Töri tz összefoglaló

Fogalmak:
 honorbirtok/hűségbirtok: Olyan vár vagy föld, amit a báró csak addig
birtokolt amig az adott tisztségét betöltötte.
 Bárók: az uralkodótól függésben lévő hűbérurak elnevezése
 királyi bandérium/hadsereg: katonai had, amit a bárok fegyvereznek fel
 regálé: királyi jövedelem. származhatott: adóból, vámból, sóadóból,
urburából
 urbura / bányabér: A bányászok a kitermelt fém egyrészét (általában az
1/10-ed részét) beadták a kincstárba
 királyi monopólium: nemesfémmel csak a király kereskedhetett
 forint: új aranypénz fiorentina
 kapuadó: jobbágyok fizették kapunként, de csak az a kapu ahol egy
megrakott szekér átfér
 harmincadvám: A külkereskedelemben beérkező ipari cikkekért
(szövetek, fegyverek, egyéb fémáruk) Magyarország döntő mértékében
aranypénzzel és részben élelmiszerekkel (élő marha, bor) fizettek
 szabad királyi város: a király tulajdonát képezte, joguk volt fallal körbe
keríteni a települést.
 mezőváros: a földesúrak szabták ki a szabályokat, amik minden
településen különböztek. vásártartási joggal rendelkeztek az ott élő
emberek. Amivel még különbözött a szabad királyi várostól, hogy nem
lehetett fallal körbe venni.
 Bányavárosok mentesítették a vám, tized, és a harmincad alól.
közvetlenül a királynak adóztak.
 Visegrádi királytalálkozó: Károly megbékítette a cseh és a lengyel királyt:
a lengyelek elismerték Szilézia elvesztését, a cseh uralkodó lemondott a
lengyel trónigényről. a cseh uralkodó megállapodott a Bécset elkerülő
kereskedelmi útvonal megnyitásáról, de ez meghiúsult. Ha nem születik
fiú örököse a lengyel királynak, akkor Lajos lesz a lengyel király,
Andrásnak házassági szerződéssel alapozza meg a nápolyi trónt
 perszonálunió: A király személye közös, de a 2 állam független egymástól
 ősiség: A birtokot tilos volt elidegeníteni, a nemzetségen belül apáról
fiúra száll, ha fiúágon kihalt a nemzetség, akkor a birtok visszaszállt a
királyra
 kilenced:1351es törvények egyike. a földesurak szedtek be a jobbágytól a
9. tizedet
 Sárkányos lovagrend: Luxemburgi Zsigmond a hozzá hű bárók számára
alapított rend, 24 teljes jogú tag. A védőszentje sárkányölő Szent György
volt.
 telekkatonaság: 33 jobbágytelkenként kellet a királyi sereg beállítani egy
könnyűlovaskatonát
 Erdély: Vezetője→ vajda. Nagyon elzárt környék a hegyek, és az erdő
miatt. rossz minőségű pénz, nem egységes jobbágyi terhek, bizonytalan
tizedfizetés→1437 paraszt fellázadás Budai Nagy Antallal. Lakói: 1.
Székelyek, székek 2. szászok 3. Magyar vármegyék lakói.
 hosszúhadjáratok: 1443 őszén 35000 fős magyar, lengyel és délszláv
sereg indult a török főváros, Drinápoly felé. Azt remélték, hogy a török
ősszel nem tudja mozgósítani a főerőit. Több győzelmet arattak, de a tél
beállta, a Balkán nehezen járható hágói, amelyeket a török eltorlaszolt és
az egyre keményebb török védekezés háromhónapnyi harc után
visszavonulásra kényszerítette a magyarokat. 1444 nyarán megkötött
békekomoly eredményt hozott: a török kiürítette Szerbiát Hunyadi és a
király úgy látták, hogy itt az alkalom arra, hogy a törököt kiszorítsák a
Balkánról. 1444 őszén Hunyadi és Ulászló újabb hadjáratot indított. A
támadó haderő csak kisseb erőkkel rendelkezett 15000 leginkább lovas
katona. A kétszeres túlerőben lévő török sege ellen Hunyadi Váránál
vereséget szenvedett.
