zB :eseDIoJ IIo^Bl lueuetl'49tzaurlepe,t {tI€J rueu l9uuds B ueqpezezs, L y
Ie)pleleple11our sa{olJo le{oso{oulqplo.J
.>IBlIo^
>Ie>IarrrJo} lloulltole pqe >1eqge8epze88q B uaoleqzalol9l
-1e;1eze ep l1uleut?tu zy luttu 'uequmeuer.relrperu zse8e ze
{9lBqIBIBÉeu,{8ndds >1eroqdluu Iuel{l€ lI9uzsBI{ BJBs€IoJul
,1d
': íeloea.r1o ze uazsrq'le{{lc llolrlrDl >I€lIo^ >I€uuoqlv (,ue]
, -aze^ ZoqBsBZo>IBIl8s] o1u,r zeq8asle^ozs IZsoIeo 9II9 uBIB
",,',:uotgújt.ie,qr:ürbja§rripi';
oqqelol'sno pnu lzil9d§ seuÁueq eíetuoue8eq u9qlv zB se zeqo8asele,r eur8ty 8ped ueq-ó§f
-3u luu 'tasala>laue BJÁ6Bu rclaz Cueqpezezs,§ ze ,trpre
-§)Á3 E Básalezs3uJal llmqe'3Bgol
'zoqnroqeq sepo>Ilelo^ € zo 'qqosey)
-tq e sa gla n'r>1 tzJíeJ le8astuan;zs 1-,.sepo>IIo1nÁ3 tso"
zso]opor9H i t9s9pe]zse íret rurlepelse"r
94nTIB, lüáq,'E!t§
]É lr"B9
F1 (wq qo.21 -o>Iuepze{ {OÜ?íqleZeevo[1epale sr ue8e^pezezs,8 B JBIu
PJqoZs llEBl uEqBuBds soJJ€q V dde4rtuulu,r uur8ry Á8oq'se8esleqe1,uozolp18o; 1e,lreÁ8n
osleq teíes >1eso 8aur uaqlv Jo>IIIut'lo4>1t 4tuzsoluezs 1Io^
e3esue11o uapoJese>Ila se esre]Álala,r IüIepe{seJe>I uaquel
,uelepr,l ,o ,I
-1e uur8ry re8uel-elelag e'ueq-oz9 l€sBzo{IBq
(1a{
-ord uelel.ralrs s9 9reí pííuq{os e^o^I1 'relerure,Á8 3eur
{BlIo^ trrou uulaleÁBa >Ieuuoqlv ueq>Iezsopl zB ueqqa
,ueqesetrdele8eu zsIlBDInBN'uuqesezo41ule.,r
v§tYdS >Io3oJo8 IBISZB-sDI B lzsoJ lla.,r - ueqty 3tpad ureu se _ euÉty
asgJa,IoZS ()oWV,I1ysouY^) )oz§,Iod V

AFrangois-váza (i. e.57o könil) az el-
beszéló (narratív) görög vázafesté-
szet egyik korai remekműve. Részle-
tei szépek, gondosan kidolgozottak,
színezéseélénk.A firenzei Etruszk
Műeumban található, mivel - sok
archaikus görög vázához hasonlóan
ezt is Itáliába exportálták.
-
A lovagok és a katonák közöni évi Ioo mérős különbség
mindössze abból adódott, hogy az utóbbiak feg5werzete és
lova ennyibe került. Ezt állami tisztviselő ellenőrizte, és
évenként igazolta,hogy valaki alkalmas-e a lovassági szol-
gálatra.
hz5.századvégén egymérő 3 drachmát ért, és egymező-
gazdasági munkás évente t77 drachmából, vagyis 59 mérő-
ből élt; csaknem kétszer ennyibe került egy ló fenntartása.
Felvetették, hogy Szolón ezeket a mértékeket tudatosan ar-
ra kívánta felhasználni, hogy a neme§séget földbirtokához
láncolja, de sokkal valószínúbb, hogy a gabonamérce az ér-
ték mérésénekhagyományos egysége volt. A pénz még úi
találmány volt, és sok zavart okozott. A régészekvitatják,
hogy az athéni pénzverés oly korai időre keltezhető, hogy
Szolón szabá7yozhattavolna) ahogyan a késői athéni törté-
netírók állítonák, és törvényeinek töredékei említést tesz-
nek díjakról és bírságokról, amelyeket nyilvánvalóan fém-
mel kellett fizeíni.
Az Athént kormányzó kilenc legfőbb tisztségviselő a va-
gyoni követelményeknek megfelelő 4o választott jelölt kö-
zül került kí; a választás négy törzsi csoportból történt.
Ezek nevei előfordultak a kis-ázsiai ión városokban is, és - a
jelek szerint - Zelsz négy kultikus címéből szátmaztak.
Hangzásuk alapján mintha a társadalmi tagozódás egy ar-
chaikus rendszerének maradványai volnának, amit elfo-
gadtak (hiszen léteztek), bár nem értettek. Ez a négy cso-
port valószínűleg soha nem volt négy valóságos törz§. A
kilenc arkhón hivatali événekletelte után az államtanács
A POLISZOK (VÁROSÁLLAMOK) SZÜLETESE
(Areioszpagosz) tag|a len. Ennél rangban alacsonyabb volt
a népgyúlés(ekklésia), a kettő között pedig egy Szolón által
kigondolt,4oo választott tagból álló, kisebb tanács, a 4oo-
ak tanácsa állt, amely kidolgozta a népgyűlés (bulé) teen-
dóinek jegyzékét.
Az athéniak csak Szolón idejében tudták elfoglalni a kö-
zeli Szalamiszt. Ismerúnk néhány lelkesítő sort Szolón
egyik verses szónoklatából, amelyben arrablzdítia az athé-
niakat, hogy kezdjék úira a harcot, és mossák le magukról a
korábbi szégyent; hogy melyik esztendőben esett el Szala-
misz, pontosan nem rudjuk. Szolón ídejénaz athéniek
rendkívtiLl fontos lépésttettek az öntudatosodás úrján;
Louis Gernet és SirMaurice Bowra, ezekaz igenkülönböző
nézeteket valló tudósok egyaránt úgy vélik, hogy a demok-
ratikus igazságszo7gáltatás kezdeteiben a társadalom vilá-
gosan alakot öltő azonosságtudata, Athén magabiztos, te-
remtő erejú szellemének felszabadulása feieződik ki.
Már szó volt arról, hogy tévedéslenne egy kultúrát kizá-
rólag vázafestészete alapján megítélni; ha ezt tennénk, Ko-
rinthosz teljesítményeit a valóságosnál magasabbra kellene
értékelnünk. Szolónnak szerepe volt ugyan az athénífaze-
kasság fellendítésében,de annak, hogy ez a 6. században o7y
mesteri színvonalra emelkedett, és aszázadvégére messze
felülmúlta a korinthoszit, technikai okai voltak. Korinthosz
közvetlenebb ösztönzést kapott Keletről, és ezt korábban
kapta. Az athéni vázafestőknek hirtelen nagy felületeket
kellett kitölteniök, korai képeik hatalmas méretűre felna-
gyított kis vázlatralzok voltak. h 6. században viszont
93
 l1:]:],ll,::,§
}iil:]:']]]j1.:]jl1i1 tl,:]l:,:.:j.:,]r_,.;r.
I
ra?gzv 6eur 5 tedre oo§ Llc s9 l9uoqt8 ore:aloSL 9§uozs IBJo{ üeJelu,(8eu t tez,tpq 8 }Io^ ze |u933g 8ugds {9rletlou qq€^ol ]osBpodBIIE
I9l9s9]83 -3au Éos}3^oZs uol01 u3r33IZsIaJ-Izs
-ouüe,I 'lgdtu gleu ooo 9z s9 l9z}q oJotu ooz tt uozsor -oIIIB} {BlBDIolZsíle ZE 8gssalrnurzuoJq so -Áu€^JBuI lueglu -ozs3uuodol3d B se {os€p€üBl Iu3I
-qIüI 9DIaJ uozso.r tlezse reEuarrcBgze irydry 9l9vl §zS Vz ZB uBqBJo>I uoIoZS alI9uPIIeJ >1eu4a8asteqel B zepullu lIIuB {3 ]9llzsPulp ZsouuaJnl e ep '4eqns
_sBIaI
u€qzsIIuBIBzS '1ellerurel ryz|q 9§I:; zII 6€ ezssopulul '1tmulopuo8 1e1 er8as9teqe1 e erry 4eÁuaurzeltea.o4 uaÁp {os9up9q uelnJ3l IBu8ds uol
-}s9lB^8au InueIl3I?uI{ sl eJruaII3
s9 lgfue oraru oot €9€ ueqeluty uaq-6zE,o ,I:opuoul]B{os ueleqeI >I3ue39silez3^Jezs >Ie.{1eqrrur e'4ause3ues,re,t opue1 1ase[a{JeJ r)l3^o] lsBuÁ8e Z€'u8ln
sBIoJosIoJ Iqq vle ze rc44e' zeEr ze uq ! uep pBzBzs^e IeJ se l3>I -19 zu Á3e6 iuequ9qlv eu1o,r Dozo81op Jelseu uo8epl >Ios (SlL_StL ,e ,I) BSBTEI3oJIa Bluazssaw
lu>Ios >Iuueqzoqea, eq8qu luozsr,t >IoÁuBJB tselaurrel e ílor ueqPezezs.s-g.e.|ze
InuBIlB>Iozsuoír6,ures 9lsoJ sBIu uelleÁ8e lurur'taleteple.;
ueteálzs19;-;zsozs3uuodoled E
-a8attpvzezs,i t uudnsc st 1eze se'4uretepe >luuuu^ Ioq{ozs 9$E eDlnseza>IlepueJ B pI {9]lollol uop9lu lJelselu Á1o reru as9pelzsalrar eg9d5
-IIod seí8a {BsJ IoJseIeü leleznqv,IupB 1a>1 teledue4uznq
3tpsd uo4odeudauun'tÁuedeludru uo>1oduuzo4t9q >Iou
-1eÁleurezs oze{l9 llo uBsoI?J€^Iq 'uot91 p8epu3^ ueqe]ol
-nde scuuel ru?qle ze ÁEoq( ElpuoruDl eÁuo^Jol uolozs,le{ol
-ele,uezsalzstpd tpzse4 - ,qls I9ql9qselg{ 19q9dJ9 - I9q
-1ele;uuoqe8 seí8o^ luIuIBI€,r'1eue te19193.reÁue1 se -elzs9t
oI9Ju9I{DI !1euotzse,{3o3 u9ltr,r 4e,{ue8ezs B se 'uotlulgzs
{eopllosnxnl reÁua1 lFzso>I I9q9z\q V ]elpo>IaJol oIeJ
Jo8uel-ele>Ied B lJ3IIu uaaattpvzezs l, u >1osoleurre,{3 rueq
,uequ9glv (uBqeu
-tu 9qe zu ÁEoq'u4o zt }1o,1ze uBIBI lunu
-oqe8 t1ol Áuetq,{5nueÁ8n uuqzsoaqa uopoü se{epJg
>Ieuurtl 1eoler8er ue8r
(eNlluosBqezsso
1e,rreÁue,lrot
uolozs (re8e,rozs1olg sIIBruIJ zs9eJ sa '1eqc.re8r1o qqesT{
uepedelete1 uo>IIDIolJIqpIgJ pI9pT^ >I3lI9 sI uuqulszy-sry
8eur eq ,llo^ Fuellolegrq alr,{1eureu {ozsnl
^}lc^Jozuo{ (sar8el
Jn>I IsBIIB^ lloroled8 ueq>leÁ8eq rctpelre zu se uoÁE
-Bu sru>I3IBIp IBIpDIJB zV ,ueloqol lolnJel sozo] Bzo>I nIBJ
t91 8eptepa;e st aÁlaq uInuBIIIou ulnrod u se'4et1o,r >1eap3
st ueÁleq ueqlv uuqJo{ }91os V,I9ql9 BIeuuu€W
(I9qJueIDI
sI eIBJoH'I9q.I.J cuep>1 ue6ea:sorel Áuuqeu I1n{EIBDI Ioq
-1olrodosonpg ltlloJopu€^Ie >IoIBIBU 9pBzznp |olon zE se
't,t1o3
uesapuesJ ]elo zB InBpled ueqerpu4ry,npuo,r seueÁ8e
s9pglíoJ IIIIIeuelJo} e Á8oq'{lítla{ tseuro.{ueq sruIBq B lzB
rol1e'1el4e8ossozo>I seJe>IIs 9qs9^o>l B se qqB^IlB^Jozuo>I
e >1unzolp13oJ Iueu sg 1l9p9líeJ ueqqes:od8Ee1 e uuq8u1
(>1níllp.ro;
-r.l 3o.ro3 u rurc erre uednsc te4unurle,€g e11
lFzse) ertoz8eÁueur >IopBIBsJ glelgle 8elnups9p,t (ezerr
sto5uurg ,un ze) o^nIIIJolseIü 1rÁ3e 1euzserlrely (>1tuuÁu
-9^uuBl se {BuBsJBlJo>I lulluupl'e4rÁleureu >IBurcZe^ gqazs
-3a1 ,ruzougln sI IorIsBIu {9lpze>I $49ze^ rueqlu zu se '49t
-ryuodxe JBIu lIB>IunIu ser€e reqrq'zeqts,(ua8r cetd rueqlu
zB 1ElzEur|E1JB lal9lullu IzsoqlulJo] B 8eur re,tnur l1nzso>I
ueq>Ie^e se-ol9 zv 1ruzsopqdozs ,sI uaqoloso ]9z9^ DelseJ
asgJiI,ItIZs ()owv]]ysouY^) )ozslf4J V

Fal:Kenyeret sütő nók: boiótiai ter-
mkottaszobor. Az ehhez hasonló, a
köznapi életból vett jeleneteket ábrá-
zoló agyagszobrocskák elsősorban
Boiótiában voltak népszerűek.
Jobbra : Abányászokat ábrázoló jele-
Der cseppet sem túlozza el sen ennek
a munkának fáradságos voltát, sem
z archaikus technika elmaradottsá-
cát.
A Perzsa Birodalom gyarapodása
uIe.6.századbn
Amióta történelmi feliegyzések lé-
teznek, egyetlen uralkodó sem volt
olyan hatalmas, minr Kürosz. A gö-
rögók többségére mély benyomást
tett, annak ellenére, hogy közülük
sokan azonnal összeütközésbe kerül-
tek a perzsákkal, és a spártaiak ko-
moly figyelmeztetést kúldtek Kü-
rosznak. A perzsa hódításokra nem
kerülheten volna sor, ha a Közel-Ke-
leten nem osztozott volna meg egy-
mással már korábban négy nagyha-
talom.
perzsa területek kürosz
l l uralkodása idején. i, 9, 55o elótt
l- l elfoglalva i. e.550-ben
a méd birodalom,
-l a lüd birodalom.
l eíogialva i, g,547-ben
-r-----l a babiloni birodalom,
L-l e|íog|a|va i e.539-ben
@ az egyiptomi birodalom.
@ e|foo|a|va i. 6. 525-b€n
ll I Dareiosz és xeíxesz utolsó
lhódításai
--- Perzsa királyi útvonal
A jón forradalom öVezete
i. e.499-493
tenger középső részénlévő Szkürosz is, a maga 9600 méró
búzáiával, Anika termelésének egynegyedét adta. Lémnosz
több gabonát termelt, mint Attika, és kétharmad annyi ár-
pát. A, gazdaságtörténészek feltételezik, hogy az aíhénigaz-
dálkodók nem tudtak versenyre kelni az olcsó külföldi bú-
zával.Ez a magyatázaí egy későbbi időszakra helytáIló le-
het, és az eínlítenstatisztikai adatok valóban későiek. Nem
lehet tehát pontosan megmondani, hogy a görög államok
milyen módon friggtek egymástól az 6. század eleiél.
A peiszisztratidák és az Alkmaiónidák
A nagy családok kora volt ez, közülúk a Peiszisztratidák és
az Alkmaiónidák voltak a leghatalmasabbak, fénykoruk-
ban Pindarosz így dicsőítette őket: népével, nem
'Enyhe
irígyli a jókat, / és a vendégnek csodás hű atyja". $ánosy
Iswán fordítása.) De sorsuk többnyire az volí - amint
ugyanez a költő utal rá -, hogy feiükbe szállt a dicsőség; tör-
ténetüket tanulmányozva, az ember megérti Pindarosz le-
hangoló, de bölcs beletörődését, amelyben oszíozik az
athéni tragédiák kórusaival. Az athéni Alkmaiónidák egyik
leghíresebb esetére 63z-ben került sor, amikor a család
egyik tagia, Megaklész éppen arkhónvolt, Külón, egy athé-
ni nemes, Megara türannoszának veje, aki indult az olüm-
piai játékokon is) ami akkoriban ritkaságnak számított az
athéniak körében, államcsínyt kíséreltmeg Athénben.
Megaklész Kűlón több társát erőszakkal távolította el egy
szentélyből, ma|d felkoncoltatta.
Egy nemzedékkel később Külón hívei módot találtak rá,
hogy valamennyi Alkmaiónidát - szentségtörés vádjával -
száműzetésbe küldiék. Nem sokkal en7íár' azonban Alk-
maión, Megaklész fialettaz athéni hadsereg parancsnoka,
592-remár nagy vagyont szerzett, ő volt a lüdiaiak diplomá-
ciai megbízottia Delphoiban, és megnyerte Olümpiában a
kocsiversenyt. Fia, akit ugyancsak Megaklésznek hívtak, a
sziküónitürannosz lányátvette feleségül, unokáia pedigPei-
szisztratosz athéni türannosz felesége lett. Ez a sikersorozat
azonban nem tartott soká) és megint csak száműzték a csa-
lád több tagját. Nem sokkal ezután viszont a családból szár-
mazott Kleiszthenész, Periklész és Alkibiadész. Utolsó al-
kalommal a spártaiak mondtak átkot rá|uk, éspedig Perik-
lészre, de mint kiderült, eredménytelenül. A száműzött
Alkmaiónidák építettékfel a 6. század végén Apollón ar-
chaikus templomát Delphoiban, a görög szárazftildön első
ízben ekkor alkalmazták nagyobb mennyiségben a már-
ványt az építészetben.A Peiszisztratidák kezdtek hozzá
Athénben Zeusz hatalmas templomának felépítéséhez,
amelyet a szamoszi és az epheszoszi új szentélyek vetélytár-
sának szántak.
A POLISZOK ryÁROSÁLLAMOK) SZÜLETESE
Vannak |elek, amelyek arra mutatnak, hogy e nagy csalá-
dokbukását a technika elkeriilhetetlen és mindigváratlanul
bekövetkező feilődése okozta. A nehéz páncélok és fegyve-
rek elteriedése a gyalogságnál, valamint a képzett katonák-
ból álló, nagyobb létszámú alakulatok feltartóztathatatlan
előtérbe kerülése megfosztotta a lovagokat személyes hatal-
muk alapiától, akárcsak azokat a nemeseket, akik hérószok
módián viselkedtek a csatákban, ahogyan azt atyáiktól ta-
nulták, és amint azt Homérosz feljegyezte (lásd a I34. lapot).
A harcmodor megváltozása egyben társadalmi változást is
jelentett, és az úi gyalogság hatalmas erővé vált a görög poli-
tikai életben. h7. században az euboiai oligarchák, Khal-
kiszban a ,,lótenyésztők" (hippobotai), Eretriában a lova-
sok (hippeisz) kezdték elveszíteni hatalmukat, bár Hérodo-
tosz szerint ez Khalkiszban la§sú folyamat volt, és Eretria
mégi. e.556-banis menedéket adott a számúzött Peiszisztra-
tosznak, aki szomszédnak számított, mivel birtokai a szem-
ben fekvő Braurónbanvoltak. A középkorban a francia feu-
dális arisztokrácia színe-virága az Orkhomenosz melletti
mocsárban pusztult el; a páncélos lovagok elakadtak
a lápban, és a katalánok lemészárolták őket. Az archaikus
kor görög földiének lovas nemesei kevésbédrámai módon
végezték,ha lassabban is, de éppoly biztosan.
Szolón korának viszonyai nem egy csapásra változtak
meg. Peiszisztratosz birtokba vette az Akropoliszt, és ő kor-
mány ozta Athént. Szolónnal rokonsá gban állt, arisztokrata
származásű kalandor volt, jó nemzetközi kapcsolatokkal,
sikeres katona, aki elfoglalta Megara kikötőiét, és nagy va-
gyonal is bírt. Attika keleti partvidékén fekvő brauróni bir-
toka elég közel volt a Laureionban működő athéni bányák-
hoz, hogy érdeklődésétfelkeltsék, és később, számúzetésé
nek egyik időszakában, a trákiai Pangaion bányáiból szár-
mazó ezüsttel tovább növelie vagyonát. Ottani érdekeit két-
ségkívűleretriai és euboiai szomszédai, valamint északon
fekvő gyarmatvárosuk, Methoné révénérvényesítette.Egy
szövetségesét, Lügdamiszt Naxosz türannoszává tette, és
oda száműzte athéni ellenfeleit. Mint Athén türannosza te-
vékeny és sikeres volt külíiildön, erős kezű vezető odahaza.
Utakat és középületeket épített,megteremtette a falusi bírák
intézményét,az ekkorra már ismét eladósodott gazdákat tá-
mogató vagyonadót vezetett be, vagyis olyan politikát foly-
tatott, amellyel nem volt nehéz egyetérteni. Mindezt tevéke-
nyen folytatták gyermekei. Emlékezetüket kellőképpen
fenntartották a nagy nyári athéni ünnepi játékok, az első
nagyszerű akropoliszi épületek és a művészeknek nyú|ton
támogatás. Szimonidész és Anakreón Athénba mentek,
Peiszisztratosz gyúitÖtte Össze Homérosz műveit. Eszak-
95

,u9z9{ sJuls ou uepeÁ5fl
{9ZE^BZS B
'I9JBZB8I le{elqqo] B Iuzr)Á88eu
{Izs{aÁ3I.{5É^'p€ lnlos9us€ln uadd9
ruIW ']nh€qt9-I ,rlo)íoule ?u?IpV s3
-8u uos?ZBABZS V1D[ns9J9l[o Is9rzsDI
-9^ l9Íús]BIuoqlB Z3 {9u9I {3uueÁI
-Iu'IoI€ {un]BII]o{IB l8ur[B8oJ Iu9U
uBídPIE de{sz9^ solPíesoJo^ v :ua7
.)íBu€InpeJ9zB^
-8zs ]€lJEuZsBI{ sI zaq9s9luopJ3 )3u
-laÁ8n s9ll^ s9ú sor91\ e (1ual DJqqo}
lEYo8uoJo rooJq ü 'la]3ÁJ3üazs
Deza^au8au B ]9ll9u aJs9re4lu9zs
uBqu9qlv lpezgzs ,s ZE TolvzB^ezs
B
i3ze 5IBIIoJIDI le){le^ex(lual) - 4uo4
-BJlZsoÍ( _ EDíoqEJEpdaJ3sJ uoJol V
96
(erre
J9 ,ffioq ueleqo1 lelJespl ueoleluell.Áu zg ,uopo8rufu -or sepolÁpzsn Bozo{ >Iopulusc ÁEuu e (uaBalpvzvzs,9y
,zsoleJlzslzsled
ueqzslzsnelg nlu (le,{8e so 'uozstutelez5 r4e'le,{8e eae,rt1 8eur uezrezs ue8oJrueu >IEsJ le,{1aure se 'l1ol
'elrleruella >Iello^ uequeqlv lulJezs,{ueuroÁ8eq B ]ozs9Jeq sepdalat lu9qlB Jo{IuBIB^
IoqE'ueqelezo>1 (>191euupruq)
fl 'ueluDlel *1eueso" se >IuuusnuoJted ze l4e'le 4elzarreu zsotuodzseleg u (uuquore8rz5 nl9pr,ured u uepe4Áue1
(zoqzso1
I9Jzs9Jeq Á3e-Á3e le{oszJol saÁ8e ze |el91 1etzoq wín z7l -9rct tu9>1eíglasr,rBeslzsu Álerq eszred B Jo>ple o1e
(zaqe.realset19;
EJBsBlB[[o >IorepBIeJ plplod e ep 'tue4e>lepre Áue,rpq ad -Bzsseql lln{eueup zsurddr11,lzsolruBJ
-eJezs ruI[BpBsJBl IqqBJo>I uossuguul8oru lB{9Io{lmJ Is9I[B^ -ru Iu9IpB 9sloln zB 49uet4nq8eul la^eselezo^ zseueuloel){
soÁuoztq Á8oq'49zeÁlepa6ua (epqd) >1auszrol t8er Á8eu y 4qu 'p4lurcu9ds B rILB uag89slo^ozs Elpod ze te,repsoí
ued9l eq9ÁIeq 1euÁleure 'lrezspuer e lzB IulgnJlsuo>IeJ leq toqdlep u t1o,ruuqÁuozsn oí zsoueqtzslel){ BpIuoIBuDIIV zV
-e1 6ITuruur eur Á8oq'l1o,r sere>lts uBÁIo za,lBtuIBpBsJBl B el esalrssÁte urprv se zs9lleqlzqaDl
-zallazseíírtuese ílet zseuaqlzslel){ fu egle^o>I lDIBzs9pI pr,r
,,14r.uÁte
({BnsBzBIüJBzs
4uqol sr 41 '19uBlnur6oú lsoru >IDIB se o[o>I
-o1a 4qe 'uuq9lusJ B >IBuo^ >Iez9u^ >IDIB
(Iupq8eu
1etpe6ue
(prelrrq (uoupnzsdre1
le>IpUJeJ uuÁ1o pBlIruBIa 'íel '9" lu
-peleJ >IBur>IB lueu lIuIB 'tu9qty ueteqel IulBI J€Iu uuuuoqe
'1e lplzsnd puugr.rpnzsdte1 e '1eupo.re9{ 9^9I ueqe,{81ol
4il3e ÁEeq-zs9uJud e e8erespeq sDI >Ieuozrtwezs V lp€J
-BIIruueJ uop9ul solel€posJ Áleure se '1otlaleue uuqueqlv
(ppzseÁ5 Á3e
loÁIoIuB ezssopurur eÁueurpera lqrufuozlq
,eqplplv
{Bu9qlq selez8el sBpBIuBl V {euolaq {BpIu9IBIu
->I[V uozrtruezs lur8etu ueqzo>I9pl zB gqgse>I 1elue ,{3g 1e
uela^o>I lolelÁueJelu uollo8olzslJv sa zsoIpoIuJBH'ul?et y|
-3t t91 89stezuteu zsoternqdeg e uaq-ir§uele zsoqlreddr11
'eteluse] zsouutJnt ír; zy r9s9t;ÁuBJI IIIBIIE ze 19 euelr zsurd
(eg ,Blzo>Io
-dr11 ueln Blvlaqzsolr-llzslzslad sBzo>I]B^Baq IBl
-reds e se 4ezuaila sDllleJ{olzslle zelesv1nq zsluueJil V
'IeJ
{€lI9uzsBI{ zeq>latepde lpÉzezs,§ sBu se zoguouer{uBd
B qq9s9>I |tule'|esezau4ur4 4eu9Áu9irreur !r:oÁuoÁ8 Á8eq
-uo>Illclued o^el ueqelozo{ u9qlv zB lulruele^'>1eure8el
-e; qqe8epze8 s9 qqeÁl9ut >1adeleusnze ruorernu1 u'1atpza1
-8eur p4>1os lrreu ueln oo§ ,a ,I ,uolBzoq lu4ozseÁueq 1or
asgJaTozs ()oWVTTysoxYD )oZSITod V
 A POLISZOK (VÁROSÁLLAMOK) SZÜLETÉSE
lami kultuszokkal helyettesítsék a nemzetségek, illetve a akiknek nem volt ősi logcímük erre. A reformok nem való-
családok őseként tisztelt hérószok kultuszát, amelyet vidé- sultak meg újabb küzdelmek nélkül: sor került egy sikerte-
ken a helybéli elókelő családok ellenőrzésük alatt tartottak. len spártai hacijáratra, az Alkmaiónidák elleni úiabb átok
Ezzel egy időben nyilvántartásba vették a vidéki települése- kimondására, egy athéni arisztokrata megint csak elfoglalta
ket, és Attika háromrégióját- a partvidéket, a belső terüle- az Akropoliszt, majd száműzetésbe vonult. A 6. századleg-
teket és a városokat - amelyek torzsalkodása sok éven át ba- végéreazután a rendszer működésbe lépen.
jok forrása volt - tíz-tízcsoportra (trittüs) osztották; mind- Az ősi tanács, az ateíoszpagosz ekkorra már kizárólag
egyik törzsbe mind a három régióból jutott egy-egy körzet. korábbi állami tisztviselőkből állt, mivel utolsó, öröklés
Előfordultak persze nehézségekés szabálytalanságok is. A alapján bekerült tagjai bizonyáramár aszázad ele|én kihal-
tíz hóst egy Delphoi jóslat választotta ki a beteriesztett Ioo tak; még mind a legfőbb bíróság és az alkotmányosság őre
név közül; az egyik delphoi emlékmű kevéssel későbbi fel- volt, noha tagjai mint magánszemélyek ellen eljárást lehe-
sorolásában mégis némileg eltér a tízekiegyzéke, az egyík tett indítani. Fontos politikai hatalomhoz iutott a tiz tőrzs
athéni nemzetség érzékelhető nyomására. Alapjában azon- katonai parancsnokából (sztratégosz) álfrő, űj v álasztott tes-
ban a törzsekre épülő új katonai és politikai szervezet meg- ttilet. Az újonnan nyilvántartásba vett vidéki települések
felelt feladatának. Megnehezítette az arisztokraták közötti (démoszok) egyforma helyi kormányzatokat kaptak. A tíz
szemponiokon alapuló ellentétek kialakulását; egyúttal törzs mindegyike 5o tagot küldött az ötszázak tanácsába. E
azonban, a területi lojalitás érvénytelenítésemiatt, kiéle- rendelkezések mindegyikéből nyilvánvaló, hogy Kleisz-
z ő dtek az oszíály ellentétek. thenész egységesítette az államot. Ha másból nem, pusztán
Az új körzetek határai egyes helyeken szándékosan el- abból a tényből, hogy azi. sz. z. században Attikában még
vágták az ősi kapcsolatokat. Marathónban korábban négy mindig igen változatos vallási szertartások léteztek, nyil-
ősi kőzigazgatási körzet volt, amelyeket földrajzi fekvésük vánvaló azi. e. 5oo körüli években az athéni államnak szük-
és vallási szabályok íűztek össze egymással, Kleiszthenész sége volt az egységesítésre. Szintén Kleiszthenész volí az,
egyet kiszakított közűlük, és egy másik törzshöz csatolta, bi- aki bevezette az osztrakiszmosz\ azl a rendszert, amely le-
zonyára azért) hogy átalakítsa azt a körzetet, amely a Pei- hetővé tette, hogy minden évben egy veszéIyesnek ítéltpol-
szisztratidák szülőftildIe volt. Nem is sejtjük, miképpen ha- gárt szavazás űtján tíz évre számőzhessenek. Szavazáskor a
tottazűj rendszer a mindennapi életre,legfeljebb arról van- polgárok nevét cserépdarabokra (osztrakon) karcolták; az
nak ismereteink, milyen befolyást gyakorolt a választások- érvényesszavazáshozLegalább hatezernek kellett lennie. Ha
ra. Egyes tudósok feltételezték, hogy az Alkmaiónidák a egyszer kimondták, hogy valakinek mennie kell, annak tíz
megváltozott területi határoknak köszönhették helyi hatal- napon belül el kellett hagynia a várost.
muk túlnyomó részét,ez azolbanvalószínűleg túl agyafurt Attika egységesítésenem volt olyan mértékú,mint a Pe-
magyarázat.Az ellenzék is azíállííoíía - alighanem jogosan loponnészoszi Szövetségé, nem is szólva a Perzsa Biroda-
-, hogy Kleiszthenész olyan új polgárokat vett jegyzékbe, lomról, amelynek csapatai 5rz-ben, I. Dareiosz vezetésével

Attika és Athén területének

növekedése az i, e, 6. századbal
Anikában sok a nehezen művelhetó
talaj, ezért soha nem lett volna gaz-
dag ez a vidék ezüstbányáiés 5.száza-
di birodalma nélkül. Az athéniak
azonban nem erre, hanem elsősor-
ban történelmúknek a mükénéi kor
óta tartó folytonosságára voltak búsz-
kék, valamint arra, hogy évszázadok
óta egységes nép voltak. Athén, akár-
csak a görög városok többsége, meg-
szakításokkal háborúban állt szom-
szédaival, akiket megfosztott tenile-
tük egy részétől. Szalaniszt még Szo-
lón idején szerezte meg Megarától,
Óróposzt pedig - nem sokkal azt kö-
vetően, hogy5ro-ben megszületett az
athéni demokrácia - a thébaiaktól.
 8Ó
,9l3lpuPl3l
{áu§?l!§Q1ole{ol I3{Be1
-zsa lauu3zs mu sElll€IEl€ tqqosJ{
e ro>1tue'>1au>lalasJ 3llIl B lEuloze
e)ítÁ3e Ze :l9 l?lJgl lal{e^}rloq lI€I
-13lupJo tta1 uroJud I{odsnd nlouJBsJ
-gla 'elr8lozs l3lalelzsll lBd s3 JJl
-adugqPlzezs, g,Zs,l zB pÍEu'lo^oJ ,§I jg3
F1{oü.oldüer. 60 !8Isz,g-§PI
-nlzsorg e'1q9n ÁBn ,lpBJBU UEqrEl qqoÁ8zu83[ E Eeu {ü§Iala^'Jaleü
-ruzsrq tua>luoldrcl ÁuelzseJoi lq €'9§, 9'zn al3l9tu uJoldruJl P 'Jálau
-qy n{rug q.a!} Buroldúáf §ill?lá,{5ff §9(l, ln5BssE8BW ,lErzopJot{ uJau
Z? - {lZeAJu UasoÁuEuoÁE?q lUíüB laqnl üBqBí9lp^ ap'eqlt; e aozsalp
- úIpJoJuoJ s? ílud!) euoídg.l {Ello^ áJeq 9t1ol setlzsrp e aeíorr;zD|
ounI Á3B^ 8JJHuP^lrulozo) l?^IBu §daJezs {oJqo^ V ,l9llaud9 T?8lozs
-olduel soJE^ 3oJo3{lÁl3uJEq )íeu -qEJ 3eI9J'unn o8i ,e ,í louolduel
-ez§lala^ sa'WáJ {Ptp8JEu uPqlod V,9lE^ IolPl8DloIüoq )ízuBtuo[dual
-€IF 9( {oüolduJl o[l9 u9í3lel JuíJ ruaJ?ü lu8ddol ZsnáZ lzsodmlo
-o3íE3t{ 91o{l€ l9lBJ ll§p zs€8Eqv ZV -
z9 Joqozs sn]üllíIBll 8: ?gi:, :bJqqo{
zsl|odoll€u o!
zs!|odillp 6
lE|Pl 8
BuoIduel
J9l9u9o Z
oÁ|gluezsP|)llzs
J9l9u9o 9
l€z9|9qll:| uolo 9
^
PUoIdUal pJ9H I
9UoIdUgl
sqyglaÁ63 ze g
uo6B z
uo|dUg}-zsnez t
, :Bz§§IÁ Bqo§ BE?§Á3"ú,{á§9d§zpj,pwzs .S
{* ]§láu ze ap
,ta
'ua1 sorun oáBJI^ se lpoleuííl qqpslx >I9uolpz§nd {BIoE
-9InJE{ E IIBq-9oi,3 ,I ,euaquozsoT {3uüelepe{seJ3{Euoq
-eB e rcEesaepzBa Á|eÜÜ'e 'l1olr so.rel 6oro8 qgoÁ6euEa1 >1rÁ6a
ze zsYBeJ)|,1í Jo)íIIuE''ra{alure pEZBzs^e s8IlII8pElp 9le^9>I
lza ZBwl|JJoJ §a8esueJ ,]é49 azzgíE sI 3I uBq-o8' ,O ] s? '[B)t
-{pI98BqlJnI € uoí{Pzseqüezs Á8oq ÍzoqqE ual6BpZB3 8ala
i§ÉBvlav lJulíL, §§?P9I!3J]
§Br§plt|4 l7?^ pv4z§"9 )teuuelep
-3{seJa{ B sa {Eu6BsBpz?agzew P pÍ?tü (eurlum ZsoIIuBJru
o4§1. :ralqguTpl'i9q9§ój9&€§lrr§8 B§u gzr}?| r?B $>HE
ze 4elorydelu ltlJgl z8§ ,a ,I lzs96aDIV ,uoípolosJd?>l z3[{
- Juu36Á6aq qqeÁuoscep oEoJTnJo>I laplo'3Álew saüIepeíJ3l
iÉaÁ5oq 'tgrqro8aq u9ry^ l3>Ipu]tu Álaruu 'euo41e trpu
-o^§3ll lz§§oq Á§a, 191ouoÁd?:z9.' |lry§JBdrÍ?p 9II!3IZS llo^]
fttnueÁa Eoro8 nurl?tBq Á6?u sailepzuí zsuEw>ly lJo{9 Zv
Z§V§\nÍ)ry
llsgJa,Iozs ()oWV.I.IYsouYD )oZsI,Iod Y
 A POLISZOK (VÁROSÁLLAMOK) SZÜLETESE

már átkeltek a Hellészpontoszon, és sikertelen kísérletet

tettek arra, hogy a nomád szkítákat megfosszák szabadsá-
guktól. Az attikai változások azonban sokkal bonyolultab-
bak voltak, és az bennük a lenyúgöző, hogy a szervezett tár-
sadalom megteremtéséreirányuló, átgondolt és újszerű kí-
sérletnek tekinthetők. A társadalmi fejlódés ettől kezdve
felgyorsult. Ennek részben gazdasági okai voltak, részben a
hadiszerencsének, részben idegenek közreműködésének
volt köszönhető, de az is fontos szerepet játszott, hogy az
athéniak találták fel a demokráciát mint a társadalmi rend
alapját.Ez az oka, hogy sok ember jobban érdeklődik irán-
tu\ mint például az egyiptomiak iránt, azok gazdagsága,
nagyszerű művészete és lenyűgöző hatású műemlékei elle-
nére. Ha az érdeklődésnek netán más az oka, akkor az bizo-
nyára a görögök egyediiláiló irodalrna, bár az ahumanitás
és racionalitás, amit a görög irodalomban oly nagyra becsü-
liink, ugyanolyan elválaszthatatlan része építészetiiknek és
demokratikus törekvéseiknek is, mint irodalrni alkotásaik-
nak.
Athénban csak későnvirágzottki az irodalom és az építé-
szet. A 6. század végére más görög központokban már
mindkét területen nevezetes alkotások születtek. kiilönö-
sen érvényes ez a keleti görögökre, amire pompás szenté-
lyeik, virágzó városaik és a Homérosz műveiben fennmardt
emlékezettik a bizonyság. Az archaikus építészetterén még
Poszeidónia, latin nevén Paestum, ez a kicsiny dél-itáliai
kolónia is felvette a versenyt Athénnal. hz 5. században a
nyugati görög területek gazdag hatalmasságai egyes vonat-
kozásokban továbbra is sikerrel vették fel a harcot Athénnal,
keleten azonban a perzsák m ár a 6. század végén ellehetetle-
nítették a görög poliszok életét.Levante később visszanyer-
te gazdagságát, hiszen a név - egészen a Szuezi-csatorna
megépítéséig- egyet ielentett agazdagsággal, de az arany-
kor örökre véget ért. Hellasz a legtöbbet az 5, század elején
vett át a Kelettől. Igen sokat tanultak az utolsó nemzedékek
idején, valamint az olyan menekültektől, amilyen példáuÍa
szamoszi Püthagorasz és a Kolophónból való Xenophanész
volt. A korábbinemzedék tagja, a milétoszi Thalész, a tudo-
mányok előtti idők természettudósainak és a íilozófia előni
idők filozófusainak egyike azt iavasolta, hozzanak létre egy
egységes keleti görög államot; tanítványa vagy rokona,
Anaximandrosz megrajzolta a világ térképét.A görög mú-
vészet orientalizáló korszaka a Perzsa Birodalom megsziile-
tésévelvéget ért; Athén minden más városnál többet örö-
költ a keleti görögök alkotóképességéből.

Akragasz, egy görög gyarmatváfos

Az összes görög gyarmat közül a dél-szicíliai Akragasz tör-
ténete a legragyogóbb. A rómaiak Agrigentumnak hívták,
ma Agrigento a neve, Napjaink silány minőségú, csúfházai
az ókori akropolisz helyére épütek. Akragasz voltaképpen
egy hatalmas, természetes amphiteátrum, amelyból észak
irányába magas) félkör alakú sziklás hegygerinc, dét felé
egy kisebb fennsík nyűik ki, mint két ölelésre tárt, hosszú
kar, amelyek nagy, termékeny ftildterületet fognak közre
védelmezően; a város pénzérméinhasznált emblémák
egyike a rák volt.
Akragasz leglátványosabb maradványai azok a templo-
mok - több közülük |ó állapotban maradt fenn -, amelyek
az ókori város déli szélénsorakoznak, körvonalaik a síkság
fölön kirajzolódnak az égboltra vagy a mögöttük elterűő
tengerre. Akragasz hatalmas, megerődített város volt, he-
lyét igen körültekintőenválasztottákmeg. Egyik pillanatról
a másikra született, nem úgy, mint Delphoi és Olúmpia,
amely lépésről lépésre fejlődött ki. Eleinte csupán erős, ter-

99
EuIo^ uel eJ9{9q >IBuZse8eDIV ,lJoBsBPIolJIq DIIJoIüV {Bl
(>loIo3uB (IB)PInJ
-^I^ >loIo,tuBds B s3 >IBIJuB{ B ZE ]e{eÁIouIB
-oq9l{ € Ie>HozB Btsoluostq Ituou ut1,DI >Io}Jol llBIIu >Ieru
-eJselueu B uBqJososIa 3rpadso'1eÁueruze,lpeT IIuIepe>IseJ
-e{ ús€po{snJogug IBITIJIzs 4uto8uqr,ra1 e se 4o3oro3 y
"\--Já
,{9]leuzse>I (uelo8lzs
uozsoJ€d 3o.ro3 e ueDIEÁ8 uBíqBJ
-up 1euÁloruu '>Irzouel eqsndp I€IJIuo.J B eqqt '1eu3o.ro3
Iuou se 4eu3oro3 >IIzslBI 3JJezsÁ8e 4Áleruu .utqulnezntu
torurepd t 8e;o>1rezs to8eqtre4 te>1 e ze éCf,let1o ueíepr snt
-l$uo{ to8uqtre4-8oro8 e 1rle '>Io.rrleuelro1 3oro3 e >1oze
{Blzo1nlIo 3u1oln lreseuo,r ,rrzsser6t selrsoleur.reÁ8 3oro3 e
luturulu,t'1e4ol9luello Bozo4 4ero8eque4 u se 1o3oro3 y
,1gtleto8tque{ B }B {eue^ >I€IBIuoJ B qq9s9{ leÁleure 6po.re
I98EIIIJP)I Á3a lurur
(geÁ8e
tloNuou JBIu ueqpezezsrc ,€ e
ep 'sr ero>1Áue3 prnor Á3a 3eru lIo^ uo8e^ pBzezs .t e tos .tpd9
-9íír,sl Jozsqqol zse8tr4y ,Bq>IoilIq eue.t zst8erly u8uur
(ueq-9oü) 8tped píeu 'r9r9qJ upgqeJo>I se .tpn4e; e:tu8
-n,{u 1olzse8tDlv Iqg9ln zV,IoJaIIlzs pIoJ B alloJolle luBJB
-Á3e (snuqe5) tzsnuqez5 s9 l9JouJIH 98eque; u9le e8o^
pezvzs E so (tu8ts8epz€8 IgqBJo{ ezssr,l olreÁu tueu 3qqot
,>IBl^}^
BI{os BJ3IuIH lelesJ e 1oqu '11o 'uo8eslrs IuBIE soJe^
e ruolduret4epre sudtuod Á3e rqqe.rcl'ue1 , :':
;rur191ure roqd
-1op dezs Á3e o,{uaurpeJe B]BsJ V ,llnÁuozlq >IeusosJuoJezs :
(8oru j
-IBq ggoln uBquozeulelezoÁ8 e ze euoÁu ruzsn>lt,rnz5
IueuBI{ 'zse8erly rueu qgoso>I Ie^^3 IuoJBr{ ]9lBsJ IBJeIuIq
y 1n3estt3os ut.lq telet93eqlIB>I € Jo{>Ie eíopo41e,rn uozrrle
>1auÁloure'lerourr11 elpPo;1o utq-€37 uoreq1 i p>l1er98eqt
l i].,]
-JE>I B 1IIB uugÁuozstl oí tsoJu^ eJeIuIH IelllJlzs-].vzse zv r::}
,etleílozs -i.
le.{8n 1otuloscda1 sn4
-Ilzsuulp 'gzlec tsepelzsoírel t uBquozs Eesezel4É, za,ueq !.
]],l] '
-tuípelesc 3o.to3 91e191e {9p9lo{ B ole {BuInpJoJ ueqluezs
Á8uu >1eneu3oJo6 ureu:llo^4erqt 3rle3 uourry ru9qlu zu Ito8
-EssBzeII >Ieuasso>I In^DI ue>IIoJo>I BIBJ{olzsIJe 19í€s {oseru
-au e Á8oq't19l utlo1ozs8étüueqpezezs l, y,p8eseloJ BlpB ɧ],,,,
l*,
zoqe íopolp,tn nruptuq Á8eu I€zsn>IBJnzS lg Áuealualala pez
gi
-ezs,S zv zsouuuJu uoJeI{J '4níopol1ern serelrs ue8t 1r,{3e
r:,{r..
ze' lIo t zsIIruEJn] 1eulerzse8tn1 e zV, 1elpe Jetu uBqB{olJIg
i.. i:'l
3essole1 uoInzsuueq B >IelelnJeloIe8e1 9.t>le3 uegguse3eur l.j €s..
(>1uu4ero3uq}Je>I ,,§
e e Ie >IBlpB 19^Bí ToueseruJol >IBJ(BIo zB uBq }lz ,.
l,.F.
-rososle) >I3lp3>IsaJe>I ueso>I9g 4o3o"ro3 rueu zV.llo^ ]po8
-nÁu 4uzsopt te;o1 e '1e;4etdeI uegqBso]€zsore '1e.tesolozel
t;
í.._
IEzsn>IBJnzS '1o3oro3 IBIIIJIzs B Jo>IIIuB '1e uolní uBq>IBzs [€',
;+ i.
-9pI lqq9s9{ Á3e BJúhuodscnsc olíer lolul3pozse^ 8es8ep
*§ l-
-ze? e zse?el1y,st 8tsepde1ol €lIe>I slo ssB-I luow o^el IBu€s
-9Á1o1 9s1o3 eufuzg e sa eg8.rngeuneH DolníIe uuÁ8oqe 1p.l
e^o}arlzeJe st ueloselndelel Dolnzsuuoq 9.rc1 uoqeíesleg
t §?]a'
etltctz5-dezo;tr B BsBlBg BJuIn>I 3o.ro3 e ueqpezzzs,9 v
'ueileur Álaqolelzlrt
so]uoJ Á3a t1o,t Áleqzsruln{ sI 119Io oseze>IJe 1o3o;o3 e reur
lulJezs e3esnue] {eloIeIBlrueJe{ V,{BIBJ e turru'uezeltele4
uaqqe3er se 'IIIB In^I>I uo>IEle.; e'ueqtptle reuoldruel relaru
-9CI lurru'(l1o,r eser.ro;euoqe3 sotuo.; zsBIIoH tITrorz5) eÁl9t
-uezsepllzs >Iaueíouu3lsl €uoqt8 e '1eure19lu9o Tleq tuozs
lpEJBluuuOJ qqaselepre8e1 se tqqe8er8ol B op 'e1 1elped
-elot uoJuuo8 ÁBa,qt4ezse zv tgtldep zse8urly,tazse.r oí uro1
-op3>IseJo>I IeIIIJIzs-Iep B BlloltÁuu;r so,rB^ Iqqoln z3 (1Io^ IBI
-e3 3ped Ie>IDITod e'rzsopoqr se,{1o;eq sITBJnlIn) opo>IIBJn
zy,4euoíl9ne8tzs qqesq ggol so IoJúl9J) 4esedelet u |11o,r
eÁuerupere 3asÁuole.tel9usol€IuJBÁ8 1Iopuo3lB se seílet9re
useltdult ín zse8erly,eJtel >l€lzoq >IBI€leJ{ se {BlzsopoqJ
ueg-6ó9 ,o ,t le3tIu lele9 ,ueseun.Á8e 1,uttol}dep {eD3ZO>IJo
(1oqsort.lope>lsa,re>1
19q9lec 3upzu8 oDI3J eJ]eIe{Iep eJJo1
,r
-eruoltl Áuuqeu E se Ioqz§oporry B uog-I3§,e tzse3tr4y
,1o.ttstal8e
s4n zs 18esepze?
-gzeur leíes }lopru rupo>Isopuo8 Áleuru 'tlon p9ro selezsolü

_El:.::]:
A 30 trittüszben
a turzsek (phülék) nevét jelzik:
1 Erekhtheisz 6 oineisz
2 Ajgeisz 7 Kekropisz
3 Pandionisz 8 Hippothóntisz
4 Leontisz 9 Aiantisz
5 Akamantisz ío Antiokhisz
o démék(? a néV bizonytalan)
a körzetek hozzáVetóleges
[] me9hódítottterületek
méretarány| 1:55oooo
0 10 km
+-l
Az attikai és athéni démoszok
i. e.4oo köfiil
Hérodotosz az aíhénidemokrácia
atyiának nevezte Kleiszthenészt. Az
első pillantásra meglepónek tűnik,
hogylegfóbbteneAttikatörzsitérké-
pének alapos átdolgozása volt. De így
vált lehetővé a demokrácia megte-
remtése. A türamosszal ellentétben,
aki dinasztiája helyzetét a törzsi
1entétek kihasználásávalszilárdítona
meg, Kleiszthenész Attika három ré-
gióiának különbözó körzeteit (m)-
rú'sz- harmadresz) riz új törzzsé
egyesitette. Az egy törzsbe tartozó
férflak ettól kezdve együtt harcoltak
ugyanabban az ezredben; a ,,bulé"
(az athéni tanács vagy parlament) re-
formja az új törzseken alapult: mind-
egyikből 5o fő került be. Az arisztok_
rata családok - helyileg és szélesebb
körben is - még mindig nagy befo-
lyást gyakoroltak, de a falvak (démo-
szok) már szegényeket is küldtek a
buléba. Az így negalkotott athéni
törzsi rendszer túléltea demokráciát,
és még a rómaiak idejében is létezetl
Mivel az emberek tórzshöz és démo-
szokhoz való kötódese öröklódölr,
megmaradt akkor is, ha valaki más
helyre költözött.
Balra: Azí. e.5ookönil épült, hatal-
mas dór templom pillérei kienel-
kednek a falak síkjából, és mintegy
haiókra tagolják a szürakuszai szé-
kesegyházat.
óróposz
:},Éiánisjiii:
38"
határa
szüksége. Mezőgazdasága és lótenyésztése, valamint keres-
kedelme révénroppant gazdagvolt. Nagy költők, például
Pindarosz és a keószi Szimonidész élvezte Akragasz pártfo-
gását. Amikor az egyik akragaszi megnyerte az olümpiai
kocsiversenytr 3oo kocsi kísértea városba, valamennyit fe- kossága, amely sértetlenűl megőrizte szokásait, és jólét-
hér lovak von ták. Az 5. századb an egy ferfi 5oo lovas számá-
ra tudott szállásról és váltás ruháról gondoskodni. Akragasz
eI_
városa egyszer, szükséghelyzetben z6oo menekültet látott
el élelemmel és szállásolt el. Ennek ellenére a himerai csata,
vagyis a bajok kezdete volt a4 ami a ma látható építészeti azonos volt, mindettől fiiggetlenül gyakran került sor fegy-
pompát megteremtette.
A hadifoglyokat rabszolgává tették, akadt olyan polgár szövetségi csoportosulások központjai közös szentélyek
is, akinek 5oo rabszolgája volt. Ezek építettékfel a középü-
leteket, avízyezetékeket, még egy jókora mesterséges tavat
is a városon belül. A déli oldalt Héra és Concordia templo-
ma koronázta meg. E templomok elnevezése téves, de mi-
vel kevés adatunk van valódi ókori nevükről, helyesebb
nem bolygatni a kérdést.A Concordia templom fennma-
radt) mert keresztény templom lett belőle, és jobb állapot-
ban van, mint bármely más templom a göróg világban. Az kelljen látnia, mi történik másutt. A gyarmatosítás kockáza-
oszlopai közötti fal és annak tökéletes, görögnek látszó
boltívei a templom i. sz.6. századi keresztény templommá mérosz !íán az első és legnagyobb görög költő, részt vett
történt átalakítása idejéből valók. (A vele épségben egyedül
vetekedő templom, az athénl Thészeion - ez is téves elne-
vezés - ugyancsak keresztény templomként maradt fenn.
De a legkülönösebb és legmeglepóbb a keresztények által vesztett csatákról, és arról, hogy Thaszosz szigetének erdŐ-
átalakított sok görög szentély közül kétségkívüla szüraku-
§zai nagy székesegyház, Athéné temploma. A tórténelem
A POLISZOK (VÁROSÁLLAMOK) SZÜLETÉSE
folyamatosságát jobban érzékelteti, mint a restaurált és tö-
kéletes agrigentói műemlék.) A keresztény templommá va-
ló átalakításnak vannak más akragaszi példái is. San Biagio
bájos kis templomát a normannok a Démétér-templom
maradványaira építették,közvetlenül a városfalakon belül,
a sziklaszentély ölön, ahová meredek ösvény vezet le. A
mai Agrigento területén, a Santa Maria dei Greci templom
alatti folyosón megtekinthetők Thérón egyik templomá-
nak oszloplábazatai (5. század).
Akragasz legcsodálatraméltóbb romjai a modern város-
tól délre, a szentélyegyüttes körzetében találhatók. Azok-
nak az óriás szobroknak a maradványai vannak itt, amelyek
a hatalmas Zeusz-templom oromzata alatt álltak. Készíté-
süketmég a himerai csata előtt, valószínű ega6.századvé-
gén kezdték el, de nem voltak készen még akkor sem, ami-
kor a város - Pindarosz szerint,,a halandók legszebb váro-
sa" - 4o6-ban elesett.
A Zeusz-templom dacol a térrel és a nehézségi erővel,
rengeteg ügyes technikai megoldása van, sza|Őtaz építészet
kanonikus szabályaival. Belső falán pilléreket alkalmaztak,
amelyek megfelelnek a külső fal dór oszlopainak. Az óriás
szobrok - felváltva szakállasak és csupasz állúak - merész
elgondolás eredményei. Ellentétben az athéni Erekhtheion
előcsarnokát tartó nőalakokkal, ezek az óriások nem azt te-
szik, ami látszat szerint a dolguk lenne; a tényleges felada-
tot a föld felszínéről nem látható vasrudak látjákel. hzóríá-
sok még csak nem is szilárdak; kőtömbökből épültek, utá-
na bevakolták és kifestették őket, ahogy az oszlopokat szok-
ták. A monolit (egyetlen kődarabból álló) oszlop későbbi
alkotás. Ez a templom, roppant nagyságával, pompájával
aztavllágoítestesíti meg, amelyről egyet s mást megtudha-
tunk Pindarosztól, és még többet a nyugati görögök tragi-
kus történelméből: a gazdaggyarmatok előkelő és önjelölt
uralkodóinak íélelmetesen nagyszabású világáról.
Es Akragasz, akárcsak a többi görög város, egyben a bir-
kák és lovak, kiváló borok és híres olajfaligetek világa is
volt, Szicíliának i. e. 6oo-ban még megvolt a bennszülött la-
ben élt.
Annak ellenére, hogy az archaikus kori görög világ a
nyelv és a kultúra öntudatos egysége volt ,ugyanazokhoz az
istenekhez fohászkodtak, az étkezésés az ivás, az egész élet
veres összetűzésekre. I. e. 45o uíán ez csak fokozódott. A
voltak. A delphoi Apollón Korinthoszt és Euboiát, a legré-
gebbi kereskedő hatalmakat, az isten jó ügyfeleit részesítet-
te kegyeiben. Déloszhoz az athéniak és a görög szigetek la-
kói vonzódtak.
A tizenkét kis-ázsiai ión városnak ugyancsak megvolt a
saját szentélye és saját ligája. Valamennyi görög közösségre
jellemző volt, hogy legalább a fél szemét behunyta, hogy ne
tos volt, és nem mindenkor járt sikerrel. Arkhilokhosz, Ho-
Thaszosznak - Paroszból történő - gyarmatosításában.
Ránk hagyott néhány szarkasztikus megjegyzést az élet
durvaságáró1, a viharos tengerekről, az eldobott pajzsról, a
vel borított hegygerince olyan, mint egy szamár háta) ,,ílem
jó, nem kellemes, és nem szeretetre méltó".
 ,lpll)leJ u9q§oJoz§Ja8uat ruozo1 elpr
_rz5 sa rlptl zz §or{'I9qq" uor!,q rou
-z§?q(,Z§,zI,o^) uBgluosBqzoqBu8zs ,llo^ 3í9Zua[I3l epJa^Zu9d l€Ií9lI
-zsa141'uoÉ9qa, u911ody uo [dnppq _I3P lIaqEJo{ qqoÉel B DíIuq)3l ll91
'íaJu?lzsoJo up {dalgT BUqJ8Jp9J -IÁJ?uaq v,(,zs,§I ,o^) ad9]Iaí uoÁ5
@}'@ -l3l lsnz§ 1nJo{ 06€,a,T fuol89qu tI -B^ ol3l{Jau IaAEI{J8üs?^lszs 3 Dl
-Iq v
,ualat}ÁI9uaq ?lüu € Z?u€Á8n
,ugí3pI
Zl ]gpo)IBJn uDtdop?ry íu4q uot{nyo1g ,sgl3tzs
ozoguoln)I € {slzou9^ l?)los íIl3u {9l -lsnza '1ruo1 oz9 ,á ,l 'zs.geq1zs l,
-uluJ v ,(,zs ,' ,o^) llo^ ÁI3qgJe^Zu9d
§oluoJ u9lulzs Z§lJprez5 ílpEloz5 3131 ,(loq8J
-e^ z§ozsloJ) InBlulu íaq attazal zso _Bp,II s sa,ó 8 pseD F88B.iWgeÁ'u Ia
-IalEC ,J lnJo{ oI§,e,l 19tuezuad 1[nzs lPu9I lepJ3^zuad tHoi soms {8iu
-9)t (tgqlsnze §9 IgqÁuEJB) Igquí,oJ _9q 9^?J u9zs?J .Dí8Zs§ láüeíáJu3p
3I§Jle{ B lzg ]oí ilolneg u?6d.Dp,DIt -3u J3Eu3r-IaBa zV,§.ln}q n{8ls raz
<
'zÁlurq rtsz.ra4 u?tdDL?Ig,zso1leJ - Áeáü uo aD Ir?1! zsel!]{.u?H u? u úLq c
,3 ,I T
-EpÁIere'p?zezs,?-§ '"!§zJód E] glrtzs rsnza 'Tnro1 ocS ,a 9
1'eyryq
,IEln BJz§nlFi-uE.J IÁIeq Á33 ,lú]?Io§JdE)l lE.?sBpZr6 s3 TP{q_IIod
,(3E^ BJE8Ps?sJoÁ8 Áuas§A 3 Ií]Áu ! 3 {?llo^83lu 1€DB3nd51 e plm !aua1
:(,Zs,8,o^) ilzEuJBzs I9qlPzsnlPJnZS -a; e puirrr íuoq9tza4taao1 alaáiaq
dBIgIe Zv ,l3J u9d s9 InÍ.űu?tdoll??4 IIEJ8oJI§ uoz§ourqlzs1 ze'{euzsoqr
(lsJolÁue§Ja^ ?DBluoÁ
lBEoIe^Zso -uIJo) ,s9r+aq §o:Plefq u{éDr4!
u1tdDlo]g ,PuqJapEJlJl tsnze tnl ((Bí{sP soruoJ B!8gJottu: úlaq e
'snz
,e ,I'(?ulssaw)
-ol o€i ilussaw zI ,B8ad) zsozsB69.I u?td2!9lg aa$vs
,r
-rsnza 'p:o1 oz§ 'a 'zsoqlquoy §
B
,{8ulPrn EJBJoq sJJlq soJ8^
lElutu
e o19zs uotdo 1lot1' uovqseuezs ,(,z§ ,z-I ,o^)
4aza, lro9d ]]átáJe^
zsozsnuolo uo{do1o1E,putlf,EJpBJ I9q}snze §9 T9qÁWre ttzsp r4e ltsla ze
-lJl lsnz3 'Iruol o€? ,e ,I '9PuaI{J Il ]Io^ z§oz§Iolx,Ia( rp\!éq !?>| u?t{D!
,I9JEBÁuB§JeÁu
-r.rry'azsar gsllau e1 |q s? uyIzsoro u{
-dnLq g, (zstlp lzzs) J9lBlz§-I9J lsnzá
lPlpo{sopu06 uesa39s9q iu ÁuPq 'Lls-ogs ,a 1 'ZsozsloJ) 'DIpIr-I ?
l?{lu€ zV ,ueqgpl lllozol pEZ,EZs^9
,z s9 ,9 ,e ,! z? rósrÁa{ §nd}i
§ózollg^ ll3lpáfusrle üegJo)í §al?z§ u9Á9J u3I
-ll a8 z2 za, ?yE{i|o $ qoíequ$dlrl -epa)ísalal BuI8lB 2 lJ{eu3l {au
-pxl 'auaqlv untdnLow ,uuqJupEl dlaruB'upploJzajmz§ 39Jo3 B 3PJ3^

@ffi Pq -lel lsnze'lruo>1 oit ,a ,r'u9qly ot

'9Iá €!or}II9 lgqrslzá ltoz§9Áu9q
U3qÁI3q P sr zsoüíV 'uEo[uosBq (,Zs ,lj

*Zu3d rqqeáeJfu I V, p! llglqequv |dn1

s? ,9 ,9^) ZoqtBsoJE^ t>lapu,t:ud stu
iöú9í9Juepeuj l{?zsg ie3ua1-63g
ze 1r9u.r9zu9d dlzg,a>lsle>1 uyldo1
-laq 'zsawn11 untdnlolfl ,BüqJBJp
ffi,ffi -u:tor tsva !ruol §9t,a,l'zsou!\r ó
,{aIEZsnlBJnZs
,rp{ '(ffiql?Ios3dú{ ITB I€Á€z§ntFI PJ
-aH) qeqsoulal u D tdDlo lg, Éurqlelp
,Ip lsltze 1nrp: og9 ,a ,l 'uuP;g €
,!3Ieí
g[3sl^8eslzsll Jgu31 1a uoreq íalnmzs
-o[E^ 5lalpzse{ puellJ88[l lolsBu
-.{3a >1ulqqoln z3
,(s9lneq) s3z3§Áláq
snllluauBoJo uosuq uotúoppq'm1
-zsoro ua{d0lolg f3l€lzs llnzsoi loq

öö : @,@ 9sIJ Z€ el {Jlp3delel

sPJJoJ llJ8lzs Á3e'usnql3Jv ue^lru
-ol Ial{euuláp E uDtd,Dll'Ll'{cougzs
,l,í € sj
a ? psg{) reáoJ glBln Bqorlp9í
ug[J;quEd uJZJpueJ l1nsEu Á8EA uPq

ul :EíPqdullu -uoll{ele 'InJoi ol§ ,a ,r 'zso1915,g z

.
-sJ3Áu 'sndn
u? [4 D pD tl'

,e{9j3Áe{,l§nze, §9
lEJo) ,s?qaí uol!3q
l|o[l1 N

ÁuaJ?
J u D td D Lq a aaElzs
-9:dua|o zu uD [d0 ELg,€üqJHpPJlor -paÁBeu lInzs3l 1oquol>1ela'uuqqtr
,e ,l ,a,1
lsnza'Iruol §8' 'l?zsnl?4!zs 8 -ol Á6B^ Iruo{ oo9 'zsom5 t
,9]8t{1_9I
uagloJelu BepeJ€ etura tÁuueru
(6t-o§r
-BIBA,IeJ u3luru le{nÁler{ lsBzBIIIJEzs 8rp§d de>IJgl u
,e ,e,I
] 19l4oa9 II$p.{ oo9 z9 eq >IBul€1nIu laluJazu7d setez
-Eallal fugq9u >1ade4Áue3 9le!{r9l rllzV :lloa aÁu9urelíe3 ro>1
sn{uz§1uellaqr zu9dgusruoÁ8e |gtgle,ntalruet §eu e: aíap
-rgnzued ltíes z t1olEeu 1ausory,r uapumr'l1on eleí 8esue1
+eE6nr E §eJJ^z§ad s Ia^IW,eJ9§9Já^ {.3un9zu9d ueserezs
-p1I9I >IürI9IIz§Bq l§eu u9I3 p€z7zs |V e trívurr ttzs1l u iuaq
-Áugla {gt1o}}sezseJ lgl§nza elzsll v 19t9dsza4 pezvzs ,g v
,{9ue^
- Ioqelázo^}o l§Bz3 §9 Áuare * 19quoJq3l3Io>I9IIIJ9z
9 t r§opuadz§v
-uad rqqaEer8e1 y ,ueq8epl EóloE zsaőá zu qq9s94 p tpaí
-Jel u€uuo {ruelguzseq 'ueqgrszy-sry Eaul4aluele í ueqpuz
tg, -ezs, L,a.,1zu lgzs9Ie {9uJ9 uaÁllilesutrsouoz3 6BsolBI{ 9l€sJ
ll
§ -oqpl B ollol 9^gleqalÁlauru'g^rfip (Irll€JIIeJ qq9s9{ §9) IBz
(13tloÁ
-zít.r uaÁIo >IoqgJÉpuraJsauau nÁps ttozorgteqEau
uesa8esÁ8e srÁ8ea'soÁuelqrzs 8apepore >1our:azued y
§?aazu?d aolo7 7
 15 Thurioi" i. e.3o körü, ezüst szu-
tér E I őlapj án Athéné,tki tJarj árl bik^.
Thurioit i. e.444-ben athéniek alapi-
tonák (e#n kenilr a pénzre Athéné
képe), a szűbarisziek terűletén (ezr
jelzi a bika: vö. 7 sz.).
t6 ltszlraóocz, i.e. 38o könil, ezúst-
sztatér, E6lapj ánkétbitkőzó, fuítlap -
j ón p aútty ás. Bizonyitla, bogy a p étv-
érméka Fótdkózi-telger medencé-
íének keleti részében is elterjedtok
(vő. r8, sz.); az émétszéles kőrben
hasznákák Dél-Anatóliában.
17Khal*i<llkéi erÁv*úlg,'i. e. 375
kőrü, ezüst tetradrachma (az oliint-
hoszi pénzverdébőI), EtőIlüáíx
Apallón, hátlapjánlíra (lyra, lűra). A
nagy hataiommal rendelkezó liga
p énzérméiét őI |l. Philipposz make-
dón király saiár arany- és ezűsrpénzé-
ről vete a mintát (v ő. zz.. sz.).
18 Türos4 i. e.36o körűl, ezűst sékel.
Elolapján Melkart lovagol tenged
csikón, }uillapj án iogart és korbácsot
tanó bagoly (az malkodói méltóság
eryiptomi jetvérryei), A pénzérmék
íőleg nem görög tenileteken teried-
tek e1 (vö. ló. sz.); hátoldala való-
szinűleg a miqdenün megtalálható
at|iéni teuzdrac.bma hatását riikíözi
(vö. lo. sz.).
19 Théba, i. e. 4
század kőzepe,
eziist didra€hma. E4,1trafián boióaai
pajzs, luitlapján amphora. A pajzs a
boiótiai szóvetség íelvénye volt. Az
Epameinóndasz által megszerzett
hegemónia ide|én venék.
zo Lampszaloez, i. e, 35o körűl,
ararry sztatér Elokfián Zetlsz, luil-
lapj án P égaszosz, Azegyik elsó görőg
pénnerőe, amelyik évente arany
pénzérméket vert; az ilyen sztatérek,
akárcsak a dareikosz (l3. sz.), nem-
zetkőzi faetésl eszkőzil szolgá|tak
ztEpbeszosz, i, e.35o kőrül, aűst
tett adracbna. El őapj án méh, hátlap -
j án szaw asbika x pálmaía. Mindket-
tó Artemisszel van kapcsolatban, aki-
nek leghiresebb temploma Ephe-
szoszban volt; Léró egy pálmaía aian
bozta viágrs Délosz szigetén Apol-
lónt és Anemiszt.
n MaÍr'dófiz,§. Philipposz arany
sztaté4a, i. e. 359136. Előapján
Apollón, hátl,apján harci szekór.
Apollón alakia a Phiüpposz álal 348-
ban íelsámolt khalkidikéi szóvetség
pélrtzétől szá.tryazik (lásd y, g7,); a
harci szekér egy olúmpíai gyózelem-
nek álüt emlékel A Philippiben mú-
kődó helyi aranybányák lehetővé tet-
ték a rendszeres pénzverést,
z3Tarasz, í, e.33o kőrűl, eástszta_
tér, Elől,apjtinharcos és |ó, hátlapjtin
delíinerr lovagló al ak,Tataszhan mát
régóta alkalmazták ezta típusr Gyak-
ran ilyen pénzzel lzenek a felbérelt
zsoldosoknal hogy megvédiék a gő-
rög vámsokat az itáliai tórzsek ellen.
z4 Ma&edri,nla, Nagy §ándor (Ale-
xandrosz) ezúst tetradrachmája, i, e.
33614, hlexaldria}. El ű apj án Nc-
xandrosz mint Héraklész, hátlaillín
Zeusz Nagy Sándor a zsákmányolt
perzsa kincsekból p étwt vet etat,szá-
mor pénzverdében egyforma pénzér-
méket készitteterr,
z5Tié*i4 Lúszimakhosz, i. e.
w-284 ezű§í tetradrachma (Pella).
Elolapján Nagy Sándor, hátlapján
Athéné. Liiszimakhosz Ti,ákiát és
Kis-Ázsia északny§gati részét sze-
lezte meg magának órókrészként
Nagy Sándor birodalmából; róvid
ideig Makedónia kitálya is volt.
á §,gytptooq,,I. Ptolemaiosz, i. e.
122-28i, z€ íÉr tgtradrachma (Ále-
:aóner. E6lapj&t az aiglszt viselő
Ptolemaios4 hti,ilapjón Zeusz villá_
mon úló sasa (Ptolemaiosz személyes
ielképe). Ptolemaioszt ísteni ielké_
pekkel ábrázolrák" alcárcsak Alexand-
roszt (vö. z4- sz.).Ezt az éremdpust a
dinasaia egész ide ie alau megőthték
zz Szüratuszai Philisztisz, II. Hie-
rm (i, e, z74-zt6) íelesége,ezúst tet-
radrachma. Előlapjtin Philisztisz,
luitlaqján harci szekér (vö, 8. sz,),
Hierónnak, Róma szövetségesének
uralkodása alan Szűrakuszai még
utoljára fiiggeden, vkágzó állam volt.
z8 Pergamon, I. Attalosz, i. e.
z4t-l97, eást tetradracbmáia, Elő-
Iavj ón Phlletak osz (a dinasztia alapí-
tója), luidapján Athéné. Attalosz Kis-
Ázsüban Lúszimakhosz (z5. sz.) utó-
da volt Akárcsak a ptolemaioszok
(vö. z6. sz.), az a|apító arcképétaz
egév dinasztia idején megtartották.
z9 Baltrla, Antinakhosz ezüst tet-
radrachmáia" i. e. rlokőrul. Elóíapján
Antimakhosz, luitlapiátl Poszeidón.
Ezt a királyt csak pénzémeiről is-
meriűk

&,@ ffi,,ffii

e*g ffi,@

e#
3o Ma*edónia, Perszeusz ezüst let-
radrachnáia, i. e. 178-168. Emapión
Perszeusz, Makedónia utolsó királya,
akit i. e. ró8-ban a pűdnai csatában

ffi,.@
legyóztek a rómaiak, hátlapján tőlgy-
koszoníban villámon üló sas (utalás a
Dódónai Zeuszra).

3r Szíria, W. Antiok}rosz ezü§t tet-

radrachmája. i. e. I75-ró4, (Antio-
cbia). ElőlapjánlY. Anúol<hosz, hát-
lapján Zeusz. IV Antiokhosz meg-
próbálkozott a zsidók hellenizálásá-
val; Egyiptom elleni támadását a ró-
mai beavatkozás megállitotta.

3z Baktria, Eukratidész, i. e, r7o-r5o

könil, ezüst tetradrachma. Előlapján
Eukratidész lovassági sisakban, &dr-
l ap_i án a D ioszkúr oszok. Eukratidész
Baktria királya volt, meghódítona
É,szaknyugat-India egyes részeir.

ö,O
,l8

33 Mürin4 i. e. 16o kórül, ezüst tet-

radrachma. Eló'lapján hpollón, hát-
lapján ApolLón, babérkoszoruban.
Egyes görög városoknak a római
fennhatóság idején is megengedték,
hogy pénzt verjenek,
Megjegyzés: A 25-33. sz, érmékhát-
lapia nem szerepel az illusztrációk
köZőtt.

I03
 lol
,lolusl (snJ9ZoIIJ (uB,{8n
-nIII oJBedse>I8qs IeJ >I9lzepoJ e^loIII 'IoJ {9l19IEl uBq -oQ se zsBJo8Bl9Jd l?{.{8oq zeE1 1nre4 ep
-o8§I uoleuJBluod sn>IIquJBí 1o3ut ZV ,ollel sI oJEedso>IBqS IuoIBJn BsZJed uedezo){Pvzvzs,9 B 8os8oJoB uela4 e rolrurt
uB,{8oqB 'lalre,rnur H {9llolPIBIB ueqzo>I l?I9uzsBI{ so33l 'uqu9qty l.B {IpgzoÁIeq Jo>pIB Bhuodzg>I l3I9 IIuaIIozs V,sI
(so8esloq3l (uo{
-,{ual u 'uuqozs9l9 lep9le Á8el u9loz5 uelu llo^ eJlezs9llo>I snlrde zB >1lzo>Iluuo^ zeuv iB n,uozsoJnzs
lÉzB BeInulzsolB^ ZI,IBJossJo^ lloJ9 oJ?eds3>IBqs lunu (lol -ú3e >1op9gny u Á8u,t uozsoluezs e^laIII (uequ9qdoloy
6110^
-elnpu3l B BlZo>IoJ so BJJos IoJJos l7ozollv^ se u8qzsozsaqdg 'ueqzsotellw IEIszp-sDI u 'rusa.ro1 ue11o1
^arlvsnlullJu9IoZS (>1elueur
uo^ole se Áue{elnpJo8 Inuollel3qlq sT uBqBl8IBuZsBq unsElu lDIBIqqBJo{ t 8rur 8queqlv I8sBIJoIueIIeZs
JBIu JeleluBxeq sn>IlqluBÍ Iu3qlB ZV ]3lIo>IoJo lJ9lZo>IZse pBzvzs ,s zV ,ueqlelelzsu sosPIIB^ >Iellaus3zsoJ ]DIBPIIZS
I9lIo{ IETIuqJ31-IBIuJoJ 9lI9uI OJuIeIeÁ8IJ {elueqlB zV sI ueq>I9pl IInJo>I es9lelnzs snlzslJ) u 8aur uazse.r ne8n.{u
,Ia^o8eslÉes
{BuI91 ÍBJ el9JugIl{ ->IBzsa le8IZsIeJ-IZsozsouuodolod V,sI F^€ IIuBJe>I sDIIJleIu
>IoÁueulseJBzB^ IBII,BII-I9p gIozBlqB lo>I3louolo Í IlBzgIIoq (llop9pze>I
-oe8 B lozÁI3q E zeupf.El s9 uaqpazezs l, e 4esc
lo{uleloJ3lusl PI >nÍleql}zs?Ee ueqelesa u9l{lunnJ so>IopJe Jo{sB^ B uequlolsloH IIo^Bl V ,uoq9pT ze alaJezssn >1unreí
(1gtueqlv
9qs?^e>I8eI E >I€s3 Inzo>I 9lIo>I sn>Illuo>I IBIIIJIzs uIoJBq B sou aJgqozssoíu 1euue lpezezs,§ ze 1unpo1o.t9l qqezs
,3í9l (lu>Iotezoqoq
-ít5,49perot Áu9q9u tpuruuruual I9q>IeÁIeuIB -zselu IouIIu lreur'sr 1rezu >1usc rtur'les9la>Ieueuo >IBlueqlp
-ld€IB8ou snuzlJlo]zs € :llnuEl uE
(u3l3lnzs
,ugpgpza>I uug
-IuepB>IV Iu9qlB zE uaguo ]JI 9lIo>I IBzsn>IBJnZs >IIsBIu n^ou uoqluqu Á3s pro4 oo€ ze 4níteqpe8o;1e uetpo8nÁu eJaualle >Iarrufl
((€9z-sEE ,e ,í) ,e ,I ,I9qlo^rtu] (le8
-DI) IsrudIJ e ugu?Z >IuEJ >IBlpBJBIu lueu {alaIZseJ se8eÁueI 3p -qBJo>I se Ioqs gw' lloz?e lrt1,1eJ uequaqlv ueqpezuzs,S ze we
,sI
3DleÁu
-9lzs3Ja] s llo^ íu€ 'BÍ9l
-os9luoFí >Iní8oJIeJ Á6oq 'zoqqu >Iunpru lo8ele uolulzs IoJ 'zuput141,llo^ BílBJBq zse14oqdoz5 lulJozs ÁuuuroÁ8uq n3
IBss9]€q
-Id€I93au
{€uBíBU9ZoIg BlsIIBIJalBü -u9Jqdozs ,sI Ie^nlu u9JI{doz5 tezsn4u.rnzs uelulzs 8 luo>IIIu -0ssolellq uulutÁuozq Á3g,uo4e1 uuquoqlv IJo>l-zsopllJed
snuzuop3q llozo]9lJo) E ()€usnu (lInJ3{
11o 8redezo1 pezEzs,S zB uBqIBzsn>IBJnzS BÁueuroÁEuq zsoru B loqulutzsuo l9 uo{e^e ep eJle8nÁu luo>IsoltluJuf8
-Z3Jn)Ido ZE (ruel{lB llolelnzs uozs ({e]zrlruezs
,e ,I) -ruq4tdg,l9S9Ie>I91J9 snuBJoH >Ilus9Je8eu sI >IuI3loJ3Iu F8o^ le?eul 19 :IIB^
3JlopaJo tttre4 e.teu 1rue(
-ou8ZS ((olz_ú€,q>I ZsoJDIIdg (Buo]JBl
,elgz -sI se>IepeJol se >IBun8uBJu3Á8a IezsseuBqdolZsIJV - dv 1),ozeultezs l9qzsozssBuJDIITBH IBIszB-sIT B zsolopoJoH
-JaZs Dlunu auIJ alau?uol rJoqoxt (Á3r
snu8JoH n>IaZJo IE>luIDl oIE^rT B loTeJelsolu B lo>Ieze 8lped 'llo^ ruoqlB oJllouolJol tÁuueuup,r lretu lu9lJol 1J9zB
Lzsozsauuodopd V'9rpau9trot ruaqtr
'(oo',q1-o9t,q{,o,D Zs9pIpDInqI 'sr erzsrlodng {Izo>Ileuo^ zeuuÁ8n se lperuuruue; Iolzsoun Iuou Zg ,s9ebuoddazo1 >1a,{ueruase ZB InJa>I u9qlv qq9{
,],EIo{sI (IeuIIuIuos
sn)Il3l€dll3d
luaqlB zB 8uol -BJ) IIu€ B qgol 8ITV
,ZsouBtldolzsIJV Ze ilPe,JBuJ -uIpuIuJ rol4e il9qlos€JJoJ lloJ} ze 4nírerusr uesolelzsal
-}dBI€3eu DnÁ8o IBZssolZsBJqdoaqJ (TunJ
(€Áu8^llu >IuBJ uoqezs38e seÍlel ,{u9q9u Inzo{ IBÍqBJBp >IeuDIB so uBso]uod 8ele teuleuotJol 8oJo€ 1auaísle pezezs,S zy
l1ol tí9trt1o ropues Á33N
-Bt ugleld'ua}elnzs uare8tzs19;-e4p -aulsl loJ}{9l9Í8t,t ueÁ1o uepe,{8o u€dnsJ st loqerolÁu9; tuo1
-DIIBq) ú (zzE-ü8E,3 ,í) zsal3lolzsuv -BpoJI IueI{]B zB 8eW .>Iunpnl ]esa^e>I uBsBIuIBuBzs I9JÁu9uI
:uüqJos osl€ ZV ,ello>IoJo
,E]louuü] sI -oÁ8Bt{ € I9JJa I9qBJB8aW lB)loÁu9uloÁ8Eq IBIp
]Zs9lelolZsIJV
rlozo{ )3qaÁB3 'erzuel etuapely -orüo>I € luozsl^ 9 5I€undBIú uIBÍqBJBp oZJéZslle uBqqeJo{
Iugql? lloudPlB ulttlt zu (eÁuullruul Á6e'zseuaxolzslJv lzsnullazs B 8alnu}zs9lu,t |uaíele pezvzs
zsare:l9z5 í(l.i€-6z' ,q] ,3 ,l) u9l8ld ,S
zeuy lu>Ielpetuo>I zse8e zsoluJuqydg rcqlczs y,l9nleÁ1
l9JBí8IJ9ZoIU s0 I9JJ3que lulu
BIgJ {BlJ} l8]os uaua]pulw ,u9l{d -eq oI3JuoIn>I lníreurst tt>lnlBZolIB^ >Ios :>IBJoJl I8uBSJBJ sn>I
_ou3x se u9l€Id llozolJBl z3qeJ -IIuo>I s3 >IoJuBl sn>IlloIulIII {alzel9l Dnuepullu Á8oq J1o1
((66€_69r,3,I)
-o11auqu zsol3J)9zs
,u€ln BsBlBlnuOq i3ue^nu nu}J
>Iunuz3lelo]Iod,re,{ueuoÁ8eq Iu9t{lB Iueu'o1euo 4ul1olr
(sI (lulJozs
rulzsalo l€)]os ueu'8eu lpq ueq >IBuBIpouo>I B uJeu )BuBIpe8BJl B Bq {ePÍ V
-ula9 sa \tuu9qru:u1,1 l1oc:uq 'uat ,IuIBIBI
uol3t{oI 8aur unueputlu ugp
-3lnzs u?qzslzsn3lg'9J}BuúJp d8úu (4el
9sp ze' (9Sl _SzS, q{,3,I) zsoInq)lZsIV
-1o1 3o.ro3 l€{os€lJBlJ3zs uo{oJ >InIe^ eq'sr rol1e 8eur
'llape{IesJIoq 19Jüa13
(I9J?a9s9a Jo^ {ort8elleí rÁleq uutzsu '1utp8lozs In€ídpIB elpa8€Jl Iu
9l3^dBI8 lulü |gJz+l e -9qlB ZB >Ie^{Pure '1eur.roJ stI9nlIJ ú >IoZB u3gluozs I3ZZg,uol
-8nJ souosJlo{ 9I?^ I9ls8uÁ33 (]elgl
-üe[[a Z€ uasoiaze^3u) 3olop u3pulu uBso8BI9JBzDI1Io^ Iuos 3o.ro3 rueqlr z8 8eW ,3>I3Áueul
,q{-ot§ ,q] ,a ^IoÁu
tg:suzorlul 3 '(o8' -ollo>I gl9zsoqlo sn>IIoJ3q'g1roput.l l€{os B uBqBIBlIB lunu
,I)
zsollaPI8JaH IZsoZsoqde ZE :PJqqoí
:d?q 'l1o.n ue,te>1 sr,rlaÁu rzsolaruorl B JBIu aC,eJl?I ]le]eqoíI9qas
IoJI8q uBqJos gsIeJ v lpnqr,lJ
-epoJe^e>I 1oÁueuroÁ8eq 9zgqugltDl ueq{ozsoJ sn4tquu( e
(elozo^IoÁu
puuor'uuq4oIBpJDI B
lonezeulzs J9p uBI}B>Iozs
>IBIpe8BJl V,1Io^ uBuDIIV IBlJBds B uBIB] aloztazs 1euÁleut
'tppru1 IBJ}I soJJq 'Éer 4rÁ6e zB Blluldape e.,uelr 'etzepr
-1e; uuquíqurup Á5oq'aueqel8eur eígzlezs Blperuo{ ruoqle
,{3g ,tuloa. u9p9Ií3JI{ BIuJoJnIu snlÉe.n € Ioq>IoIBpJBT
(nlepeJe
B D9IaIü'st unsuul e]euelJol B8Bru B ]Io^8etu s3
,BuIo^
tggo89r uuguoze lezs9lIo>IIBpJB>I V uol Áu9rualíeJ
Iu9I{]B uBso8BI9J9zPI lozs9lloY IBIu€Jp8 Bglunü 'elozlazs
IueqlB uBllopuouDl lullu BJZsoInq>IZsIV {unlopuo8 ,ffin
uloIBpo4Btu9Jo
,l9
{9]InsJJq PJ,{8Bu sI uB] ,uo^ (>IBruIB8ZouI
(3JBuBZs ueqlv luodzo>I B op
Jnu {a{opeZueu 3eu {DI€
{oZ8 ]alFzs9] iol?Iosgu qqEíl 19ü nuollezs >IaDoInZs sI uBqpBZBZs ,S zB Baul uoletu91o4 nu8
-sr píeu'4ulloseuel JoZsqqol,BíToZ
-nfu e
se'uepe>Il3^3uu€qsoJB^lBruJBf8 u9I]PBJBIüuueJ uBg
-9lqg r?|al zsoloPoJaH lulJ§zs sazal
-elerleJ Á33 gJuod IIaq?Jo{ ueu B Zg -9Il9[ u 'utqu,rapqy sI uOolO^o>I lzo 8oul ZsolIDIouI
VSyZo)YJItofl I) WoTVoouI Zv
 AZ IRODALOM KIBONTAKOZÁSA

,,"
l

' -
r^<"a
\^J

i r-.
ü 1,(
\r -\
KhioslLq !,J

]sZ
Megara
€ v4;
^l
lll
Akagasz
i.pedoklész
{roinosz
tUpoli5z
§x'{
,a ió
szüraku§zai
Épikhamn.,
É Pindarosz álial ma9asztalt helyek l
/j?
ca kóltőkvagyfilozóíusok otthona év,
méretarány:,1 :7000000
o
# 2oo km
Pipru.
,,,-*-,*-
Abdéra
Plólaoolasz Démokrjtosz

Athén
Euljpidész Platón
szophoklész szóklatósz
I\4enandlosz Eo]kurosz
Álísziophánész ThUküdidésl
Aisukhülosz szolón
Aszkra
Hésziodo§z

Khaosz
Homéros2

Epheszosz
Hippónax Ka]l]nosz
Hérakleitosz

Halikarnasszosz
Hélodotosz

Keósz
s2imonidész 8akkhülidész

Kolophón
Mimneíosz xenophanósl
Megara
Th€oqnisz

Mi|étosz
Hekataiosz Anaximandrosz
Thalész Anaximenósz

Mütiléné
Alkaiosz
szappha

Arkhilokhosz

szamosz
Pütha§orasz

spárta
TüilaiO§z
Alkman

szleo€iosz
Aljs2loie|á§2

TeósZ
Anakreón

Théba
pindalosa

UlprUs

Xöltók és filozófusok a görög
vilagban
E:Jekes megfigyelni, melyek voltak
: <.,]tók es fi]ozófusok szülóvárosai,
§ hLrg],a szellemi élet miképpen to-
_.-don el fokozatosan egy központ
:-vaba. A thebai Pindarosz tudását
_\ienben szerezte, a szofisztika és a
::cq,ózó retorika itt viragzott ki.
vei pedig már r59o-tő1 kezdtek megielenni. A görög idő-
mértékek és ritmusok fejlődése is leheten ilyen gyors, de a
legnagyszerúbb úiítások korszaka a tragédia születésénél
legalább száz éwel korábbra esett.
A paroszi Arkhilokhosz
A különböző ritmusfa|ták kifeilődése még korábbi időkig
vezethető vissz\azepheszoszi Hippónax gúnyos és támadó
hangú pompás versei ugyancsak régebbi időkből, Paroszi
Arkhilokhosztól, a legnagyobb mestertől eredeztethetők.
Paroszt Démétérnek(egykor Démétriasznakhívták) szen-
telték, és Télesziklész, a költő egyik őse betelepítette a szi-
getet és a Démétér-misztériumokegyik papnőjét odavitte.
Tüd|uk, hogy a görögök úgy hitték, a jambikus vers a Dé-
métér-misztériumokkalkapcsolatos, rögtönzött
gúnydalokból és trágárságokból
származik, és hagyomá-
nyos témáit is onnan merítette. Ha a mai olvasó különösnek
találja, hogy valamely népszerú alkalomra rőgtönzön ver-
sek miképpen lehettek ilyen körmönfontan váIasztékosak
és csípősek, elég a Krétán még ma is virágzó mantinaűsl
szokására emlékeztetni: ezekre a rögtönözve énekelt, rímes
verspárokra, továbbá a Peloponnészosz nyugati partia előtt
fekvő Zakünthosz szigetén dívó szokásra. Zakünthoszban
jambikus verset használó farsangi darabokat mutattak be,
amelyeket a színészek és a közönség egymással folytatott,
rögtönzött párbeszédei szakítanak meg, és ez a szóváltás
mindenkor versben történik.
Arkhilokhosz a7.századbanírta műveit, és semmi okunk
feltételezni, hogy ő volt az első költő, aki jambust használt,
tréfás de valószínűleg ő volt az első, akinek múveit leírták. Ap|át
: a) !,.),:a. í:!,r) |E.'.,.,. ::,,
!: | :...-a::' :,:, ;|..'. :... j,=i.,,,..:: :a,,
"::;:
|
:'',,.: : :.,
|,,.:,:|',i,?' ilÉ:,,'.::1.'.:
;:. 1. .iij.r=j
,,:.j]]l!i..:]:-.f 1_:]:,ill-.::]]rij;i::_., .]::
;ái:=5l!.1i!i:,:.i§=,
l€]lFrl5;;:=:l,§É:,!jul,:,',
Ba]ra: Thaszosz szigetének egyik,
Thrákia partjai felé néző kiszögellé-
se, Hebraiokasztro, a ,,zsidóvár" irá-
nyából nézve.
J o b b ra : Ez av áza az 5. századi athé-
niaknak az archaikus leszboszi köl-
tő\ Szapphó és Alkaiosz iránti ér-
deklódéséről tanúskodik, elsősor-
ban esti össze|öveteleiken énekel-
ték dalaikat; itt egy nem tul távo-
li kor arisztokrata költőiként és
énekeseiként ábrázolják
óket.

Télesziklésznek hívtá\ akárcsak dédapját, anyia viszont

egy Enipó nevú rabszolganő volt, ebből következően tőr-
vénytelen gyermekként sziiletett, ami a 7. századi örökösö-
dési és polgárjogi törvények értelmében súlyos hátrányt je-
lentett. Szegény volt, egy időben Thaszoszra ment, má§kor
pedig zsoldoskatonának szegődött és megtapaszía7ta azí is)
milyen vereséget szenvedni. Egy Naxosz elleni csatában
esett el.Antihéroikus, a hősi magatartástól elűtő viselkedé-
se, realizmusa az élet valamennyi vonatkozásában, versei-
nek elevensége és változatossága olyan modern vonások,
amilyennel a görög kóltészet későbbi korszakaiban soha
többé nem találkozunk, de legalábbis Arisztophanészig
nem. Arkhilokhosz legújabban felfedezett szerelmes verse
pedig még tovább növelte tekintélyét, akkorára, amekkora
már az ókorban is volt: csak Homérosz múlta feliiLl. Ebben a
versében gyengéden, de élénkszínekkel ír|a le, miképpen
győzőttmeg egy leányt, hogy vele háljon. Közvetlenül szól,
de egyben sokszor vált hangot, élve a kőltészet teljes eszköz-
tárával.

