Gwendolyn Leick-Mezopotámia-A Városok Evolúciója

Gwendolyn Leick
MEZoPorÁun
,a(gzJezs E
{oMuQl !,tüJJ
(uatalay-laz9}I IJo{9 zB €poscD{ Dt) rry paN luaDuv aql u? oq61oq6
r"r.i (""q9tulipo.rr órugrodozelÎ s9 s9lll€nxoz 3) alnvult7
"urr*wá"l"i' "rilloJ'
dori7ly i, Űiruőr7 pua xag,'(atÁugTz?l >yugígfiglotluJ }elax
ir"* y) BqoE,try .waN
lo t(uuouuq e pgppd ÁBy'>1euÁugl
-prg 9p-{3l9
"uirj
1t1uip v?uol IJo19 lalex-Iazox 3 'qqQl 9!u9r?ln1 V 'IgJIts
-9r"ri,,1'rrreqo do.rÜe .9 19-ri"rgigrplnazs929s (IgJ9lüIau9ugr 9r39,r na1o1
1azQl e :re1.os1peg1"ir"i uar"-r"á.pu"l 'alaa,o>1,{3tu srlgJnlln>1 39s;9r r
lur.ru
;gzsars ,ltrlo lauII3II9lJ9} s9 1e13I9uIIes?zaMl u9Io{sIgC llezse^
V
-9rlr,q ,-"rrlrq a e 'tglíglodo-rtuB uaruara,(81 lzglrazuJaN IerlIJaLüy ruop
-uoT e s9 rpuoultl3ry r sn8g1oJlzsst s? sn391odo,1ru€ {3laT u,(1opua,lt9
GWENDOLYN LEICK
IWEZOPOTAMIA
A városok evolűcíőja
a{gl. zat ,lJl? 9p3DI sglelac
,lJN B vípet>luoB9zsro:rl8qA1
ioog ploc
€ lí0 97t €96 NgsI
ruzorg8ns uop9tü r(laurgq'u€ggtuJoJ
llaur.rgq Inll9u sgpodelp8aur selazgle ru9u91 I?^9PBIl v Á?vtl,IuIoJ9l
ueqJ3zspual sgIo9LuJoJuI'Iuel)§oJozslos l?z§?J ^{1aur9g,(ug,rprq uaza soIII
.1rx
1oog p1o9 :er1g;8odrr's9lap;91
psz9| ls9l9g :elzlJ9ualla 8tprturlez5
8euIJI Zs9lJex 9uzsnIu9Jo :9lror)PJoc
pe^JaseJ srq8u 1y
Iooz {cla,I uqopuer$,g 6 rq8rrddo3
uaq-looz 'u€q9IuuBrIJg-r€"N I{ ?1P? ,Pl,I s{oog um8uad B Jgzsglg
,fir3 aqr Jo uollualul aqr :rnuutodosary :tu)c llepaJg
Néw és tárgymutató
A-anepada, 103,132 Asszarhaddon, 230, 238, 239, 24O, 241,

abgal, 46 242, 243, 244, 245, 267, 305
Abu Sahrein, 24, 25, 26, 29, 30 Austen L,ayard, 15, 5 1, 1 53, 204, 226, 251
Abu Salabikh, 85, 86, 87, 89,292,295, awilum, 194
313 Ázsiai Királyi Társaság, 51
abzu,24,40,42
Aüb,94,113, 155 Babilon, 5, 14, 17, 45, 64, 78, 119, 141,
Adapa, 45, 46, 47, 246,31O 156, 181, 182, 183, 184, 196, 2|1,
Akkád, 5, 7, 2!, 101, 104, 107, 108, 109, 276, 277, 218, 219, 224, 232, 235,
110, 11 1, l12, |14, 1l5, 116, 119, 236, 239, 240, 244, 245, 251, 252,
120, 121, l22, 132, 134, 135, 151, 253, 254, 255, 256, 257, 258, 261,
155, 161, 257, 279, 283, 292 262, 263, 264, 265, 266, 268, 27 a,
Aülgar,25 272, 27 3, 27 4, 27 5, 27 6, 277, 27 8,
Alulim,25 279,280,282
Amar-Szín, 39, 49, l39, 740, l47, 206 Babiloni-síkság, 153
Anatólia, 13, 31, 55, 66, 91, 11l, 2O7, babtum, 186
233,279,284 Babyloniau,46
Annunitu temploma, 180, 300 Badtibira, 25
Anu-templom,54 Bagdad, 7, 8, 73, 110, 122, 124, 257, 31O
apkallu,46 British Museum,7,8,9,26, 53, 124, 178,
Apsu, 257, 258,267 179,226,227,229,325
Apszú, 23, 24, 34, 40, 4l, 42, 43, 44, 46,
47, 50, 758, 162, 163, 166, 288 Campbell Thompson, 26, 124, 227, 228,
Arab-sivatag, 13 229,304,325
Assur, 5, 8, 156, 183, 203, 204, 205, 207, CyrilGadd, 129
208, 210, 27 1, 212, 213, 21 4, 215,
216, 217, 2l8, 219, 220, 221, 222, Damgalnunna,40
223, 224, 227, 229, 230, 23t, 232, Dareiosz, 174,276,277
235, 240, 243, 244, 246, 249,
245, Dé!-Irak, 23, 27, t25
255, 261, 263, 264, 265,
267, 274, Dumuzi, 45,77,144,145, 164, 167
276, 280, 283, 284, 324, 325
323,
Assur-ban-apli, 8, 156, 783, 227, 23o, Dzsemdet Naszr, 27, 48, 7 5, 81, 82, 99,
243, 244, 245, 246, 263, 264, 265, 125, 126, 155, 779,280,283
267,276 Dzsemdzset-Naszr-korszak, 39
Assur-dan, 229
a§uritu,21,8 Ea, 40, 47, 42, 45, 46, 48, 49, 158, 162,
Aszalluhi,42 163, l72, 191,242,257
|8z(VZ'nuu.q 3tr '77 ';e;r5 pung
.€€ .
97l '9s'lz ',(elool§ PJ?uorI § I l lí .t| ']e2uar-lz9{pl9d
g 1' vlusgto doze1-g sle J
86z'98z't8z'o9l '9El
'zeí'9|l '§lI 'e ll 'oIí'16'%'se3v1 I8'{rzs:o1-eltg
98z'n8e'9lz' v9I'z§oJnx 08l 'sEuJIng
€9I 'I€-Jn I l1e'96í
' 8
Íi§ 'WoleI{qEünN 68z' E8Z' lz' e R'ZlZ' 0lZ' 69z
8§
8l's l' €l'89' 19' 89'i§'qqpy ' |9z' íst' tsz'9€z'9 |Z'zlz' llz
z8í '?1llt ?nl ' e6l'z8|' lll' l9l'99:l'Eil' 6nl
l 'IJn-pl
I
l (r,ll?s!I '8rí' lll'9(,l'lzl'0[ l'60l'80I
19l! '9ol' 16'I 8'o8'lü'91'gl'zsatgl1rtg
IlI'Éue-pl 8c I'il-Jnt-ru-uarue1-9
627'rÁqsrqsry 9z '?urzssv-]Pz{I
e87,'ZIz' 60z'98|'urllrl 1Zt' 69z' 89t' olz'57'r1l3rsg
|u?,qlMT 0I€'60c' 16Z'88z'z97.'09I
06ll
'89[ '6€I 'lzl'OZl'iI t 'z0I '89 '8§
tz|'9z ':o1,{t1
,g,f ' lg'os' 6l'8l' lr'|l' et'zt'Ot'6í,
' 8E'l€' t€ 'ze'oE'9z' nZ' €z' l'9'nP]Jg
97e' lo|' EOt' l n' 0 lz' 697, l§ 'lálg
<s.qa
' € z' 8ta' €ez' oez' 6zz
6sZ' niz' 9 z9l 'í, "ulruT
' 8Z(.'lza' íZ7.' 8|?,' 80z' 90z's0(, l9z'r!P punuE
'z9t 'ytl 't:lí '60I '8l'9l'b9 '8 'J9l§I l8z 'e lz'96I '18í 'Ly1 'uua
o8Z' 8 l(,' 6l' e l' 99' íe'v9II €6'tsuo
9z' Eu&Îqg á 1a39sr39g rryr1 zzE
zz|'í7,e '6le '8Ig ' oee' 8ít' 86z' 897' 8sz' lsz'99Z
'9ít '86z '06(,'88z'16l 'l9I 'l9I ' e|e' ízz' Iez' elz' 86|' í6l' t ll
'o9I '89l '9§l '9§l 'lsI'9ll'slt '
'69I '89t l9l '99l '99l 'l9l 'E9I
' eel' lZí' 6íl'8|l' líI
llí'lel' 'z9í 'í9í'o9I '69l '99l '6lí '€yl
,90| 'l9 '€l '?uu?uJ 'oaI '6|l'líí'il:l '0I l 'r0I '86 'lllug
'8l'll'9l'al'89
86I'nPHug
0€ 'r[ 'l9ul,P{ouloq '99l '|9I '€9l '7,9í
60€'887.'19|
s1,9|'9t's.Igg 19H 'o9I'89l'9l]l'etl'6||'86' ll'6l
60e 'rcE't8z '8l' ll'9r'9l'lr'Er'zl'|l'0r' |.ug,
' e8z' |87' l lz' l97,' 99a' egz' 80z f I€ '60€ '06z'l8Z't9l'8vl'9ll
' loz'16l'68l'88l'l8t'§8I'r8[ 'itl'lil'oll'lt]r'€gl '60l '§oI 'u,
'€8I 'z8I 'tll'(,9|'o9[ 'oi 'rdtrnuurt11 §l 'Plrog alurg
09|'r4tqw
96,'srunt f9l'Jru1-9
<lu?§pLll
g1'8gzs:o3o:og ltz Pla
.9tr1 ..redrg
1;1 6lZ'zlz's9Z'or7' 6Ea'9|'91'u:oldrőg
n u 't ll 'uunutN-1tulg €z 'rJa)íu3Pa
66z'16Z'86í 08I'ueqJeC-PJ
' 6sl' 9v l' 86' 16'9 6' 6l's l' 8'sarue8lrg 16'{9lg9l-qgg
96l 7]E'e6
'I6I '06I '68I '88I '/8I '78I 'utn8o8 '9l'íl '89 '19 '99'89 '19 '99 '19 'euttv1
y3laf NÁ,IooNlIlNc
MpzoporÁula
Loftus, 57, 53, 79, 289, 312 Nebi Junusz-ha|om,229
lugal, 104, 105, 106, 128,163, 166,172 Német Orientalista T ár saság, 7 9
Lugal-ane, 733,134 Nergal-sarra-u sur, 27 3
lugal-kalam-ma, 106 nimgir,93
Lugalzaggiszi, 104 Nimród,51
nin,91, 130,318
Man-istuszu, 1t3, 179, 229 Ningiszida, 45
Marduk, 9,23, 47, 42, 46, 49,160, 162, Ninhurszag 45, 103
183, 187, 196, 221, 222, 224, 23l, Ninive, 5, 45, 172, 151,203,225,228,
232, 236, 252, 255, 256, 257, 258, 229, 230, 23 1, 232, 233, 234, 235,
259, 260, 267, 266, 268, 269, 27 0, 237 , 244, 247, 248, 3o4, 326
273, 275, 276, 277 , 305, 307, 326, Ninmah,44,309
329 Nippur, 5,80,94, 112, l14, 1,53, 154,
mat akkadim, 111 155, 756, 757, 759, 760, 161, 163,
me, 43, 733, 134, 166,295,309,3l8,321 165, 166, 767, 168, 170, 17 1, 172,
Meszkalamdug, 103,295 17 4, 17 5, 187, 235, 298, 318, 319,
}4ezopotámia, 2, 73, 74, 15, 21, 22, 24, 320,321,323
27, 28, 31, 36, 37, 40, 41, 42, 5t, 53, numen,40
55,60,64, 65,70,76,78, 80, 82, 83, Numusda, 1ó4
85, 86, 88, 94, 99, 106, 110, 111, 116, nun, 48
122, 123, 141, l57, 158, 181, 182,
l95, 203, 213, 21 4, 2l5, 219, 229, Óannész,47
254, 255, 257, 261, 264, 266, 272, Obeid építésiszokások, 27
27 8, 27 9, 280, 281, 282, 283, 284, Obeid kori kenímiacserepek, 32
285,286,305 Obeid-kerámiák, 5ó
mezopotámiai civilizáciő, 7 6, 46, 50 Obeid-kor, 27,60,284
Mummu, 41,257 Obeid-korszak, 36, 38
mushussu, z)/ Obeid-kultúra, 28, 31, 284
muíkennum,794 Obeid-lakosság, 34
Obeid-település, 33
Nabu-kudurri-uszur, 40, 141, 182, 183, Obeid-temetők, 33
252,254, 256, 257, 258, 260, 265, Obeid-templom, 29
266,268, 269, 270, 272, 273, 274,
276,282,306 parad,u,46
Nabu-naid, 141, 183, 184, 273, 274, 275, Perzsa-öböl, 13, 32
276,287,306 Petr Charvát, 36,66, 129
naditu, 187, 188, 189, 191, 192, 193, 301,
302 Rawlinson ezredes, 15, 227
Nagy Sándor, 17, 277, 279, 285, 286 Régiségek Hivata|a,27
Nammu, 40, 47, 42, 44, l35 Rietnchm,58
Nannar isten, 133 Rímus, 113, 116, 179
Nannar temploma, 131 Robert Koldewey, 79, 204, 252, 327
Napóleon, 15 rosette-i kő, 1 5
Naram-Szín, 7, 27, 772, 773, 774, l15,
118, 119, 120, 121, 133, 140, 168 Samas, 15ó, 178, 181, 182, 183, 186, 187,
Neander-völgyi ősember, 33 l88, 190, 196, 197, 798, l99, 200,
98Z' 69Z' l97' g97' E1z' í 9Z' 8 ll 6zz'vllv§íil
'6€t'8€l'9zI' 6b'8l' 6?,' lz'ltmrytz 997,'z7z
91 'B9s,{3atl-zsofie7 'oZZ' 6|Z'8lZ' l|Z'ErlnuIN-IlInrInJ
E8z'6zz
,
(,If zz7.' ozz' 617,' boz't lrtsglrdv-lrlnln1
.39zsro19:9J.
'|IE'e l'69 '9s '99 '19 'E9 '|9'E{J%§ 61
ZzE
zví'll 'zsnu?A ' 68z' |8Z' o87' € 17' 8ZZ', lz'Zlz
'9oz' €6I'z8I' uí' 6t|' 8v|'9íI'
s67.'16| '9€l'6Il'nln '8tl '60l '8oI '9ol '88'L'9I 'g1 'srr8r1
52'urrrsrdrurn li 'rtul9ll
ZIl'9s'8€'E]9rlnl-liln lsz<rP-'dJelJ-
o8z '§ot 'z8'|8'0l 7g7 'tarts-urnleus{
'z9 '|9'o9'69 '§§ '8e 'Z€ '{Pzslo1-1nJn
99' 99' 91l9zt11^l. qíun goe' 07' í9í'8l7,' lrz' olz' 8í(,
Z8'ol'19'€J9-{nJn ' lE|'9tz's€7' |ee' e€z'Zez' ííz
,
z|e 'uí'86Z oez' vzz' ízz'Zz7.'g8 l'Eque-9l{I{t-ulzs
' í 6z' 68z' 98z' n 87' o8z' z9e' 8rz
'
6ze'l8l' ll|'Z9l'o9l'89l'€9l li[ 'uJzs-ns
'9rl'|€l' l|l't]ll'zII'otI'80l 9e'9Álo! euEIsns
'9ol'§oI'lol' 16'96'b6'06' E8'z8 ,t€ 'l8l '09l
'l8 'o8 '8l '9l'il'nl'e l'ol'89'19 'ze|' 66' 86' 16'96'16' t6' |6'06
,1tddrun5
'99 '99'|9't9'z9'|9'o9 '69 '89 '9§ '68 'l8 '§8 'Z8 'I8 'o8 '6l '9
1?rólz1 ptuun:
'§§'r§'€9'l9'8,'€r'8t'ze'íz'§ 5liln |lZ
s6Z'98a'69l |lZ'rq, "ululr|,
'zr|' 6íl' lt I' 9€1''lz'l'nururtN-Jn l''1ozsnuuJlquelsl Jatüns
z7í'íZe'8le'lt€ 96, 'zsoda .raurns
' 9Ie' l lt' oll' 86z's6z'98z' v8Z
'Z8z' í8z' I lz' Z9z' we' bsz' 6zz ,,..íí;,,fff]:]::
' ezz' |zZ'9o(,' 9oz'z6l' í8l' 0 ll no€' e6z' l9Z' tíz' \tz' ltt
' 69l'89l' l9l'|g|'o9I'6§l'§§t ' €e(,' IEZ,'oez' 67Z'o8I'I9l'8§I
'0§ I '6rI '8bl 'llí '9lI 'gvl 'llI '|e| 'etl'zíl'eel 'ilí 'sl:l 'el]l
' '80I
€lI'zlí' ltll' oil' 6€l' líl'9El' ,zl|'lt:r 'oII '60l 'l0l íu]{ill?s
'9eí'bEI'€tl'z€l't€I'0€I'8zI 6lI'89l'9 l I'uJEs-IIs{-J?S
' yzl' f(,l' |zl'ozl' 6lI' l|l' t lI gy7'uqnd u;
'0Il '60[ '8ol '9ol 'roI '€oI '16'§8 16't6ues
'o8'6t'8,'ol'6E' lZ'9z'l7'8' l's'Jn vOE'6zz
ii'lnurn ' |z7' ylz' e|7,'Z|z'l0z'pupy-lsule5
86Z'98z g97 'uuln-urns-seu;e5
'9ct 'cll 'ol[ '9oI 'tolt'16 'tr6'eurun lot '00€'99Z
96'upEn ' e9z 'ttz ' €|(, '(,yz ' otz '8lZ '907
yDIgT NÁ,IooN!il§,o)
Tartalom
Képek jegyzéke
vl 2
-Eloszo t3
Megjegyzés a szöveghez 19
Időrendi táblázat 2L
l. f,ejezet
Eridu 23
2, íejezet
Uruk 51
3. f,ejezet
Suruppak 79
4. íejezet
Akkád 101
5 íejezet
Ur t23
6. f,ejezet
Nippur 153
7. f.ejezet
Szippar 177
8. fejezet
Assur 203
9. íejezet
Ninive 225
10. fejezet
Babilon 25I
Szőjegyzék 279
]egyzetek z87
Képek íeeyzéke
(A jo gtulajdonos neve zár őjelben szerepel.)

1. Halaf stílusúváza (I-olvre,Páizs/Bidgeman Art Ubrary, London)
2. El-obeidi szobor [@ British Museum, London (BM 122872)]
3. Eridu
4. Uruki váza (Iral<tMúzeum, Bagdad/Hirmer Fotoarchiv, München)
5. Az uruki váza egy rész|ete (Iraki Múzeum, Bagdad/Erich Les-
sing/AKG London)
6. Uruki hengerpecsét és agyagtábla (Pergamon Musem, SMPK, Ber-
lin/Bildarchiv Preu8ischer Kulturbesitz, Berlin)
7. Uruki agyagkűp mozaik (Pergamon Museum, SMPK, Berlin/Erich
Lessing/AKG London)
8. Irnokszobor (Iraki Múzeum, Bagdad/Erich Irssing/AKG London)
9. Suruppaki elszámolási tábla (Louvre, Párizs/Erich Lessing/AKG
London)
10, Adásvételi szerződés Suruppakból (Louvre, Párizs/Erich Les-
sing/AKG London)
11. Akkád király vörösrézből mintázott feje (Iraki Múzeum, Bag-
dad/Hirmer Fotoarchiv, München)
12. Akkád henger pecsétnyomó (British Museum, London/O Michael
Holford)
13, Naram-Színgyőzelmi sztéléje(Louvre, Párizs/@ RMN Photo)
14. Ur-Nammu zikkuratja helyreállítás előtt (Hirmer Fotoarchív, Mün-
chen)
15. Ur-Nammu zikkuratja helyreállítás u;rán (O Richard Ashworth/Ro-
bert Harding Picture Library London)
16, Ur-Nammu alapítási ajándéka (Oriental Institute, Chicago/Bild-
archiv Preuí3ischer Kulturbesitz, Berlin)
17. Sumer játéktáb|a (British Museum, London/Bridgeman Art übrary,
London)
18. Bikafejes líra helyreállítás után (British Museum, London/Bridgeman
Art Library, London)
(u1l.rag'ztrsaqrntpy Jeq3sl$naJd
ÎqcJBPIIg/uIT ,8e
-Jeg 'xdl^[s 'ulnesntrÎ uourt3-1e6) vlltxgsa>1 sazquJ ndel-ryrs1 zV
(p.to11o11
Ia€q3r6 o/uopuoT 'tunasnry qsplJd 9lyd9 ze 'qde-utq--lnssv,lc
(oroq6 NI^ru @ / szí.Ig ő'a;,rno1) zy, 9E
tdg;nurur11 9zo{p9m
(uopuol'Áselgrr
r.ly urtua8pug/uoPuoT 'runesnlA1 tIspIJg) BJqoZs9l{ 9u ualarz3JÎ ,9€
(uopuo1 'Áselqr{r uV uetu
-a3pr-rg7uopuo1 'tunasnry qspgfl) aln1zs?J,(3a zsoda-sarue8pg V ,n€
(uopuo1 9yy73urssa1 qcug
/uopuoT 'tunasn11 qspptl) ltuJoqluop 9loz9Jq9l9tlloJlso qs§3qt 'c€
(uopuol DNy/Euls
-seT I{3IJí/uopuoT'utnasn141 qsplJg) es9ud91 so>19ryíqryg'7E
(.lauul4'uottca11o3 eJnlcelIq3;V pu? uV 1uaIJuy/u?pIJaI{S ppuou
,t€
o/uopuoT 'tunasn141 t{splJg) !,Lu;oquJop 9|oz9rq9 lo{ouJ; 19x
(p.to11o11 la?qcr6 @/uop
-uo1 'utnasny{ qsIlIJg) purroqutop 9|oz9]q9 lortzs9pBlu9lzsoJo '0€
(p;o11op1
IeBqJW o/uopuoT'urnasn11 qspyg) et;r|zs?Jzl;gqdt-lsru-mssv'II'6z
(q1.1eg'zusaq:nrpy Jaqcsl[JnaJd
ÎtIoJ€pIIg/uITJeg ,37
'xayts 'urnasn141 uourt8ra4) IggJnssy qgseq$tÁBe praPgzscloí51
(ql.rag'zusag.tnrln11 J3qJsl[rneJd
Îl{JJ8pIIg/uI
'xd]^ts .tunasn141 uoure8.ra4) 19q,(19ruazs- Jgrsl ze 1zípuortsgTJ3gqe|y, lZ
(uqrag'zttssg.lntpy JeI{JsIüneJd 'xdl^trV
ÎqJJúpIIg/uIIJefi
'urnasn141 uourt8.1a4) IgqJnssv BJqozs[üoJls9g€Ie Jeqiüe gzo1p9lJrl, 9Z
(uopuo1' Áfarq|I uy urua8pl;g/&F
-JaÎun tueqJno 'urnasny1 prualrg) elqgűuÁBe r,'{?F 9p:o11 'n'
(uopuo1g11y^nq
-tu€lzsl'urnasn141 pcr8o1oaeqc;y) vtgrpoq,.elggt-uatsldtlr1" y'n7
(p:o11og
Ieeq3ry o/uopuo,I 'tunesn141 qsplJg) 1add91.19r €Iq9r luopq"9!q,u
(rauur4'uonca11o3 eJnlJel
-II{3JV pue uV ruelJuv/uvplJaqs ppuou o/uopuoT (urnasnlA1 qsl1
-ug) 19qnddrz5 crruour?p gzqlJJro! ra{eleq 'tryuzset4 ars9l9pua,t-o.f ,77
(azual
-Ic (€I€3s/ptp8eg (unazr;yq
ryr-r1) 19q.rnddr51 aqozs ;gdsaula-rezs,l7,
(pro;1oH Ia€qJIIÎo/uopuo,I'unasn141 qsplJg) ..rí93oqo1 Jn",oz
(uopuo1 ',{_re-rqr1
rry ueure8plJg/uopuol 'urnasn141 I{spIJg) Jezs{9 s9 zs;pía; ,{ue-ry'6,1
xJlaf NÁ,IooNlt/§'o)
MEzoporÁutn
39. II. Marduk-apla-iddina sztéléje(Pergamon Museum, SMPK, Ber-
lin/Bildarchiv Preuí3ischer Kulturbesitz, Berlin)
40, Zikkuratot ábrázolő pecsétnyomó (Pergamon Museum, SMPK, Ber-
41. Csillagászati megfigyeléseket rögzítő ékírásos tábla
tO British
Museum (Rm 705 + 34215)]
42. Fekvő akt a parthus időszakból (Pergamon Museum, SMPK, Ber-
Előszó
Mezopotámiánakaz ókori görögök nevezték e|anagyjáből a mai Irak te-

rületével azonos térséget.A kifejezés a sző szoros értelmében,,folyók
kOzotti területre", azaz a Tigris és Eufrátesz, az Anatólia hegyvonulatai
közt eredő két folyam völgyére utal, melyek többé-kevésbé párhuzamos
irányban hömpölyögve közelítenek perzsa-öböli torkolatukhoz. A Me-
zopotámia kifejezés eredeti jelentéstartama napjainkban némiképp mó-
dosult, hiszen nem csupán a két folyo általközrezárt területre, hanem
azok mellékfolyoinak térségéreis vonatkoztatjuk, ezért ezzel az elneve-
zéssel illetjtik Szíria keleti területeit, illetve Törökország délkeleti régiő-
ját. A területet észak felől Anatólia hegyláncai, kelet felől a Zagrosz-
hegység hatfuolja, míg délnyugaton az Arab-sivatag és a Perzsa-öböl ké-
peziatermészetes határokat. E foldrajzi övezeten beltil két ktilonalló tér-
séget ktilonítünk el: az egyik a mai Bagdad városától északra húzódó vi-
dék, ahol a Tigris és Eufrátesz folyók leginkább megkozelítik egymást.
Nem véletlenül kapta a Földközi-tenger parwidékétől egészen az észak-
iraki területekig terjedő terület a termékeny jelzőt: a szíáai partvidéki és
a dél-anatóliai hegyláncoknak köszönhetően bőséggel hull csapadék a te-
rületre. A hegyek-völgyek e láncolatától delre már az Arab-sivatag ho-
mokdűnéi terülnek el. A kedvező éghajlati korulmények kozott a ,,leb
mékeny félholdon" letelepedő néptörzsek honosították meg a növény-
termelés t és állattenyé sztést immá ron tízezer esztendej e.
A másik jelentős vidék a Bagdad és a Perzsa-Obol kozti hatalmas ki-
terjedésű árterület, amely a folyók áltd, szá|lított, majd lerakott hordalék
nyomán jott létre. A magas ásványianyag-tartalmú alluviális talaj rendkí-
vül termékeny, ám a területen nem magaslanak csapadékhullást előidéző
he gyvo nulato k. Miután az ember a kör ny ezeri adot ts á gokhoz all<almaz-
kodva csatornahálózat és töltések kiépítésével elterelte avizet, lehetővé
vált a déli síkság mezőgazdaságánakkialakítása. Csak ezután indultak fej-
lődésnek a nagyobb kozosségek: az emberek a mindennapi megélhetésen
túl felesleget termeltek; kulturális tevékenységeik differenciálódtak, s egy
új kozösségi létformába, a városba tömörülve éltékmindennapjaikat.
,ro39s,{uozrq
uuel zsl 1g-rgsgrrxalduor1'19:939s3ep
-ze? gtcgztlttlc r.lo1,(8a zt,8uÁuenlal lurz§los V ,ruellglpl 1nuepr,(ugrg
1nípnr ues trcítuod saőa rp.rur e t(29'r,uzol1o;aq rlnípnr urau rrc8z9q eq
-pxar p-lo..(ugő 'r39-rs9r z? ru9)íru uly ,dq :r,nzeuIzs peőe uatrazaía;rrl
soJ9A uaPuI|JI v1|9zg,la1l31au9lJo1 'rallal,u9tuel9^ Iá 1gÍpuotu {9lu 1I9^
-Ia s9 1o,(uozss€laF1} IuoITq?q 'r1o>1ouprr.lrrq rtuoldruar '1osn891odo;rut
'1osn8o1oat Isg 9qs9^3{ s ts9'1talosJgzs 9 ze s':19por1l€Jn IJo{9.1osn;
-gl8tda '7azsg39s:la; pltu FpuesJ e(pgl1aq zs98a r1o8utH ,urq9snuls
soJopolu uasgiaqaPeui ru9lua.{atl .({os9up;oJ" rcl8g1o.tlzssr zt raqa1l9í
'1n hcqpq I9q s9JJoJ gsp' I9q9[9zs {osgpnr'1o1ou;; IIeqBJo{ ? r?leu9u91
,l€uI9pu?puolü ruer)Il9azsso rutqgqg.rd 13;
loso;g^ V 'raqua ze uípr{B
&|9zsr! e ugzeIn u
,{8oqt,luttu 'tualla?zaulazs I9q9IJ93l u€Fltu9zs V
,1úuJ9^
3Js9zelulau9esíg, uel4e,(B ua8r - ue9)l3tluozso{
{anlas9zepaJla; u3r ueuuoír1 ze - 1olvzq;r-ÁBrau {aq€Jol e 'essglgzlso8
-elq {elnJal ueq9wellazs lePuejl slT9nl{ailerul lJo{uaPuil,u e uvw,]{)T
-?P3J9r '1arala1 uq\e! y ,19r9l19tu PI_o.J s § lElInPJoJ 1t.r9lr-,(uo1 zs93a
'9IaIQIaJ lgpuelzse 3ultüJ?q őalunu 1oq'19q.(unl őrn >1ourolduar 1oq
'1o.1;s lBt,r 1as9zőaíla; reropd Iog :9,Ia {allnJ3{ ueruezsuapal9^ {elelal
y ,e]qlal9zs Jo{91n zu Bau 1?lzy9 rqrep;e189r lunusl€^ 'rc>lylqg.t?eÁBe
'lalaJazs19 'talat9scad:a3uaq 'ralal9pa.rord9;asc 'ttr1o.rgozs {osoJ
-9l9z39xt solőa zy ,Áp,qgplDlsJl llolzsoJ8au 3119; I9llqln '9nr,rq8au
rrtp alda1 {9urlP{owoq {n)IÉaPuItII JEtü eW ,ueo]ezaq ryryrc>1ag:
-lrr uollqtg'8tpvzgzs, 7 zE uegp gpza{ r^npug í,pe]za z3 :1lza{reô{
^?,A
uugJos ru891ouoq pqy!,{geu el3u9u91 soJg^ Iellu9todozau zyt y
,utgllewoldtuar
1€rzo{8l {euelsl .{eu 'salazanau :o1í3a
rlo^ IgJIru :ugáery,1as9z,(Batpl rcyxgtodozatu yo19
(qaqe;o1 r s (1atala1
? 1al3u?u91 rgíes 1a II9s3tü u8rru so:g,t uepurtr^[ ,:r,:azg:tI rlosn891odo-rrut
919?sztt }e{erelal r s9 rlosn391oa3 'rlazs9u9r.lgr '1osn89loJlzss€ gupJoJ
s9 9los9ul rc119|q9 sosgJpl9 zr'1osn;g.l8rda'1ezs989; 9z39 n lerlos9JgrlaJ
nazs939s e pssgul3a 1euz9{1n uerle,(B '{agJgr1e 1escua8t ]aleu?uQl
sar{Ba zy ,€Js?l€lntueg InJel soJ9^ rcrugtodozaru zJr uegMuo1 y
,uJ€II9soJ9^ e'89sl{Ba rrrlnqodorcozs
t sr89ur auepJ9 ns3eq{9J9 ?Itq9l
- odoz ary il oloq'19.zzo Ál1sBurq r9 r r o ía.l l
9I { o uJ?II9 l|7zI.|e ]w n 91: o1tl3
lrtrrpJn 119I9.J {elelnrai ps9paí-ratn1 l8ru ua8r ze l3zs9u9uo1 V .141u
-uar ro89sluozlg9uel lieile{ Ig;s?p9{rltullryGa sou9s3l9{ tuttutp,r'19r
-9IouBJaIol rru9.1r sgtu,{8a '1auratuazs -tos,(8uoő € lunü '1aula89ssozor1
ozol8Jos u9lueu ]3z9vq-l{(9]6ze^Zl^ Y,llaza{lepual |enezg|9qgzQlug
a^lafiI Ja,rgla8a1 s9 lappl9.J9lu9zs 9II9uo alil8apurur s9pdalar rrJnl qq9r
y ,e89qo.-ro u?p?lcq}€rlrr rrugtodozayq Áuguryryt
luttu .so-rea y
yDlaf NÁTooNlIAc bI
MnzoporÁlttR 15
Noha Mezopotámiáról, akárcsak az őkori Egyiptomról és Görogor-

szágrő|, viszonylag keveset tudunk, mégis az egyik legjelentősebb ,,holt
civl|izáciőként" tartjuk számon. A civilizáció gyökereinek felkutatása a
XIX. század eredetkutatási divatjával nyert létiogosultságöt, Tekintve,
hory aviktoriánus kor embere tagadhatatlanul ,,megelőzte" az emberiség
más megnyilvánulási formáit, számára hol kezdődött a primitív létfor-
mából a civi|izá,lt életbe való átmenet? Hosszú időn át a görögöket tekin-
tették abarbárságés aracionális, civilizált életvízváf,asztőjának, holott a
görögök vonakodva uryan, de az eryiptomiaknak tulajdonították az ,,út-
törő" szerepet. Egyiptom apoteőzisaNapóleon észak-afrikai hadjáratáva|
vette kezdetét, ahová ahadvezér tudósait is magával vitte. A rosette-i kő
Champollion által történt megfejtése jelentette az első lépésta múlt eu-
rópai imperializmus általi bekebelezése felé; Napóleon olyan korhűen
követte a rőmai tradíciókat, hogy obeliszklopásra is vetemedett. A poli-
tikavezérelte érdekeken tűl az eryipro*i 6iyillzáciő naryságát senki sem
vitathatja, főként, ha ellátogat Európa vagy Eszak-Amerika városainak
jelentősebb múzeumaiba. hz őkoi' egyiptomi tárryak minősége, mesteri
kidolgozottsága a kulturális fejlettség magas fokát illusztrálja.
A közvélemény és a tudomány érdeklődése csak fokozatosan fordult
a Bibliában is említésre kerülő ókori népcsoportok, az asszírok és a babi-
loniak felé, akitet ,,civilizáf,tnak" mrtottak ugyan, ám úgy tekintettek rá-
juk, mint ,,a kiválasztott nép elnyomóira". A kezdeti ásatásokat egy, aré-
giségek tulajdonlása okán rivalizáló francia-brit régészcsapat kezdte meg
az ottomán birodalom elmaradott vidékein. Felső-Mezopotámia hatal-
mas rommezői csábították e vidékre az o|yan elszánt felfedezőket, mint
Austen Layard és Emile Botta: a XIX, század derekán már hajőszámra
szál|ították az asszír kincseket Európába, ahol a Louvre-ban és a British
Museumban kiállított tárgyak őriási szenzációt keltettek. Amikor az an-
gol Rawlinson ezredes megfejtette az ékírásos táb|ákat, Anglia népe uj-
jongott. EWrc több és több emberfejű bika érkezett Bloomsbury kiko-
tőjébe, amikről úgy gondolták, hogy a viktoriánus kor körszakállas mél-
tó ságainak fensé gét árasztják magukból. Az ékírásostáblák lefordításával
nem csupán a Biblia történetisége szerezte megaz oly áhított hitelességet
a darwinizmussal szemben, hanem mezopotámiai kultúra respektusa is
^
élénktilnikezdett. A pánbabilonizmus lett az új hóbon - a civi|izáciő
bolcsőjének a Tigris és azEufrátesz folyóközétl<tálrották ki. Olyan fel-
fokozott volt a téma iránti érdeklődés, hogy a Daily Telegraph előfizeté-
sekből finanszír ozott expedíciót indított Mezopotámiába.
<rys9qpgq]?llelur9lodozatu sntüzluúq]n ze ruau98au
111lpza1 lsotlJ {?sc
39yy,>1glrypllal sl - 1o1?ve őtrr r191ur ze'rIeIEuyN r .rletuotdlőe ze -
{os9tu t9rlrőapuru {aze qq9ln-9991a ur '- tgr$g1oltzsa ze se l9{Ir?uJal
-r,ur t lsg.l; ze'uazspual ryoule1€^rq B - {alzepeJla; sr ro81op sctü oulos3
Á3a azsn4 ,Áugulryryt rcnugtodozatu szorquJlzs il,upp€sJgr sed9lra19
8rpurtu ep' 9zo!|9^'9r3szMu 9{{9J9'xalduror1'u93o;ataq y .snwzru€gln
zt a^JatusI 91l9tuaJwe[eí31; qqp{,rl&a1 91lgztlwto rcrwglodozetu V
,r89slugrnsgul,(3a,ra_laru
1a.,(uaurasa s9 {otunr
-yp e ugvsnd ruau 'etvzolos oJ3 tu3u ra39^t rlozstp^ s9 1as9pJ9{ € ualeu
-9^l]9t v qn|pala; au uazslq 'ru.rla1 rraípuen 9zol|9^ s9I9IuIJep e ulvqgqg;d
s
-8ayq ,ruJ9z,seqle laqal uadd9la19;1os lelau9ugt.Á3a .rlnípnJ .IgJiuoltp€
-Jql lsg 'tly?sztn e 1gry?vrsl tuttx '19s8az9{ gseJe{ :a1ozsele^ € Truepuotu
1aqq91 >1otvzgrcr{Butü € urc
.eJsezawlou?
]eulnJe{ s {3rlnJal rlada;asc
.1Iz9. .rlll}l
'1a_tapd9'>1as9zÁBa\a1 uozeutÁB n ll9l3uapual s{ynr{efieluI
't9391nrelopuo3 1urrídeu {es9pJ9{ s9 :1_tr;tlads nd uazg.ralazs989r t s9
relezs9u9uol v >1gítutzosllq8o; las9pr9{ 1eulau ? se ]os9zolp,r rcl391o:19
zE 'es9pg{Bu 39sepze3 e .as9rld9la; {aJezspual Itu[ElBq r .1o,(uozsi,r
rtuPP€sj9l r 'rtelosodt1 9Y^ Yryu?ltlad tuodzo1 e '1o39ssowzo!|9^ sí|9J
-nlp{ e :nopgzaÁlerllg sI tzsn}ígJ s9pgpapJ9 ze'ngpg(al erlruqcar e u9d
-ns3 ,ralalueulpa.ra lrazs98e] e í,uzeuo|a
':rl1as9zr{3a\al figsepze?
_uJau 5 .zgq{uns?pgI{%
e 1nípnr ruloJ9r 1an989st;3as d9$9rytlgzs V InIIüq3al {Br
-1a:y_$zzot1u3ql9u9tu soluozrg őoq s 'ryzad91 l?zs?] 1ureídtuuapunu
.1níteqpuotula .loJgozs \Áugpadgsasc .tat9scad
4eÁBryt e 1eza Áoq
.ralatala1
'ryIq? ue|eluftzs llolzsol9zs rr9zo{ Ieulneznul 39pl rre3n,(u e
u9lla} e 19\9z\eue Inuall3lnpuJ.l t9lc9.1oua3 {osgpnl - aJ9uaII3 .(u9rua19,r
-zo1 sogtuozo{ € s .1osgrro1 lsara,r39sr19>1 9pedv ze - aJleseuepury^{
,IE^gJrlrF1 rtuordr,(8a zc ú,uas;arr. € Iuu3Î3J }í9lPnr Weu
mry3z9q el8gűoÁly'lanelazs9ttg,tu so.(ugntcl 9qs9a.a1 1n8eur ? {EIuoI
zr
-IqEq € s? {oJJzssE raugtodozaur y .9lred9lrpl?d
'>1o-ratuns e '1ad9u
uop3zou-a8y ze'19\e.l-e'dau IJo{g 11au9
ana51B {€1I9^ rleruordrl8a
-3JIaJ Jozslos Á1o ze ruryrq .rlu9ule|?^z
ole ruzo?gÁua1 sad91 1Io^ uIoIEp
-oJrq IJo{g 9lr9!s3rp uopgtu pIqJouJ relel9lu9rn lqyqe 'uordú81sry€s3
,lralvJ|rJn}í € rueu€q '9tlgztyt1,1l B l§eu plueze 9zssJln{ e .1tutpuon
-Áugs1.9J,(ugruopnr 3 {9rralur{al lel3u9lJolsg zE s9 r9r391odo::.rrlv zy .eJ
-gs9usop9iu iaslz9r rrolo{F lgJllrllu s? I_oJuJoIBpBsJ9l lJagtue zc 1esad91
{€1Io^ tueu uJes - IeJ {€u91 re:lo4s uellalpultu itallaq 1gropd - tes9zap
.
-aJI3J IJn .&1oo2tr .ruroldil8a soluga.r91 Jau€3 no ÁBvrqqqgl€ s9pgpapJ9
IrugJí relex-Iezgy I]o49 ze ueqgd9rn1 9píau l9s9s3l9zs 1turpreqőru
rcdg;na zB 'oJeêqry r;r:oq9q391vr .il pí?ul ..1ze ueqpezgzs .fol y
y3I:If NÁTooNlL|§c 9I
MpzopotÁun 17
s azt,hogy mi mozdította elő kialakulását. Környezeti és foldrajzi ténye-

zők egyaránt szerepet játszottak a kifejlődésében, akárcsak az alluviális
fold termékenysége, yay a régió politikai instabilitása, ebben akiszámít-
hatatlan természeti közegben a városok az eryet7en biztos pontot
jelentették. A természetes foldrajzi határok hiánya enyhítette a szociális-
kultu ráli s izoláciő t, az ásv ánylúnc s ek ritkas ága lry anakko r s zük s é ge s s é
tette a távoli vidékekkel való kapcsolat f.enntartását.
A III. évezred végérea mezopotámiai lakosság kilencven száza]éka
városokban élt. AzI. évezred közepére Babilon lett a világ legnagyobb, s
egyetlen metropolisa, melyet Nagy Sándor példátlanu| nagy birodalma
íővárosává kívánt tenni. Nagy Sándor azonbanelhunyt, mielőtt megvaló-
síthatta volna álmait; örökösei uralma idején az egyensűly nyrgatra toló-
dott, a háttérbe szorult Babilon pedig a sorvadó skolaszticizmus elefánt-
csonttornya lett, Mindazonáltal ekkorra a város eszméje űgyannyira a
korabeli élet részévévált, mint az írás, a bürokrácia és a hierarchikus
struktúrák. A hellenisztikus államok és a rómaiak exportálták ezeket a
fogalmakat, úgy módosítva őket, hogy megfeleljenek a Földközi-tenger
vidékétfelolelő és azon túl elterülő gyarmatbirodalmuk számára.
Az ókori mezopotámiai szellemi elit képviselői nem riadtak vissza a
cinizmustól s az irőniától, azt azonban sosem tagadták, hogy csakis váro-
si közegben képesek létezni. Tisztán látták, hogy egyik uralkodó követi a
másikat, tisztábanvoltak azza|,hogy a folyok időnként medret váltanak,
hogy az áradások fenyegetést jelentenek a városokra, hogy a túlnépese-
dés nem éppen szerencsés dolog, mégis hitték, hogy a város elpusztítha-
tatlan. Napj ainkban, amikor a világ népes sé gének több sé ge az előr ej elzé-
sek szerint a városokban fog összpontosulni, az izenet kissé fenyegető-
nek hathat. Jobban tennénk, ha Babilon példaján okulva megtaláInánkaz
egyensúlyt az emberi ,nyájösztön" és találékonyság jótékony hatásai és a
város baljóslatű ragyogása között.
Gwendolyn Leick
MEzoPotÁun
Megjegyzés a szöveghez
A kotetben szereplő dátumok - ha másképp nem jeloljtik - mind i. e. ér-

tendők.
_ Az eredeti szövegek fordításait abban a formában kozoljtik, amely-
bena jelzett kiadványokban megjelentek, A szögletes zárőjeleka szöve-
gek javasolt helyreállítását jelzik; a kerek zárójelek a szövegkörnyezet
tisztázására beszún szavakat fogják közre. A kerek zárőjelekközött sze-
replő három pont (...) azt jelenti, hogy néhány sort kihagytunk az idé-
zetből.
_ , \ i"grrtek a felhasznált másodlagos forrásokat jelolik. A bibliográ-
fiák fejezetenként sorolják fel ahozzáíérhető luadványokat, rövid osLe-
foglalók kíséretében.Ezek koztil több is idegen nyelveken jelent meg.
Az asszírológia jelentős eredményeket én el Németországban, Francia-
9r;zágban és Olaszországban, illetve Nagy-Britanniában és az Egyesült
Al]amokban. Ugyanakkor viszonylag kevés fontos tudományos szöveget
fordítottak le angol nyelvre; lehetőség szerint igyekeztem a fordításokat
idézni.
h szőjeryzék rövid definíciókat ad a konyvben előfordulő régészeti,
történelmi és antropoló giai szakkife jezés ekhez.
Gwendolyn Leick
MEzoPotÁun
ldőrendí áblázat
rönrÉNELEM BróttI KoRoK

Középső paleolitikum kb. i. e. 78 000-28 000
Felső paleolitikum kb. i. e. 28 000-10 000
Neolitikum kb. i. e, 10 000-6000
Rézkor kb. i. e. 6000-3000
Hasszuna kb, i. e. 5500-5000
Obeid kb. i. e.500c4000
Uruk kb. i. e. 4000-3200
Dzsemdet Naszr i. e. 3200-3000
rönIÉNELMI KoRoK
1. Dél-Mezopotámia
Korai dinasztikus I. i. e. 300G-2750
Korai dinasztikus II. i. e.2750-2600
Korai dinasztikus IIL - Fára-kor i. e.2600-2350
Akkád-dinasztia i. e. 2350-2000
Ur III i. e. 215G-2000
Óbabiloni kor i. e, 2ooo-1600
Iszin-Iar sza-dinasztiák i. e. 2000-1 600
Babiloni I. dinasztia i. e. 1800-1600
Kassú dinasztia i. e. 1600-1155
Iszini II. dinasztia i. e. tL55-I027
Tengeri IL dinasztiaz i, e. 1026-1006
E dinasztiája i. e. 979 -7 32
Asszír uralom i. e.732-626
Úlbabiloni dinasztiaz i. e, 626-539
191-616l l1?IB a39s{9ule uIeZsnH Lu9PP€zS
8ryurrídeu-3 g 61 39ses sgtzg{ §tJI
89 6I-í7 61 89s,{p:rl rlt:1
l76I-nI 6í sg1lgzs8au rr:g
t I 6lj T9I {uol€Jn u9uo11o
8 971_09 l Iil ole ]n-vPlzs9qqv
NyIn z}9 uoy WylZil ZY
(,n9-Te LuoI€Jn EPIu€Zss?Zs
,|3ZI.e.I u]oIBJn snl{rftd
lZ7,.Zs
.e .I EIlzs€uIP-?PrynOIezS
97.1_I,I t,
,I
gel_Tt€,3 Jo{ sn{IlzsruallaH
.e .I tUoI?PoJIq €PIu3tuI€T{V
Ier6e9
IÎaTiINgJl{ 9I IVIWylod o Zfl IÎ 9 sgy
0l9-nt 6,e,I woltpoJlg 4zsseí1
,e ,r
ogol-oonl {€zsJo{ syzsse 9sd9zo71
.e .I
00rI-006I {?zsJo{ J)ZssEo
9llu9lodozrút-{uzsa Íz
y)I!IT N^]ooNa/§,c 7e
í . fejezet
ERIDu
nz prső vÁnos tBnpmtpsp
Eridu a mezopotámiai Édenkert, a teremtés bölcsője, Az alábbisorokban
f,ehdézzik, miként teremtette meg a babiloni Marduk isten a világot:
Nem állt ezen a vidéken szent kunyhó, sem szent isteni hajlék, nem
termett nád, nem lombosodtak fák,
Nem álltak f,aIak, a téglát sem ismerték,
Egyetlen kunyhó sem készült, város sem épült,
Nem volt város, hol emberek éltek volna...
(...)
Mindent víz bodtott.
Egy tengeri forrás hinelen vizet lövellt,
S megszületett Eridu, megépült Esagila,
Melynek falait Lugaldukuga emelte az Apszű hamlmasságában.
(...)
Az istenek, az Anunnakik egyenlőnek teremtettek,
A szent városnak a fennkölt szív boldogsága nevet adták.
Marduk avíz tükrére egy nádkeretet fektetett.
Megteremtette a föIdet, s a nád rámájára szőna.
A szív boldogságavárosába rclepítette az isteneket,
S melléjük megteremtette az emberiséget.1
Ez a tönénet egy eredetmítosz - hogyan keletkezett a mezopotámiai nép

által ismert világ; alapítőirat a város, mint szent hely fogalma számára,
bár maga a mítosz egy bizonyos városról, Eriduról szól. A teremtést
megelőző kort úgy mutatia be, mint amiből hiányzott a mezopotámiak
által civilizáltnak hrtott élet minden jellegzetes vonása. Az őstenger hab-
jai közt ,,készül el" - jobban mondva a tulajdonképpeni teremtés folya-
matát elindító isteni gondolat aktusa révénmegfo gan - az első város,
Eridu, valamint Esagila, Marduk nagy babiloni temploma. A Dél-Irak
-uop (uolral8a zIê u€g9I39J II9p saruatul9ptdesc uasaílar elulzs ,(aíBt
v,13u91
-ala;8aru 7zsdy pg>ple ze) rl9uaursl ua^?u §zqe N^v! € {oJaluns V
gúg"{Bztt € {auu3 1errorpopítlnr re89sglrualaí q4,r;lpua.r sr rlas9z,(3aíla;
rclu;glodozatü lp€Jttuuue! |gqpe:ze^9 ,In ,e ,l ze \qqgsol8a1 t EIN
r,pez
-znp 9^91rllaJ9lü t-lo19í st eru 39u u?gl€zsgpr sez;.lu9 }elnJer súJtsJo(ü €
Zg,ezsso tlt],§ uauyzsIe! E e^^ 1osg.{1o;z;,r rrr?F PIo.J e ,(BI '\ uaPa{IeW3
p,qÁI9dq g^{al uaqqall9u I€ q q9I zsrlq rsad91 zeq{aralnJel 9zaÁuso>1
e ,{1euir 'IaJ 1lnd9 u9l9tl gtuop l8a uazstq 'rrazallapua; IeJJazspuaJo{g
,ft,Zs9|EI{ E s9 s9PolJol
9II9u9 soJ9^ € ,(8oq 'urquoz? qq?soluol
-zsgd pganou e 's9la,rptup|9,J r :q lp{?p wze?e Is9u€ruuaJl9l aI9JtüoJ9t{
l3; s '1e>119pl^J3sJolu t s9 p88tre.rrs e (1arllatal$el sol9l€pJotl E :u€qr€I
-oscdr1 uepa^zo{ 1[I9 loJJazspuas \azaÁuso{ gJ9lla uor(8ru uoJ9q npIJE
uo:19 ze l8oq 'attatualaí vt s9palza.{1aqp zE zg,rs9lpdalar 8 lerplotu
-otl l1ila{ ITaI9 s9 rra8a.(ua; 8tlB,rts gtíar uau rs9u IRÎ{ uo1o8gsrys sa,r
-o1'.lgdol s9 u3l9u!,p{oruoq'9p.larla a;r.(up1o.;r9u z7zs qqgn r 191a; rr3
-n.(u -lo11tue,{2nrlypal stp9u ,t;rls s9 ltpg€zs ra8lzs 'sgl1o;zyt qqo,{Bvu
-qqasq ua|tlnqzs lttut 'uaglezeô l1eua[uty.|lzo1. pIolze]9zs r s9 -ra8
:
-uel ú 91€t{ |9,Yl uy,]yftq {arel4Jer so,(ug,ro8ur ze'ugusa sad 1au9Íazauq91
-?pJotl 9Á1o1e'so.1g,r 9^1eJ uaqqal9p8a1 ry.{8a zy ,9119ppa,l8e u€qgl?^
as9pa>lza,(1aqla zíup1o.J soJ9^ V ,lnplJg {9ttqlar Frulünlgqtulzs NnN
grerza19lua elpgu ÁBel BJÉJ 3 {oJeuns V ,{Izouet zoqqInnt9Jlzsqnzs
r,rlalu BJ9lIn{ .laurnsa;d 'rc;o1 Í3a 8algraqarla; 'ualla'latusr rÍ9r891ourra
,es?zeêula uo{g s9pdalar uIeJq€S nqv ptu € nppg
9zs npy7 zV
,rysgpa>lzaÁIaqla nplJa
{lzssa^ a:.(8nuazs tq '3aur {nhaqu9 Jo)pI? {?sJ
vl űlaq sgle zv lze s tJos 1os9lrrn 9pn arla,(u9lulnJ9{ pa.(Ee g\Bql u
,lp€J€tu,,faq greqr9le
'azltÁlaq s9l9zseqla sn{Ilnü € soJe ueglluaqqop8eyr1
8rpurur ap '11o1B1I19 1a339sruazs 'so8gsgltl npug llalaznry eJl9Jg u39)1e^
-91 rs9saaqupq € Jaqlua ze ueuvoqe'uagr9rualle ptuLIJosJTp?Júd I€IIqIq V
,4asltd9>1
igtu8pe.red sn{Ilnu e 8rpad npIJE '19í9JJ{unJ s9 l9sgln{?F
-r{ 1osoJg^ v Áuglllor{Beq relurgrodozelJJ e aq rírernu ,(31 ,1euurolduat
3 s? ]auuals ze uo\gBlozs .(8oq (1tlua;al u9ze nBgsllaqua zV ,tuol
-duat 3 uasalozsaluJel alelnd9 gsla s9pldaler V ,lo{[E qtJBppIgJ ze)ezs
lJ7z|v?1. |ezzr^ lttur 'so-rg,r tuau?q 'ua1 uau 3uepg erugrodozayg
,{eruazs 8rpulul eq
{osoJ9^ rclusgtodozau e '>1rza.,(1aq
-{osoJt^ e r9.(1aqlq zú sa ,>Iauzol
,,1tu939s3oplog {n^Jzs" {euelsl le^nu
,1duoldtuai r s9
1a)í Bq{oso.rg,r r 'e-rp1o.; € sI {aualsl ze 1n3eu píery {os
-oJ9^ e la{nt?I 8eru rlpza1 uowzdele,(uo19,r uasgraqaPaw 'Isg zE uazl
,rouro;reld ÁBa an9l e^zoq Á3y'uodelpgu ,{Ba tgzs
u]al 13J3s sI {npJ€JÎ
u?gluoseq zoqrlouodoscd9u _o19 uarlara8rzsp 9|I gzs,'u9{9pl^ s?Jtsootü
x3lllf NÁfooN:ll§,c bZ
MpzopotÁuIn 25
tő fontosságú előfordulási helye az abzu volt. A korabeli feljegyzések

szerint az eridui vallási központot az abzu zártaközre. A mezopótámiai-
aknak a világról alkotott képzete szerint a fold egy korong alakú test,
amit hatalmas mennyis égű víztömeg vesz korul. Felfogásuk szerint a
foldkéreg alatt az abzu hűződik; az égbolt vízhatlan íve anja ennek az
édesvizű óceánnak felső rétegét,ám az égvuállő baldachinjának hasadé-
kain időnként víz szivárog; ilyenkor eső hull a földekre. Nem véletlen
tehát, hogy EÁdu az édesvíz istenének vagy istennőjének kultikus felleg-
vára volt.
A, f,ejezetkezdő sorai az újbabiloni éraidejéből, az i. e.Yí. századbóL,
ékírásos agyagtáblán maradtak az utőkorra. A táblát Hormuzd Rassam
ásta ki Szippar romjainála; a dokumentum minden valószínűség szerint
egy iskolázott pap gyűjteményének egy toredéke lehetett, mivel sumer és
babiloni nyelven is lejegyzésre került, A teremtéstörténet a borszippai
Nabú-templom megtisztulásáért könyörgő, terjedelmes imádság beveze-
tő szakaszául szolgált.' Noha e szövegtöredék viszonylag újabb keletű
(azI' évezredből maradt fenn), a hiedelem, miszerint Eridu a legősibb te-
lepülés, a
'|,l, évezred
végénkeletkezett első írott forrásokhóz nyulik
vissza; Eridut ugyanakkor a f.öldrajzi nevek között szintén elsőként emli
tik. A sumer királylista6 első sorai ekként hangoznak ,,Miután a királyság
alászállt a mennyből, Eridu lett annak székhelye. Alulim 28 8O0 évig
uralkodott; Alalgar 36 000 esztendeig állt a birodalom élén.Eridut végül
sorsára hagyták, s a királyság Badtibira városába települt ált."7 Eridu oly
sokat emlegetett ősi mivolta az időkfolyamán kétségbevonhatatlan tény-
nyé, evidenciáválett,legalábbis a település íekárását megelőzően a me-
zopotámiai szövegekkel foglalkozó nyugati tudósok számára. Eridu vá-
rosa régészetiíekárásának történetéből megtudhatjuk, miként sikerült a
korabeli felj e gyzések hitele ssé gét igazolni, illetve cáfolni,
ERIDU FELTÁRÁSA
AzUr városától mintegy 24l<tlométerre délre magasló Tell Abu Sahrein,
azaz Eridu dombja már a XIX. század kazepétő| íogva a régészekíi-
gyelmének kozpontjában állt. A jellegzetes kúp alakú, 25 méter magas
tell, romhalom átmérője közel ötszáz méter. A környéken emelkedő hat
kisebb halom va7őszínűleg a lagűna panvonalának szüntelen átrajzolődá-
sával párhuzamosan kialakult lakóhelyeket jeloli.
-BpnllJzlu3u uglupzn.,, uleu ? e{ry§gl sí |ezze,(8oq 'ttotzs"rr^ ,,rr"ri|r"d
gzeínJyzs lgg{9pl I119Ie ulglzsl ,(3a ru9{Ialf19lue ltuleu9ugl s9l3z3^
.erlel9u9 1u9}í6I
IuIpII9 zu Á3oq'graqrlsgrunu 1aus9d91 saílar89sgrualaf
-9ryÁuoztq se{? {Eu9s9llnulluolBJrllFlIíIrq , ralasgpdalal Isr) u9rlal B
- -"II9 reuxglodozauJ llazJezs ro3oí rs9za1lapuaJuo lu919)sle 'ltatela1 tgc
-uolol_sop?zyzs^? 89s9tequua; rcdgrna píeu .ugtuollo ze - leJI .6,.ue§)l
-a11l rg8gssouoú1o; ualraler{zalaígrpr9l8aru 9b9z|.||^|) ryeJl ze'' rroltqp8
1ozs p119luozIq uelrelagrTpueJ 'ír,r raln:ar e srusl8n lulJazs a,(uerua.r
l9l€1n1 e'zot7stlzsep^ sortpnr e qnsgfuzzoq uag>l9u9ruÁ8eu e39s9rrua1
-eí snlqoquzs,(1aq V ,In9íI93 ry elzlr rys9]9\eI {9p!^ pl€JI-I?p vryBlozs
pB?eÁuetapl slígtuIurw u€qqg;o}í v - lu?11ezs?r rrlaío.rd pezs?B?] rpaí-lat
-Dl € - eI€i?ÎI{gc 1a39sr39g r4r.r1 9rsgrldtV lv ze:EJo{ losgloÁuevnlqsz
-rr1 lrazs989J e u? rc39n al-gy51 'as939l roggg8gpl ,11 y ,r,(u9upe.ra
qqr,(1ouo1 1tlzot{ tues {osgl?sv qqeí, ze vJe(p.lgrla; 19qír.r raraln:ai
s riol9lryeu -pqgsgzyq8aü lunozgw ? u?luzs - IItH ,H ,x,H 8ryad uaq
-5,15,1'uosdwoqJ 1agdurr3 u€g-8I6I,ttotní a]?za1 :1ozsgpr,rscun1 ú1
-aq t 8rpad uTeJq€S nqy rro,{8eqla ze 'Bavs erlQrlgr scur{ptu llapeJa JIzs
-zse rlJJ9zs ggo.(8eu a:1,3a ltarruel9ull9pl runesntrt qsplJg ? uegzo{T
,Jazspgtll l,s9t
|Vzs 91ela;8atu aq4s9za{Iap
-ual 1II9 Iüeu IeÎu '{€1pF1 tnur 'rulBtq€Jl9q {?1Io^ 1aualar.{u91 sI ru9l
-zso.toltu9;3 ala{eJ tplunu8au uadgzs e ve 39,9t1,€q9III ep - ua8aurgt
-plo,} Jotugl e rrln3eru ryurll9 e^seJ3{ ..rarle39sl39:'. Its€{unul -ro1.,(r1
'erysgqőelle8eul {eu9l?uo,rtuol,u {EIt} 1l3ue 19q3o.(p,r v ]ezspglJl naz
_a19I tuau 39ru urgr.lo}pr ,rI9I€1
Ia^rW lotulrq8o.(pn rl9pQsoJ}sazsso se
11op9l9poJe ueso,(p.rs őa 1rsc uequoza l9uulaJq?s nqy:o/u18.9Ie lInJ
-a1 t8gselos {9Iq91 rlgJelar pss9Jr{9 lultutl?^' Áug§e sele>lrq sq!:zsso1o1
9|oz9rq9 loJJeJeglua s€Ilerl€zs hurroguop so[u?zs Jo{€s9J9lIe} {tuIBLII
-ryq ,{?eu 3lJJzssv-{?zsa .u€qqgJox .e^91equ9 r'.;iqlJJ9zs 1uniluutpultu
{nI9^ ü?^9J laleJeüsl llazs9Îalu o1st8runl {€ultsgpnl Jo] snu9lJorlllr
t 8ryad {otJI llo{9 rlopgJ, 1arya,{3aís9-r; uellaJelusl ze ilau&gsg:azsdau
gp3{IaLuaDT {alpue^Jg - rla,(u9pa 1pzs9{ .:1a,tnru.loq
Igq{atu9Jsetueu
-uop 'r1o;qozs : {os91o1p ,l^rtll IüouIJ g)luryel€zsst,r tJllrltu .(8Bu t uas
-9u9[n1 u9leJaP PezYzs ,xlx Y .[8}PInI.uPlEtl pl9l_o.J gPI s9 s9t e 19zzad
-ryIeí s9 19ssapJII{ i939s9tsclp {ttulrpoJlqlew;aÁ? |pEz9zs .yla u ,{8oq
'laltaurral uerl9r8aur lefielalel ozEíJIJ1zs lgqloJo] s9 19qa,(1aq lqqr1
-o,r9r3a1 e >1ava>laÁ?l aa8uas-lan pssgtu.,€a T€Lunez9tu llazlueu rror;drp
ueuuoí4 391r,r ndníu E u€qIJo{{V ,rrailetu esylfug:y _ro1,(t1 .H .í'ueq
-ü§8I {elpg,pze{ I9q9s9zlq8aus uInJsnW qsplJg p {os9J9q3J gsle zV
xDlaf NÁToaN![/§,c 9í
MpzopolÁula 27
A munkálatok 1946-ban kezdődtek; az ásatás az ira|<l Fuad Safar irá-

nyításával
folr,, Tig az angol régészt,Seton Lloydot a Régiségek Hivata-
la tanácsadói feladatokkalbízta meg. A f,eltárái tl+l íebruarjűg, három
évadon át tartott.l. A kor legmodernebb régészetie\járásainaÉ alíialmazá-
sával folyó ásatás célja kezdettől fogva a terep átíogő, szisztematikus
vizsgálata volt. Altalánosan elfogadott nézet szerint a terulet ,,a szikes
Mezopotámia legkorábbi lakott településének reprezentánsa... a sumer
ciihzáciő bolcsője volt. .."1l, a politika azonban nem csupán ,,a sumer ci-
vilizáciő bölcsője" címre tartott igényt, hanem a közel-keleten túü kul-
túrákat is innen kívánta eredeztetni,
A munkálatok az ,,akropolisz" terüIeténkezdődtek, ahol azLJrköze-
lében található lépcsős piramishoz hasonló zikkurat maradványai voltak
Iáthatóak. Az építménykorát a helyszínen talált, feliratos tégiadarabok
nyomán ur harmadik ünasztiájának korára, ur-Nammu és Naram-szín
ur|yárl (i, e.2100 táján) datá,Jták. A zikkurat tövében arégészekegyjő-
val korábbi építménymaradványaira bukkantak: a falakat a felszinó ho-
zott cseréptöredékek vizsgálata alaplán a késő obeid-érában (i. e. 3800
kcirtil) emelhették, Az Obeid-kor elnevezés az !92O-as években Leonard
wooley által feltárt, ur közelében található obeid-halomhoz nyulik
A kifejezés az ásatások során feltárt dél-mezopotámiai rézkoi
vissza.
kultúrák emlékétőrzi, amelyek analógiát mutatnak u iszak-mezopotá-
miai területekről ismen Halaf településekkel.
Az iraki régészeka késő obeid-kori réteg eltávolítása mellett don-
töttek: a munkálatok során az alsóbb rétegekben további tizennyolc te-
lepülésszintet sikerült azonosítaniuk. A legalsó szinten, ,,a tiszta Éomok-
padon" rátaláltak a legelső épület, egy alighárom négyzetméter alapterü-
letű,,,kezdetleges szent ély" maradványaira. A bejárattal szemközt rr"lrh,
egy.emelvény magaslott, a falba egy ftilkét süllyesztettek. A szentély, s
egyben az űgynevezett első obeid-szint feltételezett kora 4900 év. Az
építményta fonti rétegekhez hasonlóan napon száfitott vályogtégláből
készítették.A vályo g hasznáIata merőben ellentmond a vooiepsatásai-
ból ismertté vált tipikus Obeid építésiszokásoknak: a korabeii épülete-
ket ugyanis - a Dél-Irak mocsaras területein ma is élő arab torziekhez
hasonlóan - rendszerint nádból készítették.A vékony nádszálak szoro-
san átkötözött kötegei a gyékényíonattalfedett építménytartópillérei-
ként szolgáltak. A déli területeken elterjedt epítéiiszokások túk.éb.n
igencsak szokatlannak tűntek az eridui legalsó településszinten fellelt
téglaépítmények.Mezopotámia déli térségébőlalig maradt íenn azobeidi
kultúrára vonatkozó dokumentum; az eridui tárgyi emlékek azonban
-zotuFLI uaq13l$d9 ze w1.oÁuy^peJevJ e tug í{9llolzsvÁBol1a ue,(8n rgsr,rq
pq e,€oq'lpln u.r-le aodq1g {oluos3 V ,eq {9llelr;ar 1olug,tptJ?ul aI9J
-p t9zs93a saílat alulzs {au9leJ lra1e{l?zs9 89súlaq y T9uaê{ lrcíluosc
.{?l
lolBII9 qqesg s9 loluosJlúq p89srluuaul sttulrrtl{ 9zo{ ntuuq V
-Jgzs rnturq ru9luallaq rrgped t írlgtrotpoq 1a33ar9;nutq 8erse,r s? {91
-ta39 a;so.-loMlq* t4llrIzs|a! '{9rpal I€11BIo{€^ rlu9qeua zy lto$u 9tte
§a-ÁBa u9B9r 19{pu[u IgqpItJ r,r8gsr,rzssoq gqepl^9.J 1au.{aw 'FI rlrtror
-;1ep rll9iuezs nzssoq Jel9u l'txl'lI,(3a ,,utqtuoldrual.. y .lo1as9r;d9
,(1aq ruazs qqe{g ze 9ptu?ul11or€ q p?J?ul tq8lt runrueulrpunJ 9z9Ie ze
,rrar3qal sTl9luaulnu
íe\9ze'rl9rlatua8aru IeJJar9u 7'1 tg{tutzs rapd9 zV
-otü urggl€,r lue,rpe;etuuroldurar uq\e! ueqgBgsse$eur 3ar9r .IA V
§I'lerlaqel I3{?II31 {€u9zsnrp{ 391yrp ze p839s
-rluJzsglt^ Á3eu >1e,(Bsgl ?JnJ a ,ttatía; taso;alar8tőt ruazsgőrx souo1
-1_rr| '9zssoq tuJ o}-o, ÁBa wzglped v ne|e .1arza,{
,,lalIo'' ze |Tua|la^zo.y
-aq úu9pa soJg)sJ 'uazstuuels9er r1al l?ilüos3leq Áa rq9.r3n3q 1í3e
ze |>1evoslvsos 1eílendqv u9y1 tua-rar qqoőeu8a1 y :1rrtorír.r,(u rlu9ul19
I€{Il9rzse nlazs,(Beu ua9llequozso{ {úlqolBz9lultü ellelle{
{919Í >19 Áu:9
-Áu91 e tuaurrl '{€1p^ 9qq?Iqns ugdnsc tuau {€IrJ so{st^ s9 sr8eur e pt
.
-|9ze (1?!oln€I? 3J s9pJoq InlaqfÎrl lIcIBJ lalnd9 zy e Jzo1 4yu9z 1a39s
-u{laq1911aul qqesg ra89sr,(1eqrruodzol V l9rlaôu eJ-Iüo 92 r939ssal9zs
.aq 11az3{leô{ s9zo1
{BuIBI?J lelnd9 ps9pafiairy gqo,(8cu uasa8a.(u91 V
-p,r sa-ra19,(3 uaqs9ualaÍ8eul 9lsln{ 3 Pultu 'ueqzíeldele ze P]üVr ue9)re^91
lz1 ,1allnd9 1otuoldruar yzíellsat uozeue,{Bn uelalurzs ,XI s9 ,X V
Tltllernru ts9pelza,{1aqle snlrtulu >1al91rdugr
s9 1?{I4JIE r'tguletututzs zíesdele zy ,>17zaÁ193azs rla89srllaq qqasr1
lauJal lzssoq Jal9tu 9'7l f]pp8a1 s9 .sal9zs Jal9tu g'y'9sd9zo>1y .rqo8
-9s9luos€q l?lnuI la{{eleI}d9 sll9luetunuoul ITeq?Jo{'u9tp1 ul3r3lnJel
nIezs? etusetodozalg e lu9ut;d9 ze za,qe[dey urolduar sgsg\aydug;
'qqrí} ze 11914r'I e.rqgtsr8eu le;Jel9iu őa uaglra,rg1 ls9rJpe.,(3egí€Iel
u íie1o,(ug,rp€JeIlJralnd? z€ p)p|owotl {9l19lI91I3J ueluzs .AIX
V .rrgru
aJ9saJazsl3{ r uaupíeur s '11ozoll9^ eldvp1a9t ezkldele ]É,z§9u tutzs
gze{raô{ V ,IeJ llnd? lu9{€í9ro>1rursuoleJ 9z9p zr 8tyru1:o1e,(B ap
'ut,(8n - 1a88ar9-rttlo{8^ gslaq - p}plos9plo8eu lrezs9rld9 qqerpurour;ü
lal4d9 zV ,leilerua 1alap}d9 b n" u9tueur ryp; P9: r'rl9p tgluoJ *aÁl?t
-lJazs" luus ,IIAX '9sla3a1 € u9lnr6 ,1arrarJd9 nlaÁl9ruazs Bqopezgzs,tg
uaryzs,(1aq B luI;ezs u39s9uer ,.rla3al9.1tuoldual.. 91aô{ lsguÁBa zy
rI,?g9Jos ..rla89ssozo1 IsnIsJ:' uapelÍa; ? 91?tl
-IoJos IIJasluBJol €J9lIn{-PIeqo llozo{€luoqr{ ue{9PI^ gsa aJI9P e:zoq
-9s9|9lJI]oIl9 d91 rrarsa; ytvívsqJqlla; ,&1oo2tr e >pqnsg{gzzoq ueq,{&eu
xclgf NÁ]ooNíl§s) 8Z
MpzopotÁurR 29
ták fel. Egy kisebb, szomszédos helyiségben f.eltárt hamu vizsgálata sze
rinta halak maradványait és a többi áldozatotitt égettékel.
. A YI, templom épületének összeomlása ltán ahelybeliek - nagyjáből

a korábbi alapr$zot követve - hozzáJáttak egy újabb épület kiahűtasa-
hoz. A következő századok templomainak romjaiból (V-I.) alig maradt
valami a kiterjedt szintezési munkálatok következtében, amit a második
évezredben azitt épiúlőzikkurat építésekorvégeztek. A VI. templom a
következő szentélyréteg építésekormár igen siralmas Látványt nyíltha
tott, s feltételezhető, hogy ez volt az eridui Obeid-templomok egyik
utolsó példánya,
Az első, szerény kápolna kialakításától a hatalmas, kifinomult épít
szeti megoldásokkal készült vI. templom építéséigtöbb mint ezer esz-
tendő telt el. A roskadozó szentélyek romjain - lényegében megszakitá-
sok nélktil - újabb, nagyobb alapteruletű templomok létesültek, melyek a
szintfeltöltéseknek köszönhetően eg},re magasabbra és magasabbra épül-
tek. Iraki építészekrekonstrukciős rajza szerint az utolió, a korabbi
szentélyek omladékai folé emelt obeid-templom jócskán kiemelkedett a
környezetéből. A ,,berendezési tárgyak", a padlőzat, a falftilkék, valamint
az oltáremelvények kialakítása a forma és praktikum fejlődésének konti-
nuitását mutatják.
A, régészekkövetkezetesen a szakrális jelentőségű helyekre vonatko-
zó,,templom " kif.ejezést használják ezen építményekkapcsán. Mindmáig
tisztázatlan, ho gy az o bei d- templom o k l<tzár őlag i s t enti s zt el e tek c éIjá
ból épültek-e,vagy a későbbi korokhoz hasonlóan isteni lakhelynek te-
kintették-e őket. Azt biztosan tudjuk, hory atemplomokat időnként bi-
zonyos események helyszínéülválasztották Mint említettük, a szenté-
lyekben ren gete g,,háztartási hulladékot", i sontokaq cseréptöredékeket
és egyéb maradványokat tának fel a kutatók; valőszínű, hogy a makulát-
lan tisztának korántsem nevezhető helyiségeket nem csupán egyetlen
célból tartották fenn. A feltárások néhány értékesebb tárgyi emléket is
felszínre hoztak: meztelen férfi és női agyagszobrocskák, kis állatfigurák,
egy, Abu Sahrein környékén napjainkban is tenyésző lugyőhoz hasonla-
tos díszes Hgyófaragvány, valamint a fentiekben már említett agyagte-
kercsek kerültek napvilágra. A munkálatok során a régészekezekerrtúl
e gy néhány f éldr ágakőr e, kő szer számo kra, o b s zi diánpen gékre, agy agből
késztilt fonóorsókra é s e gy r ézbaltára bukkantak.

Nyilvánvalónak tűnik, hory a méreteikben fokozatosan bőWlő, mi-
nőségükben egyre javuló épületek belső kialakítása - a talapzat, a beug-
rók és a szimmetrikusan kialakított falftilkék - funkcionalitásán túl
Igrryn8psdgzs 1al?PeJQld9rasc lPBJBIuuu3J |ggPa Jza ê, ZY,Ie{9IIei uel
-leragzoln]|?u s9zo]9\eq3au-ro1 ? 5leulaqol 1ogr;€ ^
p salepJ9 ua8r Á8oq
,IgqpI9.J € DI
'rrallautpului 1elu9pad9lasc V {Brloup;ol tÁugpa8eÁBe g3
-gsúuuaur c.ro{9í 1otlv'essgsgtlal IIBJo{ glalual rpaí.lorrq ,{3a s9 rlepa.(8au
-9]€I ugJos {ol€I9{unw y,wlosg;9l1a; 1aza39,r, sI ua{alelruar 9za,(u.l91
3 lu3uBq \a!l9u9l1o[ulBq lez9{ uIeJq?S nqv zE ugdnsc ureu 1azs939.r y
yoNy,Ig3uod IIÎn)IIIIToyTVx
9,TI91Iozú3l Fu?I
-1elrquo^3g39sr91 1os9.191lal vazs939s r r9E9sglruela{ npyE 9p€ luoquo
rlau,(19ruazs gsla zV ,rrhuodzg1 sq9n1rzs qqesoruo;Eal {9pI^ s {erral
1gqla,{19ruazs nayd9 9|oIToze ze s Jgqlgq.(un{ llaIIIe
r.rptdloruoq'ryr
-1upd llozoq eJu}zslal ugult(1o; {plunru nazs939l c !a,(1aqlq {euelsl zt
uel 19pI^ 1]s glpe{Iaurar1 19qr,rzsdy ze'za lulJazs s?I9zsaqle üopq?q y
,€soJ€^ npr.rg r8eu e[yppd gpa)ilauJery rtutÁ1o; g ,rlatpa.ledasc '1ttpod
-vrcr(B as,{Ea eryípgru 1a,(u91 ueâla s '1aulgJe lezs9uual € s9 gpl zp ueile
sr Inlaq uozt '1osol9^ B {ts3
{€1II9 {otuolduar 9s9r;dge139l e u€qJosglsle
,l9.{9Pu9zs s9P919l
9p,r zeq,(1aq rropr Á3a z?, ellelaêzssv, arll§apurur
19zaÁu9t a :{else uqg89s8o1 i9urlp{otüoq gpalzsaí:el ? p1eq ue{31
_aq E
{€Îq rrapaualald9ula zr 'ralep1o.; rla,r9ruEau {9lsolup 11os9peJ9 ze
,ptzsara1 luetu uo]osvzot|g^ sorttue.{1o1 ua
'1etpglorla 1a.lpau_ol1o; V
-9]?\e 19r9r39.r l99qr B íp t ualaralilar lrs I|9p e ,€oq'lal rlunupn1
,{3113I rad9l1aí
9l
-eqBol1azzg>I 1al9u9 Isg) s9 s9llnulruo{ ? uadd9rls9zarlre^g{ {owolduar
,9^91l?tu eJlalalzsn 31131 pllv|v ze lolez
V {9pqlnq tuazs llozotuFqlal
-glpud e tgBew |r9191ua 1ouolduat 9z9p zv etzuglarraleőa>1 a89sqqer
1ouroldurar rcnuglodozaus u ÁBl,tarla.Ál9tuazs qq?írt z? {9llaue ?JuIo[
-sl{plg,j ? 3JJe s ',.a1 rl9tlat9scad" ia33ar9-rH9J Q:11?zzyg8au ta1$89sluazs
l8oq 'ugpr) - rrli,(8e F}p1nulriler - ra:la.{u9urr;d9 rqqg.ror1 c.{8oq 'lu9r
v ze slí9tsl qqasalapr98 11 ,zadg>11?zs9J se^lazs 1o.(uguoő?ri € u9rulzs
urpíeu ?s9lozs l3u9s9laualle ]el9II3{ sq9nllJ s9 {o1?pu9íe nuppeE
-oJ V ,lallospda{ repuoMug.rl It{nzs{ns 9zorywll8au sI uag{arqqgs9l
t - uolrz>loruoq € as9paíl9uaq s9 as9l1a39zsg {€I€j e '1e.(uu9,rlaul3 9II9
uoPEg?zS ,(Ba uadgzo1 ,(I9tuazs rrarr^gq 1a4la89sr,Álaq 9sIEPIo - Ie{ll}s
-?zepue 4e gslaq saraz8 alaf ,rlgraqruryel {tuIúJ 9tn19p raz s9rldguoldtuar
tvl.tslgtodozauí lqqgs9l p^^? zyzsl1:aze zE :irrlruol ryzgla8atu prr9í
1ouroldurar lJo{-pleqo 9s9{ g lry?pzs sI r€1oI9J sll9nlu 'sn1{oqturzs
x3IiIT t{ÁTooNaA9 0e
MpzopoTÁuIn 31
fogva is izgalmasak számunkra. Jelentőségüket fokozza, hosy bőséges

információval szolgálnak az adott kor szociális-kulturális közegéről. hz
északi, Halaf- és Szamarr a- edények éppűgy azo nna| felismerhe tőek, mint
a déli Obeid- és Hadzsi-Muhammad*kerámiák (mind a régészetilelő-
helyről kapta a nevét): a vékony falú, lrrémszínűkerámiaedények mintá-
zata egyszerű, ám lenyúgöző finomságukkal párjukat ritkították az ősko-
ri Közel-Keleten. A motívumok skálája a véletlenszerűen applikált pon-
toktól, vonásoktól a bonyolult geometriai vonalakig, állat- és emberábrá-
zolásokig terjed. Az edények kozött találunk serlegeket, kör alakú és
ovális tányérokaq ivócsészéket, csőrös edényeket, kisebb-nagyobb kor-
s ókat, talpas poharakat, valamint durvább kidol gozás ú í őző eáény eket.
A magas színvonalúedényeket avatott kezű mesterek készítettékkü-
lonboző gyártási központokban; a legalsó eridui rétegekből (XIX-XIIL
rétegek) származő kerámiák helyben készültek. A festett kerámiaedé-
nyek többnyire a gyártás helyetől távolabb kerültek forgalomba, TJgyan-
akkor a színes cserépedények nem elsősorban háztartási célokat szo|gál-
tak, hanem eüt terméknek számítottak; hiszen kortiltekintő tárolást és
szál|ítást igényeltek; a nomád életmód során használt edényeket jobbára
törhetetlen anyagokból készítették.A helyhez kotottség és a kerámiaipar
összefüggött egymással; jól megfigyelhető, hogy a finom kidolgozású,
díszes agyagedények fontos szerepet játszottak a letelepült népességér-
tékeinek kifejezésében.Státusszimbólumokként a mindennapi életben,
étkezésekalkalmával is szerephez jutottak. Etnográfiai vizsgálatok eryér-
telműen igazo|ják a díszes tárgyak kommunikatív értékét,a kozös étke-
zések, a pazar lakomák - a tudomány nyelvén szőlva: a ,,hivalkodó fo-
Waszíás" - érzékletes luíejezőerqét. A tudományos szófordulat a tá|alás
és aláwányosság részleteire is figyelmet fordító csoportos étkezések je-
ientőségét hangsűlyozza. A megfelelő élelmisz eríogyasztás, valamint a
hedonista lakomákon valő részvételmegszilárdította a megfelelő anyagi-
akkal rendelkező rét egelőkelő sútusát.
Az antropológusok vitatják, hogy az illusztris termékek és igényes
étkezésikellékek megjelenése a hierarchia korai megnyilvánulási íormája
]ett volna - mindez ugyanis íeltételeznéegy csoport egy adott terület és
termékei feletti feltigyeleti jogát, illetve a produktum elosztásának felada-
tát.17A rézkoi Közel-Keletet, melynek déü, szemléletes példája az
Obeid-kultúra, a folyamatosan lakott teleptiJések kialakulása, tökéletese-
dő kertművelés és a ktilonféle termékek cseréje jellemezte. A korszak
utolsó fázisában (i. e. 4000-3500 között) Mezopotámia egész területén,
Szíiában,Irán nyugati és déli térségeiben,Anatólia vidékén,valamint a
-sI .(3e r{?erc'tÁl9tllazs gllgleg ta89stzstr soluozrg ÁBa,(Bel rsndluaqura
.(3e r1g1sco.1gozs € ,{8oq .9rullau9l8a urau 'souít5 .1911arJzs]p p)Flol]s3
ela}íeJ sotu9llnq rc]lz9qnJ grrjoq r9rs3lgsP
TeY ze:aluJzsleJ {allnje{ Ie{
-epeJgr {plsJoJqozs (tIBu) !1arpa-ra,ta1 sl 19:n3r;aro{€JJel 9zo{ {?Ietu
-roruolduar V 6l,{€ 1ror}Fos?q a.rlalu9rurld9el8ar uesru1tu'-p9u qq9{
-ul3a1 urquoze - 1?ne!p1 tgsguro,(uaq lelnd9 l,utscrr1 őa
1allnsgzaÁpq
-Ia íru1o,r 1atra1l9rít purybq€qlunu 1os9p,(u V .i1o1€qloul?]9
^rlcJolep
-ry uoptq?zs aírsry u9íuqr s ua{es9J{€1qe praPozsuloJ9Tl y ."{9[gtsry.
uq\e! ugzol rc{?pqlnq 1ourolduar lqqgsill € {esalapJ9 uasouolnx
,1azs939l ? uaq9{911ryp1$3a tuoldual .IIIA uesgÁu
13rpq€
-yppd qel r11oluoscltl{ l3g ,a.rgla
rlr,ríu u9p-la; 1glr9ula.lad |91 e eíg:;tIo
-ry ,zssoq sndlrtrtug:a>1 lue>19lor 'sasca1 FÎ1puaJ E .€{I91?{9gsoula1
naza lau,{Bn zs'a8assela zaalla{ nPIJa Ieu3PJ9 ls?r][üe uadd9luapur6J
,(uaqla8al9: ,Ix-X€ u€gJososle) gla {ellnJa{ u€gtutzs őeu 1aÁu9pe
naza Álal4 rqsguőa' oJde'nsrazo81oplrl so1919lde .np;,(uor19,r ln^rypue:
'níol9tu19 Jolalullue3 lguaal 8qy ,rropgzol9lJo{ ?J1oI93 sIT9n}IJ 8apulzs
-9I€^ {nl€ F uzs€ q :IaJ
191aqI3I u9ralípel 1oruolduar e 3e19+zqíraquoze
,11313IIaI
1osndp.(u9pe sa,(8g luaurasa r89ssozo1 soluoJ s9z3{19 ze ,{Bol1
'1v7rl elle íuu,rpt;eu nelry qgr{Ba s9 ruosol€q 'nueq p89sr,(uuau ,{Bru y
,úJ{oI9J uezop1e
{?sJ weu '19tpuzser4 sI I?^9luIqF 13s9zell9 rdtuuap
-uly B $Jqse>pzEl lIeIIaJ B Á3oq'gtaqzalar9rleJ ug{dey .t.r3r1
1azapur6J
:.({9rl ouJog " plaq qítulzs
1ada;escrru9Je)í IJo{ o 9 lg{ rlouoldruar s a,(8a
zV ,sJurs ruolu - I9$Io uepaJatusl 8rppapunu - uaqle8at9; p19l9.j
lurzs ,III1 ? {eu{a)pll3n]9 nerzs?l ptp 1aqaqllaq v .lsnuil,luel .({e{
-9WJel€ItIJ9Ja{ InPua" ze T9l1qvzseq uag9raJausT
{aze slazs9a9l s :{311e1
-bs tgtusgsa>l notsg,{B
uaqllaq 'ntxgzs§eu la8ar9: {gpl Iqq9Jo{8"I V
- o1 s a3 a e pzar1 3 rp ad uaq
1r 9)íe PJ 9
",d;;Ő§il Ölffi:§il,;l": T;
-gsgtttlzoÁlúq?zs rapl?sJ9tügl{ e :noqun1zs 1aus9d9la:glle :1lepe§al3l9{91
qq9ôl ulalaua{Bzs E le^9s9pe{elou lalseJa{ pugx>laÁu9pad9:asc y
,
1€l o u]n^]l o |JJ grzs lp t,' le Ál9t lo1 s? llzs ?1eluryJe{ ? eua tu s
I 19 í uEgI
-raug,r.plu uodoscdau opodalata1 u9le[nJar npl;a zV .gle
1allnJe{ re{9p
-eJo13ItI]9Ja{ uo:11z?] ssraz3alaí €J9l[n{-pl3qo .II9p r 19qla8ar9rs9l_rdalar
1lnd9 t;gl€Idlouoq 'lqq9lo13a1 npug 8l,rropgzoioJ 999lor 39u uaq9í
-epl {BzsJo{-{run' glzallazro1 e a3 9sltezaa_lazs .asalnlu 919 Bgsepzeía sasc
e !1eupo>1sr;u€1 [rlJúaIapelsaJa{eJasJ {u?I9 In^plpual {aI3I3I y§lq y
,rla,(u9paaur9;3{
llarsal lElInpJoJgIe tugrc,(Ba u9l9pr,rued lgqg-?szJad
xuaf NIÁ]ooN:I/§9 7t
MnzoporÁuta 33
tens éget ábrázo|nak, Az o beid- temetőkben felfedezett r omorf fi-

antrop
gurák minde g,like ezzelellentétben ruhátlanul tárul elénk.
RoSSz FoGAK, 1Ó rurvÁr

Az obeid temetkezési hely felfedezése az ásatások második évadjában
o94748) bőséggel elláta munkával a résztvevőket. A íeltárások igán je-
ientős Le|etanyaggal szolgáltak Eridu hajdani lakosaira- uo.r"túro"rr. a
W, templomréteggel egykorú (kb. i. e. ásoo; temető ,,t"l.ph"lomtól''
nem messze, a késő obeid-település peremén helyezked"tt " .l. Mirrdo."-
sze 80&-1000 embert h"]y:.r,* itt örök nyugalomra. Mindez meglehető-
sen csekély szám akorabeli dél-iráni, sztliu[ttalm", ,,"k opoli* zal ösz-
szevetve, ahol több mint 2000 temetést végeztek,2o Az eridui sírok koztil
csupán 193-at tártak f,el. Az ásatások anisága szerint , t.t.-.k.t .g/
eryszelű gödörbe, vagy alj nélktiü tégladobJzba fektették. A hatukőn
tekvőialottak\arja,t szorosan t.rt --.llé yagy amedencecsonilut r" t
"
]r,ezték. A sírt folddel töltötték fel, s néhánli téglasorral rarta(le. Ető- "-
fordult, r9seb.bi emb.er| maradványotát fcí..i"rtat ,űS az $abb
.hory "
megboldogult nak is jusson helR két halóttnál tobbet n"Á ,.il"r, ek egy
sírba ha mégis, az esetleges harmadik csakis gyermektetem rJ"i.rr.
, . Temetési edényeket - általában ey-egy Élrsót, tálkát és ivócsészét -
h.elyeztek a sír jobb láb melletti s"rká"ü. Á sírbeli maradván|ot Sot t,it-
mányolrra következtethetünk. E$y .gy" kö-
"ilá8? szánt érclado "r.ó"n ,
nrlbeltil tizenöt esztendős ifjú elhantolásakor tet"m],olébe'' kutyií fek-
tettek, ami csontot tartott a szájában. Egy másik "
sírban két kutya csont-
iának_maradványajra bukkantak a kutaűk, talán ezek is eazdáiuk k.d-
,encei lehettek. A halottak nyakáraés csuklójára főként t e-
"uiriúuot
szült gyöngysort akasztottak. Minden bizonnyal feloltozteive kerultek a
sírba, mivel a gyönrygallér díszes ruhaszegélp és övet fekCt lez,
A csontok elemzése kimutatta, hoglEiidu lakossága a mai lrak, il-
-ewe a szomszédos országok területén éiő nep..opor,oÉho, h"ronlo"n
Foldkcizi-tenger medencéjének embertípusáikepvis"lte. e rog"k, illetve"
az állcsontok számtalan vanáciőt mutatiak; egyes"k ,,kifejezeiten előre-
ugró állkapcsukkal és nagyméretr: fogaikkal i'N"r"á.r-"'t rgyi ?r.*b",
;onásait viselték magukon".2l Hiába uolt ,r"gy a [og, ahaloűk f,ogazata
end,krvtil rossz_állapotúnak bizonyult: a hiá-nyos főg*zatot tov.nbű $u-
;
xas és az ínyszélig lekopott fogak csúfították el. Hogy mindez a szem-
,llolBqll9 u?ql?IosJds{ sl
tBÎ91q {e39sJ9l ose azssetu
p9ps3 llopv ze luuezs e?gsÁuoaq {alelel sa{9u? iI9I€r urq4s V .zoq
-{opgltsJ e 1a rrorní ugírr,r a;asc ',.rualapalsaJ3{" - {9I.eJ9{ s9tu s9 u9lplzs
-go ze azs?r Á3a >pr{Bsgtuo,{3e,r ozEIJJJEzs I9J{9pI^ Io^9r V ,BqpIolJIq
-
souopíelnr uo{il,üelr^ ? {311aqI4J31 (ryrtuaurqíu '1aJ3zs19) 1e,t8ryt 91
-3sl^d91 1e191J9 qqo,Geu 3rp(uozsr.r'. l8oq'1tuue rclgryÁuoztqt - {oünl
-uelueu;o 9?Á3a s9 {9.,€u9§u9Tplzsqo oze|JJr9zs I9JpI9J ua8apr z€ 1nl
-z94 - 1e,{B:9t sallguezs IJaIIaJ rreiletu {ellopq y ,ral8aígrauatust tuol
-upas]9! (ila
TIaqtJo)í ? -
{9llolueq lrryGa yngpze? sr rg,fin1 e l9cua,rpa1
p9l€s3 e,{Boq 'llnpJoJgle) ,rasgzaÁlaqegJrs sozo{ 1au;a.{3.(3a s9 9u ÁBa
'l1sg1 t{fra - 13s9reue1 Ip9IEsc 9pln esgÁuguro,(8rq szllzsasd e s9 euxg?
-ouolu V i{e;aqwe zv 1aze 1BIo^ {1y ilBqattelaruell3 tu ze xq1931ozs
I€^gIo9tuJoJuT 19r-r9.(1
eI9JIuI gllawal InpTJe zB '1grr9hu9lttu {au?s9letuet s9
-aq Is?rauel {au9I3J rlrl8a 8gsso{Bl s {unpnl tuas lltutuas ,(8oq 'e^lury
-a1 ,.,ta,{aq8Mu 9s39,r rrarualaí vJqur9zs a89ssozo>1 39s.l9t seJ3l9tuol
-H 97 Í3a grtaurat mplJe z? ,Goq 'graqlazd9lp ,uaqs988n;azsso soJozs
q19 p339pqe ze gzsdy luuezs eÁugulo,{8al sos9J} {o:o{ lqq9s9{ V
,IgjíIeq Is9zalleual
sa89sraqe1 rurtu '19.r9l9pputd eugBq ? a^leIII 'I9J9{9pI^ de1 satescotu
€ {unuze{pala;3aru puqvzs tuau 'utq.los9s[o1n s ,u?g9uol{rro r9íts €Jtuol
-e?nÁu gs€9,r rla1 epeÁu4l B:o{{3tu 89ssolq-plaqo ze ,(Bot4'alzau elrc
ruuoâl ls9le}za1raô1 91ala;3au z?qeu ug.ídep eulqzs srq 1arapd9 rlnJe1
eJsq]g\e! 3 :zsel ..e{le,qp" loJo{ Iqggs9{ E saleluel ou9lJgl sIE 1alalnd9
r,rp1 8ttsea € s9 ueg{eue{ y ,rlol}tu9zs
{€usou9|elv v?lu:lzs ts?lzs€^Lurq
lsal 1131T{ 1aul9ue 13zs9uue1 e lrpaí-larla 1Io^ uelel?pra. ggt8epze8 uaqg1
-azllv 1u9{9J s9lzse^turl{ V,l?zs {pr|o3uec.reur >19zope3u r9w3ler loq€
'|{9no[][|9zs eJ{elelruel so8rlents uoő?qle 1?1lol3q r ,,{fioq
,tasa rpaőa
uau luotuo.(u {e9)req13^9{ ulau 2aynzs989l {osglozs saí8E :11912eury1
-Ie ry[qlJJ]o! sllruoI3ueluo1 tueu 's?tu u€Fltugzs 8assalzstl??n e sruu,(8n
I9$Io uel131equ9 ele|JrcZs Jagtu3 rrur r 'uaq9131ur{31 Tvu9lJJ9zs iErrol8q
? ulasos llala1-lezo{ E uasouo[t{ .19r3ue1
{€ 9 pe^J9tu 'uaqE9s.l9r V
,EJs9I9\aI
lln;a{ a{9peJgr Á3a azsso
-pult! 1aus9lndalal 3 u9lnlru'1urcttpr {eu3sJulu'19rrap rylgpzgzs Áuy1
39sso:1r1mpue z€ >1o3oí9la ze r{Bo11,a.r9s9za.(1aq e.ruop8ntu 9s39,r 9u9r
-rgi uaÁlaq nope ,§a 1rulll?lropq {úlI9tuJoJ ro3oí 1a.ragua sal8a,(8oq
'vsrc slgt;,(uoage vsqtrleppl 9I€^ uarlaq nozosgwqíatu grrauar őE
3 ry upuru' aluatup a.la 1a3 9 s3 a taq őr,r >pugs g tzsv,{B o1 r^rŐ:T;:;:
x)IaT NÁ,IocN:tl§c be
MrzoporÁIrlIa 35
A sírokból előkertilt edények jó minőségű kerámiatermékek voltak; a

nlpas, magas ivókupák ktlönösen gyal<ran fordulmk elő; ezek feltehető-
Iegitalil,dozatok során jutottak szerephez. Egyedi, míves, ízlésesen dísz!
tett edényekre azonban csakis a temető területén akadtak a régészek.A
gyermeksírokat gyakran apró tálkákkal és kancsókkal rakták tele. A sírok
egyedülálló tárgyakat is rejtettek agyagszobrocskákon kívtiü egy vitorlás
hajő agyagmásolata került elő, melyen az életszerűségkedvéért még az
árbocfészket is kialakították. Egy íéríitábrázoló terrakottaszobor teljes
épségbenjutott a kutatók kezébe, A nyulánkra farugott szobrok fejót
szokatlanul megnyújtották, az arcok már-már gyíkszerűnek tűnnek. A
mellkas felső részétkis gömbolyded ,,dudorokkal" díszítették,s ez a
motívumsor vonul végig a karok ívénis. A férfit ábrázolő szobor egy
rővid pálcát tart a kezében. Bármi is legyen ezen alkotások jelentősége,
nyilván nem véletlenül helyezték őket a halottak mellé; valószínűsíthető,
hogy a tűlvllági létbe vetett hittel álltak szoros összefüggésben.
A holtak eridui temetőben történő elhantolása komoly tervezési elő-
készületeket igényelt. A sírokat minden bizonnyal megjeloltek, hogy a
ha]ott házastársat vagy gyermeket hozzátartozója mellé temethessék. A
halandókat megfelelő kellékek, ékszerek és űszes kerámiák társaságában
hantolták el. Ugy tűnik, hogy bizonyos edényeket|<tfejezetten temetke-
zési rituálék, italáldozatok alkalmával használtak , A gyászszertartás dtu-
saként húsdarabkákat, gyermekek esetében egész állattetemeket he|y ez-
tek a sírba. Akadtak holttestek, melyeket sárgafoldbe temettek, noha a
feltárást végzők maguk is bizonytalanok voltak afelől, vajon valóban az
okkersárga kaolinfoldbe temették-e a halottakaí,, yagy a foldben végbe-
menő talajtani átalakulások idéztékelő avá|tozást,
Mindent egybevetve, az Eriduban eltemetett emberek valami oknál
fogva sajátosak voltak. Ertékes árucikkek birtokosai voltak, vagyonukból
étel- és egyéb adományokra telt, rituális gyászszertartásokra, sírjuk meg-
felelő gonddal történő ápolására formáltak jogot, miközben a közösség
többi tagja szemmel láthatóan nem élhetett ezenelőjogok egyikével sem.
Hogy mi ktilonboztetett meg bizonyos embereket társaiktól, az idő ho-
mályába vész. Egyes feltételezések szerint akkortájt ery-egy csoport ki-
terjedt cserekereskedelmi kapcsolatai révén,melyek során az áruk mellett
talán asszonyok is gazdát cseréltek, fejlett kommunikációs hálózanr ala-
kítottak ki,25 A lokalizált kulturális horizont kiszélesedésévela közösség
élénkvérkeringési rendszerbe kapcsolódott be - afíélerézkori szellemi
és anyagi nemzetközösség született, amely a régészetszámára míves ke-
rámiaedények, illetve más nagyra becsült tárgyak formájában öltött tes-
-{oulg 1gzglzseoletüJal t s9 anle39squ9|1}{,{przso z€ ueqs9êrleJs9p;9{
V &élrr4q pssg,(1o;aq qqo.(8ru ugpt 1ouodosc 91a,(3nla1 rys9z39rc4
-untrr 1os9tll t :ra89sguop{ pzg{ Jaqua s9 Jaglüe zv elvz|íJllll$a1 ugpr
reloscdr1 9p,r 1all1aq pr89s9rualeí sr19.lrl?zs y i,,19qs9zeqnJ3q'. € {nuzsul{
l?uÁue'9w43o1pzz91, a-nozeuryzs 1ea11eqJ9J gpa{luaJzo1 ..I9u9s
-913rp9{rltu'( s9 l9u9s9r;d9 1a.(u9tur§9e139t saulapaí.rar op?lozs 1€{oI9J
sIT9nlF u€gJososla zV ,u€qsgpgl9r3ueJeJJlp e nozsty[ lada;ezs €Jo}pIauI
uoít.t sglp,r. e ,(Eoq'sgpJ?{ n8gssoruo5 gru96l .zaqa}HT3nn soluoztg
1t;lrlpní3zzoq ueqqa.(uuo{ lop9l€s l,§el 1ouodosc so,{uozlg :{rzelel
-9qa1 ry{gu:o; sa8apapza{ tuopprsJ9r snlIqJJ€J3Iq s ueq{araz.ror1 sal8a
{glern{ s9l^t 9z,I9q{o1?p?IeJ ousorzlq r9s9raq198au 39ssozo1 3 re{4zs
-9J E {9rr3^D] uyullo1,{Ba rrÍ8q rlosgue]Z9l4 91|9uo ze :l|o^ rísPgd gsloln
1útupp?sJ9l 1BuesuaÁBe zt 39ssozo:1 € lulJezs zs939s qesc r9^fiqD Jred
,]unpnl l3seâ{ wsíet,
19syÁuozsll ItuFp€sJ91 1€zsJo{-PIeqO ZY
,u?IlBi€I{IoJ9c uas altő3
{es9âr1eJ
uaza usguoze lleun re8gsso.(ugq lelelel 9||9 eJs?za>|Iepual V .gleqer 9s
-s9I3I3J sI rualal9 sasJluazs{ouoq 'llolzseÁBol ry ugllgJeqtua ,(Ba ze uagt
-aqarleJ uggtodele sEtuIEJls 1ntrcze$ o1 - 1arre8la.rar re{9qJBwsE^JBzs uol
-9l1a3a1 € 'ag 191rarat pledry la]aplgJrltuJel InpIJa zy .u99s9l,!1o,{uoqe1
.rcl9r
1ara1,€n ze 1elzolJvt 1a339s9lala; sall9urazs {eJaqua sa,(8a í3og
-1Áuozlq e 19uolul 9scad rlala; tz91 I6I9p3Iuro 1a8ar9.ruoldular qqgslaJ
V '{E1I9^ etle(ael3al9: 91a191e ze uegréquozso{ {EÜ)IrcrBIosJde1 nulap
-e{se;a{ rrorti.,(1o; Ie)fie{9pl^ Io^9I ,r989srtualazs uodosc e e\yul]o!
irpnr39ssozg1 8apturzs9pa íeu1o,r ulq Fssnr9rs lrelarzgguol
^)l{ailo{ r(Bot7'esse
-lrl8aul Jaglu31Áaul9u Fln uas IuJuJas in7z1:1- aB9súuuau
s9 a89sgurru {o{9pu9í€ Is9zalleuIel€ s9J91I3 §)l3qlalzs9 8rp.lo>1rlrue,(31
]all3qze{I3PueJ pssnr9rs sII9nlIJ 9Ia{9I3 ua9)lequozsoi ]au{nlal
-?^zs?] 9I3^ uolosnlrJ InpIJ3 z€ :u3ggr3tuar t 1euvzs8nÁu reÁugttpenul
IpIo.J {aJ3qlüa gryÁugsl ra>les9zarlrJd9 slT9rua{unuotu € ue9llaqarlag .rr3o1
-euB Dí grBqlBlntü tueu u?guoz? 1l9z9{ I3leIaI
,u9}alnJal
lo(uolduar u e,rralp'lal1
-eq4s € sa lez9qgllel V ,,1ourolduJa1'. € s9 u€q{o4s e EJslJ9t
-1a; 1atln:a1 {alelal lÁBsgl e >1ozeue,(Bn uaq93alu91
leiler9^r{ íuytIqN
,Igl{rcsj9uequje
larzoquol
-n{ ueq{nJ3zspueJsnlozs sII9JnlIn{ weurl{'uyÁ1o1 rlre8oí 119pl9J9 uIau
l€lloq 1!ppa zr .(8oq 'uelrerttlltll^ aJlesauapurry .I9I§IITeJ {aulguaruleJ
uodoscdau Jetuns r 8apasa ,,{Ben'a-rcÁu9^ptJptu IpI9.J ..19lnd3lalag'. llez
-ev9 u€uuoí4 ze ÁBvle '{oso{?Isg) zt {o1uos3 u9\el utqnpl;[ ze ,(Bot4
'vad9>1ryr(B:9t etrrr. 8tdeu IELu B pury .119zo{ a.lpau9.(1o; úuBIsnS IIIgJI
zú s9 llsuueJ e'e(9t8vs II9p s9 ry€zs? erunlodozel{ 1Fsa19I rqoscduy .rar
yJlaf NÁTooNaA3 9t.
MgzoporÁun 37
lására fokus zálő, a korabeli társadalmi viszonyok f e|térképezését

szol gáló
elkerülhetetlen marxi dilemmák tükröződnek. Mindezek áItal az emberi
munkavégzés és munkamegosztás történetének sarokpontjait követhet-
jtik nyomon. Elegendő információ birtokában érdekes következtetéseket
vonhatnánk le. Sajnos, a részletesebb vizsgálódással sem jutunk kozelebb
az Obeid-korszak valóságához. Az eridui temető lakói - ételmaradványa-
ikkal, szép kidolgozású edénykéikkel és rossz fogaikkal - egyszerre tár-
ják fel s leplezik létük evidenciáit.
Enduaz Obeid-korban
Aligha lehet kétséges,hogy az Obeid-érában egységes kultúra formáló-
dott a kozel-keleti régióban. Az újonnan kibontakozó szellemiség köze-
pette a régi életforma létjogosultsága is megőrződött; az űjszerűség és a
tradíció eglvelege a kezdetektől fogva Mezopotámia vitathatatlan ismér-
ve. Az önellátó helyi népcsoportok ügyesen I<taknázták a vidék kínálta
lehetőségeket. Eridu lakosai számára a lápvidék és a lagúna bőséges éle-
lemforrásnak bizonyult, a kitűnő víze|látásű területek kiválóan alkalma-
sak voltak szarvasmarha- és disznőtartásra.28 A ,,templom" íalúközött
f.ogyasztott kedvelt táplálék a jelek szerint a hal lehetett; talán azért, mert
a hal szoros kapcsolatban ál|t az Apszúval.
E kérdőjelekkel teli, írásbeliséggel nem rendelkező korszak spirituális
gyümölcse Charvát szerint ,,az első egyetemes vallás" kibontakozása,
melynek születésében Eridu szerepe vitathatatlan. A településre, a ,,déli
térségképviselőjére"29a majdani írásos emlékek mint a bölcsesség forrá-
sára és a tudás istenének székhelyére hivatkoznak. Mikozben alig rendel-
kezünk bizoóyítékokkal az,,e gyetemes vallás " me gnyilvánulási formáját
illetően, a rituáléknak otthont adó építményeksokatmondóak lehetnek.
Természetesen a dtusok ,,kiépített" szentélyek nélktil is ,,működtek", ám
a szertaítások kore szeweződött építészetfokozatosan egyre nagyobb
hangsúlyt kapott. Egy szent helyen történő építkezésnem feltétlenül
korlátozódott egyetlen csoportra, ha mégis, az esetleges kiváltságok az
idő múlásával úgyis módosultak, I-áthattuk, hogy miután a vályogépüle-
tek romba dőltek, helyi.ikre a korábbi alaprqz figyelembevételével egyre
nagyobb építményeketemeltek. A vályog folyamatos karbantartást,
rendszeres űjjáépítéstigényelt: a szerkezet megszilárdítása, stabilizáIása
minden egyes rekonstrukciós munka során elengedhetetlen feladatnak
számított.
A vég nélktili karbantartásban és tökéletesítésben való részvételért
valóban elismeréssel adózhatunk a település lakOi előtt. Rítusok alkalmá-
B 'qggs?{ {tsJ 1€ I 3J e ÁBoq.sa89sraqa1 uequoze 'InJ91 i9rral pIIeJgp
-9^ lolgt{pl_o.J V sl. eJgsqJeza1 9s39l >vuqwíeuzsrq relnd9 zr
fc.lerpe{aJg l
.Iule
1
l e ila W s9|9 /Jazu o1 E Ie /\e_sv ]eTeta1 4e ÁB su e,{B oq lza1l a.to1 1a upa8
-ue efJe 1a.,{u9pa ruppt8o; nozvÁBe t$lotuoq V .aq 191relp"r-1"38á19.1
-ioulol{ u€q9J9-{nJn ze -1?l;'evzsrp 1alu9utsa;p; ralúlaul9u - 1a{e13l
-1d9 r,r-lo1,{8a zV ,aq
rl9luol p83arysz9l,(uo19,r :'ezslp.lÍ|ezouu sod;rrl leu
,7vI 94zs?u] ..tuoldtual* V I}I }l9llolry?I? I9ql9qw919{zs9uJ le>I€IBJsoJ
-9^ E IoI{€'s9pdalar relusgtodozeur-l9p ualra.(8a ze 1Io^ ?soJ9^ npua :rler
-J3{usI 1a,!aq9la1 s9 -g,{zs9lu selazse(üJel uJq9lezo{ npIJE
9:p|ouoq
((I€}pI
oJn g 9{z s 9 ..,*, I8] tgza r>1o Áu'^pt,Eu'ra lld9 .q q9-1o1 o, Jilrj
d9 gryípzs ls{ol9J "]1
lc:4vzyqg:4aI lrulodtd s .la{a,(ugury 1sglrn'' uotupt{
-dalar e lulJezs es9zal3191lal 1azs939l y ,elzo.§lnr lgzualla( rclnzslTlls
.rlgrrarpr.gqrq le)íelolnd9zg{
0f"?JrIlF{-{ nJn" ze {ns9lll€rueunuotü V
sI
,uvglÉí1uzsvl{ tJqq9ôrf p€J€tu tuopqdalar rtuodzo{ gpa{IauIe uor.,fo;
rreru_ a s9tld g 9ry l essgu,{Ba >1ouroldual]9p€Ituo llou€l uaqralarzsrr .{8ru
r ugdnsc ueq{3lgqgs9{ V .(.Iuze191 ru9ls9pdalat É9ssozo:I 9lnd9 t:39s
-epze8gzeu lupzs8aru'. nplJa ueq9p€LuJúq g)sle pa;ze^? ,AI .e .I zv 'uug
-1ezsgp|. 91eô{ l9J9-pleqo ze 'ugyuíeq (.{BzsJo]-lru n' ze tuuazs B3
.ruzepalnp
-€srluel {os9J91I3J yazs939 l V 19t {Beq ueqqodvye 8trelso-r rg
ugpl ,tzssoq ,.lotuoldtua1.. gsloln zr 'leupo>1s luel |g]B?sgultu gllüoJ {al
u
-9pa:ordg.ras3 V ,{?uzo1l?lnt ralaí sglrrlue qe u939t l"zs-lo1-pr"qo zV
NYgxouox IIÎTENgIXQJ V noluil
.8ryuruo1 rcu e uezs98a.utJos rueleu9ugl rcuaglodoz
-aín E alzug8au st lqzso]4u] e89s9sla soJ?^ E tüeu?I{Írpruaurnlop 19í uas
-elal9^Pl 13sJ lueu uequozv atulau9u9l nPIJa po{-plaqo zV .u€qJfl s9
u?qJlrlln 1al őe,r .u€qprqn ueqgfie_,u In9pl9d .sT uela{9pl^ sgru >1trX1o;
,9II9 .1unpnl
{atelJ?sr{ gluos€H llpll9u rpl9d urau uaquoze 31ese npIJT
rrrau ltsoluod rtuuas uyuuo;g! 1onln(uozsn 9p9zr! zaq,Ála,q r ep 'uag
-9pzo4^,!l?tuezsn e r19 39ssozo1 ,In9zsl?| sry Á3a aiss9pur6' .lllggq9po
ptgva8gle?Iop píEw .rgsrtq FI{ lrozot{ € eu3l{lnsry ueq&nz ráiqi'őa
s 'ttalaq'lgtaq pp9g apt |luz9>1l91 llelaqal aq9lezg{ {eureualsl 39sll9ur e
1oqe _'19rrarurlat >1eullaq Is9zellaual ppüoJglsla :ltal tuodzsn{9J soluo;
s9pdalat 3 lleltu eBgslot9t 1a89ssozo>1tal? gluos?q y .1a89ssozo{ p9tu
-ou s9 rrapadalar8au 8 luItu?Ie,r'1ol.todos) guenvl|9 s9 gzslPe^"iIgrI"I
{9pl^J9sJotu r
:t89ssorlq rl9íu.r91 r trazalap,(8 ,,veg9so]9^;'npyg F^
ycIlIT NÁlooN:tl§c 8€
MEzoporÁutn 39
Dzsemdzset-Naszr-korszakban, i. e. 3000 körül emelték. Eridu sorsa az

uruki és uri leletanyagból dokumentálható: alezárt Eridura mint a vidék
le gősibb vár o sára utalnak.
Pár száz évig Eridu a déli területek ceremoniális (vatlási) központjá-
nak szerepét |átta el, nóha fényétfokozatosan elhalványította az eyre
terjeszkedő Ur. Aztín szinte egyetlen éjszakaleforgása alatt elhagyatottá
lesz: hatalmas mennyiségű homokkal tedtik be, csupán a domb emelke-
dik ki a tá,}bő|.Magát a templomot az írásbeliség előtti korokban kétszer
újították fel - szigetként a sivatagban, ám az egyre nagyobb teret hódító
futóhomok lakhatatlanná tette a halom kornyeket. Amikor néhány száz
év elteltével űjralakottá vált a vidék, a lakosság a hajdani Eridutól kissé
északabbra jelolte ki lakhelyet; és csak néhány kísérletettett a fő dom-
bon álló szentély ítjjáépítésére.
A hely a korai dinasztikus II korban szerzett újra jelentőséget (i. e.
2500 körül). Az uri I. dinasztia egyik uralko dőja, vagy talán egy helyi ve-
zető építtetteazt a hatalmas palotát, amelynek két egyforma épi|etszár-
nya á,llt egymás mellett. Hosy miért építettekkét azonos épületet, rej-
tély. A falakat a korszak jellegzetes építőanyagából, síkdomború - leke-
rekített tetejű, négyszögletes - téglából emelték.3a A régészekfeltevése
szerint a palota ura rendszeresen ellátogatott a dombon fekvő szentély-
hez, ám az ötszáz éwel később történő szintfeltöltés következtében a
szentély a folddel lesz egyenlővé; az uri III. dinasztia uralkodóinak ér-
deklődésétazonban felkelti Eridu egykori szentélye, Az űjabb építési
munkálatok yezeíőie Amar-Szín (i, e. 2046-2038 körül) király volt, aki
apja nyomdokaiba lépve vállalkozott az elődje álta} építetturi, óriási
zikkurattal kiegészített monumentális templom építésénekíolytatásár a.
A téglába vésett feliratokból megtudhatjuk, hogy a templomot Amar-
SzÁ, ,a négy világtáj ara" építetle,,Enkinek, szeretett urának, a szeretett
Apszúnak".
A leletek tanúsága szerint a toronytemplomon kívül más építmény
nem épült. Az uri l<lrá}y a zikkuratprojekt során nem fukarkodott sem
építőanyaggal, sem munkaerővel, Eridut mégsem tudták nyüzsgő telepü-
léssévarázsolni. Eridu csupán a zikkuratnak köszönhette jelentősé gét: az
uri birodalom ősi, szimbolikus jelentőségű vallási központjába a l<trályi
pánfogás lehelt újra életet. Az uralkodó ktilon papokat és papnőket jelölt
ki a vallási feladatok ellátására; némely királyi há|aadó ének szövege arra
utal, hogy az uri III. dinasztia koronázási szertarlástft Eriduban folytat-
ták le,35 Eridu ugyanakkor az istenek kultikus utazásainakvégállomása is
volt egyben: aláwányos rituálé alkalmával az istenszobrokat bárkákkal
-azs ?Iug8oLüZo{ InPua ZY ,eauJ {rualaíll9tuezs 9|? ruTru 9zsdv luozsn
ueq{es3l9zsegJe FJ8gIolIu V^,erlaruelaí t9íe;a9ttua.rar'srl9rcuaiod dBzsr
zc 'tgsnr{adsr grq.(ual9uuat8auuyn 19iqna ;,zray'zy .19rrr*pi
"
-J? lu?{s9lFua9I9 '9il9'r9 rzs9Js9lu '>19ne,tzo>1teuo^r, a:39sualaí sarazs9tu
-sat Á2a'rtup8o; luoÎe luruu.y591jftl ,;(irqr rr*r,, ,,,iray rÚ*
(s9ur urau uop8o; soluoJ g:raqzoq "; .,ráp"xs,
aryrrr rg 1""np.n lr1
zy ,!pe! lpruoq ueguozr r9r,au ryaig,"qr§bipqpa n n9.AI s9 :19lpzsdy
s9 I_oJl€tu9IJ .19rrnuuqr1 s9 l_oJrnuq{I^'19qoso:9á *"is zr {unp
-nl lurtuelt^'1ní:aust,telouuelsl,tuunup8tuuq 19 n*Ü"5't9mu' (eg
TuoIIq?q E) pIuE ugurolu 1as9zőaíle; sos9J, zV il3ualsl "prrE 1"rlon 1.fi
r9H ? s91g.rgtgssolgzsl J9l9ra19 sll9nxozs pJug t9rre6"rrd#Ö'§
xilJaNgIuQJ. InoIuE
,lg,rel
13uu? s {eualsJl}sc JI9P ",*9,odoJ;í?]pgl;il'jö
'uezs
-alu s9 {€ln{9|{9zs 9rI{9 rl9lol€d 1au9rl9pn.9sd9z9r1 1"rrfprr rrela}í €
:1Ig^ 9^gleql;ualaí8au loqJ9g u'snllloq .u y;,<B, *prrq'ru. iir. rr, u, *r,
rnpl;e zV ,ueq9{9w:o1 Áugpa llozslsJ a:sa,(u,al 'qat pzzyt'§" )t&rn.eJuep
-arrr lutscry ÁBa sgle - e(grzsal;rlle.Iuru trá9ri"r."* .,,zray zE nezet?|
uaqgÁlgwazs sa,(8e uepuTtü ,r*9rodoi.lr1 .ujb1,g1rriu"q 9ra9,r. t lpp
-ul3aru etuoldruar npI]E ua9}re^9{ rzg ,loluJn{llz llnpw rlrusgprzsnd
e enoTíuaJ.(1aq rsa.(1auelz^ (Z99-sog :a.I) ,nrrn-,rrnpninq"N .II luy
-azs 1elaísg-lr llas9^ eggPgt ? s9 {otunlueurnlop qeg€Jo{ qrrprJl
" "qgr
-ruodzo:1 tualar(3r; íprpl e r:íp uug rc ze ug1eJep pe]ze^? gsle zu{otuoJ
zv §.ngíe zsnrln)l , ,1ri3rl"rrrn FIaq u9urr,*"1áruo{1e[Bd9
]]:f: lot{ E
uelsp]ry 'rg tpldalat 3q9soJ9^_ln (1n_ro1 0911-76ll' ." .ll'"ji
rpl
Iot|E
€rüIBJn rdt:nuut11 nzÁl9tssazs ruolduarc Xeoi1 ;rilrn, ;; .rl
1ar191aí
lolosoJ,^ s9ul ruodzo1 sn{rlP{ tl:g tuza$iaau rűizs L", ,r",
'uyveÁ
-alazs?IüJ3l Bzsnl ln{ ?uals'9T V ,r9sJos lqq9ôl Bu9^ u?sotüo-r 'ut11o1rl3
,eq|e ry uoloPez9zs^? nppg :lppul >1eusgpelurq aíl9tuazs plu1
1a^gpl
,3a_rn
s9 *sg( 11ery pI9.J uglleJ ueleull9zs i etl;ÁuLzrq' ,r" - 1,in'"1 ,qrg,
-€ln{ e^saJo{ rela_sJuDí Isg, llalewalla rr4lía pryoi""1a*"i y
Îzuelul
rerI99II{ glnJatuleJ uaqtalndg s?u]I?rELI r 1grror;,re!5 9q9iÁr" 19po11"rn
Qn-lO1 oo8 l-oooz'a'r) 19nzstr,p,urri, .i' urqlopr1gzs g)ze{reô{ V
-o;rg zs93a ze ala^ engPqaq'rqrlrsgur r 19qruoJduat ryőa o"iÜH|
}IJIaT NÁloaNiL/§9 0|
MtzopotÁlrta 41,
nnt az ő:."nrg.Apszú és_Tiámat által megtestesített édes és sós vizek

egYvelegéből keletkezett.ao A történet ham]sítatlanul ttikrozi a lápvidék
természetes adottságait, a brakkvíz - az édesvíz".lk;";;;;gervíz - es
az édesvíz keveredését.Ag9zú aÍérÍi-,Tiámata női princípium megteste-
sítője; ivadékuk Mummu,r' ,ffél. globális anyaméi,"."ly világra hozza
a mennyet és a Földet, s a későbbiekben ez , ketto, n h"t"l-
mas istenségeket. Apszú és Tiámat a későbbi;;;édi""r ^rirnl,r.
ri? "szerint
is az eredeti, formátlan káosz megtestesítői, ,-irr.t rrcgig k"tt"t
asak. és
"ciklurrin.
differenciálódás egymást ktivető A, őselemek hatalm"han "
veszélyesek, kiszámíthatatlanok.
ké.zz.elíogható afeszültség a természet erői és a fejlődés fázisai során
., -a
kozött; ezt konfliktust gyakran viszály -
í|,.::: ^*l]í:lekm9s. A babiloni teremtésepo sz, az Eitim ^'g"na"rarű,,
,o:l"? tti{< elis elbesz éE,
I:T
nogy a tásult, álomittas ep|lú, ,,az istenek nemzője" felháborodik, ami-
én.az j.stenek ifjú nemzedéke vidám jfuékával Á"8;^;^;i-.,yug"l-at,
e..zért elhatározza, hogy elpusz títja őkeí. Az ifjú;rr"]r.tÉtí unokaj",
Ea (a sumer Enki megfeJ:fu;.) aáonb^nvarázsíatával-Jry iiáua dönti
és mágikus
lrelfvel a föld mélyé
be.száműzi Apszúi f.öApszú
pusztán egy.hellyé lesz, Ea isten pedig ezen a hélyen,' "iiZr ,azÁffi mélyen''
v er ony át. Ea ezután Aps zú alakjá ba bújik, etf o giatla po, ztjZt,
- ;"
kivételes szellemi képeiségei,eien n^gyolu rrffi,rry,;ffi;k."ir;'k Apszú
hiwese, Tiámat, a noi principiu- .roit"n nem r.tr"yr'.rr."'íé1:ször-
nyek egész,garmadáját-engedi szabadon, hogy u;aiírl J ir,.".r. irl,i
nemze déké t. k,
Rzáró|ag Mardu Ea [ia, tiarXí ;.rárt g.k i4"áL" r.epá,
^
teltilkerekedni a felbőszített Tiámato,n, segítségéül,,a négy szé|'' és egy
s7o!e!L Tiámat testéből m.jt"r.mti a világot: testét kagli-
i:íii!r.!la
lohe, mód,ára kettés"rli; szemüregéből konnyek módjá gardul a!á"áz
Eufrátesz- és a Tigris íolyő.
. Erdemes megjegyezni, hogy létezettegy korábbi mítosz, amely sze-
nnt az őswalN,ammu,_ ,uű., istennő áÍra *.g,.ri;; .ráip;n.i
pium testéből született.o2 "Az istenek eredetfája, ua'"*irriitiúu
tosz Nammut nem csupán Enki szülőanylának, hanem az- "r"a. r-i
ősanya-
istennőnek tekinti, aki ,,életet adott a nagy isteneknek''. Namm u és az
ówizek egynemű létükre, férfiúipartner i, r..p...k ei.i", nemze-
""éil.til
ni.. Egyes feltételezések szerint a női istenség.k ,rrgYit' *,ltrá r"urrr.-
nek vissza, mint Mezopotámia férfiistenei vagy Nammu kultusza, illetve
hory. az szoios kapcsolatb an á]lő i3i principi,r- - i"r.-,a
_alvilággal "
rízi hatalom - kultusza akáráz Ea-Enki-im aaat álat Áökénekis tekint-
hető.a3 Enki esetében különös váltása: noha a
" ".*irc§imbolizmus
-dp 1osg.rro; snllJeloze uaqzs9; 'qeletzsedu uegzsil t989ssascloq r:pE
,ro8e/utsgr
9.t3Mu e vlyut:1ie 1e^9s?lrra^zor1 s9zaía;nl Á3a '9zs rtaríary
őa ugros saluoJal r (1npreyq.{8en) ryug .1i9z9{ 89ssascl9q ? ucgg€sor
-uod'ercua3 \|atuí ze s? zr^ v rrotg1 rs988nJezsso ad9u enugro dozayl.ery?
-3w e1191I9 qq9s9{ ugdnsc 1npJ?I{ l9tulc ,.esn8glu {euelsr ze,, 'rr|ug:tl
-rrg1o:o1e,(3 rueu l9Jols9rrq saílar 89suelsrzlrsg, z? urglJo{rlr eqou'lrrs
-nprB p1ug/eg slr€qpnr >pu993eu J9tu inpJ€I^[ u939l pa;za^9 .II V
,lIvwzs ruo{oJ
rp1o,(uoq sl l8r;ue {auelsl ze119l
-p{{duo1 qq?ôl veguoza {e{eu9zsnlln{ s9 sll9nlu e 'tuoppo;r IS9IIE^ B
1nzatgl sT ueggzstrlezs r;os9{ peJze^?,AI ? J9tü ..rt89paua3ualst.. 11elld9
13J lulJezs 1orrlos cdt1 r39s.l9,r y,ryrlosg,(1 opq wg n ÁBa 19za Áu9t tut?' 91
-oal s9 plnqod tgÁuozstt, {ouualsl s9 {euarsl 1ewglodozauJ gzoquoF{
y ,atlasr,rd91 39suarsl sgrualaí 9gs?ê1 sotllgzs rrlosgtícqptn a8uasz e
ugíg;pgpsc {euelsr mpua zV ,rqnlpzsv - gr€qusouoze F{lnpJEW luo[q
-€q B ueg{elgqgs9{ r - asclotulŐ }|nÍ8Fg ,roruoldtuat lnPua Ze
\?rzal
-au Á21 {IIITIupnl'q9 ueqgzey1 r,rzsdy ze'ueg;n3u3-a lt^9uunqr8rutq
,8au .3u
Jal9sa,trrq ryuE 1artatJualaí 1u9{?rJ uy 'uatstgy Jatuns €
-arsr 39 ze s9 'ntutur51 'aígruuatsl Isg nP_PE lultü 1r{B 'tlIg
nr@lp9>pp ze)
pIuE u9I9 uoetued Inpye zV .tíuoatutd ll9Jn]{rurs ursnlrqcie;erq 9lnd9
1eJ llluazs sazvlullqzs ruelsl al,aJuoll}{ € {eu{e89suetst I4",{ lp{El€pl
u?qJo{ sn{nzs€urp I€Jo{ llezaâuÁBg zv.uaq9le; osla paJze^9 ".III V
,e-tsgpor1lopuo8
rsglei rcrulglodozaur e rloroleő rsgl?t| 8r89lpurru s .rp>leprq ug.lÓlua8r
.rgu trup8o; es1JJo! 1aI9 IIrl uoIyIEq r s9 Pgp a zt lul|JJ 'zr^ y ,uBqgIuJ
-9todozayy-I?0 {allelleua u€q9{€zsgpl lqg9Jol8a1 s9padalara1 t rla.(1
-au'telalnd9 11eu9sor9^ nplJa {nJra^zg{ lop9lürel9ltuezs a,r9rel9l{uez§
rllaleJlezs9lüJal s9 IS9II€^ uodoscdau ,{Ba etlosgÁloJaq 1u9{ru gzaÁugl
rerlrzr;oa8 ,§a .(8oq '>1g.qÁuoztq
luleleJalusl 1lezlezs 19lgzsdy zy
,aF]I9u
1Io^ u3[1aleqpzd971a sI s9lgpua^
-9Í r rralleuropurru s 'lo119 ze tuoplola; 'rtozoq rsgptzstr3aur :1Io^ e{9I
.lltnu adarazs gtendele 11Q1I9}aq u€q
1ai ualraraqpe8uela et?gvl e zr^ y
-929sepze3 tulr1 Éatrts r ugdnsc [ueu 1a839s9ruelaí sq9-11tzs sel
- u;q
-er9^r{ 4^V ,9&qlBlzo{}?uo^ tugrcÁaa €Jl€s9rolp í]ezs?Id? l1aq ruazs
e ',,ellelsv3vlll luazs" u '(sa) aryÁlgwazs npug s9zaíaJry nzqe zV
,tlBí8rtu op€ lelel9 ehgzs s9 8eu
p,(ual9tu1 t assazs.,(8a'uagíl9uazs l8a ryug ueqlalau9ugl s9I^[ leÁEe
rr.
-url1o; r 8au r1I91 ..IJÎa^pau" 19írs BÎI9 [?u;eparu9l1o; upe]qzsy\€ §ua
ucqgígrcplozrul 1eu? IsgIIt^ JeuJns §a,ezzopsoq utqg8cu sr rs9rualaí
.zl^ e sl ttr 3azo>1 glrlual9ur.lar8au
..líesgpuo" ze sgzaíay\ ? '? Jetuns e
xJl:If NÁ,IooNit/§c Zt
MrzopotÁtun 43
lálták; e salátság tökéletesen belesimult a genezisről alkotott világképbe.

