A magyar történelem röviden

Legendai idő - Az Özönvíz utáni világban uralkodó Nimród (Ménróth), aki

részt vett Bábel tornyának építésében, az egyik 13. századi krónika szerint
Perzsiában telepedett le, itt nemzette két fiát, Hunort és Magort, akiktől a
hunok és magyarok származnak. A Csodaszarvas legendája szerint Hunor és
Magor vadászni indult a Don folyó mentén, és egy szarvast vett üldözőbe. A
szép vad, hol eltűnt, hol újra felbukkant, így csalogatta a vadászokat „Szittya
földre”.

Kr. e. 13-8. század - A rómaiak elfoglalják Dunántúlt, melyet az ott élő

pannonokról Pannóniának neveznek el. Az új római tartományban kövezett
utak épülnek; a legfontosabb „borostyánút”-szakasz az Aquincum-Poetevio
rész, mely átlósan szelte át a tartományt. Az utak menti kereskedővárosok,
katonai támaszpontok közül a legfontosabb a Kr. u. 106-ban Alsó Pannónia
központjává váló Aquincum (Óbuda). Az északi részen elterülő polgárvárosból
és a déli táborvárosból álló római kori hely maradványait, emlékeit két
múzeum (Budapesti Történeti Múzeum és Aquincumi Múzeum) is őrzi
Budapesten.

Kr. e. 1000 - Ázsiából származó, törzsközösségben élő lovasnomád őseink

hosszú vándorlás után a Volga és Káma folyó vidékén, Baskíriában időznek
ekkor. Földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak.

Kr. e. 5. század - A Kárpát-medencét - mely a Kr. u. 9. században válik őseink

lakóhelyévé, s már az őskőkorban lakott terület volt - ebben az időszakban
kulturális és etnikai sokszínűség jellemzi. A Dunántúl vaskori lakosságát az illír
népcsort alkotja. Velük állnak rokonságban azok a pannon törzsek, melyekről
a rómaiak a Duna mentén meghódított tartományt (Pannónia) nevezték el. A
következő 3 évszázadban kelta, iráni törzsek harcolnak a Kárpát-medence
bizonyos területeiért, a dákoknak pedig egységes államalakulatot is sikerül
létrehozniuk.

Kr. u. 5. század - Az ekkor meginduló népvándorlási hullám következtében a

magyarok nyugatra vonulnak és a Don folyó menti Levédiában élnek.
Folyamatosan érintkeznek más népcsoportokkal (hunok, avarok), s azok
birodalmának részét képezik.

Kr. u. 7-9. század - A magyar törzsek a Kazár Birodalom szövetségeseiként

Etelközben telepednek le. Ezt követően alapítanak önálló birodalmat, ahol
más népek felett uralkodnak. Eközben zsákmányszerző hadjáratokon vesznek
részt a törzsek. Ilyenkor különböző európai uralkodók meghívására erősítik
más népek táborát csapataikkal. Íjhasználatban és lovaglásban, hadrendük
fegyelmezettségében mindenkit felülmúlnak.

Kr. u. 9. század vége - A keleti sztyeppéről érkező besenyők gyakori támadása

miatt a magyarok elhagyják Etelközt. A 7 törzset (Álmos, Előd, Ond, Kond,
Tas, Huba, Töhötöm) tömörítő szövetség vezére Árpád és Álmos vezetésével
lezajlik a honfoglalás; a magyarok letelepednek a Kárpát-medencében.

Kr. u. 10. század - Kalandozó hadjáratok időszaka.

Kr. u. 11. század - Géza fejedelem hittérítőket hív a Német-Római

Birodalomból, megkezdve a keresztény állammá formálás munkáját.

1000. - Géza fejedelem fia, István - pogány nevén Vajk - koronát kap II.
Szilveszter pápától. Megalakul a Magyar Királyság.
1055. - A Balaton északi partján épült Tihanyi apátság alapító levele a
legrégebbi magyar nyelvű írásos emlék.

