Magyar töri

Évszámok:

830 körül: 7 magyar törzsszövetség létrejötte

830-962: a magyarok kazár uralom alatt élnek

862: először jelennek meg magyar lovas csapatok a Kárpát-medencében

IX. század második fele: Etelközbe való letelepedés

894: bizánci bolgár/ bolgár magyar háború

894-900: honfoglalás

899: a Brenta folyónál a magyarok legyőzik Berengár királyt

907: Pozsonynál a magyarok legyőzik a német-római császárt, honfoglalás bebiztosítása

933: Merseburgban 9 évnyi adózás után Madarász Henrik vezetésével a németek legyőzik a
magyarokat

955: Augsburgi vereség, I. Nagy Ottó legyőzi a magyarokat, akiket Bulcsú (és Lelle) vezet
kalandozások vége

972-997: Géza fejedelem uralkodása

997-1038: István uralkodása

1000 karácsonya: István királlyá koronázása

1030: II. Konrád hatalmas birodalmi sereget küld a magyarokra, mivel hódítani akar, de a magyarok
legyőzik

1031: Imre halála, Vazul megvakítása

568-800: Kárpát-medence az avarok uralma alatt áll

800: Nagy Károlyt császárrá koronázzák

843: verduni szerződés

910: Cluny reform kezdete

962: I. Nagy Ottó német-római császár lesz

Fogalmak:

nép: egy adott területen élnek, közös nyelvük, hitviláguk, hagyományaik vannak, közös őstől
származnak, közös identitásuk van
magyar őstörténet:

nomád életmód: vándorlással, állattartással foglalkozó nép (félnomád: földműveléssel is foglalkozik

letelepedett), táltosokban hisznek

jurta: kupolás tetejű, nemezzel borított sátorszerű építmény, könnyen szét-és összeszerelhető,
középen a családfő foglal helyet, jobboldalon a férfiak, baloldalon a nők

kagán: kazárok vezetője, szakrális uralkodó, tartja az istenekkel a kapcsolatot, elvonultságban él, tilos
ránézni

kagán-bég: kazár birodalom helyettese, valódi uralkodó, kormányoz, bíráskodik, ha valamilyen csapás
(pl. aszály) éri az országot, vagy ha megöregedett, feláldozzák és mást választanak

kedne: magyarok szakrális vezére

gyula: magyarok valódi kormányzója, vezére

kabar: jelentése lázadók, a kazárok ellen fellázadt majd a magyarokhoz beépült nép, 8. törzs, a Mátra
környékén élnek

kazár: nomád nép, de letelepedtek és városaik voltak

gyepű: nomád népek által kialakított határvonal, lakott területektől messze, mocsarak, hegyek
mentén 150-200km-re lakott helyektől, így mire az ellenség beérne éhen hal. Őrzött kapu (pl.
Kapuvár)

úr: törzsfő, megnövekszik a hatalmuk, uraságokban élnek

bő: nemzetségfő

ín: földművelők, többnyire nyugatról hozott rabszolgák, földbevájt veremházakban élnek

udvarnok: kézműves, vagy földművelő szolgarendű személy

várjobbágy: hivatásos katonák, nem szabadok, nem hagyhatják el a vármegyét

kalandozások + okai: többnyire Nyugat-Európába vezetett hadjáratok, eljutnak Németországba,

Itáliába, Hispániába, Nyugati-Frank királyságba, arabokhoz, és az Atlanti-óceán partjáig is, 700-800 fő
megy általában, lóval. Általában törzsi szinten indul, de vannak nagyobb szervezést igénylők is. Célja a
zsákmányszerzés (arany, ezüst tárgyak, rabszolgák, zsold), felderítés, ellenséges erők felmérése és az
ellenük irányuló hadjáratok megfékezése. Általában valamilyen fejedelem segítségeként mentek.
Sikere, hogy Nyugat-Európában nincs egységes állam (feudális zűrzavar van) + harcmodoruk: gyors
fegyelmezett lovasság, nem visznek málhát, visszacsapó reflexíjat használnak, kopját és szablyát,
keményített bőrrel védekeznek, taktikájuk a színlelt megfutamodás.

primogenitúra: elsőszülöttségi jog, az első leszármazott örökli a trónt

levirátus: sógorházasság, nomád szokás

szeniorátus: a nemzetségben a legidősebb örökli a hatalmat

patrimóniális királyság: az ország 90%-a, a király magántulajdona

vármegye: közepén földvár áll, annyi ember él a területén amennyi el tudja tartani önmagát és a
várban élőket, a vár működését
ispán + feladati: a király helyettese, a vármegye vezetője. Katonai funkciója: hadba vezeti a
várjobbágyokat, és a megye területén élő szabad embereket, Bírói funkció: ítélkezik a vármegye lakó
felett, Gazdasági funkció: beszedi a királyt illető adókat, vámokat

várispánság: az ország szélein található, védi a király hatalmát külső/belső támadásoktól, ha sokan
költöznek ide akkor lesz belőle vármegye

várnép: földműveléssel foglalkoznak

szakralitás: mágikus, természetfeletti, a szakrális uralkodó tartja az istenekkel a kapcsolatot

dézsma: tized, a termény bizonyos része, amely az egyházat illeti

szuverén: a királyságban lévő legfőbb hatalom, az országon belül császárként uralkodhat, szent és
sérthetetlen, aki ellene lázad, Isten ellen lázad, egyházi személy