Enki éppúgyolalma alá vonta a ,,szakiparosokat", a bőrműves eket, az
iszapolókat, a nádvágőkat, a borbélyokat, a takácsokat, az építőmunká-
sokat, a kovácsokat, a fazekasokat, az öntözőmunkásokat, a kenészeke1
a kecskepásztorokat, mint ahogy pártfogolta a gyógyítőkat, a jövendő-
mondókat, a siratópapokat, a zenészeket és az írnokokat.a6 A mitológiai
történetekből tudhatjuk, hogy Enki mindig megtalálta a megoldást min-
denféle megoldhatatlannak tűnő problé mára.a7
Az Enki hatalma aIátartoző Eridut, az Apszúelsődleges manifesztá-
clóját a tudás, a bölcsesség kútforrásának tekintették. E szemlélet tobb
elbeszélés tárgyátképezi. hz Enki és Inanna című sumer mítosz Eridut
az isteni parancsolatok tárházának nevezi. Az Apszú mélyénrejtőző
Enki uralkodik a me felett: a sumer kifejezés az ősi civilizáciő kultűrájá-
nak, a világ harmonikus működéséhez elengedhetetlen sajátos jegyzékét
képezi; megtestesíti a társadalmi viselkedési normákat, a morális intéz-
ményeket, a szertartások szokásrendjét. A me Eridu városához, ezálta|
Enki istenhez kotődott. rnanna, Uruk városistennőjea8 azonban azon
tondorkodik, hogy megszerezze magának a met, s Urukba vigye. Vitor-
lát bont és Eriduba indul - Mezopotámiábanahajó volt azltazáslegegy-
szerűbb módja. Enkit nyugtalanítja az istennő érkezése és szándéka.
Lltasítja hivatalnokát, hogy fogadják mély hódolattal Inannát, s rendez-
zenek tiszteletére egy díszvacsorát, ahol mindkét istenségnek rengeteg
sön szolgálnak fel. Enki az alkohol hatására hamar mély álomba zuhan,
így Inanna immár minden nehézség nélktil hajőra száll az értékesmevel a
binokában.
Amikor Enki felébred részeg kabulatából, észreveszi a lopást: mági-
kus erejével megpróbálja visszaszerezni a met. Inanna az ellene ktildott
Jémonokat sorralegyőzi, és szerencsésen megérkezik Uruk városába. A
tönénet vége sajnos ismeretlen marad, mivel a fennmaradt szövegek
egvike sem teljesen ép; feltételezhető,hogy egy harmadik istenség köz-
xnjárásáva| megbekel egymással Enki és Inanna. Az elbeszélés termé-
szetesen uruki ,,találmány", hiszen a helyi istennő felsőbbrendűhatalmát
ip,ekezett illusztrálni. Az Apszű mélyéből kiszabadított nre révénnem
;usztán megszilárdult Inanna hatalma, de az isteni rendelkezések is vég-
:ehajtásra kerültek a halandók között. A me rendelkezik a királyság és a
:-api tisztségekintézményérő|,az iparosok mwkájár6l, ugyanakkor nem
:eledkezik meg a zenq a szexuális élet, a pro§titúció szabá|yozásáról, az
:Jós kor, az igazság, a béke, a csend tiszteletéről, a becsiilets értés,a hamis
-_anúzás büntetéséről, valamint az írásművek és a bölcsesség megfelelő
,T9ltolIryqaJ89sueqrua Z? leuelsl ze l9qr3Á {Bu9s9u?luueJ
391y e uglnltu'rrrrtprla; 89sr:equa ze' t9á9sualtel3qel {aJagula rrgpzs ír,r
zt 'tala89ssaueilepueJ ruJell3zs s9 Ilsal tp{€Ier{ utru r39sso3r.{r91 uar
-l ze e{lozg.Iq9 I?JJounq soígq s9l9zseqle zV ,g)IuasJaso g)sle z€ uepa{Ie^
-au Á21- aq9l9 zs lptun aí3al őoq 'lgtuualst zv ehvtztq u?quoz€ r{ug
,tílosoue.rtd tqr,rzsdy ze aE1IQ y^91119 rrlug uaq989sualralaqar q?ruulN
lgBeuu Iu19II3 sad9rl uau rgls'rq9zsaq'IuJgí'IuF'itIII9 pnl ua5i,ualard9r1
-ra19 uasaíla t Bel9zstg1 Inuln'{IÁa zy, z9lul|Jl tíu9utua.lal 19{ DIuE
őoq '9ttaqtelze{13^9{Dl ap 'seí;q8o; 93Bgp ezs?l uaze 8a,rozs y
,uozzqlJlJo! rala.,{u91 lqqcôl Á8oq'.ros ? ur{ufl
el(1 uglzy ,tz39l nl9pueal IT?ltÎq IJ€^pn ze Áugu;tts,leJel nala1}zs
In}ll9u {9II9rIua8 r 'etutglla ilal 1B{o1BPBIaJ sIT9nrIJ 1tu.(uozsst 9PPaW
u 'zsal sa{eu9 lgqJaqula 9ryl u93ua,§ V ,lqnrcpt|e! ezzol9luq8atu '..19s
-:os" 14rlrő3pultll IIgIoípI pIuE ,?í9qII{ ruI€F^ ut,r rlaurlrőapuTtu :I93E
uaquíe selal?{gr LIJaslu9Jo{ 'r€q guualsl zy ,8aru ezzoJ9rly Dlua .(19s
-9lallapuaJ" >1r{e'rÁu9l 9991 89ru ryu€sso{r,t3oq'eílgptry qBtuuIN'InJ
-al tqrodr11g soJolü9lü uasgraqaPau u€quoze plug s9 qEuIuIN |tgsyzot7
-a.lr91,(u91 lJ3que ze 1qdauun IB^9tIIo{q {euelsT zy 1pJqq a-l89suaqua
rrororlp8au r p39r, €{unIIJ soBgspezzt ava89t 1euelsl utgg9Jo1 € :llel
-Iatrr nútueN g)uuelsr qBuJuIN ,uaqüe ze 8au €sso{I€
{Izalp98as I9q9í
-dezsl. r,rzsdy ze :ezzrg€Jnlutü€N lor?ptleJ u ap'ue,{En paJg9IaJ plua
,eJ9s9lula;el8au ;aqrua zr
(1í,z9ô!?l tueu nw[IIBN
9pr. ze rtgíla'11a:1 íupe;q9 :rryu1 I9q9uI9 ezzqJp!
zy ,Ezssn|e ze u9Á17ll r,rzsdy zE uvquoze §Iui1
'9uualst-e.{ue ryIn19 >1eze?t
gPo{zPg lgl9)luntu IB{IZIJ V ,r€so{o ItuBI€^ ry uaÍlazsa lplua 1IaIJ91
s 'rltupolzsrued utttu erluntu ,(u9ua1 ? {euelsr s9luntu V ,r?l€Jeso{
qal leppla} r qadrc llailatu arala,G4la; ..{aualsl Á?elJ" e alr,(1atu9u 1au
-alsr zV ,Irugq ltp€Ial u9ln{-u9l1}1 aqnrlú8apuluJ ueq?{apJ9 es9z9lu9
s9 €s9zopuo8 91ala;8aur pI9J V ]ellalnzs sI lopgln 3tpad 1lql,Gy; 1aE
-asu3lsl gs|e ze s 1rgí t.r891^ J9IIJ Dpuunuv z€ u9,rau9rí9r.(3 'arl9pazurau
g)sle leuersl zy ,1|p9pza1 ,,pssn891ord la,(uuatu" .(3e tau9ugr V
,Iotü9zs
-ag sl zsodaselweJal Jeulns u|nIJ pltluxN s? ?qu7'rIIr9* ,{Ba 19ryuslezuot
u€IrBla{II9ue|Ie nezr? 1u9JI IB1I llufl s9 19-r939s,(ual?ulJa1 lzsdy zy
or,ríIr,{
sgrls9pl8au sqgtruatod ? Iüeslultu
'lpaleu ríqergtu.rar rode119 lrapze{ 'otglueqg!4sc r 3r39,rpup qqqul
nplJg ,1o13JE]E luelsl llou€1 ueq39s3o; mplJa I?1I9 ryua z8 ?rlolrp€quzs
-r{ 9)IIuelsI zv lueqBgyl IpI_o.J € leuJa^ leJa{_oő rl9rulou v 1eze uguror(u
aiePe{el3s3 €uu?ul t(Boq 'eÍloze8r rau9ugr Y ,o,uas 19lgsgloÁugq7ll
}IJIaf NÁ,IooNlt/§9 ny
MrzoporÁuIn 45
Enbi és Ninhurszag tönénete Enki csillapíthatatlan szexuális éwáglrá-

ró] mesél. ,,Az ifjű Enki" az iszapban fekve a kívánatos istennők utai'le-
selkedik, sikerül is magáévá tennie a női istenségeket, ám az utolsó
,zsákmánynak", a pókok és a szövés istennőjénekiuttun"k, a ,,nedve-
ken" (sumer. szőjáték az'ondő' kifejezésére) iril sikertilt tobtet ,,kipré-
selnie" Enkiből. Uborkával és gyümölcsfákkal beültetett kertet l<,uái az
i stentől. A genezistö rténethez hasonlóan a kert gyümölcsének elf.o gyasz-
íry anövényv,ilág elrzaporoáásához vezet.sl
tása egyesül éshez, s
Az eridui történetek közul az utolsó a babiloni Adapa, Ea papjának
meséje. A másolatolua y egyiptomi fáraő, aXVIn. dinaiztia
kodója, Ehnaton városában, Téil el-Amarnában bukkantak. Azl. "gyik'ur"l-
e. XrV.
században a közel-kelet államfői hercegnők, arany ékszerek és más lu-
xuscikkek diplomáciai cserejébe bonyokdtak, kommunikáció gyanánt
Babilon ékírással írott nyelvé t választották. Az írásjelekkel teleró tt táblá-
!a1
Egyiptomból Anató liába, P alesztinából Egyiptomba, onnan Szíriába,
Babi|onba, majd ugyanezen útvonalon vissza s iallitottak. A mezopotá-
miaiismeretanyagígy messzi foldek királyi udvaraiba is eljutott.
A történet másik példánya Ninive könyvtárábőL, az ékiráso.s iroda-
lomról átíogő képet adó ffijteménybő| származik. Az amarnai mítosz
kissé eltér az asszír változattől, bár maga a cselekmény megegyezik.
Adapa az Ea által teremtett, az emberisé g ízámára peldaeríeka Ée,Bol",
egyike. Eriduban papként szolgálja rai istennek felkínálandó étel-
^z
adományok felelőse. Egy nap az öröl<ké csendes lagűnábaindul halászni,
s osincs. s.züksége se kormánylap átr a, se kormányrúá r a. Egy napon azon-
ban a deli szél felbodtjabárkáját, Az elázott Adapa dtih7ben'atkozza a

szelet: ,,bár törnének le a szátnyaid". Szavainak ereje megbé nítja aszelet:
.hét napig" (tehát hosszú ideig) szélcsend uralkodik uiaet.". A szé|
tiaskójának híre eljut a naw Anu isten ftilébe, al<t az "átkoződő bűnöst
maga elé idézteti.,A mennyek útját jól ismerő'' Ea íelkészítAdapát i az
elotte álló útra. Megparancsolja, hogy öltson gyászruhát magára, Anu
palotáját őrző Dumuzi és Ningiszinda isteneknek pedig inondja azt,
^)
mély gyászt érez, annyira hiányolja földi jelenlétut p btnbánással a
"i.
két szerencsétlen istenséget kellett megbékítenie, mert indirekt módon
őket is sújtotta Adapa átka.
_Adapa,
miután megérkezik a mennyországba, Ea utasítása szerint
cselekszik. Dumuzi és Ningiszidamegígéri,hory szólnak néhány jő szőt
az érdekében; Anu htragjaközbenjárásuknak [8szönhetően le is csillap-
szik. Az isten tudakolja, honnan származikAdapa bölcsessége, s miut3n
teüsmeri Ea ,,tanítványát", olajat, ruhaneműt, ,,i,izet és Ő", gyümöl-
^,
zv, Áu?|:1lÁ3" rv ,elqs1rl>|o 39suagura zB llQpl{pl 3JpI9.J B ueg)leô)í laz
-Iûozo ze eE n>laÁlawe '19nla,(uetultua;31 luezslrtl v |9]1oze {unt€qst^
-Io ueq{3{9pargr8arrozs v ]IzJg {oumluaun{op 3_o..l93 lqqgsill ugdnsc
uequoze l9{9llue 9lus94 lr3relnzs ar9s9z8 azss g 1Bu9tuIEpoJI §? {eu?ruleu
-?u7l 909z|JTÎJ l€Itü9lodozaul e '19q9fior gz]azs snz9lJlgtu? zy ,ltopg],
ne|E zsozs9J?g'ua,rla/u 3o.198 8a,rgzs y ,1aus9z,€aíla; ptu;c pJpxuol
-tqrg^?uv aígzsazs e r1o,r dtd-lnp;qÎ FIoIIqEq \? (pezqzs'm 'e '1) 1r€IB op
-o{IBJn úprynelazs zsorplolruv ,I ffiE ,BJJo{gln z€ rlgp§lplp.JgI9q9§z9I
gsloln 8gprrlq rvlugtodozaur r ugdnsc eígt4pen rln39sluo1919| T?lral
-ur{al {€tr{?ull?rBq gloquJoJ s9 saíl9zsan ltar(u9urlualal {úuu? s 'r939s
-sesclgq r,rzsdy zv \e>lgJegltüeJal ? luuazs 1al9wle-rap3.1at9y,r lnplJe tlal
-]Itu3 Jy[u u€qq9Jol V ,relau3lsl ze ,,ellBq|ez" InuEll9ils:|1}rlr,(3apurru lalr
-ltu '19rzgruvzs vguzsdy ze lelescl9q e luuezs sgzr{Ba\al,T3ÎuIu galar(u
-Df- ffig, 'uaq,,(8a sr aígltlsarsat8aur $9szseurrd r .rol1rurl3n npldy
,{elze{lelal 1u9{Iai9uu3l snl{3llelw ruel
-sI zE ueg)Iala;8au ]euue {o§oJ9^ V l€rlo^ resgleleJ 1au9s9r;d9la; s9 {eu
-asazatget8atu {osoJ9^ r '1tt1931ozs ru91l9p?s39urr ,(pl§ lgt{ gpo{I?Jn
l]gra Z!ûozo ze eqel-e^ r§,,.!úso{ouJq s9Pnr solElnuJ9q u?gluos?q zowg
'zoqlnuelsl {Hp '{?IBII npuud elzsu 'ascl9q r9q r,rzsdy z?" luttu '83LiJ
,{9sT{o a;9lazs9^}u
1auuelaí,(3r.r ueqzsoda-?íJg ruorq€q 9s9l V 9?9z!|
-IÎc B ra89sr:agua ze ÁEoq 'arp|9.J E 1l9p_I1H u?ze El le{§B '..1sg)tyruln1"
r9q r 8au {9llausersel 1aso|99 y,1vtryBpzs lysqlrlrqq|e
{gJe 19r9s € {o1
-zseal ldied nozgt7uleJ le^9tultlrq npldy ze'9tr.t7tg1 ua]aJaITaJ Jlzssv ze
s9 uarla;a8uaqr9scad y ,8aur
1auualaí ueqg!ryp @1pqdr P9TiB ze) 1etqe
llazatau.t{Bn '1al,u9utrua;3r ,u3zslBg ozollet 9v unP]a eg/r\va ze
,aí
tug>ygldasazs uo:pÁ {e{3u9 IS9II?^ s9 1e8e,rozs snlr89ru 1aíclgg y
-gll9zseqla l3uT9)J3 u€Iwrtl{r}ul9zsr1 r,rzsdy zu el;u?llql sJlgfl l9H V
e" raqd91 ures Jo)H? 'arlr.{8a scl9g
7s',,EJg[lu 1a,(uuau
t91_1 t tdtpy rulur 'sol9g ueÁ1o ryqua.(8e1.(8oq lgseqo ze e{ry>1o €JJE :1IT
-ía-l uag89sgruleu9i9{ e uadd9 e8gslnucr asetüu?l y 1aígzarlualla zv dd9
eJqüI9zs lgpurl?q IpI_o.J B zr ',.escl9ru4l3 !e|? zv s9 zr^" vJqln9zs lauarl
ze |uJe.(8oq 'eípnr 9 uetu 'vgzsa ze ug/lgt lur3atu va zsarftl t ,(8oq 'rrat
-Jêu uoZB ugpt ,(Be6iruIosz9J€^ rgdrpy T'tJe:|íe guuepevlyq uet(8nlrso
'9Áuu9l luelsl l€Agsglozsls3 aE9ssasc19[I ieíl9c rpgp,r nuv 1Io^ rW
,erp|.o.J e
rydepy
Ipln]Bzssla s 'rq .l9l .(uagseleêu lue}sl" u9l.tqI ro8gstgotso lJegtu3
ze nuy :rqo>19pugít zE tqqan rírysetnezssn scl99 y ,..r9sJlgtulő I9I?q
€ es 'lezt,t ?" es Ia rípr8o; au 'rgdrpy allalzarula,(3$ eJgle 9í uequozr rE
,.<eulery^
9Áuu9l Iuolsr st t8eu zp, vlv.(1atut 5leus3l9q e eíyryíe ,;gic
y3IsT NÁ,IoqN!I/§9 9n
MrzoporÁuIn 47
Óannész nevet viselte, amely Adapa sumer nevének, U-annak a görög

megfelelője.
APSZÚ IHÁZX
^Z
Az Enkiről és Eriduról szóló tönénetek mindegyike a helyszín, elsősor-
ban az Apszú és a teremtés, illewe a termékenység közti kapcsolatot volt
hivatott hangsúlyozni. Eridu őstermészet éné|íogva a világ élső l"kott t"-
lepülése, amit már téglábőI építettek. Amint a babiloni teremtéstörténet
kiemeli, az ,első ház" elsődleges funkciója az istenimádat volt.
A sumer istenhimnuszok Enki eridui templomának címzett
E-unir-énekkel kezdődnek. A táblára vésett himnuszok az óbabiloni
korszakban keletkezhettek (i. e. 1800 korul), noha a versciklus zárósorai
jóval korábbi időkre utalnak: a holdisten uri papnője, az i, e, )O0II. szá-
zadban élt Enheduanna áIlítólag már jőval korábban ffijteménybe fog-
lalta a költeményeket.sa Az istenhimnuszok a főbb mezopotámiai kul-
tuszhelyek metaforákban bővelkedő bemutatását adják, mikozben fel-
idézikaz ewes szentélyek egyedi ismérveit.
E-unir magasra emelkedvén egyesítette a mennyet és a földet,

Mennyek és a fold eridui Abzu Szentek Szentje szentélye, mely
A hercegéért emeltetett
Hajlék, szent magasla\holazasztal könnf ételt kínál,
Yízéta Herceg tiszta csatorn ái adják,
Domb, tiszta hely, szappannal tisztár a mosott,
(...)
Nagy falaid jó kezekben vannak,
.,. ahol az isten él,
A hatalmas..., a gyönyörúséges hely, hováíénybe nem hatol.
A te hajlékod ragyog6, párja nincs e földon,
A herceged, a nagy herceg, egy szent koronát
Helyezett a te...
Oh, Eridu, ki szent koronát visel fején!
Tisztaságod egyre szebbé tesz...
Abzu szentély, oly ryönyörűvagy
E szent helyen szólítják Urut
Hol (jó) kenyér sül
A Zikkurat, a fenséges, magasba törő szentély,
e 'rlaíord rs9r;d9 rpahetnl r :uaqs9tEryezsso lI[E Ia^9s9p3{IauJ3IaJ lu91
-Jgr u€qjo{ snllrzs?ulP I?Jo{ ? {Bu9soJ9^ J.n 3s9Pel?9íír,r rugrn €J9-Jzs?N
laptrraszo ,(1aq p89sgrrualaí sqgqezs V arr91[91 tgdanzs Ks1Ivzsí.p
6§.39
-eqg1" I9polp:n s9 Dloupr?^rq ? }íTs9uj r 8rppr .rpuorclun; ru9laíglrlsar
-sat3oru ruodzo1 IS9II?^ ? .tuolul?q sn{{ogturzs E
1fia ze ?yl:aqÁa 1er
-JJoJ lu9)ple;9^rsaua{I urgluostq zaqrlas9pdalal s9I^J
89.I€^9soJ9^
Jn {€r
-pguo;aq.€a uesoJozs (19rgla.rap pe]ze^g.AI .e.' sr Útqlezs.lo{-{un
zE Je|ü rcíduuuapurw npIJE .lunleql9zsag ruas p]939s9||9u9 s9l1dalar
? 'qqgi IuI '[ues [utulueJ pllrqod l9s (,.luodzo{ lsgllú^'. ? 1Io^ rues?qos
npIJ1 ucg{oJol rtuleu?ugl V .IgqpI9.J
8 ry lInpJoJ qtrrprP9r rlozol?Jl1eJ
Áuytlgu azssopunu 'rleruelrlnq urau r.ugra.{ug{ eI9 ,s*|9]
Tltutrras souíe5, l9.<|,
-9s9po{Iopuo8 rei891oar 9b9zí|í^í.)1u€ppq €
l€ul€qpr rad91 lTazo{ {erq
-afu 'zsnuul1{ualsl llase^ er9lq91 ,{ugtlgu 8alrasa .1a.(uauarí9r,(3{eu9 Is9I
-IE^Jauns ur.(1o píeur leulnJel vs?g1lldeu 8algraql9ura; ueqruodzolsgí
sgrrualaí e'uautzsÁlat{ Isg {Ifie zsnrln{-ryug-3aze" t(Botl 'ro3ueq ttope
rlau9lu9uel uozv u9tapze{ {os9l€s9 pplJa iv zs939l JsJ€s prnc
lgfugn sa89sua; rrp18o;,(u9l ruarsr zeloqe s .llelal
(,.lesclgq
1atua uallaq a Ál9wazs v 9q9qor9( {auDT€ ? 191ura:a1 €.. 'lplug
'l9!1w 39sualsr ?e ípep! p39,r 1auatuoldtuar y .rqo.(u9,rpBJrulle19
II3IIeJ u?q{oruolduer lpleqo zE {tsJ 1unílopuo8 'za Áugtxot§eq
139:
- lelalel9_glnzs9{ uaqll9ruazs u eílelzsvBelx .(u9uar1o1 V .u€qzsnutuTtl
r rraraqlade.rezs 1u9{3s9uzs93arl tqqgs9{ 3a,rozs €
{ssJ llvguoze 1ue llal
-eqel l€Jn}pl1z gzolJEl zot{-nl snzv Áu9ustyd9 9ílo1usggzs e,(8oq .gtaq
-pzd941a:{ünpnr lüas lnütues ugí;q 1ouio,(u pazs939s uequoze
19:l1arue
'souozt lr3laqal putuolduratluolot llouIe IE1I9 Igpo{I€Jn Jo{ sn{Ir
-zsBuIP IEJo1 B lPJn}HIz V ..€uJolBsJ
]€uPln F)PlBÊzs Álvwazs e 3^lailI
sep?,T e.lr,rzsdy ze'asa?gssatazfiallaí 11sgtü uroldtuar rnpua zy .19lz|J9
t9sgtud91 ualsl zB 1oqr '39sr,(1aq e ze }1o,r .aíluazs
{eluazs v, 'Á191uazs
uepeyBqy§etu 'glslaq V .Jrq l?tulllruers9tualaí ,8ao;aq. € u3glasa uel
-e( u_nu t :99("NnN) aqglaí tgrcu vfulpl_o,J npIJE.ro1,(3a Ápru 'n9t9í9ző
]91
nazd91lggleí NnN gzop]oq rs9rualaí ,p9u,e s9zaía;ü.8ac;aq. V
-rousolzíg ls9raug{ezssg !z9.{ 391,r p1o.] r sa,(uueur r .rlgrrot
1a.{1atu
-Jluos?tl_zol|los3rlsJ,(Barq 9z9Ú9Áu 91a; 39 ze luíJezsPua-r teloulo1durat
y ,rplad rpal8a tuasluglo{
sglozglqg?,alozs 9|9zs 19:tuoldulai InpIJ3 zy
,r,ualuarr.laura 1u3zs u r9l1aq erpPo;1a s'ro191íeq y
atzaÁlaqapl uel§I pntuurlpnN 's3lgq ? .glula;al r ...
'77ozollgL (ua§os ?Aezs rlaur1 'a8ac.raq
{epl_o.J t sa 1aluuotu e peJn al y
'u9{9u aíruaz5 {eruazs r r98alaur eíruo acuaure1 1o11
yf,IaT NÁ]ooNs,4§c 8n
MEzopotÁun 49
zikkurat építéseaz akkori Ur III-i uralkodó, Amar-Szín nevéhez fűző-

dik.
A s,zentély a virágzó évtizedekben fontos zarándokcélpontnak szá-
mított, A templom működését feltehetőleg önkéntes adományok, s
egyéb íorrások biztosították. Az épületek költséges fenntartása érdeké-
ben azonban Eridu a királyr kincstárat is igénybe vette, mondhatni ,,álla-
mi támogatásía" szorult. A hivatalos, állami befektetések feltehetően
csakis kielégítő gazdasági korulmények mellett álltak rendelkezésre, illet-
ve akkor, ha ideológiai szempontból előnyösnek bizonyultak, hz uri III.
dinasztia idején az ősi kultuszközpontok űjjáé|esztése fontos szerepet
töltött be az uá királyi tisztség legitimizálásában, általuk ugyanis bizo-
ny-lthatőváváIt az aktuális uralkodó vérrokoni kotődése a nary sumer is-
tenségekhez. Enki szentélye nem csupán helyi jelentőséggel bírt: a vidék
legrégebbi, rendkiWli tekintéllyel bíró szent helyeként tisztelték. Enki
zíl<kuratjának építéséhez nélkulazhetetlennek tekintették, mely aktus
nem csupán az urilárály udvanartását, hanem az egész birodalom jólétét
szolgálta, Ur városában jelentős írnoki tevékenységfolyt: itt bukkant elő
avalőszínűleg helyben íródott, Enki istenséggel kapcsolatos szövegek jó
része. Az udvari hivatali cenzúrahatókörén kíviil eső, Urtól távoli intel-
lektuális központ ellentétben állt volna az uri kormányzat ideológiai
fennhatóságával, Az eridui szentély érdekében tett erőfeszítéseikkel
nyilvánvalóan az Enkivel összeftiggésbe hozott szakrális hely jelentősé-
gétkívánták fokozni. Am miután a Marduk babiloni isten - az isteni ge-
nealógia szerint Enl<l/É,afia - megörökolte atyja, az ősi istenség tennÚ-
ióit és hatalmáq Ea nem szűnt meg ,,nagy istenként" létezni: elsősorban a
mágia mestereként tisztelték.
A mezopotámiai hagyomány Eridut hosszú időn át az ősi városként tar-

totta számon; e szent helyet tekintették a teremtés hajdani bölcsőjének.
A városról alkotott felfogás nem állt összefüggésben a település méreté-
vel, a népsűrűséggel, sőt a politikai státussal sem. A sumer királylistán
szereplő két legendás hírű királyon kívtil Eridu nem büszkélkedhetett
más királyokkal. A történelmi korokban politikai szerepe tulajdonkép-
oen elhanyagolható volt, sem gazdasági, sem stratégiai jelentőséggel nem
rendelkezett. Fontossága mindenképpen szimbolikus mivoltában kere-
sendő. A genezis jelképéülszolgált, azittvirágző civilizáciő fantasztikus
múltját hirdette. A szakrálisan rendkívül jelentős vidék természeti adott-
ságait - a sivatag peremén felhalmozódott hatalmas mennyiségű édesvi-
zeí - az isteni jelenlét manifesztációjának tekintették, Egyedi természeti
,JJoJegÍ8e uEsoJozs
- P^?]ézd?\
4aÁu7llp9zd91 1r-razspq gu?Trlnqlal tgqdezsrs 9 ze - elopaJ3 gl?9z|J|^lx
rcurgtodozatil ? s9 tírlr,rru npl;a ,lpeJ€w u€p?l?qpq 'uaperaqpeleJ sI u€q
-lB(uo: 39tss'twy alda1 8al9qouoq 8elst,r E nplJg ,{Bg',,tgEetx allellasT^
-d91" ueq9,(1?luazs u3PuItIJ 19PI^ € 1zsdy gr€qlruosEg l3uelzs9>lzr^ s€uj
-rlrzq 9P9zr{ llqe pI-o.J € '919zríoqusrzs r989sruazs npug ze lu9{Ilî
,u?ql?Pnlzgl t r|9 ugtuo,(u I3lalnd? rtot;Í9le; uús€PosJ
1oq 'ru9rltuop8o; ugrzsnd 1oq npu1 9|9^ ?^?zs?l sá^Jezs J9r sIT9JnlIn{ y
,l3êuJrl{ uepgpl9d llezJezs p8toí - aJ9ueIIe lgpualzsa r,lzs
1eugBevs
-zsot{ s9lnlzsnd t s9 as9paí.larn1 1Áug:ed
- s9pdalar e p9s9tyd99íír,ruqrep
-e:1ezs 9Á1o1t9 uepeJzaâ.(3a €atunu B ue9ra^91 r9s9Jawsr1al ruEgsrgíes
x)Igf NÁ]ooNg/§.c 09
2. fejezet
uRuK
\rARKA, AVAGY A ,,VÁRosor szütőeNv;R,
1856-ban az Ázsiú Ki.ályr Társaság azt atájékoztatást kapta, hogy Dél-
Mezopotámia messzi, sivatagos vidékénjókora méretű romra bukkantak.
Sir Henry Rawlinson, az ékírásmegfejtése nyomán hírnevet szerzett ku-
tatő gyaníja szerint az arabok által §flarka néven ismert település nem le-
het más, mint a Teremtés könyvében említett, ,,Sineár foldjén" találhat1
négy város egyike, Erek, melyet Nimród, Kus fia alapított. Rawlinson
sajnos nem tudta abszolút precizitással kiolvasni az ékirással írt nevet, ,,a
város" szőt azonban sikerült kibetűznie. Meggyőződése szerint a hosszú
múltra visszatekintő §7arka a többi településnek életet adó ,,anyaváros"
volt.1
Tobb mint 150 év elteltével immáron nem kérdéses,hogy'§7arka a
sumer Uruk városával azonos; az azonbanvitatott, hory a,,városok any-
ja" titulus helyénvaló-e Uruk esetében: az urbanizáció bölcsője cím jo-
gossága régész,történész és antropológus korokben mindmáig parázsvi-
úktárgyátképezi.z
A történet l849-re nyulik vissza. Sir Villiam Loftus a perzsa-török
határügyi bizottság tagja Austen íayard néhány éwel korábban tett fel-
tedezésén felbuzdulva - melynek során asszír palotákat sikerült felszínre
hozni -útra kelt, hogy feltérképezzea dél-mezopotámiai síkságot.
Traaels and Researches in Cbald.ea and the Susiana (1857) című íeljeryzé-
sében ekként ír az e|éje tárulő \íarkáról: ,,A hatalmas homokbuckák ko-
zött három, az égíelény(|tőzó hatalmas oszlop ragadtameg tekintetün-
ket; mint a romokhoz kozeledő első európai látogatók, már első pillan-
úsra is biztosak voltunk a maradványok rendkíWli jelentőségében."
A kiterjedt település hat mérfold kerületű f.algyűrűjének íve mind a mai
napig jól kivehető.
Az elhagyatottnak vélt hely messze foltilmúlta Loftus várakozásait:
a -
fa|akat elérve bármerre léptem -
meggyőződhettem arról, hogy
\Yarka jelentősége sokkal nagyobb a korábban feltételezettnél. A rendkí-
,'l9ulOoL_-J
p.relgffi[
ndq íl1l
{BzsJo{-{run zV
\ \o.-
n
§'o @
@ cc6f 5
\.
(\
\\
N\
}1ruuoldu1
_L í F§
'auJJ
ltInl]íE
-nUV
y3IaT NÁ,IooNlt/(\9 Z9
MBzopotÁuIa 53
történelmi kincseket rejtő telephalom valóban érdemes volt egy ala-
vi,iLli
pos kutatásra."3 Loftus megállapításai pontosan aLátámasztották Raw-
linson §íarka-Erekh ana|őgiá4át, 1850 és 1854 között azonban csak fel-
színes ásatásokat végeztek, csupán a nagyobb halmok környékén folytat-
tak feltárásokat. Noha Loftus kissé elkeseredett, miután nem bukkant az
asszír palotákban fellelt alkotásokhoz hasonló bas-reliefekre (féldom-
borművekre), monumen tá,Jis íaragványokra, ugyanakkor a rendkívül vas-
tag, két méter magas falmaradványok (,,a formák szokatlan robusztussá-
ga a stílus eredetiségéthangsúlyozta") valósággűlenyűgözték a kutatót.
A felszínre hozott ékírássaltelerótt táblákon kívül rengeteg agyagkopor-
sót sikerült f.eltárnia; ezek egy részétrendkívüli nehézségek aran hajan
Londonba juttatta, aho| azőta is a British Museum babiloni győjtemé,
nyének velejét képezik.
A viktoriánus korszak régész-f.elIedezőire a vá}yogfalak és az agyag-
koporsók nem hatottak kellő ösztönző erővel: újabb ötven évnek kellett
eltélnie ahhoz, ho gy §íark a szisztematikus feltárása megkezdődhessen.
Kevéssel az L vi|ágháború előtt, l912-I9I4 között egy német kutatócso-
port végzett ásatásokat a terepen. A régebben holmi kincsvadász expedí-
ciónak tartott régészetekkorra már elismert tudományos státust szer-
zett. A német régészei- é|éna korábban Babilonban tevékenykedő
Robert Koldeweyjel - figyelmét főként az építészetkötötte le: a warkai
kutatások vezetői szinte kivétel nélktil képzett építészekvoltak.A kime-
ítő po n t o s s é s e I|<hez a vályo gf alak el-
ágű, év enkénti Uruk_\íarka- j elent
elvesző nyomvonalát követve bámulatos ügyességgel elkészítettrészletes
|árképr ajzo t c s at oltak.
Az
ásatások 1928 és 1939 között folytatódtak (a háború ismételten
kozbeszólt), majd az l953-ban űjrakezdődő munkálatok 1 990-ig tartot-
tak. Noha a feliratos táblák f.e|fedezésétkövetően _ az l930-as évektől
kezdve _ az epigráfia) az^z a felirattan tudománya került a kutatások kö-
zéppontjába, a warkai régészektovábbra is az építészetrekoncentráltak.
A német építész-régész csoport elhivatottsága és technikai felkészültsége
pótolhatatlan volt a Mezopotámia ftildjén a legkorábbi, kiterjedésükben
is a legnagyobb, monumentális építészetiformákkal btiszkélkeda Uruk
feltáráiakór. Korunk régészei azonban egykori germán régésztársaik
szemére vetik, hogy az építészetrefordítot tűlzott figyelem miatt elma-
radtak a rétegtani vizsgálatok. A feltárásokkor milliónyi, a település haj-
dani mindennapjainak meghatározásáWoz nélktilozhetetlen,,,cseréphul-
ladéknak" nevezett edénytöredéket dobtak félre szeméthalmokba. Lz ér-
tékesebbnek tűnő tárgyakat is éppen hogy csak dokumentálták. Az
-ual sr9)P s
9
j;Ti;§§.Ifi :il
9^ Inde lel B Ia uel ury31 s 9u9ln{ ;j3"T,ffi
-sr I9qwoIEpoJí rrlu9lodozau e píeur 'uotuo.{u rylraq ralox l9s9zuIale
.A] ? ueq{9ze{reô1
{e19luJe tÁBlgt 9zeusJ9zs Igq{rull lpaJzeê V
ueq'*'zs,xlx?uau'lu.,*n'ffi fJJ"Jfi il,]l,l#fi T,11,",;
-ewle zy.qgpolpJn ?pTuezss?zs y .etrotítq 9Ie e|üvrn s?ôl gúJB ooot őa
-luítü u?guo7u uaq*99 ,lreza{Iepuel plgr;zod sosg,{o;aq u9lulzs ru9{
-atrtezsJg)
rrB8Mu Jqlaqepwezssrzs € uvqpez9zs.]I^ ? .zs., l8Ó,i
.19.191*. "11126
.i;
'>1ghlÁuonq {os9rsln1 1qq9^rn3a1 y
roiii-ostz:" ry"rro1
,P9ryr ZE lZJg Lues Ttutues ?ey.rlso>pÁB F{{ ua:l9pa_rqrd9:aú rupqpN
,ueze{Iaptra;
1a-uor13oí ,,Iplrl, s9 IöIpIoq soluoJ in^;rlp,ru uEgIJo{{ú
s9l1dalar B luuazs 1as9zÁ?aílal aaq€;ó{ srp"d'lu9t9űop1 nII9u u€^
"
8qt atulzs I9JsoJ9^ {run Ipa]ze^9 .III ,j,$izr*igi, (9q9$1 _.rloln peJ
-ze^? \ ze) e:g-epvnelezs s9 - ruorgcqÍl, lqqBsq{ B a^lailI 'I9qFlzsro1
-1run paJzaê.AI € lu9{9T ]uralaJeusr so.{uguopnt q9is ioq*6
.
Áu7lllyd9 9pBlozs lerlol9c í.s1ueuezs roYi" .lóq.qr r'r9 Űolá*",
-nuv slI9rualünuotü. ? )ínlzg{ .1otuo-t sBtüI?rBI{ 9pose8eu ua{ezs9J
lruodzo>1 t uadd9 ,(Ber ugsg*q-s9fpdalar € F{9J9 {Brp?J?uI lgq^?peJza
,Izv.,9tro1e1 tp,r u9íap l pelze^ ?.AI3 .n
{ssJ tuopll-qqlnx qq"r"-e"*ar1
-e8nlu V ,{etalel t,tf,ryt 9p {alln;e1 s1 f9q9:o1 p ,'a9- s .arrla,r;
"ri"i9:fu
-l9 pPe]ze^9 ,AI B l919l3Pze{-pelzaê ,6zv vsseuffie lll llnd9 s"r9r§lti
.
3ua IryüezIJ 1u
Áug
lpv nuls 9pdalar ?uu?fl TJo{ 9 !t s 9p e ry" ipr11" s rl9:luao
e rlap89sgrualaí gpallaureDí Inz91 )íotulel{ a q?l[g {oturq ps9paí:arn1
qqol8ru ? ueqJosg,slo utqgzsnrlgJ 1os9rernr1 V .rpaetu ulplr1\e! J9l{eq
00I trrntl.rrürul'epeÁugq qqoÁeu da;at r 3J9ueII3- ,9t 19 ná.r939: 9ra,r91
rs9u,(8a l9qJuIluJEII '9p9pze1 ueq-u6l zV .pI {aulalg r.S9.4!* i"i
-9tu 8Z-8I 1a3ar9:s9l4dal31 B.{?u?rIJoq leralnJel soJ91{3II 999 1o* Á
-os e :eísel l€pcleJ tutddo.1 nlazseÍ,gs glr9t"árr.n urpt"* Eelirat v
1allaqglalttazsg*gs;,Éi7,ffi§l,,§Lliriil,Tfi,'ilí,.,.,,;3l;rxr,1;
19r3{',zs rlgJry ?''JBJI I€'I9^ZSN[ zB {os9r,s9 ryn:n zy ,.irr9r1.1 ijn,
-e)írs sI to?gzssotgt7r?9sepzv&gzau r,r8gssbru o!1?ízaqgs?pg{rltu ,91{a"i"r
.19l-r?leJ9u sgpdalar e
!P,eJze^?'AI V r'19:91at9tazssg. 1ururoiní zoqE)9uJ
-JoJu! Jqqgôr uguolu 1orqg8szrr'' p]zsleJ §3lalzs9J e'larrallzs ,1iX'"!*
-pa_la tlep8szrrr ír; roles9ruryerl9 rlai9usi {os9lern{ B ueq{e^? sB-o86I
yclaT NÁTooNalAc v9
MpzopotÁIrlrn 55
AZ URUK-KORSZAK
Ált"lab"n csak a véletlenen múlik, hogy a régészekolyan lelőhelyen ku-
tathassanak, ahonnan oIyan tárgyi leletek és épületek kerülnek elő, ame-
lyek a felfedezés idején nem hasonlítanak semmilyen egyéb, korábban
már fe|tárt leletre. E ritka szerencsés esetben a régiő történelmének feke-
te foltját az előbukkanó leletek alapjáníeltárő régészek- következetesen
- a lelőhely nyomán nevesítik a,,kultúrát". Az Obeid-telephalomnál fel-
tárástvégző Leonard \7ooley alka|mazta elsőként az ,,Obeid" terminust
Dél-Mezopotámia kalkolitikumi civilizáciőjára vonatkoztawa. A §(ooley
yezette munkálatok befe;'ezésétkövetően azonban nyilvánvalóvá vált,
hogy az Obeid-halom a többi lelőhellyel szemben kevésbéjelentős, ki-
sebb település volt.
A warkai ásatások szenzációs le|etanyaga az Obeíd-rétegek alól ke-
rült felszínre. A munkálatok során hamar bebizonyosodott, hogy Uruk
egy korábban ismeretlen közösség központjaként funkcionált. Az egy-
séges, permanens civilizációs folyamat nyomát őrzőX-III. rétegek azt az
önálló mezopotámiai kulturális korszakot (i, e. 3800-3200) illusztrálják,
amely az első, s egyben legjelentősebb lelőhely nyomán az Uruk-kultúra
vagy Uruk-korszak nevet viseli. Az Obeid-kultúrával ellentétben az
uruki civilizáció nem korlátozódik pusztán Dél-Mezopotámiára. Az iraki
területeken kíviil, Szíriában, Dél-Torökországban és Irán nyugati vidéke-
in folytatott ásatások igazolták,hory az uruki kultúra igen széles foldraj-
zi területeken terjedt el: a délnyugat-iráni régiőn átívelve Szíria északj.,
Anatólia déli teriirleteit is meghódította. Az uruki tárgyi emlékek és épü-
letmaradványok szinte azonnal felismerhetőek: a kerámiákat pontosan
meghetározható stiüsztikai jegyek jellemzik, az építészetbenmultifunk-
ciós, monumentális épületformák nyilvánulnak meg. Rendkivtili jelentő-
ségűek a hengerpecsétek, illewe az ékirás korai formáját őrző feliratos
úblák. Az uruki éra kétségtelenül Mezopotámia történelmének sok fej-
törést okozó talánya: számta|ankérdés merül fel e rendkívüli kultúra szé-
les korű elterjedése, a városi jelleg kialakulását legszembeötlőbben szem-
léltető példa, '§íarka - egyedi, de nem egyedülálló - fejlődése kapcsán.
-uorag ll9luo" lpzs9{ Igq9l9Jeâl eP9r rrara89 'ltotzsr1:od s9 19qzsdr8
{€Iq_ € '11 1grrotry_ul? Igqg{zs9ul uerzsalll3zssg l€s3JJ?qsqzs9lu tgídery
lel4d9 zy'19rrar;d? úJLuoIBqpIg.J llgtugp'noze,{Bgagl91 1a33ar9;uaur
-lT9 Inspza{ap9^ IueIIá glz_oJa ze pgplgd tourolduar-dlrlBy 1l3z3êu
-1§, zy TBrzBtuIB{IB rsgp1o8atu nazsgtydg {9 uvrywryzs arie,(Jeq .19qrtl
-Ip E luatrtr{ eqopez9zs^9 .:1lultl Á3g'sgzaltydg 91v,t 19q3o.{p,r V .{gl€tl
-I91?p aJqqos91 1tl9í v1ln 1vzsgpl InpIJe zr '(1n:o>| ooü§ .e .r)
e.rlrzs-ror1
-{run 9sd9zor1 r resgp1o8aur rrazs9rld9 rzsg8rE 1run .ugtn t8tru
tro,(8tq lotturo,(u uroulJ a,rr;plg88rt9l uarapla;8eÁ€ se^peu e .(1aue
Jrla_rs9_,r lt{otunryroru
ld9{ trl9turu aI9JugIn{ eqg,{ s9]ilzssol1 B :lelesJ
-ad;a8uaq e ueqz! 9lsl9 19lz?ulpry (pe{ oo9e .e.r) uag-l1n 1run
)íúu>losp|untu € euuaq ryllgul{ lla19 1l9J lBr,t re1o3
-epría;ruoqe?,(Boq'gtat7zalat9l1a; :qrrp8lozs röIoI9J Is?za{r9 1a,(ujpa
ze ugídule 1elaí_snrlrcq)Je zy,1319uuelst4azu! <§ftqqopla.; .uepgru.lo;
.EIfu
'ttor;199l1a uasa8aruol 1aíu9pa BI9zs rlozsísJ 'rlpplo 91írq 91a;aq ?
-9Ja{ rynJn riozoq aJuJzsIaJ uaq39súuuaul ls9IJ9 ze Btppe'la.{u9pad9.r
-asc 439s,(uo19,r-{9qs9!or '1xzgtuttx tuoulJ 19ltu9J3{-plego ze Slnt .(t*,
-9{ oo8€ 'á 'J) u9ln lulzs ,x e BJrrlIn{ Dlrun..llej9)" zY
H {rzo{?ruoq
,u9lplzsqo s9 g{zs9lu rpuod
-uII Ig)IJal9pJ^ IIo^9r e 'lal9ur:al we1apals3Je{eJasc ? luil,üel?^ .{9z9{
-zsa[u?J os|e ze gle {ellnJe{ 1oq3ar9.r .D( V .u?qtugzs qqoÁBtu ar.(8a glla
.1osgp1o8aur rrazs9rld9
{€rttt{lnq 1odr,rl8el8e gryzsIp :r.:11ev1:11ívzour r
u€Irr{ozs 8ppv,lada.razs soiuoJ aq {e1l91l9l uequelepa{saJe)í-eJesJ
(rlournloqurlzsEeÁBe
-nJ9 ze luuazs s9z3ler9llal t 1alleur llor9lla le{{as
-gzla( gsazsÁ?a'ugtlal uaqtar9.r .IIAy e Jozsg|e ze louI1zs {€u€ucr eJs?p
-ggapJ9 T[{!^r{puau ;11í.zevl]qzs 19qlorq98szv, naz8,?l uala,(1aqgl1a1 s9ru
u€gJososla glc9tuJo;ul 9|v es?ze1lopual 8alualaí t'esgserys ouoz€ tJglln{
gqaJ9lleJ € u3selel9{gl >IEgrcqzvuJIBlIB tuau {os9r€rnr1 ruerEat,aJgsl?
I?uuú3 Ze Ie^!^[ T|úuzo)pElntu IaIaÍ s9ln{?I€r9 uBq9J9llnl !§lgt
e ÁBoy 'grtqpnr ]qIn uaguoze y(uut íuer sl ueq>lurrídeu js9zaiaá.puar rr
-azs939l se 6ezoJ9leq3au 1a3at9J .xI-IAx y .(1trurrynq ueq8ar,a; .11y
e E]9l.ul9]e_1-pl3qo q€JBp gsloln ze) am,psleJ llnJe{ lalel-pl3qo qgas
-a,re1 a:őe l9Qr|a8arer .1-IAX v .rftnx-nlg$ rala8"r9.r ,qq9:o1áa1
glasl^d9{ l9Jrllp{-pJa
10,
zt :I9Jau.rqr8rl3" 19 -"rrugiál r,",rr;
,eíruod1zualla!
llo{El rÉo;1grirlerepze{ 'gqlsg8ai r>IJEr4§
Fol-plaqo sataz3allaf
ral1tlal v za ÁBotl'rllolzscurgtglv ex,ryEsztn ruut8at9: ulopl{-tuue1 zV
Elru€
ya9llJ.gu lJ.azsgc,gu IVxuV/,§. Y
x3IaT NÁTooN:L/Nc 99
MrzopotÁuIn 57
ból" épültek. A helyenként három és fél méteres magasságot is elérő bel-

ső váf,aszíalakat mészkőből és öntött betonból emelték. Az épület lenyű-
göző méretekkel (28 mx19 m) büszkélkedhetett. Három masszív kőfal
választotta el egymástól a kozponti terínet és a két folyosót. A középső,
alagsorszerű helyiségben nádszőnyegre építettemelvény állt, komlotte
víztartályok és sekély vízelvez;ető mélyedések. A ftild alatti kamrák fölé
befej ezésképpen óriási mennyisé gű kOtormelék et sző rtak. A hermetiku-
san elzárt fold alatti helyiségek e ktilönos építményemáig ismeretlen cé-
lokat szolgált.
A következő rétegek épületei méreteiket tekintve egyre terjedelme-
sebbek. A kutatók - akárcsak Eridu esetében - az építményeketitt is
,1emplomoknak" nevezték, noha míg az eridui templomok elrendezése,
tervszerűsége igazolttá tette a templom sző basználatát, addig az uruki
épületek számtalan vaiáciőban, a|aprajzzd, készültek. Az Eanna V-i
mészkőtemp|om 62 méter hosszan, 11,3 méter szélességbenterült el. A
nyitott tetejű, esetleg fedett, középen bűződő hosszú, szűk (9 mx58 m)
helyiséget minden oldalon kisebb, kívülről is megkozelíthető helyiségek
fogták közre. A mészkő tömbökből kialakított falakat a úg|aépítészet-
ben alkalmazott mé|y falftilkek és félpillérektagolták. A tetőre való felju-
tást lépcsők biztosították.
Az uruki kultúra klasszikus korszaka fOkent a Wb-a rétegekben mu-
tatkozik meg. Figyelemre méltó az építményekgyors egymásutánisága:
az újonnan emelt épületek nem sokáig szo|gá|ták a lakosságoq hamar
romba dontötték őket, helytikre újabbak épültek. Lz építészetimegoldá-
sokkal való kísérletezgetésekvéget ének, aházak túlnyomórészt vályog-
bol épültek, díszítményeika fal síkjába illesztett agyagkíp mozaikok vol-
tak, melyek a textilszövet szá,Júhoz hasonló geometrikus mintát alkot-
tak. A templomokat hatalmas teraszokon alakították ki. Megkapo lát-
vány lehetett a terasz északi felén harminc méter szélességben,egymásba
i.llesztett masszív pillérekből kialakított oszlopsor, melyet mozaikmotí-
rummal díszítettek.A D jelzésű templom T alakú központi helyisége
kortil az enyhén beugró, vastag vályogfalakat kisebb szobák és mély, töl-
csérszerű bejáratok tagolták. Az E jelzéssel ellátott templom egészen
másképp festett. Anégyz,etes belső udvar (2O mx20 m) köri.il hosszúkás
kamrákat (15 mx5 m), valamint kisebb helyiségeket alakítottak ki. A
szimmetrikus elrendezésű bejárók a kamrákon keresztül az ldvarra ve-
zettek.
Az ismeretlen rendeltetésű uruki épiiüetek bravúros belső elrendezése
bizonyttja, hogy kialakításukkor maximáüs figyelmet szenteltek a megfe-
-{?I?_T l9zsgJ 9,sd9zo{ zseJat V .l9lloquoJal sI l1T 1e{a39sőe nazs?lld?
(lP?J,rn urqteryizs?q sI ?Jqq9ôr €uuúg
,,^9l8e* JquJ e €qoü '\?zey1
-eqJg{ lo{rsuueJ se39 s.latsaur rtapoualard9 íIIe ze állr1 .1"up9plrr";rur*
uaq3at9.1 ,III' v]qIn?zs Jo191n zv rctsloÁu 1rux1"*"'.rio1l ,9íJpr"{ {úu9s
-npguad sn{rcqJJ€ {run €zse{€zs 9s[o1n {eu9wl3u9u91I€Jo{ qEIInx
-s€^ IE{{9psIInr{ s? JaTI?IeIilJolq'9r ryzs9tar.,JÍT''fii,l§ffl
1a rq9tíe ze':119u_9zeí rouoldurat r 'rped uódru l8E .1arraz"r, ,rg,Í.i e 8apru
.JvJ9_1I3J
V lInJe{Ts ueqrodtlp-9í tnuc'aq ,19r.ror, p8
TrqIrn 1o:os9scd9l
-8aryszsdl? :v]a!9! tyígpvd s? l9v1 Űo_Jduar-:9qJc seJiq rlaura ugírubd
rrc8nÁullp.íu9alltuep1o. ; y,rr opode: e,tB a sÁ1a eilg§eieul' zJ"rr, vlvze
"
'eqg[dep lu9ur;d9 íg ze 1v\v1&oJeIaq It^9tuI€{IB s 9ryd9ry sa,(8a uapurtrr
le{aul3lalelld9 rpr-leu ued9 ze'u9isa npyg {EsJJ9{y .luoquo rlop€
>1arlatapd? llerJzsrp pzz?J .gLs9palzallaqle snlTJlalutulzs (ruer;sáu
-oz3 lInJe{Is 1SIZ9J ts9za>pyd9 req) .{u9.,rleue rlelr^gq ursotrruel1o; y .ru
-ar4azol3au lrelaqel ugdt;y rarapd9 ze uÉqTo1pzsrlpl llo{q u€qq9Jo{
,{€1Io^
.3rI v 1v9ftw9l sI Ig.r'JapIo.JJet'' Jgtu Xh; irrrpd9 91jXi .qr"'t""i
.rzssl^
'19ttatld9 ?Jl9qpIgJ,,Ga roqqlny uJqr9rualla le^9lezJo{ {Js ?uupg
laqluDlal tJrlr]ur gq€zssoq pluuozrq uapunu tuolet{-gt[ny n"enX., y
qEIIny
-úlaqrpu'a,d*,r,ss]9,T;]I,:jn';;"Í:?:::ffi i;-,,,#Tü'i:;lÍi;
-8F 1e{3luJo1 ,l{q€ L 9W anJaua{ .eslozselal tqo;E^pn gsl"q irorúu
.saÎrJoq uaglal{arloJ rolr9r"lria9
'naza,{193azs 1a>pla39s{la9 9sltp1o
' .uel
Ilgqí., zE:91{r,r 1a-rpd9 u€q9uJJoJ urlt rotlgininaprqnajár9 Jn1 V
-tezylzs|l'r9lú8âpulur 1eralndl Fl ppe ze EgtuoJ {9li91 uop u9rű Í3og
.
lerletrle rserrnőaralTdl [l uasaílat ,í3a apl yeÁuyiprr"* ,iorJ*lse1 'ilgt
1_o.llal utsoPuo8 'llaíqnl 1ru6 .,€oq 'et4ŐzeF;t.rs9:9t1"1rrrr, .111 y
,8aru árl9r
19rror191 l'}plo.,'nlu3lu'uJo gzrusyzs 19q*"Idi"", -dq9§
_eqelleJ " noz,
.1á1l"r"
IuILuEIE ^ '1alla;a ,l,őay 'plrlorq _ozs '1arpla lu9pa* 9;
.1alla,(u?pegIo]el, ra>la89sp{laq :1rrrorn ;'19roi1o1 uo1
'plrlotuosctu11g
-BPI. uaPu*u p-re1 tí9-ruerl-rruodzo{ lu9urrlsar91 " ,ezsso >1gltolzie}ei
V
leuua*nrlg 519tlaure,131alld9 zv a;l1aue'llaulazssc',te1 rqólr"qg1 y
,
v etde4 p :s 9zalaly ua qJun ?v r jur9u ir"r* 19r'u:o1eP jr Üllr..oq
:? êu "
'.fol9 a uesaraz8allaí e Álatxv .rlrru"rilnq *rpaa ,;9;Ó lŰái1^í"i
e '_o1uoseq zoqgurolduar-dr,rpy lurzs .IA ? {91cln1€ :aJqzslal {al[.pel
1o,(ug,^pauurralnd9 gtelguÁíeu'u
aursi úau I-oJgq9Jo{ ,re[a.', ryrá|lgj
grcq,:?íaq ua.(uuo1 € grlrq ,orú,, y'.1r,i8gri t r4ih9'91"1
sa {oJ€^pn
y)IltT NÁToCN:L/§.9 8§
MpzopotÁtutn 59
ban kibővítették, belső udvarokat alakítottak ki, ahová tűz nyomait őrző
szűk üreget süllyesztettek. Az előző épületekből megmaradt használati
eszközöket, tartozékokat speciális szerkezetekben lezáwa tárolták. Uruk
híres városfala is feltehető|eg aIII' évezred hajnalán, az Uruk III kor-
szakban születhetett.
Az Uruk-korszak építészetifejlődését tanulmányozva kiderül, hogy vi-

szonylag rövid idő, néry-ötszáz esztendő leforgása alatt f,antasztikus in-
tenzitásű, nagy szabásű építkezésekfolytak lVarka területén, Rendkívül
érdekes tény az építészetiegységek periodikus megsemmisítése, majd új-
jáépítése,Másutt a településszintek rétegződése a vályogtéglából emelt
építményektermészetes pusztulásával, esetleg háborús rombolással volt
magyarázhatő. Az Uruk-korszakban azonban semmi sem tanúskodik
ktilsó fegperes beavatkozásról, pusztító tevékenységről, illetve termé-
szetes eróziós folyamatokról. A már funkcionáló építményekszétdűlása
- avizsgálatok szerint - tudatos dontés eredménye lehetett. A falak ma-
gasságát szisztematikusan apasztották, a bejáratokat befa|azták, a belső
helyiségeket törmelékkel töltötték fel. A ,,munka" végeztével,vastag
földréteggel bodtva az előző lakószintet, űjabb teraszt alakítottak ki,
melyre újabb épületeket emeltek.
A későbbi történelmi korokban a mezopotámiai templomok építé
szeti elődjeik fundamentumán emelq,,átmásolt" vályoghának voltak. Az
uruk-korszakban azonban nem beszélhetünk efféle kontinuitásról. A tá-
jolás, a méret, az elrendezés, az ornamentika folyamatosan módosult, az
építőművészet,elsősorban a nyilvános létesítményekesetében kísérleti
jelleget öltött. Már az Obeid-, illetve az eridui korszakban is készültek
reprezentaíív,rituális célokat szo|gálő, időtálló épületek. Ezek a három
részre osztott, szimmetrikus bejáratokkal és helyiségekkel tagolt alapraj-
zú épületek gyakorlatilagvíltozatlan formában épültek űjjá. falftilké-
^ voná-
ket, a félpilléreket, mint korántsem újsütetű építészeti-stiliszdkai
sokat továbbra is előszeretettel alkalmazták. Nem volt tehát hiány min-
taértékű,tradicionális építészetiformákban. Az uruki építőmesterek
azonban mégis kísérletiépítészetimetódusokhoz folyamodtak: a minde-
nütt fellelhető agyaghelyett űjfajta építőanyagokat hasznosítottak. A fa-
lak nagyobb teherbírása érdekébenelőnyben részesítettéka közelben
bányászott mészkövet, a íormába öntött betontömböket, a követ dön-
gölt agyaggal ,,dúsították", a betonba agyagkúpokat ágyaztak. Az épüle-
tek ktilső felszínétlesimították, mész-agyaghabarccsal fehérre meszelték
vary gipszréteggel vonták be, vagy egyszerűen íehérrefestették. Az
T_:] :p.:d 9ioo"üii,iíri§;T]r'"ffJ.1.rpr l]Y!:á191a ],Tí::]
';:"tr?::::}í* ilrárr9J
-1euel8n eÁug1t1 }íol?pc rcqyfiyinző y 1gqla,{1a'rrc
-t a 1n dg z€ lupu'Il:q q9ro1. 1 nu:r.;qzeamezi Űr,, a) orr-, ár:rriraelpsa u f s
-3gsuo,rzrq aJleseuapunu lu"v .1119n 9,r,rrparaqel eluzs esgzolgrqflau
soluod {pu9Jo{ 1u,{ísra e 1etpzá"'etryEloás r9r9i.r,rllq. ,"e"P9n )19p
-ú[ltl" ilozourlelll3J,uaqlugurtlsel9l lqq9;o{, u"tt"r"i"lry,ágr"qrr1.;
alrllaul9u 1ar(u9rur;d9 zV ,{e{9luJe i,,firgt ttozoq aJu]zsleJ u ,1arrpurlaur
-as yazsgtydg uq\e! e 1lvofi1,tual le{gltln{ 9Le9n,"1ár9rJr9 ,y
-u a1 tsg( 1a>plalu9ruz.elraô1 uallu sgllvzedelu sau" r, ."'IiJilil]Í
'19lffi"' eq r_l^pí ueulla,{Eg q1ul:o1r.a9rrrqr1 .grpo,rrr"q t .uas9p.r91 rerlrr
-zsr8o1 1aues ?zJezs aq 9{ ? '19pf 9 tgrrr"r l,rn.u rra,r aqlu98 r.' Ű lr9rl9r9*
(IaPlosnpgraw rs9tld9 sll9uolcueûo{ E
{os9p?ry E {€rrolPl?Zs uBsol?P
-nJ 'llo^ sY:9!1a sa39sr191 uasgraqaPur s9 salugárelun* u9iurrs ?s9rI[I9
-g1a dl{g{ ÁBel -8vÁ3e rluglllruij39q4zs zeqs9l}zsrp{lezouly
,eq
{al
-PaJ Fss9UJ99PYu Á?el -e1 u9tze :iiune.91a 1ettot11l9 luoraq yrys1ze|JJle1
.rlgnő qp.i'
1€ >PreurlloJ PJuJ9{ sgtll s9 s9ta8E "r9uyrril"rl'r9r"lrjaj
ze p Íeul'1gtzgtllso1 91{9guI919 >1 gŰtlryuzseq'i"rro1 irrr rrlna i,4etzsgÁu
-9q u3>í9PI^ IZssauI la^9{zsrtu V o,.tuloa nal vsg&enla1 1rá9rr191 E e^lal
-II 's9po{I9pze? o1el 1azrg-raqunur-i eíip 1aullaru '"rl9Jar"i rgrpozs8au
l8gsePze? tuaslu?Jo{ - luTJez s {os9l€ r n{- e - :ra1os9z9Tlrueq snzolJue^
({Blzo}íI9q9:d
-u|..zY .'ljtz.tupln löíotuíl^rlotügltzsIP (r,rreuoprn ptp1o3
-eíuegl§g íl'1erpoue4o1714"r"rspb.u íp 1"r.rrJ* H,Í.';; ug .ra1
-atalld93o,{I9^ pr3J?Lu lzsg$t1 >1alar;d9 u9ruzsra;etsetug,rld9 Jo{-pleqo
zV :lopoze8t z.oqg{grlc;yp 9l89s e _'zot1l11ofleÁivgtyd9 ÓJqpn"J ueqlaz
-91t l1aue 1gtÁu1;c,o§eqnazsgqdg X!i1 gzuan"1Őr4g-pi.iq6. rr r9r1"
uagrlJaw uop9tu se{apJ? anzsgtldg srl9luetunuotu {?zsJo{-{run zy
'a-{prl9uolJ{unJ ru9)pleJ9pdur9r őt,r tua{urala9r;zs;p 1od
-olzso ze ÁBol1'1ueryde1193aur u"pjráqai''I. ,p u319IIJ r91 q{ri1rJ8ái
"b9,
-s;8tu {BIEJ IPBJuIu uad9 ze p^lw-lrt rti,rlr,1"r1lorloroü bi{aixsl,r.a
-d9ls9l;zs;p tgulzsp1 1a Á1.*"'róÜáp, o li.t"rr11, eqsgurl8a' gJgzeg n
Î
-J9{I9J e' 1gqghgouada, rrazs grld g uwgtodozary'2s9rrry aqrr" Jrorl"xd,rrq
-{alqqgs9{ r.(1atur (auala sllgJnl{ruls sarez8alaí nzr)yd).rl*ri ,y
_ s9J9^ s9 ala{al (:9qe; ru9r19} - seqzs ,#Jffi]iilr,yo;ffi,T;
-ep dr,r1 lílu€ .1Io^ s?t zsrp11lezotu E ?LunluetüBuJo 1le^p3{ }íezsJo)í-{run
y3litf Nl-tooNi[l§.9
MrzopotÁtrltn 61
A KöZIG AZGAT Bs ez ínÁs

^s
Az uruki kultúra tárgyalását az építészetimaradványok és a tudatos vá-
rosszerkezet-építésbemutatásával kezdtük. Az Uruk-korszak igen érté-
kes szellemi terméke a közigazgatási rendszer kiépítése,következéskép-
pen az időtálló betűvetés íeltűá]ása volt. Uruk eredményes központi
működéséhez naryban hozzájárult a cserekereskedelem hatékony mű-
ködése, az adminisztráció koordiná,}ása. A város sikerének nélktilozhe-
tetlen eszközei, a pecsétnyomás és az írás már korábban is létező techni-
kák tokéletesedésenyomán finomodtak ki.
A pecsétnyomók haszná|ata már az Obeid-korban is elterjedt.
A, nagy mennyiségben szállított áru épségéta viaszpecsét garantálta. }{a-
sonlóképpen pecséttel látták el a közös raktárhelyiségekbe vezető ajtő-
kat. Az Uruk-korszakban e gyakorlat nagyobb méreteket öltött, az ad-
minisztrációs tevékenység erye nagyobb létszámű hivatalnok munkáját
igényelte. Az egyes tisztségviselők és a hivatalok azonosításához a pe-
csétnek könnyen felismerhetőnek kellett lennie. Mivel a pecsétbé|yegző
nyomófelületén meglehetősen kevés hely kínálkozott az összetett képi
jelrendszerek számára, Uruk találékony lakosai feltalálták a pecséthen-
gert. A pecsétbélyegző nagyságú, vésett hengert végiggördítették a ned-
ves agyagfelületen, így a hengerpalástra rótt jelképek, bonyolultabb mo-
tívumrendszerek na5yobb feltileten váltak me gj eleníth etőv é.
Egyes kutatók11 vélekedése szerint az uruk kori pecsétek egyértel-
műen érzékeltettéka cserekereskedelem kettős természetét, a feladó és a
fo gadó kölcsönös fontosságát. A pecsétiko nográfiával nyllvánvúőan az
egyes közigazgatási típusolva utaltak, a jelzés ugyanakkor a szá,llftott
árura vonatk ozőan is,,tartalmazhatott" adatokat. Azonban hiába sikerült
jő néhány esetben a motívum és a közhivatal kozti analőgiát felfednünk,
viszonyuk mikéntjéreígy sem derült fény. A pecsét vésete bizonyos te-
kintetben heraldikai szimbólumként fogható fel, a motívum szemiodkai
jelentéstartama másodlagos a kiindulási és a rendeltetési hely szempont-
jából. A szimbólumok kozott állati és emberi alakok jelennek meg, álta-
Iában egymástól függetlentil, ritkábban egymással összefüggésben. Az ál-
latmotívumok a füves puszta könnyen felismerhető vadjait, oroszláno-
kat, gazellákaq madaraka t yagy háziasított jő szágokat, ökröket, birkákat,
ritkán disznókat jelenítenek meg. Helyenként fura, fantasztikus teremt-
ményeket ábrázoltak: a dinoszauruszokat idéző szörnyá|lat-illusztrá-
c iókon az á|latok nyaka spirálisan e gybe f onódo tt.
-azsso 'r19,r 9ssa8alsaleJ BiI :9J 1Io^ E9srllzs ?ywe'tgtcgtusoJul z? {91IoJ
-9r 8rppt uaraple;8eőp 9puBIuJoJ tueu V ,1Io^ grel{zewlau9 ualuuo1
erqulqzs {9^3^1zs9J ueqsgtr-8zeBlz11 e €r€JrIeJ 119;p19! y ,gls re1o39s
-|oryl lsqzeln ze 'tg:ee>lunw lleêgÁugBt zv't'(u9urrlsaílar € {9rlerJra^D1
'rgsglzso8aru 39ssglale; I1zo{ lol€lc.trq ser(8a ze >11r'qezs8au 'rrrlotrpr 9z
-o{l€uo^ eJ1s1tzs o|e {319ulJer B {1B{91sITru9 1ala,(u9a:ausqe {Blzop;oq :
r?ilglc9uuoJul uapel3rIzaíHl?u zaqs9zgtu,{B! zu Talevezn lIoP9{ V
,l3rlel9>py:]99rIluos?t{8tyel,{Bsq\oz9]ge
ze 'narysgsazsríBaaltzsg;arc{ rlalaí r §;'wlozíu röI€ltuo^ aq.ro8 r1o,r sa1
-z?qau elBe,{Bt se^peu t l8oqlrs3 ,úulo^ rra1 ugí;q P,gszsglzfus s? 1?u9
TÚ)IIlZsrTIls {?zsJo{-{ru tl?oq 'lníreqr419 tues oJlesa llu(ües u?guoz€
nzu
lzy ,lequlr 1auualar8allaí '1ausaralnl3J uasglleqaParu s9JI1? ze lrollatu
,r|9jll3o-1arq ruordil8a ze u?z? '>pusglozglqg sozíu'salaps9.1 e l]eze^
-pe{ ruau 13I1q3J9JI 3t,{3t sarrpau V ,p?J?uJ uaperaqría;8au - ?Jlunurczs
srqqgp8a1 - {ns9rueleí l3o.{ 'rltulelnur p*|oz{u luoÎa e.lúuut luozsn
{otrrnlgqtulzs sal8E, tIoz9JgB le>I?I9r'ra:la.{u9pa9|o]91 ezs?J őa 1alaí y
,tez|^ t, puo^ sotll911nq 'rgd.lg ze aqQpí zsqya:llo^ gIcgJlzsnIII BuIIer
,{91r9J vJ9|vp|oryqe|g? e luuezspual r9rlr9,ro_1
-s9,{3a 1aí ry,(tatuaN 9r1o1aí
\a D ^zaqz?l y, e Áugst uig Ia 1Io^ tuau l€u9s9 sra1o'1tugs glop_o1ap 9I J9 tu
-JoJuI 1les9^ uaruazsuell3le^ aJ?lalnla1 elqgűe§e zy,leve{IepueJ Ie{
-1alaí snrlr1ogrurzs 9II9u9loloul?leÎtl s9 {opl€^rg saÁ?a zy,qrs la{eu
-9J E lalataôzs 3 'ta19lgs eI?JugIn1 r 'rar1919;euoqc3 e 19tlote! F1]op
-9{tlJ9zs gzgguglnx T9lzBuJItrilB ry!9v11s sel9zs {opg]tu9zs a:9s9191eí
,i€p?IeJ so.(u9l.tozsog uJas
!9úey:e ze ,§otl 'inípnJ íHI9u alaJetüsl sol
-uod 1aí u3pultu es9zauleu9 19Iq? r{run zV z;le)|elauezn 1lop9{ t rual
-ía;8au 1auzalal3r |e^7sqvuzseqlal {e:3zspua; gzo81opleJl€pe uJapoul
:4l1o1 sl 8alualaí uequllJafl es9zeJezspueJ 1or?pt ze 'asgzl:uole ryIq9l
IIeqBJo{ V ,l9lal9^Bguezs las9lar{ug{ nJq ze erlar 9^9)13t{3I - ?s9IoJ91
9u?u9l uo>rylqgűeÁBv {ol?p? zv - esgllíg sgrualaí {Is9ru {tzsJo1 V
,19:s9p9ztat9J IIüIEP€SJ91 sn{IIlJJ€Jarq so,{u
-yng1'gz:lalaí e.qo.ro1 lqqgs9{ € {lpo{Iru9 tuas IuJLuás 8atu ueguozt
u€q{vzsg|pl rc uaqgí ,|gryr;1? rdauun s9 rdruzglr?! '|Bl939sÁua{9^
-al ,lpplo1os uodoscd9u ruepíeq e >1eq931ozs I?^9I39ufioJuI u?I131EI{Io1
-9d 1ar9scad V ,r19ln3r; 9zJ9 leloqe.r rrgzgrgrl8au '>1os9loz9]q99Ja,J rr'az
-al;aM8a;la; 1eÁuug8oznq 'pp,(u 'y[!,!'yryszpugl ? {rrJo{e.(g ,8au rlar
-rar}ualaí w>losgd 9l4s9z9{ uedd9 Á2u9zg ra89slue19,rar sn:lrrp>1 '91oc
-ugt'9zopug;3n rrnsgtu (rygltgr9l 1€IF,aJ gu|vzs rrug u9írq íBe,r urso8
-opl8 '1o,(uozsse gr,rozs 'so;doc rr4,{1aq los :{grloz9Jgg ueqzg{ 89s.(ue1
-9lar ua.(purepa a;úuqqgr rqo{BltJegrue ueso^ e.rrsgpd-ra8uaq y
X3I!IT NÁ,IoCNlt/Nc 7,9
MrzoporÁltra 63
zűzták. A tényt, hogy a korai táblákon nem a beszélt nyelvet kódolták

- vagyis az írott nyelv helyett egy jelrendszert fejlesztettek ki - a hajdani
civilizáció primitív vonásaként, azírás fejlődése irányába mutató kezdet-
leges, kísérletifázisként szokás értelmezni. Azonban nagyon is lehetsé-
ges, hogy az inf.ormációt nyelvi szempontból nem specifikus formában
kódolták, hogy ily módon rugalmasabbá és használhatóbbá tegyék az et-
nikailag és nyelvileg igen sokszínű régiő számára.
Az URUKI FELFEDEzÉSEK BnrpruBzÉ.sr.

Az Uruk-kor, azollbeltil is főként azi,e.3500-tól 32aO-igter.iedő ko-
zépső és érett időszak jől példázza a mai ember múltra vonatkozó limi-
tált felfogóképességét. Egy fejlett városi ,,civihzáció" viszonyai, a klasszi-
kusnak mondható ismérvek rendelkezésünkre állnak: a monumentális
építészeriformák, a művészet, többezernyi ékírásos agyagtábla és hen-
gerpecsét. Ezek birtokában születtek azok a nyi|atkozatok, miszerint az
emberiség nyomárabukkant az első, társadalmi hierarchiára épülő, önálló
államvallással rendelkező ős-államrendszernek, amelynek alapját a kiter-
j edt öntöző hálőzat képezte, Y a|őjában ezen ki elentés ek túlnyomó része
j
pusztán feltételezés.Vajmi keveset tudunk az uruki társadalom szerkeze-

térő|, arról, hogy ery nary (étszámú közösség miért tömörült ,,városi"
formába, a kozéptiletek építésekormiért volt szükség oly roppant mér-
tékű erőfeszítésekre.
Az ősi ékírásostáblák felfednek a társadalom rétegződésévelkapcso-
latban bizonyos korulményeket, amelyek ismeretében megközelítőleg
13
körvonalazh atjak az uruki társadalmi viszonyokat. Társadalmi kate gó-
riák tulajdonképpen nem |éteztek: csupán ,,íéríiak"és ,,nők" (feltehető-
legházas, életerős egyénekre utaltak), ,,felügyelők" és a különbazőkaz-
igazgatási és termelőközpontok kozött tettek ktilonbséget; az utőbbia-
kat mindössze két jel ktilonboztette meg: a szimbólumok valószínűleg
azon épületeket jelképezték, ame|yekben az egyes tevékenységekfoly-
tak. A legmagasabb hivatali rangot a férfi EN és a női NIN titulus jelen-
tette. A f.eljegyzések szerint az EN az utasítások láncolatának legfelsőbb
hivatali fokát jelképezte, noha ma már lehetetlen rekonstruálni esetleges
ceremoniá]is vagy valós végrehajtó funkcióját. A nemek közti egyenlőség
az uruki társadalom egyik fisyelemre méltó vonása. Az archaikus doku-
mentumok révénmegismert szerepkorok azonban nem feltétlenül jelen-
tik Uruk lakosságának társadalmi tagoződását A szimbolikus és státus-
'rtarzsalía;rrí llns9lu e 11tz9;u:1ery u?srJ9uIrx€ul - ?soJB^ rlrun a:-ra epl9d
9! - utq9Pugtodoza14-1?C[ rulJazs aiye1...sa^{eJ9l 9Ie^ ?J9sgrI{BI?ry
E Zelsazs syw8ze?lz o{ e turtu'ua-g 9rr 9 ía:t 9 9!J?Z.I,
I rllu*s gq"rrs"*
^ó qprrnXga
Á3a >yzstgí leda;azs qqoÁ}eu msaearuji'' gi"njl j''.ra. 1a39s
-s9z91 lBta 1e_legua zen assa&arlnr, .rrrr
yi'rl"i9r9p9
"a9r9"yÁ§r.as9ln ""19
sea9i.q
-ry {osnl {rguo 1 sa8altasa ze s9 &9sgsgsd9u g,rrla,rgu V aji
d9u
-J?l II9P B u?sotüBzn]]:1.1err s .es?ue{{9sc39sia .or"ro1o1 {aralnJal
rBezs?. Ze gWqZgseÁ?eu Pzzy,Iuas IIBIIIJ Tas9leleô{ nelnJ3r r.roáoriá9,,
uapaőa llepaûezs,uau l1eut 'nurrlar 1rrrrrrpu.i pleqtorto gl?qrJs
-ouzs?t{ uar)uplry Á2a ryQr.uglrqeg 1au9dazol pe]ze^?.Ar B uasslN
ueg*ezs,rl'o',solzlgD,'.I9""o.§l$ffi l1##j1.;r?:'3ffi i;
.
-§!q ueqz]^'ns9paí;arry qgesry ueqteÁugse zy- iriűizs rí"S9; ;Ö;9rI' gÁiiy n
tupedeJara1 v lglvsgtodoz"7,tl' rtl"i 9^9zuo^ FÎ{pueJ lelzs9{Jezstulele
s1191cuatod s€wltl€q y ,llape{Ie^gq u€q1ol?IV 9|? uope,r s9tu s9 urqlpq
.zaqs9le^ptu
'urglcprngrp etzsnd sa^nJ ? ,919prrrrgrjoru r rrr1l"tuapu5{
-u3{ E luTtü?p^ '- zaqgsgtzs9r(uar rlas9r.ras ? se eqJe|;trsewez, e r,r919; -
e llorysolzlq 1e{eIe191IaJ 9ur,1l{
i:jlr:: qs?Ie
ze'zenIP
::illg_sII9J^
lBFr9'LlJ:ar
^ptu JPI.o.J91]ÍI9zs
ZY s9uenelp's9lalgrruplo.J lv^,a^91ellel
^Jzuelul,ze
Ie,rysyzeu\u1'p }íeJazsp9uJ Is9poll9pze? gzeussgr, 19q9'e9r.,ji wzs1 eu
-!ZS s? euxglodozaw ueglaqu9zs9x ]eu3als9lp.Jzr^ lPE]euIvJllqY .{?lI9^
.rllp
9^9$q4EI yrys9pgzrqezssl^ zr^ 8 lelap_uar solpdei
"r*grád;rJ ryJ
.?rlorr
- upIeJeP peJzaê'Î 3 - ueq9lza{le^9{ {os9zolP^ sn)íTl?IüPl Y
-oq4^ 191elnJa1 zs93a uollqtg u9lapr uJnlnqo{F{ € lul;ezs as9zalat9tlag
,r,asl9zaÁu9^t
ttaza,(u:o{ gzs..n.{ radalezs"uáqJipörÍrl'r9rr9rrllrrr. , ,r",
-e1{{ illr.rs8uuq ugln{ ueq9í9lotxgzseg..)í?u{os9J1!Ia!rrííun z€ rJoa aígr.,r
-e^lzs9J ry ue{e^9 uJssrN sutg 'eí9letn1 *"r".{háp"q"z5 luíJag V
^!11e
.)Iní
-leueusl le{arel9lule qqasgluala{ lrerepzs I9J9l39zí,F^íJr{run ze veq11gz
*I.
-3{le^9}í V ,Iess?pe{I2
trttlí nep?sry arqn1"'ai , 119 ,r"qryp.ro.u
-lu3lla esaztuale'etep8szttt lÁug4 soluguopnr rlrr"lr1,'/€or1 uri"rag.
-l?1ylvuoz€puy lepzb1 JJaguIa ze {9Áu n&9ll;e", urlrrr.qrop,119,,
ze \al9paloi-r9rol1r9,*
í.'jll" ?::§e "_.r1o*nr"".iir||in]
llos€ry ':r."r
e -aeÁu pazsg
?T2;e,1:I1 ail u9tlil li::r9,r9*rol.ii ip*ari, fipÖ|,i;;
ue1uoze Joz§Ios '1erytruuo;ul uegleluryel 1os }íol3Jl laqál v
-ujo1'l€q qqo.(8ru s9 p11o3oí9la )í?rFsoJpd qqBsq{ 1esc .1atzal, rÖ
-9!IlIJo! 19u98arq pr"rrlg ugán.r'a"iguyrŐgrynelulele >1a39squop1 rteq
xf,IaT NÁfooNiIA9 t9
MrzopotÁtvttR 65
tökéletesített technikákat, amelyek nem csupán a gazdálkodási formákra

összpontosultak, hanem a közigazgatási szewezet működésére is,
A fejlődés eredményeképpen Uruk rohamosan terjeszkedett: a har-
madik évezred hajnalán már 550 hektárnyi területet ölelt fel. A városma-
got Nissen a majdan Eanna néven ismert kerülettel azonosítja. Uruk vi-
rágkoráhan gazdasági egységként funkcionáló központi városrész kányí-
tása mellett f.olyt a földművelés, az áIlattanás; Eanna hivatalnokai fel-
ügyelték a kézművesek tevékenys égét,a kOzépítkezé.seket,az ünnepsé-
gek, á,Jdozati szenartások szewezése is szintén a tiszwiselők feladata
volt. Nissen feltevése, miszerint Uruk térségénekkitűnő természeti for-
rása, a rendkívül termékeny termőtalaj ktilOnosebb erőfeszítés nélktil
hasznosítható volt az itt letelepült népek számára, alapvető ellentmon-
dásban áll azzil, a korábbi hipotézissel, amely a mesterséges öntözőháló-
zat szükségszerű íelúgyeletévelmagyarázta a ,,keleti despotizmust" in-
dukáló hivatalnoki rendszer kia]akulását.ls
Nissen elemzésében viszont nem tér ki arra a körülményre, hogy a
Közel-Kelet egyes térségeiben, idegen kulturális viszonyok kozott ki-
sebb-nagyobb, Uruk jellegű települések létesültek. Tipikusan uruki ter-
mékeket állítottak elő: pecsétnyomókat, edényeket, piktogrammokkal
ellátott agyagtáblákat, illetve - ahol a körulmények lehetővé tették - mo-
numentális épületeket emeltek, tervszerűen kialakított ,,városokat" alapí-
tottak.16 E helyek túlnyomórészt jelentős, Dél-Mezopotámiával kapcso-
latban álló vízi útvonalak mentén létesültek.l7 Ezen Uruk típusútelepü-
lések felfedezése kapcsán joggal merül fel a kérdés:milyen népcsoport
települt le ezen a vidéken, kik emelték a várost, s irányították a település
életét,egyá,Jtalán mi célból jött létre az uruki kultúra mintájára - a dél-
mezopotáíniai hátországgal szoros kapcsolatban álló - közösség. Y álasz-
ravár az is, hogy a'|ll. évezred végénvajon miért vílt elhagyatottá az
egykor virágzó vidék.
Guillermo Algaze, kaüforniai antropoló gus szerint uruki gyarmatosí-
tási törekvés állhat a kulturális expanziő hátterében.18 Véleménye szerint
Dél-Mezopotámia lakosainak rendelkezés ére álltak mindazon szerv ezeíi
és katonai eszközök, amelyek által a mezőgazdaságilag prosperáló vidék
kiterjeszthette fennhatóságát a íaanyagban, ásványi anyagokban és fé-
mekben bővelkedő területekre. Az uruki kormányzat a fémek (elsősor-
ban réz, ólom, arany és ezüst), ez ásványok (féldrágaktivek és obszidián),
valamint a f aany ag rends zeres, a határ szé|r ől a,,váro skö zp o ntba" száf,lítá-
sa biztosítására enilávékat és kirendeltségeket hozott létre. A városban
megtermelt árutöbblet - gabona, bőráruk, szádtott hal, datolya, ktilonfé-
-aq1_o.1í zaq?r9lr39s.(uar19,rar 1au9l3a zv s9 (>pnozeul1qr) 1au9őa 9pa1
-luel9nar lrcq{oplt^rq'ueqsyz$tJl9rlr:'uagla,{eq9usa^puz9r1 e uydnsc
,lzarcu
1a8e,rgzs ríeqrJo{ V (.{3ullezeJezspual ugzvl" tgurppes;rl irun
ugwryasztt {9Iq91 snTI€qJJ€ ZB ry/üeqJ
,;nqg,{ugu4nutr rqqgrn8al 9Ind8P
;1eÁBryt g[Iy üEquopírptug8tru ruas (rczgqgle|11gzour.r zaqrTla ze eJulzs
-IeJ {31InJe1 tuau :ta{e3asqu9ln{ TLü[Ep€sJ91 :1tulorc$r 11;es 1olppp llezs
-929l v uezsrq 'llazat9l tuau €rqcJ?JaI{ rjüIulBI{ uagJezspueJ rrlrun zt ,(3oq
lJÍjquozv s9try ueze Írsgr;1o,(uoqal'sgzatlsazs rJazs]{(ezs € 3lreqzoFll?u
tuau 1p,rry39s19{ Br8P?IeJ rp1o,(uog s9iz§ole 9[ua,§a zB luuazs r9^J?qJ
,I9q1€^
-eí e rtaraq1!}sazs9J ugtu:o;,(8a e(?et saÁBa uepuil,u tuopp?sJgr ryrun z€
uaglala;8eu 1au,(1arur 'ru9ugt ugí.dery un?tzs|zs ueÁ1o esgtzsola 8also1o;
? lIIIJezs ?s9lxlv ,eírlsanla utguozr i989s,(uarl9rrar 91o,{u9uq9szl\ l9u
-9;yad wzÁugűo>1Dln;n zB'rgsglzsola ualrgpaÁa nz91 19r89.r 1o8r,(ue
-s.lal,u e eílvp.n rueu 19^JBII3 ,I4Iaq *uotuelp l89ssgzg{" nln:n ze |9J9s91
-zsola JazsIuIaI? '>1ercí t?eÁue zE uopo{sopuo8 s 'ralas9rugp rlozoT{ rel
-+lser 9II9 .Igq{gráze^' l8a uaq9,rau t9ssozor1 11a^ uegtualat:g qqeBgt e
luIJ3zsE ,r9rel9u[e ,,uftllq |.t?í9!" 91ndep u9Îe .(s9lzseÁ1o1 g1uaÁBa 'sgp1
-p.t39ss9lala; e ezzrqqv lgs'ezzoÁl1s8utq rgrepc;e snrrgtlr8a
^lllailo{(
tüopptsJ9r DínJn zV or,sn891o.tlzsst I{esJ rglu€t{3 .lra6 rsa; rad91
snlnzsldgtn 9ssry'serlapi9 ua8r IgJtIJoIEp?sJgr rcrwgtodozetu I?Jo] V
1aI9 ls9l[p^ € '>1aÁ3n IIEI€ÎT{
,,,esgr11oÍuoqal
t tlozouel9p anp,{Bnlal 1g1asyr89slzsll gryÁtryll r9lel9 89ssgzg1 ? :119P
- gzauezs u€sn{IqJJEJarq (1u9ulaql?zseq sT I_oJuIoI?Jn sa.(19tuazs,(3a ug1
-ei) u919 ze Ian\e lg)Iestnlzsn ..sosgl8tll{" .(3a uopprslp D{run ze lulrezs
ruodsgle l9lrrn{ sa39s.{33,s9pl?1 sninzsruo8elut'ualazsso uesg}laq
-ePaur eíplrreurar 1eu9lazelJazs-lev?pze^-Iezs gl.cgz|JIÎJ DIrun zV
lpytesglr-Boutgt
svna>l'etzoÁlr,rs3ueq r98alaí sIT9IuoIol 'tlsurlqrur ?J9lIn{ r{nJn zp ,(1eue
'uequoze asrz9r lrl9rroqÁugst. a.r9s9p9l!a; 9139-1 rreruryer 1?u9IJ9JTJad ues
,uaq
-oÁugulo,{Beq u r9tula.G4 >1azs9B9s ? Tes9le^teJ 913ln{ InIIJaIu? zV
-z9:1Eltouel lITa r{nJn zeryftzgvqrle89s.l9r 933p; 19rsguÁEa ze |asgn19
1?urcso1tl {alalnJar llala] o^{al utgqel,uosceIr- ze luvJl'r491t1 {eu?i9p
-m,€aq ?I1gr?uy r1o.1o1tő rsg,(1o;ag ÁBgdd9 .(1aurt'Izaâu ]€u9lupl?q
gtlsotruurl8 rtsqruadtut gsle lala)I-Iezor1 v lglcqzrIí^|J r{run zV ,{Ip
-gzrq €í9{py{ 9pdqr uanla rrr891odo-1lur 9I39zIuoIo1 e ue9p,rug,qr.{u
uaq,3Je1l9q eíruodsg1g :1a11o.,(u9la novygí eq8ty eryul9zs 119l? u9y9!y
-ad e vflgsgtequual
,llnJe{ r:sgpr:odxa *
{run luuezs aze8ly {9Turxer 3I
xDlaf NrlooNf[l§9 99
MpzopotÁun 67
tő ,,szakmai szewezetek" között tesznek ktilonbséget. Az egyes létesít-

mények kisebb-nagyobb, helyi vagy regionáüs jellegűek is lehettek. A hiva-
talnoki ranglétra legfelső foka az EN, s annak női megfelelője a NTN,
amely tisztséghez jelentős rituális szerepkör íaííozott.A feltehetőleg ma-
gas státussal bíró ENavégrehajtí hatalmat képviselte. A kutató szeÁnt az
uruki közösség mozgatórugójaként egy összetett elosztási szisztéma mű-
ködött, amely az eglrenlő elosztás g,Jakor|atávalkompenzáltaaz egyes em-
berek és közösségek íáradozásút A ,,demokratikus" ideológiát, vagy leg-
alábbis a források arányos elosztását szerinte nyilvános szertanások, illeffe
egyéb rendezvények alkalmával hirdették, így közverítve az egyettlőség
üzenetét a közösség taglu számára.2
A fenti tézis értelmében a kollektív tudat és a kollektív értékeklé-
nyegében az uruki kultúra tartópillérei voltak. Az adminisztráciős haté-
konyság növelésével, a hengerpec sét és az írás íeltalá|ásával, illewe más
technológiai újításokkifejlesztésével a termékek és szolgáltatások egyen-
lő arányú szétosztásának tökéletesítéséretörekedtek. Eszerint a kollektív
célok tették megvalósíthatővá a hatalmas területet felolelő civilizáció ma-
gas szintű termelékenységének kibontakozását és fenntartását,
Tobb kutató is a centralista állammodell-elméletet támogatja. hz
uruki társadalom,,hierarchiára épülő politikai rendszerben működött,
amelyben az ál|ami elol1árőság hatókörébe tartozott a gazdasági tevé-
kenységek felügyelete"23. Susan Pollock legutóbbi elemzésében'o Uruk
[V. évezredi társadalmát önellátó hírztartásol<ra bontja, amelyek ,,a luxus-
termékeket és a mindennapokhoz nélktilozhetetlen ponék át elaallítő l<t-
terjedt, hierarchikus rendszerben működő, szakképzett munkaerőt fog-
Ialko ztató" szew ezetek ár ny ékában funkcionáltak. A kutat ónő me gkér-
dőjelezi, hogy a ,,szentélyek" afféle termelőcentrumok lettek volna,
ugyanakkor feltételezi, hogy a templomok vagyona ,,természetbeni jutta-
tások és rituális ajándékok" áltd, gyarapodott. Nem Látjabizonyítottnak,
hory a,,mindennapokhoz szükséges termékek előál|ítása direkt, hivatal-
noki feltigyelet mellett történt volna", viszont nem vitatja, hogy az áru
széí.osztása,,bizonyos fokú szabályo zást igényelt". Az előállított termé-
kek és az elvégzett munka fejében természetben íizetett,,napszámosok"
munkaterhe jelentősen növekedett: nagyobb teher hárult a gyapjúszö-
vésben jártas női lakosságra.
E tézisek mindegyike némi betekintést enged Uruk civilizációs is-
mérveibe, ám a város valódi ,,rendeltetése" továbbra is titok marad. Az
Uruk-éra kései periódusában virágző Eanna és Kullab településrészek
azonban csupán a város rituális életénektükrei. Az ásatások nem hoztak
ú €ÍIo{oPü Inu3lla^{o lueu s9llnulluo{ 9zo11€1nuEau uaq9s9zaPuaJ
,e-{91[oJ
1e gslaq {elalnd9 ze l{Boq'rílgrrzsnly ueg)ulrry ,|yp|gd npIJT
-9r s '19rs9n u9zo{ rcp1 Ál9ruazs B l?{9lq91 e te11aza'uesolzrg 1nírtqpnr
Lueu uBquoze lle|al esgJgzseuazs sol?Pnl {9lqp sos9Jr{9 s9 iozo{zse
rdtuzo>1r9q V ,eJuJzsIaJ {rlzotl rylqgűuíBu sotBJrIeJ rl9uzs€t{ zoqgo9J
-lzsrunupe'sotugz s u9lelnJar ?uu?E s9 q€ilnx .rorppwÁ61,rlrrror;uop ír1
-nl ladarazs rsgIIB^ u?gJosg)sla 1aularapd9 z3 :1?lzeêu 1euloruolduar
urgpPo;azss9 19zs?J ouro.(ulpr 1a,(u9ulr;d9 sugzodtur ze >1azs939l zy
IYWo,IdIÎaI xnun
,{nlgleq 8au (1nssg1
1unrtqpnr luapunü rtu s 'rraralndg sll9luaunu
-otrr ]nJn lgJqqal3zo{ 8eu 1níp8sa^ ueg119za{reô{ V ,{€lzeuJIqIE
rqosgp1o8au lrazs9rld9 su9zodtur 'uBIlBlúqIr}tuI}IeJ urqlJo}ple 'solugzrrg1
ue8r urqlrun ,{un1l9zs J9uI u?qlclqq9Jo1 € IgJ9s9§IaJ rzfulp1o1 gzal
-P3{ lall}lel Y ,r,rio,t araz-ro1,(19ruazs 9)uualsl Euu€ul Eüu?E 31u '19rrar
-un{al 1au9.§aqle1 uy '1au9uats89 zu loqBIInN uaq{alqqgs9)i V ,{€urtq
-pöIrJ sr 19qla39squ9ln{ (TBI8g1oat 8apasa) ra891oapl 1a,(1aue ({cul€l
-nu rt1o89stgíes rtazsgryd9 rug,{Ea €uu€E 9rpalza.,(1aqla u9dazo1 lotlloJ
g:aqlqlrlll E afi3III 'q"ilnx '*or,{ nt8n(u |peJza^?,n1 y ,rgfuu ry 3rr9u
19gs9lndalar o§e Io^91 8aprepa.ra 19rs9u,(3e 'r9>1 ua9raqell3J soJy^ V
,loq?ilnx s9 l9uutg :>1vu992eu rrol€qpuotu
loruodzo1 IS9IIB^ s9 slT9luoue.lac sa,(19ruüer 19{ Lüau€q 'l8a tuau l8oq
(IzoJ]l}l ,>1ouodosc r,lurn{rule saÁa,r
r9raJ?tr^l - glaôu rs9paí-rarrr1 r -
3pr 1alze{J9 191a; araPezs uepunü lalexlezgy r '11orr ríruodzo1glzsole
se -oIaLüJel 39sr9r B urqgl€^ - uaglala;3au 13u9s9zela191leJ los9pnl
€ - {nJn e;.1^,uepvzqtzsu 8rppapulur aíu9lur {eu9s9p3{e^9u lln^plpueJ
s9pdalar y ,r,ry8gsÁEúu
saJazsl9{ lrun lpaJze^? ,Î 3 Ia 3u9 u€q-ool
,zs ,I1€s3 sI BuI9u llo1 89srgzsgsc t
Ja; lI3I9 uel9uJolrrlraző9u g'7 uezs
-ZsoPuI[ü" űeqPezqzs,A ,a ,I ze u?qlY ,ual9uolrylazr{Bgu 9'9 gttqpuoul
,r1ol tíruodzg{soJ9^ ps9peharry őtu ue1
1ausa.{19rup1al e eu?|e aialnJal
-la,(Ba
pe ]ze B {nJn inazary1 lu9l9llyllipa,(8a uaq89sr?r n3l3{1az
^?,A]
-9{ E - ueqgJo1 e8etlt v'uaqgruau e8rass e ,{8oq 'ualar39sr9{ u?q
- lrun
-uoze ueqg11oulq {or€pr ga9Paul y ,8qgzolreuor', r:rcídeuzo{r9l{ so;9^
€ a;s9za{Iepual ||9 oIJ9IIuoJuI seêl uasg,leqel3aru ll?nüe uaddg ,1?1181
-n1 egm'u? luz s u9l n rc Áug npv rcul n
Jallar{rrtu'{9{r(un1 9reqf ruaun1
-"plg| u9s9lndalat I999r -ro1-1run zy ,{Eruc}ppq ruas e-rrrurol,u 1a,(1
-eg Is9zalleuer lgl€rnl B 'sgugll}{ ua3t rurr s 1alapa,(3au9{q eJurzslaJ
y3IaT NÁ,IoCN!LA9 89
MrzopotÁtrln 69
korábbi építményekl<lzárő|agosan kultikus jellegét. Az eannai körzetben

feltárt létesítményekalaprajzuk, tájolásuk, alapterületük, az építésitech-
nikák tekintetében korántsem egyöntetűek. Rendeltetése szerint egylk-
másik épület kOzösségi összejövetelek, lakomák színhelye lehetett, míg
máshol a település kincseit őriztéka falak, némelyik házban dtusokat és
szertartásokat végeztek, a közösség,,döntéshozó testülete" feltehetőleg
szintén másik épületben tevékenykedett.,,Anu zikkt:ratja", pontosabban
az ekként definiált nyugati domb a VI. eridui településréteggel, illetve a
későbbi sumer templomokkal mutat bizonyos ana|őglát; feltevéseink
szerint a toronytemplom nagyobb valószínűséggel tekinthető ,,szent haj-
léknak", mint a számtalanépülettípust demonstráló eannai terület.
Az ismeretlen rendeltet ésű építészetiformák elemzésekor bizonyos
mértékigaz épilet térbeli elosztása lehet segítségünkre. Már első pillan-
tásra is feltűnik a monumentális uruki lércsítményekkonnyű átjárhatő-
sága: az épületeket több oldalrólbejárattal tagolták. Az eryszerű megko-
zelíthetőség az uruki társadalom kozosségi és egalitárius szemléletének
építészetiekvivalense lehet, miként az akorai görög középületek eseté-
ben is megfigyelhető.
A külső-belső falfeltiletek mozaikmotívumokkal való üszítése kö-
vetkeztében alig lehetett ktilonbség a kinti és benti falburkolat kozott. A
szövött motívumokat imitáló geometrikus ornamendka - falra akasztott
szőttesek hatását keltve - bensőséges környezetet teremthetett az épület
belsejében és azon kívtil tartózkodók számára egyaránt. A falfeltilet fi-
nom kimunkáltsága azonban szöges ellentétben áll.az építészetimonu-
mentalitással.28 charvát a mozaikdíszítésta társadalom sokrétű voltával
hozza összefüggésbe;,,az egységes kozosségi viselkedési mintákat"29
szimbolizálő rendszerben az eyes mozaikdarabok egy nagyobb egység
30
alkotóelemeiként funkcionáltak.
Talán éppen a nyugati építészetibeidegződésből fakadóan - az épít-
ményeket mint onálló, ktilon bejáratű egységeket szemléljtik -, nem
szóltunk az épületeken belül, azok között és kortil kialakított terekről,
holott semmi esetre sem szabad megfeledkeznünk ezek jelentőségéről. A
híres Oszlopcsarnok harminc méter széles pillérsora egy hosszú, négy-
s zö gletű, pilas zteroszlopokkal díszített udvarba torkollt. Nem valós zínű,
hogy a szépen megmunkált épületfront pusztán az esztétikus ktilső meg-

jelenés szerepét töltötte be.31 Vélhetően a tér közOsségi rendezvények
mutatós hátteréül is szolgált. A ciszternákka| és vízvezetékekkel ellátott
belső udvarokra minden bizonnyal növényeket telepítettek, s azokat
kertként használták.32 Az építményekméretein nagyságukban túlmuta-
]oJu,r,ladauunÉ9ssozor1'ís,öLl;,"i,;fllr;!ÍT,ffi T,f í,H,,fi 3
-pulü {?tl9uol3{unJ sI lu9lulru lueJ t'sgzol9tltl'nualapa{s3le{ 1aralndg
rurpíeq y 19p 39snazala19{ Isglotu9zsla soug,rp,(u ? .<1ll}salu3lü.. Luau
ueguoza 39sepze3 r{iln 9fu93l ls9zJr|ualle sgro9JlzsruruIpe ,!ouro1 .rloz
-efu yqg >19tuo,(ur9scad y ,rrgrle ryuu]q sII9nlIJ ues9ue ulo1t3.ro;-a;aso
-nsg qaÁugzeêl ll§lla 8gssougrrplu E u3g9les3 {€ tIJlBp?sJ9l ltgpgza^Jezs
ylJIvJe|I9 sa8alrapzer1 e őoq '>19!rynzsnllt. uegurllpl
,nol[ez rl9z9{ {os9JJoJ rrr;g.r8ourg
{31e;a{ sn{wqoJnq 'sosgueuazs eszql uepuíw {os91?l
-tní ruagrazsellJJal r .(8oq'gdaPaur uau'ttop9|9Jlu33uo1 r-lgs9r;1o/uoq
-eI uIalepe{seJe{eJesJ ? s9 sglzsola zv N?>I7I - ru9lríruodzo>1tBgsepze?
1alelnJel gqal qq?Io^9l e s? e::ouglodozari19o - a39s.,(ua1?ê1 {run
őoq 'rlnípt8o;1a uagrluuawv ,lt^Jr€urJoJu:. sl. eJ9urqzs tuezs utll€l€^?
ze >1allatll'talarapd9 rlaula 19geíl9c rla39sr(ua{9^4 r{ouprr,uq analp 'r8
-?stpzeB € uerlaÍl9ruazs IS9II€^ 'sl9nlu ,?qtu9zs
lu9ul€ q loJos I9r V {u9tl
-laqe^ lelelnd9 r89ssozo1 'srtsoJ?l 'sTIguoIJ{unJTrInw gpe ruor{rro
{eü
-39slua19,r.a l gtat4zaB9l uoppq€zs pII9u >Iol9IJo{ nazs9tld9'uele::r:lgzs
'lopgurlalgpuazs nazs?ud9 plrun zB auella{ {unuzetuailaí uaprrr.g._r eg
,
1.lz] 9 Dlolg1u az s 3 9s 9r al{lur{ar 19 ze'sgttlvt
-uelunuotu e '89sttolr,{u e sr ueqlrríuo.1 39tu - §9dd9 uales9pdelel glse
qq€Io^9l l9tp|;e26 u - rctalnd9zg{ BJ9-{run zy ,1vtlvÁuozslr8oí IuJIBIBI{
{olúzsJo{ ItüI3u?u91 lqqgs9{ 8 uequezs r9E9stpso3oír91 rrlnrn wopl€t{
rtrlnqod,{Ben 8o( }uIEJn sarepg;g eI9JIuu9q 1zalaí9p:913aul
1aÁu9tup:
-91 V ,{os9lo{prlul pazsgtldg naryd99í9 pplosgr;lr.r rcl891ouqcar
pítu
'rloquo.1a1 euo>yÁB t 1|zJ9 lrcuo.Áu 1au9ía;arrar u€Il€lpt{p€J9J 1tzsJo{
-{run las9{ V ,lalpgrtua;al IIBIE Bs9ler{ .lazs.(u9r1 rlelu9turlsar91 saíu
-98relunur 'rploÁuoq e ,{3otl's9tualaín1 r ryz8urq u€sn{IuTo uasg)leqel
-8au s 'rcsgrolp 1rugíg>1unu 39ssozo:1 e 1a,{u9ut;d? sll9luawnuoru
y ,r,es9s9zole8aur {as9nleJgr tllpllnpw 89sualr9r t ry uaí
^rr{rursap
-Iazse re{gpuaat sal,ug8le{untu s9 -gpl eJeaI7zs 1a8arugt ÁBvu e l8oq .at
-azalar{Bt, uBIrBlBIIlBrI^ T|a gréza^ po{uaPuluJ B uezsn{ 1alalapd9(91e1)
ttotilu 9II9 ueql9luala sa3ozs lcpp9ulal9 t9lusd e ru1o,r rrarld9
tuo[BpúsJ9r ltelezel^ yry 1qqJJeEt1o 't19lluaJeJ}Tp ruuazs 8ue.r ,(3E "q8IIE
,
\í9 ueqqwv8lozs 1o1ao r39s s ozor1 1e Áuuoz
-Ig uapulw ryrylqtll:o1sa8alrepza1 v3euu e s9zepueJla nazsgt5d9 DIrun zV
,ry
{e11o1r{?I3 Lu3u {o§o{el DIrun zB lzsou3tlJ3l 'utrpn ugz 91e18o1eqyB
-tru t9r19lu:9{ s9 rouoldurat e 'ga:aalla( sJ{oJo{ Iqqgsill y .1ar|lzs9{
}ulJazs eí9rcdacuor1 39sgteqturrleu9 fuuo{ s9 8gsriorríu c plln8gsgrtq
-ryhg pvquzs {elalnd9 zv 1n3eu luItIJEp^ .{aJer uolp|?Fry ussol€pnr .9t
yclaf NÁ]ooN:LKc 0l
MEzopotÁutn 71
40 méter
120 láb
-t!vÁu uolz9^pn ÁBul eltzso rsgply 'uagllatuslTe }ple glesrlr rorsgred y .za1
-ar9lleJ ra>la89squolnl qaqde;azs ap 'ríagsnrg§ sI tueu eq ralasr,rírq s9 rez
-gqnJ gr?qe zy ,1nhtqpnl ruaN ir?püo^J9l€I{ el9Jltuues |9|eí sr urau a,(3
-sZ3uIP9u e lryvt,(tu.,r. 'eupporrg (wutu1) 89suarsr ze euue| l3lnJal lIoJ
-91€qInJ9{ e uoíe6 :yzaÁ1gBazs rla8arolpgu l919!Eq 1au9l1aq9rí9r,§ rug
ze'eqlos {9rzapueJ la^9sarla{ 'ursopuo8 1nJ9 zu uoJostuíl^Jlotu 9sla;3a1
y ,uag9{apJ9 sozo{ uapal8a '1eupuo,r rrnőa pu€Ir9qru s9 uozstd
I9J
-ox ,IesF tues 1nlÉ3e rclazqqnJ 9|p3ns uasa8alrasa rales9J9rla qag3ue:
3^1e[I '-uor(8un ]elreqal lg,ê^lzs9J íu9uasa sorereÎll ua.(purpr, rlrr1
--r9; gl1adrc ralar(u9pa alar 1aíuu9urar'glparlualalzatü I9qI9J srl9nru V
,
9MIl9| Igr rro{EJelel I3II3I9't9>1 rulureprr'a{e;
elrq.(3a 'Áugsgqőe 'so1 ,{Ba'ezgl r91 '1alu9pa r.rol9í rr9zo{ :pÁBlgt
al.eJugln] V ,ueq9ze{ v uet vÁBsul glarza{?Fue €Jtunl9qlülzs NE ze ÁBa
§ITpos
,{l1üo ?Jlnl9q e u9ze| qnítq
1n{ÉT '1aulasn 19lu162s ,}zssot{
-uBeul,J"Il tprt u9r9q so{ saleuuel \oz7rq9 u939u {EIE Igu y
rr.9raqarr
-§ 19í 8elÁuozsr,r lp?J?tü elalzs9J l9a >pugQÁu>lozs ,tzssoq s9 rq91 ry,{Sa
.19r
{€sJ {auryú 'uagruazs II9 I€{{BIE gtvlozíes lropgsoule .(3a tuutu1
-cqrq 1a8arg{pyu rrar;ualaí8aur ru9lad9l1aí 89suatsl z? rreIIatII - ouuel
-sI €uu€ul ua9}3I{I9^ - lep lgu V ,píáJ 9p ateluod9{ tgí:q (rlotua
llsgtu
rqse3eu rgí;q qqoí - {?uut)souozt ru919,u ru9lq9,€a lpIB - {?F sar(uad
-91 V ,rzg{ruezs 1y p,rg.rn8r; glesl^ 1J{9z91I9 ,l;azsrsgpd .91uo 8ploq
,(3a r4r '1rp9zepuo,r.l91]sIBIpaJ u?p9qru ua{al9paJot y .uad9
l?rp?JBuI
y .{Eulnuo^
{a{?peJol uednsc |gqgzs?l tttqe ua;ad ezq^ {EIF9J 9|adrc
i,(u9pa a19;ruepl l8s^ r9s3unl 'ualalzatu 'tlyrrro.1oq r:zsrdo1 u?q^9s 9^?I
e1l9I9J y ,1?uzo{€1l9^
{os9lozglqga>lla{ s9 -so{ llgl_o.J {9ullúdr.,{ortp s9
.191rel!zs
Tauazszs9|e{ ? :IRugIn{ eJzs?I r91 Josun^llotu 9)Ze{re^9{ V
-]p IaHpIIeuo^ sotIJBIInq gl€zrlogtulzs laz|^ r rapaÁau 9sp8a1 V
]Ip9I
-o?et eslgs selurzsz)^ 913s?^ LIJouIJ §9u eftlttuetueuJo ez9^ y .ezeûJol
-1s9q€I€ rrel 9s seJIL{
gq9s91 8 9Iá l1nJel Igqs9InpJoJI a1 ÁBeu uas graqePary
Yzg^!e\re^Y
,r,atzalaí r9íu9t1
1au9s9zallaqle 9Iú^ ueglalld9 uqz'leu?3?suaparaq.r9jtizzor4 1o{9zo1
-:rr rlnscaq83u € urgl?ûytyÁu est]gzstgzs TTnIaq uerepdg ze s 'esezouJ
-rqleJ 1eÁBryt rl9r, {euse{1u9 sostÁta zV
sc.eg 1r9ll9l rgIJ{unJ
.{u9tutlsar91 u9l1eJ e l8oqturur 'urqqoí t;'/liozrq ulas lIIu a89sualauazs
'tl9J{os
-pual trIgIEsJ - ,gls 1al9pa-rord9.rasc '19soagascasc 9;dt '1oíu9,rpt:ture1
-IB'{ougzs.razs',.1o19pu9{e pppe8o;..'rlgtuolur9scad 5í9lq9l \9lJzsaq
zoqsqíoln9zs - {a{?Füa tÁ3s9l lros9r{ Inzg{ lo{9pelulolepd9 zV
x)Igf NÁTooNaê) Zl
MrzopotÁtrlIn 73
jakarját a tele kosárral közelítő személy felé. Amennyiben valóban vallási

szertartás eseményei elevenednek fel előttünk, 6gy láthatjuk, hogy maga
az istenség is részesült avi|ágijavakból. Az adományozott termék a fold
termésekéntmagában hordozza a gazdaság alapját képező víz rendkívüli
jelentőségét. Egyszerűség, céltudatosság árad a képsorok időtlenségbe
merült, méltóságteljes, békésjeleneteiből.
A váza dombormin tázatának tárolóedényei, kosarai az aryagtáblákon
ábrázolt tálakkal azonos ktilleműek, formájuk megegyezik az uruki cse-
réphulladék-halom között fellelt toredékek egykor ép darabjaival. Álta-
luk kézzelfogható kozelségbe kerül Uruk hajdani civilizáciőja: felíedez-
hetjük jólétének gazdasági forrásait, a gondos elosztás rendszerének hi-
bátlan múködését.Egy rendezett, jól szervezett társada|om képe bonta-
kozik ki előttünk, amely e|szántan néz szembe a kollektív lét diktálta ki-
hívásokkal; az elosztás rituális aspektusait élvező urbanizálődott közös-
ség víziőja tárul elénk.38
ÉpírÉ.szpt
Uruk építészetevélhetően az alabástromvázán megjelenített rituális ese-
ményekhez idomult, ugyanakkor egy tradíciő, hagyomány helyhez kö-
töttségét is megváltoztatta, ezze| támogaw4 ápolva a közösség összetar-
tozását. Mindamellett, hogy otthont adott a gazdaságilag létfontosságú
cserekereskedelemnek, a közösségek kozti együttműködés és egyetértés
egalitárius és,urbanizációs" vonásait élénkítette.
A monumentális építészetiformákba ölt energia meghozta gyümöl-
csét: a kollektív íáradozás és felelősség hozzájárult a kulturális öntudat
megszilárdításához. A gigászi építményeklenyűgöző látványukkal a jő|é-
tet, a szakértelem és a közös erőf,eszítés érdemeit hirdették. A kivételes
események helyszínéiilszo|gálő létesítményekönálló funkciójukon túl
messze s távol a kulturális ideológia hírmondói voltak. Tekintsiik bár
Eszak-Szíria vagy lrántávoli falvait gyarmarielőretolt állásoknak vagy a
globális vá,J|alkozői kultúra megnyilvánulásainak, az építészetelősegítette
Uruk társadalmi onfelfo gásánakközvetítését, sőt talán lemásolását is.39
§üarka Eanna és Kullab szentélykörzeteinek periodikus lerombolása
mindenképpen szót érdemel. A létesítményekszándékos romba döntése
mögött a már f,ennálló rendszerrel, hagyományokkal szemben érzett el-
utasító magatartást sejthetnénk. A rombolás szewezettsége, valamint a
korábbi használati tárgyak tudatos felhalmozása igazolja, hogy a pusztí-
traur 19,(1o1 g|r|vzs ra89stl,uuatuzi^ qqasaâ{ ugtuo,(u {os9zolp^ snllr
-€tufi e' 9117Ápq es9êllal uasslN uaqr,(uuotuy,lulnsagtuazs ualarlu9r1
rlo^ F)plos9^Jqr{ uelieJeuJsl u€qq9Jo1 ,.rga8alla; sglJ9zTutqJn" zeugÁuo>1
-v pe;ze^?,^J y ,91u >19hzse,u9 qá1s1uyzs9lr^ {úugsgzalJJv11Ip gJe rcu
-or3{ E u9luízs 19rzssa,t1;,(u '>1aíalÁugaoznq lIeIIaJ ueqlű9zs d9zs ueq>lez
-9v9l ItuIIB3 zy,ro1o,{Pol ll7zJg löI{oloq'Ie^1szpugI'rrarpazsíu91
e]pr?l 'uze1 rrgzgrg]BJl€g {unlpq191 euo>p,{B In9pl?d ua]elaplaJ
gruol,ut9scad qaqc-ro:1? :r1}zs lo{EzsglJa nzÁpq 93uo.1.1o; 'tlnzsa; B'{aq
-Ja1 gpgzoloJ ,?qgsoJg^
y 1iln 1alze{J9 ucglugzs qqol8eu ar,{8a 1or
-rodosc 9u9^r{ rud9lr,rr uI313Je{ 1a89ssozolsr{ srl9uolclpen E',,B?slzsef
-rd" 9r141auetu tqsoJ9^ ? I9I3 lgpuear sa>l9ría-rat 8gsepze8gzalu ol}sol
-zlq ls9lelil?8atu e :larrgu arőa raq.rar 1a3ai9.r 9I3^rltuPI9.J e 8apríapr.(8e
p,rgsgpodr.relB 39ssolt1 t'1a,r9s9pa1 zsaínl s9lndaler 11op9l9zlu?g ]1 zy
}IYZSuox-xnun IlISgx
Vsy,IIVÁNVH VurlJ,Iny Iynun ZV
,{€1P€JBtü
rc?gstg{es uEl€l?ql?ll,r g|Jqzluaq:n z? {os9puourualle s9 1orerue,(1o; s9
-IJ9nl{nIJ E ,rzuralleí a89sgríaplÁa sgrlrzsnd B s9 sgzotüFl{IeJ ? 'rsúIlpuag
-tuezs {es9^1eJ9r sgqqz:ívnveJ ? s9 1e{9u9 snu9rqt8e zu'vílzsesluo>1
1o,(ugruolErq s9 9IJ9ô uul zv :ug8tur ezzop
rcq r9í9rcuap.a,rqul? r|sl3q 9IJ
,IeJ (uelerl?r
-qzlJl.^í.) e atazsgrydv 1run 1tlzotupq r>pÁBryt rdruzolr9q
-J9 s? se{91J9 'ral9uo,(ur9scad 'w>plqgűe,{Be \quzsuq u€qq9Jo{ uaqlel
-alnd9 rpaí.larr1 e :nozolv^ tuas rtilules uaq93a,(u91l8oq '1n(reqpuowle
uaq989ssazssg'ltalatlatua plposgr;íg nazsgt,ldg Ja,rglsp1 ín'utqgu.ro;
llnsopgtu 8apur9u a8at9.r gze{leôl 1alelnd9 sll9luaünuouJ B Et{oN
,I€^gl|unw u9í uau s9zo1l9^ ItuIBp
9ryd99!!, ze na,{Ba
-rsrgl 'sala;etüsT,lunü s !uaq9s91.(u?zaê| 1a89síua19,rar 9p1o89sl[nzseJ
s9 91o3utqazsso zv 1arpalsalaí í8oq 'pI 1níraqrualaí p33oí :r989srlau;al
-e: 1au98er?J gleze^ ryrn th;r(uozlq sgloqtuoJ sos9lJ€uazs 91íez noz
-91{eleJa{ sIT9nlIJ y ,rygrcq8o;IeJ sI lu9{I9tuJoJ 119119 rarsar repza1 ír.r
l(8a'lu9>1asru pírqq al9gr 1a,(u9Îeue qqe{, zy ,1trpose8ttu 1l9I9J lt{9p
-€ruo lrttrr uqze|e lulJazs ozs {313I4d9 í9zv'talÁryl uolrJoq eqe{9lua
ze 'en|!vJ ? z€tüIEquIoJ V ,€llgupl r939s9rraqa1 1eu9í9rclaío:d glugt-lgt
€qllrrtu 1alu9u19 4rt8au 8 uegl3l{alleJ s9loquoJ slT9nlp t |tala.lagua
ze el|o§eô{ezsso s9r;d99l,r9í s9z9{ gpugqr.(u3erü IB^9tuI?]F {es9z
-alr;d9 zV ,l1 Ellot|9^ rep8ueq ruI?pBJJoJ ualralaqzelal uasru9Jo1 1s9r
xf,Iilf NÁ,IooN![/§c yl
MrzoporÁirlIa 75
egyre több ember kényszerült megélhetéséta városban keresni. hz é|én-

külő,,bevándorlási tendencia" azonban fokozatosan ellehetetlenítette a
város életét.Az Uruk IV Eanna-réteg elfOldelése, Kullab végső beteme-
tése talán éppen a feszült társadalmi hangulatot volt hivatott oldani
szebb, űj javőt, fellendtilést ígérve.
Eanna és Kullab lerombolása az ókoÁ történelem talán legfejlődőké-
pesebb korszakának zárőakkordját, nem pedig Uruk pusztulását yaw a
városi létforma v égór áit j elentette. Noha ré gészetile g sze génye s korszak-
ról van szó, a települes fejlOdese a Dzsemdet Naszr és az azt követő ko-
rai dinasztikus korokban (aTíL évezred első fele) sem torpant meg. Leg-
nagyobb kiterjedését, legmagasabb lélekszámát tulajdonképpen a III. év-
ezred korai szakaszában érte el, A korszak jelentős építészetivállalkozása
a várost kortilolelő fal kivitelezése volt. A későbbi hagyományok Gilga-
mesnek, Uruk hajdani uralkodójának tulajdonitjáka gigászi építkezést.A
király ekként invitálj a a láto gatőt a c sodás építmény nre gtekinté s ére :
Nézd csak, vajon e falak nem oly (egyenesek)-e, mint (az építész)zsi-
nege, vedd jól szemüryre... falak ezek,
Melyeknek nincs párja e foldon
(.,.)
IJágj fe| a f.a|ra, járd kcirtil, vizsgáld meg az alapokat, alaposan ftirkészd
végig a tég|aépítményt.Valóban égetett téglából rakták az alapokat,
melynek terveit maga a Hét Bölcs hozta világra?ao
A várost kozel kilenc kilométer hosszúságú földsánccal erődítették meg:

a védmű nem csupán a városmagot fogta közre, hanem a külvárosi ne-
gyedeket, a benépesítetlen területeket, a kertségeket, valamint feltehető-
leg a legelőket szintén védelmezte. A íil alapját égetett téglából emelték.
A hét méter magasságot meghaladó fal kapuinak oltalmául kiszögellő
tornyokat építettek.al Gilgames mesébe illő kalandjai ellenére hiába só-
várgott az öröklét után. Azáltd,vált halhatatlanná, hogy jelentős mérték-
ben hozzájá:rult városa felemelkedéséhez, előse gítve annak le gfontosabb
kulturilis találmánya, az írás kialakulását.
Kutasd fel a rézfedelő ládát, nyisd fel bronzreteszét, hadd táruljon fel a
titok, emeld ki alazűrkő táblát, s ismerd meg a gyötrelmes utat bejárt
hős, Gilgames történetét.a2
-?rrJ I1IQ 1yÍ4uv 1uozssr.(uetr{ € €uutul uaqrlala\r9 ILüI3JaZS sa.(8g ,191101
-lsouozv 1e339srrsar r 'pssgtrpnxezs e tquuaul u€ggJo{ BllzseuIp ,III IJn
,{911o1ple11e (1asz.to1
zV lrr;lzgll IS9II€^ 1ouodoscd9u 9z9qu9ll}{ u uag|
-e.tug,rlúu ry(lele gutrl]nqlal u3g{elgqgs9{ y ,rTelüe €J€snu9)Jl 9polpJn
z€ rlgputltli llel^}zs rlt ',.ou.l1ttlesJ" sn{Io;er{ B euueul luuazs >1a8a,rozs
gze|JlJqzs lgq9íapl peJze^? ,III 8 s9 lqq9Jo{ e |zsgtx eqgÁlguotl rllul E
elapaJe 1au9lu91 9)uuelsl zV ,gll3qlalleJ sI rr9z9{ IsJoslun^}loul ezq^|Jlol
-1s9q?F uautua lueJ E rz9{ {eqq91 'uaq8a,rgzs snlr;r.r8ol1rd ueletulgzs
unI9quJIZs g ,T?Lvzl:logtulzs 1a33ar9:1p9u r,tlBuoJ 1J?^€sJ '9polzsed
-?{ 9IeJIaJ ry!ryy sgls1'>1glzamu 1eluopqvg u ,{Boqe,(Be.l 'euutu1
,ailelr{gJ98eLü zsolrtü
s9 {eu9 Is9II€^ 'zsnuturq sotu€zs 9?9s:ru9ÁBa sEIJJBI{ {aurry 'rgsorg,r 1run
,ueqg]€9lorrtu
1gzzg,{Btt uesozol laôuualsl§a PFplB-Jeuns t ,(u91
ruatsl ualla.(8? zv ulev ap 'ttuodzo1 uy 'rlnípnt tuv ,rgrsl1uarsl IBJ9J 11ol
-rll9ezsso P1I9 r9Jrlau9ug} uo19 er.txgtodozayy 8aur ehúu ettau o zB'es
-ugluazalda.I pual sqgqc-rturrd t uy '89suatsr rruodzo1 11o1I9DIDí ,,ryuq[
-,tt 1aualsr" zV ,119p9rl.r9 ruroldualsnue.rrd 91r,r.(u aq89 uV llglp.J íIeuI
({eu9ualsl 89 ze
'Frplrun rcl391orrru rlaruazsleJ {BuuV wtnll ryű9pue
'ryuprr í3r.r 3Jo{s9p;91 l1o1€ll^ l?{os uoppesJq! l|7zl|vlluaf, ? 'sgt;Áugsl
rruodzo1 y ,IeJ
1n1loz9^ vt;u9u91 lJolsg) {run ueq{enzaía1 9z9p zy
YsO)IVA VNNVNI'ynun
,rsgpug,rlúu8au qaqt ro1 s9p
-gpep;? IIu9JI ((elep3Ja" 1aure,(u9íIJp9zd?4 sII9JnrIn{ s9leuraÁu9uIz?lul
Jo1 9Pa1I319i uag939ssad9lra19 eÍEcgzqlt^:n ryíus t,l3u9u91 lloltlnlueg
qqalu3J y ,LzJg rpua8a1 uuJqzs d9zs t9uleu?ugl 'I3deJazs uaqsgzÁBaí
-IaJ 4zss? s9 IuoITq€q 'Jaulns sotüEzs eêu {run ,euu3l gl€ql9ruawnlop
ugurolu etrrleu9ugr s9pdalar uapa,(8a uaza ueqg[9l€^ eJ9uaIIe 1otgssoíu
-7q nezs939l gplrugqr.(u € etuleu9ug t erulgtodozery,sI uaq9íapl ulopJn
-rprqna1ezs e 39tu 'ueqgsolgn rlru11 troz89J|.^ Ilenezeía;r{ r,{ugulop
-w *zsg3elJlsc 3 :rr9p9)(a1 9,1tuodz9{ ls91?1{o 'rrulaparlsa.lal soluoJ BJ
-íl uaírpl pelza^? ,Ize so]g^ V ,uolu9zs 19fua ru9lle191{eq ruezs gqo,(8
-tu3a1 Byzsso zt trruoldrual nuv s9 (-lgrs1) €uurul 'tla,{9ruaz5 ,tlezal
-91 8rylos uo,(8eu 39u ap 'uer{Bn nelu zsrBg uap?s3uaJezs 1oq 's9scua-lazs
,úugull9pt.gJ l?{
Ioq lrun 9l1aql9{ zaqs9pdalar ? luilu 'ry ITauJa 1sg4
zu s9 lelazs9rld9 lso_rga s{yluarunuotu ? €zsouru qqasgrualaí8al lrun
x)Iaf NÁ,IooN!t/§.c 9l
MrzopotÁuta 77
gára, aki a test szépségénekmámorában forró ölelésre csábítja Vőlegé-

nyét.
Sulgi uri uralked,5{ (2094-2047), mint az istennő mitikus hitvesét
szenvedélyes szeretői k\pességeiért dicsőítették; kettejtik szerelmi vi-
szonya számos történet igerincét adja.a3 Inannát a Mennyek Királynője,
az égbolt űrnője címekkel illették, jelképe pedig a hajnalban és szürkü-
letben ery ar ánt me gjelenő Vénus z bolygó lett. Nyu gh atat7an hataloméh-
sége sok mítosz központi témája; az egyik elbeszélésszerint magát Enki
istenatyát is becsapta, hogy megszerczze a ME-sorstáblákat.aa Befolyását
a holtak birodalmára is szerette volna kiterjeszteni, a sumer és akkád mí-
tosz szerint leszá|lt a fold alatti világba, melynek királynője nővére,
Ereskigal volt. Inanna tudatában volt a reá leselkedő veszélyeknek, ezért
meghagyta követének, mi a teendő, ha nem térne vissza az alvilágból.
A ,Jissza hem térés"országa Hét Kapujának mindegyikén áthaladva le-
vetette ruháit, s meztelenül, védtelenül került nővére elé. A kialakuló
küzdelemben Inanna elvesztette életét.
Inanna hiányát az élőkvilágáből képszerűen ábrázolja a történet ba-
biloni változata:
Bika nem hágott tehenet, a hím nem termékenyítettemeg a nőstényt,

Egyetlen férfi sem nemzett gyermeket,
Az ifjak ágyukban édes álmukat aludták, a leányok barátnőikkel hál-
tak,a5
A szerelmi vágyakozás megszűnésével veszélybe sodródott az élet f.o|y-

tonossága, ezért a bolcs Eni (Ea) azontörte a fejét, miként tudná Inannát
életre kelteni. Követeinek sikerült bejutni az abilágba; Ereskigaltól elkér-
ték az istennő holttestét, mald az Elet Vizével életet leheltek a halottba.
Inanna azonban addig nem hagyhatja el a fold alatti világot, míg a holtak
birodalma törvényeinek megfelelően egy ,,helyettest" nem hagy maga
után. A kapuknál magára öltötte ruháit s ékszereit, majd leszállt a földre,
ahol hitvesét, Dumuzit nem mély gyászba borulva, hanem al<trályt trő-
non ülve látta viszont, Ekkor Inanna az alvilág démonait uszítja Dumuzi
istenre.
Jó néhány korabeli szöveg is megemlékezik az Inanna-kultuszról és
ünnepnapokról, a hold hízása-íogyása, a Vénusz bolygó felbukkanása és
eltűnése szintén kivételes örömünnepnek számított. Az istennő rituális
,,kiszolgálós zemé|yzete" biszexuális, homo szexuális egyénekből tevődött
össze, akiknek létszámát tovább a patriarchális házasság
,lI9uI{
ls9lrl?luatü gJazs Ív uegtuezs Fss93 oJIeJ
sl19nxazs so,(u9uo,(3tq e .{etu 'soJg,r a r1o,r eí98uo sgllÁuglt ttuodzo-rt e
'.lazspua;pleqq V,rl9uol3{unJ ru9ltíruodzg{ tuorpoJ|9 9pa{sa-ra{ §a
sr u9íapl pe:za^g,Î 3 J9tu 8algragarle; >1u61 'e!,(ut9ll!zs {osoJ?^ y
-r
r ín q pr-l1; opuoa .s a3 a s d9zs,.,
'"fJ'il
XXl§Jff
1o,.,r,-,o',ii"Ólif
'8atu 19ilal3u9 19soJ9^ 1all9dauup ze ueguozu l91l9l rcruglodozeur
e 'a>lzsgl sJlgrye rlalsáJ € uoIIqEg luTJazs ?qqlg Jag9I{ V ,úIoJ u3q{91
-J9uI uBIl9IJo{ uBqgl?^ IÜeleJ3zs P€gBzs llylcozss? I?zssnlln{ J9lsI-?uuBuI
ze l{Bot1 ',{u9r ;gqurg '1gxeídeuuepunu s9IB^ ?nuglodoza11 1unpnl
lasaê1 v;u'íet ueqg[glu1 ,{glJdeJuo{ BlslurtueJ rpto;1o luil,u?F^ '>1alaz
-9u ÁugvsaJe]-9plsz sor(ugruoőeq E {?uu?^ pss9l€q u?guoz€ a:939ssa1
-arlq {€u91€193szrt Btu?l y ,IeJ le^ ls9pJ9{ íIeIvtn9zs nl9et7íezs sa39suoz
-91 s9..9tcr;1l1so.rd luezs" 9.{o1utplrq urgglurgrodozeyü y TIIlelI9IuIezs
..rg39sso,(p,rs " nzÁlat4 e ryql ryl';J?J 9ir8nlu ueso,(ug8eru ueq{9{InJ9I9Il
'91da:azs uag,(u9urar19{ nua; e 'tr'ol,ylryzs {Busnr{€ paqezs 'uepelg{Jar
-saru s9ze{la;azs lrJln zy ,uttlozsíeq 19ú3ppurp{ sq9nxazs B1l9J tlgcln
qBIIny'uoíppr e;gu uúplsJ9t r|y?! so,(ue8rur e ,{Boq'?íryF IeJ luq{nq
ueg{9pzgpgs 'u€g19Î zy ,v^ryIuou ltüpp€sJyl gso?tzs 1a39ssozor1
IszJol € uagtuazs allaslrd9:1 rgsnrrladse sn{noJ3 19I IsoJ9^ ÉBuu€ul
ru9les9pug,tpíu8au sq9rrx
1a; 9req8o;
-azs selezs9llual iaula^rq ?uu€q urr'..s9líelcu9ls€q" t Epad tuau'ueq
-{nJn u9lru9sJoqurlq ll9pl as9z89irrry s9 esguo.(qe 1euTe^Jq gtuuálsl zV
,ezzgluÁB?aul la11les97Jr'r'Jazs
'ra{9 ue^ €qIBpH
Jolrlacue,€al ? )íIu9q 1nualrar€a1 'lsoJel B 8aur erlgzs gJa zsouog
tírír,rs1org relgp3lozs 9ría1 rocugrsel{ aJ?^pa{ ouuelsl zV
,19sr)PZnq
eJrp9:.ul lIe^)I{ J9lsI l8oq '19r19.1asc a;39sd9zs rgu relra,(u9.re I9lF9c
iI1,lr{osocugr'rer|}lJ so s9lJruazs ?'ryÍ}Iryl r9uu€a
lle4eltg >19{l9zs 19u s9 {€Ip9J
'19tgcuglqu 9zu11 11a[q1 3aru uol;peqezs J9lsI la{ry
'wg9§oJ9^ l9qfuzs'4ougztun1'rprpnrrrsold y
'urgg191írq luezs J9lsI s9 nuv'wqlnr6139yq
:Il3ll9lulezs terlor(uozsur rqrun Z3 p|zs?J 9ze{13^
-9] V TpolInJ9 19.1trp3uuq lpzseJ glpJn llos9lndalar qqoőeu enugtod
-oze1Î e.(u9uar191-BJJfl lp€Jsluuual I9qJo{ Iuoyq€q 9s9{ V ,r1o,,(uozssr
gpgBazs eqgrcry?lozs rlau9íguuersl tuele;azs ? IgIe {aFJa{ 1rlzs elgpzs
yclaT NÁ,IooN![/§c 8l
3. fejezet
Suruppak
Amikor Sir Villiam Loftus az 1850-es években nekivágott reménykeltő

mezopotámiai felfedezőűtjának, egy helyi emír Farát qánlotta a kutató
figyelmébe, ahonnan,,tengernyi" pecsét, hengerpecsét, faragott szob-
rocska fordult ki a fold mélyéből, Loftust azonban nem ragadták ma-
gukkal a felfedezések; újabb öwen esztendőnek kellett eltelnie, mire
Hermann Hilprecht ásatásba fogott a területen. Hilprecht felszínes kuta-
tásait követően a Német Orientalista Társaság egyik tagja, Robert
koldewey érkezett az ásatási terepre. Az egyébkéntBabilonb an áső
koldewey két régészetiévad idejére Farába költözött, A német régészek
két méter mély árkokat és gödröket vájtak: munkájuk nyomán tomerdek
pe c s étnyo mó, 84 0 b b lakóházak mar adv ány ai, val amint
agy agtábla, na gyo
sírok kerültek felszínre. A város sorsát túzvészpecsételte meg: a szörnyű
végzei a régészek szerencsecsillagának bizonyult, hiszen a leletek több-
sége, használati tárgyak, vályogfalak, agyagtáblák szinte teljes épségük-
ben konzerválódtak.
Az írásos emlékek birtokában sikerült a helyet azonosítani: Suruppak
ősi romjaira bukkantak a régészek;a sumer város valaha a Gilgames-
eposz hősének, utnapistimnek az otthona volt. Á feltételezett hatalmas
leletanyag ellenére Koldewey'1903-ban elhagyta a terepet. 1931-ben a
Pennsylvaniai Egyetem f.olytatta a munkálatokat, főleg a város legendás
múltja miatt. Az ásatás ok v ezetője azonban túlságosan emberpróbilónak
ítéltea körülményeket. Elkesedtette a rossz időjárás, az akadoző vízellá-
tás; a területet bodtó, a német régészek áf,tal hátrahagyott árkok, hulla-
dékhalmok sem hatottak tiűtően a tudósra. Jóllehet, még több pecsétet,
agyagtáblát, temetkezési helyet hozott felszínre, égetetttéglávalkirakott
falú üregeket tárt íel,Iáwányos felfedezésre nem került sor, monumentá-
lis építészetnyomaira nem bukkant. Egyetlen évszak elteltével az ásatá-
sok kimerültek, schmidt figyelme egyre inkább Irán felé összpontosult.
F ara azőta magára hagyott; I97 3 -banegy birminghami kutatónő, Harriet
.pl9rcgur.ro;ul sa39s9rq
1tup8lozs l9uoTla >1as9zÁBa\a1 sos94 9l9zs I9J
-9tul?prs;9r llopos€IsoJ9 n elulglodozary le^nu'sotelguzseq ugs cde1 ra191
,ta89sr;8as lu9{9J 1í9,(u
-tue sos9JJ 1rddn.rn5 snulluJel eJ?J y 9uo.(ur9sc
-ad s9 vlqgt$eÁBe lÁunza u91I3J v zatlgsvug8elu lau?rel9 soJg^ € ep 'rr1
_e,{1lgt llrl9uzs€q l§euzg\tgtl sal8a 'tre ídep lal4d9 ,(Ba-ÁBa el|g^]azuo1
,eírrrzolleuo^ €J
9[Wpn-ry3ato:rs9l1dalal gsleJ e se eseutzsnd zgl y
-9{€zsJo{ 3III Jol sn{nzs€ulp I?Jo{ € 1oulnll€^Jalu!9p;1 ze rua nzs9?9l y
yYZSuoy-V,uVc V
,1o{úZsJo]-?JBc 3 lnÍluryar lBu9lúzs
-Jol s9l1u3leí ualau9ug1 rerurgrodozaul e eJ9u3IIe {azepur6 ,rs?Indalal
gpalsalaí ua8rurau u?qlos9r;pgq 'u€ q {9:oq9l{ ? iIrJIua sI luau >1as9zÁ3aí
tuau 'utQr|9p
1aJ ÍIg:pl uo{ltu?Iel e'aÁlaqgl$zs {gllzs?ulp sglrualaí 1Io^ ,rr:1o,{ug,rpe.l
-ua8al rrnuglodozaiu lqqgs9{ r 1ada;azs tu3u eneu soJ9^ V
-erurap}d9 9prn a.r,{19ruezs 11e\99l urau 1azs939J B uazslT| ',(1aqőa1 rsg1
-Is^ gpe{Ieuar{ rlo^ ueu p,(uuozlq uepuTIIJ 1eddrun5 'l€sqglueuJnuotu
rrras I9JIo^91 le{?Itue yazsgtydg lp?J?LüuueJ lgg9JolÁuil soJ9^ y
u9ln as9s3
Z]BusyFlzsnd sa8ap9.r 1FPuI
-l9zs tuoppoJlq IJn zr s9l1dalar sgrualaí 39ur (snpguad 9urr 31-oooz
")
u?q]€zsgpr III Jn ze - :119:rwl€p €JJo}ple 13I3JsoJ9^ € - lulJezs e39s9u
-rl {alalal r !1erppo;a uesgJe 1a3al9-1 lgq9s91 y ,zs?^zr|l IuryíBq B ellal
-ualaí r9-ralls nzsa8gl IJo{íl zu |n9 'tgsgl9zal {BzsJo{ lual9u:ar g,,u91
-1aq 00I e au?|e alalnJel lropodtrel8 ueqtueln sn{Ilzs€luBJ BrysgpeÁu
-q Iu Jo{ snlllzs?ulp IBJo1 t s '1aus9p9rlía; rppur (ostz-ooot) u9í3pl
I Jo{ sn{Bzstulp IEJo1 v usolq^1tddrun5 :uei?pp r rp.radso.rd sorg.n ,(3a
s9 s9pdalar qqasg Á'uiyqqu u?qJo1-{run zy
,lp4leJ ü9{9pI^s9JJoJ ttI?íI
(u3g9^
-o!zr^ §9u'ugíued zsaryslnaze'uot |% rl9zo1 .lndd151 s9 {run
-ps rnugrodozanil9q ryddrun5 ,rs9lpdalar € eq 191reTsadguuaqpa;zang
,III e IEso1€I :IeJ 1I3I9 tapeIzeê uapaőa azssgpultu ar91 ,11o{
1rddn;ns
-BI 19 ua]ePe]zo^? 1Io^ LIJeu - uegJ9lle lgllrun - rzsils9tr^l 'u9113I{ 00I
? [e ar;9 8rp sr urq9lo139.ry, alelnJal '1au9s9paí-ral§ {run apa§au e ugd
-nsc 'ggasrq F}plos sI Jgzsglll ,zolp|iln gl€qryFos€t{ uau 1rddn.rn5
,gr89sgrrualaí gpellauar{ ueglaquozso{
{áu{319lua sos?Jl
ze, da:nt e'a;9ualla s?ryzseqgre ryÁ? noryplo!eJ9s9.J9\e! u;zs,(1aq V ,,e,(u
-9tupaJa 1olqy8szrr, ruetflal9s naz8gl1a uaqzo{gpl zv l|Jíule|v^'esg4a1
s91?1n{ naz?gleytv zE rrodt1 ra{",{ utg.{ug,rperq e'.l9stz9tul.zs {o13I91
-unul llezs989-r 1qqg-lo1 e ?lp?ry ,1p|untü9r?ln1 pIôJ ttt naz?,gi uIu?IÎ
y3IlT NÁ,IooNfl/§,c 08
MpzopotÁun 81
kiegészítvéna cseréptöredékek és az épiiletmaradványok régés7etireper-

tofuját, Az írott források a politikai hegemóniára épnlő datálási rendszer
Áapjául szolgálnak, amelynek bázisát a korabeli ,,történetírói" feljegyzé-
sek, mint például a kiráMista adták.
\ Mielőtt belemerülnénk a Fara-korszak elemzésébe, nézzik meg, mi
töitént azUruk-éra végső szakasza és a Fara-korszakkal összekapcsolt
korai dinasztikus kor utolsó szakaszaközti időszakban.
URUKTÓL FARÁIG: A ZSUGORODÓ PARADIGMA

hz urbanizációs folyamat kezdeti stádiumát az Uruk-korszak fémjelez-
te:Uruk az ewüttműkodő foldművelő falvak sűrűhá|őzatának központ-
jaként funkcionált. Az uruki kultúra 3100 körül bekövetkezett hanyatlá-
sát jól tükrözi az uruki leletanyag szíriai, dél-anatóliai és iráni hirtelen
megfogyatkozása. A hivatali épületek gazdátlanol<ká lettek, szerepüket a
társadalmi és gazdasági élet helyi szervezetei ,,vállaltákát". A mezopotá-
miai víltozások a települések megfigyelésével nyomon követhetóek: a
foldműves közosségek és a kisebb települések száma jelentősen megfo-
Watkozotl Eltűnésükben a környez eti tényezők vitathatatlan szerepet
játszottak. Nissen feltevése a másodlagos vízfolyások kiszáradását tette
felelőssé a társadalmi - gazdasági viszonyokban vé gbement átalakulásért ; a
kiterjedt földművelés feltehetőleg szintén befoly.ísolta a mezőgazdasági
termelékenység negatív folyamatát.3
Az Uruk-érában jelentékeny foldművelő hátországgal rendelkező
Uruk a régiő egyetlen számottevő urbanizálődott települése volt. A ké-
sőbbiekben a korábbi kisméretű gazdálkodő közösségek apránként hát-
térbe szorultak, ugyanakkor a már meglévő városias központok mellett
új városközpontok indultak növekedésnek, meghódítva az érintetlen al-
luviális foldeket. A városok mindegyike saját mezőgazdasági területtel
rendelkezett, s maguk gondoskodtak a megfelelő vízutánpőtlásról. A te-
lepülések stratégiailag fontos pontokon, vízközelben létesültek, íry avá-
rosok jóléte a ,,vízre való jogosultság" kérdésétől nagyban függött. Rá-
adásul, mivel a folyók az áradási területeken gyakortaváltogatták medrü-
ket, a déli városok sorsára elkertilhetetlen befolyást gyakorolt a íolyók
viselkedése. Az Uruk-korban még falusi közösségként Létező Suruppak a
Dzsemdet Naszr periódusban (31O0-29OO) rohamos fejlődésnek indult.
Martin kutatónő vélekedéseszerint a városnak ,,azEuírátesz partjánya|ő
elhelyezkedése kétségtelentiLl elősegítette a robbanásszerű előrelépését".a
-9s9I9I3í 89ss,o1ala; I?lcÎg 8 s9 {ortp?ul9zs rp1o,(uog € 1Io^ s?tup{I? ues
-31319{91' tywpvp1 arrarlsaÍlar ua9)uprr{ upquoze ]ezspuels9r, sn{rL{JJ?
zv za,ry@v,l?lzs|zs ..sg:; 1p9p,r" e rurr;s9prr8au s 'ugígurro; sa8altepza1
rud9l1r,rr sad91 r1o.1, urau ^(1atue 'uotugzs e{uel tu9>1e,ígusol sn{rtqo]€ gIJ
-\runururol € IIJ3Iau9ugl t 1s9JI qrun zV ,arysqyz?ol }ioi€pt zE 1qtzeul
-pll? ueuns t 'lanla,{u ,.913qscÎo" '9II9u9 {gprus9JJ l.v]e! E 8rppt 'tgrc
-9tuJoJuI zv 1y\ar? utqgruJoJ snlrye:8orrlrd ,.uqleltqsr.t1o" ap '9l13tlu9
eJ7u]7zs §luepultu 1o}íouJ] ryrun z8 3;u ruy ,e\9,8|ozs t9s9tyz?ol ]or?p?
sgI39JlZsruItUPv ze g €Jqqgôr uguo,{u eÍgrcrlun; sa8epgsla s9JJ zV ]P
-9pe 19gs988nlazsso8a,rozs B sI uau'lgquro1?AJele uiau 89squopl y
,uouro,(u
{ul}Fqle^g{ rnlos9zorp^ sgrualaí u?guoz?
vrys1:rrlv eguezntygd rlas9zl8eíla; (ru) Hru. ze s9 1a3a,r9zs-€J?c V
,ttozstgí ladarszs soluoJ sl urglodeuüepunu v?^|9^
9^9LüeIe sa^lezs eJnl
Jn{ llopgl9zI.uegln zE sq]I zy lr,zÁpt4u ueqgrrugrodozaltJ9o
}Io^ s9tu
aJ9uaIIe e8r.{uerala1 Bluos3 1ezsgpl.-lzseN laptuaszql lleuaull9 zy,|,uzal
-g1tugzsBau elulzs sqlI zv u9s9pdalar gsa gg€Io^9r 'qqgr Jol ryrun zy
,ar1s?l s?1
1as9zí8aíla;B Dol€qzo{l?lnru raP9sl4zs l191asc ua9)raô{
19s9lpqr9zs Jazspual sglJ9Jlzsrunup? r{run zv ÁBol1'r{ 1níreq-lgz tu3N
,
ezzgn,ÍBevl a3 9sp_lazsuaFal9^ {eu?s ?zePaIPI 49|19fie,{3e ze, ueqzse l
'v|Jlgzs sr{ qalelnJal uq\e! E uagzs9j l?/rw|q 8e,{urrala1 V
,{9Iüe sosyji
uual IpBJtIII 8rp uguro;g ( - pqlezsgpl gusr ?ryry -tse 7 e'3tgstzg1 gsloln
Jo{ sn1nzseurp I€Jo{ ú - Igqlgpl lu9ln esgpuÁuell {BzsJo{-{ru n zy
(I9IÎsyuI nuaZsfg
.egP
-|9d rpruaurqop 19í soJ9^sry 1Ins9II9u9 .(3a 1rddruns,vnez911)o1 Á8eu
Irl u9[ trrau 3s9lJE1 uaqral9 'e8gsgwtquetuua; rla39ss9z9{ 919IIau9 qqes
-ry y ,rrop91o34 ,.tlruell9soJ9^" 'a:8es,(8a 9II9u9 ?tlű9sepze? s9 8epqrr
-qod r9luezll,(8alunu 313InJa1 l1}ugln{Ie u€sIT9JnrIn1 9zaury?vp]o1-I ll9p
(gl{i{gzseq E Jo{ grugzso{eq 3
V,31zoq 191€Ip^nJ ralglwezs sII9uIJl^ ueq
-191ue[a plgípgrusgr9l,,1rapas3l?zsDl" ?Jg-{ru n zV, gtvtlzglvÁBeul [B^9s
-9|nZq reloscdt1 soJozs l1zol {alalnJel I9p s? ryBzs9 ze TJyile|E^,Ia^9sgp
-a{IauJeIaJ 1oruodzglsor9^ tv|ozl s9 stlyuoÉa; B IIBgJosg)sIa €I3uaJ{JIp
rrzg>1 (1ezs-ro1 sn{nzs€ulp J?Jo{ B s9 l€zs9lpr-Jzs?N leptueszo lleueun9
ze) esnp9pad rgqor l3u9urleu9ugt rru9rodozal^l s9 Jo{-1run zV
,>1eu39svpze2
9z39sli.? ellá^ t9íasa zsalgslní 9lJopu9^ eqJJp
-au tte8Mu € :ezssl^ Ilaza^ eJ{olo 9luosrq rgíg;r,rrluníuolap rlrddrun5
yJlgf NÁTooNal§s) 78
MrzoporÁuiR 83
re.s Uruk soknyelvű és multikulturális régiőjában jobban elláttafunkció-

l"t, mint az egyetlen dialektushoz kotOdO írott nyelv. A képes jelrend-
s)er árnyoldalait - a tartalmi korlátokat, a bonyolult szimbólumokat - el-
lensúlyozta a könnyű elsajátíthatóság, valamint a széles körben való el-
terjedtség.
Az uruki
gazdaság széthullása és Dél-Mezopotámia viszonylagos po-
ütikai és gazdasági elszigeteltsége azonban háttérbe szorította a logikus,
egységes szimbólumrendszert. Az alluviális térséghomogén kulturális
összetétele egy egyedtilálló írásmód kialakulásáh oz yezeíett. Hogy miért
éppen a sumer lett az írott formát öltő nyelv, nem tudjuk. Mezopotámia
sem etnikailag, sem nyelvileg nem volt soha egységes: már a korai szöve-
gekben felbukkanó személynevekből is kitűnik, hogy a sumeron kívül
más nyelveket is beszéltek a térségbenlakók. Szárnos tanulmány szüle-
tett a sumer törzsek ,,meglepetés szerű" felbukkanásáróI, s lehetséges
eredetükrő1.6 Egyesek a távoli hegyekből eredeztetik a sumer lakosságot
(tézisüket a sumerok égbe nyuló zikkuratok iránti fogékonyságára ala-
pozzák); § a sumer törzsek állítőlag szakadatlan harcoltak a sémi nyelvet
beszéIő törzsekkel. E feltevések egyike sem bizonyírhatő kétségetkizá-
róan, Nyelvészeti aspektusból nézve a sumer nem rokonítható egyetlen
nyelwel sem, az urál-altaji nyelvi analógiára épülő hipotézisek szintén
sorra kudarcot vallotmk.
A sumerok eredete mindmáig megfejthetetlen rejtély maradt; annyit
mindenesetre biztosan tudunk, hogy a korai dinasztikus kor hajnalán a
sumer nyelv lett a betűvetés ,,hivatalos" nyelve. Elképzelhető, hogy a po-
ütikai dominanciát szerzett sumer kozosség befolyása alá vonta a korai
városok írnoki központjait. Feltételezhető, hogy a sumer népcsoport po-
üdkai befolnísától függetlenül a sumer nyelv lett az írásos kommuniká-
ciő presztízsnyelve. A legkorábbi királyi feliratok például sémi neveket
viselő uralkodók megrendelése alapján készültek. Bármilyen tényező is
ál|t a háttérben, a sumer nyelv volt a mezopotámiai írás origőja, még i
későbbiekben is, amikor már más nyelvek is írott formát öltöttek. A su-
mer nyelv ismerete még háromezer eszíenáő míltán is a tudás és bol-
c\esség valódi ismérvénekszámított.7 A szanszkrit és latin nyelvekhez
hasonlóan a sumer szintén szellemi láncszemet képvisel az ősi, ám holtá-
ban is élő hagyományok ftizérében.Napjaink sumer nyelvészettel foglal-
kozó asszirológusai nem hivatalosan ugyan, de kitüntetett státusnak ör-
vendenek a többi, ,,könnyebb" nyelvet elemző kutatóval szemben.8
Az írásrendszer kialakulása az Uruk-kor végéredatálható, melyet ar-
chaikus réteg III néven tartanak szátnon.9 Nézzük meg, miként vált lehe-
-e! 9u?u9t laôzsseôJ} s3Í3eq v]r{.9:lq9ŰEÁ2? sJ3du 3 llíuozs 3qJ?119H
,1elzolv^ sI
{orunlgqlulzs Id9{ € {n33tu 8apr{apyGa s '91a atz9pl lgs9lilI
-EIel1 í\ey 1otut.l3or>lrd v esgzotryt rrup8o; ialzs9l1aí sa8apgsla zy
,rras988ryazss o rln1o,,(uoq
{oz€ u9^Jelusr 'urg93t-{u€laJe(usl saílar relzs9l9zs e s9 s913^l1eg r ro39s
-setryí 1elze]azs {9pnls94 94q lcss9pnt 91sr8ttury e ugdns3
,atazatlaÁu
sorgíts (1as9zí8aíla; soug,rplu 's9zala,ra1) gl39llluntuulo{ B s? (1as9p9z
-razs '1os9p.(3lgt) 3o( r 'etcg.t1o;nq € lrarelnzs8aru :ry 1€lrolFItIB ra,rla,(u
-{tzs (.soI€l€AItI"
u3ol31a;3aru leu{nJgl r89s,(ual9nar rra89,r. asar/u
-
,aJ9s9IoIaí
-luorl8aru 1ní9lunu - 1o1ouJ} zV 1au9,rau 1o1€II9 '1o8tlysc
'1a,rau,(19uazs € }í3l1e1l339sl4zs 1es9zlaí sqgrcads :lral qqrllnloíuoq sg.r;
zy ,qnl(uozlq ]tusoJ€Êz a89sqags9.ry 1alaí snlrrauoJ s9 snl5t-l8orrpd
€ uaquezs 1a,r939s9rulau9,,íBa BuJ?lzs:rzs sosgr;d91 u97zs:r7 'I999roo o
|;Zo|19s9]It9
ou?u9l arla,rlaÍu sel8a sgl;19 rsg ze nagsgleqel € 8au attal
-LIIoJal úru9Joruoq y
,alzad9l1aí r9ruala,{3a rrpuour t 8alrasa
'rolrp8utq
1 1
ÁB a Á2e l l ez!^ e e ] q9 vvz|,||!s t, ÁB oq' 9 l1u;p u9 ÁBa a e 1 r a z a,(ur g13 a,r.o z s
rs 'ar191aí FIItuo^ soul9llnq r91 io>1ep8uaq ,,e" ze sg4d9l Jeuns V
,ltqzopJol{ sr rs9rualaí
9J9rI3 sotu9zs - a.tpsel8e
InPI9uJ9uoJ s9tu 9zaua7 noPe Ze |rt uq[JLuvls9rualaí rd91 'sa8apgsla
-
1anrtu '1rupgzoJozs{os8aur la89s9rreqal sll9uolJlury 1a!8
ruau?q 'a1 greq
-:; >1tp8ueq ,.39" E ugdnsc rueu l€^9s9lozír-la1 alsceq9tu,GE 1931 (pqq)
..e^3II-3g" e p9pl9d psg1 'ryualaÍ8aur st l;ügTeÍBvtgzs 9II9ua ={Íeêzs 92
,9u
-9qu9l1}{ a^leilI 'iu9l,r.9ua3l p?ugJ €uJ9uoJ .o9" € uaq.l1a,(u p8ut zy
-El!s]gl |eôzs (alscaqgu) ,.e3g" 3 1o?ut ze 19d9{ J€ôJ lr9I{ solrsJ € :91
-eqiallnr9 u9pa,(uuo1 ar,rla.(u tl9zseq e 1.,q9 \9Z|||,1s V ,{€1Io^ {gl3qJal'usl
-p! e]qul1zs ryuapulru ,qrs >1arapd9 '1orelp '1a,{u9pa el.aJugln{ v'119;.q9
nulau9 snllTogtulzs t :{9llalJuelaí8aur tr.lleÁBryt 19J{uo1 e 1a,r939sr;3as
1au,(1aul'ralzs9l1aí ,{Ba q19
eJs9z3ll3pua; ug,rplu la1lgt:y ueqgígulo; sg.r;
,llo^
-d91 'u9,rla,,(u {otunlgqtulzs c re1o31op V Fuo^ soLü9IInq 19{ €tunl
-9qurrzsd9r1 í.s9 z!^ V ,Ia llepa{zaÁlaqtugln ,(Bul irgzo{ 'rrgle tpu.ro;
nlalu nope ,{2a gzBueqe ,§o,q'nozo119^ ua9l33n; I9i1€ s9lualeí B s llal
-;saíTat r9l3iunJ l?{Il{€lulzs Áuypu 9( p{8et9zs ,,E" zy o,,ar191aí B{sJozs
,1lnd9 3II3^919zs o||E
,,e" zE In9pl9d lezll V |999z2uequy3eus ualtaÁBa
3^1enl '93et9zs ,{3a u9>191 ,rla,(u ratuns ,lt{€^€zs
(se,uezs) .,Jeap"
V
- (sa,r.pa1) ,,Jeep" e ÁBel '(ruua1) *39" - (q9ru) ..aaq" 1o3ut ze ps9| '1t.tezs
ps9rualaí 9]?\e vJq'ps9ríary souozt 1euzaq| uaqnler(u uepuil,u 'sueő6
,9JJaZsPuaJ^la,(u rro.r1
9|Q|aí sr ftl{qullulo!'rr1o8utq € 913Tllelp19 uaÁu
-,(u9l Jezspu3Js9Jl gqd? €JlotunlgguIízs gze1.;1apual ulau la{{a^J?tusl
rc{IleuoJ V ,es?rru3l3í8au 9p,r ucqgurJoJ rro.1i 1ad9l1aí9zs rsgl ze ?^91
yf,I:If N^,IooNaA9 ,8
MEzoporÁuIn 85
radságos írásmód. Az esetenként kerekded piktografikus jelek lineáris

formát öltöttek: a vízszintes, ferde szimbólumokat háromszögűre he-
g\lezett nádpálcáikkal könnyebben, gyorsabban rótták a nedves agyag-
felületre, íry a\aktl|tak ki a jellegzetes ékszerű betűvonások (lásd a latin
crlnefus kifejezést). Az írás lrányának megváltozásával a sz,imbólumok
könnyű felismerhetősége elveszett: a jeleket 90 fokos szögben elfordítot-
ták,íry a korábban vízszintes rajzolat most függőleges irányú lett; avizet
je|képező hullámos vonalak álló vonásokká alakultak." Az aprő írásje-
gyek képszerűsége lassanként eltűnt, miközben a Leeryszerűsített ékvo-
násokkal az írás tempója gyorsabb lett,
Azírásrendszer gyökeres átalakulása a IIL évezredre onállóvá lett dé-
li regionális városközpontok minde5y-ikét érintette: Strnrppak, Ur és
Abu Salabikh városát éppúgy,rnirit a távoiabb fekvő sz,ír települést,
Eblát. Szembetűrrő a jelkészletekben megjelenő hasonióság és formai
analőgia.Ya|őszínű,hog5, a hivatali elit felismervén az írásrendszet egy-
ségesítésénekszükséges ségétszabá|yazta a dél-mezopotámiai régió ke-
réskedelme és egysége szempontjából nélktilozhetetlen kommunikációs
hálőzatot. Ezért szor os e gyüttműkö dés f eltétel ezhető az ír nol<t kö zöss é-
gek tevékenysége között: egy eblai szövegtöredék ery,,Kis városából ér-
kező matematikaprofe s s zo r" övetel ét teszi közzé.13
j
A Fara-táblák
Suruppak történetének a korai dinasztikus III korából közel ezer agyag-
tábla került felszínre: a város hivatali központjáből származó leletek
többsége kereskedelmi tranzakciőkat, ügyviteli adatokat örökített az
utókorra. A gazdasági fel e gyzés ek köz.ött azo nban,,lexikális " je gyzékek,
I
valamint űgynevezett ,,iskolai szövegek" is akadnak. Ma már tudjuk,

hogy a Farában felielt ,,iskolal táb|ák" - az abu salabikh-i és eblai leletek-
hez hasonlóan - Mezopotánria történetének első irodalmi alkotásai.
Egyes kutatók szerint ezen írásos emlékek,,a sumer irodalom első virág-
korát és az ősi sumer műveltség zenirjéi' reprezentá|ják.l4;Ollehet a táb-
lákat,,irodalmi alkotások" kategóriájába sorolhatjuk, megértésük nehéz,
lordításuk már-már emberfeletti erőfeszítést igénye|. Lz írás hiába vá|t a
beszélt nyelv kodifikált v erziójává, tartalmi ktilonbse gek mutatkozhat-
tak. A kutatók számára rendkívüli nehézségetjelent, hogy ajeleket nem

feltétlenül az olvasás irányának megfelelően, hanem véletlenszerűen rőt-
ták az agyagba, egy vonalakkal hatá.rolt aclott felületerr beltil. A nyelvtani
formulákat-ráadásnl szinte alig jelezték, Így e szőveeek pusztán az in-
Jormációk felelevenítésérealkalmas,,mnemotechnikai segédeszközök".l5
-1?q Jaqua Td€uzglr?q e 1unl€qdt:l led9{ DqJo{ 'ríu9la >rybgl ry39yl>19l
-g)ípl € '19crn ze '1guotesr t (1trescotu e 'ttatalzslp saraz8alaí 1rurrídeu
-uepuTtü eulglodozalÎ '191eI9 1BuJI?ptsJ9r rsnp; l8tr, IsoJ9^ 't;,arypgsa zv
arr,(uqqor 1ol?InpJoJgzs 8 IaÎW ,..soJ?A" '*Egssezgt7"'.,Blln1" ',,Je|üezsu
',,91of" ',.1o1ouI" ',,B9sÁug3azs'. :{?lzo{BJos lltlr ,,tllo1e3ol9t{9,ÁB"
' 9zsu1,1c s9z9{ ÁBa -ÁBe {os9l9zs ttotlsouodosc y,rlalu9 vsaúg-i8sglgzs
lloull€ eqJazspueJ sn{I1tLIIál e 19vad9>11?zs?l se^J3zs s9r?11o zV
,
e
ryBepyltlqgrgl.rolt.ffi B {91los9uJ r orr1.1orlrő glrzsalía;89 szs9{ 119J
BJI?pIo >1tÁBa zu vlv gqul.r e euol1e,(B 1o3uou?1 e !>1euzeusgzs l9qr9|q9l
-Be,{Be 9rl{9r93aur rs9puotusglgzs tgl-§a {glnu?l{ouJ; ra.(u9ruatíp.(3s91
-gzs tlo4 uaqaÁu r9lpunu sgxe,(Bvl 'pgfie'Jeluns enugtodozary Tllpo{
-srlutl 1glgsgzlg8aul l1agsg4 >1vugÁugwoÁBetl wzgse.,(Beru3a,rozs l1aq9zs
€ u?lulzs rule '>1avg1 n>lesgzÁBaí8etu lqg9ôr 9IIeuI T€r€zo1l9^ 11eu^9lq
lptlrwuua; uaqlas9z§afia; y ,rlndtp ulalu
1qq9s9{ {os9puousgl9zs
-?rr.r91 s9lrl€Jo ze as9l;uapíBeul ITaqs9J, gl€^ru€puotu e (1lugn t{Bg:>ry(ryt
-uaza sda l leleuaul9 lrz9{ pgtusgJI 9I9Ie í rr1o,(pgezs rutlrlalu-rcllreuoJ
e s9 89sqaqs94 gqd? (arlalaí grlualaí8au tgzs ,{Ba-,{Ba) r.qgutur.r8o8o1
utqJosr)sle zv19|q?-e:'eg y,l9rzed9{ l9tuele soluoJ s9zd911our; zr {3tü
-ez§|Jg| glrualaí roscdr1 r,r8gssoruo;r9l l1r9zo{ 89srlaqs9,r; s9 39sqaq9zs t
'1os9l9zs e |noyvsgzs 1au9leí solzlg rlrí8e 89ssasJl9q € ?gsseug( 9IB^ u€q
-{os9Puotxsylgzs Y ,as9s9z,{Baía1 1trroz8ueqla Wq9zs e e|I]ZoJeZs rlaile{
rullru {BurlolJx ze 1a,t9s9p9l1!a; .lazspua;laí olosJ9tulol ra,rla.Áu ll?zsaq
t 'ltolrlzolleuoÎe ,Igur{ lotuzgmríBeu
19rlalaí snlgtr8orlrd V 99or"q
-8o1ezzg>l lc}plos e39ssetup>11? 9IB^ r.lrelrolt (3s9J, {osgpuolryzg{ V .I9J
-glJ{€rllueul eI,eJJa {u+leql9zs3q eq8qr 'ezssll llalurlal er1o,(utruo,(3eq
Dzssoq sI uBqIJo{{? lqul sqI, ze uuqqívJ9lodoza11 Ia^rW ,aJ9s?r;zs91 rlaÁu
-7:.;eú9ÁB sos9J, l9;equa Jo{ B a-311elzs91 aLuIeI9J 1au9s9lzseÎe 19I3Ip
-ut gpaísat ug{tg Áugtllo,{Buqbzs e uoíe,r 's9p;?{ € InJaüIeJ ru9{u_opl
,
ulBgllndeu 131InJe{ ueg9lezo1 rp1lq€Ies nqy IErBzolIg^ JúJo{
,ags988n;ezsso
1as9zl3aíla; y 9legzoq la^9âu gpo{I€Jn stpua8a1 nrgla
zrûozq'91esvl 19^3u soJt^ e Áuguaú1,ríB8e,rozs r :14í:aursr ue^9u ..{ol
-eloscue;td ryrddruns" ryÁu1laúg,tB ry,€a rlarulelul s9 {os€puoüzo{ V
,u?qltpnlzg1 e 19 uo11opez9zs^9 (79tlsz1l
{3119 \9?tszg:el s3 {os9s?Îogl
-oJE s9 {as9pJ91 s9I9IEt ílosgpuoruz o11,933eÁue{9lrue 9puep€J?tu
{?1I9^
ugítg Áuyrao,(Betlbzs ? {a19ltüa nuFpoJT IrJo{ t ,{Boq'Áu4 uatuslzoy
á§9rFI9. J93aü §os9,Ir r(ugruor(trq
Í7s e sg..1ol?IosJuBlud ryeddrun5..
.rlau:aíu ueq9laJ9sl{
rlela;eüsl ruet8utq s9 >1owzgn{?ru sa8a,rgzs {BsJ rs9rualaí saral9{gl
YJI§f NÁTOCNII/§! 98
MrzoporÁuIn 87
koznapi sorsáról. Az írnokok életéről,a képzésmikéntjéről sző|ő szó-

lásmondások a hitelt érdemlő bizonyítékai, hogy az olvasás-írás tudomá-
nya l<tzárőlag az írásaldóknak juthatott kiváltságos osztályrészül. A
,,suruppaki parancsolatok" koherens szerkezetüknek köszönhetően
nagyban ktilonboznek más szöveggfljteményektől; a szövegből meg-
tudhatjuk, Suruppak miféle tanácsokat oszt fiának. Az Abu Salabikh és
Fara közelében fellelt, legrégebbi verziő ekként kezdődik:
A tudós, aki ismeri a (találő) szavakat, s ki

Sumer f<ildon él-
Suruppak, a,..,
Intelmei íiához:
Fiam, útmutatót adok kezedbe,
Kérlek, fogadd meg intelmeimet!
Tartsd meg szavaimat!
Földedet nekeresztezze űí, az szörnyű lenne.
Ne vásárolj szamarat, amelyik (stb.). . .
Ne építsházategy... az...
Ne hálj szajhákkal, azirtózatos (?).
A mezőn ne áss kutat, avízkárt okoz majd neked,
Ne tanúskodj senki ellen, a város...
Ne kezeskedj senkiért, ne legyen rajtad senkinek hatalma.
(...)
Tanőzkodj avitáktól,
Gúnyos szavakat ki ne ejts.16
A szöveg hatvan sorból áll, mindegyik bekezdés ,,Suruppak intelmei fiá-

hoz" f.elhivással kezdődik, amit aztán a figyelemre intő szavak követnek.
A későbbi 282 soros változatot további útmutatókkd, gazdagították.
Praktikus tanácsokkal: Ne vásárolj pusztán nevelkedett szamarat", er-
kolcsi intelmekkel: ,,ne lopj", ,,ne rabol,", ,rr. gyilkolj", társadalmi-
illemtani szabályokkal: ,,ne verd meg a földműves fiát, ktilonben tönkre-
teszik öntözőciatornáidat",,,n" br.rfilkodj szolgálóddal, mert Árulónak
(?
) nevez maj d",,,részegen ne ítélkezz",,,ha házas yary, íle beszélgess if-
jú leányokkal, mert könnyen hírbe hoznak", valamint szólásmondások-
kal bővítették: ,,a szeretet összetartja, a gyűlolet szétrombolja a csalá-
dot", ,,a sör tönkret eszi az aratást". A konzervatív stílusúbölcseleteket
tarta|maző szöveg me gmásíthaatlan társadalmi struk tűrát íeltétdrez,
amelyben a ,,bölcs" tisztában van saját társadalmi tekintélyével, s annak
,í.|lJqz eq?§er 8ataq v
peqezs ruas ra89s8atag e '1ou
-uIleryqlvlzgu?lleJ 1osgpery9ÁloJ ? s9 {3l3zs € Ia^FI őoq 'prn eJJe zl
,aJlsel lJeque ze peíJl9l39s3arag
'ptrg3etu sy31 y
'19zs yezsv zu, pew9\eá
]ezs;l9p B pelu9lled
|illgqll?Blsz9l
-r,r ryeddruns e epl9d Áurypu erul ,soJtl?z uasgreqaPau 1ls9rualaí'tp1
-o.{uoq €s9upJoJ :1a3anozs y ,rcí8ueqzssT^ {oslz9{ srlgrg-lano:d B ?uo{
-d3 1gpuno; sn1l89ur glaqlg{ uesgua zoTI9IJrpBJl lTeqgzs V '{9Í1o{
-F 1os9s€ ^ Ioy'1.?BlszgJe,r rgíuodosc {Is9tu 1al9pa:gr8aôzs IEJ€J V
,l9lBI{IoJos eq9y9aeft>|^J1€IJozs sB s
9z9{ l8a urguoz€ {eleuezn
,lluleutr ser?luella zE :1eozuo[eí {9lJuepual e 1aza a;9Áu9ruarí9r.,Gsg1
-ozs EIlnqlodoza,yl1,Iul€lzolleuo^ EJgIJ9nlIzs 1lop9 ÁBa ts1zgs1 gr)gsJlp
,{Bu 9p:yq,(8a sad91 Jo{IuIJ9g u9ze J3gula 9pnr 1ru993evl lghgouad
-eJ sel9zs 1os9l9zs y ,1a 1erzo3ueq {eleJ9s3lp-{3l3l9rJ gpuoturüalle ueq
-9[aIII 1cusgur,(8a Jozslos,rrozor9lJo{ uasglraqaParu {n{9u9 urlrolr.,(8
ug'>1asgrle,r s '1apurgr uÉ9p9p8l9!>|n8alaí snlllzsuoJt {os9l9zs y ,8au
\YZZjIP l9s9l91rle 39s.{3g ze s9 Bgstszdt1 t 's9zug Ze e^le|Il'1rzlaí r9r1
-?u?eppd sgtsenBevs sallaq ? {orqnpJoJgzs sugdde.g ? urq{€turp€sJ9l
uapalía; V ,ueq9lap;9 rsguer8aru {9tluou É9ssgzg1 e 49!l9JIq rlas98.{a,r,
-9l {os9lu - q,{rald e J911e - {a{au lelosgpuotus9|gzs € {Irur{el {Eu
-snuzIuEq3aLIJIIoJluo{ luJI?pBsJ9l rlosn891odo J\ue zy,uagtuezs 1a,rra.(u
-9Ja s9pr,ralelzsrr 1lele^913aul prp 39s9puap ítulrptsJ9r u s9 Bgsgwqzyq
-8au p 'sglselu8etu gzoplglaJuo ze alsgBuallad 1qítyllv rer1o39s9l.rt(3 yaq
-IJII ze uazsTII'1euuaBau u?q9JllIDI los {os9l9zs lu9.t-l9 {9J9 zy
,rlas9;9lla lTeqsnrgrs s9 -uoőt,r gzulallaí
{?zs;ol
e 19hgtla1 >1as9z,{Ba{p1 9losJ9tulol rylgr,Bg1oapt. rleu939,r. Jo{ sn{nzffiu
-Ip I€Jo1 y ,vl?esuezoí e 'r-xgtglercIe ze'r-rsgpo11opuo8 rloruo;8aur e
,rrupo11gpze8
'arreparlalasc 9{ naz89l uac|9pl 9í e ttasa .(p,rs8ueq 1r.lo3rz5
'rrupo>1rg;9s lleila{ upso{o'ls9rcllozetary>lv'u9939suoloJ ttozouet 1aE
-89ssgrlala; 'u919 vlt9l8ue] e \v En z9q e 3rpunu u€qp9l?sJ (...rrgl1a .raq
y
-ula sosg,(1o;aq t paía;8aul pstírq uaíI9I{" ..,{Bu9p^qqa!la; e aq íIoppH
,€IJg.rrIolzsIJ? s9 tuol€lcq ,1rzsqalesc uaglela;8aru
'uoÁBel s9 ,{9runla1")
yf,IaT NÁ,IoCNltAc 88
MEzopoTÁuIn 89
A gyermek leányt, (a Nagy Bábaasszony) engedje felcseperedni és...

