Fejezet: A MAGYAR TÖRTÉNELEM KEZDETEI

Lecke: „…ÚGY GONDOLTÁK, ÁLLATOK LEGELTETÉSÉRE IGEN ALKALMAS”

I. A magyar népnév

- A „magyar” szó őseink saját elnevezése.

- Kr. e. 1000 és 500 között alakulhatott ki.
- Népnevünk két tagból áll:
(1) Mogy: „ember” vagy „beszéd” (az ugor korból származhat)
(2) Er: „férfi, ember” (török vagy finnugor eredetű lehet)
- Türköknek, madzsgarnak, ungrinak is nevezték a magyarságot a honfoglalás előtt.

II. A nomád gazdálkodás és életmód

- Újabb éghajlati változás történt (hidegebb, csapadékosabb időjárás).

- Fokozatosan megnőtt az állattartás szerepe a földműveléssel és a vadászattal szemben.
- A nomád gazdálkodás lényege a vándorló állattenyésztés.
- Nomád állattartásra alkalmas állatok: juh, ló, szarvasmarha.
- Az állatok egy részét csere ellenértékének használtak.
- Az állandó vándorlás miatt sajátos (nomád) életmód alakult ki, minden ahhoz igazodott.
- Lakóhelyeik a jurták voltak.
- Állandó fegyveres készenlétre volt szükség (íj, nyíl, szablya, bőrpáncél, pajzs).

III. A közösség szervezete

- A legkisebb önálló egység a nagycsalád volt.

- A nagycsalád tagjait vérségi kötelékek fűzték össze.
- A nagycsaládok nemzetségeket alkottak.
- A közös ős jelentette az összetartó erőt.
- A nemzetségek törzseket alkottak (legnagyobb egység).
- Törzsfő: katonailag erős, jelentős állatállománnyal rendelkező nemzetség vezetője.
- A törzsek mesterséges szervezetek voltak, nem vérségi alapon jöttek létre.

IV. A magyar őshaza és Magna Hungária

- A magyar őshaza feltehetően a Dél-Urál vidékén volt (a magyar népnév kialakulásának helye).
- Magna Hungária („nagy” vagy „régi” Magyarország) volt a következő szállásterület a Volga és a
Káma folyók találkozásánál.
- Kr. e. 800- Kr. u. 700: „fehér folt” a magyar történelemben; nagyon nehéz bármit pontosan
kideríteni e korról.