Magyarország története az érett középkorban

(teljes vázlat)

1. Az Anjou-kor

Hatalmi harcok az Árpád-ház kihalása után:

- 1301-ben kihalt az Árpád-ház III. András halálával, ezért 1301-1308

között interregnum (uralkodó nélküli állapot) állt fenn. A tartományurak saját
jelöltjeiket próbálták trónra juttatni. A trónkövetelők mindegyike az Árpádok női
ágából származott:

 cseh Vencel,
 bajor Ottó,
 nápolyi Károly Róbert

- A trónharcok miatt anarchia uralkodott az országban. 1308-ban a délvidéki bárók

által támogatott Károly Róbert kezébe került a hatalom.

Károly Róbert (1308-42)uralkodása:

- I. Károly (Róbert) a pápa támogatásával szerezte meg a trónt. Célja a belső rend
helyreállítása és az ország megerősítése volt, ezért:

 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte a Felvidék legnagyobb

tartományurait, Csák Mátét és az Aba nemzetséget,

A rozgonyi csata ábrázolása a Képes krónikában

  a többi kiskirály ellenállását fokozatosan törte meg, Pl.: Borsa Kopasz, Kán
László),
 a király támogatóiból alakult ki az új feudális nagybirtokosi réteg, Pl.:
Garai, Lackfi, Szécsényi, Báthory, Bánffy, Kanizsai, Drugeth családok).

- A belső rend helyreállításával egy időben Károly Róbert hozzákezdett az ország

újjászervezéséhez. Reformjai:

 Hadseregreform: banderiális hadszervezet kiépítése. (Aki nem tudott 50 főt

kiállítani az a vármegyei sereghez csatlakozott.)

 Gazdasági reformok:
o Regálék (a királyi felségjogon szedett jövedelmek) bővítése:
 harmincadvám (a kereskedelmi cikkek megvámolása)
 pénzverés monopóliuma
 bányamonopólium a földtulajdonosoknak adta a bányabér 1/3-
át (urbura=bányabér)
 értékálló pénz bevezetése (aranyforint, ezüstdukát)
 Kapuadó (18dénár évente, jobbágyportánként)
o Kamara felállítása (tárnokmester: Nekcsei Dömötör)
o Pápai jövedelmek 1/3 részének lefoglalása
 Aktív külpolitika:
o Dinasztikus kapcsolatok erősítése (Lengyelország, Nápoly)
o Déli befolyási övezetek visszaszerzése,
ezért Nándorfehérvár és Galambóc várát visszafoglalta
o kudarc: Horvátország, Havasalföld (Basarab vajda)
o 1335 visegrádi királytalálkozó:
 Luxemburgi János és Lokietek Kázmér kibékítése
 kereskedelmi együttműködés Bécs ellen Nagyszombat irányába
 1339 örökösödési szerződés III. (Lokietek) Kázmér lengyel
királlyal.

I. (Nagy) Lajos uralkodása (1342-82)

- A magyar Anjouk célja a közép európai vezető szerep megszerzése volt,

ezért aktív külpolitikát folytattak:

 Kísérletet tettek a magyar és a nápolyi trón egyesítésére:

o I. Lajos öccse, Endre feleségül vette a nápolyi királynőt, Johannát.

De: Endrét Johanna megölette, ezért:

 a magyar király 2 hadjáratot indított a Nápolyi Királyság ellen 1347-48 és

1350-52 között. De a pápa és a nápolyiak ellenállása miatt (+ pestis járvány)
nem tudta megtartani hódításait.
  Sikeres hadjáratokat indított Velence ellen Horvátország és Dalmácia
visszaszerzéséért (1358 – Zárai béke).
 Hadjáratokat indított déli és keleti irányban:
o Havasalföld hűséges lesz
o létrehozta a Moldvai fejedelemséget
o kiépítette a bánságok rendszerét (végvárvonal)
o 1370-ben III. Kázmér halála (Erzsébet testvére) után I. Lajos lengyel
király lett (magyar-lengyel perszonálunió = az országokat csak a
király személye köti össze).

- A nápolyi hadjáratokban résztvevő köznemesek érdekeinek védelmében I.

Lajos 1351-ben felújította az Aranybullát. A megújítás a korabeli állapotokat
rögzítette. Változások:

 „egy és ugyanazon nemesi szabadság” elve: nincs különbség jogilag a

nemesek és a bárók között,
 kilenced törvénye: a 9. tized a földesúré,
 ősiség törvénye: a birtok csak a családon belül örökölhető, férfiágon.