Felemelkedni.
Ha fiú, adjon neki görbe botot.
Ningirima a varázsigét (feloldja?).
Ezzel talán ery még az anyaméhben lévő gyermek nemét határozták

meg.
An fája, a tamariszkusz,
Minden ágatiszta,
Az Enliltólés ... gyökerező tamaászkusz, növekedj.
Az őshonos tamariska növényt mágikus célokra haszná,Jták; törzséből íi-

tuális kellékeket készítettek,faszenének tisztító hatást tulajdonítottak.
Sikítson, mint a kikötözött majom,

Kórsága hagyjael testét, mint egy .., varázsige(?),
Mint egy törött edény(?), Ningirima oldja fel az árkot.
A varázsigék gyakorta metaforikus utalásokat tartalmaznak: jelen eset-

ben a betegséget okozó démont éles sikoly alakjában hívják elő a beteg
testből. Ningirima istennő neve sokszor szerepel a sumer mágiában.
A hivatali, piktografikus írásrendszernek beszédközpontú írásos
nyelvrendszerré történő átalakulásával az írni-olvasni tudás meglehetősen
bonyolulttá vílt. Az írásbeliség lehetőségeinek kiszélesedésévelaz írástu-
dók jelentőségteljes szerephez jutottak: az írnokok tudásuknak köszön-
hetően a templomok és nagyobb birtokok hivataü ügymenetének fontos
szereplői lettek, ugyanakkor az ideolőgta áramlatok terjesztésének koz-
véleménytbefolyásoló tényezőivé váltak, Sajnos az írno|<képzésmiként-
jéről, szervezettségéről nincsenek adataink; feltételezhet ő, hogy a tudás
apáről fiűre szá||t, vagy kiválasztás űtján hagyományoződott tovább. A
Suruppak területén fellelt pecsétekből legalább nyolcvan írnok aktív je-
lenlétérekövetkeztethetünk. A suruppaki IX jelzésű házban, ahonnan
irodalmi jegyzetek (főként szólásmondások), szőszedet jellegú feljegy-
zések kerültek napvilágra, feltehetőleg írnokképzésíoly"r.. Abu Salabikh
korabeli leletanyagában szintén jelentős mennyiségű,,referenciaa nyag" és
írás gyakorlat található.
rl3llerr.r 1e39slzsr1 uo191slT YJ9I ,yllozode|eae:0ü
- rl€^H ís9 ZE Y
ellei eí9l3rpÉJ1{e^9 rlzssoq rysq19Bo{llazallapua; p11o3oí9la tsouop
-ítpr ur;c §9 fig ,)ruJe{€l ug{l€p?IeJ gl.r9rla uasaílat ,§a rrg3gur s9rua1
-aí sa3a1,(u9t e ,{Botl 'tralleurrputur 'ueqln8eul :111zzoploq t989srruallazs
snluzlÎl€^Jezuol v rcsnFlll rclulEzs 1€WPPESJ91 sn{Iq3ffJalq V ,I€^9l3
-gLuJoJuI 1eq931ozs ,qrs ,.19r-r9!91a.{341a; sqluqzs" e',,19ry(91ar{Bp1p! edIE
zv'|g]9JequJa g)sle r3lnJet1ezs ,{Ba-,{Be 1es9pza{39 gsla zy ,{euzalal9llaJ
lopueJ llrrl?pesJ9l sn{rl{]fiJaIq >1algzr{Baígzs glz8azsso lerl9tu{?zs V
oz'IeJ {€llo:os
leuJJIB l999,rot zYzs qg$ 113I€ s9z3âule ?tu
-pde.{orcp ? uo{9rsq salelq ozelü]ezs ;p.J?deza:1-pe:za^?,II y ,{?1lo1)s
-9pnr sl 1g:g8gsgwtlryuzstqleJ 1ezs.E1 sa,{Ba ze pl u9s9lo;osleJ {9êu9{
e '1ostz9l Isape{aôu e 'u9s9luryarr9 selalzs,al 9pr, 8rqaralor(B e 19tguos
-o1qruol r (1aurazsar saőa turpde.(1orrp t 19ls íltozolr:os rr8o1ouruIJal
gzo{leuo^ e:>1g{eyl "uqg; rrep s9zalaule er,sry,deÁlowp y ,lar1o1aí sr rt>1
-os9lB}n l999,ror sg rtl9u98aröIlú Jo)pt?uel8n 1arapazsgzs V,{9119J 1B]
-olün^Jlotü e p>|eze er.lorle,(8 e]?u!zsP! l19|q?9vo\eÁ3 e u9za 'atzad91
l?zsa ] soluoJ s9zd9lrlou:; ze es9loz9lqe ryup8o; luoÎe zy,l9tuJoJ {el
-l9r19 urqgíWp 1otunlgqtulzs l{?Jlzsq€ losnlnrlr ltru{tzs'1a.lau39s.{1aq
t 8rppt '19tlgwazaldal lazzo>1zsa 1d9r1 ,.pr{ral9" 'saraz8alaí .,(3a-.{3e rt1
-er{Bsgt |lv|quIzsgq B s9 r€}íol€Il9 ze íy1l,zaq9s9rur{anq'zoqysglIdq1g8au
>pugfuls93ate4l9z,{Ba[9zs B llo^ 891a sgtuqlrd ÁBa :4etzo{l?Îq ..Itssu9u
-ttüJelep"'1ass9zlaí prlga8 gullaguJazs l8a e.ls988gazsso8a.tozs ttope
,{Ba ,>1ní191u1 r9s9loJoslal IlulJezs 'i9tu>ltzs 'tla,rau rl9É
êu {osnlgrs
-9J s9 {oso;e^'1eÁBlgl1l4zs3{ I9q9J s9 -€J 1unpu{B al|ésaz3âulas?ues
(-r9prur
'_tq.reursetttzs '-pq uaqla>l9zlBaígzs esg->1nsn zV ,itllo^ rtlelos
-gtu llotlí9la; 1o.{u9pl9d :€9l u uleu ]álepezs9zs !,le[e{ gqe$ zv'rlarzer1
-13ô{ uagpueJlos rc4;tr8 BapeJa ze 1as9zÁ8aíaq e ,{Ben.l9ru9xa1 r cq
-ou,(8oq '1nírtqr91 'nla>l9z,{Baí rc;r-le s? §9 ze rlnít;posrqarrro ,Tirr*
-gLu^J^ rlüallezs 91st3rurr1 pene^?,11 r 1elu9tuarí9uffi snlrp9doplicua
noÁBet7engq IB1I9 rc{ou4 Jo{-tJ?c e ,§ol1'ualaf9sr91 s .ttelap}zs ?tuJoJ
-sn39pre1 ír.r sowgz5 ,8au Braqla.,(8r; sgrlnuuuol 9le^r19 rcpez1zs^? 1,9
uegpgpze{ I91{"zsJo{-{nJn ,,s9>I e ueq8eÁuetelal rrozoq eJurzsleJ u913I
-nJel {oso;9^ sn1llzstulp ItJo{ s9lu lurtu€It^'uaq939s-l9r 1rddn:n5 y
,p39sr;3as itrI91sII llalzs9{
1€1^}q
-9zs 'sqglrxalzotlgsgry1BoJ ?qs9J, s9pnl y ,(.1Io^ €sgpnl 1r^€zs € .soloq €,.
,rlrddrun5 ,,.lleAeu
{?rq 'lEJúpeuJu t eueulsl 19Í uotuers PIqIg t :9)1aq
-J9tü 1Io^ Ie^9teJalusl 1e^vzs'la,rau ? sgpnr E v]qlJJqzs aJagtue tpru89; y
19rsn q9Í3a s9 snrlrp9dopllJug
y)Iaf NÁloCINa/§!) 06
MBzoporÁuIR 91
egynémelyik le is került a listáról - feltűnt eW űj kategória, az adőszedők

csoportja.21 A korai dinasztikus korszakbarl_ keletkezJtt szőjegyzékek az
ősi listatradíció első formát öltött modemizáciős törekvései, jőllehet az
ősi képjelrendszer szimbólumai továbbra sem ,,mentek ki a divatból".
A jelképek egy részénekértelmezéséheznélkülözhetetlen volt a szóbeli
magyarázat: a tudományos diskurzus nyelve minden bizonnyal a sumer
nyelv lehetett.
Az élr.:rás más nyelvekre történő átültethetővé váf,ása után - ahogy
azt az Ebla-táblák bizonyítják- ajől bevált referencialisták képeztékto-
vábbra is az írnokképzésgerincét, noha a szimbolikus jelek listája egy
párhuzamos oszloppal bővtilt, amelyben a helyi sémi nyelvre ,,fordítotúk
le" a képjeleket. A sumer nyelv dominanciájának megszűnését követően
a mezopotámiai írástudók - a Üsták bővítéseképpen- megalkották a
főbb képjelek kiejtési és fordítási táblázatát. h szőjegyzékek képezték
tehát az ékírás elsajátításának fundamentumát. Amikot néhány ezer éwel
később a levantei birodalmak méltóságai babiloni nyelven kívántak dip-
lomáciai levelezést folytatni, a helyi írnokiskolát működtető írnokok az
aktuáis nyelvhasználatnak megfelelően egészítették|<l a szőjegyzékeket.
Hasonló folyamat ment végbe Anatóüa és Elám területén is.
A korai dinaszdkus kor utolsó időszakában a referencialisták - poli-
tikai berendezkedéstől és etnikai megosztottságtól függetlenül - egy ha-
talmas fa|drajzi övezet, a déli Unól az északi Kisig, a szíiuEbláig, az
elámi Szűzáig terjedő régiő egységes szőiegyzékeként múködtek.
Suruppak területéról számtalan üsta származik; tematikus vagy encikio-
pédikus szótárakba rendezték a marhafélék, a halak, a madarak, a növé-
nyek, a tárolőedények, a textíliák, a fémeszkozok sorba szedett neveit.
Egyetlen szakmákra vonatkozó üsta maradt ránk: a fárai lista első cím-
szaya a sanga kifejezés, melyet a templomi hivatal egyik magas státusa-
ként ismerünk, ezt a kézmúvesszakmák nevei, majd kultuszhivatalnoki
tisztségek elnevezései ktivetik. Az írnokok számára egykor elengedhetet-
len fontosságú, matematikai és gazdaságt terminológiát összefoglaló lis-
Btöredék is előkerült az istenségeket lajstromba szedő istenlistán kívül.
A suruppaki verziő különösen érdekes számunkra, mivel számba szedi a
nin (tradicionálisan női rang)2z szócskát íartalmaző istenneveket,bár a
felsorolt nevek nem feltétlenül isrcnnőkre vonatkoztak. A későbbi lele-
tekben számos férfiistenségnevéből is kiolvasható a nin képző (lásd a
,macho" katonaistenek, Ningurszu .vaw Ninurta nevét), jóllehet a női
princípium még így sem veszített fontosságából.
,sI 3J9s92aíaJr{ r|o31op
sII9uoIoBJ s9 11?Jlzsq8 ze 1?1Io^ 1asad91 sruaÁ8n 1o3e-r93 r :a8asgrzoquo1
-nl p9uls9po:11opuo8 rcw.rgtodozatu ? s? 39.;93 u gtvt4zgseÁ?eu 1a,(uu9r
e Iazza ugry7,e?gstln1o,(uog 1alaísg.ry snlgrcads t lües 'alazsÁu91 sgpe,t9u
,nl9z,(Ba@zs
e erlosgl1o;eg ru3u rgsgpPo; eqJezspual rurp8o; 8yIIo V
,Iu€8
}raPeJa IJo{9 s9tü {uruetusT sI tueu Il}Î{ uo{gl?lnuJlrt I1?IJo{?,(5)
-uo.(1oq uteíu9,rso se,(u9,r-raler s9ln9 ze ru9^pl tuau ryB 'r1o,r grtqrlrgíts
1a ua,(uuo1 elyulqzs §:9q P9us94 sn{IlaqqP salueuI lgllolunlgqlulzs
-d91 'gpdl eqo8urq V ,ua.Áu 1etul3u9 so8gy,r s9rualaí s9p91 e 1e,r939s
-rf as 1o.1grueuuo{ pIouJJ ze'>yq931ozs p^9l39uuoJut zs9lr-rdtu alulzs
{91sIT ? ugtuolu e|el?t\zs}l ,(ual9nar
gIE^ uáqlel9zgl lo{ouji zV
,eu93are1 a^laIII
's9zaía;r{ 'ur:8or>ltd gtuleu9 so.(puoq los B perlrJ lgq9rloîl,u ^!!euez
,sr
-uo1 1al9z,(3aí rsgl zy p,rgrrtrrtlloJ s9ro{r ze 1ery?eul rueutq '{9r?II
syJr>I? zu ugdnsc tueu {9l
19lJozss€ V^91zzs9p|.I1epze{ >yugÁugu,rc,{Beq
-sI V ,rl9rr.rJo; sa,{u9uarÍ9r,(3 pr9qos uaat'919ztlo3arr1 '9rlrlQ-lo3aru ltaru
-ala sJlrln{ rclulgtodozaul r r|91s[ sn{Il€Lual gzalayl rgí.lgouada.l rrup8
-o; s9 r9(puaII91J9 g]r,yz\í^|) ITaq?Jo{ V ]IP9PZa1 I?^9LünI9qüvs ,{ugs
-gqe algzr{BaÍ,r9u 1orr19 ze'aavs Bhr,(u Brlsuruel e'e{elelgrÍara snrlr8gul
v tgtgtsl1{9J V ,€qJos {9}1o1JII9 uaglale;8aur 1auln89s9rualeí rrtl.ro>1el8
s9 sn{IToqullzs ll3âu >1a89sualaí ll3zs?uual e s9 >pr(Bsgl ?lrolp Jagwa
zv':i,olv|1g ze'>1aÁu9lou ? ueg{e{9zÁBaí nolqryazsso u€sn{Il€tual V
,aípuar
-Jossnl9ls 1a39s,(uar1?ê1 lJagtue ze s9 >1aÁu9l ruelsl ze 1|zolletnur8au
uagrurlar.r9,(3a uagla,(u9Îeuezs gIFIIJIzss?pl löI9tül€zs 3 s9 ueql9rs1
-uelsl zV ,rsgrul8a
{9neô{ urg;os8ut.t í8ea. uaqpualos t8gssoluoJ 1€^
-ezspual 1alaíd91 la{aêu t 1a1olepe ze p^1pl?l9ÎI3gs9J) sgpnr l1eq9zs
,u9rsq ?
l1gztso?'a:re>l u7ze| y {Ipglrltü lu?]r3Je{ srpntdaruo1 alaí tu93
-e13{ E '1n1l?I{19I tze lv|arc - 1rrlndqe ugllu9uox?l sol,u9tuo.(3t9 91uos
-rq pualar89sl9{ {9lslT9zs sn1ll?wat rculgtodozaur v ez,lelpa{eJor BJ9s
-glplq?l{ rqoscdr1 sor?pnl I1z9{ Jagtue ze s9 tezaÁusg1€ '- rroPgprn1 sr
eda.lazs u91l91eq urq8gpr E 1auJaquá zv |gqÁpuJ - 1ppPo; eg;ezspuaJ
13{eêu E s9 laêu
{€lp€ {Bu{o81op soruo; q
€ ntu9zs e ÁBoq'ytryze
zV ,uapelelflausl8au ({Ea19I sI tuau ze'e^xl uesculu ]auruI?
{aJaqlua
uadd9ls9zarlrarrg>1 '19íloulJotü r9.teu 3o1op gpuellel ene|? ze {eua§T
z€ u€glozsolJtu Y T91I9uI{ l1Jl9tzo>|Zse 1up3o; {au9s9jeuJsr8au srlgnt
-{e[alü 39s9ryn ? tu3u€q '1rt1o,r rar9pddep s9zd9rlrlou:; zt ugdnsc tuau
rlalu9,rla uazs s IIpIrxoI gIv |9
Jo s sn{Il€tue tzslzs >1a ÁEa ísg1,1 zy
wlvzo
y)IsT NÁ"tooN:l/§9 Z6
MpzopotÁtrltn 93
SURUPPAK HIVATALAI Bs e ,,SUMER

HEXAPOLISZ"
Lerombolása idején, aranykora csúcsán Suruppak yáros területe közel
100 hektárt ölelt fel, lélekszáma 15 0O0 és 30 0O0 között ingadozott, A
fárai listákra in situ, eredeti helytikon, a korabeli archívumban bukkantak,
ellentétben az uruki táblákkal, melyek az Eanna-körzet törmelékmezejé-
ben, használatuk helyétől távol rejtőztek.za A rendelkezésre álló 43O köz-
igazgatási tábla elemzéséből arra következtethetünk, hogy a feliratok
igen rövid idő, mindossze hat hónap leforgása alatt keletkeztek.zs A lelet-
ayyag tehát egy hajdani hivatali periódus eryetlenegy kihasított szelete.
Ugy tűnik, hogy az elosztás helyét megjelölő dokumentumokat és az
egyéb írásbeli tranzakciókat szisztematikusan elpusztították vagy az
alapanyagot a hivatali időszak végénítlrahasznosították.
_ A legjelentősebb lelőhely aXlI. számű, a német feltárők általTáb|ák
Házának nevezett épület, ahonnan legalább 322 íeliratos aryagtáb|ake-
rült napvilágra. Más építményekbenis működőtt ,,irattár", ezek mind-
egyike a város munkaerejét felügyelő központi hivatal hatáskörébe tarto-
zott. A kozponti hivatalban legalább 2000 ember tevékenykedett, a hiva-
tal rendelkezéséreálló, állami tulajdonú gabonamezők (melyeken első-
sorban árpát termeltek) biztosították a dolgozók természetbeni juttatá-
sait. A haszonállatok nevelése, azon belül is a juhtartás kiemelksdő sze-
repet kapott: a feldolgozott gyapjű értékesgazdasági árucikknek számí-
tott. Sajnos a gyapjűf.eldolgozás és a szövés folyamatáról, mikéntjéről
nem áll rendelkezéstinkre főbb dokumentációs forrás. Az egyik kisebb,
mintegy 1200 dolgozí nevét felsoroló táblagyűjtemény fókuszában a
vontatásban, teherhordásban, valamint háborúk idején jól kihasználható
haszonállat, az öszvér állt.
A dokumentációs táblaleryzékek hiteles képet festenek a hivatali
központ működésének apróbb részleteiről is, általuk megismerhetőek a
hivatal kompetenciájának határai, a felelősség megosz|ása, A 20-100 al-
kalmazottat tömödtő yezető egységeket azugula és a nimgir nevű tiszt*
ségviselők irányították, ők felettesüknek, a,,r észlegvezetőknek" tartoz-
takl<tzárőlagos felelősséggel. A ranglétra csúcsán a legmagasabb politikai
tisztséget betöltő hivatalnok, az ensi állt.
Külön érdeklődésre tart számot a telephalom északi csücskéből elő-
került dokumentumgyűjteménn amelyben sumer származásű ferfiakrOl
és tiszwiselőkről, illetve a Suruppak városába bizonyos szolgáltatások
miatt érkező gurus csoponjáról esik szó. A városba érkező idegenek
sI {?ddruns JpI? eÍPl_o.Jglnzs
8z,llaraqel
{e{9u9 '>1e,(3lgtuo§B^ lIaIIa} ualar§sq Is9za{l3ulel un zE uaglase z? ueg
-qg,utqqoí eíqÁuozlq Lues I[u rapígrugue8aq nauatut9 IrlaIaJ {erelruel
r\ryzs? ZE §I9llesl^ laaau ,.rell9rpl sI}I" t 8npurrpls3l^l s9 eptdauuesayq
,uol?ql[B sI Ja{Ts IBuolB{ J9rI€ uaq9Jarr9q esgrusdso.rd
'19polp.rn Fn zV
ln g^{eJgrleJ ualeuq u939,r Jo1 uI snllrzscup IBJo{ V ,leqal BsoJ
-9^ J
nglodg urau rorrloscdrr1 nulepalsaJal tuas'rercguoldrp tuas IE}pIos
-o.1gr, sa89steôzs € rI9Ieí sqyl3uarod >1r,{3a zY éu?s?lIlzsnd e sgIeIaJ ?
,eíp.rtzsn1p sI €s9lnrzsnd ualaulq
rlo^ ry :prJ€tIJ eary(u s9pJ,a1 y 1eddrun5
w ue,{Bot4e luru 'a.l9s9l;sglretaur üelep9^ u 'et9sgz1qer{ 1o3r,{ues.raÍu
e y,g]e ruarlsalBa uesa8aP9l €lpnl üáu s9pdalar l€q V ,glsq1o8a(ueqla
1Io^ tuas IIBIuJ as9nla; nuodzo1 a89sgrualaí lsa89sta,rgzs 1tddrun5
8rpad
,r,trrrlp.lo;
uJeu 'aêu sntgrrddr lzg{soJ9^ ? uopgpt l9q9,rau so.1grr rluodzgl B ruIJ
-azs uesqoJef ,:ptpolp:n 1or(uozsvr s9tu Jo{as9zellale1 lotuntueum{
-op yJ9! ú leqellgí 'so-rglgr; rtulcpo;Iq ..Jetütls" € rlo^ rrEuay usq{o1?zs
-Jo{ Iqqgs9{ y ,uepeJetusr tryrupuluJ er9lloq ruodzorl y ,ueq989sra,rozs
soJ9^ l?q e nozstyí ladarazs r,r89ssoruo;sJln{ I9-N§-Iy '{aq nuodzo:I
.(3a luuazs rla3a,rozs y ,1errer,(1o; rglrrqod saE9sőa uagtuazs 1trt}trtu
-pteq ua8apl 'u9lellpel soJ9^ {Isgtü B {elleqpelsa;a1 '1tlteqz€rn uop
(19zz9pI?d
-eqezs {aJequJa zv 19í 1osrunt e ve ÁEot7v'rgltsgtu
" I9q9É
-9J {I§e {alolrsol:odosc rgl.raurluntu ueg?uallazs sgEo;azssg zy ,91I9uI
a.luala.(8r; uadd9rluapu[u aulepe{saJel s9 eígrcgndoo{ soJ9^ l"q V T91
-1alury31 1aus9l4dalar sa39suella ulau ep 'u9.1a,rnzs 'r1o,r saílar89s9ruelaí
u9lulzs €soJ9^ sryprlryddn;ns {E1II9 urqreloscde{ suau?uilad >1arlarue
'rlrrlpua l9êu - {run s9 Erutun 'rnddr51 'sr3r1 'q€pv - soJ9^ Jetuns
l9 u3seleze{rar,g1 1a3an9zs V ,r,rpaírarrl st a.rlazaíu;o1 FTrIIod qqeE
-9! e |F ua:la,(8n ÍIrq rÍglcuatadu o1 ]éze rruodzo1 y
"
,trgzo)t ^jezsIBlBÎI{
{osoJ9^ B uareqel s9u?lazssg 's9pglrtturlnőe
r.r1o; so,(uozrq .{8oq 'eíty(uoztq - ?qor?p?Ie! 9paary1-9ze>pp?^ J911e
'arys9zB9tla trlunulzo{ Jy11u - oq9raPazs 4r€a E9zs.to zelaqaÁugze^ r{
-t§r ttaru;args ÁBot7'Áugt e aJlesauepurrv ,pJsnr{Tlluo1 p4rqod ru9u91
nev Bsq|vuua; 1tddruns {u4laqlelzolre^g1 tueu lgq{os9l?ln ..Ttuleu
-9u91" lp?Jetlluue} B 't:Jo{gln ze 1etpeJe:al uJeu {3{9pa;grEa,rgzs 9pin
arla.(u9tues3 I€lDIIod,eíguorqsoplosz 9lu9zs qqo.(8ruEa1 rrugrodozayq
-IeC llopglyJluacuo{ ualal!}Jel e ueze !1arrarlsaíler rorqg81ozs T?uol?1
uarrazaíap{ {os9uJ 8Jtu'rrorer,(1o; ra89síual9mr gr8allaí űgsepzeBgzatu
'Ia
11}zs9J ,$E {€119I re{g|pueal aI9JuoIn1 ryeÍErr '4etrylusgzs t9; 939 1a3
-9s.(3a srunt y ,{erzá{J9 119zo{ 9J ooo o9I s9 9991 'urqu9zsl9l sr{ tueu
xcls,J NÁTooNal§9 v6
MrzopotÁirlta 95
TÁRSADALOM
A f,árai f.eljegyzésekből nyomon követhető a központi hivatalszervezet
működése, a szövetséges városok kooperációja. A belső társadalmi struk-
tűrát azonban már közel sem ilyen konnyű meghatározni, mivel a felira-
tok eltérő értelmezése jelentősen befoly.ásolja a mondanivalót. Lelőhely-
ük magánház vary kozéptilet volt? A belső udvarí, négyszögletes szo-
bákkal és íves fallal határolt lakóegységek kialakításábő|arra következte-
tünk, hogy a szűk család mellett az eltartott családtagok is helyet kaptak
az épületben, sőt a falakon beltil raktárhelyiséget is létesítettek. A koráb-
bi régészetidokumentációkban ezekaz épületek templom elnevezés alatt
szerepeltek: a korábbi teóriák templomgazdaság, mint fő termelőegység
privilégiumát hirdették. Max '§(eber terminológiája után több kutató is
az oiboszt, a foldbirtokkal rendelkező,termelő, familiáris jellegű egységet
tekinti a korai dinaszdkus kor gazdasági alapkovének.29 A pecsétnyomók
felirata alapján a zárt táro|őhelyiségeket és az adminisztráciős íeljegyzé-
seket a ltáztartás tartozékának nevezik, szemben a központi tulajdont
hirdető tudósokkal.'o A nevek feltüntetése a pecsétnyomókon egyaránt
jelezheti a magántulqdon fogalmának kibontakozását, egy vezető társa-
dalmi réteg kialakulását, de az is lehet, hogy plJsztán a hivatali felelős
megnevezéséreszo|gált Az írásos leletek olyan rövid időintervallumot
ölelnek fel, hogy lehetetlen általuk átf,ogó képet festeni a város sokrétű
gazdasági tevékenys é géről.
Találunk-e más bizonyítékotaz osztálytársadalom létére?Nyilvánva-
ló utalásként értékelhetjüka tényt, hogy egyeseket előkelő sírtárgyak kí-
séretébenhelyeztek végső nyugalomra. A suruppaki sírok informatív le-
letanyagot kínáltak volna, de a kilencven-egynéhány íeltárt sír koziil
mindössze néhányat dokumentáltak. A halottakat lakóhelyukon gyé-
kénybe csavarva vagy cserépkoporsóba fektetve temették el. A sírtárgyak
eltérő státusviszonyokat feltételeznek: míg egy-egy ember sírjába csak
cserépedényekethelyeztek, addig másokat értékesebbfém- és vasedé-
nyekkel, szerszámokkal és ékszerekkel me grakva ktildtek a tűlvilágra.31
A magánvállalkozás mértékeszintén vitatárgyátképezi. Az eryik jel-
legzetes hengerpecsét tulajdonosa a f,ehrat szerint az Anzld Sud nevet
viselte. Pecsétjének nyomata többféle szövegkörnyezetben is megfigyel-
hető, Charvát szerint az illetőnek ,,meghaíározó szerepe volt a közösségi
vagyon kezelésében"", ffii több, önállóan gazdá)kodott, állatokat tartott
és a feldolgozás íolyamatának is feltigyelője volt. Más tudósok (lásd pél-
dául Nissent) elvetik ezt az álláspontot.33 Az ellentmondó vélekedések
,aJ9ual[a rc^?zs
9}lul
{uagwezs
{Bu€s39uB} {esJlgq € Ia^9ÍaJ3P?q sa89suaila sry {ElInPuI €g3J€q
{BIJJ9J vftq e el1êzs g^Jq {aurry 'ueggltsc v alleze^ saure8pg ',(p-r
-DI B 19soJ3^ {run 191lara^91 r9s9loP9l{eq {iln T9)r3Ze^ sry sI -toltue Ja
Il9zseq ly)]eq sa:aM8a; slx s? 1nln'so.1g,r r?{ r3u9l;91 V rc,sl e,(u9uqa1
-asc ,.r33y s9 saue8pg" e 'zsode Jeluns lprJctuuual uo{glg9l JuoIJg€q9
ze 1|p9zst9í ueqlrzs.lol uegqg ,elqurqzs LuoIEpoJIq e 1arrarualaí rs9r
-a8ar(ua; 9puqlr l€s9p?tu9r {ouodoscdgu lapadalarel tueu € s9 1esz;91
ua8apr ze 's9palsa89suelle IlzQ1 {osoJy^ y ,arys?zeulep9^ uoÁBel noz
-oulpqla; e s? 11e]9111eJ rt9319fatu uasa89sgg u 1zs?]s9|1l'39ssolt1 e tzsi-l
-l8a röIEIEJsoJg^ sI uegrcpúz9zs^g g}s[a pa;ze^?
,111 t ,al9í
1allaua "t9y1
-919q lual9Jgr {€u9{€zsr|pl l9nzsculo I?Jox u up11?d 9í tsros ryddrun§
sgogxTTIlIA sg syzguogyH
,r,rrg3
-3a; 19rla.{u9ullnJ91 ? ueq{?u9u saílat aturzs purus.lezs.Á8a araz,leq
nupp?slgl {9u t 'ag ttazelle,ror1 esgper(utq s3I9 sn191s ururtue; e rsad
-?:4zoq:4ezsJo{-{run ze ,uuezs l9Îtqf, ,rrr|osgl?ln {unl9l€l sr a-rlaE9s
-lzsll lgu .lo11rur,(8n uaqrlas9z(8aíIrJ v,>1gtzoÁlqs8ueq r989slual9nar
naz8an u3gs9ôzsrxel gzetulaparroí ua8r z? {er{a{ausaÁ3 e s9 {eq9)u
t, |ezze - 1arzallaq raía;gsro anetu rropq lgu V ,{91ral{eJ €:lInI?pIo qqoÍ
1€1€IF3J r 'trlnpp1o rq 1a{9u € :{Ip9I9lzs3JIuELü sr u9,!aq Is9zalratu
y
-al 1oso;g^ ITaq€Jo{ s9w s9 rrleddruns e 89sualaí ,tau 1zo{lulnul Es
-9p9|9nueJa!Irp saílarglra 1ada.razsfiuau ? ueqJol snlllzs€urp I?Jo{ V
lgqloll
§e,azsso l19p9ê1
-8o;peq e tzsg:r-te{ a8atgl,(uoscqe atua tuopp?s;9l V ,lqtlzseq {?rrar''
urq1o8gstpze? qqo§w t lpulnígrlunu 'pl {3llnJa{ pz91 rcí8rr qqa.(u
-gflazsBal uolep?sJ9l ? {oJaglua gza{Iepual uJau l€Tíol?pp |s9zeuJr9zs y
]91reluplal uaqles9pzelag rer891oeua3 1es9p9z-r3zs ? 1íIu3'>1gtlozeBt
1a1\guatula; s9z9i ? r9lapa;e p9IBsJ V )t9113rrs3l3rlq le^?s9lar9scada1
^ll{allo{{oumluarun{ op 9 zoq1sqzqqnn9 {ou:qpl9.J ? r?{ns9lnJ9@zzot4
,ade.razs
'19r1o1ourq uesozol uo39 rcdl- lepl_o,J y {os9lnsouodosc 91
-nd9 aqa191arg1 r39s:9^ ? lplq€ urí8oq 'rula,(8g8au saruepJ1 rí,zsolxo
ze sgualzgqp9psc l;aqai§ y s9 (..rtopd" 8algralil Bgsepzu8tslo1durar t
9)êpzsso >y,{Ba ze :rpíreqruog aqa39s,{3eu93eu s9 uelullau9
^}l{eilo{
-Á2a tvtazalyezs fiürep?sJyt s9 t?9sepze3 .ror1 sn1llzs?ulp I€Jo{ ? aJ?uaII3
Y3I!T NÁ'IOCN:Ii'§.! 96
MrzopotÁtrln 97
Az elbeszélésben egy erős vezető, aki mellett felsorakoztak a kozka-

tonákká toborzott helyi ifjak (a gurusok), támadást intézett egy másik
város ellen. A megtámadott Gilgames cselhez folyamodik, s így nyeri
meg a csatát. Az események hitelesen érzékeltetik a korszakot, amikor
gyakoriak voltak a városok közti csatározások, amiket avízkész|etfeletti
hatalom megszerzése váltott ki. Mivel a települések a vízi útvonalak men-
tén egymás alatt és folott helyezkedtek el, a folyam felső szakaszáníekvő
váro sok nagyobb eséllyel indultak a vízutánpótlás felti gyeletének birtok-
|ásáért. Kis városa, az eposz szerint a gilgamesi Uruk ellenlábasa ktilonö-
sén előnyös pozíciót foglalt el az Eufrátesz felső partvidékén,miután a
folyam 3OOO körül a nyugati folyómederbe vándorolt". Iráth"tt,rk, hogy
a városközi szövetségek és a kollektív rendelkezések bizonyos fokú biz-
tosítékulszolgáltak a közös ellenséggel szemben, ugyanakkor a szom-
szédos települések közti mételyező versengést megelőző regulaként
funkcionáltak, Suruppak pusztulását és a sumer szövetség felbomlását
liövetően azonbanfeliángoltak a városok kozti ellenté tek.'g hz Umma és
lagas városa között egy terület hovatartozása miatt kirobbant, hosszúra
nyúlt csatározásríl mindkét fél terjedelmes, részletes beszámolót készí-
tett. A végleges megoldás és a békekötés érdekében tett erőfeszítések el-
lenére a két város folyamatos, véres összetűzésekbe bonyolódott: lerom-
bolták egymás szentélyeit, lemészáro|ták az ellenséges lakosságot, tönk-
retették a termőfoldeket.
Miután a háborúk szakszerűbbé, s egyben zsákmányszerző hadmű-
veletté váltak, egy-egy város poütikai hovatartozását a íegyverek dontöt-
ték el. A későbbi korok írásos emlékei-íry például a sumer királylism -
igazolják, hogy egy időben csak egy város gyakorolhatott uralkodói jo-
gokat egy adott régió felett. A hatalomváltás a következőképpen zajlott:
y város csapást métt x városra, így az impérium y város kezébe került. A
kir.álylistáka t azonban nem szabad konkrét történelmi dokumentumként
kezelni, tudniillik nem feltétlenül a valós viszonyokat vetítik elénk.
Sgruppak bukása a városok közti összetartás záró fejezetét jelentette,
pÜsztulásával felerősödtek a belső birodalmi viszályok. Kétszáz éwel ké-
sőbb Lugalzaggiszinak, Umma királyának sikerült létrehozni a sumer vá-
rosok ideiglenes egységét.aoA sumer egység felbomlása után politikai
csatározások dúltak nem csak a települések között, hanem avezető sze-
repben lévő ál]amrendszerek és független városok kOzött is. Egyéni ér-
vényesülést kereső városok és centralizációra törekvő politikai közpon-
tok lettek az új korszakpólusai.
-8aur ro8gsuúIrel?qpq e 'rg8gsrp,rr{ {aualsl zy ,eíl9aloqüIzs 1€pn{ Irr9z
-9{ 391yr í9 rugrn zrûozo ze s9 l|ru e zsrzseqe]ly ,ro39s9pu3ptl9lu3s3
-esJ ? Ileôu ueqgílqt uotu9p 91ge::1atu:al3 e^lelr 'lul+zs }rupnl tuau
1osguJ 'rlauraqlnzs uau r1oluozsse sa,(8a - igsgpo.rod€zs {aJequa ze ez
:
-zo!qvo1 zoq lales9pa{z9rul^g rr1ug aJ9s9zJ93au 1eugup8nlu {aualsl
zt lu9{s9plo8au sournzssruro.rdruoy,ta89suagua ze Baus 19srrsnuuras
au :{?rs9^ eq9laza{9liua {auelsl zE leTlll9lualaí lqgg.tor r19 uaq9repazs
rloap 39p'. t a39sa1o; s? zslzstqelry rra,(ula 1el9pl9J9 zV ,laplgJ € {9s
-rlsad9ueq ,(8oq 'rale.regtue uesluarar ,{8oq '19luualsr-r.(ue ze ellot seln
s 'le89suaque ze ívelrlzsnd ruele |a zE u?íuJe'a.l111ug llalz3l{au ryuT
,a1
1rrdrsc *esgípgul 1aőaf' gtlotu 1a39suar
-sI rrezeq9Dl e en|n*zopl€ s 5l3u919{ry eJ39^ 'rpedtla v[sg z,lt 3 u9ln g)pl
,{elpleuaul8au urguozs
,lzssoq Jo{ruIy 19 llnlzsndla sgru rl1uepury
,le{Bull lel9 eJglq rr+l8a 1a,t9sa,rirq '1tr
IpI_o,} ? {911I^ prpln8eru s 't1l9zs
-y.(u8aul l9uJol?s3 39 ze rc4u;ure ,{Bl,uesgryseln r{ug assaô{ runu 'c8lop
s9lu sJulu {E|JZsIzseqeJlV ,lle^Jal uelsl9T 3 {l}ruzálzsaJe{ P?qBZs tueu
lulJazsnu 'elzalergl aí1l1sa IITua re89su3lsl lqqgr € I3Îru 'zoqgsgtlsg1
-err8atu e7|?puqzs wqlr\rlyzs aJJaglue 1,3a srqesc DIua ,u9^Jer É9p.l9 puE
|rl lÍlw9[ ru9{Iu 1es3l9q ryrddruns t tgÍr1o8o;ugd lgtpt €r1?11oryl9ll
-de;azs uelráraqzoF1l9u {o13zop|9 t|J1zs {aul3uelsl zE ]aJaglue zu §ot1
'auatusrla; r{ua :€rlorJsr,rrq8aru r.uos (tg ruopq€q e) Hua tta,r-lat stíp
,a9s9urzsndla 39suaqura zv e]Jolzse|9tL lorcPeJyzr^ e ru9lsgplo3au
IiTüE
9s39,r, píeu 'tarla:agtua ze enoúgs 1a339su;q9 '1a339s3erag :r9ul9zs{el
-9189srraqure sokz ? aslua}plgsc őoq 1esc 'ttatfiau 1uepu1u g9suarsl zy
,rgup8Mu
{€urg{?I uoalurd t 1queêz I€Tlní9tuJ9I {pI? 'H uttotvne{rez
8gsrrlos IJagLua ze ry{8v rct7 IIIuE rulJezs s9l9zseqlazJûozo IpIIü9lo dozaul
olaqu9 qq9lur8a1 s9 qq€zssoq8a1 e 'ezsotltu ruolrqeq zsrzseqeny
,ar89suague ze lsgdesl e vúot prz uadd9ls9iarunq [IuE prazs9ur.ra1 saí1
-9zsazs € :lulJazs l313uauo1 V ,I9zsaq zso}rtü-zsJzs€qcJrv z,t'upua8al-ztlt
-u9z9 luollqrq €,.Ir|Js3Igg lll}Î{pueu e"'e{4t1{€ugJpnsnlz,(u9ruar1o1
JaLUns lqq9Jol ,{Ba 8rys'tze.leu {euuustdPutn zsoda-sarut8pg e ry{>pry
,{Bíratusl sI ue^?u qqal lpí{?F sn{Ilnu uozo
(<lelelg ze etryytíayl plV"
,r.llolJ€Jaue8 grzalteno1 E }s€pnl E a]reulg;9 :]JzIAu9zg ze et19
-yr^ V 9
J|r l8oq 'narydv ry1]9q ryt 's]Igq §e \? uegleddruns ,Jolgln zeBatll at
-zi]g u??êu aualsI gpolpJn ÁBel u99uo.Á3e,r. srupreq sr tueu ap 'r-l9rrÁ1
-9JI! salsg,Il 'sgpua8a1 t uJeu ueql9lueile l?Tlrun D§ze:1.?yf,Ia 1rddrun5
yyoNiIcE,INoZoZ}A
:NYflyouox IBg§)sgy V xvddnuns
yDI!IT NÁ]ocNa/§.c 86
MrzopotÁtrln 99
szetezye maga is szemtanúja az emberek kifogyhatatlan leleményességé-

nek.
Az,hogy az özőnvízmítoszok oly népszerűek Mezopotámia alluviá-
lis f<ildjein, nem csoda. A folyok természet alkotta akadályok híján gya-
kona váltogatták folyómedruket. A régészektöbb helyen lerakódott
hordalékmezőkre bukkantak: Suruppak térségébenSchmidtnek egy
,,áradásszintet" sikerült azonosítania, ahol az alluviális üledék a
Dzsemdet Naszr és a korai dinasztikus I kor kozti időszakból származik.
A város az áradást követően kissé távolabb épült űjjá. Az árvíz gyakori
jelenség lehetett a vidéken; a mítoszbeü özönvíz mindent elpusztító le-
gendáját azonban régészetiadatokkal nem sikerült bizonyítani. A hine-
len vízáradat mindenesetre kétségtelenüllátványos rombolást végezhe-
tett az érintett területeken, Az áwíz mértékeszerint Suruppak valóban
az utolsó vízőzőn előtti királyság lehetett, hiszen a Dzsemdet Naszr és a
korai dinasztikus kor közti átmeneti periódusban Suruppak mezopotá-
miai történelemben betöltött szerepe elvitathatatlan.a1
A suruppaki bolcs tudása, istenek iránti elkotelezettsége a korabeli
mezopotámiai kultúra alapvető értékeirőlnyújt összefoglalást. Az özön-
vízhősök és a névadó bölcs, Suruppak üzenete az utőkornak, hogy az
emberi civihzácií maradandó értékeinem az épületek és a városfalak, hi-
szen azokat könnyen romba dontheti a természet, a hatalom sem lehet
tartós, hiszen az istenek által kiszabott sors elől senki sem menekülhet,
egyedtil a tudás és az alázatlehet az emberiség által járhatő űt.
Gwendolyn Leick
MEzoPotÁun
4. fejezet
AKKAD
Az eryikleghíresebb mezopotámiai város, Akkád1 gazdagságát, ttindok-

lését,dicsőséges uralkod Őit év ezredeken át dicshimntrszok visszhangoz-
ták, azonos írisa, f.eItárása azonban még várat magára. Régészetiadatok
mindeddig nem állnak rendelkezésre: nincsenek épületmaradványok, írá-
sos emlókek, sírok, romhalmok, feliratozott úglák, melyek segítségévela
helyszín azonosítható lenne. Mégis, az akkád Sarrukín (Szargon) által
alapított birodalmi főváros |étezésevitathatatlan: a város neve a II. évez-
red második feléből származő, mezopotámiai írásos emlékek között
több helyen felbukkan, s az élűrásos irodalomban, jóslatokban és királyi
méltóságo k nevében szinté n gyakorta f eltűnik. Akkádot a v a|aha létezett
legsikerósebb birodalom kozpontjaként tisztelték, határai a vl]lág néry
,"ikaig terjedtek.2 A perzsa uralom beköszöntéig a babiloni uralkodók
-presztízsbő|az,,Akkádl<trálya"címetviselték- jelentőségüket
Akkád uralkodói legendás hírűek, paradigmatikus
egyéni sikereikhek vagy balsorsuknak köszönhették. A városról és kirá-
Iyairól sző|ő éIúrásosirodalom a történelmi és politikai emlékiratok ki-
Ómekedő pé|áái. Az amerikai tudós, Piotr Michalovszkij szavait idézve:
,,Akkád a történelemrőI, a l<lralyságról és a hatalomról szóló írásos el-
mélkedések hajtóereje".3 Ezért elengedhetetlen az éIúrásos irodalom eme
rendkívül jelentős műf.ajának kozelebbi vizsgálata; a következőkben a
központi államszervezet és a királyság intézményénekkialakulását kö-
nyomon történelmi dokumentumok felhasználásáva|, Az utolsó
"etjtik
szakaszban egy híres akkád uralkodóról szóló legenda, az úgynevezett
,,Agade átka" kerül fe|vázo|ásra.
zY ,19llo1\|9zs aq?lleúal so89suolzlq lotuoldl.ual e s ({911oIu9tv eql.eÁE
*e{
]auelsI ze tqpeÁueq sol,uozrq ,{Ba Áugtl:1gsz v'1tssezol9pu9{: zE 1!p
-9los3d6lezsso uuleő uapzgÁB l€uo}€{ V 1zJg tzeû]oJlstgn|e ze D1
-9lue Bsnr9ls sr8eu s9 u9,{Ba gzo11vpr- ze ilí|9^9^9I^{IIeJ eúe1,{Ba uaq,,(8a
leuezn sos94 zV,rírolp gzs LüoJ9t{ uednsc ..1o1EJII3J.. IíI9JI1 gsla zV
>pugí 9ryp El3eur tzeuep1'
;,,|919IJ 19tnznzn 4
llelalnzs p1 '19r93ac;eq slx 'I9lqnqn '(t9z9t, a) ezzo>19pueít 1auualsl
eqegtz" :gr€qs?Îo 9!z3{1aô>I ? uaralel ,,Jo1 oposEII {Isytu ÁBa .,,(Áryl
-ra) típ3n1 sry 'tsa3e;egaytr.. :1ada;ezs a,(1aqlt1 ozoÁugulop€ zE sa snl
-nln s (^3u B uol?JIIeJ llase^ EJeze^vJojls9qa|e m !9v1l9wp eJgpl IT1J9{
,1arrarrzs
oo97 tala1 ue,{p tqqg.rolBa1 V ?>| t$zl{Baíla1 ueqg,rywoJ leuezn
nozowr\a! 1o-11rclu9tuop€ l9zo{€pe ze ÁBot7'rlnp.roJg,Ia .e?vÁuetala1
>1tureuoldual lJo{sg npllg e{pnzsn1l uasará1l9z:9 t9[914pen I.sg
ívlez
-oqlazop|9 zy ,{al13l l?qqtllnuJoulJnl al.(8e I9r17{ep! lr.;zop|91?pu9í? sa{
-?1l9 llozoq {eurlauelsl ze 1otrJ\a! lgpo{I?Jn gsla zV .rlrqg81ozs p,rglc
-9tuJoJuI ualle^zo{ sI u€g{ns9zo{1?uo^ plrqod (razolzsa epue8tdord
. yt^Pn ze lul.|Jl tuewq (,peg9s9lel|931ozswpT.l
{os9uP9l{ E se {?l€sJ ?
'>1al,u9uasa il.ulau9ugr ? I{ InJauJ uau a89sgrtualaí 1orr;qe; Éprryv
,9J
1ulu€finq 1azs939: plf,u€{
aqallatu '>1oÁugt?e:e1 nowry|vzs vq9zrzs luy]!-l?p E v1l9 (sEtt-gstt)
erunqqeN-Ll{rulns,I'gpo{pJn Jtu9le 1pse4qla pl9s 9ú9,{B
{osgro{Fptu
nsEzo{l€uo^ nuleu?uor ? 11929{ {aqq91 'rln:a19l1a sI Jogozs llozol€JlTeJ
Áugq9u 1*r;1 uorltr8glorue luorqtq9 zy .eqosg,(1o;aq uasgtualai
lapa;? .>|9tl9zt1
8aslua19,rar ryouJ, zr loulnt9wJoJ s9lsnl;ls r[ultpoJr
lqq9s91 y
-o[uetü s9 191los9tu I€{oIEJITaJ íI."rlrl p9l1t ze'TasgzÁBaíla; pscaq őeu
Jo{ € {opuel{ouJ, zV 9,]91l9leí3au sl r9l1aq :'syzvuJJezs rt:qa; r 8au
1r9zo1 ToJosgryz r ílgqosg-q llapeJe ze Teneryzs9l lor€Ios9tu sotuod
pruurop3zng_gpúBpo {o{ouJI luollqrq9 zy n.ua,rla.(u l?{pulul 8alrasa
.,Gr,r'pgrlrle lfie,r;aurns {?1s9^ eE9|?lzs s9 eryiezderyr 1o-rqózs 9I|9 uyn^
-p_n .lpesuul&au ueq39s
ourolduel-Jn{E r.rnddru B raíor€JITaJ IlepaJe zy
-d9 grrra1 1nlnz91 :1lnel$ÁB eqr19€91orut rtl9rd91 V Tlelpg4 11Qz9{
;ZZT, s? oltzrcwps9tll ]ol?JITeJ íIyJpI llapaJe 1131lzs9{ - I9JuJzS-tu?J?N
(lunuq€^ '19;nzsnlsrueyrq '19;snrury .19luplru-rt5 '19ltzsűBezryBrt1
ryrun zE - I9I19po{IúJn p9{1E gsle zy .9lBtII9lBp (ooqt-oost .q1) r:9:9
ruollqrqg zv'ugln 1a.(uaurasa s9IE^ € |e^"\? zy7.sto í8aruttu a89sqqor
.
1a.t
-ltus9J;oJ lla s9^ e n1g1qgfir- ÁBu
919zsaqla 191au9u9r tu olepo;rg pglpl€ zy
axgsgzÁ9gÍTgc IIÎTIINgIuQI ?ts-lT ZY
:xOJ.VuI,IEc IÁTylIIy oyyxV
yJlaf NÁ,IooNa,4§9 T,0I
MpzopotÁuta 103
adományozás privilégiumnak számított, miként azt a politikai tekintélyre

való utalás (,,király") is je|zi.Úgy tűnik,I<tzárólag a magasabb hivatalt be-
töltő egyének orokíthették meg emléküket a szimbolikus értékútárgyak
feltiletén. Nem kevés, szám szerint több mint nyolcvan írástudó tiszt-
ségviselő nevét őrzik a suruppaki leletek, ám ezeket a dokumentumokat
nem tekintették személyes emlékeknek, hiszen az aáatokat rendszeresen
kitörölték, a táblákat pedi g kisele jtezték.
A katonai sikereken túl a királyi feliratok az uralkodő által íinanszí-
rozott építkezésiprojektek emlékétis őrzik: ,,Ninhurszag tiszteletére,
midőn A-anepada, Ur l<tráIya, Meszkalamdug szülötte felépítette
Ninhurszaga szentélyét, elvezette az égi szekeret, A-anepada életéért,s
elhozta neki eme tálat".8 A királyok a leletek tanúsága szerint e|őszere-
tettel tetszelegtek nagy templomépítők yary szentélyek helyreállítói
^
szerepében. Az értékes tárgyak adományozása, a restaurált vagy újonnan
emelt templomok f.elavatása rituális szertartás keretében za1lott; nemrit-
kán győzelmi parádét. rendeztek, amikor is az esemény fénypontjaként a
szentélybe |épő hadvezér aháborűs zsákmány eg5r részéta város istené-
nek ajánlotta fel. Az évente megtaftott ünnepségek soránláwányos kere-
tek között maga az uralkodó kínálta az isteneknek a fogadalmi ajándéko-
kat. Ezen alkalmakkor a tárgyakra vésett sorokat feltehetően hangosan
felolvasták, a feliratokkal díszített emlékművek egy része minden bi-
zonnyd, nyilvános me gtekinthe tő ség céljáből késztilt. A szöve g így örök-
lődött apárő| fiúra, még ha írott formában nem is, csupán ,,szájharyo-
mány" útján terjedt.
Figyelemfelkeltés gyanánt kisebb ajándéktár ryakat, edényeket, harci
eszközöket, kisebb szobrokat vagy nemesfémből készült táblácskákat
rendszeresen adományoztak a helyi isteneknek, Az ajándékokat gyakran
a szenté|y f.alába rejtették; ezzel a jótéteménnyel az épület öröklétét kí-
vánták biztosítani, A feliratokat számtalanszor egy jovőbeni uralkodó-
hoz címezték, aki a templom íelajitása során nyilvánva|óan felfedezi
majd a ,,kincseket". A szövegek figyelmeztetik a királyt, bánjanak óvato-
san a tárgyakkal, s semmi esetre se mozdítsák el őket eredeti helytikről,
A korai dinasztikus kor végénekközeledtével a ,,publikus" királyi fel-
iratok terjedelme sokszor több száz sorra ,,rúgott". A feliratok nem
pusztán a hatalmas uralkodó nevét, titulusát és cselekedeteit hagyomá-
nyozták az utőkorra, hanem a jelen és a jovő generációk közvéleményét
is alakítani kívánták. A feliratok tartalmát tényszerű és megbízható ,,tör-
ténelmi" tényként kezelték. Az elmúlt években a sorok propagandiszti-
kus aspektusa egyre nagyobb nyilvánosságot kapott: a szövegeket nem
,rgullell€ls9lualoí ulr3 ptn1 t s9 rgí9€g1ouruuai
{aulrJ 9Ie19Ia ze |gJqqepzgr1 8aur 1níry8szr,r 'ra89sguop1 I1z9{ as9zelu
-[3u9 ITeqúJo>1 sgzÁueulJol € s9 39sÁpn1? 1nsu93eu őoq 'zoqqy
]I'lttü
1€poJlq s9{?q t ezzoÁueulsorl ?ÎI9 uaglalalzsllzg{ lreilau esg'{Eellgngt
,lpsoluodzsso uaq9za{ gpolp;n stturl€q ualrad8a uoJ€uIuJI
lauelsl zV
39ss9lala1 y,uaq9.(19ruazs unddru [IuT aq l?lnuJ rc&zopI9.19ulauatsr zr
ry fuaqzo>1 r4v' ze o, eq9zs {?s3 rreraqgí u9tes a a89sgrsla ueltneqtetn'rlrr
-tovse|9^ ,,1eug{91etnBlú 9J {euersl Z€" leuelst Őeu e i>le',,e[opo{I?Jn
8gzsso zs9Ba zv" 'rusrBBezlv?n1 raualaí íilpI zV ,uar(8a1
or,,a[9z9tu9
39zs
-Jo ze s9 rcvsgd gs|e ze" 8rpad t8ru s 'uoíry-ladso-rd euppolqlafig ze
',,>1vuv(pvhlcs e:9 íp9ru 1tí9zsg1 {eJ3qua ze",(B otq'zaqrlauats t,{Beu e 8 o l
,
-9,(u9{ l]9l;|9 |zssoq ü€ggtur gslorn zy ,,?la! 39 ze ryíse>le!:gly ?tütun
'$!se1 e[{gÁu 9p! 39 zv e1.lq,(8a tunu ;11'' :8atu 19 rrrlodruzorlr9q
{aluoJo 1run !,.ra>lleípl9.J llzorug urq8gs3oploq utprpuo8 {eJeque
ze" '1eul|vpo.rlq e lra8a.(ual tueu JoJJel ',,;a3ua1-9lslac € tues ..la3uar-9sly
zu" na7zaÁl9zs3^ ulau lellsln ze :1u?p {nila^ r9d91 s9l9g 'sn1l11lpl lrugs
-9pollpJn 1araualeí lptJ€tuuueJ ulel?peJgr Ez7^ l14zs?119qrrcp1 l8E
']ét?I?IZ9 tlozolvn|el s TIaZseJ3u ru3lJ9s uaqgtrroí e r{t
'a;ryuapunu u9zs lr{o{ly ,l9r9lr-q {BuBsoJ9A ruarlsa8aP9rr sa 'lgso-re,r
sry ruzglÁ IIa{ aI luuezs'as9rarlepua; {au9s913lnzs trug,rl r r9 19r191aí
uaqs9r.r9raőa 1arpla89sualsí Jetüns ? 'Iaualsl so;9^ € luIJezs 8a,r,ozs t !t9t
-ez-lo1,!9tuazs 1eu9Ígluualsl soJ9^ ?IUtUn .€J?s e1131Js3luezs r?JITeJ lres
-? eJ9z9^lsnza §E,r9lerarrgíla jo{ Íl lBa >1rr;zs9191a :o11rue,(3n .lt1ol
^
-odelp gllyuual e 1rz8azsso IErtJIIaJ gpo{pJn gzeâu >pugÁry:yl €tulufl
tg8vu v'tzst8?ezle8n1 (plo1 g7g7) u939,\ Jo{ sn{Ilzs?up I€Jo{ V
,
pl llnJetlt :o:.qqs9l!p lqItzs8aur tuoltlel{ 9psoruodzs so uaq 9231 gpolleJn
ze s? ueqsqugr{aaulzsa rrr891oapr zE TrlwPqe| :ltilo^ IeôsJgzs elslp
-ut8edo.rd uoppoJlq t {o1ou4 9Iv ueq9w98lozs .(p;ry € uBg9J9-pFplV
zy ,rITa 1I3^!,u ? lloltl{Iylndruerü uopgtu glala;8aru e ueqe11ap)e Es7z
-ol9lJo{ rlrulesgde1l9r tuopltt{ rruodzor1 e u7tze rturr 'rad9r1 oI9 u?ql?p
-nrz91 e 19fi9sÁ19lry ? {9llolr{e|E 1aza - u€g{rzsJol ruollqrqg zv 1esJ
-J94E - s 'ezsso 1í9Á3 N]\e! úprg tB9s g,lsgzs qqo,(8eu a.rÁ3a p,r9sq9u
gpl zV ,tlotl, v{grybla^ uepar3qpa8uala s9ll1lq€rs relurlod e uequoze 3<s9z
-o81opazs so " 91en IB}pIo{ouJI zy, a JDI
1arr9 í lu9{Iel9uJal{9lleu ualla^
-zo1 üeu 39sÁ19:t>l E 1ozv l31 .1arrapzs l9q9[Iol {9pnrsg-rr llolrâl€zs
sJ9sgr}s?ln Áryryl e {oltJIIaJ y
6,Iu3lur{ar {errrlalalel snllluelne ptqrzs
xJIgT NÁ,IooNgA5 ,0l
MezopotÁutn 105
LUGAL Ésn KIRÁLysÁc rprpnaErrnpÉsp

A címek és a hivatali nómenklatúra értelmezése, a regionális eltéréseket
és a jelentésbeli ktilonbségeket tekintve nem könnyú feladat. Az Uruk-
korszakban a legmagasabb hivatali tisztség viselőjének, egyetlen ember-
nek állt jogában az en címhaszná|ata. Charvát elemzése szerint az uruki
hierarchia legmagasabb fokán álló személy is a ,,köz szolgálatát' látta el,
noha az en tisztét betoltő személyek nevét nem jegyezték le, semmi sem
utal hivalkodó magatartásukra vagy hata|mas vagyonukra. A íáraikor be-
köszöntével az en cím a vallási szf.éra hatókörébe került; a korabeli szö-
vegek vizsgá|atáből kiderül, hogy az en funkciója kultikus indíttatású,
azon belül is elsősorban a termékenységi szertartásokban nyilvánul
me8.'2 Az óbabiloni korszak későbbi irodalmi hagyománya szerint az en
titulust az Inanna istennővel kötott ,,házasság" révénlehetett elnyerni.
Az isteni házastárs általi hatalomlegitimizálás a mezopotámiai uralom
ideológiajanak fontos tényezőjeként volt jelen.13 A jelenség a korai di-
nasztikus korban széles körben elterjedt. A lugal (a képjel jelentése ,,fej-
ember", ,,főnök") szerepe ugyanakkor megnőtt. Az Uruk-korszak idején
a cím viselője a személyzet e|lenőrzőjét, az ennek alárendelt személyt ta-
karta. A korszak vége felé a lugal hatásköre - főként Ur városában - ki-
szélesedett, spirituális és világi v ezető lett,l
+
A patriarch ális háztar k 5

kibo nta kozása,l a mező gazdálko dás ban
tás o
és kézműves termékek előállításában megnyilv.ínuló tőkefelhalmozás, il-
letve a politikai hatalom szekularizációja megkönnyítette az egyszemé-
lyes vezetők előretörését. A városállamok kozti áIlandő háborűzások, a
betolakodókkal szembeni védtelenség a feglruerek készenlétben tartását
és katonai erőkényszeres jelenlétét tették szükségessé.A lugal hasznot
húzott a konfliktusokból, a hadizsákmány biztosította a következő ösz-
szecsapás financiális lehetőségét. A lugal bizonyos intézményeketis irá-
nyított, s az emberek ktilonleges engedelmességgel tartoztak neki, mi-
kéntaz egyes személynevek is bizonyítják. A személyével asszociált leg-
főbb intézmény az ,,é", a palota, azaz alugal ,,magánháztartásának" fel-
ügyelete volt. A korai dinasztikus korból fennmaradt leletek tanűsága
szerint a lugal tiszte az archaikus Ur városában bukkant fel először, s a
kesObbiekben a városállamok korm ányzásának elterjedt f.ormájává vá}t.
A papság jőváhagyását nem nélktilozhető, jelöltválasztáson alapuló en
tisztséggel ellentétben a lugal pozíciója örökölhető lévénmegoldonaaz
utódlás kérdését.16Kiváltságos joga volt cselekedeteinek írásban töfténő
rögzítése.|7
-aô Is9.(IoJaq'98ues:a,r u919 :1aullaur
'ta39s:9r e |zeêu
lz.{aul9pl^J9sJ
-o[u lleualülv" ,uvg9íuq.Il 1rltuo^lrl [ul3pelsaJe{ € aq 1191IQ1 tgtcyzod
$quplla1v zp §? ls9pol1vpze$gzatll
r_r8gssoruo; rcr89rerts tueuúq 'altatl8as
9[ndep uas9zglug ze uednsc weu IaÎu 'u;q 1a339s9rualaí rp,rplpua:
1gqgíruodruazs azsa8a etu;rclodoza;71l ellgz gpgzqq eJ:11Ézs? I919soJ9^ sry
e lulJezs as9Pe{al9^ I3úqJrIÎ
,{8u€ssBlzol1gl tÁuyst >1a-rpatu_o,(1o;
oruu?W
t.,Goq 'elzoÁlqpe>ltSau da;at sglríe1 u9qÁue zV II9p € 11ozog
6],Ir)rl9pl^
-u9ln1 ueg1{?eu 19qruoduazs rzíe;p1o; s9 rcr391o1Q lel$el e zE.tsgus,{Ba
ryrlazgl8aru IJJpau zselyqrra zr s9 srr8rl B loqt 'rraraqa1 e{9fi9l ry?zs9
ozerrr sl9Fnllv ze ,,Álaq §gzeluJvzs" V ,g]3qla]Zapa.ra 19q3azo1 919t
-Ia lgliotuell9soJg^ Jeulns e Balgulzsgle,r 89stzstt sn{Iltllolzstm ze §oy
'>{nbaqla.Gr;3aru rolas9zluala 13ues9p9I{;% tuoI€lELI íIyrH Jeluns V
,1roP
-9p3 lgqgs9puotulueile (89slp:ry) s9lnl9tu91 9p,r aq39sl3e qqol8ru r
s9 89sualra88ny (uelpso:gn) úraq e qqglur8a189srpzsa; V ,€ulo^ llnzseJ
r9luell3 sueJel{u 119zol s9leze^..sosglp^" t s9 ..sl;?Inlezs" e ÁBotl'tze n
-ualaí uau za so>pleue,§n,.dtd",{8et ewr1o lnq gpglrttua-rzo1 ueqsgrr8
-ze?v o>1 ? tüe slultü'r1o,r 39sru9l3a sn{I1€tuzlJe1 rropp3eu le>p1glJrqtu€
s9 saÍl9ulazs qq9}íq ptn1 y lg§tlgnrynpl,rrpur sgl1o;aq e arral;8esgla
v{g:gstuacuol 9lnsoluodzsso aJ1oseuelz9q'?qop9lrsc rlr.,rrí e'eí9n
-qzlJa|n:1.ezs sgw8zt8r.zo>1s9 tuoleltl{ V ,{€11o{F ra39s.(3o nazauazs 3e1
-tsgrcBze?lule1q.s? TruI?poJI 'snurqJn 'rlalzalta,rgzs rl?p eíelzsgz ?Jllln1
s9z91 B {oso;E^ guel ne|e s9zJg)uaile u3lelunzs ft1.lerywq'ozlo uaÁu
-a191I9J ta{nl3z3^9 lsgl1o1aq e ,{2oq.{nrl?q19l uaqrezaía; 9z9p zy .llot
-!u]9zs rlau89suala í $ B9s ÁBe plurlod luya'Bgzsso zy,peí-larrry e:91ú3a
-pu}u 1osoJ9^ J3tuns B tuInl?pu?tu {allryB .>1lzollruol r;9polp;npa.(3a
zv 'elÁlgsr\ e sazaía;n{ 9sI3 zV ,u€q9snlnrn Áry:y e 1ada.razs Jozsqqgl
s9zaía;nl ,,pIgJ" y ,rg8tur alzeêu ..rlruglpnr{ tuoppoJlq e'1eugÁlesr>1
1n-r1 '1uug.(p;H {epl_o.J e4 1esofv^ {nJn s 'rtlourqpsoJ€A JauIns ? uel
-luop 3q93l 'glazal u91 EJtuoI€Jn ru9laílzsua ?tuwíf 'tzssa?ezle?n1
,ltllo^
lgPo{PJn lnJn l?so{oulq 9!SIJ [uJ]
a ltrle8ns lorunu9dul plglp.J azsg?a tuoppoJlq Jaulns t u3g)r3qellal snl
-nttl ..tllgrry uaPurIN" '€u-tuqp{-p3nl:euns ,rlor}ru9zs
1ep|ac V {Eu
-qgo,(8eu lguur €turr?q '9!3?l gzoul.a 9|e e:ur|e]n ze 1|o^ qgo,{8ru
,
l9uil^t
zot7939s gwlluua; s a,(19tu azs r{Ba g§ze e >ptlnsgQzzoq ueqÁBeu 8epru
^
-tzsgv^ {osnr{IlJuo{ í€uolöl p8allaí ,rlzssa:8r ,{Bel lyzualop B ({os9po{
-Ápzst,l I1z91 {osoJ€A V
8l,llouel ne|e €lupJn sI 1ere1lJerp|,o.} c|qol8tu
rye 'rgpre,rrq Ie8nI t >1eug9Brallerl€qpuotü lzsue ze'glazal, r,(1aq e ueq
-1eddrun5 ,8aru 1unraqla.(3r; rgqc:?Jell{ ,lulzsl9{ u?q{osoJ?^ syw
x)IgT N^,IooNiI/§c 90I
MrzopotÁuta rc7
zetüket portyázással . gyarapító, sarcot szedő hadurak, harcosok váltják
egymást. Ilyen korulmények kozött a vezetés joga katonai sikereúez
kotődott: a ,,főnök" népszerűsége a tisztelet és bevételek függvényében
alakult. E heterogén, szociálisan rugalmas társadalmi kozegMán szerint
bátor ]<alandorkirályok melegágya lehetett, akik bármikoúészek voltak,
ho5y lecsap janak ahadizsákmány és a felemelkedés reményében.
Más kutatók szerint a régtő már a korai dinasztikus II kor idejében is
,,egIeden territoriális államként funkcionált, melynek gravitációs pontját
Kis városa adta".22 A ,,Kis kiráJya" cím az egész' régiő-ra kiterjedd hatal-
mat jelentette. A déli uralkodók által viselt ,,kis királya" cím azonban
más tartalmat hordozott. Hans Nissen teőiája szerint kis kornyéke
rendkivüli jelentőségge| bín az alluviális terület okológiai stabilitása
szempontjából, mivel a két, egymást megközelítő folyam ézrn
bizonyos fokú beavatkozást tett lehetővé. A kutató hangsúlyozt ^ponton
", hogy
',raz
öntözőrendsze r kiépítéseőta e veszélves gócpont feitigy.lete kuló
fontosságú volt a déli országrész számára.., A ,,Ki, királya;'cím e veszé-
lyes terület biztonságát biztosító déli, babiloni uralkodó megérdemelt ti-
tulusa volt.,.23 Talán ez az elképzelé.stúl nagy jelentőséget"tulajdonít a
dél-mezopotámiai diplomácián ak: az uiEnsakuiann a peláaulkis elpusz-
tításáról számolt be. Mindenesetre bizonyos, hogy ai észa\u orszigrész
és a, déü ftiggetlen városállamok egyesítésénekgondolata kis regiajaba|
eredeztethető,
Az AKKÁo Árrenn
A radikális változások hátterében sokak szerint az akkád állam állhatott.
Akkád az őkori közel-kelet első régiók folotti városállamának tekirrthe-
tő; itt jött létre az első karizmatikus királyság, itt alka]mazták először a
aközvéIemény formálására, itt vert elsőként gyökeret a
"plopagandát"
neüzetközi kereskedelem. ugyanakkor nincs elég bizonyítéka kezünk-
|9n, hogy alátámasszuk a fenti állítások mindegyikét, hiszen tényként
l<tzárőlag a sumer városállamok ,,letűnt" világát és dinamikus,
expanzionista sémita, valamint a centralista akkád államot vehetjtlk ala-
pul. Az űj és a tradicionális dolgok ktilonbsége számunkra gyakrancsak a
későbbi helyi hagyományokból szűrhető le, melyeket azonban sokszor
eltorzitottak a kommentárok készítéseidej ében érvényestendenciák.
Legendák és tények egyvelege jellemzi ezt a korszakot. Valóság és
fikció, történelem és történetírás annyira összegabalyodtak, hogy t,rdó-
"
-?1n {unl?q|9vtEJqPuaBaI ue,,(I d8a uag9s9Pzelaq {IŐa tlsq,q9JPl Jaulns
,{ar8uez
V I9J9po{ItJn gp3lletue ,,y^9ÁvJnB9lttre" Igqlrutuas e 1allaur
'1auapzs {al3u?lJ91 9III eg9setu IgJ9sqzEu]JYzs ua9)lequozsol lau
^)l{IJ
,aJIguerUIaJ
-9^3u4I{ In^ryPuau rs9l€ln }Iu3ultlltues Zsal tü3u uI€l?JrT3J
lualta;arusl E'YZE|JIJ9ZS 6z,elleqlesT^ 13êu ueTlru?s B Jol3s9lalnzs luTJ
-3zs {3s?Paia19,r lgqgrn8al e '(nua1 n.r.lrs :ua,rlal,u P9{}r) ..9polp:n so8
-o('ze?f' as9rualaí's9za.t aula sopl€Îq lulJazs 1asa,(8a eâu ur{ruJ€S
8z,er{uns923{I3PuaJ
19 :rpe s3âi ues9)laqaPau |gqosqzolv,r glraldep ruauaq89,r uaq9l3J
,111v
1rpos9tu paJze^9 'gtltlzo.1gltq8our uezeqeu rí9rr,rrp1 t8eÁue >1ezs
-Jol E l99snlledse rrazs98.ag ,I9zseq 19.rsnp9r-rad-p9}plv.(3EÁ ..Iulxnucs"
3Neô{ 19s9lZsoI3J sos9{ozs Pa]ze^g ,III t s9Z3PuaJIe snlll?tuas V
erloslr 3r,t9 1eque^19'lgso.rea ape8y alrer;d9la1 ul
&,ÉítI!JÁ194>1e
'eÁ19ll3 ape8y 'r1o,r elourgqod vqeqez-Jn 'zs9ue{ eídu 1aur1 'uplru;r5
ueq9pe8y ,ttorní a.l9ze1 ape8y BgsÁ19lt>1 e (s9) iiolaz9.€a1 1ru6
-ualzsatg,o",nqo.*ö§;,dj,lf,:[?#rli,","]H*HHffi :fi i
- y^9s9|9J3lard 89ssouoú1o; snlrrzstulp € s9 1a,r939s;r_lazsÁEa naze1.Jazs
e?eus v Jeluns ,1au939suapa33ry
y
- ,resqÁl9sry iou?I[9soJ9^ JaIIIns
E llelel ra39,r p,(uuozlg uapunü gpollrJn zy ,vq>lnQr8glorur ryqePo;
-eleq 19âu rz s sr8ezp8n1 s'rlarpala19 n ,{8,1 uy t lr lu {olouJJ Iuopq€qg gryI
-[93zsso ryÁugruaúg"{B ]or€JITeJ Wrn V ,{€ugPo)íIE]n Ze lIoPgLIaq lelnJ
-ar ua8apl uapuil,ü ..3tla3ua1-oslec E - u9luetu rsg.(1o; zsel9;.1.n1 zE s9 su
-3II - I9ue3u3r-gsIV zE" lulJezs e89sr,run 1oIBJIIaJ ,,Ávrn y ,rrorlíug.rr
"
rctrrltpoJlq sry zs93a ,{Ba atgzsa{lal 9I9.J gzÁugtlllo>1rTep ue^19 t9s9Á1o1
-aq :1tugílrt ro1 [9r zr 14írur{ar ttzssa8rzp8nT Luau r-l9ru 's9p.l9{ B {lp
-gleÎoJ Io1esqzolqteq8aur {eu?lapzai {?zsJo{ y ,,,3ry1.1es ÁE9u 891ttx e"
- {Eulgzs 1a8a,rozs ITeq€Jo{ e ,(Botry - r9uIBJn attelzsafietry s tsorg,rg5
lu;ie;1v gzepqa{eq sI r?{otu€ I l9soJ9^ Jatuns € llal p9T{V n,Otzz-ottz)
1{ aPzal ella^ I3^? s9lnJe{ €JLUoFitq ur{ruJ?s u€s olBl€îl{ -offi
"ru
IrrlT
,
In
19 J 9 -pgpl V ze >1nzz o Áugtü urt 1999 íruodu azs 3v Áue
-lalal sos9JJ lqqgs9{ r s9 1a,(u9r s9p^ E '1gqsnrrladse r9lpurur ueq{gze1
-leô{ y sosg;, gzo{lruo^ 3_r{?zs;o{-p9i{y {oJo{ Tgqgs
,r,t9?eÁuelalel
-9>1e en§eq r_l^ry uatula,{8g'rr:losgrtrn1 za?gl ug(deF {oun}uaun{
-op Po! s9 figsepze? so.(ugrq ITaq€Jol e Belgsgzr>l gggl1ul ary,(1aur9u 1os
y)Iaf NÁTooNa/§c 80I
MEzopotÁuIn 1,09
lást. Egy másik sumer elbeszélésben teljesebb képet kaphatunk; sarrukín

(név.telen) ap!a, a,,kertész" IJr-Zababa szolgálatába siegődik, majd fel-
emelkedik a pohárnok tisztjéig, Az istenek rendelkezésé szerint elérke-
zettUr-Zababa uralmának vége: atrón birtokosa Sarrukín lett.3. A babi-
loni táblák egy másik változatot őÁznek; itt Sarrukín anyai felmenőiről
részletes képet festenek.
Sarrukín, a nagy uralkodó, Akkád lárálya, énvagyok,

Anyám en-papnő (?) volt, apámat sosem ismertem.
Aty"rn fivére a hegyek kOzt é1.
Városom, az Eufrátesz partján fekvő Azupiranu.
Anyám megfogant, az én en-papnő anyám,s titokban életet adott
nekem.
vesszőkosárba fektetett, szurokkal kikente.
vízre bocsátott, nem rudtam kimászni a kosárkámból.
Yitt avíz Akki lábáig, s a vízhordó kihúzott a partra.
A vízhordó Akki, merítvén vedrét, kiemelt avízbőL
Akki fogadott fiaként felnevelt engem.
Akki a vízhordó kertészt íaragott belőlem,
Kertész voltam mikor Istár különösen megkedvelt engem,
S így ... évig királyként uralkodtam,
A fekete fejű népet uraltam és kormányoztam.3t
A szöveg az anya magas rangjáthangsúIyozza (az en-papnők nemritkán

királyi leszármazottak voltak), az apa a ,,hegyekből" származó idegen.
Azupiranu nem valós város, a név az illatos azupiranut termő hegyekre
utal.]2 A legenda, amely a hős születésének és élitben maradásána]É cso-
das korulményeit ecseteli, számta|an változatban \étezett, gondoljunk
csak Mózes példájára. Ezen történetek valós tartalma éppen ezért vitat-
ható.
Az állítás, miszerint Sarrukín felépítette Akkád városát, azonban
igencsak ,,életszagű". Noha régészetilegnem sikerült azonosítani avá-
rost, tudjuk,hoy Kistől északra,a Mann által,,átmeneti mocsárnak" ne-
yezett régióban helyezkedett el. Legutóbbi feltevések a Tigris és keleti
mellékfolyója, aDiyala összefolyása vidékérehelyezik a teleptilést.33 Új
város lévénfeltehetően kozelebb kellett fektidnie a babiloni mező észak-
keleti pereméhez,hogy elkerülje a déli államok figyelmét és beavatkozá-
suk lehetőségét. A mezőgazdasági profit hiányát gyümölcsöző kereske-
delmi kapcsolatokkal pótolták. A mély folyómedrű Tigris öntözésre al-
-pu1u }íapI9.J glnJalla !w|E ?9zsloÁuueur V" ]lr1tue rgpoil€Jn qgasaJ
-a4s3a1 1I9 €I{eF^ € lul[u {es9l9zseqla ruepírtu V ,sI ueq?la19 19rcg.laua8
lqqgs9l e rrol8zq touro,(u Íl9u rsgpolp.rn í(8rapualzse 1?qu3^1Q lulJazs
,trorníla eJpI_o.J
nsr1.{p-rrq Jatuns e) rtoporlp.rn 8lapr 9zssoq puqlqozs
ezsseul aJ}q seraullel?J s tqorzsod rupreq ? auerln lreJeqluo lgks |er;lgt
,11oue11luzylzs:,.1
-odozayrq rllsaőa FrIg upInJJ?S froq ',{u91 o:lasau3pulht
8ryupultu I31aJ9Lu s9I8^ {€u9tul?tsq s '19rgtuppo.qg s9 19-1,,(pJr{ e raqa.(8a
{unpm sI tuau ueqgí9p6,..3r49pr,r,(3aq srupg3" t uazs9?a uEq9I4zS s9
u9rl9pr,rsg.{1o; 9sd9z91 zs3l9JJng Ze ryIJlv]€qB]ÁolrPr9ír.zs8aru s '(,,a1 1er
-zoÁuo1lot7 ueq9so;9^ p9TlV 1gíeq 9za1l9 lgq9qqnlew s9 19que3q7rq e")
IIQI9.J {El?uo^lrl nuatu utdra8uat r ro8gsgrtquva! e atzalezs8atu luuezs
eQpwgzsaq,:11ralIr'J9z 1awtualazgl8 las9rpqíe; rrorítqa;89,r 3r939s:9r
€Iqg s? rrt11 uazs98e ual9pTûtd nr8nlu ? s9 u9luatu zsal9]lnl zv 'ua1
-1a rla89sualapaía; Ir3Ia{ E llelaza^ trrlorergíptq saJells lqqtôl 'ttapa8
,BrIoquJoJ 8r.rod rgp;sorgl s9lqdelel
-9Ia ilo^ uas89ur 1a,r939s9scrq 1os
'lloNn tgwsc satzg,{B.(89uounurrq 8q9t;lp :lll9 ,(u?I_oJ r€uolt1 uaq9Jar
-19I{ JaiIs r,(8oq 'It}JaPni ualrtulau.aÁe IgqT€l?JITe} ur{nJJ€S
,,.lr1olzsod
sgw?zeítzo{ ? aq {?1191lql rcso{tl pgrylv s 51aur3lnJ3t tto8o;a.rzo{ F1I9
1ara8uat-gtslac s9 -gs|y ze r1o.t eígpolpsn so3elgryzpl 'ugpl_o.J o BSIT9ÎJ
,lppuT
eqp€q sI ue[e tuJlu1l s9 sr3u1 '-l1
1Io^ uJeu l9g9Á3e{ {aualsl" zy
'1oso_rtl Jeujns s?tu urrIíu.IBS uegle^9{ nulazgr{B plgl_o.J {run ZV
,€lletlnuo^
..zoqnde1
1qua r:nddlu 3 €û;ozs tqse,rlul,u" ueq9reJe{ 39sdauu1 s9ptred ,,t9Á19l
-I1 {3pI_o.J u3pul[u" y ,uzssÉzlrEnl arraría eg39s3o; '191esl r aua,{u8aur
u9lnrru s 'relrp;sore^ € a119lu9pa1 tlgso-1g,r rln.l1 rrodesJal u§{íu;es ,BJ
,uelJa vsst8ezlean1
-s9PEIn?€ aÎTzs9lIaJ rieleqal rq8qe 9pol1e-ln [gP v
!I?P gzeq? rEtül€l€q ,{Beu e naz?lu:l 1s9P€tu9i ru9ls9d91 snlr8o1 9za:1
-laô{ s 'i9,(1aql9zs ry avaÁpqeqpqlv ugln ,rsccnd rsry ualar.lalrs őe
uIlruJ?S, lÁ19:t1 v'tgql,qe7-1,n I9l9uIIúlBq 8eu e-€llolzsoJ rzssr8rzp8n1
l3r,r uplru.rc5 iueltezglzsll 'ueqsry 1u9u9r sl Iu ueqg{gpt őoH
,|$9r{ rg8zul arra,r
1a88a.lespúq rleJezsleJ 19í 'nazda119í s 'pl rrer;d9
lslz9q IWI?ltq u9>19,(u.lo1l€uuB §vl'eqezs? |9!9soJ9^ sry uIyruJ€S
,rale8ar9_r rqqa89-t
|gupa ]za ^?
{Ipos9tu 8 IeJ i3u91 Luau u€guoztlos9reln{ laz89t IE1I9 I€r€ÎH 39sr39g
1trr?ilV ze 'uyzsÁlaq sa89sraqa1 1t§a zt, tuopl{-patueqolÎ 91?I{I9Ie1 u91
-rln-rjlrua.rad 9sln1 ptp8rg V ,ltu>IoulnlJ9ll.rrl € l3ulaza raqlala;3au sl
s9pdalar gq91,1s9le119{ezsso ze plnorysotzlq FrzseJa1 u989l uuIIItH e
IB)TlrsuuaJ-rug4 ze gÁ1o1 ryÍIq V,gr€ql9uzs€tl§ 19Í tlo t eryÍl9c uJeIeP3{
-saJa] rue.(1o; 9IB^ u9luaru Ála8uar 1?p-{rzs9 z? gqppl ua^9l u€Ir€wp1
x3laf NÁ,IooNg/|ls' 0II
MrzopotÁtrltn n1,
egyrke folott uralkodott", ,,napkeltétől napnyugtáig, minden terület fö-
lött", miként azt az egyik legenda elbeszéli.]s
A sarrukíni feliratokat szorgalmasan gyűjtotték és másolták, születé-
sének és hódításainak mesés történetei szőban és írásban egyarántkőz-
ismertek voltak. A kitalált tönénetek egynémelyike egyérte[műen politi-
kai célokat szolgált, Az anatőliu kereskedők perpawirábabeavatkoző, a
hegyeken-folyókon való átkelés nehézségeitecsetelő sarrukín-történet
,,A csata l<trálya" címet viseli.36 Ennek a történetnek a történelmi kontex-
tusa valószínűleg Samsi-Adad37 amorita király uralm ára tehető: az ural-
kodó ugyanis mindent megtett azén, hogy a Felső-Mezopotámia és a
rézlelőhelyekben gazdag Közép-Anatólia között megszakadt kereske-
delmi kapcsolatokat konszolidálja.38
Az óbabiloni időszakban Sarrukín alakja hős-királlyálett. A babilo-
niak által összeállított történelmi jőslattárban sarrukín a ,,!6 és sikeres
Király" előjelet kapta. ,,Sarrukín jóslatai", a világuralmat sejtető ómen te-
hátigaznak bizonyult. Az eurőpaiNagy Károlyhoz, a brit Arthur király-
hoz hasonlóan Sarrukín a hosszan és jól kormányzó uralkodók ,,prototí-
pusa" lett.
Sarrukín eredményeinek valós értékelésekorántsem egyszerű feladat.
A neki tulajdonított cselekedetek jó része va\őszínűleg utódjainak ural-
kodása alatt történt. Akkád alapítása mindenesetre valóban az ő nevéhez
kothető. Akkád volt az első mezopotámiai város, amely megfelelt egy
főváros kritériumainak. A korabeli szövegekben a]áhűzott nemzetköii
kereskedele m bizony ár a naryban hozzájárult a le gendás sá vált,,kozmo -
polita" légkor megteremté séhez, Akkád romjainak fe|tárásáig azonban
várnunk kell mindennemű további kijelentéssel, A város és Sarrukín neve
elvátraszthatatlan maradt. Akkád volt a neve annak a kisteleptlésnek, amit
Sarrukín székhelyéül választott,3g s a későbbiekben ezt a nevet kapta a
város fennhatősága alá tartoző kömyező vidék is (mat akkadim, §fmer
nyelven ki-uri) a déli sumer területektől (ki-engi) való megkülonbözte-
tésképpen.Az éIurás több szótagszám6, a sémita nyelvhezjobban illesz-
kedő változatátkezdték alkalmazni. A fejlődés ezen ágának indukálója a
szíriai Ebla váro sában keres endő : a F ár a-kor írnokkultúr ájára nags, hatás t
gyakoroltak a szíriai próbálkozások.ao
Sarrukín sokat tett ennek az ékirásvá|tozatnak és az ,,akkádi" rend-
szer szerint készítettfeliratoknak az elterjesztéséért.alRégi titulusa, a
,,Kis királya" je|lemző pé|da arra, milyen lehetőségeket nyitott meg a
szótagírásos rendszer, hiszen az al<kád verziőban a sar kissati kifejezést
jelolte, amit általában ,,a világmindenség királya"-ként szokás fordítani,a2
-8au 19q1o.rqozs,{p.r11 € Ia^rW ,,,e(llzlol" s939n qqasn1 ,(Ba toxe ze ,zv$t
,{9í}rsouoze
'sgrolp 9rI9uJ eJwap,{Bq rcqozs lp€J?tu uaq39sd9 zy 1ery[
-llozvulJ?zs3l llfr e 8alrasa':I9rern1 t 1a ry(pe8o; ru9lesgurd9l uplruJ?S
raía;-logozs z9l g3qs,{Btulal9 rlnJe1g1a 1gqla8at?J p911:11e a^FIN V
,9P€^J9uJ 1Io^ tueu
{lrePaJe uas ':1nnla,(u utas 'rq 131InJa1 Inz91 ltso{e| lteza/iau .,1aupía;
3le{eJ" tüoFPoJIq ? {grû?IB zY ,BJs9P€Îo3zss9 T8{Iula {€uFln tuasos
((
sos94 IJo{9 zV,{tllo^ 19p o1prn-ded 9r89sltuallezs sIIynlIJ
1a s gz,{Batp1
-rds" 'uy(u e;zstdor11o,(p.ll1Jeulns drloaralzs r 31u '- 19[9ppd uI{ruJ?S
ps9l - rla39sru9,(3a strrt1-1orltl8 'glJd?tuolcportg snlldn lgpo1l€Jn uod
-oscdau 9z9p ze'la1>1araruns F9{919I lrlzs 'sn{wrrloJ!}q 3 {31II9 uag
-1?1u3IIa sa8ozs i9lltu9s uape,(8a1 v,lg'gwallazs P?q?zs e ,§ot1'1n(reqt91
ulle?sztt 19s9pJ91 89squoln1 nz91 {opFI{? 31lru9s € s3 laJátuns y
,u9l9ría1? aI
l?uu€qnz 9plelpíía1
Iaulelal ]9uolq lloJgzs9wel t ueqzolruI 'tgrelopoq 1eu?]?ze^ szlal lloz
-93rcl e etpeBo1 uqry ugnt§aq t 'ru91,(u9l lllglgJJequra őaruru ,{p"rr{
glesl^ lguo;o{^Júzs V ,o,8aur arrarlualaí reanlazgÁB p19I9J szJgr IIFqnI
9{ttl8eq r ,{1aur 'aQ|,gvs uJzS-uI€J?N ,\ppd gpa]IeuaDl elf,uepual
,8au
E {?ri3rl{9J9 rortuelpd rugln rodt119 sn)íIuelt{ t 1a,{atu 'Igqrru
-ala( ryÁau9u§a pesg 89stllzsa; pul9Jo sv,l9l9Idanzs lqq9l r uoÍlnuo1
-n{Ia sI pzza ,{Botl 'uoptgrzs P€JstIJ.r9r qqol8tu InJe>1 an8rlscp1 y(p:PI
qaq.,(u9;rra-r9ur rsad91 zoprlqqgJ
\oz9lqe 1tusr8rur r írzurallaísqzolv^ ,neze>|le^91 lrlnpJoJ
-o{ € s9 Bdurod u€qJosgsla lolr,zsy]gozs p9}pl€ zy
rc{Ilzs{Ils rra,{1aq lotun^Jrouj el!e1|9 utq9J9-P9TlV ZV,§ll3qJeuIsITeJ
u?lulzs uIe{?FlIe űBsgtelgtln{-{nJn ze :Bgsuapí ír,r urau €s9lguzstqlal r,tl
-?J sn{Dzslpur8rdo;d rezs9^pu V ,arralplu9l9 sl 1oltlos]der1 rrzol1ed9u
ozolJal9v EuIIÉrr. lpu pgrylr IJo{uapunü e ,3azanlaÁu" snlge.l3ouolt
vlF] e ze l3o.{ 'ttallaurtpultu arrep;Iq rral,u9upa;a s9 lIeJa{Is
rcuolr,>l trrol€ltl{tu€I19 zv iuuqtaoppoJlq E ru?lrsolzlg lloleÎq rlo^ r9i9luel
-aí grtquapup,(prg e asgratladaJezs 9I?^ ue{eJalzo{ 13zs9^rtü V
6']elta1
-rzs?113^rlun19lua {os sr urgiosoJ9^ s9tu Et{ou ,r'tlolytrgzs {eul3lnJel
-z9l qq9la191a3a1 v uq|ul ugtdvp la^lttu{9ltua ah;ar1gl1a .rnddl51 ílarletua
]3t?|?lzs s9 l?loJqozs r1o19lle PTIo1€JITaJ ualaJ3lzo{ ? ?J9rultu r[9C[
,{?lFln
,,asgd9u P9:PiV" luru a8gssolq lqaq lloZEuJIr{I? ze uagÁlauv
'rsg.r; p9rpp ze 1qtvuzspq sI Brrlolgc tsgw?ze?Izg1 J9tü 11€I? ttüIrJn
,eq9|q9l É
{aureso{o.Jo 1ars9^ ]r.l:{lo]r.;zot|9^ n,rla,(ur9r1 loq 'P9us94
9>1 v eíqgn rs9url8a lor{ uItr€JIIaJ IíI9jIx ,rr9zo1 p9tus9;J pe>ple $ ze
s9 Jeuns sryuol3lpe;l € llaluaJel ta39s9rlua.{33 9{oJ sor(uozrq upIruJ?S
XCI!If NÁTOCINII/X\9 7,II
MpzopotÁuIn 11,3
lehetősen sok készült, bármelyik akkád uralkodó képmása lehet; s olyan

fértiszépség-ideáltjelenít meg, ami még a modern szemlélőben is egy
nemes arab sejk képétidézifel - dús szakállal és hosszú ftnokkel. A k;-
rai dinasztikus kor uralkodóinak és nagyrrainak mellszobrai kopaszra
borotvált arcot és fejet, gömbölyű arcot ábrázo|nak. A hajviseietben
megnyilvánuló eltérésaz észali és déli területek közti kulturális ktilonb-
ségekből adódott, a borotvált fej magas hivatali tisztet jelzeu. A Mari te-
rületéről származő szobrok hosszú, nyrt szakállú, kopasz fejű előkelő
urakat ábrázolnak, Egy másik lehetőség szerint Sarrukín hajviselete, a
hosszú, díszes pántokkal ékesített, bododtott f,rizura csupán egy parőka
volt, nagyon hasonló ahhoz az arunylemezből késztilt fenyűza parőká-
hoz, amit Sir Leonard §foolley tárt fel egy uri l<trá|ysírban.a7
Sarnrkín utódjai
Sarrukín hosszú uralmát követően előbb fia, Rímus, majd idősebb fivére,
Man-istuszu lépett a trőnra. Uralmuk időtartamáról nincsenek adataink,
talán kilenc-tizenöt esztendeig uralkodhattak. A nagy uralkodó halátát
követően felcsillant a remény a független déü államok számára, hátha
visszaszerezhetik szabadságukat, Rímus elfojtotta Ur, Adab, I-agas,
Umma és Zabala lázadását, Elámot szintén feglweres erővel kénysze-
dtették újbóli megadásra. Sarrukín birodalmának gerincét elsősorban a
jől képzett haderő adta. Nem tudjuk biztosan, miként képeztéka zsol-
dosokat, miből fizették bérüket; a foldadomány a kiszolgált katonák, ve-
teránok egyik lehetséges juttatása lehetett.a8
A legjelentősebb kortárs műalkotás Man-istuszu fekete dioritobe-
liszkje, amelynek feliratai között a birodalom észalá területének meg-
szerzéséről olvashatunk. Ezek a földterületek egy patriarchális rokoni
kozosség kezében összpontosultak, akik a vagyonuk elidegenítéséért
cserébe ezüstöt kértek. Hogy kényszedtették-e őket az iz|et \étrehozá-
sára, nem tudhatjuk. Egy Girszu területén feltárt sztéléRímus uralmára
datálhatő. A feliratok szerint,,a I_agas legyőzésekor me1szerzett művel-
hető foldeket al<lrály szerzett udvaroncainak adományozta".49 A sztélé
jelenetéről alázadó katonák behódoltatását és kivégzésétolvashatjuk le,
A déli váro s okból v alő kozigazgatási f eljegy zé s ek s zerint az akkád király,
udvar a helyi intézményektovására terjeszkedett.so Az illam gazdasági
bázisát megerősítő intézkedésekazonban ellenszenvre és ellenállásra ta-
láltak.
Man-istuszu fia, Naram-Szín (2260J223) trőnra lépéseszintén
konfliktust okozott: al<trály saját beszámolója szerint ,,a világ mind a
(191eII
,{Eu1?IJo{?.{3 llaêg u€sou9l€ll9 graqrur{ai uJ3slugJo{ ItU€ Ie{
-19qa[ lrlalsl 19^3u gpollcJn z€ ]olou4 o|I9 uEq9s9zúuJIöIF ;e,rpn úp:
-r{ ,ur9s9loze?t,>1osgzoil9^
I?{w1od t '>1ou-ro;al t?gsepze8 s9 r.sglu8ze8l
$
-z9l e 1Io^ lal;9srx ersrput8edord sqg,r auuelsl ze ilengstzgarode 1or9zs
,u?^?| a.(1aql9zs
-gsJ rcLug; 3 131nul ryű9ryue nturt,(1o; s9lnuelsl zy 9p
-o{FJn lualsl zt rrePallaua tq939sse3eu nPyg s9lruq xr89s9rualeí sq9_1
-1ezs e19 {9pls9 zv'solgtr r,rsgr;dtp !, zr'pg11:1.y :1ar1}sezs9J uagl3lalzsn
,error;u9a.$u
9.ryír4 1eulo;qozsu3lsl ze rc]qozs {yrpl V 9,r9,rosc9zs so8
-E|9]9zI}| glJ9llunururo{ Iizg{ 39ssolt1 .,9ríe; arala;" 3 sa lauelsrc1?9zs
-Jo zv rg8euuo s 'rrad9l?q9l;983ln1snrps qqtsr8tw utsol€l€,rlq,(p;g V
,iuJzS-tü?JtN |Zaêu,,1rug,(prr{ apt8y" u9lulzs s9z,,§aíp1
rysgu .{3E
z9'l9ssalIetua
tuoldurar vJ9w7zs ueggíruodzg:1 epr3y s,'1?ssetzsep,r 9a9,{9r11 so.rg.t
epe3y l8oq 1plpo}ízs9l{o; zoqp8.ra51 leln1 s 'zoqsvue5 ueddtzs e'zat1
-u;zs yn ze'zatlt4uElnplla z€ 'zotlg3ezsnqulN IsI1 e 'zoque8eg rlnttnt
e 'zeqIIuE unddru p 'zoqJ9lsl 1eí]uve zv (1osolr1 e zeze) esorerr'sgpeurgl
so.(1r,rs r9so.r9,r errorírls e991q'n9z9 ÁJ,attatía eq39s3oi la{aJ?ze^ptq
]Inuo^ 3qp3l{ eueilo ze s'llaÁu 19rúsJ cuoJry 19qra,,Ga1 J9lsI 9 'auelle xp?z
-9IIaJ Inp?^tlrus Á9u 39yt e u9pru :e,(p.lnl l8eu apr8y 'u)zs-urr$N
:{unr?qs?Îo uqwn|el Joqozs t 1o.rra.(u9uln;g1
:1eu9s9v^ euualsl ,8atu rualaí ru9l1aí gvz\oqarzs raqa.,(u91 lualsl z€ aôu
u9ln ,(gIIIaga;" e p:11os ura51 ,rgígrc{unJ s9l9snlgrs 39sÁ19:ae alzeuezs
-vt!v ytv[g:cle írta,r aq,(u98r sI ,.lzo{zsa" s9íJJ e]9s9vzrurnr8a1 {su9tultln
,u9I9 |JIE||g lvzlleJluec ? 19Iü
'rsglguala {9IúÎIEI€ ze l|o^ sI t;o{letuJ9g
-IB1€I{ tllol}p;glzs3au pngsgúol3qJ9^ s9lnpuez e ]u|]azs eseq|v :evat
-e|zsgJ tgsg{oya s3Je)íIs s?IelIeJ e s9 ry?qs,{Beu s9II9ueIIa ze .lo1ltut '1o1
-,(1ns t Ia 3n3le^ u}zs-ul?JrN u8tu .(8oq '9tatqlazd9>11í
,r{ rueqqoJ snl
-{IIJuol seJa^ eJ9s9luop8au l?u9tIIFJn u}zS-uJtJ€N,(8oq'sa39s19l ruau
'1etror/Btulal s9 lalzeuJzsry uegp,rugnlu(u röI9tü91 so,(uozrg BqoN
,u3q9ze1
[IuE zolzsa ÁEa uglzsnd ,.l,p;rr1 ÁBev" Éuegreu9uol {lsgtü
í3a ,prnl u9l?plo e1.1g 'ualsrzs9.,€9p v t{ryryl e uag,(1aut 'ty@:uu;gt gtll
ItuIEPoJI lgggs9{ Á3a eípe aqnP íL(uj9zs s9 u}Zs-tu€J€N s?Z
I§,€J9sV]!a|
-o;9l€sJ glt^ I?^gsoJg^ slx v za ze?l uasouop1 ',,1o.(ug,ulsttutq" ueryzs
-91u?qJo{ IuolTq?gg z? {os9JJoJ ltuleu9ugl s? ioltJITaJ rllq {auqeq?Jo{
y ,{9I39tuJoJuI {euos3ulu u?quoz€ lgJs?Iellaj V ,ry\ppd 119pez9|v 1?l
-1aô1 ryhsgq ITo^91 tuoppoJIq € s 'rlarpza1 rup91o8grz r9LüsT {otu€Il9soJ
-3^ JeuJns eltaze^ lnddl51 s9 {run 'rlx y ,(tueualla tpezy1lq eryts í39u
yDlaf NÁTOCNIL^\O nll
MrzoporÁiraln n5
Naram-szín jő néhány, az óbabiloni korban született irodalmi alko-
tás központi hőse, az írnoki stúdiumok klasszikus alakja lett. Az írásmű-
vek a kor történelmi és szellemi áramlatairől nyújtanak korhű képet.53
Különös, hogy mikozben Sarrukín l<lzárőlag pozitiv színben ,"r.r"i.g
születését, hatalomszerzését isteni pártfogással magyarázták
-
-, "dáig
Naram-Szín alakja ellentmondással terhelt, A népszerű,,Agade átka" cí
mű szöveg szerint az isteneket semmibe vevő király tehető felelőssé a fő-
város pusztulásáért.
A Naram-szín á,kal vasökollel és erőszakkal összetartott birodalom
az őtkövető generációkban lassacskán darabjaira hullott. Naram-szín fia,
Sar-kaü-sarri huszonöt esztendeig kormányzot t (kb. 22na1 98) ; felira-
tai elődjeihe z méltő cselekedetekről mnúskodnak, fegyveres összetűzés-
be ,,csak" a birodalom keleti és nyugati határainélő töizsekkel, a gutikkal
és az amoritákkal keveredett. személye szívós ellenállásba ütközött. Ha-
láIa után a déli városállamok lerázták magukról Akkád igáját, megszllár-
dították függetlenségüket. sarrukín utolsó \eszármazottai már isak a
hajdani főváros kornyekén megmaradt csonka birodalom uralkodói le-
hettek. A kozponti hatalom gyengülésével az ország hanyatlani kezdett.
A sumer királylista a ,,ki volt király, ki nem volt király?" frázissal jellemzi
az akkori állapotokat, s néhány további néwel bővítette az al<káduralko-
dók listáját: tizenery, összesen I97 éviguralkodó király nevét gyűjtötték
csokorba. A későbbi hagyomány a Zagrosz-hegységből érkező guti
(vagy guteus) ,,hordákat" teszi felelőssé az akkád állam pusztllásáért.
Akkád keleti hegyekhez való fo|drqzi közelsége önmagában is kockáza-
tos volt, hiszen minden jómódban élő város kitűnő támadási feltletnek
bizonyult a civilizáIatlan törzsi népek számára, a hatalom és a védelem
gyengülése természetszerűen vonzotta a portyázó csapatokat. A guti
hordáknak az észal<t területeken valóban sikerült megkaparintani a poli-
tikai hatalmat. A déli városok - ktilonosképpen l-agas -, ahol a foldbir-
t okok űjr af elo sztás ából va gyo n okat szer eztek, ekö z be n pro spe rál tak.
5a
Az akkad birodalom mezopotámiai írnokok által színesebbre festett

dicsőséges képe ellenére konkrét adatok nem állnak rendelkezésünkre a
birodalom nagyságára és szewezettségérevonatkozőan." A Sarrukín
uralmát követő királyi feüratok szerint a birodalom határai az Nsó-
tengenől (Arab-cibol) a Felső-ten geri g (Foldkcizi-tenger) hűző dtak, tár -
gyi leletek híján azonban nehezen bizortyíthatő az Euf.ráteszen túli me-
zopotámiai befoly.ás. Néhány dombormű a Naram-Színákal távoli vidé-
kekre - a kelet-törökországi Pir Huseyn és a Zagrosz-hegységbeli Dar-
band-i-Gaur térségébe- vezetett sikeres hadjáratokat örökítette meg.
,ryr.de eJ1l;.I?uJ I13peJ3 as9peíJerr{
so]g^ pgTly uau8lu 'r9lerrq allelzsaÎe wsol€zoloJ LuoppoJlq V
,a.rr91
1arrgí >1o8rur Is9II9IJaIIa 9u9^pl rurtr>lng8aur tsgyÁugsl. rruodzo>l
€ uel9p sI Jo{nu€'1erpolp;n 8tapuatzsa zgzs ugdnsc 1orodelp uazg
,r9ípua; s9z9pv zu s9 tsgtlÁugrr rruodzo1 e
19r
- totyp sgllzs8 au :
v\9ze eJ g s ? lI g l 3q 1a 3 9 s rz s ri ruoldu ar v s ? E 19 s919|ía,1o1
-tp€Ial nezÁuguslo>1e 'asala 1oI€lEÎq qq€soruoJ € ry 19izaâu rale€rr
-p9leso r9írs 19po1l€Jn ppl{? z? utq{osoJ9^ sqIN,t939s,(ue>lalau-rat r39s
-epzv8gzaus 1aplgJ ;ruopírpr wJe|v ze l'l'zo1% - uaq939sl9r sr3r1 s9 sI11
1u9l9J esezauezsl91o{ourqplgJ
- V
,lerpazs looJ€s s
'{alzalazs tÁugul
-{9sZIpBtI s?ulrl€q u9^9J {os9Peu]el nfezsslt$eú?'.J rrortr,(Io; u3IIe {olel
-4.1ar srlgul8J€Lü ,tgtup8ro;ru9 sg eru;Lgtodozay1
V rryl lzssoq ry8gsepzv,B
gpalrrtu uaq89sőa g,slaq € €lI9InIüns uadd9luapurtu luozsr,r 9||!uua;
|e ryuelzrzs
s9 Ia^9{9pI^ I9c|9-qe-ry Ie
ze'p,{BalQ l-Jnq?H-gs g t Jerpla89s
-.r9r sgrualaí 8apulepalseJ31 V ,9Io 1allpal ulau 8ppapunu
1otunluaul
-nlop 91en vry39srlosg,{1o;aq rerlnqod ualra^zo{ 9t39l e.ttetlua urggp
-us8rdo-Id /plH y rn,lt19tyÁuozrq reloscde{ rulapalsaJa] uep€r€quo^
-aq39sr9l {alalal t !uaq939s.r9r t.p§ ruIa;q€g € ]?sJJplt 'u9lapr,rued
1os
-nl9Jrrüa llns3ŐT Ze s9 uquJo 9[a ]3lInJ3{ {elalel r,§sgt sgul s9 {3{9P
-a.lotd9.raso sn{Bzsculp rtro1'9rrapara rcnugtodoz3l/t{ g§.1urcl?p€ l9J{uo{
1cuu€^ 8qt 19rrlortloscde1 luJlepa]saJa1 o,(1o1 uaqlgqg*q€Jy zy
,1g\ozefu
{otunluewnlop u9llal u?lall}:al ezrzse l?Iür;n rlraleJ u€suv
s9 IU9IS rug_n-te8n(u y ,saruarul9pe>p 8rpurtu rreraq3l ulau s9II9Zs
-8au pgllt zv ÁBoq'leln eue zsa^z1l g*lpydulry?atu 19qla8aral 9sd9z
-Qr|t lt8gsoltquual {opgr1{r ze tpahat 8rq9pnura:ad rrlzs9 uaza 8al9raq
-a1l3d Tl91€1n{ 3 eJuTzsI3J {elzot{ w4qqgfil-ÁE€ p9Tlp - I9q9íI9iü tuoptl
-uEII3T € - u€uuoqe 'ta39s.r91 JnqEH I€IJJzs-13I3{1ezs? zE 19rragla,(8n
-Ie} lBuor€l gzosqulo|v tu Ze il]étaqel 8s9II9zsrP3q9J 39sjr,4eq
P9{1€
sgrualaí ,(8a s9lndalal e luIJezs 1azs939l V ,1?1u€ ppq 3-r:Ielalal ll3zs91
-;d9 rralau 1oge.repeP9l uolglle la^?âu snLuT}I s? qzs-uJ€Je5 .est-t
1oqt
-9lIeJ ulopq-{tlfl l€IJrzs-11Ézsg ze ntlnala( roruodugr Iü9N .1tup€J?tu
louellEl€I{rluozíg wle]|Jal gPo{I€Jn ze'11ílausl ujou r9ípuar.ros.(u9ur
-asa rcl891ouoJ{ snpglJed-pppv zv s? e|qg la^ru ep .arraqrualaí rgsg1
-oquloJel >puy@topd 9p^ Igq;ol sn1llzseulp I?Jol so]9^ e 'ryIqig,rlloql
-zsndla lurJezsltü'a89salzsng u}zS-tuEJtN ]?sos9puouruella 5lesa{gpeJ
-9r tuorlel8 souíes 1o1tp3 vazsg?gs IJol pppl? ozeu]Jqzs
1_o-q9y9;plad y
y3laf NÁ,IocN![/§.c 9II
MEzopotÁtvttR 1,1,7
,,AGADE ÁTKA"'
Az akkád uralkodókró| szőlő más irodalmi alkotásokhoz hasonlóan
,,Agade átka" szintén a város pusztulása (kb.) 2150 és 2000 kozotti idő-
intervallumban keletkezett. Nagy valószínűség szerint az uri IIL dinasz-
tia idején, a másik egyesült mezopotámiai állam korában született. Szám-
alan f,e|jegyzés maradt az 1,1tőkorra, elsősorban az óbabiloni írnokképző
centrumok helyszínérő|. A rendkívtili népszerűségnek örvendő, 281 so-
ros szöveg sumer nyelven olvasható. Hosy mennyiben tükrözi a valós
történelmi eseményeket, s hogy a sumerok és a sémi akkadok közti etni-
kai konfliktus bizonftékának tekinthető-e, sok fejtörést okoz a tudó-
soknak. Nyilvánvaló, hogy a saját sikereiket dicsőítő Ur III-i kir,ályok
politikai törekvéseinek megfelelő mrtalmú: a korábbi ,,birodalom" ural-
kodóját magukhoz képest ilbizakodottnak titulálták.s9 A teológiai szel-
lemiség szintén azL|r III korszak ideológiai áramlatát tükrözi.
Az elbeszélés Enlil haragjára tönénő utalással kezdődik, A nippuri
Enlil - a sumer mítoszokban a legfObb sumer istenség60 - az Ekur-
templomban éli mindennapjait. Enlil haragja je||emző irodalmi í.oposz;
isten ingerültsége mindig bajt hoz a dtihot kiváltó városra. A történet
^z
szerint Enlil rendkívtili mérgében elpusztítja Kist, ,,romba donti Uruk

|akőházait". Sarrukín neve mindössze egyszer szerepel az elbeszélésben.
Egyértelmúen csak az isteni akarat eszköze, aát az istenek hatalommal
eikiralyi címmel ruháznakfel. Megjelenik a színen Inanna istennő is, aki
kultuszát szeretné felvirágoztatni Akkádban: ,,mint ahogy egy siheder
házát építi,mint ahogy egy |eány asszonny,á érik". Jelenl éte garancia a te-
lepülés jő|étére:
A raktárak élelemtől roskadnak,