11. század vége - I. (Szent) László, a lovagkirály megerősíti a keresztény

magyar államot, lecsendesítve a pogánylázadásokat és véget vetve a
folytonos trónviszályoknak. László erős hitű, bátor harcos volt - megvédi az
országot a kun támadástól - , számos freskó és festmény őrzi képét. Lászlót
Könyves Kálmán követte a trónon, aki terjeszkedő politikája eredményeképp
a Magyar Királysághoz csatolja „Horvátországot”.

1222. - II. András kiadja az Aranybullát - aranypecsétes szabadságlevelet -

mely a magyar törvényalkotás mérföldkövének tekinthető. Az Aranybulla
megerősíti I. István államalapító rendeleteit, s azt kiegészítve rögzíti a
„szerviensek” (későbbi köznemesség alapját képező társadalmi réteg)
jogkörét, legitimizálja a törvénytipró uralkodó támadhatóságát, korlátozza a
külföldiek politikai befolyását. A rendeletgyűjteményt egészen 1916-ig - az
utolsó magyar király uralkodásáig - minden koronázáskor az uralkodó
hitelesítette.

1241-1242. - A Mongol Birodalom terjeszkedésének köszönhetően tatár

hordák pusztítanak Batu kán vezetésével a Magyar Királyságban. A
„tatárjárás” miatt az ország fele romokban hevert, rengeteg ember elpusztult.
IV. Béla, a „második honalapító” az invázió megszűnte után kővárakat építtet
- ekkor épül föl a középkori budai vár is - és betelepítésekkel pótolja a
megfogyatkozott lakosságot.

1301. - Az Árpád-ház kihalása. Ezt követően hatalmi harcok sora zajlik a

trónért, melyből az Anjou dinasztia kerül ki győztesen. Károly Róbert (1307-
1342) az első Anjou uralkodó gazdasági intézkedéseivel - pl. állandó értékű
ezüst dénár és arany forint bevezetése - erős országot hagy fiára.
1342-1382. - I. (Nagy) Lajos lengyel-magyar király Dalmácia és Nápoly
elfoglalásával az országot közép-európai nagyhatalommá tette. Udvarában a
lovagi kultúra virágkorát éli.

1395. - Az óbudai rövid életű egyetem megalakítása.

15. század - Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király uralkodásának időszaka,

melyet a magyar kultúra legfényesebb időszakának tartanak. Luxemburgi
Zsigmond, német, magyar, cseh királyként és német-római császárként
korának legtekintélyesebb európai uralkodója. Belpolitikája fő
irányvonalának az egyház hatalmának korlátozása és a szabad királyi városok
támogatása tekinthető, mely utóbbi következményeként kezdetét vette a
polgári réteg kialakulása. Székhelyét Budára teszi, ahol nagyszabású
palotaépítés indul meg; Buda európai központtá nő. Udvarában humanista
tudósok működnek. Zsigmond uralkodása alatt kell szembesülnie az
országnak a török veszéllyel. A sikeres török támadások miatt az ország
védekező helyzetbe kényszerül.

1456. júl. 22. - Nándorfehérvári győzelem. A török az 1456-os esztendőben

megtámadja az ország déli kapujának számító Nándorfehérvárt (ma Belgrád).
A Hunyadi János kormányzó és Kapisztrán János, ferences szerzetes által
vezetett egyesült magyar hadak világra szóló győzelmet aratnak II. Mehmed
óriási túlerőben lévő seregével szemben. E csata emlékét őrzi Európa szerte a
déli harangszó.

1458-1490. - Corvin Mátyás uralkodása. „Mátyás, az igazságos” néven ismerik

legtöbben, így őrizte meg az emlékezet számos mesében és irodalmi
alkotásban. Keménykezű uralkodóként leszámol minden belvillongással az
első magyar zsoldossereg, a Fekete sereg megszervezésével. Az ország
gazdasági helyzetét hatalmas adók kivetésével hozza egyensúlyba. A török
elleni küzdelem végigkíséri uralkodását. Aragóniai Beatrixszal kötött második
házassága tovább erősíti az itáliai reneszánsz magyarországi terjedését,
mellyel a budai és visegrádi királyi udvar európai hírű kulturális központoknak
számítanak. Könyvtára a Bibliotheca Corviniana Európa egyik legnagyobb
humanista gyűjteménye volt.