A korai lírai költők

A lírai kardalköltészet a 7. század második felében Alkman
múveiben már érett és összetett formában ielentkezett,
Leszbosz szigetén pedig még a század vége előtt szűletett
Alkaiosz és Szapphó, a személyes dalköltészet két mestere,
Alkman Spártában élt és alkotta múveit, de egy szerencsé-
sebb társadalomban, mint amilyenné az a későbbi nemze- Szapphó és - kisebb mértékben - Alkaiosz dalai ponto-
dékek alatt vált. A jelek szerint Szardeiszben született, de bi- san megragadott körülmények közön született személyes
zonyo§, hogy gőrög volt, és nem lűd. Az élet azon egyszerő érzelmeket fejeznek ki. Szapphó az arisztokrácia életére
örömeinek áb rázolásában, amelyek oly vo nzó jelenségei az minden korban jellemző könnyedséggel és finom magabiz-
archaikus görögvilágnak, akárcsak sokmás ősi társadalom- tossággal tárja felszívét,játékosés kedvesen űnnepélyes bo-
nak, Alkmant kúlőnleges hely illeti meg. ,,Gyakran osonsz nyolultsággal, de úgy, hogy az soha nem megy az érthetőség
hegyek orma ftilött, hogy az / istenek oly színes ünnepe rovására. Arkhilokhosz talán többet mond nekünk, de bur-
zendúl; / s van színarany íazokod, csupa nagy csöbör, ,/ kolt célzások és a szenvedélyes érzelmek vérbő leírása nél-
milyen apásztoriférfiaké és / abbaíejed oroszlánanya te- kil. Ó is érzékeltetia szenvedélyt, eróteljesebben, és keve-
j ét, / s sa j tolod azt szép csill aíehértűzű gomolyára"
fl ánosy sebb szóval, mint Szapphó, az utóbbi viszont nosztalgiku-
István fordítása). A képzelet, mint itt is, kónnyú kézzelraj- sabb, epedőbb, inkább íinom és elegáns, mint erőtel|es köl-
zoljaíől az isteneket; a sa|tkészítésmegszokott emberi, pa- tő,habár nincs hí|án ez utóbbi tulajdonságoknak sem.
raszti tevékenységét a költő egyszerűen áthelyezte azísle- Mütiléné, Leszboszfővárosa, Szapphó és Alkaiosz idejé-
nek világába, ahol a csőbőr aranyból készúlt,az ünnepséget ben az arisztokraták belsó harcainak volt színtere. Alkaiosz
a hegyek ormán ülik meg, és a tejet nőstény oroszlánok fiúteswéreimár i. e. 6Io könil harcoltak egy türannosz ellen
adják. Pittakosz oldalán, i. e. 6o6-ban pedig Alkaiosz Pittakosz ve-
Alkman leghíresebb költeménye, egyben leghosszabb zérlete alatt küzdőtt az athéni gyarmatosítók ellen. Gyűlőle-
töredék, amely múveiből fennmaradt, íiatal leányok beava- tének céltáblája a következő túrannosz, Mürszilosz volt, és
tási űnnepségére készúlt, egy tánccal, éneklésselkísért, miután társaival sikertelenúl kíséreltékm eg elűzését,szám-
§zorosan a öldmúveléshez kapcsolód ó élszakai szertartás- űzetésbe mentek. A helyzet tovább romlott: Pittakosz
ra. Elevensége és báia figyelemre méltó, tréfás utalásai meg- cserbenhagyta a száműzőtteket, és csatlakozott a hatalmon
hitt légkörű, kis létszámú,helyi iellegú űnnepségről tanús- lévő Mürsziloszhoz. Alkaiosz e^)tán Egyiptomba ment,
kodnak. Ha Huxley professzor merész feltevése helyes - Szapphó pedig Szicíliába. Alkaiosz ismerte Tiákiát, és kap-
mátpedigszerintem az -, akkor Alkman egy másik töredé- csolatban állt a lúdekkel. Szapphó családiának korábban a
ke is lányok vízi únnepéreír ódott.,,Ó, jaj, mézédes,sóv ár gó kis-ázsiaíszárazftildön volt birtoka, bátyja az egyiptomi Na-
hangu szűzecskék, / nem visz a lábam, bárcsak jégmada- ukratiszban kereskeden; Alkaiosz testvére zsoldosként
rak kakasává / lennék, s hab tajtéka fölött szállnék a tojók- harcolt a babiloni király szolgálatában. Szapphó barátnői
kal / bátran,szenímadarául a bíborszínútavasznak." (Ká1- Kolophónból és Milétoszból valók voltak; egyikükről Lü-
noky László fordítása) A iégmadarak - ha elfogadjukeztaz diából érkezett az utolsó hír.
érte7mezést- a spártai lányok. Eletúket aligha lehet egyhangúnak nevezn t, de azísigaz,
 8oI
ueíapl BIuIBJn zsal€J{nlod uBoIuosBI{ zoqzso>Inql'ueqesel pvzvzs ,9 B 8oru lozsallo>I V ,Iqq9s9{ luozsl^ ezold e'tqqul
-rdele8eur BJ9pqV IEDIBJI B llopo>IrtluoJzo4't9í9zuqeil6sq -o>I lezsollo>I B
Á8oq'ezzo>1o zE ulou lopuo8 € >IBu>ISIBIn>I V
-Ie Jo>Iesoueleí8eru 4uszrad B _ uopoul qqozuralleí erlep es9p9l{e3 lezsgrlg{ e s9 ezgrd y'sv4 zy
-r.tl.red IEIsz€-sDI e 'e.leíp1o39pzs _ u9oDlBuV Itle ueqt.rel
,{unJalusl (]Bs
-pn zsaleDínlod IzsoIuBzs u se 'eruuel leuzsouurrnl ueílle>1 sI BIu ueseleu9uol l3{I{B
eu ,ffioq lsqy$tI luolü eqselozrttuezs 'uopolu souoln>I -vlnníezzot1 tueÁ8o 1eu;lt19>1 du.eq9u € >IBuuB Iulnsceqlnl
(zso4nql ,snlps
e33ela IzsoqzsoI e lutur'sllguor8e.r l1o.t ures pequzs uJoN >Ieuequozso{ {Bu€sgpu.l1oeqÁ8e ÁueruoÁ8
(erseurÁ8a
-8eur >1nsnlus ep {Buouposel{ Iueu Ie^nul uo3J -€r{ IBIszB-sDI ale}Ios B luIIuBIB^ '4euaseinuop>la _ soílet
->IBuV Izs9al B se zso>Inql ruoÉeqr e 'zsoroq4rzselzs IBJoIu Iuou JBq€I{ - so8tlÁuozst,r la8tzs 1os e
leln8essolezol1e,t'tu
,§
-Iq IpEzEzs ,9 u it1o.,t Izo>Il3zlu3u lezÍ.uel zE za,§ €JBIu9JIT -poJe^e>Iazsso >Ielp23{ BJpBzezs ze 1eÁleue '>1eurro3 y ,lez
-od truleuaz uJopolu B soÁue.t.re zaue,{8n ueqÁueurpera8al -3e1o1 uaqure ze qezs velrq4eueurlepa íra1 {BzssJe^ V,o1orl
l,Bq3p helaquru {Bunuulozsqqol uBso8uqlt Á8ul 1BwInI -uozso>I >IBuBIszy-sI) ueq>IolJaIu sDI Iuau'4rzsrg1 Á3}'e{
-oÁuoq ueluoJuotuJo>I BJBIuBzs uí9te8luq Á3a ruou sEpB9Ie -3zJosnIulIJ llelíe3 p,tl4pue;49l1o13o.to8 IBJo{ B sa 'sr uole
zt el}ru >1t.,{1eulou zsoJepuld ,os9lploJo8oru 4olupuour seÁu ZsoJOIuoH JBIu >I0ra19I >IoIBpB)IunuI sa lezso]Io{ IBJ},I
B se >Iosnru]r.r seÁue,re,rozs s3 zoqou E lIB^ e^
,IB{BJ9Jls
-e,rre4el 'nzssoq e ozsso {3lzrtJ 9{{oIBp nzssoq >Iqu '1osla ze >1tl1o.t
-91oqel uo^oJ 1nsep13o3 eqser1 ro>1rure '>1ellal >IBqqBso]Bpnl {9leDlolzsIJB zt 4uscueÁ8n se 'elzeurlellr er>1o1oc rued8e ual
'4eqqetploÁuoq BJBsBlBrI sEJí zE íezo1zso I€IuJoJ lozs3llo>I -tazeía;t1 so I€{IlITod lI9uIJoJ {e>Ieue soÁutruoÁ8eq e Áleruu
,L
-IepJB4 3oro3 y ]euuru 4eule}rezs,r{3e 8tlÁuozsn - le1o 'osla ze ]Io^ BIJBDIo]zIIJE IpEzEzs u Áíoq 'leqe1 uaÁuuo;1
,l9lepeJe llaquozso>I >I8u>lozsnululg sn>II}In{ B BIuJoJSJe^
4níp8szt,r ueseloFloJ >I€sJ €q _ IosJ3^ >I9lIo>I uauFue zV
,{nl9J e ze Á8oq'nulzsgltlr uoÁ8eu'ueqlturro; ueÁl 1t4ozsnuulq
(sr
>Ieuze>Iepue BJ9zs I9J9zs 19 ue^o >Ios so llozortteq8eur u} sI zsoIB{IV le^ru se >1ase8roÁuo>I uezolul zeq{euel
(esre.t
utnro8rzs >1níeurro.; ep '1eípuour uaqsJe^ se >1tzuol8or -sI ueqqe {eueFzs ep re>lrlqod {os ie]BJ{ourep p TBsc
lo>I3>Iou39lBJIs u'uele3rzs193 9sd9zo>1 8uzsro8oro9-1eq -:e>le'leler1olzsIJB 9sIoln zB uopoJI ueqqe !uequeqty qq9s
,uBq>IunpBz€zs^o
'ueqtuu141 ruI B IeJ >I?lzep3J ueqoJo>I >Iozs -9>I Ie^^9 zezs 1allevzseq lDIBJ9Jls sorosÁ8ou 9luoseH
-.BIBq 9Iú^ 19qÁuey |e1
,lÁuuuloÁEBq B >I9íIezel ueddaltu-t'Blzoruleq8eur
49u; Iuau BI{os ep 'ueze4tele1 ue8
-e^pvzezs,8IE >leuezseÁ8 n.l1eÁu (eqe1rcnols) 1et3 tpzse1 8t4eueur soÁuozrq 1ruezÁlaq IuIIBpBsJel so {nsuzeluJezs
IoJÁJB3,I JnqlJV zV !e]I9 gqgnot u9íuzs {o>Iopozulou lqg9s gle{gla,llo^ Áueuusallel tzsalrnur Iln^qpual EsBIBuZsÉq
-9{ B s9 'leza>lalura ze alzuo?auslsleleuezsuÁ8 v,Blazolle^ -IoJ 9u9uol IBIIE zsoIDIIV se oqddez5 >1auue,{8oq so'11 uoz
uele>1 'qqeuozo81opr4 >1euue (uoqcrtzsrp e sÚ8e,r) sJa^ sn>I -o{B]uoq uÁuttuoÁ8eq,rezed 1eurro;1ep,{8oq'4nítuqpuou:
-fi9p zy,uígulro;sre.t soÁueuroÁ8tq uoposouoq8eru tt98e.r -DI eJlosouopu[u lzv ,se8este4 utquozt zg ,st peídtle
(p9lu
>Ie>Ieue9}BJIs uozuol8o,r e sa e>lrda ze l1o,r ze 1o.ttur Is9I srel sn4tde ze 'relaurexeq e qg?pzs ÁutruoÁ8tq e zoueÁ8n
-3sJeA selezs3uIJ3l B uaql3pZ0>I llo^ JeleIIIBx3l{ V ,JololuPxot{ Á8oq 11etzelet9tle; |pudut zoqsere(l1eÁu soleíes e zeqqe
lurur '4ue.r lp€JBIu sJe^ souoqJllzsrp r,(uue JozstuoJtq Ioq Áleure'>1uuzeurrezs 1oqÁueuro,Á8eq teuez rs9 ue8t se uopaJe
-pezezs,9 u ,{3oq 'eraualle >IBuu€ 's;e,t sa;elauruxaq rÁuueur zE Ioqqe {,BJ9Jls Izsoqzs3l e Á8oq 'solzrq uezse8g ,39squ91
-BIe^ Ie^aIol3^T{ ,ffig ,>IunJolusl l3Á3o ozssopuruI IoJu9Io -n>l Á8eu pt ueddel8eslnzs sJulu llozo{ 9ue1 y )eu9llg>I
(lolo (IBs
o€l, I9Ju9Ie >Ie^9 sB-oo9 y,4eururur8rde Á3e.l, 1ottrrls; tpeÁ8e 'sotepnl Á3e ItsB]o>IIB llepeJa ueqtÁuueru o^loIII
sosJo^ >IBlIo^ IlJeu uo>IoJIs B
uugzstla11 Btpezvzs, 8, e,í zv -uBIJB^ >IBIIIJoJ Ilezso]Io>Ideu e turur'19q"rgp1loJ B >IouollJelu
,t1ol
terueÁ1o; l.lssel zo sa 'tulultl ue1 ueqtÁuueru '>Inípru luas lze s 'ruelpeprrl uolloloqol 191eu91
-I3{ IOJ uoln4 tuzgrd noJ! zv,Iozo>Izse s,Butl uoql3zo{o1ue -Jol B {Bu>I€uJoJ 9urll >IaurlJezsí8e zB >IeDIezg,9z9quglr-ti
(€lIBu
zB {BtIo^ >Ioze 1elrur ureueq'{oll9zsaq Á3I TeJeglue zEuew uBguoze 1ruep8ueq 't1o.t 91uoseq esnunlJ >I3.{Iou
'uezt ureu 'l19uzstq lzo>Izse gzruelle( eJsJe^ >Ios 8eur ueq -zs€q lI€lBzolIB^ aIoJuoIDI >Io{BzssJe^ sorosÁ8eu B uaqazs
->I9pI IBJo>I e ezold uoJ} zV
,t9s9zÁ3a(3eur >Io8e^ozs B eu3l -e.r ouroÁulr;t IEIBp 9llo] 19] V,IBs9lo>IIB soluoJ 4uutsez8u.t
o^9l3I{3I Áleure 'zolzse soÁuBIuoÁEBI{ B zE llo^ sJe^ € Ie^nu -I^ IBJo>I tuoIBpoJI 3oro3 e lo{oue IDII]IIod zsote>l1y se te1
(t93esse3es4nzs
lu{oualJol ezord e aual essa3este1 sr ue8e,r -Bp Iu{€po>IB1 9qddez5 ,>I31Io u3qlezÁIeq ]]ezeIel9^I>1 Á3oq
VSYZOXVJNOSI) WOTVOOuI ZV
 IRODALOM KIBONTAKOZÁSA
Eb]rt Ezen a dél-itáliai, 4.századi, A lovasfogat a legrégebbi terrakotta-
rórösa]akos külixen pentheusz thé- szobroktól, a velencei San Marco
bai királ1, 1átható, amint a mainászok bronzlovaiig, változatlanul egyik
danbokra szaggatiak. A tema Euri- kedvelt témája maradt a görögművé-
pid*z -Bakkhánsnók" cimü múve- szetnek. Az in látható gyózelmi díj-
ból raló. de ez az ábrázolás természe- nak szánt szép amphora feketeala-
r*en több részletben eltér tőle. kos, utólagos íehérfestéssel. Ezek a
lovakvalamelyik gazdag arisztokrata
Iar-,,\ jeienet valószínúleg Klúta-
bűszkeségei lehettek, a pánhellén
imesztra megölését ábrázolja. A je- versenyeken futtatta óket, hogy di-
lener eg_v ivóedényen látható, ame- csőséget szerezzenek neki. Pindarosz
$et jelenleg a ferrarai múzeumban dicsőíti a lovakat és a lótenyésztőket,
órünek. A lehajld olaifa, feldöntörr de soha nem ír a lovasokról vagy a fo-
nipusz és az engesztelő áldozat nél- gatok hajtóiró1. A képen valószínűleg
bj] maradt oltár kiemeli a jelenet ke-
hivatásos ha|tó vagy talán éppen a tu-
giedenségét. lajdonos látható,

Szamoszon tartózkodott, és végül Athénban halt meg. Úgy

látszik, Szamoszon a szerelmi költészet volt a legkedvesebb
műfa|. Azok a költők, akiket említettünk, bizonyos társa-
dalmi ranggal rendelkeztek; stílusábó1 ítélve,ez alighanem
Sztészikhoroszról is elmondható, és bizonyosan ígazPin-
darosz esetében. Neki számos városban voltak családi kap-
csolatai; az i. e.soo-as években azonban természetesnek
látszott, hogy Athénban tanulia meg mesterségét.
Az első pillantásra meglepőnek tűnik, hogy a görög köl-
tészet annál bonyolultabb, minél közérdekúbb, és annál
egyszerúbb, minél inkább magán|ellegű. Sztészikhorosz és
Ibükosz nyilvános szertartások céljáta alkotta múveit: s
azokban valamennyi görög a szent mitológiát ünnepelte: a
meré§zség, a kiválóság és a méltóság az, amit kiemeltek.
Sztészikhoroszról sejteni lehet, hogy ú! mítoszváltozatokat
talált ki; némelyikük igen népszerű len. E költők stílusa
tiszta és világos, nyelvük közvetlen; díszes volta ellenére tö-
kéletesen érthető. ,,Áeliosz Hüperionidész beleúlt az
aranyból ,/ vert bilikomba, hogy általevezve a íeflgefi /
oda jusson, ahol feketéllik a szent, komor éjje|, / hol az
anyia s hites felesége lakik meg a gyermekei, / s gyalogolva
a babérárnyalta li getbe ért / kőzb en a Zeusz fla." (Kálnoky
László forditása) Sztészikhorosznak ezek a szépen formált
§orai arról szólnak, miképpen kényszerítiHéraklésza Na-
pot, hogy vigye el őt nyugatról, ahol lenyugszik, keletre,
ahol felkel, és egy aranyból vert üstben vele együtt utazik a
Föld sötét oldalán.
Ezekanagyszerű és merész témák, amelyek egyébkénta
kor képzőmúvészetébenis megjelennek, hosszú történeti
előzményre tekintenek vissza; megtalálhatók a homéroszi
himnuszokban, és olykor felbukkannak azokban a - sainá-
latosan csekély számú - töredékekben, amelyek a Homé-
rosz utáni epikus költeményekből fennmaradtak. Csak a
versforma kúlönbözik, és az előadásmód, valamint a stílus
néhány sajátossága, amí az új versforma következménye:
erőteljesen díszített, hosszan áradó mondatok, melyek gaz-
dagsága bonyolultabb és tetőpontja késleltetettebb, mint a
közvetlen hangú, egyszerú elbeszélésben szokásos.
Pindarosz költészetében, kiíejezésről kifejezésre, ugyan-
ez a merészségés csillogás érvényesül, de az ő stílusa csa-
pongóbb, és a minta, amelyet sző,mégűiszerűbb, még ra-
gyogóbb, bonyolultabb és még inkább zavaíba eitő. ,,Al-
pheusz magasztos enyh-helye, / híres Szürakuszai disz,
Ortügia, ,/ Artemisz élvhelye itt, / nővére Délosznakl ime
 (sI ({ello
lBlpBl9 >IBlITIEp9ln lIIuB ZE se oJo l9ryIep9la lrul8 |uruelp,r ile{ loJJBpDI 1euÁleur'supezel sn4r8ul e !>1tzsq
'ze euel rD1o1oput s6aur tguqtzlguo u€IBlJBlBq {olu9qrp zV uBqBIBlIB lunu'gpupq se nrezsín utÁ1o ruau zsopq>Izslv,sI
,uB^ sJos sn>lr8eü BJuoIIIV s9't1olr urptdelB 8ussotzlqu8ttu uBqIBsBlo{IB 9t1o4 8oroE sDIIBqJJB IBIu {os'uaseílelgrre eq
B d8oT{ lnípnt JBIII BW ]9uolJel ueq{nze{ l9íBs leTnsJos -se,re4 errÁuqqgl J,BqBq 'pqqeuellelrzo4 se 'uurr 8esnrezs
'1ezseleul uBlIn>IB^Ia'4utlorr {Bsolzlq€8€ü >IBIuerIlu zV -Zs9 9p9}3lJ? I9tt8turueqtelrnlu ZsoJ9IIIoH,BssoSBlBq IIBq9I
,ruZo[nlle -B^ >Ilzsel
l3l{eI {glcue^uo{ rpudups u3lleleqzop{l9u u'tozÁleq
eq8lle t9s.Btuq >1auÁlauru 'l1ol 9:e rurela uuÁ1o - er9uelle r3es TIuIBpBsJBl t (tuuo; B uBquozB lleÁueuello>IplueJp zsopt1
-uBIBls9l9IpI rezÁloq e 'uÁpsgtt 1ututruds B so >Iosep€luul Bsz -{zsry )ouelezs9}Io>I zs9 solnq B eluz3>Ile^o>I ltele4 1e ítní
-:ed e - eurpzlguepolleJ u3le^ eqoJe{Is soJB^ € >IBDIBIueqlB zaqde.rezs sI úIcBDIoIuep e rolruru 51eu9pl zB >IBuu€ eruze>I
,glzurellaí ur9IJ.BDlo}zslJ€ ze luuruÁEo esope1
zV ,q le+lelel9lleJ9le lüIeueuol B IIa>I )lmuIoIuBZS -la^o>I u3IIa{ Ig
(,d ,8€ 19{ ,r,z66l ddg 1esn ual9uuEeur oqddez5 sg Bí8ue.I uel9zo>l zsoJ€puld
,gzgÁBBau uaso8osÁlaur ifu9ureqo>1 zs93a zt se
8lzsvlo?pxpuv Lolzs?p?4J qgpoqopuo8 3olog,vsgtlpto1 '1u9pert
Á1o.rqtr {u9:ey) ,,,r_uI.EIBl >19í6o3 8aut tglzso.rod >Iau9{lq {ol?puolu B IIrV,st e8rst1o;nszl}l lezso^nu sDIIBqcJB zB lueu
'lgr 4azsnuurrg zu'st89ur eq ap't949u9ur ru39qt9 eí6o3 ueu -uq !u3o11a3 qqezeqeu ap 'ruatía;8eur qqaÁuug>1 uBIEl lolBp
,zsolIepIBJeH ,I (zú
[sTuBÁ6n] duu y" lttJg{ oo§,3 €lJI - ..>Ieule^ -uoul19{ 9z3{13^o{ B Á3og stuleu'lseluÁ8e49íto49sc6eul
ur6us6o; rglgElozs 8esso8gszrE1 ze '1urrng e 'u.tttq qoleí ÁEoq '4tuzo>1I.BIBl uBq9s?JJoJ BJIuIu u 'ueleErzs19; IuoIIauI
(4oÁuo,re4ozs ,BllBtzoll.?^ a^
-q r4eu e eud9lgu du51 u e11" leltquelsrqqol B >Iunlrue^ ile{ IEzsn)FJnzS c fuuqrÉnug 1r4u - 9i(1o3 rctd -9r9Igzs 3IPad loroq:9 ze'941euglap
?qIIIBzs lu9>IIal9lI3JgIa '4nsue6aur t9rp93tl e ,(Eoq 'zoq -run1o zr'(zsnaqdry) zsoreqdry sa r;urru ezsnqtoly'le1 tru p
l33osÁu933l 9í8II 9 op lozgp>l Y 1_et
-pru {Bu9sE^Io zu d8oq'lalszzB ugdnsc urelq (esetlpro; ut,l -8oJIa luelsl zV ,Blloz9Jq9 l91lál sel9z
-qV,eg9l3za>IJezs sepo IopuoE rrrE91olru 3oro6 B qnd9eq
-ei3luá {IÁ8a Zsozsnuolc Áu9üls3J
ur)le zsoJaluoH IDpIos JeIII zapulu'le1 ruzo4uuezs ueÁ1 -ts1 Ásouufl ()Buzsnoz Jo -Eula / B^pB ltltq uo^rq 7 '1eueur 1,1r?F3u3q lpo8n{u 2 zg,olsáJEzE^ llf
(tle8eÁueJ
-3IIIB se IuIoJ lgllruru lol9 s9 splnq uequre ze Á8oq -BlnJ{B^oIn§Btoqorlezs / pele1l?>Ieu? sop3 / IuoIoIBp ppeq -9qlp qqoÁ8BuEel B 1tÁ3a zz zsenl9xg
VsYZo)VINosrx Wo.Ivcoul
 NEGYEDIKRESZ

PERIKIÉSZKORA

,)í9llolPI?JE]9 uas3 Ítol
leiapl^ B u8Jos iol8l9]unü v ,sI {9q
{{ luIuBJB^ '4alnuosou sa -oznz
51esapdalatt8lozsq8J )í€l[o^ ueulzs
-ÁIaq V ,uzopPlal uapaÁuuoi Dalaq
-e[ sI uau ueza'osJJo llo^ uau B8IoZs
-qt: u 3rpadreu (89§Inzs 1Io^ €J{g8
-IoZsqBJ Zoq?)unu uaz39^ ll9z9{
{eÁu3ulnJo{ soB€sruouoÁu B I3^Iu
8BpzB3
'8au 1ouaqza:azs {oJ€8[od
ap 't9 49lpa3ua {3DIe.tIau
" ]BsJ
-áZsuÉ8su u9í}p lelJaq lI3)osJ9U
ra]eÁIapa8ua IS9ZBDIBI{
V lryoq
-Bq 0szJad 8 leuaÁu8au ]8luoqlB Z€
IaÁilau€ 19sgudg8au )íBupEqoí?q8
{?W? )í3llel e^r)laqeI ueq-z8t >I3ÁIeq
alaI3PpZ83 V ]€rIo^uBqDIoulq u€I
-|Eru]qle ze TEÁueqlsr,lz3 IuoIeJn8[ V
]gÁugg luoIeJnBI V -Zso lpda (uBqzsneJld) uBqZsneIBJIad IoqIeJ e ZV DI {eilel
,I9q9Ip9uo]
§e Ioze:qe tatauaIeíEaIoZsqEJ (ualazs
qqoa de4Bze^ Y,lu3>IT€í)í€IB )íZse]oJ8
]"Ipaüo! Iu3ql€ ze ielledeJezs üeu
q9 uau trezt uulet (lele8lozsgr:
nsBz8uJ8zs 3oJo3 z turu ']etlozerqu
I.Muazsuo{oJ qqoÁ8Bu I8>IIos rB)I
-nU J333u € Á3or{ 'solPíBs ,nqlal3 u3s
-3lele{ol 3ls3l ngB 1IB^3Jolad3g33u
9í PsBIEuJoJ8eu loqozs V ]nzsn
wuZIsJ €8IoZsq€J IaBaN :DJqqof,
I9qdl98es IuIBIIB Inlaq uouoqlv ]DIB'lgusgzs 4oze 4EZzoI\l
1a 3agtutzsole1 l9lpI9.J B lB>IolzsBJBd B >IBllolDíBzsIo >IeÁu
-9uIItlJg{ snJoqBI{ B (uodezo>I pezezs-s Ze \lele ZsePIIJod
eC }Ie8asdeuun sozo{ llozoJBlBq8eu >Iello^ se 'uozo1 >1e
(DI
-n8uBJuo,{Eo zB L{IoJ oJesJ opuBIIB >IBlIn{EIB >Io3BsBpze8
(glouual
uelíoJ oJsaus3]3lJe Iuou se'erselzseÁ8oJ Izeq.:.;,ol
-íez pleq uo>IopBIBsJ B (uoTosBlJBlzBI{ B ueolo^dep 3usep
- zE? íveqla ze uB g J o>I sn]I€q J Je zv, lLíefi zua d e rup o plap Jo
uapzo>I uOqZJ 9slo Álulzso osIB IuaqlB zt '4ese,r4erot ttet1
-Iue zB >Ielzse^Dl IoqBIcBJ{olzstlezv íBot1<ueqopr Á3e pzzy
esepeTletualal zsotu9p v
,les83oJIeJ
zsouueJnl IeIIIJlzs u9JeIH ruelro8aur uelelde1
JEuJ ue qpazazs,7,e,I zB uol{douey .zsaua}Jol
}seloFzs Iueq
-lB zV,Ioq{epJa IB>IDITod'>Ielloro{e,(3 re8osrÁleurezs ggu8
-epze88altuolepoJlfl leuI9u e pítur'r*9u (uroldrÁ8g (eru
-9pa{ew'uoure8re4 lourlepeíe; ue8apl >IBsJ J€lu le1esliz
(luerr
-eloq rze3r ueg{elqq9sa] B op urtlle ze zoqeselro4eÁ8
1n8esnzel9q uoÁ3e1 1n3o í,{8oq' zotqlle 1utpolzst8ur 8eur
ueqpezezs,t y nguotzsolezs uaselozselüJel lsllq t s 'aq >1el
-lelnlu lB{olBzopIe,rze{9q'>1o1ouscutred e 1el1o.\ >I9 uo]
-l9íBI{1peq 1Eíús
({el]au}da
talelelndazo1 ip>plnuo.{8u.l e
{3lpo>IJe>I I€88BsoIB^
{orequre aepzeB E elo pezezs.l, y re>1
-esala^Dl9pu 9p8lozs lú{oleJzo{ u 4aíprelle,{Eoq (te>lnu
-oÁ6ul >1et1o1lulo uBgEIBlIe lBIuoqtB zB uB gpazazs.t y .tra8
-esllo{ s,BpBgIe zB allezU DíB 'lo?upze? euleu '8au 1ellosdul
l9J}BuIBJp V ,{T{Ou 1lolní seraurslle se^a{ ep 'teqret e >1et
-IosI^ >IozB'19uezg {plv,9^9I9J opetolqqol ueÁ[uIBIú^ uel
-IeIu JezspuoJopB souBIBlI9 zt
(altal
a36esuezele}o4 13essoz
-9{ ffioq Clezze resepet{ ll9Jzg{ 4oíepzu? B IolBsBlEI{ seÁI
-oluezs BllolzsoJ8ou uaguoze es9po{nu rueIIB snTnBDIoIu
-ep V ,1Io^ ulett.{uoztq >1eue8esole.tr1 lrulepusJ€l se {Bu
-e?esowqztqíeru {eJeqlue ze uuqueqty Evs?epze& se uoÁ8
,lInJe{ eqloz^,{Ioq qqBZssoI
3J.(3o uJ3Iepe]soJo{ B uBIIIBÁI -ea, u ueíept u8esn§r o zE luuazs zseleJ{ozsl llela1nzs ueq
(sr ,e ,uequse8o;1e;
-oJpezezs,§ zu unseru uopIoJZeJEZSEoJo8 B 8eInuIZsoIB^ -9Et 1 zv rsc1o4ra deu e eq >íetze>I}a^o>I >Ios
(uBquozB
se u€qu9qlv,€í9po>IIEJn uJoIBpoJIfl BszJed B (B,{I -ezollv^ IBIuBJp ueqpazezs,§ ze .rlelp lu9qty tg8eur rruy
-BJry >IoÁIBJry B - ue^eJ >Io>IouIBlB^Ig uoln>I Á3B^ >IBdBJlBs
ale{oÁuolo {DIou llezJezs Iuau JeIu 8osrrza4
B - llolBlÁIoJ }sop3>IseJo>I ni{ue.Ie,(3eu dde>1oluosu11 ttop -oq e 1oqu Je4>IosoJB^ ? oqqol {alpgJol Iuau sa.e;lte>lotrrg
-g)írtul ueseJe>Ils so (lIoA SeZo>IIBIIB^ Itulope{seJo>I sozo>I >Icllnuo^Bzsslr 8ped 4eqcru8qo r8er e'tu9qly Jo>ple oll3^
'uozea.lezs BIgIo,seJII{ IoJIB>IouJBscdolzso lFda BJIoJzo>I -pe4 8essole1 IsoJB^ sn{IlBJ4ourap se due8azs e Á8oq (1unu
(nle"retuÁ8eu
BlEJoív BIgIo ]BIIIB uo8our Bhuoddazo{ u -1opuo8 ila>I BJJV 1lezvlrÁBewt B BuIo^ zg .1euoto1 1e,re3
-oIZn lOIe ÉessoZo>I B '€Jo8B sBtuIBl8tI B Inuella^zo{ {BZBI{
(>IBuI81n
fl -9sqqgl {op9Plt) € luIIuBIE^ (- 8rzsopoqg I9lzsoqzse-I -
B le>IoZe Á3oq BJJB >IeJelJBl
)9lIBuZSBq >Iope>IseJo>I 1e4>1ete3tzs se IB>pIosoJB^ IBIszB-sDí B {ruzo1 lu44ourulp r.r
->IBJ o^eluBgTezvqueaeuJ ÁaBu soJB^ oZ8€JI^
(€Íluod
V.llo^ -o3u3l 91ezu ]elope soÁps 1DIeu E {elueqlu ze 1rruu (,{3r 116,t
-Zo>I >IIf8e s9l9lleBuoqB8 ozalJe
IoIoJ J38ual-ale{eü e uEq ueíept >1eu89sle^ozs Izsolaq B >IBIruB utguoze zg .tsede4
-pvzezs,S ze elqlg,e>IeFue >IIÁ8e glo>IDI Á8Bu B >IouJ€sJdoI zoqlgq9la zB llo^ so8elposuur uednsc tuolelet{ B lulJezs >II
-eule8o; ruguq'telnurpleq Iezze se le>Insepsceq8eu etle.l
-}3eIe I9JIl,uu3Ja8uel B lBpBIuJBI{le>I >IeuelaI3Os{nzsBuoqB8 -ou Esule8otu9l }ze>Igq {oIeJzo>I y,rulut8otg 1epletepde
(>Iauelele
soJBA B le^Ilu soJs^ B llo^ ezsoJ soluoJ Zo 519tzoÁ1 ueÁp te>ln6es3epze3 1eze4a,{3r 4etBDIolzsIJe ze uuqeplly
-BqBZs 8BIIIuBIIB uBquel{lv ]eulepe{seJe>IBuoqB3 V anez rapd9zo1 ueuzs}p u€sedulod Á3B^ lleule ueuuo(n ze seaa1
-o^Jezs 8upurule uolepo{FJe>I B 1Io^ ueg>IelJelu ueÁIW ue8r tgquszred e 4etppuqezsle_I >IozE uBlnIIu 'ueqlosor
tueIepe{sa.Iey -B^ uol IBIszB-st4 y : epled uolloÁ8e uudns3 .uBq>IunsBpru sI
.teloÁu
1o8ezeq 1euua^uezv(gleqerrr4 uezsu d91 e rtqu11
,Buou,{uBJI
Zuod B lsB8oJIeJ IsJIo{Jo so -91sa l€TolBpB l.rourst 1oíelnq9posc 8tulos uBso3BsIru Á3otl
IEBsBpZeB 9JBí un {Eo Iezza ZV, IeuzsouBqdolzslJv snJBzsBq '4tzeultvzs [9qqe luozsrlr e8esqgol >IuIBJJ€pn{ soteloscdu1
(>leuel (qqBs (1esoÁuen{
Jo>I B InEpIod uaÍII {9pe>IseJe{sDl uB>Ios .,(8oq Iappezezs,§ ze >IulelaJelusr uetu 5lunueue8eul
-oluoJ 8oW,sI >lollozg (1eulosoplosz B sIqqBIB8oI) sa (uez InJo>IIs Iüou lJoze u9l€l
ueí39J9E 4opezezsna lqq9Jo{ v
-3lel JezspuoJ B ap \IolI9 Ioqs3}aZIJ uodB)l l9l8ossozo>I 3 se usgpeÁueg BIJ9JlolzsIJB zv
t{YgCvZWS,s Zv
WoTYoYSuYJ II{IIHJY ZY

Jo b bra íent :F elirattóredék a rabszo1-
gakereskedelemról, Athén város
központjából. Annak elienére, hogy
egy athéni ember gazdagságát íőként
a birtokában lévő rabszolgák számá,
val mérték,a szürakuszaiak az i. e. 5.
században már sokkal nagyobb tö-
megben használtak rabszolgákat,
mint az athéniak.
Lal; A görögöknek az állatok iránti
magatartása egészen nás, szelídebb
világot tár fel elóttünk. Ezek a 6, szá-
zadi, terrakottából készült állatszob-
rocskák a Szicília keleti partián lévó
Megara Hüblaiából valók.
A gabonakereskedelem rendszere eredendően bizony-
talan volt; a körülmények versenyhelyzetet teremtettek, és
nem maradtak hosszú ideig azonosak. A század végénga-
bonaínségés a flotta elvesztése sújtotta az athénieket. A
Földközi-tenger másik végénaz ezüstért és a bronzért folyó
verseny, amelyet a verí pénz iránti igény még tovább sú-
lyosbított, katasztrofális következményekkel iárt. Talán Athén szabad lakossága volt, és feleannyian, mint a korszak
még a Hellaszon belüli lókereskedelemis komoly nehézsé- valamelyik nagyvárosának, például Milétosznak lakói.
A laureioni körülmények közmondásosan embertele-
nek voltak, bár nem ez volt az egyetlen piszkos és nehéz
munka, amelyet rabszolgák végeztek Lzathéniak hadifog-
lyokat is dolgoztattak rabszolgaként a Peiraieusz (Pireusz)
AZ ATHENI TÁRSADALOM AZ 5, SZÁZADBAN
gekkel kúzdött, noha nincs tudomásunk róla, hogy ez való-
ban bekövetkezett. A lovak egy része, amelyeket a lovasság
használt, legalábbis a 4. században és később, Thesszália
három különbözó vidékéről,Makedóniából, valamint Ko-
rinthoszból és sziküónból érkezett Athénba. A thesszáliai
lovak használata bizonyára a 6. századra nyúlik vissza.
A gabonaellátásnak, a lótenyésztésnek, a pénzveréshez
szükséges ezüstnek és az isteneknek hozott áldozatoknak - a
|elek szerint - éppoly zavartalannak kellett lennie, mint a
természeti folyamatoknak, kivéve válság ide|én. Az emberek
- a görögök meghatározása szetint -,,olyan lények, akik Dé-
métérgabonáját fogyasztják". Mivel azok, akik a görög iste-
neket tisztelték, megosztoztak egymással a feláldozott álla-
tok húsán, az istentisztelet ielentette a görögséget; érdekes,
hogy az eleusziszi meghatározás tágabb; lehet, hogy innen
ered az az:uniyeízdrizmus, amely az idők múltával felfedez-
hető az eleusziszi misztériumokban ? Az 5. s zázadi athéni tár-
sadalom azonban végletesen zárt körű volt, kizárta például a
rabszolgákat és a nőket; a polgárok feleségeinek és leányai-
nak semmivel sem volt több politikai vagy törvényes joguk,
mint a rabszolgáknak. Mindegyik görög város rákénysze-
rtilt, hogy foglalkozzék az idegenek helyzetével, amikor
azok száma megnőtt, és a városok területe bővült, hasonló-
képp tenniük kellett valamit a házasságon kívül született
gyermekekkel és a félvérekkel is. Athénnakaz 5. században
sikerúlt megbirkóznia ezekkel a problémákkal, de a rabszol-
gaság intézménye merőben más kérdéseketvetett fel.
A rabszolgaság
A vagyontárgynak tekintett rabszolgák, az emberi lények
adásvétele, mint egy kutyáé vagy bútordarabé, az ókori fel-
tételezésekszerint Khiosz közvetítésével jutott el a görög
világba, a khiosziak azonban azt állították, hogy azok a rab-
szolgák, akiket ők adtak-vettek, barbárok voltak. Sem a há-
borúk, sem a kalózkodás, de még a rabszol gaszerző pofiyá-
zások sem tudták volna hatékonyan ellátni az 5. századí rab-
szolgatartó államokat szervezett kereskedelem és piacok
nélkül, ezért Khiosz szerepe igen fontos lehetett. Athénban
a rabszolgák eredete) hovatartozása vegyes volt. Arisztote-
lész megállapítia, hogy egyes vidékeken, ahol a rabszolgák
száma nagy) etnikai kevertségük megkönnyíti a rabszolga-
lázadások elkerülését.A rabszolgák száma Laureionban
(Laurion), az ezistbányákban volt a legnagyobb, itt
2o-3oooo-en éltek, majdnem ugyanannyian, amennyi
partszegélyén lévő kőbányákban, még mielőtt expedícióik
az 5.századvégén eljutottak Szicíliába, és mielőtt a szeren-
csétlen véget ért legutolsó hadjáratuk következményeként
sok athéni pusztilt el Szürakuszai bányáiban. A Laureion-
ban alkalmazott rendszer egyik változata volt azoknak az
állami bérleti szerződéseknek, amelyek rövid távú, gyors
hasznosításra irányultak. Valószínűeg ez lehet az oka an-
nak, hogy amikor a klasszikus kor végénelhagyták, a vidék
teljesen át volt lyuggawa apró gödrökkel és aknákkal, üre-
gekkel és folyosókkal, valamint annak is, hogy miért talál-
tak oly kevés olvasztó- és íinomítólétesítményt.
Gazdagok és szegények
Egy Laureionban fennmaradt, a tulajdoniogot rögzítő fel-
irat szerint a nrlajdonos igényt tart ,,a fiildterületre, a létesít-
II3
 ,§
NVflCIVZVZS zV WotvcvsuYJ INgHJV ZV
AZ ATHENI TÁRSADALOM AZ 5. SZÁZADBAN
 91|
..',, |,..;, :r{ourB§}doiz§o{eu9!tiáj
-ü9z§ ,lp?z9z§ ,t zsoldv1i14ty :olqqad
1l4dq
,
qlqÚg{ry po{g zr rlarlv 1a19o9ip1
Á6Bu qqose{83[ 1rÁ3a ze (19qero1
EB§JazsPs3 l?uoJ e'|Duoapo ÁBE^)
,Cz9qulzs sncpy sapgrag :alzg
,{3u.lldaalgÁ[aq iBuEJEl
-Io É9J 9llN maqly teÁlew(e,rnu
-l9luta )í!uoq€q Bsz:sd r,t8oq'4rzslq
,UEln ElBlBt|
rzE u8{os zsJPllJed uoZs
-llodoJ{V zB sezaTIdJ osJoln zB lIo^
z3 le^98esnl3zsÁ8€u solZsEEBü EI
-€lndoJd E 1IIE u3qleluaII§ soi3puEzs
EíBlJu?8eI3 se E8EsuouU lEuEu
-oldual eígm3lsl (zsoJ3lclv 3{tN)
u3[Jz9ÁD uBpBÁuJ?zS v :Judl DJlDg
.
.,tl
;í
.li
,llll
!"
Jl
.]l ía,
,.]j
ll ?
ll
ll-.:,
(nr,
'"P§",o
"qzsn6lEJlod
,B{lBmul (n.rezs.Á8su
l9d9) u0{-Z§9PI}J3d
nd"l solndIc
t3lusr u?q{ul?{dBu §o 'r9|9uuo3 9§IDI alzilr}8atu 8IEJo{
,Ie^eseleze^
>IBlEtüoJ E uezso8e loq9ÍÁ8Bu zsIIodoJ>íV ZV
zsoll€uejoy (uourry qq9IO (ilOZ3>[lO^o{ E{?ZsJo>I Á8eu
zs3P|tJed pÍBru
(JirJllel9
sallde9íín Zv lelulazoÁ8 IBuIEIBIEICJ >Io8oJo8 B s9
(uulnzv
'tueqty {9llolzsoJDl ueq-ogr,3,1 >lBszJod E Á3oq
(,roslelnde
:Ie^éuIJ3lso9uB} Ín Z§9ueqlZ§IeI) >lrulozo>1 Á3e
(Zeq3solldo
lu§I(gqol}Io^BII3 uoPplo PIBZ§? zB BJoEE zB 3p
>IBuPluoIdt'uel Zsnez lzsodlunlo z€ {elpze>I_Bzzoq J91u uelel
-e{I9p l9pllBJlzstz§recJ ?' se 11ut119 >1etepdá d?z§ J€tu uozsll
-odoJ>IV zV,oleqzo^ou {BusoJE^ 1Io^ 8I[E sI u€qBJo>I {nJoq
(1Io^
-BI{ BszJed B 3eW,uEqE{eÁuJB zsIIodoDIV zB nIEJ,(u.ErI
,3 ,J ,InJo{
-3u uBdnsJ ueloInJ3l uot{lv InJo>[ oo8 Oue^ IBJ I3u
,€I ,e ,I
-?>ItluJ sgt? uaqpv,zLzs zE tÁIeluezs qq_oJ8el so lopgJo
(lzsqodoJ>lB
Iluodzg{ IJo>Iu3pullu 3 Zv ,ZvIquE?EuJ sabaq
ep 1Io^ lo[nd3 IIuBIIE se luoldluel dazsEposc >los uBquoqlv
,9lEII19l
iosJ3u llnd9 lgp 99Lt
Ia§sg^ai ? ilozo{ azsel aai u9üequsd
lloquoJlezs P119 1Jt{68 {9l9l9l V
,(BüoIdu3l zsn32 lzsodunIo Z uBg
-Bí9JE^)*Buoldü3l snuulJP?H" luIJ
-3zs lEJIJaJ E >IoEol o^aI uf,qJaloI. ry
NIIHJY ,ffiq-€I8l'a^Zeu
loq.{uErl neía)íI3p
zslIodoJ)íV ruaqlE zv:uodDl gzold zV
,§
NVgCVZyZs ZV Wo]VCVSuyJ IN$HJV ZV
 AZ ATHENI TÁRSADALoM AZ 5. SZÁZADB.r,\

t
y..

] archaikus
]__l klasszikus
---l helleniszlikus
A ttjloldalonbalra fent: Athénnek az
\ Ilömalkori Eleusziszba és a Spártába vezető út
felé néző nagy kapuja mérnöki szak-
tudásról tanúskodó, szilárd alkotás
volt, védmúveit évszázadrril évszá-
l l neszelon
- 2 Propülaia zadra egyre jobban megerősítenék. A
3 Niké Apterosz temploma városon kívül síremlékek (a ttilolda-
4 Parthenón lon jobbraJent) szegélyezték az utat.
5 Erekhlheion
6 Dionüszosz színház
7 Aszklépiosz szentélye A Thészeion (valójában
Fent jobbra:
* 3 Herodes At|icus ódéiona Héphaiszteion) volt az elsó nagy
ti, 9PhilopapposzemlékműVe
építménya perzsa háborúkat követó
'c Periklész ódeiona
l újjáépítésimunkák során. A dór hat-
oszlopos előcsarnokkal épűlt temp_
lom tökéletes példáia.

Fezr:A Propülaia, Akropoliszhoz

'' .
peiszisztratosz az
j_ vlzvezetéke vezetó, díszes bejárat, Mnésziklész
tervei alapján. i, e. 43z és 43: közön
épült.

Felzr., Pheidiasznak a Parthenón is-

tennó|éról készített nagy szobrát
gyakran másolták nem túl szép, ki-
sebb formában. \|yel ez a z. százaói
római darab is.
Fent jobbra: h ny olcszögletes Szelek
Tonya közvetlenül a római agora
mellett, de már azon krvűl epüIt. Az i,
e. L században Kürrhoszi Androni-
kosz csillagász építtette. Napóra, vi
zióra és széliránymutátó volt. A dom-
bormúvek a nyolc égtáiat ábrázoliák.
A Parthenón Qbáára) i. e. 447 és q8
között épült, Pheidiasz irányitásaral,
Zeusz temploma (áalra), Mindkettó
méreteivel és fényűzésévelkívánt
hatni. A Parthenón oszlopai, ellen-
tétben a hasonló templomokkal, sok-
kal erósebbek. ug5anaklor kecse-
sebbek voltak a szokásosnál. Az
Olümposzi Zeusz tempIomának ará-
nyai hellenisztikus és római koriak;
elgondolása olyan merész, hogy év-
y":"d:!c tarLotr,.,.amig felepüIt.
Epíteséti. e.5r5 körül a Iűrannoszok
kézdték, bukásuk után i. e. r74-ig be-
fejezeden maradt, ekkor Antiokhosz
Epiphanész válla]ta az éprtkezést.
Végül Hadrianus idején fejeztek be a
munkálatokat. Kűönös, hogy régeb-
bi keletű, mint a Parthenón.
 8I1
1dgj.-
;.#.
'{n*...,."i,,.
:. :*,]:!É&itF
§i i:&:]i
il11P.tuPq eq3Io
Juolo'E(ÍuE ruluB'ellpoJtldv lp€J :;;.,,
-9J B 8qqs^ol l(iB199u qq§s9pl 9JoZyJ '
-qB lJí9uuJlsl.,(lJtlzulz?q E) EnzsoH
(lelIa^
3JInulzsoIB^ lloIoq lEuEllEd
uoJBt{ B UJsJ^el áI€los rEÍ)É[EuoJ ,nú
9IoZBJq9 }E)I9 pual?q 3E9 J?Z
-Bq ol€t|lBI
lll uouEdml uJlel V,{Bs -t, UeuIBsJ ÁBa louolduJl 8lllzslp
(tu1o1oput8au (saH
-osBlEt{ sl Á3I Jp'uE{uos] Bzzoq8JU l:atu Eu[oA zeqau IEs sel3zdoilá ÁEe - {os€^ol € .dBoq -3^zs3J {e.{üeu{ál3s] sm{Blni 3'l95
,WeJ lpPftu Joqozs sJ^ei ,olEq 1e{ad3uun nIeJ lsBl
lEsJ -SEW,iJlJ3ue eJJi3Iue IEpBlp IllaI3J -.slaqJl,IeJ ilzepI -3sdJuun zB {PsJJEl€'lalJueu -sI zsodunJo 1lnő aqÁaa ze uala Cloz
-l€i é§9l§Inzs 9U9q}Y se {aualsl zsod iEsZJ3d E lJÁIJüE'u3lelndJ zB UozE sD|llln{ s3 solBlosJdBl l3^JlJlalZSll -nuo^I§J V ]9q€uI8{I€ BIBu3q}PuBd -9]q_8 ]alauaul Is9Inüo^I3c ,Jnloq u9J
-unIo ZE Uol€ZuoJo llál3l V ,leuZJu 8au {slügJe{ á^zsÁIáq 3qllozaÁu {ozsoJeq E uenuleuJÁ8J'llo|Blnu Á3€N B'd3uun ll3zapu3J aJsl3lalz§n -osdolzso 9sIDl {€uut ap 'uaíquot
-3l3a^ §l ]ozsoleLl se {ouelst lÁIJt{ E -lol 8tBu3qlBuEJ E (€^[nsolzs€3eu -3q uoFüo^ln ls€lnuo^lel € )I3ÁIeu€ 8 11odD1 üJqozsz§n}pi guue]Sl ZE l3ÁI uuodzo{ zsá8e t3lnd9 Z? lnJ uaq
l3ÁlJm \lEíIozEJqB r.uIapzn{ llo^l^ PTloZsoJ9q lll {llE ,lElIo^ lDluJqlE '>1euloru8o; ? luIuEI8^ '(sl ttl ruru) -auE'lsolUo)í lUJzs B EllínÁulE EllJod -:94 'z;r3 € azsal oünlJeJ gqs3^a{EáI
u3aÍpIoJ €ltllV uopl3ZSod se 9uJqlv lIBq33ü u3qzol JJEtl [Buuot|IBJBW tní {gDIo§9^oI 8dojezs qq8soluoJ8sJ -oSJ Á3J ioJB8lod E ieD[DlE'lPzsoJ E uJqÁ33 so lpBJBmueJ uPqlodBllP
lEJqoZs uouBduru fizanf,u v :tudT lJezsElleH s3 llauJqrv n - lTtJazs 2 áp'(uolDplot|Il B psBl) llIJZJ^ lo^ -3IIop?^au {3szrol íüeql? z€ sá i3ual qqoí8eI {osElo)F llBzs9Jqozs V :?Ml
*,
,jii,
Iia ;ffi -€
}' ,+,
::r*'
-IpJoqozs V ,tlozslBÍ uafie {E§ZJ?d E uele {o8oJo8 3 ueqlv
laÁIaIüB 'ledelozs ol3ze^ B lze BssBuní eJsezeíeJl) .Á8oq 'st
(lTnzsei
]JeZe ruouBl{'- 11o,1 se8eu Jololü zI Á8aturru so loq
-luosJluBJel3 so loqÁuBJ€ Áleuu leqqezs8oI B [nzo>[ BJqoZs
sn)nlni IÁuueuJBIE^ IaJ iBnollll9 llt Btlou - >Ialza^Je] aJe]3I
-elzsl} >Ieu3{gIruOlSI soJ?^ ugrpv u9[snd uI3u lu9uotIlJBdV ?D^qozs uquaquucl V
szek, amelyek többségét Lord Elgin Londonba szállította,
nikrözik ezt a kettós törekvést. A munkát az államíérfi és
hadvezér, Periklész ösztönözte, barát|a Pheidiasz, a szob-
rász készítette a terveket, költségeit abból a,,pótadóból" fe-
dezték, amelyet a perzsák görög fötdről történő kiúzésére
alakult, Athén vezetése alatt álló Déloszi Szövetség államai
fuettek. Ez és a többi periklészi építkezésme§ter-
emberek, kőművesek és szob rászokszázaitvonzotta Athén-
ba, ennek ellenére a stílus mindenütt meglepően egységes.
A perzsák ellen elért győzelmük révéna halandó athéniak
úgy érezték, az istenekközelébe kerültek; ezek a szobrok is-
teneiket és népük hősi iellemét egyaránt dicsőítették.

it: r\t

Fent:'íábla a nyugati oldal írízéró1.
I0akat ábrázol. akik áldozari állato-
kat vezetnek Bizonyítia, hogy noha
hailamosak vagyunk a klasszikus
művészetet elsósorban idealizált em-
beri (férfr) alakok megielenítésével
kapcsolatba hozni, a művészek kiva- frerr.,A metopék a templom külsó
lóan ismerték az állatvilágot is. oszlopcsarnoka felett voltak elhe-
lyezve. A déli oldalon a íő téma i§ak
(a lapithák) harca a kentaurokka1,
akik megzavarták királwk lakodal-
mát (ugya-nez a téma láüató Zeusz
olümpiai templomának nyugati
oromzatán is). A kentaur, ez az eí-
dókben éló félig emberi, félig áilati
lény, itt állatbórt visel, A tlasszikus
szobrászatban nem volt szokásos z
erós érzelmekről tar:úskodó arckife-
jezés, itt azonban igen kifejező a ken-
taur kegyetlen, maszkszerű és z iíjú
ií j dalomtól eltorzult arca.

A trimpanonok srkába gyakran

fekvó alakokat íaragtak ki.
oromzatra az egyik anikai hérósz -
talán egy folyóisten , szobra
került (/ezl), a keleti
oromzatról való ez
a Dionüszosz istett (vagy
esetleg Héraklészt)
ábrázoló szobor
(jobbra).

í|9
 se uoqdou.x a"up-" ],ffi :iff
i:^lI,,1rr"*1,1x:
uusoJozs uasoleqelEeru se 'oJuoseq ua8r eseualaí8au )íBz
-9q 8 ep 11aueqo1 4oÁleurezsue8uur eruÁuoztq >1osouopíe1
(
-nt e .{8oq 'eítelnlu lzB IIuu zeI4EwJoJÁEe uasaílat te>1 lpnle
IueN,1Io^ )Fsezodvlu o{seluJ3l o88nlozsso 4eu>loqurolz9tl
saÁ8e zu 'ar}al u9íluu3 zs )íolrla sa3asd8a lelruo>í B ze ]uIJezs
,1etle3szrn8aru ue§o)toloJ dB uo8l tetelrue{ {rÁ6e
{epí V
soJp^ IJo{o zu |ueros {oselese z€ aJuIzsIaJ B aqsa^
ulJq
-o{-9qqgl arapd9 zezs .{8aturur 1tuzsoqlunlo po{9 zV
,Heu >IellolínÁu la8eslt8es Ále>lesc
_ {BsJ {BIueq]B z€
|1rllogruore1 {ouopa>tulu B uoq^o ozo{le^o4 e treza sa.pÁ1
-Áprry uope4uur zsoddqrq4 .JJ llluzsaqulezs uazsaJallr lu3>I
.6t€ y .tlnÁuozrq
-eseEesla,rozs uotpv ueq9puatzse 4eusou
-zseq Eep}euatur.B 339sle^9zs llglgy p,r9ugd5 uuqplzezs
:: ,t .§
u se 1uuueqlv uuqpuzBzs zy rte1 usoruno.3,8as1o^ozs I9{
.e .r .tolsloscde]
a:
-pp1lBlpl B It J\o{ z€r B olseJe>J lu>píou9p3{
-B(.rJ B se IB^tBsoJe^ 9{lpHIBtf) Zsoqlunlo e^pzol í9l9plZx
J9ll3 s3 '19tpPo;p uaq-6Ll.e .t >1rszred y .uíndr4 aluopo{
t\
\\\
-EW IJo{o zEl|o^za.tolqo ÁEeu llozo{ zsodun16 zB sa Dí
(1gttrudre8uat
-IuoIBzs IEIu
B BllotJul llBIB esezJoua11o s3 e er
ll\ -8us 1olut sH'l II9 uale8rzs1o3-a>1 lp plI€ ttx V
.ueqoFar u ttozs
Jl'.d -lgí ledorezs uuodzo4 veqpwezs.§ sa .i e sorel Á8eu e zg
\l
h\
ZSOHJNOTO
NVsCVZyZs,§ ZV WO]VCVSuYJ INgHJV ZV

Olürltbp,s:, házai mutaiák ntg szá.
munkra legiobbaq milyenek voltak
a gőrög sárazftildön az addigra már
kialakult, késóklasszikus kori élet-
kőruJrnények. Té]en az idójárásról
véden déli sarok nyújtott védelmet,
nyáron a fal]al elválasztott északi
portikusz (ovlopm elócsarnok)
adon ámyékot a fonrosabb helyisé-
geknek, ezek voltak a kényelmes,
.,komfonos" lakás hagyományos kel-
lékei, Az ósi kínai lakoházak északi
ablakait z úi niz ünnepén télre befa-
lazták. és Angliában még ma is van-
nak falwi házak, amelyeken egyáita-
lán nincsenek északra néző ablakok
Az olünthoszi házak kiválóan alkal-
mazkodtak az éghajlathoz, és kelle-
mesek voltak még a modern wem-
pontok szernr is. A fdak agyagtéglá_
ból készültek, ll íiirdószobák minden
igényt kielégítetrek. A nagyobb ter-
mekervagy az udvárt pompás kavics-
mozaikkal burkolrák.
0|+
&
,,sri
AZ ATHENI TÁRSADALOM AZ 5. SZÁZADBAN
ményekre és az andrapodá-ra" (az emberi hadizsákmány-
ra). Alig két kilométerre innen, a most oly idillikus dél-atti-
kai vidéken, Szunion közelében, a tengerparti nyaralóhá-
zak övezetétől bel|ebb, liliomok, orchideák és kökörcsinek
között tanyaépületek egész sorának romjai láthatók egymás
mellett; e gazdaságok méztermelésükről voltak híresek,
amit versek is megemlítenek.Ez az egyik leg|obb állapot-
ban fennmara dtmezőgazdasági táj Görögországban. Az i. e.
4. századbanszállóige volt, hogy egy egész élet sem elég ah-
hoz, hogy valaki megértse, milyen megdöbbentően nagy a
különbség a gazdaságokban dolgozók és a bányamunkát
végzők élete között. Ez a különbség nagyobb volt, mint a
gazdagságot a szegénységtől elválasztó bármely modern-
kori szakadék . Az 5. századmásodik felében Athénban sok
szegény városi lakos gyűt össze, és noha ezzel nem járí
együtt a beszédmód vagy a vallási élet tartósan eltérő volta,
a rabszolgák és a szabadok megkülönböztetése teljes és
megváltoztathatatlan volí. Csak kevés rabszolgát szabadí-
tottak fel, ugyanakkor a háborúk és a kalózkodás sokakat
taszított rabszolgasorba. A gazdagság és a,szegénység kö-
zötti különbs ég az 5. századi Athénban folyamatosan nőtt;
csak néhány korabeli birtokos család követhetó nyomon
három nemzedéknél tovább, és ezek egyike sem volt vagyo-
nos városi dinasztia. A vidéki házak némiképpa skót határ-
vidék régi tanyaéptileteire emlékeztetó, kőből épült, meg-
erősített maiorságok voltak) négyszög alakú udvarok, sa-
roktornyokkal.
Görögországban kevés olyan vidék van, amelyet elég
alaposan feltártak ahhoz, hogy az egyik régió összehasonlít-
ható legyen a másikkal. A vidék és a város közöni ellentét
viszont változó jellegú volt: Isztrosz (Hisztria) városában, a
Fekete-tenger nyugati parti án, agy agtégláb ól épült házak
csoportia állt a város falain kívúl;vajon bennszülöttek házai
voltak? A khalkidikéi gazdag Olünthoszban elegáns villák,
nyaralók épültek a városon kívül, folytatva annak a szim-
metrikus úthálózatnak a vonalait, amely a városon belül lé-
tezett - kiknek aházaivoltak ezek? Esetleg a városhoz kö-
zeli termékeny ftildbirtokok tulajdonosainak,
a várost ala-
pító családoknak épültek? A gyarmatokon az első időkben
megvalósult földelosztás után később létrejön az a7apító
családok megcsontosodott arisztokráciája, de a birtokvi-
szonyokat hamarosan más okok is megzavarták: az örökö-
södési törvények természetes múködése és a ferfiági roko-
nok egymást követó nemzedékeinek egyenlő jogai is.
Az i. e.483-ban lerombolt szicíliai Megara Hüblaiában
körülbelül i. e .55o-igagazdagokat és szegényeket közös te-
metőkben helyezték nyugalomba. Ettől az időponttól
kezdve azonban a gazdagok különváltak, és sír|aikat csalá-
donként elkülönítő csoportokban helyezték el. De a halot-
tak háromnegyede még a korai temetők tanúsága szerint is
szegényen halt meg. A sírmellékletek főleg korábban már
felhasznált olajat tartalmazó vázákbóIvagy boroskancsók-
ból álltak. z5o eltemetett közül 4z százaléklak egyáltalán
nem jutott áldozati ajándék; a tetemek 13 s zázalékát egysze-
rűen belökték a földbe. A háborúk, amely ek az 5. században
oly sűyosan érintették a görög területeket, bizonyos költői
igazságszo|gáltatást jelentettek; háborús időkben a rab-
szolgák könnyebben szökhettek meg, tulajdonosaik pedig
könnyebben váltak rabszolgává. Nikiasznak, a 4I5-4r3. évi
szicíliai had|árat legyőzött athéni hadvezérének ezer rab-
szo|gája volt a laureioni ezüstbányákban, akiket a thrák
Szósziasznak adott bérbe, Szósziasz saját rabszolgáinak
száma ugyancsak ezer volt. Igen valószínű, hogy valamikor
maga Szósziasz is rabszolga lehetett.
 ,u?IüÉÁJoJ Z€
i9pl llozou_"^
Bq8rIB,(IáurB 1o!§loí üBÁ1o za ap 1q
-q9§9{ gJ9J,l^I^ r8Jsso{ V,€Í]uodzoi (sr (aDI3s
Í8]&31d ,IupB Zo u3ÁIIIíIB
ö.raJe,r3}? ? - ÁIaqnüsiB^oi >Iunpru lZsE|B^ uBIBtfuoZIq {€sJ
ÍuBglol sDIIzs (e-lue>I{osJ
E gEqq.BJöl iB§JJ9)8 -9pJ9{ SO83íueI S9 }JeZ§Á5e ueí.Io Ze ap Á3€^
-Zsu P| P ?ual rIe^pJl Á|Ot|!uÁIJq
Ilo^
,$
u?q{oJJs la]rl Ja ]9lza,tl t}gu B8?sÁ8Bu >Io>IouIqpIgJ 9^9I uBq9uopí€F}
-Joq V _>Ieuef63
-3t{ uBJl€/(6 s9'lr]Igl3q llruSe{ {os z8 s9 >I3ploJ9lu9zs B uoíB^ 1l',s191or":,H§#fr".3,"^
,)Bu]oZ9Jq9
l3{eleuel3Í $á^ Igq]aIe
Id€uuapürü 3 )íoJqoZsB]lo{BJJJl I?q
-9loq sD| cI39^ p?z"zs,g e $aza:lre,J -nu 1e,lede1-1e^osp zB 'l1on uau loul>le ,. ;.i.4. llo^ iáu
-DIuepulu tueu uBqJo>J
lolos 3o;o3 V ,llou Btuuzs iosoJe^
(lpaí.rat
e uuÁ8oqe Á3l uelepJ>IseJe>I oIE^ IBIIBq lloced e sa
(r4uepurur
Erpulur ureu Á8e,r 'unuapurru >1ello tueu ep 'arra
J3z9 qqol uB^ ez1 ueÁloutÁ8n {Buleq V
,l3urleu9t,tot 89qreq
(>1e8osquo1
-uJe ze BJ{unlu9zs 4nualaí {o§3Jelle zE 1llza sa
(}9
-l1>I {etlo,t sr8aru uo{opBzBzs^o llozolP^ ruou Á8rel >Ios
l4urupru lulBnüsuo{eJ ueqazsa8e soílet teÁleuru'1uzsro1
ueÁ1o scuru :>I3>Iep3J0llepe so,{Ea ze 1vuzeuilvzs l9q9pt
Álou-r '1euut >1uníletuezs letuleÁ8$ rueu Á8oq 'roruo{ro,
-su>lozs Á3e 1rpo>11nru Áleur '1oreselozeJqp lB[Bou 9ltlntu
-eq ro]BzoplB ueqeíue1 .{5a s}íer t9r9lr;s uatsal Á3e Á8u,r
'- lzsel lueu ap (ueln e>la ze ueíuau Á3oq teÁ8e
,,11r39sa1o3
1oJ€s8Á" :lÁuozsse zeJezs luailu qelel Á8oq 'e(puot_u
-p Ápure _ ozs ue^ IoIBJos uepe,{Ee zsopolzseg uudnsc
;o4Á19 ,}§>I9 >InrJ3Áu lgq{e>I?tule iliret rplu '4euzeultezs
- z§olploFq>IJy sa zsautqdouslry'u9ru14 luur'lgtlgzrezs
utÁ1o - I9quIoIBpoJI zE lu1É'4esepszsaq se >1enurletreÁ8e
,Ioq>IosE1o>lIB llezsa^
)íorBpB 9II9 ?DIüns9Z3{IepuoJ V
-;rur ruezsÁ8eu 3 s3 IIuIBpoJI npuolru}z§ se8pu e rue}}Jepl{
zoqeu ursplozs ldruzo>1 {oJaque nrezs,{8o ze 1o.trur'19.ra]
-ele rdtuuapuru 6.elra r.ro4o zE Tunpn] lese^e>I >1esc souíe5
pl? ?dnuuapu?W
 *1

q,.;-
t}:,.,

.§*,: lr . ,.§
&,,, "&;-
::ji,-,.;],..'- L,a,.É
,"f :i,'uY
/l ,!

.,.-

Ez a
=.-'
>+- tsa]ra: freskótechnikával ké-
szült, az i. e. 48o körüliévekból való
I;,->. lakomajelenet a dél-itáliai Poszeidó-
nia (Paestum) egyik kólapokból ki-
rakott sírjának faJán látható. Hasonló
jeIenerek lárhardk az athéni vázafes-
tók a]kotá:ajn is. Az ünnepi lakomá-
kon hagyományosan csak férfiakvet-
tek részt, kivéve az eseményen kó-
sőbb megjelenó, laza erkölcsű lányo-
kat: ez mag5arázza az itt lárharo pár
homoszexuáJis es jciindulatúan ironi-
kus beá]lítását. A képet egy fiatal férfi
sírjaban taláJták. A festmények a fizi-
kai élvezetek iránti eróteljes vonzó-
dást feiezik ki.
Fent: Azittláthatő, és a British Muse_
umban órzött, terrakottából készült,
nők trécselósét megörökító szobor a
mediterran élet megszokott sajársá-
gait ábrázolja, de a megfigyelés pon_
tossága, az ábrázolás humora és
gyengedsege a kesóklasszikus kori
múvészet csúcspontját jelenri. A szi-
goru, díszteien vonalak, amelyek az
ókori szobrokat, még a miniatúröket
is oly hatásossá tették, itt lágy redók-
ké válnak, kiemelve az emberi test
szépségét.

@
:

Fent: Az eke a gőrög világban az em-

beri ha]adas legfontosabb eszköze
volt. A mitológiában és a metaforák-
ban játszon szerepéből következtet-
ve a görögök tisztában voltak fontos-
ságáva1.

A kézművesek munkájának pontos-

sága iól meglrgyelhetó még a bronz-
sisakok itnom díszítményeinis íóal
szélen)- Akompozícióra a úszta és ha-
tározott vonalvezetés a iellemző. A
visszafogottságnak és a titokzatos-
ságnak ez a vegyűléke jellegzetesen
kJasszikus, de em]ekeztet az archai-
kus múvészetre is. A halkereskedő
ábrázolása (balra középen) me|e-
gebb, derűsebb, kevésbé dinamikus
és kifejezetten deJ-itáIiai, egy kicsit
posztklasszikus alkotás. A bútort
szállito fiú /áalral, aki felrehetcien egy
lakomát készítelő, a korábbi kor-
szakhoz tartozik. Az ábrázolásban
van nómi íinom erotika-

í23
 ,§
NVS0VZYZS ZV WO-IVCV§{YJ IN9HJV ZV
 AZ ATHENI TÁRSADALOM AZ 5. SZÁZADBAN
Az ókori társadalmak modern elemzése több ellentmon- idő, amikor valamennyi vállalkozásban ezt alkalmazták. A túloldalon:Kézimalomban gabo-
dást tárt fel. Az5.századigörögök számos olyan ügyes-bajos Xenophón egyik kisebb munká|ában merészen végletes nát őrlő nő, 5. századi terrakottaszob-
rocska az athéni Nemzeti Múze-
dolgával, amelyeket mi fontosnak tartunk, nem foglalkozott megoldásra tett az államnak magának kellene umból.
az állam. Ebben az értelemben nem volt állam, nem létezett rabszolgákat szereznie, ugyanúgy, ahogya n azí a magársze-
'avaslatot: /.ert., A Parthencin frrzenek lovasai
ol1,an gondosan mérlegelő, hosszabb ideje fennáttó, öntu- mélyek megtehetik, hogy mindenkinek haszna legyen katonaköteles korú fiatalemberek,
datos, önmagát megszervező intézmény, amely tisztában munkájukból; úgy vélte, a helyes arány az volna, ha minden akik Athénéünnepének napján az
rolí azzal, mi a teendő, és tudomásul vette a következmé- athéni polgárra három rabszolga jutna. Akropoliszra tartó menetben lova-
golnak. Ók Athén kedvencei.
nl.eket. Áttítólag a perzsa gazdaságí élet csak addig műkö-
dön jó1, amíg a pélzforgatását megakadályozták. hztisállí- Vallás
tonák, hogy a spártai társadalmi rend alapja a háború volt, Tekintettel e dilemmákra és ellentmondásokra, valamivel
és mégis összeomlás fenyegette, amikor kitört a háború. Az többet kell foglalkoznunk az 5. századi gőrög vallással. Az is-
athéniak büszkék voltak magukra, amiért múvészitökélyre tenek világának felépítésemegváltoztathatatlannak 1átszott,
lejlesztették a béke megőrzését, gazdasági életük azonban noha minden alkotóeleme bizonytalan volt. Az isteneknek
békéskörülmények között széteséssel fenyegetett. A szegé- általában egynél több funkciójuk volt, s szerepeik változtak
nl,ek helyzete romlott, és nem javult attól, hogy fokozódó még akkor is, ha nevük ugyanazmaradt. Ami Eliszben Ze-
mértékben támaszkodtak a rabszolgamunkára, sőt eljött az usz dolga volí, azí Athénban részben Athénévégezte e7. hz

K §',
§]ry.i,11,,

ij í rl
*rI
§§jw',§r
{

,- "J
'-!

.{ .r.r. r"Tffi§
.,§Mx
;.1 i.ii]l,§"]]§,]]]]' "],;]:.,],,:]i]]§i§
- l í],
. l'l f
:

}s ",.J ;#
,ia:.,,,a: :.]:]a]::]:]]:a]::];,§]l,,.,,.,a,]§
,i]!i:.]]'',i.li::§ila:;:,]]].]1]r::]i:ii§

,Zsa]
lEDIaIu
lu8] ltJoi)í3u]B ]ulu
-áqlP Z€ lIoJoiEÁ3 1s3lBt{ oEílo dd3 3Jl
-nnZsoJEA - lIBlu Ello^ olIJl lJuIJI{
s3 E8EsJPqJPq
(Pse8oÁ8PJ
{8sls llnzs
-el IoqueJsauJu B Ze,lJlesJutl uJÁIl
{Ell9i }asoÁfu {tll,Zg{ 59 'I3i)3dou
E Ie{iOZJ {PllIE uEqlBlosJdEl l03oJo8
B:lIBl€lPq ]Epnl 3oJo3 E i]lololll Jp
'ZoqlosPlEq 3oJo3 P inZoi luEIE^ uE^
3lIB sJ '{JulouJuol1áZsá^nu 8oJoB B
I3ZS3J uaN,8J§nJIls sDlIz§s?|rl B iBuBt
-lluosEt| JssJ^;i 3llÁuua ,oJe iE]1ollIJ3
lezo) Á|o Zoqio8oJoÉ € sJ llEl opl ZP
(iBÁ3lEl
lJ{aÁIJUB omÁuil sJ lEZPd E
lJZ3 Á€oq'sJlJpuJNo BJEu8Zs loZoi
-IEI8oJ IJuuel3uJlJol 3oJo3 ,ualJl
V -ll{ lJnzsel lnlol oot,e,t ZE lPulozB
s3 pE^
-JeZs - JAZau Tauuazs 8oJoB - J1IÁ8J ÁuBpJad 9lí3 EqlE[nueq € Z3
(9p9zqo1
sgZoáIopDI € §3 snlps € IB3
-3€sol€^ú3Es8EpZE8 l03EÁüB ZV,ieU
-peJ3^e{ )íosErEq uozo8lop uJo l{
3au s3 ll3zella IoJln^t>1 ueolEqlEl IJü
-uaZs uBqlosPlollE n u3qlJZJ Á3oq
' Bolop ruezsÁ88u llJileuEpulu
- á[oí lPuE8EsuEJlEIniEFI{ )íoÁUBu
-oÁ8eq tiezseanu E 3JlnnzsoIEA
,llo^ PsBlJElIo^8l sElUoJ
E ueuBq'sJluellJJle ZP uJo BlBpEI{
{BuB§EIonJqE leuJZs V,rpBJBum3J
BldBu lBu 8 sP{oZs P ZJ ue.tJeq .{uEqau
r33uel-Izo{ploJ P s3 13JJo ioíBqlp
-BI{Iu3t{lP ZB 43l1ellzslp lJu3Zs l1alsaJ
u?qpBzEZ§ ,§ ZV ,JqJol llolnJ a4 oIlE
loq{Ju3Z5 uJqJulJluoll ImےElol
-Bd 9lP^ toqlopl snllJolzslqeld EIqa
l€lJlzs V,llnsPu ]ESJJE>IE'uB^ {n]au
-9uo} T,Lzssoq sI ü?qzs€IléH {?u?s8loz
-BJq€ 1Juezs V,(8l iErpP>lE u3qnsJu
uEqEtuBúou
-{oloJ Jlla) iaIBIB1
taiJÁI3uP !lEuiolESls Il3llzslp Iei
-lJuJZs (lleqell) llollJoquop'soUoI
97I
]lpo{zs?rga BIBÁuJ9z§ ue§aiz9q
,sá83Áual Besquoll.Dl
]Iáqs9lÉq s ap
-Ju luJlPÁuP^pEnu lPu83PssolEZ{olu 'uBíBuo)t?lel lolr9ÁI§t{rlu z§€Iplaqd
s? {úu€s?ZBu§Zs ruel§l,B§9ínű9^FÁu lüIu'u3duoulllzsrp lI.PuJoJ I9qÁuBJE
,nod -33u qsJl lulu'liIáI 83sluJu p Juueq z€ {lzopPJíErI Á3r]u8Á§n I9q9íí3BU
(llo^
-oieJ ezs3l Á3Bu lelseJ E 3p sJulzs 1l3l qqes3^Jl uB|EJ,lasaluálel lulJZ 91ulu V ,ezs9J Jaz§io IpgzÉZs ,§ Á33
Jo{luElEA,ruJzsunil'Salde8 sl8áu -Je xugzs E BllBlzol[?^3ou ls3l Il3||E uoZ 6oInB}zs9I8^ 3p'IuZoJ9l9q8áuI z3r{eu
Jssll Jp \lJTlelJIZsJl olB^ll'Plunu -ElUlu3eU u8llnIo,{uoq E §J l3|q3I rloz l9íapl Is9Z3itáJá{ iglea 1gqug;ne:g
E z3,i3uuelseu -o3[oPll uJselelZs3J €'íq dJzs s3 SnTl ,loJ
Y>Tllv ZE (Wa}} Bu3uIEd ÁuBJB Zv
ieüal 8EJo{ftzsÍsJÁueuJIJl
oteqpuoü úru U3q3Zs -ZsllEJl E uBqUozB WÍBl ooi,J,I ,sl uJl -qozs-zsnoz Í3Bü B §u.alrdaleJ s3 slza^
-e33 oIJlzoduo)í u Á3oq
(a:aoalle
1eu -lÁ[eueu i319|UJnu lIaua [9qo1 lueq -lal8Ju Jnlol oft,J,l ZsJ^nu P JoqP
-u€ 3C,lÉ3Psl€uBJp s3 las3lIJns oZo{ -1E lqqJ3aJ8el B otPqlEI llo JEu 'lEllnÁI loqÁpgnlrr B lgqqÉ'anla§aD nüEpIed
-l€lnu83u lll olJlzoduol B €hJEl JJ -osou nlEIsolI?q ooinJle'Jlsal nJJZs 9I8^ Ir)qaÁJ3l{nru rerclutr1o ZsBlpEqd
-qqo] llB'lBqpPlE se'EsBro{l€ llÁIJu -ElsJEu lloZo3lopll uJdJZs iJxuUzs B zJ uJÁ[tuE'la>14ourzs §oJoMJqou
-3U uou3tlllEJ B lUlu,]Plnu lJ8J§leq §nilPqJ]E ZV,oZJoJls lso xuuzs V -lf, se EuEq§E6lBs'at:lal'ueqtezotpl
-al qqoÁ8Bu usrp1o8au le>ltuqrat 1eu ,sslo{lE 3oJoB sJuelJÁ3a,lp qqPín sa qqeín 3lpulu '3les3ltZslp )íe,l
-3BJolJezs E laüua,uouolduar-UoI -BZezs,§ uesJlJZ8eIlJl BuJ] IEl3olollU -olnd3 ]oig I3J i}llyuzssr{ IrBJiBÁ9
-[odV tEZssEq B sa u€quaqlv sl 18lulu B s3 seu3lal33u sUe8álJ tlozslsJ BJBu ,lálpzel
ssu {8UuP^ JPqBq(33u lolBqJElel -ls B,elzouBln 1BllBIE lolelzEq ruPtlo tuBroEíJnq,lBllnpun1: uuquozu ua8an
ul3dolJu oloz€JqB lBlBqlld€I se lPl ze ue;tt'ntapa:: ttl{nI 3BloltlF ?u]oJ Jolo ZP ÍlJuaIlJlo{ sa lallorol iEllo^
-oJntlu3i ügüeqlJ?d B t?s€JJoJ I?Il]JoJ oln{u BqsE8Bu V,uolnílJ sl EqBlsZY 3]Jo2s,Á3á uBqlT8ssJnpJoJol§ 1pszúZs
lqqoln zV ,]PqlldBl Á3e lu3laI ]nElü3l ,§
-sl) 3eu EsEl8q leuTezslpJoqozs qqolEÁll33l ,luEJEÁ3a uBqzuolq so
ltrEq,(üR^J9ul
la)í uo[EpIo itsPu E'llaJsezJgzs8Ju uouequBd e sa {eul3Zsa^nu luJl]la Ze ü?q?$o]E]]a1 {9l8qzBu
sBNEZs Á3e IoJJPt{ J nBl uJ)í 1e{ uolepIo Á8oq'EllPlnW,uE^ u8qun3znu llnq I?)JIP u€qt?ZollB^ al?}los Furlá139^
,IEI8EJEJ Eqqruoquop -uPlz§l
llÁ8a ZV lBu zE 33luJlJí 'lEl lElEl uBquoplZS Á5oq 1lnJ3pDl IolloqulqzsruoI sa
-lB[B Iqqol B ,9
lEloJnBluJi oIoJJBtl V lo88JolJEZs lIEuloJB3u uJdJZs E lza IoJl9lleulEd so,{IEqBzs lpEzBZs V
,IáJ
j?tJ9JesJ IBl]Bín se 'Iofi3zs
'{,BllolPIBI3l9 1Z? ({slIBI€l >Iouue8epl l9É9slujoll3zs e lruIE -pUJlÁuBJE t8oJ e lElpuou3['rulEunl
Á8oq'eÁuaurza>Il3^o{ e (Euln^rlotu
!.e11
zv >IeuIIüB Áu9q9u ll3llei JJsJZeí3JDl 1IPsEpuouI ueI l3 s€3
oílezso^nur e uulzsnd tueu so'1e tpoíret etue[lazs ]ozso^}ul -zou llezaí{Dl uBqÁuE^JPu E I3^;sJp
-os9J33eu snuzílBal P JollüV,8Ju
3oro3 sn>ltzssepl B ollÁuqqol uuquoze uopotu so>lopJg IE{nEu
,BI{8IB^ (r9 ielZJ^Jal lulJoZs loÁu€JE
-al?u ls)loJqozs v ,{Bu)IosnüzlüBEJo
lze >I9l]e} {o8oJo8 ? >InEBü Á8or{t 4gtpruro; uop
op3{3^ou s9 9p9lí3J 8tpad ]El€uJoJ
-9tu 910>IIB uBÁIou€Á8n s9 11?ue^l9 uBDltÁ8 u36I sI DnsBuI
sn)íul3uoe8 u'>1etloz,trqu >1euuaÁlr
lB{ÉIual 3oJo3 y ,sI 3nadezo>I >I3fu§llo}g{ IBIuJoJ rual{lE Sa'{EllBI iEDIolPlosJdPl snTllJu
zE se uBqB>JBzsopI llozol€IJo>I p)PIoÁtPqBZs (nJo6lzs snlü -o33 lBlEuJoJ olnploJole uJqlezs3u
-lelE io8olo3 V,BlJlauoe8 s3leZs3u
-zI)lzssBPl B 3e1Il >Ioun^uoru 3oro3 u 8eur4euueI3Í u€qlEtu -let'ueptuale zp E8esreles qqomal
-JoJ solBlPposc se souoln{ ueÁIllu
(tulaÁ8g8au ,§
s38oÁuo-I -lJl8J| l3zseAnu 8oJoB IpBZ€zs ZV
Tqűoq snqxz§svlq D §DruDnxd

/
A képenlátható tárgy részeegy csodá-
Ietosan szép, ormentális díszirésű.
baóár lábvérrnelq ami (nem sokkal i.
e 38o után) egy ürák király lábrit éke-
sitene. fóval könrryebben datálható
(a részben sokkal inkább görög) kin-
ekiel együn a bulgáriai Vracában
laülrá\ a Mogilanszka-dombban.
.V arany és ezüst bósége öma9iért
bszé]. A különös ornamenrika, a nói
f§en láüató párhuzamos csíkok teto-
talást ábrázolnak A t}rrák boszorká-
nyok akik el rudták tüntetni az égról a
Holdar, és a tetovált arcú thrák nók
yóbeszéd tárgyai voJtak az 5, száadi
.{rhénbm. Az athéniak többnyire
üri* dajkákat alkalmaztak, ugyan-
úg,,. milr ahogy AlgJiában a noman-
nok velszi daj kákat fogadtak szolgáIa-
rukba, aminek eredmmyeként a heIyi
ha5iományokba más népek folklor,á-
nak elemei keveredtek, Thrákiában
egsz sor gazdag műveszi alkotás ta-
nuskodik a görög befolyás egyes sza-
kasairói, sokkal több, mint amennyi
rnáshol fennmaradt. Az athéniek az
5. század rulnyomó részébena thrákok
szövetségesei voltak a perzsák ellené-
ben, és számos esetben házasságot is
körönek a thrákokkal. Egy eserben
részletes leirás maradt fem anól az
eskúvói lakomáróI, amelyet még év-
századokka] kesóbb is emlegettek,
Aminden korlátozás nélküt burján-
zó dísrk a lábszárvérmöi szármznak 1
céljuk áltaIában a megrertenlés volt, és
talán az, hogymágikus módon elhárít-
sák a bajt a vén viselöjetóJ. A lábvének
térdvédójét disziró arcok Olümpiában
az j. e. 6. század elején kezdenek meg-
jeIenni, a csiga- és választóvonalak va-
lószinúeg korábbiak: keleti hatásra
vallanak. akárcsak az ajsó felén láúrató
griffmadarak Ez a darab természete-
sen jóval közelebbi rokonsagot mutat
a7.századi görögízléssel. min t a klasz-
szikus korival, de a görög világ perem-
vidékénaz, ami Hellaszbm már meg-
szűnr, minden kötöttségtól mentes
éIeterőve] újiáéledherert.
A texfura végtelen variálásával
felület díszíréseés felosztása volt a cél.
de egyben az ábruolás,a hatáskeltés
is. A fülek alól hajfürtökként lecsüngő
oroszlánok alig emelkednek ki a hát-
térból, és ugyanez érvényesa többi
részlere is (kivéve a csigaházakból ki-
búvó kigyókat). Van bennük va]ami-
féle rokon vonás a nomádok állarábrá-
zoló művészetevel, a ba] o]da]on lát-
ható madár és a jobb oldalon megjele-
nitett (griff-)szárny kiverelével. Nem
görög műalkotás, hanem a helyi te-
mák szertelen, fantasztiku§ keveréke.
A görög művészet kérségrelenül átala-
kult, különösen a Fekete-tenger part-
ján. A virág- és csigmotivmok sza-
bályos, de oldon kezelése egészen ér-
dekes ezen a Kdm feiszigeri Ak-Bu-
runban taIáIt, ünnepélyes ce]ra szo]-
gáló diszes armyfe|éken. Mestere bi-
zonyára görög leheten, s talán tulajdo-
nosa is, mivel a sirban egyamphorát és
egy görög pénzérmét is taIálrak, Való-
szinúleg i. e. 4oo könil készült vagy
kevéssel késóbb, és eredetileg bórrel
volt béIelve. A göróg és a görög hatá_
a Az 5. százaótólkezdve a hó si
úrikus, parodizáló kezelése igen gya-
korivá vált a képzóművészetben, oly-
kor - de egyálralán nem mindig - ket-
ségtelenül az athéni komedia hatására.
A telIesm individualista realizmus
bevezetése a műveszerbe az 5. század-
ban következett be, és ebben - akár-
csak a releszánsz ideién, a karikatúra
úttöró szerepet játszotl Úgy látszik, a
karikatúra bizonyos elemei megvol-
uk a századveg Iegkényesebb izlesú
festóinek, például a hémkleiai Zeu-
xisznak műveiben is: Hérakleiai Ta-
rasz (Tarentm) gyarmata volt, az itá-
]iai ..csizma" talpának felsó reszén,
Lucaniában.
Ezaváza a Metapontiontól (Meta-
pontm) nem messze lévó Pisticciből
valri. és igen jól ttikrözi Zeuxisz vilá-
gát, mak ellenére, hogy alig találha-
tók meg ra jta az ismenebb festményei-
re je)lemzó saiárságok: rózsákka] ko-
szorúzort Erósz, szóIóíiirtök vagy
kentaurcsalád.
sokat mutató művészet §ok mesrer-
műve állhatna itt azok közűl, amelye-
ket drága anyagokból, általában
aímyból készitettek és amelyekre
Oroszonzágbán bukkantak. Túlnyo-
mó résnik ma vidéki orosz múzeu-
mokban van. Motivumaik és vonalaik
raizolata éppoly lenyúgöző, mint
mennyiségük és drágaságuk. Nem
szabad megfeledkezni árról sem, hogy
erre a területre halott a szryeppei mű-
vészet szeltaításo§ á}latstilusával és a
közép_ázsiai textilművéget,
témák sza- A képen látható vázakép egy híres,
az ]liászban is megörökiten raItaütést
ábrázol (Odüsszeusz és Diomédész
megöli Dolrint). A megnyesett fák va-
Iószinűleg a perspektíva érzékelteté-
sére szolgálnak" va]amil t szerrartásos
elemek is egyben. A szereplók a kép-
ból kifelé. a \éző felé foldulnak. A
Diomédesz sisakjan ]áüató áIlat szán-
dékosán látszik mulatságosnak, mive1
a művész nem képes megállni, hogy
életre ne keltsen mindent, kü]önösen
vidám hatást keIt z agyoniasznált, el-
nyútt koavenciókkal, például a kő-
pennyel vagy a has és a mell vonalai-
va]-
 'llnÁ3e
§.(3., ( {, {.i ü § {3,€3, Q}. { ($ g3,,{3,, C
uBí IBssBInpJoJ 9IB^ Zeq)lelulepoq sn{I8BIu s3 ISBIIB^
U9 0 r
(Ie^esopeíJe}Ie 3 =:=l L
so{tl} B luIIuBIt^ 9]EqzBJBÁ8eur rueu 1ussuur
{ozsnlF{ ruopoJa ua8ept se pB^ ze uvqzsa1azs lqq9s9>I 3 ,, ,.. C
,lezo{o s3 >Io 1Io^ oJJezs.{6e uoppo88u opaíret ueqJo>l
V {}toujE§o
selazs B sa '(usnurztpuorJeJ opoloÁunE 4euelepezrueu
Blsgozs zseprdung orrurpe8url e ltozelJJlezs 1ogqe) 4uutrl 3*o C
-nueq taleÁleuIe']os€lJtuezs € >Ioz8 >Iauelueleí trul'19ttet
-JO IueuJBIuJo>PIa >Ieruaql€ ZV,l9 eue^ IuBIIB zB 1B>IruBpBI3J
n8essotuo;sclruI >Ios se (1oglrase88n;ezsso,,se}ezsellueJ"
j8lpDlBzsyle>IníoJ3 >I?1lelzse^Ia ueqzseJ anaa l pvzezs
,9 u poulel9 se luolúpesJul zsaía zv
'4ut1o,r ezseJ se^Jezs
4aÁleure'1osell€lJezs se souB^IIÁu u'ruturo; sr;en}
^p{ello{
-tr stlp,r 3oro?y zotrynruguD uIeIIelIe 1osn8o1otcozs r 1t
Iezo{ IIuB 'rurupl ued1o !todeII9 9luosul{ zeqeselzsa^Ia Iu3I
-alle zu 'zoqsuperu;r1 tíaptze 'sepore,lez8etu B {Izo{BpBs3
lue{ualo ín zoqlosete1l{ l9los ípazazs,§ zy,eutelqord úu
ílel
-Áue soutu pppvzazs, L, e, í zV,}_BIuIBzIquo so te.{ueunlso
sIIBnl>IeIIeluI {BIueI{lB z€ >IunulnsJeq 1e48eu uuqqoí pu
-uB >I8sJ eJeuelle rcseuo^ ozslel€Zssu se lelos é pEZeZsV
,lreilo>I elu,(1o;
sI >IeuJe^ IJeque sa,re1 Á3e rolus
-BlB^Bag >Ie>Iorura,Á8 u uequoJnuJg,luelsl 4t.(1euep,t q 1et
-Ielzse8ue IBssBInuo^IaJ Ilue{uo^3 {osoJuBl €lllzseAzsuBJJ
'{9llolzsu uBq>IBIe e3e3n3 Á8un uBÁlsoJoq }zsozsnuolq
ue>Io>Iepl^ se,{8g ,1euuot1leJew 1nle,t uoílocreq unÁ8e
(a,rln8estl8es
Á8oq tle>1 zs9Jal{ tpq8aur 8ar Á3e I9qpI9J
e Á8oq'l9ulq rffin >IBIuoqlB ry 1oqeleí9la gzo>IlÉlnru8eru
(^,{1o3eq'qurep8'19r8esueleí
ueqede1 uÁn{l9s'9Á3PI tzstzs
-neIe so}Blszere,r lonluposc ll3s3 9zs qqosa;1 1e33esreqreq
pe,r'aq>IeuetnIu lo]BzopIBJeqlue >IBIueglB zu'uelle >1eszred
B llolBJB teurpz9,{8 gluop Bllou 3oro3 u Jo>IilIIB 'ueq-o3i
,p^sullepo88e seuoqeq ppeÁ8e
'1l91o ulu53 IzsIIuBIBzs V
tle ureu'uele rczsn>IBJnzs 1sBpBIIIB1 IBuo}e>I B B1lolzsBIBqIe
l]BIIu sBzo>IleÁ8o;ploq u tle 'zsetlr51 ,lJeIBsElo>IIB IBIIIBJp
lurur'tua>leíe3iozs oÁ3r4 luozs € {?llelzsu ueqqoí uBqEJo{
e8eur e lzse1loqdoz5 ,1oseuelrezs lrptruud oIaJuoInT {olzel
(sI
-eT,Iuue^ llalla>1 ueÁlouro4 lIIuB €IBpIo,(ure e8uru u l1olr
-8eur 1eusu11€^ rueIpB ze ÁBotq 'uequoze se8este1 ure51
,ouue}sl Á3a
luluI'uelro4rrs p Á31 uegzo>1
seuo.; ouur141'Áuep8lozsqur rríBq u}Áu eJpI^oJ V,>IBlzE}unü
IoJIeue}sI 9Inuouer1lJBd €
}tesurude1 1ulÁunqla zB uo^o{Jls
u8lozsqur u8rel9zot1o3 Á3a'zsoddrqtuux se scu^o{ IBleDI ngl?I{I9I€l uEqun}snwq§Iil_I{ E.r§oü
ieze'l9llezslpJoqozs touolduat
9zo61op uequeqtv,(3e'zóourzsozs,sI JoTesel}zsa{ >Ia^o>I € {€ltolzso;8au
,§lugrausr
ierpq y
-J}s >IBIZBIIIIB>II€
1B{o{BIB olnpJoJoIe llo ZB >IeJeqlueJelselu le^lJuE'IqqBlo)33l llÁ33 ZE Zá) dol
-zso lz§oqtuuo{ püodzgll, ]iuá, 1t3,tEa
9zo31op uououeqlJed e lulJozs e3us,{uozrg o>IJIs llrua{ n s9 dolzsol3J uol zíl llolzsEuEl
-o1e,{ueqeu'49ue íe;eq l,u{unul B Jo>IIurV,reÁ8rel >Ios€lo{ -6au PIIBJu_"l '€ (ZsoBu) DnaJ v : 7u7
(Iu38J
-IB Izse^nu B {BlIo^ {É}Ioq B se >Ios9q e 8rppe uoloq ,eJo{a9l € g}€gozroqrgqluolgt lf8el rltz§!9l |útQruolduret,
-BJ lB{B^oI {nlulnuul ttol1e4 8au >Ieuleso^nruza>1 9zo31op ÁSBu 9II9 uozoi >Ie,(8oq se8eur B usqqe seÁ1olíor }uIÉIB^
uozlü u9uequud ,{Elpo{zBtuIB{IB
y 19í uegdePeul zoq ut7t 91iú94 qao-ryzsg§{e8úar l9s1 ndqlep1o,§a uB^ llel
->I9tuJoJ 9uela í8eur y,s9p9z9 ÁBBoru sosBIIB^'}tq Á8oq'ze -IeIu BIBJB íeq9;'o1p 1npeÁ3 a yzíe ldu 1e'Á uaunlde sguglr_t{
tur'1elpn] ureu se '4uuqqusoluoJ leulqqol € >I9lleluDlol luos ,BsBlo{IB
(,{uo4eplel n^p1puou 4eu9í9ttd9 4rÁ3e uguaqtJBd B lutJezs -
tuetst 1rÁ3a '}1o,1 11oltÁu >Insepo>IIopuo8 1r-t^}{ se^3l[eJ e sa '>1elleura eDIeIIuo Áue,rreísttsed Á3s 8elgrrlly
-puer 4ní9urlg,luBJI >Ioluzse 9l EqsB^Io uu qufu otzsodwnzg (ad,
lpqt9J lnq9íaslaq:E9zsro zu'|ezssaw rrráü,uagq1,{1auu
uoluld B Á3B^ Iesolazd94e tsglr,r zseJeIII zseuuqdolzsuy -9u >1uusor!a,§?pl4§3q sg;a,iu >1tuut i4ilIgq|§]}Bso>IEI BI3I
>IB1Io^ >Ieuolldu u.rr.Áuue >IBIuaqlB ze ÁEoq'e4o ze zg -,e6lq6 :uaqqáÁEeq p;Pr,qrr 2ú,ur9u8eut ua§1!191usq9lazg>1
,pI
{9ll01zsBIB^ }o{eluele qq9zuo,r8e1 BDInIu sP}JoJ Á3§ sifioidruat (zsoo49§ú úgt{odv) up,lper§ 91pá5 y, ,
-Bzs B loq>Ioz€ s9 5l9uelFeul 1oqloÁu9uroÁ8eq e telreto.reur
-sI IsBIIB^ >IeueÁ8e ze !1ostpuouluolle 9zo{ltlnlu ueqelozs
-eluJel {eue}sl sed8e zu topuo8 >IBlzo>Io tueu >IeuDlues 1n^
-pI uo>IosnJ9zop y re>leq'to8essascloq ot91 eqgpua,toí 1se1
(let9l9í
-nÁ3od3 Á3s,\ lo39szs93o r3uduu'uoq'lereÁua4 lose
:{0lJ9>I lzeueÁ8n se >IEIJB^ lzeueÁ8n l9luelsl t.{uueurelen
,{9]Zepu3J oJelalalzsu ZseIIIJeH
l989sdeuun uepullu JBl IVZ§,SVfl
-duu o1o:osle; laledauun zB s3 llese^ BJIBJBpIIzs u€qe>Iu]V
NVSOVZyZS,§ ZV WoTVoVsuyJ INgHJV ZV
 PERZSA PS A PEIOPOXXÉSZOSZI
oRUK
Elkerülhetetlen volt, hogy a Perzsa Birodalom peremvidé- de egy hadsere§et Európában hagyott, amely végül meghó-
kein éló görögök baiba ne keveredjenek: a kis-ázsiai görög dÍlotta a tengerpartmenti államokat a Fekete-tenger bejára-
yárosokat csaknem egyszerre kebelezték be. A thrákiai gö- tától egészen az Axiosz folyó Khalkidikétől nyugatra lévő
rögök eleinte nagyobb biztonságban voltak barbár szom- torkolatáig; Makedónia is elismerte Perzsia fennhatóságát.
uédaik között, és a fekete-tengeri gyarmatok is - a szkíták Ennek ellenére ezek nem voltak biztos hódítások; a szkíták
közelsége ellenére. Azt követően, hogy Kroiszosz, Lüdia megtorlásul rajtaütéseket intéztek Thrákia ellen, és elúzték
tirálya 546-ban vereséget szenvedett Kürosztól, az ázslai onnan a perzsák által kinevezett gőrög uralkodót.
górög városok többségét és Lüdiát perzsa kormányzók Ez az uralkodó a kherszonészoszi Miltiadész volt. Ami-
ignzgatták Szardeiszből, Phrügiát és az ottani görög városo- kor Dareiosz átkelt a dunai hajóhídon, Miltiadész felvette a
tat pedig Daszküleinból. Mindegyik városnak volt saját kapcsolatot a szkítákkal, akik bölcsen azt javasolták neki,
uralkodóia is, akik erósen hasonlítottak a türannoszokhoz. hogy rombolja le a hidat. A terv végrehajtását azonban a mi-
Önáttóat< voltak mindaddig, amíg megfizették adóikat, és létoszi Hisztiaiosz meghiúsította. Amikor a Kilályok Kirá-
rendelkezésre bocsátották katonáikat. Gyakran nem voltak lya, a perzsa uralkodó visszatért, Hisztiaiosz a Khalkidiké-
A Perzsa Birodalom
lojálisak Perzsiához; önös érdekeiket követő, helyi nagy- től keletre, a Sztrümón folyó mentén fekvő Mürkinoszt ui. e.5. századbal
urakként éltek. kapta jutalmul, egy termékeny vidékenlétesült mezőgazda- A perszepoliszi perzsa paloták és a
sági települést, nem messze a tengerparttól, a Pangaion- Naqs-e Rosztam-i (Naqs-iRusztam)
királysirok tájékoztatnak a perzsa ki-
A perzsák betörése Thrákiába hegy lejtőjén, az ezüstbányák közelében. A település volta- rályoknak alávetett népekról.
L e. yz-ben Kürosz utóda, Dareiosz betört Thrákiába. Egy képpen nem fejlődött eléggé,akárcsak Amphipolisz, egy Mindegyik nép képviselője saját,
g,-moszir Mandroklész nevű építészpontonhidat építen későbbi athéni kolónia ugyanezen a vidéken. A kilátások iellegzetes öltözékében látható az áb-
rázolásokon, amint ajándékokat hoz
ÁzsiábOt Burópába, és a birodalom hatalmas hadseregéhez azonbanbíztatóak voltak, és a perzsák hamarosan irigyked- 1akóhelyéről. Ellentétbenazegyipto-
tóbbek közön görögök is küldtek csapatokat. Egy másik, ni kezdtek. Hisztiaioszt visszahivtákPerzsiába, és rz éven át mi és az asszír ábrázolási móddal, a
perzsa dombormúveken az alattva-
vintén görögök építette hajóhídon Dareiosz átkelt a Du- ott is tartották .Eza|attlányának férj e, Arisztagorasz uralko-
1ók kiegyenesedve, méltóságteljesen
nán, és merész vállalkozásba kezdett északon, a szkíták dott a birodalom fennhatósága alá került Milétoszban, és ő jelennek meg, kézen fogva vezetik
ellen. volt az, aki miatt Perzsia végiil közvetlen összeütközésbe ke- őket, hogy átadják ajándékaikat. Az
ábrázolások a birodalmat nemesnek
Az ott élő törzsekkel szemben nem sok eredményt ért el, rült Hellásszal. és nagylelkűnek túntetik fel. Alkotó-
és nem szerezte meg a Dunától északra lévő aranybányákat ik a nevek közúl válogattak: sokkal
sem. Ha megtette volna, fennhatósága alá kerül a föld ás- Arisztagorasz és az ión felkelés több törzs és nép élt perzsa uralom
alatt, mint ahányról irt szo esik. Egy
ványkincse Közép-Európától Afganisztánig, ahol éppen A lakosság által Naxoszból elűzön arisztokraták Arisztago- másik, Hérodotosz altal megörzön
ekkoriban épült fel a perzsa kormányzó palotája az Óxosz raszhoz fordultak, akit rávettek, |avasolja Dareiosznak, hivatalos jegyzek felsorolja a Darei-
(Amu-darja) felső folyása mentén, a lapis lazuli bányák kö- osz által szervezett szatrapiákat, és
hogy váltsa valÓra azí a tervet, amelynek segítségévelnem-
minden esetben a rájuk kiveten adót
zelében. Dareiosz összeköttetése saját birodalmával egy csak Naxoszt, hanem az összes szigetet és Euboia ősi keres- is. Nem várhatjuk, hogy a szatrapiák
időre megszakadt, és három görög város, Büzantion (Bi- kedővárosait is leigázhatja. 499-ben a zoo hajóval Naxosz - Iegyzéke teljesen megegyezzék a né-
pek felsorolásával, a szatrapiákat
zónc, Isztambul), Perinthosz és Khalkedon (Kadiköy) tá- ellen indított had|árat négy hónapon át nem ért el semmit, ugyanis nyilvánvalóan időről idóre
rcllétében fellázadt a háta mögött. Visszavonult Perzsiába, és Arisztagorasz egyszerre keg},vesztett lett, éppoly gyorsan, átszeruezték.