 kormányzó: Ideglenesen amig a király kiskorú gyakorolta az uralkodói
jogokat, de hatalmát több területen is korlátozták
 fekete sereg: Zsoldos haderő a sereg jelentős részét (15-20000 fő)
igyekezett állandóan fegyverben tartani ez hatalmas költségekkel járt. A
királyi bevétel jelentős részét a fekete sereg emésztette fel. A rendek által
megszavazott adóból tartotta fel a sereget. A sereg nem csak hóditásra
hanem növelte a király erejét is a rendekkel szemben
 füstpénz: Háztartásonként kellet adót fizetni
 rendkívüli hadiadó: a király akkor szedi be ezt az adót, ha az országban
rendkívüli helyzet áll fent
 reneszánsz: arányosság, szimmetria
 erős vízszintes tagoltság - árkádokkal, ablaksorokkal, párkányokkal,
oszlopokkal

 antik építészeti elemek alkalmazása - timpanon, oszloprend, lépcsősor,

átriumos belső udvar (görög) és kupola (római)
 legkedveltebb épülettagozat: párkányok, oszlopfők, konzolok és korlátok
(balusztrád-kőbábokból kialakított korlát)
 legkedveltebb díszítmények: akantuszlevelek, rozetták, gyöngysorok,
bőségszaru, gyümölcs és virágfüzérek, valamint meztelen gyermekalakok,
a puttók
 az épület belekomponálása a tájba

 hospesek: Nyugat Európából érkező Magyarországon letelepülő

„vendégek” minden joguk meg volt, és nem voltak kötelesek hadba
vonulni.
 legelőváltó: Egyik földről a másikra hajták az állatokat, és amelyik földről
elhajtották őket, azt a földet vetik be.
 kétnyomásos gazdálkodás: A területet 2 részre osztották, váltották
egymást, így a terület fele adott termést
 háromnyomásos gazdálkodás: A terület 3 részre osztották ugar, tavaszi
növényzet, őszinövényzet, így a terület 2/3-a adott termést
 fok gazdaság: ártéri folyók menti gazdálkodás.
Személyek
 Károly Róbert: Leszámolt a kiskirályokkal. Legyőzte a szászokkal
összefogva az Abákat a rozgonyi csatában. Fokozatosan kiterjesztette a
hatalmát az egész országra. Csák Máté földjére csak annak halálával
tehette rá kezét. Bevezette a királyi pénz monopóliumát, kapuadót,
harmincadvámot. Visegrádi királytalálkozón kibékítette lengyel és a cseh
királyt, és elintézte a fiai uralkodói címeit.
 Nagy Lajos: Rengeteg háborút viselt (Velence ellen, Havasalföldön,
Moldován, a Balkán más területein ezeknek köszönhetően az országot
délen és keleten hűbéres államok vették körül. Lengyel király lett 1370-
ben ez által perszonáluniót hozott létre. Megerősítette a lengyel nemesség
jogait. A pápa kéréséra a Balkánon a bogumil eretnekek ellen küzd. 1351-
ben országgyűlést hívott össze. Az ősiség és a kilencedet vezeti be.
 Luxemburgi Zsigmond: ügyes politikával lépésről lépésre erősítette meg a
hatalmát. A bárókkal szemben igyekezett elősegíteni a nemesség rendé
szerveződését. növelte a szerepüket a vármegyékben, és meghívta őket az
országgyűlésekre. A birtokos nemeseket köznemesnek nevezi. 1396-ban
jelentős magyar és európai lovassereggel indított támadást az oszmán
birodalom ellen. Nikápoly közelében viszont vereséget szenvedett.
Bevezette a telekkatonaságot.
 Budai Nagy Antal: 1437-ben fellázadt az elégedetlen parasztokkal együtt.
