A magyar nép vándorlása

 Népünk hosszas vándorlás után érkezett meg a Kárpátmedencébe, ahol ma élünk.

 Vándorlásunknak jelenleg 5 állomását igazolják a kutatók.
Vándorlásunk állomásai:
a) Uráli őshaza
• őshaza: az a földrajzi hely, ahol egy nép kialakulása végbemegy
• Az őshaza valószínűleg az Urál hegység keleti felén volt
(más kutatók még keletebbre, Mezopotámiába, vagy akár Kínába helyezik el)
• Elsősorban halászat és vadászat adta őseink élelmét. (zsákmányolás)

b) Magna Hungaria (Régi Magyarország, ma Baskíria)

• Kr. e. 500 és Kr. u. 550 között őseink átköltöztek a mai Baskíriába. Ez alatt a Volga, Káma és
az Urál által határolt területet értjük.
• A földművelés jelentősen fejlődött, megismerték a vaspapucsos faekét.
• Itt alakult ki a hét törzs: Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Keszi.
• A XIII. században még éltek itt magyarok, őket találta meg Julianus barát.

c) Levédia
• nevét Levedi vezérről kaphatta
• A VIII. század közepén a Don folyó mellé, Levédiába költöztek őseink. Ez a Meotisz, a
csodaszarvas mocsara.
• A kazár birodalom fennhatósága alá kerültek: a legelőkért cserébe katonai szolgálattal
fizettek.
• átvettük a kettős fejedelemség rendszerét:
– Kende vagy kündü: fejedelem, aki a nép hatalmát jelképezi.
– Gyula: hadvezér, aki a hadsereget vezeti, ezért övé az igazi hatalom.
d) Etelköz (Folyóköz)
• A IX. század elején a kazár-magyar viszony megromlott. A magyarság biztonsági okokból
840-850 körül nyugatabbra húzódott.
• Így kerültünk a Dnyeper és Dnyeszter folyók vidékére, a magyarság által Etelköznek
nevezett területre.
• Ekkor csatlakozott hozzánk a 8. törzs, a kabar.
• Az új szálláshelyen csökkent a földművelés és növekedett a legeltető állattartás szerepe.
• A törzsek új fejedelmet választottak, Álmos személyében.
• A törzsek szövetségüket vérszerződéssel is megerősítették.

e) Kárpát-medence
• A Kárpátok hegyei között terül el, nagy folyói a Duna, Tisza, Dráva, Száva, Maros
• A honfoglalás alatt szállták meg őseink (895-907)
• Ma is itt van a hazánk.