e PéE§ 3irod§os
oáreio§? ide.ié§, d86-ban
Maka ' görögnév
MlxA pefi§áilév
méí§ialány: l 12§0o00§0
 .8otrl
[nu8^IlÁu € 'lg >íeluatu uosBzolJ€^ )EsJuBÁ8n
JsáJzt {Ju§lepz3{ Jo{ snltzsEpl nsnl aur_ioJqozs v.|Io^ sBtrrls8Joj uof8
-lls nJoátzs E s3 l)ue33^ Jol snlIBtlJ _Bu 8:o>1pre !1alaqa1 urqro19
-J8 zE ü8q€sBlE{unu83ü ^Jóq (qqesn>JrJppr
so{aloJde zp uaíIro € 1wu ar
o{ E sJ uEqsB8oJleJ sninuPuoJ ess3^ -nzs uEqplodtJIE Iptu §p'3ueleJluol
_3)í ,9I9^!I Bs9I9u]JoJ83u,
v {o{BI? uBIII^ B ll9[3Z3 IE{los u]3N.)í9l€qJ9J
ZB'seIezde)íl3 IZSJ^nU llozoJElPtí E ol -El u3quaqJunW 8u >1oze se'>JetltaJa
_eqI3]eZJa 3jaualp )íauufi .le{g BIJBJ ll?Jqozs,ÁUeltrllda pJ,BIlZs s9 stI933le
-n8lseJ uespJB,^,\Joql usqp3z9zs lJnü sl uu 8eu (DJpq) 9u]olduel BIsqdV
.l83B§souozB ols^
l3^ou
-9qlv {Eu9IB qdV {uíuse urelglu lez§JpJoqozs lelndo lp;zBzs
,S
zyztotywezs {oudle q sn>lulnlfueqga8". -..r'"q.Űrqp",
,_L ,e ,l (sr
-ezs Zv JB|JI se
ralelnde lqqe8oJ >l8llo^ ieultJaluozs
(r}uuel
-ep d8a'lezo1 zoqra8uol 8 ÁIeuB.a.rleluázs BIBqdV
qqesoruo;ae1
-st tdlaq 1r,{3a ze uoldurat lp€Je{IruuoJ y
,49llIJ
-oq uegzsoJ se {oÍ6eH .llozo{ le8lzsloJ-Izsozsou
_{gpJa
-uodole4 u s9 u9q}V {E$IoJ uol1193 19qgíÁsr,, tá3,r, y r1oo
1t39s9tueleí lzo{lezul3u lezseJqozs IBuI8IB IJo{ sn{I?qcJB
-9se1 t I uoqoíeJuepollr J38uel-rzo>Iplog B4"rloi urq-o1ra
-JoJ ueqJo>1 solezs se '1gteq l9lul8e ü uozser Á8eu 8ezsroáor
_o9 {oluJ9zued lJe^ uBqBuI8IV zV
)Btlgpl tasoun1.{ue;u Ót
-EI{JBIBp cJJo{zuoJqvlulJazs 1o1aí e ueqtloq"rrs rs9 >1l.{8e o,r
(uegeso;uag;
-9I uelpur Álatuazs-uo11ody zu r"ro>1 qqeín8e1
le8rzs s : uB^ etalnrel seurlu8zr 19qtuodurer"ilrr.a.r?qqoj
,l]olrluezs >Iuutu oJeleq uo8ue l sgluelaí uvqpezezs.9 u sa.L
.9 .e
y ,ezzv?lalueqpezezs lzv Áíotq(errÁuue 8eur tloposoJe
(tloa
tueu uaq]V 8rure uepa88ry sa 8epzv8 ele8tzs eufly
YNII9IY
x{)uo8yH IZSOZsENNodo-I3d Y s3 YiZ.E::

Legfelül: Artemiszsz6rdeiszi templo-
mát az i, e. 3-z. században építettéka
görögök. Az oszlopok barázdái soha-
sem készüItek eI teljesen.
E kesóklasszikus kori vázán egy gö-
rög és három ázsiai küzdelmét látiuk.
Ezt a magabiztosságot tükrözik Xe-
nophón és Menandrosz írásai is. Ez a
perzsa háborúk vagy még inkább az
azt követő korszak nemzedékének
jellemzője.
mint Hisztiaiosz. Arisztagorasz bosszúja megsemmisítő ha-
tású volt. Lázadások sorát szervezte) minden görög városból
elűzte a türannoszokat, ahová csak eliutott, kivéve a leszbo-
szi Mütilénét, ahol egy embert miatta halálra köveztek. Ma-
ga Arisztagorasz lemondott a milétoszi türannoszságról. Az
úi demokráciák értékesezüstpénzeket bocsátottakki, Spár-
tához intézett segítségkérésükazonban nem járt sikerrel, de
az Athénhoz és az euboiai Eretriához küldött kérésekered-
ményekénthúsz hadihajóból álló hajóhad, illetve egy öt ha-
jóból álló kis hajóra| érkezett. A Perzsa Birodalom késleke-
dett a cselekvéssel. Arisztagorasz felégette Szardeiszt, Lüdia
íővárosát, de mielőtt az erődöt bevette volna, a perzsák ráta-
láltak, és Ephe§zosz mellett legyőzték. A szerenc§e megfor-
dult, Arisztagorasz Mürkinoszba menekült. Azt tervezte,
hogy az ezüst- és vasbányáiról, valamint bronzművességé-
ről, iparáról híres Szardíniára távozik, úgy, mint a phókaiai-
ak tenék 54o körül, amikor gyarmataikon, a korzikai Alalia
és Masszalia (Marseille) segítségévelmegalapították a Paes-
tum melletti É,leát (Elia vagy Velia), és inkább ott éltek, mint
hogy meghódol|anak a Kürosz vezette perzsáknak.
Arisztagorasz azonban Thrákiában meghalt, korábbi
athéni szövetségesei pedig nyomban szakítottak addigi per-
zsaellenes politikáiukkal, és Hipparkhoszt (nem Peisziszt-
ratosz fiát, de egy Peiszisztratidát) választották legfőbb elöI-
|áró|uknak. Az eseményeknek ebben a szakaszában Darei-
osz azzal a megbízással indította el Hisztiaioszt, hogy verje
le a lázadást. AzútSzuszából a tengerpartra három hónapig
tartott. Hisztiaiosz nyomban átállt a másik o1dalra, akárcsak
Arisztagorasz, Khioszra menekült, hajókat szerzett Lesz-
boszról, és Büzantionból kiindulva kalózként tevékenyke-
dett. I. e.493-ban a perzsák elfogták, és keresztre feszítették.
Milétosz elesett egy tengeri csata után, amelyben a görög
hajóhad alig volt nagyobb a perzsa flona felénél.A leszbo-
sziak és a szamosziak megszöktek, csak Khiosz harcolt
eredményesen. Az életben maradt milétoszi férfiakat áttele-
pítenéka Tigris torkolatához; minden nőt és gyermeket
rabszolgasorba taszítottak. Apollón Didüma szomszédsá-
A PERZSA ES A PELOPONNESZOST HÁBORÚK
gában álló szentélyét felégenék. A távoli Athénban a történ-
tek hírétmélységesszomorúsággal és vad haraggal fo-
gadták.
A perzsák folytatiák előnyomulásukat
A perzsák már leigázták Küproszt (Ciprus), és arra készül-
tek, hogy ugyanezt teszik a Kis-Ázsia délnyugati részénélő,
káriai görögökkel is. Eszakon Mardóniosz, Dareiosz veje i.
e, 492-berr elindult, hogy helyreállítsa a perzsa fennhatósá-
got Thrákiában és Makedóniában, továbbá, hogy megsem-
misítse Eretriát és Athént. Legfőbb célját elérte, útközben
elfoglalta Thaszoszt is, de hajóhadának nagy részétaz
Athosz-hegyfok alatt egy viharban elvesztette, Athén és
Eretria így megmenekült.
49o-ben a perzsák harmadszor törtek be Európába, a ve-
zérkarban ott volt az Athénból száműzött Hippiasz, Pei-
szisztratosz fia. Ezúttal egyenesen áthajóztak az Egei-tenge-
ren, egyik szigetet a másik után foglalták el, amerre elhalad-
tak. Naxosz városát felégették,de Déloszt, Apollón szent
szigetét megkímélték.(Valószínűleg ezt tették volna Milé-
tosz szentélyévelis, ha pontosan követik a kapott utasításo-
kat. A perzsák nem voltak fanatikusak sem politikai, sem
vallási értelemben. Amikor a górögök lakta Kis-Ázsia hely-
tartói megbízhatatlannak bizonyultak, a perzsák demokra-
tikus helyi rendszerekre bízták a kormányzást, mindaddig,
amíg azok rendben megíizettékazadót,és amíg a hajókban
és katonákban kiszabon sarcot rendelkezésre bocsátották.)
Az Athén elleni hadmúvelet bizonyos értelemben arisz-
tokraták polgárháborúja volt: az egyik oldalon Hippiasz,
Peiszisztratosz fta, a másikon Miltiadész, Kimón fia.
Ugyanaz a Miltiadész, aki majdnem húsz esztendővel
elóbb, amikor kherszonészoszi türannosz volt, a Duna-híd-
nál el akarta árulni Dareioszt. Amikor a szkíták elűzték
Kherszonészoszból, visszatért Athénba, Lémnosz és Imb-
rosz szigetét vive magával ajándékba; ekkor demokratiku§
athéni arisztokrata lett belőle, és a sztratégoszok egyike. Ap-
ját Peiszisztratosz fiai gyilkolták meg.
-Dloun zseueqlzslel){ (zsel4u6ey1 t9r eDe^o>I uuq-ggi (tgles a4úEe zsolnqlzsty) uro48erl^ oslo ruoleporretpe8erl u uase
-n8oslz§D gqo.;8e1 u (lzsoq4reddrg 49t znunzs uaq- Lgl .luí oDle^e zB eDleze {BsJuB,(8n ,4auetezsstl 1eszrad B Jo>IIIuB
-BIu euellesnde>1 pÁlaurezs Á3e szrol uepullu s3'19tz9qnr '1o
.les
1atpzse4 uJes qq9s9>I I3^^o zp 8eru 1u,rulunur u ep
(uo8eturtzs) oJlelrusel 9ILB l9qJ9zo^puq uolzsul9^ z\l lBuJ -etlde uguequu4 tqqe3er u 19tpzo16our:lut6o3 eqsBzo{IBI
-IBIBII E u9Íepl }Joq9q Cruzeleunl ualeqol úeu uopgur ue^{p -p,r n.rezsÁ8eu se sBIuIBlBq u9ln BlBsJ Iu9qlBJBIu € {eruoqlu ]T,uoq9q e {9uBúIoJ
lo{ousJuuJed IBuolB{ B Ie^nu ep 'Eeur {9uolzsBl9^ IBssBz zV ]elzo^ou {3u-..>IosoJJBq ruoqleluur" 6te3ea >1ruela 51ut l3 ua^o JuIüJBq lqqg^ol 33Iu uáq
-aZsal neIe{ {eue íáJuapetu Já8uel-rz
-nqsJos Jo)ple le>Ioloslr8aslzstl IIuEIIB zV u9p9líe3 uqufu -IoJJBq IBuugqlBJBW 4r4u 'te>lozy ,ueJalulusJ B >IElpcIBI{l9 -o1plog t 4asa6asle^ozs s9 )í8Iü3qlP
-BJI BIJBDIouIep uello^zo{ B JezspueJ IDIIlqod rueqte zy Jo{IluB '{9|IIu,{ llezseu souelJaspl {aJoqlue se"relrÁ8a; 119t ze ap lpreqla Jazze ÁIezsJ^ ola33.{ü
'lBZsnq -1al Á3n st qq9s9>I o§9 6eur zV.{olaueuol uoJ} -eJ lepIoJz8Jgzs 3oJoE V,lIazsaJ s3Á3J
Ie^^9 4ozeln
(,(u?unseJ (1eÁueuret1o4 BIu9I BllolIp?q?ZsI3J Iu8 '(ó1,7) ieu
Iqqg^ol uosJIo>I 4utdu4 luou I9lzsor{luuoltr 8true l,rrpry se 4olurrle; soJF{ Á3a 4etpzs9y r93 -?upzgl8 Ue8u3l lel8)lnu lo3oJo6
rupeurul8aurlelreruurau6rppe se (tloir 1ní9íuq o§lesc Eeru -esÁ8ru ppep ru?qla ze luzeíay>1 >1esad94 3IIB >Ie^nuDI9Itüo e I3I3l9rPJ 3 ]olpolueJaÉeu uPln
lale^rtulpuq I^e /37 ,a l,Ga Á8oq -zg,aryPo la {Bllorní ujeu Eqos {Bsz
{Bu>IEIueglB zB Ie^€IuIDIIB zuoJq se Áuelruur l1eure ueqtoqdleq se uequogteJew V ,6l,i
-redu urruaulazoÁ8.€IElBId I^9
'so8uslnue; ,Dozo{IBI8oJ loururolapznl _ 9,reí pÁuueur >1enl9íeq 9polezo>I 1o1e3le8uet B uope lo{el se IZsIu?IEzs l^9 ,o8t )íoaoJo8 3 3p
-pOJe gqol _ oJe (se8esto4
Io^IIuBIE^ uBqIJo>pIe Iuou la89rr'ruelle uur8 -allvszzíedgíopsc Á3e qelua 1orued e Á8oq rua51 't1ol zsourqlzs1 Ze t|gpBllB sal3zs3ü
-ty zu nluuodn{ r_u9qlu -JJl Iqq3lezo{a3l V ,€Jí} IaJ )í9lz3p
zV ,(4eu4osocreq Iu9qlBJBIu B llo^ '>Iullnuo^Bzsst,ú3t (1e49l BIJB^ B^IIB ueqsel JBIII e.l6rppu
-3J uEqlInIIJIaZo{ E ]úsJ lÁua^so o^31
?^gráIiel ls9lolDírP Zs :{3u,(Iaq qqgl
uuquozu Ea.res rueqle satzgÁE V ,Doz9IJou^ 8rueqly (a,rlnr
-a>l8eur luorunzs 'oíuq oo9 'euroz elog sszred e ep .4ullot -eIaJ8auJ8JI B llozslBl I?FdouJ3qJ
?J?uBzs lel3^nupBq 9l8lZ9rJBlIaJ
-írtd8to.1 t9íuq Áuuqe51 ,IIB sI BIu 8eur >1nrupqrrs .{eualzse,r
v re{9p9^ E Éulo^ {9ueqinJe{E3u
lJeglue z6r ezssopurur >IBIueqlB zy 1eze4eÁ3l 9I3J {T9íBq tto le,rrru 'ruupuou rlelp{ aI üeqeÁ8
10^ ádu3l u I9J€ssuIIB83ü {€szJed
Jo{IIuB 'te49 1etloqezsnle1 Á5rl'1e 4utptzsnd uuqJBscoru ,]Ell9zs 3tleileu
V sI {e^Jg IEI8?IBIS
u (ros
Á6ul 4eszred e p8el iuel sglrgzsgur Áuerupere zv )Bllnp uaurq tlrua>1 10q)o{o ilIgluDler
-JoJ u3IIo peqd9zo1 e píeru'19ltu,{u;ezs gltlzs9>I oJlola^Ilu u8lzsnd u3u 3lesallda8eu auJolEsJ
-peq 9uJe{aq {9lE9^Ia tepuqdezo1 Bsz.red e'1elzelre ueq 93,P^ly lala8lzsl9J-zsoglv Z? uáze
1o^€l lol8áJespEq s ll3loqp3]íuaj
-teuaur8o1uÁ8 sroÁg,4etzoÁE 4erueqle zu'e.reuala 8esnutzs -e^ál ueu ?uou V ,€rFI6oJ3I ilugu
-9IB^ se e43o1 uepuq4J ,le>letpweur8eu e eíÁugq eJIepJDI -oual sJzsso zú s3 l€rlzsBulp zseE3
Z8 Á8oqÁ8Jt (llou€t 8lra^a asolzs
>1n8essulo1 u9lrrze'p44el{u te49 49hzser9le leqopuo8 -9{9Ig,llal IBJBípBI{,(Io(uo{ e.{üalü
Á3n 4eszrad V ,Io88oJospBq eszred,{8eu e eqlllozs lIIEzs -Zalra^o{ JlBpruí ruoqlúJúü V ,llo^
ppe,{8e 'lsocruq uoze>lJe IoqIBIBlBId J?ZO ,q{ B^lIuBzs Iueu BsBl}IIE€zssu )í?uEul€l?q ?Ilzs€u
-Ip gpo{IEJn uBqu9IIlV zB s3 llElu
'ttt>ttgu
1ese8es}e,rozs'tueqlu ooo6 Á8aturnluoze>IJa luau {nla]9^zs9J 9JP^ uOqs9Ie]I3Jugl zE 3s
8astPes oIoJIIuIuas se 'dauun IstIIB^ uBgeuud5 11oir ploq -9relunq8eu u9qlv s9 BIüaJ!I I9J9ZS
-al ]BszJed B
BíIgJ 1BJ3ípPq I^9 ,06' V
-IIel op'zoq4uttl.ruds e uopoureÁ1o.; u939stPes JBIII uoqlv .e
Ey6Ln |91-o6t -a
lu9l{lv eíluPo;1a ÁEoq ]o,rut I9lsoJB^ u 'uo8eslrs seresc {orBJ_eíptq EszJed
(Á8uu,{3o
-oru Brl,red lll9zs uI sr uídu ueqqero4 1air,te o§ 1err
UPq-o8,l}P|E Poes)iousouPJPd ___
-ttu'Bluscuuut zserddr11 3elnutzsop.t'luuuogleJBw >IB}IIBzs zsox]ax €lln DoJospEl,] Psz]gd P
,>IBut6lozsqur uPq_o8, uPIe P6es}oUscuP]9d #?
e.rl.red 1esz.rad B uelnzg 49tpe 1e tr9le1 so 'terr zsex§ ütrir peq.oíd1,1esziáJp ffi
uaq-o6, t|PIB P69s}ouscuP/ed .6.,
-terg 1uuotír;Á8leJ uuJos tur9ípeq soduuteq Á3e >IopBuI9l V zslPo €íu pPqoíEq PszJod P ._**.
ueq-z6r tlPIP E6esloUscuElEd ,@
BlBsc Tu9qIBJEIII zsoleleq eh4 6etaépeq eszled e ffi
v ueq-z6rllelee69slous9uEJed j,_.s,
zsoluop]en] phr] peqoíPL] esz]ad
P d.-s
)!)uo8yH IZsoZs,TNNodoTad V sg Vszuad V
 A pERzSA Ése ppropoxNBszoszI rrÁsonúK

. "\A
"l.:r ,f " ,nlnnnrHóru öccse, 484-ben Xanthipposz, Kleiszthenész unokahúgának
]J] ,' ri{,' .!!/Y
,,\,J. \". '\ .:.'
?
n/'

t)
{.í
/),

ór§ |,,9-
férje, Periklész apja került az osztrakiszmosszal száműzöt-

!. ' tj.\ tek sorába. Miltiadész, Marathón hóse kegyvesztetten halt

], '!.. _;\'"'Y1'' 1l ' meg. E nagy családok tagjait az a veszély fenyegette, hogy

4;j\f/
egyenként megsemmisítik őket. Ezekben az években The-
'_Árl misztoklész volt igen tevékeny. Első ízben Marathón elótt
viselt hivatalt, és ő is azok közé tartozott, akik ott harcoltak;
^^*<', család|a gazdag és előkelő volt. Végril őt is osztrakiszmosz-
.§$j:,';\ ;j^"J"'"T,;, Künoszura

;-,' Á%" szal ítéltékel, és számíizetésben halt meg, a Perzsa Biroda-

**i'._qür_' \ ., - " ;
\]\l-, aen:*'itóhajóhad
lomhoz íaríozó egyik görög város kormányzójaként.
Themisztoklész erődítette meg Peiraieuszt (Pireuszt),
. -\ -,]- ^ t §) amelyhez talán a korinthoszi Lekhaion lagúnával védett ki-
'-.. ..'; -§.,1 unanrnÓNl' kötóhelyei szolgáltak mintául, de Peiraieusz a sziklák nyúj-

)".
\ \ totta természetes előnyöket kihasználva, könnyűszerrel túl-
1___-__jll_ \ _ tett Korinthoszon.483-ban és 48z-ben, amikor a laureioni
bányák mélyebb rétegei nagyobb mennyiségben kezdték
ontani az ezüstöt, Themisztoklész zoo hajóból álló flottát
\ ,
l p",.". THERMOPÜLAl építeit. i. e. 48o-ban, amikor a perzsák ismét támadtak,
\ ",
tábor l. E.480
\ilqzsa taOse,eg Alhén, történelmében először, elég erős volt ahhoz, hogy
MALIszl-ÓBÓL
/
)úlia ; '\ (most szikes síkság) még a marathóninál is nagyobb gyózelmet arasson. Mara-
_$dbrt'' \ Leonidasz thónra á perzsa támadások visszaverésének példájaként
szokás emlékezni, de a 48o. évi hadjárat sokkal nagyobb ve-
szedelmet jelentett. Dareiosz maga már nem érhette meg,
hogy ismét támadhasson.Bár az előkészületeket megtette,
\=--.i- .-\_
!,<-§-
',l---\\í-< ,/
./,
: az Egyiptomban kitört felkelés megakadályozta ebben,
,\ \\,^\-l 486-ban pedig meghalt.
1\ ,/_
1'} \-,á''|,*, \.1
l,]-\ *-i..'./H
; xerxész támadása
Á Ap|át Xerxész kövefte, és mire Egyiptomban a felkelés
,l 'a
ll/"I megszúnt, már i. e. 484 volt. Xerxész óvatosan és nagy erővel
o / nyomult előre. Csatorn ával vágatta át az Athosz-hegyfokot,
l+ 4km
hogy elkerülje a perzsa haióhad 49z. évípusztulásának
megismétlődését,a Sztrümón folyón pedig hídat építteten;
ELEUsZlszl-ÖBÖL
|,Á serege összegyülekezett, és 4Sr-ben ő is megérkezett Szar-
/ ,' ,, deiszbe, ott töltötte a telet.
Xerxész önfejű volt. Amikor szardeiszi házígazdája arra
kérte, hogy ót hadra fogott fia közül a legidősebbet hagyja
otthon, Xerxész azlflít kettéhasította, és hadseregét átme-
neteltette a holttesten. Két nagy hidat építtetett,hogy össze-
kösse Európát és Ázsiát; amikor egy vihar ledöntötte őket, a
mérnököket lefejeztette, a tengert megkorbácsoltatta, sőt
katonáit is korbáccsal vette rá, hogy átkeljenek rajta.
A perzsa sereg létszámát a történetíró Hérodotosz, aki
ekkor kisgyermek volt, oly óriásira teszi, hogy aligha hihe-
tünk neki. A seregben voltak leopárdbőrbe öltözön etiópok
kőhegyű nyilakkal, vászonvértes perzsák indiaiak pamutöl-
V"r_ } .--, iónok (b$*

gti tözetben, bunkósbottal, vagy tőrrel és pányvával felfegyver-

o l'-*-
i-*_L-:!-+' szARÓNl,ÖBöL zett kecskebőrös közép-ázsiaiak, thrákok rókaprémes sap-
kában, lándzsások, kardforgatók, íjászok, és,,tarka köntös-
be és magas szárú csizmába" öltózött harcosok. A sereg állí-
Fezr:Amikor a perzsa flotta elsó íz- tólag több mint másfél millió gyalogosból és 8o ooo lovas
ben kísérelte meg megkerülni az
-{thosz-hegyfokot, súlyos vesztesé- katonából állt; való|ában a szárazföldi csapatok teljes 1étszá-
geket szenvedett egy viharban. A ma kevesebb lehetett 2oo ooo-nél, ebből a perzsa elitalaku-
beszámolók szerint ezért kénysze-
Latoktízezer főt számláltak, és a perzsa hadihajók száma fel-
riiltek a perzsák arra, hogy e kes-
keny fóldnyelvet csatornával vág ák j tehetően nem érte el az ezreí.
át, és így biztonságosan átkelhesse- Ahogy a villám fényébenéjszaka kirajzolódnak a hegyek
nek rajta.
körvonalai, úgy ez a támadás is megvilágítja a görögök kap-
csolatainak hátterét. A spártaiak gyűlést tartottak a korin-
thoszi Iszthmoszon, amelyen 3r állam vett részt. Thesszália,
: görög csapatok Boiótia nagy része és a kisebb északi városállamok lakói ott-
_ perzsa csapatok hon maradtak; ezek közvetlenül a perzsák útvonalába es-
íóút (szekéíel iárhaló) tek, és semmi okuk nem volt feltételezni, hogy a déliek
---
-:
ösvény megvédelmezik őket. Argosz azért maradt távol, mert ősi
modern út
VRANA mai néV
gi,ulölködés állította szembe Spártával; az argosziak emlé-
Athón ókori név kezetében még élénkenélt, hogy a spártaiak sűyos veresé-
 }gaietp 69zs^69ut9} [o}|^u
Tí-ffi
Hr
HH
HH
HH
U!
LjG4
-+]- ploqI?l _trF-
]IEÁu PJIí.u u,BJo§ 9lsle I8uo^3JB uaal (DJqqot &an aÁ63q {9pJ9p a
-q€rTT!!:@]l+ q,Erz?lu
Z9 8Jos ]9 gsla )í9§zpu9i V ]9l}pJ9p9l}Í8I{ pl^oJ B §ozoguolni
saue^6a (el
|Puo^ -I?{F ru?{so{ gJolleJ dEalunu ues§33Áu3] .(prur !lo^ pszpu?I nzs
m -9s9Jol].B {El€uo^ s333suelle z? eJIÁü -zsoq s 3Ja^Á33J oJ 39€oIB§ 9Io]J8q
-qqol s9 1119 loqá6?ü9l ÁEBu )iósoJ uEqlB?rI€I€ z? uBqJoi sn{IzssPl{ v
-JBII
((rrq)z{et 2 ze
llazda{Dl ]3daT -
oInd8IB u3se^elpJ ,1u9ulazd91 ruu'{€rlo^
- pB I9l€bJodos, )aqqlu
{8 {IÁEa )íauÁIgü€'l9z{€IB 1}3z3^3u -9Á33 IB+Io§ u3q9F^ uPq8Á3 {á{3Z
l8uxu8IEJ v,ü§BZBüIE)II? ro§oplosz -orlo IBuolB] B csá63luoF{ 8áIIuaU
(3]eüaTp
IÁupJJn s9(J31 Jo{qo se 1]9Zd3{ tr9l u za Á8oq )BuuV (,IBÍ
11one^Á3oJJ3J 8 lpeholle ues9re -3Br 1eu3)9p3zuráu uuBlrr[e{)uu(\
qq§,sa) ]gíiiB^ol 19ÍBs Elpad {9l 19Js9Iz} s9 lgJr3zse^}ú sn{Izss?Fl 8
-Bl{olzsus z3 (I9DIIeJe^§eJ i8}po{ rytlopuoarru tgrft pB 1ád3{ so}üod
-sopuo8 in8Blu {9uol€){ ru.IlB Z8 BunqF zI 9zal9l 39lü Áueü]álÍnÁ8
ü€qpPnzs,9zV ]8l^}^ {güoÁ3o üaü saJIIT ilaulu3 zv)
,llnzs?{ uBgsol8^
§e ieEeJe§p€r{ lel3lazg{rl ZV ,}To^ 3oJoE IsItPltrIap 1úI3uJBI€^ 33JnuJzs
rPlJo)r.t8 r s? ES9ZeuvTIe (DJqqo!) -oIE^ loqoz§ v,llozsalla ap 11ol uaq
{olBaIE8 I)J?r{ B u8quoz? a8eÁual -du9uelí}f,3-IuBqJv I?u9l ú Jo]Iu
{8u9[p9uI]J€q 39s3oF.{8 3oJo8 v -EIs^ zÍ3J v,8eu a}lalPíoJo zí?J l1nz§
,)í9rlo{IB lel3zJ§^Á3áJ -á{ uBqpBZ9Zs ,3r ÁEa telqozszuorq
,)IaIOJfuu unt8e I3{{oZo{Zse I3J8q (rJlDg) IPu?uolP) ruJ3^ Áuol9l
s9ü s? IBi{opJDI 13l]a^o{BÁuuEd _Bq ap Í}Áúuo{ 'seleuíleJ.al uáq,(33
,sarauJaleJ s3 duo{9ruq
!e>l1rlÁu y s9 1lozollo UBso]eusBlB^ B {eüug
,aqqosr}Je
{9ne1 IBII93B l9I9 {op
-IB>I lueqlE |pezezs,§'qqeuroug8oI V,8lTE8IoZs los9lluoJol
-8oru 1euuu 3^I3III cluleuní e;sazeíe3r>1 BluE^I>[ lelulBzlquo
{euoÍ9}Iesil a8osdez§ {Eu€s€Zo8IopDI'B§BIBIIJJoJEau 1o1
-3Ju€dzuoJq qq9IB^DIEaI V ,lBlI93lozs 3JsoUZsJp 1esc 4o3
-uBJBI{ ola8ulIIsJ uaz3ÁIoqIO uaqIo>I uI€szíed 1oruelp soÁ3e
(o8JoJ>IBsIs plu
ze 93ual B '..rteq ] Á8eu o1e8lozs oJesololeí
-91u1 uesz(ed 4BuolDI IBuBds V ,l339suolIo ZP {3sluOlloJ sI
8eu urourq'>1Bu€zzo{o lo{oq3s {BsJ 3u Á3n
(Á3nuBÁ3
^8oq'4olzo,rrel
le>IeJo^Á5eJ V,uaqluoleuel Jot uo4qqe Ír,r z3 lullu n
(uElBlBQszeEí
'l1o.1 9u9 ,§eu vzzoq Jezg^ptq 999ÉeI e
369sqq9l +1Joq9I{ ,so8ts[nutl Á3B^ so{opJe uaqqo§ou
V
-oíDI rIuIIJes scuru uuq9Ít4luqJol TlBzs9J.req 8upl 3o;o3 y
 A görög vázafestményeken látható sisakta-
réiok nagyok, érdekesek és félelmetesek.
Nem kétséges,hogy valóban léteztek ilye-
nek. Thrákiában az egyik csatában lovagló
vezór sisakját olyan vasmadár díszííette,
amelyik lovaglás közben szárnyaival csap-
kodott.

korai kOrinthoszi

A görög sisakok formai változatossa-

ga oly nagy, hogy néhány képen nem
lehet valamemyit bemutatni, a sok-
féleség bizonyos mértókig inkább a
helyi hagyományokból adódik, sem-
mint a technikai feilódésból. A leg-
népszerűbb és legsikeresebb típus a
szép formáiú korinthoszi volt,
amelynek 8. századi íomái Uent j obb,
rc) felismerhetők m ég a 6. századbal
Qobbra) és az 5. évszázadban is. A
többi górög sisaktípus őse a kúp ala-
kú (fent balra) volt, de ez kényelmet-
lennek és népszerűtlennek bizo-
nyult, ezért a 8. század után hamaro-
sankimentadivatból,viszontasisak-
taréj hatással volt a későbbi íomák-
ra. 177ír változatat §ent) az 5. századig
haszná]atban maradtak_

késő korinthoszi

135
 9€I
,llelaj
{§laJ
E I3 {PuElpElBq [nu€IrPuIBlJE §p'a^
-8osJeJ )íJJaiJzs llolloÉeü leT)ía^
-o{ E Á8oq'{?lÁ6Bq s3 'aIaJ 69sual
-l3 ZP {9llollpJoJ relBq P)í9qs9qe1
e '(Drqqo!) glEt|l?í uJd3l B luruB
'{ElIEuJoJ lqaqsgqal Ioq{lE§zíEd
'lErlElZoll3^ lÁuEJt IBuuozE B]sJuEJ
-Bd u3FaÁ-8e reuol€{ JoPuPs Á3?N
,uaí3[a Jol snilEqJJE ZP
i6JJE)tE
'{€llo^ )íúuolE{so8olBÁ5 uezd3)íll
uáltazá^Jaz§ 3 l_orqqelezo:1 l1aua§s
ze LozaÁual gzol?r?q8Ju nJoqBq
V,lElB)lIuqJJl B.lulu'lúllo^ i8sor
-UoJ ÁIodd3 lomzolIil tuTlBp?sJEl v
]€íIguzs?t{ EJI?íI93
s9z9íTr{ P dáoq 'eq{lzs3 llolní u!§u
(sI
8qos 3p $ÍeJe zga s i9ueú§qeg
,{El[oJBzBd BJruoq8q E sl8)tu lJ{
-n83slJqel'1erlelet1o.; luePulu los ]álrlüét uop,
ua8r r9q §oq'rzlaí tgígrouapulap llÁleuJslP^ ropEu?l €ípnl llndBlD[
l3u3JequJ lo{ sn)íuzsluáIIJq V Áu9g'19{tanu rt {ougzs V,dg39l
,l3uultl -lí8t[ 09 ueJareU ooó sIÁ3P^ 'E-€ 6au
{eu{Jq
-q!uel§pl^oJ sa lEu)íBqqPJnsJ 3au ueqIes9Ila39zsH iu p; r eqqulor'uun
'1otzeuaqurazs le)píaÁIauB 1lenaü llnd€l€)l ó uEqÁuoJol >1rÁ3epuru
IEIBJ9{ lleJJu luEddoJ 8 sa 'llo^ ':q tulnu loÁuJol uezaÁIJq[3 uEq
puoJ 8Jg,{uozq {nlűpuúrláIF ,{eu -38sIoABl ]aleu zzs 1otsruÁ8a'trq
-eIau)que sJ l€ollzs?l8zssn leláz (rDI) EJqe Zv,TuzuIopu03 uEq8iúlI9
-ed33 ,lt§Záulrl sa89sr3^eu a ,Ir)Jd9á ruru'>1arzarllapuoJl3^oJeml qgoÁá
-üoJlso sniuzslurtIJq,(33 zÍBJ^J3r -Eu l8)Plos lollnd€l€l llolIIpIeJ
B ZJ €uíuuamiop 8assaÁu9u§lel uBqPÁuJol (ol€qlgI ueqleZ§l§ullzsaJ
ll3zse^EqJD['Uú[Eluozsuq : -á{ ul) lBIEJop9^ nzssoq V.,rJrr8l
v DJqqof,
,}nlBIBJsoJB^ B euel uleu
9DIn^BIa qluqrel
IIJ3poru B E}uIB 'uopgltrr1o.I 8rppepurur ze aJ9uoll3 loJ
-JBpDI V,alz3Áu9lupeJ3 r9S9IDIBIBDí >IáJezspoü IsBp?lu.8l
ín - uasalszsgulJel - u3r,z3>I}á^o>I l9qgé ruIIuBIe^ 1lozo>lzso
,rlo^ E)IBZ§r,p!
s9 {o§nrls Dez$?rrd? Í1 s9pglal r zg {eu;
-gIíeJ Iq$qJ3r §orsIuBÁIoJ §9l3st^p€q 9z§{ep9^ B s9-s;
-9{J3^.,{fuJ 8 pvzezs,r u s?,s ZV,a}ZguII§p9^ IBJ 9p9z1.1q3É?^
uozsoluqlzsl ZB }ele8p§I?J:Z§oz§auuodoled Z§9Ea zV '>IBu
,{81Io^ >I§§eJálaluol
-po>ls+u8r I9J§9l3q 6o;o3 rcpJ BuI9u
-i1 >1os->1os
!1elzssoq u8q9soJ9^ zsE8;J{V IBIuJIzs B se utq
,sl (IBI{EJ
-u9íüV {BIBJ B {ezfi tqosoJí9^ zse6e lueuBl{ >Ialp9^
,tt:ql
IB{BJ9^ B §9 l3{9p9Je Z8 {Esclueu uBqPBzpZs,§ zV
>I9u3^ TBIúJ9p9^ I9u9{BIr, 69ul \9rp13o3q veqpaz9zs,s zB
(]zsllodoJ{V Iu9qlE zB:i9leqlelz3peJe
>IBszJed B Jo>|íuJB Ioq
-{aÁu9uIZ9Ia I?ueI+uI s9 §oizuoJq >IeÁu9IIIup9Je 3oro3 y
q a da?lpnq §?, qa §u?t tűxp.gl g
 Lent: Ez a gép, amely mintegy két
méter hosszú nyilakat ló ki gerenda-
állványáról, bizonyára megrémítette
a célbaveneket, M i. e. 4. században,
Sziirakusaiban ralálták fel, és kelló-
en |elképezi e város aránytalanul
íagyía §zított harcikedvét. Elóbb az
sz{zg66.. ttl.gi.lent súbós faltöró
5l.
ko§ök, 8zután pédig a sziklahaiító ka_
tapultok fokozatosan megváltoztat-
ták a védekezés módszereit,

ró9Zító és íavasz

Jobbra: A, rhodoszi fegyvergyárban

ralálták fel a legbonyolultabb ókori
öműkódő kaupultot, amelynek
részlete itt látható. Egy csörló forgat-
ja a lapos láncszemeket, ezek mű-
kődtetik azt a súszdát, amelyen a
nyilak, sajár súlyrrk hatására, a tárból
egyenként belecsúsznak a kilövő vá-
jatba,

Lent: Ez egy mozgó görög faltöró

kos. milyennek azt Vitruvius a ró-
mai császárkor eleién leirra. Az áItala
ismerterett gépról készült ábrák kö- forgó adagoló
zött nem akad két egymáshoz hason-
ló, és a rudományos rekonstrukciók
kőzűl csupán néhány múködik. Az in
látható szerkezet alapelvei helyesek.

csörlőszerkezet

lapos szémekból álló

 8€I
§.s
,,§ .f
..._]r# =
é+}- F
,l1nput onoposgle8eru uroptoq
4eusepeÁueq nuod
(usíepr
-zo>I IBIIIgJ 3 Jo4ruru rcJvLvz§v1euedezo1 pezuzsna
,I ,o ,I ,T9}re}
zV 9^grg{ryptqezs o1p rrep E9§9lequueJ ruoqlu
>IeIBIuoJ € uBg-99I ,rl9u aJÁ8e e6essotuo3 s9
(}lel
Bíluod
-zo1 1etelÁ8n rulope>IseJei e se -zuad V,3|-ggl ,o,I lpeJEIü
sT zB se 't19,,r euuepe88n; zsoleq uelnze ueq-ürf
,eropr prl
-or 8eu lpB{Bzs ua8an nroqeq Á8eu uo,rrn 1u,rut,lud5 e 4esc
za so 'dalazs 9lozo^ E ttotní 1unleruaqlu zv qqqulputtu
uEquozB uer)leno4lze'l1nre{ EIB esozJouol1ezsoxu51'eípazs
-urozs Á8eu zsoloo ueíels pezezs,9 B se uvqpBzezs,Ly
,llo1eInZs uozsoIeC
zsnüelJv se uglody lulJozs zsollu v 1Io^ sotuueÁ1o; et9
Jo{ I3ua{nlu B PZ§ruIn>I
rselparffioq'rulelza4}eno1 4eups8
-ua BJJB 1aleí (Áuurrpq) soÁuozrq Iala8tzs luezs uoJlody sr
ll9l3 BJo)í zsoJeuIoH JyW ,l1on aÁlatuezs puodzo1 4euuzsnt
-p4 rurn>lra8e uolody so eí8ut osdezo>1 4opepln) B zso1eo
ZSoTsc
xorrosyH IZSoZSgNNodo-Iad V ss VSZuad V

getmértekráiuk sa|át területükön, és a gyűés által hozzájuk
kiildött követség eredménytelenül távozott. Különböző
okokból ugyanígy iárt a Krétára, Korfura és Szürakuszaiba
küldött követség is. A jelek szerint csupán Athén és Aigina
békült ki. Ennek ellenére ro ooo görögből álló sereg szállta
meg a Thesszália és Makedónia közötti Tempé-völgyet, és
összegyűt egy hajóhad is; mindkenő spártai parancsnok-
ság alatt állt. A tempéi sereg azonnal visszavonult, mivel a
helyszínre érkezve rájöttek, hogy a Tempé csak egyike a szá-
mos szorosnak, és a thesszáliaiak nem elég megbízható szö-
vetségesek a hátvéd biztosításához.
Thermopülai és Athén kifosztása
Leónidasz spártai király vezetésével hétezer harcos ú| állást
foglalt el Euboia északi végévelszemben, a Thermopiilai
felett emelkedó, Forró Kapuk elnevezésű, sziklás hegyszo-
ros tetején. A hőforrások, amelyekről a szoros nevét kapta,
még ma is léteznek, de a táj teljesen megváltozott; a Szper-
kheiosz folyó torkolata eliszaposodott, é§ a partmenti síksá-
got, ahol a terep járhatatlan volt, most az Eszak-Görögor-
szágból Dél-Górögországbavezeíő főűí szeli át. A 7ooo fős
hadsereg visszavonulhatott volna magára az Iszthmoszra,
de az athéni flotta ekkor már döntő tényező volt, és Athént
legalább Ielképesen meg kellett védeni. A sereg Peloponné-
szoszon tafiőzkodó derékhada, az Apollón tiszteletére ren-
dezett ünnepségre és az olúmpiai játékokra hivatkozva,
nem volt hajlandó megindulni, Eközben az athéniak könil-
tekintően a Peloponnészoszra menekítették a polgári lakos-
ságot, a hajóhad felét visszatartották saiát partjaik védelmé-
re, a másik felét, a többi görög hajóval együtt Euboia északi
partiára, az Artemiszion-fokhoz küldték, egy utóvédet pe-
dig a Khalkisszal szemben lévő tengerszoroshoz. Az egész
görög flottának z8o hajója volt. A perzsa parancsnokság
alatt álló roppant hajóhadvelük átellenben állomásozott, de
veszélyes partszakaszon. Egy vihar nagy részételpusátítona.
A tengeren helyismeretük és a tengeri dolgokban való
jártasságuk a görögöknek kedvezeft. A szárazföldön viszont
szerencsétlenül jártak. Valóiában ritka dolog, hogy csupán
egyetlen Út vezessen a görög hegyeken át. A perzsa elitala-
kulatok átkarolták a görögöket, akik ezt még időben észre-
vették, és r4oo ember kivételévelvalamennyien visszavo-
nultak; csak 3oo spártai maradt hátra, valamint néhány thé-
bai és theszpiszi, az utóbbiak talán azért, mert saját hazájuk
oly közel volt. Leónidasz és csekély létszámúcsapata a szo-
ros nyugati bejáratát védelmezte a perzsa sereg derékhada
ellen. Leónidasz meghalt, és meghalt Xerxész két testvére
is. Ádáz és hosszú küzdelemben megölték az utolsó bekerí-
tett spártait is. A spártaiak sorsukat elszántan, haláltmegve-
tő bátorsággal fogadták, valamiféle rendíthetetlen vidám-
sággal. ,,A spártaiak - amint A. E. Housman megállapitja -
letelepedtek a tengertől nedves sziklákra, és hajukat fésül-
ték". Sírfeliratuk költője Szimónidész, szinte bizonyosan a
kor, de talán minden idők legnagyszerűbb lakonikus költő-
je. Az epitáfium igen egyszerú, görögül talán még egysze-
rűbb.
F?rrr:Hatin&i]]Híiib;,A] doít b]löve,::
Itt fekszünk; vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
ben epüt, három szi_nrie és egy koz-
ponti udvara volt, két oszlopsonal, megcselekedük, amit megkövetelt a haza.
ezt restarálták. (Ponori Thewrewk Emil fordítása)
A perzsa sereg, flottájuk maradványaival együtt, hazáig
üldözte az athéniakat. A görög sereg azlszthmoszon gyüle-
kezett, néhány kivétellel minden athéni elhagyta Athént, a
flotta eközben Athén és szalamisz között ellenszélben tét-
lenkedett. Az Akropolisz két hétig ellenállt, végül valameny-
nyi védőiét megölték, a szentélyeket a perzsák kirabolták,
A PERZSA ÉSa PBLOPONNESZOSZI HÁBORÚK
majd felgyújtották. Ezt az időszakot az archaikus szobrászat
remekei darabokra törve és félig elégve túléltékugyan, de a
korai idők életöröme, játékos vagy únnepélyesszertartásos-
sága elveszen. A szentélyeket, Démétérékivételével, öwen
esztendeig nem építettékú|já; romokban hagyták őket an-
nak emlékére, ami a görögökkel történt.
Szalamisz, Plataiai és a perzsa visszavonulás
Mindennek ellenére Athénnál megállították a perzsákat.
Themisztoklész különfele ravaszkodásokkal és diplomá-
ciai húzásokkal tengeri csatát erőszakolt ki Szalamisz és a
szfuazlo7dközötti tengerszakaszon. A perzsák és a sörögök
rendkívül véres ütközetet vívtak, amely a görögök teljes
győzelmével végződött. Aiszkhülosz szemtanúként így szá-
mol be róla: ,,. . . többé a tengert nem láthatta már sze-
münk. / Hajóromokkal, holttetemmel volt tele, ,/ holtak
lepték el azátonyts a partokat. ,/ Veszett futással száguldott
minden hajó, / amennyi még a perzsa hadból megma-
radt. ,/ Azok meg óket vágva, szúrva öldösik / törön lapát-
tal és hajódarabbal úgy, / mint tintahalat, s a víz más népeit
szokás: / Jajtól,nyőgéstől reszketett a tengerár" (Csengery
János fordítása) Xerxész egy 6o ooo íőt számláló hadsereg-
gel visszavonult Ázsiába, őhadiszállásuk Szardeisz lett. A
perzsa sereg ez|J;tán Újra Thesszáliában gyúlt Össze, hogy
megostromolja a megerődített városokat. A görögök ezalatt
emlékműveket építettek, és szétosztották a zsákmányt. Em-
lítéstérdemel, hogy Themisztoklész, aki oly hasznos két-
színűséget tanúsított, kapta a legtöbb szavazatot a hadvezéri
jutalomra, Aiginának jutott az első díj bátorságáért, Athén-
nak a második. A görögök győzelmet arattak a tengeren, er-
kölcsi diadalt a szárazfőldön; a hatalmas perzsa sereg tíz
esztendő alatt immár másodízben bekövetkező visszavonu-
lása bebizonyítona, hogy érdemes volt folytatni az ellen-
állást.
A perzsák alanvaló|ukat, Makedónia királyát küldték
Athénba, hogy szabad és egyenrangú szövetséget ajánl|on;
lehet, hogy az athéni hajóhadat szerették volna megkapa-
rintani, vagy a laureioni ezüstbányákat, esetleg biztonságos
útvonalat az Iszthmoszra. Athén hűséges maradt Spártához,
de amikor a perzsák előrenyomultak, a spártaiak egy másik
Apollón-ünnep ürügyén kimentették magukat, és azlszth-
mosz falai mögött maradtak. Azutánrmivel megijedtek at-
tól, mi történik, ha Athén átengedi flottáját, végre mégis
megindultak, éspedig a legnagyobb hadsereggel, amely va-
laha elindult a Peloponnészoszról: ötezer spártai, ötezer
szövetséges katona és zo ooo helóta csatlakozott az athéniak
8ooo athéni harcosból és más helyi alakulatokból álló szö-
vetséges sereghez, így az egész haderő igazán számottevő
volt. Plataiainál, a thébai síkság széléntalálkoztak a per-
zsákkal, az utolsó hegyek lábánál, Athén és a Peloponné-
szosz felé vezető úton. A perzsa expedíciós erőt több részre
szakították, megerődített táborukat lerombolták, vezérü-
ket, Mardónioszt megölték, a thébai vezetőket, akik a per-
zsák szövetségesei voltak, Korinthoszba vitték, és kivé-
gezíék.
Az egész Hellasz-szerte szétosztott zsákmány a legnagy-
szerűbb kincsekből állt, amelyet a görögök valaha láttak. A
hadvezér görbe kardját és ezüstlábú trónját az athéni Akro-
poliszon ajánlották fel ajándékul. Periklész ódeiona, az első
feden görög színház, amely már az akusztikai szempontok
figyelembevételével készült, Xerxész ebben a csatában
zsákmányolt fogadósátrának jóval késóbb készült utánzata
volt. Delphoiban a csata emlékére tömör bronzoszlopot ál-
lítottak fel, raita három összetekergőzött, pikkelyes kígyó,
tetején a három kígyófej kinyújtona nyelvét, orrukon pedig
139
 ofI
uPolJ€lDí uegzo>Ia,uelul{al >Iausadal IeIJBIuoIdIp 9lnÁu
-€JI euello Bu9dS llule 'pzsso8ry ueze{lo^ozs ueqlv ]olzrt
-Iuezs lu9lury uaq-l9i,l9tpIDIBzBquop9ur 9lras ap'rue116
-os luelule sI uolury uozo>I >I3qqol lB^esocreq.reze.{3e51
19tu9l{tl 't9Áu9ullp9re Isr) Bluezssew BIB luoJlso
1eÁ3elr'telrasa3esle,lozs 1euo}}I9zslal >Ioze arrur'lelelnlulu
s11 Á3a 1trut.r9ds u 49tloqtzsale1 '>1ulpuzuIIoJ >IBIBIuezssau
eueds ueq-t9? ,a '1
B :ilepe^uezs la89solzsa^Jo^ so,ÁFs
,uuqeleszred
e 4o3oro3 e lurur'ueq9lala {BIueqlB zu 4unozstgl lad3Jozs
e ve 1l3at 1eteutds 8 il9zs?l uele4 1eu9í9cuepeur ra8ual
-Izg{plgd u lu4nírre;zs{apJe IuBlJBl uep 1nulurn ueseí
-Iol oqqol {esode4 >1ut1olr ulesEoul ueql9luella p>l1ercueds
(reÁuauuel
e pI_oJ B s9 {9Áu.Bq t'urelepalsere1 tre8uel e sa
(rulesrlla
.ra8uel u 1a,ro zB uel BgBIq op sed9>1 t1ol ues soJ?A
uape,{8e teÁletue 'l.razs 1ellel urerugure8aq uuÁ1o 'euotíeq
,)Jouel solBInIu9qlB{BIu9qlB zy,sreúlete,r3o.to8 9d9l1e; uus
-o>IBzs9Jo zB uozo>Io lo89selzso^ sr 4uuo8uqtre) '{Bu>Iní9
-tu91o4 rte8nÁu 3eru 'lolerue.ÁIoJ B lze >I9lpa^uezs8aur 1uturc
,IIBIIII
-}ugJ V B8csluezs|e zÉpv4o6oro3 B uoruloozsso ruol
,loJJEI{ IIuIBlBq B >IDuopIa uopolu u€IlBJ
-BPoJIfl BszJed V (19.re
-e^,{3B^ uellrlurzsole,r uesaíIel {aÁIetue uuÁ1o 4euue.r
8puIW ,lBIuIBlBq9J e azzalazs?aul,ffioq 'zoqqe lInJe>I Iaz
-o4 tlozo1 i§i s9 €9t 't1o,t uaq9pe{IeuJelal ueqlv !ouo^ lol
-upp;o; odal8eur re.Áueuresg >IBuB§Buo^IoJ 9slotn pro1 o9i
,e ,r
ep'uuíluodscnsc uolníFl 8epl tqqe8ar B BJJo>pIfl,llo^
eítuodoppro; >IeueulauelJol pvzvzs B zrl oze{le^o>I V
^e
p{o/elepeJe p.roqe, q psozs9uuodolad y
1e,re s e ze>le;Eeur >IIBI 9IeI{ lpEzEIIeJ
t9íus e,rp13o3 4ElIo^ Ie ueso89qlt 1ereuuds u ep 'ua3esll6es
lInpJoJ zoqeued3 uollo uoqlv zsozstl{I ]9lloqluoJol IIBIBJ
(ueJe8ual
-sore,\'4elzo golp te íuuog B >Ia v9 laalue q-E9t, a
,1'lpuzella1 zsozseqJ
DBIIII as9InJa>I up 6us9luquueJ Iu9rpe
(8eru
e,{ueqÁuert rp1o1zemzs [Ba lo1ture se 49ttotlí1 plluzs
-9re le8esrrq zsoxuN'Bqg8I € oq >IououJezsÁue4 Ie>plezs
-rua lzsolzsue) Itloqne-I9p V ,l.€ uu1o,r tlou.td zoq1asz
-red r eqlutur'eqtole auale 4atd91 19tcluuzs soÁlns ueÁ1o
(1oq8esleirozs
uBsn>Illeluolne rzsol9q u ued911 sorra 1ú1
-eIuBI8^ BH,uezI^ sa uoZÉlEZs nulazgl§ uol€JB eJJeZsÁ8e
IeuEl€Io>IJol u9paünJna ze 'vezseJ II9p Blszy-sl) InJo>I
89' 'e ] :l9s9t}pBqBzsleJ se(let qoIE luoIBJn eszred 1o3oro3
e }ururele,t 'lesezJezsBzssr,t iosoJB^ IBIJB>I s9 IBrTnL)^9I u9zs
,ll91a [uem ze
-9r nu8nÁulep Blszy-sry e euuú1o; ugtul) -
uBIB} - so lsnze 'upelnd9 9ze{J9 I9q9pI9JI{a e tn ze tp^,{u8eur
pzzg,4utle1íoJle §I lele8lzs >Ioz9IDI u ']zsorn4zg uo9le^o>I
tze '(1ut,lq {Buu9un) u9lulzs t,gíde zs9peul5ig) qrua1 er
(4tuug
-eza>I >Ieuuolury zsepBIlIIW p9Je Bszred qqes9ra8e1
,uel üopl
9se erlu8nÁu lglzsoluodzs3l1a11 e 'uorg uaq-SLl
-Bq,{8€u tBuolDI se soJB^ uatlpgre8eur uesolezo>IoJ uoqlv
,l1ozr
o,(ueurzo{la^9>I
:oopzg[íIBI€IBId e uÁpqlt ,)^{e^ou BlloIJ Iu9qlu zy ,6eur
llozoJtlBq uoqlv qq9TulpuFu lefIaIüB tt,l91tt1lod il8npeq
sozo>I s9 prretzuad sozo4 uoqoÉeul I9q{9pB zu'(te8estalr
-ozs IzsoIeC B)tgígít1 ÁíultoEaslo^ozs ín 1osore,r u tlzoqe.r
-t9l u9íele 1a,ra se-ol,t e Jsru'e,rpolzseurel urzsoleq 'u9qty -peq uepe88n; 'o1ourusz >Iepezuou 9z9le zB lurru 'uepe1
(-
t9steagz5 Fsol9o B §9 u9IIrV IesI^ Á3n ep ']BsoJe,t uotluuzng luIIuBI€n ruza8el uelle1
Ie sI Jozsqqol u€Jos lueleuouol 3oro6 B lolBpBIeJ € lzo - l9zs
rr.tíe1 aíept 4e3esrÁlauazs 9[uos -e; gruo,(ugtt snrdt3 BuoupBqBzsled ,}}JoqBI{ IleIe>I B BllBt
-.,(1o3 Áplq rctruds satz9,{8 rereleld e
6zseruuzsned eluleIa
-Eq zeT{zsoplolzs[ueqJ se Bzzoq y ,u9tuoÁu 3lel9u >IúuI9J
,nn,(8e
-9!1op sorel e 'ueqgu9d5 6eru lpq uopour seleluaÁ8ezs p3 u9í 1el9setzseí.retq 9Áu9.n uele1
-!,\ ,(19turopJn IuaIaJ sotozsre8uel zso,rodzsog B €uolzsoJ seÁ1o;eq ruaqla zB írcqeq e lreze'tpra4 aqÁue1o] ueqly ua.r
-íaw zeze) 1gquolluuzng se I9qzsolzsazs atzlle u9qty'eqgt -33uel V,l9 ugpgzeÁleq e;lalo8lzs se BDlosorelEo;o8 nelei1
-r9d5 >19t.l;qezssrlr sI Jaz§le>1 iue3osrríe;uo rulelzolpl sada1 B Jolu}zsppl{ B 'Doltu,{ueqe1 u8tlpscescuerezs ruolepoJlfl Esz
(so8eslnuul
llo^ ües uag>Ia,re se-ol,t B 6eurÁ3oq sr zu se'ruln -re4 y ,(tode1 ,€l, u psu1) >1utzoÁgtsue.Á8e lzsndrrl ÁuBre Á5e
XIuotIYH IzsozssNNodo,Isd V sg VsZxlId V

Periklész, Athén választott uralko-
dója, a város hatalmának tetópont-
ián; ó volt a város nagyságának és
pompáiának értelmi szerzője, és ta-
lán bukásának is kovácsa.
Balra fent: Az athéni birodalom
ie.4óo és 446 között
Spárta 478-ban felhagyon a Perzsia
elleni harccal, 478/477 lelén az
Athén vezetésével alakult Dé]oszi
Szóvetség folytana a perzsák elleni
küdelmet. Gyűléseiket eredetileg
Déloszon tartották. A Szövetségnek
több egymást követő lázadást kellett
levernie, és a századközepénaz athé-
niak már kezdtek nyíltan uralomról,
és nem szövetségről beszélni. De a
helyi,,demokratikus" pártok athéni
támogatása meglepő és váradan hú-
séget eredményezett még akkor is,
amikor a spártaia\ majd később a szent szigetről sa|át városáb a szá||ítraía. 449-ben az athéni-
perzsák erószakot alkalmaztak az at-
héni uralom alatt álló városok meg-
szerzésére.Periklész kijelentette: ve-
szélyes lenne valaha is lemondani a
birodalomról; és valóban, Athén el-
látása, vagyis annak lehetósége, hogy
a Fekete-tenger felől gabonát szállít-
son megszaporodott lakóinak, csak
addig volt biztonságos, amig Büzan-
tionaszövetségesevoit,ésamígazat-
héni telepek (klérukhiák) biztosítot-
ták az útvonalat.
Balra lent: Szövetségek
i e. 43r-ben, a peloponnészoszi
háboní kezdetekor
A görög világ, akárcsak Európa r9r4-
ben, két ellenséges szövetségi rend-
szerre oszlott. A 43r és 4o4 közöni
nagy háboru következményei hosszú
távon mindkét szövetséget elpusztí-
tották.
A piiloszi és a szphaktériai csata
Egy ragyogó és váratlan ra'taütés 425-
ben lehetővé tette Athén számára,
hogy megkaparintsa Püloszt, miután
az addig legyőzhetetlennek hitt spár-
taiak egy elitalakulatát foglyul ejter-
ték. Ettől kezdve támaszpontot tar-
tottak fenn Lakónia e könnyen se-
bezhetó részén,ami a messzéniai za-
vargások központja lett.
A sziirakuszai győzelem
Athén legbecsvágyóbb vállalkozása
Szürakuszai megtámadása volt. Erre
több pénzt, embert és hajót áldoztak,
mint amemyi módjukban állt. Szicí-
lia bekebelezése nagy haszomal ke-
csegteiett) de SzÜrakuszai hosszú
ostromát rosszul irányították, és tel-
jes vereséggel végződött. Athén be-
lülről végzetesen meggyengúlt,
vagy inkább visszafordíthatatlanul fejlődött az athéni de-
mokrácia. 46z-től az alhéni bírák fizetést kaptak, így a ke-
vésbétehetősek is betölthették ezt a funkciót;458-ban a leg-
főbb hivatalokat megnyitották a harmadik vagyoni osztály-
ba tartozó polgárok előn (lásd a 92. lapot).459-ben Korin-
thosszal támadt vitája miatt Megara szakított a peloponné-
szoszi szövetséggel, és elfogadta Athén szövetségét. Korin-
thosznak egyszerre több kihívással kellett szémbenéznie:
gazdasági nehézségekkel a Földközi-tenger nyugati részén,
és háborús fenyegetettséggel, amikor az athéniek elfoglal-
ták Naupaktoszt a lokrisziaktól. Athén itt, Naupaktoszban
helyezte el a Messzéniából elűzötteket. Kegyetlen háború
tört ki, amelynek részletei homályosak. Ezze7 egy időben
Egyiptom fellázadtaperzsák ellen, és segítségúlhívta az at-
héniakat, hogy támogassák a felkelést. A háború elhúzódott
Qs6-1sD, és rosszul végződőtt: a perzsák visszaszerezték
uralmukat, az athéniak hazavergődtek ugyan, de a föníciai
ha|ók a Nílus deltáiában legyőztek egy athéni flonát. Eköz-
ben Aigina végleg elbukott, és 456-ban adót íizetett a Délo-
szi Szövetségnek.
457-ben az athéniak Tánagrában megütköztek egy spár-
tai sereggel. A spártaiak nagy létszámú expedíciós sereget
kiildtek Boiótiába, hogy Athén ellensűyozására megerősít-
sék a thébaiakat. Könilbelül l5oo spártai, valamint Io ooo
szövetségese harcolt 14 ooo athéni, Iooo argoszi és szövetsé-
ge§eik elleq és - ha nem aratott is megsemmisítő diadalt -
győzőtt. Lz eredetileg Athén oldalán harcoló thesszáliai lo-
vasság átállt a spártaiakhoz. A tanagrai csata jó példa arra,
miképpen fajulhatnak el a dolgok. Valamikor az államok
közötti összeütközések szokatlanok voltak, a viszályok he-
lyi ielleguek vagy családi ügyek maradtak; ekkor viszont
szövetségharcolt szövetség ellen. I. e.454-ben, az egyiptomi
kudarc idején, Athén a Déloszi Szövetség kincstárát az ősi
ek uralma már egészen Thermopülaiig terjedt, a 45o-es
évek végénés a 44o-es évek elején pedig még mes§zebbre
kalandoztak a korinthoszi-öbölben.
Erdemes idézniazegyik athéni feliratot, amely I77 nevel
sorol fel, azokét, akik i. e. 458-ban meghaltak az egyik törzs-
ből: ,,Ók, akik harcban e§tek el Cipruson, Egyiptomban,
Föníciában, Halieiszben, Aiginában és Megarában ugyan-
abban az évben," (Az Argoliszi-felsziget déli csücskén lévő
Halieiszt sikertelenül támadták az athéniek.) A ielek szerint
ezekben az években köze7 tizszer annyi athéni halt meg
évente a csatákban, mint annak idején Marathónnál.
I. e.45r-től nagy nehezen sikerült öt évre szóló békétlét-
rehozniAthén és Spárta között, valamint30 éves, szilárd bé-
két Argosz és Spárta közön. Folytatódtak a Perzsia elleni
athéni támadások, a száműzetésbő7 hazatért és fiatalabb
utódával, Periklésszel kibékült Kimón folytatta hadjáratát
Ciprus felszabadítására. A perzsaellenes, Spárta-barát
nemzedéknek ez az utolsó képviselője ott is halt meg 449-
ben. Periklészrhaválasztania kellett: a perz§ákkal vagy a
spártaiakkal háboríuzék-e, az utóbbit választotta: i.e. 449
körül béketárgyalásokat kezden Artaxerxésszel, Xerxész
utódával. Alig múlt el a perzsa háború fenyegetése, máris
folytatódott a tűságosan nagyratörő Déloszi Szövetség fel-
bom]ása. 447-benBoiótia veszett el, majd Phókisz és Lok-
risz. Megara és Euboia spártai segítséggel fellázadt, Megara
sikeresen, Euboia sikerteleniil. Athén csökkentette szövet-
ségesei adóját,lemondott Akhaiáról, Tioizénről és Megara
kikötőiről, tov ábbá t. e. ++6-ban 30 évre szóló szerzódést kö-
tött a Peloponnészosszal, amint azt Argosz már megtette.
Az athéni politika a Déloszi Szövetségen belül bizonyos
értelemben megmerevedett. 45o könil Athénból indult sze-
A PERZSA ps a pBropoN,NESZoSZI HÁnonÚx
\ PHüLO8zÉs
ípárlaitáüür szFHAKTÉRn
Pü]ez l. E,4t§
ú Marathóniszi
NAvARlNÓl-öBöL
tábor
az athéni hajóhad
partraszállása
/aY
.1
0 1km
j' "J: ,;
-,rEtrl Labdalon _
,/,-,:\ (J
J "J.- EI
0 1krTí ) aelső-athéd
l tábor
gény telepesek szálltak partra Naxoszban, Androszban és
talán másutt is. 447-ben a Kherszonészoszi-félszigeten stra-
tégiai fontosságú telepiilés biztosította a Fekete-tengerhez
vezető Útvonalat, más teleptiléseknek ugyanez volt a felada-
tuk Lémnosz és Imbrosz szigetén. Ez tdő tájt az úwonal
menti városok gazdagok voltak; Lampszakosz kétszer any-
nyit fizetett a ligának, mint Epheszosz. Ezek a telepesek,
akik adót fizettek és katonai szolgálatot tel|esítettek Athén-
nak, társadalmi és gazdasági segítséget jelentettek.
Az athéni pénzrendszer a Szóvetség valamennyi tagja
számára kötel ező vo|t. Az athéni nagyhatalmi politika Thrá-
kiában és másutt, Periklész politiká|a volt, akinek fő politi-
kai ellenfelét, Thuküdidészt (nem a történészt, hanem há-
zassága révénKimón egyik rokonát) q+l-ban cserépszava-
zással (osztrakiszmosszal) száműzték. A 44o-es években
nagyszerű építészetiprogram valósult meg. Athén ekkor jó1
vagy legalábbis annyira megerődített város volt) amennyire
ily nagy, természetes védelem nélküli terűetet egyáltalán
meg lehetett eródíteni; múalkotások díszítenék,és lakói -
bizonyos korlátokon belül - közvetlen demokráciát élvez-
tek. Pénzbősé g yolrt, az áíakemelkedtek. A gazdag thráhjai-
ak és makedóniaiak még mindig lezárva tartották azEszak
felé vezető szárazfő|di úwonalat, de a tengeren Kelet és
Nyugat felé egyaránt szállíthattak az athéniak, és bár Egyip-
tom, valamint a perzsák és a föníciaiak még megőrizték
Eszak-Afrikát, Athén kereskedett az észak-afrikai váro-
sokkal.
Periklész maga is hajózott a Fekete-tengeren. 44o-ben
nehézségek támadtak Szamoszon és - nem először - Bü-
zantionban. Szamosz vitába keveredett Milétosszal, a Szö-
vetséghez tartozó másik várossal; Athén döntött ugyan a vi-

. ,{BúE?qEguI }969§§oi9lB§ pez§?l
(>19uat
-}dJ sn{nzslmll3t{ Áuzqau ap
.}^gqrx üiqJo)ílBzs9§? 9§9i,V,J§pB8
-oJ3q llopnl loz9u ooo §I :uEqgtszy
-sry zBqulzs qqruazs.{83u33I 1í,{E3
i,? s3 qqoÁEl'ri8al n \a^ zg (a.lqqa!)
I3^nuJoquoP {PSJJPXB'IJo{ rcú
_9.1 ze'aJgpq ol€tF9I ru tuv,{euel
-ld99!ít, sl Jozsqqo! ftu4 oqqol wz
-Bl{ulzs tJo)-sniIlzslu3Tl3t{ Zsol3[.rW
,tntl9
l9u9i8lqrot 9.{1o3 zsoJpu€IBW B:Eeü e ípe ose.rt
-TeJ lo§F{ B zoq9!91rgts§{ 5IeTaIu]3}uI uueJ IBlp€JBlü Iog
-plBzsíq_{:lÁuuáulrlea 4au9uryeuatioi ;Á8eu ue8r u8us8ep
-zr§ ígrl9urá,l!áFrz§It BJo{'nuirg alelpte;,sor9a3oro6 sn>1
-IBIIoIB qgoÁEBu3OT 9 uBq€IszV llo^ zsor9lq1'6agtulzs9lrÁ
Z§oJ$TIW
il8or{ ITo^9l V 1I9I9I3I{ {n8uru t 1utulruds u turu luuelzo8
Jop luo>Ise^nuploJ lDIBIZsoqZseI B >IDIB 'q 1atpp1 ta4as
(BuoU
-adelel :IB^BSBZqo>II3 >lo>IolJIqploj sezsso zB luIIuBIB^
B s3 IB^BsBIoquoIeI >IBuIBIBJ 9u9lnnw uepe8ele83uI uB]nzB
(Ie
ep llepueJ lgpJnJJe^ souelBll9 JoZs9Ie selnf8deu 9IJo)í
-B^{3 lBtulelúq B:>IB1II9 lI,IZssoq 9lpzsnd >IBIueqlB zV19Éos
-le^ozs IZsoIoo B lpB{Bzsle zsoqzsa,I u€g-8z?'t1o,1 9tuqtu1
,I ({BlI€qEouI
-3J9Ie IruV ,sI zsePIIJed u?euJveq-67v,a uB>I
(snsed
-os e l.rolDl uequoqlvueíept uro.rlso zV ]él1o ls}I{Jeq
(>I3uueqly (rolr1
-uI3 te4n8uul 1elpB8oul u9lelur urtpreto4
9^?I u9>l9pI^JBlBq BIugpe>IBW V ]€lzo.{Insueile I8sBpBIu
-9l BllolJ vJaqlB zv llosoJol3q llu9{uo^o >I?IBlJEds V ,ezsso
(uolBEn/fu
TeuolÍ}r€ lB>Io{aI€}Jel9ÍBq se -zuod sr)lualeÍ lse8
-9sla^ozs Áugq9u >IelzoJozs'uluurEry {olpn] le4esedelea
,le>II9Jo
IoJ >I9u9uzseg
ueqquÁuoleteq >IBIueqlB zV ]Blpnl
>I€sc llÁuueluu'ue4epr,rt 1ezo1o u94 tÁuue 1erelreds u uaq
-zg{lul'ezsso ttop91o;nsz uBqsoJB^ B - lo-ooo oo€ r euet1
-ezol8eur 3alrlulzsoIB^ {nrutzs - o3osqqo1 3.Bsso>IBI B lJezo
,4eqoEeur s9
y
se 'uqulruy >IalJoloq 4erelreds '{eÉoJle
lt>los Inzo>I >Iop€IIJ9l e ItFltttld o1p utgÁuozst'r IlEJBq IBu
-u9II]V ze BlpBlJrclaaur .{uetulruoln>I lBq9ql Á3o ueq-r€?
,u9u8eur uaíept E sI uuquepnzs
ryog9q
IIo^3l E luItu€IB^ 'uozo4..4edeu slle>I B 8alu l9s 'uuqerl9t1
s3 uBqBIT}JIZS'uuqerszy'ueqer>lt,rqa so uEgBIuopa>IBW Bs
-9Á1o;eq - {pIueI{lB zB uesouolnl se
- 1o3oro3 y,tlo^ 9rcÁu
-91 IIueIIezs soluo; ue8t sI ueqpuz€zs^a 9zo]le^o>I B oJeuel
-I3 >IoluelJol B uaqlv:u9le e>I9q so^aJuIIuJBq lIns9IB^ uleu
8eru eqos ueseílet e 1ettoí'ttopgpzelle ueq-o9t JBIu utq
-9|9Ie^,{1ezstl Vlpu>Iuzs EDIoq€JBp 391a 3oro6 B uoq>Ie^e
,uop9z3e,r p,resEIoquoJel >IBIBJsoJB^ IueI{}B zB
zB ueq>Ieza
,e ,I
sa 'uolrul 8repuelzse Lz rytla'B1-1ol 19t-t€? - B^lIIuBzs
-oI lelounzsJelr,(8eJ se,re.(8e Iu9Z9{ozl se rcv B - Foq9q V
FJoq9q ;zsozs9uuodoled y
,>IBIueqlB
zB luluI'1et1o,r {alleluo ue,(1o gqep8al uezslq
'6esÁ3rrt z€ >Inuueq lpBIu9lIoJ uesoÁuoztq |>1alpeír sr 8eur
so >IulpoJoq9qle; 4urcu9ds V
,BlJopos eJelazs poq9q;u{u
-Jozs BIuIBZIq uop9lleJ uala,t eqluz,{uBulJo>I sn>IIlEDIouJep
u se elrtrlod ozJezsl3lnJel so>IezsgJe ze '4o8usuelulaasze8l
,IuIIBueIIe >IBu
uOla^o>IIe InuBIlBlúI{9 uBJos >IasepOTI9I3^ V
->Ios9^HIT e tlozr ueletde>I JBIu Jo)PIa ueqty 1grcutd se 19q
-919{PI t,(uueurrplr 9II9 llBI€ 8ts9tequueJ Iu9ql€ Z€ ull9zlT
(qo,r eí8et 8esla,roz5 rzsozseuuodoled B 3^9 §r reur rol1a)
't9re6e141 ,(1auu'1e uolu}pe8o; lÁu9uot uuÁ1o rol1e zsepIIJ
-ed,IBzssoglulJo) lInJe>I eql9]uell3 ue§olezselllJe] uBIIue
'p,mrnl.roy uede1 e.r89ste,tozs uoqlv'ereuele Ies9uzseJ
-oJe IBIJBIuoIdtp zsoqtuuoy,u98estfes lInpJoJ zoqu9l{lv
BJBsBqJBI{Io sulrol8eur so,{ps gteqre,r u 'uele; zsoglulJo)
,e ,I uBlnllu'ernlro;tr
llolBJB lelulozoÁ8 rre3uot ueg-§€i
,llozo>Il€^Boq sI u9qlv'l1e4epre >IIpBruJBg d8e ueqtese
zB uoqqo ep 'ú1o3 llozo{ zsoluezs s9 u9qlv ueÁpure 'zoq
-qB oluosel{ ua8r'tpeulgt BlI^ llozo{ zsoqlulJo) s9 (ryroy)
BJn>IJo) rru( p>pleÁu9luza{le^o{ qqesoÁps 39ul p8el
8esuepeurlernt rc4Wod e zauv1'8n uezser rle8nÁu zsBIIaH
aFpze1 ruoq_Eq lzsozs9uuodoled y
]BlIoquJoJ3I ll
-BIBJ soJB^ B se 'erulazg uelle>I ls9lelunqzued n3ezsso sturlel
-tq p8e.l1auÁIeure 'lzsoruezs Btlou€l ll€Iu pe4o1q 8tdeuoq
cuep1 9íeq ooz Á8oq 'ue1 ze e8e,r Álezsr,r 9ts3eÁua3 1essap
-eíretqqerrot s3 olzsBIJ g 1eueí9zÁu9u.ro4 eszrad zsIapJBzS
19uet1931ozsr4 te8esrodleq e se toqseteznI;:azs B >IolJ3l€z
-Bq uuquozu >Igqcre8r1o zy
,unrq uoÁ8eq le8esr9Áleq ss
'er
llo{uzs9Je lo]uzÁurur.ro4 sn{Il€J>lolu3p'uoz9lro}t,r BJzsolu
-ez5 1u,r9íuq 77 zseqrra4 ,DI lJol Foq9q sr8eur ep 'uequl
xquosyH IZSoZSgNNodo,Iad V S9 Vszuad V

város, Plataiai a spártaiak kezére került - ami előrelátható
volt-, Korfu viszont, elhúzódó és szörnyű megrázkódtatá-
sok után, megőrizte demokratikus rendjét.
A4zo-as években a leigázottvárosokban fokozódó erővel
folyt tovább a háború. 4z5-benaz athéniak egy merész had-
járat során a Püloszi-öbölben, Messzénia délnyugati part-
ján, fogylyul ejtenek egy kisebb spártai egységet. Ennek az
örömteli és diadalmas eseménynek fennmaradt az emlék-
műve: Paióniosz Győzelem (Niké) szobra, amelyet a Pü-
losznál harcoló mess zéniai száműzönek állítottak Olümpi-
ában. hz athéniek másutt nem voltak ilyen sikeresek; pél-
dául Boiótiában, és elvesztették Amphipoliszt, mivel - a há-
borúnak e szakaszára jellemző módon - elmulasztották ide-
jében megvédeni a kiváló spártai hadvezér, Braszidasz tá-
madása ellen. A háború tulságosan nagy területre terjedt ki,
semhogy át lehetett volna tekinteni. Mindkét fél kimerült,
mindketten vereséget szenvedtek, de egyik sem győzött. I. e.
423-ban fegyverszünetben állapodtak meg, de a kísérlet
4zz-ben balul végződött, jórészt Kleón athéni vezér hibá|á-
ból, aki megpróbálta visszaszerezni Amphipoliszt. A csatá-
ban mind ő, mind Braszidasz elesett, ezt követően a felek
(4zr-ben) ötven évre békétkötöttek. Korinthosz, Megara és
Boiótia elégedetlenek voltak a békefeltételekkel,és ezért
nem csatlakoztak a szerződéshez, Amikor Athén és Spárta
egyértelmúenszövetségre léptek, megkezdődött a Pelo-
ponnészoszi Szövetség feloszlása.
A diplomáciai megegyezéssel azonban óhatatlanul sur-
lódások is jártak együtt. Amikor a szövetség feloszlott, Ko-
rinthosz, Mantineia és Iilisz szövetkeztek Argosszal. 4r9-
ben Athén is százéves szövetséget kötött Argosszal, Elisszel
és Mantineiávd,. Hz új szövetség azután közösen megtá-
madta Epidauroszt, Spárta viszont Epidauroszt támogatta,
és így a háború ismét kiúiult (bár ezthivatalosan csak 4r4-
ben ismerték el). Az első nagyobb ütközetre i. e. 4r8-ban,
Mantineiánál került sor 1 a spártaiak győztek, és az athéniak
átmenetileg nyomban elvesztették valamennyi újonnan
szerzeít szövetségesüket. A közvetlen demokrácia politikai
módszerei nem voltak kedvező hatással az athéniakra; eb-
ben az időben, az utolsó cserépszavazással, száműz,ték az
egyik legerőszakosabb demagóg politikust (a különc Hü-
perboloszt); de az athéni demokrácia továbbra is fenyegetve
érezte magát, ez fejezódött ki abban a támadásban, amelyet
Mélosz ellen intéztek: valamennyi hadra fogható méloszit
lemészárolták, a tulélőket pedig eladták rabszolgának.
A szicíliai háboní és Athén kapituláciőia
I. e.4r6-ban Athénban a felséges nép, vakmerő módon, be-
lebonyolódott a szövevényes szicíliai viszályokba. Az elsó
áldozat a vállalkozás pénzüsyi támogatója, Alkibiadész,
egy előkelő ifiú lett.
Alkibiadész, Szókratész fiatal barátja és tanítványa ra-
vasz, önhitt, jóképű és szellemes volt. A ferfiak éppoly von-
zónak taláiták, mint a nők; amilyen szép volt a teste, éppoly
visszataszító a lelke. Bizonyos értelemben megtestesült
benne a kor minden jó és rossz tulajdonsága, mind az, amí-
ben Athén reménykedett, és ami e reményeket szertefosz-
latta. Annak a napnak előestéjén, amikor hadvezérként el-
hajózott volna Szürakuszai ellen, őt és legközelebbi barátait
azzal v ádoltákmeg - valószí nűleg az ígazsá gnak me gfelelő-
en -, hogy részegen és pimaszul hetvenkedő módon gúnyt
úztek Démétérmisztériumaiból, és durván megcsonkítot-
ták Hermész köztéri szobrait. Alkibiadésznak szerencséj e
volt: sikerült megmentenie életét,amelyet azután kalan-
dokban és árulásokban gazdag számúzetésben töltött.
Spártába ment, ahol a népgyűléselőtt tartottbeszédehozzá-
A PERZSA PS a PBLOPONNESZOSZI HÁBORÚK
Paióniosz Győzelem_ (Niké) szobra,
amely Zeusz olümpiai templomának
nagy kapujával szemben állt, egy ma-
gas, háromszögletű oszlop tetején.
Azoknak a messzéniai menekűltek-
nek volt fogadalmi ajándéka, akik a
4zo-as években, az athéniak szphak-
tériai had|árata során a spártaiak el-
len harcoltak, és le is győzték óket.
Látványa bizonyára állandó szégyen-
kezést kelten a spártaiakban.
f*J
járult, hogy úgy döntsenek, Gülipposz vezetésével spártai
haderőt küldenek szürakuszai védelmére.
A szicíliai háború akkora szerencsétlenség,oly nagy bal-
siker volt, amilyenre senki sem gondolt. I. e. 4r3-ban, mi-
után a vezetés hosszúidőn áthibát hibára halmozott, végül a
hozzá nem értő Nikiasz felhagyott Szürakuszai sikertelen
ostromával, de a parancsnoksága alatt visszavonuló athéni-
ak legnagyobb részétmégis lemészárolták. Ez a katasztrófa
a történetirásban szükségszeűen tragikus hangsúlyt ka-
pott, kifejezve a korabeli athéniak érzelmeit.
Athén hanyatlóban volt. Körrilbelül húszezer rabszolga
szökött el Dekeleiába, a 4r3-ban Attikában, Athéntól észal+
ra létesített spártai őrhelyre, a laureioni bányákat pedig
ugyanebben az évbenbezárták,mivel veszélyessé váltak. A
pénzérméketa templomi adományokból kölcsönzött
aranyból, illetve ezüsttel vékonyan bevont rézből verték.
Thrák katonákat hoztak Athénba, majd pénz hiányában is-
mét hazaküldték őket; útban hazafelé, Boiótiában partra
szálltak, és lemészárolták a féríiakat, asszonyokat és gyer-
mekeket. Athén szövetségesei hűtlenekké váltak. A perzsa
tartományok kormányzói a spártaiak oldalán időnként
részt vettek a háborúkban. Athénban észrevehetően köze-
ledtek az oligarchikus kormányzás felé, és i. e.4rr-ben 4oo
fős tanács vette át a hatalmat, amely három hónapon át ön-
kényuralmi módszerekkel kormányozta a várost. Spárta
azonban túl lassú vagy túlságosan bosszúszomjas volt, sem-
hogy elszánja magát a cselekvésre, és a demokráciát végül
visszaállították. Még ebben az időszakban történt, hogy egy
tengeri győzelem majdnem helyrebillentette az egyensúlyt :
4ro-ben a spártaiak voltak azok, akik békétkértek, és az
athéniak,.akik elutasították óket. A háború ekkor többnyire
a tengeren és keleten folyt. Végül az athéniak elveszítenek
egy tengeri csatát. Flottájukat a parton meglepték, és 16o
hajó komoly ellenállás nélkúlelpusztult. Ez i. e. 4o5-ben
történt, a Hellészpontosz (Dardanellák) tengerszorosban,
Lampszakosz közelében. Athén több hón apon át szárazföI-
dön és tengeren egyaránt vesztegzár alá került. Télen a
spártai sereg visszavonult ugyan, de Athént annyira kiéhez-
tették, hogy megadta magát. A.századvégén, akárcsak kez-
detben, névlegesen Spárta volt a legfőbb hatalom, de tény-
legesen nem gyakorolt Athénban fennhatóságot.
I43
 lh
,*4eglaj e tz9Á3
(n$r
-eI sl39u zsnezsaqa'gr9.; uera
'sgalzs zs9l1e:a11,IuulIsn3uBileÁ8e
{IZS{3Á8I leuualslT9J J9p B lzs9Jeq
Iu3qlz zp'1aupalarel lo^IazsrpluJ
-9H {eÁ[3u€ lulü (aq €h8lnu Á3n
lIeual zsneZs9qJ,(o8r-oór,3,I)ueZs
-esJ Iu3qlu solep sorol !1ele1 utqlc
-InArcunJle ZB.t33 aÁuoulsej zsuno
TIzJo uBqun3snw uBelouqsv IpJoJ -eJeo]Izslp 9lI9Iu BJl€IBposJ ZsBDIexa ]BusBzolIB^ 8 ]eu zB >IEuulIIuosBq uuqgoí I9rruB '- Ia^aIele^DI BII}JIzS - ulezs
-xo ZB 3aIueIaI,u3q9le19 aJ3lsetu 8eu
u€IBl
(9ueuzsai
B]ouJo{BÁ3 Á3€^ Bdu
-u0 IuBzopIB llose uepullu >Ios B} IuouBq8IIB ueqlezselseJ -eJ §BIu 39p,r 8oroE B >IBuzo>pB}ntu 1eÁu9ruelíe; qqesa>Iop
,sI (ozs
-9^lluBl iIÁ33 {3uJelseü Á8Eu B {eu -BZB^ V IoJe>Iosn[ls B IueuBI{ uB^Ioftsezoll9^ {9s9q -Je IauIIu lo^Iur'sr uezt >Itsc rrru'lnílrsoluodzsso oJuoqlv
-ue BJBÁuozIq (EÍl8lnu l?sBl€q zsol ú uBdnsJ ulou ,>I8ssoueqÁ8e Bqou
-I9Pltllod sa
(]BI8BJBJ
u?qpBz
lll llellel s9rl l3>I V .ual eJeualle {euua lt>Iulusepop8san,ueqEep,r 3oro6 u 1oqreq
Ie^Iu (zsnezs (euo{IB
-8zs,5zB Á3oqlüuo^ eq8esr3i {un)o Áprq tp,rrLru 1oqt4e 'zso.req 1(;r sesce>1 'sngst4,{3e BuIo^ llelaqpzse4,{8nddo ep usJBuo>I Ilezo{ so BÁu
mues ,Ja^989sd?Zs B
{9uJoJ IIB -9q1 e hrynla; uaqueqty't9{e.{uodo>1 19 ÁBa ezznzlazs 1a las -B^UuBl 1ú6e zsottel4n1o4 uruÁuozrg u,uídep eíe4ruqcea
ueqlalualle Se{apJa 3ÉÁu€ zB (llnzs
-3i IoqÁuB^JBu ne8lzs (nl3z3sJuezs -olutccod uepeÁ3e 4eueíín1r)qsape^el - lulJozs lBzolle^zsol (,urnesnlq urcIourqsv IpJoJxo zv Baut e|zé;ezs e,re Áueq
P^Jnp Joqozs 9IoZEIq9 l|lJí ZE Zx -rur 1tÁ3e zt _ s3'luulzsoJo ze vo ÁBalueqsuzo>1rrq'turupeur -e5$ ,1e,ta8osdezs 4eurro; B II€ uoqloluelle se4epre 8uÁuu
rÁuueurelelr lloq8o zú uítpzsndp 'lulururoldt,{3a ze uoÁBe zB uogelosa Joqozsng ,tloJelu sn1 'tpzso1 1oqÁue,r.reur
tra,r 1n]soledesc r4u'lzselltJeH soluozoq s3 soJo zV tlo8rzs nlezescluezs B^Jnp 9teqt91 uede4 V.DI IIDIÉIB snlus
'Eeur uettselsel úu9luzsa
9J9lBzsstlr sI Jozsqqol se olelrdup .1unp
.,IzollezuJou" uuqlezsurqozs e !>1unteqzau8eur lrure
eleIJrIBZs BJnIIDI rudorne zv ap'nÍuatre so8eloruzr1 t1ol, -ru I9qqB >IBsJ uequozu lulolz0{1a^o) ,uozsozseuuodole4
rues u€qeJo>IÁua; tríes 8euJ JBg ,>IBusn{rzsstpl >Inzze^eu e zselqozs sotueleí uapeÁ8e zv lIo^ o ureu uequro4 'l1nuet
L{psueÁ8e sa^,(ue>1 'gtret 8uuuullrd uelte,{8e 'pt9p serrle1 se llolopzs ueqzso8ry BzsuJqozs qqusose,{1o;eq3ol so qqas
(la8osnrezs,{8e
-esc e srurle8zour oze{le^o>I uueln ze iol1el -e6esteqeÉe1 >Iepozueu lueln zsulpleqcl B (zsolloplnlod
,aloza tylal
-ualeí lsetnluzs opl 1a,ro8esllel snlzsngoJ snl}ls sn>IIBqJJB >Ieulezslp llezsBJqozs uou3qlJud
zB tuoIBpBJJoJ Ilezs9^ntu y,eíeurzsedep lezse,rnur Eoro8 B llo^ o ioteqze.re uequaqlv ueqqeua^ole8e1 e 'ezsolou8n1
B tl0I loplosJOIu B IB^Bs€zoluIJo{ Iruou 9Jeolezde4 r se IE^Bs -od >IBsJJB>IB'usuluq ep'uequeqty (ueÁleqolnzs lurru (í3n
-BIBuzspqIeJ lJelselu uaselelo>Iol >Iozo>Izse zu uadazo4 pez -dde uequtdumlo se uegzsozsaqdg reselo1p 1etpele !tloa,
-Bzs B uoguOqly,9z9,§3au s9 llo>Iopul sBt;119 zy (usgtpro.1 zseJqozs ueperud zselpleqd le,reselrÁue.rr o zB lezse§eJ
Á3.to.{9 souef il8epz5) ,,,p4leu 8ustpqndla - teEessescloq e u9p9l!e3 uedda4tur 'glaqle>lezre sa 9leqle^o>I uoruo,(u
e >Inílo.rezs se '1e66esseleI{91J9uJ - ladou e
4nílarez5" : selr1 sI lsolu 8eur |eígtse; 8oroE qqo,,ffieu8e1 49pr uepunu llo^
J,B 9z0>Il3^o>I B qqesO{epJe I€uuV .(,BDlunurezs 4e ípÁu3eru 9 'sr 1uuezs rus9t}II9 >IosDIuIJ>I IJo>Io zB ep 'lur,rezs eEesÁuoz
Á8oq ltllun8BsJoleq {BuouJazs,(ue{ BJJB leplo.JzBJezs s3 -Ig llola^zo>I >IBuBselBI{ ioqueqty Blltzoq u9IuD lzsol9u
ua8u3l IfuueIuBIB^uozslH" :9lrql111u ueqe{olJlq Je>IIs B se -En1o4 tzsozsuql V uozo>IIBIBl lBzÁuBJI>Ios.,(1o 1oqu.4etpe>1
uIoIBlBI{ e >1esc turse,{11 ,,,se8eslnzs {csJ IIuB lzupurur uuq -,{ue4elet uequeqlv utqJos9slfl ,ello>IoJo l9uo{ qqBuBIlBl
-e8eur rttseÁ8e JeE8esseur1o1e se 1a88essolpe1 ol1et'utqqn1 -.re,,(3a u.reÁuozrq 1,B3B§Is3uB^DI uept8nÁu se tuEustpe33rq
-up1o1os3e1 t
(ura4eu
4unre8lod seÁ8e uepuru Á8oq 1runl slTuru>Iellelut {Bul9J}lou9lJol se >Ieuollo1'4eurusn39zo1
(1surezselnur
Á3n s 'tíu1o1sr o1e,reu 8ezsro3oro9 ,{8oq 'ruoluqpuourle 1or -g qqoí3e1 1epezueu Áueqeu g,ue.n ueqo8e.t
->IunsoJe^ zs3Ee'u.tle16o;ezss6" :rupe6o3 IIo>I uBsolB^o J€q -e1 e uíreÁuel rÁuueurep^a.4eurol8uosz e ,ro>1ture lurur 'leur1
(ruÁ6eq
-eq plry ueurleÁ8g uase(let toqel ruou 'pe equfuzs -pd ueÁ1o 'l1oa 4ezsopr l1ozo.{FsueÁ6eDl InuEIlDIozs luozs
zsepIlJod leÁIauJB't9s9tueleír1 solupnluo zseppnlnqJ -t,t 1gqtuodurazs sEW ,supe.{ueq sroÁ8 t eEeÁue1
,le>Iunuuag 1auÁleulu
{ouIo>IePJa st ue4oÁ1 '1eutetue.(1o3 nzssog 'oE6n;ezsso zB >IBuuB ezseJ pzzezs
-eI{ sEIu sa 'sr llo 1aÁleure'leleurele ze lelozepurur unÁEe ,§
ze 1gqtuodurozs nuleuolJoJ ,llo^ UJ9J lloJ9 JBlu Jo{BsB>I
3eut 1nítuq19lu1 uoquoqlv ?elol:-zt4 luozsl^ 'e;rueqle -nq uaqlv l.Bqel eíu>loun'leuuoqleJewIIoJJBI{ zsoFIpIzsIV
WOTYCIVUUOd SDIZS SYT) Y

je és a sók ,,dionüszoszi" festő csapongó expresszivitása
többé nem |uthatott szóhoz. A figyelem összpontosítása, a
témák egysége új hangulati jelentést kölcsönzött a tárgyak-
nak. Úi csábításként jelentkezett az ünnepélyesség, az ér-
zelmesség és a drámai indulat.
Különösen érdekes, hogy a perspektivikus rajzolás, amit
a görögök találtak fel, összefiiggőttaszínházzaI, a színpadi
díszletfestészettel.Az első,lnagánh ázb an lévő falfestményt
Alkibiadész egy színhází raizolótól rendelte. Ahogyan a
színpadon a búnt és a búnhődést helyezik a középpontba,
ugyanúgy a képzőművészet új szabályai szerint, amelyeket
részben az athéni színház hozott létre, drámai megvilágítás-
ba helyezik a hagyományos árnyképfigurákat. Az új szoká-
soknak megvan a maguk előtörténete. Az archaikus vagy
koraklasszikus festészet legszebb és csaknem egyetlen ránk
maradt példája az Itália nyugati partvidékén, Poszeidóniá-
ban - a római kori Paestumban - felfedezett Búvár sírjából
szátmazó kőszarkofág festett oldalain látható. A vízbe ugró
fiút a sírbolt l ezárása előtt frissen festették a szarkofágot le-
fedó lap belső oldalára.
Afestmény avízbe ugrást ábrázoió csekély számú alkotá-
sok egyike, és számos kérdéstvet fel. A festményen látható
kötélnyomok azt mutatiák, hogy kevéssel a temetés előtt
készült. A sír talán egy fiúé,aki szeretett avízbeugrani? A
kóból készült ugróállvány vajon valósághú? Hogyan má-
szott rá fel az ugró? A pálmaág és a fa segítségével?Más a
célja a keretként szolgáló két fának, vagy a vízi jelenet részei
itt is, mint azísző lányokat ábrázoló vázaképen? Az utób-
bin a lányok egy oltárról ugranak le; lehet, hogy a fiú egy
szobor talapzatáról ugrik? A rajznemígazán realista, mivel
befeszített lábfeje és felemelt feje nem élethú; különleges
jelenet, nem valami ősi téma. Paestum elég közel volt Cu-
maehoz (Kümé), az oítani titokzatos barlangokhoz és a
Léthéfolyóhoz; lehet, hogy ez a fiú a halál vizébe ugrik,
hogy ily módon visszatérjen az életbe? Vagy valamilyen is-
meretlen mítoszról van szÓ, esetleg egy Úszómedence mel-
len álló, életre kelt szoborról, olyanról, mint amelyik z5o
éwel később egy kisebb göróg költeményben szerepel? A
fiú magányossága a levegőben, a szép, szabályos ornamen-
sek a festmény sarkaiban a két csupasz fa, a dísztelen kő és a
víz amagány érzetétkelti. A szarkoíág belső falain körben
ábrázolt lakoma|elenet erősen emlékeztet a vázafestészet
Vízbe ugró iíiú.Ezt a szokallan téma-
jú képet egy paestumi kőkoporsó fe-
delének belsó oldalára festették (i. e.
48o körül). Ez a sir jóformán az
egyetlen emlékűnk a koraklasszikus
nagy festészetról. Bámulatos életeró-
ről tanúskodik.
Héraklész megöli a Sztümphaloszi-
tó gyilkos vízimadarait lt váza az at-
héni fekete alakos vázafestészet leg-
pazarabb korszakának alkotása.
A l(LA§§Zll(U§ t URRADALOM
,= i;;l
=:
i
nagy mestereinek, Durisznak vagy éppen Euphroniosznak
hasonló jeleneteire.
A paestumi sír képeit az 5 . század legelején festették, ek-
kor a vakolt felületet használó freskófestészet bizonyára
már széles körben elterjedt.
paestum már valamivel több mint száz éve szübarisz
gyarmata volt, Szübarisz maga híres volt fényűzéséről,ép-
pen emiatt kellett elpusztulnia, és a városnak oly kevés nyo-
ma maradt, hogy botorság volna általános érvényűkövet-
keztetéseket levonni ennek az egyedülálló festményekkel
díszítettsírnak a stílusából, azontűI,hogy akkoriban bizo-
nyára nem volt páratlan amaga nemében. Tudjuk, hogy a
festészetben Polügnótosz nagy változást hozott, de egyetlen
műve sem maradt fenn. Alkotásainak részletes leírása, vala-
mint az a hatóerő, amelyról kortársainak munkái tanús-
kodnak, mégis megérdemli a vizsgálódást. Az alapvonal el-
hagyása a rajzból, a fontos események néhány drámai rész-
lettel történő megjelenítése, a dolgok térbeli elhelyezése, a
mozgás és a nyugalom érzékeltetésénekkönnyedsége jel-
lemzik azuifajta elbeszélő festészetnek ezt a képviselőjét.
Martin Robertson professzo r, a History of Greek Art(G ö -
rög művészettörténet) című, r976-ban megj elent művében,
nagy láttatóerővel és lelkiismeretes tudományos pontos-
sággal a következőket írta a görög festészetnek erről a kor-
szakáról: ,,Számos másvázán. . . az alakok kezúket álluk-
hoz illesztik,vagy könyöküket a térdükönnyugtatják, arcu-
kat kezükbe temetik. Ebben a korban kedvelték ezeket a
mozdulatokat, túnődő |ellegük összhangban volt a cselek-
mény nyugalmával és kifejezésmódjának közvetettségével.
Hasonlóképpen, a korabeli tragédiákban csak kevés vagy
egyáltalán semmilyen cselekmény sem |átszódik a színpa-
don. Gondosan felépített, az eseményeket remekül leíró
szónoklatok előfordulnak bennük, de a valódi drámáról -
amely végül többnyire a színpadon kívül végbemenó erő-
szakos cselekményben éri el tetőpontját, s amit esetleg a
gyilkost és az áldozatot bemutató élőkép tár a szemünk elé -
néhány szereplő és a kórus között folyó beszélgetésből érte-
sülünk. Mindez szellemében kétségkívülrokon azzal a mű-
vészettel, amelyet - amint láttuk - nem minden ok nélkül
neveznek polügnótoszinak." Ennek legnagyszerűbb pél-
 9tI
,l{o[aí lIBJol)iozs J3l9z9u E )nloq V
,>leu3qol
{.Á33Íz?t{ulzs i9l,íIJo oluos
-Bq z3r{zued B >Iazg ,Bq9z9qulzs laÉu
zsOz§nuoIC llopgloJrlsz)q 69sso{
-3J zse8a zB lÜeupÍ€lü 8oBuizsgls^
u€qpBz?Zs,i € so ueaa1.pezLzs,sze ep
'uuloíe zv lB!9Ip98BJl IEJo{ B E1l8a
jpq tu9qtz dugq'lnípnl ulaN.,r4rá,
'lz§na
,lDIní{€p ,,I
{?{o{ -IElIad €llolqzsndla 8IIns uBq-96 ,§
-oJo lglloÁleqs9l$E l:9tpuqrzs 19pt ;o4rue'uqoru96 Ealriü}zsglu^ lgslil
Iqq9Jo)T P E3I}u}zs9IE^ Tez9quIzs
llndg
,lJo^
BJBíTa3 los9PB9Iá';qqa39:3a1
u3leí 69sso{?J zs€33 z€ ua{3ÁI

J9ZSI3 s9 I?í{BJ EJoí€q ÁEoI{ 1lo {€l

JoJrl u9z? la{aíIelu 1rnÁ6a IBTiE§
-lElzuoJq sEu'iBllEIEl (Zsn3Jld) uPq

ffiffi
V
-aus (t:useuzl8au {3s3I}Á3 mTl]1 _zsnel?Jled )íallesl^ uo)íos9p?9Iö zB
-od )iP]IBuzsBqI3J sl ueq?u9TJd lEzBq lá>I3ÁT3r!€'tlecmln tpzzezs,§ {§zs?rr
-u}Zs v
,lpdg uguoÁu zrr{u}z§ íu9ql3 -!zs 9zsl9í r9]p9E€J1 € 1]}z6oJ uBq9ul
z9 Áleus 'ueqzequrzs sn{qzslue1pq -loJ sosBlJBuezs s? ll3l}Jrts TPÁ€í,Bzs
]9ugtJd 8 {9lu9zs >I3u9lB3o19J 9I3{ 1rollÁu JJsello^n sJ l3^l3lu3zs gzeí
-9Io iIÁI3usIÉ^ Á3el 1uugl9llop tsol -a.;11 talallur9.r'sa:n'crelu rulept8o3
-E^ {IÁ6a zB lsJln sez§p e va:DqDg l|nzse)í loqzuoJq '4aual e za:lua7
?3}ezadeE lpBdu}zs E >I3luelaí6eul'r9u9q sn1
-ilu{OdsJad'}]etse; B s9 pBdulzs lI3uoE3Iu E lloloFzsEeu
u8§oJsuIBH ,Jos }InJe{ ue8?sJ?l n>IBI€ g{lBd 'ÁEtu urrelel
(ír,l
smlnuDlourep
-B í ryBdu}zs urBIIE zV i,Eltouul lo{eselnÁE
IE>IIlITod e 1oqe 'teÁleq ilodB>I uo qqgs9>I zequvs V rI.Bs
-IoZs epJo{ Á33 luo{J3ll9I{ 119llolJpl ueJ3lJBId uol}JnDI Á3e
sI uBqu3I{lV 39Iu lÉ>los?pBol3 ZB ueíale pBzBzs,s zv )olzo{
(u?qlo>Iso
-}ele{ rc>I3pl^ ZB In1919Í ldouun BIIIBJp 6oro3
y
asauapmaru Dru?q D :Z?qurzs 3olo3 7
 Fent:Ez a kedves kis emlékmű i. e.
334-ben épült, hogy Lüszikatész
szinházi versengésben elért győzel-
mét hirdesse. Közkeletú neve: Dé-
moszthenész világítótornya.
Az emlékmú a kései, kiflnomult ko-
rinthoszi stílusbankészült, a friz Dio-
nüszoszt ábrázolja, amikor az ór fog-
lyul ejtó kalózokat delíinekké változ-
tatia.

Fent : Gőtőg színház rekonstrukciója

nagyiából az i, e.4. századból, amikor

az épiteszet fejlódese még nem alaki-
totra át véglegesen a szinpadot. Az is-
renek az eme]etról szólaltak meg, a
kórus az orkhesztrában, azaz a tánc
számára szánt helyen vonult fel.

Jobbra: Az athéni víeiátékokkedvelt

szereplői voltak a komikus rabszol-
gák es szolgák; Arisztophaneszt
ugyan untatták szokványos tréfáik,
mégsem mondott le alkalmazásuk-
ró1. É,rthető, hogy a hallgatóság ked-
velte őket. Számos komikus, gyakran
groreszk álarcokat és kitömört kosz-
tümöket vise]ó szobrocska maradt
fenn. igen kevés közötrük a lragikus
hangulatú.

í47
 8?t
,(pJ ,l§?r}d99ÍÍIl Ho{ ,mbllEzolu )íBu"z€H -Jo zv ,uBqglsplo ulla1 zs1lodor4t
-13^01 sil}d9,BÍÍn Ét§gJ V oo§ /I Im lmgJ duBq9N ]aÁilOqgJ9J Jáze {o{zsBw
,ql eaes$d9{oPB3oFq) llnzs?l -oJ re{ E álIeIru §3§IIeí sn)FZssH ue 'z
'leuu|zs - oil€ loqJoss9[n zz - uoJEq 8 {BuuB^ ueqalazo; 1aÁgaq_o;e1 oo§§ ze t9r939a pszn?ls,l B 'zgqu}zs r8gzs
uale|a Pvzezs ,l Y leae^ Pezezs -gle^dEle |aíala pezrzs,i zsouqlz§I 'uuáJ lpEJru uBq€íPuloJ IEuoJ 1lnde Á8alulur 1Fd? u8qPBz?zs,E -Jo8oJoE qqazs8jl {IdEg zV z§o8Jv
,§
V zsol?c
^Be^ z§o$g.uo)I
ze (uoFol) JJlgZeu V ,B^lE^ u§q9leJ gsla Pez9zs,t v zsozseqdg .)lalJauo
!q ,3I913q gr?qt9l eZs?J Á33 (Áü9^I3uá
,u8^ _glúplo zsllodoqE z€ z9qulz§ §Dl d9zs .)l§rln l9qglsgf sÁ3? ueJra8e
8Í9l9I3{ D3zaq3qla ü3§3 uolr)sJd9l -tl ulBídEIB ZBtlulzs llndJ JJJlJIelZsu I!9Io laFdopsdu}zs B) uoluolzsoJd
-JIoJáu ?JssuÁ8e 19>1'tlrlda urqro1 :Jossáln 4eUeJ ZIl ,q) uoleqrsc rnzs?] I9qplpJ Á3B^ ues9llol s.^nJ 1opu?S,(8PN € 8al}u}zs9]E^ uollq€fl 3 se (l! sn{IJ}uJf,uo1 '91oEet ta:alglz9u
lzsoulu E'(oo§I-oooz,3,l) E2rlulzs ,llndJ UPqpBz€ z s ,t
,ueqe^ol zslIodoJ{E zB {gzeu V V zst|g ?) úú9z8lp 8 'sa1n ÁuBqgN,Iü §§ (J?l9z
,l1Jl3qe| ÁIeq
Iqqa8oJ8Jl 1l^3§ 33[h V zsozssoüx IsÁü?^palsur aqüIz§ 30.]99 u§lroc ,uolu?)ízsoJd -9u ljouör{ E) 9uolto1 t 'ru 3r algr9ur
ll{td9 ,qi -)lgl
.)l?ls9^ ,€
,IJÁIIeqglaJ -9ll] oo§ 1,1 uBqJoss3[n 8/-r9 -l9 atzs9q4ro zt'zgqulzs sty ureldy
9IöJ Jos 9slaJ33l 3 l9fu^ozs TáJ {€WssBl{g?ünq Inu€pPJP^ {9ld3l l9q9{ l9lJ8e^ puzuzs y
sBlugíslal IüiIBp€8o.; t 1alplep zoqqe (8]ad ,q{'t"rtrt9t9írI ol[s -lol})8IBrBü8qJo] IauoJ B sá §ninz§lu (9^al
-azs 8 Á8oq ílelisüzs?I{ PJJB uBI"l lJza IoqJossJln ,elálzsal zEqulzs lpEzEZs (a) ,€
s9 'mígnaq Éq8íBl{lzs zsqodo.Dl€ zB -sllaq e lpro4 9zE-8€€ an3u}d? Zso8
-3Zo{ BJlZsaq{lo ZB (Áugunlda gJüZaI Iz á^l3IIl
'I '9I 'lz'zvlalzs llnd3 u9íaTa
-Jnin,] uEq?íBuJoJ l8eluJIJí (leuJ3t Isu,?qgl ,{33q-zsntdFzs V Eqropuv
'(loss9ln ir) zgqulzs sI) E|áll94üqy pezuzs ,€ r 'nsalle1 sPduo<l EugPgo
I9JIü9q leJelp8dlJJzs B) I§)l9ü9{zs s laz -9p?9Iá) ioufiJolrpne ze |1aua4ld9
,z?tTulzs u8^ ,IeJ
,3uuJq llo^
l3zsÁuB^l9u
sn{IlZsruálle{ Á5J -a^
,lPBryzs,' É|$erg
9j8ll8 sa^nlog l91 úeqplJzBzs,9 8 JBu uel3lítJ3l V ,Bz9q
u3lulzs uBqPutRIIIPpJ€) 9^Jl uozsg) ,u€gJos ro s9 ÁIer{9lí,l ooo€,q),u?q3EzsJo6oJ
,IJllJsaIn lFzsa{ {sl ]lBld€I8 uolu9]z§Ojd B s3 uos§aln -í}zs Z8oll3qlnala zsoz§luolo ü9qlv ,oa) zBqulzs sn)uzstug JIoq qqFz§q3e1
{BsJuEÁ8n zv |oq te ueqpezezs,z e' lBqJos r€ uJ6e^ pEz osle Z€ !aÁIa8Jzs EJlzset[)lJo zE 3lppa ,t
,oJP^ ,€ ,ÁuJ^Ieu3 il(8e z8 'tpezezs t 9lerelgdtuv
-trqrelt'uo1o1 rprztzs,' zsopqda) -9Zs ,' € lJo^,qeqgJal Jeze Á8!lültü [oJ3íaIo püzvzs V zsEFreu90
,(IB ,€íuuopíBlnt 9^?l uáqlutzs Á3J Je+el3leu3 §)sI3 ,JeJ
llJ[Ieu zBq8epu3^ (u ozt) uDquollo1 v 'I l€u {3]Zep{ l]ossJln zI uPq-o9ÓI
{
]áÁfial{ ooo§ Á6á (laInd3pedulzs) eua>lzs z zuzu'uotua1 ,z €
t 3a ztqulzs tpezvzs,i'sr_y 9dozssey -zsollaPlnlod zsBIuBZ§nDd,uBqlod€I -rutu'JossJIn §f u;I3J (u oz) PJlZsatl)l ]9IB^ IpgP€Z9zs igquJolÁug^
_zso:d auuaq l1ol I eq >19rzoíe.1 uaq9la,;
,or€ql8lsr l_e qgoí8aI8 EeuI rPBm za pzo{ z9q 8
-J9u t lluaude i9lpz3i u9ÍJpI zso
u3q -Jo zV,l[ndJ?lln uaíepl {Bl?tuoJ gsle püZBZs ,€ 8 8el}u}z§9p^ zszss\1
-u}zs 3oJo3 IÁuu§lu?IBA z§oJn?Plda ,dazs uea| -Iru]3lold,I 8JIru}zsgIB^ Eppu?xá[y
-alazo{ Büoldu§l {ozsoJleqBx B ízBr{ sa uvqpez9zs,z z'lpEZaZs,l
-ulzs snillZslueIlJq'l)osEí) Uaqlopl 'lp8l asanlal (z9qqzs 6ezsJo3oJo3 lpeJ?ul ,I)ÁIIJqoJn JJZaZsnq unu ,u9í3lel zs]JodoDíB zE zuqlvs Ipez
Iqq9lnEel V (uoFleqtx) uoFlqql -BüIIueJ sl uIoJlalndá r$r)Iá Jo{ _uueJ üBqlodsüs qqoí8a1 y IoqdI§C -Ix€u,IPJJossJln 18 :u 9z BJlZs3t{)l -9zs ,€ 8ellu;zsolB^ 'du!§Jíx u,o!d!v
,IgJIBZ9qu}Zs qqauel§s€el
39p,r 3oro3 z pE lsolul{eue {9zÁ6eí s9 d9{Jol llozo{ uI zV
,€h}Áuozlq
lBsBÁIoJeg s9 l?ÁPluDI3l u?IlBlBI{IIEu3[[O lezse^
-nrrrPluBJp TueInB z3 EBso[uosBtl Il1ozo>l {BZEIluIzs o^3I u3>I
-OÁI3q gzoqug[r-l>t V ,lIruBZeI JBIü E{BZ§opI sn{IzssBPI zE[l
-u}zs rueqlB Z€ Io{IIuB 'tlnd9 ro4>1t {os FZo{ >IEzEtIuIZs a aqazÚ&af qDzD?lulzs &olo? 7
keztében ezen kívúlnem sok maradt
fem belőle.
KfuénéAz akropolisz északi oldalán
álló, nagy görőg színházat, sokmásik-
kal együtt, a rómaiak arénává (küzdó-
tér) alakították át.
Iaissza A késó hellenisztikus kor-
txil való; fenmaradtak a márvány-
ulések.
Iémnosz A sziget északkeleti részén
álló görög 'szit:ház az 5. század végél
lagy a 4. század elején épüIt; a római-
ak átalakították.
ltontion Kicsiny,4. századi szinház.
tóbb, jó állapotban femaradt ülés-
somal.
Leukasz Az ókori város göróg szín-
házának maradványai.
Lindosz Jó állapotban fennmaradt
orkhésztra (5 m) és üléssorok; a kis
színházban kb. kétezer nézó fért el.
-Vagnész Kis, 3. századi színház,
nagy szkénével, és alagúttal az or-
khésztra közepéhez.
.ttaotineai Sík tetepen álló, kis,
századi szirtház. L kívül épűlt lépcső-
feljárókban szép, poligonális kófarag-
sányok.
Megalopolisz 4, századí, Görögor-
ságban legnagyobb. 59 üléssor (eb-
a ae í. e. 3. század közepéról vagy még
bol g ió állapotban),l7-zt ezet fétő-
hely. Az orkhésztra (3o m) kőrül gyö-
nyörú padok.
MéIosz A tenger fölön emelkedik ez
a kis, 4 század végén vagy a 3. század
elején épült szinház; néhány szép
üéssora fennmaradt.
Messzéné Kis, restaurált 4. száulad|
színház; a koilon alaprajza majdnem
derékszösű. Épüleregyüttes részétal-
kotia. Egy további szinház romiai még
kiásadanok.
Milétosz A nagy római kori színház-
bm látható a színpad alsó fala és né-
hány pad.
Mrizsák szentélye I. e. zoo köriil
éprilt, a Helikón-hegy lábánál, egy
temészetes üregben, Csak az első
üéssor volt kóből; szómos nagyobb
szkéné-építmény
állt benne.
Mükéné Csak néhány Lilés maradt
fenn a Klütaimnésztra ókori síriához
vezetó dromosz (folyosó) fölé épült,
helleniszrikus szín}rázból.
MütiténéMéretei valószínűleg
megalopoliszivel azonosak; kör alakú
orkhésztrája (z5 m) korai idóból szár-
mazhat (talán a 4. század eleiéról);
I8-zo ezer féróhelyes.
oiniadai A kőből készült üléssorok
(I5 maradt fenn), a szkénéés a nagy
orkhésztra valószínűleg 4. századi.
Patara A koilon (ketesztben több
mint 9o méter) lejtése szokatlanul
meredek.
Peiraieusz A nagy klasszikus kori
színház helyét már beépítenék.Egy
kisebb, z. századi színház fennmaradt.
Pergamon A móg létezó, meredek
koilonban (z. század eleje,8o üléssor)
kb. tízezerférőhely volt, Az orkhésztra
mögön keresztben húzódó út fából
készült, mozgatható szkénét tett szük-
segesse.
Pergé Hegyoldalba épült görög-ró-
mai szinház, kb. r4 ezer űlóhellyel.
PhaisztoszDerékszöeu szílÁáz,
nyolc fennmaradt iiléssorral; i.
zooo-r5oo. A knósszoszi kisebb szín-
házhoz hasonlóan, valószínűleg ezt is
sportjátékok és ritusok céliaira hasz-
nálták.
Philippi A római kori színházban
fennmaradt zi e,4. századi, köralakú
orkhésztra és a parodosz (oldalbeiá-
rat, átiáró) néhány fala.
Phleiusz Az akopolisztól délnlu-
A római kori maradvá-
gatra látható.
nyok alatt valószínűleg egy görög
építményrejtózik
Pleurón I. e, z3o körül, a városfal
mellé épiten kis szín-ház, a falhoz tar-
tozó torony szolgált szkénéül.
PriénéAz egyik legiobb állapotban
femaradt hellenisztikus színház, az
i, e. 4. század végérő1, néhány kisebb,
későbbi szinpadi építménnyel.
Rhamnuv 4. század közepe, egy
erődvárosban épiilt; alaprajza derék-
szögú.
Rhodosz Kis, hellenisztikus színház,
úiabban helyreállitorták; alaprajza
derékszögű, kb. kétezer ülóhellyel. A
forrásokból ismert nagy szinházat
még nem találták meg.
Sparta A 18. században íedezte fel az
orosz Orlov hadserege, amikor beásta
magát az akropolisz lábánál; szép he-
lyen épiilt, nagy, z. vagy t. századi szin-
ház, számos felirattal.
Szamosz Az akropolisz lejtóin egy
eddig még föl nem tárt kis görög szín-
ház rom|ai találhatók.
Szamothraké Az i. e. zookörü épült
4, színház köveit :'qzz és 1937 közön el-
hordták; csak az építménykörvonalai
maradtak meg, Fölótte állt a híres Ni-
ké-szobor.
§zegeszta Pompás fekvósú színház
korábbról. Az alsó szektorból húsz
üéssor megmaradt. A hellenisztikus
kori, üpikusan szicíliai paraszkénion-
jai vannak (a szinpadépület két kiugró
szárnya).
Szikíión Az akropolisz oldalába váir,
a 3. század elei én, a szárazíiildön épült
egyik legnagyobb színházl orkheszt-
ráia 3o m, koilonia kb. rz5 m; boltíves
bejáratok vezemek a kb,5o alsó üés-
sorhoz1 szépek az első ülések.
sztratosz 4, századi, a Szurovigli fa-
lutól awgatra lévő domboq még ki-
ásatlan_
szübarisz Az ásatások a római szín-
ház alan görög építrnényekettárrak
fel.
Szürakuszai Volt egy 5. századi szin-
háza, a ielenlegi valószínúleg a 3. szá-
zadban épűlt, nagy, sziklába váit épit-
mény (koilon 34 m), monum€ntális
§zínpadi épűetekkel és sok 3, század
végi feliranal.
Tauromenion A romai szkénébe be-
a építen, feliratos ülések és faragott kő-
falak egy korábbi górög színházra
utalnak ezen a gyónyöni helyen.
Tegea A 4. századí szinházból,
amelynek helyén ma egry bazilika áll,
csak a z. századi támfal egy része ma-
radt fenn.
Temésszosz (Telmésszosz) Jó á1-
lapotban femaradt, kis, helleniszti-
kus szinház, késóbbi toldalékkal, z4
üéssorral.
Thaszosz 4. századi; az üléssorok és
a szkéné többé-kevésbé épek.
Théra A sziklás hegyfokon ralálható
Ó-Théra romjai közön, hellenisztikus Fe*: Dionüszosz Eleutheriosz athé-
kis színház, a rómaiak helyreállítot- ni színháza. A szin észek az 5. század-
ták. ban az agoráról, ahol egy kordén iát-
Thorikosz hz 5, századl színházatfo- szotta\ áttelepültek az akropolisz
kozatosanbóvítettékki a most is látha- déli oldalára, az isten szentélye, a 6.
tó (+. századí), különös, félellipszis és 4. század között épült templomok
alakrira, két - zo és Ir úléssorból álló -
ítilé.A Lükurgosz-féle késóbbi hely-
vektonal, az orkhészna 3o, 15 m, kb. reállítás során a fapadokat, amelye-
sooo féróhellyel. ken a hallgatóság dobogással feiezte
e.
ki tetszését,kóülésekkel cserélték
fel, és a fából készúltszkénét és pa-
raszkéniontkőből készűt váltona fel.
Amikor a színházművészet lehanyat-
lott, a színpad eg}re bonyolultabb
lett.
Balra: Az amphiareióni bájos kis
gzínházban ponto§an 3ooo féróhely
volt, a színpad az eredeti helleniszti-
kus tero szerint készült.
l49
 í_;']],;."
]. _i]J ; ].
]
i
",flr
|]ii|!.,,, !:[ií:., ::,,.il!, " l

= ]::
',ii';]l:]i]]ilii]ii;iii:.i
-i]|]lil]!] :i:
,.j ]]i]]i:.,,
,|,),: ::,,.., ::l|:.i::\i .

l.-;r
:.
"+a,

l.,
 1íl,vl}llúéJ^ld9
-I9J {oIE^tlzs3J IBu9Jp llozgPu§J3eu
luejue^a zB_lPz?qulzs V,áWeq Ie lJ3J
ozau JeZa lulu qqol 8aFrepeJo:)í9l
-lelzsaflaü
'I 8qB{qúop Zsqodoqv
n uaqzsal luollo{ V ,1Jnd9 u9Íapl
(zLz - L67,e,|) Bsepo{Ff,n ÁFJDi IZsoJ
-Ieda ZsolflJnd zqurzs ruezsÁ8úu V
,u€qzs8J[3H
{Bu€unF]€Jo se 1euJÁI
-9lu3zs lqqe3eJ8al uBIBl Zsn3Z l3ÁI
-eq ilop€ u
€ 9P9C 9^9I ueqÁ8lo^-Bzs
-lnoII?ZsJ lJBZInJo]'opoznq ua{áp
-I^ IlE8nÍrr)lgzs3 |Io^9rV :dDt _oz9tg
-U4 őd§ó()Ju.d llts.dlr^u U U4tJUl3J líl ZV ilal3qel luBJruBl lltuB ,IoJIBsnJo>I
{Blpa5BJl B
,4euet n14oÁ1
'ltal Áueunlsellat r9pu9le soseleg leplou9zs y zsaploqdoz5'1onazselse;p; u zsoql,reqlu8y'1oruouequu4
-Bqezs IB{IJolaJ slleluolueuro (93uoq-93uesc '- uBqsBJ} B zsoull>Il'19rlezsetso.; € zsoIzsBtIJJBd'1o.nezserqozs e zsol
le>I9 >Ialrequz3or ureu 8eur rolrure ílezete1 sI Jo>pIB JBIII -Iaplnlod : IuJI >Ieuepzo{
le{elÁuo1 teunluzs ,p>pIIBsJBuo{
,S
1aÁleure - lIBsB8oJ p9ruÉ9r {oleplou9zs souellrdu u |11ol s9 Ie)pIIap9Ia >IBuBlDIBzs uaseEePel uuqpezezs zv 4azsatt
ptr8orla.r uaqezse8e esgletl lIoJo>IBÁ5 pJusnlus sulezold v -nur 3oro3 y ,oFIosBq rcqqo l[o^ ulau Brlos 8eur uaqureleuet
>IBDIeIqqoln zy ,tla ueíept 19lsgozs B JBtu zsoplpnlnql -roÉ.upl V,Ze lezse^nu qq€solBpru sO qqBslT?uolJuo^uo{
,zeq8eslaaoz5 IzsoIeG lpezazs,§ ze
'zogueqly 'qqesnlrurepu>lu IBuIgqBJo>I V,BJt8BIII t1o tr1o39ssot9í
o^ol uuquJo{Belty e {IsBIu B 'zeq8essozo4 u9I Is9 zv Czotq -us glzurallaí uJlvzsvJqozsEzíer u'pepq ele; snruzrleer opoÁ1
-ZsoZssBuJB>IIp11 uouroi(ule IBII9 >IBsZJod u 4p§e ze'4uu -oluo>Ile zB ltzsBJqozs E ueqzo{lw,9uz9pt to3es9pl941oro
({IzoquoF{
-zouetzotlflv1l^ gzoquop{ ra{ üeu€q uBqBsnI zu uqlurur']aleluDlel ,)po^eJ BqIo^Bl B'ep >1uuultuo uaqqr_rr
-}ls B {BsJIIIeu sJBlJo>I qezo{ t91 u zg ,a89s;ti(uuo1 selra8aur -azs,(8o IgpoJ >I9qnJ V,l}ezoÁuolupaJe lsn[ls lFIuouUDI s3
e se u8esso8ep^ llozepuoJle 19í 8uíuu zB uaquoze e,{uaur solzlqu8elu uenurlelraÁ8e Eesselel4elreur lueln selpluzs 9s
-peJe >Ielrue teuEeulelrarseu geÍ8e uleu snIuzIJIZssB[>I -Ie oIB^ Iauezse^nlu sn>Ilz§st11soÁueuroÁ8tq'nsuqezsÁ8uu
€ uozsnl
(soloporu
uequelolJe soÁuozlq BsnIuS ]Izsal Bs 'opezznp l9lglelele ze 'e8esso8csupzt8 1ozolzse zv
(4rzs4erol
-snTIzssBI{ anlaÁleure'>1oseteq sllulueumuoul B lll9{ezs >IouIosI^ tueu _ ueqloluele p,(1urq B _ >IpIB 'ILB
so B8Bsuo8oJBzssI^ IoJI solupu'o8esoleqlut4al)e leze{Jozs (uagaza>I
llozo{ >Iosr)q gqo,{8uu8e1 B p,rgíloq'uouureure8y
(rurl
u ap ttepze4 uutn r€7,a,I le>plos rueu zsepryDlnqJ,la^ :nurlelre,Á5e ':!'ulu u1 B Inuollo^zo>I 'uodosc uuodzo{ B ep
(lIBlBpuolu
-Áuo1 zseEe zu sa ta>leteze(e3 soÁ8e zB I3 Izapu3J 'souoln1 ua8t y.{1eu9u'4p9I9IIJJoJ lgq>IouodosJ de{ zso8e
Ie+I9zJ9 IBIuJoJ g1u,tuelpÁu'1ettozoÁpsuoÁ8er{ zV ,zo>Io lJB^Bz Iluou e; uozeÁleq aredezo1 ÁueunsoJ 8 '9zg{
I9lop>Iauv ,ozlezs^plnlu (lrerrnur
sn>IIBI{cJB 8eur et4 ueíele 1eae lulzs 9sIoJ B se oslu ze íloluyrut u rtetlal9zra 3essr6utu B ueze^
se-ozt t'uose4 Á8oq 'oreuele >IBIrue zsolopoJeH ,lleza>I V lFzso>I uutuoÁu Áuounse;p; toqdpp i(8tu'o1ozerqe urq
-luelaí ueqruolapollza Jozsola usutuq tuzÁuBJI IIuoIIezs a -Egltttly ze zsnezsslpo ueueq8rp ,(1aue'da4uzetl ÁBa elvp
",uoo,"%§a
 ocPhiliDDoi
\ a
l
l
)
o Theímosz && ,+.,
PErcn AmphisszailBelphoi
Eleüthérai
aa
'
.. Phülé
.a Éli9
l}*
$169 vi|rig a klasszikus korbm rében született) de nem ez volt a szoíisztika egyetlen terúle_
te. Szakszerűen foglalkoztak az érvelés, a vitatkozás művé-
szetével is, gyakorta fonák módon, és olykor gyökeresen
eredeti filozófiai álláspontról indultak ki. Nem sokat törőd-
tek viszont azzal, mit mond a jőzan észvagy az annak meg-
felelő erkölcsi felfogás. E módszerek egyike sem volt új, de
a szofista irányzatban váltak uralkodóvá.
A zabolátlanság és a szertelenség, amelyhez a szofisztika
vezetett, jól látható Euripidész késői drámáiban, ezek eró-
tel|es és bonyolult impresszionizmusában, szerkezeti kivá-
lóságában és sokrétűségében,egzotikus színeiben. A leg-
jobb bizonyosan a Bakkhai (,,Bakkhánsnők"), bár majd-
nem biztos, hogy ennek alapjául Aiszkhülosznak egy elve-
szett mestermúve szolgált. A drámairodalomban azonban
általában Szophoklészt tartiák a klasszikus irányzat fő kép-
viselő|ének. Valóban az érvek kristálytiszta összpontosítá-
sa, az eszmék egyszerűsége és a szerkezet gazdaságossága
Szophoklésznál a legerőteljesebb. Világa kegyetlen, sőt
szörnyŰ, de nem szertelen.
A drámaköltészetkifeiezetten athéniműfaj, a szofisták és
a filozófusok viszont - Szókratész kivételével, aki kicsúfolta
a többieket - idegenek voltak, többségükben iónok. E ván-
dorbölcsek legnagyobb hatásukat Athénban valószínűeg a
pet§amon
g szardéisz
a
o §u:§m§§z
\
}
i
1
\
1
43o-as évek végénfejtenék ki. Arisztophanész első darabjai
a 42o-as években készültek, Platón Szümposzionjának ke-
letkezési idejét utólag az í. e. 416. évre, az athéni társasági
élet aranykorára tette.
Nem kell túlságosan komolyan venni azokat a vádakat,
amelyekkel a szellem embereit és az idegeneket olyankor
szokás illetni, amikor az államválságba keriil. A szofisták-
naknem volt nagyobb részük az athéni politika bukásában,
mint Voltaire-nek abban, hogy kitört a francia forradalom.
Amikor jól mennek a dolgok, senki sem hibáztatia az érte|-
miségieket, ha maguk között olyasmiről beszélgetnek, ami
máskor - állítólag - felkelti az oliirnposzi istenek haragját.
Prótagoraszt perbe fogták Athénban, de nem ő volt az
egyetlen; a leghíresebb áldozat Szókratész. Tanítványai vi-
selkedése miatt ítéltékel, de egy államcsíny után, egy vesz-
tett háború végén, amikor az athéniak nyilván dúhösek és
zavarodottak voltak. Akár egyetért valaki a szofistákkal,
akár nem - és Szókratész ez utóbbiak közé tartozott -, Pla-
tón olyannak ábrázolta óket, akik nem bűnözők ugyan, de
kárt okoztak.
Kétséges,vajon valóban befolyást gyakoroltak-e az iste-
nekben való hitre vagy a hitetlenségre. Az athéniak az év-
század v égénahisztérikus aggodalom állapotában éltek, de
 sP!Áu6uPq plq 9lBt]p6zou sglJ^U6Ueq ool9u u9jqi|€{
,ur,gz§Áua§J3^ í?u§z qqg§
-olUoJEaI E l[o^ í€p ]Jopeg|a(ofiqta)
uEJII BuBsoÁuBLuoÁ3BH,ugIa 3PsglB3
-llEq llJz3{Je l9q9zs9J souEZs 38In
3oJo3 B lJlnleZsáAnu 29nlJu Jq {El
-lElnu lesellnÁ8a s3 {Elsllozs ltozol
{9 agl9ullzsol sgdüod IE^Eul€{P
(Á53u
{alBl Idemn uellaquBd Á8Ju v
,,
.., lou?IIEp sJzsso zB ll3z)^ 9 'u_?l€J
-l] nEuBqleq lEíuoJl)íald ,tu8JE 3Éa^
EhEllnJ ugIIodV uedazolsl" :DtlDg
,P8 -op8uBq seln Á3e llnq uauzseJry ll9z
lo8*uBq 3 J}q,,5
(pEqu -9l E
BH 'lBÁuozslA ruazsLuBzs
-Psnzssoq sell3l E slÁ6P^ s E; l)l ltl l9l
-za[al9ll3J ÁEoq a€ rII )Flloud?n9 Á8n io8uEq n3essP8Bu 9ZoqUolnl B luEl
(PJ a 1 zE
lo3EssE6Bu3uEt{ E s3 lEllolzso -ruezs >1apn] t>J'uaqpazazs, 9,
3lzseJ o[uoÁ8o o?I lJnq €: I3^a8esl16rs zsBJo8BqlTL{ lzsouEzs uos§l3za^3u
üEJ8BIP IqqElE zE )tl|E^ 9qqglJrTlJa '1osn>Jnuueteur 3oJo3 B ..[aJJ)leu
,qqB^ol Á3l sJ (Z3Áu -olJüelod lBirrzsnl€" z2 |ezzg,\al
IPI{os zepulw
-Jup3J3 lolJB^l nÁuElE B 1JluIA{ -aza^ zaqJsolzselíe;q :azslu9r9u
sPlzso nÁuBl8 €:z ':€
B'{tz3{l3lal 8uPq soJnqÁ3e'í]^au (Jelauouozs'pJot{J
qqEsB3Bu IBMElio Á3a ro1>1e í>ltltzso -ovou) zsopJo|qouoru E úeqauez
E 3H,8UEqÁ3J
eJZs3J o[ueőe le{ lJnq u rut 'alapuqo zE lelzaÁIaq lÁIr]s
l€lozs8au ':1ntpuad8au lleleJ zoq Á8eu ua8t 1osn3ozoltlBglgí y:lua7
,{913I{ZobJDI uBq>IotIIEZs I3^IadB[B BIJuBuozsuO{ u Á§oq
k", ueq{e§9Nl3le§J sa uBgs83lúslBl (iqq.9Aol )íol9ÍÍrld / :Z3q
sáÁu3uPJJ§ zE lzs3J {3uzsa^ l3^^pel -u3íeJ uBÁInmJ'zoquI€qPI üBJ
'uuolrÁuozrqeq zstJo8Bglnd utlnltu'1osn4ueurelelu B >Iel
qqoí sJ (]nl9l ]BulPA ellJqq3plpzs -}I leÁEeJ / '{olPt{83u Eq s3 :l3la
(!ul3{au9 -lol lsod3pJgle soÁuB^l3I In9pI9d uEquBl8uBtI V,lIo^ B>IIlel
'aqarazalalua ln$ B iaup9s9^eq T 3}ü lIBp t lza ura}a:az3"
,JuEl '>l3Dí3ualsl (>l3ue}}Zs
-EuPIIEp s3 {nsnulu u'uole:galra1 -zse3uez B so ÁIJPuIop§l3ueZ 9pIIEpBJsut'[, m ZB
p {Bzssluí ta:leza'elralaua 19t1o>1 ze slzop|e :sJlauez l8EsBsJ€J :rlr7 -efuDl uop9t§ ,(19uerusr st
9lo>IIB le^IIIIv 1e ru9{qeÁEo lz3)
gláláJEdlu B la{g B{Uu€r83u 'Iu?Zs
-lEí {as3d.{ ]Bu Joilury.louJÁ8eI l9Daquozso>I >IBDII?p3ZsuoZ§ {€Jqt se {su)l3IBIsZ9-tBE
ierllolesu?BEllí 9{ sa :1aÁua:azs rrÁu -nÁu B lB>ln6EIl^tuBIIEp IBJo{ se le>lIeJ3zs6uBLI {o3oJo8 V
-3Ntu€l Á-3oq'PIoJ {tpo{sopu03 3Í9l ,>loluorlr 3qopuezse^ (lo^a8oslÉes
{ouIBIlBp e urlrv? uezo
-Er{o {elBíEJIT 3 lBt{3t u3Z3 , , ,"jJlaJ (6eu
>IeÁEeí8u€q uJou so iBllnu€l u9ln s?IIBq uBlzsnd loIuBI
-IEp uoÁIl u3pultu rueupÍBW ]?suqÁuo lB^ozsBlou lo{nlez
({BIJB^Io
-ÁJaq zeqeu Á3oq sI 19l>I0Á16oJIpBq B 3euJ s3 : I3 >I3l
-l9llol u3IIaI§ IEÍ3uBq dlspBu l9pII9p S€tIIIBun zB >IoJolzsEd
,(ou3}ZaÁIezsa^
-o{§3e{ V leJIT{ oí Zseu9z 8 - ueqeJo>I {9rB5
-ol9ldm§Ja^6u?IJ IBIJpu?xeIp ZE sqq8IB6§I - IIuB 'rrlq saÁ1
<í'Tqqgl ? }lalaF_lzs83u J€u u3q
(atla>lau9 -oq B E3uI BlIE[ul IIIeu uBJII B íőogftue sezPJ) ..[9qsBZ3uEtI
-9ía; lIEp {ú3a zE uaqzoi
-Iu s3 |, , , llozs
loJqlmu glesh lruEs -zs§o zB lu§>l{ozplo'luozsn nApOIzs§oJ € 'o,§apa4da1 ersnu
Á33 se loJual§l Á33 l3u3llol 8 :IBs§BIü
(sado1
-lIJ( J3qlue }Jg^Eepq e§o149§Jellruo zV,IDPIB^EZS
-€3 {eup3)íl3l3^ ueqzo{ sEzol9[nu
iTrE 'i3ÁuJ8el u lutu't>1 lI9I€l uoq ,,9lel9I3"'.,l1nulougti" E lIo^ rjtulelJ9uo{oJ uEqlBI€uZsEq
-zoi lJu3Iu leÁIeüB loüEIIBp dezs P -^I3Áu Iu3I{lB ZB ((9ZDIIBI60J IQI>Io8Iop IB§ZnI§'tusznul")
lzP 3lleiau3l3 u3lsI zE Jo)Pla iue6uáz zsoYxzsna V ,9Io lInpJoJ lueu Pqo§ elgze ueqadoJna IIuB
ueíuazsÁ5Eu s9 t9zs?J u3pulu BlIEq ,{BlIoJo{BÁE
-oJdl1 1luuoa1a]d. E 1J3zs{9l9í s3^ t1o.1 13eleí souleleÁEe Ju9l V uolletu tpí8uul{
(lsBlBEJoJpJDI
-pel ? 3lle^ §qezo)í uElnze zseuJeH tuBpt^ PIo^nJ B ls9^}^Io{o ze lÍe;éílezB B >los
,{nl9zo{ lla{? ruprulzraJ?4 s? \pl
-oJJBr{ V ,IBIEpg>IunI§ s9 I.€Ip9I3III {n6rur u 4rqo.1,fuuI (§9l
-zselIflr{ 19{ Jqqe 1J9qJoio qBJ?p
Á5á ltá}}z§áJpt uá§,{En 9Jo{ I?Ju9d -zs9Áu3r913 ÁEe.r s9nsradue{ B uat[ulB 'sr 4eu4uuquzs sot
,€ql€{nÁI u|J oqPJuyd Áuaua{
V -Bíus uadlo zB E9III) {BuI9}(BJ al?Juoln{ >Ig1unul B tBu>I9uI
-9)í E allel}soJeeleq so 1toEB^ rE)Ioq (4enledouun zV ,3J3EeleJ IÁuuotuEIE^ IüoI8p8sJBl
-o4BI B
-EJEpsJuBH ",l?{9qsgulel E 3lzJI CBIBIJ0{&{E punu euez
-aqDI §9 erlo8Jü Iá^?s?{ lueJ ei§als" 8 t13ll§9lBq ÁE?u - 3l3I9uIIe pulü - V
uaqzsqlag,uoqq Z,0 auaz
 Jobbra : h keményfából vagy csontból
készült fuvola több részből állt, hen-
geralakú volt (mint a klarinét), kérágú
nádsíppal szólaltatták meg (mint az
oboát), ezért hangja valószinűeg ha-
sonló volt a görbekürtéhez, Sokszoros
átíurással es a körben forgatható, fém_
ből készült karocskával szabályozták
hangterjedelmér, és lehetővé tenék,
hogy át tudjon váltani egyik hang-
nemról a máslkra QoliJtiniai, Méretei
a,,virginál'+ól a,,kontrabasszus-
kürt"-ig terjedtek, és átfogták azt ahá-
--1 rom oklávot, amelyre a múvek elóadá-

Fenr,,A fuvolák nem voltak egymáshoz

rögzitve. Állásszögük változtatása, mi-
közben az előadók,,karmos ujjakkal"
játszottak rajtuk, kényes múvészet
volt. A nehéznek számító múvek elő-
adásakor a zenészek bórből készült
állpántot viseltek (mint a kürtösök).

Jobbra: Fekete-tengeri íjász öltözékét

viielő kúrtós. A csupán két-három
hang kibocsátására alkalmas kürtnek
bőséges készlete volt jeladásra szolgá-
ló ritmusokból.

Ba,lra; Késői fejlem ény volr a hüdrau-

lis4 azaz avbiorgona. Ezt a hangszert
körü Ktészibiosz görög mér-
i. e. z5o
nök találta fel, aki apjával együtt bor-
léVegő§zekróny bélykéntdolgozott Alexandriában.
Amikor apja mrihelyében ellensúly-
rendszert dolgozott ki egy tükör szá-
mára,észrevette,hogyalevegó,haegy
vékony csövön ós egy nyiláson kell át-
haladnia, tiszta zenei hangot ad, Ezt az
elvet felhasználva, képes volt erős
hangok lórrehozására, amelyek ma_
gassága különbözó hosszúsáni csövek
révén változtatható volt. E csöveket
azután egy szélládán (légszekrényen)
vízlartály
egymás mellé helyezték, emelórudak-
kal összekapcsolt szelepeket teroez-
tek, amelyek a kívánt csóbe engedték
be a levegót. Ez lehetővé tette egysze-
ni dallamok eljátszását. A hangszert, a
sípos orgona elődjét, széles körben
használták a rómaiak és a bizánciak.

|55

?BFuelsI uoJBq 9lEql9l u.9IBpIo Il3I
-a) {3u9z}{ ugueq!fidv:ual?zs qqof,
,Z9u €Jln
lu3zs ol3z3^
rqzslzsnela z€ (9I3J lB8nÁul?p u3seu
-aÁáa l9lzs{odoDlv zB uoroqlrPleJa
zV 1nd9 3Jalel3lzsD snlsn8nv
sa Éugu ÁI3üB
(zoquoldlu3l 8 zoqqe
i9tI9uZsBqI3J 8lpod lgzs9J Á3a ]3ulaí
-quoLÁü9fi 9u nap3Je : luoleqlq)3Ja
z€ ia]lal}d99ÍÍí] uagla^ol lzso^Znl
€3 lBIBuoJ V,r.?Jqozs?J Is9 9u9qlv
j3lzlJr) lll,9zsn3qlq{áJg-u9pl3zs
-od ils9ü E '9?u9qlv űaJ3l )IÁ33 ZB
1Io^ tüoldiloua{l 3íoslaq l3lnd99J v
]aüdau 8 3q j9llÉlnu ]9l9zollo )uu
-uE Á3€^ loJqozs Á3o u9lBl 1o8lop
lloluezs8eu rü€I8^ Ioqt'1119 tlo let
-lou81 19pIlEnJEl zezz'1o1zlu ou 9pn
,u9I
Igq9] laíI3ut 5IouJ8sJ9I3 ITep v
-{Izs 8 llo^ 9luql9l BuoÁu {€uB.{uo8
-IZs |89uoJ,Bq ugplazsod ]J?_?s,BP{o]
-JIg B]nlv Eí9lI^ 9u?r{rv s9 u9plOzsod
,]9llor}souozB sI
nolíBZ DI IBW9pI3ZS
-od lzsnOqlql3Jfl ,lloZ?IuJPzs I9qJo)
I9u9Inu B {PsJu€fan 8aFuIzsgIB^
úJí8Io luazs 9II9 3lláIl3u 8elDepeJe
zu s9 1pd9 u9,tleq {€u9í9lolBd uoi
oua)ínu uaqlv uoleqlPl3Jfl ZV
(!ryDaaD a^zav |gIluIZs
B glEql9l IBpIo I]B3aíulap E s9'(DJqqoI
ruaD $Z{o|uoq \EBnÁu E '(DJqqoa
l€Zloluoq ílalaT 2 '(uaD {ouJ8sJr)Ie
DI8Zse z€ uada] V
,asgudg.Bíí} Ip€zgzs
,§
)Pu,€Z9q
ru9ql€ uelIl1il3 I€lIB zsoJau
-oH (Zsneqlg)íeJa) uolaq]PleJg ZV
-pu[u ualsl zsozsnuolc 9II9ZS3I Bq8BII^P ze EIEIü llturures
(eJJo
8aur luaru urau l{ues uBqBlB zolla 9 zv ep utÁ8n lelze{
^
-9IuJe BÍ9Ip9Iuo{ zseuBl{dolzslJv,lueqlv Ilueul8alu pÍBuI
DIB CIIJJeJIuBIIB Á3a IoqIBI8g E BZssI^ TBuuzzoq ÁFoq 'uq
-6epa.ly zu 4euopIDI lo8asle^o{ >Iozsouep m{ul€ zB ueqqt
:l9lep9 {BuPI9l.Bí6}^ uezso^Ie >IIÁ8e ZsIIodng IZse^lY,sJuIs
([9 (nlBln8uBq
9ZS I9JJo op ugle s9lruoezsso ZB ual{lvuezslq
Joluo>Isnq qBJBP B Ze Íaoq 'lueule.\ lzv ,B{UJ{IuoIBpoJI
nsnDI3IIelW olBqlB IeJ >InÍ9r ueqz} 9sle se 'euueq {BuuB^
(lIBs9lo>IIB
{9J9il >IeuIeJ sBIII zsOuBqdolZstJV }ullu 'rzuallaí
Eesrerq se snurllJ,uezsÁ8uu B zuuuÁ8n lo^nuV,Eour>IIuoFí
snJ9>IlBIIB lIoZ9Jq9 IDIaIüaJ,§e teulst (§oi)uuqq?q?g v
(9lBltBI
99rd9tn 8oploq B JoT89I B
-nur,{ueunlalasJ Bop '1osez,{8eÍ8eru s9d}sJ 33Iu TBuInpJoJ
(uBqqBJo{
-ole Jo>IIIuJBq luruI lleqq3seÁue^e^ozs IBsnIuuJ
>IoIBpJB{ B :uel qqesruíBzsldoln se qqlauez'qqusoÁu9,1r91
C
ZequYs E e 1{le,' I9qqDJDpDW v'ueq-ir,,qnp EJo>I>I8 3uueq
sJulu JBIu Jo>PI3 op 't1o,r uag-§zt uaÁIIuB 'loznzs e eílu7
-nul >IBuBÍoIoZsozs se^aq Álodde >Ios3^nuplo.J B so >IBuIBJ}I
Álodde leursr aqag v1Io^EuJ9l sodeuuopultu e>Iaq B Jo>IIIuE
,eíuolpzs8ou >Io3
'ueg,re ze uuqqu sIÁ8B^'6rped ueq-rzt
(Jequle8eJo
-9s9J}q B puolog Á3o osoqoJ qDszDlDQ elzsel
-BDI9zS €íIoJnsJlÁíIaq19lltu B : IngJosJDI 3ssIT olo Ie{nITod
olB^IuBpuolu B uÉlít 7l,>IBuZ?tuIBlJBl }B>Ios.BpBIuBl Íuolu
(>Ieseuellezs
-O>I u3selaüIel9J s9 >IBIBJ}I >Io^nuulzs oslo
,33u ,19tsuurÁ8e ,Bs9lnJ
{ouelJueláí u3u
zy {IzgqugllDl uosoJa BsnIIls >IeuIo^nW
ap '1a uDeqpuou 33^ozs Ipsduus ,9
-€ÁIEd zseueqdotzsrry tpled qqeselepreíale fueqpezezs
B {€s3 le>Ialeu3loí so)í€ZsoJe ZE ,{5oq
zB Inleq uouoqlv oq33^ }ueut ttu'eleselelle>I9zJ9 >IBuuV
1Io^ ÁI€qEzs uBll?l?qlBlzolF^83u
alulzs 19íÁl9q nolgq lulau3l €íu€^Dl lé\qousuDllqqoar B loqp3>Iolo^ sElo>IIB 3oro3 sa,ra>I
(lot
Ie uosa3ass3lzsIl uetuu'zsoweln] ug g]€tnuloq le8oloJ elo}Ios >IBuuB se
InZo>I >Ia^rtul I9lIo>I
-aJ) II9uIo dd9 l9uo8lluv ]au83s}q
-eIolZSIl SosBIIlv^ l.ZBBl. ZV,íIueI luB^}l nq8BsoIB^ IBÁuuoZIq
9IB^ zoqg89s9lB^ zequlzs B se {od8u
(ueuoqlv"
-u3pulu ZB ÉunzsslüoJduo{ sotBí uepuruI ozlazs u',.1ulouuolst uo :>1uuelpu1 Á3t
-BS!9llaluau I9qe?uo8xruv zsalToq (uBqloqdle( >Iou ru9qlB ZB u3qe^nlu nuIIJ
uglo Jogozs Á3a
-dozS leleueIeí lIozBJq9 uadai€zB^ Iu (]snuulelB
-9ql3 z9 ueza Á8oq'4lzalalatla g:rua7 u9I loTlu]E se >IBuZBIuIB8ns tuas ddo{runuos les
-ele^Jo sn{uzsuozs {euIBIuBJp zsapldlJna,uaíala pvzezs,S
,Bq9r_u (}B>Io]ezopp
gsl{ qq9rd€
zB lullu eq >IBllBlntu uBqIIIBzs qqo,{8eu
-uelug 1a 1ettotn! 19qapJa^zuad uBzs (ueÁlaqzsrup1
-?sJ I€IJpupxoF z€ 8olnulzsoIB^ 'u€q 'l1ol soluurtÁIoJ es9po>Irlu {ouÁIouI€ ue,{1o
-puzvzs,z,zs,lzE l3uJe glBqlET lll snu uopunu 'luuezs IuIo]aJeIusI
(uaaal pezezs ,§ zy ,{BlÁ8oJ
_€IsBdse^ se snuBte:l'snt4 sntuotuy
Iueslullu'4elpo.rodezs qq9{ul 8tped 4ozsntF>I rlJo>IlJeZ
ueq9Juu?rF8 (llopolBlÁIoJ
|eÁ|eqglrl {9üJ?z!?d B .o.rg9 :1Ml B InuBIBilIBpDIB IBIJO>I8Á8S€IIB^ soletB^rg B
Wo]VCVuuoú Sn)IZSSV-I) V
A KLASSZIKUS FORRADALOM

I57
 8§I
,{BlIo^
u€qqBJol luruI 5IBpB^ 9qs9^e) IBl
->Ios 5Io>IBIB ls9zslel sI >IoJIl€zs B so upd 33Iu s?'9u 9,
-uo,r otrporqdv'9>IglgpB
')lIa>I ze lurul'uB.{Io olsel >I3uelsIUJ.eJ V
,}qlel9 ue9zoÁ8Baut se ueselele>Iol sr8eur (1a
4atsa1 l9qlal9
zB tuleu ue9p.luea.p^,{u loleueleí B lze :Ieuo>IJIs ÁEe 1ozseÁ8
€^po>IzsBluul u lgígszpug1'9r9.{lv,qquoquJe e,r,(8e'la49
>1u ílozurqe uu,{;oqe'P9* V iIe>PI'u.lsI r''"Urilllflrr3nr.
}BuBq B 'H l1rrep uJeu zB'ttopq e e4,{1our {o>I€F zu l3ot1
ep 51ede>1 91ozelgelzsef,?'lseznsJnq se ls9zo^9l >Iruzo>I >IBu
-uua 'r4 1euzeía; lo89snroruozs ,ue>Ie^o{Jls tto8ere; tpzs
-a>I ueq{o^o ze ueq>Iezo u9lulzs B {BsJJB>IB 'gleqze.re 8es
-rlulelJele>I souop1 u94tÁIouleu >Ieleuoloí Iqqgso>I 9zouel
BqltzoJos V lulelloq t eíloznep1 zseluJeH |8eur 4uele(
uru; 4uuuí4uu9sJ so zs3^eJ B >IBsJ uo>IBzB^-u9JBII) ,Iezs
V
-zsQ^eJe 'puugreqy se IBIIBIBH B ueql9luelle'dezs se 1eleg
trroly zV ,ugígzelt so>IBIBsoJo^ (nro,{uoÁ8 uozJ9 uBq>IIoÁ
,4deN BuI 'Itrg{ oo§ ,e ,r Á3e zsoruo.rqdng Eeru ollelseJ
leleueleí p lza ,l9lsollloq u9pedruz3 >IIzsnIo sI.uvqzwxtl zE
(uq8qr^[V
.{8oqu z€ >Iauzsrlr ]u>IosocJetl lu9tll€ lloleq luIuIB
'>1nl(ur 9IBI{1,BI I9IBH B sa üoly ze 'zsoleueqa sa zsoudn11
,S
',realsel l9>I B Jo>IÁIo '3te39,rr ptzuzs zu 1allvuzsaíq uug
->IosoJB^lBIuJtÁE rueqlu zu sa uuquaqty 3e19; te4rue sa tet
-lauzs}p F^Ieteueleí zsnlp{lloIBq B le>Iluru'sr 1onltzt,rrrs rl
(1íuzs
-loIBq lleze^au (Áu9pe 9193Ioz§ BJBsBIoJBt teua1 Áleur
'plu,,{u 11zs) 1euzsoglruI9l'sodepreqe; B IIo>I {unulozs
,saÁueruele1 uBsol8IBposc
(,{uo>1elíeq'nrulelseur
se dezs 'e4scuur Á3e luttu u9I nsJJ€)
,>Ilzeu
uuuuoq fueo33n3 19tlt '4rzstg1 >IBusBIu uasolol9>Iol
se'se8epoln1 1gqtuodurezs uepurru',(ueurllseílel nezsel
-;de nrazsÁEeu oJauelle >Iezepunu uoleqlq>IeJg zV )nluual
uoile>I lolleluDlat uBq>IBlqqe,rol u arÁleuru sa '>1ellol}sou
-ozu 1ale,(1eq9ÉnÁu Áp.n1 leqepuour.{3e te,(1eure 'uls 91
-B^ IoqJo{ tttr)Io lualeuelJol Á6e 4etzepa;le; uuros seze>1l;da
zB InsBpBBu ,uelle >I9lolcqeq uepÉoíu eípe,r5eur Á8oq
'eqalazro1 luezs 9zlo tgí9llu1o luezs ouoqlv'9lre1 utqÁuerr
rle8nÁu zso.rpue4 totereíeq E uoIIo>I BIuElJsolzlq 4eutepde 19u{9IIü3
-JIs ,{33 ouu3lsl ?u?lllv:ua!?zs qqof,
zy ,tuuro.{u Áuo8tzs n8euro.ruq 9lzsB>IBJ ls9JJoJ B s9 l.Bíll{
sBJJoJ s9s e utp18o; uqu8eru |lguelsFcglo>I zsolzsreqde11 ,zoqJ}s B
Ia 8ílJI
-I9zs ]?ls.llToq soJJ€q IEI€U Á33 I9Zs
s3 l€zs9J9t{ zsolng Bqqe^ol '(4etzoplt >Iuuzsneqlq>Ialg
n€8nÁN € sa I3zS uaIaTlBzsqzv : rual
ueÁleure) sI l9J9llo uoplezsod ttpe6o3aq '1eutrqozs
-€J Is9 9u9qlv uotír;.{u to491íug ,erulele;8eur uelle{ >Ieu
-fueurlete,ro1 stpnltr 6eres zse8e Lraur'lzíeldup tploÁuoq
ued1o lreze telnd9 zy
,pl
{9I8BJBJ uaq-Lot se ueq-3ot uetn
leunzs nuou uoz}{ s3 'tuellda Ia {9lpzo>I ueq-rcl ,a ,I lu9
-Ierplpl3Ja zy ,ursgpu,(uuq l€lnru ureu uelelpÁ8e e8es8ep
-zuB otcyzodulo>I B s3 e8essessu; lelepo zt 'u8esuroug 4al
-elzse,r e ep 'auguegued B lunu'4eqqesnl uoqlo^e 9sloln 1,1J
-oq9II Iz§ozseuuodoled e IeleJaIII >I3lelnd9zo>I rugl{lu zV
19{9q >Ieuto>I unu >lBUJoJ e 6ple t9s9pelez
-o{ ruIlaJezs >Ireí.reJ >Ieh}setnle Á3oq leuze>Ile^ozs BJJB >Iou
3oro3 e ueqÁleuru 19í9tp9uto>1 Áuusrtq n'uil) alDJlzfizsn7
Bu} Jo>plo itíoplruupuolu IE>InITod llo^ 6eur 1euzseueqd
-olzsIJV uag-rrt ,e ,r ÁEoq'lu94rr.reuala ruzoq leqel IeJ ues
(ureu
-elezs9lrrJol,tuos lezsallo>1 e s3 'tues sBIIB^ p 8esurep
-I^ B se lueilezs u ep'uuq3us19^ uoleqol uapuilu 4os ÁEoq
'uíllÁuozrq ve zg,aí-49usu??,Hqeg zseptdtrng s9 el-qpqvg
zseueqdolzsrry'nutulzs sosBIIB^ s9 gtlpurEeur ueÁlaru Á3a
'uíutpe8erl íLuJIJ uuqzsouo7oy zsndppl.g zse14oqdoz5 : ttole
alseIo soJB^ € ruíqtrup 9§Ioln >IgzJazs rpudulzs rueqte zy
,qqÉqnlp euleqel Eqe ueq
,lln.^3e
-Evlttlyg zevn{ >IEIzsIz§noIa zv lBzsso1nlp1zslv olBq
19IBl tlozo{ >IBlIoq € uB^ llo s'r9ur tpq8aur sr zs9prdung s9
(tpo
zs9ploqdoz5 1alrur i(5eul u99llo>I sn>lr8el 9í Á3a ezsso
Wo.IVCVuuoú sn)Izssv,i) V
 öröoIKnBsz
NAGYSÁNDORKORA

,lam^ a[eJ l€q 8
se 39s -osle se 'e3esnrezsÁ8a >IBIuJoJsJo^ B ]uIIuBIB^ (3usluíus rutl
-uBpI^ 8 lP u3]zsaloÉ ú lol8Bsdlou
-o)í B ÁT3üB 13ln Is9pr)IíeJ € lZB BhBl
-,rleÁu seur,Áu9l{9u s9 esertsaÁleq ozlezse u€quozu uopou
_nu JBu €sBIoZBJq8 {3u9l9uJíl
]olsl sotepuíu5 ,1oqduss:elleu9 uolíeze1 uozo{ u9{IIaH sa uoJ
1Y llousouoz€ lezssluelJv Zv :lM7 -IBIIIT)'Á8eq l9>I B se l9qzsnuurq 91deuun lzsu^B] Á3e 1et
-eIzsOJ >IBupB>IB 11ozo{ >Ie>IapeJol soí9g rpereuruuoJ V )9s
-se,t1o lteÁueruolIo>I >IBuBsJBlÁI9}o^ zsoJBpur6'1eueuurro;1
51eu9u9t1o1 uegsuruílleÁu rungroq'tpezezs,9 u'19urq
9.r1
lze:llélzse^el8euj sI tsopru uo>1 qquír;8e1 se IJo>I9 1os Á8oq
'1a.(uueurele1 ,{8uu ueÁ1o 8ípodso ilros.ro,r 9zueln 1tBíqBJ
-€p 9u91I9{ ruepíeq ,§a ozlazs uepeJelusl Á3e Bu} uuqsnl
-}}s sBuI ueqr}Jelu ap 'uuqlezsopl zB uaqqe 1escueÁ8n
,1teleueleí oIozalqq
l9lel9 >Iensczeur,rezs .{uoscult
((1oqsnt4o1rlp
zu'1e4eloz,(1aq rdeuuepurru B BuI Á3I se u9l
l}ezelol Irras loqes uBqBIIIJoJ e ueqqe ,{3s) 1oqse.reílleÁu Á3e
so l9qsJe^ soÁuetuo,(8eq '1ogsnurzrper telepÁ8e,r opos
-Bq zsBpoJeH llallueJol uBqBIJpu8xeIV ualulzs 33 u8qJoT
u ueqqeueÁ8n )e{9IIe{ IJolzsed e Á8e.t 1ezot1o rpudurzs
e lurur 'se8o; t9t1o>1 'r(19lro3 ueqzseJ 'e;er} uaqzse.r 'za l1olr
zo{zso t'tloÁu llouzJolla uuso>Iopuezs ,ueqsru>Iepp ueÁp
uJ Iuas plues 1n^DI BIíBJ se 'ueq8us9pl B {9}Iozsoq tuou
eqos tese:uíllaíu9 ze I uoz[u _ ugso{opuBzs lurrezs 8esnu
-}zsglB^ uepuilIl _ uBquoZB ZsolIDIooqJ,ta4eÁu9uratlo>1 ut
uuqlosure í,rleÁu 1urlzso uJepoú e lurur Á3e.t't9s9r.t ílle,(u
IlesJop seuJBfl uIBIIII/§ >I€sJre{e '{el}olrel {eu^IeÁu IlZSBJ
(elrt
-Bd l3,{IeIuB'uuqsnulaprp rop 8rpadse ueqsenílleÁu
,uBg€JB^pn Eoro8 ruruope1
uesJe^ Á8oq'lauapre ls9lr1ug
(lI9
-Etu zsorcluelold uuquupuexely se 'utlnuBl l9lzselollqd
I{YflWofvaoul ZV )oWnAIJoW Ín
o9I
ue8tzs-zsoy € lIBIuJoJ snqsope lozs9lIo{ rrolzsed e tle'3or
-o3 teqrcrzs Á3e 'zsolrr4oaq1 eígzrozs >IoJos a (.,pe>Iouol
>Iele^ou tosJoqe^peu Á8eu se lezo f8auazll ",rue>IsJeur
-IEzauI u8erp ug":{tuBJIuIu rre8uel Á3e asoulerezs uelel
-Áueruer sa so81ezre uelalapvzvzs,€ u Iern8grururoluud so8
-BslBInIu urgplatehuezs }ultl zsdglqny zsaptdtlng 'qggs
(8eteÁurozs
-91 soleruleIeJ uelnza '1lo.,t uolsruue zsdopln)
,el9leq >IBlIBuIsJ dozs
V l9u ]uozsn 1soru '>1uuso8BslelnuI
ro1,{1o ueíele pezezs ,§ ze
(4oulzselor8
gq9so1 '49l1ozel
-g€ ieuolzselJ uuqgeJo>I 1_oJ-93,to9 y,ro4IuJEg le^rlu zseu
-eqdotzsuy lulur (>Ielze^I9 la8asluezsdeu qgoÁ8eu sr8eru
'>1ttloa 1etlozsrsc ueso8eslnl s9 {ep}Iezs Lll uúln zseueqdol
-zsuy rcl9tgí8yr rurlepesrul p}Iezs zsoJpuuuew Iu9I{IB zV
,lIB^
B33BssoÁle8ep ruru-ruur trut 'uqsepo>1ruou5 B l}ezse^
-elaq ueqqoí erÁ8e luoluerdu 8esdezs saíleÉesol1euuenr
-o8tzs y,qqtre8lod (u9í;q ozs qqoí) s9 ggutlozof1nsuof8o
-I>l _ >IunsBuoÁueq e ze uvllozoJaleq _ uúqJo>I e uoqlv
]aÁugularlglJolzs9d B s9 z§ollDloeql
,sI
uoq
-9tese rcíqqoí8el tezserqozs tpvzvzs,l elaz,{1eq u zeue,{8n se
C3tdeu reur B
pulru {ITns]egBI8 sa {alInsJoqBIB le{91I9{EI3
-ele lpezgzs,i e ! ua131916,B1 ltuellezs lInpJoJ zoqzsoJepuld
uoleld (>1euorrerpe8el qqoÁ8eu8el B B}lolJBl tzse1loqd
-ozs zsele]olzsuy :>1ezsotlda ze ÁEel >IozsuJgozs B 'l9lI9>I
B ]uIIu '1et1o,r 1eqqruoErzs p>plos uug>Inlupuululr}ur >IoI
-BJIq}u V,llouelleugpllzssoq Áleure terueÁ1o; ueÁ1o Á3e
uopgpza{8eu] Á8oq uteutq \osetlí1 ze 1etunzs8eur Á8oq
'1elap.ra ze weu le>Iunuueq IoqsEIBzIBqJJe tpvzezs ,t y
,..ezse
zt uo8o; uesroÁ8 op 'zoqeruourreq B aTezJo llo^ rueu
'npp1o>Ios esnpls't1o^t sn4rtrlod uBqBlBIBuzsBI{ozs" zsep
-IpplnqJ'ettotldullu8eur uerríerulesale snTuID1 rro>1o,{5e
luIIuV ,pozseq tdeuuepurur B lultu'qqlgllg>I se qqaseílet
({alIe^.{3n
-3usol1ou,rle,{u ser8e,r e.(3oq uequeqly se 'ue8
-alrpezezs,SzB uBqBsnl}ls llBzIeql.ft sI J9W
,lopBzBzs,9_ZséppPInqJ
ze luzoqezssl^ B}pnl
ures3etu elJelBzssIA t9loí e se eserrdeeíí1>IBIBJsoJB^ B 'ue]n
,e ,I
oo' usepín8eu 4e8aslelozs luel.Ile ze se oseualeí8aur
qoqín euog ruaqle zV ,éllel le^-útazssnpo zB se luzs-zs-DxlJ
zB uBggBJoT zsol€J}zslzsled u€Á8oI{B 'Áfiy'alzug?alu ru€I
JB lu9qlt zB }o>IIo^nuI Ia"rlq u u9u qqu^ol 8eur uetn ulupq
Ia^^e zBzs lurru qqot 51eu9ua{ Iqq9ln zB - {9ueuIsIIeJ sI ua8
-a^ pezvzs ,t v mvl lzsgplduna sa tzso11oqdozs (lzsolnq>I
-zsry'1uruur{al {BDI9J}BIpe8erl sn>lrzssepl Á8Bu BIu u{B
't939sÁ3eu e >1eu9llo>I uIoJBq B T€uuV ]Bu9JueualJol qq9l
-eqztq8eur8e1 B _ uoporu sgugltl{ _ se tgqe8er8el B >I€}1ol
(18iBlual
-JBl lr) uogopl zB ueqqa,ll9zs IoDIoíIeuB B lB>IozB
>IBsJJB>IB '>1tuol1eur allelelzsll se >1euÉarso ,{1odde 8rped
l9lezs9llo{ '49uetqlet >Iouuolsl elurzs 8tputtu 8eru lzso.r
-9u]oH ,lzsoJeluoH >13suo3eu ,{8oq 'laselueleí sa8epo1
-n>I >IosBIu s9 lB>IB^Bzs uopeJelusl seÁ8e 4ntupuel DaIIo>I
8aurleule4eureÁ8 rueq]e ze trro44e í11o^ollnlu€ JBIulezs
-9qo1 sn4tda zvueqpezezs,S zV ,le>I9rlo{ Ipezezs,S zu lutus
51gtzoÁueurpuet Á8nddo lleJelsau íBeu lpezazs,t ezold
lueqla zE JoTIIuE'l]eze4lueleí qq9s9{ |e^^e zBzs uuquoze
ercpere Á6uu ut8lulzsou V,uaqlezsoir}urozde4 B sa uBqIuoI
-upoJl zB lueleí8eur ueqpezvzs,l ,a 1 zB tev], seIezI€I{JJB zV
uEqwol€poJl ze s9|9,4eqJ Iv
NYflSyTTYAY Ss

sorban az a tény, hogy túlságosan bájosak, arra vallanak,
hogy nem hitelesek. Mindez együtt az i. e.3.századbólvaló-
nak mutatja az szerzőt,akinem lehet azonos a valódi Korin-
nával. Mindent egybevetve, ezek a nyelvjárásban író, 3. szá-
zadi költők fontos fejlődési szakaszt jelentenek a görögök
világfelfogásában : Hérodotosz kíváncsiságát egyesítettéka
társadalmi érzékenységgel (mivel Theokritosz, valamint
Hérondasz a köznapi életből vett jeleneteket örökítettek
meg), az egyszerűség, a szegénységés a biztonság iránti
nosztalgiával; vágyakozást fejeztek ki olyan hiedelmek
iránt, amelyekben a szellem emberei többé már nem hittek,
olyan érzelmek iránt, már idegenek voltak számukra.
Csalóka dolog azonban az irodalomból a valóságra kö-
vetkeztetni. Theokritosz költészetének alapvető témáia a
szerelem1 sokféle furcsa szerelmetábrázol, ezek közé tar-
toznak verseinek pásztorfiúi is. Eletüket és érzelmeiket a
szerelmes szemével nézi. (Említéstérdemel, hogy Longosz
5-6oo éwel későbbi pásztorregénye, a Daphnisz és Khloé,
amely egyike az ókori irodalom csekély számú, kifejezetten
erotikus mesterműveinek, erősen hasonló módon ugyan-
ezeket a konvenciókat hasznosítja.) Theokritosz egyik kor-
társának, a sziküóni Mnaszalkésznek van egy - valószínú-
Iega3. századközepénírt - költeménye, amelyben egypán-
síphoz, a juhászok és a kecskepásztorok furulyáiához szól:
úJ morívultoK Az IRoDALoMBAN Ésa vaI-tÁsslr
,,Mit múvelsz itt, pánsíp, / a íenget habjának lányával, Balra fent: A szárnyas sarut viseló
Perszeusz levágja Gorgó fejét. A jó ál-
Aphroditével? / Miért vagy távol a pásztor aikától? / In
lapotban fenmaradt, erett archai-
nincsenek hegygerincek, nincsenek szakadékok,,/ nincs kus kori dombormű szelinuszbó]
más, csak Erósz és avágy; / a zabolátlarl, Múzsa a hegyen (Selinus), a Szicília deli partjan fekto
görög város egyik templomabol szar-
él." A témáknak ez az összekeverése soha nem állt távol a mazik.
pásztori költészettől, bár a témák gyakran feszültségben
állnak egymással. E stílus is, mint a kor többi divatja, gyor- Balra: Ez a Gorgó, vagyis Medúsza
egy Tarquiniában talált hűdriáró]
san elterjedt. (vízhordó edény) való, amely i. e.49o
körü1 készült. Valoszinüleg a Berlin-
Nyilvános szertartások festő festette_
Az i.e. 3. századra valami mégis mindenképpen megválto- Fent: Lz etrlszk templomot ékesító
zott még az egészen egyszerű és tudatlan emberek érzelmi terrakottadísznek szánt Gorgó meg-
maradt félelmetesnek, de azért alko-
és vallási életébenis.Theokritosz költeményt írt azAdónisz
tóia ezr is elvezetteI mintazta meg es
tiszteletére Alexandriában rendezett nagyszerű ünnepség- festette ki.
ről, Adóniszt tisztelték már a z 5. századí hthénban is ; kultu-
sza BabilóniábóI szátmazott, és görög íormáját Cipruson
nyerte el; Adónisz nem más, mint a sebesült Tamműz,egy
megható és íeltámadó keleti isten. Először Szapphó egyik
töredékéból értesülünk arról, hogy a görögök is tisztelték.
Ünnepét Athénban áprilisban, Alexandriában szeptem-
berben ülték meg; voltak nagyobb eltérések is. Theokritosz
szereplői szürakuszai nők, akik izgatottan tülekednek a ha-
talmas ünneplő tömegben, hogy megnézzék azt a látványos
csoportképet, amelyen Aphrodité és Adónisz zöld ágakból
álló lugasban együtt lakomáznak egy pamlagon, hogymeg-
hallgassák az isten dicsőítését:,,GORGÓ : Ide, szívem, gye-
re csakl Nézd ezt a remek fali szőttest! / Fínom! s mily ra-
gyogó| Igazán isten keze-műve! PRAXIONA: Mennyei
szent szűz, hát létezhetik ennyi ügyesség? ,/ Micsoda mű-
vész fest és rajzol ilyen csodaszépen? / Ahogy ez áI7, s az
megy, mind oly természetes: élnek, ,/ nem hímzett ala-
kok. . . Mindent tud az emberi ész! Es / őmagamíly győ-
nyörú, nézd csak, hogy fekszik ezüstös / nyugszékén, ol-
 ,uelleru
sÍp9t§ á {áusalploJo
-33uI € {3u9luop llBTu§ ÁEog (s333s
-t9{ üou tloqoz§ oloz9Jq9 t3q3{ Á3a
lufiü'qgü§9lJgl u?qqozB rluüoqutop
T C3d
9{ Y loli,t69l§E3ul u3lsí zB lTu&
-9{Ia! {B§uB 5Jap§?íB TtüIBpBsoJ q9I
qqoÁ5Eu IBun5DsÁ8€Ul3I§'sBuTl?l€q
9lPqlPI uo^í"luJoquop lloao uBqm
€z}W nezuIáN !u aqt ze zE : pJqq af,
Toq€E€§íBÁ l9 Pl}ol}Ái9Á6pl
|ezzE 'levrazs E )í3uDlElB^ PlsoplEÁu
-33u EíoÁ8Pl zsoldaPJzsv Bt-I §oq
,' B 3el^l
,u3q
'4aurq Á€n sr ueqpEzBZs
-Á[e]uJzs E qqBsoluoJ8aI E llo^ o'lláIII
t9,f3l{ B lurv ,eí9rlse,{leuezs8aü 8es
-Z$3á zB BlátálLH (EÁuEI zsoldaP|ZSV
,ls€U sláÁ6r mIo^]alzouosJlol sI Ior
-tBJqozs zsoldePIzry E$uru JolÁIo
{oJqozs-snlz§If) V ]oz€JqE lsopru
-leZsaüJJl ueuJz3íeJDl ues8áLu Joq
-ozs e uazg J(I ,l3rJp3Je s3lál sJ UaI
-laÁ3e1 srlsoruo z8 qJlp§IoJle elulzs
9ffiq TuB[nputoí s§ sJloq B ruIu?IB^
'g:93 so8eog:eq V
,llnzsel uuqJo{
IBltJoJ E Joqozs_zsoldoplz§v 91?^
Ir)qÁI9lu3zs lzsoJneplda zz za :DqOa
,§a^3lloJ
9II9ilPI{ 53InuIZs9IBÁ uaqlásá l9{-d3e
Ilu€ (>IBllolJBl >|eueíozJazs nlu lso^Jo 8oroE tperuuruueJ
qqol lzsol?DloddlH]gJeÍplgJgltlzs zselBqoddlH rurq
Á8Bu u '1e lpaíret lr)Jela8lzszso) BzsíuF{ zsoldeplzsv
l9llt^ 9^oqB
(IuBlzsB^uJBtIIe
;';:"1;;+4in 'lto llo1 lE{BposJ 9lIÁ69f3 uoq{aIqq9se{ B
llopü úeu zru ltolÍlí8u3s3]eu]é1 s laflalu? klínqelzsep
-uguleüBda l8q9ql E :sI >IBpoSJ >IBl[o^ uoselezsellIJeJ .Iu
([IpB (es
-elFBíBs Deleqal Ie lleleqal l€ uaseJazsp9u l3ÁIeur;
({eleJelusl
-errnd83 uEÁIo {8II>Io6Bs§8u€ Í B §oÁuBIIIopru e^
(IBuDlBZs
-le[F ialzal9l Á8oq 'rtnelzeileao{ pe6{re BJJB 363s
*lpeíJ3lle >IBugz§ruF{ zsoId9PIz§V eP (eJselilsoÁ8 e 1e1loa
>10sed91 s1loZsoJ§T{ §§ {eualsI sBW,ozs lIo^ IoJ>IalelolBposJ
ÁEoq'ruzalel9lpJ BlIiOA ueleilIeq 3p'rI gtlorlmq uqg!9ur.ro;
{o§BuulJez§ §nT}in{ le>losereíle rsalaze>1 V ?BolIeIu eJu3[
-a{Eg 1opgulÁ69ÁE ttozeuqe>llt uaq>Ioze ze s; 11et1ol raÁ1
-?lüezs zsotdaplzsy ttltuodzo>1 l§9 l?IJo{sÁ8 Iso^Jo ry
.lBsBlELl
rutel
-zeJa elpze{ lululzsedul 9ttq4q6aur r se el3JeIIIsI BIIu9lEuB
ZB IIBquoZ8 uBq?Jo)l z§eFlorzqJv ,lIBJBpBur uelsr zu .la>led
-desc4apuÁ1o; tpíua1 B rí,rnlrzssra l\2 czv 9 (ei(ueuze4lan
-9{ >I3upI19 uglody (snrrtse8) tnrnqrouro,{8 e \9rtrq Á31
:1aruap sn1l39u 1auur,r E9tu u€qBIIIIBpo,rt rsolro 1euaÍele
-&alpvzezs,§ zy,Elatepze4 selsollo soÁueur opw tpezvzs.l
§e,§,e,IzB Ié l}olní s9 pIrlop9líal I9q9íR8,BIII se JoqleloJaursl
soÁuuuroÁ5eq >IBtuIBpBsJB} tso zr Áueuropnlso^Jo 8oroE y
Dzsrulnq zsoxd7pzsV s? §twtuoprusoarc 3o,to3 v
 0 100km
|_*-
!
j

méretará|y: 1:

l |o
Jrikka

i_,

,*;l i Naupai
,'',\'.
;"*;:
/*saá
,ir \
r-,-.Titálp lleiuszo b,higina], . .:e qi{-,-
iL-a,, ,',^,
'';<-.
Alsoszt1:{:urcsz : "':
\;l 1
p,Gerénia -,l
i
]_
,.,l.] >l

á.r,t,t,etqÉ.;i-, -,
*,*:$,-",d:-*:*s
Balra:Máruány dombormű az athéni
Nemzeti Múzemból; orvost vagy
papot ábrázol, aki egy ápolónő vagy
papnő segítségévelbeteget kezel. Az
Aszklépiosz nevében végzett gyógyí-
tás többnyire éjszaka íolyt; a beteg
aludt, lehet, hogy kábítószerrel elbó-
drronák. A kezelés reszleteit alig is-
merjük, amak ellenére, hogy sok
mindent tudunk arról, mit gyógyr-
tottakmeg, példáu1 az arcba fúródon
régi lándzsahegy okozta sebet. A pá-
ciensek, a lelek szerint, azt hitték,
maga az isten ment el hozzájuk, és ó
gyógyitotta meg óket.

Fent: Ez a dombormú, akárcsak a

többi, a sikeres gyógyításért felaján-
lon áldozati ajándék. A hálaajándé-
kok a űjó testrész - egy kar, egy fiil,
egy szem vagy nemiszerv - alakját
öltherrek. Ez a szokás a FöIdközi-
tenger medencéjébena legú|abb
korban is fenmaradt. Az ittbemuta-
toti dombormű azonban életköze-
libb és józanabb képetmutat az oroo-
si gyakorlatról.

Fmt balra:Ezek a British Museum-

ban órzött sebészeti múszerek a hel-
lenisztikus korban készültek. Az
anatómia és a sebészet, a K}ralkedóni
Hérophilosz hatására, sokat fe jlődón
a hellenisztikus világban.

LegfölúL Lszklépiosz legfontosabb

szenfélyei a görög világban.