1514. - Dózsa György vezette parasztfelkelés. Bakócz Tamás érsek,

hercegprímás által meghirdetett török elleni keresztes hadjárat vezére Dózsa
György lovaskapitány lesz, aki a megmozdulást tiltó királyi intézkedés okán
lázadást szít nemesi udvarokat támadva. A parasztvezér büntetése középkori
kegyetlenséggel zajlik: testét tüzes trónon égetik meg.

1526. aug. 29. - Mohácsi csata. I. Szulejmán szultán török serege győzelmet
arat a magyar nemesi sereg felett. A csatában II. Lajos magyar király és a
nemesség színe-java elesik. A középkori magyar királyság végét jelenti a
mohácsi síkon elszenvedett vereség.

1541. - A török csellel beveszi az ország fővárosának számító Budát, s így a

Mohács után kettévált Magyar Királyság három részre szakad: legnagyobb,
középső részét elfoglalja a török, nyugaton és a mai Szlovákia területén - a
Királyi Magyarországnak nevezett részen - osztrák Habsburg irányítás alá
kerül a magyarság, az Erdélyi Fejedelemség pedig hol függetlenül, hol török
befolyás alatt érvényesíti akaratát. Ez az állapot 150 évig fennáll.

1566. aug. 6. - szept. 8. - Szigetvár ostroma. Az egyik leghősiesebb küzdelm a

török ellen vívott végvári csaták közül. Zrínyi Miklós és a várvédők mind
elesnek, de a török nem ér Bécs alá, vezérük, II. Szulejmán szultán is életét
veszti.

1571-1586. - Bocskai István kormányozza az erdélyi fejedelemséget.

Lengyelország királyi címét megszerezve létrehozza a lengyel-magyar
perszonáluniót. Politikájának lényege a Habsburg és török nagyhatalom
kettős szorításában megőrizni az Erdélyi Fejedelemség autonómiáját,
semlegességét.

1613-1629. - Bethlen Gábor erdélyi fejedelemként a szabad vallásgyakorlat

ösztönzője. A harmincéves háborúban - melyben Európa minden
nagyhatalma részt vett - az angolok, dánok, hollandok és svédek
szövetségeseként protestáns oldalon küzd. Erdély nagyhatalmi tényezővé
válik Európában.

1635. - Pázmány Péter jezsuita szerzetes, esztergomi érsek és bíboros

Nagyszombaton egyetemet alapít, mely Magyarország leghosszabb életű
felsőoktatási intézménye, Eötvös Loránd Tudományegyetem néven mai napig
működő intézmény Budapesten.

1686. - Buda visszafoglalása. Sobieski János lengyel király irányításával az

egyesített lengyel-bajor-osztrák-magyar haderő kiűzi Budáról a törököt. (A
magyarság újra Európához tartozik a Habsburg Birodalom részeként.)

1703 - 1711. - II. Rákóczi Ferenc magyar - erdélyi fejedelem vezette Habsburg
uralom megtörését célzó szabadságharc. A harcokat, miután Rákóczi kuruc
csapata fegyverletételre kényszerül, a szatmári béke zárja, mely a
nemességnek viszonylagos szabadaságot ad, viszont a Habsburg befolyást
erősíti.

1741. - A pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek „életüket és vérüket”

ajánlják Mária Teréziának a magyar és cseh korona birtokosának, valamint
Ausztria főhercegnőjének. Az uralkodónő a felvilágosult abszolutizmus
jegyében iktatja ki a magyar országgyűlés működését, oktatási reformot hoz
(Ratio Educationis) és könnyít a jobbágyterheken.
1784. - II. József, a kalapos király - nem koronáztatja meg magát a magyar
koronával - erőszakos németesítő törekvése részeként elrendeli a német
nyelv hivatalossá tételét Magyarországon.

1825. - Az első reformországgyűlésen Széchenyi István gróf birtokainak egyévi

jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
Kezdetét veszi a magyar liberális reformmozgalom.

1842. - A Pestet és Budát összekötő Lánchíd alapkőletétele.