Melyik 3 ember adhat koronát? : bizánci császár, német-római császár, pápa

Mit jelent: „István a koronát II. Szilveszter pápától kapta, III. Ottó kegyéből”

Személyek:

Levedi: a magyarok első kendéje

Árpád: nagyfejedelem 845-907, vezetésével jönnek a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe

Álmos: 2.kende

Liüntika (Levente): Árpád fejedelem legidősebb fia, hadvezér a honfoglalásban, 2 törzs harcosaival
legyőzi a bolgárokat, ebben a csatában ő is elesik 

Cusula (Kurszán):

Simeon bolgár cár: honfoglalás idején bolgár uralkodó

Arnulf császár: Keleti-Frank uralkodó, szövetséget köt a magyarokkal, hogy elbánjanak Berengárral

Berengár: Itália királya

Bölcs Leó: bizánci uralkodó a bolgár-bizánci háború idején

Bíborbanszületett Konstantin:

Bulcsú: 955-ben Augsburgban hatalmas vereséget szenved, túl sok időt veszteget a város osrtomára,
amivel engedi a németeket mögéjük kerülni, esik az eső, nem lehet jól íjazni

Lél: Bulcsú mellett vezeti a magyarokat az augsburgi csatába

Géza nagyfejedelem: 972-997, békét köt a német-római császárral, ezzel megalapozva az

államalapítást és István útját

Sarolt: a Gyula fejedelem lánya, Géza felesége, Veszprémben lakik

Gizella: III. Ottó unokahúga, II. Henrik húga, István felesége

István (Vajk): Géza nagyfejedelem fia, 1000-től első magyar király, szuverén és szakrális hatalma van,
Imre herceg: István fia, az egyetlen aki megérte a felnőttkort, Gellért püspök neveli, István írt neki
egy könyvet (Intelmek) 1031-ben vadkan által meghal

Gyula:

Ajtony: marosvidéken nemzetségfő István alatt

I.Nagy Ottó német-római császár: 936-973, Madarász Henrik fia, 955-ben Augsburgban legyőzi a
magyarokat

II.Konrád német-római császár: 1030-ban birodalmi sereget küld a magyarokra, hódító császár (II.
Henrik fia)

III.Ottó német-római császár: az ő kegyéből kapja István a koronát, hiszi, hogy békésen kell téríteni,
nem kér hűbéri uralmat a magyarok felett

II.Szilveszter pápa: ő koronázza Istvánt

Magyar nép őstörténetének ellentmondásai:

A magyar nép őstörténetéből nagyon kevés írásos forrás áll rendelkezésre, és azok is
ellentmondásban vannak egymással, mivel sok elfogult idegenektől származik. Az etelközi
magyarokról bizánciak, arab utazók írnak. Leírják a nomád életmódjukat, politikájukat (kende, gyula),
harcaikat (20 ezer lovas – kb. 100 ezer ember lehetett összesen), hitüket, és azt hogy megadóztatják
a környező népeket. Ezek mellett olyanokat is írnak, hogy a magyarok az ördög népe, ezért ilyen
gyorsak és kegyetlenek. A magyar őstörténetet rendkívül nehéz kutatni, hiszen a régészeknek meg
kell különböztetnie a szteppén élő hasonló öltözködésű népeket. A nyelvészet legjellemzőbb
elképzelése, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű. A sok törzs az Urál hegység területén
szétszóródva élt a halászat, vadászat miatt, és a kereskedelemhez kellett közös nyelv, amely
valószínűleg a magyarból alakult ki (ugor=magyar).

Mikor az Urál hegységből a sztyeppére húzódnak a népek (7 magyar törzsszövetség kialakulása), a

népek és eredettörténeteik összeolvadnak. Így maradt fenn a csodaszarvas (Urál hegységben élő
szarvasokból) és a turul madár is (ami a Fekete-tenger északi részén élhetett).

Milyen külső belső események segítették/hátráltatták a honfoglalást?

Miért lehet a honfoglalást sikeresnek nevezni?

Bolgár vereség magyarázata

Kalandozások tényezői, miért sikeresek/miért nem?