 Habsburg Albert: Zsigmond halála után ö lépett a magyar trónra, a bárók
egy részét támogatta. Az délvidéki bárókat mögöttük felsorakozó
köznemességet az országgyűlésen csak komoly eredményekkel tudta
maga mellé állitani. Hadjáratot indított a támadó török ellen, de seregében
vérhasjárvány tört ki, aminek ő is áldozata lett.
 Jagelló Ulászló: Habsburg Albert halála után ő került a magyar trónra. A
délvidéki bárók támogatták, mert a lengyelektől segítséget reméltek a
török ellen.
 V. László: Lefejeztette Hunyadi Lászlót és fogságba vetette Hunyadi
Mátyást. Magyarországon nem érezte magát biztonságban a
Hunyadiakkal szemben, ezért Prágába ment, magával vitte Mátyást is. Itt
váratlanul meghalt.
 Hunyadi János: Zsigmond halálát követő beharcokban emelkedett a bárók
közé. Albert Halála után I.Ulászló pártjára állt. Jutalmul újabb magas
tisztségeket kapott a királytól: erdélyi vajda, temesi ispán és
nándorfehérvári főkapitány lett. Ezekkel a méltóságokkal komoly
kötelességek is jártak, amelyeket teljesítve Hunyadi sosem késlekedett.
Eredményesen vette fel a harcot az 1440-es évek elején Erdélyben a
 betörő török habbal. 1443-1444-ig vezette a hosszú hadjáratot. Aztán
kormányzóvá választották. Majd részt vett a nándorfehérvári csatában is.
 Szilágyi Mihály: Hunyadi János sógora. A nándorfehérvári csatánál ő
védte a várat.
 Kapisztrán János: A pápa megbízásából keresztes hadat szervetett, itáliai
ferences szerzetes.
 Dugovics Titusz: A magyar vitéz a nándorfehérvári várra lófarkas-
félholdas zászlót kitűzni készülő török katonát élete árán a mélybe
rántotta, ezzel megakadályozva, hogy az ostromlók fellelkesülve
bevegyék a várat.
 Hunyadi Mátyás: A Hunyadi párt támogatásaival 1458-ban
megválasztották királynak. Elvette a cseh kormányzó lányát. A
kormányzónak kinevezett Szilágyi Mihályt kiszorította, és fellépett a
bárói előkelővel szemben. Mátyás a bevételének JELENTŐS növelésére
törekedett. Ezért bevezette a füst adót, és a rendkívüli hadi adót (amit akár
2-3szor is beszedett egy évben) a pénzének nagy részét viszont a Fekte
seregre szánta.
 Hunyadi László: H. Mátyás testvére. Az akkori rettegett király Budára
csalta a 2 Hunyadit, Lászlót lefejeztette, Mátyást fogságba vetette
 Kinizsi Pál: Segített Kenyérmezőnél visszaverni a betolakodókat.(1479)
kisnemesből Mátyás egyik legsikeresebb hadvezéré vált
 Vitéz János: Ő alkudozott Podjebrád Györgyel, hogy mátyást bocsássa
szabadon. Mátyás trónra lépése után kancellárjává nevezte ki. később
1465-ben esztergomi érsek lett
 Janus Pannonius: reneszánsz művész, költő
 Beatrix: Mátyás házastársa, akivel nem született gyermeke, így az utódlás
kérdése egyre nagyobb gonddá vált.
 Corvin János: Mátyás törvénytelen gyermeke. így a király létrehozta a
nádori törvényeket. Emellett a köznemesség elnyerése érdekében
megerősítette a szolgabírák és az alispánok szerepét a vármegyében.
Évszámok
 1312: Rozgonyi csata
 1351: I. Nagy Lajos országgyűlést hívott össze / kilenced, ősiség törvénye
 1396: Nikápoly
 1437: Kápolnai unió felkélés Budai Nagy Antal vezetésével.