- Utódlás kérdése:

I. Lajosnak 2 lánya volt:

 Mária – Magyarországot örökölte és Luxemburgi Zsigmond felesége lett

 Hedvig – Lengyelországot örökölte és Jagelló litván fejedelem felesége lett

2. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) uralkodása:

Zsigmond belpolitikája:

- Lajos király halála után leánya Mária uralkodott, de a bárók hatalmi érdekeik
szerint befolyásolták uralmát, ezért anarchia bontakozott ki az országban. Mária
férje, Luxemburgi Zsigmond 1387-ben az ország tanácsának (bárók) segítségével
magához ragadta a hatalmat (1395-ig, Mária haláláig társuralkodók).

- Zsigmond célja a bárók hatalmának megtörése volt, ezért:

 szakképzett bizalmasait helyezte kulcspozíciókba.

De: a bárók 1401-ben Visegrádon foglyul ejtették a királyt, ezért:

 Zsigmond szövetséget kötött a leghatalmasabb bárói szövetséggel (Garai-

Cillei liga) és feleségül vette Cillei Borbálát,
 1408-ban létrehozta a Sárkányrendet:
o zártkörű elit,
o vagyon alapján.
Eredménye: a bárók a király szolgálatába álltak.

- 1405-6-ban kiadta a városi törvényeket:

 Buda (végleges főváros) mintájára egységesítette a

mértékrendszert fellendült a belső gazdaság

- 1435-től már valódi rendi gyűlés jött létre Magyarországon:

 főpapok,
 bárók,
 köznemesek.

- 1437-ben Erdélyben parasztfelkelés tört ki Budai Nagy Antal vezetésével a túlzott

terhek miatt, de leverték.

Következménye:

 a magyar nemesek, a szász városok, a székely lófők megkötik a kápolnai

uniót: három rendi nemzetet (a románok nem tartoznak bele).

Zsigmond török ellenes védelmi politikája:

- A 14. század második felében a terjeszkedő Oszmán Birodalom elérte

Magyarország déli határait. Hadseregük 1389-ben Rigómezőnél legyőzte a szerbeket.

- Zsigmond király nemzetközi támadást indított a törökök ellen, de az európai

lovaghadsereg 1396-ban a Nikápolyi csatában vereséget szenvedett.

Következménye:

 Zsigmond felhagyott a támadó politikával és a védekezésre összpontosított,

 1397-ben bevezette a telekkatonaságot: húsz jobbágytelek után egy lovas
katonát kellett kiállítani,
 szövetséget kötött Timur Lenk-el az Aranyhorda vezetőjével, akik 1402-ben az
ankarai csatában legyőzik, s ezzel 30 évig nem tudnak terjeszkedni,
 végvárrendszert épített ki: húsz év alatt 11 új vár épült, ezzel 1521-ig feltartják
a török támadását.

Zsigmond külpolitikája:

- 1404-ben megszerezte a királyi tetszvényjogot (a pápai irat csak a király

beleegyezése után hirdethető ki).
- 1417-ben megszerezte a királyi főkegyúri jogot (a király határozza meg, hogy ki
lehet püspök, nem a pápa).

- Zsigmond 1410-ben német, 1420-ban cseh király lett. 1433-ban német-római

császárrá koronázták.

- Birodalma központjává Budát tette (Friss Palota építése) és európai diplomáciai

útjain magyar bárókkal vette körül magát.

3. A Hunyadiak kora:

Hatalmi harcok a 15. század közepén:

- Zsigmond halála után veje Habsburg Albert (1437-39) került trónra. Folytatta a
törökök elleni védekezést, de korán meghalt, ezért hatalmi harcok kezdődtek:

 V. (Utószülött) László: birtokában volt a korona, Bécsben élt III. Frigyes

császár udvarában,
 Jagelló I. Ulászló (1440-44): a bárók többsége támogatta. Ebben az időben állt
I. Ulászló pártjára a köznemesi származású Hunyadi János, aki a törökök
elleni védekezés vezetőjévé vált.

Hunyadi János személye és katonai sikerei:

- Hunyadi János édesapja Serbán fia Vajk Havasalföld román fejedelemségből jött
Magyarországra és Zsigmond szolgálatába állt, amiért a család megkapta az erdélyi
Hunyad megyében lévő Hunyad várát (a család magyar neve innen ered).