Házak épülnek mindenütt a városban,
A lakók jobbnál jobb étkekből lakmároznak,
l őuű italokat nyakalnak,
kik (az ünnep kedvéért) megmosakodtak, a kenekben örvendeznek,
Emberek tolonganak az ünnepség helyszínein,
Az ismerősök egytitt koltik el estebédjüket,
Az idegenek kábult madárként rőjákaz utcákat,
Még Mahasit is a tisztelet-emelvényre helyezik,
Majmok, roppant elefántok, vízi bivalyok (?), egzotikus állatok
Bolyonganak a tereken -
-druar saJazspueJ rlr,rtí lrgríp.(8azssg zy ,,,eI
l9u9z 1all9scad" u€q{BJ9r
-ry; r tala,{aur 'ral9ru.Ial {e{9PI^ rlo^9l e s9 {ol€II9 snlrrozEa ze'>1aua8
-apr 93uo.,(1oq uo{gJrn ze wlaí gplug,rly(u uelepe{s3;e>1 rpeí-rerrr1 y .rr
-equozso{ {€ú{o3;ss s9 1euurop8JoJ-eJescrug Izg{lezuau t ulau?q .{3u
-rr;o-rd űtsepzeBgzolu ? luau DDlg! nue '1u9la eíryt rydg>l saraz8alaí so.1
-9ry1 Á3a uaur 'r:luntugzs se{apJ? lJ?zE s?lazaâq llepeJe)ils ?Jrlzssoq g
.'Elzo.nePuie1o19pugíe
I^9í} §9 o.,o,o,,,l,i,| \x',il"TfffiJil.,§:;
'Ioâûlgzs ?u9pan3'{oloswzsll ruroldu:ar r'19z.{ugur-ro1 y
,1úlzot{ rqol9pugíe )íeJ9^zsg
rrolrl8au lurtu ruIqns s9 uJ9Ia
'}íeuguuolsl zB 1olpal§a^pal le)ples9uJJar snlrroz3E
l9ry139s.{3aq ereleJ B 1ougtll{nlew y
'1rtlnuor, gla eí4zs guua]sl zy pllreílrq s9 leryll9{lq l1oruazs8ary
191lJotu? 91e1l3aq uvpesgí ueq§9lo^tluJplg1 V
'(eq9pc8y) 1qlzaqlla§Jllrll plg, JauJns t r1olu9urorleJ9íBq y
'}ra3ual B u9I3 119IeIuJ'Tpasal9zs§l su3r1 r lu9{Iul 'relndrlso-rgn
e eu91 eJSaI?zs ?uU€uI tuazs
'4aug?8gzsloluuaur e 1a.€aq t ruru'>1ep;soJ9^ V
,ulgíugn apt8y rrapallaua 8uo.1orldeu p
luIW
,lotzsgd 3 uIzS-luBJ?N'r(I9rlrl V
,tg eug{ as9z.l9
89s3oploq ? 13}í9I?^1&v zy
'rropo8Mu uegpuosJ ple1 ua8apr uapultu uaqzglry
'1a
.i919{DI
1gttotzserg y[Brnqtug;g'rlerzoluo3roq )í9í8q? Iog V
1lnPues3 elu?[eP
ulrztu?Z s9 e.,(1nln1
(l?ua^
In]Vl uosoJB^ E rBloqoP r3eí r urgso;r,r y
,tlozstgí uouslu3ly
1eulelaua§J 9|í} uo.1er1 Áplryp zy
,uozot{ 19tu9Jo aq9ryzs y
1a39sddosc
""l1l,#;i,ffi ';:]lil,;i,fi ;;
'1eu>laug^ p llope 1§9rú]nru14 'Ie €u9I lpsf,J9u?l 9í re1ol,uozssr zy
,r?l3J91{€J e, a|al9z 1a,r9h9scad píeyr1
'aI01 ?lploq Ia^91JBzEI '1euu9'1azzal l?leJ9liel y
'alar rílrr lellsr_lze ", 93ol3eg
'8otu nlg] 1eÁuuvx ",
l9pe8y uBqIJo{}íV
,t9íal e elulory ehíeq urau euu?ul
luezs B (uaqzolapurw)
{BuI9zs9{
r1o.{ug-rgq !u92§ r.lzssoq 5l9rlscar1 II9zs9{ 51ou9lzso.1o
.1aga rrzsrríug
xJlaf N^,IooNlLl§c 8II
MpzopotÁtr,tIn 1'1,9
lomi adományozásra teremtettek lehetőséget, ünnepségeket rendeztek,

ahol az ünnep tiszteletére ünneplőbe öltözött emberek kedvükre ehet-
tek, ihattak. A kir-ály jelenléte, ,,mint a nap emelkedett a trőnra", jelzi,
hogy a város egy nagyobb politikai erység része, melyhezhosszí távű
kereskedelmet és adókat biztosító,,birodalmak " tartoznak,
A leírás tökéletesen illik a IIL évezred végi Ur városára, akárcsak az
egykori Akkádra éppűgy, mint az asszír királyi településekre, vagy az í.
évezredbeli Babilon városára. E ,,főváros" ugyanakkor nem rendelkezik a
klasszikus mezopotámiai városokra jellemző önellátó gazdaság ismérvei-
vel. A főváros jőléte a hatalom szerencsekerekének függvénye, érzéke-
nyen reagál aváltozásokra, hatalmas .vayona miatt a betolakodó, kapzsi
hordak célpontjává válhat. A mezopotámiai uralkodók nyilvánvalőan
tisztában voltak a rájuk leselkedő veszélyekkel, ám a hivatali nyelvezet a
teológia nyelvén beszéli el a fővárosok felemelkedését és bukását, hang-
súlyozvaaz istenek és királyok kozti kapcsolat törékenységét.
A sumer szöveg Enlil haragjával magyarázza az Akkádban bekövet-
kezett szörnyű eseményeket; Inanna is menekülésre kényszerül: kényte-
len elhagyni akkádi szentélyét. Rövid időn beltil a többi isten is követi
Inanna példáját. Magukkal viszik a \<trályi jelvényeket, a koronát és a
trónt is, valamint a városnak adományozott kiváltságokat: Enki magához
veszi a bölcsességet, IJtu a ravaszságot. Enlil v észjő s|ő hallgatására a szö-
veg sehol sem ad magyarázatot. Cooper vélekedéseszerint Inanna új
templom építéséttewezi, amihez szükség van Enlil beleegyezésére. Az
istenség hallgatása rossz ómen volt: Akkád jussát készült visszavonni; az
isteneknek ki kellett üdteniük szentélyeiket, hogy a város isteni pártfo-
gás nélkül magáramaradjon.
A szöveg ezek után a királyról beszél, Naram-Szín álmában Akkád
pusztulását látja: ,,felemészti önmagát, a templomok és a raktárak téglá-
ikra hullanak szét". A közelgő végzet víziőja megbénítjaaz uralkodőt.
H etvenévnyi m ély m elank ő|iáb a zuhan, miután elve s z ti l<lr ályi j elvényeit,
,,harci szekerét nádszőnyeggel fedi be". Némi várakozás után megpróbál
kedvező óment szerezni az ekuri szentélyből. De a jóslat továbbra is
vészterhes. Patrhe|yzet áI| e|ő.Inanna jelenléte, s a többi isten áldása nél-
kül a város elveszett.
Naram-Szín végső elkeseredésében váratlan lépésreszánja el magát.
Arra próbálja kényszeríteniEnlilt, hogy új rendelkezéssel semmisítse
meg korábbi döntését. Felvonultatja csapatait és Enlil ekuri szentélyéhez
masíroznak, hogy mint egy hajót ledontsék az épületet. Naram-Szín
,,ásókkal vájjaazalapokat, baltái lesújtanak, mígnem a templom, mint egy
JJIuns V ,{e1I9 .1nloulq s9
Ie}pITa{3uJe,(3 s9 prplnsJq$ez7q 1oqe {nu
-oqllo za l|o^:{n,(19ruazs !rler19 urgsole^ ozotlet gp 1nsg8o;u9d rlauar
-st ze '1nuel{l91 sI ueg9rasa npIJE lze uu,{Botle'luuezs ,,(ugruo.(3rq y
,
Js9l9zsaqla rcr891oapl rtlosl
-drr1 91ala;3eur I1z9{ {au3lsl z? s? gpo{FJn IJo{uapuItIJ E .<€ {19 ape8y..
,3q uaz3{13^9{ qq9s9{ .zsnuturqsorp
I€TIos sI 3s9p8uI91 :1rrn3 t IJn{a
.
s otu9zs atzug?avl 8ryrlos 39ur tarrau'8algzaluala uaddfl r,(19ruazs
''alzau 1pE
ze eu|o^ 31r9ru9p tgtuoJ u€q9l€^ urzs-lu€JtN ÁBot4 eJJB uas3
-uTu {un{9lyÁuoaq 8 rv t, eJvsqzopuoí Álgwazs -snlg ynddru B ucgJos
-grsla '1otuolduar .rauns t {Euor;p;o; taulaÁr; Á?eu rcÁlgst>l Jn .I€^9I1
-zsuurp ,III IJn ze'ry?BgsÁlesg gpg{rluJ uas3Jalls 'qoqr.lo1 p ?grzsBlluo{
ehy119 ryíBe:eq Hua s9 r9s9luoazsso ..tuolppoJlq" r s9l9zsaqla zV
,ra89rr.
J9 less9ll9ryleJ
',,EüBuu1 ÁB9lzgtp+ - rprzsndla pgrplv'' zt utsJJnJ-ugun1,(u9ula1l9{ ?
s '1rpasaílaraq rqsgí rualsl zV ,€JsoJ9^ e >19íl9zs lFIl9 s9paleJ e .sg1
1n39,r s
1nql9zs ltüIep€sJ9r '39suy'191eq:{rzel13^9{
eíglugtt1{o{lv ..(tl?sJos lazs
-gÁua ze p9}píV gtltzsndla l€posoJe^ l9q uossní'' :lopg>plÚ >1yzzosp11au
',,lqleueq a,rlzs 19sr;q,(ue" ,(3o11 ,esqpgz.qazssr'r IIIuE lrlu9-18atu re39s
-uarsl rqqQl ,pzallulglí9q sg eqyíyrulu>19l9q luazs .llruoq
V FuoÊzssIA
eqzsg,{B.(19u s1 IITIIE t8er{ ,uozsl?Ilrt{ 1au9zsg,{B B s3 srzo{u9Jls €
{tso
ueuunuapultu !,.1ellaua re{elelnd9pgu 9lde lra,(1aq 1a,(19ruazs rurpíeq e..
'1aura,raq Inua1leleu3t'l?zseuezs {cuopt{ r .ral9prrr t rhír.rs 89su;qq
,,,?q
-qgl {€ll9uTx tueu uog tuas 1osJlglunő uas {eue{sgsJlgrun (3 rrgzgr
-uo ze'lrpq e 1rrlnrzsndrr1 lgq{ezr 9pery so>1,{Ea ze 'rlep1o.;9rtu;ar 8ep
-ze? e ls9LIJJel 1elzoqtueu Jozsg)la lsotu'lrllel ey sg {ellelletue
{osoJ
-e^ elgí.1'l1I" ,{aualzsalüJer rala.(u9.tou u€g{osoJg,r y .1ru3o; €qs9u€u?I
-It p9tuou s9 rypa8ua uop€grzs 1€1o1?II9 uqz eqIo1a zy ,,.tgíqeq {gíIoJ
€ 9qq9l 1{ezs uJeu 1o{?u9s] 'tsyqe aqla.Gaq e 9qq91
{peqp tueu {91
-9uJ}t{ e 'Fzg{ {Iazel reqp{aueu tues r{ues'. 'le{?pp t, 1qhetzolv^ 9Il
-uEpr>I€I eJ1,opezrzs^g 'angluat{Ba
{zsel leÎrutuas € lt}ppsgl)izsnd grl9r
19 Á1o3 z .,.rlal
- ryua§ a pzzr^J7,{Be l
ry 91 1a
ngze y\9 1lau o 12 s o 111'1a.(u
^ .reupporlg
-9I ltJJtuloÍEur 'relosglrg8 1auaursl tueu
{aJegüa ze,|aza''
r rhír,rs ryry{Ezgrut leszJgl rrn8 rgqreq V ...iag9JesJ u99s9loquoJat paíI
-9lu3zs IJn]3 3ua^pe{ aq9Jes3 1a srpzsnd lvJJ'' :e(!zse?ep ryr{Bgngzssoq
,l939ssasc|9Q llzsaÎ3
JITuE pg>I{V u9:n esqlríI9zsla uo'{?er y.. .lrc,reí so.r
-€^ € l9sullgzsp ,{Bol1'uegg39sp9zsluozs tuoldurar e
4euzoÁuo8loq 19Í
-EII s€uJI?lBH ,,.rala,(u9pa luezs € neêlz1l.a:íIarlglgg luazs 3.. d9l"q'1u
-crlrzsnd |pze1-ft11eJ1l1e] e uqlzy.(.azssg Igp
Inualell3le - ruore1 llopq
xf,Iaf N^,IooN!t/§.9 07,I
MEzopotÁtrlra 1,21,
urbanizmus alapját gyakorlatilag az istenek ,,bentlakásos" jelenléte ké-

pezte. A mezopotámiai hitvilágban sosem az istenek mindenható jelen-
létét,hanem helyhez kötottségét hangoztatták. Az isteni lények háló-
kamrája a templom belső szegletébenhűződott, a mennyország sem ter-
jedt túl a szentély tetőszerkezetén. Az istenekről való gondoskodas altal
maga a város is részesült az istenség esszenciájából.
Noha az idegen városokkal való viszony árő1 már szóltunk, a város 1é-
tének alapvető momentuma mégis a kölcsönös csereforgalom volt. Mi-
ként a csapadékszegény föld hatékony művelése megfelelő szervezettsé-
gű munkaerőt, felszerelést és tárolókat igényelt, űgy az istenek életben
maradása és boldogsága az emberi igyekezet függvénye volt. Sok mítosz
az istenek korábbi nyomorúságos helyzetét demonstrálja, mikor még
nem tudták az e célből teremtett lényekre, az emberekre ruházni a meg-
élhetésterheit, azaz ,,a csatornaásást". hz istenek táplálása garantá|ta a
város életképességét,mivel a jőlét az istenek dontésétől függött, ponto-
sabban attól, hogy lakhelytiktil fogadják-e az adott települést. Inanna tet-
te a legtöbbet Akkád f.e|virágoztatásáért, noha éppen működésének alap-
köve, a ,,lakószentély" hiányzott. A mezopotámia:l nép számára a temp-
lomépítésa város létezésénekelengedhetetlen feltétele volt.
Az építkezésgrandiózus vállalkozásnak számított. Nem volt elég a
megfelelő terep kiválasztása) számta]an apró rituális momentumra is
ügyelni kellett a templomépítéssikere szempontjábő|; a részleteket a
lagasi uralkodó, Gudea költeményéből ismerhetjtik meg.62 Az istenek be-
leegyezése nélktil sem lehetett eredményes az építkezés:az isteni )óvába-
gyás jeleként a nay szentélyekből ,,származó" dodonai jellegű helyeslő
határozatokat ,,szeívíroztak". A nagyobb templomok, mint példáal az
Ekur-szentély e gyakorlatnak köszönhetően jelentős politikai befolyásra
tettek szert. A döntéshozatalt egyes esetekben, mikor a politikai egyen-
súly sérülhetett vagy nagyobb horderejű ítéletszükségeltetett - például
hódító hadjáratok indítása előtt -, kétértelműjóslatok által halogatták.
Az eryszetűbb szituációkra azonnali, egyértelmű választ adtak. A kirá-
lyok saját udvari híveik papi hivatalba való iktatásával igyekeztek mini-
malizálni az esetleges ellenvéleményeket, a többéves jósképzés után
azonban a hűséges alattvalók inkább a templomhoz, mint a palotához
kotődtek.
Ekur Naram -Szín általi elpusztítása jelle gzetes .palota-találmány" : a
lármás templom elleni bosszűvezérelte akciót a közismerten céltudatos,
nagy tiszteletben álló korábbi uralkodó nyakába vaírták. A durva csele-
kedet mellett eltörpült a templomi javak az Ur III királyok álta|i űjrafel-
,eJqlJlqzs 39s9te3lpq
r 1eurt3or:er r,(u9ur19 9|9zs vrq\ezst9 ÁBanza 19pua3a1 e '>19{sg{ 1ou
-9êJel9palsa.ra:1 '1aua8apr píasp:1 snlnoz8a rl9Jln soJ9^ E :l1ozo{ EsoJ
-9^ I_€JII€}í PIsBqqV zB s? Jnsu?tr^J-I€ s? e,qeTl9zs uplruJ?s 89s9luostq t
gupragtuazs l3r,r'1rzsla; ua{aq őa ueqgp.t pep8tg s9 p9TlV lutpírq t
uaqr.íuuauy,qq9ô1 lI? uúg9l9íu19 enzseu1p ruFlruJ?s 3 el3za{?Iua ppl
-1y ,r-lg§u?J {Bu9soJ9^9; erurgrodozaytl e:Jry rlepe{Iawe tuau utguoze
ua9)1eô1 ls9lrP9q V ,3âu t
1aderazs - uasalal?u9 - sI ueq{a3e,rozs r3
-ysepzuB gzeíJJ]ezs |gqpaJzeê .1zv ltgsytltzsnd ryrnE r ell9lrtl pFI{V
,
El|9z1.1u1 r98 9s uallara g
lal tuolt lsl{ plrq od B uatl
lultu s 'e-lrgterlnq 89srrrquo lgpoll€Jn ze p:or;la§\ 3 ?l^}qlal 'rurryroq
-tuoPpl naza>la.,{Bt ryfizq|v,1olpr11 ruollqBq9 z? s9 I-IJI JnZp Á8oq 'rra1
-IaWBPuItu ,(u9uar1o1 V,r,r9lprsuar(8a sa89szs93a 1ouuo;eJ B s9 gI]rP
-en v eí.wIel rlailal 8au st rleurdt;nururt11 rleug8eur írrapuauQ
1au39s
-glazsdgu lll}^r{pua: sI u?q{Bzsg,pl ruollqegg ze .3e119 ape8y.. .tsglzso
yDIaT NÁ,IooN:[/N5) Z7l
5. fejezet
uR
(Jr eredete Urukhoz és Eriduhoz hasonlóan az Obeid-korban, Mezopo-
támia benépesülésénekkezdeti stádiumában keresendő. A város jelentős
szertartási és egyházi központként működött, a törtérrelmiieg dokumen-
tált időszakban itt magaslott a holdisten, a sumer Nannar, más szőval az
akkád Szín szentélye. Az istennel való megfelelő kommunikáció biztosí-
totta a város gazdasági jólétét; Ur főként a III. évezredben tekintélyes
politikai hatalomnak számított, eleinte mint ftiggetlen település, nra;'d
mint egy centralizá|t á|lam íővárosa az uri IIL dinasztia idején. A kor-
mányzat székhelyekénta városban kiterjedt építkezésekfolytak: felépül-
tek a városfalak és a hatalmas vallási szentélyek. A jól felszerelt uri temp-
lomok túléltéka város politikai befolyását, a későbbi korok uralkodói
jobbnak |átták, hogy adományokkal és építkezésekkelbiztosítsák a szak-
rális helyek fennmaradását, A kereskedelmi kotelékek átalakulásával avá-
ros elvesztette ugyan gazdasági jelentőségét, ám Eriduval ellentétben so-
hasem néptelenedett el. Más déli városokhoz hasonlóan II. Nabu-
kudurri-uszurnak (605-562) köszönheti bámulatos űjjáépítését.A tele-
pülés csak akkor lett elhagyatott, amikor ceremoniális szerepe nem felelt
meg a megváltozott politikai kortilményeknek, miután Mezopotámia az
Akhaimenida-birodalom (550-330) szerves részévévált, Még ezí. meg-
előzően a holdisten kultusza nyugatabbra, a szíriai Harran városában lelt
ú\ otthonra.1
Ebben a fejezetben a IIL és kora II. évezredi régészetiés epigráfiai
források fe|használásával aváros vallási preszrízse és az uralkodók politi-
kai törekvése kozti kapcsolatot igyekszem feltárni.
€ 1öI91€1n] rpluaJa8ua1 B :i€ilIoJ {os9J9lIeJ s9z91 Inl{?rc{IJauJ? ZV
,8atu arop1o as9d9leqzo1 unesntrÎ rtuaral8g rclutn1,{suue4 t rgsgp1o8au
eru9lqo.rd r 'tln:azs,(ug>1 ery,sgÁBeqagl9J 1os9res9 z3 tunesnry qsplJg
,(ot-stot) ,H
e IIBILü 1e39sz9qau r8tluy 1BúIoJ lleilatu esgt1Áugx.IltH
,g ,11
9z39,r 1s{os9J91I3J sI u9rel$31 plaqo-Ie s? utqnplJg l1azo{ E lo1
-€I9{unu e iallos9]ql1a1 nazs9Bgl qq93o1lr Jos rrarcqlluar1 ugtuo,(u 1au
-ua ,u9lalnJelJíl se nPIJI ls9lEsg Áugtlgu nazagt 'rropo:11g1unu urqg,(1
-9rzsoptq gzJazs 4q relagtodozaur 8a.rasprq 1o?uv ze uas3lau9lJol rqe'eí
-olesnlzsll lqq9Jol unasntrÎ t{spljg e'uosduoql laqdrue3 ,iropgpt u9Í
,u€g9lur
-apl ,l.rog9q8yiln ,I ze a39s9tal7al s9J9lIaJ gÁug8 so.{ugruopnr V
-9todozay11-I?o {eDellpa1.{ua19,rar uoPsq8zs r1o1o3ut Ze uezsl.q'Iqqqlc
-qulzs plrrqod r1aqtJo{ e rlgtgo;d 19í uasouoln{ ulnesny{ qsplJtt V
,Jos
InJe{ ?J{os?l?s9 tleze^
-Jezs u3g|Iala;8atu tq 'tu1o,r iroreqrní tsJos sglu ?t,(uaala1 p{9u9 uelrar
-aql4sJeqleJ l99luoduazs so.Áugtuopnr V
,rlapze{ ruu€qnz u€sotu?I{ol
a!gu? >1ozv ,{B,l 'FFI9Iq9l B l19PrllJlar celd e 1l39A ,rquopíeprz9r| ,{8ar
-ug?elul - t^lFl€zsr{ I9qT}8az91 IlepaJe - {31InJ31 rcrza 19|q9l3tí8y
,uocrtd rpep3eq €
{nlrug u9zu9d 9í uqze lrtut 'a.rulzsleJ lln:al €Iq91
rlop9l, [€ s s9JI19 gg9t l9uu3 tug 'uaglaral3lJoqozs 1alpelle^gg ugzl-8t
uau 1a,(1aq9l1a1 rcrugrodozauJ-I9p V ,louIIBtI lrazapaJlal E 19sseln{19 ueq
-9,(u9ura; >ry,{B:gt gl?qp?Ia í8oq 'rarlaqaq.(1aq e et;'alzs?>I?JJt s9pgplepJ9
gpgzo{oJ rrug;r 1a39sÉpr y ,1atza89t uau 89u u€qlJolit rt{os9rtln{
(ruellsou
sa3a.(u91 ulg',,!In snepp1 r" 'r9l1aqlel p1q]q tu9qsJqv lurru
-oze g lllue{Is 'rln.rap 1u9; rrureq uguol,u €Iq9r llozorerqa; p89sr,(uuatu
$9|r9 zt úJ9lIoÎru Isr) soJ9A y ,írys9lvzslpttlgJ rl ar191aí r.rríírlnyJ
1e IIaJ e nlÁu7't9v193szlt {otupq II9p ? ellapueJle LunasntrÎ lisplJtl V
,uaq-ig8l r9 l€ leln{ JoIÍ€J ,g ,f '1nzuo1
1o3ue rcJzs9q € lu9lgs
1a rowrq gpe{Ieure 9I_o.J lulzsJa8ua1 e e;r,(ug9pa,r.(3au ,(8aruru y
,r1o,r r,r89ssoruo; glra,rdqr sl
ueq{gPl Trrrleu?ugr e ryvJ |ggg[luodurazs tuop8ro;n.lg zv sgzgÍeq yaEuar
V
,11eze{Iepua.r sl
1e389s9l1eqJ?Ie 1ruBíIoJ sa ua8ual
u9ú1o; rc8gsrropc
ln
rzír:pl9c ,rIIo1Jor eq9u|Bq,Ga ll9q9-qely ze €ulo^ elJ9le lrgllenu -(1aurr
'zotlg?g ryÁa ue,(1oJ 8 l1es3 lezo1 tIiEIc^ soJ9^ y lttÁol e;rele{ aJpIg.J
-J?uI4l,{8atulur Zsat9Jlr'az€ uauul :Ipgl uÍlyzBewtts{otuoq sl lza '1s91
-ndaler 1uúpí€q sgu iluue rur6i ,r9l1eqglal soJ9^ 3 {IJaIIIsT ue^9u (*op,I
-3a-rn) .reííqnry-p 1el larllaq t lttgzgr1 |9c|a-qtry ze s9 ptp8eg uoltII9J
'1auÖzsla; elre8n (q9p eJpIo,JJ9tlI l9uazn I9I9íIJIzs?N rríuo.1 so;g^ JíI
VsyuyJ.,Iac un
yclfl,J NÁ,IoCN!I/§.O t(,I
MpzopotÁnatn n5
hely bibliai vonatkozásai miatt külonösen érdekelték a munkálatok.1920
é_s,1934 kozött a tapasztalt angol régész,Leonard '§üooley irányította a
feltárásokat.' A leglátványosabb leletek, koztük a ,,Királ/i Sírok" lelet-
anya}a Londonban kötott ki, míg a kevésbéjelentős maradványokat
szétosztották a pennsylvaniai és brit múzeumok között. Az I97O-es évek
végénaz iraki kormányzat szaddam Husszein parancsára elrendelte a je-
lentős műemlékek részleges helyreállítását, többek között az ur-nammui
zikkurat restaurálását, amely ezá|tal a Bászra-övezet turisztikai látvá-
nyossága lett. Az iránijraki háborű idején állítőlaglége\háfitő rakétákat
tároltak a romok kozött. A zikkurat napjainkban is Dél-Irak egyik fő
látnivalója.
Az,hogy a környéken régőta és hosszú időnát, kb. i, e. 5000-től i. e.
500-ig állandó lakosság élt, igen gazdag maradványrétegekben nyilvánult
meg. A régészekegy nagsrjából ovális kerületű területet tártakfel; az Euf-
rátesz régi medrétől északra és nyugatra elterülő teleptilés legna5yobb ki-
terjedése elérte a fel merfoldet. A szentély romjai a város északkeleti
szegletében a felszínhez kőzel rejtőztek, fölötte húzódott a zikkurat
halma, a romoknak formát adó legkésőbbi újbabiloni épület, A városnak
mindössze egy kicsiny danbját tártákfel, a legkorábbi obeidi-rétegek ki-
ásására egyáltalán nem került sor. A fV. évezredi Urban feltehetőleg ke-
rámiagyártás folyhatott, mivel az obeidi-rétegtől kezdve az uruki koron
át a Dzsemdet Naszr korszakig (3OOO körül) terjedő időszakból hatal-
mas mennyiségű csorba edénydarabkát tartalmazó réteget (,,a Nagy
Cserépdarabhalom" néven vált ismertté) tártak fel a kutatók. Egetőke-
mencék használatár a utaló, ren gete g keményre é getett agyagtö rmelékre,
valamint egy íazekaskorong terrakottada rabjára bukkantak. A halom mé-
lyéről egy hengerpecsétet, valamint egy medve zsírkő szobrát hozták
napvilágra.
A IIL évezred rétege jóval tobb információval szolgált. Leonard
'§7ooley
egy vastag, színtiszta agyagréteget fedezett fel, ez választotta el
az obeidi és a ,,sumer" szinteket. A feltárt szinteket ,,a sumer történe-
lemben és legendákban szereplő, a Noé-tönénet alapjául szo|gálő özön-
víz" bizonyítékának tekintette. Hangsúlyozta uryan, hogy helyi jelen-
ségről van sző, mégis felvetette, talán avízáradat üldozte el az ország e|ső
lakóit, ,,szegénységet és nyomorúságot" hagyva maga után. ,,.,.erte a
kongó üdékre érkeztek meg egy új faj képviselői, s a természeti csapás
életben maradt áldozatai mellé telepedtek a városokba és a falvakba...
A két nemzetség asszimilációjával megszületett a sumer civilizáciő."3
A történelmi fejlődést a lerakódott rétegek által konnyedén vízözön
,rre,(u9,r.p€J?IlJ
-J91 1131erüarla FDoI€q y {9u s9 1?IJJ9} lrazauleu9 1u91
-TollzoP|9 í.s9ueuezs,(Be,r ,,tu9rp19|Er'JryíE. prp ,{a1oo1tr t I4^r{ uatüe1
-ar 39s9la19|e ze etzanlrua .(Boq '19 utqqe a89sqlnrypueJ {oJ}s V
,8aur
19rtor191 IappI_o.J pletu 'p11o1?puy[e n8as4zv
,{€1Io^
'aJs9ze{lau et 9! e llnJa{ Jos u9lnr6 la,{u9ulrJd9 grraqr;lazgl8au
ugdvsgs .9pa>lze.(1aqla uaq8a.ln Ál9uu '9p9z3y ueqtez>lqr -lo:1191 'sa,r;
-rloq 'rlaua I9q9{ s9 19q3o-(p,r {oJJs V ,ar.(1aqr;s gfa{gla l?I{uezll ttezet\
-." _1""1"rj5 1,(pr5" v'ans9zapaJleJ qqesglualeíEa1 r,b1oo2tr luq{nq
,1 1ár""4r,q' r>y,C :yu§ ?II3tu aígqol8a1 1elu3ra1 llalerlaJ. eg{9{93
u€gluosBt{ Z9lfigr3luel IJzs€N laPtlleszo e 'utltsc tqrtuo;,(u919,G Y
,.páBat9l' grŐlrirytrrt ralar9scad t 1rrpÁuoz ]q {3us9pű3a 1a,!au
írurllsouoz" rInJe{Is uJs
oo9z iuru qggl ,attalía.l trc,(u9,rpr,letu 9leu31
9^?í |Ieqlavuzset7 8t1ezsglpl lu9rn ltzsJo1 p9TI3 ze lu|zs 9ze{13^9{ y
,rlrr9rrrdgrít ualraiatu.i 8rppapuru IeJ 1vllyl uaq89sr,(uuaur l8eu
,aJuJzsI3J 1llp3{ gtuo,(ur9scad grrqptrp EJJo{ sn{Ilzs?ulP
InuBIl?ioZS I
ie.ro1 r 'r,rrugzsÁBvu 19qla3ar9-r V ,IeJ {ElJgr ra8at9-t ozeul|erftl lo{9p€I
-p,q srn rez,'9I4d9 trsgu,(8a c1ol,u rcrq9Eszn ts9r9u39j{9ut,(a1oo26
s
.{úuP 01 s9u el uesr8€tll
19 l:|l?z]? rc{Il9lzsa rra1 ía; 9 I9,J9l3JalusI
91alal8au ai,<it ze ryppd se3ex19\p s9 s9lplunur8auu9; e i>ryneqtnígz
_zoq sI zaq1o}pllJsnxn| gzvul]1zs
IgJ{al9pI^ qo,r9r ra8er9r soíuozrq 39s
-so{q' gn Ze,{ióq'ry4raqleize{le^91 tJJ? u8gu oze 1gq>p§J9uls rIeIIeJ
e ,p1>pugl uau ut,(Bn relor{u9.tptleru nazsgqdE -{otunluátlIBuJo rI4Zs
-?{ Igqgryrtzel s9 lgqlor.rirr1 1ultü€p^ ,1a,$uó.G v rcl1r1l{uozrq ser|9
"
1orrloscde1^9l V,19l1erlsatra.(1aq plle,G.lgr no8vrc1 IgqlIJopI s9 I9q9{
-|rrr, grr-r7zs 19q9&9sl91 Iggg-q€JV ze x>lv§sgtlrs uIil e 'uagrlequgzs
-Q{ {?uuíop8:o; rra8uar rplu9193au E uq9l'qqgs9x qarrerrzs9l r€1
-o;dnsc'relarqodgru ulo|9'le11?zs?§z?.l'rarlal,u9pa eI9JuQIn1 }uiluq€l
1e191 s9 lö{€IEuöl 'ra19:1przuoJq s9 -z9s'x4g1etteqllu lslze lgq{etÜ9J
,{ell1}.le{gle sI
V leru9; rplunu8otu uadgzs.rol1tueőn'1o,rls e 11alz:.J9
rylqe:epd9:aso saurzs 8ara3uag §,ue9)13III r9ler?lazssg sII9JnlIn{ l€zs
-rori 1eq931ozs F}plol€pt soruo1 pÎ{pual lelag9lleur;rs V ,{91zeíI
"
-aq aq.lgpo8 ,(3e ueqsguerrsar eg;93 uesgJe 'e^lalqeJ €JI?pIo r€1€11o|8q
? :uueJ {erp?J€ru (1gqgpru-req gsle paJze^9 ,III E) Igq;o1 sn{Ilzs?ulp IBJ
-o1? s9 Jzs€N leptuaszq t 1a,{1aq-r;s gsla zV ,ls?zape;IeJ qqtso,(ug,rr9Pa1
E a}lel uaq9razJ9{ 1a,(1aq Is?zalleuel ose FÎ{ uo{elEsoJ9,r t ,b1oo1tr
..{oJrs ls9ze{lawel IJn zy
lírrly" e s91o,{aq
st e8etu re1o8gsso,{u9rq sII9JnlInl s9 lír; soíuozrq.rorplrut,(3n
}.ueujslla
'1a1 ettolzso 1-19139z|.||^n
Jetuns \u9!n uQzozr^ s9 eJg]rrplsg lrr9lla
y)Iaf NÁ,IocN!L4§.9 9eI
MpzopotÁuIa 127
gyak sz.lvs9ge és értékenapjainkban is felbecsülhetetlen. A leletanyag

párját rifutja Mezopotámiában. Az ókorban beszerezhető aruny és drá-
gakövek minden mennyiségben előfordultak a sírban: elefántciont, fél-
drágakövek, bronz, valamint nagyon kemény vulkanikus kőzetből fara-
gott edények. A férfiak mellé baltákat, tőröket, késeket, fenőkovekei he-
\ezyek, fejükre kovekkel berakott arany fejdíszt raktak. Az asszonyok
hqába szalagokat fontak, fejtikre levélt formáző hajdíszéket
^ranyozott
helyeztek fésűket, fülbevalókat és gal!érszerű nyaúáncokat
_melléjük,
fektettek,, Egyej holttesteken ferfi es női ékszóreket (egy ferfit e, .gy
nőit) is talá,Jtak.7
A legjobb állapotban fennmaradt sír alazűrkő pecsét szerint pu-abis
asszonyhoz tartozott; a sírba belépve az előkamrában öt, az oldalán réz-
tőrt viselő f.éái maradványait íedeztékfel. I(ét sorba elhelyezve tíz gyé-
kénytekercsbe font női csontvázattaláltak, fejükön csodálatos Írj-
díszekkel, nyakukon $yönyörű nyakláncokkal. Mellettük egy finom di
^t^ny
szítésűharfa fektidt, a hangszertest lapjára lapis lazulli berakiiri, szakállas

blkát faragtak. Továbbhaladva, 'W'ooley ,gy Íenyazően íeldíszítettszeke-
ret, két szarvas ősszezűzott csontvázát, valamint mesébe illő sírkellékek
egészrakását találta lazűrkő berakású, elefántcsontból faragott játéktáb-
la, arany szerszámok és fegyverek, zsírkő edények, réztálak, kancsók,
ezüst- és aranykupák fektidtek egy halomban
A padlóba süllyesztett berakásos díszítésű,feltehetőleg ruha táro|ásá-
ra használt láda alől egy másik, előkamrás sírüreg nyílott. A sírban hat
férfi és tizenkilenc női tetemre, igavonó állatok maradványaira, az előző
sírhoz hasonló luxusajándékokra, egy lírára és egy ezüst hajómodellre
akadtak a feltárók. A sírt korábban azonban részlegesen kifosztották; a
férficsontvázat pecsétje alapján A-kalam-dug uri királyként sikerült azo-
nosítani, pu-abi sírja a l<lrály sírja mögött húzódott; a boltíves tégla-
mennyezet beomlott uwan, ám a sír érintetlen maradt. A királynő tete-
me egy f.aravatalon fektidt: keze ügyében egy kupa hevert, mellkasát
ezüst- és aranygyöogy9k, drágakövek, valamint ékszerekkel teleaggatott
kopenyek bodtották. Örszeesett koponyáját takaró hatalmas, kiiömött
parókáján yany feldíszt hordott: szalagok, karikák, levéImintázatú füg-
gődíszek alkották a fésűszerű, ötágu csillagban végződő diadém motí-
vuma|1, §íooley rengeteg időt toltött a jó állapotban konzerválódott fej
modellezésével; a rekonstruált fej- mely a múzeumi kiállítás egyik kiin-
dulópontja lett - egy együtt eltemetett ókori királ/nő kép-
^ékszereivel
mását jelenítette meg9. Egy másik f.ejdísz is hevert alurálynő mellettia
b& í.ejpantot több ezer lazűrkő gyöngy és miniatűr aranyállatminta-
-{9 tuoulJ € lulJazs ?s9ryIly, l9íy]94 eyodeu. vl11en,o!9| e .{a1oo26,iáus9l
-e:1?u?;r8ala( gl9zsaqle §raglalla; uaqtazs9í9l e dgppd gurllH zepurw
19 >1aua í d91 vq9í9 l9 1z s 4t s9,,ll
, r,
89suatsr uozv,{Ba I9IB ?rüIBJn ual$ IpIg} e 'ygrlrsgu ,Ga 19q39p,r 4l3e
Áoq 'uaqlu9weJ e u?gqe els9ueuezs e 1e7ze1l? 1u9{uo a,rr19 elln9tu;
iulnígqru I1el?Îq rple '1all9tuazs oly uaglalelzsllz9{ qq9}íq P>l>íos
'1er1o,r >p8lozsqer rr9r9l33aur r1o1pőa1 esglpE:l s€^l€zs tuau leJeqíuo
zu 1azg,elzedusod ueqlaulzs.ÁueJB s9 -lsnze's9;9,rurszetuJ31'eJ§plJBl
-nzszsg,ÍB {p-rq e azssg rl;Ú3 39sesl9l119z91l9 u€tu9Pl^ ,(Ba elg-Íuoztg
s 1I3s I^ s gr o,rrlu 919' r,r í ín
lulJaz ía1oo2tr, {a ryqnry{de,íB
Ze l[qu9zel
,tzssot{ rlgu t .§oq 'l€ulBln uln 1oÁuglzsoJ€qru Y ,,..,la3a-ln
(la{alsal uoFtl ,,{Ben
1o.1|l^F1 s9 9nry ZE \?YaPue.rla 'rrapza1 rulflI J3Zs ?
u9lnrw ]3lPn]al 911aru sgu.{8e uBgJos d9zs s <- E]|?x t a-l-ra rlala;8eul uas
-erel9{91 sls€q ? .(8rn tunldg ze - eg{erpezs uazsguq91. ua.(1rurp,r '1er
19r9s a_qp(leq € lol€zopv ze,{8oq 'pulzsQ|entsol{?eu"
luuazs ,b1oo2tr
,1nípnr tuau '1erpq 1I9I€I{ eI9JItu
1eruelel o§IaJ wg9Jtuerlgl9 ze ,{Boy1
,..1so1 11eJ9J€Î lPa{eJ u€qsolgzoq t" 1ultu 't1191uauuo\ ffiv.(31oo26
19{s3a1 uIJtI i9{gleqa^D{ 119zol l{9Jq9 zv :\?nerzslP rereualaí al9q
s9 r,uoq9q e ryYP]p r9lPuluI rlau,faur'r9Í93oqol seJlq Jn 8aru 19rppr ril
?^JnP r{Be t e rlezs gje llBln Wes
ot'EJp9uJs9u9g
IIlJuIos 'le{Brloq t 9IIau s9ul8a 19lzallaq pppuo8 l8eu ua{rru ",{Rrlaq
1a.,€r;3au: pí. ttl,ytgqgl lg.tr1o} wqJos
llua} t lJ9ezsso aía1 l9^1oi uegJos
,aÎewe
gsIe ze,(8oq'zogs9ur,€a 1olp11>1a;
lazo1 r.rűuuy 9[3uJ }ín3J? Zv4.Z
-o1 'er,rqíeqag 9ssq 1nq9l 'uglped e lalJaâq u€q{oJos soÁI9quzs la(uelel V
3J9s9J9\aI JJs t {Ize{9luie lu?)Pla,b1oo2x,mer
-lsouozr lI4Je{Is uJeu (.1?souopíep1" .,(1aq.r;s ozeul|pue! ueÁugtpercus 9u
ll3lauella rrn(3a vry4|'91asn r9qnJ ls9ôzs (uoulJ 'c1ol,uuerueq {T}Z9{
,gtr-Botgl e Baus leqlur{el u€quJn3zrlry n4r-sl zE
'latualal ,(89uua,rraq ÁBg
utglulrídeu llurt 'l1asn lorltsls,(utrt 9,1alze19lue ery>l9sed,(p:rq y ,rroz
-ouer (p3n1) zoglpolpJn lleu 8nprueprlsa}rt 13a .(1aqr;s >1lsgu -(3g
,r9,{aq8Mu
lq?-nd H rlerlplrr u9I9J 3íIaqJJs rl3us319l u€qq9Jo1
ly9l. e .{8oq'errorlde11g8aul .&1oo2tr,]?1Io^ 19reqppr8aur st 1a.(u9urlzs
-9{ íqlletuzo1 lJ9z eqíqqqlffiq rl9zo{ 1a,,(1atu '1t11o,(u9ruope e39lp
€ 1Io^ eÎügl 8rsg1o;r,rsz 39sr.(1aq r írpnla; u€gsgutrlser rrol(tq 'llallaru
tí9s.rodo1 guÁryx1 € tu3lal I9)u }íIs9ü 19x
,{9llelry? >|9lrezoJ'rlosg:1aaq
xJIlIf NÁ,IooNsA9 8ZI
MrzoporÁuIn 1,2g
szerek sérülésenélkiil nem tudták volna mozgatni a holttesteket, ugyan-

akkor egy jőkora rézüstöt helyeztek a tetemek mellé, ami mindű bi-
zo,nnyalvalamiféle összefüggésben állhatott a halottak keze igyében lévő
talpls poharakkal - a pohárba öntött méreg kikortyolása elásegítette a
mielőbbi halalt. Ha jobban megvizsgáljuk latott"kat, rájövüni, hogy
§7ooley állításai egyáltalán nem helpállóak: "a testek hatát ,náni elrend'e-
zése sok más kultúrában is jól ismert jelenség, főként a foldkozi-tengeri
régióban. H9gy'§íooley nem vette figyelembi ezeket a tradíciőkat, jíva-
részben a viktoriánus kornak a halálÍogalmát érintő romantikus szelle-
miségévelés a kumtó etnográfiai ismereteinek hiányosságáv aI magyaráz-
ható. Egy másik iantáziadús elmélet atyja Cyril G;dd, afi sze.int ma-
"
radványok_ papok és gaplők tetemei lehettek, al<tk az istenek szerepét
magukra öltve egy szakrális házasságidtus résztvevői voltak.
sajnos fogalmunk sincs, mi is történhetett valójáb an a ,,haláI-
üregben"
13.
A csontvázak korszerű vizsgálata, az eredeti' feltárási jegyző-
konyv és antropológiai adatok figyelembevételével további
"lieirr"tiu
magyarázatok láttak napvilágot, Először is tudnunk kell, hogy az üstök
és a talpas poharak gyakran előfordultak a korai dinasztiTius korból
származő sírhelyeken. Használatuk elsősorban ivási rituálékkal, s nem
méregivással hozhatő összefüggésbe. A csontvázak szétmállása miatt a
halá.l okával kapcsolatban csak találgatni lehetett. Nyilvánvaló, hogy a
ferfi- és női nyughelyek nem egy időből származnaÉ, noha ,,keletk-ezé-
sük" ideje meglehetősen kozel esik egymáshoz. petr charvát kutatásai
(1993) szerint a szociológiai kontextus számít igazán mérvadónak: az ér-
tékes sírtárgyak, illetve a nagyobb sírok építész"likidolgorottsága egyér-
telművé teszi, hogy a halottak a közosségben magas ,tát,rrt beóltdsze-
mélyek lehettek. petr szerint ,,semmi sem szól ai ellen, hogy a fő sírhe-
lyet olyan emberek >>erre az alkalomra félretett., holttesteiű vették ko-
rül, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy akö.zosség karizmatikus egyéniségei-
nek közelében aludják örök álmukat".la §troolley önkéntes eÁberi iláo-
zatainak tézisétezén elveú, helyette utólagos temetésről beszé|, a halott
jelenlététa halálon túli lojalitás jeleként értékeli.A maradványok
,,hívek]'
kozelebbj vizsgálata arra ltal, hogy a második temetést megelőzően a
holttesteket,valamilyen módon kezelték, a belső szerveket pejig valószí-
nűleg eltávolították.
_
Napjainkban az előtérbe került egy másik érdekes probléma is, ami a
nők helyzetére kérdez rá az uri sírok alapján." Noha-a §7olley által ki-
hantolt csontvázak nem kerültek szakenői vizsgá)atra, s a nem meghatá-
rozás helyessége is kétségbevonhatő, egyénelmű, hogy a korai diúszt
-se! vllgJrllnl I8€Íu? un >Ieu9|{vzsgPld9zg{ pa]zaê ,1II t Jo)PIúuEl§íl
1o-r;s y 6l,Ittuurolt13l{ I39Il^ s9ur l1auugg 1ultu 'It^9zsnlp{ JtuuBN
,áurrrrgp9^ .t11 'ualslploq ? )r1II9 ueqrtloscdt]
9qtso,tozs la;aque
argrrróáq se8rú e lEoq 'sa{apJg 8t,{eu9 uau la39,r 1o,{u9ruopt I11oIBII
s9 l9IgnlIJ Isgletuel e lyuse'uaq9ljp-l9 39ssozo1 e rropo1,{uol9r9í 8rppr
allal la,!9uazs gauu st8tur s9 {gPo{I€Jn rroFq E ]ln]azs uelePolqzol€
:1grtqpru auln{op 19í sI ueq1o1ezsJo{ rcItu9lodozaul lqq9s91 € {gJJlp?Jl
,.i9 rria.etzoíl1saueq r989sglrualaí qllaq ua89ssozo1 lroIEII v Bsqueuezs
ir9rrrlir*rr trortr,{o;e1 ua9)lur{ell4Jo1 1a89sr,(I9uazs soruoJ V
,rielaqel l,u9ruesa s19.l
-nrp{ soluo} s9ldauun slT9nlp e ÁBot15I8uI?1n eile11gzBaÍ|9q.ll9uzs€q Fl
-lv lgr,r"qrór9ri1, 'gr;ualaí8etu relalata,roíazsso ze iu9rl9J 'eíer19:3ouo1l
,f y,ruarpgr:a8eru p 9I€^ uo1?I9nlIJ soug,rpl,u
_
"ior"r9Jrad ^?Ie!? ^zsg.I
, igrr,rgrs ,r azala,{Bt pppuo8 l8eu utqgloulq {os9JJ_o; sgluala! T|e yl ze
,Goq '1unreqr119 e]lesauepunü rÉuuv ,yzs8Mu uorlodrp 3rrt3
"oirig
-rn {uns9êlla} uepuftu 9zo113uo^ a-r8azg>1 sII9I3ozs t, tllg'.r,,tsglopg1 9u
-9ir9r 911.1aí gteqrylt;rlqruls nuluptsJ9l" 3,.Jrs IÁ9Jlx" lequez:r! y,sgp
-8rá9seuor t1
- 9zo3u r 19rs9ie3 zeBlzo>1 € - $}Iaq uala Áuvlu'z9t
it"r"nlq -
-uI gzgquop{ ? {3sJJ9{€ tapuar sn{IqJJeJaIq e vhzseugtg,p sr tí9r;9,13ou
-o1r .,1eu9í93o qol Jn" s9 1er9scad y ,eírernu ualaí s9palzepu aJeq I{uFp
-Esl91 9||d? eJ9II{3J€JaIq (pezgzs
,ADc() a39,r -to1 snlllzs€ulp IúJo{
V
,un
vcysÁTyuly snyIIZSvNIo Ivuoy
,Te]taqzeJezs 1u9J3
-,t&a sgÁ1o1eq Is9IIt^ s9 rqnqod :J?gEq llauJal § eJqlJ]9zs }|9II e veq9
-soJ9^ l11 '1rupr ,{B9:yB9s9tualaí uelrzreqlrrl^ zepulry ,1911equ9zsg{ -
,1"o1.r.rr9rr'ir"orlq 1,3el rrlaulaő _ rlaurlra19lelol lp9lesc uJou s ,1turlní
_bu"i ,g1rrr,rlzs ' u€ q Josgsla rtlní3ue.l ,1et1o,r rcízer uasouop1
_sgtualeí
39ssgz91 t 1oÁuozsse sa.{8a l8oq .F.,aPH 1oqlas9334 1ezsso sII9IuoLu3J
_aJ .(..19rálor1"; 3Js9lelual lJozspos9tu e r1o,r rln8o{ turyrcÁBa
V {au{gu
s? 1€nI€qJ,aJ t 1,3oq 'lllpala; eN ,1911erurqa1 .,1euta-(u9,rlaí prt,uq"
, trrl9roűrl sol,uozrg 1az91l9 lg}u V 9l,11outu9zs rlau89slzsTl Igu sgtrualaí
ue8r 9rtqrls ouoze vryJ1lzs ls9II?^ t ,st tge_n4 3llesll laIü}J ? 1za ,snlnlll
ulu V ,3q >Ie1l91l9l
lqgl3)pnJ soluoJ sI u3qlal?z9l ! t9s 'eqj9119tl l?llru
-ozs ulau plag ua89ss 9z'9:1v r9lasr.td91 rueu lg)u e ,{Bot7 'ualar8asr9y ,rtr
-ntrr 1öI9I3uaJ3JJIP Ilagtueu es9zuela >p,§lg,t saÍl9uazs s? {ei9II3{JJs V
,IIJJ9J
rultu '1a rlerlorueq 13uIele1 lgu qq91 uasa8a,(u9l uagglewer EIII sn1
y)Ial NÁ,IooNaAc 0eI
MpzoporÁuIR 131
tenek hű képet. A művészi tudás a fémek és drágakövek megmunkálásá-

ban is megnyilvánult, és magas szintű technikai képzettségről árulkodik.
A távoli vidékekről származő anyagok abizonyítékai,hogy Ur távolsági
cserekereskedelmet bonyolított le.
Láthattuk, hogy a korai dinasztikus Ur építészetimaradványait szét-
hordták yary az ötszáz éwel később, a III. dinasztia idején foléjük emelt
építményekmiatt eltűntek a fold színérő|. Csupán néhány városfalma-
radvány származik ebből az időszakból. A városokat akkoriban már
masszív falakkal vették korul, A falépítésegy űi típusú,másfajta tégla
felhasznáf,ásával viszonylag gyors ütemben folyt. Az űjszerű,lapos aljú
síkdomborútéglák felső része kontyszerűen kiszogellt. A téglákat stan-
dard méretre formázták (általában2txL6 cm méretűre), noha a,,méret-
többlettel" látszőlag nem sokat törődtek. A lefektetett téglák közti rése-
ket habarccsal töltötték ki, illetve a habarcs nélktili építésekhezhasonló-
an a hosszú oldaluk éléreá}lítvaraktákatéglákat. Miután a téglasor dőlé-
se soronkéntvá|tozott, heringszálka mintázat született. A falak szerke-
zetileg sérülékenypontjainál, például a bejáratoknál vízszintes sorba he-
lyeztékatéglákat,hogy a sarkos kősornál ellensúlyt képezzenek A mód-
szer e|őnye volt, hogy a téglák sarkos elhelyezése igen egyszerű volt,
nem igényelt szaktudást. A technika a korai dinasztikus korra je|lemző
íves falak és ködves sarkok kialakítását tette lehetővé. E munkatakarékos
megoldással kiválthatták a derékszögű sarkok ktilonos szerkezetszilár d-
ságot igényl ő építését,zo
A kazamata típusú,kőtombokből kirakott falrendszerek kevésbé
szakképzett munkásokkal, idótakarékos építésimódszerekkel is kivite-
lezhetőek voltak.2l A technikai innovációk általában a szükséglet szülte
újítások;nagy avalószínűsége, hogy a városok közti f.okoződő nvalizálás
a védelem kiépítését sietette. Az építkezé.seken dolgoző brigádok2z és
csapatok a közmunkák kiütelezésére toborzott munkaerő bizonyítékai.
A kiterjedt építkezésekhátterében talán a munkaalkalom megteremeté-
sének, a szakemberek és a képzetlen munkaerő folyamatos munkában
tartásának, valamint a városi munkarend megteremtésének szándéka á|l-
hatott.23 A kollektív nyereség, a felépítetttemplomok és erődítmények
ígazolták a befektetett energia és nyersanyag megtérülését.Hogy a befe-
jezett épiletek valóban hozzájárultak-e a társadalmi elktilontilés mélyülé-
séhez2a,kevésbéegyértelmű, mivel a korabeli lakóövezetek romjaiból alig
maradt fenn néhány lelet.25
A város legjelentősebb szentélye a holdisten, Nannar temploma volt.
A zikkuratot 3000 kOrul építették.A hatalmas, síkdomború téglákból
8 ueqgPl zv 939s9uapí
6z,{9131ni IeJ {?lJ3usl §9otn
Iu3lau9u91 s9lo{F rIuIzpoJI ze i|?zseq,(u9uar1o1 ,{Ba 1g:9tazÁlag IJo)H€
Jn ,?luol 9|t euuv]n rurll9 pglplc ze $o]9^ e s 'reltp;solg^ e €lIoqLIJoJ
-a1lgso;e,r lnetzg891ul{ruJrs ,,.l9ípl_o.J p9TlV s9 Jaulns" 1r€IB {nuIIBJn
1911ou€1 lgPo{I?Jn p9TI€ ze píeu 'vsslaezy?nT lsPl ? Ior{€ '19 1I4d
-alel €Ilezs? |9J|9p eíruodzo1 tuol€req r .(8oq 'sol,uozrg eJlasJuapurl4
,{outllBlBqs€Îo lltnu es9lnJ9s e|q91 e Ieêu
9zo{l?uo^ ?J{€ZS9P| ueza
etsqlp.rry € '1unpnl tuas llturuas uaq98a,(u91 IgJ9Irzs?upII IJn zV
,{allaqal
l€z
-9I{gpo{I€Jn s;9uo{ 8rpqroltő 19nzs€ulp graô{ tsguÁBa zE ueguozv
ueq8gs9p,r V ,EgruoJlsful zsan ru{gllzs?ulp 9reô1 tsguÁ3a u€gtunr9ü
-JoJ?ls{ sIJ9aurT ersq,(19r11 e'atzauallaí s98ues-ra,r 9,(1o; r,r99s9zsazsaau:
rrugua8aq gtala1 ?gzsso ze lqzsa1ezs gsloln Jo1 snlllzs€ulp I€Joi V
,rrrq9l89J
I?p e e[uÁuozlg lsnr{Bruo] rc{rula s9 lrlaíu il,u9s-Jetuns e Áu9t
,(1atu'rlasn raâu ppplt vÁ1q:t1l9slorn 19i ?nzsrulp IJn 9)sla zy
_ozs 5r,rle,(u Pn{€ rqqa39.r3a1 t 1BJITeJ e za uaddg)
,<u??§|? aÍ.ra;"r.(,8an
- lur.r
,uougJl ? ellele^
-azs tigsguei i"ri1"; e'- nozop|g i9líu9paucp1 ása,rrr11
- o>1
ryídv,{3eu alau.l aő9IJ rr,rau runu-e8tr4zs ay1 rpedau?-V, rloz9{ tuJJ
llasn F1I9 gpo{IÉJn II9p 3 s9 zs9^zr!t 91ar9scad8au l9sJos 1eddnrn5 e 'ts
-9loquoJel nopd IsDl ú luzepaJlal 1aul?^ lorueznq;td iglsln}l sal8g
.{esI^
1ol
-eq1e! ,,eÁ|9] Il sly" t oíi9scad lIeIIeJ uaqgletu3l IJn ze'l9{vs tptdautzsay1
,llaraí}zs
,,Igq9IIor" epedeut-y gzeâu ..1euqlJ Ápsry eprdau€zsetrÎ un
ze" lg8evs t,(1aru'rr9zorl rcíuo.1tuolduar sn{Ilzs€ulp I?Jol p IaJ rlezepeJ
tglq? sgydey §a l9uPlaqola IaZg{ e -&1oo2x lz,{arl3qel rc(8er pgps:
r.,\y:t3l t 8a1glraqerl3J l€11ol8q e .,€oq s 'raqa1 r,r.lo1.Ge p,rgrrzsrulp-rped
-au€zsatrÎ t alrÁau9u,§a 1e,{aqr;s lgggs9{ t .(8oq 'rulalzella,ra>| pa8
,8aur
-va EflE er19aszlt,Il9qÍ} ,.loJ}s lÍP:lx" y \?]zaêu rgprdaurzsayrg
tu9rlaía; Enzspulp yn '9pe {prg 19 ezssopultu 'osla ze,'l||9zs Eiln
,reÉu stBvle
Ign1nJrt ,,BgsÁlgsr31" ? lulJazs lllnluetun{op V {nrltua wes
8au .rol1rutGn 19rs1,(I9J§I Jeuns y,ruze,{8aíal 19llelÍalajla 19âu {9p
-olpJn lozgBlal t ug 'rltulgzs |9l9s9tp9q3au .l1 ueÁ8n re,{p-rry st8r1
,uJnluatun{op ltu9u uueJ lp?Jútü 8qr
19rr9ulau9]J9r ITaq?Jo] Jn
,r'SlelOlZSe,(B
-olp uerzrgí utqgropd e u9tze re{ltu? 'a.lalalalzstl {euelsl ze >vlzop
.)I9l
19 le{es9ues lulJezs IB1?JIIaJ {9IqF IJo{ sn{I}zs?ulP I€Jo{ ll9\al Y
-zaÁ193azs 1a39sr,(1aq19llew rl9uzs?q ru9lJ9r{tl rarapd9 Is9u€uazs V
,lp?J€tuuueJ ru9lua.(1aq lrJgp9^-tüoldurar sal9zs ]al9ul JueIry'l1atua
y)Iaf NÁ]ooNsAc (,€l
MrzopotÁtrltn 1,33
EGY ASSzoNY rÖRTÉNELMI NBzBtn,r:

ENHEDUANNA rÖnrENErr
A történet a történelem első női szerzőjének, Enheduannának az alkotá-
sa. Enheduanna neve már az eridui Enki-tempplom sumer himnuszai
kapcsán is felmerült.]o Munkáss ágáva| írnokgenerációknak adott felada-
tot: írásait sok-sok éwel halála után is másolták, olvasták az írnoktanu-
lők. Az utóbbi idők kutatásai kételyeket ébresztenek a szerzőség kap-
csán; az írások keletkezésétSarrukín unokája, Narám-Szín uralkodására
datálják. Enheduanna nevével az ,en-papnő, Nannar isten hitvese" felira-
tú kalcitkorongon is találkozhatunk. A korong jelenetén az lúlő istenség
előtt állő turbánszerű fejdíszt viselő asszo ny képétláthatjuk.31 Enhe-
duanna nem csupán templomhimnuszokat szerkesztett, hanem ő volt
egy igen hosszú és bonyolult sumer szöveg, a Nin-me-sara szerzője
is.32A szöve g vizsgálatát Annette Zgol1 német assziroló gus nemré giben
megjelent elemzése és fordítása tette lehetővé.33
A mintegy kilencven, Nippurból, Urukból, Urból és más városokból
származő táblán fennmaradt vers rnanna istennőhöz való fohászkodással
kezdődik: az istenség békéstermészetét, ugyanakkor pusztító hatalmát
énekli meg. A szerző azután egyes szám első személyben ecseteli szomo-
úságát egyLugal-ane nevű személy miatt el kellett hagynia szentélyét, s
nem végezhette többé szakrális feladatait. A holdistennel való kapcsolat
megszakadása után Innanához fordul, hogy Lugal-ane döntését kifogá-
solja. A probléma megoldásaként felkeresi a nagy istent, Ant, aki meg-
hallgatván az asszony siralmait, visszahelyezi őt az uri holdisten-
templom papnői tisztségébe.
A N in-me-sara-történet az Enheduanna-szituáció politikai vonatko-
zásait hangsűlyozza. Az asszony pecsétje szerint őt Sarrukín nevezte ki
az en-papnő posztjára.Ez az vi vallási ügyekbe való beleszólás jogáva|
járt eryitt; a ,,Sarrukín lánya" kifejezés sokkal inkább metaforikus volt,
mint valós vérségiviszonyokra utalt volna.3r AzUr védőistene, Nannar
holdisten ,,hiwesévé" történő kinevezésével ugyanakkor az istennel és a
várossal való kozeli viszonyát kellett megmutatnia. Naram-Szín uralma
idején azonban a déli városok, koztük Ur is, fellázadt az akkád kormány-
zat ellen.35 Azt is tudjuk, hory a felkelés vezetője bizonyos Lugal-ane
volt, akit Naram-Szín az vi rebellisek vezetőjeként említett. A kolte-
mény szerint Lugal-ane kétségbevonta Enheduanna enségének jogossá-
gát, ezén kiutasította az asszonyt Ur városábó|. A szerző a nagyon is va-
lóságos és rémisztő szituációt nem emberek kozti csatározásnak, hanem
sI €Jqq9ôl ueq9lese {eÁI
9€,1[I9uueJ
-?uazs soíuozlg e89sglaqel s9t3Iüe1 llozsposgtü V ,3g{o4s B {arln;3{
st Jo)pl3 4er{Blgt gla)ígla 'a39l tpe4ezs uIeu 1Bu{9I3]PtJ1 ls9zaiiatuar V
,{91crn{ t :11e\9vl utqrrí;ls
IJol III sn{Ilzs?ulp I€Jo{ B lelnü? lurur 'aq
-rla,{aq-r;s e w>lv,{Esglsls sel9iJ9 ueguplleJ uel1o 1arza,feq urau 'zE8í'119!
-|quzseq sI3Jqq9ô1 .(lrtlaulel tÁl9sr11" y,r9da;azs ua8ual € 19 aile^ pp1
-rly 'eso;glgl19Fs upIruJ€S Jo{nü? 'noz?gsril sI Jo)ple B7l u:9'r989sua1
,sl a.r9í
-ra33n; pllrqod ur1,3n a1131zseÎe u9í3pl tIJoIBJn p9TIB ze soJy^ y
-9lloí so.19.1€ rlo^ Fss9ltqrr1 guauazssaur aulezgl,(8 IJn euu€npequg
,uaqr(lgiuazs
l8a 91I9l s9 s9pnr 'e89terls seő1 'rg8eur ruap9,r8au zs9{ Jo{ItuJ9q §?
,ry§nyzod rgíes rutrlsorzrg
':orgq :r1o,r l,uozsse sa3ap9p:1 €uugnpaqug
lullütp^ lras9lata,ro1 ltulurtl{ tllzs?ulp p9]pl€ ze wzodelu8au rp.ralrs
ryryQpgpdlurur saőn JazspueJ rur891oapl ze 1eury'llualaí sI r9I?pETp
euurnpequa uag/8a ar:uipzg,(B €uu?ul ,l§|uuolsT ze |IauJa 9Io.J J€uuEN
;o11rrc,(3n s?1)9)s3lp v zg ,>||l!gscrp tgí9r8;aue uellelaqluarrar s9 r939s
-sals9)t{ g)uu3lsl ze 1aÁla,al'uaqled9>19zs Tpe{[e^9lq €Jts-au-ulN V
,l9tul?Jn €uueul erpr8o;
Ie^^rzs saílar rye 'luzalazs8aul \9te1?1| uV lp-tl
-elrs 1eu,(uozsse ze u9 'uaq/,8n ze nozstgí ladarazs ua,{pru a89sgrraza,r
s9 r8gsdud 1run ,Goq 'tlozglzstl ule51 ,aí.r9le ryígl ,§oq'utgge r,(uozs
-zs? u3llaleqlualleJ t 8au rlorg3 (uas za ru9 'rlplazs,(u?lels9zoryl Jazs
-ÁBa Bvul €uu?npaquí
,iluozsse ze
|oryl EltotJvl lerpl?zsg)Je 8el9zsrg1 s
'€qs919lr{ naza Ápt1 rela s9ra8e.(ueJ g,(uJgzs aurlr8n1, llalequp1 {€us9p
1o3au ueprlopuo88au'zs9ratu pualar89st9{ s9lugp y,aryÁlaqzsnrp1
s9 eqgfunuaplzal IJn sr19uol3Tp€Jl IJe ze ezss|^ uaí;9r ,{8oq 'űuozsse ze el
-lolrsBln else Álaule'uode1 luetuo ruelsr gzuJqzs Igtuy euu?np3t{ua 9)J
-9l?zssll |gqs?t;rzyJryzs 3 Jo{nu?'1g:ruodrloq € ry ru3IIIq Jo}plt 39stl4zs
-a; y, rs g,{1 o p q gn]za Ál?zs a lqlilIe, ]npa,(8 a J€uu€N'u apurur 11 ol JsE ln€z s
^
-zsn auelc8nl.§oq'gdaPaur uap ,tgsg.{oJeq n19I9.J Jauns-I?C[ s9 Jn
guualsl zv !|?^ rulozt8r 1azza |tuequ9^vÁu rlalla{ 9ryÁuq JBuu€N r9uúuul
sI luuezs sgp1o8au 1l9ur1 FlI9 ?uumpaqug zu ,{Bot1'9reqlazd9lg
,rsgpPo;
rguoarued rcrugtodozaur e s 'esgllsouozt ?uutul r{íun zE s9 rgrs1 '9lu
-ualsl sn{IlzseuIp p9}pIB ze tuod sn{Iu?rq y ,8aru ezzoq uV reral9lr gls
-39n r 1oqe 'esglet{.Bsgt P9s9;;q ? rrpos?q uattezaía;r{ as9rJd9la; 8a,rozs t
.Goq'rrar191lrlezs ua9)u9 r>t yo37 elleuuy,uy'uatsr89 ryrun z€ uequozv
,Iluryal
94q9lu9P gl?I{u3PuItII r 'qeslr,d91 ufl J€uuBN 'roP9rI{V Euu€ul
1tus9po]srl^ I1z9{ 1euarst ze 'rlauurelap4p1 9l1o; uarulzs gqese8eu .(3a
yclaf NÁ,IooNa,4§.c vtI
MBzopotÁirlia 1,35
A, régészetifeltárások során alig akadtak az akkád periódusból vagy

az azt követő guteus hegemónia idejéből származó leletekre, valőszínű-
leg azért, mert a III. dinasztia uralkodói monumentális építkezéseikal-
kalmával szinte teljesen letakarították a felső rétegeket. A déli városok
vilőszínűleg kimaradtak a guteus uralom hatóköréből, miként aztI-agas
Gudea uralma alatti felemelkedése igazo|ja. Ur városát abban az időben -
ideiglenesen - feltehetően lagasból lrányították A sokat becsmérelt
guteusok utolsó |urá|yát, Tirigant - ,,ahegyillryőt, a skorpiót, aki meg-
rémisztette az isteneket, és megszerezte a sumer királyságot"37 _ végúlaz
uruki Utu-hegallegyőzte, s kiűzte az országből; a gutik seregét és a ki-
rá|y csa|ádját pedig sqát igája aláhajtotta. A diadalt követő hét év eltelté-
vel Utu-hegal elhunyt, helyét Ur kormányzója, Ur-Nammu (kb. 2II3-
2096) Utu-hegal fivére38 foglalta el. Ur-Nammu az űj állam fővárosának
Urt választotta; hatalomra kerülésével megszületett a város legsikeresebb
dinasztiája, Ur III. dinasztiája.
UR Az UR III KoRSZAKBAN (KB. 2lt3_2029)

Ur első két dinasztiájával ellentétben a harmadik dinasztia nem pusztán
egy volt a mezopotárniai uralkod óházakközül, melynek befolyásá csak a
uirort övező térségreterjedt ki.39 Az Ur III királyok egy centralizá,Jt ál-
lamot hoztak létre, mely a sumer foldet és Akkádot magába f.ogla|va az
Arab-oboltől a déli Dzseziráigterjedt, uralma alatt tartotta a nyltgat-iráni
dombvidéket és síkságot, Szuzianát, a Tigris-völgyet mellékfolyóival
együtt egészenNinivéig. E heterogén államot közhivatalnokok hada tar-
totta össze: a megszerzett befolyási övezet el7enőrzésére sokkal előnyö-
sebbnek tartották aközigazgatási kontrollt, mint a katonai rendfenntar-
tást,Ezen tendencia feltehetőleg a korábbi centra|izált birodalom, az ak-
kád királyság öröksége lehetett, melynek uralkodói szintén megkísérel-
ték birodalmukban a hivatalnokrendszer bevezetését.Akkád bukását ko-
vetően az írnokképzésés alkalmazás más mezopotámiai városokban zaj-
lott, a periferiális területeken minimális intenzitással.
Az Ur III kor táblái

AzIJr III korban hatalmas mennyiségű írásos anyagkeletkezett; do-
kumentumok rögzítették a leghétköznapibb tranzakciőkat is, mint pél-
dául egy juh vásárlását. Ennyi írásos leletanyag egyetlen más korból sem
maradt az utőkorra. Agyagtáb|ák százezrei kerültek napvilágra, jő részn-
1r,{€1lo^ {?sll9lurunu
rs3d91 zoI{39slFI8oJIe Iqq91 t {Ialar
-9rleJqunu se {nsnl9rs |rrlgyrxat e 1?n9zs rlalaura,(8 s? 19u u9lulzs
utqgrrugrodozew uo{9 ze uagluoseq zoq911ezsJo{ ItJo{ LüoIBpEJJoJ
utdr rcd9_1n3 zV ,]erlaqlosrn rgrlasr.ld9{ i9tultzs l1au9u ?e|gJgzn rr.l11qq
-n: so,(uozlQ'r1o,r mgpug,rpÍu8au gr,rla;u az9>1 >1lÁBa 1au9s9zaía;ry snr
,1?1z|.]9uell3 urr;:o8zs ra89sgruru v'lanat;zs9{ 1€{9l{ru
-qls e :azQl1o zy
,11eza{Iepua.r puunqgdououl tJeqqs9lr||9
'Bqrldvl§ 3 s9 lgquozs9^ V
-gle {9l|}lxal ? u3souolni 'le{9luJer so,(uozrq vle||y zs,{8oq ''turlat]?Íraií
Jazspueqouple^ry s9 39sepze3 \yz||enueJ
,ltllolugzseq sI
lgJl€splozs ruor{llo sg 19 lg,ípglesl gzo?pp e :119|q? e ÁBol1
llnpJoJgle irlrrparuruua; st tanau.Á|purazs {úlloz?tup{V gzol;iet 9v
es9z]gl]e|Ie ÁEv,l'tlolelzolpPo; prp rla.(u9uz9rul sglualaí y,relgr8Mu
€ luIlIJ?[t^ 1rl9rcgplp1.9pe zv azs;ad s9 ,tgsgtzsor{ {tl§ru t ,rala3
-9sara,(u lsqteft slT9nli€ ze \oulelBosd fig.sepze?gzau ruepíeur e 'tala8
-9sloz|+ € s9 19{unu naz?gnla ze'tgsae4untü ses9pgzJezs e'tÁugulo11glv1
-ry zt' le1o sqpan t'ralalar9,ra q e l?neryz8 9 J ] o wnlu a un{op V, !9tpwp
lulJazs 3JezspueJ {aâu^9 ze Insqpe1l r\9Iq9! $ ,r|níraqraursr8aru r9í;au
-J€{ J3que Áug,tlgu 9í uaglraquozso{ {au9s9z,(Bablr13q?Jo{ aêu {o1ou4
,a;s9d?|gp |Eul:11ezs e tlo,r.
9^?|ueqyw.tlq y {n89sglaqal '1arp9l!tu uaq
-J3zsPuel rl9JnllnJls u?sniII{JJ€JeIq lB)louPl?Îr{ l?ZsJol III Jn zV
,1vuzeuuÉzs
- (tuu1
tlo19 ze) úqllo| '(luodzo1 9uene||9 r-lo$8a ze 'ue?eg slJznd IJo{9
zr) uaqa.rq 'qoIIoJ - 1gqloruodzg{ snu9qJn qqesg lulluúr^ 'I9q9sor
-9^ ln 1a.(u9ualí9r.ffitunluewn]op qqoÁru8el V
,rrrloreprla; rr8ouer
3l"pl pí 39u asr4put IBLul?zs 119Iq? un ze aJqInqzs I9I39Jaue3 gpua,roí
-p 19lJ9lezss9Jp19 zE lgs'laurrazeía;aq 9lttlpuotu ruaslugJo1 39w as9z
-tu3l3 {9lq9l?er{Be ze't:s9lrluro,(u llnJa1 €ItJIIaJ EIq91 ooo 9z azssopunü
8rp p apulry,
|9
] g!J9z|.|wc rcrurg todo zeul e 1 9I J9 tuJ oJ uI
9Q or3 a1 v 119l|9.uA
lotrrnluetunlop lsgre8zeBvg>1 ll9lnln ..1eul9rsll lsgl:atzgt1" etzsnd uag
-iapze{ V oo,iroteqzelüIsurl l9lq91 ooo 9t Bw|v^tun^)q3J? rprusz9p8au
u?qqgJo1 rq:uu e '11 llost l9lqp gooe ,(8alutur 3ezJES ap I9uIIoIIaJ ueg
-186I ,rqosglq\e! uazs939l sgrualaí r 1gtprldsur {es9zepaJlal qqesg V
,r.l391r,rduu
llnJal pryÁlgu: {ouJltq qqesg azs9.r qgo,(8tu8al lylqgr y
,uJezs
gu?lvzs Elt9| (uesos relnzs9J s9,luel
-aí'ueq8gp.l e t4zs 1etp9s9zs ,{3y {ounîll3Je sa39s,(3a 8ayrapa.re zV ,eJ
-?za{ >l9|pa{sa;a139sr39.r rrorní 89sr,(uueu rsglJ9 ueqgsox,Áua.l {asJury9ul
4zsffi ze 'uegpvzgzs
,xlx ? :eJuJzsIeJ1'9lzoq u?Jos 1os9l?s9 tueu l31
y3laf NÁ,IooN:L/§c 9eI
MEzoporÁuIa 137
A termelékenység maximalizálása érdekébenaz államigazgatás k'ú-

lonboző standard követelményeket állított fe|,a2 Az űj szisztémával pó-
tolták a korábban ftiggetlen városállamok e||enőrzési rendszerét. Az
ezüst lett a számolás íő egysége, rúd alakban került forgalomba: a rúdból
mindig a szükséges mennyiséget csíptékle. A mezőgazdasági irányítás
szintén javult, a jobb öntözési módszerek kialakítása érdekében ayezető-
ség további ,,befektetéseket" eszközölt. Az állattartás _ főként szar,
^
,raimarha-te ny észtés _ első sorba n az észa|<t völ gyekre koncentrálód ott,
ahol a klimatikus adottságok az á||attenyésztés a szempontjából kedve-
zőbbek voltak. Ahalászat, a madarászás, a kertművelés, valamint a dato-
lyapálma-ültetvények a dokumentumok szerint a gazáaság szerves részét
képezték,Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden gazdasági te_
vékenységetszigorúan ellenőriztek volna. Rendelkezésünkre csak a
templomók és a koronabirtokok dokumentációi állnak. A kisebb, ma_
gánbirtokokról nyilvánvalóan nem készültek felj egyzések
- úi, az egész
országban használatos kalendáriumot vezettek be; az
évek mindig-egy jeles esemény után kapták a nevüket: ,,az év, amikor a
l<lrá|y|eányaAnsan enszijének hitvese lett", ,az év, amikor X. Y._t hiva_
talába beikta tták" . Az évjelölés ezen tradíciója egészen az akkád uralomig
haszná|atban maradt.
Politikailag az országprovinciákra oszlott; minden tartomány onálló
fővárossal renáelkezett, amely a l<trály ,által kijelolt enszi irányltása a|á
taííozott,Az uralkodónak felelős enszi feladata a stabilitás fenntartása,
valamint az adőszedés volt. A független városok így eW centra|izá|thata-
|om irányttása mellett működtek, még a templomi ingatlanok is a kor-
mányzat hatáskörébe estek.
Ur, a főváros
A tény, hogy az uri III. dinasztia első két uralkodója hoss_zú ideig áÁ|t,az
ország élé;'_ Ur-Nammu tizennyolc esztendeig, fia,, Sulgi. negyvenhét
évig uialkod ott _hozzqárult a reformok sikeres kivitelezéséhez,illetve a
koiigazgatási v áItoztatás o k vé grehaj tásáho z. U r let t a gazdag bi ro dalo m
főváiosa, az uralkodó dinasztia székhelye, az építésiprojektek fókusz-
pontia, A romok mai állapotukban _ §7olley által megtisztítva, valamint
azíral<:,RégiségHivatal áftal helyreállítva - a III. dinasztia fénykorát hir-
detik.
Ahatalmas zikkuratot, a jellegzetes mezopotámiai építményleg-
épebben megmaradt példáját ur-Nammu kezdte építeni, az, építkezés
uiolsó fázisá|" fia, s egyben utódja, Sulgi (2094_2047) fejezte be. A kor-
-o1 {?u9Í9IJ}P€ J 1 {e/u9ulud? ll3ule 9lo.J s9uil8a ZE leJn>P||Z V ,{9lzollls
-8utq rgr1o,llu ..lu nezs?r4d?" Áu9utldv z€ punu 1o1o;9lscd9l llgllüntu
-8aur e '1as9pa,(19u3q s9 13^rui91 gpr|p9tlIsl utsnlruIll; uol€z{oplol{
€ '{§|zrrreila( uazsgrydg ze 'es91o{9t sotuod lolnd9 ze '?algza>luella uaddE
,EtIIo^
1l91rwr ra.(8aq .,(3a 'r,(u9up9zd?1l1azs9ula1 ,{3e rt.lnllrz e ,{2ot1
'gulzsglel tuas zV ,ra39s,{ua19,ra1 gluos?q {auelrpua Lu3s {otunluawn{
-op rcrul9lodozaul V ,rulo^ rla.(u98r r9{unu lllalaJJagtue s9 ro39s.(uo1
-?|qlrr lln^pípueJ wgzopuoB 1a,(u9nou llelrq {aulgua 13zsauIJ31 V ,€u
-1o,r.
1artarldalar ra>la,(u9ôu EJlpJn}pllz ? lu]l]ezs:ítü 'sglr[g uoze qle 97Eq
-zseul9l uau 3allazs939u yi *1u!|9uzseq lueunlrq rre.§aq s3;€q€q 'ry139t
lla-qaq 9{ s - ruzoqeJl?I ue{?pl^ e uaza sad91 r1o,1 tüou lezs9lufal € }IluB
'11 rrorplep totuod g.tla; ursv8au] ÁBe" szlol gze:1.lg eqgyxqodozayy
-I9o {Is 3 luIJeZs 3rel9luJ3zs e laPaJe Jatuns Y [r,,,lPn{eJ uerelnj3l 9^1aJ
uest8rru 'se1" ÁBa c.Ezeqsg Jeluns" e r(Botl 'rsglopuo81a ze :;zeEllotzseuJql
-9|e e§z?l- lrereqel a.{8aq uelsl zB lul;ezs.(a1oo2tr Áu9wlydg .<DJezslJ|.zs
-o{ 'rtíerel elgÁuaf 1 ,1qt|quzsel{ aJs9lezeÎazr^ rlas?pe.(19u rrlorynq
-eP9r rrara89 ze,|aq 19rrar;dalat 1alrla,(u9,rou esg@tulus,.1erJa1933nJ"
ulautl{ '11 19rzal91 tuau löIozs?Jar e l8oq 'arrrq,(3r,r,&1oo26 ,,.lrgzgllQ
aqs 98arra.l eídep :
1au.(1 aule' zvy1 E<< zeze'ru-rn3-tu-uerual-? {31p€ laâu
e lza 1oJau]ns r rlau,(u9urydg zy ,ilaraqal Áugngl sugzodur p,(uuozlq
u3pultrr r€Jn)pIIz 91nso,(u:or 9I9.J lqsoJ9^ e 'llezeô IEIIq sgila1 V
,Ie
lloFso ueq
-qasatapa.(Ea 8alnuizs9pn elB9t e ptpÁpu:e '>19nayz3gs 1a33ar9,r
"íIr,, ,Ie .19n9|
9|9qÁu979t{B 3slse,\ úuglllqd9e1B9t e ÁBol7 'arzapala1 .{a1oo1x
|tllvzg|qqeuJolus J IIo1I{tIBDI utsopuo8 rlu9urrJd9 y,ruolduar
3-1II9 u3leleura gslapa1 r Á8oq '1nípnr tueN ,pl ^!zss?tu
{tllorlrrF lo{oJgsJ
-d91 Áu9t1,(3oq 'uas ze s 'zaq,^tu9ulydg m 1alzo11e1resc url8oq 19sc
-d91 c .Goq 'ttozgtzstl IIIaN ,zeqra|qd? ze
{31l3ze^ 49dug: soureznq;td
1an9íqrugr l€Jn{llz ? u€IBpIo D1.zoqqv1 r?Jn)plrz € lrepa{Iatlle EAJvz
ra8ozs19:ep IeppIgJ e edvsgl9sd9zo1 y ,rurníla; ilelaqal ugdwgs tuoJ9q
apr 'uaq89sd? lptJELu satgus Áuytlgu azss9pultu l9lrurzs {pos9uJ V
,uel
-?tü 9I eY?P B8essr8ru lelnd9 zY,i?113rId9 u?PJeJ essr{ uaq9{JPJ9 s9r
-ITIqets t 1?1?I3J 3IeÎu 'r1o,r ggasa,ra{
IaÎtu?p^ alalnJe{ rurzs glsla;8al r
'prap-la1 J3l9u l'glxl9 lulzs 9sp8al Y ...{911orJs9lJ?1'' Iauue{,Unllq 1s91
-;:oqtP9r iiera89 8Blsrl Jo}9LIJ fze gpuap?a8au 19r9rzoJe zv rarellrd9 ze
'19rrar;d9 p]g{9tBoÁp,r rodrp rrolplel?r{ rr91_o.; lu9tur;d9 rqqg.ro>1 uaglr
-aqalleJ V ]9rlaue 91o.1
sgrul8a le{eluzs 9po:o8nsz esr{2a ze.ú1o; ueq
-s|z7! lJJoJqq sgza>pld9 zy :1gtlofut 9p1 fut39 ,§9u t Áu9utyő9 uarIJ3{eq
yJlaf NÁloCNa/§.9 8gI
MpzopotÁuIa 139
vábbfejlesztett változata. Az áradásoktól fenyegetett vidéken épített

zikkurat gyakorlati szempontból is igen hasznos épület volt: a torony-
rcmplom nem csak jó körültekinthetőséget biztosított, hanem biztonsá-
got is jelentett az emberek és életet adó isteneik számára. A kiválasztot-
tak pedig megkozelíthették a mennyorszá g szf.éráját.
Hogy valóban csillagászati megfigyelőhelyek lettek volna, nem tisz-
tázott. Az ókori toron},templomok napjaink felhőkarcolóinak feleltethe-
tők meg. Kapitalista világunkban a felhőkarcolók adnak otthont krilon-
bOző cégeknek, a dinamikus vállalkozások szimbólumai, egyenes oldala-
ikkal, elvékonyodó csúcsukkal a demokratikus értékrend testet öltött
formái. Mezopotámiában a zikkuratok az örök értékekés a hierarchikus
társadalmi rend allegóriái voltak. Széles alapjuk szi|árdan nyugszik a föl-
dön,az oldalak dőlése egyenletes és szakszerűen kiképzett,|épcsők szá-
zaiviszlk a halandót a csúcs irányába, Azonban ne feledjtik, a felhőkarco-
lók csakis az elektronikus felvonók feltalálása után épülhettek. A zik-
kurat szintén funkcionális célokat szolgált. A beltil tömör és átjárhatatlan
épület magába szívta a korábban helyen álló építményekszentségét.Az
építészetiszerkezete alapján egyértelműen ceremoniáIis funkciókat ellátó
zikkurat a városi monumentalista építészetlegtisztább mezopotámiai ki-
f,ejezési íormája.
§7oolley számára a bibliai képzetekkel társított zikkurat ,Jákob égbe
nyttő létráaát" jelentette, melyen ,,az angyalok kozlekedtek az ég és föld
között"; s ,,Nannar szobrár. és jelképétvivő papok másztákmeg a hármas
lépcsősort, melynek hátteréül a színezett téglasor szolgált",as Nem ján
messze az igazságtól, hiszen néhány korabeli fieljegyzés a templomtor-
nyon tartott dtusokról számolt be. A látványosságok és a nyilvánosan
végzett rituálék akkoriban nem csupán a városlakók, hanem az egész or-
szág számára is kollektív élménytnyújtottak. Ezért nem csoda, hogy az
első egységes, centralizált á|lam alapítói zikkuratokat emeltek, s nem
csak Ur városában - igaz, a város fővárosi szerepköréből adódóan itt
épült a legnagyobb és legjelentősebb toronytemplom, A közeli Eridu vi-
rágzásnak indult, s Amar-Szín, IJr-Nammu unokája itt építettefel
zlkkaratját. A társadalmi szemiotika szempontjáből nézve ezen építmé-
nyek a kor élethúportréi voltak: a hatalmas, háromdimenziós zikkuratok
a hierarchikus társadalom szimbólumai voltak, melynek csúcsán az isten-
ségek foglalták el előkelő helytiket.a6
A messziről is jól látható zikkurat azonban Ur vallási-szertartási kör-
zetének csupán egy darabjavolt. Mint említettük, a terület egy mestersé-
ges foldemelvényen helyezkedett el, súlyos, erősen áőlő (45 fokos dőlés-
1|.zen|zs?] llel8n 1eugsgtaBze8r 1ourg e 1a.,(1au 't;l4asgzÁBaíla; 'rala.{u
-ePegPJ9l ill {€1[9131 :{9123^9 q sI ?JI?c qq9l - uBgluos
ltqozs ll9uzs€,Ie^9uo
-eqzoq:4ezyqug8rur € - u?^pn nuodzo1 V ze >1atza,{Ba3au uaq
-1?u9ul seílat atuzs |vgozs 1aury? 'r1o,r a,!eq1€I E sI leug)uualsl F8ulN
IIIauBI{ '>1rg8lozs a^leilI '1nral9sry sed9u s9 1gudtd-ua zp {BsJ Lueu
13lnd9 zV ,i3s?Ia;azsp1
9193pzs raula,(u9r1 Fyltn, s9 :1o8gssor€ruplc
pq,(uo1 'rla39sr,(1aq:9l1es x.39t >|l}uuaq {€rlo^ {€gl€tll9ltr8aur tug.rr,(8e
:sI ?J1oI9J IS9II?^ s9 1u9lJ9l9{?Il?ll?Illg8lozs 1e,(1au '1rtzolrlos ioJB^
-pn lraÎ11:g{ Inppqozs praJ9u 9z9gu9l1}{ I4[eg ,911a{ €llolzso 9so.(1o;
9rnl3É9,r uaq989ssal9zs rapd9 zs93a ze'.(3a r9íaslaq 'rql91 19u9z I?TIBI
-€J rler)sglJe8aru sr rza u€gluoseq zaqralnd9 lqq9l y ,r,zaqsgzepueJag €
qzzoq rln;gí 1an9s9zalazsaq{es9laJezslal s9tu s9 >19úe zv u,lzg-seuly 'eí9>1
-oun ,1u9{§|r;d9 3au {rzemu lntutu?N-Jn 1ata;algríe sor?JIIeJ V ,1Eu
-qs9zrqp1 )itIBJ lpgl?^ ? Dí3u {?r19I u391eô{ lze sg '{grl9rlgrla; '19rra8
-uaÁ8ala raralnJel nzg{ {€IBJ y ,{9l1eô{ ryzíeldele lepd9 sa8eP9,r t rlr1
-€J llnzs9{ I9$I9l3ar8ol19,r'8ersen e :tÁugrllrydglr l8a 1arrar;zs91 a:9Íarar
,91e; reítuo.r rlalu9turJd9
{auug lqq9Jo{ 3 1al1aue lzsv]el í3a ,(8oq '19r
-pze:1|ezzv tsgza>pydg ze uagpplBeur {€ulos9.r9íla so,(uguoőtq y
'{91
-zal;'azsgíg uasaílat s9 191lali^9qr{ ueql9u9uÁBeu Jo{IIuE'3l9rapza1
{rzsJoi III Jn ze uazs98a 119\9uzseq ursotrturl1o; rarapld9 zt 'ltl 1lo1
-r1 aíguded-ue nefl-]n rst8t1 r uer}raô1 va pktll 'urg;ed1,g ú 1I? Euu€np
-3qua 91eô{ ueuu€N-atuuE 'ryÁtry1 uJzs-uJ?J?N v uaq11ezsgpl p9{
-1e ze Ia^rIN ,{€ll9uzseq rerlgP9l ,uoquop{Is 'sataz8allaí zoqltp; uq\a!
€ :]?ll3tua eIo.J lelnd9 llnzs9{ u?qJol snlllzs?ulP EJc',| B p,(uuozrq uap
-ulur (>1rsgtu ,(3a rarap}d9 ozeulJqzs lgqlezs:o{ III Jn ze lza li,e^liurl?I
-trra qqasalap.l98al {Eu9soJg^ Jnza neuu adanzs sgrualaí u91l9}aq uaq
-9ral9 Is9II€^ soJE^ B lu9{9c ,?lI?Jn.ltdrg t '9311n(8ara|!}d9 srupteq.(3a
'1arletuezs 1tup8ul51 'rlau9sazulq J?uu€N ra,(1au talalnI3l llale{Iep V
up$Io{uzsgpl tgqgs,a)í B úsoJ9AJn s9 redrg y
,llalaqpg{rlü ru9ry9rsour{ u9IBr lueltezglzstt trppapurur rígrc:lun;
1au,{1aru '1a rrapalza,(1aq Brunua uaza,rauőn ze 'tel+d? praPgzs,(89u
r.ro{9Í Őa rrallau1 ,{erlarFl? ]a^)u91 sesce{ ra,{1au brug>le4]9z V! sgt
-ra{ runü€p^',(uo.rotndt>1l8a utrpn gs1aq V ,IaJ {9rlaluezs aJ9lelelzsn
JEuu€N 'uatslploq r rzs9;ral4d9 lre8n(ulrzs? zy ,atzadg41aí ryBgs,{Ba
srpnrdacuo1 1eu9lazJo{ lu3zs J1l 3s9p9lr9üsl sn{nülu 1e^Ju9r V ,u€q
-919Áu:9 (sr8ru Jal9u 8 '9J?I3 sr ra39ssal9zs
Jal9w 7) 1epy139r (9r8ozs
xcIlIT NÁ,IooN:[/§9 0nI
MpzoporÁuIn 141
és a cellát vagy más néven szertartási ,robár, melynek előszobája meg-

egyezik a f.ogadó szobával. Itt állt díszemelvényen az istennő szobra.
Ezen az egyhazi intézményentúl számos rituális létesítményvolt a
papnő lakónegyedének közelében. A feliratokból tudjuk, hogy idót kel-
lett szakítania ,,a l<trály életééttvaló imádkozásra". Az ásatások során
egyértelműen kiderült, hogy az épületet megszakításokkal ugyan, de az
Ur III korszak után még sokáig használták. A dinasztia bukását kovető
periódusban az en (akkád nyelven az entu) szerepe annyira jelentőssé
vált, hogy még az elhunyt papnőket, akiket a Giparban helyeztek örok
nyugalomra, is kultusz övezte. Néhányuknak még haláluk után hawan
v,agy több éven át is rendszeres és ktilonleges áldozatokat mutattak be.a9
Erdekes, hory a feliratos tábláktanűságaszerint az ekkoriban z$lő széles
kOrű felújítási munkálatokba egy en-papnő, azIszinből származő Isme-
Dagan (kb. 19530-1935) lánya, Enannatum kezdett bele.
A Gipar számára ezt követően hol a hanyatlás, hol a felújítás idősza-
kai jottek el, egészen addig, míg ez a tisztség teljesen feledésbe nem me-
rült. Mezopotámia függetlenségének utolsó időszakában éledt fel utoljára
a hagyomány. Babilon utolsó l<trálya, Nabu-naid (555-539) kezdemé-
nyezte az enyészet űtjáralépő templomok és tisztségek űj életre keltését.
Kjzárőlag a l<trály terjengős feliratai számolnak be erről a válla|kozásről.
Feljegyzései szetint ekkor már nem élt senki, akinek tudomása lett volna
ezekről a papnőkről. Ő maga is csak egy régi,I. Nabu-kudurri-uszur
(1126-1105) álml készített feliratból szeízett róla tudomást, mely ábrá-
zolta a papnőt és felsorolta díszes oltozékének tartozékut.so A hitelesség
kedvéértlemásola a ruhát és a jelvényeket lánya, Ennigaldinanna számá-
ra, aki az entu-papnők utolsó képviselője lett. A Giparban volt egy antik
em|éktárgyakból álló gfijteménye, régi feliratos téglákat és fo-
gadalmi felajánlásokat is megtalálhatunk. Ez a babiloni hercegnő, aki ön-
tudatosan felélesztette vagy sokkal inkább űjrabevezette ezt az ősi hiva-
talt az utolsó Enheduanna hivatalba lépéseóta ()OilII. sz.) azon nők so-
rában, akik közvetítő szerepet töltöttek be atyáik politikai törekvése és
az istenek időtlen szükségletei között.
AzUr III királyság: a kinályi himnuszok

Bár a Nippurban kiállított szobrokon még mindig láthatő ősi akkad fel-
iratokat tanulmányozták és továbbadták írnoki körökben, mégsem szol-
gáltak az Ur III korszakban keletkezett |uráJyi feliratok modelljeiként.
TaJán az akkád birodalom széthullása, az idegen uralom alatt elszenve-
dett hosszú évek és az ősi városok szeparatista próbálkozásainak|egyő-
zV eq,Iíueluns 1e1l9zs3q tuau (BL{os uqvtvÁ8e.Gt,r) uaqgpl zE_uaqqa {DTt
,ruai!.,(19ul
1arzala,,(8r rol9p€{tzs I1z9{ iaJaqusa?elv zt s9 3er9l 9por1
-|vn zB 1arlla,{aur 'r1o,r alú8a 13r3lJ9sr{ uoz? sI za §oq 'gtraqzalar9rlag
,st atazenla,(u {ownlu3un}íoP sos9J, soFlÉÎq E 1Io^ za eq 39ul '11oP9J,
ua,rla.{u Jetuns zsnuurq sazsso zy zs,|e 191le{eu9 s9 g,Ie {91pe l€^purr{
E le1.aza
18 1os9u€lJazs llezopual8aru utg.le,rpn /p4l e rala.(u9iuerl9{
,ra>19 t r8uur .(8oq '{elr}zs9i
lulJazs 89sxtqzs9p,r .{3t51 1a eílenezs,(19.rg
l]?Zv s9leqqerr3rezsso p,r9Í los9uj :19 {91la1l? IapIos9PI9 rualst s9 '1el
-p9J, uq|dw 1o,(pqczs v 1eza'>1elugzs 1tu,(prg u *Áuyl9u :1€ulozsnu
,r9.1o139-rr,r a\9 (bo7
-tulq IíI9Jpl B >yzal?|e$zo1|9^ eI9JugIn{ 'sourgz5
-n6od li€I€ Bs9polltJn 9uB1 19 ueâ 7y Á19.1y rEln5 'rípgrn s9 flJ nLIJ{IJ?N
-Jn uasouop{ íBJrlw e zE,:11osvlo1Iv, zE 1eza 11u9r 1BrpBJ€Lu ueqg@ul
-Jo} {oi€ I os9tu rcIo1sr luopq€q9 1u?{9{ ]eu9s9l}sl;azsdgu s9 rlau9s9zaí
-aJr{ l3s?Iazd9l1a uaza 1B1Io^ Iazo{zsa soluoJ 1ozsnuwn{ {tyrt t v
,l?s9lazaâq
1os1fttzol|pl, 1?gsepzeB s9 rvlnqod sW{IpEJ
eller 9uuellaieqln;a]lo 39s1o,rgr ir9ía:i91 ,{By tz9>1l9l?^1l3lt s9 ,(p;ry y
,!pav9![, sI ?zsnrp{ p9{r1r 89s,(plx 3 e^le[I'rtgzo1{aJaque zE s9
{au31
-s| zE gulrlzo1 qq9;3a1 e Á19:1113 lulJ3zs .{1aru 's9lazd?1|3 zt zv llolrlllqzs
,1alladarazs sITgnrIJ s9 íseueuezs qq?s
1euluguol8tq Isg J9tu €JJo{1E
-oruo;8a1 r rerln8eu rylzqqnlpl 3^13III'1trlorolt (3 rarala.Á8nla; ín]I9u
epl9d 8rypl ze punu rl919; 1o8gsrpzdurolduret ? s9 slaÁugvlzgtut tzgq
-r{Ba zu,€oq '19u9la -lo11rue,(8íl
,iugJl
1os9{ozs IS9IIB^ s9 >1o.(uguo,(8
-?q t le{nlalelzsll ruleltní a-rs9zaíe;rr{ 1arzsle,(8r ueqqg8znq |9wrc'ryuys
-epl?u {Iairal É9lna u€zssoq p11alzgpl. ruau ueg9lprp 1olp;g I-III Jn
zu B,l1t1,I9l{ol€JIIe, íprg p9{{3 zp 1avryt;1a uasgraqaPau ]ozsnuwlg
íIyrH glesl^d9{ ry{elgtll iluppoJl oJ {EzsJo{ III Jn ze Á21,3aul l9rrar
-R9J9 uaqlaêuê ze naÁlaq {os9lolp nüFpoJI - Ieilal9^ry s9â1* 1€1
-y!e§ e s? la1erulazgÁE v'ugsgz?tup{r 1ezsgJa z? s9 uo{os9l}pgt{ € l1ol
-ntrl uaql9u9ru ,{191asc rueu eJalls s9 aía.la >1euglr'.zÁugwJol Jn J9fl
,n,rl?ssaqrls;l.le3aur
lrllnllo^lrrl ldrdg; ryfus ,$ot4'ueg9lap.r9 {?uuc tarle89stzsrt rdtd st8
-?Lu E 191le{9u9r9 a^reilt 'larllde.lazs Isgucuazs s9 §gIIE^ 19rzo,(1r,rs3urq
-pI Igpo{I€Jn zv 1eu11ezs]o{ e 1euua .,§oq '9daPaul tues ze u9za uad
-dE ,ranlaÁu sorul9uzs€q utqlJo{la ptry 3at9lgpo{I?Jn ze eioeI[ 'lqluJ
-.rÓ; rs9ualaí8aur 9sln1 i€uu€ erlosg.(1o1aq u?qsoJ9^ l9{puru eÁuguloÁB
-rq r39.r lEuIguIJoJ {aq sgpol1as§ zV :1gttoqÁugll IggJfI '19qso.l9,ro; ín
ze s9 '19qlrun 'Igg9uoqtlo ?nzstuTp E 'I9gsoJ9^ II?p 19{ ..lrtuppo;tq" ín
zv ,(Bot1'1unuza>lríalaJla p?qtzs ules I9JJV ,tqsglvtzsv8eur soIBrBÎq tuol
-tlptl l3uo1€{ s9 rtrlnl1od c 9uuaper3qel
l9rler {as?§leJgr gpíug.lt eJ?s?z
yf,Igf N^focNit^c 7,nI
MpzopotÁtrlta 1,43
udvari ktiltOk azon erőíeszítése,hogy olyan kiművelt sumer irodalmat

ltozzanak létre, mely bővelkedik mesterségük minden fonélyéban,jól
mutatja, hogy az intellektuális korokben viszont folyamatosan ápolták
ezt a nyelvet.sa Ezeknek a himnuszoknak a legfőbb érdeme, hogy helylre-
állították a királyoknak azt a ktilonleges státusát, mely szerint ők ,,az is-
tenek kiválasztottjai":
Pásztor, amikor magod szárba szökkent anyád, Ninsun szent

"Sulgi
méhében,aki a ülágra hozott téged, a rc saját istened, a szeplőtlen
Lugalbanda megformált téged, Nintu ar;ya dajkáIt téged, An jó nevet
adott néked, Enlil felemelte fejed, Ninlil szeretett téged."55
Es nevét így tettehalhatatlanná:
nevére emlékezzenek
"Hogy akirá|y
az eIjövendő időben is,
Sulgi, Ur királya
Megírta az ő erejérőI szóló dalt, a daIt az ő hatalmáról,
Az örökkön élő üzenetet az ő felülmúIhatatlan bölcsességéről,
Melyet az eljőv endő nemzedékek számáraátörökített
Íln eIéheIyeztem ezt az erősnek, Ninurta fiának,
Az ő szemei elé az eljövendőkre.
Ó drlban dicsőíti erejét,
Magaszta|jabölcsessé gét, a drágaajándékot, mely sajátja."56
A király minden eg|es tulajdonságát magasztalták ktilsejét és termetét -

,,Királyom, összemérheti-e erejét veled bárki? Ki vehetné fel véled a ver-
senyt?" (Sulgi D refrén), intelligenciáját, atlétikai ügyességét,az ősi|<lrá-
lyi vadászat művészetében elért eredményeit (az orosz|ánnal szemtől
szemben kiizd meg ahelyett, hogy csapdát á||ítana neki) és műveltsógét:
,,Senki más nem ír űgy a táblákra, mint én (..,) összeadok, kivonok, szá-
molok és könyvelek, (én) elvégeztem mindezen kurzusokat." (Sulgi B,
C;57 Kitűnik a zenében is, hangja szerfelett lágy és még a legbonyolul-
tabb hangszereken is játszik. Szakértő szemmel olvas az előjelekben,
senki sem értelmezi űgy az á|dozati állatok malát, mint ő.58 Ezek a him-
nuszok nyilvánvalóan hízelegnek és túloznak, de azt is megmutatják,
hogy milyen tulajdonságok és cselekedetek számítottak dicséretre mél-
tőnak a királyi udvarban. Természetesen jelentős szerepet kapott a zene
és a költészet is, még az is előfordult, hogy az előkdrő nők is próbálkoz-
",o ...?Í{?ug}s] areleJ 9' Z? ]uw
..,9
.eÍ?zs?sc aro{e} 9.. ZB ]urw
'tuaqrd3aur uegtueq9tu solBIII Ia^W
'ltaza1 erreruaqrd uetuetuJ9ulezs ?1zslr Ia^rW
'ytg{eq, " rrozsrgí 1orrqlJ
'llozJoqleJ ra{aur' lgíeq 1auura16
ottolurr98aur 9 ",1J9s qgoí8al e s9 ",tqo31op uJourJ ? Ilelezs 9 1o,rq^
'rropo3n-,{u3olu 9 ",utgtuleíru1 etzsrl ",u9 zp IaÎW
rlol;delpsca1 1a,r9íar 1au919
'elo7zsed IzntIJnCI 9 zV
I}l
<IF9J ú
'{IPeJeâqeI 9IIaIu ?uu€q luezs IaÎW
'19]raruua *tlso>19ÁB9leze{ tuoulJ 9 z€ IaÎW"
I
>|n{gtta1 qdauun {eu9 uEItltIJ yzl, a Áu98a1
9,19s9lrc^Pn
-9^ s9 a{gtasazs tuu€uI lulJezs 1olugtuo.{8eq ? ry€ '19l9lotzs9d lznwnq
9 Ze tuLuJ J9.r.{9-t11 e 19zs ,{Bg ouu3lsl ze uaqÁptsl'1turczsnuutH I8InS
a]í8a l€uolry gze{ie^gl llí zy ,er?pzs?lJJJe1 sll9nxazs rpugreloscder1
)tn {9rr a1 ry[>| uvllozo;9lcr{ z snuulq Áy rH s o ul9zs ue qg Qle 6,
19t49zpí
,,ehlotzseryl a^Jzs €uu€ul" t(Be^ ((1lelaJezs(' g4azsr§a rrolozs8eu pu1o.(1
-9JpI p91{€ zÉuegJ?lIa '1a,r,rau ..asa,rrrq/aír9; ?uu?ul" zp 1?ne|r u3s3J3zs
-pua.r úp-rr{ t'u9íapr tsgpoll€Jn Ép5uesouopl (u?g{tzsJoi III Jnzy
o§e^llq ?uupul rupl {9111 y
og'{unl
-lalup9 uas3lalnlal uaqs938ryazsso3arrgzs s9tu J9lu ra.(1au'ttloscdt1
I1z9{ g)uuarsl €üu?ul s9 lprrr1 E qqesalapJ98a1 ry.Ga zy ,1ntgzzotl p9{
sl 39suo:1o.1 a[9JIuI€F^ Luaurl{ 'aí9rlaslr.d91 39suaqua z3 lulul {€sJluau
'1p utqrtloscda1 rlazo1 le)píeuarsl ze,§ol7'ltatzoquop>l8au 1guaqua
I99pr e luozsll l9]zs?Js9lÎ,rl9lpuo31 íIyrH p e{ryl uesJlgq s9 u3se{Ial
r4e '(1npzo1 {rpe]IeuJary ua8r taqa19| lu91 rraqtue w,grez|\ ra39sr91
uepuilu Álgxne lgJzs9] TrSa 1gryÁlguazs Áry;i;.e {auarseJ rad91 salap
-;9 sr89yrq ,sulo^ {alrol .({eruazsd9u" {opp llopg.r; ua,rla,(u lvuzseqv\g
3at9-r rlpzs őa 1tsc urg 'rrorolp8aur uarzsa,r1In e >|eze,(8oq 'rulazd9l1a
z9qaN,Iellel9 9|Pzpry>lurep; aopd íp+I t uaqs983ryazsso rleqp 8rp
1allau'rrcsgrolp ue.,!o 19r1o)í IJú^pn gtpzryE lultu'ruőeq In^§ ueü
1atrIJ la{e{au9 glI§lsJlp 19po1l€Jn ze t;r11aza 1uní8tr 1esoruelít11
.r,e;ln-(uozs
-rlr. ILuIaJezs rrorrú1o; plprH e
1elzo|p uenle,{B 1eÁleu '(ala^ r9r19{
ua,(pruepr'. 1rr4q8aur slgq9p8al .(Be,r) u.r; rala,(u9urarl9{ p.r1 ur.{o ryr
xclaf NÁfooN!t/§.9 ybí
MnzopotÁtrlte 145
Mivel fekhelyemen kedves (szavakkal) szők hozzám,

En (is) szép szavakkal szóltam az énuramhoz,
Jó sorsot kívántam neki."62
Az istennőnek annyira kedvére valő ez a szeretkezés, hogy a szokásos

,,legyen jó sorsod" kifejezéssel megáldja őt.
Az ebből azidőszakból származő, Inannával foglalkozó szövegekben
a bujaság az istennő legfőbb tulajdonsága. Ó annak az ősi késztetésnek
az istennője, amely erősen emlékeztet a freudi id.re.Inannát űgy írjákle,
mint aki törekvéseiben az agresszivitásró| sem riad vissza, ő az, alii ,,sze-
ret csatározni", és hatalmas szexuális étvágy jellemzi. Szemben férfiiste-
nek, mint például Enki megtermékenyítő erejével, Inanna legfőbb aján-
déka a vágy, amit a szövegekben a szeméremtesttel kapcsolnak össze,
melynek orgazmus ra való készs é g e határtűan.63
Az akkád időszakban Enheduanna kihangsúlyo zta Inanna életerejé-
nek ártalmas voltát, az istennő szörnyű mejét. Ekkor, azLJr III korszak-
ban azonban űjabb példáqát láthatjuk annak, hogyan használják fel a val-
lásos hagyományokatpolitikai célokra. A király, mint Inanna hitvese, egy
igen összetett fogalom, mely szerint alurály bizonyos szinten képletesen
rokonságban á1l a főbb istenségekkel, ami kifejezi az uralkodőnak az or-
szág isteneihez fűződő kozeli kapcsolatát. A királyt Ninsun ,gyerme-
kének", az isteni Gilgames ,,testvérének",Lugalbanda ,,íiának'és Inanna
,,férjének"hívták. Inanna férjekéntő Dumuzi, a Pásztor is. Számos
történetet ismerünk aPásztorró|. Viselkedése egy igazi pásztoréhoz ha-
sonlatos, kint él a karámban, ahol párzó jőszágok veszik korul. Inanna
türelmetlenül vágyódik egybekeléstik után. A király azonban halálra is
van ítélve, a leghíresebb mítosz, mely ezt megörökíti, az ,,Inanna alá-
szá|lása az A|világb^"'*. Iő néhány ének és költemény témája a l<lrály
nyugtalan és végeredményben hiábavaló menekvése az alvilágt démonok
elől.
A királyi himnuszokban, ahol al<lrály a Dumuzi is, nem tesznek em-
lítéstannak szerencsétlen sorsáról. Helyette a l<trály betölti az istennő
vőlegényének szerepét, agyanűry, ahogy Enheduannát ,,Nannar meny-
asszonyaként" hívták. Mindezt tilán űgy foghatjuk fel, mint az ősi en
tisztség átértelmezését,melyet a hagyományoknak megfelelően Urban
egy papnő, míg Urukban egy pap töltött be. Mindez magyarázatul szol-
gálhat arra is, hogy miért élveztek népszerűséget az uruki I. dinasztia ki-
rá|yairól szóló történetek, akik köze| ezer éwel korábban uralkodtak,
mint az uri III. dinasztia uralkodói. Ezeknek az elbeszéléseknek közös
8rprlrrqod s9 g1ala;8aul ursII9nlTJ 81u '1arra8lal9tusl 8rppr uazs98a ra1
-a.{1eu) Ie {9119lu9p u9[ev 1orels9í sl uehuodglpl 19zo{I9IB1 soI?lB^Tq
e u?9,4o 1?u9PI9d ,sl e.rgsg,(3tq9,r9Í 1auarsr ze l|o^ a89slnzs zeqqaPuil,u
uy '>1uuzot;rr 9|e rala,€nla; llJJE|v rcwzu3g sa,(ugupan 8ey$gsepze$
sgtry,{Blllxat e s9 ígsepze$gzavl t 3a19; '1olotlazs ropt ,(8oq 'allalua1
-aírr1 e,rralr 'l;.gtlyzod gleze^ BrqJJ?JaIq rulo1durar e vllouet u3q9za1 uaq
,Ittutuoprtl{ € eqlu3zs ueso8gsp,rr
-{91J9tu soíuozrq.(8oq 'arr9le {prg V
1aupalzaílaq w3u 'errloruolduar sgrualaí 9^9I urq{oso]g^ e larrarury
-3r souoF{ '>1aÁu9uzgtul |.s9 ze őoq 'trualsolzlg tg8eul llailei eq 'u9I3
aJlzsseul atazadg? gzJgua|la rlaullaur'rpuuoprrq ttotlsoluodz9{'s91.1a
,{2a ,vsgpguoJazsso erlrrqodpar v s? eJ%zs Is9u?lJezs 'ls9II?^ € 3^1a[II
,radgu e
'19l9nly soug,rlr,(u € {€soluol ua{p őoq 'rlníreqi9l uallal9us1
ía eneqle:zy;dgr1 uopgtu gpo]p{q s9 p11o.{ugulopa
gzelgq.(p;rq t .ro1
-ue/1l uaru '1rsoluo; 1€1Io^ ugzv 1as9ldeJazs sou?Îr,(u gr8allaí ue,(1 zy
sglrualaí sezsso tuJI?poJIq alsa;o{IeJ ug-ros 1au,(1aru '1unl
89,r?,q9ruezs
-eqstn1o |gJ9sqzerÍit zE |gJJe ryu49Jpl ? u€g9zsnutuH {ls9tu ,,€a r3p5
,r,
rcBgs 91ryuo so8q.(uozsn llezeÎ9 tuoldtuar-euutu1
unddu e pgppd'1Mugq9u rles3 ,rrlnígJ DI 119J l€lgp€ s9 ?luo^ 9I€
rala.{8nla; Iu€II9 l?zsnu 9í 1oulo1dural Jaluns rsgl ualra88ry ?tppe zu ugl
-os aA? Áeuozsnq lgg9ô1{eu9s9polpln ,s9zo{1?^3aq 9[E^ eqsy*?ze?r.
-zg>1 ltuolduiar r pgpl9d rurru 'ter19:1tlu1 1J9 trcíu:o;a-r 9r3r{l3rl^ ueÁ1o ze
19rror ío;1a (,,es lgtsezgr4" ?uu€ul lutlu'u3sou9tn>| 1a191a19{
Iuolo.r ITeq
,rleusaluezs
-tapzd9>1 gpgzr1 zetpl3uelsl ze 1eza uasalezs9tlual .(auIIaJ
-ozs" ?uurul uagral{alleJ rarla.(1au 'treítu;o;e.r s9 rl€s9lJp9q tgíes ezzoÁ1
-r.rs8urqr{ ,{8oq '1a1 el119uzse,q €Jl? re{as9l9zsaqla r{íun zE 'latulc ..aíue
?uu?ul" ze elle^vlg?evs rqe 'l3pq5 ,es9JJoJ tüorrtl{ Pgpt r a^leilI 'l,u9tu
-z9lul rynJn saraz8elaí nut 'tgsdrd-uá IF.aJ e pe]evJ soluoJ u39p3{Ielu3
-DI sI t:qq9ôt ,1tl9{Ia^!,tu ín
|etvuozúpu5î 1aut9r1o1 lJt^pn }rzsglpl
,III Jn ze uaq1?l]?u seílar rar19
14heqlunlal ruau ,{31 '1eupPo; €qln8
-€uJ sI lelas?I9zseqla lqqa89.r 1aleu9u91 e 1azl,§9,,ueíIar1:1eJ se>19 ze"
esJ91 ,.19 ug.l9 tldnp louezll" {€u9uurul s9 ',,1ass98;apuazs s3p9" ala^ pq
rrnőa u?qgl€^ JtrlJelüua '9 2r,u'la.t9ruualsl ze 1|zo1|9vl tl?qgwl9 {?s3
rrlr 't9íua trl?Jv tí1o.(ur,r8ry JerpauJua ,uaq9^pe{ €uu?ul ueqqoí ryí a{ua
?ll?Jy .(Bt,r 1run uoír,r ,{8oq 'aBaÁu9113u9s9pe{I9le^ soJ9^ }?1 y
,sI
[Es
-sq|9z\eul rrz91 aíp1o.; eneJv'9p.latla ual9plt(8aq wzs? zv |oqevê s9
,.qq
Bsolg^ lrun zB 1tuzorlp18oJ 1eleu9ugr y 1a339s9rualaí glaldvyuÁu
-ozsll tIIIlur §|pgzr$ zowvueuIÁry:yle lulJezs l1aur's93o;1e!v, zE ts9uo^
xDlaf NÁ"IooNlt/§c 9nl
MnzopoTÁltrn 147
elfogadható döntésre nem jutottak); a legjelentősebb ref.ormokat azzal

szentesítették, hogy az istenek szándékain alapulnak.
Ugyanilyen létfontosságúvolt a királynak azon kötelessége is, hogy
l<tfejezésre juttassa a főbb istenekkel való együttmúködését is. A városok
isteneinek ktilonboző kultuszait egy dinamikus rendszer segítségével
hozta összhangba: az istenek szobrai hosszú ,,utazásokat" tettek a főbb
vízi utakon, ho5y ,,felkeressék egyik várost a másik után", mintha roko-
nok lennének. Igy természetesen mindannyian részeivéváltak annak az
űjjászervezett, apai ágon tagolódott hivatalos panteonnak, mely a kora-
beli társadalmi viszonyokat tükrözte.
Az uri III. dinasztiahanyatlása

A dinasztia bukásához hozzá4árult az is, ahogyan a kormáryzat addig
példa nélküli módon irányította a birodalmat. Aközigazgatás összetett-
sége lehetetlenné tette a gyors döntéshozatalt. A gabonaíéléktúltermelé-
se a termőföld fokozott igénybevételéhezés a termőképesség csökkené-
séhez vezetett. A hatékonynak bizonl"uló adőzási rendszer eryre na-
gyobb terheket rótt a lakosság több rétegére. A nyugati sivatag peremvi-
dékérő|és az akkád hátországokból érkező bevándorlók újabb hullámai
megingatták az alfuende|t területeken a politikai e5yensúlyt.
Az amoriták - vagy ahogyan a jövevényeket együttesen hívták, a
martuk - törzsi szewezettségú csoportok voltak, ám ne a mezopotámia
szövegekben ábrázo|t vad, törvények nélktil élő nomádokra gondoljunk!
Ahogyan az a későbbi, tömeges bevándorlások során is történt, a jövevé-
nyek vagy a klánok közti kapcsolatokon yary kölcsönös árucserén ke-
^
resztül a már meglévő háf,ózatokra építettek. Ezt tette számukra lehető-
vé, hogy a már itt élő népek közé letelepedhessenek. Babilóniában és az
Eufrátesz kozépső területein az amorita vezetők új területekre tettek
szert, melynek eredményekéntáőáz versengés kezdődött a legelőkért, a
szántóföldekért, illetve a politikai befolyásért. Ur városának vezetése el-
vesztette azirányítást a keleti és északkeleti területek felett, majd kétség-
beesésében, hogy megfékezze alázongásokat és a bevándorlók tömegét,
Su-Szín király (Amar-Szín utódja, kb. 2037-2027) elrendelte egy 274
km-es fal megépítését.Az uri III. dinasztia utolsó királyának, Ibbi-
Színnek (kb. 202G2024) nemcsak az állattenyésztő törzsek folyamatos
terjeszkedésével, hanem a sumer hátországbehlázadássa| is szembe kel-
lett néznie. Diplomáciai lépések és katonai ütközetek ötvözésével sike-
rú|t az ingatag békétmindaddig fenntartania, míg rövid távú szövetsé-
gekre épülő kölcsönös támogatásipolitikája kudarcot nem vallott. Mind-
-e]nzqqJ9l1_pJ sezsso ze uazs|q 'lau.razsnula|? zv t|o^ ueg9{r}zs sl ,(plry r
39tu.,Goq '119119 lelala;9tll EJo{{?.,(1aur Jg:E9suJq9 glrlp urqJn zú lunl
-€qs€Îo ue9,13ô{ 1zg,}vllo]zsoJDl 1?)lBJ9lscur{ e'l;9l|ol9zs?[ual rI9lJIq
s? rl9q;?ru 1oE9stpatruoldruar r'1gl1oc.rnqle IE}pIEzs§)Ja le{odrd-ue
z€ ({9r[o{sJoluaq l?lotlJoldurar r 'ralra,(19ruazs >19tÁBu7I3 {euelsl zV
.,,uBg9íuI9Je1:I9rI.1Btu E 9qq9l1rueáueqzssn luau p{8urq sgl+dg{ V
(",)
'uo{glzaul B 9qq9l 8uaz ruau epp rlorgscíeqJg1g zV
'eqPI9} 3
.rgu ro3eu 13ula^ uJou 1epl9, luerl9urror r eílou,to;rso tuau 9gggr rdey
(",)
'9t gluaÁBa {911al IappI_o.J r r919lu.r9r1 sad9u s9 lsoJ?^ V
'lrrleln ze vs?1.J+I wau Dlues 'e.tr} I91 wau Tlues
'tua.lal urol8 ureítred zsa]9JJng ze sa su31 y"
:el9seP31].
-ezsBaw {3u9lauaw uolozs8au 1a,(8ntuqp ze' e^|eln 1azza'puzsa1 *4
-ol€puotü apr8au uadd9lgg ,aryzs9fia ?gzslo ze lqs9tr;q]Bugs9loqtuoJel
soJ9^gT B e^lenl 'lras9panuazs I91eI s9 leuelsl 'so.19,r ? Ir)ueâleleJ sJa^ V
.ítuolE'lts l$áIáJ Bs9loqtuoJa,I J.íl"
.r,rarlalu9uese ze le11eze Ia l19setu u?gJos oz9 IlIaqInJg{
,(u9urarlc>| Jetuns saulapaí.rar..€g ,rlatral
lallaz3íuuezs 8pad {9uJor€sJ
e '19rra391a; le{gzau gzaÁulo>1t uezslq 'ugn 19pt7 r,rsse1 azo:1o rla39s
-8araq .,Gt,r 39su;q9 ze'eqBgsBoJ {311ele^ üau re{ryú 'aJ{9ll9lrti e l..l.loze
'19rloquo: 8pIp.J ra{erazJg{g1e1 r'rlgrrolzsoJnl l9JglsJur{ uolduar
v'49noú9§IeJ s9 19lloqcJry rala[ualtuoldual luezs V ,l1o,r glrdosla
s9 sodrp s9loqtuoJ V ,eI l9lloquol s9 IaJ {9llrlp I9{?I 9I9 rrep sgurolu
-p et939s r{s?tuls s9 uI?Ia 'Áugulolse! rug;l-rr3Mu 19{ llezeleqe{eq Fl
-v ]nze |Jleueq
'rrltdtsJ €JJT-IqsI ,(8er, 1gtr:oure zE uIeu r9soJ9^ J1-l
,rror;dep r9llzstulp ír.r lfla uaqurzsls9 qeÁug^peJ€rü tllzscuTp
,III
IJn ze Eluo^ gry e8gsgtutluual In8?^ vro;IIv 91etu e8tu t989sualla rq
-q9r Jn píeu'ualla sgur.,(8a 1a{9l B^zsr9Ípl '1auurzs1 s9 p.rrnddl51rrad91 a:
-89sra,roz5 ,lsoJB^
B ?llou?l urq39s3o; uaq9{a;
1o.(ugur;l9zseuoqe3 u.rg
-rqs1 'rrapa,ruazs ueqÁugttpezsrtüIal9 sol19rs soJ9^gT € Jo{nüV .utq9lu
-9|!]efl-d9z9J uazs rrar e.lsgl1o;aq .,(8eu .(1aru 'tlorr ?snpzú^ Jn IJ?I{
,nolfuz rr9zo{ tígporlp:n 9z9p lJv11N t-ug-lqs1 soluoztg.{3a s9 Áry:yle
1a.,(1au'1grrqprursuo{el I9g{os9lI9Î9âI ? Igqlo ze >1aÁu1xase ze,|eze
}Iclaf N.(,IooNit/§.9 8ní
MpzopotÁuIe 149
sen állt. Még a ,,kutyák sem szimatoltak a városfalak tövében", hiszen

már semmiféle hulladékot nem találtak. Az istenek eztán íqy határoztak,
hogy a sok szenvedést megélt várost ismét újjáépítik,hogy a pusztulás
inkább az ellenséges nemzeteket sújtsa. A vers egy sor pozitív állítással és
áldással zárul, mintegy ellentétekéntekezdeti átkoknak, beharangozza a
jőlétet:
,,A Tigíis és az Eufrátesz (ismét) vizet száIlít- An ne változtassa meg,

(...)
Teljenek meg a csatorn ákvuzeI, a mezők gabonával - An ne változtassa
me8,
A mocsarakban nőjön anád,a nádasok hozzanak új hajtásokat - An ne
változtassa meg,
(...)
Népesüljenek be a foldek északtíIdélig- An ne változtassa meg,
(,..)
Epüljenek újjá a városok, számos nép éljen bennük - An ne változtassa
meg,
(...)
Hosszan tartő, jő és gazdaguralkodás vegye kezdetét Urban.
Népei biztonságot nyujtó legelőkön heverésszenek, sokasodjanak!
(...)
Ó, N"nn".- ó, a te városod! Ó, a te templomod! Ó, a te néped!'
Miként a költemény f,ordítőjarámutat, a vers IJr l<lrálysága é,s az aztkö-

vető, Iszin-dinasztia kozti folytonosság szemléltetéséreszületett. Ez
utóbbit IJr előző kormányzója, Isbi-Erra hozta létre, bár a versben
egyetlenegyszer sem emlitik konkrétan az iszini kormányzatot. A szer-
zemény alapjfui az ,,Agade átka" szolgílt, bár itt IJr szerencsétlen sorsú
|<trályát semmiféle szentségtörő tettel nem vád_glják, helyette ngy állrítják
be, mint az istenek által rendelt sors áldozatát.70 A hatalmas istenek, kü-
lönösen Enlil, politikai hatalmat és jólétet adományozhattak az általuk
kiválasztott városnak, ám agyanígy meg is vonhatták támogatásukat
mindenféle ktilonosebb ok nélktil. Ekkor, miként a vers is írja, elérkezett
Iszin uralkodásának ideje, és Ur felett aratott egyértelmű győzelme an-
nak a jele, hogy azistenek jőváhagytákavá|tozást.
Isbi-Erra és követői igyekeztek Ur legitim örökösének nyilvánítani
magukat, és átvették az előző ,,birodalom" ideológiai elképzeléseinek
nary részétannak ellenére, hogy avezető szerepért versengő két város,
-JIII IsoJ9^ pl9;{os u3sg|laqel8au €
(e89suelleloqu9s
{epl{u3{Luolduar e
uuÁEotry'leuut s '1rug8gssg^Jzs {osoJg^ renugtodozean e eQppd qqoí8a1
>1ltí3a ze;6
,.,19rlod9 sl ruloÁuguroÁ8rq il.ulapa{s3Ja1- í.s9 ze.(8oq '1lu
-rtlH I9q19I]9l §gsepze8, Y ,zoq9squBluu3J s? zoqqs1lr|I9ejÍIeq {BuIBtü
-o1durar ;n 1olp;ry TuoIIg?q e 9zzoq ryrpg! rcÁoq s9 'rarle.(19ruazs
€ {gpoll?Jn r,lsserl ? y!!l1gnald? ru9{Iru '1tuue {unlleqal putJ
,{?1Io^
{asg|IeleJ sr r.r9939s.(ual9uJer {o1€II9 ze11W
'allaqlgzs rltup8urg se 1?uJruu?N'1euase^ln{ s9 1euuelslplot{ e lunü
'lpe;rtu ruodzo1 |s9tJeuezs ggol8uu8a1 1tÁBa ze 3r939l1?zs:o{ rcnü
-gtodozaru t uazsg3E,194q lap{od tutur 'alzug?aul 999,ror uasa8a,(u
-91 r9Íl9rur{al E lza sg 'u?qryZsg)PI ruollgBq9 ze noln{ zat4danzs soluoJ
w91e{wodz9r| r|o,(u9uropnl V ,rp.radso.rd t9 uopezqzsl'q- Áugtl9u g[Bgw
s9 lpttu9lleJ soJúA € r8etu ruy ,1u9{?soJ9^9} uJoltpoJlq /I9JpI e ryBgsgt
-uelaí aueryzsaÎe le^9s9lng alzs?urp ,ilI IJn ze'nallt t9sola^ Jn ItuV
,qg9ô1 őaru ra19 ze',,>1atlti''d?9íí!
1osor,r
E" I3AItu őoq 'rarrq e ve >vqsgla8aur 1a.Álaur '19:s9r;rzsnd sIIEnl{? uadd9
,{Ba 4as9z,{Baíla; rurlau9lJgl {tuJIBJIS ni9l_o,J soJ9^ rloquroJe1 V ,erreplltl
rg8gsrropt rsgpoqíp8aur 't939ssad9lra19 tí9.1r,rrp1 'tg?gsuellewtllJlu9zsnl
lezs9trr;el € u9^JalIIsI dau rrlugtodozau V ,ltss9zorl9l sata,(u91 e^zeu eJ
-939sqqor 19{8lsoJy^ e sgí usau s91l9^9po{Itsn ,§a'vp{ ry?gl,BgsÁpx>le
Lues Es9{nq p9FsJ líp.rpl.,(1aueprr'rgsgprzsnd soJ9^ uapultu ttualaí tuas
sqpeal9l gqg.1dosla8al e B9l:l tgls 'rsgtzso;Dí soJ9^ ÁBa ,4vugsg3-1o;_ro1
s9telnzs9ÍÍ! s9 sglnrzsnd B e^leIII'rleusgpe,(utq sorrrut{1o; E lazs9J pultu
1o8ur.r B s9 igllzstulp e 'rloso.1gn e l8oq 'tlot ze sr89ui ueguozv euurgtdey
zV ,{nruIogtIJoJ3I reloruoldual € rrell3{ ll?ltu {orq9{unru 1sgr;!r,rla;
€ Jo{il,u€ '.torlrle uesouoF{ - {3lleqlnsguTuI {?us9P?ul9r ueq9luazs {eu
-a$| ze 1a,(1eu Ja 19rp,rezs ug-ros 1a39s.{ua19,rar glnsgultu 1ausa,(19zsa,r.
ua{o rerlazg ,Ia^9larhra19 rrolozs8aul {eu9l9pl^ s9 {?usoJe^ e equpzs
{glloryIl9 rerlad9lra19 gl?rntueq wazÁlat7 qgtzsso.r3e1 e uagrlar{au
'trylgííelg:uu Itü[EpoJI Jeluns s9zo{u9Jls p19I9.J {oso;g^ rloquloJal V
-3I I31I9 ]eJequ,e 1lo13^,,[úzs , ,9 a9,9a];ffi;l1ffiff"il,",ilT;
-apual e lerly s|tq gl{.rs € ({ortzopl91ar9 sa39s9q t ',.>1oruoldura1 so8utq..
I9l9Í3wq 1a.lazs8utq s9ul s9 {oqop r :rltzruallaí 1a39s,(ua19^31 Lu9p
-ur raralg IsoJ9^ y ,>1gzzo8ueqzssn lla{eu9 >1oÁugpí;al v s9 llg]€ ^ glíIryzs
e rla.{1aur,'re1o39sepzv8 ttolr;BzeBt p[ B sg !rcs9lroqgle l1ezs9tuJ31
1vJ?sJ
-ou e 'rcíde|e reIg zt 4aÁpu xq9,(1o; E |,z1p!pú,sl eqrel9 rcnugtodozaru
\vzí.YeP:l zr 1unraqra,(u rs9luryeraq 'tlta,rzor1 s;arr e ta/,1aur '19l ualauezn
plrrrlod y ,1op9{1v s? ueuns ruturl8aur 3lpn1 tuas ezsJv1 s9 ulzsl
x)Iaf N^,IocNalln\c 09I
MrzopotÁuin 151,
rastruktúrával karölwe egy olyan hálózatot hozott létre, mely kiállta a

politikai és gazdasági bukások és - ami fontosabb - sikerek prőbáját.
Akkád és Ninive, sőt Mári sem heverte ki soha azt,hogy a politikai hata-
lom kozéppontjai voltak. Ur nemcsak az elamiták pusztítását, de a Kö-
zel-Keleten valaha létezett legerőteljesebben kozpontosított államberen-
dezkedést is túlélte.
Gwendolyn Leick
MEzoPotÁun
ő. fejezet
NlPPuR
A mintegy egy évezreden át használatos ősi Nippur név napjainkban a

Nifter település nevével azonos. A Babiloni-síkság szívében, az ősi Satt
el-Nil folyó mentén Diwania város közelében terül el. A nippuri térség
nemrégiben még ingoványos mocsárvidék volt, amit az 1880-as években
csakis csónakkal lehetett megközelíteni.1 Az ókorban a település azEuI-
rátesz partján feküdt2: a folyami kozlekedés által kapcsolatban állt az
északi Szipparral, Kissel, a délebben fekvő Abu Salabikkal, Surupakkal,
valamint a még délebbre eső Uruk városával. Nippur kozponti elhe|yez-
kedése Babilóniában nagyban hozzájárult a település fejlődéséhez.
NIPPURI ÁserÁsor
Nippur romjai több mint egy négyzetmérfoldnyi területet bodtanak,
legmagasabb pontja 25 méterre| emelkedik atalajszint fole. A települést a
helyiek által Satt el-Nil névre keresztelt folyo hasítja ketté. Az ősi meder
mindkét paríján több hordalékhalom sorakozik,
A jókora méretű Nippur-halom már régen felkeltette a felfedezők
érdeklődését.Austen l-ayard, az ango| kalandor-régész 1851-ben érke-
zett ahelyszínre. A halom ktilonboző pontjain gödröket ásatott, ámkét
hét elteltével kénytelen volt elhagyni a terepet az időjárás kedvezőtlen
változásamiatt. Nem folytatta többé a félbehagyott munkálatokat.3
Az 1880-as esztendőkben az amerikaiak élenk érdeklődést mutattak
a kozel-keleti régészetilelőhelyek iránt: az kontinens" is bekapcsoló-
"új
dott a Bibliaigazságainak bizonyítására és a régiségekfelhalmozásárain-
dított régészeti vetélkedésbe.4 Amikor a Pennsylvaniai Egyetem expedí-
ciót indított Mezopotámiába, a kutatók az al<kor mégíeltáratlan Nippur
teri.i,letén táboroztak 1e.5 A terepgyakorlattal nem rendelkező, a helyi
szokásokról mit sem tudO J. P. Peters yezette 1887-ben az első ásatáso-
:§q9z9qv.túuI {9rez3^ Iweilezs TT3q
-?Jo{ E lÍqlq? gle {31I1}Je{ ueqlJJ9zs l8ru uaralnjal llazeêu }I.{euP3Ő
-eü{ouJ}" zV il,llo^ glal{raôi uourol,u u39)u9lr{ esyzope8u 89srr.lgrsd9u
r s9 uo/,Br,r e uaq>la8at9.1 ruo[q?qg zE ieu?sr}| ruale.(8r; u?Irrrlozs r9s
-9]9t|%:1aulapa.(3au9]€I soJ9^ V ,1Io^ urqlrlyuzsrl{ 8lsglrzs8aur snqr.red
,III B ,1
lpezyzs l9uo{ snlnzs€up I?Jo] IleqpeJza^9 zr uoldtuet ?
lrr1o.tlur rsgr .{9ruazs-€uu?ulzr ttoposoluozlqaq :r9sclgtulÁ erzoq8au
t{unrrr 9unry V zI,IaJ 131IeI9 úuapl uazsg8gs cuepuazll 1}9zo{ 066I
s? 816I {os9J9lIeJ e'nePzeT €q{os9l?s9 sn{B€tuelzslzs nlez?lul llalax
l93rcq3 gpg{rltuun€a € ueq-8i6l
uasaual8tapl plgrur,r1,(suu3d
,19s9ZeIell^ry
s9lazd9rlla nazs939l lqqtôr uepuilu elzoÁlgpe>le8eur tsgutqqoJl{ lJoq
-9q39yL,I zV ,{erpe{3;e{ {9rF ltrur r8oíuopíqnt {ylgyr t s9 tíglclun;
r191[9leq wquInaz9l{ rctuen/,suua4 í;r rror;dep ue!-B6BI z? laulll3aJ
-dIIH o,,I9r:11qqql gzeu]7zs 19qrgrMuo>1-tuoldtua1 r 8au llelalual
-aí ralarargrl /up8l soíugruopnt :noBqrczssn rqca;dpg 6,,.lrJ9uluo1
]€1Io^ uJos 1u9{q9őa 1rugruqlodozay\y' ,(8oq s9 vllol!|vzs €qg{IJeLüV
Jyrrl l?zs?I erct >191q14 t ,(8oq '{9119JIaJ ra39suela :wquopp?sJ9lsgpnr
€ llelle{ r€{os9puouruala lug,lp€rq V ,IetuwJc (as9zapa;la; ryígr I€IIgIg)
(eor,t) spup7 alqlg aql ul uoua,rcldx7 pl llop€ ra,r,(uo1 ueg9tu3llezs es
-lz? L, auerys o uo z€ ll1u 3{Is t9 lgtt Áu o>1-uroldrua1 ;nddr51 íB oq' ev oslte1
(assaq
1Áu ve'uassaqze;ezs rnloiuod 91 1au9{p1o.J9lt}zs {postu ,(8oq s
,>17za39t
1o1aí uad9l lgt v lu,;zsÁleq u91[3J e ÁBoy1 p rg,reí elunru r ,(3oq
'attatualaírq iqca.rdp11 ugrn p€^9 nazs989l g,sle zV ,,lropotut(loJ ze|7
-IaJ3zsp9tu zs98y 13w9u .,(a,ra.apo1 uaqou 9s9 utquoyq€g u€glJol1€ z3
l31 'rsgran>1 e ruzaÁlal7 rnlodep so,{ugruopnr naza>laÁEl rqca-rdpg ,r1o,r
aJeg aunualt^ ,H 'zs9ryd9 1o8uu _opar1,(u?t ttq,LBa Ie^€IJled sJ3pur1c
ueguotdr,{8s urqq9Jo{ e esrytglfias íe.ruJzsÁlaq E lt;lzlry? rqce-rdp11
.n .11 ,sn8gIoJIZssP lew?u gzO{I3PueJ
l?qlplclqut ,{Beu e uaq-o68I
,eq9so-rg.t rqdlap
-€IIqd {€lror{I9zs ryIql:] JaZa 71,(aaluw:Ie lPBJ€tu lueu J3{Is V r,.,uole3
-osg" Ezsslâzsso sJelad uaq9s9ra8ms 9p:, ze;39sl4zs r1o,r e-nlar(u9lupaJe
s;oő zoqgsgt:-Botllgt 1?eÁue l9q9,ror s9Jv\% V ,,rropodaet§ g:,cedn>1
e.rorlgí u€soJrlusq l9lauJglplo.J llozotupqleJ r 'ilos9 rela8a.ln 'rr1o1-r9
'rarl9rpg8 uolotuod 9zgguglnx,zoIls9]g\e! e qzzoq nory11 v^1s9zauJle1
J€ {euIeJazspgu rgíes Jeuruop8znq ÁBeu s9 u9ltzssl.l. ueq^9 gz;ry1le^
-91€ :{elu9ugi ? Ia
{9llaruellel Luau lsJaled ,ryí?u llopg^ 1tss9do1 sz;gr
l,(1aq l8a 19rr9pol3e 19z39l1s9les9 z€ Ie^TuJ '1elnryz 1a,r9s9ríe p.(1
-3o; uodos3 lrluetu? ze s9 pssgdcsJezsso sa;aM8a; 1ort191unru e lrex
xDlaf N^,IooNsl|l\c i9I
MpzopotÁuia 155
Az amerikai kutatócsoport környezetarcheológiai tanulmányokat

végz.ett,.melynek segítségévelfényt dedthetünk a váios ökoló giai válto-
zásűa-'.' Nippur esete kitűnően szemlélteti, hogy vá-
^"ropotámiai
rosok élete milyen na$y ménékben függott a fol/ok ^medeó,íltozásaitól.
Nippurnak a déli városállamok rendszerében és a centralizárlt királysá-
gokban valő helyzete meglehetősen szokatlan volt, hiszen jelentőségét
nem birodalmi központ volta adt', hanem semlegessége és az egész ór-
szág feletti hegemőniájának eshetősége. végül Nippur a tudományok vá-
rosa volq afféle mezopotámiai oxford vagy cambridge, mely hírnevét
egyaránt köszönhette intellektuális sznobizmusának és a sötét tanokban
valő jártasságának. A fejezet a szájhagyományokban fennmaradt történet
egyrkével záru| mald, mely elbeszéli, miként győzedelmeskedett egy át-
lagember az ellenfelén bölcsessége és találékonysága segítségével.
A VÁROS BENEPESEOBSBNPK TÖRTENETE

A település legősibb rétegeit csupán mélységmérésikumtások, valamint a
felsőbb rétegekbe ékelődött cseréptöredékek alapján ismerjtik. A leletek
bizonysága szerint a teriileten már az Obeid-korban (5000) is éltek em-
berek. Az obeidi telepiiLlés méreteit sajnos nem ismerjtik. Úgy tűnik,
hogy a nippuri f.őszentély Ekur által elfoglalt kerületben korábLan cere-
moniális vagy vallási központ működhetett. A IV. évezred vége felé a
nyugati halom szintén benépesült, ahogy azt az uruki és Dzsemdet
Naszr-i kerámiák igazolják.16 A korai dinasztikus korban, valamint az
Akkád-éában_(260O1l50) a település a folyó mindkét partján tovább
terjeszkedett.1' ekuri templo.nkö.".t akkoriban jóval kiterjedtebb le-
hetett; emellett ^z
Inanna tiszteletére új templomot emeltek. A III. évezred
kozépső iáő szaka m ezopotámiai településeinek mintáj ára Nippur v ár o sát
szintén masszív falakkal vettók korul.
A dél-mezopotámiai településminták elemzés e eíra utal, hogy a
Nippur-Adab térséglakott területeinek száma aIY. évezred alatt g1,akor-
latilag nem változott, hirtelen fordulat a korai dinasztikus korban kovet-
kezett be.18 Nippur legnagyobb kiterjedését az |J r III korszakb an érte e!:
terúlete meghaladta a 135 hektárt.lgA szentélyeket kibővítették, a lakó-
negxedek dél felé tolódtak, a városfalakat lbbi-Szín uralma (2026_2004)
alatt megerősítették; al<trály feljegyzése szerint avédőfalmegszilárdítá-
sára uralkodása hatodik esztendejében került sor.20
s9 l€tuluoldurel í9 ÁEa 1gsuad e iryÁu9l ű9s atzasazs€zssl^ (oee-osE)
utqJo1-€pruetupfiV zt -lnddrg gpeÁueq wgJo{ ruopqtqír; zy
,rI9 ua{?PI^ € ueza sI
gq9s9{ yppvz9zs r9139ru tíuodosc.(1au9u 1epI9.JI1}{ V 8z,lupr€pt 1?u
-uB^ IgJs9lndalar rrolt1 6,3 .(8arurtu 9l§l3J u9luatu EuJol€s3 99 utq9P9-r
r.lnddtuV r.,ueq.lnddl5i trnl8a {all9l€Irepr,rí 8a1glreqarla; s9 'rlosnarzsqg
tvzg?'4e3ór99,aq39ss9z91,{Be-r{Ba 1ellnJ9uIgr {?rcrpIT3tIJ I€ITglBu?
-lele{ E s9 {tlu€Jn rctl9tvue-d9zQ1 e 'rleru8p; s9 l€rcpll rcqgttue-tt3n (u
r u9r19.(u;91 s9 ueq.rnddrN ,r,sl lelgpuael 1BysvpzeBgzeu r 19rrarza39r,
Ia^g)Jar,rluntu gurllpl v |ns9pep] 'lul9zqrunulul {91u9Î{
r989sglraqsa 1rugs
-9pEz9| le]9pl^letu ;r-ÁB e prrrlrolrí8 a :?s9loJJngla rlaua8apr z? gral{rg{
zeq?êu {o;}zsst zV ,sI 1aua3apl .tl9uodap' I9I{nÍpI_o.J9I1}75 11r r|ar|9
utqul9zs l8ru uraurq '19rrolp 1a39ssozg1 il,ügJ€ s9 luopqtq ugdnsc tuau
r9cuua8 rlrug89ssolr1 rnddr51 í.pez9zs,IA V nr,rs9lndalar ? ellezs9l1e{ u91
-ul.zs Ien za u9v1- tÁugst ze etla^ aJ;e{u rí9uol1e zsel9qíll zt őoq 'sat
-aJauIsT ruaN ,as?palzsaí.rar lezaô91cl r ipsroÁ8lal sI ueqzs9JsoJg^ II9p
e '1gttorylryasÁlaq lol?Jn}pl|.z v 114lz9:1-'rc>laÁl9uazs gqgJ V or,rropolía;
urqgduai uelralaqq - u?ÍePI €tüI?Jn qdr-urg--rnssy 'a;9,r1; s3 uryn-luns
,IIIA ? soJg^
-s?lu€S - ueqpvz9zs,116 r 'rrode1 aJ§|Ja tg ueqpezgzs V
,elzo{o Bs9IqeJIa TI€1I9
{eszJo t llJJvJE s9 ugelnzs Jogozslqug ze sgdvsc e
,r193apla
a89ssgzg1 s9pdaler sBIsnIsJ
lulJezs {ounluaun{op ruopq?g y
,er1Jol t lInpJoJ esíguequoze
'qqaspl,(3a ugdnsc uotüFtllllolduat tsgr zV
,9:t (sEtI)
- 8l-oos I919s9]nq tuoltJn lssöl € - u9í3pl (.t{tzsJo{ l919s"
uoyqeg ,la{al3J9lü lqq9Jo{ E Ia au? tuau 3tul3pebat ug'rrapzar1 rup.lad
-so.rd 19qír,r soJg^ V ,{auar)sar9l ttloruodzo>1tsgrcBze8tz11 [, u9ra[nJer
trropq rrr8Mu u'laÁlgtuazs €uutul s9 ltlug 19rlor;lpa:.{1aq igpo{IrJn
,lss€{ V u,1?l|evsasa{ e;^9u ,,e]9u.lolesc leu9^rzs soJB^ B" ra;paul9/1
-o1 739l y ,3P9l lrornJ u9ura;ad nt8n/u soJ?^ 3 |Ellrze luuezs asgzla{
d9l.r9r r.lo19l8a :eq,eJpaü Isg) u9l?zssil zsar9{ng zV 'Jos rInJ3{ u9Íepl
LuoI?Jn ,IIIX s9 ,AIx e árys?pel?7íír,r ;nddrg
lsserl ? 'ueq>lopezyzs
a rysvz8g l1a :1osgrrrpElozs qq 9ra,rdtpta1
,r,
e ,1azÁlgtllozs" u:ouLgzsl1l sry rp?J?tu uaq.(19ruazs-]nlg ze azssopuTlu s
'rroz91o1-rnq aqlada1lotuoq soJ9^ V ,r,ttapaualatd9ula s9l1rdalar v EJ-oZlt
,19s919I|ez!^ g1ala;8atu soJ9A B
1azza enzoÁrypqe8au 'ra.rpatu9í1o; }101[9^
zser9{ng ze Balgulzs9lt,r :unddrg ntorír;s elgJlzsuw1 so.(prs ueqpvz
-9zs ,IIIAX V TIoso{€I t rl9rrar;sad?uag sI €Jqqgôr rrapa,(8au llela{ so;
,1I9^
-9n r 'rlau.{,u9tutld9llqtls uallazeía;rq ryrpluozlg tues l?IqsoJ9^ V
guuúIlBiBI uasaílar azsgía uropq I9p € s 'tualrl9sc dd9lru9u a^lur{3l
191aJ9tu soJ9^ € (oozt-oooz) u€q{oJo{ IuoIIqBqg s? úzsJql-ulzqzy
y)Iaf NÁ,IooNlI/§c 99I
MrzopotÁme 157
számos palotaszerű építménnyelgyarapították a várost. A tehetős

Murasu család levelezéséből íényderül a lakosság bizonyos szegmensé-
nek anyagi jőlétére.zg A település a Szeleukida- éi parthus korbá 1rlt-
i, sz. 224) folyamatosan növekedett. A hely jelentőségét Szeleukida
pénzérmékis igazolják; a parthus uralom (i. sz, I. század) idején Nippur
Dél-Mezopotámia egyik legnagyobb városává nőtte ki magát. Az Oszlo-
pok udvara (különlegesen formázott, égetett tégláből készült) ezen kor-
szak legismertebb építménye.A Szasszanida-kor és a korai iszlám fenn-
hatóság idején (i. sz. 242-750) jelentős urbánus központként funkcio-
nilt;a népességgyarapodás a korai Abesszida-érában érte el újabb csúcs-
pontját, amikor Bagdadból irányították a szultánságot (i. sz. 800) a XrV-
W. századig a város űjra e|hagyatott lett. Nippur hosszú létezésénekez
vo|t az utolsó városi szakasza, Az ottomán birodalom íennhatősága alá
anoző Nippur apró falvakra esett szét; a falvak napjainkban is lakott
helységek.
A fentiekből egyértelműen kiderül, mekkora hatást gyakorolt
Nippurra a hatalmas folyam viselkedése. Nippur esete természetesen
nem egyedi, a folyőpanon fekvő többi település szintén ki volt téve a fo-
|yő változékonyságának. A dél-mezopotámiai síkság nem rendelkezetí. a
folyómedrek et szabályozni képes természeti akadályokkal, az Euf.rátesz-
szel megbirkózru aműgy sem volt egyszerű feladat: a folyam megmagya-
rázhatatlan szeszéllyel váltogatta medreit, hol kitért eredeti medréből,
hol visszatért oda. Napjainkban a v'yzzárő gátak lelassították azElfrátesz
íolyását,ezáltalavízkezelhetőbbészelídtilt.
Gibson az elméletében a város viszonylagos stabilitását szemlélteti,
Hiába nő rohamosan,íogy,yagy eyszerűen kiapad a lakosság lélekszá-
ma, a város mit sem veszít státusából, szentségéből. Az isten - genius loci
- jelenléténekidőleges hiányával magyarázták a népességfogyást. Az is-
ten visszatérésétiáőjárás-változás, a folyam visszakanyarodása, esetleg
megújuló politikai stabilitás kísérte.Megtisztítják a templomkörzetet a
homoktakarótól, s az űj kezdet jeleként újjáépítika szentélyeket.3o A
mezopotámiai istenségek székhelyenek tekintett Nippur presztízsének
köszönhetően - illetve politikai szempontból is * az uralkodó előkelő
lakhelyeként jöhetett szőba, A nippuri istenségek iránti elkotelezettsé-
güket előszeretettel örökítették meg írásos formában, miként azt a nagy-
számű, korai dinasztikus kortól az újbabiloni korig keltezhető - felirato-
zott tárgyak és alapító okiratok bizonyítják.
,Igü]Is
-pu3; IöIIIIToí l1qzr,lenua3 E ?pI e39.1>1zsro{ sn{Irzs€up I8Jo1 V
-gtrl ? rulo^ 113I qq€s€tuprtq 89suarsr gBollrydlt{Ba ze.(8oq'l9rluozlg
uesJulu a-ry ,8au elze]ezs I9J gsa qqelezol zeq?^rzs 89suarsl zy 8rpunu
lúrÜFr?q e :9t19!z9Je,{Beu 1tryr€J?l? {eu9uelsl soj9^ B Jozs{os rgIJ{?
T€uolt{ rueIIe so;9^ ue8apr zy,e!|9ur:1-t9§9F,ap,u {9lc9lndrurw ylrqod
E ellq 1919Í S9 s9l9lrl1 II3Pu3J9IB {?u9s9los9ll9,zsle gze^Pe{ 13uarsl ZY
,
rysgBo1ugd ouuelsl ze 19uaÁup p,rgsgre8ougr
19|sz9]v^ sa,(19ru{ar'1a11l89ssaÁu?uelel JellnÍ9rcua8qlarul 1o,(p41
e llxlezs {31áu?u91 e |yad9>1lg§sgt s9l9zsaqle lqgr aulazg.(8 sa89s9lsc
-P plal_oj €síT9^tJ sn{nzsnu ..rlal8aq ||o^9t e" (,,elll-JY" {rufl ,1I91BlmI
1urcídtu runu terlgpo11opuo8 rleq?Joi E enelzo11|ePo; ,G9dd9 s9pJ,e{
e ze -11a.(u91 Iuelsí zs {€lloup;oJ 1?r9q leus?lndalai Ts9tu ú uaqzo1
-nu 'urqso.rg^ lÉJ ze :n9z91 {aJaqua s9 {euelsl zt rrloscdr1 9)zos3l9tü
-aÁB 'gryt ,lzssoq llel3lip9{rltu u9r6 vsev^ sI €J9s9lIITg?lsuI
'€,llopv
rcr391o1o erungtodozaw {ns?pellasl,r setulelíay,uelrrrrqzyser{Bew3au,l
uagsazsr{Ea eleueul€IoPuo8 1a.(u91 luelsl ZV
,gPuaseJol ueqrrírr,r ua1
-releqzs9{JnJnl 1auersl ze zsav^ qqg.lazss98el tulJezs 1níp9tus9t9l tlslT€r
-vI ul1 '>19tzgseÁBetsl uadd9la19;1os 'ualaurq ?zssll {au9r píeu '1nuelrt.l
-7p 19úBeq il91u 1euelsl zv ,(Bog,rleleqz3}ílaô{ u9ln as9l1rq,(ua8aiu
{euelsl z3 sn{€so esgz?glnla1 'rlnpur 1rusglre,(urq 'uepaûázs - sI ües
-aua13lapl rq 39ur - solg^ B uegra^g{ !9s9zoryt laualsl zy or,rso:gl e tto8
-our t8ttu et§equts.rol8 ut,(1o 'rrgí urs.lol8 uer(pwe ug'tgÁuu Je^ u?q
-9soJ9^9I uI}TnJJ?S l8oq'wl8n vzzor9ftqla ?uu?ul ueg-,,91t9 ape8y"
gryrcÁuryzsgp9^ lo{run,€og 1vsc 'tg|uualsr €uu€ul
,r,al8an
ru€lJpuoloq tuuJqgsc uelle{ Ie ryu{gpoll?Jn ryíun ze ,ÍBotq 'lrí9zsaqla
Ieleu?ugl ryrun €pu€qp8n1 s9 J€{Jetuug ,19q939sgrualaí rrarzsal s9pd
-elal € '1|9^ ?^g!eqt uala€au uequrolduar ,{1aurgq ueqgQu:o1l1?Jlzsg€
aJuePer'r.r ,{Bel Áu9pa sa,{u91 .(3a r,rzsdy zt rsllaqrul u9 'rpuolcrlun;
,9rtill9I3ozss€
,.,.tu9le.(1eqrl9zs ta-DIuE" ueqlgPl ltuleu9ugr e soJ9^ V
irlguunult3tuuq sj Ia^plua 'IB^nru[ü€N Ja889suarsr l99qr r 1Io^ u€g;os
-pos9ul {úsJ npIJE ,lloi}tu9zs 1au{aq gr89s9lrualaí srlgJltzs rsgpug,rp,(u
-8aru rp1o.; r,rzsdy zE !u!|n'npIJE l8oq '1nrreqrg1 ,sgpode1lgtaus gsazs
-,(3a a;r,(uua llo^ tuaslu9Jo{ uequoze l,uozsll l1z9{ 1e;aquJa ze s9 1a.(u
-9I luelsl zV I€,lIo^ atulap?^ 9z39l, rcwry?lozs 39ssolt1 ? el€pBIeJ {euel
-s1 /1aq v lul]ezs e8gsr,ruer {os9J, rctu98ourzor1 t 'ltotettllry eqgwry8pzs
,lrolp 11?13 eullap9^
{euelst ze s 'ualalura;at8aru 89suaqrua ze elgry
se ercppul9í {eualst ,|p9^ 1soJ9^ e s9l1dalar rcwsglodozaur uapurw
^J1{€
VI99Toaol IÁTyuIx V s9 unddlN
)IJIa-I
N^]ooNl/§.9 89I
MrzopotÁuIa 159
szerek felemelkedésével módosult az ideológiai definiálás. Yáltozott az

egyes városvédő istenségek egymáshozvaló viszonya, a hatalom l<tzárő-
lagos legitimizálójaa nippuri Enlil lett.3/
A fordulat okít homály fedi. A legelterjedtebb nézet, melyet szinte
minden kortárs ókori Mezopotámiával foglalkozó kiadvány ismertet,
19 57 -ből, Thorkild Jacobsentől származik.38 Vélekedéseszerint Nippur
és Enlil nem dicsőséges hódítások miatt lettek ,,a sumer birodalom folot-
ti hatalom vitathatatlan birtokosai", hanem mert ,,Nippur színtiszta su-
mer te|epülés lévéntökéletesen megfelelt az uralkodóválasztás feltételei-
nek".39 A korai dinasztikus kor politikai rendszerét a görög amphak-
tionhoz hasonló szövetségen alapuló szeweződésnek tekintette, amely-
ben ,,Sumer föderáció", a ,,Kengi-liga" minden résztvevője, minden egyes
város uralkodőja egyaránt kompetens volt a regionális kérdésekben.ao
Az idők múltával, a|<lrályság koncepciójának módosulásáva] a szövet-
ség - főként egy katonai győzelmet követően - Nippurra ruházta aha-
talmat. Jacobsen tézise jóval későbbi irodalmi fel1egyzéseken alapul,
melyek szerint az istenek Enlil irányítása mellett Nippurban gyulekez-
tek.
Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy ezen állítások azíJr III korszakra da-
tálhatók. Az uri ideológia rendkívtil fontos momentuma,hogy egyszerre
csakis egyetlen uralkodó gyakorolhat hatalmat, s az egyetlen istenség, aki
legitimizálhatja alarily uralmát, l<tzárólag Enlil lehet. Enlil privilégiuma,
hogy a királyság titulust ery-egy városra ruházza. Az uralkodójeloltet,
aki ,,a föld királya" címre pályázott, hivatalosan Nippurban iktatták a ha-
talomba.al A III. évezredi királyi feliratokban jártas Ur III-i írnokok egy
dinasztialistát szerkesztettek, amelyben a városállamok koztil egy gyako-
rolta a hatalmat. A végeredményta sumer királylistaként ismerjük: ko-
runk történészei mind a mai napig medtenek a korabeli adatokból.a2
A Nippurra vonatkozó pszeudotörténeti dokumentum, a ,,Tummal-
felirat", megörökíti a nippuri Enlil főszentéln Ekur és hitvese, Tummal
lakhelyenek történetét.a3 Ekur első építőjekénta kisi Mebaragesit (korai
dinasztikus II kor) említi. Tummal létrehozásáért flát, Aggát tisztelik,
akinek nevét más korai dinasztikus királyok, az uruki Gilgames, az uri
Mesannapada, azUr III állam alapítőja, Ur-Nammu és utód.iai neve kö-
vetik. A szöveg szerint az Ur III-i királyok uralkodóvá választásukat kö-
vetően folytatták a királyi építkezésekősi hagyományát.
Az Ur III tradíció, mely Nippurt ,,királycsinálő" szercpre emelte,
meglehetősen szívósnak bizonyult. A hagyomárryn az uri dinasztia köve-
tői, még aviszonylag kisebb Iszin- és l-arsza-királyok is követték, akár-
-Ie" l9s9ry3 oul91 {osoJy^ Jaulns s9Iü lI4Je{Is 0 tft-a teö^leueuÉ-rutut
-nJn u9^9] lüJoJaJ ros,(3E ,lralaqlarlglaí gpolp;n se8el?vlgsgzpl tueu
,rrórld.r"r, l9pólt.rn z? IeÎu ,tlezlazs rs9,!o;aq rclnqod se.,(19runlel
a39s9la191e .rnddl51,rprr;o.1d uadd9rluapultü soJ€A ? I9g9s9p31I3IIJeI3J
lnualsl IE,119zo1 1o1€JrI3J
lse8t1 t 1un13lizo1l9l€1 sI le^9âu 9)I3sI^1zsI1
rurolduaí unddlu,{Ba qqyry&a1 lurqrtturl1o; rs9rard919l,_
:" 119p9{!,uJ
-azb{ u",rir1" e1gsdud rnddr51 ,enatzepene IglIIluE unddtu r r939sso3
-oí 1eugsgpo{IeJn'r9s9,(1o;aq st3r1 errorlpryllzs&aul úuaruelug'eípgrn
tunl?uu?ug o§,{9rlerury3r 1rugÍrts t8t^zslngurN1 s9 l)lug u?qg9Jo{ 19
irr1 19rza,rau !vu9t1IIIuE r9uerslgp?^ s€8?T_'1nzs.rr3ur51
,a:9s9trua;ar3au
,rirp,r", P9si19lry iuo.raqo1 'laurnsued ,(3a rte_rualaí reralr9s;1 §a ug1
-u k n 'ugln r8etu eluo^l?s?zauezst9 uoalued e as9ntd919l3 IIIua
6r,}rrPouI€,(Io! zoqq
-ű9loazel19luos€q u9lulzs {9po1l?Jn s9w 9)se 3q9J9l9l€q se3r1 ,rroreq
-119 áegrráná rrrlrrqod rnddr51 s9 st3r1 uaqJ9lrgl{ y tzs
s1,1l1se3es!q €
-iiir1 ,,T 1rury"''1il9n 9,r9l1qq9Pol l3uelsl ze s'91a dglgryíÁrc rtzs;n8ul51
IIruá unddru y,igqlor"r1a} íI9JpI e Jgqla8a,rg zsepue?udo ld qaqe_lo1 t
grtqs€Îorq uagulau9,(8a ZePuIN .etryaedosd, alza Áuvuapza1 st3r1,sor
-9^ qq€scull?rrq8a1 ry,(8a rugrn (osgz) Es9lng 1rddrun5 B 19s?pe{Ia{ualeJ
IITun'{ru!l ,{E71 ,r,>1vl1o,r ualaí sI uaqlJzs9J sgulBgzsso zE uIaue1 '1arpa1
-púa (se3r1 típÜa '{rurD .(ueg]Ituoq}lo" llapa;a 1ps3{u3u rya,!9ruazs
'1la.{aqzsnr p{ '1?1Io^ 1a89suarsr sgrualaí lugse,{Ba nzsr€ul51 s9 Hua
,€ulo^ r.ryq
'ruuru1 '8algzaluale uaddg 1a,(119tur!31 gpeTewary urq{?zs
-Jo{ € IIuE ,Goq aÎaIII 'Írezellapual l?ssnigls slgrcads :nddl51 .(3oq
't9lcgtu.to;ul 9l?rn EJJt {unI9IEl tueu u?glotlInruetun{oP |,E]9I Y sl,e2el?
1roÎq rgrun ,or9,, Áugt1,9u.(8oq 'tuozsyr ,,(u9r iruloze?l 1allarala1 ú3:9t
Ho{ snlllzsrulp Ir:o{ llnJalls urau 'tlnlgtugr ag89sra,rozssz:olí8a so.rg,r
Jatüns uaPunü luIJeZsI[ü .r9ral9ula uasqocef ,1artar;d9 arla,(u9tuz9rur
s? eqaulepelq s9I€^ '{a^rlllJ uaq9zs98a saílat uau ueselazs9tlual 1I3l
-eu?u91 Ú qeipourlloJ zolplglnulJoJ IsgJ}rau9ugr s9 rrÉ9loar grlale;8aur
{eu?uenezs JazsPu3J{,u€|v l|Yzlvnual 8 ]o{ouJ! III Jn z€ ?tloN
{9P? Zp s? N|
§r'I9I?
-gílozs ltuolöI r 'aq.lal €{untuz9{ B rlnseluatu soJgl e :rr{elpzel ?q{os91
-yí1pl9Áu9:rl3ru 'agrlas9zaltyd9 9J9 ulau ra39n 19po>1p-rn 9l31azsr3r uag
-ryár',ot zglv Epurur e (1eve>]s? ]o{9pu9í€ sa{9u? '1olugtuope BupzeB
tqlouoldruat e :1gqÁugurol8tq a rprr;o-1d sl 1gqtuodruazs gq91 tsoJ9l
.lnddr51 ,1InJ3] eq?za1 lnpJ?I^t 'uetst luolrguq r (,,39sllT|Jg." zvze 'uftIllp
ua,rla.,(uP9fi€) derazs ..||||ua" gzoÁugusopeagsÁry:y ? Ie^?lPelazol
y ,ldr.lnurtueH luopg€qg ze >IesJ
1au939,r peza^?,11 1nrz9] 'igporlpln
y3laf NÁ,IoqN!I/N9 09I
MpzoporÁuIn 161
idegeníteni"." A ki.aly ugyan értékesajándékokat ktildott Nippurba, az

enlili papság azonban továbbra is az Uru-inim-gina felett győzedelmes-
kedő ummai Llgilzagisszit támogatta. Enlilnek adományozott, kő-
edényre vésett hosszú felirata szerint az ummai l<trály anippuri istenség-
nek köszönhette diadalát.
Midőn Enlil, minden földek ura, Lugalzagisszinek adományozta a nép

l<tráIya címet, minden szem a !<trály felé fordult, minden föld a lábai
előtt hevert, és kelettől nyugatig mindenki az ő alattvalőja lett... Enlil
teremtett más riválist, a l<lrály uralma alatt a birodalom békébenélt, a
férfiak, a sumer hűbérúrnők vidáman éltek, s más földek uralkodói
Urukban átengedték a kirá|,nak akormányzás jogát.s3
Mint Akkád esetében láthattuk (4. f.ejezet),Lugalzagisszi lerakta az első

egységes sumer monarchia alapjait, majd megszllárdította Nippur pozi
ciőját.5a Miután az akkád Sarrukín ,,többfordulós" csatában- elrtyerte
Lugalzagis szi lur ály ságát, s zörnyű brutáli s m ó do n ho zta a nép tudomásá-
ra újsütetúhatalmát: nyakbilincsbe verve yezette az uruki |arályt a
nippuri Enlil-kapuhoz,55 Az akkad birodalom idején Enlil jelentő sége az
uralkodó ideológia kevésbéjelentős komponensévé sűrűsödött, amit
majd az Ur III hatalom tudott űjjáéleszteni. Ugyanakkor Nippur státu-
sából adódóan mindennemű döntések, főként jogi tigyek döntőbírája
lett; az ítéletek Ekur kertjében (kisallu) születtek.56
A politikailag semleges, ám mégis befoly,ásos település hírnevéta he-
lyi elit képviselői nagy gonddal ápolták. Még a viharos időkben, amikor
rivális dinasztiák ktizdottek a trónért, sem változott Nippur helyzete. Az
Ur III állam összeomlását követően Iszin és I_arsza fegyveres összetű-
zésbe keveredett egymással: Nippur hol egyik, hol másik városállam mel-
lett tette le a voksát, mint az a városban haszná|t évnevekből kitűnik.sZ
Ez a helyzet természetesen nem lehetett könnl sem a templomi hiva-
talnokoknak, sem a város lakóinak. Noha úgy tűnik, Nippurt ritkán ér-
ték támadások, a lehetőség fennállt, és a lakosság ebben a korszakban
legalább eryszer kénytelen volt máshol menedéket keresni. Nem tudhat-
juk, Enlil tekintélye milyen poütikai súllyal bírt, a megfelelő választásba
bizonyára a nippuri vezetők is beleavatkozhattak, hiszen a város léte bi-
zonyos mértékben al<trályi támogatásoktól is függött. A babiloni I. di-
nasztja uralkodói még mindig Enlilt ismerték el a királyságot legitimizáló
istenségként.
o9,a;9llaq
DIug BqJnddIN 11aze$9 u9s9{ 8efuozsra. urg'uol9rsquar
-sl I?J9J e 1ada.lazs emu ITTua ,lg)uualsl gtysa,{Ba I?^9pIqI ? se lesseztueu
r tarla,(u9la rf,ftq € :aJr9I lrozoq ta89suarst ígreuope.t .,(3a e,rprrrloazsso
ytgíslule ouualsl J9rsI rtu9s t rlt 'st I?^9uuBuI '1aa.9í9uuarsl {n.ln ru?u91
zg ,{úllo^
1a.,(u91 ruatsr
u9,(83zsso lgg{a89suarsr 9z9qu91n{ 8aprape:a
lBe,r'tarrgl4zs ryv,rcÁ1o1Is9zelzseJe1 '>1auawsl JguI l9,q{es9l?zseq1e IpaJ
-za^?,I7I? {pl€'elr,(Iaur9u§e 1aualsl zy ,VÎgt!?.l19plr,.Gaq ? s9 ploq
19g,,(uol9u-r3J € {t1II9 uags988n;azsso rla,fiaurlerle89suarsysglg[gpt
eI9Ju9In{ t'st lalraualsl {91zoq p:l1n8ru'ueggrur9todozal^Jl9q 1arpad
-elelel 119Ie 1?zsJolyJ9I e y^9! J9ú 1eszJol 9l?zsaq ra,rlaíu ltu9s V
6§'a{9Őgzs uetusl
19Í t{qry zv ÁBel \l ze ;pwpd tunu '1o,rauualsr il,u9s € '.ualsT. as9lual
-aí y gt9zs y ,aíglala;8a{u Jetuns 9zs Elltu9s 8alrrepa.la őa.a,rau uelsl z€
'lInJapDí tutu ielgwry8szrrrpla; ryugí9r891otupe mua lInJ3{ Jos uaq{e^?
lpttüIa zy ,(..1ruuropEo; snlnuzo1" llolrul9zs uau 93arr.e1 u ueqpl.lJr9l
-odozayrq) pururnrd;cuud 93a,re1 € 9rtqusouoze uJeII u?guoz€ uguoíu
Esnlgrs ,..ta.(1aq FI8oJ" uolrll9J 1r9zol ttuoldurar polq€q 1np-reyq s9 a.(1
-aFI?I r89 nuy 8rpad pug'rí9po>1p.ln 8gzs;oíuuaul ? nuy'rrala; r,rzsdy
z€ {po1l€Jn vg :zoÁu9uopc ugrlBoí TurI?lBq s9ul s9 s9tü {aü{eual
-sIgJ B {npJeIÎ :1uruaurst
p! |ery sxJa paryu7 ze'zsodagrlla;ar e tallau
,Ia
'89prrlq ruollgtq lqqgs9{ t eídep s?^31I3J T 1lpa{zallaq rr9z9{ pI_o,J
e sg BgzsloÁuualu B €tüFpoJIq :89suatsr nazs9uJa1 {p€ tlIJ€ I { E 9t ltailaul
uersIpl9.J llua s9 ual§6? uV,glrql)pJoJ,.1u9{?Jn 9l3a,ra1 e" gzl;ln|el
êIJ
-JEt 191§9zs .(ulallezs '1?zs" '1l1 € s9 laurJ (,lIeK ze :IlelzaPeJa 1gq,rla,(u
Jaluns e l9êí] FIua woltpoJrrIÉzs 9zo>11ulBol le)p|euersl rcnupodozaiu y
TITNE
,|pÉ9suelsl e 1gsgBeua {unpnl sr tnu 'rlnssgl rsoul !1nrre,rg18€
-9^ 19s9ln}pl3 lrrlnlTod 1euys:zqq rcr891oapl l19ruazslrpg pnddru y
,tgsz,ltzsasd
Ia ellalzsa^ uau 8rprrl.rory§ Bso;g^ s9 gpg eJ9u
-alla esg,(1o;eq uepe{aôu8etu 89sdtd-lnplshi V
8§,uagtuezs IöpInpJBIÎ
Iuollqrq e ryíEclzod qqgsleJ ílzseÎ3 ITIuE :19 {lp9pl9J9 €qnpJBIÎ
u9íepl leu9s?za^Jazslq Jezspuar rel391oer r 'utup;n ?Ilzs?ulp .IJ IuTzsI
ze a89stzstt gtzs o Árysr1 rlug :{Iurlzstau t39sso3e19 ry.m4 {?u9iul€l?q
lauelsl ze |ezzg,l9snlps ..89slrlta" ze4gtzoÁlsguJop€ r{eu rlauarsr őeu
e,{B ot7' altel uala íry ueg9l.ezs 9p s a4q rdan urut11
1au9Mu 91.(u,e^J9r
x)Igf NÁTooN!t/§.9 Z9I
MrzoporÁuIn 1,63
A korai dinasztikus kori szentély rétege alatt a régészekmonumentá-

lis építményekrebukkantak, a feltárások igazolták, hory Nippurban ez
idő tájt jő néhány templom múkodhetettt. Nippur több istenség kul-
tuszhelye lehetett; e tény feltehetőleg a város földrajzi elhelyezkedésével
állhatott összefüggésben. Elképzelhető, hogy ezen a viszonylag sűrűn la-
kott területen Nippur az egymás nyelvét nem beszélő, eltérő életmódot
folytató népek (fOldművesek, pásztorok, gyűltögetők) semleges befo ga-
dó közege lehetett, Isteneik betelepítésévellehetőség nyílott érdekeik
védelmére. Ez talán magyarázatot adhat a Nippurban székelő istenségek
nary számára, indokolja a politikai semlegességétazonvárosban, ahol je-
lentős döntés ek születtek. Enlll az isteni határo zathozatd, le ghíresebb in-
tézménye sített dontőbíráj a volt.
Enlil neve nem csupán egy sémi kifejezéssel hozható összefüggésbe,
hanem a ,,hegy" és az ,,idegen" szavakkal rokon kur szóval is analógiát
mutat. Jellemében egyesíti az időjárásisten minden sajátságát. Az időjá-
úst alalútő istenek kiszámíthatatlan természetükről voltak ismertek;
lakhelytikként előszeretettel választották a hegyvidéket.61 Enlil fő
epithetonjai a kur-gal, azaz a ,,nagy hegy", illetve a lugal-a-ma-ru, azaz a
,,vihar l<tálya". Templomának é-kur, azaz a ,,ahegy háza" neveí adták. A
vízözöntörténet mindegyik veruiőja Enlilnek tulajdonítja a foldet
elárasztí,,,ég megnyílt csatornái" folotti uralmat. A durvaság, a hirtelen
harag és a jóindulatú racionalitás egyaránt összhangban áll a viharisten
személyiségével.Mezop otámiában, ahol a mezőgazdaság termelékenysé-
ge nem feltétlenül a csapadék függvénye volt, az időjárásistenek pozitív,
termékeny aspektusai kevésbévoltak hangsúlyosak, mint tradicionális
szülőföldjükön, a szíriai és palesztin területeken. Enliltől inkább féltek,
mintsem szerették volna, hiszen hatalmát hinelen áradásokban, viharok-
ban, sőt a folyok váratlan mederváltozásaiban manifesztálta.
A későbbi mitológiai elbeszélések szerint Enlil és az emberiség vi-
szonya meglehetősen problematikussá vá|t: az isten hirtelen haragú lévén
dtihét pusztítás f.ormájában vezette |e, Az őzönvízeposzok elbeszélik,
hogy az emberiség zajától felbőszülve hinelen elhatározta, hogy lesöpri
az embereket a fold színérő1.62 Vele ellentétben a bolcs Enki/Ea felismér-
te, hogy az istenek nem boldogulhatnak az emberek nélktil, ezért szem-
befordult Enlil tervével. Az időjárásistenek termékenységgel való ha-
gyományos kapcsolódása szintén módosult a későbbi tradíciókban, Az
elsődleges vízszimbólum - mint láthattuk, az Apszű volt, így Enki a víz
termékeny erőit jelképezte. hz irodalmi források Enki falloszát dicsőítik,
mely életet adő ,Nizet" permetezett, a mocsárvidéken valő paráználkodá-
,llgP9{rltu lu9{PJaI
lI9191 glnsor
-uodzsso ueq9z3{ 8gsdud e aÁu9uuzgtur 8gs.(p:ry B uezsnl 'gtat7zaulaug
ru9leíglnrr1 lloiJnq 8gs.(prg t s9 rlug ze uq|u,(1eu ':1tqtrn EJs€puotu
-rueila sortloscdn1 lauualsl zú es9p3{Iasl^ 9I€^ ueq{arau9u1lzlûozo
ze'esgzolstl ?zql1a89suarsl unddru t 'tsgpe8o;1e {tu9snrlg?q [IuE
-loptl Ia irraual uJ'u 5laulg nelekgp'q'zs t'lauzsa rsr,rq s.lalu §"';"iÍ]
ze" llo 'ttg[ 9 u€uuoqt uaul'49Íl9znu{ Iellel9r)gla IsoJ9^ r/u rnueltr
!zsa1 asactq nuBW vella|yz|yô v eÁug1 s3ulueêu tpsnrun5 l3og
'1unreqsen1o |grJe ,§eg.aqssezyq nuúW V" ,n,lguualÍl Zv |9J9q9| € eI Izs
-a^ rB^9snlrls uepr8e-le; 't.,unp 3 lzntuno :1gÍre8locuoqlgÁuozst,t lotzsgd
t 'rzntunq s9 €uuúul I9pI9d gqeselel9ltuozs8al ieuug ,al8u; ,(ug1 rso.rg,r
e s? |yil I]9pI^ ? 1Io^ eQrugt lle^pa{ ua8r tuoppoll Jeluns V ,Il}gu zsa,r
,,Áuyl" úlaq.(3a ;eítzse1gltg@vllo1.(sII9uoIJIpBJ}" {Is9Lü 39surpep.rnrln1
€ IlIuE uaq9lau9u9l ,.pns s9 IlIuE" Tprgs3lp lg)uualsl ze lelos s.ra,r r s '191
-s?pzr]nqzs ? IIITuí nuau3aur tígrclr nuIN ,tryp8a: 19I rsoJg^ 1|9z||wo
e rupe3o; ila{ Ie 'ruual rt>p 89suarsr rrnddru [IuE ueqL{uueuv ,uúg9soJ
-9^ s3lg{Ja ze sg 39sze3t ze'sgprn r 'urgrnddr11 tuaurq 1u?ugl uBgsBJ€sJ
-oul ,ups ? lueu uequoze r9lrr1l8e nüIeJ3zs DorIIl V ,e\el?r.l tglcuatod
s9 lgrllroJe sn{II"J e'lqtx8tpercd BpBtp{ zat7gÁlq;lazs plua ze ar;lu?lJ1l
9zoÁl1s8ueq rs9sa eqJal{al e'9p9zstgí uoued9.(1o; ,,[IuIN s9 IIIua''
99,r9;rllp{ ? §9le{gugrzso zv rualrsa,(8a l[ue{
-rs {auq€ '{IugsJIp l9íguuelsl s9)I ze s9 ruoqt8 e 't9tÁue ilIuIN lggezslg
u€gl€Jos gslorn zsnuruil1 V ,luuezs sg8o;1a; rcylgtodozatu sII9uoI3Ip€Jl
e au,4azg,{B ej9llnl e 8yssezgq V ,sr eJ!,^n{se z€ InJa{ Jos IJYlZe'zoq w>1
-o19pugír tgzBaÁuau:lIQ lguuoJ sol?lúÎq s9l91,(u91 r píeu '{lp9plap;a
I9IaJ l3lnzs ouu3lsl |erc\ e Jo{{ns9zo{I9IT TIIP3lIesn u€qqerl9JnTn)l
F)plos uaglasa zE uaqqe [IuT tu9 '1lzolpPo; p4r1o,(uozsr,r 1nry1 uo3
-9ssezqq e u?turlzs areu9u9l q9*PnS s9 IIIug" 'zsorytu gluosBtl ,{BE ,efi91
-p zot{ ta89sualst uloJ9q IIIuIN ÁBl'pttgÁuozssr psaí,3a Jozs[uoJ€I{ uolsI
z€ :rlr1ua llelo{ ITIuIN ,IgqsoJ9^ € lrlug 1lz9,Inqzs s '1a,{3n ze>lgíwruBatll
(ueqg,z9q rla/8n Éoísnlrrrualqo-1d e) uaq9írrer1 Jn{E ..{aualsl u9)^" V
,9J J9^ s?larunq uvquozv
u9Iü? tnrllN uopríeq e uía'aq-raqal .,.zoq{gs3
e a8uasz |!1" Áu91 € luuazsltü 'ar9ualla {?^úzs 91IIl zt ual?pl^J9s3otu
€ - s9 IIIua" - uaqrau?u9l {Í3a zy ,1íInlr'qzo{I9ltl uaqs9l9zs
$*IIIuIN
-aqlá gq91 IailFiI l;,e1,,9ryÁwuJlsr Telulglodozaurued 1gquerslsgryígpr
Dltzs? zV ,se{ap;? uasgnaqaPau uegsnxaluo{ € uagge eda-lazs pTug
,r,ralalu9tuerl9{ sn{IloJe Jeluns
e eílat7tg.(1aru 'asgrpalaí8au sn{Tlogtulzs 89sÁual9tu.lar s9 E9ssa^pau ? ?s
y3laf NÁTooNal|§.c v9I
MEzopotÁtrlIn 165
NINURTA
Nippur másik jelentős, hasonlóképpen ellentmondásos istenalakja
Ninurta. Szentélye, az Esumesa aváros egyik legnagyobb temploma volt.
Enlil elsőszülöttjeként tisztelték, az ,,Enlil és Ninlil" mítosz szerint az is-
tenpáros első gyermekeként a holdisten, Nanna látott napvilágot. Ni-
nurta egy személyben földművelő és esőistenként funkcionált, szerepe
eW mezopotámiai istenhez képest túlságosan is antagonisztikusnak
mondható. Az árpatermesztéssel kapcsolatos feladatokat,,Ninurta pa-
rancsolatai" tartalmazták Egy sumer himnusz,,Enlil szántóvetőjének"
nevezi az istent, akinek ,,életadó ondója" megtölti a csatornákaq s neki
köszönhető en az árpa bőven terem." Más szövegekben azonban a vihar-
istenre jellemző sajátságokat emelik ki.
Az óbabiloni korban keletkezett,,Ninurta visszatérését"7o a'későbbi
korokban sokszor másolták. A hosszú költemény Ninurta öndicsőítő
himnusszerű elbeszélése; a veszélyes észal<t hegyvidéken, a mezopotá-
miai síkságtól keletre eső kurból, a csatából való visszatérésétbeszéli el.
Ninun a gy ő ze delmeske dik kur lakói f ölo tt, hadizsákmánnyal bő s é ge s en
megrakott harci szekerével Nippur felé veszi azirányt. Teljes harci dísz-
ben hadvezérei kíséretébenéppen belépni készül atyja templomába,
Ekurba: ,,Ninurta, a |ázadő foldek viharfellege, úgy suhant, mint az ára-
dat, leromboka a lázadő fold erődítményeit". Harci kedve szinte megré-
miszti a nippuri isteneket. Még ,,az otthonában tartőzkodő Enlil is ösz-
szeretten". Az istenek ktildotte arról énesítiNinurtát, hogy mivel sike-
rult győzedelmeskednie az ellen felett, ,,Enlil nem ktild melléd más is-
tent". Miután végighallgatja az üzenetet, Ninurta
leengedte ostorát, letámasztotta buzogányát, harceszközét, s belépett

Enlil szentélyébe. Foglyait vadbikák vonszolták a templomba (...) és le-
terítette a leígázott városból hozott hadizsakmányt.
Az istenek igencsak meglepettek, ktilonosképpen Ninurta anyja, Ninlil

és ,,a nagy hegy Enlil is meghajtja fejét". Ninurta aztán önmagasztalásba
kezd. Megszámlá|hatatlan trófeáit idézi, félelmetes fegFvereiről, ellenáll-
hatatlan és rémisztő erejérő| énekel, s végül megállapítja, hogy ő ,,alegrá-
termettebb az istenek között". Amikor e|hagyja a templomot, arra kérik,
hogy ,,békéljenmeg szeretett városával" és térjen vissza szentélyébe,
Esumesába, hogy ,,elmondhasd hitvesednek, Ninnibrunak, mit rejt a szí-
,€s9p? §ol1
1a889ssa,rlzs ÁBa
'}[IuIN rlelzal9luJe Díufl aq9J3s3,19g939s3o ! lr-q1ryeqezs a.r9s9t.ro.,(uo1
IIIuIN 'tí.Áue sryeso 89suatst zy lgígzuyl s9 lualsl ,*! zE círIzsn aqqa
,t.lgíínqgl€unulN tígsal ugtze,(1etur
'sg iglpg8 nlug '1gqy(duzst r,rzsdy
ze lu]a]et rs§lu{ars9lJ9 .(3a ryuE u9ze 'sI a.r9í9.r9s;1 r{ug p€tugl9s 'pza>1
rupolso{?zs oD íJequoze punurN ,ls?J9i r eírlsanla HuE tlr9 Cw)|g|q9l e
asseqzaJezsezssl^,Goq'u989sr;Eas ppro; zeqryua sunulN,{€luet{nz €q
-r,rzsdy ze 1oze s 'l€1glgglsJos ? allelzseÎ3 Jgp€tu ,zuy zE őoq 'tzsaaa-r
-ZsE ,l9s?lalung 91l9ul ya.(ula uBquoze ug9tgtcueaoJlY ,ezeq J9i ualleP
_a391a a.rtaseuepuítu eunulN '1nírarust urau souíts tgzse1?^ plug .{Pe{
1asrn Fu€puopolu 'uagzglatalg1 tu9 'ua{.l91 ls9pl9 lglryüfl ,$og 'rllr"tn
€qnplJí €unulN.{8oq .rT9zseqla 1au9u9r 9I3sI^ raüJJ ,r(let-4u !q-ü€I
-eru pn ale3n1) ,.9|11srtuwas3ay1 a89sp-lolup,í9 {€u9J€tII^ 'íI9rlx" V
,ltenu e89sse€q rloq}r €unulN'rs9u ttat/,ulsJry
IIIua 1í.p9zaI9 gq9ô1
89srllzsa; y ,(tí;rzssoq IüppoJI 89sdrd pq zeqryuí ze grra7zgseÁBew |ez
-za 'atlau9s llalepJ9 zsnlpl-r{uí zt 3e19l1119 Bzsnrlnl Fua) BJ9unuIN
tlopgzoÁuguro,,'rqqqgr'or'9srllzs'JP'9.,s?ü,§i$rá.'?lTu,lrorouo
-u9zs úunuTN 'er; s9 1l1ug 8rpurru 3J3{Is rcuoler11o,(p:q r §oq 'ehyÁu
-ozlq zsolJlu € lulJezs esgl;de1lg8aul.radoo3 ,[nuo^ 91a; .rnddlp 8a.laspeq
naza4lalÁ3eJleJ € Jo{Iru? 'tgíg:o>leas tuopl€q gpo{pJn zB s9 {9{€IsoJ9^
e í]e\el?z]? 1o! tauala{ y ,u€l 9[e} soJ9^ E ueq9rouu.9tü I€pBIp ? ?unulN
Jo{nü€'19-t9polprn satulapazgő gliualaí sgssolÁlgzsan sr1glcuatod e
rse; lad9r1 lqlel9 8ar'ozs V ,ppJ€tu uelleu9s onb snltls t s9 Álr.rsua.(8a zy
aqgÁlgwazs rgíts puo.rla u?IEpIo z? Ia^9sa^lrq píeur 'rlanlauarsl tprl8aq
-l8a '91-19sctp 19 zE lgÁugur49sz títttnua9 EunuIN :{Iu9u91 luas niltüas
uaq93a.(u91 ulv ,19s9le]9u9u9 ualar,(1aq soJJBI{
|Blr.;q e {9í{aar,{1aq .{8oq
(1?ur9 (rlruzols39u€ l
9wt1:9! ualra,(8a zE 11lu9l s93pz,1l1t s rr919.; oía.ra
opeJqIrt gly ze {auelsl zy ,erquI9zs ?uIIelBIl tídt rualaí rs9ra8elue1 ar
-?1 s' rygíke ryípepq8aul reE9s sad9>1 89suatsl r$|. n ttgrlozsolru ú u€q9l
-€rp lurw ,uaq9íIal eBgsgQt u?IlgIJo{ ',,z|ûozgu lze?l:eíde ze lullss',,9>1
-cIJ 9pêleg" uvÁ1ollul{En sl 9 ,{Bot7'eíry,(uozlqog BunuIN uúqzsolrtu T
rí'fi y,eí.resgsazsÁBeu,^nnT;:;,{fi":il:,;',*i;§illi]"li]
:{ru
,,,zoq,Áylrry
-zo8uuq uadd9l1a 1olosoryz y r íl9zs uase^pe1 .(8oq s .parr
x3IaT NÁTocNa/§.9 99I
MrzopotÁula L67
INANNA
Inanna nippuri szentélye a f.e|tárások alapján legalább olyan régt épít-
mény, mint Ninurta ekuri temploma. A III. évezred második felének mí-
toszai Enlil és Ninurta nevét visszhangozták, mellettük Inanna szentélye
lényegesen kevesebb királyi hódolatban részesiilt. A helyzet az uri III.
dinasztiabeli uralkodó, Sulgi uralma idején váJtozott: a l<trály elrendelte
az istennő templomának teljes renoválását és kibővítését, Más jelentős is-
tenekhez hasonlóan Inanna is Urukban székelt, és más városokban is
rendelkezet t,,saját tulajdonú" templommal.
AzUr III korszaktól kezdődően az Innanát szolgálő papság látsző-
lag az istennő egyedi, Nipurral asszociálható manifesztumát igyekezett
meghatározni. Az óbabiloni korszakban keletkezett sumer himnusz,
mely talán egy korábbi, az istennő Nippur városba való koltozését meg-
éneklő költemény űj átirata, determinálja Inanna befolyásának mértékét.
Inanna az esti és reggeli csillag, a nyájak őrzője, aki kinn a karámban
egyútt iszik az állatokkal a válytrból. A szenvedők gyermekeit ölébe ülte-
ti, részt v.esz az újévihalotti áldozásokban, An és Enki o|dalán az
ítéletkinyilatkoztatások közreműködő j e.
Női mivoltát meglehetősen összetett alakban ábrázolják; hontalan
asszonyként az utcákon barangol, hogy társaságalegyen, idegenekkel ba-
rátkozik; kurtizánként tavernákba jár, hogy,,felcsípjen" valakit; Dumuzi
isten nejeként az éjszakát az istenség karjaiban tölt1.72 Enlillel való viszo-
nya semleges lévén,alakja mellőzte a részletes mitológiai kidolgozottsá-
got. Egy himnusz73 szerint ktilonleges nevet kapott Enliltől: ,,aki az eget,
mint egy sipkát a fejemre helyezte, a földet, mint egy szandált alábamra
hiszta",
Nippurban Enlil Ekurján kivtil tobb forgalmas szentély is működött,
minden templom más istenek számára is tanogatott egy szakrá,lis helyi-
séget. Máskülonben Nippur ,,az isteni utazások" fő végállomása is volt.
Az Ur III korszak idején bevett gyakorlat szerint az istenszobrokat -
más templomokba tett látogatás formájában - időnként megutaztatták.
Egy sumer koltemény elbeszéü, hory a Nanna-Suen holdisten miként
utazottNippurba Enliltől íldest kérru.7a
Nippur templomépítésitradíciója, s semleges politikája biztosította a
város egyéni státusát. Sulgi reformjai hatással voltak a legtöbb szentély
életére:központi iránytás alatt á|Iő termelőközpontokká a|akítottákát a
templomokat; a legutóbbi vizsgálatok szerint Inanna nippuri szentélye
azonbanviszonylagos függetlenséget és szuverenitás t élvezett.7
5
-I?{I3 ltuoldurel V ,uazs 1allaqal eJJos r,llu13u?rloqo{p íuosJúp.rí}zs
-?l{pqzlr, elzstl 'BupzeB utqunuerl,r-g 'r:Íe1o 'vsgdsg u€qJos9)sle :19rdr1
ueqrazs9tuJer la{nJ9g ,lolr,zgIaq Is9zoluo ze 1qnouut uBqJE1 9í s9 rar1
-au31 e 1gtzopuoB'uo1g|zaur t 1rtzo81op {981ozsqrl íios€lunluJ9g ,l9s
-9ltll99P ia{9uJar se^!uIz9{ s9 {asarr9,Zs e'nsgsgg e 19qal8nla; {otuol
-duat y ,rs9req198aur irorífu 1aurcJzezezs {eJaqua 8rsrpze3uoldurar
y ,1y[lorrZl {aia1al ÁBlgt úprq E tze lIIí.lJJ 'tlozetlusgzs (1grquaqarq
rcui t) 19qut3eq-svzn6 Áugano|vw||9 9ze1]? tglourolduar e ucq{?zs
-Jo{ III ]n zV ,eJ>Ienozeulrl]P zv {?119J l€lgl?^üuar lqq9ôl {P[IJI€P
-BJn 9)s3 qq?[o^9r e '>1atzalleplieJ lq{oloulqpl9.J IS9IJ9 {ouolduar y
,eq
1191191 1sn191s Qq9r ar:azs,,(8a s 'rotepela1 Ia uor9l uagla.{19ruezs e ep
-tÁugq sgrualaí FzÁ|quozs y ,8au allaleô{ r9r9paleí,(1aurazs gpnrs9J,
ios pu€Ilqozs s9 nlazÁlyazs grugzs§eu 8rpunu -
IgJ]eíI9luazs s9)1
-elier 9qs9êl r{aet gqJsPI Jql{e gzs ua,(3a1 - as9lalP9]9rru :1otuoldue1 V
1aze^Jezstuoldwa1 y
,s9PguoJ
-ezsso Is9II€^ s9 rclrrqod gzusallaí eru(uur e.r.rnddrp 8 ,olaqlall9ltuezs ue
-gurllpl ryngppd íuyqqN, nozopeJ1! u9sgzsazs&aur 1tugs93o; ugd ?9sded
-Ilr1ug ze s9 .rnddllq IJJts-q€{-JEs '"ípgrn ,19utl€1ct{ errorip-lgpzs8aul
8pad .(p;ry pry{€ ze '>1gno{o!p lsqpezqí V ,{Brrouu9^llÁu {Eugpo{
-p:n urrrr8el Ins9p?9J lrrle 'r:uropreq ariarfas r9sTI9ÎJ §a Áryx>1 u eBgs
-ded tunurg 'tlnsagurazs yrysqpezqílorutfl9 II9p ? uJzs-tu€J?N Jolilüy
8liu9ln 3[9IúI{ 1€s3 'ze?l - il19:p1 glot8gstuazs e etzo1119 'ttopo>1zgryÁB
ueqsq]r ?qsded 11eu9s y
,r,r>loÁu9ruop3 1u9zs {3uIITug ze vnenílí1eugu
-uBuI Bggtl-eq9q ugdnsc 1ouroldtuer-Jn{a ze €lIogtIIoJ ua8luau qz5
-Lu?JEN ppple zv ÁEot7 'lnJepq ..Igqpllg ape8y" ,llopg19Jluacuo1 a.rll9t
-uazs .(3a |emsq]7zrr| uolduar l99pr t ?gs,(Beu íp:H B JolItuB 'Jo}pI?
uasouoln{ 'pssgtul8a 11el119z||2ur utsolzrq 3^19Îa 1otuoldruar saÁBa ze
azsJad ,eÁugtll sgtlÁug4139yl r se eínqzs őeu 1otuolduat t erlos9.{1o;aq
uag{9u9lü sgrualaí t9w|nJrc relnqod sg tBgsepze$'slgrcozs :nddrg
9l,uBqsoJ9^
e qly Ál9wazs l9{uozsng l8aturu II^FI ul€tuolduar ruqruulN s9 runulN
'IlI"lN s9 IIIua rr€F uoIEJn nssr>l e'uaq9íapl es9zelralex ,la{azseJsoJ3^
,.llolFoq(' 1a4lall9ruazs t eí1o.rosla1 elqgt?e,(Ee lInJe{§|Ia |9Qlu9parrro1
-vilal llozore;qa; .(3g ,trolse8etu tuoldurar Áugtl9u 9í ueqgsorya,.lnddlg
xoIÎnAIH)uV s9 xyToxsI'xoWoTdWEI
X)I:IT NÁ,tocNa/§.c 89I
MrzopotÁuIR 1,69
mazottak között énekesek, táncosok, Ordagűzők, jósok és ,,kultuszspe-

79
cialisták" is előfordultak.
Igen nehéz a ktilonféle funkciókat és státusokat megktilonböztetni a
hivatalnoki címek alapján. Jelentésbeli eltérésekléteztek az egyes kultu-
szok között, s a titulusok konzervatív nómenklatúrájáből nem tudjuk le-
szűrni a történelem során bekövetkezett változásokat. Jelentős átfedés
volt a kultikus és világi szerepek között is. Nippurban a vallási címek a
nippuri politikai államszervezet alárendeltjei voltak. Az Ur III korszak-
ban a várost egy heterogén közösség, a nippuri lakosok kollektívája irá-
nftotta, kozttik a város kormányzőja (enszi), valamint az Enlil- és a
Ninurta-templomok legfőbb tiszwiselői.
A templomi birtokokat státus szerint - a haszonélvezetben művelt
templomi birtokokat később bérbe adhatták, esetleg élelmiszeradagok
szerint oszthatták fel, melyek időnként további adagokra voltak osztha-
tóak, időnként éppen a napi szükségleteket elégítettékki. Bizonyos hiva-
talok orokolhetőek voltak, másokat a l<trály vagy templomhatóság ado-
mányozott a kijelolt személynek, illetve aIL évezred kezdeti periódusá-
től adoptálás útján is lehetett címet szerezni. Természetesen nem gyer-
mek adoptálásáről van itt sző: egy rokonság nélktili felnőttet fogadtak a
családba anyagi támogatásért cserébe, Az örökbe fogadott személynek
elidegeníthetetlen foldbirtokokat vagy templomi hivatalokat adomá-
nyoztak. Bizonyos Mannum-mesuJissur Levéltára jől példázza eme szo-
kást.80 Tipikus nouveau ricbe izletember lévénbef,érkőzatt egy elszegé-
nyedett, magas státusú foldbinokos családba, majd pozícióját kihasznál-
va a templomi hierarchiában tekintélyes posztokhoz kötött nagy kiterje-
désű földeket és ingatlanokat szerzeít.
h nagyszámú vallási intézményekkoztLl csupán egy kisebb templom
levé|tára maradt az utőkona. A lelet Iszin-Larsza és a korai óbabiloni
korszakra (pontosabban az Iszini Upit-Enlil első uralkodási évétőla
larszai Rim-Szín 28-ik uralkodási évéigterjedő időszakra - kb. 1934-
1794) datálható.81 A dokumentum rendkívül jelentős: a konywelés kez-
detleges formájaként |istázza a bevételi és a kiadási - adományok, élelmi-
szerek - tételeket, Az egyik oldalon a sá-du jelolést és istenek, szenté-
lyek és kultikus tárgyak Listáját találjuk, melyek megkaphatták a sá-du
(az al<kád sattuku) címet, a hátoldalon a kiadás felirat alatt bizonyos, név-
vel és foglalkozással jelolt személyeknek kiosztott élelmiszer-mennyi-
s é geke t kovethe tünk nyo m on. Az ir at bizo nyítja, ho gy a gy ako rlatban az
isteneknek élelmet és más tárgyakat ajándékoztak, amiket aztán e|őte

meghatározott adagok szerint szétosztottak a templomi személyzet tag-
-gsJd9l s9 lal9q-{uo{ 'rerl9qozsgpJnJ le{e89súlaq rg,rud E s?,rrzguzsaq
s9z9{ ú Ie {9lielrugln] I3^9s9t?11l3qzo1 J?^pn 9sl3g 999l ,Ge,r,(3a urq
-yezqq9ry1i qqo.{8eu V ,Ie {elpe{zaÁpt7 u9pplo t9>1,{Bu rrg3gu eqozs
-9pe3o1 e 1a39sr,{1aq ue?eul e'>1eva Álg8ezs 1a39sú1 eqlql1eJ s9 {pqozs
ra.(1au 't.r.rt,rpn e;o19{ e lleleze^ wsqbq uolta,(8g ,FÎ€splozs ls9r;d9
,{e1I9 uIeq1ez9q
9r89.r rralarl-d?zgl rcw e >1tzaÁ8a?atsl ezfuldelv 1ez9q V
s€rulcltq arraild9 zs94d9 lolesr,rlzsrl qqasgpl z? |oqe'rpuolo1un; ru9r1
-r3zJo{ tsgrr-8zv81zg{ utqJosgsla paí3aulou4 ze u€qJo{ III Jn zV
,r'tryngnowr{8el1
-1a uasaílar ueq-ozll soJg^ t sI Jo{ruI? 'atzala[ elgJlzsala1.ípez9zs,IiIAx
r rgíp.ro4rlegry,z >1auÁlaul 'IaJ IeIg lo{?zs9pl 9paí.lar 8l9rapza1 ]€zsJo{
ruopqtqg zelgt9?9tJo{ III Jnze unil€^Jalurr)pl ze luotuo.(u r|l}íraqrarr
- pl
Gt n-e761) rysnp ouad sa,r9 z9zsl?1 lezo{ 1au?}3l9 {ezs9JsoJ9^ s9III
r1o19lle 1ass9zlaí gJs9 VJ ueg{ouJnluetun{op uazs939l V ,gle {ellnJ
-a1 19q9pa.Gau DIou4 rnddrg 1u9{9J w1p11l llozol?JrleJ gftq|qlap E]qJ?
ruorq?q9 zV ,llotIlJJ9zs >1eugíEzssrul saílar89sglrualaí 1rőa so:9.1.rnddl5i
3s9lr{QJ9r9 .a.la.(u ;aurns l19zseq tueu J9tü u€gl?zsJo{ III Jn zV
,{eleJet'usl rcIwguoJlzse'1a8arrozs Tso^Jo'>1er(u9ulat
-[9Á3wp9{'>1as9lopua,ro{ -:1e8a,rozs ,.so.Áu?ulopnt" tuopqtg rle^ u3qluel
-eu1 íEluJ1lodozaru € {€sJJpIt '>1rzetllyzs l9q9soJ9^ -rnddr51 azs9l eleí
1as9zőaíTa; ..[üIBpoJDl€zs" se >1ataz,íBaís19lixel ':1as9l9zsaqle Jatuns V
,{unl9l?l1a8e,rozs rrurpoJl gg17 §awuJ
{nlz91 :ryrpg;; ua,l1a.(u Jalüns
rlas9zl8aí1o1 V ,9p.t
l9q9íapl peJze^? Tpru]J?tI 3 {1}39sqq9t '1azs939l
€ {Blu€TInq eJ9|q? ooo o[ 1az91 8ppg T9íI9uI{ lg@pevsrcB zs9ía ?eÁue
-lelel sos9JJ ze>191qgűu,§B unddru e ,{Eoq 'grdaPatu uIeíI7J?za uaddE
,B9sllzs 1Io^ ..aJJagLü e:11ezs" s?
EEou4'a.lg1asuJzsrr 9pnl
-sg:y Áuyl9u 9Í zall9sgtysaítar 1orq981ozs a,19:9B9s.{ua19,rar lp:n1 e 8aru
1euozze{9ltue ueq9ruJoJ a.(8oq'1arlapua.r n>las9z,{BaíI3J ILultpoJI ]9po{
-|EJn ze |ns9peqJ'{91u9^pl 19s9pn1 >198tszg:al'1ozsnuurlq'1alau9 snlrt
,arlelaô{
1n{ € {os9uttlazs 1zgqÁBa zV r9raJeusl {aőn r8oí r lBt,r. rlor
-tls9í r 'ra89srl4zs9rlleJ l€unl?zs 91ala;8aul ..Fl€zoqselu9p" y ,snrg.lcddr
ryourl€^rq nazd91 1o{'w:uLgzstg1,{Beu ? 1Io^ I319rIaJ ualraraqpa8uele zeq
-as9lelpQ{tltu ]etul?peJn stuJprtl{ 9terzolp18o; lra]za 119zo3lop v .19í
-fiqzoq eJuJzsIeJ st rgBt,(ue u9!|?^q{ell9ruazs s€ru {os€l?sg ruaqg,roí y
{o{ouJ, unddrN
,1e{es9le^Lu9zs
sotuod e atza81t l€rc^rq l1aru '1nípnl tuau souírs ug 7zla( r939ss9lala1
tezeuezs rruodzor1 ílaurep.t esgrxalduo1 atue {os9lrul9zs y ,rr9zo1 rcí
yJIsT NÁTooNa/§.9 0lI
MrzopotÁuIa 171,
házakat építettek. A nagyobb házak kisebbekre való felosztása azíszin és

I-arcza kozti rivalizálás nehéz évei alatt történt. Miután az íszin uralko-
dók megszereztékNippur fennhatóságát,kétszáz évnyi béke és jólét kö-
szöntött a birodalomra. A TA és TB lakónegyedeket átépítették,a TB
negyedben továbbra is hivatalnokok laktak, a TA városrész a lakosság
fennmaradó részének lakóhelye maradt. Az épületek kialakításában be-
következett változások a népesség-és a vagyoaryarapodás szám|ájára ír-
hatók.
A jólét íokoződásával az írásbellség is nagyobb hangsúll"t kapott. Az
épületeket úgy alakították ki, hogy írnokképzéstealkalmasak legyenek -
padokat, ayag- és víztartő edCnykeket helyeztek el a belső udvarokban.
Számtalan agyagtábla - gyakorlótábla, szőjegyzék és irodalmi szövegki-
vonat - ilyen udvarokból kerult e|ő, Az iskolák, az űn. é-dub-bák (,,táb-
lák háza") Szamsiulúnának, Hammurapi utódjának hatalomra kerüléséig
virágkorukat élték;azűjl<lrá|y trónra lépésévelazonbana lakosságot mé-
lyen érintő, természeti problémák okozta gazdaságiválság köszöntött a
vidékre. Az írnokság, mint a társadalom nem termel ő rétege elsőként
menekült el a városbó1.83
Az óbabiloni korban kitűnően dokumentált írnokképző központo-
kat azonban más városokból is ismerünk.8a A II. évezred korai periódu-
sának feltételei az írnokképzésszé|esebb skáláját tették lehetővé. Az ok-
tatási módszerek, a tanterv gyakorlatilag minden városban azonos volt; a
felhasznált,,szakirodalm at" év századokon át másolták az írnoktanoncok.
A latin nyelv kozépkori státusához hasonlóan az őkoriMezopotá-
miában a sumer nyelv volt az írásbeliségfundamentuma. A sumer nyelv a
művelt, kulturált kommunikáció eszköze lett. ,,Miféle írnok az, aki nem
tud sumerul?" - szől a korabeli szállóige.85 A III. évezred végénekköze-
ledtével az írnokképzéskétnyelvű tanintézménylett. Az,,Edubba szöve-
gek" sokszor humorosan illusztrálják a nyelvismeret jelentőségét: az
egyik írnoktanuló ekként l<ritizálja társa képességeit:,,Süket bolond,
amikor az írásművészetrekerül a sor, csendes idióta, amikor a sumer
nyelvre kerül a sor".86
Az írnokképzéstöbb f.ázisban történt. Kezdetben a tanulónak el kel-
lett sajátítani a betűformázás alapszabályait, a tábla és az írővessző meg-
f,ele|ő kézben tartását.87 Aztána szőtagábécé88, a jeleket és kiejtésüket
csoportosító ,,ábécérendszer" következett. ,,Ha valaki nem tudja kiejteni
az a-ahangot, hogyan fog majd folyékonyan beszélni?" A tanulás követ-
kező lépcsőfoka az először az istenlistákat tarta)maző szójegyzékek
megismerése volt: ,,leírtam Innana neveitől kezdve a sztyeppén élő á|la-
-Ba-{rc-nslN'ryÁuga1 nlnpqug-e83r-rT'rnsqr-p8nlur5 8our pzop.r91
uo ,upln puatululN 9§a pJI?g pal91 p píeu'u9orn n{snN ? s9 BpIzEIIII
p 'uaJal
Áo 'uor9;g8ns í3a 'ugctn ÁBa lg lpeyq 'undey ,{8tu e oq ídn
:tídr:l rzsr1
-e^ E lza J9r98araq s9>1tsgryze3rcqr9 Jol{op B Jo{il.uv ,típr8o; 1ar-ros 9í
(IaIIaI? g(,'v(tyl
In89pua,r - Eatu r9 tsse8org1 '.r9í ueg.lnddl51 qqalazgl8a1
so^Jo zB eq .§oq 'rr9l8au 8araq t aq9Ja$ lrsuarlgd unddru llepaûezs
,soa:o
rs9dr.rtqtÁrn>lÁ2a ry,{B9ÁE8au.lorlop 9í y 9I?^ IgqulzsI 'I9qso.1er,
sejlq [9JIBS9rrJt194,{39§ e aÍgldasazsgJ 1eu9u9r Y
,nr{9J93eu st s9zlBaí
1aJ l€qqnpa {Is9uJ Áa
r9,rau4q {€u?turulua3 Isgl?rio ,(8tu -rnddrp
unddru e e{ryd sJulu,
se',.{eu9gorroE
:eul cuou?l1our; /3a lu?{nü tuv sI Jolgrn ze l?âu >1au9í9t
,6TJeusI ,lrop
-aza^ ezs?l Á3a 1a.(u9uz9rur rsgrirr1o gpg{rltü urqgnugrodozary V
-9JJ u?q9qqrrplze zsnuwlq {p:}l,(1au9u s9losn89plp qo{sl z€ ',.1os
-9ro{p ItilI?poJ:" zv ÁBot7 'glraqarlag ,rrodq r,!4s8ueg sglrualaí uúq{?zs
,lleleJalusl
-Jo{ mollqegg zB uasgugp{ alaJeulst 1a8a,tozs l.u[EpoJ! zV
€ll€qp€ sI qq9ôr ueq9{oulq {euilu€ 'as9z;azs8au turc Jals3tu sgpl zB llel
,r9rauatu
3q]e^9 lzssot{ {?uut 'uo8rglos u9ln s9pn1 qqoőru8a1 ? r{V
{ns9zd9{ 8aul lgu€qr3;se|9^ uagrlala;8atu {€ü{ns9zo{ppo; rrorzsq9r,
s 'utqőrgrun uepufiu rrapalsalaí tues glnutl ualra.(8a 8aplu;zs9pn
€6'*u3glzselB8szl^,,V.."
llazalau§n ze gqllvl € 1s?pJ9] e Io.J Izsar - .,4tta39srlQ{ {apl_o.J ? Tualue{
-{9sJ s9 'ruetzsotgzs lelr,re! € 'ruúlzso larles9rezlJ 1a1 ue.(8oq 'a-popnr
'rs9le.t(uo1 v 'ts9t,lzs9>18elJ9tll ? ltrlgrrqrrpőa ze e're{9u9 1ordlce; t
'lsgzlozs € a-PeJaIüsI" ,llo,t soluoJ In^r{PueJ es?zrczs {atejJlusr IE)II1EuI
-atttu sodqt zV ,rIÉl?JTIeJ {gllzs?ulp r39.r e rlgrlos9trr leuJlüop8zr.q §vu
:ru3rJzs9l rolalTaJ?I9rzs n3{ ur,{8oq'1grpuer8au sT rzE 1o{ou4 zY z6,|.u
-ue[ liella{ 1rusote-rgí sI u?gs9srÎo so3uuq € s9 u?gs9l9rlry € leu19lnucr
e .19r1o:o1e,(3 lulJazs {9InuJJoJ ttozo lgtral8aru ueQglu9llqrg rs9JJI?êI
V uas3razs9uual 'tpd9 e;9$urygzs eP91o1ze4 r8oí s9 s9z
,r,ua,rla,(u 19{
-arir(u9a.lor e ftsxlx,! puv ze'8a,rozs ,ls9za{lala1 unddru 8apru;zsgp,r .€g
,lroPgr?ÚIo
1 ug{dery 1o,(u9.rrqrzs s9zd9>1 r,r.la.Áu sou9[Ell9 llePze{ V
,1ars9^
ra{elepazs 9zs pJ?pu€rs - {gloqJeIüsrla; ua.,(uug:1
19qnfirp 9I9 alz?1 'paprla,ra>1
ru9lq9l8a {a{au - vJ9|qgryvolrl8
sotü9zs o;]{.9lzg|JJ|euer sI l9s9lJPJoJ IuoIIq8q s9Pzelaq Jatüns E la^l1
'..19rrtqrÚB.roJ" 1u9{{u9l9zs sogzseq ralal9zl8aí9zs napazs egrlouod
-osc '11o.q ua,rlalu Jaluns 8aprapa.la ze ta11ezg,pq?\zs 19!p 93znq Á2a
1a:lrz8ueq - 1osgzorlpPoJ-sa^puz?1 (.IpJrqIn{ r s9) r9.,rau 1or
6,3*1!áÁau
xDlaf NÁlooNlll§.c ZlI
MpzopotÁtrne 173
takla menyét, a Henun-Enlil kert kertészasszonyát, aki a Tillazida utcán

a foldon ülve árulja ponékáját,6 majd megmutatja azutat.
A doktor koveti az utasításokat, meg is talá|ja az asszonyt, ám amikor

babiloni nyelven megkérdezi tőle, merre kell továbbmennie, a válasz su-
mer nyelven érkezik. A férfi azthiszi,hogy az asszony átkoződik, ezért
az asszonynak le kell fordíani mindent babiloni nyelvre. A rövid törté-
net konklúziója: ,,Micsoda bolond! A tanulóknak össze kellene gyűlniük
és gyakorlótáblájukkal ki kellene ebrudalják a Nagy Kapun tű|ra".96
Nippurban - ha hihetünk az elbeszélésnek - mé8 rőídrlgi*s is beszéli
^
a sumer nyelvet.
A nippuri lakosok ravaszsága és bölcsessége a következő történet
mondanivalőja, amely a kevés számú mezopotámiai népmese egyike.
A mese ,,A nippuri szegény ember"97 címet viseli, főhőse a szerencsétlen
Gimil-Ninurta, aki,,városában, Nippurban nyomorog". Esténkéntéhe-
sen tér ágyába, nincs egy váltásra valő ruhája sem. Eppen annyi pénze
van, hogy vegyen a piacon egy kecskét, s azon töpreng, mihez kezdjen az
állattal. Ha hazavinné, családja biztosan felbőszülne, s még sör sem len-
ne, ami illene az 'uéhez. Abban a reményben, hátha kap néhány finom
falatot és rendes innivalót, elviszi hát az elaljáró házához. Bemutatkozik
a kapuőrnek. Beeresztik az elaljárőhoz, ahol előadja, miérthozta az íl|a-
tot. A városi előkelőség azonban nem úgy válaszol, ahogy a szerencsét-
len ember remélte. Mielőtt kidobják apalotáből, csak,,csontokat, porco-
gót és harmadosztályú sört" adnak Gimil-Ninurtának. Gimil-Ninurta
odakiáltja a kapuőrnek, hogy a csúfságot háromszorosan fogja megfi-
zetni.
Bosszúja kivitelezése érdekébenGimil-Ninurtaal<táy elé vonul, egy
napra kölcsönkér egy új szekeret, s nemesemberhez illő ruhákat. Mind-
ezek mellé még fog két galambot és berakja őket egy lepecsételt doboz-
ba. Ekképpen felszerelkezye az elöljáró házához me$/l aki nem ismeri fel
a szegény emberq hát örömmel beengedi. Gimil-Ninurta előadja, hogy
aranyaí hozott azEkur-szentélybe, Enlil templomába. Az elöljáró, hogy
jó étellel szolgáljon, a jövevény tiszteletére |evágat egy bárányt Gimil-
Ninurta sokáig ébren tartja a már f.élig alvő elöljárőt. Amikor a vendég-
látó álomba szenderül, Gimil-Ninurta kiszökik, s szabadon engedi a két
madarat. ,,Ebredj, eloljáró, kinyitották a |ádámat és elvitték iz ,rrny^-
mat!" kiáltja, majd leveti ruháját, s jól elveiaz eloljárót, aki már azéle-
téértkönyörög. Kárpótlásképpen aíanyat és új ruhákat ad a vendégnek.
te1.oÁuqLuoÁBeq{ou4 !s9 ze'r1o,r 1u9la 8purur 39tu ra1? Is9Ip^ rrnddru
e u9í9rsa {tzsJo{-?pTuaurIBFIV ze ,{Bot7 '>1gítlÁuozrq {alelel y
,dglzsoroq l?'ÖHÍ;'il".r"1;
,qqlffi;
llJ nunsla8 1t,{Ba zv.(1aru
-of,lzsv.(3a r1o,r azsgs Áugwa{gffi v ,tpPo; eqgBeu sI ls9ztueles:a,gu8e.
-Ip Iso^Jo lurtutlr^'rtrloÉlop uellaleqzgl${I9u zoTtlos 9lJvuezs snlr8gtu
t 'n>19?tszgj?^ s? 13{?I9nlIJ llgl_o.J {ezepulry ,rlzturpu?l sI rgtuo.rrsíe1
{a^gl 94q la^9J3sze:r-l'tgl,sllualsr .Á3a 'lzsnuurtq 9|9zs zoq|93;a51 ,(3a
'rgrelosgtu iarrla; r,(p.rrq üo[q€q9 ,(3a 'te1oltuo^ry 9z?LuJ9zs |ggllell?z
-,l8a$zs Áu9uaú9,{BúIq91 V ,I_oJ{o1?pEIaJ 9p9p? Ioq{nsnl9ls ? luiluep^
Jg.r9s9la.t9Lru {o{oulqpl_o.J 9-rgí pllní8ue.r t '19:9snrladst l?vÁue >|lrale
,?zssr,r
InJgIe ru{os e|qw gztuJ|vuer le:lor?pe úBlzugd V rp.r,(u e_rqglcg_l
-aua8 9zssog rluo_zsur 9fl9uua; 1a,(19ruazs-.lnla z? {eu{H€'1er1o,r rc€et
p9IBsJ{ouJ! qqrs93a1 {Iőe zV,1arpar1.(ua19âr ru?{{o1oulB18Îq nuol
-duat gpnrsg;J u9lulzs rcr; ír1ol eínozewsgzsal ntu-tuns-qy'1ou-q -rau
-ns rsg) zB nunsleg ,>19tzad9l rguopítpr rtr; s9 ded gzg?qp:gl8a'pgltsc,
nunsleg 9I319Ie ze 19|qq V ,u,ruopqeq49tz98rcl u9íepl €rrrl€Jn zsaxjex
-tuv ,u s9 zsoIeJ€CI ,II {gszJed ? Jolrrü? 'Igqgpl ze |gqqe'uua; tpe.ltur
|gqpaJza^? >1rpal8eu e Áu9rualígő sos9-ry 9w |9q91q91 ua^lo ,(8aturur
'salap;9 ua8l,(31,91?ql9l3ozss3 llon 1e889sqaqsgrr n s9 l€ss9lnuer e 37t9l
-pu}u aêu soJg^ V ,elzeÎ9 lTa^9 e{9g e sg ry19{ e aí9.1nddrg -rolrulr .sr
I9c|{olo1 lgqgs?{ u,l|zewJyzs e|g9l 1:ln9zs sgtrualaí 'uua1 tpe;ru l9qro1
ruorq?gg ?Jol? s9 €zsJqI-uTzSIZe azs9l,{Beul{qlq? unddru B ?t{oN
,u9{euJIJJ9s
lleP3ûezsle z€ uo{ouFlrnq sat(l9r
-ur{al ? lrtzssog lV Á4 Jegwe Áu9Bazs unddlu V ,peÎa 19í sl e.lgípeuueq
s 't9.19íTgla ze td;sl uolt(u 'Títtggle fiuqzytl e perÉul9:9fi9p zE 1es)
J9Lu s 'attallau 1nJI3 r{uapultü Jo{rW ,uaípa.la tqguoÁu IF9J s9lsca1
e ed9u ezqq 9íyí9Iaze ,{Bot1 'u{sgl3a161,,.e.(ln1 őa 1gllg.. 'rlrzolag,r
1lBI€ pq l8a a.rnurlJTtlllg (1lzsrlalasc luuezs 1arl9zsaqtaru y r;-r9; e 8prq
,unde>1 e r1o8odo1 uE" l8oq 12? ?sll9Pl s9'zotlgzgt7
(<iJ3qlue s9{sJe{ e
grylpp zt 1a uaíuaur 1an9í9>1sca1 e ,{Boti'ttls91 ,íBa IeJ9qleJ e:g\otn
,1eusndr1 e títuellu
- ((isl Jozsp?tuJ?t{ 19^
-gíla 'uatlo!1a ;gtu Jezsl9x" ,eíl3eguaq.{eq 19í tl9íq9q a!a; r 19l9{ín eqv1
s 'r9;gí191a ze :zot7:11ír| BunuíNlItIJIg :u?q9qozs e 1€up€J?ul t.rln8rry
,1a33araq e pra;eul ppaí8a eq'wer;,{Bg,§ pnl Jo)pIB {tsc 9) éoq.tír;so391
-IÎaJ u?guoz€ €unuIN-IIruIg ,{€uso.tlo ua8apt zp
lleqes ríttrnu8au rle
1gryí|gp z€ Ise:a{Ied ,elg8eu plo 19í9qil Jor{op l8a qgalazol8a1
..igsle
zE 1|o^ zg." :Z9ql9í|de1 t rpr{ ,(31 eunullglluJl9 p^Pe9ql9 under1 y
)pIaT NÁ,IoCIN:L^\9 nl|
MrzopotÁtuIn 1,75
hűen őázték a város ősi írástudó íamíliái,akiknek feladatait akőzigazga-

tás, a liturgikus tevékenység és az iltaluk végzett önálló, speciális elfog-
laltság határozta meg, Joannes hívja fel a figyelmet aííaa tényte,hogy a
Belsunu sarjak Platón kortársai voltak, s hogy atárgyileletek nem csupán
Nippur ősi hagyományait igazolják, hanem az űj irányzatok, az asztro-
nómia és az asztrolőgieiránti fogékonyságot is demonstrálják.
Gwendolyn Leick
MEzoPotÁun
7. fejezet
Szippar
rnr vÁnos nansnlE
Bagdadtól kortilbeltil 20 km-re délre található Szippar, azon a vidéken,
ahol azEufrátesz és a Tigris vizei megközelítik egymást. Számos mezo-
potámiai városhoz hasonlóan Szippar sorsa is e két folyó szeszélyes vi-
selkedésétől függött. A két folyam közelsége és kölcsönhatása sajátságos
vízi jelenségeket idézett elő. A geoarcheológiai kutatások tanúsága sze-
iint az Uruk-időszakban, a régtő kezdeti benépesüléseidején a két folyó
valóban összeköttetésben állt egymással.l Az Elf,rátesz által lerakott
hordalek töltéseket emelq ezáf,ta| az ártér folotti magaslat váltlakhatővá.
Maga a város az Euírátesz mentén terült el. A folyo által felhalmozott
óriási mennyiségű hordalék fokozatosan feltöltötte a Tigris hajdani med-
reit, így mintegy keletre tolva a folyot, A folyomeder emelkedése még
nyugatabbra kényszedtette az Eu{ráteszt, melynek eredményeképpen
véglegesen ktilonvált a két folyo útja, maguk közott hátrahagyva a mező-
gazdasági múvelésrealkalmas területet.
Szippar elhelyezkedése nem csak a viszonylag stabil vízellátásra volt
biztosíték, de nagy jelentőségge|bírt az infrastruktúra szempontjából is.
A kozlekedés főleg a csatornák vízi űtjun zajlott, Szipparból mindkét fő
folyam és azok mellékfolyoi is megközelithetőek voltak, bár a történelmi
időszakok során az Euf,rátesz jóval fontos abb hajózási útvonal volt, mint
a Tigris. Szippar tágabb értelemben véve is kozponti szerepet játszott
Mezopotámiában, könnyen elérhető volt az Asszír-fennsíkról, a lezirah
felOl es a szíriai völgyeket ellenőrzése alatt tartó Középső-Euf,rátesz fo-
lyamvidékéről is. Eppen ezért nem meglepő, hogy Szippar mindig is fon-
tos kereskedelmi tertilet volq és ezen szerepének köszönhetően a leg-
több mezopotámiai településnél lényegesen városiasabb is.
Szippar fontos vallási központként működött. Két fő istenségnek
hódoltak hatalmas, önálló templomaikban: a napistennek, Samasnak, és
az Istárhoz hasonlatos istennőnek, Annunitunak. Mivel a napistenre
'rtataqa1 J€^pn s9 egozs z7zsaloJ9t{ lIIIJezs l3s?Is3ag ueqílau 'tgzíeltlat
se§zg|a l€qq€qa ellelrzs9{Ig ,1l€s9l3rn1 nrer,(1o; uaqqasa{Ial 89ul tg
uodtugq tuoJ9q ur?ss?u,ralaillaq n1zr]Jlqzs e rílorgd Á?oq'eqqrcusuz1
ueuul 19 rrarldalar le{aJegura eÁ19lt21?I4zssy lulJazs zse11azs IúIqIg
v ,(te 'l7|ll J>I1) pululríta;e;ezs 919tIs€Îo u€qgrlgrg ? 13A3u .rrddz5
rrzoq ags988nlazsso tsaa8o; tu€ss?u cTl9ll9lrr8aul r,(u9pa ze loqe'tgzs9l
uozB lelnd9 ze sg uyzsÁleq € uelaqel ru€usouoz€ asgdtsc ÁBa ÁBl,ueq9.(1
-?luezs nâu Jtqq€qg 91€qI9IB1 urq-reddlz5 v e\ozgsqg tuatsrde'u s€tIIBs
wlozíel 3 lulJezs e89sr,ruer les?^ sas9lz} gâl uo^rlu]Joqulop y ,ellel)zs
-9l (InJ91 olÜ qr'Inluollgtg euppr-eldr-ngtN lorc;ryo gt;dtp ze vg
grq7e1llo^ rlruJoqurop]rs Iscrrt,(3a 3rpad u9íar
z*,
-al '>1alasaa. so1919lde u9leplo 19{pwu] rlaudlew 'ilo^ ÉIq919lsel?zs u]J l'll
s9 ,,zssor{ w? z'67,€e uoq.{u9pa zy,r.(u9pa8eÁe salapa1 'llesel ,Ga
rynr191
-El r13I3 ulzsp! e e.rr.(uq9puo.19q'ueqplrts ne8Mul9p eJulÉi ? aJtuglugJo sll
tueu s 'alas9radaPour {osgluntu t s9 'ls9rJJoqiolnzs 3 {nuglle} tsaa8olr"
,1t1I9IB1
19Jtu€{ 9ÍgIPBd rrorzsederaq PlloJnzs ,(3a ugn Bs9lrJE{BrIe
,zotle{usoJ 13Jn{ilz_.(3a rrotluos
{aleuJJgl Iu]zsIáJ e ÁBoq'elloze?t tg
-?q uesellau?sFl uropq E loÎtu 'lsgtésq z€ Ie {pza1 uoluod qqtsdttu8a1
v eqíenglryuqqoí8a1 ,91lvívl a:u;zs,{1aq qqasgrualaí3al € Fuuoz€ I3Îtu
,t9s9,]9\e!
'rprr gssgpua3a1 aí9scuarazs tu€sssu lotuoJ E eJraJlezs atzaÁpp
-a8ue uesa89szs9{ 1ías r,(1eq 8'€Jgtuop 9p3{I3ue 9Io.J 19z3tü rla,rgrur8au
€ '€Jtrrol?q-q€qq3H ngy z€ ruelplnqgJ Jo{ruIV ,8aur uasluaur rala89sr8
-?l e]q[Jqzs tünasnw qspp8 e ,(Bot7 (ls9lePlBl u adv>l (t9.(19pa3ua Ts9lBs9
gpafuarrq aJu3puILlJ u9llnzs u9luo11o zv r.;;wqprn >yu993evl sg rrozo81op
1apprt(rl ualsnv rqr) tuesseg pznuJJoH'solelsgr Tlnzsotu őe u?g-o88I
ygzsg9g,u Y sg IaTfluEI ISyIYsy ZV
,l?Zs
lBrP9Jgzs 119Zo{ JeC[
-pa zv, s9 q€qq€H nqv zE',uopr{ g)se lo^9r 19rs9u.(3a'r9r1lotuo.1e őoq
'ana4zet7au tgí9:1unur >1azs939l y,1as9z§a{p1 gzevllgzs 19q9dazo>1
pena^? 1zE \gq911ezsg)pT gsloln >pugsgz?gxl.rrddrz5 3 lg;zsaJs9tu :IeJ
{ITeI9 1o1?zs9)pl l119zo{ 009l-oo8I ze>1aÁlaus 'rrwnluaurnrlop Jol luo[q
-eq9 Ze 19ns9:,{EE ,ehzsewgryle sI 9tus9JJoJ l?Tl?s?zet?1 .rtddrz5
,rra1
aíp1o.;o1nzs uelapa{sa;ar1 sa3assat
-zsll B u€gJosgsle -teddrz5 '{eueluryel er9íglrlsarsar8au 39sze3l zú lulul
yf,IaT NÁ1ooNa^c 8lI'
MrzoporÁuta 179
ezekből megközelítőleg százhewenet tárt fel. Erőfeszítéseit bősé gesen

jutalmazta, hogy nemcsak a templom értékes fogadalmi tárgyakkal teli
kincstáraira, hanem több ezer ékírásos táblárais rátalá,Jt.
Az asszír palotákban korábban kiásott tábláktól eltérően ezeket nem
égettékl<l,íW ,,az agya1 olyan porhanyóssá vált, hogy mihelyst levégő
érte őket, szétmorzsolódtak."a Rassam in situ kiégette őket, így azok
összetapadtak, Mindazonáltal becslése szerint közel ötvenezer táblát tu-
dott Londonba szállíttatni, mielőtt a szultán visszavonta engedélyét, és
.így hirtelen távoznia kellett. A British Museumnak ktildott számos láda
tartalma nem csak a múzeum glűjteményétryarapította érdekes tár-
gyakkal a hatalmas mennyiségű feliratos anyagon túl, de betekintést
nyúj tott Szippar ez idáig fo ghíjas történelmébe is.
A legrégebbi lelet egy, a Dzsemdet Naszr időszakból (2500 körül)
származő kőváza volt. Számo s tárry és váza került elő a korai dinasztikus
korból, kozttik egy szobor, melyet Mari egyik l<lrá|ya,Iku-shumugan
szentelt íel.Ez a lelet az eddig ismert legkorábbi (kb, 2500) történelmi
f.eljegyzés Szipparból. Az akkád királyok, Man-istuszu, Rímus és Sar-
kali- s arri vé s e tt buzo gányf ej eket é s e gy éb kő tár gy akat ajándékoztak, m e-
lyeket más királyok adományaival együtt őriztek a templombani egy
sztélétHammurap itől (I7 92-17 50), Itatárköveket a kassú uralkodóktól
és Nabu-apla-iddina (kb. 870) napisten tábláját. A legújabb, datálható le-
let egy egyiptomi kartussal díszített váza volt, melyet az Akhaimenida-
időszakban aáományoztak a templomnak. Magánházakból és sírokból
előkerült cserép- és üvegtöredékek bizonyítják, hogy a t_erületen a
panhus és Szasszanida időszakban még mindig éltek emberek.'
Rassam sikere, hogy megtalálta az ásatások leggazdagabb rétegeit,
nag,Jmértékben ltozzájárult ahhoz, amit napjainkban is tudunk Szippar-
ról, Sikere és hirtelen távozása azonban kedvezőtlenül befoly,áso|ta a ré-
gészetet, mivel az így fellelkesült helyiek nekiláttak a táblák utáni kuta-
tásnak. Kétségtelen, hosy tekintélyes mennyiségű tábla tűnt e| régészet-
ben járatlan emberek kezeközt. Megrongálódott állapotuk ellenére a le-
letek többsége a régiségkereskedők kezén átjuwa végül a Louvre-ban,
illetve berlini, philadephiai és más intézményekgyűjteményeiben lelt ott-
honra. A Bridsh Museum munkatársa, Vallis Budge jő néhány, az ed-
Der-halomból titokban kiásott táblát szeruett meg Bagdadban.6
1894-ben a franciák Vincent Scheil vezetésével egy régészcsoportot
ktildtek az ásatások folytatására. Scheil is mindössze pár hónapot tudott
Szipparban tölteni. Feljegyzéseit mára már iraki régészekegészítettékki
friis-jelentéseikkel. Ő korulb.ltil hetven tábla tartalmát publikálta.' Az
.(8oq '1lugrrr{ Igq1olelal FrzsIaJ y ,IgJ9s9lnsad9uaq ;tddlz5 rlunrrqde1
red9>1 salarrq y\y {osgrrrn] rurzsleJ B s9 las?J9tu39s,(19tu rgq9rn8a1 y
aIÎTaNiIIuoI uYddIZS
,
tlolrlJJ9zs rlausa89s,(8a 8rpelnqod 19t9daz
-9i peJzeê ,III € soJ9^Ja1| zE 8rppr 'igrtp3J€ soJ9^ 1?1E etzoftrtq8aru
l19wazs r91 t 3;rrrr ,1IoA uIntu€uury .rtddrz5 s9 :eddz5 ,{3e51 14s9za,rau
,eurolduar nlrunuuy'srurpg lII9 ueq;3o-pa 3;u
1e uglnx 'auoldtuat
ualsrdeu e '-rrqqtqg 1Io^ ucqq?qgeH nqv ,1IoA soJ€^Ja1l ,(3a ry,Áuuoz
-Ig uepulrrr .rtddrz5 Őoq '1arrgS: 1l39l {91tln{ e :e|[9lvuzseq rgryí
-,rla,(u 91ala;3au >1rugl891oulur.rar úlaq B {o{ouJJ zu,{Boq '{Fpr 1§luv[
-dey ew192szl^ 9)luryelln.l9{ las988n;azsso8aaozs e s 'u9íy1 louJI?I{ s9I^J
lsz.tgt gttalputtu) rtddlz5
,,,.ltddrz5 nlrunuuv s9 rtddrz5 dda,&z5 '(,r9u
trrntrr?utuv s9 -ltddlz5 rururuqtf ';r,ddtz9 uaÎ11.rg{ 1qlrg'-reddrz5.(3e51
.9zs
Ingpl9d lurru ..Jtddlz5., e tladasazs ueg9^3u 1aulallau 'InJ91>I?TaI9
{osoJ9^we;ad r-reddz5,§oq'>19valel9llal lltIIIJfl 19uaiusl uaâu g)zoq
-u9ln1 solu9zs 1soJ9^ E u€qJo]g ze ,{Botl'ertoti1o,(uoq rarez.(1aq y
,ll9lva
-szn8aur ftl[.|qgl tlazsazsBaul F1I9 a8png E Jo{nut 'etseddtzl mlunuuv
za .,{Bot7 '9sso39p,r 1I9^
Jo{{? rys3 ,la,(1aq 3 ellousouoze |vrysore^gJ IIeq
-Paneê,III ry{ruJ€S 'IEPPpp{V s9pnr ,(ugq95 ,,uazs,(8a uaÍp r1o,r uau
rald91 e ugícep,131J91l3J uagJaq-p3 ze ep'19llorsouoz€ 1el:eddtz1tsg ze
lotirrq-qcqqcH nqv ze ug(dery r\Iqw grdey uelsldeu € ueqlepzax
nqy >1ava39 rt
o l,u€qq€qq€H
ralas9;9ur89sr!9ru rurutprr 'uaglapal8au9le1 so;9^ € a^leIII 'sI uglalnJal
qs?r'rrlnT rroter,(1oJ r€)los9rts9
tedesc ? zg ,uosrJsoluodzsso as>lgzaÁugt
ltaza,{u.ro1 E |erysqzunFll? l3JezsPgtu I6IIZIJoa3 s 'uossellloJ l€ios9r€l
-n1 rpaírarry Áoq 'eq.laq-pe nozeln grclpadxa r8laq rrorgle 19ÍI3)pIas9I
-elazs|aI rc{Tul{3er s9 Ia^91§|1 ,(3a :o1nut 'uaglana saua^laq t ro89lr,rdru
I1o19í gI.J9wIJoJuI gq9l ]Po{zs€uJ9l eJIaraIaI {9r€S9 ..II}{I9u ,(19pa3ua'
gzellapueJ tueu I3JJ9u9 q nazs939 l e r§e t, €J{os9JJoJ s osgJ, rlezapeJlal 11
,u€sn1ll€tuelzs:rzs
19 tuesssu ? tuoppoJr soluguropnt 9|9zs 19r-ltddtz5 y
eqos 39u rlrr1g8szr,r weu u?IIIJ rqzs,(1aq sgrrualaí ua.(p.(3a ,Goq '.(19ría.r
8rgli,,uaq.r361-pe nazB9l1s91€1n1 py''g.: 89s9leőnlrc nazs939g D|elI zE
ugln 9JoqgLI8yF ,tl V r,rpl9r;íuozlq 1eu9s9zary|pzJ7ltuoldtuar 1uoilq
-eqtg zu rlgíppr8aru ,,1ess9la39zstuoJ9t{ s.loÁ" .,(8oq 'ueg.lrddrz5 r9pr
s9,ra1,(3a {a1l9rl91 sr >1azs939r l3uj9u 9r9\el unssY Z€ ueq{e^9 sE-o€6I
xf,Iaf NÁ]ooNg'4§c 08I
MnzoporÁurn 181
Abu Habbah volt a korábbi település, valamikor az Uruk-időszakban

alapították, míg a legutóbbi mélységmérésekkela korai dinasztikus kor
szintjeit is elérték.13 Amint azt a Rassam á|td, feltárt templom fogadalmi
tárgyai is mutatják, a napisten szentélye elég jelentős volt ahhoz,hogy
királyok és helyi yezetők igen értékesajándékokat adományozzanak az
istenségnek. A területet és a szenté|yt szinte folyamatosan lakták az
újbabiloni idószak alatt, sőt még a későbbi szasszanida időszakban is. A
második halom, az ed-Der benépesülésefeltehetően az akkád időszakra
tehető, de egyértelmű bizonyttékok az Ur III szintekből származnak.
Ekkonól kezdve egészen Szippar |ét ezéséiglakott volt.
A korai óbabiloni időszakból származő írásos emlékek bőséges in-
forrnációval szolgálnak a korabeli város életérő|. Ezen dokumentumok
nagy részétmagánházakban és az űgynevezett gagumokban (melyeket
tobbnyire ,,kolostor"-nak fordítanak) találták.la A szövegek egy másik,
jelentős része főleg aYI. századra daú|hatő, és eredetileg a templom le-
véltárábő| származnak A ttibbi történelmi korszak írásos emlékei igen
sze gényesek, így Szippar történelmének átfo gó rekonstruálásához kény-
telenek vagyunk más mezopotámiai városok f.orrásaira támaszkodni.
Mivel Szippar - Nippur és Babilon mellett - egyike volt a három ki-
váltságos városnak, nevét gyakran említik al<tráf,yi feliratokban és króni-
kákban. Földrajzi he|yzeténé|íogva í|ra me g új ra kulcsf onto s sá gú szere-
pet tölt be a Babilon fennhatóságáértvívott politikai csatározásokban, az
Asszíria és Babilon, illetve a Mezopotámia és keleti szomszédai, Elám,
majd Perzsia kozti konfl iktusokban.
A sumer királylistán Suruppak előtt Szippar volt az özőnv'yz előtti di-
nasztia székhelye, melynek egyeden |<lrálya, Enmeduranna huszonegy-
ezer évig uralkodott. Néhány kozmogóniai írás Szippart Eriduhoz ha-
sonlóan a fold legrégibb városainak egyikeként említi. Ahogy már |áthat-
tuk, valójában keveset tudunk Szippar II. évezred előtti történelméről. A
Samas-kultu sz e|ég jelentős volt, hiszen a templom drága ajándékokat
kapott az akkádkirályoktól és a helyi uralkodóktól. Az Ur III korban és
az azt követő Iszin-Larsza korszakban (kb. 2150-1800) a larszai nap-
szentély jelentősége tí|szárnyalta a szippari templomét.
Szippar javára változott a he|yzet, amikor a hatalom délrő| északra
tolódoit, követve az amorkál<ként ismert nép növekvő befoly.ísát, akik
vándorlásuk során a III. évezredvégéna nyugati sivatagokból elkezdtek
Mezopotámia foldjére beszivárogni. Iszin és Larsza uralkodóinak azon
erőfeszítései, hogy megakadá|yozzák az amoriták Mezopotámia de[ re-
szére vűő vándorlását, kudarcot vallottak, Mivel Szippar volt a síkság
,ruJg (ftLmpnq ua^pÁu ruollqtq) g1lywqllesa^,€e r9191ua
1au939s,(ual9rct utdd:zs s9'talouoldurar rrortrr1l9a;,(1aq lrnuapulul
ueq?yzslo ze (sotq-1lí) Jnzsn-IJlnpn{-nq3N ,I ,ll9pg{rluJ llualraJ
-9r 8r9íapr ?Ilzs?ulp ,II ruIzsI zv uazsgBa rurolduat s€{uts .(8oq ',{uar '1as
-gzaltydg ueddtzs e 1eze 9,y 119wqlzsetu91 tuau F}plotunluetun{op J9g
,
e J9S91II|9a JÁIa q o
e t e ul o1dur
1 Te?z oq wTolaz oPI? s glruela Í ru 91r9rt3 ougr
sellel 1oluodzo1 rsgle,r $9 zt l8oq 'zoqloÁug,uor(Bet{ ruorq€q € {tr
s
-pgIgII{,uIz s e exÁuueÁ1o lo{yryl ue8apr ze 1azg,u9ralnJ3r n ala1 su31 r
a1 'l9tulúp
1arpadeler u9íala p"Jza^9,JI B 191rzss€1.gza1.;? Iggsnzpp€x V
-oJIg ?nu9lodozayrq 19noryÁu9,1l 19gnzp3r-lny-Jno sop9zstuozs € ipr
'(EEtt-oogt ,q1) uaq9íapl BllzstuIp ,lss?1 p liel3ll}zsgíírt so.1g,r t őoq
,s9z.(8aíla; qqot sJulu 19 uolopezqzs^9 uetu
'glet7tysgu;zsgpn 'lsoJe,t
e eu1 elgJtzserer1'1tu;tt ,(Ba,essgpeu;iqe|v ü3zs9{ 89suale zv ÁBor4s9
'aruralapazsa,r 931azo1 e ryűp,{íq,(p.lg 1uol1gtq t eí,r;qla; epzÁugulso>1
soJ9^ 3 uaql,uo8;ns ÁBa ug'lnípnr tuau '1o1ezs9p! ze ve t9 erlazs?^
lu?{nu reddrz5 í8oH ,lso;9^ € pllolzsoJry píetu 'ualla uoyqrg rrorerí1o;
lFoq9qu9III^ u9lIIeW zselq Jlng ze Áryx11 Elnleq s]IlsJnI{, I u3g- 969 I
p11o39s,(p-tpl qq3spl'sop9zs
-Iuozs ? {alp3J3ê1 ?qlosnDlrlJuo{ gzoquop{ e^lep'rs9z.lgtuella plgl9.J
{osoJ9^ II9p € {9lrelzseÎa 1altu 'etupteq {oíIgJpl luoyqtq t rp8ualB
a:í8a se 113pze{ ru€IuJoJ u€soltzo{oJ nzÁlaq plnrlod u wg'>17letÁ1o1
sI lesoloJo rgígrlriqod ,l?puqzs 9f ,sr rqrp;so:9^ € enatlsgl.le8au s9
enotylryasÁlaq 1u9{s9pe{ z?tu|^g lll?nu loszJ9l urpertq8n (u gra8a,(ua;
ryBgs Á19:t>1 y rr, t93al e7ze >1au -,,9Qryd99íí9 v{ nqqeqa s€tu€S" BÎ€ln
êu
arys9ryd9g{$ 1ruguoldrual ualstdtu r s9 'ailalurrlar 1au9.Á8na;zs uasou
-glnl l919I9{ nddlz1,ruelítqar89,r lropnl loluJo}eJ sgle?ze?vg{ sgtluel
-aí sougzs tdalnuue11 uag)1equozsg{ {3u9s9po{I?Jn r,tzssoH,91Bt{I91?p
€§ltzsg)pl ze eJfa sr a89sgqgr :119lqp IuoIIgBqg ze s9 '1a au? (09l|-76lí)
u?íapl €s9po{I€Jn tde;nururg ry:ox,Áu91 .rrddrz5 ,rlo^ s9)1u3laí uasou
-9I1}{ Jolsolo{ e a^leilI 'tuoldulat 8 s9 rlapalaôu }l€p 1É9srl9up9n so-r
-9^ ,l9ller glruodzo1
V IS9II?^ r.r8ue.rgsla upsotutznqJgd p.l:nddr51 9qa;
uel?p ? s9 r-rrddrz5:1gttt8ougr uaql9u9w$tu 1o.{prry ruorq?q V
§i,{31PE r3êu
uoF{ '>19nayd99Írl rtIEJsoJ9^ lloqluoJal u9jos {oc
-seq t Ba11,uyzsg9 ueq,§au'1au,r9 zr {€uuv,8aur ru9r-lgt urq- gE 3 1'uaq
^
-?^?, 6Z {€u9sgpo]I€Jn l9ntunzs gű9 r ppnguJol€r€q y,r.rrddrz5 ruuo^
9v \+s?ZJguall3 {9ll9q9jd 1a.Llalls gzorvlv^.!.oagzsso ze 49no4Áu9Jl I9g
-uo1q€B '19qso;9n ..ggauJepouJ3a1" t pua;ar39sr91>|r{e 'rr,(p_rrq 9rsla8a1
€nzspulp y ,ruatzsaí.larnl lelze{aő1 a.rl9p rtlnsg,(1o;aq 1l\e 1]9ul9zs
l9po{I€Jn ?luolu? n
urq 1a339s9rualaí squqp1 'rso.lg,r qqxzs98e1
)IJIíT NÁ"tooNgA9 Z8l
MEzopotÁuIa 183
Mindemellett nehéz idők koszontöttek a térségre.Egy Adad-apla-

iddina uralkodásának idejéből (1069-1048) származő szöveg tanűsága
szerint az arámi és szuteán törzsek olyan kíméletlenül feldúlták a kör-
nyéket és lerombolták Szippart, hogy közel száz évre megszakadt a kul-
torz." A város, vagy legalábbis a templomkerület a )O( században éleát
űijá. béke Babilon megerősödésével köszöntött újra be, illetve amikor
^
egy Asszíriával kotott békeszerződés 150 éves politikai stabilitást bizto-
sít a térségnek, Az a napistentábla is, melyet Rassam az agaagedényben
talált, ebből az időszakbő| származlk, amikor Nabu-apla-iddina kir,ály
(kb. 870) í| alapíwányt tett Ebabbar számára.
Amikor Asszíria és Babilon kapcsolata újra romlani kezdett, akét il-
lam határán fekvő Szippar ismét a harcvonalba került. Szin-ahhé-eriba,
míg háborúban állt ősellenségével, a déli törzsek vezetőjével, Marduk-
apla-iddinával (kb. 700490), az asszír trónörököst tette meg Babilon
kormányzőjává. Ery akkoriban erős nyugat-iráni állammal, Elámmal is
harcban állt, és az e|amiták kihasználva szin-ahhé-eriba déli államokban
való csatározásait, elfoglalták Szippart (kb. 694). Közben egy asszírelle-
nes csoport Babilonban foglyul ejtette az asszír trónörököst és átadta az
ekkor már Szipparban szCkólO .ie*i királyrrak, Úgy tűnik, a herceg itt
halt meg túszként.Az események ilyetén fordulata csak táplálta Szin-
ahhé-eriba Babilonnal szemben érzett haragát, melyet egy kegyet|en tá-
madásban engedett szabadlára, Szippar sem kerülhette el dtihét. Az asszít
király lerombolta Annunitu templomát és elrabolta más babiloni istensé-
gek szobrával együtt Samas kultikus szobrát is.
Az istenszobrok elrablása bevett szokás volt, mivel a város istenének
elvesztése nagy szerencsétlenséget jelentett a város lakóira. S valóban, az
elámiták megsemmisítő vereséget mértek egy tömegmészár|ás során
Szipparra, miután Szin-ahhé-eriba felújítottaa harcokat Elam ellen. Fia,
Esszarhadon (680-669) azonbantudatában volt a babiloni szent városok
ellen elkövetett templomrya|ázásol<nak és igyekezett apja bűneit jóvá-
tenni. Projektet indított a lerombolt szentélyek űjjáépítésére,melyet fia,
Assur-ban-apli is folytatott, sőt 669-ben visszaállította eredeti helytikre
Szippar és más városok száműzött isteneit.
Asszíria bukása lJtán, a YL században a város feltámadt és ismét
fénykorát élte. IL Nabu-kudurri-uszur és örökösei bőkezűen támogatták
a templomokat, és űjjáépítettéka romokban heverő erődítményeket is,
Az utolsó babiloni l<lrály, Nabu-naid (555-539) megemlékezett az
Ebabbar-templom helyr eállításár ő|; íe|jegyezte, hogy megtal álta az ő si
a|apítő dokumentumokat, melyeket királyi elődei, kozttik Hammurapi
-9í9t uvqsg:y {o{oup1?^lq.(u9ur:o1 r 8rtu'rluon gy 89s9*t1uual IíIgJpl
nlaÁugulzglul qqgJ p s9 u?gsoJ9^ e IeJ uolflp ra39sr9,(1aq tde.rntuurc11
,ep esqyÁuq]í ue|p^zo>1 rczlugwso{ nuodzo{ TuoIIq?q e íJesolvz
-o1o; .rrddrzs l[n;e{ ucőoq 'rlgírrrntu8aur rla8a,rozs E lleileurepury
,{€lp€J?tu (rsryl eJJezelg uaÁugnzs paqc5 ral1
1ourlrqozspl9a8aur
-au 'e39sso1€I soJ9^ t lrleqel ?Jo)pleur l8oq '1as9p.r9r1 gtendtp ueÁ1o ze
Ins9pú9u,1t,r;rrpleds uaql9u9url8€u l3s9lalze{raô{ sIJJ€H ő1,uas
lasgzÁ&a\a1 1au989ssozo{ [üIapa{seJol lreza^Jezs 19[ uegsgzr4 n39s
-r?{ uapuru .leddrz5 r|1} í:au.rsl tuaN,ueqlun{oulq scuru .(ugruet ípu{8unr
-uauln{op lluodzol e ulas 'u]n^Tuc;e ruroldural € (ü3s ap '1errq ro8gp,r
-deu sl 1es1pgzJezs r3oí s9 {alaâl lqqgôl
zz,tla^
rzs1 íIeq9sqr;1oluoqa1
39slua19,rar l?gsepzu8 ros Áa u,ln3p8 E IaÎIu \g]?teI? soJ9^ 3 1turrífu
rad9>1 sougpllg sÉ?tü aJ9uaIIa {auug
,r,aqlghvrr:,tu uer.rpploíB a ua8t 19zs
-93a so-19n v ÁB1 '>1tzeuslgzs 19l-*Ápt4lJqz|e" ze ueL?u s9ru .(8ta |9c|-..ro1
-so1o1" e'19:Álaq ualra,(8a ezs9J g)âlloul1zs v {?u{9lq91 ? {3urlaza uop
-9Lu sorrl9u{e5,BnazÁgurazs nuoldulal B uezsg8a przsa;a1 uolo{oulel
-e^lq € '19rlasa,rprtupl9.J B lgrlunu e 8au 1?lzeuezs ru9{Iu 'so:g,r B 1r9p
-9{rrul ue ÁB oq 8elfigsepzv?'enetzo>11v1$oJ s9p;9{ u ze qqgluűel o,1?{ 1
-ouJnluatünlop €oí s9 sgw?zeBlz1:1-9W eJs9zo{Iepua: 1a339s9g v eqgu
-zs?qlal rye oz'€llg{qgnd su:e11 q?Wu InIIJaLue ze §9JJII qqasgrrualaí8a1
rualaí3aur 19-r.rtddrz5 lso zv uaqqp-razsőa ,(3el,.19-r:rddrz5 ruolq?qg zV
uVddIZs INO,IISV g,9 ZY
,rra1
uotr,(8eqla uasaÍlar BJJo{il,uB '3l989rr {€zsgpl
rrrgla 39s,(u9rzs3Ja{ t uezse8a 'sr uaq9íapl {ylrzs?ulp esaad-epruezss€zs
91eô{ lze zv s9 EpD{neIezS B 1Io^ llo{tl 3p 'sr uaqlgu9ul qq3snl eq 'so:
-€^ V ,ugpg{nuj Inu€IBrlelftz s|.lr?p tuopJn-spruawrcWy zr uoldruar
t őoq '{1rrrlipl l9c|r|a3a,rozs e sa ?setugzs so;9^ E tlozoI7ls9zoll9^ {os
urau '1lugtt ÁBg'sglpt gPo{IBJn zY ,eqqIsZJeCI rIoJJnqIe uqlze i\e 'ry!9!3
-gplrdq prcu-nqeN ?u9^ s9 rqsoJ9^ p lloi€qoq 'lg$eru erpe8aw uaq-6e9
.ltddrz5 u9rnll^[ ,la3a.las ruorq?q € auaêl pusldg Álgx\ eszsad zso;ny
,11 s9
'tsglnq uollqrg rII9 u9q9zsn1 ? J9Lu uequozv Jo}plg 6l,1!zeulJ9zs
Igq?Í3pl prcu-nq€N aÁu9ueÚg"{B l8ru gslorn 1a8a,rozs utqqrqa zy
-ríruo.r 9,r9l ueqrodt 1ry 9ítelÁuozsl^ E {3uua {os9l?s9
s9 Lursssu u3g{e^9 se-o68l ze sa'ueqtez]o>1tzylÁ2a zt
{gslorn
".rruí§ifi:ÖJ
z€ {€rlo^
.Ia
ry{untrt s9IJiru§uo>1as nazaÁugulapza{ [ElI9 prcu-nq€N V 1arza.(1aq
y)Iaf NÁ,IoCN![/,§'5) b8I
MpzopotÁtrlIn 185
koztatták a kir,ályt. Másrészről a város hasznát látta a kir,á$ befekteté-

seknek, a város védelménekyagy a csatornák karbantartásának kérdésé-
ben csakúgy, mint a templomépítkezéseknél.Korábban a várost a ,Né-
nek" tanácsa kormányozta, élükön egy eloljáróval. Hammurapi orokosé-
nek, Szamsuilúna idejére (1749-17t2) a kormányzótestület a Menedék
(így híwák a kereskedők negyedét) képviselőiből és egy, al<lrály által ki-
nevezett tisztségviselőből állt. A ,,levéltári" leletek szerint a kezdeti idő-
szakban ezek a testületek csak a város lakóinak tartoztak elszámolással,
míg később a központi kormány is számon kérte őket. Ezt a szigorrlbb
felügyeletet a közvetlenül az uralkodő szolgá|atában ál|ő hivatalnokok
léptettékéletbe. A Hammurapi által meghonosított állandó katonaság a
l<trátry kazvetlen parancsnoksága alá tartozott, és a rangidős tiszt sosem a
szippari lakosok koztil kertilt ki. Jogi kérdésekben a helyi bírók hoztak
döntést, bár a pereskedők kérhettek királyi végzést,ha elégedetlenek vol-
tak egy ügy kimenetével.
Ahogy az erősen centralizált politikai időszakokban gyakorta meg-
történt, a kormány megkísérelteellenőrzése alá vonni a templomokat is.
Szipparban ez Hammurapi uralkodásának közepe felé történt meg. Ek-
kortól kezdve a templomi tisztségviselők ,,akirá,}y szolgái" nevet viselték
az ,,Ebabbar (vagy az isten) szolgái" helyett. A király aközigazgatási in-
tézményekbenbetöltött vezelő szerepénélfogva teljesen meg tudta szi-
lárdítani a városra gyakorolt befoly.ását. A legfontosabb kérdésaz adők
beszedése volt, melynek számos fajtájalétezett. A ,,szakemberek", mint
például az írnokok, orvosok, kocsmárosok vagy bírók gyakran ezüstben
fizették adójukat, de a mezőgazdasági terményadót természetben rótták
le, elsősorba n árpaés állatok formájában.
Hivatalnokok garmadája f,elelt az adók kiszám olásáért és begyűjtésé-
én, bár nem egyértelmű, hogy a rendszer mennyire volt hatékony. A
terményt a |urá|yi hombárokban tárolták, és a kiráVi beruházásokon
do|goző munkások, katonák és állatok ellátásárahasználták fel. A hom-
bárok konyw előirodájának dokumentumaiban találunk f,eljegyzéseket ar-
ról, hogy a gabonát kölcsönbe is adták. A királyi műhelyek, különös te-
kintettel a gyapjűfeldolgozásra, a központi gazdaságl élet részétképez-
ték. A termékeket és a nyersanyagokat szintén ezüstre lehetett váltani,
melyet a város polgárainak adott kolcsonökbe fektettek be, ha a ktilon-
boző kereskedelmi ügyleteknél szükség volt rá. A fontos közmúvek kar-
bantartásáért, főleg a csatornák kotrásáért, illetve az erődítmények fenn-
tartásáért a helyi hatóságok és az íIlam közösen felelt.
-9ulodpl {ú3a J€qg?ggzE ..eÁuozsstlueru s?ul?s" 'eÁy ,nulu aíapl ltugs
-9po{I€Jn Eu9IInstuBzS 1I9^ 9qg?soluo; arőa €zsnlp{ ieurqú 'aígruualsl
qqtsoruo;8a1 reddrz5 llo^ nlrunuuv ,sI {tuíuJnury '1auualsl ?luo{IJB z€
s9 1uup3;a51 '1rurE '{euIITuE tulu 'lBr,rlcs3
9z{euualsl üorq?q ,.ttgÍ rg
-lEÎp( uruuoír.r zr'1rrlnp:qn1 rruoldual 1IoA,ueq9lw9rodozatrt-{€zsa
t1o.a ada;azs sgrualaí ua8r ru9lgzot{gse 13upl3 '1auaualsr sg:g[gpt ze'>1eu
_p€pv s9 >Iauuelslplog r .1auuwzs
l31IBd9 :1otuoldular gqasly .ueq.rtd
-drz5 sI sE171I r rlade;azs ueg9âu
ryrlopgq {aule89suatst 9z,9zs,.sBLuBS"
Jaqlua 1os ua8r ,(8oq 'sl ze eílelnu t989sglrualaí zsnlp{ualsrdtu y
or,eu
-o1druar qqe3epze8Ba1 -rtddz5 1Io^ J€qq?ga azssetu 8rytzs9pr íuolrqcqg
ze uazs9?a .Á8oq '>1níreq1{I9 uolzlg ueqploulg {elelel uJtusT zV
'eq
{orletlal aq{9u9s3l9i ttalzn,(Be,r'leu
-{glnJozs9; r ueq89sr,(uueu sDI )rrp€ugsclg>1 ,{Ben ra-{1au '>ytzoryrlet
1a ra8elsele; uepunu !19rror;plo; e]ys1!g.||e 4au1azÁl9ulazs s9 tuolduat t
ls9uJal y ,1erzo81op {aJ3qlue llezelerg{ úJ9{untuzol€ 3^1elr 't;rzÁlgul
-azs ruroldue} € lzs9;gtlIo,{q9r ua{aplo.J rroprD1 eql3lJ?quozstT{ sBIü
-I313I{ V ,uaq9lel9 űgsvpze? soJg^ ? ag
{ar19ll9l ledarazs soluoJ ue,(pw
1o8gsepn8ruoldurar e őoq'1lrar191urazs 19í ryrgrl9na1 ruoldtuar y
u9 JE1 l9I3 s l^rz s Bz 9r| uqp ze s 9 1olr;z Áu9lluo{
&, |rl
-u9 íIaq 8 ugpgirltu sI rr€^q sgr?zv?rzo{ sgul sotll9zs ueselezs9llueJ
,?ulo^
{ellel {gpo{saJa{ sI 1n3eu .(8oq '19r;,(uozrq sJulu eue u]x.H {ar
-InJ3{ InZg{ IeJeque s9)raqer soj9^ € ueg]9zrrI re39sr9r1 uePunu .{gleffiT
,1s9;1v
13c" V ze lze eq el19ll9r 3tl9 t sluozsnT{ 9rJu9zs {?upJo{eJ ry?
Ja,r9lar9,r11 Jagrua ,(3a '8aur )|qllovseIe^ allg §a rys3 sI r9tlasra89srzsrr e
lz1, lv^ 9qqtsoruoJ a lÁ3a adasazs ul?llp1 e Jo{fiu€'tgpre,r,rq rrad91 .rol1t
.,
a í9l1a.,(8nleg
{9pe{saJex" y,8atu 11elzl9 1a,r9ralal8nlal loJ9gtuo q 4v,
-pI t s9 la^9s9pezseq 49pe ze ra.(1au 'tap_rtsel r.sgr?ze?vo1 qqesoruo;8a1
e l;o|za asgíapt {eu9s9po{I?Jn ?urlynsru€zs ,rlo^ rsgp1o8au 1araz,(1aq sgr
-$ IInI3g ua89ssozo1 gpe{seJe1 r ada:azs se8ap9sla '{prrr l3r.r '1au,(1aru
'arlasnd91 (*r-ü 39s9req I919{Il E lqlot:1.azs nulapalseJel;tddrz5
,1aulara1,{3nutlre3ur
uopo{
-snu€l uvqeÁE ea3o1 pu1o ua.(1nuep,r írr1 19rza,rau asllg ,(Ea 'asgpt, ttoz
-olglJox ,1eunuumpq € 1II9 erlelal ucg8utr (ulnualqal) eígry{lgp qqgJ8el
soJ9^ V ,rl9uolJlunJ sr ru9rlaí9l1.r9q 1ouelrr8ul 9êI Inlaq uo{elEsoJ9^
t s9 ru9139sr,(19uazs r3oí (ua.t9u (soJ9A y") tal4rsat IsoJ9^ e 'arlasr,rd91
{oulBl€^n{ lleze/tau \evnuurzpq ,{Ba (wruqrq) r9re14:a1 u3Pulu ;eddrz5
,1Io^ es?z3^Jazs8aur s9u?luueJpual ? s9 s919IIe rő139szs93ezo>|
e el
-€p€IeJ 1o39s9req íIr,{ " 'rlerzorlpPo; FssoJ9^ e 1el93ew 2ap1 l{Ey '|essgz
-,(ugru;o1 rruodzo:1 t 1a,(1aul 'uagugrla Igl{oI?lEÎq pgrBzeBtzo1 y
y)Iflf NÁ,IooNlt/§c 98I
MnzopotÁtrlIn 187
jában lelt otthonra. Istárnak, ahogy ekkor Inannát nevezték, saját temp-
loma volt, akárcsak a győgyítő istennőnek, Gulának. Az Ebabbarban ta-
lált archívum és egyéb jogi, illetve közigazgatási szövegek sok hivatalnok,
pap és a szentélyekben dolgozó ember nevét és címétörökítik meg, a
legrangosabb sangátől, aki a teljes személyzet főnoke volt, az igyvezető-
kön, a kultuszfelelősökön, írnokokon, álomfejtőkön és jósokon keresz-
tül egészen a templomi szolgál<lg.27
SAMAS,,NADITU ASSZONYAI" SZIPPARBAN

Vessünk egy kozelebbi pillantást a 8agu7r7ía és lakóira, a naditu asszo-
nyokra.2s Más városokban, mindenekilőtt Babilonban, Nippurban és
Kisben is léteztek hasonló intézmények, de ezek a ,,kolostorok" az
óbabiloni időszakrajellemzőek, és talán a babiloni királyokhoz valő szo-
ros kapcsolatuk miatt nem maradtak fenn a dinasztia kihalása után. A
legkorábbi feljegyzés Immerum idejéből (1880-1845) származik, alú a
babiloni királyok hatalomátvétele előtt uralkodott.29
A, gagum nem összetévesztendő az TJ rban előforduló giparuva\,3o ami
egyetlen papnő, az mtu, és személyzete háztartásának és otthonának
adott helyet. A gagumban sok, általában a legvagyonosabb családokból
származő nő élt, akik koztil legalább egy hercegnő volt. Ezeknek a
,,naditu as szonyok"-ként emle getett nőkne k magánv agyonuk bevételei-
ből kellett magukat eltartaniuk. Kisebb-nagyobb vállalkozásokba való
befektetéseiken keresztül aktív résztvevői voltak a város gazdasági életé-
nek, A ,,naditum" szó jelentése ,,parlagon hagyott" vagy ,,tab!", ami jól
mutatja kUlonleges nemi hovatartozásukat. Ezeket a nőket úgy tekintet-
ték, mint a hagyományos női szerepeken kívtlál|őkat, ám ez a megkü-
lönböztetés térben és időben igen változatosan nyilvánult meg.
Szipparban a nadituk nem mehettek férjhez, ellentétben Babilonban a
Marduk szo\gálatába ajánlott holgyekkel.3l Nippurban szintén cölibátus-
ban éltek, de nem laktak a gagltmban.3' Fontos volt, hogy egy intézkedés
szerint a nadituk, akárcsak a kultuszhoz kotődő többi nő, nem szülhet-
tek gyermeket. Az más kérdés,bogy ezzel milyen mértékben járt eg5rutt
a szüzesség megőrzése, illetve az egész életre szőlő önmegtartóztatás.
Hammurapi Törvénykönyve halálbtintetéssel fenyegeti azokat a
nad.itukat, akik gyakranlátogatják a kocsmákat, melyek az alkalmi sze-
relmi légyottok kedvelt színhelyei voltak. Ez az intézkedés is a nadituk
tabuként kezelt szexualitására hívta fel a figyelmet.
-r|J E l?zsa]l}J} ?lxx?pu V
,{eu3rrltue ra8?sgral{al
9z9qu9l1}{ tuoJ9q I3.Áu
-9N91 ldelnuur11 ,ruzorlrelr.Áu rípgpsc € sele191 rlo^ ueqs9podtlp8aru
,ruz3peJ
llol?^Tq rloa, ua39sr191
ÁBa 19:9ív9{Itu {€u9sgrr8ougr ruxqpu V
s9l€^Beq e uaq98a,(u?I 1uIú 'tlalazt7 ,,to49pu9te sgzr{Baíla" nazalauÁBrt
aígsgtazal un3e3 y ,ueqgQu1-1o; tels9í {?u?{ sl r9s9za,(8aelag {auarsl
ze uaq9lasa {9u ,r8uc.r sB8nu uor{Beu V ,r,larr:laue§:.
ze tÁugrclg{ í9 ze
{911oIu9í€IeJ u€sITgLuJoJ s9 aJ9{9[tu3 1*4??au úunqla
ze 1enouell9JosJ
-e^zsrp
(1aulauelsl u,(y s9 s€türs
{elr3r rqosgpgíqal u9Jos sglJ?uezs
Is9l?^teg y ,equu3r8 r ag
1aid91 wq;o}íglnpJas 8aprups9l?^ {nllpru V
gr..il9Íuala-t [u9q sl a;,Iuu9g s9iozs 19í sr p11olPole-uqun&a8
u rlararrald9loq pe8eur9í s9 paír91 1alla.{1au 'w491q91 3 pazse^ sI aglul
-was 3q 39yr1 ;lSra a39sela1 Á19lt>1 ,§a a1 ;1ol8e,r eÁugl Á19lt>l ÁBa uE"
:rsg,(ugqa:
-(u3zs nat ÁByJa,rraraP9slnzs 119pr|J9l uau eí,(ueúqolsolu 1aurr1 'ntlptu
ÁBg 39s9raqa1 :sqlzsev^ {os rueu prr ugrrp8lozs ualsl l8tr uo89s
-sezgtlÉ
';l|vlrglle 1o,(ugl r rn8o;19uufi ,3aur rrozorpt elgrc( ryIJJ9J e anzÁpt1
r3oí 19lu ú Jo{Itut 'rlar19 ueq.ro{ ur{o ,r,w>yeÁugl IeJ {9llelu3zs elrel9
ze aJJe Jolins?lell}zs JeuI Jozsios {opgl?s] t s9 1alauart zv etpBlozs
uequn&a3 t 1nlau.lal8 rq 'atla,rgu l9,q9luqal 1op9l€sJ r '1rugrr 1361
,Tiuual
1euueddrzs llalla] FueIl9lIaJ lüau s9'1eqo,r rcÁuga1l9po:1p:h
r.(1aq l3r,r 1o.(prH 1n(u9q9u '1utzetul9zs lgq{op9lesJ gle{gla fuÁBa 19t
-,{Ba 1nr7u V ,|? r;rr?1?11??u s? {nI9J {Ipolsopuo8 u€qlruo{sgpl pí?tu
r4e 'tÁugl lvwr1 ,(Ba 1erpt8o; 3q{9J9 rq 'rullpa:1 lrelaqel Bavl tÁlqqezs e
va ÁBot1 ({Izsal gsso8gp,r 1ownluarunlop € 3p 'rleu:lnípgpsc redt (lrnőa
p1l9prní,rlzssrd uapuru) rurerp8lozsrzssh {?1IoA {esalel_oJ,I9IaJ
{n3?sl9J9 lelleqru9p lulJazs lns9l9leq ryks lutpaut'8atu artaly raí-r9;
r _lorls9ro189ssez9q a39s1o:9 rleu9luozssr l9c|oi .ro1 e ?rh1 ,Iery4zs9J
-r|9r9 rrde {errel{z3{I3pu3] u39}J9rIe Igryt?l.a lqq91 intueu'>1rutpauy
sI uo{ pl9l_o.J
ec'laueqJ98elÜ
,ra ua.t(8au sglu ueÁug,q9u 'st8rur 8r1,(uozsrrr 1ft1!?u t,(31 'st >1oÁtryt:g(
rrorlozs8au urqgrugrod ozelN t 1e{9 {?lInJa{Ia u39rel{u9zs9{ 1aqn39s
-llnugln{Ie rurl€pcsJ9r rllpq uouln&v7 € s9 1nsylTuar5,19lrra.(uewza{l3^
-9{ sorpzú{Jo1 s?I}zs r s9 89ssaq-ler ? u?q{n{vzs9pl.(ual9tuar 1e19 ?1
-,r98aru rlnípguralg u39)J91I3 19r939sgqor,{8tu r19lu 9I9 u?qyo}He zv uezs
-q 'ialle,{9se Is9I9Ilr atla,rou8aur ueq,(8eu zapurry ,1nrlaur.raÁ llo^ tueu
{arJ)lgu 9|? ííeu9zIezu ,(Boq 'pulau9l8a uasaÍlar 'a89sllzs rlo^ ?J9{Í?p
sgtrtdozs {?unlTp?u ÁBa,(8o,q'tpp.lo;g1a uaglalese rlara3lzsla r9g
y)Iaf NÁTooNa'4(\s) 88I
MpzopotÁutn 1,89
testvérek (vagy ha ők nem, akkor a naditu által kijelolt ember) kezelhet-

ték, amennyiben élete végéigruhát és el|átást biztosítottak neki. Másik
lehetőség volt, hogy örökségét bárkire ráhagyhatta, ha ahhoz apja írásban
hozzájárult. Amennyiben nem volt ktilon örökrésze, úgy a fiútestvérek-
kel egyenlő arányban osztozott az örökségen." A jogi táblákból kitűnik,
hogy ezek az eryezségek nem mindig hozták meg a hozzájuk fűzőtt re-
ményt, így a bíróságoknak néha feltil kellett vizsgálniuk a nadituk vagy
családjuk áf,til támasztott i gényeket,
Szipparban a 7agrnn az Ebabbar területén állt, de korulkedtették és
saját kapuja volt. Az elkedtett részen beltil a nadituknak és hivatalnoka-
iknak több százházavolt. Ők is rendelkeztek saját hombárral, kazigaz-
gatási épületrcl, talán műhelyekkel is, illetve volt némi művelhető foldjtik
is. Hammurapi idejére, ahogy az intézmény népszerűségeegyíe több la-
kót vonzott, és mert a nők várható élettartama itt meghosszabbodott, a
7aylrl zsúfolásig megtelt.]9A naditukatfeltigyelő hivatalt eredetileg szin-
tén egy nad,itu yezette. Később, a vallási szervezetek államosítására irá*
ny"uló törekvésekkel összhangban egy, akirá}y általkinevezett férfi töl-
tötte be ezt abefolyásos pozíciót, ami így számára igen magas rangot je-
lentett, hiszen azEbabbat sangajaután ő |ett az első ember. A naditu asz-
szonyok köztil sokan olvasottak voltak és írnokként tevékenykedtek,ao
Egyikiik, egy bizonyos Amat-Mamu például közel negyven éven át töl-
tötte be ezt a tisztséget.
Néhány esetben a családok fontosnak tartották, hogy fenntartsák a
hagyományt, mely szerint lányukat a szippari ,,kolostorba" ktildték, Er-
dekes, ahogyan néhány naditu a ktilonboző üzleti vállalkozások segítsé-
gével g5rarapítani tudta örökségét. Volt olyan, aki közvetítő közreműkö-
désével ónnal kereskedett. Kölcsönöztek árpát, ezüstöt és más árucikke-
ket vagy saját vállalkozásuk volt, például fogadót üzemeltettek, ahova be-
lépniük ugyan nem ajánlatos, de a befektetésnek egy elfogadható formája
volt. Egymással összefogva vegyes vállalatokat hoztak létre, illetve kozO-
sen vettek meg szomszédos szántókat vagy megosztották legelőiket.al
Szín-muballit lánya és Hammurapi testvére, Iltani hercegnő volt a leg-
gazdagabb nad.itu. Nemcsak hatalmas foldteruleteket birtokolt, de ha-
szonállatok tartásába is befektetett,így előfordult, hogy hat pásztortbé-
relt, akik gondját viselték 1085 marhájának.a'
Az írásos emlékek jől őrzik Iltani és a többi nad.itu aktív részvételéta
város gazdasági életében.A dokumentumok azt a benyomást keltik,
hogy a naáituk éles eszű üzletasszonyok voltak, akik orokségük miatt ál-
landóan harcoltak családjuk férfitaglaiva|, és akik hasznot hozó alkukat
-eq zoqun$xltd y :v>lowzopy !dr, , aq a-{9i1€1nu Ir]1 uo{osglwlep!
nuolduar e ÁZot7őt,r Jnlaq uourolduat E 1?|9n:i.] eI9JIuIJ9q rqorr 1arza8
-9.t,(8oq'IoJJt {o{9lyÁuonq {euasculN ]?1Io^ {o{oul?lt^Tq ruolduar
]Inu€l'ttgtuop sgwtryBlozs?gsze8t, nuoldruar e uaqlra,(8n seJed,{nrupa{
-saulapa8ua 11e[a{ >1augígtazan uoldurar t'zaqlazÁlgurazs rtuoldual
e 1alzolJel u]av 1n!p?u e ]9q,I9rIBrBÎt{ t371Á3a rgu lqq91 3 rl9ûol
-4{ uePuleu9ÁBa .lgq 'r1ol Áugruzgwr, sosgll?^ u?q;osg|sla ulrfla| y
,?IaJ
{rau3rsl {B1Io^ rlre89sselarg>1 so,(uozrq sg 'slsl uaqleleu
- e uiJ 9l ugpr'u o19tu o>p1 tzyu,r§ a 1
{nmue^ ra[e{ vs ? J 1va:11ft u pa u e'>1tu
-y 1rBn,ruual8atu rsglug,fupl t a89ssalato{ 1Io^ 1au9í9l1aza1 >I+3as{_o..lq
lBr.t 1tulnípppr, '1cuuol8ea. 19í?s {alza{IepueJ rueu €q 'ueglasa zr
ilrqqv ,1tulnr,(uuepurtu {nlulrrnw lralle{ aq sr lol?zopl7 9Il9lg,qJ9s s?
19q;9lua1 'Iqqslq 'srprcads !tl3za^3u ,rulnwqtd,{2a ugídru rppezsnq dzu
-9tI uopultu 1r,rr uos9pgí€I3J l;ezsl9{ tdeu tpt uequroldrual V ,u9llel4zs
€ rol€pelal gr3allaí ue,!l 1e e-{3119I ueql9u9ul uaípue,(8n § 1?íTFau sqlJl
l8oq 'prulauaőa ua51 ,8aan ezzosgleq rs9zo{p9tul 9IB^ u99& zx $91
-€IBp€I3J gq9J8aT ,uaí8al urqg8gsrs:gl ualsl zB 9}plo;o rra.,(1aq gzoÁugw
-oPv zv,(8oq '1tutuolduar e 1azoÁu7uoPp tJ7Ze ra,(1aur lo.1gozs rupp
-e3o1 9I? l9a tunu 193tuuo eíry1,{B a,t {pry:qg' (uwEwq) rs9zo]p9tul
sortrue,(1o; v ,(Bvt llel9ln{sa ze pgplgd lurtu 'trasglnsetsar8au 9rzog
-ugln{ uJlsl Z€ ,!aru 'rg8ru eír;tuoseq zaqd9rllaíuatsrdru s34q € zotlqv
,.apBIgJ lseJ
rad91 gza,rpa{ wqJpqqvqí rle'pad9rllaí 9zolp9tul ar B >í9uuel u9 tueN
iu9ParaI9
ze 8o.roluor1 ls9,r,(1o; rye'pad9laí 9zo{p9ull ar p l9uuel u? ueN.
:(unuutlus) .,dg{Irí'' e 9 ,íBoq 'ne8e1ualal esí1 s9 es(a
eils9l9lle 1odn1 uau'pau9 ryzolp9tul Fíe'u9 1ppaÁa eJeueila lau
-uE,relní8epe.ros e19;9í s9 -€qru'-euoqt8 1gídel3au.r ", leÁuga1 pez7H"
:ls9PolsoPuo8 91ala;8aur e ehglla 3q9Jas3 s9 'r,r39ssotuo;r91 'lrgle e.(y
s9 s€IuBS eu? 1l.zo11pgtlJl u€solttur,(1o; tuuezs Álau'eryleBlozs .(8oq .1eu
-gídr rra8apu ap1 vs{g 8au r.rí1,nlazs?l;cnel ls9IIB^ Bwpep! qqusoruo;8a1
9 ze,{Eoq'oprru9,rlr.{u'yrys1bile soreturl1o; {IpgJgl tuau rÍp9psc,t8oq
'1lpolzstued rtrlos lgg ,r,gypp,(Ba ua8l araz.(1eq ,{Botq'esla raula,(8r; e
l9ÍÎqIeJ uequozv I3IeêI e 1tu9,(y-rrsa.lg '1eu9í9lu8aclaq u?nt Tan919{
y)Igf NÁTooNfr/§.c 06í
MpzopotÁun §1
sonlóan_ való színűleg ezeket is a nadituk és más tisztségvisel ők Íogyasz-
tották el.a6
A nadituk samashoz. fű ződő viszonyát a kahlatum sző fejeziki, mely-
nek igen széles korű jelentése a ,,jegyessé g" áJlapotáhő. aaíaa;ér.
A .menyasszonyságra" való utalás nem feltétlentil vonja maga után a
szexualitás meglétét vag5,hiányát. A gyermek- és felnőttkor koiotti mel-
lékes és átmeneti női szerep megjeloléseként is felfogható, amikor a nők
1z apai család elharyása és a Íérjcsaladjába való beilleszkedés kozotti ál-
lapotban vannak. h nadituk egész életüket ebben a társadalmi ,,rábság-
ban" töItötték, gyermektelenüJ, az apa csaladjatal elkülönítve, illetve Jz
isten házáhozlazán k9ódye, Így al<tfejezés, mindenféle teológiai utalás
nélktil egyszerűen csak felfedi a nadituknemi szerepét.
Az.intézmé_nyegyházi mivoltára jól rávilágít, amikor Eresti-Aya ki-
,hangsttlyorza karibtumnak nevezett kotelesságét, melyet,,szakaáatlan
ima"-ként fordítottak. A hatalmas mennyiségű okir"trrák köszönhetően
jőval nagyo,bb figyelmet kapott a naáituk gaidasági életben játszott sze-
repe. A dokumentumok azt a|átszatot keltették, mintha alánygyerme-
kek gagumba való ktildésének célja az ingatlanok egységének Áegőrzése,
ill"tve a yayon szétforgácsolódásának ÁegelőzésJjett-volna.*' Nem ez
lehetett a legfőbb szempont, tekinwe, hog/ sok nad.itw nem szolgáltatta
vissza örökrészét családjának, hanem inkább olyan emberekre háglták,
akikben idős korukra is megbízhattak.
kétségetl<lzárőan)'elentős fellendtilést hozott a város gazda-
.{ind9n
sági életébea nadituk igen sokszínű, főleg foldbirtokosi, illetve hi|elezői
vállalkozása. A családok tekintélyét nemcsak azért növelte, ha a család
ery.u.agy esetleg több nőtagja élt a gagumban, hanem mert a yayunt me-
nedéket nyújtott a társadalmi hierarchia csúcsáról szárma]ó-"ok""t .
A_hatalmuk legitimizálására törekvő uralkodók politikailag hasznosnak
r,élték, ha lányaikat a gagumnak szentelik, így [éírehozva i-gy közvetett,
ám hosszú távú kapcsolatot főbb isteneikkel és azok szentÉiy"ivel.a9 Is- '
mét láthatjuk, hogy az Eresti-Aya által használt ,,élő fogadalmi szobor"

metaío r ája i gencs ak talá|ó.
Az óbabiloni vuözöneposz egyik szakaszában olvashatjuk Atra-
haszísz történetét,s. mely rámut at á nad,ituk és a hozzájuk hasonló nők
biológiai szerepére. Amikor Éaisten újra benépesiti a fóldet, ktilonboző
rendelkezéseket hoz, hogy csökkentse az emberiség lármájátés nyüzsgé-
sét, ami miatt Enlil a foldre zűütotta az áradást. Ea elrendeli, hogy le-
g,vene| olyan asszonyok, akik ,,szülnek, de mégsem szülnek'' es hogy le-
gyenek démonok, melyek ,,elragadják a gyermeket anyja öléből''; ;zt is
-uozv ÁIJ?t e ZY ,lul.'J:t {oÍu9uIopnl t s9 uJoI?Pox ze n?PgHePJ9 uyze?l
trrau JtddIzS ,1ío^ as?zÁBaíla; 1aral.Gq1Bgsepze? r s9 'as9tl8as {eralnrsa
|.94qe sg sgwBze?tzo{ E lnltp€IeJ 9c cq,{Bu{op9l?scs9pnr í3r,r 1aurla,(u
-7uuz?luí so,(uguopnr gluos€q zoqunddru € sJuls ruo,(u uellrurures
wq{?J9lI9âI lI9Vt lgqryzsopl ze |ggqe ze J9q 'utqso:9.l, e rrapa1,(uer
-?Ael sI {ou4 {oS ,aq {allel]al uase^}zs 1nxpeu qqasgrarlar € aqla{
-aul '1eurloze altÁBa't1o,r grzaurlapa,roí uegrgzrq ra39sr91 uapunu 39ra1
-Z4 ze Z1:irctlol|9,r r,!9pa8ua ,(atl >1anaa1l9Pú uoF{ l8oq '1lupr .(3rr
'st ugs el1nerzs?l1n8eur ueÁugtlgu Inz9{ {r{€'rlosorgtuscol V ]elleq
-p98azsla sr eqlourolduel s9 ?qloJorsolo{ E e^lailr'sr ru9l9zoly1lgtu93
,rrlluhlog 8aui
-e:uu'11e:neqzo31op 1a,(19pa3ua {a{?d y 1gtrorrlu uol?Jln
gqgJ € rra39.\ esg*tzgsc,>1la ]9IJ9s9^ PI9Pyr € {p1? '>1asa,rprul,ueJ1- Ze |nqP
-19d rurtu 'tg ulezs errtg1o.1orlt(3 1luepa33n1Jequ3Jalsau lqq$ V
,u9lellue} uePuil,u
19J9r
-{€Jnu€trrylxet e 1ulzra|Jlplle wg:r-,{2a 1a{9u s9 It1EIJJ9J uagJ?lla |gl1ezs
-Jo1 ilI Jn ze s9 '>1gnetzorlrl8oJ {alez3^Jezs §eu gzotnr zoq{otuol
-duet e ÁBet zoqwv|v ze *1o§e11ei V 1elln.tgügl eqlaze^Jezs rctu{€zs
aI9JrLu€IB^ pu1ru {9 - (uralapalsaJa{Ixal e >1tz89xt lot{€'ueqsoJgn veÁ1o
§a eunlezs soluoJ ua8l) 1g1azaruau '1esa^ptuJgg 'rlerzo81op 19ula3
-9s:9l1aq s? W1ezqq,.íp:H t ]plt '{oJguloul lll {elIE ,r939srrarazss
ItüI?pBsJ9r soJel 3 >19|:9tlal rsa,(1autpn l3; rla.{1aul ,r'sr tj.lagua1ezs Áugq
-9u sg t99,31ozs'lgsotsryzsdeu 'r9sgluntu 1os {l}1z9{ '11r;pua l9êu Jagule
Iaze 8í I4IeqInJg1 1e3a,rgzs r3oí s9 tsgw?ze?tzo1-gzeulrqzs l9]un3a3 y
V9YssoyYT uvddIZs INOTIflYÍilg ZY
,
zeq?n|? ItuI?PBsJ9l s oJ
-9^v 9zzoqlerreqlrugí uadd9llur 19u e 71eze ,(2ot4'eítatnur3au .(1eul 'rl9r
-1Áuoa,q aJ{uns9zellapueJ IIy u3^9,q ug'1grrorlp rgíuodosc qgzr8alvrud
s9 _o.Grqpua; ua3r,(3a 1ou t {9 ,(8oq 'ualar39st911,19íwlnueq sr 19q3ozs
-tüazs lg)u uop€ zE uo1- e .,€oq 'sT ueglaluryel € u€gq€ 1apa,,(8a tueurl{
'1lrl8es r9s9r.r93aur 1owzÁuglt ilüeilezs s9 1alu9uz9rul qqesa8a.(u9Pa1
t ugdnsc triau {ounluaunlop 919zs 19r1o,(uozssr nil?pu urddrzs y
,zal{s9P
-ala,rou89ssad9u 9zo1o ropuo8 sI Jo)pl€ J9lJl e qzzoq>yln:gí tueu {ryt
'lgu ,.uol8rq uo8el.rcd" € 'sI 19 1ulzouv] eqylg?a*>1r aqqautőn ur91
-errug,rly(u 'w>ln?pau 3 IuIüa lu3u utlloPuorun1 8a,rozs E J98
I§,,(1s?laI}Zs
-1aulaő e enoÁlgqezs ÁBy'ua,(3a1 nqcl" l,uozssr ,(u9q9u őoq 'rrglrq
yDIlIf NÁ,IooNiL/§.c 76l
MBzoporÁuIn 193
ban, hogy jő néhány írnok sumer nevet viselt, azt mutatja, hogy valame-
lyes t btiszkék voltak mes terségük szellemi hagy omány aira.sa
rürrp,nESKEDELEM
szippar és az óbabi|oni királyság jólétében igen fontos szerepet játszott a
ktilkereskedelem.'5 Nincs birtokunkban a kikotő egyetlen összefüggő
agyagtáb|a-gyűjteménye sem, mivel azonban a nad,itu asszonyok részt
vettek a kereskedelemben, a ,,kolostorok" szövegeiben lévő utalásokból
betekintést nyerhetünk a város export-import ügyleteibe. Főldrajzilag
Szippar különösen alkalmas volt az Eufrátesz és Tigris menti észalúés
keleti területekkel folpatott kereskedelem lebonyolítására. A nadituk
úblain szereplő luxuscikkeket, mint például a borókaolajat, a mirtusz-
olajat és a parfümoket (,,Keresd a jó minőséget és vedd meg!")56 a keleti
régiókban ezistért értékesítették,míg a Tigris keleti részéből származő
,,pompás guti szolgákat" olajra vagy ezüstre cseréltékMezopotámiában.
A faolajakat és esszenciákat viszont valószínúleg Libanon hegwidékeiről
imponálták.
Szipparból szövetek is érkeztek hajón Assurba, melyeket anatóliai
ezüstre, aranyru és vörösrézre cseréltek.57 Az asszír kereskedők szippari
jelenléte egyértelműen kitúnik az asszír nyelven íródott táblákból csak-
ú5y, mint azoknak a neveiből is, akiknek ezüstben adtak kölcsonöket.s8
A bort a faanyaghoz és a fabútorokhoz hasonlóan hajón hozták az
észak-szíriai Karkemisből. A szövegek megemlítik, hogy ez avárosvolt a
lókereskedelem központja is, bár tisztázatlan, hogy szállításra vagy el-
adásra vásároltak.
Fontos kereskedelmi állomás volt az Eufrátesz mentén fekvő Haleb
(a mai Aleppo) és Emar is. A folyami kozlekedés kormányzati ellenőrzés
alá tartozott, így a hajókat megállították a vámnál, hogy kifizessék az
adót és felmutassák a\<trály átkelési engedélyét.s9 A kereskedők, főként a
távolabbi keleti régiókba utazők szamarakat is használtak áruszállításra.
A virágzó és politikailag stabil időszakokban, mint például az óbabiloni
periódus nary részébennagy volt a luxuscikkek iránti kereslet, íg,1 ake-
reskedelembe való befektetós jő uzleti érzékrevallott, ahogy azt a
n ad it uk i s f eli s m erté k. Az általáno s bizo nyt al ans ág idő szakai ban vi s zo nt,
amikor a karavánok és hajók biztonságát nem lehetett hivatalos egyez-

ményekkel szavatolni, a kereskedelem túlságosan kockázatossá vált ah-
hoz, hogy még hasznot is hozzon.
-aJ {es9z3í3}Dl l89suo{oJ uaq{a.{Iaü'ra,rau 1931ozs t llzol{nr 19í'lzrua1
1eí r,(uozsr,r lrz9{ {rcsouopírlnr s9 r1931ozs t r(leul llazspua; sn{Ilzslleu
-Jewd e vy ,1agzuallaí ruau {as?lg4?gssezgtq nz9] {eJegtu3 peg?zs
e^leilI'1931ozs r s9 '1et1o,r {os9{unu IpI9JIaq gzeIfi7zs pqlezgl7ug8e,u
qqglur8a1 '>1eu?gsvpzv? v tgldasazs sa3a,{u91 ueu 1931ozs € ueqrepzey
,aq39,r. ÁBaus sgzotl9^ sou9l€ll9 ,(3a rrgzg:1 e11azsgp:. ,IIIAy
les?l pez9zs
3 s9 {ol?zsg)pT IeJo{ uelusl 1gqrla8alozs y ,Bq{os9zolpll9^ setll s9
aqla.{aryru 9zo81opla;plxal ? 1el;gua?{unru eq {?lzoq ryBlozs gzeul]qzs
(er.rlzssy lqqgs9{) Igqnutqns 8a19; 'gqor a.r,{8a 1a,r9s9palzsaírar 1€uT3s
-9zo:1i|v|v 1?9sepzeB ttotJs otuodzo1 1otuoldual € s9
tuorpoJlq V,rul?l
^
-zot|1l\ ug>14rez/lag ruípp?sJ9r 1?lpnl uatltuou ueguoz? 1e8lozs rrete1
-nzs uoplo.J|l}:| t sa 1o,(Po;lpeq y ,1?{nsn191s wnraw r|pila,(urzssT^ Jo{
-ltue'l9scur tíeq,{Ba 49űyn1 In9pl?d 1ru1931ozs V,1l9zqogu|.zs eJnzu+
saraz8alla ( ÁEa :r'gzot1g^ lleza{Fôrlaq ueqtodrll9 ItuI?pBsJ9l uapury
,raigu ? s9la{elou:;.§x 'tarlarequa llepuaJgl€ ?elűo(e19t
-pqa ,{8oq 'rlo^ qggzujallaí 39ul ruru lBe,r'8gsr8lozsqr.lsgpt píapl ltozol
-9v73aul v gwqlzse|y^ 1Io^ uodup selu9lug ueíIaq s1nzll erewyzs 1al
-lgula; V ,Eq{Tsgtu 3l9quJqp ry,§a 1crrtq8ozotu uopegezs u9los {nFI9
zs93a >1au9Á2e ze I3AItu '1apurleu9,(3e tuas rlerqc8o; (.pegvzs lueu" sa
,a89ssalarrq
,,peqazsu e ut§9prly 1aMu91,(u9^J91 llazelauÁBl ze goqzeI
-aí9p:913aru u9tur/5 ,EuIo^ {9lloTe rI9BIozs e s9 (u,muuarynur) 1o.rg3lod
IsoJ€A e'(u,lnpaw) {3seluau v tgítutzs tgoJ9q uIopp€sJ9l IuoIIqBqg ze lv:'J
-azs 1e.,(1atu 'ralas9,rarla; uoze ruetyíuozlq lIFe{Is tuau 8rppapurplt
eJ{eJagtue 9I9 ue{aq rropt,(3a.(1au 'rlorr sI 3s91
I9,1I€1n
-ualaí>191aru qfusÁpql8oq 'grraqlazdg11a s9 's9zaía;r! e ze 9|e InpJoJ u9{
-lu uo.(8ru uaqla8a,rozs ueddtzs V or,ualta;ausl 3r9rrr'e.t(uo$,ua,r_lo1
tde;nruut11 runu '1ada;azs u?q{os9ryIl9ezsso Éoíuel1o zu dd91913a1
,(1aur 'as9ruapí 9zs Iilnuuaq§nu V
,Iul3zl} 11aII3] >1tugsouopítpl u9tu
-aleJ9s ua.(1ruugq nasa (ulnplarn) u931ozs t Elu 'ttualla (ue,r t8oí qqas
-aâ{ leur{e) ulnuual§nul ,{Ba turru 'talu4q ucqqr,uo8rzs ra39sr9,r llela^
-glle ueila (uen utggloulq saílar rc8oí rye ',,Jaq[ua" lulJezs 9zs) u,lupaw
í3g ,rala.lagule ppq€zs 31.a1 sa (e8lozs) p?qrzs tuau 'ptqrzs relzgguol
-l>|8atu 8e13oí aMuolÁu9.n l91 ldt.rnuutH,u9los9 ftlvB|ozs (sqgnru
e^lefiI 'l3oí) q9l3a s9 u9walep9^ Iruoltrl e'ugsqlnsg.zzoq 9r^ zQq]ns
-9raq193etu € oq9Jasc 1elzotJel rlaula.(u9urz?lur el9Ju9p11
,rpdtp t.lrrt
-vpepl s9 a;ra89sttazelalg{ 1eJeqüa saÁBa ze,(1aru 'r1o,r wzoyq 9p9losc
-dtlazssg uesoJozs s9 llelezssg ue8l l8a eleze1,rezs nul?pcsJ9r soJ9^ V
augZSoNax IWTYoVsuyI uYddlZs
xclgT NÁ,IoCN![A9 v6I
Mr,zoporÁuIn 1,95
dik fel a kapcsolatokat.62 A gazdaságnövekvó centralizáciőjának kovet-

kezményeként a szolgákkal kezdték el betömni a munkaeró -piaci héza-
gokat. A királyok a por,ryázások és háborúk során ejtett szolgákat a
templomgazdaságoknak adományozták, így azok még nagyobb felesle-
get rudtak termelni, melynek egy részétadóként be kellett a királynak
szolgáltatni. A megnövekedett termelési igények nemcsak a templom-
gazdaságokra voltak hatással, hanem a foldbirtokokra is, így ezzel ará-
nyosan nőtt a magánházakban és al<lrályi birtokokon dolgozó szolgák
száma is. Ennek eredményeképpen fokozódott a társadalmi rétegződés,
illetve mélytilt a szabad és nem szabadok kozti szakadék.
A kötelezettségek sorát is eryre szigorúbban ellenőrizte aközponto-
sított babiloni állam. A szabad emberek is kötelességgel tartoztak a ki-
rálynak: katonai szolgálatot teljesítettek, a közösséget érintő beruházá-
soknál (csatornakotrás vagy kozéptiletek karbantartása) kozmunkát vé-
geztek a foldbirtokok utáni adózáson és a szakmai tevékenységekhez ki-
váltott jogosítványokért fizetett összegeken túl.
Sokuknak a megélhetése függött a naw templomi vagy magánbir-
tokokon végzett munkától. Földparcellákat műveltek meg aterménybő|
való részes edés fej ében, v agy más képes s é geik et kamatoztatták az élelmi-
szeradagért cserébe. Nem kizárólagaz olyan gazdaságilag önellátó embe-
rek, mint a kereskedők vagy az iparosok mentesültek a város .vagy az
uralkodó felé munkábanyay adóban lerovandó kötelezettségek alól, Ha
betegség, rossz termés vagy egyéb szerencsétlenségmiatt nem volt a kö-
telezettség teljesíthető, kölcsönöket lehetett felvenni (a templomok, űW
tűnik, kamat nélktil kölcsönöztek a szegényeknek), melyek mértékéta
hitelező szabtameg. Néhány esetben az eladósodás már annyira kezelhe-
tetlen volt, hogy az adósrabszolgaságmaradt az egyetlen kiút.
Az állam ktilonboző politikai nehézségei,különösen a Mezopotámia
déli része feletti uralom elvesztése és a kassú csoportok bevándorlásához
hasonló törzsi megmozdulások a királyság többi területén is éreztették
hatásukat. Az Abi-esuh (1711-1684) idejében és az azt követő időszak-
ban a király és a szippari hivatalnokok közott zajló Levelezésből megmu-
tatkozik, hogy ez ídő táat a katonai védekezésreösszpontosítottak.63
A társadalmi nyugtalansághoz hozzájáru|tak azok a gazdasági nehézsé-
gek is, melyeket a népességnövekedés és a földterületek egyre fokozódó
kizsákmányo|ásaidézett elő. A babiloni I. dinasztia utolsó előtttklrál'ya,
Ammíszaduka (1646-1626) kiadott egy rendeletet, mellyel megkísérelte
ezeket a tüneteket enyhíteni. Törvényerőre emelte az árpában és ezüst-
ben lévő magánadósságok eltörlését, illetve lemondott a magának al<trá-
19 {a13InJ31 r.?gsepzeBgzatu 9^9I utqguopírlnr uroldruer 8 Jo1IIuB 1sada1
zoq:1ezsgp| ruollqrqg zt 89squoln{ ? giozsequlezs ,Eqsezo{€L€^r pI
191p€ ]ttnloso{ourqplg1ug8eu E rypeu]]eq!9]í TeípI9.J .(3t,r rupt l1alla1
eqr3lJ9quozstq lrc]oulq ruoldruar r se '11o,t qq3spl uasa3a,(u91 I9uIqq9J
-or1 e a8assadau so;el y g
,r,l1auual 9í9zs Itu9u 19)s 'a3n; s9 ewlelgugl?
uagll3sosJlqunő'1arrarldalar ralalu9,rrarp-etupdrl1olcp .3g {9rr3rll
vryzrqs9 ptlryd:9 le11gzeIn e u€9lt;os€q zoq)Io1ezsgp| 9z9p zt 1oqr '1eu
-zolpPo; rytg?gsepze?tuolduar J?qq?qg ze íap1{ol€JITeJ y ,rrodt1 a.r
-9]a |, soJtl € s9 tuolduar e ÁBol1'1prllp1 uagrular:glBa lgq{glqp V
, (
a :9 íla,q I1 ep eJe en ory||qezs sn azrl a,ro1 rrr1 o.(ugru o.(8?q r€nu9t
-odozau e'Ál9xll ruolrqtq gsloln ze'8evs \9v1 ]9zs9|e Lucss?u ra.(1aur
,91u
'ry|q? p flY 4upylaat e 1atzaÁlat{ laPgle l4yrt{ rala,(1eul 'r.n1ole;t
-1o grJdtp r8e: t 1trpt{B9J {os9{unu € l?^9rp?rl{eJ9[e {ol?Ipluntu lraz
-39l ualaí1gluezs !s9 zV,luprle uasaílat I?^9s9I?t|H I€ lzsrurp ,I Tuollqsq
t .(1aur 'g EJgsgt;1|9€zssl^ >1au9Áu9ulz9lw 1nuppu t llel l3lalJesrr1 s;vz
-zqpI9d 19í sr pre,rq-illua lJn zE lze l8oqe 's tÁugulzgrur rqqg.ro>1 .(ugq
-3u uazssal9vlb ffioq 'aualuryal {tusoluoí ,yeÁ|?!uazs -rcddrz5 enenyí1
-I3J uagl9lJ grx,{Beu ru9lazs9J 1au,(1au'll3s9lrzs 3J9Je Ell olrsoluodzsso
BJzsnrp{ 9puery!1p1 urqgíruodzg{ pl9pl^ Áugq9u 89s,(p.lry € qq9{ul
ÁB,1 'ry239sdud-lnp:ery e
{Blp€w9r la89sz9qau utqsoJ9^r)J t (oes-sEs)
i€upr€u-nq€51 '1rug.(p-rDí 9s[o1n uopqsfl 1rzad91 19zsa] ? {€u€tun^
-lrql n. Álgwezs-s€tu8s luolqegír,r ze sa'>1euzewJvzs l99tuopq-u€qq8H
-nqv ZY ,Iglul€ss€u ,5 t939sqqot rla8alozs e atzasezs?auI uJnaznul
solugzs u9íap pezgzs ,)o( V ,IeleIaI ut8p3 ruorq€gg zE tul.ul.Iqq9s9{
|e^ê nze lultu gqgr eíuodosc lpos9tü rla8a,rozs ozvvlJvzs 19q:eddrz5 y
uVddIZS INOTIflV gÍ0, ZY
,rlas9z,(3aílal sos9;, zt rlauunzs8au
u3leulq t,r,8o; 19r:o>1]a u3IIJ '19rloquo.1a1 8aprqzsglr^ ueddrz5 u9ÍePI
Esgpo{IEJn (s aErszgü euqupnzsurczs'eípgla,l9tul?Jn ruci;p.r9lzs8atu
l;rft:1e loqsgtu Á19lye lf,euJ 1J?ze ÁBel'uaq9zs9J lqg91 tuoppoJlq B lultu
'1alu9ruln_l9{ ? ?ulo^ 1allel {rqqoí ueqso;g,r € uelu 'u9ze uoíet ,(Boq
,lel3pual e za 1s9l€q ,(19ur r1o.1orlt (3 ureu esseddlz5
'puleu9.{8a [uaN
,9'{eq9p9lÍu;s rcq8gse8lozs gBJs 9p? ze nelop ]Iq 19:n
-zseuul€ aNaIII 'lg{lp uay9qlalu9ura1:9q 9z9qu9l4{ e alrerue}plgsc ueg
-gpl fie Iezzg,11erzour.a 1et;rz]o1 saílor 1aryallaur '19-r1o39ssopr 91ru?q
gzagugln{ s9tu s9'I9J{o{?pJl9L|9pe s€lultr€q omí >1eusgrBzu?yo>1 ú1
y3IlT NÁTooNgl|(\c 96I
MpzoporÁIratn 197
százalékát a templomi cselédségművelte meg.u' Az űj gazdáknak nem-

csak dolgozniuk kellett, de saját pénzüket fektették be a termelőeszkö-
zök és vetőmagvak megvásárlásába, a szántás és öntözés koltségeibe.
A gazdálkodási módszerek nem változtak. A független kisgazdák is bé-
relhettek templomi birtokot, melyeken három-négy fős szántóvető csa-
pat dolgozott együtt,
A dokumentumok között találunk utalásokat a templomi kőzigazga-
tásra, illetve arra a szoros kapcsolatra, mely a több száz á|lás, hivatal és
feladat betöltésével jött létre a város lakOi es a templom között. Mivel
azonban a kései szippari táblákat csak az utóbbi időkben publikálták, és
még mindig vizsgálódás tárgyát képezik, az Urukból származő kortárs és
jóval terjedelmesebb templomi |evé|tár sokkal jobb forrása az i|yen jel|e-
gű kutatásoknak.68 A lexikális jegyzékek és ktilonféle irodalmi szövegek
kivonatát tarta\maző számos g5,akor|őtábla tanúskodik arról, hory az ír-
noki mesterséget újfent gyakorolták Szipparban. Az 1,986-ban feltárt
könyvtár több, jó állapotban levő gyakorl őtáb|át tarta|mazotl
SZIPPAR ISTENE, SAMAS

A babiloni napisten, Samas személyisége sok szempontból emlékeztet a
sumer napistenségére, IJtuéra. Templomaikat gyakran Ebabbarnak hív-
ták, mely azt jelenti,hogy ,,ragyogó (fehér) ház",Utl egy déli város,
Larszaistene volt. A sumer panteonban a napisten a holdisten fia, és né-
hány szerzeményben Inanna testvéreként is említik.69 Egy ktilonos szö-
veg kifejti, hogy Utu kapcsolatban á|1 a sörfőzéssel, és hogy elkíséri
Inanna istennőt a Cédrusok heg,Jére, ahol aromás gyantákat, ezüstöt, sót
és lapis lazriit lehet találni. Az istennő azért akar ide eljutni, mert ,,ami a
nőkót foglalkoztatja, a férlia|<rő| semmit sem tudok; ami a nőket foglal-
koztatja, a szerelmeskedésről semmit sem tudok; ami a nőket foglalkoz-
tatja, a csókolózásról semmit sem tudok".'o Ahhoz, hogy mindezt yleg-
tapasztalja, ennie kell ,,abból, ami a hegyeíl van" - talán egy faról? Erde-
kásek a szövegben az óbabiloni időszakbó| származő, faolajokra való
sumer nyelvű utalások, mivel tudjuk, hogy Szipparban jelentős szerepet
játszott a ktilonboző aromák kereskedelme. A parfümöket és kenőcsö-
ket a szertartásokhoz használták, illetve a nők szerelmeskedésre való fel-
készülésébenis szerepet játszottak, ami megmagyarázza az okozati ösz-
s zefü g gé st Inanna utazásáv a|.
",§rwes 'n194 so89sze3r pt,rtz5
'rlapare,le>1 og.rad ry 'pozoqla; IgqglloJ 1391tqe zy
,
..zs9Înlgl rrq,rsougqlazs e
Pgz} (eq39p,rp zy)
TIeu{oIuI9 z" zspvle..,lalJ9 s9 teloded 9líeluo19 ,. o",rrrrJr;
,4\zolJqg, e.lpa.(u91 89suapuru_r e'seure5
'parrgle raía; leueríeq iu9léa puTlu {oJaglua zV
, Áug1e ÁBe,tel'zspo{I'Jn rr*rr''.],
'aí9zl9 39p,r nua; e'elolzsed 391r.t nua1 y
,po4Áugl. rg8lop
1oreqrua ze wal3yy\1
'pryIl}íeuunuv z3'IÉÎgp€sJ9uBr nsny zsp9J91 ueg891rap zy
(" ,)
,ugplgJ sal9zs atua zspevql9 deuuapurltr
'talaluuau r pe1ol3r1 rs9al1o1 'uesoleltqllv
,ueq1o8gyl gsleJ s9 gsle zu l, o ze íBet a7
{nígzatulepe
'rgl19 uepurru I9zJ9 e^91
uau ra39sguolny
(",)
,replgJ 3
19q1o3e ze glu pol7saoqeL
'tautazs.lg 1aup|9J e 1allou'ralaőag s€urpl?q e po8oőe.rag
,191eI9 <ryI111ezs Áu91 e
{aupl91 e \a>lgzawezrqv polFog eg3u91 1y
'19l9luzol1o98g ze n8gsl9tos E porplzsola ry ',(u91 93ol3eg
lg( ua4azt^ ue|larcqllu]9zs
, r,
-ry s? uo{31n seíI?zsa^ rye '1auryuapunu aígrzaulep9^ tsnu9Jl€d {op
-elsaJal 'uet uegse8zolll utopuúIív dru €
s? 119zeln ze lr'e| s€wts I3ÎI^[
,1aupgzaldalal tlg1e laulezs 9191 luepurw ,BoÁEelaq wqseÁBa
1o{1u
"
úu91 uapurtu DI? s9 'rqunaa,r,lun zs93a ze nozoq r.(u9; rye turur '1rí
-ptzst8ru őr,r uodd9:19J ]sttur5,esgp18o;ezsso qq93o;lg3a1 a891oardru
renugtodozaLu e ze 1a.trur '19rpl3zs utquolduar t ,íBol1'gtuyzsgl€A .{lz
-euJqzs |9Q:tddrz5 8rpad azs9.r Á2a '4zsse(1ltlos9tu ozel;?I qqgr8al V .sI
la{ezs?J lqqgJo{ zElIIIeue! ap'gwllrylep El11ezsgpl. tuopqrqígr ze 1eÁuuoz
-Ig uepunu 'ur.l -rrdtult zgzs uaqÁla,u'so-1os ztzsl9{ uusoluod
u.llopo]l
zaquatslduu 3 zsnutuq rcvlglodozaíJ qq€sortl9posc8a1 ryÁBJ zy
,€q{nJn J9l?zssrl utg8gsuor
-zlq In39^ píBuJ 'II9 u€p ?tupllo rualsr setu?S sI ue;os l€stlJopu9^ Igggs9{
saue8yg ,rud9laq eqopJ3 ze ua{pa?ua au lryues í3o,{ .H lI9I3í IrTuE lryt
lrlnatng s a3 9s9r,(u.roz s
v' 19 19 {gpJasrupe3 e y9,§a1 npplug' ehy rcq s9
saut8lrg ,uagl8a sr aígrzaulap9.t sarue8pg 'soq e .sttut5
1a,r939sr;3a5
X3I!If NÁ'IOON!Ii1§.! 86I
MpzopotÁtuIa 199
Megnyilatkozásod örök, és nem...

Ott állsz azutaző mellett, kinek útja nehéz,
A hullámoktól rettegő tengerészeknek adod.,.
(...)
Kimenekíted a viharbóI apottékáját száIlítí kalmárt,
Szárnyakat adsz annak, L<t az őceán mélyéresüllyed.
Táborhelyet adsz a menekülteknek és számkivetetteknek,
A fogságban lévőknek oly utakat mutat§z, melyeket (csak) Samas ismer.
A napisten az utolsó bírő; a himnusz felsorol számos Samas elleni vétket,

ktilönosen a bíróságokon és az üzleti életben elkövetett mulasztásokat.
A lekiismeretlen bíróval megismerteted a béklyót,

Ki elfogadja az ajándékokat, és azigazságot cserbenhagyja,
megtapasztalja büntetését.
Ám ki elutasít ja az ajándékot, és párrját íogja az elesettnek
Az kedves Samasnak, aki meghosszabbítja az ő életét.
A körültekintő bíró, ki igazságos ítéletethoz
írányttja a palotát és hercegek kőzt él.
(...)
A kereskedő, ki csalókán mér,
Kinek két súlymértékevan,így csökkentve...
Ó [a haszonban] csalatkozni fog és elveszti ttőkéjét].
A tisztességes kalmárnak, ki becsületesen mér
Minden megadatik bőséggel.
Samas oItalmazza a civlizáciő kényelmétől elszakadtakat, mint példátll a

vadászokat, az utazőkat, sőt még az útonállókat is:
Ó, kinek családja messze van, kinek városa távoli,

A juhász, ki a pusztaság veszedelmeiben veled kerül szembe,
Aháborlző pásztor, a birkák őrzője ellenségek kozt.
(...)
Samas ellensé ge, a portyáző rcIvaj,
Az ösvények mentén lesben álló martalóc, szembeszáIl veled.
A kísértő holtak, a kósza lelkek
Szembeszegülnek veled, Samas, és te hallod mindőjüket,
Nem akadályozod aveled szembenállókat.
Rám való tekintettel, Samas, kérlek, ne átkozd el 6ket,
,9 1I9zs ,lB1- ,,itupeleur aí.l91 r (sr e-rqqg,ror) 1o-re4r (ruas89ul)
'1orrrqloqurp sI IeJ ]9s 'aJdoIoJ.{3e >1atraqtgllag.. :auarualeíry 6
..1po39sala1 ar
e Áuozsse ze za* :lnsJlu-.''eqv rl9tzep.r9l3aur uaq9r9lualeÍ
lrlueltuezs V
,wau zaq{sal Jolrtut runu .19g39s svz7qE luozsse ze
ry uoí
-Fl?rl uaqtaz,(1aq ur.(1o qq9p3a1 8elr8e.(ue őoq .ruvtlsorzlq 1auzalal8r
ueÁfloqe 'tze allallt'1a tnlsrln u€so{9pu9zs eíJ9J .(8oqau .ra89sala; e
Izewlep,3^ .
lu9lltu {9zsrpn{se salaln;Qíug1 r,Goq .eítrlnu3a141 Eqyu]?l
-qo.1d lu9ru9 19J9 1otrloscdt1 :sJqlsez9q r pa8ua rs9lur{arag
\9zs 19:
-luozssB rdeuzolt9q.{3a rau9ugr y .1a rtoz8ueq ueqreddrzs Tuollq?gg z€
,(1atu 'rs9ruop Éoísoteloscdrr1 pssgp,r ,{Ba pp€q lu9{9zs9ln
1azzgpl
'Iul3rln3q aq?^rzs
{eJequ]e ze 1eva>lar{3t n>1
-e{9u9 löIrla s9 sII9Jo{U gl;,t dvle Ze íIeJos \?I9r[il.J rruolduar v ÁBol7'esrc
u9^lalzal9llua 'r,(p,rsual8a zv ehy1lgalÁleq ?zsnutuil1 s?tu€S .e;rríruodzo1
selaul.tel € lultü '{unluryal,€r,, sI e:loruoldtuel e '>1tuzol1e13o; p1lore8
-oJJ9{9 ze s9IE^í,ts9!IIn9zs sglFc{€laq e .p1losglunu t
1a,(1eur 'u9[dev
un}uallJn]op lsgw?ze?lzo1 p89súuueu sBtüIBl€q .1Io^
V tt1old e eío9
-nsgw3zoan qqesoruo;8el 1aqr{E 'rurq 1tu1o Áuozssela|zn s9
{etr{aJeg
-trrala1zr] nía;lu9ua1 la{aJagwe ueddzs r 1unétr :psoruelíeq ug[dele
:19m? űgsepzv? y ,ad9l1aí relzn sa89sselzsí.l B s9 aígrzeurlap9,r
193ual3
t 'aí9rlasnd91 s9rerp8lozs$gszv3r ruJ[úpesJ9l € llo^ uaq{9u9u qqol8tu
I9uuarsl rclusgtodozaul lqq913 s€tuts ÁBoq'dpsgla Áuawazlazs e zg
oqqle|n8 ueq r191uua; .(u9 ruo r1o >1 zs 93 a ze 9t
n ;,,z
,,,
19tU tu3u" luIJeZs gryPJoJ e Zse>|vzs 9J9z e zg [13au Íprtpg] : [e,(y 'pas
-e§H] p3l9u eípuotu u3gp9Jtu?19 |91111''
:IrLJ9z pssgprzst8r.l, stlpgpsc .(3e
zsnuIIJIt{ lg :g[gtfiuyll 1o1?zs^9 ze s9 sgsg,gpI ze p9p|?d lunu .auuaq
,1at9rust lv:o..ol?!
1g{rytzse3eul ls€tu€s Iqq9Jol ezs?J lqq91 zsnu.''q V
,rre39sugr,ry
{íprzs pat;saílat sg
'I3{{!J9s luuql zsl.rla ,j
'palau 1a; ryuqugíe 1o13zopI9IB1I so391a (31zsl1 eg9JesJ
,tzu pope?o11a e]
s9 '19Jos sodrsc p {I1u9 pe{eN
'la;gs sodesc rcerd e .ra1$lgs so391rr erzsrr pozsl8aw s9 .Iezsg
,Iazepue^Jo upwepl^
]aalpe19{ uodeu 4przsnq y
,r,le?gsugnrx le^rl| 3
arrerlsaÍlar aqa]e§ o sa 'rryau
1a; ryrropyíe ugs -rorlnue - rlo^ E1]ezs luezs
dtu e szsr,rq e - sl. tv^ílzsal llezapua; uodeu
{púzsnq e elí4alzsnuuq V
x)Iaf NÁ]ooNs.4N9 00e
MnzoporÁula 201
Eztán megkérdeztéka feleséget is, aki így válaszolt, ,,En még mindig
szeretem a férjem.' Ó azonbanelutasította. Összecsomózta az
asszonyszoknyájánakszegéIyét,éslevágta.7s
A bírák (újfent) megkérdeztéka férfit: .Egy asszony, aki eljött, hogy
családoddal éIjen, és akiről mindenki tudja, hogy íérjezett, ilyen
egy szerűen távozzon? Pontosan úgy kell ellátnod őt, ahogyan
házadba költözött."76
Gwendolyn Leick
MEzoPotÁun
7. fejezet
Assur
A két asszír város, Assur és a9. fejezetben szereplő Ninive Mezopotámia
északi részénekmészkőfennsíkján tertilt el. A térségfaldrajzi szempont-
ból, s társadalmi rendszerét tekintve is ktilonbozik a déli síkságoktóll, bár
az észa\uak városi kultúr.í.iasokat köszönhet a déli fejlődésnek, Mindez
egyértelműen kitúnik az asszír területeken fekárt írásos íeljegyzésekből.
Assur és Ninive szokatlanul sokáig volt lakott, míg a legtöbb fővárosban,
mint például Nimrudban és Kalahban - az asszír építészetíellegváratban
- csak igen rövid ideig, alig egy évszázadon át élt al<trály.
Assur és Ninive jóval több volt a hatalmas királyok hóbortjából
emelt, rövid ideig lakott fővárosoknál. Mindkettő szent hely volt - az
előbbi névadó istenének, Assurnak a székhelye, utóbbit pedig a szerelem
és háború istennőjének, Istárnak szentelték. A két város Asszíria hata-
lomra kerülése előtt és után is jelentős településnek számított, az asszír
birodalomban betöltött szerepük azonban kitüntetett fi gyelmet érdem el.
A régészetileletek bizonyítják az építészetsokrétűségét,táblagyűjtemé-
nyeik sokat elárulnak a városok kereskedelm érő1, a királyok uralmáról, s
arről, a lakók miként gondoskodtak városukról, megismerhetjtik az ősi
templomok vallásos gyakorlatail rituáléit.
ASSUR FELTÁRÁSA'
A sziklás mészkőszirtre épült Assur a gyors folyású Tigrist egy éles ka-
nyarulatba kényszerítette,Az ókorban egy mellékág is csatlako zott a f,ő-
ághoz, mely így egy tojásdad, 1,8 km-es partvonalú szigetet hozott létre.
A meredek falú, sziklás képződményekakár 25 méternyire is kimagaslot-
tak a völgyből. Stratégiailag jelentős volt ez a természeti képződmény,
hiszen viszonylag könnyen védhetővé tette a területet, s a völgy is köny-
nyen áttekinthetővé vált a magaslatról. Nl,trgatralezirah pusztasága hú-
zódott, a völgy keleti és északi felén termékeny, művelésre alkalmas föl-
dek húzódtak. A város akétZab-folyőközt, az hlsó- és aFelső-Zab fo-
(all9lotuJgrdilasc E %9ln|euel
-euJ q9ÁEe Ze s9 ?J)IoluosJ 8 i9latuJ9lgi
E leLuIal8IJ {BllolJpJo; 8qt ap l9ípua;.los >1ozíeldery s9 {úI€J B {9íJeusl
-8au l8oq 'Ie {grloryIo^gl u9ln Ts9tu e níal9l {íga 1€llol}soluodzsso
v]9s9J9.!p! 1aralnd? ze (1asnzsp9ru riozo81opry ?J9s9i]souozt, e139t3oÁ1
-9,r t) rylr'telosgttsg ze 49va?9t4azs9qd9 nazda>1|9í sr ru'utqg:l:t26
(irursJgle>lunu
{€SJJ9{V TIEu-a?JpuV J3lItlN 9zo31op ela^ u€quorq€g
r,r3o; 19rlelaPzel e tulzs,(1aq € tUIoA elPelq uesaÍlar 119leru 'ttlorrpt
-|a! e ezze^Jezs8au l8oq 'apr nazarIla lgquollqrg .(a,lo.aploy ueqou
,1os9}?s9
l3tü9u 9uel 3vE1 6I l91-eo6I
ze 1elpgpze1- pzzl,tlozolJel zoqplolJlguy?w: 9 z€ ues3lauauol ltu€
'r9ups,(1aq {otüoJ t qror9s3oq a;9s?z3llepueJ ]yzs9sl 1au9u e uqlInzs
,II ,rlMuozlq
u9lüo11o pFI€H Inpqv Insgp?9u 1au.(1aq9la1 gzuo^{9plr e
- lol?ijas rtpy 19!1o3e,(utqle {allJq s919IJuB{ € eJ9u3IIe 1o19t;.(uozlg
grer ías r o8e,(uaala1 BepzeB e r{E o,4'e logl - vJqIJJyzs {3rau9u y, zoqys9pl
-n{ sn{Ir€tu elzs|zs'9dtp so,(uguopnl ryőa rrqp8lozs l3{{elela1 rqqa89-r
I9uIugIIg?q t rtut'loulrq {Is9tu.(3e sa.la1 'ugtuop
í3r,r'1rrrlos9l€sgIuoI
,{91l9Jlue3
-}q?q € r{eu llaPza{ ueq-668I ,{aur '39ses-l9J lraley ra[üeN V
-uo1 a-qa.(1aq9l3l JJzss€ gq3sara.r931 'gr.qal ueq9lazo{ InzsoilI € qgFIuI
raltullel8g l8oq'greqpuotule ueq8gssouglaly (,r939s.{ua>19,rer 9r;d9
-ulo1dtuar \9rr11 i títetnruaq dlou1grunluaulnlÓp gryőev IJtJIu-pepV,I
,rylqgt Áu9t1
8aru rrppr veq-enl8rpad qrrur5 a8.roa9 'ueq-€98I urrsstg)
-9II 1a11I^ plln8eu s'1au9ltzssll-Ezssll lu9{u§)pl ryq'eqgsglgrla;,(1our
-o{ l€ { JaS l€IEy 3leq ryr3o; tueu 19r€ln1 rrorr8oru9l IE1I9 ielug V
,
rpdqe e sgíg4unul 9J9 llrl u9 Ie u3q s 9ztu3l3s9ryy9 uosul1ltru
l_rua11 .{1aru 'a.l9s9zlglJeIp >1au9s9ría;3a[u s9J, Jrzssa ze :119\9uzseq
ra8a,rgzs E 7za,eq|nzsol^[ tllor}qg9lol lutsspu le{arelel luetr ze 9] 1El
,19!zelu
-urfing eryíqgsell?eÁBe e;.resE-lrde-nlnlnJ ,I qq9s91 Ie^^9 1,3N
-|EuEl l9s94q selalzs9J ryultli:1 Jnssv ,(8oq 'rlpappl gq9s9{ Ig.l:Ior€JITaJ
,1Io^ tsgud91 gln uosnugJl
V 'lrolrJoq3q uesaílar Fss94{9 ,{2a'93ys,{2eu
-rel9 nplJ€st-nu9ulns ,111 '-loqozs ,l;zsse lqqa89fialtpryt €qEI?^ € 1n[üI31
-nf o,rlau9rezsslr t:ír; ueq-21;1l píraa'uaulzs.{eq t ugí uaq-oi8I lu€ss€u
pzniu.rop1 s9 p;e.(r1 ualsnv ,1aullaq9lal nazs939s sgtualaí ]9l1o1Ja tuas
-?atlu' plo191 io8gp,rdtu sr t(g1otugzsaq u} Ig|JIas9 zapalp!'ueq- 1 7 g 1 aso.t
-9le g,i 1|9v1 9:r9s9p9plapl9 tlolu sarutf snIpn€IJ 'pzuolgr; rr.rq ryep8tg
€ elFlIe{IeJ as9^{3J uúIrerlozs Jq1g ,tlolríJJ9zs :1au9taPazs qqaualral(a;
-3a1 s9 rqqt1o,r,gr8a1 üoppoJlq u9uo11o ze uugpezqzs
,xlx 3 - u€opos€q
zoqlourpqdalel JJzssú s9ul - uropq lJnss€ uetusT lu?{ralJes wpy V
'?J)ljsuueJ -Iug JI ze napza I\
,(1aqglalrg soluoJ ll}lzs3Ja1 uozsol?e7 V,Ie llnJal ueg9lezgl al9pyrue,(1
x3laf NÁ]ooNa/§.9 nOe
MpzopotÁtrltn 205
radványokra. A úblák és feüratok iránt sem mutattak ktlonosebb érdek-

lődest. Sőt mi több, a Sulmánu-asaridu trónján lévő mérhetetlenül hasz-
nos ékírásos bizonyítékotis még jő néhány éven át figyelmen kívül hagy-
ták. Mintha a tábláknak semmiféle kapcsolata nem lenne feltalákűk
helyszínével,a távoli Berlinben levő epigráfusok feladata volt azok értel-
mezése. Andrae és kollégái publikációikban ezek helyett elsősorban az
építészetiszerkezetekkel foglalkoztak, s bemutatták, az ewes épületré-
tegek miként épültek egymásra.
Az Assurban fellelt jelentős épületek sokasága részben őket igazolta.
Andrae konkrét rajzokon mutatta be a leleteket, elkészítette a város kép-
zeletbeli rekonstrukciós képét,valamint írt ery népszerű tanulmányts,
melyben megkíséreltemegeleveníteni az egyébkéntszáraz régészeti
anyagot. Leírja, hogy egy ,,tisztán látő és jőzan eszű" görög milyennek
látta volna Assurt 688-ban. A iónok ,,európai" látásmődjával szorosan
azonosulva az asszírokkultűráját és műszaki fejlettségét,némileg zayar-
ba ejtően (saját korának mértékeszerint csak enyhén) antiszemita mó-
don értékeliki. Az ásatásokról szóló tudományosbeszámolói, annak el-
lenére,_hogy a fő hangsúlyt az építészetrehelyezte, példaénékűekés ala-
posak.6
Bár Andrae remélte, hogy sikerül jóval az első évezred rétegei alá ás-
nia, a hatalmas íqasszír épületek akkora részétfoglalták el a belső város-
nak, hogy egyszerűen kivitelezhetetlen volt a II. és III. évezred össze-
függő rétegeinek szisztematikus f"eltárása. Így a legtobb figyelmet Assur
főbb vallási épületei (az Anu-Adad-templom, az Assur-templom, Szín és
Samas templomai, I. Adad-nirai palotája alarályi kriptákkal, és a város-
falak) kapták, Nagyobb mély ségméréseketcsak az Istár-templom terüle-
ténvégeztek, ahol a korai dinasztikus kor és azL|r III rétegeit fedezték
fel.
Bár Assurnak jelentős szerepe volt a második évezred elején, a város
őasszír idószakból származő romjaiból alig sikerült valamit feltárni. Sok-
kal ismertebbek a XV-XIIL századiépületek, melyeknek a későbbi hely-
reállításakor egyszerűen a régi alaprqzokat követték. A közép-asszíriai
periódusból szintén maradtak fenn feliratos leletek, főleg sztélék,'ám a
város legjobban dokumentált részei a IX-VIIL századra datálhatőak.
Ezeken azigen értékesépületeken is móly nyomokat hagyott azidő fo-
ga. A város 6l4-ben a médek támadása folytán megsemmisült, a romok
kőzel ötszáz évigaz enyészeté lettek egészen a parthusok letelepedéséig.
Ok úi városukat az ősi asszír íőváros elegyengetett, jeLlegzetesen helle-
nisztikus romjaira építettékrá; az ,,akropolisz" templomaiban helyet ka-
Á2ol4'tu!alz3{1aô1 pa8ua eilE, z9qg11el setupl€g Áug.qgu 9í t s9 >1or
-Js rlaJazslal uoBepze? V,rreláqal a,(19ruazs .l9rs1 p,(uuozrq uapunu .(1eu
'ugídery sazapuaJla 139s v ap 'uagta.l9tu gqo,(8ru I3ÎLu€p^ s? Iq{EIE}
qqe8trst.l, rouoldurar e yíí9anatyda ua.{aq e uazaueÁBn u;z1-seusy 'eígz
-,(uguuo1 {1l3a ln \ooz-oslz,q1) upíapl €rlzs€ulp ,iII yn zV ,zIlIasIA
lelau s91ll ?al1u;zsgryl, uequoze u?qq9Jo{ 5l9r,rItl {BuJnssV bstz-osez
'q1; ueg;Íapl 1op9}plr ze §:;l|l]a! e tzg,uzow|gyzgtut >y,tn8 gzewgzs
1gqreÁaq zsos?e7 ? u3g)loqellal € ieqel ezo1 1auqs9loqtuolel 'el|9 ly:
,erre8
-o139lr.t u€qlo{€zsgpl p9{13 zB s9 sn{Ilzstulp ItJo{ t tuolduar y
-ou9r rrla r,(1aq t rouoldurar t ,(8oq'8au 1nírtgpru l§lqlaza :zaT{eilel
1eJ rrtqguunusg s? ueqIszp€JtH 'uegrrtytr € 'utglosoJgt, :rausgtodozatlt
,11I
-Tezs? s9tu }ru?r}pos?I{ >1er{aryt \9Y1 uvqaqozs Is9u€uazs V
llol€qll€ o,/19ruazs í3 ",{,lrl
t1o1ueíe l3u9)uuelsl(8a uequo>11y,rr9lapn
lrala1 srr8rl t 19rrar;sad9uaq {reszJol u9lnlru 'urq;o>1 sn1llzs€ulp I€Jo{ ?
'u9íala peJzeê,III B {9ll€ i {t;dtp ry-l-rnq t 8o1graqarlal lÁlgwazs e vE
,{91ror)souoz€ lu9{lalnJer sn{Bln{
91 e ugídery Áu9 t
1errra Il€zopp rruodzo1 s9 >p,{B:9t 1I9Fi 1ro ze rcBvlÁlaq ]{3a ze !no1
-/u e_l1o;tnpn uaÎll:9l IaTIeuíJal r,rlrp dtpPgr.{atu '8eur 1ororil,u
i9sol1o; .{ualsa1 ,(8a tr9z91 {eqqgl \e! 119l]9l uoglelalzs9J {€s3 loluol
-dural y ,sI €JloJgozs luos3lu9Jal3 s9 3JlaJazsl9 'c.r1o19pu9ít rurlrpr8o;
qqesq'a;la.{u9pa8 e§e,{Beu 1?1u?}ppq9u,lr3reqel rs9rud91 guded,(Ea
- II9!&v relasr.lrugdíe1 gz:ul;1lalr eJleua zu - bl t9u rro8e;g uBsoltrposo
'rlls9tu ,{Ba,pzg:q9 1or{€ Igu g^leJ uo,{Bv'119,rotat uoBvpzv?,{8a ;oq
-ozszsdl? 9.rde rlr.(8e zy ,zynJo! ralalelnd9 Jgl€runu ÁuFpu 1nzo1 1al1
-eur l1ol,ugnlleBer{Ee 1,3eu arrlalt 'nlscorgozstuoJls9qtp s9 -zsdt? 9ldv
opzqJqg rgu glesl,r ryíg,ía>lozs sotíol sataz8allaí ro1 e'gzo}|pqulr Áugq9u
,lper
lptJ€Iü ap '>1grloqe;Ie l3^?Ier9^ry 1oqgesry e *>1eÁEsgl sel?u9 zV
-ru uad9 azs9l ÁBeu {eu9s9zepuaJeq €gozs Is9u€uezs e Á2y'tpe>le,zsaq
9:;l1 narzs?1 19q3o,(p,r € s9 lgqgpuera8 r Jol€s9loquo.ra1 uolduiar y
,TeuzevJl9zs ,$l)
,(ostz-oolz I9$lEzs9pl III sn{IlZs€uIP rc_lo1 r la3
-el9J I€Jo{ grrqloscdqazsso l€Iü-.(uIo1durar-.rgrs1 139s" e {turqJos lBI€x
leíug,rpereru peJza^g,III y
,urqsnpgr.led utluollo z€ uesouoln{ s9 tuglzsl I€Jo13 lp€]
,qaq9lezo{
-?lü {9pI^ lropeJrtula l3lnJar V 1ouloJ € 1e1l3tua l@lazsupt
-erc>1 ,{3a sI Jo:1il,u€ '(pezgzs
,1111 .,€r,r ,1p! 8ryezs
9pí, uJq11zs:r rc;o1 ,(8crr
rpTu?zss?zs e uazs9Ba 119p9J9r ulas rxuas pl}l lruo{u sp311 B e^pz3{
,u?qlnssv ,r1o,r eropd snqurd
y
I911a {e1I9 3tn9 zgzsusoseq 1osnqucd
stluler?q r rapdg qqo,Gru8a1 y ,sr aíl9tuezs uelsl 1,1zsse ,{uyl9u rrod
y3laf NÁ,IooN:l/§.9 90Z
MpzoporÁun 2O7
kalat serkatot tehetős emberek lakták, akik konnyen hozzájutottak az

olyan luxuscikkekhez, mint például a lapis lazuli pecsétnyomók, a vörös-
réz szerszámok, fegyverek, illetve az igazgyöngyből késztilt nyakláncok.
Semmiféle utalás nincs a település korabeli méretére vonatkozóan.
ASSUR Az ÓASSzÍn toŐSzAKBAN (KB. 1990-14o0)

Az ebből az jdőszakből származő bizonyítékok kevésbéegységesek, Az
épületeken talált feliratokon kíwl csak az assuri templom korai szintjeit,
a régi palotát és a városfal egyes részeit ismerjtik. Ezen beruházások
többsége a babiloni Hammurapi egyik kortársának, Samsi-Adad uralmára
(1813-1781) tehető, a város lakónegyedeiből azonban jóformán semmit
sem tártak fel. Assur létezésénektörténelmi bizonyítéka mindössze né-
hány, épületeken lévő vésetből, illetve táblából származik, Mindazonáltal
az atény,hogy az írásos bizonyítékokra egészenmás helyszínen akadtak
rá, teljes mértékben pótolja a hiányosságokat. körülbeltil tizenhatezer
ékírásostáblát találtaka Kappadókiábanlévő Kayseri mellett fekvő török
faluban, Kültepében . Ezeből a táblál<rőI kiderült, hogy olyan asszír ,,úz-
letemberek" és kereskedők feljegyzéseinek részletei, akik a helybéli vá-
rostól, Kanestól néhány percre létrehoztak egy köztes kereskedelmi te-
rületet. Ezeknek az Anatő|iában működő ,,cégeknek" Assur volta köz-
pontja. A
Samsi-Adadot megelőző időszak legfőbb információforrásai
ezek a még nem teljes egészébenpublikáh táblák. Közel száz éven ke-
resztül (kb. 1900-1800) karavánok járták az Assurt és Anatólia kozépső
részétösszekötő utakat. Bár a f,eljegyzések csak bizonyos kereskedelmi
kapcsolatokat érintenek, nevezetesen az ón és textil átváltását ezüstre,
arenyra és vörösrézre, sokat felfednek a kor ,,nemzetközi" kereskedelmi
tevékenységénekegy bizonyos részérő\,ktilonos tekintettel annak meg-
szewezésére,finanszír ozására és kivitelezésére. 13
A mai napigtisztázatlan, hogy miként és mikor vált Assur gazdagke-
reskedővárossá. A kappadókiai táblák többsége kortilbeltil az 1,901-1830
kozotti időkből származlk. Az izleti levéltárak koztil néhány tobbé-
kevésbé érintetlen maradt, míg másokat szétszőrődott darabokból kellett
összerakni.la Óasszír ékírással készültek, nyelveztük a korabeli babiloni
szövegekével összevetve igen régies, anakronisztikus. Mivel ezek a tömör
üzleti dokumentumok elsősorban az áruszállítással, átvételi elismervé-
nyekkel, az adásvételi irányelvek előírásával, a fizetendő adókkal és az iz-
etko t é s rő l ké s zül t be s zám ol ókkal f o glalko ztak, alig tartalmaznak bármi-
l
-ghuodzo>11oreloscdq nüIapalseJa{ € ?tunsn11 ,BqJnssV wvoq InrzsaJ
-e1 uolvzg|gl{ IgpalsaJa{ Igqu9lzspe8;y 8apqzs 91vt,'I9aele1 u€uuoq
-€IB^ 1u9 zy :ug>y?uÁu€ 19z9izsa s9lu s9le.le.t(8a; 119!|9uzseq uaqJg{
sal9zs r3u9J e vg:9y*zoqaq u9 ze'u9l uepeleqzgll}ll?u zaqs9uzs9{
-Zuo]g? €luo^ qIe eS?Z]gIIeIIe J9tu Jo}Pl3 soJ9^ e
,§ot7 'graqlazd9lg
gl}solzlq rt1o89stprrr1 sa8aluoln>1 ?rllntu
óI']auaÍIalelzn IBJJnssy
-qzs e Á8oq 'rarlgpalsaJel ? €^rrqgsJ 1azza 'teugz luJlape{saJa{peq%s
av#e uozzoqen?|,(3oq 'arlas9^{3J9r uozv spugígpo{I€Jn .rnssy rP
-qlwl uasattlőa es9rIlue z?Jllolrlzslt8atu t sg ,,elg39speq?zs 1op9{jl€"
zE esqzo>I]eÎg ttunsn11 31,..16pln1 llnzs?{ I9$l9I39l n>pp z9desl" 3n13I
1I 'lalrel 9^9|vzl^ uesopuo8 p{loJnzs rarla,(1atu ',.1alas9zapueJeq í.zr^
q9.Ge s9 löl9uJol€s3" ugtlal u9.1os tíglunru zsg89s 1eu9u et;puy JelI?/§
zezu) Btsolgt e uazsgBa
or*' [3ynssy
'uaq;aq wg9so;9^ uelsl II€J9lsI 'utqJru]sry s9 uegpntv 'ueg-rnddt51 s9
ueqJn '|919J9rqlodq e uaualuro;at8aur re>ln8gsprq€zs ,le{+zeJ ulpl
-rorlrzsn8 a11, *ry?gsptqezs" 1ralau,rraÁ s? lop9lp1? ze urctzodey3,alN
,tt9139l IluauJ s9rJol p uarlal]zs9>Ilo
IEJ
8rpad u9 'Igg?ffiaq qIqE Lua{au rro]zsB{€J I§9JJoJ 19{ ualsl Jnssv
(",)
:eIJ 3
]EüJnssy-Jnznd §9 leu9ql{p-tulllet{s 1tu9í9z,(u9u-ro1 rnssy
'aírlal8ar1 ouual§I J9lsI s? ualsl Jnssv 'ví9zr(u9ulo>1 Jnssv 'BwnsnII'
illzuuJ]qzs (aeet-og il,!]) 19t9unsn11
,I itJIIaJ ,Ayrn uetusl rqqa39;3a1 V ,,,lguuatsT .(selazlu)3" 'Iqq9Jo{
3 BÎI9êI '{"uIr{ ..lui){eualsl Jnssv" ugídep e^3u so:9^ e rrrp 19zsntF>I r
rlau89suarsr z€ {auue 8au 1gtror)dury wqpez9zs ,We l{Bot4 '1lupr í3n
,rtln8rtu
{91^rq >1eu-,,9Í9zÁu9luJo1 euelsl Jnssv" uagsazsl{Be {plt 'tglju
9po{p-rn Áu7l9u ]Iz]9 ]or?nlal 9^9I uarlarapd9 lrq\e! u€qJnssv zV
,€s9IoJosIaJ
{9s9 IpgI?^ ? 8rpad tuau 'seprlalalzstl qqfiul
1rI l
{ns9lilura -lgq 'sl ugígrsrl leules§) ldunturur11 >1auualaí8aul ra,rau r1o{
(,,lI?
-9:rq 91da:azs $l zy ,aJ9lepaJe szsot 8ysÁrysry Jrzss€ zE e^|eíl íezza
u?q{tJl9s lp-rr1 r9quaz|í' gs|a ze lu|Jezs,(ugtuo.1r zy ,l?êu.Áp.rrr1 sazsso
,11 t uazs98a
9l9 s|@I9-t19) 8rrqpqn-Jnssv I919íeI3 pa]ze^? llposglu
r n1ua8aru '1arrallzs91 InJ9{ 609 ra,(1aru 'ersq,(p:11 ]rzsse ze In9pl9d
,1unure8sorl€Jazssg
IIel lgqlos9J]oI gwqzrg8aur 9gs9lal's9ul 1€{o{9l
-yÁuozlq 9|9zs |gJ?Jelr9q luJlau9ugl {?ul€s9zo{rll9^ Iulepe{saJa{ Jnssv
ze e,§o119uua,anazÁlaq JBlRIIod gpo{FJn ueq?gzsrceÁue ze $g|en e|?I
X)I:IT NÁ,IooNa,,§.9 80Z
MEzoporÁuIe 209
vá tette Assurt azzal, hogy a dél-mezopotámiai kereskedőket ösztönöz-

te, hogy a városban vegyék megaz ónt, és itt értékesítsékárukészletüket,
kiváltképpen a finom textíliákat csakúgy, mint a perzsa-öbölből uron
keresztül importált vörösrezet. utódja, Erishum még kedvezőbb feltéte-
leket teremtett azáltal, hogy ,az ezüstöt, az aranyat, a rezet, az őnt, az
árpát és a gyapjűt adómentess é" tette.2o
Az akkádok Assurban ezüstre és ónra cseréltékrezüket és ruházati
cikkeiket, bár az ónkereskedőkkel kotott üzleteket nem foglalták írásba.
A kel et ről é rkező kalm áro k v alő színűleg m a guk szállíto tták po rt ékáikat,
ennélfogva keveset tudunk az általuk bonyolított ügyletekről. Feltehető-
en ezüstöt és ruhaneműthoztak, és maguk az asszírok szervezték meg
saját kereskedelmi képviseleteiket Anatóliában, ami akkor sok kis fejede-
lemségre osztott, ásványi anyagokban és fémekben bővelked ő ország
volt, s égett avágytől,hogy hozzájuthasson a legújabb mezopotámiai di-
vatnak megfelelő oltozékekhez és anyagokhoz. KülönbOző minőségű
ónt és babiloni textíliákat szállítottak Assurból Közép-Anatóliába, ahol a
Kanesh melletti kereskedelmi hivatal (az asszír karum) a legjelentősebb
közraktárként működött. Bár űgy tűnik, az assuri kormányzat nem ve-
tett ki adókat, ez mégsem állami, hanem magánvállalkozás volt.
A kalmárok profitra törekvő vállalkozók voltak, a\<tk általában á csa-
lád tagjaibő| álló csapatokban dolgoztak.2l Az ónt és a ruházati cikkeket
szamárkaravánnal szállították kanesbe. A szamarakat is értékesíthették
itt, és az értúkkapott arunyat és ezüstöt lepecsételve visszaküldték
Assurba egy levél kíséretében,melyben rögzítették, hogy a címzettnek
pontosan mekkora összeget kdrlkézhez kapnia. Másik lehetőségkéntel-
cserélhették egyéb árucikkekre őket, mint például gyapjűra és vörösréz-
re, melyeket aztán más anatóliai városokba, egészen a Fekete-tengerig is
elvittek, ahol ezüstöt és aranyat kaptak értük. Az ón és a textíliák eladási
ára duplája volt a vételi árnak.2z Bár a szállítás és a szállás ktilonfele kolt-
ségeit és az adőkat levonták a profitból, elég haszna maradt a kereske-
dőknek ahhoz, hogy mindez megérje a íáradságot, A textíliák szállítás-
kor jóval terjedelmesebbek voltak, illetve értéktikaz 6nnak csak a felével
ért fel, de mivel igen keresett ktilfoldi árunak számított, ezt is importál-
ták.
Egy tipikus, Assurból a kanesi karumba tanó karaván öt vagy hat
öszvérből állt, melyben mindegyik jőszág60-90 kilogrammot (2-3 taIen-
tumot) cipelt. Nemcsak textíliákkal és ónnal rakodták meg őket, hanem
az öt-hat hetes út első szakaszain abrakkal is. A szamarak is részétké-
pezték a tőkének, hiszen megérkezéskor azokat is el lehetett adni. Az
z?Zs Áü9q?u ftZgvqgPellselal € Zg ,1lr!I3sr^d9i ryrlo^ sI mqJnddlN
s9 uEqIJeW 'ueq:tddrz5 'urgrloso;g,r TuoIIq?q sglu 1?ü{o4zsse zt '1n1
-ryqlqI Jeuf lze tro,{V or,ueggÁug;r- s9pasazs9.r39sa.la.Áu r rropodelp8aru
e]gp gzepllq ? s9 9p3lseJ3{ € IoI{3 'eípgui les9rel{eJaq 9uÉt 19 ue{e^9
'9a9r r,rzssoq t t|o^ za ue.nlclg 6z,zo|]>Ios9zo{Fll9^ € {elrorysolzrq 19{91
tueusq 'lzs9: 1alla,r uequalepe{saJe] uepe^zg{ B lueu lDlB 'u€gJnssy
sr 1our.{o ryllo6 8z,€ggl4zssv aq {?lzoq upllp raílaru 'uoposoltzs
e]z?Jsolo^ v Ba191trualapalsaJa1 IEITglBu€-gsIaq e Bvl Áugtqgu ':1tugtt
,(3n ,1arler3lzn 1ol€ul;ell? v sg Jnssv {sso Lü3u IeuuilJr1Isaw{ V
ueq9s91, Áu9.1 r
E, 1a,(3n
(1rzs19l
-zugd v 4enozstgí lada.lazs sgltualaí ,{3, sg J9q39sa.le.,(u ? {3rpes
-ezse] l9u B u9lníqlunyrq 9z,l;l:11e11?z7ll9 llazu}q s9 rtozo81opr{ uBtIJou
-5'e?gsp e el|or9s9^ uggotu lITe I?ITgl€u€ ze Btppe'11o,r la,rozs p.lazsglped
-a1 t a4rlrc8alugr qq€soruo;8e1 rualepelseJe{Illxat e 3r9y,enas9zol|9^ lE^
-tp e >pue.1g2ea.r uesroÁ .(8oq 'uaqruazs {nle^ 1Io^ s9J9Îe lurrazs e89sr;u
-€l I?êI Áry.{lN ,sT 19191Zs€I9^ sel9zs {9r[Jxar ? 9Ia l911orrp l191a,r939s
-r;8as 9lu lqg9i 9I9 ueqs9ur'rzqq V r.,rarlraí;a; r|9rlasr.lda1 ü?gsrzo1l€uo^
r3oí s9 Iullapa{saJe{ el9;uepunu i9u e,(8oq '1lulrg lgqs9zele€I lrz9{
,Iu19I
1leluozssr 9I9 u€qJnssv s9 lgpelsaJe{ IBITgl€ve zV 1e{§| Erpnr
1a ugu.lo;,(8e 8;ur '8rppepurru st L(uozsse úlaq ée rlalaqeÎe pr ura8
-9saleJ 9)^9I u€qJnssv z? gpa{seJa{ l8E ,lpBJ?tIJ rro 8rrla,r.9 s9 ?g9TI913uV
1l9z9ll9{ uoI€lBIJ ry.(u9q95,ueusl Iqíual 1.oJry|q? e gpe{saJe1{oS
,l9sylryl>l19|ul9zsz,paldE119lJ9Lp|9rlerauurd
,sI
,,3e3" e aÎ3III '4?tzlsgualla utsodrp rr1o,(p,rs V rs?lg1lalzn ll3letusl
ze e{qsolzl.g €qq?ôr 'zotl9sglsetuual uJoI€zIg r r,r8gssoruo;r91 89ssarzsrr
e ÁÁoq'lezze >1vtlor uaq9lzsl.l sl uoÁru 19p3{saJe{ € lulJezs u?gsguet
,.,IaJ uaíuau Bg9rcrd E Jgzsg|e" ,{Bot1'iazalalQ{ 1u9^BJ6l
1a8a,r.ozs V
üapuflu :ryry$oí Is9IJ9s9^9Ie 1I? sT
tígpo{pln l{seusy rz,11elza^|? ra89slrap
-9^ I?IJ9tuoldp 1gpaqseJe{ nela{1ezo1 e wquo)píV,I9quelepe{saJa{
ouaíJllq ze 11.;1zrq louzs?q la^9s9p^ry {9P€ gzoqu9|rr1 e 1a8ac;aq r,{1aq
? IaÎtu 'rgw9lqo.1d qqasou9lnl tratualaí IIJ3u as?pJ91 89suolzrq y
,1a3
1atd91 ru9rpgrlasnd91
19p3{saJa1 € {pl€ 'enlgzolu,tnl slgrcads 19tzqqnJry $9q|vzs t rg8eur ':1tu
-y ffir1,1|o^ gzotv,r 8aptuJzsgpr, s9 r{ ]911clnu uau_'eq9ll91?uv-d9z
-oy 19Q;nssv l?ln zB ruual8au llnJe{ aqgpl ríuueu őoq 'vu s9 tgleu
-o^]rl {ou9^tJrrl V
cz,Iula;gq
Át,r. rulorgs9^ rreragal la{e;elezs €1131uo^
ror1o ,(3rr, m,uIezs zo\>Ios9zeln IPI_o.JI€ 3a19; 'rrqgreIlg zY ,e,uf,uozsr,r
zeWeTIIJ rrezqqt] s9 zoqug z? 18rlo^ 1asatulapaírer 9gs9^3{ a.rra11l 'rlag
-qa,{uuo1 p,r9! rlaagrleBgsp sg (se,r) 1eu9;setuau 1?1,Ba'Áuese ze'lsn;ze
xclflf NÁ,IooNiLd§5) 0í7
MEzopotÁuIn 211
éven át olyan kereskedelmi háIózatot hozott létre, ami mesés gazdagsá-

got és sok tapasztalatot hozott Assurnak. lvIlndazonáltalaz, hogy Assur
és anatóliai piaca ktilonosen jól dokumentált, nem jelenti, hogy Assurnak
bármiféle kereskedelmi monopóliuma lett volna, vary hory bármiképpen
is feltigyelte volna az összes Felső-Mezopotámiában folyó kereskede]mi
tevékenys é get. Eppen ellenkezőle g, aho gy e gyre több lev ékárat fedeznek
fel, úgy válik világossá, hogy Assur csak egyike a számos kereskedelmi
há|őzatnak. Az Eufrátesz menténEmar és Mari, Eszak-Szíriában Karke-
mis és természetesen Szippar és Babilon is működtetett barter-há|őza-
tokat.31
A Kappadóki ában talárlt táblák A s s ur v ezet ő te s t ül eté ről is s zol gálnak
információval, melyre mindig egyszerűen,,a város"-ként hivatkoznak32.
Minden bizonnyal a nagy kereskedőházak vezetőiből állő testület volt,
akik egy ,,városháza" (bit alim) elnevezésű épületben talalkoztak. Ők
döntöttek a kereskedelmi irányelvekről, meghatározták a kiviteli adók
mértékét,és lepecsételték a városből távozó karavánok báláit. Diplomá-
ciai testületként is működtek (némileg a Brit Kelet-indiai Társasághoz
hasonlóan), és ápolták az anató|iai uralkodókkal a kapcsolatot, akiknek
az eg5rittműködésére és védelmérea karavánok és a helyi kalmárok is
számítottak,
A befolyásos üzletemberek egy másik, limmunak nevezett hivatalt is
betöltöttek, melyet,,névadónak" fordítanak, mivel az éveketvisszamenő-
legesen nem a jelentős események alapján nevezték el, ahogyan Dél-
Mezopotámiában szokás volt, hanem maga a limmu után. A limmut
sorshúzás alapjánválasztották ki és egy évig volt hivatalban. Lehetséges,
hogy a város vezetésénekelnöke az éppenhivatalát töltő névadó volt, és
egy szűk, befolyásos csoport tagjai egymást váltogatva kapták meg ezt a
kinevezést. Az uralkodónak, aki a feliratokban mindig ,,Assur isten kor-
mányzőjának (i§íiakum)" híwa magát, úgy tűnik, nem eloljárói, hanem
sokkal inkább csak kiegészítő szerepe volt.33 Ó felelt a közmunkákért,
feltigyelte abírői testületeket, ésvezető szerepet játszott a város vallási és
ünnepi dtusaiban.3a A ruba'um cím az arisztókrácia fejeként jellemzi őt,
ami Assur társadalmában a legmagasabb státus volt.3'
A kereskedők beszámolóiban semmilyen utalást nem találunk a város
és lakói kozti kapcsolatról yay a templomok szerepéről, melyek íg5r azt
a benyomást keltik, hogy a)CÍ.. században Assur elsősorban egy kapita-
lista kereskedő állam volt, melynek jóléte l<tzár1laga kereskedelmi vállal-
kozásoktól függött, akárcsak az Ezeregt éjszaka meséinek Bagdadjában.
hz intenzív kereskedelmi tevékenységmindig serkentően hat a helyi
1tugs9po{pJn,?qruo^ |.sqzvulr9zs sn{Ilzs?ulp gr38n;azsso ze ellolzse^
1o3leq rglJorlqugJr e 'roptpy-lsure5 ,(1aru '>1tzsdrp elgtstlÁlvsr>1 syzsse
ze uaq;1?u?ur saílar s9â1I3J e zg
8í,11r;u9soJ9^9J
tuoppoJIq Jrzsseo gzel?|
urau 8aru Jo{{€ ze anal?aul unssv !eu1o,r trapa1,(u9r sI F^r{ uoJnssv
,{Bot4'anzau else 19ryÁuozlg s3uIN ,lotunsl;a ,I 'lgpo]I?Jn tÁlall e avg
lf
13 s9 l9lBII€{fl 'lsoJ€^ ttuaru su3t1 g^{al uaq9lezo{ Jnssv zu etp1$oyE
,8au >19rtarry o ]o 7lalauazzotu qgg; sc'1q9rursuolar
{au9s9pe{Ieuelal {B
uelraregal 'tsgurőa {91laô{ lu?{nü utsoluod 1al,u9uasa ze ÁEoy1
'r1o,r:aqua ua,(p
'lryszuet* ,,9tgÁrysrg.8ylltt" v |9c|39suapa:elusl z? ryt .pepy-rsu€S .agtu3l
-aueugl p l?âu €lr?qJJag 'zot7gsguet?a[Il BtuI€Jn sr rpt88q 391a a;9uala
Ies9§IeJ9r ltupr?q ualtel8ar1 13uDí?'a;asalalou 1tugsg,(1o;eq Tul9uzs?q
-r{ taraz,{1aq t sad91 rrle (.lagrua nozoJqleq.rpulo;ur 19í'gsgsg{zse s;o,,(8
,{Ba ngzglla,(u9ullu9{ llopr zV ,leu?us9pnr
lgJras9u9u9t nl1sat:zks
-pI9.J sal9zs rla.(1aur
őe (1unppl sl
rs9rualaí !9z]ezs]rqlos 11929{ :19W91
IJEuI ? uas3lJzs9tuJal s9 'uazza{Iapual |e^9l?9lJJ]o!ur zsgl1eldeu
I9Jrl9IJ
-{t rcuol?)l s9 I_oJ{91I^'19rla39sran9zs'19.11osg Zolv^ t .tala.ragruasJln{
r aí_leust ,{Bot1 'elgan9zs 1Io^ soluoJ uaglta,rdely .wggí9ű9: osd9zo>1
zs3r9JJna z€ uesouoln1 'u9sg,!o1aq llellual s9 rcrprrlod r rdloJ tuelapzn{
salaq uaBt Jo]rru€ 'ueggruollgeg r-rgí -rol1e p€pv-rsu?s luuezs asgzr§a(
.€rrorlll9
1a; rrsq.(plry Jrzss€ zy ,r,lgqyble119 pl azrpepy-|sur5.{8oq
lze nr'1auurry-pl3?e s'ryryí9z,(u9tu.lor1 ueyq p9pl9d lultü (11629 J9lesJ
[a]{gl3ze^ úlaq sgul s9 'r9uppo.1tqenoryÁugJl Igq9bJaI g^{eJ u?lueul
zselg{ng zE í,le 'r1o,r e5 J?ze^ euJou]€ lgerlq?x-(e)n11 pepy-rsur5
,
qs 9z r{Ba s o Lu€ Z s 1! o l§et4
19 \aJ 1u9J Ielv
Ál9n>1 e e?etll e s9 Jlzss€ ze
1gqgtslÁry.:r{ \9q9l9l|?âl B ulJ?yq .1ruso.t
{€
-9^9)pe{seJel9z39]l.^ Iluatu zselgr;nE .1rsgu .{3a ;o1 t
1unreqra,{u rs9t
-uryereg eq9s9Po{IrJn PBPV-rstu?s .llolBtll9uzsBqry urol?rEq 9sI1}{ s§|JJ
,(3a rallaui 'ttotrqzor1o ro8gsp,r ur,{1o nut 'r9lar9,r,aq luJelv gq9;3a1 arrar
-zsaÎe (.soJB^ e" ÁBot7'atzaÁu1lpaJe lze zepury .I9J9I?13ÎI{ llopuotuol
uelaulr{ ?lpad u.ln.vl qsaw{ e 'l1o,r utg9ltuoezsso uadd9 tuelepo{saJa{
TBIT91€uB Ze 't9sqIÁu9JT Jnssv EtPeBu zol1gaeul .J Jo{nüY
P?pV-Istü?S
rr?I? c§gPo{IPJn PBPV-ISIuBS .I JnssY
,9^91eqal
tial t39s8rpze3 so;r-t e rala.(1aur '1as9rzselía; ue.(1o purru 1as9r;d9uo1
-duar (9 ze sg {t[EJsoJg^ E 'y[lr1- BünsnII .1e{91zs9íuena|v z€ s9 re1
-ase^puplo.J E 1?tzguglzsg url8oq ,(Bel'sgtl9,{Elnxa1 3 ueg:nssy 8au
1?lzeuazs lu9{Itu ÁEoq'lgs;a In9pl9d lunpnr Fsaê{ ryq'el?gsvpze?
yJIaT NÁTooNll/Nc 7lé
MEzopotÁtr,tIn 213
harminckét éve alatt fokozatosan terjeszkedett, egyarání támaszkodva a

dinasztiák kazti házasságokkal megerősített diplomáciára és a katonai
erőre. Meghódította Marit, ahova fiatalabbik fiát neyezte ki kormányzó-
nak. Ekallat éből irányította egész Dzsezirát, Mezopotám ia kazépső ré-
szét,Terqávd, ésKaranával, egészen a Habur-völgyig, ahol Subat-Enlil (a
mai Tell Leilan) virágzó vidéki fővárossá nőtte ki magát. Hatalmát kele-
tebbre, a Zagrosz-hegységig is kiterjesztette, így biztosítva az Iráni-
fennsík megkozelítéséta Samsara-hágó mentén. Felvette a régs mezopo-
támiai királyi címet, a,§ar ki§§ati'|t (a Mindenség Ura), mely egy szőjá-
ték, ami egyaránt dmel a régi je|zőre,a,,Kis kirá)yá"-ra (mely folott nem
uralkodott!) is, és a ,,teljesség" íoga\mára is,39 Úgy tűnik, Assurt olyan
ktilonleges he|yzetű városnak tekintette, mely maga intézte ügyeit. Egy
alkalommal Assur még döntőbírő szerepet is betöltött egy nézete|térés-
ben Ekallate és egy másik város között.ao
Talán a babiloni királyok példáját követve Samsi-Adad is építkezé-
sekben és saját maga számára készíttetettfeliratokban juttatta kifejezésre
hatalmát. Mivel ezen feliratok mindegyike óasszír helyett babiloni nyel-
ven íródott, elképzelhető, hogy babiloni írnokok végeztékezt a f.e|ada-
tot. A német ftgészekre mély benyomást gyakorolt magas fokú építésze-
ti tevékenysége, egészen a tég|ákhozhaszná|t agyag tísztaságátő| és tö-
mörségétől kezdve az épületek összefüggő és áttekinthető alaprajzáig,a1
Samsi-Adad főműve a későbbi Assur-templom, melyet a számos alapítő
okirat tanűsága szerint a babiloni Enlil istennek szentelt. Ez is azt mutat-
ja,hogy birodalmi törekvései a déli mezopotámiai mintákon alapultak, és
nem kitalálta az első ,,asszír" birodalmat, mint ahogyan azt á|lították. Az
ő ereiben nem asszír vér folyt, így semmilyen erőf.eszítést nem tett, hogy
a város saját istene, Assurhoz való kotődéséhez alkalmazkodjon.
A templom a szikla északkeleti csücskének legmagasabb pontján állt,
ott, ahol megnyúlt ovális formájú volt a sziklás fennsík. A téglalap alakú,
110 m hosszú és 60 m széles templom, melynek két egymásba nyíló ud-
varát a kétméteresszintktilönbség áthidalása érdekében egy lejtővel ko-
totték össze, mélyen a sziklafalba épült. Egetett téglával borított udvarát
kamrák sora szegélyezte, a falakban ftilkék és mélyedések kapmk helyet.
Ebben az időben igen fejlett volt a téglából való építkezéstechnológiája
Felső-Mezopotámiában. A templom homlokzatát művészien tagolták
egymásba kapcsolódó oszlopokkal és egyedi készítésűtéglából épített
pilaszterekkel,a2 Samsi-Adad is emelhetett a templomhoz kapcsolódó
zikkuratota3 és ery palotát, mely talán az akkád időszakból fennmaradt
romokra épült. A palota egy tömör, kitűnő elrendezésű, majdnem négy-
l€tulBpoJlq €lnleq e e]JoBde9ae[u uodosJ rcd9.rnaopul l8a ueqgqgrtuy
,8I-EE1 ,q1
I I91-oo9I 'utquollqeg 8rapl qqtzssoq8a1 E {€lpo{IBJn {!ssö[
E IlZ9>l T9I]ZseulP ueZE ,lroPo]I?Jn ?Ic9J{olzsuB nsBzT'ulJqzs ..ue3epl"
|Jileturzs pllrqod lalaxlazox uo119 ze u9dazo1 peJza^g {rposgtu V
YSouy^gc Wofvooulg líIZSsV9 ZV 'unssV
arrar;d9la; s9
rte,!9ruazs sore,r
[-rnssy] elleljslluluos8aur rrle
,r,ry{glopd
'ltazapa8.1gsc eJ9^ {oJ1zsss zv uJeu ueqlaJo '1lozew9zs IgJpI.o.J ua8apr ry
'tlonu(deÁBeu o ze l1e'ryQloryd p?pV-IsuJES ru?rloqruoJ 8r.rod 9qqgr,o1
(",)
,[uaile] eu?s-I9q-Jnssv 11a19^ qe ",[8au rlala; uau]
eígqru 1aurle '[r9s9] pBpV-IsueS 't9r1 urnutsy ",txatzgÁBa1 'et1 atues
-I9!-lnssy 'e(ozÁuetulo>1p uelsl Jnssv 'Jnssv-Jnznd '(u9) .rolnuy"
:rrelIzs9{ Jnssv-Jnznd o1da,lazs wau ueqgrsr1.(p.r
-r{ Jlzssr ze !il]Ie'te4le; lvyl |Jq|qqluloJrsgq€It l{Ba dvseulg,ryy (19?9J
-aua8 ola,ro1 iue8rq-9ursl z€ 1911erürye1 {auuel3rÁu9,tlgr I9IüI€Jn p?pv
-Isluts lulJ3zs ,{1atu 'r,(u9r e ,tluJqzs
vy ..{?unltzs;or1 1919s" ual3u9lJgl
]lzssr ze i€ zsgpl ze ze Á2y'uaqgpJ 1Ie1I3 l19z91 ?s9polleJn rT1[€qn-Jnssy
,1 s9 ur3t6-?Insl zv ru9u91 sr ru ,(8oq
'19-l-le 1unpnt tasa,ra1 uo,(8
-€u ap
,o'rln:a1 aqJ919la tgu;st sgte8ze3tzg>1,,Iso:€^" r39: e utq;nssy
,la8e1ue tu9led9rlepl9d
39sstr;:9; íu9ura>1 ? ueqlaleêl dde t;o9>1g9r§e ll{t 'pI llolJ?l uas ue8rq
-9tusl '4IJ ggasgpl z? ulalel4Jel lrale{ su31 e s9 u?q9rrII€1E ,r9íu9.rr
I3s9 allala^g{Bzssll ryt'u.lry-tttu1z gJ?ftzss1^ Iggs?l;lznurgzs lgddap
zv atzgle ropspv-q€tust^ ueqgpl 91ala;3au y ,r,erysgiel{ 1aJe{ezs
s.loő e s9 eJ{glu 1orczed 19pI {os pl s9 /uo19l€q tuau uaq9s9z9rul {eí8n
zv §ot7'anat yt gzÁugruJo{ u9lnnu 'ropepy-rrusea 'r9r; eílgzrru1 prpy
-rsues uaqla,(1au 'uua; lpe.leur 19,ra1 ut.,(1o solu9zs veq9J91I9ê| ue|N
,la{erel4;al E 3r1o1zso 1291 pspv-BtuseÁ s9 ue8rq-9urs1 'tr; r91 ueq
IeJ
-9[9v rpluozrq {BuIEJo1 s É9uaa:at're39s 9raqa1 91ía: uaq9 s9 z]gue|Ie
lelnJal^,l13le{{3zs9 zs93a ze 3u3tuslTeJ 9r,,vss919|el9l3 su9llug" J9g,19|9l
-etl ptpy-Isulps Irli 3rI9 weu as9rlsaőa plrrlod evalglodozary-gsl3c
rr, 9^?ÁPqls9ze{leual
gPolIEJn JJZss? sotü?zs
llorclll9^ l31 'uaqpa.rze^? ,7 ze lpeleín ueítrczotvi. 8r1.(uozsn sI 13lnd9
ze zg ,l|o^ Je^pnl9lleuJ sotll9zs ue{er3lnJel gspplo z€ 3AI3III '19rza,r9
{9qozs9p38o! lqJa^pn g39zs,(B9u'lluodzo1 rlau,(1au 'ralnd9 ,1Ey Fz
YDIaf NÁ'IOCIN![/'§,9 bIe
MBzopotÁule 21,5
(1,420-1200), míg Nagy-Mezopotámiában ery másik, szintén indoeuró-

pai nép irányította a mitanni királyságot kb. 1SOO és t370 kozött. Ezek-
nek a birodalmaknak a v ezetői többé-kevésbé intenzíven ápolták e gymás
kozti diplomáciai kapcsolataikat, beleértve az egyiptomi XV[I. dinasztia
fáraőitis, akik Szíiapartmenti területeinek nagy része felett uralkodtak.
A királyi udvarok közti levelezés babiloni nyelven folyt. Ehnaton vá-
rosának (a mai Tell al-Amarna) levéltárában számos levelet találtak, me-
lyet a babiloni, a hettita, a mitanni és szíriai udvarból ktildtek az egyip-
tomi fáraónak. Az egyiptomi, a hettita és a mitanni birodalom versengése
a Szíríaés Felső-Mezopotámia feletti uralomért végül számos katonai
hadjárathozvezetett. A hettiták és egyiptomiak kozti feszültség a kádesi
csata (kb. 1,275) után kiegyenlítődött, ám Mitanni elvesztette a hettiták-
kal szembeni ftiggetlenségét,ami egészen a XIV. század közepéig tartott.
Ennek eredményekénta mitanni birodalom felbomlott és hettita tarto-
mány |ett", ami segítette, hogy egy új észa|<l mezopotámiai hatalom és
Assur királyai áwegyéka hatalmat. I. Assur-uballit uralkodása (kb. trSS-
I33O) jelezte az asszír állam kialakulását. Assur-uballit ajándékok kísére-
tében ktildott ew puhato|őző levelet Egyiptomba, és kíváncsian várta,
hogyan fogadják barátságos közeledését. Addig terjeszkedett és növelte
befolyását, míg IV. Amenophisznak írt következő, folényes hangvételű
levelében - ragaszkodva ahhoz, hogy egyenl ő rangűak - a f.áraót,,testvé-
reként" szőlítottameg, és tekintélyes mennyiségű aranyat kért tőle:
,,Átda. legyen rajtad, családodon és földjeiden mindenütt. Követeidet

látván igen megörültem, és illendően vendégül láttam őket udvaromban.
Békétajánlva ktildtem neked egy csodálatos királyi harci szekeret (azok
koztil), melyeket én magam is hajtok és két fehér lovat, melyek nyergé-
ben én is ültem; egy szekeret lovak nélkül és egy gyönyörúséges lapis
lazuli pecsétnyomót, Ilyenek-e a hatalmas kiráIyok qándékai? Birodal-
madban mít ér az arany? Mint a por, mit bárki felszedhet. Miért o|y' ér-
tékes ez számodra? Epp.n új palotámat építem.Ktildj nekem annyí ara-
nyat, hogy méltón felékesíthessem. Amikor elődöm, Assur-nádin-ahhe
írt Egyiptomba, húsz talentum aranyat kapott. Amikor Hanigalbat kirá-
Iyakérte atyádat, őh:úsz talentum aranyat ktildott neki. fMost] én kér-
lek, ki [egyenló] Hanigalbatag klráIyával,de nekem [mindössze ... talen-
tum] aranyat küldesz. Ez még arra sem elegendő, hogy követeirn kifi-
zessem! Ha komolyan hajlasz barátságunk felé, küldi még több ararlyat|.
Családban marad! Írd meg nekem, mire van [te magadnak] szükséged,
-ry gza{le^Q>{ ,1ort.l11a;
$ /p:11 € {IzgIInr uapq 19s91I9^ €JoIB^ ryup!
-[9J s9 'anal gryu;le*t7l?gsepze8 sa rcuoler1 qqasgrualaí8al €Jo] r9u]zssv
>1tugsgPo{FJn 9 Ze uag]fquozso{ {au9s
,9,rl9luarrJn]oP 19Í ua8r sl aíapl,tUo[EPoJrq
-lZePelP! s9zr{aatlal solü9zs Y Jrzss€ gsla ze rgÍruod,(u9; 1a ar
-]? ne|e Bs9Po{I€Jn ZE Teu9lJnuIN-pIn)InJ'ryu9rJ nplJ€s?-nu9:[:;ár"u
saraz8alaí l?JIIeJ íI9JIi sazsso ze za e,t2o1 Iguo)PIE
69.,{9pdesc so1
-gpq 'ualraőa1 la_la,r-,(3a; '1tu3ol8er ru9l3u91 lalaz9irn 1aur4 .uau-lal
eJsezofelas) op.t 1a339sue1p ze pI 's9I{ Jolqg" :r{ {{euJ3 irr8gsuopírlnr
strJJtq 1allatu 'lra11l 1a,r9rzla! ueÁ1o solu9zs ry?e,ly,sT l9nlol€J9ípcq rcuor
-rl1 € {€u[ou?zs3q ruautq 5l€u?lrsgpnr lgJ{as9za4qd9 zu 1tsc rueu ffLu
ua 9)J9lIa |9lr{oz(uguo ÁB1.l1 v {ol?JITaJ W 1I1}Zs9{ uBq{€zs gPI z? uaqqa
ry
zy ,r,nla89s9lal{al 91{a: ueqg?gsepzu8gzaan ralnJal e >1yzzgu>yr>1 §oq
'ag 1arrarldalol ltlgusoleulser{E Jlzss? e^le[t 'ry 1elza,rau rgl1esra89srzsrr
stzsst ,{Ba a-r9l1aq ryugÍgpolpJn IuuBlrW ,r9tul?Jn eIJ}ZssY 8au errorlp
-rqIl.zs 1a,r939srJ3as {3u9s9ze^Jazsgíh1, sgtr-Bze?tzg1€ s9 la^9s?r}d9 pg:a |g
sotu€zs (sru-nzi npuesú-nuetup5 ,1 ,3rsnual.rey uazs93a 'sr
'rípgrn
ulleln:el 9sd9zo1 zsel9lJng ze sgqÁugsr. ze Baus a^zeJezs lBJ 'lruuetr7g
(lotutll9 snlpz€^ ?llllaq t trrolrpgll8au sg
',(p41 €ll11eq s ueqtuezs
tg8eu elvyl u€q9llgrruv 1alla,(1au 'sl 19lqla39sz?tl3u ? |9qloze llosJ9^
-o{ 19{9J ,3lraln:ar eyÁ!g, E w1eírou9lvq e e^|olvzssrrr' ,(31 .19r9lu9pgeg
Ia llol}p9q 13{a13lnJa1 ual9p rlle 1l9p9pza1 F^9s9po{I€Jn (srct-neü
.prysgzg?t
IJ9JIu-pEpV Bs9uIoII9 9lz3{1eôl {eu9s9pa{zsaí.rat eulzssy
-eI {eszJol 9I? tlo zú s9 l3^9s9p9,r3atu {oJgl?q e uerlal9pll-{8eq Trele{ s9
ryezs9 ze e{eq r rlprl88atu leuso{_o.Jg 19{ 91eô{ rolqpqn-Jnssv zy
,{911elürya1
1€utuolclcl{ rr8ue-ruaőa p1
-{tlulrpoJrq ruordrÁa ze s? eplleqe 'p,rglugpq€g r9lJ)zssy,(8oq 'ar_l91a
lITIBqn-JnssV 1rg€ €s9po{I€Jn 9u31 t9 uaâ lgJurwJ?H I§.1Io^ alatu;a.,(8
l19uI3J 1r.(3a qstr:ng€uJng ,11 ÁBe,t eírrgl1zsíg erueqs-rqpqni{ 9po]
-rJn IT ze ,{Boq'9,tll1au9,{Ba tuau '1tsosepuolulueile ]os9xoJ 91rs9pn1
19:1a.(u9uase zv |9]1aza,vry{ugn uopq€g alrell4 l9uo{oJ ry,Ga ,!9-q1
,1rozo{1?^Beqzo1
9z9p ze s9 'r9pougu9-1t e ar193alÎ lqpgn-Jnssv .19IJ
rrarall}zs I9f?qssezeq ? Igqqa {pr[g8au u9Jos Luoppt:.ro;eropd l8a ro1
-ruv,l9nJaqs-llTl€qnrt't9Áue1 B {?us€pulr.rty .1eugr; su-rngtu-rng .l,p:
-ry ,lssq € alleÎe -(8oq 'uorqoscde1 r rueq,vt e_lúuut lInJa{Is
{BulTIIEqn
-Jnssv '{Frrr ÁEy'Áuozstt € 1Io^ lpzsa! nqzo1 uolTqrfl s9 EIJrzssV J9g
- >1e uvzzytn,tB1 .p
91 lg17, {3llo^9r }íurcu,ppoJl g o39 s u9.^;1 -$:§:T:;
x)IaT NÁ,IooNsA9 917,
MpzopotÁuIn 21,7
vonatból megtudhatjuk, hogy egy kezdeti erődemonstrációt miként ko-

vetett hivatalos megállapodás a kotelező tiszteletadás ró1 és az asszír ural-
kodó iránti hűségnyilatk ozatről,
.Akkor ők felvonultak seregem ellen a barátságraIan (és) hegyes-

vöIgyes terepen. Órjöngve készültek a fegyveres összecsapásra. Bízva
Assurban és a hatalmas istenekben, uram, rájuk támadtam (és) leg-7őz-
tem seregüket. Holttestükkel töltöttem meg a hegy barlangjait és sza-
kadékait. Kapuik elé, mint a gabonát, felhalmoztam tetemeiket. Váro-
saikat feldúltam, (és) romba döntöttem... Így lettem Qutu kiterjedt te-
rületének ura.
(,..)
lJqumenu kiráIyának, Abullinak hercegi hordáit., . foglyul ejtettem (és)
megkötözve Assur városába vittem őket. Feleskettem őket a mennyek
és alsó világok hatalmas isteneire, kivetettem rájuk hatalmam szigorú
rabigáját, (majd) szabadon bocsátottam őket és visszatérhettek hazá-
jukba.., megerősített városaik alábam elótt hevernek és kényszermun-
kát szabtam ki rájuk. Minden évben, szertartás kíséretébenszolgá|tatják
be az értékesadót városomban, Assurban."ss
Az ehhez hasonló, ismételt erőíitogtatások ellenére a helyi lakosság ál-

landóan felforgatta az asszír birodalom távoli szegleteit és a folyamatosan
tágulő határvidékeket, Az ál|attenyésztő törzsek kerülték a közvetlen
összetűzéseket, de rendszeresen fosztogatták a határ menti területeket.
Úgy tűnik, Tukulti-Ninurta sikerese n léigázta az észa|útérséget,ám sok
gondja akadt a déli vidéken. Irgvitatottabb a Babilon felett aratott győ-
zelme. Legyőzte a kassú uralkodót, V. Kasztiliaszt, és őt, illetve udvará-
nak tagjait fogolyként Asszíriába hurcolta. Ezek után egyszerűen beke-
belezte Babilóniát és felvette a hagyományos babiloni királyi címeket.
Asszíria déli szomszédja folotti uralmának első szakasza 32 évig tartott,
ez idő alatt az assuri elitet erős és tartós babiloni hatások érték.Másrész-
rő| a nemzetközi erőeg1rensúly tekintetében Babilon elfoglalása és a nyu-
gati-keleti kereskedelem elvesztése megerősítette egy nyuBat-iráni állam,
Elám területi követeléseit. Az elkövetkezendő években ez az áf,lamvált
Asszíria le gfőbb ellensé gévé.56
A XIII. századra Assur népes várossá és a világhatalom f.ővárosává
nőtte ki magát.. A város régi része még mindig vallási, szertartásí és koz-
ígazgatási központ volt, közben pedig a déli részen egy új, ,,IJj Város"
(alu e§§u) neyezetű, elsősorban lakónegyedként funkcionáló negyed
r?{gIJ{?aJ gr}stlnle err8o;I9uug ,llo^ sr soJ?^ 1u3zs uoIq€fl 'rrazallap
-ua: plrloíuguo,{8tq sII9JnlInl 1qqa39; IguJnssv.(8oq '1r,rr uozy .r9s9lü
-o,(ula slT9lruq 1ad9u J9qIeqgI9 u9l9pl^tua-rad uoppoJlg B lultü 't9s9z9,
-Ie 1eulauJrsl s9 lgsglzsoJry uopg?g lulgznun€al 1Io^ qqezaqau p,r9f
,ar9[ploJ saôzsleso s9 Áugwg zvtuí|JI.llalurlal
ÁE9, alÁlau: '19rso:9rr9 ze tg?ew ehsel 1oryt u3gzolluJ .unssy
tl;rcryÁugs1
eípnt utqq_o{ pqgtglo1vd y
í3o,I 'all9ual ve Áryx>l .aouartd 8rpad
íl
lzs ? Js9In' (rgrupreg 1r]Ioz sq€ Áry ly
u 19ll9Jrsuotuap le{{as9zarlr;d9 ;r sgq
-ezsr{Beu lulJezs ,{1eru) qon rluruop8aur vs9lÁBa 8epru;zsgp,r 'rlal9urst
-8au 9pol1tJn Jlzss€ solu9zs qq9s9{ ra,fiaru 't1o rleugsgzo{Itllg1 .To^
eígnuap1zal 9J ap 's1 8rapl png.r ?q Itue 'lsoJen }rau eunui51-,rlrrlrr1
-JeN'{, ,{Ba 4d9 EJ11ezse a;rlu.ralauor{ uo;9q l9unssv Á8oq .r1o,r zr
.
e syz oWI|e qqg s g tv l Á2vu3 a1 rlap 9 su yaB at9.1 rla s 9z elrld9 Iqq 9 s 9{ ?
1e
^ .8au
1aalu '1gt.rralnd9 ze 19sg8eu:
{unpnl 13s3Aa}I 1trrc8zou leplpJ ,l8?s
- tluua ru u"Jl?Irq z ol79*z dvle g sazsÁu9 rlaula >1e u,(1a u' aq 9 s ?r}d? rr opd
srlulel€q Á3a napza>laleq s9 lolJg selgzs J3laIu zsrlq lazo{ l{Ba nowsg
-g 'rrlrplsosgle anaqdagííguaqT9tlvul,{Beu s9 ali3lrs9)Je8aur 1!rr uysgv|
-IFJíIoq uolduar -;91s
zV, naza74d9 uesel3lnpual €unuIN-IlIn{nJ
I
aJ{3IaêI s9 e;loscg3]_oJ9{ ,e'l91ő,,1 rrorr3.1o; eqíe1o ,u ,r";TlÍf,il
'eleusvd 1lnzs91 ]9ql8uq,G ra>la.{1au ,n'8úue_le s9 I91tüoI9 zv '1wsős
-1s9q€I€ zv uazsgBa I9q9í391 911zs?w e rr1 rtorzse1gl w1oíeÁu? g)zoquol
-1}x ,lle^Jel opo{pJn ze 8auu enalzollq^ ls9ltss'ezzyse,{Eevsla.{aw 'sl ze
gl?t{sPÎo 1r,rr uala8a.{ozs solug,r.grzs e 'ueguoldurar 3 uegq3 {?IJ9I€1 rol
-EJpIo 9ydery l;;aqzs?1-p1lg €unurN-plnlnJ 5uar}í lultu .gqasarc{ tueN
,IaJ
llelezo^ .los9sod91 €ôI{3 'uowzdell..] ,{Ba q19 p]qozs ouuelsl Zt. e^Pe!
-eI puultlJ?pl€q IoW 'leze^vqqlIac s9{rzssoq 's€u]FlÉq B ?qq€ uesaua.(8a
Jc^pn s9I19 zy ,49\esn >1olu.rorndr1 sara139zs.,{B9u 'gsBnpl 191Ez{oI
-tuoH,{9lleruazs ..{tuJ}ZssV zv''' (npn 5r) >|ev9s9zol7ep.(u8aru Úlaq
.tgts1 'rloa Jal9tu l'8 Xtu g'7g Álaul.ra89sillaq Is9uBlJJzs [9 zy ,,.anarydg
9IIeu 1Io^ qqo,{8ru ueqreÁugse Ápu'rcíg zre sg eu{Bet48au iciüroldruer
,lg8rall erlopuo88aur uaqzo1 leuetu ep
ÉqlV '{3ugsgloqtrlo-ral rlqe; É9-r
e nolylqzzop1 ,rouoldrual-J9lsl ana4d99íír; sl er;nul5-I1ln{nJ .I
zr
-Jezs ue|ep|o l9lpu,.u .azssg r9i J€^pn seraPozsl'9" #tr;.Til'jTr";
-a,(1aur snlurautulzs uasaíla l ry\ z1 ,t119 aÁl9tuazs sgllel (seut5
.'ralnd9
s9 qz5) dru r s9 plotl B .llele IE\g u1]|u-Jnssv InJ9l oo§I .a \ ze ua|
-9q ,urolduel [uoJ9t| s9 eropd € :I1u9{ ue^ lelnd9 s?LuItlEI{,G9u ia,(1au
'1Io^ ,t{vl? Bozs,{B9u ueptÁlgqezs 'ÁEeu ebuodzol soJ€^ gsleq y .H 1lnd9
y)IaT NÁ,IooNa,4§.s) 8íe
Mr,zopotÁtrltn 219
váltottak ki a király tettei Assur művelt, idősebb tisztségviselőiből. Ifur-

Tukulti-Ninurtában jóval biztosabb alapokra, sző szerint szűzföldre he-
lyezhette k"rály, hatalmát. .Frz űj város volt hivatott otthont adni a ki-
rá,Jyhoz hű embereknek, aki anyags forrásait nem kímélveig5rekezett a
várost széppétenni. A palotákat és templomokat ragyogő színű csem-
pékkel és falfestményekkel ékesítette. Saját csatornája látta el vízzel és
parkokat telepített. Uj városát adókból és hadizsákmányből íinanszíroz-
ta, a munkaerőt pedig a birodalom más részeirő|hozatta ide. Erőfeszíté-
sei hasztalanok voltak. Talán igen sikeres erőfitogtatásainak köszönhető
alázadás kitörése. Az asszír krónikák tanűsága szerint egyik fia bezárta a
királyt palotáilának ery szobájába és orvul megölte.59 Heves örokosodési
harcok következtek, és I. Tukulti-Ninurta hatalmas birodalma, mely Szí-
ria északkeleti részétő| Mezopotámiág terült el, fokozatosan összezsu-
gorodott Eszak-Mezopotámia területére.
A )O(. században-az eré|yes L Tukulti-apil-Esarra (lt1,4-1076) har-
mincnyolc évenát tartó uralkodása képviseli Asszíria újabb terjeszkedé-
sét, melyet l<tzárőlag nagyarányl kitoloncolásokkal együtt járő állandő
katonai hadjáratokkal lehetett elérni és fenntartani. Különösen nagy
gondot okoztak az arámi törzsek portyázásai, akik szintén fosztogatták
és fenyegették Babilon északi részét.Ezmutatta királyuk tekintélyes ere-
jét és energiáját,hiszen a háborúskodáson kívtil más elfoglaltságokra is
talált időt. Terjengős |<trá|yi évkonyveiben találunk leírásokat a mediter-
rán vidékekenvégzett felfedező űtjairő| is, ahol például tengeíre szállt és
megölt ,,egy tengeri lovat" (valószínűleg egy delfint) csakúgy, mint más
vadászárándulásokról. Gljtötte az egzotikus növényeket és fákat, illet-
ve létrehozoít eW vadrezewátllmot, melyet qándékba kapott (egy ma-
jom és krokodil az egyiptomi uralkodótól) és egyéb, általa befogott
(négy élő elefánt a Habour területről) állatokkal népesített be,
Templomokat és emlókműveket is építettszámos városban. Assur-
ban egy igen egyedi, hatalmas kettős templomot emelt, melyet az ég is-
tenének, Anunak és az időjárás istenének, Adadnak szentelt. Fallal ko-
rülvett előudvara (melyet egy központi kiugró támpillérekkel szegélye-
zett kapun át lehetett megközelíteni) vezetett azikerszentélyhez, melyek
mindegyike csatlakozott egy zikkurathoz (36,6 méterX35,1 méter).
Minden bizonnyala kozttik levő dupla cellák tetejéről lehetett elérni, Va-
lószínűleg, már csak monumentalitásánál fogva is igen lenyűgözőlátvány
lehetett.
Tukulti-apil -Er^rr^ fiának, Assur-bél-kalának (1073-1056) is folya-
matos fejtörést okoztak az arámi törzsek, akik ekkorra már Nagy-
-QQ9r {a8errozs gzaulJ7zs (aíepr 1€u9sgpo)íF.rn er.lesE-l1de-np{n; .I s9
EunurN-IlFlnJ,I) Igql€zsopT s,lzssv-d9zg>1 V,r,urci:nssv IeJ 1alz3p3J
tÁu9l.:;;aúgÁB I]9q?^qsolll9zs s9 't-ltuoppoJl Jrzss? ze nowquesgr:rr sgr(1
-oJeq luoyq€q ,AIx ,uaÁu9uaú1,§elqgl enoqdvleí8 uaq
sg|JJ |pez9zs V
-19t.l9u,(3ru ue8r 'rgso-tg^9I e nozoq 1€1o)touprr^Tt{ Iuopqtg BunuTN
-rlln{nJ ,I Jo{ruv ,st rcíluodzoi s9lnu€r € tuauuq
'1rr1o,r leJeluJzs s9I
-op9t{ 9IB^ {au{euels|.zv {€s3 rueu 1otrroldurar t 'urgglugpqtg 1tsJ]9{V
xaÁNglÎgJ.fflÁDV,IgyI IunssV ZY
,rle89sdauun so{Bzsg)pl zE s9:11osqueuezs í,s9zquoJo{
€ In9p
-|pd rulur 'nol{ez ?|9rr1l,r soluo} 9p919{ zor439sÁl9x>t ue/,1o sazsso ze
|oqe
'gnuodzo>1 Is9IIE^ qqasgrualaí8el r unssv enel Á|9t]ezs-Jnssv 9pose8eur
uo1o;,€aq riIezs? z€ uesouoln{ ap '(te tJzg{) uolduar sow9zs V
,el4J9
Fr?Îq tqga89-t uegrtqrfuouq 19uEgsÁrylrr1 r '.(3a r989suapa.lol e]rl
-In] 4zss3 ze ÁBoq 'ríle3ns tze na-ríBa |azze s?'t9bn EIJ9J{olzsIJ€ TJnssB
ze vzzoÁl1s8ueq zE ,Flr91o.{p-lr{ ? {euz9ueqínezs I.9l?lzs {o1ouIBlE^
-rq t l8oq 'u3I1aI9^ uau '1rupt ,G, ap'llolrlrn sl 8apalaí edarazs sotuod
la^r,u{9ltue uaza,1a rlarzallaq uequazs IE^9{o]ouF1?ÎI{ 3 rala,(1au
'ra1919rzs ua,(p rlerlarua sl 1o.(p.rry ? a^pze{ I919s9po{I€Jn IJtJIu-p€pV
,1,p1>19ver(Baí
ra1439srzsl1 rplBÎI{ s9 ralnâu a.rrlaÍlau 'rarle.ro1 ua,(1l
rylrolrl19 sl 1o39s9rl9ru se8eur s9ul s9 ryftululxl e |gtpez9zs,^rx V
,1a
1arzallaq u9luaw €FpIo ITep lqsoJ
-9^ 9sl3q e'uaJ?l ttorr,(u ,€a tarlaílau 'ugl1tzs94e uoze ras9zőaíla;
191
-asn89stzsn 93uu se8ru s9 1o,(prnl 4zsse ze rueJ {?rpBJeuJ rrJ .lt>lgpo{
-I?Jn JJzss€ ze erulo1eBnÁu {9J9 ueq{o391o1lezsÁu9u9íü 19rza.(1aq urq
-ryrdy1 lrrtp aopd €9-r e ltt :1l3I soJg^ ruazs lra,{1aq €soJ9^gJ uloppoJ
-Ig t Jnssv ,zow9lr-q luopq€q g)laqzaqas ? lpn{al pzo>18tlÁuozsn soJB^
ellelzgllgl €qq€Fy <E]9qvlezs9l9J?^pn uaq
e .(8oq 'l1nsgfuzzotl sl ze '!E
-618 l:urIezs.{eu 'zaq9s9tugp qde--rlstu-Jnssy ,il pl uazfl .o9lua{{9s3
sl a89s9lrualaí;nssy ru9la.(u9urpaJa {euua ,r1o,r 9r,(u9:r rqtzs9 ó9 lrr8Mu
u€gJososla s9palzsaí;ar e zo uIg tqtp,r tunu .uoípn gtutuopl€I{ qqoí8ru
39tu .,€oq 'noz8gn la1l9tusl tlJrzssv u9l€uíBq peJze^? osla zV .1rso,(ug,r
-Jgzs {uIe{9IuJe sos9Jl I9JIuE'ag ugtugzs9{ ..ro1 19los'. qqrír.r .urc|9lu9l
-Igrfl rultu 'íBr.rlesc s9 'rroluoqlal uIoIEpoJIq JJzss€ zp ueg)leô{ ryp1rlq
tug'1npleruo1lqrg € r19l91 n?gsza§a sg ryBgsgtvtluueJ ?ülzssy aruzlJ§)
-8aru rp;alrs 'rlrugrt l8n ,ryr3o-r9Îzseg aJ9ralnJer u3puTtu
enugtodozay1
yJlaf NÁ,IooNit/§9 jez
MpzopotÁute 221,
ségétaz Assur-templom délkeleti szegletében alálták meg. Voltak köz-

tük szabályos referenciamunkák (jellisták, lexikai lajstromok, szőtárak),
jósjellisták, himnuszok, fohászok, rituálék és egyéb szakanyagok, mint
például parfümreceptek (melyek a női parfümkészítőknek készültek),
lovak kiképzésérőlsző|ő kézikönyv, győgynövények és dalcímek listája,
illetve irodalmi alkotások, melyek köztil néhánn mint például a,,Ninurta
visszatérése"62 sumer nyelven íródott, míg a teremtésmítoszok kétnyel-
vúek. Ezen alkotások elérhetősége nagy hatással volt az írnokokra, és egy
hétszáz soros, Tukulti-Ninurtát dicsőítő eposz írására ihlette meg őket,
mely_ bővelkedik tudományos hivatkozásokban és irodalmi lelemény-
ben.ó3
Az első évezredből származő levéltárak többsége olyan, az űj város-
ban lévő magánházakből származik, melyekben Assur magas rangú em-
berei éltek. Némelyikük írnokcsalád volt, és ezek a táblák tükrözik ér-
deklOdesi területeiket, illetve hivatali szakosodásukat. A vezető énekes,
Assur-suma-isbu házában például számos himnuszt, kozttik jő néhány
Forály, himnuszt is találtak6a, illetve olyan irodalmi szövegeket, mint az
Anzu-mítoszt, Etana történetét és a pikánsan erotikus ,,isteni szerelmi
dalt", mely Marduk és Istár szerelmi viszonyát és Marduk feleségének,
Zar panitumnak f éltékeny dtih ö n gé s ét írja |e.65
Egy ordogűző család meglehetősen nagy magánkonywárában leltek
rá ördögűző kCzikonyvekre, jóslatokra, imákra, kórme ghatá roző szöve-
gekre, illetve számos varázslat és rituálé leírására, melyek mindenféle pa-
naszra és gonosz ellen gyógyírként szolgáltak. Sok kis szobrot is találtak,
melyeket az ördagűző rituálékhozhasználtak A tanult papok birtoká-
ban is volt egy irodalmi szöveggfjtemény, illetve Assur városának érde-
kes topográfiai térképe,mely leírja a templomokat, a zikkuratokat, a bás-
ryákatés a kapukat.Ó6
Mindent összevetve megközelítőleg 4300 táblát f.edeztek fel ezekben
a levéltárakban, melyek alaplán némileg képet alkothatunk a pezsgő iro-
dalmi életről, illetve arrő|,hogy a f,onásanyagok milyen széles skálája állt
akkoriban rendelkezésükre. As surt a tudomán yt központjaként tartották
számon, melyet az al nemeki (,,a bölcsesség városa") címmel ismertek
eL.67
-131lseÍu9}Dl 'I3^9s allelulq3q ]srtq$n selme 9^?I uaqll9]uazs - |,lslanb
e <77ozo^91 Áylye'r9l1eq erpPo;1a tle 'rrlau 1a; rrolugíe uqs tllutuuaq
'ríu9pa rJal lailar9 őa rrole.lepo '191JIg uezople őa l19a1 'rror
-llffi ,1erueur eqguoldurar nuy
ryÁmr4 ",eryíugn lJnssv allall19J p
(",)
(]j:5;i::TJ,;
-reddry .€n.,.qs s9 rqguroldru,, :T:
'lzoql' ",|
:uual {€lP?J€tu {e{9PaJol
-8e,rozs {?s3 I9J19Iu9rüaJa3 uaÁlr ze sgg'tgdasazs Jnssv enozslg\a Áryr1
B Jo{Itur '>1osgueuazs € 1ozr 1€rlo^ ryqgr.roltÁ8 pl9f ,rgropd e
19rre3
-orgParu Jo{rrü€ 'IaJ {BrloFgí" tyl{q {3II{3u3lsI ze ÁBoq'lgsse 1otllgzs
-eq EJ;Bsglrdr-nlnln; ,I
,r..,lu9íapl 1a89sdauun) ze equlgtopd fteuaíd91
-aq] l8oq'[ralauarsr op ieqgso:g,r] .rnssy ze ezzoÁlgprlt8aut.. pI€ 19p
-o{I€Jn rlaqgpua.toí uepunu zo>p9p ?unuTN-I1lnln; rípPo;
or,.t9,{1aq
-1a s9 uoíla uaq^9 uapultu ]nssv 'tue.ln u9 ze eôqe'uiaitarld9 r.(u9nlaua
leuualsl Jnssv '1euurc.rn uag.{aru" '19ryQqozs >y,{Ba >yugfuiopd 1ou
-qzsaq IJBJIu-pBpV ,I ,{9rsa;a>l1a1 sr tgropd e39us {auelsl zV ,Eg{os9uBl
-fazs e s€ ?uoleg rltugípgpsc s9,(p:11 eeBgslg{es ry,(8a sgle,r.rqsse zV
69,[9q
-z?1 gsp {unpru 1es3ê1 uo.(8eu 19r1o.(uguroőeq e |gl1eza IeÎuJ .u€I
-rlozsery§au 'uo1olugrxo§eq sn{nln{ tB9s v >ynetzotv^ l?{os tuau
.s9p.r91
{eíIau '1er1o,r 1otepoleő il,ua[ezs 1esc e;tl,uueru {eza l8oq
e zy ,zaq?n9ía.rr91>1aÁuausaznzs gluos?q s9ru s9 3q IrI91Jnssv t9da'lazs
,neP3{
{nPJq{ uaq,(1aiu 'zol1gÍgtzn/';rzssr zsodas3llüeJel E tleleze^ ZT
1alile sI 9|_o} ap 'urg8ur-r ira1 9pel8a l8oqurau F}pInpJEIÎ '1al9uarsl la
-II9p rqe
E 'unssy 'l9ualst soJ€ ^ € al9.{1aq IlJpaJa 1gnorIv,ezssr'r {osgpnr
3 'apl 1€ l lopu€ J geq rcJq\?â| {oz€ s9 1eJogwel?zs ruoITqEg .rolrtut 'a.l
-9íapl esgpo1l?Jn lrul€pgln 3que-9l{I{3-ulzs s9 tunulN-Ilp{n1 .I
rr.l9s9r
-yÁuozlq .<11eue|elezot{3g" uelle^zg{ {9tüzsa ruorq€g B lzsel ?uüellalaqel
eÁugyq 1a8e,lozs rrr891oar gzeín]9zs lgqluzsgpl ItJo{ € :9q
J4119u tuo.(u
Ia llolttllrttu tuau ts9llu€:gaqg:1o1r{3ru ua.{r {osplozs s? {9tuzsa llez?u
-391r,r. a.uap'tsgle,r u€gJos9)sl3' rcmllglodozewl9p
V, uaquazs I?êJn ssv
uaqíugla elleusezs?J lgzsnlln{ pug 8aprqzsgvl\ s9 rg,(uozsn gpgzr1
zaql9p etzoÁl1sBueq sI pBpV-IsuIBS ,I ,1IoA ezsal u€ I I9 Jn ze soJE^
III
E Jo{nut'{os9l€q ruoIIqBg {91J? sI ug?glpalza^91IpBtüJ€Ll B J9tu unssv
xosyJuvJ.uazS s9 Sy]]VA
yf,IEf NÁTooNlL,§O) ZeZ
MpzopotÁtrlIa 223
ték a buíu edényeket, és a király egyene§en a palotába ment. A hatodik

napon elhagyta akirály a palotát...
(,,.)
előlépett akíráIynő, összegyűjtött (minden szükségeset?), és ő három-
szor elmondta: -Sherua (istennő szobra) elindult."72
A királyi feliratok vég nélkül ismétlik azt a régi elképzelést, mely szerint
al<lrály Assur kormányzóhelyettese és aíőpap is egy személyben, és ha-
talma Assur, illetve a többi isten kezében van. Ez annak az igen ősi me-
zopotámiu hagyománynak a kovetkezménye, amely az uralkodót az is-
tenek és az emberiség kozti közvetítőnek tekinti.
Az istenek egymás szentélyeit is felkeresték, az egytktöredék péláául
leírja Assur Látogatását az időjárás istenénél, Dagannál. Különleges ese-
ménynek számított az Akitu-ünnepség is, melyet az év során ktilonboző
időpontokban tartottak meg, és nem kimondottan újéviünnepség volt,73
Legfőbb jellegzetessége ennek is az istenek kirándulása volt, akik ilyen-
kor a városban lévő nyitott teri.i,letre, például egy kertbe vonultak ki.
Amikor Szin-ahhé-eriba egy új, kUlonleges Akitu-házat épített,akkor a
babiloni szokásoknak megfelelően a városfalakon kívülre helyezte azt, és
aTabira kapu északi részén,a város sík területén építettefel. A tervekben
szerepelt egy sétakert is, mely a központi udvar szabályos bokor- és faso-
raival igen impozáns látvány"t nyújthatott. A vízellátás me1szewezéséhez
ktilonleges berendezéseket kellett építenie;Andrae egy kút és csatornák
nyomait fedezte fel, melyeket a sziklás felszínből kellet kivésnitik.74 Az
istenek szobrait az eryedi bodtású utcákon bronzsínek mentén húzták
szekerek. A fő szertartási szobában mindegyikőjüknek ktilon falftlkéje
volt. A szertartások végeztével az istenek, kihasználva az áramlatokat,
hajón tértek vissza a városba.
Assur isten
Assur lerombolása után a parthus időszakban é|edt űjjá a város és Assur
isten kultusza. Az isten személyiségérőlnagyon keveset tudunk, mivel
nincsenek rőla sző|ő mítoszok és tönénetek, sőt jelképétsem sikerült
még teljesen megbízhatóan beazonosítani. Néhány asszír domborművön
megjelenik egy szárnyas napkorong szakállas, íjat és nyilat tartő íérfiké-
pével.Ezt értelmezték Assur jelképeként, melyet azonban soha nem si-
került írásos forrásokkal megerősíteni, így könnyen jelezhette valamelyik
másik istenséget is. Assur származását is homály fedi. Akár egy nyugati
sémi vagy hurri istenség is lehetett. Mivel az |Jr III korszakban ,,Ebih
,l3ueruDT
-el N?:1'a{9zatulap9^ {ns9llluepl l;ozapq\el ueu?q 'lu9lualsl weu aJry€
'-rnssy 'uetsr grn91 ueg8uo.roldtu t 1nd9{I3í s9 'rerln8tu 119{Îq |<1r-|Jf:rzs
(wq9IlIzS
-zs€" sI8tdru rcu 3 (]aul? ueqs9lezpugzs ,{Bvt ucq{EJl-1tzsfl
,8rgrlos sI u9ln
{ry€ 'íuglzse;a{ snu9lJorsau .{ugq9u lptrtu8au 8qur y
ts9llüoezsso {otu?Ilg lvtulglodozatu s?urr?q e 19ryryufuq tueleu9ugr
€ 1Io^ eu3lsl soJ€^ llezoleula €I9J € Jnssv uaq,(u9upa.re39,r ap 'es9rqtrra
{auercu 1131Ia{ leuIaI9J uaqrad9u lel9pl^ !|oryt e'InJ3pll Igqlor€JITaJ
e ,{Boqe'.rolrtur 'rtataqa1 <.au3lsl lezuleu" B Jnssv uvq911ezsgpl {BtuIBp
({Iz€ruJ9zs
-o-ug l8eu y ,eíruodzo{ B 1Io^ sI 11I I9g9soJB^ Jnssv zsnlp{ €
r8tprq ,sr eftI9uzseq uoltő 9F^ ueqleâu,(19uazs Jnssv uautq 'tgt
^9u
-eloscde1 soJozs 89suatsr zv s? uJe||e ze'Álglli,l v 1qzzoÁ|rs8utq 1a,{atu
'>1yílozu?t, {o13JIT3J soltl€Îq € {csJ lueu lzg ,tlly ueqgíuodd9zo1 sgrrr
-uePI J)Zss€ ze .,{Boq 'adalazs qqasgrualaÍ83T ,9lüoPPorrq zs93a Ze :Ü,euaq
'e,reuelst r.(1aq 1tugso;€A Jnssv 1€s3 tueu :llon st 8rpultu lule 'tletx ezze
l9ulsl Jnssv ,rgruoldruar lloquoJal ptp eíde ze anarydgesí1 s9 1tuuoyqtg
lgJgozs inpJ€I{ ruellníezsst^ uopp?q]Bzsy,>|Elzolzso uleu lasoloJo
'auala1 Iuz9}IIau lolnpJ?Iltq lulJezsilil'uag9s9,rlargr ?qlJe-9ql{e-uzs
€JPgtu
9l,asseqluozs01
Follg€g lala(n ze ÁEoq 'rrar;d9 wzyq:sqlreuazs í9.(3a eqr-ra-9qq3-ulzs
'1n11€II19I ,{Eot7e s9 't9 alla,r Jnssv tgdanzs lnpJ€I^[ ueqzsodasgtuaJal V
,allaôl tgíqwrus ua;rurlau9,€a sezolv^ V ,9qqelralazsso a39sr,(1
inpJBIÎ
-?uezs Jnssv qgn - ryíwodscr,rso Ie eu9 F^gsgIoJJnqIa ioualsl renugtod
-ozeuJ s9tu s9 {npJ€IÎ a^lailI 'pngsgloquo.rel uo1q€g .(1au - iu9rla/u9ru
-z3lr3ô1 ryugíglnqod sauale-uopq€g €qIJe-3I{q3-uIzS 1tsc pírry
,
ue|wwqz o Jg*q8 aul e sqzew Jezs Jns
-sV 'lag)reqplzepe:p l9guoelu€d xaldtuo1 Á3a >yeÁuozsh Ip9I3s3 3^1a[I
'avadg>1!?zser Jazspual rcr891oar gl88ryazsso zE eíJl|ewqrlrgl9.Jlazs9uJ;ar
leuir{E't.ll;1uosrqazsso lafieuarsl ruo[q€q e J9g,qry]n qqgsla;8a1 uoar
-ued t rpl a,rralql8eul9!9|9pl?d [IuT Jaulns e uqy1.,r{eü 1311o1ruopí3l
,lralaqal
-nt st ta39ssad9>1 sgtu sotlJ9zs le^gpl as9lnsatsat8au rőaq-qrqE
'ry,{8a 1eu9uarsr sgrgígrpt ze BalyulzsgIv^ ÍJowvzs 1qllour'a ..1u9{€Jn
y)IaT NÁ,IOCN:L|§.O nZt,
9. fejezet
Ninive
Ninive ősi romjait napjainkban szinte teljesen elnyelte Moszul terjeszke-
dő városa. Az ősi bástyák mellett kétsávos országűt húzódik, és az ővá-
ros nagy területén modern épületek emelkednek. Az egyetem, ahol né-
hány iraki asszirológus is dolgozik, feltigyeli az asszír főváros részben
helyreállított falait és kapuit. Am az, hogy Ninive egy élő város szom-
szédságában terül el, azt is jelenti, hogy korunk politikai eseményei is
érintik. Az Irakot sújtó ENSZ-szankciók miatt megbénult gazdaság
egyik nem hivatalos bevételévévált a feketepiacokon áruba bocsátott
műemlékekből befolyó pénz.Ery korábban a helyszínen dolgozó ameri-
kú régészme gfo galma zása szerint,,világöröksé gi katasztróíát" tdézett
elő, hogy a romok fenntartásához szükséges pénzügyi és tárgyi feltételek
hiányamiatt rohamosan hanyatlik a műemlékek állapota.1
A múltbéliásatások, illetve a történészek és epigráfusok fáradozásai
azért némi betekintést nyújtanak Ninive történetébe. Meglehetősen so-
kat tudunk abból a közel száz évet felOlelő időszakból, amikor a világbi-
rodalom fővárosa Ninive volt, 705-tő| a 61,2-ben történő lerombolásáig,
ám még így is nagyon sok kérdésmaradt megválaszolatlanul. Tekintve,
hogy aXIX, század kozepén bevett ásatási módszerek durvák voltak és a
feljegyzések gyakran pontatlanok, az építészetibizonyítékok is elég hiá-
nyosak.
A XIX. század derekán Ninive kiterjedése egyértelmű volt: egy nem
teljesen négyszögletű terület, melyet tömör, kortilbeltil húsz kilométer
hosszú falLart kórbe. A legnagyobb halom a városfal nl,ugati részénte-
rült el, és török nevén Kujundzsiknak hívták. Egy kisebb halmon mecset
állt, ami egy korábbi kereáztény kolostor (mebél Teil Nebi lunusz, azaz
Jónás próféta halma néven ismertek, mert űgy hitték, itt temették el)
maradványaira épült. Ezen a halmon is éltek falusi emberek, és napjaink-
ban is lakott terület, Epp.r, ezért csak néhány mélységméréstés csak
meghatározott ásatásokat lehetett itt elvégezni. A legnagyobb figyelmet
Kujundzsik kapta, ami több mint egy mérfold hosszú és negyedmérfold-
nyi széles területet foglalt el, illetve azok a pontok, ahol elég törmelék
-uel! e,€oq 'ar191o1le s9 19.(3n lolo8w ze elvalozs ues3{I3l uasouop{
,{B1Io^
PznuJoH 1o19J€qIo3uB uarlalPu[ü s? Te]Ze:ülJqzs I9qP9IBs3 .,(u91
-zsaja{ Ie^rutu 1eJe^lsal Y g,eq?ÎuIN llozeln N?l{ehrczlq8au runasnyq
qspIJfI € D{E
(llel I'ursstu PZnLUJoH 'a-r9,rlsal tllrss?u u€nsIJI{D 'pzuo1
-[€ TInZsou e vÍPgln,IgJlalaxlez .o}le nozot*l ueg-I98I u3q9laPJ9 Bs9I
-od9 1eu9 fi aIJJaJ IöInITod s9 eqlorqqunlu ? lp€JgJalaq p Ja,íy7'ralarala1
JJzss€ rsg) 'qqtsorrppo$8el e IaJ arzapal 9 1§oq 'a;9ualla {€uuv ,{lí.raru
-sI uagzs9J }í?s3 l9s9zOPueJI3 Ilezs9t,ld9 >1gtopd e s9 'a-rluns9zeilePuaJ
{€uII9 re]PlIz?^ llele^ tuyded ueIe}JII{ pJ€r{Yl ezssgPullll fr} 1atseazsso
,Ia
1pV! e FTIos tueu ue9)1á^9{ }gs9ryto^?lle {9Ig91 V {alza.,(Iaq u€g]oJ9
(r9s913^Q{
Illtr luTzsglPed € 'uegurazs v189t:9s .Á3a rala.ÁIeu
rypl uotü
-o,{u 1ep; ? {9rlar!(uu9{3aur 8e1.(uozsr,r 119lq?.(IIJoJls9q?I€ llo8tftJ" V
s9 {g{Iq seÁulgzs s?tulpltq ryrc:gíag
r.,191z!J9 {axulJzsu9lzsoJo
l9l{uozsnq 1aulletu'tazrBLuuogtuopl;s rlu.rat9u o9z 3 e|9qpzo13 au lBa
u]e1119|a uelelrual ? ueze {?§J u9Jos Lulps9ltrny,8oul l9uarl{gJg llolrel
se89s9scrp s9 rreurlaz9l8 >1olp41 Jízsse ze {ríI.tu '{9lrol]Joq {9Iq91
-wolls9gelt rro8arc; ryy1 e >1aultÁBeprnur F{I9u l319^ry alurzs so '8etu
tu?ttotr,(u 19J9b9't9lurer1'lo{ouJes3 l8auarrraq ruluJ gqesoêl uleN'
:9J lu?}ppq uglopd
§e ueq-h}I I{39,r 8;ur'trcsglesgeqgil alze8at u€sol€l€qll9 pmÁwl'rc8
-oí r89sqq9sle 1rI {?1Io^ e tuí]azs 13nou '91el3nla; el,cuv4 (9
{€u{9rouc{
9rpala; l9rlog e lggluzoBlop lrepza{ sI Ie uog-§r8l Ioq€'r,{19pa3ua rsgt
-esg rrodn1 eJ9laln;ar I?p 1Tszpun,n1l,erysgrylleJ {oluFII sara.r931 99,{2a
to8oí e lznzs?aul,Goq'a,r19191la sa e Mu |9t/{B9^pu?Irrl rraza1;98aul sr
p:e,fuluelsnY $sqzeuIJ9zs 1oaue ze'.laqruaprrg ,{Be uaqzg>l9p] ,uas utq
-rrloscde>l p1llszpuníny ríu9tuar € IaJ Elps ruau'u9ln {e^!,II§l9Iua s9ul
lrol?lnl ual,u9-1as J9g ,aJ{a^pulJoqulop r1o33J€J JJzss? 9)sla ze 9J luerplnq
9 |oge '8au elpt8e; p?q€zsJoH 'uropq qaq19.(u.lo1 'rIIr9* .(3a t9ulla.(8
-Ic ,lI9I31 luepulw {os ruau p,r;x u9P9ugs rrapuallőp! e uJ9'1eulos
-9las9 zE utq{Iszpun{ny gau 11epz31 ueq-1r11
,,ut(louror1 1l9p9lpl3p
-]9 Erlog eltug'pzuol BToIIE{ I1nzsotu u rozsg|e rug.rr l1aq V ,€qploulq
1a39puan r,r8ui.l se8eu 9rt8orglapr ze {rtrorn{ 1eÁBryt q9,Ge s9 ryIq9l
sos9{{9 |gryZ?^ pezqzs ,IIIAy y ,a89slazorl zoqqsolq^g! 1aInJ31
9Ir,,
v 'zoqpzsoyq {otuoJ e rlo^ ,llloagtuezs eJ9vJ9zs 1gzepail% IBJo{ V
.,aílawa a1o.;39sls gzaÁuso>1e (,l zz,$l) p^
-r,{uqgpa,rcu3lry l8elunu ryurzspl
uJoIBq u ÁBot7'zot7l7e IaJ uopgzoullel{
yclaf NÁ,IooN![/§,c 9ZZ
MrzoporÁuIn 227
ciákkal szemben igyekszik előnyre szert tenni, akik még mindig úgy
gondolták, hogy előjogaik vannak itt.
Az éj LepIe alatt Rassam emberei próbaásatásokat végeztek a halom
írancia részén,és amikor avárakozásnak megfelelően újabb íaragott táb-
Lákat találtak, kijelentette az általa kitalált űi szabályok alapján,hory ez a
saját kutatási területe. Bár a íranciák elismertek az'ugybei alulmaádásu-
kat, Rassam kutatásokra kapott pénze fogs,ni kezdett. sietősen letépte a
domborműveket a falakról, és Londonba száIlította, ahol tovább csodál-
hatták az éppen oroszlánokat, vadszamarakat és gazellákat \eterítő
Assur-ban-a plit ábr ázolő v adászjelenetek termé szete s s é gét é s lendülete s-
ségét.Ráakadt egy hatalmas ékírásos táblagyűjteményre is, melyről űgy
gondolták, a királyi palota könyvtára volt.
A kiváló tudós és egyben ünnepelt élúráse|emző, H. C. Rawlinson
ezredes az Asszír RégészetiAlap támogatását élvezve, egyéves tartőzko-
dásra érkezett Mosulba 1854-ben. Folytatta a Rassam által elkezdett
munkálatokat Assur-ban-apli palotáján. I873-ban a Daily Telegraph szer-
vezte küldetés során egy másik tudós, George Smith utazik ide, hogy
megkeresse az asszír özönvíztörténet hiányző részét,melyet a Kujun-
dzsikban talált ,,könyvtártáblák" egyikén fedeztek fel. Smith a töredéke-
ket ktilonosebb nehézségeknélktil megtalálta, de sajnos I176-ban vér-
hasban meghalt Aleppo közelében. Ekkortól kezdve az összes British
Museum által kezdeményezett ásatás célja az űjabb táblák felkutatása
volt. Rassam, illetve az őtkövető Budge és King, akik a British Museum
kurátorai voltak, 1876 és 1903 kozott Ninivében tartózkodtak.
Campbell Thompson megérkezése 1904-ben megváltoztatta a kuta-
tásokirányát, mivel ő a tudományos kutatási módszerek meghonosításá-
nak volt lelkes híve, illetve több figyelmet szentelt az építészetnek.Ő fe-
dezte fel a Nabu-templomot, de a vállalkozás tőkehiányában hamarosan
megszakadt, és majd több mint húsz éwel később, I927-ben f.o|yatják,
amikor Campbell Thompson afiatalMax Mallowan (aki hamarosan elve-
szi a kitűnő krimiírót, Agatha Christie-t) társaságában visszatér
Ninivébe, Az Istár-templom területén gigantikus mélységméréseketvé-
geznek, hogy meghatározzák a hely régészeti rétegződését.6 Az ayag-
edények tanűsága szerint a legkorábbi rétegek, mielőtt még szűzföldhaz
értek volna, a VI. évezredből származtak, A templom néhány szintjét
részben íeltárták, de a nagyarányú munkálatokhoz nem volt elegendő ré-
teg az e7ső évezr edné| korábbi időszakokból.
Az 1,96O-as években azlral<l Régészeti Felügyelőség a modern város
terjeszkedésétől megrettenve újraindítottaa ninivei ásatásokat. Céljuk az
,1Io^
IQc|9:o13a1 V relnJal llo1q Btpalzalg ,III e uazsg8a 1grparzerr9 ,n
zB eÎuIN ,(8oq 'purlaugÁBa uq{dav 1a3at9.1 V ,3J9s9p9|1}pal3arrlrurzs
IlZ9{ soJ€A oâÎnJ9{ lze ZE se {au9lelnJer 9sd9zo1 1rszpuníny 1l93lozs
1enezgnÁ?etu za ítlon (.rai9u 97) 8asrn uagdal8atu {9I3uIJo1 llopgzotu
-IúqIeJ ozoqen?I rala8ar9.1 l99rroo e p>íeza zy ,rrue3so aqa3ar9.r uo1
-s91glpeJze^9 ,AI e rcídele uroldurar e ,(Boq 'llnJapry ug,d'qe oras9.r9u39s
-,!9ru qqelr,r utAoII?y{ 11tut.(3n a^le[I'uaqta8at9.1 qq9sle
,ruoiduar-.lprs1
Ze ]ioPg|Y?szr,r uosdtuoq1 1aqdue) Bqg:gztll sI uBglEloscde1 1allas
-9pBz8at9: nazs939l € s9 {oi€p€ Is9J9tü lurzslal 1euasoulu I9J9ÎuIN
,,Ie
prat utqgíruodd9zo1 {El?uo^lrl qqoéru 919IIe lles9lndalar ttolr1 raley
-Iazgx e s9 pu9Álat{91altg qqoí8e1 su3r1 r ,{eu 'ual9pr,r .(ual9u.rar
s? ,s9l9Ipzr^ gurllpl ,(3e 'rlrzsrla; ueq?gzssotgt{ JJzssB ze uaÁlgus eÎuIN
EI!IN9IuQJ sg]ndg,IgI Y
,[e
{ou9uurlr rl€Itu
eÁBet nzssoq uloprtq;adnzs ltr8n (u ÁBe reÁugnprJútu osloln eÎurN 8q
,IBT{9pJsz 3
'auua1 €JolurJ ualta,(3a>1 sJos V 1311e1 {oJ)zss€ zt lrtle \faze
uadd9ls91:or8au rq9lglla 9uleJezs sI 19{9lu]a 39u t9s 'ezzglv Buod
tírí9s1ass9relunq uelsI op:rsz v l?ÎuIN uaqla.(1au .>1rr1o,r >1as9z,{Eaíp1
IEIIqIq B I€s9JJoJ qqgJ8al {eu9l3u9u91 soJ€^ e 19 uqlos 1opezezsâ.{F9pl
rylodeg9 sl19ruolollz s od ptzvzs,)(x € J9uJ rlosgrr8 orzso; s curygríu I113IIII
.I
19|.J:4uezs-ZsNa zB s9 esg1o3e.(ufl{Ie lu9ln vog9l139yt lalnJal t rq 'sr
ro>pp 8au Iz9.DInl r9.(u919.; plnqod 13lex € s9 ryBgsnolryzs3au Is9r€ln{
-laPaJe {osnu9lJol{h € eleu9u91 {tu9s9l€rnx ,IaJ {91ZeP3J ngP eS9|9V]
-p1 rczs989s t 'ug.to1 I9r r9ÎuIN ]Ipo{srlu?l s9lo{Frltll ltuoldular .,(ugq
-9u s9 Áugpa?eÁBe nu9u '1a8e,rozs lIeIIaJ lot{s9tu 1eso 3rypa lgrrlo{€zs
-Jo{ nulau9ugt gzgp8auJ tze zV ,r|qllolr1Jgzs ?guopuoT rlnő3 IBT19I
-q91 sos9jry9 gulgzs,{Beu B llas3ury Ilezs?^pu xzsse nlazsl8tu y
,efiqyldeu lln;el sI s9ê{ ariluueu ?19pl. 1glopd za loqawleu?ugr lzssoq
aÎurN .(8oq '1rupl§í ue}ulalryÁ?a pq9s9rury3119 rla,(u9uasa zy
,9J
lBlu?}Plnq
uy>l9tÁuozrq sa39sgr.fu;ozs ruelepzlr1 ttasaag39sl?{ rro^r^ 1a339suala
Iuolrqrq s? p9lx 'os1oln zE íoqe (p!119uqt rndtrl rzpg 1lazalau-,(Bn ze sg
trapa,,(3au9r1€I soJt^ ? lpl? 'razs939s I?{IJeru€ uaral8g,&1a:1:og e 1e:zo1
-€I1Bs3 zotl}rry€Jr ze n9z91o66l s9 7951 ,ndel
ry,(tau9uí83 s9 r€FJsoJ
-et t89l e enorylryasÁlaq uodosc D|eI:.. zv '>1?zzts98aus r989sualreu9s soJ
-9^ gslaq e Á2oy1,]9slr{tp EuIlunaznlu gz?p|.l||ín rel3lnJar t,(8oq 't1o,r
yf,Iaf NÁ,IooNa,4§.9 8ZZ
MrzoporÁute 229
szinteket kőrézkori (kalkolitikus) festett edényeklo jelzik,mígaz ezt kö-

vető Uruk*rétegek hengeres pecsétnyomókban, nagy mennyiségű tálak-
ban és egyéb,késő uruk kori leletekben bővelkednek.
Bár arégészeknek azidő és avá|yogtéglafa|ak nyomon követésében
való jártassá g hiányában nem sikerült egyetlen építészetiemléket sem fel-
tárniuk, nyilvánvaló vált Ninivének a IV. évezred második felében betöl-
tött szerepe. Az őskori város legkésőbbi rétegei a Campbell Thompson
által Ninive V korszaknak nevezett időszakra, azaz karulbeltil IOOO-
2}OO-ra datá|hatőak, melyre igen jellemző egy északon elterjedt, ám Me-
zopotámia déli területein nem ismert, különleges edényf.ajta. A Kujun-
dzsik-rétegek itt megszakadnak, a település valószínűleg eltolódott a
Nebi Junusz-halom irányába, melyet a muzulmán szentély és a csúcsán
levő temető miatt ez idáig még nem tártak fe1.11 A kutatók szeriní az
Istár-templom legkorábbi részei az akkád periódusból származnak.
As s ur l<lr a|y a, I. Sam si-Ad ad f elj egyzése szerint űapítőja Sarrukín unoká-
ja, Man-istuszu volt.12
Ninive szerepe és kiterjedése az akkád, majd az Ur III korszakban
máig homályos. A későbbi asszír források mindegyike szerint I. Samsi-
Adad alapította az Istár-templomot és e|képzelhető, hogy ebben az idő-
szakban került a város Assur közvetlen irányítása alá. A templom nyers
mészkőből épilt a|apzata megköze|itőleg 26X9 méteres volt. A ninivei
istennő kultusza a Ií. évezredben virágzott; a XIY. század derekán
Tusratta mitanni |<trá|y fe|qánlotta, hogy elktildi a gyengélkedő egyip-
tomi fáraónak Istár képmását, melyről űgy tartották, győgyítő erővel
rendelkezik . A nary közép-asszíriai l<trály,I. Assur-uba|lit újjáépítettea
templomot, bár egyetlen építkezésről szóló felirata sem maradt fenn. A
város egy foldtani vetődés mentén terül el, íry számos komoly foldren-
gést vészelt már át,melyek eryikét I. Sulmánu-asaridu (kb, 1280) is meg-
említi a templom fe|űjítása kapcsán. Az álta|a felhasznált nagyméretű
égetett téglák eg5l részéreGeorge Smith bukkant rá. I. Tukulti-apil-
Er^rr^ is végzett a templomon rekonstrukciós munkákat, akárcsak
Assur-dan kb. tlSZ-ben kitört földrengés után.1]
"g/,il"bb,
Assur-bél-kala ,,a köznép gyönyörködtetésére" ajánlotta fel (kb.
1O8O körül) azt a mészkőből kesztilt csodálatosan szép, é|etnagyságű
meztelen nőitorzőt,melyet ma a British Museum gyűjteményében talál-
hatunk -"g. Áilítára szerint IV. Samsi-Adadhoz hasonlóan (kb. 1000) ő
is rendelkeiett egy ninivei palotával. Úgy tűnik, ekkortól fogva Asszíria
I<trálya: nyári paÍotát tartoitak fenn Ninivében.la Az első évezredben,
amikor Asszíria jelentős politikai hatalommá kezdett fejlődni, a királyok
-op€8w ru,a{nu 'Fau98aru rl8as s9rur4ar19 ItuI3u9lJ91 9za{leô{ ur zV
,so]9^9l .ia39s
'sr 8apleuaruryr'q§ 'so.19l rsgr t1ol a;.tezs.(8e Jo{1e a.lrur51
-ipzseJ ttatía-l 9^9I 119zo11o3oí9la so.(uruo.(3eq 8 s9 tuoIEJn DIouJ€sz t
Izoll1}1 19í as9r;d9 {osoJs^ !ÁvJHk':- ze s9Ies1z1qnJeq{osoJ9^ :s9 zV
-e^ ]lzsse T.|e E sa {e,(Igruazs Is9 z€ sI ?Jqq9ôr r§]||,l"T;:j
,1vllotIulqzs ^rrc,'ezuol
sI 1eurchuodzo1 sn{ITogtulzs tuorpoJrq !r39snazurau
-{os t uautq '1rr1o,r raulzs,(1aq sglv?ze?qo>1sg sgzÁu1xlo{ nuodzo{
. {".r: uleu J9Lu {osoJ9^9J V .io{?ZsgPl Ze lze )í91131 pryroTlos9zoll9^
s-lo.(8 r 1or.lodoscd9u s9 1oredts3 9^9I utgsg8zou uegpuv|Ig'ze'sgp'o>1
-s9Joqgq uúIlep€l€zs V,eq9s9pgl!e; a,rlu151 uesouoln{ .1oso,tt.t 1\9ly t
.zoq{oso.ren e ueqln@zetl s9 ugpl_o.J ua8epr
1euetífu^ts?lury3raq {ellel
.ría:
-1asur ue.,(8ot7'rze'tgí9stÁlguazs 1olprg € {nlgleq rlníraq.lausl8ayq
rgr39luJoJul rtuleu9ugi gr89siluuaru,(8tu (1as9rualaí nvzsg8elysc .1a1
-a,re1'19rltu9.q'laMuo1^? z€ [r_lÎ{ uo{9lolugzs3q I"]IqIq t) e8gstlos 1ar
-ep| 9zeuu9zs |gq1ezs gpl. ze |gqqe zV .I€^9 sJos >1o.(p-rg ]!zs se zE 11op9u
-o;eq,(8a u€sojozs utqg.ro1.{u9; uroFPoJIq 4zsse(g Ze alf,ugugl 3ÎuIN
ktg-so t) DIIfcIV-Nyg-unsSy T9JySyooyTvun
VgIuE-qHHV-NIZS aIaNgJuQJ SAININ
,1Io^
rro{€I sI utg{€zsopr snqued € luil,uEIBA .snltrzsruallaq r taln:ar t
.(8oq '1ru}rH lgqlaleleyÁu gpa?vÁBe ze Jeq 'lgsnlgts rro-tgo"zrrrn áualu
luau 9qq91?tlos eÎuIN ue9)13ô{ l9|gnzseftl.1roza113ô1aq ueq-zl9 V
,
egueJJe;g leurzs € ellelzgrlgl 19 l9ft qq9 s 9{ ap' uazs a s ryvzsg zsnun|
^pn
]qaN ? rytoled JIzsse gsloln ze anaryda (ftg-sgil 1de-uuq-;nssv §I.luotl
-llo llop€ 1euys9|I9zs|.peq9; 8a;aspBII Jrzss€ ze Álaus .rro:1t1 (iűe:eul
pla) uuq:9t:a.tőa;_ llazalau,4&n.o.ta1 uozsnunf 1qaN ú qqry;i o ]9q'\9
sI uopptqJ€zssy'rípgrn uaqlleu .11awa tgtopd s€rul€rtq !zrgso;9,r9r1 so1
-?lr^íli gslorn tuoppoJlq_? allat8oru I9ÎuIN rrle tgr:a-9qq€-ulzs .{e1I31
-Zsn lu9{euarst ualazgr.(8 E ueg9uIzssv u€qJos9)Sle 1ry3 .aJ9l3IJlZsIl u3l
-sr ruolrqrq nqeN I3J llaluazs toruoldulai ffi, (sot-ttz) rylru:e5 ,11
'I9c|utolduat r 8au lp€J?Lu lueu st(ü IuIuI3s uyu::o!9{.r9rr, ,gr;rrrnd 9,r
-Isnuuas8au u9 ueq-l,I9 B 1soJ9^ V ,1II9 atry zgzst9>18aru lu9urtld9 sugz
-odun plelnJal saJalew 09x9g1 InIeqIlJg{ s9 1wzderye189r 8ase,r.Ialetu
19{ 'Jgtugl y ,rouoldual-
J9rsl ze enolrqqoÁ8eu8au uasa8a,(u91 (699
.I 1u9l9sla .uag9ÎuIN
-g3g) Ilde-lrs?u-Jnssv 1tttorldep rtlotuolduar
x3laf NÁlooNs^c 0€Z
MrzoporÁutn 231,
zott a város a birodalom, illetve az el|eníllásközpontjának szerepe kö-

zött.
Szin-ahhé-eriba (70í-68 1 )
Szin-ahhé-eriba II. Sarrukín fia volt, aki nem egyenes ágileszármazottja a
királyi vérvonalnak, s akinek számos, uralkodása ellen irányuló-lázadást
kellett elfojtania.16 Sarrukín fáradhatatlan katona volt, folyamatosan
harcban állt, hol az egylk, hol a másik engedetlen uralkodóval. Sarrukín
elődei a XIIL században alapított és II. Assur-nasir-apli uralkodásának
idején (883-859) kibővített városból, Kalahból (Nimrud) irányították bi-
rodalmukat. Samrkín valószínűleg nem bízott meg a kalahi udvarban, így
kíséretétátköltöztett e az űj városba, Sarrukín erő dj ébe (Dur-Sharukkin),
ahol egy hatalmas palotát épített;ezt később Botta fedezte fel. Sarrukín
anatóliai háborúskodás során vesztette életét,még holttestét sem talá|ták
meg, hogy eltemethessék. Bár elismerték, hory a háborúviselés királyi
feladat, nem tartották tiszteletre méltónak, ha valaki csatában esett el, in-
kabb az arrogancia miatti isteni büntetésnek vélték.Ezbeárnyékolta a ki-
r.ely emlekét az őt követő asszír uralkodók szemében.
Ivílnt azt neve is mutatia - ,,Szín (a holdisten) eltávolította a fiútest-
véreket" - nem Szin-ahhé-eriba volt II. Sarrukín legidősebb fia, Testvérei
v alő sznűleg csecsemőkorukban haltak me g, mivel Szin-ahhé- eriba trón-
örokosi mivoltát sosem kérdőjelezték meg. Apja örököseként már fiatal-
korában rábízták a birodalom fontos ügyeit, és ő képviselte Sarrukínt a
fővárosban, amikor a háborúskodások miatt hosszabb időre távolmaradt.
Apjával levélben tartotta a kapcsolatot.l7 Leveleikben szó esik északi hír-
szerzőijelentésekről, a hadisarc elosztásárő|, beltigyi témákról, és néhány
szöveg felfedi érdeklődéséta f.ák és gyümölcsöskertek iránt,l8 Ebben az
időben minden bizonnyal a trónörökösök hagyományos lakhelyén,
Ninive északi pd,otájában élt.
Sarrukín 705-ben bekövetkezett hirtelen ha|alat követően Szin-ahhé-
eriba lépett Asszíria trőnjára, Ekkor negyvenes évei elején járhatott, és ha
nem is volt fiatal, tapasztalt politikus lett belőle.19 Apjával történt levél-
váltásaiból egyértelműen kitűnik a kölcsönös megbecsülés, ám Sarrukín
ellenséges területen bekövetkezett szégyenteljes halála után mindent
megtett, hogy elhatárolódjon apjátől. Egyetlen feliratában sem nevezi
meg őt, és a Dur-Sarrukin hatalmasvállalkozását sem folytatja.zo Sarrukín
halála jelzés volt Asszíria ősi ellenségének, Marduk-apla-iddinának is,
hogy visszatérjen a száműzetésből és érvényesítseBabilóniával szembeni
hatalmi követeléseit. Ez volt a dél-mezopotámiai, hosszas, pusztító csatá-
lu9{ruodzoT íS9w3ze3lz9{ S9 tu9{srz9q rcuol€l e ellqlaaus u€qq?lo{
Jqu] Inq'eg s o;9,r rr op9p8uor3aur uas gtraqaPau e'eggíw odzg{ Is9II€^ Is 9
3ÎuIN as9lerz9rl9l19 {Bu9JB^Pn llo^ 9IB^ a]e^pe{ qq9{q I?)HoS ,ruarl3{
ana|? e]í., eue11e tu3s loqtpx 'tgsoryrol qdr-rtstu-;nssy s9 'as9zaía;aq
? {euuryíuJes-Jno'ltu€soJ€ôJ llol8el{aqla 1 e(de enevolpPo; rueN .Iu
-IgJluaJuorl llopnl €J{or€p€IeJ Is€ztuJoltsJ s9 rs9r;d9 Ie.\IuIu B EqIJa-9qqE
-uIzS ugJos 8 wq gpu3zelraôila zy ,nrczÁlaq €rI9zITIqns a.rglpl ,(3a
p.t9í9lorlr '{pgr,{3n ,artar1l eryfugsl uolrqeg utq-ool s9 ellepual Bquol
-Ig€tI 19IJ 'rc:.--sg(pet1glelung rueIIa uDItÁ-lIg E €ulo^ Buoupuqe rrglar6
Á19:r>t uollqc g alzelaur{ lrunqs-urp€u-Jnqsv s o{oJ9u9J1 t slopo1
,r, 9 8
-pln!99 e 19ryfu9n nloulo^gllfl ,aíapr sgrJ,(upr uaIla^zo1 r rrgíla 'atzasg
ÁBg eqtn-71tlc-ulzs ,rs9sa eq39s3oJ B {9l[nJe{Ie uasaJa{Is ueqzo{ s9 'rs91
-allal € 1yltollzs ualue:as {npJ€I{-qzasnyq'snaplFl {§gtu,(3a s9 tulppl
-qdt-lnp,rrry 1oqt 'urggru9llqeg nzÁlaq€ lloFIIoJ as,{Ba nele 9p|. zE,
,lptJ€lu sI uual 8rgs9lnq üoFpoJIq ewrc'tgBgsglúI{uueJ ?IJJzssV aue[u
-sqa rua;ír,r 1al4]a1 B uelu '1etlnsgz IeJJalIs 1orr.r9ípeg t 1aza e^leâzsso
luapur6 ,leutr)sgpru l_oJ9s9lzsoJní )íeulapgJe E11ezy s9 sIqJrI ra,rluol,r9
s9 la^rluJogurop tropd Jlzsse ze 8lu '19l.r9ra1.l9sly ualaualls l1al eJqs9v1
-3 o;1a uraps znla I
loulgzs 3q úITqIg V, ls9lazlJ9 pt, ze slytpv?et8 aunlr{au
'uott8n,(u tJsoJ9^ rct4zs Áug,qgu s9 a;89slBaq-zsol?e7 e p9pl9d iunu
'esyÁugx, r.qgu9lqord 9|Faulla; ulalal4Jal sgul tlloppolq e t9ula,(8r;
.(8oq 'zoqqt nrezÁlaq€ uel9p atl9r; ltuso89suorzlq 391a p39,r €qIJa-9qI{B
-urz5,(8oq '1nípnr '1pa;,(pruoq t989srpuarros sotuod 1a.(u9uiasa ze I9g
,lu9]Iunzsslruo.1druo1
riar uaq9{apJ9 as9lesrÎa qqa,(uuor1 tuol€Jn 4zs
-zse ze _ uaqulaseuau r.{1aq llnuel ueq9lJ;zssy ,Ga .aJ?I? uo1q€fl Il 1l3z
-a,lau r,(pr{ !n ,rrlosolt^ rTep uapepa?ua ze rrrt8orzso;8Éa,r 1a,re8a-ras
'lt.lgtscury r.(plpl € €lIoqeJDí :tg{3ercq€irol}p;oJ uelle uo1q?g Bqua-9qqs
-utz3'nzÁlaq t rrorní r-rruodrloq u9inrw ,1}€p tuol€Jn ]lzssa ze ucq89s
-uolzíg reln8tur 11l:eqzeJe was?qos {rW '1eurl€Iuopqtq 3 llal es339sl3l
-ozs ueprlcliritu9zsr{ tug 'souzstq gleze^ 9pezq11?p e zE .re{g árral sI
9ssa8asla,reu ru9{ugpl tueueq 'ruBlntu {euuellaior{el lúsJlüau rye 'lugrl
turppl-tlde-{npJ€I{ r19 ralgprő u€púl?gllo utq1o/p.lrl Jrzsse zy
,uagtuezs
Y ryUJe|v qq?s€üPr?I{
-3a1 e.ro1 luelIzs 1s9II9u3IIa r1o,r, sad91 rye 'grlaza.l, IszJol a^l3llr .o,rozslasc
DI?ZuoIIe r1o,r. uaq.(19urazs Á2e s9 'zoq;opoulcrtqellr-re3 € lleug .l[n{au
-3rrr tgr€ftsooul 9,Iruerle ueq9lazol 3l€uur{€Á-ug 'rleugteu;:''ÁB na*9l
3s9lrua{Ie sgdtscazsso tyÁu e eulppr-qdt-{npJ?IÎ tug Jeirepele! t, uoz
-zgl;rq8aru ,(8oq '91a; I9p rla1 EJl, íJetuqzsle úqlJ3-9qq€-ulzs .e\o>|9hJJ9
-aq 9zs93a seílar 1rugsgpo{I?Jn €gl;a-9gt[€-urz5 ,{1au 'atapzar1 {os9zo;
yf,Iaf NÁ,IoCINIIINO 7t7
MpzopotÁutn 233
benne rejlő lehetős éget.22 Nyilvánvalóan jelképesen kotődott a hadsereg-

hez, hiszen IL Assur-nasir-apli Ninivéből indította űtjára hadjáratait, és
ide kellett a hadisarcot is beszolgáltatni.
Amikor Szin-ahhé-eriba Ninivébe költozette a teljes kazigazgatási
apparátust, céljavolt, hogy a várost még szorosabban irányítása alá vonja.
.Nz űj palota, ,,a palota, mellyel semmi sem vetekszik" nemcsak királyi
rezidenciaként funkcionált, hanem a közigazgatás f őhadiszállásaként is.
Az épület mérete, ami Sarrukín pal,otájának a kétszerese vo|t, ezt a szán-
déko t t ükrö zi, Szin- ahhé - eri ba min den v állalko zása a gy ako rlatia s s á go t
ötvözi azza\ a kifinomult érzékkel,mellyel reprezentatív kötelességei és a
I<trálysá,g szimbolikus dimenziói felé fordult. Törekvése, hogy egy pazar
fővárost és a nagyszámú lakosság számára elviselhető környezetet hoz-
zonlétre, felfedi azt a szinte modern felfogást, ahogyan felismerte a vá-
rostervezés szükségességét,és ahogyan behatóan érdeklődott a fejlesztés
mezőgazdasági-technikai v onatkozásai iránt, Uralkodásán ak hátrilev ő
részébene nags,szabású vállalkozása fo glalko ztattai a peremterületekre
száműzött embereket használta munkaerőként, az anyagi hátteret pedig
a hadizsákmányből és az adőkbólfinanszírozta. Különösen érdeklődött a
vízmérnöki munkák iránt, melyek se gítségéve7 határozottan me gnövelte
a város kortili művelhető foldek területét, illetve megoldotta a számára
kedves parkok és gyümölcsösök öntözési problémáit, Ezeknek a jól
megépített csatornáknak, gátaknak és vízvezetékeknek némelyike még a
mai napig is használatbanyan." Yalőszínű, hogy urarti szakemberek tu-
dását vette igénybe, akiket apja a 7l4-es, urarti sereg fölött aratott győ-
zelme után telepített át Anatólia nyugati részéről. Az urarti emberek vízi
alkalmatos sá gokban v aló szakértelme közismert volt.
Szin-ahhé-e riba tisztában volt ninivei űttörő tevékenységénekjelen-
tőségével, mely ,,álta|ános feljegyzéséből" is kitűnik:
,,Azokban a napokban (ez történt): Ninive, a fenséges város, Istár ke-

gr7eltje, ahol az összes istennek és istennőnek áldoznak, az örökkön
fennmaradó ősi alap, melynek terve felől az égi jeIek a|apján már az ős-
időkben határoztak, aminek szerkezete tísztán átlátható, a művészien
megalkotott hely, a titkos hely, mely ötvöz minden lelemény,t, rítust és
Lalgar rejtett mélységeit.(Ezen a helyen) a korábbi királyok, az én őse-
im, uralkodtak Asszíria folott, Enlil alattvalói föIött, és akiknek évről év-
re az egész világ beszolgáltatta az őt megillető adót. (Mindemellett) Kö-
zülük némelyiket kitüntette különleges figyelmével, a palotában, a szent
királyi lakhelyen, mely már nem volt elég nagy, meBtervezte aváros űt-
.
í9 J9 sqv9\e ! s9 J9qe gru9zu ojq
$ nr l9zseg u€qlol€JrTeJ e ?tus'lolezsgÁugqg>1t 1al8pla; Álgsq e ueÁ?
19>|
-oqt .(2e.r '>19tz1l9lewsgíaq eropd € s9 soJBA r 1a,{1au \g]qs1ll|vzs
-lq Is9p9 zr talad91 {un13I{19-J,sl 1tu9í9lun[u ryguJ9lugr;d9 rqua_9qqe
-urzs 1€11o1rII9 1e19ILu3 a^leilI 'axaÁu9tlza{reôl stlultzJog sepazq| s?
s?InPuJz 3 {altelzaulal8ld ,ralaraualaí t lélraze {?lleql9lujezs8aru uaq
-gpl 1l91I91Ie Iessqzo1eí9^ uaq1yqozsole s9 uolgso,fio; e 'rqgropd r
1ar
-za\:? ruuar rnlsa89sgq,{Eet 'tulr.l'l1álozseq 19pe ze 1á ':|9polp:n ua8
-apr 9te8orglepT zV Áry:yv uoslrll91e{9ltll3 9putpe.ltu Áoq
9z,{3ul31131
'lzs9.1sgtu '33Jas Jrzsse
sclul?ltq e azzoBgÁua1 rqgre3orgpp:r ze,(8oq .19r
-193pzs 1|?) e tze vs9s,{Sa 'l9s9p9lrltu nzadg? rJJ?I{ llaleêq ueqlorelgí
-p€tl B >19\ozg:q9 u€sn1llzsr1€a; ua8l 1allr* .{ed?1 e 11ezg.Ia{{e^9tuJoq
-tuop {91131;zslp uo8rpze? rylo1ed ,aeryu] sugzodun gpalza.(1aqle u9l€p
,e-{€uerys
1o ur8n.(q?p sorr,r V ov|,g lsyt9I|azyl gppl?aur 1osg-r_ro; ú3
-aq r ,(8oq 'Baul ety?szr,r uasa,!9ruezs se narydglt{9uJolrs3 ír,r .lelorler
-ed qqasn1 o,ra1 ueq8tspezsu]ozs e enery]?l1a u3g9lapJ9 .>1au9.(19p
{auug
-aûezs nazJ? 1u9J1.19s9s3l9run,(3 s9 1auar1 snlru?loq t ty8usl €ssúqpn9
.{8oq 'r9s9lalou8au {alelr_lJal 913qla^rw e enouel
{€usoruoJ uesouolny
. .)
o..(.
Igq9lzs9ul J9I{.J s9 |9qvl391rrara39 91o eínde1 ,-9^ 9;rT T,lTli,li
-zoq rc11etrl J93 ns s9 rel9crn'llaJa] tuollal)sal9zsry .rueltatylgqH l9^lulN
'1euoso.rt,rog,tuexlolzsp{eJ roltred o.(1o1 putlrepe}í€zs I99.rsog o
,Luelsg
l9uJolesc uaq>le,{1aul 'ral319,r e s9 re,,{Saq v Inel7olr}Iezsla1 p.,(u
-luglgscst,r'>1euvzzo?ext 19zew e,(8opl,uelzoÁugwope np1o1 t {unu
-ad 7 wg>peÁBe 1€uI9)íEI oÎuIN 1osseq]ellí} 13{elJalsosJloun-(3 l3op1
.91au (ugropd)
uorlollneq s9 ruertorílű8ezsso rerle.{1au-r 'orula19 sazsso €epl9x s9 1e,G
-aqe'eíglíel uapullu 1eI]gJI9zs so {Bu9Jsclgunl8 '1au.razspL; e rueral3aur
ueq,{1aur'tualza.t-ta1 e.r9s9wd91 .(3eq-zsnuttuy ze nÁlauu'r1.1ed l8E
(",)
p11olPo; rala.{u9,rou soJe elue s9 rurur'g,r. ,roru ,r.oi|$ i:ffir";
-9>1
ryl?il lu9{BlunluJazsÁug4llgJl{ uJ8I€1I9 ze s9 'llgla LuBLuI?leq {tu
-elíeq8au ryle J9-rraíp19; a-r.,(1 s9 tolzs{íg '?pl{lx 'an§ .rdeuueJ{ le{eJ
-agu:a 'lt>lercTIJJeJe se re{osnepp{ t uorrarldalelry .la^Jel 3 uollazsery
r;sezeurle8ns rualsr el19-rr1 elJrzssv 'pgue-9qqe-ulzs .I 'u9 I]1:nza.e]!9|
]lozoq relgsgsclgtulő s9 11os9 le{9uJoles] 'lala:o] e artetlsel9zsr1 'lteí
y)I:If NÁTooN:I/§9 ne7
MrzopotÁuta 235
szin-ahhé-eriba helyreállította Ninive templomait, felépítette a híres,

tizennyolc kapuval ellátott városfalat. A fellegvárat és a palotát saját erő-
dítmény védte. A város lakosságának, mely a birodalom minden területé-
ről idetelepített emberek miatt jócskán meggyarapodott, új, öntözött
foldteruleteket osztott ki, és támogatta a nem őshonos gyümölcsfák és
gabonák, kozttik a szőlő termesztését.Ninive ekkor kezdett nagy l<lrály
városi hírnévreszert tenni, ahol egyenes utcák futnak, nagy laÉőnegye-
dekben élnek az emberek, pompás palotáit26 és templomait pedig iold
legelők, gyümölcsösök és parkok ovezik, A király a dél-mezopota-i"i
tájaktól megihletve, még egy nádas kialakítását is megrendelte, amit vad-
disznókkal, őzekkel, madarakkal és halakkal népesített be, ,,Melyek világ-
rahozzák a bőséges ifjűságot"27. A mocsárnakazon túl, hogy védett té-
rület volt, meg volt az a ryakorlati haszna is, hogy egyrészt elnyelte a
csatornákban a téli hónapokban felgyülemlett vizet, másrészt értékes
építőanyagot szolgáltatott a királyi palotához, Kísérletezett a l<lrály a
gyapottal is, és beszámolókat készítetta ,,gyapotot termő fákről".
Bár a hadseregirányítását átruháztamagas rangú hivatalnokokra, akik
megfékeztéka félreeső anatőliai provinciákat, az észal<l, területeken zajló
folyamatos lázongások szükségessétették távoLlétét egy rövid időlre.
Nem egyértelmű, mi váltotta ki Dél-Babilon elleni következő megmoz-
dulását, de egy teljesen űj támadási módszerre késztilt: a tengeri csatára.
Hajókat építtetett, mqd szárazfoldon és a Tigrise n lehajőzta őket az
Arab-obolbe, hogy onnan csapjon le meglepetéss zerűen régi ellenségeire,
ktilonos tekintettel a káldeusokra28, akik az elámi (iráni) oldalon teleped-
tek le. Ezek után Szin-ahhé-eriba ,,flottája" visszatértétvárta, ami űgrJ
tűnik, sikeresen lerombolt néhány várost és foglyokat hozott magával,
Ezt a rendkívüli eseménlt méltóan megörökítették a ninivei palota falain,
ám a kalandnak igen súlyos következményei is voltak, mivel Elám kirá-
lya, Hallushu-Insusinak megbosszulni készült az asszírok birtokháborí-
tását, Miközben Szin-ahhé-eriba g,Jőzelmi ünnepet iúlt az Ulay-folyo
torkolatánál (ezt szintén m_egörökítik a domborművek), addig Hallusu-
Insusinak megrohamozta É,szak-Babilóniát és elfoglalta Szippart, Beha-
tolt Babilonba, ahol elfogta Szin-ahhé-eriba itt uralkodó fiát, Assur-
nadin-sumit, Elámba hurcolta, ahol aztán valószínűleg megölette. Ezt
követően az egyikhelyi családból jelolte ki Babilon következő uralkodó-
ját.
Azasszírok gyorsan reagáltak ahelyzetre és a hadseregvisszaszerez-
te Dél-Babilon folott az uralmat.I-eigázták Urukot és elhurcolták a vá-
ros isteneinek szobrait. A Nippur melletti csatában az asszírok győze-
-9J)l ,]cr.;qg!:r,9d rgÍ€s u9,ldgu {IPBZsnq d€u
V 191I93euJ }9qIJ3-9qq8-uIZS
-oq TPeZIt € (u3g-I89 rllnzs9{ s9^n{seazss9 lltruI {azepuw 'Igq9ÎuIN
(u3,{8n ?s9uo^€ Zssh 3s9lu9P ?q
luoPP?I{J€ZssY th]Io^9]Ia aP In{9u
' eng1 1eu 9í €qIJa-9r{II3-uIzs,{au s oloJou9Jl
1ar191a
Ír1 u€qgJo{gtues3es J
J9trr rDI€ 'tí1 e ze uesguoln1 '.9] 1e\elzaqeu uasr)leqaPaur 'zoqugJl € u8^
,ru9rleíp9tn 8aru alza,rau luop
ry8oí qqer '{9119^ ,§ir {Ht 'rc5 ttrlurg
-ptllJrzssv 'lgq e >1vuauÁlgrry t uag,(8a s9 1eu939sala;9; '1tunln>lu7-e,lb
-€N BqIJ3-9tIti€-uIzS e,r8o; pu1o ue.(1rurp6 ,Its9l€q9ln l9q9,rot 1€1Io^
sI {3u9s9lo{p.G3aru nlms-urpru-rnsy '1tu9r; nel 9^9Á|9Jr}I uorq€g
oe,ir}l9l9nllJ 9P9la{
zaq?s?Ideuun ruo1q€q eelzou9ln u€sol€pnl la,(qaur'l1aure s|. ..lez7q
^9írt ,1tuuoyqeg Í9 zt
reglfelfezs" ÁBa 39u '{nu€I{l9l JgLu utqq9Jo{ 1z3 lulyü
8aru a,,(8ar unssv l8oq Je1l9c e |ezze ll9JluaJuo{ tJ{oIuJoJ3J tzgu,Á3a s9
a.qas9za>lrldeuoldurar llnss€ z€ qqgryI ua{"q IeÎuIu 3 ueqle^9 gslorn
,ueq9]epJ9 :1au9.s9t||9eJ,(1aq ,(1r,rsuaÁBa ze ro81op Áugtl9u Jluual il3lle{
8au uequozÉ ltevJJ €s9logtuoJal l?u9so;9^ ru3zs uopq€fl ,rlnsaqüazs
Iess9II9uaIIe seâl uaq9^9 19t{
gsloln ryu9s9Poll?Jn €qIJa-9LIq€-uES :u€q
,Bq9I4zssV
-9sglyl9a:r\at{ el?g t r,(u9rupara u9^ e erzoq8au sqry{p zV
pryZeus 11I^ lasJur{ 9r89sr.(uuaur u3l131or{n{ gzeínrYzs 1gqlouroldular
üo[q?q e }uI{IJ€I€A 'te1olqozs 9|oz9lq9 rala89suarsI s9tu s9 (1np.leytr)
,ezsserq|e luo[g?fi g}JercI{ utg{otuoJ
rlag 'ua,(3a1 saílar sgrlrzsnd t ,{3og
e r{Bot1'ryBg>1t,§a zsel9:1tgze el|e]et|e 'erppdlurru löI9uJol€sJ t ueq91
-apry esgz?gJll tsoJ€^ 1a,(1eul'1a339s sa,{u9uelel ? 1ezzeuuÁB n,ll€Jgozs
{eualsl ze a1 >1gípqtuoJ s? 1tuesst8orír,rő'1eucs st8olzsoJ'rleut{lorllpG
,(Eoq'aloscutred8aur ur.;lozo Jqwq lúuryuor?y ur, alza t salBatu 19ÎuIN
ue§oqe lunü 'aI €lloqtuoJ u€sn]núuelzstzs ue1,1out,,(3n ruolrqeg
,llolJ€l 8l-ogq'r9 uodeugq l1vezn.(1atulguo;rso uoyq€g aliaqpzal
-1a 'rp,r, 9uualatd9ls9^lal3sJ ueg?lza{le^91 s9lnl9zs ,{3a eÁry:r4 urgla
s9 3llerJsaPues33l }BIEuoA3J€q 3 va ,{Botl 'rsoyq
,rgull9JPl B
19rraría 1M1
-3o; a.traly'1rrloÁugtulnsz 1?â! Jaze qq9l ,llopo{I€Jn sl 9u,{9;n1 Áa
11aI9. J lryE'ualla rloqt.r e zv novpuL lotvryípel7 :ryzolpPo; 1t4>19tu9lqo-rd
9 lr_u a trrleJ u o rr8Mq9p
e,(B ot7' ttoz o lgtr.;l7,,G r,r equ a-9 gtl€ -ulz S u aq 9 lze]
-l3lo{ {aüua ,Iulguzs?qry vlJuoze raln_{ugla 191pn1 uau '1eutl€ leuI
-pzg,(B saÍlar r1o.r;zssv ze J9q s9 '19r,rl,r I9ueInI€H r9l€s3 ,|ruopsJos y
,1a,r98a.res EqlJ3-9qqt-ulzs
{€u€ss€qll9zsaq
-luazs l8oq'r1o,r as9rlsaőa 1au939suala sezsso BIJrzssV ]nÍIqc '€qtu9lfl
l1gpllpl r9rcg8alap rrorle-l8aru la)pl3sJury a,r.l9{ ra39srfas rcuoltrl
uaila ?IJrzssy'lgs9ryÁugJl uorqrg allall9 rqe'1np;rry-qrzesnry'snapp1
§E, l$9
x4 luopqtq e 19va3? x}1 p ítu'19rret ía eq39s3o;'1atpa>lsaulap
x)Illf NÁlooNa/§.c 9eZ
MpzopotÁuIn 237
nikák beszámolói szerint a ,,két hatalmas bika" szobra között végeztek

vele, ezek a masszív, göndör szakáJ'lű védőszellemek voltak hivatottak a
gonoszt távol tartani.
Szin-ahhé-eriba folytonos kísérletező kedve, érdeklődése az űj tech-
nikai megoldások iránt és rugalmas stratégiai megoldásai rendkívülivé
tették az asszír uralkodók sorában. A saját emlékérekészített műalko-
tásokból, elsősorban a palota domborműveiből és a l<trályi feliratokból
kitűnik, hogy a parkok létesítése,az öntözéssel kapcsolatos vállalkozások
a hadviseléssel egyenértékűek voltak. Míg feliratok elidőznek az asszír
"
f ennható ságot me gkérd őjelező Lázongőkra kiszabo tt bünteté s ek és kín-
zások ecsetelésénél,az is kiderül, hogy élénken érdeklődott az ,,e7|ensé-

ges területek" helyrajza és ökológiájairánt. Szerette megmutatni, hogy
hadjáratai és vállalkozásai nem egy elvonatkoztatotí, térben, hanem a va-
lós világban zajlanak. Apja, Sarrukín vezette be azt ahagyományt,hogy a
katonai hadjáratokat ábrázolő jelenetekben he|yra)zi részleteket is ábrá-
zo|janak, Ezt Szin-ahhé-eriba fejlesztette tovább, részletes, majdho gy-
nem etnográfiai megfigyelések a|apján a nádasban menedéket kereső mo-
csárlakókról késztilt képekből megismerhetjük a Legyőzött területeken
elők ruhazatát, hajviseletét és építkezésistílusát is. Még a hatalmas bika-
szobornak is négy lábavana korábban ábrázoltöt helyett.31
Az előtte uralkodó királyokhoz viszonyítva lényegesen többet enge-
dett meg feleségeinek és fiainak.32 A királyné, Naqi'a-Zakutu különösen
sok kiváltsággal és tetemes vagyonnal rendelkezett. Ninivében palotát
emelt fiának, Asszarhaddonnak, saját feliratai" voltak és nem
"|<trálryi
csak magán-, hanem állam- és hadtigyekben is kért ktilonfele jóslatokat,33
Szin-ahhé-eriba az egyetlen asszír lúrály, aki megörökítette eg,7 nőhöz
fűző dő v onzalmát. Utolsó fele sé ge, Tasmetum- s an at f.rirykötésükkor
fiatal nő lehetett, és ő volt utolsó éveinek legkedvesebb felesége. Egy kti-
lönleges rezidenciát építettszámára, melyet a ,,szerelem, boldogság és
öröm palotájának" nevezett. A délnyugati palotát bővítette ki, melyhez
egy olyan kapun át lehetett bejutni, amit két, feliratokkal fedett kőorosz-
Lán őrzött. A feliratok Tasmetum-sarrat szépségétdicsőítik, akit ,,Belet-
ili istennő egyetlen más nőéhez sem hasonlatos bajjal áldott meg", majd
egy imával zárja, melyben kéri, hogy az asszony és uralkodója egyaránt
,,hosszú, boldog életet élhessen ezekben a palotákban és bővelkedjenek
' í ',l nf4
mlnoen,oDan
Szin-ahhé-eriba bár eltávolított embereket szilőhazájlkból, arra
mindig ügyelt, hogy művelésre alkalmas területeken telepítse le őket.
Ninive sokféle lakossága különösen hasznát látta a parkoknak, ültetvé-
-3u9lJ91 3 rz€ IT9seuJIg ,allelíal I?êI ruopq?q lBa roscpl lqg91 sa89slnzs
zoqsgp1o8aru V ,sallal
e (ryt;lue lu?{solaultJpv qq9s91) I{JaIau[u€JpV
so,{uozlg ,(Ea lul;ezs 13u9u91 lr1qlq ,§g ,ralda1 € 3I vllotIlgJ
elod-lt4 otut5 'sgpnr uul} B p39,r 19.r89ssorllr,ffi ,Áyrpl .,sal191íel" V ,uaq
-?:e:n9q s9^n{seazsso ze \v uopprl{Jtzssy t8tu.(8oq vt4os
'1gh;uer(B
-9pn1 3 :l9l9lp1 1eu9$1Áu9lau eíde IeJ IpeJ ulau €qos urqrcr€Jr1eg ,luop
-peli;€zssv 19rpe3o;1a ue9lr3ô1 nwlazg,{B 11o18J€ rrala; ra39sualp ze
,§oq'al9laq {prlll] ze'ag,{Ba ryps r,(u9uasa soulgzs 9lotu9zseq e za Je1
s9
9c,.,leurpg9l 19l1o:19sc8our
p
ryrlrugí ur9la 1rrpe8o; ra89sprq {ou{ouersl s?ttlleleq s9 tualau lp1 loJ
-lzssv ZY ,tuexJ? lelle)íapsa e,r8uolor ru9r11olu9.r9! 'ru939ul 4e]ZolleJ
- oslel'uJgzzoq 1erloi,rgdtg uetluueputtu e lgscuewd sotzse3Btu }íIeuelsl
(19.rq ,rallípuar
";1un Iu B 9.. :s9ll9pl e rroz8ueqla1 uag1l8ales ugrzy
-úl€sJ el]oluoq8aurlnlrep/u euglle'rrqpg8ezs tu9llatu'utot1o.trtu rdtd
,1e{9 31]o1)u9q
9I?^ aJ9^pe] 1eur1 'e.(uoz§sp 1rlJoq9q s9 )í9lrs] e 'felsI
-8au.r uralala1 9Ie^ Igl{auolsl sÉtulereq e 'u91\79| l?tuo[ileqol so]otu]al9g
,l91II9 ]EtlIÉln a^l}sel9 1a{IeJ
- a n(3 a1 ta8a,le s tylzseda regp8rue11 ( uuqgrruglodozalq-gsla g) uIÉ' ulel
-Ieleueur upglueJl s-ro.(8 uor1 gpza^ eq9^FTN B aJ9ueIIá 1e8aszaqau y
191sca{{eq e lwtu 'lseut.{8e
I3} {{eH9 ffi, ,9 '?goJeq {elll9zs r.r93o€9sla1 e '4ellguzsel4lBzg]z§a
st torlala,,rl3a; zoqllaru '1alt9zs laual zsouo3 uoq9^]ulN
,laur1euelsl zE
g|zslalezsst'r ,{aur '1atpalalasc rrl1o s9 '>19ttelzsa.l lo{l}zse ulaJ9^lso1'í
:rarla.(u
-eulesa ze e{loscgtx|ot ezse:1iezs rqggp 1au9.t{ugl^g ,1ausol9Jg ilorzs€I
-E^ ? {elpn{se ta89spq ?J1s1la8ougt 89ssaruáu Jlzssv zE uoutll9zs
1I>IE
,u99íu9st auapzn{
1e1 8au l8oq 'ala,r \o^ ueq9ysrr '1eugppq €qIJ3
-9t{I{?-uIzS a113^ i94g uoppeqJszssy 'so1o;ougJt llqzr,lJJ9zs B Jo{iluv
Ggg-tsil uopprqJ?zssy
,ppgrn 8au
19rpe3a uras
-os 11a1 Ewzop|p soly.(Bedr ry€ '19que-9qq?-uzs 8rppr '>19trou€1 1€uop
-o{FJn 9s;osl€q ryíde 3,;y11,>pu9g/de llelzse^ r913I9 urqltJgíprq at9ruala
uasaílar e|gvqúeze11aô{eg 1291{g{Iq gryJqqp 1a{9Je zsouo8 y ,8aur
alral luopprtyczssy ru9rleíp9ln,{B oq' gtrc,qzgx,{Beu 1a.tltu'1nípnl tueN
,sgugln{ sI ?I9IEtl 3911 ,urqgsgzopuo8 391yrpr,r, € ellal 19tu9Jo .{8oq 'rloa
r8gsuopíepr uúIlerlozs 1Is9W,{enl3pl_o.J9lu9zs lt9z9}u9 s9 1aula.(u
Yf,Iaf NÁTOCNII/§C 8t7
MpzoporÁltn 239
tet, miként akarta egy húségesalattvaló figyelmeztetni Szin-ahh é-eribát a

merényletre, illetve meghal|gatást kért, hogy felfedje az összeesküvőt.
A palotában találkozott a\<trállyal, akinek arcát ahagyomány szerint íá-
tyol takarta, felfedte titkát, nem sejtve, hogy nem a\<lrállyal, hanem ma_
gával a gyilkossal áll szemben, akit a levél Arda-Ninlilként nevez meg.
Mivel a ,,Ninlil' asszír megfelelője ,,Mulissu", a herceg nevét (Arda-
mulissu) könnyen átírhauák Adramelosrayaw Adrammelechre a héber
források, már csak azértis, mert a ,,k" és ,,s" héber betűk nasyon hasonlí-
tottak eg5rmásra az ebben az időben készült feliratokon.3ó
Az Asszarhaddon uralkodásáről szőló történelmi források szokatla-
nul sokszínűek. A hivatalosan közszemlére tett feliratokon túl, melyek
haájáratokr ől, építkezésekrőlés valláso s tevékenys é gekről s zámolnak be
(sajnálatos módon figyelmen kívül hagyva az időrendiséget), léteznek le-
velek, kozigazgatási feljeryzések és nagyszámú jövendölések, A babiloni
Krónikában megtalálhatóak mindazon események, melyekről a hivatalos
asszír történetírás nem tesz említést,
Asszarhaddon legjelentősebb katonai cselekedete Egyiptom meg-
szállásavolt.3ZA támadás kiváltó oka azvolt, hogy a kusita dinasztia ide-
jén Egyiptom ismét igényt formált Szíria part menti területeire, melyek
asszír uralom alatt álltak. Az Egylptom elleni háborúskodás sok évig el-
hűződott és nem zqlott bonyodalmak nélktil. 671,-ben, kortLltekintő elő-
készületek után az asszírok koncentrált támadást indítottak. Hatalmas
erőkkel keltek át a Sinai-sivatagon, melyeket arab tevések kísértek,akiket
arrakényszedtettek, hogy biztosítsák a hadsereg, illetve a lovak vízellátá-
sát. Három csatát követően bevették Memphist, Taharka fáraő pedig el-
menekült. Asszarhaddon ekkor saját embereit nevezte ki a kormányzói
és kOzigazgatási posztokra, majd tekintélyes mennyiségű zsákmányáva|
hazatért az egyiptomi fővárosból.
A fém- és lóutánpótlást biztosítő észalu és északkeleti provinciák
helyzete egyre nehezebbre fordu|t az űj, főképp indoeurópai nyelveket
beszélő népcsoportok (kimmériaiak, manneusok, médek, szfuták) nagy-
arány6 bevándorlásának következtében. Megtámadták és fenyegették
Asszíria vazallus államajt és tartományait, melyek segítségértfolyamod-
tak Asszíriához. A jövevények igyekeztek kihasználni minden lehetősé-
get, hogy Asszíria szövetségeseivé váljanak, bár mindkét f,él egyaránt tu-
datában volt annak, hogy ezek a megállapodások tiszavirág-életűek és
nem megbízhatóak.
Bár Asszarhaddonnak nem állt szándékában, hogy felszámolja Asszí-
ria fennhatóságát Babilon déli királyságában, mégis szembeszökő a kü-
-€Îq
,€g9tul€l€q elleuJel es?Z]? 8gsueler8n(u t s9 39sue1
Tulrr}í zapuw
-vűu oztq 3 ruopp?IlJ?zs sV sI eJ9uaIIa €s9llTlgtls s o8r1.{uoz sn {al9pl^J91
-?I{ € s9 aulazg,{B nole]e rrala; ulordÚ8g tÍglnqod ruoIqtq s3JeTS
tscry 'ergsgtíeq {eJa{3zs v s? eJqsqrynn!
or..,llal
{€ôI t 'erysglosg1lgzsla 1JJ9^zso s9 {€ôI e'eleseío]yl Áugtsl>1gszlpeq t s9
>1a;a,r,(8a; r '1a;alazs I3JBLI ? '{esgleJezsleJ rcuolöI € ]arl3u3 urrasgr rl,ry-r
-r4 ra.(1aul '(1euazse) ze" lJa|II'l1guazse ze enorqqoÁBtu?all ueg?^TuIN
,
zoq9syv uotuoldur3l-Jn s sV ze no$ olgzzoq ueqs 9zeli;d9 sttupreq
ôua;
ÁBy 'esg?eu e{telpl?ese,q uau rg8gsded .lnssy '1rugso;r,r luazs €I4zssv
,(8oq 'vrrglag ,ra89sqq9sle 1rez3Î9 rsgr;lge;l1aq uoIIqBfl uazsil{ '1erlon
rla.{u9.razs rcs9za1tyd9 rcI4zs st uopp€q;Bzs sy e,rr/uozsh zel{rapglg
(,rerlnuo,{€t^ €tp€€zsst'r s9 rlauaír9rrzssn őoq 'alpe8
-ua8aur {Bu}pruo1grq lrarldalarg V) ,uúq9,(ug_lr l91r1 s9 ElIo^ lleluezs
-8au sorg,r ? llousl"tutl lalalalzsn Iglzs?ls9ul'13l3InJ31 e Lueuel }r€p s9r
-yÁugs1.9.1o3rzs naza>la,{Bt1gszs9s,{Ea 1aryla.(1aru \.as?ryzse!9la 1rrlnÁuoz
-Iq {aur)raZ3^€JI9J 'rletu9ugr uau 1osg8renz qqor{BEII ueg?Zs9] gâIer
-19I{ {Eugs9poll?Jn Ia^W tueu ?zssoq as 'e39,r as {?u{ol?Is9[ u91.
6e,1lo^
zoqqsqzolqltq8aur ruodopr 91ala;8aul ? uaul 'llol,;usyzs rlauőn sa.(u91
uuguoze s9r;1o.,{uoqa1 y ,adorazs ggasgrualaí3el t rlo^ leus9rugp rlozoq
,9|_o.J
IgJyS?rc\9a|oZs€ZssIA l?uI?JgoZS rIoq?JI3 {aualsl ruolq€q V rylu
-ollqtq e rala8gsualsl Jlzss€ ze al|aua ulau 19g39sso1€ô ,lllseluetu IoI3
*192pzs rcuolr1 oza|ap>| e se eselez|Iaq 19p€ 9z9qu9ln1 tuuazs l1atu
'sl 1tsn19ls sa8apgln1 t 12€ ]tusoftê Enol4|IgBzssIA uopp€tlJ?zssv
u3^1eq
8€,1aâ
e alÁBauazllallalue}plQscJl s9 wqleloscder1 puuo1qtg tg8vus 8eut rilop
-uo8 uaglraquozso{ 1aulalaí9la gze^peT ? l?sc,ertorír,rs 1a339sualr9sc
-ua;azs r,(u,r9ua,rraq 1sol9^ uellrlq e ÁBo,q'el?esell urrlo tolnpJ€tr^l ellel
-zsaíra8 ze elulJezs ,erysvpe:urgt?aru Bl4zssy löl9rltu€Ie ze 1gÁBarys ps
(,.{au{eJeg
-s9ra8arzsaa€au ,(8oq 'tgl9tscury ruolduar E }í9lloq€Jr{ lr{€
-rue zsouo8" ruollgtg uau€q 'rgsgloquo-1el soJ€^ r eírluopírpt >pug,í?el
-€q €qua-9llq?-urzs Lu3u ua9)lur{ellnJ9i ue8l ueglettJlleJ Irazs9lrdg,ltle1
-€JsoJt^ € s9 leln IsglnuoÎa{ t 'tgíreln1llz 1vuue s9 roruoldual-ep8rsE
zv altaryd99íí61 ,,rrorzso;g e{dt ra.{1au 'tlsorglg5 ? Ieil3lurye1 souolnr1
'uaq9lap.r9 vsgrylrya:Álaq losoJ9^ Iuo1q?q ? 11a1 r3{es9 ryzsalgJe .(1ouo1
uopp?til€zssy 'azzaíaysl ueqqoí 39u r9l9pu9zs Is?F{9q í8oH ,Ie^9s9I
-a,G4la; sgw8zv?1zgl JIzsse ze etzyq8avl s9 yryÁryx1 g)ze{raô{ uopq€g
ar191eí lunln-tuns-stue5'r9g Tqq3sgpI,rrozo>1pPo; 1a,r9s9rula-rargíír,r
tuoltzlg irala^ Bqpl9pugzs 9( tuJzssv zt s9Ierys9q119ar,(1aq sg*?ze8vo>1
E qq9{ul uopp€tlJtzssv ,r9lugllqtfl t5 s9 ede ueÁBot7e'39sguo1
{91lez3]
y)IflT NÁ,IooNlIAc 0vZ
MpzoporÁun 241
talos királyi felirataiból is, ám még többet árulnak el a tanácsadóihoz, or-

vosaihoz és jósokhoz intézett levelek. Az összes ismert mezopotámiai
uralkodónál jobban tudatában volt királyi pozíciőjának (mint az emberek
és istenek világaközri közvetítőnek), ingatag természetével így folyvást
az istenek szándékát fürkészte. Már a IIL évezredben is számos íormáját
használták a jövendolésnek, hogy a ktilonboző kérdésekremegerősítő
vagy nemleges választ kapjanak. Ilyen volt például a ,,véledenszerű dön-
téshozatal", ahogy az antropológusok jellemzik a jóslást, melyet fontos
hivatalnokokkal való találkozások időpontjának meghatározására, is
használtak, kiváltképp akkor, amikor több jeloltnek volt megbízólevele.
Ahogyan a birodalom irányítása egyre zsarí|okibbá vált, űgy igényelt
egyre több erőf.eszítést a törvényes hatalom alátámasztása, A jovendölés
igen nagy jelentőségre tett szert, mivel az előjelek és jóslatok módszeres
használatán keresztül bizonyították, hogy minden fontos rendeletet az
istenek jőváhagyásával hoztak me g, As szarhaddon uralkodásának idej ére
az is tenek szándékunak kif tirké s zé s e i gazi tldo mány ággá f ejlő dött.
A jóslások valós alapja azon elképzelésvolt, mely szerint az istenek
szándékaikat rigy kozlik, hogy mindenféle jeleket rejtenek el a világban,
melyeket l<lzárőlag a szakértők képesek megtalálni és értelmezni.ul A
mindenségre úgy tekintettek, mely a bolygóktól a ,,foldi csűszőmászó-
kig" mindenütt a jövőt rejtő izenetekkel van te|e,Ez azt jelentette, hogy
minden, a megszokottől eltérő megfi5yelést vészjóslónak véltek és felje-
gyeztek. Az évszázadok során hatalmas mennyiségű adatot gyűjtöttek
össze, melyeket rendszerbe foglaltak, hogy mintaként szolgáljanak a je-
lek értelmezésekor. Az ékírásostábláI<ra összegyűjtött anyagot a megfi-
gyelések forrása alapján kategorizálták: a testi fo gyatékosságokkal példá-
ul a §umma izbu, mig a szokatlan emberi és állati magatartásformákkal a
íumma alu fog|alkozott. Az isteneket is megkérhették, hogy adott hely-
zetben egy médiumon keresztül kommunikáljanak. Ezt követően avízen
szétfutó olaj mintázatából, illetve a tömjénfüstből olvasták ki a válaszo-
kat. Mindazonáltal Mezopotámiában a legkedveltebb módszer az állatok
zsigereinek fürkészése volt, különös tekintettel az erre a célra kiszemelt
bárányok májára. Kértékaz isteneket, hogy az á|dozati jőszág testébe ír-
ják bele üzeneteiket, melyeket aztán o|yan szakemberek vizsgáltak meg,
akik éveket töltöttek az isteni írások elemzésének elsajátításával.
Mivel az ősi kettős ,,igen-nem" válaszokhoz képest ez a mődszer ke-
rülőút volt, az értelmezésekugyanolyan rejtélyesek voltak, mint az ere-
deti ,,üzenet". Fra egy adott kérdésrebizonytalan választ kaptak, meg-
kérdő j el ezh ették ezo n az alap o n, ho gy az eljár ást n em me gf elelő s zakmai
,elsaJer1
-ttrrl€8ns E .raulazr. d8a gttqse,r1o l1I rsgttr8n(u3aur t !!4o1 s9
eJgpr qq?zssoq 8atu ruaqrd uplrp aí9ula ueperrq8níu puapa88ry 19rrE
- ztg vda a1 ala í 92 a^p a{ o ur e u9^rí[
$fi ::i;l§;#j,:ffi ;i
^rzs.r ,3r39s9pa911o:o zB 8eu
-.{1o1 plrzso.ra{ uo}íos9pl9 s? uo{otlJly ltllsgJe
lvídey uougl] rded rle,(1eru 5t9Je gza^Pal eloze 1alzalr98ayq,tua{ou
,4vug?gzslo s9
{lppl u€soler:rr.{o; llaleuezn l9^9I uaqlep^plug zV
1rure,!9rl1 1]oP3 19Je ,{1ou 'rlu9,r.lgt B 8aur 31131nW 9 'u9,(u9nso3elpsc
,I9JJ91BI{19I p luBlle
vgnoaor{Bes'rrugpla l9sJos líl_unurY ze I1'sJpW
,laiauelsl
pieu 'rgtuosdlg t ar-r9lg zr asrq9q8our s9 ro391r,r lplgJ e esl)s
-9.1a3eu Áoq '3aur ruolaí u9zs9.1 rrB8Mu 1eu9l,u9r,sg8tlllsc Ea zsnu91
,nl s9 (i) ,cI
r 'allggaselu9;8a1 >1o3elrs3 ]aJ {ouupr rrql8o uodeu
V
e 'rrlnírr,r >19íryí eÁeu9q 19.rdru9q 1r! 'serur5 s9 u)zs '1aue]sl Ja)il zy"
S
e{al3 J tüeu 11?I[u
\9 J939s /q9 Ir1 3ll ouúl 1zá zr, ue g||eu 9 l ra P
sgpols?ulppo88r r,r1o;,{3eu e ,{Bel 1grq8jssara:auslDTlal nozIrt Á8trr - ue1
-:rezo]qlr:q 1Io^ tueu ugptryÁfia J9q - uoppegJtzssy tug'uag9lapJ? es?ry
-1a rcíl9c rerlosg(8tpsc 3 s9 rt>lgpuotur)puaôí t erreqppdrueu,(p:r{ sor
-zl.geBetss 's9rra,(3E
,1911eluF9 leíBetpglesl ueq{9lJ?tu qqesH 't9Ál9wazs
9 zv ueg]osgsl3 {osglsgí e'ueqgítuodd9zo1 tuopr€I{ e 119 Á19:rl e pl
-l.lr11, |9II9Itr'z oq8 aur lI3 s ?lu 9p l?ue^ eqsqulnqzs sr l7B 91o llzse ze' lue!
{ry Be1,(uozstl € lullü ',(8;rrpsc t9í9úqs3zssg s9l9puanoí t uaq9íapl esgp
-oll?Jn uopp?I{J€zs sy'ueqlezsg pt 1,1zsseí9 zy, EJqs9lr]9qle {es9l?Bzssl,r
9I3^ Itr'r'-rtuov:Í.rl|e r1o,r tÍguro; ^(uo:19req !]0UlT-'t?1z?tut zot7Árysq € lelles
-9tualaíry 1131 II€gzsu€JJ ,laôsJgzs ze 3eI9J 'rla-lagua
{3u3lsl 1u!|o^ {9u
,Bzssl^ )ílp/u 8l9íala peJzaê
IIn{I9u í9snazd9>1e^leilI '8ue; tt1 Tpos9tII
e uazsg&a eÁuguor{Beq s9lopua,roí B ÉJqs1teq {oso;9^ 9^{3J e;qqtrB8n(u
t, u9|u 'utgglu9rodozary-{€zsg lulJezs v?gsgur'a {eIeêI-IJ€IÎ V
I
za,q9s 9t7dggíí9r uoldurar v rysglnryígzzotq
{eu9ualsl 3soJ9^ atry>1 Á2; /8oq 'q9.r loul9zsag ?apng lse8r1 q9 u93
-e^pafteê lry€uJJel{ y ,1I9^ 9ssad9l9pc8oJaq uaqzQ{ zsuvJt lBt,r sgqe
rrlr 'zaq.laqua ,(3a rlrrrtql9zs sr Inualla^zo1 1euelsl ze \erJezspgtu ..so.Áu
-rtuopnl" s? sn{Ilzsnu e |ezza ueql9luallg ,rlopgplo8ew uopgu]-uo}rl
sgur.(8oq 'raqel.rgur z? 191laÉau 19s3lnl rur9lqo:d € eJrW
,rsgppr8eu
rzgser§eu 9u39IaH e aq,{u98r uelal{3^ lrlPl {os ua8r cn8o;19uua '1eu
+{lyyl19l€^rula^ry utqgíglunu s9u,{3a ,{Eoq':119ug,r 8qe 1os9í e,{Bot1
uas lutpuotu ugp1 ,r,{u9rupare ze rrpalar,(u9,r_l? rurc 'zol{sg{ e ÁBet
'11a1
zoqleI|y ze pedu l,uuazs aI9Jltu?IB^ a^lailI 'aI {guor1o.(uoq uopuo^ürzs
yf,IflT NÁTooNlLrNc Zn7
MrzopotÁum 243
zott próf.éciákra szakosodott kultuszközpont, Arbela egyik Istárt szolgá-

ló látnokátóI. A mári időszak látnokaitól eltérően ezek a magasan kép-
zett nők és férfiak igen járatosak voltak a babiloni irodalomban, miként
azt kortiltekintően me gf o galma zott izeneteik is mutatják:
,,Arbela Hölgye vagyok: Asszarhaddonnak, kinek szíve jóindulattal

telve Arbela iránt. Nem volt bizodalmad előző kijelentéseimben,
melyeket hozzád intéztem? Ez utóbbiban megbízhatsz.
Magasztalj engem! Mikor a nappali fény kihunyni látszik, engedd, hogy
í ákly ákat hozzanak. Dics őít s en 8€ m f ényü kn é1 !
Elűzöm a borzongást palotámból. Nyugodtan ehetsz, ihatsz, és békében
élhetsz palotádban. Fiad és unokád királyként fognak uralkodni
Ninurta ölében.
Arbelai La-dagi-ili jősIata,"aa
Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, ha a királyi család tagjai megbe-

tegedtek. Nem csak orvosokkal konzultáltak, de a jósoknak is meg kellet
erősíteniük, hogy a javasolt kúra hatékony lesz, Itt következik egy ilyen
kéréskivonata:
, [Assur-ban- apli], az Utódok Palotájának [trónörököse] megihatja-e

[eme, istenséged elé helyezett győgyszen), és fannak
eIfo gyasztásával] megmenektil-e.
fMeggyóglrrl és élni fog?] Megmenekül? Elhagyja-e testét a betegség?

Hatalmas istenség, tudod-e a yálaszt?
(...)
Hatalmas Úr, Samas, én kérdezem, hogy vajon ez az eIédheIyezen
győgyszer, melyet Assur-ban-apli, az Utódok Házának
trónörököse meginni (készül), - (ha megissza a győgyszert)
megmenekül? Légy jelen ebben a kosban és add meg benne a
5
határ ozott j6v áhagy 6 y áIaszt, . ."a
Egy másik jele annak, hogy Asszarhaddon tisztában volt sebezhetőségé-

vel, hogy újfent bevezette a baljós időszakokban a ,,helyett es l<trály" (§ar
pultri) kinevezésének ősi hagyományát. Uralkodásának utolsó éveiben ez
jő néhány alkalommal megtörtént.a6 A csillagok elhalványulását és a
holdfogyatkozást kimondottan vészjóslónak ítélték,mely a |<lráJy halálát
okozhatja, ám a sorsot ki lehetett játszani egy ál\<lrállyrl. Egy fennmaradt
töredékből tudjuk, hogy a szerencsétlen helyettesnek meg kellett halnia
,eíde nazanpa{
{au9J9^1se1 qqúFltIJ Á3otq'ugze llarz3qau '11o,r esol,u
-9aIolq^ u9;r r.{19-1ry t 8apiapara rryr 'uryn-urns-stlu3s ,(3og 'ualar89sr9y
,zaq9s9118apn1la
9I?^ Ie^9J?^lsa1I,aJ qnryfuzzot4 oza Áu9t soul€zs uglnltu
'nol1o,r Foq9q ruefia uo[q€ge'atuzgu lraile1 agtuezs 1e.(1aul 'snrllguor1
qqtsn{Ir€ualqord8a1 V,l9{?pl^J9leq lrala)plczs1 s? T{8zs9 1Bu9LuFpoJIg
8aru e,rp9,r .(31 'uatlsa8alrues rlopnl Ia^?1?Jaê>I 9lzssar8e s9 rlcgtuoldp
tala,{1aru'1arlla89sz9gau Ellolzs?tu9l 1eP9W s9 iosn3uuBur'1rrru9ruturq
€ 3luepzn{ llella{ 8au st rrlau 'u9(apr {€u9s9polp.rn BídB {Es3J9}íV
,pllelurotdlÁBa ze s9zglrnazss9 qqgl zsal
ru3u u€q9ul ]/;saíp d-eurzs fi oq'ett otlsolzlq s?' u9! 1r,(uuguqgszTP?q s?tu
1€l€q nu€ 'r9s9rlnq trlzs€ulp €llsn{ u avalaí BlBs3 3 zg,ue]-t99 rgíruod
-scrls3 13 eu9 Jo]31s3I3 ,!aur 'rror;pul t9|z9Î]| 9sgqezsÁ?eu ,{Ba
"q9q1
qq9s9{ píeu 'rtloredtsc rrgpp{ aJ9s9J3^3I 119pez9I uala 1aBes.lol1eq
J|zsse zE ru9>1as9da1 glsla 1au.,{1aur 'lgtup.ln esr;119a;,!aq urqulordil8g
,(8oq'r1o,r, pwpep! sa8ap9slE,rqdr-utq-.lnssy {9rz9uo :o>1 gryÁlysr4 eu
-Jzssy luuezs rípgu-aípual{€uut utq-899 pírur'ralnlnlsa {1}I3^ allellrs
-o;a8aur sa r€{otütll9 snlpzt^ rrar rllsa89srlq l?u9IJ € €ll;tlozsso lsea8o.r
r,lbe51 ,allalzse^ 191aI9 ueqzo{r9 la^rtu 'pzsgl erylery(peq oslorn aral9
Jo)pla uopp?tl;Bzssv ,e^}zueJJo I€uoltrl gqeí9 ÁBa 1I9^ 9uu3l13l3qlnJ3]
1a .{3 oq'uegurordil8 E nzÁla,q t l1o[üo; uaql9u9tu ueÁ1o uaq- 699
,DI elzeêu gt1Á11:t3uoIIgBB (e5 r
1turrutue
-€JJESE '1au939sale; ruoyq€q uoppttlJ?zssV H€) 8pad luDln-uns
-sclu€S 'ry[Áryqqqesgpl ,p e\osy|rzs veq9z9g{9s9{9.Jo z€ u€qnsIgJEJ
s? 'tu9laso1o..t9 1tu9íu9lr €I4zssv l1 ar1o1aí ryfuloun 9uÁ19lu
r.lbe51 selauJlal.al t 'rrldr-utg-Jnssy 8},{auzs3l rlasa89slrq zaqleso{oJo s?
'>1pbrcl uaglalalzsll irt89sug,rrx Áoq 'a.r9uatsr 1rc89zsro s9 tuoppoJlq B
1a{9 elle{sa8au s9 ugtlasu.dal {eu9lJlnJel uepultll tuoppoJlq v u,^|qazs
-zso ueg-1l9 ,llnJa{ eq?13l9 ze >ryugíde 1,1au 'rarulapzn{ sol?zsgsa e{e1
r rze aíln;alla.Goq 'pI II9Iaí ,{Bg ry,{pgn,Goq'er191oll3 e^rely 'cqrc8lop
t, 1euezzo1r€^€3l3g utso8gslr,rr l8oq '1aulaJ3glüa ze 1eu11aze aípa8ua
au .(8oq 'zotl7e rlo^ gzsa sal9 8?Ie uopp?q;€zssv u€quoz€ rlaileru3pury
esglrer(uuq eÎuIN s9 qdr-ueg-lnssy
,|lqgsg1:ory.G uJopl?q € 19
{9sstt{uo^D1 ru9{uozo{
-gpl ?Î9uzseqrl rguelírl{ 9po{s?uJlepo8Be uopp?irtzssy a^leflI'lsgzlo
-ueI|a ze >pípvBu zoqln8tur rr8l? opl za ,§ol1'Ele|Jrezs IeJ?ze^p€q s9 IeJ
-alz sTultu arr3r 9^gragel zaPu[ü,{Boq' 9p t ugÎIÍN, rale,(8nuqy ze aatu
19,qer{B:9,t uau .lo>1ua/,1l s9 'uotltugzs <1eulzseJed" Árysr>1€ u?q1o]ezs
-gpl gpgzrqla sr 8rdtu9q lugq9u ]91e ze uJg{eza ,r,u939l eup-rnc|99
x3IaT NÁ,IoaNlt/§.c ni7
MrzopotÁrrln 245
Méltatlannak ítélteazt is, hogy Assur-ban-apli nem kötelezte el magát

Babilon irányába. Amikor az elamiták és más törzsek behatoltak Babilon
területére, nem igyekezett a segítségére,illetve az istenek és kultikus tár-
gyak visszaállítását, melyet mé g As szarhaddon kezdemény ezett, év eken
át halogatta. Samas-sum-ukin azonosította magát Babilon függetlenségé-
nek ügyével, és egy Asszíria-ellenes koalíció létrehozásához igénybe vet-
te a ktilonböző politikai csoportok (például Elám és a káldeai ,,Tenger-
föld"), illetve arámi és arab törzsek támogatását is. A kezdeti babiloni si-
kerek után azonban kedvezőtlen fordulatot vettek az események és a
szövetség felbomlott. Maga Babilon ostrom alá került, melynek eredmé-
nyeképpen a lakosság sokat szenvedett és nélktilozott. Két év után, 648-
ban a város elesett, Tobbet semmilyen feljegyzés nem említi Samas-sum-
ukint, aki valószínűleg sqátvárosában vesztette életét-
Assur-ban-apli következő cé|pontja Asszíria másik ősi ellensége,
Elám volt. hz E|ámba tartó hadsereg elfoglalta Szűzát, s romha|mazzd,
tette egyenlővé. Mielőtt fo|ytattavolna útját, hogy bosszút álljon az ara-
bokon, Babilon másik szövetségesein, parancsára sóval szőrták be a fel-
dű|t szántőföldeket, hogy örökre lakhatatlanná váljon a teri|et. Ezze|
Elám megszűnt politikai hatalomkéntlétezni,bár ez még nem hoztameg
a békétAsszíriába, mivel a médek azElám elpusztításával létrejott politi-
kai vákuumba léptek be. Minden oldalról egyre nőtt a feszültség, de az
Assur-ban-apli uralkodásának utolsó éveiről szőlő írott források hiányá-
ban nem tudjuk, vajonaz asszír hátországotíenyegető veszélyek tudatá-
ban átköltoztette-e udvarát FIarranba, v agy halá|áigNinivében maradt.
Ezen a területen is otthagyta kézjegyét az utolsó nagy asszír palota
építésével,melyet fiatalságának színterének,a bit redutinak az alapjaira
.-"lt. A XIX. századife[édezők ezí nevezr,ékel Eszaki Palotának. Falait
domborművek ékesítik, számos szobrot állított fel és egzotikus fákkal
beültetett parkokat telepített ide. Az egyik híres dombormű őt magát
ábrázo|ja, amint az Assurban felallított sztélérő! ismert felesége, Assur-
sarrat társaságában a szőlőlugasban pihen. Az Assur-ban-apli uralkodá-
sának idejére jellemző művészi stílus művelőinek megdöbbentő érzéke
volt a ktilonboző alakok, állatok és növények drámai elhelyezéséreés
azok élénk,realisztikus ábrázolásmődjára, ellentétben a többnyire stati-
kus és általánosító emberábrázolásokkal. Lz oroszlánvadászatot meg-
örökítő jeleneteket különösen sokat magyarázták, A királyi vadászatok
gyakorlata, elsősorban az oroszlánok megölése nem csupán úri időtöltés
volt. A király ősi feladatainak nyilvános e|őadása vo|t ez, mely szerint
megvédte alattvalóit a gonosztól. A jelképes összefüggés t hangsű|y ozta,
?q9ulzssY ryrFuoâq uesozo{ Ie^ry? 1Íu9tuzaőa 119191 IeZss9JsxEnN
(131q5.aumul
'pngÁ11lr1- {ep?tu e 8rpad ueq-rl9 ueg|leô{ lza 9II€
.
uag39s ra,rozs I3^9I4zs sV u€qlJo)pl? ze eua tgzÁuquJJo1 J)zs s€ gsloln
ê-I
ze alzn,o s9 tg?elx errorlug,rp(u 9uualra88ry píeu 'atpza{ 1u91{oup1?^
1q glv ueqg*1931ozs úIJJzssY l9leleuetugla ryu 'l1o,r;ezssrlodoqt51 solu
-ozlg ÁBa eÍgpolp:n ..p1o.;:a3ua;" v ueq9lug|rqeg l8oq (]ünPnr ríuuv
'ueg)ralll T,Ályazs Áryryle s9 r989spua-r:os 1a.{u9ruasa zv BesueletÁuoz
-tq e ,{8eu sr urqlurcídtu 39W .€s9{nq uJoI€poJIq s€rul€lrq B >Ilza{ro^g{
-eq Ie^^9 Áugtlgu u?n Evyq '(..qdr-ueq-.lnssy 'íp933B eN.) ueqsga:zíq
{elpa{a^rlq Ieleuazn lgpuotugpuanoí t.rgg,erle{epJ9 uesouoF{ Iqq9ln
za '1lrrpl,(3n ,u9sgríeJulol9 ze s? u?rcsqlsgí19^9I utqiodqp snluclzs{e
ze 'ugsglgpűang( e u3pese{Ial sl rldt-ueq-.rnssy ucgluor"q ,oqgidy
,röIolúJITa}
l8oq .rlas9trzseIg]e
,.P9)PI€ s? Jeluns rln1o,(uoq' u:l9sría;8au
uoz? {osgpnr lrr8n(u € {?1r3úuu9{3aur uaql9r.r9uőtu lglun[us9J
--ro;.rgrMug{ IaÎuu B qg9s9{ Ie^^9 oo9z .rer9ra,(uor1 sos9{{9 qq98o1r9
-3a1 sg qqoőeu8a1 e ?n1Ia^zoq Á\':ry[ry:tt>lej \ry|qy rloruodzo1 plouJ,
ruopqtq 9z9qu9ln{ e ÁBoq'elloscuerd8aur s9'tugst. BgÁugtlJopnl p1u91
-odozaur sezss9 z€ uopgplep:9 ueílouo1 8aptqzsgp,r 1dr-urq-Jnssv
)íels9^ ug}Ie 4û9z9 ze te4aÁlau 'telotr.trla; sore,r
I9",oq9{
-Bz s9 uollaJaurst 'tlat9scada1 urerp8szr.,r8au s9 'tuzo8oqr{ z9qau lelaíI
-eu] '1q9lq9] u; ua,r.lalu pgTI? s9 ;aurns rp1oluoq ? w€lseÎo .?§9plo
-8oru scrnu 1eulalleur 'te>lalalerr.9rtu ís9zJozs sa Is9lzso qgrrln1o,(uoq8a1
t ruaría; uopn] 3al,q ,rarrgru: nturJ (zetplel?,9 ze rcloscde4a Pu e eH* E
urBttB]t,r3aur l?TlosgÍ rro1lo1e.,(8 'usuty,{Blgt vagu99zzoqueq9Jg{
{alal
-sau V ,ralalu9uraup I39II^ a s9 r39 z? IueJatusl'1IBu31 so>llu 8as.lalsaur
14ou4 ze urrrorlrgíeqg luaq989uarsaru edepy scl9q 1o,€e,r selrgf
:sr a89srlarr9rul;r{oJ sr8ru glequozso{
{auue'rrorrqdr1 1s913llamu 9[a|a;3aul rlrudrd í8tt rlauglasr,r89slzslt
93rc: st8ru _f, qqy{"l '49tu9zs:ltu.,(p.rry urau 8aprapa.la tqdr-ueg
őoq (:1rzalar9rlag .,,sg1l,Áuo>1'' ÁBet. Áu1laú1,rf;elggt u1\el
-Jnssv 1elrul
IBII9 uJÉsseu E a{?Fua gg9pu€pÉJúu8a1 rlrugsgpollcJn rlde-ueg-;nssy
e, tgtv sg!l3 u3pul.,, s oJ9^9J, o T*É"#í,:ö,Tlülffi;
-zsolo zv ffiI,rq 1atpa8ua
",,
lu9Izsorc
ffi
c1o.(uuezn 'ua9za,{BaBaIJJ la^9uí1zs
.rlnírtqrg1 uapur
1rutnde1 soJgn € eqqu.e r1o1aíry uo8gslls lrigla soJ9^ t
-pug,{Ba l9c|r|a$uoquop e rue ÁBotly.rrozsr9íle sr lada.lazs
QQ9r lpl
-DI 3 Jo{il,u€ '8aw 19rzapua.r u9íapr 89sdauun t,!g zv lo]vzsqpe^r .,Goq
y)Iaf N^ToqNaAc 9bZ
MEzopotÁlrrn 247
és komoly támadásokat indítottak a főbb városok ellen, Ninive és Kalah

kimrtott, ám Assurt lerombolták. Az asszír király, Szín-sar-iskun ellen-
támadása, akit szkíta szövetségesei támogattak, csak az egyesült babilo-
ni-méd sereg újabb büntető hadjáratát eredményezte. Seregük, melynek
létszámát a ktilonfele törzsi csapatok is növelték, egy meglepetésszerű
támadást indított Ninive ellen 612-ben. Az ostrom mindössze három
hónapig tartott, és a Berkeley Egyetem régészeinekásatásai felfedik,
hogy a város védői elkeseredetten próbálták a kapukat beszűkíteni.s2 A
kapuk ftilkéiben tömegesen találták megaz őrök csontvázait, melyeknek
csontjaiba nyílvesszők fúródtak. A hatékony védelmet nehezítette a vá-
ros nagy kiterjedése, a túl sok kapu, melyek némelyike nem volt túlságo-
san jó állapotban, Az ostromlók hatalmas serege és a város több pontján
ewszerre indított összehangolt támadások megpecsételték Ninive sor-
sát.
A babiloni Krónika tanúsága szerint Nabopolasszar néhány hónapra
berendezkedett al<lráJyt palotában, feltehetően az értéktárg5rak e|szál|ítá-
sát feltigyelte, még mielőtt megadta volna a jelet aváros teljes lerombolá-
sára. Ninive porával tért vissza Babilonba. A várost f.elryíjtották, temp-
lomait és szobrait összetörték, mielőtt végső elégtételkéntNabopo-
|asszar elárasztotta Ninivét a rituális rnegsemmisítés jeleként. Elképzel-
hető, hogy a babiloniak Szin-ahhé-eriba gondosan megépítettcsatornáit
használták eríe a célra, mintegy viszonozva bánásmódját Babilonnal
szemben. Így:r"tt a történet ironikus fordulatot.
Így én véget Ninivének, a fővárosnak a története: hatalmas romhal-
maz, mely a kesőbbi évszázadok során is csak részlegesen volt lakott. Jó-
nás bibliai beszámolőjában a város ,,háromnapi iárőíölrd", Ninivét és a
többi asszír fővárost azonban nemcsak méretük, pompás épületeik vagy
Ienyaza kenjeik tették annyira különlegessé. Világvároshoz méltó lakos-
ságuk volt: Ninive esetében ez korulbelú| százhiszezer embert jelen-
tett,53 Ha az asszírok egyszer fejtikbe vették, hogy f.ővárost hoznak létre,
akkor néhány éven belül megvalósíto uák mindazt, ami másh ol egy évez-
red alatt ment végbe, Hallatlan anyagiháttér állt a rendelkezésükre, bele-
érwe a nyersanyagokat és a költséges felszereléseket is. Legjelentősebb
forrásuk azonban az, ahogyan képesek voltak hihetetlen mennyiségű
munkaerőt mobilizálni és egyidejűlegaz á|landó, illetve ideiglenes lakos-
ság számár a biztosítani e gy újonnan létrehozott f őváro st.
Miként Szin-ahhé-eriba feljegyezte,,,Ninive í7agyszerű városába
Hilakkuból (Kilíkia), Manneából, Filiszteából, Babilóniából, Arábiából,
Egyiptomból, Szubriából és más helyekről telepítetek be embereket"5a.
-rc:4l.a llas9zepueJ3q !zr^ s9 lla.(u9^lelp r.ll€uoûlzs í.zs9^Dul 'rp1o.Áuoq
IaÎuIu €ql;e-9ql{€-uz5 8aplulzsoF^ sI s9zaíe;r{ ..1aual9r33n; ruolrgtg..
V 8',Bq{oleJgípeq rtuort>le ry{:91eu9splla 'In .pH lgq?pvs §a zv lul.ulv
'ryr '11o,r ltlu€J-nlütue5 'a89sala; npu?sc-nu9lüIns ,A zsllut;Iüezs :llo^
IaÎuIu ueqgí91l-t 89ssaraz8allaí rrot;uopírpr {€uuopqeg'sourez5
19lrer
-}pJoJIa sI 1919I{üe eÎuJN 39u ueq>pzsr)pl snllrzsualleq s9 3o-1o3 y
'rI9Zseq
ua,rlalu Itu9J€ 3jeqlll3 Bcln ze 8,yss'8aur 1gireryr r?)los9lrPJoJ Jeujns rs9l
ze rc,s gpnt'1arza:a19,(3 u€g9lu9lrqtg rcÁugwo,(Beq [ueIIezS,rlon a,§aq
-1q ua8apr gugzs,(Beu ílau 'r1o,r esoIq^g! ?I4zssv ,Es9||9zs|peq9J 8a.las
-P?tI 3 sa soJE^ lu3zs 1Io^ auazsr§a a^rurN ueqPaz9zs,IIA s9 ,IIIA V .191
-p9uíI lu9{uelsl ..g)Iash lll9{?zs solquos?q zol{?Jnssv ze" '8eíu {arrellsa}
-sar u€q{EI? lglu uagrra,rd?F rrrlB 19íg|uuatsl a{uJN'u9rs1 ,ruua1>1eueípnr
9ls9, ualaagssr)lle{ ozeqI e ,(Boq''(Bgtl, e z€ s9 InJ9{ r3ua1 8gssorezlor
-Il rsJJnJ 'ta39.t u9 Luas 1azo1 39ur l1aur 'r9rau9u91 r,lzssog eÎuTN
,llo^ s9l)púqezsBaus E ?splnq soJB^ s?lupl?t{
t iral lrug89s9pu€Inlu sgÁ?gtelí?eu lJagtua zE aAIuIN lulJazs 19[oul9zs
,1Io^
-aq FIIgIq V so.rt,r -razs,{8e 119Ie snp9ued->1ru nzv r9u] arrlul5l8oq
't.l,re 1unuza19ltua setuepJg ,ryílgzqoqulvs tgrcz9u89lp gpo{I€Jn Jo{ ?
,lqs1zoqeJl9l soJg^ ,(3a
1as9zalr;d9 sll9luatunuo:ul' y 1e 19lzorywq uusot
-rpnt Áoq 'gzuallaí s9z9{ ueq9lese soJ9^ 191putul'ltou,1tllgzs {euralJ9s
-pI lrrrrp?s-lq ÁBa 9991ul3a1 '{nrn uegpaJza^9 ,AI 313sJJ9lr 'a,rtur51
l9(,{€lPo{FJn 1r| ll3leJ a89sgqor 1tulozr'1ar
-Jalusl lelpl€ uezsn{ '1allaua8apl. ze >1auaÁBe[ lesu9J3lor őoq .1ruln8
-€uI {911eqpa3ue3au 1oJJzss€ zv" Áflot7 'lelntug.r uos,(e;g ,{eugl€IsoJ9^
I9qpt e tunu 'rpr1o,t ryt8o| ueÁloue,{Bn vl9'tuzgpe {ErIo^ 1asalatg1 ',.19t
-131uD{31 {€ulzss€" st ralarrarldel3loq t 1,3oq 'r1o,r zv soIBlBÎI{
ÎeJ?za^
y ,>1evgÁlgd E]s9I|9, rtupprsJ9r se8uu eq 'rlorr wev s9zo19I1o{ al,aJrtutu3s
rrgla 1a89sgqesD1 € l8oq 'rírtrnus tze'>19naql[alag sI iosnelutJe rala39s
-rzsrr qqrst3ru8al e Á8oq 2e nq'lpe.lttu slzsseBat9lg1a{gle z€ uaselezs
-9[uJaJ l.,.rclÍe..9ngr,rla,(u,.(3a.. stzsse ze nd9u
9n,!uual 1a,r.939srfes {o{ouJ,
uryilJ?s-Jnql :€u, upIruJ€S Áoqv ,u?gsoJ9^ IíI_"JpI l99pl s tutur 'ő9
-1BsJ ueg9^rurN luzoqa.rt91 ta39ssgz9>1 §a 1arzalel8r aJ9uaIIa a89spu
-}zs{os síTgJnlln{ s9 ltrllula 39ssolt1 í9 zy ]e19le19{ r39suo1o:
,r,ugídep
9,r,913au t 1e{9 e1 19rrar;deler u€g{ouodoóc rrallaqa .1e; 1etrorzs€IuJoq
uau rala89ssozo{ 9,r9Pau {oJIzss? zV ]911elue{l9s3 l€^gs9rJlo^glla
gÁugrcÁBeu 39ssad9u e la89srpzsal E s9 '{eilrlp >1oseBsercz relnqod
1oqt
'19rlaraln_lar ue,(1o uoltpo;Iq ? re119 ry {9ueudalal y:1111ezsgJe uEqgIBlIV
xclgl NÁfooNg^c 8n(,
MpzopotÁuIn 249
j^." Egy híres festm ény a kertjében pihenő Assur-ban-aplit ábrázolja,

amint női zenészeit hallgatja, miközben felesége |egyezgeti, az egyik f.á-
ról pedig ősellenségének levágott feje lóg. Napjainkban Ninivét elnyelte
Moszul kurd kisebbségű városa, Szin-ahhé-eriba palotájának szegényes
romjait széthordták, ellenszegülve azon nemzetközi szankcióknak, me-
lyeknek célja egy olyan diktátor megszégyenítése, aki az asszír uralko-
dóktól származtatja magát, s aki előszeretettel ábrázoltatja magát Ninive
ősi uralkodóinak viseletében és testtartásában. Ezek az ellentmondásos,
félig komikus, félig tragikus múltbéüemlékmorzsák igencsak jó kedvre
dedtenék Ninive szakállas istennőjét.
Gwendolyn Leick
MEzoPotÁun
l 0. feiezet
Babilon
Tabb száz éven keresztül a Babilonró| szőlő ismereteink gerincét a Biblia

és néhány klasszikus írő ránkhagyott leírásajelentette. A Mezopotámiát
érintő bibliai beszámolók egyénelműen egy o|yan nép emlékétidézik,
mely asszír és babiloni elnyomás alatt sínylődött. Ennélfogva a Bibliában
szereplő Bábel a hanyatlás, a politikai könyönelenség és a városi élet ki-
csapongásának lett a szinonimája. A fogság éveire keserűséggel tekintet-
tek vissza, és nem lelkesedtek az ősi város építészeticsodái iránt.Ezzel
ellentétben a nary zikkurat, mely Bábel tornyának prototípusa, az emberi
ostobaság és önteltség jelkCpévé valt.
Másrészrő| a görög írók, elsősorban Hérodotosz, teljesen másképp
közelítették meg a keled civilizációkat. Az épületekről és hagyományok-
ről szőló leírásaik majdhogynem néprqzi érdeklódésről tanúskodnak,
ami teljes mértékben hiányzik a Bibliából, Gyűjtötték az elbeszéléseket
(például Szemirámisz és Ninus történetét) illetve a regéket, és bár val6já-
ban egyikőjük sem látta, ők sorolták a ,,babiloni ftiggőkeneket" a világ
hét csodái kozé,
A Babilon romjairól szóló egyik legkorábbi európai beszámoló, mely
megőÁzte a Babil nevet, a XII. századből származik. Tudelai Benjamin
rabbi mezopotámiai ltazásának célja az volt, hogy felkeresse ez ott élő
zsidó közösségekeq tudósításait a helyszínen ína. Később, 1583-ban egy
angol, John Eldred, illetve a XVIII. század végénaz olasz Pietro della
Valle és a f,rancia J. Beauchamp is hagltak ránk leírásokat a városróI.l
Nyilvánvaló, hosy ezek az ltazők mind remélték, hogy megpillanthatják
a legendás hírű Bábel tornyának romjait. Elkerülhetetlen volt, hogy a he-
lyiek elvigyék őket a Birs Nimrud-halomhoz, mely bárkazel fektidt Ba-
bilonhoz, egy másik zikkurat maradványa volt.
Elsőként Claudius James Rich végzett próbaásatásokat 18 1 1 és 1817
között.2 Austen l-ayardés Hormuzd Rassam is készítettfelszíni felméré-
seket, de a hatalmas mennyiségű felhalmozódott törmelék elkedvetlení-
-os3Blt soJ9^ € ,(8oq 'auuaq nozlq Áe,taploy ,8rra3ar9: PaJZe^9 ,II € 9I
-a!e|ry. uala8ar9r ruolrqeqír,r s? snlllzsruall3q 3 e^Pze{ 19rsnqued gsla;8a1
e uazs98a'l9qa8ar9-r $9&s9 zu, s? |9]reInJ31 soluoJ s3zsso soJ9^ € 1913
-9uJJoJuI ua Áu,{Bl,p{los91€1n1. gíez uale,(1eq s9tu e tilos Jdalazss o 3p
-ad rglunu nazP,§t 'st -rsuy 3 lultu 'uoupt1 gga}lelazsso 'qgoőcu dugq
-au t 'ral9puael qqgJ e etzolgta7Bolu ?J{€zs^9 uapuruI Áoq 'a;azspour
€ 1Io^ ZV ,sI I1BIIü s9P9ltJaIl89srÍuuaur Áru grlroq uos3er9.1rl3qPeJza
-^9 ,I ze ruau€I{ 'ín{I9u rpl9d r1o,r rrrnu as9paí.lalnl ssIüIBl?q soJ9^ € {€s3
-luau {ns9zo{FII9A ,alJaPIeoN ,g s9 .ra8un ,y 'uep-lof ,f pgpl9d rurtu
' eneB oulgl zs 91,1dv le ru9u qq 91 ucq9 sú zo J9wq|1, 1
ar aInJ al t 3 a ur e{ry8 sztn
u?snln?Illalzsr.zs §ol1'3ll9{9lle p,rgr8raua ue1eleqpes91 .fu,t aploy
,IeJ
{3u9l le{91ula rro:1 p89sr,(uuau
őru uaq9lazo1 tddrsrofl u€quozt IrLutuoIBlI€ {pos9ul y
,exgy?esg zt
'as9Ál9tuazs {npJcIÎ s9 aJralnJeluolduar ? 1erw)plnqar ep '1eippl tuau
ur.(8n w:19lq9;-,zoq9s9s9p! tüoleq B [eJ lleJ9q ueqwe o1e-ooz lazo1 s9
,IaJ
'tlapue; ríuopzotu s9 lclns€^ 19q89zsrorau9N lropgzolupq a.lríu;at
-?,JJ l7,19leuu9l ? Ioq? 'ruzo81op Ie uepzel uíV uql uúJLuV ze'u9zs9s
qqesr8eu8al ralnJar t.,(e,teploy uBq-oo6l Ő1 'ueqqoí {91Ial3PJ9 lÍ9lq?l
T.uequozÉ 1í.91eze^ tunezrlw pIIJag V ,18}Io^ la,(u9urrlpgu3 §lsl}{ soJ9^
e s aulzs Álaq
9' 1eugígroltd .rnzsn-rr.rnpnl-nq?N ..rsey r e íruodl9c qq9J8al
,(t.ratuoH s9 uBJuIV
los9r€s9 zy 'za>yay11'.rsty '1lgtg) rouipq sezsso
9ro{F lze ze s9 ralelnJer ;rs9paírarry r,(u,rar9uolr{nz,{B9u 31 .,{8aruru
€ eu9ulle} s9 ''leln zt lze atotllzsrl3aur 8r9taPazs nela{l€zs9 (.lsry t)
;gÉallagry€zsfl ze uazs98a E]-oo6l la,ro,aploy ,narydg (79g-gg9) nzsn
-IJJnpn{-nq€N ,II 'eÁlgsr1. uolq?g ra,fiatu 'rlon eírr,r rs91nuo^[eJ 1npJ?IÎ
3a1.(u9t za,{Bot7'gnglvt u9 tyÁu 1I9^ I9q{9Iq? noryIp pqorrrrla;rgscad
,ttlxs ux
'91orynq &!n zy itru€rynq a;9duasc {os loq? 't9laza>lsazs lg
Is9[nuoÎa{ r s9 rlndqs oJ9^ E elpeJleJ 1o-rg 9lsla3a1 V ,ryilry
1ru-..Js?y.'
1alT9q.(1aq r rallaur \9\9|El13{9duasJ seulzs E [oq? 'rro 1orqglunu
rs9r?rn{ e 3aru {alpgpza1 1erysgyÁugll.b.lo.aploy utq9snlJJ9tu 668I
,
e ]9s9Z o JrZs uguí+ s9Zo]{lIeIY. E
^
gle lleluaJe 1 ryy9uJ Jazez9zslo (r;eqc slasa8 lualJ o aqcsrnaq) 39ses;g1
Ilalax rauJaN tplep3aur utq-868I zy í,t9s9ry\eJ soJ9^gJ luoyq€q e rílos
-r.rrí,(8oq 'tg(gr?zeBl, uJnesntr^J 1c.,(og ruq-raq v avg,{Bflaw.(a{9u9 lleu9l
-Jollazs9^gllu s9 a39sd9zs glazs,{Ba" laula.(1aur 19druaso sau}zs ,(ugq9u
t191n .(a,ro,aplox ,l9lupq [g€g pl :119!1o1zsn|e^ u9rn {ns91€3orq rlrposgtu
,zotplos?lrsg gÁug:eÁBeu t uoíp1
iBsJ ep 'rlersa-lalla; rups,(1aq solu9zs
-cr rulzsÁlaq 9|a|a}8au erqlnezs 8gzsroraru9lq őoq'pl9c e |Ezz? lelal3x
-dvzo.5E egelzeln nBqJES ,g s9,(aao,aplox uaqou u3q-l68l .ra{gl eller
yDlaf NÁ,IooNaAc 7,9e
MpzoporÁun 253
nyabb rétegeire is rábukkan, melyek Hammurapi fővárosának, az őba-

biloni Babilonnak a titkait fedték volna fel, de a magas talajvízszint miatt
ez megközelíthetetlennek bizonyult.
Koldewey egész életéta babiloni ásatásoknak szentelte, ahol kevés
megszakítással 14 éven keresztül dolgozott télen-nyáron, nap nap után.
A háború kitörése után is folytatta az ásatásokat, amikor szíriu polgári
szolgá,Jatra osztották be. Mihelyst a britek kellő mértékben visszavonul-
tak, ő is visszatért ahelyszínre és |917-igitt is maradt.4 Egészségemeg-
romlott, eryrészt a megerőltetések miatt, másrészt a salát maga által ki-
rótt büntetések eredményeként, melyekkel céltalanul igy ekezett bizonyí-
tani az elme test folotti uralmát. Példának okáért a nyári hőségben vas-
tag, míg télen a létező legkonnyebb ruhá,zatot hordta. Amikor súlyosan
megbetegedett, egészen az utolsó pillanatig nem fogadta el az orvosi
gondozást.5 A halála elótti évben, I924-ben az ásatásokről szőlő beszá-
molók feliilvizsgálatakor arra a megelégedett következtetésre jutott,
hogy ,,a hatalmas és kiváló város legfontosabb kérdéseitmegválaszol-
tuk".6
Kétségtelen, hogy Koldewey erőíeszítéseineka helyreállított Istár-
kapu és a babiloni trónterem homlokzata állít méltó emléket. Ittkezdő-
dött minden. Az 1899 és 1900 kozotti időszakban meghatározta a Fel-
vonulási űt és az Istár-kapu pontos he|yét, Mindkettőt csempével bod-
tották az utca szintje felett, míg az alsóbb szinteket nem csempézett
domborművek ékesítették.Megtalálta a legfontosabb fellegvár trónter-
mének homlokzatát is. A csempéket összegyújtötte, megszámozta éslá-
dákba csomagolva teljesen vízi űton elszá||ította az Elf.ráteszen Baszrába,
onnan az Elbán és a Spreen Hamburgba, egészen a Pergamon Museum
kapujáig. Megtisztításuk, helyreállításuk és ismételt összeillesztésük
többévnyi lelkiismeretes munkát igényelt. Sajnos Koldewey nem érhette
meg a helyreállított Istár-kapu ünnepélyes megnytőját.
Bár az ásatások f.énypontját a déli fellegvár és a Felvonulási út jelen-
tette, íeltárta az észali f.ellegvárat, a görög színházat, a parthus palotát, az
Esagilán kívtil még számos templomot, a zikkurathalmot, Merkezlakő-
negyedeit és a város erődítményeit is. Koldewey távozása és a leletek
Berlinbe vaJő szá]lítása után Babilon romjai ismét évtizedekre az elemek
játékszerévéváltak. A németek l970-ben tének vissza, hogy tovább vizs-
gálódjanak a zikkurat területén és a Kasr északi részén,ahol szerintük a
Szertartások Háza áf,lhatott. Az iraki Áilami Ókorkutató és Örökségvé-
delmi Szervezeí l978-tól 1989-ig dolgozott itt. Ktildetésük célja olyan
emlékművek Íeltárása és restaurálása volt, mint a görög színház, a Felvo-
Es9íIoJaq e uoíTile{ lelnJar qq€í9.Ga r€oq'1ao e l|o^ze uáqlepzex ,u?q
-uolqBg uoPoll?Jn t9 uaê z9zslJlolqq,(Iau 'rror;drp rgrrzsrurp ueÁ1o
őa urngt-nun5 ,9,r9íruodz91 {cu9s9po{F;n ruo[g?B €11orzs?I9^ 9 s?
'rarle.(u9rurlp9le s9 löIelgsoJ9^ r arrar;d9 J1ze^ u,l|JouIr- llez3êu wng?
-nwns ,§a §oq'lnípnr l9q{eâu^9 rptJeuJuueJ uaqlas9z.í8aíla;lppr
ue{elalnJar 9?/§a s9 u9r19,(u.ro1 -reddrz5 y ,9ssoJ9^ uopqpg 1r^ ueglraôl
l9splnq wol€poJlq III Jn zv'uegpuzyzs ,xlx € {EsJ 8apru;zs9pn
uoIIqEg uessaqPa{I9l
6,sI
-zsnq plrpur nulau9ugr gluostt{ zoqlosoJ9^ Isg) s9tII
.{8oq'1artaqrepzs
,tysoJ9^
u?ze s? ltsn{IrzsruoJ{euc {glotuqzseqe 1azi1 tgíe s 1a; asr;d9 19g
-p!uo_r őoq 'luollqrg erloquoJal urynx€S 'eígpolp-rn {oppplt zB luu
-ezs es?I?zsaqla rla8a,rozs rqqa89.r p,r9í 'gposeq zaq9>yÁlaur9u 1orrls9í
nüIeu?ugr v ÁBelzotlpllugrx IuoIIqBq V,I9usoJ9^sH /3" €ulo^ ual qq91
(oog t-oos l ) u?q]Bzsgpl IuoIIqBqg zE uoIIgEg ÁBot1'19ue uerr' 1unl9t;,(u
-ozrq s9^3x ,lleiln lu|zszylleryl sB8Bu ? sJulu {unrtp? qazs?B?l ua{Fl
-[uas u9tluoJ9í lqg{o{ezsgpr gzgrla8atu lepeJzaê,1 zy,vqÁug:r rtr8n{u
I3 1loP9lo1 uBsolBzoloJ l€sc s9 r,,!o; a;qgat3lel zs3r9{flI Z? ueqP3J
-ze^? ,1] V ,9291 T€soJ9^ gqrs98a1 eturgrodozary {Izoutr tueu uoIIqBg
EIaNgIuQI NoTIgVg
,,,,9{Í,|
1pd9 uaq9íapl 1?u9s9po1l?Jn ulezssnH tu9pp€zs" fi oq'la>lutur
lrsgpnl re-nla; rla;a8uag uaqla,(1aur 'rntattldgag sr rq9P9r sataluolnr1
?q{sltJ ín ze 'qggl Iu 19S ,IgJüoIIq?fl {auasr]zs9{ ro>1red gltrntueq BJ
-9lnqzs {9l€Iso;9^ lpezqzs,)C('qaqluruo1 r .(8oq'rprpuzseq relgqiu9l
-1IT?IIJJa1 ues>le,(B 'tuzaagl p88gssoruod pazs939l IIa{ (Uau löI9{untu
s94dggí9 ze ,{Botl'rraza:l1apua.l 1,3r; ulazssnH tu9pptzs I9qI9] a ,I€^91
-olp.rr1 uo49 ze {gsstqlosJdt{ezsso l9êu 1Mp41 r8alualaí.{8oq arrra1
-1 'e39s19:9 uoílnsorrpnr uaq?d9u ry:1 .{8oq '{3u9^Jel uoze Áuevuo>1e
rlo^ ezs?J esglqryalÁlat7 so;9^ Isg) ze ueg|uoseq zeq9^plN '{€ulrDI?JI 9I9
utq{osoJg^ Ilazgl e naleílgc lirl ll3^pel uoIIqBfl uag{e^9 lqqgln zV
:;rezs?I so.(uozrg 1rugí
-qopd Jnzsn-uJnpn{-ng8N s? lezqllu s v'qazsgs gsl?plo 1rl Is9lnuoÎac
e eíí9alatyd9 uodosozs989; rrlr.rr zV ,sl
ryBatgs tsgza>p,ldg g)raô{ rs9tu
-,{Ba vsolgt7 {Bzsgpl r_uoll$qí9 zE ]?lpaJIeJ IBsgtEs9 uroldruar-rg$Ize a^
-talt'tr1o-rls s? |e>rz9qug?ew {?lI9I€l lgg{BzsJo{ Iuorq?gg zy .,lreÁugl
-pBJ€Lu J91l9êI
ruoldurar t s9 rourolduar í!r ll3luezs lauuelsl nqelq §a
IeJ {alZaP3J 1rI
,arelnJel q9p ulo1dtu3r-J9lsl ze s9 etoyd
I|9p e 'rr,r Is9lnu
ycI:IT NÁ]ooNa/§C) nsZ
MEzopotÁmn 255
alá, s fokozetosan ellenőrzése alávonja a közvetlen szomszédságban lé-

vő,virágző városokat: Szippart, Dilbatot, Kist és Borszippát. Négy gene-
ráciő után Sin-muballit (kb. 1812-1793), majd fia, Hammurapi (kb.
1792-1750) uralkodása idején gyorsultak fel az események. Ez utóbbi
harmincévnyi türelmes manőverezgetés után megtörte a hatalmas l<tráiry,
Rim-Szín irányítása alatt álló larsa hegemőniá1át,így egész Dél-Mezopo-
támia az ő fennhatósága alá íaftozott. Meghódította Esunnát, melynek
köszönhetően megkaparintotta a keleti kereskedelmi útvonalakat. Le-
győzte amorita ellenfelét, L Samsi-Adadot is, így az asszír hátotszágot is
magába foglaló észal<t területek felé terjeszkedett.lo Lerombolta Márit
annak ellenére, hogy nemzedékeken át Babilon szövetségese volt, ezzel
biztosította az Eufrátesz kozépső részének nyugati területeit, Minden-
nek eredményeképpen birodalma mérete elérte az Ur II. királpinak bi-
rodalmáét.
Hammurapi feliratai feljegyezték a mezopotámiai városokban, ktilo-
nös tekintettel a Babilonban zajlő építkezéseket,Az ebből az időszakból
származő lakónegyedek .gy részétmár f,eltárták a Merkez-halomban.
Babilon yezető szerepe azonban rövid életűnek bizoni,,ult. Hammurapi
örökösének uralkodása végérea déli területeket már elvesztették, és Ba-
bilon mérete visszazsugorodott korulbeltil akkorára, mint amekkora a
dinasztia alapításának idején volt. Napjaink kutatásai alapján, melyek a
csillagászati és régészetiadatokat is figyelembe veszik, Babilon bukásá-
nak az idejét 1,499-re datálhatjuktl, amikor is a hettita király, I. Mursili
megtámadu és lerombolb a várost, ami a babiloni első dinasztia végétje-
|ezte.Ez az időmeghatározás lerövidíti azt akorábban íeltéte|ezett hosz-
szú interregnumot, me|y az ennek a ünasztiának a bukása és a követke-
zőnek az uralomra kerülése között telt el. Úgy tűnik, Babilon bukását
követően azonnal egy kaukáausi nyelvet beszélő és feltehetően a kauká-
zusi területekről szátmaző nép, a kassziták uralkodója, II. Agum-
kakrime szilárdította meg a város fölötti uralmát, aki Babilon l<lráiyának
nevezte magát.Ezt a címet az összes kassú uralkodó megtanotta. A ké-
sőbbi regék szerint visszaszerezte Babilonnak gondviselő istene, Marduk
és felesége, Zarpanitum szobrát. A kassú királyok, miután Babilonban
megvetették lábukat, hatalmukat kiterjesztették Dél- és Közép-Mezopo-
támiár a, az Arab- ö l e gé s zen az .Prls ó -Zabig.12
bölt ő
A XtV. század elején Babilon a mitanni kir.ilysággal, a hettita biroda-

lommal és Egyiptommal egyenrangú világhatalomnak számított. I.
Assur-uballithoz, az asszír birodalom uralko dőjához hasonlóan Babilon
I<trá|ya (akit ekkor kassú nevén Karduniashnak híltak) levelet írt a fáraő-
? tuou?q'leu?uolslg5 uollq?g {?sJul3u lolnpl?IÎ,(8oq'ruzr,rq rlopnl lou
-zs?q sI I9!Qe Í8oq 'graqlazd9>11g,sl t9sqvzrutt€a1 l?u9tuPr€q arrarl8as
a^laIIT'uotep8urqzQ1 e utq9lugllq?fl rrorlreí lrrlos nuv,t9s?zJezsvzs
-zsl,r {o;gozs rrodol1a ze vJ9ul9zs arrel 9^9rel{a1 l1au 'r1o,r rt;gíptq rcuol
-B{ uoriPü u3IIa Lu9Ia ,{Ba eÍE:Dlv gsle (9oI 1-9zli JnZsn-IJJnPnl-nq?N
,I u391a^9{ t9s9d91 €JugJl luolq?g ,a1 rrapadalal u?q9luJ9lodozayr1l9q
ueqPez9zs )O( E pr 'eq au91l9r gPo{I€Jn gzeglrYzs lgg9Í9pzsEulP 'II
ulzs1 lBa ueso;?tuúq up rraza{lala1 [E^9s9pqra 1olprr4 lssq V
,sI
r9qli€-utp?u1llug'rgporlp.ln r,tsse1
{Ipol€t{3ultu.ltq 'gslotn zv vJeueq '"q*gla pag8tur €llo3Jnl{ tg:qozs 39s
-u3rsl lqq9l B s9 {npJ?I{ ]?sJLueN ,sI luorg€B rrní8a F plosoJg^ setu 3l
-tal <.9zzvulIeqtuoJ" s9 'elutgolal .(u?sol?Iuostt{ zoqsgp?Jy" - luuazs e29s
-1uel rcsgzÁ?a\al ryfus'lsoJea € Jolilü? 'Gtti eq7zrzs ra19 arrr,r pn98
-Brrr alunqqcu-Jllnx 'ÁWp.wry|e zB 1au.9 c1o,(u FIegInJ9{ uagzgla8atl
va'eqgy,EesE ze'eggtuoldtuar 9; uoyq?g r3{§| 19rrorrllg?zssh J9g,EqsoJ
-B^ ú {arll}Jalczssh {o;qozs B le^9llerle 99 /,4 'ueq1_o.J91 :;zsst so,(u
^9
-ozlg 1lo1)tü9zs {augJgr89stuazs uasaual8a weu ?q (1?ugq€sol?z91)o1
,1plau
Iq{os esylJlo^9lla {npJ€I{ ryugsg1lgzs8aul uollg?g 1aller rtrlos
-9|íI9!ep! 1oqe ,eq.lnssv 1a19 allr,r prrgtuur uaq-O9ZI 'rr98Ál9sy uoIIqBg
,I
ry8eus 31lo1I9DIpl s9 'rgrugpqeg elzaleqa{ag u9lnlw '?unuIN-IlIn{nJ
,artatualaí r9s?rzsaÎa 39suapa33n; rrlnllod B
zV
',([9:pl 4zsse {ns9Iq€JIa
,llalalzQllg{ ?gsoJg^ Iuopq?q
'lso-rg,r e 19rlasr,rd91 1a39suarsl zB Ie^rW
rlrsgur őe gpo{I?Jn lsserl 9z9I3 zr rala,{1atu 'te1o.lqozs E w1ozv atzaÁ1
-eqrzssr,r ezssopuTtu o ,?llor!ily 9 ur.(8oqe 're19 Ia €u[o^ 19lloqe1119!
-ntaq e éoq'ualrguyísgrylpuapa88n; I911a ,rrEI? aíapr usgpor1l€Jn €l}o1
-JII9Ezssn ewnl€{-tun8y rrrrqozs {aulpl '?s;os tunlluedse7 s9 lnpJ?IÎ
'.ledualsr 91asnpuo8 v tztxalla( |9{ tgsgltttzssud rcllrrlod uopqrg
,t19lgryíwod19l
{3ules?^{eJ91 Itupr€q {?Itu9le s9 {o;)zss? z? sI uorgrg e3ru ueqpez
-9zs ,ilIX y ,enolzsev^ rsgll1lgrrs ,lsleq t qqqq '1zs9s ltat tueu uop9tü
ualle^zo{ uaqs9pa{zseí.rar rra14.rer ? uaqqa uopq?g'{Frllpl pqsgzÁ?aíp1
,(191esc lp?J€Lu {ugJ Igq9IeJ gsla tllzs?ulp ,lsss{ 9^?I uoup;n 8tapt
,1I9^
,lzssot{ r a:r,(uuauy 9qqBsojozs al§a evzgvq {ouJnTuJtüoP B?Lu
-rc1,3 e s9 s98ues.len 9,(1o1 u9tuopl€q IrlgI_o.J {3relnJer 1I?^ )rusnlyaJlJad
p1I9 tuolrlri{ nuodzor1? 1l9p9zal9ry
,enlarelnJar sa89sualla zE uosstl{Iol
-?qaq u?qq?s;oő uasa8a,(u91 8araspeq e ,§oq 'rl9rrar 9^!,raqal ia;a{azs
s€ôl ? eÎaIII '1ettgrryuzseq {BôI t rpsro.(Elal 9lcg{tuntuwo{ V ,1r3p
_zel rupoJo8nsz 39s1o,r9r rrz91
{otutlly zt Jo{nuú '"vuFqs {Btr{Bzs§lpl
ze 1evue 1r9ru9zsoi38 ,,,rr91 leÁuese oq,eJesJ u?y}l?puq! uagílaru '1eu
x3Ig,J NÁ"IooNsA9 99(,
MEzoporÁltIn 257
babiloni panteon legfőbb istenének kiáltotta ki. Az ezt megelőző idő-

szakokban Marduk mindössze Ea fiaként szerepelt, ígrJ a mezopotámiai
istenek sorában lényegesen jelentéktelenebb szerepet töltött be. A kasz-
sziták uralkodásának idején a nippuri Enlil volt a főisten.15 Ahogy Babi-
lon sorsa ismét szerencsésre fordult, úgy nőtt Marduk rangja is, akit a
mu§hu§§w, az oroszlántestű, kígyófe jű, |ogyóíarkű lény szimbolizált.
Nabu-kudurri-uszur úgy tűnik, mesterien értett a közvélemény be-
folyásolásáh oz, és Mezopotámia történelmébe örökre beírta magát azza\
a hatalmas mennyiségű irodalmi alkotással, melyek többsége vagy Elám
feletti győzelméén dicsőíti őt vagy Marduk naryságát magasztalja,l6
Nagy gonddal tigyelt arua,hogy úgy tekintsenek rá, mint aki szigorúan a
hagrJományok szerint uralkodik, felvette az ősil<trályi címeket (,,Sumer
és Akkád l<trálya"), illetve lányát a holdisten papnőjeként entunak neyez-
te ki Urba,17
Így Babilon ismét fővárosi rangra emelkedett, melyet Kurigalzutól
kezdve a kassú uralkodók a XIV. század elejétő| egy északabbra fekvő, a
kassú településeket és a mai Bagdad területét magába foglaló, újonnan
alapított ko zpo nt ból, Dur- Kuri g aln:b ől irányít o t tak . T isztázatlan, ho gy
a koltői babiloni teremtésepo sz (az Enuma eli§) ebben az időszakbán
keletkezett-e, de a szövegben kozponti szerepet kapó Marduk és Babilon
azt sugal|ja, hogy átalal<ttották arra az időszakra, amikor Babilon nem
csak politikai, hanem vallasi és szertartási központ szerepét is betöltötte
Babilóniában. A teremtésmítoszban Marduk döntő szerephez jut magá-
ban a teremtés folyamatában, mivel magába foglalja azt a rendteremtő
princípiumot, mely gy őze delmeskedik a természet ő si erőinek mozdulat-
lan, alkotó,energiái fölött, melyet Tiamat, Mummu és Apsu személyesí-
tenek meg.18 Miután Tiamat elpusztított testéből megalkótta az ésszerű-
en felépítettmindenséget, megformálta az embert is agyag és egy bűnös
isten vérénekkeverékébő|. Ez a mezopotámiai világeredet-elmélet ha-
gyományos tétele,, azzal a kivétellel, hogy a régebbi mítoszokban az
anyaistennő vagy Ea szerepel az emberiség teremtőieként. Az Annunaki
istenek, melyek halasak Marduknak, amiért felmentette őket a kény-
szermunka alől, így faggatjákMardukot:
,,Mi légyen irántad érzettháIánk jele?

Jöji, és engedd, hogy elkészítsük a ,,Menedék"-nek nevezett helyet
(...)
Midőn ezt Marduk meghallotta, arca napnál is fényesebben felragyogott
(és így szólt:)
,{Bvnlan9 zsso; uollq?fl:|níraqruryar uas89ry ,8au ruelaí IJvq9vJv gzrezs
t '{npJ8ry-rlT-pq€x Áugusaznzs zs93a ze luIJezs 1?peryz ffig"9, {€rurrl
-1nq uaqla,{uguu'aúg,l2IoAIuIu s9 unss€ ze3a191EJI31?Ios9tII 9)ze19l sI Blu
'ozETJJJgzs |gqpeJza^? gs|e ze {euilü€ 'or8e,rozs ttIJIúpoJI ,lzssot{ 'uatust
ru9lzsoda-e.rll ze ze I3 r19seur ntazÁlaq e va ,89su,;q? ze \o^ Áru s9
89suapepa8ua ug8lod e rpaí,rarle ueq;o{ sel9zs uadd9rla.(u9upe.le {€u9s91
-;rzsndla JazspuaJgzotuQ ze se setüJal y ,rrolra(ueq ü?sotu€qol nzÁlaq
plrrqod sv űgsepze? e gpl aB9t, {€u9sgpo{Fln Jnzsn-uJnpn{-nqtN
,ps9lr|I9zsaPl
leuelsT ze l|o^
s olez9{Jo{ ut so8gslr,rr utqsnpguad s3^?3u3lDl,(Ba'>1osyzg Álsod tulg lu zv
1tilnpur8aur veqpazqzs,x € Jo{ItuV,F{I9u elqozs {npJ€I{ .,(Be,r :1auatsl
ueza í.lJtl]et8au rraraqa1 uleu ra89sdauun ze vl,í.ueq||qzs lrallal ?quopq
-€fl r9Jqozs 1guuersl s9 laualsr IsoJ9^ qqgJ E a:9íapl 1a89sdauun ze u?za
uadd9 'tgdanzs lruodzo1 |.s9ueuezs sa8alpgsla uoIIqBg luletuery 1101
-t^rq rlo^ ?Iugtue;al E zg,e\vzlIogtüIzs l9sqzqqn]ry üol€13q sa.,(u9.n:ot
t l1aur \9za>l Joqozs-lnpJ€W € erupe?u 11a[a{ 8au 1a.tttu 'alatgl,zsgs
Áryx1 v 1Io^ ueperaqpa8uala uegseveuezs ? uaqqg ,8atu 1ar1l u€q9ffiq
(rurdy) u€sIN u€quolTqtfl ra,(1au 'uag9rara1 1e39sdauun v,aí1 ze >19t
-sEÎoIa} 3lueê ryqa pullu7 zy ,1atzaInrg.zs ,I
19q9{apl únzs?ulp ruoIIqEq
t qg9p3a1 '19figs ur9p,rug,rlr,(u ruídep {ou9lelnJa{uolduar ep3esE zy
reÍlaq 1uníp13o1 (s9) ua.{1aq u uaza 1ulÍl9ua7
6l.>,auuaq
,rlora.{aqrle1
qqasa,rpa>18o1'uopgyg eur1"
,31^JI{
?J9uloleltryke leuersl zV
,1o1Iaute
In9,{IeqlEI
g ze nÁlauu.uagll9ruozs solzsB3eur p uegq€ ryrp18o; 13,qeq {9
,1arpl8azssg
1oqy
1euln3tur 1atlar;d9
rale,{19ruezs'I3ÎBlEIg{unuJ ep3tsE ze 4ava39l {rryunuuv ZE uE]nTW
,)
("
r9,(1aqlel,r,u,u"n .!ffi:lffil1Jffilft
lg,{ulot sa39sua1 nsdy 19rror;d9le} ugrnly{
rgp8es,g ze :17layd9p1 e.r.(1aru'leplgJ e 19rra8ueí8ala p,rnsdy
e rrgíla lu9{lry
^9llpos9tu
' lglB 9l e r9 ugpualzsa 13 g
4?laTzs91
'>1erpe8t.t
l9dr1 1rytunuuv zV
>.lenlapauatu lzv |e 4+zzeâu s9 'r9p;eP91 Ie 1[slrzs9x
'19t§9t a-r9s9ld98au-r 1aullau-r 'uolrgeg za uaÁBa1,,
x)IaT NÁTooNs/§.c 89Z
MpzoporÁun 259
,,sötét korszaka" krónikájának, mint inkább egy tudományos és a hu-

mort sem nélktiloző mitikus választ arra akérdésre,hogy egyáltalán mi-
ért is történnek hasonló események. A maga nemében páratlan az elbe-
szélés,hiszen az eseményeket kizárólag esyenes vagy fűggő beszédben
meséli el. A fő párbeszédben részt vesz Erra, a robbanékony dögvész-
isten, nyugodt és jőzan ,,kapitánya" Isum, az uszító és veszedelmes
,,Hét", illetve Marduk isten.
A ,,Hét" kigúnyolja Errát, amiért feleségével elvonultan túlságosan is
kényelmesen él, és felidézi neki a korábbi háborúskodások örömeit.
Megjegyzi, hogy már fegyverei is berozsdáltak, és ha nem tesz semmit ál-
lamügyekben, akkor mindenki nevetségének tárgyává válik. Erra kellő-
képpen magához tért ettől a beszédtől, felkerekedett, hogy megkeresi
Mardukot az Esagilában, ahol döbbenten látta, hogy a hatalmas isten
szobra mennyire megfakult. Marduk elmondja neki, hogy tisztában van
vele, de a szükséges drágakövek és nemesfém ek beszerzése miatt nem
hagyhatja el a templomot, mert valahányszor megteszi, valami szörnyű-
ség történik. Erra ekkor felaján|ja Marduknak, hogy viryáz mindenre
]vlarduk távollétében, és Marduk meglepő módon beleegyezik. Itt meg-
szakad a szöveg, de űry tűnik, Erra igyekszik megakadályozni, vagy leg-
alábbis hátátatni Mardukot a szükséges anyagok felkutatásában. Sötét
jelek kezdenek az égen gyülekezni, különösen Erra csillaga, a Kutya-
konstelláció rawogegyre fényesebben. Istár istennő megpróbálta kibékí-
teni az istent, aki iszonyatos haragra gerjedt. Hosszú beszédbe kezd,
mely úgy hangzik, mint egy varázsige (hasonló részek valóban előfor-
dulnak a babiloni varázslatokban) :
a holdnak arcát az éj közepén (...)

"Eltakarom
Yégzek a folddel, melyet eztán csak romnak tekintek (,,.)
Elpus ztítom a he gyeket, letaglózom a lábasjőszágot, v é gzek az
emberiséggel, és eltörlök minden életet (...)
Beengedek egy [barbárt] az istenek egyikének szenté|yébe,ahová
gonosz emberek egyébként nem léphetnek be (...), letarolom a
várost."21
Ishum az emberiség szenvedés e iránt érzett szánalomból megpróbálja

Errát eltéríteni a további erőszakoskodástól, ám Erra visszavág neki,
hogy mindez elkerülhetetlen volt, mivel Marduk, ,,az istenek l<trálrya el-
hagyta lakhelyét, felbolydult minden". Isum azt válaszolja, hogy Marduk
távollétében ő uralkodik ég és fold felett, majd rákérdez:,,Tört-e ki vala-
-I9^ uBgPuouJl€)los uE (Io
{tu9s9Po{I?Jn JnZsn-TJJnPnl-nq€N,I'l€lnl.uag
zsoda-tr]g ze t;,Á;1eíJJ '3gsueprluoaq gu^dev gzualla( EJJo{ y
s9paûezs ? e^le[I 'w>lozseletl,
,r,Baus ryzalaí9pr91 19uIlau9
sos9ll€^soI?lB^TtI lloP€ eJles9PJ9l I1aI?uIel9I s9 sTI€Jotu e 1e,(1au '9rru
snlrrdalzs rríIptu Áugllgu lulru'1rza:a>|Q,G urq.(uyuoÁBeq nueilezs
e ueggeuer{En (ZsolIuJ uleu tüas 'zsoda lüau ujes zsoda-euE ZY ,31?s?]?t
-ezssll {npJ€I{ 89sllzs scuru zoq9s9t1l9a:Ápt4 el9g e 1ozse|g^ 1ass931az
-!tI tJJa ,?s9ruúqqoJDl {oz€ lulw '19l9Ál9zsazs leuelsl sa.{8a taq33$ 13rr
-ue,{Bn tsgp1o8au 1o,(pzsr.t t a^laIII 'gl€I{I9lndrueu ewzgser{Eru rcl391
-oar rlosgdtsc rtllrqod t, ,{Boq'uzzeulle3ns tze'>1tugl ÁBg'gznzs y ,ry ez
-z9qu a:r1o1eí qqtu€Il?uplt3a1 91eI{3I v lqs1r?ze?I39Ip t.(8oq ueu?q
'1ruazs.,(u9>1 eJ9s9uzs9{I3 l?utJgozs rgíes 1rsc tuau 11I '91a zapl. 1zso91.
8rpuru elgiloryl ,,{Boq'yzze IrE^ u€g9lzsll u3q{9u9ul saílar ryr '>pp.lq,,lq
,191IoÎu ualralerlzs9ljn;rrl uaglra,rdrle s9lasnPuo8 rualsl zt uausqa .{au
,19q?yzs:o zs98a ze
'1undr1 rad91 qqnq8gs9p,r uasa3a-(u91 ffia 1l99T
s9 l9qsoJ9^ E 1?ZZ9P laul3Pazse^ s3zsso ze ,§o,q 'lrtp^rzsla arua,r9 ra.(1
-a-'Iall3uguQls?l."aJale|eZZvII9"'ql9.11",ll;I;'#:;'#,§í'#i"r'
-TuIaI9 pítul 1tuerllryzs wa{g s9 '..1aupallaua egg8gsst3eur deu 91a1
13J E l9ulsl 'rurrrtglogruo;a1 ra>la,(1eu '1oulo1dual t' t{Eo,q 'ttal lturpp
-e3o; s9 'InJepIaJ eJIe e]]1Jo}plg ,((Iull9zsegtuezs p3I3^ pnl tues r{ues
,(8oq '1nípnr urúuuepulu Jgtu lsotu uazsq" 'IIsoDI 8au uaíuaqrd l8oq
,,,tys939xa
'rílose,rtí '8au rlp|?Q 1ass931az;q 1l39,r uns1 {?uut tu3131
-rars 1,39 ue 'lsos3lQtunG larln tuau DI? '-ragura veÁ1o ze lullu" - I9gr:uLg:
-e1 t 1auaílozsD{ {pIJIq v ,{Boq'r,uzo,{19pesy, típnr 8au zsylní e uer{B
-ot{? 1unü '1ulelzolryr u?lazs?ucJ:n pnl üau Áoq '1rzalep?^ |ezze eJ]g
,urerlelz)
wes?qos r9scl9u:$3 tug
,r,.(",) 'tupllgtuJoJ
a.r9d91 sgsclgu:fl8 gu;er uoBrpeze? ,{Ba ra,(1aru tJuolTgtg lolv
,tualzeÎ9
urosos r939s9q ur9'1o8eur B leu1}
utqzogorglue1e uer§ot1e 'le,r8etu ulellele^ ő;r aqrur '€JuoIIgEg 1olv
,!ze e!o1]9zs1.1|9zs e ure
'urallouta
eqg?9sse3eru 1eugí9uo.ror1 tulgde,(1orep e ttur 'r;uoltqeg 1ory"
il9so19^tgíes ezzo>1l9p zu ,t?oq 'ut,r pssgteq ut,(1o sr E:rInpJq/{
vry?eyt1,l9s9liloqleJ saílar puanl?u? gzwe||e( erylezsgpt t9l9Í s9 al9q
e rítetnuaq,(1ew 'uopgtu gluos€t{ ua8r zoqgsnlJls
zz,.l€tupJlS"
t '1lozo{o
{aulau3lsr so;9^ s t.rrg ralleru 'taula;to-(8 e lzepuyn eí;la1 uasarapl9z
-ry wív1 t(uaqpal?Ilo ryl yJoqyqlBe,r Jnl;u posgsgíuaqzg{ .{I9zsI^ €tl
yf,Iaf NÁTooNí1l§.c 097
MrzopotÁuIn 261
takoző szerencséjét tükrözi. Babilon területének növekedésér e irányu|ő

törekvéseit meghiúsították az asszír megtorlások, melyek számos mezo-
potámiai város, többek között Szippar és Babilon lerombolásához vezet-
tek. Az (Assur-bél-kala uralkodása ideje alatti) átmeneti együttműködés
időszaka ellenére feszült maradt a viszony Asszíriával. A IX. században
az északj állam teruletének növekedésével Babilon elvesztette leghatal-
masabb szomszédjával szembeni ftiggetlenségét,aki az el|enállás és |áza-
dás legkisebb jelére is gyorsan reagált, A fiiggetlenség visszaszerzésére
ir ányu|ő törekvés ek le gdrasztikusabb me gto rlása Szin-ahhé-eriba hadjá-
rata volt II. Marduk-apla-idina ellen, melynek tetőpontját 689-ben Babi-
lon kifosztása jelentette. A nyugati sémi, az észalúarámi és a déli kaldeai
törzsek portyázásai sem múltak el nyomtalanul.
A korábbi esetekhez hasonlóan, amikor nomád népek kezdtek beszi-
várogni Mezopotámia területére, mindezek együttvéve elsősorban bom-
lasztóan hatottak, mivel a mozgékony és eltérő társadalmi berendezke-
désű jövevények a már letelepedett lakossággal foldén és legelőért har-
coltak, akik így a vidéki települések elhagyására kényszerültek. A jövevé-
nyek fokozatosan megtanultak alkalmazkod ni, így létrejöhetett valamifé-
le egyensúly. Eszakon, ahol az égharlat és a domborzat sokkal inkább
kedvezett a mezőgazdasági tevékenységeknek, az arámiak kevésbékeve-
redtek és asszimilálódtak, míg Asszíriában lényegesen gyorsabban ment
végbe kulturális beilleszkedésük. A káldeusok, a\<tk az Eufrátesz menti
déli területeken, Ur térségébenés az Arab-öböl mocsárvidékén éltek,
hamarabb magukévá tették a letelepedett életmódot, mivel az állatte-
nyésztő életmód feltételei itt nem voltak annyira kedvezőek. Ezek a tör-
zsek közös őstől eredeztették magukat, vezetőik sejkek voltak, akik ko-
zülnéhányan, különösen a kaldeaiak, igen hatalmasak voltak és meghatá-
rozó szerLpet játszottak a babiloni ftiggetlenségi törekvésekben.25 T,eghí-
resebbjtik a Bit-Yakin vezére,babiloni nevén II. Marduk-apla-iddina volt,
aki később Sarrukín és Szin-ahhé-eriba fő ellenségévévált.
Bár a tendencia a falvak és a kicsi, megerősítetlen városi települések
felé tartott, az uralkodő településfajta a város volt, melyet ekkoriban
kozmopolit a és társadalmilag vegyes nép lakott . Lz űj törzsi népek, mi-
közben megőrizték a mozgékonyság lehetőségét, a meglévő városi köz-
pontokhoz is kotődtek a már letelepedett családokon keresztül vagy
keresztül, akiknek segítettek megépíteni saját házaikat.2Ó A pol-
"zokon
gári, gazdasági és vallásos élet kozpontjai voltak a félelmetes erődítmé-
nyekkel ellátott, hatalmas népességű városok. .Frz ősi kulturális közpon-
tokat övező tekintély lehetővé tette számukra, hogy jelentős befolyásra
,1939s9l€quual .1e
elzlJg)8atu 8tn9 zgzstg>l lazol tl4zssy 1rrwo,{u pssgr
-IT?lruq s9 p88gsrs-roÁB gzotryl{oJJzss? zr rala,(1aur (a-r9ualle
{es9lnpuaz
sol€zsg)Ja rlu9lualase zB s9 {os9lnpzou8etu 9rr3.1o;1a; 9u3lr{ y
,rr39s,(uol9rrq rllda.razs
19rrar;se8alues
1u9{u9pl les9J9llerez9u oslaq r s9 (t8gsrugrnsgul8a slo.G 19pol1zJn ze
u?y1o >1ru9pl9d) e39s3err'3ut {glrzs€ulp e sgg'tgrr-$otíJF qqesolereq198a1
,(3n ruopqrq 3 {?1Io^ 191TuJ?Ie zy ,tra11oJlzss? z3 19rrerlrazs,(u9{ €J{os
-gdcscuala qqgllJetury s? qqez9p9 39ru 19la gpezqI e 1aa.939sr;3as {esz
-Jgr gpJú r8rle,ils e 8rpad uorr8n{u Je,rgsgrr8ourp {3p9tu e píeu 'urclg
lu9{gsle uelel3x ,r9lalnJer {elala^DuJp€q ? e^lrsel9zsrr1 l8atulu: ffiI
'1rtzo.1ogot terlesa39sralgzs uaII3 {o;Jzsst ze ÁBoq'tlot ze uequoze esgí
-oJ IB{I1{€r qgasa-ralrs8el s9II9uaIIa zy ,eqln{ry9ű9l€Jls {911el;d9aq sr rt1
-9qo! s? lÉ{9uJolesc'ta>larpau9Á1o1 e :{911e1 9uuapaleqal uopoLuJJ€I{
sol,ugruol8tq e 31u 'zeqrlas9rorry ueIelJII{ t s9 zoqs9lnuo^€zssl^ ? )prlo^
,19l|quzser4lal
y
1tsII9opI l€srpgu rpaí.latry {oze s9 i?J€scow tgzaÁu1 9
-azaÁusg>l sazsso ze za,qÁlau '3nloc;eqelp.ta3 e 19 ue{3s9ralu!}1 s9{9q niel
-íe sqzgpe z€ s9 ltrp|os9pvzq 3 e^pz3{ .19rpuzsrgn1 ry$ulo1solu9zs s9I
-IgueIIe zV ,zoq9s91,I{?Fpl s9rlruepl luoyqpq b n" qnsgí9zzot4.(1au'l9c
l8a tln.laulle! vequoze uag,(u9upan396,rtlou?p1 B Iuelrzsn ualle s9tu
-,Ga plaq ualaszJgr € e^lafiI 1.vzuq louzstq |gqs9vz1yû lrzo11oruod
-zo{soJ9^ s9 1ad9u tszlol '1osolq^ e 1e:ze:11lGl 1a.{au .1os9zor1l9q9;d
Jízsse ze {oz€ 1eueleualts uasaíIor {BlIo^ ura51 .ro8gsilolzsol3J gslJq
9pdep uosezolJeleôq r€irure s9 u3s9leql?8aw 'uasepelzepueJeg IwFp
-l.,slel e 31la^ eqnuues s9zJ9)ueila s9;a 9r,roí I9JIr_l^H V .?T{os uoIq?g
Ia ?1
-pe3o; IIJas eJaueII3 {Ias9uzseJgJe uazápuilu lo89s9rn{uuel Jrzsse zy
,r,tvs9zlgnqÁBe 1IT3 IsoJ9^ r {ezsseJg9
-IaJ u€ql€Ioscdt1 1arplaüIapznl 9r^ Ie+IaszJQl r|p3{u3l1auella] ue{e{
-9pl^l9sJotu II9p r sa ue{elellJar H?pI^ e őoq 'tlot ze ,eIesoJE^
TíIpc
nplJa s9 {run 'Jí-I In9pl9d lultll (sI a.rrlas9pdalar sgru rn1o39s1l9^rq 913I
1r rsoJ9^ Áu9t79u 1esc uesol,uguoÁBeqe 19rrarzsaí.rernl s9 'elgrcí {euelsl
S€rIrPr€q B {alrat irlosgpgíe1e! rzalloq 'aq rlarrarla; eqqsqlrlr9!
lowol
-duat e 1o.(plry ilzssa zy,aqra.(8al ryulg{el {osoJ?^ lsgl zr ru8ala4qaq
rrln3ru rlerza>laőr l8oq 'r1o,r 1níglnler ll9êq Tsgul .(3g .rapurpr
-EII {gllolrsolzrq laTlnlsa89slrq s9
1e)ples9iualaí ts9z:ezs.r;g 'uvq8gzs-lo
zv llozos9u]o1p 39s:9l1aq lu9q951 ,lulaza{ ru9lalú8a 1otü3[I9 llepuaJ
-9p ,{Bu snil€z€^ 3 19lu9lrq3g {€lpo{euo^ sr89ru 't1o.a, 9{oJ}zss€ ze denzs
gloze^ rrlnqod e ueq?zs?J ,{Beu 1ezsgpl rI31I3 lrgzoi 7.19-006 e Jqa
,?Juollqtg s9 t-r.rrddrz5'e;;nddl51 lerlarury
-al souop{ 'sr rtlrc8gsr19^r{ sosplozs >1vzzvgBau aÎ3III 'uazs rlauaőal
x)IaT NÁTooN![/Nc (,9Z
MrzopotÁtuin 263
Az utolsó próbálkozás, hogy leázzák,,Assur rabigáját" a 652448 kö-

zött zajlő nagy felkelés volt, melyet - a sors irőntája - az asszír király,
Assur-ban-apli idősebbik féltestvére, Samas-sum-ukin vezetett.28 Asszí-
ria és Babilon kapcsolatának kettősségét szimbolizálja, hogy egy hatal-
mon lé7ő asszír uralkodő igyekezett megtörni Asszíria íennhatőságát.
Végül Assur-ban-aplt ryőzedelmeskedett, leverte a felkelést, és egy új ki-
rá|yt nevezett ki, Kandalanut, alu 627-ig, azaz Assur-ban-apli ha|árláig
uralkodott. Ez jelezte az asszír uralom meggyengül ését.29
Az asszír birodalom többi tanományához hasonlóan Babilonnak is
kellett adőt fizetnie. Alázadást a városok és a vidék lerombolásával , f,osz-
togatással és - ktilonosen a törzsi népek esetében - a népesség naryará-
nyu átkoltoztetésével büntették. Mindennek voltak előnyei is, melyek
f.őlega későbbi időszakban váltak érzékelhetővé,amikor a helyi uralko-
dók helyzete stabilizálódott. A város beolvasztása egy világbirodalomba
serkentette a gazd?ságot, mivel egyrészt szélesebb piacot biztosított a
babiloni árucikkek3o számára,illetve elérhetővé t"tt. i nemzetközi keres-
kedelmi útvonalakat is. A babiloni gazdaság fő pillére még mindig a me-
zőgazdaság (árpa és datolya termesztése) és az állattenyésztés volt.
A gyapj{hől és vászonból készített csúcsminőségű textíliák ára uryan-
olyan magas volt, mint korábban, akárcsak egyéb kézműves és luxuscik-
keké, melyeknek virágző piaca volt a királyi fővárosokban és a taríomá-
nyi központokban. Uj gabonaféléket vezettek be, mint például a gyapo-
tot, sőt bizonyos fa- és szőlőf,ajtákat is elkezdtek termelni kereskedelmi
mennyiségben. Asszíria részekéntaz űj anyagok és technológiák behoza-
tala is lehetővévált: aYII. században Babilon belépett a vaskorba.
Az asszírok kitoloncoló politikája, melynek révénnagyszáműidegen
népcsoport került az országba, színesebbé tette a népességkulturális és
etnikai összetételét. Mindez a nemzetközi kereskedelemmel ötvözve
színesítette a kulturális pa|ettát. Egy másik előnyös tényező volt a Közel-
Keleten mindenütt elterjedt arámi nyelv eryesítő ereje.Bár az irodalmi és
a levéltáraknak készült alkotások még mindig ékírással készúltek,az
arámj ábécéhaszná,Jatával a művelődés veszített kiváltságos és bonyolult
mivoltából. Ezt gyakran figyelmen kívtil hagyják, mert az íráshoz hasz-
nált anyagok múlékonysága miatt nagyon kevés arámi nyelven íródott
emlék maradt ránk. Kétségtelen,hogy a Közel-Kelet arámivá tételétaz
as szír birodalom szerke zete és közigazgatási szüksé gletei tették lehetővé,
Egy könnyen elsajátíthatő írott nyelv sokkal hasznosabb volt egy vegyes
kultúrájú és soknyelvű világban, mint a nehézkes ékírásosrendszer.
Természetesen, mint közös nyelvet, a mindennapi életben és a kereske-
:
-zeBlzo\ B'loluodz g{ Is9uruazs €'uns sV 1lm933apl :uuLe||E zE tlloguloJ
-eI loq€ 'lgulzssy ruP?lll9l erpnr 8au ;rzsselodogt51 1a.{939sr;3as 1au
-.(1aru 'ra8a;asptl{ llaJazslal 19í s9 sad9l9r4 ,(3a >1evoqa.Il9l ]ap9lu V
Ic,eI {al
-padalar ua{aialnJal llu9le lqq9Jo{ 8 {pí? (Ie{{ep9u e nad9l ar8asla,rozs
gllugpsJos s9 u€ggltu9}odozayrql9q qtazÁpq attatlsgr.re8atu 3J-9 I 9,llop
-o]ItJn llelal uoIIqBg uapa33n1 e Álauu'lgnzstulp gsloln ze enoldvlv 9
,(8oq 'so,(uoaq ze ap 'IpaJ ,(puloq Brgrll tgsgzeau7zs,€ulo^ ttozol]El
zeq?szJgl {osnaprl e ÁB ol1'rrolp(uozlg tuau u9IB1I9őa'rlrra8alua ru9r1
-snaplpl ]os9JJoJ lqqgs9{ e ]9qs?193ew ?urq ,({€u9rJ ryuas" V ,EJu9JI
Iuollqtq r rrad91 ueq-979 ryr '11o,r ;tzsselodoq?N gpoll€Jn ruoyqeqír,r 9s
-p zy ,lJ??s9z]ezs8aul sgyÁugr ze n9pz41 sr ríuodosJ g,zoguoln{ qq91
Bezsrc ze u]eueq 'rulzssy {?sotu3u u?ql€zsopl 9I3I9IaJ reâ 8-9 IlIaqInJ
-9{ t ueqqg ,za l|o^r;11vzsgp:. {ooJeq 9Á1o1t:99s9leze^ rc1llr1od ?qzsso zv
se ]vêzJnz V ,{?u9Iu9lrqtg e.(p.rry uotuslTe 1IoA tuau u€q{czsgpl zE uaq
-qa lulJezs €{lu9;x ruoyq€q t -rtg 'rltr1o,r, p,(p;g uopq€g ap 'st uesa8a1
-^9u {?sJ rq'taso1o-to qde-urg--rnssy'9.1 r1o.1o1er{2 tseusoÁu 8puru 39ru
Eu}zssv ,t939sÁBa s9 r939suelte33ry utsn>lrr?uJoln€ ?zssl^ adt1 wau 39u
uorq€g yryvyq nu€Fpury 'íprq llezarcury FrI9 ?IJJzssV 9slorn zV
Gt s-gzg) wolvoouIg lNo,Ilgygírt Zv
,pl3u
{ellop9l{ uegJo-}l sal9zs ,(8oq '€rlol;solztg 1ut Ja; Te]ZqqnJ p339suop
-íepr selc.req gq91 ucg9lJ}zssv lry€ 'a?9sglazsdgu e >1au9ígzaulep9^ 10{
-o|JJ, zt'leuualsr nq?N sg)ruelaí 9qs9na1 u€q9lu9llq€fl e zadg11l319^ry
,aql]3v ILUI?P?SJ9I eIJ)zssV eleq
1€1P9^r ua,(19u a;il,uuau {eler9^19 SII9J
-nllni e Taza ,(8oq 'se39sr 91 |vlvuoz€PurlN ,(({ozsrtl" ]€1Io^ u€q9IJJZssV
1a89suarsr ruollqtq € JoiIü€ 'uaq9pl ze uagqe uasouoln{ 'rrlozsnrp1
s9 r?;)los9lJúuezs sou9l€rl9 luoFg€q 3 lulaô{ 4ava4a,{B1 ,1a,t9lu9uar
-ín,(3 saílar 1o.(uguiopnl s? ulol€poJr 11arI{QJQ33u ltss9Jry9 ze lu|e]azs
-Ie! ft1lrJvlr{u9l 1arza1aÁBt a^loIII'{alpa]I91zsnq plln8gsseug( 9pt
urq1o.(uguropnl ruo1gtg t 1olp.rry ]rzsse zV ,1lop9zo!9.|Io{ aJlqa lle^
-rltu 3 1€sJ ús9lBLI (rrorrrr.t relos) t1o-1orltl8 e]elJlzssy ?Jrllln{ ruopg€q €
ueql91uelle r{{os9l?I{ gllolunlle tala39squo11}1 IuJIsp€sJ9l € IeTIezE
]91l?zs3q ranlaíu
Iu]7ft, ze rra.(1aq ilzsse ze a,Jezs-Eí.uJylodozayq s9 -€I4zS al9íepl 1tugs
-plnq rrroppox,qe utqgíg|e^71qlryzsequuJ9le z3 u€ios u9r3l4Ja1 u3l3p
xf,Iaf NÁTooNa.4§.9 v9é
MEzopotÁptIR 265
gatás és lakónegyedek kozpontját, Ninivét csakúgy, mint Tarbisut,

Kalahot és a birodalom utolsó f,ővárosát, Harrant. Babilon ekkorra győ-
zedelmeskedett Asszíria felett, és így a Közel-Kelet űj nagyhatalmává
vált. Asszíria veresége mozgósította Egyiptomot: elsőként régi ellensége,
Asszíria ellen rendezkedett be védekezésre, majd harcoltak Babilon Szi
ria-Palesztina folotti fennhatósága ellen.
Nabopolasszar fiaés egyben a trónörökös, Nabu-kudurri-uszur dön-
tő vereséget mén Egyiptomra 605-ben Karkemisnél, majd Hamathnál.32
Apja halálának évében II. Nabu-kudurri-uszur lépett a trónra anélkül,
hogy bármiféle ellenállásba ütközott volna. Mivel tudatában volt annak,
hogy Eszak-Szírjában szükség yan az erős katonai jelenlét fenntartására,
trőnra lépésétkövetően hamarosan visszatért oda. Az ezt követő évek-
ben legfontosabb feladata volt az egyiptomiak kitartó ellenállásának da-
cára is a babiloni fennhatóság megerősítés e. AzBg4,iptom elleni harcokat
a ktilonboző kisebb államok és törzsi szövetségek, köztük Júda és a
transzjordániai királyságok szították és húztak hasznot belőle. Nabu-
kudurri-uszur 601-re feltilkerekedett rajtuk, Egyiptom pedig nem tanúsí-
tott ellenállást, így a szerencsétlen sorsú júdeai királynak, Johoiakinnak
meg kellett tapasztalnia, mi történik, amikor Babilon ellen lázadást kez-
deményezett, hiábavalóan számítva Egyiptom segítségére.Lázadását
száműzetéssel btintették, és amikor az ujonnan kinevezett kormányző,
Zedel<tah is fellázadt, Nabu-kudurri-uszur asszír módra válaszolt: 587-
ben lerombo|taleruzsálemet. Tyre és Szidón kikötővárosai is ktizdottek
függetlenségük visszaszerzéséért,ám hosszúra nyúlt ostrom után azok is
csatát vesztettek.33
Nabu-kudurri-uszur keleti hadjáratainak eredménye nemcsak a hihe-
tetlen mennyiségű hadisarc és zsákmány volt, de egyíttal megszerezte a
legfontosabb foldkozi-tengeri és a távolabbi vidékeket érintő kereske-
delmi útvonalakat is. Jóval kevesebb erőfeszítésbe került a hasonlóan
fontos dél-anatóliai tartományok megszerzése, melyek vassal és egyéb
fémekkel Látták el a térséget, mivel Kilíkiát, Pirindut és Ltidiát diplomá-
ciai úton meg lehetett győzni a babiloni fennhatóság elfogadásáról.
A tc;bb évtizedes íáradozások eredményeképpenNabu-kudurri-uszur
nagyobb birodalmat építettfel, mint amekkorát Assur-ban-apli elveszí-
tett. Rátermett és eszes uralkodó lévénképes volt birodalmában rendet
tartani a diplomácia és kegyetlenkedés közti egyensúly létrehozásával.
Hazájában ügyelt rá,hory l<trályságát a népszerű támogatásokra alapoz-
za, me|yeket a jőI megszewezett szertartásokon és egyházi dtusokon ke-
resztül valósított meg. Ismételten az asszírokra jellemző, hogy a felhal-
-alu (lal3loJeuJ v uJelzoJ9l1BJIa uegrue^Jzs s 'trcrtls9Í lnpJ€I^J s9 pepv
'seulr5 uatrgtígu(8azsso" :DI {9lor}tugzs ueq?uvt{zsso Fsstlr'.7zolta|
-íuH lualsl zB ralara-r9Ü v ,vJ9s9.ry|va;l1aq lalnd9 tlatuezs3au'r1o8e,(u
-ell1a et939l B {aualsl zv p! 11gllollTgzs 1u9{ru ueglleô{ tguslazgÁB not
-€J? iraleJ €IJrzssV Á1otqnhyal -rezssrpdoq€N u€glÉJryo 9rydep zy
,
ryulazg Á2 nole Jv 11 QI_o. J IaIeJuaI
(euazs-€Iugrodozary
1e uo1q€g attatlsatsat8au uag,í8a s9 qon gqol8
-ru3a1 € u€qglp^ - IeÎelaJ?IIJ s?rupl€q - r?Jn{{Iz V ,{ut}l1aqle-(3g3au sr
ueqpaJze^9 ,AI ? J9tu ra,(1aur 'lgÁuozstt 9p9z9! zeryes?za{rld9 srlgruau
-nuotu ewlg,],odozal^t19o arzerualaí p{ zt,uvg9buodz9{ soJ9^ r 'urq
-gBeu 1II9 ualal11:el satazgrscdel 'Is9y9 .,€a ,(1atu 'lryBlozs rqol9J Is9IIt^
s? §eueuezs 3e19:9zPl 13I+d9 qgoÁtu8a1 e '1et1o,r )rs?tuFl€I| sr 1gropd
e .ltg 'ueguo[qsfl ,IJ
1arpaí.rar ual9p 8a19; 1ol€ J n}p1lz o1y ueqgBew '91uos
-€q zerillaua ueqJn I€1I9 nwrupuJn zV ,ruelJlazol8atu lraraqel
1gryíant
1ouoldruar sop9zsuozs t rarla.(1aur '{"tlorr. >1a,(u9ur;d9 9r-lazszogop 'ua1
-arl9rualaí 1rche-rnllrz ?rppe'esgvlgzs sgr?zeílz9>I ? s? vJ1se|osq|vzsp
p9lrsc íp4 1€ 1arlolüa relgropd Is9u91o4zsse zeB,;y1l ?ulnlgqunzs uol
-Iq?g ual s9zoll9][Iet\ rutddo-1 g,rarl. aq,(u98l re^9 LuoJ9quan(aau e za
,19i^lq
ryhe n4>yz >1uugÁu s ot 1aqg g ő o qe
'rgrciep>lunlll sgll1rulsuo{eJ ,áerJ9lry _plgc s9 BE' ze(Dlutuetu3lg
ze 'vqsezo>19|v^ nezs1tld9 gqg:grvsr§euBa1€ I}z91 sezsso ze nepze1
-alaq s? 'lery1 4eugíutdle.r (19ize,rau tzselqqíll z€ u?qlJo{{a őogr)
nrLI€Jy zv ttto>11eBaur 'r9uroldua1 zunulN auer;d9le; '1a ruotlpur 91 ;ele|
-9r|untu e >yugtopd I?CI 8'{eu9,(Ieq9{v1, avaÁuv,uepze{ .rrssrlodoqr51
tíde 'ttas9.trleJol tuopporrq l2a IIosI^d9{ u91l9tu .(1aru 'rg {gsrI{BIe 9s
-sqodo;tau gla{gla ue.(1o ruolrqrg l8oq lsgzolpilg^ y .rala.(u9ulrpgJe
ze 4?neqsgJa8atu a,rrallr '19cln Áurypu {81zoq aqpual s9 'zaq9sgt;d9zs
- v 1euglűesE zt '>1au9l19ruazs 9J {npJ?Iî uesouop{ - soJ9^ E )rllil
-q@zzotl ueq,{Beu 1o,{prg ]ízssv ze ug{1rl? z€ ruuopp?Ipezssv .u€q{o
-pez9zs^gllelle rr9 sglpzs8atu r,lsst{ ? llozo119^ lnlos tueu a,(1aq :19crn
ze spugllal sI 1e{31uTzs lqq9Jo1 1oqe .uagpa.(Eau91€I 9A9I uotupq-ze{
-Jal^tr V
,i,esez3PueJle gslaq uoIIq?B lInryPH ?JgP es9zoqaJl?I tüoFPoJ
-lq ruopqtqíg ze 1el9{ J9w uaq9lelur{er 19cln s9 1apa.{Eau qqasglualaí y
eíuopqeg Jnz§n-IJJnpq_nqBN
,r?êu;F,{
soJ9^ 19{ a 1911o1zs?^1oaq.(3a
1azs
-9u9lJ9r t gq9s9}í ,{Bot7'eqe,{ul9zs|rl uaq{9u9tu,!o r9,rrurp l1aiu 't-luo1
-tqtg 'trso.ru e za tlor ze?l. uesouolnx .eq
ô! {9l1el{3} aglas9tzsalíal IsoJ
-9l 9(ez auazs?yzslo ze t?zs?I sglrualaí JJ€sIp?q s9 Áugul>1gsz rlopgzolu
yJlaf NÁTooNg/(\9 99Z
MpzoporÁltta 267
lyeket a nagy istenek a jóslatokban közöltek." Biztos a|apra,,,Apsu szívé-

re" kellett épülnie, melynek csúcsa az eget éri; más szőval, a magasságá-
nak meg kellett egyeznie az alap méretével,Így egész város kozmiÉus
méreteket öltött. ^z
A Német Régészeti Társaság újabb mélységméréseia zikkurat belse-

jében és az ékírásos anyagok korultekintő kiértékeléseegyüttesen ű} ké-
pet formál a zi&arat eredeti ktilsejéről.35 Döntő jelentőségú yolt az az
ékírásos tábla, melyet George Smith már 1876-ban egy parafrázisban
megjelentetett. A szeleucida időszakra datáÁhatő és egy korábbi, Anu-
bel - s unu álta| ír t v álto zat m á s olat a, ez s zolgálhato tt az Ete m enanki építé -
sének tervrajzá,ll. A tábla az alap méreteit három ktilonboző mértékegy-
ségben adja meg, de a legfontosabb tényező, hog,7 az alap oldalfalainak
mérete megegyezett az épilet teljes magas ságával36 (kb. lZxlZx9Z mé-
ter). Egy másik, a British Museumban ta]álhatő táblán a homlokzati ké-
pet és a bekötőutat láthatjuk, melyen a méreteket szintén feltüntették.37
A homlokzat kialakítását és az egész építményméreteit bizonyos mér-
'tékben meghatározták a régi, vályogtéglából készült zikkurat romjai,
mely egészen FIammurapi idejéből származoít és kétségtelen, hogy idő-
szakosan javításokat végeztek rajta. Maradv ány ait 68 9-ben Szin-ahhé-
eriba rombolta le, és utódai, Asszarhaddon, illetve Assur-ban-apli igye-
keztek úgy helyreállítani, hogy az űj vályogtégla burkolatot fakonzoÍok-
kal erősítették a réglhez. Mindazonáltal amikor ez a külső bodtás levált,
az egész szerkezetigen siralmas állapotba került,
Nabopolasszar építészeiegy űj módszert dolgoztak ki a régi zikkurat
maradványainak beépítéséreés ugyanakkor a neki l<tjárő tisztelet meg-
adására. Első lépéskéntNabopolasszar megtisztította a leendő temenosz
területét, hogy az áradások neveszélyeztethessék biztonságát. Ezt köve-
tően űjjáépítette a folyó menti íalat és a víz szintje fölé 3,5 méterre| egsr
emelvényt épített, mely jócskán a régi zikkurat alsó szintjei fölé emelke-
dett. Az építkezésszertartásos megnyitóján maga a l<lrály, fiai és a kivá-
lasztott tisztségviselők vitték az első kosarakat, melyeket borral és méz-
zel kevert agyaggal raktak tele. Két és fél évet igényelt annak a burkolat-
nak a megépítése,melyet a régi épület még meglévő vályogtéglái kőré
emeltek. Az új burkolatot égetett tégláből készítették,melyet szurokkal
tapasztottak össze. A régi zikkurat magasságát az első két szint jelképez-
te, melyek hatalmasan és meredeken emelkedtek ki a foldből. A déli
homlokzaton központi helyet elfoglaló, lépcsőzetes feljáró egyenesen a
második szint tetejére yezetett, mely valójában a régi előkelő templom
ta|apzata volt. Két oldalsó lépcsősoron lehetett az első szintre feljutni,
-?HVe 1u91IIÎ 'ttgu a.lr,(u:ar9urolryraz,(39v 9'llurtu qq91 raln:ar e l3;
-elnJ3r Úu_lar9ruop{nz,{B9u ,1unr
9'z In[egI4J9{ ?soJ9Îag €9,r uolrqeg
-€r{s€Îo19qapa.(3ausoJ9^ € s9 IgJ{9Jln ze \g]1quJotrsc e '1_oqttn !zr^
e '19slepl s9 1_o-qndqsoJ€^ 3 u9lq9] 9sloln zy
6;l9s9t1souoze tuoldruar
uy\I Áu9t79u 9^9raq3l {911a1 {a19lue sos9J, zE >1aza,úptuazs qqol8eu
-qqasg sazsso ze e\olosp1 lu9{uelazJo{ eIqF LuoJ9g glz3]raô{ V
.
lpl p ví rypv gvzs',
9p o>íso g l e - 4,#:;::'i#!;-"j ; .l:ifi §
'>1auledauup u3lolunzs l9rle1 1oullou 'soJB,t u 'uollqrg
'€soJp^ )uqle s9 tuoJo z3'rla89sdauu1 z3'uopq?ff
5íaul9 uegpgulgÍ I9)íEI rlaullaur'sol9,r e'uopqeg
'esorgrr 39s9q e 'uopgeg
'ugplgJ B lelel9 ze ehlsotztg.{aur 'uopqeg
'€s9ro{I3 IIIug'uoIIqBg'
iI?ZP( gllzsIp s9 lles?Zoâule uoFq€g eí1olosla; uan-r
-ezsaI:.Iqll1
(zII9 EIqyl
r9 ra.{1aru '8alozs e zfl ,1Io^ so;9,r,(8eu gza{IapuaJ
Ialieí}d9 luazs sotu€zs J9lJl JoTIe uollqeg l8oq '1ruptn1 uepuqau9.(8a
19q8a,rozs rrr;ar8odor 9zEIJJJ9zs l9qpufuq paJze^? 1 ze ',(BE,rg8etu rr1
Jllg)u g^BsoJgt 9l Bgyn ? uopqúg u9íepl ?s9po{FJn ,oJerlunru ualrazd9r1
s9 ttazd91 ll9^ngJa^ 19qlad9u ltarldalaraq t lunu ',{Br.rltsc aJ9s9za{Iap
-ual l€1II9 {osg;Jo} v{Es1a s9 lBeÁue u?p9lJo{ lrel€ Bs9po{p;n úul9 tuo.r
-9qua,rÁ3a51 ,esqzol|EIv^ ualralEe JnZsn-uJnPn{-nqBN za Lü3N 1Io^
,3qs9PaIeJ
lInJauJ lu3s?qos
elau9u91 >1eugÁulot 1aq9g ,§oq 'eÁugng1 1a1}d9 zB er11gpí.sz tlqz1!|Jl9zs e
l1orolel8 rsguol,uag Ápuu ueÁ1o sr urlla s9zaía;aq e Jylp,rura89rr1 s9 luel
-Jzs9{Ia lreile{ rg139r 9qyu n qqqyBqlulJ3zs {os9rru9zs ,8aur rrreqruy1
1rd ugrn ú{unru ,,Árnq * Iezo{ re^ruí zs?le s9 1gíglunu tíde trrril1o;
lulJezs eípgtu-aíRual {€uu€ Jnzsn-I;Jnpnl-nqtN, axgzaspydg ze 1ÉTJyzs
lr|pl 9zssoq sa '8atu 19lzoJ9lraq 3^13Ao1 rsgr?lntulrl Tuelsl z? ralalaJ?Ill
gta.rdep zy ,le{3^Jar e u9íapr ús9poll?Jn rezssrlodogt5119rrgrzs ő1
,eÁ39 r.sg,l19
{npJ?I^t uoltp1o
,)^?I uaquezs 1tryfu9n E aAlaIIr 'yulodgr1 {euelsT srtul?lrq € 1BrIo^ rrl
,lII9
l9q{9qozs ozo11vlosleJ 9J9{ -rtnpn rtorúu .{3a ruolduar sc3au 9119
ua,(ua,rlaue gslafa1 V ,yzz9q9scd91 gslaq ÁBa 'q19lgqzspJer gpa{Ieua
ursolpqezs ',{Bau zg ,r€Jn{{z lqq91 ? allaô{ rs9uőa lrapa{Ielua
llelal lulzs {pos9tu y ,aq,{8a rrasa 1arr9íru|zs zselel 9sla r39.r r ,(1au
Yf,Iaf NÁ'IOON![/'§C 89(,
MEzoporÁuIn 269
rodotosz is ie|jegyezte, az erődítmények igen mély benyomást keltettek:

kettős faláből a belső 6,5 méter vastag volt és minden bizonnyal a ktilső
fal folé emelkedett, melyet ,,mindössze" 3,7 m vastagra építettek. Mind-
kettő sártéglából készült és szabályos közönként kiszögellő tornyok tar-
kították. A falak közti távolság elegendő helyet biztosított egy megemelt
katonai kocsiútnak.a0
Eszakon, ahol azElf,rátesz belép a városba, Nabu-kudurri-uszur ery
különösen erős, égetett tégláből készült és kátránnya| tapasztott falat
emelq és ide építetteazEszali erődöt. Egy plusz védelmi vonalként ké-
szürlt az égetett téglával, megerősített vizesárok. Mivel az Eufrátesz volt
egyben a legjelentősebb kozlekedési útvonal is, Nabu-kudurri-uszur új
falat emelt a keleti parton és egy széles rakpartot kikötő gyanánt. Az
északró| dél felé folyőEufráteszen" több hídon is át lehetett kelni, me-
lyeknek egyike kőből készült.
A városközpont volt az egyházi kerület, melynek déli részébenállt az
Etemenanki hatalmas udvara és a zikkurat Marduk templomával, az
Esagilával. Az Esagila-templomnak saját kedtése, udvara és cellái voltak.
Ahagyomány szerint itt őrizték Marduk szobrát is, és maga a templom
egy l<lrá,ly palotához hasonlatosan funkcionált, mint az idelátogató is-
tenségek lakhelye és fogadási helye. Minden létfontosságú ,,kellékkel"
felszerelték: vágóhíddal és á|dozati hellyel, kamrákkal és a közigazgatás
számára szükséges helyiségekkel. Az Etemenanki magas templomának
teteje l<tzárőlag szimbolikus jelentőséggel bírt, mivel az istenek képmá-
sának kiállítására és ktilonleges rituálék megrendezésére tartották fenn.
A második teíaszt a magas templommal összekötő belső lépcsőházon át
isten szolgái észrevétlen juthattak be. A zikkurat temenoszavolt a város
s egyben az egész birodalom szeftarlási kozpontja. Itt, ahol az ég és a
föld összeért, ahol az istenek biztonságos magasságban lebeghettek avá-
ros felett, a birodalom központjára a f.o|yamatosság és a megújulás koz-
mikus oszlopaként tekintettek.
A zikkuratból egy csodálatosan burkolt út vezetett egyenesen észak-
ru, az Istár-kapu felé, elhaladva keleten Istár és Belet-ili templomai mel-
lett, illetve a Nabu-templom mellett nFrgaton, megkerülve a Déli palo-
tát.Ez volt a Felvonulási út, mely a falakon kíWli SzertartásokHázához
yezetett. Eredetileg mészkő táblákkal burkolták. hz utca északivégénaz
alapnak és az olda]falaknak, illetve magának az Tstár-kapunak is nagyon
mély, 1,5 méteres alapozása volt, melyet akkor temettek be, amikor meg-
emeltók az utca szintjét. Mindössze ennyi maradt az utcáből és a kapuból
akkorra, amikor Koldewey ott végzett ásatásokat, ám a szi|árd ilapozás-
jzzoq neqd? x11eÁu]9zs lqq9ôl Jnzsn-IJJnpn{-ng€N ,Ia alpze1 ]Ezssv
-1odoqu51 lrcl€I9{untu - atze ue,(B otle 1:;nqpnS) - :9l2a1
,{elzatuleP9^ êu|e,(a.lo.aploy
13J II9o V {BI€J Jolu9l tela,four '{"rilg 19q939sqos 1atu
-Je1 llolrsol.rodosc 9Jo{ J?^pn ÁBeu ÁBa s9 'rlerlt_rdg a;,{ua,rleua ll4zs9{
,r9,(1o; ? elleJel e;qgrlt8n(u
I9q9F?l rrara89 ',{Beu 4gtoled y 1el939si;3as
ryEgpgt r,rpj 8rrse,t JaI9III 97 'seuprtq ,{Ea 'w4qtoyd s9 rnlouoldruar
,taqa1
9)âI u€giuodz97e l911os9ptJ9 ze s? |9t9lz9n ze a[pgnBaru ,(3o11
sa,(19zsa,r a_ltapdg 1,3ru uapunu a89slezor1 zsel?qrrg ze ,{8oq'aueusqa;
Jnzsn-IJJnpn{-nq€N ,I?II€JSoJ9^ s9)113l ? 1Io^ soJ9l€q uo{ezs9,{au 't9,{
-eq{9zs 1a; arrar;d9 u?zs1 nr8Mq9p ndt1-;grs1 zt ;rzsselodogt51
ueq9^p3{ {npJ€I{ -{3 oq'rquollqtg >1arr9 í u9 í3pl 1a39sdau
zr,,,.1ie:uro|J9[
-un I^9í9 zE 4Es3 s 'tnlnuoÁ8€^ 1nuueg l9lzouJl€q1eJ '1eiral9u9 {91IoJ91
tto 'lpturgt {prpa1 {3s3 loq€ '1arraqrld9 lg|Jvap1zu s9 rgtopd IoIIJpq"
,iortloscdt1
1eÁp:Á uopq€g u?íapl tuol€Jn ]rzsse ze 3a19; 'utgrl9tu V
I1z91 leuelsl z? s9 Áryx>1 e ]9rzolprs8ueq 1a.{aru 'st 19qodg1 s9 1a,{
-?luezs 1tide1 le,(1aq utqlgropd e uegqllrzssy ,rgdarazs lyteluazasdas
s9 rcr891oepl 1gropd rcrulgtodozatu t g8azsso \ezapL zE zg,.(Insa§e pI_o.J
3 loq€ 'Ápq ÁBa izaro erryposc uad9u ra,(1au 'rapdg ÁEa'etoled 91931ozs
p?,qeq{9zs tuo39s,(p.lr4 " :esazoqe ]!a1 tuodzo1 tsgw?ze?:zo1 s9 .(1aqle1
IíIyJI{ 9rl9ur .,€a esyzo11y||9^ sgrualaí lls9tu 1o.(19.1g tuolqrqír,r zy
,r1o,r s931ar
-zsll I119lI3 inlloÎtu }uozs sI ndt1 e e8rur s9 3s9rlzsrp rcztd 7ery1 9zaÁ193
-ézs l9)ll1 zy,undt1-.rq$I ze e^pevql9'eq9z9H {os9u€uezs € IoJ lellnu
-o^ uolrl ze vaze {euolsl ze -uaÁBa1 u€quolTq€g Joqozs-{npJ3tr^ü t punu
'Álgrr1,, € puil,u ,(8oq 'r1o,r uaparaqpa8uala zeqnu? - ruladauun {91pnl
8au uagt11 $la(n zB Jo{il.uy ,1II9 ryu€uatuelg ze u939,r r sa '1otuoldural
s9 1gropd qqasglrualaí8al 3 {€rzo{?Jos 11o u9luatu 1auílau 'eítgsy8
-ns qqo.{8eu8a1 sor9.t e l|o^z1,,,1tueíp;ur au 1as9393 v" zeze 'nqvl-uqt
-xp 'aâu ruollqeq rlau,(1aur '49tryuzseq BJ9s9lnuo^ry s9 -aq sa,lgdauun
8a.raspeq 9|p ney e89slouscutrcd Á19:r>1 e laln Is9lnuoÎec y
,rrcíu91
-J9s 1npJ€IÎ s9 llg]Iq prpy ryírtqpposc8atu Jr.:uI EuJ ryrc8oryl tunesnry
uIIJeg B §I '1aua,raq E^pglgzsl?zs u€gg€Jrp Jeza gq91 >|9dtuasc
? Ie^TLu tuerIv 1r3l3qel a-l.(1aq tgsgr;.loqadulasJ napaJ3 ralnd9 zs983
zy ,1a,r9duasJ sauJzs 91oz9]q9 rqo13l19 tuazs uodtp >t?{,!9u ]9lpaJaq
,11€p
uasaílar rlau,(u9urr;d9 ze l?zs?] 9rqlq uuqpvzqzs ,IA V rqo{Jnq
llol?JleJ utsopuo8 ,{Ba >rytryltfia[u sI lsallzs]prlüJoqiuop 9|oz9Jq9 w1ol
-e119ltoBese1 'sa-rlq e 39Iî
,u€quopq€g 8aur glraqruDíal uos9lrll9pl 1a1}d9
,p^l9Jtur:l
113law3lag u?qg9Jo1 t 8alualaf ,)sleq sol?zolloq s9 pnrr,(u
--ror sara18gzs,{B9u 'se8rtu rndn1r ruI?Jnelsal i|11.lalts uagraqugzs9] ryu
x3laf NÁ,IooNaA9 0l(,
MrzopotÁun 271,
majd később .gy második palotát (Hauptburg) is emelt közvetlenül a

kettős városfalon kíwlre. Mindkét épület határos volt a Felvonulási út
nyugati oldalával és azIstár-kapuval. Ezeknek a palotáknak is teljesen le-
pusztultak aíalai, és koldewey kutatta fel nagy, négyszögletes téglákból
készült alapjaikat.
A föld alatti boltozatos kamrában hatalmas tárolóhelyiségek voltak,
melyeket korábban a,,Függőkertek"a3 alapépítményekéntértelmeztek. A
palota belsejében is a luxus uralkodott: a gazdag faburkolatot elefánt-
csont és Lazűrkő berakással díszítették.A trónterem falait ugyanolyan
kék csempével rakták ki, mint azístfu-kaput, melyek ágaskodó oroszlá-
nokat és pálmafákat ábrázoltak, A babiloni királyok nem folytatták azt
az asszír hagyományt, hogy a palota falain örökítsék meg cselekedetei-
ket. Az asszír pa\o;,ták szobáit és folyosóit szegé|yező képes jelenetek he-
lyett űj építészetimegoldásokat vetettek be birodalmuk nagyságának
demonstrálására. Az épületek hatalmas mérete, az aránytalanul vastág fa-
lak, a hagyományos vályogtégla helyett az égetett tégla használata-és a
kiilonboző építészetidíszítőelemek nemcsak azt jelezték, hogy az állam
korlátlan munkaerő és gazdagságbirtokosa, de a példátlan méretek is újí-
tások voltak - minden lényegesen nagyobb és magasabb volt, mint az
elődök idejében.
Ez az eljárás egyértelműen tetten érhető a fejedelmi pompájú bejá-
ratokon. A többméteres vastagságú falakban kozbtilső folyosókat, majd-
hogynem kamrákat alakítottak ki. A falakat és a mennyezetet ezüsttel,
arannyal, elefántcsonttal és lapis lazulival berakott értékes fával bodtot-
ták, míg a szemöldökffu és aktiszoboket bronzból öntötték. Ezeka szo-
bák kozti és szobákon beltili bejáratok fontos ügyletek lebonyolítására és
értékes kapcsolatok lialalltására szolgáltak. Ezen túl azonban a bejára-
tok ilyetén módon való hangsúlyozása is jellemző a babiloniak politikai
hatalmukati1letőgyakranindirekt,mégistalálóutalásaira,Eztfinoman
tolmácsolt üzenetnek szánták, mivel legtöbbször gyakorlati és ésszerű
oka is volt a vastag falak és az égetett téglahasználatának, illetve aköz-
épületek óriási méretének: így nyújtott védelmet, így volt nedvességálló,
illetve így vált lehetővé a korábbi építményekbeépítéseaz űjakba, Mind-
azonáltal ha kozelebbről vizsgálódunk, kiderül, hosy ezek a megoldások
jóval túlmutattak a szükséges mértéken.aa A királyok régi tárgyakat és
ritkaságokat is kiállítottak a palotában, például azIJr III korszakban ké-
szült és Máriból származő szobrokat, melyek annak a zsákmánynak a ré-
szétképezhették,melyet HammurapiaII. évezred elején hurcolt el Babi-
lonba; ery IL Adad-nirárinak tulajdonított feliratos burkolókövet, kései
({91
-nPuaJqq9slal sII9JnlInl uolqrg l13ÍIeq rcuol?{ € u?gJos9)_sl3 Í8oq
lat ,{B9, tze u]9'1gsstt8olq vrys9vuzsaqlal 918tI19I 19Í 1o8e,(ue se{91J9
,le{3lezs
zv wlnigs}epze? ,{Boq'r{ r|er,Gcq uas ta39s9reqa1 ualra-(8g
-9^rlut t s9 rr1o,(ugtuoPnl r np;rdsul.Álaur 'so;t,r 9Z3{I3PueJ p11o,(u9ul
-orí&eq rs9 .9rl9u e;lalalzsll ,(3e s9 uo8gp,r. t rsrlodo;lau ualtar{8a_lezs
-Jol B 1Io^ assazs,{aa,zoqtuol?PoJlq gPalsatuppazg,(B rrala; uordr,{8g
s9 ?IJJzssV ze s? zoq9gtcyzod il,uplúI{ Izgllezüeu ír,r uollqtg rlo^ 91
,{€uJo{gtn ZE
19u ,{Iau 'rrarld9 1soJ9^ ur,lo ;nzsn-uJnPnl-nq3N luzug
-8eru r9d91 soJB^ t rlon sed91 efur.tzseutp rgícs gslorn enugtodozayq
'rcwze|q tparur8au v eÍuaazssg lJvPlq||zs st 8ldtu rctu
e escrtgeq,(u1Jl91 s? -zs?íJJ {€zsgpl ruolqtqír,r ze s9 'leslte?gsepze8 p1
e p^^? leze uatr.ew1g^
19rrar;d9 ;pqv!?l gr89s9ruruscr§ 9 ze 1orzst.lrd
,
lgt19l at:9p uaq,(u9upara8anlno:zse|9^ rc?eÁue 9I919p:'. zaq]ezapulul
,€q{€IE B ualzselI l9Ig9l19IWa ZYzs qq$ 3^13[II'l999[|?c s9t
'qq9r rru 19S
,ua.Á3a1
-}souozr a1 rlar9scad ry139l lÁulazeqqgJ rrzoltelr,(url?pu9zs l;;al
-yz&ol utg]ortJr{o 94dey ze ugdnsc zepuruL€oq 'p,rúuu€ eg 3u9 tueu
9 ue9]9\e l919s9{ozs loJo{ rqga89-r e s9 'tuzalaí llol€Îq rlon ro39s.(3eu
gi.lrr 911o.:9 ze eíuollg?g Jnzsn-IJJnpn{-ng?N ueql9lue1e pzz1
i 1eu9rtualoJ s9p9Ií3J sn{IpoIJ
-ad t s9 s?p3{eôu € 1Io.{ azseJ sgpí98au ? s9 s9lnlzsnd y ,9r 119ll,erd? aJ
-gbtat t 1turcíuo.1 ttata8uel8ala 1ar39r ? lalelolnd9 í9 ze 1atl,ul'za,qgsgp
,laleze{
-a{aôu soJ9^ € qnry{9zzot1.1o>pltueÁn syI|qu]l?zs ualalulzs V
-]"Zs 9P?^9le1 B se rol?IolJnq e |p\o?eÁuvqla €q 'ruprl-1od rlaPzello uBs
-rc,(B elFgugs E la^ruI '1riptzsnd uB9pu?II9 aqs9ê{-9qq9l 1osoJg^ IEIIII
,19laÁl9zsazs zs319{ng ze e{n98aus lsoJ9l € s9 re{a1
-9lodozaus F9 zy
-apdg ze ,{2orl \vzze veq11?tsgusÁ?eu ua.(p rrozo>1pPo; urau s9tu Dluas
,liugrty>1 a^leilI'tosc.ltgtqzs9u gr39sr.,(uuetu eJo{{a p1 tryuzseq l{Bet
I999Fgt 11ele3? uel?u9lü ua.(1r rrazalr;d9
uas r{uas arr§llfl ,rtlnrodtlp
s9 rapígruroJ rlapeJa 1gzzug?au 3II9J9 {elalnd9 lletue €FlI9 ze '{Botq
'eue>le tzv ]nzsn-í]Jnpn{-nq3N, 1u9ll 1os9plo3 aru ttazalJezs gpu?p€J?tu
t lupgplap;9 ]alpza]Ia 1l9ud9 Á8oq 'st esrc >1euwl?9íl.^9r e? 'i9il3use{?
prysglyuzseqla; (e;,(u9rue{ s9 ITnzEI stdq 'lslza 'Áuese) 1o8t,(ur 9q9B9]p
-lale'uagzgÁu9J In^FIpuaJ l?sJuau ltrlo1J? s9 löItpni t 'rrlndr:1 s9 rt1
-93lnZe,relor:tdle;s?la{e^rlu*9,re'lrlourrofröfi
J,.JrrliJó)rr,r,
1ad9u ua8epr ze s? tuq1Iesglg.rg 91I9u eJlalerzslr 1olu9uoÁ8tq 4I.,{ "
l3; :r9,(19rurlar,(prrq oêl uo[ultl€q
€ ellaula Es9l}II9pl i9lNIIaJ ll9qllrttu
uaÁlr zy gluos?t{ s9 19l91zs§l{ sa^llu;oqtuop l3l;rzs-{?zs9
,r,*1e,{Blgt
y)Igf NÁ"IooN:I/§.c en
MEzopotÁun 273
ségéthangsúlyotzták, hiszen a város aviláglegősibb kultúr,ájának vo\t az