A honfoglalás után, a főleg Nyugat-Európába vezetett támadó hadjáratokat nevezzük

kalandozásoknak. Ennek az időszaknak körülbelül a X. század közepén lett vége, ezalatt 47
hadjáratott vezettek a magyarok. Eljutottak Németországba, Itáliába, a Keleti-Frank birodalomba, az
arabokhoz és az Atlanti-óceán partjára is. Egy ilyen hadjárat általában törzsi szinten indult, 700-800
emberrel, lovon, de voltak nagyobb szervezést igénylő kalandozások is. Célja a zsákmányszerzés volt,
könnyen mozdítható arany vagy ezüst tárgyakat, pl. templomi kegytárgyakat vittek magukkal, esetleg
rabszolgákat vagy zsoldot. Sokszor mentek felderíteni az ellenséget, megelőzni az ellenük irányuló
támadásokat. Sikere a Nyugat-Európában zajló feudális zűrzavarban rejlett, kihasználták, hogy nincs
egységes állam. A magyarok rendkívüli harcmodora is sikerhez vezetett. Gyors, fegyelmezett,
egységben dolgozó lovassággal támadtak, visszacsapó reflexíjat használtak, kopját és szablyát.
Taktikájuk a színlelt megfutamodás volt, aminek újra és újra bedőltek a környező népek. A csata egy
pontján visszavonulót fújtak, és szétszórtan, élethűen menekülni kezdtek. Ezt látva az ellenség ki
akarta használni az alkalmat, utánuk mentek egyenesen a csapdába, ahol bekerítették őket és
oldalról kisebb tartalékcsapatok rájuk rontottak. Kudarcokat a Német-Római császárság rótt rájuk,
mikor 924-ben egy magyar nemes ember holtteste a németekhez került, és mivel ezt vissza akarták
szerezni, belementek, hogy 9 évig adó ellenében nem támadják meg a németeket. Ezalatt a németek
falakat építettek és 9 évig gyakorolnak, majd Merseburgnál megfutamítják a magyarokat. A
következő császár I. Nagy Ottó 955-ben Augsburgban veri meg a magyarokat, akiket Bulcsú és Lél
vezet. Nagyon belebonyolódnak a város ostromába, ezzel időt hagyva a németeknek, hogy mögéjük
kerüljenek. Mivel az eső is esett, a magyarok nem tudták jól használni a visszacsapó reflexíjukat.

Augsburgi csatában mi Bulcsú hibája?

Géza fejdelem uralkodása, miért sikeres, hogyan készíti elő Istvánt?

Géza nagyfejedelem, de a tekintélye inkább szimbolikus, a törzsfők tekintélye nagyobb. Géza minden
néppel a békére törekszik, így 973-ban békét köt a Német-Római császárral, I. Nagy Ottóval. Itt a
gyepűt visszavezetik a Lajta folyóig, és Géza vállalja, hogy ő és népe felveszi a keresztény hitet.
Német papokat hív az országba, mivel ők tudnak latinul, így ők terjesztik a hitet. Lányait Velencébe,
Lenygelországa, Bulgáriába és a kabarokhoz adja feleségül, ő maga pedig elveszi a Gyula fejedelem
lányát, Saroltot. Elkezdi elfoglalni a Kárpát-medence nyugati részeit, és békét köt az erősebb
törzsekkel. Fiát, Istvánt keresztény hitben nevelteti, Adalbert prágai pap neveli, fanatikus hívő válik
belőle. Hozzáadja Istvánhoz a Német-Római császár unokahúgát, Gizellát. Ezzel is megalapozza a jó
viszonyt a németek és magyarok közt, elősegítve, hogy István később koronát kapjon. Megváltoztatja
az örökösödési rendet, szeniorátus helyett primogenitúrát vezet be, amivel István lesz a fejedelem,
Koppány helyett.

István koronázásának körülményei:

Miután István legyőzi Koppányt, és fejedelemmé válik, 1000-ben koronát kér, és kap II. Szilveszter
pápától, III. Ottó Német-Római császár kegyéből. 3 embernek van joga koronát adni, a bizánci
császárnak, a Német-Római császárnak, és a pápának. István a német-római császárhoz ment, mivel
felesége Gizella miatt ők rokonságban álltak egymással, ismerték egymást. III. Ottó hitt benne, hogy a
hitet békésen, meggyőződéssel kell terjeszteni, így engedélyt adott II. Szilveszter pápának a
koronázásra, amelyre karácsonykor került sor. III. Ottó ezért nem kért hűbéri uralmat, így a magyarok
megmaradtak önálló királyságnak, és István szuverén király lett.

István államszervező tevékenységei

István 1003 körül leveri Gyulát és Ajtonyt is, ezzel pedig az egész Kárpát-medencét uralja. A
rokonságon nyugvó törzsi, nemzetségi elrendezésű letelepedést felszámolja, és vármegyéket,
várispánságokat hoz létre. Egy vármegye közepén egy földvár áll, és annyi ember él egy vármegyében
amennyi el tudja tartani önmagát, és a várban élőket. Vezetője az ispán, akit általában a király nevez
ki, is őt helyettesíti. Feladatai, hogy hadba vezesse a várjobbágyokat és a vármegye területén élő
szabad embereket, bíráskodjon és beszedje a királyt illető vámokat és adókat. Várispánságok az
ország határán vannak, ahol védik a király hatalmát a külső illetve belső támadásoktól. Ha sok ember
költözik ide, akkor lesz a várispánságból vármegye. István alatt (mivel szuverén király) patrimóniális
királyság van, ahol az ország 90%-a a király magántulajdona.