- Hunyadi kezdetben Zsigmond apródja, majd hadvezére volt. Sikerei miatt

hatalmas birtokokat kapott. Ezek bevételeit a török visszaverésére fordította.
Seregét huszita zsoldosok, személyes hívei, rokonai és köznemesi familiárisai
alkották, továbbá gyakran vette igénybe a felkelő nép erejét.

Győzelmei:

- 1442-ben legyőzte az Erdélyt dúló Mezid bég hadseregét

- 1443-44 téli, vagy „hosszú” hadjárat célja a török kiűzése volt Európából. A
sikerek hatására a törökök 1444-ben békét kértek.

De: 1444-ben pápai nyomásra a magyar seregek újra támadtak, és a várnai csatában
vereséget szenvedtek (I. Ulászló halála).
Hunyadi János kormányzósága (1446-53):

- I. Ulászló halála után elismerték a kiskorú V. László uralmát (1444-57), aki továbbra
is Bécsben tartózkodott, ezért 1446-ban a pesti országgyűlés Hunyadi Jánost
nevezte ki kormányzónak.

- Hunyadi a hatalmát a török ellen akarta felhasználni, ezért 1448-ban újabb

támadást indított a törökök ellen.

De: a II. rigómezei csatában vereséget szenvedett.

Oka: balkáni népek képtelenek voltak az összefogásra.

A nándorfehérvári diadal:

- A törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt.

- 1456 nyarán megkezdték Nándorfehérvár ostromát, ahol a magyarok fényes

diadalt arattak a többszörös túlerő ellen. (Déli harangszó: III. Callixtus pápa.)

Hunyadi Mátyás királlyá választása:

- Az ostrom után Hunyadi János pestisben meghalt. Ellenfelei le kívántak számolni a

Hunyadi családdal, ezért:

 Hunyadi Lászlót 1457-ben kivégezték,

 Hunyadi Mátyást V. László Bécsbe, majd Prágába vitte fogolyként.

- V. László hirtelen halála után 1458 januárjában az országgyűlés Mátyást

választotta királlyá.

Mátyás belpolitikája:

- I. (Hunyadi) Mátyás (1458-90)- mellé kormányzóvá kinevezték Szilágyi Mihályt, de

Mátyás hamar eltávolította Budáról, majd lemondatta.

- Mátyás legfontosabb feladata a rendteremtés volt:

 az északi országrészben szétverte területeket foglaló huszita sereget,

 megtörte a bárók hatalmát: visszavette tőlük a királyi jövedelmeket és
felségjogokat,
  lecserélte a vezető tisztségviselőket, ezért Garai nádor vezetésével a bárók
szövetkeztek III. Frigyes császárral, de Mátyás 1463-ban békére kényszerítette
a császárt.

- Újjászervezte az államháztartást:

 füstadó bevezetése: nem portánként, hanem háztartásonként szedték,

 rendkívüli hadiadó:
o háztartásonként szedték,
o mértéke 1 aranyforint volt.

- Zsoldossereget hozott létre (Fekete sereg):

 cseh, lengyel és német zsoldosok,

 létszáma háborúban 8000 gyalogosra és 20000 lovasra emelkedett.

- Mátyás a központosított állam vezetését szakképzett hivatalnokokra bízta, ezért a

bárók 1471-ben összeesküvést szerveztek Mátyás ellen Vitéz János és Janus
Pannonius vezetésével. Mátyás leszámolt velük és ezek után:

 egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést,

 az irányítást saját hivatalaira bízta, törvények helyett rendeletekkel
kormányzott.

Mátyás külpolitikája:

- A török elleni harcok során főként a védekezésre összpontosított:

 1463-ban visszaszerezte Jajcát,

 1476-ban elfoglalta Szabácsot,
 megerősítette déli végvárvonalat,
 1479-ben győzelmet aratott Kenyérmezőnél a betörő törökök felett (Kinizsi
Pál).

- Mátyás célja volt a cseh és a német királyi cím megszerzése, ezért:

 elfoglalta Sziléziát és Morvaországot,

 támadásokat indított Ausztria területére, és 1485-ben elfoglalta Bécset.

A trónutódlás kérdése:

- Mátyás dinasztiát akart alapítani. Az ország nagyurait föleskette törvénytelen fia,

Corvin János támogatására.

- Halála után 1490-ben II. Ulászlót választották királlyá a nemesek (1490-1516).