örököse.
Mégisafizikumaradandóságirántivágyeloszlathattaakételyeketaz
egész fenntarthatőságával kapcsolatban, illetve elnyomta a lakosság nö-
vekvő veszélyérzetétés elvonta figyelmét az ezzel járő változásokról. A
lázas építkezések,a hatalmas templomalapítások, a pazar módon meg-
rendezett nyilvános szertartások és a szippari területen a Tigris és azEu{-
rátesz között elhelyezkedő, ún. Méd-falhoz hasonló nagy védművekbe
való befektetések mind igyekezett Asszíria sorsát, a hatalmas birodalom
bukását elkerülni.
Nabu-kudurri-uszur 562-ben bekövetkezett halála után fia, Amel-
Marduk (a bibliai Gonosz Merodach) uralkodott ktirulbeltil egy évig,
amíg le nem mondatták, és feltehetően nővére, Kashashiya férje, egy bi-
zonyos Nerga!-sarra-usur vagy Nerigüssar (559-556) meg nem gyilkol-
ta.a6 Mielőtt Nabu-kudurri-uszur veji lett, Neriglissar
-"g", rangá tiszt-
ségviselő és jómódú víllalkoző volt. Keveset tudunk tevékenységérő|,az
egyik anatóliai tartomány ellen katonai hadjáratot yezetett, majd utána
nem sokkal meghalt. Kijelolt örokosét eltávolították, hogy a szintén
rangidős hivatalnok, Nabu-naid követhesse a trónon. Ezt aváltozást, űgy
tűnik, általánosan elfogadták. Ekozben a királf örökösödés ingatagsága
lázadásokat robbantott l<t a szíÁai tartományokban, így Nabu-naid had-
seregével ide igyekezetq hogy visszaállítsa Babilon fennhatóságát. Nagy-
számű hadifoglyot és zsákmányt vitt haza magával, melyek jelentős ré-
szét a fontosabb babiloni városok építkezéseibefektette be. Mint ahogy
azt korában említettem, ő rajongott a régészetértés örömét lelte az ősi
dokumentumok, valamint a szobrok felfedezésében. Sőt mi több, lányát
Urba ktildte mtu papnőnek, miután rábukkant a leírására ennek az év-
századok óta holt gyakorlatnak.
A szíriai és levantei területeket azonban nem lehetett ilyen könnyen
leigáani. Itt újabb hadjáratokba kellett kezdenie, és a nyugati sivatagos
területeken érintkezésbe került az arab törzsekkel is. A babiloni krónika
szerint, mely általában véve rosszindulatú vele szemben, Nabu-naid tíz
évet töltött Babilontól távol a Téma-oázisban, és erre az jdőre fiára, Bel-
sar-usurra (Belsazzar) bízta a kormányzati tigyek intézését.Mindezt a
Bel (Marduk) papsága és a király kozotti elszakadás eredményénektud-
ták be. A király ekkor Harran ősi városát, az utolsó hivatalos asszír f,ővá-
rost építetteújjá. Sokkal valószínűbb azonban, hogy inkább a úvolabbi
keleti tertileteken keresett biztonságosabb támaszpontot, és igyekezett
hasznot hűzni az Arab-sivatagot átszelő új, nemzetközi kereskedelmi út-
-gJDI 4zss€ ze'uvgueuegrypehx9q,)êuotu9zs {eu?rel9 119ule}'lry'
-rylv*|opoq ?11orzs?I9^ lulz5 l9uatsryIoq u€xrH Ia^rW 1au9s9pa{I
(l?u9sglnlq€pl tuEII9 í9 zu píeul'1eugsglnq s9 {eu9s
1aJ ?5 rgíes a,rra11
-ypeÁuequelp 1B9l e r1o,r tí4ueluazs ,8aur auarysalsal l?rzs §)191ezsso
soluoJ In^r{pueJ 'uapa,rzo1 I1z91 {?tüFpoJIq luopg€g sa Jlzss? ze w
'{ugla rtira,r i9d9>1Jaque url1o.(3a uleu€q'ueglg1ounln allaglal l?tug.
s9 1131el{Pu3,1lo 1au39szs98a 9Í sr eJ9ueIIa ?Jol s9)PT rqe 'e8esnurl t l3u
-eral9 11oPl93au prp {auelsl€leq laqt-ror1 Á3a ]8sJueu glotu9zseq E
{u9al sap9 ltsJ pt{lultu ')pu31
*r..,{9ulo^ 1n
se8Bur ue.,!o
,uossrq
-ní zoqgplzod ryle '{nugla ouallal leluo4q 9{ 6)
-r9í uaqlr_rr,pa1 rsgM1o1 ő oq'artol;saílar ro>1uapurur l93 9ssalar 91'erp8
1ozs urssq8r.ra51 'rglp.rry uoygpg s9 'unzsn-tunpml-nq?N 't9t1 ;esse1
-odogt1,1 prcu-nq?N'urrg ,3n9 89 uesaz§so 19qe1 llopo{p;n -ressq8u
-a5 'r.{p.rr1 uo[q?fl l1lzseJa{ ua^9 i 'rnzsn-tlnpn>l-nqeN'et1 t9 ua,r9
gy '-rezsselodoge51 't,{p-rn1 uoyq?g 8Jur 'lrep lz v neIv ze wa39ssa1
^?
-a19] tu3]lel;saílar (lu9l9p,utele) s9 uarpa{§awlapo3ua 1aa,tlzs saíle1
(",)
,13tul3^9 3a:9
19rzolu€ J ?eq 1DIp'uaq39szs93a 9í reurrgloun
,{epu3^lo
-r|n 3r9rc9;aua3 ,(Bvu uazs9Ba tu?lr?grgl {au9ulo s9 1eu39s
-zsg&a d9 'utalau rrer r9í I?rI s9 Ie19 zB'{Bsol91zse|9ûlí"êzs 'lad9 urr
-rq9l s9 uleza{'urosglpq guplH 'ulos919l 9Í uarzrrg8ou 3r939,r ruaralg
,eqtrra^]zs rlorallr_l uyzg'uÁ1glt>l
{auelsl ze nÁlaru'ueg3gs.roqrugí r uvq
-q€ 13 luauaqll9l 13^9 8oploq §guzgzs §1 'Bl9t 9 {Ipa3uelry 1?u9s9po{
1?Jn pleu-nqr51'1ruuer;'1eugÁl9x11 uollgeg I919íapT zr >1eurlde-ueg
-Jnssv '>pu9,Á19lt4€I4zssv lloutl uaqlel9 lrtopr ra,r9 (s9) rodtu 8oploq
,ueq?gzsJo zE llope laêuJlq s9 rgrc;zod so]zsr8eur
1os (zeqwaralE)
(1eu9u Áe) uralau 'rpusgur rrluas rrozo.{uguope ruosos llul€ '119lez?
rqos 39ur luttu '11a1 lr-Á1o 'vÁ19ly {eualsl uapultu 'ulz3 atllasgze^ I9r9r
-eleJezs nazry QgÁlgBazs v{71ns elpe8eÉaur s9 lgr eípgtut nlr) uraug.t1"
:19 lghgta9
14,r;lp u a: 3 au
{elza{9lue upqsn[ls víenal?ry :1a,{au'a;9telalzsn € IIBqu€JJEH llalu3
l?|?lzs 191 Prcu-ng?N s9 '1e 19rraruat l8^9ru9ruaj3c ,{Btu'rpq8aur uaq
-lig Jo{il.uv zgt7ú,s9:r4 JJzss? gsloln zeBa1
rr,(rlon vínozelulgzsa1ryl8a
-puJzsgp,r) lu9{glashlz stt tzgu,,{Ba 13uu sr8t ur rlaPalÍu9l rddng-pepy
'rí,(ut 1oqc 'sl lotuoldural-ploH Iu?JJtt{ v enopírp] pI?u-nqBN
,uequalepelsa;alu9íugr s? -Jezsr+ t 8atu
1rrrorr.(u reloc
-etd gzaulape^gí 'í| (ooot ,ql) yrys1ryselzyt{ ercr
t 1aílaur '19qrlepuon
x3laf NÁToCINsAc y17,
MrzoporÁuIn 275
lyok utolsó kozpontjában élte le, így itt is helyezték örök nyugalomra.
Addu-Guppi azon kevés királyi származásű nők sorába tartozótt, akik
ahelyett, hory atyáik politikai játszmáinak zálogai lettek volna, inkabb
hozzájárultak a tönénelem formálásához. Minden bizonnyal igen magas
szintű diplomáciai érzéké s állhatatosság j ellemezte, ha néry e g/mást ko-
vető rendszer idején is sikeresen fenn tudta tartani befolyását, és megél-
hette, amint fiát - kinek törvényes uralma igen ingatag alapokon nyugo-
dott - eüsmerik Babilon királyi tőnján. Nabu-naid emlékének megőrzé-
sével tisztelgett anyja előtt,
Nabu-naid nyugati ténykedéseés hosszúra nyúlt távolléte Babilontól
feszültséget idézett elő, kiváltképp azért, mert azideológiai szempontból
oly fontos újéviünnepség megtartását el kellett halasztani arábiai tartóz-
kodása idejére. Bár {iát, Bel-sar-usurt teljes felelősséggel felruházott társ-
régensséneyezte ki, Marduk papjai nem fogadták el a dtusbanvaló rész-
vételét.Hosszú idő elteltével úgy tűnik, Nabu-naid megfogadta jósai ta-
nácsát és 543-542-ben visszatért a fővárosba, hogy megülje e jeles ünne-
, pet. Ez volt az utolsó alkalom, hogy egy olyan király, ki ennek a foldnek
a szülötte, megragadta a Marduk-szobor kezét. Ai, hory Nabu-naid
Arábiára összpontosított, elterelte figyelmét a valódi problémáról: az ősi
elámi területen új politikai hatalom alakult ki, melyet most az alapítőja
után elnevezett perus^ dinasztia, az Akhaimenidák vezettek. 539-ben II.
Kürosz király levonult seregével a Dijala-völgybe, és győztes csatát vívott
Opisnál, A közelben fekvő Szippar megadta magát. A babiloni sereget
vezető Nabu-naid megfutamodott. Néhány napon beltl a perzsák elér-
ték Babilont, és a város nem tanúsítottellenállást. Nabu-naid kapitulált,
és - Berossus állítása szerint - száműzetésben élt tovább, míg fiát, Bel-
sar-usurt valószínűleg meggyilkolták.
Ezzel ért véget Babilon függetlens ége, bár az Akhaimenidák politikai
hatalomátvétele nem okozott radikális változást Babilon életében,A vI.
században Babilóniában egyértelmű éshatározott volt a gazdasági növe-
kedés, melyet amezőgazdasági termelés, akézművességés a kereskede-
lem biztos alap,laira építettek.A hosszan tartő jőIét és termelékenység
időszaka a következő évszázadbanis folytatódott, amikor idegen dinasz-
tiák uralkodtak Babiloniában.r'Amikor Kürosz elfoglalta Babilont, a le-
hető legcsekélyebb mértékben avatkozott bele a már kialakult rendbe
annak érdekében, hory az minél kevésbé boruljon fel, illetve ne csökken-
jenek az állami bevételek. Az Akhaimenida-király igyekezett kihasználni
a babiloni elit neheztelését Nabu-naidra, amiért elhanyagolta a,,szentvá-
rost", és hagyományos babiloni uralkodónak kiáltotta ki magát. Megren-
sI {euzs9xJax 1Eu9IJ u€gluos€q zogzsoleJBo u9rn es9d9l úJu9J1 9)ze{le^
-9leg u€q-98l $,ueqyrÉsJ.(3e arl98eu s9 ar/.gÁBeí zsoIeJ€CI_Ja^9rler[a
,ryBl.iln €11oII8^^9
I?J aP 'Wq9lu9ilqBg lu?{gPo{IBJn saÍu9^Jol {9uetusqa
(ueleze^ Jagtue gêÎeJ laêu JnZsn-PJnPn{-nqúN
1€u9lJ pIEu-nq?N DIB
,11I,Ga raÍIJLu'lrl ugr s9Ia{IaJ u€quopq€g :o1as9d91 BJu9JI zsoIeJ?CI
,ru}3^9IB
{3us?z
-Jr)uaIIe rruefl9 rcltasgzÁEaíIeJ a^rail 'lutrtptlozsaq ryzs?J Áa 1nurlap
-a,roí s9 {ns9uuer 1BrIo^ 1aselaig{ >1otuolduar e't9 >19natt 1a39s9lal9rla
,1p^
eszlad ü?solBzo{oJ r9,{1aq tar9.r gpolp.ln ruollqtq V ?^?zs?] s3Alazs
tuorpollq e 'tulorr ual tu?II9 se89stalgzs gnzlJgpe 9I|9 lrcp s?pze^
esuad Á8oq 'rra.Álaqe zs4 returglodozauI B s9 'rrop91o8er eDIezs9J qqespl
tuoppoJlq luopg?g sa39sÁ8a tapap-lar y ,rgllrqod v va >1gneűloJ I€p
-9rn ,l9Tcu€unuop plrrqod s9 sII9JnrIn{ v|eJI.ze rtzo,(y,rs3urq s9 (zsqod
-azslad qqasa.qq8a1 v) naqdg trlotuodzo1 ls9tJeuezs Bsz.lad inozopeJ
-9J u9s9lrsgJa8aur rer891oapl 1€u9turpl?t{ zsoleJro arra.(1aq s9 'as9palzsaí
,I
-Jar trropporrq eszred e \N9zql?^9s9po{I?Jn (gen-ezd zsoIeJ?C[
1elueBJ{9I3z9zs09|9J1?|uz9zso,",",o''.i.11[UoT,[:ffi;fi ;ll"fi i
e eJ?IeJ {IPos9uI Ptz9zs ,A zY ,lleleza^ zaq9s9Paleôu {?q9lr€üÚ)l ?
s9 zeqla89s z?qeu t?gsepzeB nut'1grrorílrs l€^9s9l9uzs?qry 1BuI€s9JJoJg)Je
s9 ltss9zgpt r;;oErzs sr lglugllq€g rrlguoz?pury l§,ryrzo{Fl8o; 1alla39s
-Áua19,rar !ÁBvu q d s 9 1a s s 9rz s 9r(u env|v'1a s s 91a uu at 139sepze8 gzaru 1pr
'I91]9zo{I3II9^ s9,req31 ueÁ1o'llozeuuJyzs lgq;oi{azsu9Bvut v a89sqgor
,esgpzu? >1et
19Iq91 t8gsvpze? uaza 'lryl g,r9p,ruglly{u ]9lü ze lu9{Il^t
19F1 ueqla.(u9urarípő ugtew s9 ucq{otunozrttü löIlleurr'redgrna p39a
1a,(1au 'Ia {glp€{au{§lpelsela1 rprp8rq 13{3s3uDT e te11ezl,u?q)rzs9,pl
Irl9zo{ 006[ s9 0l8I ze ryls9Pl l9|w! ]aze qq91 u?qqBjo{ J9uI lejáquj3
ú",{ " ,(8oq 'sl ryuu? glequgzso1 nur 'aruzapa;la; rarle.{u9waú9"{Bu1
-q9 gulgzsÁBÉu lln;alrs urau >1eu,(anaplox ,IaJ 19{:9t 7v,:9t19^3l ll3lzn Jo1
u r989s,(ualgrct r?gsepzeB s9 tgB9s8epzvt sosgt V
,$
{tuJ9rI9êI s9 {Bu
-J9rsJuDI ,,íIyrR ? llop? lerq3q 'uol;tugzs {?u9soJ9^9J tuoppoJlq e 89ru
luuazs e$gsgur.r {osgJJoJ sn{Izsstpl V ,rlo^ uaqrazr§aq sa8apoln1 eso-r
-9^ uorq?g ,r?{rcpl?^q rl9rreqr.rer8aw {oloupl?^q ruolTq€q 1,(t"q v
,egrlretuoldtuel BapaJa €uoull9€zssrr'
rnloJqozs tzgu,Á?a ze sg'!rcÁugtsloÁ3et7 9zollruo^ erysgllígp1 {elol4d9
-z9{ s9 rlouolduar {ollyq rcrurglodozaw ? a1l3^9y o'.1trlouul 1€9p
-olIBJn sauralal8a 9rernuepl9d {ezs9u9u9r luollqcq [aqrJo{ t lrqt 'urq
-gsnllrs qde-ueq-:nssv sI aJ?s9rJzs9{Ia re.rqa; rr(p.rrr1 ,(8a rrope rsgz;qEay1
,rgEgsgrequual
{npJ?IÎ arrrlsglataur 1azza 'ntgsdauun v,9í9 ze avap
yDlaf NÁ]ooNitl§9 917
MEzopotÁtrlln 277
le kellett vernie babiloni lázadásokat. A klasszikus források említik, hogy

Xen<ész lerombolta a templomokat és ideiglenesen eltávolította Marduk
szobrát is, bár kevés bizonyiíék áll. rendelkezésünkre, melyek a szenté-
lyek hanyatlásárő| számolnak be.5a Másrészről eltorolte a ,,Babilon kirá-
lya" címet.
Az Akhaimenida-időszakban jóformán egyá|talán nem vá|tozott a
város elrendezése, és a templomokat, illewe a palotákat továbbra is hasz-
nálták. Egyetlen kivétel a viszonylag kicsi, perzsa stílusúpalota, melyet
Dareiosz a Déli fellegvár nyugati részében, a Kasron emelt. Legemléke-
zetesebben Hérodotosz örökítette meg az Y . századi váro st. Beszámoló-
ja szerint Babilon lakói jó illatúak, mert testüket illatos kenőcsökkel
ápolták, Hajukat kiengedve hordták, melyet sapka takart, tobb rétegből
íllő vászon- és gyapjúruházatot viseltek, vállukon rövid köpennyel,Ez e
leírás teljesen me1ewezik azzd,, ahogyan Perszepoliszban az Apadana-
írízenmegjelenítettéka babiloni népet. A nemesek szívesen hordtak ma-
gukkal sé{apá|cát é s mindenki rende]kezett saj át pecséthen gerrel.s'
, Hérodot osz azt is feljegyezte, hogy a városban sok három- vagy
többemeletes épület állt, az utcák pedig egyenesek, a f.o|yőval párhuza,
mosan v^gy arramerőlegesen futnak. A népesség igen sokszínű volt: zsi-
dók és szíriaiak,perzsák és egyiptomiak, illewe görögök is éltek a város-
ban. Akárcs ak az évezred első felében, még mindig az arámi nyelvet
használták birodalomszerte, Az ősi mezopotámiai irodalmi haryomá-
nyok tovább éltek a nagy írnoki központban, mely tökéletesítette a jós-
lás, a csillagászat, az asztrológia, az irodalmi művek és egybázi szövegek
alkotásának tudomány.át.
Yáltozat|an maradt ahelyzet Nagy Sándor 331-ben III. Dareiosz fe-
letti győzelmét követően is, mikor is Nagy Sándor bekebelezte a perzsa
birodalmat. Miután Perszepoliszt lerombolta és felégette, Babilont akarta
megtenni új birodalmának kOzpo ntjává, és tervezte az Etemenanki felújí-
tását is, mely ekkorra már igen elhanyagolt állapotban volt. De még mi-
előtt megvalósíthatta volna terveit, meghalt. Területi hódításainak ered-
ményekéntfelosztott birodalmában Babilóniát Nagy Sándor egyik ma-
kedón hadv ezér e, I. S zeleuko s z QO 5a7 2) é s le szár mazottai ir ányíto túk.
Alig találunk arra ual6bizonyítékokat, hogy a szeleukida érábarl bármi-
féle radikális változás vagy hellenizáció következett volna be a város éle-
tében.56 A később alapított városokkal, ktirlönösen a Tigrisre emelt
Szeleukiával ellentétben Babilon maradt a terület közigazgatási, szertar-
tási, egyházi és gazdasági központja.
,er9uJ9zs eíg:ogzryt.'tl Jo1
ít, zE e11?yJJe ewgtodozap TJo{g z€
uual lpúJ€Iü ueq9tuJo} € uagqa ,a;qa.,(u uIr€I s9 3o.1o8 {9lrorypJoJel rqos
-9Jnuezs Jeq9g uor€l1l eq,,(u9,r.lo1 8 '19{Jng{otuot{ t 19rla,(ula ruoFq?g
rzv?t. zv J o{IIüE' u aq 9 p I ze veqqy, >1gl,{Brala 3 rp ad rt1 otuoldwar r .19rrp1
l:ozsg] sr{ 13s3 1aus9lndalal lqq9Jo{ e Á8oq 'u?íepl beg-gtd s9lpzs8aui
tpruszsstzs r rps.ro,(81a; trrluue,(1o rturt (1o; ls9uarlrlgsc89s sad9u y
{erlel {Errorc,{Burqla sa {ou?Il§I
-q lapaőeuso-1gl 1au,(1aru 't19,r 9ssoJ9^ pl?pp p89ssed9u guarplgsc őa
uolqsg s9 'auelzsa,r r989sgrrualaí tualapalseJe{ ItuúíIoJ e őoq 'aualua1
-aí st tze zg,|grJylr-q gpgzrq eJI?p l91zsodo:ng-e.rnq .9sa a:919pnsg,!
-o; 9sd9z91 zsel9llna z€ lpn{al urg89s1o,tgl so8gsuotzrg 1a,rttu(ualuu9
1Io^ uop9tx llela^zo{ ugdnsc uorq?fl u€qloJJ?q nz9139sÁl9rry snqued
8 s9 EuJgu 'glta,ro1 ve zV,{BuuoIIgBg elupeûazsle rlello{ ralosgrlrzsnd
qgeír,r u9-1os ul3lepzn{ zgpg uowlÁIoJ 1J99s9pIo1JIq
99ríl sp,lgIuglrq€ {9pI^ ? s9
so;9^ y g qrPo;1a ueqzJ gsle zs9lrput|lry ,I sI Jo{rurc
'trgzo1
,113IeJ
9ZI s9 1ll nazelleô{ {€zsgpl z?qau uasouopx u9JI tsgpÁugxze
19 ena^ rrropl€q eszsad í9 ze uaddglalu9urpa.ra loJJ€q lzssoq rrorerí1o;
F1{osnqu?d r 1aanu '>1as9z,(Baípl ruolq?g e 1esor(uga_lgzs 39p uEqIIozB
ueqpez9zs ,I s9 ,II V ]€llotü9zseq sI ueqiezsgp|. ?pr{nalezs v 19lÁlaan
'rlor''89sdauul I^9íp ze aíqqgzruallaí8al rlil8a {os9u€uazs ruoIIgBq V
es,
l9s9[l9 193,{oq e s9 t9hutzszlt zs a19{ng ze' lgul
-eÁ1o1lg lcad ldeu (ed:g s9 ít1o pgpl9d) {e)pITJru9 grandrp ze 1gva,{Baí
,zs ,t, uazs98a
1a3 aqla,(1aus'>19tl9uzseqB!-Et ra191deu rrrzsg8eillsc V ,9r
-€qstÎo wzo1|9^3o.ro3 e 8rpad uo{Is9tü €'sos9{{9 ze,uqyp|o ryí8a laít
-etu 'a;luns9ze1lepu3J ilg elq? uvÁ1o sotllgzs ,{3,1 'tgtr-xtg 39:931aEa,rozs
p,rlalu Iiü9J€ s9 p9l{B {91tar)zs9{Ie lolou4 luo[q€q E I9Jzs?Jse|N8§.aJ9s
-9T{9:q3eru {ol€ Jlzo}í 11op9J, uoln rlalu tg{es e t9wvuzseq 491q9,í3e,{Be
zv sr 1989:93 € s 'lsgJl{9 so,{uguo.(3rq ?
191lo:o{rő st sJqq9^
-oJ'|?ne§q
]Eupo{srlu€l l9J9s9z39llt uellaJgl {3u9lal9 sIT9JnlIn{ sa ltultp?sJ9l
uolrqcg 1a8a,rozs ,tulo^ lrop9l9zluellaq urq,(ug.rt,(3tu 8assad9u r,{1aq
V
r ,(8oq 'a,§alt tu1o,r iozot|9^ vzssqod 3olo3 uollqeg uaq?89sllaze^Jezs
luIJeZs ,{aur 1s9,rer9! e 9Y eílzseulgt Was nüIues ,esugtuazasdeJ soJ9^ 9I
-p loqltluopq?q u3qzs9.r guolqr,rr ulg' p,Bgsnazlueulos,(3a'llo,rlq,,1ru
-ruolIgtg" 391yqn1 e ra.{eu '39ssozo1 e z1,1I9zs sI zsoJgpolo upqq9;
-o{ IgJÍIetu 'lalalctld ,{Ba s9 1o{oul?sJ?urot éa 'uoupq írâu
lg€JatII
-oH ? lvz9qurzs lp€JBIu utqrodtly 9í Bq,{uozsp '1sc11 ,{Ba ugt151 Áat
-3plox ,utquorq€g ]9rIaIIaJ st lrcuro,(u r9palaí ugpa{Elu s9 3o.1og
x3laf NÁToCINit/§.c 817
§zóieslyzék
(A csillaggal jelöIt szavak a szíjegyzékben található további hivatkozásokat jel-

zik.)
Akhaimenid ák: az alapítő Akhaimenesz nevét üselő perzsa uralkodódinasztia.

Az iráni médek'r Ieryőzését követően (i. e. Vi. század k<izepe) hatalmas biro-
dalmat építettek, melynek határai az iráni területektől Indiáig hűződtak, felolelve
Mezopotámiát, Anatólia, Szír-Palesztina és Egyiptom túInyomó részét.A di-
nasztia utolsó uralkodó.iát, III. Dareioszt 333-ban Nagy Sándor seregei taszítot-
tákle a trónróI.
Ákkád: Mezopotámiában közel kétezer esztendőn át virágző sémi birodalom

nyelve, sémi dialektusok összefoglaló elnevezése (pl. óakkád, babiloni'r, asszír'|,).
A kifejezésaz Akkád nevű terület és f6város nevéből eredeztethető.
Amoriták: sémi nyelvet beszélő törzsek elnevezése, az akkád amurTu kifejezés

megfelelője. A III. évezred vége felé egyre nagyobb számban telepedtek le Babi-
lon északi és középső vidékein. Az amorita törzsek áradata nagyban hozzájáruIt
az uri III. dinasztia'|- bukásához.
Annales(ek): az asszír uralkodók megbízásáből készült éves beszámolók, főként

katonai kiadások, építésimunkálatok elszámolása, Elsőként I. Adad-nirári asszír
király vezette be az i, e. XIII. század elején,
Arámiah nyugatsémi nyelvet (arámi) beszélő népcsoport, eredetileg áIlatte-

nyésztő törzsek, Az i. e. II. évezred derekan kisebb államokat hoztak létre Szíria
és Elzak-Mezopotámía teniletén. Az i, e, I. évezred idejére az arámt nyelv lett
Elő-Ázsia legelterjedtebb dialektusa. Íro;-váItozata kb. i. e. 80O táján jelent meg
- ekérő alfabedkus jelekkel.
Asszír: az al<kád nyelvjárás"' Asszíriában beszélt keletsémi változata. A törté-

nelmi korszakokkal egyidejűleg megktilonboztetünk ő-, közép-, valamint
űj as s zír ny eW j ár ás okat
MpzopotÁuIn 281
Enszi: sumer kifejezés, mely a város ,,kormányzőjának" rangjátjel<ili. A minden-

ható uralkodó áIhli kinevezést is íry nevezték; példát találhatunk rá Elám akkád
megszállásának idejéből, A kifejezést ftiggetlen uralkodóra is vonatkoztathatták.
Entumz a sumer en kifejezésből eredeztethetó babiloni terminus, mely egy ma-

gas papi tisztséget jelölt, üselői n6k voltak, gyakran az uralkodó dinasztia tagjai.
A tradíció legalább az akkád periódus korában |étezett, Az entu minden bizony-
nyal Giparban élt, a templom temenoszán belül, az Ur III korszakban, valamint
a YL században, amikor is hagyományát a babiloni király, Nabu-naid keltette
életre.
Eponümosz (asszír limmu)z asszír tisztség, melyet évente jelöItek, feladata az

esedékes év névadása volt. A középasszír idószaktól használatos datálási mód-
szer'r,
IÉ,pületfeliratok a kozéptiletek, csatomák, városfalak, kikötók létesítésea kirá-

lyok és kormányzők feladata volt. A III. évezredi Mezopotámiában tábIácská-
kon vagy mozaikkripokon jelezték az építkezésbenyagy helyreállításban felelős
személy nevét, a munkálatok célját és id6pontját.
Esnunna (a mai Tell Asmar): mezopotámiai város a Tigris keleti folyásvidékén.

Az óbabiloni kor'l' előtt és alatt egy ftiggetlen birodalom íővárosa volt egészen a
Hammurapi általi megszállásáig.
Fara-kor: lásd a korai dinasztikus kor.
Főméltóság: a szociális szevezet eme formájában a főméltóság áll a társadalmi

hierarchia élén.Feladatuk az rljraelosztás, a kézműves szakterületek fejlesztése.
A nagyarányű közmunkákat, mint például az építésiés öntözési munkálatok
megszervezése a központi hatalom f.eIadata volt. A tisztség választás űtján vagy
születési elójoggal volt megszerezhető. Az egyszerű méltóságok nem rendelkez-_
tek a haderő fölött.
Gutik a Zagosz-hervségben, DéI-Mezopotámia keleti határvidékén é16 törzs.

DiyaIarégióbeli kis hatalmi bázisukból indulva elozOnl<itték az akkád királyságot
a XXII. században, s om alapították meg saját dinasztiájukat.
Halaf: a kalkolitikum észak-mezopotámiai régészetielnevezése, nevét az észak-

szíriai Tell Halaf településről kapta (V. évezred). Jellemz6je a finom kerámia
magas fényű, kimunkált, díszítő motívumokkal. A korszakot a letelepedés idő-
szakával és az állattenyésztéssel asszociáljuk.
Eluglolgpa{saJe{ 4zs§€ qezo{ E llr,{ y .rs9pdaler B l91{el {nrpl{ E .>1oso>plsg
(;jrilnx
rlleq r u9lapz3{ peJze^q )ípos9uJ V ,soJ9^,ery9peddq', i"*'"1 ,r,r"y
e va >1nílguzsetl uFllIJ wq9s9zo)í]Buo^ nazsg*9 l erurgrodoze14,non:";;l;;
-utallaí r1ol eq9P9: sa€a 1esc $1atu9u pzo1 ryr{au8 .gl?tllz§o elsnpgr.radp
qg91 lünlnllo1prí 8 uyqgprgrodozay1 ,tzurallaí a39ssad91 sg1g1unur8auz9-r
3 s9 s9lzseÎotuá1 e ww'lBzsJo)íz9J .u} 91e^9{ roun}íIlIlo3u € :I.urulpJlo{Igx
-I^ 19êu {osnapl,{ ? uorqpfl .uol?Jn I?L''J V .luollg'g
'szJ91 ltu9§ "r,rr;:
soloq9I9 ueq9l|Jl91oaorrry-l9qllor. ]§;
r"pl9y
-9{ óE§ s9 979 4nÍT]zs?ulg 'l9ruoz
. _
lu, rgrrzseurp .I ,u,'§L"
zs JeI v G e n n oz,qr| #:iÖ ;r',L'Í,ffi ]rEi;Tü
-uoazssg uI?II9 ,B§oJBA 1 ligrly ,.rrrr1
III Jn zy {3u9}í9pl^ glsd9zor riu9roaozJlr
_a€al.ertzseu*IuoIIgEg,,.,,o;}.ii;ffi,:#,i).:öiiÍlJ,i:r;q;i;;
'1gnaryzBol ueqgtgulo1 s9Jq9 le{nÎelu rlpnq V .FIaq uleleJel
1uug39sÁ19lw J.Iuu?lIW 19lI9 rrozo{ Óozl ,e ggg1 rglo>1.{ue.re 1n39s9rualaí rr1
-nllod ,u'qu9JJ-lalex luItuBIB^ 'urg9Jtu9rodo7,erc->íuzsgi'ueq9rl9reuy-lale>íI9o
uedd9lsouolnr1 'rerln3ru >19iraqasr,rd91 uaq939s.r9r uapulru lelexlazox B uog
cd9u
-PeJza^9 'II B }íTJJnq e a^|91r lgqlnêN ,rrodos 9p íríuJy:y';qrr"i.rlrl"rr9 ,r*
-9rodozay1 |9r9paÁau gsJorn peJzá^9 .IIi e '919rrrq irnlrX; :{IJJnH ,;;9ir1
-ppoJlq€rl]'aqy,laqasrrrd9:11Éo,I?18I{,,uo,"n'ffi #rrT,,#ir;ffi
Ti;:r .{9lde1
.II
s9 I?^9I4ZssV JeurruotdtÁa eJ9{aJeP ,P?JZa^9 V |9rr1o,rq "
'19r89ssoltlso 9I9 u?q9r.IrueXue1 9l1o1i rftplu'r,orfrgqár* 1"1r,i9 i, ,rln^rp
,uodoscdau redg;naopur rrapada
iaraj Űq$Űiz, .IiIAx ? u?q9llglptry :{9rlrreH
-vtÁ1o1loPguJlal9o,*",oÍ|jáffi fr,H;;Í;:",nr"ífiílllöP§{uu;;
]9âü e {pzsJo1 slpJnlln{ pprgrodozaur-]í?zsg 'llolrulg,zs 3$39l *nloqolpr1
3 Igltunll]{oeu e 19l.t larue 'uropq 9l3t{J9IB1 ueq9Jozg)í Inzsory :Eunz§sBI{
-9u ru9lelluodzglzsnrlnr1 sgrualaí rryz5'uarsrploq .llnJey .uopln;:',i'r:;
V 9Ie
-
ru9leí9rcuaprzal tÁpx>lgslorn {9po{1e.rn .qzsse zy ,ulgpez9zs .IIIA 9 9Ip 1nuI
al (-ryrrg rór9" :uEIIEH
JEJn {Bluo^ {oJlzsse ze teÁla:ou'urg9lurglodoze6-gsl
x3lilf NÁTo(lN!I/§,9 Z8Z
MrzopotÁuIn 283
(harurn kanes) feltárásakor fellelt nagyszámú, fémek és textíliák imponjával és
exportjával fo glalkozó íasszír felje gyzések miatt j elentős.
Kassú: kevésbéismert nyelvet beszélő népcsopon, akik a második évezredben a

kaukázusi területekről érkeztek Mezopotámia földjére. Az óbabiloni dinaszdát
követően kassú nevet viselő uralkodók kormanyozták Babilóniát (a xvl-x[.
század kozött); e korszakot a történelem kassú uralom néven tartja számon.
Kimmériaiak; Anatóliát az I. évezred első ne5yedében elozcinlő nomád törzs

tagjai, Rettenhetetlen harcosaiktól mindenfelé rettegtek.
Kis (a mai Tell el-Ohemir): Babilonhozköze|i meiopotámiai település. A III.

évezredben jelentős város volt, több uralkodó is székhelyéülválasztotta.
Korai dinasztikus kor: a IIL évezred egy ídőszaka Dél-Mezopotámiában (a

Dzsemdet Naszr és az Akkád-kor közötti időintervallum; 3000-2350 közotti
időszak), A korszakot további alkorszakokra oszthatjuk: korai dinasztikus I, II
és III időszakra, A korszakot a független városállamok fejlődése és a fokozódó
urbanizmus jellemezte. Történelmi dokumentumok fóként a korai dinasztikus
III korszakbóI, az űn. fárai korból (a III. évezred közepe) maradtak az utókorra.
Középasszír periódus: a kb. 1400 és 1050 közé eső időszak, amikor Asszíria
hosszú hanyatlás után újra a jelentős poütikai hatalmak sorába emelkedett. A
korszak legfontosabb uralkodói I. Assur-uballit és I. Tukulti-apil-Ésarra voltak.
Iegas (a mai Telloh): Girszut is magába foglaló sumer városállam. A korai di-
nasztikus kor't idején és a II. évezred második felében tekintélyes befoly.ással
bírt.
í-arsza (a mai Senkereh): dél-mezopotámiai város. A második évezred első ne-

$redében az amoita'i dinasztia székhelye volt, melyet a babiloni Hammurapi
igázott le.
Manneusok: az I. évezredben a Zagrosz-hegységben, az asszírok által

Manneának nevezett területen élő népcsoport. III. Tukulti-apil-Ésarra uralma
idején asszír fennhatóság alá került,
Mári (a mai Tell Hariri): mezopotámiai város azEufrátesz kozépső folyásvidé-

kén. A korai dinasztikus korban független városállam volt; a II. évezredelső ne-
gyedében, mint egy amorita'l királyság fóvárosa élte virágkorát,1759 kortil a ba-
biloni Hammurapi hajtotta uralma a|á. A bőséges leletanyag főként a XVIII.
századből maradt ránk.
,Bs9lnugÎllu8atu BePze}í s?PgzBeBJ IuJIEP€SJ91 B luItuBIB^'?Í9uJoJlaI?
guene|Ig {e39ss9z9l lrepodelolel ? 'aul9Ja{ llalsa, B aígzulallaí BJ9rlnl-pleqo
zB u€gluos?q zolpl9Jglln{ _,_-?urlz§seH '.,-1rp11 sJ9uol y ,(u9z91 0o9c s9 ooo})
{Eul€rn eJ}ío{ezsgpl 9.r9rla 1allaqglal-pleqo zV ,uue} }íElp?JEIu st 19q9íapr pa.r
-ze^9,I^B J€IIJ {aralel-pleqo IEJoN,}íBzsgpl sDIIJolsIqaJd ozgp8avllo{BzsJo{
-}írun zE'91esur t9,rau pl€qnJt IIaI lazg{.ln'rerurgrodozetul9p B :Jo{-p!eqo
,TI9Iaí sr
l9rczot1?Îlaqs9J, snr}íePIP l.PFlle ze
,t1o.l, rde;nurueg eígporlp.rn qqauarusr3a] ,(oos1-ooo7) ^?uY
13z§Jo1 v 1ezsgpt gt
-let?lgsgpvÁtleq Blrzs€{np ,I ruopq?q v 19t939l1?zsJol I|I Jnzv:Jo{ ,uoIIqEq9
,sglgítqaÁu sorrlguzseq wqs94
9r;a1 r939slue19ê1 Fulep3lseJa{ soJ9^ Jns§V ueqJosgsle í1I9IB u?q9§9peddry
e .{aur 's9zoío;§ rer391op; 'uvgluosrq zoqsnuluJal IuoIIqBqg zv inzsseo
lrluozssr so8rpg -ro:1
3 lultu '8atu rlou9 uol qqesgpl ve,q9Iv1|9 rrrru 1189suaprrlarurar(g ,l7oze|nJ9zs
,ie{elaulraÁ
I9qp9TBsJ ,Áyrq , lu9{uarase 'sgraqar {n{os 1aueqlnzs tuau
,eJ9s9l91aí r1oluozsse
{9u glopgq 1auuarsrdeu e'gI? ueugzle zV 9á9,r ra39s
-lua19,rar 1dvd §vl sII9n]IJ u?g{Ezsgpl luopq?qg zE sntnulJel -;,p9rple luwpN
Tarlesn l3{aÔu
rcdgrnaoput I;r,q9Iery 191asy.d91 ]IIa g]eze^ r íry greqrtrnur s9iBq .,.trrnq sgrualaí
ueq89s,(prq ruIrelllu y ,F}p19lueq ? lrapaJaâ1 ?q§nrTlJuo{ sararrl8a1 u9lnlru
,BuJIEr?q qqrsosg,{o1aq8a1 >1téa 39s.l9r rrala1-Iazo1 ?
'rpol1ns BgJos IsnIIEzEA
rl9zo1 pez1zs,AIx-IAx V ,u9ralnJar EFJzs s9 yrugrodozatrrq 8ys4pg :luugJIIN
1azrra89ssgzgr1 oIa^}uJPI9}
Îzue]tn {o)t?zsJo{
Iqqgs9{ E uaqu3zs 'rlrrloa, {?ruIBP?sJgr grei,(Io; ra39s,(ua19,rat ŰgsvpzeBgzaw
saí.rarl_r1 őe,r grla,tgrruua1 11a^ uag9ullau9 soJoz§ 9zs e a.rríugqgr I9J9rIn)í llToeu
leley-Iazox IJo)íg zV ,llzolreuo^ eJ9s9la^pu }íaua1 qqesry ugdnsc lqqgrn z?
31ur'aígzuraleí 1eurppts.rgl llalazssg u?sII9IJoz§ 'qqaualía1 8elrer891ouqcal ? u9^
-91 39s,(uar19,rar salu93rcrlunu: 'rqqgla ze i7l9z91, s9la^guuel e s9 ?gsepzvBgzaul
e 39squ9lp1 e sgruale|,gla 19uoUII9 ugros 39s,(ua{9âr gla^lulplo.} uazsullal9
z? )iaJaque ze ueql9rueile Fppgtulel9 9la39lí9rÁ-9zs9pe^ B :§9poll9pzeBgzay1
,9I? ,11
?uII€ J n ruorítq z§oJny rsz.rad e lJeqpez9zs
,I^ ,u3q9§9zgÁBa1{oJ)zss€ zE 1l9p9{!uleJz9{ ru9{asa89srarrgzs
V {Eluo[q?q V
,o.r939sr9r ?Ilglsuv-lalax re:ínlupJn rl9rrarzsaí;arl}í zs9JpxE§N
In9pl9d lqul 'Igp
-o{]eJn sa,(8a urg'reurpportq sa39sl3a ryuolp ua51 ,d9u ll9loozss? 1t1lgsz:ad
,1 ze ír.rodoscd9u rug.rr :{ap.eíÎ
'9|9 ua{39s.rar u?pBuJBH B uaq9lal §|sla p3Jze^9
x3laf NÁ]ocNlll§c n8Z
MrzoporÁun 285
ómen, a közel-keleten számtalan divináló módszer |érczett,az ómenek össze-
gyűjtése és értelmezéseMezopotámia magasan képzett írnokainak a felaüta
volt.
parthus: a kaszpi-tenger térségébólszármazó iráni népcsoport. A szeleukidáko

ellenlázadő nép 140 és i. sz. 224között saját birodalmat hozott létre, mely végül
Mezopotámiát is magába foglalta.
Pasztoralisták nomád vagy féInomád életmódot f,olytatő,bárányt és kecskét te-

nyésztő népcsoport. Ezen állattenyésztők évezredeken át benépesítették a gabo-
natermesztésre alkalmatlan közel-keled térséget. Torzsi szervezetük élénkirályi
rokonsággal bíró erós vezér, s kitűnő harcosoÉ álltak.
Perzsa: iráni nép, mely az ókori Kozel-Keleten két birodalmat is létrehozott. Az

első a II. Kürosz által 550-ben alapított Akhaimenida-királyság volt, melyet 334
és 323 között Nagy Sándor ha.itott uralma alá. A második a parthus birodalom
140 és 224 között vírágzott.
Reciprocitás: a csere egy íajtája, melynek során az áru cseréjére az egyének, illet-
ve csoportok között központi ellenőrzés nélktil kerül sor. A kölcsönösség elve
szerint egyenénékű dolgok cserélnek gazdát.
Sealand (tengervidék): a dél-babiloni mocsárvidék akkád elnevezésének fordftá-

sa. A II. évezred derekán létezett mocsári dinasztiát említenek a királylisták,
mely elsősorban az Oböl-menti kereskedelemből biztosította megélhetését.
AXI. száaadban a tengervidék IL dínasztií|avolt uralmon. Az újbabiloni kor-
ban'1' az asszírok ellen küzdő, elámiakkal szövetkező káldeusok foglalták el.
Státus: ery-egy személy társadalmon beltili, megktilönböztető rangja. Utalhat

egy szerepre, pozíciőravagy a társadalmi szervezeten beltili feladatkörre, Átak-
ban a társadalmi (vagyoni és hatalmi) rétegzódéssel asszociálható. A magas stá-
tus éppen ezért nem szükségszerúenjelent politikai hatalmat vagy hatalmas va-
gyont.
Sumer: Dél-Mezopotámia elnevezése a III. évezredben, illewe a II. évezred de-

rekán. Nem alkotott politikai egységet, noha több városállamszerű elemre tago-
lódott.
Sumerok: Dél-Mezopotámia más nyelvcsaládokkal nem asszociálható, sumer

nyelvet beszélő lakossága a harmadik évezred idején. A sumer nyelv írott válto-
zatát éWrással'l rögzítették, s az európai latinhoz hasonlóan .holttá nytlvánítása"
utan is az írásbeliség nyelve maradt.
uJoldwoiluoJol-Trlu'uoluela luoyg?q §e4q B In9pl9d':1arrarlsar9l q ,rqr,:,rTr'il1
,?üo{91n zv
-rurzs gqa;3al rJnlTz /.ryqaN 1ulpurcuJ 1o1v|z9^ lrazs9rld9 e,rra1
rrn zt p9pl9d ps91) ryugtp;
1r,losg-rla1 uo{9lq91 sos94{9 zr'(rourolduatluo.tot
,ruel;Iez9{8aur rraraqa1 uolgdu:9l t9írurzs rp}d?
§I rolrJnulz qq91 {91eln1 V
e.rs9url8a qgor 'rapd9 91931ozs r?1ol93 rsglpir 'ruollqeq saraz8alaí :rtrnry112
,I9tuJo} sa3apapza1 snuzlu€gJn z€ lultu€p^'uralapo1
,3ru9r1-1u3n (;q
-seJe{ru9 ze'Jazspval tsglvBzeítzg>l r a89ssaraz3a1loí 1uzs-ro1 y
s '3r9q9rruy-|91] |919|JIz§-{ezsE :1arpaí.larla ueqJg{ s3l9zs ueq39sJ91 nala{
-|?z94B 1a^J?LusI uazs9l1d9 zt türu;rp,r '1at9scad;a8uaq lqq9s9{ p s9 19ltu9Ja{
v,re,{Bs97l1el9uzs?q saroz3alaf
,(oozc-ooot) wnll?^Jerulgpl rerurgtodozalu glasr,r
r9a,au 8rluelala1 rrazs989.r r.lgrla; 19ullaq9lel (1run rror19) re1.1e,rt B :Jo{-{un
,|oJ9s9zr]oq9{ tllr(u ?Jrlzssotl
- urqJo{ snlllzsBulp
,1+!rauu
IEJo13 -.._sr3r1 s? ?ultufl eg {€ulotu9zs {9Iq91 V l9q{9lq9l lazapeJleJ
I9unzsJI3 3 19url3u?u9l 1aullaur 's9lndalar Jaulns
rcIul9lodozautl9p :BuIuIn
,aqs9331r;ezss9
grcqzoq lrr[ltullcprsJgttloryÁuglt IEII9 uloplpq rruodzgr1 '9r
-ernu re>la89squgln{ IuJpp€sJ9l 'llalazssg ueso8e1l,uozsl^ B uBg9IelI9 urop8o1 y
:1'agoq]?!9zzoq {B1Io^ eJ1vJ1zs 1o3ei €9ssgzo{ gzallepua.r pssntgts se8eur
,etlgzűayrrt.td
laur
É{?§J s 'alza,lg lelelzsll ÁBeu ueqgyt1g te1eneí rprrodurr zy
-Iapa]seJa{ lrortrr(1o1 IOTIa{9PI^ l|o^97 u lu919}'t>1 vtlgz ulas r939s9raqel IUeleP
_a{saJo)í ,79s?z]ezseq r s9 r9s9r;391ar1
9pi,1a4la39ssoz9)t gsIR{ Y 1o3e.(urs:a.(u
7azeuezs rruodzo1 t IaÎu 19s9lnu9l
1aloP9sllrzs rdeuuapurur Évly|v^vlg?ew ,arzad9r1
-nlla rla89sralsaur sa,(8a ze eiolrpzoíJJglg 19zs9J sglzsopelí1 ze §I s9lo^
-lu91 t s9 s9zon971?J y ,errerualaí l9s9űsal?zs {9{í;r runueltrr 'r9s9loza1 sgzg1
,1u9lJ91 lrailetu s9z.lguala nuod
s9 l9splg,§azssg {n.r9 '1eatí tlatulat uaq.{1aq V
-zo{ 119291 rla89ssozo1 e ,íEel Jnleq ua39ss9zg1 r aí9,tosc nJq ze zs?zsolaerf1
,?JtuoPPoJIq 3 ,rpaí
{ail9uJ r,{ep!tu s9 l?tuollqBq r tsgdusc as396
--ral 8tugr119ruordrÁg BIuI?Jn 't9zs93a lalexjezgy e uraupíeur alzoleqo{aq e^
-palzsaí.rar ues;ol8 EuJzssV Jo{Itut '{üzsgpl 9se 9z9{ o|g s9 bt6 t :ro1 .rlzsseín
,a1
19rtor;1o,(uoq uarrlal,u Jauns lglJ9llunlul'uo{
uJoI?poJIq V
]Iaqs94 ze |1*d9 aJpuel §IouFl€Ît{ lIgIcueJe}JIp uasgJe 'l1gzrívnuac
,rreíduuuapurw
{eulezs9J sa,§a urglg s9 etu:9rodozary errorfugJl 11929{ üooz
s9 Zll7 {aur,erlzsrurp rrorldep IB1I9 nwuJ€N-.rn:(rrtzseup'III IJn) III Jl't
,19ralnJel EI(u9r
-odozay1 BllolJ?l 11EI3 ?uIBJn 8lsyrlpsq snqued r ,!our '(trEoe) ?Ilzs?urp u9I
,I
-1aq lror;dqr y\9 (elgza^peq Jopu9s,€e5| ;ortryN zso{nelezs :{gpnlne1azs
XJIaT NÁ'IOCNIL,J§C 987
Jegyzetek
l. Íejezet
ERIDU
1. Heidel (1951),62.o.
2. AIeírástlásd Thesiger (96!;Salim (1962); Maxwell (1957).
3. Green (1975),4. o.
4. L7.íejezeq1,68.o.
5. A mágikus szövegekhez gyakran mitológiai beszámolókat csatoltak, hogy a
szöveget hihetőbbé tegyék. A kozmogóniai beszámolók sokkal régebbi fio-
totípusokkal rendelkeztek,
6. AzIszn-Larsza-korszakban keletkezett (II. évezred kezdete), noha korábbi
forrásokból meít. L. Michalowski (1983).
7. Idézve Kramertől (1963),328. o.
8. L, 8. f,ejezet;9,fejezet
9. Mustafa in Safar, Mustafa és Lloyd (1981).
10. L. uo.
11. Uo. 36-7. o.
1,2. L, 5. f.ejezet
13. L. Huot (1989),
14. L. Voolley (1929),21. o.
75. Chawátvéleménye (1993),70, o.
16. L. Oates (1960),45, o.
17. L. Earle (1991). For the ancient Near East, lásd Charvát (1993), 105. o,;
Berman (1994).
18. L.2, fejezet
19. L. Safar, Mustafa és Lloyd (1981), 16Q o,74. ábra és 171,. o,81. ábra
20. Hole (1983),
21. C. S. Coon, Universiry Museum, University of Pennsylvania, idézve in
Safar, Mustafa és Lloyd (1981), 308. o.
)) L. Charvát (1993),71. o.
23. L. Vértesalji (1989).
24. kétéveskomál fiatalabb csecsemő maradványaira nem bukkantak Eriduban.
Talán a kisdedek temetője valahol máshol helyezkedett el, mint például Tell
,grepJe Jatuns lüau
I9q9zs (Izsel9{neoloJd" gqls9 lrrílo§ ,(3a uagraqarled
9zs 3 uazslq 'uelleJatu§I tí9r391orurra npua zy ,1Eu|9^ 9^glaqJaIu§ITaJ sI
^9u ,9§
v]llüvzs gse^|o ze laâu ? 1azze'sotvl9uzs?q u9rn 1aaaullaq e gzoJ9luq,r V
,zs,I'(696|) uutur3-rag s9 3laqels ,§9
,lraleqal glzJe^ Iqg9Jol3a1 t urau
zsnutült{ 11ezluj3 rlaur!9ruazs-rluE r.ror1,(8a zB 'lBu-Jlun-gZe uJY
,lelJelusl
,n9
sI lorEzollg^ lqqgJo)í lgqPl€zsJo>l III sn{nzs8ulP IEJo{ B 'I9qTiIqBIPS nqv
,o,Z6z ,c§
',o. ,T
,o ,8
,1 ,(tsei) ,Zs
-z8l '(686I) í"il"C 39u ruoII{JcId ps9l l9s9lzsal;azs 3ar,ozs y
,o,roz-l8l'kset) uasqocrf ,1 ,l9
'IuI9 s9po§3 uadd9 urau
npr.rE rysaagl3g ,09
Iotr tug'ílaq r,r8gssoruoJ §DíIloqulzs {aure Ja,r9lazllaq
,G.u).ra3311g-;aq;eg ,6t
,nzaíal,Z ps9l lJ?lspe qq9; ,8n
,r9lsel guualsl llopq € algt>ltznzsBatu 1u9JI 9ul19.t11 P91
-IÎ? BJouozs p aÎop}zs ts9z.r9tlpÁa rylr'r|au|9 1a,(u91 {p>ll9u tueu 1131Iu3J
-al
,b
IB1I9t{ua zB 1oqe 'ezsotlur 1au9s9pelzso;aa1 9pr, rq8gIIÎB ?uu?q Irrqp11ő
,o ,6-86'(tsot) Jell?c ,9,
,(tsot) Je1I99 ,9}
,Ggsüorruag,ri
,Gaei Jallelulels,T,c,
,1Io^ ,Z,
sI BuJnIgguJIz§ gzsdy ze ro41eueÁn,{eur '1?r191oí p.rrn3ua z8 r9âN
,luuozs glz]e^
lls9lu ,(3a 'nurrqr1 s? nuJI]yT'.rgd ÁBa ÁBe{y ,Ip
rys9ru
,o ,}pl ,q]'(ii6l) ,T ,o,
zi 'l 1JIeT
,o ,§8+9I ,6c
'Grcü ueaJc
,(tsot) Jeqau ,gg
:Gui -ra331,rlg-.raqreg'(zge t) .rarsly:(6,96,1) orruog
,o,g1-efi '(ssot) urd.req3 ,2g
,(ceot) la8;aqelp5,9A,9€
,(tae ,9c
t) ulaDl
.nzaíal.s ,-I .be
.rr9lgpl9d qrun gluos?q 'nza{e1.7.-I .tí
,o,bgl'7 a8o1oauqlly pun a8o1otlksv 12p uoyxallyav'Ge6ü n8un ,7g
,o ,9r'(186l) p.(o11 s9 ?Frsnry
(JpJBs ,Ic
.o.yg,nzaíal.Z.-I .Ot
,o,1il'(e66l) ruuazs ryl':req1 ,67
,o,Z-I8 ',on ,T ,8z
,o ,9 ,T ,lZ
'(666i) )í3ollod
,on,9z
plo,Tl9oI '(eeot) lpueqc,1 ,sz
,o ,gzt (Jqes ,,I ,uBqlBz9t{9{EI u9lleJ uegnplJg
'(186l) píolt s9 BJBlsnJÎ
z? w]pB{? urau rrrcurolu §9z3{1eua1 IIRIeq uoz9H ,uaq9lazgl tlr'u,lps-s€
XJIIIT NÁ,IoqNi[l§5) 88(,
MEzoporÁuIe 289
eredeztethető. A sumerok affuvagy nádat szimbolizálőkapítáIchenjellel je-
lölték. Hogy aképszílett volna az eredetijelentés, ne* trláluk,
57. Safar, Mustafa és Lloyd (1981), 36. o.
58. L.5. fejezet,
59. Steinkeller (1999) szerínt.
2. Ieiezet
URUK
1. Idézve in Loftus (1857),159. o. A manapság használatos 'Uruk' név a sumer
Unug babiloni verziója. A f<ildrajzi név etimológiá.ia és eredete homályba
yész.
Csak 1998-ban három nemzetközi kongresszust tartottak. Az Uruk-jelen-
ség feltárására egyre nagyobb számű kiadvány lát napülágot.
3. Loftus (1857),124. o.
4. Finkbeiner (1991).
5. Adams (1981); Adams és Nissen (1972).
6. Ez azt jelenú, hogy a régészeknem csupán Dél-Irakban, a központhoz ké-
pest periferiális területeken dolgoznak. A régészekaz utőbbi időben mini-
maIizáIják vagy tagad,láka korábban központban vélt hely jelentőségét.
7. L. Finkbeiner (1991).
8. XV[I. Szint karbonvizsgálata 53OM574 közti periódusra datálja.
9. L. Charvát (1993),5. fejezet;Pollock (1999),
10. A korai dinasztikus korban egészen más volt ahelyzet, amikor is síkdom-
ború téglákat alkalmaztak az építkezésío\yamatának gyorsítására és a mun-
kaerő csökkentésére.
11. Charvát (1993),
,1,2.
Nissen, Damerow és Englund (1993).
13. L. Charvát (1997),
l4. Nissen (1988).
15.
'Wittvogel (L977).
16. Különösen jól dokumentáIt, azonban Habuba-Kabira alámerült az Assad
dam habjainak, L. Strommenger (1980).
17. TelI Brak a Haburon, azEuf,rátesz egyik mellékfolyíja; Habuba-Kabira és
Samsat és Carchemish az Eufrátesz mentén; Nineve a Tigris partján.
18, Algaze (1,993), a ,,világrendszer" rcő/lájának elsó íeItalálőja by §íallerstein
(1974).
19. L. Kuhrt (1995),26.old.
20, Chawát (1993).
21,. Chawát (1998).
,q ]PaÍJal aJ9]
-elal8íue} s9lzsoJozslüP\? Ze s? s91P-3w3|z9l B lBsc eJgls9]?r{ ue zv.'>|977o7
-1iugx uiqgíg,ulo1 (€IJ9J{olnB snltqcle8qo' l3a rorlrun e]wJazs'llrqtleq
.plo,Z67. 'l9s9-r; (36,6,i) z1o5 39ru ,1
lrlloz§qv ue ze eíuo,r aq39sr91 uaqllaure
,zse^
7zs?J sI ueg9s9á9^l1 1ol13o1 a,rlo1p'urglrzs9pe.n'uaq
-s1anÁugsgg:ltuala€aw sI
ua{aleuelaí sgur rlele 91asr,r rglulozs 9zÁv7tqy
,n
,]Izsl9l Iulgp8eru slz91 llua} e 'rlatpa.tarra1
(Iatl9wezs< {a{9u9 Ze lftgrilpz9q B IeÎu a(f,191l9űzseq ryuJ9113J alulele sl
la{alesJaul 3 lu?lltu 'ttr 1attoqzrrg lu>p,(3lgt>l9tla sa39sllzs uaqglgí e '1ar
-laqel 1EJ9ls]uDI u9IpI ,19lI9BIozs rreíl9c 39ss9z9r{ l3e,r .laqura 9l1or19l1a l3a
()íellaqol
-í3a 3rpad uau 'l9uol8e ru9lq9,€e >1a,{aur |uzgqJ9l1e§ryl
^zo:1.e (cee 1) tg,urq3 ,96
9Ia19Ie ]IoJ91 eJ)ru{elp sa8alugln1 e rlarapdg Ze TilJezs ,{91Iel9sc
-ed uesa.lazspual u€sole]B^rq rale39sr.(1aqJ9l)íEl s9 lala.(u9pa9IoJ97 e :eJgtr|
,§c
-9uzseq uoleő r9scod e :r.qpl rcllzqJu§rau,' vsg>lozs ?gsgrcqlgíry ppqrzs V
,u9[9lj9l
,},
-8ouolr ezg^ V ,gg
|e1rcrl u psgl ryígu:9t 1tu9s9I9z\vrttu "Íuguropr" luluJ 'eJ3s3 ,1
,o,t6I'(666I)
1co11o4
,o,89i'(teot) JauIqeog ,Zc
,T ,I€
,(avet) uezueT
,
Gaat'sgeü ssnEIrS-n9,I ps91 (s9rsalc.rv'8gsse>lezel's9,rgzs)
,0e
u9lgpgd 89s9luoseq Rlgzo{ louJn^Foulgl1'zsn u s9 lezayezs IurFp?§J9l
,o ,gzl'(e66l) tguvq3
V ,57
neTzslpuap_razsrtd:g1llella,(u9u,r;d9rusgt\BrLffi:::':Ű::,TI::#?:
-.(u9,rou sgp (puzgzs,IIIA
,zs,r) >1arascau s9
19ropd-p9í"*-o ze'49nal
-]zs)p lorun^)lotu 9I91Itü lep9u ryIq urnxelduol-BJ€{{?zs rwpportqg 'uror
,8z
-dl,{Baze iaígauellaí{osnuls nazsgrydgIlapzo{ e tsgzo81oprrí leieInIeJFJ V
.)Ieuuv'{auuel
-sr39 rprcozsff leqq?ilny B lultuele^'(1eur9rs1 ruepíeur e) rlauguuersl €uueul
9I9 ueq9uueg ze'le7zoP|9lauual§I r9l u€$lrun lulJazs {OIJIP?JI Iqqgs?{ V ,lZ
,o ,ll ,9Z
'(886I) uassrN
,Guü uasslN s9 stu?py ,sZ
,o )pl
c6 '(eaai {3ollod ,tZ
,o ,t8-19'(yee;) uellJrIrou s9 ulels :&aeü lq8y/§. ,,I ,€Z
,a-qul_r89st;8as }í?uue^ uaq9s9rau-rsÉatu s9llruapl sqguo€a; s9 I1aztuou
B ({os9>Iozs gzrla??el" s9 >plíe1l9Áue{ € 'lelleshd91 lal9r-l9 sn{{ogtuzs
,eJ9ryz
uau:sr 19í urq9l391odorlll? zB leJequa gtzse,{Bo1 tlal9 uozu,{8a zy
-9tulo18atu >1a39ssap9 s9 .r9luo1 ltotzse.,{2o1p1I9 Dluepurul B ruautq5prp8
-|ozs eJ1s9|or9r ruoqe8 u9tuTl1 € tueu uagruoz§ la^9s9pelal9^ §ou9lerl9 lazs
,Zz
-939l e qalu9pa pura;ad aqro8 rlalla; wquI9zs l8ru ualallaqglal D{ün zV
y3laf NÁToCINII/NO 06Z
MrzoporÁun 291
39, E
folyamat más történelmi kontextusban is megfigyelhető: görög polisz,
rőmai urbs, angol koloniáüs központ. Mind építészet|legegyéni tégla-kő
építményekvoltak, melyek a görög, római, illetve nyugat-európ ai ,,cívilízá-
ciőt" szolgílták.
40. A Gilgames-eposz I. és XI. tábláit lásd Dalley (1989), 15. és 120. o.
41, L. Nissen (1972).
42. Dalley (1989), l. úblázat,50. o.
43. L.5. íejezet.
44. L, 1. fejezet.
45. Dalley (1989), 158. o.
46. Uo.,305. o.
47. L. Frymer-Kensky (1992); Leick Q99!; Lambert (1992); valamint Asante
(1998).
48. Uo.,43. o.
3. Ieiezet
SURUPPAK
1. Martin (1988),
2. L.5. f,ejezet.
3. Nissen (1988), 129lrk. o.
4. Martin (1988), 125. o.
5, L. Nissen, Damerowés Englund (1993).
6. L., Römer (1999), 3, o., amelyben a sumerok bevándorlását 3000 kOrulre
yagy a késő Uruk-korszakra datáIja. Kijelenti, hogy az írás 'dient mit
-
Sicherheit zur'§íiedergrabe des Sumerischen' ('a sumer nyelvet szolgálta').
7. L. 'A nippuri szegény embero meséjét a6.íejezetben.
8. Mivel nincs átalánosan elfogadott grammatika, a Sumer Szótárnak eddig
csak az első kötetei jelentek meg kiadásban. A sumer nyelv ismerete ma is
nagy tömegeket vonz, többen tanulják, mint az akkád nyelvet.
9. L. Valker (1987);Nissen, Damerow és Englund (1993).
10. Megállapodás szerinti kiejtése az angol 'glass' szóban megjelenő 'a'hangra
hasonlít.
ll. Az egyiptomi hieroglifák esetében ugyanezÉ az eIvet aIkaImazzák.
1,2. Hogy ezen változás mikor következett be, nem ismeretes, feltehetőleg a
Korai Dinasztikus kor vége felé.
13. Pettinato (1980).
14. Biggs (1974),8.o.
15. Bottéro hivatkozása in Michalowski (1990), 51. o,
16. Alster (1974),11-18. o.
17, Krebemik (1984).
,qZHI In9zs, s9 re8raq1o5 ,II
fi1' 0 uü.raddny
,o,69'016ü l9^]eq) ,ot
,(seet) aluBJJ ,6
,DgBI ru9zs ,íIrJ',on ,8
rcZyI w9zss?z,{Ba\a1 '0 ttü .raddny s9 .loS.reg1o5 'l
,(lu9JI llepaJa
,6ll ,9
z3 l€llBlntu sI 1s9P9I1ePJ9 so,(ugu.ropnr soÍuozrq",. :,o '(geet) oII"H
,o,Z'G66ü au,{e.lg ,§
.nzaía1.9.1 ,n
,o,68'(€66I) I1slö.oI€q3IIÎ ,t
,o,s6-19 '(see ,,I ,7,
t) zlIlAoJoH
,gpúlaq sI s9zaêula ,I
,p9l{y. ,{Bel ,ape?y,zy
(IVxxY
pí,a[al.t
,o ,9zI ,1tr
'(886I) ururyr1
.nzaíal.n .-I .On
,o ,9I'G66) ,6,9
ol€JsIA s9 oruodruo4
,Gut) uosqlc ,8c
,Gaaü zt*>I ,le
,o,18-617 '(eee ,9e
t) 19^J?q3
,o ,u'(616ü qla9 ,9€
,o ,l|| '(666I) rlco11o4 ,1 ,9g
,o ,e ,T ,€c
l '(I66I) s.Âal{n€J^tr
,o,1t'G86) ryi.lreqJ ,Ze
,o,1oi '(886I) urr.reyq ,1g
,Geeü ol?oIsTA s9 oruoduro4 ,66
,(eoet) ,67
ry,u.u,q)
.nza{al,s .-I '8Z
,o,Z-lu' (tseü uasqocef ,27
,>19l1931ozs
19s919IIa Erun8 e 8al9reqar
-Ie} }í9lls?uoqe8 seu.rlereq llezepa1leJ I?1I9 rpluJl{cs e',o ,8Zí'(sge t) :ou]elÎ '97
,o ,6-8'(t66í) orecrst1 s9 oruodruo4 ,97
.nzÁlaqB 1Io^ zo sI ueg9la§e qlíIqrps nqv s9 v|qg, 'nZ
,o ,}pl ssneJ]s-I^9T ,eZ
§€ 'Osaü lírypvd,-I
,(sse ,Zz
t) }íIuJega.ry
,(lsot) uooJg,T ,lz
,(esot) ,1 ,oz
1cI3,I
,ktaü are3rso4 s9 s33lg ,6,1
,o,6'G66ü ol?JTsIA sa oruoduro4 ,31
xcllf NÁ,IoCN!t/§.c Z6Z
MpzopolÁutn 293
12. Chawát (1997),69. o.

13. L. Heimpel (1,992),13-14. o.
14. L. még 5. f,ejezet.
15. L,3. íejezet.
16. Heimpel (1992),1,2. o.
17. Uo.,18, o.
18. Postgate (1992), 31. o.
L9, L.7.f.ejezet.
20. In Mann (1986), 133. o.
2l, Talán a'§í'ales és Anglia közti határvidékre hasonlíthatott, melyet akOzép-
korban,,mocsárvidéknek" neveztek
22. Frayne (1993),6,o.
23. Lagasi Eannatum például Kis királyának nevezte magát - Nissen (1988),
145. o.,
24. L.Líverani (1993),
25. Minden III. évezredi dátumhozzávetőleges. Sarrukín uralmát G|assner 2296
és2240 közti időre datáIja.
26. L. alul, 101. o.
27, Kramer (1963),330. o.
28. Nissen (1988), 166. o.
29. 'Sarru-dan'-hoz hasonló nevek; lásd Frayne (1993),7. o.
30. Cooper és Heimpel (1983).
'Westenholz (1997),
31. 36-7. o,
32. Melyet magzatelh$tő tulajdonságárólismertek. uo., 39. o., n, 4.
33. McEwan ( 1980); §íall-Romem a (1,990).
34. Uo.,208. o.
35. Horowitz (1998), 67-95. o.
36. \íestenholz (1997),102 kk. o.
37. L. 8. fejezet,204. o,
38. Liverani (1993),54-5. o.; lásd még 8. íejezet.
'§íall-Romema (1990).
39.
40. Nissen (1988), 161. o.
41. A keletsémi nyelvet óakkád nyelvnek nevezzlük, míg az általános akkád
nyelv kategóriátlába tartozik minden, ékírássalírott sémi dialektus (asszír,
babiloni).
42. 'A királyi titulus
a hatalom centraIízácíőját, valamint Sarrukín és utódjainak
globális uralomra való törekvés ét szimboIizá|ta' - Michalowski (t9l3), 88. o.
43. L, 6. fejezet.
44. 'Az ember azt gondolná, hogy Sumen, Akkádot, az észa\<t, keleti, s nyugati
területeket elárasztották az írásos és írás nélkUli emlékművek'. -
Michalowski (1993), 97. o.
45. Amiet (1,976).
,o ,0e
',on ,i,
,o,1-9oe '(coet) ,eI
ryNeqJ,-7
,o,og',o,n ,zI
,1,1l',on ,íí
,o,gr' (zsaü.(a11oo2x .91
,1oJJezB11euvzs79| uJau uos9]rII9DI ltunazrlru .5,
Fapaleí y
,{91s?Îo ,3
{úu-(pe-gns. ua39r rairau y
.(teet) .l
loollod
8ryro>1 errzsruTp,IIi IJn
zv uazsgía'19rpuzsrq 3r."p oos 191euel B ltnJazs 11azgl9:rre.pJJo{ relntu
IÉJ
-Jo{ pFl{Bizsod r ,1151e 8;ur 'p9:l{€ Ias91 s9 rraJ9 z? 'A Ix u'p9l1e rr.ro1
B'AI J11'qnl Crx €'III J11 y'rs9334;azss9lelntu
1al93at9r e11 (q1) -ro1
smíIlzspulp I€Jol e a8ar9r ,11 s9 ,I (Jy) grauloJ l,q9Jlx r '>1rzsdrp ugwlgB
-szrl >1ar9scad s9 E eJazspueJ Is9I913C ,o,6s-6tl '(ssot) .T .9
1ade;asc {3ollod
,o ,rpl ,§
8zZ 'keaü l9^JBqD
,uaqrazaía;,e ? ,I lo{n§9zauJlau9 s9
1e{areu9lJ9lz!ûozo s9IÎ .,
,o,
9Z' (Zs6ü la11oo2tr,g
,
GEet'v ut' te6l'Ze6I'le6l' oe6l' 6Z,6|' 97.6I),G1oo21,7
nzaía1.ol ..I .I
un
1aza!a1.9
nzata1,ol ,,I ,€9
,(rceü pJazpg!,o.ttt-9ye uasqocef .79
'(na;)
,o,t7-tI,II',o ,€-z9 '(ese sa.radoo3 .19
t) 1odurra11
'lezab1,9,T ,09
.nza[a1.9.-I .69
,o ,lí-9I '(taeü;adoo3 :(cse t) 1adurra11 s9 .radoo3 .g9
,(sset) aJry s9e}IIB{)I-IE .l9
,o,rel ',on ,99
,(cee .§§
t) qsi§opqclry,T
,o
1u'(786í) -ratsog .99
,o ,1{
C9Z '(uaÜ zloqualsJ/N :,o TI1 z9 'G.eeÜ IueJaÎ,I ,c§
,o ,I§
'(966i) uqnx w e^z?p1 ,zs
,o,41
IZZ' (ua) zloquarsol§ uI :,o,ryl 6s' k66Ü IuPJ3Î,I,I 9
,o,9Il',o11 ,09
,o ,Z-Ie
'(zseü JelsoJ .6,
,o,s-t6'It' (Z66I) arr8rso4 .3tr
.lezaíe1,9.-I .b
,o,€}I'(§8ól) p,(on ua.gpl9d Iqgrôl.T .9,
y)Iaf NÁTooN:Il§,c b67
MEzoporÁuIn 295
15. Pollock (1991).

1,6. L. Charvát (1998), 87-9. o.
17. Charvát (1,993),309. o.
18. L. Alster (1980).
19. Moorey (1984).
20. Nissen (1988), 92-3. o.
21. Abu Salabikh péIdájátlásd Matthews és Postgate (1987),107 kk. o.
22. A'guru§'elemzését lásd a 3, fejezetben.
23, Pollock (1999), 180. o.
24. Paynter (1989), 384. o.
25. Hafadzsiban a templom körtili házak méretbeli ktilonbségeket mutatnak,
ugyanakkor az ou éIők jőlétéreutalnak. L. Delougaz, Hill és Lloyd (1967).
26. L, Jagersma (1990).
27. Pollock vélekedése szerint az e\ső dinasztiák idejéből való pecsétek csakis
úgy kerülhettek a ,,KiráIyi Sírok' szintje folé, hogy az űjabb sírok kiásásakor
megbolygatták a földrétegeket. Ezért elképzelhető, hogy Meszkalamdug és
u ralma az I-IL kors zakra datáIhatő.
Me s zanepada
28. L. Sollberger és Kupper (1,971),B6a.
29. Zgo1l (1,997).
30. L.l.f.ejezet.
31. L. Durés (1987).
32. A cím a kezdő sorral azonos, mely Kramer fordításában (1969) a me l<ttály-
nője,ragyogő f,ény,
33. ZgoII (1997). A legkorábbi fordításokat lásd Hallo és van Dijk (1966);
Kramer in Pritchard (1969),579-82. o.
34. Mindenesetre tény, hogy a leány a|<trály vér szerinti leanya volt. A titulussal
az ííjabbcsaládtagokat, s szimbolikus rokonsági szálakat jeloltek.
35, L. 4, f,ejezet,
36. L. Mooret (198a).
37, Utu-hegaI győzeImí feüratát lásd Sollberger és Kupper (1971), IIK3a.
38. Vilcke in Garelli (1974), 180. o.,67, sz.
39. Meszanepada, később még szerepelni fog, a'Kis királya' címet használta, ám
semmi sem bizonftja,hogy hosszabb ideig uralkodott volna a terület fölött.
40. L.Jones (1,975).
41. L. Vright (1996),79-t10. o.
42. L. Steinkeller (1987).
43. Voolley (1952),96. o.
44. Uo'92. o.
45. Uo., 97. o. Ur-Nammu sztéléiénszerepel ery létra, egy tíz láb hosszú, ív
alakú kótömb (napjainkban a Pennsylvaniai Egyetemi Múzeumban látható).
Ot vízszintes sáwa osztották, [Jr-Nammut ábrázolja, amint az építkezésl
munkálatokhoz megkapja az istenek beleegyezését. Először kérelmet nyújt
,o , ,JaPou
lt '(z66I) uosql9 -
-Zser9J}nE qqlsg8el ? reqel JePeII]g,qo} IINJa il€s ? lulJezs uosglc aJln9ctrÎ ,Z
,o,9I'(Z66Ü e1€31sod,T ,I
unddIN
pzaÍe!.9
,(eset),bu.lng ,9^ ,ll
,o ,{rl g ,on .0l
,(osot) qsnAoIeqJII{,69
,o,99-9eI '(tsot) urery ,89
,o,
e6' k66I) ell'r;1.eelN, 19
,o ,lz-o7'(tss1) Jalla{wals ,-I ,99
,
o,06-18 "o, e-Z9,II' Gl6ü u]I;eg,99
.nzaía1.7..-I .n9
,nzaíal,e '(taaü ,f9
loTa,I,T
,o,gg-sel '(tsat) ule[y ,Z9
,nzaía1, (taaü
t' {3Ia,I,,I,i9
.szaía1, y e s9 nzaíel,Z.1'og
,o,67-1ll'(vaaü ,T ,69
{JIa,I
,uaqrazeío; ,6v ps1Iryr1lo>1vÁB sgsr,rloí9u y ,39
,o ,TI96I ,19
'(zut) ou{IelseD IJI .zsnuuIlH r3p5 r9y Y,
,o,7-It7,'Grcü e{cIT/§ utugídele s9l]ploJ letuou ? Nzol11^ .99
1o3uy
,o,s+l '(tsot) ulel){ w .z§nuu]IH r3ln5 uroryg V, ,§§
,o,9le-so1,'boz-í9l'
Gtet) oIIsH "I,i9
,(naü r>ís/toI€qJrW ,t9
,o,6-89'Gaa) uqny,,I,z9
,o ,1{ )fi
9ZI 1u9{9J',o '\aeü lallalulals ,,I ,I9
9oI
,o,zII ',on ,o9
,o,rol ',on ,6ü
,o,99I ,8,
',ofl
,Gtaü ,T ,li
lcocpee/N
,{91eq]uníe1
ryulgpl9d
391eue 'rlarp}dg ugídey >19lcdacuo1 sgul raqa1l9í '1osttue;td ruroldil8a zy ,9t
eJ991í-ou ',o ,Il-60l '@rcü uoJ{uEJJ
,1 ,3ou ]loreqlnsglp^
1a339sr;3as §9 ?Js9l)sern luarsl s9ze{ryd9 ze :u{
-pPol aqra-ral rel991oar t939sl,uar19,1ar rs9l;d9 Álgnte reualeí s3{9poJ9l E ,91
-uwqqgI IJaqLue 9II9 3113IIaW,{3a turu,rup,r'e:t91 uolzserugrq l8e 1es3'llezs
-aÎe 3zs9J |qqgr raualaí V ,rqouJ9zs-razs sa89sl$zs zeqs?z?1lldg ze rusw
qYIvê 1a,r939sl;3as dvd ,{Ba ÁBoqv'eílozglqg tÁ19l1e raualaí 1sgru l3g ,l9c
-19d99,u e rlau eíprrg p3ur51 s9 JÉuIJBNugrzy ,qau89suelsl gln uougJr ú ]9
y3IaT NÁ,IooNs^c 96Z
MnzopotÁura 297
3. L. Geere (1904), 170. o.

4. L. Kuklick (1996).
5. A döntés 1884-ben született meg: 'Anglia és Franciaország már elvégezte
f,eladatát az asszíriai és babiloni feltárások során. Most Amerikán a sor.
Inddsuk hát űtjára az amerikai expedíciót.' L. Zettler (1,992), 327. o,
6, Geere (1904), 173. o.; lásd még Lloyd (1980), 165. o.
7, A shakespeare-i heroizmus különös é|etrajzi beszámolója a régészHaynes
által, lásd'Vi'estenholz (1992), 29 14. o.
8. Kuklick (1996),88. o. Az 1970-es régészetiexpedíciója, McGuire Gibson
Peters, Meyer és Fisher régészetinaplőját hasznosnak, s megbízhatónak ta-
Iálta a lelőhelyek meghatározásában, Hilprecht naplója kevésbébizonyult
használhatónak. Vö. Gibson (1992),37. o,
9. Jastrow, idézve Kuklick á|ta| (1996), 135. o.
10. Hilprecht (1906, 1910).
1l, Az első három szezonban. A két utolsó feltárást a Chicago Keleti Intézet és
a Bagdadi Keleti Kutatás iskolája közösen végezte.
12. Az e|ső úz régészeti szezon 1,948 után 1973-4, 1987-2, 1985, 1987, 1988-9,
1990.
13. Stone (1987).
14. L. McCown és Haines (l967);Zett|er (1992).
15. Gibson (1980).
16. Gibson (1975),7.o.
17. Gibson (1992), 39. o,
18. Pollock (1999),65. o.
19. 7ett|er (1992),
20. Gibson (1992), 47.sz.
21. Stone (1987).
22. Gibson (|992), 44. o.
23. Gibson (1978),118-19. o.
24. L.9.fejezet.
25. Gibson (1992), 48. o.
26. oded (1979),
27. Zadog (7978a, 1978b),
,§íiseman
28. (1985). Nem volt új tradíció: a kozep-babiloni periódusban (a II.
évezredkéseiidőszakában) a háborús foglyokat itt telepítettékle. L. §íalker
(1980).
29. Stolper (1985).
30. A nippuri siralmakat lásd Tinney (1996).
31. vö. Eridu, 1. f,ejezet.
32. L.l.f,ejezet.
33, L.5. f,ejezet,
34. L. 4. f,ejezet; Cooper (1983).
,o,9z-6ll' (zdaü uaqtue-l,,I ,89
,o,ofrz '(tge t) ?Î9ru3IIIm|op uaq9zs98a saílar pl19 rsu8r5
,ls
,o ,€§l ,99
'(zeeü u?wJagal,T
(96,6,1) au,ft.tg ,§9
.nzaía1.1 "7 ,19
,I ,l run ,1 ,€9
"o,16'(986l) :adoo3
,o,e8
.redoo3 ,9l|r"l;gtugzs Jo{9rn zE ,Z9
-ol'G86) lErpEIBLuuueJ I€IBJIIaJ .LuJoJeu.
,o,€oz'(zeet) zlas ,I§
,9.^:,o ,€I
1a.r:a8uaq rtapnt e '(tsot) rsr.r3r5 ,1 ,0§
,I ,I ,IoI ,l9IBlBÎq yq9Jpl taw ruozsg1{€II9uu?uI uaq.{aur
]n',o ',on "I
'rgterqa; g} p enapz§9i uesaJezsi91 'npnp-auPglr8n1 ryrun zV :,9A ,6n
,o,
rte'(ggot) .radoo3,1,s9z
-a191ua3aur 9IE^ IgJulalazgő pt9l9} ?lutuí.1 zu nugíg1glzs 1flasa1' ur.r zy ,8n
,nraza{a1,6 r 39ur ps9l !,o 90z46l'(zedi zlrs p§9I r?l9rs1uelsl zv ,lb
,(zea) uttuJegelT|,o ,E1l '(eee t) rg^Jeq) ;,o 7ala'(zeeü zl3s ,T ,9t
,o ,9I ,,I ,9n
'(r86I) lsI.J8Is
,gtvllzgsuÁBeus p1
-les9^1aJol ualp u9rulzs (s9p9p|epJ?6 Jrz§sr Iru9JI rnddr51 y ,aq9s9r;d99íír,r
rla.{1aq luazs §IIyuoIJIp?Jl E leualleJ rg€laua 8ala8ue: lgpo{IcJn 1au,(1aur
'BJgIJJgzs z9qgpo}íIBJn }ssr}í ? ua§9u9ln1 'u9ulgzs {9llzspuíp gpuotu lí?u
-993ull ]€wI?Jn relugtodozaur urnr8e1 ?qs?ê1 ? rlo^ sgruela! 1nr;rlpua.r zg ,rt
,(zgeü:a3.raq1o5 ,1 ,*
,(cget ,zt
) rysáAoIeqJIW,"I
,o ,91 tq;3r5 ,lb
'(tr35,1)
,Jalüns as9rualoí y ,0,
.Furx. Jauns
,o,§oI ,6t
',oí1
,(ozot) uEJoW uI ueqruzorp^ ruudar (296,1) uasqocef ,8€
'a[gt
-ep-rrq 1au9da-razs sa8alpgsle Fug rwu taur ryualaí rzssÉzp3nl rrtutun z?
ueqrrloscdrr1 IE{uLuoIBJn nr919.; 39pl B ,p s9 ,zs clgl ',o ,98 '(116l) :addny
s9 ra8rag1o5 psgl :rug}ttsug9B^ EuuEuI .guuals D|lun zE 8aur ryualaí ylug
Áoq 'salap.rE,ry?gsÁryr>1lllglp.} Jn s9 rguI[BJn plglp,J {iln eíryzrurnr8a1
,(8oq'8aur rlrualaí ugrEJIIa} r,!g.rq npnpeuÉu-p8n1',{g:pl gnln zu sodoly .7g
,o ,0§ ',on
-.aeurgzs
nzs.rr3ur51 la{eplo.J ua8apt zv vzzgBvl nlü 'ulnteuuru§. :ltJIlaJ s glBqsrÎo
lleilew ad9r1 u,rnrruutugzu |,o,r€ '(986I) ;adoo3 .-I .ll?ttu relnJal 939s9rrq
-uua} s91I^ l8a rrapa.laaa1 uqgrra sr3r1 §9 Etlltun .r9s9rr8orzso1 euluJíl BqqE
49í§eq,(3oq 'ttatzaurla,(3r; s 'lrgla untruurug rpuelaí3aru uequJolg l3a nzs
-rn3ur51 'euatst sv3e1 rlau9í9l9rzs wepzg§ tunlpuueug ,-I ,9€
1oqr 'r9s9raza,raq
,zsa1 aígzula1
-1aí ugpsl ze 89srlapuar9Il g1v^
ryau p §? espprto;1a 89suart gl?quepurtu V .§g
XCnl r.iÁ'IOgNí/§§ 86Z
MBzoporÁuln 299
59. L. Michalowski (1998), 242, o,

60. Uo., a szerző idézía nevek régi kiejtésétegészen az Enkivel asszociált
kapitálchen szó beolvasztásáig.
61. L, Leick (1999),164. o.
62. L.DallLey (1989), Atra-Haszísz, Gilgames XL tábla
63. L. Leick (1999) 80. o.; lásd még Michalowski (1998), 243. o.
64. Behrens (1978).
65. Michalowski (1998); lásd még Civil (1983).
66. Michalowski (1998), 244, o.
67. L,5.f.ejezet.
68. Römer (1989).
69. Sjöberg (1976), 411-26. o.
70. Cooper (1978).
71. van Dijk (1983).
72. L.Behrens (1989).
73. Römer (1969).
74. Ferrara (1973).
75. L.Zettl,er (1992b) és Steinkeller (1999).
76. Bernhardt és Kramer (1975).
77. L. 4. íejezet.
78. L. Sigrist (1984), 19. o.
79. L. Goodnick-§íestenhÓIz (1992),
80. Stone és Owen (1991).
81. Sigrist (198a); Robertson (1992).
82. Stone (1987).
83. Uo.,727.o.
84. L, Sjöberg(1975).
85. Uo,, 161. o.
86. Ezek a szövegek sumer nyelven, dialógus formájában maradtak f,enn, az é-
dub-ba házban. L. Kramer (1963b), 22948. o., további példák.
87. Főleg fiú írnokokat képeztek, igazléteztek női ímokok is, akiket speciális
'§íaetzoldt
intézményekben, mint például a Giparban foglalkoztattak. L.
(1988).
88. L. Qig ésKzilyay (1959).
89. Sjöberg (1975), 163. o.
90. L, még 3. f,ejezet.
91, L. Léssberger (1937).
92. A mezopotámiai levelek mindig ezze| a formulával kezdődtek 'X. Y.-nak a
következőket mondom'.
93. Sjöberg (1975), 1,67. o.
94. Mint például az uri lgmil-Szín,Hánában,'azBlső Számű Széles Úton' közel
2000 táblára bukkantak;'§íoolley szerint (1931), 365. o.
,§Ze{a!.al .-I .gZ
,,eíug1 s?Luts. l8ea Áa serue5, lulry ,§z
,uopr rsg{oJo
,o ,uueJ
T1 8ll ',on "I rPpJ?Lu 9IJ
-9uJJoJuI sgê}í'}íeluB{{nq eJpIaI s9ê1 u3sgleqaPaur 19qlez§Jo{ Ja(I-pa zp
(qsewln-a zy ,y7
Ie^[u tu9'qqeq{ llo^ IB{{o§ uau u9ler'euroldurat nllunuuv
,o,7,t1-1l'Grcü §IxsH ,T ,cz
,o,}8I ,z(,
'qq9s94,-I
,o.|gz.(csol) so,b[ s9 :(1ylnp9c Dez
-alda1 8rp" ellruezs 'Igry{unur e I?zsegp^9 lplq 9d;sc rle '(sftü ír"lyg,-t ,tz
,Gu) syJEH ,0z
,(soe ,6I
t) rs;nf :(766,1) ;wua8uog :(seeü sruulca?}^l
,xlo^ ,o ,e9
Jer9u ot1,xoz€ eralnJa{ razJo{ V 'jeeü uep-rof s9 eeJsa ,8I
,nzaÍa1,ol ,T ,{za{9pra3aur sr zsoda-r.r:g ze 19
-9{?zsJol g7zs.wT rla39sualar,(u?ÁJ9r s9 4osgP;r-lezy ,o,6n
'(see l) uqnx
,lI
,q9sBt{ ,I ,o ,Ze
I 'G96Ü serw s9 JOûC 1 ]alla,(u9,r.r91 B r^Bzs9)Ia 9l9rzs V ,9I
,o ,6-9
'Grcü
suJ?H ,I r9s9áazssg lau?rau?ugl luopg?qg rnddrz5 ,9I
,T ,iI
PIo,9ll 'qq9s91
,o.9Z'.on ,cI
,(ssot) qd.req3,1 ,7,1
,o,il'Gl6ü ltnJ3zs sIJJ?H ,lI
,(ose raíall ap .1 ,0I
t 'sze t)
,Gveü qpl§nry s9.rrbeg ,6
,(leaü uep.lof s9 aasg ,8
,(zoe ,l
t) lrqr's
.(976,1) a8png ,9
,o,III-c6
'(ogot) .raíary ap q ,C'uo11o3llllruplB^',g ,3'.la>lp2tr psgltsgzBazssg zV .9
,o,1ot'(Ág1) ru€ssgu ,i
,II9I
-aí taaeu uozl.rlr-ÁBn 94et9uso119{ J3q9q p Á3otl'wzaÁBa{3aur salapra ,f
^9u ,o ,Zot'Qes) Lutsssu ,Z
,o,9s7,'jrc) adae4 s9 aqJsBD'.re,Gry ap.1 ,I
uVddIZs
pza|e1.1
,Odei 8-reqqcog §? nallncag,.I ,66
-(zeeü squutof ,86
,o,Tl ,16
e9c'Gee) JelsoJ
,AI,o,Cz'Geeü Jelsod .T ,96
.o.gll'(916I) 3Jeqgís ,s6
y)IltT NÁTo(INlrl§.9) 00f
MEzopotÁun 301
27. L.Harris (1975),158-88. o.

28. L, Harris (1962,1964) és (1975),188-98. és o. 303-5. o.; Jeyes (1983). Vö.
még Stone (1982),
29. L. leyes (1983), 262. o.
30. L.5. íejezet.
31. Hammurapi törvénykönyve tartalmazza ezt a bekezdésl a házas nadituk
nem adhattak gyermeknek életet, hanem férjUknek második feleséget vá-
laszthattak, aki utódszülésre alkalmas volt.
32. L. Postgate (1992),131. o.
33. Harris (1962).
34. A neveket a napisten hitvesének nevéből -Aya - vagy Samas nevébőlképez-
ték. Léteztek bizonyos naditu-nevek, melyeket más asszony nem viselhetett.
Harris szerint az odaadás korai jeleként használták.- Harris (1964),114, o.
35. Zímri-Lim, Mári király,ának lányai keserűen szóltak anól, hogy kegyetlen
üdékre ktildték őket helyi előkelőségek hiweséül. Az egyik hercegnőt,
Eresti-Ayát a szippari gagumhoz adták, családja nemtöródömsége miatt lá-
zadt. L, Batto (l97 4), 93-7Q2. o.
36. Uo.,99. o.
37. L.leyes (1983), 2634. o.
38. Driver és Miles (1952), bekezd. 178-80.
39. Jeyes (1983), 263. o.
40. Harris (1962), 2, 3. o.
41. Harris (1975), 214. o.
42, Uo.,6. o.
43. Batto (1974): lásd még a 35. címszót.
44. Harris (1964),12l. o.,128-30. o.
45. Harris (1975), í99-200. o.
46. Uo.,306. o.
47. Hogy szűzmaradhasson. L. Finkelstein (1970),264. kk. o.
48. Harris (1975), 307, o.
49. Zimri-Línhez eljutott az orákulum, miszerint a napisten nem csupán akiráIy
trőnjátkívánta, hanem'leányodat kérem tőled', lásd Batto (1974),95. o,
50. L. 3. f.ejezet.
51. L. Dalley (1989),36. o.
52. L. Harris (1975),270-302.o.
53. L.7,íejezeqO00. o.
54. Harris (1975),289_j02. o.
55. Leemans (1960).
56. Uo., 934. o.,8. sz,
57. L,8.f,ejezet.
58. §íalker (1980).
59. Leemans (1960), 108-9, o.
,o1a'(116l) ae;sg ,8I
,zs,z,Zeov'(186I) uos.{e.l§ ,lI
,o ,9I7,,-I ,9l
,o,oHc'but) u3sJq[ ,§I
,(toot) ,bl
IoqJII{ :(zast) uesJ€T:(iaei) JBsIqcI aas
,Geeü ua§{JJag :(zrcü ,€I
Joquaa6 :(nat'gut '296,1) uas:el aa5 ,7,I
,o,73
'(96,6,1) uqny
,o,ZIl'(116l) ae;sE ,II
,o,1f ,0I
I '(ü96I) urraquadd§
,zs ,g9 e?Jsa uI 'epnor11 ,6
'p1o,y-eoe 'Uftü
:(7761) avxE ,8
, ,l
nlaza ía ua zaut r{Bn, 1
1
,9
,(eeet) uezua1s9 ar:sg í(166,1 'z76I'qel6l '1616,1 '5961) aals,g
,(7151) aesg ,9
,(71;eü urrss{ ,n
,(lest) t{cu ,f
,o ,6lI '8ol 'ol '(816I) pío11 í,o ,96-0ll 'Gzeü.ra8un,1 ,7,
,19Zs9Ia zv,,I ,I
unsSV
lazeÍa},8
,Oftü ,9l
Joquae1
,es939,rla sn{qoqtulzs {au9)í9la19>l 39ssez9q y ,9l
, ,nl
o, I7,í' (096l) r.raqrue1
,el
1rrlrel9pu9íe ratbtd >1oÁuozsse flrppu e 19lzoquodeu r uazg
,o ,Zzí "oí- sn}íIlzsluo§íeur uasgraqal8aur rsad9>1 zaqBat qzs oJ € scuDígzs
E le^lu '1arzarlrala1 ..I9q9s9lz§EÎoaq" sgzÁBa[IeJ luopq?qg ÁBa ,(Bel rcsgz
,zl
-o31opr9 3alozs ű9l §a les9pze{oq 9I9z§ lgJ{gpalseJa{ 3 lulJezs úeqlJlv7
,o,1e-IZl '(ose
,il
l) uegtue,I
,(sset) JaIIJeJx ,0l
,o ,68-08 ,69
lclaT 'Gaat)
,o ,lz-8I9 ,39
'Geeü rrqny 39ul ,1
,o,96I.on ,19
,o,z-í6l'Gaeü eslnf ,99
,nza{a1.9.T '§9
,o,8-96I' (zeeü are8rso4 39ur ps9l :(896I) sneJx,r9
,o,6-8'(sl6l) syreg,g9
,o,stl'(916l) sr.r.rulq,79
,o,bee 'Grci suJ?H ,I9
,o,
6tz'(zaai ort8rso4,g9
}IJIaf NÁ,IooNlI,r§,c (,0e
MBzoporÁun 303
19. larsen (1976).

20. Kuhrt (1995),87. o.
21. Dercksen (1996),2. o.
22. I-arsen (1967),4. o.; vö. L, uo., 168. o. még egy példáért,
23. Dercksen (1996),64. o.
24. Charpin (1997),377. o,
25, Veenhof (1972), l23, o.
26. Uo.,104-5. o., egy ruha fél mina ezüstöt ér.
27. Uo,,119. o,
28. Dercksen (1996).
29. Rosen (1977),
30. Veenhof (1987),
31. Charpin (1997),377. o.
32, Larsen (1976).
33. larsen (1,974),288, o.
34. Iarsen (1976),
35. l,arsen (1974), 293, o.
36. Birot (1985), 223. o,Ila-IGbkabu eredete homályba vész.
37. Assurt ebben a korszakban lásd Charpin (1997).
38. Larsen (1974),288. o.; Charpin (1997).
39. Grayson (1972),19. o.,58. sz,
40. Charpin (1997), 373. o.
41. Esrae (1977), 122, o.
42. Korabeli példát lásd a Tell al_Rimah-i templomban: lásd Dalley (1984),
43. Haller (1955),
44. Preusser (1955).
45. Charpin (1997),382, o.
46. Dossin (1950, 1952).
47. Charpin (1997), 373. o.
48, Grayson (1972), 29-30. o.
49. AzazMitanni.
50. Grayson (1,972),48-9. o.
51, Kuhrt (1995), 352, o.
52. Uo., 354. o.
53. Grayson (1972),80-81. o,
54. Pedersen (1985), 1. kötet,34 kk. o.
55. Grayson (1972), 1234, o.
56. Kuhrt (1995),356. o.
57. A rég szentélyt eredetileg az akkád Isúr tiszteletére szentelték fel, a szöveg
később azoban,Dinitu"-ra változott. L. Grayson (1972),113. o.
58. L. Esrae (1977),16S-61. o.
59, Grayson (1972),134.o,
,(ooe ,71
t) elodre4 §9II{cu?JJuBT :Useü elodrc1
,o,|'u66ü uJwu ,9I
,@ui JouJnI ,9I
,o,00I ,}I
"on
,
o, 66' Ge6ü uosdtuoq1
,nzaía1 ,b Bgw ,l:(zuü 1oqdulr3,g1
uoslt.lg ,71
,o,oe ,iI
'(896l) sar?o,T
,(zeeü asou s9 util§ofi€Ilt1 "I ,IgJlBzsJol B
qazo:1 qe,(rqced-ry 1a1 'alp151u?^.oIIBIÎ ,oI
I9JJa {eualseJ rad9r1 opirr1 rcs97vs9
,(see ,I ,(fc6i) u€'t,o[ttrÎ ,6|
t) 1n9 1?s9zuJalar.rír,r 1a,(u9pad9rasJ y
,(zeeü uorilIüBH s9
uosduoql laqdrur3 ,3
,o,1Z'k96ü sar€o ,l
,uerap}zs ug{dey rcteletzsvda 39sapys9?9l e aÁu
-93a.r,r;rrlarap pur;c (urq9lurgtodozayl139ssol1r,(9) auqodosayg ul Dplrlry ,9
.nzaía1.9 39w .T .§
,o,689'(gsst) pwÁvl,y
,
o,st-8zz', o,11., 7oZ' G ee;) uasJrl : (seo t ) ep?eu s9 srrrn3 39ru,1, g
,o ,ol
'(ne6l) uosduoq; ,1 ,7
laqdur3
,(seot) ,I
flassnu
aAININ
pza|a1.6
,o,8-z87,'(rca) uJqEJJ ,9l
,o,617'(1151) aelsg ,tl
,o ,z9í'(696l) ,el
1or.lq uei
,o,Ic-0€I 'Ggaü ,Zl
IaIJC tle^
,o,90I',on ,íl
,
o
o, 1-69' (z
ut) uoslrr3 ,0l
,Gsaü IIB^
,69
IaIJo
,o ,9§ III?JaAI,I ,T ,aslFIu9I9IaJ
'(t66l)
lewlapa{seJa{ 9IB^ I€^9plgptddey e l8oq 'ltata1!_rzs t.tgscue;td p?pv-Istues
,89
1au9lJ9r o1ozs 19lg{9|c;podxe l3191eue upíruJBs e §ot1 'glel{zaler9lloJ
, ,19
o, |oz'€I l'(ZI 6I ) u€ueg-nrarnq1
,o, ,99
e-?.6'(osot) e3;oa9
, ,99
o9fr e7' (,y eeü {3I?T "I
,o ,ne ,19
'(986I) ua§Japed
,(s-zsot) uaqtut-l ,e9
.nzaía1.9.1 ,Z9
,(Eset) uesJ3ped ,19
,o,btl'(186I) aprag ,1 ,09
xDlaf NÁ,tooN:[l§9 bOE
MEzoporÁutn 305
18. Frahm (1997),3.o.

19. Uo.,8, o,
20. Egy kés6bbi elbeszélésből megtudhatjuk, miként akarta Szin-ahhé-eriba apja
titkát kidedteni, gyanította, hogy .Asszíria isteneit többre becsülte, mint a
babiloni isteneket' - ezt a magyarázatot Szin-ahhé-eriba aligha találta volna
elfogadhatónak! L. Livingstone (1989),77, o.
21. Az események babiloni értékelésétlásd Brinkman (1984), 3945. o.
22. L. Reade (1981), 145. o.
23. Jacobsen és Lloyd (1935).
24. Szin-ahhé-eriba feliratai Frahm után (1997),59-41. o.
25. 'Breccsamáwányba, alabástromba véstem hazám ellenségeinek nevéq s (pa-
lotám) falal kOzé vittem ókeq hogy gyönyörködhessek bennük.' - uo.,
82. o.
26. Szin-ahhé-eriba építette az Eka| masartit a Nebi-Junuszon, valamint egy
harmadik palotát a város keleti felében.
27. Jacobsen és Lloyd (1935),35. o.
28. A káldeusok sémita törzse 1000 és 900 kozott telepedett le Dél-
Mezopotámia területére.
29. Brinkman (1984), 67 kk. o.
30. L. P ongratz-Iristen ( 1 997).
31,. A vadállat elülső és oldalsó nézetének összehangolására alakított ák így, bár-
mely szögből tökéletesnek kellett tűnjön, így akét első lábat, illewe a négy
lábat csak oldalról lehetett látni
32. Reade (1987).
33. Grayson (1991), Cambridge Ancient History 111,/2 (CAFi), 138. o.
34. Frahm (1997), 121. o.
35. Borger (1956), 42, o.
36. Parpola (1980).
37. Grayson (1,991,), CAH 111/2, 123-5. o.
38, Lz ékírással könnyen elkészült. L. uo., CAH 1ll/2,134. o,
39, A legfontosabb szobor, Marduk képmása Asszarhaddon halála után került
vissza, a késlekedés okát kedvezőtlen ómeneknek tulajdoníthatjuk. L. Lam-
bert (1988).
40. Borger ('1,965), 65. o.
41. A téma kitűnő elemzése, L. Oppenheim (1964),206-27. o.
42. L, mégParpola (1970), ll2. o.
43. Borger (1956),31. o.
44. Parpola (1997),9. o.
45. Starr (1990), l87. sz,
46. Grayson (1991), CAF{ 111/2, 737. o.
47, Lambert (19 57 -8, 19 5940).
'§íiseman (1958).
48.
,o ,iog'(ese ,tz
t) Á"lyg,
.nzeía1.9.-I .Z(,
,o,167.on ,Iz
,o,9Ie-Z87, .&1eq :(trcü ,oZ
'(egot) 1u8r3
,o,6-8iI '(tEe ,6I
t) IaPIeH
.nzaía1.I .T .8I
,o,I8€'Geet)
,IgJsnryJ e 19rcJ:qe! Jnzsn-IJJnpn{-nq?N ,1 erlgpr8atu í8oq 'eg
uqnx ,T
e mg n vÁug| tgÍes e Íglourgzsog
IoIIl9z s 19.r.rr ueq,fiaure'1919 s9latua PI€u-ngPN,l l
,o,6-8fi '(soot) uqnx ,T ,9I
'jrcü uoqurT ,9I
.nzaía1.8..I .}I
,rezab1,8,,I ,cI
,o,88',on ,zI
,(geet) eIoD s9 8uo:lsurry (aqJs?c ,II
.nzaía1.8 .-I .OI
,(ose .1 .5,
t) :adoo3
,o,I
066ü IIIcTy-IB,8
l'
,o ,coe
'(066I) .ftruaploy uIepnoJH ,l
,o ,I ,9
I '(066I) la,u.aploy
,0,617,,on ,T ,§
,(zsat) eeJsa ,T ,,
,o, (066ü.&.la.apioy,g
l' ,(eest) qJ]u ,z
.Gzat) ra8un .1
NoTIgVg
nzaíal,g1
,Qea),Glpq ,6,9
'Gul)ulueJqos,8§
,on,E
,o ,Ir',on ,9§
,o,Yzz'Gttü PaPo ,§9
,o,el'og'
Gzaü ilIqJe{JnT,i§
,o,607'Z/I1I ,1 ,gg
1g1y)'!aet) uos,(rr3
,o,tz-lot'
Quü qJeuoJls,z9
,o,t-7s7 'rar91,11 '@teü ,I9
,o ,§9e
lceJls ,o§
'Qeai uessle/N
,o,
l9-1r'7 /Il| 1g^y)'(teot) uoslr;g
,o uput]ulJg ,o ,6,9
ioi-c6 '(lset) l9-1il 'Z/IíI 1p1vc'(tse t) uol&;g ,1
y)IaT NÁ]ooNí/§.c 90€
MrzoporÁuIn 307
24. L.
"A Becsületes Szenvedó Versét', valamint .Az Isten lgazságosságáről"
szóló babiloni értekezést in lambert (1960), 21-91. o.
25. Brinkman (1984), 12-15. o.
26. Uo., 18. o.
27. Uo.,21-3. o.
28. L.9. íejezet.
29. Brinkman (1984), 105-11. o.
30. Uo,,35. o.
3l. Zawadzkt (1988).
32. Oates (1991,), 25. f.
33. §(/iseman (1985), 26-9, o.
34. Koldewey (1990),300. o.
35, Schmid (1995).
36. Powell (1982).
37. L. §fliseman (1985), 1,2. ábra
38. G.eorge (1992).
39. 'Osszeseni anagy istenek 43 temploma, Marduk 55 szentélye, Igigi 300 pie-
desztálja, Annunaki 600, Istár 180 kápolnája, Lugalgirra és Meszlamtaea 180
piedesztálja, A Hét 12 piedesztáIja, a szivárvány 4 piedesztáIja, a Gonosz Is-
ten 2 piedesztálja, avárosőtző 2 píedesa,áIja.'
40. TaIán nem két szekérrel, ahogy Hérodotosz és Curtius Rufus írja; vö.
'§7etzel (1930).
41. A véleményekmég mindig megoszlanak,hogy azEuírátesz főmedre folyt-e
keresztül Babilonon vagy csak az Aratu ága. Mindkét kifejezés megtalálható
a korabeli feliratokban.
42.
'§iliseman (1985), 55. o.
43. L.9.fejezet.
44. L. Heinrich és Seidl, tge8.
45. Koldewey (1990), 163-70. o.
46. Sack (1994).
47, Mayer (1998).
48. Oppenheim, A. L., in Pritchard (1969),56042, o.
49, Stolper (1985),2. o.
50, Kuhrt (1983). Az ékírásos hengert Rassam fedezte fel 1879-ben.
51. van Driel (1985-6);'§íunsch (1993).
52. Haerinck in Koldewey (1990), 373, o,
53. Cuyler-Young (1988), 58. o.
54, Kuhn és Sherwin-Vhite (1987),
55. Haerinck in Koldewey (t990),381. o.
56. Sherwin-\Vhite és Kuhrt (1993), 149-41. o. L. még van der Speck (t987) és
Sherwin-Vhite (1987).
.(oget sqJes .6§
'ase t) .re3un11 s9
,o,09I',on ,89
,
o, 66-06Z'(ooe t ),(eaa.aploy,-I,1uuzrar,l;gzs 19q>la,(u9ur;d9
ruopqeqíq r.ror1,(8a oJeêq ueq{oluoJ J9ul Jo{{E ze >rylBgl p 1lnd9 I9q9í39L .l9
y3llf NÁfoCINaA9 80e
Fent balra: Halaf stílusú kézi készítésúés festésú terrakottakorsó.
Kb. i. e.4500. (Louvre, Párizs)
ri\t :]
|]
Lent: Eriáu. A sematikus rajz az erídui

..templomok" egyrn j:ra epúit ronl ja;t
ábrázolja a prehistorikus időszaktól
(XVI-V szintek) a korai dinasztikus
Ur III. korszakokig (V_I)
és az
i
,Lai.?n]{ qü]
|.L]P!.,J
] l]ro:js]lr l; \!]!L:.r\I lmlúl
L:l9].]ltl!.]i, :ltLliuir1.1 l
]) \I.u:,]!nI:(L]L]l 1.1eiJril|;!
]l! :I.!]]. ii. .r].r|i]\ .llt/.1
]llll rrü !r. L:..!l.Lti !,.1\ll
]!l] lu l.! 1] ].l/:;11 :lr/,rl
iP]|:1fi
,!|].?l_]l{.itll
U] .6 lLaruL/\,ll1r
]lrI_Ii.r i..l]./,t!lül:rl,iLL:)r
]:UL L]q 1r 1. !l.t.L
í,lr,1l \láilrn he!g.lpe.sét 1]diis, Js Piis,1,]: ilit..11.].
,\5leLiblrrrrésÉLl]ii]7j:r7jil:iiilör::,\s,:n].]ilLalrj!iJll.,L.
/,l/'l:1,1r
i]ikú r]r,ln]L,,lt ].l?]k. n]eh ilie1 ]7 irór!l]ii]7::] i JsLe]l l rjb j-..:. nli: lJpir:iso,
]il:1,]ie]ijli7,-.]L:lir]itilör]bi7ón!iél:\iqelir1:l]]l]Lé,li].rJ]i1!]i,,]l1.1i]i,]L,
r]].l, el L.r\ó ]rl./ l ],]l §Jrl,Ll)ilr, }1]]:.1k!lli] Ul!]il,,1l ./:nlrl7i]i, IrÉl::]]]l,n
] iú/: L.r]j. Ber]ijj
{, ![r]ii ti]!ii.nil!l .!1 li ii]ze]iil!la rÉli]](]n] l]]i7rl.i! iZ i:l lrj,L_.r

r:l:: ii|.l] iL..]l liés7iill nlo:liL lnzi:j. -]. l]rr:ll
Illplroiri,lLj lii)rosz!rllrlL.l
|ídn]]í§rrl]r1 i.r]]\?ój]li:]le:il!kr,:ÉL reli IJ.:r]]].| ]li:.ti.Bel]]]
'ilil,1,
ijz !d'Lllol] "_!] ],JIxs,:L l!!!]]l!rl rL:.t l ú!)i.)l L:ir]ozol|]llJ
,ln(ll,].ldr|( ::]P9/,l./! Ll.]1r\s!j}t 1,r.ur.i:J
1s7tLr.l '.,L.!1D Ir ur ax!'S .i|rzLráll.Í. J;]!i]] ]1.1.i!_rJ s_. .is.]J,] 7l
,ll]ll] l]9:] r.,ll+ . .ÍIJl;d .].zs :ilr
]i(L]. il.t] lrrr_]]]1L)](r ]!(!--_LI!7\la
\z rlliiü lJrj]r roriisr!lió] nntizotr ie]e. §lenrl i:.!Lo] Iri5z]li]: lJln:,].il
l:sc], nl]rit ,]jr.]arl :og o§\re. \z]L:l]il go!oo.iI léjlili,jL. Nnrf .i le]r1, j:.n,
1Ir trk] Iíúzi!!r.Ii:d.d]
\lJricl h,ngeL prc.crnrolt,',, r]]i]1 i brl oL.ii]i r J,e1 LiIil\Igl J7erjni,.:cdr.

r/iriol'nl]i]lo!i1o]t,iL] irjlde. lrizonn1] l.]reló. e]nl]rí ]rlreie1l. hi
lleqen:.JLltc:t nlrgjlr]l e:r jll cl l::llonllr iz]es§Élré.r1! nl:iilLr,ii\l
r 1i]]ibÓ] ]l.r]ik !.li])dt],|;li !]ij| 1.]. \ze]n ej] s,iil ll rs. e1llgrrlrzrrLisLellc;.
li]in 1!i!!i 1sl:i, }1el]irrc szlLí]Lls hrLco. i.Lt,lt ]íi ]L. ]ún]trri. íiji]
r ]r.zaben. ]iéP r ]ol]J olll]i. ]-tlrcú ].:elllel é. r/ o\ZlinD;lzi]!].
'Nl]li.lr \1r,l.
^ nr I.j,],}r]
\
t
\
',oil l
\, '
i]l l]
Lr \:nlnlu zi\]lrL:l]r UtDl|. lre]lr::r]líL_is .lől:
Ur \unrr i;iil,cl!sél
Iegöri]liíló lil:1i]i. A \i\.i,-
]jgln l llirih r jrrjzol]:. rnlrl:
il e];ő Léglr Linrjli" Djll
!nlé\é]le7l i\zi ] li.si]il, ,\z
l]1Píti§ rnr]é]iire tllr.]r.z.ll
ljlg1 ili ko7i)lI n.nr.sia!rl]iba]]
líi]ljlii:. Lii]d:a,.
lié, / ii]L
ureq e\ ]9iz!1 ol].{r|]i.r
rrl j]LlLullr. jl]elle lrer.]sl.a
énéke;;elrl.i:lhsllr:t
Orilltlj Tll;liture, (]]l]rleol
_iZ.lll).rrI F / r réierl !rolr]t] ilraj \zla]a útölíii r]]ig \rrijl szijr. .Z iL]r.i.1 lriti ]
Lu]Lrrlj LelerL rlLoL: :rr'lze]nrr, i. Lirílr, si;lLiíl i.:ell rll rllt:t irlLjp.zó
_ ,\
rrrizr,lir. rlrogl :l7 l.iJi1,.i .niil ]r]1,1,1]:1ll eiaji. iz .ll.!,ar lrLl:
,rnkíd krL]t:lt
hlgrcn.liiL,lgr:sr;l;1,1ékl.rullunnrll,1i_!r .!l!/"riiÉr]rgl.nlrDo..j]i
ó]rer, l\ Hl:Lrt, aLi ]verj ]!llr'lel rr:r ogl r .iL]. rz igie" léJeillezik. _r,rilrielr
.zjnlbóhnr t r sztr.]é csacs.íl: 1íLluJl, Szl.zri 1l1rl. ]:a x ]aa .nr lL.!1r.. I'jlizt]
!o|!.l
,ll0.,|]\ ll5l]r,rg]
I..!i:.)sl]:j..
. nloJ!] l9U rI.1 u.L]].r]l :
:ij]. .:]]n]rllr.] !I.1l .i_lI.o\\ -]
tI iio,1I !al!1.r \.) u \]|l]r ]J! lr
(lr!jIil]\ !]U.!lrJ,]l i9l tr.] :l1li:jg
iu:n.s.I{ llsullí 1nr7\ri )r.d.]]
\I]]il: ,!l. L] |,r]l]illll !!,.,(,1,1jq
l|!ll\- 1-1 ij.]Ulz\ :l!41ii1
L :lrl,LH r b]!1l:_.!] ,lrn7:i !l
/Ltl,ir-Ulj ir ]l]rl5.1 lo9l]
".qo| \
;,]
l:]L,.ll]q !.9 ,.IlLl]q l ill,r }i
,l'l .!l.tr] IiL].r].r]ll rJtt r)§ jItJ
RaszleL:Lrú{rnc.,eueli,,Urjel\ailJ"rill,nl]rrllrjiibl:egrrr,lrjsLlnqszel
h;igrl.rM11, |c]ili egl kjli]r] iog]ijsl l.ílL!rr. n]ig l, ],lr] LÉsr r Ilii;rL.'
L]i\zo]cjlnl:":l :$rá /o]ji, Uí. ..Lii]r] SiroL'., K.rqr]ó as 1.7ú]iijL]e:.ki:s.],
lrjL:\lr 11U\.!ir, ].n|,)t]
s,.r.l]ne.T,ál
!+x,sroL.lt].§llji],
!]el!.l i j]jP|uri 1r].i]]1_
tcnp1olllban rrJ:iltrL.
ili;lri,\iú?e(LD. Brsd,ld]
il{\ll( ffi ilWfr\\
,, ],] ]! !]lit
i1
,,.:;l,
r'$ ii'
]i,i,
,L!nJzn]^l
JrrU.l]o] ']ua]ro! ]1.I..r.ti.ilnJ_.+ ia9_C _c09J rnzsn
i,Dnpnl-nq!,\ ]] il.u!':.tu-Jalr.1]]!]j.q r!\]]rT{nJ.] 1nrlú)]dul.r
úJrlfuJ!! .ddlls l] {) i.ú ,qql]il] ii! n]!p opr.H :rn;7
iú.PUo.]'ulr.$]Î qsuDg)
. li]zr,,qr l!]]rs.orú lIú9l,qI€ ti(l
_.rr.ltl ,].1rpL u!r!q s.,,;!.{ \9 r}jLrjl!\r-
úo].,!9 iUoLq!|T rJld; 1s.lI,11nl
zl ú_n]rz.rY rlqlr ]P!z!z! lI]\x]
I!olI.1..líl] 9Zru!r?s Ir]q]xddIZs |.l./.l!/
,r','i:;it
lU.,PUo T tlrnisn]\
!lsuú,J] ]rq]lddIZ\- r.l.t Lúol\.9o
,.]mI!iP.no].,
"il !]7!úllo]
].1al.q rJrüzsItJ.J\9loPu.aoI :ri?,,
Iil;l: .\z rsslr1 ]st:L renlpiollb.-ll
.zjlnlrzó :hbistLlnlrl zr:, nle]r
.Z issZn ]ii:.lh i, l, llku]li N:r]urlil
í.,ri] ]|idk.7ó en]]]el k.,rii :Lrlíz.]j.r, iDu]l .]aj\zi]í :i]l, |]ilid
c]l;LslLi rbel] r] Llísn ollszoL,re. Iir.leIe] i\t.n i. liaP. elóL1. 6:)<ar-
])ell el 1, :j!!r j 1\ljtr\!ur:Jh iL!ó .]r, K.rii]l]i]ii] i, e 1]:a-bó]
\/]illé| li,l,i]iilk, +6 .rrr. TintiiLb.Li]l Per:rllln \IúzeL:nl. Be|lil l
] e.2+1: ból !ljtn:11]L. l|ltg:ir.!]
]I|-r,L]l, P,ÉlL]]:]
/l}r,a: §s.uLbr'll sz:lrmlz]lr ez l l o]cszoglelú.

Ilié;etetr r:r-r! l]J, jl), ])]e\,3 j) l/,1\\7rí
s7ar eg:li.L réstenek, 5r] .nr D]gi\, 17.5 .!r

§7é]es, i]Jerqr|]on }Ii:Ze.nLl, Bir]D
l.j]:]: l jliIlt.li JsZ.linr ug]li

rl]orjbrllr.r]r'l 1l ,{ssur lrsir l1n1
irizré!,]elÉ.xz élil ijjjn]k \t]li,íll
]ré|. ioloL1 ie]Lűti]r e!i] rrr]óslúű],g
\ss!r ]sl111 s,]irbol]zjló k._\oi{on
i!r, i/jlnl i. §7]1i:]lil i§Len. ], . !S]
siq ,Br] ]\l] \1rll.]rn. l..,j.j
lrl}r::o l ]Ln.]n]!:J\r]r[ ]
L,J: }ilLr]\r. l|,:lr:t t] 1.]!di:i] l
\Jl]L il]LL]: \|1l:,]Z;. zl ]l |ll:tJ
/\.lL.l L,]tL.i.!. .r lt]].]l :rrlI
.ir] l!q|..:.z. TT\.l7l
.,rrlLL,Ll]il:lL!|. l !r_l ]IL!l :r.l:.1
I
l U !f!.]
._.]_9 rl .]]]
1nLrl!]l r ilü. IlJ,]_ul!l ,:n..\
.?t;']l1:f,I;'?lnril!q.']-]).:.I
Lltlr!llJ ]l?.., L.,! tL t \ ji,.Y
. ; _-a] !i l . ]! nnlrl r|. ,..,l.
i:..]-,. :l !](-.r)l-.r.j'LL.l::./.i:rL
L]:(tr] ]il.ri]]rrJúlllr).1r \ Lrr
.]Jf,I .!]iiZ.l : flr r]llll ]lL] !rl
: J,r]l]j :]I]t.r,\.]
ll 11]lL
l rl l/: !.|.l t.!.L.:!)l.
J.: l l]
],7\,]L \ !]!]L]o |(] lr.:iiU _.i
], LLLLlL 1 r]tt,Ll].l]L!fl r]J.i:.}l
_]j ].rlti: Dor]rl]oürii
szj] il]La .a]br lnrn,i]
P:loljiiiL,,il, i]ei\..
tr z\ dll \irf, L.c]ri§
.qr il)Pc] n]liiűdő

is\7i]- li]iilió lo!:, i7
ilid r,s.z.o|] ó ii]i]1,
:7:1n]iililésl. \.leL1
ilj.r,\]ili jll1i. LL]. ]. e,
]!]. 1Bl]Lish }hiruü.
j] i..ir" l.ri|,{ssLLr
bl| lPlj i]inl,i
lii]j:\ \ lj]jIiL Ig\ ik
rq!:l+íb]j]l iz i, e,
/, !Zlizidl]ól, Dr.]1 ir]
il\ i5h]ljlL. Nl]l]sll

íl
ü\\u\\$\$\\\\\\\\\\ni\\,üíi\\hh\\[\\\\\|.i\\l
ül''
$'
,r,\ü
il1tll\\]\'[\\'il\,,i
r;i'ti'{\
\\},\\\t{\\!
]llll1lllllill jllll1lüill jiillrlllillill1lllllill\] j
.LLlr:8 L!:1.1!,]i\,..-_LI::].{
]lr|,], :li l!,r_:,l l i,lLl :Jlc:{l_:l::olo
,]qtl !5l .,! !_nt Ll.(L ,1,I.zll9. r.nLil
::.;l9,1 l1'nLr:::;,1r,,_urzs ii:rli,lts
:l.r(l./\ 1j!ú_I\r llItl]{ l ,r]!!.lt!|LLr \
]! ri!,1]!li:l]. ]l|/:i1 l!!!rn,,i1.1
,.:].LlL 1.Il] l,J\l Lttr.lr,l1.1 \- :j,../
l/LLtJ i.rln!-] :!.I - 1 q\
,ut.zl nn::i] lit \!|]. .:
i9ii,!.r.. rJ:rnnLiLLlH :\Il]l]l
1.1Lt! LIli L-]z(l1|.LlL:,l :illJ]]9
l.}l)]il] \ till.r r7 ls\/:l
lrirjl1. \ \.!r biri irP]]l
iL_.!j7,]]]i. J.,]j!! e!\ Los:t
iir d.r.i|.], t/ \/]rjr )o]],ílji
r ll:Lb]]ol] }1rrlluL-
t:!]plorl j úl jie]riiéJi!iti i.i:
eLőies,ítJ\r:L, r:lel\.l ] yíl!.l
iÉlcúló itj], s7 j|-irlr :J_, liL]tr
Iu§7lú.,tt el Tii. l. ., 663
Bl ]:j\} \nl\l rln-, T l,iJ(jn ]
Lgr brL-.ilóll]r] |elger pec.itlr orló lelr olllr. lle], u oi.

ei1]]]j\l] ét!]L le:ls/Lól i]li} /iLLul.rfui iLrr.ilo]ji. Kl], ], e ]a:l
i I]i:].r]]on }1|/eulr, BeI]]]]
lU,P.g'u,n_.znI{
l|,Lu!i,l..1l ,xozo] |lz!z\ l Zs l :, P!/!l! ,a ,. ,r zY Jl!ltlzoilo}rq rlo,§::úlJ
í.+ i] si l! l1.1rrlr .1i]iul ,ll] il.tLilI l:.qllrú)lI. rlrlJl!tJ línq'lLZut]llnq.rUlz!
]!.r r :i.ú jl]Ll.tJl..iljl+ ]is.Pi]..!)i \",l)pr. j..ii,l(n]J]s l|]Urrodoz.u| \i
iuo: ! üorqozi \: ]]].9.!]l.+.1. )lL11](u!7( J99]!z!rpI !nquld v
(loPúo]'L!nJsnl\ LJ§nüí]
],Ix ]r.lI tr(,l!|r \nqrrld üolr.]l!T lo]rti,19 . ,L úllr!P N.].rzJ]ri.loj].i
t!íd:lx /t )il|!!,L.!u o+!I Dlz.!:rJIij] x }!.tLU.1\ ,,,l119 rt9li9ul ilmonml3
l].g t] pto!t!,ul!|,\ljlz§.sI.rn ]lLlUr ur)i./!í. ,tI Y" :]ozs i:jr 1lP!.ur
op/.l y ,ll!!l io§üTli.) Ilnl9lklxq !r]]lSo] r.].s.í..ilq}jiú ülz§ljr'lJlr..1

Gwendolyn Leick-Mezopotámia-A Városok Evolúciója

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gwendolyn Leick-Mezopotámia-A Városok Evolúciója

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Gwendolyn Leick

A-anepada, 103,132 Asszarhaddon, 230, 238, 239, 24O, 241,

(A jo gtulajdonos neve zár őjelben szerepel.)

Mezopotámiánakaz ókori görögök nevezték e|anagyjáből a mai Irak te-

Noha Mezopotámiáról, akárcsak az őkori Egyiptomról és Görogor-

s azt,hogy mi mozdította elő kialakulását. Környezeti és foldrajzi ténye-

A kotetben szereplő dátumok - ha másképp nem jeloljtik - mind i. e. ér-

rönrÉNELEM BróttI KoRoK

Ez a tönénet egy eredetmítosz - hogyan keletkezett a mezopotámiai nép

tő fontosságú előfordulási helye az abzu volt. A korabeli feljegyzések

A munkálatok 1946-ban kezdődtek; az ásatás az ira|<l Fuad Safar irá-

. A YI, templom épületének összeomlása ltán ahelybeliek - nagyjáből

késztilt fonóorsókra é s e gy r ézbaltára bukkantak.

fogva is izgalmasak számunkra. Jelentőségüket fokozza, hosy bőséges

tens éget ábrázo|nak, Az o beid- temetőkben felfedezett r omorf fi-

RoSSz FoGAK, 1Ó rurvÁr

A sírokból előkertilt edények jó minőségű kerámiatermékek voltak; a

lására fokus zálő, a korabeli társadalmi viszonyok f e|térképezését

Dzsemdzset-Naszr-korszakban, i. e. 3000 körül emelték. Eridu sorsa az

nnt az ő:."nrg.Apszú és_Tiámat által megtestesített édes és sós vizek

lálták; e salátság tökéletesen belesimult a genezisről alkotott világképbe.

Enbi és Ninhurszag tönénete Enki csillapíthatatlan szexuális éwáglrá-

ban a deli szél felbodtjabárkáját, Az elázott Adapa dtih7ben'atkozza a

Óannész nevet viselte, amely Adapa sumer nevének, U-annak a görög

E-unir magasra emelkedvén egyesítette a mennyet és a földet,

zikkurat építéseaz akkori Ur III-i uralkodó, Amar-Szín nevéhez fűző-

A mezopotámiai hagyomány Eridut hosszú időn át az ősi városként tar-

ból" épültek. A helyenként három és fél méteres magasságot is elérő bel-

Az Uruk-korszak építészetifejlődését tanulmányozva kiderül, hogy vi-

A KöZIG AZGAT Bs ez ínÁs

zűzták. A tényt, hogy a korai táblákon nem a beszélt nyelvet kódolták

Az URUKI FELFEDEzÉSEK BnrpruBzÉ.sr.

pusztán feltételezés.Vajmi keveset tudunk az uruki társadalom szerkeze-

tökéletesített technikákat, amelyek nem csupán a gazdálkodási formákra

tő ,,szakmai szewezetek" között tesznek ktilonbséget. Az egyes létesít-

korábbi építményekl<lzárő|agosan kultikus jellegét. Az eannai körzetben

hogy a szépen megmunkált épületfront pusztán az esztétikus ktilső meg-

jakarját a tele kosárral közelítő személy felé. Amennyiben valóban vallási

egyre több ember kényszerült megélhetéséta városban keresni. hz é|én-

A várost kozel kilenc kilométer hosszúságú földsánccal erődítették meg:

gára, aki a test szépségénekmámorában forró ölelésre csábítja Vőlegé-

Bika nem hágott tehenet, a hím nem termékenyítettemeg a nőstényt,

A szerelmi vágyakozás megszűnésével veszélybe sodródott az élet f.o|y-

Amikor Sir Villiam Loftus az 1850-es években nekivágott reménykeltő

kiegészítvéna cseréptöredékek és az épiiletmaradványok régés7etireper-

URUKTÓL FARÁIG: A ZSUGORODÓ PARADIGMA

re.s Uruk soknyelvű és multikulturális régiőjában jobban elláttafunkció-

radságos írásmód. Az esetenként kerekded piktografikus jelek lineáris

valamint űgynevezett ,,iskolai szövegek" is akadnak. Ma már tudjuk,

tak. A kutatók számára rendkívüli nehézségetjelent, hogy ajeleket nem

koznapi sorsáról. Az írnokok életéről,a képzésmikéntjéről sző|ő szó-

A tudós, aki ismeri a (találő) szavakat, s ki

A szöveg hatvan sorból áll, mindegyik bekezdés ,,Suruppak intelmei fiá-

A gyermek leányt, (a Nagy Bábaasszony) engedje felcseperedni és...

Ezzel talán ery még az anyaméhben lévő gyermek nemét határozták

Az őshonos tamariska növényt mágikus célokra haszná,Jták; törzséből íi-

Sikítson, mint a kikötözött majom,

A varázsigék gyakorta metaforikus utalásokat tartalmaznak: jelen eset-

egynémelyik le is került a listáról - feltűnt eW űj kategória, az adőszedők

SURUPPAK HIVATALAI Bs e ,,SUMER

Az elbeszélésben egy erős vezető, aki mellett felsorakoztak a kozka-

szetezye maga is szemtanúja az emberek kifogyhatatlan leleményességé-

Az eryikleghíresebb mezopotámiai város, Akkád1 gazdagságát, ttindok-