163
 ,aÁI (1e88esse{zeqeu
Tunpíu luas lruIIIes loJeleueuol 4euero16.er1,1 lezse^nul snilzsseJi e rure
(
-equ}zs §BuÁ8 9 Á3 v lp uot"rq B sIííB^ íI?]uozs V .e^lldeoq rureu'1allnzse>1 pneÁuo8t ssznduo3 lrn^plpuoJ rlorrio41,
^
BqIBIeJ >lo tuo Id uret n el 1ws ze Ie! 4grcIlzep a; 4o qurot Áua.l IlBzsgJgoz§ sa tlezseltde lu3lll zV >1e8asdauun" u9l1equ9d
-.reur sezslp'tto8ure; uadazs' ozyutmzs 1oq.r|.r,r"is.rars, áu qqoÁ8eu8o1 u lutur '4elloa >Ierllulzs irár* uri1o *;"ir;,
u{,Ápq qqgl 'ggulo^9t 9ssr4 .4etn IJo{o glo>lezsso IB§§oJBA >Iot9lgí llozopuoJ ueqÁIaluozs V .snilzssel>I so llo^ nJezs
quaurl.red e L{latuazs-zsordaplzsy zB {oleLI3^r>1 19í S9W -ÁEg-lau,at91 st 4eduarultda qqesuduod le>plos JBtu Jo{{B
(uoEelrn
8rpad e >1euqqezs83[ E {BllolJBl tárrqurrá rrrui),
(Á3n
{uelzsa.re>1 e >19uetldaeq d3oq 4nzser ra:g."JfiHii sI uBqEJo{ snuBIJpEH 8oW.EJB{oJr)l3l lre utqprzezs .?.a .t
{apeJol Áueqeu sa >1odelu zB )BsJ (Joqupuruo"r) Joqzsoloql zu eÁlelur4et tzoilezuleu >1auÁleure'aÁleluezs rsoideprry
lozoElopp1 uesopuo8 .tpde uuqpezvzs,? v sa 1ogtuolduret IoJ lmd9 aIaJ pIoveJr.as e .e19l arreteúopr1 r,rrqelq :urq
.zsotdaplzsy lBal pezezs .S ze .oallallaí ale8alt -Ioqo-Iu9JBzS e
.4rzs4a3 e Bso.rta zsomuprdg
19qe3vy1 ttallatu ro8ual
ZSounYCIId!I
NVSSy]-IV^ V sg NVsWo-IVoouI ZV )oWnAIJoW I:l

Ba]ra: Az Aszklépiosz szenrélyében A lovon üló nóa|ak (Jmt) ún a hrótéi
állószínhz a 4. században éptilt, és a a4 az épiiJetororuatot díszitő elm
legjobb állapotban muadl fenn az .Asrililépidszl iemplo]náíáli.,.teleielól
összes görög vinház közril. I4 ooo fé- (i. e. :&o körül). Az ilyen ábrázoláso-
róhely volt benne. és kiilönösen kon a nók repültek wgy kömyedén
ió
volt az akusztikája. futonak, sárnpk volt, vagy ruhajuk
,libagetl krörü!ö!!!k:],]E]l§rriéiben]]ál1,,
]
tak maguknak a templomoknak su-
Iyos, erőreljes vomlaival,
úJ morívumoK Az IRoDALoMBAN Bs a varrÁssAN
dalt már pelyh es az ar c\ az áIIa : / Hádészis szeret, ó, szere-
lem szive, drága Adóniszl" (Szabó Lőrinc fordítása) Két,
meglehetősen közönséges nőszemély szemével látjuk az
ünnepet, a város távoli, szegényebb negyedéből valók;
megvetik a bennszúlött egyiptomiakat és saiát rabszolganői-
ket is, megrémülnek a lovaktól, csípős, közönséges a humo-
ruk. Abban a részben, ahol Theokritosz elbeszéli, milyen
hatást vált ki a kép, nyoma sincs vallásosságnak. Az eztkő-
v ető szabá|y szerű himnusz gondosan kidolgozott, megindí-
tó sorokkal; és ha az olvasó nem feledkeznék 13ele az egész
költemény ellentétes ritmusainak és szembeszökő múvé-
sziességének csodálatába, akkor akár vallásosnak is talál-
hatja. Az ünnepségnek egzotikus varázsa van, de jellege vi-
lági ; népszerúlátványosság, amelyet Ptolemaiosz rendezett
a tÖmegnek.
Az ünnepi eseményeknek még a sorrendjük is különös.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy néhány iro-
dalmi forrásból és i. e. z5o körüli faijúmi papiruszból ki tu-
dunk következtetni egyet-mást Adónisz egyiptomi kultu-
száról. Szinte valamennyi forrás egyöntetű en azíbízoí,Iyííja,
hogy az ünnep az elhunyt Adónisz siratásával kezdődött, és
egy nappal későbbi újjászületésévelés mennybemenetelé-
vel folytatódott. A papirusz mintha arra engedne következ-
tetni, hogy az örvendező szertartások ünnepnapját böjti
nap követte, végril pedig úiabb örömteli - emiatt költséges -
nap, valószínűleg a feltámadás megjelenítése egy nyilvános
vagy titkos szertartáson; vagyis a papirusz, amely számlák
naponkénti felsorolása, háromnapos ünnepre utal. Szent
Jeromos és Rigenész, valamint Alexandriai Kürillosz (Ci-
rill) keresztény egyházatyák határozottan állítják, hogy
Adónisz feltámadása a halál után következett be. Theokri-
tosz költeményében Arszinoé, Egyiptom királynőie nyitia
meg az únnepet, s az Adónisz és Aphrodité házasságával
kezdődik, másnap a halállal és az elsiratással folytatódik, és
ezzelvéget is ér. Athénban Adónisz ünnepe magánjellegű
volt, é§ a nőkre korlátozódott. Ismereteink szerint szerepe
volt benne aházak tetején gyorsan kivirágzó és elhervadó
piciny kerteknek, s hozzátartozott egy meghatározott na-
pon a nők gyászos sirása.
Egy megható, majd misztikus módon újra feltámadó is-
tennek bemutatott magánjellegű szertartás helyébe - leg-
alábbis Egyiptomban, az új görög-egyiptomi kultusz ottho-
nában - egy olyan hivatalos ünnepség lépett, amely a ro-
mantikus szerelmet és halált dicsőítette, s a királyi palotá-
ban, a vallásos áhítat fitogtatását egy dalversennyel kapcsol-
ta össze. Az élet megújulásáról csak annyiban van szó a vers-
ben, hogy megemlítik az ünnep egy év múlva esedékes
megrendezését:,,Isten veled, drága Adónisz, viszontlátásra
ismét a jövő évben." A palotai ünnepség lényege aíényűzés
volt. A helyet teleaggatták az ezüstszékében haldokló Adó-
niszt és a jajveszékelő Aphroditét ábúzolő szőnyegekkel.
Az édesen í|latoző, zöld lombokból fonódó lugasok között
kialakított központi lugas fődísze egy ébentából és aranyból
készült pamlag, elefántcsont lábain a Ganümédészt elraga-
dó sast ábrázoló faragvánnyal. Adónisz és Aphrodité egy-
más mellett fekszenek, előttúk pompás ételek.
Az athéni állami szertartások esetében is ugyanez az át-
alakulás íigyelhető meg, csak a méretek szerényebbek. Az
ünnep fénye emelkedett, a tömeglétszáma szinténmegnőtt,
és változatosabb lett az összetétele is. A katonai szolgálatot
teljesítő fiatal féríiakrituális kötelességeinek szertartásos
jellege megnőtt, de veszített valóságos értékébő1.A nyilvá-
nos szertartások látványos része gazdagodott. Természete-
sen az ifiak szép, új köpenyeikben !obban tetszettek a polgá-
roknak, mint a magánszemélyek rejtélyes és félelmetes fel-
í65
 -lBzs9] BEq
-lPZsJol 9Pzl?qJJE sJ o[PaJzss?Dl
Á.őe'uEíUollu su8Hl^ uo)íJEzsBsJ
Y -ípgzezs .? E 8l8losBu E 23
{Buoq
-ozs-Zsruauv Esozsaqde Zv :1uac
.[oJáEa^ p?zBzs .€ B )íouJESJ
-dolzso salutzsle)í Á33 otP$€J SI Pu
bau uPqPJln soU?mqJBd Á3e (eJleP
3IoJ,sI I€fuB^pEJBu ru9l3 Jo{ tPüIoJ
(uual
E {süuB^ 3p lpEJPu uBqEÍEuJoJ
uo{ IBtugJ :lJnda Uáq3IaJ gsle puz
-€zs
,t € F)l
ZEIIuIzs V .J3leuo [3l lulu
qqot pz§soq laza.,r Brzequlzs r 19t9t
-oTD| ? 8Jln n^aII 9ue\pe4rí zv:luT
.llolJluPzs
leuÁIeq soluoJ SI uBqJoi
-cl9zp>l v ileln uezeap tFpul {Eurrp"iurq.u"o1uor"q roq
19 r.'{lapola 51app:oI{ B elrollolJaJ r,"1á4ro,9i1o1 ,
:Tl?_1"
Jo4 IBLIIoJ pulu ruarnJesJ rlor,rrnprrr* lr"ri.;
luIV,{plJol
elszy-sr_) uorl,r..ror r rrorr.qag .rrfu',;
i:"r9
::]1"_1u,8l
Jet?l
*BII
lunrr qqgl4$8spulur.1119 dolzso /n fufro4r8e
u .1árorFoq
'uaqeÁlaluez1 rsep l"rydi l,i
'fl:r._r_9]I1_r_9q urn>|BJB
-ele 11aur Á3ezr >[eJJa seíol lelsal zstru",ryrrroár"qáJ
ze !>19rtotlsouoz' I8^.Bu3I0 árp"á ryr"rug, r*-"ir$
" 1.rrr
{r!]!jrg_r: rpTatsreÁuu rs9 uerzsu ueqrlaq y,,.pr4.,.n |l
-9IJpIruxeIV Etpod qqgso)í tuzssolopxJ rr.qr"tri.* 19 *q
-::§sorllod,ll ozolJel 9zoi i osoJB^ 1Ía.rrror1"1 rrán.l'tr op
-ose4os6eur ue4apriured Ie§zv zv 4"r.""iS., ,rorr.qái
ZS0ZSEHda
NVsSy,IfV^ V sg NVBWo]VOOuI ZV )oWn^JJoW fn

vonulásai, akik ugyancsak megjelentek az utcákon. Dé-
moszthenész megemlíti, hogy ellenfele, Aiszkhinész példá-
ul részt vett a Szabasziosz - Dionüszosz zabolátlan phrüg
megfelelője - tiszteletére rendezett szertartásokon: szent
könyvekből olvasott fel, miközben anyja az új jelentkezőket
beavatta, é|jel őzbórtviselt, a buzgó híveket agyaggal és kor-
pával kente be, és napokat töltött azuícánrvezetve a tóme-
get, kezében kígyókkal, és aztkiáltozta: Euoi Szaboz, vagyis
,Juhé (evoé) Szabazíosz!" Könnyű belátni, hogy az ilyesféle
viselkedés felháborította mind a művelteket, mind a kon-
zervatÍvokat. Nevetséges viselkedésnek tartották, aminek
ráadásul még baljóslatú színezete is volt. Erthető, hogy e
vallások leginkább a társadalom peremén élők között - és
Athénban mind többen tartoztak ezek közé - szerezhettek
híveket.
Aszklépiosz kultusza
A vallásos kultusz legfontosabb gyarapodását azonban az 5.
századkőzepétől egy minden szempontból tiszteletre mél-
tó, kisebb istenség jelentette, akinek |ótéteményeit nem le-
heten nem észrevenni. Aszklépioszról, a gyógyítás istenéről
van szó. Sok szentélyben az ott már korábban tisztelt vala-
melyik istent vagy hérószt váltotta fel, és szó sem volt arról,
hogy valamennyi gyógyító helyet valaha is neki szentelték
volna. A szembetegségekkel a nimfik foglalkoztak eldugott
hegyi forrásoknál, a jövendőmondás képességévelmegál-
Ezek az i|lak az áldozati állatokat ve-
zetik Athéné kömenetében, a Par-
thenón márványfrízén.
úJ lrorívuuoK Az IRoDALoMBAN Ésa vnrrÁssAN
dott hérósz, Amphiaraosz folyamatosan gyógyított az Attika
és Boiótia határán lévő, sikeres szentélyében, és még az
athéni agorán, Thészeusz temetkezési helyének közelében
is állt egy szentély: anévtelen,,Gyógyító Hérosz"-é.Aszklé-
piosz kultusza i. e. 4zo-ban a Peloponnészoszról került
Athénba, valószínűleg Aigina közvetítésével, í. e. 4zz-ben
Arisztophanész Darazsak c. múvénekegyik szereplője
ugyanis még ott keresett gyógyulást. Nem kétségesazon-
ban, hogy epidauroszi központi szentélye elismert volt, hi-
szen az isten új, athéni únnepétEpidauriának hívták. Aszlc
lépiosz minden új szentélyének hivatalos megnyitását az
Epidauroszból odavitt szent kígyó megérkezése jelentette.
Ez történt Athénban is, és amíg az új kórház felépült, addig
Szophoklész, a költő látta vendégúl a kígyót,
F,zíntézménytaligha túl merész dolog kórháznaknevez-
ni. Epidauroszban egész sor felirat van Aszklépiosz csodái-
ró1, Nyilvánvaló, hogy e csodás tettekben része volt a sebé-
szetnek és az orvostudomány bizonyos ágaibanvaló komoly
jártasságnak. Epidauroszban, valamint az Epidaurosz által
alapított számos más szentélybenaz 5. század végén követ-
kezett be a kultusz fokozott elterjedése, és tetópontját alig-
hanem a 4. századbanérte el. I. e.4oo körül Epidauroszban
nemzetközi ünnepségeket rendeztek Aszklépiosz tisztele-
tére, atlétikai és lóversenyekkel, zenei és költői vetélkedők-
kel. Úi szentélyei a 4. században épültek Kószban (ahol
Hippokratész az 5. században lerakta az orvostudomány
_!i]a:

,. ] l .,].,.]]l,, ,.]] .]
rJ{33Jsdeuun IZsoldePIzsB zE 33[nu
-lzsolt^ Ioqp 1alruar r n 3rpad uozs
-EIJI IIp"uJ€q p 'lgle$B| ftdo1zso
uolduel lBuoJ E s3 tuÁmlpemu :u:
-lo Á3PüE ruluBIM CaÁ13q uotduelgJ
B uozsPJ3l ilpossu E(rDf) aÚurnelal
[oJzsEJ3r qqEsE8Pü83I s9 9§p ry
-lPlnu sI lJ8JssJlJZ8JIIal tpYzlzs,E
soWZs )íeÁleffi 'zeq3s3tlda )í3ÁuJu
-ltser9[ ozeÁuJoi e se uoldu:l-zso
-ldaplzsv n ?Zzotl lBl8oJ uJdezo{
puzezs ,i r'utln
1alIuepa í1lon aÁleruezs uolIodv Joi
_íuBTBA,lJ?^ u)qáíezol 8soJE^ zsox,
1[nPuII{ ÁuBuopn]souo 3oro3 z uuu
-uoqP - JÁIeluJZs seJlq ZsoId3PíZsV
,.,,,.]],,,',,,,]],,,,.,,,,l)J9l9![lP-|,,§!
, 9lul,Ep,ru,:I§fi§iü§rs,§?],,l§{rp{e}W
-9z§l9{ úg}rgpla,
.p.1o06:,'*$iePps..ráz§!ii§§.1
:{!ryu,it!,,ugQ;n11:]§§Tp
r,§9]
1Óryoiál]Úq$io§!§:tz§Ór§iúúó,düpcl:§,;a§9inqó
Ir:]itáltl§{§l!l1,,s!,,,1joa,
: }t9l1gliPJii]]X!rygc.,,Ü,,q8!'itl:P§q9r9]
pale{Iap 9II9 l9gzsozs§suJu>llluH se l9qzsopJux'lgq.zsop
-ur1 y ,uí3et trodoscla8tzs 4ope;odz5-rloq e elata8rzs zsgy
89I
,uuQ4uruídeu
lurur'zoqseurÁ8e 1II9 qqolez
-o{ uOqopl zB uoqqe lozsello4 Álotuo>1 e so egozolg Álouro1
V )91J,B^ I9l{osnJozolu B >Io3o lo8 tpezezs,t v lgsezew [?eul
-8eur >1eueur1olJe lole ze'lasazu.:;ala Álouro>1 1otulutzsedet
V,B íI9 J
IIuepJo llo^ tueu >IBus epegla lzequlzs tp 9uín zy
,uela13o,r euruzs
1tesedelarle; sl1tnxezs se'1ouepuluquluezsDl'1epq so4rs
t ru4e '1oueputeq6o.;3eu uB,{Io >Iaualsl zV ,IeJ >IBuuDpInq
uagasasotld,toauaw snlpl^o uenleÁu uIlBI uulnzt 1eÁletue
,r{
'e,tnlezsdou u9^ lou9lJ01 ueÁ1o,r(ueqa51 >I91z9DIB 1eleInJ
.)I9u§jil!l
-al ín uezsa8e tÉo1olrur úleq e ueqtlszy-sl) ueqpezezs,E
]l
],],,.: l], ] ,]l ]:.. ]]l].l].]], . ,Ie (unÁ3e
3 u€qJososIa ]elIozsoq ueddelsuru te4elauolrol u
4etreí 1ea.9s9p3íJe]Ie Bl8olotrru í1 >1eurpízovl e 4azg
,sI
>Ir)u so >1e8lozsqer 1et1ol ttozo4 teÁu
-B^lIuBl ! 1gtreullepzn1 rruleteqÁ8eu >1ou9pe>lBuJ B >Ielse In^
-p1 >1aÁleure'1o,rlelepret ueÁ1o srÁ8e.r' 4ulzvlcttezs 19q9u9I
-IlnW IzsoqzsoI B so Ioqzso>Iezsdule1 IBlEJBq tqqelezo43o1
18u
uo8e^ olelg ,lI9 uegzso>Iuzsdulu1 9lBqIEIBl ueqzstora o^el
ueqe8e,r nale>1 zsoluodzselaH e se uequoqdoloy rzsoqzse1
B qq9le se'tpuet uequoqlv ueq-Ez€,llozo>I IEsJEtJo>I >Ieu
up[Ptl zs9lEqoddlH -ITn^I{pueJ 9loqluDlel ures delnuures Iueg-ol,z 6our tpq
,r
uequeqlv se'uozsouluzs uelelnzs ueg-rü€,e zsorn4tdg
n.rezsÁ8e so pll3zs ,>Ialezou
V IeIJozoIIJ se IsBIIB^ 9zo>II8I
-3o3 p.t9s9191t]3eu e{oq DIIoI E se pssep8oploq tuaí8a zy
'9teprrq lseInpJoJIo oIB^ 19ueI9 ze 1atpoíret uaoleqe^eJzsg
,I9tnleuelsl ts9 ze
1zse?ttt eJuepulru >IEII9IBI uleu 9qq91 l93
-9J93 V ,sI BJ>IosoJBA e er4n8etu uozo>Il€uo^ ze sa'8aur 1el
(losJuoJezs
-luq{nq uoqqeÁuuo1 p4los op >IBlleqI€uIsJ ueq
-qoÁuuo4 4aroqulo zB upq>IosoJú^ € !ttot1o te1oler?tu [+^}l
-pu3J sBIBII€^IBZB>IJo>I V,BIuBzs >IoseZo>IPIIP^ rlioleu3IIIDi
uulelÁuoztq B s3 >Iopo{s3Jo>IsDI € u9u33tu ueqpezazs,' v
e|9gozoltJ pl9u98eru y
]BIIB^ oqqepqezs uOq{OlJeIu s9luoloí {ouolsi zE
1a.,raseueleÍ3eur zsotdel4zsy,rregure Á3a 1oqIBIBrI 9 uolZsBIu
-9lIoJ lJ9IIuB 't9 19ttotpzsndle >1eualsr ze lulJezs Álaurt 'ep
-uour Á3o uen,u íeurro.; rseuele í3e ul solaruloIoJ'nro3rzs lIo.1
urou'1o11ouelst t3er u ueqlelueII3
(>I€uzsordellzsy,euotrÁ3
-9Á3 uteu 8aur zsotdaplzsy 8rure 'loqe.reprue; Á3e ueqelset
(1or.requre
B llopJol{ 8t4ela ueln oselnJes snJoqeq qe Á3e
>Iunltqst^Io uo{olBJIIoJ tzsorneprde zt |>1e(ppÉeru luel
(4elueurie
-st ze tza Á6oq errzssaurle8eteq y,>1uílrqluu-,,ol
-tÁ6oÁ33eur luepurur" zvze '4eueta4eue1 wío1931ozs ueq
-9s9tlueleí3eru tpu,zezs,l4tí3e uelsr zu I uapa4erot eresutJÁ3
-oÁ3 3es8olaq u{uueurtp,t zsotdaplzsy,zeqe>I9lnJn >Ieu>lol
(>IBuIBJBpBIu
-§JoJ B luezs Douposuq JBsIoq B 1enrur '1o1n.r
-nql9q B eít/39Á3 se Bzzo{o o,{8oq'49tlopuo8 Á3n pepled
,{}p 19ru9lody Iauelsr luíts u8uur e
uea8eru >1eu8as8ataq 4Á3e
(t1o,r ,,.1ole8as
z, uens,
-puttu'19urq Á3n Á8oq zB uegzseJ e>Io 4ouug
@ryltp'qqii;btn§lÍai. {iffir,2§Ói:]]:]
-6eteq uoíppeqezs8eru Á3oq'eruzople 11e4 4euuetsr >1rÁleru
!lolii}a:,,a.'' úiáílqdnepej (rzep,ro1
eraler>Io{IN" Á3B^,.I9l93esoIeJ I3elualaí te4eurreÁ3
§iFQ,lv]lglÍí$,xirl§ljdí,í,uq-gge,e
o-I€I{JB^ 'rzepre1 zs€pIepIBJeH" :{tuoz8uBr{ Á3r 8epu
d]l,,
-IzsoIB^ p >lozg ,ueq{9lJauI qqosu1 >1usc requq'1et
á§a§gnM§rl *]ii,,]: {osopJo{
.ú,.9 ,E8qpe!9z§ -Iozs€IB^ sI eJ>las9pre4 rueÁ6e reur 1eps9 íEolo? tpezezs,t e
:9, V;l]lBozól Jri,1oqg}u l.,
se'ueqzselle11 IJo{9 zB lulur T8ndde u€gB>lIüV IJo{ qqeíl
-8al u'4euseeqÁ8e ueqe,ffi 4eÁleqÁE9Á3 u se 4e,{1aqsoíy
,>IBlIo^
>Iesozslp se 1oruztd {alo1nde
z€ ucqzsoJnupldg ,ueqzsol{cdntN se uEqBaJorIlIJ IzsH
(uoqeuollad
-oqd u lzsozseuuodolad-4ezse zB se ueqzsuJlud
'uugzso8ry'uuqzsnrlq4'utqtee.rq4ue;1'ueqzsoqlurro;4
'urquonlrz5 >13lpo>Irlru >IoÁI9luezs IqqB^oJ,19zsnlIn>I zsoId
(elnuy
-9plzsv Bllousouoq8ou DlB (llo^ 9lI9{ 9I9^pI e rue8
(Áuozsse
-el ÁEo utqzsol>IBdneN IpEzEzs,€ V,sI uBqBuI9u
,3 ,I (uoqouoJ1l)
8ped ueq-€6z s9 utquoure8re4 '(trcídep
NVflSYTTVA V sg NV{IWo]VoouI ZV )oWnAIJoW Ín
MAKEDÓNIA F,ELEME LKEDÉSP
Spárta és Théba versengése a hatalomért
A Spárta és Athén közötti háború végétől a spártaiak ural-
kodó szerepet játszottak, ami többé-kevésbé egy teljes nem-
zedéken át tartott, i. e. 4o4-t őb7l-ig. Aháború utáni esemé-
nyek, még az 5. század vége előtt, megismételték a 8o éwel
korábban történteket. A spártai hős, Lüszandrosz, aki -
mint elódei a perzsa háborúk után - erejét a Földközi-ten-
ger keleti medencéjében fitogtatta, és aki Szamoszon meg-
követelte, hogy félig királyként, félig istenként tiszteljék
(követendő példát mutaton Nagy Sándornak), kényes tár-
gyalásokat kezdett a perzsákkal, amiért visszahívták, és
kegyvesztett lett. A Perzsiához fűződő viszony újabb és
ú| abb kudarcokhoz vezetett, amíg anlíánátmenetileg, min-
den várakozás ellenére, Nagy Sándor győzelmeinek követ-
kezményeként, meg nem nyugodott a helyzet.
Kűrosz, Artaxerxész perzsa király testvére és Kis-Ázsia
kormányzója i. e.4or-ben elhatározta, hogy megszerzi ma-
gának a perzsa trónt. Lényeges, hogy hadseregében, amely-
lyel az otszág belsejébe bevonult, 13 ezer görög - közöttük
ro óoo nehézfe gyvetzetű,, azaz páncélos gyalogos - is volt. A
görög hadosztályt egy spártai tisztségviselő, a Büzantionból
az ott elkövetett visszaélései miatt számíizőtt klearkhosz
gyű|töne egybe. A görögök e had|árat sok katonai vállalko-
zásából kimaradtak. A történtekról később egy Xenophón
nevú athéni lovaskatona, Szókratész egyik tanítványa szá-
molt be. A.Babilontól északra fekvő Kunaxánál vívott, vég-
zetes csatában Küroszt, miután megsebesítette testvérét,
megölték. Artaxerxész meggyógyult, és ő maradt a Királyok
Királya; udvari orvosa, Któsziasz, aki ugyancsak görög volt,
szintén megírta a maga beszámolóját a csatáról.
A görög sereg, amelyveretlenmaradt, mégKürosz halála
után sem volt hajlandó megadni magát. Főtisztjeit a tárgya-
lások során meggyilkolták, de választott parancsnokuk, az
athéni Xenophón vezetésével kiverekedték magukat a Per-
zsa Birodalomból. Bámulatra méltó menetelés lehetett:
még ha nem ütköztek is semmiféle ellenállásba, akkor is
számolniuk kellett az ellenséges és keményfeiű kurd hegy-
lakókkal és természetesen a perzsa haderővel is. A Fekete-
tenger déli partia mentén tértek vissza a Földközi-tenger
medencéjébe, eközben sok nélkülözésben volt részük. A
spártaiak ha|óin el|utottak Büzaniionig, de azután elhagy-
ták őket; thrák Szeuthész vezetésével részt vettek törzsi há-
a
borúkban; senki sem tudta megfizetni a bérüket, és túl ve-
szélyesek voltak ahhoz, hogy szívesen látták volna őket. Az
utolsónak maradt 6ooo fő, a Perzsa Birodalom ellen harco-
1ó spártai haderőként, i. e. 399-ben visszatért Ázsiába. Xe-
nophón húsz évet töltött száműzetésben, túlnyomórészt a
triphüliai Szkilluszban, egy magas, Olümpiától közvetlenül
délre emelkedő hegyen, Görögország egyik legkelleme-
Az Athént Peiraieusszal, a város
sebb vidékén,amely fiiggetlen volt mind Spártától, mind megerődített kikötőjével összekötó
Athéntól. Csak a 36o-as években tért vissza Athénba. Hosszú Falak lehetóvé tették Athén
számára, hogy átvészeljen egy hosszú
I. e. 4oo-ban a görög városokat fenyegető perzsa veszély ostromot. A falak építésétaz s. század
miatt elkerülhetetlenné vált Spárta háborúja Perzsiával, de közepén fejezték be, a peloponné-
ez sem volt túlságosan sikeres, és még csak nem is folyt vala- szoszi háboruk r egen pedig a spartai-
ak lerombolták őket. Később, a
mi erőteljesen. Az athéni Konón, az gőrőg hajóhad 4o5-ös század d,ején, az athéni Konón, per-
4.
lampszakoszi lemészárlásábó1 me gmenekült fl ottaparancs- zsa támogatással, új jáépíttette.
169
 'sI lsBl}p9ti lIJq so]BzsoJa zB se lI
-€l€]9ÍpBI{ IEIIIE8 JEseBJ 3llelnl láZ3^
-JOZS IszJol BlIe{ 9II9 llEIü 8s9uÁu9Jl
{9JszJor 8BpZEa u33I s9 gle)írtla ZV
]allezs3q ua^pÁu BlIá{ sI u?Íep! ]s
-IBuoJ P 8au 'eJ {elpad3lal uo8?§[Is
I?Il9lPu3-dazo) 2 Ugqpezezs ,€ ,a ,t
Z€ {Dl? ']BIsIleF8 V,EqIoqdIaC nor
-níIa snuuáJg {Is9u ÁBa ugqpBzBzs
'€ 3 19u9)I Blp€uel8eu snuuaJg
uBq-98€ )t91I3)t 9Joleq ü {9l1olzsúJPIe
lezs3J d_33u EdoJng uaqgpl Drozo{
pÉzezs,€ se,9,e,l ze ap '4unreusr te1
-oÁuE^JoZs PllJl {EsJ uEqlul3ldBN
Wq9d9Jna {os9llpgq 3rI3)
({BlIo^
-o>I {euo8eJes u9tldouex luruI >IouBÁIo Iuou {oza
,8eressoplosz nluuzs d8eu eJeseze>IlepueJ (llo^
l[IB {auDI
Z8 esepJa>I BuodZo>I >IISBIII cJBt{
IIuIBlBq 9lnp Jo>PIe ZV
]qlulBleqlT gléze^ zellJa8u3l-ele{ed B alzlJguello lB ue^e
l€q :IeJ lpBJJI^ uíduu ueqty eJ9laÁ8a ,se8osrtq IpBJBIII ruos
sa8esle^ozs 3o.ro3 uepeÁ8e ep (tlo^ 9uqBsJ EtEuIEZsuIvíIB
(ueqlezÁIeq (1al
6oro3 4Á8epulur uBIBlsBl9IDI 'ze Á6oq ures
,llozo{
deu uslta88ry 'Iqqgt leqzsl9í ledeJ
{unuupuow
"
-ezs uoue8eq BIszJed le^o8estr8es 1eu,{1eruu 'lrazspuer rEes
-le,rozs se8esnl{ 9qs9^e>I-eqqol,{3e lunu (leqe,€e 4eueqleu
-eJ uleu uuqudgrng 1eszred u Á8oq 'opaurllÁ51 ,leurlap
-e^ >IerJ9{ I9l{BszJed B lueuuq'19ulerueqlu zB IIIeu >IBIJBJ
-{oulop ín zu sa'lu4tozlueurro1 rulreds {9uo8Jo{Ie {osoJe^
3oro3 rersze-sDl B uuln BlusJ Izsopu{ y l9ta8rzs zsolqx sa
zsol9q'zsornlz5'zso.rqury'zsouure1 elzeJazsezssl^ uoq]V
(uBIBJ
so (zsnerr4) ZsneIBJIad luIIuBI8^ ',.le>lele.; nzssoq"
ruaql€ zB oueuldetíín'1azzuad eszrad se pa,rsud3uqu,r,9í
so8tl9te8leq {BszJod B (uouo) ,]EIpEJBIü 4oueltuteqtícq
(ueqe,ro4
lB uo>Ie^o sI uul}ouJozs eq{ores 6eru 4ureuuds e ep
zsapllJed 1BsJJB>IB'ue.re6uel u srqqep8e1'uozsozsauuod
-oled B {9lle^ pIB J€zluoJlso l9}Jeds lzsoullzse8v 49lz9/.B
-0[ >IBIueqlB zB se >IuIBIl9Ioq B IBuOIeuoJo;tr reugroq u 'uuq
l :{9lrolPz§ndlé:Elpéd{oqúJP ZB,:Iáz4q.>I,§rl{lisa{a1
-sruzsn8ny ,lIBt{8oIu utqulusJ IBIloIog B zsoJpuezsn] u€ln -3^ >IBluBq Lueu uBquoZB {uIEIuoJ V )osopntruoluporr i{8eu
-IIu'I9q9lszy >I9l^}quzssn lzsoellzse8v uaqzo>Igpl .4nuel lll se 'lezsel1o4 ElíEJln zB >Ieugsla 8our ttete1
(sereir 9sI3 zB >IelI9
-Ie Do^}^ lBtesJ ualleluop ap ueqelezo{ zsot{lulJo) e3 (BJ9lMuo>1
-nzs lu Á8ru 9qe 8elt^ B uopg{T_tlu lll ,ilal Bíluod
-esle^ozs 1re3esuo11o ueqesnqní t6€ ru9l 1n8BuI {ouelleT -z9{ §lLBJruIn1 s} 1t{|ap$tsalá{ 69Ip B áJgpI ÁEe EIJpuBx
to8ereq zupe >1escueÁ8n 1uruu9ds B uoplo.Jzvrczs 3o lo8 y -avg (9tz -9gz,a,r'zso teure1 ol á, I| pJp q ) ue íept >1ozsoruur
reprqgÍuq IBuBds B eu3l}slluluasEeru puzsoptuy -elold V,ueilaur sBurÁ5e 3JloJ >I€lzol{ l9lo>IDl >I3uJoI le{ Á3}
(uouul
uaq-76€ ,e ,I n39^ se zoq>letelreds e Áletuu 'lullog sa'1spp1o3zurezs B )í3llolo>Iezsso - Ip^oloru nzssoq Jeleu
9ull9zsuuoqu8 rurotdtÁ8e ,(3e Do8oJIe tn zB rlo^ uguo) uuq oo§I Á8elultu - l9l36tzs zsoJeqd ffioq'11ol se3o3 tralsow,el
(uBq,BI8nJqd
-uozu ue.IeEual B aJ9I3 lpBIBq Ioí zsoulrzsa8y
,e 1e§!^ l,+eu,, rvmazsgt gzgqugll!{ 39II.Á B fláue !9qruor9q
qI.eJ
{.Buolplt zs 4asa.reaí8eJ ls91 JBl Jazs IlBzopIE ze' 19t4e
(eq -vez14lezoTB loqqB osJ3 zB llo^ Zfl Te {9lleue] uEqsoJE^ IIu
-Iuqeql B IuJe>IúIgpoEue aJJa uelíeIeJIe lruoloq la^iluep -otdrÁ8e uotld ele uaq-Ét1 zEE, a, rclylle ze'llt lJopuBS Á8BN
uol€lnü toluzople u€gzs{nv'ugílrud uep{ BIr9Iofl Jo>IIIuB
'v|zouuln r9íu9uureure8v zsoJeIIIoH,BJoI€^ qq9s9>I llol
-IB^ JopuBs Á3e51 tele,(1eure (a,rle.rozerr. 19ll{es9IOzde>Ile se{
(BqBIszy
-1e1 uuÁ1o lle{r9 ÁI9JpI Iuu€ds zsoulrzseEy ueqqur
-o>I la^^e Á3g 19t4urcrreds e tzsopoqg uqu13o31a ueq-§6€
(lBEBs>Ious3uered
s3 BuoII uszred e etple,rle (ueln srpÁErul VIHűl\IVXflTV
uoterÁ1o; 1ussoa;o IJB^pn ole ueqetszre4 u'luzssulzsal) >Iou
astrCa),IgwaTad VIN9alDIVl^l
 MAKEDÓNIA FELEMELKEDESE
borló hivatásos katonái, hanem Krétáról és a Pindosz- Balra:Il.Philripposz sánta volt, de si-
keres katona és diplomata, aki meg-
hegységből érkezett, gyorsan mozgó hegylakók, iobb fegy-
valósította Hellasz egyesítését saját
verzettel, mint a múltban, hosszabb kardokkal és dárdák- fennhatósága alatt. Hadvezérei nagy-
kal. I. e.39o-ben egy Korinthoszhoz közeli kisebb hadmú- mértékben hozzájárlltak íia, Nagy
sándor sikereihez.
veletben, az aíhéniIphikratész vezetésével, tönkrevertek
egy hatszáz spártaiból álló csapatot. I. e. 388-ban az észak- Lent: Ezt a kis bronzszobrocskát a
görögországi hegyekben, lesből, ugyancsak Iphikratész pa- Római Birodalom idején mintázták,
de valószínűleg egy sokkal korábbi
rancsnoksága alatt, elpusztították az oda kikrildött spártai eredeti másolata. Lóháton ábrázolja
haderőt. Nagy Sándort, és alighanem rokon-
szenvesebbnek mutarja ót, mint a
Ezekből az eseményekből meg lehetett jósolni a jövőt.
nagy hódító képmásainak többsége.
Amiképpen Perzsia nem volt legyőzhetetlen, ugyanúgy
Spárta sem1 a zsoldosok, a pénz és a kereskedelem feletti el-
lenőrzés mind fontosabb lett; rövidesen a kevésbé fejlett vi-
dékeken élő görögök, és azok, akik akkor a világ peremén
laktak, szintén kezdtek beleszólni a dolgok irányításába.
Idóközben, i. e. 386-ban Perzsia általálos békétajánlott, és
ezt mindenki el is fogadta. A perzsák diplomáciá|a soha
nem volt ilyen erőteljes, de lehet, hogy ez a közlekedés és a
hírközlés jarrrlásának volt köszönhető. Ciprus ekkor Per-
zsia hatalmi ővezetéhez tartozott, de Euagorasz, a ciprusi
Szalamisz uralkodója, habár adót íizetett, továbbra is, egé-
szen halála napjáig, úgy viselkedett, mintha fiiggetlen ural-
kodó lett volna, vagyis a perzsák hatalma nem volt feltétlen.
Szalamisz Euagorasz korában teljes egészébengörög volt.
Euagorasz i. e. 374-ben bekövetkezett halálának volt görög
és volt keleti vonatkozása is; őt is, legidősebb fiát is ugyanaz
az eunuch gyilkolta meg, bosszúból, urának száműzetésé-
ért. Mindketten ugyanannak a hölgynek a kegyeit keresték,
ezzel csalták óket tőrbe. Euagoraszt másik fia, Nikoklész, a
híres szónoknak, Iszokratés znak bar átja és pártfo gói a kö-
vette az uralkodásban.
38z-ben a spártaiak elfoglalták Théba fellegvárát. Erre
árulás következtében keriilt sor, egy női ünnep napján, ami-
kor egyetlen férfi sem volt a falakon. Véletlenül éppen a kö-
zelben haladt el egy spártai sereg, útban az egyre bóvülő
khalkiszi szövetség megdöntésére. A szövetség k őzpontja a
távoli északon fekvő Olünthosz volt, és a makedónok is csat-
lakoztak hozzá annak fejében, hogy támogatást kapnak az
illír törzsek ellen. Boiótiában a spártaiak sikeresek voltak, de
több év telt el, és a spártai Agészipolisz királyt holtan, méz-

A,,tizezer zsoldos" menetelése

í e.4or-ben
Amikor 4or-ben az ifiú Kürosz meg-
kíséreltemegszerezni a trónt bátyjá-
tól, II. Artaxenésztól, ázsiai csapata-
in kívül tízezer göróg zsoldost is ma-
gával vitt, a legjobb katonákat, akiket
csak felfogadhatott. Kezdetben azt
mondta nekik, hogy büntetőhadjá-
ratban vesznek részt Piszidia ellen,
de késóbb már örömmel követték
Babiloniába. A ku naxai csatát a görö-
gök megnyerték ugyan, de Kürosz
életót vesztette. Ekkor fegyverszüne-
tet kötöne\ de a perzsák hitszegó
módon mególték a görög vezéreket,
és a harcosoknak nehéz hegyi tere-
pen kellett átküdeniük magukat a
Fekete-tengerig, az ottani görög vá-
rosokig, majd onnan hazáig. A vállal-
kozás során a görögök felismerték,
mennyire neggyengűlt a Perzsa Bi-
rodalom. A görög államok között
azonban még mindig nagy volt a szét-
húzás, és II. Artaxenész sok éven át
képes voIt pemével elérni, hogy dön-
tó polidkai szerepet játszhasson a gö-
rög szárazföldön. A perzsák gyenge-
sége csak akkor vált nyilvánvalóvá,
amikor Nagy Sándor megtámadta
őket.
 ,DaII3ü ueqlv 3aú lpaJBu le8lzs
ÁuBr{eu {EsJ 'ruual eruolzleqÁ8eu
,II
l€Iu9p3]BW erpz3l Zsoddlllqd
Jo{Iu€ se '19r39uelozs B {8llougdle
ur)osuelnnJoqzqsa8esla^ozsr^a,§§€
,)ínIüFI3oJuzssI^ llnJalls u3u lZsII
V
-odrqdug lauopm{ Eqslq ]úru9qls
ze ep 'teluuon Is€p9du9ln u33u3l
-al3i§J E 13rrollIIEeJ.{loH,EuE8ou
-9l l€u€ds sg 1lolBlzo1l9^ ]Áu9J.I uelal
-rrq uaqty'todarazs 9l3ze^ E ZoqE8BU
8lpE8€J Eq3I{J 33lllau3ul8 ugpIoJZBJ
-tzs r se 'uoluoazsso Uaq-I/€ uol?p
,uepezs l-..sBI
-oJIq IBuBds B Jo{IüV
-nIElY,zZoq" uaÁIeq 9p€ :lqos9zlll
BlsITEueduI z€ allnJai uaqlv ]€uIZs
-ol9p 8 lulu'{€llo^ I3s9lere^o) qqal
1á)íesJeú l3u83s]e^ozs ru?ql8 {lp
-os€u V ,uou leial33lzs IlU3ü uBd P
ap'lelozsqod rtrszP-sDI s BlI8I8oJTa 3J
-íT,L BIsZJod 8JJo)PIa ,l,Ps3,(IoJeq BuEdS
)í€zzoÁFsuafie Á8oq 'aJl9I iElzoq
uoq-1,1,€ re39sle^oZs Iu3ql? {Ipos9u v
ssE-LLt,,r,I
'89slalgzs pgqle {Ipos€ut v
,ueZa^I9
lnlo8olr)I3 sa8eluol
-n1 1oqe ttlgÍ9ps9Í É8lE^Is u9uuv
zsn3z lIF u€qltlosldu1 'r1ol tru91o>1
IBtJ8ds g^]eJ u9Íu€d B]I{V-]Ezsg
ouarn; ! uuqcerpBJlal IoueJn) jrrr7
,8aur BuoltÁu
].B{Bzsopl >IBuBIuIBleq ga.>le^gu 'tzsoeql9urra Jo>IIIuB Á3oq'ozuraleí ep'4eDetzeqq la>IIeJ
BqeqJ BIBIBq vgzsel se uIeI3Zo.{8 nolBJB I€u9Jl>Ine,I V -ezelrpeq 1,9Íes >IBIuOqle ZV ,llolueIeí lseloqJel8elu DoZIru uB
,{9lIo>IIIÁ33euI e
In^Jo -Iru {osBp€DI - D9le>Iouepu[u se - lurru€Iu,t '1ogluodurezs
uBquoZP uaq-ol,€'ueq,\a oze>Ile^o] V
,sI BJIoqdIeo
uzseÍ íBuolu>I purur'rutcetuoldrp purru I stuzeurlepe.l8eur zaqau
-J3IDI 1939s9l3tluuoJ IE^BuIIDIIB >Io>I9l9Í ldeuun 9ze>Ile^o{ l9JDIJo)'t9se8este.lozs {o^9} Iru,{8oq'uoÍ9l u9qlv,uozzl
E Á8oq'olza,tlel lzB so 'uo4de lup€t{9íBI{ uoq9pl t§a 1azza qq9^ol }Joq9q u ep'erusut;l1eerÁleq 3>Ioq B >Iouol lelelJesD{
,lop9Je IBlJ,Bds uaq-tLE rlopuo8 luas rueI{lB uelled8e 8etu ueq4e.te sa-ol,€
9lJBl llBIB esOZJoueIIe ll€FdoIuJeqI B Bllol
(u9ZsBI,>IBlInuo^BZssu
-}Esndle' alayzut7 uBqln >IBI€lJBds B eJueÍIIIuB '1gqgÍtuodurezs 9t oí B uel soluoJ uBflo lplosJ
,l3>IaÁuelu3se (uel
V Z€ ellaÁ8u uaqpuesJ luozsl^ uoqlv -da1 rzstzsso1olu B se'1s l1el ures 9pt tÁugqoreqruo 19ü JBu
-els eJe8esu8as Bq?qJ l€uuozB IBJeqd
IB^989ssB^oI BÁIBJDI -ruílrud >IBIzslzssoIoru 9>IBI u€qzsoJIedg É9zsro3oroE-le8
'uozsel'tpeíratle oJ}q louue Jo>IIruV,llo^ IBlJEds zvzs^Eeu -nÁuluzse zB so IeIuBuJB1v zv <IauaIuélpqde; s9 (ryroy)
({nle^ ,tqns.ut
>Ir.rnzg{'1elsele u3Jza lll9zsequl3zs InuaIa]Je>IIs IBuBJn>IJo) uepelÁuale,rot BuoU rueqte uuq-9l,€
,?IeJ
Jez3^pBq IBq3rp ZsBpu9ul3luudg 1oqe ]uuuJl>Ina,I BsoJ -elleeuoqr8 ouolzaflezse^ Álaure'luuog rBuBds B 4etz9 ÁEa1
(1etloÁuutu
-9^ Bq9qI 9DIoJ uo8B§I}s B >IB}InpuI8Ou pÍBIu uozs€{BzsJe8ual IlloZo>I ZsoJed se ZsoxBN B p8e,t 4urueqte
->I9sz l9íBq IBq9q] Á8euozD s9 1aí9lo>IDI zszsnery 1etp13o3 zV ,luelJol uololilel BIl9Iofl Erpurur ze s9 '1etz9Á5 8tped
(]3ue]zse^
-Ie :lo{elela^}ulp3q llolBtÁIoJ uella Bq9I{J 8e.respeq ret.reds >I€IBq9I{l B 1usc er,{5o aJ^e Ir)J.]i3 >IBIBlJBds V
,>Iauuel3uelJol € }loq€Zs lÁuBJI Ín DBIB E8Bs>Iou
u ueq-rl,€,uella uueds delleJ Á8oq 1pzse{ 8JJB uozs8l ,lPeí
-Jel 6IBIu9pe>Iery 6rped uBq.ÁuBJI >IIsBIu B'3tra8uel-rerrpy -sJuBJBd ZsBptI9uIoIIIBdg 'r9ze.a.peq 939ssedo>1 oí s9 Áu9.r
,9{99pBul9l Cuolzsele^
zv ]Jele so fuo8esÁ83l{-Zsopuld B ued9llrll BuJIBlBq ugzseI -ezs Á3e gJepuq B zg 9II9 I9q{.Bl9IlB
(uo1 (zsBle>IIV,}II9
Á31 usnlezE^ozE BÁIBJT1 zslzssoIoW uBIB -r1 uesopuo8 B s9'99q9ql 9pa199íí1 tue>lgJe Ieuolu>l B Iueu
B8ts9ltr{rrueJ u9zsBl :eÁprq IBJerIcI ozsa8o BIIEzsseqI 9^ -rq't1o,1 9u9qlv ruou ueq^e ,{u9q9u 9ze>Ilo^o>I u derazso;
(losa}eze^ (I€^BqeqJ
-{eJ DoZo{ BIugpe)íBW se ?qerlJ € uBq>IBZs9pI zB ueqqg B op 89sto.1ozs 1u9tpu lnze BIIBIIB^Io so
'{9L$€q ,a ,t
ueze>Il3^ozs uaqry'ueq-g/€ 'ueqnroqeq gqeÍ1 ruela
(l983sle^ozs ,eI
-DI 9s3a,t B >IosoJB^ IBIl9Ioq utreds Á3e '1ue4eÁuaurzelte^o{ {euua BlpB8€l lueu 1s9p
loq{osBlBÁ8rtt (IeJJ3{rs (lZsneI€JIad
}Inp€quzsleJ ueuuoín zB Iulelzsole; gpuulíBqllo^rueuÁIoIuB -3IIIBI B tr9Í ureu req se BlpBuI9Éolu lBI
(>Ieuel
lyqqqyllaloze^o rseÁ1o;eq scluÁ5e {9ualuslTe se -n>IBIB IB]JBds .{3e uadde4selroÉeyy,le ouolusl Iuou ueqlv
(uBqBs9p16o3ezss,r
-unzs8eru lo1e8as}e^ozs 3 ueqeulolJe >IaufIeIü? '.ros l1nre4 lze ep soJB^ 3 uau8es sr 8eres ruaqlu
eJselo{e{9q nozo>I >IBIBuBds u se 4etueqrc ze uaq-tLE,191e selua>Iuo Á3g ,ueruolel solelB^Iq,{3a 8eur 4etueleí e^Zollg
pB^ B >I3uelueulle; 8rped rzsoeql9lull 5l9u3luaü8aul lBJn>I {eIDI9u uozoIo,{l.BJIe >IBIE geql Doza{Je^Á3e3le; : 1asctpeq seE
-Jox,le89ss3lolns3og zso3l{l9lull BsuÁuozq Io^DIsO Á8oq -apoln1 Á3e tetezdlaq teqeql E Ellvlzolla^aeü uel9l oz0>I]3^
(zselelly se (eÁI€JDI -o>I V,BuIo^ lloleze^ OJJe{Is uaq-6L€,a
,r'uo{ezse lele^nlu
'ue]ets equeqty uÁryrq zslzssolow
IBJoqd IEIIBzssoql € 6uozsBI '49ttottt19 91e 8Bs9J}q l9U u9uo) -pBq IBu?ds B ur)Ienu aaul'ezetq >I9lpll{ B^IB^JaZuo>I ueq
asgCa),IawaTad VINQCaXVI4I
Messzéné falai az egész környező vr
dék megerődítésétszolgá|ták Ezt az
újjáépítettés erős védófalakkal ellá-
tott várost Spárta dél-görögországi
hatalmának ellensúlyozására és kor-
látozására szánták. Messzénia felsza-
badításakor a spártai uralom alól a
messzéniai száműzóttek visszatértek
Naupaktoszból, és felépítettékeze-
ket a hatalmas és korszerű védműve-
ket. A thébaiak abban reményked-
tek, hogy helyreállítható az a helyzet,
mely utoljára az őstórténeti időkben
létezen. A femaradt falak az álta-
lunk isnert legjobb pé|dái a +. száza-
di erődítmények legfejlettebb rend-
szerének.
Eközben a Peloponnészoszon szörnyű zűrzavar támadt;
agazdagok döntő befolyásra tettek szert, a kevésbé gazda-
gok és a szegények pedig olyan helyzetbe kerültek, hogy
készek voltak bunkósbottal agyonverni őket, amint Ar-
goszbanmeg is tették. Az egész félsziget forrongott az elége-
detlenségtől. A kelet-arkadiai Mantineia újjáépült, Tegea
elűzte azt a 8oo személyt, akik hűségükről biztosították a
spártai szövetséget. Az arkadiaiak hiába fordultak segítsé-
gértAthénhoz, a Thébához intézett kérésük azonban siker-
rel járt; Epameinóndasz betört délre. Spárta hanyatlóban
volt, a kiváltságos, őslakos spártaiak száma csökkent, és
amikor a spártai anyaországot emberemlékezet óta először
érte támadás, raituk kíl,til kevés hű védelmezőie akadt.
Spártát c§upán néhány §zövetségese mentette meg) és az)
hogy hatezer helótájának szabadságot ígért.Epameinón-
dasz Messzénéta Peloponnészosz délnyugati részén szilárd
megerődített várossá tette) hogy felhasználhassa Spárta el-
len, ahogy a középkorban a franciák Skóciát hasznákák fel
az angol uralkodókkal szemben. Az Újonnan alapított város
csodálatot keltő romjai még ma is léteznek. Athén azonban
iobban gyűlölte Thébát, mint Spártát; i. e. 369-ben hivata-
los szövetséget kötött vele, és ezzel Spárta oldalára állt.
Epameinóndasz többször megtámadta Spártát, és az ezí
követő néhány év a szövetségek szétesésénekés úijáalaku-
lásának időszaka volt, mivel a Spárta és Théba közötti harc
okozta félelem hatására mindegyik sorra összeomlott, hogy
azutána küzdelem alakulásától fiiggően feltámadó becs-
vágy következményeként újraszülessen. 365-ben Elisz há-
borúba keveredett Arkadiával,364-ben a két ellenfél, min-
den erejét bevetve, csatát vívott Olümpiában, az olümpiai
!átékokkal egy időben. Epameinóndasz 36z-ben meghalt,
az athéniak, spártaiak és arkadiaiak elleni, Mantineiánál ví-
vott győztes ütközetet követő üldözés közben. Pályájának
maradandó emléke nem csupán Spárta erkölcsi veresége,
hanem két tetterős város fennmaradása, amelyek közösen
megakadályozták Spárta terjeszkedését:a két város egyike
Megalopolisz volt, amely számos arkadiai hegyvidéki város
lakóinak egyesülése révénjön létre, a másik Messzéné, az
új Messzénia fővárosa. Théba katonai ereje azonban alig él-
te túl Epameinóndaszt, ugyanúgy, amint Iászónnak, Pherai
királyának birodalma sem élte túl urát, vagy ahogyan a szü-
rakuszaiak szicíliai birodalma sem maradt fenn.
Makedóniai Philipposz
Épeiroszban Alkétasz, Molosszisz királya, Athén szövetsé-
gese volt, és az volt legidősebb íia, Neoptolémosz is. Öccse,
apiuk halálakor kétségbe vonta testvére jogát, és annak ha-
láláig vele együtt uralkodott, majd bátyia halála után egye-
dül. Arrübbasznak hívták, nevét a 34o-es évek végén
Athénban kőbe vésett törvényben örökítették meg, amely a
mai napig fennmaradt. Arrübaszt az a megtiszteltetés érte,
hogy ,,a polgáriog és kiváltság, amellyel apiát és nagyapját
 lLl
,u3q1§áp1le BlíÉJsBuj§zslád'sI sJ ,zoqs9ErÁ8e
{011ál
(lnnBqtrdP]lP8ou
-uJápBlp,{uBJB zÉ z3ue§{f -[I ueqáleJ3ust ol
,l3l9 y9lu9z§ ]Izoilsüo^
€üBleüz§€q :oIB^ -ralputu ap 't9lale IuIeZde]Ia lnípnl
Jgqz{rolq {BsJüB,{8n ta>lgp9mgzsgg1 Iuau uBídals sf,Js: B^]rpJoJ8aE sg'BJJB
llolz§8tuEl !€ u IBJ ? s9 lau9^qí 9l?q z8 tlo^ u3ÁFu 'rutatzaltelo1l1 taqa1
-lEl u3qlalgle zE 3^u3e[Jq lJzaue^ v uJ3u ü9ídBI8 3l3ü?uolle[3 Zsoddr[qd
,sEu ,áuapJ9 qq9lozsaqü3zs8al ze uús
-F3nJ s3 ssuJ 3eu uEln oo€z sJE^Izs -oluod ry 1€ü"s€Io1Hqg ue^3l3 s3zeí
^e
V,lFZs?{ IoqÁB€le zslpío3 t'l9qroo:q -3JrrJJ8 ZB
leqqo] 8eu pa8u§ 8IE (I3u
,la{o €ulo^
{eÁu3Pa zV lEllolíP -Jól9üIruaJ € ggBsg8Eu lassr3i ]Bsf,
-zoule IgDInÁIaq,{6€^ l9lt3lgu333uJ |áJ ]I!rzs?] lgqluosJluqale a) 3laJau
(rI
I9láda{,{U3J U3ozol33au lzE §lx .)IlzolJ8l zoqJoqozs sq llsFl wq
^€oq
33E'uBqPlPoBlFd J}s € -9ín§ ? s9
(rílozuqe
l8uüs€lPlleJ t9pol1em uop3i
l9!3ÁUap9 2 §a loszíBdv:uqqotual -gr! zsoddllqd E3InuIzsoF^ laj E z3
,le{9 etzerulop3^8euJ uosoJe{Is Áleure
'4eu
-Zglíel llv|e uopt{pl9J spur[BlBH ]olFZs3>I loqÁu8^JBlu
,9sB^Io
'4osezslp uoso8aluop>I lo]IoqJls B >In8EW zv eurcq
-I3Zd?>I13 u9ídBIúTms9J}eI lZB lullu taqqgl;puar8eur p1
(>Iell3ulelIe (le>IesJuI{
->los se 1333oJo8 BI{EIú^ lo>IeueÁIIIuB
qqo3oÁ6BJ3el B >IB]IEIBI lll (lln^}>Ipual ElulBuEl >loJ}s V
,lo)í9)
Bl§B §I pI §?'te4nÁleq B]zoJBlBr{8eIII uBsoluod
-IgzsíBq rl;g|"ze I3^^o Áueqau Eryad*zsa8a.r€oro3 qqouer
-pÉel§3 qq9I_B^pI6eI >ItÁ8a ze ízso4ruorpuy z§{IouBW :{8u
-uB^ uBq8uI8J3A I8Bz§Jo8oJo8->IEzse ZB - sI BÍJIS >IsuBÍdB
{ zsoJpuBxaly l1euzsoddryq4 {tt}zg{ - >IoJIsÁIBJrT u9pe>l
{o ueseÁFq puolüluBH ,,I ,9 ,N
-BuI B Á3oq'p1 eilalza>pano{
qorrsqpJtq uopaqDru V
lexr.,A sírokban talált öt miniatűr
eIefántcsont szoborfej. Egyes feltevé-
sek szerint AJexandroszt, Philipposz
íiát és utódát ábrázolja.
Fenr; A gyönyórűen díszítetttegez Lent: Az ezistkancsó fény'uző és ne-
magáért beszél; a lábszáruének - az mesvonalú. E kincsek kőzűl szinte va-
egyik 3 centiméterrel rövidebb, mint lmemyire jelleroő a magas színvo-
a másik * nyilvánvalóan olyasvalaki- nal-
nek készültek, aki kissé sántított. Phi-
lipposzról tudjuk, hogy sánta vol!,
ezért minden valószínúségszerint ó
viselte ezeket.

B alra : PYnlippssz afanyurnái á, dí§u !

ttise finom és meglehetósen visszafo-
gott. Méretei: 33,4r cendméter, de
§ú]ya róbbíninttíz kilogramm.Afede_
lén láüaró csil]ag a makedón királyok
jelvénye. Nyilvánvaló, hogy mielótt a
makedónok meghódítorták Hellaszt,
a görög kulrúra mély hatást gyakorolt
ráiuk
,

Bat széleu : A,leEfprrlosabbsífksmái-

hoz vezető beiánt oszlopos homlok-
zatának tetejei a földrétegek alatt
oroszlánvadászatot ábrázoló friz volt.
Még s_zebb íe§ririények di§zítették :a
Philipposzéval szmben talált kis sírr

175

,?z§sl^
{3uaÁu loq{Jr
-3lnd9 9zoquolnl lJ§rm u8tn {es?8
_uaJploj lpBzBZs,r,z§,íz?l3)oJdolzso
zB sa lDlodolz§o Zv,IB]{u€ApBJplü
u!ruoJ E Á3og ':l?ulq tzs Jo{IlüBlE^
IgJle^uloq n:azsÁ8Bu se lonBdolzso
IzsoqlEJo{ uo8BJúJDl IgqquolfuP^
_reur uapaÁEg :9tgpzni E lIoÁ ?JP^pn
uuodzoi (Bolzs€uuna) EÁ[Eduods
szuqutuq ltarr,rgqrx uoíápI l€IBü
-9J E sollnd. uPqJo{ sDIIlzsIueIIaq v
9Ll
-6eur
(purrlndotuJoql .oJolo
IuJoll.B uopnl ruou Ia^IW llnru
-o,{u qqt^ol 8eur sa'te19 otz9Á3e1 zsoddrlrq4 uoq-z§€ op
'ueqerpzsseq1 >I9uouIL?EaIu Jozsole >1erzsr4oqd y .9IoJ 19p
lpBIBqqq9^ol se'uelle ouoqloW
(oso3aslelozs
osIoln u3qlv
l1npuIE3uI zsoddITIqd,uoIIe zsoddIIItId IEIuop3>IBW Ir_rS9^
so EITBzsseqJ píuur'uq9q1 gq9Ie 1s€[€ lIBI3oJ uBsolB^o {EsJ
(DopoJe^o>I
9ueTpullu Bqou luou 3IOq $ ueqty se tued5
(gqr,rol
8turu lpoíJol InuBpBlBqlIIIB8ou ep 'elzo>1o Bq9qJ
úpzsn y,to3ezs,to3o.ro9-dazo) Buopos BqnJoqBq IIu€ (up
-tru Eesolequu3J IDoIoJ Toqdlo0 E lpBIuBl elI^ llozo>I EsJBu€l
{ouIBIIB sop3zslüozs B s3
zsDloqd u3dezo>I >Io^e so-o§E V
]Blzo8lop IPZsBJqoZs ggoÁ8Eu8al ro4 u st8aru ííequozv
u0>I3IIueJIs IsBIJo IzsozsspuJE>IIIBI{ ÁPJDI y.eqeÁuozo1 13er
lpoÁIlnsezsst.t BIJB) so 'tpq8eu ueq-€§€ zsollozsntw uoq
-29{9pI,FuoIaue>IIs ep'tra8estÉos lInpJoJ zel{uer{lv zsop
-orrlJ u0IIo zsIIruBJnl ín zy,lselreluueJpuoJ u 3esroÁleq rer.r
-B{ B so 'trruptuq t l9 ollo^ BIq3J€8qo zu '4elle.rr euuope8Elg
1ate6us y,e;Ín I3J lpBu]Bl lu3u Bqos uoIBpoJIg luoqls ZE op
,uoIIo
'>1euoto>1 t9l9q uoq-i§€ BIszJod luzo{Bluogli ]lepzo>I
}Joq9q }Jo>I selezs 'tleseluq >IosEl9IpI 9lzsBIJ B 'uuros 1ol
-rreípeq 1pBur9l uBIuIo zV ,ogozo>I ozBIuI?1Io zsoIIozsnew
>IEuoIInI{ tue4sclournÁ8 uoJo :uelle u9qlv lpEzBIIoJ zsop
-ogu s9 zso;tr'zsotqy uaq- L§€,BqzsozssBuJB{IIBH ulofletu
reEuel e uozollo>Il9 I9qBzs€FW'19gesoru,ro; r8eg .sr er4el
-e8tzs r lpeíJolDl eÁBvtyle s9 19pítl] elzol3qa>Iaq '>1ellnre>1
oqoleze^o IsBÁIoJag BJJos {osoru.t 3oro6 tluaul uBd .uEIlBz
V
-oJBlBq8euJ uuquoze Eep,rle 't1o,t Á3uu uoEr uesa3alÁuel eur
-ptuq't1o,r eurlopeíe3 rszrot >1r.r{3a uroleporrg BszJod B zsoIIozs
-nEW,IBuu3qlV llnJo{ oqsezo>Ilnozsso InuBIlBl8q9 [eIIu3
se 'art91 uazzol1 tturp;npeÁ8e IBuolB{ .uolezse zsoddr1
-Iqd s? uBqEITBzsseqI uozstJ lultu Á8oq (e.rru uol lelolJosl)
eÁprr4 utrry 'zsollozsnuw uBq{Bzsopl zB uoqq3 uololo)
,(rop
-ut5 ,i3e51) zsoJpu?xelv uozuuJJazs 1oq8essuzuq e I9qqe
!pEesela.; ouo^ luí€Toun zsEl9>IIV't98r.rqu4oun zseqqnJv
t,uÁuu1 Áprn1 IzsIzssoIotu zsoua1oldoa51 .lzsetdrun16
,ltelelnzs€U ueq^o zu uagqeueÁ8n 'lerulc r,(1err4 e 3lle^IeJ
dopg ueq-9§€ |>1eqonsu,r8eul 6rped lE{o>IEJql u .1ellosz
-IoruIoJ t9rust p39,r lo>IeJIIII ze latpoÁlns eqtodelp rsn1
-IpzB^ >IBIpIuoted e uequoze erro1>1e iuegEosJel E lo{el91uoI
-I0 s0 ,uetauldo
{oilello>I {olze{lo^o{ {os9up9q lqq9,rc1 top
-9,re teíes oJelulepo^
(teltÁueq,{ue.ru
uezJozs8aur u s
lellJol
zB so lzslTodlqduy etluPo;1a uaq-l,§€ ,Io^Ie>IepJo
u9qlv
uogzl oslo oquezs lInJe>I DI se 'egut>lerq; erole tpuoÁu
qg€^ol IgtJuoze 't9ru9po>1ul4J Bluo^ BI8 esozJouoile uBlnIIu
'zsoddrpq4,uelIoq >IElpBJEIII uoJzal9I{ SBI9l}II9 uBqElEsJ
9I{9p19 llo^}^ ueIIo {oJITII zB !e,rzedo>1q 4ul1o,r 1oíue8r turr
-azs ololllez§eq uepultu {HB 1II9 IoqsB^oI oo9 se 1oqso3o1
-eÁ3 lezaz:oa8e.res ueq-3§€:o>I>Ia llo^ s3^e tz zsoddqrq4
,la8oJesp€q elze,rrozs8eru
se 'lpre>1 BJtuoIBlBrI - llo^ asua8
-er >1eueÁlurn1 >1aurreÁ3 3ezsJo oII€ llEIB esatoEeÁue; opuult
{aJIIII zE sa >1ertruored e 191e3 teEn,{ulezse sa 4tzsa zr 8rppe
.I
HB _ (dglr.,d,11) zsoddíq4IBIuopo{BW ueq-6§€.e ]lÁu
-oIoJ It>íIuqcol llo^ Iuou'ueqlsluol1e pp1o1o8ue IBIpuI ze
'1eu4o3o.ro3 e ep'uozo1 ederozs llozsltí ueíepr supuroÁu
-o1a 1o3ut zB >IEDIeSZpEJBI{BIu IBIpuI z€ se )ouloszJol snl
-IBz8^ €Tuop34u141eÉoputso,{uozrq urr1 ,>IeullopeJEIuIo se
1euÁue8ezs tperrur8eu >1epr.t t ap '4el1ol 4o3epze3 ue8r so
4o3o,ro3 >1osoJB^ qqesoluoJ B se JB^pn ze :DeI LIJJB}9>I BIugp
-a>lely tue4eÁuaruzo{}e^o{ s3lez8elle í seÁ1o;eq IuaI{lE zV
,laszJ01 Iqqol
sozsso zsortadg se lB{BIzsIzssoIour e etlo>Ie,rfu
-JBeq JBIu ;o44e 8esÁle"rDl uopo>Ielu V ,(lB{nIuIBpoJIq Iso
(elor
1eíre,Áuezssr,r IBg sa zs€qqnry Á8oq >1eueípolsopuo3
>IeJ3ze^pBq o^el uBq>InIBtBÁtq e" :4tpoz8e.t IB>pIB^pzs n}EI
-sgíIeq s Te{>Iaze Áuo^Jol V,,,J9(pI st t>leu'4e]zeurptní8eru
as$oa)Tawa-Iag VIN9oa)VW
 MAKEDÓNIA FELEMELKEDÉSE
Makedónia terieszkedése
Makedónia fél évs zázadol át ingatag
állam volt, amelynek királyai gyors
egymásutánban gyilkolták meg egy-
mást. II. Philipposz, ez a zseniális és
gátlástalan uralkodó megszilárdítot-
ta a főhatalmat, és lehetővé tette a2
ország kedvező íiildrajzi helyzetének
kihasználását. Athén soha nem törő-
dött ebbe bele, de csak ritkán rudott
időben közbelépni, és megelőzni
Philipposz terieszkedését. Az a kö-
rülmény, hogy Makedónia politikai
viszonyai elmaradottabbak voltak,
előnyösnek bizonyult akkor, amikor
a hűbéreskéntszolgáló katonák elsa-

iátitották a feilenebb taktikát és fe-

gyelmet. A 34ó-ban Athén és Philip-
posz között megkötött béke elkese-
redett tiltakozást váltott ki egyes
athéni politikusokból. Ezt követóen
Aüén még utoli ára összeszedte eróit,
hogy a 34o és 338 közötti háboruban
megállítsa az agressziót. Khairóneiá-
nál aratott győzelme után Philipposz
lett Hellasz és egy nagy kiterjedésű
királyság ura. Ekkor kezdett hozzá
azoknak az ázsiai hódítási terveknek
a kidolgozásához, amelyeket azután
fia, Alexandrosz valósított meg. Az
athéni demokrácia egy ideig még sér-
tetlen maradt, de 322-ben a makedó-
nok eltörölték.

támadta Thrákiát; a thrákiai Kherszonészoszt és a Hellész-
pontoszt csak a király megbetegedése mentette meg.
Könnyű elképzelni az athérti szónokok ekkori riadalmát
és rettegését,két dolog mégis meglepő. A váIságos időszak-
ban a politikusok személyes bosszúszomja szinte hihetet-
len mértéketöltött, a politikai érvek csillogtatása viszont
bámulatra méltó. Az eseményeket elkerülhetetlennek tün-
tették fel, beszédeik olyanok voltak, mint az athéni tragédi-
ák hosszú szónoklatai. Döbbenetes hatást keltenek ezek-
ben a napokban annak érzékeltetésével, hogy egész Hellasz
Philipposz kezére kerűlt.
E szónokok közül a legnagyszerúbb, Démoszthenész azt
állította: ,,Ha Philipposz meghal, ti hamarosan új Philip-
poszt fogtok támasztani."
Philipposz nem halt meg; 349-ben betört Khalkidikére,
348-ban elpusztította a félsziget legfontosabb városát,
Olünthoszt. 346-ban az athéniak Athénban esküvel meg-
erősített egyezséggel lemondtak minden Amphipolisszal
kapcsolatos igényükről, Keleten azonban megtartották a
Kherszonészoszi-félsziget legnagyobb részét.Philipposz
eközben másutt, Thrákiában volt elfoglalva, erődök hosszú
sorát kebelezte be. Amint a béke helyreállt, és Phókiszt el-
vágták élelmiszer-utánpótlásától, Philipposz ismét vissza-
tért délre. 346-bal a delphoi játékokon ő elnökölt; mivel
Thesszália az ő fennhatósága a|á tartozott, tagságot szerzett
a delphoi tanácsban. Ekkormár egész Thesszália kormány-
zója v olt.Y azallusa lett Kerszobleptész, Thrákia fej edelme.
Mindazok, akik a Peloponnészoszon féltek Spártától, vagy-
is Messzéné,Megalopolisz, Elisz és Argosz a szövetségesei
lettek. I. e, 342 körül elűzte Arrübasz molossziszi királyt
É,peiroszból, és helyére feleségénektestvérét, Alexand-
roszt tette. Iipeiroszból Philipposz közvetlen közelről íi-
gyelte a Korinthoszi-öblöt és a nyugati kereskedelmi úwo-
nalakat; hegyvidéki országának határai lassan nyomultak
dél felé.
Athén tű késón reagált az eseményekre, addigra már
egész Thrákia, Makedónia, Thesszália és Epeirosz félelme-
tes tömböt alkotott, és Philipposz kiteriesztette határait; a
Hebrosz (Marica) partián megalapította Philippopoliszt
(ma Plovdiv), és kezére került Hellasz npgati partvidéke,
délen egészen az Akherónig. 34o-ben az athéniek maguk
mellé állítonák Büzantiónt és a szomszédos Perinthoszt, és
űjjászervezték a fiiggetlen Euboiát, ahol addig a Philip-
posz-párti oligarchia volt hatalmon. Philipposz nyomban
megtámadta Perinthoszt, majd Büzantiónt, de gyors sikert
nem ért el. A telet Eszakkelet-Trákiában töltötte, a Duna
torkolatánál éló szkítákkal háborúskodva, és csak a követ-
kező évben tért vissza a görög ügyekhez. Az ürügy ezűttal
ismét a delphoi tanácsnak a szomszédo§ Amphissza neű
várossal támadt vitája volt. 338-ban Philipposz betört Kö-
zép-Görögországba, birtokba vette Thermopülait, meg-
erődítette az egyikphókiszi várost, és a Korinthoszi-öböl-
ben elfoglaltaAmphisszát és Naupaktoszt. Théba és Athén,
más, kevésbéerős szövetségeseivel együtt szembeszállt ve-
le 1 az év augusztusában a szövetségesek hadserege az észak-
boiótiai Khairóneiánál vívott, elkeseredett csatában töké-
letes és végleges vereséget szenvedett. Enől kezdve Philip-
posz szabadon diktálhatta a feltételeket a görögöknek. Meg
is tette, de e feltételek nem voltak szigorúak, és i. e.337-ben
bejelentette, hogy a görögök minden erejükkel háborút in-
dítanak perzsia ellen.
Ugyancsak i. e.337-ben Philipposz elvált Olümpiasztól,
hogy feleségül vehessen egy makedóniai arisztokrata höl-
gyet. A molosszisziak megbékítéseérdekébenvérfettőző
 8/I
]BlIo^ uo8ouI BlBq >Ieuo8eJespBl{ zsoJpuBxelv alJolelu
(Bn9rI
-oI>I ÁuEI{3u JBIu Jo>PIa >IBszJOd B §I.{3ú^ {Bil8EI{ uBq
-zsozssl (ueílred uele>Ilap Blszy-sry te>lqt '4utzolp1
-El lnl{ou9pa4uur 6eteq B IDpIozB lue{9§Ie tutedesc ÁEoq
'tpepq ues.roÁ8 Á1o luozsr,t zsoJpuBxo[V'ue.re6uel B 3J9Ie
,pzssoreruq ,III
4etpuroÁu uBssBI TEszJod y tule,(prry
,e ,1
>1o.{19"t51 u uozolln8eur Jopuus rcqeJag9l{o € r1o,1
eleu9lJol >IoIBpuIpn8utqÁ8a opuetzsa }9>I 9z3{le^o] V ,)í91lousouoZB
,uBq3luB^e,I (uEqüol
l9l9{PI ]leup9Ja IBzssn3Z 8lped io8oJo8 ú
-Eaur uepunu uBI3oJIo sg 't9í9ttog uelelEele tuíus uuoluscoq -dl{8g ueluelsl sosúÁIoJeq ue^3u au
-uouv ,lII3
PlumIIl 9luos€q Zoq^Jgzs
-Io lue{zsult^ zsoJpuuxelv ,llosal3 'lQ.to ze ellnluploJ uoJ -so{ Á3€^ ZoquBuBg 'ttaze.razsla
-o8uet s 9Jopuq Bsznde Á6oq'e.reue11o {EIruB soJB^ IBIszB -IáJ sa
luo^aq Flla^ozs ÁEe u€q?íluod
(8ru>los -dgzo{ zsnlF{ ,lg89suo{oJ
-st4 u rueu ep 'uuÁ8n >I9llB]z9lJelIoJ leuzso}?ITW V 9IB^
,ruellsezseJ uoqtelatzsu I3^9uelsl 9puou9Pua^oí 3BlE^Is l?lq
9rc(q {ou>louel$ {9lpza>I lzsoJpuex -II E lzüu9ultuv {Buzsn3z iIze{3JI)
-o1y Á6oq snlrro8ele s9 I9ulB[uosBI{ llo^ qqol IB^J€ZS-so{ >IPuzso Jplexelv :oJqqod
teuse8le4q
,1uuehlluperp
Io^IIüEIBA '1zssoq gt;lge.lÁleq s9 9upeq ,IeJ
ryl
-uzsleJ le{osorel 3o.ro3 r6er e 11ol olopze{ 8 {EsJ ze se'tsu1 lgl3l {o8oJo8 3 83lnulzsgl?^ l€)lgÁr
-.rol3eru 8 Bllol1lEeu ep'lgrcg.r4ourap B 8llouIIBEzssI^ uBq -sBq o8zolu lIoJoZs ?J9l9q lu9Jale zv
,egáleJuapeuJ Ja3ue1-IZoiplod B
-zsozseqdg,tsez,(ueurro1 e rzsa,rueÁlourol'tuotlÁuozrqeq )El
-zoq IPp9ln ZsoJpuBxelv le{e,tlouB
(tzsIapJBzS
llnuopuIW ,lBsore.t rÁlurr4 rEer 1epnl e ElloupBq 'pzo>1 1ozt IozBJqE loluuJola I3J8q
3oJo3 Á33 I3l I3ITgll-dezoTE zg:lrel
-ezqe; 1eí9r1 íT ze enot:.dele8eru zsorpuexaly,ttozo4 1eÁu
-avlzelul IIu€IIB IeqJBg e sa 8oroE e naza?ty zsalelolzslJv
teleÁlaurc'llozuulluzs 19q>losrp9p3szr,r 9uluoseqezs
-zso zE Io q1oza e JE [uozrqalrlepos J nuBJI ;ezspuerÁueurz9l
-ur tsz.lad y,te39sr9t B tzo ru€lJBt urqBultluq BluB^pI lue>I
-Áleq rsuppulDl sguul Á6oq't1ol gpluu,r.pÁu Ipurqquro4
e erqquse8uru alleüe üeu le1opa zE se 'loc.resrpeq e ts9teE
-o]zsoJ e ettotlrt3eu'laulrc edeluzs B Bllouel8eú elevfezs
19z,,(uruuo4 u9pe>IBuI lleze^euDl BIwIe zB ueqet§zy-sry
,ttozo49pueíe
{Buu9q}V 3tpad letrezr Bsz.red oo€'euolrpur
Bq9IuopoTBW tuele8lozsqer te>1o8oro8 ltelíe pÁ13o3 e leu
-efiut etpplezvl4tíul.;.s;nesz sBIuIElBq y 19urudre8uat u
ozsseur ureu '1euo.{1o3 zso4ruerg t te8e.respeq esz.rad seupl
(rurzsluíle
-uq Á3e lJ3ruezs uequroÁu se uilneíugtty4wspq1
(attot
zB uegtuoleue soÁuoztq Á8oq e,top,rue,rp,(u Io9B'leE
-ele ttet uegeíora 1eute3estlezoI3lo>l IsBIIe,r'uqerszy t9 tle>1
uo>Iezsa zsoJpuexolv ,l9 olz9le8oü ueq-§€€ reur 8aras Á3e
p,rusettÁue.rr >IouoJezo^perl lqq9Jo{ 4il3e zsoddtllqd J9q
teuqupo;rg usae4 t 8eur utpuurgt ueq-t€€ zsorpuuxaly
,DIeu
olpF{ lluleu9^plesJueJezs u9I{lV,euat 9,1g8lozsqur
ltuttgu Iel9^IT IIIeuTBsJ'- st te>le>leru.leÁ3 sa
le{ou B - le>I
-9I9I9l e se'uolellorezseuol lJoglue JezotBq't9q9qa eue,r
-oJTuol ueselel9>Iol se'pssupuuret 9le8aÁua; |gqEIlríII ze
uoíluzseqtuazs Á8oq 1uaan ltazy e,roqe '1olf8eq-uoll9d 8
]Fp}z3I zsoJpu€x3lv Inleq u0l9q 19) ,lpÉzBIIeJuBlIIÁu u.Bl
-BI[€q >IeueJruppq zsoddyq4 8ped Bq9qI'1etpoluepr
-8nÁu 1osore^ B ualolnJel IIep zsBIIoH )BlIo^ sI >I9lIe4 fuel
-e8rzs tuunp 1rÁ3e zu elel4etd91 ar39stelozs se tu>ln8eur >1ut
(uozo>14ozy,euotn1
-puEeur uuros teruípeq u >1qe 93oÁ3u.t
s? seleu{oIeJ : tttotlÁuoztqeq pne8usrot9g se p,re8ussrtrrí
rr4nlet !e,t98esesroÁ9 ,erelueru Buno B se eq4aÁ8aq 19rqt
B llnpul BqnJoqeq lu9lsnt 19 íugll u íde ureuruzs e?eul e ellol
(urlnzu ,e ,1
-;sotzrq,(3oq 1e,ua Á3e fueq-§€€ rlon r;[r zserou
'94q 1euezselllJel so^eq se F^r)Je9lezda1 Á8eu zsoJpuex
-ely ,BllolJutt eí9urle8uq qq96oÁ6uEe1 s9 qqetpe33tq6e1
>IIÁ8e Jo>I9 zsaía ze 'zsalalolzsuy s9pn1ezs9ulJol so snJ9z
-o1g V 1I9 uoq8esuolzsolÁ8e1 nnÁ8e 1emíÁue lzslzssololu
(]1ol
se seire 6r Á8uir 3r ropue5 d3e51 ro4ese1o1pÁ56eut eídy
(ropugs ÁtBN) zsoJpllgxe[§I
]9lJl,1zsel' egezetlulzs elle4'sortlg;
u9pe{ulu u ued9leq zsoddrlq4 Io{flIIB (uala88er gzíatu
-olu V,llozo{ Áprt1 snleztl lzslzssololu zsorpurxery'era,r
-lsel zsutdrun1g'eí,{t9q.{8uu >1uuue sa - e8nq (zsorpuexely)
Joputs Á3e51'e.nedoely'eÁuee1 eJl9I llozoq lo69ssrzuq
lls gca).Iawa,Iag VINQ0íDIVW

Fa,r:Bizonytalan, hogy ez a szkepti-
kus és melankolikus fej valamelyik
§lozófus portréja-e, vagy csupán egy
képzeletbeli típust ábrázol. Az ábrá-
zolás nagyon realista. Kónnyen lehet,
hog_v a filozófus Biónt jeleníti meg.
Legíelüliobbra: Az ilyesfajta feieket a
penzepoliszi palotában, helyben ta-
lalható mészkőre rajzolták. Valószi
núleg archaikus kori görög múvé-
szek alkotásai.
Túloldali hep: Aigoszthéna, a Korin-
r}roszi-öböl legkeletibb pontján lévő,
negerődített város akropoliszának
keleti fala (i. e.4. sz.). Csakúgy,mint a
városfalat, tornyok tagolták.
Dareiosz a betegeknek levágatta a kezét, ennek híre eliutott
Alexandroszhoz. Serege kimerülten és a viharoktó| átázva,
még egy utolsó eróltetett menet után másnap reggel, egy
keskeny part menti síkságon oldalba támadta a perzsákat.
Alexandrosz, akárcsak korábban, ezíííalis győzött; ször-
nyűmészárlást végeztek a perzsák soraiban, és Dareiosz el-
menekült. Ha a perzsa halottak följegyzett száma helytálló,
akkor Isszosznál többen haltak meg, mint bárhol másutt
egyetlen nap alatt, egészen a somme-i csata első napiáig:
IIo ooo-en. Négyezer makedón §ebesült meg, viszont állí-
tólag csak 3o2-erl halálosan. Alexandrosz zsákmánya lett a
perzsa király sátra, és annak kincsei; fogságába esett a ki-
rályné, akivel udvariasan és nagylelkűen bánt, valamint egy
harmincéves perzsa nemesasszony, aki már kétszer görög
emberhez ment feleségül; Alexandrosz öt éven át megtar-
totta szeretőiének.
MAKEDÓNIA FELEMELKEDESE
A következő alkalommal Szíria, Fönícia és Türosz váro-
sa ellenvonult, az utóbbit i. e.332-ben, nyolc hónapos ellen-
állás után foglalta el; nyolcezer türoszit gyilkoltak le,
30 ooo-et tettek rabszolgává. Türosz után Gázát,Gázautárt
Egyiptomot ígáztale. Az isszoszi csata után önmagáról el-
nevezett várost alapított, mai neve Alexandretta; a Nílus
torkolatában a nagy Alexandriát építenefel. A Nílus menti
Memphiszben görög sportiátékokat rendezett az egyipto-
mi istenek tiszteletére, és Egyiptom királyává kiáltana ki
magát. Ekkor felkereste Amon ősi orákulumát a líbiai siva-
tagban. (Amont a görögök Zeusz Ammónnak hívták.) Az
oda vezető zarándokút izgalmas és veszedelmes volt) és
még ma is az, sziklákon és sivatagi hágókon át vezet. Ale-
xandrosz soha nem árulta el, milyen kérdésekettett fel
Amonnak, csupán annyit közölt: az isten megnpgtató vá-
laszokat adott neki. Katonái később úgy gondolták, bizo-
nyosan megkérdezte, Ő lesz-e a világ ura, és azt iS) vaion
megbúntette-e apia valamennyi gyilkosát. A iósda talán
megerősítette azt a gyanűját is, hogy valóban Zeusz volí az
igazi apia.
Ekkor Alexandrosz 4oo ooó gyalogossal és hétezer lo-
vassal betört Ázstábari. e. 33r-ben, a tőle megszokott gyor-
sasággal és magabiztossággal átkelt azBlfráteszen, majd a
Tigrisen, és Gaugamélánál másodszor is megütközött Da-
reiosszal. A perzsa seregben voltak elefintok, szkíták haj-
totta harci szekerek, a kőzép-ázsíai sztyeppevidékről való
lovasok, perzsák, babiloniak, afgánok és indiaiak. A csata
hosszú volt és váltakozó szerencsével folyt, de Alexandrosz
megnyerte) Dareiosz elmenekült, Babilon pedig megadta
magát. Alexandrosz jutalmul megkapta Sztlszát, a Lilio-
mok Városát, Elám ókori fővárosát, és a régi perzsa kirá-
lyok palotáját. A Perzsa Birodalom ma|dnem teljesen elve-
szett, ennek nyilvánvaló bizonyítéka volt, hogy Alexand-
rosz rábukkant a zsarnokölők, Harmodiosz és Arisztogei-
tón régi szobraira, amelyeket r5o éwel korábban Athénból
zsákmányoltak, és hazaküldte őket. Ezután seregével
együtt tovább nyomult előre, Perszepolisz irányába, Per-
zsia belsejébe, mint hódító és felfedező. Legnehezebb fel-
adatuk a Perzsa-kapuk [más néven Szúsziánai-kapuk, a
Szúsziánából Persziszbe vezető hegyi átjáró. P. E.], egy kes-
keny és meredek, rendkívül erósenvédett hegyszoros meg-
rohamozása volt i. e. 33o-ban; Alexandrosz - akárcsak a
perzsák Thermopülainál - talált egy meredek ösvényt,
amelyen megkerülhette, és végül szétzőzta azt a hatalmas
haderőt, amely Perszepoliszt védelmezte.
Perszepolisz kincseinek felsorolását aligha 1ehet eltúloz-
ni; öszvér- és teveháton, nagy gonddal szállították el, mint-
ha csak hangyák serege vonult volna. Kevéssel később Ale-
xandrosznak és csapatainak fékevesztettsége miatt kigyul-
ladt a palota, és túlnyomó része leégett. hzírálímúzeu-
mokban még ma is vannak olyan fényűzésicikkek, amelye-
 s,
. .:.. : :..:. )....;.:]!,|:t.,,
. :| |::: .,..a..: ;!1,j j:', :i.a :!:a
|
:..: :,,, :,:::::,|;:
"'.|:.í'ii: i
-.a::.... . .,'..\:::,.:.,.:' ":.a
'i; :.'1.:,::
]!_]]:....,1 :,.,-;.. i,,.]],].].]}__
, .,. '::2. ,|.': "::.
'i|", ,i,,r:.:,|_:J\
+,
*i;trÉ
kc=:
 MAKEDÓNIA FELEMELKEDÉSE
ket azon az éjszakán a makedón katonák szándékosan dara- évben elhunyt athéniak felett, szavaival hallgatólagosan el-
bokra törtek, mivel sértette puritán érzésüket vagy felkel- ismerte Alexandrosz isten voltának mítoszát. Azok a féliste-
tette romboló kedvüket. Dareiosz nem adta meg magát. nek és hérószok üdvözlik őket az Alvilágban - mondotta -,
Alexandrosz nyomon követte észak felé, Ekbatanába (Ha- akik Trója és Perzsia ellen harcoltak.
madán), Média fóvárosába, majd a mai Teheránba, onnan Ebben a néhány esztendőben Hellasz politikai ere|e jó-
tovább, kelet felé. Dareioszt azonban útközben rokona, részt kimenilt. Athénban a nagy filozófusok iskolái, állandó
Baktria szatrapája túszul ejtette. Alexandrosz éiiel-nappal viták és ennek következtében tökéletesedésük közepette,
lovagolva végül utolérte, de akkorra már halálosan megse- megőrizték városuknak az intellektuális világban elfoglalt
besítették saját udvaroncai. A perzsák közül néhányan to- szellemi rangját. Keleten a következó évszázadban a no-
vábbra is ellenálltak és elmenekültek, de sorra úldözőbe mád parthusok, Perzsia iövendő urainak áradata elvágta a
vették és rendkívül nehéz és bátorságról tanúskodó hadjá- legkeletibb makedón provinciákat; de az elszigetelt make-
ratok során elfogták őket. dónok nemzedékeken át tovább éltek ott mint királyok,
Sokan meghaltak. Azokat a görögöket, akik csak a Per- Csandragupta ú| indiai királysága keleten a birodalom déli
zsia elleni harcra vállalkozíak, a zsákmányolt kincsekkel határvidékéből harapott ki egy darabot, akaratát 5oo ele-
együtt hazaküldték. Úi besorozottak érkeztek, de csak las- fánt árán érte el. NyugatonAlexandrosz molosszoszi király,
san. Alexandrosz átvett bizonyos perzsa szokásokat, új Nagy Sándor sógora ekkorra már meghalt abban a hadjá-
alattvalóit tiszteletben tartotta, feleségül vett egy előkelő ratban, amelyet saját maga indíton Dél-Itáliában; épeiroszi
perzsa nőt, Roxanét (i. e.:zz-ben), és nekilátott egész Kö- Pürrhosz, aki először i. e. 3o7-ben, kisfiúként lett király,
zép-AzsíaésIndia elfoglalásának, mintha őt és megfogyat- volt az első Róma ellen harcoló görög. Egyetlen szárazftildi
kozott hadseregét olthatatlan vágy vonzotta'volna az isme- görög városnak sem voltak meg az anyagi forrásai ahhoz,
retlen Kelet felé, hogy folytassák vég nélküli hódító és felfe- hogy szembes zállion ezze7 avilággal. A nagy makedón had-
dező útjukat. Alexandrosz a Pandzsáb meghódítása során, vezéreknek, akik ebben az időszakban vetélkedtek a világ
Multán ostroma közben - amit személyesen vezetett - sú- birtoklásáért és Perzsia kincseiből gazdálkodtak, annyi
lyosan megsebesült. A csapatok mindenkor engedelmes- zsoldost bérelhettek, amennyit egyetlen város sem lett vol-
kedtek neki, kivéve amikor Indiábannem voltakhajlandók na képes. A görögök által feltalált mozgó bástyákathátukon
az Indus medencéjéből a sivatagos vidéken át előrenyo- hordozó elefántok tulajdon|oga - szerződések vagy örök-
mulni a Gangesz felé; hazafelé,a Gangesz deltá|án és Ged- ség révén- királyról királyra szállt; Pürrhosz Itáliába is el-
roszián átvezeíő útjuk közben, igen sokan meghaltak a si- vitte őket; Athénnak voltak íilozófusai, de elefántjai
vatagban. Egyik idős hadvezérétAlexandrosz egy részeg vi- nem.
ta során megölte, egy másikat árulásért kivégeztetett. Sere- Az egymással viszálykodó makedón hadvezérek világ-
gét a lehetőségek végső határáig hajszolta, de ez ahatárbá- méretű zűrzavarí okoztak. Két igazán rátermett parancs-
mulatra méltó volt. nok volt: az egyik Perdikkasz Ázsiában, aki magánál tartot-
I. e. 33o végénAlexandrosz Afganisztán északiperemvi- ta Alexandrosz posztrrmusz gyermekét, a másik Antipat-
dékéigjuton, a hegyek és az Óxosz (Oxus, Amu-dar|a) sík- rosz Európában, Philipposz utolsó, még életben lévő had-
ságai3z7 -te akezére keniltek, 3z6-ban átkelt az Induson, és vezére. Makedónia tróniát Alexandrosz gyengeelméjú fél-
onnan visszatért Babilonba, ahol i. e. 3z3-ban meghalt, a je- testvére és a csecsemő közösen kapta meg. A többi tábor-
lek szerint a kimerültségtőL, aláztól és a sok italtól. Utolsó nokból helyi fejedelem lett: Ptolemaiosz Egyiptomban,
tervei a városok fűzíójáv aL, Hellasz és Perzsia e gyesítésével Antigonosz Phrügiában, Szeleukosz Babilonban, Lüszi-
és egy Szicílián túlra irányuló, ezer hajóval végrehajtandó makhosz pedig Thrákiában. Elsőnek Perdikkasz bukott el,
n},ugati hadjáranal foglalkoztak. Mindössze harminckét i. e. 3zr-ben saját emberei ölték meg, amikor megpróbált
éves volt. A pályafutását jellemző ragyogó lendület és me- betörni Egyiptomba, Antipatrosz i. e. 3l9-ben halt meg. Fia,
részségvele együtt sírba szállt, de ellenségeivel szemben ta- Kasszandrosz meggyilkolta Alexandrosz gyengeelméiű
núsított könyörtelenségének köszönhetően egy nemzedé- féltestvérét,majd Alexandrosz anyját, végül pedig fiát is,
ken át egyetlen bennszülött nép sem Lázadtfel. Egyszerú, aki valószínúleg 13 éves volt akkor. Maga Kasszandrosz i. e.
őszinte viselkedésének, előrelátó magatartásának és az z98-ban halt meg. Eközben Antigonosz és fia, Démétriosz
Ázsiában maga után hagyott helyzetnek p edíg azlett a kö- görög fóldön tevékenykedett; hatalmuk í. e.3o7 és :o3 kö-
vetkezménye,hogy az idő múltával sem feledkeztek meg zött érte el tetőpontját, a következő évben azonban Antigo-
tetteiről. Gibraltártól a mai Nyugat-Kínáig szellemileg egy- nosz a Szeleukosz és elefint|ai elleni csatában életétvesztet-
séges világot teremtett, olyan hellén világot, amely évszáza- te. Démétriosznakhol kedvezett a szerencse, hol nem; i. e.
dokon át fennmaradt. z85-ben kénytelen volt behódolni Szeleukosznak, ezután
két év alatt halálra itta magát.
A poütikai hatalom tűburiánzása Alexandrosz közvetlen utódai közül az egyetlen, aki ágy-
A görögök oly nehezen létrehozott politikai egysége egyál- ban halt meg, Ptolemaiosz volt. Démétriosz Antipatrosz
talán nem volt szilárd. A görög városok szövetsége í. e.3z3- egyik leányát vette feleségül, és íiuk, Antigonosz Gonatasz,
ban nyíltan íellázadt. Hadseregükben Alexandrosz régi az új Makedónia uralkodója lett. Ptolemaiosz nőül vette
zsoldosai köziil nyolcezren szolgáltak. A makedónok pa- Antipatrosz másik leányát, és tőle szii{etett íia, Ptolemaiosz
rancsnoka, Antipatrosz a telet Lamia, a Thesszáliából dél Keraunosz (Villámcsapás), aki i. e. z8o-ban megölte Szeleu-
felé vezető útvonalat ellenőrzése alatt tartó part menti város koszt, az öreg hadvezért. Ennek ellenére soha nem uralko-
ostromával töltötte. I. e. 3zz-ben azonban elég volt egyetlen, dott Egyiptomban; ap|a elkergette anyiát, és Egyiptomot
nem tű véres és nem is megsemmisítő győzelemaközép- törvénytelen gyermekére, arra a Ptolemaioszra hagyta, aki
thesszáliai Krannónnál, hogy helyreállítsák a makedón az utolsó görög költők pártfogó|a volt. Ptolemaiosz Kerau-
fennhatóságot. Démoszthenész öngyilkosságot követett el; nosz főként északon tevékenykedett; i. e. z79-ben halt meg,
Athénben a demokráciát a közép- és felső osztályokra kor- amikor a kelták, Brennus vezetésével nagy támadást intéz-
Látozták, és makedón helyőrséget telepítettek a városba. tek Hellasz ellen, ugyanebben az évben támadta meg Epei-
Amikor Hüpereidész halotti beszédet mo ndott az abban az roszi pürrhos z Itáliát.