1848. márc. 15. - A "márciusi ifjak" (Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József,
Jókai Mór) elhatározták, hogy utcai tüntetéssel nyomatékosítják
követeléseiket. Pesten kitör a forradalom. 12 pontban megfogalmazzák
azokat a követeléseket (pl. sajtószabadság, felelős magyar minisztérium
megalakulása, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség), melyek a magyar
alkotmány alapköveivé válnak. Megalakul Batthyány Lajos vezetésével a
független magyar kormány. Kimondják a Habsburg ház trónfosztását,
Magyarország független állammá válik.

1848. ápr. 11. - Az országgyűlés által hozott új törvényeket, melyek a rendet

és békét kívánták megteremteni, V. Ferdinánd is jóváhagyta. Az áprilisi
törvények megszüntették a jobbágyságot és a nemesi kiváltságokat.

1848. szept. 11. - Jelačić horvát bán megtámadja Magyarországot. A támadás

hátterében Bécs buzdítása áll. Kezdetét veszi a magyar szabadságharc.

1849. aug. 13. - A világosi fegyverletétel. A Görgey Artúr vezette magyar sereg
megadja magát az osztrákok oldalán harcoló orosz cári csapatoknak.
1867. - Deák Ferenc - államférfi, politikus - vezetésével megtörténik az
Ausztriával való kiegyezés, mely nyomán a Magyar Királyság az Osztrák-
Magyar Monarchia társországává válik. A királyi hatalom mellett a
társadalom szűk rétegére korlátozódó parlamenti demokrácia születik.

1867-1916. - Ferenc József uralkodása, mely egybeesik a dualizmus

időszakával. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a magyar és osztrák külügy,
hadügy és pénzügy közös, a többi tárca elkülönül.

1873. - Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejön Budapest. A főváros egyre

erőteljesebb szerephez jut a Monarchia politikai, társadalmi, kulturális
életében.

1914-1918. - Magyarország az I. világháborúban Ausztria és Németország

oldalán harcol az olasz és orosz fronton óriási emberáldozatot hozva.

1920. jún. 4. - A trianoni béke. Az I. világháborút Magyarország és az Antant -

Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország - között lezáró békeszerződés
értelmében a volt Magyar Királyság területének közel kétharmada és magyar
nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz
kerül.

1940. - Magyarország a Tengelyhatalmak - Németország, Olaszország, Japán -

oldalán belép a II. világháborúba, ahol a Szovjetunió ellen vezetett
hadjáratokhoz adja katonáit.

1944-45. - Magyarországon is átvonul a háborús front, a szovjet csapatok

kiűzik a németeket és megszállják az országot. A háború félmillió polgári és
katonai áldozata mellett a legjelentősebb veszteség, hogy az ország
infrastruktúrája romokban hever.

1948. - A Szociáldemokrata és Munkáspárt egyesítésével megalakul a Magyar

Dolgozók Pártja. Ezzel kezdetét veszi a sztálinizmus mintáját követő totális
diktatúra, melynek kulcsfigurája Rákosi Mátyás lesz.

1956. - Forradalom és szabadságharc veszi kezdetét a Rákosi diktatúra és a

szovjet megszállás ellen. A megmozdulás békés diáktüntetésekkel indul
Budapesten, később fegyveres felkelők is csatlakoznak. Nagy Imre rövid életű
miniszterelnöksége alatt visszaállítják a többpártrendszert, szakítanak a
Varsói Szerződéssel és kimondják Magyarország semlegességét. orradalmat s
Feláll a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és társait 2 év múlva
kivégzik.

1962. - Vértesszőlősön feltárják a legrégebbi magyarországi telephelyet. Az

őskőkori lakóhelyről kőeszközök és egy 25-28 éves férfi nyakszirtcsontja kerül
elő. A leletek korát kb. 400 ezer évesre becsülik.

1973. - Az olajválság és az olajrobbanás felerősíti a magyar gazdaság egyre

mélyülő válságát.

1987-89. - Sorozatos tömegdemonstrációk zajlanak a demokratikus

átalakulásért.

1989. okt. 23. - Az 1956-os forradalom első szabad megünneplése, és a

Magyar Köztársaság kikiáltása; rendszerváltás Magyarországon.
1999. - Magyarország tagja lesz a NATO-nak.

2004. máj. 1. - Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz.