A HONFOGLALÁS MENETE ÉS A KALANDOZÁSOK

A honfoglalás fogalma
Egy nép olyan területszerzését értjük alatta, amelynek a célja az új haza, később akár egy új saját állam
létrehozása.
A magyar honfoglalással kapcsolatban kevés írásos forrás maradt fent, a folyamatot emiatt nagyon nehéz
pontosan leírni.
A honfoglalást egy hosszú vándorlás előzte meg.
Az ázsiai sztyeppe a Kr.e. 6. századtól nem csak a magyarok vándorlásának adott helyet, hanem számos
nomád nép vonult itt nyugatra.
Oka:
• A legelők kiszáradása
• és a külső támadások
A magyarok Kr.e. 500 körül kezdték meg vándorlásukat a Kárpát- medence irányába.
1. Feltehetően Kr.e. 500-ra már a Volga és a Káma folyó vidékén, Baskíriában lehettek a magyarok.
Baskíriát Magna Hungáriaként említik azok az írásos források, melyeket Julianus barát készített
2. Baskíriából Levédiába vándoroltak tovább őseink.
• A magyarok itt kerültek kapcsolatba a Kazár Birodalommal a 8. században.
• A kazárok hatással voltak a magyarokra, tőlük vettük át a kettős fejedelemség rendszerét.
• melynek lényege az volt, hogy népet két vezér irányította
✓ a kultikus- szellemi hatalommal a kündü/kende rendelkezett,
✓ a katonai hatalmat viszont a gyula birtokolta.
• A kazároktól tanultak meg eleink földet művelni, találkoztak a nehézekével. A rovásírásunkat
is kazár eredetűnek tekinthetjük.
3. A 9. század első felében elszakadtak a kazároktól és Etelközbe (Folyóközbe) mentek.
✓ Itt csatlakoztak hozzájuk a kabarok, akikből a nyolcadik törzset szervezték meg a meglévő hét
mellé.
✓ A kabarok segédhadként szolgálták a magyarokat a támadások idején.
✓ Itt kötötték meg a törzsszövetséget, a vérszerződést, ami megnövelte a magyarság erejét.
✓ a7 törzs: nyék, megyer, kürtgyarmat, tarján, jenő, kér és keszi
✓ A hét törzs vezetői Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm voltak,

A magyarok katonai sikerei miatt a térség nagy államai a Bizánc és a Keleti Frank Birodalom is szívesen
kértek segítséget tőlünk fizetségért cserébe az egymás ellen vívott háborúik során.
Az Etelközből induló kalandozó hadjáratok során már megismerték a Kárpát- medence környékét a
magyarok, a hegyekkel körülvett pusztát alkalmasnak találták letelepedésre is, így elhagyták Etelközt a
9. század végén.
A Kárpát -medence előnyei:
• jobban védhető szállásterület
• a korábban letelepedett népesség (szláv, avar)adóztatása
• zsákmányszerzés szempontjából értékes nyugati területekhez való közelség
Feltételezhető, hogy a honfoglalás tervezett volt, mivel nem egyszerre indult el mindenki Etelközből. 895-ben
Árpád vezér irányításával a magyarok többsége a Vereckei- hágón keresztül benyomult a Kárpát-
medencébe és hódításokba kezdett.
Ezzel egy időben az Etelközben maradt magyarokra (főleg nők és gyerekek) besenyők rátörtek, a
magyarok a Kárpátok hágóin keresztül kénytelenek voltak Erdélybe menekülni.
Ezt követően több hadjáratban-többek között egy itáliai katonai akcióból hazatérve- elfoglalták a
Dunántúlt.
A honfoglalás zárásának a 907-es pozsonyi csata tekinthető, amikor a magyar törzsszövetség megvédte az
új szállásterületet a Dunántúl feletti hatalmat magának követelő németektől (keleti frankoktól)

A honfoglaló magyarok a Kárpát-medencében részben földművelő szláv, részben pedig az Alföldön

pásztorkodó avar lakosságot találtak.

A kalandozások időszaka
A nomád népek hagyományaihoz híven a magyarok is portyákat, zsákmányszerző hadjáratokat indítottak
szálláshelyeikről a szomszédos népek ellen.
A portyázások pár évvel a honfoglalás megkezdése után, a belső rend megszilárdítását követően folytatódtak.
Legtöbbször nyugati irányba indultak el eleink, de a délre, a Bolgár Birodalom és Bizánc irányába is
indítottak hadjáratokat. A leggyakrabban Bajorország, Szászország és Észak- Itália voltak a célpontok, melyek
igen gazdag területek voltak.
A portyázások során kirabolták a gazdag templomokat és kolostorokat, aranyat, ezüstöt és drága szöveteket
zsákmányoltak. Az értékes tárgyak mellett foglyokat is ejtettek, akiket eladtak rabszolgának, vagy
megtartották saját rabszolgának. Nőket is raboltak.
A kalandozások sikere annak is köszönhető volt, hogy
• a környező államok széttagoltak. A belső harcok miatt nem tudtak eredményesen védekezni a külső
támadásokkal szemben, így a magyarok viszonylag könnyen véghez tudták vinni a fosztogatásokat.
• A nomád harcmodorral szemben nem tudtak eredményesen védekezni a nyugati államok. A
magyarok gyors lovassága, heves, de fegyelmezett támadásaik, a színlelt menekülés, amivel
csapdába csalták az ellenséget, hátrafelé nyilazás
A kalandozások vége
• Kiismerték a magyarok harcmodorát.
• A magyarok támadásai egy idő után összefogásra kényszerítették a nyugati államok vezetőit,
• (Madarász) Henrik hadsereget kezdett szervezni a magyarok ellen
933 Merseburgnál a nyugati államok páncélos serege győzelmet aratott
955 Augsburgnál döntő csapást mért őseinkre.
• Az augsburgi vereséget követően a magyarok nem indítottak újabb hadjáratokat nyugati
irányba, ezzel lezárult a kalandozások korszaka

A kettős honfoglalás elmélete

A kettős honfoglalás elmélete László Gyula régészprofesszorhoz köthető. A régészeti leletek alapján arra
jutott, hogy az avarok Kárpát- medencébe érkezésének második hulláma nem török, hanem magyar
népességből állt 680-ban, akik megélték az Árpád vezetésével ide érkező magyarok honfoglalását 895-900-
ig.