r8r

,f6j$"M-*
Y':,/"nr ".Jffsl;*,
,uozo.{ s9ujÁ6e
{9rrouso
-JeJ uEsoJEtuBq IaJe23AP3q 9po{ÁIBzs
_t^ l.?IüI?poJIq uFn ?lglpq llez.{
,ruraa
-la^o{eq uEquoTlqrg uzq-€z€
-o{ zs9{ e8eJospBq úq'BuIo^ uolníTe
sI alqqezssJíu aaw,roq9szpuúd BIIEI
-8oJP se '(BpüB)íEJüW) uopuB)íl8u
-3ZS uorníBl u9Jos l3s9up9q zsoJ
-puBxeJv,{nruepzDlal uall3l ls9II9
-uella s9^}zs ulquylzsruEEJvIgul 3 3p
'{gná39pJ lzsIToCIazsled ]ouoPa)Bu
V,{Bu9[lzsBulp BpIuOWBqiv z8 uel
-3^ laE9^ (I€€) slBsJ Iglolu?8n?E,{8Bu
V ]9s9zBIIJJBzs íuel$ ale^ )Bu€pnl
u3q9í9psgíuoury'rt1 lgrpBEoJ ues
-a.Á1o,rJzs'ruoprn eszJ3d ú l[o^ selalol
-},{a loq? 'luozsn usquoldlÁag ,lEs
-9II9uáJJe sce4eu zso.rn; tutur'3au
elJol uaqqaÁuuo{ IEuzsozssJ l9s9II9
-ueIIá 8aJasP8q Bszt3d v,uBqlosoJg^
aoJo8 lu?uo zB lgIJ?DloIIJap B rsull9
-eJÁIaq Á8oq'?JJ? lop9uJ noP9 s? ?q
-9tszY-sr,x rPln zB 8euJ BuollÁu ?lPsJ
IzsoiIuBJ8 Y ]L8 l9qielap3)plas3 sP
-I8E^oI luttuurás '19qlauatu9: qqu1
-m 3lauauol Ip9IB^ iBuPsBup9H
)úllozgJqB u333Áu9z§IIPJ s9 uaÁu9u
(lIá
-ls3J uBIBlIlJPzs qq9s3{ lB§I8IB 3I3
-o^punü uúqJo{dgzoi E Bí?Pua8aT
)Iguolní ues oq9lezol E
E9u ?qos ep
t9 19ílúqIJ,IüpIeJ Á6oq'4arpalÁu9u
-eJ u9qqB snuBlEJJ s? JEseBc §nInI
1IBs9up9q JoPu9S ÁE?N 33ü álIál3ű
-sI ruas 9Po)tlEJn I?doJne uallaÁ8g
Eű-tEE,a,1
!8rEJgíptq Jopugs Á8BN
,lnd?
)ruBuJneloznBu ÁI9IDI sn§lDqBu
,DIBIE
iIÁ33 zB 8aI9u!zs9IB^ lzseJ3{
3ZíBJdBIB 'sBuPlEq 313l gsI)q 's83?u
Jalaü o' luIIü qqol (DlqqoD z9q§s3
-UDI a srÁ8BA buz?I{x v]uodzo] Iű
1epe{seJá]u3^BJB] sBuIDlBq l,B uo{
-opezezsle t1ol esoJ9^9J uo)í9 úIu9p
-Jo[-I?o reul 8'89sÁLBJl{ sn3lBqeu 8
BJl3d )oJIs so {otuoldltr3l l8Jled lí9^
eqg)Ploüoq ú )puzouEl 9Zo)í I9pI9d
qqezs8el )PloJBq snlllzsruelleg v
lolo|nJal 9l|P uPqÁuoB|^
966!l lgropugs F-_+_l__TJ__rL-{
EUJlBpo]lqlopu9s ^6BN
ul008 0
R|Eué§r] Jopu9§ ^6BN ooooo99z: L :^uFiElaJgU
^6PN
gípq Flszoiln qqPsoluol
*"'\\ \
p!p9w
elqu€d *,"H
.*,ndro'"n"u5r'-
'r*§
-zseírel 4aulaEessozo>I a,la]eEassozo{ qqesrlupteqEe1 -opíB1ru Áletuezs rzsol9p V lo8€F^ 3oJo6 B EuolzsBJBIo uuq
(llo^
se qqesouoÁ8u,r5o1 e ].Bllo{IB {9 3>Ir)p3>IseJe>I s9 a{ -uoze lsolu'eqasa3utre1:9.t te19 Éusepze? t aquolní ulou
uBqqBJo>I sJuDI B za
,lesJuDI
-oso>IoulqploJ Bupze8 e nu 9^oí V ,uozsl,q {euualloleqFl uoZourIBgIaJ uepunu uoIBpoJ
-e>l1a uteuruÁ1o; s_cpusnd,uo>I selazs B eJauo[e >Ieuug -Ig BszJad B Blzo>1epuuírla ueluezsÁ8a 1e639s9zol9q úpru1
lIeulleI3J zsoJpuexelv lelrur'uglu8eur ptueddor Áu9ruol9zu9d y
eítldelpsc s9 treÁ8gl v,zzolvílo1ple '8oploq so uezoí teqe1 ,l3]el3lnJel
9II.E llBIB sele,r;tur É
B >Ielle^ Bq>lolJlq BJ?luBzs >IEpJosJ
z3 ]BsJ uBq{BZsJo{ ín ZB Á8oq'tlorr gprruerrlrÁu:sr 1oqsnur -vsvpzeBozaul uBqqBJo{
(luel
-zlJlolzs e rys'lgqgggzop; sne.rnpde ze wJe11É^ uel ueqe8 seIuIBlBq 'uopo,r IDpIEllozBuIIB4p seraM8o; d8oq
-alaí zsqel g,lra8ual B BllBI luau uqos 8aur se 'tgBgsupzuí -Jol Jo>pla ,ú!p9uI srpo>11upze3 e llozol1,u,l3our uelelaErzs
1e uil8uq u9{1IJ >IBsJ ule 'ueqaíeslaq teEtzsle;-1zsozsauuod 3oro3 B Á6oq'lgh;.(uozrg 4e^{uenre>I llose^ eqo) .4uuole{
-olod B ezssaul uteu'EgIu lleze^3u lsa^nwplo; uepalelusl -soplosz eJsezailepueJ {ElIp uequr9zs Á8eu ua8r ugln reler
ÁBaze sa'uoBeII^ B
Joqlue qqr8oploq8e1 e t1'49tzepr9>16eur -uípeq zsorpuexely,1uuuEeru lloluqloJesea. ls8eressoplosz
t9ps9í toqdlep t 'egutszy-lap{I9q se BqBIuuBlIJg {Buol sBIuIBlBI{ eíopo>1prn leluel JBgJBq ÁE3 Á3B^ oJeze^pBq
-níla 49íeq IBIJpuBxe[B zu se 'lgi(uEeur tlura,(1es IpIoJzBJ >1rÁ6e zsorpuuxo1v 1n,?pled'laqruo souoÁ8B,r >IL(I3IuJgq
(ueíluodscnsc (reÁuanrol
-ezs'oleze^ tq9ury B Jo{[uB {ospzo>IIBIIB^ u?zued,atale leíts B elulzs lgíes e >1euue,r8eur
s? {os9zopaJloJ B ualoJ9lal la^Bzlrlz e'arauella {euug {euzo{zseoJos] ,)urul{ se seurleÁue1 B {euuo '4auzued
,Jo{Fu e ÁEoq'1d etpnl tues DIueS ,{€rlo^ {BsIIEJoJlzsBlE>I ugquozg
-JEq uBqqBJo{ lurtu'l[B,r ussBdusc qqusoÁps I3^9pI s9'ttgp teÁueruze4lelo1 Éesupze6 >1eu,esgttp9q3eIu BIszJed
,IB^9s
-9pza{Ie l9uJsl s9po{z91pl V rr9í 1a>pla,(u9luza{le^o{ sel
-ouelleJ E l9uJazs :419p8z9l B asoJ3^el 1osepezelu8lozsqBJ V -9uuI9zsDI 4uurEusÁ6uu pI9.:I B 1utzo4p13o3 JBIu {osgpnl
,B{os (>1erz9ÁE
llouul IIIeu 4nleperp 'ua8r eq Á8ul 1eÁu9Eezs B uBqIJo)pIeuuqBupuBxe[V,l9{scnsJ neEnÁulezsa sapr16
IsoJB^ B ÁEul 4etur4ourep B ulau BI{os ep '4elzaÁueurpe.re allnJe]Eeu Jo{IIuB '1euÁasePuy llolnJ BJÁuol9z g|Eq
t9roquqr.u8lod gt;roq Bq8u9I rzsBIIaH zse8e rolÁ1o >1et Iulapa{sala>I IBIJpuBxeIB ruereu Á8eu ÁE? uvqpazvzs,7,a,I
-9lua[O{epJo zV ]B1Io^ >lB9lBl{ezsselu u3q9leluqel {oJB^ zu l3otl'rlníp.rl 1u,rruhuodzo1 uneueJJollp3ul B >Iollrue{
-Bz IluIBpBsJBl B s9 uBq9súzo{leuo^ 9Ic9UuI zu >1eÁuaurze>1 BqlBIosJdDI ueq>Ieueru qqeuozo>IoJ arÁEa >1adeu lle8nÁu
-lo^o>I
,$ >Io>IuBq se DIBzse gle uaq8esualloJelusl Etppe zu luIIuBIB^'{opgur
V 9zo4pPo1 IBssBzBqnJeq t8esvpzváoz
-alu BqqB^o] >IElIoA,lupg{rtul lu?)Ho>IuBq IIuIap3>IsaJe{ -ou 9I9 uIa>I3pI^J_BlBt{ BITD{ §e uuqerszy-d9zg) V ,ls9pe{
91931ozsr4 sI lo89suozo>IÁ8eu u >Ielpzo>I ro>ple '1uuurelp -rerusr8aru 91ea p4loÁueuo,{8eq se 1el4edou [o^Bl B Ie lgl
zu ruutíqu(u luosJlo{ uaqlezÁlaqzsa^ {BlIo^ lozsa>I Jo{uep -reqllua{ Iueu 9qqot !au9r zoq4n8eru 4o3oro3 e uetn up1
-unu I9q{IEJ9lsJuDí 4aÁlour 'reÁl9tuezs Á8eu >1eualst ze -uq 1eue o§ 19qgíÁ8uu 1gq4nseueqqop8eur lpeul9l ueuloÁu
Á8oq't1ol ze eÁuaurelía; soruoJ {Isetu {BIDIBzsopI zB >Iauug eseln;eÁpd,u3{Is ouúqqoJDl Jopu9s ÁEe51 e Jo>Ittuv ,elez
,t1o,1
Á3eu ue8l uBq9IE^ 9IoBI}u oze{loI3>I BJ9selttl >Iouuo zB -o{Jozs ruIIBlBI{ 3€II^ B uozollB,r3eur InuEIlBlBqupJoJezsst,r
Á8oq'1nípnt 19qlas9zÁ8aíleJ lTí_lzs9{ IgJ{eJeq ll3lezu >leu so uasa8al8an uBIB opl rÁolapazrueu Áu9qeu ezssopulw
-{€uolnlsoplosz u so 1orruílp nelr9q 1o3esupze6 9,rel ueqeu raÁu9tuzelle^g{ s9rlp9q lqszled y
flSsCE)ZSfl{uiIJ uooNYS Á9VN
 a'

,** í,: ,

,l :',, :,
'l::

,J?.# a

á. }*

ffi
!ö:,|

ít
l
1

, rr,;*u-*"-

§
 |8I
,re{n39§9lueI3Í danzs olezal, e ep'>1uruaqte zu 1EzB qqezsEa1 y,uada>1 e 1e3
^
{nzse^Ie'1ouellelozs lquI 49zE rls9l}z§}p ual§eJ B uuqzsul {ruru ueq{9lJ3lusD1 {BsJ ulzs seu sa '1e4lelolzseJ tIoJJB{og
-IaH IJDI sDIIlzsIu3IIaI{ e 'tpqla^ sn$ls so{BlcsoJo^ B u39t '6aur >1auualaí tu9>1d9lÁurg {o>l8l€ ze 1auÁleure 'zeq9u9{
-e,to>1 ug rÁ1o3 seleluJel lurqÁ8eu uuure,(1o; puzuzs,? e -aJl3I e{IurlJal (so)íBluela)íaJ'( B lsazuolzso zu, elpe za'vyl1
1oqe
'uuqrqrctz5 s9 uBq9II9lI-IaC oJl?I >Ietzoq le>FIo{§I soluo1 9IoZ9Jq9 l3{olBIIB ZE 3llluele9uz§}p §oluoJ euel l3zs?^nlu
-aí 4ezselnru lloJopuc^Dl uoq9leJ {Ipos9III pvzezs,§ zy uel§{-Iazo{ V ,uBqpIuJoJ lI9zITIls us6t '1as9l}zs;p slI9rn8
,1sezuolzso
4utpr >1aÁu9unsoJIBJ §n>IIz§sBp1 r 1eu,uí94tuqcet -g Eau4euuepí (pvzgzs,g)uaíepr snlus sn4r.rtauroa8 e >1esc
,llg^ ,eatsaJ
49zgtt ydele J9q3J V 9gq}q69sop,r .{5r d94 y se 11atlnzsa1 1B)pI_BluruI l>IuJlzsq€ 8aru (p ezvzs, 6 - ol) 4ezu t
(8eru
>IBu§B^ DT {ol?ízseJa se >1auueleí uodup ate>leJ {o{EIB t.to4sul tqqeE9r6aly,p9ults9uz§}p B za DIlplqe uadda4rru
zu soielusoJo^ B >I9II9I8II3J uuquoqlv (1uuzo4p13oJ
1euÁlaure'lglruqcat '|ezzy lutvle|B.r le{Tn§9uz§}p ureu€q 1Bll.í
pro4 o€§,e ,I ,{enalnz§ 6110^
st 491o1st úleq s9 azsoq}ulJo) -{3IB III3ü ucqJoso§Ie Toleln>1 u ro4etelu6szttl4aze t Bolo?,t4
a s ap.gt hI pz s al s aID zD (L 7
ful széIen, fnt :P r oto geometrikus vá-
ze (lo. század); teliesen absztrakt
mintákkal, a miikénéi kerámiaha-
gománybóI elemeiyel.
Bal szebn, hbzepen: h legfontosabb
gometrikus diszítómotívumok tel-
ies készletétbemutató athéni korsó
(8. század).
kl száIe4 lent :Protokorinthoszi vá-
za (7. százaó). Orientalizáló stílusú,
z úi bekarcolást is alkalmazó fekete_
alakos vázaíestési technika elsó típu-
sr Jellemző motívurna az állatokat és
kneréklényeket felvonultató friz.
Ba}al,Calt, kőzt$en: Feketealakos
athéni edény az i, e. 55o körüli évek-
ból. Héraklész hcistenei gyakori té-
mai ezeknek a vázáknak: in Tiiton-
nal, a lengeristennel birkózik; a kúl-
só lrízen tengeri nimfik kartánca.
!.egfeliil balra: Feketealakos athéni
hüdria (vízhordó edény) az i. e. 5ro
körüIi évekból, három leányt ábrá-
zol, akik egy kútból vizet meritenek.
Testük szine fehér - a feketealakos vá-
zákon ábrázolták így a nóket.
Legfehit jobbra: Lakón kűlix, az i. e.
55o könili évekból. Bal oldalon az ég-
tloltot vállán tartó Atlasz. prométhe-
usz egy oszlophoz van kötözve, mi-
közben zeuszsasképében a máiát té-
pi ez állandó büntetése. Spártál szi-
gorúnak, barát'ságralannak festi a va-
za alkotója; a városállam archaikus
művészerének életereje és képzelet_
dús volta ezt megcáfolni látszik.
Ibnt balra :y őt ősz]lakos athéni hűdria
(vö. a íelső képen láthatóval); a váza
testéfl két tartó-, és egy kiöntőfogan-
ryú van, keszítóje a Berlini festó ne-
ven ismert, 5. század, ele)i mester
Apollón islen egy szárnyas tripuszon
ülve utazik a tengeren. Az ábrázolás
delphoi szentélyével és iósdáiával áll
kapcsolatban.
Balra: Fehóralapos athéni külix, i. e.
46o körül. Az ülő Aphrodité látható
raita, két Erosz társaságában.
&nr.,Kehely-kratór (bor és víz ele-
gyitésérevolgáló, öblös edény).
Aszteasz íestette az itáIiai paestum-
ban, i. e. 35o köriil. Az iljú Dionü-
szoszJ két, maszkot és kipárnázott jel-
mezt viseló vryiátéki szinész lphtiia-
Arsz), és ker. nónek öltözön szrnesz
(az ablakokban) frgyeli egy meztelen
akrobatalány emelvényen bemutatott
gyakorlatát.
18j
-9l[3 ZV,llo^ BIBJBÍaq uloldtuel Á3e 8el;lulzsoIB^ÁIeIuB (q ou -.opdruo>1
(lJaÁuuulopnl
19tcqtduo>1 B e,(uturopu qq9{uT
.1e
lgqÁueun}d9g>I d8e cJ9ÁueJ solJosJo8 Á5e ueÁpue'91ser; 'ua1 sr qqesorod 1aurrruupl IBu}Á8e ep uor91 lDIolBpBIoJ
gpz9lqa r.pJ luezs 'ue,rlr_ug1 1u4>1odolzso Á3e ue1 ,{8qq9z sturp8zr reu Jo{Irup'uqulezs.ro>1 r9s91 uotnfio 8rur.la l1et
-uoa8a1 e 1arapd9 qqusudurod8e1 u 8rpurur ureu Á8oq.la1 9pt t,{u4epezureuÁ8eu Á8err, -uore11,uetepzscíín ueíepr
-unsezJe §ouolzso zB lzv1ellz§BIuBlpIB >IeÁuaunse; y >1utpe zsuBzseueJIB||9l!zBuellc.Ialurtu'erlele1et^líqlalllov|Bzze ,eqerpu1
1uea:o zE a^|ezslg
rÁu9ul19 le>lllelzse EJo)pIew to.r.re prule tulos ue8r Álatue -uu,(8n _ auatíe;ul uuo6oÁ3e.r Á1o zseueuollfiolupoJl leruou u3saue,{83 loquepv lalgíBq s8IJolI^
B Iul?llníTe )í3seda{ Ielazsunzsuou
treqtezotpl sn{DzseluuJ B ueqqe 8rpedse 'vtausezs Jo{9ln se^ou B 'regle;4 zuerg 1zB luruI - lÁueuropnlurolupoJl zV E Á8oq íIaJ )rzepa; sgí?q IBIJpu€xaIE
,erul,rÁuo1
n 8erulelzrrgl 1eÁueunsanu; ríedurod u uuqrodrle qqoí8e1 luíus zselelolzsrry Á3e uaUBI{8IIV,}ale3IzsI9J-{9IBW
r.eíguro; lIeIJaDI uase8elEel lezsoude +IoJBg 3oro3 y lultu'BsBzotuIBI{IeJ }Jezslepo 1eMuo>1 e 6rped utau .Áueul ú se luolÁ33 tgtpu1 't,e4u.ly-tala;
,qq9^ol >I3lI9 allelunlleJ rru ada>lral8eln zsoruu
ll0l -etírtÁ8 rpzÉopte1 'ol1alol er8esseílat uerre1 .l1ol 8esuop -elold u8qpuzBzs ,z ,n ,I ZV ,8g3úI^
-Iau seluf5e >Iosngls B ueglose le{pu[u ep íug>IgluluJ IBtu -íl.tuurÁuo1 IBIJpuexeIB ze'tlet vlqo4eí8 sep9l4apre soÁu reuor-3oro3 e 1z uo{93Bq leISZB-d3z
-o1 r loqeu,ry >1glloulltzs {ouB^BJD[
-ro3 nrazsÁ8e §e Blzsu ezssn 1etpdu oJqqezsseu IBDIBIBIJ -Bluopu y
,tpaírerq eJuopunu d8oq'írr uuqúuuu
sTqq9l€
lp[oJZPJEZs lauÁps V ,u3luau 8hüd
-puÉxele z3 sI >l9ll9{ rrol-sntsn8ny z9 uopolu nrror",F.* -3a1 'ueq8epl e l1on ín ruru 'ualulaJol le83sse,fue8r rtol9uqe s9 r>lJr;y'91a;la3 qqglol ueuuo'4ellu rr
ilo1391 sl19nt4ellarut urÁ1o zso[3lolzsIJV se u9te14 .1etzote1 -JDlzsB88p?W uo]olúu9sJ qqoIe I9q
-9lz?uopul :?po {8rror}I[€Zs IoJqq?[
{elpselsel uaqtelnde terug.t qqezs8e1 Áuuqeu lpBJBIuuueJ B u9 a8a tt pezezs,§ zr >1osr4
nelerule se IDIItu1 9zo>1p13o3 p4 -o^Bl IE+los lze ap lPllguoCIq lے9q
1ai(laure't9s9lJsezse.r uaqÁugle 4uulBIIIJoJ qqBlZ§Il s9 qq}J -4e39st69g,uBq>InsoJB^ >Itueípo>11qtmur Á8oq .Eaur
1auel -BJ I9J9]9pINJBd trpuozs'uazal:a
-azsíBa 'tpvzuzs ,t ÁBetl"S zu 4eu4ozu (lsnurzrcrzssu1loeu sJoq J9q9IpuIloQ ,llozoI
úIpuI s3
-IüeJel l939ssozo4 9[uosBII zoqelodud rurolduret B >IBrnIos
B lue>Isplutlu3l1e Eour auaturerel eurlazoÁE >Iuusnlus olzsulu
uoldú8g ]alp3]3lzo{ {gíEq IüIep
-9p$ se {eDI9lIo>I 19retMuo1 seílel Ealnurzsopzr (srrupl -a{s3Je) uBqp?ZBzs^9 ÁuBl{eu gslo
-oÁu Drrur uEessoÁps se se8asoscrp 8 {aüua .IInBlnIüIaJ -BII IuoIBpoJI Eoro8 e ,Zs,I
4utzoqoJlel uBgBIJpuBxe[V {ozsolelu ZV,ueJoi ItüIglEq IMPI {3tsa )íel
{prpnl uDIlIJ se 8qe 1usc sI >I€rzsounu t Eeur le4aue,(puru -elold B uuqpvzezs,Ey ,uvqJ9lle^el IIuBIIB z8 -alrual sBu[BlBq Á8oq to]! 1Io^ uau
lel9 Ie >I9lzeÁI ep 'pltolíBq sF zuI[BJn lo8eln uo{
.ouetls -eq se'lre8e,rozs
Jalrre8esgrroÁu of,B gzyíua; [1o tel9u98eur t 6rpad 1oq solele^rg >Ieure íqurup orre tpa8en tpvzezs,S -3I Zsa33 z€ ,íioq 'uuot}l1u 1zu eugg
-eÁ8e 1ena3es}rezs,(3uu tlnru 9^eI uaq9u}lel 8 Ioq le>Iosuleq ,(8eu uroruq e ezsso >1eDotín(3 uaíalpezvzs,t.o,r ze 4esc {"lü.zs!u s9 -E3l(Ies v
1e
opuulpÁu8our uequsuloscde{ezsso ouelJol uop9III uapeJe -IueqlB ZV,9lequozso{ ]Io^ sI >IBlDloJBlueuuo{ u oZtLJ zaq
sa uBq9§Blo>IIBrrí1 >1eurro; sofuuuro.{8uq B
- uBoItIo§Bq Zeq -to^íLul1ozlezs sn{Izssupl B IBIIB {osopnl Ierrpuuxep ze (4eu
-aEasÁua4e,ret rgtMuol ruFpuuxele zB
- se'uoz8Bln qq9^ol -usupo8upzeí uoIBpoJI IDIIIIJ{ se soÁueuropnt B zepurw
sr uBq>IBzsJo>I IBIuoJ B - IuoFpoJI zB {BsoJDIB - Álarue .lal
lel9 soÁu9utopnr PIJPuExeIB zV
-azsaltde ze lze 6oü eualtuarel su8op.rrd rÁprr4 1uscuu,(8n
)p[oJBq sn)[IlzsTuallaq ,l19,t
V st elada>let
-uIIu llopB8oJle 9;e9zeía3q se 8eselzs! r,rlaÁu 6o"ro3 B pullu
,l19zs
IoDIesOüIeJeZs 'unu1 e pulru ruoueq 'nozsleí ledeJozs 9po{IBJn usdnsc
(ue1
ll9u BJsBlnlzsnd Á3B,r ÉDolí}slazaatl e Áleur 'leual.rol sop uleu BIuIBpoJr dlaqlopuuJez sIIBJruIn{ u9qlv ]elz9lul
(91oí9qle (lairleÁu
-uulu4 'snlrlelud u e49urrat ríe;9Lur oqorn8el4uffig ueoleleJ8eur >IEIDIosB{oz§ 3o.ro3 B luepu[u se
4os
1e^vlezoll?^ aleJuepurú üeIeJOzs IJ3gIue zB s3 IB>PIBIu Eoro8 u {9uaze^eg ueqru8ezs.ro 4n3uu e 4uuzseurp 6oro3
-9r rcÉglornu stprcut,lord Á8ezr ueperaursr uozo>1p13o3 uer rutszu-sn1 ,(8uu B se uequoldrÁ8g >1ozsoruuololcl .l9
V Buol
-iBÁ8 uee^pe1 3asuelazse; sa 8esnrazsín zy 1elleron8uuq -BII snúauelleq u - 4unípuzsuq tsezeíe;r4 gqusotuod,{5oq
m>IIuoJI se uaseÁlapeluezs ueqÁ6e ap .pssupln ]os F_l]\ - ÁBet'ozllalleí t1o.r
p9unel9 sn>Inzsrualleq E elíe|l^llgzl1
(llgzs
-rnpueJ Jo{,(Io ZeIPIelIe^nIu B lezseuo{ sele1 Eep8as -rarc u 51nífEtqpaplueurleÁ8gl9lpul u9IBl s9leu;; uq í3or
-rÁuueur y ,st t1olr ueÁpurreq'lezs9t1o4 rurrpupxelc zB s3 lela -o3 tuau se 'uel BuIoJ Iuopporrq ín zu d8oq (ualeÉaÁue1
soÁueulopru IBIJpuBxeIB ze alzoíntluel IDIcIeIII9J V 1I9^ ,{BuB>I3
ÁururopruurolupoJl IBIu euuaÁpurr lutur'ele;sur(1o .uí9rc ureu 8rped;uru I rulntzsndle 4BIJDIB tuau pq .uelle>1
4nrupe>1
_:. _.,
|e9H§rr

térben kis oltárok és egy szép szobor áll, a háttérben oszlo-
pos épületek o dav etett rajza. Lehetne akár l8. századi v ázlat,
akár a ,,chinoiserie" egyik darabja is. Könnyű kézzel, finom
vonalakkal készült. A látvány nem ünnepélyes, van benne
valami ironikus és patetikus egyszerre.
A fejlett hellenisztikus építészettalán legegzotikusabb
maradványait a mo§t Dél-Jordániához íartozó Petra temp-
lomai és síremlékei |elentik. Petra a íűszerkereskedelemka-
ravánútjainak fontos állomása volt, sivataggal körülzárt, ter-
mékeny oázis, állandó kapcsolatban Palesztina partvidéké-
vel. Itt volt ahazáiuk azoknak, akiket a Római Birodalom
kezdeti időszakában Propertius,,bőségesen illatozó arab
pásztor"-oknak nevezett.
A polgári pompa legszebb fennmaradt emléke talán a
milétoszi déli piac kapuzata, amely még ma is szinte sértet-
lenül áll, habár sokat veszített hatásából annak következté-
ben, hogy helyéről a berlini múzeumba szállították. A leg-
fényuzőbb építményeka fiirdők és a paloták, például Heró-
des maszadai palotája. Mindenütt vannak invenciózus rész-
letek. Az Óxosz (Oxus, Amu-darja) partián lévő Aj-Kha-
numban, nem sokkal Nagy Sándor halála után, látszőlag
tulságosan finomra faragták a korinthoszi oszlopokat ah-
hoz, hogy elbíriák a felettük a levegőben lebegni látszó, a
pillérek nem látható meghosszabbításain nyugvó kőgeren-
dák súlyát; a színházak és szökőkutak gazdagon díszítettek
voltak, felszínükön a íényés árnyék finoman megszerkesz-
tett ellentétével ; Oliimpiában rhodoszi színes márványból
készültek az alkotások.
Az idő sok építménytromba döntön, vannak viszont ma-
gányosan álló töredékek, és ezek részletei gyakran vonzób-
baknaktűnnekszámunkra,mintami1yenazegészgrandió-@
zus mú lehetett valamikor. A szíriai (jelenleg jordániai) Je- nyomait szinte lehetetlen követni,
rash (Gérasa) i. sz. z. századi nagy épületeiben a kőkagyló
görbülete vagy az egyik csatornán látható, halványan kive-
hető delfineket ábrázoló díszítményekmég ma is tanúskod-
nak azokról a görög értékekről,amelyek mindmáig részei
életünknek. §7illiam Pars, §7illiam Blake barát|a és rajzta-
nára leraizolt egy sokkal régebbi, Kis-Ázsia belsejében,
Miiiaszában ma is meglévő sírt, amely ma éppoly közvetle-
nii{ szól hozzánk,mint annak ideién azokhoz, akik építet-
ték. Lűszikratész 4. századi athéni emlékmúve, tollpihére
vagy tejszínhabra emlékeztető tetőékítményeivel, már in-
kább barokkos, de ez, éppúgy, mint a mülaszai sír, túlságo-
san korai, semhogy kifejlett stílusra utaló vonások iellemez-
nék. A különbséget a pénz és a rabszolgák birtoklása - az
ókorban ez jelentette a vagyont - okozta.
Egyéni pártfogók nem teremthetnek építészetet,de az
biztos, hogy a pártfogás egyik fajtáia nagyobb hatású lehet,
mint a másik.
A görög barokk stílust Alexandriában fejlesztették ki.
Semmi kétség nem merülhet íel' azzal kapcsolatban, hogy
létrehozói kiválóan ismerték az ősi egyiptomi monumentá-
lis építményeket. Noha ezek hatásának, valamint fogadtatá-
sának részletei nem ismeretesek, és a legérdekesebb - nyil-
vánvalóan korai - barokk épiiletek némelyikénekkeletke-
zési idejét nehéz meghatátozti.
A helyzetet még bonyolultabbá teszi, hogy a fennmaradt
leletek többsége nem magából Alexandriából származik,
hanem olyan kisebb városokból, amelyekről tudjuk, hogy
alexandriai hatás alatt álltak (például Petra), vagy olyan
épületekből, amilyen a Kürénétől 5o kilométerre n},ugatra
fekvő kürénaikai ptolemaiszban lévő palazzo delle colon-
ne. A keltezés mindkét esetben bizonytalan ugyan, de Ale-
xandria hatása kétségteleir. A stílus gyorsan elterjedt, és mi-
vel a változatosság és a feltúnésrevaló törekvés jellemezte,
NAGY SÁNDOR TERJESZKEDÉSE
Ezen a szicíliai Centuripében ké-
szúlt, elegáns, de kissé bonyolultra
formált edényen a színek és a díszítés
melegsége és báia már őnmagában is
csúcsteljesítmény. A görögök ízlése
azi. e. 6. század, ótaigen nagy mérték-
ben kifinomult.
Lent : Ez a hotgoly az l e. z. század-
ban az észak-walesi Anglesey-nél zá-
tonyra fu tott alexandriai kereskedel-
mi haióról származik. Massziliai Pűt-
heasz már i. e. 3oo előn kőnilhajózta
Britamiat, az ón egyik Gibraltári-
szoroson ruli lelőhelyét.
=:Ühɧr;e§ffi3&lis§'#E
különösen a Római Biro-
dalomban. A legvakmerőbb görög barokk épiiletek egyike
Fortuna templomavolt az itáliaiPraenestében, amíg csak az
i. e. z. században Athén városa nem kért fel egy római épí-
tészt az űjrhatalmas barokk Zeusz-templom megépítésére.
Másutt a dolgok még ennél is bonyolultabbak lehettek.
Tkjbbé már nem létezett a görög világ, csak a vllág.
Ebben a világbanagyőzelem roppant nagy jelentőséggel
bírt. Nemcsak a ftiggetlen városok, de a kisebb dinasztikus
hatalmak is pusztulásra voltak ítélve.Az i , e.3. századbanaz
úi királyságok birodalmi méretűre növelték területüket.
Thrákiát, Lüszimakhosz kírályságát bekebelezték. Kis-
Ázsiában létrejött az űj pergamoni királyság. Pergamon a
művészetek terén is gazdag, hatalmas és befolyásos volt,
akárcsak Alexandria. A kertmúvészet, a parkok művészete,
amiről oly keveset tudnánk, ha nem ábrázolnánéhány ró-
mai kori falfestmény, Pergamonban feilődött ki. A perga-
men neve - latin közvetítéssel - a Pergamon szóból szárma-
zik. Zeusz pergamoni oltárá lak z. századiornamentális ba-
rokk faragványai, roppant nagyságuk, tekergőző formáik,
különlegesen tömör szerkezetűk émelyítő lehetett a klasszi-
kus ízlésszáííLár%de új távlatokat nyitott és szinte új irányt
szabott a görög művészet történetében. A hellenisztikus ki-
rályságokban nem volthiány sem életerőben, sem technikai
hozzáértésben.
parancsnokok és zsoldosok
Alassacskánkibontakozó gyengiilés folyamata, akár aNagy
Sándor halála után kialakult helyzet egyenes következmé-
nye volt, akár a további változások eredménye, nem követ-
kezen volna be az ekkoriban ismét fellépő katonai erők hosz-
szantartó nyomásanélkül. Azsoldoskatonákból például a 3.
századig nem állt állandó, jól szervezett sereg a nagyhatal-
mak rendelkezésére. Arra is szükség volt, hogy az a7a-
t87
 88I
l] i!!+'
uisi]l.,] ],,.,ll., ].:.., ]. o
9.|§j.uO!qq9Mz§V
uo!z§BuuJn§.9§l§
ll,.ll.ll,.,,,
gir3d.j,P uo!§éi§],
\
,uaíala ,z ,3 ,1
PEz€zs zr'eusulda zseu
-3m!I ,Il sl (flail l?zEql]vs e \a]é|
\,§ .1g9,ry;,,5,rul soxi*z§:!§!W,:i§s{€F
-lal pBqBZs BlsBlo{[s q3zsalld? !UoÁu
-oÁ3 E 3^s {euerzsall msD[ruoB
-§q lFda BJIBzsml 1eploöaq >1ap
-3DU uouJEEJed )l9|uje!ru rpEzBzs
l
:a:]]:n ill E§§i]??!§lüí3i:]q],?§].ii8.tí§§i
-psr s9 >1rsom'4esalsal IBqB[E nteJ
-au sÉulutu11 19lEqlplol ueqúIJJg
Innl?u l3)e^l{ 2u (Dr?qo| le^nuoq
-tuop l9lto-zsn3Z luoU8fued Á3n V
'
,.::.:':
:a:a):..,. ,,'. ..:,,:|'.a:''
asgoi[)zs gIuiIJ uo(Nys
^9VN

A hierarchikus, valósághú kígyó egy
papiruszra írott mágikus szöveg ré-
sze. A kézirat megmenekűlt a görög
világ pusztulásábó1.
ffiÉ.
|iiij.;:,':i
):,.:,i;4l..,:i'
.1|||l;i],:::i::,|::
W:il:i:'::l|
kulataikkal egyik királytól a másikhoz átpártoló parancs-
nokok hűtlensége és egymás közti féltékenykedésesúlyo-
san megingassa a világban fennálló egyensúlyt. Ezek az
önálló, jelentéktelen parancsnokok végül kudarcot vallot-
tak, és kiszorultak a küzdőterekről. A3. századi uralkodók
görög zsoldos hadseregeinek feladata a gyarmatosítás volt,
Egyiptomban, Kis-Ázisában és Mezopotámiában, az íion-
nan szerzett területeken kaptak földet, településeik a hazai
lakosok városain kívül felállított katonai szállások voltak, és
a görögök földjeinek bérleti jogát az uralkodónak meg kel-
lett újítania ahhoz, hogy apáról fiúra szálljon át.
Voltak természetesen íófoglalkozású, hivatásos katonák-
ból álló, különleges alakulatok is, például íiászok a krétai
hegyekből, vagy a széles pengéiű karddal küzdő thrákok. A
római seregekbe is besorozták őket, és a makedónok sem
mondtak le a barbár zsoldosok felhasználásáról. A ftildbir-
tokosok tartalék seregeitől azonban egy lényeges ponton
különböztek a zsoldos csapatok: tagiaik nem voltak vala-
mennyien polgárok, mivel polgárlogot csak azok kaphat-
tak, akiknek katonai szálláshelyét a törvény hivatalosan vá-
rossá nyilvánította. Ebben az időszakban görög földönvala-
mennyi város ugyanolyan erősen friggött az uralkodók
nagylelkűségétől, mint a legkezdetlegesebb ázsiai katonai
település. Ezt meggyőzően bizonyítiák a pergamoni kirá-
lyok athéni épületei és az athéni állam számtalan hálálkodó
határozata.
Azfulés változásai
A polgárok szerettek volna felkapaszkodni Fortuna szeke-
rére. Theokritosz egyik költeményóben a nyomorgó halász
aranyhalról álmodik, habár tudja, hogy soha nem Lesz gaz-
dag. A paraszt elásott kincset szeretne találni a földben, vagy
partra sodort drágasá gokra bukkanni ; a színházak közön-
ségének az effé7e darabok tetszettek. Az emberek többsége
azonban leélte az életétanélkül, hogy abban nagyobb for-
dulat következett volna be. Kialakult a középosztály, amely-
nekízlése nagyrésztvisszatetsző volt, és csak kisebb részben
rokonszenves. A szicíliai Centuripéban és Alexandriában
NAGY SÁNDOR TERJESZKEDÉSE
kezdtek színes ornamensekkel elárasztott és túl bonyolul-
tan formált vázákat készíteni. Divatba jött az éme|yitő r ózsa-
színbe vagy ibolyaszínbe játszó bíbor (magenta); vázákon
használták, gyakran kétségbeeitő eredménnyel. Később, a
z.,század végétől Krisztus koráig, valószínúleg Szicíliában
vagy Dé1-Itáliában, ezt a színt kis terrakottaszobrocskákon
is alkalmazták. (A szobrok belseiében a minden háznál
használt lámpaolaj tárolására alkalmas palackot vagy töltő-
edényt lehetett elhelyezni.) Némelyik tárgy bá|os volt,
többségük bizonyos mértékig mulatságos.
A mesterművek gyakran kevesebbet árulnak el a társa-
dalmi viszonyokról, de azért megérdemlik a figyelmet. A
görög vázafestészet utolsó mesterművei a 4.század végérőt
valók. Az utolsó mester valószínűeg a Lipari-szigeti festő,
akinek műveit csak saját lakóhelyén, ezen a távoli szigeten
és a köriiLlötte lévő partvidékeken találták meg, de egyik
sem jutott köziilük Nápolynál messzebbre. Rajtuk a nők la-
zán és kényelmesen ülnek rajzaikmellett; a vázarajzok vo-
nalai élesek és kötetlenek. A festő kedveli a hidegvilágoské-
ket, az elefántcsontfehérrel és a valósághú testszínnel
együtt. hz általa használt, hagyományos fekete háttér ele-
gáns és közömbös hatású, a kompozíció középpontjában
lévő nőket szándékosan szenvtelennek ábrázolja. A Centu-
ripéből származó ibolyaszínűvázák és a kairói múzeumban
látható - a sírboltokból elókerült - emléktárgyak, amelye-
ken ugyancsak a fényűzésrehajlamos polgári ízlésjut kife-
jezésre, sokkal melegebbek, különcködésre hajlók és ke-
vésbészépek.
Mindez nem jelenti azt, hogy semmiféle szépségnem lé-
tezett akkoriban a világon. Ez volt az illusztrált kéziratok
időszaka. A korai példányokból csak kevés maradt fenn, de
számos másolatból következtethetünk létezésükre és jelle-
gükre. Tüdjuk, hogyvoltak gondosanillusztrált orvosi és se-
bészeti szövegek, valamint egy kígyókról szóló költemény,
amelynek kéziratában valamennyi kígyófajta élethűen szí-
nezettrajza volt látható, továbbá egész elbeszélő költemé-
nyek, a sorok között a cselekményt megjelenítő humoros
rajzokkal. A rajzok némelyike bizonyára igen szép és nyil-
ván széles körben kedvelt volt. A képes ábrázolások eljutot-
tak oda is, ahol a versek nyelvét már nem értették:egy korai
buddhista szobrász Gandhárában - a mai pakisztánban -
kőbe véste egy Homérosz utáni eposznak azt a jelenetét,
amelyikben a trójai faló szerepel (a szobrász a jelenetet
Buddha egyik csodatételekéntábrázolta). A leggyönyö-
rűbb posztgörög alkotáson, egy Tibetből való ezüstkupán
olyan jelenet látható, amely eredetileg Euripidész-illuszt-
ráció volt.
Kelet más vidékein a görögök küönfeleképp alkalmaz-
kodtak az ottani élethez. Tirdunk például egy görögról, aki
áldozatot mutatott be Buddhának. valaki lefordítona Asóka
indiai király buddhista életszabályait a görög filozófia ékes
nyelvére1 a fordításbó1 több példányt is találtak. Baktria fő-
városának, Baktrának (Balkh, Balh) istennője Anahita volt,
azÓxosz (Oxus, Amu-darja) nagy vízistennője, akinek pa-
lástja hódprémből készült: Artemiszként tisztelték valami
lyen zavaros kultusz keretében. A görögök azonosságtudata
még akkor is tovább élt, amikor intézményeikés nyelvük
már eltúnt.
Ami fennmaradt, az a lelkes régiséggyűitők tudományos
munkáj ának vagy az űjolnan meggazdagodottak pártfogá-
sának volt köszönhető. Valamennyi fennmaradt ősi könyv
közül, külalakját tekintve, legszebb a Flavia Anicia, egy bo-
tanikai rajzokat tartalmazó gyújtemény, amely a birodalom
hanyatlása idejénaz egyik római császár leánya részére ké-
szült. A 16. században, Konstantinápolyban vásárolta meg a
I89
 ,mreq§I
9Z${!
-?J lqq9ln zJ Jo)plP 'I9^Jsu3l3Ífieu
nolBd B )Io^ BEq8uB{Zsso Joqozs
B BH,lulalZ3lla^oi pa8u. Elszsnllni
<zsaaz íEu^) opollBJn Áia >I3paJor
r}
-qEl sEulRlBr{ !olB^ loquolduol € Zfl uoldűol !}ala)l
,3{eln§a6
{3üalq,t§9l
,BüZSiBI?d -lE^ nlJp3Ja ozoquoln{ sBloz8JqE zV
$InqEq{.!e zv |!ü?,í.
,dBd olelnu§q lol
lJu3lsl l8e 1ueJ
,EJ
]B}JBP} uaq§üJa} Pqp.i {a!?§ -ezopIP o3e JPuJ,Buo Á5a ttola uítsco;
-Jlu3zs unWn{-ÍV zV,etuUoí €ulo^ (apJ ,uEqBílPIP lJEZIúJ[Fq lsílozEJqs tgl
1psyr]u98etu s189ur so;grr e za op }ala4>1azsá], errzsseur
lrr[I3l ErÍBJ UEqUJqlv lp\z\zs,s ze -3qn) !§)Wálsl uapT>|íF.a zE (ruI)
ialru3 '{lzduEIq usolFtíd uJlsI Is9 uaÁlr 1o llolní ureu Bqos JopuES Á8elq u3epp>|>Io1BJlJeJ 8uoJo)Fsna llsl8l usquoldruel V
n ep (ozs uE^ IoJ3ls3l osleJ llolJnq Eq
-lsEEd ÁI3UgZs so[?lE^Iq Á-3e se
;ulaÁu 6§ig8 §9 lÉuíűo]durat'pugolzseutun5'}1o.,r sorea.
IgJleJ (9r
nwalo Á3a ,oJ€^ (íeJloqozs t€ íEJ 'J3l
*ap9n 19f '1el9{§Io>IIt ús91np§-9Jplzs9-pt^ Á3,s luapInq
1ld9i sE63u) loJEuaI{ (0JPq) 111uepel9ir ef1gIIT u9lz§tuc6Jy lI1Fq>I §J?fIáq slopd esz-red
í3J dgzs 'oloZBJqE s§tpl
]l3que ^Ba ZP Zíl (luuazs
Á3o >1elaí u llaza,to eíepre 1odolzso rolÁ8e teÁleu
|ulgppd snqpzg,gallag :so.r9a SP.;gS uqsa|lat lrcseH ueq
-u9tzsruu339 uapat§azezg,Bqzsoxo zB olsq >1rpro ur oÁ1o3
B§3{o) 9zalJ9 19q9Áu.ri1 g8gq ;r,rla; uest8eur (gl*ze,r ugglp
-ul,ze s9 19ÁrrBq.IInzBI §tdÉlY 1{9l^}q {Buoupuuxaly Ba6tu
:}z§!|rÁ Jo{|tuBiBA,-I9}3, u}x az§§our ureu'u9J9l"q uElZsIu
-e8ly s9 3rzs.rozsor6 sorun 6oro3 tleteBrzsle urnueq;tr-íy
WfiNYHX-IY
asgoa)ZsaiuaJ uoCNyS Á9VN
 NAGY SÁNDOR TERJESZKEDÉSE
Jobbra:Ez a szép lap az egyik római
nak és utána a görög városnak a lapis lazuli-kitermelés
császár leánya számára írott könyv-
ből való. Az ókori göróg virágfesté- megadóztatása és ellenőrzése volt a feladata. Ezekben a he-
szet egyik csúcspontia, A könw Di- gyekben még ma is könnyú balas-rubint, szép, mély rózsa-
oszkoÁd.ész De materia medicactnű
műve. Augier de Bousbecque szerez-
színú, kőnnyen szilánkokra törhető ékköveket és hegyikris-
te meg Konstantinápolyban, a 16. tályokat találni. Aj-Khanum nincs messze azoknak a no-
században. mád pásztoroknak az úwonalától, akik egészen a legujabb
korig évente kétszer átszelték egész Afganisztánt, Pakisz-
tántól és az Indus völgyétől, a hegyeken és az Óxoszon át,
Oroszországig. Ésami még fontosabb, Aj-Khanum igen
közel volt a Földközi-tenger medencéjétől Kínába vezető
selyemúthoz.
Az Aj-Khanumban élő görögök néhány érdekes enged-
ményt tettek a helyi vallásnak. Egy, a templom romjai kö-
zött talált korong alakú, szépen megmunkált, trébelt ezüst
dombormű Kűbelé istennőt ábrázolja. Két, sűyos léptek-
kel táncoló oroszlán egy harci szekeret húz a hegyvidéki tá-
jonát, egyhétlépcsős, egyértelműenperzsa oltárfelé, amely
az istennővel szemben áll. Hosszú köntöst és kúp alakú ka-
lapot.viselő pap áldozatot mutat be. A harci szekér mögön
perzsa pap halad, és ernyőt tart a görög istennő feje fölé, aki
a korongon kívülre tekint. A harci szekeret, amelyen utazik,
német-római birodalom egyik diplomatája, és most Bécs- egy görög lány hajtia. A reitélyes jelenetet egy csillag, a fél-
ben van. (Ugyanez a tudós utazó honosította meg az otgo- hold és egy ifiú görög napisten feje szemléli, utóbbiból 13
nát, a tulipánt és a virágos vadgesztenyét Európában.) E sugár ágazik ki. Tudjuk, hogy Kübelé eredetileg a görögök
könyvrészlet az í. sz. t. században élt Dioszkoridésznek, a által Kis-Ázsiában átvett helyi anyaistennő volt. Magában
római hadsereg orvosának De mateia medica című művé- Hellaszban csak külftjldiekből álló collegiumok hódoltak
ből való, és illusztrációi,ajelek szerint, avalóság alapján ké- neki, a Római Birodalom koráig ezek sem nyilvánosan, de
szültek. Ezeket, illetve a hozzájlk hasonlókat a középkor- azi. e.3. században ő volt az az ázstaiistennő, akit a görögök
ban addig másolták újra meg újra, amíg egyre szabályosab- a legjobban ismertek.
bak, ünnepélyesebbek és felismerhetetlenebbek lettek. A A templomot újjáépítették.Előbb a külső falakban ké-
bécsi Dioszkoridész-kódex azorlbanegy hosszú és gazdag sziiltek besűllyesztett, négyszögletes ílilkék.Mindegyik há-
hagyomány utolsó állomása. Az idegen megrendelőknek rom részből állt, mérenik befelé haladva egyre csökkent. Ez
csatába induló harci elefánt minia-
dolgozó görög művészet talán legiobb alkotását tanulmá- 'a stílus előkelőnek számított és népszerű volt a Perzsa Biro-
tűr szobra.
nyozhatjuk benne. dalomban. Az úijáépítéssorán a falakat nagy agyagtéglák-
kal borították, melyeket díszvakolat és fehér festék fedett.
Ai-Khanum Egy ión város támadt fel csaknem teljes egészében. A leg-
Az egyetlen, teljes egészébenkiásott kelet-perzsiai görög fontosabb kulruszszobor nagy méretúvolt, de csak egy
régészeti lelőhely Aj-Khanum az otosz- aíganisztáni hatá- szandált viselő férfi lábfeje maradt meg belőle, a szandálon
ron. Nagy Sándor katonái eródítették meg. Egy korinthoszi a villám j ele, a szobor tehátZeuszt vagy egy Zeusszal azono-
oszlop alapján bukkantak a nyomára, amelyet Afganisztán sított királyt ábúzolt. A város más helyén volt egy hérósz-
királya húsz éwel ezelőí\vadászat közben talátt. Aj-Kha- szentélü benne két, téglából épiilt sír és két szarkofág, egy
num a gőrög Baktriát elárasztó nomád népek kezére keriilt, kis kápolna, b ejáratánáL oszloppár, amelyet többször is úi já-
ekkor lakói elhagyták, és soha nem épült úiiá. Az oszloper- építenek.A szentély azon a dombon állt, amely va7őszinű-
dőt baltával döntötték le, mintha csak valóságos fákból álló leg a várost alapitó Kineasz sírhalma volt.
erdő lett volna, és a helyet többé nem használták semmire. Mint minden igazi görög városnak, Aj-Khanumnak is
Néhány évszázadda| később egy pólópályát létesítettekitt. volt egy körűlkerített palaisztrája (palaesfta), azazsportpá-
Az akropolisz azonbanmégviseli,,az Úrnő Dombla" nevet; lyáiavagy edzőtere. Itt egy szép göróg márványszobor fejét
egyáltalánnem kizárt, hogy e név a hely istennőjének emlé- találták meg, amely azidős Héraklészt ábrázolta. De vala-
két őrzi. Aj-Khanum ki§város volt, de hatalmas palotával és mennyi köziil a legjellegzetesebb görög lelet a hérósz-szen-
erős védművekkel; szinte bizonyos, hogy a görögök előn a tély közelében lévő felirat. Ez a tökéletes görög verssorok-
perzsák birtokolták, mivel találtak itt egy perzsa oszlopta- ban íródott, és a betűtípus alap!án í. e. z5o előtt vésték, Be-
lapzatot. számol róla, hogy Klearkhosz, akivel mint Arisztotelész ta-
A palota egy fcildnyelven áll, ahol a Kokcsa (Kokcha) fo- nítványával már találkoztunk, lemásolta a híres ókori férfi-
lyó azÓxoszba, vagyis az Aml-darjába ömlik. Sok kilomé- ak mondásait, amelyeket Delphoiban látott, és itt, a Kine-
teren át, mindkét irányban, ez az egyet7en hely az Óxosz asz- szentélyben kőbe véste őket. A delphoi maximák közül
(Oxus) mentén, ahol a víz túl mély ahhoz, hogy át lehessen csak egy maradt fenn, mivel a második kőtábla elpusztult:
gázolnírajta. Ez védhetővé tette a teriiletet. A Kokcsa folyó ez a felhat az emberi élet kiilönböző korszakaiban követésre
az afgán o7da7on magas hegyekről ömlik alá, onnaq aho| az méltó erényekre buzdította az Aj-Khanumban elszigetelten
akkor ismert világ egyedüli lapis lazuli-bányái voltak. Való- élő görögöket, Ugyanezt a Delphoiból származó maximát
színú,hogy ennek a szatapa székhelyéülszolgáló palotá- az anatóliai Milétopoliszból is ismerjük.
 z,6l
(ue:e8ual
s9 uBq9ITIJIzS B) I9qq3 nq ,eqe/rlezst^ olJel Bl9
-8ar pao8tquey 1o8oro8 u rytpg1o,{uoqo1o g puupelopuo8
-6aur >1urtru9r e'1etlnre1 up 4n8es9tequue3 st 1osore,r 3or
-o6 rclptt-l9p B Ia^rW,uozolJBl zoqeluou Bll,ut1 zs93a u9ner
sgtlpoq í6ea63s]e^ozs uBllelBqluoqleJ JBru roplg,(§/z-o3z
,o ,t) utqturuíptq seteppuel tualle zsoqrrn4
'Áprr1
rzsolreda uoiuq pE9stfes 1BlI9 umlueJBl uelle uruou B le{9
>I9lzBlu1u>IIBueseÁuaurpere uuurrÁ1o; pvzxzs ,€ V ]Blp9I
-o6et e.rEesÁEe 9po{zBuIIDIle ueÁuuo1 s9 seurp8ru
(uezelu'
1ad3a3'qqa.Ii o€-o€ 4aÁprue 119 19q9Éal 19{ uozoqon9l
,uaiapt,r
1aa9s9zsalía;qq9^ol xuBIBJ Eo.ro6 B 1n8uespe11
Áua{guJal ua8r >1euaÁ31o^ 9d B se l9IIIJIzs't9lrzroy 'tgru
-IpJBzS {?[eloq3>Ieq uaíea, pezezs V,lB{osluluus selerulel
,a ,1
-e3 '9p uaq>leutuuaddy zu 19tz9Á6al4urcuror e er-oóz
,uezaÁuaurpare
tsapelzseíral lgq9^ol Etped r;roqgq seulaz
(tnroq9q
-;lÁE e uesalazsaurat s9pa>lzsaírat utír3 uaÁp zy
,oseJoleJ9lo JopuBs Á3u51 tunu
,)JeuDIB^
51ullorr {BqqBs9utl taÁuaruza>llarro{ {Bus9lnuoÁugp sar
-ezspgur'9po4cdo1 e 1ouug llo^ J3l9luo1>ItezÁ89u ooo o€I
,q>I
olelruel >Ieze
se 'uezaltala1 {oulqplo.J rcurg.r ín .raze
-uB^lBq i(Eelutru u9zo1 €9z s9 €t€ ,e ,I ,I3ulosapgz3lzs3Je
(purutureíaq
ltl?uo^rl qqpsoluoJ e lururepl 4969q il8aq u
errtelp'lgutglzgt 49Á1o3 e qqot 69ur so Cua4eplrl.red tal.Ivllza
,e ,I ,uEqBuIJBJre1
llo^ BIuoIoJ IBIuoJ zI ueg-8lz s9 (otzuy)
(1uuelr1o4rot
uBqIImnuV'erlep qqulorr9l luIIuBIB^ sIJoqII
u fua>leprlrlrrd IBIlso zE s9 uaq$IB3 lueileur ende3 e >1etper
-BruIIueJ sI uBqpezBzs ,€ u 49tuoloc IBIuoJ uouselol uBqpuz
-uzs,l y ,utquruuduru3 'pl uournuu1 6tpad ual9p 'uuqert
-nJlg uo{Bzs9 {BlIo^ llo J9lu Jo]{e {BIBIu9r y,lessepalzseí
-I?||pazazs,l elazza ruIl9zsaqulozs seda>1 t1ol urau - 19 l9l
-le^ I9q9lseueBJd {BIBIu9J B lolelelzsll >IauDlc se '(ruetlpro;
>Ieuselesnpuog BuIo^ qqesaÁleq ug[Bl r9^eu >1euqe) wor
(eso.Is.\
-B^>Iazs ouuelsl BunlJod ry(l9tuqat Á8uu e {rposulu
(ende3
BILBry - alseuael4 tues üeS ,rnlltsreillatal laueleq
-e{og uBln suruÁEg 1etEesuelelroÁuo>1 gzurelaí ur4ezsro>1
(>1osorul
í1 zu s9 '1etpa>l1aura a1o3 8aslelrozs e 3oro3 u >1esc
-rr>lu 'uuquozu >IBIBluoJ y ,zeq>la6aste,tozs 3oJo3 IIeqBJo>I
B uB9[uosBq'uopo8nÁu ua8aslelozs >IosoJu^ o^el uEqIIm
-ue1 rcq9tt-dezo1u lglpuzvzs,S zv aíoro tuuoln1 uru9g
,3uaquoZso>I >I3uIaJe>I
-Is lJ9Ie lu9{sore,\ ncrtd uoltÁu'puqezs 'uurog >1tscrr>lu'le8
-us6tpze6 Álatur 'uale; usorel a.ret3 'srrlÁlele,r sopazsurozs
t to8esgluquuoJ B >IelzeJazs8aur se'(96É,a ,I) tne^ {9uol
-pzsndle p8ea luuotpoz§ aIaJ {Bzse lolo{zsnüa zV ,{euol
-;da lup;sorul sore uuq-3l,€ 4BIBIu9J B lu3leíueúze{le^o{
(uop
(oó€ ,a ,I) {EucsprzsoJl{ BuI9u ,sI u9II9lI trodos8r8aa
,{9ueusru[ues3auJ >IolBdBsc IBIu9J B IBuuoIuBIeJ ueq-§zz ,e -gzBatt 1elrasepadelatal oIB^ uBqBIIBIB9 IBIszB-sI>I B >IBIDIBI
,I (uequrpt1
sI Jo>IIIuB 1a uotní 6ur;193 4Paraspeq s93ooo ol, -I3{ B ueqpez9zs ,€ e Álaure's9roteq 1uE lpezezs,i y raÁleq
!4 1euotpl IB4>Io esa4lle saEeurol 8ussole1 B s? >Ios9plop II9ZIII^IJ soluBzs uot;p9q3eu BJJo)pIe JBIu se'u9>19pr,lued
-1o rturgr e te,(1aue 'pluurlu1l€ esupBluul qquí;t 4o1eE y ueEnÁu Áua{euJal BII9II llo^ soJB^ sBruIBlEq ueqpezezs
,E ,a (elren (uolB8nfu
(,qol zsoddrqluey'reze,lsoplosz rcu9ds l
zu Btuod lozzepoJleJ l9uJsl Á8oq sg
Á3e >1ouscuerud t98uquq qq9pitol8e1 y) 1epla8eseuso,r uueJ lpBJBIu >Ialrue uolu8ÁIoq urau 8aur s9 rloEuÁuuqla 4os
gtuaqgopEau uoIBpIo l9{purul (unltltsc rraEuet qgoÁ8 I9q{oJo{ IqqeBal e'lulylelprq uu8nÁu uezealal esl íeqar8air
-eu3e1 uolrur
egrpl uare8ual-uo{plod B lln:o{ ros uaíept .(6oq'Eaur euol{Je Iueu Jopu9s Io^IW,ruatlseÁ8a l9usl lBIu
,a u9PO>IBIII 8 lInJe>IIs rues >1onln4r,€a ap'lu4rurpl
Foq9q (und) t969quni gsla p9z9i tlz sa l9z l ze ÁB1 JBpoJIq
(>1euo]td
)oll? u9lüeJed e 1esc uuqgero4 4au,(1auru l1ruera;zs>IepJe -BI{ qg3sDl B >IBuBpIBz 3^pze{ 19qnuoíel91 alurzs
t939quq ;ts9paíratp1 tueddoJ É>IBIIuB >Iellotní uqeíluoddez -BIB IeJaZe^pBq Jopu9s i€u5l to4eÁleuru '1uuzsuurp € {oZV
-o4 e
tu9laÁueuza{le^o{ 9JoqBII lpBIuBl (ueqg4u;y-4uzsg uolutMu as9pelzsa§er {BpIII9I v
SyuC9H IYW9u Y

-Balra:Pergamon királya a gall táma-
dás visszaverésének és a kelták Gala-
tiában történt letelepítésénekemlé-
kére városát az itt láthatóhoz hason-
Ió. ragyogó szobrokkal töltóne meg.
_\ tökéletes kivitel félelmetes realiz-
mussal párosul. Aszobrok egyúi mű-
vészeti stílus képviselői.
KORINTHOSZ
Korinthosz, a gőtögszárazftild egyik legpompásabb és leg-
gazdagabb teleptilése, mivel az Iszthmosz mindkét oldalán
voltak kikötői, nagy kereskedővárossá és már korán gyar-
matosító hatalommá feilődött. Erődje egy szinte bevehetet-
len sziklaszirten állt, földie termékeny volt, kiemelkedő
képzőmúvészeti alkotásai sok keleti sajátságot olvasztottak
magukba. A rómaiak előbb elpusztították (i. e. 146),azután
úiiáépítették
(i. e. ++), ekkor Akhaia fővárosa lett.
I. e. z37-ben Hamilkar Barkast, az első pún háború veterán
hadvezérétküldték ki a karthágóiak Hispania gyarmatosí-
tására. A partvidéken megalapította a most Alicanténak ne-
vezett helyet, a szárazföldbelsej ében pedig nagy területeket
hódított meg, ezek gazdagásványkincsei révénfontos sze-
mélyiséggévált. Veje, aki utódaként követte őt, tovább nyo-
mult előre dél felé, és megalapította Cartagenát.Ezze|egy-
időben a határt azEbróig tolta előre, vagyis Hispániának
több mint a fele a kezére került.I. e. zzl-ben azonban gyil-
kosság á|dozata lett, és óriási hatalmi bázisa Hamilkar fiá-
nak, Hannibalnak kezére került, aki a század hátralevő ré-
szében szüntelen harcot vívott a rómaiak ellen (második
pun háború, i. e. zr8-zor). A háború lefolyása drámai volt,
de zo5-re Scipio római hadvezér elfoglalta Hispaniát, és si-
kerrel nyomult előre Afrikában is. A karthágói hatalom
megtört, és Róma éppoly félelmetes lett, rnint amilyen gaz-
dag, befolyása csaknem oly messzire ter|edt, mint Nagy
Sándor utódainak bármelyik birodalmáé.
Az első makedón háboní
A rómaiak már az első pun háború során megvetették a lá-
bukat azAdriai-tenger keleti partvidékén. Hogy elvágiák az
Adriát a karthágóiak elől, megalapították Brundisiumot
(Brindisi), ezt a csodálato§, természetes kikötőhelyen
épült, hatalmas és megerődített coloniát. E lépésükkel ki-
A RÓMAI HÓDÍTÁS
Apollón temploma egyike alegrégeb-
bieknek Görögországban. Bgy ala-
csony dombon ál1, története elég bo-
nyolult. Találtak itt íestett falvakolat_
tőredékeket, raituk a geometrikus
múvészetkorában használt színes
mintákkal. A templom a ó. század kö-
zepén épült, elődi e 7. századi. 6-6 il-
letve r5-r5 oszloppal körülvert, tégla-
lap alakú épüetéból csak ezek az
egyetlen mészkőból faragott dór osz-
lopok maradtak fenn. Távol, a hánér-
ben a fellegvár, vagyis az Akrokorin-
thosz látható.
váltonák az hdtía keleti partján élő illírek kalóztámadásait
az Adriai-tengeri hajózás ellen. A rómaiak katonai expedí-
ciót küldtek ki, és fennhatóságuk alá vonták az illír partokat.
Ezze], azonban nyilván még nem oldódott meg a probléma.
I. e. zzo-ban egyillír kalandor, PharosziDémétriosz kezdett
nehézségeketokozni Rómának. A rómaiak végül - termé-
§zetesen - elűzték, de Démétriosz- éppily természetesen -
a legközelebbi görógországi nagyhatalomhoz, a makedó-
niai udvarhoz, V. Philipp os z klr ályhoz fordult se gítségért.
Philipposznak érthető módon, nem volt kedvére a rómaiak
terjeszkedése az Adriai-tenger keleti partián; megtette te-
hát a magátó1 értetődőnek 1átszó lépést:szóvetségre lépett
az akkor (i. e. zr5-ben) sikerei tetőfokán álló Hanniballal. A
tenger a rómaiak ellenőrzése alatt állt, és ezért azt tették,
amií az athéniak z5o éwel korábban: hajókat küldtek ki, és
katonákat tettek partra Hellaszban, hogy ott annyi kárt
okozzanak, amennyit csak tudnak. I. e. zo5-ben, a második
pun háború vége felé, a vesztésre álló iátszmában Philip-
posz újabb, logikusnak látszó lépésttett. Békétkötött Ró-
mávalrés ezzel elidegenítette újonnan szerzett akhá| szövet-
ségeseit, anélkül hogy megbékítettevolna a bosszúszomjas
rómaiakat.
A makedónok azonban már a rómaiak behatolása előtt is
nehéz helyzetben voltak Hellaszban. I. e. zz8-ban a városok
akhái szövetsége - a Peloponnészoszi-félsziget északi és
 t6l
$ le>Ia8eJo rc se le{a{aluJeÁ8 u Á8oq'Á31 1esc $ lIÁIrua ap
'lrret}ilgH uopru l9uolg] ;;,ze 9z ezssopurru ueq-1,6r,e l se
'l9zs9r guoÁupt 1eurí9uog ollet}zs3^Ie ueqeínroq,9q rualle
uoruoE.ra4 se zsopotTu B J€Iu zsoddqtq4 í t1o^ 9uJeupl
luoq
-9q y,zoplníplplod seualIe-BIu9p3>IBW'r39r 4elr9tezssr,r
uuquroÁu {osoJú^ IBIpIplB ze',lÁltll>1 ruoureErad zsoIEuV
{9llozo^pn IeüIuoJo uequeqlv sa 'zoqlereur9J E {Blzo>I
-BpBSJ >IosoJB zatovq-g6I ,a 1 1a3 1olBgIBuzsBrI lu9>I
^|vl1olle
-{€IuIBrBq lruelu J_BlBq 9ll€uaquezs
lt^Iupgtn ropug5 Á6e51
i€;1oÁleule '1tzset e1>1elalnnl 9II9 uup E9sloupo^ IEIu9J
s9 lgh;puqrzsleJ lDIosoJB^ 3oro3 s Á8oq 't1o.t zE E1apuazs
,PI ,0 ,I
>IBIBIu9J V uor uBq-ooz Foq9q ueIFl3I{InJo>IIa zV
uoqBq u9peTPul {TPo§9tII V
,üas ueile IuBI
-p 8oroE uepe§e eíutllpul l9Ic{B leuolr>I ptgtzs llo^ rueu
se '1uuzsopot{u se {Buuoue6ra4 lulozg lseuJ9lJpl llo^
ueleilue>1zsoddnq4 í pngí,u4plod s.tzo>1lu^Beq nIoJ IIuIep
-9lt u u9E6$Jezsso Inuape^Zo] uml.Bunlln I8Iu9J uezelü Zoq
-zsoddqrq6 y,uuqe huodzo1 galzn qqoÁ6uu3o1 4t,{6e 1aua í
-ecuapew re8uer-zo>Iplod E uBqIIo)pIB
(uozsoleq
tapqe1
19uen,r8eru u€pJBIIzs vBqpBzgzs,€,a lzx JBIu >I€IBIIBII sou
-oí8Ba y ,,ffi; ttotuop uultu le{opJo t,{8nzuad Álerur 'snluu
-azs e ureutq'I9ls9po]s!uoq9q B uopo{Buon alurela 'los 'el
(1eruapre
-lu4u deu teuroJ B llrou lnJoqgq e ue ÁBoq teurlad8
-Id ]Ellnuo^ uala zsoddlru4 51utloa 1ourpeurpzrq ua8r
ugze uedda {plu s9 'ruepuotu >Ieuserel9>Iol ual3qal ules
dde4turures llalaJelusl turceruoldrp >I3u>IpIB'1eteur9.r y
,IBÁTISJpI
IBIugpa>IBlll zsoddryq4 l1nJe{ Bqtuoqgq punÁ8e
1ezze itp>laueur e qefiul lureruor B uorue8Jed qqesgJa zB sa
zsopoqu'1etpuu8eu uuÁlouro>1 >1turIBlBII gqesDl V,luluor
-dti€g >1ozsolBruelold B tsseqperuulEeu Á8oq'plrazsoq>1o
-püVlI9J3 ou3useÁ33 zsodd{Iqd rcq9{I.ffie TruoqBq 9unzs
(uuq-€oz ,a ,1
urau 8aur uqos olulzs uozo{1uruptuqÁ8eu u
,uopo>IIBJn
(nleu
IB^BsBzBIuIBlBqIeJ zsolplonuy uÁp,tp1 BIJI>IBg se 4el
y ,uoluEnÁu BuI9a
-lazu r9pB {osnqrred lrmu'uatale>I suul
-pteq utÁ1o 'ueg8up,r Eoro6 e tuzsro qqesora8a1 u ]Io^ BIJ
-p5 8apqzsgpn ueíapt psepo{I€Jn zsoq{orluv Á8sN ,llo^
eíedertezs uopqug u9íept :opu95 Á3151 qe'p,ruíe>lounpep
>Iruzso{nelezs E {BIruB 'p,{pr11 IBIJ}zs zsoq{onuv Á8BN
uolo{ le8asle^gzs ,lTnpJoJ 9I3J lela{ ro4>1e zsoddqru4
1ezssoddqtq4 lulo{ }9{9quon{ >I€l
-1oa >1euelau(u9{ u9ln sstlnuo^Ez§I^ lBIÉIuo.r u ep 'aq8esle.r
-ozs IBIuoJ lueila {ou9po{Bul e 1etdaleq uaq-Il7,elvB|íLzE
u9zo !1Dln3gur 1nruapel8oul ila>I >1uuln6uur >IDl3u Jo>PIB
'1gtsezolttrreaq IBIuoJ B re>I9 luzeu{apea3eru seda1 urau
zsoddryq4 BH ,sI uatoqdleq lIBIIBrr. la8essolela; Áleuru
'uaq8aslenozs^ ruon4tqdure ze'uuqeíeflq,uo>I qqesel3zs
B uuqqu {tDIosoJB^ 3oro3 B uotní zoqstÁ1o;eq Á8eu ueler
toqdpq se 'st erroqdleq euetzseíratr4 t9E.usgtuquue; ueq
-pezazs,€ y tlorr ruopluq uaze{le^ozs u3zenJazs elg pezvzs
,i (eíotce.repo1uo>I
u BzBI >IosoJB^ o^eI uclup1o rtu8nÁolezse
IBTI9IIB zV ,uBqzselloH
Ioqo-IzsoqlulJo) B '89sle,rozs
te>lrasa89slaaozs Áuoleruq 9sla {nruzeJezs8eu tpla>lts 8alt
-3u3lul9 'uaíepr >1nínrogeq 3oro3 9sle ze 51euluIBIu9J V
,uo{ngle
unÁ6e lezssoqlulJo) uued5 s9'rlnp
-JoJ zoq>lougpeleru u'zeqre8esuale r8er uaqeseseeg8asla>1
Eeslelrozs ígtplv ze Jo>pla )esusrururesEour EeP9.1 ,{Eoq
'zoqqu 1uuuí 1ezo1 uazse8e rgru ]BI€uBds e ueq>Ie^e st-ozz
u §o 'BJeurtzs euud5 uatuelaí lsote6eÁua3 8esle,rozs íeq>le
zu ítpurle uesroÁ8 uequozg {Bzsgpl saE9s9sotp e za,|gqBu
-I8TV s9 1oqere8ayJ J9q9p8{JV'Igqzso8.ry eqqg,rol'I9qu9
-HIzs 'I9q9íp9Je sBIuIBlBI{ zsoqlulJo) lnlouope>IBlu € olzn
-DI- IuoIElBq qqesoruo;8a1 opoizs€tu€l aJ9{9pI^ 9sdezo1
SyJI(I9HIvWQuV
 ARÓMAIHÓDÍTÁS
besorozták. Flaminius, az ifiú római hadvezér és aitóliai gö-
rög szövetségesei ezt a hadsereget a thesszáliai Künoszkep-
halainál vívott csatában végleg legyőzték.
Térmészetesenmindez nem tette a görögöket a helyzet
uraivá. Philipposz kénytelen volt átadni mindazt, ami hajó-
hadából még megmaradt, lemondani valamennyi kis-ázsiai
hódításáról és néhány megerődített görög városról, köztük
Korinthoszról; kártérítéstis kellett fizetnie, de a szerződés
értelmében a rómaiak szövetségese lett: az aitóliaiaknak te-
hát csak kevés vagy semmilyen hasznuk nem származoíí a
dologból. I. e. I96-ban Flaminius az iszthmoszi játékokon
kinyilvánította a görög városok névleges fliggetlenségét,és
a Peloponnészosz számos fontos városa köznik az akháj liga
városai, Róma szövetségesei lettek. Emlékművek és foga-
dalmi felaiánlások születtek, némelyikük fenn is maradt.
A rómaiak oltalmazó hatalomként ekkor igyekeztek vé-
get vetni a görög államok kőzőtt évszázadok, különösen a
legutolsó évszázad során felhalmozódon mély és heves gyű-
lölködésnek. A makedónok a Róma elleni háboru diplo-
máciai lépésekéntátengedték Argoszt Spártának; Spárta
megtartotta Argoszt, és ezután sikeres tárgyalásokat folyta-
tott a rómaiakkal kötendő szövetségről. Flaminiusvisszaad-
ta Lrgoszí az akhá| ligának. Spárta tizenötezer fős hadsere g-
gel fellázadt, Flaminius, valamennyi görög szövetségesét
összegyű|tve, ötvenezer katonával azonnal támadást indi
tott ellene. Spártát nem kebelezték be, de szétzuzták.

Róma legyőzi Antiokhosz szíriai királyt

A rómaiaknak az ú| határok megvédésétis vállalniuk kel-
lett. Nagy Antiokhosz i. e. r97-ben elfoglalta Kis-Ázsia
partvidékét, a pergamoni királyság egy részét,és már azt la-
tolgatta, miképp haladjon tovább a trák parwidék mentén
nyugat felé. Róma azonban hároméves egyezményt kötött
Antiokhosszal, és i. e. r94-ben a római hadsereg elhagyta a
görög területeket.
L e. r93-ban Antiokhosz hozzáadta leányát V. Ptolemai-
osz egyiptomi uralkodóhoz. A kis-ázsiai görög államok kö-
ziJl az északiak Antiokhosz szövetségesei voltak, akinek az
udvarában ott élt a számílzött Hannibal. Antiokhosz rossz
viszonyban volt Rómával, de hadiállapot nélkül, Ekkor tör-
tént, hogy az aitóliaiak meghívták a görög szárazfcildte,az-
zal az ígérettel,hogy szövetséget köthet Philipposszal és
Spártával. A kölcsönös ígéretekkedvező légköre közepette
hirtelen kitört a viszály, és a régi rossz viszony kiújult. Az ai.
tóliaiak háborút kezdtek, az akhájok kiterjesztették ligá|u-
kat Eliszre, Spártára és Messzéniára. Antiokhosz kis létszá-
mú sereggel érkezett a górö gszárazfoldte, de nem tört ki ál-
talános felkelés, és a rómaiak kénytelenek voltak ismét be-
avatkozni. I. e. r9r-benThermoptilainál elpusztítonákAnti-
okhosz hadseregét; jóformán ővolt az egyetlen, akimegme-
nekiilt. A következő évben a Scipio teswérek, Africanus és
Lucius vezetésével a rómaiak visszaszerezték Thrákiát, és
első alkalommal benyomultak Kis-fusiába. Az aitóliaiak
fegyverszünetet kötöttek Rómával.

Az utódállamok
HaNagy Sándor tovább él, és dinasz-
tiát alapít, birodalma talán még év-
E szeleukidaBirodalom századok múltán is fennmaradhatott
volna, mivel amak ellenére, hogy a
j §rná*k ed m PtolemaidaBirodalom
makedón fővezérek többször is fel-
a gBe᧠áatil D AntigonidaBkodalom
osztották egymás között, a helyilako-
E+- tli§a-Pontosz RómaiBirodalom sok jóformán egyszer sem lázadtak
a. akmagáná f:f
l ará fel. Ennek ellenére Kis-Ázsiában
É. Biaoó.'.l méíetaránv: 1 :800000o m ParthusBirodalom
azok a kisebb királyságok, amelyek-
t lffisges íúgsetlen kirá|yság
r. T.a*b.gi 6 .80§ n ben a görög és keleti elemek változa-
t TlE* ; tos módon olvadtak egybe, ez nem
LE-B
városállam

o lontosabb csaták §zínheIyei egyszer megtörtént.

195

]ElIo^ I3zseJ JazsPuaJ8úIn ueFaÁ8e
ualÁWaüEI8^ ueqpazgzs ,E ,a ,t ze
€uo)r se ueqlv 3^leIF')íosolB^ 3oJo6
na[a{ B se o8€que)'uBqBíIIJIzs u3I
la sEüÁEa )íPlIo3JEq u3uepeJ9s3]Ie
{3l939quq B se {o8oJo8 E Á8oq 'aJ
-9ualla lBuuv,BqBITEII 3q uol IPT{ol
-uúJalo I9I0J {3zs9 IBqIuuúH u939^
puzvzs, t, a, l
ry au]Jezued PqluuPH
96I
(uepe8ale
se llo^ Pluapu[u Iueu Fss8ZíuBIuJo>I rcluoJ V '4euerszy-sry eue]zs3^Ie InsBpBBJ'tpra>1 eqezuod >1os rure
luoq9q ugpe{Etu )IIp۟IJBq v 'uepa,ruezs l3EoseJo^ uop|oJzvtvzs t (erzsau8q41 llu3lu zsol
-ndrzg fumlÁdr5 pt erseu3e141) ueqerzseu8ew IBIpnI B zsoq
,u3I Áu9^lBlnlu o186IoZs
-{ouuv luoTo,{uaurza4lo,to4 sePgzJazs uolo{8oIu uBqBI3Iu
,e ,1 ,Eaur (lB
l9s9lBlZo{BJoZs (.>IBlsIJnl'( IBIuoJ B se l9EeIIeí ISBIIB^ auel -udy rer8nrqd e'uuq-93I 1auatlsrurures uleu ap
-zse^Ie BsBIos3BqJo{8eu sIIEruIJ >InU E IBuBJBlIo ZsnuOlJV -TI9ITV {9uelung6our 4uteur9J V,uBqBIszBsI)-lE8nÁu>I€zsa
,I9l>IosBzIru
sn)íIlzsI^BIB zB selueu llo^ Iueu ÁIaluB tÁ3I ual3I Jos llnJe{ BJlBruípuq ry1o;zeJúzs IBlu9J saJ3>IIs InuBIltJBA
(Ín
-nzs EIJBds 9luDIelBzssI^ Bqllrllu B IBg Á3g troÁueruzelur ,ls9zJr)uo[e zv l/aleJ ezser Á8uu >IBIruB >Iellol
soÁuBuroÁ8Bq s? l9s9llJ8alul BuEdS l9uouIIBeJÁIeq {€IEltI 9^9l3qel ap 'eres9tlp9q8eur 8epl e >1esada1 ueÁ8n 1tt1o,l
(UoqBq (lsolu
-oI B ueq-I8l ,e ,I u9lnzB 8}IuB B llo8uelal teusr uoz ureu 4o íeq y,sI ueqoleso >IBIBIuoJ 8 pEe,t s9 !ur939qt
(>1eruaqlt
-o>I B3IT íBI{)IB zB se BlJpdS uole8lzsIeJ-IZsozsauuodoled V -JB{ B uelnzu \1oÁp.rr4 u9pe IBru e píuur ze gqqp
,{eDoluop (llo^
{osolzlq IeIuoJ B uBq{o.{IBzsI^ qqosDl B qol >1n39s9tueloí Á8eu uoEI u3gasezJezsEatu Blu9lue6oq
B {BuEuoU IJe8uel y
,leuo ÍeJ19I Olloquozso4
JeEuol IBIu9J J38uol-zo>Ipl9ú y ua1 8IuIBl€q 9larc^ {oE 1eunroqeq und
(uIBJBlBq
-oJo6 IpIoJzBJBzs B {3lelnJel 3oro3 9zotrel BIe e3 gsle zv 9JepBI{ tra8uel IBIuoJ V ,19uog se8osuello zB eu3us
-3s>Ioup3^ B a^dalpt 'eurgg
,lF>Ieuelu aqeíeslaq p1o1zerezs -rurruos8eur F8o^ ueqelesc so.(1ns Jos zso33 uere8uel-ta8g
B IBqIuuBH ,SI l9zseJ outo^Áullt >IBuIBhuBFIe se {BuI9ÍBt{ ze epeqoíeq uausoÁ8o uouru8re4 s? zsopoqu 'r*9u
.Euoldüel Ip
(rüdlduel
-Bzezs,9 3uer{lv uBq?íoIB^
-zs3Ja3 Deze^auÁ8n zB (uoldrüol
aoJo8 qq?í} Inl uez§ '(?üoldtuál
á{áq B) üolduer louoJ ÁEo luroEJ
-8^'erelT,uel (BJoaB se) (uru,oJ" Duod
_zo{ B
Jlu uouroldurál 8oJoE le{ V,áZs
-?J Tr€zs9 )táu?ÁPlu?zs alar.. :DJíDq
,rJIg
uBI? B6,?§9r€quueJ {BIEIuE3nJ
e so:glr e roltule tgq{BzsgPl z€ l9qq8
tgrrÁu9unsa.;.tls lumrsaud r8al pezuzs
,7 Á3o §láFsoJ :olqqof,
loueplzsgpB^
,aJr9I
>Iutzoq lsnl,ns uozs9lsa; nrazsf8eu eJeueile {elrue
'uurur eseluroJ {ouaEesounu l3I9 z8 Tulpo{zseuud uBg>IBzs
,€
-r)pl IBru8JnI B 1otoroE y ntteuro: e 8rped uuqpezezs e '1e
>I.BIIBI8oJ {Blutuurn1 {oq4eduJo{ B uo8a^ pezezs,S zylyulo1
,rII9 -durat snpuqJJu lpEJBIIIuua; uuqrodele qqoí6a1 8epl Eoro8
u?láIrual {eü9dig}uazs PJ3H
luBJ8őa*Buroldutal EJáH( qq§sopl 8 >I9IBI{I9IBI uI * uop9zlquzssr,r píuur'l§oJuA E Btlolpzsndle
Ie^^9 z,Bzs Á69lüIlü e sa (DJqqoD 4uro|
-cluat-u9ptazso4",W |pezlJzs,' Zv
Álaue - uaglaquozso{ 1eueÁlozsazs ra8uet y ,llo^,lzssoq
Jel9lu ooo§ weu>IE§J s3 6ulss^ ratgü § d8eturur ep39p91 ,F
]?rleruazs {au§íguualsl 3?sÁu§Igú prer uqe ÁlodgN fuouudJoEuat y ,ruol;dep uruo1o>18oroE
-:at e \euur911 tou]oldü3l Á6su r?{
-PuIuí E§Fu}ZS9IBA ,I}l )í?lI? u3qz}^ 9^leJ elqqel9p luau zsIJBqnzS gz?laIJBuJ ro41e zu uadez
9tr9 31pr9l 4ouoldruar B tJo)ldezo{ Y -o4pezezs,L,a,I zE .loumlseed rc^eu lqqgso>I'terugprazso4
WnJSEVd
sYUa9HIvW9uV

-\ndokhosz (i. e. z4z-l87) ércpénzen
latható, egyéni vonásokat mutató
kepmása a kultúra magas színvonalá-
rol tanúskodik. Iíiúkorában Kelet si-
kcres embere vol t, de a rómaiak m ian
páll,afutása megtört, és roppant mé-
renj birodalmát halála után elvágták
a tengertól.
nem is szemléltékazt telie§en tehetetlenúl. Hellasz még
nem szenderült iobblétre a kimerültségtől, a rómaiaknak
tehát még mindig akadt tennivalójuk. V. Philipposz Róma
elleni terveket forralt közvetlenül i. e. r79-ben bekövetkezett
halála előn. Az Al-Duna menti kelta törzsekkel akart szö-
vetséget kötni, hogy azok támadjanak rá Itáliára, miközben
ő maga elfoglalia Hellaszt. Fia, Perszeusz összebarátkozott
a rhodosziakkal, lányát Antiokhosz utódához adta felesé-
gül, és szövetségesekre talált Aitóliában. A szegényebbek, a
demokratikus pártok és a gondolatszabadság hívei vala-
mennyi görög városban Perszeusztól remélték a segítséget.
Eumenész pergamoni királyt, aki Rómához fordult, hogy
pusztítsa el Perszeuszt, útban hazafelé majdnem meggyil-
kolták. A gyanú Perszeuszra terelődött, és Róma elszánta
magát a cselekvésre: i. e. r7r-ben hadat üzent a görög város-
államoknak és három éven á tszázezer fős római és vele szö-
ARÓMAI HóDíTÁs
vetséges katonaság tartózkodott Hellaszban. Perszeusz még
fele ekkora sereggel sem bírt, a trákok és az illírek, valamint
az épeiroszi törzsek voltak szövetségesei; nem sikerült se-
a
gítségetszereznie az Al-Duna vidékérőlsem, mivel nem tu-
dott íizetni érte. i. e. r68-ban seregét Püdnáná1 lemészárol-
ták, ő maga a rómaiak börtönében halt meg. Makedóniát
négy köztársaságra osztották fel.
A püdnai csata után a rómaiak Rhodoszt kifosztották,
Déloszt mint szabad kikötőt átadták Athénnak, és új telepe-
sekkel népesítettékbe, az aitóIlatlígát feldarabolták, magát
Pergamont meggyengítették, Epeiroszban annyi embert
adtak el rabszolgának,hogy az árak rendkívül alacsonyak
lettek, és a vidék elnéptelenedett. Amikor egy szíriai király,
az új Antiokhosz (az ötödik) sikeresen betört Egyiptomba
(i. e. 16g-ró8), a rómaiak már annyira megerősödtek, hog1,
egyszerűen felszólították: távozzék - és ő távozott.
19,
 86l
,| 4\
€lluod9p! 69zo|oqo|oq P qZ ,e
Uo|Epol|g snqu9d ll
Bs9up91.1 §nuEIPrl 7}
uBll9 §n||EzE^
_-E-
zs|tD|lo)
,uíl ,9l|9 §e|e eulPllo €U98 ,e,]eH9lql l*
UP||P §ua|H 9ü
t]
P|cu|^oid !]ol9uozs w90
Wl|P 6Ql96 pBq€zs zsoPllu )
uóq-/!!,z8,i
BEt€q llapl uol9pojlq 9
uaq-/ll-z§,|
xglru!^ord lBugr
'zs ,|
'-,-..*.]1T1:
.] zsozsslpN
\ -_f
!o |'z§,t
Ie
l
,zeqosolluaJel8our 8esrreque zu >1o3
,I ,ulas uuqzsulleH
Tauo>Iel.re I9q9ul9u uaq-o§r,e toz(leq B sBIu 1Io^
-o rc8 e ezzotq4eqrug! uuÁuoletuq uoÁlur
(qqodaPeur
sr 1eu uIeN )Buolpzsndla 8ePel >IBIBIuoJ v ueq-9ll p,r9Á8n.rn
-ua 8ou s clupn]uo pezruou p qq9^ol lla ueq>Ieualu ueÁlu >1eu,{1aure 'eqt]:oqgq rdleq Á3e tprezsÁualaleq ueq-o§r
,e ,r
nBíE Topgzazs^e zB uBIB 1aze Áioq '9tl9ur ertelntu9g 1I9^ esolel o89tpJu) 1oqr'sr uBqpII{V se 'uese1 6t-€€r ,o .r
auuelte88n; Eulaplod 8tzsro8o.rog 8rure 'erulatle ue1 ualazgÍB gll}srururasEeru se 9s3e,r u 1oqe 'sr uuqeruedsr11
-I0>I {eu^e Jezel9{ Iu3DIBs3
,uel oloueuol >1uueíercunord
Boleze^ eJJe{Is 8esualelroduo1 u ap 't1o,r nro8rzs lezíuvul
4lr(3e uroppoJlg {gJ.o.J e píeur'ruopporrg IJuBzIg B qqos -Jo>I IBIu9J y,uuídup reÁuaurase rueleualJol 3o.ro3 e putur
-e>1 'uroppo.rlg puI9d B ateuelJol z$IIeH ]9llolpsJezzoq 'IBIuoJ B putur ,)leqlJe8eur ueqqe,{uug{ zfl
,elJe uoqle^o
sI l9I€lpIV sa '19uet 9agí9rcuuord 1ú3a uüoil luluopeiBw seue,rf8eu pazezs ,z ,a 1zB alo;;;zselal 9s3e^ Él3>I939J93 V PsE,r}Pgg gsloln BEo8
,PI (rueD TI!'!9Ju,9IoJ s9 lglcu.noJd
{eu3re^ l0>I0s3lIJelJDI sa te1o3us.rrg )9uBlzsoIeJ 3aI8e^ es9loqluoJel z§oqru.IJo) pele! snJuoluv sncel{
l939sr3^ozs so.rul rÁuuerurpa'1auazzerazs lo{oulq F^DI
uozsella11 .(8oq t9uotp6aur>pn1o3epzu3 e 119rzapro>1 ar
-sarezggpu le>1939:9.5 y,l9rJgJofla illuapuTtu leIJ?DIouIep
illeq t ugplgJ 6oro9 tlgLsnuures8au 8ePe,t soJB^ V,uuq
-luoqgq B ieuassaqa^ rzs9r,{8oq'la; 1euorlpeqtzs IaqqBJ
-o{ relplu 's1 tult8lozsqur rrold8a ze rc>Ioze l9s <ra>Ie{eru
-reÁ8 e se leTou e'1eue8lozsqcJ >IBrpEe 8rped rnlrtpuruur
ueqtela ze 51ulloJuzseulel le8esqgol {BIzsoIpuIJo{ V ]DIeu
lIIBueIp ÁIetue 'lso.reir uepu[u lBrIoquIoJeI {BIBlu9J V
'{9lp9^ 8TIe úu9utup
-oJe sBIIIIBl€ q e 1rle'uela;1o3oJo3 B llolple lerulezgfBytu
(azsso
-Áuo>1 píuur Bluo^ IuuzsoqlulJo) ueg-9tre ,I l96eJes
(lo8Bs{ousJuBJBd
se B eue^19 Inzuo{ snlununw,alJodosl3
uepeÁuuo>1 lelelJe§pl Is9II9ueJIe s€IuIBuBzs e ze se'4uuotlp
-uI >Iuutrt IBIruozB'r9ter9ípuq pI^oJ lue[e 91etelo4uol Á3e
etze Íe.;oq uedda ^(1eure'te8araspeq rcIuoJ ozo§BIuoII.B uBq9
-Iu9pe>IBW ,aDlelloplr.t{ 3
V IBIuoJ >IBIPBIIIBIBJ u€qzsoqlulJ
-oy 'uuqusore^9J IJo>pIB e8q íeq>lu zu ueqro48e1 lFzseJ B
:uBq>IBIzsoqlulJo>I B uel[0>I lo8u.req se.req zg ,ugluop BJ9^Bí
€}JBdS BIIIou uBqBlI^ ír,t tperurt uBIIIlo IDpIuIzsoqluIJo>I B
se'Igq8estelro zs íeq4e ze wd9l {B}JB>I€ DI >Iuruuuds y,4ut1o,r
uogtele 3eur 1qe 'teloze 1oqzsnt íuq>lu .reze zB >Ielp1n>Ieztq
SyIIaQHIVWodV
 HATODIKRESZ

A HELLENIZMUS
,,
ES HATASA
 (ua[[e{
1aig ]9llo8au Á6P^ {nIU ...";:.'
-Io EJ8sEl8lzoiul9Zs {eIesJr)sJ IBlu9J
? {aDleJ3que ZB ]eDlaza ,EÍú)ís3o]
-qozsBllo]€JJel lol?lPBIá l?Á :pJtDg
,lBlIoq
-uoJel {úlBuoJ B qqgsa{ leÁlau€
t9qso:9,r l9lT9ltrd9zoi u 19qqe'4rz
-pulJpzs IoqIIeA uoloq'9utaqtJzslp
,§
sI lr{lalüezs ínilDE IpBz9Zs {IÁ[auBI
-B^ (Igq)3^a ITuo)í oo§,a,l z3) Joqozs
-u9IIodV zP za ,{aüa[a 3oJo3 B {gl
-lolBqlg uesaaesÁI9ur ll33er9J qqeÁI
-9luEel s9 ggoí33I3ú[T^ IEuoJ V jíuacl
>I3uselezseluJol uepunu olulzs {3uDI€ 'uaaal, pezezs ,z ,a snI^I] lza ,l9lazolla^,urpÁu uttu1 urpe8url Boloí tpvzezs,S
,I (sniIJIlBZs
zB llo^ elEDIolZsIJB IÉIu9J lIe^nü IBIIIoJ Á3Bu os 1úEe ze >1uDelnlrcq ueqz} gsla uBqBuJ9u sa'1elzepuer te>1
(snIIIJnf .>In(Tezdo>I
-Ie ZB lsnl^o?N - uBíd€F o>IopoJol qqes -e,(uesre,r tt4tt9pu rurulu'loq9uIIB}íIB as9ldeuunEeur ruolez
(>IasaÍIal9Je
-e^e>I IB^9Í - >IeuuOÁIuJ8 lulü eqso^e>I JBqBq -9Á3 DolBJ€ u€qnroqrq und osla zt 'ueq-o?z,e ,t 1rrrru9r y
(4uso,(u
'1uuteq >Ielrue^ele 8rpurru 39ur ueq4nE9s8ezsleJ TozJ'ezs ulrBl [BJox
-EIusB^Io sI EIu 6elu IBSBJ} sO>Iep3J9.J ,l3>Ilepgle ,uezsÍ8Bu
s9 1eio3oJo6 IBIJpuBX3IB zE BlZouElIl uop9lu qqrc8lozs ,4r.íuzzoq >IBsJ BJnIIDI u |ueguralau9t
1e uotní qq9s9{
(uBsolBzol1u.,l ,sr
IBusnIAoBN op se 'zoq,rla,(u uIlBI B BllouZB8I -rot e 8eur 4euueloí tua>luuole>I {BI€IIIoJ V uazser 9uo.Áu
l9IuJoJ seJeleuBxeq 3oro3 B 'p Úunq uBqBJo{ se^e zE DIB -I!rl EII9II-I9C se uBqBIJnJlg zsaEe lezÁlaq E llo^ ze se 'l1orr
(sntuug ,3eur ,e ,I ,llellJelu §I
lIBr{ u3q-Iou snl^oBN 19qlol\rlru qgcll9zlueileq sI IBu9uI9u 39tu 6rcs9lnq so-96€ ,e ,I (IIaA
zsoJeluoH,uaq{eJeleluex3tl 8oroE sr rueu uq'elor u; tglour ap'esolerr eulgu eJJo uppd >1rÁ3a zV,9zs uB^ IonleEesueleí
-ezseq sn4rde uBqBIuJoJsJe^ uue1 rter so 'uuqnroqrq und ll9luoüDlop 19í ue6t qq,t4ur'soÁur.ugzs rueu ur'ueqlalua1
B IIoJJBH ,rÁu9uret1o1
sn4É9le 9tlpur6eur Áu9q9u s9 'l9lp Je IDPIBIqqBIo,rul e so 'zoqueqlv >IBuuB^ ggelezo>1pl9Í 19u
-9uto4't9tp9EBJl u}'lo>I9ZJazs 3oJo3 B alJ3IIIsI'.llozeullgzs ->Ielleupua qqgle zu'qq9quequrezs6e1 e s9up9qJ9l B IoqB
,uuOJ >IBlpBJ€ru uesoÁuetq ua8r (souÍes ralnur
19q9nde3 l1eÁlaq e 1ozy ,eq uazo{le^o{ FueIleI3A lueu asapeírelle er
ap 11o,r 9lIo>I IBuI9J qqo,GeuEe1 {ilEo zB uBIBl snI^eBN -r;qn4 6oro3 e Á8oq leupo4sluul I9JJB >lBpled u 1ezg rrgrp
]9íluod9lol Ie 31J? uBqEsnlps 9ppJBIru o"rect3 p3 -3Iuo>I zseueqdorspy 1,rttozsteí Eeur ueqprzezs,S,zs,l zB
(uopotuoug (zoq
-err 51ruazsel1o>I lulru uesroÁ8 ueÁloueÁ8n ueqruotdr,{8g'49treursr sI uBq9IpuI ueÁuéüello>I zsoJ9lu
(EIpOd
-{Blulu EoJo6 B Tvl1olIZvaIEZZoq uB9puúII.B l3ÁIeuIB -oH s? te4epe6el ruoqlu zV,sI uuq9snlps BIsIIEaJ >IB{sJoJ
4ní9z9rd tlgtlg] 9I.B^Dí 91o{IB lulJezs snurlrr Eoro8 1el1olr -gozs IBupI saÁ8a t9s fueqraurela saÁ8e lezse^nlu Blsr_qppnq
,z,,a ,íZB
sI uBqpEZBzs wlIlTEu>I8IBIuoJ E ueglJozB e^luDloll3 u 'uuqtedolzso 9II9 sI eru 1eduaurlldae; ruulzsrueíle ze
,lI? ueíapt eselnq EBsBsJBlzo{ IBIu9J E
Iguil 'qq9s91 1aue '>1euallzse1 st uaqr8arureu 39ru (lelr5) uuqle^zs ra>leÁlouru
zgzsla4 ÁBaturur Álerue 'eu; 49pezureu e zr '4es.rezr 39J9E Tp cst ue4elepra
'ueqeí4tlu >1au4eÁu9pedalosc B >IEDIoZB 1d
-uzuzs, E qqoíEe1 e tutru'4rl1o^ {euo^olo se >1uÁuola1 íuq \es uelo>I IqqBIo^9Ée1 e 4eu:o3 6oro8 s >IBlIo^ {BopuBpBJBIu
(te4oÁueurat1o>I
-uB83Ie 11euopeto4 .{1odd9 >1eÁleruu unBI uaÁlu'uelleleqrq elurz3,(ue1 ercur,rord gl9uo $ Iqq9ln zB
sotelelot 8epr>I[ullJ 9sle zB ueqgí9p,r !ruueuu a;lledu urte1 qq9s9{) IE^EsEIolBsJBzzol{ BIBq{V so IB^BsezoqoJl9I EIJuI^
(to69pir
9Áuuo>1 llo^ ruou urprpÁ3e lIBsnIulIJ 1ai(ueruet1o1 Eo.toE -o.rd teurg.r BIu9peJBW 6our lunzs ureu ueptpÁ8o
,uBq{oJossJo^ uIlBI gtono4 pueped8n
V 9sst1 ls9los:a,t 3o.r B l9 BllBlI ueq{9lJ9uJ 9p9zo{o; e:d6e 'sr 1ns9lel 69ur ro4Á1o
-oE u uuol;pro;al sI lzsoJoluo11 rlu'eu; Á1o8oypuq polÁ8e 'l9s 51reÁpguzslll31ll sg >IR^IeÁu'>1ruleplzsudrt \nÁugru
+sEzE|JJJezs 3oro6 Bt1o3 oIE^ I9quJruuer-r1,{Ee'sncruorpuy -opnl (4nlezse.rrru.{8oq'zu srÁEua (tseleq BJnIIDI Eo.to6 y
YSYJYH SnWZNIITTIIH
 A HELLENIZMUS HATÁSA

tűnt, ami görög volt. Nem hagyta ugyan teliesen érintetle-

niil saját társadalma és saiát nyelvének ereje sem, de a görög
életérzésekigen mély hatást keltenek benne. Néha görög
PRIENE
ritmusban írt, néha nem, latin mondataiba görög szavakat
kevert, fitozófiaigondolkodása görög volt.
Sokkal többet tudunk Plautusról1 umbriai volt, és i. e. r84
körül halt meg. Latin nyelvű vígiátékai 4. századi eredeti gö-
rög komédiák nagyszerú átdolgozásai voltak. Frissen zengő
P,riéné,ő,si iónváros volt az ázsiai parwidéken, bár soha nern
latinsággal írt, műveiben erőteljesen körvonalazódnak tár-
len,oly galdag].és si,kepq, rn|nt szomszédia, Milétosz, A +.
sadalmának jelenségei, keveredve személyes tapasztalatai-
században lákói teliér s_zámban,áttelepriltek saiát kikötóvá-
val és saját, ízig-vérig római tréfáival. Egyik előszavában azt
,qósukba, aóery nzoúós á ma i§mefi priénével. Nagy sándor
,

írja, hogy ő,,ültette át ezt a színjátékotbarbárnyelvre", és jó-

templomólépittelen i* Athénénak, A válos folyóia később
ízúhumorral beszél az átültetés problémáiról. Amikormin-
elirzaposodott,, eiért a mai ,Priénélz*I3 kilométerre esik a
táinak simábban gördülő cselekményéről értekezik, egy-
tengertól, Fekvése feslói, egy nagy sziklaszirt ormán és an-
szerre komoly és ironikus. Keveredett benne a görög és a la- ]nak,lábánál
teiül el. Széb rnagánházai és pornpás középiile-
tin szellemiség, és ebből valami olyan úi szüIetett, amit ko-
tei voltak.,'
rábban még soha nem látott a világ.
A köztársaság kori vígiátékszetző, kreníius ugyancsak
eredeti görög alkotásokat dolgozott át. Görögös eleganciája
páratlan, múveiről senki sem gondolná, hogy fordítások. A
bohózatíró Laberius ióval későbbi töredékei bizonyítiák,
hogy a latin nyelv rendelkez etí azzd, akönnyedséggel és sza-
batossággal, amelyre a római színpad igényt tartott, Terenti-
us azonban verseiben nem csupán elegáns volt, hanem tö-
kéletesen húségesis a görög eredeti alkotásokhoz, Terentius
észak-afrikai rabszolgaként i. e. 19o körül született. Miután
elnyerte szabadságát, harmincéves korában visszavonult a
közélettől, és állítólag nagyon szegényen halt meg a Pelo-
ponnészosz-félszigeten, a Sztümphaloszi-tó mellett, a ko-
rinthoszi hegyekben, senki sem tudja, mikor. Feltételezhe-
tő, hogy a latinra fordítók és átdolgozók legiobbika vissza-
tért aszámáraoly sokat jelentő nyelvhez - és talán a helyszí-
néhez is.
Eleinte alighanem valami szépséges dísznek vagy kincs-
nek tekintettek mindent, ami görög volt, mintha egy város
kifosztása során jutottak volnahozzá. De elég korán, már a
z.századíolyamán el|ött az idő, amikor - amint az egyik ró-
mai költő mondotta - ,,a szárnyas Múzsa leszállt Romulus
műveletlen, durva népéhez". Lzírodalom használható mu-
Fent: Ez az épület a hellenisztikus
tató, mivel íilozófiai nézetek éppúgy kifejeződnek benne, korban épült, az i. e. z. században,
mint a hagyományok és a társadalmi jelenségek elemei; amikor a Hellasz központi területei
elsoroadtak, de a peremvidékek fel-
magába foglalja mindazt, amit a rómaiak humanitasnakne- virágoztak. A priénéi agora közelé-
veztek. A görögök fontosságát az is mutatja, hogy a humani- ben ál]t az i. e. l3o körűl emelt, 116
tasgörőgfogalom, egyike azoknak, amelyek lassan alakul- méter hosszú, szent helyként szolgá-
1ó ponikusz (oszlopos elócsarnok),
tak ki az eszmékvilágában, a görögök fáidalmas, sajátos tör- kívúldór, belül ión oszlopokkal; ez
ténelme folyamán. A köztársaság korának végénés az Au- az építkezésimód az't, e. 5,században

gustus korában élt római írók ennek a történelemnek foly- iött szokásba,

tatói. Ók lennének az elsők, akik ezt a megállapítást elis-

mernék.