 1443-1444: Hosszú hadjárat
 1453: az oszmán törökök elfoglalják Konstantinápoly
 1456: Nándorfehérvári csata
 1458: Országgyűlés, Mátyás Király uralkodásának kezdete.
 1463: A bécsújhelyi szerződésben Mátyás 80000 aranyért válthatta ki
III. Frigyestől. A császár kikötötte, hogy ha Mátyás törvényes utód nélkül
hal meg, akkor visszaszáll a Habsburg-családra a korona.
 1464: Mátyás Király hivatalos megkoronázása
 1479: Kenyérmezei csata
 1485: Bécs elfoglalása
 1490: Mátyás Király halála
Esszék:
Róbert Károly hatalmának megerősítése, intézkedései
Az Árpád-ház 1301-es kihalása után trónviszályok indultak el az országban. A
nápolyi Károly kerül ki ebből győztesen. Támogatói a tisztséges tartományurak
(nemesek, kiskirályok) voltak. 1308-ban a pesti gyűlés királlyá választja, majd
1310-ben koronázására is sor kerül.
A hatalma megerősítése végett a kiskirályokat le kellett győznie. Ezt úgy tette,
hogy a kiskirályokat egymás ellen fordította, vagy harcba bocsátkozott ellenük.
Ilyen csata volt 1312-ben a Rozgonyi csata, ahol a kassai polgárok mellé állva
Károly legyőzte az Aba családot.
Károly belpolitikája az ország gazdasági fejlődését eredményezte. A hozzá hű
nemesi rétegnek adja a kiskirályok földjeit, de csak addig, amíg a nemesek a
tisztségüket betöltötték. Ezt hívják honorbirtoknak.
A gazdaság fejlődött, amint Károly bányászokat telepített be, hogy az ország
nemesfémkincseit kibányásszák. A földesurakat úgy ösztönözte bányák
nyitására, hogy a kitermelt fém egy részét pénz formájában visszakapják. Károly
bevezette a magyar forintot, amely korában egy értékálló aranypénz volt.
Portánként bevezetett egy új adófajtát, a kapuadót. A külföldi kereskedőknek
árujuk behozatalára azok értékének 1/30 részét kellett vámként fizetniük.
Saját zászló alatt a földesurak hadseregeket alapíthattak, bandériumokat. A
megnövekedett hadsereggel sikerült Nándorfehérvárat újból Magyarországhoz
csatolni. Łokietek Ulászló lányát, Erzsébetet feleségül veszi.
A visegrádi királytalálkozón, 1335-ben a lengyel, cseh, és magyar királyok
találkoztak. Károly kibékítette a lengyel és cseh királyokat, és Bécs árumegállító
joga végett alternatív kereskedelmi útvonal megnyitása mellett kölcsönös
védelemben és békében is megállapodtak.
Két fia született. Lajos, aki a magyar trón mellett a lengyel trónt is örökölte,
valamint András, akit a nápolyi királylány férjének szánt.
 I. Lajos intézkedései, külpolitikája
Uralkodását rögtön hadjáratokkal kezdte Nápoly ellen. Ezek a hadjáratok igen
kimerítették a királyi kincstárat, nem beszélve arról, hogy nem voltak hatásaik.
1370-től Lajos a lengyel trónra került, perszonáluniót létrehozva a 2 ország
között. [A lengyel nemesség privilégiumait megerősítette az 1374-es kassai
privilégium dokumentumával.]
1351-ben összehívott egy országgyűlést, ahol bevezette az ősiség törvényét, ami
kimondja, hogy a nemesi birtok nem eladható, és örökös nélkül pedig az
visszaszáll a királyra. (ez a háramlás joga) Emellett a kilencedet bevezette,
amely egy kötelezően beszedett adó volt a földesurak részéről, így egységesítve
a jobbágyi létet. Mind a kettő törvény a bárók hatalmasodását korlátozta.
Ugyanekkor az aranybullát megerősítette. FOLYTASSA VALAKI KÉREM ÉN
EZT MÁR NEM BÍROM SEGÍTSÉG