A szobrászat
A görögök késői teljesítményei közül az egyik legmegle-
pőbb a portrémintázás tökéletessége volt. Görög eredete vi-
tán felüli; csak rá kell nézni a górög Baktria nagyszerű ezüst
pénzérméire.A római villa Albaniban van egy márványfej,
a 3. századí szobor későbbi másolata 1 egyike a pénzekről is-
merős baktriai arcoknak, még a kalapja is ugyanolyan (saj-
nos a másolatról letört, félig restaurálták). Vannak más gö-
rög portrék is ebből a korszakból. De a köztársaság korának
végénkészült római portrék ugyanilyen kiválóak, Félelme-
tes arcok, amelyek szégyenkezés nélkül viselik bibircsókiai-
kat. Miképpen születtek ezek a művek? Tálán a római ne-
mesek őseinek arcáról készített viasz álarcok felhasználásá-
val? Ez a kérdéséppoly messzire visz, mint az, hogyan ke-
letkezett az athéni komédia Arisztophanész iíjúságaidején ;
 ,lal3zs9lIo{
(le{gllo{
-aew >I8S3JDIB 3 ella^pa>I uBIIu uoIBPoJI 6oJoE
(e(uruorl
{BsJ sruSn8nv Á8oq souoF{ Iuel3u9lJot V
-oI 9lI9>I nJ9zsí33u Á8oq 'tloa e8es4nzs erturr 'lolupnls9l
-app se lo8usuolztq'lo69spuqezs B lzv >Ieusnnero11 6aur
EllBqpB - llelorluozso{ ru.pJcÁ8o >IaulouapJe r9íes s9 4uu
-snt16;en laÁIauIB - usu8op;ed 9le^o>I ls9ulÁEe srusn8nv
,3zu9drsnze sa sEueJ3BW {BsJ ueq{gpl zB uBq>IozV ,uellalu rel,tq tus
{ú3e 69sq9JDí
EoJo8 IBul{Eq,)llseÁ8o l9zs9J Á6a 39zs
(ltep
-prgszs B :uoIBpIo solz§a^ B lul{at srunrg tp8lozs tua1
-JozsoJoJ?o s9 lu9rzsp8EJv I?u V
-lzsll uBqnJoggqr961od V,urq9II9II-I9Q ll3I 9laze^s9J3^JB
pl9pl^ I9qpIB't1ol ug tElozsqBJ uoupBqezsla; §g ,st ueq9u
-aII3 JBzsB§c € 6eur t9s 'suuacet141'rí96oJu9d E?uI'eu9 uop
-ztl{ s9 'ls9zla ze lz3 olle>IelJe e,rÁ6e5 ,1n{Iou Blupnl solzlg
(ozera>lo§
ueÁleur >1eue8espequzs ruaÁ8e e8eur u eü9I Bu
-1o,1tteteqoí ruau 'st eselo4p IBJII >Ios TzolJgleleq 3qÁlarue
(sr
'elezsal1o>1 sIIBJoIu snuBJoH ep >19t1o>1 sEIu se {os9pnl
sBIu uaselazsolllJel l3llo1,(,IBddEu la{9 {otrssel1o sa teíía
te1o6oro3 u >1olBssBA1o" : uílosceuel lze >IBDIoJI IBlBU V ]Bu
19zs 1orrcÁuuulnuBl s3 l9Jeselelle^eu llopozaíe;aq uegueq
,sI
-ry 1aÁleuu '1osrr1 zB 1ozv 19§;fuozq rzEI Igl>IouuBI
,3lzlJoueila l€ln olaza^ Bq9u}x llop9l9zluo[oq € llscl{ ÁEe uupt s9 glel{lotzepere 19t1o3or
(ualla
B sa {opEuou Elsz9-d9zoi ? l9 -oE e p8esso}ezoll9^ >1BuIúlBpÁure 'a6es,rourol s9 eía.ra 1uu
-ul{E8 elpe^8eü I)p'8eIlI uPloJo lIBs (Bsultu}pw
-e ípoulseza ía;DI stprour'esepuoluDl9zs 9IeuJpI
-úuo^ {€uÁIBJDl 3oJo3 B IBWE JJB ,lz
-3íeJI) lolEJBlzsúdEuala so uo8lzs B zg ures lr8eruuo snueJoH ,uqln8eu >I.Bu}zs unÁEe 1el;t8e,ra1
B olulzs le>Iezo l9JI IBIu9J u'l19 ro4rure'utqltzsgpt zu uuq
-q€ uazsrq't1ol uellateqllJJ3lle Za,uaqelazse]Io{ {9lBqIBI
-ul8eur st >1uurro3 3oro3 lqq9s9>I J9qtq'tgqdduz5 s9 lzsoIB>I
-ry tzsoqlopplry >1ntzo4 1e>19lulul IEJo{ uezsa8e ze elle,r
-pa>1 ueqqoí - ltertu reruelíeq soÁueuropru - Á8oq'19lresrtl
-Jo{ llozoquon{ ueqqv ,ortade>lulurur 3oro3 ptn st s8BuJ
ueqreÁueruello>I sBIu s3 snTuuuzs'ruBlsclo4rg teda4etutur
qqoí q9u lJoIusI ulau pJusuou:(rndgrng euelploJole DIB
'ze t1o.r 9 uaq,(ueurpe.re8ea s9) lelozs9llo{ rurq 6oro3 e euol
-JBl uaqlel9 uaqle^nw )ülzou9ln l9lsIIBJoIu tunu qqeíle;
-6a1 'enlgrlerro>I lI9IBl Iueu 19 uo>IoppzBzs^g 1u1>Iututur Eo.r
-o3 u luuq ueqqezsoJolu 1eur>luepurul Á8oq'a1o zB lloloqol
,lp€JPu uade uou{BsJ sIJBd za vmluoztg,llozo{ >IoJI uIlBI rro>1 snlsn8ny zB I€IIBII uaq
UV zY ]aÁueüello{ snIII8JaA se sn -qaÁleur8e1 u ueq,{3e 'qqesgtueleí3eI s9 qqosJIoq33I E llo^
-rlBJoH tulu
(lá{euala íBu9J s9 3oJo3
snIlBJoH u9IBt 8eprequra pzo{ 9lIo>I IBuIg,t t^{uuaruepn
8uEq?Eúü lllsadia uB9IB^DI sa uBuou ,sntlr3ran
-U ÁIoddí,uBq9u9u
IeJ ltnd9 l9q9lEz
-oJ€l€q sru?ues B IB^EuIB)II? asaJelBz turu'19rruopporr 3oro3 3 uopru ltÁuue nle 'ursrpurrg ru
-Bq 9IE^ I9qEIIIBD s9 19q9lu9dslH J9Zs -pepqte Eo.;
urou Dlues eqqot uqo5 lra8uet e u9le (tstpuug)
-BsJ srusn8nv nü]elu3 sI]Bd PJV zv
B sBuOJ IBuIIInIsIpunJg erddy ern u 1oqe 'uo '19qzsEIIeH uaqgJaluzs
(8aur
B -zstn lpq uaq-ór ,e ,1 ,azsa^nlu Jo>I sn{Dz§lueIIoq E lnu
,uessaq (sr
-8IlBlBqlBl!^ res9pelr9t ep 11ustqrq Jo>IÁIo Elel?^ly ,lttl
(9toq1o1zsa (t9Áu9urel
-elr 4tpe4zeÁlaqaqurazs Á3oq Jo>IsBIII
19{ lgíBs uítetzotlgn8aru uaglela;8eur 43lru3 se'tnprqqgtn
ze rípe6o31a ro4Á16 ,st artar(ueurpoJe {BuIBsn{IIIDI s9pru
IBIJpuBxo[p zsoJeluoH luouur{ 51rpolzsturgl EJzsoJoIIIoH
>IEsJIueu snqÉra1 v"qsxauav zy ,19qÁu9ueúyÁB gzvullut
(lutlc aűglotqluv 3o.1og lpvzvzs
-JBl le{eÁueuello>l pI^oJ
,or
'91e1o1e3 t9seluJel IIuIBpo JI zazsloleze ze 4unreursr 1oí
(zoq{ozB ^e
le{aueÁFulu lnl9[uoseq'91a 1uupt tul9ruurrr8rde
urtt1 rpuro;Eelu uosalele{ot'qrsndp aI9JugItDI i>leuetrul
lÁuasre,uleua rcrolzsBd >1euryEolcg sntlÉ.re1 Jo{IüV ,IB^
-IBIuJoJ qqesotezot19lEa1 tazs9qo4 3oro3 tosei E >IBuuB^
elol
(uu,{1o
!?&q?il snqr8ren 1nuIlBI BuIo^ {BrJt 1oEoro6 uqturur
Jozs>Io§ uoIBpoJI ze ÁEot1'gzluuellaí urero1 zse8e sntsn8nv
rezs9rlg.{ IJo{ snrsntny z1r
sBlo>IIB !r.r'pepera e,re.t uequídelu
'4alat9oe gztur.rezs 1ornur 6oroE t ulíer >1oleqzapeJleJ J9qeq
Itelosgru lL.rezsÁ8a ureu uequozB BJBlIo e{ofl V,BIgJ {ollnzs
-e{ >IolBzueln sosBlBq IBuItuoIDIIB Á3e ureu ueqpezazs,|
s9,z,a,r zu | >19pa 1ore8elr pezg,zs,S zy 4of,uel6tre3 nrr.nurroq
-ulop 9lBIp9I uoIBJ guJo{InJo>I lgJ9llo taproÁuoy ru9qte
zV ,sBlo>IIB 3o.ro3 tBtszu-sq 8epuzs9pl 63oroE pÁu
-Áuozrq uepullu aJauelle >Ieuufl ,In^pI uoEeprr rerugr t rup1
-vtt9ít9d euleqel Bq8ITB ueq>Iezsgpl zB uaqqa Á8oq'seÁlod
-euun InuEIlBlBqIIguaIIe urÁ1o nur zseBe zv ep'p3 gteq.reru
-$lelzs9J gzluelaí alezs9l;tru6oro6 t9s9>1 r'sourez3,>1rpa>1
-zpeJ9>I aq1o 4erure,$,{ie'te8lezseq ueul lBuIB8JopEeru
lDlBIB^ :nlseueÁlaq lBvBZZoIn IJaqIue Áu9q9u uBdns3 uI
to8essurup8zolu pB^ elurzs 'ualelrezs 9lugl9l ulezsar saÁ8e
>Ieuoz}{ uouelllJud e ep (saíleÉes9lletuse Áloruo4 tep€
-ueq V leulolze{oplo BDIo>IBIu lpo8nÁu 91u ue39a uele1
>Ieuaz}{ u9uaqrre4 e dde>ltrueu {o{BI8 uar}Fua zVlBuBIIId
s949q 1gqero>I Ie^ruIpIB^ Ieuue Á3e 4rsc'eíluodsonsc sBlrtl
(4euatploroEeul
-razs 91íeze1 ueq-€r ,e ,I zE lueu >I3z}{ 9loz
(truullrd
-BJqe lsclnuo^1e3 e tedlarue e zy,seeuey se (1euorls
-ouoze lzseJy 3oro3 e {BTBIu9J E 1eaqe) sJeW uoIBJ [eEnÁu
B'{lu9l3 te >1eípPo; tel-q pale)í 9^9I {nDo8our B oíouuelst
elet1 s9 aíguua}sl BIu9u,ueqÁuerr ze uuqqeueÁ8n 1uupepq
uoIBJ llzo{ruezs s >Iolnzuo>I e se
sntsn8ny t8tur'pe 1esc trezs
-BsJ V,uaqleueur seÁlodeuun Inuo^ EJos nzssoq 4odud se
(>1ta>lerureÁ3
>IoJoltuezs 5I9r9íIgIe IsoJB^ lullueIBrr s9 {op9I
-BsJ IBIuoJ uup; gsllt4 4y{33 lozJo>1J,Bllo zy,eí8ueqzsslr stt
-JBlJaZs lu9glB lIoZEJqB uou9uequBd € sI BSEIoZBJq,B leuelu
rdeuun IBIIIoJ B C.lonzyq uouaqlJ€cl B 8€s9lleru Iu9I{lB s9pl
Á3e (>1euetuqet 4uugí9t;dup sa 1euuíÁteso BIu9u qq9s9>I
ltlu 'soq teí9l e zB uwsrry ze) sueuay í pol BII91I 19q9Áuu
-plgd B :Iel9^l.B uB^
uBJBlIo e{?fl B rure 'zepur141 ,(elreu 9l
(rqq9ss>1
-eIo>Izo>I 1eueJello 9II9 uequbuodzo4 uaqlv uolsl
zr e r1ol ze) tpzse4 ueruoíu 4BuEJ€lIo leFroduo;tr e 8tlreru
-ro; Áleruu '(erlsn6nv sIJ€d Bry) t9r9t16 e49g B IeJ elleruozs
,I
ueq-6 ,e Jezs9sc sntsn8ny ur)zoú-sJuw IBIuoJ V,IueII3zs
6o.ro3 e ta1o BuolBqle ueqqoí8e1 e rolrrue'1eturugr qq9{ul
-3e1 se >1eqqetppeqezsp38ol B >IBlIo^ Jo>pIB {BIBIuoJ V
,
49l|o z9 JqB tu94e39 st g íes
)BuBJJB ]e>IeurreÁE e 8rped la3esse>leraÁ6 e \g1esrn8eslzsrt
(tsap
rsorea u lo8eslp8eleuo ze'4osnJ9zolg E lpruppo88e zu
-9noÁ3 B >IozsuJqozs V ,ueq9lu9u ,{8ea uequutlug 1tueí
-polp.rn Á8oq'ru4q uataqe1 er et>lrle'tcru >1araqrua uu,(1g
)tuBIIB^ IgDIrcftzopIa ltozoq uoqo>Iaple se191p e tgnln8as
-Áuoue{ nsol {ooueJ s3 >IosBpEJJoJ u '4eupol1nre st 19,t939s
-so>luzsoJe ep'1gruurpzrqug 1eÁlaruazs lIozBJqB zB uednsc
ureu 1orl.rod tBIuoI V,nJezsÁ6a ures erseprel4tÁ3e zsep,l e
VsyJVH SnWZINa-ITaHv

Horatius lírájának legszembetúnőbb görög eleme a filo-
zófia hatalmas erejű narkotikuma, nem a metafizlkáévagy
valamely dogmatikus rendszeré, hanem a könnyen érthető,
racionális emberi bölcsességé, amelyről sok nemzedéken
át vitatkoztak. Amikor ltazásra készülődve, becsomagolta
könyveit, nem a filozófus Platónt kívánta olvasni, hanem a
vígjátékszerzőt. Nemzedéktársai azonban azí a flozóftát
vették komolyan, amely az iroítkönyvekben volt található,
Platón meggyőző elmélyiiltségétés Arisztotelész kritikai le-
irását az emberi viselkedésről. Holott volt egy úiabb keletű
hagyomány is: későbbi és kisebb gondolkodók,,hétközna-
pí" fi,lozőfiája, utcasarki prédikációk, telistele csípős, józan
ítéletekkel; ezekből nem sok maradt ránk, de ami mégis, az
rendkívül szoros rokonságot mutat Horatius verseivel. Ho-
ratius saját állítása szerint szellemi ősének az olbiai Biónt te-
kintette.
Bión i. e. kb. 3z5 és z55 közön élt, a Nagy Sándor halálát
követő legzavarosabb időszak kellős közepén; apja felsza-
badított rabszolga volt, anyja egy szajha, őt magát eladták
rabszolgának, de megérte, hogy felszabadult. Arisztotelész
taníwányainak irányításával v égezte tanulmányait, de Pla-
tón, sőt a hedónisták és azűgylevezetlkünikoszok is hatot-
takrá. Az utóbbiaknak a fennálló világrend ellenintézett ki-
rohanásai éppen Horatius nemzedéke idején igen nagy ha-
tást gyakoroltak a zsidók és őskeresztények támadásaira a
pogány istenek ellen. Horatius szatírái szelídebbek e kiro-
hanásoknál, de azétt ezek is félelmetesen kemények.
A legtökéletesebb irodalmi megállapítások a korszak fi-
1ozófiai helyzetéről 1atin nyelven íródtak. Cicero egyes íilo-
zófiai művei nem helytállók; a kötelességr őIszóló elmélke-
dései például szinte kizárólagamagatartással és az illemmel
foglalkoznak, de doktrínáinak rendszere megdöbbentően
meggyőző;megtudhatjuk belőle, mi az, amiben hitt, és az
is, miért. Az i. e,l,századbart, amikor alkotott, amikor a köz-
társasági erkölcsi szokások kihaltak, és a republikánus köz-
élet még Rómában is megszűnt, gyakran megrendítő, miről
kellett Cicerónak beszélnie. A tökéletes filozófia legmegle-
pőbb példá j a viszont az i. e. 55 könil elhunyt Lucretius hosz-
szú, latin nyelvű költeménye. A dolgoh természete (De rerum
natura) a római költészet korai időszakának terméke. Epi-
kureus fJJozófiája egy athéni iskolamester íi átóL származlk,
aki Biónnal egy időben élt.
Az az elmélet, amely a szabad művészetekkel, valamint a
filozófiáva| foglalkozott - amely e múvészetek egyike és az
élet koronáia volt -, szánnivalóan gyenge lábon állt. A sza-
bad abban az értelemben, ahogyan a rómaiak használták,
olyan állapotot jelentett, amelybe kereskedő vagy rabszolga
nem juthatott, tehát, ha elméletileg nem is, de gyakorlatilag
csak rabszolgatartót illetett meg ez az életforma. A kiváltsá-
gos osztálynak erre az fmzetlenszabadságára jellemzŐ, hogy
Cicero barátjának, Atticusnak tulajdonában volt É,peirosz
legelőinek legnagyobb része, Horatius ciprusi barátja, Bru-
tus pedig 48 százalékos kamatot szedett be - nem minden
erőszak nélkül - a kikölcsönzött pénzért.
Ami a római flozófia sajátságait illeti, az a tézis, amely
szerint a lélek természetével és annak halh atat7anságával, az
abszolutum létezésévelés az illendőség szabályaival (pél-
dá,i azzal,vajon illendő dolog-e nyilvánosan táncolni?) va-
1ó foglalkozás csak a rabszolgatartó o§ztály tagiainak enged-
hető meg, olyan érveket szolgáltat, amelyek felhasznál-
AHELLENIZMUS HATÁSA
hatók az illető osztály és tudományág ellen. Gramsci egy al-
kalommal kijelentette, hogy az emberi bölcsesség három
formája a filozóíia, a vallás és aiózanész,csakhogy a vallás a
józan ész eltorzítása. A filozófia révén,állít|a, feliilemelke-
dünk a valláson és a józan észen. E szerint a modern megha-
tározás szerint Lucretius filozófus volt, Horatius pedig val-
lásos költő. Horatius mélyebben volt római, és mélyebben
görög, mint Lucretius. ,,Művelte kertjét", mint Epikurosz,
ízíg-v érig sztoikusként gondolkodott, és fiildién együtt dol-
gozott saját rabszolgáival
hzí. e.l.század végéna világ sok szempontból még olyan
volt, mint az alexandriai korban. A Földközi-tenger me-
dencéiében és a selyemút menti távoli helyeken még min-
denün éltek a görög szokások, virult a görög építészetés a
görög nyelv. Rómában Augustus volt az, aki elsőnek hasz-
nosította azitálíai márványbányákat, és a császárkorban a
világ legkülönbözőbb tájairól érkeztek színes drágakövek a
Római Birodalomba. Az athéni márvány és az athéni kéz-
múvességnem vesztette el minden tekintélyét,habár egyed-
uralmi helyzetéről kénytelen volt lemondani. Amikor a Bé-
ke Oltára épült, akkor ez a monopolhelyzet még nagymér-
tékben megvolt. Junius Bassus konzul még i. sz. 33r-ben is a
Hülasz és a nimfák című, i. e. 4. századból való görög fest-
mény másolatát választotta színes márványból készrilt, káp-
rázato s intarziái ának témá j ául.
A zsidó irodalom
Az egyik olyan térség,ahol megtudhatunk valamit a görög
hatások ter|edéséről, és ahol az irodalom mind a helybeliek
nyelvén, mind görögül fennmaradt, az a zsidőké. A helle-
nizmus korában erős volt a görög befolyás és a görögök fizi-
kai jelenléte; i. e. ó3-tól testi valóságukban a rómaiak voltak
jelen, de a római hatás nem volt annyira számottevő, Judaea
flúda) a görög Kelet része volt, az Ószövetség utolsó törté-
netikönyvei görögiil íródtak, akárcsakPhilo (kb. i. e,3o-kb.
vallásfilozófiája.Josephus Flavius, aNero idejénki-
i. sz. 45)
tört zsidó felkelés egyik vezére, történelmi múveinek níl-
nyomó részétgöröglil és nem arameus nyelven írta. A zsidó
települések Ázsiában, Görögországban és Alexandriában -
az utóbbi a hellenisztikus iudaista irodalom központja volt,
ahol a Biblia görög fordítása, a Septuaginta készrilt - meg-
őrizték identitásukat és vallásukat, de áttértek a görög
nyelvre. Számos, különfele bizonyítékegyértelrnúenrmel-
len szól, hogy bár a zsidókban később (azután, hogy a zsidó
államot a rómaiak az i. sz. r. századbanmegsemmisítené\ es
bekövetkezett a hagyományokba való bezárkózÁ időszaka)
fokozódott az idegen befolyás iránti bizelmatlanság, ahelle-
nisztikus korban többet szívtak magukba a görög ku]turá-
ból és civilizációból, mint a görögök az övékből. Még az
,,Alexandriai zsidó mártírakták'-ban is megemlékeznek
Euripidészről, és a Krisztus korabeü palesztinai zsidó mú-
vészet, beleértve szimbolizmusát is, mind eredetében,
mind formájában görög. Még aJelenések könyvének,János
Apokalipszisének gyökerei is összefonódnak a görög Kis-
Ázsiában keletkezett más, kűönös és szokatlan iratokkal. A
Mennyország ugyan nem görög, de azért János szerint gö-
rög építészetimegoldásokat tartalnaz) és a legkorábbi ke-
resztény festmények a 3. században Kósz szigetén és Ale-
xandriában élt szicíliai görög költő, Theokritosz képzelet-
beli pásztori táiaira hasonlítanak.
 loz
I9qIBuJBpIV la,,(1aure 'st eruoldural zseJy llo^ a>lr.{8e 1eza
(uegeíluodzoi
uoglv {ouol}dep.y erín erquJol9{ I9Jqruol9{
uBlnze so '1ruotuoqe1 teloruoldurel r4eprn sedurod ]3ll3l
-uezs (>1ozsueqy) 4uu49tc9r9 e tei{leure 'euroldurel tro1o
Á6a tloa, ueqteítro4 o^el uelu3lu od1o.; zsozssr11 ze ttozo1
ro8uel u so u9I{lV ze'uuqpuzuzs re,lze {€usnJIuV snruod
;:a.=i.i,
-ruod snllJ Iuoueleq se Bupzu3 y >1etloÁueur4esz ltruu '4al
-Ie^pe>I uelulzso >IBIBtuoJ V,BqBuJ9u lo>I9 1ezzoíuqeq Á8oq
'{runn BJJB uooloqelle; u9!ep1 zrll B IoqB 'uoÁleq uoze^ou
1enlouresodolzso nzssoH rzsnererred e'lorqozszuorq sn>I
-tzsse14 dezsuposc fuuqeu >1ul191ut 'rureursrle.; nÁuuo4 sr tru
8eu uup ahulzs )eJln zB uaÁleru pt ruau loÁIoIuB 'uuquínu
(uuol
-BtJ znl uozo>Io IBlIB >IBI€Iu9r e ieueuld99íín>1rsrru Á3a
-pzsndle reze^pel{ IBru9J >IIÁ3o zu (zsnert4) tzsnemne4 1oq
(unÁ6a
-1aÁleluezs 3o:o6 u 8eur uolulrednl oJ9N leÁIauJB
1eÁuueurlesz n8esrÁuuour luuddoJ E IEzzE'uqcuezrg la>1;l
Ie Bu?u}IIBzs ulluBlsuo) ÁEe51 8apuzsolB^ uBln BsDInq
IüoIBpoJIq IBIu9J V,TelInJo{ eJloI3>I uBqqEro4 ruur'lallnzs
-9{ eJ9^}IBpBIp IBzsB§J ttruor ore51 8eplepoJo uept >1eÁleru
'1e,rolzuorq € {eze ep 'lÁlodrutluulsuoy 1uqu13o31e ueq
-tozl,zs,I >IoselzsaJo>I B Jo>IIIue '1e 49tloqe.l ,ro>plE >IoIoJuoI
-alr e le,to1 Á6au oaal ueíalel zuqÁ8asalazs-ocJBw uBS IOJueI
,uo^ qqeso,(ps
-3^ V sulu8olzso; e vequoza uoglase s€W
,l9aeu el.raÁu IoJuoIluEIIBd qulop
snunelBd IBIu9J B Á8oq sa '1et1o.t >I€IEIpE>IJB 4reso Á8oq
'49uq tze 1aa.tu '1eteuroJ E >Iolle^po>I uosouop>I II9>IBI
uouuBIIBd IBIpB)iJB zV,uozsEpP^ sI ZsneZsOtIJ se zsOPlEJeH
(arÁlorue .oleÁív
'uozo4 {eqq91 z€ >IBuouzslppe^ Iulu9p
-nIE{ B >I€uuB ze Á8oq'49urq Á3n 1oqu'le 4ulzoq I9qBIpDIJV
loÁI3tuu'4elzrro lBJBÁ8ElnuIBru Á3e 6epulzs9lu^ uBqIuoI
-druet sq 9ael ueq>IelJo>I l1ozo.{ueuro,{3eq erdeu ttu9r e 1el
-IB JBseB3 snlpfe !te8asersanÁ8uugu uatualeí ueuro4Á1o
,1e
i. '4eurale 1rurr 'zy 4eueÁleq ueu9zslozs. utqeítuodzo1
is BuI9u l3>I3ze se'>1etloÁueur4gsz lrosdolzso sg loqüouopdg
lá
]II'-9{ 9zouelezsso los zsa8o tu94eÁuerupere 4euÁleure
,BqlBI
'l1ot, ze eí9tíu3qqezssor8a1 1uutsulzsoJDl zsBIIeH
-BuzsBI{ laursI)?lle^ BJBIuEZs IBIu9J >IIsBIu Á3e uBln €lesJ IIu
.{
."!
-ívJe zE s9 'tpd9 BlBIJJEzs uelepa(e3 sn{Bzsluolleq ,§o 'ttg
,, Ir sr sLu EouIdopso zy,3I {else lu9{Iul se'upo lnloJqozs B el
llI -l3l DI : sapJo{ B >IIp9l3^Iad ,19mwzdelyt 9119 pugtergíeq zsq
d
,l
*
al -odor4y luelqla zE lutqnzel 9.urtgdoely so BJqozs Á8oq ta;
"l 19tzeÁEaÍ tu9leÍ9le zssor e>lezsía ozolaBaul leles3 IIunIlJB
)los8lo{IP EoJo8 napara '9pl 19qprz uoqzsoJ l3I9 IuJIBpoJI s9 IIBIB^Iq B Á8oq 51nípnt 19qrezíer zv,..ltozg[Bel Inz9ll^ tutuo.r Á3e tqe't1ol I€uloJ" snluoluv
-Ezs
,l ,e 1
z2 'rzsat 9l;tulzsgJua
^Boq
uoÁ8Eu 3selruelaí8eu
-l3I? {BDIgJ} gluos€q zogsnqle9 snlnv zB sa 4uu9íozolp1 utgz§qleH {tTBulgJ v
uo8oJEzssn
-1,e.t ry,{ueq-Áuu^Jeulploz IBu9ds B
.>lpusnJulv sepoJeH ,DI
st69!u s9 soláPl9zJg {B^oI V )agz9Á3
-8Ju uau iaNa oI9Zs lleilaüa zú eP ,?uJolusI
1etsu ttíu9q9u >1esc 8rypa Fzoi >Ilas9lndelea ttnuepuur tpn uuqeí9urroJ uIlBI
'9zs uu,t 1orrtltlostu IrIIrgJ iosulo{
(gleqzelal9]Ial uele8tzsle;-tzsozsauuodoled B >IolzaJozs luluuppern Áua1
-IP EoJo8 Á8oq uúíd€IB o^ou op \o3Á3eq 9zr9 t9tureíeq 1oqo-rer4erqury rEtzslo8ol
8í?lluqJel sezelell^r, V ,e^ol Á59u -oluJol se 'sr uo4ezse >IBlIo^ llo 3p 'uequeqty'4tlzoJoqol sI -ot-tu3n.{uluz§3 zp uon>Iv,eí9uog (sntsn8ny) snuel^El3o
zPqÁ8ase{ezs-o3JsW uBs IaJuele^ v ,I91>IB
re>l9uolr1 3eur ueuuoqu 'u9l9J) >IBrIo^ llo >IEIeluoJ V atzgíBa1l.Bn9doe1y sa lsnruoluv 1oqe '(r€ ,a ,r) l1o,r eteso
-IBIu9J lloposo8oro31e ze ta4o3o.to8 ttoposúIBIu9JIa zB lulol IIunIlJB ze'ta8esuepaE8n; eu1o,r euéqz? Jazsazssl^ uBIBl lel
(sedBscezsso
-zoquoln48eur u3leqel uez3qeu >IBsJ Eepupsgpl uuq{Bzs -e;E EoroE u uuros 4auÁlaruB gslotn zy,4o31op
-9p\zE uoqqg,t,eíluodscnsc au9 u9íept BsBpo>IIBJn snu
1e B {olp9zepu3l|a uvlze ap 'pllutueqv zv eítq e tgr,€8aur
(ueqpuzezs ,z ,zs ,I ,lLB^ ,pI
-BIJpBH zB tezs9l;de IBIu9J V 'B^IBln >IBl 4uusntsn8ny 9ssoJu^ IlueleÁ8e u9qlv {9llolzsoJ
-Io^ BJ aDIDIB \uuloso4t1 B >Iellaüe l3ie)í9l3ze^z}l'la4el IeuereJezs9le 8rpad >1oruzsusc r'>1elsare>l1a3 uenltÁ8 1os
-olttd9 íl'ue4eÁleq sBIu >IpsoJE>IB 'uequeqty >1eIEIuoJ V -nJ9zoIU sa >Iosopru 'aÁpq4e1 ue^pe>I >lorts9lz} lFuIouIJDI
)9lleluezs {euuelslp€q t (ue1 odleqÁEe] >IolBpIopuBJBz sIIBJnlIn{ sotulezJe zB zsBI
zsgly íyzv '>1eue4ouscue,rrd e8usn§r uoppoJlq B lunü >Ieu 1ag r8ury ]elp $ ua|rlze uequoze {o8oJo8 e't989suelteE
-9s9{9J9 r,r§r srusn8ny'1uuresoe3 snluc se't9 4euetldelat -Ery rc4ulod au3lzsa^Io 'uBln le lozol94 1ezo4 p1o3 E9J93 V
S gJiI -IDZSYIn Sn)IZS SV -DIIZS o d
 POSZTKLASSZIKUS ÚJJÁSZÜLETÉ,S

-;.;:: ^{ hellenolrl Hadrianus rómat Jobbra: Ami az Olümposzi Zeusz

=;l:;r. aki Hellaszban felvette
-,,---poszi" címet.
_.;;-l1,, -\ntinous, Hadrianus ázsiai
9::: g származású kegyencénekmár-
; iol készült szobra.
az athéni templomából megmaradt, az a
Hadrianus által befejezett roppant
építménynekcsupán igen csekély
hányada. Legfobb érdekessége min-
den}or Ienyúgöző mérete volt, de bi-
zonyos, hogy van benne valamiféle
kecsesség is, legalábbis mai szemmel
nézve.

egybeesett. Különös ízlésbeli hasonlóság volt a latin es a go-
rög irodalomkritikusok közön. A rómaiak ennek sok ielét
hagyták hátra a rövid görög költeményeket összegyújtő,
G ör ö g v agy Palatinusi Antholő gia néven ismert, i gen ter j e-
_-f
gadott fia. Ó volt az, aki Athénban felszentelte az Olümposzi
Zelsz őr\ásí templomát, amely oly sok nemzedéken át
épült. Hellaszban felvette az Olümposzi melléknevet, távo-
labb, keleten a Zeusz címet, sőí ,,azuj,pánhellén Zeusz" el-

1 delmes antológiában, Hadrianus nagy régiséggyűitő volt, ió
érzékevolt mindenfajta művészethez, a Róma közelében
lévő Tivoliban múzeumot rendezett be, a provinciákban és
az ókori világban fellelhető ritkaságokból.
Hadrianus azonban leginkább a görögök iránt érzett iga-
zán szenvedélyes vonzalmat. Szerelmes volt egy Antinous
(Antinoosz) nevű kis-ázsiai görög ifiúba, aki i. sz. r3o-ban
baleset következtében belefulladt a Nílusba. Hadrianus
számos szobrot készíttetettAntinousról, különböző klasszi-
kus testhelyzetekben, egyedül Ostiában 17 maradt fenn kö-
zülük. Az egyik ifiú atlétának, a másik iÍ)úíilozófusnak, a
harmadik ruhátlan istennek ábrázolia; e szobrok némelyi-
ke figyelemre méltó műalkotás, habár általában - a korabeli
kissé pufók vagy kövérkés formákat kedvelő hagyomány
miatt - felöltözve előnyösebb Antinous külseie. Tiszteletére
sportiátékokat és díiakat hoztak létre, s alapítottak egy gö-
rög várost, Antinopoliszt, a Nílustól keletre, a Vörös-ten-
gerhezvezeíő új úton, Elrendelték azt is, hogy Antinoust is-
tenként kell tisztelni.
Hadrianusnak a görög kultúra iránti különös vonzódását
azzil, maw arázhatjuk, hogy api át Afrikainak (,,Africanus")
hívták, anyja pedig Cadizból származott. Hadvezérként ke-
rült a trónra mint a hadvezér és császár Tiaianus örökbefo-
nevezést. E cím felvételére a keleti területeken gyakorlati
meggondolásokból, valamint a birodalmi törekvések és a
szertelen filhellenizmus következményeként került sor.
Amikor Hadrianus magát valamennyi görög istenének ne-
vezte! többre gondolt, mint hogy csak helyi istenség le-
gyen.
A görög világban és Kis-Ázsiában azonban nem Hadria-
nusszal kezdődött a római császárok kapcsolata a görög
szobrászattal és építészettel,és nem is vele fejeződött be.
Tiaianusnak van egy portréja Ankarában, amely Augustus
Békeoltárának (Ara Pacis) a rómaiakra Iellemző stílusát és
komolyságát tükrözi, és mégis van benne valami felszaba-
dultság, valami, ami a baktriai görög uralkodókra emlékez-
tet. Hadrianus arca a fennmaradt másolatokon érdekesebb,
de kevésbélenyűgöző. Caracalla császár Korinthoszból
származó 3.századi portréja egy veszélyes órültet ábrázol;
apjának, Septimius Severusnak szobra pedig, amely Mars
atyaként, anyaszült meztelenül ábrázolja a szalamiszt vizve-
zetéken, klasszikus arányai ellenére éppoly nevetséges,
mint Napóleon meztelen bronzszobrai.
A rómaiak nem saját képmásaik elkészíttetésével!árui-
takhozzá ieginkább a görög múvészethez. A Peloponné-
szosz keleti partvidékénegy romba dőlt kolosszus látható,
 (elolsatusellsuozs
-o1 >Inszplezs B I9IaJ lele{ lBtuIBpoJIq B vBri (sZo|-L98) uaq-SLS,zs ,I DIB qqo33e1 1BuBJB^pn snu
BíBnzsBuIp u9pe>IBlu ]oJBZsBsJ IcuBZIq V ]9lpBul9r8euJ sI -erurlsnf 'snuBluels snln€d ,lB]BIeIu9J B uaíapr >1tuut e>1o6
(>Iounq (le{oEoJo8
>IoJBEIog Se >Io^€IZs 1IoJB^B 1lol93 DB8nÁu B rcq9pl -oro3 u ueÁ8oqu B Blloleqle eluellazs Blszy lJalu
|ll9z94paz9zs,6 e sa,ü u tzstlle11 te8elg,urtgq 4uú3uq tqot 'lreze uuq:os9sla üau€q 'lp,r eÁuuelzsola1 ).raur 'uaze
-BJITaJu9J IDPI9ur,lJ uouulzsoroi(uBn reru 3oro3 rzsnarB;red sI ulau >1usc8eur 'ulq p4lete.r9ru tuuddor se BüJoJIuBIIB
Á3a 'uele 4e8eres (uuerurou) luurpue>ls seur'o.roteq 19ne3 zu l1ott ausmzsBsJ uetu'lr9ze uudnsc IueN,llo^ 9zsslpl3qd
-nÁu u 1eueíloJJeq u€qeIFJIz5 'uaqa>leleto>1 8asr9tset rruzs Á8urr azsoplrra4 ueÁpure tutur 'rol1a ]lazelel 39pl s9l4J
-BsJ IJuBzIq e ,{8oq
(uo8ezslozsolo )tۃ9^l9 ,Et_cro1
4qe'4e8uo1 uIoIBpoJIg IBluoJl3Io) e srd8u,r'3I{9pT lJIlBzIq
-I^ B {ozv,I9DIoEoroE 9t1o uaieralrual ryIoJztJuzs e {unplu e uezseBa lperuur soluurrí1o; ataualJol DIIltuIeleIu sa lozsel
to81op gdePatu so^e{ ue8t 1oqluzsgpl llalle llozo{ zsurzs -1d9 3o;o6 V ]nequoz§o1 ueseun{3e {eulelo) llop9l9zlu
-euoJ B se setuerp1o; IB3Jq{uo{ V ,sozelal9lleJ B BuIo^ Tos -alloq B se >1eu6ezsro8oro9 51uuuur911 reln8esrtepale zs3J
(gpeÍ;alDl3Jl3IZseJ (rueZ§IEZs
lru uBqZ§BIB^ seÁpq uepullu -3Iu s3 te4n8us9l,ulr4 IE>IIIolzso'1o4role.retusr so,(ueuropnl
'uope ptlu B{IllJTlezse^nur e Á8oq 'leqe1 sr zu ep 'sepre1 l>1et1o,r4o8oroE tazsetld9 'tp_td9 ttozo4 L€S sa z€S urqdoz3
uBpBlBqIozsBIsA8euJ sa suu8urrerlxa 8ala pry439st9>1 zg eÉq1y,llo^ tuoltpoJtq 3oro3 lle^ uegtuolelre qqe8er d6a
Iz?p! :eur'eqogu tsglropuerrdeu B s9 l,us9luloezsso 1e3nÁ51 u nue
l9{9lule zsvql ze u8esruotuozs snlr8el >IBuBJJB sruzslJ) 'ry,ueqruolupoJlfl lBluou B luzelol 8eur lunzs ruau Bqos
tl9tlle rruqdep e .{8oq'se8esteqe1 4>1eu49ruod-zsoJoluoH lg>Igrgt e rytpPo;1e tflodeurluetsuoy uuq-ۤtr sI JoTIIuB
(sa8esteqa1
uedp ze lequozso>I te4os sndp u í8oq !4asatou <Btpuzuzs,Sl, zs,r ze Áleuru (eulzsa ze zv
lío sr uoÁ8
^so8esopn
1ela3 uur4ei€ 4osturdel-sntzslJ) I3uBZIg y,uu1ol ÍaJ-snt -Bu sa soluod,ualoFzsgíín uaqa8assassu.; saíTet se Fuepal
gueÁIo (e;-zsoreurog ,3oul >IBlIgIBl
-zslJx IJuBzIq BqluIuI V -res '8eprrleÁu srqqep6a1 '8ellt 8oroE € :DIJBq l]ouluuzs Bq
err.1o6uurosc aqleJeieJ 39tu lu>I.Blqgl V ,BuIo^ {_BuB$B^BIaJ -Etle a lule' ze lleze{le^o]eq'auel .ungsoruno; ín ruopporrg
(so8uerp1o.;
ll9lolru Á3a el]oltlzsndle toruoldulel e ep 'uag IBuI9u B
se'(cuezrg) tuolluuzng €llotldep8aur erín'ue^3u
(de4
-oLE,zs,I epl llrua>I 19quotdtÁ8g 'un(3a p>11osuur (srlodounuutsuo3),{1odeuuu?lsuo)'ueqríndal edorng
-BIq.Bl V ]}Joq ro3uet Ále4es eur leÁlauru 'uequrolduret-zstz1 s3€Iszy(snurtuetsuo3':jffi
sq Á3a 'ueq9(9to114 I]3I3{ zsoqluuo;tr 'ueqrealT4:Iuex l§},i:Lry;Xffi ,:',HT
IoJ ielzepeJ l3íe;-zsorauro11 qnzs9>1 19q3aln natsa; Á3o uaq
-Ée"rure51 ,{BIpBJBIII >IozvuvíBn re4o rEusepzuE se rurppes ]ello^ >lezseJolu so {EIuouIJ '1asesc
-J9l - -a>1 8rpad talelnda snJIllV sepoJeH
,Delegel
In>IIouB Á8ul 1a6EesÁu9lzs3Je{ - Ie^Iu'ltozolpn Etp 9zleíÁu9l s9d
Etpezezs, o z, zs 1 ze Iglpazezs, €, e,t zu uuq6,upl 3 oro3 ruru s e -urod u.ruÁuoztq ro>1rurupn Álaure ]gqÁuorotgtP,upa ruulor
'azsso uopglet 19qrvíuq >1olzsu.red se >1r6lozsquJ B 1qqg6ps 919 ugítuod qqese3uru6e1 te8tzs 9191 (9to>1n1-oquz5 zuze 'u
-Álotuo4 se IoqIeuIIaJloÁ3 4osn;9zolg sDIIlzsIueIIoII B IIuB -qdrg ouo4 ualeuruur) uaq9lg{I{ IBIzs€J4 e tpereur tÁuue
(zeueÁ6n
lurur 'eurpp(e; >1eu9391l t9íts 1azse.r}Iu B lueu
-eq'gteqtq uoppíe; É.B[^IT,rl ureu uuqeíop^ uo{osulozgJ
-qB zV ]BlIo^ >IosoJoIüsI eJeueII3 >Iouue IuB'4etzotpn8eur
l9rust re8esleíts gzruallaí >IBIIue sa 8assaÁladeuun ry
,uoleJ B {oltulo^ 1edellrczoul .(uere eqlunu
'ueqeznl luazs uelsl 4ot119 í39'1ascloq 9
,IBsBlo>IIB
souoF>I'lperuuruue; uaqlezeÁu
(tunl
-JoT IBIsZ€-sDI lazseirnur 3o.toE e Á3rl lu94u9pr'1;ls 'uu
Jo^ iellel {oEoro6 qqelut Bqlunu'1eu>lereuror 9qqol ]Bl
-lozslrl ureu uupqef8o {oJBzsBsJ so >Ie}uezs V ]BILB^ 9^9l
-eqJ9la uaÁuuo4 .ruru {IBlBzolIB^ qq9sJlo Jo>IItuB'>1ettotlur
-Bzs TBusDIIloz8e st ro4>1e 8euraq 1gqloEuelJuqzslp ns€uJ
-oq91,{3q e >13lInJe{9Ie >I.Blutur nuoldrd8o l1nzsa>I 19q6aan
llels3J B ueíept esupolIBJn snlJeqII Jo>IIIuB't9tepza1 auarr
Jo>pIB lozso^nlnlluzolu VllouJeru I9qs9JJoJ e 1oqqeueÁ6n
alalaluJazs8esgpl >1oEoro8 íJuaz.q u sa 51uuluzsJo>I IBIJ
-puexole zB llaloquozso] lalos ue6r lezselntu,rrur,trlr",
-elro4 soÁuozlq lezsa^nul IJ ul.rrq'- vzzop.roq ueaeur 1pua1
-teteqprelle) J,BqBq'qq9pl se qqesaíletgro uequoze osJ3^
snIJElueFS snlned rJ} 91Io{ uaqÁlaq Á3e taÁlaure sa'1ozs
1o.rÁueunse; snlrro8o1u' 91ozv lqe loulal3í8oEullr u'9lla1
ueq{opJnJ qat rczgB u Áleue 'nru o1uosuq soros oo/ lutur
,Bzssl^
999t Á6e uBA {I1n{u 6rzsoreruo11 uazs96e 'eltzsseur
ue8r elapera 1ou.{1eure '1rzolrel zoqsndp uaursr 1oí r zoq
-q€ ÁuaulalIo{ a,Iz3lelzsaJ l9leze{Iozs s9 uOu}zs >I3uI0^o>l
(sr
uroldural nrezs,{8eu e uaqozsar qqoí8el ep puurotdtÁ8g
lase^ei Á3a sa plttu911 1tzo>1pPoJ laíos sJa^ V ,,,[uolu
-nr1olrdu3 u tulruJ€Iu] uuposc B uoze l}alpl lunÁlurrn'- e(rt
- ruÁuua1 umt1olrdu3 reuror u '1ese8asoscrq ra tue4au 8aru
iolBss9sJoq 'Q" ,t9Trldozs ur3u11 u e1 eu; ueqÁua111ellg>I
(8eu
soJosJaza ruuu qqol uBqBIuJoJsJo^ 3oro3 1aurar tpq
SgJa-I{}ZsYÍÍq Sn)IZSsV,I)JZsod

Fmt: Misztta, a kolostorok városa,
Spárta közelében, ahol Ciriaco d'An-
cona a 15. sz,ázadbal neglátogatta a
rudós Gemiszthosz Plethont. Jo bbra
fent: lr Ciriaco birtokába került má-
solati példány Sztraból Geographia
címúművéből,benne barátja és írno-
ka, Agallianosz által számára készí-
tett lapszéli iegyzetekkel.
Tuloldalt íent: A korinthoszi kikötő
Kenkhreai Ízisz-templomát díszítő
űvegtáblára festett Homérosz-port-
ré. Figyelmet érdemel a bizánci
Krisztus-arcokkal való, sokatmondó
hasonlósága; Krisztus-képmás talán
görög múvészetihagyomanyban is-
mert ideálportrék egyik legfontosab-
bika, a Homérosz-portré nyomán
alakult ki.
Középen: Caracalla római császár
portré ja, Korintho sz, 3- század.
L egalul : Septtmils Severus, Caracal-
la apiának portréi a, a szalarniszt víz,
vezetékről.
rökök, nyugatról a normannok támadásai veszélyeztettek, a
századkőzöttpedig a kereszteshadjáratok csapatai-
II. és 13.
nak erőszakos behatolásai. A franciák várakat építettek;
Eszakkelet-Arkadiában, a Sztümphaloszi-tó mellett, ott,
ahol Terentius meghalt, és ahol Héraklészüldözte a mada-
rakat, egy cisztercita kolostort alapítottak. Itáliai fejedelmek
palotáikat az aíhéíLiAkropolisz meglévő épületeire építet-
ték. I458-ban, öt éwel Konstantinápoly bevétele víáfl, az
oszmán törökök elfoglalták Athént. A Parthenónból, amely
akkor keresztény templom volt, mecset len. Nyugati falán,
magasary halványan, de kivehetően még ma is látható egy
báios festmény, ame7y az Angyali üdvözletet ábtázo|ja, egy
latin nyelvú, fekete gótbetús epitaphium viszont már csak-
nem eltúnt.
Az ókori Hellasz úirafelfedezése
Hellaszba areneszánsz nem nyugatról, hanem keletről ér-
kezett, az utolsó bizánci uralkodók révén,akik éveken át ki-
tartottak peloponnészoszi váraikban. A görög szárazfőId
más részei és számos sziget a velenceiek kezén volt. A velen-
cei állami levéltárban még ma is megvan az az okirat, amely
engedélyt kér három, narancslekvárral megrakott angol gá-
lya számára, hogy Krétáról folytathassa útjáthazáiába. Al5.
században Gemisztosz Plethoq a Konstantinápolyban szü-
letett és tanult, igen tehetséges rudós és filozófus Misztrá-
ban, az ókori Spárta romiai közelében lévó kolostorváros-
ban humanista társaságot alapított. Az őt meglátogató itáliai
Ciriaco dAncona volí az első, aki magával vitte nyugatra
Görögország régészeti gazdagságának hírét.DAnconában
szenvedélyes tudományos kíváncsiság égett, habár tudósi
képességeimeg sem közelítenék Gemisztoszét, és teljesít-
ményei ellentmondásosak.
POSZTKLASSZIKUS ÚJIÁSZÜLETÉS
Ránk maradt Ciriaco d'Ancona hasyatékából az Augus-
tuskori ítildra zrudós, Sztrabón (Strabo) műv ét tarta|mazó
j
kézirat. Jobb lett voLna, ha d'Ancona Pauszaniasz munkáját
szerzi meg) mivel az ó leírásai sokkal részletesebbek és hasz-
nálhatóbbak, de a kéziratot Konstantinápolyban másolták
le számára, ahol a Sztrabón-kutatás már virágzott, Pausza-
niasz tanulmányozása viszont soha el nem kezdődött. Meg-
jegyzendő, hogy az ókori hel_veknek az újkoriakkal való
azonosítása, amit Ciriaco d'Ancona kiváló barátja és írnoka,
Agallianosz akézirat lapszéleire ín, egyes esetekben bizo-
nyára téves. A könyvet Ciriaco d'Ancona Keletrőlhazatérő-
ben magával vitte Misztrába. és on lemásolta egyik hiányzó
lapiát. Attól az időponnól kezdr-e, hogy találkozott Gemisz-
tosz Plethonnal, valamennl-i hell,név azonosítása helyes,
pedig néhány esetben ez lehéz feladat volt. Egyik helyet a
másik után látogana meg. és azonosította óket, számos eset-
ben lemásolta a feliratokat is-EzzeI megszületett abizanti-
noló gia tudománya, még mielón az itálrtaí ré gészet létrej ött
volna. A helynél-azonosításoknak csaknem azono§ jegyzé-
ke maradt fenn a Ptolemaiosz-kéziratok lapszélein is, és ez
uíóbbit - szerencsére - eg}- magyar kalandor, Gemisztosz
Plethon múveivel eg.T útt .\mszterdamban, a t6. században,
önálló rövid múkéngki is ryomtatta, mielőtt még ez a gaz-
dátlan lap elveszen 1-olna_,{mikor azután Ciriaco dAncona
a még mindig Eszak-Hellaszban uralkodó itáliai fejedel-
mek társaságában tanózkodoft) a romos helyeket szinte ki-
vétel nélkiil hibásan azonositona. [Az adatok alighanem té-
vedések. Plethon műl,ei r575-ben ielentek meg, nem Amsz-
terdamban, hanem Antwerpenben, kiadó juk Guilelmus
Canterus; a könyv Zsámboki János könlvtárában is meg-
volt (RMK III. 6a3.). Arról, hogy Canteru§ magyar - és ka-
landor - lett volna, ahazai szakembereknek nincs tudomá-
suk. Borsa Gedeon szíves közlése alapián. P. E.]
Ekkoriban a Földközi-tenger medencéjének keleti és
déli része csaknem teljesen a törökök fenn}ratósága alatt állt.
Görögország újiászületése lassan haladt. A l7. században egy
francia követség a Parthenónon több domborművet írt le,
mint amennyi fennmaradt. A templom középső részét
ugyanis kevéssel ezután, r687-ben, a törókök és a velenceiek
egymással vívott ütközete során egy robbanás elpusztítona;
a végzetes lövést egy német tüzértiszt adta le. A velenceiek
tetéztékabajtazzal,hogy sikertelen kísérletettettek a tüm-
panonon lévő oromc§oport leválasztására oly módon, hogy
köteleken leeresztették őket, a kötelek azonban elszakadtak.
A törökök visszatértek, a romokon egy kis mecsetet építet-
tek. A Parthenón köveit, sok - más épületből származőva|
együtt - tönkretették, eladták vagy elajándékozták. A I9.
század első éveibenLord Elginügynöke annyit szerzett meg
a Parthenónból, amennyit a rendelkezésére álló múszaki
feltételek közepette el lehetett belőle mozdítani.
 lnlgpq rfirr?F^ E3ü llgzJg
ÁJglsoJgIIBpü&I B s9 otíP zB u?dns3 ílI
_eüzs Tp9IE^ ellolzs3^J3 lll lázsa^nuJ
3oJo3 v,3J?s?lrz§}p lBuEz?q JDIuBq
9I9 uOgalazo{ uopuo-I ÉwlP8IoZs
]ollnAllou sn)Izs§8PI qqezs8el € rrl
-1r9) uEq-ösnoH Á3lJelso lp?z9zs .81
V'll§^l9 lázsalrd3 IsuIoJ 3 le]3dlew
'tlanladep zeteloz?]oulezs3lIdo 3oJ
-oa P 3áur3lJ3llu3^ala(uapa§ pq) ííYg
-Ppun]ou €lI^ nor}dg E?IIB z€ oIp?I
-p4'zselnru gzuep sTIeIuá§z V ]9u
-9uJz§á se89sdezs Q|í6o 11o1 635 Bg
-9ZoIg ? 33IIJ ?I?III?ZS z$^nuJ V .zol{
-3€sol8^ 3oJo3 B azol nütüas elulz§
(ruol9
i3uÁIaü€ srle}uaunuouJ .n:
-9Áu9ÁE auaa qoqq uaqw zV .adai
Iu8{n3^ (nu€s oIIJBJ]Eu) IaPr]dEu
,llo^ BísIolsI Zs9l?Dt9zs lalnda uaz
-a^au TBugz9l]uYs snJltv sápoJeH
(]9l1rq
u?q)u19ídBu 9 §or{ lz8 )í3uB3
_nÁu,,sla gle uEqu?qlv rí9íapl s9ll9zs
,sI
-íeu 1oro1 V {BPu363J lJoid9z
-o{ E lní9J lElloJo4u§ tsgluq ap 19
{9lr.^ I3^9s9lr}3^zo{ {os?Zo8lopíáJ
I?IIIOJ u€qEJBlI9 l0)losnlps s3 l?i9III
-9l 39Jo3 B uáíOpI zsuBzsáual os9{ V
'sBzuBln rc8lozs B luluI'ggo§o>I9lJ9 uBDIBd8 s3lJaeJI.OJ
9l
(ín
-o{IB zV ]3uoÍe.u91 sr >1oseto>JIE
olIoIu oJlueIeÁ6U Jo>IÁIo
(oJeIroIIo
'uapl4eu9 >1r§apurur tu3u,,(8oq >IuuuJ19*elr,r rr
-o>I9 ZB
lulllI 19qnJo>IrBÍ8s [e >I?uIruE leqqol uBq9IBlLü {elal
u
-9^l9 ue^r zV,l9{9lzoElop 3^I3III c{3ile^B^r;auoscbe tóp
-9Iu JJBZIq {od3u sBIu llotuel3 §o.{uozlg >Ilssnrls lzse^nlu
(sI
s9 {IeloInd9 Á8oq z? 9lBqlFopíBInr ,1".rii"r"q,1o3oroá y zsvnaH ?lru uozsvllaH
A régi moúvumok o1ykor igen vadul
burjánzanak. Ez a nagy gonddal ki-
dolgozoncsászárkori firenzei tripusz
(lent) átgondo|tan virtuóz munka, a
gazdagságot kívánja érzékeltetni, a
kiíinomult szakértelmet, a nagyfokú
önbizalmat és eleganciát. Lámpa-
ként kétségkívü érdekes hatást kelt-
hetett.
a
a
a
1" l
A neoklasszikus szobrászat hagyona-
nyosan a görög művek római másola-
tail utánozza: olykor kevésbé sikerült
alkotásokat, máskor remekműveket. A
íentipéldány Iobl Gibson alkorása. A
kutvás ifiú egészében félszeg és eset-
len: érvényesez meztelenségére, az
anatómiai részletekre, az őt megtá-
masztó fatÖzsre, és természetesen a
tapintatos falevélre, amely férlrúisze-
mérmét eltakarja. A kutya - ha magá-
bm nézzük - kellemetlen megjelené-
sú, de legalább realisztikus. Ellentét-
ként íme valami hurnoros: egy tűzoltó
görög sisakban, 18 $-bő1 (jobbra legfö-
lül), a mintát f eltelletóle g e gy neoklasz-
szikus lovassági sisakról venék.
A góróg hatások a modern művészet-
ben sokszor és sokféle formában fe-
A §7ed gwood-korső ( b a]ra lent) v 9o
kórül készült; ez a virtuóz és elegáns
alkotás ugyancsak messzire távolo-
don mintáitól, de negszüetett vele
valami úi. Az elgondolás harásosabb,
mint a részletek. Makriiannisz athéni
síremléke (legalul balra) a figgetlen-
ségi háború parasztvezérének állít
emléket, egy rendkílü becsiiletes
férlnak, aki maga volt a úszta er-
kölcs. Arca olyan, mint egy kiéhezen
farkasé; a monarchia alatti elviselhe-
tetlen szenvedései nyomot hagytak
raita. Ezt az emlékmúvet megható-
nak és megrendítónek érzem.
. Az athéni egyetem neoklasszikus
épi|ete (balra)batásos, de nem kúlö- a
nösebben érdekes, akadémikus fel-
fogása túlságosan édeskés.
'^-.
;-
,, ':§_r-t-
'é :--
j'.t _,
">..' -
dezhetók fel. A balettben korán divat-
ba jótt a neoklasszicizmus, de Ni-
zsinszkij faunkoreográfi áia IDebussy :
Egy faun délutánja] x9r2-ben (fent
jobbra) o|yan slílust vezetem be, sme-
lyet sokkal méIyebben áthaton a górög
szellemiség, és arnelyben a görög ele-
mek eróteljesen érvényre jutonak. Va-
lósággal úira felfedeztékazt, amit ako-
rábbi neroedékek elmulasztortak fel-
ismerni. Sokat köszönhenek a görög
vázák - akkoriban még meglehetósen
úidonságnak számító - tanulmányo-
zásának, Picasso éveken át ugyanab-
ban a vizuális és intellekruális környe-
zeíben élt, mintNizsinszkii, és tókéle-
tesen mindegy volt számára, homan
menti témáit, a görög míroszok irántj
vomódása azonban mindig különö-
sen etős volt (jobbra).
 1s>IEdEJBl ll3uzs?>I EJBIu -or'ot sru9íepr n;oqBq IIuIJT r 8eruuezsar qgodEuu8el rte.ry
(>Iesn>II3IBlZsou
-Bzs T€lsIJru B 3zsJed o^e^DI Iues loddesJ 'IuzolBIJo{ €lu9^pl erta8rzsle;-tzsozsauuodola4 B loIuBI
,{3a luozsu {olezso^nu V ,T€u€uzerumzs 19níal pezezs uoÉuqle16 'llop9zaíe;eq nJoqBI{ B Jo>IrurV
,? 1u ín ze 8ecreq
,0sgIe{IoJ
u uqturur 'tu9lte,rnuleruo sa tu94re49pu9íu 4o3oro3 >Ia,{uolzs3Ja>I B EuIo^ lJolDI uouelpg zseEe ze lo4
(loJJBpn{
rurotdtd8a e.uelr 'r49pr,l souoÁ8e,l Á6u .4elpde ueqsnlJls ->IB 1p,r ureu ue,{1aq soruuzs
.llelezel zoqryoq9q
sn{IzssBploou'9l1ala;8au 4euselzr roíeq u relalnda uJaporu Éesuepe8En; tgr(u,(1eruu 'tJel B ze e11 .3oro3 B tut 'tuzo;el
qqauaursÉe1 ,lu9uol ueqgpl qqezssor8e1 e 8rped l9qluod -eqEeu},{uuo>I llo^ üau uoloze lo^opuovseueluaqzazs
-uozs uozs?ude 't1ol s.roÁ5 gu sopa{o^ou e za etuusuzs ví ,zuade uod8o;1e eJesJuoJezs írg 19hplulu u^a.etolud
-tuodzo>1'll glu o JnleJotu seleulleloJ uaqlv,{ounJe>Ioquozs (.rr.rel.(6e
t,{prq Á8oq lpzse1 sr erru ío.rÁleq >19{r;119 urq9sn1
1o3o.to3 u pÁleuu 'uropluq trtsza oslé zE llo^ {oJol B luou -}ls {0^0 sp-oz8l zB lu9uoqupd B lulJozs,{1aruu'lsuel e lze
so '1euozsleí ladoJozs 9lolzo>Ielüo er,eí.oprtod >IBIBIuoJ B etpe8o;1e lueurelred 8oroE osle ze dEoq .setoJelüsl .4ou>Ielp
- uopolu souop1 _ 4o6tzs.lo qeEn,{u y ,teEeÁleq er eturoÁu -IoJIDI B I0llopu tuloÁuel8ere; uo1o o1u.t9lttotzsoaq 3o.ro3
suzoTlB^Beg ue8ept ualolunzs € luIIuBIB^ >IeüIepzDI 4ú3e uttor8eur uunro8rzs uÁuetrde4lzsured nroqeq r8esue1
ueltezaía;eq Etputtu 8eu s9 tto,1;.t p36ezsro4oroa e .eE -ta38ry r'zsruueír.r4e141,ruzedelÁuoJoI luos (ruzoÁuurulnu
-as,(ueEezs Á8uu 3esso4u1 e 8l9uglsou rueu>IpsJ oJelouelJol -Bl luos ueople;8eru loqel uJeu p>119u tuz,{u9.rllu ure |uu,r
tro1 qqu(n8e1 >IBuIIIBIIe uapa36n; lurru 4uu3ezsroto.ro9 u€qrunaznru uezs98e.r r-e8prrquruc B Joqozs o so 'lpulrur
.)í9lBI{s?^Io
lugJB.{8e ue,rle,{u uaqlele upquozu o>IJBIc Iueze{telgT sr aq pu4o;-dqoeeg e
1o3uu so Eo.ro3 rclBJIToJ >IeIgBlEJln sa -r)zloít1 ze 1oqe \ra.p; ruru 'r4eu 1ullos9ítsa;ot9íu11 ,e6as,{ua4euuet p1o; u 33n; e1
ozolpl8o; ptlBzsBIBrIsJe^Izs - {BuuB^ sI BIu uoselezseluJal -9t'{9ulq,{3n >I9{BI llo zB l9,r,(prue'torqo zs B lza EllBllIIIezs
s0 - {BlIo^ uBg>IouIBI[V lpseÁ8a IB>IIJaIuV zV.eJlel uulo^ -Ie 19qzstzsnolg qt 'a4.rt13 p,re,trpg.usruuo{ DI llollt^ ls9l
Tclzoq l9Iu9Io>I 911uuo ,{8oq B{I?uB 'ueq94r;y lpezazs -IBzssoJ qqoÁ8eu 6aur ep 'ltet urElg lnur 'te19 euatueqqop
,uuaJ
,6r (9dePery.t19
e 4oEo;oE e 1o 1euolnía,rrzssourueÁpur ttoz -Eeur st uaqeíepr r6uu u rul4J,taln89qo.1o 9p,r 19qÁu9ir"r9ur
lPEJBü u€qlodEIIB 9í uou3qlJpd B 8Ip
-o4 >1o6oro3 sl tto 'lpre4 ugrere11 rurdgne zu lo4ttuu se (uas
{9lIe>I9lJ9 s9 {?lFlzsu uequoze 4eraqura 6oro3 nrezs,{8e se -pp u3zs93a )plloJ9l uBqu9u3qlJ?d
ÁueEezs y ,1esl}sezsoJ uegleIelzsu sosBIIB^ B {ololol ? leÁI3üE 'rod;l1 u tuuq
le>Io^o>I E lo>Ieza
-eze4t;d9 rsnrdrc .{3e unÁEe uozoElop 1e4lo8oro8 'loí9zs
-qoJIeJ I9l9s?^ol s3sJualázslPq Jez
-JoBIcuBJd BtÁEBqIa pnequnu Jo>InuV rpd9 >1r4eu tua49;
-nt tau9u ÁEg ,>1,utlolJBl uEq1n{ouIq
,{8oq'4euitezssl^ lsoru 4ult'ttuozeurruzsa1 4opeurrÁuerr
ozseJ lleze^eu >IÉusoJB^ua) 9JIB) ,le>I9 >I9llol}Jozs uleu l9q Tsg
ze'4euzolml zoqsz.totd9u 9leu ,,rp;o1tl4J'. Á6a 4ezo 8IaPr pI^oJ se 'tzstlodo.t4y ru9qtz
t4 >1o1o3ue ze Ey:uue (rtdr.{urqop z9 lgl{o)íoJol 3 {.?lI9J8oJJe {3IeJueI
se -nídc.(8 sBIuIBlBrJ B llo^ \9nlq ze 'lo4eue8epr osp 91e6sere1 uozo>1 {oJgozsÁuel -al B uaEaa pÉzBzsLí v :ual ptqqof,
uaq>Inzo>I 9 zB uugulotdtÁ8g IpEzBzs,ór y ,uuqtezsJozsoJo -JBIu IJoT9 z€ >IBllolupIIId8eur >1olzsu.red toqdpp B Jo>IIIuB
ÁEoq
(ruauetlrue ,EüopíBIru unaznu ll3zseE
st uur 6aur >IeuI9 s9 '4atp ueguezs ,€u51 >1alpe4zsaí.lat JBW,(ta6esuepa6En3 3oro6 B >IelJelus{e
sI llgla >InsEIB,r euuapa36n3 ruur 4o6orot y ,4euozst9Í lade: -eJ tr3apuquB3 B aeluo13í se 1oqJ36
uaq-z€gr 4rrupleq redorne zt) tpra4 aq89slozo{ 9lBql,Bpq
-uál ú ]ellaluaulDl ap 1topeluazs tsol
-ezs soluoJ llBIB opI zse6o 1e3assozo4 3oro6 IBIsz€-sDI V e,rEe.l - InuBIlBJB^ BIvuJEzs DIuopuruI Ie^eIele^DI -ol9í?q ugle {ou€d Ix3ssns E Joqozs
,.gíír] 4o6oro6
>I9uetzsale uesotupnt'uequrallezs B -
EsBInpBqBzqe; 8uzs;o8oJgc s9 '(tzs9r gqe ze psu) V,eq-aEplJqupD 'ezeq auur alrr13
1et
-p9pza{ >Ios9J9lI3J ?€urcPn€nJB)I JBJÁuB^Júu I9s?{
9uJ9l uBqnIBJ 4os ueEe,r pBzBzs,8I8 3p 'pI IIBI{ ureu tlezsaEor tpaíretq ueg>Ia^e su-oo8l zV II9IEIuBqzslzsnela zE 3)íId6a ÁuozssB
y 1nEo.1o3 6tped p4
uazser ouroÁqqu sn;dt3 '4atl9zseq^IeÁu u9ln as9.reÁule t9sualrettry y -9! lI9^ 9lllashEauJ lglgpl zt za: rual
l
§a
,.i
?
$
,t
fl
],
1
]:üi:]
i,e,úl:];
lHi.:iil
: '"?l4 'a' ,,
_,;,
{,' p1:]5 l)
. .*\ }.:,ir
. í::gil,'' ,. fi,
t : i ,,',,. J'
\ ii ll"§l; /,," u
í1 ,i ,l
,\r. ]
#1,1# V]. i
SgJalozsYÍ[n snxzssvT)Jzsod
LEGFónn onórsÉc: A NyELv
A görög nyelv a hosszú idegen uralom idején mindvégig
fennmaradt, négyezer éven át folyamatosan használatban
volt. Soha egyetlen nyelven sem írtak olyan kiváló és az em-
beriség számára oly maradandóan fontos műveket, olyan
változatos stílusban, mint Athén virágkorában. Mindez a
szabadság és a diadalmas önbizalom eredménye volt.
Aligha lehet egyetlen olyan későbbi nemzedéket találni,
amelyben nem akadt valaki, aki görögril írott alkotásokat
kívánt olvasni. Természetesen amiképpen az elválasztó kor-
látok leomlottak a világban , űgy az irodalomban is végbe-
ment a keveredés. A Római Birodalomban született neo-
klasszikus görög irodalmi művek nagyszerúek és szórakoz-
tatóak; még ma is élvezettel forgathat|uk Lukianoszt (z. szá-
zad), és Plutarkhosztól is sok mindent (megh, po körül)
nemcsak élvezeftel, de haszonnal olvashatunk, főként azt,
amit Shakespeare felhasznált múveiből. Shakespeare azon-
ban anélkül hátolt e szetzők mondanivalójának mélyére,
hogy tel|es mértékben megértette volna őket.
Szent könyvek
A rómaiak idején születen írások közül csupán azokat te-
kintiük Homérosz költészetéhez foghatóan értékeseknek,
amelyek azonos mértékben járulnak hozzá ismereteink
gyarapításához és éppoly gyönyörűséggel töltenek el: ere-
denik vegyes, mint Shakespeare alkotásaié. Az evangéliu-
mok ugyancsak szent könyvek, mégis merőben más |elle-
gűek. Minthogy görög írások, akármilyen bölcs dolgokat
mondanak is erről a földi világról vagy a túlvilágról, bármi-
lyen nagyszerű is szellemes egyszerúségük,közvetlenségük
és szókimondásuk, meglepő és maradandó a hatásuk, ezek
is csupán művek a többi mű közön. Több tudományos ma-
gyarázatotigényelnek mq mint korábban bármikor, de túl-
,,Az elsó athéni csata", egy görög pa-
rasztfestónek a görög függetlenségi
háborut ábrázoló sorozatából vaió il-
lusztráció, amelyet Viktória király-
nőnek aiándékoztak. Korabeli nyo-
mat, A török helyőrség r8zz-ben
megadta magát, de t8z7 -től egészen a
háboru r8ll. évi befeiezéséig a törö-
kök ismét megszállva tartották az Ak-
ropoliszt. A képen láthatók a Parthe-
nónban r667-ben bekövetkezett rob-
banás következményei, valamint az
ágyúzás ellen emelt erődítmények.
 ,or (Ileuuozu
-nq üeu uB>IBZslezvuozBueselezselllJel eo 1II9 llgla >IBIBJ sa,6 zy rlnÁuozlq>pusolJul3p llo^úeu erulez
B JBtu sJlBs >IoIrDIB 5IBIruBlInzs 3 IeJ llosB^lo IoqsnI^IT Buo3 -9f3 4ru4os9lpl seuraleÁ8e zB {eu>leza ,uelar 8alaspeq
-uv.p oJBIJI3'uesala son,ru ro4ruru'ut>lrzsíe ze uoze Á8oq IBIuoJ B rue>193'1e rpeíret 8egLíepú8e 1aE8esÁuelzsere>1 u
pspIIB^ uolsI ,uruíuror
tnípnt,{olJa^eq {oJ qozs ípezvzs,9,a,r ro>1Á3e uo{r,zeul Dele1 'zstrqlr6J 1alalnda ze Á8urr. uoz
e 1oqu'uo'l9l;rur 8aur et4 u€qnJJo) selezJezs lunu uEqBJ -o>14oÁu9E9,r lllsu^ B >Ituporoduzs >1o6urrrr e ueÁ8oqe turu
-o{ s9pl rlu'l1ozr zseauerq4 zsor8roeg 9JpeuelJor B za 'tpaírat Á3r,r 1úIauIB 't1ol selpl uapaÁEe zu urau ugptp.ÁEe
,Ie^e33suepaleqlua>Ile
ze 1eu(uaur 8esÁuelzsere1 e se '4el1o,r 4es;lre ep 'ut,(5n {BuozslBl >IBuBz
-e§e za {euue llo^ u€q9lzsB uesolel9>Igl 1lrue{ areza\ 1o4 -u1 ruleloscdu{ 9II9uueJ lBssuurÁ8e 4eu4e8essozo4 saÁ5a ze
(uegzolaíaluu
-oJol B soJB^ B.{8oq ve 1u ml9 Áuuqeu'uelueur lururepa'leul3l3lnlsel {9p3>Is3Je{ §e {osorudr ryueq>los
(esrzeq
rcle; Álod9utluBlsuo) t1o6unoleqro>1 Zseu3lJol 3oro3 rE -o.rul 8oroE sDIIzssBp[ B
lurur'Á6nueÁ6n ru4epesrel
(9qotn3e1 ,s
-er e tlnf,Be 1euuzs9s3 gsloln zB Jo>IIIuB fuuq-ۤ?r uEeur e llol8eur >1euuodosc tsglurr >1ilEeprrry11 19resetld9
TozJ.ezs uJePoW 1e;4aE9ssozo4 Áu9zsere4 ggesH IIn>IBIBpI l9qq3 zB s3 IgJ
-eleze^Jezs nüIBpBsJ.Bl >I9plsz llop9lezluelleq u urauuq'9zs
(lualfuelzsaJo>I
tue18oro8 ures ures '19r4nsulpuapl ru >1rse 1oreÁuozsl^ 9IB^ zoqsuurÁ8a >IozB s3 I9x:IosoJB&(6Bu
>1o6oroE e tJeul
.lJeze uenJ ,9zo31Áua1
-Bpuoulel{9puelíuqlrt1oltueu lretusr8eru utJos Iusuzuln zB {BscIueN 19ne3
-ezs.{8e 'uatolnzstííqr sI Joz§qqol sa 'lptluuruueJ loza{Jezs -gstuíes >Ieuarel9 8epir 3oro3 ITeqJo>I t eígloulgzseg ry4
IIuIBpBsJBl lullu 3p 't1ol uelleteqzoÁururro1 3asÁ3a re>1 ,u9{9lJ9
9119ppeÁ3e >1oumtla6uu,lg ze
-Btlod lmur üoIBpoJIfl lJuBzIfl V ,utqaloulq e6ese3ueÁ3 lelzolle^ Iuau ueguoze za 'zsolauro11 luttu'se>lapra aqsal
lI9{9J9 uepurru Jo>I B lurIuBIBl 'e8essede>1 sa u8us8tpze8 -el p4,ffioq'suu^ IueN,leÁ8e 1eueu9 ureu'uopgur soluluu
uapulü >Ieuleso{oJo Jopue5 Á3e51'uenleÁu 3olo3 >1etzoÁu -íes '4uÁtuzuqÁ8a 3oro3 e pssetldele8eur t 1azza rtqeq'ruel
-eurlo11oEoroE leÁleure'4eueluleJal lulupporrqteíes t9p -11o.ro8aur uulo^ >Iauel >Ieuelerd94 >1oEor93 e
tlue 'a1 .4 tu4
IuoIBJn IBIII9J B {erInJo{DI 1o3oro3 y rpq8eru uBqqBJo>I -o31op ue,!o Ilelepuoú soleleposJ {BIIuB^ se 'eruueur eq9p
(snruos ,uolní
|a^Aa zvzs ftuJ8ryed 9t1o>1uIlBI sn{Izsssp1 9sloln z€ -uezse^ puqezs ules >IBuBJos uelleÁ8fl 1nezseríplzso
-ny 'l1oa usruuo1 eíglzrezs Japuua7 s? 9J?H u 'zsorezsnl4J tuuruÁ8a taletzsn sa s3leul3 lJ9IBs9J} n^I3Áu 3oro6 se4zeqeu
,uegr3zsello{ 3oro3 u uatue1 ep'Áuo4oÁ1o3 s9'9I9^pI llo^ 9qs9^3{ {Bu9J} IBd 1e)í9 {9lJ}
-eí t9re ssrr; Ítloze>pueleí 1u9>139sueleí ín uezseEe e8esseíle1 ;o>Irure lurur'lesaílerte19 s9 {9pl l1eseílel9re Álodde sr uur
-9re se u8es8epzu8 >1eure,rnw ]a^ou se^uazsuo>IoJ Iü üeu Eeru >1orunqe8uutta zu Epr '4esuapu{ep uer,luaqqop8aur
8Tpeds9 '1etloa >Io^eu uulzsnd 1usc ureurezs 9 ze uequoze {B>Iunü v 1ezg,to89spere; u 8eur eure ureu eselelualeíeul
u9luld s3 zsoJeIIIoH ,ezssu 1rpÁu Erxo,{uuruo,{3€q ruríBp fioq (rualreurslloJ utlze qqgs9>I :lolBJIz9{ rrded tlat; 1eu
-orrEoro8 r1o,rgltule'gzusallaí s9zr9unÁ8a se 8esruurerp e er -lpÉzazs,ir e tuulloseurel ueqlllosopese{Iel uozp]r'uo4ozs
-e8ussu>lunur zsou€tuol{ ,seÁuoare sr Bru 6eur rtue Cetetlrtvzs IuuolJol Jo>plesezepoJIoJ uoÁII zB lur_urv ,lBzolIB^ ozslel >IBu
telroleÁ8sqlr,r .{uelzsere4 B 18 >Ielle^ ri(uuuro,ffiuq gptsz -uBIlBpBDí Eeur se uBlle{ozs'ín Á6e lInJe>I equJezo{ 11tzg{
ueÁ1o 1os >Io^nru B >Iezg1u>plosplo{Ie uo4 u9,11s,tu 19ptsz >1u>lunur8oroE e uuqurulMuo{ Jolsolo>I-soue{ luez5 tzsotu
Áu9tzsere4 u 'ueirlefu JIzs uBgqBJo>I le)plos ureu B >IBuIIB -lud u rezsÁ8e 'ulauu3l ts9zÁ8aí8eur rzíelalauo,(5a peqezs
ueg8esuo1o.r soJozs u36I Io^nW,lIBlB^Iq gqBsoluoJ 3IoJruI BH ]eqqalpre>ps p,r9í "ruru >1aÁue3eJ-zsoJpuBxe[V IJo>I
(luolu ,Ie
-ues llesl^ rueu ap 'lrezs llel eJ^euJ}q IoqB BqÁIodBu -d9zg>I V 9luqpuour oí >1os ureu 'uoíerl91 uusoleure.f1o;
-puelsug, pÍuur'uuqtnríeg t19 tu9lsnu9>IBl([,llozBIuJBZs ue.l1e,(u 3o,ro3 uuqrold9zo1 e,(1eure'1ore8eurot gzueí.rnq
((ueqzsíuoH IBIu e) ueqezseureg 8egtu
I9qp9IBsJ 9prsz >IBDIoleJIJIDIodu ze 1uuloze sa I9JBIunIleEuele spuIBI
-}zsop,\'11o1elnzs uBqBIJ}zs,llolo>IIB uBqpuzuzs, 9 e D'l€' 11otl ,qqgt;puÉeru
9J}z§nuüry 3oro3 zsousulou - qq9l9^pí3e1 e uadda4ut1ol -Ee1 se qqutzsy8ele zsalpuow?od B srEeur uuquozu lulJezs
'4nílluruzs rueu luo[IIA s9 l9luuq Bq - 9qo>1Áu9zsere{ IJo{ uaÁueuralan,ersezaíe;r>1 >1uulettní la>Ielozou IsBIB^ sn>I
,8aur
-dgzg>I qqoÁ8uu8e1 y tunzs rue§ lazs9tlo{ EoroE y -uzsnu'stpnptrrrpur reíqqoí8a1 4e,rnru g,IlmJlleurra11 snd
Á8nIuB JBIu B
,l9 Blzoapp J}zs -Joc rueJelu seÁl9ruqet s
9l3zseg uarr.laÁu 3or llnur'qqesaurppeí
-o6 l1nuel uuqueqrv' 91v tr l9quulzsep4 Á3e'zsorrnqdro4 -Jel IDI{os,{IeuIB s9'ueq8ulears B IeJ >IalzepeJ ucqcuelsoru
'uÁuu,rl;uul ]ropl98eur la88asuepeJe Ále>lesc ep '1elore tei(leuru 'opl 1gqrutMuo{ 9z€IuIBlJBl lE{9{ImIu 9luos
,rtlu
ploul9l 4t,{3e u9íap pezezs,t B lIusBJI ,IluIJ9 lnuepe^zo>I -Bt{ B I9qqV sn{nzslul ruloldrÁ8e 'uo4 uezrlaÁu 8o.roE es
sr tur 6eur le>lgseir1o Áuo>1e8oJ B IIIIu'rlepere F^I{pueJ {nI -azo>IelJa r)slo IunonBIuJeH sndlo3 e 2salpupruxod v,Ezsíl
(1eoltpua.r8eur
-at9,t8uuq sa ua8r I3^nIu 3p'.lezspuer re>lrz -p>1 9zo8Muel uBoIB^uB^ItÁu ueteqe1 sr uo{pur lníteqte8
-U€lau 999ÉeI e lurur'xopurud se tp1o,{uoq 1nuapeleqles -I9Iel {esc s9 teJ 4p;tt lu9Pl9fuJg Áue,rpq uüdnsJ ouu3lsl
(1al9tepe.re
-I^Ie BU9zoIU ltozo81oprT eprp zy ,8eur rpq uegeruedure3 zsrz1 Á8oq Eoro6 {BIruB se le^ezsoJ 1qgot Muo>1
It39^ s9 'uegerszre4 ugí 'ttotluut uBqBuI9)l ,llo^ EoJoB 3 ezsso 9teqtatzeÁ8a uezeqeu Á1o st us9p9ÁE9n ru.utn 39sso3
elleÁu'rcurgr e,teu'ueleilzs uuqurotdrfBa 1I9 uuqpBzezs -9IT^ s98tsulzsr} u 8eur'tle>lretsoü ÁIo se üouu Á1o eíEuuq
,€
zu zsoun914'sn;gzolgsqpl 3oro3 qqesgruelaí8al V,uoí '1t>p1o3errrr.ozs e^Iepzrt} uB^ olol elÁuue uuquozu elleÁ,51
-IB^ elruolleleqlpe>Ile e:uríazoífisBIIü^ sIIBzJa^Iun so soÁI
,n8esrtuelezs Blzsll se ÁIoulo{ ie8el >1auemvl n.uJlc
Jpru
-eurazs Á3a ,(8oq'zoqqe t1o,1 se8as,(8e e88ale r9ur 39pr e ueq -ozstuolv snralndy'ozr3zs uIlBI B 9tuq6eur paq8esla)
-uozu ueíepr >IBIBIu9J u |1uuozst,uí lederezs Ále4esc uaq9|9 trcEgssotgíus nru uepeJe zEEzssí^ eípu uanurlat
-UgzoIU u9lBI4 1as9pzd9>1l3 llol}{BIBDl Iorlauetsr 3oro3 y -reÁEe se ue9lequ9 (s9l;pro;rlqtq uoÁ8uquaoí) (uoIsJoA
I9rI9{ s9 {osrygzolld zB
pezlJoglnv" .rry'tpzs94 ueg-II9I }ulrueprr'eqqrg guag
rzr.e
,o9SI ze so BlBzolI8^
n,rleÁu 1o6uu leulau JeglnT ,zeqqo
)eue>l nelíe; 391a tloa ruau 6our uedda4uopíeIru üoFpoJI y(leq u
-tualeí (ueqeíBluJoJ snúzlqppnq e) uuqgtpul-{BzsgluilIIBI 1oqe 'sr
po 41tl9pq {elFzse>I {o§BupJoJ
,l^1eÁu ode>l8eur se
((tua4urole8zour
-err uolso1o1) uegguqumquo51 s9 ueíp1o1 nrezsi(8e'setala>lot elulzs Á6oq'B8eslBíes oraÁu8aur 1rÁ6e
T}JI zB e,rlalp 'uuqEusBlzsnd lluoldil8e ze 'ure4eprnurerod >Iouruuolun{op g )eqqese>I9lolll Eu1o3 soÁuozrq >Iozsou
11o,19t 39pl ll9zluellaq e 1erup8zour ts9p,r ppeq qqoÁE -9lJol B lreze 'le4nselíe;Eaur Tuz}g uessaqa1 erlosn8o1oet u
(llo^
-uu6e1 u s9 Áu.uEod Earu ezser 9í edgrng uaqpazazs ,(8oquras '4uul9zs 19n1o31op seÁuo>I I}l s9 {usoluo; ueso8us
ATa.{,N V :cgs)QuQ BíI9d9al
 LEGFÓBB ÖRÖKSÉC, A NYELV
. "" "" Pál apostol elsó térító útja

Pál apostol második térló útja

- - -
-. -.- Pál apostol harmadik térító útja

pál apostol római Útja

aRómaiBirodalomterülete
-ffi

Pál apostol utazásai

i. sz.46 és 6z köziitt
Pál római polgáriogot nyert tarszoszi
(Taisus) zsidó volt. Fiatalon megis-
merkedett a görög nyelwel, maidJe-
ruzsálemben a híres Gamliél tör-
vénytudós tanítványa lett. In csada-
kozott a farizeusokhoz. Jelen volt Ist-
ván vértanúmegkövezésénél. A ke-
resztények üdözése céliából igyeke-
zett Damaszkuszba, amikor az Úton
vakító fényű látomásban Jézussal ta-
lálkozott, s emek hatására megke-
resztelkedett. Maid két évtizeden át
sikerrel terj eszrette a keresztény hitet
Palesztínában, Szíriában, Kis-Ázsiá-
barr, görög földön, majd Rómában.
Három nagy missziós útja volt. 58-
ban Jeruzsálemben letartóztatták,
ma|d óo-6r-benRómába vitték, ahol
ó3-ig raboskodott. Ekkor szabadon
engedték, s ő tovább folytatta térítő-
tevékenységét, eluton egészen His-
paniáig. Esy második római fogság
után 6z-ben kivégezték.
kott el sem egész Hellasz) sem Róma, és a szultánról sem
emlékeztek meg úgy, mint Livius hőseiről. A görögök meg-
őrizték kulrurájukat versben és prózában egyaránt. iu Éro-
tokritosz, a krétai nemzeti költemény , a 16. és 17 . század íoí-
dulója táján keletkezett. Erős velencei hatást mutató verses
regény, de a verselés, a dialektus és a szellem valójában kré-
tai görög. A krétai pásztorok egészen a legutóbbi időkig kí-
vtilról tudtá\ és énekeltéka hegyekben. A Nicander Nuci
us néven ismertkorfui menekült, akiVIII. Henrik angol ki-
rály uralkodásának végénHenrik oldalán harcolt egy görög
ezredben a skótok ellen, prózai beszámolót készítettAng-
liáró| Írországról és Európa nagy részéről. Művével nem
vallott §zégyent) nem kellett letagadnia a görög történet-
írókkal való rokonságát. Feliegyzett egy beszédet, amelyet
valamelyik dinasztikus háború alkalmával egy görög tartott
Franciaországban harcoló honfitársainak a csata előtt, és
amely Thuküdidésznek sem vált volna szégyenére.
Nincs semmi különös abban, hogy a törökök idején a
legiobb görög nyelvú művek közérthető, közvetlen stílus-
ban, ízes és kifejező para§zti nyelven íródtak. Ez Edward
Lear vízfestményeinek Görögországa volt. Makrijannisz
emlékiratai jelentik a legkiválóbb példáját, milyen hatásos
lehet a paraszti nyelv; a szerző aíiiggetlenségi háborúban
harcoló katonák parancsnoka volt, művei a fiiggetlen Gö-
rögország első nagyszabá§ú alkotásai. A még századunkban
is alkotó leszboszi (mütilénéi)Theophilosz naiv) de üde és
igen tehetséges festményei szellemileg ugyanehhez a világ-
hoz tartoztak. Persze nemvalamennyi görögműíródott pa-
raszti nyelven; Konstantinápolyban az egyház révénfenn-
maradt egy hivatalos, klasszicizáló nyelv is. Ennek az ország
hivatalos életére és kifinomult irodalmára gyakorolt bénító
hatása csak a legújabb időkben tört meg. Merev, kellemet-
len, bürokratikus stílus volt, de hajlékonyabb és kifinomul-
tabb élőbeszédbeli formájának akadtak erényei is. A prózá-
ban alkalmasnak bizonyull azirőniára, és egy ázsiai görög
szerzőnek A katonás élet címen, névteleniil megjelent 19.
századi, humoros visszaemlékezéseit semmilyen más stí-
lusban nem lehetett volna megírni.
Ez a stílus hozzájániahhoz, hogy Konsztantinosz Kava-
fisz (1863-rg33) alexandriai költő versei oly meglepően ere-
detieknek tűnnek. Kavafisz családja Konstantinápolyból
származoí\ és vagyonos volt, a költő ennek ellenére az
egyiptomi brít kőzigazgatás öntözési osztályának hivatal-
nokaként dolgozott. Költeménypi gyakran a késő klasszi-
kus görög történelemből vett eseményekhez íűzött kom-
mentárok, amelyek íránt rendkíviil nagy olvasóközönség
érdeklódött. Homoszexuális, szenvedélyes természetű, és
politikailag igen elkeseredett ember volt. Kedvenc olvas-
mányai közé tartozott Oscar Wilde könyve a szocializmus-
ról és Gibbon A Rőmai Birodalom hangathísa és bukásaci-
mú munká|a. Mind íróként, mind emberként ízig-vérig gö-
rögnek tekinthető; egyben a végletekig modernnek is.
Nyelve, amelyen átsüt az irónia, valószínűeg lefordíthatat-
lan. verseinek ritmusa szinte utánozhatatlan.
A legnagyobb modern görög író azonban feltétlenül Ge-
orgiosz Szeferisz (r9oo-r97r) volt, az egyik legerőteljesebb,
legmegindítóbb és egyben a 2c. század egyik legbölcsebb
költője, aki Paszternákkal helyezhetó egy sorba. Szmirná-
ban (Izmir) született, s amikor a törökök elpusztították a
görög Kis-Ázsiát, menekütként került Athénba. Rendkí-
vül alapos oktatásban részesiilt, műveltségével, olvasottsá-
gával kitúnt a hivatásos diplomaták közül, de hát ő egyben
nagy költő is volt. H. Miller szerint,,elindult az egyetemes
költészet felé, de szigorúan ragaszkodik hazai gyökerei-
hez". llz úigörög nyelvben, s annak történetében való iár-
tassága álapoztameg nyelvi csiszoltságát, tömörségét, ere-
detiségét. Múveiben a modern görög nyelv nagykorú lett.
Eppoly erős, mint valamikor volt, éppúgyalkalmas rá,
hogy bármit kifejezzen, mint Arisztophanész idejében,
szerkezetileg éppoly nagyszerú, mint amilyen modern.
IilJaTnuat 9yzsxo9QuQc
GÖRÖGORSZÁG TERÜLETEI
IaJlI]oulIJ cYZsuoOQuQc
GÖRÖGORSZÁG TERÜLETEI
IaJlI]ouaJ 9yzsuocQuo9
GÖRÖGORSZÁG TERÜLETEI
IaJlI]ouaJ 9Yzsuocouo9
GÖRÖGORSZÁG TERÜLETEI
KISLEXIKON
Ahol lehetséges volt, kerültük a könyvben a szakkifejezé-
sek használatát. Azokat, amelyek magyarázatára nem volt
elegendő hely a szövegben, alább soroljuk fel.
agora: a városok központi térsége, általában négyzel
vagy téglalap alakú, oszlopsorokkal, köz- és szentélyépü-
Ietekkel. A rómaiak ideién egyik oldalán általában hatal-
mas,,,basilica" (törvénykezési és kereskedelmi csarnok)
állt, a többi oldalról oszlop vette körül. Ennek leszárma-
zoítai a szerzeIesi kolostorok, kollégiumok és főiskolák
belső udvarai, valamint a vidéki városoknégyszögletes terei,
Akadémia: kellemes, füves hely Athénon kívül, fákkal,
díszes épületekkel, szentélyekkel, gyakorlótérnek hasz-
nálták a fiatalok edzéseihez, Szókratész és különöskép-
pen Platón tette híressé, ez volt filozófiai iskolájuk köz-
pontia. A helyet sikeriilt azonosítani, de a területet beépi
tették,
Akhaimenida birodalom: a klasszikus perzsa biroda-
lom.
aknasir: keskeny, mély kútban lévő, a korai bronzkorban
használt sírforma. Mükénében ezeket a sírokat körben
helyezték el, és valószínűleg kőből készült sírkövekkel je-
Iölték meg,
akrotérion: terrakottából vagy márványból készüt díszi
tés az épületek tetejének csúcsán vagy peremén,
amphora: kétfülú edény olai, bor stb. szállítására. Általá-
ban hosszúkás, gyakran keskeny talpú, alkalmas rá, hogy
öszvér és szamár hátáta kössék, könnyen kezelhető.
Ugyanígy nevezték a hasonló alakú, kisebb kerámiát is.
cavea (görögiil koilon): íélkör alakban, lejtősen elhelye-
zett, kőből készült üléssorok, amelyeken az ókori színhá-
zak közönsége a szabad ég alatt helyet foglalt.
cella: a templomok belsó tere, ahol a kultuszszobor állt.
démosz: Attikában a falvak vagy kisvárosok közösségeit
hívtákígy. Ahelyiközösségekmegőrizték alapvető politi-
kai és társadalmi fontosságukat még az 5. századnagy ré-
szében is.
Dioszkúroszok: az ikerteswérek, Kasztór, az atléta és
Polüdeukész (a rómaiaknál Pollux), az ökölvívó. Félig
emberi, íéligisteni származásúak voltak. Elsősorban
Spártában és annak aírikai gyarmatvárosaiban tisztelték
őket. A név jelentése: az ifiak, akik Zeusz fiai.
dóroszlop; díszítésnélküli oszlopíó és sima oszloptörzs,
eleusziszi misztériumok: kultikus beavatás, amely az
athéniakatésvalamennyi görögötkülönleges kapcsolatba
hozta az istenekkel, és beavatottiainak boldogságot kínált
a túlvilágon. A misztériumok középpontiában álló termé-
szeti ielenség a búza növekedése volt. Eleusziszban a Föld-
anya szentélye állt, akit a gabona istennőjeként tiszteltek,
Az itt található barlangról úgy tudták, az Alvilágba
vezeí.
epikureusok: Epikurosz követői, az élvezetek filozóflá,
ját, a világtól való visszavonulást, a barátság és a magán-
élet fontosságát hirdették. A félelem, a remény és a vágy
korlátozásával az ember eljut a békéhez.A keresztónység
is áwette ennek a filozóíiának néhány elemét.
feketealakos: vörös alapon, fekete alakokkal díszíten
agyagedények.
friz:. sza|agszetűen futó dombormú-sor, amely a temp-
lom-falak felső részétdíszítette.
georyetritus stílus : ismétlődő geometrikus motívumo-
kat alkalmazó díszítő stílus; a görög poliszokban az i. e,8.
században és azt megeIőzően élte virágkorát. Későbbi
szakaszában kibővült motívumkincse: iovak, madarak és
emberek, temetési- és csataielenetek, körmenetek és ha-
jótörésekábrázolásais előfordult,Azagyagedényekdíszí-
tésére szolgáló stílusnak tekint|ük, de a falfestményeken
és a textilfestészetben is alkalmazták.
Gorgó: mitológiai nőalak, haia kígyókból á1l, oly félel-
metes, hogy aki megpillantia kővé válik. Számos ábrázo-
lása - ezze| ellentétben - inkább humoros.
Hellészpontoszz az Európát Kis-Ázsiától elválasztó,
csatolna, aFöldközi-tengerészakkeleti csücskében.Tió-
ja és Bizánc egyaránt annak köszönhette fontosságát,
hogy itt, a Fekete-tenger bejáratánál feküdt.
herma: magas kőtömb alakú istenszobor, csupán a fejet
phalloszt mintázták meg.
fr....T*.9:
lludfla3 vunoroo
eoeny.
lndoeurópai: a szórat9.században annakaz eredetileg kó-
zös nyelvnek a megielölésére használták, amelyből az egy-
mással rokon ind és európai nyelvek származtak; használa-
ta később kiteriedt azokra a népekre is, amelyek feltehető-
leg ezen a nyelven beszéltek, valamint ezek ,,népvándorlá-
saira". Egyes lelkes rasszisták úgy vélték,hogy a germánok
és az afganisztánipathanok e népfaita legtisztább leszárma-
zottai. Még ma is beszélünk indoeurópai nyelvcsaládról, de
sem e nyelvek kialakulásáról, sem különválásukról nincse-
nek megalapozott ismereteink,
ión oszlop: keleti görög erederú, íinoman díszítettoszlop,'
az oszlopfőn olykor voluták (sematikus kos-szarvpár).
Iszthmosz: az a földszoros, amely a Peloponnészoszt ösz-
szeköti az európai szárazfölddel, napiainkban a korintho-
szi csatorna vág|a át,
karüatida: előcsarnok vagy oszlopcsarnok szabadon álló
nőalakot formázó oszlopa, amely feién hordozza a geren-
dázatot,
kentaur: emberfeiű és felsőtestú lény, amelynek állati al-
sóteste van,
koiné; a hellenisztikus kor nyelvjárási saiátságok nélküli,
leegyszerúsödött görög nyelve. Szóban és írásban egya-
ránt ezt használták az egész görög világban.
koré: archaikus lányszobor (1. kurosz),
korinthoszi oszlop: az oszlopfőt gondosan megmun-
kált, kőből íaragottlevélnyaláb díszíti(hellenisztikus). Az
oszloptörzs hornyolt,
kratér: bor és víz vegyítéséreszolgáló edóny, néha szűrő-
vel, ill. szűrőkosárral volt ellátva.
kupola-sír: kőből készül, kupolához vagy méhkashoz
hasonló építmérty, hozzávezető folyosóval (dromosz) és
nagy beiárati aitóval, a bronzkorban a gazdag arisztokra-
tákat temenék ilyen sírokba. Olykor rendkívül nagyok
voltak, arányaik tökéletesek.
kurosz: ifiú; archaikusan megformált, meztelen ifiút áb-
rázoló szobor, készitéseazí. e. 7. és 5, század között virág-
zott Hellaszban, Megjeleníthetett istent, atlétát, esetleg
halon ifiút is, de lehetett egyszerűen valamelyik istennek
szánt fogadalmi ajándék is,
künikoszok: a világi értékeketkigúnyoló filozófusok,
akik durva ruhában jártak és szegényen éltek. A kereszté-
nyek átvenék az istenek ellen felhozott érveiket, továbbá
számos erkölcsi és társadalmi tézisüket.
lapithát: mitikus törzs tagjai. Nevezetes harcot vívtak a
kentaúrokkal, akik egy lapitha király (Perithoosz) eskü-
vőjén lerészegedtek és erőszakoskodni kezdtek.
léküthosz: kis méretú, athéni olaitartó edény, amelyet a
halottkultuszban használtak.
Levante: a Fóldközi-tenger keleti partvidéke, ahol a Nap
felkel; a Bizánctól (Isztambul) Jaffáig húzódó partvidék.
lineáris A: a görög bronzkorban használt két írás közül
a régebbi. Még nem fejtenék meg, hasonlít a lineáris
B-hez.
lineárisB:amükénéiekbronzkoriírása. Sikerültmegfej-
teni és elolvasni: a görög nyelvnek egykorai formá|a. Nem
betú-, hanem szótagírás, vagyis az egyes ielek nem egyet-
len hangot jelölnek, hanem egy szótagot.
metopé: egyetlen lapból álló, domborművű faragvány.
Sorozatban alkalmazták, függóleges mintával díszített,
üres kőlapok választották el őket egymástól,
ódeion: fedett színházhoz hasonló,,hangversenyterérn".
omphalosz: a Föld köldöke, a világ középpontia. Az an-
gol karácsonyi pudinghoz hásonló alakú, gyapiúszala-
gokkal feldíszíten kó ielölte helyét, Delphoibanvolt talál-
ható.
odentalizálás: görög múvészeti stílusirányzat a korai ar-
chaikus korszakban, amely főleg keleti díszítő- és állat-
motínrmokat használt.
orkhésztía:tánctér a kórus számára az ókori színházban,
a színpad és a nézőtér közön.
osztrakiszmosz: athéni módszer az indulatok kiiktatá-
sára a politikából: népszavazást tartottak arról, szükség
van-e száműzetésre; igenlő válasz esetén úiabb népszava-
zásra került sor arról, kit száműzzenek.
palaisztra: oszlopcsarnokkal könilvett nyitott térség,
amelyet testedzésre használtak.
palmetta: felfordíton szív alakú, sematikusan ábrázolt
íiatal pálmalevél.
Panathenala ünnepi iátékok: Athénétiszteletére,
Athénban, közönség előtt, nagy fényúzésközepette ren-
dezett állami ünnepség, körmenettel, sporwersenyekkel,
díiakkal, A bemutatott áldozat után a levágott állatok hú-
sát szétosztották.
paraszkénion: a színpad kóépüetének (szkéné) oldalsó
szátnya.
parodosz: bejárat a színészek számára az ókori színház-
ban, amelyet a kórus is használt.
peristiilion: a templomot kórüvevó oszlopsor.
propüloia: csarnokszerúen küépzett díszkapu.
selyemút: Európából Kínába vezető szárazföldi út,
amelynagyiából a volt Szovietunió délihatára menténha-
ladt.
szatír: Dionüszosz istenkíséretébe tartozó ló-, vagy kecs-
kefarkú, disznóflilú, a nimfákat bujaságukkal zaklató mi
tológiai lény.
szatrapa: a klasszikus kori Perzsa Birodalom tartomá-
nyainak kormányzója.
szeleukida birodalom: a szeleukosz-dinasztia kis-
ázsiai birodalma; Szeleukosz Nagy Sándor egyik hadve-
zére és keleten legfóbb utóda volt.
szofisták: ókori görögíilozófusok, akik az i, e.5. századtól
azi. sz.l. százaőig mint a bölcsesség hivatásos tanítói mú-
ködtek. Etikáiukban és esztétikáiukban a relativizmust
hirdetik, a természeti jelenségeket racionalista módon
magyarázzák,
sztoa: különfóle polgári és kereskedelmi célokra szolgáló
oszlopcsarnok, mögötte rendszerint termekkel, amelyek
olykor két szinten helyezkednek el.
sztoikusok: hűvös nyugalmukat, higgadtságukat min-
denkor megőrző, heves ateizmusukban viszoní, paradox
módon, szélsőséges filozófusok. Logikai és erkölcsi érve-
ik érdeklődést keltenek ugyan, de felingerlik az embere-
ket - mondotta róluk Horatius.
temenosz: elkerített szentélykörzet, az istenhez tartozó
szent terület, amelyet külörrleges szabályok szerint igaz-
gatnak,
városállam: független állam, arnely egyetlen város kor-
mányzása alatt ál1, ahonnan a környező - kisebb vagy na-
gyobb - terület feletti íennhatóságot gyakoroliák, Az ilyen
város vagy állam néha mesterséges úton, azaz elhatározás
eredrnényeként iön létre (ilyen volt az arkadiai Megalo-
polisz vagy a messzéniai Messzéné), a fennhatósága alatt
álló tenilet lehetett igen nagy (Anika vagy Lakónia) vagy
kicsiny (a boiótiai Plataiai vagy a szicíliai Megara Hüblaia).
vörösalakos: fekete alapon vörös alakokkal díszíten
váza.
223
 lzz
,ulJefl ,szuu6'erirno1 ,(ezíer gf; üneznw uorJ
'ünas
,o ,t ,q>1
-nW s3tIJIpBB}s :ol,§,J ,I ,q{ '3Jo{ ÁuE^JBuI IDIIDV,q,il, :9zzr-o9tl ,e ,r t9;srudt3 DlsJoJqozs Buo{BJJaI T| ,I§ -{?JI :oo9l lgqzsozssoüx olluJlsl s9,sDI V,t,l{
'on tzíBJ zel V TIrnemW uoIITBr1 : oorr-ooir ,(yg
:9to3) 1y51 :ooir-oo§r,a,I :I9q
,on'uaqlozeuFl9g ,a
íeJ Y l,ql t9qtzu9 pr9q e uíglsco.rqoz§uÁ8u,)uuarsl,$,É -4sBu{B I?u?{nul B J§)r aloJq uauzs}p lBssg{PJafl .J,lÉ
,I^,3,I (va
]JoÁ 'IIm3§ JYN:PaJZe^, ^
,I ,q{ (zsom{ I€ ^t3N
rlrv,Í,ol, € ;gloJ) ujne4lw uoIPlBJI :Iogz§ozssoux elq,uul9tg[,1 ,€€
-nW u?lllodoJlaw:06§-§19,a J9qro4 t1loau wJo{ DlsJoJqozs 91ozurqu tolup951,!,o§
,JvN :oz§,e ,l ,q)í (erqozs .14ig:oo§z ,(Va:9t
'u>IIuV zsozsrory q,o/
,e
ayN :ot§-§§§'q>1,a l tgrzsoleyJ zsolny,q1,o/ l,q>1 tg.rzso8rourv IopI sDIIp9l1n1 n4elu npeEeH,{,o§ -oJ)JVN:pBz?zs,§r.e.t.q1!9qzT$i[KlHY::;::
,engur g[ zíe.r rÁuueruBl€^ :{eJo{ sa 1ozso.rn;tr,r/-ol .IVN:oooz
,q1 sqp9qlx ,q ,o§ ,q>1 e 3elras duery €
'{JoÁ AreN fuopoa11o3 IauruIIIJs -oo7?,a,r lgrzso8rouv loplgu tgqr;s-zsoloqt I9IeI{du^
,u(,e>lunru ,e ,I
x ,q{
zíe.r iluuoureplr :>1ouuelsru.{uy,r§-o§
:oo9 ,e ,I ,q{'?l9íx lgqzsaueq4ry 4estszuolg ,§,69 gf ,(üf) urnez}W'uorpler1 :o§h-oo§I
,Wg:pBzBzs g[ :1o1ep snIuleüoec .í,69 '19q9nzselrep4*,u""",:ff
,9 ,e ,1 (erg;uru ,fi,ó9 ,x,iil"ö;#o;;::.,_ff
'grrsagluuíu11 Tu?qrp sol?IeJrá{eü (Va
,(ozu3Jld :gloJ) ,q,ó' :I9qzsozss9u) BIq9l6?Á3B De§a^ IBss?J} g suueut1,1,r€
'epc5 :9ro3) JVN :I9J,PJ9qI 9{sa{ 9IozEJqg lDloÁr^Ig{o
:oz§ ,a ,r ,q1 ,q,ó9 ?JqozsaloJq ,(yg:9to1) umaz ,(ya : :
ayp lgqzsnel€Jlad }fi 9loJ) Irm3anw'uorpler1 o§ira,r,g1 t9gup
,3 ,I ,qi
,uoTrJoIIo3 uBEJoW
luod -nW üolpIBJI:oo8 '1gqrls-zsoloqr u3q?+IeJ
_oa9l -BuI BI8BH)iBIq9I6BÁEú uas?^ IBss.BJ!v su9JuI,I,| s9,q,r€
,(tBq?39s
-rer4 ,[ í,uuo3 'pro.pru11 'umauueqly qrro,trspt11 :oo§ eIBIuBI[x IueIIeu zsozssou; e laryezsrp líaJgÁ8pI s?
,a .t ,q>1 ,! ,g9 -sair,rzs ureqdo4
,ry
fu9qy'Á8o1e€qJIVJo
lgqgu.eds ?uolulí gzgloimq aq9Áuado.; Ie^933{§ íIBl§IDlú8aq 1r>lep ploqa;'cuepleÁu Áuery,g} looq)s gsíiIJB
:
,q1
:
,(Vg:gloJ) utnez
]9q9]9lBÁ39t{ uos 9ro;) uneznli rzsDlIBI|){ I9qlpuul;e1 'o§rra l '1aaed
:
-114J uorl4e.r1 eíBlsJoJqozs8uí8e Öuualsr o1n uolgqg,I,Lt J_€p9u{$u8
-rapuo11
,[(ryg : pezezs,9,a,y'zso>1zsuoqduu taan n,39 -9j llál§al l?{ glJl3 l19]og'Áuape sarazstu111,o€
,(szuud'uopn€Jl9 ,3.14J ,141g
:9roJ) aules-ms-uoluuq3'umaz : esuzo8
,(gJsBg :gloJ) uagty'e1o1s1 uezsa8áu BIJuBIú
:
-lW Dezsg8gu pez7zs,g,s ,t loq-xrn rateD1zuoJg ,q,89 :IoJzsolaq orIJBJ8 9IozBJq9 lo{Bl?gu 9119 ugleg 1 ,9} 1opleJ pBqBzs d3{ olPtpúI uoJalBDl,q11 teualnu,{3g,óz
: :
,qsv :Jo] ,qsv ,ueqzo{
(Hs 9rcJ) Ilm.4lw tzslzsnala I9J^9JrlqilE,{6a nuJ ]olBI
,9ü -e>runrulsel}IleerÁlsq e'uuqe8esBsJyl elzue>IJBW uúJunq
-Joqüop glozurq.B l9umlgqunzs Jaleul9q le^?{Bzí,lfl f9 rzsourut osa4 '9,t}Á3Áu8J9 9loz9Jq€ lgíBq Igu.e{lw,!
,qsv:pvzBzs ,8 ,e ,t ,suollB^?Jxg se eJÁ{ aJopoaqJ'uuqzsozssou;1 su?^g JnrpJV Jls ,8z
!9q_utdurn16 Áugpagzopg zuolg1,99 IlBIIup
,(ueqrunyJ'.rlqcJuotod JeIIJJIH gloJ) : :
,gsv :óI8I 'uopuo1 'eq tlourgzs uaqo^nu ,J9o8I
puD
JVN pvz -uI3 Jo l$lsJe^ruíl :)tyll9l8l u9qurolduJal IJo{ztIoJq r)^al
,8 ,e ,r .}9 (€r9,€;1
-ezs 'selulsuopq tzel nselrzs}p sn>turelüoag ! uoqnlul 3ív lzs9a1 u 'íeyoqozs uuolurraa,§,9} Sogt tog &mlnp alaalg q8nolt6t lnoa 1onqdol&oclaa puo
.v ,qsv :oo9l ,a ,1 ,q1
g : zvlqulzs 1uu9p9p y .! .€9 "1 .to1 Izs9uIIu oso{ I?rlssotc u IgJÁIauIB 'p,reurp>lp Bseztln BuEI lleÁpo(
,urlrsg'umas ,9' pJe,,$pa uu,{6oq€ >1uuezrqsosJuDl zsnaly ,Lz
1og3u?FEq-?l)íIC B ,)IuasJesJ 9zsguJ qglz?Tf€9N,$ 'aíesleq
,a ,1 ,q>1 ,q ,€9
:
-nW salplpuuls oo§ 'socruq zuorq tuu9p96
'(yg:9to;) etsoct51 ,se^rgJJv JaIrcsIg :e8asalal uuButarpr5,f1,9z
:
,uop
:
,(Va gloJ)
JVN oz9 _9z9 'runaznl4J 1snrd13 :19rsrud13 uz_erl lrol tauolnu gtsey,}}
,e ,I ,ql ,z9 -uo1'uoure11o3 II3suBW :uu?urallqJs qJIJuIoH,q1,9z
'urg.;rue rzsolaur 'uala4ezs IJJBq ugTJodV uí:IrBüuIJuIcJo ÁllsJe^Iull s? '696I ',[,N 'uo}
,314i ,3 'a ,r ,z bluassal4J ualn111 ul sqt4 ,qsy:1,o6r
1y51 : edezo) przezs 'B§gzoEIopIeJ p?qúzs d?I -e)vud'saoJsalú aqa :1ot lo 'eíel
9l3ql.BJ uoJalBDI lB>llu? rts?r}zs}p sn)lurelÜoa8 {Ú3e zV,I9 "lolsa71 P alqo4 :8uB,I,W IgJBIBJ Dele)plúz§a {Bueí€loled -tmü puourq3ry,g,lxlrts'uÍ9ruod suE^g Jnquvrls T,9z
,uaWY'IVo tzsop;d r9tzsa51 lelzsaJ9jsa{ 9pz9Jq9 lor9ueleíulBsc,€} 'WB:rez
:3dazoj pvzezs,L,a ,r tJ_ole z§dgl ,(gf; -{o{trroq qelal B s9 ad9>1re1 uorazs9tll
'e{loz9rq9 l?s?1n{eueul ayp:oo§r-o§§r v,Igq?lelg:I,€ ieu
,s,r,q>1 ((.ro1.11s,y) ,zf
-{n) 3 {Buzsnázsslpg'a4epargr Bz?^ uersoJ IBuI8ry,I,o9 19qr;seop 1 t9ue>lnul e al9tzs.t;5,fi -?^rw,J suaq?Vto sa_w.nhluv latlaa se uunrs {ozíuu ,§z
,(Va :9loJ) ,€t,a ,r'u4scorgozs ,(uopuo1
,(Yg :gloJ) um3m14l retdrun16 :glvqsv^|o vewnaz§s-lrpo
IVN:pvzBzs luosJ 'arru
zB luTtuu !91e zsdgpln; u ln{eu3lu B^ínq 8IB BsBq soi -ru9J3la gIozBJq.P luelspleuueÁ8 Á3a s9 tguuats r9y ,q1 z9 -usul 8JngJBrN:gloJ) pJoJxo íÁlerqr1 uEIaIpoB :IoJzuJ
,yg :ueqzslodoDlu Iz§uíu! u gsoÁlog,g,zl ,1 ,€z
Á33 zsnezssBpo BtlBJ !$J9lzuoJq IJoi-sn{IurIJJV J,o9 la{arqloluez§ e ezíu (pezezs,§r) uuoouy.p oculrt3
,u9I0V ,(u3qJunw'rrlqlreotog raurrt11 ,qsy :
31,1,r lo;uuroldruer
'zstpelzssuu11,11,0 :Ja8uer-re8g zu s9 1era8tzs 3orog,ó§ :9to1) _1yp :I9J9J?IIJ g{se{, o|oz9rq9lnlodo1nuv,íI T} rumlsaed (trallu€qgíglB^)
ugpl.zso4 ezíer tseuen4 3 {z
,(u9qy'19q :9loJ) ulneznw Bez§ ,uaqJulw tlqc.ruotog raurrlT{ :uBJJqJ ,szue4'er,rno1 :19r9í9repd
{osglusy,qt,I}
-?E.eu Fsouo{nw:91,9 ,a l ,q1,'9tuqt9l9IBJ Iüí9Jl 3 u,e>IeÁu
,uopuoT'suu11 }reqog :ede{lul ruIJoluuz3,1,tl -oJd {eug,(Jeluez§ l9]BJqlouIBzs )eüelsI í3pN p zIq,q,zz,
,(uaqcunp tlqrruotog reu ,(zsou€W unuBr
zsoqrld Der}z§lp 1eirnuuoqruop 'rl9pr uozsouolnry y ,{ ,/§
:
,(3zu3JIü'uluc5 :9ro;) utugg'ourJolrdo3 o3snw -r41 9to;) IVN : I9J9J9qI oisa{ 9Ioz9JqB lzs.BIEH,!,of -zsuox :9roJ) szrru4 'umu3e141 :IBJJBIuBzs dg{í91,óI-8I
,§3^IqJJV Jal^a§lg :o€9I
:nruJogluop íug^J.€ur 9pryJg9 \eletua1pí zsTql ,z,v 'q,LS ueTV'WC :I9J.pJ?qJ EJqozs8BÁ8B ;tu o1ozsuÁg,g,o} 's4r.ed t9q
,Vg :I9q9-I9uIJp^BN y,9§ ,(uopuo1'selercosry ErrrD -snmamqdol&oag u adalrat e4l4ry §3 Blszy <€dgJng 1,€I
,3 ,I'I9q ,(zsouBw ulluBlzsuox
(Vg:9loJ) IIm3znW uoIpI?JI :oo8 -J€H uáqou :9ro3) runaznry uoIPI?JI:P?zBzs ,8I
,a ,r ,g1 € ua>leur-4s -zsozs§9lr) ezsesJ oI?^ lo{9sz ,J ,€I
tgqzseuurplJv IBleDI uuolurraa'l §§ I9qJoi lzs9ulur 9sd9zo>1 y,fi 3€ :9ro;) szu.e4 'umu3e141 :lzsB.red 3oJo3 9^I^
,(ozue.rtg ,r ,uaqty ,y ,o :€lopd lzsozssgq 'JW,i?o8]o suy
'tpc5 :oto;) pezuzs 'zsrperzssFeH V,qI,8€ "ssel4i
,e,t (Vg:9loJ) Iun3znw uolpI8JI:ooh-oo9l ,a ,t
(suv JuId
t9ra4rÁ5e >13Áu?WsaJIBJ 9lJua^eIaEalJJ tDlaz§§wo zv tgq9,{u.tuzs 'uolso8 Jo lunesnw :BsBzo8IopIeJ púqBzs
'9it91 (snmpnbsg) u?q9IIL^ EuI9J ÁEe l3ual§í glozgJq,€ l,Bs nal3)ítlolBd tzsozss9nt 3 o)ísa{ o1oz,u;q9 ts9;6n-a4tg 3,3€ da1 9teqt,u1 u9,{u9p39^I IglaI^Jo ,)lsaJ-zsolzsoJqulv zV ,rr
,qsy:i€3r
-BpBIIIBI Iueile rBsJ9l s9 zsnezssTtp6 1ouo8ptzstely 1,§§ u[ : lBz.BIq.?l I?I89IouoJ),ó-8
,uolsog'suy oulü ,l ,314J
Jo ün3snw :991 _olt 'uopuo1 lgrqnru suoway tűm7a4 n uoadopíg e ezíes 'uqrag 'umesn141 seqcqtuel5 'rusuzo8
,1 ,q1
,e,I fuoJ_areDl-ÁIaqq so]BIBsoJo^íuppquguutaureEyú§ 11eir\poc pJu.{\pg 'o§zre 'ndDIuBIzsoJo l3uo>Inu V 10pI3J p?qBzs l3uI3d3iBzg^ u9Jaq1 uo>1upplouJr y ,§-z
,ryg:Áugir ,(uopuo,I'selercosry Erup
I?u9{nIlI ? zoqop ,usrpy í,slcng
-teut' pyzezs,z,Q,r'lgqeolprog esugeqlodu zsoreuro11,€§ -JBH uáqou :9lo;) ay51:19gJ}sBDlB 'n18o,rupruzü zsoJldzs =;5
(srot
rrolsog 'suy aqüJo IIma§ nl.IEozsluq llorFoq IB+IodelÁwru lpq9.u
^ lpzsg>1 19q.ug 'elp,irrna uotsa,ltr 'Áup1l1uH BIuos=Hs lpro3xg
-nW :Bí3JlJod íuu^J9IlI IJo{ sNluzsrualleq zsoreuro11,z§
,(va : : -BJrsnnI pJoJxo =Io Íueqly'umaznp neaüeN=JVN
9rcJ) ay51 oo§r-o§§r
,umazlw qezs?6eu ,I ,e ,t ,^I
IBsnJBJIs :o9í,o t9q4suule I9u9]nu u .3al.ras-rolzselq" y !uorq8no1 'p.ro.;IoH I3BqJIW = HW Iuop8utqy 'xo3 uou
|
,(Va :9ro;) ,a ,r ,q>1 ((ro4.rls 'y)
e elscorqozs3yÁ8y'fi ,r§
,q1'IgqgIpIqBH ere8ayg rerycrzs
' _1ytrl :oo§I-o§§I I9qJIs -ul4J = 3yJ í eEpTrqure3 'rellng uqof = g[ uapy 'uou9gty
-uu)IB € alpop{í=Vg !(uodosc9terny u3zs93?u €IJuBu lu9l
,urneznw rzso8Jy:psz
{zsElll uolBqrpzsa1 1oqÁue.ry,Ó€-9€
-_uzs
.€r .e .r ,(uopuoT -zsruu8gg) uelsrueq3;y ue esrc5uerg snbpoloeq)JV uoll
t9qeü9{tw Eí9isJoJqozs3:fi,:§ft..]rfiX ^I9u?{nrü 'salurlossy
8urp.rq1 t.ragog : 9to.;) ayp : oo€r,a,r,q4 t9q.r;seu4r tau -B8?I?C = V{yG í(tazatu1 nezsaE9u l3uI?N) llullsul saqJs
,€I-t|a,1 -91nur 4,(3a zu i(uep3aloJq ll9uzsuq ueqsepqze11 n,9€ -I8oIoEqilV seq]§lneo=Ivq |uopuo1'umeml4J qsu
lgq9ua>lnp uí9lsoorqoz§8BÁ8s ouuelsl,Q{,I§
,szrre4'erirno1 ,(uopuo1
'saletcos -rrg = ryg Ipro;xo tünasnryuuelouqsy = gsyí,qts lue1:1
l?uPl§ul :
:ool,.a.l.gltgq,q?qJFIgI.oqBDísJoJq:í:::f,Y.l1;1 -sY 8uIPJBH uJqotI :gloJ) JvN:IoqJIs€DI€ í uedazo1 :1 ! e.rqqo í rua.; : $ í erpq luoJ : qI : luq T {Js?l}p
€
,§,9€ -r,rou l_E)Fmür §uqolIl3^o,I IpJoJxo zB{ade{Jalv,aueuzs
^I
rBIo{JBuIJgl rFzsa1 1oqzuorq 'uat;zslp 1ussulurag
,va :IgJ3u9inW -?{ sJorBJlsnilI pJolxo ze $zíerdvlB s3lndel3l IÁuueuIBIB^
'(zsoqdonorny) BJqozs rypgu gpldgt t9>1arureÁ9,§,r§ 1eteltley8el,§€
>IíJZL9aÍdit

7I. i. Attikai márványkoré elöl- és hátulnézetből, kb. i. e.
5óo: Akropolisz Múzeum, Athén.
Az Erekhtheion közelében talált márványkoré elöl-
7r. k.
és hátulnézetből, kb. i. e. 53o: Akropolisz Múzeum,
Athén.
7r. lj. Vulciban talált, gipszből készült etruszk koré hátul-
nézetbő1: BM.
Chi-
7z. f. Az Olümposz a tenger felól: R. V. Schoder, S. J.,
cago.
zz. lb. Női nyeregben lovagló isten-rrő kisméretű bronz-
szobra Olümpiából: Olümpiai Múzeum (JF).
7z. li. Bronzból készült tripuszláb, geometrikus kor:
Olümpiai Múzeum (fotó: EA).
73.A helyreállított delphoii győzelmi emlékoszlop az isz-
tambuli hippodromban: Topkapi Múzeum (fotó: SH).
74. Arannyal borított szobrokról való két, elefántcsontból
készült fei Delphoiból, i. e.6. század: Delphoi, Múzeum
(fotó: Francia Régészeti Iskola, Athén).
75. f. Delphoiban talált díszítettaranylemezek, helyreállí-
tott állapotban, i. e.6. század: Delphoi, Múzeum (fotó:
Francia Régészeti Iskola, Athén).
75.1, Az egyik aranylemez részlete. uo.
76. íb. Kocsiha|tó bronzszobra, i. e. 475-47o: Delphoi
Múzeum (fotó: Hirmer Fotoarchiv, München).
z6. íi. A delphoi lelőhely látképe: A. F. Kersting, London.
76. lb. Kocsihaitó fogatának tóredékei: bronz lólábak, i. e.
475 47o: Delphoi, Múzeurn (fotó: Francia Régészeti Is-
kola, Athén).
szentély alsó teraszán i. e. 4. század ele-
76. lk. A tholosz a
je: Robert Harding Associates, London.
16.ti. A sziphnoszi kincsesház frízénekrészlete, kb. i. e.
5z5: Delphoi Múzeum (fotó: Alison Frantz).
77. ík A naxoszi szfinx, kb. i, e. 56o: Delphoi Múzeum
0F).
77. f. Karúatida a sziphnoszi kincsesházról, i. e.53o-5z6:
Delphoi Múzeum (}F).
íb. Apollón, Hermész és Artemisz az omphalosz mel-
78.
lett, athéni vázakép: BM.
z8.f. Ólomlapocska, a dódónai jósdához intézett kérdés-
sel :Antikenmuseum, Berlin.
k Az omphalosz terrakottából készúltábrázolása
l8.
Delphoiból: Delphoi Múzeum (fotó: SH).
z8. lk. Az athéni kincsesház Delphoiban: SH.
79. Aigeusz tanácsot kér Apollón papnőjétől, anikai váza-
kép, i. e. 5. század: Staatliches Museum, Berlin.
8o. f. Arany ivócsésze Olümpiábó1, Küpszelosz korintho-
szi türannosz fiainak fogadalmi ajándéka, kb. i. e. óoo:
Museum of Fine Arts, Boston (fotó: R. V. Schoder, S. J.,
Chicago).
8o.lb. Zeusz és Ganürnédész terrakottaszobra Olümpiá-
ból, kb. i. e.47o: Olümpia Múzeum (fotó: DAI, Athén),
8o. ki. Az olümpiai Zeusz-templom: Edwin Smith, Saff-
ron §üalden.
8r. f, Olümpia, a hely távlati képe: Hirmer Fotoarchiv,
München.
8r.lb.Jósfej, az oliimpiai Zeusz-templomkeleti oromcso-
portiáról, kb. i. e. 4óo: Olümpia Múzeum (fotó: Alison
Frantz).
8r. li. Lányrabló kentaur, az olümpiai Zeusz-templom
nyugati oromcsoportiárÓ1, kb. i. e.46o: Olümpia MÚzeum
(íotó: Alison Frantz).
8z. Bronz Zeusz-fej, kb. i. e.5zo: NAT (fotó: EA).
Árész, etruszk bronzszobor: Vatikán, Musei Vaticani
(Museo Etrusco) (fotó: Mansell Collection, London).
Artemisz a Parthenón frízéről: Akropolisz Múzeum,
Athén (fotó: Alison Frantz).
Poszeidónegyi. e.5zo táiánkészültpénzérmén: Staatliches
Museum, Berlin (fotó: Hirmer Fotoarchiv, München).
83. Hermész egy i. e.5oo táján készült pénzérmén: ma-
gángyúitemény (fotó : Hirmer Fotoarchiv, München).
Démétérés Dionüszosz (részlet), i. e. 47o-46o, Lokriból:
Reggio di Calabria, Múzeum (fotó: Hirmer Fotoarchiv,
München).
Athénébronzszobra,i. e. 4. századközepe NAT (fotó EA).
: :
Apollón, az olümpiai Zeusz-templom nyugati tümpa-
noniáról, kb. i. e. 46o: Otiimpia Múzeum (fotó: Alison,
Frantz).
Héra, szoborfei Olümpiábó1, kb. i. e.6oo: Olümpia Mú-
zeum (fotó: Alison Frantz).
Az ülő Aphrodité, baljában galambbal, egy i. e.5ro körül
készült vázaképen: Régészeti Múzeum, trquinia (fotó:
Hirmer Fotoarchiq München).
Hesztia, kezében két fáklyával, e gy i. e. 5. századivázaké-
pen: BM (fotó: MH).
Héphaisztosz kovácsműhelyében, egy Vulciból való oi-
nokhoén (boroskancsón), t. e. 5. század:BM (fotó: MH).
84. A gortüni törvények, i. e.6. század: Robert Harding
Associates, London.
85, A spártai síkság és a Taigetosz hegység látképe: EA.
8z. Légi felvétel Szalamiszról: John Bradford Collection,
Pitt Rivers Museum, Oxford, a kiadás joga a királyi ud-
varé.
Az artemiszioni ló és lovas, i. e. 4, sz.: NAT (fotó: EA).
88.
88.lb.Térdelő iíjútformázó plasztikus edény, kb. i. e.53o:
Agorai Múzeum, Athén (fotó: Scala, Firenze).
88. lk. Az olümpiai stadion bejárata: SH.
88.li. A futóversenyek raitvonala, Olümpia: Zefa Picture
Library, London.
89. íb. Haltérekkel gyakórlatozó atléta, egy i. e.5Io körúl
készült vázán: BM (fotó: EA).
8q. f. Birkózók küzdelme egy i. e.6.századikratéren: BM
(fotó: MH).
9z. f. Harcos bronzszobra, Spárta, NAT (fotó: EA).
93. A Franqois-váza néven ismert kratér, Ergotimosz mú-
ve, festője Kleitiasz, kb. i, e.57o: Régészeti Múzeum, Fi-
renze (fotó: Scala, Firenze).
95. f. Kenyérdagasztó nők terrakottaszobra Boiótiából,
i. e.5. század: Louvre, Párizs,
95. k. Bányászokat ábrázoló ielenet, egy Korinthoszban
talált edénytöredék alapián készült rajz, i. e.6. század:
Staatliches Museum, Berlin (JF).
9ó. f. Osztrakon Arisztoidész, Kimón és Themisztoklész
nevével, az aíhéníagoráról, i. e. 5. század: Agorai Múze-
um, Athén (fotó: EA).
96. l. Szavazási ielenet ábrázolása, vörósalakos ivóedé-
nyen (külix), Brügosz-festő, i. e. kb. 49o-48o: BM.
97. Bronzból készült, törvényszéki szavazókorongok és
agyag szavazótáblácskák : Agorai Múzeum, Athén 0F).
98. f. Héra akragaszi temploma: C. M. Dixon, Dover.
98.1. Hataimas méretű telamón az Olümposzi Zeusz akra-
gaszi templomából: C, M. Dixon, Dover.
gg.L Az Egyetértés (Concordia) temploma, Aklagasz-
ban: Scala, Firenze.
roo. A szürakuszai székesegyház: Edwin Smith, Saffron
§üalden-
Io2-Io3. Különféle pénzérmek,részletes ismertetésük a
képaláirásban ta]álható: Ash.
ro4. Hérodotosz portréja: Agorai Múzeum, Athén (fotó:
American School of Classical Studies, Athén).
Io5. Aiszkhülosz: Staatliches Museum, Berlin.
Hérakleitosz: Staatliches Museum. Berlin.
Platón: NAT.
Szókratész: DAI, Róma.
Zénón: Nemzeti Múzeum, Nápoly.
Thuküdidész: Korfui Múzeum.
Epikurosz: Vatikáni Múzeum.
Arisztotelész : Kunsthistorisches Museum, Bécs.
106. Thaszosz látképe: Zefa Picture Library, London.
ro7. Alkaiosz és Szapphó egy attikai kratéron, kb. i. e. 47o:
Staatliches Antikenmuseum, München (fotó: Caecilia H.
Moessner, Múnchen).
ro8. Pentheuszt üldöző mainaszok egy apuliai ivócsészén,
). e. 4.század: DAI, Róma.
ro9. f. Kocsiverseny egy feketealakos, a Panathénaiajáté-
kok győzelmi díjaként átadott amphorán, i. e.5. századvé-
ge: BM.
ro9. l. Klütaimnésztra megölése. Vörösalakos ivóedény:
Ferrarai Múzeum (fotó: Scala, Firenze).
rro. Exekiasz feketealakos ivóedényének képe: az etruszk
kalózokat delfinné változtató Dionüszosz, i. e. 6. század
közepe: Antikensammlung, München.
rrr. Egy Oltosz által festett külix díszítésénekszabad fel-
dolgozása, i. e.5z5 5oo: Thrquinia Múzeum.
rr3. f. Lucaniai kehelykratér, Amükosz-Festó, i. e. 5. szá-
zadvége: Pergamon Museum, Berlin.
rr3. kb. Csizmát tisztító négert ábrázoló kis bronzszob-
rocska, kb. i. e. 46o: BM.
rr3. ki. Rabszolgák eladásáról szóló kőfelirat: Agora Mú-
KEPIEGYZEK
zeum, Athén (fotó: American School of Classical Studies,
Athén).
rr3. l. Terrakottából készült állatszobrok a Megara Hüb-
laia-i sírokból, i. e. 6. század: Siracusa, Múzeum (fotó:
Scala, Firenze).
rr4-rr5. Athén, színes metszeí r8r3-ból, cime: Ha,dianus
templomának romjai, a háttérben az akropolisz délkeleti
csücske és aParthenón:BenakiMuzeum, Athén (fotó: EA).
116. fb. Athén, Dipülon-kapu: Robert Harding Associ-
ates, London.
116. f. Kerameikosz: G. Speake, Oxford.
kb. Akropolisz, a Szárnyatlan Győzelem (Niké Apte-
116.
rosz) temploma: MH.
116. kb. Herodes Atticus ódeiona: Robert Harding Asso-
ciates, London.
116. li. Aszklépiosz temploma: G. Speake, Oxford.
rr7. íb. A Thészeion: Scala, Firenze.
rr7. f. A Propülaia: Robert Harding Associates, London.
rr7. kb. AthénéParthenosz márványszobra, Pheidiasz
nyomán készült római másolat: NAT (fotó: SH).
rr7. ki. A Szelek Tornya: A. A. M. van der Heyden, Amsz-
terdam.
rll7,[b. Az Olümposzi Zeusz temploma: Robert Harding
Associates, London.
r17.lj. A Parthenón: Robert Harding Associates, London.
rr8. íb. és i. Lovasok a Parthenón északi frízéről, kb. i. e.
44z-438: BM (fotó: MH).
rr8. l. A,,három Párka" a Parthenón keleti tümpanoniá-
ról: BM (fotó: MH).
rr9. íb. Teheneket vezetó iíjak a Parthenón déli frízéről:
BM (fotó: MH).
rr9. íi. Egy lapitha és egy kentaur küzdelmét ábrázoló me-
topé: BM (fotó: MH).
rr9.lb. Folyamisten a Parthenón nyugati tümpanoniáról:
BM (fotó: MH).
rr9. li. Dionűszosz (?) a Parthenón keleti timpanonjáról:
BM (fotó: MH).
rzo. Az olünüoszi Jószerencse- (Agathé Tükbé) villa re-
konstrukciós raiza: R Barnard, Somerset.
rzz. f,, Poszeidónia lakomajelenete a ,,Búvár síriá"-ból
(tomba del Tirffatore), kb. i. e. 48o: Scala, Firenze.
rzz.lb.Borbélytábrázoló,boiótiai terrakottaszobor, i. e, 6.
század vége: Museum of Fine Arts, Boston, Mass.
rzz. lk Edéryt vivő rabszolgát álcrázoló terrakottaszob-
rocska, i. e. z. század: Antikensammlung, Múnchen (fotó:
Caecilia H. Moessner, München).
rzz. li. Fegyverkovács munka közben, attikai feketealakos
ivócsésze Orvietóból, kb. i. e. 48o: Ash.
rz3. f. Pletykálkodó asszonyokat ábrázoló terrakottaszo-
bor Mürinából, i. e. u. század: BM.
rz3, k. Szántó férfit ábrázoló, boiótiai terrakottaszobor,
i, e. 7. század: Louvre, Párizs.
rz3. lb. Határus boltiát ábrázoló vázakép, i. e. 6. század
(?): Museo Manralisca, Cefalu (fotó: Scala, Firenze).
rz3. li. Bútort szállitó fiú a Pán Festő egy vázájáról,i, e. 5.
század: Ash.
rz4. Gabonát őrlő asszonyokat ábrázoló terrakottaszob-
rocska, i. e. 5. század: NAT (fotó: EA).
rz5. Lovasok a Parthenón keleti oldalán Iévő frízrő|, i. e.
44z-438. BM (fotó: Alison Frantz).
rz6. fb. Terrakotta-akrótérion Pheidiasz műhelyéből, kb.
i. e.4zo: Olümpiai Múzeum (fotó: Hannibal, Athén).
rz6.lb. Arany palmetta, i. e.5, század, Brauróni Múzeum
(fotó: Hannibal, Athén).
rzó. k. Lükiai szarkotág, i. e. 4zo-4oo: Régészeti Múze-
um, Isztambul (fotó: SH).
rz6. i. Aranyból készült sisak a romániai Cotofenesti-ből,
i. e. 4oo: RégiségekNemzeti Múzeuma, Bukarest (fotó:
Photoresources, Dover).
rz7. b. Thrák lábvért a bulgáriai Vracából, i. e. kb,
38o-35o: NemzetiMúzeum, Szófia (fotó: Fotostudio Otto,
Bécs).
n7.fi.Szkjtaarany íeiéka kdmi Ak-Burun-fokró1, kb. i. e.
4oo másolata a londoni Victoria and Albert Museumban,
:
az eredeti a szentpétervári Ermitázsban.
rz7. li Vörösalakos kratér Pisticciból, i. e.5. század: BM
(fotó: MH).
rz8. Apollón temploma Basszaiban, a szentély belseie fe-
lől nézve: SH,
z25
 ,uopuoT Ttotco5 :o§1,I
,,{IodEN'ulnaznl4J ,(Va oloJ): : a l'lulloquop rurppe8og .€9r
1urtqdeJ8oeg IB,{oH DazIuaN JvN pezuzs l, 1
1 uruDilil fuqJo urulDallJ snlleuo |puzvzs, I :elqozs lFzsa{ 19qúDo{8JJ31 luBJ3Ie IJJe11,1,rór ,(va
'uedre.tuuy'lgrqe
^íu] ,srag'rel,rr{uoy :pí :9loJ) :pBZEZs,t ,a ,I ,!1 ,€9r
uIBIFJqV ede>IJál 8BZsJo8oJo9 ruo{ElBploT9zgle zv uazuaN JVN 'ltur:ogurop turlupe8og
,B^tJBluu3J B3oÍ sBpBDI e'rospur26 Í.ru.rqr1 p.toa -dBI Á33 i3u3^nl n, x Dnpaa DualDW ZsepIJoTZsoIo (va
!,16I
,VdVo ,1 ,oór
: :Jo>I sDluzsluellaq'1ozo>1zsa tso,u6 ,qy ,€9r
:1oqusuzrq8aur zsruueír.r>le141'..elesr ruaqlu 9sle zy",rrz IoguInuEID{-íV á]ep3rol-qe1 roqozs-zsnlpy :gloJ) Wg
,qsy :ueq-/olr ,VSVC :runueq)-íy'u,ttzstulu4 .í1,o6r ,(g{) unazny1
?zzo4 eBer {Ieuúd lelazsleIu e'uaÍapt
IIIoJlso I^e ,L89I ZE vsuzn[3B zsIIodoDIV rueqft Zv ,|,orz
,VJV0 IzsoJnBpldg :lBIos9ul IúuI9J'Ie.loí8rl zsordepzsy,!,z9r
:
'(g{) e8puqure3 ,1yg :9to3) :nlüIoquop lt[Iepz8oJ
1oqrunuuqy-íy 8uoJo>psnza gIoZEJqe l?Iáq+),q{,06I JVN
BpIlBruB) ,q ,olz ,VSVC :Ioqumuuqy-íy íe;Áue,ueur ígre; sop1 ,;,o6r gIozEJqÉ lequl seuJpl€q 'uo1ueíu >IeuzsoIdoplzsv ,q,z9I
'tunazn141 IuEIIIIMzlId :Ioqzslzsnela
,uop ,wg:pezezs ,€ (zsrurded lI9JlzsnITI reloy ,63r ,(ázuáJId (ulec5 : olo;) runeznw pruInl)
,e ,I :
: -JBJ:o6' ,ql'íe;-93rog netss; áláIZsáJ BupnH
-uo1 'taulag a>llBd Áqáqlos 086I 'szu.Bd'WgCVds Áq o :e,loq 'uoxrq ,W ,c :zúqulzs ruoulB8Jed V 1,88I T,I9I
:
,urlra g'runesn141 ser{Jlpeúls ,(ezuortg'epc5 :9to;)
9€6l'19qlezolos-zsnJnelouIW B tezslaur'osseol4,!1,6oz
,uopuo-I :o8I ,3 ,I ,q>I
(elelzseJ Jgtlo-Zsnez motuB8Jad eur95 'urneznl4i BIInrg eIIIA :ía.;-o8rog lzsrulg ,! ,I9I
,(d[)
v ,J ,88I
,q1 ,6oz u]neznw Il3zIuoN rs3lel§,. pezezs,e,é,I ,(ezusrlg'epc5 :oto;) oIIJJaIBd'tunaznlq uezse8ed :Iog
'39sta,ro1 3olo3 :u3qlY 'elelurerts zstuueímle141
,(9J8g Já.{IaW ep aqdlopy :9to3)
'eígrclrulsuolal ,{uo8.roq ueq-ÁaseÉuv ZV ,I ,1,8I
rLBIBr -zsnulJezS ádoieurolozurqelo3ro9B sa}zsnezsJed,qI,I9I
,(ueqJunw ,Wg:el
Jelue3 uIoJuI,I 'Áueruelín,(3cuea írulqt1 JIIqnd jJo^ 'a.rqoleolog :arurr11 : oto;) rusl
(eruulu3 :pezezs,€,e:'19qodunluo3
rvrolq :z16r '(.,eíuetnl9p une; Á3g") ueq-aunl{ unp tplw -aÁ8g JolúJx ,J ,/8I -álá pezezs, 9 í3u tl, a8a l, pezezs, L,e,t'lgrzsopoqg rJ,o9I
,(azue.rrg ,314J :suzo81opls; pequzs
-s7ldv,7 e írlzsutszt5l,rulcen,írl,óoz
ensltu:es3 roqna se 'upr5 :olo;) azuar
,uopuo,I'Áueruar íTu{811as :
,e ,r ,q1 ,q1 ,§3r
-tg 'urnaznlq nazsa8ag o9t 'xqn1 rueqiy 'eío;dolzso uot 4BuEIüoldulel Ieuerrd zsur1o4 euepv,ó§I
,(szua.rtg ,1yg :9lo1) ueqlv (unaznw
-uBW :úsBlo]IB uosqtg uqof'roqozs rrol-errol1rr1,1,6oz 'eluo5
,sgul5 ,t ,q1 (rster4.{1eqa),í{,§8I
:
,e ,r ,q1 ,{ ,3§r
'uolselreg 'um :9lo;) runeznyJ t.tudt1 :o§€,e zsqodo.rly o9i oli '*euaqty 91ozsu.{3" y
:
,(ezualtg'ulec5 :oto;) uneznw IuB ,Wg :pezezs,§,e,r'zsoqtn>ls1 ndupreqeg,q,3§r
-aznw poo.,lt8pel§ 061.I ,q] 'uze,t-poo,t3pe41 V ,gI '60z ID
,uopuo,I'Álelqr1 ernl -BA :3(3I3 pBZEZs,§,a,t'uupnqrueqlB so>l€I?soJo.A,q{,s8I ,(auurg uosrly :9loJ) uáqlv zsqodorly 'utnezn141
,(azueJld'ulel5 :9to.;) ,a ,í1 ,/§r
:
-JId suB^a.{JuW €331 lazstaru 91 ozelge rctloznl,§'6oz :|ozq{ 8€t -zvt l '1oJéz7l1 uouer{lJBd e >1eueis1
,uopuoT'8uusre;1 ,3 ,I ,q4'.{uapeo.rt ,u3qJunw trtqc.reotog JaIuJIH :úlez>{oltuoq Ilu8nÁulop
d
,V :tü3l3í3e ueqru zy lg,6oz uIn3ZnW Iu9lp€A :o§§ rcl;ed5 ,§,§3r
,(ezueJld (ueurry : :
,(ozueJld'epc5 :9ro.;)runeznw sa ne8nÁu'Dale1 uolaqtqieJa Izsqodorle zy,q1 ss,1,1,§r
9to3) ezua;tg'ulopd rur4 eíele pez
,6r ,q},60z ,1qg :ol.€-og€'a 'r,q1 'eíelunru
-ezs '91olsn;ugíruol lFzse>I lgqzuoJq s3 19qBJ ualenre3 :or9,a ,l ,q1 'uupnq solupal3{q rueqlv,qI,§8I
,uopuo1 ,(ozue.rrg'upc5 : ,1 ,9§r
'o;rl Á.uuno) :esnoH Á3IJalso ruopuol V,pi,8oz 9lo;) IImoznW 9lseJ-u9loC e'loquíauo?lluv zsálToqdozs leueleJ
,uopuo,I erutnb:ua :o9§ ,a ,r '.{uapeg,rr so)Ble3lo]áJ Iu3glv ,í ,r8I
,u9qlv'IVo
'8uusrs;tr
,s ,V :e^nuJ oIpBIIud'upunlog 8III^ IBzuoJI^ ,(HW :B)ouJúsf,ole rlezsa uoreqtqq3Jg lzsqodoDlú 7:rí ,g,gsl
V,gI,8oz ,L,e
:9loJ) l'eztl tzsoqtuuoloio.t4 ,g1 ,}gr : B >I3luJ3zuad rer:puexaly ,qy ,9§r
,(so^IqJJV uopteq4 :9ro3)
Wg :pezezs úI IogJoi IBIü9J
,8oz .1gry:9io3) ,llnzs3{ uúIuoÁu
Iun3ZnW ruúlDBA :0toq9 xuaqlD zV DuBs oII3úJJ?u J
,.Iospull§'333IIo3 uola ,a ,t osJo>I sn{IJlJIIIoeg,g4,ü3r s3sJolü Io5BquB4 Á3a vzlu euo8lor4,1 V ,JW se l3sJ3uI
Jo s.t\oTI3J puu lso^oJd Wg:.puzezs,3 toquegly
:ptzezs,St'mqdol&oag (u9qertz5),IrI,sW uotg,[,Loz ,(Hw -o3 'preu.reg ,a :ueg8ezsro8oJog IJo{9 ze aua7,SS1-1§l
,pJoJxo (ai?áds,9 :e;tzst141,q,/oz :oto;) 1qg :puzezs ,ot ,e ,r'uzu,t snlrrleluoa8olord ,qI,}8I ,uopuo1 1{re;qt1 elr.l:t.deJez:.zrqutzs tuu9p9p y,r§r-o§r
,ssul4i'uolsog'suy aurg ,uopuo-I í.rerqt1 3Jnl3ld BJáZ :zuqsásJuDl rcrled y,€3r ,pro1x6'8urlco3 ueqdat5 :rczíeldele
4eza7utzg,69l
,q{ <eíarlrod sue^as snIüDd3S ,I ,9oz ,yE :uueqtzso8ty,o3r ,trór'pung sJa8od 5IJoÁ
Jo IIIn3snW :ooz (uy3o ,>IJo^
,ot6r'pung e3,I ,C 1ry;o runes ,rrre51 l.ry;o
lun3snw uell]odoJláW ,.pezezs ,l ,á ,l 19g
IánüBs'1:oa,te_lq ^\eN
urnesnw uulrlod o4a1111 : Ltz-§tz'eíerirod eluceru3,1,9oz :
-nW uElIIodoJlew IoqzsqodozsJed íaJ lIoJJu{3 g,í,6Ll -JJs ru3l{lú Á3e uíelsoo.rqozsBuo>IBJJal Zs3uIZs Á8eN,/rI
,(uoluBJJs .(Va:9loJ) CpJBuJBg,u BíolJlrulsuo>IeJ :
JVN {[sg lásJ3lüos leu9^rtur,I9l
,6 (zequtzs
:9to3) uaqty 'sepru5 IBJIssBIc Jo IooqJS uúJIJoIIrV :o€z,e,l,q1'uleqtn>lrtuy'a.rlrodsn;ozoi5 zuo.rg,q,ól,r -Iue zs3lBDlIZsn,I s3 seln IZ9quIZs .(3a y,Lll-glt
:
,?8uqueddo)'runeznl41 DoZIII3N eJuod ,(Vg :9loJ)
:Ioq-IeaJqiue) IzsoqlulJol B BíeüJod zsoJeluoH J,9oz 9IoZúJqB JVN:3d3zo{
,(3zueJlú u9Ía; rropue5 .{8uN,I ,8/I pezezs ,t ,é,l >IzsBuI sn]I8sJl zuo.tg ,g ,9tr
'eluc5 :oto;) aur IB>PI?^JBZS-So{ s3 IáJJogluBJola lggzsnete:ta4
,(ezueJlú ,14ig :
,e ,r ,1 ,§}r
-9g'our1olrdz3 oasn141 :erqozsÁuuueru snourluy,1,§oz 'elec5 :9ro.;) uur9g 'unaznl4i oz§ 'uze,\ ruaqlu solupsralag
,115 :uuq-o€r aq elzaíe; ,ezua.rtg'tpc5
etlnl5 EIIIA :pBzezs,E,a,l'1e1 gzzurrrzs 19qeuedu] ,J ,8/I
,HS :IoqzsIu]BIBz5 tsnrdrl e vJ7zsleled,9Ll :o8' ,3 ,I ,q>1 ,§}r
snuuupe11'utuolduel ruerltB zsna7 1zsodtunlg zy, 1,Soz ',.erote;;na Iep Bquol'' 'uruoprazso4 3
,(3ZueJIü :
,íI ,§l,r ,14ig:o3t o6t
JS os)u€)llsnzg
(upc5 :oto;) runeznw'utls6 :uíe.ruod snuurrpe11 ,g,§oz ,§l,r ,e ,1 ozses]9^I Tu9qlB
15 :uu:nduu;y,q1 tgqlclnn so{BIBsoJo.A J ,rrl
,eZíIeJ ,§ ,e ,r
: :
,qsv pEZBZs 'u.rqozs,(ue^Jeü] ng|,!,ilÍ
JS 3íáJlJod luosJlu9JeIá DeZeI3l9lIaJ JopuBS.{8EN,!,§1,I
-rg'upr5 :acualen'relo1 zuq,{8as3iozs-oJJEW uB5 y,}oz :>IelJ9^q9I sa za8ea,3,§l,r ,(u9qtv'IVC :91oJ) uln
IS ,t ,q4'aíe>p51
,(sD ,á ,I ,q>I'eullezued Zsoq]BtüRuv :úl?JBÍeq D3lseJ J}s ,I,r1,I -oznw rcIdumlo :olt-o?l,s zsotugtu4,€}r
ws:98I 1,zoz Js
,(dD utu
a5 :1arel,{8a;zuorq se >1eíuepezuolg,1,ill :s.roq'uoxr6
,o ,] ,q{ ,W ,1 ,zir
: :19gBuI8JeA ,3 :u?qJo{ sn)luzsruelleq e zequlzs e
-og 'tuegly ulltn'Áuaual[n.(8-uruolroa ozz_o€z Js 'zsolaltl4J
'eíoruod uszelalglláJ ÁIBJDI IBul{Bq Zsoulopnqlna,!,zoz B íeJuod luosJluBJel3 DeZ3Iel9lIeJ zsoddlllqd,I|,q,nLI ra,roq'uoxtg,W,] :I9q
,ezualrg'upc5 ,Vg ,€l,r (>1ozso:g
: -zsol9IIW
IoJIeIBJ euázssáW 1eta,rle;t8a1 rtruJoquop 9pzn1 lu)plolelry,J,zrl
,e ,(u3qJunw trrqr.ruotog J3uIJIH :9toJ) ol.r-o8r,o ,I,q>l ,(HW :
:ó,€I ,I'etuog'a,tnulloqruop Á33 slJed BJV zV
!,zoz 9loJ) IIIn3znW lu_?)llB^
,plo3x6 ,D:pezuzs ,z ,e ,| :lBIosBIu IJo{ IBuI9J 'otl ,a l,q>1
(eíaruod zseplu3d ,IrI
'elesd5 'I9qgu9rl,) etuJ3zu3d g1ozerqa leíe.; uourury zsna7,zll
.(HW:9loJ) ,HW :>IouepsoJo Izsolap
:Ioqáu3lJd >louJesJdolzso gIB8Iozs lu3iÁI3q luázs J,Ioz Wg V,I,8€I
,(azua.rrg <ulul5 :9ro.;) IIJn3ZnW'gluu.rea :IoqJo>IJtzsEsJ IúIu9J p pJqozszuoJq Jopuus Á8BN !,I/I
,uopuo1 í.ru.r
,se^IqJJV uoplBqd:19q -qI,I JnoIoJ unJl]ads :3de] n3l^9l ÍIeq B 'zsolsq 3,3€r
:JoqoZsB]]o>IBJJal {ZsnJl3 o|ozelqe ]DloJor8IpúI5,I,ooz
,uPuJoÁu
: -zsozsrea íe.ruod zsodd{Iqd,11 uoqepaur Áuery (,JJeuI, 6L6I umuaruV nhluaúS),,slFdsl
,(ezuarrg'elur5 olo;) eur95'runsznyy etptg
1e,ro 3,r/r
:
,e ,r ,q1
ulpn oo§ !oqrren u:qozseuo>1e;ror u911ody,;,ooz luneznw 'er.rpuuxely -e3 tusrruy" Áalod s3 lopeos ,l§ :1ol1ndelu1 e Iles.rsur
,3ry
:ruqduq'oorrq1'zíe: lpzse>1 IB^BsBIBuzsBI{IaJ :(9tz-9ge) cuío.rl.rod ZsoIBIueIold ,11 'uupuuxely 3 ,o/r ^ q se >I3Áu3luupgJe zV,LEt-gEl
-o5 'preureg,g :iodo8lp€
,uopuoT'setercossy 3utp:u11 l;eqog :ru,{u9.rpe: ,uopuo,I (ro8e.rgcyy tlIIoJIBW :)o{esls se
pBgBZs {IEZoI! gIoZeJTe lJ9leJ>Io]uBd Zso]ZsIJlD V,66I 1s.re,td8e;
,(dI) u8€queddo) -BIu{eIPc nzssoH 91olaZsso lzsnaturte4 sa tueqty zy,69r V,I9q?laloi,z {aue^íllJ 1 sauxnbuuv to saunnl1 lo uo.xx
:
IlezlueN e.r1lodursle'zsoqlorluy,I|I,|,L6l ,pro;xg ,c :uozso;1 edl3luezs zsoldeplzsv,J,89I
'tunezn141 'sluad5 -Janoc lueqry-ozzod IeC zíel o1ozelqe wuore),§€I-ü€r
(1o3Á8aq-zsoqly
,(dD '(auerg ,se^IqJJV JeI^eslg : zy,z€r
Wg:pBZ 1ara,rle.Jr891
,€ ,a ,t'uala>les IBIuBdsIg f3á uosIIV :gloJ) u9qlv 1uneznw zsllodoDiv :ott,a,1 ,szrru4'a.r,tno1 :EíoInpJoJ
-uzs Bí"r"od I9qp""H.];::]
,q1 ,t ,a ,r ,I ,r€r
uguorluzd B >IB§I oI3Jál laIolBIIB lluzoply,1,9I puzezs 9 'ueloqduru lu9qlB Á33 rolauaíerusc
\9.raz;r.J
,HS :3uBIpDlJV lzsozs3qde,Zv,|,99l
-rg'elur5 :uuqrunlsáBd uloIdruol-ugplezsod,unzV,í,96I :e,toq'uoxrq ,14J ,J :uu]olduel Izsraprtzs zsrruelry 3,r€r
,se^IqJJV JeI^ásIa :IoJIImlsoBd ,(Hs :9loJ) zsozsáqda'ulneznw rlezs ,u3q3unW
1el9,11e;Ée1,q,96r '3unluurus
.Hs:Zsoql (?Jqozs
-eaáá:pezezs,",e,I Zslluelly rzsozseqda,Zv,1,99I -u3]nuv aqJIIlBúlS :oo§ ,e ,t ,q1 tgrzÍuouuduQ >IBu
,(gD -8uloldul3l IBuI8IB BIEqdV uJqozs-Áuu,r:eru soJJ?H,í,o€I
-uIJo{oDIV zu sá Buloldlu3l IzsoqlulJo] uolody ,! ,€ór rvN :o8E_oor,e,],q] 19J
,urugg'our1olrd?c oasnw :]€Ios.BuJ IJ ZBuoueloDlv,I,§9I ,uopuoT
-tuoldural-zsordáP|zsv IzsoJnBpId3
-o1 ruurot'ooz-oiz,a,I,q{ (BJqozs snIIB8 9plopluHV,z.6I
,3zu3JL{ (uluc5 :zequrzs IzsoJnppldo zV,r9r l{rerqt1 oJru]Id €JeZ :uurolduret rcuÉtu urcqdy ,q ,o€r
)EZÁ9aldir,)
BIBLIOGRAF,IA

Első rész LucE,J. v,, The End oíAtlanrzs(London, 1969) BuRN, A. R., Lyic Age oí Greece (London, r9óo)
MARINATos, s.-HIRMER, M, Crete and Mycenae (London, BuRN, A. R., Persia and the Greeks (London, t96z)
ANDREvEs, A., The Greehs (London, t967) ry6o) cARTLEDGE, p., Spana and Lakonin(London, t979)
BouLAy, J, ou, Portrait of a Greek Mountain Village (Ox- MÁTz, F., Kretq Mikene, Troja. Die minoische und die ho- cIlARBoNNEAtJx, M--cHARBoNNEAvx, v., Archait Greek Art
íord,974) me risc h e We lt (Stllttgart, t9 56) (London-New York, r97r)
BuRy, J. B,-MEIGGs,r., History of Greece to the Death oíAlex- tllrz,r., Crete and Early Greece(London, ry6z) coLDsTREAM, Greek Geometrit Pottery (Londort,l968)
J, N .,

ander the Great(4. kiadás, London, 1975) muxnev, o., Earllr Greece andthe NearEasr(London, r98o) coLDsTREAM, Geometrit Greece (London, t977)
J. N .,

J. B.-MEIGGs,x., Cambrilge Ancicnt History

BuRy, (3. kiadás, lrvtoNns, c., lzcient Mycenae (London, 1957) tlvlps,I.r., Atheninn Propertfud Families (Oxford, t97t)
Cambridge, I97o) MyLoNAs, G., MJ cenae and the Mycenaean Age (Prtnceton, DESBORoUGH, v. R, d,A., The Greeh Darh Ages (London,
CAMPBELL, I. r., Honour, FamiJg and Patronage (Oxford, N. J., 19ó6) í972)
í964) NILssoN, M. p., The Minoen-Mgcenaean Religinn and its Sur- DI]NBABIN, T. ]., The Western GreeÁs (Oxford, 1948)
cARy, M., The Geographic Bathground of Greeh and Roman xitlal in Greek Religinn(z. kiadás, Lund, r95o) nnnnNnnnc, v-, From Sokln n Socrar,es (z. kiadás, London,
Hbtory (Oxíord,1949) IAGE, D. L,, The Homeric Odysse1(Oxford, t955) I9.3)
DoDvELL, r,., Cyclopean or Pelasgit Remains (London, rAGE, D. L., History and the Homerfu Iliad (Berkeley, Ca., FARRINGToN, s-, Greek Science (z. kiadás, Harmonds-
I834) 1959) worth, 19Ó9)
tlÁMMoND, u. c. t., History of Greece to jzz BC (z. kiadás, rENDLEBuRv, I. o. s., The Árchaeologl of Crete (London, rllrry, nl,. t., Ancient Sirily (London, 1968)
Oxford, 1967) 1939, repr. New York, 1965) FoRREsT, ,ü. G,, Ihe Emergence of Greek Democracy (Lon-
HuMpHnlys, s. c., Anthropologl and the Greeks (London, RENFREW c., The Emergence of Ciz;ilization. The Cjlclades don, 19óó)
íg78) and the Aegean in the Third Milknnium BC (London, roxrusr, w. c.,l History of Spartq 95o BC-l9z BC(Lon-
LEAKE, w. M., Trazlels in the Moreq t3.köt (London, r83o) I972) don, r9ó8)
LL{xq,ü. M., Trawls in Nonhem Greece, r 4.köt. (London, sAiluEL, A, r., The Mycenaeans in History (Englewood FRÁNKEL, u., Early Greek Poetry and Philosophy (Oxfotd,
I835) Cliffs, N. J., 19óó) Ig75)
ntollIGLL{No, M. D., Alien Wisdom (Cambridge, 1975) sANDARs, N. K,, The Sea Peoples (London, 1978) GÁRDINE& x. N-, Athktics of the Ancient World (Oxford,
lto}uGLIÁNo, t"l. o., oxford Classical Dictionary (z. kiadás, scHEFoLD, r., Myth and Legend in Early Greek Art(Lon- I93o)
Oxford, r97o) don, 1966) GRAHÁ]I! e.l, Colony and Mother Citg in Ancfunt Greece
rosr,rl1. A Handbooh of Greeh Mytholngt (6. kiadás, Lon- scHrrruaNx, rr., My cenae (Londory 1878) (Manchester, 1964)
don, tg58) scHLIEMANN, H., Iá'os (London, r88o) IIÁ.RDEN, D., Thz phoenicins (Harmondsworth, r97r)

sTILL§EII- R-^{ÁcDoNAlD, tv. L.-MAcALLIsTrp., tl,. l' The sNoocness, a. lr,, l rchaeolog,l and the Rise of the Greek State IIARRIs, H. .\, Greeh Athktes and Athktics (London, 1964)
Princeton Enqlclopedia oí Ckssical Slzas (Princeton, (Cambridge, r9zz) IlÁRRIs,IL.A-, Spon in Greece and Rome (London, ry7z)
N. J., r97ó) sNoDGRÁss, A, M,, The DarkAge of Greece(Edinburgh,t97t) IlÁRRIsoN, N- v., T'lu Lazp of Athen^s, t. kÖL; The Famil1

sTuART, J.-REwTT N., The Ántiquitics of Athms, I-4. köt. srurrrNcs, s. H,, Mycenaean Pottery from the Leaant (Cam- ^.
and Property (Oxford, rgó8) z. köt.: Procedure (l97t)
,
(London, t76z-t8ú) bridge, r95r) HA\yKEs, C.-HAVKEs, s., (szerk.) Greehs, Celts and Romarc
ToURNEFoRT, PITToN DE, Relation d'un ooyage du Leoant sTuBBINGs, s. H., Prehistorit Greece (London,l97z) (London, 196)
(Lyon, r7r7) KIRK, G, s., Myth, its Meaning and Functbn (Cambridge, rrrcvrrr, c., Xerxas' Inoasion of Greece (Oxíord, 1963)
I97o) HoMÁNN-vEDEKINc,r., Archai.c Greece (London, tg68)
TAyLouR, LoRD wILLIAM, Mycenaean Pottery in Italy and HussEy, E., The Presocratil:s (London, r97z)
iftásoűk rész Adjacent Areas (Cambridge, 1958) HLxLEy, G. L., Thc Earlg Ioninns (London, 1966)
TAYLoUR, LORD '0ítruxlt, The Mgcenaeans (Londory ry64) Ilvrnlly,L. ll, Archait Greece (London, 1976)
BLEGEN, c, w., Trog and the Troinns (Loldon, 1963) THoMsoN, G., The Prehistorit Aegean (London, ry78) JpNxn{s, c. tc, lzcrent Greeh Coirc (London, r97z)
BR{\IGA:\, K., The Foundations of Palatial Crete(London, vENTRIs, M.-cHAo,wlcr,L, Documents in M))cenaean Greek JoHNsToN, A, The Emergence of Greece (Oxíord, t976)
I97o) (z, kiadás, szerk. J. Chadwick, Cambridge, 1973) KIRK, G. s.-RA\.EN,I.r,., The Presocratic Philosophers (Cam-
BLrcHHolZ Ir G.-KARÁGEoRGgls,v., Prehismic Greece and VERr\íEULE, r., Greece in the Bronze Age (Chicago,Ill. - bridge, 1957)
Cypus (Loldon, l97) London,t97z) rp,lly, c. t"l., Árchail: and Clnssita] Greeh Coins (London,
cHADyIcK_ 1- The Decipherment of Linear B (z. kiadás, ,ü/AcE, A, I. s., Mgcenae. An Archaeological Hbtory and |976)
Cambridge, r9ó8) Guide(Princeton, N. J., 1949) KRAÁv, c. nt.-HIRMrn , tl., Greeh Coins (London, 1966)
cIrADwIcK]- The Mlcenaean World (Cambridge, t976) §íAcE, A. J. B.-sTuBBINcs, r. H., (szerk.) A Cornpanion to LANGLoTz, E.-HIRMEq,u-, The An of Magna Graecia(Lol-
DEsBoRouGH, v. R a,a- The Last Mycenaeans and their Suc- Homer(London,ry6z) don, 1965)
cessors(Oxford, r9ó4) IvARREN, p,, The Aegean Ciz;ilizalions (Oxford, 1975) LEsKy, A., History of Greek Liurature (Lortdon, 1966)
DESBoRoUGH, v. R d,A, Tht Greek Dark Ages (London, zERvos, c., LÁrt de la Créte néolithique et minoenne lttlls,p., GreehMetre (ford. H. Lloyd-Jones, Oxford, 19óz)
Ig72) (Párizs, I956) MoscATI, s., The World of the Phoenicians (London, r9ó8)
EvANs, sIR ARTHup" Thc Palate oíMinos at Knossos,l- 4.köt. zrRvos, c., L'Art des Cyclades (Párizs, 1957) NILssoN, M. v., A History of Greek Religion(z. kiadás, Ox-
(London, r9ur-r935, index kötet 1936, repr. New York, zERyoqc., Lanaissance de la cioilisation en Gréce,t-z.köt. ford,949)
I963) (Párizs,196z) NILssoN, M. p., Greek Popular Religbn(New York, r94o)
FINLEv, M. I., The WorM of Odysseus (z. kiadás, Harmonds- NILssoN, M. p., Greek PieU (Oyíord, 1948)
worth, 1962) pARKE, H. .ü/,, Greek Oracles (London, 1967)

FI]RuMARK, A., The Mgcatnean Potury, Annlysis and Classi, Harmadik rész p lyNp,, u -, N e cro c o inthia (Oxíot d, l93t)
prccorr,s., Ancient Europe (E dirtburgh,
rtcatinn (Stockholm, r94r, repr. Stockholrn, r97z) 1973)
FuRuMARK, L, The Chronolog of My;caenean Pottery ANDREwEs, A., Greeh T9ranx (London, 1956) pRIcE, M, J.-wAGGoNER, N., Archair Greek Coinage (Lon-
(Stockholm, I94I, repr. Stockholm, I97z) BoARDMÁN, l., The Greeks Ooerseas §. kiadás, London, don, r97ó)
GRÁHAM, J. w,, The Palaces of Crete (Princeton, N. J., 196z, I98o) RÁvEN, D. s., Greek Metre (London, 1969)
repr. 1969) BoARDMAN, J., Preclassical (Harmondsworth, 1967) RA§ísoN, r., The Spartan Traditünin European Thought
HIGGINs, y., Minoan and Mjcenaean lz (London-New soaRD^anN, J., lr} enian Blach Figure Vases(London, t97 4) (Oxford, 1969)
York, 1967) BoARDMAN, l., Athenian Red Figure Vases of the Archaic RHoDEs, p.
J., The Athenian Boule (Oxíord,1972)
HooD, M. s. F,, The Home oíthe Heroes. The Aegean before the Peri,od (London,t9l5) ntcH:rnn, c, m, e,, Kouroi: Árchair Greek Maidcns (Londory
Greeks (London, t967) BoARDMAN, J,, Greek Sculpture: The Archaic Period(Lon- I968)
HooD, M. s. F., The Minoans (London, r97r) dor\ I9z8) RIcrírER, G- M. A., Kouroi: Archaic Greek Youths (3.Vladás,
HuTcHINsoN, p,. ul., Prehistork Crete (Harmondsworü, BoNNER, s. 1., Aspecu of Atheninn Democracy (Berkeley, London, r97o)
repr. 1968) Ca., 1933) nornrIuy, J. lp, I a lois dans la pensée grecque (Pátizs,l97t)
KIRK, G, s,, Homer and the Eplc(Cambridge, 1965) BowRA, c, M,, Greek Llrir Poerry (z. kiadás, Oxford, 196r) sAMBuRsKy, s,, The Phllsical World of the Greeks (Londoq
LAcy, A. D. Greeh P ottery in the Bronze Age (London, 1967) BovRÁ, c. M,, Pindar (Oxfor d, t96 4) 1956)
 ,(396t'plo;xg) (uop
(6/6r
űlao4 uowoy ul tlqoul?ug puD uoxlxwJJ "c 'swvl.r]u§ (696r'a3pr.rg -uo-I) aJaaJD pJLssDIc rn űlsnpuJ puD apD{ 'I u 'daddoH
(t96t'plo1xg) űlao1 -uJeJ) suouduJsul qaalg lo 6pnlg aqa'9 ,V 'CvgHooo.d\ (r/ór 'uopuo1) viodolev aqa "I,u 'xaddoH
qaaJ) uJapow puD paampaw (]J3Zs) "v ,3 'sINvdÁdJ (11.6r'uopuo1) sz ouu7LlllJol qaal) "a,J'daJNu§ (/§6t'proyxg)
,I
(z1,6I fuopuoT) aaq aq lpls 11,!3?a aJaaJD ptlJ "l§'uIV,I],Js (EL6t Jxsnw luuauo puD ruaDuV :l9l )Lsrlw lo űolnH
,a ,J'uaJsagA\
(o3ót'uopuo1) DJrsll,t/ "s'NvWI]Nnu 'uopuo]) flazras' puD alupc uuluawV ",I pJolxo ízaN aLlJ = ,."""^ o"i;?;:"J;;Y;;;H#]T"
(€L6t (gsdl
,ro>1 ,an
'plo1xg) alruolan7 qaat1 ruapow lo űolsxH V ",|'sl'rrlod, 'e8puquru3) lsllDutDJ(] aql salqoqdog "v
,I,v \coo]vl§ ,§-r íqdosol1q4 qaa10
lo 6,1o1s,lH "),c 'aIuHrn9
(§96I 1JB8llNS : seuroÁue.rín (nL6t (9z6r 'uopuo1) qJoA7 1D naa10 |uaxJuv'D'ZIj,ID
'§16r 'urJ;eg-3tzdÉ-I) q?uq)al aqcnda s78n 1 "d 'azNIaH 'p.roJx6; uDW lo IDapI aql puo űaao\g 1uanuv "í'Iro^ (i96r'uop
(/§6r'prolx6) arrJa]?'a'-IaxNívdí (i1.6r'uopuo1) 6pa3ua qaalg spJDozoJ's'st{s)]I^ -uo-I) íaouoJg uoluaqlv aql lo qlízoJg ar.lJ "v 'H3Nf,uJ
,D
(696I (zL6l (11,6r 'proy6) szropo#.l? "l§ 'vuvNxod
'uopuo1) qaal{) ruapow puD laaampaw "u 'oNlNl§oda 'sztm4)auuanuo acalg ua alpa8oll p aql[W',d,I'INvNna^ (e Lú -t 96t'uspra1'suput1
(uopuo1) ,x
(11.6r rúmbuuv alo7 to p11o6 aLlJ 'd'li-t.oág (996l'sztl96) nal? sa1 zaql aasua( p árlíf,lu ".I T'JNvNxa^ ,z) 1o{ ,6_I
'íao1ouqla1 ruar?uv u! sawruS "I 'sgsxod
(tL6t'uopuo1)owolg (§96r'uopuo1)
qaalg ,g ,J 'uaJSaaA_,(I ,V
zs9J {Ipol?H lo §uoxluJls-llllJ "t "I.IVCNauJ salcuar\ to awa aLfl ru aJaalc u1 a!7 §poq "u 'auEI,]gJv,Iú
(11,6r'uop (o96r'a3pr.rq
,W
4]o-I) suaqlv ruapuv lo űouorljxI lvuol2rd "í'so]^VuJ -ulv3) íunbuuv lDJlssvlc ux űaaDls (,{Jezs) 1 ',\a,INId
(9t6l 19z6r'uopuo,I) olDld's,v'áo,lLv I (9/ór ',ssu141 b?puque3) saplptícnql 'H ['^s,INlr
,H
'uopuol)furuua3 qunol alp ul tlossaq1"o 'a)v,IJsaA. (996t'uopuo1) p1loA lDJxssDlc aryJ "a ,('cNodJs (nL6t
(i96r 'uopuo1)av puo í,uao4 ctlvlralla]? "-I ,B ,J'EllJsaaltn (z1,6r'uopuo1) 'uopuo1) asnog űunoc Jxllv uV 5IosBuI se l 'SaNol sl.I.Ia
(I96I : sBuIoduBJín'tz6t'utllag) ?unl suul?alg puo 3utlo11 uDruoü puD 2!aaJ0 's,a 'Áa]e^vJs (l§6l'ploJxo) sapua4 puo sapoqdog "^ 'cxaaNauHa
-|,pxQ aqJvslualla.i?'No^,n'JJxooNa-I.Illow-ZJll§.owv,itl§ (L96t "í
,) .){a^oo
(gL6l'uopuo1) íl1.1onxasowoH qaal)
(rl,ór'pro3 'uopuo1) sryaa;g alllto JnoLuJV puo §z.lts "w,v 'ssvuoooNs (t L6'e3' íep4leg) úll1otoytg nlndoI qaa.lg "I )'ua^oo
-xo) ppoh ruaDuv aql lo vdulsnuDw qaal) "9 -a 'uaNunJ (z16l'uopuo1)lo711 (zl6t'uopuo1) tpawo3 cluot|dolsuts "l )'ua^oű
(896I'pJoJxo)lruJnpoJxul uV uídDd qaalg' D,a'rs|{s,nl : uotsauuodolad aqllo sut8ug aqJ'aa,w,a,! 'xlouc gJNIvS (EL6I epJoJxO) ssalgoJd to ldacuo) rua.nuva?y'J "E,a'sacoo
(z§6r'uopuo1'rItUJ]rc (l§6t'ployg) map1 lo űoaqa s.oíold 'a 'sso{ (o96r'1.ron .,rnalq-uopuo1'supur1
,J ,c ,l(\ .á,lA'uoowsNlo
: sBpBI>I "l( 'NuVJ
,^ví ,E) uo?1unpa?c )?1quaIIaH
(€96I'pro; ,€) acaalg
1ual,Juv lo aml?alxquv aW
(o€ór 'e8pr.rgruu3) -xg) ruqouadruJ uDluaqlv puD sap?phnqJ'gC í' (gL6t
^-rú^Ioá
guaudopaaQ lDaox1 puo ttoll1l1,tv )lliluailaH "l§ ,l§. 'NuvJ (9/ór 'e8prrqruuJ)uV qaal1 lo tlorn1? "w'NosJuatou fuopuo1) aJaaJD pJlswlD puo ílo,noruag ") ,I'sallvo
(o€6r'a8puqure J) plJoy J.xls.xual (696I :sEpBDI rlozn1
(El6t'e8pr:que3
(LL6l'uopuo1) qlo^ lD $Jax?q?JV {aaJ9 "I,1'NoJ-InoD
,o
-pp aqllo űtolsq1 Jltaouna puo lDxrrs, "I ,W'ddazJ^oJ,so{ 'sepuol,z)alnnanu)Jv uDutoü puD ryrrlg ',s 'NosJ{lIBod (e€6l
,W ,c
(/96r'uop (996t 'uopuo1) sYaalg aql to slxDJiloa "v 'uaIH3Iu 'a8prrqtue3) salDOoS n{o puo alolag "w,ú 'ouoJNI}Io3
-uol)ry8noqa s,apolwvlo ruarudolaaaq aqa "C Á.'ssod (i1,6r'1.roa MaN-uop (zL6I <.uopuo-I) nuaq][
,L) ,u
(o9ór 'uopuo1 \vpeD|,S) apolsuu "o ,1í\'ssox -uo1 'seper1 uv qaalg lo qooqpuDH 'V ,W ,9 'xsJHJld -uJ puu JapDJDqc 1uarudolaaaq v1 lJV qaal1 "w ')oo:)
(tt6t'sztJB4) altolselts "-I 'Nlaox (o/6r',uuo3'ue,rt11,lrslq (sepen1,7) (uoterul.rd)
(Il,óI ',I ,N
(super1
(i/ór'pro;x6 slaalg arp lo sJoldlnlg puo aln1(1nJs aqJ 'v w ,D 'uaJHcIu suaryV cnluac rylulo suDxjurlod ozaN aqJ "u ,'}\'uoNNo3
,7) sJDlor,lJS puD saqu)S "9
,N 'Nos.lll§-,ű ,-1 'sc.loNÁüu
(/i6r 1rnpluerg'sepet4,E) salqoqdo5'x'rouvHNrau (Il,óI 'uopuo1) plJo6 ruanuv a?,!1 u?, paDJJ ",I'NossvJ
,51
(o96r'4ro1 I^aN) aqolsuv',H,I'uI .I.IvoNVx (S96l (11,6r ',[ 'uotecurr4)
(ir6r'>1;oa arreN)
saualflsoaa1 "l(,v'acoluswv3-Cu\Ircld b8puqúeJ) ?uxqDw ary ul lq8noqa s,olo\4 "l -í'Ng^Vd pIJoA ruaxJuv aql ul dltlsuouoag puo sdl.qg "-I 'Nossv:)
(396I 'p.ro3x6)a8V n]qualpH aq1ol s?ululn8 (g96r'pro3x6'sepuo1,z) (€96r sepeq ioZ}J, : | 6z6t'uop
^eí
-ag aql wo,1t :drys.tDlolps lDxxssvlc
lo űolqH Yuaaalaaa suaqlvlo slDausal JxloMDJQ aqJ "'{\,V'acol){awvJ-oxv)Jla -uo1) ualo|dxg 1uanuv aLlJ "H ,g 'NoJcNIWuvl§_,W ',\xv:)
(il6r 'uopuo1) títfdosoptűr1 l1lslualpH 'v ,v'|.No1 (o/6r :turuoÁue1 (o/6r'quoat
(t L6t 'p:o1xg) tllnbtluv 1oclss,o13 ul snl[do4 "N 'sIA.a,] í1 '€€6r 'p.ro3x6) sJa?pps űouac"lay4 qaalg ",x,H 'a)dvd -spuoru:e11) zozalpn4 aql lo vlal?qJJv allJ "d 'daJNgduvJ
,v ,í'Nasdv,I ,H
(89ór 'pro;xg) saius IDJapai qaaJg "o (1,1,6r 'uopuo1) szDxuaqlv 's)dv.I
aql to slzaa§ac "A\ (SS6t'uopuo1) opaDqd s.o|Dld "S lí ')3nB
(uopuo1)
(€1,6r rDaJ) aql JapuDxalv "d 'Xod aNv,I (r§6r 'pro; (tL6t'uopuo1) s8uly n&u,g puo swag {aaJg "í'Nvwoxvofi
,51 ,N
(€96r ',f 'uolacuu4 -Xo) )qqndaü §,o?D!d lo uouwalfua|u1 aqa "x '^Hduow (€/6r'uopuol'sepet4, m [) uv ryaaJg "I'Nvwcxvofi
{y uopuo1) araal) ul uusvnsJad lo uv aq1 "c 'ÁCaNNa) (/§6r 'a8pr.rqure3 (696I
(§§6I'ulrag) sa7a1o1suv' l^'EsDsvI ,,ruí) alaalg
rualluvto §?xaouufl alLI "H'llf,Hclw ,z) qJoA
'supeq 'uopuo1 'super1 lD s.loldlncg qaal1 "J1'awrflg
(696r'uopuol)aruoalo afla aql puD til§ualpH ".I']vwldc (696l'plo1xg) suoll (t96r ',[,51 'uolaculr4 'sepuq ,z)
(zL6l -Qucru1|oluolnp Yaalg lo uollcalag "w,c'su(a,I_,x'scclsw aaDaqJ uDaoü puo qaalg aqt lo űolvg azg "w 'uatIaru
'p:o;x6)
,loi ,z-I 'DxuopnDw 'HJIddIuc (z16l'plo1xg) alldrug uotuaqlv aryJ 'x's99IaW (€9ór 'uopuo1) sauuqs puD
lo űol§H "I,9
(z96r'pro;x6) r o4,E-t'aupuoxa|v noula1ol4 "w, a'risisvlt (t L6t'szue4) anbnl8 aln o1 suop aunuDqJn,7 "á'NIIEvw saJlDaLLl taldaaa ryarJg "W 'uawultt_,c 'Nasnuc-Tl 'andgg
@L6t @S6t (9t6I'plo;
'u opu o1) w ulou a du uot u op a lo 14J p ul uogD Jnp noanvw -XC)) suaqlv 1uanuv ux Jaluxod puD Ja1lod "C ,I''\a.IZVaB
1 uD, II dqlq d' r, I's:ÍIlls. 'uopuo1) tunfu,luv g to űolvp v "lu'
(g96t "u3 (o96r'uop (zlór'uopuo1)
,,ru
'.{alelreg) wnlusí7 sn(lo3 aq1 puo sDls[l "I ) 'xa^oc -uo1 'supur1 I) anldruJs qaal, "w 'daI,!,uIH- u 'saI],]n,I aJaal9 p)xssulc ul lo1Qlnlg puo pauq)Jv "a 'a,IowHsv
.uopuo1) ,u
( 3/6r z *." (9L6t 'plo1xg) p1lo6 qaal1 221J "I 'cNI.r (z96r'uopuo1)
a!: w{,;i#"TÖ* (S96l'uopuo-I) ípa7DJJ qaal9 'v '^\ss1 8utlwo4 asvr1 qaalg lo űolslg v "w 'uawxlH_,g ,d 'svIrrv
3g 9bt ol €z€ ruoq plJoh qaalg aql lo űol911 ts "W 'l.dvJ (€1,6I'I{lJo,4\
(§§6I -spuour.re1l'supuDI,E) aln??alqlJtsryaaJg "l§,v'acNa{'tnv,] zs9J IIpeÁ8eN
(1"ro1
lnslq)aá7 JunuallaH a?,!1 (zL6l
to alrudlncg aqa'w'ussals
fuopuo1) a,mldlncg uDuoa puD qaal1 'lrc. v'acNax,llv,I
zs9J {Ipgro) (o1,6r :
seper1 lloz|lJ : L9ű'uopuol'sepetn, t) 3 g €z€ (z96I 'uopuo-I) $aA aql u? slaal) allJ "c,V'CvaHCool§
ot 6lt ruoll p1lorx1 y)Jg
)l,|lIo űols.xH V "^ l ,w,uElüLslv-l (tL6t
(g96t'uopuo1) acaa.lc !m?sw!c ut ílxuDl aqJ \,l§'Áa]v-I 'plo1xg)ruaug aql puo tqdosollt14 qaalg [1log -lw'sam
(196I suput1 llgzuJ' (Lt 6I'pJoJ: (lL6t (oL6I
-xg'stper1,S) tp1namuoruruo3 qaal1 aLlJ "a,v'vuawwIz 'uopuo1) sanolm3 lDyng qaaJc "I 'NVWouVoa_,C 'ZJun) 'orq6 'BeuurourJ) suaryV 1D ulsxxDJlso "a ',Ioo.IuaCNv^
(z96r'uopuo1 (§/6I'p.ro}xg) poql[qa7 al\qx1 uoxuaqlY'q'ZIán) GL6I
'sePet4'z) saul3 qmg ryaaJD aLF lzoH "a ,u ''raTuatr3Ár§ (z1.6r 'uopuo1) űpa3o.11 qaal9 puD apo$u7 ro "1'sENol '>1.ron,teN uopuo-I) 1JV Jularuoa) qaal) "fl 'daZJIaAHcs
VIgYu9oI,IflIfl
 TARTALoM

7
8
El&zó
Időrendi táb|ázat
EGY VÁROS - SoK rnppBr
g6 Mtikéné
grsÓnÉsz 38 Knósszosz
40 Szantorini
u HELLASZ KÖ RNrE ZETI VISZONYAI 43 Pülosz
6l Dódóna
12 Az ókori görög világ ftildrajza 6s Eleuszisz
2:2 Az ókori görög világ kutatása 76 Delphoi
8o Oliimpia
92 Spárta
UÁSOOIrRÉSZ 98 Akragasz
16 Athén
29 A BRONZKOR I2o Oliinthosz
tz8 Basszai
3o A paloták korának kulturáia Krétán és Mükénében I3o Aigina
u A mükénéi kultura utóélete I38 Délosz
? A homéroszi világ I42 Milétosz
164 Epidaurosz
I{ARMADIKRÉSZ
t66 Epheszosz
tó8 Kósz
6l A TÜRANNOSZOK KORA r7o Alexandria
|76 Szalamisz
6z A 8. századi újjásziiletés I88 Pergamon
T3 Az archaikus vallás néhány jellemzóje I9o Aj-Khanum
84 A poliszok (városállamok) sziiletése Ig3 Korinthosz
Io4 Az irodalom kibontakozása |96 Paestum
2oI Priéné

NEGYEDIKRÉSZ
III PERIKLESZ KORA EGY TÉMA- SoK rBppBr
ll2 Az athéni társadalom az 5. században 50 Anyaistennők
í29 A perzsa és a peloponnészoszi háborúk 68 pillantás az archaikus korba
íu A klasszikus forradalom 70 Kuroszok és korék
78 Apollón iósdáia
8z Az oltimposzi istenek
öröomnÉsz 88 A görög sport világa
l59 NAGY SÁNDOR KORA Io2 A görög pénzverés(írta Colin Kraall)
rr8 A Parthenón szobrai (írtaJohn Boardman)
róo IÍj motívumok az irodalomban és a vallásban I22 Mindennapi élet
í69 Makedónia felemelkedése tz6 pillantás a klasszikus korba
t8z Nagy Sándor terjeszkedése I34 Agörögkatona
r92 A római hódítás 86 Erődítmények és hadigépek
146 A görög szirthán:. a dráma megielenése
I48 A görög színházak iegyzéke
HATODIKRÉSZ I54 Zene az ókori Hellaszban (írta Rhhard lVitt)
16z A görög orvosttrdomány és Aszklépiosz kultusza
|99 A HELLENIZMUS ÉsHarÁsa I74 A makedón királysírok
I84 A vázafestészet fejlődése (ítta John Boardman)
20o A hellenizmus hatása zo8 Hellaszon tuli Hellasz
204 Posztklasszikus új jásziiletés
2II Legíóbb örökség: a nyelv

223 I(islexikon
224 Képjegyzék
227 Bibliográfia
229 Földra|zi névmutatók
232 Név- és tárgymutató